Legyen Ön is tulajdonos!

2008. június

HÉZAG NÉLKÜL

200 8. június 008 X. évfolyam 6. szám

Többek érdeklõdését felkeltette a kormányfõ által év elején bejelentett új tulajdonosi program, melynek alapján – jelentõs kedvezmény biztosításával – 100 százalékos állami tulajdonú vállalatok részvényeihez lehet hozzájutni. A program egyik legfontosabb célja, hogy a lakosságot bevonja a vállalati tulajdonosi körbe, hozzájárulva ezáltal a felelõs tulajdonosi szemlélet meghonosításához és a transzparensebb vállalati mûködés megteremtéséhez. Az értékesített részvények likvid piacának megteremtése érdekében az értékesítést a lakosság mellett ki akarják terjeszteni az intézményi (pénzügyi) befektetõkre is, amelyek várhatóan (hosszabb távon) a részvények nagyobb hányadát megszerzik, és biztosítják a részvények folyamatos likviditását. Emellett az intézményi befektetõk kereslete és kínálata határozza majd meg a mindenkori piaci árat. A kisbefektetõk e piaci árhoz viszonyítva ítélnék még az általuk fizetendõ árat, így egyfajta mérõ funkciót töltene be. A tranzakció végleges struktúrájának kialakításakor az alábbi fõ célok érvényesítésére törekednének: • megfelelõ árfolyam kialakítására, és fenntarthatóságára, • a lakossági kedvezményes csomagon felül a lakosság jegyezhessen nem kedvezményes csomagot is, • az intézményi befektetõk között lehetõség szerint hosszú távúak, illetve rövid távúak is vegyenek részt. A jelenlegi elképzelések szerint az alábbi társaságok jöhetnek szóba arra, hogy az Új Tulajdonosi Program keretében értékesítsék részvényeiket: • Állami Autópálya Kezelõ Zrt. • A Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. által létrehozott ingatlanportfolió. • Szerencsejáték Zrt. • Regionális Vízmû Zrt-k.

• •

Magyar Villamos Mûvek Zrt. Magyar Posta Zrt.

A vállalatok értékesítésének elõfeltétele azok szabályozási környezetének rendezése, valamint mûködésük hatékonyabbá szervezése. A piaci típusú részvénykibocsátások keretében – a tervek szerint – a lakossági részvényvásárlást kedvezményekkel fogják segíteni, mivel a program olyan lakossági csoportokat céloz meg, amelyek mindezidáig nem léptek a vállalati értékpapírok

Legyen Ön is tulajdonos! piacára, így célszerû õket erre ösztönözni. A kedvezmények nyújtásának módját a következõ elvek mentén tervezik: • legyen egyszerû, könnyen igénybe vehetõ; • a kedvezmények egységesek legyenek az egyes vállalatok esetében; • ösztönözze a részvény hosszabb távú tulajdonlását; • hagyjon kockázatot a részvényesnél (tulajdonosi szemlélet); lehetõség szerint ne terhelje a költségvetést. A kedvezmények rendszerének kialakítása során alapelv lesz a piacelvû, indokolható, korlátozott mértékû kedvezménycsomag létrehozása. Az Új Tulajdonosi Program keretében a lakosság körülbelül 150-250 ezer Ft/fõ értékû részvénycsomag mértékéig az alábbi kedvezményekre lenne jogosult a Program teljes idõtartama alatt az alábbiak szerint: Amennyiben a részvény tulajdonosa

a kibocsátást követõen 5 évig megtartja a részvényt, majd értékesíti azt, árfolyamnyereség-adó mentességre lenne jogosult. A részvény tulajdonosa 10 részvény áráért 11 részvényhez juthat (bónusz-részvény). Ha azonban a részvényeket a kibocsátást követõ 3 éven belül értékesítené, a 11. (bónuszrészvény) árát is meg kell fizetni. Részletfizetéses konstrukció esetében a 3. év elteltével nem kellene törleszteni az utolsó részletet, amely majd megegyezik a bónuszrészvények értékével. Amennyiben a fenti kedvezmények mellett a vásárló igénybe kívánja venni, kamatmentes részletfizetésre vonatokozó kedvezményt is kaphat: • a részvény értékének 10%-át be kellene fizetnie kezdõrészletnek, a további 90%-ot 3 év alatt, részletekben, kamatmentesen lehetne megfizetni (részletre vétel); • az idõközben kapott osztalékot a tulajdonosnak törlesztésre kell majd fordítania ; • azonban a kibocsátás után 1,5 évig a részvény tulajdonosának lehetõsége lenne a részvényt vásárláskori értékén – levonva abból az idõközben kapott osztalékok, és a hátralévõ törlesztés értékét az államnak eladni (így az állam – szerzõdés keretében –garanciát vállalna arra, hogy a tulajdonos legalább a befektetett tõke értékét visszakaphassa, ha az árfolyam kedvezõtlenül alakul – visszavásárlási garancia a kibocsátási áron); • az elképzelések szerint a számlavezetés a pályáztatás keretében kiválasztott kereskedelmi bankoknál ingyen történne, amennyiben ez nem lehetséges, akkor a Magyar Államkincstár látná azt el. Az Új Tulajdonosi Programra vonatkozó elképzeléseket az Országos Érdekegyeztetõ Tanács elõtt ismertette a kormányzati oldal. A munkavállalói képviselõk a tájékoztatást tudomásul vették, de álláspontjuk szerint jelenleg a munkavállalók számára nem a kedvezményes részvénytulajdonlás tekinthetõ központi kérdésnek. erobi

2

HÉZAG NÉLKÜL

2008. június

Ülésezett a Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács A Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács (VÉT) június 4-i ülésének napirendjén a MÁV Zrt. létszám és bérhelyzetének értékelése szerepelt. A PVDSz kezdeményezésére napirendre kerülõ témák megtárgyalását indokolták a 2008. évi bérfejlesztés végrehajtásának tapasztalatai valamint a társaságnál nap, mint nap érzékelhetõ foglalkoztatási gondok. Az egyes szervezetek által kifejtettek alapján sajnálatos módon kellett megállapítani, hogy egyedül a PVDSz képes határozott véleményt megfogalmazni mindkét témában. A MÁV Zrt bérhelyzetét illetõen megállapításaink a következõk voltak: • Az éves bérfejlesztés végrehajtása a megállapodásban foglaltaknak megfelelõen történt. Eredményeként azonban – tekintettel az általános 6,9 százalékos alapbéremelésre érdemben nem módosultak a bérarányok. A kategórián belül kiemelt munkakörbe soroltak esetében a létszámnak pusztán 30 százaléka, a szolgálati idõ figyelembe vétele pedig mindössze a létszám 20 százaléka esetében biztosított kisebb-nagyobb bértöbbletet. • A 6-13 kategóriában megvalósított egységes – százalékosan meghatározott és gyakorlatilag számítástechnikai módon végrehajtott – béremelés, nem adott lehetõséget az öröklött bérfeszültségek oldására, helyben jelentkezõ anomáliák mérséklésére, bármilyen szempont mérlegelésére. Így az összlétszám 85 százalékánál differenciálásra nem volt mód. A PVDSz – mint azt már többször hangsúlyozta – ezzel a gyakorlattal továbbra sem ért egyet. • Az alanyi jogú bérnövekedés biztosítását – addig, amíg az éves infláció a 3 százalékot meghaladja – indokoltnak tartjuk, mértékét azonban nem százalékos formában, hanem forint/hó értékben látjuk indokoltnak meghatározni. A 6,9 százalékos alanyi jogú béremelés ugyanis 250 000,-Ft/hó esetében havi 17 000,-forint, 80 000,forint esetében pedig csak 5 500,-forint bérnövekedést jelent. Ezzel 11 500,-

forint bérkülönbség keletkezik, pedig a kenyér ára mindkét munkavállaló esetében ugyanannyi forinttal nõ. • A béremelés mértékét illetõen szükségesnek tartottuk felhívni a figyelmet arra, hogy az a tavaly decemberi helyzethez képest mára már nem tûnik annyira jónak. Annak idején a mérték megállapítása 4,8 százalékos inflációs becslésen alapult, ami napjainkra – az MNB 6,3 százalékos prognózisát figyelembe véve – túl optimista várakoznak minõsíthetõ. A munkáltató szerint kissé korai a téma napirendre tûzése, a maga részérõl még nem rendelkezik átfogó véleménnyel a kialakult helyzetrõl és úgy értékelte, mintha a jövõ évi bértárgyalásokat kezdte volna meg szakszervezetünk. Láthatóan a többi szakszervezet sem készült fel alaposan és többségében a napi, aktuális problémák ismertetésében merült ki hozzászólásuk. Ami pedig a MÁV Zrt. létszámhelyzetét illeti kétségtelen tény, hogy a MÁV Zrt éves létszámterve – figyelembe véve a jelenlegi létszámot nem tesz szükségessé drasztikus létszámcsökkentési akciókat. Ezzel azonban a szakszervezeti oldal nem elégedhet meg. A PVDSz álláspontja szerint ideje kilépni az örökös létszámcsökkentés körül forgó gondolati körbõl. Azok a mindennapi jelzések és közvetlen tapasztalatok, melyek eljutnak szakszervezetünkhöz a foglalkoztatott létszám növelését indokolják. Fõleg a fõváros környezetében tapasztalható létszámhiány, a folyamatos vezénylési problémák, a szabadságok szabálytalan kiadásával kapcsolatos panaszok száma, az átirányításra és helyettesítési díj igények felmerülésére vonatkozó észrevételek támasztják alá a PVDSz létszámnövelésre vonatkozó felszólítását. Nem utolsó sorban a MÁV Zrt-nél lehetõvé váló létszámnövekedés teremthetné meg a feltételeit annak, hogy a jelenleg a MÁV kft-knél fölössé váló munkavállalók továbbfoglalkoztatása biztosítható legyen. Foglalkoztatási megállapodás a MÁV csoportra Egyelõre megoldódott a 12 mellékvonal kérdése. Az eredetileg csak

május végéig személyszállítási szolgáltatást nyújtó vonalszakaszokon továbbra is közlekedhetnek a szerelvények. Az új miniszter bejelentése hozzájárult ahhoz is, hogy eredménnyel zárulhasson az a tárgyalás-sorozat, mely az egész MÁV csoportot érintõen igyekezett mederben tartani a foglakoztatási nehézségeket, és a szervezési intézkedések munkavállalókat érintõ negatív hatásainak csökkentését célozta. A tárgyalás-sorozat a Kormány és egyes szakszervezetek között 2007. év végén a vasúti mellékvonalak üzemeltetésének kérdésérõl megkötött megállapodás 8. pontja alapján folyt. A mellékvonalak megmentése mellett megoldandó problémának láttuk azt is, hogy a MÁV tulajdonú gazdasági társaságokra is kiterjedjen valami – a MÁV Zrt-nél érvényes középtávú foglalkoztatási megállapodáshoz hasonló – munkavállalókat védõ garancia. A MÁV Zrt és a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete, a Vasutasok Szakszervezete és a Mozdonyvezetõk Szakszervezete között május 20-án aláírt megállapodás megvalósíthatja az egész vállalat csoport területén a munkavállalók csoporton belüli rugalmas mozgását, a munkaerõ-piaci akciók összehangolását és ezáltal a foglalkoztatási biztonság növekedését. • A megállapodás MÁV ZRt-re és az alábbiakban felsorolt többségi tulajdonú leányvállalataira (továbbiakban társaságok), valamint az aláíró érdekképviseletekre érvényes. Idõbeli hatálya aláírásától 2010. december 31.-ig szól. (MÁV Debreceni Jármûjavító Kft., MÁV Északi Jármûjavító Kft., MÁV Szolnoki Jármûjavító Kft., MÁV VAGON Kft., MÁV FKG Kft., MÁV GÉP Kft., MÁV INFORMATIKA Kft., MÁV Ingatlankezelõ Kft., MÁV Vasútõr Kft., MÁV KFV Kft., MÁV Tervezõ Intézet Kft., MÁV Vagyonkezelõ Zrt., MÁV Lokomotív Hotels Zrt., MÁV KERT Kft., MÁV Nosztalgia Kft., Záhonyi HÕTÁV Kft., MÁV-START Zrt., MÁVTRAKCIÓ Zrt., MÁV-GÉPÉSZET Zrt., ZÁHONY-PORT Zrt. MÁV Raktár Kft.) • Alapelv, hogy a társaságok a szervezetükben mutatkozó létszámhi(folytatás a 3. oldalon)

2008. június

HÉZAG NÉLKÜL

(folytatás a 2. oldalról)

ányt elsõsorban saját, ennek hiányában a többi társaságnál munkaviszonyban lévõ megfelelõ végzettségû, képzettségû és egészségileg alkalmas feleslegessé váló munkavállalókból fedezik a társaság kiválasztási eljárásának betartásával. • A MÁV Zrt és a társaságok a területükön mûszaki fejlesztés, technológia-váltás, átszervezés, hatékonyság növelés hatására feleslegessé váló munkavállalók továbbfoglalkoztatásának, munkaerõ-piaci elhelyezkedésük elõsegítésének érdekében információs rendszert és eljárásrendet dolgoz ki, vezet be és mûködtet, amely kiterjed a társaságok munkaerõ-gazdálkodási feladatain belül a létszámfelesleg és létszámhiány megfeleltetésére, átcsoportosítására. • Amennyiben a fölöslegessé váló munkaerõ alkalmazása a meglévõ képesítésük alapján nem valósítható meg, de a munkavállalók továbbfoglalkoztatásra belsõ átképzéssel mód van, az ilyen átképzési igényeket a Baross Gábor Oktatási Központ koordinálja, szervezi. A megállapodás a fentiek mellett részletesen rögzíti a csoporton belüli munkaviszonyok meghatározott feltételek közötti kölcsönös elismerését, és az egyéb (MÁV bérlakás, tanulmányi szerzõdés, stb) feltételeket. Enzsöl Róbert érdekvédelmi társelnök

Pénzügyi szolgáltatás Hívd Sziklási Vincét a

06-30/430-8360-as

3

Ülésezett a Gazdasági Társaságok Érdekegyeztetõ Fóruma A fórumon ismételten a MÁV Kfték vesszõfutásáról szerezhettek tapasztalatokat a szakszervezetek. Megtudhattuk, hogy az elmúlt havi tájékoztatással szemben még mindig nincs aláírt két évre szóló szerzõdése a két, pályás kft-nek, a MÁV GÉP-nek és az FKG. Jászkisérnek. Az indok, hogy a szerzõdéseket túl sok szervezetnek kell szignálnia. Ezenkívül a szerzõdések pénzügyi fedezetével is gondok vannak. A tervezhetõ karbantartási feladatok még úgy-ahogy rendben vannak és ezek folyamatos végzésére a területi központokat utasították is, de a felújítási tevékenység finanszírozása ma még kérdéses. A pályás kft-k ennek ellenére végzik munkájukat és a vezetõk tájékoztatása szerint a tárgyévre kapacitáscsökkentést – azaz létszámleépítést nem terveznek, helyzetük azonban továbbra sem megnyugtató. A MÁV Zrt. szakmai vezetése õszintén elmondta a szakszervezeti képviselõknek – hogy bár továbbra is a vasútbiztonságot és a fõvonalak állapotának szinten tartását tekinti elsõdlegesnek – a felújítások elmaradása esetén még a jelenlegi szint megtartása is nehézségekbe ütközik. A MÁV Ingatlankezelõ (IK) kftvel kapcsolatos hírek sem adnak okot bizakodásra. A fórumon arról tájékoztatták a szakszervezeti képviselõket, hogy a szervezet átvizsgálását követõen a döntéshozók a „fõvállalkozói modell” kialakításában gondolkodnak. Mindez azt jelentené, hogy a jelenleg mintegy 1600 fõt foglalkoztató társa-

ság néhány éven belül pár száz fõsre olvad és a megrendelt feladatok jellemzõen alvállalkozók közremûködésével kerülnek elvégzésre. A jelenlegi helyzet szerint csak az erõsáramú és a kisvillamos tevékenységi területeken foglalkoztatottak munkahelye tûnik stabilnak. Egyelõre a tiszta profilú laktanyák (csak laktanyai tevékenység folyt) üzemeltetésével foglakozó munkatársak munkahelye szûnik meg július 1-vel. Az érintett 68 fõ esetében a kft vezetése a csoportos létszámleépítés szabályai szerint a szakszervezetekkel a konzultációt június 5-ével meg is kezdte. Szakszervezeti feladat olyan feltételek elérése, hogy minél több érintett munkavállaló számára – kihasználva a MÁV-csoportra vonatkozó megállapodást is – biztosítható legyen az új munkahely. A konzultáció során a MÁV Zrt. jelenlévõ vezetése cáfolta azokat a híreket, mely különféle kft-k privatizálásáról röppent fel. Így nem kerül értékesítésre sem a Vasútõr Kft (a fegyveres õrzés miatt nem is kerülhet), sem a MÁV Informatika kft. A Debreceni Jármûjavító Kft esetében azonban az elidegenítési elképzelések továbbra is napirenden vannak. Az eddigi sikertelen kísérleteket követõen - az eladását új alapokra helyezve – egyfordulós, nyílt pályázat keretében hirdetik meg a társaság értékesítését. erobi

telefonszámon. Webcím: www.peksz.atw.hu

Látogatás a társszakszervezeteknél Napirend elõtt A VÉT ülésen szakszervezetünk napirend elõtt kérdezte meg a munkáltatót arról, hogy a MÁV arcképes igazolványok meghosszabbított érvényességi idejének június 30-i lejártát követõen mi történik. A munkáltató nyilatkozott arról, hogy az igazolványok érvényessége 2008. december 31-ig meghosszabbításra kerül. - a szerk -

A május 7-i PVDSz Közgyûlés döntéseinek megfelelõen a megválasztott régi-új szakszervezeti vezetõk személyesen keresték fel a PVDSz legfontosabb partnereit. Többek között látogatást tettek a MÁV Zrt. vezérigazgatójánál, a Vasutasok Szakszervezete, a Mozdonyvezetõk Szakszervezete, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete vezetõinél. A társelnökök a partnereket

tájékoztatták a PVDSz Közgyûlésének határozatairól, az új vezetési struktúráról, a megválasztott tisztségviselõk személyérõl. A tájékoztatás kiterjedt arra is - hogy a szakszervezet irányvonalának változatlansága mellett - a PVDSz továbbra is a korrekt együttmûködésre, az érdekek tárgyalások útján történõ összehangolására, és lehetõség szerint a párbeszéd rendszeressé tételére törekszik. Enzsöl

4

HÉZAG NÉLKÜL

2008. június

Változások a MÁV Zrt. élén Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 2008. május 7-tõl Varga Andrást, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) kabinetfõnökét, 2008. június 1-jei hatállyal pedig Macher Ákost és Derzsi Andrást a MÁV Zrt. Igazgatóságának tagjává nevezte ki, megbízatásuk 2011-ig tart.

A miniszter Kamarás Miklós, Heinczinger István, Seregélyes Kálmán és Kocsis Imre igazgatósági tagokat 2011-ig újraválasztotta, az igazgatóság elnöke továbbra is Kamarás Miklós marad. A korábbi héttagú igazgatóságból kimaradt Siklós Csaba, Szabó Pál, aki a szaktárca minisztere lett, illetve Radó György, aki a korábbi Gaz-

dasági és Közlekedési Minisztériumban a kabinetfõnöki posztot töltötte be. Heinczinger Istvánt, a MÁV ZRt. vezérigazgatóját a tárca vezetõje 2008. május 7-én három évre, 2011-ig megerõsítette tisztségében. - a szerk -

Volna… A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete 2000-ben azzal a céllal alapította meg az „Alapítvány a Pályavasutasokért” elnevezésû alapítványt, hogy a nehéz élethelyzetbe került vasutas munkavállalókat segíteni tudja. Az ország, a vállalat gazdasági és szociális helyzetébõl fakadóan azonban egyre több munkavállaló kerül egyre nehezebb élethelyzetbe, ezáltal az alapítványhoz is egyre több kérelem érkezik. Fontos kiemelni, hogy az alapítványnak egyetlen bevételi forrása van, mely csupán a személyi jövedelemadó

egy százalékának felajánlásaiból adódik össze, tehát minden vasutas munkavállalónak oda kéne figyelni az adóbevallás elkészítésekor, hogy mirõl is nyilatkozik! Éves szinten egy korlátozott összeg áll a Kuratórium rendelkezésére, hogy azt „szétossza” a rászorulók körében. Az alapítvánnyal szemben viszont a PÖKKÖP egy szolidaritás elvén mûködõ vagyonközösség. A nehéz és váratlan élethelyzetekben akkor is segítséget nyújt, ha folyamatos tagdíjfizetés mellett, a tagnak a segély folyósításához nincs fedezet az egyéni szám-

Íme néhány példa: 1. „...-én született gyerekemmel családom létszáma 6 fõre növekedett. Mivel a családomat csak az én jövedelmembõl, valamint feleségem GYES-bõl tartom el, a két nagyobb gyermek iskoláztatása is nagy nehézségekbe ütközik…” PÖKKÖP segély: Szülési segély: Beiskolázási segély 3 gyermekre: Összesen:

100 000 Ft 30 000 Ft 130 000 Ft

2. „…-én csoportos létszámleépítés keretében elbocsátottak a … szakasz létszámából. Elõre látható idõn belül munkalehetõség nem várható számomra….” PÖKKÖP segély: Munkanélküliek segélyezése:

lája egyéni részén. És ez fontos! Ezt csak az tudja, aki bajba került. A PÖKKÖP tagságon kívül az öngondoskodás további lehetõsége, a PVDSz által a tagjai számára kínált baleset és életbiztosítás is! (Bõvebben lapunk utolsó oldalán) Az Alapítvány Kuratóriumához érkezett kérelmek között rengeteg olyan nehéz élethelyzetbe került munkavállaló van, aki ha a PÖKKÖP-nek, vagy éppen a biztosításnak is tagja lett volna (!) – az alapítvány szerény anyagi segítségén kívül – akkor ennyi, vagy annyi pénzt kaphatott volna (!):

jelent, hiszen a nyugdíj helyett a járadék összege minimális. … Két kiskorú gyermeket nevelünk….Férjem gyógyszerköltségei is több ezer Ft-ot tesznek ki.” PÖKKÖP segély: Ha a férj tag: Munkaképesség csökkenési segély Beiskolázási segély 2 gyermekre: Összesen:

120 000 Ft 20 000 Ft 140 000 Ft

Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása, 4 havonta az egyéni számla egyéni részén lévõ összeg erejéig. Az egységes tagdíjon felüli többletbefizetés 100%-a az egyéni számlájának egyéni részébe kerül. Biztosítás: Ha férj tag:

50 000 Ft

3. „… márciusában férjemet üzemi baleset érte, aminek következményeként … április 01-tõl rokkant nyugdíjas lett. …-vel férjem rokkant nyugdíjának a folyósítását a Nyugdíjfolyósító megszüntette. Jelen állapota 50%-os munkaképesség csökkenés, ami alapján szociális járadék folyósítását igényelheti…. Megélhetésünkben ez nagy problémát

„A” csomag baleseti rokkantság: 1 000 000 Ft (már 1%-tól 100 %-ig arányosan)

„B” csomag 1 500 000 Ft

A fenti példák egyértelmûen bizonyítják, hogy az alapítvány „szerény” összegû esetleges segélyezése helyett, a PÖKKÖP segélyrendszere és a PVDSz biztosítása mennyivel magasabb összeget nyújtott volna. Fõleg akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá!

2008. június

Megél-het-és?! Magyarországon súlyosbodnak a megélhetési gondok. A megélhetési költségek drasztikus emelkedése, és az alacsonyan tartott bérek, juttatások, segélyek miatt egyre több család és egyedülálló ember léte és egészsége válik veszélyeztetetté. A szegénység terjedése nem csak az érintettek létét sodorja veszélybe, hanem az egész ország normális fejlõdését is hátrányosan befolyásolja – állapítják meg többek között a KSH, az Országos Nyugdíjintézet hivatalos adataira, tudományos felmérésekre, szociológiai kimutatásokra épülõ legfrissebb elemzésék. Három-három és fél millióan élnek a létminimum küszöbén, illetve a létminimum alatt. A létminimum összegét 2006 óta változatlanul 60. 128 forintban tartják nyilván. Ebbõl az összegbõl nem biztosítható a folyamatos életvitelhez szükséges igen szerény szükségletek kielégítése sem. Az élelmiszerárak tényleges emelkedését a mezõgazdasági termelõi árak 35 százalékos növekedése jelzi a legjobban 2007. januárja és 2008 januárja között. A háztartási energiaforrásokon belül a földgáz ára gyakorlatilag megduplázódott az elmúlt két évben. És még nincs vége… . Semmiféle hivatalos adat nem áll rendelkezésre, statisztikai kimutatás nem készült azonban a regisztrációból kikerült munkanélküliek, az alkalmi és/vagy feketemunkából élõk, a lumpenek, a koldusok és a hajléktalanok jövedelemforrásáról és annak alakulásáról. Ez a szélsõséges szegénységben élõ réteg fiatal pályakezdõkbõl, a cigánykisebbség általános iskola 8. osztályát sem végzett rétege és azon idõsebbek közül kerül ki, akik nem szereztek akkora munkaviszonyt, hogy valamilyen állami támogatásban részesülhessenek. Ilyen mélyszegénységben – napi 500-1000 forintból – kb. 1,2 millióan tengõdnek Magyarországon. Az elszegényedési folyamat kísérõ jelensége az egészségi állapot idõ elõtti megromlása és a korai halálozás rendkívül magas aránya. A létminimum alatt és a mélyszegénységben élõk körében hatványozottan jelentkeznek a daganatos-, a szív- és érrendszeri, a mozgásszervi és a depressziós

5

HÉZAG NÉLKÜL

megbetegedések, sokkal magasabb az alkoholisták és a dohányzók aránya. A Hungarostudy legfrissebb adatfelvétele arról tanúskodik, hogy a legalacsonyabb jövedelmûek közül csaknem kétszer annyian fordultak orvoshoz daganatos betegséggel, mint a magasabb jövedelmi kategóriába tartozók közül. A szívinfarktus aránya több mint a háromszorosa volt a szegények körében, mint a gazdagok között. Mozgásszervi betegség miatt a legalacsonyabb kategóriában 12,4 százalék, a magasabb kategóriákban 8,6 százalék fordult orvoshoz. A daganatos, a szív- és érrendszeri, továbbá az immunrendszeri megbetegedések szempontjából a krónikus stressz jelenti a legsúlyosabb veszélyforrást, a krónikus stresszt pedig elsõsorban a súlyosbodó megélhetési gondok, a létbizonytalanság, a megalázottság érzése, a lelki traumák idézik elõ. Az ilyen egyén teljesen elveszti a talajt a lába alól, alkoholizál, elmagányosodik, elszigetelõdik, szorongóvá és depresszióssá válik. Ördögi körbe kerül. A szegény rétegek körében tapasztalható depressziós megbetegedések aránya pontosan a duplája a magasabb kategóriákhoz tartozó depressziósokénak. Ugyanakkor súlyos veszélyeztetõ tényezõ, hogy a depresszióban szenvedõ szegények közül alig 20 százalékot kezelnek. Ez arra utal, hogy a szegények a kívántnál jóval alacsonyabb arányban fordulnak orvoshoz. Ebbõl egyes politikai körök azt a következtetést vonták le, hogy nincs szükség olyan intézményekre, mint amilyen az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet és az Addiktológia. Sajnos a fokozódó megélhetési problémákat igazolják a „Volna” címû újságcikkünkben bemutatott élethelyzetek is.

Következtetésként levonhatjuk: tetszik, nem tetszik – egy ilyen „rendszerben” az állami segítségnyújtás helyett – a nehéz élethelyzet áthidalására csupán az egyéni lehetõségeinkhez mért öngondoskodás marad!

FIGYELEM! Üzemi Tanács választás a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágnál. Felhívjuk minden PVDSz– es, illetve nem PVDSz-es pályavasutas dolgozó figyelmét arra, hogy üzemi tanács és munkavédelmi képviselõ választást tartanak MÁV ZRt. Pályavasúti Üzletág, PML szakágnál 2008. július hónapban. PML Üzemeltetési Alosztály: Budapest- Nyugat: július 9,10,11. Debrecen terület: július 15,16,17. Kérünk benneteket, hogy idõben állítsatok PVDSz-es jelölteket! A tét nem kicsi, hiszen a PVDSz-es jelöltekre leadott szavazatotokkal tovább tudjátok erõsíteni a MÁV Zrt.-nél, és azon belül a Pályavasúti Üzletágnál is a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetét, így tehát a saját érdekérvényesítési képességeteket is. Ezért fokozottan figyeljétek az üzemi tanács jelöltállítási és választási határidõket, és idõben állítsatok jelölteket! A szükséges információkért és nyomtatványokért forduljatok bizalommal a PVDSz–hez, a 01+11-69 és a 01+86-52 (üz.rögz.fax) vasúti illetve a 06+1+511-81-94 (üz.rögz.fax) városi telefonokon. Munkájukban sok sikert kívánunk a leendõ PVDSz-es ÜT tagoknak! Nagy Miklós szervezeti és gazdálkodási társelnök

A hó-nap bölcsessége „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.” Széchenyi István

6

2008. június

HÉZAG NÉLKÜL

„§” Júniusi számunkban ismételten aktuális témával jelentkezünk tagságunk felé, nevezetesen górcsõ alá vesszük a Munka Törvénykönyvének (Mt.) a rendes szabadság és annak kiadására vonatkozó rendelkezéseit, amelyek az Mt. 130-136. §-ai alatt kerültek szabályozásra. A rendes szabadság : A Munka Törvénykönyvének miniszteri indokolása szerint “az évi rendes szabadság az a naptári évenként járó hosszabb pihenõidõ, amelyre minden munkaviszonyban álló munkavállalónak alanyi joga van”. A rendes szabadság alapszabadságból és - a törvény, esetleg a munkaviszonyra vonatkozó más szabály, pl. a kollektív szerzõdés által megállapított - különbözõ jogcímeken járó pótszabadságokból tevõdik össze, amelyet a naptári évek (és nem a munkaviszonyban töltött évek) alapján állapítanak meg. Ennél fogva ha, a munkaviszony év közben kezdõdik, vagy év közben szûnik meg, az adott évre járó szabadságnak csak arányos részét kapja meg a munkavállaló. A Legfelsõbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalása szerint a szabadságra való jogosultság szempontjából az egyes munkavállalók között nincs különbség aszerint, hogy az illetõ munkavállaló naponta hány órát dolgozik. Ebbõl következõen a részmunkaidõben foglalkoztatott dolgozót is ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a napi nyolc órát dolgozó munkatársát. Eltérés mutatkozik azonban közöttük abban, hogy egy-egy szabadságon töltött napra eltérõ összegû munkabért kapnak: a napi nyolc órában dolgozó a teljes napi járandóságát, míg a 4-5-6 órában dolgozó részmunkaidõs csak 4-5-6 órai bért (MK 19.).

munkáltató határozza meg (ami egyébként a munkáltatót terhelõ együttmûködési kötelezettségbõl is következik). Az Mt. lehetõséget teremt arra, hogy alapszabadságának meghatározott részével saját belátása szerint a munkavállaló rendelkezzen. Az alapszabadság ¼-ét ugyanis - a munkaviszony elsõ három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelõ idõpontban köteles kiadni. Erre vonatkozó igényét a munkavállalónak a szabadság kezdete elõtt legkésõbb tizenöt nappal be kell jelentenie. A 2007. évi rendes szabadság kiadásakor alkalmazandó elõször az a szabály, hogy ha a munkavállalót érintõ olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetõleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentõs sérelemmel járna, a munkavállaló errõl haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedébõl összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelõ idõpontban, a tizenöt napos bejelentési határidõre vonatkozó szabály mellõzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. A jogszabálynak ez az elõírása azt jelenti, hogy a munkavállaló 25. életévének betöltéséig 5, 28 és 37 éves kora között 6, 37 és 45 éves kora között 7, 45 éves kora után pedig 8 nap szabadságával saját maga rendelkezik, pontosabban ennyi nap szabadságának az idõpontját maga határozhatja meg. (Persze csak akkor, ha legalább tizenöt nappal korábban szól, mint ahogy a szabadságát ki akarja venni.)

Mottó: Jog-seg-élj-vele!

letve a mûködési körét közvetlenül és súlyosan érintõ ok esetén a szabadságot legkésõbb az esedékesség évét követõ év március 31-ig, kollektív szerzõdés rendelkezése esetén az esedékesség évét követõ év június 30-ig adja ki. Erre hivatkozással azonban nem lehet a következõ évre áttolni a munkavállaló szabadsága egészének kiadását, csak a rendes szabadság legfeljebb egynegyedét lehet az esedékesség évét követõ évben kiadni. Ettõl az egynegyedes korlátozástól eltérni csak akkor lehet, ha az a munkáltató mûködési körét közvetlenül és súlyosan érintõ ok miatt különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegetõ közvetlen és súlyos veszély megelõzése, illetõleg elhárítása érdekében - szükséges. A munkavállaló betegsége vagy a személyét érintõ más elháríthatatlan akadály esetén a munkáltató az akadályoztatás megszûnésétõl számított harminc napon belül adja ki a szabadságot, ha az esedékesség éve eltelt. E szabályoktól nem lehet eltérni. A szabadságot csak a munkavállaló kifejezett kérésére lehet kettõnél több részletben kiadni.

§

Az alapszabadság : Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. Amely a betöltött életévek függvényében a 25. életévtõl növekszik max. 45. életév után 10 munkanappal. A rendes szabadság kiadása A szabadság kiadása idõpontjának meghatározásánál a munkavállaló és a munkáltató szándékainak összehangolására indokolt törekedni. Ennek érdekében a törvény viszonylag tág teret enged az érintett felek egyeztetésének. Azonban az éves szabadságolási tervet a döntés elõtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni kell.

A szabadság idejének meghatározása: Az egyik általános szabály, hogy a szabadság kiadásának idõpontját - a munkavállaló elõzetes meghallgatása után - a

Az esedékesség éve: A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Különleges helyzetekben azonban arra is mód van, hogy a szabadságot ne az esedékesség évében adják ki. A munkáltató oldalán felmerült okból csak kivételesen fontos gazdasági érdekbõl kerülhet erre sor, s a szabadság kiadását a korábbi munkajogi szabályozás alapján következõ év június 30-áig, kollektív szerzõdés rendelkezése esetén december 31-éig lehetett eltolni. Ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette, így az országgyûlésnek új szabályozást kellett alkotnia, mely szerint a 2006. évre járó rendes szabadságot legkésõbb 2007. szeptember 30ig ki kell adni. 2007-tõl pedig a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, il-

A szabadság idõpontjának módosítása: A szabadság kiadásának idõpontját legkésõbb a szabadság kezdete elõtt egy hónappal közölni kell a munkavállalóval. Az idõpontot a munkáltató utóbb csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. Visszarendelés a szabadságról: A munkáltatónak arra is joga van, hogy a munkavállaló a már megkezdett szabadságát a mûködési körét közvetlenül és súlyosan érintõ ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakítsa. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyrõl a munkahelyre utazással, illetõleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idõ a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, költségeit a munkáltató természetesen szintén köteles megtéríteni. Elvileg tehát a szabadság meghatározott idõpontjának módosítására, illetve a már megkezdett szabadság megszakítására csak rendkívüli esetben, kivételesen fontos érdekbõl kerülhet sor. 2007-ben a jogalkotó meghatározta a kivételesen fontos gazdasági érdek fogalmát. Eszerint (folytatás a 7. oldalon)

2008. június

7

HÉZAG NÉLKÜL

(folytatás a 6. oldalról)

kivételesen fontos gazdasági érdek a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstõl független olyan körülmény, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történõ kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. Ami pedig az esetleg felmerült károkat illeti: ilyen lehet az, hogy az elõleggel biztosított külföldi társasutazást le kell mondani, hogy elõszezon helyett csak a drágább fõszezonban tud elmenni a család nyaralni, hogy a lefoglalt olcsóbb nyaralót vissza kell mondani, s helyette - más idõpontban csak drágább áll rendelkezésre stb.

kötelezettség: A munkáltató - eltérõ megállapodás hiányában - legkésõbb a szabadság megkezdése elõtti munkanapon köteles kifizetni a) a szabadság idejére esõ bérfizetési napon esedékes, valamint b) az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért. A szabadság kiadására vonatkozó igény elévülése: Legkorábban a 2007. évi szabadság kiadásakor kell az alábbi elévülési szabályokat alkalmazni. Fõ szabály szerint valamely munkajogi igény elévülése az esedékessé válástól kezdõdik. Ettõl eltérõen: • a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el; • a szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszûnésének napján kezdõdik.

miniszteri indokolása szerint - a munkavállaló akaratán kívüli okból szûnik meg vagy szünetel a munkaviszony, ezért méltánytalan lenne a munkavállalót, illetve az örökösöket visszafizetésre kötelezni. Ehelyütt kell megemlíteni a Legfelsõbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 79. számú állásfoglalását, amely szerint a munkaviszony megszûnésének idõpontja nem módosul azáltal, hogy a munkavállaló szabadságmegváltásban részesült. Ha tehát - példának okáért - a munkavállaló munkaviszonya felmondás folytán a hónap 15. napján megszûnt, s a folyó évre ki nem vett szabadság arányos részeként három nap szabadságát pénzben megváltottak, a munkaviszony megszûnésének idõpontja változatlanul a hó 15-e és nem 18-a. A szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszûnésének napján kezdõdik. Anomáliák a MÁV-nál: • a vezénylések során elõszeretettel alkalmazzák, a keletkezett munkaidõ hiány „eltüntetésére” a szabadság beírást; • a munkahelyi vezetõ és a munkavállaló között adott esetben nem folyik megfelelõ párbeszéd, s emiatt egymás rovására kívánják érvényesíteni érdekeiket mellõzve az Mt. idevonatkozó szabályai szerint eljárásokat pl.: ¼; 30 és 15 nap betartása stb. • gyakorlat a munkáltatási problémákkal összefüggésben az, hogy év elején írásban nyilatkoztatja a munkáltató – akár „akarata ellenére is” – a munkavállalót, hogy õ kéri több részletben kiadni a szabadságot; • nem indokolható esetben is (pl.: létszámgondok) gyakran sor kerül a szabadságok, nem a tárgy évben történõ kiadására;

§

Szabadság különleges munkarend esetén: A szabadság kiadásánál - általános szabályként - a munkarend (munkaidõ-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A különleges munkaidõ-beosztásokra tekintettel azonban e szabály alól a törvény két kivételt is megállapít. 1. A heti kettõnél több pihenõnapot biztosító munkaidõ-beosztás esetén - legalábbis a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló heti két pihenõnapját, valamint a munkaszüneti napot. 2. A törvény megfogalmazása szerint: annak a munkavállalónak, akinek a munkaidõ-beosztása nem biztosít hetenként két pihenõnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári idõszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. Kicsit leegyszerûsítve, e szabályok azt jelentik, hogy azoknak a dolgozóknak a szabadságát, akiknek heti kettõnél több, illetõleg heti kettõnél kevesebb pihenõnapjuk van, heti öt munkanappal kell elszámolni, és ilyenkor öt munkanapra illeti meg a dolgozót az egyheti átlagkeresete. A munkavállalónak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató õt nem teljes munkaidõben alkalmazza (a részmunkaidõre alkalmazott munkavállalók szabadságra való jogosultsága nyilvánvalóan következik a hátrányos megkülönböztetés tilalmából). Magától értetõdik, hogy amennyiben a nem teljes munkaidõben foglalkoztatott (részmunkaidõs) munkavállaló a hét bizonyos napjain nem dolgozik, szabadságának kiadásakor az imént írtak szerint kell eljárni, azaz úgy kell tekinteni, mintha a hét minden napja munkanap lenne, kivéve természetesen a munkavállaló két pihenõnapját, valamint a munkaszüneti napokat (MK 19. szám). Szabadság kiadása elõtti munkáltatói

Többletként kivett szabadság: A szabadság jogintézményének céljából következõen a munkáltató a szabadságot köteles ténylegesen (értsd: természetben) kiadni a munkavállalónak. Ha erre valami miatt mégsem kerülhetett sor (pl. a dolgozó azonnali hatállyal felmondott), akkor a munkáltató a munkavállalónak idõarányosan járó, de valamilyen ok miatt ki nem adott szabadságot pénzben kénytelen megváltani, azaz köteles a bennmaradó szabadság idõtartamához igazodó átlagkeresetet a volt munkavállalójának kifizetni (a volt munkavállaló halálakor - értelemszerûen - nem a volt dolgozónak, hanem annak örökösének vagy örököseinek). Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet, a felek egyezõ akarattal sem állapodhatnak meg másként a szerzõdésben. Elõfordulhat persze az is, hogy az adott évben a munkavállaló - munkaviszonyának megszûnéséig - a munkáltatónál eltöltött idõvel arányosan járó szabadságnál több szabadságot vesz igénybe (júniusban kiveszi azévi teljes szabadságát, aztán augusztus 31-ével elmegy a cégtõl). Ilyen esetben a munkavállaló az igénybe vett és az õt ténylegesen megilletõ szabadság különbözetére járó munkabért köteles visszafizetni a munkáltatónak (a visszafizetendõ összeg tehát az egy napra esõ átlagbér annyi nappal megszorozva, ahány nappal több szabadságot kivett a dolgozó annál, mint amennyi abban az évben idõarányosan járt volna neki). Nem követelhetõ azonban vissza a túlfizetés (azaz a többletként kivett szabadságnapok pénzbeli ellenértéke), ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszûnése miatt szûnt meg. Ezekben az esetekben - a törvény

A fenti szabályok ismertetését azért láttuk fontosnak – felhívva az egyes anomáliákra is a figyelmet – hogy tudatosítsuk tagjainkban az egyes jogaikat és kötelezettségeiket, mert csak ezek jogszerû gyakorlásának talaján van arra lehetõségünk, hogy az azzal ellentétes és felénk jelzett jogellenes gyakorlattal szemben érdemben felléphessünk. Az azonban nyilvánvaló, hogy a jogérvényesítés lehetõsége ellen hat amennyiben pl.: írásbeli hozzájárulás aláírására is sor kerül, mert ez esetben annak bizonyítása, hogy az tévedésen, megtévesztésen vagy jogellenes fenyegetésen alapult volna, már a munkavállalónak kell bizonyítania.

Dr. Jog Ász 06-30/496-0299

8

HÉZAG NÉLKÜL

2008. június

Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek Lezárták a pécsi fõpályaudvar utascsarnokának egy részét Május 24-én, szombat reggel hét órától karbantartás miatt lezárták a pécsi fõpályaudvar utascsarnokának egy részét. Egy hónap alatt megerõsítik a csarnok fölötti tetõ- és födémszerkezetet. Az utas-kiszolgálás zavartalan: mozgó jegyárusok is segítenek a csúcsforgalomban, továbbá a városban két jegyértékesítési ponton is váltható vasúti menet- és helyjegy.

Huszonhatmilliárdra a MÁV Cargótól Õszre tolják a tõkeemelést a GySEV-nél A MÁV Cargo negyedére hajt a Gyõr-Sopron-Ebenfurti Vasút: a részesedés megvásárlását magyar és osztrák állami tõkeemelésbõl finanszíroznák. A 26 milliárd forintos tõkeinjekció azonban nem került napirendre a társaság közgyûlésén. A terv kész, a döntés hónapokat várathat magára. Eddig csak a pénzére várt, idõvel azonban kénytelen lesz a zsebébe is nyúlni a MÁV Cargo privatizációjának lezárásához a kormány. Abba már kezdetben beletörõdtek a döntéshozók, hogy a magyar vasúti árufuvarozó vállalkozás megvásárlására januárban leszerzõdött Rail Cargo Ausztria (RCA) és a Gyõr- Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) párosa akkor fizeti ki a 102,5 milliárd forintos vételárat, ha az ügyletre az Európai Unió versenyhivatala is áldását adja. A döntést õszre várják. Idõközben azonban kiderült: a kasszírozáshoz a magyar költségvetésnek is hozzá kell járulnia. Tulajdonosi tõkeemelésbõl fizetné a MÁV Cargo vételárából rá esõ részt a GySEV. A tendergyõztes konzorcium tagjai között a magyar cég részvényeinek elosztásáról kõbe vésett megállapodások nincsenek. Mindenesetre az osztrák-magyar vasúttársaság 25 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szeretne szerezni a MÁV árufuvarozó cégébõl. Ami ahhoz lenne elég, hogy a részvények 75 százalékával rendelkezõ RCA mellett a társaság érdemben beleszólhasson új cége irányításába.

A részvénycsomag megvásárlásához azonban a GySEV-nek mintegy 26 milliárd forinttal kell beszállnia az összesen 102,5 milliárd forintos üzletbe. Az ehhez szükséges források elõteremtésére a terv kész, és a hírek szerint kormány elé kerüléséhez már csak a pénzügyi tárca jóváhagyása hiányzik.

Visszaszorul a vasúti árufuvarozás Folytatódott a magyar vasúti áruszállítás teljesítményeinek csökkenése az idei év elsõ három hónapjában jelentette be Antal Dániel. A Magyar Vasúti Hivatal elnöke szerint miközben a közúti áruszállítás teljesítményei javultak, a vasút idei elsõ negyedévben regisztrált, összességében 4,3 százalékos visszaszorulásáért a többi között a határátlépés nehézkessége, a kiszámíthatatlan és magas pályahasználati díjak okolhatók. A kedvezõtlen tendencia megfordításához egészségesebb piaci szerkezetre, a fuvarozó szervezetek számának növekedésére lenne szükség. A vasúti áruszállításban ugyanis még mindig a MÁV Cargo a legmeghatározóbb szereplõ. Ezen pedig önmagában az sem változtat sokat, hogy a Záhony-Port Zrt. árutovábbítási engedélyének kiadásával tizenhatra emelkedett a hazai vasúti áruszállító cégek száma.

A MÁV Zrt. által meghatározott ajánlattételi határidõ június 9, a legalacsonyabb ellenszolgáltatást kérõ ajánlattevõ lesz a nyertes ebben az eljárásban is. Ajánlatot az tehet, akinek 2007-ben a hitelkihelyezések utáni kamatbevétele elérte a 300 millió forintot, illetve 2005-ben, 2006-ban és 2007ben - évente - legalább 2 milliárd forint összegben helyezett ki hitelt. Ebbõl egynek el kellett érnie a 800 millió forintot. A legalacsonyabb ellenszolgáltatást kérõ ajánlattevõ lesz a nyertes ebben az eljárásban is.

Stop a vasúti tolvajoknak! A MÁV biztonsági és vagyonvédelmi programja Kábel- és sínlopások, raktár betörések, rongálások – többek között ilyen esetekkel kell szembenézniük a MÁV Biztonsági Igazgatóság munkatársainak, akik kiemelt feladatuknak tekintik ezek visszaszorítását. A fenti példák nemcsak anyagi és erkölcsi károkat okoznak, de a biztonságos vasúti közlekedést is veszélyeztethetik. Ezért a MÁV Csoport átfogó programot indít a vagyonvédelmi események megelõzése, és a vagyonvédelem javítása érdekében. - a szerk -

Közbeszerzéssel kíván hitelhez jutni két vasúti cég A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. 10,3 milliárd forint beruházási hitelt, a MÁV Zrt. pedig 5,8 milliárd forint folyószámla hitelt kíván felvenni tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében - az ajánlattételi felhívások a Közbeszerzési Értesítõben jelentek meg. A MÁV-TRAKCIÓ által meghatározott ajánlattételi határidõ június 6, a legalacsonyabb ellenszolgáltatást kérõ ajánlattevõ lesz a nyertes. Ajánlatot az tehet, akinek 2007-ben a hitelkihelyezések utáni kamatbevétele elérte a 100 millió forintot, illetve 2006ban és 2007-ben - évente - legalább 2 milliárd forint összegben helyezett ki hitelt. Ebbõl egynek el kellett érnie a 300 millió forintot.

hu.morzsák ¤ Aki nem viseli el a rosszat, nem fogja megérni a jót ¤ Senki sem nyert még versenyt, aki nem nevezett be ¤ Minden ember annyit ér, amennyit tud ¤ Aki megment egy életet, az egész világot menti meg ¤ A sikernek sok apja van, a kudarc mindig árva

2008. június

HÉZAG NÉLKÜL

9

10

HÉZAG NÉLKÜL

KIZÁRÓLAG PVDSZ TAGOKNAK! Akarsz a PVDSz több ezres hívócsoportján belül ingyen telefonálni? Vagy kedvezményesen mobil telefonkészüléket vásárolni?

Ha igen - és még nem vagy tagunk - akkor lépj be a PVDSz-be és mindez teljesül ! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete ( PVDSz ) a tagjai részére kedvezményes mobiltelefon üzemeltetésrõl és vásárlásról kötött szerzõdést. A havidíjas elõfizetés illetve kedvezményes készülék vásárlása esetén, 24 hónapos hûségnyilatkozat aláírása szükséges. Egy tag maximum 5 db elõfizetést igényelhet, akár a családtagjainak is! A havi elõfizetési díj (SIM kártyánként) mindössze 1.500 Ft (ez nettó ár!) és ez teljes mértékben le is beszélhetõ. Ez a lebeszélhetõség a hálózaton belüli, és más belföldi mobil és belföldi vezetékes hálózatok elõfizetõi felé indított hívásokra használható fel. Az igényeket legalább egy havi PVDSz tagság - után tudjuk teljesíteni. A „PVDSz hívócsoport” egy olyan

egységes szolgáltatást valósít meg, melyet minden tagja ingyenesen vehet igénybe a hívócsoport összes tagjával történõ kapcsolattartás keretén belül. A „ PVDSz hívócsoport ”-on belüli szolgáltatás havidíja kötelezõen 300 Ft (ez nettó ár !) , ami csak az elõfizetéssel együtt rendelhetõ meg. Tehát aki tagja a „ PVDSz hívócsoport ”-nak, az mindössze havi 300 Ft-ért egész hónapban korlátlanul és díjmentesen telefonálhat a hívócsoporton belüli tagokkal (munkatársakkal, családtagokkal, stb). A szolgáltatás kizárólag belföldön vehetõ igénybe, nemzetközi barangolás esetén a díjazás a „Partner 3” díjcsomag szerint történik.

A kedvezményekkel csökkentett percdíjak szerzõdés aláírásakor a következõk (amelyek nettó díjak): Hívásirányok

Percdíjak

A percdíjak például dominó esetén átlagosan

minden idõben 13,00 Ft 25,00 Ft minden idõben 13,00 Ft 25,00 Ft minden idõben 23,00 Ft 35,00 Ft munkanapokon 13,00 Ft 25,00 Ft 07:00 és 16.00 óra között Hangpostás felhívása esetén egyéb idõben Díjmentes! SMS küldés T-Mobile magyarországi hálózatába 18,00 Ft/db 30,00 Ft/db SMS küldés Pannon, ill. vezetékes hálózatba 20,00 Ft/db 35,00 Ft/db SMS küldés Vodafone hálózatba 20,00 Ft/db 40,00 Ft/db SMS küldés külföldi hálózatba 45,00 Ft/db 56,00 Ft/db

2008. június

ÜDÜLÉS Vendégszobák és apartmanok

kiadók Montenegróban Petrováctól 3 km-re a tengerparttól 800 m-re Magyar családnál.

ÁRAK: Vendégszobák (2db): elõszezon: 5 euro/fõ/éj fõszezon: 6 euro/fõ/éj Apartmanok (5 db 4 ágyas): elõszezon: 24 euro/apartman/éj fõszezon: 29 euro/apartman/éj A szálláshely vonattal is jól megközelíthetõ. (Sutomore vasútállomás 6km)

Érdeklõdni: Kádár Antal Tel: 06-20/770-4275 MÁV tel: 06+23-85 E-mail cím: [email protected]

Hálózaton belüli hívás esetén Belföldi, vezetékes hálózatba történõ hívás esetén Belföldi, más mobil hálózatba történõ hívás esetén

Egyéb idõ: Munkanapokon 16:00 és 07:00, illetve munkaszüneti- és ünnepnapokon 0:00 és 24:00 óra között. (A forgalmi díjak mérése másodpercben történik és minden megkezdett hívás díjköteles.)

Aki sok SMS-t szokott írni havonta, az mindössze 200 Ft-ért kaphat még plusz 50 db SMS-t, de ezt csak a hálózaton belül lehet felhasználni. Ehhez a szolgáltatáshoz a PVDSz még kedvezményes mobil telefonkészülék vásárlást is biztosít, akár kamatmentes részletfizetésre is. A készülékek a szolgáltató honlapján az akciós árlista „Elõfizetés (24 hónap)” oszlopaiból válaszhatóak ki, igény szerint. Az elõfizetések ( SIM kártyák ), illetve a telefon készülékek megrendelése kizárólag a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetén keresztül történik. Bõvebb felvilágosításért Szentgyörgyi Mihályhoz lehet fordulni, a 01+86-52-es vasútüzemi telefonszámon.

FELHÍVÁS! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) a vasutas munkavállalók minél szélesebb körû informálása érdekében – a már mûködõ mobiltelefonos „sms” szolgáltatás kiegészítéseként – e-mail formájában is tájékoztatja az érdeklõdõket a vasúttársaságnál történõ eseményekrõl, valamint az érdekvédelmi tevékenységrõl. Ennek igénybevételéhez semmi másra nincs szükség, mint az érdeklõdõk a 01+81-94, a 01+86-52, vagy a 01+11-69 telefonszámokon jelezzék ez irányú igényüket (mobil telefonszám, vagy e-mail cím). szemisa

szemisa

2008. június

11

HÉZAG NÉLKÜL

TEB szakmai nap (Nem csak TEB-eseknek!) Hagyományainknak megfelelõen szakszervezetünk oktatással egybekötött szakmai kirándulást szervez. Idõpontja: 2008. jún. 26. (csütörtök) 10 óra. Témája: Cegléd állomás új elektronikus biztosító berendezés és kezelõfelületének mûködés közbeni bemutatása. Kérjük azokat a pályavasutas kollégákat, akiket érdekel ez a szakmai bemutató, hogy részvételüket legkésõbb június 23-ig jelezzék a PVDSz központi telefonszámaira, illetve e-mail címére (ami a „Nyílt Vonal” újságban is megtalálható). Arra kérjük a jelentkezõket, hogy nevük mellett közöljék szolgálati helyüket, vasúti illetve mobiltelefonszámukat (ha van) a folyamatos visszajelzés biztosítása érdekében.

Információk a PÖKKÖP beiskolázási segély igényléséhez A családi pótlékot 2008. április hónaptól, a munkáltatónál bejelentett állandó lakcím szerint illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságai folyósítják. A beiskolázási segély igényléséhez szükséges családi pótlék igazolást, a lakhely szerint illetékes Regionális Igazgatóságtól lehet beszerezni. A Regionális Igazgatóságok címei megtalálhatóak a

www.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az igazolás kizárólag írásban igényelhetõ a Regionális Igazgatóságtól a személyes adatok és az igénylés okának megjelölésével. Az alábbi igazolás igénylési minta összeállításával próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak, amit az adatok kitöltése és az aláírás után lehet beküldeni az illetékes Regionális Igazgatóságnak:

Tisztelt Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóság! Ezúton kérem, hogy küldjenek részemre egy igazolást a családi pótlék folyósításáról a gyermekeim nevének feltüntetésével. Az igazolásra a Prémium Önkéntes Kölcsönös Kiegészítõ Önsegélyezõ Pénztárnál igényelhetõ beiskolázási segély miatt van szükségem. Adataim: Név: Születési hely, idõ: Lakcím: Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám): Adóazonosító jel: Segítségüket elõre és ezúton is köszönöm! ……………………........................

Várjuk minden érdeklõdõ pályavasutas kolléganõ/kolléga jelentkezését.

hív6sz!

Hegedûs István TEB alelnök

A gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés érdekében ismételten közöljük a tisztségviselõink – közvetlen! – telefonszámait:

KÖZPONTI TELEFONSZÁMAINK:

A hó-nap kérdése Mi az? Hosszú, sárga, meleg és nem mozog? – Combino villamos.

Enzsöl Róbert Nagy Miklós Járási Kinga Szentgyörgyi Mihály Hegedûs István Káré István Tislér Gábor Kanzler Ferenc Dr. Laboda József Fehérné Ragcsák Andrea

A hó-nap vicce – Nálunk Amerikában olyan gyors a vonat, hogy amikor pofon akartam ütni az állomásfõnököt, a következõ állomás fõnökét találtam el. – mondja egy utazó a másiknak – Az semmi! Nálunk olyan ritkán és lassan járnak a vonatok, hogy amikor az ismerõsöm öngyilkossági szándékkal a sínekre feküdt, ott halt meg éhen.

érdekvédelmi társelnök 01+45-86 szervezeti és gazdálkodási társelnök 01+11-69 gazdasági alelnök 01+81-94 PML alelnök (fax/üzenetrögz.) 01+86-52 TEB alelnök 02+10-98 és 01+46-29 TEB referens 01+83-91 forgalmi alelnök 05+61-12 szervezési referens 01+41-23 jogtanácsos 01+81-95 irodavezetõ (üzemi tel./fax/üz.rögz.) 01+81-94 Matáv automata fax 06+1-273-1335 városi fax/üzenetrögzítõ 06+1-511-8194

TERÜLETI KÉPVISELÕINK TELEFONSZÁMAI Budapest Debrecen: Miskolc Pécs Szeged Szombathely Záhony

Boros Sándor Vas István Papp Zoltán Horváth Imre Osztermann József Kolozsvári Sándor Walter János Puszpán János Tislér Gábor Dani Erika Dobák Zoltán Hanzmann Károly Sevinger István Lippai Tibor

02+51-88 02+22-62 03+42-01 03+93-78 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+12-24 05+61-12 06+20-60 06+42-95 07+22-85 07+57-12 03+30-22

/ / / / / / / / / / / / /

fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax: fax/üz.rögz: fax: fax: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax:

E-mail cím: [email protected] vagy [email protected]

02+51-88 02+22-62 03+42-15 03+29-73 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+21-64 05+61-12 06+20-60 06+42-85 07+22-18 07+57-21 03+30-22

12

2008. június

HÉZAG NÉLKÜL

Alapítvány a Pályavasutasokért

Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány

Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.

Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Zrt. 11706016-20803599 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94

TÉGED IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! SZOLGÁLTATÁSOK • Életbiztosítás

“A” csomag 600 Ft/hó

“B” csomag 800 Ft/hó

RÁADÁS!

600.000 Ft

1.000.000 Ft

500.000 Ft

1.000.000 Ft

1.000.000 Ft

1.500.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

10.000 Ft

10.000 Ft

2.000 Ft

2.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerzõdésének 80.§-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.

bármely okból bekövetkezõ halál esetén

• Baleseti halál esetén plusz!

• Baleseti rokkantság már 1%-tól 100%-ig arányosan

• Baleseti csonttörés csonttörés, csontrepedés esetén

• Baleseti égés legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén

• Baleseti múlékony sérülés 28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén

• Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta

• Baleseti mûtét esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a

• Kritikus betegségek bekövetkezése

esetén, szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség

BELÉPÉSI FELTÉTELEK: - PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban–illetve nyugdíjszerû ellátásban–részesül - családtag is beléphet

EGYÉB TUDNIVALÓK: - ez egy csomag, 9 db szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a kritikus betegségeknél, ugyanis ott 3 hónap várakozási idõ)

- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében

BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó és fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva, – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail: [email protected], és [email protected], Internet: www.pvdsz.hu, www.pokkop.hu – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: B.V.B. Nyomda Eger, Fadrusz u. 4. Tel.: 36/518-413