G. KÖTET HALLGATÓI FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR

ALAPKÉPZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA – 2014 JELENTÉSEK III/G. KÖTET HALLGATÓI FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Összeállította: SZALLER ÁDÁM vezetésével a GÉPÉSZKARI HALLGATÓI KÉPVISELET

Szerkesztette: DR. BIHARI PÉTER oktatási dékánhelyettes

Budapest, 2014. november 21.

Tartalomjegyzék 1.  Előszó ........................................................................................................................................................ 4  2.  A kérdőíves felmérés eredményei ....................................................................................................... 6  2.1. 

A képzések általános jellemzői, hallgatói elégedettség, minőség ........................................... 6 

2.1.1. 

Mennyire elégedett összességében a szakkal? (0 - semennyire, 10 - teljes mértékben) 6 

2.1.2. 

Ha nem teljesen elégedett, mit nem tart megfelelőnek? ................................................. 6 

2.1.3.  Milyen mértékben felelt meg előzetes várakozásainak a BSc képzés? Azt kapta-e, amire számított? (0 – alig, 10 – teljes mértékben) ............................................................................. 7  2.1.4. 

Ha újrafelvételizne a BME-re, akkor is erre a szakra felvételizne?................................. 8 

2.1.5. 

Ha nem, akkor melyik szakra? .............................................................................................. 8 

2.1.6.  Mennyire elégedett összességében a szakiránnyal? (0 – semennyire, 10 – teljes mértékben) .............................................................................................................................................. 9  2.1.7. 

Ha nem teljesen elégedett, mit nem tart megfelelőnek? ............................................... 11 

2.1.8. 

Szükséges bővíteni a szakirány kötelezően választható tárgyainak listáját? ............. 12 

2.1.9.  Mi a véleménye a szakirányválasztás feltételeiről (90 kredit, Matematika szigorlat, esetenként kritérium tárgyak)? ......................................................................................................... 14  2.1.10.  Mi a véleménye az egyes tudományterületek (ismeretkörök) a képzésen belüli részarányáról? ...................................................................................................................................... 14  2.1.11.  Ön szerint milyen ismeretek/kompetenciák hiányoznak a képzésből? ...................... 16  2.1.12.  Ön szerint szükség van-e idegen nyelvű szakmai kommunikációs készségeket és képességeket fejlesztő tárgyra a GPK alapképzéseiben? ................................................................ 17  2.1.13.  Egyetért-e azzal, hogy szükség van innovációs szemlélet kialakításával, vállalkozás indításával foglalkozó tárgyak oktatására a BSc képzésben? ........................................................ 17  2.1.14.  Ön szerint a kiadott házi feladatokban nagyobb részarányt kellene-e kitenniük az ipari problémáknak? ............................................................................................................................ 18  2.1.15.  Vállalt-e, illetve tervez-e i munkát vállalni a BSc képzés alatt (a kötelező szakmai gyakorlat kivételével)? Ha igen, milyen okból? ............................................................................... 18  2.1.16.  Ha vállalt munkát (a kötelező szakmai gyakorlat kivételével), az milyen jellegű volt? 19  2.1.17.  Lenne-e szükség bevezető fizika tárgyra is a képzés elején? ......................................... 19  2.1.18.  Véleményem szerint az alapképzések elmélet/(gyakorlat+labor) aránya .................. 20  2.1.19.  Szívesen venne/vett volna fel olyan szabadon választható tárgyat, mely az elméleti ismereteket jelentős, laborban végzett gyakorlati ismerettel egészítené ki? ............................ 20  2.1.20.  Az erre vonatkozó kormányrendelet többfajta előzetes tárgykövetelmény megadást is lehetővé tesz: ..................................................................................................................................... 21  2.1.21.  „A BME alap- és osztatlan képzéseinek mintatantervében a szabadon választható tantárgyak vizsgái nélkül a leteendő vizsgák közül legalább öt szóbeli, vagy tartalmaz ki nem váltható szóbeli részt.” Mi a véleménye erről?................................................................................ 22  2.1.22.  Az alapképzési szakok tantervei jelenleg két kötelező szigorlatot (Matematika és szaktól függő második tárgy) írnak elő. Véleményem szerint a szigorlatok .............................. 22 

2

2.1.23.  Az alapképzési szakok heti átlagos kontaktóraszáma 28 óra/hét. Nyugat-európai mércével mérve ez magasnak számít, ott több az önálló/csoportos, otthoni munka az előadások helyett. Az Ön véleménye szerint az optimális heti kontaktóraszám ....................... 23  2.1.24.  A 6 hét szakmai gyakorlati idő…......................................................................................... 23  2.2. 

Egyéb kérdések ............................................................................................................................. 24 

2.2.1.  Van olyan tárgy, amelynél feleslegesnek tartja a rengeteg képlet megtanulását, és hasznosnak tartaná, ha képletgyűjteményt lehetne használni a számonkéréseken? Ha igen, melyik(ek) az(ok)? ................................................................................................................................ 24  2.2.2.  Ön szerint szükség van-e tehetséggondozó tárgyak indítására (matematikából van most is ilyen)? Ha igen, milyen témakörben? .................................................................................. 24  2.2.3. 

Melyik volt az a három tárgy, amit a legszívesebben hallgatott? ................................. 25 

2.2.4. 

Melyik volt az a három tárgy, amit a legkevésbé szívesen hallgatott? ........................ 25 

2.2.5.  Az előkövetelmények között van-e, amit feleslegesnek, vagy nem szakmai alapon felállítottnak tart? ................................................................................................................................ 25  2.2.6.  Ön szerint szükség lenne-e még valamilyen szoftver használatát oktatni az Ön által megjelölt szakon? Ha igen, milyet? ................................................................................................... 25  2.2.7.  Ha a képzés során lenne olyan mintatantervi tárgya, amelyet lehetősége nyílna angolul/németül hallgatni, élne vele? .............................................................................................. 26  2.2.8. 

Összességében mi a véleménye a képzésről? ................................................................... 26 





3

1. Előszó A Gépészmérnöki Kar a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. 15. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének megfelelően 2014. június 2-tól kezdődően átfogó felülvizsgálatot hajt végre a Kar által gondozott magyar nyelvű alapképzési szakok képzési programjain. 1. Előzmények Az alapképzési szakok 2005. és a mesterképzési szakok 2008-2009. évi indulása óta az alapszakokon 2009-ben, míg a mesterszakokon 2013-ban hajtott végre a Kar átfogó felülvizsgálatot, majd ezt követően strukturális és tartalmi módosítást. A 2009. évi BSc felülvizsgálat és a 2010/2011. tanévben bevezetett alapszakos reform tanterv kijavította a 2005. évben kialakított tantervek kezdeti gyermekbetegségeit. Ezt követően a 2013. évi MSc felülvizsgálat és reform a korábbinál nagyobb összhangot teremtett az alap- és mesterszakok képzési programjai között. A most elindítandó BSc felülvizsgálat célja ezen összhang további javítása és a szükséges „finomhangolások” elvégzése. 2. Célok és elvek Az alapképzési szakok képzési programjának célja kettős: szilárd alapokat adni a képzés mesterszakokon való folytatásához, ugyanakkor használható tudást adni azok számára, akik a BSc oklevél birtokában kilépnek a munkaerőpiacra. Az alapképzési szakokat elvégző hallgatóink közel 80%-a továbbtanul a Kar valamely mesterszakján, néhány százalékuk más mesterképzést választ (akár külföldön is) és kb. 15%-uk lép ki a munka világába. A távozók – egyelőre kis része – néhány év múlva visszatér a képzésbe, belátva annak fontosságát. A Gépészmérnöki Kar képzései az elmúlt évtizedben rendkívül sikeresnek és az ipar által elismertnek bizonyultak, ami a minőségi oktatásnak, elhivatott oktatóknak és tehetséges, szorgalmas hallgatóknak egyaránt köszönhető. A reform során elsődleges célunk, hogy azokat az eszközöket, elveket és módszereket, amelyek e sikeresség és elismertség mögött állnak, megtartsuk és lehetőségeinkhez mérten továbbfejlesszük. A mesterképzések 2013. évi reformja során körvonalazódott a BSc és MSc szakok közötti, a tananyagokra vonatkozó megosztás elve, amit a mostani felülvizsgálat végére teljessé lehet tenni, így 10 évvel a kétciklusú képzés bevezetése után stabilizálódhat a képzések programja. Az alapszakok lényegi struktúráját, a specializációk számát nem szükséges megváltoztatni. Mindamellett az eddigi tapasztalatok alapján egyes tárgyak megszüntetése, létrehozása, illetve belső átalakítása nyilvánvalóan szükségessé válhat. A képzési programok átalakítása során a következő célkitűzéseket és elveket szükséges érvényesíteni: – a képzési programoknak egyszerre kell szolgálni a mesterképzésre történő felkészülés megfelelő előkészítését és megalapozását, valamint az alapképzés végére használható gyakorlati és elméleti tudást kell adnia a végzettek kezébe; – a kiemelkedően jó képességű és tehetséges hallgatók számára lehetővé kell tenni, hogy kiegészítő ismereteket sajátíthassanak el; – a mesterképzések képzési programjaira való figyelemmel kerülni kell olyan ismeretek oktatását, melyek alapvetően a mester szinthez tartoznak. 3. Kihívások és korlátok A közeljövőben a közoktatásból ki- és a felsőoktatásba bekerülő leendő hallgatók felkészültsége, motivációja, tanulási és ismeretszerzési technikája jelentős mértékben különbözik a néhány évvel ezelőtt belépett hallgatókétól. A legutóbbi (2012. évi), a 15 éves tanulók közében végzett

4

Programme for International Student Assessment (PISA) felmérés1 szerint több területen (matematika, szövegértés és természettudományok) romlottak a magyar tanulók eredményei. Ez a generáció lép be hamarosan a felsőoktatásba és állítja komoly kihívás elé az oktatókat. A romló képességek mellett megváltozott az ismeretek befogadásának módja is. Amíg a korábbi generációk sikeresen dolgoztak fel önállóan hosszabb és összetett szöveges tananyagokat, addig az új generáció általában a rövidebb, direktebb és több csatornán érkező információ feldolgozására képes. Ezt a tananyagok és az oktatásmódszertan átalakításánál mindenképpen figyelembe kell venni, mert a jövőben a klasszikus ismeretátadás nem fog a korábban megszokott eredményességgel működni. E mellett azonban arról sem feledkezhetünk meg, hogy a következetes, minőségcentrikus kari politikának megfelelően a magasan tartott bejutási küszöb miatt a Karra válogatott, jó képességű és elhivatott fiatalok érkeznek. A tartalmi-módszertani átalakításoknál erre is figyelemmel kell lennünk: a tananyagfejlesztésben, mentori tevékenységek kialakításával, illetve differenciált, a képességekhez jobban illeszkedő számonkérési formák bevezetésével. A mentori tevékenység alapvetően két céllal rendelkezhet: 1. a tehetséges hallgatók felkarolása, elit (emelt szintű) tantárgyak meghirdetése, a BSc hallgatók TDK tevékenységbe való fokozottabb bevonása; 2. a leszakadó, lemaradó hallgatók részére felzárkóztató kurzusok indítása, konzultációs lehetőségek bővítése. A mentori feladok ellátásában oktatókra (1. célkitűzés), valamint felsőbbéves vagy MSc hallgatókra számítunk (2. célkitűzés). Időről időre felvetődő kérdés a kontaktóraszámok csökkentésének kérdése és célként heti átlagban 20..24 kontaktóra elérése. A jelenlegi alapszakos tantervekben ez átlagosan 28 óra hetente. Figyelemmel az érkező új generáció jelentette megváltozott elvárásokra és az oktatói kapacitásokra, ennek csökkentése az alapozó ismeretek oktatására szánt első négy szemeszterben nem indokolt és nem is célszerű. ugyanakkor a növelése sem. A specializáció választást követő 5-7. szemeszterekben megfontolandó az önálló hallgatói munka növelése mellett a kontaktóraszámok kismértékű csökkentése 26 óra/hét átlagos értékre.



1



elérhető az Oktatási Hivatal honlapján:

http://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/pisa/pisa_2012_meres



5

2. A kérdőíves felmérés eredményei 2.1. A képzések általános jellemzői, hallgatói elégedettség, minőség A kérdéscsoportot megválaszolók száma: 380 fő Szakirányonként: – anyagtechnológia: 83 fő – épületgépészet: 41 fő – folyamattechnika: 47 fő – gépészeti fejlesztő: 42 fő – gépgyártástechnológia: 83 fő – géptervező: 84 fő 2.1.1. Mennyire elégedett összességében a szakkal? (0 - semennyire, 10 - teljes mértékben)

Mennyire elégedett összességében a szakkal? (Gépész BSc) 151

160 140 120 100

84 69

80 60

20

29

27

40 0

0

1

5

5

9

0 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10



Átlag: 7,77 2.1.2. Ha nem teljesen elégedett, mit nem tart megfelelőnek? A legtöbben a gyakorlati oktatást hiányolják, csapatmunkát igénylő feladatokat, prezentáció formájú számonkéréseket szeretnének. A GTK által beoktatott tárgyakat is sokan feleslegesnek tartják, helyettük cégindítással, vállalkozások felépítésével kapcsolatos ismereteket hallgatnának szívesebben. A szakmai tudást adó órák minőségével sem mindenki elégedett – a tanárok felkészültségét, hozzáállását érzik problémának. Az oktatók egy része nincsen tisztában azzal, hogy más tárgyak keretein belül mit tanulnak a hallgatók, és vagy olyan tudásra akarnak építeni, ami még nincs meg, vagy pedig ismétlik a már hallott tananyagot. Sokszor a tárgyra kapott érdemjegy attól függ, melyik oktatóhoz sikerül éppen kerülnie az adott hallgatónak.

6

Többen írták, hogy látszik a tömegoktatás hatása a gyakorlatok és laborok minőségén, ráadásul sokszor itt is az elmélet oktatása folyik. Az elektronikus jegyzeteket is megemlítették a kitöltők – jó lenne, ha minden tárgyhoz rendelkezésre állnának ezek a megfelelő minőségben, és nem csak több tíz évvel ezelőtti könyvekből kivágott képletekkel teli diasorok formájában. Több helyen a tananyagot is elavultnak tartják a hallgatók. A Fizika A2 és Fizika A3, és a Környezetvédelmi irányítási rendszerek tárgyakat páran feleslegesnek érzik, helyettük szívesebben hallgatnának a szakmai előrehaladásukat ténylegesen segítő tárgyakat. Vannak, akik problémásnak tartják az Irányítástechnika oktatását is. A matematika tárgyaknál hiányolják a mérnöki alkalmazások megemlítését. Amiket még megemlítettek: problémamegoldó készség hiánya, a nagy mennyiségű lexikális tudás számonkérésének feleslegessége, az előkövetelmények felülvizsgálatának szükségessége. 2.1.3. Milyen mértékben felelt meg előzetes várakozásainak a BSc képzés? Azt kapta-e, amire számított? (0 – alig, 10 – teljes mértékben)

Milyen mértékben felelt meg előzetes várakozásainak a BSc  képzés? Azt kapta‐e, amire számított? 140

121

120

103

100 72

80 60

35

40 20

0

1

2

6

7

11

20

0 0

1

2

3

4

5

Átlag: 7,87



7

6

7

8

9

10



2.1.4. Ha újrafelvételizne a BME-re, akkor is erre a szakra felvételizne?

HA ÚJRAFELVÉTELIZNE A BME‐RE, AKKOR IS ERRE A SZAKRA  FELVÉTELIZNE? nem 9%

igen 91%

2.1.5. Ha nem, akkor melyik szakra?

HA NEM, AKKOR MELYIK SZAKRA? más szak, más  egyetemen 14%

gépészmérnök  alapszak 6%

ugyanez a szak, de  másik egyetemen 8%

mechatronikai  mérnök alapszak 8%

ipari termék‐ és  formatervező  alapszak 5%

energetikai mérnöki  alapszak 24%

BME‐s, nem gépész  szak 35%





8

2.1.6. Mennyire elégedett összességében a szakiránnyal? (0 – semennyire, 10 – teljes mértékben)

Gépgyártástechnológia 25

21

20 14

15

13 11

10

10 5 3

5 0

3

2

0

0 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10



Átlag: 7,20

Anyagtechnológia 35

31

30

24

25

19

20 15 10 5

0

0

0

1

2

1

2

3

0 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10



Átlag: 8,76

Épületgépészet  14 14 11

12 10

8

8 5

6 4 2

0

1

1

0

0

0

0

0 0

1

2

3

4

5

Átlag: 8,45

9

6

7

8

9

10



Folyamattechnika 19

20 15

12 8

10 4

3

5 0

0

0

0

0

0

0 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10



Átlag: 8,72

Gépészeti fejlesztő 16

14

15

14 12 9

10 8 6 3

4 2

1

0

0

0

0

0

0

0 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10



Átlag: 8,81

Géptervező 30

27

25

21

20 20 15 8

10 5 0

0

0

1

0

4

2

0 0

1

2

3

4

5

6

Átlag: 8,51

10

7

8

9

10



Szakirányokkal való elégedettség 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

8,76

8,72

8,45

8,81

8,51

7,20

2.1.7. Ha nem teljesen elégedett, mit nem tart megfelelőnek? Anyagtechnológia: A kitöltők itt is (mint az egész képzés esetében) szívesen részt vennének több gyakorlaton. Gépgyártástechnológia: Az ezen a szakirányon tanulók a szakirányt gondozó tanszék diákokhoz való hozzáállására, a tájékoztatás és szervezettség hiányára, illetve a kevés gyakorlatra panaszkodtak. Páran megemlítették a géppark elavultságát is. Épületgépészet: A tananyagokat van, ahol elavultnak érzik a válaszadók, illetve ezen a szakirányon is több gyakorlatra lenne szükség a kitöltők szerint. Folyamattechnika: Tervező és modellező szoftvereket hallgattak volna szívesen többet a kitöltők. Van, aki több gyárlátogatásnak örült volna. Azt is megemlítik a hallgatók, hogy a szakirány kicsit el van tolódva vegyész irányba. Gépészeti fejlesztő: A kitöltők többsége elégedett a szakiránnyal. A számítógépes laborok felszereltségén lehetne javítani szerintük. Van, aki túl elméletinek tartja az itt oktatott tárgyakat, de olyan is akad, aki ezt pozitívumként értékeli. Géptervező: Az ezen a szakirányon tanulók szívesebben hallgattak volna több VEM-hez kapcsolódó tárgyat, illetve szerintük a tervezési feladatok arányát és a laborok, gyakorlatok számát is növelni lehetne. Voltak, akik megkérdőjelezték a Műszertechnika és az Optika és látórendszerek tárgyak létjogosultságát a szakirányon, inkább tervezéssel kapcsolatos ismereteket tanultak volna helyettük. Páran nem voltak elégedettek az oktatók felkészültségével vagy szaktudásával.



11

2.1.8. Szükséges bővíteni a szakirány kötelezően választható tárgyainak listáját?

ANYAGTECHNOLÓGIA

igen 45% nem 55%



GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIA

igen 47% nem 53%



ÉPÜLETGÉPÉSZET

igen 41%

nem 59%



12

FOLYAMATTECHNIKA

igen 43%

nem 57%



GÉPÉSZETI FEJLESZTŐ

igen 40%

nem 60%



GÉPTERVEZŐ 

nem 43%

igen 57%

Gépészmérnöki alapszakon összességében a szakirányos kötelezően választható tárgyak mennyiségével nincsen probléma, egyedül a géptervező szakirányon kerültek többségbe azok, akik szerint bővíteni kellene a választási lehetőségeket.

13

2.1.9. Mi a véleménye a szakirányválasztás feltételeiről (90 kredit, Matematika szigorlat, esetenként kritérium tárgyak)? Mi a véleménye a szakirányválasztás feltételeiről (90 kredit, Matematika  szigorlat, esetenként kritérium tárgyak)? megfelelőnek tartom őket

89%

túl szigorúnak tartom őket

4%

túl engedékenynek tartom őket

4%

alapvetően logikus és helyes, de kisebb változtatások szükségesek

33%

logikus és helyesen felépített

65%

konkrét változtatási javaslat

5%

nem megfelelő, átfogó változtatás szükséges

1% 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90% 100%



A válaszadók túlnyomó többsége megfelelőnek tartja a jelenlegi szabályozást. A változtatást javasló hallgatók véleménye eléggé megoszlik. Vannak, akik több szakirányhoz is előírnának kritérium tárgyakat, esetleg ezek érdemjegyeit is figyelembe vennék a szakirányokra besoroláskor (de olyan is akadt, aki eltörölné ezt a feltételt). Más a matematika szigorlatot nem tartja szükségesnek a szakirányválasztáshoz, de volt, aki még első féléves tárgyakat teljesítését is előírná – ugyanis be lehet kerülni szakirányra úgy is, hogy valaki egyes alaptárgyakat nem teljesített még. 2.1.10. Mi a véleménye az egyes tudományterületek (ismeretkörök) a képzésen belüli részarányáról?

TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPISMERETEK kevés 13%

felesleges 1%

nagyon kevés 1%

megfelelő 48%

túl sok 10%

sok 27%



14

SZAKMAI ALAPISMERETEK nagyon kevés 2%

kevés 29%

felesleges 0% megfelelő 59%

túl sok 2% sok 8%

SZAKMAI TÖRZSANYAG nagyon kevés 5%

kevés 39%

megfelelő 51%

felesleges 0%

túl sok 1%

sok 4%



DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK nagyon kevés 9% megfelelő 38%

kevés 52%

sok 1% felesleges 0%



15

túl sok 0%

GAZDASÁGI ÉS HUMÁN ISMERETEK kevés nagyon kevés 2% 9%

megfelelő 23%

felesleges 17%

túl sok 14%

sok 35%

A természettudományi alapismeretek mennyiségét megfelelőnek tartja a hallgatók majdnem fele, harmaduk soknak érzi ezt. A szakmai alapismeretek és törzsanyag részarányával a kitöltők több, mint fele elégedett, de azért viszonylag sokan (29% és 39%) kevésnek tartják ezen tudományterületek tárgyainak mennyiségét. A differenciált szakmai ismereteknél azonban többségben vannak azok (több, mint 60%), akik kevésnek érzik ezen terület részarányát. A gazdaság- és humánismereti tárgyakat a kitöltők kétharmada tartja soknak vagy egyenesen feleslegesnek. 2.1.11. Ön szerint milyen ismeretek/kompetenciák hiányoznak a képzésből?

Ön szerint milyen ismeretek/kompetenciák hiányoznak a  képzésből? prezentációs készség

52%

egyéb

10%

csapatmunka

46%

tanulástechnika

27%

szakmai nyelv oktatása

68% 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

Kiemelkedően sokan tanulnának szakmai nyelvet a képzés keretein belül, de a hallgatók kb. fele érzi gyengének a prezentációs készség és a csapatmunkára való készség fejlesztését is. Akik az egyéb válaszlehetőséget jelölték, ott többségében a gyakorlat, az iparból hozott szemlélet átadásának és a szoftverhasználat hiányára hívták fel a figyelmet, valamint néhányan több önálló feladatot szeretnének.



16

2.1.12. Ön szerint szükség van-e idegen nyelvű szakmai kommunikációs készségeket és képességeket fejlesztő tárgyra a GPK alapképzéseiben? ÖN SZERINT SZÜKSÉG VAN‐E IDEGEN NYELVŰ SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓS  KÉSZSÉGEKET ÉS KÉPESSÉGEKET FEJLESZTŐ TÁRGYRA A GPK  ALAPKÉPZÉSEIBEN? nem 14%

igen 86%

Az előző kérdéshez hasonlóan ebből a diagramból is arra következtethetünk, hogy a hallgatók túlnyomó többsége szívesen hallgatna olyan tárgyat, amivel az idegennyelv-tudását fejleszthetné. 2.1.13. Egyetért-e azzal, hogy szükség van innovációs szemlélet kialakításával, vállalkozás indításával foglalkozó tárgyak oktatására a BSc képzésben? EGYETÉRT‐E AZZAL, HOGY SZÜKSÉG VAN INNOVÁCIÓS SZEMLÉLET  KIALAKÍTÁSÁVAL, VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TÁRGYAK  OKTATÁSÁRA A BSC KÉPZÉSBEN?

nem 30%

igen 70%









17

2.1.14. Ön szerint a kiadott házi feladatokban nagyobb részarányt kellene-e kitenniük az ipari problémáknak?

ÖN SZERINT A KIADOTT HÁZI FELADATOKBAN NAGYOBB  RÉSZARÁNYT KELLENE‐E KITENNIÜK AZ IPARI  PROBLÉMÁKNAK?  nem 18%

igen 82%

A hallgatók több, mint 80%-a erősíti meg azt, amit a kérdőív során több szöveges véleményben is leírtak: valós, iparból vett problémákkal szeretnének találkozni a házi feladatokban. 2.1.15. Vállalt-e, illetve tervez-e i munkát vállalni a BSc képzés alatt (a kötelező szakmai gyakorlat kivételével)? Ha igen, milyen okból? Vállalt‐e, illetve tervez‐e i munkát vállalni a BSc képzés alatt (a  kötelező szakmai gyakorlat kivételével)? Ha igen, milyen okból? egyéb

1%

nem vállaltam munkát, és nem is tervezek

27%

szabadidő hasznos eltöltése

17%

megélhetés

25%

életszínvonal emelése

20%

nem vállaltam munkát, de tervezek

18%

szakdolgozat készítése

24%

szakmai tapasztalat szerzése

43% 0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

Szemmel láthatóan a legtöbben a szakmai tapasztalat szerzése miatt vállalnak munkát az egyetem mellett. Az egyéb válaszadók között szerepelt a nyelvismeret bővítése indokként, szociális és kommunikációs készségek fejlesztése, illetve egyéb tapasztalatok szerzése.



18

2.1.16. Ha vállalt munkát (a kötelező szakmai gyakorlat kivételével), az milyen jellegű volt?

HA VÁLLALT MUNKÁT (A KÖTELEZŐ SZAKMAI GYAKORLAT  KIVÉTELÉVEL), AZ MILYEN JELLEGŰ VOLT? részben szakmai 28% szakmai 47%

nem szakmai 25%



2.1.17. Lenne-e szükség bevezető fizika tárgyra is a képzés elején?

LENNE‐E SZÜKSÉG BEVEZETŐ FIZIKA TÁRGYRA IS A KÉPZÉS  ELEJÉN? igen 26%

nem 74%

A válaszadók háromnegyede szerint a gépészmérnöki alapszakon nincsen szükség bevezető fizika tárgyra a matematika mellett.



19

2.1.18. Véleményem szerint az alapképzések elmélet/(gyakorlat+labor) aránya

AZ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI RÉSZEK ARÁNYA a jelenlegi szintjén  megfelelő 20%

egyéb 7%

a gyakorlat  javára túlzott  mértékben  eltolódott,  erősíteni  szükséges az  elméleti jelleget  a gyakorlati rész  rovására…

az elmélet  javára túlzott  mértékben  eltolódott,  erősíteni  szükséges a  gyakorlati  jelleget az  elméleti rész  rovására…

A hallgatók közel háromnegyede véli úgy, hogy a gyakorlati és elméleti órák közötti arány jelen állás szerint nem megfelelő, erősíteni kéne a gyakorlati jelleget, akár az elméleti rész rovására is. Ugyanez sok helyen olvasható a szöveges vélemények között is. Akik az egyéb válaszlehetőség mellett döntöttek ők többségében megtartanák az elméleti részek jelenlegi mennyiségét, de a gyakorlati órák számát növelné, vagy javítana azok minőségén. Többen panaszkodtak a laborok felszereltségére, úgy vélik sok gyakorlati óra jelenleg nem ad hozzá semmit a szakmai tudásukhoz. A tantermi gyakorlatok számára is panaszkodtak, véleményük szerint több valódi gyakorlati alkalmazásra lenne szükség. 2.1.19. Szívesen venne/vett volna fel olyan szabadon választható tárgyat, mely az elméleti ismereteket jelentős, laborban végzett gyakorlati ismerettel egészítené ki? igen, de csak a  következő  témakörökben/tárgy…

nem 12%

igen 85%

A hallgatók túlnyomó többsége gyakorlati ismereteit akár külön tantárgy keretein belül is bővítené.



20

2.1.20. Az erre vonatkozó kormányrendelet többfajta előzetes tárgykövetelmény megadást is lehetővé tesz: „kemény előkövetelmény”: az előkövetelményként megadott tárgy(ak) kreditjét az adott tárgy felvétele előtt meg kell szerezni (ez a jelenlegi rendszer) „puha előkövetelmény”: az előkövetelményként megadott, vizsgával záruló tárgy(ak) kreditjét (a vizsgajegyet) nem kell megszerezni, elegendő az aláírás megléte „párhuzamos előkövetelmény”: az előkövetelményként megadott tárgy(ak) – jellemzően évközi jeggyel záruló tárgyak – az adott tárggyal párhuzamosan is felvehetők, azonban az adott tárgyból addig nem szerezhető meg a kredit, amíg az előkövetelményként megadott tárgyból – ugyanabban a félévben – meg nem szerezte a hallgató a felsorolt három  előkövetelményi  forma vegyes  rendszerű  alkalmazása indokolt 19%

a jelenlegi „kemény”  előtanulmányi rend  megfelelő, azon nem  szükséges változtatni 50%

a jelenlegi „kemény”  előtanulmányi rend  mellett a  „párhuzamos”  előkövetelmények  bevezetése indokolt 17%



a jelenlegi „kemény”  előtanulmányi rend mellett a  „puha” előkövetelmények  bevezetése indokolt 14%







21

2.1.21. „A BME alap- és osztatlan képzéseinek mintatantervében a szabadon választható tantárgyak vizsgái nélkül a leteendő vizsgák közül legalább öt szóbeli, vagy tartalmaz ki nem váltható szóbeli részt.” Mi a véleménye erről? felesleges és  értelmetlen ez az  előírás 22% megfelelő a  jelenlegi 5 53% növelni kellene a  szóbeli vizsgák  részarányát 25%

2.1.22. Az alapképzési szakok tantervei jelenleg két kötelező szigorlatot (Matematika és szaktól függő második tárgy) írnak elő. Véleményem szerint a szigorlatok a képzés rendkívül  fontos mérföldkövei,  ezért számuk  bővítése is indokolt,  például a  következővel: 7%

a régi képzési formák  maradványai,  időszerű a  megszüntetésük 16% a képzés fontos  mérföldkövei, ezért  megtartandók, de  számuk bővítése  nem indokolt 72%

egyéb javaslat 5%

Akik szerint bővíteni kellene a szigorlatok számát, azok a Gépelemek, a Hőtan és az Áramlástan tárgyakat javasolták - ebben a sorrendben. A maradék 5% szövegesen fejtette ki véleményét. Volt olyan, aki arra panaszkodott, hogy túlságosan is nagy részét képzik a szigorlatokra kapott osztályzatok a diplomajegynek. Egyesek szerint túl nehezek a szigorlatok a gépészmérnöki alapszakon. Van, aki szerint szakirányon kéne szigorlatot tartani. Még egy gondolat, hogy ne legyen a szigorlat bizonyos szakirányok előkövetelménye, mondván az illető már teljesítette a szigorlathoz szükséges tárgyakat, tehát elviekben már tudja azokat hasznosítani.



22

2.1.23. Az alapképzési szakok heti átlagos kontaktóraszáma 28 óra/hét. Nyugat-európai mércével mérve ez magasnak számít, ott több az önálló/csoportos, otthoni munka az előadások helyett. Az Ön véleménye szerint az optimális heti kontaktóraszám kismértékben  növelendő, kb. 30  óra/hét értékre 4% a jelenlegi értékén  megfelelő 28%

kismértékben  csökkentendő, kb.  25..27 óra/hét  értékre 46%

nagymértékben  csökkentendő, kb.  21..24 óra/hét  értékre 22%

A hallgatók több, mint kétharmada valamilyen mértékben csökkentené a kontaktórák számát, helyettük az önálló, vagy csoportos feladatok megoldását tartaná hatékonyabbnak. 2.1.24. A 6 hét szakmai gyakorlati idő…

túl rövid 35%

megfelelő 60% túl hosszú 5%

A hallgatók 60%-a szerint megfelelő a kötelező szakmai gyakorlat jelenlegi hossza. 5%-a gondolja úgy, hogy túl hosszú, ebből 4-en úgy vélik, hogy egyáltalán nincs szükség kötelező szakmai gyakorlatra, a maradék pedig átlagosan 4 hetet vélne optimálisnak. A válaszadók 35%-an szerint túl rövid a kötelező szakmai gyakorlat hossza, ők átlagosan 11-12 hét gyakorlati időt szeretnének eltölteni egy külsős cégnél. Megemlítendő, hogy közöttük azok voltak többségben, akik 8-12 hetet javasoltak, azonban akadt olyan is, aki 20 feletti számot javasolt a szakmai gyakorlat idejére vonatkozóan.

23

2.2. Egyéb kérdések A kérdésblokk kitöltőinek száma: 408 2.2.1. Van olyan tárgy, amelynél feleslegesnek tartja a rengeteg képlet megtanulását, és hasznosnak tartaná, ha képletgyűjteményt lehetne használni a számonkéréseken? Ha igen, melyik(ek) az(ok)? A leggyakrabban említett tárgyak között szerepel pl.: Gépelemek, Matematika, Elektromechanika, Elektrotechnika alapjai, Áramlástechnikai gépek, Műszaki és gazdasági adatok elemzése, Gépészmérnöki alapismeretek, Fizika, Áramlástan, Irányítástechnika. Sokan válaszolták azt is, hogy minden tárgyból engedélyezni kéne a képletgyűjtemény használatát. Az indokok között szerepelt, hogy az iparban nem várják el a képletek tudását, csupán a használatát, illetve megjegyezték néhányan, hogy sok időt elvett az idejükből a képletek magolása, melyet fordíthattak volna a tananyag mélyebb megértésére is. 2.2.2. Ön szerint szükség van-e tehetséggondozó tárgyak indítására (matematikából van most is ilyen)? Ha igen, milyen témakörben? Ön szerint szükség van‐e tehetséggondozó tárgyak indítására (matematikából  van most is ilyen)? Ha igen, milyen témakörben? nincs rá szükség

25%

mechanika

52%

egyéb

1%

anyagtudomány

23%

hőtan

22%

elektrotechnika

13%

gépgyártástechnológia

23%

géptervezés

36%

áramlástan

27%

informatika

16%

irányítástechnika

15% 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

Ennél a kérdésnél a hallgatók egyszerre több választ is megjelölhettek. Szinte minden tárgycsoportra lenne jelentkező, de kiemelkedően sokan, a hallgatók több, mint fele tanulna szívesen többet mechanikából a mintatantervben előírtnál.



24



2.2.3. Melyik volt az a három tárgy, amit a legszívesebben hallgatott? A legkedveltebb tárgyak között az első az Áramlástan, melyet a hallgatók körülbelül egyharmada írt be, második a Dinamika, harmadik pedig a Rezgéstan. Kedvelik még a Polimerek anyagszerkezettana és technológiája, Hegesztés, Gépelemek I., II., valamint a CAD rendszerek I. nevű tárgyakat is. 2.2.4. Melyik volt az a három tárgy, amit a legkevésbé szívesen hallgatott? A hallgatók által legkevésbé kedvelt tárgyak között a Mikro- és makroökonómia, Elektrotechnika alapjai és az Irányítástechnika egyaránt 100 fölötti szavazattal rendelkezik. Megemlítik még a Környezetvédelmi irányítási rendszerek, Informatikai rendszerek, Elektromechanika, Műszaki és gazdasági adatok elemzése és az Üzleti jog tárgyakat. 2.2.5. Az előkövetelmények között van-e, amit feleslegesnek, vagy nem szakmai alapon felállítottnak tart? A hallgatók többsége a Műszaki és gazdasági adatok elemzése és a Gépészmérnöki alapismeretek közötti előkövetelményt bírálta. Véleményük szerint semmilyen összefüggés nem található a két tárgy tematikájában. Említik még a CAD alapjai előkövetelményeit is, az Ábrázoló geometriát és az Informatikai rendszereket. Úgy gondolják, hogy a Fizika A2 és A3 tárgyak közötti előkövetelmény sem lenne feltétlenül szükséges. 2.2.6. Ön szerint szükség lenne-e még valamilyen szoftver használatát oktatni az Ön által megjelölt szakon? Ha igen, milyet? Ön szerint szükség lenne‐e még valamilyen szoftver használatát oktatni az Ön  által megjelölt szakon? Ha igen, milyet? egyéb

2%

szimbolikus matematikai program

23%

informatikai szoftver

8%

szimulációs szoftver

53%

3D tervező szoftver

42%

matematikai szoftver

57%

megfelelőek a mostaniak

13% 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

A hallgatók ennél a kérdésnél is több lehetőséget jelölhettek meg. Kiemelkedő a matematikai és szimulációs szoftverek iránti igény, nem sokkal mögöttük lemaradva a 3D tervező programokról is szívesen tanulnának többet a kitöltők.



25

2.2.7. Ha a képzés során lenne olyan mintatantervi tárgya, amelyet lehetősége nyílna angolul/németül hallgatni, élne vele? nem 28%

igen 72%

A hallgatók közel háromnegyede tartana igényt idegen nyelvű oktatásra. A 8. kérdésre adott válaszukban ezzel kapcsolatosan többen is kifejtették a véleményüket, bővebben ott lehet ezzel kapcsolatban olvasni. 2.2.8. Összességében mi a véleménye a képzésről? Ennél a résznél a hallgatók szöveges formában alkothattak véleményt általánosságban a képzésről, de kifejthették itt véleményüket a korábbi kérdésekkel is kapcsolatosan, illetve megjegyezhettek olyan dolgokat is, melyekre korábban nem utalt egyik kérdés sem. A hallgatók többsége alapvetően elégedett volt a képzés nagy részével, de szinte mindegyikük úgy gondolta, hogy kisebb-nagyobb változásokra azért szükség van. Amit a legtöbben említettek az a gyakorlat hiánya. Úgy vélik, hogy érdemes lenne növelni a gyakorlati órák számát, a laborok számát, valamint a valós gyakorlatra nagyobb hangsúlyt fektetni. Gondolnak itt arra, amikor a hallgatók saját maguk szednek szét/raknak össze egy gépet. Panaszkodtak továbbá a laborok felszereltségére is, elavultnak találták az ott található eszközök többségét. Elavultnak tartották a tananyag egyes részeit is. Véleményük szerint folyamatos megújulás lenne szükséges egyes tantárgyak tematikájában, mely leköveti az ipar igényeit, azonban ez jelenleg – ahogyan néhányan jelezték – nem valósul meg teljes egészében. A hallgatók egy része jelezte, hogy szerintük túlságosan elméleti az oktatás. Itt általános megjegyzés volt, hogy egyes tárgyak esetében mély összefüggéseket kell elsajátítania a hallgatóknak, melyeket később nem tudnak hasznosítani. A másik probléma egy korábbi kérdéshez kapcsolódva a képletek számonkérése. Véleményük szerint, nem ezeknek a bemagoltatására, hanem a használatára kéne fektetni a hangsúlyt. A szakmai szemlélet hiányára többen is panaszkodtak. Előnyben részesítenék a gyakorlatokon az iparból hozott problémákat. Egyesek szerint a szakirány sem minden esetben nyújtja a megfelelő szakmai többletet. Többen jelezték, hogy az oktatók felkészültsége nem minden esetben megfelelő, illetve azt is megjegyezték, hogy sokszor az adott oktatótól függ, hogy egy tárgyat mennyire tud a hallgató elsajátítani. Néhányan utalást tettek arra, hogy egy-két tárgy felesleges a képzésben. A gazdasági tárgyakat nem kedvelik a hallgatók jelen formájukban. Javasolták, hogy mérnöki szempontból kellene ezeket is megközelíteni, megmutatni a hallgatóknak, hogy ez a későbbiekben milyen módon válhat hasznukra.

26

Nehéznek találják többen is a képzést, bár egyesek szerint ez adja a diploma értékét, mások arra panaszkodtak, hogy ez a hallgatók egészségét és emberi kapcsolatait veszélyezteti olykor. Hiányolják a hallgatók a prezentációs készségek oktatását, matematikai vagy egyéb szoftverek használatát, illetve a csoportos munkát. Szeretnék, ha az idegen nyelven oktatott tárgyak hallgatása, már-már elvárás lenne a hallgatókkal szemben. A tömegoktatás negatív hatásaira is felhívták a figyelmet a hallgatók. Szerintük túl sok ember vesz részt egy előadáson, illetve a gyakorlatok, laborok létszáma sem megfelelő. Az időhiány miatti rohanás is sok problémát okoz a hallgatók szerint. Túlzsúfolt a tananyag, ezért azt ennyi idő alatt nem tudják az oktatók megfelelően úgy leadni, hogy hallgatók meg is értsék azt. Néhányan említették, hogy érdemes lehet az osztatlan képzést is bevezetni, ahogy az más karokon is működik. Egy páran javasolták a tanszékek szorosabb együttműködését is.



27

Melléklet Alapkérdésekre adott szöveges válaszok Ha nem teljesen elégedett, mit nem tart megfelelőnek? („Mennyire elégedett összességében a szakkal?” kérdés után) Egyes tanszékek, például a MOGI vagy a GET oktatási módját, valamint a nagy létszám miatt az előadások kevésbé, vagy különösen az első 2 félévben, élvezhetetlenek. Az elméleti tudás néhol nem elég magas szintű. Szerintem hiányzik a korszerű iparhoz szükséges összetevők számos tagja. Prezentációs készség terén pl. csupán 2 tárgyból volt feladat a 6 félév alatt, ami nem készít fel eléggé. Ezentúl a csoportmunkák hiánya nagyon feltűnő. Minden tárgyból adnék már matematika A1-től kezdőden csoportos, illetve egyéni házi feladatokat is egyet-egyet legalább. A matematika nekem a szakirányhoz nagyon fontos, és picit túlzottan rámentünk a papíralapú példamegoldásra első 3 félévben, viszont a számítógépes megvalósítást hiányoltam. Amin nagyon változtatnék az a teljes MOGI-s blokk. A programozást amit kaptam sehol nem tudom hasznosítani, illetve a minőségére sem tudok szavakat mondani. C# -ot tanultunk, ezt nem láttam még sehol, C++, Java ami a fejlődő területeken van, illetve a SciLab oktatás is fölösleges volt. Emellé viszont a MatLab és Mathematica oktatását kéne berakni az oktatásba, ha nem is mindenhová de adott szakirányokra. Ami pedig még rossz az az irányítástechnika oktatása. A Mogi eléggé embertelenül bánt velünk, illetve az oktatás minősége sem volt túl jó. Konkrétan irányítástechnikából javasolnék egy házi feladatot, ami a tárgy tényleges alkalmazása lenne adott szakiránynak megfelelve analóg módon. Sok a felesleges töltelék tárgy, aminek semmi haszna sincs sem az egyetemen, sem pedig az életben Nincs semmilyen tényleges használható tudás. Hasznos dolog a természettudományos ismeret, de több gyakorlati lehetőséget kellene biztosítani. Félreértés ne essen: Kell az elmélet, de 0 szakmai tapasztalattal jövünk ki az iskolából. szervezettség, tájékoztatás, egyértelmű egységes információ/tananyag elérés Kevés gyakorlati oktatás. Feleslegesnek tartottam a GTks tárgyakat, illetve az előadások színvonalán lehetne egyes esetekben javítani. Lehetett volna egy kicsit meg gyakorlatiasabb a kepzes. Az eloadasokon tul sokszor vesztegettek az idot a kulonfele kepletek szarmaztatasara es az elmelet tulragozasara. A kutatasban dolgozokat leszamitva ezek teljesen irrelevans informaciok szerintem. Nemelyik targybol frissiteni kene a jegyzeteket, hogy ne 10-20-30 eves konyvekbol kimasolt jegyzetekbol tanuljanak a hallgatok. Sok múlik a szerencsén, például hogy melyik tanárt kapom gyakorlatvezetőnek. Valakinél sokkal könnyebb átmenni, mint másoknál. Több gyakorlati oktatás Kevés a gyakorlat, gépkezelés, stb... Szervezetlen, határidők pontatlanok, a tanszék mindig késlekedik. Semmit sem hirdet ki időben, sajnos a tananyagok elavultak. Az oktatókkal nincs probléma túlságosan elméleti A gyakorlatiasság sok-sok helyen hiányzott, főleg a matematika tárgybakból, továbbá a mechanika tárgyak egy részében is. Ezen ismeretek alkalmazását későbbi tárgyakban - pl gépelemek - kellett megtanulni, ami nem volt egy leányálom. Általánosságban az előadások jók voltak, viszont nem egy előadó nem elég ahhoz, hogy abból a tárgyból előadást tartson, mivel unalmas volt az órája, így néha az érdektelenségbe fulladt, és a tárgy iránti érdeklődést is lelohasztotta... Felesleges, de nehéz tantárgyak Nem elég hangsúlyos a gyakorlati képzés. Gyakorlati oktatás hanyagolása. Elavult, régi berendezések néhány gyakorlaton (pl. L épület) és indokolatlanul sok elmélet. A képzés lényegében 3 éves is lehetne ha megszabadulnának a gazdasági tárgyaktól, vagy legalább csökkentenék a tárgyakat. A képzés lehetne gyakorlatorientáltabb. Egy-két tárgy követelményeit kicsit magasabbra tenném, több szóbeli vizsga kéne. Az idős tanárok néha túlságosan ragaszkodnak a hagyományokhoz, amelyek fölött már eljárt az idő.



28

Nem eléggé lényegre törő. Olyan tárgyakat tanítanak, amiknek semmi köze sincs a gépészethez pl. mikromakroökonómia, menedzsment. Nem hinném hogy bármire is emlékezne egy diplomázó az első félévben tanított gazdasági tárgyból, amit amúgy sem részletesen kellett megtanulni és a későbbiekben sem volt rá szüksége a tanulmányai során. Nem gondolom, hogy a gépészmérnöki karnak ilyen tárgyakkal kéne elvesztegetnie a hallgatóik idejét. Akit érdekel érdekel az felveszi szabadon választható tárgyként, hiszen ezért találták ki. Azt sem gondolnám, hogy szakirányválasztás után miért kell más szakirányokhoz közelálló tárgyakat tanulni pl:áramlástechnikai gépek. Erre lehetne időt keríteni az első 4 félév folyamán. A nem minden labor van korszerűen felszerelve, egyes tanárokon nem érzem hogy igazán a szakmájuk legjavát képviselik. A Bsc képzés alatt túlságosan nagy a tárgyak variálhatósága, emiatt a képzés alatt többször elhangoznak ugyanazok az anyagrészek (hiszen nem tudja az oktató, ki milyen ismeretekkel érkezik). Általános tapasztalat, hogy az oktatók a hallgatóktól, előadás alatt értesülnek arról, hogy egy adott tananyag/téma volt-e már más anyagrészből, korábbi félévekben. Mindezek okán növelni kéne az előkövetelmények számát és érdemes volna a tanterv módosításokról részletesebben informálni az érintett oktatókat, ill. egy ilyen értesítő rendszert kidolgozni, teszem azt Neptunon keresztül. A "kemény" előkövetelményi rendszer tökéletesen alkalmas, ám van egy szépséghibája: a későn vizsgázók (utolsó vizsga-alkalmak egyike) egy vagy több tárgy felvételéről lemaradhatnak a soron következő előzetes tárgyfelvétel (jellemzően az őszi félév végén, amikor rövidebb a vizsgaidőszak) során, a napokkal később szerzett sikeres érdemjegyük ellenére, így igazságtalanul hátrányba kerülnek. A gépészkaron néhány helyen az a szemlélet uralkodik ugyanis, hogy a hallgatóságnak az első-második vizsgán kell és illik átmennie, a többi időpont csak a bukdácsolók számára van, holott tapasztalataim szerint ez egyáltalán nem igaz és nem is követendő példa. Az eredményes és sikeres tanulmányok ökölszabálya az 1 vizsga/hét haladási sebesség. Ezzel a meggondolással jelen sorok szerzője vizsgabukás (!) nélkül, ütemterv szerint teljesítette a Bsc képzést, ezért bátorkodom javasolni ennek intenzív támogatását. A képzésben a gazdasági tárgyak oktatása gyakorlatilag teljesen felesleges. Egy példa: az Üzleti jog című, száraz és unalmas tárgyat a hallgatók jelentős (megkockáztatom, hogy 90 feletti) százaléka csak csalás révén teljesíti az irracionális követelmények (200+ oldalnyi jogszöveg betű szerinti bemagolása), a gyakorlati haszon és az érdeklődés hiánya miatt. A Mikro- és makroökonómia című tárgy is hasonlóképpen felesleges, hiszen semmilyen átadott ismeretre nincs szükség sem a képzésben, sem a való életben egy gépészmérnök számára. Üdítő kivétel a Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, amely a gyakorlati oldalról közelíti meg a témát. Az Ergonómia tárgy jelenleg mindössze két mondatban összefoglalható: "Ha valamit emberi használatra tervezel, gondold át alaposan és nézz utána a számadatoknak a vonatkozó táblázatban/szabványban. Az íróasztalod ergonomikus elrendezése kiemelkedő fontosságú." Jelenlegi formájában az ergonómia oktatása felesleges a gépészmérnökök számára. Néhány tárgyból az oktatás színvonala igencsak alacsony, vagy a kevés óraszámnak köszönhetően, vagy az ügyetlen gyakorlati vezetőknek köszönhetően pl. kevés gépész tud programozni, Matlabot használni stb... Jó lenne, ha a matematikát matematikusok helyett mérnökök oktatnák, mert sajnos sok esetben a matematikusok maguk sem tudják pontosan, hogy az adott tudás, amit átadni szeretnének a későbbi gépészmérnöki gyakorlatban hol lesz használható. A tanárok hozzáállását a női hallgatókhoz, és a tanárok házi feladatokkal való következetlenségét. Sok olyan tárgy van aminek a hasznossága erősen megkérdőjelezhető például a Környezetvédelmi és irányítási rendszerek, illetve a laborgyakorlatok sok esetben szinten aluliak. A nagyon magas hallgatói létszám miatt sokszor még a gyakorlatokon/laborokon is kevés idő jut egy hallgatóra. Sok tanár, bár lehet jó szakember, tanárként nem állja meg a helyét, nem adja át jól a tananyagot. Az utolsó félévben lényegesen nehezíti a dolgunkat, hogy a szakdolgozat megírása és a záróvizsgára való felkészülés mellett még négy további tantárgyat is a 7. félévben kell teljesítenünk. Lehet, hogy csak szokatlan volt az eleje, meg egyetem meg minden, de sokszor ütköztünk már eddig is félreérthetetlen "igazságtalanságokba". Ez a rendszer része gondolom, de attól még csak 7-es. Bár az emberek szűrésével egyetértek, nem gondolom, hogy 2 éven át tartó nagyon komoly szívatással kell azt elérni. A képességeket akarják mérni, vagy azt, hogy ki mennyire képes kezelni a stresszt. Nem arról beszélek, hogy rögtön mindenki legyen kolléga, de úgy gondolom, hogy egy minimális korrektség elkélne. Valószínűleg nagyon sok tehetséges fiatal hallgató esik ki néhány módfelett értelmes tantárgy unfair értékelése miatt. A jelenlegi rendszer nem megfelelő. Még ha azt is hiszik, hogy ezzel kőkemény kőszívű és nagyon értelmes mérnököket nevelnek, tévednek. Más egyetemeken mindennemű szívatás nélkül, pusztán a megfelelő rendszer alkalmazásával sokkal kompetensebb mérnököket nevelnek. Erre most jövök rá, hogy nem a BME-n tanulok, hogy nagyon sok téren nem vagyok elég képzett, hiába végeztem az utolsó félévemet például szín ötössel. A képzés gyakorlatiasságát, a tanszék összeköttetéseit iparban résztvevő cégekkel, a labor felszereltségét



29

Sok 4.-5. féléves "alapozó" tantárgy felesleges. Túl sok hallgatót vesz fel az egyetem, a tanárok és a diákok közötti kapcsolat teljesen elveszik. "Tömegoktatás" Van néhány haszontalan kötelező, és kötelezően választható tantárgy, ami inkább hátráltatott, mint sem hasznomra vált. Lehetne valamivel gyakorlatiasabb a képzés. Tömegoktatás, túlzottan bürokratikus, az órák színvonala néha kritikán aluli. Még több szakmai példa, ami időszerű, modern ismereteket nyújt. Az irányítástechnika tárgy oktatói gárdáját, az oktatásának a módszerét és a számonkérést egyaránt. A GT3 tanszék házi feladat beszedési politikáját: csak az utolsó héten jó, addig nem lehet beadni. De akkor a működésképtelen gépeket is elfogadják már. A gyártástechnológia tárgyat: oktatás módja és a számonkérések egyaránt. Tanárok oktatói képességei. Túl sok a hallgató, túl kevés a tanár. A K épület alagsora alkalmatlan oktatásra: sötét, hideg, nyirkos, zajos, szűkös. A hallgatók véleményét _soha_ nem kérdezik ki a tanárok. A képzés tekintélyelvű. Kevés a gyakorlati óra. Az 5 éves egyetemi képzést összepaszírozták 3,5 évbe: ez így reménytelen. A tananyag túl sűrű, esély sincs a mélyebb ismeretek elsajátítására. Nagyon sok a felesleges, kamu tárgy. Túl sok az elméleti anyag, kevés a konkrét projekt munka, amit csapatban kellene megoldani. A tárgyak nagyon ki vannak hegyezve egy-egy ismeretkörre, az oktatott kurzusok között közel semmi átfedés nincs. Integrált tárgyakat kellene oktatni és ezek keretében projekt munkákat kiadni a hallgatóknak, amit csapatban kell megoldaniuk és ahol több témakörből kell tudást felhasználniuk. Ami jelenleg oktatás van, az konkrétan bünteti a hallgatói kreativitást. A hallgató nem kap semmi visszajelzést a munkájáról, leszámítva egy 1-től 5-ig tartó skálán egy számot. Kevés a labor, eszköz --> kevés kísérlet (amitől jobban megmaradna az anyag hosszútávon) számonkérések kiszámíthatóak (kreativitást nem nagyon követelnek meg) - legtöbbjüket az előző zh-k alapján simán meg lehet írni 4-esre a számonkéréseken habár így is kemények néha, de inkább arra kíváncsiak hogy mit nem tudsz.... Persze vannak ellenpéldák is szerencsére, egyébként rég elmentem volna innen. Csak kevés Nagyon sok a felesleges tárgy. Inkább a fontosabb tárgyakra kéne több időt hagyni. Sajnálattal látom, hogy egyre kevesebb pénz jut a szakra, a gépek fejlesztésére, míg a vidéki egyetemeket fejlesztjük, de állítólag Magyarország diákságának kréme erre az egyetemre jár és nem valami vidéki koholmányra. túl sok a gazdasági tantárgy lehetne még több gyakorlat és labor Rendkívül hiányolom az egyetemi műhelyekben történő gyakorlati foglalkozásokat. Itt elsősorban gyártástechnológiai műveletekre gondolok (hegesztés, marás, esztergálás, szerelés...). A technológiai alapok megtanulását sajnos szinte egyáltalán nem állt módjában az egyetemnek biztosítani, csupán csak elméleti szinten, azt is csak egy tárgy keretében. Véleményem szerint rendkívül hasznos lenne minden hallgató számára, hogy a fent említett gyakorlati tapasztalatokat meg tudja szerezni az oktatás során. A klasszikusan "nem gépészmérnöki" tárgyak (Mikro-makro, menedzsment, üzleti jog, környezetvédelmi irányítási rendszerek) száma túl sok és/vagy gyakorlati hasznot csupán elhanyagolható mennyiségben adnak. Ugyan ez a véleményem a fizika 2-3 tárgyakról. Úgy vélem a legnagyobb gond, hogy az utóbb említett elméleti tárgyak a gyakorlatorientált foglalkozások rovására vannak jelen. Gyakorlati képzésre kevés, vagy semennyi idő nincs. Laborfelszerelések elavultak. Légkondicionálás az épületekben nem megfelelő, vagy nincs. Gépgyártástechnológia: többségében haszontalan és alibi laborfoglalkozások (Megnéztünk néhány múzeális gép működését. Kivétel a robotkaros labor.), nagyon elavult/nehezen tanulható könyv. Kiszámíthatatlan a vizsgafelkészülés, nincs megfelelő írásos anyag hozzá. Áramlástan alapjai: tesztes zh-k és a néhány gyakorlati zh igen alacsony szinten kéri számon az ismereteket (amikre később szükség volna). A Fizika A2 és A3 tárgyakból labor/gyakorlat vagy legalább az előadáson kísérletekre lenne szükség. Így túl száraz. Úgy változtatnék az órarenden, hogy Pénteken már ne legyenek előadások, csak gyakorlatok és laborok, mert akkor lehetne egy olyan nap amikor akár egész nap is lehetne munkát vállalni egyetem mellett.



30

Az oktatás színvonalát. Sok tantárgynál érzem úgy, hogy a kiadott házi feladatok inkább a hallgatók szoros együttműködése és értelmi képességei miatt teljesíthetők. Emellett vannak olyan tárgyak, amiket az évfolyamok már évek óta nem vesznek komolyan, és kicsit az oktatók is lejjebb adnak a színvonalból, így potyakreditté válnak a tárgy által oktatott anyagok. De amit a legjobban hiányolok, az a gyakorlati oktatás: rengeteg laborgyakorlatot sűrítenek be az órarendbe, de igazából például attól, hogy látunk egy esztergagépet, még el sem tudnánk indítani, a laborleiratból íratott beugrók pedig olyanok, amit le kell tudni és kész, nem pedig arról, hogy felkészüljünk a laborra. Sok tárgynál előfordul, hogy a gyakorlatok száma alacsony. Sok tárgyból úgy lehet akár jó jegyet is szerezni, hogy nincs mögötte tudás. A képzés számonkéréséről általánosan a véleményem, hogy a tényleges tudást nem tükrözi és az ember problémamegoldó képességét egyáltalán nem teszteli. Ha valaki nem egészen hülye, akkor akár a glinkes vagy bárhonnan máshol megszerzett típuspéldákból simán megcsinálja egy kettesre, ha kicsit ügyesebb, akkor akár még jobb jegyre, akár ötösre is a vizsgát vagy zht (ha eleget gyakorol), gyakorlatilag 0 kreativitás szükséges az elégséges szinthez (a többihez sem kell sokkal több). Persze vannak pozitív kivételek, de sajnos nem ez a jellemző. Matek szigorlatra ez hatványozottan igaz. 4 félévet végeztem el eddig. 1) Sok olyan tárgyat tanulunk, amely teljes mértékben haszontalan számunkra. Említhetném a "mikmak"-ot, de pl. Informatikai rendszerek is ilyen, ráadásul folytatása is van, Programtervezés. Fizika A3 teljesen felesleges. KIR nem a környezetvédelemről szól, hanem káros anyag kibocsátás évtizedes történelmi áttekintéséről. Irányítástechinka, ETA, EMA, alapvetően jó lenne, de az oktatás színvonala katasztrofális. 2) Nem tanulunk olyan tárgyakat, amelyeket az ipar megkívánna, míg külföldön már rég lehagytak minket ilyen téren. Számos tárgy közül pl. kompozitok végeselemes (szoftveres) méretezését még a Poilmertechnika tanszéken sem oktatják. A beadási határidők és a zárthelyik egyenletesebben is el lehetnének osztva a félévek folyamán. Kevés a gyakorlatokra szánt idő, főleg az első félévekben. A szakon a komoly elméleti oktatás mellett, fontos lenne mélyebb gyakorlati tapasztalat szerzése, jelenleg ennek egyetlen formája a nyári szakmai gyakorlat. Ezt sajnos nyilván gátolja az eszköz hiány ami az egyetemen sok tanszéket érint. Emellett az első két félév alatt rengeteg tárgy ismétlő jellegű azoknak akik gimnáziumból jöttek, mint én is. Ha ilyen magasak a felvételi elvárások, és van matematika szintfelmérő, akkor lehetne más tárgyakból is, ezzel szelektálva azokat akiknek a természettudományi ismereteket kell megerősiteni (szakközép iskolások), és azok akik a szakmai tanulmányokkal, például mászaki rajz ismeretekkel vannak elmaradva, de a természettudományi ismereteik megfelelőek (gimnáziumosok). Sok esetben elavult módszerekkel és anyaggal oktatják a tárgyakat (pl. matematika, irányítástechnika). Az internet vagy egyéb oktatási eszközök használata (pl. projektor, interaktív tábla) által felkínált, megértést segítő és érdeklődést felkeltő funkció a legtöbb esetben elmarad. Tehát az infrastruktúra megvan, de megfelelő alkalmazása elmarad. Továbbá az oktatók és tanszékek kommunikációja mind a diákok és egymás felé akadozó, egymásnak ellentmondó (amint az a Neptunban kapott értesítés-helyesbítés-értesítés-helyesbítés levelekből is kitűnik) Mindezek mellett az alapképzés tanterve rendkívül zsúfolt, átgondolatlan és irreális elvárásrendszerű. Vannak általam feleslegesnek vélt órák, illetve néhány tárgyból a számonkérés, oktatás sem megfelelő véleményem szerint. A képzés túl elméleti. Kevés az elméleti alapozás, túl sok a speciális alkalmazás, ami pár év múlva elavul. Rengeteg múlik azon, hogy az adott tantárgyat, melyik oktatóhoz sikerül felvenni. Hatalmas különbségek vannak a segítőkészség és az elvárások terén, így a tárgy teljesíthetőségét is befolyásolja. Nem tartok logikusnak az egyes tárgyak egymásra épülését, valamint egyes tárgyakból sajnos csökkent az oktatás színvonala. Számos ismeretet ad át a képzés, ami szükséges egy leendő gépészmérnök számára. Ez szakmai anyagokat (gépelemek stb.) , és egyéb ismeretet (pl. menedzsment) is jelentenek. Azonban több tantárgy szükségességét és tartalmát felül kell vizsgálni, mert jelenelgi formájában nem megfelelően szolgálják a képzést. Az igazságosságot. A jegy sokszor nem tükrözi a mögötte lévő tudást. A tantárgyak előkövetelménye nem mindig helytálló, néhány tantárgy nem a megfelelő félévben van mintatanterv alapján, sokszor a megszerzett tudás kevesebb, mint ami bizonyos tárgyakhoz szükséges lenne. Az egyes tárgyakhoz tartozó laborfoglalkozásokon a csoportok létszáma túl nagy még akkor is, ha az egyes csoportokat két részre osztják. Felesleges tárgyak vagy tárgyrészek, illetve sokszor kuszaság. Valamint "tömegtermelés" a diákokhoz való hozzáállásban.



31

Az előmeneteli követelmények néhol rosszul van összeállítva, fontos húzótárgyakból nincs keresztfélév, emiatt növekedhet a képzési idő néhányaknál egy apró hiba miatt. Elavult softwarek hasznalata, tulsagosan elmeleti tudas, felesleges tantargyak. Bizonyos tanárok, óraadók, bár kiváló szakemberek, hallgatók oktatására teljes mértékben alkalmatlanok. Véleményem szerint alaposan felül kéne vizsgálni az oktatók tanítási készségeit, attól függetlenül, hogy a szakmájukban milyen jól teljesítenek. Nincsen megfelelő információáramlás a tanszék és a hallgatók között. Sokszor a hallgatók az óra elején értesülnek róla, hogy elmarad az óra. Lehetne gyakorlatiasabb az oktatás. Néhány tantárgy szinte egyáltalán nem ad hasznosítható tudást, ami az iparban szükséges lenne. Több gyakorlat, a szakirány választás után Kevés gépgyártástechnológiai óra, és ami volt annak a színvonala is alacsony. Megpróbáltak mindent besűríteni egybe. Talán a gyakorlatiasságot hiányolom összességében. Az rendben van, hogy az elméleti alapokat kell először lefektetni, de gyakorlati alkalmazások hiányában a tudás nem mélyül el kellőképpen. Szükségesnek tartom a tantárgyak keretein belül leadott anyagok felülvizsgálatát, szükség esetén "modernizálását". Emellett jó ötletnek tartom a gyakorlati részek arányának növelését, az elméletivel szemben, ugyanis szerintem ilyen módon versenyképesebb lenne a megszerzett diplománk. A képzés elején a matematikai alapok tanulásakor még nem látjuk minden témakörnél, hogy később mire lesz használható. Sajnos a matematikus tanárok nem is igazán tudják a gépészeti alkalmazásokat, ezért nem tudnak válaszolni arra a kérdésre, hogy mi mire fogjuk az adott tananyagot alkalmazni. A deriválás és integrálás kivételével minden más matematikai tananyagot (pl. Fourier- és Laplace-transzformáció) csak lóhalálában adtak le, ezért ezek bizonytalanok. Mire a képzés végéhez közeledve szükség lenne a rövid idő alatt, felületesen megtanult matematikai ismeretekre, addigra ez az ismeretanyag feledésbe merül. Sokkal jobb lenne, ha a matematikát nem külön tantárgyakként tanulnánk, hanem az éppen szükséges matematikai témaköröket a mérnöki tantárgyakba beépítve, mérnököktől tanulnánk meg. Az alaptárgyak keretein belül szerintem biomechanikát is tanulni kellene. Az elektrotechnika és irányítástechnika oktatással komoly bajok vannak, mert a hallgatóság többsége nem érzi elegendően fontosnak ezeket a tantárgyakat. ( Lehetséges, hogy ez az oktatón múlik??? ) diák/szolgáltatás központúság hiánya (a tanároknak csak nyűg, hogy tanítani is kell, inkább csak kutatgatnának), túlságosan elméletorientált képzés (pl VEM alpjainál csak a matematikai alapokat vettük, de alkalmazni ezt programmal kellene), modernizálni a tárgyakat (pl. ábrázoló geometria helyett több programozás), a tanszékek önállóságát csökkenteni kellene (egységes honlap tananyagokkal, átlátható labor és ZH beosztások már a félév elejétől, minden tárgyhoz elérhető jegyzet -mint a GTK-n) A gépészmérnöki szakkal teljesen elégedett vagyok. Az áthallgatás egyes szakirányok között néhol nehézkes, ezt problémásnak tartom. Tudom, hogy órák tekintetében nem összeegyeztethető minden. Túl sok elméleti tantárgy (pl matematika, fizika), a géptervezős tárgyakat többségében olyan, idős oktatók tartják, akik nem képesek lépést tartani a technológiával, így mindent papír alapon kérnek kézzel készítve. Tisztelet a kivételnek. Gépszerkesztés alapjai tárgy például teljesen felesleges. A szakirányos tárgyaknak szintén legalább fele az. A HDS tanszéken több gépészetet tanultam, mint a GT3-on.... Tisztelet ott is a kivételnek (CAD tárgyak). Mindezzel semmi problémám nem lenne, mert azt mondták, hogy majd Msc-n lesz gyakorlatorientáltság. De nem, itt sincs. Hiányzik a gyakorlat orientált képzés. Sok olyan bevezető tárgy van, ami smmire se jó. A képzés inkább elméleties, mint gyakorlatias. Nagyon sok olyan dolgot kérnek számon, amit az iparban ma már nem igazán, vagy csak nagyon kevés helyen alkalmaznak. Kevés gyakorlati óra. Pár átgondolatlan tárgy, felesleges időtartalommal. - A tananyag aktualitása megkérdőjelezhető - Tanagyan gyakorlatiassága hiányzik Sok tanárnál nehéz jegyzetelni, mert a táblát nem megfelelően használják. Illetve sokszor sok idő kell míg az ember megszokja az adott tanár stílusát. Teljesen koncepciótlannak érződik, rengetek "töltelék" tantárggyal, kevés gyakorlattal. Sok az olyan tárgy, aminek se haszna, se értelme nem volt.



32

Több gyakorlati oktatásra van szükség. A mintatanterv felépítésében indokolatlan előkövetelmények vannak. Tömegoktatás, túl sok a hallgató, kevés az oktató. Lehetne több könnyen hozzáférhető elektronikus segédanyag. Nem csak jegyzetek, de videók is. Lehetne külön mobilalkalmazás is, amiben mindez elérhető, lenne benne órarend, feladatlista, mikor van ZH, feladatleadás, fontos határidők előtt emlékeztetők, stb. , lehetnének benne tesztkérdések, ilyen-olyan feladatok, amiket minden előadás után ki lehetne tölteni, az oktató pedig látná az eredményeket, így tisztában lenne vele, hogy menynyire sikerült átadni a tananyagot, a diákoknak pedig lenne egy ranglista, így ők is tudnák, hogyan állnak a többiekhez képest. A segédanyagok fejlesztésében segíthetnének a felsőbb évesek. A laborok általában nem elég jól felszereltek, illetve ott is túl sokan vannak egyszerre. Kevés programozást tanítanak. Elektronikát is lehetne tanítani alapszinten. Drága (gyakran több milliós) szoftverek helyett taníthatnának 'Open Source' szoftvereken is. Így talán nem okozna problémát a hallgatóknak a beszerzésük. A jövő úgyis ez. Lehetne több gazdasági és humán tárgy, több szabadon választható tárgy. A műszaki életben is rendkívül fontos a megfelelő kommunikáció, a tárgyalóképesség, a jó érveléstechnika, a megfelelő gazdasági szemlélet. Túl sok tárgyat tanítanak olyan szinten, ami nem feltétlenül szükséges. Inkább csak az adott szakirányra jelentkezők fogják használni. Közben a másnak fontos tárgyakra meg alig jut idő. A házi feladatok túl nagyívűek. Lehetne sokkal több kisebb feladat (óráról-órára, a nagy feladat részfeladatai). Lehetne több csapatmunka, közös feladat. Egy cégnél valószínűleg úgyis így kell dolgozni. Illetve lehetne külön tantárgy, ami a hatékony munkáról és a csapatmunkáról szól. Lehetnének közös projektek más karok, szakok hallgatóival. A zárthelyiken, vizsgákon gyakran túl nagy hangsúlyt kapnak a komoly számolós feladatok, ahol semmilyen szakmai tudás nem kell, csupán rengeteg számítás, amit valahol úgyis elront az ember és ilyenkor gyakran csak a végeredményt nézik. Ennek így semmi értelme, az ilyenekre valók a házi feladatok. Azt tartom problémának, hogy mintatanterv teljesítése mellett nem, vagy csak nagyon nehezen lehet szakmai munkát vállalni, ezáltal tapasztalatot szerezni. A szakon belül szerintem többet kéne gyakorlati problémákkal foglalkozni. Lehetne több gyakorlat, vagy labor. Akik gimnáziumból jönnek szerintem az sokat segít. Gyakorlatiasságot, géprajzot / általános gépészetet kicsit keveselltem annak ellenére, hogy később nem tervezőnek mentem tovább! Nem tanultunk rendes (valós) gépek működéséről legalább alapszinten pl: normál tehergépjármű kuplung, vagy egy normál differenciálmű... A fizika oktatásnak semmi értelem ilyen formában, sokkal gyakorlatiasabb és mérnököknek szabott kellene, mert így csak magolós tárgynak volt jó! Több lehetőséget biztosítanék gimnáziumból érkezőknek a gyakorlati, illetve műhely ismeretekből való felzárkózásra. Lehetne indítani egy teljesen gyakolrat orientált kurzust. Ezen belül lehetne foglalkozni forgácsolás, hegesztés, mérés és minőségellenőrzés gyakorlati vonatkozásaival. Ugyan ezekről esik szó Gépgyártástechnológia és Fémek Technológiája tantárgyakból, de nem jut elég idő arra, hogy mindenki hozzáférjen az eszközökhöz és kipróbálja a bemutatott műveleteket. Bizonyos tantárgyak előadóit (Környezetvédelmi irányítási rendszerek, Gépelemek 2, stb.) nem megfelelően választották meg, így átlagon aluli az előadás színvonala. A némely tantárgynál laborfoglalkozások nincsenek megfelelően kidolgozva ((Fémek technológiája,...). Véleményem szerint sok tárgyon lehetne csiszolni, mert vannak amik elveszik a kedvét a hallgatónak a tanulástól. Ezek a tárgyak vagy nem megfelelően vannak előadva, vagy a kreditekhez - és a többi tárgyhoz képet, amit párhuzamosan kell tanulni - túl nagy az elvárás, vagy aránytalan. Laborok színvonala valamelyik tárgyból maximális, másikból minimum alatti, ami nem tükrözi a szak profizmusát. Nem elég gyakorlatias a számomra (teljesen szubjektív vélemény, mert én a 100%ig gyakorlat embere vagyok) Az elégedetlenségemet elsősorban a Bsc és Msc képzéseken leadott anyag okozza. Sajnos sok tárgynál tapasztaltam, hogy még nem határozták meg a Bsc és Msc szintű tudásanyagot. Egyes tárgyakból sok olyan információval láttak el, amire akkor még nem volt szükség. Ez amiatt probléma, mert lényeges időt vesz el azoktól az információktól, ami az adott szinten elvárható. Ahogy a közmondás mondja: néha a kevesebb, több. Egyes tárgyakra sokkal több időt kell szánni, mint amennyit a kreditek előírnának. A rendelkezésre álló idő ellenére kevés gyakorlati tapasztalatot szereztem. Ennek okát főként abban látom, hogy túl sokan voltunk a gyakorlati- és laborfoglalkozásokon. Emellett az az érzésem, hogy a képzésben túl sok olyan tölteléktárgy van, amik helyett nagyobb hangsúlyt kéne fektetni a gyakorlati oktatásba. Több önálló laborgyakorlat. (persze alapos számonkérés előtte, annak érdekében hogy a drága berendezések ne lássák kárát.) Több tárgyból olyan sok időt emésztett fel a képletek "bemagolása" hogy nem maradt idő a megértésükre. Véleményem szerint nem akkor fogunk egy képletet megérteni, ha ismerjük a 3 oldalas levezetését, hanem akkor,



33

ha ismerjük a tagokat amik szerepelnek benne. (Ehhez persze elismeresm, hogy néha a levezetés szükséges, de a több oldalas levezetések alkalmával sokszor könnyű elfelejteni hogy honnan is indultunk...)

A kétszintű képzés lényege az volt, hogy BSc keretében gyakorlatorientáltabb oktatást kapjanak a hallgatók. Ellenben a BME-s tanulmányaim során többször is beismerték az oktatók, hogy itt a BSc képzés az MSc előkészítéséről szól. Így gyakorlatilag értelmetlen volt kettéválasztani az oktatást, csupán az az előnye maradt meg, hogy két külön szakirány, esetleg másik szak sajátítható el BSc-n és MSc-n, ugyanakkor ezt is lehetséges lenne megoldani osztatlan képzés keretében. Jó néhány tanszék/tantárgy esetén az oktatás minőségét/oktatók képességeit hiányolom. Hozzárakhatnám, hogy a számonkért mennyiséghez képest, de nem arra akarok kilyukadni, hogy csökkentsük a számonkért anyag mennyiségét. Büszke vagyok arra, hogy végigcsináltam az alapképzést, bár nagyon sok mindent máshogy csinálnék, ha újrakezdhetném... mikor még én felvételiztem az alapképzésre, akkor a Senior gárda valami katasztrofális volt - valószínűleg jól tudja, mire gondolok, aki e sorokat olvassa - és örömmel olvastam évekkel később (tavaly), hogy teljes tisztújítás és szemléletváltás történt. Ugyanezt nagyon nehéz megoldani az oktatók között. A legrosszabbak azok, akik érezhetően nem szeretnek oktatni, vagy nem szeretik a diákokat. Az idősebbeknek is nehéz a dolga a tudás átadásában, de mégis akadnak köztük kivételek, akik a mai napig meg tudnak lepni. Annyi olyan tárgyon rágtuk át magunkat, amit sokkal érthetőbben és megalapozottabban is lehetett volna tanítani... Lehetett volna egy kicsivel több laborgyakorlat. Van pár tárgy, amely lényegesen kevesebb kreditet ér, mint a ráfordítandó idő. És így kissé el tudja magát vállalni egy-egy félévre az adott diák. A szakirányos tárgyak tematikáját és tartalmát frissíteni, összeszedettebbé lehetne tenni. De ez igaz némely nem szakirány kurzusra is. Nagyobb hangsúlyt fektetnénk a képzés gyakorlati részére. Sok az olyan tanár, akik azt hiszik magukról, hogy a diákok megalázása a legfőbb cél az egyetemen. Az laborok felszereltsége néhány tanszéktől eltérően egyáltalán nem korszerű. A foglalkozások létszáma laborgyakorlatok során sokszor jóval nagyobb annál, hogy az eszközöket mindenki megfelelően kipróbálhassa, vagy a mérésben megfelelő mértékben részt vehessen. A tananyagok kora több tanszéken nagyon régi, idejétmúlt, így nem korszerű. Ezen tantárgyak az oktatói bár széleskörű ismeretekkel rendelkeznek az adott tudományterületeken, tudásuk mégsem naprakész. A hallgatók időbeosztása nem megfelelő (Nem a hallgatók miatt.). A tantárgyakból a szemeszter elején még nem lehet haladni a kidolgozandó feladatokkal, majd a 3-4 hét környékén kiadják az összes feladatot, így egy igen inhomogén teljesítményt igénylő szemesztert produkálva. ZH-k esetében ugyanez tapasztalható. A legtöbb tárgyból a tárgyfelvétel során a választá csak illúzió, a hallgatók sokszor kompromisszumokra kényszerülnek a tárgyak felvételekor. Az órarend kialakítása éppen ezért ios nem támogatja, hogy a hallgatók munkát vállalhassanak a szemeszter során. (Nap közepére helyezett órák, esetleg egyetlen óra egész nap, ami más napon nem felvehető.) Az első félévben, az informatikai rendszerek tárgy keretein belül érdemesebb lenne az előadásokra valami sokkal gyakorlatiasabb tananyagot összeállítani. (esetleg kisebb, otthoni hálózatok, router beállítások stb.) A képzés szigorúan elméleti jellegét, és a rengeteg feleslegesen felhalmozott lexikális tudást, ami a szakot nehézzé teszi, de nem járul hozzá ahhoz, hogy később a munkaerőpiacon bármit profitáljunk belőle. Pl.: gazdasági tantárgyak sok kreditért, nagy óraszámban, nagy irreleváns anyagrészt átölelve, miközben egy adóbevallást nem tudna megírni senki a szakon, valamint a fontos tantárgyak óraszáma/kreditértéke csökken miattuk. Néhány tárgy oktatása nem megfelelő. Osztatlan képzésről még nem teljesen történt meg az átállás Bsc-ről Mscre. Az osztatlan képzés sokkal jobb volna. Túl kevés gyakorlat. Számos tantárgy esetében nem megfelelő a felszereltség a laborfoglalkozásokon. Sokszor szürreális elvárásokat állítanak a hallgatókkal szemben, nem egy esetben előfordul, hogy az órán elhangzottakhoz képest sokkal magasabb színvonalú, nagyobb elmélyülést kívánó zárthelyit íratnak, holott az előadásokon elhangzottakon kívül az adott téma hosszas utánolvasása időigényes, a többi tárgy teljesítése mellett nem elvárható követelmény.



34

- A ZH-k félévközi eloszlása teljesen egyenetlen (7. és 14. héten van hogy 5-6 ZH-t kell írni) - Kevés tantárgyhoz kapcsolódik jó minőségű, korszerű hivatalos jegyzet lehetne kicsit gyakorlatiasabb a képzés valamint vannak szerintem fölösleges tárgyak (pl: informatikai rendszerek) Általános agyon rágott téma, de talán lehetne több gyakorlati tárgy. Habár most már szerencsére a szakosztályok nagyon megerősödtek és népszerűbbek lettek az utóbbi időben ezt mindenképpen pozitívnak tartom, sajnos amikor én csináltam a Bsc-t ez háttérbe szorult. (Egyetemi kutatási projektben vettem részt 1 évig, és rengeteget tanultam belőle, talán többet mint néhány tárgyból a képzés alatt). Ezt utólag láttam csak be, de szerintem kevés a matek, viszont túl "elméleti". Lehetne esetleg mérnökibb matekra koncentrálni, mint ahogy Nágel Árpád tanár Úr meg is tette ezt Mechatronika Msc-n. Ezt sajnálom szinte a legjobban, hogy Bsc alatt nem fektettem több energiát a matek megértésébe, minimális szorgalommal, mintafeladatok begyakorlásával, illetve emelt matek érettségin szerzett tudással "éltem" túl azt a 3 félévet. Gondom is származik most már a mélyebb matekkal Msc-n. Persze ezt nehéz belőni, mert rengeteg csoporttársamtól hallom, hogy nekik meg túl sok a matek, és igazából az iparban nem is igazán kell. Ez a része is igaz. Most már rájöttem, hogy jobb lenne mélyebben érteni, mert a matek az alapja mindennek. (Persze ott akkor első néhány félévben teljesen máshogy gondoltam) Azon tárgyakat, amire nincs szükségünk. Tapasztalataim szerint általánosan megfogalmazott kritika a BME-vel szemben, hogy túl nagy hangsúlyt kap az elméleti oktatás a gyakorlatihoz képest. Szerintem ez ebben a formában nem teljesen igaz. Véleményem szerint az elméleti alapok igenis fontosak, így nem elhanyagolhatóak. A gyakorlati oktatásnak nem is a mennyiségével, sokkal inkább a minőségével voltak gondjaim. Több tantárgy esetében is a gyakorlatok teljesen ugyanolyan elméleti foglalkozások voltak, akár egy előadás, más esetekben pedig teljesen érdektelen és haszontalan dolgokról szólt a gyakorlat. A laborgyakorlatok korszerűtlenek ipari, valamint gyakorlati szempontból. Életszerű szakmai szituációba gyakorlatilag egyáltalán nem kerülünk. Rengeteg háttértudást kell elsajátítani tisztán elméleti oldalon, ami részben elavult, részben használhatatlan a gyakorlatban. - Bizonyos nem a gépészethez tartozó tárgyak a szakmaiak rovására kaptak helyet a tanrendben, így a lényegesebb tananyagra sokszor kevés idő jut. - Több tanárnál is érezni lehetett, hogy nem készültek fel az oktatásra - a szakmai tudásuk általában helyén volt, azonban annak átadásában már nem voltak ilyen sikeresek. - Ezek mellett pedig nehéz motiváltnak maradni :( . Túl sok a felesleges tárgy, amit az ember egyszer megtanul majd megy a süllyesztőbe, és csak a fontosabb tárgyaktól veszik el az időt. Illetve kevés a gyakorlat, labor az első években, ahol személyesen megismerkedhetnénk azokkal a dolgokkal amikről tanulunk. Tehát összegezve sok az elméleti tudásunk, de ezt nem tudjuk a gyakorlatba ültetni. Az oktaatás nagyon elméleti. Kevés a gyakorlat Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy nem azonos képességű hallgatók járnak a karra. A Tanszékek közti kommunikációt nem tartom megfelelőnek. Illetve a Gyártástudomány és -technológia Tanszék és hallgatói közti kommunikációt, és tájékoztatás milyenségét nem tartom megfelelőnek, elegendőnek. ( Lehetne több tárgyból is kötelező prezentációs feladat (főleg a szakirányos tárgyakon). A gazdasági tárgyak oktatása nem volt megfelelő: A mikro- és makroökonómia tárgyat nem első félévben oktatnám, és lecserélném az előadót (Türei Sándort). Az üzleti jog tantárgy teljesen felesleges volt abban a formában, ahogy oktatva volt. A menedzsmentes tantárgy rendben volt. Ezeken kívül a környezeti irányítási rendszerek (KIR) tantárgy valami borzalmas volt, mind előadó szempontjából, mint pedig tematikailag. Az oktatás nagyon elméleti, kevés a gyakorlatiasság. Pár tantárgy követelménye túl nagy ahhoz képest amennyire szükség van rá (ETA,EMA) pár tantárgy bár fontos, de a tanszék szivatásai túl nagyok (GT3) Több tárgy anyaga elavult, nem is törekszik az adott tanszék a tárgy fejlesztésére. Túl sok olyan tantárgy van, ami nem kapcsolódik a gépèszethez. Túl sok a felesleges tantárgy (Mikro- és makroökonómia; Menedzsment; Műszaki és gazdasági adatok elemzése), melyek elveszik az időt sokkal fontosabb tárgyaktól.



35

Több tantárgyból is PONTOSAN UGYANAZT tanuljuk és emiatt előfordul az is, hogy egyszer sem adják le rendesen az anyagot. Az oktatók nagy része azt sem tudja mit tanulunk, így keresztbe-kasul hárítják át, hogy mit mikor és hol kellett volna tanulni. Előfordul, hogy több tárgyból is kikérdezik azt, amelyet minden tárgyból csak megemlítettünk, hogy ezt már máshol tanultuk. A képzés a jó elméleti tudás mellett gyenge gyakorlati tapasztalatot ad. Az órák színvonala néha botrányosan rossz, főleg ahhoz képest, hogy mennyire hasznos lenne egyébként a tananyag a gyakorlatban. A képzést el lehet végezni úgy, hogy az embernek semmi köze a tananyaghoz. Egyes területeken a gyakorlati tudás megszerzéséhez kevés a laborok száma/időtartama. Felesleges tantárgyak. A képzés alapvetően azt adta amire számítottam. A problémám leginkább vele az, hogy nem elég gyakorlatias. Túl sok elméleti tudást kérnek számon (általánosságban), és kevés szemléletes gyakorlati lehetőség van. A matematika oktatás kevés életszerű példát hoz,amelyet a mérnökök mindennapi tevékenységük során alig használnak. Kissé elégedetlen vagyok az oktatókkal, mivel sokszor találkoztam a bsc képzés alatt olyan előadóval, laborvezetővel, aki folyamatosan arról beszélt, hogy az iparban az adott konstrukció vagy berendezés nem állná meg a helyét, miközben ő maga kevés vagy egészen nulla ipari tapasztalattal rendelkezik. Azokra a tanárokra gondolok, akik az egyetemet elvégezve 1-2 évet nagy nehezen dolgoztak,majd rájöttek, hogy egyszerűbb az élet az egyetemen(tanítás). Ezek az oktatók azok, akik egész egyszerűen leragadtak annál a kicsinyes gondolkodásmódnál, hogy "Mivel engem szívattak, most már én is megtehetem azt, hogy szívatom a hallgatókat". Gyakorlataim során tapasztalhattam meg ténylegesen az ipari dolgokat, így most már ezeket az előadókat nem tudom komolyan venni. Természetesen tisztelet a kivételnek, hiszen vannak hatalmas tapasztalattal és tudással rendelkező oktatók, akik miatt ténylegesen érdemes idejárni, figyelni, tanulni (pl.: Stépán Gábor, Váradi Károly..stb). Érzékelhető, hogy a "töltelék" tárgyak a gépészmérnöki ismeretek elsajátításának rovására vannak. Teljesen felesleges felszínesen megtanulni közgazdasági, természettudományi vagy bármi egyéb ilyen tárgyat, részben mert úgysem sajátítjuk el maradandóan, ezen kívül elvonja az energiát a lényeges, szakmailag hasznos tárgyakról. Az elméleti anyag túl sok, gyakorlat híján nincs mihez kötni a megtanultakat, így idővel teljesen használhatatlan válik a nehezen megszerzett tudás. Sok oktató alkalmatlan az oktatásra, semmi törekvésük a tudásuk átadására, nem haladnak a korral. Rengeteg példát a múlt századból hoznak, aminek már semmi jelentősége és példaértéke a jelen korban. Kicsit jó lenne modernizálni az idősebb oktatók gondolkodását. Kevés gyakorlat. Lehetne gyakorlatiasabb. Túl sok hallgató jut egy oktatóra, akik jellemzően igen túlterheltek Bizonyos tárgyaknál nem passzol a kiosztott kredit a tanulási órák számánál. Problémák az információáramlással. nem lineárisan felépített, túl elméleti a képzés 1. Alapvetően gyenge színvonal, egy jobb képességű tanulónak minimális befektetéssel elvégezhető a szak, a többiek pedig összecsalják a diplomát. Mondhatni a színvonal a XX. században ragadt, a nyugati egyetemek más szinten mozognak teljesen más felfogással. 2. Többségében (nem mind!) érdektelen előadók, unalmas előadások, gyenge hatásfokú gyakorlatok, haszontalan laborok, és céltalan, rosszul pozícionált tárgyak. 3. A csalás szankciói formálisak, valódi megfékezés nincs. Sokszor tanári "belenyugvással" történnek, hiszen a hallgató nem képes/hajlandó megtanulni a tananyagot (ami amúgy is elhibázott), mindenkit meg nem lehet megbuktatni. Röviden: a nagy létszám a csalás kombinációjával a föld alá nyomta az amúgy is elavult képzés színvonalát. Lehetne sokkal több interaktív és gyakorlati óra, hogy minél több mindennel találkozzunk mielőtt kikerülünk az iparba. Teljes mértékben megértem, hogy az egyik legjobb diplomát kaptam amit Magyarországon lehet szerezni, de a rengeteg felesleges szivatás a tanárok részéről legendákat ölt. Ez engem sem került el. Az átadott tudás használhatóságát gyakorlati szempontból nem látom. Sok mindent nem úgy mondanak el, hogy legyen mihez kötni, így még gyorsabban elfelejti az ember amit tanult, és az értelmét megkérdőjelezi az egésznek. Minimális gyakorlati tudást ad, ipari valós példákkal alig-alig foglalkozunk néhány tárgyból. Az oktatókat és a tantervet.



36

Bizonyos nem gépész tárgyak túl nagy hangsúlyt kapnak, miközben a szakmai oktatás lehetne több. Kevés az óraszám: Rezgéstan, Mezőgépek tervezése Több CAD-es tantárgy lehetne, profibb oktatókkal, Akár ingyenes tanfolyamok. Hiányolom a különböző természettudományos és szakmai alapismeretek használatának bemutatását összetett mérnöki feladatokon. Viszonylag elégedett vagyok, mert számos tantárgyat megfelelően tanítanak, fontos tudásanyaggal, ugyanakkor bizonyos tárgyaknak, köztük a gazdasági tárgyaknak, túl nagy a súlya a későbbi hasznukhoz képest. Úgy gondolom, hogy például egy ilyen tárgyat túlzás vizsgával zárni, és akár 4 kredit értékűnek tekinteni. Ezenkívül bizonyos tárgyakból nem nyújtanak lehetőséget keresztfélévre, akár egy olyan sok kreditet érő, és szakirány alapot nyújtó tárgynak, mint a Gépelemek 1. Ez a tárgy 3 korábbi tárgyra épül, amik összesen 14 kreditet érnek, tehát már csak ebből adódóan is igen nagy súlyuk van, és egyiket sem egyszerű teljesíteni. Szerintem szükséges lenne keresztfélévet biztosítani belőlük, hisz a hallgató fizet az újra felvett kreditekért, tehát meg van a büntetése is, ráadásul kénytelen újratanulni az egész tárgyat. Véleményem szerint ugyanez vonatkozik az Elektortechnika alapjai, és Elektromechanika tárgyakra is. Ezenkívül találkoztam olyannal is, hogy a Fémek technológiája laboron nem működtek a gépek/eszközök amiket alkalmaznunk kellett volna, és hasonló problémák. Ezzel kapcsolatosan egy kicsit nagyobb felkészültség lenne szükséges ezeknek a laborgyakorlatoknak a lefolytatására, vagy ha ez nem lehetséges, akkor ne hirdessenek belőle labort. Túl elméleties a tananyag néha, és vannak abszolút felesleges tárgyak. 1. Túl sok elméleti tananyag, amit nem kapcsolnak gyakorlati feladatokhoz. 2. Vannak laborok, amiken csak nézzük mit kellene csinálni, de nem csináljuk, pl.: gépgyártás laboron, csak megnéztük, hogyan esztergál egy szakember, de mi nem próbálhattuk ki annak ellenére, hogy van a laborban legalább 10 db eszterga. 3. Sok az inkompetens, hallgatóellenes tanár, aki maga sem tudja minek dolgozik az egyetemen, és a tananyagot sem úgy állítja össze, hogy a hallgatók azt sikeresen elsajátíthassák, hanem úgy, hogy neki minél kevesebb dolga legyen vele. A legtöbb előadó nem tudja, hogyan kell megtartani egy egyetemi előadást. Olyan diasorokat készítenek, amik tele vannak régi könyvekből rossz minőségben bescannelt oldalakkal, és olyan méretű szöveggel, ami olvashatatlan. Az előadások általában nélkülözhetőek, mert egy-egy ilyen előadás alkalmával, a jegyzet részei kerülnek felolvasásra. Természetesen az eddigi tanulmányaim során volt már több jó előadóm is, de ez volt a ritkábbik eset. 4. A kötelező gazdasági tárgyak anyaga még a corvinusos közgazdászoknak is túlságosan elméleti lenne, sokkal több értelmét látnám a gazdasági tárgyaknak, ha pl. végigvennénk a cégalapítás lépéseit, vagy a jogainkat mint munkavállaló, vagy ehhez hasonló gyakorlati dolgokat. 5. A másik gond a TVSZ-el van, mivel mióta létezik TVSZ a tanárok azóta nem foglalkoznak vele, ráadásul a TVSZ nem is elég egyértelmű. 6. A zárthelyiknek és a vizsgáknak már régóta tartalmaznia kellene egy az egész tanszéken elfogadott egységes előlapot, amin szerepel a feladatsor összeállítójának neve, a feladatok pontozása, a kijavítás dátuma, szóval rajta kéne lennie minden lényegi információnak. 7. A hallgatók túlságosan le vannak terhelve, nem elég idejük a plusz szakkollégiumi tevékenységre, esetleg a TDK-ra. Nem feltétlenül kellene csökkenteni a tananyagot, hanem minőségi oktatással, és normális számonkéréssel sok idejét lehetne felszabadítani a hallgatóknak. 8. Országos szintű ösztöndíjak során, hátrányba kerülhetnek a BME-s gépész hallgatók más egyetemek hallgatóival szemben, mert rosszabb jegyeik vannak annak ellenére, hogy a tudásuk legtöbb esetben jobb, viszont a számonkérések, és az oktatás színvonala miatt egyszerűen nem tudnak megfelelően teljesíteni a számonkéréseken. 9. A számonkérésekre jellemzőek az olyan feladatok, amik elő sem kerültek a félév során, ezen is változtatni kellene, valamilyen rendszer kellene a feladatokba. 10. Túl sok az olyan megkövetelt lexikális tudás, ami felesleges, mert a mérnök a tervezés során úgy is szabványokat fog használni, mert senki sem kockáztat azzal, hogy a memóriájára hagyatkozik. Szükség lenne az elméleti tudás helyett a katalógusok megfelelő használatának megtanítása, begyakorlása, mivel ezzel többet el lehet érni.

AZ elméleti oktatás mellett több gyakorlatiasabb labort illetve gyakorlatot lehetne tartani. Így szerintem könynyebben megérthető lenne bármely témakör. Vannak olyan tantárgyak, tanárok, amik/akik nem mindig tetszenek, de ez természetes mindenkinél szerintem.



37

túl sok matek, túl sok helyenként felesleges elmélet. például Gépelemek II tárgyból minek annyi képletet bemagolni. de ott van még az áramlástani gépek is... ha van is gyakorlati oktatás, akkor az a nagy létszám miatt, vagy unottságból sokszor a minőség rovására ment. az előadások többsége gyenge illetve színvonaltalan, a végén már értelme sem volt meghallgatni. teljes időpazarlás. emellett a gazdasági tárgyak és a szabadan választhatóknak sem láttam értelmét, csak arra mentek rá hogy valahogy átmenjen rajtuk az ember. semmi sem maradt meg belőlük sem. -Sok a felesleges tárgy (pl.: irányítástechnika, elektromechanika), ha ezeket kivennék, 6 féléves lehetne a képzés, vagy több idő jutna további szakirányos tárgyaknak -A felesleges tárgyakkal több időt kell eltölteni, mint a fontosakkal (pl.: Elektromechanikára többet kell készülni, mint bármelyik mechanika tárgyra, miközben az elektromechanikát csak a gépészek nagyon leszűkült köre fogja hasznosítani) -Sok tárgyból magoltatnak képleteket, aminek semmi értelmét nem látom (tisztelet a kivételnek, pl: mechanika, hőtan...) Véleményem szerint több gyakorlati oktatás lenne indokolt. Ugyanakkor nem gondolom, hogy az elméleti részek időtartamából engedni lehetne a színvonal fenntartása mellett. Mivel az óraszám kötött, minél több fakultatív gyakorlati (külső helyszíni) órát lehetne tartani. Ez azért is fontos, mert a szerelőktől is rengeteget lehet tanulni, főleg annak, aki ginmáziumból jött, mint én. Ráadásul, tudtommal nem csak egyetemi fokozatot szerzünk az oklevéllel (bár ez BSc kérdőív), hanem szakmát is, ennek ellenére legtöbbünk nem tudna megszerelni egy fűtési/hűtési/ivóvíz, stb. rendszert. Persze nem is kell, de aki nem tudja megszerelni, az talán nem is tudja tökéletesen megtervezni - már ha létezik tökéletes tervezés. A tanárok hozzáállását, sokszor kifejezett rosszindulatát. Az alaptárgyak "hasznosságát". A tárgyak oktatásának módját (száraz magolás, a gyakorlathoz semmi köze). Az hogy a világ minden táján ennek az ellenkezője valósul meg nyilván azt jelenti hogy mindenki más h...e. Sok mindent. Majd kifejtem lejjebb. Túl kevés a gyakorlati/labor órák száma Sok a felesleges tárgy! Több olyan óra kellene, ahol meg lehet tanulni azokat az ismereteket, amiket a jelenlegi piac elvár. Műszaki gyakorlat hiánya, amely alatt nem a tantermi gyakorlatokat értem. Sokkal több gyakorlati példa kellene volna, nemcsak az előadások során, hanem laborok esetén is. Sok esetben találkoztam, olyan előadóval vagy gyakorlatvezetővel, akik sosem dolgoztak a szakmában. Államvizsga után egyből doktori képzésre mentek, majd így váltak előadókká vagy gyakorlatvezetőkké. A szakmában lévő évek alatt nem külső-, vagy segédmunkatársra pozícióra gondolok. Gazdasági tárgyak jelenléte az oktatásban. Egyes tanáraimmal, gyakorlati vezetőimmel nem voltam megelégedve. Céljuk elsődlegesen nem a hallgatók oktatása volt. Oktatott tananyag korszerűségét. Nagyon széleskörű ismeretanyagot szerzünk, de nincs idő semmiben sem elmélyedni. A megszerzett ismeretek csak felületesek és gyorsan el is felejtjük őket. Egyes tárgyak teljes mértékben felesleges anyagot akarnak átadni. pl. KIR Bizonyos fontos tárgyak kritikán aluli színvonalon vannak tartva. pl. irányítástechnika Kötelező nyelvórákat kellene bevezetni. Néhány oktató rátermettségét. A tömegképzésből származó hátrányokat. Nem megfelelő figyelem a diákok felé. Gyakorlati oktatás hiánya. Néhány előadás túlságosan vetített anyag központú, a klasszikus táblán dolgozás, arról való jegyzetelés kezd kiveszni egyes tárgyaknál. Rezgéstanból kevés a gyakorlat. Elektrotechnika alapjaiból gyakorlat szükséges, laborból viszont kevesebb. Gépészmérnöki alapismeretekből több gyakorlat szükséges. Viszonylag kis súlyt kap a meghallgatott elméleti ismeretek gyakorlatba való átültetése, és a sikeres szerepléshez (előadáshoz) szükséges képességek fejlesztése. Egyes tárgyak, képzési anyagok már nem naprakészek. Túl magasak a követelmények, az egyetem sikeres teljesítésére sokszor a diák egészsége megy rá. Vannak olyan tárgyak, amiből az előadások érthetelenek. pl környzeti jog; Hőtan előadások Sokszor volt arra példa, hogy a tanított anyag nem egyezett a visszakérdezettel.



38

A képzés gyakorlati oldala nem mindig biztosított. Az előadások sokszor nem tartalmaznak ipari példákat, motivációt az adott téma elsajátításához. Továbbá kevés a jegyzet, vagy ha van is, rengeteg olyan információt tartalmaz ami nem szükséges a tárgy teljesítéséhez. Sosem értettem azt, amikor kapunk egy nehéz ZH-t és akik ismétlésre szorulnak, azok a pótZH-n, pedig kapnak egy könnyebbet. Valamint ott vannak a gazdasági kötelezően választható tárgyak. Egyet tudok érteni, hogy ezek miért kötelezőek, viszont ezen tárgyaknak az oktatásával nem voltam elégedett! Néhány témakörben a képzés túl nagy hangsúlyt fektet az elméletre a gyakorlat rovására. A tárgyakhoz szükséges tanulmányok mennyisége gyakran nincs összhangban a tárgy kreditértékével. Néhány "tölteléktárgy" a szakmatól nagyban független időpocsékolás és kifejezetten a hallgatóság megfelezését szolgálja Különböző tárgyak keretében, sok területtel találkozunk. A számonkérések némelyik "tölteléktárgy" esetében túlzottak. Emellett előfordult, hogy hozzá nem értő/felkészületlen tanár/tanársegéd tartott (tart még ma is) órát. Szerintem ezt a Műegyetem nem engedhetné meg. Jó lenne, ha valakik komolyan vennék az OHV-t, ha már kitöltésre kerül. Túl sok az elméleti képzés, sokkal inkább kéne a gyakorlati tudásra építeni, mint az elméleti levezetésekre... Több tantárgy esetében tapasztaltam, hogy nem elérhető megfelelő jegyzet, emellett az órai anyag nem teljesen fedi le a számonkérteket, így a tárgyat nehéz jó eredménnyel zárni. Az előadók és gyakorlatvezetők közötti kommunikáció nem megfelelősége miatt több tantárgyból más teljesítési kritériumot vár el az előadó és a gyakorlatvezető. Gyakorlati oktatást. A gyakorlatban használt programok hiányát, esetleg elavultságát. Épületgépészként végeztem és ha korábbi munkáim során nem ismerkedem meg a WinWatt programmal akkor sosem tudom használni. Egyes számítások megfelelően vannak oktatva de hogy egy gyakorlati példát felelevenítsek egy gázégő levegőigényét meg huzatigényét megmutatják hogy kell meghatározni de azt hogy ezt mivel szokták a gyakorlatban megcsinálni mikre kell figyelni (szélrács, légbeeresztő, azok elhelyezésének bemutatása stb.) például elamradt. Ez csak 1 több dolog közül. Az utolsó féléves tervezés tantárgy nélkül az oktatás teljesen hiányos lett volna, viszont ezt még kiegészíteném. Túl nagy hangsúly van a zh-kon és vizsgákon. Természetesen arra is szükség van, hiszen ott lehet csak 100 % biztos a tanár abban, hogy a hallgató maga oldja meg a feladatát. DE véleményem szerint nagyobb volumenű, önálló otthoni feladatokon keresztül mélyebben megértenék és megtanulnák a tananyagot a hallgatók. Zh-k vizsgák esetében néhány nappal a számonkérés előtt elkezdenek tanulni, és a gyorsan jött tudás gyorsan el is felejtődik, valamint, nincs is ideje használnia az embernek. BSC-n egyedül megoldandó feladatok kellene adni, MSc-n pedig csoportosokat. Nyilván lenne olyan, aki mással csináltatná a háziját, vagy keresne előző évit, de az ilyenek úgy is megbuknak majd zh-n, vizsgán, illetve, aki értelmes az nem így fogja csinálni. Beoktató tanszékek tanárainak felkészültsége/hozzáállása nem a legmegfelelőbb. Nem tartoznak ezek a tantárgyak szorosan a szakmai törzsanyagunkhoz, (nem véletlenül beoktató tanszék), viszont ez ne a tanárok minőségében jelenjen meg, hanem a tananyag méreteiben, illetve a számonkérések minőségében. A szakirány megszervezését. A BSc legelején tapasztaltam azt h néhány tanár ahelyett, hogy logikusan, rendezetten felépítené és megértetné az anyagot, kaotikusan, olvashatatlan táblaképpel tartja meg az órát, mintha azt szeretné bebizonyítani, hogy ő mennyire képben van az adott témában. Ezzel a hozzá állásukkal azt érik el, hogy a hallgató tanulásának a hatásfoka drasztikusan csökken, mert rengeteg idő megy el azzal, hogy otthon utána kell nézni, hogy miről is volt szó. Persze sok kivétel is van, de ez az év végi tanár értékelésekből látszik is. Lehet, hogy ez hozzá tartozik hallgató kitartásának növeléséhez, de sokszor előfordult, hogy egy házival való konzultációnál a tanár a teljes ellentétét mondta, mint egy héttel az előtt. Ilyenkor is sok értékes idő tud elmenni a semmibe. A VIK - es tárgyak előadása, meg tényleg kritikán aluli volt. Ott többet ért az, ha az ember nem ment be az előadásra, hanem helyette otthon egyéb forrásokból megértette a dolgokat. Nem elég gyakorlatias Néhány tárgy, köztük az Ábrázoló geometria, az Informatika felesleges tananyagot képez, melyet a későbbiekben nem kell használni. Érdemesebb lenne az egymáshoz jobban kapcsolódó tantárgyak anyagát összehangolni, hogy az egyik megalapozza a másikat, gondolok itt például az Informatika Irányítástechnika párosra. Néhol nem teljesen értettem egyet az élőkövetelményekkel.



39

8 és 9 között vaciláltam mert a gyakorlatok minősége szerintem hagy kívánni valókat maga után. Rövid információközlések, ahol magunk alig kerülünk közvetlen kapcsolatba a fizikai eszközökkel. Ezen kívül sok tárgyból a tanárok is meg a hallgatók is a "csak legyen meg, legyünk túl rajta" hozzáállást preferálja. Persze könnyű innen megmondani a frankót hogy máshogy kéne, de talán ennek a felmérésnek a lényege pont ez. Egy ötelet, ami talán nem is életképes, de finomítva lehet hogy alkalmazható: Fontosabb tárgyakból méréseket lehetne úgy csinálni, hogy a hallgatóknak egy idő intervallumban (mondjuk pár hét) maguknak kell megcsinálni a mérést. Ez alatt pedig a mérőberendezések körül lennének olyan emberek, akik tudnak segíteni az éppen ott mérést végző hallgatóknak. Egyébként pedig maguknak kéne felkészülni, gépet kezelni, mérni, kiértékelni. Némelyik előadáson nem azt nem tanítják meg, ami a tárgy teljesítéséhez szükséges feltétel lenne. Összességeben elégedett vagyok, de akadnak kisebb problémák amik nem mondanám annyira jelentésnek. Ez is olyan, hogy teljes mértékben sose lehet elégedett az ember. Sajnos elég sok laborgyakorlat van, ami bohóckodással telik, a laborvezető már előre feltételes módban beszél, hogy "...itt tudnátok ezt és ezt csinálni, feltéve persze, ha működne a gép, na de menjünk is tovább...." Túl nagy szerep jut az elméletnek és szinte semmi a gyakorlatnak. Sokkal gyakorlat-orientáltabb lehetne a képzés. Túl sok az elméleti oktatás, kevés a gyakorlati. Gépeket, berendezéseket ritkán látni, főleg korszerű vagy éppen még működő gépeket. A munkába lépéshez kevés hasznos anyagot oktatnak. Sok esetben nem korszerű nézőpontok, ismeretek, eszközök bemutatása, alkalmazása, adott tárgyak bizonyos esetekben nem azért nehezen teljesíthetőek, mert a tananyag nehezen elsajátítható, hanem az oktatás módja, és a nem megfelelő követelmények támasztása okozza a nehézséget. sok kézi rajz Nagyon hiányolom a gyakorlatiasságot. Több labort szorgalmaznék. Hiányolom a külföldi nyelvű órákat. A legtöbb műszaki irányra nem jut elég idő rendesen elsajátítani, ezért az évfolyam külön fizetős konzultációkra kénytelen járni (pl: elektrotechnika alapjai, Irányítástechnika). Műszaki szempontból ezek fontos tárgyak lennének, ám, ha egy hallgató pl:én azt látom hogy az oktatók is próbálják összesűríteni az egészet, a dolog érthetetlenné válik, nem azért tanulom (és nem úgy) a tárgyat hogy megértsem, hanem hogy átmenjek a vizsgán. Középiskolában például kifejezetten szerettem ezt a témakört, a hozzá kapcsolódó tudásom most sem sokkal magasabb. Időt lehetne nyerni például a tölteléktárgyak csökkentésével. Tudom, mindig is volt. De ennyi? Menedzsment, üzleti jog, mikro és makroökonómia?....... Leginkább egyes oktatók hozzáállását, illetve általuk tartott órák színvonalát. Sok elmélet, kevés gyakorlati óra Azt, hogy a BSc képzés alatt kaptuk meg azt a tudásbázist, amivel az életben/a szakmában boldogulni tudnánk! Az osztatlan képzésben sokkal nagyobb potenciál rejlik, ott sokkal több anyagot képesek átadni a tanárok, és talán nem azt kellene hallgatnunk minden egyes órán, hogy erre meg arra sincs idő! Továbbá a tényleges szakmai tárgyak számonkérési szintjét ésszerűen növelni, a kevéssé fontos/hasznos tárgyakét pedig csökkenteni (gondolok itt arra, hogy a gépész szakon az egyik legfásultabb számonkérési rendszer az Elektrotechnika/Elektromechanika tárgy keretein belül történik, holott ennél léteznek sokkalta fontosabb tárgyak is!) Túl sok elméleti oktatás, túl kevés gyakorlat. a töltelék tantárgyak (értsd: GTK) teljesen rosszul tartották. Mik.-Maknak nincs értelme. A gépészek többsége multinál fog elhelyezkedni, de a multik felépítéséről, a gépészmérnök feladatáról nem volt szó. Hogyan működik egy vállalat, hogyan épül fel hiányzott. Másik: matekot lehetne egy félévben tartani, nem lenne semmi más, csak matek (igen 30 kredit). Sokkal jobb alapot kapnának a diákok, így nem lenne probléma abból, hogy a tanárok már differenciál egyenleteket írnának le, mikor mi még nem is hallottunk róla, vagy ugyanez a deriválással (ja és igen nem lenne MSc-n sem Matek). Plusz lehetne következetesebb is: Valszámot 3x tanultam + plusz MSc-n is van szabvál. A kredit értéke és a bele rakott munka sokszor nincs egyensúlyban. - Van egy-két olyan tárgy még a képzésben, amely ebben a formában abszolút használhatatlan. (Mind elméleti, mind gyakorlati szempontból.) (Pl. Környezevédelmi ir. rendszerek, Fizika A2) Ezek kicserélése vagy felülvizsgálata mindenképpen hasznos lenne. - Több programozást raknék a tananyagba, mert ma már elengedhetetlen az ismerete. Kevésnek tartom a gyakorlati képzés súlyosságát és túl soknak az elméleti részarányt.



40

Anyagtechnológia szakirány: Ha nem teljesen elégedett, mit nem tart megfelelőnek? („Mennyire elégedett öszszességében a szakiránnyal?” kérdés után) A fröccsöntés az egyetlen tárgy, ami a gyakorlatban azonnal alkalmazható tudást ad. Nem tanít sok gyakorlatban alkalmazhatót. A polimeres tárgyak haszontalanok. Kutató mérnökké azzal nem lehet válni. Nem nagyon örvendtem mikor megtudtam, hogy anyagtechnológia szakirányon belül csak, mert kevesebben írnak szakdolgozatot az ATT-nél ezért a PT nagyjából 8-szor annyi pénzt tehet zsebre. Lehetne gyakorlatiasabb. A szakirányt is a karon megtalálható problémák súlytják. Azt vártam, hogy gyakorlatiasabb lesz a képzés, de ez nincs így a szakirányon sem. A polimeres tárgyak érdekesek, de a fémes alakítástechnika eddig száraz és nem érdekes. - A tananyag aktualitása megkérdőjelezhető - Tanagyan gyakorlatiassága hiányzik A tájékoztatás gyakran elmarad, közérdekű információk esetében. Bizonyos témákba nem megyünk bele elég mélyen a bsc képzés alatt. Gyakorlatiasabb gyakorlatok lehettek volna (sok tárgyból a 90 perces gyakorlatból is 45-60 perc elméleti anyag átadására ment el). most kezdtem a szakirányt, még nem sok tapasztalatom van vele Fémtechnológia és fémalakítás témakörben szívesen csinálnék laborokon vagy házi feladatban valamilyen terméket/kész darabot. Sok szakírányos tárgy ismétli úgyan azt az anyagot csak ZH-kon félévek után több kirészletezésre vár. Túl nagy az átfedés a szakirányos tárgyak között, az alaptárgyakhoz viszonyítva sok újat nem tanítottak. Túlzottan az elméleti ismeretek irányába tolódik el néhány tárgy, illetve sok gyárlátogatás szinte ugyanarról a technológiáról szólt. az anyagtechnológia szakirány kiváló volt, azon belül is főleg a polimeres rész. látszik hogy fiatalok dolgoznak ott, rendkívül segítőkészek. Bizonyos oktatóktól több jóindulatot várnék el a képzés végéhez közeledve. Sok az árfedés az egyes tárgyak anyagain belül. Elavult műszerek, kevés szakirányos oktatott tárgy Az előző pontban leírt, táblán vezetett órák hiányát egyes tárgyakból. Bár alighanem ez a szakirány kínálja a legtöbb csapatmunkával, illetve előadással összekötött feladatot, ez még mindig csak egy ízelítő a később, munkahelyen előálló helyzetből. Szakirányos tárgyaink keretein belül foglalkozhatnánk kicsit többet az iparral. Szakirányos tárgyak tömbösítésének megoldása, sokan szeretnének legalább heti 2-3 napot dolgozni szakirány mellett, ez most a tantárgyak szétszórtsága miatt (időben) nem mindig teljesíthető.

Épületgépészet szakirány: Ha nem teljesen elégedett, mit nem tart megfelelőnek? („Mennyire elégedett összességében a szakiránnyal?” kérdés után) Ez az első félévem szakirányon, még nem tudok mit mondani. elavult dolgokat tanítanak, az újításokra semmi figyelmet nem fordítanak... Korrekt volt, még kicsit dolgozni kell a BSc - MSc különválasztásával, mert a 20. "hát ezt majd rendesen MSc-n tanuljuk" mondat után teljesen elmegy az ember kedve. Jobban kéne fókuszálni a csapatmunkára és a szoftverek használatára. Több gyakorlati órát kellene tartani. Főleg tervezéssel kapcsolatban. Kevés volt az új technológiákkal kapcsolatos ismeretanyag A tananyagok naprakészségét. Minden tárgyból. Több gyakorlati óra 1-2 tárgyon itt is lehetne javítani, frissíteni, de alapvetően nagyon tetszik. Nagyon sok elméleti tudást kaptunk,amivel elégedett vagyok,ugyanakkor kevés gyakorlati példával,laborgyakorlattal ismerkedhettünk meg. Túl elméleti, kevés a gyakorlat



41

Amit nem tartok megfelelőnek, az nem az Egyetem hibája. A szakma nincs megbecsülve. Sem a megbízók, sem a kivitelezők és sokszor sem más szakágak által. Kevés gyakorlat. Számolós projektek hiánya. Pl.: akár csoportban, melyek kihívást jelentenek, és a probléma megoldása során maradandó tudásra lehetne szert tenni. Tervezés II. tárgyat nem túl szerencsés az utolsó félévre rakni mikor mellette még szakdolgozatot is kell írni. Illetve úgy nem túl jó, hogy egyes részek (padlófűtés pl.) méretezése nem hangzott el előző félévekben, vagy hidraulikai méretezés nem szerepelt 7. félév előtt rendesen példával, még van pár ilyen rész sajnos. Persze ott a program, de ahhoz egyrészt tudni kell a számítás menetét, másrészt a programot is meg kell tanulni használni, amire nem biztos, hogy van ideje mindenkinek. Talán szerencsésebb lenne a programok mutogatása helyett példafeladatokon bemutatni az egyes épületgépészeti rendszerek megtervezését, és mechanikus módon elvégezni a szükséges számításokat, ahogy pl Fűtéstechnikából a hőveszteség számítás házi feladat. Néhol szervezetlenség volt felfedezhető. Néhány tárgynál az előtanulmányi rend kérése teljesen felesleges csak a képzési idő hosszát nyújtja meg. Korábban említett gyakorlati hiányosságok. Túl kevés tervezési feladat.

Folyamattechnika szakirány: Ha nem teljesen elégedett, mit nem tart megfelelőnek? („Mennyire elégedett öszszességében a szakiránnyal?” kérdés után) Több labor, illetve gyakorlati feladatok lehetnének, úgy mint a pneumatikából pl. Soknak érzem a vegyiparis tárgyakat. Nincs gyárlátogatás. Tervezőprogramok oktatására nem fordítanak elég időt. Az áramlástechnikai rendszereket ÁTG után kellene tartani. A szakkal való elhelyezkedési lehetőségeket. Az ipari feladatokba való betekintést/ projektet, ami jelenleg szóban megvolt Msc tájékoztatón, de gyakorlatba való átültetését továbbra sem látom! Lehetőség lenne rá Bsc-ben is Önállófeladat és Szakdolgozat keretében, de a tervező szakirányon kívül talán a fejlesztőknél voltak a többin egyáltalán nem! A folyamattechnika szakirányt 3 tanszék csinálja és nem tűnt átgondoltnak a képzés. 2 éve még alig volt segédanyag, év elején még nem tudták hogy mi a tantárgy követelmény, az egyik házifeladatunkat nem is értékelték, csak elfogadásra ment, pedig elég ok munka volt benne. A szakirány kis létszámmal több tanszék gondozásában indult akkoriban. A tanszékek limitált erőforrásai miatt néhány esetben szervezetlenség alakult ki egyes laborok/tárgyak megtartásakor. A viszonylag sok önálló szakterületet bemutató tanszék sajnos egyenként kevés tárgyat kapott, így nehéz volt ezekben elmélyülni a Bsc. alatt. Bár nem vagyok teljes mértékben tájékozott a nemrég végrehajtott revízióban, azonban egyértelműen pozitív irányba haladt. Ennek (is) köszönhetően a létszám jelentősen megugrott. A képzés során kicsivel több időt fordíthatnának a korszerű számítógépes modellezési technikák ismertetésére (CFD, koncentrált paraméterű modellezés pl. Simulink-ben, AMESIM stb.). A Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék CFD kurzusa kifejezetten hasznos és érdekes volt, az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék és az Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék tantárgyai között is szívesen láttam volna hasonló tartalmút. Túl sok az elméleti matekos jellegű tárgy, ami önmagában nem lenne baj, de az előadásmód száraz, tényleges gyakorlati alkalmazás nem társul hozzá, ezért az egész tudás egy-két félév után teljesen elvész. Vannak haszontalan tárgyak, emiatt kevesebb idő jut a hasznosakra. Még csak most kezdtem így átfogó véleményt nem tudok írni. Eddig jónak tűnik. Több gyárlátogatást vártam volna. kicsit túlságosan vegyészes. Túlságosan szét szabdalt a 4 tanszék miatt, nem tudni kihez lehet fordulni ("Mindenkinek a gyerek vagyunk s közben senkié sem")

Gépészeti fejlesztő szakirány: Ha nem teljesen elégedett, mit nem tart megfelelőnek? („Mennyire elégedett öszszességében a szakiránnyal?” kérdés után) Majdnem tökéletes, talán lehetne néhány tárgyból egy egyéni és egy csoportos házi feladat is, mivel a csoportmunkát nem tanuljuk meg eléggé szerintem. A szakirányunkra kiválóan rá lehetne illeszteni az irányítástechnikát több tárgyból is, ami szerintem manapság a digitális méréstechnika terjedése miatt fontos lenne. A gépészeti fejlesztő a legjobb szakirány az elméletet és a mélyebb megértést kedvelőknek. Sajnos nincs folytatása MSc-n. A modelling sem az.



42

A szakirány többnyire korrekt volt, az mm tanszék nagyon korrektül oktat Számomra nehezen követhető előadások Differenciálegyenletek és numerikus módszerei mérnököknek c. tárgyból (Ellensúly: maximális sgeítőkészség tanári oldalról.) Tesztes zh Szilárdsági méretezés és Rugalmasságtan alapjai tárgyakból abszolút nem megfelelőek a tudás felmérésére. (Ellensúly: jól felépített, tartalmas írásos jegyzet.) Igazából még csak ebben a félévben kezdtem el a szakirányt, így nem látom még át teljesen. De első benyomásom az, hogy túlzottan elméleti. A VEM képzés laborjai régi szoftveres környezetben történnek, amelyen már nem versenyképesek az iparban. Szerintem ezen a szakirányon ez egy nagyon lényeges szempont. A VEM labor felszereltsége sajnos botrányos. A napjainkban alkalmazott végeselem módszerekhez képest erősen túlsúlyban vannak az analitikus módszerek. Természetesen az analitikus módszereket is meg kell tanulni, de keveslem a számítógéppel segített tervezés (beleértve a VEM-et is) lehetőségeinek alapos ismeretét. Gépészeti fejlesztő szakirányon szerintem szükség lenne tervezési (konstrukció, rajz, stb.) feladatokra is. Azok a tárgyak, amelyeket nem a MM csinált pár kivétellel katasztrofálisak voltak. Differenciálegyenletek: sokkal gyakorlatiasabbnak kellett volna lennie, akár számítógépes is lehetett volna pl Wolfram Mathematica, mert így az elmélet magolás tette ki a nagy részét aminek semmi haszna nem volt. Differenciálgeometria: Ez a tantárgy teljesen felesleges 2014 ben. Numerikus Áramlástan: Gyakorlati része (számítógépes) lehetne kissé lassabb, de részletesebb, akár 2 szer vagy 4 szer ennyi gyakorlat is jó lenne, mert hasznos lehet. Számonkéréseknél leszokhatnának erről az egyenletmagoltatásról a tanszéken (ARA), mert nem vezet sehová, csak az idő megy vele, de nem érzem hogy tanulnék belőle bármit és már a 3. tárgyból van ugyanez. (Numara, Adavanced Fluid, CFD) Mechanizmusok Alapjai: Első házit el kellene törölni, mert túlzás. Elméleti része lehetne kevesebb, tervezgetős része meg több, mert az sokkal jobb volt. Kötelezően választható tárgyakból sokkal több kellene. Elsősorban a nem MM-es tárgyak helyére. Érdekes lett volna még Bsc-n valami Biomechanikás (akár csak bevezetés szintjén) tárgy. Jó lett volna a modális analízisbe jobban belemenni. Töb dinamikát vártam alapból. De sajnos alig maradt időm a jó tárgyakra a SOK felesleges és szörnyű tölteléktárgytól. Emiatt meg is bántam hogy ezt a szakirányt választottam. Gyakorlatilag két tárgynál került elő a dinamika vagy rezgéstan: Gépek dinamikája, Mechanizmusok, pedig sztem sokakat érdekelt volna, és sokan emiatt jöttek ide. Szerintem ez a legjobb szakirány, jó kis elméleti tantárgyak. Mondjuk a mechanika kicsit túlsúlyban van a másik két ághoz képest. A 'Villamos rendszerek szimulációja' és 'Alkalmazott termodinamika' tárgyak tananyaga még nem igen volt kitalálva. A matematikát még érthetőbben kellene tanítani, valamint még szigorúbb számonkérésekkel, még több házi feladattal. Ez az alapképzésemnél az alap és a szakirányos matematikánál is problémát jelentett. Ugyan átlagnál bőven jobban értem a matematikát, de megtapasztaltam, hogy ég és föld úgy tanulni egy tantárgyat, ha értem a hátterét szolgáló matekot, vagy ha nem. Rengetegen lehetnek hasonló helyzetben. Az alapképzésem esetén a szakirányon belül egyedül a(z 5. vagy 6. féléves) matematika oktatással vagyok elégedetlen. Az Msc képzés esetén az általam választott Mechanical Engineering Modelling annyira alulmúlta a várakozásaimat a legtöbb szemszögből, hogy egyenesen szakot váltottam. A tárgyak felét nyugodtan ki lehetne dobni a kukába (miromakro, menedzsmentvállgazd, üzleti jog, körny.ir.rendsz... akit érdekel vegye fel, de ne legyen már kötelező, nem ezért jöttem ide), helyette pedig inkább a gyakorlati vonalat, valamint programhasználatok oktatását részesíteném előnyben, ha már egyes tárgyaknál számon is kérik. Például nem jó dolog papíron integrálni olyanokat amiket géppel 10 másodperc. Túlságosan elméleti képzést nyújt a szakirány egy alapképzéstől elvárthoz képest. Túl nagy hangsúlyt fektetnek az elméleti oktatásra, szinte egyáltalán nincs gyakorlat. Eddig elégedett vagyok, csak még nincs elég tapasztalatom, hogy biztos véleményt tudjak mondani. Összességében a gépészeti fejlesztő szakirányt nagyon színvonalasnak tartom, egyedül a labor (számítógépes is) felszereltségét tudnám említeni, mint negatívum. (Ugyanakkor tudom, hogy szűkös a költségvetés.)



43

Gépgyártástechnológia szakirány: Ha nem teljesen elégedett, mit nem tart megfelelő-nek? („Mennyire elégedett összességében a szakiránnyal?” kérdés után) laborokon nagy létszám, rossz tájékoztatási szervezés Több gyakorlati oktatás Kevés gyakorlat Az oktatók rendszeresen nem foglalkoznak a diákkal. Hiába van rá bizonyíték hogy nem adtak le bizonyos anyagrészt, akkor sem látják be a hibájukat, inkább a hallgatókat szidalmazzák. Sajnos a gyártástechnológia tanszéken sok tárgy gyakorlatai során elavult eszközöket kell használni, aminek valószínűleg a tanszék elégtelen támogatása (anyagi és céges) az oka. Egyelőre még nem tapasztaltam belőle semmit. A képzés gyakorlatiasságát, a tanszék összeköttetéseit iparban résztvevő cégekkel, a labor felszereltségét A tanszék igénytelenül végzi a munkáját. A közzétett tananyagok színvonala alacsony (maga a szöveges tartalom nem teljes körü, az ábrák, diagramok sokszor kivehetetlenek), mind a tantárgyakkal, mind az intézendö ügyekkel kapcsolatos tájékoztatás erösen hiányos, ha egyáltalán van. A honlapot nem frissítik megfelelöen, a tantárgyaknál gyakran 3-4 évvel korábbi labor illetve gyakorlat beosztások vannak, míg az aktuálisokat nem töltik fel. Az általános szervezetlenség jellemzi a tanszéket. Csak azért nem váltok szakirányt, mert ténylegesen a gyártástechnológiával szeretnék foglalkozni a késöbbiekben. Ez az első félévem a szakirányom,még nem nagyon tudok nyilatkozni. Néhány esetben elavult dolgokat tanítanak, a gyakorlatokon lehetne több önálló munkavégzés. tárgyak modernizálása (forgácsolás helyett robottecnológia és gyártásautómatizálás), eszközök modernizálása (rákosi eszterga helyett ipari robotok), termelésmenedzsment irány erősítése a CNC gépkezelő irány helyett (aki ilyet akar menjen OKJ-ra és ne egyetemre), jegyzet elérhetősége év elején pdf-ben (a követelmények és tananyag szájról szájra terjed pl. Boór szerelés házifeladatánál), tanszéki honlap reformja (ZH előtti héten sem tudja a tanár megmondani a belépési kódot a feltöltött anyagokhoz), ZH időpontok vátoztatgatása, labor időpontok (és főleg pótlások) átláthatatlansága (változtatások a tanszéki hirdetőtáblán- internetet nem ismerik?!?), órák színvonala alacsony (ősrégi technológiák, követhetőség nehézkes-a táblakép a MM-hez képest siralmas), a beadandó feladathoz tartózó konzultáció órai időben legyen (l szerelés, gyártástervezés) Túl nagy létszámú gyakorlati foglalkozások, kevés gyakorlati tananyag. A hallgatók tájékoztatását bárminemű kérdésben, ami az oktatók hiányossága. Több gyakorlati oktatásra van szükség. Mivel 2 hete vagyok rajta nem tudok reális választ adni, eddig nincs vele bajom. Még nem teljesen ismerem a szakirányt (és a gondozó tanszéket: gtt). Nekem az nem tetszik, hogy a gyakorlatok és az előadások között olykor nem látok különbséget ( egy kisebb teremben körülbelül annyian vagyunk mint elő adáson és a gyakorlatvezető elméleti megfontolásokat taglal). Teljesen még nem látok bele, így nem merem kijelenteni, hogy teljesen elégedett vagyok. a tanárok hozzáállása, tájékoztatás, anyagok elérhetősége, ha tanár A-t mondd, akkor ne mondjon B-t és C-t is 2 nap múlva Az laborok felszereltsége és korszerűsége nem elfogadható. A szakirány a gyártástechnológiát nagyon a forgácsolástechnika köré építve mutatja be. Szakiránnyal nem vagyok elégedett. Utólag nem is tudnám megmondani miért nem, de az érzés nagyon bennem van. Nem teljesen azt kaptam amire számítottam talán ez az egyik, a másik pedig a tanszéki hozzáállás. Vaskalapos, rugalmatlan merev szabályrendszer (szemben néhány másik tanszékkel), határidőket legtöbbször keményen bevasalják (ezzel nem is lenne gond) de Ők kevésbé tartják be. (Előfordult, hogy zh eredményt pótzh előtti este töltötték fel, orientáló kérdéseket féléves zh előtt 2 nappal (korábbra be volt ígérve). Tárgyak is lehetnének kicsit gyakorlatiasabb, rengeteg potenciál van, talán a legtöbb ebben a szakirányban van. Modernizálni kéne a műhelyt, új gépeket venni amiken esetleg külsős megrendeléseket gyártani így behozva árát, és a hallgatók is az iparra lennének felkészítve. (Ezeknek ellenére, ha újra választanék is ezt a szakirányt választanám). A szakirány tantárgyait, azok oktatási valamint konzultációs módját. A tananyag korszerűtlenségét, valamint egysíkúságát. A Gyártástudomány és -technológia Tanszék és hallgatói közti kommunikációt, és tájékoztatás milyenségét nem tartom megfelelőnek, elegendőnek. Bár az utóbbi két félévben (MSc-én) vannak ezzel kapcsolatos pozitív változások.. Lehetne kicsit gyakorlatiasabb is a képzés.



44

Nem elég gyakorlatias a képzés. A Gyártástudomány- és Technológia tanszék a legrendezetlenebb tanszék a BME-n azok közül, amelyeket én ismerek. Teljes fejetlenség. 2011-es csoportbeosztást is volt már alkalmam látni 2014/15-ös félévben. Sokszor előfordul a csúszás, kavarodás, csoportbeosztások hiánya és rendszeres a zh és vizsgaeredmények "furcsaságai". Előfordult, hogy beadott, aláírt házi feladatot kellett "kijavítani", mivel időközben az oktatóknak kedve szotytyant megváltoztatni a feladatkiírást a félév utolsó hetében, és az is, hogy a vizsgafeladat eredményhirdetésén derült ki, hogy azért lett a teljes csoport egyik feladata nulla pontos, mert hibás volt a feladat a javítókulcsban is. Sok tárgyból megszokás szerűen tanítanak. Összeállított tananyag nincs. Ellenőrizhető, visszakereshető jegyzet, vázlat csak elvétve akad. Egyes területeken a gyakorlati tudás megszerzéséhez kevés a laborok száma/időtartama. Némely oktató habár felkészült, de kvázi alkalmatlan a tanításra. Az információáramlás a diákok irányába sok esetben rossz. A Gyártástudomány és -technológia Tanszék nem mindig áll a helyzet magaslatán. Akár a tájékoztatást, tanagyagot, vagy számonkéréseket tekintjük. A szakirány és a géppark felhozatala siralmas, pedig már nagyon sok helyen jelenik meg (internet, nyomtatott sajtó, céges visszajelzések), hogy a legjobb magyar műszaki egyetemen nem képeznek korszerű tudással rendelkező szakembereket. Némely órákon kissé nagy a fejetlenség, vegyünk például egy laborgyakorlatot, amin az óra kezdete után 5 perccel derült ki, hogy a terem amiben az óra lett volna foglalt volt. Pontatlanság, kapkodás, kidolgozatlanság jellemző A szakirányon adtak lehetőséget gyakorlatra -gondolok itt CNC programozásra vagy megmunkálásra- , de gépkezelésre már nem sok idő maradt. Ez sajnos létszámtól függ, nem mindenki jutott el a gépekhez. A szakirányon megszerzett tudás nagy részét nem érzem használhatónak. Sok az átfedés a tananyagban, sokszor több órán is leadják ugyan azt az anyagot. A tananyag nagyon 'száraz' és az órák így elég fárasztóak és unalmasak tudnak lenni. Nagyon elméletiesen tanulunk, jobb lenne többször látni gyakorlatban. A tanszék nem megfelelően tájékoztat a különböző beosztásokról, eredményekről, határidőkről. Maga az oktatás és az anyag teljesen rendben van. Több gyakorlati óra szerszámgépek mellett, több gyárlátogatás kellene Nekem a gépgyártástechnológia szakirány nem azt adta, amire számítottam. Hiányoltam a matematikai, logikai megközelítést. Inkább magolni kellett és nem pedig megérteni az anyagot. Megmaradtunk a csoportosítgatás szintjén, nem mélyültünk bele semmibe. Csak Dr. Laczik Bálint tanár úr próbálta meg tágítani az elménk, de a társaim azt már szinte felháborítónak tartották. Egyszóval azért mennek oda a hallgatók, hogy azt kapják, ami most ott van. De én nem ezt akartam hallgatni a képzés végén, sokkal jobban tetszettek az alapozó tárgyak. Úgy gondolom rosszul döntöttem szakirányválasztáskor. jórészt korszerűtlen technikai felszereltség, oktatók-hallgatók közötti információ megosztás (sok esetben email értesítés helyett hirdetőtábla a lépcsőfordulón) kevés a gyakorlati óra Felkészültséget, gyakorlatiasságot Úgy érzem kevés az iparban használható tudást kaptunk. Itt is igaz, hogy több önálló, otthoni feladatot kellet volna kapnunk. Illetve mivel a BME-n a Gépgyártástechnológia szakirány elsősorban forgácsolástechnikából áll, elengedhetetlen lenne valamilyen CAM program megtanítása is! Valamint a legtöbb tantárgyhoz nem is volt rendes jegyzet. Dudás Illés Forgácsolás elmélettel foglalkozó jegyzete kiváló, de az is Miskolci Egyetemen íródott. Szerszámgépekből egy jó diasor készült. CNC programozáshoz a Mátyási Gyula féle könyv jó, de ez csupán három tárgy, a többihez is szükség lenne egy valamire való jegyzetre. Gyártástervezésből a Szegh Imre által írt jegyzet nagyon kis mértékben kapcsolódik az azonos nevű tárgyban oktatott tanagyaghoz. Szerelés tárgyban szenvedtük a legnagyobb hiányát, egy olyan jegyzetnek, amiben érthetően le vannak írva a dolgok. Pár tanár hozzáállását a dolgokhoz. Az nagyon régi gépparkot, a motiváció hiányt. Lehetne gyakorlatiasabb, több cam és Cad program oktatás Kevésnek tartom a gyakorlati képzést. Gyártástechnológia szakirányon az utolsó félévben kapunk lehetőséget valódi gépkezelésre. Különbség van technikus és mérnök között, ez tény, de a mérnöknek nélkülözhetetlen tudás a gyakorlatban szerzett, gyártástechnológus számára a gépen szerzett tudás.



45

Sajnos tapasztalataim azt az érzést keltik, nem minden oktató érzi magáénak a számára oktatandó tárgyat, bár ez nem teljesen az oktatókon múlik, köze van hozzá a 'fentről' érkező támogatásokkal kapcsolatos problémáknak, rendeleteknek. Olykor az oktatói hivatás egyszerűen már nem elég ... :) (Hiszen pl. egy modernebb laborhoz ahol szemléletesebben, kellemesebb környezetben lehet oktatni anyagi források is kellenek.) A másik a diákokhoz, mint személyekhez való hozzáállás. Jellemzően a nagyobb létszámú tárgyak esetében az egyéni problémák orvoslására kevés lehetőség nyílik. Ez is az oktatói mentalitáson múlik. Akad aki szigorúan ragaszkodik a tvszben leírtakhoz, "bármilyen" körülmény is álljon egy egy személyes probléma hátterében és van olyan, aki mind szakmailag, mind emberileg is kiváló és rugalmas hozzáállása végül nagyobb hallgatói elégedettséget, motiváltságot, s nagyobb megszerzett tudást is eredményez. Összegezve a mai rohanó világban, ahol minden gyorsabban változik, a személyekhez való hozzáállást is rugalmasabbá kellene tenni, főleg egy olyan gazdasági, kormányzati rendszerben, mint ami napjainkban vesz körül minket itt Magyarországon. Legalább a BME (és karai) legyen egy olyan hely, ahol az emberek nem egymás ellen, hanem egymásért dolgoznak, oktatnak, kutatnak!

Géptervező szakirány: Ha nem teljesen elégedett, mit nem tart megfelelő-nek? („Mennyire elégedett összességében a szakiránnyal?” kérdés után) A tanszék hozzáállása nem tetszik. Az előadásokon ami elhangzik az legfeljebb csak érdekes, de nem a tantárgy teljesítéséhez (házi feladat) szükséges. Lehetett volna egy kicsit meg tobb gyakorlatias, tervezesi feladat. Nemelyik targybol frissiteni kene a jegyzeteket, hogy ne 10-20-30 eves konyvekbol kimasolt jegyzetekbol tanuljanak a hallgatok. volt pár tárgy, aminek a szakirányos oktatáson belül választhatónak kellett volna lennie, például a műszertechnika, de a legjobb példa az optika és látórendszerek... helyette végeselemes tárgy jobb lett volna, mert annak van haszna, alkalmazható tudást adott volna... egyébként a tárgyak jó része jó volt Műszertechnika!? A túl sok kötekedést a házikkal nem szeretem. Főleg akkor, ha a két konzultáción elmondott dolog egymásnak ellentéte. A géptervező szakon kevés a labor és általában véve a gyakorlati oktatás. A gépelemek II. keretében szervezett csapágy/hajtómű laborokat át lehetne gondolni, nagyobb időkerettel, jelenleg elég eléggé rohanós. Jobban át kéne gondolni a végeselemes oktatást, mert az most jelenleg 2-3 különböző tárgy témája (Gépszerkezettan I., Szerkezetanalízis Bsc, VEM alapjai), gyakran átfedésekkel/eltérő jelölésekkel. Mindezek ellenére nincs kidolgozott, mindhárom tárgyban használható jegyzet. Javasolt volna ebben a témakörben egy szakmai nyelv kurzus is, vagy legalább egy szótár publikálása. Növelni kellene a géptervező szakirányon a tervezési feladatok számát, mert a szakirány neve ellenére több olyan félév van, amikor egyáltalán nincs is ilyen. Ez megoldható lenne úgy, hogy a feladatok például a Műszertechnika, Optika tárgyköréhez kapcsolódjanak, ha szükséges elhagyva a laborok egy részét konzultációért cserébe. Sokkal kevesebb elméleti, képlet levezetgetős előadást kéne tartani, és nagyobb hangsúlyt fektetni a VEM programok használatára, illetve a 3D tervezőprogramok használatára. Növelném a laborfoglalkozások számát. Rendkívül hasznosnak találnám több műhelyben történő gyakorlat beiktatását. 1) A VEM alapjai tárgy Gépészeti fejlesztő szakirányon kellene hogy legyen, az Optika és látórendszereknek pedig nem a Géptervező szakirányon, hanem csak mechatronikusok számára. Műszertechika is felesleges. 2) 7. félévben Automatizálás technika alapjai és Szervopneumatika keretében túl nagy az átfedés. 3) A tanszéki oldalról helytelenül meghatározott kreditértékek miatt a Szerkezetanalízis tárgy nem indult, a CAD Rendszerek II. pedig nem kötelezően választható. De ezeken kívül is kellenének új tárgyak. Több gyakorlati órára lenne szükség. Több labort tartanék, személyes konzultációt.



46

Unalmasak az órák - bár még csak 1,5 hete vagyok szakirányon. Nagyon kevés és elavult technikai háterű gyakorlat. Szívesen fogadnánk nagyon sokan egy "Esettanulmány" órát, melyen konkrét ipari példákat elemeznénk 90 percen keresztül. Rengeteg felesleges tárgy, mely a szakmához csak messze érintőlegesen, vagy nem is kapcsolódik. Egy mechanizmusok tárgy hiányát, és egy kicsit több mechanikát lehetne tenni a tantervbe (Kollár tanár úr Szerkezetanalízis és Gépészeti szerkezetek tervezéséhez hasonló dolgok). Ha ez nem is bővül a lehetőség jó lenne, hogy át tudjunk hallgatni ilyen tárgyakat, de sajnos óraütközések miatt ez elég nehéz. A tapasztalatom az, hogy nagyon sok oktató csak azért maradt tanítani az egyetemen, mert nem feleltek meg az iparban. A szakirányos tárgyak tematikáját és tartalmát frissíteni, összeszedettebbé lehetne tenni. De ez igaz némely nem szakirány kurzusra is. Több tárgyból is érezhetően túl nagy a létszám a gyakorlatokon (Projekt feladat), valamint kevésnek éreztem a gyakorlati óraszámot is egyes esetekben (pl. Gépszerkezettan I.) Lehetne kevesebb polimertechnológiás tárgy, inkább fémtechnológiai területről hallgatnék szívesebben előadásokat. A kerámiák pedig teljesen kiesnek, mint témakör a tananyagból. - Nincs gyakorlati képzés - A fontosabb tárgyakból kevés az óraszám - Általánosságban kevés a laborgyakorlat, gépműhelyben végzett tevékenység Az a meglátásom, hogy a szakirányon belül sokkal inkább az határozza meg a tantervet, hogy az oktatók milyen szakterületekhez értenek, és nem pedig az, hogy milyen valós igények merülnek fel az ipar részéről egy géptervező szakirányt végzett gépészmérnökkel szemben. Erre jó példa, hogy számos tantárgy (és oktató) foglalkozott részletesen a fogaskerék hajtóművek tervezésével és elméletével, noha erre későbbi munkánk során jóval kevesebb mértékben van szükségünk. Ezzel szemben úgy érzem, sokkal nagyobb hangsúlyt érdemelne a szakirányon belül a CAD szoftverek részletes megismertetése, vagy a géptervezési folyamat egyik alapját képző gyártástechnológiai ismeretek elmélyítése. Lehetetlen úgy gépet tervezni (gyártási rajzokat készíteni), hogy az ember nem ismeri kellő részletességgel a gyártástechnológiai folyamatokat. Márpedig ezzel kapcsolatban rendkívül csekély mennyiségű ismeretanyagot adtak át nekünk oktatóink. Szintén kevés hangsúlyt kapott a szakirányon belül az ipari igényekhez képest a gépészeti automatizálás, a pneumatika, hidraulika és elektronika témakörei. Az oktatót szakmai tapasztalatát, tudását. Hiteltelennek tekintem azt az oktatót, aki úgy próbál meg ipari tapasztalatokról beszélni, hogy ő maga 1-2 évet dolgozott jó esetben az iparban. Előkövetelményként jónéhány év ipari tapasztalatot követelnék meg az oktatóktól, majd csak ezután taníthatnának. És sajnos vannak olyan oktatók, akik néha még a hallgatóknál is kevesebbet tudnak az adott témáról. Már az 1. szakirányos félévben is tanulhatnánk komolyabb CAD rendszert kezelni. Szakirány ~ tölteléktárgycsoport. Az előadók közvetlenebbek, valamivel jobb színvonalon futó tárgyak jellemzik a szakirányokat általánosságban, amik tananyaga azonban rosszul strukturált. A tempó sokszor feszített, az elsajátított tudás mégis kevés. Mezőgazdasági gépek, nem túl géptervező, gépészmérnök szakhoz tartozó anyaggal rendelkezik. Polimer gyártástechnológia se. Több érdemi tervezés kéne, esetleg 2db projectfeladat. Itt is vannak rossz felesleges tárgyak, és jellemző a szakirányon is az inkompetens előadók magas száma. Mezőgazdasági gépek tervezése című tárgy gyakorlatait (2 hetente 2 óra) növelném heti rendszerességűre. A tárgyak elosztását. Egy Gépszerkezettan III hasznosabb lenne, mint az összes MOGI-s tárgy együttvéve. Kevés a gyakorlati oktatás, több labor kéne. Persze néhány oktató a saját szabadidejét feláldozva lehetővé tette, hogy tanórán kívül bemenjünk például a hajtómű laborba. Ezért hatalmas köszönet neki. Mindenképpen hasznos lenne, ha ez valahogy be lenne építve a tananyagba. régi előadás prezentációk Sokkal több gyakorlati feladatot tartok szükségesnek, az elmélet anyagmennyiséggel nincs gond, de ezek valós életben történő alkalmazására sokkal több teret kellene biztosítani!

Egyéb kérdésekre adott szöveges válaszok: Az előkövetelmények között van-e, amit feleslegesnek, vagy nem szakmai alapon felállítottnak tart? Elektromechanika előkövetelménye felesleges



47

Műgazdhoz a GMA-t mi a fasznak? nincs irányítástechnika nincs nincs nincs nem Informatikai rendszerek, Fizika A2, Fizika A3, Üzleti jog, Környezetvédelmi Irányítási Rendszerek Műgazd, CAD alapjai előkövetlményei feleslegesek nincs Feleslegesnek tartom a matematika szigorlat meglétét a specializáció választásának feltételeként Informatikai rendszerek->CAD alapjai Gépészmérnöki alapismeretek, Ábrázoló geometria Műszaki és gazdasági adatok ellemzéséhez a GMA nincs nincs Fizika A3 - amennyiben a diploma/abszolutórium előkövetelményéről beszélünk. Eddig nincs Mikro- és makróökonómia, Üzleti jog Irányitas technika Gépészmérnöki alapismeretek-Műszaki és gazdasági adatok elemzése nincs nincs nincs nem Nem tudom, mivel mindig fel tudtam venni az összes mintatanterves tantárgyamat időben.. ema&eta, Gépészmérnöki alapismeretek és a Műszaki és Gazdasági adatok elemzése gépészmérnöki alapismeretek =>műszaki és gazdasági adatok elemzése, nem tudom mi köze van egymáshoz a kettőnek. nincs nincs nincs Gépalapra nem értem miért épül a MűGazd Van, gépészmérnöki alapismeretekre épül a műszaki és gazdasági adatok elemzése. Műszaki és gazdasági adatok elemzésének semmi köze a Gépészmérnöki alapismeretekhez (csak a tanszék), illetve a CAD alapjainak nincs Áramlástanhoz régen tartozott a szilárdságtan, ami miatt egy évvel később tudtam csak felvenni a tárgyat. elektrotechnika ~ elektromechanika A CAD alapjai miért épül az Informatikai rendszerekre? Informatikai rendszerek, Ábrázoló geometria ->CAD Alapjai; Gépészmérnöki alapismeretek->Műszaki és gazdasági adatok elemzése nincs Informatikai rendszerek-Cad alapjai; Fizika A2-A3 Nincs. Műszaki és gazdasági adatok elemzése Nincs nincs Elektrotechnika alapjai a Fizika A2-re épül



48

  Van olyan tárgy, amelynél feleslegesnek tartja a rengeteg képlet megtanulását, és hasznosnak tartaná, ha képletgyűjteményt lehetne használni a számonkéréseken? Ha igen, melyik(ek) az(ok)? Matematika A1-3 Matematika szigorlat, Elektrotechninka alapjai Mikro- és Makroökonómia Gépelemek I - II Gépelemek I., Gépelemek II. Gépelemek 2, Áramlástechnikai gépek, Műszaki és gazdasági adatok elemzése, Matematika A1, Matematika A2, Matematika A3, Elektromechanika, Irányítástechnika Gépelemek 2, ATG, gepeszmernoki alapismeretek Matematika, mechanika Elektrotechnika és elektromechanika tárgyak egyedül képlet magolásból álltak. A gépelemek 2 vizsgához meg kellett tanulni a fogaskerék, csigahajtás stb. egyenleteit, erre már másnap nem emlékszik az ember. gépelemek 2, irányítástechnika Elektromechanika,elektrotechnika alapjai gépelemek, gépészmérnöki alapismeretek, kalorikus gépek, áramlástechnikai gépek Gépészmérnöki alapismeretek, műszaki és gazdasági adatok elemzése, átadási folyamatok, vegyipari eljárások és berendezések Áramlástechnikai Gépek Gépelemek I, Gépelemek II az összes ilyen, ha az ember tudja a dolgokat, akkor úgyis megy nélküle: bemagolni meg mi értelme Matematika (A1, A2, A3, szigorlat), Informatikai rendszerek, Elektrotechnika alapjai, Elektromechanika A2 Gépelemek II Elektrotechnika, Elektromechanika, Numerikus áramlástan Áramlástechnikai gépek, Elektromechanika, Elektrotechnika, Hőtan, Fizika - Nem azt mondom, hogy minden alapképletet lehessen használni, de a két soros integrálegyenleteket ugyan írják már fel a lap tetejére... Gépelemek I, Gépelemek II, Gépészeti alapismeretek, Áramlástechnikai gépek, Műszaki és gazdasági adatok elemzése, Elektromechanika, Elektrotechnika alapjai Áramlástan, illetve Hőtan. nincs Még a képleteket sem biztos hogy kell látni. Elég a szemlélet sok helyen... Nagyjából az összes. A tárgyakat alapvető összefüggéseikben kell megtanítani, ehhez nem kellenek súlyos képletek. Műgazd , matek pl arcsinx integrálját ne kelljen már bemagolni, gyártás matematika A1,A2,A3 Elektrotechnika, Elektromechanika Matematika A1, A2, A3 Mikor- és Makroökonómia, Gépészmérnöki alapismeretek, Elektrotechnika alapjai gépészmérnöki alapismeretek, gépelem I/II . tapasztalati képleteket hülyeség megtanulni, levezetni meg problémás. hőtannál jól megoldott a képletek kérdése. Most nem ugrik be ilyen. Gépgyártástechnológia, Gépelemek I-II, Mérétechnika, Műszaki- és gazdasági adatok elemzése Áramlástechnikai gépek, Elektrotechnika, Elektromechanika, Áramlástan Áramlástechnikai gépek, Gépészmérnöki alapismeretek, Műszaki és gazdasági adatok elemzése, Gépelemek 1, Gépelemek 2 Elektromechanika, Műszaki és gazdasági adatok elemzése, Gépészmérnöki alapismeretek,



49

Műszaki Hőtan I Matematika A3 Matematika Szigorlat Nincs. Alapvetően szerintem hasznos, ha az ember memorizálja a képleteket. Eta, ema, fizika a2,a3, GMA Gépészmérnöki alapismeretek Mikro- és makroökonómia Műszaki és gazdasági adatok elemzése Áramlástan Elektrotechnika alapjai Elektromechanika Irányítástechnika Áramlástechnikai gépek Áramlástechnkiai gépek, Gépelemek I., Gépelemek II., Elektrotechnika alapjai, Elektromechanika, Forgácsoló megmunkálások áramlástechnikai gépek Az összes tárgy ilyen, ahol nem lehet használni képletgyűjteményt, az Elektrotechnika alapjaival az élen. Az összes (többé kevésbé). Szerintem nagyon magasra teszik a mércét a megtanulandó képleteket illetően. A való életben is biztos, hogy a képletek nagy részét irodalomból nézi ki az ember, és amit sűrűn használ úgyis berögzül. A 60-70 éves tanároknak akik 40 éve foglalkoznak ugyanazzal a témával teljesen értelemszerű, hogy ezeket tudják fejből, de a diákoknak inkább az összefüggések megértésére kéne tudniuk fókuszálni, nem képletek magolására. gépészmérnöki alapismeretek Gépelemek I. és II.; Elektrotechnika alapjai; Fizika; Matematika A1, Matematika A2, Matemtika A3, Matematika Szigorlat, Elektrotechnika Alapjai Matematika Eta Ema Gma Fizika A2 és A3, Elektrotechnika, Elektromechanika, Irányítástechnika, Műszertechnika, Műszaki és gazdasági adatok elemzése Az összes ahol 10-nél több képletet kell megjegyezni, annyira feleslegesnek tartom a képletek bemagolását, amit sokszor használunk azt úgyis rögzül. Konkrét: Műszaki és gazdasági adatok elemzése, mecha szigrolat szóbelije, Mikró- és makroökonómia, EMA Gépelemek 1, Gépelemek 2, Gépszerkezettan 2 Gépelemek 2 Matematika A1, A2, A3 bizonyos részeihez Mikro- és makroökonóia Műszaki és gazdasági adatok elemzése Elektrotechnika alapjai Elektromechanika Áramlástechnikai gépek Kalorikus gépek Irányítástechnika Gépelemek I., Gépelemek II., Matematika A1, Matematika A2, Matematika A3 Van, pl. Áramlástechnikai gépek Irányítástechnika, Mikro- és Makroökonómia, Áramlástechnikai Gépek, Áramlástan Müszaki és gazdasági adatok elemzése. Elektrotechnika alapjai. Elektromechanika. Mikro-és makroökonómia Elektrotechnika, Elektromechanika Talán az ETA és EMA tárgyak, de ha a minimális képleteket sem tanuljuk meg elektromosságtanból még annyi sem fog megmaradni a tárgyból a diákokban , mint jelenleg. Minden tantárgynál hasznosnak tartanám a képletgyűjtemény használatát. Matematika A1, A2, A3 Elektrotechnika, Elektromechanika, Áramlások numerikus szimulációja, Áramlástechnikai rendszerek,



50

Gépelemekből pl. tervezésnél úgyis az adott szabvány szerint kell méretezni, vagy a gyártó útmutatása szerint kiválasztani az alkatrészt, ami nem feltétlenül az, amit tanítanak. Egy iránymutatásnak jó, hogy pl a katalógusban lévő hibákat észrevegyük, de erre jó lenne egy képletgyűjtemény is. Fizika, Áramlástan, Hőtan Áramlástechnikai gépek ETA, EMA, Alkalmazott termodinamika gépelemek, FIZIKA (MSc), most több nem jut eszembe, de biztos volt még Áramlástechnikai gépek Műszaki és gazdasági adatok elemzése, Gépelemek 1., Gépelemek 2., Igen: Áramlástechnikai gépek Alakítástechnika Irányíatástechnika Elektrotechnika alapjai Elektromechanika alapjai Gépelemek I, II, Készüléktervezés, Gépelemek, Elektromechanika, elektrotechnika, elektromechanika Matematika, gépelemek Elektrotechnika alapjai, Áramlástechnikai gépek, Elektromechanika, Fizika A2, Fizika A3 Elektrotechnika, Elektromechanika, Műszaki akusztika, Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat, Vegyipari áramlástechnikai gépek Matematika A3, Elektrotechnika alapjai; Elektromechanika Áramlástan, Áramlástechnikai gépek, Gépészeti alapismeretek, Műszaki és gazdasági adatok elemzése, Elektrotechnika alapjai, Fizika A2 Áramlástan, Áramlástechnikai gépek, Műszaki és gazdasági adatok elemzése, Fizika A2, Elektrotechnika alapjai összes fizika Minden tárgy ilyen, de a legtöbbnél már van is képletgyűjtemény, ezzel egy a baj, hogy a feladatok még nehezebbek, és gyakran csak a jó végeredményekre lehet pontot kapni, a kidolgozást meg sem nézik, mondván, hogy a képleteket úgyis ki lehetett nézni a képletgyűjteményből, holott ez közel sem ilyen egyszerű. A rengeteg képletből bizony nem könnyű kiválasztani, hogy éppen melyik kell, majd ezeket sorban egymás után alkalmazni, átalakítgatni, hogy az ismeretlen mennyiséget ki lehessen fejezni, behelyettesíteni a mennyiségeket... rossz érzés, ha van egy helyes levezetés, csak pl. egy elütés miatt rossz a végeredmény. Nem is biztos, hogy kellenek ezek a számításos feladatok a dolgozatokba (erre ott a házi feladat), elég lenne csak paraméteresen levezetni a dolgokat, ha ez lehetséges. Illletve, inkább szóbeli vizsgákat kellene szervezni. ETA EMA De egyébként szinte az összes tárgynál ezt mondanám. Inkább csináljunk olyan sok példát feladatot, hogy a lényeges képleteket azokkal megtanuljuk, mint hogy bemagoljuk zh előtt. Matek A1, Matek A2, Matek A3, Matek szigorlat, Műszaki és gazdasági adatok elemzése, Mikro- és makroökonómia, Fizika A2, Fizika A3, Elektrotechnika alapjai, Környezetvédelmi irányítási rendszerek, Méréstechnika Minden tárgyból Elektromechanika, Elektrotechnika alapjai, Gépelemek 1, Gépelemek 2, Gépgyártástechnológia, matematika, elektrotechnika alapjai, gépelemek 2, Gépészmérnöki alapismeretek, Matek 1-2-3, Fizika A2-A3, Gépelemek 1-2, Műszaki és gazdasági adatok elemzése, műszaki hőtan, áramlástan, Áramlástani gépek, Áramlástechnikai gépek Matematika A1-A2-A3 (néhány oktató engedélyezi képletgyűjtemény használatát, de a többség nem) Kalorikus gépek, Elektromechanika alapjai, Gépszerkezettan 2 (általában a tervezőmérnök is katalógusban dolgozik, a hallgatóságnak is dolgozhatna a saját "katalógusából"!) Matematika, Dinamika, Rezgéstan Áramlástechnikai gépek; Gépelemek I, II; Irányítástechnika



51

Ez egy elég kemény kérdés. Személy szerint azt vallom, hogy érdemes lenne sok tárgyból lehetőséget teremteni képletgyűjteményre. Diákként hatalmas munka lenne végigmenni egyenként a tárgyakon. De természetesen vannak olyan hatalmas képletek, amiknek nem érezzük a jelentését, így hamar elfelejtjük és kevesebb fejfájást okozna papírról bemásolni egy zárthelyi írásakor. Matematikából és mechanikából volt jól kitalálva: az alapösszefüggéseket ismerni kellett, akkor is, ha a képletgyűjteményben is szerepeltek. Viszont a hatalmas és sok képlet ott volt a papíron. Akinek meg van affinitása arra, hogy azt is megtanulja, annak egészségére - nem lesz hátránya abból, hogy ott a gyűjtemény. Az alapösszefüggések memorizálását és megértését mindenképpen számon kérném, de a speciális eseteknél és a nagy képletek használatakor mindenképp biztosítanék képletgyűjteményt. Elektrotechnika Alapjai Műszaki- és Gazdasági Adatok Elemzése, Méréstechnika, Elektrotechnika Alapjai, Elektromechanika, Gépelemek 2. Gépészmérnöki alapismeretek, Elektrotechnika, Elektromechanika, Gépelemek I, II, - Az összes mechanikai tárgy - Műszaki hőtan I-II, kalorikus gépek - Irányítástechnika - Elektrotechnika, elektromechanika - Gépelemek I-II. elektrotechnika alapjai matematika ÁTG. Matematika. igazából az összes... Mikro- és Makroökonómia, Irányítástechnikai rendszerek, kevésbé lényeges/ritkábban használt képletek Matematikából (A1-A3) Műszaki és gazdasági adatok elemzése, Gépelemek1-2, Matematika A1-2-3, Mikro-makro ökonómia, Fizika 1-2, ETA, elektromechanika Műszaki és gazdasági adatok elemzése, Mikro- és makroökonómia, Fizika A2, Gépelemek 1-2, Kalorikus gépek Matematika Áramlástechnikai gépek, Elektromechanika alapjai, Gépelemek 1, Gépelemek 2, ATG GMA, ÁTG, Műszaki és gazdasági adatok elemzése Matematika, Mechanika, Hőtan ETA,EMA,ÁTG, Elektromechanika Elektrotechnika, Elektromechanika, Gépelemek I., Gépelemek II. Gépelemek 2; Áramlástechnikai gépek műszaki gazdaság menedzsment Műszaki- és gazdasági adatok elemzése, Elektrotechnika, Elektromechanika Elektrotechnika alapjai, Gépészmérnöki alapismeretek Gépelemek 1; Gépelemek 2 Gazdasági - és műszaki adatok elemzése Gépelemek I., Gépelemek II., Elektrotechnika alapjai, Matematika A3 Matematika A1, A2, A3 Áramlástechnikai gépek matematika A3 Áramlástechnikai gépek, alakítástechnika Áramlástani gépek Matematika, Statika, Szilárdságtan, Dinamika, Végeselem módszer, Irányítástechnika, Elektrotechnika alapjai gépészmérnöki alapismeretek, műszaki és gazdasági adatok elemzése, hőtan 1. (van képletgyűjtemény, de szinte használhatatlan), fizika A2 Matematika



52

Gépészmérnöki alapismeretek, Műszaki és gazdasági adatok elemzése, Fizika A2, Hőtan I és II (bár van segédlet, de pont az egyszerű, megjegyezhető képletet tartalmazza, aminek így nem sok haszna, mert a hosszú képletekkel szenved az ember) Elektrotechnika tárgyaknál. Nem tudok olyan munkahelyről, ahol tudni kellene fejből egyetlen képletet is. Ezért én az összes tárgyból engedném a képletgyűjteményt, így az energiát sokkal komplexebb feladatok megoldására lehetne koncentrálni, amivel nőne a színvonal. A gyakran használt képletet meg úgyis megjegyzi a hallgató idővel. Gépgyártástechnológia Matematika, Fizika, Áramlástan Gépelemek 1.- 2.; Matematika A1,A2,A3 ; Polimerek anyagszerkezettana és technológiája ; Vegyipari eljárások és berendezések ; Kalorikus gépek ; Áramlástechnikai Gépek ÁTG, Kalorikus gépek Egy tanártól idézek: "a 2-3cm-nél hosszabb képletet TILOS megtanulni" Áramlástan Összes matek, gépelemek A legtöbb tárgynál, legalább a nem "alapképletekhez" jó lenne. Az összes olyan tárgy, ahol nincsen képletgyűjtemény. Aminél sok a képlet annál volt ilyen segédlet. Matematika A3, Műszaki és Gazdasági adatok elemzése, Elektrotechnika alapjai, Gépészmérnöki alapismeretek Gépelemek 2, Áramlások numerikus szimulációja, Készüléktervezés Matematika Műszaki és gazdasági adatok elemzése Gepelemek I-II, kalórikus gépek, átg Matematika A1,A2, A3. A többi tárgynál megengedik a képletgyűjtemény használatát. Gépelemek 2. Átadási folyamatok Gépelemek I. & II. Gépelemek 1. -2., Áramlástechnikai gépek, Gépészmérnöki alapismeretek, Müszaki és Gazdasági adatok elemzése rengeteg, most csak néhány jut eszembe: Gépelemek ÁTG Áramlástechnikai gépek Áramlástan Mérés és jelfeldolgozás például matekszigorlaton, lehetne képlet gyűjteményt használni, mint régen Kádassné tanárnőnél. Kovács Sándor nevetséges még mindig.... ETA, EMA, illetve Gép2,-n is lehetne képlet gyűjteményt használni, az iparban nem kell fejből tudni a képleteket, nem ezt fogják kérni sosem, lesz egy probléma oldjuk meg. Sokkal inkább kellenének, hogy a hallgatóknak ott legyenek a képletek legálisan, kevesebben puskáznának ezáltal. Nem kellene a dékáni rendelet. Minden empirikus képlet megtanulása felesleges. Amire nem lehet rájönni, azt nem kell megtanulni. Azt könyvben kell megnézni. Persze egy világvége esetén, vagy Vágó István színe előtt biztos jól jön. Elektrotechnika alapjai, Elektromechanika, Irányítástechnika Az összes. Az érdekes kérdés, dinamika volt az első olyan tárgy eddig, ahol úgy éreztem, semmivel nem lenne jobb a vizsgám, ha bármit lehetne használni akkor se. A képleteket így is lehet használni, viszont az adott feladatban alkalmazni őket már tudást igényel. Az lenne a jó, ha a többi tárgy is eljutna ide. -Műszaki és gazdasági adatok elemzése -Matematika -Mikroökonómia -Gépészmérnöki alapismeretek



53

-Irányítástechnika -Gépelemek szilárdságtan, áramlástan,kalorikus gépek Matematika, mechanika, hőtan Áramlástan Gépelemek, Elektrotechnika alapjai Gépelemek1, Gépelemek2 Elektrotechnika, Elektromechanika Mechanika tárgyaknál teljesen feleslegesnek tarom a képletek magolását Gépészmérnöki alapismeretek. Műszaki és gazdasági adatok elemzése! Áramlástechnikai gépek, Műszaki és gazdasági adatok elemzése Gépészmérnöki alapismeretek Műszaki és gazdasági adatok elemzése Matematika A1, A2, A3 Elektrotechnika alapjai Gépelemek Fizika Áramlástechnikai Gépek, Áramlástan, Műszaki és Gazdasági Adatok Elemzése, Gépelemek I., II., Elektromechanika, Elektrotechnika Alapjai, Kalorikus Gépek Szilárdságtan, Elektrotechnika, Elektromechanika Matematika, mechanika, gépalap matematika, gépelemek Gépelemek biztosan, a fele diákot sziltanból buktatják meg gépelemek vizsgán is.... Matematika: úgy is elfelejti az ember a képleteket és a formulákat.... Fizika: dettó Fizika A1-A2 Elektrotechnika alapja Elektromechanika Gépelemek II. Gépszerkezettan II. Gépészmérnöki alapismeretek Gépelemek I, II, Matematika, Fizika, Gépészmérnöki alapismeretek, Áramlástechnikai gépek Gépelemek I., Gépelemek II., Gépészmérnöki alapismeretek, Elektrotechnika alapjai, Matematika A1, Matematika A2, Matematika A3, Matematika szigorlat Igen, sok tárgyból felesleges a rengeteg képlet megtanulása. Fizika, Mikroökonómia, elektromechanika, elektrotechnika, irányítástechnika Elektrotechnika alapjai A fizika A2-t és A3-at ilyennek tartom! Sokkal több energiát fektetnék a megértésre, mint ezeknek a magolására. Mérnöki tárgyakból pedig egyetlenegyről sem gondolom ezt!!! Áramlástan, Elektrotechika alapjai, Elektromechanika, Áramlástechnikai gépek, gépészmérnöki alapismeretek, Műszaki és gazdasági adatok elemzése . Gépészmérnöki Alapismeretek, Műszaki és Gazdasági adatok elemzése, Áramlástechnikai gépek, Fizika A2, Fizika A3 Áramlástechnikai gépek, Matematika, Matematika, Mechanika, Hőtan, Elektromechanika, Elektrotechnika alapjai HDS-összes Gépészmérnöki alapismeretek Műszaki és Gazdasági adatok elemzése Áramlástechnikai rendszerek Alkalmazott Termodinamika Kristóf Gergely össze: Áramlások numerikus szimulációja Numerikus Áramlástan Advanced Fluid Mehanics



54

CFD Ezek jutottak eszembe, de alapvetően jó lenne ha nem kéne állandóan képleteket tanulni a hallgatóknak. Semmi értelmét nem látom és sok év után nagyon idegesítő, hogy ilyenre megy el az időm jelentős része. Ahol szükség van rá, ott lehet használni képletgyűjteményt (Szilárdságtan, Matek A1-A2). Műszaki és gazdasági adatok elemzése, Áramlástani gépek, Irányítástechnika, Elektrotechnika alapjai, Elektromechanika, Áramlástechnikai gépek, Irányítástechnikai rendszerek, Műszaki és gazdasági adatok elemzése Áramlástechnikai gépek, Gépelemek 1-2, Elektrotechnika Gépelemek 1 és 2 Fizika A2, Fizika A3, Gépelemek 1, Gépelemek 2, Áramlástan, Áramlástechnikai Gépek, Irányítástechnika, áramlástechnikai gépek, fizika Matematika A1,A2; Statika, Matematika A1,A2,A3. Gépészmérnöki alapismeretek. Áramlástechnikai gépek. Gépelemek 1, 2. Áramlástan Eletrotechnika Áramlástechnikai gépek, Irányítástechnika, Gépelemek I-II. Műszaki Hőtan I., II., Matematika A1, A2, A3, Irányítástechnika Műszaki és gazdasági adatok elemzése Matematika A1-A3, gépgyártós tárgyak, fizika, kb. minden tárgy Mikor-makroökonómia Nem baj ha meg kell tanulni. gépelemek 1-2 Matematika A1, A2, A3; Irányítástechnika; Elektrotechnika; Elektromechanika mikro makroökonómia, gépelemek 1-2, Matematika A3 Mindhárom matek Gépelemek I és II (nagyon) Elektrotechnika, Elektromechanika, Gépelemek 2., Forgácsoló megmunkálások, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, természettudományi Kar, Műszak Mechanika Tanszék oktatott tantárgyai. Műszaki Hőtan I. (németképzés, egy botrány) Matematika A1, Matematika A2, Matematika A3, Gépgyártástechnológia, Mikro- és Makroökonómia Gépészmérnöki alapismeretek, elektromechanika, elektrotechnika, matek (nálunk nem lehetett) fizika Gépszerkezettan II. Mikro- makroökonómia, Gépelemek 1.-2. Gépelemek I, Gépelemek II, Kalorikus Gépek, Áramlástechnikai Gépek minden tárgynál feleslegesnek tartom. Attól nem leszek jobb mérnők, hogy fejből tudom a képleteket. Elektrotechnika, Elektromechanika Elektrotechnika alapjai, Elektromechanika elektromos tárgyak Electrotechnika,Gépészmérnöki alapismeretek KB minden! A legfontosabb az iparban, hogy tudjuk hol kell keresni a képleteket. Igen tökjó, hogy tudjuk levezetni tudjuk mi a fizika mögötte. DE az iparban nem fog senki sem megdicsérni, hogy le tudom vezetni a Nusselt számot. A valóban alapképleteket, (amik mondjuk egy gyors becsléshez szükségesek vagy sűrűn használandók) még mindig számonkérném, egyébként mindenhol bevezetném, hogy képletgyűjteményt lehessen használni. A ZHnak pedig nem arról kellene szólnia, hogy éppen tudom most ezt a képletet vagy nem, hanem a problémamegoldásról.



55

Matematika (1,2,3 szigorlat) Alakítástechnika

  Összességében mi a véleménye a képzésről? A képzés jó. (4). Még valami: Tudták, hogy van ingyenes CAD szoftver? Csak azért mert én akkor tudtam meg (pedig tervezőn végeztem) amikor a saját vállalkozásomhoz kellett valamit találnom. Az AutoCAD 430 000 HUF az DraftSight pedig 0 FT. Lehet, hogy érdemes lenne azzal is foglalkozni... Lehetne jobb is az egyetemhez képest. A képzés összességében jó, szívesen végeztem a BSc-t. A rendszer egyik hibája, hogy az ér el jó eredményeket, aki a mintafeladatokat jól meg tudja csinálni, és nem az, aki igazán tudja, érti az anyagot. Ezt a szóbeli számonkérések növelésével lehetne javítani. A másik gond a felkészületlen oktatók jelenléte. Javasolnám, hogy minden oktató üljön be egyszer egy kollégájának az előadására. Sokat lehetne tanulni belőle. Ha jó, akkor azért, ha rossz, akkor meg azért. Kigyomlalva a felesleges targyakat megfelelő lenne Fantasztikus. A képzés összességében túlzottan elméleti. Mindent összevetve elégedett vagyok a megszerzett tudással. Apró módosításokra szorul. Az elméleti tudás átadása jó, de szerintem eléggé leminimalizált a matematikai tananyag. A programozói jellegű oktatás nagyon gyenge, és nem is az igények felé irányul. A gyakorlatias tárgyaknál sok esetben gyengén felszerelt a labor, így az elmélet és gyakorlat kevésbbé gyorsan megérthető. (ez valakinél totális gondot okoz, mert túl abstract az elmélet) A tudást ha meg is szerzi a hallgató, nem tudja teljesen kibontakoztatni azt az előző hiányosságok miatt, így egy elég erősen szkeptikus, kevésbé innovatív gondolkodás mód alakul ki, ez pedig nem elég a jövő technológiai fejlesztéseihez. A gazdasági tárgyak oktatását valamiképp mérnökök felé érdekeltebbé kellene szerintem tenni, mivel ez egyaránt elengedhetetlen, most pedig elég nagy tömegek által utált tárgy, aki meg is tanulja a jegy miatt teszi. A biológia bizonyos tekintetű bevezetése szerintem szükségszerű lenne, ezzel komplexebb és sokoldalúbb gondolkodás alakulna ki, eltolva a mai kor látható fejlesztéseinek irányába a felfogást. Összességében jó. A képzés megfelelő. Nehéz, néhol igazságtalan, de jól felkészít arra mi vár majd az iparban. Sajnos túlzottan el van tolva elméleti irányba, jobb lenne több hasznos dolgot tanulni, és kevesebb elméletet, levezetéseket stb... rossz, gyakorlatban használhatatlan, elavult képzés az oktatás célja a papír megszerzése és nem a tudásé(ez nem iskola függő. az ország összes oktatása ilyen) idegennyelv figyelmen kívül hagyása többet nem választanám, de sajnos egyik magyarországi képzést sem Rengeteg a zh, ami a félév közben a 7. és 14. hét környékén elárasztja az embert, ezeken a hét vége felé levő zhkra már nem jut idő és energia, ami azt eredményezi, hogy sok zh-ra nincs idő felkészülni. Nem tartom egészségesnek ezt a felesleges rohanást, ami nem a jobb megértés, és tudás felé tereli az embereket, mind a hallgatókat, mind a tanárokat elárasztja, és időhiányban élnek. Nincs idő azzal foglalkozni, ami tényleg érdekelné az embert, nem lehet szabadabban megválasztani szakirányon a tárgyakat, és nem lehet így egy-egy témában elmélyülni igazán. Nem az óraszámon kellene csökkenteni, hanem azon még növelni, hogy a megértés nagy része az órán segítség mellett történjen, ne csak kizárólag otthon, rengeteg plusszmunkával. Az előkövetelményi rendszer maga rossz, ajánlott előkövetelmények kellenének, ugyanis nagyon sokszor csak látszólagos a "szükséges" előtanulmány. Rengeteg a házi feladat, ami tipikusan önálló feladat, nyílván kell tudni önállóan is dolgozni, de a csapatmunkáról az első 2 évben még hallani sem hall az ember, prezentálni nem tanulunk meg, mert nincs ilyen jellegű feladat, holott a tudásunk bemutatása legalább olyan fontos, mint maga a tudás. Nem volt rossz így utólag. Hiányoltam, hogy nem tanultunk meg rendesen matematikai programot használni. A képzés a jelenlegi állapotában is megfelelően működik, örülök, hogy ide járhatok. nehéz és sok felesleges dolgot tanul az ember A mennyiség dominál a minőség felett. A tömegképzés ellenére is meg kellene tartani a magasabb követelményeket, hogy a diplománknak legyen értéke. Néhány nem megfelelő tanár kiszűrésével és néhány tárgy átgondolásával lehet fejlődni. Például Irányítástechnikából gyakorlatilag semmilyen kézzel fogható tudást nem lehetett elsajátítani a tárgy során. A gazdasági tárgyakból is át kellene gondolni, hogy melyek kellenek és azokat úgy kellene tanítani, hogy ne a kipipálás legyen a lényeg, hanem a látókör kibővítése.



56

Egy jó gimnáziumból az egyetemre kerülést visszalépésként éltem meg. Kellene pár olyan tárgy a képzés elején is, amin gondolkozni is kell, nem csak sablonokat tanulni. A kreativitást az első 4 félév erősen visszafejleszti, így a szakirányra kerülve se lehet annyira szárnyalni. Jó, de túl szívatós az elején, van pár felesleges tárgy. Túlságosan sok az elmélet, ami nem lenne baj, ha alkalmaznánk a gyakorlatban is. Így viszont a legtöbb ultra mély elméleti háttér csak elveszik a süllyesztőben számunkra... Összességében a képzést megfelelőnek találom, erős elméleti alapokat ad, amire lehet építeni; mindazonáltal a gyakorlat erősítésére van szükség. Részben azért mert ez hiányzik a képzésből, részben azért mert elősegíti a megértést. A természettudományok enyhén felülreprezentáltak, a fizikai tanulmányok érdekesek ugyan, de kevésbé hasznosak, nem adnak kézzelfogható, hasznosítható tudást. A matematika egy részére csak az egyetemen belül, és ott sem mindenkinek van szüksége; az egyetem falain kívül már nem hasznosítható. A gazdasági tárgyak oktatása ezzel szemben az értelmetlenség határát súrolja, más egyetemek hasonló tárgyaival szemben nem veszik fel a versenyt, nagyon enyhe irántuk az érdeklődés, és az iparban sincs szükség efféle tudásra. Amennyiben mégis, úgy érdemesebb volna posztgraduális képzésekre fordítani az egyébként erre szánt erőforrásokat; az alapképzést pedig csak a szakmának szentelni. Akit ugyanis a gazdasági irányvonal érdekel, alapképzés után átjelentkezhet a megfelelő mesterképzésre. A mindennapi tapasztalat azt mutatja, hogy az egyetemi oktatók szívesen mesélnek és mindannyian büszkék vagyunk az egyetemünkre, ezért javaslok egy kötelező Gépészmérnöki tudománytörténet című tárgyat létrehozni, amelynek keretén belül szó eshetne mind az egyetemünk nagyjairól, mind azokról a személyekről, akik pályafutását és munkásságát "illik" ismerni egy gépészmérnök számára: Newton, Gauss, Bernoulli, stb. Az előadásokat kötetlen formában lehetne megtartani, minden érintett tanszékről előadókat hívva meg 1-1 óra erejéig. A tárgyat legjobban teljesítők pedig érdemjeggyel arányos kedvezményt kaphatnának az ajándékboltban. A kari, illetve kollégiumi közösségi élet az utóbbi években nagymértékben lecsökkent, részben a közlekedés fejlődésének, részben pedig azért, mert a bolognai képzés / Neptun tárgyfelvétel nem segíti elő a tankörök és kollégák együttmaradását. A szakirányválasztás igazi vízválasztónak bizonyul, e sorok szerzője ezután egyetlen eredetileg a tankörébe tartozó kollégájával sem hallgatott többé közös előadást az alapképzésben. Mindenképpen szükséges volna további közösségépítő elfoglaltságok megrendezése, egyetemi és kari szinten egyaránt, különösen azért, hogy a gépész és terméktervező kollégák/kolleginák közti összetartás erősödjön és a kölcsönös tisztelet kialakuljon. Nagyon tetszik, több, mint amit vártam jó értelemben. Jól összeállított, versenyképes, a tanszékek összefogása hiányzik, sokszor akár egy féléven belül több tárgy keretében meghallgatjuk ugyanazt a tananyagot.. Több hangsúlyt kéne fektetni az idegennyelvű és a gyakorlatorientált(abb) oktatásra. Lehet jobb lenne ha képzés egy része (1-3 félév) "terepen" történne cégeknél, szerintem ez akár egyénileg is intézhetné mindenki magának; ha kevesebb tárgyam lenne, akkor én is részt vennék annak a cégnek a gyakornoki programjában, ahol a nyári gyakorlatomat töltöttem. Jó lenne, ha az oktatók szemlélete is változna kicsit és nem azt keresnék, hogy mit nem tud a hallgató, hanem azt értékelnék mit tud. Szerintem elhibázott az is, hogy a szakirány választásnál egyedül csak az átlag számít, szerintem értékelni kellene szakosztály tagságot, TDK-t, egyéb szakmai munkát is, illetve tartanék elbeszélgetést is - ezt lehet felvételinél sem ártana. a tárgyak 20%-a nagyon jó, 50%-a elmegy kategória, 30%-a botrányos. És ez az ország legszínvonalasabb egyeteme Silány. Gyakorlatban nehezen hasznosítható. BSc-nek túl eméleti. Tele van hibával a rdsz viszont nagyon örülök hogy nem hagyják ennyiben és folyamatosan kérdezik a hallgatók véleményét Véleményem szerint kemény, de teljesíthető szorgalommal és folyamatos munkával, ellenben sajnálattal vettem tudomásul, hogy a képzést szétbontották, ezzel is értéktelenebbé téve az amúgy elismert itt szerezhető papírt. Ha lehetne, mégsem választanék mást. A képzés minősége megfelelő volt, ezért is mentem tovább mesterképzésre. Bár megjegyezném, hogy van egykét Oktató akik szakmailag felkészültek, de a tanítási módszer( ha lehet ennek nevezni) rettenetes. Mindent meg lehet tanulni, csak nem mindegy milyen kép alakul ki utólag a téma iránt a diákban. BME-t messze a legnehezebb elvégezni a magyar gépészképzések közül. cserébe iparban ugyanúgy 0-ról kezd, mint a más intézményekben végzők. Elméleti képzés jó, de a végzett mérnökök a képzés alatt négyszer ha fogtak villáskulcsot a kezükben. MM és Áramlástan tanszékek kiválóak minden tekintetben, hozzáállásban, oktatás színvonalában ők az etalon, néhány tanszék elmarad mögöttük az előbb említett dolgokban.



57

Általánosságban véleményem szerint túl sok hallgató van, ennyi embernek nehéz vagy lehetetlen sok esetben megszervezni a laborokat, gyakorlatokat. Laborfejlesztés jó volna, legelavultabb a gépgyártástechnológia labor. Túl elméleti Túlságosan elméletinek tartom, kevés gyakorlattal. Egyébként mai napig nem bántam meg, hogy ide jelentkeztem, azóta is javaslom másoknak, sőt, ha újra jelentkezhetnék, akkor is ezt a képzést választanám. De úgy érzem, keveset ad az egyetem ahhoz, hogy jó mérnök legyek, ezt az egyetemen kívüli időtöltések (nyelvtanulás, szakmai gyakorlat) teszik lehetővé. A szakon nagyon erős képzés ez jó, a végére kialakul egyfajta gondolkodásmód. A szakirány gyenge, egy-két ember gondozza. Dolgozó mérnökként nagyon elégedett vagyok az egyetemtől és az oktatóktól kapott tudással, legfőképp az ott megszerzett logikus, célratörő gondolkodásmóddal, nagyon sokat segít az élet minden területén. Kicsit még gyakorlatiasabbá tenném a képzést, a néha sok elmélet helyett iparhoz közeli témákkal próbálnék foglalkozni, hogy minél "tapasztaltabbak" legyenek a frissen diplomázott álláskeresők. Talán érdemes lenne már korábban szakirányt választani, és hamarabb specializálódni. A tanszékek összességében törekszenek a komoly oktatásra, igyekeznek magas színvonalon művelni (MM, HDS, GT3 különösen jók). A leadott anyag számonkérése viszont szerintem általánosságban nem jól történik, nem az alkalmazására, illetve tényleges tudásra mennek rá, hanem a begyakorlott típusdolgok visszaadására. Lehet, hogy az én ítélőképességem hibás illetve látóköröm vagy ismeretanyagom szűk és nem látom a megfelelő okokat, viszont szerintem hasznosabb lenne a problémamegoldó képességet fejleszteni, sok helyen a mély összefüggéseket számon kérni, ugyanis sok minden elmismásolható, ha az ember kicsit is élelmes és nem egészen hülye. Ezen felül növelném a természettudományos alaptárgyak ismeretanyagát, vagy legalábbis a jelenlegiek számonkérését különösen kihegyezném a mélyebb összefüggések értésére (matek szigorlat!!). Valamely tárgyakon keresztül (pl. matematika) komplex rendszerszemléletre oktatnám a hallgatókat, ugyanis fontos dolgokat, hogy az ember átlássa a dolgokat, ne csak a képletet tudja és hogy mikor kell használni (mondjuk egy ketteshez ez legyen elég, de egy ötöshöz semmiképp), mert ez a tudásszint nem elég arra, hogy kiemelkedő szakember legyen valaki (És van olyan ismerősöm, aki abban a hitben él, hogy a jegye egyértelmű indikátora a tudásának Sokszor nem az, ezenfelül az ösztöndíj(akat), lehetőségeket is erre adják.) Bár itt van a dolgok másik oldala (kiemelkedő szakemberhez kapcs.), ha valaki valamit alaposabban akar tudni akkor abba belemélyedhet. Szóval az előbbi mondatomnak némileg ellentmondva, a gépész tárgyakhoz (gépelemek, gépgyártás, fémtech stb.) nagyon nem nyúlnék, némelyeket (elsősorban az elméleti jellegűeket) szigorítanék (hőtant mindenképp), az alapozó tárgyakat (matek, fizika) nagy mértékben erősíteném (legalábbis a számonkéréseket, fizikát, illetve matek szigót különösen), úgy hogy az elméleti tudás értése és tudása legyen a fontos, ne pedig a seggelő képesség. Ezen felül mindenképp kellenének gyakorlati megmunkálási órák, ez nagyon nagyon fontos lenne (fakultatív mindenképp). Ha az ember gimnáziumból jön fogalma sincs ezekről a dolgokról, pedig igenis fontosak, ha az ember akar valamit tervezni vagy szerelni ott áll hülyén, jobb esetben pl. a gyártáson vagy gépelemeken az úgy-ahogy (vizsgáig) betanult tananyagból beugrik 1-2 dolog, viszont gyakorlat hiányában ezt sem tudja hova tenni. (jó persze majd munkában szerez tapasztalatot stb... na de akkor is). Egyébként maga a képzés tetszik. Kiváló Nagyon jó, színvonalas, a pénz hiánya állandó tényezőként ott lebeg a szemünk előtt (többek között az R épület tetején 85 °C -ban gyakorlatot tartani, mert se levegő, se légkondi, néha még kréta se. Egyes laborok nagyon jól fel vannak szerelve, míg másokban özönvíz előtti eszközökkel kell 21. századi méréseket elvégezni. Jó lenne ha egyes programokra több idő jutna (pl: Mathematica) és profi szoftvereket tanulnánk: Pro-E, Catia. Sajnálom, hogy olyan megkeresésekre amikor gyárlátogatásokat, szakmai jellegű szabadidős foglalkozásokat javasoltunk/ indítottunk volna a tanszéken, mindig elküldtek minket, mivel vagy pénz nem volt rá vagy mindenki dolgozott és idő nem volt rá. Egyébként nagyon hálás vagyok a legtöbb tanárnak, mert sokan belefektettek energiát és időt a tananyagba, hogy évről évre fejlesszék. Míg van ahol vadonatúj tárgy tananyagát képtelenek normálisan összeállítani. Köszönöm a képzést, viszont többet nem kérek belőle, valószínűleg más szakirányt választanék ha előre tudtam volna hogy mivel jár. Összeségben jó, de több gyakorlat orientált tárgyak kellenének! Összességében elégedett vagyok vele, de a zárthelyikre egyszerűen több idő kell. Kiidegel, amikor nem azért kapok rossz jegyet, mert nem tudom az anyagot, hanem azért, mert 45 percbe próbálják belezsúfolni a (többek és az én számomra, nyilván statisztikai adatokkal nem tudok szolgálni) 1 órás munkát. Nagyon sok tárgyból meg lehet oldani, hogy kényelmesen végezhessen a dolgozattal a zárthelyiző, de sajnos pont a fontosabbaknál (értem ezalatt a mechanika tárgyakat pl.. persze vannak mások is) egyszerűen lustaság, rossz szervezés miatt nincs elég idő a dolgozatra, ezzel túlzott stressz alá helyezve a hallgatókat. Sokkal több a potenciál van az egyetemben és a képzésben, mint ami ki van hozva belőle, de vannak reményteli jelek, mint ez a kérdőív.



58

Több elméletet kéne oktatni, esetleg újra indítani a Matematikus mérnök képzést, vagy valami ahhoz nagyon hasonlót. Nehéz de szerethető! Összességében elégedett vagyok. Sokkal több gyakorlatra lenne szükség. Az iparból hozott példákat kéne megoldani. Biztosítani kéne, hogy szabadidejében az embernek akár használhassa is azokat a gépeket amikről tanult. Több hangsúlyt kéne fektetni a szakmai dolgokra, és elfelejteni azt, hogy mindenből tudjunk de keveset. Több labort és csoportmunkát, prezentációt kell tartani. A gyakorlati alkalmazások bemutatása sokszor hiányzik. A tárgyak jogosultsága megvan, de a tartalmuk nem illeszkedik ahhoz, valójában miért is illesztették a tantervbe. Minden nem szakmai tárgyban (gazdaságiak főként) a mérnöki vonatkozásokat kellene hangsúlyozni. Összességében tetszik, szakmailag a legjobb, de túl elméleti, illetve a szakmai gyakorlaton több dologgal kapcsolatban visszakaptam, hogy amit tanítottak az nagyon elavult és már máshogy van. Nagyon jó, viszont egy kicsivel több élet közeli gyakorlatot , példát el tudnék képzelni. Szeretem, többé-kevésbé elégedett vagyok vele. Sokszor nem megalapozott egyes tárgyak tárgyi előkövetelménye. Egyes tantárgyak nem a megfelelő félév során vannak oktatva mintatanterv szerint. Nekem nagyon tetszik a képzés, nem bántam meg, hogy idejöttem. Viszont finomhangolásra szükség van, ezért örülök ennek a felülvizsgálati kérdőívnek. Elfogadható, de nem túl gyakorlatias. Jó, de a fejlesztés, a korral való haladás hiányzik, vagy kis mértékű. Megfelelő Van min javítani, de így is el lehet végezni és kiváló szakemberek kerülnek ki a szakról elégedett vagyok vele. Nagyon kevés a gyakorlat, és a legtöbb karon sajnos az oktatók hozzáállása felháborító. Úgy gondolom, hogy alapvetően hozzáállás kérdése. Aki jó szakember akar lenni, az is lesz, és fordítva. Talán kicsit gyakorlatiasabbá lehetne tenni a kurzusokat, több alkalmazás példával. Amit én picit hiányoltam, hogy olyan nyögvenyelősek voltak a feladatok, a legtöbb a másolásról szólt, nem szólt helye kreativitásnak. Persze ehhez szükség lenne a hallgatók/tanárok nagyobb mértékű elkötelezettségére, több időre és eredményesebb közös munkára. Meg vagyok vele elégedve. Véleményem szerint mechanikából kicsit lehetne erősíteni a géptervező szakirányt és a mechanizmusok tárgy is eléggé hiányzik a képzésünkből. Ezt áthallgatással itt-ott meg lehet oldani, de nincs rá túl sok lehetőség. Tervezési feladatok során kicsit mélyebben is vizsgálhatnánk a problémákat, illetve, egy-egy példa jó lenne összehasonlításként, hogy iparban ezt a munkát milyen szinten kell elvégezni, mint kell ellenőrizni/figyelembe venni , dokumentálni. (csak az általános trendeket tekintve). A képzés összességében hasznos tudást ad amelyet az ipari gyakorlatban is hasznosítani tudtam. Mindösszesen néhány apróbb csiszolást igényel csupán. Szinte minden tárgynak látom értelmét, egyedül az Irányítástechnika az amelyet szerintem sokkal praktikusabb elvek alapján kellene oktatni. Ezenkívül az áramlástan az amelyet alapképzésben szívesebben tanultam volna két féléven át is. Hiszen a gépésznek három főbb témakörhöz kell érteni mindenképp: hőtan, mechanika, áramlástan. jó, hogy túl vagyok rajta A gazdasági tárgyak számát csökkenteném, például kivenném a Mikro és Makroökonómiát, összességében elégedett vagyok a képzéssel. Van mit javítani rajta, de alapvetően még így is versenyképes a diplomám értéke. Nagyon jó szerintem, megfelelő a kor követelményeinek, leszámítva a legkevésbé szívesen hallgatott tárgyaimat. Túl sok az elmélet, kevés a gyakorlat. Szerintem rengeteg az olyan oktató aki csak oktat, de valójában a szakmáról fogalmatlan. Látszik a képzésen, hogy nem tett jót neki a Bsc/Msc bevezetése. Sokat lehetne segíteni a képzésen, ha több porjekt óra lenne, illetve sok választható idegennyelvű óra is, illetve prezentációs elvárás. Egyes tárgyakban jól jönne a felépített követhető és teljesíthető tananyag/hf/feladatok: pl. gépelemek Jó lenne egy matematiaki szoftver oktatása a sok felesleges tágy helyett......... egy jó program ismeretében könynyen omegoldhatóvá válnának bonyolult matematikai problémák/optimalizáció és a zh-k ben nem az lenne a lényeg, hogy meg tudja-e oldani az ember a diff egyenletet..... Fontos lenne és bele is férne egy rendes szimulációs program oktatása több féléven keresztül..(ansys



59

workbench.....) A felesleges keménykedős órákat pedig át kéne alakítani: Környezetvédelmi irényítási rendszerek, munkavédelem... stb... Hőtan tanszék számonkérésén kicsit körbenézni. Informatikai oktatás színvonala 0--- ezt újra gondolni Felszínes. A képzésnek 8-9 félévesnek kellene lennie a megfelelő tudás érdekében. Alapvetően az oktatók igyekeznek lelkiismeretesen végezni a munkájukat, de ez nem mindig sikerül nekik. Többé kevésbé elégedett vagyok a képzéssel. Sokkal több önnálló (egyéni, csoportos) gyakorlatra lenne szükség. A számonkéréseken a képletek bemagolása értelmetlen minden tárgynál, nem az a lényeg, hanem, hogy tudja-e a tanuló használni őket, látja-e az összefüggéseket. A tananyag sok tárgynál elmaradott, nem aktualizált. A látásmód sok oktatónál az előző rendszer eszméit követi. Kellő tanulással megfelelő tudás szerezhető, remek oktatók, színvonalas órák. Némelyik tárgynak talán túl sok a követelménye, ami nehezen teljesíthető. Jó, több gyakorlat, kevesebb oktatói rosszindulat kéne. Örülök, hogy ezt választottam, a tárgyak nagy része használható tudást ad. A tárgyak egy kis részét fölöslegesnek, (pl. Fizika A3, Ábrázoló geometria) egy másik részét túl hangsúlyosnak (Matematika, Informatikai rendszerek) érzem. Ezek csökkentésével a hallgatóknak több idejük lenne TDK-zni, szakmai munkákat vállalni vagy nyelveket tanulni. Nagyon szeretem. Nagyon sokat kell dolgozni a 2-esért is, és rámehetnek az emberi kapcsolatai is és az egészsége is tönkremehet a sok munkától, de hiszem, hogy a diploma nagyon sokat fog érni a végzés után. Ugyanakkor sok hasznos és érdekes tárgyi tudással gazdagodtam eddig. Úgy érzem, megfelelő oktatásban részesültem/részesülök, általában szimpatikus, tisztelhető oktatóktól. Megfelelően széles ismeretanyagot biztosít egy leendő gépészmérnök számára, az elvégzés viszonylagos nehézsége pedig a diploma értékét segít megőrizni. A tanulmányok gyakorlati ismeretanyagát ugyan bővíteni kellene, de nem az elmélet rovására, mint ahogyan az egy korábbi kérdésben szerepelt, inkább a kevésbé szakterülethez tartozó tárgyak (pl. gazdasági tárgyak) rovására. Az előkövetelmény rendszer jól felépített, de egy ,,puha" előtanulmányi rend sok esetben nagy könnyebbséget jelentene. Szembeötlő furcsaság volt számomra, hogy a Matematika A1, A2, A3 tárgyak ismeretanyagát már azelőtt használni kellett más tantárgyakból, mielőtt azt magából a matematikai tárgyból elsajátítottuk volna. Éppen ezért nagyon fontosnak tartanám az emelt szintű matematika (és esetleg fizika) érettségi megkövetelését a felvételi folyamán, amelynek hatására az egyetemi matematika tanulmányok legalább egy negyedévvel elcsúsztathatóak lennének, és így helyre állhatna a rend. Elég hangsúlyos az elmélet, tömegoktatás van, túl sok a hallgató a gyakorlatokon és laborokon, viszont kevés a jó tanár, kevés elektronikus segédanyag van, keveset használják a modern technikát, nem túl jó az előadók, termek, laborok felszereltsége, az ország első számú műszaki egyetemén ez nem túl szerencsés. Akinek fizetni kell, annak BSc-n is kb 300 000 Ft a tandíj félévenként. Ennyi pénzért biztosan magasabb színvonal dukálna. Kevés programot oktatnak, viszont ezek ismerete sokszor szükséges, kevés figyelmet kapnak az alternatívák. Az oktatók nincsenek tisztában azzal, hogy más tárgyakból miket hallanak a diákok. Sokkal több választható tantárgy kellene. Legyen egy műszaki alapkézés, amit mindenkinek tudnia kell, azon kívül legyen nagyobb szabadság. Nagyon kevés a lány. Legyen több lány. A formatervezők miért a mechatronikásokkal vannak együtt, azok geekek. Nem rossz, nem rossz, de kiöli az embert az emberből. Kevésnek érzem a nyelvi részt, főleg így, hogy egy kicsit volt lehetőségem belekóstolni a munka világába. Határozottan támogatnám a nyelvi készségek gyakorlati fejlesztését. (mert mondjuk megvan a nyelvvizsga, de ha munkába meg kellene mondani, hogy "balra lépj kettőt" idegen nyelven, akkor lehet, hogy problémák lennének. Jó lenne egy magabiztos nyelvtudással elengedni a hallgatókat.) Magyarországon a legszínvonalasabb gépészmérnöki képzés. Az itt végzett frissdiplomások könnyen el tudnak helyezkedni a munakerőőiacon. Valamint helyt Elégedett vagyok a képzéssel. Hálás vagyok a gépészkarnak, hogy ilyen erős képzésben részesített és szilárd alapokat biztosított a későbbiekre. Külföldön végeztem el a mesterkurzust. A tárgyak sikeres teljesítéséhez nagyon sokban hozzájárult a műegyetemi háttér. Főként az elméleti ismeretek terén lényegesen felkészültebbnek éreztem magamat, mint a legtöbb nemzetközi csoporttársam.



60

Egyenlőre összességében meg vagyok elégedve. Remélem a későbbiekben tudom kamatoztatni a most megszerzett tudást. Felkészíti az embert a terhelések feldolgozására. Túlságosan sok az elmélet, amit a gyakorlatban nem látunk nem tudunk mihez kapcsolni, nem fogtuk meg. Összességében jónak tartom. De rengeteg az elavult dolog, képlet magoltatás ami helyett sokkal hasznosabb lenne mindenki érdeklődése (szakirány) szerint, valami szemléletet adó dolgot csinálni. Az egyik legnagyobb problémának azt érzem (és ezzel az oktatók nagy része is így van) hogy megkövetelik a matekot, ami elég nehéz hogy elvegye az időt, de kevés a későbbi számításokhoz, valós mérnöki problémákat nem lehet megoldani velük. Az iparban is használható matematikai szoftvert nem tanulunk. Scilab-ot tanítottak, de az a gyakorlat vezető szerint "logikátlan, komoly dologra használhatatlan program, csupán pénzhiány miatt van ez" ami nevetséges az ország legjobbjának mondott műszaki egyetemén. Lehetne egy kicsit gyakorlatiasabb, de magas színvonalú az oktatás. A képzés összességében jó, sok alaptudást ad. Színvonalas, érdekes, egy-két apró kivétellel. Korrekten bánnak a hallgatóval java részt. Amit tanítanak hitelesen adnak elő, többnyire. Néha túlterhelik a hallgatókat, a sok tárggyal, például a gépész alapszak 4. féléve. Ha valaki egyenesen mindene megvan, nagyon sok laborja, órája, és nehéz tárgyai vannak. A szakirány amin vagyok élvezetes, és érdekesen adják le az anyagot. Elégedett vagyok vele, de vannak amin lehetne változtatni. Színvonalas! Összességében elégedett vagyok a képzéssel, 80%-ban azt kaptam amit szerettem volna. Az egyes tárgyakról helyben kifejtettem a véleményem. Sokat lendítene a képzésen és véleményem szerint a jelenlegi műszaki egyetemi rangsor 200. helyéről is feljebb mozdítaná az egyetemet ha nagyobb hangsúlyt fektetnének a gyakorlati résznek, és több iparban alkalmazott programot használnánk. Sok tanár nem halad a korral és azt oktatja amit 20-30 évvel ezelőtt használtak. Köszönöm, hogy véleményt nyílváníthattam. Remélem hozzájárulok ezzel az egyetem sikereihez. MSc alapozásnak és szakmai alapismeretek elsajátítására jó, ugyanakkor a BSc-t önállóan, gyakorlati képzésként nem ajánlanám. Célszerű lenne osztatlan képzést is indítani, hasonlóan az Építészmérnöki karhoz. Nekem nagyon bejött, ha lehetne, jönnék még egyszer. Meg vagyok elégedve a képzéssel, összességében szerettem/szeretek ide járni. Esetleg még bevonnék egy menedzsmentel kapcsolatos tárgyat, kiélezve a gépészeti és műszaki területre. Akár előadásmód, prezentálás technika, műszaki dokumentáció készítés is szerepelhetne valamely tantárgy tematikájában. A géptervező szakirányon nagyon hiányolom, hogy nincs műszaki dokumentáció készítésére vonatkozó oktatás. Egyetlen előadáson sem volt tudomásom szerint. Vagy a tanszéken egységesíteni lehetne, szakdolgozat készítésnél voltak nehézségek ebből adódóan. Jó, csak kicsit kevés a gyakorlati lehetőség a nagy létszám miatt. A sok csoport miatt, sajnos néha olyan oktató is tart gyakorlatokat, akinek nem kellene. Az alapozó tárgyak egy része felesleges, mert nem emlékszek már rá mi történt rajtuk és nem is használom azokat az ismereteket, amiket ott tanultam. A szakirány kiváló. A lefedett tudományterületek szélessége megfelelő. Kevesebb gazdasági tárgyra, több gyakorlati példára, korszerűbb berendezésekre van szükség. Az órarend kialakítása nem megfelelő. A szemeszter során inhomogén terhelés esik a hallgatókra. Én újból is ezt a képzést választanám, másoknak is ezt ajánlom. Kemény. A legkeményebb műszaki képzés az országban. Büszke vagyok rá, hogy végigcsináltam, és tudom, hogy az akadályok legyőzésével megnövekedett a munkabírásom, a kreativitásom és a koncentrációm is. Az iparnak ilyen mérnökökre van szüksége. A kritikáimból természetesen látszik, hogy nem tartom tökéletesnek, de egy bizonyos értelemben tökéletes nem létezik - ezt is itt tanultam. Nem baj az, ha van, mit fejleszteni. Az pedig egyenesen örömteli, ha foglalkoznak is a képzés minőségének fejlesztésével! Vannak hibái, de összességében, egy kiegyensúlyozott szaknak érzem. Nehézsége is megfelelő. Remélem, kifizetődő lesz a diplomám értéke a munkaerő piacon, ez esetben elégedett leszek a képzéssel. Osztott képzés kellene helyette. Átfogó, a gépészet minden ágát lefedi, megfelelő. Ezt részleteztem az első oldalon is, lehet itt kellett volna. Igazából kevés tárgyat szerettem és legtöbbször ennek az előadásmód volt az oka, másrészről meg a hozzáállásom. Legszívesebben a Msc utolsó 3 féléves hozzáállásával előröl kezdeném a teljes gépész bsc-t. És ha újra választanom kéne akkor is a gépészmérnök szakot és a gyártástechnológia szakirányt választanám. Büszke vagyok, hogy itt tanulhattam és elvégezhettem. Utólag sokkal több lehetőséget kiaknáztam volna.



61

Viszont egy fontos dolog, amit a kérdőívben is érintettek: a nyelv. Kötelezővé tenném mintatantervben valamilyen választott idegennyelv elsajátítását akár több féléven át. Bár ez irtózatos nyelvi kapacitás kéne, de muszáj lenne. Legalább olyan fontos mint a szakmai ismeret. Összességében elégedett vagyok, bár egyes tanszékek több forrást csoportosíthatna az oktatás korszerűsítésére, gondolok itt a laborok felszereltségére és a tananyagokra (ATT, GTT). Kötelezővé tenném, hogy a kreditek legalább 10%-át idegennyelven kelljen teljesíteni. Nem olyan rossz, de ha egy tárgyat buksz és így másikkal csúszol meg, onnantól kezdve senkit nem érdekel, hogy te nem mindenből mintatanterv szerint haladsz-e. Összességében elégedett vagyok. Átfogó ismereteket kaptam, többnyire jó oktatóktól. Összehasonlítva más intézményekkel, egyértelműen a legértékesebb a BME-n szerzett végzettség. Annyit hozzátennék még, hogy habár az évek során sokan kihullottak, mégis van jó pár olyan ember, akinek sikerült elvégeznie a Bsc-t annak ellenére, hogy rászolgált volna. Évről évre egyre több "gyenge" tudású gépészmérnök kerül ki a BME-ről, amely hosszú távon nem fog jót tenni az egyetem hírnevének. Alapvetően az alapozó elméleti tárgyak oktatása megfelelő ( matematika, mechanika, hő és áramlástan, gépelemek, anyagtudomány). Az elektronikai, fizikai tárgyak anyaga nagyon tág, nem mélyíti el az ismereteket. A hallgatóknak nagyobb fokú szabadságot kellene kapniuk az alapozó tárgyakon kívüli szaktárgyakban. A szakirány választásával megkötik a hallgatók kezét, mivel a szakirányos tárgyak adottak, nem válogathatja őket össze. Emellett a gépgyártástechnológiai irány erős modernizálásra, átszervezésre szorul. Úgy érzem magam mintha természettudományi karra mentem volna a tananyagok alapján, miközben gyakran műszaki tartalmú feladatokat kérnek rajtam számon. Nem érzem azt hogy az egyetem felkészít arra, hogy ipari vállalatoknál hasznos (tevékeny) dolgozó/vezető legyek. Rengeteg használhatatlan vagy felesleges elméletet kell megtanulni, miközben a valódi szakmai szituációkról alig szerzünk információt. Középiskolában többet tanultam műszaki téren, mint az eddigi egyetemi képzésen. Egész jó, de a motivációra több figyelmet kellene fordítani, mert néha eléggé elkedvtelenítő tud lenni :) . Úgy gondolom, hogy a képzés inkább nevel a felesleges képletek bemagolására, mint a gyakorlati életben való megfelelésre. Több gyakorlati tárgyra lenne szükség. A képzés jó, a tanárok is rendesen kezelik a diákokat, elvárásaik elfogadhatóak még akkor is, ha nem értek mindig egyet velük, ők tényleg próbálnak mindenkit az életre nevelni. A szemléletmóddal nem vagyok elégedett, egyáltalán nem ösztönöz a képzés arra, hogy saját vállalkozásba kezdjen az ember. Vannak kisebb hibái, de összességében jó. Szerettem, hasznos volt a jelenlegi munkám tekintetében is, de lenne mit korszerűsíteni a képzésen. Jó lenne a képzés ha az anyag jól ellenne magyarázva, több lenne a gyakorlat. Csoport munkákkal jobban lehet tanulni mint önálló feladatokat végezni. Én ezeket hiányoltam a képzésem elején. Szakirányon egy-két tárgyon ez teljesült. A kötelező tantargyak a szakirány választás után ne követeljenek annyit mint a szakirányos tárgyak. Összességében pozitív, ugyanakkor néhány területen sajnos eléggé háttérbe szorul a gyakorlat. Ami szerintem nagy hiányosság, hogy nem tanulunk semmilyen matematikai szoftvert, pedig szerintem főleg a későbbi tárgyakból nagyon megkönnyítené a hallgatók és az oktatók dolgát is. Ezzel nem azt mondom, hogy matek A1-3 során ne számoljunk kézzel, mert szükség van az alapok megértésére és átlátására, ugyanakkor szükség lenne egy olyan eszközt a hallgatók kezébe adni, hogy az időigényesebb matematikai műveleteket gyorsabban tudjuk elvégezni pl. egy házi feladat során. Ilyen szoftvert csak érintőlegesen tanulunk VEM alapjaiból, egyébként teljesen önszorgalom kérdése, hogy elsajátítjuk-e. Pedig például a mechanikai tárgyakból nagyban megkönnyítené a számítást, és a lap alján elszúrt képletek miatt se kéne újraírni az egészet. Jó a képzés, viszont vannak problémák egyes tárgyakkal (Mikro- és makroökonómia, Elektrotechnika alapjai), amely problémákat az óraszámok átszervezésével lehetne véleményem szerint megoldani. Elektrotechnika alapjaiból a laborgyakorlat kevés a gyakorlati tudás átadásához, Mikro- és makroökonómiából is több gyakorlati tudás (több számpélda) lenne szükséges a megértéshez. Rezgéstanból a heti 1 óra gyakorlat sajnos kevés, szerintem 2 órára lenne szükség. Regionálisan nagyon jó, de még mindig nagyon sokat kellene fejlődnie a világszínvonalhoz. Szerencsére a tanárok egy részében a tudás mellett, megvan a folyamatos fejlődésre való igény. Elégedett vagyok vele. A célját eléri Országon belül nagyon jó és versenyképes, de ha a külföldi képzéseket nézzük, bőven lenne még hová fejleszteni, korszerűsíteni. Az elméleti tudás mellett háttérbe szorul a gyakorlati, valós feladatok megoldása és itt nem az elvont "iskolai tanpéldákra" gondolok, hanem iparban lévő problémák megoldására.



62

A képzés alapjaiban véve megfelelő,kisebb változtatások eszközölése szükséges. jó minden jó összeségében, csak hiányzik a kötelező MŰSZAKI nyelvi tárgy Túl elméleti, túl rugalmatlan, túl sok a töltelék tárgy. Az elmélet tényleg többnyire jó, de sajnos gyakorlatból még lenne hova fejlődni. Azt gondolom, hogy valóban a Műszaki egyetem az ország vezető egyetemei között szerepel. Azonban a BSc és MSc képzés tematikája kidolgozatlan egyes tanszékek, tantárgyak vonatkozásában. Egyszerűen túl sok adatot és ismeretet próbálnak átadni egyszerre, minden tárgyból. Véleményem szerint ez inkább összezavaró, mintsem hatékony módszer. A képzésben résztvevő tanszékéknek a tematikák újragondolása az egyik legfontosabb feladata. Jó, de sok helyen javítanék. Megfelelő. Szakirányon több szakmai, gyakorlati tantárgy, és kevesebb elmélet kéne. A képzésen van mit javítani, de így sem tragédia. Azonban az alkalmazott oktatók nagy százaléka nem látja el rendesen a feladatát, hozzá nem értő, nem igazi egyetemi szintű tanár, oktató. Túl elméleti a képzés, és néha túl elmaradott a tananyag vagy a számonkérések módszere Túl soknak érzem a tölteléktárgyat, helyettük szívesebben hallgattam volna a szakmával kapcsolatos tárgyakat. A gazdasági tárgyak mennyisége túlzott és értelmét nem látom. Sajnos sok az olyan tárgy aminél nem mindegy, hogy ki oktatja az adott évben. Ezeket nem lehetne jobban megválogatni? Egy rosszabb vagy jobb oktató teljesen más irányba terelheti a hallgató érdeklődését. A képzés magas szintű, fontos, és használható tudást ad, de túl nagy hangsúlyt kap a gazdasági rész még így is. A keresztfélév sok tárgyból szükséges lenne, de ezt már összefoglaltam az elején. Összességében úgy gondolom, nem tanulhatnék jobb helyen gépészmérnöknek. Sokszor elgondolkodom rajta, hogy vajon az osztatlan képzés milyen lehetett. Szerintem ez sok mindent elárul. A képzés összességében megfelelő, amit hiányolok az a gyakorlatias szemlélet kialakítása. Összességében elégedett vagyok, kicsit lehetne gyakorlatiasabb, viszont ne a kellő elméleti oktatás rovására. Tetszik és szeretem, a nehézségek ellenére is. Jó alap a képzés, de kicsit kevés a gyakorlat benne. Kiválóan ösztönöz az otthoni tanulásra, az otthoni megértésére a tananyagnak. Néhány tanár ezt nagyban megkönnyíti, viszont néhány tárggyal (lásd: Elektrotechnika alapjai, Irányítástechnika) nem sokat tesz hozzá a tanár a tudás elsajátításához. Jó! :) Alapvetően jó, azonban vannak javítani való dolgok. A tananyag nem elég differenciált, az 5 éves képzés volt belezsúfolva 3,5 évbe. Ez az MSc-n azoknak gond, akik maradnak a szakirányukon, mert nem sok újat hallanak. elfogadható, de lehetne sokkal jobb is. Elégedett vagyok, és alig várom, hogy befejezzem. Túl sok az elméleti vonal, gyakorlatiasabbá tenném az egész képzést, a szakmai tárgyakat több gyakorlattal, laborral oktatnám és ott nem csak passzív, hanem aktív részvételre kötelezném a hallgatókat. Sajnos a laboroknak is csak bemutató jellege van. Nagyon jó. Hálás vagyok a tanáraimnak. Testvéreim külföldön tanulnak. Valami furcsa érzés azt súgta maradjak, ez is van olyan jó. Hiba volt. Nagynagy-nagy-nagy hiba. Megfelelő, de lehetne gyakorlatiasabb, hogy legyen valamiféle iparszaga az elsajátított tudásnak. Egy hasznos javaslatom lenne még; de valószínűleg úgyse lesz belőle semmi, tehát nem tudom minek írom le. Főleg ilyen tárgyakhoz, mint a gépelemek, vagy gépszerkesztés alapjai, gépelemek II, amiket egyedül megtanulni nem lehet, csak tanárral. Kellenének ehhez hasonló magyarázó videók mondjuk http://www.youtube.com/watch?v=BaEHVpKc-1Q A többi tárgyból elég egy egyszerű rajz, vagy számítási képlet, szöveges magyarázat. Ezekből amikor elkezdtem a tárgyat, hiába nézem egy órán keresztül a rajzot, az nekem csak két vonal, egy tanárnak aki sokezer ilyet látott már, neki az egy reteszkötés, nekem még mindig csak két vonal mert életemben nem láttam még reteszkötést és fogalmam sincs hogy működik, nem szedtem szét otthon se a fúrót se az elektromos fogkefémet se semmit, hogy ilyet lássak (nem feltétlenül reteszkötést, hanem akármi mást) áldott jó Házkötő hiába rajzolta le nekünk ha nem értjük hogy miért oda pont oda kell az a tömítés vagy hogy is van az pontosan. 3Dbe lehet ezt csak látni. nagyon kevés a hasznos gyakorlat



63

Összességében elégedett vagyok a képzéssel. Jobban össze kéne hangolni a tanszékek közötti együttműködést, hogy ne forduljon elő olyan, hogy bizonyos ismereteket háromszor leadnak, valamit meg csak számon kérnek. Továbbá megfontolandónak tartanám a tárgyfelvétel során a jobb tanulmányi eredménnyel rendelkező hallgatók előnyben részesítését. Ezen kívül a mintatantervben bizonyos tárgyak sorrendjének a felcserélését, mert Gépelemek 1. során gyakran hivatkoznak különböző gyártási technológiákra, azonban a Gépgyártástechnológia csak a következő félévben van. Színvonalas, megfelelő alapot ad a jövőre! Nem követi a külföldi trendeket és így a az anyag mennyiség, nem a minőség áll a középpontban. Összességében jó és hasznos. A 4. félév irreálisan nehéz. Néhány tantárgy nem arról szól, amiről kéne neki, túlságosan elméleties és egyből belevágnak az oktatók a mélyebb, elvontabb részekbe, a hallgatók pedig azt sem tudják miről van szó, mire jó az adott dolog, mit lehet vele kezdeni az életben. Csak képletek és diffegyenletek sokasága. Alapvetően meg vagyok elégedve vele. Nem könnyű a képzés, de élő példa vagyok arra, hogy időben is el lehet végezni (egymást követő 7 aktív félév alatt), tehát csúszás nélkül, és szerencsére jó pár olyan szaktársat ismerek, akik velem együtt kezdték és végezték is el a gépészmérnök alapképzést. (Sőt lassan ezt a gépészmérnöki MSc-éről is elmondhatom.) Azt gondolom, hogy értékes diploma van a kezemben, amivel el fogok tudni helyezkedni a munkaerőpiacon (de ez majd csak MSc után lesz aktuális igazából). Jónak tartok minden olyan kari/dékáni intézkedés, ami azt segíti elő, hogy a gépészmérnöki oklevél megszerzése ne legyen túl egyszerű, sőt legyen inkább nehéz és ezáltal legyen valódi értéke. Ilyenek intézkedések voltak például: a vizsgák számának maximálása, felvehető kreditek maximálása (max +10% ingyen), plagizálás elleni szigorú fellépés, határidők betartatása (ez az ipari világ feladataira nagyon komolyan felkészít, és talán még nagyobb hangsúlyt is kéne rá fektetni), a szakdolgozatok/diplomamunkák formai és tartalmi követelményeinek egységesítése, továbbá az, hogy az MSc felvételi pontszám nem eshet 70 pont alá, stb. Azt gondolom, hogy az oklevelem értéke, a gépészmérnöki oktatás, illetve hivatásom megítélése attól fog pozitív irányba növekedni, ha a BME-ről olyan gépészmérnökök kerülnek ki, akik érdemesek az oklevelük birtoklására, és kemény tisztességes munkával, szakmai alázattal szerezték meg. Ezért azt javaslom, hogy bármit is hozzon pontosan a BSc képzés átalakítása ez legyen (továbbra is, és egyre inkább) a legfontosabb szempont. (Az lenne a jó, ha a BME-ről gépÉSZek kerülnének ki!) Úgy vélem megfelelő oktatásban részesülünk összességében. Több számítógépes szoftver oktatását ajánlanám. Meg kell küzdeni a diplomáért, de ha minden igaz megéri és azért jó hogy mindenről lesz valamennyi fogalmunk Német képzésen kezdtem a BSc-t. Fontos lenne, ha a teljes képzést idegen nyelven lehetne végigvinni, nem csak 4 szemesztert. Összességében elégedett vagyok, de a képzés módosítását - felfrissítése és aktualizálása - fontosnak tartanám. Nagyon nagy a tananyag, rengeteget kell dolgozni azért hogy valaki szép eredménnyel végezzen, nem hiába Magyarország legjobb mérnökképző egyeteme a BME. Vannak tárgyak amelyek nem annyira szorosan kapcsolódnak a gépészmérnöki szakmához, de nagyon komolyan van számon kérve, úgy gondolom ezeken kell változtatni Maga a képzés jó, de rengeteg a negatívum a tömegoktatás miatt. Emellett nagyon hiányzik a gyakorlati oktatás, műhelyekben, laborokban töltött idő. A képzést megfelelőnek tartom, viszont a számítógépes hátteret kicsit jobban kellene oktatni. Újabb programokkal, valamit a programok gyakorlatban való használatát is. Sokkal több gyakorlat kellene, kevesebb elmélettel. Rengeteg olyan anyagot tanulunk, melyről fogalmunk sincs, hogy a szakmánkban mikor és hol fogjuk tudni alkalmazni. A házi feladatoknak és a zárthelyiknek túl magas a követelménye. Sokkal több időt kell a tanulásra szánni, mint ami még elfogadható lenne: ahhoz, hogy valaki számára megfelelően teljesítse a tárgyakat, és elégedett legyen az elért eredménnyel, az egészségét és a szabadidejét kell rááldoznia. A diákokat, ha valamit rosszul oldanak meg, megalázzák, a jó teljesítményt viszont természetesnek veszik, mindenfajta elismerés nélkül. Az oktatók egy része tanítani sem tud, és nem is érdekli az oktatás, és ez borzalmasan rontja a tárgyak élvezhetőségét. Nagyon kevés jó tanár van, ők viszont a legnehezebb tárgyakat is meg tudják szerettetni velünk. Sokkal több Vad Jánosra és Stépán Gáborra lenne szüksége az egyetemnek. A képzés összességében igen jó, és az átmenet az alapszakról a mesterszakra, majd egyetemista életből az "éles" munkavállalói életbe zökkenőmentesen zajlott. Az alapszak során amíg még igen magas volt a létszám, gyakran elhangzott a "tömegoktatás" szó, és néha meg is mutatkozott a tárgyak színvonalán, nem minden tanszék alkalmazkodott sikeresen a rengeteg hallgatóhoz. A számos nehézség, kihívás és éjszakába nyúló feladatmegoldás ellenére sem bántam meg, hogy ezt választottam. Összességében jónak tartom, de nem egyszerű.



64

Vannak bosszantó tárgyak, de az minden egyetemen van. Összességében ilyen képzésre számítottam, nagyjából elégedett vagyok vele. kicsit gyakorlatiasabb tudás hasznosabb lenne, angol nyelvű tárgyak hiányoznak Én maximálisan elégedett voltam, kivéve pár tárgyat. De úgy gondolom, hogy a minőségi mérnökképzés érdekében ha változtatni kellene, akkor csak szigorítani szabad! Nem volt egyszerű, sokat tanultam, sokat fejlődtem, így volt kerek. Tetszett, nem bántam meg, hogy elkezdtem. Lényegében összeszedett, kevés töltelék tárggyal, de a gyakorlatiasságot hiányolom elsősorban. Csalódás volt. Ideje lenne tantárgylistát frissíteni. Sok tárgyat törölni kellene, helyette több szakmai kötvál vagy szabvál jó lett volna. Nagyon jót tenni a képzésnek +10-30 kreditben mindenki azzal foglalkozhatna ami igazán érdekli. Alap 30 kredit mellett sokan nem vállalnak 3+ kredites szabválokat, amit meg tudok érteni. Ezért kellene több kötvál. Így nem igazán él a kar a kreditrendszer előnyeivel. Hihetetlen mennyiségű elméletet próbálnak leadni sikertelenül, majd számon kérik nagyon sok tárgyból, ez nagyon rossza hatással van a képzés színvonalára. Kevés a használható gyakorlati tudás, ez szintén rosszul hat a színvonalra. Olyan érzésem volt mintha az hallgatói véleményezések el sem olvasnák, olyan sok tantárgy volt kritikán aluli, és maradt változatlan. Mindenképpen frissítésre szorul ez a tanterv és jó-pár előadót cserélni kellene. Attól hogy valaki ért a tudományterületéhez még nem jelenti azt, hogy oktatásra is alkalmas. Nagyon sok a töltelék tárgy, aminek semmi értelme pl mik-mak, menedzsment, kir, jó lenne ezeknek a számát csökkenteni, mert olyanoktól veszik el az időt aminek sok haszna van. Az egyetemben megvan a potenciál arra, hogy egy jó képzést csináljon, de nem él vele, helyette változatlanul marad a legalább 10-20 éves tantervre épülő képzésnél. Már nagyon érezni rajta, hogy idejétmúlt. Jó lenne alkalmazkodni ahhoz is, hogy most már létezik az internet ahol minden pár másodpercen belül elérhető, és nem kéne ennyit feleslegesen magolni és inkább a probléma megoldó képességet és a műszaki érzéket fejleszteni, vagy több tervezési feladatot adni, vagy akár több programot alaposabb használatra megtanítani. Kissé túlzottan elméleti a képzés; több gyakorlati, laboratóriumi foglalkozásra lenne szükség, hogy még jobban megértsék a hallgatók ,hogy hogyan működnek a dolgok. Egyébként viszonylag korrektek a követelmények, tekintve, hogy nagyon sok segédanyag rendelkezésre áll, ami nagyban megkönnyíti a felkészülést. Rendkívül kevésnek tartom a klasszikus gépészeti technológiai alapok elsajátításának lehetőségét (hegesztés, esztergálás, marás, szerelés...). A frissen végzettek azzal szembesülnek, hogy az előbb említett technológiákról rendkívül kevés gyakorlati tudásuk van, aminek nem feltétlenül kellene így lennie. Túl sok az elmélet a gyakorlathoz képest. A gazdasági és humán tantárgyak gyakorlati haszna elhanyagolható. A képzés összességében jó, mert ad egy mérnöki személetet. Úgy gondolom, hogy Magyarországon itt folyik a legszínvonalasabb gépészmérnök képzés, de van néhány tárgy, amelyeknek az oktatási színvonalán szükséges lenne fejleszteni. Nagyon elméleti, nem gyakorlatias. Hogy ez jó vagy rossz, azt még nem tudom eldönteni pontosan. Összességében egy színvonalas képzés, melynek végén komoly elméleti tudással rendelkező mérnökök kerülnek ki. Sajnos éppen ez az, ami kevésbé fontos a munkaerő piacon és nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati tudás. Így véleményem szerint a nagy mennyiségű elméleti anyag helyett inkább teret adnék a gyakorlati oktatásnak. Ami nem feltétlenül jelenti több labort vagy gyakorlati foglalkozást, sokkal inkább csoportos vagy egyéni feladatokat és a hozzá kapcsolódó konzultációkat. Saját tapasztalatomból kiindulva könnyebben tanulható és sokkal érdekesebb lehet az a tárgy vagy tananyagrész, ahol egyértelműen bizonyítható, megmutatható, hogy az ipar hol és hogyan használja az adott tudást. Vannak fejlesztési lehetőségek. A tantárgyak előadóinak kell folyamatosan fejlődniük, nem csak szakmailag, de oktatói rátermettségük terén is. A hallgatók nagy száma miatt talán érdemes lenne, az előadásokat kisebb létszámú csoportokba bontani, mivel a jelenlegi helyzetben az előadók és a hallgatók is túl vannak terhelve, illetve nem megfelelő körülmények között hallgathaják az előadásokat. Ha szorosabb kapcsolat alakulna ki a hallgatók és az oktatók között, gördülékenyebb lenne az együttműködés, az növelné az oktatás színvonalát, ahogy az vidéki egyetemeken, van külföldön jól működik. Annyira elméleti, hogy azt rossz elmondani is. Emellett a tanárok gondolkodása néhány helyen annyira RÉGIMÓDI, hogy így értelmetlen egyáltalán tőle hallgatni a tárgyat. A különböző szoftverhasználat tanítása katasztrofális. Külön bevezetném, hogy mathematicát vagy maple-t tanítsanak már az első félévben, összevonva mondjuk a matematika a1 tanításával. Több tárgyat kooperációban kéne oktatni, hogy míg az egyik helyen elsajátított elméleti tudást a gyakorlatban is tudjuk használni így látva a dolgok értelmét. Sokkal több csoportmunka, de az ne 10 fős csoportban, hanem 2-3 fővel. Esetleg ezeket összehangolni más-más



65

tanszékekkel és különböző szakirányon lévő emberek munkáját egymás között segítve a feladat megoldását. A feladatok ipariak legyenek csoportmunkáknál. Korszerűsíteni kell, jelenlegi már idejétmúlt. Nem engedi a program normálisan kiválasztani a szívesen/nem szívesen hallgatott tárgyakat. Összességében jó a képzés, de személy szerint sokkal több lehetőséget adnék a diákok tanítás utáni szakmai fejlődésének. Gondolok itt szakosztályokra, önálló feladatokra, szakkollégiumra. Az ilyen foglalkozásokon sokkal kézzelfoghatóbb tudás szerezhető meg és a közös érdeklődésű diákok egymást is tudják inspirálni, fejleszteni, motiválni. Személy szerint azt sajnálom, hogy csak az 5. félév után léptem be szakosztályba. Néhány dolog logikátlanul épül egymásra, matematika szoftverek mélyebb elsajátítására szükség lenne. Jó a tematika. Véleményem szerint egy olyan matematikai szoftverrel, mint a MATLAB, vagy MahtCad érdekesebbé lehetne tenni a mechanikát, hőtant és áramlástant, hiszen a hosszadalmas kézi számításokat egy ilyen programmal gyorsan el lehetne végezni, grafikont készíteni és sokkal szemléletesebb lenne minden. Ezzel mintegy reklámot lehetne csinálni a hallgatók számára az adott tárgynak. Ehhez viszont az kellene, hogy vegyék be a tanagyagba valamilyen hasonló program kötelező tanítását. A 3D-s tervező programok bevezetését nagyon jól tették annak idején. Egy ilyennel is jól járnának a hallgatók! Színvonalas képzés sok erénnyel, de mint az életben mindenen így ezen is lehet javítani és még jobbá tenni. Remélem, hogy az általam adott leírások segítséget nyújtanak ehhez. túlságosan elmélet orientált, kevés gyakorlati óra Nem értek egyet a BSc MSc osztott képzéssel. Kicsit az az érzésem, hogy még mindig nem tudják, hogy egy egy tárgy keretein belül mit kéne oktatni és mit nem. Értelmes tárgyak óraszámai vannak megfaragva, míg vannak teljesen felesleges tantárgyaink. Nem mindig van meg az egyensúly tantárgyak fontossága, és a belefektetendő munka mennyisége között. Viszont továbbra is műszaki oktatásban a legjobb hely az országban, jó lenne ha ezt valahogy a jövőben is sikerülne megtartani, és nem süllyedne az egyetem olyan mélységekbe mint egyes más műszaki képzések. Csalódott vagyok, többet vártam a BME-től. Arra vagyok kíváncsi, hogy a többi egyetemen akkor milyen lehet a színvonal. Tömegképzés zajlik, nincs tanár-diák kapcsolat, nincs elég idő konzultálni, nincs elég idő arra, hogy a tanár átadja a tudását. Bizonyos tanszékek felszereltsége elkeserítő. Viszont az egészben a legszomorúbb az, hogy rengeteg hallgató motivációját veszti a tanszéki állapotok miatt. Valószínűleg Magyarországon a legjobb ilyen típusú képzés, ezért is van ez a felülvizsgálat is, úgyhogy elégedett vagyok vele. Ha azokat a problémákat kijavítanák amiket korábban említettem akkor tökéletes lehetne. Összességében tetszett. Voltak nagyon kemény időszakok (szinte mindig az volt), de ezért is vagyok büszke arra, hogy itt szereztem diplomát. Egyértelműen megadta a képzés a mérnöki gondolkodást. Remélem a továbbiakban is megmarad a képzés hírneve és nem ad lejjebb a színvonalából, nehézségéből. Kicsit más mint amire számítottam, és egy része amiatt nehéz, hogy megtanítják, és ezután ahogy megkövetelik a dolgokat. többé-kevésbé megvagyok elégedve vele, viszont pár tanszéknek(mogi,gtt,aai) még van mit tanulnia az mm,hds,egr-től Itt-ott vannak hiányosságok, azonban majdnem 100 %-osan elégedett vagyok. Szerintem egy elég jól megszerkesztett képzés. Jó a teherelosztása és látszik, hogy a műszaki tudományterületen nagyon tisztában van vele, hogy mit is akar tanítani és hova akarja eljuttatni a hallgatókat. Viszonylag gyakorlatias is (ahoz képest, amit pl. a villanymérnökiről hallottam), de azért jó lenne több olyan, amikor a hallgatók maguk vehetik kezükbe és próbálhatják ki a gépészeti berendezéseket. Az informatika és elektronika területét azért lenne mit upgradelni. Egyrészt elfelejtettem leírni, de jó lenne kivenni a képzésből az elvakult Linux fanatikus oktatókat, mert nem tesz jót az informatikának és az oktatásnak a jelenlétük. Másrészről jó lenne tanulni objektum orientált programozást és algoritmus elméletet tanulni, hogy konkrétan leglaább alap szinten tudjanak az emberek programozni a képzés után, mert ez most így nem nagyon működik. Mintát lehet venni az MI alapjai gyártós tárgyról. Másrászről az elektronikai ismeretek ma már szerintem indokolatlanok, amiket ez a képzés közöl. Ezek helyett Analóg és Digitális elektronika kéne, ami sokkal jobban hasznosítható és értékesebb tudást ad. Ja és még egy nagyon fontos: hatalmas áldás lenne, ha a tanárok tisztában lennének azzal, hogy mit is tanultunk már a képzésünk során eddig és mit nem. Vagy legalább az előkövetelmények során tanítottakat. Most a tanárok folyamatosan tőlünk kérdezik, hogy mit tanultunk már és egy csomó dolgot többször is leadnak, így feleslegesen megy vele az idő, hogy magyarázzák. (Ez a jobbik eset, de ritkán az is előfordul, hogy úgy gondolják, hogy ezt nekünk már tanulnunk kellett) Lásd pl.: tűrésszámítás -> először tanultuk Gépszerkesztés alapjaiból, majd Gépgyártástechnológiából, majd újra elővették Szerszám és készüléktervezés szakirányos tárgyon, mikor az



66

előtte említett tárgy ráadásul kritérium feltétel. Ennek egy másik formája, mikor párhuzamosan mennek órák amik összefüggenek és az oktatók nem tudják, hogy a másik órán hol tartunk az anyaggal. Nagyon zavaró tud lenne, mikor olyannal példálóznak, amit még nem tanultunk, csak majd 2 hét múlva, mert elszalajtszja azt a lehetőséget, hogy azonnal megértsük az adott témát. (Összefüggő tárgyak alatt ilyenekre gondolok, mint "Méréstechnika" és "Műszaki és Gazdasági Adatok Elemzése" vagy "CAD Alapjai" és "Gépszerkesztés alapjai" stb stb.) Szerintem ez csak egy alapvető kis kommunikációt igényelne az oktatók között, esetleg egy email váltást, hogy egy tanár megkérdezze a másikat "Leadtad te ezt XY tárgyból a srácoknak?" erre "Igen/Nem" és ha igen, akkor nem húzzuk vele az időt. Aki hallgató meg nem tanulta meg akkor rendesen, az csinálja azt mint a föld nélküli paraszt: vessen magára! A kérdőívben jelölteken kívül elégedett vagyok. Alacsony általában a számonkéréseken elvárt szint, így a diákok is minimális tanulással, befektetett energiával jutnak túl a tárgyakon. Ez főleg a: Szilárdságtan, Dinamika, Rezgéstan, Matematika (A1,A2 A3), Anyagtudomány és Technológia és Polimertechnika tanszékek minden kötelező törzsanyag tárgyára, az összes humán és gazdasági tárgyra vonatkozik. Szükség lenne az első évben ezentúl emelni az elvár színvonalt, ( ,akár magasabb bukási arányt is megengedve a későbbiekhez képest), mert a gimnázium után így lehet igazán rávenni a diákokat, hogy tanuljanak többet. Az első 4 félévet németképzésen teljesítettem, egy tárgyat leszámítva, a Műszaki Hőtan I.-t Környey Tamás jóvoltából. BOTRÁNYOS, ami ezen a kurzuson zajlik, emiatt kellett lemondanom a már megnyert Erasmus ösztöndíjamról, de csak azért, mert a kiszemelt egyetem, ahova minden jó tanuló a németképzésről az ötödik félévben megy nem kínált megfelelő tárgyakat a szakirányomhoz. Eredetileg folyamattechnikára szándékoztam menni. Ezt az incidenst leszámítva elégedett vagyok a németképzésen tevékenykedő oktatókkal, gyakorlatvezetőkkel. Összességében túlságosan elmélet-orientált, de Magyarország legjobb gépész képzése még mindig. Összességében szeretem, ami néha kellemetlen, hogy néhány tanár, meg tanszék nem arra törekszik, hogy jól taníthasson, hanem hogy felesleges, idejétmúlt tudást követeljen meg és ezzel hátráltassa néhány diák előrehaladását. Kemény, de jó. Nem gyakorlatias, munkára nem készít fel. Nem biztosít szakmai előrehaladást, nem lehet Bsc alatt dolgozni. A villamosságtani, programozásbeli oktatás elavult, nem ad tényleges tudást, a gazdasági tárgyak feleslegesek és bosszantóak. Sok tárgynál elavult anyagok, írásvetítő + fólia használata prezentációk helyett, a kézi rajzolás túlzott erőltetése. Jól érzem magam ebben a közösségben, és a végzettek felől is pozitívak a visszajelzések, szóval meg vagyok elégedve. VAnnak kisebb-nagyobb problémák, de alapvetően nincs vele baj. Továbbra is örülök, hogy a gépészmérnöki kar hallgatója lehetek. Kisebb, nagyobb képzésbeli és szervezésbeli hibák ellenére a tananyag jól felépített, jó alapot ad egy BSc-s hallgatónak. Kevés gyakorlati óra. Nem tudok annyival többet a középiskolához képest, mint amennyit vártam, ebben persze nekem is részem van... A képzést önmagában ajánlanám fiatalabb ismerőseimnek, hiszen a mérnöki mentalitást, hozzáállást a félévek alatt megkapják. Az ember megtanulhatja azt is, milyen egymásra utalva, összekovácsolódva együtt dolgozni, s bizalmat építeni a szaktársak iránt. GTK-n végzett tanulmányaimból kifolyólag határozottan állíthatom ez máshol koránt sincsen így. Néhol az elmélet tanulása a gyakorlatban való alkalmazás, tárgyilagosság rovására megy ( pl bizonyítások kifejtése az előadáson, -s elveszés annak részleteiben-, a szemléltetés helyett pedig utóbbi jóval érdekesebb, figyelemfelkeltőbb témákat foglalhat magába). Néhol a laborok eszközkészletének frissítése indokolt lenne. (pl.:gépgyártástechnológia szakirány számítógéppel oktatott tárgyai). Én büszke vagyok arra, hogy ezen közösség tagja vagyok, s remélem a jövőben is megmarad az egyszerű ember által elfogadott dolgokat megkérdőjelező (propagandával kevéssé manipulálható) gondolkodó mérnöki mentalitás kialakítása, mint a képzés egyik célja. Összességében jó. Sajnos sokszor van az, hogy következetlenséget látok, több tantárgyban is tanítják, nem jól épülnek egymásra a dolgok stb. Tanárok hozzáállása: vannak nagyon jó tanárok és vannak akiknek nyűg ez. Megértem, hogy nem jó több száz



67

ember előtt tartani unalmas órákat, de miért van az, hogy más tanárnak sikerül? Miért van az, hogy valaki jobb előadó? Biztos nem azért mert a génjében van, lehet el kéne gondolkodni, hogy a tanítás alapfeltétele lenne valami pedagógia alapműveltség előírása. Szubjektív pontozás: valakinek 5-ös valakinek csak 3-as ugyanarra? Ezen kéne változtatni. Az oktatás egy szolgáltatás ezt sosem lehet elfelejteni. Összességében megfelelő, de szükségesek a kisebb-nagyobb változtatások, hogy még jobb legyen a képzés. Az egyik legértékesebb tudásanyagot adja jelenleg a munkaerőpiacon, de több hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati problémák megismerésére és megoldására.

 



68