fus esztétika fftídí s&ótmk a mvaiall kép vagy cikk az elmúlt hét legnépszerűbb művészéről, vagy legidőszerűbb művészi eseményéről

NCISKA

f f t í d í s&ótmk A két

a

m v a i a l l

A

HÉT

H Ő S E

Uosz

k é p v a g y cikk az elmúlt hét legnépszerűbb művészéről, v a g y legidőszerűbb művészi eseményéről. A Uéi

UaüUüiútáia

u g y a n a z — görbe t ü k ö r b e n , az elismerés v a g y rosszalás f i n t o r á v a l , A

a

PaniUm^a írói a r c k é p e t a d m ű v é s z i é l e t ü n k egy-egy v i t a t h a tatlan nagyságáról.

A Ufamsty.

foU&zél

a nyilvánosság fóruma. Mindenki elmondhatja benne p a n a s z á t , észrevételét, b í r á l a t á t —• a »Fényszóró«-ról is. Bacáti

timiázás

eszmék p á r v i a d a l a , n y i l t sisakkal, a v i t á k lovagiassági szabályai szerint. A „Téutyszém"

UeUettotiUto

termékeny

Uécdésti

m é g n e m v á d a k , de azzá lesznek, ha nem k a p n a k kielégítő feleletet. A

t*ípMc6$á$a v á d a t emel, esetleg ítéletet hirdet, m i n d i g a művészi erkölcs t ö r v é n y k ö n y v e a l a p j á n .

WA^Uicadá a k ü l f ö l d m ű v é s z i érdekességű h í r e i n e k m e g a f o n j a . tflagyac

vidéki

Uhadá

az ország szellemi egységét szolgálja f r i s s értesüléseivel,

fUs esztétika az elméleti m ű v e l t s é g s z i k r á i v a l pezsdíti a művészi szépben elmerülő lélek örömét. Icák

is

k&wp/ek

k r i t i k a i t á j é k o z t a t ó , közvetítő az író és a közönség között, Muttkás-,

pacascd-

is

diák-szí*játszás

á l l a n d ó a n szemmel t a r t j a nemzeti, népi, d e m o k r a t i k u s k u l t ú r á n k egyik legnagyobb e r ő f o r r á s á t ,

a jövő k e r t j é n e k b ű b á j o s zsengéit á p o l j u k benne, a h ű kertész gondosságával és szeretetével. A ,,f&4yszácá''

ittuvésssi

tauácsadá(a

m i n d e n kérdésben rendelkezésére áll a m ű k e d v e l ő színjátszó-csoportoknak. üis

Uitíkóu alkalmi ismeretterjesztő rovatunk, a tudás tárháza.

*£evetzsládáuk feleletre készen v á r j a olvasóink kérdéseit, hozzászólásait.

a pesl/iíözönseg, ^ meh:
ANTAL

RAJZA

1945 AUGUSZTUS 16

. ÉVF. 4. SZÁM

í'tmusióró w #/ MŰVÉSZETI

F Ő S Z E R K E S Z T Ő .

B A L Á Z S BÉLA

*

HETILAP F E L E L Ő S SZERKESZTŐ; SZEGI P Á L

Jubileumi levél egy Kedves barátom, bocsáss meg, hogy megzavarom kultúrhistóriai tanulmányaidat, de egy világtörténelmi nagy esemény évfordulójára akarlak figyelmeztetni. Sajnos, szükség van rá, holott nagy történelmi tudásodat senki sem vonja kétségbe. De te a szóbanforgó korszakalkotó eseményt akkor sem vetted észre, mikor megtörtént, éppen ötven évvel ezelőtt és esemény voltát nem vetted tudomásul azóta sem, holott egy félszázad óta szakadatlanul tovább történik és egyre tovább alkotja korszakunkat. El se várhatom tehát, hogy ennek a jubileumnak dátuma fel tegyen jegyezve kalendáriumodban. Persze, te azért nem vetted észre ama korszakalkotó eseményt, mert tudományos akadémiádban nem akarják észrevenni az emberiség fejlődésének ezt az új fejezetét. Nem veszik tudomásul, hogy ötven évvel ezelőtt egy új művészet született. A múzsák évezredek óta hozzáférhetetlenül zártkörű társasága megszaporodott eggyel. 1895-ben megjelent az első mozgókép: a film. Azt mondod, hogy túlzok, ha korszakalkotónak nevezem? Annál is több: egyedülálló szenzációja a világtörténelemnek, hasonlót még nem látott az emberiség. Azért, kérlek alássan, mert amióta az emberiségnek tudatos, feljegyzett történelme van, nem fordult elő, hogy egészen új művészet született volna. Hiszen kiváló történész vagy, ezért te tudod legjobban, hogy a többi művészet kezdetei a mitikus őskor homályába, nyúlnak vissza. Sokszor alakultak át és megújhodtak. De principiálisan új, alapjában más művészet keletkezésének csak 1895-ben volt először tanúja az emberiség. Illetve lehetett volna tanuja, ha mindjárt észrevette volna. És ez az ötven év előtt adódott első lehetőség, őscsira, fantasztikus gyorsasággal fejlődött ki és teljesedett nemcsak százformájú hatalmas és finom művészetté, hanem minden más művészetnél hatalmasabb szociális tényezővé is. Az egyetemen juttattak végre szerény magántanari katedrát neki, de akadémiai méltósága még nincsen. A tudományok szentelt csarnokaiban még nem szalonképes az új múzsa és ami nagyobb baj, a középiskolabán nem tanítják esztétikáját annak a művészetnek, melynek minden más művészetnél inkább ki van szolgáltatva az ifjú lélek a moziban. Pedig a film válósággal népművészetté lett. Nem olyan értelemben, hogy a. nép csinálja,, hanem sajnos, fordítva, úgy hogy a mozi formálja, a nép szellemét és a nép védtelen, mert nincsen válogató, nevelt ízlése, nincs filmműveltsége. Hiába lett a film ötven év alatt világraszóló művészetté, melynél erőteljesebb sohse volt ezen a földön, azért ma sem anyaga az általános műveltségnek. Mert úgy-e te, kedves barátom, nem tekinted művelt embernek azt, aki nem konyít irodalomhoz, zenéhez, festészethez stb. Neked magadnák, kétszeres doktor létedre, halvány sejtelmed sincs a filmművészetről, mégis mindenki a legműveltebb emberek egyikének tekint. De ez tévedés. Mert amikor 1905-ben a Lumiére-testvérek az első filmszalagról vászonra vetítették az első mozgóképet, akkor nemcsak egy új művészet indult útjára, hanem annál sokkal több: egy új érzékszerv, egy új emberi képesség támadt a világ érzéklésére és felfogására és ezzel elindult egy új útja az emberi fejlődésnek. Marx Károly mondotta, hogy bár a lének materiális feltétele és forrása, a hallés és a muziitás produkálja a zeneművészetet, viszont a zene vissza„Jva fejleszti a hallást, produkálja a muzikalitást és még hallószervünket is átalakítja. Marxnak ezt a zseniális megállapítását, azt, hogy nemcsak az ember teremti a művészetet, hanem egyúttal a művészet is hatásával szakatlanul teremti az embert, ezt a tételt a film ötvenéves

f

akadémikushoz

fejlődésében szemünk láttára ellenőrizhető faktumokkal bizonyította. , ,, ,,, , , Nektek ott az akadémiában, ahol a latosról szolo tudományos fóliánsok sorakoznak a polcokon, sejtelmetek sincs róla, hogy megtanított bennünket a film látni, hogy tanított optikai eszmetársításra és következtetésre, optikai szimbólumoknak és a mimikai kifejezésnek megértesere. Tanított bennünket, mondtam, mert igenis téged i* tanított, fejlesztett, csak nem veszed tudomásul. Mert úgy-e minap is voltál, azért moziban, mint mondani szoktad» a feleséged kedvéért. De é&njakran szokott előfordulni és te, ha fanyalogva nyilatkozol is a filmről, de megértetted, igaz-e, a történetet, melyet ábrázolt? Es en azt állítom,, hogy húsz év előtt ugyanezt a filmet egyszerűen nem értetted volna meg, mert látásod még nem volt hozzáfejlődve. Nem hiszed? Bizonyítom. , Íme néhány érdekes dokumentum a film törtenetebol: Mikor Griff Uh, a nagy hollywoodi rendező, a filmművészét apja, első és eddig legnagyobb zsenije, először mutatott premier-planban részletképeket: külön fejet, kulon kezet... akkor a közönség között pánik tört ki és a nézők kimenekültek a moziból. Én magam beszéltem 15 év előtt Moszkvaban egy szibériai parasztleánnyal, egy írni-olvasni tudó, rendkívül értelmes mechanikussal, aki még sohasem volt városban és még sohasem látott filmet. (Ma már ez Sziberiaban sem volna lehetséges.) El is küldtük mindjárt moziba. Halálsápadtan jött haza. »Szép volth — kérdeztük. — »Szép-e?«. — csodálkozott szemrehányóan. — »Hogy tehet az szép?& — »Miért« — kérdeztük meglepetve. — »Borzasztó volt. Széttépett embereket láttam. Derékban kettévágva, meg levágott óriási fejeket. De azért mozogtak, beszéltek és néztek.i . „ ,,, Ez a Fanja nevezetű okos leány, miután rabeszelésünkre még néhányszor elment a moziba, nagyon hamar megtanulta a szétvágott részképekből összeállítani, összelátni az egész embert és az egész jelenetet, úgyhogy hamarosan nem is appercipiálta külön a részképeket. Megtanult optikailag kombinálni és kiegészíteni, amit minden mozilátogató gyerek tud ma, de valamikor oly vakmerő újítás volt, hogy az emberek nem értették. De megtanultak látni. Látóképességük fejlődött. Te, kedves barátom, érted a filmeket és nem is tudod, hogy milyen új képességre, kultúrára tettél szert. Pedig ez a látáskultúra, ennek a képesbeszédnek művészete, az optikai kifejezésnek ez az új technikája hihetetlen gyorsan finomodott és komplikálódott. Volt ido, mikor uj filmet, melyet bemutatásakor élveztünk, öt évvel hamarabb nem értettünk -volna meg. Nem mély, gondolatait, rejtelmes értelmét, hanem egyszerűen azt, hogy mit jelentenek db

Talán még te is emlékszel arra a gyönyörű Chaplinfilmre. melyben Charley elutazó szerelme után rohan a pályaudvarra, de elkésik? Látjuk őt kirohanni a perronra. Ám ott már nem látunk se síneket, se vonatot. Csak ami nyit, hogy este van és Chaplin arca premier-plán tölti be az egész vásznat és kereső pillantása valamit sorban végignéz. És aztán ezen a nagy arcon fény-amyek-fenyárnyék váltakozva suhannak el egyre sebesebb tempóban. Mikor ezt a filmet Berlinben először bemutattak, kevesen értették meg, hogy ez o kep mit jelent. Egy félév múlva már minden gyerek tudta volna, sőt látta volna, hogy a vonat ment el éppen és annak mozgó fényei csapódnak Charley arcára. , A film kifejező képesbeszédének kultúrája annyira nőtt. hogy nem keli mindent megmutatnia. Mint ahogy sorok között tudunk olvasni, úgy tudunk már képek között

látni. Te is, kedves barátom, ilyen kultivált néző lettél, te is megérted, úgy-e, a következő film jelenetet: Egy férfi ül elbúsultan egyedül egy sötét szobában. Egyszerre oldalról fény vetődik rá, A világosság felé fordítja arcát, belülről is felderülve. Néz, remélve vár, szeme kér. Most a fény lemúlik árcáról. Elsötétül az arc. Elsötétül kifejezése is. A fej lekonyul. Nem tudod, mi történtf Dehogy nem! A szomszéd szoba ajtaja kinyílt. Onnan hullt be a világosság. És ott az ajtóban állt az asszony tétovázva, jöjjön-e be. De megint becsukta az ajtót. Néma, sorsdöntő pillanat volt. Szép, finom, kifejező filmjelenet volt. De öt esztendővel azelőtt a közönség még nem értette volna. Filmkultúránk sokkal gyorsabban fejlődött, mint irodalmi kultúránk. Hiszen azért olyan kacagtatóan komikusak a régi filmek. Nem tudjuk elhinni, hogy tizenöt év előtt mi magunk ezeket a groteszk gyerekesség eket komolyan vehettük. De hát nem nagyon különös dolog ez? Nem tűnik ez fel neked, mint kultúrtörténeti probléma? Hiszen, régi művészet különben nem szokott komikus lenni, még a legprimitívebb, legnaivabb művészet sem. Am ez bizonyítja filmkultúránk fejlődésének roppant gyorsaságát. Más esetben ugyanis a régi művészet régi nemzedékek régi szellemét fejezi ki. Históriai kosztűm. Nem nevetséges. De a régi filmeket még mi csináltuk, még mi »hordtuk«. Nem kosztűm, hanem elavidt divat. Nem distanciából nézett másik kor, hanem a mienknek tökéletlen, esetlen formája. Egy régi vitorlás gálya gyönyörű, de az első lokomotívok komikusak. Íme, az ötvenéves film szédületes fejlődése. Kérlek szépen, kedves akadémikus barátom, ne emlegesd Shakespearet meg Tolsztojt, ha az irodalom magaslatáról akarod lenézni a filmet. Én is tudom, hogy sok ocsmány film van, de nem annyi, mint amennyi ocsmány könyv. És ha olyan ocsmány filmeket játszanának a pesti

Születésnapi Sok évvel ezelőtt, augusztusi kánikulában, néhai Málnai Béla, a kitűnő építész villájának kertjében, lampionnal díszített fák és csillagoktól roskadozó ég alatt, egészen szűk baráti körben ünnepeltük Heltai Jenő ötvenedik születésnapját. Akkor a megilletődött tisatelet és a kíméletlen fiatalság szemüvegén át öreg úrnak láttam. Most, sok év tapasztalata és érettebb emberismeret alapján, ismét megilletődött tiszteletid látom, hogy az »öregúr«, ahogy írásaiban sűrűn nevezi magát, lelkében ma is milyen elnyűhetetlenül fiatal. Mázsás termetét megtépázhatta az elmúlt esztendők ádáz, gyilkosi fergetege, de költőleikének örökifjúságát nem tudta kikezdeni. Heltai Jenő, ostrom közben, a zsúfolt óvóhelyen verset írt. Egyiket a másik után. Azóta is áradnak belőle a klasszikusan bölcs és franciásan szellemes, frissnél frissebb költemények, jóllehet életkörülményei éppen nem kedveznek az alkotásnak: harmadmagával lakik egy panziószobában. Az üldözés megaláztatásaiból az európaszerte tisztelt írónak éppúgy ki kellett vennie részét, mint bárki másnak. írásai nem pótolták iratait. Méltósággal és őszinte belenyugvással viselte sorsát. A legőszintébb belenyugvással. — Arról, hogy én min mentem keresztül, nem érdemes beszélni, mások vészesebb dolgokat éltek át. Amiről szerinte nem érdemes beszélni, az a következő: — A Gestapo foglya voltam a Szabadsághegyen, akkor internálási rendelettel kerültem as toloncházba, ahonnan a Svéd Vöröskereszt szabadított ki. Álnéven bujkáltam, majd két hónapig egy bérház óvóhelyén éltem Budán. Megkérdezem: feltételezi-e, hogy senki sem ismerte föl! — Azt hiszem, mindenki felismert, de az emberek jók voltak hozzám, senki sem jelentett föl., Beggeltől estig és estétől hajnalig ugyanabban a karosszékben ültem. Átdolgoztam Moliére »A nők isko!ájá«-nak fordítását, Es verseket írtam. Visszatértem oda, ahol írói munkásságomat kezdtem. — Mivel magyarázható, hogy olyan körülmények között versek születhettek! — Éppoly megmagyarázhatatlan és éppoly természe•ites. mint bármely más környezetben. Különben is oly soká tartott az az élet ott az óvóhelyen, hogy szinte normalizálódott a koplalással, kényelmetlenséggel, veszedelmekkel. Fejük fölött rommá lőtték a házat. Ahogy erre vissza-

mozik, mint amilyen ocsmány színdarabokat játszanak ma a pesti színházak, akkor a mozikat már rég be kellett volna csukni. Mert ellentétben a színházakkal, a jó film az, amelyiknek a nagyobb sikere van. íme az ötvenéves film tömegkultúrája. Majd még te is megtanulod respektálni, kedves barátom! - r MÍl gondolsz, nem volna-e méltó cselekedet, ha est az évfordulót észrevennők, ezt a jubileumot méltón megünnepelnek? Persze, hogy először az illetékes filmszervezeteket kellene megkérdezni, nem készülnek-e saját nagy ünnepük megülésére?! Nem akarják az új szezonban bemutatni a film oskorát és a film első nagy klasszikusait, a némafilmkultúra remekeit, magyarázó előadások kíséretében. Ezeknek az ünnepi ciklusoknak a bemutatása biztosan nagy sikerrel járna. Erkölcsi sikerükhöz nagyon hoszájárulna, ha más kulturális szervezeteink is észrevennék ezúttal, hogy miről van szó és hozzájárulnának a jubileum jelentőségének emeléséhez. Mi volna, ha az egyetem, az akadémia, sőt Isten bocsá, a kultuszminisztérium is eszrevenné, hogy itt kultúráról, mégpedig népkultúráról van szó? . tTe, í"®0^ hogy minden történeti fejlődés feltétele és | biztosítéka a történelmi Öntudat. Egy ilyen méltón megünnepelt jubileum tudatosítaná a filmművészetnek és filmkultúrának roppant jelentőségét. Ilyen világosságba emelve kényszerítené a filmművészetet arra, hogy saját méltóságát is jobban megőrizze. Kérlek, kedves barátom, hogy az ötvenéves film jubileumi hónapjában tartandó előadások közül te is vállalj el egyet, mégpedig az Akadémián! A Fényszóró mindenesetre elvállalja ennek a jubileumnak előkészítő szervezését és felhív mindenkit, hogy ezt illető ajánlataival és j propozícióvál jelentkezzék. Balázs Béla

Heltai Jenővel emlékezik, szélesen mosolyog és kedves humorral meséli: — Volt ott egy öreg, nyugdíjas urasági ina®., Az ő társaságában pipázgattami — amikor volt dohányunk — és vele beszéltem meg a harctéri helyzetet. Egyszer, miközben a házat egymásután érték a belövések, azt mondte: »a mult világháborút megnyertem*. Ügy értette: ápen úszta meg. Most mát megnyerte a (másodikat is. Vele együtt én is megnyertem. írói terveiről kérek programot. — Mindenekelőtt befejezem Arisztofanész »A nők köztársasága« című komédiájának fordítását. Ebből négy felvonás megvan már, 1az ötödik azért késik, mert jegyzeteim elpusztultak és a görög-latin Arisztofanész-kötetem is. Elpusztult ezenkívül sok kéziratom és ötven év irodalmi levelezése: Kiss József, Bródy Sándor, Babits, Ambrus, Molnár, Ignotus, Salten, Amiéi és mások levelei. —Miért nem jelent meg a könyvnapra a várt regény? — Lakásviszonyaim miatt. Éjjel szoktam dolgozni cs a panzió szobája, ahol' ma isi családostul lakom még, erre nem alkalmas. Voltaképpen nem is sajnálom, hogy abba kellett hagynom a munkát. Készülő regényemben azokat a naplójegyzeteket iparkodtam felhasználni, melyeket a németek bejövetelének napjától egészen a felszabadulásig írtam. í g y legalább eltávolodom egy kicsit a túlságosan közelmúlttól. — A kész művek hol és mikor lesznek láthatók! — »A nők iskoláját
Hölgyeim és Uraim ! A budapesti kabarék mostanában fennen hirdetik, hogy ezentúl nem csak olcsó viccekkel, szemtelen tréfákkal, izgató szamárságokkal akarják szórakoztatni a nagyérdemű közönséget, hanem valami mást, többet, jobbat, értékesebbet is akarnak »nyujtani« a megszokott kabaré-szórakozásnál. Irodalmat. Én kicsit megijedtem sttől a hírtől. Nem az irodalomtól ijedtem meg, hanem a kabarétól, mely megijedt önmagától s most gyorsan a nagyrangú irodalom gondnoksága alá akarja helyezni önmagát. N e m mondom, a kabarénak volt oka arra, hogy m e r j e d jen önmagától. D e nem azért, mert nem irodalmat csinált, hanem azért, mert rossz kabarét csinált, volna-e okosabb, ha a kabarék inkább arra törekednének, hogy ezután ne *iroda!mat«, hanem jó kabarét csináljanak? Mert a kabaré is lehet jó. S az irodalom is lehet rossz. S nem biztos az se, hogy ami irodalomnak jó, jó marad a kabaréban Is. Láttam például egy kabaré-tréfát, mit Maupassant egyik novellájából írt át egy kabaré-tréfa-szerző. A jó novellából rossz kabaré-tréfa lett. Mennyivel okosabb dolog lenne, ha a kabaré-szerzők rossz novellából jó kabarédarabot írnának s nem megfordítva ! . . . A kabaré, ha nem bízik önmagában, leteheti a lantot, ahogy mondani szokás. Az irodalom nem fogja megmenteni. Ha a kabaré az irodalomban látja mentőangyalát, mit lát önmagában? Bukott üzletembert, kit csak a jóindulatú, gazdag nagybácsi szanálhat? Vagy azt érzi, hogy csak egy más cég becsülete mentheti meg a bajba jutott kabaré-cég becsületét? Engem az szomorított el az irodalomnagybácsi árnyékába menekülő kabaré hangzatos Ígérgetéseiben, hogy az Ígérgető nagy hangosságában kishitűséget éreztem. Azt éreztem, hogy a kabaré már nem hisz saját hivatásában, saját stílusában. Én ugyanis eddig azt hittem, hogy a kabaré is irodalom. Speciális irodalom. A szatírának, a bohóckodásnak nemcsak ősi ösztönökön alapuló, de ősi írói hagyományokra is visszatekintő jellegzetes műfaja. A kabaréirodalomnak épúgy megvannak jellegzetes műfaji törvényei, mint ahogy a kabarészínpadnak is más törvénye, más színészi stílusa van, mint a nagy színpadoknak. A kabaré a vásári bohóckodó komédiások »vagány « vagy az

királyokénál is nagyobb szabadságával beszélhet. Csak találja meg a stílusát. N e felejtsük el, hogy minden igazi kabarétréfának van valami groteszkül keserű, komoly magoa. Az életnek, ha nem is mélyebb, de sokkal gyorsabb, sokkal közvetlenebb, tehát pogányabb kritikusa lehet a kabaré a nagy színpadnál s a nagy irodalomnál. Viccet csinál belőlem, belőled és önmagából is. S rangját az adja meg, hogy ezeknek a vicceknek milyen erkölcsi súlya van, az önvizsgálatnak és társadalom-kritikának micsoda merészsége nyilatkozik meg a viccelődésben.

Andai Béla és Pethes Sándor a Pódium; új műsorában (Várkonyi foto) Nem a nagybetűvel írt Irodalom hiányzik a kabaréból, hanem az igazi szatíra bátorsága. A Pódium Kabaré új műsorának bemutatója alkalmából mondom el mindezt Önöknek, mélyen tisztelt uraim és hölgyeim. A »Podium« új műsorában ugyanis kétségtelenül kaptunk egy csöpp jó irodalmat, s ezzel szemben kaptunk egy zuhatagnyi rossz kabarét A jó irodalom ( I l l y é s Gyula Dózsa-versének minden színpadi trükk, hatásvadászó »szcenirozás« nélkül való nemesen szép előadása) azonban nem mentette, nem menthette meg a műsort. Pedig a csacska tréfák, tompaélű szatírácskák és érzelmes giccsek főszerepeiben a kitűnő Pethes Sándor jelent meg a Pódium deszkácskáin s ezen

kívül Peleki Kamill és Komlós Vilmos jellegzetes humora és Bárczi Kató szépsége is kitűnően érvényesült, — bocsánat — »dacára* az előadott daraboknak. Annál ízetlenebb, visszataszítóbb volt a saját arcának egyéni rútságával visszaélő Boros Géza komédiázása, szemforgatása és birkabégetés stílusában előadott énekszáma. De talán még rosszabb íze volt annak a »szeriőz« számnak, mely egy tucat József Allila-\erset gyúrt össze élőkép szöveggé. Nem tartjuk szerencsésnek a kísérletet, hogy érzékeny melodrámává, jelmezes színpadi játékká oldják a verset, csak azért, hogy a kabaré színpadán is elmondható, azaz elkomédiázható legyen. József Attila költészete épúgy nem szorul ilyen olcsó s a költészet stílusába (és be-, csületébe) vágó népszerűsítésre, mint Ady költészete sem, melyet a Pódium mult havi műsorán ért ugyanilyen kétesértékű megtiszteltetés. Ascher Oszkár, a kitűnő előadóművész álljon ki a függöny elé József Attilával is épúgy, mint Illyés Gyulával és a vers és saját előadó művészete stílusparancsait követve nemcsak tisztább, de mélyebb hatást fog elérni, még a kabaré, az ú. n. »irodalmi kabarét hallgatósága előtt is.

A kabaréműsorba, az önmagát egyszerűen, csak kabaréműsornak és nem Irodalmi Műsornak nevező, egyszerű, közönséges, szerény, de saját stílusával tisztában lévő kabaréműsorba is beilleszthető az igazi irodalom. Ne felejtsük el, hogy Münchenben Frank Wedekind csinált kabarét. Frank Wedekind, ugyebár, író volt. Volt olyan jó író, mint a mi kabaréink bármely írója. S odaállt kabarét csinálni. Miért? Mert írói egyéniségében, egész szellemi alkatában volt valami speciális szatirikus vonás, mely a maga írói rangját, irodalmi jellegét teljes mértékben megőrizve bele illett a kabaré kereteibe. Sőt, a kabaré stílus-törvényei szerint való megformálás volt a magától értetődő, a természetes ezeknek az írói mondanivalóknak kifejezésére. De, a kabaré volt területe Christian Morgenslernnek, a költőnek is. Pedig, aki ismeri verseit, tudja, hogy kitűnő költő volt. Igazi költő, igazi Irodalom. De a kabaréban az »Akasztófadalokat« adattal elő és nem Szent János evangélistáról irt,] egyébként gyönyörű költeményét. Bért Brecht és Kastner is költő. Irodalom., Tristan Bemard, Courtelin is irodalom.' Gábor Andor is az. Karinthy is, Heltai Is.j Van a magyar kabarénak is irodalma.' Olyan irodalma, mely méltó az irodalom névre. Ilyen irányban kereskedjen a: kabaré, ha irodalom is akar lenni. Stefan George, Keats, Paul Valery bármilyen nagy irodalom, semmiféle huncut ügyeskedés, szellemes szcenirózás nem fogja tudni »beleilleszteni« a kabaré műsorába. Sz. P.

SOMLAY

ARTÚR

MÉG MINDIG A LEAR KIRÁLYT SZERETNÉ ELJÁTSZANI Sotnlay A r t ú r , akiről annakidején egy világlap, a „ T h e S p h e r e " című angol folyói r a t a z t i r t a , h o g y a k o n t n e n s legjobb „ H a m l e t j e " most egy pehelykönnyű zenés vígjátékban vállalt szerepet. A közönség itt is lelkesen tapsol Somlaynak, de valahogy úgy érzi, m i n t h a egy orvostanári látna, akit azzal bíznak meg, hogy a „ p á c i e n s " ujjából kivegye a szálkát. Esetleg azt is kérdezheti a közönség, m i é r t vállalkozik erre Somlay? A k i t ű n ő színész e r r e azt válaszolja; — É n a Bibliától kezdve tisztelem a könyveket. Giottótól kezdve a festéket, Bachtól kezdve a muzsikusokat, H o m c r o s -

tói kezdve — aki törzsön és nemzeten túl először fedezte föl az e m b e r t — a költőket. É s jobban tisztelem Pindarost, az emberi sast, mint maga H o r a t i u s ! Aischylos óta tisztelem a drámaírókat. A magyar drámát pedig a világtörténelem d r tmaikölteményén, „ A z ember t r a g é d i á j á n " á t t a n u l t a m meg tisztelni és csodálni. Madách művében eszmei t a r t a l o m a r ö p í t ő lényeg és n e m a f o r m a , amelynek szigorú kompozíciójában a mondanivaló m a j d n e m meztelenül jut érvényre. É s látja k é r e m , mindezek ellenére, marad és jut e tiszteletemből a vaskos molnárlegényKassai polgárok, főszerepében

jó öreg M Plautusnak is, a nyers komédiák és vaskos t r é f á k szerzőjének m e r t a n é p e t szolgálta, a tömeget, amely mindig volt és mindig lesz és amelyet szórakoztatni, mulattatni verejtékes napi munkája u t á n , n e m okvetlenül és n e m mindig tartozik a legaljasabb, legmegvetend ő b b foglalkozások közé. — Milyen érzés olyan szerepet játszani, amely n e m a művész igazi t e r r é n u m a ? — H o g y m i és mekkora a művész igazi t e r r é n u m a , azt szűk keretek között lehetetlen kifejteni. H a rendelkezésemre bocsáth a m á az egész lapot, sokat beszélhetnék róla, de még mindig n e m annyit, hogy a kérdést teljes egészében f ö l t á r h a t n á m és megvilágíthatnám. í g y hát csak annyit, hogy a bohócnak igen sok köze van a legkomolyabb drámai művészethez is. És a „ m i n d e n e m b e r b e n n e m lakik "-elméletet is ismertetnem kellene. Mindezek helyett hadd m o n d o m el i n k á b b azt, hogy Novelli, a legnagyobb olasz színész nagy drámai szerepeinek eljátszása után n y o m b a n , az előadások után a helyszínen rögtön ráadást a d o t t . A színpadra kihoztak egy másik színpadot, sőt színházat, egy bábjáték házat, vagy ha úgy tetszik egy Paprika Jancsi-

V t ^

I

"SS*

Somtay a i>Művésjüek« főszerepében

jggü! ki

bódét. És Novelli, m o n d j u k a Velencei kalmár, vagy a Lear király u t á n eljátszott egy h a t - h é t személyes bábjáték-komédiát. Egyrészt azért tette, hogy megmutassa, h o n n a n indult el (Novelli fiatal korában bábjátékos volt), másrészt bizonyítani akarta, hogy ez semmivel sem alábbvaló művészet, m i n t - L e a r királyt eljátszani, ha mind a kettőt jól csinálja valaki. — ő s z i tervek? — Szeretnék egészséges lenni és szeretn é m még az idén eljátszani L e a r királyt. Vagy ez talán n e m aktuális darab m a ? Én úgy hiszem, hogy időszerű. H o g y miért? M e r t Shakespeare írta és ezzel még tartozom magamnak és a közönségnek. Kell egy színháznak lenni, amelyben ezt megtehetem ! Szeretnék az i d é n még egy aktuális darabot eljátszani, a Népgyűlölőt. Az öreg Ibsen írta, aki költő volt és az ilyen embernek kötelessége vagy száz évvel meg-

előzni a korát. Szeretném bebizonyítani, hogy Ibsen n e m poros, sőt/ma a legaktuálisabb, A darabot én fordítottam magyarra — magamnak, A rendezőválság kerül szóba. — Negyvenöt éve vagyok színiművész, — m o n d j a hangsúlyozva a második „ i " b e t ű t , — de öt ujjamon t u d o m megszámolni azokat a rendezőket, akik megfogtak. Az első Ditróí M ó r volt. aki előbbre vitte a magyar színészetet egy lépéssel, M e g is kapta érte a jutalmát. Szinte mezítláb, fillér nélkül járkált a Vígszínház körül vénségére. Azután egy Brahm n e v ű rendezőt kell megemlítenem H a r m a d i k élményem Staniszlavszky volt . És Jacques Copeau, m e g az öreg A n t o i n e .

BOLDOG ORSZÁG BOLDOG EMBEREI OROSZ SZÍNÉSZEK BUDAPESTEN

Féltizenkettő, éjjel, most jött haza alaltnyi pódiummal a, lába alatt megelőadásról Antonius Schwartz. a Pes- él ebből. ten időző orosz színtársulat kiváló Mikor tudja utánozni, utánzásokszavalóművésze. Puskin világszép ver- ra oly hajlamos, lelkes, tehetséges, sét, mondja nekem a pesti éjszakában. de sokszor végzetes vaksággal, vert Sajnos, nem tudok oroszul, de szinte szerencsétlen kis országunk az ilyen öröm egy pillanatra, hogy a szavak művészetpár tolást? Flaubert szerinti »rézüst kakof óniája* Boldog ország, boldog emberei! Ahol nem zavarja az impresszió torkonra- a tehetség komoly rubrikát kap az orgadó gyönyörűségét. »fíjuszut«, aki szágépítő kettőskönyvvitelben. S tán megkísérti a téli alkonyatban kocsin jegyzik is a tőzsdén! S talán van haza poroszkáló muzsikot. Messzi, olyan komoly árfolyama, mint, mondorosz hómezőkön kavargó hóvihar, juk, a tallérnak most, amin ugyan prüszkölő lovak, a hideg csengve fa- nem Puskin, nem Nyekrasszov. hanem gyasztja a kerékvasat. A csendbefa— Napoleon arcmása díszeleg. gyott erdő komor fenségét Puskin álKenyér a szájnak, kenyér a léleknek. — Reinhardt? modó lelke, rajzolja egy pesti szoba áhítatos hallgatói elé. Csak ülök Ki lenne oly vak. hogy nem látná eb — R e i n h a r d t nagy üzletember volt. K i ben, is az orosz nép beláthatatlan s hallgatom az orgánum meleg leheltalálta, hogy színész nélkül nincs színház nagyszerű jövőjét? letén belém muzsikáló testvériélek ölel- perspektívájú, Fenyő Rózsi M e g azt is, h o g y pénz kell a színházhoz. kezését a széppel. N a g y szerepeiről beszél, Katonáknak játszanak ezek a nagyszerű művészek: Helena Sumilov, a — J ó visszaemlékezni? — kérdezzük, moszkvai Grand Opera tagja, Sonja — Igen , » , Shakespeare, SttindbergSeitan, Mihály Goldstein, a versenyKÉT SZONETT 1944-BŐL díjas hegedűművész, Helena Faciewa H a u p t m a n n , M á r a i , , , Szép emlékek, É s népdal énekesnő, Nina Baranowska nem igaz, hogy elmultak ! Sok, sok e m b e r Irta: VAS ISTVÁN csodálatosan szép mezzoszopránjával, látta őket és a benyomás m e g m a r a d t az Karalowa Anna, Anna Redel és HrusUTÓKOR emberekben. E z é r t tévedés azt m o n d a n i , talov balett-táncosok, továbbá a két hogy a színész alkotása meghal, a m i n t a konferanszié: Dartly és Atyrow, Az utókor majd fintorog s utálja A társulat művészeti igazgatója: függöny legördül., Dehogy hal m e g ! O t t e zűrzavart, mert tud már élni szebbe Netjy Szkerzsem, Legfiatalabb tagél mindazokban, akik látták és hallották, juk Sonja Seitan, Shakespeare-színészés lesz majd újra aranyvalutája mint ahogy é n b e n n e m m e g m a r a d t sok-sok nő. »Ó, én még nagyon kezdő vagyok«, formákban, rendszerekben és hitekbe! nagy elődöm egy-egy alkotása, amelyet hárítja el magától a dicséretet. Megmagamban h o r d o k , amíg élek, tudjuk. hogy nagyon tehetséges, de Most minden őriilet felé kitárja rangidősebb kollégái iránti mélységes P, L . tiszteletből lép hátra az érdeklődés rekorhadt kapuit ez a kor s hitetlen flektorából. A legnagyobb csaták ideháborúja egy új hit torz nyitánya jén járt a harcterekre előadásokra, ennek elismeréséül bejárja most a »sztás lázban vaeog és izzad a hidegben. rokkaU (ha ilyenek ugyan vannak Oroszországban) a világot Interjút Irta: GYARMATI ERZSÉBET De annak, aki lényegét kutatja, egy sem ad. Hogy jövök én ahhoz — kifordult belét végre megmutatja mondja valami kedves, oroszba oltott Csitítgatom magam a gondolattal, franciasággal Antonius Schwartz. A a létezés. A vers üteme bennem, kollektív élet itt nemcsak szó, vérükké hogy te talán nem is éltél soha. vált kötelesség. Kerék, sróf, csapágy, Éu formáltalak szomjas akarattal, kint meg az ágyúk torka és eretnek szeg akar lenni csak mind a nagyszerű hogy ne legyek egészen mostoha. gépezetben, mely egy hatalmas nép gépek milliója megelégedettebb életét lélegzL Szerények, közvetlenek Én varázsoltalak fel, félelemből, korok zsíros fülébe hőrgi: uem! nemi (négy lépés hosszú, három lépés szé1944 máj (mint mély kút húzott a testem magánya) les szobácskában érzi jól és otthonosan magát a hozzám szállásolt műígy gyújtottalak meg, önnön tüzemből, vész) s ahogy tiszta, szelíd szemét és te világtalan életem világa. NYITOTT SZEMMEL széles arccsontjait nézem s hallgatom lelkes, kicsit tartózkodó, de baráti szavait, mind élesebben rajzolódik ^ ki Lehet, hogy én Is majd meggyávulok Mert nem hiúság és nem csak a vérség előttem a magyarral rokon orosz lélek és érdekel megint a tisztái szépség parancsa, és nem balga szeretet, arculata. Sétájukból hazatérve, csillogó és hallgatom a hullámok verését szemmel számolnak be Budapest szépa hit köt hozzád, egyetlen reménység, ségéről: »Tres joli! Magnifique!« Gyöés fákat és virágot bámulok hogy ember vagy, ki nekem született, nyörű város! S milyen kár érte, milyen halálos vétek volt előidézni pusztuláígy gondolkodom tejízű nevedről, és vonzanak a faunok, ámorok sát! gyengéd fényében még élek, vagyok, és nem birom a nyitott szem veszélyét Irán, Budapest, Bukarest, Bécs. Bercsak ez sugárzik r á m a fellegekből, lin. Repülőgépen a világ körül minmost szenvedem a látás szenvedélyét denhová, ahol katona honfitársaik várolthatatlanabb, mint a csillagok. s a lét förtelmének kitárulok ják, áhítozzak hazájuk dalba, versbe, muzsikába öltöztetett szeretetcsomagS most már egy éve, j a j mindjárt egy éve, ját. A szívét és talentumát küldi nekik s a nyers valóságot, esalódva, csalva, az orosz állam és viszik nekik a műés mindég ez, csak ez a gondolat, nem szűri már metaforába, dalba vészhonfitársak. Vendégem, az orosz a párásszemű, gyöngéd ifjúság, egy év fullánkja, egy év meredélye, recitátor, abból él, abból tart el aszszonyt, családot, magát, hogy szaval. hogy nem láthattál, hogy nem láttalak. Csak szaval, csak elmondja a költők de diadalt ülök a. ronda lázon: — Milyen varázslat szülessen a vágyból? üzenetét az emberhez, a költőét, aki a pusztulás fölött táncolni látom Oroszországban tud akkora lenni megSzemérmes szájból meztelen szavak, becsülésben és jelentőségben, mint a értelmem őrült nihilizmusát, hogy Orfeuszként az árnyékvilágból, világ hadvezérei. És a művész tud any1944 jlíti nyi' »hasznot« hajtani, hogy kéttalp&z életembe visszalopjalak,

CSITÍTGATOM...

B E A D V Á N Y VAS Z O L T Á N POLGÁRMESTERHEZ POLGÁRMESTER ŰR í

Alulírottak a Gyermekbarátok Országos Egyesülete és a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete nevében tisztelettel kérik, hogy állandó Gyermekszínház megteremtésére irányuló törekvéseiket támogatni szíveskedjék. Pedagógiai meggondolások és a Szovjetunió rendkívül fejlett gyermekszínház-kultúrája egyaránt azt bizonyítják, hogy az állandó Gyermekszínház megfelelő irányítás mellett a világnézeti és esztétikai nevelésnek hatásában semmivel össze nem hasonlítható tényezője lehet "Hágánvállalkozás a közelmúltban is tartott fenn ugyan gyermekszínházat, illetőleg rendezett bizonyos folytonossággal gyermekelőadásokat, ezek az előadások azonban világnézeti tekintetben bizonytalan és művészi szempontból sekélyes, sőt gyakran ízléstelen mivoltukban inkább negatív, mint pozitív hatást tehettek csak a gyermekiélekre. Ugyanez áll azokra az alkalmilag összeverődő kisebb színjátszó társulatokra, melyek manapság gyakran pedagógiai szempontból nem is megfelelő környezetben, minden művészi ós nevelői felelősség nélkül rendeznek gyermekelőadásokat. A főváros m á r csak mint iskolafenntartó sem , nézheti közömbösen, hogy a hozzánemértés és a nemtörődömség diszkreditálja a gyermekszínházat, mely a r r a van hivatva, hogy a demokratikus köznevelés egyik elsőrendű tényezője legyen. Az állandó Gyermekszínház nagyjelentőségű nevelő feladatát csak akkor teljesítheti, ha irodialmi és művészeti tekintetben egyaránt magasszínvonalú előadásaival határozott világnézetet képvisel. Mind e szempontok érvényesülését állandó bizottság fogja biztosítani, e bizottságot a Gyermekbarátok Egyesülete és a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének I f j ú s á g i Irodalmi Szakosztálya lígy kívánja megalakítani, hogy a Főváros és a Színművészeti Szaktanács képviselői is résztvegyenek benne. E bizottság gondoskodik legkiválóbb demokratikus szellemű íróink bevonásával a repertoárról és a gyermekszínház művészi színvonalának biztosításáról azáltal, hogy kitűnő színészeket és rendezőket szerződtetne, vagy állandó játékra vagy vendégszereplésre; »gyermeksztárok« pedogógiai szempontból káros foglalkoztatásától tartózkodnék, de gyermekek, főleg csoportos alkalmi szerepeltetésétől el nem zárkóznék. „ Az állandó Gyermekszínház épülete — megint csak a Szovjetunió gyermekszínházainak bevált példájára hivatkozunk — valósággal a gyermekkultúra központjává fejlesziihető. Ezért alkalmassá kell tenni a színielőadáson kívül gyermekhangversenyek tartására, bábjáték, esetleg film, stb. bemutatására, fel kell szerelni gyermekkönyvtárral, játékszerekkel ellátott játszószobákkal, kiállítási termekkel gyermekrajzok, gyermekek által szerkesztett játékok, stb. bemutatására. A színház állandó személyzetével és technikai berendezésével a r r a is alkalmas, hogy tanfolyamot tartson fenn iskolák, gyermekbarát-csoportok, i f j ú s á g i egyesületek rendezői, játékvezetői számára s így a magasrendű demokratikus szellemű színpadi kultúra kisugárzását országos viszonylatban is biztosíthatná. Ismerve azt az odaadó figyelmet, mellyel Polgármester Űr minden demokratikus nevelői és gyermekszoeiális törekvést kísér, tisztelettel kérjük, JHiH 1. engedje meg, hogy az állandó gyermekszínház létei'ii sítésére irányuló mozgalmat a Főváros égisze alá helyez81 zük és a »Fővárosi"« jelleget a színház címében is kidomboríthassuk; 2. részesítse a színházat erkölcsi és a kezdét nehézségei között a Főváros anyagi segítségében; 3. juttassa a színházat olyan állandó színházépülethez, mely világnézeti és esztétikai nevelő programjának megvalósítására a fentebb körvonalazott értelemben alkalmas; 4. számítsa e támogatás megadását a Főváros sürgős feladatai közé, hogy az állandó Gyermekszíniház, mint az ú j iskola kiegészítője, már szeptemberben, a demokratikus iskolareform megvalósulása küszöbén megkezdhesse működését. Előterjesztésük megértő támogatását bizton remélik igaz tisztelettel ^ a Gyermekbarátok és Pedagógusok Szakszervezete nevében Farkas Lidia Balázs Béla T. Waidapfel Imre Budapest, 1945. augusztus 7.

SwuUátz,

zeue,

ké^z&mívuwd

A FELSZABADULT BERLINBEN „Azok a rettenetes károk, — í r j a a Berliner Zeitung — amelyeket a nácik embertelen háborúja a berlini színházakon ütött, lehetetlenné teszik, hogy belátható időn belül rendbehozzák az épületeket. De azért a borzalom ós nyomorúság sem ölheti ki az emberekből a játék utáni vágyat. Az egyes kerületekben fiatal, lelkes színjátszó társaságok alakulnak és szegényes eszközökkel, iskolák aulájában, mozikban, vagy más többé-kevésbé alkalmas termekben állítják fel színpadjaikat és v á r j á k a közönséget, amelynek rombadíőlt utcák során kell eljutnia az előadásra." Ilyen körülmények között játszanak a berlini művészek. De játszanak. És egyre' többen játszanak. Két héttel a felszabadulás után már megindult a színházi élet, szólt a zene és a lapok büszkén írták: „Két héttel a felszabadulás után Berlin már táncol". A színházak legnagyobb része a könnyű m ű f a j t műveli, Operett, kabaré, varieté előadásokat tart. A szórakoztató hangversenyekben sincs hiány. Az UFA-Palast egyik tarka estjén így lépett a füg göny elé a konferanszié: „Kedves hallgatóim, most olyan művet hallanak, amelyet tizenkét évig tilos volt játszani. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő-egyveleg". A közönség zúgó, szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a magyar zeneszerzőt, akinek művei most hihetetlenül népszerűek Berlinben. Mindenütt Kálmán-melódiákat hallani. A kabaré és varieté műsorok igyekeznek bizonyos fokig irodalmi nivót is n y ú j t a n i Sohasem hiányzik egyegy Erich Kastner, Joachim Ringelnatz, Bert Brecht, K u r t Tucholsky remekmű. Szinte természetes, hogy Berlinben hatalmas Heinekultusz virágzik. A volt főváros szomjasan issza nagy költőjének 12 évig elfojtott szavait. Heinrich Heine újra elfoglalta helyét a legnagyobbak között, ahol eddig is volt, csak a hitleri szemfényvesztés elr-ejtette a német nép szeme elől. A szórakoztató m ű f a j o k mellett a komoly színpadi produkciók is megtalálják a maguk közönségét. Karlheinz Martin rendezésében Schnitzler és Wedekind egy-egy müve került előadásra, a „Berliner Kulturkollektiv" Klabund „XYZ" című, elragadó vígjátékát hozta szinre, a Fehling-Theater Shakespeare „Troillus és Cressida"-ját tűzte műsorára. A Deutsches Theater Schiller „Parazitá"jával nyitott, utána Lessingtől a „Nathan der Weise" következik Paul Wegenerrel a főszerepben, majd Thorton Wilder darabja, „A mi kis városunk". Paul Wegener a náci éra alatt majdnem teljesen viszszavonult a színpadtól, csak nagyritkán szerepelt itt-ott Most a legünnepeltebb német színész. A régi, nálunk is ismert színésznevek közül alig találunk valakit a berlini műsorokon. Viktor de Kowa, Kari Schmitt-W altér, Michael Bohnen, Peter Anders, Ilse Werner — többi csupa ismeretlen név. i Ellenőrizhetetlen hirek szerint Bökk Marika bombatámadás áldozata lett, Heinrich George, a német Kiss Ferenc pedig elnyerte méltó büntetését. A képzőművészek is megrendezték első kiállításukat. „Végre magunk mögött van 12 év kiállításainak minden üressége, hidegsége és hazug nagyképűsége — í r j a a Berliner Zeitung kritikusa, — Ű j művészet * van kialakulóban. Még csak a kontúrjai bontakoznak ki, de máris észrevehetők a szabadság és haladás jelei." A német képzőművészetnek különben nagy gyásza van. Káthe Kollvoitz, a legnagyobb berlini művész, a világhírű német grafikusnő meghalt. A német proletáriátus nyomorának döbbenetes ábrázolóját a hitleri barbarizmus tétlenségre kárhoztatta. Április 22-én, a nácikorszak és a háború borzalmaitól testileg és lelkileg összezúzva, egy kis szász faluban, Moritzburgban meghalt. Halálának híre csak jó három hónap múlva ért Berlinbe, ahol pedig már mozgalom indult meg a nagy művésznő hazahozatalára, A meisseni antifasiszta 1 szövetség és az orosz parancsnokság gondoskodnak méltó síremlékéről. Káthe Kollvitz meghalt, de neve nemcsak a művészettörténet lapjain él tovább, mint a szociális szemlélet nagy harcosáé, hanem a berlini munkások és mindazok szívében is, akik őt ismerték és szerették. Ez a berlini kultúrélet rövád keresztmetszete. Sokban hasonlít a mienkhez. Ott is kíÉSdenek a nehézségekkel, de lelkes és odaadó munkával diadalmaskodnak az akadályokon és a nácirendszer okozta romokon fel fogják építeni a német nép kultúrájának ú j világát.

GAÁL F R A N C I S K A A

SZOVJETUNIÓ

LEGNÉPSZERŰBB

A Szovjetunió mozilátogató tömegei csak úgy h í v j á k : » m á l i n k a m á m m a « , a kismama. K a l a p j a , melyet ebben a filmben viselt, hosszú évekig a legnagyobb d i v a t volt az orosz nok koreben. É s m o s t , m i r e e s o r o k m e g j e l e n -

nek, máx Moszkvában van Gaál Franciska, a pesti színpadok népszerű »fruská«~ja. A m a g y a r m ű v e s z e k közül e l s ő n e k é r t e a m e g t i s z t e l ő m e g h í vás hogy a Szovjetunió vendégekent töltsön n é h á n y h e t e t M o s z k v á b á n és i s m e r k e d j é k m e g közelebbről az orosz néppel. E l u t a z á s a e l ő t t f e l k e r e s t ü k p e s t i lakásában. Éppen izgatottan várta a szovjet k a t o n a i h a t ó s á g o k értesítését, hogy m á s n a p indul-e m á r a repülőgép. a m e l y 6 ó r a a l a t t . M o s z k v á b a röpíti. - - M á r 1936-ban s z e r z ő d é s t k í n á l t a k Moszkvába, azonban k o r á b b i kötelezettségeim Amerikába szólítottak. Hoilvwnódban, mielőtt első f i l m e m , a

A iKisraama

főszerepében

FILMSZÍNÉSZNŐJE

»Kalózkisasszony« f o r g a t á s á t elkezdték volna, alá kellett vetnem m a g a m a híres »sztár-készítő« m ű h e l y t o r t ú r á i n a k . A l e g f u r c s á b b e r e d m é n y az volt, hogy előírás szerint 6 hónap alatt 3 centivel m e g is n ö v e s z t e t t e k . . . Fran-

ckot

Tone, Frederic

March

és

Bing

Crosby voltak a partnereim a három, Hollywoodban készült filmemben, mel y e k k ö z ü l a z e g y i k e t Cecil B. de Mille rendezte. — Amerikában azonban a néppel nem érintkezhettem. Ezért jelentett számomra kétszeres élményt, mikor a szovjet felszabadító csapatok tagjai f e l i s m e r t e k . F e l e j t h e t e t l e n e m l é k e m az a jelenet, a m i k o r a balatoni ország úton leállították a páncélosok sorát s e g y orosz k a t o n á k b ó l álló r ö g t ö n z ö t t k ó r u s elénekelte n e k e m a »Péter« e í m ű filmem Brodszky-tangóját. — Azóta állandóan otthon éreztem m a g a m köztük. B a r á t i kapcsolatunkra a k o r o n á t ez a m e g h í v á s t e t t e f e l , a legnagyobb megtiszteltetés, amely mag y a r s z í n m ű v é s z t érhet. S e m m i f é l e kötelezettséget nem kellett vállalnom, c s a k m e g k é r t e k : f o g a d j a m el v e n d é g s z e r e t e t ü k e t . é s i s m e r k e d j e m meg- a néppel, mély a n n y i r a a szívébe zárt. Mi ennek a népszerűségnek a titka ? Egyszerű a felelet: ez a törékeny színésznő m i n d i g csak olyan szerepet játszott, mely ö s s z h a n g b a n állt egyéniségével. Elesett emberkéket, a l a k í t o t t akik — á t h á g v a a régi társadalom íratl a n m e g k ö t ö t t s é g e i t —• a b e l ő l ü k ki á r a d ó szeretet varázsával boldogulnak és t e s z i k b o l d o g g á a k ö r ü l ö t t ü k é l ő k e t A m ű v é s z e t az a h a t a l o m , a m e l y köz ö s n e v e z ő r e t u d h o z n i o r s z á e o b a t és nemzeteket S most a baráti n a g y biro d a l o m b a egy m ű v é s z n ő i n d u l t tőlünk k ö v e t s é g b e , a k i n e k a l a k í t á s a i b ó l a szeretet n é p e k e t ö s s z e k o v á c s o l ó e r e j e sugárzik. . R e m e n y i l*y. Nagy .iiMÍbcn kisfiú

Zenei népművelést tervez és a pentaton világtérképét rajzolja SZABOLCSI BENCE Szép-utca 5, félemelet. Itt van a Székesfővárosi Népművelés központi hivatala. Ebben a rendkívül fontos kultúrintézményben is megtörtént a demokratikus átszervezés. Az új vezető, dr. Faludt János, a a zenei szakosztály élére dr. Szabolcsi Bencét hívta meg. Néhány napja csak, hogy világhírű zenetörténészünk elfoglalta hivatalát. A terveiről kérdezem. — M é g a kezdet kezdetén vagyunk — mondja szokott szerénységével. — Egyelőre egy zenetörténeti előadás-sorozatotállítottam össze, melyet a Népművelés a Zenészek Szabadszervezetével karöltvqfogffendezni. ö s s z e foglaló címe ; „ A zene nagy évszázadai." — Gondolok egy még szélesebb rétegekhez szóló szemináriumfélére is. Itt az operairodalom legkiválóbb alkotásainak ismertetése révén a népszerű műfaj mélyebb művészi tartalmának, stílustörvényeinek megértéséhez akarunk adni irányítást. Eddig a kultúrpolitikus beszélt. Most Szabolcsi zenetudóst szeretném megszólaltatni. Kikérdezem újabb búvárkodásainak keleteurópai és ázsiai vonatkozásai felől. — Bécsben dolgoztam 1932-ben — így kezdi intim beszámolóját —, akkor került kezembe Patkanov osztjákfoldi údeírása. Az ebben közölt, kezdetlegesen leírt dallamok feltűnő rokonságot mutatnak régi magyar sirató énekekkel. Hazatérve, ezen a

nyomon kutattam tovább és 1933-ban a Néptanulmányi Társaságban előadást tartót tam a magyar népzene keleti rokonságáról. — A további kutatásnalcnagy lendületet adott Kodály Zoltán azzal, hogy behatóan foglalkozott a cseremisz anyaggal és pontos megfeleléseket mutatott ki a magyar és cseremisz dallamtípusok közt. 1936-ban azután Oroszországból Illyés Gyula elhozta a csuvas dalgyűjteményt. A nagy Volga' hajlásban élő csuvasok a török népcsalád hoz tartoznak, nekünk közeli nyelvrokonaink. Mióta a Szovjetúnió tagállamaként önálló köztársaságot alkotnak, népi kultúrájuk nagyot fejlődött, Zenei emlékeiket rendszeresen gyűjtik. A csuvas kiadványok, valamint újabb tatár és mongol publikációk bizonyítják, hogy Közép- és Keletázsián keresztül láncszerűen kapcsolódnak a régi magyar dallamokkal rokon pentaton típusok, egészen a Kínai Falig. Ez a láncolat pontosan kirajzolja azt az utat, melyet török törzsek Ázsiából Európába tettek meg a népvándorlás idején. A dallamtörténet igy

kulcsot ad az őstörténethez,

— Itt van egy nagyon szemléltető példa a Bartók—Kodály gyűjtésből régóta ismert szép régi magyar dallam: Fehér László lovat lopott. Ennek sorra előkerültek mongol, kalmük, csuvas, cseremisz és magyar változatai:

á) Magyar dallam (Kodály gyűjt.)

b) Cseremisz. dallam (Vaezitjev gyűjt.)

dallam (Maximov gyűjt.)

d) Kalmük dallam CRudnyev gyűjt.)

€•} Bajkai-vidéki ir.ongol dallam (Baskujev gyűjt.)

1!

— Idáig jutottam a kutatásban 1938-ig. Azóta még egy fontos lépés történt, M e g állapítottam, hol fordul elő az ötfokú skálán alapuló, vagyis pentatonstílus az egész világon: Középamerikában, Dél-Amerika nyugati részén, azután a kelta népeknél ifin (skótok, irek, Wales és Bretagne iakói), Keletafrikában, Előázsiában, Közép- és Keletázsiában, — ehhez a vonalhoz csatlakozik azután a már említett magyar-középázsiai lánc. Megpróbáltam fölrajzolni ennek az összefüggésnek világtérképét. •'•v — És ezen a ponton kapcsolódott munkám az orosz kutatáshoz. Vavilov orosz tudós terjedelmes tanulmányt tett közzé a ter-

II

B I

mesztett növények eredetéről, ö is térképet

Íl 1

mellékelt, amely — nagy meglepetésemre — szinte vonalnyira egyezik az én pentaton, térképemmel. " — V?vilov is, én is a legrégibb e m beri műveltség fókuszaiban találtuk meg, amit kerestünk. Ez a találkozás világosan mutatja, hogy a pentaton-stílus nem valamilyen primitívség, hanem a magas kultúra jele és hordozója,

IO

—> A szovjet-magyar kultúrkapcsolatok most már megnyílt lehetősége a népi zenetudomány terén is sokat igér. Én már 193 ben ki akartam menni Oroszországba, töre!l vésemet Kodály melegen pártfogolta. Nagyon érdekelt volna a leningrádi fonogrammgyűjtemény, mely a legnagyobb, leggazdagabb a világon. Onnét Moszkvába, a Volgavidékre és Mongóliába szerettem volna e íjutni. Egy ilyen kutató-út, melyet most már lehetne megvalósítani, e xpedíció-szerűen óriást meglepetéseket hozhatna.

* A Szovjet-Magyar Művelődési Társaság, úgy tudjuk mindent elkövet, hogy mielőbb oroszországi tanulmányútra indulhasson néhány magyar tudós. Ezek közül bizonyára nem fog kimaradni Szabolcsi Bence. Egyébként, értesülésünk szerint rövidesen még egy fontos munkahelyről gondoskodnak számára itthon. Küszöbön áll kinevezése a Zeneművészeti Főiskolára, ahol egyetemi fokon szándékozik műveim és előadni az összehasonlító zenetörténetet. L. V.

„SÍR ÉS JAJGAT A SZÉLES DNYEPER" Ellátogatott Budapestre az állami u k r á n ének- és t á n c e g y ü t t e s . B e m u t a t kozó hangversenyét a Magyar-Szovjet Művelődési T á r s a s á g r e n d e z t e m e g a Vörös Hadsereg h á z á b a n . A volt tisztikaszinó p a l o t á j á b a n gyönyörű o t t h o n t varázsolt m a g á n a k a főváros . szovjetorosz helyőrsége. A t á g a s lépcsőház sarlók a l a p á c s o t stilizáló üvegfestményein á t széles p á s z m á k b a n szűrődik b e az alkon y a t i n a p s u g á r . U d v a r i a s rendezők kalauz o l j á k a második emeleti h a t a l m a s díszt e r e m b e a m e g h í v o t t a k százait. Megteltek a széksorok, zsúfolva vann a k a p á h o l y o k is. Egyszerre színes csop o r t perdül ki a vörös bársonyfüggön y ö k k e l bedíszletezett s z í n p a d r a . Tarka k a t r i n c á t , hímes p r u s z l i k o t , virágos p á r t á t viselő b á j o s f i a t a l nők az első sorban, m ö g ö t t ü k délceg legények bő buggyos, k é k csizmanadrágban, lobogó fehér ingben. Csupa daliás szépség, csupa friss életerő. A színpad előtt elhelyezkedik a zenekar is. Balról n é h á n y vonóshangszer, jobbról a puzónósok és k l a n é t á s o k . Közép ü t t h á r o m h a r m o n i k á s , egyikük festeniv a l ó a n szép, szőke h a j a d o n . Sztálinról szóló k a n t á t á v a l k e z d ő d i k a m ű s o r , A melegzengésű, t i s z t a k a r e g y ü t t e s énekében ünnepélyesen szárnyaló dall a m zúgó t a p s o t a r a t . Az u k r a j n a i front gyújtó ritmusú indulója következik, majd v i d á m a n enyelgő t á n c n ó t a , amelyhez egészen hasonló szabású n e m egy él a m a g y a r n é p a j k á n is. A közönség elbűvölve g y ö n y ö r k ö d i k az e g y ü t t e s mesterkéletlenül művészi p r o d u k c i ó j á b a n , melyet r i t m u s o s mozgás és t ü z e s , ropogós vagy szerelmesen enyelgő c s o p o r t t á n c elevenít, számról-számra fokozódó h a t á s s a l . Némel y i k d a l t m e g is i s m é t e l t e t i a tomboló t a p s v i h a r . K ü l ö n ünneplés j u t ki egy-egy r e m e k szólistának. T ö b b n y i r e derűs, n a p s u g a r a s a dalok h a n g u l a t a , de a k a d búsongó is. K á r , hogy a szöveget n e m é r t j ü k . D e az egyik f á j d a l m a s d a l l a m m e g i n d í t a n á szívünket a k k o r is, h a a m ű s o r n e m idézné a szöveg kezdő s o r á t : »Sír és jajgat a zséles Dnyeper t Szünet u t á n is szebbnel-szebb dalok és t á n c o k v á l t j á k egymást, alig t u d velük betelni a hálás hallgatóság. Aki végigh a l l g a t t a a k i t ű n ő e n m e g r e n d e z e t t hangversenyt, szép élménnyel l e t t gazdagabb : m i n t h a végtelen, szabad mezőn j á r t volna, ahol egy n a g y m u l t ú n é p kedélyének színes, illatos dalvirágaiból g y ű j t h e t e t t egy c^okorravalót.

1.

»SPO!R:T, B A L A T O N , MAGYAR

TÁJAK*

Medgyessy Ferenc: Korcsolyázók E z

a címe az Ernst-múzeumban most megnyílt nagy, nyári kiállításnak. A cím a témára, a képek és szobrok tárgyára irányítja a nézők figyelmét. Arra figyelmeztet, hogy a művészet nemcsak az alkotó lélek megnyilatkozása, hanem a világ tükre is. Közeledjünk ezúttal a világ felől, az élmény felől, a művészethez. H o g y egy művész hogyan lát és hogyan beszél, azt egyéni alkatának belső iörvényei határozzák meg elsősorban. D e nemcsak ezt, hanem azt is, hogy mit lát. Mert »látni> — annyit j e l e n t / h o g y az elcnr táruló, előttem és körülöttem mindég jelenvaló mindenségből kiválasztom azt, amit ösztönösen, öntudatlanul is Egry József; Badacsony lényegesnek érzek. Azt látom meg, mert azt nézem meg legjobban. Az ember nem úgy lát, mint a tükör, mely az elé kerülő dolgokat a pillanat véletlen játékának kiszolgáltatva felkapja és elejti. Az ember nem a szemével lát, hanem a lelkével. Ennyivel több, mint a tükör, vagy a fényképezőgép. Az embei számára a látott kép élménnyé lesz : látomássá, vízióvá. S a művészi alkotás magva, alapja sohasem a látott kép, hanem mindig a látomás, a vizió Ezért mindegy, hogy mit fest egy festő, miről gyúr szobrot a szobrász és miről muzsikál a muzsikus. A képzőművész a maga vízióját a látott kép elemeiből építi fel. D e ez a látott kép sohase tükörképe, fotográfiája az elétáruló véletleneknek, hanem az ihlet és a stílus parancsai szerint való szuverén újraformálása a látott képnek. Egry József képeiről nem azt tudjuk meg, hogy milyen a Balaton, hanem azt, hogy a szín- és fényfantázia s a förmaösztön milyen világteremtő ereje él az emberben, akit alkotónak nevezünk. Maga a Balaton is csoda, káprázat, szépség, — de másféle csoda, mint egy Egry-kép csodája. Ezzel nem azt mondjuk, hogy a Balatonnak semmi köze nincs ahhoz, hogy milyen egy Egry-kép. Épp ellenkezőleg. Azt érezzük, hogy a Balaton szépségének szelleme és Egry József teremtő képzeletének varázs-ereje, titokzatos kollaborációra szövetkezve, együtt alkották meg ezeket a képeket. A kollaboráció harmadik tevékeny részese maga a festészet, a »mesterség« stílusteremtő, formanyelvet adó hatalma. Érdekes összehasonlítani Garfán.vi Jenő; Lovak egy Egry-pasztellt egy Egry-olajképpel. Pasztelljeiből a szerkezet dinamikus tömörségén át is párázó, lírai gyöngédség árad. Olajképein a kemény, grafikus fogalmazás a szerkezet monumentális igényeit emeli ki. Csók István balatoni képeiben érkezeit el a lírai felszabadulásnak arra a végső pontjára, ahol a festészet szinte testetlenné, tiszta zenévé oldódik. Leheletkönnyű, érzékeny párák alig lekottázható szépségeit örökítette meg. A kiállítás legszebb darabjai közé tartozik Berény Róbert »Horgász« című olaj festménye. A szerkezet tömörségének és a színek lírai érzékenységének egyformán remeke "ez a kép. Kmetty János a fogalmazás egyszerűségének, a szerkezet tisztaságának puritán mestere, a színek varázslója is. Csodálatos lírai gazdagság árad kékzöld harmóniáiból. Bernáth Aurél hideg kék dunai tája festői vízióvá oldott, komor ballada, riport a felrobbantott Margit-hídról. A kiállítás a sok igazán értékes mű közé sok silány darabot is becsempész, egyszerűen azon a címen, hogy ezek is magyar tájakról készült, v a g y »sport-vonatkozású« képek, szobrok. Á rendezők jobban vigyázhattak volna arra, hogy kiállításuk ne hasonlítson a körúti képkereskedök bazáraira ! . . . A rossz művek HÓllósy Simon, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai, Vaszary, Rudnay, Iványi-Griituvald, Fényes Adolf, Koszia, Derkovits, árnyékban is rossz művek maradnak. S a »témát« nem illusztrálják, csak meggyalázzák. A sok harmadrendű vászon és szobor minek az olyan kiállításon, Bofen* BinnnnD Deisö sport-plakettje mely retrospektív anyagot is hoz, s melyen élő művészeink közül kiváló alkotásokkal résztvesznek : Márffy Ödön, Szőnyi István, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc, Vedres Márk, Bokros-Birmann Dezső, Gadányi Jenő, és még jónéhány kitűnő fiatal művész? Szegi Pál

A MAGYAR F I L M G Y Á R T Á S H E L Y Z E T E Néhány esztendővel ezelőtt, ha a magyar filmgyártás helyzetét vizsgál tuk, mondhattunk kritikát, támadhattuk a gyártókat, forgatókönyvírókat, egyszer-egyszer még a kultuszminiszter rendelkezéseit, kerékkötő cenzúráját, egyoldalú — kétségbeejtően káros — beállítottságát is megemlíthettük a sorok között — igaz, eredmény nélkül, de legalább ébren tarthattuk a szakma lelkiismeretét. Legalábbis — azt hittük. Most azonban másról, töké letesen másról van szó. Mindenekelőtt arra kell rámutatnunk, amit közel egy évtizede őszintén, kertelés nélkül megmondhattunk: A magyar filmgyártás, ha nem törekedik a művészi magaslatok felé, ha nem veszi észre, hogy látszatsikerei pusztán a külföldi filmek behozatali tilalmának köszönhetők, ha továbbra is karzatsikerekre dolgozik: bármilyen tőke, bármilyen felkészültség áll rendelkezésére — életképtelen. í g y bíráltuk a magyar filmgyártást, amikor még gondolni sem mertünk arra, hogy mindez tetéződik a teljes pusztulással, a felszerelés- és tőkehiány iszonyatos koloncával. Most ez a helyzet: megérkeztek az orosz és amerikai filmek. A kis mozikban régi amerikai filmek aratják várakozáson felüli sikereiket. Az orosz filmgyártás termékei átütő eredménynyel startoltak, az új amerikai filmek — közel 40 érkezett már eddig is — hetekig elvetik egy-egy bemutató filmszínház műsorgondját. A tőke szkeptikusan nézi a jövőt és egyáltalán nem siet segítségére a magyar film technikai és művészi személyzetének. A tőke hallgat — a magyar filmgyártás pedig áll és ki tudja feltámad-e! Hallunk ugyan készülődésekről, a magyar film feltétlen szükségességét felismerő, leginkább pártok részéről megindult vállalkozási kísérletekről, de mindez nem egyéb. »ad hoc« vállalkozásnál, mely a létet jelentő folyamatos gyártástól messze esik. Miért? A MAFIRT gyártelepén már bizakodó, mozgalmas az élet. Egyelőre csak kisfilmek, híradók készülnek ugyan, de sok szó esik már nagy játékfilmek készítéséről is. A gyár személyzete — mint Popper igazgató elmondja — rohammunkával hozta rendbe a gyár területét, műtermjit, nem kímélt semilyen anyagi áldozatot, hogy pótolja a veszteségeket., A MAFIRT vezetősége első pillanatban felismerte a helyzetet. Tudja jól — a film nemcsak szórakozási lehetőség, nemcsak jó üzlet, ha szakértelemmel készül, nemcsak foglalkoztatási lehetőség, hanem fegyver is. A szellem, a művészet, a gondolat hatalmas fegyvere, a nevelés elsőrendű eszköze, amelyet ismét talpra kell állítani, meg kell menteni és élni kell vele. Néhány nap múlva Pásztor Béla produkciójában négy-öt kisfilm forgatását kezdik meg. Ezt követi Bródy Sándor darabja, a »Tanítónő«. majd Háy Gyula »Tiszazug«-jának filmváltozata. Csöndes és néptelen a Hunnia hajdan annyira mozgalmaséletű gyártelepe. A háború pusztításai már csak itt-ott nyomokbau tapasztalhatók, senki sem mondhatja, hogy a gyártelep, vagy fel-

szerelése, vagy munkáshiánya okozná ezt az elszomorító mozdulatlanságot. Minden kész van, műterem, hang, szakértelem, a munkások, mérnökök, a gyár valóban szakértő vezetősége — és mégis... Beszéltünk Gertler Viktorral — a kitűnő filmrendezővel, aki nemrégiben foglalta el a Hunnia vezérigazgatói székét: — A napokban tervezzük az első ülést, melynek egyik legdöntőbb kérdése lesz: »Akarunk-e egyáltalán filmet gyártani, vagy semí* Ü g y vettem át a gyárat, hogy mindent elölről kellett kezdenem. Ezernyi kötöttség, ezernyi megoldatlan szerveaésbeli kérdés, alapvető hiányok és hibák tornyosulnak elém. Mint rendező jól tudom, hogy selyempapírba csomagolta n.^ fehérkesztyűs kézzel kell a gyártásra vállalkozó tőkével bánnom, ugyanakkor azonban — mint a gyár vezetője, mint az állam érdekeinek képviselője — a gyár elsőrendű létérdekeit is szemelőtt kell tartanom. Nem vagyunk — mint a múltban volt — egyben vállalkozók is. Anyagi erők hiányában bérműteremmé degradálódtunk. Fizetni kell munkásainkat, elő kell teremtenünk a gyártás folyamatosságát biztosító kellékeket, ami egyet jelent a hitelüzletek teljes kikapcsolásával. Ennek a következménye pedig — ha nem kapok segítséget — az lesz, ami pillanatnyilag is a helyzet: a gyár áll. Segítség kell! Sürgős segítség! Ha van Nemzeti Színházunk és van állami Operánk, melyek megfelelő szubvencióval dolgoznak, érthetetlen, miért tartozik az ugyancsak művészi tényezőként szereplő állami filmgyár az iparügyi minisztérium alá, miért várják tőle, hogy megálljon — indulása pillanatától — a maga lábán! ígéretekkel, biztatásokkal szinte szellemi csábtáncot járok munkatársaim előtt, tartom bennük a lelket, de ez örökké nem mehet így. Vagy-vagy... El kell döntenünk, akarunk-e filmet csinálni, szükség van-e egyáltalán rá, vagy sem! Hiszem, hogy kapok reá feleletet, hiszem, hogy megindul ismét a magyar filmgyártás. Ha szabadabb mozgást, tágabb felhatalmazást kapok, akkor pedig vallom, hogy van és lesz létjogosultsága a magyar filmnek, nemzetközi viszonylatban is. Nagy nehézségekkel kell megküzdeniink, ha új életre akarjuk kelteni a magyar filmgyártást. Az ország volt 800 mozija helyett most mindössze 250— 300 játszik. E g y normál fi lm költségvetése 4—4.5 millió pengő, a sztárok gázsiigénye közel 600.000 pengő (!) egyetlen szereoért Érthető tehát a tőke húzódozása, érthető az elhatározási készség ingadozása, érthető minden ismerve a külföldi filmek óriási előnyét. Mégis, ha ismerjük és értékeljük a film hatalmas nevelő eredét, meg kell oldanunk és meg is lehet oldanunk mindent. Csak szakértelem, jóindulat, az újjáépítéssel megbízott emberek szabad mozgása, kötetlensége, az államhatalom és a szakma összmnnkája, a jószándékú cenzúra támogatása kell hozzá.

.

Figaro

i(t

„

borbély, ^érzett 'ka

tirádát Figaro W e t ^ 0 r tette

a

i?

k z c ^ ?

J tsz

S °Uák

h

°mds

Oáhor

.

J 6 1 Ani1

'

rendez"

XVr

gúnnyjj

SZer

,La

MojnL„J-avra,

Az

els

'el**

ke

k e

mire k é s z ü l az operaház Ák

*
^ rZilahi

ki ^ y

regényen

ft?**

AoVgo®®-: VX a \&zTii

SStóVUSf

^ r á c s o u ^ e

S2Ünet Jelez' a S l ^ g K ^a t ' ^ netel a , . . pun fúl nem szüa évadot készítik elő r ^ T ^ igazgató is megszakfMa I £ ? l < r o n » y 1 ™ Pihenőjét, hogy i r á n y í t j a és pe I^l e 2* '™ a színház folyó üffveH ?Ön7Ze AIka vele beyzélo^t™ ^ , l m u n k volt Ezeket m o n d j a • m u n k f l P ™ ? r a m m j á r ó I .

tatéi ^ a S í á J ^ f ^ , f-0nt?s b e m u " akarom h o ^ ' ^ ^ ^tíar^ b a n sfjllre mandarinját p 7 t ó tpk Csodálatos mimet m á s f ' é w ""Syírtékű pánté-

^

« 'egnagyobo

^ogyi

L^ló

^

kertjében, ^ ^ Művelődési Tarsasag - f á r R y a egy g y » rtezett hangversenyen. í a r g y j f t t é k a koz-

szimfonikus

fon

"d

f u v o l a ; Kacsa P é t e r - vonósok ,

minden

'

f a

egyes szerep

rkas—kürt lnuiságos

komp"

s ^ a s ^ s a - s s-M * " * ^ s J s s -flSs. - k^ " -

S S fflííaSssrís^ bemutatj uk Csafkoonkima^no srffisFrrB--2 sasjfi^'jáa^-aijcr VOt

Gábor Andor, K a s s a k Lajos es Márai Sándor a N e m z e t i S e g e l y ' o h a v i háromezer pengős tamogatust kaptak. A h á r o m iró lemondott a s e g é l v r ő l , a m e l y e t fiatal munkásírók között osztanak szet.

v í g o p e r á i T áz ^ i r U" " m" e klasszikus Fel fogjQk 1-,1ft.,n; „ nyasszony szerű remekét a H ^ ? Offenbach népD o i i z e t t i Don Pn tmann meséit és lünk egy n e v e z e t e s T h - f ^ 1 4 - M c « ü n n e p J bl!eu 'esz száz e s z t e n d ő " m o t : az idén t a t t á Budapesten ' t e B e r l - Í O z b e n < " Ez alkaIomma] színnadl „ f e A induló-ját Juk bemutatni a & ; l ő a d, náe s sbt ear n a k a r elkárhozása című I f . ^aust tudvalevőleg egyik FrésWMn T^.- mel>"nek esz,ete a induló-feldolgozás Kuruc ,\V

I

P á l y á z a t , mefvét *,omozdítani az a •>« "ki az SPp e r a h á z ^I Z3 ' m d at ,em h eűt v e k r e «neszerzöink aikotókeH -K séges

"iSS. - S t T ' - '

»«d.n k t s s r y ?

Ottrubay Melinda, Operaházunk népszerű i f j ú t á n e m ű v é s z n ő j e újból emelkedett a ranglétrán. E l é r t e a legfelső fokot. Megkapta azt a címet, mely m e g f e l e l annak, a m i t olaszul ú g y mondanak: prímaballerina assoluta. A szép Melindát az Operaház első p r í m a b a l l e r i n á j á v á nevezték k i .

sk

vpi»oV

•

t-aizay r a n a Képzőművészét] Főiskola Andrássv-úti p a l o t á j á b a n l á t o g a t t u k m e g . A m ű v é s z , az a k a d é m i a t a n á r a , m o s t az i n t é z e t m ű t e r m é b e n d o l g o z i k . Bory J e n ő egykori m ű t e r m é t k a p t a meg. A h a t a l m a s m ű t e r m e t z s ú f o l á s i g m e g t ö l t i a rengeteg k i s e b b - n a g y o b b szobor. A g y a g b a n és g i p s z b e n f e j e k , óriás, egeszalakos f i g u r á k valóságos e r d e j e veszi k ö r ü l az e m b e r t Egy se Pátzay szobra. F e n t , a g a l é r i á n k i t e r j e s z t e t t szárnyú^ k i t ö m ö t t sasmadár porosodik. Mind e l ő d j e gyüjtőszenvedélyének, vagy a t a k a r í t á s t ó l való irtózásának emléke. — Az én i d e á l o m az üres, t i s z t a , v i l á g o s m ű t e r e m , melyb e n c s a k a z a szobor áll, a m i n é p p e n d o l g o z o m . K ő b á n y a i ú t i m ű t e r m e m e t s z é t l ő t t é k . H u s z o n k é t évi m u n k á m mind e n e r e d m é n y e o t t p u s z t u l t el. S z o b r o k , r a j z o k , vázlatok t ö m e g e s e m m i s ü l t m e g . M a , ú g y s z ó l v á n s e m m i m sincsen. Ú j r a élőiről k e z d h e t e m az é l e t e t . E l p u s z t u l t egész könyvt á r a m . V á l o g a t o t t n a g y s z e r ű k ö n y v e k , m e l y e k ú g y a szív e m h e z n ő t t e k , h o g y sokszor ezek e l v e s z t é s é t é r z e m a legn a g y o b b c s a p á s n a k . V o l t a k k ö n y v e i m , m i k e t m é g diákkoromban v e t t e m meg . . . Sohasem fogom pótolni tudni ő k e t . P e r s z e , e l p u s z t u l t az egész felszerelésem is. D e beszéljünk inkább a lovasszoborról.. .

^ - 1 A nyíregyházai kozák emlékmű. P á t z a y P á l szobrászművész

alkotása

Négy hét alatt készült el Pátzay Pál nyíregyházai kozák-emlékműve A f e l s z a b a d u l á s u t á n , m i k o r az ó v ó h e l y - p i n c é k s ö t é t m é l y e i b ő l m é g alig m e r é s z k e d t e k k i a f ő v á r o s n e h é z m e g p r ó b á l t a t á s o k a n á t e s e t t p o l g á r a i , s e r é n y m u n k a f o l y t Pátzau Pál m ű t e r m é b e n . A d i a d a l m a s M a l i n o v s z k y - h a d s e r e g p a r a n c s n o k s á g a P á t z a y P á l t , e u r ó p a i n e v ű , k i v á l ó szobrászm ű v é s z ü n k e t k é r t e fel az első n a g y s z a b á s ú e m l é k m ű - s z o b o r elkészítésére. A m o n u m e n t u m o t a n y í r e g y h á z a i n a g y csat á b a n elesett kozák hősök emlékére e m e l t e t t e a szovjet k a t o n a i p a r a n c s n o k s á g . A z első kis v i a s z - m o d e l l e l k é s z í t é s e és a közel élretnagyságú nagy bronz-öntvény felállítása között mind-

össze négy hét telt el. M á r a z a z e g y s z e r ű t é n y is r e n d k í v ü l i v é teszi P á t z a y P á l ú j l o v a s - s z o b r á t . A v i l á g m ű v é s z e t t ö r t é n e t e n e m ismer m é g e g y h a s o n l ó ^ r o h a m m u n k á t « . P á t z a y P á l lovas-szobr á n a k igazi j e l e n t ő s é g é t a m ű t i s z t a m ű v é s z i é r t é k e a d j a m e g es n e m a z é r d e k e s »világrekord <-. D e é r d e m e s az a l k o t á s n a k e z e k k e l a külsőségeivel is f o g l a l k o z n u n k . E z a lovas-szobor nemcsak a művészet teremtő erejének diadala, de a munka, a t e l j e s í t ő erő k ü l ö n d i a d a l a is. B u d a p e s t i b r o n z ö n t ő k tizenhat nap alatt ö n t ö t t é k b r o n z b a e h a t a l m a s s z o b r o t . H o g y ez a r o h a m m u n k a egyáltalában elvégezhető legyen, negyven darabra k e l l e t t e l v á g n i a szobor g i p s z m i n t á j á t . Az e r e d e t i gipsz-szobor elkészítéséhez Kerémji Jenő és Ispdnky József szobrászművészek segédkeztek P á t z a v P á l n a k . Az e m l é k m ű egy h é t m é t e r m a g a s obeliszk-szerű t a l a p z a t o n áll. A t a l a p z a t a r c h i t e k t ú r á j á n a k megkoronázása a szobor.

— A l o v a s s z o b o r a l e g k o m p l i k á l t a b b f e l a d a t , melyet szobrász v á l l a l h a t — f o l y t a t j a P á t z a y P á l . A l ó - a l a k vékonv l á b a k o n álló h a t a l m a s , h o r d ó s t e s t s m o z g á s b a n mégis csupa k ö n n y e d s é g . I z g a t ó r i t m u s - és e g y e n s ú l y p r o b l é m á k m e g o l d á s á t j e l e n t i a l o v a s s z o b o r . K ü l ö n f e l a d a t a l ó v a l együtt mozgó emberi t e s t m e g o l d á s a . A l o v a s s z o b o r k é t e g y ü t t h a n g z ó s z ó l a m bonyolult formaszövevénye. — F a l u s i g y e r e k v o l t a m — meséli P á t z a y P á l . Annyi é l m é n y e m v a n a lóról, h o g y s o h a é l e t e m b e n e g y e t l e n rajzv á z l a t o t se k é s z í t e t t e m l o v a k r ó l . Fölösleges v o l t . Ü g y érzem, k í v ü l r ő l t u d o m az egészet . . . A n y í r e g y h á z a i k o z á k - e m l é k m ű P á t r a y P á l második m o n u m e n t á l i s l o v a s s z o b r a . A z első a f e h é r v á r i lovasszobor. E z is e m l é k m ű s z o b o r . — I g e n , a f e h é r v á r i lovas is e m l é k m ű . E n n e k m a g y a r á z a t a t u l a j d o h k é p p e n a szobor fogalmában r e j l i k — f o l y t a t j a P á t z a y P á l . — A szobor: bálvány. M a is a z . V a l a m i l y e n k u i t u s z j e l k é p e . Az e m l é k m ű - s z o b r á s z a t ősi f u n k c i ó t t e l j e s í t , t e h á t nein e g y s z e r ű d e k o r a t í v f e l a d a t . H o g y az e m l é k m ű - s z o b r á s z a t m é g i s s i l á n y m ű v e k s e r e g é t h o z z a lét r e , a z t is é p p e n ez a körülm é n y m a g y a r á z z a m e g . H o g y a z e m l é k m ű v e k r e n d s z e r i n t roszs z a k , az elsősorban a t á r s a d a l o m h i b á j a . A m i t á r s a d a l m u n k n a k n e m v o l t a k kijegecesedett b á l v á n y - t a r t a l m a i , t e h á t nem l e h e t t e k igazi e m l é k m ű - s z o b r a i s e m . — A lovasalakban mindig v a n valami természetes páthosz, v a l a m i k ö z v e t l e n , m a g á t ó l é r t e t ő d ő p á t h o s z — beszél t o v á b b P á t r a y m e s t e r , — E z a p á t h o s z a s z o b r á s z a t l é n y e g e . A szobr á s z a t e b b e n a l é n y e g é h e z t a r t o z ó ü n n e p é l y e s s e g b e n különbözik a festészettől. K é p e t lehet improvizálni. Szobrot csak tervezve lehet megalkotni. M e g k é r d e z z ü k a m e s t e r t , h o g y m o s t m i l y e n m u n k á n dolgozik. — L e g t ö b b i d ő m e t a m ű v é s z e k szociális ü g y e i n e k intézése f o g l a l j a le — f e l e l i . — M i n t a M ű v é s z e t i T a n á c s "és a K ö z m ű v e lődési T a n á c s t a g j á n a k , ez is f o n t o s f e l a d a t a i m k ö z é t a r t o z i k . A művészpedagógia szellemének megreformálása érdekében n a g y és m é l y r e h a t ó m u n k á t k e l l elvégezni. A művészet nem tan-

tárgy, hanem nevelő élmény kell, hogy legyen. — E g y é b k é n t P u s k i n n a k , a z »Anyegin« k ö l t ő j é n e k szobr á n dolgozom most, — fejezi b e a beszélgetést P á t z a y P á l . — A Szovjet Magyar Művelődési T á r s a s á g e l ő c s a r n o k á b a n f o g j á k f e l á l l í t a n i a szobr o t , A p a l o t á n a k , m e l y e t Ybl Miklós é p í t e t t , a z előcsarn o k á b a n két szobrot á l l í t fel a Társaság. Az egyik az én P u s k i n - s z o b r o m lesz. A m á s i k Mecsnikovnak, a n a g y orosz t u d ó s n a k s z o b r a , m e l y e t Ferenczy Béni szobrászművész mintáz. — A P u s k i n - s z o b o r is e m lékmű. Most régi Puskina r c k é p e k e t n é z e g e t e k . V a n egy érdekes Puskin-önarcképem, Maga a költő rajzolta. H a művészileg n e m is r e m e k m ű , m é g i s hiteles vallomás : i l y e n nek l á t t a önmagát a költő . . . ( s z . p.) Jobblodali kép: Pátzay Pál (Alexander totó)

^

A „^á^jstfítf" twiUsládáia

E b b e n a r o v a t b a n a l a p u n k szerkesztőségéhez intézett s a nagyközönség érdeklődésére is s z á m o t t a r t ó leveleket közöljük, a levelekre adott v á l a s s z a l együtt. M i n d e n jogos p a n a s z n a k , m i n d e n érdekes hozzászólásnak helyet adunk ebben a r o v a t b a n . A l a p u n k r a vonatkozó komoly k r i t i k á k a t és figyelemre méltó megjegyzéseket is i t t közöljük. Tisztelt

Szerkesztő

Url

Augusztus 2-án megjelent számukban egy cikk »Tehetségkutató verseny« cím alatt, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének VII. ker. csoportjáról. Az alábbiakban reflektálunk rá, kérjük szíveskedjék közölni: Nem igaz az, hogy mi egy rendszeres tehetségkutató intézményt'akarunk felállítani, ellenben rendezünk egy^ előadást, ahol minden tehetséges műkedvelő résztvehet. ' Nem igaz az, hogy mi színházak részére szándékozunk, szereplőket közvetíteni, mivel'ez hatáskörünkhöz nem is tartozik s erre jogunk sincs, tehát így nem is ígértük. Nem igaz az, hogy bárkinek átadtunk volna jegyeket, kötelezve arra, hogy azt adja el, mivel még a jegy ki sincs nyomva, de még el sem döntöttük, hol fogjuk előadásunkat megtartani. Ellenben kértük és kérjük ezután is minden műkedvelőtől, aki nálunk ezen az előadáson fellép, hogy kellő propagandát fejtsen ki az előadás sikerének érdekében és segítsen nekünk a jegyeladásban. Felkértük tehát Hont Ferenc rendezőt, mint színházszakértőt és Pásztor Bélát, mint filmszakértőt, hogy előadásunkat nézzék végig s ha olyan tehetséget látnak műkedvelőink között, akik érdemesek tehetségüknél fogva, hogy foglalkozzanak velük, azokat ne hagyják elkallódni. De igaz az, hogy irodánkban tényleg söpörgettünk, én is, a szövetség kerületi ügyvezető elnöke a tisztviselőnőnkkel s ha a cikk írója ezt nevetségesnek is látja, mi azért továbbra is fogunk söpörgetni, de a saját házunk előtt, nem úgy, mint ő. Budapest, 1945. augusztus 9. Tisztelettel Kis Károlyné Magyar Nők Demokratikus Szövetsége VII. ker. csoport ügyv, elnöke Szívesen adunk helyet helyreigazító levelüknek. Ha tévedtünk, mindenkor hajlandók vagyunk beismerni. Kivált, ha olyan, minden támogatást megérdemlő szervezet jóhíréről van szó, mint a '^Magyar- Nők Demokratikus Szövetségei De mentségünkre szolgáljon, hogy önök nagyrészben maguk okai a félreértésnek. Vállalkozásukat beharangozó hirdetésük ugyanis így hangzott: T

—

Tehetség-kutató-versenyt

ren-

3


m K színésznő akar lenni, jelentkezzenh — úgy hangzik ez, mint egyszeri

műkedvelőelőadásra való toborzás! Minden tisztelet mellett, amit a MNDSz komoly, jelentős, eredményes társadalmi és kulturális m u n k á j á v a l szemben érzünk, azt is érezzük, hogy sokféle komoly feladata mellett nem lehet a MNDSz-nek feladata azok öszszetoborzása, »akik színésznők akarnak lenni*. Akik színésznők a k a r n a k lenni, azok iratkozzanak be a Színiakadér i i á r a vagy jelentkezzenek a színészek szervezetének hivatásos és hivatott szakmai testülete előtt, vizsgázzanak le és ha megfelelnek, legyenek színésznők!...

m a g y a r nemzeti érdekeket szolgált, mint a külügyminisztérium idegennyelvű félhivatalos lapja. Nem igaz, mintha azt óhajtottam volna, hogy Móricz Zsigmond "tagadja meg a nevét és irodalmi hitvallásáí«. Igaz ellenben, hogy Móricz Zsigmond m á r előbb is, évek óta állandóan teljesen szabadon í r t a a Pester Lloydba azt, amit akart, — mint r a j t a kívül igen sok neves m a g y a r író, aki akkort á j t m á r alig talált magyarnyelvű lapot, amelyben írásai megjelenhettek volna, így pl. Török Sándor, Sásdi Sándor, Gelléri Andor Endre, stb. — és ha nem r a g a d j a el a halál, írhatott volna továbbra is, mindaddig, amíg személyembén m a g y a r szellemi vezetés alatt állott a Pester Lloyd. ,

.

Tisztelettel: Ottlik György

A »Fényszórót: említett cikkében Móricz Zsigmond levelét fényképmásolatban is bemutattuk. A levél apró adat egy nagy író életrajzához, vagy Ami pedig a söprögetést illeti, mi is legalább is egy írói érzékenység megazon a véleményen vagyunk, hogy ítéléséhez — tehát, véleményünk szemindenki söpörgessen a s a j á t p o r t á j a rint — érdemes arra, hogy a nagy is megismerje. A levélelőtt. Éppen ezért í r t u k meg a kis cik- nyilvánosság ben Móricz Zsigmond maga mondja ket a MNDSz színésztoborzó akciójá- azt, hogy >nehéz nekem arra vállalról... kozni, hogy álnév alatt írjak a Pester Lloydba«. Ezt a súlyos mondatot a »Fényszóró« csak reprodukálta, de maga Móricz Zsigmond fogalmazta meg és írta le. Lehet, hogy Móricz Zsigmond, rendkívüli érzékenységgel, már azt is 'álnév alatt« való írásnak tartotta, ha Zsigmond helyett Stegmundot ír neve mellé. A »Fényszóró* Ottlik György, a Pester Lloyd egy- nem ismerte a felszólítást, a levelet, kori főszerkesztője, a sajtótörvényre amire Móricz Zsigmond válaszolt: való hivatkozással kérte alábbi levele Móricz válaszából következtethetett közlését, a »Fényszóród második szácsak a Pester Lloyd szerkesztőjének mában megjelent *A~ jó marha* című, levelére. Móricz levelének hangja keMóricz Zsigmond levelével foglalkozó mény és határozott. Ottlik György cikkünkkel kapcsolatban. magyarázata most fényt derít a levél előzményeinek részleteire. Nem á lNem igaz, hogy »felszólítottam« névről, hanem Móricz Zsigmond nevolna Móricz Zsigmondot, »dobja el a vének lefordításáról volt csunevét* és »idegen névvel írjon tovább«; pán szó... Annál érdekesebb, hogy a ellenben igaz, hogy — a Pester Lloyd- nagy író mégis olyan keményen, nak, elődeim, F a l k Miksa, Singer Zsig- olyan érzékenyen utasította vissza az mond és Vészi József által leszögezett ajánlatot. és követett elvi álláspontjához híven s ahhoz ragaszkodva — felkértem Móricz Zsigmondot, j á r u l j o n hozzá ahhoz, hogy a Pester Lloydnál megjelenő novellái, t á r c á i felett a keresztneve — Zsigmond — ne m a g y a r f o r m á j á b a n , hanem fordításban »Siegmund« szerepelhessen. Igen tisztelt Szerkesztőség! Nem igaz tehát, hogy Móricz Zsigmondot álnéven való í r á s r a szólítotA »Pényszóró« 3-ik számának bevet a m volna fel, igaz ellenben, hogy súlyt helyezve tárcáinak nevével fémzető levelében megdöbbenve és rösteljelzetten való megjelenésére, azokon a kedve olvasom, hogy Balázs Béla önneve mint Siegmund Móricz szerepeljen, s e z a z , amit Móricz »álnéven« való m a g á t »nagy« literátornak szerkeszti ki. Attól tartok, hogy nem várhatok írásnak nevezett, mint az a lap által facsimilében is közölt leveléből 'minel minden olvasótól annyi jóakaratot, den olvaső« számára »tisztán« és viláhogy ilyen ostoba ízléstelenséget ne gosan kiderüL tételezzen fel rólam. Ezért szabadjon Nem igaz az, hogy a ' P e s t e r Lloyd ezúton közölnöm, hogy; nyomdahibáról német szellemi vezetés alatt állott®, van szó: nem »nagy«, hanem magyar igaz ellenben, hogy a Pester Lloyd literá torról szólt a kézirat. mindaddig, amíg 1944 március 20-án megváltam a főszerkesztői tiszttől, az Tisztelettel én szellemi vezetésem, tehát tiszta maama levél szerzője. g y a r vezetés alatt állott s kizárólag

r DARVAS SZILÁRD i. Sherlock Holmes akkor már erősen közeledett a hatvan felé, de még mindig töretlen agyafúrtsággal dolgozott a bonyolult b ű n ügyek kibogozásán. Szimata, tapintata és egyéb megénekelt jótulajdonságai továbbra is mintául szolgáltak a legifjabb detektívnemzedéknek s a londoni bankárok álmának zavartalansága hosszú időkre biztosítottnak látszott. Neve m á r - m á r egyet jelentett a jogbiztonsággal s bár Londonban érthetetlenül egyre több gyilkosság fordult elő, ar emberek azzal a megnyugtató érzéssel t é r hettek napirendre a szenzácós bűnügyek felett, hogy a tettesek minden egyes esetben elnyerik méltó b ü n t e t é s ü k e t . Az apróbb mellékkörülmények sohasem érdekelték Holmest, számára a bűnügy a letartóztatás pillanatában végetért, nem is volt túlzottan jó véleménnyel a rendőrség módszereiről s mindig rosszalólag csóválta fejét, h a tudomására jutott, hogy egy-egy makacsabb bűnöző elpatkolt a keresztkérdések súlya alatt. H u m á n u s és a légynek sem ártó ember volt Sherlock Holmes, az alvilág elsőszámú közellensége, temérdek lopott pénzt juttatott vissza jogos tulajdonosukhoz s azok nem bizonyultak szűkI markúnak sem vele, sem a társadalommal szemben, L o n d o n b a n gombamódra szaporodtak a nagylelkű mecénások által p é n zelt árvaházak és javítóintézetek, biztosítí- í ván a legifjabb betörőnemzedék korszerű i Ihb neveltetését és megfelelő utánpótlását. T ö b b generáció n ő t t fel és bukott le Holmes tevékenysége következtében, ezt a folyamatot nevezte ő tréfásan circulus vitiosusnak, II. Ez a mostani kaland is ki van dolgozva legapróbb részletéig, kizárt dolog, hogy műhiba t ö r t é n j é k . Előírásszerű szél borzolja a Cambridge-Street fáit, valahol meszsze egy külön e célra rendszeresített bagoly h u h o g s az utcai ívlámpa hagyományos fti í bágyadtsággal világítja meg a fel-alá járkáló mesterdetektív körvonalait, A szembenlevő ház ablakában kialvó fény jelzi, hogy a banditák megbeszélése végetért s immár perceken belül megjelenhetnek az utcán. Holmes nagyot ásít, az ezerszer ismétlődő képre gondol, amint gyors és határozott mozdulattal szájához emeli a sípot, az utca tele lész rendőrökkel, vaktában leadott pisztolylövések zaja veri fel az éjszaka csendjét s a rövid, de heves dulakodás végére pontot tesznek a csuklóra csatolt karperecek. Az élet rettenetes egyformaságára gondol Holmes, álmosító unalmat érez, aztán kétszer megfordul tengelye

1

I

1y m

H a s z n á l j a h á z t a r t á s á b a n ismét a régi, b e v á l t l a minőségű

SIDOL

FÉMTISZTÍTÓT Még m a a d j a á t */* 1,7 di, 1 I üres üvegét kereskedőjének ázzál, hogv megtölty <• gg

„békebeit

minőség"

feliratú különcimkével e l l á t v a k a p j a vissza

IV

1©

NOVELLÁJA

körül és szelíden elnyúlik az utca kövezetén. Valaki hátulról fejbeverte III. K é t méter széles, két méter hosszú a cella, köröskörül csupasz falak s az ablakon rács. Holmes sajgó fejét tapogatva ül a priccsen, kezéhez alvadt vér tapad, ezúttal a sajátja s ez határozottan kellemetlenebb, mint a másoké. M á r éber és kombinál, a veszélynél sokkal erősebb saját halhatatlanságába vetett hite, Hivatásához hozzátartoznak az efféle furcsa helyzetek, kimászott gyakran különb csávákból is, t u d j a , hogy egy a f ő : a mindenkori lélekjelenlét. T a gadni a végtelenségig, ez most a fontos és célravezető. Harris Harrison . . . e névre szólnak összes papírjai, Harris Harrison kereskedő és tőzsdebizományos, ötvenhároméves londoni lakos, lakik Nelson-Street 23 alatt. Harris Harrison, aki most hunyorgató, rövidlátó szemmel és penészszínű szakállal a tükörből rámered, az ő második énje. H o g y is szokták m o n d a n i . . . Holmes a maszkok mestere, Egy pillanatra el is mosolyodik, aztán fülelni kezd, m e r t lépteket hall. Pár pillanat múlva tagbaszakadt férfi jön a szobába, zsebrevágott keze láthatatlanul is pisztolyt szorongat. Szabadon hagyja az ajtóhoz vezető utat s összehúzott szemével kurtán int feléje: — N a , gyerünk, fiam! Sherlock Holmes magabiztos léptekkel indul el, nyomában a banditával. IV. H á r m a n ülnek az asztal körül, mozdulatlan és furcsa emberek. A középső világos és átható tekintetű, kezében tűhegyesre faragott piros ceruzát forgat, A jobboldali kiugrott papnak látszik, arca tele ijesztő sebhelyekkel, A harmadik alacsony, köpcös emberke, egyik szemét fekete kötés takarja el. a másikban temérdek szomorúság t ü k röződik, Holmes megáll az asztal előtt, mögötte félkörben öt-hat bandita sorakozik. A középen ülő férfi hirtelen rábök a kezében tart ó i t ceruzával, — Neve? — H a r r i s Harrison — Foglalkozása? — Kereskedő N e m folytathatja, mert hirtelen olyan pofont kap jobbról, hogy elesne, h a balról hasonlóképpen meg n e m támogatnák. L e vegő után kapkod, elsötétül előtte minden Negyven év óta dolgozik, de ez még n e m fordult elő. Volt éheztetés, gúzsbakötés, pokolgép, melyet félperccel robbanás előtt tettek ártalmatlanná^ egyszer torkáig ért már a cellájába zúdított víz, n e m álmodott ő kesztyűs kezekről, de ez a pofon Csattan a durva kéz ott f e n t , ahol az ember vélt méltóságát őrzi, hirtelen meginog és eldől a világ É s csodálatos, lassan újra kitisztul minden, a világ helyére billen s megriadt véres szemével mozdulatlan tekintetek néznek farkasszemet. És halkan, szenvtelenül hangzik ú j r a a kérdés — Neve? — Harris H a r r i s o n — Foglalkozása? — Kereskedő, És most záporoznak a pofonok. Piros, kék karikák táncolnak szeme előtt, már csak megszűrve és kilométerekről hallja a kérdést.

— Neve? És kilométerekről hangzik a válasz — Harris . . . Harrison . . . Erre úgy hasbarúgják, hogy elájul V. Félóra múlva újra bírái előtt áll, de már nyoma sincs benne a régi gőgnek. Szelíd és alázatos, mint egy megvert kutya s ez érthető, hiszen valóban megverték és ebben az állapotban elmosódnak a társadalmi különbségek ember és kutya között. Még fel sem hangzik a kérdés s már hibátlanul hangzik a felelet ; — Sherlock Holmes. — Foglalkozása? — Titkosrendőr. Gyorsan, szolgálatkészen vall, csupa igyekvés, csupa jóindulat, úgy köpi a feleleteket, mint az eminens diák. Szünet nélkül pattog a kérdés. — Maga csinálta a Down-Street-i ügyet ? — Igen, — Maga dolgozott a Balfour-Square-en ? — Igen. — A Piccadíllyn? — Igen, igen, igen , . A köpcös emberke megjegyzi : Sebhelyes — Akkor verték hülyére Jimmyt, Holmes elérkezettnek látja az időt, hogy megvilágítsa saját szerepét. Hosszú és körülményes magyarázatba kezd, utal arra, hogy mindössze kötelességét teljesítette s hogy mennyire sajnálta áldozatait. D e már az eiső mondatoknál leintik, — Kuss ! Maga nyomozott Oxfordban is A Smithék ü g y é b e n , , , Holmes boldogan jön rá, hogy ez nem igaz. Az oxfordi siker Walker személyéhez fűződik. Annak idején érzett is egy kis kollegiális irigységet s most felháborítónak találja, hogy Walker diadalának is ő igya meg á levét. Ezt meg is akarja mondani, de tekintete hirtelen az egyik bandita kezére esik. Nagy, szőrös mancs s a készülő pofon előjeleként kissé megemelkedik. Holmes nagyot nyel. — Igen — mondja. — Én nyomoztam Oxfordban, Ez azonban csak egyszer-kétszer fordui elő, példás rendszerezésben elevenednek fel negyven év elfelejtettnek hitt bűnügyi*, mindent feljegyzett, mindent számonkér valaki. Ilyen Street, olyan Street, ThamesSquare, Sánta Jack, Thames-Avenue parkok és utcák keverednek lebukott alvilági nagyságok neveivel. Holmes vall fáradtan és rendületlenül, buzgón és igyekezve, egyre lankadó reménnyel Estig hatezerötszázhuszonhét gyilkosságot ismert be. M e g se lepődött, mikor agyonlőtték,

Mli d p O l i

több önbizalmat ad,

Ö l i különösen fontos ez a mai dolgozó nőknél. Egyéni arcápolással és különleges készítményeivel erre van tekintettel

VERMESNÉ

ROHÁCS

ILONA

KOZMETIKÁJA

VII,, I R Z S É B E T ^ i l t y T S«. I.

JÖN A ^JUBILEUM !

Az orosz tilmeK egyre suruuuen ^ azt az általunk már ismert, de gyakorlatban eddig ritkán kipróbált igazságot, hogy a nagy írók müvei a film számára beláthatatlan lehetőségeket rejtenek. Az igazi író és a jő rendező' szerencsés találkozása azonban nemcsak a film, de az irodalom szempontjából is nyereség, hiszen a könyvlapokroí i megelevenedett figurák újabb híveket toboroznak i a megfilmesített mű számára. S mert az igazi \ niwntn snhasem tudia kivonni magát korának szociális es emoeri proDiömaiuui, leyciauow. , ban a való élet gazdagodik, ha egy-egy nagy \ író műve megjelenik a vásznon s a jó filmek szuggesztivitásával tanít meg bennünket a nagy emberi igazságokra, k A budapesti közönség, amely idáig csak színpadon láth atta C s e h o v jellegzetes figuráit, rövidesen megismerked i k a »Jubileum« című szovjetorosz L filmmel, amely a nagy szatirikus egyik L tréfájából készült, G r i g o r i j L e v k o\ j e v, a kitűnő' rendező maradéktalanul rögzítette a keserű, csehovi humort, i amely ezúttal a cári Oroszország ^ egyik bankigazgatojanaK es oanívjának háziünnepét mutatja be a ^ fonákságok görbetükrében Sok k csalódás, zűrzavar, különös bo\ nyodalmak közepette bontakozik ki egy osztály társadalmi rajza L s az orosz művészek a tőlük megszokott fölényes jókedvvel komédiázzák végig a fil^ met. V. S z t a n y i c i n, Sz, A n d ro v s z k a j a.V.ToD o r k o v és A . Z u j o v a ^ játsszák a főszerepeket s biztosra vesszük, hogy a , »Jubileum« sokáig s v Forum-mozi műsorár marad,

TIZENÖT ÍRÓ ÉB ÖTVENÖT SZÍNÉSZ FILMJE Újszerű fil&et készített Amerikában a Fox-filmvállalat: szövegét tizenöt szerző írta, köztük Molnár Ferenc, Fodor László, Vadnai László és László. Kérdés, hogy tizenötször jobb lesz-e a film, mintha egy szerző volna! És h a ezren í r j á k ! Kételkednünk kell abban, hogy a szerzők száma egyenes arányba® áll a film kévCi. (Meg leszünk elégfedve, hja azi »Egy f r a k k története« című film olyan jó lesz, mintha egy kitűnő szerző í r t a volna a f o r g a t ó k ö n y v e t . . . A film egy f r a k k történetét m u t a t j a be attól a pillanattól kezdve, amikor a szabótól hazaviszik a világhírű színésznek. A Marshall című Molnár-egyfelvonásossai kezdődik a film és Vadnay Lászlónak egy négertárgyú költői játékával végződik. ötvenöt híres amerikai színész játszsza a f i l m főszerepeit. A szakértők a következő sorrendet állapították meg a színészek játékának értékelésében: Charles Laughton, Ginger Rogers, Thomas Mitchell és Charles Boyer. A filmbe® játszik még: Rita Hayworth, Henry Fonda, Edward G. Robinson, Paul Robeson, Ethel Waters. Külön kell szólni Julién Duvivierről, a rendezőtől. A »Táncrend«, a »Hulló csillagoka, a »Mire megvirrad« és oly sok francia filmremek kitűnő rendezőjét meghívták Amerikába. Dar-

Ethel Waters az vEry f r a k k történeté«-ben

ryl F, Zanufík, a Fox igazgatója kö zött© Dnvivierrvel, hogy bámiályei) összeg rendelkezésére áll: csinálja meg az ^amerikai Táncrend«-et. Duvivier a világ legjobb szcenáriuxníróival meg í r a t t a a »Tales of Manhatt»n« forgatókönyvéit. A film eredeti címe: »Manhattani mesék«, ö t részből áll é? a »meséket« keret f o g j a össze. Dnvivier szabadon válogathatott a legjobb sztárok között. Meg is tette — így lett az ^Egy f r a k k története* a világ egyik legköltségesebb filmje. Az amerikai kritika szerint a film megérte a fáradságot és a költséget: egészen nagyszabású produkció lett belőle. Duvivier-nek is bőven kijutott az elismerésből. Az amerikai filmsajtó elégedetten állapította meg a nagy francia rendezőről, hogy kezd shozzáidomulni Amerikához«. Európai mértékkel ez a dicséret csak akkor jelentős, ha Duvivier-nek valóban sikerült jobbat alkotnia a »Táncrend«-nél, vagy a »Hulló esillagok«-nál. Baloldali képs Charles Boyer, Blt» Hayworth és Thoroas Mitchell

HALHATATLAN Végigmégy a budapesti utcákon és m i n denfelé jól öltözött nőket látsz, ötletes, jól szabott ruhákban pompáznak, remekül áll rajtuk a tavalyról átszabott vászonruha vagy kartonból készült „modell " - ü k , az ember ámul és csodálkozik, a semmibői divatot kreáltak. A pesti nő mindig értett a divathoz, mindig híres volt arról, hogy jól öltözködik, de amit erre a nyárra produkált a r u h a f r o n t o n , százszorosan dicséretére válik. M e r t , — valljuk be, — a semmiből csinált divatot, anélkül, hogy megfizethetetlen modellekbe burkolódzna és hogy barnára lesült lábain pókhálófinomságú, árban csillagászati magaslatot elérő selyemharisnya feszülne. Jelentjük, hogy igenis elegánsak és divatosak a pesti nők, sőt igen divatosak. Hogyan csinálják, ez az ő titkuk. M e r t most nincs százhúsz munkással dolgozó belvárosi szalon, amely Párisból hozza a modelleket, nincs d i v u revű — manneken, ízléstelenül agyonreklámozott méltóságos asszony előlrőlhátulról fotografálva, telefon-színésznő Suzy kalapban a színházi lapban, nincs tiszta selyem, nincs velursifón, muszlin, délutáni divatrevűs-táncos tea — és csodák csodája : divat' mégis van. M i n d e n csodálatunk a ma dolgozó munkásé, aki semmiből csinált vasúti vagont, villamost, vasútat, de ne essék sérelem, ha a pesti nőt is csodáljuk, aki a semmiből is jól öltözött, a strandruhájától a délutáni kartónruhájáig. Most kiderült, hogy n e m a szalon, az agyonreklámozott divatujságírónő, nem Páris, hanem a pesti nő csinálja Pesten a divatot és most derült ki : • jól csinálja. Szeretnénk tudni, hogyan ? A pesti nők segítségére sietett a jó, szép és olcsó öltözködésben a Budapesti Nőiszabók Beszerző, Értékesítő és T e r melőszövetkezete az elmúlt vasárnap megrendezett első nagysikerű bemutatójával, Szóval mégis csak van divatbemutató, de mennyire különbözik ez a régiektől, ahol egy-egy ruhacsodát, eredeti modellt csillagászati áron lehetett csak megszerezni. M a a dolgozó nőknek lehetővé teszik és megkönnyítik, hogy jól, ízlésesen és praktikusan öltözzenek. Ezt a célt szolgálja a Budapesti Nőiszabók Szövetkezete, megalakulásával. A Szövetkezet tagjai 99 százalékban kis szalonok, amelyek mind munkához látnak, hogy megindulhasson újból a híres pesti divatipar és régi hírét, fényét visszaszerezze. Egyelőre csak kollektív megrendeléseket fogad el a Szövetkezet, van is már sok ruharendelése a kormánytól, üzemi bizottságoktól és — hogy a vidéki nők se szenvedjenek hátrányt — vidéki szövetkezetektől. Később, ha teljes erővel megindul a munka és nagybani rendelőit el tudja

m

i

DIVAT

látni a Szövetkezet, sor kerül az egyéni rendelésekre, sőt az exportra is. Kezdjük a beszámolót a legfontosabb d a r a b n á l : a munkaruhánál. T ö b b e k között volt egy szürke műselyem és egy fehér vászon munkaruha övvel, nagy zsebekkel, ezek különösen nagy sikert arattak. T e r mészetesen mindegyik m u n k a r u h a mosható. Nagyon sok köpenyt mutattak szürke, barna és fekete színben, szabottat és egyenesei. Volt egy nagyon szép angol koszt ü m és egy praktikus sportkosztüm is. A nem szigorúan vett dolgozóruhák közül — ezekben munka után nyugodtan elmehet bárhová a dolgozó n ő , ha nincs ideje átöltözni — a nyáriak mintás műselyemből, az ősziek ugyancsak mintás flanellből készültek. Fazonjuk angolos, kis zsebekkel. Nagyon édesek és fiatalosak a kantáros flanellszoknyák, alattuk csinos mintás blúzokkal. A ruhákhoz ízléses, vállra akasztható táskákat is m u t a t t a k . A délutáni ruhák mintás és sima selyemből készültek, franciás szabással. Különösen szép és eredeti volt közöttük egy citromsárgaszínű r u h a , harangos szoknyá-

val, kézi virágfestéssel. A női ruhákon kívül lányka ruhákat is mutattak, szintén nagyon ízlésesek, ötletesek voltak. M i n d e n t egybevéve tehát, a bemutató megjelölte az u t a t , amelyen a divatipar megindulhat a mostani időknek megfelelő ú j szellemben, ú j sikerek felé. D e kérdezzünk csak meg egy érdekeltet, egy „ n a g y s z a l ó n " tulajdonost is, mi a véleménye az ú j vállalkozásról és célkitűzéseiről. Felkerestük Berkovits Andort, az egyik legrégibb, legpatinásabb szalon tulajdonosát, aki ezeket m o n d o t t a : — A nagyszalónok éveken át divatbemutatókon tájékoztatták a közép- és kisszalónokat a saját és a párisi ú j kreációkról. A nagyszalón csak örömmel üdvözli ezt az akciót, mert ez a vállalkozás ugyanazt a célt szolgálja: megteremteni egy exportképes pesti divatot. Ez a vállalkozás azt akarja, hogy a dolgozó nő jól öltözzék. E z n e m zavarja semmiben a nagyszalónt, m e r t ez is megtalálja a módját hogy az eljövendő exportban elhelyezkedhessen, addig pedig számít arra a vevőre, aki egyénien akar öltözködni. Természetes, hogy a szalon is alkalmazkodik az ú j viszo' nyokhoz és n e m azzal a haszonkulccsal dolgozik, mint azelőtt, m e r t a nagyszalón sem akar mást, mint szerény viszonyok között megélni és dolgozni addig, amíg arra is lehet gondolnia, hogy t ú l a dolgozó nő divatján, különösebbet, szebbet kell produkálnia, éppen az export érde kében

K a r d o s Lily

A

keret é s

az

üveg

Megnéztem az egykori Ernst-Múzeum most megnyílt kiállítását, A képek közi igazán sok szép, értékes darab akadt. Jót esett legalább festményeken látni a Balatont s a többi magyar tájat. Az egyik képen messziről egy cédula ötlött szemembe. Olyan, mint amilyeneken azt szokták kiirni u kiállításokon, hogy »eladvan, vagy megvette a polgármester«. Ez a cédula azonban nem ilyen örvendetes hírt közöli a nagyközönséggel. Egyszerűen csak (xrra figyelmeztet, hogy a keret ára nem foglaltatik benne a kép katalógusban feltüntetett árában. Megnéztem a keretet. A. keretből egyszerre fontos tényező lett. A kiállításokon a kereteket nem nagyon szokta külön megnézni az ember. Ez után a figyelmeztetés után önkénytelenül minden keretet is megnéztem, s ellenőriztem, hogy az ára őbenne oan-et a kép árában, oagy külön kell megalkudni a keret dolgában az eladóval. A keret, ágy éreztem, olyan megtiszteltetésben részesült ezen a kiállításon, mint eddig még soha. A kiállítás másik »hőse« az üveg. A képeken lévő, a képeket védő üveg, amit. mindig személytelennek éreztem, nem is láttam meg, ha nem túlságosan tükrözte a saját ábrázatomat, mikor megálltam a kép előtt. Most az üveg is önálló, előkelő szereplője a kiállításnak. A katalógusban ki is nyomatták pár képnél, hogy az üveg ára nincs benne a katalógusi árban, vagy egyszerűen azt, hogy a keret és az üveg m e m eladó*. Szomorú kiállítási élmény volt ez. Lehetséges, hogy a képet lég meg tudná venni az ember. De az üveget, illetve az Üvege l, meg a keretet, azt irár nem. Ahhoz esetleg valami konzorciumé kereskedelmi vállalatot keltene »összeho. mely külön tárgyalásokat folytatna az njkori Ernst-Múzeum helyiségében tevéket kedő új vállalattal, mely (talán nem is csak ötlettelenségből) nevezi magát Művészeti és Kereskedelmi Vállalatnak. Egy s z e m ü v e g e s p o l g á r Miért nem „szólhat bele" mindenbe a közönség? A felszabadulás u t á n n a g y élmény volt színházba menni. A f e l ú j í t o t t »Tar~ tuffe«-öt l á t t a m először a N e m z e t i Kam a r a s z í n h á z b a n ahol az a kellemes meglepetés é r t , hogy a közönség valóban obeleszólhatott* —- h a nem is a d a r a b b a , előadás közben, h a n e m a színigazgató és a színészek m u n k á j á b a , közvetlenül az előadás u t á n . Major T a m á s kezdeményezésére a közönség a d a r a b végén »megbeszélte* az együttessel a d a r a b v á l a s z t á s t a j á t é k o t , még a díszleteket is. Az ö t l e t t e t s z e t t a közönségnek és sokan azt h i t t ü k , színigazgatóink rendszeresítik ezt a bevált i n t é z m é n y t . A »Fényszóró« r o v a t a j u t t a t t a eszembe ezt a feledésbe m e r ü l t szokást és m o s t f e l v e t e m a k é r d é s t : n e m lehetne-e f o l y t a t n i o t t ahol a N e m zeti K a m a r a s z í n h á z a a b b a h a g y t a ? Afféle színművészeti szemináriumok v o l t a k ezek a darab utáni megbeszélések és a közönség sokat t a n u l h a t o t t belőlük. Akit nem érdekel az ü g y , n y u g o d t a n hazam e h e t előadás u t á n , de a k i k n e k v a n m é g egy negyedóra ráérő i d e j ü k , miért ne s z ű r h e t n é k le helyben a d a r a b és az elő adás t a n u l s á g a i t •-- feltéve, hogy a-srítiigazgatók és a színészek is így alcarják? L, B, egyetemi hallgató

19

BESZÉLGETÉS i r* v I C T V Á IMIM A T NAGY ISTVÁNNAL

•

GERGELY SÁNDOR K I S R E G É N Y E

KJ I #

Mj

(3)

m e g m o n d a n i , h a m é g nem indult Rongyos tíz-tizenöt százalékért iga- és az , ne is menjen, keresse **-zán nem érdemes. A m i k o r annyi m e géSt pt ei rt ze emrbt eés kibelc'le annyit, pénzt k o c k á z t a t n a k I A m i k o r az ál- amennyit lehet szedjen A R o m á n i a i M a g y a r . írók Szövetsége ' * , lami . . . Ah nem, jobb lesz, üzlet lefoglalja m i n d e n idejüN a g y I s t v á n t , a m u n k á s b ó l l e t t szociaket és e m i a t t eddigi üzletfeleik egy- h a ezt személyesen beszélik meg. Ebedlista írót v á l a s z t o t t a elnökéül. * * részét á t kell engedni m á s v á l l a l a t o k - közben, n y u g o d t a n ! Az a u t ó z a j t a l a n u l síklik az AndrassyAz »01tyánok unokái« és a »Szomszéd- * « nak 1 S m i n d e z t rongyos t í z - t i z e n ö t é r t ? ! ság nevében« szerzője lassan megfontolva Nem ! És most m é g ez a kétezer pengő, ú t f a b u r k o l a t á n . Gyönyörű augusztusn a p ! Szép úr nem l á t j a a mélykék válaszol kérdéseinkre, de szavai t i s z t á k , * a m i t Szép úr a n n a k a tanácsosnak végi egét, a színes u t c a n é p e t , a kék Dunát, félre nem é r t h e t ő k . a d o t t ! H á t ez rémes ! Még h a meg is — Mi az író f e l a d a t a m o s t , a m i k o r a • * oszlik a pénz. H a t f e l é ! Vagyis egy a Lánchíd oroszlánjait s a királyi várhegy alá f ú r t alagút ásító száját, nép elindult a d e m o k r a t i k u s fejlődés # * t á r c á r a esik háromszázharminchárom amelybe csak lépésben vánszorog be útján? m*m pengő, h a r m i n c n é g y fillér . . . a nagy forgalom m i a t t a gépkocsi., . — Az írónak ezekben a sorsdonto # N e m ? Nem annyi? H a n e m f e j e n k é n t S e m m i t sem l á t , semmit sem hall időkben nem szabad elszakadnia a nép- * négyszáz? Ez a Spitzer László megt ő l , egy lépést sem t e h e t meg nélküle * * ő r ü l t . Ö m o n d j a , hogy : négyszáz í Szép úr, m e r t Spitzer úr baljós, gúnyos előre. Részt kell venni vele e g y ü t t az • # Meg is okolja, hogy m i é r t ! H a n y a t t - mosolya kínozza. V á j j o n meg tudja-e ú j j á é p í t ő , t e r e m t ő m u n k á b a n . E m b e r i » % dől a fotelben, j o b b l á b á t á t v e t i bal- v á l t o z t a t n i ezt a mosolyt a Kedves?,.. sorsok ábrázolásán keresztül értelmi es • t é r d é n , a szivar f ü s t j é t a mennyezet V e r e j t é k csap ki a homlokára. Őrültség volt ez a reggeli smucigoskodás! Ronérzelmi kapcsolatok m a g y a r á z á s á v a l , a V felé f u i j a , a m i k o r magyaráz-. gyos kétszáz pengő m i a t t ! H á t persze, jövő fejlődésének érzékeltetésével az író * m * _ ö t s z ö r négyszáz : kétezer ! Az hogy keresni akar a K e d v e s ! Az ilyen újjáépítő munkássá válik. "L* urak t u d n i illik nem h a t a n , hanem nő a jövőjére is gondol. Amikor már — Az e l m ú l t h a r c o k b a n m i n t h a el- t * csak ö t e n v a n n a k az üzlethez, E n elkészül a fiatalságával, csak a betétf á r a d t volna az író . . . tudniillik kilepek ! k ö n y v é a d h a t neki nyugodt egzisz— Az író nem f á r a d t el, nem f á r a d h a - * • H i á b a p r ó b á l j á k a t á r g y a l ó u_r a k t e n c i á t . H á t g y ű j t szegény és takarét o t t el, hiszen életeleme a h a r c . H o g y megingatni elhatározásában a m a k a c s koskodik. most n y o m t a t á s b a n nem jelennek meg » * i z r a e l i t á t ! Ez csak mosolyog gúnyosain Nehézkesen száll le az autóról, m u n k á i , nem j e l e n t i a z t , hogy h i v a t á s á t »% a Hitler-bajsza a l a t t . R a j n e r úr már nem t e l j e s í t i . Mi i t t Erdélyben a Romániái s ' V t r é f á s - k o m o l v a n m é g i s r ó t t a a b a j u s z k a A nyári n y i t o t t étterem kőkerítese előtt írók Szövetségének kezdeményezésere a * * m i a t t Szemtelenségnek t a r t o t t a ezt hosszú aütósor, A k a p u b a n egyenruhás portások, Az asztalok, fülkék nagykönyvnapok alatt elmentünk a gyárak, az á r j a - j e l e t zsidó felső a j k o n , de az ü z e m e k dolgozóihoz, előadásokat t a r - ' • Spitzer úr csak h u n y o r g a t o t t , akarcsak része foglalt, A főúr már észrevette H a j l o n g v a i m i t á l j a , A Szép úrnak járó t o t t u n k az újjáépítésről, i s m e r t e t t ü k azo* most . . , Fel is kel, mélyen meghajlik f ü l k e a legjobb az egész helyisegben, k a t a d e m o k r a t i k u s szellemű k ö n y v e k e t , # « , * és elmegy. amelyek a h a l a d á s t szolgálják és bizal- * * — L e g a l á b b magunk k ö z ö t t vagyunk H á r o m oldalfala zölddel van befuttatva m a t , erőt, h i t e t ö n t ö t t ü n k a m u n k á s o k b a . * * — m o n d j a R a j n e r úr. — Zsidómente- A negyedik szabad oldala a királyi v á r r s néz , Az író előadásaival, r ö g t ö n z ö t t beszédeisen. V é g r e ! r Jobbra-balra köszöntgeti ismerőseit. vel irodalmi szerepet t ö l t be. , * Lefizetik k á p é az ezerhatszáz pengőt Az ú j világ i r o d a l m á n a k t e r m e s e t % és m e g á l l a p o d n a k a b b a n , h o g y az Sok i t t a mágnás, politikus, bankvezér, és a r a t á s á t épp úgy elő kell készíteni, » „ » építkezésekhez a legsilányabb cement- g y á r t u l a j d o n o s . . . Fülkéjéhez ér, A m i n t ahogy a z o k a t a földeket is meg kell * * f a j t á t használják m a j d és abból is szívverése szinte eláll. A fülke üres, A Kedves nem j ö t t el. Duzzog talán] m u n k á l n i szerszám és igavonó nélkül, kevesebbet kevernek a nagyobb-adagomelyeket a földreform j u t t a t o t t a pa- * lású homokhoz. Az ácsmunkához is A főúrnak gyorsan f e l a d j a az első r e n d e l é s t : hozzon majonézes halat. rasztságnak. K i t a r t á s és t ü r e l e m kell az » olcsóbb é p ü l e t f á t bocsát rendelkezesre Ü g y , nem j ö t t el a Kedves ! Este . . . irodalmi eredményekhez is. * az egvik t á r s . . . Minden vonalon b e de nem , . . még délután . . . telefoná— A »munkásíró« elnevezés helyes- % kell s" be is lehet hozni az árleszalli- lok neki. Vagy t á n legjobb lesz, ha ségéről -érdeklődünk. Megállja-e helyét * * tást . . Megállapodnak t o v á b b á egy b o j j a l küldöm el a kétszáz p e n g ő t . . . ez a fogalom m o s t is, m i k o r a omunkás- « tízszázalékos munkabércsökkentésben, Igen, igen, j ö h e t a leves is . . . Mondíró« íróasztalhoz j u t h a t s t e h e t s é g é t a * R a j n e r úr m e g azt jósolja, hogy nem j u k : egy ráklevest és u t á n a tejen hizközösség j a v á r a p a l l é r o z h a t j a . sokáig kell m á r ilyen bércsökkentésekN a g y I s t v á n , aki m a g a is »munkásíf&« * * kel bíbelődni, m e r t a j ö v ő , a m u n k a - lalt k a p p a n t . . . Igen, zöldbab, zöldborsó, spárga s ú j k r u m p h hozzá . . , v o l t , mosolyogva válaszol.: —- Ma m i n d e n k i t m u n k á s í r ó n a k ne- *' » t á b o r o k n a k érik. Es ez az U j - E u r o p á - S z ó v a l : m a j d a kávéházból felkülddm ban k i b o n t a k o z ó egészsegesedés fana Kedvesnek a pénzt. A legjobb volna v e z h e t ü n k , aki írni t u d azokról és azokn a k , akik az ú j világ felépítésén dolgoz- * tasztikusan olcsó m u n k a e r ő t bocsát személyesen felszaladni hozzá. De nem, * * m a h o l n a p a m u n k á l t a t ó k rendelkeze- ezt nem . , . Hiszen félhatkor Tatárs^re Az u r a k b ó l i n t a n a k s ettől a siker- néval találkozik a kávéházban . . . Eltől R a j n e r úr szinte megrészegedik. gondolkozva kortyolja vizes, savany' — E z t csakis H i t l e r n e k köszönhet- k á s b o r á t . Már a meggyesrétesét eszi j ü k , u r a i m ! — k i á l t j a — Az á r j a erő s m é g mindig T a t á m é n legelteti lelki* < uraim csodákat m ű v e l ! . szemeit, Hirtelen felbukkan s melléje v , Már á l l n a k és b ú c s ú z k o d n a k , R a j n e r telepszik Spitzer . . . « • úr utolsónak m a r a d . Még kivesz egy Hogv ő miért lépett ki az üzletből? i * V Médea-szivart az asztalon álló doboz- A b b ó l " a kislakás-építésből? A dolog . • * ból, l e h a r a p j a a végét és k i k ö p i , a z t á n egyszerű ! ö zsidó és most olyan idők * «felemeli a k a r j á t és harsogva m o n d j a : j ö n n e k , a m i k o r nem szívesen lát a köz'»% — Heil Hitler ! ' t vélem énv, de különösen a konkurrencia,' < * — U g y a n h a g v j a ezeket a m a r h a s á - zsidót az állami és egyéb vállalkozá• % * gokat ! — inti le Szép ú r . soknál. A h a t á r o n állnak Hitler fegy* 4 Már egyedül, m o g o r v á n t ö p r e n g veres csordái s i t t az országban is van ' « " * íróasztala előtt. Miért l é p e t t k i ilyen s a j t ó j a , rohamlegénysége . . . Jobb ha ' « % menekülésszerüen az üzletből Spitzer? az ember, h a m á r egyszer zsidó, össze' « Valami b a j t szimatolhat ! Ok nélkül húzza m a g á t és minden garasát kéznél » ez nem engedi ki a m a r k á b ó l a h a r , * mincezer pengős h a s z n o t ! Különösen, t a S p f t z é r hunyorgat és Hitler-bajsza * * h a alig v a n vele v a l a m i nagyobb b a j l ó - megborzolódik a mosolyától. Tudja, ' * % dás S milyen t ü n t e t ő e n c s i n á l t a ! hogy Szép úr n e m hiszi el szereny * N e v e t s é g e s : néki az a h á r o m s z á z - vallomását. N o . . . ez Szép úr dolga! * pengős ú j k i a d á s semmi í I g a z á n semmit De azt is t u d j a Spitzer : Szép úr nem Feltárcsázza Spitzer l a k á s á t . Spitzer t u d j a , a m i t ő t u d . Mert ha tudna, amit * * nincsen o t t h o n ! ő, n e m a d o t t volna m a reggel kétezer m » Leballag az u c c á r a . _ pengőt a n n a k a t o j á s f e j ü tanácsosnak *** S o f f ő r j e széles lendülettel n y i t j a eléje az á r a j á n l a t i t i t k o k elárulásaert,,, * az a u t ó a j t a j á t . Megáll. Vissza a k a r Alig t u d j a visszatartani nevetéset. L * f o r d u l n i . A K e d v e i t kéne feltelefonálni

a Romániai Maggar írók elnökével

r

$ SZÉP ÚR HÉTKÖZNAPJA

Szövetségének V t ?

*

.

HHHV. • *

«

ffmVL HL r JHB^BHB " • " » " *~m *rw r r c i x *

*

• * dl £ * * •

e .$>.n m m m m 9 * »- * • « * « m * * |É 1

Tetszik neki a t o j á s í e j ű . E z a k r e t é n t e g n a p és m a n é g y h e l y e n á r u l t a el a t i t k o t . Négy konkurrens nagyvállalkozónál. J ó is v o l t sürgősen t o v á b b adni a t i t k o t , m e r t m a h o l n a p k i d e r ü l , a m i t Szép ú r nem t u d , de Spitzer igen, hogy a m i n i s z t e r t a n á c s t e g n a p , t e k i n tettel a fenyegető külpolitikai atmoszférára, a k i s l a k á s - é p í t ő akció t e l j e s b e s z ü n t e t é s é t h a t á r o z t a el. S p i t z e r n e k egy á l l a m t i t k á r s ú g t a m e g a dolgot. A p r o g r a m m b a v e t t e g y m i l l i á r d pengős fegyverkezési h i t e l t , s a j n o s , t é n y l e g fegyverkezésre, k ö l t i a k o r m á n y . Sőt, a költségvetés egyéb t é t e l e i t is á g y u k b a ölik. A k i s l a k á s o k b ó l á g y u k lesznek ! Ajánlatos t e h á t a tőzsdebizományosnak fegyvergyári részvények vásárlására adni utasítást. És' Spitzer úr a d o t t is 1 É s e g y n é h á n y k ö t e g részvényt, j u t a l é k k é n t , az á l l a m t i t k á r úr nevére í r a t o t t . Szép ú r m e g e t t e a kisszelet t u r k e s z t á n - d i n n y é j é t s egy f ü r t szőlőjét és e l h a t á r o z t a , h o g y a , k é t s z á z pengőt mégsem k ü l d i el "a K e d v e s n e k S N i n c s semmi b a j ! E z a S p i t z e r egyszerűen m e g i j e d t . Igaza is v a n ! A m í g el n e m m u l t ez a németvész az ország f ö l ö t t , addig h ú z ó d j a n a k vissza a zsidók. S h a egyszer k i h ú z t á k m a n c s u k a t az ország k ö z g a z d a s á g i életéből, a k k o r m á r nincs is o d a visszatérésük. J ó k e d v ű e n elbeszélgetnek m é g néh á n y percig, Szép ú r k i f i z e t i az ebédjét s indul. S p i t z e r is vele t a r t . J o b b r a balra köszönget a zsidó í R é m e s ! E z m i n d e n k i t ismer. H a ővele, Szép ú r r a l , aki mégiscsak m a g y a r és k e r e s z t é n y . . . h a ővele ilyen b i z a l m a s v i s z o n y b a n lennének ezek a n a g y u r a k ! I t t , ez az őrgróf szinte b a r á t i a n i n t e g e t S p i t z e r felé. Az öreg b a n k e l n ö k szerv ússza] üdvözli. S n é k i , Szépnek, csak k i m é r t e n b i c c e n t e n e k . . . R é m e s ! Mindenhová b e f ú r j á k m a g u k a t ezek a zsidók ! Az istenit a p o f á j u k n a k ! Már igazán i t t az i d e j e , hogy vége legyen ennek a d e m o k r á c i á n a k , ahol m i n d e n jöttment l e t e l e p e d h e t i k szép Magyarországon és l o p h a t . . . De h a r a g j a elszáll, m i n t a p á r a a kelő reggeli n a p o n . A kelő n a p az étterem b e j á r a t á n á l az á l l a m t i t k á r ú r személyében j e l e n t k e z i k . E z a n a g y ú r Spitzer a l á z a t o s k ö s z ö n t é s é t é p p e n csakhogy f o g a d j a , de Szép ú r ^szervusz méltóságos u r a m «-j á r a h a r s á n y »hogy vagy kérlek szépen? «-nel és k e m é n y kézrázással felel. S m i n d e z t az é t t e remben, gyárosok és b a n k v e z é r e k szemé l á t t á r a 1 Csudás, c s u d á s élet ! Szép ú r a z ú g v a n e k i i r a m o d ó a u t ó b a n csak ú g y , felülről v á l l v e r e g e t ő n megkérdi h ű t l e n n é l e t t n é h a i ü z l e t t á r s á t , h a l l o t t - e m á r olyan ökörről, már t u d n i i l l i k olyan k é t l á b ú ökörről, aki h a d ú s legelőre b u k k a n , n e m m e r , nem t u d nekiállni egyedül a f a l á s n a k , hanem t á r s a k a t h í v . Spitzer f e l é j e veti m a n d u l a v á g á s ú f e k e t e s z e m é t és álmodozva m o n d j a : n e m é r t i a k é r d é s t . — Nem érti? — nevet hangosan Szép ú r . — D e h o g y n e m é r t i . A legelő Magyarország, az "ökör m i , igen, m i magyarok ökrök vagyunk . . . hogy m e g t ű r j ü k m a g u k a t ; z s i d ó k a t a szűk kis legelőnkön. E t t ő l az á l l a m t i t k á r i k e g y t ő l l e t t ilyen o l v a d ó ez a Szép? . . . Spitzer h a n g t a l a n u l n e v e t . . . H a ez a m a f l a Szép t u d n á , h o g y é p p e n ez az á l l a m t i t k á r á r u l t a t e g n a p egyezerért a t i t k o t a kislakásakció l i k v i d á l á s á r ó l ! — H a l l g a s s o n r á m , Szép ú r ! — m o n d j a S p i t z e r : — H a sokáig így megy m i n d e n , a h o g y ' m e g y , a k k o r i t t Pesten, M a g y a r o r s z á g o n a m a g y a r n a k is, a z s i d ó n a k is b e f e l l e g z e t t . H i t l e r h a m a r o s a n ide is b e ü l -— s f ö l m u t a t a

k i r á l y i v á r r a — h a csak t é r d e n nem vágják idejekorán. \ * — M a r h a s á g ! Hitler tiszteletben V tartja a magyar határokat. — S ő t , sőt, b e l e m e g y a b b a is, hogy * * M a g y a r o r s z á g h o z c s a t o l j á k az egész * » n é m e t b i r o d a l m a t . Mint a h o g y bele m e n t , h o g y A u s z t r i á h o z is h o z z á M#. csatolják , . , S akkor a magyar ipar * n a k , b a n k n a k , k e r e s k e d e l e m n e k fuccs * m ' Segéd lesz a m a g y a r f ő n ö k b ő l . S az V addigi segédből boltiszolga. M i t r ö h ö g ez? K o m o l y a n g o n d o l j a ez' * ezt a m a r h a s á g o t ? D e t á n v a n ist * v a l a m i igazság a s z a v a i b a n ! Hiszen az u t o l s ó ö t s z á z e s z t e n d ő b e n , h a h a r * colt a m a g y a r , m i n d i g a n é m e t ellen v é d e k e z e t t , " b o k á i g vérben, v a g y pedig a n é m e t h a j t o t t a m a g a e l ő t t , hogy I » vele f o g j a fel a t ö r ö k - t a t á r - o r o s z szerb-román c s a p á s o k a t . . . A nagy, t i z e n n é g y e s h á b o r ú b a n is a n é m e t • v a d í t o t t a m a g á r a az egész világot a v v a l a h ü l y e b e r l i n - b a g d a d i tervéve! » * és m i l e t t a v é g e ! A h a r m a d á r a c s ö k - » * kent m i a t t a Magyarország. Hogy mi K*s lyen v a k i t t ez a n é p , i t t P e s t e n * R é m e s . Az o r r u k h e g y é i g se l á t n a k . E g y ilyen b ú n a k e r e d t zsidó n y i t ó * • g á t j a az e m b e r szemét 1 . . . R é m e s , m * Egészen n e k i k e s e r e d i k Szép úr. S m i k o r az A n d r á s s y - ú t elején lekéredzke- • dik Spitzer az autóról, k é t kézzel szo * r í t j a m e g a zsidó b ú c s ú z ó t e n y e r é t . — Mikor l á t o m ú j r a ? * * — Telefonhívásra b á r m i k o r házhoz j ö v ö k — t r é f á l Spitzer s máris e l t ű n i k L * , az u t c a f o r g a t a g á b a n . i * A sofőr i n d í t a n i a k a r . Szép ú r leinti s u t a s í t j a , h o g y m e n j e n a kocsival * ' h a z a s á l l j o n S z é p n é ő n a g y s á g a rendel• kezésére. Leszáll s g y a l o g ' s é t á l t o v á b b . R o p p a n t r o b o g á s , ezernyi villanás, t e n g e r n y i szín és szag, zsongító f ü r d ő , i * r i n g a t ó ölelés : az u t c a . * « A l á g y a l k o n y i szellő b e l e k a p selym e s t a p i n t a t ó , h a m ú s z í n , angolszövet- • bői k é s z ü l t n y á r i r u h á j á b a . K i h ú z z a *„* m a g á t . Magas a l a k j a szinte m e g n ő , * * b o l t o z a t o s melle m e g d u z z a d . A z a j , ? # a szín m e g r o h a n j a , v á r a t l a n u l és m a g a a l á gyűri. Már f e l e j t m i n d e n t , H i t l e r t , * n é m e t előretörést, n é m e t s z o l g a s á g o t . * * 8 csak az u t c á t s a b b ó l is l e g i n k á b b a n ő k e t l á t j a . I t t s z e m b e p é l d á u l , ez a t * p á r d u c j á r á s ú nő, ez . . . Szép ú r l á t j a a szemén, h o g y ez vissza fog fordulni, * l e g a l á b b is egy v i l l a n á s r a és nézi m a j d * őt, Szép urat* S t é n y l e g . Szép ú r egy pillanatra meginog! Utána menjen? s « De nem, nem lehet. A kávéházban T a t á m é v á r j a . . . Csupa derű s ön * b i z a l o m Szép ú r . S e z t , t ö b b e k k ö z t . m a n n a k t u d j a b e , h o g y őt senki az ég világon n e m t a r t j a negyvennyolc- * * eszteridősnek. P e d i g a n n y i . Az embe- * » rek h a r m i n c n y o l c n a k v é l i k . Igen, harmincnyolcnak. Különösen, h a a kalap » a fején van. S a fején t a r t j a a kalapot kávéházba * » l é p t e k o r is. Sőt, a m i k o r leül f e n n * » t a r t o t t k i s p á h o l y f ü l k é j é b e n a márv á n y a s z t a l mellé, "még a k k o r is. * — ő n a g y s á g a m é g n e m volt i t t ? — k é r d e z i a p i n c é r t , a k i rendelés nélk ü l h o z z a a t ő r ö k k á v é t , az á s v á n y s « vizet s a p e t t y e s B r i t t a n i k a szivart . — Még n e m . * » A kávéház zsúfolt, A nagy tükör- < a b l a k o k t á r v a ! A g y a l o g j á r ó r a kira- % k o t t asztalok m e l l e t t is foglalt, m i n d e n V szék. i A vendégek nagyrésze nő . . . Szép ú r feláll, b o t j á t s k a l a p j á t a ' 0 * p á h o l y fogasára a k a s z t j a és h a j l o n g v a , t * k a r j a i t h á z i g a z d a m ó d j á r a h í v ó n előrenyújtva, várja T a t á m é őnagyságát, * a k i az a s z t a l o k k ö z t j ö n előre, m i n t h a « h e l y e t keresne. * ,*•

(Folytatása

következik.)

Készülődnek a színpadi szerzők A z í r ó m u n k á j a k ö z k i n c s . E z t a közhellyé degradált igazságot legfőképp e n a z o k h a n g o z t a t t á k s o k a t , a k i k ennek a közkincsnek szapora haszonélvezői v o l t a k , i E z z e l a m e g á l l a p í t á s s a l i n t é z t é k ú g y a d o l g o k a t , h o g y az í r ó nak minél kevesebb jusson e közkincs kamatozásából. Különösen nehéz helyz e t b e n v o l t a k a i s z í n p a d i szerzők. A közönségnek sejtelme sincs róla, h á n y k é z szedte le a m a g a d é z s m á j á t s z í n h á z és í r ó k ö z ö t t , m í g az í r ó t ' j o g o s a n m e g illető t i s z t e l e t d í j e l j u t o t t a kezéhez. F o g a l m u k sincs róla, hogy m a g y a r szerzők v i l á g s i k e r é b ő l h á n y a n k e r e s t e k s ú l y o s i százezreket, m í g az í r ó n a k talán tizedrésze sem jutott.

A Magyar

Színpadi

Szerzők

Egye-

sülete m o s t v é g r e e l é r k e z e t t n e k l á t j a az i d ő t i— s o h a a l k a l m a s a b b i d ő n e m v o l t e r r e —, h o g y a m e n n y i r e c s a k lehet, r e n d b e s z e d j e a m a g y a r s z e r z ő k szénáját. Az egyesület igazgatósága Heltai Jenő elnöklésével jóformán állandóan 'munkában van s hetenként e g y s z e r a t e l j e s i g a z g a t ó s á g összeül, hogy m e g t á r g y a l j a a különböző kiküldött bizottságok előterjesztéseit. Ezek között legfontosabb szerepe a kollektív szerződóseket • intéző bizotts á g n a k van. E n n e k feladata, hogy végleges és m i n d e n s z í n p a d i m ű r e v o n a t kozó m e g á l l a p o d á s o k a t k ö s s ö n e l s ő s o r b a n az ú g y n e v e z e t t k i a d ó k k a l 1 v a g y ü g y n ö k ö k k e l , a k i k a z í r ó és a s z í n h á z k ö z ö t t i t t h o n és a k ü l f ö l d ö n a k ö z v e títő dolgát végzik. E r ő s e n foglalkozt a t j a az e l n ö k s é g e t , h o g y s a j á t m a g a állítson fel ilyen kiadóvállalatot, mely természetesen elsősorban írói érdekek e t t a r t a n a s z e m előtt. K ü l ö n ö s e n m i ó t a egyik n a g y b a n k u n k éppen a színpadi szerzők m u n k á j á n a k elősegítésére mill i ó s h i t e l k e r e t e t a j á n l o t t f e l az e g y e s ü l e t n e k , k í s é r t ' ez a g o n d o l a t , m i n t a hitel f e l h a s z n á l á s á n a k legeredményesebb m ó d j a . D e n e m c s a k k i a d ó k k a l k e l l i l y e n kollektív szerződést kötni, külön megállapodás f o g j a szabályozni a színház é s a s z e r z ő v i s z o n y á t is. T o v á b b á a k a baré, film, rádió, hangversenyek, műkedvelői előadások, m i n d m e g a n n y i kül ö n ' t e r ü l e t e t j e l e n t , a h o l a szerző jogait intézményesen kell biztosítani. Mivel pedig valószínű, hogy itt nem e g y o l y a n k ü l ö n k é r d é s m e r ü l fel, m e l j e k e t t ö r v é n y h o z á s i úton kell rendezni, k ü l ö n b i z o t t s á g g y ű j t i az a d a t o k a t és szempontokat, hogy megfelelő a l á t á m a s z t á s s a l s z o l g á l j o n az illetékeseknek. Nemzetközi vonatkozásban egyelőre, sajnos, kevés a tennivaló. V a n azonb a n egy n a g y j e l e n t ő s é g ű és örvendetes remény, amely úttörő jelentőségű lesz. S z o v j e t - O r o s z o r s z á g n a k í r ó i von a t k o z á s b a n eddig n e m voltak nemzetközi m e g á l l a p o d á s a i s í g y a k é t o r s z á g íróinak kölcsönös jogviszonya teljesen szabályozatlan v o l t Megfelelő bíztat á s k a p c s á n é p p e n a m a g y a r szerzőe g y e s ü l e t b ő l i n d u l t el az a k c i ó , h o g y ezt a k a p c s o l a t o t k i é p í t s é k . Balázs Béla igazgatósági tagot kérte fel a szerző-egyesület ennek a jelentős ügyn e k i r á n y í t á s á r a é s r e m é n y ü n k lchgfca r r a , h o g y M a g y a r o r s z á g lesz az első európai állam, melynek írói konvenciót k ö t n e k a z o r o s z í r ó k k a l a k ö l c s ö nös b a r á t s á g és kölcsönös érdekvédelem jegyében.

Bálint Lajos

A J - V M j & z f c í ?

íUcdései Miért nem tartják be a kollektív szerződéseket 1 A magyar színjátszás legnagyobb rákf e n é j e m i n d e n k o r a sztárrendszer v o l t . E z e r e d m é n y e z t e a színészgázsiknái f e n n álló b o t r á n y o s k ü l ö n b s é g e k e t , e m i a t t s z ü l e t t e k a »testreszabott« szerepekben bővelkedő színpadi f é r c m ű v e k , ezzel ronf o t t á k el végleg az ízléstelen »bálványi m á d a t r a o a m ú g y i s h a j l a m o s p e s t i közönséget. , < A f e l s z a b a d u l á s u t á n a Színeszek Sza'badszervezete s z a b á l y o z t a a legkisebb iés l e g m a g a s a b b s z í n é s z g á z s i k a t , megs z ü n t e t v e azt a k i á l t ó i g a z s á g t a l a n s á g o t , a m e l y a színészek fizetése k ö r ü l g y a k r a n 'százszoros eltéréseket m u t a t o t t . Ha i,piii is r e m é l t ü k e t t ő l az intézkedéstol .a s z t á r r e n d s z e r f e l s z á m o l á s á t és a kollekt í v m a g y a r s z í n j á t s z á s megszületését, b í z t u n k a b b a n , h o g y a gázsik arányosít á s a termékenyítőleg hat m a j d színházi ' v i s z o n y a i n k r a és m e g s z ü n t e t i azokat a ^visszásságokat, a m e l y e k szellemi é l e t ü n k ( k i b o n t a k o z á s á t l e h e t e t l e n n é teszik. S a j n o s , a k o l l e k t í v szerződés í r o t t m a l a s z t n a k b i z o n v u l t . - A színigazgatók csak '•a l e g a l a c s o n y a b b f i z e t é s e k n é l t a r t j a k >magukat a m e g á l l a p o d á s h o z s a m i l y e n m é r t é k b e szedik elő az e l m ú l t idők t e s t hezálló d a r a b j a i t , oly m ó d o n r á g j á k fel az á r s z a b á l y t , h o g y a d a r a b h o z elengedh e t e t l e n ü l szükséges s z t á r t a m a g u k részére b i z t o s í t h a s s á k . F a n t a s z t i k u s pénzösszegekről h a l l u n k , a k a d m ű v é s z ü n k , a k i n a p o l e o n b a n k é r i és k a p j a m e g a g á z s i t , 1200—1500 pengős esti f e l l é p t i d í j a k a t f i z e t n e k ki, és a esodarevű f r a k k o s s t a t i s z t á j a esti 250 pengőt k a p élvonalbeli, d e kevésbé szerencsés színészek havi 4000 pengőjével szemben, E z a színházp o l i t i k a m á r m e g h o z t a gyümölcseit, soha e n n y i é r t é k t e l e n , r o n g y színmű nem szerepeli';; p e s t i s z í n h á z a k m ű s o r á n , m i n t n a p j a i n k b a n , a szellemi ú j j á é p í t é s k o r á b a n . ' E z e k u t á n feltesszük a k é r d é s t , m ó d j u k b a n áll-e a s z í n h á z a k üzemi b i z o t t s á g a i i n a k m e g s z ü n t e t n i ezeket a l e h e t e t l e n állapotokat s h a - n e m . mi a megoldás a r r a , h o g y a zsebből k i f i z e t e t t g á z s i t ö b b l e t e k n e d e s t r u á l j á k a m u n k á j u k a t becsül e t t e l éhbérért, végző m ű v é s z e k e t .

Nyitott teherautóval száguldozva n y e l n i az o r s z á g ú t p o r á t , á l t a l á b a n n e m t a r t o z i k az i r i g y e l t n y á r i s z ó r a k o z á s o k közé. A szél é s az e s ő s e m a legkellemesebb kísérőtársak, színész é s e m b e r l e g y e n a t a l p á n , aki m i n d ezek e l l e n é r e i s t ö r e t l e n jókedvvel komédiázza végig nemcsak a szín; p a d o n ráeső perceket, de az előadódó ö s s z e s k e l l e m e t l e n s é g e k e t is. A Nemzeti Kamaraszínház lelkes társulata a sűrűn aratott babérokon kívül egy csokornyi kedves bolonds á g g a l t é r m e g m i n d e n ú t j á r ó l . A természeti c s a p á s o k t ó l k e z d v e a kollegiális ugratásokig végignevették a t u r n é összes á l l o m á s a i t , s a z a l á b b i szemelvények Ízelítőül szolgálnak a társulat állandó, derűs hangulatából.

Miért

Miért nem gondolt az »üj Magyarország« felejthetetlen Karinthy Fri' gyesünk felejthetetlen paródiájára, imelyben egy Heine-vers ide-oda fordításának sorsát mulatja be és amely , a Herz-féle szalámi egy reklámversé' ben végződik? 1

22

közlekedésügyi

államtitkár

— M i t s z o m o r k o d s z , M i k l ó s ! V e d d le az i n g e d e t é s f a c s a r j m a g a d n a k e g y pohárral!

• fordította le az »XJj Magyarország Balázs Béla »Rokonok« című novelláját crfjhoí a francia fordításból, amely - a lap saját bevallása szerint — a »Look« című amerikai lap angol fordítása alapján készült, amit viszont oroszból fordítottak angolra, még pedig abból az orosz fordításból, mely

Major

M á s n a p r a a z o n b a n a j ó l s i k e r ü l t ugr a t á s okozta v i d á m s á g a l a p o s a n megcsappant. M a j o r T a m á s táviratol ka pott Budapestről, hogy a Nemzeti S z í n h á z i g a z g a t á s á t ó l f e l m e n t e t t é k es a Közlekedésügybe nevezték ki államt i t k á r u a k . A színészek élénk elkesereSörfürdő Tatabányán déssel v i t a t t á k az é r t h e t e t l e n intézkeA tatabányai jólsikerült e l ő a d á s d é s t e g é s z n a p r e n d k í v ü l l e v e r t e k volu t á n a v e n d é g l ő i m e n ü m e l l é öt b a l - tak és e s t e a v a c s o r á n á l G e l l é r t E n d r e l o n s ö r r e t e t t s z e r t a s z o m j a s t á r s u l a t , k ö n n y e s s z e m e k k e l b ú c s ú z t a t t a el a A d u g ó k i h ú z á s á n á l azonban b a j tör- népszerű i g a z g a t ó t aki — m o n d a n u n k t é n t . a f e l s z a b a d u l t á r p á i é a l e g j o b b se kell — m a g a a d a t t a fel a t á v i r a t o t , békebeli p e z s g ő t m e g s z é g y e n í t ő l e n d ü - h o g y e l é g t é t e l t v e g y e n az előző n a p i lettel spriccelt a művészek nyakába. ugratásért Minden óvatossági rendszabály hiábaTüntetés Szegeden v a l ó n a k b i z o n y u l t az ö t ö d i k ü v e g kin y i t á s a u t á n t a l p i g s ö r b e n ü l t az e g é s z R a j c z y L a j o s n e m c s a k egyik, legt á r s a s á g . M o n d a n u n k s e m kell, h o g y t e h e t s é g e s e b b , de legjobb étvágyú a m e g m e n t e t t m e n n y i s é g k e v é s n e k bizonyult az általános szomjúsághoz képest. Közderültséget keltett, m i k o r Kajczy, a társulat humoristája így b i z t a t t a az ü r e s p o h á r f e l e t t b o r o n g ó esuromnédves Gábor Miklóst;

Darvas Szilán!

Ili

b o g á r d o n é r e z t e m a g á t l e g i n k á b b elem é b e n . E l ő a d á s u t á n e g y k i s f i ú ker e s t é f e l M a j o r t ós m e g k é r t e , h o g y s z a v a l j o n a h e l y b e l i t e j s z ö v e t k e z e t előadásán. Jellemző a kitűnő igazgató lelkiismeretességére, hogy nemcsak vállalta a fellépési, de átvizsgálta e g é s z r e p e r t o á r j á t , h o g y v a l a m i tejt e r m é k k e l k a p c s o l a t o s k ö l t e m é n y t tal á l j o n , S z e r e n c s é r e az e l ő a d á s r a netu k e r ü l t sor, a k i s f i ú t u g y a n i s m a g a a t á r s u l a t bérelte fel.

Kétes

dicsőség

Ex i s T a t a b á n y á n t ö r t é n t Rajczy L a j o s öltözőjében bekopogtatott egy t í z é v e s k i s l á n y és h o s s z a s á r a d o a á s után autogramot kért. M i k o r megk a p t a az a l á í r á s 'egy t í g y k ö s z ö n t ei K a j czytól: - N a g y o n s z é p e n k ö s z ö n ö m , Ladotnerszky ú r . , . A

Mégtisztelő

felszólítás

Kamaraszínház

együttese

Sár-

t a g j a is az e g y ü t t e s n e k . É p p e z é r t •senki s e m l e p ő d ö t t m e g , a m i k o r felvonásközben egy óvónő v i r á g helyett negyedkiló kolbászt n y ú j t o t t át neki elismerése jeléül. A n n á l k e l l e m e t l e nebb meglepetésben részesült a gyan ú t l a n t á r s u l a t az esti d í s z v a c s o r á n . A s z e g e d i Mii v é s z k l u b b a n v o l t a b a n k k e t t , d ú s a n m e g r a k o t t t á n y é r o k sorak o z t a k az ü n n e p i d í s z b e öltöztetett asztalon, a m i k o r r ö v i d z á r l a t következteben hirtelen kialudt a villany. Csakn e m n e g y e d ó r á t v e t t i g é n y b e a vezeték m e g j a v í t á s a , m i a l a t t az e g é s z t á r sulat tantaluszi kínokat szenvedett á t V é g r e k i g y u l l a d t a v i l l a n y és az é h e s t á r s a s á g elé k ü l ö n ö s német l á t v á nfordítás y t á r u lnyom t Az a s z t a l o n f é l t u c a t t á n y é r ü r e s e n ál iott, R a j c z y p e d i g a s z é k b e n h á t r a d ő l v e l o m h á n és d e r ü l t e n s z i v a r o z o t t Az i z g a l m a s »tüntetés* ü g y é b e n m é g ipa is eredménytelenül nyomoz a K a maraszínház házi rendőrsége.

J-HHzes Körűek MIN DOLGOZNAK A KÖNYVKIADÓK BARD — Első h á r o m k i a d v á n y u n k : Somerset Maugham „ A legsötétebb ó r a " című regénye, Anglia b o m b á z á s á n a k i d e j é b ő l ; Horace Mc Coy hollywoodi regénye „ M i n t a lovakat. . címmel és John Knitíel ú j regénye. HUNGÁRIA — Ú j r a k i a d j u k Hja Ilf és Jevgenyij Petrov orosz írók »Tizenkét széki című orosz t á r s a d a l m i s z a t í r á j á t . A m a g y a r o k közül Nagy Lajos ^Lázadó ember* c. regénye és *>Pince napló« című n a p l ó j a , amely egy pesti ház k e r e s z t m e t s z e t é t adja az ostrom a l a t t . Gyergyai Albert >A mai francia irodalomról* készít á t fogó t a n u l m á n y t . Erősen dolgozunk az ^Irodalmi lexikon «-on is. A szép k ö n y v e k sorában nem m i n d e n időszerűség nélkül jelentetjük meg a Károli bibliából a s > V í z ö z ö n t « , Berény Róbert r a j z a i v a l . Ű j r a kiadjuk Endrődi Béla híres ^Krampusz könyvét« és egy angol k é t n y e l v ű meséskönyvet. Pestalozzi kétszázévés évfordulójára a n a g y svájci pedagógusról Osvát Zsuzsa ír életrajzi, i f j ú s á g i regényt. KERESZTES — Rövidesen piacra k e r ü l Parragi György: „ M a u t h a u s e n " című k ö n y v e , a hírhedt és gyászoseinlékezetü német haláltáborról. — A n a p o k b a n k e r ü l n y o m d á b a Puskin , , A n y e g i n " - j é n a k korszerű, ú j kiadása Mészöly Gedeon egyetemi t a n á r fordításában és készül Mészöly Dezső Villon-f o r d i t á s á n a k , a „ T e s t a m e n t u m á nak második k i a d á s a is, a fordító ú j Villon-tanulmányával. NÉPSZAVA — Szabó Ervin, a kiváló m a g y a r szociológus összegyűjtött műveinek I. k ö t e t e , Marx és Engels v á l o g a t o t t művei, Roberto angol író »Hitler ú t j a * , Faragó László dr. »Az írástudók árulása és h e l y t á l l á s a i , Jusztus Pál nemzetgyűlési képviselő »A szocializmus ú t j a i « című k ö n y v e k szerepelnek kiadói t e r v e z e t ü n k b e n . RÉVAI — Ü j könyveink : Mdrai Sándor: »Napló 1943—44« (önálló m ű , n e m az »Egy polgár v a l l o m á s a i d n a k I I I . k ö t e t e !), Tamási Áron: »Címeresek« ú j k i a d á s a , Szerb Antal h a g y a t é k á b ó l egyelőre >Irodai mi t a n u l m á n y o k i , Déri Tibor k é t kötetes nagy regénye, Török Sándor egy regénye és egy meséskönyve, A külföldi írók közül Hemingwaynek a spanyol polgárháborúról í r t k ö n y v e , Virginia Woolf angol írónő »Orlandó« és Ramuz

i m m i á A

svájci író s>Ádám és Éva« című regénye, t o v á b b á k é t nemes közönségsiker : Simeon f r a n c i a író »Néger-negyed« és az angol Eric Knight »Sam Small csodálatos élete«, humoros regény, Gyergyai Albert válogatásában a m o d e r n f r a n c i a novell i s t á k a t m u t a t j u k be. Előkészületben v a n a teljes Proust és Lin Yu Tang t>Falevél « című regénye. SARLŐ — Ogy v é l j ü k , a legsürgősebben szükség v a n Darvas József népi irodalomtörténetére, márcsak az értéktisztázódások végett is. K i a d j u k Illyés Gyula ^Honfoglalók* k ö z ö t t című riportsorozat á t , amely a d u n á n t ú l i földosztás t ö r t é n e t e , Jócsik Lajos »Magyar szabadság — Világszabadság* c í m ű k ö n y v e , Illyés Gyula ú j verseskötete, népi f ü z e t e k szerepelnek még t e r v e z e t ü n k b e n és egy érdekes k ö n y v , »MórÍcz Zsigmond ébresztése* címen, amelyben az élő k o r t á r s a k emlékeznek meg, Darvas József bevezetésével, a nagy halottról. SZIKRA — Főfeladatunknak tartjuk Sztálin, Marx és Engels műveinek nagy, tudományos sorozatban való m e g j e l e n t e t é s é t , úgyszintén a szomszédos államok nagy polit i k u s a i m u n k á i n a k k i a d á s á t . Ezenkívül t e r m é s z e t e s e n orosz és m a g y a r szépirodalmi, kulturális m ű v e k e t * és zenei k i a d v á n y o k a t is p i a c r a h o z u n k . ŰJ IDŐK IRODALMI INTÉZET (SINGER ÉS WOLFNER) — Készülő k ö n y v e i n k közül kiemeljük Illés Béla három k ö t e t e s nagy t á r s a d a l m i regényét, a » K á r p á t i rapszódiá«-t, a m e l y k é t m a g y a r f i ú sorsát m u t a t j a be. O j alapokra f e k t e t t ü k gyermek-könyveinket, a m e l y e k közül első helyen áll Balázs Béla »Az igazi égszínkék* c í m ű mesésk ö n y v e , a m e l y Oroszországban közel másfélmillió p é l d á n y b a n k e l t el. Gyermekk ö n y v íróink k ö z ö t t szerepel m é g Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Bátori Irén és Gazdag Erzsi egy-egy m u n k á j á v a l . Az elm ú l t h á b o r ú s korszak eseményeit t ü k r ö zik. John Steinbeck »Lement a h o l d * c í m ű könyve, Szalay Lajos grafikusm űvész tizenegy művészi r a j z á v a l , Heltai Jenő ú j regénye : »A h a l o t t a k élnek«, a m e l y b e n az író 1944 március 19-től a m a g a é r e t t bölcseségével szemléli az eseményeket, A tL'art hongrois« sorozatban most kerül piacra Perenczy Béni, Egry és Med-

ALLIED CLUB AMERICAN B A R

Kossuth Lajos-tér 1 3 T Á N C

D. u. 6-tól nyitva

Zene: Ács Ágnes,

U YI D O r V

N ÉLKÜL NINCS NAGYMOSÁS! FEHERIT, SZAPPANT, T O Z E I Ő T TAKARÍT

n

d é t m í .

Szabó

fivérek

amelyeket kiszínez magának és amelyek Wtiütik szabad perceit. AJ EGYIK MS íérjhezmenésről álmodik, a másik társaságbeli sikerre vágyik, míg a harmadik a szeretett férfit akarja megtartani Minden, uS egyetért: Szépnek és Ha iáinak

maradni,

ameddig

csak

leheti

—

Hány.

smr sóhajtunk lei, ha a barátnőnknek sikerül valami, hagy ~ iNeki szerencséje vaml. — és ®>em gondolunk arra, hogy valamit termi is kel lene a szerencse érdekében. Nem sokai, nem is többet, esaik egy lépésül Tegye meg e®t a lépési ö n is, Asszonyom, használjon ön is Hormocith B. krémet és napok alatt sajátaagán fogja t&paseíaJni, hogy az arcbőr szárazságánalk teljes megszűnése, az arcbőr iideségének megszerzése, az idöelötii ráncok eltűnése önnek is Almai megvalósulását, a tartós szépséget, a sikert és ezáltal a tartós fiatalságot fogja jeienSeni, — A tét nagy! íTe kísérletezzék tehát, Asszonyom, használja Ön is mindig a legjobbat, használjon Ön is Hormoeith B. kréméit! A Hormoeith B. krém hatása nemcsak: meglepően jó, hanem páratlanul gyors is. Beszerez3iistö msitdeni saakiizlejttten.. Magyarországi főraktár: Dr. Blitz Drogéria, Badape«t Bajcsy-Zsilinszky Endre-'Jí 2S,

nyánszky művészi p o r t r é j a . A külföldiek közül Raymond Ernest, a k i t ű n ő angol regényíró >Igy t ö r t é n t * című k ö n y v e a h á b o r ú s Anglia m a i k é p é t m u t a t j a be. H u t c h i n s o n ú j k ö n y v é n e k címe : sÁrva mécses s, k ö z é p p o n t j á b a n az angol-német ellentét áll. Walpole Hugh angol író »A h á b o r ú k i h a j o l az ég p e r e m é n « k ö n y v e j t á r s a d a l m i regény. Wodelíöuse regénye : y • sBotkinék szerencséje* Karinthy Frigyes ragyogó f o r d í t á s á b a n jelenik meg.

f m í j m m i MŰVÉSZETI HETILAP Főszerkesztő: BALÁZS BÉLA Felelős szerkesztő: SZEGI PÁL Felelős kiadó: GYÖNGY PÁL K I A D J A A MAGYAR FILMIPARI R. T. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., SZÉP-UTCA 3 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza Csak válaszbélyeggel ellátott levelekre válaszol a szerkesztőség 452748 — Athenaeum Itt. mélynyomása Felelős s TALABÉR FERENC

PANTOMIM F O G K R É M !

SEX A P P E A L z

NAPPALOK

ÉS

ÉJJELEK

(JJ OROSZ FILM KATONÁK ÉS NŐI KATONÁK ÉLETÉRŐL

m/éfi