yerekek, őszinte tekintettel, belefeledkezve a világ csodáiba. Kamaszok, fejlett igazságérzettel és a vággyal, hogy megmutathassák, mi lakozik bennük. Felnőttek, élettapasztalattal, emberismerettel, játékos kedvvel. Fiatalok és idősebbek. Nők és férfiak. Először jövők és visszatérők. Mind a mieink: fesztiválozók. Üdvözlünk benneteket! (Fotó: archív) 1
csütörtök
Lakoma
A ffesztiv esztiv ál főv édnök e: Sár esztivál fővédnök édnöke: Sáraa Sándor „A Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőri szakán 1957-ben fejezte be tanulmányait. Diplomamunkája a Gaál István által rendezett Pályamunkások című etűd volt. Rendezőként is (Cigányok), operatőrként is (Oda-vissza, Tisza – őszi vázlatok) költőien megformált dokumentumfilmekkel kezdte pályáját, majd a hatvanas és a hetvenes években nemzedékének egyéni látásmódú képírójaként meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet fellendülésében. A legtöbb alkalommal Kósa Ferencnek (Tízezer nap, Ítélet, Nincs idő, Hószakadás) és Szabó Istvánnak (Apa, Tűzoltó u. 25., Budapesti mesék) volt alkotótársa, de jelentékeny filmekben dolgozott együtt Gaál Istvánnal, Rózsa Jánossal, Kardos Ferenccel, Huszárik Zoltánnal, Ranódy Lászlóval és másokkal is. Úgy alkalmazkodott a különböző világlátású rendezőkhöz, hogy eközben maradéktalanul kibontakoztatta látványteremtő képességének sokoldalúságát, gazdagságát és kifejezőerejét. Műgonddal megkomponált képein az emberi arc és a magyar táj árulkodó módon vallott arról, hogy mi történt az emberben és az emberrel a történelmi kataklizmák során.
Lakoma
A hatvanas évek második felében rendezőként is bemutatkozott. Az önéletrajzi motívumokban gazdag Feldobott kő (1968) főhőse egy fiatalember, akinek eszmélődése a magyarországi sztálinizmus legkomorabb időszakára esik. „Számon kérik tőled a történelmet s igazuk lesz. Kérd számon a történelemtől az embert s igazad lesz” – hangzik a film mottója, amely máig érvényes ars poeticája a rendezőnek. A játékfilmes bemutatkozást később olyan munkák követik, mint a Holnap lesz fácán, a Nyolcvan huszár, a Tüske a köröm alatt, a Könyörtelen idők, legutóbb pedig a Vigyázók. Sára Sándor pályája a nyolcvanas évek elejétől kezdve ismét a dokumentarizmus igézetében alakul. A televízió megbízásából elkészíti a II. Magyar Hadsereg tragédiáját felidéző 25 részes Krónikát, illetve ennek moziverzióját, a Pergőtüzet, majd Bábolna múltjáról és jelenéről forgat nagyívű szociográfiát, ezután figyelme azokra a kollektív történelmi fájdalmakra irányul, amelyekről évtizedeken keresztül tilos volt nyilvánosan beszélni. A bukovinai székelyek közelmúltbeli hányattatásait tárja fel a Sír az út előttem című többrészes filmeposz, míg a Csonka Bereg, a Te még élsz?, a Lefegyverzett ellenséges erők és a Magyar nők a Gulágon című dokumentumfilmjei a háború következtében idegen fogságba került, elhurcolt és meggyötört emberek sorsával
figyelmeztetnek múltunk keserves üzenetére. Sára Sándor filmjeit több, mint félszáz országban vetítet-
ték, s számos hazai és nemzetközi fesztiválon tüntették ki díjakkal. Kitüntetései: 1963 – SZOT-díj, 1968 – Balázs Béla-díj, 1974 – érdemes művész, 1978 – Kossuth-díj, 1983 – Március 15-i Érem, 1987 – kiváló művész, 1991 – Stephanus Rex, 1992 – Emléklap–1956, 1993 – Ullein–Reviczky-díj, 1994 – Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, 1995 – Tura nagyközség díszpolgára 1995 – Tőkés László Alapítványi díj, 1997 – Politikai Elítéltek Közösségéért Érdemkereszt, 1997 – Magyar Örökség Díj, 1997 – „Hűség a Hazához” Érdemkereszt, 1998 – Pest megye díszpolgára, 1999 –Magyar Művészetért Díj. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1993-tól 2000-ig a Duna TV elnöke. Forrás: www.napkut.hu
csütörtök
2
„Csemadok-család voltunk” LOSONC. Csákné Horváth Etelka amatőr színésznő és énekesnő 1927. július 30-án született Sátoraljaújhelyen. 1933 és 1945 között szülővárosa alapiskoláját és gimnáziumát látogatta. 1946-ban férjhez ment Csák Istvánhoz (1926-1985), és még ugyanabban az évben Losoncra költöztek. Egész életében háztartásbeli volt, egyetlen fia, István 1954-ben született. Etelka jelenleg nyugdíjas éveit tölti Losoncon. Etus, hogyan kezdődött az énekesnői karriered? Miután férjhez mentem Sátoraljaújhelyen Csák Istvánhoz, 1946-ban Losoncra költöztünk. Ebben az időben alakították a Népest (Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes) Gidrafán (Budmerice), ott kezdtem énekelni, a férjem pedig népviseletet varrt a csoport tagjai számára. Néhány évig működött ez így, különböző fellépésekre jártunk, ám 1954-ben, mikor István fiam megszületett, mint a Népes csoport első gyereke, abba kellett hagynom ezt a tevékenységet. Hogyan alakult Losoncon a művészeti tevékenység? Losoncon a Csemadok mellett működő amatőr színjátszócsoport tagja lettem. István fiam már kilencévesen színpadra lépett ebben a cso-
3
portban a Fučík utcán, Kármán József Fanni hagyományai című művében, Diénes szerepében. Ebben az időben sok darabot játszottunk, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Moliére: Úrhatnám polgár és más műveket. Énekesnő és színésznő voltam, de a szülés után szopránból alttá váltam. Különböző zenés programokban is szerepeltem, Lehár-est, Kálmán-est és hasonlók. A színjátszócsoport 1968-ban befejezte működését, de az énekcsoport megmaradt. Az amatőr színjátszók Kármán József Színház néven 1988ban kezdték újra tevékenységüket, a művészeti vezetőjük fiam, Csák István lett. Ez a társulat ma is működik, 2002-ig velük szerepeltem én is például a felújított Fanni hagyományaiban, H. Barta Lajos: Salto mortale, August Strindberg: Kísértetszonáta című művében. Csemadok-család voltunk, férjem 1970-ben lett losonci járási titkár. Hol léptél még fel Losoncon kívül? A környék szinte minden községében, ezenkívül Füleken, Rimaszombatban, Léván, Érsekújvárban, Komáromban, Turócszentmártonban, Salgótarjánban, Gyöngyösön, Budapesten, a törökországi Denizliben, a dániai Vejlében és máshol. A Kármán József Színház tagjaként néhány epizódsze-
csütörtök
repemet díjazták is. A társulat 2008-ban megkapta Losonc város díját, és 2011-ben Magyarország kormányának kitüntetését. Milyen az életed most? Az utóbbi tíz évben már keveset jártam társaságba, inkább a magányt és az otthoni nyugalmat kedvelem. Van rá időm, hogy a régi emlékeket összegyűjtsem, hogy moso lyogjak vagy néha akár sírjak is az elmúlt évek felett. Ha össze kellene foglalnom – minden új napnak és családom minden sikerének örülök, de ma már nehezen értem meg ezt a felgyorsult élettempót. Mihály Ferenc Forrás: Novohradské noviny Fordította: Kozsár Zsuzsanna
Lakoma
Szabályt alan ttör ör edék ek Szabálytalan öredék edékek egy színésznő életéből Marika nénivel Rozsnyón találkoztam, s a hosszúra nyúlt beszélgetés során nemcsak balogfalai gyerekkoráról beszélgettünk, hanem a komáromi színészlétről és a rozsnyói hétköznapokról, a családról is. Idézzük fel Mária néni rövid életrajzát. Apja, József kőfejtő volt, édesanyja, Nagy Irén varrónő. Balogfalán végezte el a 8 elemit, de apja korai és titokzatos halála miatt otthon maradt, hogy 5 ifjabb testvérét nevelje. „1938-ban jött egy vándortársulat Balogfalára, s az udvarunkban voltak elszállásolva. Mi, gyerekek állandóan hallgatóztunk, s nemigen ment a fejünkbe, hogyan lehetséges az, hogy az egyik pillanatban sírtak, a másikban nevettek. Három hétig voltak nálunk, s a kocsmában játszottak. Én vittem a sminkes táskájukat, s számomra ez életre szóló élmény volt. Akkor még villany sem volt a faluban, petróleumlámpa fényénél játszottak.“ „Anyák napja, hősök napja, madarak és fák napja – én mindig verset mondtam. 1941-ben az iskola lehetőséget kapott, hogy két tanulót ingyen tovább taníttathat. Engem és Nagy Jóskát, az unokatestvéremet jelölték ki – aki később fiatalon meghalt –, de anyám nem engedhetett, ugyanis rengeteget kézimunkáztam vele, hogy valamiből eltartsuk a családot. Apám akkor még élt, de 1948-ban titokzatos körülmények között meghalt. Nagy valószínűséggel agyonlőtték az erdőben, de ezt csak akkor tudnánk bizonyítani, ha felásnák a sírját. Apám szólót énekelt a helyi dalárdában is, olyan szusz volt benne, hogy amikor a Száz szál gyertyát ide az asztalra kezdetű dalt énekelte, még a petróleumlámpa is elaludt. Mesélte is apám, hogy az I. világháború végén a tisztje javasolta, elviszi őt operaénekesnek, de nem ment.“ „Ha jól emlékszem, 1951-ben épült a kultúrház, ahol annyi szép szerepet eljátszottam a színpadon. Soha nem felejtem el Napóleon császárné szerepét. Úgy átéltem a szerepem, hogy egy alkalommal bevertem a fejem a falba. Még
Lakoma
Fotó: Juhász Dósa János
most is beleborzongok, ha eszembe jut. Fehér Anna, Napóleon császárné, A kintornás család – ezekre a darabokra emlékszem. Főleg népszínművek voltak ezek, amelyekhez hozzá tudtunk jutni. Nem felejthetem, hogy 1945-ben még elkezdtünk egy darabot próbálni, aztán három évig nem játszhattunk magyarul.“ Mihályi Mária férje, Krausz Zoltán Rozsnyón született. Itt végezte el a magyar tannyelvű elemi iskolát, és a premontrei gimnáziumban érettségizett 1942-ben. A budapesti Színházés Filmművészeti Főiskolán szerzett 1949-ben filmrendezői oklevelet, és a Hunnia Filmgyár rendezőjeként Balázs Béla megbízásából anyagokat gyűjtött az 1948/49-es eseményekről egy dokumentumfilmhez, amikor azzal a váddal, hogy kapcsolatot tart Mindszenty József hercegprímással, letartóztatták, és átadták a csehszlovák hatóságoknak. Még 1946-ban tagja lett a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetségnek, s egyike volt annak a 38 tagú, zömében papokból álló csoportnak, amely memorandumban tiltakozott a kitelepítések és a csehországi deportálás ellen. A memorandumot eljuttatták Nagy Ferenc miniszterelnökhöz, Gyöngyösi János külügyminiszterhez, Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyetteshez, Szakasits Árpádhoz, Ravasz László református,
csütörtök
4
Ordas Lajos evangélikus püspökhöz és Mindszenty József hercegprímáshoz is. A csoport tagjai közül 10-et ítéltek fejenként 6-6 év börtönbüntetésre, köztük őt is. Hat évig dolgozott a jáchymovi uránbányában, ahol kitanulta a vájár szakmát. „Egyszer csak megjelentek az ávósok a Hunnia Filmgyárban, és szó nélkül elvitték őket. Tíz napig ütötték-verték az Andrássy út 60. alatt, s csak azért imádkozott, nehogy Szibériába vigyék őket. Szerencsére Pozsony felé fordult a kocsi, ahol előbb Lipótvárra került, ahol még Esterházy Jánossal is találkozott. Innen került Jáchymovba, egy kis levél kíséretében, hogy a hazatérése nem kívánatos.” Zoltán 1955-ben szabadult, s a Magyar Területi Színház (MATESZ) fővilágosítója, majd rendezője lett. A hároméves komáromi működése alatt megrendezte Ľubomír Smrčok Póruljárt sógorok, Lope de Vega A kertész kutyája és Jozef Hollý A furfangos diák c. darabjait. Mihályi Mária szintén 1955-ben került a MATESZ kötelékébe, ahol többek között eljátszotta Rozina (Baumarchais: A sevillai borbély), Marcella (Lope de Vega: A kertész kutyája), Monna Mea (Heltai Jenő: A néma levente), Margit (Egri Viktor: Ének a romok felett), a grófnő (Maupassant: Fogadó a határszélen) figuráját. „1955-ben Fellegi István akkori komáromi színi direktor kérte meg Zolit, hogy ne menjünk vissza Pestre, ahol előtte Zoli dolgozott, mert nagy szüksége lenne mindkettőnkre, s szerez nekünk lakást. De bizony, Krausz Zolinak nem lehetett lakást biztosítani, így egyik albérletből a másikba mentünk. Sokan nem értették, miért mondtunk fel váratlanul a színháznál. Ezért. Elég lett volna egy szobakonyhás lakás Komáromban, s akkor lehet, hogy még most is ott vagyunk.“ „A férjemnek minden héten jelentkeznie kellett a rendőrségen, mert jogfosztott volt. Hiába telt le a hat év büntetés, állandóan figyelték. S nemcsak Komáromban, még itt, Rozsnyón is volt két-három ember, akit ráállítottak. Volt olyan, hogy Zoli lázasan feküdt otthon, amikor bekopogott hozzánk egy ismeretlen férfi. Én be sem akartam engedni, de Zoli kiszólt az ágyból, hogy
5
csütörtök
engedjem be, s órákig beszélgettek. Csak amikor elment, mondta meg a férjem, hogy ez az egyik spicli volt azok közül, akik vele foglalkoztak.“ Krausz Zoltán egy évig dolgozott fűtőként, majd a lakásgondnokságon lett üzemvezető. Később fotósként kereste a kenyerét, s egy ideig népművelőként is dolgozott. Magyar és szlovák amatőr csoportokat is rendezett. Többször eljutottak a Jókai Napokra is. Ősbemutatóként vitte színre Laczkóné Kiss Ibolya Erzsi tekintetes asszony c. darabját, amely Madách feleségéről, Fráter Erzsébetről szól, s amelynek a főszerepét felesége játszotta el. „A hölgy abban a korban egy kicsit ledérnek számított. Nagyon nagy sikerrel játszottuk az előadást a komáromi Jókai Napokon is. Zsúfolt ház előtt játszottuk délután és este is, de eljutottunk vele az egész környékre is.”
Rozsnyón a Csemadok Rozsnyói Alapszervezetének színjátszó csoportjában Mihályi Mária az említett Fráter Erzsébet szerepén kívül Gorkij Anyáját is eljátszotta. Itt rendezést is vállalt, Csiky Gergely Ingyenélők c. darabját vitte színre, s ebben az egyik főszerepet is ő játszotta. A házaspárnak két gyermeke született: Mária 1959-ben, Tivadar 1963-ban. Mindketten megfertőződtek a színházzal, Mária 1980–83 és 1988–92 között a Thália Színház tagja volt, míg Tivadar az 1981/82-es évadban színészkedett Kassán. Juhász Dósa János Juhász Dósa János írását rövidített, szerkesztett formában tálaltuk a Lakoma egyik ínyencfalataként. A szöveg eredeti terjedelmében itt olvasható: http://www.gomororszag.sk
Lakoma
A kkassai assai K GSzT KGSzT
Péderi V egy es Vegy egyes eskkar „Hol igaz szív van s tiszta lélek, ott igazan és tisztán csendül minden ének.“ Engedjék meg, hogy néhány szóval, gondolattal bemutassam kis csapatunkat. A Péderi Vegyeskar több, mint 30 éves múlttal rendelkezik. Anyáink kezdték annak idején ápolni ily módon drága anyanyelvünket, népi kultúránkat. Ma mi vagyunk őrzői az ezeréves lángnak. Annak a lángnak, melyet már oly sokszor megpróbáltak kioltani a történelem viharai, „de mindig voltak bátrak, akik mertek.“
az édes anyatejjel a magyar nyelvet, ez a föld adja meg mindennapi kenyerünket, és nincs más vágyunk, mint hogy utunk végén majd ez a föld kopogjon koporsónk fedelén. De addig még dolgunk van, mely nem is kevés. Meg kell óvni nyelvünket, iskoláinkat, templomainkat nemcsak az idegenektől, de sajnos önmagunktól is. Mert sokan vannak közöttünk, kik a könnyebb boldogulás
És ma ez a láng jobban ég, mint valaha. Elvisszük Önöknek ezt a lángot, hogy együtt melegedjünk fényénél. Elvisszük Önöknek egy kis szeletét a Felvidéknek – drága hazánknak – ahol a Bódva összeölelkezik a Kanyaptával, ahol Torna vára romjaiban siratja elvesztett vármegyéjét, hol a kassai Dóm méltósággal őrzi Rákóczi Fejedelmünk álmát, hol apáink, nagyapáink csontjai porladnak. Annak a vidéknek, melynek porából lettünk, s melynek porává leszünk. Mert mi ott születtünk, ott szívtuk magunkba
reményében idegen kultúrák „posvány iszapját szopva“ éldegélnek. Példát kell mutatnunk, meg kell mutatni mindenkinek a tiszta forrást, mely nemzetünket ezer éve táplálja. A hit, a remény és a szeretet forrását. Azt a forrást, melybe gyakran sarat dobálnak, megpróbálják megmérgezni, de mindig letisztul, újra és újra az igazi értékek törnek fel belőle. Ezeket az értékeket képviseli a Péderi Vegyeskar minden egyes tagja, ezek tartanak minket együtt már tizenöt éve.
Lakoma
Forrás: www.kobolzoltan.extra.hu
A KGSzT 1996-tól működik a kassai Márai Sándor Gimnáziumban. Bemutatkozó előadásuk A padlás c. musical volt. Azóta felváltva játszanak meséket, klasszikus és abszurd darabokat. A társulat állandó résztvevője a felvidéki színjátszó fesztiváloknak, melyekről nem egyszer fődíjjal vagy nívódíjjal térhetett haza. 2010ben Magyarországon is bemutatkozhatott a csoport: Mrožek: Özvegyek c. abszurdjával Balassagyarmaton aranysávosak lettek, és felléptek Budapesten a Szkéné Színház ASZTAL fesztiválján. Közben lírai összeállításokat is készítettek, melyekkel itthon és Magyarországon egyaránt felléptek, és rendszeres résztvevői az országos vers- és prózamondó verseny VII. kategóriájának (lírai színpadok)". Készítettek már összeállítást szerelmes versekből, Radnóti, Márai, József Attila műveiből, az évszakok szépségeit bemutató
versekből. Idén felvidéki költők verseiből Távolodók címmel volt összeállításuk az anyanyelvről, a hovatartozásról, mellyel Rimaszombatban az országos első helyet érdemelték ki.
csütörtök
6
Bűbájos, a hegyi tündér és földi ember fia fekete felhőbe burkolózva figyeli a körülötte zajló eseményeket, bűbájoskodik…
Magányosan él kis erdei házikójában, amióta a Bűbájosok királya elcsúfította, az emberektől elvadította, hogy soha öröme s nyugalma ne legyen. A királykisasszony szerelme talán megtörhetné a varázst… De vajon beleszerethet-e a gyönyörű királykisasszony a csúf Bűbájosba? És le tudja-e küzdeni Bűbájos a Csudafa erejét?
7
csütörtök
Lakoma
BARANYI FERENC élt men on FERENC:: A lónak vvélt menyyassz asszon onyy Vincze, korosabb komédiás Fruzsina, élemedettebb nőszemély Gergely diák Mózsi, meglett legényember Zsuzska, ifjú leány
Lengyel István Herczeg Zsuzsa Zsigrai Tamás Krankilla Péter Sallai Gabriella Görgői lakodalmas, Szüret, A falu rossza, A bolondok grófja, Az erőszakos Faragó Dollárpapa A csoport legnagyobb sikereit Gábor Andor: Dollárpapájával aratta, határon belül és kívül.
A tornagörgői CSILLAGVIRÁG színkör idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A húsz év alatt bemutatott színdarabok, jelenetek a teljesség igénye nélkül: Mágnás Miska, Időzített boldogság, Kutyaszorító, A jutalomjáték, Az őrszem, A gyereket a gólya hozza,
Fotók: Jozef Peniaško
A színkör legújabb produkciója Baranyi Ferenc: A lónak vélt menyasszony című vásári komédiája, melyről dióhéjban csak annyit... hogy lészen benne komoly könny, szerelem és tréfás gúny... Jó szórakozást kívánunk!
Lakoma
csütörtök
8
A Bódv omán yőr ző Csopor Bódvaavendégi Hagy Hagyomán ományőr yőrző Csoportt A csoport a hetvenes évek derekán alakult, azzal a céllal, hogy összegyűjtse és bemutassa, közkinccsé tegye Bódvavendégi népszokásait. 1992ben szerveződött újra Király József vezetésével. A csoport azóta nagyon sok helyen szerepelt hazánkban és Magyarországon. Több tematikus műsorral rendelkeznek: Lakodalmi tréfás verbunk, Vendégi borkóstoló, Férjek iskolája- kabaré, Magyar Betlehemes. A Bódvavendégi Hagyományőrző Csoport idén ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. Az ünnepi kultúrműsorban lakodalmi tréfás verbunkot adtak elő, s meghívták a környék hagyományőrzőit is. Szeptember 15-i jubileumi ünnepségükön Lakodalmi tréfás verbunk című műsorukkal köszöntötték a jelenlévőket, a A társulat tavalyi produkciójáról ezt írta beszámolójában Regős János zsűritag: A bódvavendégiek Borkóstolója olyan volt, mint valami különleges reality show, vagy inkább happening. A férfitársaság spontán megnyilvánulásainak sorát ritkán terelgette együvé valamiféle rendezői szándék. Ültek az asztal körül, kortyolgatták a bort, tréfálkoztak, nótáztak, néha egymásnak feszültek, kibékültek. És közben fogyott a bor – a valódi bor! A játék előre haladtával a tíz pasas egyre fesztelenebbül en-
9
tornagörgői Csillagvirág Színkört, a szádalmási Bokréta Éneklőcsoportot, az abaújszinai Rozmaring Népi Tánce-
gyüttest, a hídvégardói énekkart és a tornaújfalui férfi éneklőcsoportot. Forrás: www.felvidek.ma
Fotók: Zborai Imre
gedte át magát e nemes ital kiváltotta jó hangulatnak. A férfi szégyenlősség maradéka is eltűnt a színpadról, a kezdeti tétovaságot valami egészséges gátlástalanság, fesztelenség váltot-
csütörtök
ta fel. Kritikának hangzik, pedig nem annak szánom: igen-igen sajnáltam, hogy csak szemlélője és nem résztvevője vagyok ennek a borozgatásnak. Forrás:www.egressyfeszt.gportal.hu
Lakoma
Szerda délután: Kötelezők röviden A csoport 2010 szeptemberében alakult. Azóta minden tanítási napon találkozunk, dramaturgunk és rendezőnk Bodon Andrea. A Szerda délután nevet csak az Egressy Béni Színjátszó Fesztiválra vettük fel. Eddig I.B, II.B és jelenleg III.B néven vagyunk ismertek a Márai Sándor Gimnáziumban Kassán. A legtöbb diák a kötelező dolgokat nem szereti. Így van ez a kötelező olvasmányokkal is, gyakran a felmérő előtti napon kikeresünk egy rövid tartalmat, és ezzel le van tudva. Mi mégsem gondolunk gyűlölettel az Antigonéra, Hamletre, Bánk bánra vagy a Szigeti veszedelemre. A világ- és magyar irodalom néhány klasszikusát saját nyelvünkre lefordítottuk, a kulcsfontosságú jeleneteket megzenésítettük, és mi, diákok bújunk Kreón, Hamlet, Gertrudis, Zrínyi… szerepébe, kivéve egyikünket, aki csak a rengeteg halottat számolja. Miért hal meg
Lakoma
állandóan a főhős? Sokan közülünk most álltak először színpadon, a díszleteket és jelmezeket az otthoni padlásokról és a KGSzT raktárából szedtük elő. Így a magyarórákról nemcsak néhány érthetetlen és régimódi könyvet, hanem élő történeteket viszünk magunkkal, melyeknek már mi is szereplői vagyunk. A darab bemutatója 2011. december 13-án az iskolai Ki Mit Tud?-on és Szárnypróbán volt. Előadtuk a felvidék legjobb matematikusainak, a rozsnyói pedagógustalálkozón és a kassai Európa-napon. Reméljük, hogy Zrínyi és csapata Szepsiben is sikeresen tud majd kirohanni! Jó szórakozást kívánunk a Kötelezők rövidenhez: Szophoklész, Shakespeare, Katona és Zrínyi műveihez a mi átiratunkban - lecsupaszítva a lényegre, zenével megtűzdelve és forrón kisütve – tehát: érthetőbben!
csütörtök
10 10
Fotó: Száz Ildikó
11 11
csütörtök
Lakoma
Hahota A diószegi Csemadok alapszervezete mellett működő Hahota Színjátszócsoport 1993 őszén alakult, akkor még alap- és középiskolás diákokból. A Hahota az első tíz évben minden évadban bemutatott egy-egy kabaréműsort, melynek mindig nagy sikere volt nemcsak a helyi bemutatókon, de a környező falvakban is. Többször felléptünk Magyarországon is, főleg Csorvás és Gerendás testvértelepüléseken. 2000-ben egy jól sikerült erdélyi körúton vettünk részt. 2004-ben műfajt váltottunk, egy háromfelvonásos zenés vígjátékot mutattunk be. Az „Isten veled, édes Piroskám” egyszerű története, mindenki által ismert dallama és a jó színészi alakítások meghozták a méltó sikert. 16-szor adtuk elő a darabot Diószegen és környékén. A következő évben a Piroska sikerén felbuzdulva egy igényesebb zenés darabot, a „Mona Marie mosolyát” tanultuk be, ahol koreográfusunk, Karsay Dókus Margit munkája még színesebbé és látványosabbá tette a darabot. A „Holdvilágos éjszakán” és a fesztiválon látható „Elmondani, jaj, de nehéz” című előadásokban, melyeket mi zenés szórakoztató műsoroknak neveztünk el, a zene, tánc és ének dominál majd, de láthatók lesznek jól ismert, régi klasszikus kabaréjelenetek is. Csoportunk ezzel a műsorával megnyerte a nagyfödémesi Színjátszó Csoportok Területi Seregszemléjét, és a zsűri javaslatára kerültünk ide, az Egressy Béni Színjátszó Fesztiválra. Biztató a Hahota tevékenységében, hogy több alapító tag is szerepel még, akiket igényesebb feladatokkal is meg lehet bízni, de a többiek is „komolyan veszik a tréfát.”
HAHOTA SZÍNJÁTSZÓ CSOPORT DIÓSZEG
ELMONDANI JAJ, DE NEHÉZ Zenés, szórakoztató műsora Szereplők:
Bernáth Erika Blahó Erika Franta Edit Hrdlica Kálmán Jónás Katalin Katona Péter Michalek Szilvia Recska Tamás Recska Zsolt Srejner Melinda Srejner Attila
Zene: Katona János
Koreográfus: Karsay Dókus Margit
Hang és fény: REMMORK
Rendezte: SREJNER TIBOR Lakoma
csütörtök
12
13
csütörtök
Lakoma
Lakoma
csütörtök
14
A ffesztiv esztiv ál ttámogat ámogat ói: esztivál ámogatói: Szepsi V ár osi Hiv mányzat Vár árosi Hivat Önkormányzat mányzat,, at al és Önkor Buzitai Községi Hivatal és Önkormányzat, Szepsi V ár osi Mûv elõd ési Központ és Könyvtár, Vár árosi Mûvelõd elõdési Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ – Szepsi, osi Hiv at al és Önkor mányzat (Magyarország), K azincbar cik ai V ár atal Önkormányzat azincbarcik cikai Vár árosi Hivat B-A-Z Megyei Pedagógiai és Közmûvelõdési Intézet – Miskolc (Magyarország), Dianthus, Zöldség - gyümölcs, Csoltkó Jenõ Jenõ, magánvállalkozó – Jászó, Stonel, Lukács Zol Zoltt án és L ukács János János, magánvállalkozók – Szepsi, ó , magánvállalkozó – Makranc, Tolfi, hangosítás, Tóth Lászl László or or, magánvállalkozó - Szepsi, Auto-Club S & T, Autoservis a Pneuservis, Szabó Nánd Nándor György, magánvállalkozó – Sacca, Bubi Fa, Építkezési anyagok, Bubenko György os Már Pálos Mártt a , magánvállalkozó – Szepsi, Kvety Protea, virágüzlet, Pál Simon Bél a , magánvállalkozó – Tornagörgõ, Béla or Kuk & Fuk, Péli Sánd Sándor or, magánvállalkozó – Kisida, án STS Metalkov, Maliòák Istv István án, magánvállalkozó - Buzita, Edemi, Bodnár Ferenc Ferenc, magánvállalkozó - Szepsi, Irodaszerek és iskolaszerek, Benyiczká Beáta Beáta, magánvállalkozó – Szepsi.
Csüt ör OMA Csütör örttöki LAK LAKOMA
A XIV essy Béni Or szágos Szín játszó F esztiv ál lap ja XIV.. Egr Egressy Országos Színjátszó Fesztiv esztivál lapja Sz er ozsár Zsuzsa és a szín játszócsopor Szer erkkesztők: K Kozsár színjátszócsopor játszócsoporttok Tördelő: Mátyás Hudák Katalin Készült az Infocentrum irodájában, Szepsiben
15
csütörtök
Lakoma
Lakoma
csütörtök
16
2. szám
Fotók: Gecse Attila
1
péntek
Lakoma
péntek délelőtt
Fékt elen kkomédiások omédiások V ágkir ályf ár ól éktelen Vágkir ágkirályf ályfár áról A csoport jellemzése és megalakulása: Vágkirályfán mindíg is hagyománya volt és van a színjátszásnak. A társulat a jelenlegi fellálásban 1998 óta
működik. A társulat tagjainak száma körül-belül 15 fő, de ez évente változik. Tagjaik között szinte minden generáció képviselteti magát. A hagyomá-
Friedrich Dürrenmatt: Az
öreg hölgy látogatása
Az öreg hölgy látogatása című dráma középpontjában egy képtelen eset áll. Felfordult világban él az idős hölgy, aki gazdagságát prostitúcióból szerezte és hazalátogat szülőfalujába, hogy bosszút álljon az őt elcsábító és elhagyó férfin. Kiszolgáltatottsága miatt jutott a bordélyházba, de most megváltozott a helyzet, hiszen gazdag asszonyként elszegényítheti azt várost, mely tanúja volt szerencsétlenségének. Csak akkor kegyelmez szülőfaluja lakóinak, ha megölik egykori szeretőjét, aki immár egy köztiszteletben álló polgár. Az embereket először riasztja ez a természetellenes cselekedet, de a dráma akkor mélyül el és válik félelmetessé, mikor egyre inkább kezdenek ráállni a dologra, majd fokozatosan odáig jutnak, hogy már-már meggyőződésük lesz, hogy igazságot tesznek ezzel a gyilkossággal. Ha nem egy embernek kell vállalnia a felelősséget egy cselekedetért, akkor sokkal egyszerűbb a döntés, és a kollektív felelőtlenség hamar eluralkodik az érintetteken. A pénz hatalma győz mindenféle logikán, tisztességen, becsületen. Az emberek meggyőző-
Lakoma
nyok szerint az új műsort minden év december 26-án, István napján mutatjuk be. Innen is ered az I.E.T. rövidítés, azaz István Esti Társulat. Maguk a próbák már október elején megkezdődnek, a lehetőségekhez mérten minden adódó alkalmat megragadunk a műsor tökéletesítésére.
dése könnyen megváltozik, ha érdekei úgy kívánják, és anyagi biztonságukat, kényelmüket egy emberélet árán visszavásárolhatják. A polgárok inkább vállalják a megaláztatást, bűnt, mint a szegénységet, vagy a város elsorvadását.
Szereposztás Claire Zacchanassian, az öreg hölgy: Kiss Angéla Kísérete: Moby, Zoby és Hoby, 7.,8.és 9. férj: Lelovics Győző Boby, főkomornyik: Vince Mónika Loby, a vak: Kiss Ludmila “Gyaloghintós”: Tóth Gábor Gülleniek: Ill, az öreg hölgy egykori szerelme: Forró Attila Polgármester: Oláh Péter Tanár: Forró Barnabás Rendőr: Gyenge Veronika I.polgár ( Hofbauer): Forró Bálint II.polgár (Helmesberger): Szecsényi Anikó Blumhard Tildácska, Ill felesége: Tóth Zsuzsa I.asszony (a polgármester felesége): Tomovič Miriam II. asszony és TV-kommentátor: Oláh Katalin Rendezte: Forró Attila
péntek
2
Garamvölgyi Színpad A Garamvölgyi Színpad történetéről ennyit: vezetését és rendezését 1989ben Szepsi egykori diákja, Cúth László vette át. Még abban az évben eljutott a csoport a Jókai Napokra (Énekes madár ), ahol kiválasztották az első Concordia Napokra (Sepsziszentgyörgy – Románia). Ott kapott meghívót Magyarországra a Zsámbéki Szombatokra. A nemzetközi fesztiválokon felbuzdulva sorra jártuk Szlovákia és Magyarország falvait és városait a következő előadásokkal: Mirandolina, Léni néni, Vén szerelmes, Kísértet házhoz jön, Vérrokonok, Indul a bakterház, Lipótváros alsó. A csoport létszáma változó. Három éve a társulat vezetését Tuček Erika vette át, és egyben Cúth László társrendezője lett. A Garamvölgyi Színpad legújabb darabja: Tamási Áron: Vitéz lélek. Ebben a darabban a régi és új tagok mellett mindkét rendező is színpadra lép. Tamási darabja tanulságos, székely góbés játék, a székely ember naiv bölcsességéről, csavaros humoráról, amely bemutatja, hogy a kisember a katasztrófák közepette is képes talpra állni, és magára találni. Bemutatója 2012. január 13-án volt Léván. Tuček Erika
3
péntek
Lakoma
Bűbájos, mézkirály és társaik Mesejátékot színre vinni mindig nehéz feladat – állítja a zsűri, azzal érvelve, hogy egy epikus műfajt jól dramatizálni komoly hozzáértést igényel. Nos,harminc fiatalt foglalkoztatni a színkörben, és olyan darabot találni, hogy mindenki kapjon benne játéklehetőséget, és mindenki fontosnak érezze magát, az még nehezebb feladat. Találni olyan művet, amely egyszerre szórakoztathatja a felnőttet és gyereket, de mégis inkább elsősorban gyerekközönséggel számol – talán a legnehezebb feladat.
Így hát mézkirály számára boldogtalan a boldog vég, ám a közönség számára egy nagyon kedves, szerethető, jól élvezhető mese válik anyagszerűvé a színpadon. Jó érzés belefeledkezni a varázsos világba, jó érzés végignézni a kassai KGSzT darabját. Köszönet a bűbájosságért, srácok! -kozsárÉs ezeket az akadályokat a KGSzT jól veszi. Színre vitt darabjuk, a Bűbájos talán a legkomplikáltabb darab, amit valaha is láttam tőlük, rengeteg kelléket, színátépítést, kosztümöt és átöltözést igényel a szereplőktől, a hozzá kapcsolódó fegyelmezettséggel együtt. Mert ugye a színészeknek figyelniük kell a szerepükre, egymás szerepére, a közönség reakcióira, ehhez még ráadásul pontos beosztást is kell követniük, melyik létrát mikor ki hozza-viszi, és miben segít még. És mindezt nagyszerűen csinálják! Sok ötlettel, sok látványos megoldással. Gyönyörű a csudafájuk, kedvesek a méheik, sejtelmesek a fáik, a meseszereplők pedig nagyon karakteresek. Változatos és érdekes a történet, és bűbájos a végén elnyeri méltó jutalmát. Én ugyan kicsit sajnálom a mézkirályt, mert ő nem szolgált rá, hogy reményei füstbe menjenek, de hát a királykisasszony mégsem lehet többférjű, nincs az a mese, amely ezt elbírná.
Lakoma
péntek
4
A jó lovas katonának sekben” ezeket a jellegzetességeket fel is rótta nekik a vezér, ám ugyanakkor a nagy-nagy szeretet is kiérződött belőle: hiszen élcelődni csak azzal lehet igazán, akit ismerünk, szeretünk, elfogadunk. Ilyen volt ez a szertartás is: elfogadó, befogadó. Azt ugyan sosem értettem, miért azt viszik katonának, aki táncolni tud – mit bizonyít az ilyen jellegű képesség. Nyilván az együvé tartozást. Ami számomra kicsit zavaró volt: a beverbuváltak tánca ugyanarra az egy zenei mondatra ismétlődött minden újabb katonánál. A verbunkos mindig elölről indult, és ugyanott szakadt meg, és ez a része az előadásnak épp ezért kicsit monotonná vált. De aztán felperegtek a dolgok a tréfás esküvel, melyben sok zagyvaság volt az egyetlen félsor komolyság mellett, mármint hogy a vezérnek szót kell fogadni. Ahány makkfa, annyi tölgyfa – belefért ez is. És néhány igazán szép népdal, autentikusan, iskolázatlanul. A verbuválás szertartása eleven valósággá vált – és ettől lett szép az a néhány perc, melyet a bódvavendégiekkel tölthettünk. Kozsár Zsuzsanna Tréfás verbunkot hozott a Bódvavendégi Hagyományőrző Csoport az idei fesztiválra. A férfiak katonásnak nem igazán mondható sorban (pontosabban körben) várták, hogy beverbuválják őket a seregbe. Elámulva néztem őket, a „magyar narancs” jutott eszembe: kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk. Nos, ezek a férfiak se voltak épp díszszemlére valók, se olyan huszárok, akik láttán a lányok eszüket vesztik. Lehet, hogy volt köztük csámpás, öregecske, pityókás, különböző „gúnyver-
5
péntek
Lakoma
Ötpercesek diákmódra Előrebocsátom: elfogult vagyok. Ezt az előadást épp harmadszor láttam. Végigélveztem újra, mintha nem tudnám, mi fog benne történni. Mert egyszerűen fergeteges volt. Ha jellemeznem kellene: klasszikusok smsben (no meg mms-ben). A rövidített tartalmaknál is rövidebben, hisz mikor Tiborc belekezdene a panaszába, Bánk megállítja: sok a szöveg. Fel kellene háborodnunk, hogy nemzeti drámánkkal ilyen tiszteletlenül elbántak, de nem háborodunk, mert élvezzük. Ahogy az Antigonét, a Hamletet és a Szigeti veszedelmet is. Miért? Mert ott a lényeg. Megvannak az egyes művekre jellemző történések, megvannak a párhuzamok a mai világgal, Eurüdiké mms-t kap fia haláláról, Bánk a rózsaszín párduc motívumára lopakszik haza, Antigoné elviháncol arra, hogy „nem vagyok én apáca”, mielőtt felakasztaná magát a sziklasírban, Zrínyi HUN felirattal a hátán indul vívni, és számológépen számolgatja, mennyi serege van még a nagy kirohanás előtt. És ne feledkezzünk meg a hullaszámláló leányzóról sem, aki valószínűleg az utolsó jelenet egyetlen túlélője. És ebbe a diákos tömörítésbe belefér minden, ez az „osztálydarab” mindent kibír. Ki mit tud?-ra készült, de túlnőtt egy iskolai bemutatkozás keretein. Így Bodon Andrea, aki Szepsiben is nem egyszer bizonyította már fényesen, mit tud, osztályfőnökként közösséget épített,
Lakoma
rendezőként pedig a KGSzT mellett egy újabb csapattal gazdagodott, mely III.B helyett – itt és most – „Szerda délután” csoportként szerepel. A közönségnek nagyon tetszett. A zsűrinek úgyszintén. Folytatásra buzdította őket. Bizony jó lenne egy-egy újabb kötelező olvasmányt látni a színpadon a Szerda délután előadásában. Sajnos jövőre már érettségiznek… -kozsár-
péntek
6
,,An ed jél nek em békát!”, ,,Anyya sz szed edjél nekem avagy kabaré a Hahotával Péntek este utolsó előadásként az ,,Elmondani jaj, de nehéz’’ c. szórakoztató műsort láthattuk a diószegi Hahota előadásában. Az esztrádműsor ma már nem olyan felkapott műfaj, de ők ezzel különleges színt hoztak a fesztiválra. A ’20-as és ’30-as évek ismert zeneszámaival a régi szép
időkbe kalauzolták el a nézőközönséget. Az operettrészletek között néhány poénos kabaréjelenetet is színpadra vittek. Interjú készült a legöregebb pesti vécésnénivel, aki már 50 éve gyakorlottan mozog e szakmában. Hajnalban egy lelkes ,,drámaíró” revolverrel a kezében kényszerítette a direktorurat, hogy márpedig hallgassa meg színdarabját 8 felvonásban és 12 képben a békaszedésről. Ezután 4 csinos nő mesélte el szerelmi történetét egyegy kupléban. Az előadást táncokkal üdítet-
ték, egyedül a konferancié törte meg a darab ritmusát. Végül felcsendült a jól ismert ,,Hajmási Péter, Hajmási Pál” c. sláger, melyet néhány néző is csendes dúdolt a színészekkel. Vajner Csilla és Hanesz Juli
Manci kanca, avagy kinek több a hája mint a bája? Ezt a trükköt már a Hegedűs a háztetőn főhőse, Tevje is használta: ő fejőstehénről beszélt, míg a vőjelölt Tevje lányáról – amit az egyik sértő megfogalmazásnak talált, a másik túlzott finomkodásnak vélt. A görgői színjátszók komédiájában a félreértés a ló és
7
leány párhuzamából adódik. Két vendég jön, egyik a hátast akarná, másik feleséget keres, csak a gazda összekeveri őket. A tréfás párbeszéd hallatán a közönség végigneveti a produkciót. A szereplők a hálás reakciót meg is érdemlik, bravúros verekedés tör ki köztük, és a végén igazi víz loccsan a nekihevült színjátszók képébe. Öröm nézni. A poén a darabban az, hogy a ló végül mégse kell senkinek, ellenben a hájas-bájos (verekedős, hajcibálós) menyecskén kívül a szende szolgálólány is elkel. Jó vásárt csinált, gazduram? A végén csak kettesben
péntek
maradt a lóval! De ezek már csak az én hajnali, vadóc gondolataim (mikor ezt írom, épp éjjeli két óra van). A lényeg, hogy mulattunk, kacagtunk, a nevetés pedig életet hosszabbít, és mindezért köszönet a remek görgői Csillagvirágnak. Kozsár Zsuzsanna
Lakoma
Pént eki LAK OMA Pénteki LAKOMA
A XIV essy Béni Or szágos Szín játszó F esztiv ál lap ja XIV.. Egr Egressy Országos Színjátszó Fesztiv esztivál lapja Sz er ozsár Zsuzsa , Hanesz Júlia, V ajner Csilla Szer erkkesztők: K Kozsár Vajner Tördelő: Mátyás Hudák Katalin Készült az Infocentrum irodájában, Szepsiben
Lakoma
péntek
8
3. szám
1
péntek
Lakoma
péntek délután
Nánai Szín játszócsopor Színjátszócsopor játszócsoportt Tizenhat év- hosszú idő, felnőttünk, talán bölcsebbek is lettünk, de tulajdonképpen nem sok minden változott, szeretünk játszani, játszunk. A kezdeti próbálkozások, szárnysuhogások egyre erőteljesebekké váltak, egyre magabiztosabbakká. Volt itt minden, néptánc, mazsorett, modern tánc, bohóckodtunk, voltunk mikulások, ördögök, angyalkák. S aztán megtaláltuk az utunkat… Színjátszás! Volt Médi, volt Négyszögletű kerekerdő, volt Marci leánynézőben, volt Brémai muzsikusok… mese, komédia, paraszttréfa, vígjáték. Volt Első vizit, volt Nyúl, Képzelt beteg, Mirandolina, Lavotta úr utolsó szerelme, Majomszínház, Lónak vélt mennyasszony, Pygmalion, Duf la pofon, A zördög,
Gyilkosság a Maxime utcában, Beugrás, és Kolombuc tojása, Egérfogó…. volt jobb, volt rosszabb. Összeszámoltuk, hogy az elmúlt tizenhat év alatt készítettünk 7 néptánc előadást, tizenegy mazsorett és modern táncot, 23 versösszeállítást és 21 színdarabot. Közel 160 előadást tartottunk. Magunkénak tudhatunk 40 egyéni alakításért járó díjat, 8 nívó- és különdíjat, 6 fődíjat, a Magyar Színjátékos Szövetség ezüst, illetve arany fokozatával tüntettet ki bennünket, Nána község Nánáért emlékérmet adott a csoportnak. Valamint rendezőnk Mics Károly életmű díjat kapott a szlovákiai magyar színjátszásban végzett kiemelkedő tevékenységéért. A színjátszócsoport munkájában, szereplőként, zenészként több
Szereposztás
mint 60 ember vett részt. Megszámlálhatatlan sok próba van mögöttünk, legtöbbször az éjszakába nyúltak a próbák, volt sírás, volt nevetés, volt haragszom rád. De ami fontos: a kis csapat összetartott és játszott. Sok munka van mögöttünk, de ugyanakkor sokat adott nekünk a színjátszás. Az együttlét, a barátság, a kapcsolatok a mai napig fennmaradtak, vissza-vissza térnek a régi tagok, bármikor számíthatunk a másikra, s azt hisszük, ez nem kis dolog rohanó világunkban.
Gáspár gazda: Góra Róbert Ágnes asszony: Bernáth Nikolett Ifiúr: Khéli Bálint Sanyi: Pesti László Teca: Matus Orsolya Jóska: Szukupcsák Richard Rozika: Jantosík Napsugár Rendező: Lengyelfalusyné Juhász Mária
Móricz Zsigmond: Egérfogó Kinn a hegyen szép kora nyári délután, ragyog, csillog a napsugár, zöldell a hegyoldal, az ember is jobban gondol az élet mély tüzére, a szerelemre... A hegyen dalos a levegő, lányok csapata virít a szőlőkben, kapával dolgoznak a bortőke lombjai közt. Egy-egy legény, egy-egy gazda van kint közöttük... Legszebb szaka a nyárnak. Még mindenki fiatal kedvvel él és dolgozik, még nem fáradtak bele a nehéz életbe s munkába, s minden pillanatot megragadnak, hogy bő vérük legalább a beszéd zsilipjén át kieressze a felgyűlt gőzt...Hej, de jó is a hegyen, ilyen szép nyári délután...
Lakoma
péntek
2
A Vidám Iparisták Színjátszó Társulata munkájáról
VISZTA A komáromi Ipari Középiskola színjátszó együttese, a VISZTA – Vidám Iparisták Színjátszó Társulata több szép sikert ért már el a városi művelődési központ színpadán. Az ipari két tehetséges vers- és prózamondója és színjátszója, Matusek Attila és Csicsó Tamás Macsó Duó néven Milk címel Varró Dániel versparódiáit mutatta be nagyon mozgalmasan és látványosan dramatizált előadásban. Ezt követte a végzősök fellépése, akik Együtt a banda címmel adtak elő egy összeállítást, amelyben a diákélet, a magánéleti gondok (legfőképpen a szerelem) kérdéseinek taglalása mellett klasszikus dalok hangzottak el a magyar könnyűzene legszebb darabjai közül. Mindkét előadásban közös, hogy a szövegeket Varró Dániel, a neves kortárs magyar költő és műfordító köteteiből válogatták. A nagysikerű bemutatkozást természetesen megelőzte a rendszeres amatőrszínházi munka. Egykor, a hetvenes évek derekán volt már itt egy ilyen jellegű kezdeményezés. A korabeli iskolavezetés azonban,
3
műszaki beállítottságú intézmény lévén, nem nézte jó szemmel ezt a műszakinak éppen nem nevezhető érdekköri aktivitást. Ennek ellenére egy 1974-ből származó bejegyzés arról tanúskodik, hogy a XI. Jókai Napokon, az akkor még Gépipari Középiskola néven ismert intézmény diákotthonának irodalmi színpada bemutatta a Feltámadás című összeállítását. Abban az időben már maga a cím is irritálóan kétértelmű volt.
játszó Fesztiválon is versenybe lépett. A társulat számos elismerésben részesült: különdíjat kapott Szuri András és Juhász Orsolya, a legígéretesebb fiatal tehetségnek járó Németh Péter-díj nyertese pedig Zsidek Pál lett. A következő iskolai évben egy izgalmas, stílusgyakorlatnak is beillő előadás készítésébe fogtak a VISZTA tagjai. Lúdas Matyi történetét mesélték el, de nem a klasszikus feldolgozás alapján, hanem a libák szem-
Több évtizedes szünet következett, mígnem 2008-ban ismét bemutatkozott az iskola színjátszó együttese. A VISZTA nevet az első produkció alkalmával a szereplők közösen kreálták, számos elképzelés és ötlet alapján. Nagy sikerrel játszották a Popfesztivált, egy évvel később a Hair került színre, majd pedig egy magyar zenés darab, a Kipling-regény alapján készült híres musical, A dzsungel könyve. Ez már a 2010. évi Egressy Béni Szín-
szögéből; mint egy liba-emlékestet. A teltházas bemutatóról videofelvétel készült, valamint beszámolt róla a Komáromi TV és a Szlovák Televízió Magyar Szerkesztősége is. Az idei tanévben a Pomádét mutatjuk be, amely egy amerikai musical alapján készült ugyan, de a színpadi megvalósítás során arra törekedtünk, hogy magunkról meséljük el a laza szerkezetű, népszerű dalokkal gazdagított történetet. Kiss Péntek József
péntek
Lakoma
POMÁDÉ (kend a hajadra!) zselatini musical Jim Jacobs - Warren Casey műve lapján Sandy Danny Rizzo Kenickie Marty Frenchy Jan Doddy Sonny Roger Vince TV-s közvetítő riporter és Titkárnő Igazgató Edző I. Edző II. További szereplők
Sárkány Rebeka Nagy Balázs Gyűrösi Enikő Csízik Gábor Horváth Evelin Kelemen Petra m. v. Bányai Claudia Kotra Levente Kováč Máté Kósa Tamás Szabó László
Történik a megalakulásának 60. évfordulóját ünneplő Rydell Középiskolában, napjainkban. Koreográfus: Kelemen Petra Piroska m. v. Hang, fény: Czirók Patrik, Danis Tamás, Sárközy Zsigmond
Tóth Krisztina Rendező: Kovács Gábor Kiss Péntek József Mátyási Tamás Chudy Milán Tóth András, Jandura Ákos, Marafkó Tamás, Páczer Dávid
Lakoma
péntek
4
Drahý Vlado! Odkedy ťa poznám, očaruješ ma stále. Nielen svojím zjavom, ale skôr akýmsi mixom svojej osobnosti, štýlu a odbornosti. Si profík, o tom niet pochýb, ale mohol by si byť aj nafúkanec, alebo by si mohol byť nepochopiteľný teoretik, ktorý je už tak ďaleko vo svojom odbore, že ho nemož-
no ani nasledovať. Ty si nielen zrozumiteľný, ale máš aj svoj šarm, najmä v tom, že pletieš do svojej rodnej slovenčiny maďarské slová a tým nám otváraš srdcia. Buduješ pre nás mosty dôvery. A máš svoj šarm aj v tom, že tvoje výroky sú načisto jasné. Porozumelo by im aj decko. A to sa mi
páči. Vieš, iba tí najlepší to vedia tak zjednoduchšiť, aby im laik porozumel. Som rada, že si tu medzi nami, som rada, že si tu v novej funkcii, i keď od nás žiadaš, aby sme jednou rukou robili trojuholník, druhou štvorec a pritom čosi recitovali... A nemysli si, že som ušla preto, že to nezvládnem! Ušla
som, aby som napísala o Tebe tento článoček. S láskou, Zuza Kožárová
Képzés a hang- és fénytechnika használatáról Látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás érzékszerveink közül az első kettő, ami a színházban fontos szerepet játszik.
szek a monodrámát a színészet főiskolájának nevezték, mivel a színésznek egy egységet kell alkotnia a színpadon, azzal, hogy kapcsolatot teremt, és leköti a közönség figyelmét, átéli a szerepét, de egyben maga is alakíthatja a darab lefolyását. Oravec Hédi által betekintést nyertünk az említett monodráma részleteibe, és egy pillanatra mi is a rendező szerepébe élhettük bele magunkat. A második részben arról volt szó, milyen kulcsfontos-
ságúak az audiobejátszások és a fény a színpadon. A technikának alá kell támasztani a színpadon lévő játékot, ezzel fokozni az előadás feszültségét. Ha a képet fénnyel támogatjuk, oka kell, hogy legyen, viszont a túl sok fényjáték sem mindig jó. Fontos, hogy a részleteket ne nyomja el az erős fény. A legfehérebb pont a színpadon a szem és az arc, amivel a színész legjobban ki tudja fejezni érzéseit. Vajner Csilla és Hanesz Juli
Péntek délelőtt rendhagyó „órán” vehettek részt az amatőr színjátszó csoportok tagjai, ahol Farkas Péter (rendező) osztotta meg tapasztalatait a színházi fény- és hangtechnikáról. A képzés első részében Oravecz Hédi (színésznő) és Vlado Sladílek (színészrendező) az Oreoár c. monodráma alapján szemléltették a kommunikáció és a rendezői szerep fontosságát. A művé-
5
péntek
Lakoma
Közhírré tétetik!
Claire Zacchanassian Szepsibe is ellátogatott „Güllen felvirágozása egy gyilkosságért”-rémisztően hangzik ez az ajánlat. Így gondolták ezt a gülleniek is, eleinte. Ám véleményük hamar megváltozott, amikor rájöttek, hogy kényelmüket, biztonságukat és anyagi helyzetüket egy ember élete ár á n könnyen megvásárolhatják. Elgondolkodtató, vajon tényleg ilyen hamar megváltozike az ember igazságérzete a pénz hatására. Egy napon Claire Zacchanassian, Güllen volt lakosa, visszalátogat szülővárosába, de most már gazdagon és büszkén. Itt tartja meg 8. esküvőjét, de hazatérésének valódi oka a bosszú, mellyel nagy kavarodást vált ki a lakosok között. Az öreg hölgyet alakító színésznő hitelesen adta elő a csalódott szerelmes nő személyét, így mindenki számára világos lehetett, mennyire céltudatossá tette fiatalkori nyomorúsága. A többi színész viszont megmaradt a főszereplőnő árnyékában. A hátborzongató történet magával sodorta a színészeket, így az igazi karakterek nem születtek meg. Csilla és Juli
Lakoma
Az Úr 2013. esztendeje Boldogasszony (január) havának 26. napján Kassa Megyének Szepsi Városában országra szóló
VISELETES BÁL tartatik 19 órai kezdettel a kultúrház nagytermében.
Eme bálnak Gyönyörű Zsiga lesz a házigazdája, a talpalávalót a Dűvő zenekar húzza. A belépő 15 euró azon vendégeknek, kik e neves mulatságon népviseletben jelennek meg, de aki úri mód akar öltözködni annak bizony 20 eurót kell fizetni. A szervezők jó pálinkából is biztosítanak egy kupicát, és hozzá, már ahogy az dukál, disznótoros vacsorát. A zártkörű mulatságról bővebb információ, illetve jegyelővétel az alábbi elérhetőségeken: tel.:
00421 55 671 45 90 mobil:
00421 917 529 349
[email protected]
email:
péntek
6
A fesztivál támogatói: Szepsi Városi Hivatal és Önkormányzat, Buzitai Községi Hivatal és Önkormányzat, Szepsi Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ – Szepsi, Kazincbarcikai Városi Hivatal és Önkormányzat (Magyarország), B-A-Z Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet – Miskolc (Magyarország), Dianthus, Zöldség - gyümölcs, Csoltkó Jenő, magánvállalkozó – Jászó, Stonel, Lukács Zoltán és Lukács János, magánvállalkozók – Szepsi, Tolfi, hangosítás, Tóth László, magánvállalkozó – Makranc, Auto-Club S & T, Autoservis a Pneuservis, Szabó Nándor, magánvállalkozó - Szepsi, Bubi Fa, Építkezési anyagok, Bubenko György, magánvállalkozó – Sacca, Kvety Protea, virágüzlet, Pálos Márta, magánvállalkozó – Szepsi, Simon Béla, magánvállalkozó – Tornagörgő, Kuk & Fuk, Péli Sándor, magánvállalkozó – Kisida, STS Metalkov, Maliňák István, magánvállalkozó - Buzita, Edemi, Bodnár Ferenc, magánvállalkozó - Szepsi, Irodaszerek és iskolaszerek, Benyiczká Beáta, magánvállalkozó – Szepsi. A Lakoma csütörtöki számában megtréfált bennünket a nyomda ördöge - nem volt ugyanis kibékülve néhány betűvel. Fesztiválunk támogatóitól elnézést kérve újra közöljük szponzoraink listáját.
7
péntek
Lakoma
Lakoma
péntek
8
4. szám
1
szombat
Lakoma
szombat délelőtt
Vendégünk: Kár mán József Színház Kármán 1988-ban alakult a csoport Kármán József Színkör névvel a Csemadok losonci alapszervezete mellett. Első bemutatónk 1989-ben a Fanni hagyományai volt. 2000-ben nonprofit civil szerveződésként Kármán József Színház néven folytattuk tovább tevékenységünket. Jövőre ünnepeljük a társulat fennállásának 25. évfordulóját. Minden évben részesei vagyunk a Jókai Napoknak. Az országos versenyen több fődíjat, nívódíjat, egyéni alakításdíjat kaptunk. Részesei voltunk több hazai és külföldi színházi fesztiválnak is. (Scénická Žatva - Márton, Madách Napok - Balassagyarmat, Kaleidoszkóp fesztivál Budapest, Denizli - Törökország, Vejen - Dánia). A társulat művészeti programja két részre osztható: Az egyik a hagyományőrzés jegyében a zenés darabok bemutatása (Charlie nénje, Imádok férjhez menni, A kaktusz virága, Doktor úr), a másik a kísérletezés jegyében az abszurd, elvont drámák bemutatása (Kísértetszonáta, A peron, Johanna második halála, Herner Ferike faterja). Éves szinten minimum egy, de többször két bemutatót tartunk. Legtöbben a Kísértetszonátában játszottunk (41), legkevesebben a Johanna második halála illetve a Sóska sült krumpli című darabban (3). A társulat 2011-ben Csokonai Vitéz Mihály Közösségi-díjat kapott.
Lakoma
A bemutatandó darab: Paraszt dekameron pajzán, táncos, humoros vásári komédia. Népi gyűjtésből 5 történetet mutatunk be táncos koreográfiával fűszerezve. 12 éves kor alatt nem ajánlott. A darab rendezője: Énekes István (Bartók Színház, Dunaújváros. Zenei alapanyag: moldáv népzenei motívumok Szereplők: Csák Éva, Csák István, Csák Lídia, Demecs Andrea, Erdélyi Attila, Erdélyi Gabriella, Erdélyi Gábor, Hajdók Hajnalka, Setény Öcsi, Sándor Zsombor, Tóth Éva Hangtechnika: Büki Zoltán
szombat
2
BODR OGK ÖZI SZÍNJÁ T SZ ÓK ODROGK OGKÖZI SZÍNJÁT SZÓK A Bodrogközi Színjátszócsoport létrejöttének pontos dátumára talán már senki sem emlékszik, annyi azonban bizonyos, hogy 35 évvel ezelőtt Kassai Béla hívta életre Királyhelmecen, s azóta ez a társulat a város kulturális életének természetes hozzátartozója. Több generáció nőtt fel úgy, hogy a városi rendezvényeken rendre a csoport hosszabb – rövidebb előadásait láthatta. Tagjainak létszáma folyamatosan változik, de állandó jelleggel tizenöt személy körül mozog. Ezek az amatőr színészek az élet számos területéről érkeztek – legtöbben közülük pedagógusok. S nemcsak foglalkozásban, korban is nagyon sokszínű a paletta. Az összetartó erő, az adni akarás, az igényes szerepformálás, a játék – és mindenekelőtt egymás szeretete –, mindez sokkal fontosabb a profizmusnál és a jól felszereltségnél. Az elért sikerek soha nem a kényelmes hátradőlésre, sokkal inkább a színvonal megtartására, fejlesztésére ösztönzik a tagokat. A Bodrogközi Színjátszók szakadatlanul helytállnak a megmérettetéseken – hazai és határon túli versenyeken egyaránt kiemelkedően képviselik Királyhelmec városát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a számtalan díj és elismerés, amelyeket a különböző versenyeken, fesztiválokon érdemeltek ki.
3
A teljesség igénye nélkül a legfontosabbak: fődíjak, arany minősítések, legjobb előadásnak járó díj, legjobb férfi- és női alakítás, legjobb epizódszereplő, legjobb színpadkép, társulati díj, kiváló rendezésért járó díj, legígéretesebb tehetségeknek kiosztott díjak, kiemelkedő színészi játékért való díj, színészi fődíj, életműdíj. A 35 évvel ezelőtt alakult
szombat
Bodrogközi Színjátszócsoport eddigi tevékenysége elismeréseként, a kultúra terjesztéséért a Bodrogköz és Ung-vidék régióiban, valamint a hazai és nemzetközi versenyeken a Bodrogköz és az amatőr színjátszás hírnevének sikeres reprezentálásáért 2011. december 16-án elismerő oklevelet és emlékplakettet vehetett át a Kassai Állami Színházban.
Lakoma
BODROGKÖZI SZÍNJÁTSZÓK TASNÁDI ISTVÁN: FINITO (A magyar zombi) “Blondin Gáspárnak nincsen életkedve, Sötét szobában gubbaszt, mint a medve. Nem kocsmázik, nem kertészkedik, Kidobta mind a ping-pong érmeit, Főzeléken él, feltét se kell neki, Sótlan, mióta munkanélküli.” A Bodrogközi Színjátszók legújabb darabja a Finito cím ódon olaszosságával ellentétben nagyon is mai témát feszeget. A csapat követve a néhány évvel ezelőtt elkezdett utat, idén is olyan témához nyúlt, ami szórakoztató, de emellett gondolkodásra, sőt önkritikára készteti a nézőt. Blondin Gáspár, a 44 éves, nős, gyermekte-
Lakoma
len nagyábrándi lakos, egykori húsüzemi dolgozó – aki az első felvonásban életkedvetlen, mert mellőzött, mert frusztrált, mert még a budin se hagyják békén - élete senkit sem érdekel, halála viszont kapóra jönne sok mindenkinek. Gáspár tehát eladja halálát egy kereskedelmi televíziónak. A szenzációra éhes média élő show-ban közvetítené, ahogyan az elkeseredett férfi önkezével véget vet életének. Felbolydul a falu, Blondinéknál tolong mindenki, a szomszéd, a polgármester, a riporter, a popdíva, a sztárrendőr, a költő, no meg az anyós. Megjelenik Pál, a híres médiaszemélyiség is, mivel a nem mindennapi esemény a Pál show-ban teljesedne ki, ha... Akit érdekel a folytatás, nézze meg a Bodrogközi Színjátszók előadását.
szombat
4
Rózsa(Szín)Ház TTár ár sulat ársulat Csoportunk 2005-ben alakult, azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal működik. Jelenleg 11 tagunk van. Farkas Péter rendező 2011-től dolgozik együtt csoportunkkal. Eddig 5 darabot vittünk színre, főképp vígjátékokat, zenés darabokat, esztrádokat. A tavalyi fesztiválon Babay: Postaláda című darabjával szerepeltünk. Idén Gyárfás Miklós: Tanulmány a nőkről című vígjátékát mutatjuk be.
Tanulmány a nőkről A színdarab eredetileg filmforgatókönyv, az 1967-es magyar filmben igazi sztárgárda szerepelt Keleti Márton rendezésében: Venczel Vera, Darvas Iván, Páger Antal, Ruttkai Éva, Kiss Manyi, Latinovits Zoltán… A történés röviden a következő: Zsuzsa, Éva és Jolán elhatározzák, hogy elválnak a férjeiktől. Ügyvédjük, a fiatal Vera, az első ügy lendületével keresi föl a férjeket. A vérmes Pétert, az anyagias Sándort és a tunya
Bálintot csak egy pillanatra háborítja fel asszonya szándéka, mindhárman egy csapásra beleszeretnek a bájos jogásznőbe. Gegucz, az öreg kormányos elkottyantja otthon az igazságot. Több sem kell az asszonyoknak, ők lesznek a leghűségesebb feleségek, s Verát a kaján férfiakból álló fegyelmi bizottság egy évre felfüggeszti. Szerencsére Dénes, a női lélek rejtelmeit kutató író nagyra értékeli Vera mély élettapasztalatát, így végül belőlük lesz a negyedik boldog pár.
Zselatini musical Péntek este már mindenki kíváncsian várta a komáromi iparisták Pomádéját. A mindenki által jól ismert Greace c. film alapján készítették el saját musicaljüket. Előttünk lebegtek a pöttyös szoknyák, feltupírozott hajkoronák, színes kosztümök. Mindez meg is érkezett a színpadra, de a színes pompával együtt jöttek a hamiskás dalok és bizonytalan táncmozdulatok is. A ’70-es évekbeli táncok és dalok kétpercenként váltogatták egymást, így a nézők könnyen elveszthették a fonalat a történetben, amely kicsit vontatott és sztereotipikus volt. A darab inkább a showra helyezte a hangsúlyt, ezért gyakran a narrációs részek sem egyeztek a jelenetekkel. A közös számok viszont jól sikerültek, olyankor az egész csapat lelkesen és élvezettel nyomta a rock and roll-t. A közönség visszapillanthatott a szép középiskolás éveibe, így könnyen kedvet kaphatott egy kis pörgős tánchoz. A legvégén felcsendült a jól ismert ,,One that I want” c. sláger, melyet még a dal végén is lendülettel ugráltak végig. Csilla és Juli
5
szombat
Lakoma
Mottó: Minden művészetek Fején a korona: A mi művészetünk, Ellen ki mondana? Mi szép, mi szép, mi szép A mi föladatunk! Legyünk büszkék reá, Hogy színészek vagyunk. (Petőfi Sándor: Színészdal)
Apropó! 1991-ben találkoztam azokkal a lelkes gimnazistákkal, akik színjátszócsoportot szerettek volna alakítani a Füleki Gimnáziumban, rám gondoltak rendezőként a fiatalok, mivel az általános iskolában akkor már rendeztem, és a Zsibongó kisszínpaddal már ismertek bennünket. Nem bizonyult jó választásnak az első színdarab, Csokonai Özvegy Karnyóné c. komédiája. A modern köntösbe öltöztetett játékot az akkori bizottság nem fogadta kedvezően. A szöveg túl archaikus volt, a játék túl fiatalos. De a közösség jó volt, a diákok tehetségesek. Folytatást érdemeltek. A csoport tehát Apropó néven megalakult, és újabb diákokkal már 1993-ban megnyertük az országos Ki mit tud? fesztivált. Az emberke tragédiájára odafigyeltek, már jegyeztek bennünket. S jöttek, sziporkáztak az ötletek, szaporodtak a csoport tagjai s velük együtt a gondok is. Elsősorban az irodalmi anyag színesítése lett a fő célunk, ezért minden szövegkönyvet magunk írtunk. Néhai
Lakoma
Dusza Pista színikritikus hőbörgött is sokat,mert szerinte rögtön ki kellett volna nyomtatni is az ilyen úttörő jellegű darabokat. Hiszen balladákat dramatizáltunk bátran, tragédiákat jelenítettünk meg fiatalosan, szeretettel meséltünk a bibliai témákról,tengeri-hántást elevenítettünk fel csupa csuhéban. Állati jó, állatokról szóló darabokat írtunk, melyeket sokan szerettek a kisebbek közül is. Még Shakespeare mesteremberek-jelenete sem úszta meg átírással, Lázár Ervin Négyszögletű kerek erdője dramatizálással, Mátyás király meséi parodizálással. Természetesen a szerelem motívuma lett legtöbbször általunk eljátszva: Szerelem, szerelem, Szerelmesék, Átkozott gyötrelem stb. címekkel. Megihletett bennünket Illyés Gyula, Pilinszky János, Arany János, József Attila költészete, a Paris de café pedig minden Párizshoz me-
nekülő költő verseit fogta össze megzenésített versekkel fűszerezve. Jómagunkról Fulkó lovag címmel és a Jó palócokról mutattunk be játékot. Több mint 100 diák, 6 generáció, 20 esztendő, megszámlálhatatlan élmény. Rengeteg helyen játszottunk: előkelő színházban olyan műszaki feltételek mellett, melyet még álmunkban sem láttunk, kulturális központokban, a zsámbéki romtemplomnál, Erdélyben pajtában, Pesten a Lánchíd közepén, Pécs főterén, a komáromi Anglia parkban, Pesten a Nemzeti Múzeum kertjében, a pesti Vigadó előtt, a Vörösmarty téren, Szegeden kollégiumban, otthon, a füleki várban, Losoncon, Szepsiben, Buzitán, sok falusi vendéglőben vagy ezek előtt, rozzant iskolákban, tornatermekben, felsorolni sem tudom. Most, 20 év távlatából tudom, hogy a legfontosabb él-
szombat
6
ményt nyújtani a fiataloknak, közösséget teremteni az iskolában, erősíteni a kötődést a gimnáziumhoz. Csodálatos, amikor egy-egy bemutató kap-
csán megjelennek a régi játszók és gratulálnak, köszöntenek bennünket. Csodás, hogy az apropósok még 10-20 esztendő után is emlékeznek a szö-
vegekre, a versekre, dalokra. S persze a bakikra, a háttérben, a kulisszák mögött történt soksok keveredésre, nevetésre. Szvorák Zsuzsa
Apropó Az Apropó Kisszínpad Közép-Szlovákia sikeres, több évtizednyi folyamatos tevékenységet és színházi múltat felmutató csoportja. A 2012-es esztendőben József Attila versei inspirálták a csoportot, hogy a főhajtás mellett egy olyan előadást hívjanak életre, mely emlék, de egyben lázadás és tiszta szívű öröm, hogy Ő… VOLT és VAN nekünk. Volt egy József Attilánk, akiből merítkezni lehet, akiről beszélgetni lehet, akit érdemes színpadra emelni, ha egy befogadó csoport lát benne fantáziát.
A csoport felteszi a kérdést: Mit kezdhetünk azzal, hogy élt egy költő? Mit tehetünk azzal, hogy hetvenöt éve halott? Tehetünk-e róla, hogy érettségi tétel? Tehet-e róla, hogy azzá lett? Van-e üzenet, és kell-e keresni? Hagyott-e, és akkor meg miért ilyet? Nagy bűn-e, ha mégis szeretjük? Nagy bűn-e, ha ő is szeretett? Szabad-e így érteni manapság? Szabad-e minden ötlete? Egyáltalán szabad-e minden ötletünk? Mit kezdhetünk azzal, ha él egy költő? Különösképp, ha hetvenöt éve halott…
7
szombat
Lakoma
Lakoma
szombat
8
Indulat ok ffor or ja Indulatok ortt yogó vulkán vulkánja Hamisítatlan székely nyugalomnak voltunk tanúi a Garamvölgyi Színpad előadásában. Nem csupán a tökéletes díszlet-jelmez miatt, hanem a szereplők játékstílusa miatt is. Sőt, leginkább emiatt. Ahogy a székely ember se siet sehová – legalábbis ezt a sztereotípiát ismerjük –, ők sem siettek, megfontoltak maradtak és legtöbbször higgadtak, és ettől valahogy mindvégig jelen volt a játékban egyfajta feszültség, mely mélyen rejlő fájdalmakat sejtetett. Ezek az emberek szerettek és szenvedtek, és bár látszólag egy szamár körül forgott a történet, melynek jelenlétét a falu lakói vérlázítónak tartották, a valódi dráma valahol máshol, egész mélyen volt. Hadd emeljem ki Ambrus bátyó valódi, hiteles gyászát, és szívének nagyságát, ahogy a két évtizede eltemetett gyermekét szereti, nevelgeti gondolatban továbbra is. Ez a parttalan szeretet a bonyodalmak okozója, ám végül jóra fordul minden, titkok és félreértések kerülnek napvilágra, és a helyére simulnak a dolgok. És bár megnyugodva állok fel a helyemről, sokáig ott motoszkál még bennem az a sok indulat, mely mindvégig fortyogott a felszín alatt, sőt időnként ki is tört – és melyet a társulat letisztult eszközökkel, nagyon jól mutatott be. -kozsár-
9
szombat
Lakoma
Sok sz okn yában a szőlőhegy en szokn oknyában szőlőhegyen Nagyon nem tudnak énekelni, és milyen vígan teszik! Ahogy minden mást is. Vígan játsszák el a szőlőhegyen kapáló parasztok különböző szívbéli bonyodalmait, Rozika lopótökös problémáitól kezdve a gazda és sokszoknyás felesége házassági gondjain át, a szolgálólány és a tehénre áhítozó parasztlegény évődéséig, és az úri ficsúr bujkálásáig a hatalmas hordóban. Minden rendben van ebben a röpke Móricz-műben: a nánaiaktól megszokott, nagyon egységes, kicsit felnagyított, eltorzított játékstílus, az apró poénok, az egymásra figyelés, a hangulat – és a közönség nevetésre ingerlése, mely ingernek a nagyérdemű bizony ritkán tud ellenállni. Mozog itt a rekeszizom egyfolytában, az ember végigneveti ezt a mesterien kidolgozott és előadott bohó tréfát. Pergős, könnyed előadás, a nánaiaktól megszokott, legfelső szinten. Pedig táncolhatna borotvaélen, elég lenne még két poénnal több, hogy már ne működjön az egész, hogy már túl legyen játszva és kényszeredetté váljon – de ilyesmi a nánai csapattal nem fordulhat elő, mert a legeslegnagyobb tehetségük épp abban rejlik, hogy pontosan tudják, hol a határ, mit meddig feszíthetnek. No de addig aztán feszítik is! Bravó! Kozsár Zsuzsanna Lakoma
szombat
10 10
Fotó: Száz Ildikó
Tegnap ismét meglátogatott bennünket a Nyomda Ördöge - és áldatlan segítsége folytán rejtvényünkből elmaradt egy kép. Így a kedves megfejtők nem tudtak válaszolni arra a kérdésre, kit ábrázol a kép, és a megfejtés egyik sora nyilván üresen maradt. A galibáért elnézést kérünk, pótoljuk a mulasztást. A rejtvény megfejtését, utolsó, ötödik számunkban közöljük.
Sz ombati LAK OMA Szombati LAKOMA
A XIV essy Béni Or szágos Szín játszó F esztiv ál lap ja XIV.. Egr Egressy Országos Színjátszó Fesztiv esztivál lapja Szerkesztők: Kozsár Zsuzsa Tördelő: Mátyás Hudák Katalin Készült az Infocentrum irodájában, Szepsiben
11 11
szombat
Lakoma
Havasi Péter, zsûritag
Regõs János, zsûritag
Pásztó András, zsûritag
Mihályi Molnár László, konferanszié Lakoma
Nagy Emese, konferanszié szombat
12
5. szám
1
szombat
Lakoma
szombat este
Az es ti hangulat elf or esti hangulatoot ffelf elfor orrrósítja: a Buzit ai Cit er az enek ar eraz azenek enekar Buzitai Citer A színjátszófesztivál elmaradhatatlan szereplője ez a néhány tüzesvérű leányzó, aki a várakozás perceit teszi könnyebbé a fesztivál eredményhirdetése előtti időben a buzitai kultúrház színpadán. Énekük nemcsak nagy élmény az összegyűlt fesztiválozók számára, hanem hatalmas érték is, melyet a szakmai zsűri sem hagy szó nélkül. A citerások alig egy hónapja részesültek újabb elismerésben, erről szól a következő – némileg lerövidített – beszámoló.
Újra Buzitán maradt a vándorserleg 2012. november 10-én, szombaton a buzitai kultúrház adott otthont a XIV. Országos Citeratalálkozónak. A Csemadok Művelődési Intézete és Buzita Község szervezésében, országos rendezvényhez méltó helyszínen, hangulatban és körülmények között mérhette össze citera- és énektudását 16 felvidéki citeraegyüttes. A versenyzők között volt a Cidrus és a Pengettyű Jókáról, a Viza citerazenekar
Lakoma
Naszvadról, a Rozmaring Citerazenekar Szímőről, a Sarló Citerazenekar Nyárasdról, a Szőlőfürt Citerazenekar Kisgéresből, a Lukanényei Citerazenekar, a Fabotó Citerazenekar Nagykaposról, a Nagyabonyi Citerazenekar, a Százdi Citerazenekar, a Szíkes Citerazenekar Ímelyről, a Hanga Citerazenekar Kürtről, a Zengő Négyes Tardoskeddről, Rimóci Gábor és Murányi Árpád Nagycsalomjáról, a Fürge Ujjak Citerazenekar Királyrévről és a Buzitai Citerazenekar. A zsűri nehéz feladatát Borsi Ferenc- népzeneoktató, a zsűri elnöke, Szőke Péter- a Tisza 83 Citeraegyüttes vezetője, és Boda Ferenc a Csemadok Buzitai Alapszervezetének elnöke látták el. Az ő feladatuk volt, hogy a remekebbnél remekebb produkciók elhangzása után döntsenek a vándorserleg sorsáról, amelyet 2011ben a Buzitai Citerazenekar hozott haza Jókáról, a XIII. találkozóról. Az országos találkozón 2 vendégcsoport is szerepelt, a Tállyai Citerazenekar és a Péderi Vegyeskar. Mindketten gyönyörű perce-
szombat
2
ket okoztak a lelkes közönségnek, akik nem szűkölködtek a tapsokkal, sőt a péderiek által gyönyörűen megszólaltatott „Ghymes: Kézfogás” című dalra, valamennyien egymás kezét fogva alkottak élő láncot, hogy közösen énekelhessenek. Versenyen kívül lépett színpadra a Buzitai MTNY Alapiskola kis citeracsoportja is, néhány éve citerázó lányok, reméljük, nemsokára szintén a Buzitai Citerazenekar tagjai lehetnek. Hogy egyik csapat sem távozzon üres kézzel Buzitáról, minden csoportvezető átvehette községünk polgármesterétől, Mohňanský Józseftől, azt az egyedi köcsögöt, amelyet erre az alkalomra készített Éliás Ádám, fiatal kézműves ismerősünk. Meghatóak voltak azok a pillanatok is, amikor a polgármester úr a színpadra szólított számunkra két nagyon kedves személyt: Dr. Katona Gyulát, Nyíracsád község nyugalmazott polgármesterét és Kabály Júliát, nyugalmazott óvodavezetőt, szintén Nyíracsádról, hogy köszönőleveleket adjon át nekik. Rövid történetben ecsetelte, mit is kell megköszönnünk. Tíz éve, amikor a Buzitai Citerazenekar megalakult, 5- majd egy éven belül újabb 5 citerával ajándékoztak meg bennünket, valamint elhunyt Kabály Ferenc, 3
szombat
Júlia férje, volt a csoport szakmai munkájának elindítója. Tehát az, hogy a XIV. Országos Citeratalálkozó 2012-ben Buzitán került megrendezésre, nekik köszönhető, hiszen nélkülük Buzitán nem lett volna citeracsoport. Viszont ahhoz, hogy 2012. november 10én történelmet írjunk- kellett még valaki: egy remek csoportvezető, Görcsös János, citerásaink Jani bácsija, aki pedagógust meghazudtoló módszerekkel, de főleg szeretettel, kedvességgel, példamutatással irányítgatja már tíz éve azt a csapatot, amely kétszer egymás után megnyerte a vándorserleget! A győztes citeracsoport tagjainak neve: Görcsös Rita, Lazúr Noémi, Mikókai Zsuzsa, Mohňanský Dominika és Mohňanský Veronika. Meg kell említenünk a jelenleg Angliában élő Hežeľ Blankát is, aki szintén a csoport tagja, habár a két utolsó sikerben nem vehette ki a részét. Köszönjük nektek, CITERÁSOK, hogy felejthetetlen élménnyel gazdagodhattunk! „A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása” – írja Morus Tamás. Én úgy érzem, hogy citerásaink a legjobb úton járnak a láng továbbadásában. Mohňanský Csilla, Felvidék.ma Lakoma
Bodrogközi Futó benyomás a gelleiekről zombi és a női lélekről Árnyékszék, nádkerítés, régi bádogkád. Ezek láttán rögtön egy vicces falusi történet juthatott az eszünkbe. S bár a színészek humorral fűszerezve adták elő a történetet, a közönség hamar ráébredhetett, hogy a poénos jelenetek mögött mély mondanivaló lakozik. Egy öngyilkosság önmagában is megrázó, de hogy ezt környezetünk is támogassa, felháborító. A színészeknek sikerült átadni a mű szereplőinek igazi karakterét. Számukra természetes volt, hogy valaki saját kezűleg vet véget életének. Tegye, de miért ne lehetne ebből másnak is egy kis haszna? Vajon tényleg ilyen médiacentrikus világban élünk? A szomszédunk halálából is pénzhez szeretnénk jutni? – gondolhattuk magunkban. Végül az öngyilkosság meghiúsult, így a jobb életben reménykedő lakosok csalódottságukban maguk végeztek Blondin Gáspárral. A vicces jelenetek és a hiteles alakítások mellett az előadás helyenként vontatottá vált. Viszont a hideg terem ellenére a darab érdekfeszítő volt, lekötötte a közönség figyelmét. Csilla és Juli Lakoma
Mivel a program csúszik, az idő szalad, a Lakomának meg el kell készülnie a díjátadás előtt, bocsássa meg nekem az egyházgellei csoport, hogy menet közben írom ezt a cikket az előadásukról. Előre mentegetőzöm, hogy ilyen körülmények közt csak futó benyomásról lehet szó, nem kell a cikkemet egyáltalán komolyan venni. De hát a mi Lakománknak nem is célja semmi szakszerű értékelés, inkább jól fogyasztható csemegének szánjuk a fesztiválozóknak. Megmagyarázzuk a nőket – mondják a pasik. Nem tudják, hogy ez eleve lehetetlen, balga kísérlet? Egy válóperes ügyvéd nagyítóján keresztül lessük meg az épp válni akaró nőket. Mert hogy elválnának, az első perctől világos. A kiváltó okok a hölgyeknél korfüggők, amit a fiatal macerásnak talál, a féltékeny férjet, nyilvános erotikus megnyilvánulásaival – arra már a középkorú nő szinte nosztalgiával vágyakozik. Az idős hölgy nem is akar elválni, csak gusztust kapott rá a másik kettő beszélgetéséből. Jó, hogy mondja, hogy ötvenéves, mert én nem hinném el róla… lehet, hogy más sem. A narrátor kicsit éneklős hanghordozásával nehézkessé teszi a filozofikus betétszövegeket, melyek lassítják a cselekményt, azonban nagyon jók egy-egy gyors színátrendezés leplezésére. A három nő véletlenszerűen találkozik, hamar kiderül közös céljuk, ezért aztán irány az ügyvéd. Hölgyeimet sajnos egy férfiügyvéd kidobja, ezért egy kezdő ügyvédnő minden reménységük. Tán szolidaritásból. Ő persze végigmustrálja az összes „bűnös” férjet. Ajaj! Bonyodalom a köbön! Kinek ne tetszene meg a „környezettanulmányon” lévő szép fiatal ügyvédnő? Valójában a nőket tanulmányozzuk ebben a darabban, vagy a férfiakat? Nem könnyű kérdés. A játék talán kicsit vontatott, kicsit iskolás, és sajnos valami háttérzúgás is zavarja az előadást. Igazán kár érte, mert jól felépített jelenetek pereghetnének a jelzésszerű, ám nagyon ötletes díszlet előtt. A szereplők érzik a karaktereket, és minden igyekezetükkel alakítják szerepüket. Talán egy dolog hiányzik még belőlük: egy válás (negatív) élménye, melytől a darab figurái is jobban megelevenednének, a színészek pedig jobban tudnának azonosulni az egyes helyzetekkel, bele tudnák magukat élni az egyes lelkiállapotokba.. . De ez persze egy futó benyomás csak , hisz sajnos nekem most nem állt módomban tüzetesebben tanulmányozni a nőket (és férfiakat). Kozsár Zsuzsanna
szombat
4
Tud Ön jól ajándékozni? Ajándékozni is tudni kell, azért is, hogy örömet szerezzünk, de azért is, nehogy családi botrányt okozzunk, átkot szórjanak szegény fejünkre vagy netán legjobb barátunk „örök haragot” fogadjon… Mert gonoszság nehézsúlyú és hervatag sógornőnek pókhálófinom és áttetsző hálóinget ajándékozni azért, mert az volt a boltban a legdrágább, és hasonlóképpen az is, ha francia konyakkal lepjük meg azt, aki most tért vissza az elvonókúráról… Tudunk-e ajándékozni? Erre ad választ az alábbi tréfás, de sok igazságot rejtő pszichológiai játékunk, melyhez Wilhelm Schlote párizsi karikaturista készített rajzokat. Találja el, mit szeretnének a képen lévő hölgyek! A felsorolt három ajándék közül csak egyet válasszon, majd adja össze a pontszámokat, s talán hasznát látja – különösen most, karácsony előtt – jótanácsunknak. 1. Mit szeretne Szépkerti Virágossy Margitka?
2. Mit szeretne Torkoskodi Borbála?
3. Mit szeretne Csakhű Melinda?
A: egy pralinét termő fát B: egy gondolatolvasó szemüveget C: szerelmi kalandot egy marslakóval
A: egy alvó herceget, akit csókjával felébresztene B: egy üvegcse csodatévő tündérbalzsamot C: egy repülőgéphajóautót
A: a bölcsek kövét B: a császár új ruháját C: egy jó kis rock zenét, amire rophatná a táncot
5
szombat
Lakoma
4. Mit szeretne Bukfenc Böbike?
5. Mit szeretne Morcmedvés Paulina?
A: parfümöt, amely a férfiakat eszményi lényekké változtatja B: szitakötőszárnyakat, hogy lebeghessen C: egy hallócsövet, amelyen keresztül megértené az állatok beszédét
A: szerelmi nyoszolyát hattyúprémből B: jövendőmondó papagájt C: egy végtelen pamutgombolyagot, amely tetszés szerint változtatja a színét
Lakoma
szombat
6
14-18 pont Ajándékai általában telitalálatnak számítanak. Bár nem azért, mintha a megajándékozandó óhaját, kívánságát olyan fontosnak találná. De kivételes ügyességgel tudja reklámozni őszintén szólva találomra kiválasztott ajándékát – gyanútlan embertársát felkészíti az „óriási meglepetésre, a valami csodálatosra, amit mindig is szeretett volna kapni”. Ha ajándékozásai ilyenformán jól végződnek is, azért vigyázzon: ne legyen nagy különbség a beígért csoda és a valóság között! 19-25 pont Jó megfigyelőképességével sokszor rátapint, ki mit szeretne igazán. Jó érzékkel, örömmel választja ki ajándékait, megfontoltan és hosszan tervezi valakinek a megajándékozását. Ha kétségei vannak, inkább tapintatosan tapogatózik a megajándékozandónál, semhogy valami fölöslegeset, nem tetszőt vásárolna. Nagy hibája viszont, hogy az ajándékozást elkomolykodja, pedig egy kis szellem, egy csöppnyi jópofaság nem ártana – ez lenne a hiányzó pont az i betűre. 26-33 pont Az esetek többségében teljes bizonyossággal „tudja”, hogy a másiknak mire van szüksége, és meggyőződése, hogy az ajándéknak elsősorban örömet kell szereznie. Igyekszik is eltalálni a másik kívánságát, s összhangba hozni a saját elképzelésével. Ha a kettő mégsem fedi egymást, feltétlenül olyan ajándékokat vásárol, amelyekről tudja, hogy a másik el lesz tőlük ragadtatva – még ha kedves csacsiságról van is szó. 34-45 pont Ajándékai rendszerint olyanok, amelyek megfelelnek a megajándékozott elvárásának, kívánságának, nem is sajnálja a fáradságot, hogy mindig kikeresse a megfelelőt. Legalábbis meggyőződése, hogy „biztosra megy”, s éppen ezért sohasem gondol arra, hogy esetenként csalódást is okozhat. Talán őszintébb örömmel tudna ajándékozni, s nagyobb örömet tudna szerezni, ha nem mindig mindenáron csak az ajándékozás hasznára gondolna.
A tegnapi rejtvény megoldása
Sz ombati LAK OMA Szombati LAKOMA
A XIV essy Béni Or szágos Szín játszó F esztiv ál lap ja XIV.. Egr Egressy Országos Színjátszó Fesztiv esztivál lapja Sz er ozsár Zsuzsa, Hanesz Júlia, V ajner Csilla és a szín játszócsopor Szer erkkesztők: K Kozsár Vajner színjátszócsopor játszócsoporttok Tördelő: Mátyás Hudák Katalin Készült Buzitán
7
szombat
Lakoma
Lakoma
szombat
8
