Fórumsorozat a vidékfejlesztési feladatokat ellátó Vasi Hegyhát-Rábamente Közhasznú Turisztikai Egyesület szervezet bevezetésére a térségben

Fórumsorozat a vidékfejlesztési feladatokat ellátó Vasi Hegyhát-Rábamente Közhasznú Turisztikai Egyesület szervezet bevezetésére a térségben

című rendezvénysorozat térségi összefoglalója

2015.08.31 – 2015.10.31.

„A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával valósul meg. „

Bevezető

A Vasi Hegyhát-Rábamente Közhasznú Turisztikai Egyesületet 2011. május 27-én hozták létre a Körmend és Vasvár térségében működő turisztikai szolgáltatók, önkormányzatok és civil szervezetek. Céljuk volt, hogy a létrejövő új desztináció (fogadó terület) átgondolt, egységes megjelenítése révén a vendégforgalom növekedjen, és a jelenleg jellemzően átutazó turistákat, a térség kínálatának összekapacsolásával, többnapos itt tartózkodásra ösztönözzék.

2014 februárjában a Vasi Hegyhát-Rábamente Közhasznú Turisztikai Egyesület az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 5/2014. (II.6.) számú közleményében meghatározott Helyi Fejlesztési Stratégiákhoz kapcsolódó tervezési terület előzetes elismerésére vonatkozóan 47 településre jelezte szerveződési szándékát. A tervezési terület iránti kérelmet az irányítóhatóság értékelte és megállapította, hogy a területen átfedések vannak. További egyeztetések következtek, melynek köszönhetően 2015-ben

51

településsel megalakult a Vasi Hegyhát-Rábamente Közhasznú Turisztikai Egyesület LEADER akciócsoport.


Vasi Hegyhát-Rábamente Közhasznú Turisztikai Egyesület térségének bemutatása A Vasi Hegyhát-Rábamente Leader Akciócsoport a Nyugat-dunántúli régióban, Vas megye déli részén helyezkedik el. A tervezési terület 51 települést érint, a Vasvári járás egészét, a Körmendi

statisztikai kistérség területét valamint további négy települést a körmendi járásból.


A terület klasszikus vidéki térség, aprófalvas szerkezetű, melyet még ma is a természetesség jellemez. Sokszínű természeti- és kulturális hagyaték köti össze a számtalan apró települést, s mellettük a két kisváros őrzi a történelmi határvidék számos emlékét. Leader fejlesztés szempontjából Körmend nem tartozik a csoporthoz, így Vasvár az egyedüli város.

A két térség gazdaságilag már nem mutat olyan hasonlóságot, mint ami a turisztikát illeti. Népesség számban is jelentős eltérés mutatkozik közöttük. Körmendi járás népesség száma 26692 fő, míg a vasvári járás népessége 13503 fő. A Kormány 105/2015. (IV. 23.), valamint 106/2015. (IV. 23.) Korm. rendelete a kedvezményezett

települések

és

járások

besorolásáról

alapján

a

vasvári

járás

kedvezményezett+fejlesztendő járás besorolásba tartozik, míg a körmendi járás nem szerepel egyik kategóriában sem.

Körmendi térség tehát gazdaságilag erősebb, ami a két terület munkanélküliségi adataiban is meglátszik: Megnevezés

Alacsony iskolai végzettségűek

25 évnél fiatalabbak

Tartósak

50 éves és idősebbek

aránya, %

Celldömölk 41,3 Körmend 38,2 Kőszeg 33,6 Sárvár 34,5 Szentgotthárd 29,8 Szombathely 32,4 Vasvár 54,9 Megye összesen 36,8 forrás:www.nyugatrmk.hu, 2015. október

Álláskeresési ráta, %

18,2

19,9

25,7

6,4

15

18,1

32,5

5,3

12,2

20,8

31,1

4,8

12,3

23

32,1

4,8

12,5

17,6

36,6

5,1

13,6

23,6

29,4

4,1

16,8

16,2

23,0

10,4

14,3

21,1

29,6

5,0

A két terület különböző gazdasági fejlettsége alapján a közös gazdasági fejlesztési irányok meghatározása nehéz, de fontos feladat. A területek azonossága az aprófalvas településszerkezet, a területekről a fiatalok elvándorlása a megyeszékhely illetve Ausztria felé.


A Vasi Hegyhát-Rábamente térség kitörési pontjai lehetnek a meglévő turisztikai lehetőségek kihasználása, kulturális, természeti örökségének bemutatása, illetve az itt élők helyben való boldogulása helyi vállalkozások, helyi termékek fejlesztése révén. Közös turisztikai adottság a Rába, az összekötő folyó. A vadregényes folyó kanyarogva szeli át a térséget. Ezen szakasza kitűnően alkalmas vízitúrázásra, melyet kiépített kikötők és szíves vendéglátók szolgálnak. A térség környezetét nem rongálta erőszakos iparosítás, így állat – és növényvilága megőrizte gazdagságát és sokszínűségét. Autós, kerékpáros, de akár gyalogos túrázásra is kitűnően alkalmas a terület. A vadregényes, hatalmas erdők és ősi szőlőhegyek felfedezését kijelölt túraútvonalak és tanösvények segítik. Különleges színfolt a Jeli Arborétum, amely egyedülálló havas szépe (rododendron) gyűjteményéről Európa szerte híres. A számtalan kisebb-nagyobb tó (Döröske, Gersekarát, Vasvár, Győrvár, stb.) a strandolás és horgászat mellett a vízi sportoknak is teret enged. A barátságos kis falvak gondosan őrzik a népi építészet fennmaradt emlékeit, a szépen felújított parasztházakban több helyen falusi vendéglátók várják a vendégeket. Tájházak, haranglábak, szőlőhegyi présházak ízelítőt adnak a paraszti kultúra mindennapjaiból. A vidékre jellemző népszokások, mint a farsangi rönkhúzás, a pünkösdölés, májusfa állítása és kitáncolása, az aratóversenyek, a szüreti mulatságok, vagy épp a böllérversenyek mind-mind szórakoztató programok nem csak a helyiek, hanem az ide érkező turisták számára is. A római emlékek (Katonák útja), az Árpádkori templomok, (Alsóújlak, Döröske, Egyházasrádóc, Magyarszecsőd, Vasalja), az országban egyedülálló, fa szerkezetű körtemplom, vagyis Rotunda, (Nádasd) a többszáz éves kastélyok mind virágzó kultúráról árulkodnak. Fontos történelmi események és híres személyiségek emlékét is őrzi a térség: körmendi Batthyány-oratórium, Győrvári csata emlékhelye, Mindszenty József hercegprímás szülőháza, Nagy Gáspár költő sírja szülőfalujában.


A 2007 -2013 programozási időszak kiemelkedő vidékfejlesztési eredményei a térségben A gazdasági különbség meglátszik az előző időszak Leader forrásainak felhasználásában is. A jelenlegi tervezési területen a 2007-2013 programozási időszakban két akciócsoport is jelen volt. A körmendi kistérség és járás települései a Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesülethez, míg Vasvár és a vasvári járás települései a Göcsej-Hegyhát Leader Egyesület területéhez tartoztak. A Göcsej-Hegyhát Leader Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia LEADER fejezetének meghirdetésére 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban került sor. A meghirdetett intézkedésekre a vas megyei, hegyháti településekről beérkező kérelmek közül összesen 78 részesült támogatásban, melyekhez 2009-ben 25.833.793 Ft-ot, 2011-ben 93.116.784 Ft-on, 2013-ban 84.376.946 –Ft-ot kötöttek le. Ezzel szemben a Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület ugyanezen időszakban meghirdetett intézkedéseire összesen 174 kérelem részesült támogatásban, melyekhez 2009-ben 109.847.004 Ft-ot, 2011-ben 335.304.158 Ft-ot, 2013-ban 329.499.945 Ft-on kötöttek le. Látszik tehát, hogy a két terület pénzügyi felvevő képessége nem ugyanakkora. Kérdés, hogy a mostani, a korábbiakhoz képest szűkösebb forrás elosztása hogyan megoldható úgy, hogy az az egész térség számára gazdaságilag hasznos legyen, és minden település úgy érezze, az ő érdekeiket is szolgálja a felhasználás. A Vasi Hegyhát Rábamente területén szereplő 51 településen számtalan remek projekt valósult meg, melyek közül a jelentősebbeket röviden bemutatjuk. Mintaként szolgálhatnak a tervezést illetően és támaszkodhatunk a tapasztalataikra, illetve van, amelyiket egyedisége miatt is érdemes megemlíteni. A támogatások nagy arányban a településeken élők komfortjának növelését célozták, akár meglévő közösségi terek, művelődési házak, templomok felújításával, akár új parkok, vendéglátóhelyek kialakításával. Ezeket többnyire önkormányzatok, vagy a helyben működő civil szervezetek valósították meg. Minden település számára fontos a saját, helyi értékeinek a megmentése. Ezt azonban egy- két pályázó a többiektől eltérő módon is megpróbálta.


A Vasi Hegyhát területéről a következő fejlesztéseket emelnénk ki: Csodaszarva tájpark - Rábahidvég A terület 2 ütemben, 2 támogatási kérelem felhasználásával nyerte el végső formáját. A Csodaszarvas Tájpark a Rába folyó mentén, Rábahídvég határában a 8-as főút mellett fekszik tizenhat hektáros területen. A tájpark optimális természeti tagoltságát egy három hektáros tó, hét hektár legelő, valamint hat hektár erdő teszi tökéletessé. Ez, az itt élő állatok, a területet határoló folyó és a kiszolgáló létesítmények biztosítják, hogy az ide látogatók biztosan megleljék a számukra kedves programokat. Erdei iskola, tájház, nádfedeles és kézzel faragott építmények, tanösvény, őshonos állatpark, nyári nomád tábor és erdei drótkötélpálya teszi élővé a területet. A tájpark szolgáltatásait mindezek mellett a horgásztó és a terület határán hömpölygő Rába saját kikötője egészíti ki. A parkot kiránduló családok és táborozó fiatalok, iskolai osztályok töltik be élettel. A park kihasználtsága nagyfokú, jó példája annak, hogy önerővel, pályázati forrás felhasználásával meg lehet alapozni működő gazdasági tevékenységeket is.

Birkás Pálinka Kft. - Győrvár A Hegyhát hírnevét országos szinten is ismerté tette a Birkás Pálinka Kft. Birkás István a kezdeti bérfőzés mellett az évek során saját pálinka előállításba is kezdett. A minőségi pálinka előállításának elismeréseként idén vilmoskörte pálinkája OMÉK Helyi Termék Díjat nyert. Tevékenységük fejlesztéséhez, az idén már ötödik alkalommal megrendezett Birkás Pálinka Fesztivál megszervezéséhez többek között leader forrást is felhasználtak.

B kategóriás gyermek és ifjúsági szállás – Oszkó 35 fő fogadására alkalmas szállásépületeket alakított ki az oszkói szőlőhegyen a Hegypásztor Kör. A szállás különlegessége, hogy külterületen, szőlőhegyen fekszik, boronafalú présházak szomszédságában. Az áram ellátásáról napkollektorok gondoskodnak, a vizet saját fúrt kút biztosítja. A Hegypásztor Kör területén az itt megpihenők kipróbálhatják a kneipp vizes játszóteret, forgó táplálkozási piramist, végigsétálhatnak a szőlőhegy természeti és épített értékeit

bemutató

tanösvényen,

ismerkedhetnek

a

gyógynövényekkel,

kézműves

foglalkozásokon vehetnek részt. Lelki feltöltődésre pedig a terület végén található kápolna ad megfelelő helyszínt. „A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával valósul meg. „

A körmendi kistérségben az alábbi két projektet emelnénk ki: Hegyhátsáli Csillagvizsgáló Épület kialakítása A projekt a 122/2009. (IX.17) FVM rendelet alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatás pályázati felhívásának keretében, kiemelt hazai és nemzetközi természettudományos helyi attrakciók fejlesztése célterület keretében nyert támogatást. A beruházás tárgya célja: A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány fejlesztése kapcsán egy 200 m2 alapterületű csillagvizsgáló épület került kialakításra. A csillagvizsgáló épületben kapott helyett a vizsgáló torony, előadó terem. Az alapítvány tulajdonában van az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb csillagászati távcsöve, amely a fejlesztésnek köszönhetően ebben az épületben kapott megfelelő helyet. A projekt megvalósulása által olyan intézményi infrastruktúra valósulhatott meg, azon túl, hogy a környék egyik nevezetessége, amely elősegíti a felsőfokú képzést. A csillagvizsgálóhoz kapcsolódva nyári táborokat, kiránduló csoportoknak tudományos ismeretterjesztő előadásokat tartanak.

Hodászi Pálinkafőzde A projekt a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatás pályázati felhívás keretében több támogatási körben került megvalósításra A beruházás tárgya célja: Több fázisban megvalósuló komplex vállalkozás fejlesztési projekt. A fejlesztés tárgya a meglévő főzde épület felújítása, ezzel párhuzamosan kisléptékű infrastúktúra kialakítása. A kistermelői pálinkapalackozó kialakításával nem csak saját kereskedelmi palackozásuk körülményeit tudták javítani, hanem szolgáltatás bővítés is történt, miszerint az őket megkereső „bérfőzető” ügyfelek pálinkáját is le tudják palackozni. A pálinkafőzde látványfőzdeként is funkciónál. Megteremtették a feltételeit a magyar pálinka múltjának, jövőjének bemutatására, így életben tartva a vidéki hagyományokat


A Vasi Hegyhát-Rábamente Közhasznú Turisztikai Egyesület területének fejlesztési elképzelései és lehetőségei Ahhoz, hogy megfogalmazzuk a területünk hét évre szóló vidékfejlesztési céljait ismernünk kell a térség jelenlegi helyzetét és jövőre vonatkozó elképzeléseit, ismernünk kell a helyi szereplők álláspontjait. Ezen helyzetkép felmérése a nyolc alkalmas fórumsorozaton elhangzottak megfelelően tükrözik a terület jelenlegi helyzetét és jövőbeni lehetőségeit. A 2007-2013 programozási időszak III. és IV. tengelyes támogatásai olyan fejlesztéseket eredményeztek, amelyeken a településeken nagy szükség volt és szinte mindegyikén megújult a közösségi alapinfrastruktúra és javult a szolgáltatások minősége. Az ilyen irányú fejlesztések iránt azonban még most is jelentős igény mutatkozik. A Vasi Hegyhát-Rábamente HACS által felhasználható forráskeret 486 200 000 Ft lesz. A rendelkezésre álló fejlesztési forrás tehát rendkívül alacsony, ezért annak hatékony felhasználása fontos. Biztosítani kell a fenntarthatósághoz szükséges feltételeket annak támogatását, de szükségesek az összehangolt fejlesztési tevékenységek. A szerződésben vállalt kötelezettségnek eleget téve fórumsorozatot hirdettünk a Vidékfejlesztési Program ismertetése, és a közös térségi gondolkodás megteremtése érdekében. A fórumok időpontjai és helyszínei a következők voltak: Alsóújlak Csákánydoroszló Oszkó Vasvár Csehimindszent Nádasd Molnaszecsőd Vasvár

Őshonos állatpark Csurgó utca 38. Művelődési Ház Vasút u. 4. Közösségi Ház Molnár Antal u. 4. Városháza Alkotmány u. 1. IKSZT Fő u. 45. Művelődési Ház Vasúti út 7. Művelődési Ház Hősök útja 1. Városháza Alkotmány u. 1.

2015.09.17. 2015.09.22. 2015.09.30. 2015.10.13. 2015.10.16. 2015.10.27. 2015.10.28. 2015.10.30.


A tájékoztatókon a meghívottakkal ismertettük az elfogadott vidékfejlesztési programot, ennek alapján átfogó képet kaphattak a vidékfejlesztési program által kínált lehetőségekről. Megismerhették, hogy a jövőben mely műveleteknek lehetnek akár kedvezményezettjei. Ismertettük a főbb változásokat a 2007 – 2013. év közötti időszakhoz képesest, a legfontosabb célkitűzéseket az új és újszerű elemeket, az egységes rendszerhez illeszkedő eljárásrendet. Bemutatásra került a két tematikus alprogram a Rövid ellátási lánc és a Fiatal gazda alprogram. Ismertetésre került a LEADER tervezés folyamata. Ezen információk birtokában átbeszélték az eddigi tapasztalataikat és megjelöltek egységes közös fejlődési irányokat és az új lehetőségeknek

megfelelően

feltérképezésre

kerültek

egyes

mikrotérségeket

érintő

együttműködési elképzelések is. A fórumsorozatokon több féle fejlesztési elképzelés is elhangzott.

A Hegyhát, munkahelyekben szegény, nagyfokú, közel 10%-os munkanélküliséggel küzd. Ezzel szemben a meglévő munkáltatók a megfelelő szakképzettségű emberek hiányára panaszkodnak. Fontos lenne olyan programok elindítása, mely segít a szakképzett fiatalok helyben maradását növelni, a fiatalok munkához való hozzáállását javítani. Szükséges lenne a teljes területen turisztikai szakemberek képzésére, akik a területükön, lakhelyükön található turisztikai attrakciókat képesek szakszerűen, turistabarát módon bemutatni.

A fejlesztési elképzelések között a Hegyháton nagy hangsúlyt kap a szőlőhegyek fejlesztése. Jelenleg 8-10 olyan önkormányzat van a Hegyháton, akik településük fejlesztésében komoly szerepet szánnak a szőlőhegyeknek. A Hegyháti Borbarát Körben több mint 40 gazda együttgondolkodása indult el az elmúlt években arról, hogy miként lehet erősíteni a szőlőhegyi gazdálkodás közösségi alapjait. Mindezek nyomán a Hegyháti szőlőhegyek fejlesztését szolgáló térségi projektek kidolgozása a LEADER programban nagyon fontos lenne. Ez megalapozója lehet a későbbiekben térségi közmunka mintaprogram elindításában, fókuszban a szőlőhegyi elhanyagolt területek revitalizációjával. Ebben a témában felmerült az önkormányzatok, gazdák, és hátrányos helyzetű emberek részvételével működő szociális szövetkezet létrehozása, amely már termelő- és szolgáltató tevékenységet is végez az erre alkalmas szőlőhegyi területeken. „A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával valósul meg. „

Ezeken túl a használaton kívüli ingatlanok bevonásával az alábbi fejlesztési területek összekapcsolására nyílik mód: Emberi erőforrás fejlesztés: hátrányos helyzetű emberek megélhetésének komplex támogatása, foglalkoztathatóságuk fejlesztése, társadalmi beilleszkedésük segítése. Vidékfejlesztés: a munkahely-teremtésen túl mezőgazdaság (tájfajta gyümölcsök termesztése, gyógynövény, szőlő, zöldség) állattartás (hagyományos fajták külterjes módon) és helyi termék előállítás (az előállított alapanyagok feldolgozása és értékesítése révén). Mezőgazdasági utak rendbetétele, zártkerti ingatlanok művelésbe vonása. Turizmus- és gazdaságfejlesztés: szőlőhegyi értékek (táj, gyümölcsösök, külterjes állattartás, présházak, stb.) rehabilitációja, majd kiajánlása turisztikai célcsoportok felé. Kézműipari tevékenységek elindítása, helyi ajándéktárgyak és használati tárgyak előállításával, piacra juttatásával Megújuló energia előállítás és hasznosítás: elsősorban a bozóttal benőtt, beerdősült területek kitisztításából nyert biomassza révén.

Kulturális örökség megőrzése- Mária út, ami a két térséget összeköti. A Mária Út KözépEurópán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat. Kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 km-es távon, gyalogosan 60 nap alatt bejárható. A nyugat-dunántúli régióban, Celldömölk és Máriazell között, a Kőszegen áthaladó főútvonal mellett, két mellékútvonalat is kijelöltek, amelyek közül a déli Vasvár és Körmend érintésével, M60 Vasvári ág Csákánydoroszló-Vasvár-Sümeg-Székesfehérvár-Ercsi-Dabas részlegesen elkészült út, nagy részt még építés alatt. Az északi a Fertőzugból indulva, a Fertői-tájon és a Soproni-hegységen át halad Máriazell felé. A vasvári szakasz Celldömölk – Csehimindszent – Vasvár – Máriazell között halad.

Rába, az összekötő folyó. A területünkön halad keresztül a Rába folyó melynek jelentős a vízi turizmust szolgáló szerepe. Több folyó melletti település a Rábára alapozza fejlődését, programját. A vízi turizmust kiszolgáló szabadtéri infrastruktúra jelenleg hiányosnak mondható. Minőségi vízi turizmus alakítható ki a kikötésre alkalmas partszakaszok kialakításával, stégek, horgászhelyek kiépítésével, melyek hozzájárulnak az aktív vízi turizmus fejlődéséhez. „A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával valósul meg. „

Helyi termékek fejlesztése, termelői piacok, boltok létrehozása, ehhez szükséges helyek kialakítása: A projektötletek és beszélgetések alapján a jövőben fontos prioritásnak gondoljuk a területünkön a helyi élelmiszerellátást célzó kedvezményezéseket. A tájékoztatón egyértelműen kiderült, hogy szükség van az ilyen kezdeményezésekre, melynek során segítjük a helyi piacok kialakulását, a helyi feldolgozás megteremtésének lehetőségét. A Helyi Fejlesztési Stratégia megalkotásánál fontos szempont a helyi piacok, pavilonos értékesítés lehetőségének biztosítása. A helyi termékek árusításához nem áll rendelkezésre a szabályoknak megfelelő infrastruktúra. A jó minőségű, de kis mennyiségű termékeket nem éri meg térségen kívüli felvevőpiacokra juttatni. A helyi infrastruktúra. létrehozásával lehetőség teremtődik a termékek versenyképes áron történő értékesítéséhez. Ösztönözni szükséges a helyi termékekre, termelésre alapozó kistermelői, kisléptékű feldolgozók létesítését. Fontos feladat az ilyen célú fejlesztések, együttműködések támogatása, hiszen ezzel hozzájárulhatunk a térség alapvető problémájának megoldásához. A Helyi termékek fejlesztésével a bevételek növelhetők és helyben tarhatók, ami hosszabb távon a munkahelyteremtéshez is hozzájárul.

Fejlesztési elképzelések között merült még fel a megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek kialakítása. Az energiaárak folyamatos emelkedése állandó problémát jelent, minden szereplő számára. Szükséges lehetőséget biztosítani a megújuló energiaforrások felhasználására. Ösztönözni kell a környezetbarát energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését. A helyileg megtermelt energia csökkenti a közösségek költségeit és hosszú távon függetlenséget biztosít a folyamatosan változó külső tényezőktől.

Szerte a térségben működnek szálláshelyek, melyek nagy része az előző időszaknak köszönhetően került kialakításra. Azonban kialakításuknál az egyéb szolgáltatásaik fejlesztése már nem történt meg. Kiegészítő szolgáltatások fejlesztésével hozzájárulunk a térség turisztikai potenciáljának

fejlesztéséhez.

Szálláshelyek

komfortfokozatának

növelése,

látogatok

fogadásához kerti kiülök, kemencék kialakítása, helyi termékkóstoló vendég váróasztal. A kiegészítő szolgáltatások között szerepelhet pl.: túráztatás ehhez kerékpárok beszerzése, wellness szolgáltatások a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló szolgáltatások fejlesztése. A turisztikai szolgáltatók összekapcsolása. „A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával valósul meg. „

Csákánydoroszlói tájékoztatón egy vállalkozó is megosztotta újszerű elképzelését. Elmondta, hogy jelenleg egy motorcross pályát üzemeltett, de ez már önmagában kevésnek bizonyul, a hozzá érkezőkkel folytatott beszélgetésekből és további ismeretekből arra az elhatározásra jutott, hogy egy sportközpontot szeretne kialakítani olyan sportokat elérhetővé téve így, ami a településeken, de még a városokban sem megoldott jelenleg.

Fejlesztési elképzelés a településeken lévő kereskedelmi egységek fejlesztése. A falukép meghatározó eleme – ahol még megtalálható- a kereskedelmi vendéglátó egység.

Több

településen probléma jelenleg, hogy élelmiszer bolt nincs a településen, ha van, akkor pedig nagy erőfeszítéseket igényel üzemeltetésük, fenntartásukat ösztönözni szükséges. Fontos lenne forrást biztosítani az élelmiszerboltok fenntartására akár helyi termék forgalmazásával is.

Együttműködés a megye területén Az eltelt időszakban a Vas megyei Vidékfejlesztési Fórum keretében már kialakultak az együttműködés kezdeti lépései. A továbbiakban együttműködve a vas megyei LEADER akciócsoportokkal (Nyugat Kapuja HACS, Sághegyalja LEADER, Örség Határok nélkül LEADER, Pannon Térségfejlesztő) és szakági szereplőkkel, mint a Vas megyei Turizmus Szövetség (mint megyei térségi TDM szervezet), Őrségi Nemzeti Parkkal, Irottkő Natúrparkkal közösen, egész Vas megyére kiterjedő területi lefedettséggel rendelkeznénk. Közös akarattal Vas megyei belső turisztikai, fogyasztói szemléletformálói és integrációs, információs programot indítana az UTIRO Térségfejlesztő Egyesület. Ehhez a programhoz csatlakozni kíván egyesületünk is. Szeretnénk közösen ismertté, megközelíthetővé, megfoghatóvá tenni a megye lakói és vendégei számára a megye, így általa minden LEADER térségének a helyi érték kínálatát, ezzel is fogyasztókat hozva az érték előállítók portájára. Felismerés előzménye az, hogy a megyén belül jól megfogalmazott igény van a jó turisztikai megyei kínálatra, de az nincs kidolgozva, brand-be építve, rendezvény és értéktárba tömörítve és bemutatva a megye lakossága részére. A vidék turisztikai kínálata, a „mágnesek” –en kívül (Bük, Sárvár) nem ismert eléggé még megyén belül sem, pedig a belső megyei turizmus képes lenne több embert megmozdítani a helyi érték rendezvényekre, mint wellness vendéget kihozni a rövid hétvégére pontosan csak a „mágnesek”-hez a megyébe érkező turistákból. „A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával valósul meg. „

Ezzel a programmal képesek lehetnénk belső fogyasztást generálni a saját értékeinkre, s értelmet nyer a megyei tájszólásunk a ; „ Mi kő Vasban? „ A fórumok tehát bővelkedtek fejlesztési elképzelésekben, amelyek fontos megalapozói a hamarosan kidolgozásra kerülő Helyi Fejlesztési Stratégiánknak.


Fórumsorozat a vidékfejlesztési feladatokat ellátó Vasi Hegyhát-Rábamente Közhasznú Turisztikai Egyesület szervezet bevezetésére a térségben

Recommend Documents