CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK (AT, CSP, GYES, GYET, FOT)

CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK (AT, CSP, GYES, GYET, FOT)

Kecskésné Ondó Ildikó Paul Ferencné Szeleczkiné Fehér Ágnes Tóthné Koczkás Katalin Elméleti tananyag

KÖFOP-2.1.3-VEKOP-15 A területi államigazgatási szervek humánerőforrásának fejlesztése


Tartalom 1

BEVEZETÉS................................................................................................................................. 7

2

ALAPELVEK ............................................................................................................................... 8

2.1

A Cst. törvény területi és személyi hatálya ................................................................................ 8

2.2

Hatásköri és illetékességi szabályok .......................................................................................... 9

2.2.1

A családtámogatási ellátás iránti kérelem benyújtható ....................................................... 9

2.2.2

Az ellátás iránti kérelmet elbíráló szervek .......................................................................... 9

2.2.3

A családtámogatási kifizetőhelyek ...................................................................................... 9

2.2.4

Másodfokú hatósági jogkör ............................................................................................... 10

2.2.5

Méltányossági jogkör gyakorlása ...................................................................................... 10

A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK TÍPUSAI .............................................................. 10

3 3.1

A tananyagban használt fogalmak magyarázata ...................................................................... 10 ANYASÁGI TÁMOGATÁS ...................................................................................................... 12

4 4.1

Az anyasági támogatásra való jogosultsági feltételei .............................................................. 12

4.2

Az anyasági támogatás iránti kérelem benyújtása ................................................................... 13

4.3

Az anyasági támogatás folyósítása .......................................................................................... 14

4.4

Az anyasági támogatás iránti kérelem ..................................................................................... 15 CSALÁDI PÓTLÉK ................................................................................................................... 15

5 5.1

Nevelési ellátás ........................................................................................................................ 15

5.2

Nevelési ellátásra jogosult ....................................................................................................... 15

5.3

Iskoláztatási támogatás ............................................................................................................ 19

5.3.1 5.4

Iskoláztatási támogatásra jogosultak köre ......................................................................... 20

Saját jogú ellátás ...................................................................................................................... 20

5.4.1

Saját jogú iskoláztatási támogatás ..................................................................................... 20

5.4.2

Saját jogú nevelési ellátás.................................................................................................. 21

5.4.3

A családi pótlék iránti kérelem .......................................................................................... 22

5.5

A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok........................................................................ 22

5.5.1

A családi pótlék összegei .................................................................................................. 22

5.5.2

A tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekekre (személyekre) vonatkozó szabályok .. ........................................................................................................................................... 23 2


5.5.3

Figyelembe vétel ............................................................................................................... 24

5.5.4

Egyedülállóság .................................................................................................................. 24

5.5.5 Szüneteltetés, nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetése ................................................................................................................................. 25 5.5.6

Természetben történő folyósítás ........................................................................................ 27

5.5.7

Megosztás .......................................................................................................................... 27

5.5.8

Családi pótlék folyósításáról történő lemondás szabályai ................................................. 27

5.5.9

Kiskorú szülő jogosultsága ................................................................................................ 28

5.5.10 Intézményi elhelyezés ....................................................................................................... 28 5.5.11 Ellátások utalása, visszaérkezett ellátás kezelése, elévülés ............................................... 29 5.6

A családi pótlékban részesülők részére járó leggyakrabban igénybevett kedvezmények ....... 30

5.7

Bejelentési kötelezettség .......................................................................................................... 30 GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK .......................................................................... 31

6 6.1

Gyermekgondozást segítő ellátás ............................................................................................. 32

6.1.1

A gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelem ............................................................ 32

6.1.2

Kiskorú szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága ................................ 32

6.1.3

Ikergyermek után folyósított ellátás .................................................................................. 33

6.1.4

Az örökbefogadó szülő jogosultsága ................................................................................. 33

6.1.5

Nagyszülő jogosultsága ..................................................................................................... 34

6.1.6

Gyám jogosultsága ............................................................................................................ 35

6.1.7

Gyermekgondozást segítő ellátás melletti keresőtevékenység .......................................... 35

6.1.8

Több gyermek után igénybe vehető ellátás ....................................................................... 35

6.1.9

Kérelmező személyében bekövetkező változás szabálya .................................................. 36

6.1.10 Elutasított CSED, GYED iránti kérelem esetén érvényes eljárás ..................................... 37 6.1.11 Méltányossági gyermekgondozást segítő ellátás jogosultsága .......................................... 37 6.1.12 A gyermekgondozást segítő ellátás összege, esedékessége, visszaérkezett ellátás, elévülés ........................................................................................................................................... 38 6.1.13 Bejelentési kötelezettség ................................................................................................... 39 6.1.14 Kedvezmények igénybevétele és a szükséges formanyomtatványok ............................... 40 6.2

Gyermeknevelési támogatás .................................................................................................... 41

6.2.1

A gyermeknevelési támogatás iránti kérelem ................................................................... 41 3


6.2.2

Gyermeknevelési támogatás kapcsolata a gyermekgondozást segítő ellátással ................ 41

6.2.3

Gyám jogosultsága ............................................................................................................ 41

6.2.4

A gyermeknevelési támogatás és egészségbiztosítási ellátás közötti kapcsolat................ 42

6.2.5

Gyermeknevelési támogatás melletti keresőtevékenység ................................................. 42

6.2.6

A gyermeknevelési támogatás összege, esedékessége, visszaérkezett ellátás .................. 42

EGYÉB TUDNIVALÓK ............................................................................................................ 42

7 7.1

Főbb alapelvek nemzetközi vonatkozású ügyekben ................................................................ 42

7.2

Jogszabályi háttér ..................................................................................................................... 43

7.3

Érintett személyi kör ................................................................................................................ 43

7.3.1

Jogalapok ........................................................................................................................... 44

7.3.2

Lakóhely meghatározása ................................................................................................... 45

7.4

Speciális illetékesség................................................................................................................ 45 AZ IGÉNYELBÍRÁLÁS SZABÁLYAI..................................................................................... 46

8 8.1

A kérelem és mellékletei, a kitöltés szabályai ......................................................................... 46

8.2

A tanulmányok folytatásának igazolása ................................................................................... 51

8.3

Egyedülállóság igazolása ......................................................................................................... 52

8.4

Tartós betegség, súlyos fogyatékosság igazolása .................................................................... 52

8.5

Ügyintézési határidők .............................................................................................................. 53 A JOGALAP NÉLKÜL IGÉNYBE VETT ELLÁTÁSOK SZABÁLYAI ................................ 54

9 9.1

A visszakövetelésére irányuló eljárás ...................................................................................... 54

9.2

Határozathozatal, fizetési meghagyás kibocsátása................................................................... 55

9.3

A tartozás térítésének módjai ................................................................................................... 55

9.3.1

Önként teljesítés ................................................................................................................ 55

9.3.2

Járó ellátásból való levonás ............................................................................................... 55

9.4

Térítés keresetből ..................................................................................................................... 56

9.5

Adók módjára behajtás............................................................................................................. 56

9.6

Fizetési kedvezmények ............................................................................................................ 56

9.6.1 9.7

Részletfizetési kérelem, fizetési halasztásra irányuló kérelem ......................................... 56

A tartozás méltányosságból történő elengedés szabályai ........................................................ 57

9.7.1

Csatolandó dokumentumok az ügyfél méltányossági kérelme mellé ............................... 57 4


9.8

Egyéb méltányossági ügyek ..................................................................................................... 59

10

ADATVÉDELEM ................................................................................................................... 59

11

FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS.................................................................................... 60

11.1 Jogszabályi háttér ..................................................................................................................... 60 11.2 A használt fogalmak magyarázata ........................................................................................... 60 11.3 A jogosulti kör meghatározása ................................................................................................. 61 11.4 A fogyatékossági támogatás mértéke ....................................................................................... 66 11.5 Fogyatékossági támogatás folyósításának szüneteltetése, megszűnése ................................... 66 11.6 A fogyatékossági támogatásra való jogosultság vizsgálata ..................................................... 67 11.6.1 Kérelem benyújtása ........................................................................................................... 67 11.6.2 Szükséges dokumentumok ................................................................................................ 67 11.7 Fogyatékosság minősítése ........................................................................................................ 68 11.8 Fogyatékossági támogatás megállapítása................................................................................. 69 11.9 Döntéshozatal ........................................................................................................................... 70 11.10

Jogorvoslat ............................................................................................................................ 70

11.11

A felülvizsgálatra vonatkozó szabályok ............................................................................... 70

11.12

Saját hatáskörben indított felülvizsgálat ............................................................................... 71

11.13

Állapotrosszabbodás kérelemre ............................................................................................ 71

11.13.1

Szükséges dokumentumok ............................................................................................. 71

11.14

Hatáskör ................................................................................................................................ 71

11.15

Eljárási szabályok ................................................................................................................. 72

11.16

Vakok személyi járadékában részesülőkre vonatkozó szabályok ........................................ 72

11.17

Bejelentési kötelezettség ....................................................................................................... 74

11.18

Utazási és adókedvezmény ................................................................................................... 75

11.19

A fogyatékossági támogatás folyósítása, finanszírozása ...................................................... 76

11.20

A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése ...................................................................... 76

11.21

Nemzetközi vonatkozású ügyek ........................................................................................... 77

11.22

A nyilvántartásra, adatvédelemre vonatkozó szabályok ....................................................... 78

12

JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK KÉRELEM ALAPJÁN ..................................................... 80

12.1 Fellebbezés ............................................................................................................................... 80 5


12.2 Döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján ..................................................... 80 12.3 Újrafelvételi eljárás .................................................................................................................. 80 12.4 Bírósági felülvizsgálat.............................................................................................................. 81 12.4.1 Másodfokú döntés ellen..................................................................................................... 81 12.4.2 Fizetési meghagyás ellen ................................................................................................... 81 12.4.3 Visszakövetelt családtámogatási ellátás méltányossági eljárásban hozott döntés ellen.... 82 12.4.4 Bírósági döntés ellen ......................................................................................................... 82 13

NYOMTATVÁNYOK ÉS ELÉRHETŐSÉGEIK ................................................................... 82

6


CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK (AT, CSP, GYES, GYET, FOT) 1

BEVEZETÉS

A tananyag bemutatja a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe tartozó családtámogatási és fogyatékossági ügyköröket. A kormány folyamatosan lépéseket tesz a rugalmas családpolitika megvalósítása irányában. A gyermekes családoknak közvetlen pénzbeli ellátásokat biztosít, amelyekre a szülők, a gyermek születésétől, egészen a nagykorúvá válásáig jogosultságot szerezhetnek, melynek célja, hogy az állam a gyermekes családok többletterhein enyhítsen, elismerve a család- és a gyermekvállalás fontosságát. Az állam egyre kiterjedtebb ellátásokat biztosít, s nemcsak a családtámogatás területén, hanem a fogyatékos személyek jogainak és esélyegyenlőségük biztosításának érdekében is. Az ellátások típusai, az igénybe vevő személyek jogai és kötelezettségei, illetve egyes jogszabályok összefüggései kerülnek bemutatásra, mely alapján az ügyintéző általános tájékoztatást, felvilágosítást képes nyújtani az ügyfelek részére. Az ismeretanyag kiemelve tárgyalja, hogy egy-egy kérelem, változás bejelentés, fellebbezés, méltányossági kérelem, panasz, illetve egyéb beadvány befogadása során a kormányablakokban dolgozó munkatársaknak mire kell fokozott figyelmet fordítani, az ellátások iránti kérelmet milyen nyomtatványon lehet előterjeszteni, s melyek a csatolandó mellékletek. Fontos az ügyfél-orientáció szem előtt tartása. Az ügyintézőkkel szemben elvárás, hogy eljárás minden szakaszában megfelelő módon tájékoztassák az ügyfeleket. A kormányablakok felállításával a közigazgatás közelebb került a polgárokhoz, az ügyintézés ügyfél centrikusabb lett. Az ügyfélbarát közigazgatás tartalmába beletartozik az, hogy az emberek (az ügyfelek) gyorsan, jogszerűen, kényelmesen, intézhessék ügyeiket, az ügyintézők pedig szakmailag felkészültek és udvariasak legyenek. A családtámogatási ellátások és a fogyatékossági támogatást érintő ügyek szakszerű ügyintézéséhez nyújt információt a leírás. E két típusú ellátást külön részben tárgyaljuk. A kormányablakok ügyintézői a családtámogatási és fogyatékossági ügyekben az ellátás megállapítása iránti kérelmet és a hozzá tartozó mellékleteket, az ügyfél nyilatkozatait, bejelentéseit befogadják és továbbítják az ügyfél lakhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, illetve ha a kérelmező munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, akkor e szerv részére. E területen nincs olyan ügytípus, amelyet azonnal intézhet a kormányablak, mindent továbbítani kell az illetékes back-office szervhez. 7


2

Alapelvek

Az állam egyik legfontosabb feladata, a családnak, mint Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrásának és a magyar a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának, a gyermekvállalás feltételeinek, valamint a család és a munka összeegyeztetésének javítása. A gyermek gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése. A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát - jövedelmi helyzettől függetlenül - a gyermeket nevelő szülőt illetik meg. A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) tartalmazza, a jogorvoslati eljárás keretében igénybe vehető bírósági eljárás szabályiról a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezik. Utaló és értelmező rendelkezések találhatók a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (Gyvt.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (Szt.) és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben is. A tartós betegség, súlyos fogyatékosság megállapíthatóságára vonatkozó szabályokat az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet tartalmazza. 2.1

A Cst. törvény területi és személyi hatálya

A törvény hatálya kiterjed - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyarország területén élő a) magyar állampolgárra, b) bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személyekre, c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, d) az anyasági támogatás kivételével - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és - a határ menti ingázó 8


munkavállalókat kivéve - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, e) az anyasági támogatás kivételével - a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, f) összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra, de a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább kilenc hónapra engedélyezték. 2.2

Hatásköri és illetékességi szabályok

2015. április 1-jével a családtámogatási ellátásokkal összefüggő feladatok a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerültek. A fővárosi és pest megyei lakosok vonatkozásában a Budapest Főváros Kormányhivatalának Családtámogatási Főosztálya, míg a megyék vonatkozásában a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályai illetékesek eljárni. 2.2.1 A családtámogatási ellátás iránti kérelem benyújtható - elektronikus úton (kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkező ügyfelek esetén) - postai úton - személyesen: -

a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál

-

a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál,

-

integrált ügyfélszolgálatoknál (kormányablak),

-

a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.

2.2.2 Az ellátás iránti kérelmet elbíráló szervek - a fővárosi és megyei kormányhivatalok, - családtámogatási kifizetőhelyek. 2.2.3 A családtámogatási kifizetőhelyek - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium - az Országgyűlés Hivatala.

9


2.2.4 Másodfokú hatósági jogkör Családtámogatási ügyekben másodfokon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központ hoz döntést. Ide tartozik továbbá a családtámogatási tárgyú ügyekben a peres eljárásokkal kapcsolatos feladatellátás is. 2.2.5 Méltányossági jogkör gyakorlása Gyermekgondozást segítő ellátás méltányosságból történő megállapítása, meghosszabbítása, illetve a jogalap nélkül kifizetett családtámogatási ellátás összegének méltányosságból történő elengedése az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának hatáskörébe tartozik. A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK TÍPUSAI

3

a) anyasági támogatás b) családi pótlék  nevelési ellátás  iskoláztatási támogatás c) gyermekgondozási támogatás  gyermekgondozást segítő ellátás  gyermeknevelési támogatás A jogszabály taxatív felsorolja családtámogatási ellátások típusait, amelynek értelmében e körbe tartozik az anyasági támogatás, a családi pótlék, és a gyermekgondozási támogatás. A családi pótléknak két altípusát nevesíti a törvény: nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás. A gyermekgondozási támogatás is gyűjtőfogalom, melynek altípusai a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás. A fenti ellátások tovább kategorizálhatók a napi jogalkalmazás során, melyek például a beteg gyermek után járó magasabb összegű nevelési ellátás/iskoláztatási támogatás, a saját jogú nevelési ellátás/iskoláztatási támogatás, a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás, illetve a méltányossági gyermekgondozást segítő ellátás. A jogalkotó emelt összegű családi pótlékban részesíti a gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülőket. A továbbiakban a fent felsorolt ellátások részletszabályai kerülnek bemutatásra. 3.1

A tananyagban használt fogalmak magyarázata

Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. 10


Amennyiben a szülők közös lakásban élnek, de a lakáshasználat megosztott, csak abban az esetben tekinthető egyedülállónak, ha a kérelmező igazolni tudja, hogy a váláskezdeményezésre került. Egyéb esetben a gyermek érdekeit figyelembe véve kell, hogy a szülők egyezségre jussanak. Nagyon fontos, hogy amennyiben az ügyfél házastársától külön élése okán kérelmezi az egyedülálló szülőket megillető emelt összegű családi pótlékot, akkor feltétlen nyilatkoznia szükség arról is, hogy nincs élettársa, mivel ennek hiányában az emelt összegű ellátás nem állapítható meg, ezért hiánypótlásra kell felszólítani az ügyfelet. Kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység. Szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) szabályozott ápolást-gondozást, rehabilitációt, valamint átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy: az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Nevelőszülő: az a személy, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhatóság jogerős határozatával nála elhelyezett, nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. Jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. Rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a szülővel (ügyféllel) életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki - a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül, - akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy 11


- aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik. Köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, szakiskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, gyógypedagógiai-, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény. Tankötelezettség: annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. Ideiglenes hatályú elhelyezés: a gyermek érdekében történő azonnali intézkedést megalapozza a gyermek súlyos veszélyeztetettsége, a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat, továbbá a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat, a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása, ha a gyermek felügyelet nélkül marad. Az azonnali elhelyezést - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható - határozatával rendelheti el a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága. ANYASÁGI TÁMOGATÁS

4

Az anyasági támogatás a többi családtámogatási ellátástól eltérően nem havonta járó ellátás, hanem egyszeri támogatás. Abban is eltér a többi családtámogatási ellátástól, hogy visszamenőleg nem kettő, hanem a szülést követő hat hónapon belül lehet a kérelmet benyújtani. A kérelem késedelmes benyújtása esetén igazolási kérelem benyújtásának van helye. 4.1

Az anyasági támogatásra való jogosultsági feltételei

Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően - az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson vett részt; - az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; - a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül. Az anyasági támogatás a szülő nőt akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.

12


Anyasági támogatásra jogosult az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó nő is, ha a várandóssága alatt legalább négy alkalommal koraszülés esetén legalább egyszer - Magyarország területén várandósgondozáson vett részt. Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja. Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (2016-ban 64.125.-Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (2016-ban 85.500.-Ft gyermekenként). Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani. A kérelem késedelmes benyújtása esetén igazolási kérelem benyújtásának van helye. Az igazolási kérelem tekintetében a Ket. szabályai az irányadók, azaz - mulasztásnak önhibán kívüli kell, hogy legyen, - az igazolási kérelemről a kormányhivatal dönt, - az igazolási kérelem előterjesztésének szubjektív határideje a mulasztásról való tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésétől számított 8 nap, objektív határideje az elmulasztott határidőtől számított 6 hónap. Nem jár anyasági támogatás, ha - a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához; - a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül. Az anyasági támogatás - a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén - megilleti a jogosultat, ha - a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták; - a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről. 4.2

Az anyasági támogatás iránti kérelem benyújtása

Az anyasági támogatás iránti kérelmet írásban, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója által e célra rendszeresített „kérelem anyasági támogatás megállapítására” elnevezésű formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon lehet benyújtani.

13


A kérelemhez csatolni kell - alapesetben a várandósgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos, szülésznő vagy védőnő igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő - a várandósgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint - a szükséges alkalommal (várandóssága alatt legalább négy, koraszülés esetén legalább egy alkalommal) részt vett a várandósgondozáson; - örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát; - gyámkirendelés esetén a jogerős gyámrendelő határozat másolatát. - a Magyarország területén való jogszerű tartózkodás igazolása céljából kiállított, a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát, amennyiben a kérelmet nem magyar állampolgárságú nő nyújtja be. Amennyiben a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, úgy a várandósgondozást végző szülésznőgyógyász szakorvos, szülésznő vagy védőnő igazolását a várandósgondozásról nem kell a kérelméhez csatolnia. Gyakorlati példa: Magyar állampolgárságú nő munkavállalás miatt Oroszországban élt a szülés előtt két évig. A szülés már Magyarországon történt, de hazai várandósgondozáson nem járt az anyuka. Az anyasági kérelméhez a várandósgondozás igazolására az útlevelének másolatát csatolta be, mely alapján megállapítható, hogy a várandósság utolsó hónapja kivételével Oroszországban tartózkodott. Így jogosult lehet az egyéb feltételek fennállása esetén az anyasági támogatásra, mert megállapítható hogy a várandósság alatt egybefüggően legalább 5 hónapot külföldön tartózkodott. A kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell - halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító igazolást a késői magzati halálozásról, - az anya halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt, - a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát, - a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozat másolatát. 4.3

Az anyasági támogatás folyósítása

Az anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlára vagy kifizetési utalványon kiutalja.

14


4.4

Az anyasági támogatás iránti kérelem

Az anyasági támogatás iránti kérelmet írásban, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója által e célra rendszeresített alábbi formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon lehet benyújtani. Az anyasági támogatás iránti kérelem kitöltésére vonatkozó szabályokat az „Igényelbírálás szabályai” című fejezet tartalmazza. CSALÁDI PÓTLÉK

5

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt. Ugyanazon gyermek után csak egy ügyfelet illet meg a családi pótlék. Azután a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható. Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt. Az ellátás alapesetben a kérelem benyújtásának időpontjától jár, ha a kérelmező a benyújtás időpontjában rendelkezik a jogosultsági feltételekkel. Ha a kérelem késedelmesen kerül benyújtásra, visszamenőleg két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek fennállnak. A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától - mindig teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még jár az ellátást. Ha azonban ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás. 5.1

Nevelési ellátás

A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár a jogosult részére. Nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező a jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén. 5.2

Nevelési ellátásra jogosult

A vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló 15


kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, - a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, - a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig. - saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától. - nevelési ellátásra jogosult - a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig - az első három esetben megjelölt személy a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel vagy azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette. Fent felsorolt személyek kizárólag abban az esetben lehetnek jogosultak a nevelési ellátásra, ha a gyermeket a saját háztartásukban nevelik, gondozzák. A konkrétan nevesített személyi kör, akik a nevelési ellátásra jogosultak lehetnek: a) szülő: a vér szerinti, vagy az örökbe fogadó szülő, a vele együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyereket örökbe akarja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. b) örökbefogadó szülő: örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján (a gyámhivatal által hozott határozatának értelmében) alkalmas a gyermek örökbefogadásra, továbbá a gyermeknél legalább 16 legfeljebb 45 évvel idősebb. A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől, illetve a felkészítő tanfolyam elvégésétől általában eltekintenek. Nem fogadhat örökbe az, aki a szüli felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll. Az örökbefogadást megelőzi az örökbefogadás előtti eljárás, melynek célja, hogy megállapítsák, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e a gyermek örökbefogadására. Az örökbefogadni szándékozó személynek alkalmassági vizsgálaton, tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell részt vennie, továbbá környezettanulmányt végeznek. 16


Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul. Az örökbefogadás alatt az örökbefogadott személyt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe. c) szülővel együtt élő házastárs: amennyiben a házaspár nem közös gyermeket nevel háztartásában, úgy a szülővel együtt élő házastárs jogosult a nevelési ellátásra a házaspárjának gyermeke után. d) szülővel együtt élő élettárs: az élettárs a jogosultság szempontjából a szülővel esik azonos megítélés alá meghatározott feltételek teljesülése esetén, melyek az alábbiak: - az élettárs és a szülő érintett gyermekének azonos a lakó- vagy tartózkodási helye és - az élettársak legalább Nyilvántartásában, vagy

egy

éve

szerepelnek

az

Élettársi

Nyilatkozatok

- az élettársi kapcsolat fennállását egyéb, olyan közokirat igazolja, melyet az ellátás megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőző legalább egy évvel korábban állítottak ki. Feltételek igazolása: - azonos tartózkodási vagy lakóhely: lakcímkártyával - élettársi kapcsolat fennállása: o közjegyzőnek az élettársi nyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló végzése, melynek kiállítási dátuma legalább egy évnél régebbi, mint a családi pótlék iránti kérelem benyújtásának dátuma, o közjegyző által kiállított tanúsítvány az élettársi nyilvántartásban szereplő adatok igazolásáról, o országos közjegyzői kamara adatszolgáltatása, o egyéb közokirat, melyet olyan szerv állított ki a családi pótlék megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven túl, akinek arra volt felhatalmazása (nyilvántartása vagy hivatalos tudomása alapján van birtokában az információnak). e) gyám: gyámság a gyámhivatal határozata alapján keletkezik, mivel a szülői felügyelet hiányában a gyámhivatal kötelessége, hogy a gyermek részére gyámot rendeljen. A gyámság elsősorban azt illeti meg, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végintézkedésben (a szülő halála esetén) gyámul megnevezett. Nevezett gyám hiányában a 17


gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkalmas közeli hozzátartozót rendel gyámul. Ha ilyen hozzátartozó nincs, a gyámhatóság más hozzátartozót vagy arra alkalmas személyt rendel gyámul, elsősorban azok közül, akik a gyermek gondozásában, nevelésében már korábban részt vállaltak. A gyermek gyámjául kell rendelni azt a személyt, akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, vagy aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta. A gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, nevelője, vagyonának kezelője, törvényes képviselője. Működésében a gyámhatóság felügyelete és irányítása alatt áll. A gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit hivatalból, vagy rokonai kérelmére meg is változtathatja. A gyám a vagyonkezelésről legalább évenként köteles a gyámhatóságnak számot adni. f) nevelőszülő: a saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermeknek. 2014. január 1-jétől valamennyi szakellátásba kerülő 12 év alatti gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni. Intézményi elhelyezésre csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek egészségi állapota, a nagy létszámú testvérsor együttes elhelyezésének igénye, illetve a vér szerinti szülő kifejezett kérése akadálya a nevelőszülőhöz helyezésnek. Ezzel párhuzamosan 2014 folyamán a 3 év alatti, 2015 folyamán a 6 év alatti, 2016 folyamán pedig a 12 év alatti, már szakellátásban élő gyermekek is fokozatosan nevelőszülőhöz kerülnek (a fenti kivételekkel). A nevelőszülő legfeljebb hat gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja, ebbe a számba bele kell számítani a saját gyermekeket is. Nevelőszülő az a személy lehet, aki 21. életévét betöltötte, nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt. Büntetlen előéletű, a gondozásába helyezett gyermeknél legalább 18, de legfeljebb 50 évvel idősebb, személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására, valamint a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az ellátására, valamint a képesítési előírásokra vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott képzésen eredményesen részt vett. A nevelőszülőt díjazás (alapdíj, kiegészítő díj, többletdíj) illeti meg. Ez a jogviszony biztosítási jogviszonynak számít, így teljes körű jogosultságot teremt a nyugdíjra, illetve az egészségügyi ellátásra. A nevelőszülői jogviszony alapján járó díjazásnál igénybe vehető a családi adó- és járulékkedvezmény is. A TGYÁS, GYED, GYES és GYET azonban a nevelt gyermek után nem, csak a saját gyermek esetében jár. Gyakorlati példa: Karaj Panna nagyszülő családi pótlék iránti kérelmet nyújtott be 4 éves unokája után. Kérelmében megírja, hogy fiával és unokájával együtt élnek. Mivel fia munkája miatt kevés időt tartózkodik otthon a gyermeknevelést főként a nagyszülő látja el, ezért ő szeretné kapni fia helyett a családi pótlékot az unokája után. Karaj Panna részére nem jár az ellátás, mert nem tartozik 18


a törvényben felsorolt jogosulti körbe, illetve nem helyezték el gyámhatósági határozat alapján a nagyszülő háztartásába. 5.3

Iskoláztatási támogatás

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti. Gyakorlati példa: Kedves Petra 2016. március 14-én 20 éves volt, a középiskola 11. évfolyamára jár, kitűnő tanulmányi eredménnyel végzi tanulmányait. A családi pótlék 2016. augusztus 31-ig jár Petra után, mert a 2015/2016-os tanévben töltötte be 20. életévét és ez a tanév 2016. augusztus 31én ér véget. Petra ikertestvérével, Péterrel egy osztályba jár. Péter sajátos nevelési igényű, melyet az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményével támasztanak alá szüleik. Ennek alapján Péter után középiskolai tanulmányai idejére, de legkésőbb 23 éves koráig jogosultak ellátásra. A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult ellátásra. (pl. magántanuló) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. A köznevelési törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A tanulói jogviszony fennállását a tankötelezettség időtartama alatt az ügyfélnek nem kell igazolni. A tankötelezettség megszűnését követően a tanulói jogviszonyra vonatkozó adatokat a kormányhivatal minden tanévben elektronikusan megkapja az Oktatási Hivataltól. Amennyiben az ügyfél, illetve az ügyfél gyermeke a tanulói jogviszonnyal nem rendelkezők között szerepel, akkor az ügyfélnek be kell nyújtani a közoktatási intézmény igazolását, amelyet a kormányhivatal által rendszeresített, „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” nyomtatványon kell megtenni. A nyomtatványt az iskola tölti ki, az ügyfél kérelmére.

19


Tanulói és hallgatói jogviszony egyidejű fennállása az ellátásra jogosultságot csak akkor alapozza meg, ha a tanulmányok folytatása középfokú iskolában történik, ebben az esetben, a hallgatói jogviszonyra tekintettel, további az összeget befolyásoló beszámítási szabályok nem érvényesíthetők. 5.3.1 Iskoláztatási támogatásra jogosultak köre A vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, - a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, - a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, - a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanköteles gyermekre tekintettel

5.4

-

tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára

-

a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a tizennyolcadik életévét betölti.

Saját jogú ellátás

5.4.1 Saját jogú iskoláztatási támogatás Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, akinek a tankötelezettsége megszűnt, köznevelési intézményben tanulmányokat folytat, és - akinek mindkét szülője elhunyt, - akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától külön élő szülője elhunyt, - aki kikerült a nevelésbe vétel alól - akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,

20


- aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban, - a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították. Nagyon gyakori tévhit az ügyfelek között, hogy amennyiben a gyermek betölti a 18-ik életévét automatikusan jogosult lesz saját jogán ellátásra. Ezekben az esetekben a gyermek gyámsága nagykorúvá válása miatti megszűnés jogcímen nyújt be kérelmet. A jogszabály azonban konkrétan nevesíti azokat az eseteket, amelyeknél a jogosultság saját jogon fennállhat. A gyermek, ha nem él egy háztartásban a szülővel, saját jogán lehet jogosult az ellátásra. Akkor nem él egy háztartásban a szülővel, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakó-vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él. A kérelemhez csatolni kell a szülő nyilatkozatát arról, hogy a gyermekkel nem él egy háztartásban. A szülő nyilatkozatának hiányában elfogadható a szülő lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított hatósági bizonyítvány a különélésről. Gyakorlati példa: Makk Marci 2016. május 12-én betöltötte 18. életévét. 2016. június 10-én a kormányablaknál kérelmet nyújtott be saját jogú iskoláztatási támogatásra, mint nagykorú középiskolai tanulmányokat folytató személy, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg. A kérelemhez csatolta a tanulói jogviszony igazolását, amely szerint még a középiskola 10. évfolyamára jár, ezen kívül még csatolta édesanyja nyilatkozatát, miszerint kisfia nevére kérik a családi pótlékot. Marci nem jogosult saját jogú iskoláztatási támogatásra, mert nem volt gyámság alatt, így a jogosultság feltételeivel nem rendelkezett. 5.4.2 Saját jogú nevelési ellátás Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt. A tartós betegség, súlyos fogyatékosság fennállását első fokon a kormányhivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján szakkérdésként vizsgálja, másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vizsgálja és igazolja. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását - a külön jogszabályban előírtak szerint - igazolták. A saját jogon családi pótlékra jogosult személy elhalálozása esetén az elhalálozás hónapjára az ellátás kifizethető az alábbi sortartás szerint -

az elhunyttal közös háztartásban élő közeli hozzátartozó részére

-

az előzők hiánya esetén az elhunyt tartásra köteles személy részére 21


-

mindezen személyek hiányában az örökös részére.

A kifizetés a halál napjától számított 1 éven belül, örökös esetében a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül van lehetőség. Amennyiben a kérelmező cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, úgy csatolni kell az erről szóló határozat másolatát. Ebben az esetben a gondnok részére a családi pótlék 50%-a vagy 100%-a folyósítható a gondnok által megadott számlaszámra vagy lakcímre. Az ellátás mértéke a gyámhivatali határozatban foglaltak szerint kerül megállapításra és folyósításra. 5.4.3 A családi pótlék iránti kérelem A családi pótlék iránti kérelmet írásban, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója által e célra rendszeresített „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon lehet benyújtani. A családi pótlék iránti kérelem kitöltésére vonatkozó szabályokat az „Igényelbírálás szabályai” című fejezet tartalmazza. 5.5

A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok

5.5.1 A családi pótlék összegei A családi pótlék havi összege a) egygyermekes család esetén 12 200 forint, b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint, c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint, d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint, e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint, f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint, g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint, h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint, i) a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy esetén 20 300 forint, j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, 22


továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 14 800 forint. 5.5.2 A tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekekre (személyekre) vonatkozó szabályok A tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos, 18. év alatti gyermek betegségét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet melléklete szerinti „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az a 18. év alatti gyermek minősül tartósan betegnek, ill. súlyosan fogyatékosnak, aki az ESzCsM rendelet szerinti betegsége, ill. fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki három példányban. Egy példány a szakorvosnál marad, a többi példányt az ellátást igénylőnek kell átadni azzal, hogy egy példányt az igényelbíráló szervhez nyújtson be. Az igazoláson a szakorvos jelzi a legközelebbi – legkorábban 1, legkésőbb 5 év múlva esedékes – felülvizsgálat időpontját, vagy az állapot véglegességének tényét. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták. A tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után nem jár a magasabb összegű családi pótlék állapotjavulás esetén. Ebben az esetben a kezelőorvos a nyomtatvány azon pontját köteles kitölteni, amely az állapotjavulásra vonatkozik. A jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, ha a jogosultsági feltételek egyéb esetben fennállnak. Minderről határozattal is rendelkezni kell. A hatósági igazolvány érvénytelenítéséről és bevonásáról is intézkedni szükséges. A kiállított nyomtatványon szerepelnie kell a kiállító orvos pecsétje és aláírása mellett a kiállító intézmény lécbélyegzőjének is. Fel kell tüntetni a betegség betű és számjele mellett a betegség BNO kódját is. A kérelmező a számára sérelmes igazolás kiállítását követő 15 napon belül kérheti a szakvélemény felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalától. A szakvélemény felülvizsgálatára irányuló eljárást az igényelbíráló szerv is kezdeményezheti. A köznevelési intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig magasabb összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Magasabb összegű családi pótlék megállapítása, illetve folyósítása esetén az igényelbíráló szerv az ügyfélnek a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) 23


Korm. rendelet szerinti a magasabb összegű családi pótlékot megállapító határozattal egyidejűleg hatósági bizonyítványt ad ki, amely utazási kedvezményre jogosít. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos. Az utazási kedvezmény mértéke helyi viszonylatban 100%, helyközi viszonylatban 90% a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy és egy kísérője részére. Fontos, hogy a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy nélkül nem lehet utazni a hatósági bizonyítvánnyal sem. A hatósági bizonyítvány (utazási kártya) hatályosságának lejárta előtti elvesztése, megsemmisülése esetén új bizonyítvány kiállítását külön erre a célra szolgáló formanyomtatványon kérheti az ügyfél. 5.5.3 Figyelembe vétel A családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után a kérelmező már nem jogosult a családi pótlékra. Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni (az ügyfél kérelmére), aki az igénylő háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. A fentiekhez hasonlóan beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, ha őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését a családi pótlékot kérelmező e kérésére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, a továbbiakban évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás. 5.5.4 Egyedülállóság Egyedülállónak az személy minősül, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, ill. házastársától külön él és nincs élettársa. Sokszor okoz problémát, hogy a szülők közös lakásban, de lakáshasználat megosztása mellett élnek, és a kérelmező házastársától külön élő jogcímen nyújt be kérelmet. Egyedülállónak tekinthető-e ebben az esetben? A bevált gyakorlat szerint elfogadható a külön élés abban az esetben, ha a kérelmező igazolni tudja, hogy a váláskezdeményezésre került. Egyéb esetben a gyermek érdekeit figyelembe véve kell, hogy a szülők egyezségre jussanak.

24


Ezen túlmenően a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, vagy gyámot is, aki saját maga, vagy akinek a házastársa, élettársa -

köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,

-

vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

-

megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,

-

nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,

-

időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, ill. az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,

-

a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.

5.5.5 Szüneteltetés, nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetése Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell: -

a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGTmegállapodásban részes állam állampolgárával.

-

az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

Szüneteltetni kell a családi pótlék folyósítását, amennyiben a 18. életévet betöltött személynek rendszeres jövedelme van. Rendszeres jövedelemnek kell tekinteni a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet. A folyósítást a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni, mindaddig, amíg a rendszeres jövedelem fennáll. Gyakorlati példa: A 19 éves Kerekes Péter a 2015/16-os tanévben 11. évfolyamos középiskolás volt. A nyári szünetben kettő hónapig dolgozott a Balaton partján felszolgálóként. A munkabére nettó havi 150 000.-Ft volt, a nyári szünet után a 2016/17-es tanévben is folytatja középiskolai tanulmányait. Osztálytársa szüleinek elmesélte nyári munkáját, akik felhívták a figyelmét, hogy nem is járt volna utána a nyári hónapokra családi pótlék, mert a jövedelme meghaladta a minimálbér összegét. Az édesanyja ezért bement a kormányablakba, hogy segítséget kérjen ezzel kapcsolatban. Mivel Péter két hónapra vállalt munkát, ez nem számít jövedelemnek, így szülei jogosultak voltak utána családi pótlékra. 25


Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett, a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettségét megszegi vagy a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság a) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre, b) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után - a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül - kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál az ellátás szüneteltetését. A szüneteltetést nem kell alkalmazni, ha az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettséget olyan gyermek szegi meg, illetve a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében olyan gyermek mulaszt igazolatlanul, c) akit nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyeztek el, vagy d) aki gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll és javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben helyezték el. A családi pótlék szüneteltetése esetén a kormányhivatal a szüneteltetést elrendelő döntés jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónapra folyósítja utoljára az ellátást. Amennyiben a jogerőre emelkedés hónapja május, június vagy július, a szüneteltetés az augusztus hónapra járó ellátással indul. Előfordul, hogy a gyámhivatal azért nem kezdeményezi a családi pótlék folyósításnak szüneteltetését, mert a család ismeretlen helyen tartózkodik. Erről értesítést küld a kormányhivatal részére. A másik, szintén gyakran előforduló eset, amikor a gyámhivatal arról szerez tudomást, hogy a gyermeket nevelő család külföldön tartózkodik. Erről is értesítés küld a kormányhivatalnak. A kormányhivatal mindkét esetben köteles hivatalból indult eljárás keretében vizsgálni a folyósításhoz szükséges jogosultsági feltételek fennállását. A fővárosi és megyei kormányhivatal a gyámhatóság kezdeményezésére megszünteti a családi pótlék szüneteltetését, ha a Gyvt. 68/A. § (2) bekezdés szerinti felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak száma nem haladta meg a három napot, vagy a gyermek (személy) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma nem haladta meg az ötöt. A kormányhivatal megküldi a szüneteltetést, vagy a szüneteltetés megszüntetését kezdeményező gyámhivatalnak a jogerős döntést. 26


Azt is jelezni köteles, ha a családi pótlékra való jogosult személyében következik be változás, vagy az ellátásra való jogosultság megszűnik. Gyakori, hogy az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének ideje alatt, az érintett gyermek tanulói jogviszonya megszűnik. Ekkor a kormányhivatal a szüneteltetett iskoláztatási támogatás folyósítását határozattal megszünteti. A jogerős megszüntető határozatot a gyámhivatal részére is megküldi. A családi pótlék szüneteltetésének megszüntetése esetén az ellátást első alkalommal a gyámhatóság szüneteltetés megszüntetésére irányuló kezdeményezésében megjelölt hónapra, ennek hiányában a kezdeményezés hónapjára kell ismételten folyósítani. 5.5.6 Természetben történő folyósítás Ha a gyámhatóság a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, a fővárosi és megyei kormányhivatal a gyámhatóság határozatában foglaltak szerint intézkedik az ellátásnak az e célból számára a kincstárnál megnyitott családtámogatási folyószámlára történő utalásáról. A családi pótlékot az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell természetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani. A családi pótlék természetbeni folyósításának „speciális esete" az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése. 5.5.7 Megosztás Általános szabályként ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Kivétel: ha jogerős bírósági döntés alapján a szülők egyenlő időszakban felváltva gondozzák gyermeküket. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet. A családi pótlék megosztása iránti kérelemhez mellékelni kell a jogerős bírósági döntést. (Fontos megjegyezni, hogy az ügyfelek gyakran a kérelem 26. pontját aláírják anélkül, hogy tisztában lennének a megosztás pontos fogalmáról. Ha az ügyintéző a nyomtatvány átvételekor felhívja erre a figyelmet, akkor ennek tisztázása nagyban könnyíti a kérelem feldolgozását az ügyintéző számára. Megosztás esetén a bejelentési kötelezettség mindkét jogosult esetén fennáll.) A jogszabályi feltételek fennállása esetén lehet megosztott a folyósítás, mely csak az utolsó teljes összegű kifizetést követő hónaptól kezdhető meg. 5.5.8 Családi pótlék folyósításáról történő lemondás szabályai -

a lemondás egyoldalú nyilatkozattal történhet, magánokirati formában (együtt élő szülők esetében mindkét szülő aláírása szükséges)

-

nem kell indokolni, visszavonásig érvényes, csak a jövőre nézve van lehetőség a lemondásra

-

a lemondás vonatkozhat a családi pótlék egészére, vagy annak meghatározott részére

-

a lemondás nem érinti a családi kedvezmény érvényesítését 27


-

visszavonás esetén a visszavonás hónapját követő hónap első napjától kell továbbfolyósítani a családi pótlékot.

5.5.9 Kiskorú szülő jogosultsága Kiskorúnak az a szülő tekinthető, aki a kérelem elbírálásának napján még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét. A tizennyolcadik életévét be nem töltött kiskorú házasságkötés révén – ha azt a gyámhivatal engedélyezte – nagykorúvá válik. A tizenhatodik életévét be nem töltött kiskorú gyermekének gyámja van, a gyám jogosult az ellátásra. Amennyiben nem történt gyámkirendelés, akkor a tizenhatodik életévet be nem töltött kiskorú nevében a törvényes képviselője nyújthatja be. Ennek megfelelően a kérelmező a kiskorú szülő marad, de a tizenhatodik életévének betöltéséig a törvényes képviselő részére kell az ellátást folyósítani. 16 életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. Ha a kiskorú gyermekének nincs gyámja, a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú részére kell az ellátást folyósítani. A 16. életévét betöltött kiskorú gyermekének van gyámja, de a gyámmal nem élnek egy háztartásban, akkor is a kiskorú szülő jogosult az ellátásra. 5.5.10 Intézményi elhelyezés Gyermekotthonban nevelt gyermek a gyermekotthonban ideiglenes hatállyal elhelyezettként, illetve nevelésbe vett gyermekként ellátott gyermek. Javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek a javítóintézetben vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett gyermek. Az intézményi jogviszony megszűnéséről – ideértve az intézményi áthelyezést is –, ha az érinti a családi pótlékra jogosult személyt, úgy az intézmény vezetője tizenöt napon belül értesíti a családi pótlékot folyósító szervet. Ha az intézményben elhelyezett gyermek, személy egybefüggően harminc napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, a családi pótlékra jogosult személy a családi pótlék időarányos részét a szülőnek, illetőleg a családi pótlékra saját jogon jogosult személynek készpénzben kifizeti. A gyermekotthonban elhelyezett gyermek három hónapot egybefüggően, engedély nélkül van távol a kijelölt gondozási helyétől, a családi pótlék folyósítását fel kell függeszteni. Ha a gyermek visszatér az intézménybe, a felfüggesztés időtartamára járó ellátást utólag folyósítani kell.

28


5.5.11 Ellátások utalása, visszaérkezett ellátás kezelése, elévülés A fővárosi és megyei kormányhivatal az ellátást – az anyasági támogatás kivételével - utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig folyósítja. Az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban, -

postai úton (kifizetési utalvánnyal) történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,

-

fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig folyósítja.

Amennyiben a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja nem munkanap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le. Ha augusztus 26-a nem munkanap, a határidő az augusztus 26-át megelőző utolsó munkanapon jár le. A folyósított és át nem vett ellátás ismételt folyósítását az igényelbíráló szerv a jogosult kérelme alapján, - ha a folyósítás sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza - az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos költségek legfeljebb jogszabályban meghatározott mértékének ellátásból történő levonásával teljesíti. Fontos: a folyósított és át nem vett ellátás ismételt folyósítását a jogosultnak kell kérelmezni és a kérelemben meg kell jelölni, hogy miért volt sikertelen a folyósítás. Az anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlára vagy kifizetési utalványon kiutalja. A megállapított ellátás folyósítása belföldre forintban, míg EGT- államba a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletben, valamint az annak felhatalmazása alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinációját ellátó igazgatási bizottság által hozott határozatban foglaltak szerint történik. A kifizetés napja és az ellátás folyósításának időpontja alatt a fizetési számlára utalás, illetve a postai utalvány feladásának napját kell érteni. Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást - az anyasági támogatás kivételével - az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. A jogosult halála esetén az esedékes és fel nem vett ellátás azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást követően az ellátásra jogosító gyermekről saját háztartásában gondoskodik. Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított három éven belül járó összeget ki kell fizetni

29


5.6

A családi pótlékban részesülők részére járó leggyakrabban igénybevett kedvezmények

(a kedvezmények igénybe vételének pontos feltételei nélkül) -

személyi jövedelemadó kedvezmény -

gyermekszámtól függően a személyi jövedelemadó alapja csökken

-

a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy személyi jövedelemadó kedvezménye

-

utazási kedvezmény

-

közgyógyellátásra való jogosultság (tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy, illetve gyermek esetén)

-

útdíjkedvezmény (4 vagy több gyermek esetén)

-

tankönyv-és étkezési támogatás kedvezmény

-

egészségpénztári kedvezmény

5.7

Bejelentési kötelezettség

A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt a folyósító szervnek 15 napon belül, írásban be kell jelenteni: - a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, -

ekkor közölni kell a kikerülés pontos dátumát

- a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését, - a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését, - a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét, -

a jövedelem kifizetésről szóló igazolás benyújtása is szükséges, amely tartalmazza a jövedelem kezdetének időpontját, összegét és kifizetésének időpontját

- az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, -

ekkor azt is szükséges megjelölni, hogy mely országban tartózkodik az ügyfél, az esetleges nemzetközi illetékesség megállapítása végett

- az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését, -

a megszűnés pontos dátuma szükséges, amennyiben az ügyfél házasságot kötött, úgy a házassági anyakönyvi kivonat másolatát is szükséges csatolni

- az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését, - az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását, 30


-

személyazonosító okmány másolata szükséges (amely a megváltozott nevet tartalmazza)

-

számlaszám változása esetén az új számlaszám bejelentése mellett arról is nyilatkozni kell, hogy az ügyfél nevére szól a számla vagy rendelkezési joga van a számla felett

- az Európai Unió tagállamában vagy EGT- tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét, - az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatát. A változások bejelentését minden esetben az ügyfél saját kezű aláírásával kell ellátni. E-mailben küldött változást a kormányhivatal nem tud elfogadni, kivéve, ha mellékletként csatolta az ügyfél az aláírt bejelentést. Fontos megjegyezni, hogy a változások bejelentése esetén nem szükséges kérelem formanyomtatvány kitöltése. 6

GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK

A gyermekgondozási támogatás magába foglalja a gyermekgondozást segítő ellátást, valamint a gyermeknevelési támogatást. Mindkét ellátási forma „alanyi jogon” jár, mégis jogosultsági feltételekhez kötött. A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Fontos szabály, hogy ha a szülők több gyermek után jogosultak a támogatás egyik, vagy mindkét formájára, a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő veheti igénybe. A szülővel esik egy tekintet alá a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően közokirattal igazolja. Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki - rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve - a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a kiemelt ápolási díjnak vagy az emelt összegű ápolási díjnak az összegét, - a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár 31


előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díjat valamint a gyermekgondozási díjat, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát; - olyan gyermek után igényli a támogatást, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el; - előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti. 6.1

Gyermekgondozást segítő ellátás

Ezen ellátási formára jogosult - a szülő, - a gyám, - a kiskorú szülő, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, -

a nagyszülő,

- az örökbefogadó szülő. Az egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülő nem jogosult gyermeknevelési támogatásra! Az ellátás alapesetben a gyermek 3. életévének betöltéséig jár. Ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig állapítható meg. Az ellátás alapesetben a kérelem benyújtásának időpontjától jár, ha a kérelmező a benyújtás időpontjában rendelkezik a jogosultsági feltételekkel. Ha a kérelem késedelmesen kerül benyújtásra, visszamenőleg két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek fennállnak. 6.1.1 A gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelem A gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelmet írásban, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon lehet benyújtani. 6.1.2 Kiskorú szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága Kiskorú: az a szülő, aki a kérelem elbírálásának napján még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét. 32


A kiskorú házasságkötés révén nagykorúvá válik, ha a házasságkötést a gyámhivatal engedélyezte. Amennyiben a gyermek részére gyámkirendelés történt, és a kiskorú szülő még nem töltötte be a 16. életévét, úgy a gyám jogosult az ellátásra. Amennyiben nem történt gyámkirendelés, a tizenhatodik életévet be nem töltött kiskorú nevében a törvényes képviselője nyújthatja be a kérelmet. A kérelmező a kiskorú szülő marad, de a tizenhatodik életévének betöltéséig a törvényes képviselő részére kell az ellátást folyósítani. 16 életévét betöltötte a kiskorú, akkor a szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, akkor a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú részére kell az ellátást folyósítani. A 16. életévét betöltött kiskorú gyermekének van gyámja, de a gyámmal nem élnek egy háztartásban, akkor is a kiskorú szülő részére kell az ellátást folyósítani. Gyakorlati példa: A 17 éves Kiss Ibolya 2016. június 24-én született gyermeke után gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó kérelmet nyújtott be. A benyújtott kérelem szerint élettársként együtt él a nagykorú Nagy Pállal, aki a gyermek vér szerinti szülője. Mivel Nagy Pál nagykorú, Kiss Ibolyával és közös gyermekükkel egyháztartásban élnek, így az újszülött gyermek részére nem rendeltek ki gyámot. A kiskorú édesanya részére a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítható az egyéb feltételek fennállása esetén. 6.1.3 Ikergyermek után folyósított ellátás Ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének a végéig jár az ellátás. A folyósított ellátás időtartama alatt, ha a gyermek tankötelezettsége nem abban az évben kezdődik, amely év augusztus 31-ig a hatodik életévét betölti, a szülő köteles benyújtani az igazolást a tankötelezettség kezdetéről. Ezen igazolással a jogosultság időtartama egy évvel meghosszabbodik. Előfordul, hogy az ikergyermekek tankötelezettségének éve nem egyezik meg. Ekkor is szükséges az igazolás, és az ellátásra való jogosultság szintén meghosszabbodik. Ekkor maximálisan a később tankötelessé váló gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni a tankötelessé válás időpontjaként. Amennyiben az ikergyermekek közül az egyik, vagy mindkét gyermek tartósan beteg, az orvosi igazolás benyújtásával az iker-gyermekgondozást segítő ellátás az igazoláson szereplő, következő felülvizsgálat időpontjáig, maximum a gyermek 10. életévének betöltéséig jár. 6.1.4 Az örökbefogadó szülő jogosultsága A kérelem mellé csatolni kell a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatát. A Cst 20/B §-a speciális eset, tekintettel arra, hogy lehetőséget nyújt az örökbefogadó, vagy örökbe fogadni szándékozó szülő vagy szülők részére gyermekgondozást segítő ellátást igényelni akkor is, ha már az általános szabályok alapján egyáltalán nem, - vagy rövidebb ideig lennének jogosultak az ellátásra. 33


Amennyiben a gyermek a gondozásba történő kihelyezés napját követő hat hónapon belül betölti a 3. életévét, vagy az ikergyermekek tankötelessé válnak (minden év december 31.) a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónapig meghosszabbodik. Például: a gyermek 2016.02.05-én került kihelyezésre, de a 3. életévét 2016.05.08-án tölti be, a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság 2016.08.05-én szűnik meg. Másik eset, amikor a kihelyezés napján a gyermek már betöltötte a 3. életévét, vagy az ikergyermekek tankötelessé váltak, akkor is jogosult az örökbefogadó, vagy örökbe fogadni szándékozó szülő a kihelyezés napjától számított hat hónap időtartamra. Ezek a „kedvezmények” nem érvényesülnek a házastárs gyermekének örökbefogadása, vagy rokoni örökbefogadás esetén. Ebben az esetben az általános szabályok érvényesek. 6.1.5 Nagyszülő jogosultsága A nagyszülő a szülő jogán szerezhet jogosultságot az ellátásra. Nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátásra kizárólag a gyermek szülőjének vér szerinti, illetve örökbefogadó szülője, valamint a vele együtt élő házastársa jogosult. Az alábbi feltételeknek kell megfelelni: - a gyermek az első életévét betöltötte - a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik - a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy egyetértenek a nagyszülő részére történő jogosultság megállapításával - a szülők másik gyermek után nem részesülnek sem egészségbiztosítási ellátásban (CSED, GYED) sem gyermekgondozást segítő ellátásban, vagy gyermeknevelési támogatásban. A kérelemhez csatolni kell a személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya, adókártya másolatát, Ha a gyermek nem együtt élő szülők háztartásában nevelkedik, szükséges a külön élő szülő nyilatkozata is. A külön élő szülő helyett a nyilatkozatot a gyámhatóság pótolhatja. A szülő az egyetértő nyilatkozatot bármikor visszavonhatja. Tekintettel arra, hogy változtak a gyermekgondozást segítő ellátás melletti keresőtevékenység feltételei, napjainkban egyre kevesebb kérelem érkezik nagyszülő részéről. A nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelem írásban, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója által e célra rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be, melyhez csatolni kell a „Nyilatkozat nagyszülői gyes megállapításához” elnevezésű nyilatkozatot.

34


6.1.6 Gyám jogosultsága A gyám által benyújtott kérelemhez a személyes okmányokon kívül csatolni kell a jogerős gyámkirendelő határozatot is. A kérelem adattartalma, illetve a formanyomtatvány megegyezik a szülőnél ismertetett formátummal. Amennyiben a gyámkirendelő határozatban szerepel, hogy a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyám már saját háztartásában nevelte a gyermeket, a kérelem benyújtásától számított, visszamenőleg 2 hónapra az ellátás megállapítható, ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezik, és a gyermek után más személy nem részesült gyermekgondozást segítő ellátásban. Gyakorlati példa: Gyámrendelés 2016.07.20-án történt, de a gyermek 2016.01.10-től van a gyám háztartásában. Az ellátás iránti kérelem 2016.08.24-én került benyújtásra. Ellátásban más személy nem részesült. A gyám az ellátásra 2016.06.01-től jogosult. 6.1.7 Gyermekgondozást segítő ellátás melletti keresőtevékenység A vér szerinti szülő a gyermek fél éves koráig nem, ezt követően időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. A kiskorú szülő gyermekének gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. Az örökbefogadó szülő heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat kereső tevékenységet. Ugyanez az időkorlát érvényes akkor is, ha a munkavégzés az otthonában történik. A nagyszülő a gyermek 3 éves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat kereső tevékenységet, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. 6.1.8 Több gyermek után igénybe vehető ellátás 2014.01.01-től átalakításra került a gyermekek utáni ellátások igénybevételének szabályai. Itt kap jelentőséget, hogy a kérelmen minden háztartásban eltartott gyermeket fel kell tüntetni, meg kell jelölni, hogy mely gyermekek után kéri az ellátást (14. pont), illetve a nyilatkozat egyéb ellátásról (19. pont). A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság legfeljebb két gyermekre állhat fenn. Az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni. A kérelmező már ellátásban részesül a 2014.01.01-ét megelőzően – 2013-ban - született gyermeke után. 2014.01.01-ét követően született gyermekére kérelmet nyújt be. Az újszülött gyermek után nem részesül, és nem is jogosult egészségbiztosítási ellátásra. Ebben az esetben mindkét gyermeke után, havonta gyermekenként jogosult az ellátásra. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a 2014.01.01-ét megelőzően született gyermek tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos.

35


A 2014.01.01-e előtt született ikergyermekekre tekintettel részesül ellátásban a szülő. A jelen kérelemmel a 2014.01.01-e után született gyermekre kéri az ellátást. Természetesen itt is jogosult mindhárom gyermeke után az ellátásra. Ugyanezen szabályok érvényesek akkor is, ha mindkét gyermek 2014.01.01 után – pl: 2015-ben és 2016-ban) született. A szülő gyermekgondozást segítő ellátást kérelmez a 2014.08.01-én született gyermeke után. A kérelem 19. pontjában nyilatkozik, hogy a 2015-ben született gyermeke után gyermekgondozási díjban részesül. Az Ebtv. rendelkezéseit figyelembe véve: ha a szülő a különböző gyermekei jogán gyermekgondozást segítő ellátásra és csecsemőgondozási díjra vagy gyermekgondozási díjra is jogosult, mindkét ellátást igénybe veheti. Fontos szabály, hogy a gyermekgondozást segítő ellátást és a gyermekgondozási díjat ugyanazon szülő veheti igénybe. Speciális eset: Az anya gyermekgondozást segítő ellátásban részesül a 2014.12.20-án és a 2016.01.08-án született gyermeke után. Az ellátás folyósítása a két gyermek után 2016.08.31-ig az anya részére megtörtént. Mindkét gyermekére lemondja a folyósítást 2016.06.23. napjától. Az anya részére jogalap nélküli kifizetés keletkezne, de az apa a 2014-es gyermekre ugyanezen napjától gyermekgondozást segítő ellátást kérelmez, valamint a 2016-os gyermekre gyermekgondozási díjat. Az anya „egyetértő nyilatkozatban” hozzájárul ahhoz, hogy a részére 2016.06.23-tól 2016.08.31ig kifizetett összeg „betudásra kerüljön” az apa részére megállapított ellátás összegébe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az apa részére az ellátásra jogosultság határozattal 2016.06.23-tól kerül megállapításra, de tényleges folyósítás csak 2016.09.01-től történik. A korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáról a folyósító szerv értesíti a választott újabb ellátás megállapítására jogosult szervet. A folyósító szerv a korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozatát megküldi a választott ellátást folyósító szervnek. A határozat tartalmazza azt az összeget, amellyel a választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell, vagyis az anya részére 2016.06.23-tól 2016.08.31-ig milyen nettó összegű gyermekgondozást segítő ellátás került kifizetésre a 2016.01.08-án született gyermekre tekintettel. Erre azért van szükség, mert a Cst. és Ebtv. rendelkezéseit figyelembe véve, az anya részére „jogosulatlanul” kifizetett gyermekgondozást segítő ellátás összege levonható az apa részére folyósított gyermekgondozási díj összegével. 6.1.9 Kérelmező személyében bekövetkező változás szabálya Előfordul, hogy a szülők különválnak, és az a személy, aki a saját háztartásában neveli tovább a gyermeket, kérelmet nyújt be. Például az apa kapta az ellátást, de a továbbiakban az anya kérelmezi az ellátást. Ilyen igénycsere esetén két lehetőség van: 36


- az apa lemond az ellátásról és a fellebbezési jogáról. Ekkor az ellátást határozattal meg kell szüntetni. A határozat jogerőre emelkedése után az anya részére az ellátás folyósíthatóvá válik. - a lemondó nyilatkozat hiányában az anya kérelme alapján hivatalból indult eljárás keretében nyilatkoztatni kell az apát, hogy a gyermek pontos dátum szerint mikor került ki a háztartásából. Az anya részére függő hatályú végzés kiadása válik szükségessé (az ügyintézési határidő 60 napra felfüggesztésre kerül), valamint az anya tájékoztatása szükséges, hogy az ügymenet meggyorsítható az apa lemondó nyilatkozatának beszerzésével. Abban az esetben, ha a nyilatkozat beérkezésére nyitva álló határidő eredménytelenül telik el, az ügyfél részére eljárást megszüntető végzés kerül kiadásra, mely tartalmazza, hogy a végzés jogerőre emelkedését követően hivatalból induló eljárás keretében kerül tisztázásra és eldöntésre, hogy a kérelemben megjelölt gyermek után, a jelenleg ellátásban részesülő személy részére a folyósítás megszüntetésének feltételei fennállnak-e. 6.1.10 Elutasított CSED, GYED iránti kérelem esetén érvényes eljárás Az OEP, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt az ellátás elutasításáról, illetve közli a határozat jogerőre emelkedésének időpontját is. A kormányhivatal hivatalból eljárást indít az ügyfél gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a Cst. 37. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a kérelem benyújtása időpontjának a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni. 6.1.11 Méltányossági gyermekgondozást segítő ellátás jogosultsága A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság vezetője méltányossági jogkörben eljárva - a 27. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot a) megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak; b) megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem gondozható. A kérelem adattartalma, formanyomtatvány megegyezik a szülőnél ismertetett formátummal. A kérelemhez csatolni kell c) az a) esetben a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról

37


d) a b) esetben a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek, betegsége miatt, gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető. A kormányhivatal a beérkezett kérelem és csatolt okmányok alapján - a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy - az eljárást megszünteti (ha a hiánypótlás határideje eredménytelenül telt el.), vagy - méltányossági döntésre az iratanyagot előkészíti és megküldi az ONYF főigazgatójának. Az ONYF főigazgatója által hozott határozatot a kérelmezővel a fővárosi és megyei kormányhivatal közli. A fővárosi és megyei kormányhivatal az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozást segítő ellátás jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozást segítő ellátás - méltányossági alapon történő megállapításának - jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja az ONYF főigazgatóját. 6.1.12 A gyermekgondozást segítő ellátás összege, esedékessége, visszaérkezett ellátás, elévülés A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. A gyermekgondozást segítő ellátás összegéből 10 % nyugdíjjárulék kerül levonásra, így az ellátás folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül. A gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni. Gyakorlati példa: Kő Kata gyermekgondozást segítő ellátásban részesül 2013. augusztus 20-án született gyermeke után. A gyermek egy baleset miatt 2016. július 18-án meghalt. Kő Kata részére ebben az esetben nem a gyermek 3 éves koráig, 2016. augusztus 20-ig jár a gyermekgondozást segítő ellátás, hanem 2016. október 31-ig a Cst. 28§-a alapján. (Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.) Ugyanez a szabály érvényesül, ha a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy az általa nevelt ikergyermekek egyikének halála miatt a Cst. 26. § (2) bekezdése szerinti támogatásra való jogosultságát veszti el. 38


A fővárosi és megyei kormányhivatal az ellátást – az anyasági támogatás kivételével - utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig folyósítja. Az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban, -

postai úton (kifizetési utalvánnyal) történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,

-

fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig folyósítja.

Amennyiben a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja nem munkanap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le. Ha augusztus 26-a nem munkanap, a határidő az augusztus 26-át megelőző utolsó munkanapon jár le. A folyósított, és át nem vett ellátás akkor utalható újra, ha a jogosult írásban kéri, és a folyósítás sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okokra vezethető vissza. Ebben az esetben az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos költségeket le kell vonni, jogszabályban meghatározott mértékben. A megállapított ellátás folyósítása belföldre forintban, míg EGT- államba a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletben, valamint az annak felhatalmazása alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinációját ellátó igazgatási bizottság által hozott határozatban foglaltak szerint történik. A kifizetés napja és az ellátás folyósításának időpontja alatt a fizetési számlára utalás, illetve a postai utalvány feladásának napját kell érteni. Az esedékessé vált, és fel nem vett ellátás az esedékességtől számított egy éven belül felvehető. A jogosult halála esetén az esedékes és fel nem vett ellátás azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást követően az ellátásra jogosító gyermekről saját háztartásában gondoskodik. Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított három éven belül járó összeget ki kell fizetni 6.1.13 Bejelentési kötelezettség Az ellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan adatot, tényt, amely az ellátásra jogosultságát, vagy annak összegét érinti. Köteles bejelenti a gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt - a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését, - ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek féléves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet, 39


- ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 21/A. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik, - ha a gyermekgondozást segítő ellátásra a Cst. 20/B. §-a alapján jogosult személy heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, - ha az ellátásra jogosult a Cst. 27. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesül, - az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését, - az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét, - nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozást segítő ellátás esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában az ellátásra való jogosultság elvesztését vonják maguk után, - az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását, - a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá gyermeknevelési támogatás esetében - ha a háztartásba a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül, - ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 24. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik, valamint - az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét; 6.1.14 Kedvezmények igénybevétele és a szükséges formanyomtatványok A Kérelmező a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelem benyújtásával egy időben a formanyomtatványon kérheti a hatósági bizonyítvány kiállítását a lakóhelye szerinti települési önkormányzat által rendeletben meghatározott utazási kedvezményre való jogosultság igazolása céljából. Ha a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása a jogosultság lejártának időpontja előtt megszűnik, az igényelbíráló szerv a hatósági bizonyítványt visszavonja, és az ONYF Központ a bizonyítvány sorszámát honlapján haladéktalanul közzéteszi. A gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az igazolás kiállítását az ellátásban részesülő vagy részesült személynek kell kérelmezni, formanyomtatványon. 40


Fontos szabály, hogy a munkáltató pontos neve és címe kerüljön feltüntetésre a nyomtatványon. 6.2

Gyermeknevelési támogatás

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő és gyám jogosult, aki a saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. Az ellátás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig, vagy a legidősebb gyermek 18. életévének betöltéséig jár. Az egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülő nem jogosult gyermeknevelési támogatásra! Az ellátás alapesetben a kérelem benyújtásának időpontjától jár, ha a kérelmező a benyújtás időpontjában rendelkezik a jogosultsági feltételekkel. Ha a kérelem késedelmesen kerül benyújtásra, visszamenőleg két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek fennállnak. 6.2.1 A gyermeknevelési támogatás iránti kérelem A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet írásban, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója által e célra rendszeresített „Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására” elnevezésű formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon lehet benyújtani. 6.2.2 Gyermeknevelési támogatás kapcsolata a gyermekgondozást segítő ellátással A benyújtott gyermeknevelési támogatás iránti kérelmét el kell utasítani és a gyermekgondozást segítő ellátást kell továbbra is folyósítani, ha a kérelmező a háztartásában olyan gyermeket nevel, aki után gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult. Abban az esetben, ha az ügyfél gyermeknevelési támogatásban részesül, de a háztartásába olyan korú gyermek kerül, aki után gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult, a gyermeknevelési támogatás folyósítását határozattal, hivatalból meg kell szüntetni, egyben tájékoztatni szükséges, hogy a gyermekgondozást segítő ellátást igényelje meg. 6.2.3 Gyám jogosultsága A gyám által benyújtott kérelemhez a személyes okmányokon kívül csatolni kell a jogerős gyámkirendelő határozatot is. A kérelem adattartalma, illetve a formanyomtatvány megegyezik a szülőnél ismertetett formátummal. Amennyiben a gyámkirendelő határozatban szerepel, hogy a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyám már saját háztartásában nevelte a gyermekeket, a kérelem benyújtásától számított, visszamenőleg 2 hónapra az ellátás megállapítható, ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezik, és a gyermekek után más személy nem részesült gyermeknevelési támogatásban. 41


6.2.4 A gyermeknevelési támogatás és egészségbiztosítási ellátás közötti kapcsolat Az Ebtv. rendelkezéseit figyelembe véve: aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra, és táppénzre, baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. A gyakorlatban: anya gyermeknevelési támogatásban részesül 2016.08.31-ig. A csecsemőgondozási díjra 2016.07.25. napjától jogosult. Ebben az esetben a 2016.07.25 és 2016.08.31 között jogtalanul felvett ellátás összegét nem kell visszafizetni, mert a Cst. és Ebtv. lehetőséget ad arra, hogy a „jogosulatlan” összeg a CSED összegéből levonásra kerüljön. A Kormányhivatal határozattal megszünteti az ellátás folyósítását – melyben szerepel a két ellátás közötti időtartamra kifizetett nettó összegű ellátás -, melyről értesíti az új ellátást folyósító szervet a levonandó összegről. 6.2.5 Gyermeknevelési támogatás melletti keresőtevékenység A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. 6.2.6 A gyermeknevelési támogatás összege, esedékessége, visszaérkezett ellátás A gyermeknevelési támogatás összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A gyermeknevelési támogatás összegéből 10 % nyugdíjjárulék kerül levonásra, így az ellátás folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül. Az esedékesség, valamint a visszaérkezett ellátásokkal kapcsolatos tudnivalók a gyermekgondozást segítő ellátás ide vonatkozó részénél ismertetésre kerültek. EGYÉB TUDNIVALÓK

7 7.1

Főbb alapelvek nemzetközi vonatkozású ügyekben

Az Európai Unió céljaként megfogalmazott négy szabadságelvet - az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlását - az alapító szerződés tartalmazza. A Római Szerződésben a dolgozóknak és az önálló vállalkozóknak, valamint családtagjaiknak biztosított mozgás szabadsága sokat veszítene hatásából, ha e jogok gyakorlása közben ezeknek a személyeknek kockáztatniuk kellene szociális ellátásaikat. Az Európai Unióban a tagállamok szociális védelmi rendszerei nem harmonizáltak, vagyis a jogosultság feltételeiről, az ellátások köréről, azok színvonaláról, illetve a finanszírozási forrásokról, a jogosultság mértékéről a tagállamok szabadon döntenek. A harmonizáció helyett tehát a szociális biztonság területén a koordináció elve érvényesül. 42


Az EGT tagállamaiban a családi ellátások fajtái eltérőek (pl. nem találunk a magyar családi pótlékkal teljesen azonos másik tagállambeli családi ellátás-típust a jogosultsági feltételeket, az összegeket és az ellátás időtartamát, gyakoriságát tekintve), azonban az egyes tagállamok családi ellátásait az uniós rendeletek alkalmazása során, együttesen kell figyelembe venni. Magyar vonatkozásban - a Cst. végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. A családot, mint egészet kell figyelembe venni az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni. A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén általánosan követendő gyakorlat az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni. Alapelv: ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet. 7.2

Jogszabályi háttér

2010. május 1-jével hatályba léptek a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló új uniós rendeletek - a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet -, amelyek közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok (EGT tagállamok; az Európai Unió 27 tagállama és Norvégia, Liechtenstein és Izland) állampolgáraira és ezek családtagjaira. 7.3

Érintett személyi kör

Az uniós rendeletek alkalmazása tekintetében a Cst. alapján két csoport érintett, ezek -

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (Szmtv.) szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személyek, akik az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv- ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolják, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkeznek.

Ennek alapján EGT- állampolgár, valamint EGT- állampolgár harmadik országbeli családtagja biztosítási viszony létesítésétől függetlenül - jogosult lehet családtámogatási ellátásokra, amennyiben 3 hónapot meghaladó tartózkodási joggal és bejelentett lakcímmel rendelkezik, és esetében a Cst. egyéb jogosultsági feltételei is fennállnak. -

az uniós rendeletekben meghatározott körbe tartozó személyek; amely ügyekben a magyar nemzeti szabályozást megelőzően az uniós rendeletek szerinti feltételek vizsgálandók. 43


Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi. Közigazgatási eljárás keretében uniós rendeletek jelölik ki, hogy mely tagállam joga alkalmazandó elsődlegesen a családi ellátások folyósítása tekintetében, mely tagállam köteles folyósítani a családi ellátást az ügyfél részére, nemzeti jogszabályai alapján. Tehát nem az ügyfél döntése határozza meg tehát azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére. Fontos, hogy ezen ügyek esetében önmagában az állampolgárság nem meghatározó (az a tény, hogy valaki magyar állampolgár, önmagában nem jogosít magyar családi ellátásokra). 7.3.1 Jogalapok A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó: -

1. kereső tevékenység helye szerinti tagállam,

-

2. nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,

-

3. lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (tehát mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik. A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé. Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell. Miután megállapította a hatóság, hogy az uniós rendeletek alapján az ő joga alkalmazandó, a következő lépésben meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél megfelel-e a nemzeti jogszabályok feltételeinek, a kérelmezett családi ellátás típusra vonatkozóan. A magyar nemzeti szabályoknak történő megfelelés esetén a jogosultság, illetve a folyósítás tekintetében - a speciális illetékesség szabályait kivéve - az uniós rendeletek alkalmazásával nem érintett családtámogatási ügyekhez képest nincs eltérés. Gyakorlati példa: A szülők gyermekükkel Ausztriába mentek munkavállalás céljából. Mivel nem sikerült elhelyezkedniük, ezért munkanélküli ellátást igényeltek, melyet meg is állapítottak részükre. Ebben az esetben a családi ellátások ügyében Ausztria rendelkezik elsődleges joghatósággal, teát az osztrák családi ellátást folyósító hivatalnak kell fizetni az általa megállapítható családi ellátás teljes összegét. Magyarországon különbözeti kiegészítés igénylésére sincs lehetőség, tekintettel arra, hogy Magyarország területén nem áll fenn biztosítási jogviszony, illetve a gyermek is Ausztriában él életvitelszerűen. 44


7.3.2 Lakóhely meghatározása Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye. Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével: -

az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,

-

a személy helyzete, ideértve:

-

az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,

-

a személy családi állapotát és családi kötelékeit,

-

nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,

-

tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását,

-

az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,

-

adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni. Gyakorlati példa: A házastárs együtt neveli gyermekét. Az anya 2014. december 31-ig magyarországi munkahelyen dolgozott, azonban 2015. január 1. óta nem rendelkezik Magyarország területén biztosítási jogviszonnyal. Házastársa 2014. december 15-től Németország területén végez kereső tevékenységet, s a gyermekkel életvitelszerűen Németországban élnek. A családi ellátások ügyében Németország rendelkezik elsődleges joghatósággal, tehát a német családi ellátást folyósító hivatalnak kell fizetni az általa megállapítható családi ellátás teljes összegét. Magyarországon különbözeti kiegészítés igénylésére sincs lehetőség, tekintettel arra, hogy Magyarország területén nem áll fenn biztosítási jogviszony, illetve a gyermek is Németországban területén él életvitelszerűen. 7.4

Speciális illetékesség

Családi ellátások tekintetében a tagállamok hatóságai közti adatcsere bonyolítása, és az alkalmazandó jog meghatározása a kijelölt kormányhivatal (illetve ONYF) hatáskörébe tartozik. Amennyiben az érintett család esetében az uniós rendeletek szerint a magyar jog alkalmazásának van helye, a családi ellátások közül a gyermekgondozási díj tekintetében az egészségbiztosítási szerv rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. A családi ellátások közül a családi pótlék, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás tekintetében a hatásköri és illetékességi szabályok a következők: 45


Amennyiben a kérelmező, vagy - a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő- családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Családtámogatási Osztály 1., cím: 9023 Győr, Szabolcska M. u. 1/a), egyéb esetben a Budapest Főváros Kormányhivatala (Családtámogatási Főosztály Családtámogatási Osztály 7., cím: 1139 Budapest, Váci út 71) illetékes eljárni. AZ IGÉNYELBÍRÁLÁS SZABÁLYAI

8 8.1

A kérelem és mellékletei, a kitöltés szabályai

Formanyomtatványon előterjesztett kérelem esetén vizsgálni kell, hogy a nyomtatvány valamennyi része olvashatóan és hiánytalanul kitöltésre került-e. (Ha a kormányhivatal az ügyfél részére már folyósít családtámogatási ellátást, az újonnan benyújtott kérelmen a Kérelmezőre vonatkozó adatok közül elegendő csak a jogosultság jogcímét, a kérelmező nevét, születéskori nevét és TAJ számát feltüntetni, amennyiben a többi adat a kormányhivatal rendelkezésére áll és azokban változás nem következett be.) Személyesen megjelenő ügyfél esetében a benyújtott formanyomtatványon feltüntetett kérelmezőre vonatkozó személyi adatokat egyeztetni kell az ügyfél által bemutatott, személyazonosításra alkalmas irattal (személyi igazolvány, személyazonosító igazolvány, kártya típusú gépjárművezetői engedély, útlevél). Amennyiben a kérelmező letelepedett, bevándorolt, menekültként vagy hontalanként elismert személy, csatolni kell a tartózkodás jogcímét igazoló hatósági dokumentum azon részének másolatát, amely alkalmas a jogcím igazolására. Ha az ügyfél nem rendelkezik személyazonosításra alkalmas irattal, akkor annak pótlására fel kell hívni – egyidejűleg tájékoztatni kell arról, hogy amennyiben a megadott időn belül személyazonosításra alkalmas iratot nem mutatja be vagy nem csatolja, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. Az adatok egyeztetésének tényét, és az egyeztetett adatok helyességét az igénylőlapon jelölni szükséges („ki kell pipálni”), és az igénylőlapot az ügyintézőnek is alá kell írnia - igazolva ezzel az egyeztetés megtörténtét. Amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában a gyámhatóság jogerős határozata alapján már örökbe fogadta a gyermeket, aki után az ellátást igényli, abban az esetben a vér szerinti szülő jogcímet kell a jogosultság jogcímeként megjelölni, míg abban az esetben, ha az örökbefogadást a gyámhatóság még nem engedélyezte, de az örökbefogadásra irányuló eljárás már folyamatban van és a gyermeket a leendő örökbefogadó szülőhöz kihelyezték, akkor a jogosultsági jogcímként meg kell jelölni, hogy „saját háztartásomban nevelt gyermeket örökbe kívánom fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van”.

46


Amennyiben a kérelmező nem magyar állampolgár, de Magyarországon él és bevándorlási, letelepedési engedéllyel vagy tartózkodási kártyával, regisztrációs igazolással rendelkező, illetve menekült vagy hontalan, akkor a kérelmen ezt a jogcímet kell az állampolgárság mellé beírnia. Lakcímként azt a címet kell feltüntetni, ahol a kérelmező életvitelszerűen tartózkodik és amely a kérelmező lakcímről kiállított hatósági igazolványában bejelentett lakcímként (lakóhely vagy tartózkodási hely) szerepel. Nem kötelező feltüntetni a telefonszámot illetve az e-mail elérhetőséget, de ezek megadása gyorsíthatja az ügyintézést. Fennálló házasság esetén a házastárs adatait, élettársi kapcsolat esetén az élettárs adatait kell beírni. Amennyiben a kérelmezőnek nincs házastársa vagy élettársa, a mező üresen hagyható vagy áthúzható. Valamennyi saját háztartásban eltartott gyermeket fel kell tüntetni a kérelmen! A „Gyermek családi jogállása” oszlopába a következők közül kell választani és a megfelelő szót beírni: 1) vér szerinti, 2) örökbefogadott, 3) nevelt, 4) gyámolt. A családi pótlék iránti kérelmen a „beszámítás jogcíme” oszlopban: ─

azon gyermeket/gyermekeket kell feltüntetni, akik után a kérelmező már részesül családi pótlékban, ebben az esetben a beszámítás jogcíme oszlopba a „már részesülök” szöveget kell beírni, vagy

─

a kérelmező nem részesül utánuk családi pótlékban, de az új kérelem alapján járó családi pótlék összegének meghatározásánál beszámításra kerülhetnek, ebben az esetben beszámítási jogcímek betűjelét kell beírni.

A gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmeken az összes háztartásban eltartott gyermeket fel kell tüntetni. A gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelmen külön fel kell tüntetni azon gyermek(ek)et, aki(k) után jelen kérelem benyújtásával az ellátás megállapítását kéri. A kérelmen nyilatkozni kell, a kérelmező vagy a másik szülő, vagy más személy igényelt, részesül vagy részesült az ellátás igénylésének időpontjától táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban. Amennyiben a gyermek(ek) közül valaki tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, akkor a betegség igazolására formanyomtatványon kiadott orvosi igazolást kell csatolni. Amennyiben tartós betegségére, súlyos fogyatékosságára tekintettel saját jogán magasabb összegű családi pótlékot, és rendelkezik 18. életéve betöltését megelőző, legalább 67 %-os munkaképesség csökkenést vagy legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást igazoló hatályos szakvéleménnyel, vagy szakhatósági állásfoglalással illetve a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozatával, a kérelméhez ezt csatolnia kell. Cselekvőképtelen, vagy családi pótlék iránti kérelem benyújtása és az ellátás felvétele tekintetében korlátozottan cselekvőképes személy esetében fel kell tüntetni a kérelmező gondnokának nevét és 47


lakcímét. Ebben az esetben a „kérelmező saját kezű aláírása” helyen a nyomtatványt a gondnoknak kell aláírnia! Amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, gyámhatósági nyilvántartásban, illetve a jegyző vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által vezetett szociális nyilvántartásban szereplő adatot nem igazolt, annak a hatóságnak megnevezését és címét is itt kell feltüntetni, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető. A kérelem aláírásával hozzájárulását adja, hogy az itt feltüntetett hatóságot a Kormányhivatal a szükséges adatszolgáltatási kérelemmel megkeresse. A kérelem aláírás helyéhez: Cselekvőképtelen, vagy családi pótlék iránti kérelem benyújtása és az ellátás felvétele tekintetében korlátozottan cselekvőképes személy esetében fel kell tüntetni a kérelmező gondnokának nevét és lakcímét. Ebben az esetben a „kérelmező saját kezű aláírása” helyen a nyomtatványt a gondnoknak kell aláírnia! 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő esetében a „kérelmező saját kezű aláírása” helyen a nyomtatványt a törvényes képviselőnek kell aláírnia! A kitöltött formanyomtatványt az ügyintéző ellenőrzi, és ha valamely adat, nyilatkozat hiányzik, vagy nem került minden szükséges dokumentum becsatolásra, a hiányokat lehetőleg a helyszínen pótolni kell. Ennek hiányában az igényelbíráló szervhez történő beérkezést követően függő hatályú végzés kiadása mellett hiánypótlásra kell felszólítani a kérelmezőt. Ez többletmunkával jár, a kérelmező később jut a támogatás összegéhez. Fontos tehát, hogy a személyesen benyújtott kérelmek a fentiekben leírt feltételeknek megfelelően kerüljenek kitöltésre és átvételre. Ha a kérelmező a személyazonosításra alkalmas okiratot, a lakcímről szóló hatósági igazolványt, a TAJ kártyáját, valamint a jogosító gyermek/ek személyazonosságát igazoló hatósági igazolványát (születési anyakönyvi kivonatát) és TAJ kártyáját bemutatta, és ezt a tényt az átvevő ügyintéző az igénylőlapon rögzítette és aláírásával hitelesítette, úgy ezen okiratok másolatának csatolásától el lehet tekinteni. Amennyiben ahhoz a személyesen megjelenő írásban hozzájárul, legalább egy, a kérelmezőt azonosító érvényes irat másolatát az iratokhoz kell csatolni. Írásbeli hozzájárulás, illetve személyazonosító irat másolatának hiányában az adatellenőrzést legalább egy személyazonosító adat tekintetében az átvevő ügyintézőn kívül az adott szervezeti egység egy másik ügyintézőjének, vagy felülvizsgálójának, vagy vezetőjének is el kell végeznie és ezt az igénylőlapon rögzítenie, és aláírásával hitelesítenie kell. Egyéb iratokat másolatban csatolni kell. Ha a csatolandó iratok eredeti példányban rendelkezésre állnak, de másolatot az ügyfél nem hozott és azt kéri, a másolatot az ügyfélszolgálaton el kell készíteni, vagy az iratot szkennelni kell. Lehetőleg eredeti példányban kerüljön csatolásra a várandósgondozáson való részvételről szóló orvosi igazolás. Amennyiben másolat kerül 48


becsatolásra, úgy szükséges annak hitelességét vizsgálni, illetve a másolatot az ügyfélnek aláírásával el kell látni, mellyel elismeri, hogy a másolat az eredetivel azonos. A kérelem benyújtásakor az ügyféltől személyiségi jogok védelme miatt nem kérhető a várandós anya gondozási könyvének bemutatása. Ha az ügyfél felajánlja, hogy a kérelem mellé a gondozási könyv másolatát nyújtja be mellékletként, akkor viszont a gondozási könyv személyi adatokat tartalmazó részét is szükséges csatolni a kérelemhez. A kérelmet a kérelmezőnek alá kell írnia. Ha a kérelmező nem képes az aláírásra, két tanúnak – a neve, lakcíme és a személyi azonosságát igazoló okmány számának megadásával – kell hitelesíteni a kérelmet. A 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletet ellátó személy nyújtja be. Az eljárásban ügyfél helyett törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja is eljárhat. Ha az ügyfél képviselője ügyvéd, illetve ügygondnok, akkor a képviseleti jogosultságát az ügyintéző köteles megvizsgálni. Ennek során az ügyvédet az ügyvédi meghatalmazás, az ügygondnokot a gondnokrendelésről szóló dokumentum csatolására, bemutatására kell felhívni, ha ez nem történt meg. Amennyiben az ügyfél képviseletét meghatalmazott látja el, a képviseleti jogosultságot szintén meg kell vizsgálni, és írásbeli meghatalmazást kell beszerezni. Amennyiben a meghatalmazást a képviselő nem csatolja vagy az iratokból alaposan lehet következtetni arra, hogy képviselet ellátására nem alkalmas, az ügyfelet fel kell hívni, hogy személyesen járjon el, vagy gondoskodjon képviselet ellátásra alkalmas, írásbeli meghatalmazással rendelkező képviselőről, és erről 8 napon belül értesítse az kormányhivatalt. A kérelmező aláírásának hiányában a kérelmező képviselőjének aláírása csak akkor fogadható el, ha a képviseletre vonatkozó meghatalmazást csatolta és a képviselet a Ket. 40. §-a szerint elfogadható. Amennyiben a kérelmező gondnokság alatt áll – ide nem értve a cselekvőképességet korlátozó gondnokság azon körét, amikor a gondnokolt szociális ellátások igénylésére saját maga jogosult – a kérelmet a gondnoknak kell aláírnia. A gondnokrendelésről szóló határozat másolatát ebben az esetben csatolni kell. Fontos, hogy a kérelemben az ügyfél jelölje be, hogy milyen mellékleteket csatol a kérelemhez. A külföldi állampolgárok esetében az alábbi okmányok szükségesek: - bevándorolt, letelepedett, menekültként, oltalmazottként, vagy hontalanként elismert személyeknél a bevándorlási vagy letelepedési engedély, regisztrációs igazolás, tartózkodási engedély, állandó tartózkodási kártya, nemzeti letelepedési engedély, valamint a tartózkodás jogcímét igazoló határozat vagy másolata, TAJ kártya, illetve lakcímkártya másolata. (szálláshely bejelentő nem fogadható el.)

49


- harmadik országbeli állampolgárok, akik magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás miatt kérelmeznek ellátást, az EU kék kártya, valamint a lakcímkártya másolata - harmadik országbeli állampolgárok, akik részére a munkavállalást hat hónapot meghaladó időtartamra engedélyezték, összevont tartózkodási engedélyt köteles bemutatni. Ezen az engedélyen szerepel a munkáltató neve és címe. A TAJ szám a családtámogatási ügyek nyilvántartás alapja. Ez szolgál arra, hogy ugyanazon személy, ugyanazon gyermekre, azonos ellátásban csak egyszer részesüljön. A jelenlegi nyilvántartási rendszerben a gyermek TAJ száma alapján ellenőrizhető, hogy a gyermek után esetlegesen részesül-e, vagy nyújtott-e be valaki ellátás iránti kérelmet. Aki rendelkezik lakóhellyel és tartózkodási hellyel – mely a lakcímkártyában is szerepel, célszerű feltüntetni az életvitelszerű tartózkodási helyet is az illetékesség megállapításának, valamint az ügyféllel folytatott kommunikáció zavartalansága érdekében. Akinek olyan levelezési címe van, amely nem szerepel a lakcímkártyán, - mert pl. albérlet – szintén célszerű feltüntetni. Sokszor okoz problémát, hogy az ügyfél nem rendelkezik sem lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel. Ilyen esetben lakóhelyként azt a települést kell bejelenteni, ahol szokásosan megtalálható. A nyilvántartásban, valamint a lakcímkártyában a település neve mellett lakcím nélküli bejegyzés szerepel. Budapesti személy esetében a település neve mellé fel kell tüntetni a kerületet is. Követelmény, hogy a települési szintű lakcímkártya, és az ügyfél által megadott cím egyazon településen legyen. Ameddig települési szintű lakcímkártyát a kérelmező nem tud bemutatni, az ellátás részére nem folyósítható. A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a kérelmező a neki megfelelő folyósítási módot választva bankszámlára vagy lakcímére/tartózkodási címére kéri a folyósítást. Amennyiben folyószámlára kéri, feltétel, hogy a megadott bankszámla a saját nevére szól, vagy a számla felett rendelkezési joggal bír. A házastárs/élettárs adatait is fel kell tüntetni, az adatokat szintén igazolni kell. Amennyiben a kérelmező több családtámogatási ellátás megállapítása iránt egyidejűleg nyújt be kérelmet, akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azon iratokat, amelyek több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia. Ha a családtámogatási ellátás megállapítása iránti kérelem benyújtója részére már történik valamilyen családtámogatási ellátás folyósítása, akkor - csak a kérelmező, illetve a gyermek azonosításához szükséges adatot kell az újabb kérelemben feltüntetni abban az esetben, ha a korábban benyújtott kérelemnek a hatóságnál rendelkezésre álló adataiban időközben változás nem történt, és

50


- az újabb kérelem benyújtásakor nem kell bemutatni vagy csatolni a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon iratot, amelyet a korábbi kérelem benyújtásakor bemutattak vagy csatoltak, feltéve, hogy az általa igazolt adat időközben nem változott. A családtámogatási kérelmekkel kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. A kérelmező, vagy házastársa/élettársa a kérelem benyújtásakor az EGT valamely külföldi tagállamában munkaviszonnyal rendelkezik, közölni kell a részes tagállam nevét. A kérelmező vagy házastársa/ élettársa az EGT valamely külföldi tagállamától előzőleg ellátásban részesült, szükséges a „Szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyek családtámogatási ellátásra való jogosultságának megállapításához” elnevezésű nyomtatvány kitöltése is, valamint ha rendelkezésre áll, akkor csatolandó a külföldi államtól kapott határozat másolata is. Szükséges továbbá az ügyfél nyilatkozata arról, hogy pontos dátum szerint mikortól él életvitelszerűen Magyarországon, ha a kérelem benyújtását megelőzően külföldön élt. 8.2

A tanulmányok folytatásának igazolása

A tanulói jogviszony fennállását a tankötelezettség időtartama alatt az ügyfélnek nem kell igazolni. A tankötelezettség megszűnését követően a tanulói jogviszonyra vonatkozó adatokat a kormányhivatal minden tanévben elektronikusan megkapja az Oktatási Hivataltól. Amennyiben az ügyfél, ill. az ügyfél gyermeke a tanulói jogviszonnyal nem rendelkezők között szerepel, akkor az ügyfélnek be kell nyújtani a közoktatási intézmény igazolását, amelyet a kormányhivatal által rendszeresített, „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” nyomtatványon kell megtenni. A nyomtatványt az iskola tölti ki, az ügyfél kérelmére. Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónapra visszamenőleg iskoláztatási támogatás kell folyósítani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a gyermek tanulói jogviszonya 2016. júniusban megszűnt, de 2016. szeptemberben a szülő benyújtja az új igazolást a tanulói jogiszony fennállásáról, az ellátásra való jogosultság 2016. július hónaptól fennáll. A gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát köznevelési intézmény esetén az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon, felsőoktatási intézmény esetén a hallgatói jogviszonyról kiadott igazolással igazolhatja. A jogviszony fennállását a kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 31-ig kell igazolni. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi, vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba. Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése, és a

51


hallgatói jogviszony keletkezése között időszakra, legfeljebb két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe kell venni. A tankötelezettség megszűnését követően a gyermek tizennyolcadik életévének betöltésig nevelési ellátásra való jogosultság megállapításához szükséges csatolni a tankötelezettség megszűnése miatt a gyermek tanulói jogviszonyát megszüntető iskola igazgatója által kiállított igazolást. A tanulói vagy hallgatói jogviszonyfennállásnak igazolására benyújtott, nem magyar nyelven kiállított irat nem hiteles magyar fordítás csatolásával is elfogadható. Az igazolásnak fontos tartalmi eleme a tanuló és az oktatási intézmény adatain kívül a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja, a nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek középsúlyos, vagy súlyos értelmi fogyatékos, siketvak, vagy tankötelezettséget fejlesztő nevelés-oktatásban, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette. Fel kell tüntetni továbbá a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottság nevét, címét a szakértői vélemény keltét és számát is. 8.3

Egyedülállóság igazolása

Házastárs, élettárs tanulmányai esetén az egyedülállóság igazolására a családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a köznevelési, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását. A nyugellátás, rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről, (mely i igazolást minden év február 28-áig kell benyújtani), illetvey a szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását. Vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személyek a kormányhivatal nyilvántartásában szerepelnek, ezért erre vonatkozó igazolás benyújtása nem szükséges. 8.4

Tartós betegség, súlyos fogyatékosság igazolása

Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki három példányban. Egy példány a szakorvosnál marad, a többi példányt az ellátást igénylőnek kell átadni azzal, hogy egy példányt az igényelbíráló szervhez nyújtson be. Az igazoláson a szakorvos jelzi a legközelebbi – legkorábban 1, legkésőbb 5 év múlva esedékes – felülvizsgálat időpontját, vagy az állapot véglegességének tényét. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták. A kiállított nyomtatványon szerepelnie kell a kiállító orvos pecsétje és aláírása mellett a kiállító intézmény lécbélyegzőjének is. Fel kell tüntetni a betegség betű és számjele mellett a betegség 52


BNO kódját, valamint azt is, hogy a betegség az igazolás kiállítását megelőző 2 hónappal is fennállt-e. 8.5

Ügyintézési határidők

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, hivatalbóli eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a magyar hatóság eljárásának megindításához szükséges kérelmet nem magyar hatóságnál lehet benyújtani. Családtámogatási ellátások esetén az általános ügyintézési határidő 21 nap. A hatóság a sommás eljárásban, ha kérelem és mellékletei valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztiázott és nincs ellenérdekű ügyfél, a fenti bekezdésben meghatározott időpontot követően a határozatot azonnal, de legfeljebb nyolc napon belül meghozza, és gondoskodik a döntés közléséről. Ennek keretében - érdemben dönt - a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja - az eljárást megszünteti - az eljárást felfüggeszti, melynek keretében függő hatályú végzést hoz. Fő szabály a függő hatályú végzés esetén, hogy érdemi határozatot kell hozni a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül. Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az ügyet soron kívül kell elintézni. Az adatok vagy iratok iránti belföldi jogsegély kérésre a választ 5 napon belül kell közölni. Hiánypótlási határidőként általában 15 napot, de legfeljebb 45 napot kell biztosítani. Ha családtámogatással összefüggő elsőfokú eljárásban - az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása, - az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége, - a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja kérdését szakkérdésként kell vizsgálni, az ügyintézési határidő negyven nap.

53


A JOGALAP NÉLKÜL IGÉNYBE VETT ELLÁTÁSOK SZABÁLYAI

9 9.1

A visszakövetelésére irányuló eljárás

A családtámogatási ellátások jogalap nélküli igénybevétele két módon valósulhat meg, melyek a következők: - olyan személy veszi igénybe, aki arra nem jogosult, vagy - kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak a részére. A legtöbb jogalap nélküli kifizetés az ügyfél bejelentési kötelezettségének elmulasztása miatt történik. A jogalap nélküli igénybevétel során különbség tehető aszerint, hogy az ellátás felvétele az ügyfélnek felróható, vagy nem. Ha nem róható fel, akkor csak a felvételtől számított harminc napon belül lehet az ellátást visszakövetelni. Ha az ellátás felvétele az ügyfélnek felróható, abban az esetben harminc napon túl is vissza lehet követelni, de ebben az esetben is csak akkor, ha a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb, mint három év telt el, kivéve, ha a követelésre okot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény volt, mert akkor három éven túl is érvényesíthető, egészen a büntethetőség elévüléséig. A vonatkozó jogszabály a szándékos és a gondatlan magatartást is ugyanúgy kezeli. Felróható annak a magatartása, aki tudta, hogy az ellátás nem illeti meg, mégis felvette, és felróható annak is, aki saját gondatlanságából nem tudta, hogy nem jogosultaz ellátásra, de a körülményekből tudnia kellett volna. Visszafizetésre nem csak természetes személyek kötelezhetőek, hanem igényelbíráló szervek (kifizetőhelyek) és egyéb szervek is akkor, ha az ellátás megállapítása, illetve folyósítása mulasztásának vagy valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye. Köteles a mulasztó szerv az ellátást megtéríteni, ha ellátást 30 napon belül visszakövetelni nem lehet. Amennyiben az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért az igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, akkor a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, visszafizetésre kötelezni. Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért az igényelbíráló szervet és az egyéb szervet is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek. Ez azt jelenti, hogy a teljes ellátás követelhető bármelyiküktől. A jogerős visszafizetésre kötelező határozat és fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat. A végrehajtáshoz való jogot a határozat jogerőre emelkedésétől, vagy ha a követelés teljesítésére határidőt tűztek, annak lejártától kell számítani. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art) 164. § (6)-(8) bekezdése kimondja, hogy az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított az elévülés hat hónappal meghosszabbodik. 54


Gyakorlati példa: Amennyiben a visszafizetésre kötelező határozat 2012. március 12-én jogerőre emelkedett, úgy az általános szabályok szerint az elévülési határidő 2016. december 31-én jár le. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, úgy az elévülési idő 6 hónappal meghosszabbodik, tehát a végrehajtás az elévülési idő végéig: 2017. június hónap 30. napjáig folytatható. Ezt követően végrehajtási eljárásnak helye nincs, a tartozást a kormányhivatal nyilvántartásából törölni kell. 9.2

Határozathozatal, fizetési meghagyás kibocsátása

Az a szerv rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a visszafizetésre kötelező határozat kiadására, amelyik a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. 9.3 9.3.1

A tartozás térítésének módjai Önként teljesítés

A visszafizetésre kötelezett személy a hatóság határozata alapján köteles a tartozás megfizetésére. Elsődleges az önkéntes teljesítés a követelés megtérülésére. Főszabály szerint a fizetési határidő a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. naptári nap. Az önként teljesítés elmaradása esetén végrehajtásnak van helye. 9.3.2 Járó ellátásból való levonás Ha a követelést az ügyfél nem fizeti meg a kitűzött határidőig, akkor a jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, akkor a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. Az együtt élő szülők háztartásában élő gyermekre tekintettel folyósított, jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás bármelyik szülő részére folyósított ellátásból levonható. A levonás mértéke a járó ellátás 33%-át nem haladhatja meg. Kevesebbet lehet vonni, többet csak kizárólag az ügyfél kérésére. Lényeges, hogy bármely még folyósított ellátásból levonható a tartozás, tehát például a gyermeknevelési támogatás jogalap nélküli felvétele és visszakövetelése esetében az a még folyósított családi pótlékból megtéríthető, sőt akár az anya családi pótlék tartozása az együttélő házastárs részére folyósított gyermekgondozási segélyből is levonható. Gyakorlati példa: Az ügyfél egyedül neveli gyermekét, egy alkalmazotti keresetből élnek. Jövedelemigazolás alapján nettó fizetése: 87.000.-Ft. Igazolja továbbá kiadásait, miszerint megélhetésre alig marad valami, kb. 24.000.-Ft. A 32.000.-Ft összegű jogalap nélkül felvett összeg térítésére fizetési kedvezményt nyújt be, melynek keretében kéri a járó családi pótlék összegének 20%-os visszatartását a tartozás megtérüléséig. Az ügyet megvizsgálva az ügyfél körülményei megalapozottak a kedvezmény

55


engedélyezéséhez, a térülés ideje nem haladja meg a törvényben meghatározott 12 hónapot, ezért a fizetési könnyítési kérelemnek helyt adó döntésnek van helye. 9.4

Térítés keresetből

Abban az esetben, ha az ügyfél részére nem történik családtámogatási ellátás folyósítása, vagy csak hosszabb idő (12 naptári hónapon túl) térülne meg a követelés a folyósított ellátásból való levonással, akkor az ellátást a kötelezett keresetéből is le lehet vonni. A munkáltató köteles a levonató végzésben foglaltaknak eleget tenni, a kötelezettet a munkabérből történő levonásról értesíteni, és a levont összeget a kormányhivatal részére átutalni. Köteles továbbá a hivatalt értesíteni arról is, ha a levonás akadályba ütközik. (pl. munkaviszony megszűnt, egyéb letiltás terheli a jövedelmet, amely eléri a levonató mértéket) 9.5

Adók módjára behajtás

A jogerős visszafizetésre kötelező határozatban vagy fizetési meghagyásban előírt tartozás adók módjára hajtható be a jogerőt követő 15. naptól. Végrehajtási eljárás akkor indítható, ha a határozat jogerős (tehát végrehajtható), a kötelezettség teljesítési határideje eredménytelenül telt el, és a követelés még nem évült el. A behajtást a kötelezett lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) végzi a kormányhivatal megkeresésére. 9.6

Fizetési kedvezmények

9.6.1 Részletfizetési kérelem, fizetési halasztásra irányuló kérelem A kötelezett a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatban megjelölt tartozás rendezésére a fizetési határidő lejárta előtt kérhet fizetési kedvezményt, amely lehet részletfizetési kérelem vagy halasztás. A fizetési kedvezmény kérésének két oka lehet: - rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőben való teljesítést, vagy - számára aránytalan nehézséget jelentene a fizetési kötelezettség teljesítése. A fizetési kedvezmény alapjául szolgáló körülményeket a kérelmezőnek kell igazolnia a kérelmet alátámasztó dokumentumok csatolásával. A kérelem benyújtásakor célszerű megjelölni, hogy hány havi részletet tud vállalni az ügyfél, illetve halasztás esetén hogy meddig kíván élni e lehetőséggel, figyelemmel arra, hogy főszabály szerint a jogalap nélkül felvett ellátásnak 12 hónapon belül meg kell térülnie. A fizetési kedvezmény tárgyában hozott végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A fizetési kedvezményről való döntés minden esetben az egyedi körülmények alapján történik az ügyfél családi- és anyagi körülményeinek figyelembevételével. Amennyiben az ügyfél a részletfizetés engedélyezése esetén a havi összeg határidőben történő befizetését elmulasztja, 56


tartozása egy összegben esedékessé válik. Fizetési halasztás engedélyezése abban az esetben lehetséges, ha az ügyfélen kívülálló ok lehetetlenné teszi a határidőre történő teljesítést, vagy a teljesítés számára aránytalan nehézséget jelentene. A teljesítés elmaradása a végrehajtási eljárást vonja maga után. 9.7

A tartozás méltányosságból történő elengedés szabályai

A jogalap nélkül felvett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegének méltányosságból való elengedésének két esetét szabályozza a jogszabály: -

szociális helyzet alapján: ha a tartozás megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és behajtási eljárás eredménytelen volt, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban.

Mindkét kérelmet a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet előterjeszteni a visszafizetésre kötelező határozatot hozó hatósághoz, aki az eljárás során közreműködő hatóságként jár el. Ennek keretében – amennyiben ez szükséges – hiánypótlási felhívást bocsáthat ki, illetve rendelkezhet a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, ha annak elbírálására magyar hatóságnak nincs joghatósága, a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, vagy az ügy nem hatósági ügy. Méltányossági kérelmet csak az arra jogosult – a visszafizetésre kötelezett magánszemély, vagy meghatalmazottja - terjeszthet elő. Mindkét esetben a méltányossági kérelmet a döntéshozatalhoz szükséges iratokkal fel kell terjeszteni az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központ Családtámogatási Főosztálya részére, hiszen az ONYF Központ vezetője (főigazgató) rendelkezik döntési jogkörrel. 9.7.1 Csatolandó dokumentumok az ügyfél méltányossági kérelme mellé A jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás átadás-átvétele esetén A kérelemhez csatolni kell az átadás-átvételről szóló magánokirati formában elkészített nyilatkozatot is, mely tartalmazza 1. a fizetésre kötelezett kinek adta át az ellátást (név, lakcím, TAJ-szám) 2. az átadott összeget (egy összegben vagy részletekben megjelölve) 3. az átadott ellátás fajtáját (csp, gyes, gyermektartásdíj, stb.) 4. az átadás időpontját (időpontjait) 5. a nyilatkozat készítésének helyét, időpontját A nyilatkozatot az alábbi formában kell megtenni: 57


1. A kérelem teljes egészében saját kezűleg történő megírása és az átadó/átvevő aláírása, vagy 2. A kérelem más által vagy gépírással történő rögzítése és az átadó/átvevő aláírásán kívül két tanúval történő aláírása. A két tanúnak azonosíthatónak kell lennie. 3. Közjegyzői hitelesítés esetén bármilyen formátumú nyilatkozat. 4. Ügyvédi meghatalmazás esetén ügyvéd által készített és aláírt (ellenjegyzett) nyilatkozat. Gyakorlati példa: A szülők együtt nevelték 16 éves gyermeküket. A családi pótlék folyósítása az apa részére történt 2016. július hóig bezárólag. A házasság megromlását követően az apa 2016. május 10-én elköltözött, s a gyermek kikerülését nem jelentette a folyósító szerv felé, így 2016. június és július hónapokra a családi pótlékot. 2 x 12.200.-Ft összegben jogalap nélkül vett fel. Visszafizetésre kötelező határozat került kiadásra az apa részére, mely ellen fellebbezés nem érkezett, így az első fokon jogerőre emelkedett. Az apa méltányossági kérelmet nyújtott be, melyben arra hivatkozással kérte tartozása elengedését, hogy a felvett ellátás összegét átadta az arra jogosult anya részére. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy méltányosság gyakorlására jogot adó feltételek teljesülnek, mivel a jelzett két havi ellátást az anya megkapta, a jelzett időszakban a folyósító szerv részére családi pótlékot nem folyósított, s egyedülállóként szülőként havi 13.700.-Ft-ra lett volna jogosult. Szociális rászorultságra történő hivatkozás esetén Az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetés veszélyeztetését bizonyító dokumentumokat. Jövedelemigazolást, valamint a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók személyi adataira, jövedelmére vonatkozó nyilatkozatot, igazolást. A visszakövetelt családtámogatási ellátás megfizetése különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban - az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy - magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él, - három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni. A méltányosságból való döntéshez szükség van a kötelezett által – fent részletezett dokumentumokon kívül a végrehajtást végző – Nemzeti Adó- és Vámhivatal - hivatalos értesítésére a végrehajtási eljárás eredménytelenségéről, illetve a kérelmező körülményeiről. Ennek beszerzése a kormányhivatalok feladata. Ennek keretében a kormányhivatal elindítja a behajtási eljárást, melynek keretében az állami adóhatóság (NAV) azt vizsgálja, hogy a kérelmezőnek van-e olyan ingó- vagy ingatlan vagyona, illetőleg részesül-e olyan ellátásban, rendszeres jövedelemben, amelyből a tartozás összege kiegyenlíthető. 58


9.8

Egyéb méltányossági ügyek

A családtámogatási ellátások megállapítására a jogosultsági feltételek hiányában vagy késedelmes kérelem benyújtás esetén a jogszabály adta lehetőségnél korábbi időszakra visszamenőlegesen, méltányosság nem gyakorolható. 10 ADATVÉDELEM Az igényelbíráló szerv - ideértve a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság vezetőjét is a méltányossági jogkörének gyakorlása során - természetes személyről adatokat a családtámogatási ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából TAJ számon - tart nyilván. A fentiekben felsorolt célokra alábbi személyes adatok tarthatók nyilván: - a jogosult, az ellátásra jogosító gyermek, továbbá a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának természetes személyazonosító adatai; - a jogosult állampolgárságára, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállására vonatkozó adat; - a jogosult családi állapotára, élettársi kapcsolatára vonatkozó adat; - az ellátásra jogosító gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyára vonatkozó adat; - a jogosult, a jogosult házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa és az ellátásra jogosító gyermek lakó-, illetőleg tartózkodási helyére vonatkozó adat; - a jogosult fizetési számlaszámára vonatkozó adat; - a jogosult, a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának, továbbá a nagykorú gyermek jövedelmére vonatkozó adat; - az ellátásra jogosító gyermek tartós betegségére, súlyos fogyatékosságára vonatkozó adat; - a magasabb összegű családi pótlékban részesülő, 18. életévét betöltött jogosult munkaképesség-csökkenése, illetve egészségkárosodása mértékére vonatkozó adat. Az adatkezelésre jogosult szerv csak az adott támogatás elbírálásához szükséges adatokat kezelheti. Az igényelbíráló szerv az állami adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében kezelheti a jogosult adóazonosító jelét. Ha törvény másként nem rendelkezik, a nyilvántartásból a családtámogatási ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével - a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével - törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. A nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban szereplő adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak. 59


11 FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. 11.1 Jogszabályi háttér A fogyatékossági támogatásról a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény rendelkezik, amely meghatározza a támogatás jogosultság feltételeit, a támogatás megállapításával és folyósításával, illetve a jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatos legfontosabb szabályokat. A törvény végrehajtására kiadott a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet tartalmazza a törvény alkalmazását biztosító rendelkezéseket. Az eljárási szabályokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) tartalmazza, a jogorvoslati eljárás keretében igénybe vehető bírósági eljárás szabályiról a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezik. A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény a Ket. egyes eljárási szabályainak módosítása mellett több új közigazgatási eljárási jogintézményt is bevezetett, melyek 2016. január 1-én léptek hatályba. A módosítások célja az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása volt. 2010. május 1-jével hatályba léptek a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló új uniós rendeletek - a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet -, amelyek közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok (EGT tagállamok; az Európai Unió 27 tagállama és Norvégia, Liechtenstein és Izland) állampolgáraira és ezek családtagjaira Utaló és értelmező rendelkezések találhatók az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben, és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 73/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben. 11.2 A használt fogalmak magyarázata Fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - illetve ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.

60


Rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése. Segédeszköz: a fogyatékos személy fizikai vagy érzékszervi képessége részleges vagy teljes hiányának részleges vagy teljes pótlását szolgáló eszköz. 11.3 A jogosulti kör meghatározása Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos), Látási fogyatékos: - akinek látóélessége megfelelő korrekcióval -

mindkét szemén 5/70,

-

az egyik szemén 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat,

-

az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik; rövidlátás esetén - a fenti látásélesség értékeitől függetlenül - csak az jogosult a fogyatékossági támogatásra, akinek közeli látásélessége Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy

- akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb. A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható. b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy ─

halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy 61


─

halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),

Hallási fogyatékos: Hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek hallásküszöb értéke a beszédfrekvenciákon nyolcvan dB felett van, és ennek következtében a hangzóbeszéd megértésére még segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy - halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy - halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Ez a szóbeli kifejezőkészség terén megnyilvánuló olyan súlyos és végleges zavart jelent, amely a kommunikációt lehetetlenné teszi, és a kifejezésmód zavaraiban vagy a beszéd akusztikus megnyilvánulásának hiányában mutatkozik meg. c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos), Értelmi fogyatékosnak az a személy, aki - önellátásra képtelen, ezért állandó ápolásra szorul, beszéde nem alakult ki vagy tagolatlan, tartalom nélküli, s mindezek következtében a mindennapi élet szintjén csak kis mértékben képezhető, és élete más személy állandó segítsége nélkül veszélybe kerülne (IQ pontja 0-19 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van. BNO szerinti besorolása: F 73.), vagy - a hétköznapi élet elemi cselekményei területén másokra van utalva, mivel az általános értelmi képessége az adott korosztályú népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, s amely miatt az önálló élet vezetése jelentősen akadályozott (IQ pontja: 20-49 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van és standard deviációja 15. BNO szerinti besorolása: F 71-F 72.). d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,(autista) Autista: IQ értékétől függetlenül autistának kell tekinteni azt a személyt, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómia-tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos (BNO szerinti besorolása: F 84.0-F 84.9). 62


e) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos), Mozgásszervi fogyatékos: Mozgásszervi fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt, akinek a mozgásrendszer károsodása vagy funkciózavara miatt a helyváltoztatása az alább felsorolt segédeszközök állandó és szükségszerű használatát igényli: - végtag protézisek 

alsó végtag protézisek (egy végtagra) o lábszárcsonkra, o combcsonkra, o csípőízületi csonkra, o alsó végtag fejlődési rendellenességeire,



felső végtag protézisek (mindkét végtagra) o alkarcsonkra, o felkarcsonkra, o vállcsonkra,



felső végtag protézisek (egy végtagra) o alkarcsonkra, o felkarcsonkra, o vállcsonkra, feltéve, hogy a másik felső végtag is olyan mértékben bénult, csonkolt vagy deformált, hogy az a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozza;

- ortézisek 

alsó végtag ortézisek (mindkét végtagra) o alsó végtag izomzatának bénulása esetén dinamikus rögzítéssel ortézisek, o járógépek,



felső végtag ortézisek (mindkét végtagra) o felső végtag izomzatának bénulása esetén,



egy alsó és egy felső végtag ortézis, 63




egy felső végtag ortézis, feltéve, hogy a másik felső végtag is olyan mértékben bénult, csonkolt vagy deformált, hogy az a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozza,



egy végtag ortézis és gyógyászati segédeszköznek minősülő gerinc ortézis;

- személyes mozgás nem testen viselt segédeszközei  egy karral működtetett járóeszközök o hónalj- és könyökmankók, abban az esetben, ha a kérelmező protézis vagy ortézis állandó használatára az állapotából következően nem képes, o könyökmankók, abban az esetben, ha a kérelmezőnek mindkét alsó végtag bénulása, illetve azok súlyos deformitása, vagy a végtagok egymástól eltérő rövidülése miatt nehéz ortopéd cipőt kell viselnie, amennyiben a végtagok súlyos sérülése a végtag térfogat, és ezáltal az izomerő jelentős csökkenését okozza,  kerekesszékek (ideértve az olyan helyváltoztatást szolgáló eszközt is, amely valamilyen életfunkciót fenntartó készülékhez kötött) o kézi meghajtású, o elektromos kerekesszék. Mozgásszervi fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt is, akinek a) mindkét felső végtagja a manipulációs képességet olyan jelentős mértékben korlátozóan bénult, csonkolt, deformált vagy torzult, amely önmagában vagy műtéti korrekcióval alkalmas lehet alapfunkciók elvégzésére, de a felső végtag protézis használata esetén e funkciók ellátására már nem lenne képes; b) legalább két végtagra vagy egy végtagra és a törzsre kiterjedő tartós ízületi, illetve izommerevsége, bénulása, vagy csont-, illetve ízületi deformitása van, amennyiben ez az állapot a mozgást vagy az érintett testrészek használatát súlyos mértékben akadályozza; c) túlmozgással együttjáró súlyos mozgáskoordinációs zavara a járást vagy a motoros képességeket jelentős mértékben akadályozza. f) az a)-e) és h) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos), g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) és h) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos), h) állapota kromoszóma-rendellenesség minősíthető,

miatt

súlyosnak

vagy

középsúlyosnak

64


Kromoszóma- rendellenesség: Kromoszóma-rendellenességgel élőnek kell tekinteni azt a személyt, aki az autoszómák vagy nemi kromoszómák teljes egészének vagy azok egy részletének többletével vagy hiányával született, és ebből adódóan állapota súlyos vagy középsúlyos. és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. A fogyatékossági támogatás megállapítása szempontjából a súlyos fogyatékosság akkor minősül tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll. Jogosult továbbá az aki a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, valamint b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek jogosulti körébe tartozó, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel; c) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgár, amennyiben a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel és rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel; d) az összevont engedéllyel rendelkező, Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár. A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra ha: a) vakok személyi járadékában részesül, b) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy c) utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. 65


11.4 A fogyatékossági támogatás mértéke A fogyatékossági támogatás havi összege 2016. január 1-jétől a) 20 652 forint – kizárólag hallási fogyatékosság esetén, és ha a látási, értelmi, autista, mozgásszervi, kromoszóma-rendellenessége fenn áll, de a kérelmező önkiszolgálási képessége nem hiányzik. b) 25 418 forint ─

halmozottan fogyatékos

─

látási, értelmi, autista, mozgásszervi fogyatékos, kromoszómarendellenessége fenn áll, és a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.

A fogyatékossági támogatás összegét 2014. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell, az újonnan megállapításra kerülő fogyatékossági támogatást pedig ugyanilyen emelt összegben kell megállapítani. 11.5 Fogyatékossági támogatás folyósításának szüneteltetése, megszűnése Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha a) a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn; b) a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja. Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem a) az Európai Unió tagállama, b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, vagy c) olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, távolléte alatt az ellátás szünetel. Ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.

66


11.6 A fogyatékossági támogatásra való jogosultság vizsgálata 11.6.1 Kérelem benyújtása A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban, abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti. A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon a fővárosi és megyei kormányhivatalnál vagy a kormányablaknál kell előterjeszteni. A fogyatékossági támogatás iránti ügyben - a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével - a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal jár el. Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére is kiterjed. 11.6.2 Szükséges dokumentumok Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására - az orvosi beutalón megjelölt fogyatékosságomra tekintettel – jelöléssel. A fogyatékossági támogatást igénylő személy a természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy az arról készült másolat csatolásával igazolja. A kormányhivatal az ellátás megállapítása esetén, (amennyiben a kérelmező lakcímre kérte a folyósítást) csak a bejelentett lakcímre, tartózkodási helyre, banki utalás esetén olyan bankszámlára teljesít kifizetést, melyen a kérelmező tulajdonosi, vagy rendelkezési joggal bír. Ez a banki szerződés, vagy a bankszámla kivonat fejlécének másolatával igazolható. Ha a kérelmező cselekvő képességet érintő gondnokság alatt áll, mellékelni kell a gondnok kirendelő határozat fénymásolatát. A kérelem nyomtatvány jognyilatkozatot is tartalmaz, így az csak a kérelmező, vagy gondnokság esetén a gondnok aláírásával érvényesíthető. A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt. Az orvosi beutalóban a háziorvos a) nyilatkozik arról, hogy a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció a súlyosan fogyatékos állapot minősítésére alkalmas-e, b) jelöli a vizsgálandó fogyatékosság jellegét (autista, értelmi, hallási, mozgásszervi, látási, kromoszóma-rendellenessége fenn áll) c) véleményt ad a kérelmező önálló életvitelre való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez d) nyilatkozik arról, hogy ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni. 67


Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a minősítéséhez szükséges iratokkal, a súlyos fogyatékosság minősítésének előkészítése érdekében a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről. Az eljáró kormányhivatal a pontatlanul vagy hiányosan kitöltött, igazolások, illetve az orvosi dokumentáció nélkül benyújtott kérelem esetén a kérelmezőt tizenöt napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel. A minden szükséges igazolást, dokumentációt tartalmazó kérelem beérkezését követően a kormányhivatal a háziorvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot alátámasztó orvosi dokumentációt megküldi a kormányhivatal illetékes szervének minősítés céljából. Fontos: A fogyatékossági támogatás kérelem átvételénél figyelni kell, hogy a kitöltés teljes körű legyen, valamint az arra jogosult aláírásával legyen ellátva. Az orvosi beutaló esetén legyen jelölve a fogyatékosság jellege, mivel ennek hiányában minősítésre nem alkalmas. Halmozott fogyatékosság esetén, nem elegendő a „halmozott” jelölés, meg kell határozni, hogy mely fogyatékosságokból áll a halmozottság ténye. A csatolt orvosi dokumentáció, olyan szakorvos, szakrendelés, kórházi osztály által kiadott legyen, mely a beutalón jelölt fogyatékosságot hivatott alátámasztani. 11.7 Fogyatékosság minősítése Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a kormányhivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján a) a súlyos fogyatékosság fennállása, b) az önkiszolgálási képesség, c) a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége, d) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja kérdését szakkérdésként vizsgálja. A kérelmező a súlyos fogyatékosság minősítése céljából személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívás ellenére nem jelenik meg, a kormányhivatal az eljárást megszüntetheti. Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a szakkérdés vizsgálatára, a kormányhivatal a kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be vagy személyes vizsgálatot végez.

68


Ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a kormányhivatal a vizsgálatot - a háziorvos javaslatától függően - a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a kormányhivatal székhelyén, telephelyén végzi el. A fogyatékossági támogatás megállapítása szempontjából a súlyos fogyatékosság akkor minősül tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll. A fogyatékosság megállapításához, önálló életvitelre az a személy nem képes, aki a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen. Az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül - a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem közlekedni. 11.8 Fogyatékossági támogatás megállapítása Amennyiben a szakértői szerv megállapítja a súlyos fogyatékosságot, a jogosultság vizsgálata válik szükségessé. A jogosulti kör meghatározásánál kimondásra került, hogy nem jogosult fogyatékossági támogatásra az aki, a) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy b) utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. A magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságáról lemond. A kormányhivatal a kérelmező bejelentése, nyilatkozata alapján intézkedik a magasabb összegű családi pótlék folyósításának megszüntetéséről.

69


A fogyatékossági támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg azzal, hogy a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapításának és a magasabb összegű családi pótlék megszüntetésének időpontja közötti időtartamra a két ellátás közötti különbözet összegét egy összegben kell kifizetni a kérelmező számára. A különbözet kiutalására a fogyatékossági támogatás folyósításának megkezdésével egyidejűleg kerül sor. Példa:. Magasabb összegű fogyatékossági támogatás kerül megállapításra egy olyan kérelmezőnek, aki saját jogán magasabb összegű családi pótlékban részesül (20.300.-Ft.). Nyilatkozata alapján kéri a magasabb összegű családi pótlék megszüntetését, és a magasabb összegű (25.418.-Ft) fogyatékossági támogatás folyósítását. A kérelem benyújtása, valamint a megállapítása közötti hónapokra a kérelmezőt megilleti a két ellátás közötti (jelen esetben havi 5.118.-Ft.) különbözet, melyet az ellátás folyósításával egyidejűleg utal ki a kormányhivatal. 11.9 Döntéshozatal A fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a határozat a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza a fennálló súlyos fogyatékosság mértékének besorolását is. A fogyatékossági támogatással kapcsolatos döntéshozatal során a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel rögzíthető. 11.10 Jogorvoslat A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni az első fokon eljáró fővárosi/megyei kormányhivatalnál. A fellebbezést az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja bírálja el. Az eljárás illetékmentes. 11.11 A felülvizsgálatra vonatkozó szabályok A súlyosan fogyatékos állapotot a szakkérdés vizsgálatakor meghatározott időpontban felül kell vizsgálni, kivéve, ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges. Ha a felülvizsgálat a nyilvántartás adatai alapján esedékessé válik, erről a kormányhivatal értesíti a jogosultat. A felülvizsgálat esedékességéről szóló értesítésben a kormányhivatal - határidő megjelölésével - felhívja a jogosultat, hogy a felülvizsgálathoz szükséges orvosi dokumentációt küldje meg részére. Ha a felülvizsgálat szerint a súlyosan fogyatékos állapot továbbra is változatlanul fennáll, a fogyatékossági támogatást tovább kell folyósítani. Ha a felülvizsgálat állapotváltozást állapít meg, akkor a kormányhivatal dönt az ellátás mértékének módosításáról. Ha a kormányhivatal a felülvizsgálat során a jogosult állapotában, illetve önkiszolgálási képességében a fogyatékossági támogatás mértékét befolyásoló 70


a) rosszabbodást állapít meg, úgy számára a magasabb ellátási összeget annak a hónapnak az első napjától kell megállapítani és folyósítani, amelyben a felülvizsgálatra sor került, b) javulást állapít meg, úgy számára az alacsonyabb ellátási összeget az állapotjavulás megállapítását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani. Ha a súlyosan fogyatékos állapot már nem áll fenn, a fogyatékossági támogatást a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell megszüntetni. A fogyatékossági támogatást meg kell szüntetni abban az esetben is, ha a jogosult a felülvizsgálatról szóló értesítésben foglaltaknak nem tesz eleget, illetve felülvizsgálata céljából nem jelenik meg. Ilyen esetben az ellátást a mulasztást követő hónap első napjától kell megszüntetni. 11.12 Saját hatáskörben indított felülvizsgálat A kormányhivatal soron kívüli felülvizsgálatot indít, ha tudomására jut, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülő személy a támogatást jogalap nélkül veszi igénybe. A kérelmezőt értesíti az eljárás megindításáról, egyben hiánypótlásra szólítja fel (orvosi beutaló, orvosi dokumentáció), tájékoztatja a hiánypótlás elmulasztásának, valamint a felülvizsgálat meghiúsításának következményeiről. 11.13 Állapotrosszabbodás kérelemre A jogosult állapotrosszabbodásra hivatkozással - a felülvizsgálat határozatban meghatározott időpontja előtt - maga is kezdeményezheti felülvizsgálatát. 11.13.1

Szükséges dokumentumok

Kérelem –állapotrosszabbodás miatt-, vagy a - fogyatékossági támogatás magasabb mértékére történő módosítása érdekében - jelöléssel-, háziorvosi beutaló, az előző kérelem elbírálását követő orvosi dokumentáció. Ha a kormányhivatal a magasabb összegű ellátás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül azért utasítja el, mert a kérelmező állapotában a fogyatékossági támogatás mértékének megváltozását indokoló rosszabbodás nem következett be, az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül előterjesztett újabb kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha a fogyatékosság jellege szerinti orvosi igazolás megfelelően tanúsítja, hogy a kérelmező állapota az elutasítás óta rosszabbodott. Egyéb esetben - a jogszabályváltozás esetét kivéve - a magasabb összegű ellátás iránti kérelmet el kell utasítani. 11.14 Hatáskör A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul. A fogyatékossági támogatás megállapítása a fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik. 71


11.15 Eljárási szabályok Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként - a jogszabályváltozás esetét kivéve - a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Az általános ügyintézési határidő 21 nap, ennél hosszabb határidőt 2016. január 1-től kizárólag törvény határozhat meg. A hatósági eljárások egyszerűsítése érdekében vezette be a jogalkotó az ún. sommás eljárást. A sommás eljárás definiálásával a Ket. főszabállyá teszi a kérelemre induló eljárásokban az azonnali, de legfeljebb nyolc napon belül történő döntéshozatalt. A kérelemre induló eljárás akkor lehet sommás, ha a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott. Ha a hatóság megállapítja, hogy fenti feltételek valamelyike nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi. Ebben az esetben 8 napon belül a hatóság függő hatályú végzést hoz, melyben közli a határnapot, amely időpontig az ügyében döntés születik. A fővárosi és megyei kormányhivatal az eljárásában a súlyosan fogyatékos állapotot szakkérdésként vizsgálja. Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye korábban nem állapította meg, az elsőfokú eljárásban az ügyintézési határidő negyven nap. 11.16 Vakok személyi járadékában részesülőkre vonatkozó szabályok 2001. június 30-ig az erősen látáscsökkent vagy vak személy részére a vakok személyi járadékát állapították meg, ezt a fajta ellátást azonban 2001. július 1-jétől új jogosult részére már nem lehet megállapítani. A vakok személyi járadékát 2003. március 1-jétől a kormányhivatal havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig változatlan feltételekkel folyósítja. A vakok személyi járadékának összege 2016. január 1-től 17.116.-Ft., melyet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell. A járadékban részesített személy köteles a lakcímében bekövetkezett változást, illetőleg a járadék folyósításának megszüntetését előidéző okot a kormányhivatalnak 15 napon belül bejelenteni. A járadék folyósításának megszüntetése a kormányhivatal hatáskörébe tartozik. A határozatban fel kell tüntetni a megszüntetés időpontját.

72


Ha a járadékban részesített vak személy nem jelenti be a körülményeiben bekövetkezett olyan változást, amely a járadék folyósításának megszüntetését idézheti elő, a kormányhivatal őt a jogtalanul felvett járadék visszafizetésére kötelezi. A vakok személyi járadékában részesülő személy, amennyiben 18. életévét betöltötte, a járadék helyett kérheti, a fogyatékossági támogatás megállapítását. Ha a vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy fogyatékossági támogatásra tart igényt, őt a fogyatékossági támogatás a vakok személyi járadékának megszüntetését követően a) alacsonyabb (jelenleg 20.652.-Ft) összegben illeti meg, ha önkiszolgálási képességének vizsgálatát nem kéri. Ebben az esetben a természetes személyazonosító adatok igazolására szolgáló irat másolatán túl a kérelem benyújtására van szükség, melyen jelölni kell, hogy a vakok személyi járadékára jogosultként az alacsonyabb mértékű fogyatékossági támogatás megállapítását kéri a kérelmező. A kormányhivatal ebben az esetben szakkérdés vizsgálata nélkül állapítja meg a kérelmező támogatásra való jogosultságát. Az alacsonyabb összegű fogyatékossági támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg azzal, hogy a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapításának és a vakok személyi járadéka megszüntetésének időpontja közötti időtartamra a két ellátás közötti különbözet összegét egy összegben kell kifizetni a kérelmező számára. A különbözet kiutalására a fogyatékossági támogatás folyósításának megkezdésével egyidejűleg kerül sor. A vakok személyi járadékáról való lemondás következtében fogyatékossági támogatásra jogosult személy felülvizsgálatának időpontjára a vakok személyi járadékát megállapító határozatban meghatározott időpont irányadó. Mivel ehhez az ellátás cseréhez kizárólag a kitöltött, aláírt kérelemre, valamint a személyazonosságot igazoló okmányok másolatára van szükség, sommás eljárásban kerül sor a döntéshozatalra. A döntés rendelkezik a vakok személyi járadékának megszüntetéséről, egyben a fogyatékossági támogatás megállapításáról. b) Magasabb (jelenleg 25.418.-Ft.) összegben illeti meg a fogyatékossági támogatás, ha az önkiszolgálási képességének hiányát megállapítják. A kérelmen jelölni kell, hogy a vakok személyi járadékára jogosultként a magasabb mértékű fogyatékossági támogatás megállapítás megállapítását kéri a kérelmező, csatolni szükséges a természetes személyazonosító adatok igazolására szolgáló irat másolatán túl - a háziorvos által kiállított orvosi beutalót. Az orvosi beutalóban a háziorvos a) feltünteti a kérelmező látási képességének a mértékét, b) véleményt ad a kérelmező önkiszolgálási képességének minősítéséhez, c) nyilatkozik arról, hogy ha az önkiszolgálási képesség megállapításához a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni. 73


A kérelmező önkiszolgálási képességét a kormányhivatal szakkérdésként vizsgálja. A kérelmező önkiszolgálási képességének hiánya esetén a kormányhivatal a támogatás összegét magasabb összegben állapítja meg. E magasabb összeg a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. A különbözet kiutalására a fogyatékossági támogatás magasabb mértéke szerinti összeg folyósításának megkezdésével egyidejűleg kerül sor. A szakkérdés vizsgálata miatt az ügyet nem lehet sommás eljárásban elbírálni, így függő hatályú végzés kiadására kerül sor, melyben a kormányhivatal rendelkezik a sommás eljárás mellőzéséről, valamint közli a határnapot mely időpontig kérelmében döntés születik. 11.17 Bejelentési kötelezettség A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a fővárosi és megyei kormányhivatalt. A jogosult lakcímének a támogatást folyósító szerv illetékességét érintő megváltozása esetén az ellátás folyósítására illetékessé vált kormányhivatal hivatalból intézkedik a fogyatékossági támogatás továbbfolyósításáról. Ha a támogatás a tartózkodási hely szerint került megállapításra és a jogosult az ellátás folyósításának a lakóhely vagy új tartózkodási hely szerinti kormányhivatalhoz történő áttételét kéri, kormányhivatal hivatalból intézkedik a támogatás, járadék folyósításának áttételéről. Amennyiben a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra távozik az Európai Unió tagállamának, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak, illetve annak az államnak a területére, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, az ellátást folyósító kormányhivatal az ügyben keletkezett iratoknak Budapest Főváros Kormányhivatalához történő egyidejű áttételével - a támogatás folyósítását megszünteti. Budapest Főváros Kormányhivatala - a jogosultsági feltételek változatlan fennállása esetén - a fogyatékossági támogatást a magyarországi lakóhely szerinti folyósítás megszüntetését követő hónap első napjától folyósítja. A jogosultnak a három hónapot meghaladó egybefüggő külföldi tartózkodását be kell jelentenie a támogatást folyósító kormányhivatalnak. A fogyatékossági támogatás szüneteltetése esetén a továbbfolyósításra az ügyfél kérelmére kerül sor. Ebben az esetben az ellátást annak a hónapnak az első napjától kell továbbfolyósítani, amelyben az ügyfél visszatér Magyarországra. A fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. 74


11.18 Utazási és adókedvezmény A fogyatékossági támogatás megállapítása esetén a) a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezmény igénybevétele és b) a jogszabályban maghatározott adókedvezmény megállapítása céljából, a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal egyidejűleg hatósági igazolványt kell kiadni. A hatósági igazolvány tartalmazza a jogosult nevét, lakcímét, a kiállítás alapjául szolgáló tényt a fogyatékosság jellegének megjelölésével, a hatósági igazolvány által igazolt jogot és az igazolvány hatályát. A hatósági igazolvány a felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos. Ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges, a hatósági igazolványt további 5 éves időtartamra ki kell adni. Igénybe vehető utazási kedvezmények: -

korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel az a vak személy, aki vakok személyi járadékában részesül, az erről szóló igazolás alapján,

-

korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a külön jogszabályban meghatározott okmány alapján;

-

korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel fogyatékos személlyel együtt utazó személy (kísérő);

a vak,

illetve

Vasúti személyszállítás, HÉV, vagy helyközi autóbusz-közlekedés, komp- és révközlekedés igénybevétele estén: -

a jogosult részére a jegy- és bérletkedvezmény mértéke 90%-90%.

-

a kísérő 90%-os mértékű menetjegy kedvezményre jogosult, de bérletkedvezményt nem vehet igénybe.

Helyi közúti és kötöttpályás közlekedés esetén -

a jogosult részére a bérletkedvezmény mértéke100%.

-

a kísérő részére a bérletkedvezmény mértéke 100%.

A kedvezmény igénybevételét a Magyar Államkincstár vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által kiadott sorszámozott igazolvánnyal igazolják. A kedvezmény érvényesítésekor a sorszámozott igazolvány mellé személyi igazolvány vagy egyéb személyazonosságot igazoló okmány felmutatása is megkövetelhető. 75


A fogyatékosságot megállapító szakvélemény alapján további kedvezmények igényelhetőek: -

személyi jövedelemadó kedvezmény

-

gépjárműadó-kedvezmény

-

személygépkocsi szerzési támogatás

-

személygépkocsi átalakítási támogatás

-

parkolási igazolvány

-

akadálymentesítési támogatás

-

ápolási díj

-

emelt összegű ápolási díj.

11.19 A fogyatékossági támogatás folyósítása, finanszírozása A fogyatékossági támogatást a fővárosi és megyei kormányhivatal havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja. A bentlakásos intézményben lakó súlyosan fogyatékos cselekvőképtelen személy ellátását az intézmény vezetőjének kell folyósítani. Az intézmény vezetője a jogosult személy fogyatékossági támogatását az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást. A fogyatékossági támogatás teljes fedezetét a központi költségvetés biztosítja. 11.20 A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése Jogalap nélkül veszi igénybe a fogyatékossági támogatást az a személy, aki a) arra nem jogosult, vagy b) kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. Az, aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozatban kötelezték. A 30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy az ellátás megszűnésétől számított kevesebb, mint három év telt el. Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a fővárosi és megyei kormányhivatal legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg. 76


Aki a jogosult halála esetén a kiutalt fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre határozatban kötelezték. A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő visszafizetésére a fővárosi és megyei kormányhivatal a pénzforgalmi szolgáltatót kötelezi, feltéve hogy a fizetési számla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet. A fizetési számla felett rendelkezésre jogosult más személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét a pénzforgalmi szolgáltató a fővárosi és megyei kormányhivatalnak átadja. A fővárosi és megyei kormányhivatal a követelését - visszafizetésre kötelező határozat kibocsátásával - akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt számlájáról még nem vették fel. A jogerősen megállapított és nem teljesített visszafizetési kötelezettség alapján a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás és annak kamatai - a bankszámlára utalt jogalap nélküli ellátás kivételével - köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. 11.21 Nemzetközi vonatkozású ügyek Fogyatékossági támogatásra jogosult a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, valamint b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek jogosulti körébe tartozó, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel; c) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgár, amennyiben a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel és rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel;

77


d) az összevont engedéllyel rendelkező, Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár. Az itt meghatározott személyek fogyatékossági támogatással kapcsolatos ügyeiben országos határkörrel a Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. A megállapított fogyatékossági támogatás folyósítása a) belföldre forintban, b) külföldre az ellátás kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében történik. 11.22 A nyilvántartásra, adatvédelemre vonatkozó szabályok A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fogyatékossági támogatás ügyében másodfokon eljáró hatóság (a továbbiakban együtt: nyilvántartást vezető szerv) a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) a jogosult természetes személyazonosító adatait; b) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült vagy hontalan jogállását; c) a jogosult belföldi lakó és/vagy tartózkodási helyét; d) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat; e) a fogyatékossági támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést; f) a felülvizsgálat időpontját, g) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám). A fogyatékossági támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntés közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásból adatot törvény alapján adatkezelésre jogosult szervnek - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat. A nyilvántartásból a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.

78


A nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak. A nyilvántartást vezető szerv a fogyatékossági támogatással kapcsolatos eljárása során a fogyatékossági támogatást igénylő vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személyre vonatkozóan - a fogyatékossági támogatásra való jogosultság elbírálása, illetve a jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől és a TAJ számmal kapcsolatban adatot kérhet az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervtől. A törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, a nyilvántartást vezető szerv által a törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat. Példa alapján kövessük végig egy kérelem történetét: Ügyfél Béla fogyatékossági támogatás kérelmet nyújt be a kormányhivatalhoz. Az ügyintéző ellenőrzi, hogy minden dokumentum rendelkezésére áll-e ahhoz, hogy a kérelem teljes legyen. - Amennyiben hiányosságot észlel, 15. napos határidővel hiánypótlásra szólítja az ügyfelet, egyben függő hatályú végzéssel értesíti a sommás eljárás mellőzéséről, valamint a határnapról, mely időpontig az ügyében döntés születik. A hiányzó adat, irat beérkezését követően az orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot alátámasztó orvosi dokumentációt megküldi az illetékes kormányhivatal Orvosszakértői Bizottságához a szakkérdés megválaszolása (fogyatékosság minősítése) érdekében. Ha a hiánypótlásnak az ügyfél, határidőn belül nem tesz eleget, a kormányhivatal az eljárást megszünteti - Ha a kérelem teljes, a szakkérdés vizsgálatához szükséges dokumentáció Orvosszakértői Bizottsághoz való megküldéssel egyidejűleg, a kérelmező részére függő hatályú végzés kiadására van szükség, mivel a szakkérdés vizsgálata nélkül ügyét érdemben elbírálni nem lehet. A válasz beérkezése után a hivatal a jogosultsági feltételek megléte esetén az ügyben érdemi döntést hoz.(megállapító, elutasító határozat). Ügyfél Béla esetében a Bizottság megállapította, hogy kromoszóma-rendellenessége fenn áll, önálló életvitelre nem képes, és önkiszolgálási képessége hiányzik. A minősítés alapján a megállapítható ellátás összege 25.418.-Ft. Nevezett nyilatkozata, és a kormányhivatal nyilvántartása alapján azonban megállapításra került, hogy magasabb összegű (23.300.-Ft) családi pótlékban részesül. Mivel e két ellátás együtt nem folyósítható, a kérelem nyomtatványon tett nyilatkozata alapján, a magasabb összegű családi pótlék megszüntetéséről a kormányhivatal intézkedik. A megszüntetést követően kerülhet sor a fogyatékossági támogatás megállapítására. A határozat jogerőre emelkedését követően kerül az ellátás kiutalásra. A kérelem benyújtása, és a megállapító határozat 79


kiadása alatt eltelt időre, a kérelmezőt megilleti a két ellátás közötti különbözet, mely az első utalás alkalmával kerül kifizetésre. Jogorvoslati eljárások kérelem alapján. 12 JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK KÉRELEM ALAPJÁN 12.1 Fellebbezés A családtámogatási és fogyatékossági támogatás tárgyú ügyekben hozott elsőfokú döntések ellen, mint rendes jogorvoslat fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon – az iskoláztatási támogatás folyósítását igazolatlan hiányzás miatt szünetelést elrendelő határozat esetén 8 napon - belül kell benyújtani. A fellebbezés benyújtási határideje a döntés közlésétől számított 15. (illetve 8.) napon telik le azzal, hogy ha a fellebbezést személyesen nyújtják be, a fellebbezési határidő a 15. (illetve 8.) napon telik le, míg postai úton történő benyújtás esetén a fellebbezési határidő megtartottnak tekintendő az igazolt postára adás napjával is. Az elsőfokú fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést minden esetben indokolni kell. A fellebbezési határidőn túl benyújtott fellebbezés esetén az elsőfokú hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ha a fellebbezést elkésetten benyújtó igazolási kérelemmel él, az elsőfokú hatóság döntést hoz az igazolási kérelem ügyében, és továbbítja az Országos Nyugdíjbiztosítási Központhoz, mint fellebbezést elbíráló hatósághoz. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a másodfokú eljárásban az ügyfelet törvényes képviselője illetve más törvényes meghatalmazott is képviselheti, amely azonban nem mentesíti a fellebbezésre jogosultat, hogy a fellebbezést ne személyesen írja alá. Amennyiben az ügyfél nem személyesen jár el, úgy meghatalmazás csatolása szükséges. A meghatalmazás vagy közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt módon fogadható el. A fellebbezési jogról a fellebbezésre jogosult lemondhat. 12.2 Döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. 12.3 Újrafelvételi eljárás Újrafelvételi eljárást az ügyben érintett ügyfél kezdeményezhet kérelem formájában. Feltételei: -

hat hónapnál nem régebben lezárt jogerős határozat

-

az ügyfél által becsatolt olyan tény, adat, bizonyíték amely az ügyfél tudomására nem régebben mint a kérelem benyújtását megelőző 15 napon belül került, de már a jogerősen lezárt határozat meghozatala előtt is megvolt 80


-

az ügy elbírálása szempontjából lényeges

-

az ügyfél számára előnyösebb döntést eredményezett volna.

-

az ügyben bírósági döntés nem született, illetve nincs folyamatban peres eljárás

Az újrafelvételi eljárásban az elsőfokú szerv jár el, dönt az újrafelvételi eljárás indítás feltételinek meglétéről, ezt követően a korábban hozott döntés módosítható, vagy visszavonható és új határozat hozható. Amennyiben az ügyfélre nézve kedvező döntés születik, olyan helyzetbe kell hozni, mintha amilyenbe az eredetileg helyesen meghozott határozattal került volna. Amennyiben az újrafelvételi eljárás indítás törvényi feltételi nincsenek meg az elsőfokú hatóság a kérelmet érdemi elbírálás nélkül az eljárást megszüntető végzésben intézkedik. 12.4 Bírósági felülvizsgálat 12.4.1 Másodfokú döntés ellen A másodfokú döntések ellen a közlést követő 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással kereset benyújtásának van helye, végzés ellen 30 napon belül kérelem nyújtható be. A keresetlevelet illetve a kérelmet az érintett felek benyújthatják főszabályként az elsőfokú hatósághoz, de benyújthatják a másodfokú szervhez, illetve közvetlenül a bírósághoz is, illetve a 2016. július 1-jét követően indult közigazgatási eljárások tekintetében elektronikus úton is. A keresetlevelek elektronikus benyújtása – amely jogi képviselő estében kötelező, természetes személy esetében opcionális –, a kormányhivataloknál erre a célra rendszeresített ÁNYK nyomtatvány alkalmazásával lehetséges. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, az ügyfél azonban kérheti a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését. Ebben az esetben a végrehajtás nem foganatosítható mindaddig, amíg a bíróság a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemről nem dönt. Ezen szabályra tekintettel a kormányhivatal nem kezdheti meg a még folyósított ellátásból történő levonást, illetve nem kell elrendelnie a végrehajtást, ha viszont a végrehajtás elrendelésére és az adóhatóság megkeresésére már sor került, akkor haladéktalanul értesíteni kell az adóhatóságot arról, hogy az ügyfél a végrehajtás felfüggesztését kérte a bíróságtól. Ha a bíróság a felfüggesztés iránti kérelemnek helyt ad, akkor a végrehajtás nem foganatosítható mindaddig, amíg a bíróság döntése jogerőre nem emelkedik. A bíróság döntésének tartalma szerint kell a megkezdett végrehajtást folytatni vagy megszüntetni. 12.4.2 Fizetési meghagyás ellen A megtérítésre kötelezett szerv az ellene kibocsájtott fizetési meghagyással szemben a kézhez vételt követő 30 napon belül bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van.

81


12.4.3 Visszakövetelt családtámogatási ellátás méltányossági eljárásban hozott döntés ellen A méltányossági döntés (méltányossági kérelem elutasítás vagy a tartozás részben történő elengedése) ellen a kézhez vételt követő 30 napon belül bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. 12.4.4 Bírósági döntés ellen A bíróság által hozott döntés ellen további rendes jogorvoslati (fellebbezési) lehetőség nincs. Rendkívüli jogorvoslati lehetőségként a Kúriához benyújtandó felülvizsgálati lehetőség áll rendelkezésre, amelyre a Polgári Perrendtartás szabályai az irányadók. 13 NYOMTATVÁNYOK ÉS ELÉRHETŐSÉGEIK A kérelmeket a fővárosi és megyei kormányhivatalok illetékes szervezeti egysége bírálja el. NYOMTATVÁNYOK https://cst.onyf.hu/hu/nyomtatv%C3%A1nyok.html Anyasági támogatás Kérelem anyasági támogatás megállapítására

https://cst.onyf.hu/hu/nyomtatványok/anyaságitámogatás/44-kérelem-anyasági-támogatásmegállapítására.html

Gyermekgondozást segítő ellátás Kérelem gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására

Igazolás tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekről

Nyilatkozat a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás megállapításához

https://cst.onyf.hu/hu/ellátások/gyermekgondozásisegély/méltányosságból-megállapíthatógyermekgondozási-segély/nyomtatványok.html

https://cst.onyf.hu/hu/nyomtatványok/gyermekgondozásisegély/72-igazolás-tartósan-beteg,-súlyosan-fogyatékosgyermekrõl.html https://cst.onyf.hu/hu/nyomtatványok/gyermekgondozásisegély/71-nyilatkozat-a-nagyszülõi-gyermekgondozásisegély-megállapításához.html

82


Gyermeknevelési támogatás Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására

https://cst.onyf.hu/hu/nyomtatványok/gyermeknevelésitámogatás/69-kérelem-gyermeknevelési-támogatásmegállapítására.html Családi pótlék

Kérelem családi pótlék megállapítására

https://cst.onyf.hu/hu/nyomtatványok/családi-pótlék/49kérelem-családi-pótlék-megállapítására.html

Igazolás SNI gyermek tanulói jogviszonyának megszűnéséről

https://cst.onyf.hu/hu/nyomtatványok/családi-pótlék/75igazolás-sni-gyermek-tanulói-jogviszonyánakmegszűnéséről.html

Igazolás tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekrõl

https://cst.onyf.hu/hu/nyomtatványok/gyermekgondozásisegély/72-igazolás-tartósan-beteg,-súlyosan-fogyatékosgyermekrõl.html

Kérelem családi pótlék megállapítására intézményi elhelyezés esetén

https://cst.onyf.hu/hu/nyomtatványok/családi-pótlék/73kérelem-családi-pótlék-megállapítására-intézményielhelyezés-esetén.html

Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról

https://cst.onyf.hu/hu/nyomtatványok/családi-pótlék/48igazolás-tanulói-jogviszony-fennállásáról.html

Családi ellátás az EGT-tagállamokban E-411_Információ kérés a családi juttatásokra való jogosultságról a családtagok lakhelye szerinti

https://cst.onyf.hu/hu/nyomtatványok/családi-ellátás-azegt-tagállamokban/59-e-411_információ-kérés-a-családijuttatásokra-való-jogosultságról-a-családtagok-lakhelyeszerinti.html

Melléklet a közösségi koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó személyek jogosultságának megállapításához

https://cst.onyf.hu/hu/nyomtatványok/családi-ellátás-azegt-tagállamokban/60-melléklet-a-közösségikoordinációs-rendeletek-hatálya-alá-tartozó-személyekjogosultságának-megállapításához.html

E-401_A család összetételére vonatkozó igazolás a családi juttatások

https://cst.onyf.hu/hu/nyomtatványok/családi-ellátás-azegt-tagállamokban/58-e-401_a-család-összetételére83


odaítélésének alkalmazásához

vonatkozó-igazolás-a-családi-juttatások-odaítélésénekalkalmazásához.html

Fogyatékossági támogatások

Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására

https://cst.onyf.hu/hu/ellátások/fogyatékosságitámogatások/fogyatékossági-támogatás-az-egttagállamokban/nyomtatványok/94-kérelemfogyatékossági-támogatás-megállapítására.html

A tananyagban felhasznált jogszabályok jegyzéke: Cst.

a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

Vhr.

a 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet a Cst. végrehajtásáról

Ket.

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

Pp.

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

Szt.

a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Gyvt.

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

Köznev. tv.

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Felsőokt. tv.

a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

Fot.

a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

Fot. vhr.

a 141/2000. (VIII. 9.) kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól

Szmtv.

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény

uniós a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet, és annak rendeletek végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendelet 84


Nytv.

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

Tbj.

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Ebtv.

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

Csjt.

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

csp

családi pótlék

gyes

gyermekgondozást segítő ellátás

gyet

gyermeknevelési támogatás

gyed

gyermekgondozási díj

csed

csecsemőgondozási díj

EUtagállam

az Európai Unió 27 tagállama

EGTtagállam

az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok (ezek: a 27 EU tagállam és Norvégia, Izland, Liechtenstein)

85

CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK (AT, CSP, GYES, GYET, FOT)

Recommend Documents