Friss országos adatok a kerékpárhasználatról – a Kutatás 6. hulláma 2011. szeptemberében a magyar lakosság fele ült kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub rendszeresen publikál országos reprezentatív adatokat a magyarországi kerékpárhasználat alakulásáról. Az adatfelvételek elvégzésére a TNS-Hoffmann Kft.-t kérte fel. Eddig 6 adatfelvételi hullámra került sor, melyből az utolsó 2011. szeptember 16. és 21. között történt. Az eredmények a kérdezés előtti 2 hétre (azaz szeptember 2-21-e közötti időszakra) vonatkoznak. A 2011. szeptemberi hullám főbb eredményei: -
Szeptemberben a 18 év feletti magyar lakosság 49%-a, a Budapesten élők 23%-a használt kerékpárt közlekedésre és/vagy túrázásra.
-
Közlekedési eszközként a magyar lakosság 47%-a használt kerékpárt országos szinten. Ugyanez az arány Budapesten 18% volt.1
-
A vizsgált időszakban a kerékpárt közlekedési eszközként használók 44%-a mindennap közlekedett kerékpárjával, a következő legnépesebb csoport a két hét alatt 10 napot kerékpározóké volt (10%).
-
A kerékpárral kirándulók aránya a szeptemberi időszakban országosan 9, Budapesten 12 százalék volt.
A 6 kutatási hullám összevetése:
1
-
A kerékpárhasználati arányok szezonalitást és lassú növekedést mutatnak
-
Budapesten a 2010. májusi és 2011. szeptemberi adat kiugróan magas (18%), aminek feltételezhető oka, hogy a Critical Mass időpontja beleesett az adatfelvétel időpontjába
-
A 14 nap alatti átlagos használati napok száma folyamatosan nő: országosan a heti átlag 8-ról átlag 9,2 napra módosult, ugyanez Budapesten az átlagos 3,4-ről 4,8-ra növekedett
Azt a válaszadót tekintettük kerékpárral közlekedőnek, aki a kérdezést megelőző 14 nap alatt legalább 1-szer használta kerékpárját közlekedési céllal. Túrázónak/kirándulónak pedig azt, aki ez utóbbi céllal szintén legalább 1-szer használta kerékpárját a kérdéses időszakban.
1. A kerékpáros közlekedés fejlődése az elmúlt másfél évben Elmondható, hogy a kerékpárral való közlekedés egy lassú növekedési tendenciát mutat, összefügg az időjárással, és nagy valószínűséggel a két kiugróan magas budapesti adat (18%) az adatfelvétel időpontjára eső Critical Mass demonstráció eredménye. Kerékpárral közlekedők aránya* 100%
országos arány
budapesti arány
75%
46%
50%
47%
44%
25%
41%
40%
38%
18%
18%
11%
11%
8%
8%
0% 2010 március
2010 május
2010 augusz tus
2011 április 2011 május
2011 sze pte mber
Habár a 14 nap alatt legalább egyszer kerékpárt használók aránya nem mutat kiugró növekedést, a használati gyakoriság annál inkább. 2010. májusában országos szinten a 14 napból átlagosan 8 alkalommal használták a megkérdezettek kerékpárjukat közlekedési céllal. 2011. szeptemberére ez az arány átlag 9,2 napra nőtt. Budapesten ugyanez az arány a másfél év alatt az átlagos 3,4 napról fokozatosan 4,8 napra növekedett. 14 nap alatti átlagos kerékpáros-közlekedési napok száma 14
országos átlag
budapesti átlag
12 10
9
8.7
9.2
9.1
8.7
8 8 6 4.1 4
4.2
4.5
4.8 4.1
3.4
2 0 2010 március
2010 május
2010 augusztus
2011 április
2011 május
2011 sze pte mber
2. Közlekedés kerékpárral 2011. szeptemberében A vizsgált időszakban az ország lakosságának 47 százaléka használta közlekedési céllal a kerékpárját. A kerékpárhasználók 44 százaléka mindennap kerékpárra ült, tizedük tíz alkalommal közelítette meg úti célját kerékpárral a felmérést megelőző két hét során. Átlagosan 9 napon használták kerékpárjukat azok, akik ebben az időszakban közlekedési céllal kerékpároztak. Az elmúlt két hétben (14 napban) hány napon kerékpározott közlekedési céllal? 1 nap 6%
2-3 nap 14%
14 nap 44%
4-5 nap 12%
11-13 nap 2%
10 nap 10%
6-9 nap 12%
Forrás: a felmérést a Magyar Kerékpárosklub megbízásából a TNS-Hoffmann Kft.készítette (2011. szeptember, 16-21, N=465 fő, az adatfelvételt megelőző két hétben közlekedési céllal kerékpározók)
A közlekedési célú kerékpárhasználatban számottevő regionális különbségek mutatkoztak. Míg az ország sík területein (Dél-Alföld 70%, Észak-Alföld 68%, Nyugat-Dunántúl 51%) és Közép-Magyarországon (50%) az átlagnál többen közlekedtek kerékpárral, addig az ország dombos, hegyes vidékein (Dél-Dunántúl 43%, Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország 3939%) számottevően ritkábban. Az adatfelvételeket megelőző két hétben Budapesten közlekedtek kerékpárral a legkevesebben (18%).
Regionális különbségek a közlekedési célú kerékpárhasználatban (%)2
80
70
70
68
60
50
51
50 47 43
40
39
39
30
20
18 10
0 Dél- Alföld
Észak -Alföld
NyugatDunántúl
KözépMagyarország
Dél-Dunántúl
KözépDunántúl
Észak Magyarország
Budapest
országos átlag
Forrás: a felmérést a Magyar Kerékpárosklub megbízásából a TNS-Hoffmann Kft.készítette (2011. szeptember, 16-21, N=465 fő, az adatfelvételt megelőző két hétben közlekedési céllal kerékpározók)
A régiók között nemcsak a kerékpárral közlekedők arányában, hanem a használat gyakoriságában is mutatkoztak különbségek. A vizsgált időszakban kerékpárral közlekedők az alföldi területeken átlagosan 10 napon ültek kerékpárra, ugyanakkor Budapesten 5 nap volt ez az érték.
2
Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye Közép-Magyarország: Pest megye Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye Közép-Dunántúl: Veszprém, Fejér megye
Regionális különbségek a közlekedési célú kerékpárhasználat gyakoriságában 12,0
10,0
10,4
10,4 10,0 9,4 9,1
8,0
9,2 8,0 7,5
nap
6,0
4,8 4,0
2,0
0,0 Dél Alföld
Nyugat Dunántúl
Észak Alföld
Közép Magyarország
Dél Dunántúl
Észak Közép Dunántúl Magyarország
Budapest
országos átlag
Forrás: a felmérést a Magyar Kerékpárosklub megbízásából a TNS-Hoffmann Kft.készítette (2011. szeptember, 16-21, N=465 fő, az adatfelvételt megelőző két hétben közlekedési céllal kerékpározók)
A közlekedési célú kerékpárhasználat előfordulásában különbség mutatkozott a nők és a férfiak között. Utóbbiak nagyobb arányban (43 vs. 50%) ültek kerékpárra a vizsgált időszakban. Az iskolai végzettség szerint is lényeges különbségek mutatkoztak: a magasabb végzettségűek kisebb arányban használták közlekedési célból a kerékpárt a kérdezést megelőző két hétben. A maximum 8 általánost végzettek körében még 47 százalék, a középfokú és a felsőfokú végzettségűek körében már csak 33 illetve 30 százalék volt ez az arány.
3. Kirándulás kerékpárral 2011. szeptemberében A kerékpárral kirándulók aránya a szeptemberi időszakban országosan 9, Budapesten 12 százalék volt. 4. A kutatás háttere Az 1000 fős minta a főbb szocio-demográfiai jellemzők (nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és régió) mentén a 18 éves vagy idősebb magyarországi állandó lakosokra reprezentatív. A felmérést a TNS-Hoffmann Kft. végezte. Az adatfelvételre 2011. Szeptember 16 és 21. között került sor. A pontos kérdés a következő volt: Az elmúlt két hétben (14 napban) hány napon használta kerékpárját közlekedési céllal és hány napon használta túrázni/kirándulni? Ha egy nap többször is használta, az is 1 napnak számít. Azt a válaszadót tekintettük kerékpárral közlekedőnek, aki a 14 nap alatt legalább 1-szer használta kerékpárját közlekedési céllal, és értelemszerűen azt túrázónak/kirándulónak, aki ez utóbbi céllal szintén legalább 1-szer használta kerékpárját a kérdéses időszakban.
További információ: Dormán Emese kommunikációs munkacsoport Magyar Kerékpárosklub
[email protected]
