FRONT. Állatember. Ismét az utakon? Wass Albert

„Így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, Sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítenek, lassan megnövünk.”

Wass Albert

FRONT

Nemzeti, radikális kétheti lap 2005. március 22.

Ne csak beszélj, cselekedj is!

II. évfolyam 6. szám

167 Ft

Állatember

A bolsevik olyan ember, aki elégedetlen, irigy és tele van gyûlölködéssel. Mindenkit gyûlöl aki nem úgy gondolkodik mint õ… Aki csak rest, és ezért elégedetlen. Aki tehetségtelen és ezért irigy… Aki nem akar egyebet, mint munka nélkül hozzájutni valamihez, osztozkodni a másén és gyilkosságokkal csinál magának helyet a világban. Mindegy, hogy minek nevezi magát. Mindegy, hogy milyen jelszó nevében fosztogat és milyen zászló alatt vonul fel az utcákon. Végeredményben egy és ugyanaz. Homo Bestialis. Állatember Wass Albert

Ismét az utakon? A sertéstenyésztõk tudják, hogyan kell bánni az állatokkal. A Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalmának (Magföm) elnöke Sákán Antal nyilatkozik az MSZP és a FIDESZ által sikeresnek ítélt gazda megállapodásról a harmadik oldalon.

FR NT

2

Másik oldal zért is van annyi rossz, baljós dolog szerte a világban, hogy jobban tudjuk becsülni a szépet és a jót.“ Az elõbbi jó tanácsot egy székelykeresztúri lelkész adta nekem, miközben a világ viselt dolgait vitattuk meg. Ezért is megbecsülendõ a márciushoz illõ cselekmények sorozata. A nemzetáruló SZDSZ-es és erdélyi elvbarátja elleni tüntetés Kolozsváron, a miniszterelnöknek nevezett fõ helytartó arcátlanul megírt üzenetének kifütyülése az elcsatolt területeken. A Magyar Önvédelmi Mozgalom sikeres akciója, amivel Gyurcsányba fojtotta a szót a Múzeumkertben. A lerombolt Regnum Marianum helyén összegyûlt nemzeti szervezetek együttes ünneplése. Végül, de nem utolsó sorban a magyar gazdák öntudatra ébredése, küzdelme a gyarmati lét ellen. Hatalmas erõk küzdenek a nemzet ellen, ezért is megbecsülendõek ezek az önmagukban látszólag jelentéktelen események. Az elnyomó hatalom nálunk sokkal jobban odafigyel ezekre, jobban érzi a cselekmények valódi súlyát. Ismét bevetett mindent a „szélsõség“ ellen: elhatárolódás, feljelentés, nyilvántartásba vétel, ígérgetés, árulás. A hatalom tudja, amennyiben ezek a kis vektorok összeadódnak, elegendõ erejük lehet ahhoz, hogy kibillentsék a nemzetáruló lakájokat székeikbõl. A nemzet – a gúnyhatáron kívül és belül – kezdi felemelni fejét.

„A

A magyarok jogaikért kiáltanak és ami a lényeg, egyre többen akadnak, akik a jogaikért hajlandóak küzdeni is. A nemzetközi helyzet ugyanis „fokozódik“, és nem csak Bástya elvtárs szerint. Franciaországban nagy az esély arra, hogy az EU alkotmányát nem fogadják el az arról kiírt népszavazáson. Dániában szintén retteg a globális hatalom, felvetõdött az esetleges EU-ból való kilépésük gondolata is. Anglia és Németország sem biztos, hogy elfogadja az EU alkotmányát. Felbomolhat vagy teljesen átrendezõdhet az EU-szerkezet a népszavazások után. Erre a helyzetre fel kell készülnünk, meg kell szervezni önmagunkat. A fegyveres forradalom és kormánydöntõ tömegtüntetés délibábként lebeg sokunk szeme elõtt. Azok akik ezt nem veszik észre kivont karddal indulhatnak rohamra, majd vérzõ fejjel roskadhatnak térdre amikor a rendfenntartók játszi könnyedséggel biztosítják a demokratikus diktatúra mûködését. Észre kell venni, hogy még sebesültjeink elszállítására sem lenne elegendõ ember, nemhogy egy mindent elsöprõ megmozdulásra. Vegyük észre, hogy most elsõsorban a közöttünk arató közöny, fásultság a legnagyobb ellenfél. A mindennapok bizonyítják, hogy a megszálló hatalom arcátlansága nem ismer határokat. Ha nem tiltakozunk aljas módszerei ellen, olyan alantas dolgokat fog cselekedni ellenünk, amire még gondolni sem mertünk. Mondjuk ki bátran véleményünket a nemzetárulók szemébe, nyomjuk el gyûlölködõ hazug szavaikat és ami most a legfontosabb gyakorlati teendõnk: Tartsunk a gazdákkal! Szabó Tamás

2005. március 22.

És ne szóljon áldozatról, Lemondásról senki sem; – Kötelesség! mit az ember Hon jólléteért teszen. Petõfi Sándor

Új MNF póló 1300 forintos áron megvásárolható az MNF Klubban és könyvtárban, és az MNF rendezvényein. Megrendelhetõ a Rock Diszkontban. 1068 Budapest Király u. 108.

Összefogás a gazdákért, összefogás a nemzetért Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma, Független Kisgazda Földmunkás- és Polgári Párt, Magyar Önvédelmi Mozgalom, Magyar Nemzeti Front, Magyarok Világszövetsége Felvidéki Országos Tanácsa, Ébredj Hazám Polgári Kör, Pajzs Szövetség. A fenti szervezetek bizonyították azt, hogy ha kell képesek az összefogásra. Március 15-én együtt ünnepeltek, és fejezték ki együttérzésüket a létéért küzdõ parasztsággal. A képekért köszönet a magyarönvedelem.hu-nak.

Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!

II. évf. 6. szám

FR NT

Ismét az utakon? A Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalmának (Magföm) elnökét Sákán Antalt kérdeztük az MSZP és a FIDESZ által sikeresnek ítélt gazda megállapodásról.

Miért nem írta alá a megállapodást? – Nem felel meg a minimális követelményrendszernek se, ami alapján eredményesnek lehetne minõsíteni. a Sertésszövetség számára akkor válik elfogadhatóvá a kormány és a gazdák közötti megállapodás, ha a jövõ évi állatjóléti támogatások 6 milliárd forintos ún. faktorálási keretét az FVM úgy fizeti ki a gazdáknak majd év elején, hogy nem a gazdák, hanem az állam vállalja a felvett összeg öszszes költségeit. A nekünk járó pénzt, miért hitelként akarják felvetetni velünk egy banktól? Ne a farok csóválja a kutyát. Miért határolódott el a Magföm-tõl a többi gazdaszervezet? – Tisztázzunk valamit. Olyan szervezet mint a bérkilövõk szövetsége, nem hiszem, hogy gazdaszervezet lenne. Egy vadásztársaság és egy háromfõs érdekvédelmi szervezet elhatárolódása nem érdekel minket. Nem is bánt ha elhatárolódnak, aki ezt a megállapodást aláírta, az csak szégyenkezhet és elsírhatja magát, hogy miért írta alá. Nekünk kellett volna elhatárolódni tõlük. Nekünk azonban

erre nincs szükségünk. Jakab István aláírta a megállapodást - nem tudni mi okból, de kiderítjük - nekünk azonban van egy demonstrációs bizottságunk, melyet január 28-án felállítottunk, és ami követeléseket adott be február 17-én. A válaszokat a napokban adta meg a minisztérium. Most elemezzük ezeket, azt azonban már eldöntöttük, a demonstrációkat tovább folytatjuk. Folyamatos demonstrációkat tervezünk, minden idõszakban egyegy kérdéskört fogunk feszegetni. Sertéstartóknak, zöldségeseknek, kertészeknek gondjaival kapcsolatban, a piacvédelemrõl fogunk tárgyalni a minisztériummal. Nem egy nagy csomagban fogjuk felvetni kérdéseinket. Tehát folytatják a demonstrációkat? – Aki azt mondja, hogy vége a demonstrációknak, sikerült megállapodni a minisztériummal, és hátra lehet dõlni az nem ismeri a vidéket. Bizonyos dolgokban még hátrányosabb helyzetbe kerültünk mint elõtte, például a föld alapú támogatásoknál. A piacvédelem szempontjából is gyalázatos hazudozás folyik, hogy növelik a vizsgálatok számát, miközben élelmiszer ellenõrzõ állomásokról most küldtek el 300 embert és csökkentik minden megyében az ellenõrzõ állomások számát. A fogyasztóvédelem a vesszõparipánk. Magyarországon a vastagbélrákos megbetegedések 90%-a az élelmiszerek rossz minõségéhez, a tartósítószerekhez köthetõ. Jelentõsen megnõtt a rákbetegek száma, a multik megölik az embereket az élelmiszereken keresztül. Az élelmiszerbiztonság a piacvédelemmel együtt értendõ. Például sertés ügyében kérjük annak a dán normának a bevezetését, hogy minden élõ állat, ami Magyarországra bejön, az karanténba kerüljön. Csak vérvizsgálat után kerülhessen feldolgozásra. Ma bejön egy kamion, ki tudja honnan, és levágják az állatot anélkül, hogy tudnánk milyen betegséget hordozott, milyen takarmányt kapott, és milyen gyógyszerek vannak a szervezetében. A heti 80 ezres vágásból 20 ezer már import, vagyis fogalmunk sincs mit eszünk. Meddig folytatják a tüntetéseket? – Míg nem teljesítik követeléseinket, a 2006-os választásokig, de lehet hogy, még utána is.

3

Forradalmi napok Gyurcsány elvtárs megnyitotta a Forradalmi ifjúsági napokat (FIN) és ordítva közölte a lakossággal, hogy: – a fasiszták nem részei a népnek, – nincs ellenzék, – a demokrácia megkopott, nincs rá szükség, – 1989-ben kiegyezett a Párt a Szovjetunióval, – a traktoros nácik fogják be a szájukat, – a kommunizmusban jólét lesz. A lakosság a jó híreket örömmel fogadta, bár a fütyülõ nyilasoktól semmit sem hallott. A karhatalom nyilvántartásba vette a rendbontókat, a készenlétis elvtársak bevetésre várnak. Gyurcsány elvtárs a beszédre igyekezve egy hajléktalan társaságában autógrammot osztott a munkásõr-veteránoknak, de mivel most nem halottakról ment megemlékezni, kivételesen nem fagyizott. Elvtársak, alighogy kiseprûztük a parasztokat traktorostól a fõvárosból – kezükbe adva egy általunk is aláírt megállapodást, amirõl majd meglátják ezek a büdös kulákok, hogy mit érnek vele, hahaha – majd pedig Gyurcsány elvtársunk – legszebb kommunista tanításainknak és hagyományainknak megfelelõen – hátulról még rutinszerûen belerúgott a távozó tárgyaló partnerbe, ellenségbe, azt kell megélnem, hogy szélsõséges elemek végig hangos füttyszóval kisérték a nemzetért élõ-haló Gyurcsány elvtárs ünnepi beszédét a Múzeum Kertben. Kiváló beszéd volt, bár nem tudom, mennyi szivar és whisky fogyott megírása közben. Jelen pillanatban az sem ismert, hogy közölte-e feleségével, Clarisse asszonnyal, hogy „történelmi beszéd lesz, Klára!“. Mi valamennyien reméljük, hogy ez tényleg az lesz.

Nem hiszem... Nem hiszem, hogy neked mindegy, van hazád, – avagy nincsen! Az nem lehet, hogy neked mindegy, szeretnek-e, – vagy hátba döfnek! Nem hiszem, hogy neked mindegy, fölemelnek, – vagy a mélybe löknek! Az nem lehet, hogy neked mindegy, rend, – vagy káosz van körötted! Nem hiszem, hogy neked mindegy, igazságot, – avagy árulást dicsõítesz! Az nem lehet, hogy neked mindegy, van hazád, – avagy nincsen! V.J.


FR NT

4

Mit kíván a székely nép? 1. A szabad véleménynyilvánítás jogát, a székelység sorsát érintõ valamennyi kérdésben! Miért? Mert rendelkezni kívánunk mindazokkal a jogokkal, amelyekkel Európa szabad népei rendelkeznek. 2. Önrendelkezési jogunk elismerését! Miért? Mert, noha nem kívánunk kiválni a Román Köztársaságból, ahová az igazságtalan trianoni diktátum által 85 éve kerültünk, sorsunk felett magunk kívánunk rendelkezni. 3. Székelyföld közigazgatási autonómiáját! Miért? Mert 900 éves hagyománya van a székely autonómiának, s 900 éves tapasztalatunk, hogy ez szolgálta fennmaradásunkat, amiképpen, az európai gyakorlatnak megfelelõen, a jövõben is ez fogja szolgálni. 4. Népszavazás kiírását a történelmi Székelyföld területén, Székelyföld területi-közigazgatási autonómiájának törvény általi létrehozásáról. Miért? Mert elemi jogunk saját dolgainkról véleményt mondani, közösségi akaratunkat törvényes keretek között kifejezni saját évezredes hagyományaink és az Európai Unióban bevett gyakorlat alapján, saját sorsunkról a közvetlen demokrácia eszközével, népszavazás útján kívánunk dönteni. Tudatában vagyunk, hogy az Európai Unióba igyekvõ Románia sem tagadhatja meg a területén élõ 600000es székely közösségtõl az jogállamokban alkalmazott területi autonómiát. 5. A többségi román nemzet, a. Gyulafehérvári Nemzetgyûlés határozatainak megfelelõen, vegye tudomásul és tartsa tiszteletben, a tömbben élõ székelység kinyilvánított akaratát! Miért? Mert nem szabad és fõként nem európai az a nemzet, amely más népeket elnyom! 6. Az RMDSZ ne akadályozza, hanem a kormányzó koalíció pártjaként segítse a székelység fennmaradását célzó helyi népszavazás megtartását az autonómiáról! Miért? Mert túl azon, hogy az RMDSZ programjában és választási kampányában elkötelezte magát az autonómia mellett, és nem hagyhatja figyelmen kívül szavazói akaratát, nemzettársai közösségi akaratának akadályozása által nemzetárulást követne el. 7. A magyar kormány ne akadályozza, hanem vállaljon védõhatalmi szerepet és minden nemzetközi fórumon segítse a székelység fennmaradását egyedül biztosító Székelyföld autonómiájának megvalósítását és azt célzó népszavazás megtartását! Miért? Mert alkotmányos kötelessége a határon túli magyarok támogatása. A jelenlegi magyar kormány vegyen példát a korábbi

osztrák kormányokról, akik - diplomáciai konfliktusokat is vállalva - mindent megtellek az osztrákok által lakott olaszországi Dél-Tirol autonómiájának megvalósulásáért. 8. Baráti és együttmûködési kapcsolatot Európa valamennyi autonóm területével! (DélTirol, Katalónia, Baszkföld, Korzika, Skócia, Aland szigetek stb.) Miért? Mert autonómiánk kiépítésében támaszkodni kívánunk a jól mûködõ európai autonómiák közösségeinek szolidaritására és tapasztalataira. 9. Virágzó jövõt az autonóm Székelyföldön, az Európai Unióban! Miért? Mert szülõföldünkhöz, nemzeti önazonosságunkhoz az EU-tag Romániában is ragaszkodni fogunk, s mert gyermekeink jövõjét a népek egyenjogúságát tiszteletben tartó, szabad Európában képzeljük el, itt a Székelyföldön. 10. Virágzó jövõt a Kárpát-medencei magyarság és minden nép számára - a jogegyenlõség elvének tiszteletben tartásával! Miért? Mert itt a hazánk, s mert a székelység mindent megtesz - ahogyan hosszú és viharos történelme során mindig is - a szétszakított magyarság egységéért és fennmaradásáért. 11. Virágzó Európai Uniót, ahol a területi autonómiák tartósan fejlõdnek és a nemzeti közösségeknek védelmet nyújtanak! Miért? Mert az európai demokrácia mindig 011 volt és 011 fejlõdött, ahol közösségei az önkormányzásra berendezkedtek és ahol tiszteletben tartották és tartják a szubszidiaritás elvét, mint a közösségi építkezés alapvetõ eszközét.. 12. Szolidaritást a világ valamennyi elnyomott népével és nemzeti közösségével! Miért? Mert több száz év történelme tanított meg minket arra, hogy egy magára hagyott nép, számbeli kisebbségi sorsban levõ közösség mennyire kiszolgáltatott lehet a nagyhatalmak és a többségi nemzet kénye-kedvének. A Székely Nemzeti Tanács

2005. március 22.

Cenzúra Bepereli a diszkriminációellenes tanácsot Molnár József erdõszentgyörgyi SZNTküldött. Molnár bírósági úton támadja meg az Országos Diszkriminációellenes Tanácsõt elmarasztaló határozatát. Az erdélyi Krónika szerint a diszkriminációellenes tanács Molnárnak azt a kijelentését találta antiszemitának, amelyikben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tagja megjegyezte, Magyarország egy második Izraellé válhat. Kincses egyébként úgy vélte, az antiszemitizmus vádjával ellehetetleníthetõ az autonómiaigényt megjelenítõ SZNT nemzetközi támogatása. A Diszkriminációellenes Tanácsnak nem tetszenek a szókimondó magyarok. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, Patrubány Miklós, írásban vonta kérdõre a diszkriminációellenes tanács elnökét, Asztalos Csabát egy sajtóban megjelent nyilatkozata miatt. Ebben Asztalos arról beszélt, hogy mérlegelik, indítsanak-e hivatalból eljárást Patrubány ellen egy sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése miatt. Az MVSZ elnöke az Eörsi Mátyás szabad demokrata, képviselõ kolozsvári elõadását megakadályozó ifjakat vette védelmébe. Elmondta, aki úgy véli, hogy a „Menjenek tárgyalni a Gázai övezetbe!“ bekiabálás antiszemita volt, az azt állítja, hogy Eörsi Mátyás zsidó. Egy magyar embert ugyanis szerinte nem lehet például azzal megsérteni, hogy az arabokat szidják. Patrubány felszólította Asztalos Csabát, hogy haladéktalanul tegye közzé, melyik állítása diszkriminált, és kit. Kijelentette „minden állami hatóságnak joga van vizsgálódni, de nincs joga alaptalanul vélelmezve rágalmazni“. Patrubány felszólítása kapcsán Asztalos Csaba elmondta: a testület a napokban megkeresi az MVSZ elnökét, akitõl hivatalos nyilatkozatot kérnek majd a sajtótájékoztatón elhangzottakról.

A Magyar Nemzeti Front címe: 1036 Budapest, Kiskorona utca 3. Telefon: (06 1) 386 4820 honlapcím: www.nemzetifront.hu Jelentkezzen az MNF elektronikus hírlevelére a [email protected] címen.


II. évf. 6. szám

FR NT

5

A nemzetgyalázás csúcsa Mit és hogyan ünnepeltünk 2005. március 15-én? Kimondtuk-e már, hogy mit és hogyan ünnepelt az ország az 1848-as szabadságharc 50., 100. és nemrég a 150. évfordulóján? Pedig a történelmi dátumok háromszorosan is figyelmeztetnek: e kerek évfordulókat sorrendben a Habsburg kiegyezés szellemében (Ferenc József idején), majd a szovjet diktatúra kezdetén (Rákosi alatt) kényszerült az akkorra már csonkaország megülni. 2003-ban, a 150. évfordulón annak a nyugatról támadó hatalomnak elvárásai szerint zajlott a megemlékezés, amely 2004-ben az Európai Unió keretein belül jogilag is megszüntette Magyarországot. Csak Petõfi hármas gondolatának szellemében nem volt szabad a szólás soha: „Ha majd a bõség kosarából mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán: akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán!“ Látványos eseményekben, zajos külsõségekben persze nem volt hiány 2005-ben sem. Március 14-én nyílt meg Pesten, a lágymányosi Duna-parton az a sokmilliárdos költséggel épült luxus intézmény, amely a Mûvészetek Palotája néven egy nemzeti kulturális központot lenne hivatva képviselni. Megjelenésében a szocreál után most euro.com, bár e stílustalan építményeknek még nincs hivatalos korszakmegjelölése, a kultúra „plázája“ külsõleg inkább emlékeztet börtönre vagy iparcsarnokra. Csak nem kellene álságosan nemzetinek nevezni. Az avatás után a média birtokosai valószínûleg nem fukarkodnak a dicséretekkel, bár megeshet, hogy a külsõ megjelenés részletezésétõl eltekintve csak a belsõ terek (anyagi és technikai) gazdagságáról zengnek majd szózatok. A történethez hozzátartozik, hogy eredetileg a következõ 3 intézmény befogadására készült a terv: a Nemzeti Hangversenyterem, a Hagyományok Háza és a Ludwig Múzeum számára. (Az elsõ két intézmény beharangozásához felhasználták a magyar nemzetnek olyan kiváló mûvészeit, akik valószínûleg maguk sem ismerték az építés valós hátterét.) A Ludwig Múzeum azonban gondolatilag nehezen volt beilleszthetõ a nemzeti keretbe. Mégsem ez maradt ki a tervbõl, hanem a Hagyományok Háza, amit kigondolója így csak a nemzeti önérzet felkeltésére használt. Valójában ebben a lágymányosi rideg, jellegtelen, nemzetközi, csupa kõ-vas-beton környezet-

ben nem is érvényesültek volna a szívet melengetõ, jellegzetes, magyar kultúra alkotásai. Így került ide a Hagyományok Háza helyett a (címében Nemzeti) Táncszínház. A Ludwig Múzeum itteni létjogosultságát a döntéshozók hivatalosan nem kérdõjelezték meg, szemet hunyva afelett, hogy a zsidó házaspár jótékony adományozóként milyen „mûremekekkel“ szórja tele Európa kultúr városait. A budapesti Ludwig Múzeum így kerül most a várbeli – igencsak kiemelkedõ – helyérõl a még elõkelõbbnek hitt Duna-parti palotába. A látványos külsõségek feledtetik a tényt, hogy valódi értékek híján a Ludwig Múzeumok világszerte többnyire konganak az ürességtõl. Mielõtt hódoló cikkek születnek az új építményrõl, a ki nem mondott befogadásra teremtett intézményi rendszerrõl, álljon itt a közelmúlt egyik tanulsága. A szomszédos „Nemzeti“ Színház jelzõje is csak nevében az, mivel elsõ közönsége már az avatás napján rádöbbenhetett, hogy benne Madách Tragédiájának nyilvános megcsúfolása történt. Az épületrõl pedig néhány év múltán szakember is kimondta, hogy az nem különbözik a közelmúlt szocreáljaitól, homlokzatán pedig egy valóságos földgömb látható a globális uralom jeleként. Az új kulturális központ nemzeti jellegének cáfolatát pedig a Nemzeti Hangversenyterem áprilisi programja adja. Ebben a „Randevú a mûvészettel“ sorozatban egymás mellett jelenik meg a kubai Buena Vista Social Club mûsora, a londoni Mezei Szent Márton Akadémia kamarazenekara és a Zöldfoki Köztársaság képviseletében Cesaria Evora. A kor diktátuma szerint így lesz Budapestnek felebaráti vendége a kommunista Kuba, a szabadkõmûves Anglia és az egzotikus Zöld-foki Szigetek. A fenti tények csak további bizonyítékai annak, hogy immár másfél évtizede nemzeti köntösben – idõnként nemzeti színekben, máskor nemzeti jelzõvel illetve – olyan jelenségeknek vagyunk szemtanúi, melyek valójában a nemzeti kultúra kiszorítását jelentik. A korábban hirdetett proletár internacionalizmust most lopakodó globális multikulturalitás váltja fel. Így válik hamissá a Nemzeti Fejlesztési Terv jelzõje is, ha idõközben épp a nemzetgazdaság pusztul el. A nemzethalál állapotában pedig épp a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma válik az idegen érdekek kiszolgálójává. E minisztérium honlapján a pályázati támogatások sorában a holokauszt

is fõtémaként jelenik meg. A holokauszt nem nemzeti kulturális örökség, hanem valami egészen más, (ezt a másságot hangsúlyozza Heller Ágnes is, egyenesen történelmen kívülinek nevezvén a jelenséget) aminek ily módon semmi keresnivalója nincs a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának honlapján. A hatalom birtokosai mindenkor bombasztikus építményeket emeltek, ahogyan megtörtént a hitleri vagy sztálini diktatúrák idején is. A pöffeszkedõ mûvészi erõlködéseken ma mosolyoghatunk, de nem feledhetjük, hogy ez milliós emberáldozatok árán történt. A diktatúrák ugyanakkor égbekiáltó hazugságokat lepleztek, melyekben a félrevezetések öszszefüggõ, ellentmondás nélküli láncolatot képeztek. 1848 márciusa óta folyamatos a mindenkori hatalomnak az önmaga dicsõítése, melyben a szabad gondolat kimondását koronként változóan véres megtorlás, aljas kirekesztés követte. 2005 márciusában a Mûvészetek Palotáját országos gazdatüntetések és egyetemi elbocsátások árnyékában avatták, miközben a magyar munkást, földmûvest és értelmiségit milliós számban fenyegeti a munkanélküliség. Dr. Nagy Attila, orvos, közíró

Az SZDSZ 12 pontja 1. Kívánjuk a baloldali sajtó szabadságát, a nemzeti sajtó eltörlését! 2. Árdrágító kábítószer maffia elleni harcot! Ingyen drogot mindenkinek! 3. A „fiú“ és a „lány“ diszkrimináló jelzõ eltörlését! A gyerek majd eldönti felnõtt korára melyik nemhez akar tartozni! 4. Privatizációt, a nemzeti vagyon elkótyavetyélését! 5. Tüntetésfeloszlató rendõrséget! 6. Kötelezõ teherviselést! Adósrabszolgaságot, a kommunista rezsim által felvett kamatok sokszoros visszafizetése útján! 7. Egzisztenciális terrort, munkanélküliséget! 8. Képviseletet liberális eszmeiség alapján! 9. Nemzetietlen Bankot! 10. A Nato-katonaság esküdjön fel a bankszakmára, a sorkötelezettséget szüntessék meg, a magyar katonákat vigyék Zuluföldre, a zuluföldieket hozzák ide! 11. A másság tolerálását. Az etnikai bûnözõk szabadon bocsátassanak! 12. Unió Európával, azaz Magyarország és a magyar nemzet mielõbbi megszüntetését!


FR NT

6

2005. március 22.

Gyurcsány-botrány Debrecenben Izraeli meghívás A korábban Tisza István, majd Kossuth Lajos nevét viselõ, jelenleg azonban „névtelen“ Debreceni Egyetemen tett látogatást a miniszterelnök. A politikus megjelenése a már ismert nép bohóca stílusában, és beszéde az egységes és erõs Magyarország megteremtésérõl természetesen nem szolgált semmi újdonsággal. Az elõadás elõtt és alatt az egyetem elõtti téren hangos füttykoncert volt, a beszédet számos bekiabálás fûszerezte, a zsúfolásig telt aulában pedig izzó ellentétek feszültek. Mégsem a kifütyülés volt a Gyurcsányjelenés lényege. Az elõadásra az országos gazdatüntetések és a március 15-i ünnepségek után, az egyetemi létszámcsökkentések idején került sor. Nemzeti béke ünneplése így nem volt várható, az események azonban részben megtervezett színjáték részei voltak. Mégis elmondható, hogy mindez az ország tükre volt, és hogy a miniszterelnök látványosan megbukott az egyébként zsúfolásig telt aulában, az ország második legnagyobb városában. Objektív tudósítás megosztott világunkban nem várható errõl, hiszen a média az elvárt bal- és jobboldaliság szellemében vérmérséklete szerint beszámol majd a történtekrõl. Aki azonban 2 napja a pesti eseményeken és a debreceni rendezvényen is jelen volt, az események menetében feltûnõ hasonlóságokat fedezhetett fel. Ott és itt is volt „kilépés a nép soraiba“, hajléktalanok vagy békés tüntetõk közé, széles mosollyal és megtervezett kézfogással, majd látványos de gondosan védett bevonulás, a feltehetõleg a miniszterelnök által is elõre várt provokációk „lekezelése“. Debrecenben azonban Gyurcsány távozása a tömeg megkerülésével nem a fõbejáraton, hanem lopva egy oldalajtón történt. Pedig a tudósítással szemben senki sem várta kövekkel, a szembenézés azonban nem tartozik a miniszterelnök stílusához. A szónoklatot nem csak a beszólások szakították meg, melyek közül az elsõ – „terrorista miniszterelnök“ – ki is zökkentette az elõadót, hanem feltûnõ volt a hallgatók és a csalódott oktatók folyamatos távozása. Nem értük szólt a beszéd, ahogy az egész Trianon és Rózsadomb utáni történelem sem. Nemzetmentõ szónoklat és nemzetvesztõ politika egyvelege. Ahogy a kádári korban a hallgatás volt jellemzõ, a jelenlegi diktatúra megengedte a bekiabálásokat, még azt is, hogy valaki az elõadást megszakítva a (miniszterelnök korábbi megnyilatkozásával összhangban) a szovjet felszabadítás dicsõségérõl szóljon hosszasan…

A biztonsági szolgálat emberei nem vezették el, sõt engedték, hogy az elõadás taps nélkül az indulatos hozzászólásokkal folytatódjon. A felzúdulás a szovjet csapatok dicsõségének említésekor és az ütemes taps a „terrorista miniszterelnök“ bekiabáláskor mégis jelent valamit. Annál inkább mosolyt fakasztó volt, amint a beépített emberek némelyike tapsolni próbált a Gyurcsány-féle szónoki hangsúlyok idején. Ezekbõl nem lett tapsvihar. Dokumentum értékûek voltak az egyetem elõtti tömeg táblái: „duma, duma, duma“ – ami a magyar jelentése mellett a szovjet „nemzetgyûlésre“ is emlékeztetett, vagy a „Magyar Bálint nem mer idejönni!“ felirat. Bent a hallgatóság soraiban eközben békésen üldögélt az a Bazsa professzor, aki Magyar Bálint amerikai – világbanki – útjának kísérõje volt. Ellene nem szólt tábla, ahogy a jelenlegi (posztkommunista) debreceni rektor, Nagy Jánosról sem. Õ hódoló kézfogással várta Gyurcsányt, hogy a „népnek“ beszámolhasson az újabb debreceni sikerrõl, ezúttal 1,3 milliárdos fejlesztésrõl, miközben õ sem néz az elbocsátott oktatók szemébe. Az európai uniós igények szerint egyesített egyetemek jelenlegi agráros rektora eredetileg földmûvelõ, akinek keze most épp a „bölcsészkar lefejezésétõl“ véres. Mintha az egyesített egyetem is azért jött volna létre, hogy a piszkos munkát, most a bölcsészkari elbocsátásokat egy agráros, majd az orvoskariak esetében egy megbízható bölcsész stb. végezhesse el. Arról nem fog szólni egyetlen tudósítás sem, hogy az országos gazdatüntetések után egy debreceni rektor, aki épp a talajmûvelés, öntözés és környezetkímélõ hatékony termesztés tudósának tekinti magát, ugyanõ nem szól semmit a magyar mezõgazdaság teljes tönkretétele idején. Megvan az ideje a szólásnak és a hallgatásnak is. Õ a Gyurcsány által dicsõített európai tudástér díjazott lovagja. A miniszterelnök pedig a hazaárulózás kifejezést elõre leértékelte, mondván hogy az a jobboldal erõsödõ radikalizmusából fakad, ami megosztja a társadalmat. Ezért céltalan lett volna feltenni a kérdést, hogy a miniszterelnök nem tartja-e hazaárulásnak, ha vezetõ politikusok magyar nemzeti ünnepen izraeli színekben pompázó nyakkendõt viselnek. Mádl Budapesten március 15-én, Hiller izraeli látogatásakor és Gyurcsány Debrecenben egyaránt kék-fehérben jelent meg. Dr. Nagy A.

Szilvan Salom izraeli külügyminiszter és kormányfõ helyettes budapesti látogatása alkalmával Izraelbe hívta a Fidesz elnökét. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a közelkeleti konfliktus rendezésében Izrael partnerként számíthat a Fideszre, amely már hosszabb ideje dolgozik a jelenlegi koalíció nagyobb pártjával, a jobboldali Likuddal való szoros kapcsolat kiépítésében. Magyar Nemzet 2005. március 4.

Áremelõ euró Az eurohirek.hu szerint az Európai Bizottság pénzügyi biztosa, Joaquin Almunia elismerte, az az elterjed vélemény, hogy az euró lényegesen drágította a lakosság mindennapjait, alaposan megnehezíti a közös európai pénz kiterjesztésére irányuló törekvéseket. Az eurós országok közül Görögországban, Spanyolországban és Franciaországban a fogyasztók 98 (!) százaléka az eurót okolja az áremelkedésekért. A nyugati hangulat a tavaly csatlakozott tíz új tagországba is belopta magát: egy másik felmérés szerint a lakosság mintegy 71 százaléka elõre aggódik az euró bevezetésével járó drágulás miatt.

A Magyar Nemzeti Front Kulturális Tagozata szervezésében

lakossági fórum kerül megrendezésre

Közös múltunk, gyökereink; A rovásírástól napjainkig címmel

Meghívott vendégek:

Schuster Lóránt A P. Mobil együttes vezetõje, az MNF Elnöke Beregszászi-Hegyi László szobrász-keramikusmûvész, az MNF Elnökségi tagja Filmvetítés: Honfoglalás Szvit, Elõadja a P.Mobil együttes az Állami Hangversenyzenekar közremûködésével

2005. március 31. 19 óra Szigetszentmiklós, Városi Könyvtár (Sárga Ház) I.em. Minden érdeklõdõt szeretettel várunk.


II. évf. 6. szám

FR NT

7

Magyarok - baszkok - sumírok folytatás az elõzõ számból Más ünnepeken zenés-táncos felvonulást tartanak dobbal, dudával, fúvós hangszerekkel. A baszkoknak van egy régi fúvós hangszerük, txanbela (csánbelá) a neve. Tradicionális hangszereiket fából készítik, de készítenek fúvós hangszert a bika szarvából is. Táncaik, tánclépéseik nagyon hasonlítanak a magyar táncokhoz. Tánc közben a kezüket mindig felemelve és könyökben behajlítva tartják, ami jellegzetesen magyaros. Nagyon jellemzõ a baszkoknál, hogy a legkisebb ünnepen vagy megemlékezésen is mindig táncol egy fiatalember, aki egyik lábával kis köröket ír le, majd magasba lendíti a lábát, és akin a legegyszerûbb, de a legszebb hagyományos baszk ruha van: fehér nadrág, fehér ing, széles, piros selyem öv, piros baszk sapka és a nyakban az elmaradhatatlan kis piros háromszögû kendõ. A baszkoknak nagyon szép régi kõépületeik vannak. A házakon a falak éleinél látható a kõ a fal mindkét oldalán, azaz a kötések látszanak. Az ablakokat, ajtókat ugyanilyen módszerrel kiemelik. Nálunk a gönci huszita ház pontosan olyan, mint egy régi baszk ház. Az õsrégi épületek tetõin fazsindely, vagy grányica van ugyanúgy, mint Székelyföldön. Golgota Zuberra Tara nevû helységben látható egy gyönyörû, régi templom, a templom mellett áll egy kõkereszt, a kereszten nap, hold és tulipán. Joselu Anaiak (Jószelû Anyaják?) településen van egy régi szarvas szobor hátán turulmadárral. Anje Duhalde településen áll egy király szobra, amely nagyon hasonlít az Árpád-házi királyainkra. A régi épületeken nagyon gyakori az oroszlán ábrázolás és a tulipánban végzõdõ egyenlõ szárú kereszt (4. sz. kép). Az egész Baszkföldön

Felhívás Kunszabó Ferenc megsegítésére A nemzeti sajtó pusztulásának szomorú története a Hunnia fõszerkesztõjével folytatódik, aki pert vesztett, és újabb kétmillió forintot kell befizetnie, különben elárverezik érdi házát is. Kunszabó Ferenc egészsége, ereje megroppant az újabb gondok miatt. Az író régi barátai arra kérik híveit és tisztelõit, hogy az író címére (2030. Érd, Dévényi u. 16.) 5-10 ezer forintot küldjenek el rózsaszín postai csekken.

FRONT szerkesztõségi fogadóórák:

Minden kedden 18 órától az MNF Klubban

4 sokféle formában vannak jelen a babiloni napkultusz jegyei pl.: régi házakon, zászlókon, címereken pólókon (5. sz. kép). Torma Zsófia régész Erdélyben is kimutatta a napkultusz nyomait. A baszkok õsi vallásának neve a Káttár. A

5 hunoknak volt egy Káttár nevû papkirályuk. Lehet, hogy innen származik az elnevezés!? Egyes régi épületeken még láthatunk napórákat, amelyek számlapján 12 óra, illetve 2 x 6 óra van feltüntetve. A napot a sumírok osztották fel 6 vagy 12 egyenlõ részre. Õk alkalmazták elõször a nap és vízórákat. A baszkföldi óra a 6. sz. képen látható. Ilyen óra létezik Erdélyben a Maros völgyében is, de a marosvásárhelyi virágóra szintén 12 órás felosztású.

6 Az õskál baszkok a dátumot ugyanolyan sorrendben írják, mint mi magyarok. Tehát elõször a helységnév, majd az év, hónap és

MNF könyvtár a Kiskorona utca 3-ban, könyv, videó, DVD, CD kölcsönözhetõ. Nyitva kedden és csütörtökön 15 és 22 óra között.

Szeretettel várja Önöket Matuska Éva.

IMPRESSZUM Kiadja és a kiadásért felel: Szabó Tamás Sokszorosításért felelõs: Szabó Tamás Fõszerkesztõ: Bognár László Szerkesztésért felelõs: Szabó Tamás Szerkesztõség címe: 2120 Dunakeszi, Bocskai u. 12. Telefon: 06 27 348–502, 06 20 579–0946 Elektronikus levél: [email protected]

nap. Minden jel arra mutat, hogy ez a nép valamikor itt élt a Kárpát-medencében. Magyarországon van Káli medence és honfoglaló õseink között szerepel Köveskál vezér neve. Fel kell tenni a kérdést: hogyan került az õskál baszk nép a mai hazájába? Tudjuk, hogy Attila 20 ezres serege átkelt a Pireneusokon. A hun sereget mindig kisérték az asszonyok és a gyerekek is. Minden valószínûség szerint az õ leszármazottaik az õskál baszkok. De hogyan kerültek az õskál baszkok Káldeából a Kárpát medencébe? Ezt a történetet írja le dr. Bobula Ida Sumér-Magyar rokonság címû könyvében. A kálok vagy káldok Babilonia legrégibb lakosaihoz tartoztak. A sumírok legfelsõbb papi osztályuk tagjait kalu-nak nevezték. A Biblia soha nem említi a sumírokat, viszont gyakran említi õket kál, káld, káldeus, káldu és mágus nevek alatt. Kr. e. 1200 körül az asszír uralom foglalja el Mezopotámiát. A káld-sumírok a kegyetlen, sémi asszír hatalom elõl Elámba menekültek, majd amikor Elámot is elpusztították az asszírok, akkor Média hegyeibe. A médek hanyatlása és a perzsa uralom megerõsödése után a menekülõk északra, a Kaukázus hegyei felé tartottak. Út közben megerõsödtek azokkal, akik a Van tó melletti káld birodalmat túlélték. A Kaukázus hegyeibõl lementek az északra fekvõ síkságra, ahol valószínûleg egyesültek az ott élõ szkíta (szittya) rokon népekkel. A Tarihi Üngürüsz többszöri átköltözést említ, mely szerint Hunor és Magyar népe a Kárpát medencébe indult. A görög és magyar történelemírás egyöntetûen közli, hogy három ízben jöttek Magyarországba. Elsõ ízben a hunok, másod ízben a vár-kunok vagy avarok, harmad ízben a magyarok neve alatt. Dolnik Gyõzõné

A Magyar Nemzeti Front utazást szervez a

csíksomlyói Búcsúba. Utazás autóbusszal. Indulás: május 12-én, visszaindulás 16-án. 23 000 forint a szállás, reggeli és vacsora. Elhelyezés Csíkszentmártonban székely családoknál. Érdeklõdni Kocsonya Sándornál lehet a 06 20 211 49 12-es telefonszámon vagy Matuska Évánál az MNF Könyvtárban kedden és csütörtökön.


FR NT

8

2005. 2005.március március22. 8.

Anthony Coughlan

Az EU Alkotmány elemzése 6. Az Ír EU-szkeptikusok vezetõje írta az alábbi tanulmányt amit folytatásokban közlünk. A magyar fordítást Halász Józseftõl a Pajzs Szövetség elnökétõl kaptuk.

Az új EU alkotmányának 11 alapvetõ sajátossága 1. A szükséges alkotmányos alap biztosítása egy európai államnak. A Szerzõdés törvényesen egyenlõ, szuverén államok, a Magas Szerzõdõ Felek közötti megállapodás. Az Alkotmány egy Állam alaptörvénye, amely rögzíti az alárendelt részek közötti viszonyt. Eddig az Európai Unió egy leíró fogalom volt, amelyik az EU tagállamok közötti különbözõ formájú együttmûködésre vonatkozott, egyesek szuprancionálisak – a Közösség úgynevezett „pillérei“ – egyesek kormányköziek, a külpolitikai és biztonsági „pillér“ vagy az igazságszolgáltatás, és a hazai ügyek „pillérek“. Eddig az Európai Unió törvényileg megkülönböztethetetlen volt a Tagállamaitól. Az Alkotmány ezt megváltoztatja. Az I-1. cikkely kimondja „ez az Alkotmány létrehozza az Európai Uniót, amelyre a tagállamok átadnak hatásköröket, hogy elérjék a közös céljaikat“. Ezek a célkitûzések az I-3. cikkelyben vannak megállapítva, és igen széleskörûek. Tartalmazzák az európai értékek támogatását – szintén igen széleskörûen – a szabad versenyen alapuló egyetlen piacot, a szabadság, biztonság és igazságosság belsõ határok nélküli területének létrehozását, a fenntartható fejlõdést, a gazdasági növekedést, a teljes foglalkoztatottságot, az árstabilitást, a szociális igazságosságot, az EU értékeinek és a világgal szembeni érdekek megõrzését stb. Az I-7. cikkely megállapítja: „Az Uniónak jogi személyisége lesz.“ Az I-6. cikkely rögzíti: „Az Alkotmány és az Unió intézményeinek a rájuk ruházott hatáskörök gyakorlása során általuk létrehozott jogrendszernek elsõbbsége van a Tagállamok jogrendszereivel szemben.“ Ez tartalmazza természetesen azok alkotmányos jogait is. Ez még egy korábbi EU szerzõdésben sem került kijelentésre. Az EU törvényi szupremációját az ECJ alakította ki az 1960as években az EU-nak fõleg a gazdasági területeire, amikor elfogadták, hogy az EU törvény minden ellentmondásos esetben erõsebb a nemzeti törvényeknél. Az Európai Közösségnek, EK-nak ez volt a viszonylag szûk

szupranacionális területe. A nem gazdasági területek, mint a kül- és biztonságpolitika vagy polgárjog és büntetõjog „kormányköziek“ voltak, azonos jogállású partner államok közötti szerzõdések alapján, és a szupranacionális Közösség jogrendszerének hatályán kívül. Az EU Bizottságnak, az EU törvényeket javasló nem választott testületnek ezeken a kormányok közötti területeken semmilyen funkciója nem volt. Az Alkotmány megszünteti ezt a megkülönböztetést a szupranacioinális „Közösségi“ terület, ahol az EU jogrendszere mûködik, és a „kormányok közötti területek“ között, ahol az nem volt érvényben. Így minden kormányzati politikát, ténylegesen vagy potenciálisan az EU keretébe visz. Ez egy dolog, amivel a Tagállamoknak együtt kell élniük, az EU jogi szupremáciája, amit az ECJ állapított meg, és olyan korlátozott területeken alkalmazott, mint a vámok, illetékek. Egészen más dolog megadni a nemzeti szuverenitást egy EU Alkotmánynak, amelynek a leírtsága kiterjed mindenre a gazdaságpolitikától a büntetõjogig, a külpolitikáig és az alapvetõ emberi jogokig. 2. Az EU hatalmi jogköre és kompetenciái…, az EU bíróság dönti el, hol a határ az EU és az országos jogkörök között. Az EU-Alkotmány kizárólagos kompetenciát – azaz hatalmat – ad bizonyos kormányzati területekre (I-13. cikkely). Ez azt jelenti, hogy a Tagállamok minden hatalmukat elveszítik, hogy ilyen ügyekben döntsenek. „Az Uniónak kizárólagos hatásköre van a következõ területeken: vámunió; a belsõ piac versenyszabályai; monetáris politika (az eurózóna tagjaira); közös halászati politika; közös gazdaságpolitika (commercial policy). A kizárólagos hatáskör azt jelenti, hogy ezeken a területeken az EU, és nem a Tagállamok kötnek nemzetközi szerzõdést más államokkal. A tagállamok jelenlegi törvényes kötelezettsége, hogy nem köt olyan nemzetközi megállapodást, amelyik ellenkezik valamilyen EU kötelezettséggel. Az Alkotmány nagymértékben növeli azokat a területeket, amelyeken az EU saját nevében köt szerzõdéseket: „Az Uniónak kizárólagos joga van egy nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötésérõl az Unió egy törvényhozó aktusában intézkedett, vagy amennyiben annak megkötése hathat a

közös szabályokra vagy megváltoztathatja azok érvényességi területét.“ Ez magába foglalhatja pl. a nemzetközi bûnügyi konvenciókat, valamint a kiadatási és menedéknyújtási megállapodásokat. A közös külügyi és biztonsági politika intézkedéseivel együtt az Alkotmány megfoszthatja a Tagállamokat a jelenlegi szerzõdéskötési jogosultságaik jelentõs részétõl. Ezután ott vannak a megosztott kompetenciájú területek, ahol a hatalom megoszlik az EU intézmények és a tagállamok között. Ez a megosztásnak egy sajátos formája, az EU hatalmáról alkotmányosan kimondja, hogy az felsõbb vagy elsõdleges, így a tagállami hatalom az lényegében maradvány és eltûrt. Az I-12 cikkely kimondja: „A tagállamok oly mértékben gyakorolják kompetenciájukat, amennyiben az Unió nem teszi vagy úgy döntött, hogy megszünteti kompetenciájának gyakorlását.“. A tagállamokkal megosztott kompetenciájú területek közé tartozik a belsõ piac, a szociálpolitika elemei, a gazdasági és szociális kohézió, környezetvédelem, szállítás, energia, a szabadság területe, a biztonság és igazságszolgáltatás, a közegészségügy szempontjai stb. Az EU és a tagállamok közötti határt az igazságszolgáltatás területén az EU az ECJ-n keresztül dönti el. Egy gesztus a békülékeny demokraták és szuverenitisták irányába az I-11. cikkely (2.) bekezdése, amelyik kimondja: „Az Alkotmányban az Unóra át nem ruházott hatáskörök a Tagállamoknál maradnak.“. Ez hasonlít az USA 1791-ben elfogadott alkotmányának 10. módosításához, amelyik azt mondja, hogy „az Alkotmány által az Egyesült Államoknak nem megadott hatáskörök, vagy amelyiket az Alkotmány nem tiltott meg az államoknak, megmaradnak az államoknak vagy a népnek.“. A 10. módosítás azonban nem akadályozta meg az USA-t abban, hogy idõvel teljes erejû és nagymértékben koncentrált Szövetségi Állam legyen, tartományi államokkal, mint New York, Virginia és Kansas, teljesen alárendelve a washingtoni Szövetségi Kormánynak. Az EU Alkotmány hasonló cikkelye szintén nem túl megnyugtató. Ezen túlmenõen az Alkotmány megadja a jogot az EU-nak, hogy koordinálja a tagállamainak a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikáját, közös kül- és biztonságpolitikát folytasson a külpolitika minden területén, beleértve „egy


II. évf. 6. szám közös védelmi politika fejlõdõ kialakítását“ és, hogy „európai szinten támogató, koordináló vagy kiegészítõ tevékenységet végezzen“ az ipar, egészségvédelem, nevelés szakképzés, ifjúság, sport, kultúra és polgárvédelem területén. 3. EU törvények, amelyek a népesség méretén alapulnak, ami a nagy államoknak kedvezõ. Amellett, hogy az Európai Unió államként alakul meg a saját jogrendszere alapján, az Alkotmány legjelentõsebb intézkedése a hatalmi politika területén az eltolódás az elsõdlegesen népességalapú szavazási rendszer irányába a Minisztertanács által meghozott EU törvényekhez. Az Alkotmány eltörli azt a súlyozott szavazási rendszert, amelyet a Nizzai Szerzõdésben fogadtak el az EU bõvítéséhez. Ehelyett azt rögzíti, hogy a jövõben a törvényeket az államok és a népesség kettõs többségével hozzák: a tagállamok 55 %-a, de legalább 15 tagállam, amennyiben az az EU népesség legalább 65 %-át tartalmazza. Így 15 állam, ha eleget tesz a 65 %-os népességi kritériumnak, le tud szavazni 10-et. Az államok számának kritériuma alapján a leállító kisebbségnek legalább 11 államnak kell lennie, úgyhogy sokkal nehezebb összefogni, mint korábban. Az EU törvényhozásnak ez a fõleg népesség irányába történõ eltolása ezt sokkal könnyebbé teszi a nagy államok számára, hogy a nagyobb népességükkel célhoz érjenek. Ez csökkenti a közepes méretû és kisebb tagállamok relatív szavazási súlyát. Ennek következtében könnyebben átvihetõk az EU törvények, ami azt jelenti, hogy több lesz belõlük. Az Alkotmányban az EUtörvény helyettesíti a „direktívát“, ahogy az államok esetén normális. 4. A tagállamok egyharmadának idõvel nem lesz EU-biztosa. Az Alkotmány hatálybalépését követõ öt év után a tagállamok egyharmada elveszíti a biztosát. Így hosszabb idõn át nem lesz minden tagállamnak képviselõje abban a testületben, amelyik javasolja az EU törvényeket, és amelyeket azoknak az államoknak és polgáraiknak is be kell tartaniuk.

FR NT Segítség Hillernek Hiller István, az MSZP elnöke, hetek óta azon tipródik, hogy ki legyen roggyant pártjának jelöltje, a köztársaság elnöki funkcióra. Homályos célzásokat tett arra, hogy „szeretné, ha egy nõ töltené be Mádl Ferenc megüresedett helyét“, de még képtelen volt kompromisszumra jutni önmagával, ebben a bonyolult kérdésben. Lelki szemei elõtt megjelent Göncz Kinga, akire már ragadt valami apja praxisából és nem éppen szimpatikus szokásaiból, de a látomásába „betüremlett“ Szili Katalin képe is, bár õ idõnként megtépázta szeretett pártja kétes értékû hírnevét. Lendvai Ildikóval aligha számolhat, mert egy demagóg karattyolóval kínos lenne kiállni a „nagyvilág“ elé. A többi MSZP-s hölgyekrõl nem is érdemes szót ejteni, mivel szerény pozitív adottsággal áldotta meg õket sanyarú sorsuk. Tekintélyük, múltbéli érdemük, képességük és részrehajlásuk ismeretében még az ún. „banán“ köztársaságokban sem „rúghatnának labdába“. Ne legyenek tovább álmatlan éjszakái Hillernek! Javaslom, hogy tegye le a voksát Wittner Mária mellett, aki országos hírnévvel és nemzetközi elismertséggel rendelkezik. Napi politikában járatos, egyenes jellemû, igazságkedvelõ, határozott fellépésû (kiállású), nem zsarolható, hazáját szeretõ magyar nõ, aki Hiller elõdpártjának „jóvoltából“ megjárta a kádári poklok-poklát, mégis ember maradt, abban az embertelen világban! Mérhetetlen nagy adósságot róna le az MSZP Wittner Mária jelölésével, az ‘56-os forradalmárokkal szemben, és sokat törleszthetne az anyagilag és erkölcsileg sárba tiport magyar nemzettel szemben is. Az MSZP által gyakran szajkózott megbékélést szolgálná, – egyben – (posztumusz) gesztus értékû lenne egy ilyen választás, – a kivégzett, az ártatlanul meghurcolt, a megkínzott, a kisemmizett, valamint a társadalom perifériájára taszítottak felé. Fel kell tételeznem, hogy az SZDSZ, az MSZP koalíciós partnere is lelkesen támogatná Wittner Mária személyét, hiszen Göncz Árpád és Mécs Imre sem felejthették még el, hogy kik voltak Kádár siralomházának kandidátusi csoportjában. Õszintén örülnék, ha javaslatommal megoldottam volna Hiller elnök dilemmáját, a társadalom érdekében tettem, még köszönetre sem tartok igényt. (Prof. Dr. Bokor Imre) választópolgár

9

A Magyar Nemzeti Front XVII. kerületi szervezete meghívja Önt a Rákoshegyi Mûvelõdési Házban (1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.)

tartandó elõadásra,

április 1-én 18 órára.

Ki a bitorló? István király és Koppány viszonya Vendégünk: Dúcz László

Felhívás Egységben gondolkodunk határon innen és túl, ezt úgy mondjuk: csonka Magyarország nem ország – egész Magyarország mennyország. Sajnos 1920. június 04. óta revizionista érdekek megosztották nemzetünket és területeinket csatolták más-más országokhoz. A megosztás és a magyarság szembeállítása az anyaországban példátlan méreteket ölt. Az ország vezetõinek a magyarság sorsa sajnos nem fontos, de nekünk igen, és ezt a helyzetet csak mi tudjuk megváltoztatni. A föld, az ország azé, aki lakja. Nem is olyan régen, a háború elõtt években 6-10 gyermek született egy családban, vagy még ennél is több. Tisztelt magyar családok, kevesen vagyunk! Fontos és szükséges létünk és az egységes hazánk felszabadítása érdekében a magyar nemzet megújulása és gyarapodása, mely csak úgy érhetõ el, ha ismét a családokban sok gyermek születik. Minden gyermeket igaz kereszténynek kell nevelni, megismertetni történelmünk igazságával. Tudjuk, hogy 6-10 gyermek felnevelése nem könnyû, de ez régen is így volt a háborús években. Sorsunk és jövõnk ezt kívánja! A jó Isten segítségével szülessen több magyar gyermek, hogy ismét felemelkedhessünk. MNF XVII. kerületi szervezete


FR NT

10


Dúcz László

Szent madarunk a Turul 5. Nos ezért süti ránk az európai szemlélet és mûveltségértékelés a totem (állat õs) elképzelést, mert a sajátjától nem tud szabadulni. Így elképzelni sem tudja, hogy más mûveltség is létezik. Felmerül azonban annak megfontolása, elfogadható-e az a nézet, miszerint Szent István vetette fel a magyarsággal a kereszténységet európai hatásra. Úgy érzem semmiképpen. István király nem a kereszténységet vetette fel a „pogány“ magyarsággal, hanem a római katolikus vallást tette ún. „állam vallássá“. (Ez is hozzájárulhatott az egyház 1054-ben bekövetkezett kettéválásához.) A fentiek tudatában, ha összevetjük a már említett v karakter gyakori alkalmazását a népmûvészetben, akkor már könnyen érthetõ miért gyökeresedett meg nálunk a kereszténység, amelyet már jóval Szent István elõtt ismertünk.

27

25 nõ és virág fölött álló Nap hatására válik valóra. Ugyanezt az õsi „pogány“ megjelenítést láthatjuk a Sopronban õrzött mángorló és a kiskunfélegyházi malom gerendájának faragásán (24., 25. kép). Ahol a Hold, kehely pereme, a fölötte álló ostya pedig a Nap. Ez nem más, mint a katolikus mise lényege: az úrfelmutatás. Mindkét jelölés érezhetõvé teszi, mennyire közel áll egymáshoz a két szemlélet (katolikus és „pogány“) lényege. Ebbõl következõen mennyire távol áll mindkettõ a to-

23 Az említett alakzat a szerkezete a szekszárdi múzeumban õrzött mángorló rajzának is (23. kép). A hal – aki nõ – „elmondja“, hogy termékeny, hiszen szájában virágot tart. Ez a termékenység azonban a „Holdsarlóvá“ hajolt 26

24

temhittõl! Tudom, az elmondottak annyira szokatlan gondolatok, hogy elsõ hallásra, olvasatra szinte automatikusan elutasításra találnak. Ezért kérem a további képek tanulmányozását az érdeklõdõ olvasóktól (26. kép). A két alak egymásba karolása a házasságot jelzi (egymásba olvadás). Ez a testi kapcsolat termékeny, hiszen a nõ kezében ott a virág amelybõl a termés lesz. De a termékenység, az Atya ajándéka, küldötte, a madár útján jut el a házas, vagy jegyespárhoz. A madárról népmûvészeink ma ezt mondják: „Sem nem kicsi, sem nem nagy, éppen akkora, amekkora az eget a Földdel összeköti.“ Ezzel tökéletesen elmondják szerepét, ami a kapcsolattartás Isten

és ember között. Természetesen a bemutatott képek csak példák és nem egyediek. Akárhányat találunk belõlük. A zágrábi múzeumban õrzött fafaragás viszont egyenesen a Turul-legenda megõrzése, de már keresztényi gondolatokkal keverten (27. kép). Egy asszony idõképét láthatjuk gyermekének fogantatásától a születése pillanatáig. Az apa, az Úr küldötte, hiszen maga Jézus (A lángoló szív Jézus jelölõje.). Ebbõl eredõen szent megtermékenyítésrõl van szó, nem is lehet más. A következõ jelenet már a születés, ami az Úr akaratából történik. Ezt jelzi az asszony lábánál lévõ két egyenlõ szárú atyakereszt. Ez igen finom és gyakori jelzése az Úrnak, aki közvetlenül nem ábrázolható, mert akkor szellemtermészete megszûnik és anyagivá válik. A Turul legenda pedig így szól: „... méhébõl sebes patak fakadt. mely nem saját földjén növekedett meg.“ A faragáson ez szépen érzékeltetett jelenet. Azt remélem, így leszûkítve egy újság lapjaira is érezhetõ, hogy Turul madarunk szent; hiszen Isten akaratának jelölõje. Ebbõl pedig egyenesen következik, hogy nem lehet totem állat. Mindez lényegtelennek tûnhet. de ha belegondolunk, hogy történelmi szemléletünket és önértékelésünket mennyire más megvilágításba helyezi a legenda és a mítosz ismerete és megértése, beláthatjuk, hogy igen fontos „apró“ részletrõl van szó: a kiindulási alapról! S ha más a kiindulási alap, feltétlenül máshová is jutunk történelmünk vizsgálata során. Természetesen a madár „szent“ volta nem zárja ki annak lehetõségét, hogy létezõ, valós megfelelõje is legyen. Mint már utaltam rá sem sas, sem keselyû nem lehet. A kere-

28


FR NT

II. évf. 6. szám csen-sólyom az, amelyre az ún. „honfoglalás legendája“ enged következtetni. Ha a régészeti emlékeket vizsgáljuk, sólyom volta mindenképpen kitûnik, mert sólyomfoggal rendelkezik, ahogy a szkíta zablalemez is kihangsúlyozza (28. kép), hegyes a szárnya, csüdje csupasz, „gatyája“ van. Azonban az ábrázolások a századok alatt nem úgy alakultak, hogy arról pontosan felismerhetõvé váljon, hanem éppen ellenkezõleg. Vagyis nem az a fontos, hogy a madár milyen fajú, hanem az, hogy Isten küldötte. A középkorban két papot is perbe fogtak eretnekség miatt – jegyzi fel a Kassai Kódex írója –, mert megáldották karácsonykor a fiatal kerecsensólymokat. Ennek a szokásnak pogány, de kereszténnyé alakult változatával még ma is találkozhatunk pl.: Mátraverebélyen, ahol az éjféli misén. karácsonykor, a templomban énekesmadarakat engednek le. Itt is az isteni akaratból történõ születést idézik meg e szokással, hiszen a fény és Jézus egyszerre születik (december 21. téli Nap-forduló), az Úr gyermeke, az Úr akaratából.

11

Az újság kapható: Országszerte a nemzeti könyvesboltokban. Elõfizethetõ rózsaszín csekken a Dunakeszi, 2120 Bocskai utca 12. címre. Az újságot zárt borítékban küldjük elõfizetõinkhez. Éves elõfizetés: 4000 Ft. Féléves elõfizetés: 2000 Ft. Negyedéves elõfizetés: 1000 Ft. Telefon: 06-27-348-502, 06-20-579-0946 Elektronikus levél: [email protected]

Önkénteseket várunk a Frontra! Újságírókat, fotósokat, terjesztõket várunk a szerkesztõségi csapatba! Fizetést sajnos belátható ideig nem tudunk adni, csak jó szót és sok munkát. A lapnál mindenki ingyen dolgozik a közös célért, hazánk felszabadításáért. Valljuk, élethalál harc folyik most hazánkban. Ebben a harcban hathatós fegyver lehet egy hiteles és radikális nemzeti újság. Fegyverforgató önkénteseket várunk, akik segítenek felrázni, és tartást adni az apátiába süllyedt magyarságnak.

Magyar Nemzeti Front Klub Budapesten, a III. kerületi Kiskorona utca 3-as szám alatt minden kedden 18 órától.

Március 29-én 18 Politikai visszatekintés 1900 Filmvetítés: A másik Izrael, utána beszélgetés Hering József újságíróval 30

Április 5-én 18 Politikai visszatekintés 19 Filmvetítés: Az akarat diadala, filmtörténeti ritkaság 30

29 A kerecsen sólyom tehát nem csak ritkasága miatt kell, hogy fontos legyen számunkra – magyaroknak –, hanem történelmünk fontos része, résztvevõje: igazi magyar madár (29-30. kép). RAJZOK: GÁL ÉVA ANNA

00

Ügynökök kíméljenek!

MNF Rock Klub! Budapesten, a III. kerületi Kiskorona utca 3-as szám alatt

20-24 óráig kapunyitás 19 órakor

Március 27-én vasárnap Április 22-én pénteken

Gesarol koncert, 30

zenei filmritkaságok vetítése, büfé, tánc


FR NT

12


Folytatása következik? A Felvonulási téren álló 1000 traktorra kifüggesztett szövegek: Istent imádni, Életet védeni, Családért élni, Nemzetet szeretni, Országot vezetni, Földet mûvelni, AKARUNK!

Jakab István aláírta: 5-öt ne kapjon a gazda. Ötmilliárdot od’adott a szegfûsnek, s eloldalgott. Árgyelán profunk is ott volt, s igaz szavakat szónokolt. De mikor a végsõ összeg öt „milkóval“ kevesebb lett, fejet hajtott s õ is tapsolt. Ne felejtsétek el neki: 800 millió = 1 tocsik, 1 milliárd = kulcsárati, 5 milliárd = jakabisti. Így kell népet cserben hagyni, jégre vinni s beszakít’ni.

Magyar tejet, húst, kenyeret! EU mocskot ne egyetek! Falun a sertések sorra mind elhullnak, a söjtöri disznók bezzeg jól mulatnak! Vidéken üres a pajta, kormányban van a sok marha! Magyar gazda azt üzente, Elfogyott a nép türelme, Budapest is azt üzeni Naplopóknak el kell menni. Éljen a magyar szabadság, éljen a nemzet! Magyar-rontók, forint-rontók, Hatalomból takarodtok Sok száz traktor követeli Vérszívóknak el kell menni! Éljen a magyar ALKOTMÁNY! Felnõtt a NEMZET! Mi elött bevenné Gyurcsány szövegét, Kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét!

Ötmilliárdot dobtatok szegfûs zsebbe, ti, cinkosok! Traktorosok, mért hagyjátok?? Mosolyoghat árulótok?? Jakab István (&CO.) dicsõségére költötte: Szanyongja Z.Laci-gazdálkodó Tárgyalásokkal csak napok-hetek múlnak, A szoc.lib elvtársak soha nem javulnak! Mi a közös az örvényben és a kormányban? Mind a kettõ egy nagy csapás!

Miniszter úr gyere ki, Ég a világ idekint, Kapsz pofont párat, a jó............ Az ígéretüket soha meg nem tartják, Ismeritek õket: régi kommunisták! A ti pénzetekbõl dõzsöl ez a kormány, Kellett a fenének: Hiller, Németh, Gyurcsány. Ígéretekbõl többet nem kérünk, Még kér a NÉP......! Csak azt követeljük ami az EU-ból nekünk is jár! Ha minket következtek!

kivéreztettek,

utána

ti

Gazda vagy cseléd: ez itt a kérdés! Ne tõlünk kérjen tolarenciát a miniszter úr, hanem az integrátor lízing hitelezõ cégektõl: KITE, IKR, AXIÁL, Külkereskedelmi Bank, CIB Lízing, Erste Lízing, stb., akik a kintlévõségüket végre akarják hajtani, és a gépeinket elakarják vinni ezen a héten. Akkor mi tavasszal mivel dolgozunk? Hol van az uniós támogatás, kinek kamatozik? Lenni vagy nem lenni ez itt a kérdés?

Németh szava írott malaszt, Ezzel nem lakik jól a paraszt. Ígéretek szép halmaza, Torkig van vele a haza! Tisztelt kormány, sok hazugság, Cifra beszédek, csapjon a mennykõ belétek! Gyurcsány-Németh-Szanyi-Magda, Meddig bírja még a gazda?

Mi dolgozunk, mások kaszálnak! Magyar árut vegyünk! Külföldit ne együnk! Hitelre vett gázolajat, úgy indult el tüntetni, Nem gondolta, hogy a végén meg is fogják büntetni. Négyévente bepalizzák, ígérik a szépet, Birka magyar megszokta, hogy átverik a népet.

FRONT. Állatember. Ismét az utakon? Wass Albert

Recommend Documents