t:/
t
\
û
LP
i
ft)
y
FOR THE PEOPLE FOR EDVCATION FOR SCIENCE
LIBR^RY OF
THE AMERICAN MUSEUM OF
NATURAL HISTORY
Bound
a*.
ih
AQUILA. A
n^ick 7 /vr
^^
¥^-
•o
MAGYAR ORNITHOLOGI AI KÖZPONT FOLYÓIRATA.
PERIODICAL OF ORNITHOLOGY.
*
JOURNAL POUR ORNITHOLOGIE.
ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE.
SZERK.
REDACT.
HERMAN OTTO.
OTTO HERMAN,
XIV.
ÉVFOLYAM.
XIV.
1907.
JAHRGANG. 1907.
CUM TABULIS ET
ICONIBUS.
BUDAPEST. A MAGYAR ORNITHOLOGI AI KÖZPONT KIADVÁNYA. 1907.
of.
lliiruváiis/.ky V. o«.
í-s
^cÂ^i^.
kir.
miIv. köiiyviivoiiicláia. 39570.
TARTALOM Herman
INHALT. Julius Pungur I. Noch einmal über den Kahlraben XXXHI. Das Südlicht XLIII. XZ31
Pungur Gyula
0.
Még egyszer
„
a tarvarjúról
„
A
déli
J.
A
madárvoniilás
Schenk
—
fény
Magyarorssíágon az 1906.
év tavaszán
Az
Hegtpoky K.
1906. évi
id
A
„
és az
Frühling des Jahres 1906
járása
madárvonulás és az idö .
.
R. B.
Megfigyelések a Pelecanus crispusról
Fr.
Nidologiai és oologiai megfigyelések
....
Vogelzug und Wetter Vogelzugsdaten aus Sanktpetersbnrg Vogelzug im Danakil Land Daten zur Vogelfauna Ungarns Positive Daten über die Nahrung unserer Vögel Observations on Pelecanus crispus Nidologische und oologische Beobach-
.
....
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
tungen RusKiN-BuTTERFIELD
Schenk
A subspBciesröl
W.
az ornitliologiában és annak
Az
,
Az
1907. év sáskajárás a Hortobágyon és a
mailárvilág uráli
tömeges
bagoly
megjelenése
Magyarországon 190(1,907 telén
....
Gyakorlati madárvédelmünk állami eszközei
Csörget T.
és intézményei
M. O.K. (U.O.
—
C.)
On Subspecies
A madárvédelem
érdekében
Die Heuschreckenplage auf
179
188
203
216
dem
Horto-
bágy im J. 1907 und die Vogelwelt Das massenhafte Erscheinen des Uraleule in Ungarn im Winter 1906/907 Staatliche Mittel und Institutionen für den praktischen Vogelschutz in Ungarn Im Dienste des Vogelschutzes .
.
223 276 291
315
317
Kleinere Mitteilungen
....
171
175
Ornithology and their
.
Kisebb közlések
120 137
211 in
Nomenclature
elnevezéseirl
J.
1
.
tavaszi madárvonulás
Kaygorodofp D. Madárvonulási adatok Szentpétervárról KiTTENEERGER K. Madárvonulás a Danakilföldön Chernél J. Adatok Magyarország madárfaunájához Csnu E. Biztos adatok madaraink táplálkozásáról
Lodge Cerva
Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1906. Der Vogelzug und die Witterung im
341
Schenk J. Gbaeser K.
Phaenologiai irodalmi értesítések Nyilatkozat
Erklärung
353
M.O.K.(U. O.e.)
A
Das Petényi-Denkmal
356
Petényi-emlék
—
,
Personalia.
„
Intézeti ügyek.
Látogatások.
— —
—
Besuche
Phaenologische Litteraturberichte
.
.
357
InstitutsAngelegenheiten
361
Sammlungen
362
,
Gyjtemények.
,
Könyvtári kimutatás.
„
Necrologus
373
„
Index alphabeticus avium
377
^
Bibliotheks-Ausweis
365
IS-
1
i/S-
AQUILA TOM.
XIV. I907.
]^^^^
';^
'^i
PUNGUR GYULA 1643— 190~
—
—
AQUILA. MAGYAR MADÁRTANI KÖZPONT FOLYÓIRATA.
A
PERIODICAL OF ORNITHOLOGY.
JOURNAL POUR L'ORNITHOLOGIE.
ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE.
EDITED BY THE HUNGARIAN CENTRAL-BUREAU
PUBLIÉ PAR LE BUREAU CENTRAL
ORGAN DER UNGARISCHEN ORNITHOLOGISCHEN
FOR ORNITHOLOGY.
ORNITHOLOGIQUE HONGROIS.
ZENTRALE.
Budapest, József-kört 65.
Np. 1—4. sz. 1907. Decz. 20.
PÜNGUR GYULA.
JULIUS PUNGUR.
1843—1907.
1843—1907.
Hazájcától és
különösen
Szilágy-
szeretett
meg 1907 május
ságától távol halt
elsején
a Magyar Ornithologiai Központ
PüNQUR
GyuiíA,
titkára.
Testben összetörve és kedélyében meg-
ment keresni Dalmácziába, üdülhelyre de sarkában volt a
rendülve,
életet
Zelenika
Évfolyam XIV. Jahrg-ang.
1.
;
halál, ott érte utói ós
Teste idegen földbe
vetett
véget életének.
örök nyugalomra
tért
a
;
Fern vom Vaterlande und der Szilágyság, welche er besonders liebte, starb am 1. Mai 1907 Julius Pungur, Sekretär der Ungarischen Oriiithologischen
Körperlich
Zentrale.
um
das Leben
nach Dalmatien in den Erholungskurort Zelenika; der Tod jedoch folgte
ihm auf der Ferse, holte ihn
hier ein
und machte seinem Leben ein Ende.
kezet papja, idegen nyelven mondta az áldást.
sterbliche Hülle wanderte in fremde
De
ewigen Ruhe
komor hangulatot megenyhíti
hitve-
sének és leányának könnye, mely reáhullott
er
ringend
református magyar ember sírjánál idegen fele-
ezt a
ge-
Gemute ging
brochen, mit angegriffenem
am Grabe
;
des
Seine
Erde zur
reformierten
Ungarniannes sprach der Priester einer ande-
koporsójára és áztatta a rögöt, mely véglege-
ren Konfession in fremder Sprache den Segen.
sen betakarta.
Die düstere Stimmung milderten jedoch seiner Gattin und Tochter
Sarg
und
fielen
Tränen, welche auf den
welche
die Scholle benetzten,
immer zudeckte. .Julius Pungur wurde am erster unter sechs Söhnen ihn auf
Pdngür Gyula mint hat
1843-ik
évi
május 24-ikén,
szengyel községben, Maros-Torda
Atyja PuNGUB Benjamin, volt.
Atyja uradalmi
tisztet
megyében.
anyja Nagy Krisztina
tiszttartó, és
szokása
patriarchaKs
Erd-
els, született
az
között
fiú
szerint
az uraság vállalta
el
:
a régi Erdély
in
war
Koniitat Marostorda geboren. Sein Vater
Benjamin Pungur, seine Mutter Christine Nagy.
Sein Vater war herrschaftlicher Gutsverwalter
a keresztszüli
und wurde
Bethlen
patriarclialischen
Sándor
Mai 1843 als Erdszengyei,
24.
die Stelle der Taufpaten nach
Usus des
dem
von der
alten Erdély
Herrschaft, Grafen Alexander von Bethlen und
GRÓF és Tholdalagi Zsófia grófn.
Gräfin Sophie von Tholdalagi übernoinmeii.
Az elemi
Sáromberkén
iskolát
és
gymnasium
vásárhelyt
járta.
népes család az
erdélyi
a czipó
I
Vili,
Mint
sarja,
volt,
tanult
fébevonidni,
magába
Aquila XIV.
szerény
és
életét
már
módban él sorsa
zárkózni.
tengette;
ott is
Die
Maros-
is
tanodák beneficiuma
a melylyel
szorgalmasan
osztályait
kezdetben az
református
in
Sárom-
berke und teilweise in Marosvásárhely.
Marosvásárhelyt végezte.
A
Die Elementarschulen besuchte er
részben
:
de
szeretett
Késbb
havi
er
in
I
Vili.
Gynmasialklassen
Marosvásárhely.
kinderreichen und in nissen
lebenden
Als
absolvierte
Sprosse
bescheidenen
Familie,
war
zu
einer
Verhält-
Beginn
auch seine Existenz auf das Benefizinni reformierten
gegründet,
Schulen,
womit
er
auf das sein
der
Brotlaibchen
Leben
fristete; I
n 4
foriutért „kosztos" lett
egy becsületes szabó-
nál, egyetlen párnújiVn ládi'ija fedelén
húlt és
doch lernte er
einem
ciirsamen
er
schon
es
liebte
zu halten und in
Später wurde
kehren.
kabíítjával takaródzott.
und
fieissig
sich abseits
hier,
„Kostgänger"
bei
wofür
er
Schneiderlein,
4 Gulden monatlich bezahlte
er schlief auf
;
dem Kopfe Decke seinen Rock
seiner eigenen Trulle, unter einziges Kissen, als
zu
sich
sein
be-
nützend.
A
emlékezése
az volt,
ho<;y
is
Aus der Schulzeit zu Marosvásárhely stammt seine Erinnerung, dass auch er mit mehreren
Bolya y FARKAs-t,
val és felváltva „strázsálta"
a
származó
többed magá-
marosvásárhelyi tanulóévckbol
mathematikust,
nagy
magára
teljesen
házl)an,
a
midn
hagyatva,
végs
ágyán várta életének
különálló
perczét.
;
bírt,
a mely abban
nyilvánult,
is
einem
einsam stehenden Hause, gänzlich verlassen auf
ágyán szemrehányásokkal illette jól emlékezett arra a nagy tekintélyre, a melylyel Bolyay Farkas
als derselbe
matiker,
Pungur
mikor atyját halálos
a
Írójára,
Wache
abwechselnd bei
dem grossen Mathe-
halálos
Gyula jól emlékezett Bolyay jÁNos-ra, a híres
„Appendix"
Schulkameraden zusammen Wolfgang von Bolyay,
dem
hielt,
Sterbebette sein Lebensende
Pungur
Julius
erinnerte
in
erwartete.
sehr
sich
an
gut
Johann von Bolyay. an den Auetor des berühm-
„Appendix",
ten
auf
dem
als
seinem
derselbe
Vater
Sterbelager Vorwürfe machte
;
sehr
hogy valamely osztályba belépve, az osztály fölemelkedett és állva maradt mindaddig, a
gut erinnerte er sich an die grosse Auctorität.
míg a nagy tudós jelen
wurde, und welche auch darin zum Ausdruck
volt.
welche Wolfgang von Bolyay entgegengebracht
kam, dass die Klasse,
und
erhob
sich
welche er
in
stehen
blieb,
eintrat,
solange
der
grosse Gelehrte zugegen war.
A
VrH-ik osztálylyal 1860-ban Marosvásár-
helyen
a
gymnasiumot
Nagyenyedre,
bevégezve,
átment
Bethlen ftanodára, hol két
a
évig jogot hallgatott. Ezt 1862-ben abbahagyta
magát,
és a theologiára adta végezett.
A papi
a melyet
tus 31-ikén tette
le,
a
midn is „kitn
gondnoki és tanári kara méltónak"
el is
szigorlatot 1866-ik évi augusz-
ftanoda
a
érdemfokra
Ítélte.
Mit der VIII. Klasse
1860
Gymnasium
das
Az
erdélyiek régi jó szokása szerint Pungur
és
mások
példáját követve, a
sítése végett külföldre
ment
maga
tökélete-
és az 1866/67-ik
tanévre a marburgi egyetem theologiai fakul-
Nagyenyed begab, zwei Jahre Jus
in
studierte,
dann aber Theologie hörte und diese auch Die
beendigte.
Prüfung zur Erlangung der
am
Pfarrerwürde legte er
August
31.
1866
von
dem Administratoren und
Professorenkörper
der Hochschule „des aus-
ab,
wobei
er
Nach folgte
Grades würdig" erklärt wurde.
gutem
alten
Usus
der
Erdélyer
auch Julius Pungur dem Beispiele von
und anderen, begab sich behufs Vervollkommnung nach dem Auslande und bezog für das Schuljahr Cserey, Páriz-Pápai, Bod, Bolyay
tására iratkozott be, a hol Henke, Heppe, Ranke
1866/67 die theologische versität
leginkább
anno
Marosvásárhely,
in
és Langenbeck tanárokat
hallgatta,
er
worauf er sich an das Bethlen-KoUegium
gezeichneten
Gyula ekkor a Cserey, Pápai-Pariz, Bod, Bolyay
absolvierte
Marburg,
wo
Fakultät
der
Uni-
er die Vorlesungen der
azonban Henke tanárhoz vonzódott, kitl azután
Professoren Henke, Heppe, Ranke und Langen-
a következ absolutoriumot kapta:
beck hörte
;
er schloss sich
Professor Henke an, von
jedoch besonders
dem
er das Absolu-
torium erhielt: „Theol. cand. Pungue Gyula
szemeszterében az újabb
„Herr Kand. theol. Julius Pungur aus Siebenbürgen hat im Winter 1866/67 meine Vor-
és legújabl) egyháztörténetbl, a nyári szemesz-
lesungen über neuere und neueste Geschichte
terben a theologiai stúdiumba
der
az 1866/67. év
téli
régibb egyháztörténetbl tartott
kitn
úr
Erdélybl,
bevezet és a eladásaimat
szorgalommal hallgatta és
ezenkívül
Kii'che
und
in
diesem
Vorträge zur Einleitung in
Sommer meine das
theologische
Studium, sowie die über die ältere Kii-chen-
m az egyetem könyvtárának használatával tanú-
tanulmányok
jelét adta a históriai és theologiai
érdekldésének,
táplált élénk
ii'ánt
—
Ern
Henke
Interesses für historisch-theologische Studien
a
theologia
Dr.
uyilv.
rendes tanára és els könyvtárnok."
Th.,
Benutzung
seine
leg-
6-án.
L.
auch sonst durch
mii-
mikrl
iránti
örömmel tanúságot Marburg llesszenben, 1867 augusztus
teszek.
und
der Universitätsbibliothek Proben seines ernsten
—
kivánataimmal
jobb
a
pályafutása
a hazájában való
geschichte mit vorzüglichem Fleisse besucht,
was
gegeben,
Wünschen
mit deu besten
Laufbahn
ihm mit Vergnügen und
ich
für
fernere
seine
Heimat bezeuge. Marburg
in seiner
August 1867. Dr. Ernst L. Th. Henke, ord. Professor der Theologie und erster
in
Hessen,
6.
BibUothekar".
Mieltt PuNGUK GvuLÁ-t további pályáján elkisérnk, álljon itt, hogy legkedvesebb tanáa nagytudású a jobb tanítványokat maga mellé vette és különösen idegen nyelvekre oktatta. Itt szeSzabó JózsEi.-et vallotta,
rának ki
meg PuNGUR nyelvismeretének
rezte
a
latin mellé
a minek
vet,
alapjait,
a franczia, angol és német nyel-
késbb nagy
hasznát
látta.
Bevor wir
Pungue auf seinem ferneren
Julius
Lebenslaufe weiterbegleiten,
werden, dass er
hochgelehrten
deu
liebsten Lehrer
um
der die besseren Schüler
anerkannte,
Szabó
Josef
angeführt
soll hier
seinen
als
sich versammelte
und dieselben besonders in fremden Sprachen unterrichtete. Hier erwarb sich Pungue die Grundlagen seiner Sprachenkenntnis, neben der lateinischen die deutsche, englische und
was ihm später sehr zum Nutzen gereichte. Mit dem Priesterdiplom von Nagyenyed und mit der Empfehlung von Marburg in der Hand französische Sprache,
papi oklevéllel és a marburgi
A nagyenyedi
Gyula reálépett a
ajánlattal kezében, Pungur
legtöbb erdélyi pályájára
:
theologus
ref.
nevel
kezd
kenyér-
betrat
Julius Pungue
Broterwerbs-
erste
die
Laufbahn der meisten reformierten Theologen er wurde Erzieher. in Erdély So finden wir ihn anno 1868 in Mezzáh,
lett.
:
1868-ban
így
fbb
falujában,
a a
és
Ilonát
egyik
ábránfalvi Ugrón
hol
találjuk,
gyermekét, Sándort,
Mezség
erdélyi
Mez-Záhon,
házánál
Sándor
az
ház
három
tehetséges
Istvánt* neveli és az 1870-ik év végéig marad.
Mezö-Záhon
meg
az
Ugrón
háznál
Schimmer GABRiEi,LÁ-val, a
nevelnvel, házasságra
kivel
lépett.
ismerkedett
nagymveltség
26-án Nagyon természetes, hogy deczember
1870
most már komolyan meg
kellett állapodni és
Erdélyer Mezség,
der
Hauptflecken
einem
im Hause des Alexander von Uoron zu Ábránfalva als Erzieher der drei Kinder des Hauses, nämlich Alexanders,
Ilonas
wo
vollen Stephau,*
Jahres 1870 verblieb. In
und des
dann
er
talent-
Ende des
bis
Mezzáh, im
v.
Ugron-
scheu Hause wurde er mit Gabrielle Schimmer, der hochgebildeten Erzieherin bekannt, mit der
sich
er
ehelichte.
am
Ganz
26.
Dezember
natürlich rausste
1870 vernun schon
ernst daran gedacht werden, irgendwo einen
valahol házi tzhelyet alapítani.
eigenen Herd zu gründen.
Wie
Úgy
látszik,
hogy a Wesselényi bárók be-
folyásarévén Szilágynagyfalu hívta megPuNGUR-t
papjának, hol állását 1871-ben foglalta 1877-ig maradt, a
midn
is
el és
ugyanez év novem-
ber 7-én a zilahi polgári iskolában ideiglenes
minségben, 1880-ban pedig rendes tanító lett, azon az alapon, hogy 1879 június 30-án a nyelvtudományok körébl polgári iskolai tanító-
E
István
tanítványai közül él
der
Einfluss
wurde Pungue durch deu von Wesselényi nach
Barone
Szilágynagyfalu als Pfarrer berufen, er
Stelle behielt,
anno
1871
worauf er am
antrat 7.
und
welche
1877
bis
November desselben
Jahres an der Bürgerschule zu Zilah provisorischer, anno 1880 aber ordentlicher Lehrer wurde u. zw. auf Grund des am 30. Juni
1879
aus den
Sprachwissenschaften
erwor-
benen Lehrerdiploms für Bürgerschulen.
képesítést szerzett. *
es scheint,
csak
a
legifjabb,
Ugrón
és kiváló tagja a diplomacziai karnak.
H. 0.
Von diesen seinen Schülern am Leben, Stephan von Ugron, "
Mitglied des Diplomatcnkorps.
ist
nur der jüngste
ein
hervorragendes 0. H. I*
IV
Miklós báróhoz nevelni és annyira
megfelelt,
hogy a báró az utódokat mindig Pungur
sjjeczialis
Es schien, dass Zilah die Endstation der Wanderungen Julius Pungtob sein wird. Von hier aus machte er in den Jahren 1885 bis 1888 Ausflüge nach Görcsön zum Baron Nikolaus von Wesselényi als Erzieher und ent-
Pungur
sprach als solcher dermassen, dass der Baron
úgy
látszott,
lesz Pongue Gyula
hogy Zilah
váiidorlásáiiiik vóijsö úlloniása.
18S8-ig
Görcsönbo
kijárogiitütt
tanácsa
alapján
Innen 1885-tl
nevc^zte
ki
Wekhki.knyi
szóval
;
ekkor elemében van, mert a gyermeknevelés valóságos szenvedélye Szilágyságot
velte a
volt.
és
Nagyon megked-
annak fvárosában,
immer
seine Nachfolger
Rat ernannte
damals
;
speziell auf Puxgurs
mit einem Worte, Pungur
war
da das Erziehen
seinem Element,
in
külö-
von Kindern bei ihm eine wahre Leidenschaft
nösen a mióta leánygyermek ékesítette a családi
war. Die Szilágyság hatte er sehr liebgewon-
Zilalion gondolt állandó fészekrakásra,
kört
nen und gedachte
kis házat és kertet vett.
:
der Hauptstadt
in
ben, in Zilah sein ständiges
dersel-
Heim zu gründen,
besonders seitdem eine Tochter den Familien-
schmückte
kreis
er kaufte ein kleines
:
Haus
mit Garten.
De
nem mintha
elidegenedni kezdett
tól
Doch begann
hovatovább mindijikább érezni kezdte a
hivatás terhét;
a jelentkez
a neveli
pályá-
hanem mert
volna,
tüdtágulás a tanterem romlott
Schwierigkeiten
mehr und mehr
er stets
Berufes
seines
nicht als ob er sich
zu
die
fühlen
dem Lehrerberufe
;
ent-
fremdet hätte, sondern weil sein beginnendes
tette
Asthma im Verein mit der verdorbenen Luft
a tanítást. Ritkán váltott leveleiben ez a baj
des Lehrsaales ihm das Lehren immer schwe-
levegjével szövetkezve, mind nehezebbé panasz tárgya.
volt az állandó
machte.
rer
Briefen
war
In
seinen
gewechselten
selten
dieses Übel der Gegenstand seiner
ständigen Klage.
A
mikor a Magyar Ornithologiai Központ
1894-ben életre kelt és
megemlékeztem
kezdett,
erteljesen
Pungur
fejldni
Gyula -ról,
A
képességeirl, de panaszairól
is.
alább tüzetesebben
mondva,
isme-
származott, a
midn
is
el
még 1868-ból
retségünk
lesz
mint ez
én Mez-Záhon a madarak vonulását figyeltem
annak
és
bevégzdésével az entomologiára pedig az Ugrón háznál nevel
tértem,
volt.
Als im Jahre 1894 die Ungarische Ornitho-
Leben gerufen wurde
logische Zentrale ins
und
entwickeln
sich kräftig zu
Gróf
Cbáky
tot
Albin
akkori
közoktatásügyi
Magyar Ornithologiai Közpon-
tervezetem alapján életre keltette, elter-
jesztésemre PüNGUK Gyulá-í szolgálattételre berendelte,
adván neki oly személyes pótlékot,
mely akkor, 1896-ban, a fvárosban való megélhetést lehetvé tette. PuNQuit
az
t
eingehender
dem Jahre
Mezzáh den Vogelzug
unsere
1868, als ich in
beobachtete und nach
Beendigung desselben zur Entomologie überging, er aber im Ugronschen Hause Erzieher war. für Kultus
damaliger Minister
und Unterricht, der
die Ungarische
auf Grund
(Jrnithologische Zentrale
meines
Leben gerufen hatte, liess Julius PuNöUR auf meine Eingabe zur Dienstleistung einberufen und mit einer solchen Dienstzulage versehen, welche damals, anno 1896, Planes
ins
das Leben in der Hauptstadt ermöglichte.
Pungur begann mit der ihm
óvatossággal hozzálátott a M. 0. K. adminisz-
sicht
tratiójának berendezéséhez és minthogy az inté-
U.
nyelven kiadott „Aquila",
stammte
wird,
erörtert
Bekanntschaft aus
jellemz körültekintéssel és
zet folyóirata, a két
ge-
aber auch seiner Klagen. Wie es weiter unten
Graf Albin von Csâky, minister, ki a
begann,
dachte ich Julius Püngurs, seiner Fähigkeiten,
0.
und Z.
Vorsicht
eigenen
Administration
die
einzurichten,
schrift des Institutes, die
und
als
in
zwei
die
Umder Zeit-
Sprachen
dem Auslände
a külföldrl sok csereviszonyt teremtett, Pungur
erscheinende
kitn
grossen Schriftentausch begann, gereichte ihm
úgy
hasznát vette nyelvismeretének
vette
hasznát
az
;
éppen
intézet felszaporodott,
polyglott könyvtárának rendezésénél
is.
seine
„Aqiula"
Sprachkenntnis
mit
zu
gTossem
Nutzen,
ebenso bei der Ordnung der stark angewachsenen polyglotten Bibliothek.
A midn
az intézett az Ornitholo<;ia
ügykörébl a
közoktatás
és
helyeztetett
niiniszterium
földmivelésibe
ez Fuxglr GYci,Á-t, ki az elbbi
át,
tartatott
listáin
Als das Institut behufs intensiverer Förde-
oeco-
noniica hathatósabb mívelése végett a vallás-
nyilván, összes
oeconomica von dem
rung der Ornithologia
Ministerium für Kultus und Unterricht
das
in
Ackerbau überging, wurde Julius Puxgur. der in den Listen des früheren Ministeriums
für
Evidenz gehalten
szerzett jogaival együtt átvette, fájdalom azon-
in
ban, meghagyta a
bisher erworbenen Rechten von diesem über-
st
tanár" viszonyában,
st
kellemetlenséget,
és
a vallás-
tatásüg}i miniszterinm listáiban
sok
beosztott
„szolgálattételre
is,
a mi utóbb
igazságtalanságot
szült és nagj'on reáhatott Pingur
is
lelkületére.
sem
teljesen
tekintette
a
bisherigen Ver-
„zur Dienstleistung einberufener
hältnisse als
Professor" und in den Listen des Ministeriums für Kultus
und Unterricht belassen, was späUnannehmlichkeiten,
ter Quelle \-ieler
Gemüt
kimaradt. Igaz, hogy baja
legutóbb
Die Lage artete später dahin
hogy a súlyos
az,
ráz-
a véget. Ezt a véget, mely
siettette
elemnek, az a körül-
nincs
hiján a tragikus
mény
enyhítette némileg,
ágynak dlt és a
lelki
midn már
hogy a
szótól orvosilag el volt tiltva,
okmányt, avval az Darányi miniszter
M. 0. Központ
kinevezésrl
való
titkárrá
oklevéllel
aláírásával
tiszteleti
együtt, a
Püngurs
beiden
der
stark
einwirkte.
aus, dass ihn
so recht für
Ministerien
dem
eigen hielt und er infolgedessen auch von redlich
Avancement
verdienten
Es
wegfiel.
wahr, dass sein Übel in letzter
ist
Zeit
in
Form der Lungenschwindsucht
die schwerste
überging, doch
es unzweifelhaft, dass die
ist
szóló
schwere Gemütserschütterung das Ende beschleunigte. Dieses Ende, welches nicht ohne
mely
tragische
átnyújthattam neki tiszttársai és barátai jelena
keines
sogar
wurde und auf das em-
Ungerechtigkeiten pfindliche
de kétségtelen
létében
dem
leider aber in
elmene-
a tüdvész legsiUyosabb alakját öltötte magára,
kódtatás
nommen,
sämtlichen
mit
és így a jól megérdemelt
magáénak is
érzékeny
hogy utóbb
helyzet odafajult,
fhatóság
egj'ik
telbl
A
közok-
wurde,
megersítve,
a
Momente
germassen
wurde dadurch
ist,
gemildert,
dass
ihm,
ich
eini-
als
er
schon bettlägerig wurde, und ihm das Sprechen
tagjává avatta.
ärztlich
verboten war, in Gegenwart seiner
Amtskollegen und Freunde das Ernennungsdekret
zum
Sekretär, sowie das Diplom über-
gab, welches durch die Unterschrift des Ministers VON Darányi bekräftigt, ihn
zum Ehren-
mitgliede der U. 0. Zentrale erhob
Ugjancsak e miniszter jó szíve tette lehetvé, hogy Dalmácziába, Zelenikába mehessen. Az eredményt már tudjuk. El lehet mondani, hogy Punour Gyula életpályáját, ügy, a mint itt vázlatosan adva van,
meg száz meg a múlt-
Die Gutherzigkeit des nämlichen Ministers ermöglichte es ihm nach Zelenika in Dalmatien zu gehen. Das Ende
ist
bekannt.
Es kann ausgesprochen werden, dass der Lebenslauf Julius
Pits-gurs,
wurde,
Vergangenheit
der
kisebb-nag}'obb változatossággal száz
hier skizziert
ev. református theologus futotta
von Hunderten und Hunderten
ban és futja meg a jelenben benne semmi különös.
is
és így nincs
in
und auch noch jetzt dass darin nichts Besonderes
PuNGUR
a színbl,
lott
mint
a
Gyula
egész
fejjel
kimagas-
nem mint egyházának, hanem természet
szabad
templomának
szentelt papja, kinek külön ékessége a zet
nyelvének forró szeretete
Ez pedig így
jött. Jlint
föl-
nem-
volt.
1868-ban az Erdélyi
Múzeum conservatora — tulajdonképpen pedig amnuinuensise — a madárBrassai S.ámuel
vonulás második
m eg-figy élésére
Mez-Záiiot
ev.
reformier-
Theologen mit grösseren oder kleinereu Varianten in der gleichen Weise durchgemacht ten
wurde
De
derselbe
wie
so
Julius Pungue
Kopf hoch
ragte
erlebt wird, ist.
jedoch
über dieses
so
ganzen
einen
Niveau,
nicht
als
Priester seiner Konfession, sondern jener der
dessen besondere
freien Xatur,
Zierde
noch
die heisse Liebe zur Sprache seiner Nation war.
Und
dies
kam
so.
vator des Erdélyer
Als damaliger
Museums
—
Konser-
in Wirklichkeit
jedoch Amanuensis von Samuel Brassai wählte ich
i.
J.
1868
— er-
als Zentralstation der zwei-
VI központi
választottam
nagy
be
tó gátjánál
egy
szereléssel
Az
\áskóba.
állomásul
a
és
vonultam
is
teljes
náddal
közönséges,
Beobachtung des Vogelzuges Mezzáh, wo mich dann auch ganz, eingerichtet in einer gewöhnlichen rohrbedeckten Hütte am Damme
záhi
ten
föl-
ich
fedett
úgy hozta magával, hogy az Ugrón udvarban, hol finom
illem
Záh
des grossen Sees von brachte
Etikette
Die
niederliess.
mveltség várt reám és úgy, a mint czéljaimat eladtam, rendkívüli figyelmet tapasztal-
im Ugronschen Hofe meine Aufwartung machte, wo mich feine Bildung erwartete, und so wie
tam. Jelen volt a nevel, Pungur Gyula
ich
tisztelkedjeni
le
nem
vette szemét rólam, feszült
mel hallgatott
Útközben
midn
a
s
távoztam,
leg-
hatott reá és boldog volna,
ha a megfigyelésben részt vehetne belátta,
ki
elkisért.
hogy eladásom a
bevallotta,
nagyobb mértékben
is,
figyelem-
;
de hamar
hogy ez neveli kötelességének
hanyagolása nélkül
el-
teljes lehetetlenség volt.
mit
mein Vorhaben
und begleitete mich,
zu,
und dass
einwirkte,
an
er
glücklich wäre,
er
Beobachtung
der
er sah jedoch
;
er
mein Vortrag auf ihn ausserordent-
mir. dass
könnte
wandte
mich entfernte. Unterwegs gestand
als ich
wenn
Erzieher, er
ab, hörte mir mit gespann-
Aufmerksamkeit
lich
fand.
;
Auge von mir
ich
aussergewöhn-
Der war auch zugegen
Julius Pungur
kein
dass
sich,
erklärte,
Aufmerksamkeit
liche
ter
es
bald
teilnehmen dass
ein,
ohne Versäumnis seiner Pflichten
dies
Erzieher
als
absolut unmöglich war.
A
madárvonulás bevégeztével az entomolo-
A múzeum
érdeke úgy kivánta, hogy az Orthopterákat vegyem el. Az 1868-ik
giára tértem
és
át.
a következ évben az Orthopterák minden
faja
tömegesen
úgyszólván
erdélyi részekben
;
Philippi,
teményben sem
volt találhati')
;
az
is,
így a Steno-
mely egyetlen gyjés csupán le-
bothrus pullus,
meg
el
megkerültek ebben az id-
ben már kétségbevont fajok
írása volt
fordult
ezt a Hargitán
nagy számban
Mit Beendigung des zur
ich
Vogelzuges
Das
Entomologie.
Museums
brachte
mit
es
1868, sowie im folgenden
solche
;
bezweifelt Philippi,
kamen
in
welche
schon
Stenobothrus
puUus,
voi-gefunden,
wurden,
vrelche
so
keiner
in
Sammlung
zufinden war, und von welcher nur
szereztem.
sämt-
fast
wurden zu dieser Zeit auch
es
Arten
ich
sozusagen massenhaft
Orthopteren
Erdély vor
des
dass
sich,
vornehmen musste. Im Jahre
die Orthopteren
liche
überging
Interesse
schreibung verblieb
;
diese
auf-
Be-
die
erbeutete
ich
in
der Hargita in grosser Anzahl.
Mezö-Záhon egyetlen elkerült
akkori
az
kis
terjedelm ponton
„Gry Ilus burdigalensis"
tücsökfaj és egyebek.
Mezzáh wurde
In
auf einer einzigen Stelle
von geringer Ausdehnung die damalige Grillenart
gefunden
burdigalensis"
„Gryllus
und
Anderes.
A és
mint csak szerit tehette, Punour elkisért
gyjteni kezdett.
Mindjárt
látható
hogy nem szaladgáló, hanem figyel válik belle. Minden szavamra élesen és
jegyezni
mely az
kezdett.
volt,
meg
donságait,
gyjt figyelt
szavamat,
hogy valamely élesen meghatá-
rolt alakcsoporttal
pítsa
Megfogadta
volt,
foglalkozzék tüzetesen, álla-
tüzetesen
majd
alaki és biológiai
tulaj-
hogy az irodalommal egybevesse. Mert hát irodalom és mi! honnan vegyük? mikor magának az erdélyi lesz
alkalom,
múzeumnak különben gazdag könyvtárában alig volt rajzi
a
kor színvonalán
könj^ve,
rendeki'e
áUó természet-
vonatkozó
specziális
éppen egy sem! Még Linné rendszere sem volt meg. Magara is ügy tettem, hogy Linné
So oft er nur konnte, begleitete mich Pungur und begann zu sammeln. Es war sofort ersichtlich,
dass
kein
herumhastender,
son-
dern ein beobachtender Sammler aus um werden wird. Er passte scharf auf jedes meiner Worte auf und begann zu notieren. Er folgte meinem Rate, und der war, sich mit einer schaifbegrenzten Formengruppe eingehend zu befassen, die morphologischen und biologischen
derselben
Eigenschaften
eingehend
zu bestimmen, zur Vergici chnng mit der Lit-
auch Gelegenheit bieten. und wir Woher nehmen? Wo
teratur wird sich ja
Denn
Litteratui'
!
doch selbst in der ansonst reichen Bibliothek des Erdélyer
Museums kaum
Niveau der Zeit stehendes
ein
auf
dem
naturhistorisches
vn máshonnan
szabályait
azokhoz alkal-
tudva,
mazkodtam, de a megkülönböztetéseket érzékem alapján mag'am határoztam meg, egj'elre neveket sem
Kemény, de
adva a fajoknak.
jó iskola. Erre oktattam levelekben PuNOüR-tis.
Werk
zu finden war, speziell über die
Ord-
nungen aber nicht ein einziges Ich selbst machte es auch so, dass ich mich an die Linnéschen Regeln, welche ich von andersher 1
kannte,
hielt,
nach
die Unterschiede jedoch
meinem Gefühle
selbst durchführte, ohne aber
noch vorläufig den Arten auch Namen zu verEine harte, aber gute Schule. Brieflich
leihen.
— tücsköket — válasz-
PüNGüR a Gryllidákat totta
;
A mikor
leírogatott és rajzolt.
figyelt,
1869 nyarán látogatást tettem Mez-Záhon, a nevel szobája ablakaiban már apró kalitkák voltak,
fenekükön földréteg, a melybl füvek
belehrte ich auch Punguk in diesem Sinne.
Pungur wählte die Grylliden; er beobachtete, beschrieb und zeichnete. Als ich im
Sommer
1869 einen Besuch in Mezzáh machte, waren in den Fenstern des Erzieherzimmers schon
dem Boden
auf
kleine Terrarien zu finden,
keltek és a fszálak között vígan szaladgáltak
derselben eine Erdschichte, aus welcher Gräser
a tücsökfajok: a nagy mezei tücskön kezdve
entsprossten
az apróka Nemobius fajokig. És
liefen lustige Grillen
pelés, melyet
szólt a czir-
Pungur éles hallásával felfogott
und zwischen den Grashalmen herum: von der grossen angefangen bis zu den kleinen
Feldgrille
Az
Nemobius-Arten. Allgemeines Zirpen, welches
Ugronok egész úri háza nemcsak trte ezeket, hanem g}öny rködött benuök Bizonyos volt immár, hogy Pungur hségesen kitart.
Pungur mit scharfem Gehör auffing und nach
rendszere
saját
és
„kottázott".
szerint
!
seinem eigenen System auch legte.
in
Noten nieder-
Das ganze Ugronsche Herrenhaus
zeigte
alldem gegenüber nicht nur Duldung, sondern fand seine Freude daran sicher, dass
De még másra
is
biztattam és reá
Kimondhatatlanul bántott az az
— a
vettem.
is
—
állítólag
„magyar tudományos nyelv", a mely akkor természetrajzi
irodalomban
minden ép nyelvérzékkel
uralkodott
és
embert meg-
bíró
!
Mithin war es nun
Pungur getreu aushalten wird.
Doch spornte ich ihn auch noch zu anderem an und konnte ihn auch dazu bewegen. Eine unaussprechliche Pein war mh- die
—
angebliche
—
„ungarische wissenschaftliche
Sprache", welche damals in herrschte
der
naturhisto-
und Jedermann,
gyötört, sokakat elundorított, az oktatás terén
rischen
pedig kimondhatatlan nagy kárt okozott.
der ein gesundes Sprachgefühl hatte, peinigte,
Literatur
viele anekelte, auf
dem
Gebiete des Unterrich-
tes aber unaussprechlichen
A
feladat az volt,
hogy vissza
nyelv sforrásához, a nép
kell térni a
annak
nyelvéhez,
természetrajzi szókincsét össze
gyjteni
kell
és e\Tei kell kiszorítani a nyelvújítók anyagát
ha nem
is
minden alakra, minden foga-
jut
lomra népies magyar a
gyjtött
;
népies
szó, az
nem
mert
megnyilatkoztatja
alak
nyelv szellemét és megjelöli az dot az alkotásra, mely
baj,
a
utat,
nyelv
a
a
mó-
szellemének
Schaden
anrichtete.
Die Aufgabe war, zurückzukehren zur Urquelle der Sprache, zur Sprache des Volkes,
den
naturhistorischen
derselben
Wortschatz
sammeln und damit das Materiale
zu
Neológén zu verdrängen für jede Form, für jeden ;
tümliches Wort
gibt,
so
wenn
der
es auch nicht
volks-
ein
Begrifl'
das
schadet
noch
indem das gesammelte volkstümliche Materiale den Geist der Sprache offenbart und nicht,
Weg
und die Art und Weise zu solchen Schöpfungen bezeichnet, welche dem Geist
den
megfelel.
der Sprache entsprechen.
PuNGUE
különösen hozzáfogott
Gyula
a
állattani
1868ban
népnyelv
természetrajzi,
anyagának és
gyjtéséhez
folytatta a
gyjtést
Julius
Pungur
begann
das
Sammeln des
naturhistorischen, besonders des zoologischen
Materiales der Volkssprache
1907
idben már rendezgetve
az anyagot, küzködve
und setzte dasselbe 40 Jahre lang in
a formával, a melyet a
nagy tömegnek adnia
schon das Materiale, mit der Form
1907-ig, tehát közel negyven évig; az utóbbi ,
;
bis
1868 nahezu
im Jahre fort,
letzterer Zeit
also
ordnete
er
ringend.
vin kell,
lionv
könnyön kezolve, biztosan adjon
felvilágosítást
meg fogjuk
fonna
a
;
mutatványát
alább
welche man der grossen Masse geben
um
leicht
können
ismerni.
;
sollte,
und sicher Aufschluss erhalten zu ein Muster für diese Form ist weiter
unten zu finden. PuNGUR Gyui.a gyjtött a Székelyföldön, leginkább a nyelvileg oly színes ban, azokivül az Alföldön tanítók
körében
szerzett
is.
sen Tiefebene, und benützte dabei auch seine im Kreise der Lehrer erworbenen Verbindun-
támo-
is
den. In den
gatott.
ich von
tattam arra
korában
tegyen ajánlatot a
is,
felbiz-
magyar
kir.
Természettudományi Társulatnak a Gryllidák megírására, a mi vélemé-
monograjihiájának
nyem alapján ben
lehetvé föl
elfogadtatott.
a
ka{)ott
társulattól
A munka
útisegélyt
érdekéis,
mely
hogy Bécsbe menve használja \ilágliíi'ü gyjtemé-
tette,
Brunner de Wattenwyl
Ekkor hasonlította össze fajait a klasszikus gyjtemény alakjaival, megállapodott a rendnyét.
szerben és megírta müvét, melyhez kivonatot csatolt, a melyet
Székelyföld,
benreichen Szilágyság, ausserdem in der gros-
összeköttetéseit
lelkész
im
a
Az sfoglalkozások körében engem
Szilágynagyfalusi
sammelte
Pungur
Jui-ros
hauptsächlich aber in der sprachlich so far-
felhasználta
és
de
Szilágyság-
b franczia
hitvesével
együtt
szerkeztett.
A mhöz
kivételével,
mind Pungur Gyula kezétl valók
tartozó rajzok,
kevésnek
ihm
Zu der
Urbeschäftigungen" wurde auch
„
unterstützt.
Zeit, als er in Szilágynagj'falu Pfarrer
war, ermunterte ich ihn auch dazu, der königlich
ungarischen
Naturwissenschaftlichen
Gesell-
schaft einen Vorschlagfür eine Monographie der
Grjdliden zu machen, welcher auf meinen Antrag auch
bekam
angenommen wurde. Für
die Arbeit
er von der Gesellschaft auch eine Reise-
unterstützung, welche es ihm ermöglichte, nach
Wien
um
zu gehen,
die weltberühmte
lung Brunner von Wattenwy-ls
zu
Formen
Hier verglich er seine Arten mit den der
Samndung,
klassischen
Samm-
Studieren.
bestimmte
das
System und schrieb dann sein Werk, welchem ein reichlicher Auszug in französischer Sprache beigefügt wurde, welchen er mit seiner Gattin
és finom formaérzélel tanúskodnak.
gemeinsam ausarbeitete. Die Zeichnungen des Werkes stammen mit wenig Ausnahmen von PüNGüRS Hand und zeigen feines Formgefühl.
A
Magyar Ornithologiai Központhoz kerülve, itt nemcsak az adminisztrácziót és könyvtári teendket végezte, hanem teljesen önszántá-
Zentrale kam, führte er
ból és önállóan hozzáfogott az 1898-iki
ten,
fecskemegfigyelés szi
Az
adatainak
nagy
rendszeres
t kiválóan jellemz szí-
feldolgozásához
is.
vóssággal be
végezte a munkát, megalkotva
az
szi
mintáját.
közi
is
vonulás
Ez
m
a
feldolgozásának
ornithologiai
19ü5-ben, a
klasszikus
I^'-ik
congressuson,
nemzet-
Londonban
volt bemutatva.
Als
er
zur
Ungarischen
Ornithologischen
nur
nicht
hier
die
administrativen und bibliothekarischen Arbei-
sondern begann aus ganz freiem Autriebe und selbständig die systematische Bearbeitung der Herbstdaten der grossen Schwalbenbeobachtung von anno 1898. Mit der ihm im höchsten Grade eigenen Zähigkeit beendigte er auch diese Arbeit und schuf damit ein klassisches
Herbstzugsbear-
Muster für die
beitungen. Dieses
Werk wurde dem
nationalen Ornithologeu-Kongress
IV. inter-
London
in
vorgelegt.
Das Irodalmi jegyzéke, mely alább következik,
szépen jellemzi Pdngur természetrajz
munkák
terén
Gyula
törekvését:
a
maradandó becs szak-
alkotása mellett, a természetrajzi
is-
mereteket széles kedveltetni;
körben is terjeszteni, megmind a kett nemzeti mveldé-
sünk valóban és
ma
is
közszüksége.
unten
welches
Literaturverzeichnis, folgt,
gibt eine
schöne
der Bestrebungen von Julius Pungur der
Schöpfung
naturhistorischer
von bleibendem Werte
die
weiter
Charakteristik :
neben
Fachwerke
naturhistorischen
Kenntnisse in den breiten Schichten zu verbreiten und beliebt zu
auch heute
machen
;
beide bilden
noch ein wirkliches Gemeinbe-
dürfnis unser nationalen Kultur.
Elete
fmvének,
életczélnak
azonban
a
Als sein Hauptwerk, als Lebensziel jedoch
IX „Magyar
Állatnevek arra
szánta és
Szótára"
készült,
merítt nyújtson. Arra
czim müvét
az újabban
anyagát
is
hogy az
schenmöglich Vollständiges zu bieten. Er be-
kívül
került
hanem
névhez
fzd
hogy a
mben
])ótolja
folklorisztikai
betiteltes
dem
ausser
absichtigte
trachtete
gesam-
unmittelbar
és
melten Materiale der lebenden Volkssprache
„szószedetek"
auch das Materiale unserer wichtigsten Wör-
a kódexek
szótáraink,
és no adja csupán a szorosan vett
lexikális részt,
men-
namen"
él
készült,
napvilágra
Werk und
ki-
népnyelv közvetlenül gyjtött anyagán felhasználja java
bestimmte er sein „Lexikon Ungarischer Tier-
hogy emberileg
meg
az
állat-
zu benutzen,
a magyarosság szelleme
telje-
genommenen
neurer Zeit
in
zw. nicht nur
u.
um
den streng-
lexikalisclien Teil zu geben, son-
auch
dern
sen kibontakozzék.
der
ans Tageslicht geförderten Wörtersammlungen
is,
elemekkel
und
Kodices
terbücher,
mit
Elementen,
folkloristischen
welche sich an einen Tiernamen
knüpfen,
dem Werke
der Geist
zu ergänzen, damit in
Ungartums
des
zum
vollständig
Ausdruck
gelange.
mköd-
Mindazok, a kik liasonb» irányban
fzd
Jedermann,
der
dem
in
arbeitete, weiss es, dass das sich
él
delt
forrása,
ebben nyilatkozik meg leginkábl)
a legnemesebb szellemi sajátosság:
a
találó
Fache
gleichen
hogy a nevekhez népnyelvi anyag a magyarságnál, mondhatni páratlan. Ebben buzog a nép bölcsességének tudják,
tek,
Namen
an die
knüpfende volkssprachliche Materiale bei den einzig dasteht. Hier spru-
Ungarn sozusagen die
Quelle
lebende
der Volksweisheit,
hier offenbart sich hauptsächlichst
edelste
tlie
das treffende Gleichnis, das
hasonlat, a példabeszéd és a legfbb, a nép-
Geistestätigkeit
humor.
Sprichwort und als Höchstes, der Humor.
Az összegyjtött népnyelvi anyag roppant nagy
és Punour elég korán érezte
—
azt fel kell dolgoznia Hitte
hogy
is,
döntött
bírja
Ô nem
!
meg, hogy
forma dat esse
— de
rei!
a sors másképpen
tartozott a tüzes, gyors
mun-
kások fajához, a kiknél a gondolat röpül, az ítélet toll
villanásszeren
terem, a kettt rögzít
pedig sebesen szárnyal.
:
Das gesammelte volkssprachliche ist
enorm und Punhur
fühlte es
Materiale
genug,
früh
dass dies bearbeitet werden muss
—
forma
Er glaubte es auch bewältidas Schicksal entschied können zu gen Er gehörte nicht zu den jedoch anders feurigen und flinken Arbeitern, bei welchen die Gedanken fliegen, das Urteil blitzartig entsteht und die, diese beiden fixierende Feder dat esse rei
!
—
!
reissenden Fluges arbeitet.
Az
egész
haladó
lényében
lassúság
a
fontolva-kétkedve
tükrözdött
;
mondani
mint
In seinem ganzen
Wesen
spiegelte sich die
bedächtig-skeptische Langsamkeit;
wie
man
szokás, hármat elre, egyet hátra lépett, így kitnt, hogy hosszú idn át a gyjtésben
zu sagen pflegt, machte er drei Schritte vorwärts und einen zurück, so dass es sich
sokat markolt, a feldolgozásban azonban keve-
bald herausstellte,
set szorított, lényénél fogva, de azért
durch
ereje
gyorsan kezdett
hanyatlani
is,
és
mert utóbb
fogyton-fogyott.
in
dass
dem Sammeln
er viel,
lange in
Zeit
hin-
der Bearbei-
—
und zwar tung aber nicht fest genug griff infolge seiner Individualität, aber auch deswegen, weil seine Kraft rapid erlahmte und später immer mehr entschwand.
Unszolásomra
1905-ben
szótár
berendezése
állított
össze, melyet
Gyula
is
gyanánt
egy
iránt és
megtekintett
utóbb
megállapodott
Szily s
a
mutatványt
Kálmán és Zolnai
a melyet
kézirat
de szorosan elakkor bemutatta az egész anyagot is. Különösebb biztatást azonban az anyagiakra titkolt
kiszedetett,
;
való tekintetbl Aquila XIV.
nem
nyert
s
ez
ingadozóvá
Auf meinen Antrieb kam die Einteilung des Werkes Entschluss,
s'tellte
er
anno
betreffend
1905
zum
einen Probetext zusammen,
welchen auch Koloman v. Szily und Julius Zolnai einsahen, und welchen er später auch als Manuskript setzen Hess, aber streng geheim hielt riale.
;
damals zeigte er auch das ganze MateIn pekuniärer Hinsicht erhielt er jedoch
keine besondere Aufiminterung und dies machte II
Én
tette.
arra unszoltam
én
rakat,
tïiiïgelékct,
énekes mada-
kiadom az „Aquila" mellett mint akkor majd hozzászólnak az ille-
tékesek, megltísz a módszer, mire reá
De már ekkor
—
ereje
egy
össze
állitson
:
jól nifíiliatárolt reszt, p. o. az
a
felül váratlan
férfi
követve
testét
csapás
—
is állott.
volna vele.
egész
valójával
der
er
ezen
és
mely mintha vég!
nem
csak
az
összeforrott,
nahm
dies auch an.
werden
kann
;
Doch war der Mann
schon gebrochen, seine Willenskraft dem Körper folgend, gelähmt und ausserdem traf ihn ein unerwarteter Schlag, welcher, wie
Ende werden
es schien, sein
nicht
!
sicli
—
sollte.
Doch
Weil das A\'örterbuch^ das Wörterbuch,
dessen Idee er während
!".
ich
worauf
ersiciitlich.
von berufener Seite geurteilt
megtört
die
herausgeben
„Aquila"
werde, die Methode wird
B,
z,
welchen
zusammenzustellen,
Su])plement
als
Teil,
megrokkant, akarat-
érte,
„maradhat rendezetlenül
Singvögel
dann dazu
Ich spornte ihn
scharfbegrenzten
einen
au.
—
mert a szóÉs mégsem negyven éveszótár, melynek eszméjét tár, a ken által magában hordozta, ápolta, mely zett
ihn schwankend.
40 langer Jahre
in
trug und hegte, welches mit seinem gan-
zen Sein mit verwachsen war, kann doch nicht
„ungeordnet bleiben!" kiült,
Als er schon die „facies Hippocratica" trug
ágynak dlt, mint a sivatag eltikkadt vándorának a
kaum noch schleppen konnte, später dem armen Pungur das dalmatinische Zelenika wie dem dürstenden Wanderer der Wüste das Wasser der Fata
Mikor már a „facies Hippocratica" mikor már
csak
meg szegény
délibáb vize, úgy jelent
nak
—
Zelenika
dalmát
a
erhöz
utóbb
vánszorgott,
hátha
Punqur-
még
ott
három évre is, hogy a mind hiába befejezhesse,
juthat, csak
szótárt
—
I
und
sich
bettlägerig wurde, erschien
morgana
vielleicht
:
Kraft gelangt,
dass
er
dort noch
wenn auch nur auf
zu
drei Jahre,
—
damit er das Wörterbuch beenden könne alles
A
anyagát a Magyar Ornithologiai
szótár
Központ
vette rizet alá,
tehát
hol
mikor akad
az
és
az
megvan de munkaer, ;
ifjú
mely meghozza azt az áldozatot, hogy nyesítse azt, a mi
másnak érdemét
mikor akad üyen a mai korban
hol és
érvé-
öregbíti? !
?
vergebens
Das
!
Materiale des Wörterbuches
nahm
Ungarische Ornithologische Zentrale
Hut:
es
ist
wann wird
gesichert;
also
in
die ihre
wo und
aber
eine junge Arbeitskraft entstehen,
welche das Opfer bringen wird,
das
durch-
was das Verdienst des anderen mehrt? Wo und wann entsteht eine solche zuführen,
im heutigen Zeitalter?
De
a feldolgozás
hatunk
le és
reményérl nem mond-
a koszorú mellé, a melyet Punquh
Gyula idegenben domborodó sirhalniára tünk,
mégis gére,
tétet-
odatzzük a reményt, hogy leghbb vágya teljesülni
fog,
nem
az
gj'önyörüsé-
hanem a nemzet hasznára.
Doch wir entsagen
nicht
der
Hoffnung
und neben den Kranz, auf den im fremden Lande sich welchen wir wölbenden Grabhügel Julius Pungurs legten, richteten wir auch die Hoffnung auf, dass sein heissester Wunsch sich doch erfüllen einer
Bearbeitung,
wird,
zwar nicht mehr zu seiner
Herzens-
freude, aber zum Nutzen der Nation.
lat
És most következzék mint ez életrajzi vázels függeléke az a mutatvány, a melyet
PuNGUR Gyul.\ csoportról dozott.
szóanyagál)ól
összeállított,
a
„Rigó"
kiszedetett
és
szó-
gon-
Und nun
folge als ei'stes
Supplement dieser
biographischen Skizze: der Probetext, welchen Julius Pungur aus
seinem Wortmateriale über
Gruppe (Rigó) „Drossel", Turdus zusammenstellte, setzen Hess und verwahrte.
die
ELS
FÜGGELÉK.
—
ERSTES SUPPLEMENT.
Kézirat f/yatiánt
MUTATVÁNY A KÉSZÜLBEN
LEV
„MAGYAR ÁLLATNEVEK 8Z0TÁRAB0L." A „RIGÓ" SZÓCSOPORTHOZ TARTOZÓ ÁLLATNEVEK ÉS EZEK TÁRSNEVEI MEGTOLDVA HANCxÉRTELMEZÉSEKKEL, MONDÓKÁKKAL, HASONLATOKKAL, KÖZMONDÁSOKKAL ÉS EGYÉB SZÓLÁSOKKAL.
ÖSSZEÁLLÍTOTTA
PUNGUR GYULA.
51^^-
BUDAPEST. HORNYíVNSZKY VIKTOR
CS.
ÉS KIR. UDV. KÖNYVNYOMDÁJA. 1UU5.
li
A FORRÁSMUNKÁKAT ILLETLEG.
AJ Aquila
= Aquila,
ÖVI dît ÉS Elv.
Magyar Oniithnloffiai Herman Uttó. Buda-
a
K(izp(int Iblyi'iirata. Szerk.
^
F. Földi János Természeti História. csomó. Allatok Országa. Pozsony, 1801.
pest.
Bg: Szh.
= Bugát Pál: Tormé.szettudományi
Süóhalmaz. Budán, 1843.
BMN. = Ballagi Mór:
Grossing II.
:
H. O. Madárh. :
Madárhogyek
BMsz. = Ballagi Mór A Magyar Teljes Szótára. I., II. R. Pest, 1873.
Nyelv
:
=
II. Grossinger, Bapt. Joh. História Physica Regni Hungáriáé. (Ornithologia) Poson, 1793.
:
Universa
Magyar-Német Szótár.
Budapest, 1881.
I.
:
= Herman Ottó
tájáról.
:
Az Északi
Budapest, 1893.
=
H. O. MadHasz. Herman Ottó .\ Madarak Hasznáról és Káráról. Bpest, 1901. :
:
;
Borsiczky Adatok Br.
:
:
Term.
madarak
a
Természet
Br.
:
I.
=
k. Borsiczky 0. népies elnevezéséhez. I.
:
A
(1898.) köt.
XIV.
sz.
= Brehm Allatok ÉszakiS. = Brehm E.
AllV.
:
10—11
lap.
= Beszterczei
stb.
=
Kresznerics Ferencz Magyar Szótár Buda, I., II. k. 1831—1832. :
Kralow Comp. = :
Naturalis Históriáé 1795.
Szószedet. Kiadta, értel-
A
Értekezések XVI. köt.
1877—1878.
Budapest, 1892
sz.
=
C. Calepini Dielionarium Undecim Linguarum. Basileao, 161,5.
Ch
:
= Chernél
II.
Madarai. Bp.
II.
István
:
Magyarország
Rész. 1899.
Chern TTK. XX. :
:
Ada-
mészettnclományi Közlöny XX. köt. 303—309. :
Linguae lata
lìiH-
= Joh. Amos
L.-itinae in
=
Emödy TermH. =. :
=
1.
Emödy István Sárospatak, 1818.
3.
;
k.
= Lakatos
:
Kár.
:
Tisza-
menti madárnevek [\ Természet I. köt. IV. és VI. számai. Budapest, 1897 8. évf.].
Dr. Lovassy S. Math, és Termt. Köziem. XXII. -= Dr. Lovassy Sándor Adalékok :
Magyarország Ornithologiájához. Mathematikai és Természettudom. Közlemények. XXII. köt. 5.
:
Csató GesOrn. II. v. Csató, Joh. Über den Zug, das Wandern und die Lebensweise der Vögel in den Comitateu Alsó-Fehér und Hunyad. (Zeitsehrift für die gesammte Ornithologie. Herausgeg. v. Dr. Jul. v. Madarász. II. Jhrg. 188.1. Budapest, pg. 392—516.) mészeti História
=
:
Lakatos Term.
1.)
Comenius Janna Himgariam Linguam trans-
Ste|ihanuni Benj. Szilágyi. Coronae. 1734. :
;
:
Chernél István
tok honi madaraink népies elnevezéseihez. (Ter-
Com. Jan.
Kralovanszky Andreas Compendium. Leutschoviae,
TermVezf. Kriesch János Természetrajz Vezérfonala. Bpest, 4. kiad.
Kriesch.
mez jegyzetekkel kisérve Finály Henrik. (Akad. 1.
=
Jancsó József: Állattan FelIskolák számára. Leunis János után. Pest,
Kr.
:
8» VIII. 467.
Bsz.
Jan.-Letm.
sbb 1854.
Világa.
Alfréd Az Északi Sarktól az Egyenlítig. Ford. Geöcze Sarolta és Paszlavszky József. Kiadta a K. M. Természettudom. Társulat. Budapest, 1892. .
böv. kiad. 1904.
II. :
:
:
Ter-
Fáb. Fábián József: Termé.szeti História a gyermekeknek. Katf Györgv Keresztélv után németbl fordította s némelv hozzáadásokkal a maga költségén kiadta Fábián József. Vesauréni, 1799.
sz.
1887.
=
Lov. Kat. Dr. Lovassy Sándor: Az Ornithologiai kiállítás Magyarországi Tojás- és Fészekgytijteményének katalógusa. Bpest, 1891. :
=
MA. Molnár (Szenezi) Albert Dictionarium Latino-hungaricum et Ungarico-latinum. Heidelberg, 1621. :
Mad: Magy. ^
Madarász Gyula, dr.: Magyamásodik nemzetközi Ornithologiai Congressus alkalmából Budapesten rendezett Magvarországi Madarak kiállításához. Bpest,
rázó
a
189Ï. 8».
Mad. MagyMad. - Dr. Madarász Gvula Magyarország Madarai. Bpest, 1899-1903. :
Margó Bp. = Margó :
környéke
:
Tivadar; Budapest és
állattani tekintetben. Bpest, 1879.
RÖVIDÍTÉSEK.
Misk.
= Miskolczy
Vadk.
:
Jeles Vadkert (1691.).
Mittp.:Comp.
Lcse,
Gáspár
Egy
:
17(59.
= Mitteipaeher, Ludov; Com-
peniiiimi Ilistoriao Naturalis. Biidae, 1799.
Mittp. PrL. - Mitterpaohcr, Ludov Primae etc. Budao 1808. :
:
Lineae Históriáé Naturalis
=
Molnár, Joan. Bapt. ZooMoln. Compi. logicon Coraplexum. Budae, 1780. :
Mtsz
Magyar
-=
Szinuyei József. s köv. évek.
I.
Szerkesztette Tájszótár. és II. köt. Budapest, 1893.
=
ván. Bpest, 1896.
DictionariumLatinoUngaricum per Basilium Fabricium Szikszavianum. Debrecini 1593.
Nomencl. = Nomenclator Avium Regni HunMagy. Ornithologiai Központ.
Budapest. Idézve nemek folyó száma. 1898.
a
lapszám,
fajok
v.
Oklsz. (az eltte álló szám évszámot jelent). Magyar Oklevél-Szótár. Legnagyobb részben gyjtötte Szamota István. Szerkesztette Zolnai Gyula. Budapest, 1901—1906. :
PaszlavTh: AUatt.^Paszlavszky József: Az Állattan Kézikönyve. Dr. 0. W. Thomé után kidolgozva. Bpest, 1875.
Paszl.
Az
AllattKk.
= Paszlavszky
József: Állattan Kézikönyve. IV. kiadás. Budapest, :
Pesti
:
Nom. = Pesti
Gábor Nomenclatura :
B)
= alcsalád.
=
alfaj,
alcsap.
alfajok.
= alcsapat.
^ alrend, csal. = család. air.
^
:
:
PPB. = liung. etc.
Pariz Pápai F. Dictionarium lat.locupletatum labore Petri Bod. Po:
sony, 1801.
Reising Állatt. -
Reisinger János
:
tan sat. Buda, 1846.
I
—
:
Állat-
köt.
II.
Sí. - Sándor István Toldalék deák Szókönyvhez. Bécs, 1808. ;
magyar-
a
=
Schl. A Schlägli Magyar Szójegyzék. KözSzamota István. Budapest, 1894.
zétette
^
Soltész János: TerméSoltész Term.r. felsbb gymnasíalis iskolák számára
szetrajz sat.
Sárospatakon, 1841.
SzD.
:
Ksz. = Baróti
8°.
Szabó
Dávid
:
Kisded
Szótár. Kassa, 1792.
Sztgy. — Szentgyörgyi József: Legnevezetesebb Természeti Dolgok Esméreti. I. drb. Az Állatok Országa. Debreczen, 1803.
=
A Természet. Szerkeszt. Dr. LendI Term.. Ad. és Lakatos Károly. Budapest, 1897. szept. 1-én kezddött. Tsz.
= Magyar
Tájszótár. Kiadta a M. Tud.
Társaság. Buda, 1838.
TTK. —
Természettudományi Közlöny.
Ver. ^^ Verantius,
Faustus Dictionarium Quinque Nobilissimarum Europae Linguarum. 1595. Recudi euravit Jos. Thewrewk de Ponor.
VP.
=;
:
Vajda Péter I.
Az AUatország.
;
Cuvier
köt. Buda, 1841.
EGYÉB rövidítések
= csapat. Gen. = Genus. L. = Lásd. O. = Ordo. = rend.
sbfm.
csap.
sect. stb.
^ subfamilia.
=
i.
subo.
Sectio,
=:
=
8
több
iró.
subordo.
= subsectio. = Vesd össze.
subsect.
Vö.
r.
C)
JELEK MAGYARÁZATA.
• (a magyar állatnevek elíitt) jelzi, hogy az a név népies név. hol az egész cikk ilyen zárójelben van, [ azt jelenti, hogy az illet állatnév helytelenül 1
Salamon MaCsörgey Titusz.
J.
Feldolg.
PP. Pariz Pápai Fer. Dictionarium latinohung. et hung.-latino. Leutschoviae, 1708.
után fordítva.
Sex Linguaram. Viennae, 1561.
alf.
= Petényi
Posonii, 1834.
1900.
aies.
:
:
NC. =NomenclaturaseH
=
Pet MadTör.
dártani Töredékek. Bpest, 1904.
:
A Murmelius-féle Latin-magyar Murm. Szójegyzék 1533-ból. Közzétette Szaraota Ist-
gáriáé. Kiadta a
Xlíl
lévén alkalmazva, mellzend a szövegközben alkalmazott zárójelbe foglalt rész az ösz;
szeállitó
véleménye.
LATIN-MAGYAR KÉSZ.
1.
Az egyes címek után közvetlen közelében lev bekezdésben a magyar társnevek vannak betrendben adva.
Acri
d o
t
ere
li
s
Aerocephalus Naum. poszáta nem.
(L.
Ampelis garrulus
roseus Ranz. =Pa8-
tor roseus L.
Nádi Gen. Sylviinae sbfam.: Poszá:
ták aies.)
Aerocephalus anindinaeeus Gm.: Nádirigó. Nádika. Nádi fülemile. Nádi rigó. Nádi veréb. Nagy nádi poszáta. Nagy nádi rigó.
Aerocephalus arundinaceus arundinaceus Gra. Nádi rigó. poszáta.
Aerocephalus arundinaceus minor Radde: Kis nádi
rigó. Br. AllV. IV.
120.
Aerocephalus arundinaceus orientális Temm. et Schleg. Keleti nádi rigó. :
Br.
ÁUV.
IV.
Aerocephalus palustris Bechst. Énekes nádiposzáta. Ch II. 719.
B
nádi rigó. Közönséges nádi poszáta.
Mocsári poszáta.
horticolus Naum.: Kerti nádi poszáta Br. ÁllV. IV. 124.
Törpe nádi rigó
:
Húros madár. Sohl. 1813.
lis
sz.
= Ampearundinacea Mey =
garrula L.
Calamodyta
Vieill.
.
Aerocephalus arundinaceus L.
Calamodyta palustris Mev.
= Aero-
cephalus palustris Bechst.
= AeroCalamoherpe arundinacea Boie = Aerocephalus streperus Calamoherpe palustris Boie = cephalus streperus
Vieill.
Aerocephalus palustris Bechst. (Mey.)
Riesenth.
dinaceus Turdinae
poszáta. Br. ÁllV. IV.
Hangos nádi poszáta. Kis nádi
rigó.
—
arun-
L.
US, sbf:
Vízirigók neme,
Gen.:
Rigók
aies.).
[L.
Br. AllV. IV. 69.
C i n c u s aquations Bechst. olus cinclus L. 1
Vieill.:
Cab.
^ Aerocephalus
Br. ÁllV. IV. 121.
Aerocephalus streperus
= Cin-
12.S.
Nádi
Cinclus cinclus
L.: Vízi
rigó.Nomencl'
72. 287.
veréb.
sbfam. n a e, Csonttollúak aies. (Noniencl. 53. A.) |L. Légykapó-félék: Muscicapidae). Locska-félék. 1 i
Ampelis
Buka. Búvár
:
L., Gen.: Csonttollú nem. Csonttollúak aies.; sbfam. Anipclinae|. Locska. Selyemfarkú.
|L.
ag us
Cinci
Aerocephalus sten tore us Hempr.
A mpe
t
Calamoherpe turdoides
Aerocephalus palustris
Cserreg nádi
i
Bombycilla garrula
Vieill.
:
:
et Ehr.:
Csonttollú
Calamodyta streperà Mev.
121.
Aerocephalus arundinaceus Naum. ^Aerocephalus streperus Vieil).
Fzi
:
Selyemfarkú. Selyemfarkú
lyemfarkú. *Muszkaveréb. csontmadár. Selyemfarkú locska. Selymeg.
:
Nagy nádi
L.
madár. Ch. II. 528. Búbos csonttollú. [Búbos rigó.] Csontmadár. 'Csonttollú madár. Európai locska. Fenymadár. Fenyúmadár. Fenyves madár. Kontyos fenymadár. Locska. Locska se-
rigó.
*Halászmadár. *Halász
rigó.
Közönséges
vízirigó. Vizi buka. *Vizi
búvár. *Vizi rigó. Vizi seregély.
Cinclus cinclus albi col lis Rozsdáshasú
vizi rigó.
AllV.
Br.
Vieill.
IV. 70.
Déli vízi rigó.
Cinclus
e
i
n
c
1
u
.s
me
1
ano ga
s t
e r
Brehin:
Feketehasú
Br: ÁllV.
vizi rigó.
lôk alrendé
(L.
Varjúszer madarak rendje:
Coracornithes]. Br: ÁllV. V.8.
IV.70.
Kuporgok.
Északi vízi rigó.
Coraciae,
sect.
Szalakóták csap. Br
:
Szalakóta-alakúak Subo. Coracüformes).
ÁIIV. V. 139.
alr.
[L.
Coracias
L. Gen.:
—
:
:
[L. sza-
oriolus L
Coracias garrula
L.
Kék
:
szala-
*Árva szajkó. Csacsogó karies. *Csaricsóka. *Högyör. *Kalangya varjú. Karicsa. Karicsa szalakóta. *Kék csóka. Kék holló. *Kék mátyás. Kék szajkó. Kék szarka. varjú.
*Kék varuyú. Kurukiily. Sza-
lakóta. *Száricsóka. *Szaricsóka. *Tengeri kánya. *Vasmadár. *Vas *\^as szajkó. varjú. *\'as varuyú. *Zold csóka. *Zöld kánya. *Zöld rigó. *Zöld bakán. *Zöld-
zsálya.
Coracias oriolus
=
L.
Oriolus
oriolus L.
Coraciidae: Szalakóta-félék. Nomencl.
—
50: 102. N. lakóták csap.
:
Br: ÁllV. V. 139. (L. SzaCoraciae.]
Karics-íélék. Karicsok.
Coracüformes,
Szalakótaalakúak air. Br: ÁllV. V. 129. [Varjüszerú madarak rende: Coracornithes). subo.:
p u s e ar o
uen
1 i
s
i
Gyurgyalag-félék., JL. Meropes). Br ÁllV.
s L.
:
Karo-
:
:
:
ÁllV. V. 33.
Mer
Európai gyurgya-
p s a p i a s t e r L.:
lag.
•Fecskekirály. Fellegi fecske. *Földi rigó.
*Gyurgyóka, *Gyugygyóka. Közönséges gyurgyalag. II. Küll. 'Magyar papagáj. Méhész *Méhészbanka'. Méhész gyurgyalag. Méhészmadár. Méhev. Méhev madár. Méh madár. Parti fecske. *Partirigó. Gyurgyalag.
I'iripió. Piripió gyurgyalag. Piripjó. Pirpio. *Putypuruty. Sárgafej gyurgyalag. *Török
fecske.
—
Merula: Rigó. Schl. BSzsz. Nom. NC. - Ver. MA.
— Pesti: Com.
=
Jan.
meru la
Fekete
—
rigó
Merula coerulea
Briss.
Fehérfej
I
eu copy gin Br:
bujórigó.
ÁllV. IV.
Turdus
Brhm.
=
Turdus
Boie
=
Turdus
Boie
=
Turdus
Selby
=
Tiu-dus
Brhm.
major
Merula L.
Meru
1
merula
a
L.
nem.
|L.
Turdinae,
t
o rq u a
t
a
torquatus L.
169.
Merula vulgaris
Geocichhi Temm.
Gen.: Földirigó sbfam, Rigók aies.]
Geocichla dauma
Monti-
L.
Merula Rüpp.:
s
= ^
Merula collar is
merula s
Tur dus
:
cola solitaria L.
Macskamadár. Macskarigó.
Cratere pu
— Murm. — PP. —
L.
merula
r
Br:
L. Gen.: Gyurgyalag nem. Gyurgyalag-félék: Meropidae] Br
ÁllV. IV. 170.
Crate
csap.
Halcyoniformes].
Merops
torquatus
linái buj origó.
Ampelis
Gyurgyóka.
Cratere pus, Gen: Bujórigók neme. Timáliák aies.] Br: sbfm. [L. Timaliuae :
=
V. 31.
[L.
kóta.
L.
Gyurgyalagok
:
air.:
Gyurgyalagok csap.
= Oriolus
Bechst.
sect.
L. Üldögélók ÁllV. V. 31.
Meropidae:
:
Coracias galbula
Lanius garrulus garrulus L.
Me ropes,
Szalakóta nem.:
Nomencl. 50: 102. N. 156: 21. N. Coraciiadae.] lakóta-félék *Szaricsóka.
*Kék
XV
LATIN-MAGYAR RÉSZ.
I.
merula
L.
Miminae, Lath.: Himalájai
káló-félék:
sbfam.: Álrigók ales. ]L.BujTimeliidae] Br: Á1V. IV. lôô.
rigó. (Br: ÁllV. IV. S7).
Mi mus. Gen.: Gezerigó nem.
Geocichla mollissima son rigó. Hodgson
Blyth.:
Hodg-
]L.
Mimi-
nae, sbfam.: Álrigók aies.] Br: Á11V.IV.155.
Mimus polyglott us
rigója.
L.: Észak-ameAUV. IV. 155. Sokféleszavù rigó. Sokszavú rigó.
rikai gezerigó. Br:
Geocichla sibirica rigó. (Br: ÁllV.
HajnaU
Pali,
:
Szibériai
IV.87).
Monticola, Gen.: Kövirigó nem. Turdinae, subfam. Rigók aies.)
rigó.
]L.
:
Geocichla varia H alcy onif orme.s,
Pali.:
Tarka
.subordo:
rigó.
Üldögó-
M
n
t i
c
solitaria L.
1
a
c y a n a Boie ^= Monticola
u
XVI
I.
LATIN-MAGYAR RÉSZ.
M
ou ti co la s ax alili s L.: Keresztes kövirigó. ilavasi rigó. Kó-rigó. Körösztös veréb. *Kövi rigó. Sziklai rigó. Szikla-rigó. Szirti rigó.
'
szinû sáskar. Rózsaszín seregély. Rózsaszinú seregélyrigó. Sáskafaló rigó. Sáskamadár. Tarka seregély. *Vándor serege.
Petrocychla cyaneaDegl.=Monticola solitaria L.
Monti cola solitaria (Nomencl
rigó.
L.
:
Kék kövi-
Árva veréb. Egyes veréb. [Hegyi veréb.) Kék rigó. Magános rigó. 'Magános veréb. *Maga veréb, özvegyke. Remete rigó. Remete veréb.
M
1
ac
a
i 1 1
Petr
78.)
:
e
i
u cl
s
Scop.
= Cinelus
cinclus L.
Muscicapi dea: Légykapó-félék. Éneklk alesap: subsect. Osciaes.) Nomadites roseus
Petrocincla saxatilis
Éneklk
Timalinae,
[L.
Varjuszerù
:
Gen.: Sarlós Timaliák
sbf.
rigó aies.]
:
Pomatorhinus rufus
Bozsdás
L.:
„Csépl".
alesap.: subsect.
Or io lu s Gen.: Málinkók neme. [L. Málinkó-lelék: Oriolidae.) Br: AllV. IV.390. Aranybegy.
Aranybegyü.
Arauybögy.
Lorio. Máliakó. Pirol. Valódi lóriók. Velyhe.
üriolus galbula
Quasquinus:
Húros
madár.
L.
=
Sa
=
li e
palustris Keys,
a ri a
Acroceplialus palustris
arundinaeeus
L.:
Arany malinkó
*Arammálingó. *Aranyállú. *Aranymáj. Aranybegyü. Aranybegy. *Aranymál. *Aranymálé. *Arany maiingó, málingó. *Arany máliukó. *Aranymál rigó. *Araay málú. *Arauymáringó. *Aran-má*Arany-márinkó. *Aranyos málé. riugó. Aranyos rigó. *Csutora-bíró. Gábor. Gáborka. Gáborka-madár. Gábormadár. Gabos. Gabosmadár. Közönséges aranybegy. *Alamár.
*Málinkó. Malinkó. *Lófilkó-biró. Lorió. *01omári. *Rigó. Sárga aranybegy. Sárga lorió. Sárga rigó. *Sárga velybe. *Sármalinkó. *Sármáringó. *Sármárinkó. *Szolga-
*Tarka
:
:
Oseines.)
Stu
r
nu
cinclus
s
Passeres. Sect.: Verébalkatúak Csap. Apró madarak air.: Picopasseriformes
= Cinclus
L.
cin-
clus L.
Sturuus roseus seus
Seop.
= Pastor
ro-
L.
Sylvia palustris
Bechst.
=
Acro-
eephalus Bechst.
Sylvia streperà phalus streperus Sy Vi subsect.: 1
dae
i
:
Vieill.
=
Acroee-
Vieill.
Poszáta-félék.
Éneklk
Timeliidae:
rigó.
et Blas. L.
Sturnidae: Seregély- félék. (Nomencl sbsect. XL.) [L. Éneklk alesap.
58.
57. 226.
et Blas.
Beeilst.
Salicaria turdoides Keys,
= Acroeephalus
Oriolus orio-
lus L.
Oriolus oriolus
Schl.
1812. sz.
Aranybegy-félék.
biró.
Apró mada-
sarlós rigó. Br: ÁllV. IV. 174. N. |L.
:
=Monti-
rende.]
Pomatorhinus, nem.
Petényi ^Pastor
Oseines].
Nomencl
et
L.
Vig.
Picopasseriformes, Subo.: [L. Coracoruithes, O.
rak air. madarak
Oriolidíie: Málinkó-félék. Nomencl: 117.
Keys,
i 1 i
1
Br: ÁllV. IV. 174.
roseus L. 57.
i
cola saxatilis L.
(L.
Legyész-íelék.
sa x a t e c h a s Monticola saxatilis
=
Blas.
[L.
Oseines,
alesap.)
Bujkáló-félék. [L. Oseialesap.) Br: ÁllV.
Éneklók
nes, subsect.: IV. 155.
|L.
Timeliinae,
Subo.]
Timaliák aies. sbfm. Bujkáló-félék: Timeliidae.) Br: AllV.
|L.
Pastor Gen.: Pásztormadár nem. (Nomencl: 58. 118 nem.) [Ij. seregély-félék: Sturnidae].
Pirosszarka. Csacskamadár. Csacska. Sáskamadár. Sáskar. Seregélyrigó.
Pastor roseus Nomencl:
L.:
Pásztormadár.
58. 227.
*Apró pirosszarka. Csacska. Csacskamadár. * Jöttment-madár. *Rózsa-rigó. Rózsaseregély. Rózsasziuú sáskamadár. Rózsa-
IV.
:
166.
Tur din ae
sbf.:
Rigók
dae: Poszáta-félék.) Br
:
ales. [L. Sylvii-
ÁllV. IV. 41.
Turdela: verheny szín madár. Murm. 1105.
sz.
—
Turde1 (1593) 66.
T
u rd u s
1
:
Húros madár. Grossing.
a
:
II.
vörheny szín madár. NC.
Húros madár.
Schl.
— Murm.
LATIN
I.
—
—
—
NC. Pesti: Nom. Grossina, Com Jan.
—
:
Tardus nemnek nem
MA.
PP.
MAGYAR
— —
fekete fajai
Fenyves madár.
az iliaeus-f;ijt kivéve Tisza m. Iánkat: Term. :
IV. sz. 9.
k.
1.
Turdus
I... Gen.: Rigó nem. sbfam. Tiirdinae.] Húros. Húros madár. Rigó.
(L.
1.
Rigók
aies.:
Turdus
a
r
u n dinaceus
= Acro-
Íj.
cepbalus arundinaeeus Gm.
Turdus atrigularis Temm. torkú rigó. Br: ÁllV. Feketenyakú rigó.
Turdus
ci
nel US
c V
anus
:
d u s solitaria L. r
rigó.
Feny
rigó.
Turdus pilaris
s c
Turdus
p
1
yg
1 1
1
u
s
Cinclus
Turdus minor Gm.
Turdus
=
Lath.
=
L.
L.
:
03. 2.
st.
i.
— Mimus poly(1817)
(1788).
i s Pall. r u fi c Br: ÁllV. IV. 87. 1 1
Turdus roseus
L.
Monticola
Rozsdásszárnyú
Tu rd u s saXa saxatilis L.
Turdus
e sc e n s
cu s
1
Turdus ruf e se eus Stepheus
= Turdus
mi-
t
i 1
!
L.
Szlrigó.
:
Ij.
Fekete rigó
:
Vöröstorkú
L.
s
sol tarius
Monticola
L.
i
solitaria L. Pali.:
Swainson
rigó.
Bori rigó. Boros liurosmadiir. Boros rigó. Csipegó rigó. *Kerti rigó. [Lépes-madár]. szi rigó. Szls rigó. [Szo-rigó]. Vörös rigó.
Turdus merül a
:
= Pastor roseus L. = Monticola
Turdus swainsoui ili a
F.:
glottus L.
rigó.
nor Gm.
Turdus
:
IV. 87.
Turdus f uscat a u
—
'Fehérszárnyú húros. * Feny húros. Feny-madár. Fenyves. 'Fenyves madár. Fenyves rigó. *Huros. *Huros rigó. Húros madár. *Kendermagos rigó. *Szürke rigó.
.
f
L.
Páb. (1799): 376, 378*;
=
rigó. Br: ÁllV. IV. 87.
Turdus
Turdus p aliasi Cab.: Paliász Pallas rigója.
Fekete-
cinclus L.
Tu
xvn
RÉSZ.
Swainson
rigója.
Turdus torquatus
L.:
—
Örvös
rigó.
Fáb. 376. Br :. ÁllV. IV. 84. *Ölyves rigó. Örves rigó.
(közk.).
*Himeske. Rézorrú
me ru
Turdus torquatus alpestris Brhm.:
rigó. Rigó.
m
maxi a Seeb. a Keleti fekete rigó. Br: ÁllV. IV. 85. Rigó. Rézorrú rigó. Turdus
1
Turdus migratorius
L.:
Közép-európai örvös :
Vándor
rigó. Raising: Állatt. 280.
Turdus minor Gm. Turdus musicus [Boros
Euekl rigó.
*Szke
rigó.)
*Biikki
rigó. *Húros.
Nyári
rigó.
:
rigó.
Énekes
rigó.
*Tekerményes
Rtfarkú
ÁllV. IV. 87.
Aquila XIV.
77.
:
Kaukázusi örvös
orientális
Stej-
rigó. L.
:
Északi örvös rigó. Br: ÁllV. IV. 84.
*Dalos rigó.
*Húros madár. *Húros
Turdus obscurus
Turdus torquatus
Turdus torquatus torquatus L.:
rigó.
rigó.
rigó. Br:
:
Kis rigó.
rigó.
rigója.
Nomencl
rigó.
/i.
Alpesi örvös rigó. Déli örvös rigó. Havasi örvös rigó.
ueg
Turdus naumanui Temm.: Naumann Naumann
312.
rigó.
Gm.: Halavàny
Turdus viscivorus
L.:
Lép
rigó.
(Fáb. 1799. 376, 378.)
'Cserreg rigó. 'Csörg rigó. 'Enyves Enyvevó rigó. Fagyöngy ev rigó. Fagyöngygyei él húros madár. Húros madár. Húros. *Huros rigó. *Keudermagos rigó. Lépes madár. Lépes rigó. Lépevö. rigó.
Lépev
madár.
'Szürke
rigó.
Lépniadár.
'Szke
m
rigó.
MAUYAIÍ-LATIX
II. (Megjegyzés.
A MA.
PP. PPB.
sat. mellett
lév
l
beffi (pl.
részébl való idézést
*Alainár (Göcsej, Zalám. Mtsz. I. 51) o rio lus L.
=
Arany málinkó: Orio lu s
:
torquatus alpestris Álrigók
aies.:
M m i
Nem:
I.
Gezerigó: Mimus.
Apró madarak
forme s.
Bujkáló-
[L.
ÁUV. I.15.
félék: Timeliidael Br:
[L.
Pi co pas seri\'arjúszerü madarak rende: air.:
Oriolus oriolus
*Aranymálú (Sopronm. — BMsz.) Arany málinkó Oriolus oriolus :
Arany mnlingó
XX. :
*Aram-málin
MadTör
(Pet:
162)
Pastor roseus
L.
aram-máUingó (SzeArany málinkó
1.5 1)
^
*Aranydllú (Hetes, Zalám. Mtsz. Arcmi/begy (F: 159. 26. §68.— PaszlavTh: (1854.)
Állatt.
Hangértelmezések. 1. „Hunczut a biro." „Mék, mék." (Szeged vid.) 2. „Mit csinálsz Lajos? Gyiin a biro!" „Hunczut a biro firól fira." (Örkény, Pestm.) 3. „F.ngik a
Arany
^ Arany málinkó
biro, f.ugik
L.
L.
=
*Aranijhegy (Jászberény) málinkó: riolus ori olus L.
*
Cli: 11.573.
Aranyhegy. Összetétek: Közönséges aranyt. Sárga
Aranyhegy- félék (Margó: Bp33) linkó-félék: Oriolidae.
= Málinkó
a.
= Má:
Ori-
L.
(Sí. k'r.: I.IO)
= Málinkó:
rigó (Molna-Szecsöd, Vasm.) :
Oriolus oriolus
L.
Arany-7náringó, aran-máringó (Ôiség, Vasm., SzókeDencs, Somogym. Jltsz. I. 51. Nagy-Kanizsa, Puszta-Magyarod, Zalam. Bartos Gy. Pestm.; Dunant. Nomenel. 57 226) Arany málinkó Oriolus
—
=
:
*
101
Aranyhöggü
Aranymái
oriolus
olus.
Oriolus
Arany málinkó (Dunántúl. Cheru:TTK. 305): Oriolus oriolus L.
*
(1875.)
51)^
I.
N.— Jau.-Leun:
^Málinkó nem: Oriolus
(SI.12)
—
málinkó: Oriolus oriolus L.
4.
Arany málinkó: Oriolus oriolus
Aranyhegyü
L.
a biro." (Kraszua, Szilágym.) „Jó-e a dió fiú?" „Jó hát!" (Kis-KunFélegyháza, Pestm.) 5. „Jó-e a p.. a fiú?" „Jó hát!" (Szentkút puszta, Kis-Kun-Félegyháza.) 6. „Kell-e dió fiú?" „Kevés!" vagy „kell bát!" (Szentkút puszta, KisKun-Félegyliáza.)
:
rio lus oriolus L.
183)
^
(Pestm. N'omencl. 57: Mtsz. I.)
226), *aranii málincjó (Dunántúl.
madarak:
Colii.
—
*Aranymálé(V&i: MadTör. 150. Vasm. Arany málinkó: Oriolus orolus L.
= Arany
Pásztormadár
Arany má-
L.
— Sopronm.) =
*
Apró pirosszarka
=
*Arangm('d (Szilágym.) linkó:
Arany má-
L.
:
Csap: I. Verébalkatúak: Passeres; II. Aléuekesek: Pseudoseiaes; III. Kúszók: Pici; IV. Surranok: Macroeliires; V. Egér-
*
=
*Aranymáj (Szilágym.) Oriolus oriolus
Coracornitiies.]
=
.
L.
n ae
i
MAI.) az illet szótárnak latin-magyar
jelenti
linkó
Alpesi örvös rigó (Mad: Magy. 71. 213) Tu rdus Középeurópai örvös rigó
=
líÉSZ.
:
L.
Arany-márinkó (H. 0. MadHasz. 901 Arany málinkó Oriolus orio19)
=
:
lus *
—
:
(
1
)
:
L.
Aranyos málé (Puszta- Magyarod és
vid..
u
MAGYAR-LATIN RÉSZ.
II.
Zalám. !•
i
1
Bartos u
r
s
=
Qy.)
i
u
1
Arany màlinkó
:
— Emdy
Aranijos rigó (Sztgy. §. 133. TerniH. 1.277)= Arany málinkó rio lus L. lus :
:
:
:
Orio-
—
:
veréb
(SÍ
Monti col
kövirigó:
= Pàsztor-
Pastor.
:
=
CsflCSÄa Pásztormadár: L. Br: Á11V. IV. 376.
Pastor
ro-
seus
L.
—
15.
:
Csacska (Pet.: MadTör. 157)
madár nem
304. *Arva szajkó (Grossing II. Bodrogköz, Ch.: 11.501)= Kék szalakóta:
Árva
*BÍ4kki rigó (Csíksomlyó, Csikm. KorMálnás, Háromszék m. 1892. Vili. ber J. 10.)^Énekes rigó T u r d u s m u s i c u s L.
—
s L.
Coracias garrula
XIX
=
BMN.)
Csacskamadár (Pet.: MadTör. Pásztormadár nem Pastor.
157)
=
:
solitaria
a
Kék
L.
= Pásztormadár
Csucskumadár
[Bakán.]
tor roseus
Nomeneh:
L. (Petényi,
Pas-
:
58. 227.)
üsszetét: *Zöld bakiin.
Összetét:*Lófilkó-biró. 'Szolgabíró. *Csu-
Bori riqó (Reising:
Szlrigó
:
Tu
d u s
r
i
Álhitt.
Turd
s
3)
= Szl =
rigó:
163. 3. s
[Boros riqó T u r d u s m u s i c u s Singdrossel. Fáb. 1799 pg. 376, 378. Tévesen, mert Boros rigó Szlrigó T u r d u s :
;
—
=
:
L.
*Csnricsóka (Eör, Szabolcs m., Schenk
J.)=Kék szalakóta: Coracias garrula L. |Vö. Szaricsóka, száricsóka.) „Csépl"
más irók) Túrd US iliacus L.
Boros rigó (F:
Szl
163.
:
a c u s L.
li
i
=
277)
1.
a c u s L.
li
Boros húrosmadár (¥ :
:
racias garrula
torabiró.
rigó
Csacsogó fconcs (PaszlavTh.: Állat. 189. Csató GesKriesch TermVezf. 82. Orn. II. 429: 48) Kék szalakóta: Co-
—
[Biro.]
IV. 174)
(az
amerikainknál; Br: ÁllV.
= Rozsdás
rhinus rufus
Cserreg nádiposzáta
streperus
lus
Pomato-
sarlósrigó:
L.
Vieill.
:
Acrocepha
Br
:
ÁllV. 1V.123
:
=
iliacus
:
L.|
=
:
—
BMN. — Kr. Ampe s 60) Csonttollú madár garrulus L. A rigó név helytelenül [Búbos rigó
=
(SÍ
34.
:
1 i
:
alkalmazva.] [L.
Oscines]. Br: ÁllV. IV.
:
:
Csíkos rigó. „L't distinguatur a fekete rigó" Merula virgata. Kr. 1.251. Húros rigó. =Rigó T u r d u s nem csoportjá:
—
—
nem-fekete fajai. (Vö. Húros húros madár, rigó, *feuyves madár].
nak
Fáb 376. 378 :
:
Éneklök
155.
Álrigók: Miminae; 2. Ökörszemek: Troglodytinae 3. Szuharbujók: Cisticolinae; 4. Timiiliak Timelinae. Alesai.
i
Csipeqö rigó (Misk.
Bujkáló-félék Timejiidae alesap.
.
i
Búbos csovttoUú (Noniencl: 53 208) Csonttollú madár: Ainpelis garrula L.
1.
*Cserreg rigó (Székelyi.) =, Léprigó T u r d u s V s c V o r u s L. Br ÁllV. IV. 81:
1.
Tu
r
d u s
;
—
F
:
iliacus
Vai'k.
:
163. 3; L.
472
rigó,
2.
—
= szl rigó
:
Hangkifejezés. Cseveg. („Hangosan szokott csevegni". Misk.)
;
:
Bit.jó rigó
=
Bujórigó.
Bujórigók neme máliák
Cra
:
aies. :Timeliiuae].
t
e r q p u s. |L. TiBr:ÁllV. IV. 170.
Bujórigó.
Bitka
Csontmadár
(H.
Aquila: 1894. 62)
Összetét: Karolinái bujórigó.
Vízirigó:
Csóka. Összetét. *Csaricsóka. *Kék csóka. 'Szaricsóka. *Száricsóka. *Zöld csóka.
(Kriescli
Fehérfej
TermVezf.
:
Cinci US cinclus
(1877)
0.
:
Madárh. 428.
= Csonttollú
Ampelis garrulus
—
madár:
L.
b.
=
Csontmadár. Összetét. Selyemfarkú csoutmad.
Ij.
Csonttollú
Buk a.
53: 108.
n.)
nem: Ampelis (Nomencl.
:
[Csonttollúak aies.: Ampelinae.]
összetét: Vizi buka. Csonttollú.
Búvár.
Összetét. Búbos csonttollú.
összetét: *Vizibuviir.
=
Búvár
rigó (l'aszlavTli. Vízirigó C n e u s ei n :
i
1
Álhitt.
:
c
I
u
s
L.
182)
"Csonttollú madár (Pécs, Baranyám.): Ampelis garrulus L. Ch: 11.528. Csonttollúak aies.: Ampelinae. (NoIll*
XX
MAGYAR-LATIN RÉSZ.
II.
menci.
5a. A.)
:
Légykapó-lelék: Mus-
[Ij.
cicapidae].
Nem:
Csonttollú: Ampelis.
1.
'Csörg Bartos Gy
rigó
=
.)
V
r
u
s
^
L.
=
Énekes rigó (Ch.: 11.752;
rigó
musicus
L.
:
—
Turdus Br: AllV.
IV.82).
Déli örvös rigó
(Br.
=
u s a
t
1
pe
s
t
r
s
i
Tu
:
Brlim
=
IV.84)
Allv.
:
Középeurópai örvös rigó qua
r d
u
s
o
t
Egyes veréb
(Csúzi p. 32.
— Kr.
Monticola
1.117.)
solita-
L.
Énekes nádiposzála
palustris
:
Ae roeep h a
Tur dus musicus
—
175.
Éneklk
:
tor q u
a-
1V.84.
.\11V.
i
Európai gyurgyalag ster
1
Merops
:
a pia-
L.
Európai
(Kriesch
locslca
= Csonttollú madár
TermVezf. 1 i s g a
:
Ampe
:
I.
r-
1
L.
Fagyöngyev rigó (Vörösmarty M. 639.) — Sztgy.': 121) Lép rigó: Turdus viscivorus L. ( 1
=
Kr. 1.145.
Fagyöngygyei él húrosmadár (PPl. liép rigó: Tu idus viscivorus L.
593)
us
=
Fecske. Parti
f.
*Török
f.
f.
Acroe.
—
Comp.
Turdus
:
Összetét: Fellegi
közönséges uádiposzáta:
Ënelces rigó:
:
Br.
L.
Északi i-i.:irign (Xomencl.: 72:287. a) C n c u s c i nFeketehasü vízirigó clus melano gasi er Brehm.
Beeilst. Cli.: 11.719.
pal. typicus. b) kerti nádiposzáta: Acroceph. pal. hortic'ohis Nauui.
Mittp.:
örvös rigó
=
rulus
Vieill.
kövi rigó:
Alf. a)
EszaM
.
:
clus albicollis
1)
L.
poly-
Es^a1í--atnerikaige.ieri()ó: L. Br. ÁilV. IV. 155.
78)
:
ria
Turdus viscivorus
glott us
r-
Déli vízi rigó (Nomeucl.: 72 287. ?.) Rozsdáshasü vizi rigó C i n c 1 \i s c i n-
^ Kék
rigó (Reising: ÁUatt. 276.
Léprigó:
tus torquatns
* Csutora-híró (Nagy-Kanizsa, Zala m. Arany málinkó: Oriolus Bartos Gy.)
* Dalos
Enyv -ev
Mimus
(Nagy-Kanizsa, Zala m. Lép rigó :Turdusvisci-
L.
oriolus
=
Br.: Á11V.
IV.
alcsap. Oscines. [L. alkatúak csap.: Passeres.]
L. 82.
Veréb-
:
Fecshe-hirály (Madarász: MagyMad. * alatti megjegyzés). (Hol, melyik Európai gjrurgyalag Mevidéken ?] *
172.
Poszáta-félék: Sylviidae; 1. Bnjkáló-félék: Timeliidae; 3. Cinegefélék: Paridae; 4. Mászó-félék: Certhiidae;
Cukormadár-félék: Daenididae; 6. Mézmadár-félék: Xeetariniidae 7. Mézevöfélék Meliphagidae 8. Bülbül-félék Brachypodidae 9. Pacsirta-félék: Alaudidae; 10. Erdei dalos-félék: Sylviidae; 11.
:
piaster
a
Feh érfej
L.
buj origó C, r a t e r o p u s Rüpp. Br: AllV. IV. 171. :
leucopygius
'Fehérszárnyú
Családok:
2.
=
rops
dus
p
i
1
:i
r
i
(Xasy-Kanizsa,
hitros
=
Zalám., Bartos Gy.)
Feny
rigó:
Tur-
s L.
5.
;
:
;
Feketehasú
vízi rigó
dus melano gast er
:
C nc us i
c
1
i
n
-
Brehm.
:
Feketenyakú rigó
;
Piuty-félék: Fringillidae; 12. Szövómadárfélék: Ploceidae; 13. Csiröge-félék Icterirtae; 14. Seregély-félék: Sturuidae; 15. Málinkó-félék: Oriolidae 16. Paradicsommadár-félék: Paradiseidae; 17. Varjú-félék: Corvidae; 18. Gébics-félék: Lauiidae; 19. Tüskésfarú - félék Campnphagidae 20.
= Peketetorkú rigó
Turdus atrigularis Temm.
:
Reising:
ÁUatt. 279. 10."
:
;
:
;
Légykapó-félék: Muscicapidae; 21. Fecske-
Fekete
—
=
cus
L.
6.
Posványos
rigó (P: 163.
4.
és
utána több
Tur dus musi-
apiaster
Feny
*Enyves rigó (Komárom- és Fehérmegye, Borsieky: Term. I. k. XIV. sz. 11. 25.) =1 Léprigó T u r d u s v i s c v o r u s L. :
i
m.
:
1
a
L;
:
Túrd. me-
Turdus atrigu-
ÁllV. IV. 87.
Merops cûiigener(F:151. == Európai gyurgyalag: Merops
Fellegi fecske
é.
2. f.)
Énekes rigó:
rigó Br.
meru
— Fáb.: 378*. — közkelet.) -376,
sat.
f.
Feketetorkú
ÉneUö. é.
161;
Keleti fekete rigó: rül a maxima Seeb.
laris Temm.
Összetét: Nádi
Énekl
F.: 164.
Turdus
:
II.
Alf.:
félék: Hirundiuidae.
író)
rigó
(Grossing:
L.
húros
Bartos
pilaris
:
(Iharos-Beréuy, rigó:
Gy.)^ Feny
Somogy
Turdus
L.
Fenymadár
(Moln.: Compi. (1780) pg.
—
74.
i.)=
— Fáb.
Mittp. (1795).
Feny
rigó:
1799.
Turd us „Feny
több
s
pilaris L. iniidár vagy
[PP. (1708.) pa-. r2(i',t snef: Rustifula" liiliás; összetévesztése a Penyó niaiiarnak (Turd. i>iiaris) a Sneffel :
=
szalonka
Scolopax rusticula
:
i^en í/ó'nirtf/rfr:
Orn.
L.
I
Turd us cristatus (Grossing:
Ampelis
(Hibás alkalmazás,
Feny-
1.
ves madár.]
Feny 2.
:
Kontyos fenyömad.
rigó (Fáb.
— Stb.
f.
—
*Gáborka (Galbula. MBI. (1621) 420; vei Galgulus. Com. Jan. PPl. (1708) 269. Grossing: 11.327. Erdély(1734) No 153. 5. Comp (1795) 88. Kralov. ben. Arany málinkó Orio lus oriyi.: 115)
:
— F.: 163.
378*
.376,
i.):Turdus pilaris
L.
=
*
= Feny
11.746.
—
—
Br
Túrd us
rigó:
Fenyves-madár
ÁllV.
:
IV.
pilaris
L.
11.166.
—
(Grossing.
Vas- és Sopronm., Chern:TTK. XX.306)=Peny rigó:Turdus pilaris L. SI. :97.
—
.•
=
:
olus L. A „Galiorka" nyelvünkben nagy valószinséggel a latin Galbula es Galgulus szókból alakult ki a múlt századok-
GáhorkamaJár
[Fenyves maáár fPaszlavTh
:
Állatt. 1875.
— Csonttollú madár: Ampelis garrulusL. — Ha ez az elnevezés, már a feny-
(Galgulus.
420;— PPl. (1708) 269) Or io lus Orio lus L. Gáhormadár 269. 70.)
Fenyves (Ch:
:
zatai).
[Fenyümadiir (Jau.-Leun: §. 69. 22.) Csonttollú madár: A mi) e lis garrulusL. Helytelen alkalmazás, Vö. Fenyves madár.]
83.)
— —
ban, népetimológia útján; a Gábor, Gábormadár, Gabos, Gabosmadár további válto-
Fenymadár. Összetét
Orio lus gal bui a L.(Vö. Gáborka, Gáborkamadár, Gábor madár, Gabos, Gabos madár.]
—
L.]
= Csonttollú madár:
16<S.)
gar ru us
XXI
MAGYAR-LATIN RESZ.
n.
= Arany
olus
L.
(1621) :
[Vö. Gáborka.]
(Galbula.
— Golddrossel;
MAI.
= Arany málinkó PPl.
(1708)
Loriot. Moln.:
—
Compi.
málinkó: Oriolus oriGaborkamadár sat.
Gábor,
[Vö.
Gáborka.]
Gabos (Galbula, Galgulus. MA(1621) 102. SzD:Ksz. 28. 14.) PP. (1708) 69. Arany málinkó: Oriolus oriolus L. [Vö. Gáborka — Különben a Gaöo.s nevet a (íébics (Lanius) némely fajára is átvitték.]
=
—
—
186.)
„
még kevésbé az a csontmely az említeti rigónál is kisebb mértékben van a fenybogyókra utalva." Petényi: Mad. Tör. 128.] sem
rigóra
tollú
ill,
madárra,
*Fenyvesmaddr
Turdus nerafekete szinü fajai, az iliacust kivéve. Tisza m. Lakat: Term. 1. k. IV. sz. 9. 1.) Lép rigó, feny rigó, énekes rigó Turdus viscivorus L. pilaris L, musicus L.
tjabosmadár (Galbula. MAI (1621) 420) Arany málinkó: Oriolus oriolus. [Vö. Gáborka. Gábormadár sat. változa-
=
tokkal.]
Géze rigó
(a
=
Fenyves rigó (Nomencl.: 77. 315. — Term. I. k. XIII. sz. 3. 107.) Feny-rigó: Turdus pilaris L.
=
;
Földi rigó
= Földirigó
:
Geoc
i
e h
1
Rigók
nem:
aies.
:
Geocichla
Temm.
Turdinae.]
=
*Gyugyóka
=
:
gyalag:
Mer ops apiaster
:
Gyurgyalag nem: [L.
M
Merops
Gyurgyalag-félék:
LF.
:
151.
Meropidae.]
—
Gyurgyalag (Grossing: II. 332, 467. Fáb.: 333, 334*. Csató: Ges. Sí. 126. Orn. IL 427:46. Nomen.-l 50:199)
—
—
:
Európai gyurgyalag: Merops apiaster L.
L.
Gyurgyalag Fülemile.
.
gy. Közönséges gy. gy. Remetegyurgyalag.
Összetét; Európai
Összetét: Nádi fülemile.
=
Fvzi nádirigó (Mad.: MagyMad. 80) Énekes nádiposzáta Acroc ep h a u palustris Bechst. :
1
s
Méhész gy. Piripió Sárgafej gy.
Gyurgyalag-félék: Meropidae. [Lásd Gyurgyalagok csap.: Meropes.] Br: AllV. V.
Gábor (Galgulus (1734) N0I53.
(Balaton mell., Ch. II. 496) : e r p s api a-
— = :
Álrigók
[L.
ÁllV. IV. 155.
Európai gyurgyalag ster L.
—
*Földi rigó (Debrecen, dr. Lovassy S. Math, és Termt. Közlem. XXII.231. Chern. TTK. XX. 305) Európai gyur-
Mimus. :
Gezerigó.
25. u.
Földirigó ]L.
Miminae.] Br.
Összetét: Eszakamerikai gezerigó.
a
Temm.
Gezerigó.
Gezerigók neme: ales.:
:
Lakatos
=
Com. Jan. Arany màlinkó:
vei Galbula.
— SL: 115. =
:
3L Nemek:
1. (íyurgyalag: Merops L.; 2 Remetegyurgyalag: Nystiornis Swains.
.
XXII
MAGYAR-LATIN RÉSZ.
II.
M e r o p e s. L. Gyurgyalagok csap. Üldögélk air.: Halt'yonit'ormes.| Br: AllV.
Gy.)
V. 3Í.
rula
:
*Högyr.
|
,
Csal.:
1.
(Kis-Kanizsa, Zala m.
= Kék
Bartos
Coracias gar-
szalakóta:
L.
Meropidae.
Gyurgyalag-félék.
Húros Turdus: Krametsvogel. 1530 :
M e rop s
Gyurgyalagok neme: Gyurgyaiag-félék V. 83.
Gyurgyalag
50: 100 nem.)
(Nnnu'iicl.
(íijiirmióka
Merops
:
=--
*Huros (Iharosberény, Somogy m., NagyFeny-, kanizsa, Zala 111. Bartos Gy.) lép- és énekes rigó Turdus pilaris, V i s c i V o r u s et m u s i c u s L.
=
:
L.
*Gyur(iyáka (Baja, Bács-Bodrogm., dr. Math, és Termt. Közlem. Lovassy S. 199. Alföld, Nomenel.: XXII. 231. :
—
— —
O
Hiiros. Osszetét. Fehérszárnyú
:
Balaton-mellék, Chern. TTK. XX. 305. Európai gyurgyalag: Ch.: II. 496)
=
Haros madár
Gyiirfiiióka-félrk (Xomeucl.
= Gyurgyalag-félék
Hajnali riyó (Tardus Reising: Allait. 280. 12)
XXX.
50:
:
Mero p
:
i
da
auroreus
e.
Pali.
= Szibériai rigó:
Geocíchla sibirica *
Pali.
Halászniadár (Háromszékm. 1892. VIII.
=
11)
Cinclus ciuclus
Vízi rigó:
*Halász rigó (Háromszékm. 1892.
=
11)
L.
*Feuy
h.
Kr.:
L.
Com|i.
:
—
175.
nem: Turdus
L.
|Vö. Húros, hnros rigó;
*Fenyves madár (Tisza
m.),
Rigó, Csíkos rigó
I.|
=
Húros madár (Kralow. Comp. 90. 1) Lép rigó Turdus viscivorus L. Közm. A húros madár magának veszedelmet ganéjlik. (Misk. Vadk. 472): Turdus ipse s b malum c a c a :
:
:
i
t.
i
=
*Húros-madár
VIII.
Cinclus cinclus
Vízi rigó:
—
(Mittj).
= Rigó
F.: 162, 29. N.)
L.
részben. csal.)
h.
:
M e rop s apiaster
:
Oklsz. 398.
AllV.
Br:
Meropidae.]
:
(L.
L.,
dus music us
L.
Énekes rigó:
—
eh.: 11.752;
Tur-
—
Br.
:
ÁllV. IV.82.
Halavány rigó (Turdus paliidus Temm. Blasse Drossel. Reising: Állatt. (1846) ,279. 11): Turdus obscur US Gm. Br: AUV.
Hìiros madár: Bitagus. Sohl. Quasquiuus. Schl. 1812. sz.
—
IV. 87.
:
Húros madár:
Hangos itádipos.záta (Xomencl.: 74: Cserreg nádiposzata A c r o 299) e e ph al US streperus Vieil
=
sz.)
— Feny
:
1813. sz.
=
Juniperialis (Schl.
rigó:
=
örvös rigó (Br.: ÁllV. IV. 84) Középeurópai örvös rigó : Turdus t o
Hurosmadár. Összetét
él
:
Boros hurosm. Fagyöngygyei
h.
Húros ri-go („Merula virgata: csíkos rigó ut distinguatur a/VÄrete r/jrd". Kr. 1.251. Turdus; Drossel Fáb.:375; 378*.) Rigó :
Havasi rigó (Rupicula: Steiuröthel; tót. Kamenik. Grossing: II. (469 lap) Nom. Keresztes kövirigó
saxatilis
:
Mont
i
e o
a
1
L.
[Hegyi veréb ennélfogva lenne :
SI.
:
= Kék kövirigó: — Azonban Sándor Hegyi veréb = Passer
Monticela solitaria L. I. tévedett, mert:
montanus
—
Turdus
fajai.
Húros rigó m. József Ján.
Himalájai rigó
Geocíchla
:
ma
3.
Zala
S.
dau
Lath. (Br.:ÁllV. IV.87). vid.
Turdus
L.
Hodgson rigó ja G e o e i c h -.
Br.':
ÁllV. IV.87.
I
a
mo
1
1 i
s-
m.).)
(Firtosváralja,
—
:
Feny
;
holló.
dr.
Lovassy
— — —
Math, és Tt. Köziem. XX1I.215; Dunántúl, Chern.: TTK. XX.306. Szeged vid.. Lakatos: Term. I., XIII. 3. 106. NagyKanizsa, Zala m. Iharos-Berény, Somogy m. Bartos Gy. Énekes rigó: Turdus :
=
musicus
;
L.
Jött-ment madár (Pet. MadTör. 162) Pásztor madár: Pastor roseus L. :
Kék
fekete
Húros madár. Rigó,
*Huros rigó (Baja környéke,
*Himeske (Puszta-Magyarod és m. Bartos Gy.)= Fekete rigó:
Holló. Összetét.
nemnek nem
—
rigó Turdus viscivorus L.; rigó: Turdus pilaris L. Énekes rigó: Turdus musicus L.
Lép
1
L.]
Blyth.
—
=
Udvarhely Nagy-Kanizsa, Zala m.; Iharos-Iíerény, Somogy m. Bartos Gy.)^ 2.
merula
L.
|Vö. Csíkos rigó.
*Fenyves madár (Tisza Passer solitarius. —
15;
sima
L.
r-
quatus alpestris Brehm.
*
1814.
-
Ha rasi
^
:
Turdus pilaris
:
1.
Av.)
?
=
— MAGYAR-LATIN RÉSZ.
II.
201)
(Erdély, Nomencl. 50. PaszlavTh. Taii-Leuu. 1 «54. §. 67. Csató GesOrii. 11.429.48.) Álhitt. 189. Kék szalakóta C o r a c i a s g a r r u 1 a L.
*Kalangya varjú
201
.
—
=
:
—
:
Keleti nádirigó: Br.:
Összetét: *Vas kánya. *Züld kánya.
Karies.
MadTör.
(Pet..-
=
118)
156.
(F.:
Kavicsok (PaszlavTh.: Szalakóta-félék C o r a c :
i
da
r-
J.)
=
:
78. 316.
körivigó
h'evesztes
=
xatilis
M ont
:
e o
i
1
a
s a-
L.
L.
nádiposzáta A c r o c e [> h a u s h rticol us Naum. Br. AllV.
Kevti
=
189)
1
:
palustris
:
IV.124.
e.
Kerti rigó (Tisza m. Lakatos: Term.
Kavics-félék (Kriesch: TerniVezf. 1877. Szalakóta-félék: Coraciidae.
=
IV.
k.
9.
sz.
iliacus Karolinái hujóvigó: Crateropus ca-
roline nsis
Tu
:
Lép*Kendevmagos rigó (Székelyi. Tur dus vi sci vo rus L. Nomencl.:
rigó
Kék
f.)
1
Állatt. i
= Feny rigó
n//o
(Udvarhely m. Schenk
L.
Coraeias garrula
szalakóta:
L.
)
Coracias garrula
Karicsa szalakóta
et Sciileg.
IV. 121.
*Kendermagos
összetét: Csacsogó karics.
82)
ÁUV.
dus pilaris
Kavicsa
Acrocephalus arun-
dinaceus orientális Temm.
Kánya.
szalakóta:
Coracias gar-
szalakóta:
L.
:
:
:
Kék
= Kék
rula
:
XXIII
1.)
^ Szlrigó
1.
Tardus
:
L.
A c r o c e p h a u s a r u ndinaceus minor Radde. Br. Á11V. IV. Kis
L.
ná'iirigó
1
:
:
Kaukázusi örvös vigó T u r d u s o r quatus orientális Seebohni. Br.: ÁUV.
120.
t
:
A is nádirigó (Mad. MagyMad. 81.)^ Cserreg nádiposzáta Acrocephalus strepe rus Vieill. :
IV. 84.
:
*Kék csóka (Erdély; Tiszám. Nomencl. Kék szalaPaszlavTh. 189) 50 201. kóta: Coracias garrula L.
—
:
Kék Kék
153)
=
Coracias garrula
L.
holló (Mittp.
szalakóta:
:
=
:
:
78
:
Kék
Kontyos fenyömadáv (Nomencl
= Csonttollú madár
Monticola solitaria
köviviqó:
L. Nomencl.
Comp.
:
Kis vigó : T u r d u s minor Gm. Reising: Állatt. 280. 14. (T urdus f uscescens Stephens. Br. ÁllV. IV. 87.
Fenyves madár.)
[Vö.
L.
53. 208)
:
Ampelis garrula
:
320.
:
*Körösztös vevéh (Keszthely Zala m. Veszprém Pécs Baranya m. Bartos Gy. Keresztes kövirigó m. Cheru. 11.755. :
*Kék mátyás 48.
—
:
GesOru. II. 429 Udvarhely m.
:
szalakóta:
:
501)
=
Coracias garrula
L.
—
1891. VIII. 12.
Kék
(Csató
Szentkeresztbánya,
Erdély, Ch.:
11,
Kék vigó
(Túrd. cyaneus. Soltész TermrKék 129. Kriesch: TermVezf. 76) kövirigó: Montico la solitaria L. N. 78. 320. :
=
—
'Kékszavka szalakóta:
MadTör.
(Pet.:
118) = Kék
Coracias garrula :
maxima Vlll.
12)
garrula
=
Kék
Körigó (Mad :Magy. tes kövirigó
u a 1
gók
M
n
t
1
a
s
Kék
k.
Keresztes
Coracias
Coracias garrula
L.
:
M
n
t
i
c
1
a
*Kék varjú (Bács m.. Term. I X. sz. 10. Komárom és Fehér megyék, Term. :
—
= Kék
77. 312.
(Pest m., Nomencl.
1
i
s L.
Ri-
|L.
—
Keresztes kövi-
:
50
:
L.
—
:
ß.
Közönséges aranyhegy (PaszlavTh. ÁlOriolus Arany málinkó 183)
=
latt.
*Kék varnyú
i
Középeurópai örvös rigó Tur d usto rNomencl. Brhm.
quatus alpestris.
Szilágy m.) I. XIV. sz. 11 19. szalakóta: Coracias garrula L. :
t
k.
saxatilis :
—
ax a
M önti co la
*Kövi vigó (Erdély) :
= Keresz-
71. 220)
e
i
Kövirigó.
L.
szalakóta
L.
aies.: Turdiuae).
Összetét:
rigó
Kék
:
Kövirigók neme: r
Udvarhely m. 1891.
szalakóta:
:
axa til is
=
:
*ZeÄ;s^cy'Ä-o (Oláhfalu,
s
h'övi rigó 1. Kövirigó nem.: Monticola; 2. Keresztes kövirigó: Moutic. saxatilis. L. faj.
L.
Keleti fekete rigó /r u r d u s m e Seeb. Br. ÁUV. IV. 85.
=
Monticola
;
—
o
r
i
1
u s L.
:
:
XXIV
—
MAGYAR-LATIN RÉSZ.
II.
Közönséqes gyurgyalag (Bg.
PaszlavTh.': Terin Vezf. 82.)
=
SzH. 174. Kriesch:
:
—
Í88.
Állatt.
Európai gyurgyalag:
Merops »piaster
Alcsaládok:
Léijes
Kösönséges nádi poszáta (MadMagy. Énekes nadiposzáta A croc e25) p h al US palustris Bechst.
232)
=
rus
L.
Közönséges vizirigó (Mad.: Magy. 73. Vizirigó: Cinci us ci nel us L250)
drossel
=
:
—
*Knruhohi (Heves m., Mtsz. I. 1256) Kék szalakóta C o r a e a s garrula i
:
KiiUö (Merops.
[I.
Murin.
—
1093. sz.
:
— — PPL —
NC:
MAI. ros
;
66.
—
Schi.
:
2092.
sz.
= —
—
:
leírása szerint a S
i
1 1
fajra, a feszkelést illet s
a eu
ro
p a e a L.
némely más megMerops aj)iaster
említései alapján pedig a L. fajra vonatkoztatható).
A
magyar
régi
szójegyzékekben, szótárakban sat. elforduló adatok határozottan arra mutatnak, hogy a Küll alatt a régiségben az európai
— Merops apiasterL. — madár-
gyurgyalag
Ma már a nép ajkán némely harkályfajokra, különösen a zöld harkályokra Picus alkalmazottai! találjuk, ilyen értelemben a szaktudományba is be van vezetve. Vö. II. Küll: Picus.] fajt értették.
II.
Küll:
Picus.
|L.
Küllk
aies.:
is
a küll
— A ma él népnyelven elnevezés már a Harkályfélék — P — családjába tartozó Picus-uein Picinae.]
vau alkalmazva.
|Vö.
1.
Küll:
i
Meroi)S.]
[Küll (Merops. Mátyus: Ü
nem
[III.
és Új Diaenév a Picus-nem a Merops-ra vonatkozik.]
—
Küll. Csuszka
Sitta
—
nemre
vonatkoztatva használja Miskolczy a Jeles Vadk. 457. lapján, de a Merops apiasterrel összezavarva. Madarász Gy. (MagyMad. 145. 1.) a Sitta caesia L. fajra alkalmazta, de hiányos megokolással és helytelenül.
=
Csuszka-nem: Sitta L]
Küll-nem: G Ohio Cuv. HO.: MagyHal. II. 657. 5. A Ponty-félék — Cyprinoidae — halcsaládba tartozó nemre alkalmazva. Ez azonban elesik, mert e magyar név [IV.
(Grossing: visci vo
Lépev
(SL: 232)
dus viscivorus
.]
= Légykapó-félék :
:
:
M u s-
,
Légykapó-félék:
Muscicapi d a e.
alesap.: Oscines.)
Lép
—
Lép
Tur-
rigó:
L. :
Lép rigó Turdus Fáb.: 376, 378.
=
viscivorus
:
L.
—
[Locsl-a: (VP.: 388. Kriesch: TermVezf. I. 78) Csonttollú: el is L. Nomencl. 53. 108. n. Helytelen alkalmazás; 1. Selyemfarkú loeska.j
=
Amp
:
^ Csonttollú
[Locska (SL: 34)
Amp el is garrulus
madár:
L. Helytelen alkal-
mazás. Vö. Selyemfarkú locska.]
Locska. Összetét: Európai LocsJca-félék 33.
=
Selyemfarkú
I.
:
Arapelidae.
Csonttollúak
1.
aies.
:
Margó: Bp.
Ampelinae.
=
[Locska selyemfarkú (F.: 164:1) Csonttollú madár Ampelis garrulus Helytelen alkalmazás. Vö. SelyemL. farkú locska.] :
—
*Lófilkó-biró (Bereg-Rákos, Mtsz. I.) Arany málinkó:
=
oriolus
Lorió (Bg.
olus
Bereg
m.,
Oriolus
L.
Szóh. 285)
:
= Málinkó
:
ri-
L.
Lórió
oriolus
= L.
Arany málinkó
:
Oriolus
Ch.: 11.573.
I.orio.
Összetét: Sárga
Macxkawadár
1.
(Br. :
Valódi loriók. :
ÁllV.
IV. 172)
=
Crateropus Ca-
L.
Macska rigó^= Macskarigó.
csal.
Macskarigó
:
Éneklk
r
:
rolinensis
—
:
Legyész-félék
•
taláL)
Lépev madár (Mittp. Comp. 176) rigó Turdus viscivorus L.
Lép
Gobio
—
cicapidae. Nomencl. 53 XXXVI. [L. Éneklk alesap. Oscines.)
=
263) u s L.
II.
Turdus
:
Karolinái buj origó
—
SI.:
vo
i
:
;
az elsbbség elvénél fogva a zöld harkályokat Picus illeti meg. A hal-nem neve pedig lehetne Gob vagy Gobhal
—
v isc
i
tetica. 111. drb. 225.) e
fajaira s
—
167.
:
Lépmadár rigó
d ae fajaira
c
madár (Grossing: II. Lép rigó T u r d u s
Turdus visei vorus-ra
név a
—
—
Ampelinae; 3. Légyva-
:
[Lépes madár: Turdus iliacus; Ziptótul Kwicala, Prskavec. Kralow: Comp. i)g. 90. 3. Téves, mert a magyar
L.
GyöngySzt. 1648. sz. Com.: Jan. 155. sz. Misk.: Vadk. 457. Zava-
Csonttollúak
dászok: Myiagrinae.
L. :
1.
Légykapók: Musciea|)inae;
2.
=
Káxolinai
Crateropus Carolin e nsis
bujórigó
;
L.
[L.
Magános
rigó (Turdus solitarius L.
VP
394)
= Kék
taria
kövirigó
Mont
:
c o
i
XXV
MAGYAR-LATIN RÉSZ.
II.
soli-
a
1
L.
—
Méhevö madár PPl.
—
PPB.)
Merops apiaster *Magános rerrh 11.318.
—
Mtsz.
1382)
1.
(Csúzi, Sip.
Grossing.
M
:
*Magi/ar rajzt.)
iit
c o
i
1
a
L.
*Maga-veréb (Heves n
t
c o
i
api aster
gyurgyalag
:
Máiingó.
=
Nádi
Összetét: Arany m. Sármaliukó. 86.
ÁllattKk.
:
156)= Arany
Somogy
*MáUnkt'i (Kálmáucsa,
^ Arany
olus
fidemílv
Nádika
in.
Oriolus
málinkó:
(Paszl.:
(1900)
Állatt.
Acrocephalus arun-
:
arundinacea; SchilfPaszlavTh.: Állatt. 181)
(Sylvia
rohrsäuger.
(Paszl.
=
^ Nádirigó
50)
:
L.
Malinkó
L.
dinaceus Gm.
= Málinkó
n.)
málinkó: Oriolus oriolus L.
I.)
madáj: Ampelis garrulus
Nádi énekl (Sylvia arundinacea. SolNádirigó: Acrocetész: Termr. 129) phalus a r u n d i n a c e u s L. 1
159.
=
r L.
*Muszka reréh (Bükszád és vid., HáromCsontszék m. Aquila VI. (1899) 109)
Málinkó.
(F.
aste
i
Mocsári poszáta (Aquila I. 84) ^Énekes nádiposzáta: Acrocephalus pa-
:
—
Arauy-máliugó. Aram-m. Aram-mállingó. :
Malinkó
ap
:
tollú
L.
Összetét
Oriolus
(Molna-Szeesöd, Vas m.)
Európai gyurgyalag Me r o p s
lustris Bechst.
L.
(Szeged, .\sztalos K. Merops
pai'n(l({i
= Európai
= Kék
I.)
solitaria
a
1
Mtsz.
in.
*Méh madár
Heves m.
:
solitaria kövirigó
—
11.216.
=Kék kövirigó M o
L.
Kv.
166.
:
MA.
(Apiastra, Merops.
= Európai gyurgyalag:
Mtsz. ori-
=
Acrocephalus arundina-
Nádirigó:
ceus Gm.
—
Nádiposzáta Nomencl.:
aies.
Acrocephalus Naum.
:
N.
149.
74.
Poszáták
[L.
Sylviinae.]
:
L.
Nádiposzáta. Máliiikók neme: linkó-félék:
Oriolidae)
Málinkó- félék 57. 117 uem.) (L.
Nemek:
Oriolus :
|L.
Má-
ÁUV. IV.390.
összetét: Cserreg n. Énekes gos D. Kerti n. Közönséges n.
Oriolidae (Nomencl. Éneklk alcsap.: Osciues.] :
:,
Málinkó
1.
Br.
L.
:
Oriolus
;
2.
Drongo
:
=
Nádi
rigó (Turdus arundinaceus; Rohr-
Arany
:
Nádirigó
naceus.
Máringó; márinkó. Aram-m. Arany-
m.
ii.
rigó
=
Összetét márinkó.
Han-
Nádi
drossel. MÍttp.
Dicrurus.
n.
Nagy
:
:
Nádirigó.
Comp.
—
176.
F.: 164. 8)
Acrocephalus arundi-
Br.: ÁllV. IV.
120.
*Nádirigó (Molnaszecsd, Vas m. Molnár Laj.)
Acrocephalus arundinaceus
:
Mátyás.
Gm.
összetét: *Kék Mátyás.
Alfajok a) Nagy nádirigó Acrocephalus arundin. arundinaceus Gin. Ì)) kis nádirigó Acrocephalus arundin. minor Brhm.; c) keleti nádirigó: Acroceph. arund. orientális Temm. et Schleg. :
:
;
Méhész (Csató !.: GesOrn. 11.427:46) Európai gyurgyalag M e r o p s apiaster L.
=
:
'Méhész 6awÄ-a (Mad. MagyMad.). [Hol? Európai gyurgyalag:
melyik vidéken?]
Merops apiaster 1
:
=
=
apiaster
*Méhészmadár gyalag
:
ÁllattKk. :
Mero p
,s
(Sí.: 252. Kr. 11, 49.
172)
^
—
Európai gyur-
apiaster
Nádi
§.
58.
5.
Bienenfresser.
—
gyurgyalag
:
Comp.:
Merops
Aquila XIV.
159)
a
(Mittj).
=
n.
Kis
n.
Nagy
n.
*Nádiveréb.
veréb
*Nádiveréh (Nagykanizsa, Zala m.; IhaSomogyin.) (^ minden niidban él madárka. Bartos Gy.). Tehát: Nádiposzáták Acrocephalus: Sitkék :
:
Calaniodus; Tücsök
L.
piaste
Keleti
ros-Berény,
te a Nádi 11 ici US L. 1
Méhevö:
u.
n.
M«rops
L.
Mad.: Magy.Mad.
Nádirigó. Összetét: Fúzi
Törpe
L.
Méhész gyurgyalag: (Pa.szl.: 1 58.) Európai gyurgyalag
900
:
:
I'rL.
1
;
sármány
:
Eni b e
Európai r
L.
Locus-
madarak:
*Nádiveréb (Dunántúl.
r
i
z
a
sc
h o e-
— Baláta-tó mell. IV
XXVI
MAGYAR-LATIN RESZ.
n.
—
Somogy. Bartos Gy.
—
Csató:
GesOrn.
=
NádiPaszl. Allatt. 150) 455. 103. rigó; Acrocephalusaruudinaceus üui. II.
:
= Európai gyurgyalag:
föcske.)
apiaster * Parti
TTK. *Nádiveréb (Tisza m. Chern. U. 0. Lakat.: Term. I. IV. sz. XX.306. Nádiposzáta nem.: Acrocepha9. 1 u s. Naiim. fajai. [V'ö. Nádi .sármány Emberiza schonicius L.) )
:
—
=
=
Nagy nádiposzáfa Nádirigó A cephalus arundinaceus Gm. mend.:
Nagy
nádirigó
(Acrocepb.
MagyMad.
:
78)
:
*iVn9;vWí/o (Szentháromság, Maros-Torda Lép rigó: Turdusvis-
eivorus
^
rigó
Turd
:
u
s
nau
maun
i
Xaumann
rigója (Nomencl. 77. 314.) =^ T u rdu s nau manni rigó
Naumann
— SÍ.:
gyurgyalag
Piri}iio
M e-
:
L. (F.: 151.
i.)
= Eu-
*Piripj
(Al
pár
—
Grossing': 11.332.
vidéke, Tisza mente. Európai SI. 303)
=
Merops apiaster
Pirol (Jan.-Leun.
69)
§.
=
L.
Málinko:
L.
= Pirosszarka.
Piros szarka
:
Temm. Nyári rigó
(Ch.
:
11.752)
Turdus musicus
= Énekes rigó
:
Pirosszarka (Pet.: MadTör. 162) Pásztor madár-nem: Pastor Temm.
—
= L.
*Pirpio (Alpár vidéke, Tisza mente. Európai gyurgyaGrossing: II. 332. lag Merops apiaster L.
=
:
(Csikgyimes
= Örvös rigó
J.)
csángóinál,
Turdus
:
tor-
énekl
Posványos poszáta
(Sylvia
palustris.
=
Énekes nádiAeroeephalus palustris
Termr.
Soltész:
*Olyves rigó
=
:
L.
*Olomári (Zala m. Nyr. XIX. 575. rség, V'as m. Mtsz. 1.51. Arany-mái) Oriolus oriolus Pix?LTíY málinkó
:
129)
Bechst.
L.
Örves rigó
= Örvös
rigó
(F.: 164. 7.
— SI.
Poszáta. :
464
sat.
Turdus torquatus
:
i.)
Összetét
Nádiposzáta. Mocsáriposzáta.
:
L.
Poszáta-félék: Sylviidae.
Tur-
lk
Közép-európai örvös rigó Turdus torqu. alpestris Brhm.; b. Északi örv. r. Túrd. torqu. torquatus L. c) Kaukázusi örv. r. Túrd. torqu. orientális Seeb.
ták
Oi-i:ös
126.—
gyurgyalag
rópai gyurgyalag: Nlerops apiaster L.
Oriolus
Temm.
quatus
^ Európai
11.496)
:
gyurgyalag:
L.
Xaumann
Seregély-félék:
laeustris
= Nádirigó
Aeroeephalus arundinaceus üm. m. Illyés Tib.
|L.
Piriino (Fáb.: 333. *334.
Ch
api-
nem: Pastor Temm.
Nomencl. 58. 118. N. Stumidae.)
No-
tan.)
Merops
L.
rops apiaster
Naum. Mad.
:
c r o-
:
74. 298.
Wagner
gyurgyalag
Pásztormadár
:
1
(Debrecen, Kiss Laj.
rigó
= Európai aster
Merops
L.
rigó (Fáb.
dus torquatus
:
376.
sat.
i.):
L.
Alesai.:
Alf. a)
:
:
;
:
Ossi rigó
(Sí.
dus iliacus
363)
^ Szlrigó
:
Tur-
L.
Ozvegyke (Kállay
alcsap.
gyújt.
=
Magán veréb BMsz.) Monticola solitaria
:
Tsz. 280.
Kék
=
kövirigó:
Turdus pallasi
Pallas rigója (Br.: iász rigó:
.4llV. IV.87.)
Turdus pallasi
= Pal-
—
2.
Poszá-
=
;
=
Remete rigó Kék kövirigó .M o ticola solitaria L. (Nomencl 78:320.)
Parti fecske (Merops C. (1615). MAI. PPl.— Bg.:Szh. 139. Parti (1621) 595.
ii
:
-
:
Remete veréb (Grossing:
=
Kék
kövirigó:
11.216.
soli-
II.
—
Gros) (Misk. Va dk. 162) Fekete rigó: Turdus L. hinije a csór sárgasága után.
Rézorrú rigó sing:
— SI.:
Monticola
L.
morula
Cab.
'Magyar papagáj.
—
Rigók: Turdinae;
Cab.
Papagáj. Összetét.
Éuek-
Sylviinae.
:
taria Paliász rigó:
1.
|L.
Oscines.]
*Putypuruty (Doborgáz, Vajka, Pozsony Európai megye. Chern. TTK. XX. 305) gyurgyalag: Merops apiaster L.
15)
L.
:
=
:
.
Rigó: Merula. [Mint személy- és helynév elfordul 1211., 1228., 1252., 1404. években; mint madárnév 1531. és sat. 1544-ben. Oklsz. 813—814. 1. Schl.: 1780. sz.
—
Bsz.:
1192.
sz.
— — Murm.
:
MAGYAR-LATIN RESZ.
U.
—
— —
— —
NC: 66. Ver.: 61. PP. Vö. Húros madár, húros, húros rigó, csíkos rigó és rigók. Továbbá Nysz. Rigó czikkét.) Fekete rigó: Túrd us m e r u 1 a L. 1094. sz. Com.: Jan. Pesti: Nom. 30. MA.
—
—
=
*Rigó (Bodrosköz, Dunai
Aiidr.
=
albiró,
Félegyháza, 1897. IX. 17) Arany málinkó ri u s o r i o 1 u s L. :
XXYII
=^ Fekete rigó
Tu
.•
me ru
us
r d
a ,L. es
1
Örvös rigó: Turdus torquatus L. [\'ö. Huros, Hurosmadár, Rigó, Csíkos rigó.]
Rigók
Turdinae.
ales.:
félék es.: Sylviidae.) Br.
Nem:
Poszáta-
(L.
ÁUV.
:
IV. 41.
Fülemile n. Luscinia; 2. KékCyanecula; 3. Kalliopé n. Calliope 4. Vörösbegy n. Erithacus 5. Rozsdafarkú Rutícilla 6. Csaláncsúcs u. Pra-
begy
n.
1.
:
:
:
:
;
:
;
:
;
1
tincola; 7. Hantmadár n.: Saxicola; 8. Vízi rigó n. Cinclus; 9. Kövi rigó n. Monticola; 10. Földi rigók n. Geocichla; 11. :
Rigó.
:
:
Alpesi örvös r. Ar.auymál Bori r. Boros r. Búbos r. Bújó Bujórigó. Búvár r. *Bükki r. *Cserreg Csíkos r. Csipegö r. *Csörg r. *Dalos Déli örvös r. Énekes r. Énekl r. *Enyves
Összetételek
Aranyos
:
r.
=
r.
Nagy
szi
Naumann
Vizirigó.
r.
r.
*Ölyves
r.
r.
r.
Naumann
r.
Örves
r.
Örvös
r.
Paliász rigó. Pallas rigója. *Parti r. r. Rézorrú r. Rózsarigó. *Rózsa Seregélyrigó. Sarlósrigó. Rozsdás-
r.
Remete rigó.
szárnyú r. Rtfarkú r. Sárga r. Sáskaíaló Sokféleszavú r. Sokszavú r. Pwainson
Swainson
Szibériai
rigója.
r.
r. r.
Sziklarigó.
r. *Szôke r. Szl r. Szls r. *Szürke r. *Tarka r. Tarka rigó. Tekerményes r. Vándor r. Vörös r. Vöröstorkú r. *Zöld r.
Sziklai
Szirti
r.
(Szorigó.l
Közm. *„Más a rigó, más a fecske." [Ne téveszszünk össze egymástól egészen eltér dolgokat.] Szentistván, Maros- Torda megye. „Igen örvend a rigó, felel neki a szajkó." Paludi F. Siris., 269. *„Nekeni szólt a paládi rigó" (= Én nyertem. Szatmár m. Sivis. 159). Vö. Arany Ján. „Fülemile" czím költeményének „Nekem fütyöl" passusával. „Nem sirat egy rigót egy nyár." :
—
—
Szólás: „Ostoba mint a bodrogközi rigó" tartják,
énekelni megtanulni.
—
—
—
— —
—
—
.
m
;
Rózsa rigó *
= Rózsarigó.
Rózsa rigó (Erdélyben; Pet.: MadTör. Pásztormadár: Pastor rose u s L.
=
Rózsa seregéig (Termt. :
K. VII. pg. 263) r o s e u s L.
Pastor
=
Rózsaszín sáskamadár PásztormaPastor rose us L. (Nomencl.: 58.
dár:
KöltH. 109. Nysz.),
tan.
.
;
1
227).
rikkant („Hármat rikkantott már, hármat rikkantott már a rigó, Népd.), rikolt.
aies.:
N.]
tetnek különösebben azon fajok, melyeknél a szín egy vagy nagyobb tömegben van elosztva." E csoportban felsorolja a Turdus m e r u a, t o r q u a t a, s a x a t ilis, cyan US és solitari us fajokat Turdus vagyis Fekete és örvös rigót m e r u 1 a et t o r q u a t a a keresztes és kék kövirigót Monticola saxatilis et solitaria „Húrosak, Hurik (Euros madár F. Grives) nevet (hangjuktól) kapnak a tarka tollazatú fajok, melyek apró fekete vagy barna foltokkal borítvák." ]VP.: 395.] E csoportba felsorolja VP. a T u r d u s V i s c i V r u s, pilaris, u s ieus és iliacus fajokat. Vö. Csíkos rigó, Huros rigó: Merül a virgata Kr. továbbá Huros, Huros madár.]
= Pásztormadár
énekel,
Rigók
[L.
met érdemel Vajda P. (Állattan 394. lap) következ megjegyzése: „Rigóknak nevez-
162)
184.
L.
music US L. — fajokat értették és érti népünk ma is. — Ide vonatkozólag figyel-
Hangkifejezések: Füttyent, fütyöl („álmatlan rigónak fütyöl szólása" Orczy:
.
Turdus
—
:
Mondóka: *„Répa, retek, magyaré, korán reggel ritkán rikolt a rigó." Székelyföld. [Nyelvgyakorlatul kis gyermekek számára.]
szól,
Turdus.
]Földi J. ennek a nemnek Rigó és Húrosmadár nevet adta, a mit bizonyára arra való tekintettel tett, hogy a régi irodalom és az él beszéd határozott külömbséget tett a Bigó és Huros madár között elbbi név alatt a fekete rigót Turdus morula L. (német, die Amsel) utóbbi alatt a Feny-, lép-, szl-, énekes rigó Turdus pilaris L., v i s c i v o r u s, i 1 i a c u s,
hogy nem képes
Sirís.
:
Turdinae. Nomencl.: 74. 154.
—
mert e rigóról azt
n.
Rigók:
r.
Enyv-evó r. Északi örvös r. Fagyöngyevö r. Feketenyakú r. Fekete r. Feketetorkú r. Feny r. Fenyves r. *Földi r. Földirigó. Gezerigó. Hajnali r. 'Halász r. Halavány r. Havasi örvös r. Havasi r. Himalájai r. Hodgson r. *Huros r. Kaukázusi örvös r. Kék r. Keleti fekete r. *Kendermagos r. Nádirigó. *Kerti r. Kis r. Kövi r. Körigó. Középeurópai örvös r. Lép r. Lépes r. Macskarígó. Magános r. Nádi r. Nádirigó. rigója. Nyári
Rigó
r.
Rózsaszinü sáskaör (dr. Entz G. NépPásztormaLapja 1869. pg. 605) dár Pastor r o s e u s L. :
=
:
.
Rigók [mint szkebb értelemben aluem] (Morulae; Amseln. Jan.-Lenn.
vett §.
69)
—
Rózsaszinü seregély
dár
Paszlavth.: :
,4llatt.
(Pet.
183)
Pastor rose us
:
=
MadTör. 162. Pásztorma-
L.
IV*
xxvni Rózsaszin
seref/(^l>iri(jó
263) s e u s L.
Pásztormadár:
VII. r
MAGYAR-LATIN RESZ.
n.
=
(Term.
Sáska madár.
K.
t.
Pastor
Rozsdásfarhú sarlós rif/ó: P o m a nus rufus L. Br. AUV. IV. 174.
o rh
t
i-
Összetét: Rózsaszín
s.
Sáskaör (dr. Eutz G.: Néptaii. Lapja II Pásztormadár: Pa.stor Temm.
=
605)
:
Sáskaör.
Rozsdáshasú vízirigó C clus albico) lis Vieill.
i
:
Rozsdásszúrnyú
ca ta
n c
us
1
c
i
n
Turduís fu
ri.(/ü:
-
fi-
Összetét: Rózsaszín
Selyemfarkú Ampe
tollú
:
1
i
s.
(F.: 164. 30. n s
)
= Csont-
L.
L. Br.:ÁlíV. IV.'87.
=
Selyem firká (Míttp. Comp. 1Y7) Csonttollú madár: Am polis garrulus L. :
Rôt farkú rigó (Mad Naumann rigó T u
=
:
MagyMad.
:
r
d u s
ii
108)
m anni
au
Selyemfarkú. Loeska
Tenim.
Sárga aranyheg i/
(F.: 159.
:
—
1;
—
'§. 09; BMN.) Orici us oriolus L.
Leun.'(l854):
málinkó
Összetét
=
:
Arany 53
csmilniadár (Nomencl.: Selyvmfarki'i Csonttollú madár A p e i s 208)
=
:
garrulus Sárgafej gyurgyalug (Merops congener. F. 151.
= Európai
2.)
Merops apiaster Sárga linkó
Iorio
= Arany
Oriolus oriolus
:
Sárga rigó (Grossing:
— F.
Comp.' (1795) 88. san használt név)
olus oriolus
L.
— Kralov.: — Országo-
11.327.
159.
:
má-
1.
= Arany málinkó
:
O ri-
L.
*Sárga velyhe (Gömor m., Pet. Hagy. Arany málinkó: Oriolus ori150) :
=
olus
Timáliák
—
=
által helytelenül
388.
—
:
választott
Garrula
faji
nevet nemi névre emelje s a fajt „Selyemfarkú locska" (ebböI: locsogni) magyar
néven szerepeltesse, nem tekintve arra, hogy e madár inkább néma, mint csacsogó." Petényi: MadTör. 128.)
=
dár:
neme: Poniatorhinus
aies.: sbfm.
—
Selymeg (Magy. Curir) Csonttollú maA m pel is garrulus L. Ch. II. 528.
= Sarlósrigó.
Sarlós rigóJc [L.
(VP.:
loeska
L.
Sarlós rigó
1
Kriesch TermVezf. 1. 78. Csató: GesOrn. II. 447:80. H. 0. TTk. VII. 266) Csonttollú madár: A m peli s garrulus L. Helytelen alkalmazás. „Vajda Pét. Cuvier fordítása közben arra a szerencsétlen gondolatra jutott, hogy a már Linné :
408)
m
:
L.
[Selyemfarkú
gyurgyalag:
L.
(VI'.:
s.
Jan.-
Timalinae] Br.
:
*Serege.
Összetét: *Vándor serege.
:
ÁllV. IV. 174.
Seregély. Sarlósrigó.
Összetét
üsszetét. Rozsdásfarkú
s.
Tarka
—
Sár málinkó (F.: 159. 1. f.; Pet.: MadTör. 150) Arany málinkó .Oriolus
=
oriolus
L.
=
Sárntáringó Arany málinkó lus L. Cli.: ÏI. 573. *
*Sármárinkó 101:19)
=
oriolus
L.
(H.
0.:
:
Orio-
Temm. Nomeuel. Sáskamadár Pásztormadár
:
:
58.
(Br.:
:
dr.
IV.
Pastor roseus
Éneklk
|L.
Seregély rigó
=
L.
=
Seregélyrigó.
=
Pász-
Seregélyrigó.
I.
=
:
;
Összetét: Rózsaszín
Pastor 376)
:
ales.: Oscínes.]
Serrgélyrigó (TTK. VII. 263) tormadár: Pastor Temm.
L.
118 nem. ÁllV.
XL.)
Nemek: 1. Seregély: Sturnus; 2. Pásztormadár: Pastor; 3. Nyvágó: Buphaga: Lamprotornis Rikács 4. Csöricse 5. Eulabes: 6. Fecskeseregély: Artamus.
MadHasz. (1901)
= Pásztormadár
:
s.
s.
:
Sáskafaló rigó (Turdus gryllivorus Entz G.: Néptanítók Lapja II. 605)
Sáskamadár
Rózsa seregély. Rózsaszín
:
Vízi
Seregély-félék: Sturnidae. (Nomencl
58
Arany málinkó: Oriolus
Pásztormadár: Pastor rose us
s.
s.
Sokféleszavú rigó (Turdus pol vgl. Sztgy. 122) Északamerikai gezerigó: Mi-
=
mus polyglott US
L.
Sokszavú rigó (Turdus
polygl. F.: 163.
r
=
5)
Északamerikai gezerigó
XXIX
MAGYAU-LATIN RÉSZ.
II.
Mímus
:
l>oly gio ttus L.
*Szolgahiró (Borsod m., Pet. MadTör. Kraszna, 150; Tisza mente, Nyr. X.279. Szilágy m. 1895. Vlll. 26)= Arany málüikó :
—
:
Siminson
rujó
Turd
:
us s
wa
s o
i ii
ni
riolu
oriolus
s
L.
Cab.
=
AUV. IV.87.) Tu idus s w ai uso ni Cab.
ri(/ója (Br.:
Siriiiìisdìi
Swainson rigó
:
Szajkó.
*Kék
sz.
Összetét. *Ái'vii
sz.
*Tengeri
sz.
*Szöke rigó
(Diós-Jen,
1.
= Énekes
Gy,)
rigó:
L. 2.
(Szilágy m.; Udvarhely m.)
rigó:
Turdus visel vorus
tás)
Szalakóta.
Szls rigó (Sí. — Ivr. Turdus iliacus L.
:
AUV.
Kék
sz.
Szalakóta alakúak :
Csapatok
Coraciifor-
air.:
1.
:
Kecskeí'ejök:
V. 129. (L. Varjiiszerú
Szalakóták Caprimulgi;
mada-
XXXII.
II.
;
— Br.:ÂllV. :
s c
:
1891.
*Szaricsóka (Tisza mente, Grossing:
—
= Kék
rula
—
N.
21.
156.
F.:
II.
L. [Vö. Száricsóka, csaricsóka].
* Száricsóka
szalakóta:
(Ermellék,
= Kék
Tasnád)
Coracias garrula
L.
—
Vili. 12) Puszta-Magyarod és m. Bartos Gy.)== Énekes rigó:
Tu
mus
r d
u s
i
c
u
s
L.
* Tengeri szajkó (Grossing: Bodrogköz) Kék szalakóta:
=
garrula
L.
Timaliák
Nemek:
—
—
Il ;ì04.
Coracias
Ch. 501.
aies.:
Timaliinae. Br.
(L.
.4I1V.
:
Buj-
1V.I6().
Timália: Timelia; 2. Nap3. Bujórigó: Crateropus; Sarlós-rigó Pomatorhinus. 1.
madár: Liothrix;
Összetétel: szarka.
*Piros
szarka.
*Apró piros
:
sibirica
:
=
ticola saxatilis rigó
:
M o n-
GesOrn. II.46.'i. kövirigó: Monticola :
:
Merops
Törpe nádirigó: Aerocephalus stenAllV. Br. Hempr. et Ehr.
—
to reus.
ldögélk [L.
:
121.
H alcy onif o rm es. madarak rende Coracor-
air.:
Varjúszerü
:
nithes.]
L.
=
Kereszrigó (Br. ÉszakiS. 467) tes kövirigó M u t i c o 1 a saxatilis L:
.
=
Európai gyurgyalag XX. 305) api aster L.
IV.
L.
(Csató
= Keresztes
Sziïï-ti
:
— Lov.:
Sziklarigó (Soltész Termr. 129. Keresztes kövirigó
Kat. 18. 65)
4.
*Török fecske (Csallóköz. Chern.: TTK.
Szibériai riqó Geocichla Pali. (Br.:ÁllV. IV.S7).
saxatilis
=
Tek ermeny es riqó (Málnás, Háromszék
káló-félék: Timeliidae]
Szarka.
Sziklai
162) L.
vid. Zala
[Vö.
Csaricsóka, szaricsóka].
121)
:
L.
Szilágy
Alf.;
Coracias gar-
szalakóta;
*
Pali.
Udvarhely m. Orio-
málinkó
:
m. 1892.
Coraciidae).
(Oláhfalu,
= Arany
VI11.12)
Tarka seregély (Pet. MadTör. Pásztormadár: Pastor rose us
—
304. m.)
Tib.)
lus gal buia
Szalakóták neme: Gen. Coracias L. 156. 21. n. Nomencl.: 50. 102. n. :
u s L. (Szentháromság, Maros-Torda
r
*Tarka rii/
:
:
Szalakóta-félék
V
i
Tarka rigó: Geocichla varia
:
(L.
Feny-rigó: Tur-
1.
Csörg
2.
Szalakóták csap. Coraeiae. Br. ÁllV. V.r29. (L. Szalakóta-alakúak air. Coraciif ormes.) Családok: 1. Szalakóta-félék :Coraciidae; Leptosomidae. 2. Kurol-félék
F.
=
Szürke rigó
dus pilaris L. (Csíkgyimes csángóinál, Wagner J.) — 2. Lép rigó T u r d u s v im. Illyés
;
L.]
:
V.129.
Coraeiae).
:
1
:
I
Turdus iliacus
Baglyok:
III.
Szalakóta Coracias madár: Eurystomus. :
= Szl rigó
1.49)
= Coraeiae
:
C o r a c i i d a e. Nomen-
:
csal.
Szalakóták csap.
Nemek
a c u s L.
Szl
*
Szalakóta-félék (L.
li
Az
[Sz rigó: sárga rigó, Kállay gyjt. Tollrigó helyett, de ez is helytehiba a len meghatározással, mert szl rigó nem sárga rigó: Oriolus o io us, hanem
Striges.
50.
— P.
tett javí-
sz.
rak, rende: Coracornithes),
cl.:
i
Lép
i
:
Összetét: Karicsa
m e s. Br.
Turdus
:
=
L.)
Szl rigó (Mittp.: Comp. 176. „Elhibáztuic-han a 16B. oldalhoz
SzaM-óia (Nomencl. 50. 201).= Kék C o r a e a s garrula L,
szalakóta
Alniásy
dr.
Turdus musicus
Csap.:
1.
Fogócsrek:
Gyurgyalagok Halcyones.
:
Meropes
;
Bucerotes; 3.
2.
Leskeldök
:
XXX
r
Valódi lorik (VP.: 408) o u s L. i
MAGYAR-LATIN RÉSZ
II.
=
Vízi búvár
Málinkó:
Vándor riqó T u
m
d us L. Reising: ÁÍlatt. 280. 13. :
r
g
i
a
r
t
o r
i
u s
*VÍ2Í
*Kalangya
v.
*Kék
Varjúszerü madarak rende
v.
*Vas
Coraco
:
v.
=
12)
L.
Közönséges
Északi
Vízirigók neme:
v.
Feketehasú
Rigók
(L.
ÁllV. IV. 69.
:
cinclus
:
Nò-
L.
1. Feketehasú vízirigó: Cinclus melanogaster Brhm; 2. Rozsdáshasú
Alfajok:
vízirigó: Cinclus cinci, albicollis Vieill.
Összetét: *Kék varnyú. *Vas
*Vas kánya
(Pécs)
Coracias garrula Vasmadár
=
Kék
v.
szalakóta:
L. Ch.: 501.
(Já.szberéiiy)
Coracias garrula
L.
—
—
:
*Vas varnjjú
—
(Alberti-Irsa, Pest
Örkéuy, Pest m.)
=
Vehjhe eredet.)
m. Ch.:
= Kék
Coracias garrula
sza-
L.
[Tót
Velyhe.
62. 2.
= Vízirigó
f.)
:
L.
=
i 1
:
Vöröstorhú rigó Pall.
Tu
:
r
d u s ru fi c o
1
1 i
=
garrula
L.
*Zöld csóka (Veszprém m., Erdély) szalakóta: Coracias garrula
Kék
—
Cheru.: TTK. XX. 305.
—
Ch.:
II.
Összetét: Árva veréb.
Egyes v. (Hegyi v.] *Körösztös V. *Magános v. *Maga v. *Muszka V. Nádi v. *Nádiveréb. Remete v. Verébalkatúak csap.: Passeres. [L. Apró madarak air.: Picopasseriformes. Alcsap. 1. Éneklk: Oscine.s; csolok Clamatores. :
2.
Riká-
:
Vízi bulca (Csató J. GesOrn. II. 449. Vízi rigó: Cinelus cinclus L.
=
:
= L.
501.
*Zöld kánya (Dunánt., Nomencl.: 50: Sopron, Vas és Zala megyék; Pécs, Baranya m. Chern. TTK. XX. 305. Nagy-Kanizsa; Iharos-Berény, Somogy m. Bartos Qy .) Kék szalakóta Coracias
—
—
:
Ver éh.
s
Br.: ÁllV. IV. 87.
*Zöld bókán (Molnaszecsd, Vas m. Molnár L.) Kék szalakóta: Coracias
201.
Összetét: Sárga velyhe.
i
Vörös rigó (PaszlavTh.: Állatt. 182) i a c u s Turdus L.
L.
Málinkó: Orio lus
:
Szlrigó
—
:
:
— F.
cinclus
szalaCh.: 501.
Comp. Cinclus
Vízi seregély (Wasserstaar Mittp.: 175.
^ Kék
* T as varjú (Kecskemét, Pest megye. Nomencl. 50 201. Bács ni. Term. I. X. sz. 10. 1.) Köiesd, Tolna m. Mtsz. II. 930) Kék szalakóta Coracias g a r r u 1 a L.
84)
v.
v.
Cinelus.
Vízirigó Cinclus menci.: 72. 287. ciuci,
*Varnijú.
lakóta:
v.
Rozsdáshasú
v.
aies.: Turdinae.) Kr.
ciiformes.
501.
Vízirigó.
Összetét: Déli
:
11.
Vízi
Vízirigó.
r-
Alrendek: I. Apró madarak: Picopasseriformes; II. Rágócsrüek: Trogonitormes III. Üldögélk: Halyoniformes; IV. Todialakúak: Todiformes; V. Kakuk-alakiiak: C'occygiformes; VI. Jakamár-alakúak: Galbuliformes; VII. Szalakóta-alakúak: Cora-
=
Wag-
(Oláhfalu, Udvarhely m. Vízirigó: Cinclus
riqó
VIII.'
cinclus
th es.
kóta:
=
Vízi rigó
1891.
Ö.sszetét:
=
—
:
Varjú.
*
Vízibuvár.
*Vizibuvár (Csángók, Csikgyimes, Kolozsvár, Schenk J.) ner J. rigó Cinclus cinclus L.
*Vándor serege (Pet.: MadTör. 162)^ Pásztormadár: Pastor ro.seus L.
iii
=
1
=
garrula
:
L.
*Zöld rigó (Má]nás, Háromszék m. 1892. Kék szalakóta: Coracias 8)
VIII.
=
garrula
L.
"Zöld zsálya
cias garrula
= Kék szalakóta L. Br.
:
.UIV. V.
Zsálya. Összetétel
:
*Züld-zsálya.
Cor 131. :
ii-
—
XXXI Pnngnr Gyula irodalmi jegy/éke. Litteratur.
Ornithologia
Fmvek 1.
Á
.
(Hauptwerke)
:
szi vonulása 1898-ban Magyarországon.
füsti fecske
Der Herhsfzug der Rauchschwalbe 1904.
p.
2.
Nomenciator Avium Regni Hungáriáé
3.
Az Ardea
munkák
Az „Aquila" madártani
5.
A
8. 9.
Ungarn. 2
in
térképpel
XI.
Term.-tud. Közlöny XXXI.
méltatása
(partim),
U.
folyóiratról.
Pastor rosens megjelenése. U.
Term.-tud. Közlöny XXXI.
o.
o.
A varjak irtása. Term.-tud. Közlöny XXXIIl. A fecskevonulás és az idjárás. U. o. A madarak életkora. U. o. XXXIV. Orniihologusok gylése Szarajevóhan. U.
10.
Egy nagyszabású madártani munka.
11.
A madarak
ü.
XXXI.
o.
o.
Term.-tud. Közlöny XXIX.
lélekzéséröl.
Vadászat XVIII.).
(és
12.
^
bajnok szalonka. U.
13.
^
kakukot illet vonulási adatok feldolgozásának elkészítése.
14.
A A
o.
XXX. egy
képpel.
Vorbereitung der Bearbeitung von Kuckucks Zugdaten.
15.
„Aquila"
(Karten).
(Kleinere Arbeiten):
4.
7.
1898
ralloides elfordulása hazánkban.
Kisebb
6.
J.
i.
1—249.
verebek.
1877. 36.
„Szilágyság".
vöcsök.
1899
„Aquila" VI.
9
p.
lOG.
Hasznos mulattató 1874.
16.
Védelmezzük madarainkat. U.
17.
A
18.
Az erdk
tollas
1879. 30.
o.
1887.
fecske temetése. U. o.
sz.
1.
építmesterei. U.
sz.
sz.
o.
Eniomologia. Orthoptera.
Fmvek 1.
A
(Hauptwerke):
magyarországi tücsökfélék természetrajza.
Histoire naturelle des gryllides de Hongrie.
Természettudományi Társulat megbízásából 2.
A magyar
1
—6
tábla
rajzzal.
Budapest
A
1891.
magyar
kir.
írva.
birodalom állatvilága: Ortho ptei-a,
A
1900.
kir.
magyar Term.-tud.
Társulat
meg-
bízásából. Latinul.
Kisebb
munkák
(Kleinere Arbeiten)
:
Orvos-Természettudományi
1891. Német
3.
Szilágy vármegye orthopterái.
4.
A
5.
Magyarország Orthopterái. Rovartani Lapok
6.
A
tücskök tartózkodása és lakása. Term.-tud. Közlöny XX.
7.
A
Poecilimon Schmidti
8.
Adatok egy kevésbbé ismert szöcskefaj természetrajzához. Rovartani Lapok
9.
Adatok egy kevésbbé ismert szöcskefaj ismeretéhez. Matbem. Term.-tud. Értesít IV., két táblával.
magyal országi
Füzetek
10. Beiträge
I.
tücsökfélék
1
táblával
Értesít és
franczia
kivonattal u.
o.
Természetrajzi
kivonattal.
1877.
zur
nev
Notes pour servir à
1900.
einer
wenig
Közlöny XVIII.
bekannten
Egy
III.
Laubheuschrecken-Art.
táblával.
Math,
natui-wiss.
1885 und 1886.
l'histoire
des articles publiés dans
VI.
szöcskefajról. Term.-tud.
Naturgeschichte
Berichte aus Ungarn IV. 11.
félszárnya,
le
naturelle d'un
Rovartani
Lapok
(h'thoptère peu III.
1886.
connu.
Suppl.
contenant
la
revue
xxxu Vegyesek (Varia): 1.
Gyümölcseink
polgári
Zilahi
ellenségei.
iskola értesítje.
3.
Az emberi mveldés elsó alapja. „Magyar Polgár" Az egerek. Hasznos mulattató. 1874.
4.
Az almafa
2.
U.
regéje.
ö.
Uj emberek. U. o
f).
szi
U.
kikerics.
1879.
188:3.
1874.
o.
1875. 1875.
o.
7.
Nincs itthon senki, minden szabad. U.
8.
Aztán csodálkozunk, hogy nem sikerül a vetés. „Szilágyság"
9.
A fenyfa
1875.
o.
10.
Teremtsünk vidékünknek muzeumot. „Szilágyság" 1877.
íl.
A
viláyitó hús. U.
12. Elbeszélés.
U.
1874.
Hasznos Mulattató 1875.
regéje.
1884.
o.
1884.
o.
VÒ.
Bogarász
14.
^
15.
Az él hség
16.
üjévi história. U.
17.
18.
^ A
19.
Adatok a Vespa germanica táplálkozásához. Természetrajzi Füzetek XX. U.
história.
U.
viz
jelképe. o.
1885.
o.
mi apró halaink. U. U.
o.
o.
1887.
Fvárosi Lapok 1874.
színekrl. Szünid.
1875. o.
németül
is.
20. Borchart könyve és a biblia állatvilága. Term. -tud. Közlöny. XXIV. 21.
Az
22.
Tengeri vadászat. U.
o.
23.
Az
XXXV.
24.
A
állatnevek a
ijedtségrl.
Ezeken kívül Bölöni
jegyek
alatt.
U.
o.
nyelvben. U. o. XXVllI.
XXIX.
„Természet" VI.
szitaköt.
Sirius,
magyar
írt
Pungur
1874.
Gyul.\
Tam.4s álnevek és
hirhipokba
W.
r.
—
a.
Ausser
diesen
schrieb
Pungur
Julius
Zeitungen unter den Pseudonymen Tamás, und unter den Zeichen
in
Sirius, Bölöni
W.
— — r.
a.
