FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS ÁLLAMI VÁLLALAT, MINT TULAJDONOS

FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS ÁLLAMI VÁLLALAT, MINT TULAJDONOS Hét lakásos társasházról van szó, amelyet állami vállalatnál sok-sok évet eltöltött, többnyire nyugdíjas emberek vásároltak meg. Alapító okiratunk az állami vállalat megbízásából készült, az alsó szinten az állami vállalat tulajdonában is maradt egy szolgálati terület. A lakásokat központi fûtéssel vettük át. A hôközpont – az alapító okirat szerint – az állami vállalat tulajdona, a kazán egy – az állami vállalattal szerzôdött – Kft. tulajdona. A fûtésre vonatkozó szerzôdéseket nem ismerjük, de az alapító okiratban ez áll: „… szükséges az állami vállalatnak biztosítani a szellôzôrendszer helyreállítását, a hideg-meleg víz rendszer elzárhatóságát, és a fûtésrendszer folyamatos karbantartását, a fûtôvíz leengedhetôségét, és a szelepek javításának biztosítását.” Eddig egy, az alapítás évében üzembe helyezett kazán biztosította a fûtést és a meleg vizet egy – általunk nem ismert, és kérésünkre ki sem adott – úgynevezett megtérüléses beruházási szerzôdés értelmében. A probléma három év múlva kezdôdött, amikor a kazán egyik tagja megrepedt. A kicserélt tag árát, valamint a javítás költségét mi fizettük. A vízlágyító rendszert saját költségünkön beépítettük. A késôbbiekben megrepedt még három tag, amelyekbôl kettôt ugyanúgy megjavíttattunk a saját költségünkre. A negyedik tag három hete repedt meg. Az állami cég szakirányú vezetôjével azóta is napi többszöri telefonbeszélgetést folytatunk a probléma megoldásáról. Kezdetben úgy tûnt, hogy a negyedik tag cseréjét és ennek anyagi vonzatait vállalják, de mióta kiküldtek egy szakembert, aki megállapította, hogy nem érdemes megjavítani, mert a következô tag úgyis el fog repedni, azóta elzárkóztak az együttmûködéstôl. Három hete fûtés nélkül vagyunk. Két millió forintra van szükség a fûtés helyreállításához. A napokban az állami vállalat küldött egy levelet, hogy – mivel a közte és a Kft. között létrejött régi szerzôdés hamarosan lejár – vegyük fel a kapcsolatot a Kft-vel, és javítassuk meg a kazánt, mert van egy birtokbaadási jegyzôkönyv, amely szerint: „...a társasház megegyezett arról, hogy a kazán üzemeltetésével kapcsolatban felkeresi a Kft-ét..., a kazán karbantartásáról való megállapodás megkötése a társasház és a Kft. megegyezését képezi.” (Az állami cég ebben nem vállal szerepet.) Ennek tükrében a karbantartási, nagyjavítási feladat – jelen esetben a kazán cseréje – a tulajdonos Kft-ét terheli, míg az üzemeltetési feladatok ellátása a társasház és a Kft. együttes döntése és szerzôdéskötése alapján történik. Az állami vállalat mind az ügyintézés, mind a költségek tekintetében csak akkora mértékben viseli a költséget, amekkora a társasházra esô közös költség tulajdonosi arányában rá esô része.” A közös képviselô megrendelte a kazán javítását.

4

1.) A költségek viselése tekintetében az alapító okirat a mérvadó, tehát ha az állami vállaltnak kell biztosítani a fûtésrendszer folyamatos karbantartását, akkor jogszerûen kötött szerzôdést a Kft-vel. Ha az alapító okirat szerint a hôközpontnak az állami vállalat a tulajdonosa, akkor annak üzemben tartásáról is egyedül annak kell gondoskodnia. Az önök szempontjából mindegy, hogy a kazánnak már egy Kft. a tulajdonosa, hiszen ôk külön kötöttek szerzôdést. A tulajdonosok által fizetett költségeknek – elviekben – biztosítania kell a folyamatos karbantartási költségeket, ha nem volt elegendô, akkor azt a tulajdonosnak jeleznie kellett volna önök felé. A „Birtokbaadási jegyzôkönyv” nem írhatja felül az alapító okiratot csak akkor, ha arról közgyûlési döntés született, és annak megfelelôen az alapító okirat is módosításra került. Álláspontom szerint a kazáncserét nem a tulajdonosoknak kell fizetniük, azt a tulajdonosnak (állami vállalat) egyedül kell finanszíroznia.

A költségek viselése tekintetében mindenki a tulajdoni hányada alapján köteles a közös tulajdon fenntartásáról gondoskodni, vagyis a közös tulajdonban lévô épület, épületrész és berendezések javítási költsége a tulajdonosokat terheli. Ez a rendelkezés viszont nem alkalmazható a kazánra, ha annak tulajdonosa az alapító okiratban az állami vállalat, tehát nem képezi a közös tulajdon tárgyát. 2.) A közös képviselôvel megbízási szerzôdést is kell kötni, amelyet a közgyûlésen kijelölt tulajdonostárs ír alá. Ebben a szerzôdésben kell rögzíteni azokat a feladatokat, amelyeket elvárnak a képviselôtôl, valamint a díjazás – és annak emelkedésének – módját, a felmondási idôt stb. 3.) A központi fûtésrôl le lehet válni, de annak feltételeit a közgyûlés állapítja meg, és továbbra is kötelesek bizonyos mértékû összeget fizetni, hiszen a csôrendszert kivenni nem lehet, és az abból származó meleg levegôért jogszerûen állapítanak meg fizetendô összeget. (Nem biztos, hogy gazdaságos lenne a kiválás, ha kiszámítják a cirkó-fûtés és a továbbra is fizetendô központi fûtési hozzájárulás együttes költségét!)

KÉRDÉSEK, VÁLASZOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÁRSASHÁZI ÜGYEKBEN

Válasz

1. Felülírhatja egy birtokbaadási szerzôdés az alapító okiratban foglaltakat, miszerint a fûtés karbantartását az állami vállalat végzi? A kazáncsere költségeket megosztva, a tulajdoni hányad arányában kell fizetni? 2. A közös képviselônk megbízása annyi, hogy egy jegyzôkönyvben szerepel, hogy megbízzák a lakók és mennyiért. Ha az SzMSz kitér a feladataira, akkor elegendô ennyi, vagy kell külön megbízási szerzôdés? Ha igen, akkor azt ki köti meg vele? 3. Sok probléma van a fûtéssel, legszívesebben kiszállnánk a közös fûtésbôl. Van rá lehetôség?

D1

FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS ALTERNATÍV LEHETŐSÉG: FŰTÉS, HŰTÉS HŐSZIVATTYÚVAL A megújuló energia 2020-ban – a tervek szerint – 13 százalékot tesz majd ki hazánk energiamérlegében. A hazai kedvezô geotermiakészlet adhat akár 6 százalékot, ezen belül a hôszivattyú részesedése egy százalékra mehet fel. Most valahol a 0,01 százalék környékén állunk, vagyis az elkövetkezendô néhány évben a hôszivattyú-kapacitás megszázszorozódhat. Ez óriási fejlôdés, ám ha Nyugat-Európához mérjük magunkat, akkor még mindig jelentôs a lemaradás.

4

A hôszivattyú hôforrása a talaj, a talajvíz, a folyók és tavak vize, de akár a levegô is lehet. Igen jók a talajhômérsékleti adottságaink, nálunk a hôáram az európai átlagnak majdnem a duplája. A talajba, sziklába 50-150 méter mély lyukakat mélyítünk, ezekbe szondákat helyezünk, a talajhôt a szondákban keringtetett hôközvetítô közeg szállítja a hôszivattyúra: a hôszivattyú hôcserélôjébe. Hôt vízkutakból is nyerhetünk, ez esetben egy termelôkútból búvárszivattyú szállítja a talaj- vagy a rétegvizet a hôcserélôbe. A víz ezen átáramolva néhány fokkal lehûl, majd egy másik kútba, a nyelôbe jut, így a környezet vízháztartását fenntarthatjuk. A felszíntôl 2-3 méter mélyen elhelyezett csövekben áramló hôközvetítô közeg ugyancsak szállíthat hôt a hôszivattyúra. Az ilyen horizontális rendszerek azonban az idôjárás viszontagságának ki vannak téve, ebben a mélységben a talaj erôsen lehûlhet. Ha nem akarunk csöveket lerakni, ha nem akarunk fúrni, a talajba szondákat süllyeszteni, vízkutat építeni, és termálvíz sincs a környéken, marad a levegô. A levegôs hôszivattyú az épület környezetébôl von el hôt. Ez esetben csak a hôszivattyút kell beszerelni, és a hôcserélôt kell kihelyezni a szabadba.

D2

Magyarországon talán a legmeghatározóbb lehetôség a termálvizek másodlagos – hôszivattyús – hasznosítása, hiszen hazánk termálvíz-nagyhatalom. Rengeteg termálkutunk van, ezek vizét több lépcsôben hasznosíthatjuk. A kútból kiemelünk – mondjuk – 80-90 Celsius-fokos vizet, ezzel lakásokat fûtünk. A radiátorokban lehûlt, körülbelül 40 fokos vizet elvezetjük olyan épületekbe, amelyekben nem radiátoros, hanem felületfûtés van. A falba, mennyezetbe vagy padlóba beépített csôkígyóban a víz – miközben a lakást fûti – lehûl 20 fokosra. Ezt sem eresztjük azonban a csatornába, hanem rávisszük hôszivattyúra: hômérsékletét visszaemeljük 40-50 fokra, ezzel a vízzel aztán ismét fûthetünk. Hasonlóképpen hasznosíthatjuk a fürdôk használt (a medencékbôl elfolyó) 28-30 fokos vizeit, akár több lépcsôben is, persze csak akkor, ha van megfelelô hôpiac (fûtendô létesítmény) a fürdô környékén. A különféle rendszereknek más és más a hatékonysága és a költsége. Amikor döntünk, a költség és a hatékonyság viszonya igazíthat el bennünket. Egy termálvizet hasznosító rendszernek a hatékonysága akár duplája is lehet, mint egy talajvizesnek. Miért? Mert a talajvíz hômérséklete 12-

2000 óta a társasházak szolgálatában

FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS 14 Celsius-fok, ha a vizet mélyebbrôl vesszük, akkor esetleg egy picivel több. De semmiképpen sem 28 fokos! Minél kisebb a hôforrás és a fûtésre használt víz hômérséklete közötti különbség, annál jobb a rendszer hatékonysága. Ha hôforrásként kétszeres hômérsékletû vizet használunk, akkor – nyilvánvalóan – a hatékonyság is majdnem kétszeres. És nem kell fúrnunk, nem kell csôvezetékeket telepítenünk nagy mennyiségben stb., vagyis minimális költséggel hasznosíthatjuk az elfolyó vízben lévô hôenergiát. Ez a legjobb hatásfok. De hát nincs mindenhol termálvíz. Vízkutas rendszerekkel egy ötös szorzót érhetünk el. Ez azt jelenti, hogy 1 kilowattóra villamos energiával (a hôszivattyú kompresszorát villanymotor mûködteti) 5 kilowattórányi fûtôenergiát nyerünk. (A legjobb esetben, mert nem mindegy, hogy a vizet milyen mélyrôl emeljük fel. Ha nagy mélységbôl, a vízszivattyúnak is komoly az energiaszükséglete.) Egy jól méretezett földszondás rendszerrel négyes, négy és feles szorzóval számolhatunk. A horizontális vizes rendszer hatékonysága legfeljebb három és fél. A levegôs hôszivattyúk jó esetben (5-10 fok külsô levegôhômérséklet környékén) elérik a 3,5-ös értéket. Végül is: kis befektetés, kis haszon, nagy befektetés, nagy haszon. Egyelôre a meglévô épületekben a hôszivattyú csak akkor célravezetô megoldás, ha a fûtési oldalt is átalakítjuk. A meleg (forró) vizes radiátorokat lecseréljük alacsony hômérsékletû fan-coil-ra vagy felületfûtésre: a padlóba, a falakba és/vagy a mennyezetbe beépített csôkígyóban hôszivattyúval felmelegített 30-40 Celsius-fokos vizet áramoltatunk (a radiátorokban 70-80 fokos víz kering). Ez a jelenleg elérhetô technológia, de újabban olyan hôszivattyúval kísérleteznek, amely a kazán helyére telepíthetô, s megtartható a hagyományos radiátoros rendszer is. A legkevésbé zavar, ha a fûtést-hûtést a mennyezetbe integráljuk. Erre két jól bevált eljárást dolgoztak ki. Vagy a meglévô mennyezetre erôsítik fel a csôrendszert, és azt vakolattal fedik el, vagy a csôrendszert gyárilag gipszkartonba építik bele, s ezeket a paneleket erôsítik fel a mennyezetre, miként az álmennyezetet. Mennyezetfûtést választva a falakhoz nem kell hozzányúlni, s a bútorozást sem kell megváltoztatni. Persze a padló- és a falfûtés is jó megoldás. Ám, ha nyáron hûteni is akarjuk a lakótereket, a hôérzetünk mennyezethûtés mellett a legkellemesebb. Nyilvánvaló, hogy a régi épület hôszükségletét is célszerû csökkenteni a falak, födémek hôszigetelésével, az ajtók, ablakok cseréjével. Ha egy épületet „becsomagolunk”, ha kicseréljük a nyílászárókat, eredményt érünk el, de a költségek csak nagyon hosszú idô alatt térülnek meg. Igazi áttörést a fûtési-hûtési rendszer megváltoztatása, a rendszer hatékonyságának a növelése hoz. Véleményünk szerint ezzel célszerû kezdeni a régi épület rekonstrukcióját. A hôszivattyú akkor térül meg a leggyorsabban, ha három szerepet osztunk rá: télen fût, a nyári három-négy hónapban hût, és a használati meleg vizet is ez állítja elô. Ha

hût is, akkor a klímaberendezések költségét megtakarítjuk. (Körülbelül 1-1,2 millió forintról van itt szó, ennyiért pedig majdnem megvásárolhatjuk a hôszivattyút.) Mindig a lehetô leghatékonyabb és legolcsóbb megoldást kell választani. Ahol termálvíz van, ott azt célszerû hasznosítani: a termálvízre alapozott hôszivattyús rendszer – mint már említettem – a leghatékonyabb, építése pedig a legolcsóbb, költsége kilowattonként kb. százezer forint. Nagyjából ennyibôl jön ki a legkevésbé hatékony rendszer, a levegôs is. Mindkét esetben csak a gépet kell megvenni, és – jószerével – csak a szerelést kell kifizetni. Egy vízkutas rendszerben a vizet tíz, esetleg száz méter mélyrôl nyerjük – ennek függvényében százezertôl százötvenezer forintig mehet az ár kilowattonként. Ha pedig földszondás rendszerben gondolkozunk, egyáltalán nem mindegy, hogy hol – köves, sziklás hegyvidéken a Mátrában, vagy a homokos Alföld közepén, Bács-Kiskunban – kell a szondákat lemélyíteni. A szondás rendszer költsége a helyi adottságoktól függôen kétszázezer forinttól elmehet háromszázezer forintig, vagy még a fölé is. Az ár tehát a technológiától függôen kilowattonként százezertôl akár háromszázezer forintig terjed.

4

Magyarországon legfeljebb 30 megawatt az összes beépített hôszivattyú kapacitása, a gépek számát pedig 1000-1500 közé tehetjük. (Azért adunk ilyen tág határokat, mert a cégek adataikat vagy üzleti titokként kezelik, vagy marketing szempontokból nem a valós adatokat adják meg.) Ez bizony – európai összehasonlításban – nagyon kevés! A megújuló energiák hasznosításában élenjáró Németországban, Svájcban vagy Ausztriában a kapacitás ennek akár a százszorosa is lehet. De a hajdani szocialista országokhoz képest is jócskán le vagyunk maradva, például a cseh kapacitás a magyarnak a tízszerese.

A legutóbbi harminc évben a magyar háztartások 90 százaléka gázfûtésre állt át. Ez a maga idejében óriási eredmény volt. De változik a világ, látjuk az Európai Uniónak a megújuló energiával kapcsolatos döntéseit, látjuk a klímaproblémákat, a gázellátás kockázatát és a gázár folyamatos emelkedését. Ezért, noha a gázfûtés kényelmes, alternatív megoldásokat kell keresnünk.


D3

FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS

4

Jelenleg a gázért az európai átlagárnak a 60 százalékát fizetjük. Az Unióban csak Észtországban olcsóbb a gáz, s van olyan európai ország, ahol kétszer annyit kérnek érte, mint nálunk. A villamos energiáért pedig az unió-beli átlagot meghaladó árat fizetünk (villamos energiával mûködtetett hôszivattyúkról beszélünk). Mi ennek a következménye? Ez a kettô együtt igencsak megnöveli a hôszivattyú megtérülési idejét, végsô sorban gátolja az elterjedését. Beüzemelünk egy jó színvonalon megépített, jó hatásfokú hôszivattyús rendszert, és a magyar árviszonyok mellett nem tudunk vele 25 százaléknál több fûtési-hûtési költségmegtakarítást elérni. (A megtakarítás uniós átlagárakkal számolva akár az 50 százalékot is elérheti.) Egy – mondjuk – szondás hôszivattyús rendszer harminc éven keresztül hasznosíthatja a földhôt, fûtheti és hûtheti az épületet. A befektetés megtérülése ma a tíz év környékén van. Jó hír: a hôszivattyús rendszerekre vissza nem térítendô támogatás igényelhetô a beruházás összköltségének 1070 % százalékának erejéig. Ez három-négy évvel is lecsökkentheti a megtérülés idejét. És ha a jelenlegi torz energiaárak is a helyükre kerülnek, a hôszivattyú gyors karrierjének lehetünk tanúi. (Megjegyzem, amióta az európai gázellátás kockázata napirenden van, és napvilágot láttak a klímaváltozással kapcsolatos kutatási jelentések, azóta nagy az érdeklôdés a technológia iránt, különösen az ingatlanbefektetôk körében.) Magyarországon minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy jó színvonalú hôszivattyús rendszereket építsünk. A világ legjobb hôszivattyú-gyártói itt vannak a piacon, s sok jó, a kivitelezésben jártas, megbízható cég van hazánkban.

készítette, az ötvenes években pedig az Országház fûtését és hûtését hôszivattyúval (a Duna vizének hôjével) javasolta megoldani. Az ô nevét viseli Magyar Hôszivattyús Szövetség egyik programja: a Heller-program célja a hôszivattyú megismertetése, hazai elterjesztése. Egyebek között azt szeretnénk elérni, hogy gyermekeink az általános és a középiskolában Magyarország egyik természeti kincsérôl, a geotermikus energiáról és az azt hasznosító hôszivattyúról alapos ismeretekhez jussanak.

A hôszivattyú nem új találmány, már mintegy százötven éves múltra tekint vissza. Világhírû mérnökünk, Heller László 1948-ban doktori disszertációját a hôszivattyúról

Ádám Béla ügyvezető, Tóth László okl. geológus, megújuló energetikai szakértő, HGD KFT. www.hgd.hu

Engedélyek A zárt rendszerû, vízkivétel nélküli (vízszintes talajkollektoros és függôleges szondás rendszer) hôszivattyús rendszerhez bányakapitánysági engedély szükséges, amelynek az átfutási ideje 45-60 nap. A vízkutas hôszivattyús rendszerhez vízjogi engedély szükséges, amelynek beszerzése minimum 3-4 hónap. Ezen felül egyes vízvédelmi területeken hatástanulmány elvégzését írhatja elô az illetékes Vízügyi Felügyelôség. A hôszivattyús áramtarifa 2010. január 1-tôl az egész ország területén elérhetô, ami tovább csökkenti a hôszivatytyús rendszerek megtérülési idejét. A GEO tarifa bruttó végfelhasználói díja ELMÛ területen 29,51 Ft a lakossági, illetve 29,82 Ft a nem lakossági, valamint közintézményi fogyasztók számára; ÉMÁSZ területen pedig 31,36 Ft a lakossági, illetve 31,67 Ft a nem lakossági, valamint közintézményi fogyasztók számára. Ez a díj már valamennyi költségelemet és adót tartalmazza. Mindezek mellett a távhô áfáját 5 %-os kulccsal számolják el a jelenlegi rendelet szerint. Ez kedvezôen hat a társasházi lakásokat is érintô hôszivattyús távfûtô mûvekre.

EGYÉNI LEVÁLÁS A KÖZPONTI FŰTÉSRŐL

Válasz

Nyolc lakásos, három szintes társasházban élek, amelyik önálló központi fûtéssel rendelkezik. Az elsô emeleti lakásommal szeretnék kiválni a közös fûtési rendszerbôl, mivel nem tartom eléggé hatékonynak. A társasházban gázvezeték van, mivel a fôzés arról történik. Milyen feltételekkel léphetek ki a rendszerbôl?

D4

Elsôsorban a társasházi alapító okiratot kell megnézni abból a szempontból, hogy a közös tulajdon részeként és milyen módon jelöli meg a fûtési hálózatot. A fûtési rendszer – annak ellenére, hogy nem épület – a törvényi rendelkezés szerint általában mint épületberendezés funkcionál, ezért a kiváláshoz be kell szerezni az érintett tulajdonostársak 2/3-os többségének a hozzájárulását. A tulajdonostársak tudják meghatározni, hogy milyen feltételekkel adják meg a kiváláshoz a hozzájárulásukat, és természetesen figyelemmel kell lenni a biztonsági elôírásokra is. Általánosságban elmondható, hogy a kiváló tulajdonos-

társ továbbra is köteles lesz fizetni a rendszer fenntartásához, karbantartásához való tulajdoni hányad szerinti hozzájárulást, míg a konkrét fûtési költségek esetében pedig 10-25 %-os térítésben szoktak megállapodni. (Errôl természetesen minden esetben a lakás elhelyezkedése, és a rendszer hatékonyságának ismeretében az adott tulajdonosi közösség dönthet tetszése szerint.) Ha valaki a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül végzi el a fûtésrôl történô leválást, akkor számolnia kell azzal, hogy továbbra is köteles lesz a teljes fûtési költségre vonatkozóan a fizetési kötelezettségét teljesíteni.


FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS FŰTÉSI IDÉNY A társasház központi fûtéses, a kazán azonban nem a mi tulajdonunkban van, hanem egy Kft. a tulajdonosa, akik a hôszolgáltatást is biztosítják a 189/1998. (XI. 23.) korm. rendelet alapján, melynek 2 §. f.) pontja szerint a fûtési idény X. 15-tôl IV. 15-ig tart. Egy másik kormányrendelet szerint azonban – a 157/2005. (VIII. 15.) számú korm. rendelet 3. sz. mellékletének 2.1.7 pontja – a fûtésdi idôszak: IX. 15-tôl V. 15-ig tart. Igaz, hogy ez a rendelet a távfûtéses házakra készült. De a lakásokban fázó embereknek teljesen mindegy, hogy távfûtéses vagy központi fûtéses lakásban fáznak-e. ezen szolgáltatás idôtartama végén a kazánban legalább +80 °C legyen.” Az ezt követô (4) bekezdés viszont így rendelkezik: „(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott idôtartamtól és mértéktôl lefelé csak a fogyasztók egyhangú hozzájárulásával, míg felfelé a fogyasztók többségének igénye esetén lehet eltérni. Az üzemben tartó a szolgáltatást a fogyasztói döntésnek megfelelôen köteles nyújtani. A fogyasztók többségi döntését a lakásonkénti egy szavazat figyelembevételével kell megállapítani.” Tehát a hivatkozott jogszabály 2. § f) pontjában meghatározottakkal szemben: „f) fûtési idény: az év október hó 15. napja és a következô év április hó 15. napja közötti idôszak.” A közösségi döntéssel el lehet térni, és az üzemeltetô köteles azt teljesíteni.

Válasz

A központi fûtésrôl és melegvíz-szolgáltatásról szóló 189/1998. (XI. 23.) korm. rendelet 15. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: „(1) Az üzemben tartónak a fûtést úgy kell szolgáltatnia, hogy a fûtési idényben az emberi tartózkodás céljára szolgáló fûtött helyiségek belsô hômérséklete naponta 8-20 óra között átlagosan +20 °C, az elôszobában, konyhában, WC-ben +16 °C, hallban, lakószobában +20 °C, mosdóhelyiségben, fürdôszobában +24 °C legyen. (2) A háztartási és tisztálkodási célra szolgáló meleg vizet úgy kell szolgáltatni, hogy a meleg víz hômérséklete a kifolyó csapoknál legalább +40 °C legyen. (3) Szakaszos üzemeltetésû kazán esetében a meleg vizet egész évben – az évenkénti karbantartás idôtartama kivételével – hetenként legalább két alkalommal négy-négy órán át úgy kell szolgáltatni, hogy a meleg víz hômérséklete

4

GÁZLEOLVASÁS

Bármely szolgáltatóval kötött szerzôdést kétoldalú polgárjogi szerzôdésnek kell tekinteni. A szerzôdés aláírása elôtt kell mérlegelni, hogy annak tartalmával egyetért-e, mint a szolgáltatás igénybe vevôje. Az ön esetében rá kellett volna írni a szerzôdésre, hogy havi leolvasást, illetve számlázást kér.

A szolgáltatók szívesen veszik, ha éves leolvasást választ valaki – igazából a tulajdonosnak sem rossz –, mert akkor 11 hónapon keresztül átlagot fizet és a 12. hónapban pedig a különbözetet. Így elkerülhetô, hogy a téli idôszakban sokszorosára emelkedjen – és túl megterhelô legyen – a gázfogyasztás utáni díj fizetése.


Válasz

A gázmûvek új szerzôdést hozott lakásomra, amit meg is értettem, mivel a gázmûvek közvetlenül fog számlázni. A meglepetés akkor ért, amikor a morózus szerzôdéskötô megkérdezte, hogy évente vagy három havonta kérem a gázleolvasást. Köpni-nyelni nem tudtam, és kérdésemre, hogy van-e más lehetôség, a foga között kisziszegte, hogy nincs. Valóban nincs?

D5

FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS GYORSAN MEGTÉRÜLŐ NAPKOLLEKTOROK A napenergia hasznosításának, ezen belül a napkollektorok alkalmazásának jelentôsége ma már nem lehet kérdéses. E berendezések gyors karrierjüket annak köszönhetik, hogy házi melegvíz-ellátó rendszerként telepítésük mindenütt megtérülô beruházás. A helyesen megtervezett és kivitelezett napkollektor-rendszer megtérülési ideje jelenleg 3-7 év közé tehetô. Ha figyelembe vesszük az állami támogatás lehetôségét is, továbbá a gáz, kôolaj, áram árának folyamatos emelkedését, a megtérülési idô évrôl-évre tovább rövidül.

4

Magyarországon a klimatikus adottságok miatt egész éves melegvíz-ellátásra a zárt rendszerû házi melegvízellátó rendszerek használhatóak. A zárt rendszer azt jelenti, hogy a napkollektorban a hôgyûjtô közeg zárt csôvezetékben kering (függetlenül a használati melegvíztôl), a Napból nyert energiát hôcserélôn keresztül adja át a használni kívánt víznek. A hôgyûjtô közeg olyan anyag, mely a legnagyobb téli hidegben sem fagy meg, ezért télen is használható, nem kell leüríteni Mivel hazánkban a napsütéses órák száma évi 17502050 óra között alakul, gazdaságosan az egész éves szükségletet tekintve kb. 70 %-os melegvíz-elôállítás érhetô el a Nap erejével. Ez az adat tapasztalati méréseken, és gazdaságossági számításokon alapul. A napenergiával nyert melegvíz-ellátás azonban sohasem lesz folyamatos. Nyáron is vannak borúsabb, hûvösebb napok, télen pedig átlagosan kevesebb a napsütéses napok száma, sokkal rövidebbek a nappalok, kisebb a Nap ereje (alacsonyabb szögbôl süt a Nap). Kiegészítô fûtésre tehát mindenképpen szükség van a folyamatos, zavartalan melegvíz-ellátás érdekében. Ez történhet alacsony hômérsékletû kazánnal, vagy elektromos fûtôbetéttel. A napkollektorok típusai sokfélék, azonban egész éves mûködés kétféle típussal érhetô el. Ezek a szelektív zárt sík napkollektorok, és a vákuumcsöves napkollektorok. Ahhoz, hogy valaki el tudja dönteni, milyen árú, hatásfokú, megbízhatóságú berendezést vásároljon, célszerû szakember segítségét kérni. A nagyobb társasházaknál ez, a beruházás sajátosságai, a pályázati követelmények és a finanszírozási lehetôségek miatt nem is képzelhetô el „ráérzéses alapon”, de kisebb épületeknél is jobban jár a közösség, ha nem mulasztja el a megfelelô információszerzést. Mi az elônye az egyik, és mi a másik elven mûködô napkollektornak, és miért van az, hogy társasházakon rendkívül ritkán látni vákumcsöves berendezéseket? Talán a legegyszerûbb magyarázat az, hogy a sík kollektorok olcsóbbak, és a lakóközösségek csak ritkán áldoznak több pénzt bármilyen felújításra annál, mint amibôl azt minimálisan meg lehet valósítani. Mivel mindkét technológiának megvannak az elkötelezett hívei, nézzük, mi is jellemzi ôket. Szelektív sík napkollektornak, a szelektív bevonatú abszorberrel, általában egyszeres üvegfedéssel készült zárt napkollektorokat nevezzük. A szelektív sík napkollektor hôveszteségének egy részét

D6

a napkollektor-házban lévô levegô hôátadása okozza. Ez a veszteség megszüntethetô, vagy nagyban csökkenthetô, ha a napkollektor hôelnyelô lemezét olyan térbe helyezik, melybôl a levegôt kiszivattyúzzák, vákuumot hozva létre, vagy csökkentik az áramlás lehetôségét, ill. kellôképpen hôszigetelik. Vákuummal lényegesen jobb hôszigetelés érhetô el, mint a hagyományos szigetelôanyagokkal, de a megoldás költségesebb és több a hibalehetôség. A napkollektoroknál sokkal lényegesebb szempont az abszorber kialakítása (melynek szerepe a napenergia hôenergiává alakítása), s annak hatásfoka. A fejlesztôk legnagyobb feladata az ideális abszorber kifejlesztése. A fô cél a hô befogadásának és átadásának, valamint elvezetésének a biztosítása. Ezért az abszorber felülete a hô befogadása céljából a matt feketéhez minél közelebbi, a hôátadó-átvevô felülete minél nagyobb és közvetlen, a fûtôközeg-áramlás az áramfogyasztás csökkentése érdekében a legkisebb hidraulikai ellenállású kell, hogy legyen. Téves az a sokak által hangoztatott szemlélet, miszerint az üveg árnyékolásával, fóliázásával, mattosításával nagyobb hatásfok érhetô el. Az üveg szerepe a lehetô legszélesebb spektrumú napfény maximális átengedése és benttartása (antireflexiós szolár üveg), a zárt tér védelme, nem pedig a fény hôvé alakítása. Az abszorber hatásfoka akkor érheti el a lehetô legmagasabb szintet, ha minél inkább megközelíti a matt fekete színt, valamint felületén olyan, szemmel nem látható mikrobarázdákkal rendelkezik, amik napcsapdaként mûködnek. A vákuumcsöves napkollektorok legelterjedtebb típusánál a hôelnyelô lemezt üvegcsôbe helyezik, melybôl a gyártás során kiszívják a levegôt. Újabban terjednek az olyan vákuumcsöves napkollektorok, melyeknél az abszorbert a háztartási termoszokhoz hasonló, átlátszó, kettôs falú zsákcsôbe helyezik. Maga a vákuumcsöves napkollektor mindkét esetben több, egymás mellé helyezett vákuumcsôbôl áll. A vákuumcsöves napkollektorok elônye a jó hôszigetelés, de csak addig amíg a vákuumot tartják. Sajnos ezt a feltételt nagyon kevés gyártó tudja biztosítani, ugyanis a tömítôgyûrû egy idô után a kitett hô-sokk miatt elfárad. A vákuum elvesztésével a hatásfok minimálisra csökken, ezért azt minél hamarabb orvosolni kel akár a tömítôgyûrû lecserélésével, akár csô kicserélésével. Egyes megbízhatatlan importból származó típusoknál ez sajnos akár kétévente is szükséges lehet. Másik hátránya, hogy a görbe üvegfelületnek a sík napkollektorhoz képest nagyobb a reflexiója, az érkezô napsugárzás nagyobb részét veri vissza, mint a sík napkollektor, következésképpen alacsonyabb az optikai hatásfoka.


FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS Ezt a hátrányt csak nagyon kevés gyártó tudja megbízhatóan kivédeni, ezért a vákumcsöves napkollektoroknál fo-

kozottan igaz az, hogy csak megbízható, jó szervizháttérrel rendelkezô cégtôl vásároljunk

HIDEG RADIÁTOR HAJNALBAN Lakótelepen lakom. Munkabeosztásom miatt a hajnali órákban érek haza, és hideg a lakás. Miért van az, hogy az éjszakai órákban „kihûlnek” a radiátorok (így hidegben kell felkelni), és a fûtés csak a délutáni órákban kezd megfelelô hômérsékletû lenni a lakásokban? miatt már költségtakarékossági szempontból sem ajánlott. Ha a hômérséklet csak a délutáni órákban kezd megfelelô lenni, az a fûtésszabályozó üzemzavarának, vagy rossz beállításnak következménye. Ha csak egyes lakásokban jelentkezik a probléma, akkor a fûtési hálózat rendellenes mûködése okozza. Átalánydíjas szolgáltatásnál 8 és 20 óra között a lakószoba 20 °C-nál alacsonyabb hômérséklete csökkent értékû szolgáltatásnak minôsül, amelynek idôtartamára a fogyasztót °C-onként 20 % díjvisszatérítés illet meg.

Válasz

A FŐTÁV Rt. válasza A korszerû hôközponti fûtésszabályozó berendezések programozhatók. Ott, ahol hômennyiség mérésén alapuló elszámolás szerint történik a díjfizetés, az éjszakai fûtéscsökkentés a költségtakarékosság egyik lehetséges módja. A gyakorlatban 2-3 °C-os hômérsékletcsökkentés (pl. 21-22 °C-ról 18-19 °C-ra) lehet reális, mert nagyobb a költségkímélô hatása, mint a komfortcsökkenés, amit alváshoz számosan kifejezetten ajánlanak is. Ennél nagyobb hômérsékletcsökkenés az újra felfûtés többletenergia-igénye

4

HŐMENNYISÉGMÉRŐK

A távhôszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Távhő tv.) 43. § (1) bekezdése szerint a szolgáltatott és a felhasznált távhô díjának elszámolása hiteles hômennyiségmérés alapján történik. A Távhô tv. 43. §-ának (2) bekezdése értelmében a távhôszolgáltató a felhasznált távhô mennyiségét az önkormányzati képviselôtestület rendeletében meghatározott helyen, a hôközpontban, vagy amennyiben a hiteles hômennyiségmérés feltételei rendelkezésre állnak, akkor a hôfogadó állomáson köteles hiteles hômennyiségmérôvel mérni és elszámolni. Jogszabályi idézet: 43. § (1) A szolgáltatott és a felhasznált távhô díjának elszámolása hiteles hômennyiségmérés alapján történik. (2) A távhôszolgáltató a felhasznált távhô mennyiségét az önkormányzat képviselô-testületének rendeletében meghatározott helyen, a hôközpontban vagy – amennyiben a hiteles hômennyiségmérés feltételei rendelkezésre állnak – a hôfogadó állomáson köteles hiteles hômennyiségmérôvel mérni és elszámolni. (3) A szolgáltató a fûtési célú és a használati melegvízkészítés céljára felhasznált hôt az önkormányzat képviselôtestülete által meghatározott idôponttól kezdôdôen a Távhô-szolgáltatási Közüzemi Szabályzatban meghatározott módon és feltételekkel külön köteles meghatározni és számlázni. (4) Szolgáltatói hôközpontban történô hômennyiségmérés esetén a szolgáltatott távhô elszámolásának alapja a hôközpontban hitelesen mért hômennyiség, a hôfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérômûszer pedig a szolgálta-

tói hôközpontban lévô hômennyiségmérô költségmegosztója. (5) A felhasznált távhô mennyisége épületrészenként (pl. lakásonként) is mérhetô és elszámolható, ha a felhasználók a távhô mennyiségének hiteles mérésére alkalmas mérôeszköz felszerelését, valamint a felhasználói berendezés ehhez szükséges átalakítását a saját költségükön, az épület valamennyi épületrészében megvalósítják, és a hiteles mérés feltételeit folyamatosan biztosítják. (6) A szolgáltatás helyét, mértékét és tartamát, a távhôszolgáltatás díja épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztásának és kiegyenlítésének módját a felhasználó és a szolgáltató megállapodása tartalmazza. Abban az esetben, ha a távhôvel ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a tulajdonosok nevében a közüzemi szerzôdést érintô kérdésekben feljogosított képviselôjük jár el. 44. § (1) A díj kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történô megállapodása szerint együttesen vagy külön-külön épületrészenként is történhet. Külön történô díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztása és a díjfizetôk részére történô számlázása – a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint az üzletszabályzat rendelkezései szerint – a távhôszolgáltató feladata. Az érdekeltek megállapodásának hiányában és egyebekben a díjfizetés feltételeire az önkormányzatnak a díjalkalmazási feltételekrôl szóló rendelete az irányadó. (2) Ha a hôközponti mérés szerinti szolgáltatás egy hôközponti mérôn keresztül több felhasználó részére történik, valamennyi felhasználó megegyezése esetén a távhôszolgáltató az érintettekkel egy közüzemi szerzôdést is köt-


Válasz

Mikor jelent meg az elôírás a hômennyiségmérôk felszerelésérôl? Az önkormányzat megakadályozhatja-e a mérôk felszerelését?

D7

FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS het. E szerzôdésben a felhasználók egymás közötti jogviszonyával, különösen a hôellátás mértékével, feltételeivel és a szolgáltatás díjának megosztásával, valamint a felhasználók közös megbízottjának jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos kérdéseket is rendezni kell. (3) Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlô vagy a használó együttes kérelmére a távhôszolgáltató a díjat közvetlenül a bérlô vagy a használó részére számlázza. A távhô-szolgáltatási díj a bérlô vagy a használó által történô megfizetéséért a tulajdonos helytállási kötelezettséggel tartozik. A 37. § (6) bekezdésében foglaltak erre az esetre is vonatkoznak. (4) A távhôszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait és a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. Épületrészenként külön-külön történô díjfizetés esetén a felhasználó az egyes díjfizetôk, továbbá a díjfizetô más díjfizetôk díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelôsséggel.

4

A törvény 2005. július 1. napjával lépett életbe. Az önkormányzat részére a törvény – a fôvárosban a fôvárosi önkormányzat részére – feladatokat állapít meg, amely szerint rendeletben szabályozhatja a hômennyiségmérés helyét és az alkalmazott technológiát is. Az önkormányzat jegyzôje – fôvárosban a fôjegyzô – ellenôrzi az engedélyezési hatáskörébe tartozó, illetékességi területén mûködô távhôtermelôk és távhôszolgáltatók tevékenységét az ellátás biztonsága és a mûködési engedélyben elôírt feltételek betartása szempontjából. A lakásokba történô hômennyiségmérôk fel- és leszerelésével kapcsolatosan azonban a törvény nem tartalmaz hatáskört az önkormányzatok részére. A Távhô tv. 49. §-a rendelkezik viszont arról, hogy a távhôszolgáltató szerzôdésszegésnek minôsíti, ha a felhasználó a részére történô szolgáltatást nem hitelesített mérôeszköz használatával végzi.

HŐMÉRSÉKLET KÜLÖNBSÉGEK

Válasz

Hogyan lehetne kiküszöbölni azt a jelenséget, hogy a tízemeletes ház 7-10. emeletén rekkenô hôség van, az alsó emeleteken pedig fáznak? Persze ugyanannyit fizetnek a szolgáltatásért! A FŐTÁV Rt. válasza A jelenség oka az, hogy a magas épületek belsô hômérséklet-elosztását jelentôsen befolyásolja a lépcsôházakban és az egybenyíló függôleges épületterekben (liftaknák, szemétledobók, vezetékcsatornák stb.) kialakuló légmozgás, ami az úgynevezett kürtôhatásból és az elszívásos gépi szellôztetésbôl ered. A légáramlás következtében az alsó szintekre az épületben hideg levegô áramlik, míg a felsô szintekre már felmelegedett levegô érkezik. Kiküszöbölése úgy lehetséges, hogy az alsó szinteken felül kell vizsgálni – és szükség, illetve lehetôség szerint javítani – a bejárati és belsô nyílászárók (ajtók, ablakok) tömítettségét, a kritikus falfelületek hôvédelmét, majd a köz-

ponti fûtési hálózatot ehhez igazítva újra kell szabályozni, ami az alsó szinteken a fûtôfelület (radiátorok) növelését is megkívánhatja, míg a felsô, túlfûtött szinteken a radiátorok hôleadásának korlátozását is szükségessé teheti. Általában ezt szokták említeni fûtésrendszer-korszerûsítés alatt, ami különösen fontos az úgynevezett egycsöves, átfolyós fûtési hálózat esetén, amelyeknél a probléma igen gyakran jelentkezik, és jelenlegi állapotában a fûtés sehol nem szabályozható. Célszerû felkészült, épületgépészettel foglalkozó szakvállatokhoz fordulni, amelyek az épületdiagnosztikától a szükséges munkák megtervezésén keresztül a korszerûsítési munkák elvégzésére is vállalkoznak.

HŐDÍJ PROBLÉMÁK Társasházunkban vannak még állami (HM, önkormányzat) tulajdonban lévô lakások. Ezek után a lakások után a közös költséget a tulajdonos, a közüzemi díjakat (fûtés, víz, csatorna) a bérlô fizeti. A ház saját kazánházzal rendelkezik. Egy Kft.-vel van hôszolgáltatási szerzôdésünk. A Kft., mint „harmadik finanszírozó” felújította a hôközpontokat, új kazánok kerültek beépítésre stb. Az egyik bérlô sérelmezte, hogy a hôszolgáltatási díj egy bizonyos összegû alapdíjat is tartalmaz, mely magába foglalja annak a beruházásnak a díját is, amit közös költségbôl a tulajdonosoknak kellene fizetni. 1. Én úgy gondolom, ez akkor minôsülne beruházásnak, ha saját erôbôl újította volna fel a ház a fûtésrendszerét. 2. Annak idején a hôdíj teljes összege fogyasztás-arányosan került felosztásra, ami igazságtalan, ezért visszamenôlegesen szeretnénk módosítani. Annyit tudok, hogy a hôdíj kb. 30 %-át a közös költségbe kell beépíteni, és csak a 70 %-ot kell fogyasztás-arányosan felosztani. A nagy dilemmám az, hogy ezt visszamenôlegesen lehet-e valamilyen formában módosítani? 3. A lényege az egésznek, hogy a bérlôk szeretnék, hogy azt a közös költséget terhelô hányadot, amit ôk a hôszolgáltatási díjban befizettek, a tulajdonos fizesse meg nekik. A tulajdonos viszont azt mondja, hogy ô csak a megál-

D8


FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS

1. Önnek teljesen igaza van, tehát a Kft. jogosan számít fel alapdíjat, és azt a bérlônek kell megfizetnie, mivel ô jut a szolgáltatáshoz, és nem a tulajdonos. A tulajdonosnak a társasház által finanszírozott felújításokhoz, karbantartásokhoz kell hozzájárulnia. 2. Ha az elszámolás az évek során megtörtént, és volt visszafizetés, illetve pótbefizetés, akkor azt nem ajánlatos újra elôszedni és esetleges újraszámításokkal bonyolítani az életet. 3. Ez a kérdés a tulajdonos és a bérlôk közötti megállapodás része, Ha eddig nem volt a szerzôdésükben ilyen pont, akkor ajánlani kell, hogy vizsgálják felül a közöttük létrejött szerzôdést.

Álláspontom szerint a közös költségbe beépítendô 30 %nyi összeget, és az elhatározott felújítási alapot célszerû lenne a tulajdonosnak fizetnie, míg a fogyasztással kapcsolatos minden szolgáltatást (víz- és csatornadíj, áram és fûtés, szemét stb.) a bérlônek kell megfizetnie. 4. Valóban, a közös költségrôl a közgyûlésnek kell döntenie, de az elôterjesztés készülhet több variációra is, és a többség által elfogadott módozatot kell a közös képviselônek végrehajtania. A visszamenôleges elszámolással kapcsolatosan én nem tennék javaslatot akkor, ha ez csak a tulajdonosok kis hányadát érintené kedvezôbben.

Válasz

lapított közös költséget tudja kifizetni. 4. Az elôzô közös képviselô sajnos ezzel a problémával nem foglalkozott, és nem tudom, hogy milyen lehetôségem van arra, hogy visszamenôlegesen módosítsam a közös költséget. Arról nem is beszélve, hogy a közös költséget a közgyûlésnek jóvá kell hagynia, és nagy a valószínûsége, hogy nem foglalkoznak annak az 5-6 családnak a problémájával.

KAZÁNGARANCIA

A feltett kérdésre érdemi és konkrét válasz nem adható, mivel a gázkazán garanciális idején belül van lehetôség a garanciális szolgáltatás igénybe vételére. Ha a kivitelezô a szerzôdésben többletgaranciát vállalt, akkor az lesz a mérvadó. Természetesen a konkrét szerzôdéseket kell

megvizsgálni az adott ügyben és a hiba besorolása is változtathat a feltételeken. Javaslom, hogy a kivitelezôvel egyeztessenek a garanciális javítások elvégzése ügyében.

Válasz

Melyik jogszabály tartalmazza a kötelezô alkalmassági idôt a beépített anyagokkal kapcsolatban? Ha a gázkazánra vonatkozó garanciális idôszak lejárt, de a kivitelezô 3 éves garanciális felelôssége még fennáll, kinek kell fizetnie a kazán javítását?

KORREKCIÓS LEHETŐSÉG

A költségmegosztók felszerelése mellett – a megfelelô mûszaki információk birtokában – szükséges a közgyûlés (de még jobb, ha a szervezeti- és mûködési szabályzatba foglalva) olyan döntése, amely bizonyos korrekciós számításokat tesz lehetôvé. Például a szélsô lakások, a tetô alatt vagy pince felett lévô lakások fûtési igénye magasabb

a többi – jól „körbefogott” – lakás energiaigényénél. Így lehetôség lenne arra, hogy az ilyen lakásokban lakók részére korrekciós %-ot fogadjanak el a többiek, és az elosztásnál (költségek kiszámításánál) ezekkel csökkentenék a náluk mért hômennyiséget.


Válasz

A fûtéselszámolás tíz éve költségmegosztással történik. A megosztás 30 % a légköbméter alapján, 70 % fogyasztás után. Addig nem volt gond, amíg a párologtatós „fiolás” mérôket használták, hiszen az nem kimondottan a fogyasztást mérte. Két éve felszerelték a digitális mérôket, ami kimondottan a radiátorból kibocsátott hôt méri. A lakóközösség nem járul hozzá, hogy költségkiegészítést adjunk az elsô emeleti lakástulajdonosoknak. (Alattuk garázsok vannak, így valóban többet fogyasztottak, hiszen „alulról” nincsenek temperálva. Viszont volt olyan második, harmadik és negyedik emeleti lakás is, ahol sok volt a fogyasztás.) A bíróságon megtámadták a fûtéselszámolást, és a bírónô helyt adott a panaszuknak. Nem az a gondom, hogy újból meg kell szavaztatni a megosztás %-át, hanem az, hogy mindig lesz pár lakótárs, aki – vagy a lakás elhelyezkedésébôl eredôen „jogosan”, vagy a saját igényei miatt – sokkal többet fog fogyasztani, mint az átlag. Akkor a rendelet alapján állandóan pereskedni fogunk? Vagy van más megoldás?

D9

4

FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS KORSZERŰSÍTÉS 65 lakásos társasházról van szó, ahol a jelenlegi saját házközponti gázkazánnal mûködô fûtésrendszerünket (tehát az egész csôhálózatot, radiátorokat stb.) cserélnék le geotermikus fûtésre, amely köztudott, hogy nem kis beruházás. Ez együtt járna a nyílászárók cseréjével, illetve a ház külsô szigetelésével. 1./ A fûtés korszerûsítés a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások kategóriájába tartozik-e, vagy ha nem, akkor hová sorolható? 2./ Egy ilyen volumenû kiadás esetében (több mint 100 milliós) a tulajdonosok tulajdoni hányaduk szerinti egyszerû szavazat-többséggel, vagy legalább 4/5-ös szavazat-többséggel kell, hogy hozzájáruljanak a beruházáshoz? Válasz

4

1. A fûtés korszerûsítése semmiképpen nem tartozhat a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás kategóriájába, mivel annak mûködése feltétlenül szükséges az adott társasház mûködéséhez. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 56. § 3. pontja szerint: „Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggô kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévô épület, épületrész bôvítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülô új épület, épületrész, illetôleg épületberendezés létesítésével járnak.” Ugyanezen § 2.3.3. pontja szerint: „Korszerûsítés: a központi fûtô- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az energiaracionalizálással, illetôleg a levegôtisztaság-védelemmel összefüggô átalakítása vagy kicserélése.”

2. Figyelemmel az igen nagy összegû beruházásra és a tulajdonosokat közvetlenül érintô pénzügyi hozzájárulásra, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 21. §-ának alkalmazása ajánlott: „(1) Az építtetô tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történô csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés mûszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megôrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.” Miután az „építtetô” maga a társasház, és egyértelmûen közös tulajdont érint, így az érintett tulajdonosok 2/3-ának hozzájárulása – álláspontom szerint – elengedhetetlen a nagy beruházás megindításához.

KÖZÜZEMTŐL AZ EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSIG 2008. január 1-tôl a villamosenergia-iparban lényeges változások következtek be. A fogyasztóknak (felhasználóknak) olyan új fogalmakkal kellett megismerkedniük, mint az egyetemes szolgáltatás, az elosztó hálózati engedélyes, a végsô menedékes, a védendô fogyasztó stb. A piacnyitás során a korábbi közüzemi szolgáltatói tevékenység szétvált kereskedelmi jellegû és hálózatüzemeltetés jellegû tevékenységre (az elosztó hálózati engedélyes és közüzemi engedélyes szétválasztásának jogszabályban meghatározott végsô határideje 2007. július 1-je volt), végül a közüzemi szolgáltatás megszûnt. 2008. január 1. óta a lakossági fogyasztók és a kisebb ipari-, kereskedelmi fogyasztók (2009. január 1-tôl kiegészülve a közintézményi felhasználókkal) új választási lehetôség elé kerültek: választhatnak az ellenôrzött árú egyetemes szolgáltató (kötelezô ellátási ajánlata), és a kereskedôk piaci alapú esetleges ajánlata között. A területileg illetékes elosztó hálózati engedélyes (a villamosenergia-hálózat üzemeltetôje) azonban mindkét kereskedô esetében azonos. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) alapján az egyetemes szolgáltatás olyan, a villamos energia kereskedelem körébe tartozó, sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minôségben, a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében vehetô igénybe.

D 10

Kik jogosultak az egyetemes szolgáltatásra? A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételezô, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3x63 ampernél nem nagyobb csatlakozási teljesítményû felhasználók. Rajtuk kívül a közintézmények (pl. az iskolák, kórházak, szociális intézmények, a költségvetési szervek és a helyi önkormányzatok) jogosultak az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó áron beszerezni a villamos energiát. A VET alapján lakossági fogyasztónak minôsül az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képezô, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülô vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerzôdés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Napjainkban minden felhasználónak három szerzôdéssel kell rendelkeznie. Az elosztó hálózati engedélyessel hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerzôdést kell


FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS kötni. A hálózati csatlakozási szerzôdés a felhasználási helyhez kapcsolódó, minden felhasználási hely esetében a hálózatüzemeltetôvel csak egyszer megkötendô szerzôdést jelent. A hálózathasználati szerzôdés alapján a hálózati engedélyes a felhasználási hely bekapcsolására, a villamos energia folyamatos szállítására, valamint a fogyasztásmérô-berendezés felszerelésére, üzembe helyezésére és folyamatos leolvasására, ellenôrzésére köteles. A villamos energia, mint termék beszerzése vagy az egyetemes szolgáltatótól, vagy a villamosenergia-kereskedôtôl történik. A harmadik szerzôdés tehát a villamosenergia-vásárlási szerzôdés. A korábbi közüzemi szerzôdések 2009. december 31-i határidôvel megszûnnek, és helyettük új szerzôdéseket kell kötni. Ha valaki határidôre nem köti meg ezeket, az alábbi szabályok érvényesek rá: Amennyiben rendelkezett írásbeli közüzemi szerzôdéssel, akkor 2010. január 1-tôl az él tovább a jogszabályi változásoknak megfelelô tartalommal, az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatának mellékletét képezô mintaszerzôdéssel összhangban. Amennyiben nem volt írásbeli közüzemi szerzôdése, akkor az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatának mellékletét képezô mintaszerzôdés feltételei szerint kell biztosítani és igénybe venni az egyetemes szolgáltatást. Amennyiben a hálózathasználati szerzôdés megkötése is elmarad, akkor 2010. január 1-tôl a villamosenergiahálózat használatát az elosztó üzletszabályzatának mellékletét képezô mintaszerzôdés feltételei szerint kell biztosítani és igénybe venni. A végső menedékes intézménye is újdonságnak számít a magyar villamos energia piacon Abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére villamos energiát értékesítô engedélyes gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be, vagy az engedélyes által nyújtott villamosenergia-ellátás fenntartásához szükséges villamos energia beszerzése ellehetetlenül, illetve amennyiben a MEH az

engedélyes engedélyét a VET-ben meghatározott esetekben visszavonta, és ezáltal a felhasználók villamos energiával történô ellátása veszélybe kerül, az érintett felhasználók ellátásának biztosítására a MEH végsô menedékest jelöl ki. A védendő fogyasztókra vonatkozó előírásokat első ízben szintén a VET szabályozta A VET szerint védendô fogyasztó a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt. A védendô fogyasztóknak két fô csoportja van: a szociálisan rászorulók, és a fogyatékkal élôk. Az igénybe vehetô kedvezmények köre e két csoport sajátosságaihoz igazodik. A szociálisan rászoruló fogyasztók részére nyújtott kedvezmények közé tartoznak a részletfizetés, vagy halasztott fizetés lehetôsége, az elôre fizetô mérôhöz való jogosultság, a késleltetett kikapcsolás. A fogyatékkal élô fogyasztókat különösen a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelô, különleges bánásmódban kell részesíteni. Az elosztó hálózati engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a védendô fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelybôl egyértelmûen megállapítható, hogy a fogyasztó a kedvezmények melyik körére jogosult.

4

Az egyetemes szolgáltatók a VET alapján naptári negyedévenként egyszer árváltoztatási igényt nyújthatnak be a Magyar Energia Hivatalhoz, mely a javasolt árakról 30 napon belül határoz. A jóváhagyott árakat alkalmazásuk kezdete elôtt legalább 15 nappal az egyetemes szolgáltató a honlapján, valamint két országos napilapban közzéteszi, továbbá a felhasználókat a törvényben meghatározottak szerint értesíti. A közzétételnek tartalmaznia kell a felhasználókat megilletô felmondási jogra vonatkozó tájékoztatást is. dr. Csőreg Anikó Magyar Energia Hivatal, Fogyasztóvédelmi Osztály www.eh.gov.hu

LEOLVASÁSI DÍJ 132 lakásos társasházunkban befejezôdött a panelprogram, melynek része volt a fûtéskorszerûsítés. Egy Kft. végezte a munkát, a költségmegosztók szerelését, programozását. Azóta is ez a cég végzi a leolvasást, számlaelôkészítést, kalkulációt, ami alapján a hôszolgáltató az elszámoló számlát kibocsátja. Mivel monopol helyzetben van, ez a cég határozza meg a leolvasási és költségkalkuláció munkadíjának költségét. (Évi több mint 10 %-ot emel.) Ez a költség a társasházat terheli, mert szerelés és átadás után a cég a társasházzal kötött szerzôdést. (Megjegyzem, a háznak beleszólása ebbe nem volt, akkor még az önkormányzat intézett, koordinált mindent a pályázati panelprogramok során.) A költség tartalmazza a 132 lakás egyedi fûtéselszámolását, valamint a közös helyiségek adminisztrációs költségeit. A probléma az, hogy már tavaly is nehezen tudtam kigazdálkodni a díjat, de az emelés után még nehezebb. Sok a nyugdíjas és a munkanélküli a házban, nem túl stabil a tulajdonosok fizetési morálja, magas a kintlévôségünk. Ezzel együtt azért fizetjük rendesen a közüzemi számláinkat, de ilyen kiadásokra egyáltalán nem vagyunk berendezkedve. Kérdéseim: 1. Saját hatáskörben átháríthatom-e a leolvasási, számlázási költséget a tulajdonosokra? (Ez számítható költség, mert


D 11

FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS radiátoronként fix összeget kell fizetni.) Úgy oldanám meg, hogy mindenki postaládájába bedobnék egy csekket, mely a társasház számlájára szólna, a hirdetôtáblán pedig tudatnám a lakókkal, mi ez a költség. A lakás mindenkinek a sajátja, így a benne lévô radiátorok is. Tehát a költséget csak továbbhárítanám a tulajdonosokra Ez jogszerû ? 2. Próbáltam a céget megkérni, hogy lakásokra lebontva mindenkinél jelenjen meg a számlán ez a költség. Nem hajlandók rá, mondván nekik szerzôdésük csak a társasházzal van, és a programjuk egyébként sem alkalmas erre. 3. Közgyûlési határozat nélkül is megtehetem, hogy a lakásonkénti leolvasás költségét a tulajdonosokra hárítom? Úgy vélem, hogy ez a rendes gazdálkodás körét érintô tétel, melyrôl a mindenkori közös képviselô dönt. Válasz

4

1. A leolvasási és számlázási költség valójában a tulajdonosokat terhelné, de át kell tekinteni, hogy az elôzô évi beszámolóban és a tárgyévi költségvetésben szerepelt-e valamilyen jogcímen ez a költség. Ha igen, akkor nincs lehetôség ilyen módon történô többletköltség beszedésére. 2. A cég válaszát el kell fogadni, mert ha a szerzôdés jogosultja a társasház, akkor neki csak azzal áll fenn jogviszonya, és a számlázásra is csak a társasház felé jogosult. 3. A közös költség mértékérôl való döntés közgyûlési hatáskörbe tartozik. Tehát ha ön tovább akarja hárítani a leolvasásként a társasháznak leszámlázott költséget, akkor az közös költség növelô tényezô. Ha a tavaszi közgyûlésen – ahol az azévi költségvetés

tervezetérôl döntöttek – szerepelt ilyen költség (akár a társasházat terhelôen, akár a tulajdonosokra nézve), akkor nem kell újból közgyûlés elé vinni. Ha errôl korábban nem volt döntés, akkor a következô közgyûlés napirendjére fel kell venni, és a tulajdonosok dönthetnek arról, hogy ez a költség a társasház egészét terhelve a közös költség terhére legyen kifizetve, vagy vállalják, hogy ezt a költséget megtérítik a társasház részére. Elsôsorban a költségmegosztók felszerelésének eldöntésekor kellett volna errôl határozni, utólag viszont – a tulajdonosok hozzájárulása nélkül – nem háríthatók tovább ezek a költségek.

LEVÁLÁS A KÖZÖS FŰTÉSRŐL

Válasz

A 23 lakásos társasház osztatlan közös tulajdonát képezi a gázkazán, mely a hôt elôállítja. A társasházi közösség áll szerzôdéses jogviszonyban a gáz-szolgáltatóval, fizeti a gázszámlákat. Költségosztók voltak felszerelve korábban, mely „kütyüket” több tulajdonos megrongált, ezért a fûtés díjának elszámolása csak a tulajdon nagysága szerint lehetséges. Most több tulajdonos le akar válni a közös fûtésrôl, és nem akarja fizetni a gáz díját, sôt fûteni sem akar, mivel nem használja a lakást életvitelszerûen. A másik tábor viszont ragaszkodik a fûtéshez. Mi a jogi állásfoglalás ilyen esetben? A leválni akaró tulajdonos megteheti-e, hogy a másik tulajdonos lakásának állagát veszélyezteti azzal, hogy nem fût (vagy pl. elfagynak nála a vízvezetékcsövek)? A költségek viselését megtagadhatja-e bárki, vagy kérheti-e a többi tulajdonost, hogy ô ne vegye ki a részét a költségekbôl? A fûtési móddal kapcsolatos döntés a közgyûlés hatáskörébe tartozik, és a jelenlegi rendszer megváltoztatásához a tulajdonosi közösség 80 %-ának egyetértése szükséges. A meglévô központi fûtésrôl a leválást a közgyûlés hozzájárulásával lehet megoldani, de a közgyûlésnek joga van feltételeket megállapítani, pl. a fûtési rendszer fenntartásával, karbantartásával és mûködtetésével kapcsolatos

költségeket továbbra is kötelesek a közösség részére megfizetni, függetlenül attól, hogy igénybe veszik a szolgáltatást vagy sem. A társasház egészének mûködését nem akadályozhatja a kiválás vagy leválás. Ha a rendszer egycsövesként lett kialakítva, akkor egyáltalán nem lehet róla leválni, mert akkor a felette lévôhöz már nem jutna el fûtés.

LEVÁLÁS TÁVFŰTÉSRŐL

Válasz

A törvény elfogadása elôtt úgy tûnt, hogy a távfûtésrôl szinte lehetetlen lesz leválni, mert ehhez a tulajdonosok 100 %-os hozzájárulása szükséges. Az új törvénybôl úgy lehet értelmezi a fûtés- és melegvíz-ellátás korszerûsítését, mintha elég volna az érvényes közgyûlésen meghozott szavazattöbbséggel elfogadott határozat. Nincs itt ellentmondás?

D 12

A távfûtésrôl történô leválásról a közgyûlés egyszerû szavazattöbbséggel dönthet, de a távhô törvény szerint ehhez 4/5-ös szavazat szükséges. A törvény a 100 %-os szavazati arányt a rendes gazdálkodás körét meghaladó

kiadásokra állapítja meg, amelybe nem tartozik bele a felújítás, karbantartás és átalakítás. Célszerû azonban – fôleg, ha nagyobb célbefizetés is szükséges – minél nagyobb arányú elfogadásra törekedni.


FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS MÉRÉSSEL SPÓROLUNK! A lakásonkénti méréssel, valamint a tényleges felhasználáson alapuló elszámolással fûtési hôenergiát, vizet és egyben költségeket takarítunk meg. Naponta értesülünk a médiából arról, hogy az energiaellátás helyzete Magyarországon – csakúgy, mint egész Európában – az utóbbi években kiélezett téma, égetô probléma. Nagyban függünk az importôröktôl, az energiaigény világszerte nô, a készletek korlátozottak, az alternatív energialehetôségeket pedig csak csekély mértékben használjuk ki. Mindezekbôl kifolyólag feltételezhetjük, hogy az ellátás a következô években is változatlanul rizikós marad. Az ellátás problematikájához még az is nagyban hozzájárul, hogy az utóbbi években a folyamatosan emelkedô energiaárak egyre jobban megterhelik a lakókat. Ezen kívül nem szabad megfeledkeznünk a légkör növekvô CO2-koncentrációja (üvegházhatás) miatt bekövetkezô globális klímaváltozás fenyegetô veszélyérôl sem, amely közvetlen összefüggésben áll a fosszilis energiahordozók elégetésével. Az államnak, a vállalatoknak és a magánfelhasználóknak is tanácsos tudatosan törekedniük az ésszerû energiafelhasználásra, hiszen a magas távhô- vagy gázszámlát kézhez kapva sokan érzik úgy: valami nincs rendben ebben a világban. A borsos fûtésszámla láttán a tehetetlenség keríti hatalmába legfôképp a társasházban élôket, pedig létezik megoldás: egy „ôsrégi találmány” – a takarékosság. „Szívesen takarékoskodnék, de hogyan és minek, ha nem tudom szabályozni, hogy akkor és úgy fûtsenek, amikor és ahogy igénylem!” – mondják erre sokan, s hónapról hónapra több tízezer forintot dobnak ki az ablakon. Apropó ablak! Az elavult, rosszul szigetelô nyílászárók cseréjére – csakúgy, mint a szigetelésre és a fûtési rendszer teljes körû korszerûsítésére – állami támogatásokat lehet igénybe venni, s ezzel radikálisan lehet csökkenteni a fûtéshez szükséges hômennyiséget! Egy korszerûbb fûtési rendszerrel és hatékony szabályozással a szolgáltatótól pontosan annyi hôt vehetünk igénybe, amennyire valójában szükségünk van. A fûtési hôenergia és víz lakásonkénti, tudatos felhasználásának tekintetében pozitív és nagyon hatásos kezdeményezés lehet, ha a lakók a fûtési költségek és vízdíj átalánydíjas (lm3, m2 vagy fô alapján) elszámolási módjáról a tényleges felhasználás szerinti elszámolásra térnek át, amely a lakásonkénti fûtési költségmegosztók, hômennyiségmérôk vagy vízmérôk mért értékein alapul. Az energiatanúsítvány bevezetésével az ingatlanpiacon jelentôsen magasabb áron jelenik meg az a lakás, amely jobb tájolású, valamint amelyben a felhasznált fûtési hôenergia és víz egyedileg mérhetô. Mivel a háztartásokban az energiafelhasználás 80 %-át a helyiségek fûtése, illetve a víz felmelegítése teszi ki, összgazdasági szempontból ezen a területen hihetetlenül nagy megtakarítás érhetô el. Bizonyított tény, hogy azokban az épületekben, ahol a költségek felosztása a fûtési hôenergia, hideg- és meleg víz tényleges felhasználása alapján történik, 10-30 %-os energiamegtakarítás érhetô el, amely tartósan kihat a környezetvédelemre is.

4

A fûtési költségek és vízdíj tényleges fogyasztáson alapuló elszámolásának több európai országban – Németország, Dánia, Ausztria vagy Bulgária – sokéves hagyománya van, valamint egyrészt energiamegtakarítási, másrészt környezetés klímavédelmi okokból már évek óta törvényileg is elôírják, szabályozzák. Általánosan érvényesül az a nézet, hogy ha az elszámolás az egyéni fogyasztás alapján történik, akkor az ingatlantulajdonosok és bérlôk takarékosabbak, ésszerûen, gazdaságosan és igény szerint használják fel a fûtési hôenergiát, a hideg- és meleg vizet. Hiszen ki akar energiát spórolni akkor, ha egy átalánydíjas fizetési móddal a pazarló szomszédja fogyasztását is fizetnie kell?! Tapasztalatok alapján a cél, amely hatékony energiamegtakarításra ösztönöz, már azáltal elérhetô, ha a fûtési költségek és vízdíj legalább 50 %-át az egyéni felhasználás alapján, fennmaradó részét pedig az eddigi átalány (lm3, m2 vagy fô) szerint osztják fel. A fogyasztástól függô fûtési költségek és vízdíj elszámolása alapvetôen azt feltételezi, hogy az egyes lakásokban, helyiségekben legyenek felszerelve a fûtési hôenergia, a hideg- és melegvíz mérésére alkalmas készülékek. A fûtési hôenergia és vízfelhasználás lakásonkénti, méréstechnikai rögzítésére a piac fûtési költségmegosztókat, hômennyiségmérôket, valamint vízórákat kínál. Tekintettel a készülékek különbözô mûszaki és használati rendeltetésére, a beszerelés helyére, a beruházási és egyéb költségekre, illetve hogy mit fogad el a lakó, érdemes az ingatlan- és társasházkezelôknek, a közös képviseleteknek mûszaki és gazdasági szempontból is egy szakember (pl. készülékgyártók, szakkereskedések, elszámolást készítô cégek, energiaszolgáltatók) tanácsát megfogadni azért, hogy a téves döntéseket és a késôbbi vitás helyzeteket elkerüljék. Kirchknopf Mária, MT Méréstechnika Kft. www.mt−merestechnika.hu Nézze meg a színes anyagot is!


D 13

FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS MÉRŐÓRA A KAZÁNON A lakótelep, ahol a társasházunk is van, saját kazánházzal rendelkezik. A szolgáltató úgy döntött, hogy – annak ellenére, hogy a lakások egyedi hômérôvel rendelkeznek – a kazánházat is felszereli hômérô órákkal, és ennek költségét át akarja terhelni a lakókra oly módon, hogy ezentúl az alapdíjat nem m2-ben, hanem légköbméterben kívánja számlázni. Ezt – a számunkra törvénytelennek tûnô dolgot – valószínû csak úgy tudjuk kivédeni, ha a lakók összefognak. Ehhez egy megfelelô képviselô kellene, de ô azt állítja, hogy ez kötelezô állagmegóvási feladat. Válasz

4

A saját kazánon elhelyezett hômérô órák felszerelése – feltehetôen – a kazán mûködéséhez szükséges, hiszen a teljes társasház ellátásával kapcsolatos hômennyiség elôállítását mérni kell. A lakásokban felszerelt egyedi hômennyiségmérô viszont az egyes lakásokban elfogyasztott hôt méri, és ezek alapján történik meg a tényleges számlázás. A lakások részére leszámlázott, és a kazán mérôjén

mért mennyiség közötti különbözet a közös költség részét képezi, amelyet tulajdoni hányad szerint kell felosztani. A fûtési számlázás általánosságban légköbméterre történik, mivel nemcsak a padlószintet, hanem a plafont és az oldalfalakat – tehát a teljes térfogatot – is fûtik, így a m2 (vagyis alapterület) szerinti mérés nem lenne megfelelô.

NEM FŰTÖTT HELYISÉG

Válasz

A 189/1998 (XI. 23.) kormányrendelet 18. § (4) bekezdése alapján: „Ha a szolgáltatásból kikapcsolt lakáson, nem lakás céljára szolgáló helyiségen átmenô központi fûtési vezeték nem szigetelt, és emiatt hôt ad le, a fogyasztó a fûtött helyiségre egyébként járó díj 20 %-át köteles fizetni”. A kezelésünk alatt álló társasház SzMSz-e alapján: „... a nem lakás céljára használt külön tulajdonú ingatlanokra az éves költségvetéssel egységben megállapított közös költség mérték kétszeresét határozza meg.” Fentieket figyelembe véve a saját kazánnal rendelkezô társasházban egy külön tulajdonban lévô fûtetlen (csak az átmenô szigeteletlen fûtési vezeték ad le hôt) pincehelyiség fûtési költségének megállapításánál az SzMSz, vagy a kormányrendelet elôírásait kell figyelembe venni? Felülírhatja-e az SzMSz a kormányrendeletet? Szükséges-e a tulajdonosok hozzájárulása a kormányrendelet alkalmazásához?

D 14

A központi fûtésrôl és melegvíz-szolgáltatásról szóló 189/1998. (XI. 23.) Korm. rendelet az alábbiak szerint rendelkezik: „18. § (1) A fûtési díjat a lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetôleg az épület közös tulajdonú, közös használatra szolgáló helyiségei, területei szerint a légköbméterben kifejezhetô fûthetô térfogat egy légköbméterre vagy a fûtôfelület egy négyzetméterre jutó díjtétele alapján a fogyasztók szótöbbséggel hozott döntése – társasház esetén az alapító okirat vagy a szervezeti- és mûködési szabályzat, illetôleg lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezése szerint – szerint kell kiszámítani. (2) A fûtôfelület kiszámításánál korrekciós tényezôk is alkalmazhatók (pl. a kazántól való távolság, a lakás kedvezôtlen fekvése, az üzlethelyiség forgalma miatt növelhetô fûtôfelület). (3) Egy központi hôellátó rendszeren belül a díjfizetés alapjául szolgáló fûtôfelületi értékeket azonos módszerrel kell megállapítani. (4) Ha a szolgáltatásból kikapcsolt lakáson, nem lakás céljára szolgáló helyiségen átmenô központi fûtési vezeték nem szigetelt, és emiatt hôt ad le, a fogyasztó a fûtött helyiségre egyébként járó díj 20 %-át köteles fizetni. (5) A kizárólag fûtési célt szolgáló központi hôellátó rendszer útján nyújtott szolgáltatás esetén az egységnyi fûtési

díj alapja a tényleges üzemeltetési költség és az összes fûtött légtérfogat köbméterének, vagy az összes fûtôfelület négyzetméterének hányadosa. Az egy lakásra jutó fûtési díj mértéke az egységnyi fûtési díj és a lakás fûtött légtérfogatának vagy fûtôfelületének szorzata.” Az önök esetében az SzMSz-bôl idézett kötelezettség nem a fûtési díjra vonatkozik, hanem a közös költségre (a közös tulajdon fenntartásához köthetô költségekre). A szervezeti- és mûködési szabályzat – a fentiek szerint – eltérhet a törvényi elôírásoktól, hiszen korrekciós tényezôket is megállapíthat. Miután az SzMSz elfogadásához a tulajdoni hányad több mint 50 %-ának egyetértése volt szükséges, így a többségi akarat szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek dupla közös költséget kötelesek fizetni. Ha az SzMSz-t korábban hozták, akkor csak az a megoldás lehet, hogy kérni kell az SzMSz felülvizsgálatát, és kérni kell annak indokolását, hogy miért döntöttek a dupla közös költség mellett. Ha a tulajdonosok többsége továbbra is kitart a korábbi rendelkezés mellett, akkor önnek megnyílik a lehetôsége arra, hogy bírósághoz forduljon, és kérje az SzMSz ezen pontjának hatályon kívül helyezését. A bírósági eljárásban a társasháznak kell majd bizonyítania, hogy miért állapítottak meg magasabb díjat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében a közös költség viselésénél.


FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS NÉHÁNY FONTOS MONDAT AZ ENERGIATANÚSÍTVÁNYRÓL 2009. január 1-tôl hazánkban is bevezetésre került az EU 2002/91/EK EPBD irányelve, amely elôírja az épületek kötelezô energiatanúsítványának (továbbiakban: ET) beszerzését a lakossági ingatlanoknál minden olyan esetben, amikor adásvételre vagy bérbeadásra kerül sor. Az ET 2009. január 1-tôl az újonnan épült ingatlanok esetében kötelezô a használatbavételi eljárás megkezdésekor, míg a használt ingatlanok esetében a tanúsítás 2011. december 31-ig önkéntes. Írásunkban a társasházak ET készítésének fôbb elvi és jogi szempontjait ismertetjük.

4

Az ET készítése szakértôi feladat, de szükséges az ezzel kapcsolatos alapadat-beszerzés és módszerek összefoglalását is közölni. A szabályozás elvi szempontjai Épületeinkben olyan állapotokat kell biztosítani és fenntartani, amelyek alapvetôen különböznek a külsô környezettôl. Ez a folyamat egyrészt energiát igényel, másrészt az épületszerkezetek megfelelôsége alapvetôen befolyásolja az épületben való tartózkodás minôségét. Míg a gazdaság ágazataiban a technológiák cseréjét 1015 év alatt a fejlôdés kikényszeríti, addig a lakásállomány esetében ez több évtizedet igényel – az épületállomány újjal való felváltása, cseréje évszázados igényû. Jogi szempontok Az ET készítését a 176/2008. (VI. 30.) korm. rendelet szerint kell elkészíteni. Az új szabályozással kapcsolatban nem képezhetik mérlegelés tárgyát a következôk: • a követelményértéknek az épület teljes épületgépészeti és villamos rendszerére ki kell terjednie, • az összesített energiafogyasztást primer energiában kell kifejezni, amely ösztönzést adhat bizonyos energiahordozók használatához. Fontos megemlíteni: - csökkenteni kell az épület energiafogyasztását, - a fennmaradó energiát ún. fennmaradó energiával kell fedezni (szél-, nap-, geotermikus energia), - elônyben kell részesíteni az ún. kapcsolt energiatermelésbôl származó hôenergiát (gázmotoros minierômûvek), - mérsékelni kell a villamosenergia-fogyasztást. Ebben a körben – azaz a társasházak ET-re vonatkozó irányelveinél feltétlen megemlítendô a fogyasztói (tulajdonosi) magatartás: -- belsô lakáshômérséklet, -- szakaszos vagy állandó hômérsékleten tartás, -- fûtési-hûtési igény, -- meleg víz igény (fûtési szokások stb.). A tanúsítás alapja A tanúsítási folyamat (dokumentáció felkutatása, azonosítása, esetleges mérés, majd az ezeken alapuló számítás) eredményeként rendelkezésre állnak az alábbiak: • Határolószerkezetek adatai, • Fajlagos hôveszteségtényezô, • Összesített energetikai jellemzô.

Ha a vizsgálat tárgya egy teljes épület, és az épület rendeltetése olyan, hogy az összesített energetikai jellemzôre van elôírt követelményérték (pl. lakóház), akkor az összehasonlítás alapja az azonos felület/térfogatarányú és azonos rendeltetésû épületre elôírt összesített energetikai jellemzô. Az ET kötelezôen tartalmazza a minôsített épület(rész) energetikailag hatékony, ésszerû felújítására vonatkozó javaslato(ka)t. A helyszíni szemle alapján a tanúsítónak meg kell állapítania, hogy az adott épület(rész) primer energiafogyasztásának csökkentésére milyen ésszerû lehetôség kínálkozik. A mérlegelendô lehetôség körébe tartozik – a teljesség igénye nélkül – az utólagos hôszigetelés, a nyílászárók tömítése vagy cseréje, társított szerkezetek alkalmazása, a hôtermelô készülék vagy az ahhoz tartozó egyes elemek (égô, szabályozók) cseréje, elosztó hálózatok és szerelvények hôszigetelése, hôleadók, ventilátorok, szivattyúk, fényforrások cseréje, energiahordozók cseréje. Mi az ET haszna? 1. Az energiafogyasztás nem csak a határoló épületszerkezetektôl, hanem az alkalmazott épületgépészeti és világítási rendszerek összehangoltságától is függ. 2. Tervezendô épületeknél az eddiginél hatékonyabb együttmûködés szükséges az építész és a szakági tervezôkkel. 3. Az említett primer energia számítása közös nevezôre hozza a lakóépület energiafogyasztásainak különbözô öszszetevôit.


D 15

FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS Néhány gyakorlati példa a meglévő lakóházak szigetelési kérdéséhez: Sok vizsgálat foglalkozik az utólagos hôszigetelés módjaival. Táblázatok közlik az egyes hôszigetelô anyagok vastagságát, minôségét. Természetesen mindenütt a gyártó cég javaslata a „legjobb”… Ez a tény már kezdetben felveti a szakértô tervezô bevonásának szükségességét: hogyan döntsünk? Javaslat: meg kell gyôzôdni a térelhatárolás minôségérôl, a legkülsô rétegek állapotáról (elmozdulások, repedések, hiányok)! Általában a felületek alkalmasak a ragasztásos technológia alkalmazásához, de az utólagos hôszigetelés polisztirol hab esetén, és az ún. tûzvédelmi gátak kialakításának módja csakis szakember javaslata alapján történhet (ld. miskolci tûzeset)! Az elterjedt ragasztott polisztiroltáblás hôszigeteléssel

4

szemben az ásványi gyapot hôszigetelô lemezek alkalmazása célravezetôbb. Ha mégis a ragasztásos módszernél maradunk, a ragasztások módja, a nyílászárókhoz való befordulás kialakítása, és egyéb „trükkök” alkalmazása gondos mûszaki vezetést és mûszaki ellenôrzést kíván! Nyílászárók cseréjénél nem elég az adott ablak, ajtó minôségi tanúsítása! Ha a beépítésnél nem a kívánt tömítéseket, rögzítéseket alkalmazzák, nem érjük el a várt eredményt. Sirokay István, okl. építészmérnök, Energiastop Kft. www.energia−stopkft.hu Forrás: Zöld András és szerzőtársai. Új épületenergetikai szabályozás, ÉPÍTÉS SPEKTRUM folyóiratok

Nézze meg a színes anyagot is!

SZABÁLYTALAN BEKÖTÉS

Válasz

Megfagyok a lakásomban, miközben vagyonokat fizetek a fûtésért! A FÕTÁV Rt. emberei kérésemre megjelentek, 22 fokot mértek, de megerôsítették a lakás alulfûtöttségét. Ellenôrizték a többi lakást is, és megállapították, hogy a földszinti lakónál a radiátorokat lecserélték, és megváltoztatták a csövek átmérôjét is, ezért a hozzám eljutó hômennyiség jelentôsen csökkent. Más lakásokban is találtak szabálytalan bekötéseket. Mit tehetek?

D 16

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 1. § (2) bekezdése szerint az épület tartószerkezetei, azok részei, az épületberendezés és vagyontárgy akkor is a közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson belül van. A törvény 20. §-ának d) pontja szerint a tulajdonos köteles a lakásában tervezett építkezésrôl értesíteni a közös képviselôt vagy az intézô bizottság elnökét. Ha az építtetô tulajdonostárs olyan építkezést, szerelést hajt végre, amely érinti a közös tulajdont, akkor a tulajdonostársak 4/5-ének írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát köteles beszerezni. Th. tv. 21. § (1) bekezdés: „Az építtetô tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történô csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés mûszaki állapotának megváltoztatásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megôrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerint legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.” A Th. tv. 23. §-a értelmében minden tulajdonostárs jogo-

sult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. Figyelemmel a fenti jogszabályi hivatkozásokra megállapítható, hogy az adott társasházban a fûtési csövet kisebb átmérôjû rendszerre cserélô tulajdonostárs többszörösen megszegte a törvényi rendelkezéseket, hiszen nem kért írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot a fûtési rendszer átalakításához, valamint az átalakítással sérti a felette lakó tulajdonostárs érdekét. Lehetôség van birtokháborítás miatt szabálysértési eljárás kezdeményezésére is a helyi önkormányzat jegyzôjénél. A jelen helyzetben javasolt közgyûlés összehívása, amelynek napirendjére fel kell venni „Engedély nélküli fûtési rendszer átalakítása” címen, és döntést kell hozni, hogy kötelezik a tulajdonostársat az eredeti állapot helyreállítására. (Természetesen a fûtési szezonban ezt a munkát elvégezni nem lehet.) A károsult tulajdonostárs javára pedig dönthetnek úgy, hogy az átmeneti idôszakra igénybe vehetô – kiegészítô – fûtéssel járó többletköltséget az alatta lévô tulajdonostárs térítse meg. Természetesen megállapodhatnak közgyûlési határozat nélkül is, de az esetleges végrehajtás egyszerûbb, ha a törvényi elôírásoknak megfelelô közgyûlésen hoznak döntést az ügyben.


FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS SZÁMLA VAN, SZERZŐDÉS NINCS Fûtéskorszerûsítési pályázatunk beadásakor minden tulajdonost – az üzlet-tulajdonosokat is – megkérdeztünk a pályázatban való részvétel szándékáról. Az egyik üzlet-tulajdonos azonnal elzárkózott, míg a másik tulajdonos csak a nyílászárók cseréjében kívánt résztvenni. Az üzlet fûtését máshogy kívánják megoldani, de a melegvíz szolgáltatásra igényt tartanak. Ezért a pályázat úgy lett beadva, hogy az üzlet tulajdonosok a nem támogatható részbe kerültek. Pályázatunk támogatást nyert, a közbeszerzési eljárás során egy ablakos cég nyert, és a fûtéskorszerûsítés kivitelezését egy alvállalkozónak adta ki. Lehet, hogy rosszul értelmezem a távhô törvényt, de én úgy vélem, hogy a kivitelezônek a távhôszolgáltatóval való egyeztetés után a mérôegység kivételével kellett volna a fûtéskorszerûsítést kivitelezni, és a távhôszolgáltató szerelte volna fel a hitelesített mérôórákat. Ezek után megkezdôdhetett volna a mérôk utáni díjfizetés. Sajnos ez nem így történt, az alvállalkozó felszerelt mindent, de végül is aláírásra került a szerzôdés módosítása, amelyben a két üzlet tulajdonosa nem szerepel. A távhôszolgáltató az üzlet-tulajdonosokat fizetési kötelezettséggel bombázza, mondván, hogy a szövetkezettel áll jogviszonyban és szerzôdésben, a problémát házon belül kell megoldani. Hivatkozván a távhôtörvény 55. §-ának (3) bekezdésére. A szerzôdés módosításnál minden lakástulajdonossal alá kellett iratni a módosítást, csak az üzlet tulajdonosokkal nem. Nem értem, akkor miért számláznak, illetve követelnek tôlük fûtési díjat? rendezéseknek a szolgáltatás igénybevételének megszüntetésével összefüggésben szükséges mûszaki átalakításával merülnek fel; e) a szolgáltatás igénybevételének megszüntetését a meglévô rendszer lehetôvé teszi és az nem ütközik egyéb jogszabályba. A távhô törvény 38. §-ának (6) bekezdése szerint: „A közüzemi szerzôdés és a felhasználó, illetve a díjfizetô díjfizetési kötelezettsége a felmondási idô lejártával, abban az idôpontban szûnik meg, amikor a felhasználó a 38. § (2), (4) és az (5) bekezdésekben elôírt valamennyi feltételt teljesítette és ezt a távhôszolgáltatónak írásban bejelentette.” A fentiek alapján tehát elôször a közgyûlés napirendjére fel kell terjeszteni a távhôszolgáltatásról történô leválást, majd a döntést – a közgyûlési határozatot – a távhôszolgáltatónak meg kell küldeni és a közüzemi szerzôdést módosítani szükséges. A leválással kapcsolatosan a közgyûlésnek kell meghatároznia, hogy a felmerülô esetleges többletköltségeket ki és milyen arányban köteles viselni. A levélben hivatkozott távhô törvény 55. §-a az alábbiakról rendelkezik: „(1) A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a felhasználó kötelessége. (2) A szolgáltató tulajdonában lévô felhasználói berendezés, valamint a szolgáltatói hôközpontot a felhasználói berendezéssel a távhôvezeték-hálózat részeként összekötô vezeték üzemeltetése és fenntartása, az ezzel kapcsolatos költségek viselése – a csatlakozási pontig bezárólag – a távhôszolgáltató feladata. (3) A felhasználói berendezés üzemeltetôje a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.”


Válasz

A távhôszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 38. §-a rendelkezik arról, hogy közüzemi szerzôdést kell kötni a szolgáltatóval. Ezt a szerzôdést 30 napos felmondási határidôvel fel lehet mondatni, amelyre vonatkozóan a rendelkezés az alábbiak szerint szól: „a) a felmondáshoz a távhôvel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös szavazattöbbségû határozatával hozzájárul, és az épületben a távhôellátással azonos komfortfokozatú, más hôellátást valósít meg; b) a szerzôdés felmondása nem okoz jelentôs kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlôi jogait; c) viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges mûszaki átalakításával merülnek fel; d) a szerzôdés felmondását a meglévô rendszer mûszaki megoldása lehetôvé teszi, és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba.” Természetesen a döntésnek csak az üzlet tulajdonosaival szemben kell érvényesnek lennie, és a meghozott közgyûlési döntés alapján kell a távhôszolgáltatóval közölni a szerzôdés módosítását. Az általános közüzemi szerzôdés módosítására akkor van lehetôség, ha együttes feltételként megállapítható: a) a megszüntetéshez a távhôvel ellátott épület tulajdonosi közösségének valamennyi tagja hozzájárul; b) az épületrészben a távhôellátással azonos komfortfokozatú hôellátást valósítanak meg, amely az épület távhôellátását biztosító felhasználói berendezéstôl függetlenül üzemeltethetô; c) a megszüntetés nem okoz jelentôs kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlôi jogait; d) viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói be-

4

D 17

FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS SZOLGÁLTATÓ ÁLTAL HASZNÁLT HELYISÉG Városunkban a társasházakban – a törvény által biztosított joggal élve – a helyi távfûtô a hôközpontokat a pincehelyiségek megszüntetése árán építette ki. A hôközpontokban a távfûtômû és a társasház fûtési rendszerének elemei (pl. strang-szabályozó is) vannak elhelyezve. A távfûtômû álláspontja: a hôközpontba csak akkor mehet be a társasház közös képviselôje vagy a társasház által megbízott szakember – aki pl. a légtelenítést végzi –, ha a távfûtômû szakembere jelen van, és ezért kiszállási díjat kell fizetni. Ugyanakkor megküldött egy szerzôdést, hogy majd ô elvégzi a légtelenítést – kb. hatszoros áron, mint a megbízott szakember –, és 24 óra alatti kiszállást ígért. Amikor a távfûtômû elfoglalta a társasházak tulajdonában lévô (és maradó) helyiséget, nem kötelezték a szolgáltatót arra, hogy a társasház minimum szolgalmi jogot élvezzen, vagy kötelezô legyen a társasházzal szerzôdést kötni a hôközpont használatával kapcsolatban. Mai napig nincs a társasházaknál a hôközpont mûszaki rajza a benne elhelyezett szerkezetek tulajdonosának megjelölésével. Véleményem szerint a helyzettel való visszaélés történik! Válasz

4

Ilyen esetben szükséges további egyeztetés a szolgáltatóval a következô tények ismertetésével: - a társasház közös tulajdonú helyiségére a szolgáltatónak használati szerzôdést kell kötnie, és utána használati díjat kellene fizetnie, - a szolgáltató által kibocsátott számlának a felülvizsgálata is fontos lehet, hogy ad-e valamilyen kedvezményt a helyiség használatáért cserébe, - ha van élô szerzôdés, akkor annak a felülvizsgálatát kell kérni, hogy abban szerepel-e a kizárólagos bejutás biztosítása (kulcsokat ki ôrzi, milyen feltétellel nyitható ki a

helyiség stb.), - a helyiségben elhelyezett mûszerek és berendezések javításának lehetôségét is tisztázni szükséges, - amennyiben az egyeztetés nem sikerül, akkor megfontolandó külsô segítô partner igénybe vétele a felmerülô kérdések rendezésére. A társasházat, illetve a lakásszövetkezetet a megbeszélésen a közös képviselô, vagy intézô bizottság elnöke, valamint lakásszövetkezetek esetében az igazgatóság elnöke jogosult képviselni, és a megállapodást (szerzôdést) megkötni.

ÚJ PIACI MODELL A FÖLDGÁZELLÁTÁSBAN 2009. július elsejétôl jelentôs változás történt a földgázellátás területén. Az új piaci struktúrát elôíró, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 2009. július elsején lépett hatályba. Ettôl a dátumtól megszûnt a megszokott közüzemi szolgáltatási forma. A lakossági fogyasztókon és a 20 m3/h kapacitást meg nem haladó egyéb felhasználókon (pl. kisebb vállalkozások) kívül 2010. június 30-ig a 100 m3/h fogyasztást el nem érô felhasználók és a távhôtermelési engedéllyel rendelkezô felhasználók is igénybe vehetik az egyetemes szolgáltatást. Amennyiben az számára kedvezôbb, minden felhasználó szabadon dönthet, hogy az egyetemes szolgáltatás helyett az arra engedéllyel rendelkezô földgázkereskedôtôl vásárolja a földgázt. Az egyetemes szolgáltatók és az általuk ellátott, arra jogosult felhasználók 2010. július elsejéig kötelesek egymással írásbeli szerzôdést kötni. Ennek részletes szabályairól az egyetemes szolgáltatók írásban tájékoztatták a felhasználóikat. Az egyetemes szolgáltatás nem más, mint összehasonlítható és átlátható árak ellenében, szabályozott színvonalon (megfelelô minôségû ügyfélszolgálat, mérôleolvasás, számlázás stb.) nyújtott folyamatos földgázellátás. Eltérés a közüzemi szolgáltatással szemben, hogy az egyetemes szolgáltató a gázbeszerzésrôl szabadon dönthet, és az árakat a költségek alapján határozza meg, melyek fölött a Magyar Energia Hivatal (MEH) ellenôrzést gya-

D 18

korol. A földgázszállítás, -elosztás és -tárolás tevékenysége (rendszerhasználat) minôségében és árában továbbra is hatóság által szabályozott. Az egyetemes szolgáltatás is egyfajta földgáz kereskedelem. Amikor kereskedôrôl beszélünk, az egyetemes szolgáltatókat is beleértjük. Az egyetemes szolgáltatásra azonban – a védtelenebb lakosság érdekében – szigorúbb ellátásbiztonsági szabályok vonatkoznak, mint a földgáz kereskedelemre. Az egyetemes szolgáltatónak legalább a következô 3 gázévre rendelkeznie kell a szolgáltatási területén lévô – általa ellátott, vagy hozzá visszatérni kívánó –, arra jogosult felhasználók garantált ellátását biztosító, szerzôdésben lekötött földgázforrással, valamint a várható téli napi csúcsfogyasztásuk kielégítéséhez szükséges, tárolóban elhelyezett földgázkészlettel. Ezek az elôírások az ellátás-biztonság magasabb szintjét eredményezik, ugyanakkor a szolgáltatás költségeit, és így árát megnövelik. A földgázkereskedôk is kötelesek megfelelô ellátásbiztonságot nyújtani, amit a MEH folyamatosan figyelemmel kísér, és elégtelenség esetén intézkedéseket tesz. Szükség esetén a MEH más kereskedôt bízhat meg az ellehetetlenült kereskedô felhasználóinak ellátásával. A mérôle-


FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS olvasást továbbra is az elosztói engedélyes végzi, függetlenül attól, hogy a felhasználó egyetemes szolgáltatóval vagy földgázkereskedôvel szerzôdött. A fogyasztásmérô berendezéseket a törvény elôírásai szerint évente legalább egyszer le kell olvasniuk, és ezt a felhasználóknak lehetôvé kell tenniük. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó az egyetemes szolgáltatási szerzôdést – ugyanígy a földgázkereskedôvel kötött szerzôdést is – a bejelentést követô második hónap elsô napjára írásban felmondhatja. A felmondás feltétele minden esetben, hogy a felhasználónak nem lehet lejárt számlatartozása. A másik feltétel, hogy a felmondás határidejéig várhatóan elfogyasztható földgázmennyiség meghatározásában, illetve ennek megfizetésében a felhasználó és a kereskedô megállapodjanak. Ennek szabályait az üzletszabályzatok tartalmazzák. Általános gyakorlat, hogy a szerzôdés felmondását követôen a szerzôdés megszûnésének napjáig becsült fogyasztásról állítanak ki számlát a kereskedôk. Ezt a számlát is ki kell egyenlíteni, legkésôbb a szerzôdés megszûnése elôtt 15 nappal. A kereskedôváltást követôen a tényleges fogyasztásmenynyiség megállapítása után a felhasználó és a régi kereskedô kötelesek elszámolni. Példa: Szerzôdés felmondása: 2009. 12. 10. Feltétel, hogy nincs lejárt határidejű tartozás. Szerzôdés megszûnésének dátuma (bejelentést követő 2. hónap első napja): 2010. 02. 01. Becsült számla 2010. 02. 01-ig várható fogyasztásról, legkésôbbi fizetési határidô: 2010. 01. 15. Új szerzôdés megkötésének legkésôbbi dátuma (beje− lentést követő 30 nap): 2010. 01. 10. Az új kereskedônél az ellátás megkezdésének dátuma: 2010. 02. 01. A földgázkereskedôkre is vonatkoznak felhasználóikat védô törvényi elôírások. Például a szerzôdési feltételek megváltoztatásának – így különösen az árváltozás alkalmazásának – a bejelentési módja és határideje.

Az áramszolgáltatáshoz hasonlóan a földgázellátás esetén is bevezetésre került a védendô fogyasztói fogalom, és az ôket megilletô védelmi intézkedések. Jogszabályban meghatározott elôírások alapján a szociálisan rászoruló és a fogyatékkal élô felhasználók tartoznak ide. A nyilvántartásba vételt a felhasználónak kell kérnie az érintett engedélyesnél. A kérelem nyomtatványa az engedélyes honlapján, ügyfélszolgálatán is elérhetô. A védendô fogyasztókat megilletô kedvezmény lehet részletfizetés, fizetési haladék, elôre fizetôs mérô felajánlása és biztosítása, fogyatékkal élôk segítése. Ezek részletes szabályai kormányrendeletben, és az érintett társaságok üzletszabályzatában vannak lefektetve.

4

A kikapcsolás elôtt a felhasználót legalább háromszor értesíteni kell! A lakossági fogyasztónak fel kell ajánlani részletfizetési megállapodást, vagy az elôre fizetôs mérô felszerelésének a lehetôségét is. Lakossági fogyasztó nem kapcsolható ki munkaszüneti, ünnepnapon, valamint az azt megelôzô munkanapon és pihenônapon. 2009. július 1-jétôl az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint fizetési késedelem miatti kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követôen a felhasználó ellátásba történô ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság fogyasztási hely szerinti regionális igazgatóságai járnak el (részletes elérhetôség: www.nfh.hu). Egyéb panaszok kivizsgálásában továbbra is a Magyar Energia Hivatal az illetékes. Elsô lépésben azonban minden esetben a szerzôdés szerinti kereskedôhöz kell fordulni, és amennyiben a probléma nem oldódik meg, akkor lehet a fenti hatóságokhoz írásos panaszt benyújtani. Bessenyei Gábor, osztályvezető Magyar Energia Hivatal, Fogyasztóvédelmi Osztály www.eh.gov.hu


D 19

FŰTÉS, ENERGIAFOGYASZTÁS ÁLLAMI VÁLLALAT, MINT TULAJDONOS

Recommend Documents