G. 5. ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI- ÉS ÁRKÉPZÉSI SZABÁLYZAT

Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1075 Madách ImreLajos út 5. III.tér emelet 1055Budapest, Budapest, Kossuth 6-8.

G. 5. ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI- ÉS ÁRKÉPZÉSI SZABÁLYZAT

Jóváhagyva: 2009. március 18. Érvényes: 2009. március 18-tól Változat: 2 . Oldalak száma: 19.

G. 5. Önköltség számítási- és árképzési szabályzat

Tartalomjegyzék 1.Elrendelés ................................................................................................................................ 3 2. Cél .......................................................................................................................................... 4 3. Érvényesség............................................................................................................................ 4 4. Kapcsolódó szabályozások..................................................................................................... 5 5. Bevezetés................................................................................................................................ 5 6. Önköltség – önköltségszámítás – kalkuláció ......................................................................... 6 6.1.Önköltségszámitás módszerei, szabályai ......................................................................... 6 6.2. Kalkulációs egység.......................................................................................................... 7 6.3. Kalkulációs séma tételsorai ............................................................................................. 8 6.4. Költségek átvezetése, felosztása.................................................................................... 10 6.5. Költségelszámolások és az önköltségszámítás bizonylatai ........................................... 10 6.6 Önköltségszámításhoz szükséges adatok szolgáltatásáért és ellenırzéséért való felelısség ............................................................................................................................... 11 6.7 Az önköltségszámítás készítésének idıpontjai................................................................ 11 7. Eredmény kimutatás ............................................................................................................. 12 8. A MEE tevékenységeinek árképzése ................................................................................... 12 8.1 Az árképzéssel kapcsolatos irányelvek .......................................................................... 12 Általános árképzési modell .............................................................................................. 13 Sorszám ................................................................................................................................ 13 Megnevezés .............................................................................................................................. 13 9. Végrehajtásáért és végrehajtatás felelıssége........................................................................ 14 Az önköltségszámítás alapfogalmai ..................................................................................... 15 A megbízásos munka elszámolása és a munkában részvevıik díjazása .................................. 16

2/19

Változat: 2. Magyar Elektrotechnikai Egyesület

/


1.ELRENDELÉS Jelen utasítás karbantartásáért felel: irodavezetı Hatálybalépés ideje: 2009. március 18. Készítette: Gazdasági Bizottság

…………………………….. Schachinger Tamás GB elnök

Ellenırizte: a könyvelést végzı vállalkozás felelıs vezetıje:………………………... Bodri Irén BODRICONT Kft.

Ellenjegyezte:az irodavezetı: ……………………………… Günthner Attila irodavezetı

Hatályba léptette: az Egyesületi Elnökség 12/2008. számú határozata alapján:

………………………. Kovács András fıtitkár

3/19


/


2. CÉL Az önköltségszámítás célja • Az Egyesület mőködési, illetve célja szerinti tevékenységének és vállalkozásainak közvetlen önköltségeinek meghatározása • A fenti tevékenységi körökhöz, valamint az Egyesület minden gazdálkodó egységéhez kapcsolódó tevékenységek közvetlen önköltségeinek, jövedelmezıségének értékelése • Az árképzéshez adatok szolgáltatása Az önköltségszámítás feladata, hogy adatokat szolgáltasson: • A tervezéshez és gazdaságossági számításokhoz, az önköltségcsökkentési lehetıségek feltárásához, a költséggazdálkodás javításához • Gazdasági döntéseket megalapozó és ellenırzı számításokhoz • Az árak képzéséhez • Az önköltség-alakulás megfigyeléséhez, valamint az önköltség és az áralakulás ellenırzéséhezbeszámoló készítéshez • Az egyesületen belüli önálló tevékenységek értékeléséhez, gazdálkodásuk folyamatos ellenırzéséhez (pl.: lapkiadás) Az árképzés célja, hogy a MEE szervezésében és/vagy végrehajtásában • egyesületi szervezetek, tagok, vagy • külsı szervezetek, egyének számára végzendı, az Egyesület célja szerinti(közhasznú) és vállalkozási munkáihoz szükséges árképzési alapelveket, az árképzés folyamatát és gyakorlatát szabályozza annak érdekében, hogy az árak fedezetet nyújtsanak a tevékenységek végzése során felmerült költségekre, a MEE központ mőködéséhez szükséges hozzájárulásra és az elvárt nyereségre..

3. ÉRVÉNYESSÉG A szabályzat hatálya kiterjed: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületre (továbbiakban: MEE), mint jogi személyre, ezen belül: • Egyesület titkárságára • Területi szervezeti egységekre (Üzemi és területi szervezetek) • Funkcionális szervezeti egységekre o Külön megállapodás szerint az Egyesület keretein belül mőködı önálló jogi személyiségő szervezeti egységekre (VTT, VET) o Jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeti egységekre (Szakosztályok, FISZT) Jelen utasítást ismernie kell azon munkakörök betöltıinek, akik a MEE által kibocsátott, valamint a MEE-hez beérkezı számlák kezelési (kiállítási, igazolási, kifizetési, könyvelési) folyamatában részt vesznek. Jelen szabályzat 2009. március 18. napjától visszavonásig érvényes. 4/19


/


4. KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÁSOK A Számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. Törvény (ÁFA) Adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. Törvény (Art) A személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII tv. (SzJA.tv) Társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. Törvény (Tao.) A társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységérıl.114/1992. (VII.23.) Korm. rendelet. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 224/2000 (XII.19.) Korm. Rendelet. Belsı szabályozások: Gazdálkodás rendje G1:Számviteli politika G4: Számlakezelési szabályzat G7: Számlarend és számlatükör

5. BEVEZETÉS A MEE önköltség számítási szabályzata – továbbiakban szabályzat – a 2000.C. törvény alapján került összeállításra. A hivatkozott törvény, kötelezıen nem írja elı, hogy a MEE-nek a számviteli politika részeként önköltség számítási szabályzatot kell készítenie. Jelen szabályzattal a gazdálkodási fegyelem növelését, az Egyesület mőködésének gazdasági megalapozottságát és erısítését kívánjuk elérni. Az önköltségszámítás tartalmazza: • A kalkuláció tárgyát (kalkulációs egységek kijelölését) • A költségtényezık tagolását és tartalmát • Az Egyesületen belüli szervezeti egységek, a költségviselık csoportosítását, a költség viselı helyeken felmerült költségek elszámolásának menetét és a felosztás módszerét • A költségek utalványozásának, elszámolásának és felosztásának bizonylati rendjét • A tevékenységek elvégzéséhez szükséges anyagok, munkaidı, gépidı stb. .természetes mértékegységben történı számbavételének rendjét • A kalkuláció készítésének idıpontját • A kalkuláció és a könyvviteli adatok egyeztetésének módját • Az önköltség számítási adatok szolgáltatásáért, valamint az ellenırzésért felelıs személyek munkakörének megjelölését. Az Egyesület árképzésének szabályozása az árbevétellel járó Egyesület célja szerinti tevékenységes és a vállalkozások esetében szükséges. Az Egyesület által, vagy az Egyesület szervezésében végzett tevékenységek ármegállapításban elıkalkuláción alapuló költség+ haszon alapú, vagy az üzleti partnerrel egyeztetett piaci árak alkalmazására kerül sor.

5/19


/


Az árképzés szabályozásával az Egyesületen belül egységes alapokra helyezzük a • Az Egyesület bármely szervezete által végzett tevékenységek árképzését, • Az Egyesület központi költségvetéséhez való hozzájárulás elszámolása a 7.sz. függelék szerinti elszámolási lap alapján történik. • Az árképzési és számlázási folyamatot, valamint az abban közremőködı szervezetek feladatait és felelısségét. • Az árképzés és számlázás tartalmi elemeinek összehangolását

6. ÖNKÖLTSÉG – ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS – KALKULÁCIÓ 6.1.Önköltségszámitás módszerei, szabályai Az önköltségszámításnál alkalmazott alapfogalmakat az 1. sz. függelék tartalmazza. Önköltségszámítás Az önköltségszámítás olyan gazdasági tevékenység, mellyel a szolgáltatás megkezdése elıtt, azok folyamata alatt, vagy azok befejezése után megállapítható a szolgáltatás várható (tervezett), illetve tényleges önköltsége. Tehát az önköltségszámítás a szolgáltatás tervezett és tényleges közvetlen önköltségének meghatározása. Az Magyar Elektrotechnikai Egyesület (továbbiakban Egyesület) önköltségszámítása az Egyesület fıkönyvi számláinak költség győjtésére épül. Az Egyesület által alkalmazott önköltségszámítás – kalkuláció formái: • az elıkalkuláció (elızetes önköltség megállapítása) • az utókalkuláció (utólagos, tényleges önköltség megállapítása) Az elıkalkuláció során a tevékenysége megkezdése elıtt meghatározzák a tevékenység végzéséhez szükséges élı- és holtmunka mennyiségét és várható költségeit. Az Egyesület által végzett tevékenységek esetében minden esetben elıkalkuláció alapozza meg a végzendı tevékenység várható költségeit és árát. Az utókalkuláció az a gazdasági tevékenység, melynek segítségével a szolgáltatás befejezését követıen határozható meg annak önköltsége. A számviteli törvény az egyedi értékelést követeli meg. Ezért az utókalkuláción keresztül elıállítható információk nem naptári idıszakhoz kötıdıen, hanem a szolgáltatás, befejezésekor kell rendelkezésre állni. (pl. tényköltség alapú számlázás) Az önköltségszámítás, költségek felosztásának módszerei: Az önköltségszámítás módszere alatt a közvetlen költségek elszámolásának, illetve a közvetlenül nem elszámolható költségek felosztásának módját, eljárását értjük. A költségek felosztásának alkalmazott módszere a pótlékoló kalkuláció.

6/19


/

Megjegyzés [GA1]: Beszúrni a táblát


A pótlékoló kalkuláció azt jelenti, hogy a szolgáltatást terhelı • közvetlen költségeket már a felhasználás pillanatában elszámoljuk a konkrét kalkulációs egységre 6.2. Kalkulációs egység A tevékenységek kalkulációs alapja a tevékenység típusok végzése során felmerült költségek fıkönyveken történı győjtése. A költségek elkülönítése üzletágak/szervezeti egység/tevékenység vonatkozásában is fıkönyveken történik Az önköltségszámítás kalkulációs egységei: üzletágak • Egyesület célja szerinti (közhasznú) tevékenységek • Vállalkozások szervezeti egységek • MEE központ • terület, ezen belül területi- üzemi szervezetek, szakosztályok, társaságok tevékenységek • tanfolyam, ezen belül tanfolyam típusok • szakértıi munka, • rendezvény, ezen belül rendezvény típusok • lapok, kiadványok A kalkulációs egységek könyvelésben történı elkülönült kezelését a következı példán keresztül mutatjuk be: Példa: 7112o6o4 elsı karakter fıkönyv típusa 7-es termelés második karakter jelzi közhasznú- 1-/vállalkozói- 4- Ha bármilyen tevékenységet jogi tagvállalatnak végez Egyesületünk az közhasznú tevékenységnek minısül. harmadik, negyedik karakter jelzi központ-11-/terület-12- egységrıl van e szó (szakosztályok elkülönítése is itt történik a számkör kiosztással) ötödik, hatodik karakter jelzi az adott területi szervezetet-o6- Békéscsaba hetedik, nyolcadik karakter jelzi az adott tevékenység típusát-o4- tanfolyam A kalkulációs egységek szerinti könyvelés sematikus ábráját a 6. sz. függelék tartalmazza.

7/19


/


6.3. Kalkulációs séma tételsorai • • • •

Közvetlen anyagköltség Igénybe vett anyagjellegő, nem anyag jellegő és egyéb szolgáltatások közvetlen költségei Értékcsökkenés Humán erıforrások közvetlen költségei

Közvetlen önköltség • Általános (közvetett) költségek (felosztása közvetlen költség arányában) Teljes önköltség Közvetlen költségként kell elszámolni a felmerüléskor a tevékenységre ténylegesen meghatározható, elszámolható költségeket, vagyis azokat, amelyekrıl egyértelmően megállapítható, hogy melyik szolgáltatásfajta (tevékenység) érdekében merültek fel. Az általános ( közvetett ) költségek között azokat a költségeket kell figyelembe venni (elszámolni), amelyek közvetlenül egyik szolgáltatásfajtára (tevékenységre) sem számolhatók el. A közvetlen költségek között az alábbi tételeket számoljuk el: Közvetlen anyagköltség Az anyagköltség a kalkulációs egység elıállítására felhasznált anyagok beszerzési áronelsıdleges fuvarköltség is- számított értéke. Az anyagköltség körébe tartoznak: - alap-, segéd-, egyéb anyag felhasználás - anyag hulladék, (Üzemanyagként veendı számításba a felhasznált elektromos áram, gız, gáz, víz, stb. anyagok) A tevékenység végzése során keletkezett hulladékot, tovább felhasználható használt anyagokat, készülékeket, szerkezeteket anyagcsökkentı tételként a kalkulációs egység javára kell elszámolni. A véglegesen megszőnı tárgyi eszközökbıl visszanyert hulladékok értékével - amennyiben tevékenységhez kapcsolódik - közvetlen költségként csökkenti a kalkulációs egység anyag felhasználását (negatív anyagköltség és nem ÉCS!) Készletek hiánya, értékvesztés A készletek hiányait, az értékvesztést - melyet egyedi értékelés alapján kell meghatározni egyéb ráfordításként kell elszámolni. Igénybe vett szolgáltatások közvetlen költségei Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegő és nem anyagjellegő szolgáltatások bekerülési értékét - le-vonható ÁFA-t nem tartalmazó számlázott, fizetett, szerzıdésben meghatározott összegben kell elszámolni. 8/19


/

G. 5. Önköltség számítási- és árképzési szabályzat Igénybevett anyagjellegő szolgáltatások: • belföldi utazási és szállítás költség • külföldi utazási és szállítás költség • más vállalkozó által végzett (felújításnak nem minısülı) javítás, karbantartás költsége • más vállalkozó által végzett fuvarozás, szállítás, rakodás költsége • postaköltség • telefonköltség • telefax, telex költség • hírlap, folyóirat elıfizetési díjak • szakkönyvek költsége • kölcsönzési díjak (pl. göngyöleg, audiovizuális eszközök stb.) • egyéb ki nem emelt anyagjellegő szolgáltatások • bérmunkadíj Nem anyagjellegő szolgáltatások • lízingdíj • naptári évre járó bérleti díjak • hirdetési költségek • reklám propaganda, piackutatás • jogi személyek részére fizetett tagsági díjak • más vállalkozó által végzett szolgáltatásokért fizetett összeg • más vállalkozónak fizetett oktatási, továbbképzési költség • perköltség • jogi személyek részére fizetett szerzıi, szakértıi, pályázati díjak • fordítás, tolmácsolás költsége Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatásként kell kimutatni az eszközök bekerülési értékében el nem számolt illetéket, jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjat, bankköltséget, biztosítási díjat, egyéb hatósági, igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat. Értékcsökkenés Értékcsökkenés vonatkozásában ki kell mutatni az immateriális javak és tárgyi eszközök megállapított és elszámolt értékcsökkenése összegét. Közvetlen költségek között csak abban az esetben jelenhetnek meg, ha csak és kizárólagosan az adott kalkulációs egységgel kapcsolatban merültek fel, vagy pontosan meghatározható, hogy milyen arányban terhelik az adott tevékenységet. Egyéb esetekben az általános (közvetett) költségek között jelennek meg és a többi általános költséggel együtt osztódnak közvetlen önköltség arányában a kalkulációs egységekre. Humán erıforrások közvetlen költségei (személyi jellegő ráfordítások) Bérköltség Bérköltség vonatkozásában kell kimutatni a tárgyidıszakra költségként elszámolt és kifizetett járandóságok összegét, beleértve az állományba tartozó és az állományon kívüli személyeknek a naptári évre bérként számfejtett és kifizetett összegeket, valamint a mérlegkészítés idıpontjáig kifizetett, elszámolt prémiumokat, jutalmakat.

9/19


/

G. 5. Önköltség számítási- és árképzési szabályzat Ez elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni, vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járuléknak. Személyi jellegő egyéb kifizetések A személyi jellegő egyéb kifizetések vonatkozásában kell kimutatni a magánszemélyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozói díjként kifizetett összegeket, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá ezen összegek után a vállalkozó által fizetendı személyi jövedelemadó összegét. • találmányi, szabadalmi, újítási, szerzıi közremőködéssel kapcs. díjak • étkezési hozzájárulás természetben és pénzben) • egyesület által fizetett végkielégítés • tanulmányi ösztöndíjak (ha van ilyen) • táppénz, betegszabadság • egyéb költségtérítések • munkába járás költségei • üdülési támogatás • élet és nyugdíjbiztosítás • segélyek • reprezentációs költségek • kiküldetési költségek (belföldi, külföldi) • nyugdíjpénztárba elszámolt munkáltatói hozzájárulás • egyéb szabadon adható személyi jellegő kifizetések • szociális önsegélyezı pénztár munkáltatói része • egészségbiztosítási pénztár munkáltatói hozzájárulás Bérjárulékok Ide tartozik a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendı összeg, amelyet a személyi jellegő ráfordítások, vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétıl. 6.4. Költségek átvezetése, felosztása Azokat a közvetve elszámolható költségeket (továbbiakban általános költségek) amelyek több kalkulációs egység elıállításával/végzésével is kapcsolatosak és elsıdlegesen vagy átmenetileg költséghelyeken számolódnak el, csak késıbb lehet a kalkulációs egységek tevékenységek - között felosztani. A kalkulációs egységek teljes önköltségének megállapítása érdekében az általános költségeket a kalkulációs egységek közvetlen költségének arányában osztjuk szét. 6.5. Költségelszámolások és az önköltségszámítás bizonylatai A Számviteli Törvény elıírásai szerint "minden gazdasági mőveletrıl, eseményrıl, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági mőveletek folyamatát tükrözı összes bizonylat adatait a könyvviteli folyamat nyilvántartásaiban rögzíteni kell." 10/19


/

G. 5. Önköltség számítási- és árképzési szabályzat Számviteli bizonylat minden olyan külsı és belsı okmány, amelyet a gazdasági mővelet, esemény számviteli nyilvántartására, céljára készítettek. A bizonylatot a gazdasági mővelet, esemény megtörténtének illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának idıpontjában kell kiállítani. A számviteli bizonylat lehet belsı és külsı bizonylat. A belsı bizonylatok esetében a Pénzkezelési szabályzat rendelkezik az alábbiakról: • a gazdasági mőveletet elrendelı személy, • a bizonylatot kiállító, ellenırzı, utalványozó személy, • a készlet és pénzmozgás esetén az átvevı, az átadó, illetve a befizetı személy aláírása. A külsı bizonylat esetében gondoskodni kell: • a megrendelés és teljesítés azonosíthatóságáról (rendelés vagy beszerzési megrendelés szám alapján) • a beérkezı bizonylatot átvevı, igazoló és kifizetést engedélyezı személy meghatározásáról. Az önköltségszámítás alapfeltétele: • a gazdasági eseményekrıl a bizonylat kiállítása és lekönyvelése • a bizonylat utalványozása • a végrehajtás ellenırzése • a munka utalványozására szolgáló rendelés szám nyilvántartás 6.6 Önköltségszámításhoz szükséges adatok szolgáltatásáért és ellenırzéséért való felelısség Az önköltségszámításnál alkalmazott bizonylatokhoz kapcsolódó felelısségi köröket egyesületünknél az Alapszabály és a Szervezeti és Mőködési Szabályzat rögzíti. 6.7 Az önköltségszámítás készítésének idıpontjai A kalkulációs egységek közvetlen és közvetett költségeinek rögzítése a fıkönyveken történik. Az elrendelt zárlati idıpontokra gondoskodni kell arról: • minden költségtényezı lekönyvelésre kerüljön • a közvetlen költségeket megjelenítı szervezeti egységek/ költséghelyek egyenleg nélkül zárjanak • a kötelezı egyezıségek biztosítva legyenek

11/19


/


7. EREDMÉNY KIMUTATÁS Az eredmény kimutatás egy formában készül:összköltség eljárással ("A" változat, amely az összköltséget költségnemenkénti bontásban tartalmazza.)

8. A MEE TEVÉKENYSÉGEINEK ÁRKÉPZÉSE 8.1 Az árképzéssel kapcsolatos irányelvek • Az árakat az érvényes törvényi és jogszabályi, valamint az Egyesületnél érvényben lévı elıírásokkal összhangban kell kialakítani. • A MEE egész mőködési területén azonos árképzési elveket kell alkalmazni. • Az árak nyújtsanak legalább fedezetet a tevékenységek elvégzéséhez szükséges közvetlen és közvetett költségekre. • A MEE tevékenységei többségénél elıkalkuláció alapú-fix áras-, egyes esetekben piaci árképzést alkalmaz. • Az árképzés alapja egy általános kalkulációs séma, melynek alkalmazása az Egyesület fıkönyveibıl nyert adatok alapján történik. 8.2 Az árképzést megalapozó elıkalkuláció Az Egyesület célja szerinti (közhasznú) tevékenységek és vállalkozási munkák ellenértékének megállapítása a MEE saját hatásköre. Az árak meghatározásakor elsısorban a gazdaságossági elvárásokat kell szem elıtt tartani. Ezen alapelv érvényesítéséhez a meghatározott közvetlen önköltségen felül olyan fedezeti hányaddal kell az elvégzendı munkák árát kalkulálni, hogy az a közvetett költségek megtérülését és nyereség realizálását is biztosítsa mind a területi, mind a központi szervezetek számára. Az árképzés kalkuláció alapján történik. A kalkuláció az önköltségszámítás része. Feladata, hogy egy meghatározott periódus költségeit az abban a periódusban elıállított szolgáltatásokra/tevékenységekre, (költségviselıkre) szétossza, s ezáltal biztosítsa a költségviselı szerinti teljes önköltségszámítást. Az árképzés során a költségek hozzárendelése az egyes tevékenységekhez különbözı kalkulációs eljárásokkal történik. Kalkulációs módok: Kalkuláció végezhetı a szolgáltatás elıtt (elı-), utána (utó-) és annak folyamán is. Az elıkalkuláció pl. ajánlat készítéshez szükséges. Az utókalkulációt általában a szolgáltatás befejezése után végzik. A MEE tevékenységei árképzésének többségénél elıkalkuláción alapuló, egyedi kalkulációs lapokat, ill. elıírásokat alkalmaz a következı tevékenységekre: • Rendezvényszervezés (2. sz.. függelék), • Tanfolyam és vizsgaszervezési kalkuláció (3. sz. függelék), • Kiadvány/ jegyzet kalkuláció (4. sz. függelék) Az egyéb, elızıekben fel nem sorolt tevékenységek esetében az elıkalkuláció általános árképzési modell alapján történik. 12/19


/


Általános árképzési modell A kalkulációhoz szükséges alapadatokat elızetes tervkalkulációval, az adott tevékenység elvégzéséhez múltban felmerült tényköltségek felhasználásával, és a külsı, harmadik féllel szerzıdésben megállapodott költségek alapján képezhetjük.

Sorszám 1. 2.

3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

MEGNEVEZÉS Szükséges anyagköltség Igénybe vett saját élı- és holtmunka ráfordítások (saját teljesítés): - emberi erıforrás – munkaóra költsége - gépjármő – km költsége - egyéb teljesítmények költsége Idegen teljesítés - anyagjellegő szolgáltatás - alvállalkozói teljesítések - egyéb igénybevett szolgáltatás Közvetlen önköltség (1+2+3) Közvetett önköltség MEE központi hozzájárulás Teljes önköltség + MEE rezsi (4+5+6) Minimum elvárt fedezet (a teljes önköltség 10%-a) Kalkuláció összege (7+8) = ÁFA alapja ÁFA: (9-re) Számla végösszege (9+10)

A kalkulációs tételek tartalma: 1. Anyagköltség: A tevékenység várható elvégzéséhez közvetlenül szükséges anyagok felhasználásának értéke. 2. Igénybe vett saját élı- és holtmunka ráfordítások (saját teljesítés): A munka – tevékenység elvégzéséhez közvetlenül szükséges saját teljesítmények értéke: − munkaóra költsége: a tevékenység várható elvégzéséhez közvetlenül szükséges óra szorozva a hozzá tartozó egység költség-Ft/ó- árával − gépjármő km költsége: a tevékenység várható elvégzéséhez szükséges gépjármő km felhasználás szorozva a hozzá tartozó egység költség-Ft/kmárával 3. Idegen teljesítés: A tevékenység elvégzéséhez közvetlenül szükséges nem saját teljesítések értéke: − anyagjellegő szolgáltatások − alvállalkozói teljesítmények − egyéb igénybevett szolgáltatások. 4. Közvetlen önköltség: A munka várható elvégzéséhez közvetlenül szükséges költségek (anyagköltség, igénybe vett humán- és holt erıforrások, idegen teljesítés) összege.

13/19


/

G. 5. Önköltség számítási- és árképzési szabályzat 5. Közvetett önköltség: A tevékenység végzése során nem közvetlenül felmerülı, de a tevékenységekre felosztható költségelem. Számítása: a tény közvetett/közvetlen költség aránya alapján képzett %-os kulcs szorozva a várható közvetlen költséggel. 6. MEE központi hozzájárulás (MEE rezsi): a nettó árbevétel 10 %-a 7. Teljes önköltség+ MEE rezsi központi hozzájárulás összege.

a közvetlen és közvetett önköltség, valamint a MEE

8. Minimum elvárt fedezet: A teljes önköltség 10%-a, a központot illeti meg 9. Kalkuláció összege: A teljes önköltség + fedezet 10. ÁFA: Kalkuláció összege szorozva a mindenkor hatályos ÁFA kulccsal. 11. Számla végösszege: Kalkuláció összege + ÁFA összege.

8.3 Utókalkuláció A tevékenység elvégzését követı számlázáskor a ténylegesen felhasznált teljesítmények figyelembe vételével a munkát utókalkulálni kell, ha értéke meghaladja az 1 millió forintot. A szerzıdéskötés során lehetıséget kell teremteni az így utókalkulált munkák többet költségeinek elfogadtatására.

9. VÉGREHAJTÁSÁÉRT ÉS VÉGREHAJTATÁS FELELİSSÉGE A jelen szabályzatban foglalt egységesen kötelezı elıírások végrehajtásáért az Egyesület Fıtitkára és az Irodavezetı együttesen felelıs. Az önköltségszámítás céljaira szükséges adatok szolgáltatásáért és tartalmi helyességéért a könyvelést végzı Bodricont Kft felel

14/19


/


1. sz. függelék:

Az önköltségszámítás alapfogalmai Költségnem A költségnem a költségeknek költség fajtánkénti csoportosítása, az Egységes Számlakeret 7-es számlaosztály Tevékenységek költségei és a 6-os számlaosztály Általános költségek számlacsoportjaiban kijelölt és meghatározott címenként, (anyag jellegő, ráfordítás, személyi jellegő ráfordítás, értékcsökkenési leírás) valamint a 8-as számlaosztály Értékesítés önköltsége elszámolására szolgál. Az 5-ös számlaosztályban másodlagosan könyvelünk az eredmény kimutatás érdekében. A számlarendet, az egységes számlakeretet az 1.számú melléklet tartalmazza. A kalkuláció szempontjából releváns költség nemek: (az Egységes Számlakeret 5.- 6.-7.-8. számlaosztálya) Csoportosításuk: • Termelési költség nemek. Közvetlenül a közhasznú/ vállalkozói tevékenységekhez kapcsolódó költségek • Általános költség nemek Közvetlenül a közhasznú/ vállalkozói tevékenységekhez nem kapcsolható költségek • Neutrális költség nemek: A vállalkozás gazdasági társaságként való mőködése kapcsán keletkezı ráfordítások és az azoknak megfelelı bevételek Önköltség: Az önköltség az üzletágak/ tevékenységek stb – elıállítására fordított élı- és holtmunka pénzértékben kifejezett összege. Költségtényezı: A tevékenységek költségeinek kalkulációs tételek szerinti elkülönítése. Elszámolási módjukat tekintve megkülönböztetünk közvetlenül és közvetve elszámolható költségeket. •

Közvetlenül elszámolható költségek azok a költségek, amelyekrıl már felmerüléskor megállapítható, hogy melyik kalkulációs egységre vonatkoznak.

•

Közvetve elszámolható költségek azok a költségek, amelyek több kalkulációs egység elıállításával is kapcsolatosak, melyeket elsıdlegesen vagy átmenetileg költséghelyen kell elszámolni, és késıbb lehet az egyes költségviselık között felosztani.

Közvetlen önköltség: Minden olyan tevékenység/megbízás teljesítése, elıállítása, megvalósítása érdekében felmerült, megközelítıen arányosan változó költség, amely a kalkulációs egységre közvetlenül, illetve a kalkulációs egységre jutó értéke megfelelı mutatók segítségével Változat: 2. 15/19 Magyar Elektrotechnikai Egyesület

/

G. 5. Önköltség számítási- és árképzési szabályzat megállapítható és elszámolható. A közvetlen költségként elszámolandó költségek nem tartalmazhatnak olyan költségelemeket, amelyeket ezen szabályzat kötelezıen az Általános költségek közé sorol. Kalkuláció tárgya: Az egyesület tevékenységeinek végzése során az adott tevékenység vagy termék, szolgáltatás, amelyre az önköltség meghatározása irányul. Bruttó fedezet: A termék, szolgáltatás önköltségre vetített %-ban kifejezett összeg, amely magában foglalja: • a központi irányítás, és mőködés költségeit, az összes támogatói általános költséget • a hasznot Fedezeti összeg: Az értékesítés nettó árbevételének és elszámolt önköltségének különbözete. Fedezeti hányad: A fedezeti összegnek a nettó árbevételhez viszonyított aránya (%) Saját árbevétel: Az árbevételnek a továbbszámlázott idegen teljesítményekkel és az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett értéke.

2. sz. függelék Rendezvényszervezési kalkulációhoz a MEE honlapján található excel táblázatot kell használni. A táblázat letölthetı itt: http://www.mee.hu/tagoknak/dokumentumok/okiratok 3. sz. függelék Tanfolyam és vizsgaszervezési kalkulációhoz a MEE honlapján található excel táblázatot kell használni. A táblázat letölthetı itt: http://www.mee.hu/tagoknak/dokumentumok/okiratok 4. sz. függelék Kiadvány/ jegyzet kalkuláció kalkulációhoz a MEE honlapján található excel táblázatot kell használni. A táblázat letölthetı itt: http://www.mee.hu/tagoknak/dokumentumok/okiratok 5. sz. függelék

A MEGBÍZÁSOS MUNKA ELSZÁMOLÁSA ÉS A MUNKÁBAN RÉSZVEVİIK DÍJAZÁSA 1./ A szerzıdéses munka díjazása tekintetében - amennyiben arra hatósági áralkalmazási megkötöttség nincs elıírva - a megbízó és a megbízott szabadon állapodnak meg, figyelembe véve az árképzés általános szabályait. 2./ A munkában résztvevık a munkavégzés arányéban részesülnek díjazásban, melynek mértékét külön megállapodásban (megbízási szerzıdésben) kell rögzíteni. A zsőrizésben 16/19


/

G. 5. Önköltség számítási- és árképzési szabályzat részvevık közremőködését a munka elfogadásától függetlenül díjazni kell. Ennek mértékét, a szerzıdést a megbízott részérıl aláíró vezetı határozza meg. 3./ A munka elszámolását és az utókalkulációt a költségvetés tervezettel összhangban el kell készíteni.

4./ Készkiadásként kell elszámolni - a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelıen - a költségvetés tervezetben már figyelembe vett minden olyan személyi és közvetlen dologi kiadást is, amely a munka elvégzésével kapcsolatban merült fel (gépelés, sokszorosítás, fénymásolás, nyomdai költség, szállítás, alvállalkozói költség, kiszállás, taxiköltség, eszközök bérleti díja, anyagfelhasználás, stb.). Beruházási kiadás a szerzıdéses munka terhére nem számolható el. Saját személygépkocsi használat esetén az erre vonatkozó érvényes külön belsı szabályozás szerint kell eljárni.

17/19


/


6.sz.függelék

Kalkulációs egységek szerinti könyvelés fıkönyv

Cél szerinti (közhasznú) központ

Vállalkozás

terület, szakosztályok tanfolyam

központ

pl.NN

Terület, szakosztályok ….

szaktanácsadás

tanfolyam

rendezvények

szaktanácsadás

Lapok, kiadványok

rendezvények

….

Lapok, kiadványok

….

18/19


/


7. sz. függelék Elszámolási mintalevél gazdálkodó szervezetekkel történı éves pénzügyi elszámoláshoz a MEE központi költségekhez való hozzájárulás céljából. A könyvelési adatok és a 20….. évi mérleg alapján az alábbiakban közöljük a Szervezet 20….. éves vonatkozó pénzügyi adatait, illetve a Gazdálkodás rendje vonatkozó szabályai alapján, a MEE központi számlájára (Raiffeisen Bank 12010501-01103302-00100007) még átutalandó összegeket. Átutalási határidı: 20….. május 15. ………………….. Szervezet Szervezet 2008. évi bevétele

Gazdálkodási Központ felé szabályzat utalandó szerint utalandó összeg %

Mőködési bevételek Egyéni tagdíj Pártoló tagdíj Mőködési bevételek összesen: Célszerinti tevékenységek Tanfolyam bevétel Szakértıi munka bevétel Lapok, kiadványok bevétel Vállalkozás bevétel Célszerinti tevékenység bevétele összesen: Összes utalandó összeg * Eddig átutalt 2008. évi összeg * 2008 évre vonatkozó 2009-ban utólag utalt összeg Még utalandó összeg:

19/19


/

G. 5. ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI- ÉS ÁRKÉPZÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents