FOR THE FOR
PEOPLE
EDVCATION
FOPv S C I E N C E
LIBRARY OF
THE A M E R I C A N
MUSEUM
OF
N A T U R A L HI S T O R Y
AQUIL A A M A G Y A R KIRÁLYI MADÁRTANI INTÉZET FOLYÓIRATA Z E I T S C H R I F T D E S KÖNIGLICH U N G A R I S C H E N T H O L O G I S C H E N INSTITUTES
MEGINDÍTOTTA
HERMÁN
GEGRÜNDET VON
OTTÓ
OTTO
SZERKESZTI
HERMÁN
REDAKTEUR
CHERNELKÄZI
CHERNÉL
ORNI-
STEFAN
ISTVÁN
CHERNÉL
VON CHERNELHÁZA
XXVIL ÉVFOLYAM * 1920 * J A H R G A N G XXVII. 1 A R C K É P P E L , 1 T Á B L Á V A L , 1 T É R K É P P E L ÉS 1 S Z Ö V E G Á B R Á V A L . MIT 1 PORTRAIT, 1 T A F E L , 1 K A R T E UND 1 T E X T I L L U S T R A T I O N .
BUDAPEST A M A G Y A R KIRÁLYI M A D Á R T A N I I N T É Z E T
KIADVÁNYA.
V E R L A G DES K. U N G . ORNITHOLOGISCHEN INSTITUTES.
1920.
)TTO . Ä S . - ^ ^ % B A V V S T . i.[ i i ' í ö iíáí Kiadatott 1 9 2 I. március 15. - Herausgegeben a m 1 5 . März 1 9 2 1 . Megjelenik
4 5 0 példányban.
— Erseheint i n 4 5 0 E x e m p l a r e n .
BUDAFEST, 1921. MAGYAR KIRÁLY? ÁLLAMI N Y O M D A .
442.
TARTALOM. Oldaí BARTHOS BERTALAN
GYULA:
Adalékok a z erdei s z a l o n k a vonulási v i s z o n y a i h o z
SZILÁGYI
JÁNOS:
245
A b i h a r m e g y e i Sárrét leirása 1 8 2 7
60—69
C E R V A F R I G Y E S : A környezet hatása a vedlésre és a szineződésm — K Á R O L Y : Recurvirostra avocetta C H B R N E L H Á Z I C H E R N É L I S T V Á N : Törvény- v a g y
'258, 2 5 9 254
rendelettervezet h o n i
madaraink
védelméről — — A d a t o k a B a l a t o n i és V e l e n c z e i tó madárfaunájához
.
7 — 1 1 244, 2 4 5
H e g y i billegetők ( M o t a c i l l a b o a r u l a L . ) a z etetőn
263
C S Ö R G E Y T I T U S : Madárvédelmi tanulmányok a z 1 9 1 9 — 2 0 . évekből DR.
DORNING
HENRIK:
— — A búbos b a n k a fészkelése padlásokon D K . G R E S C H I K J E N Ő : A k e r t i sármány ( E m b e r i z a lásáról
257
hortulana) budapesti
•— — T o r t r i x v i r i d a n a és a madárvilág — — A házi veréb a selyemhernyót i s m e g e s z i — DR.
— D R . FÜRBRINGER LAUBMANN
16—21
Akácfán fészkelő kerti sármány
257, 2 5 8 előfordu 2 5 4
•
261 261
M I K S A nekrelogusa
ALFRÉD:
293, 2 9 4
Madárvonulási a d a t o k a z 1 9 0 1 — 1 9 2 0 . évekből K a u f b e u r e n
vidékéről M.
K I R . MADÁRTANI
246, 247 I N T É Z E T : A m a d a r a k bogyótáplálékáról
N A G Y L Á S Z L Ó : Vörösfejü
262
gébics
254
RÁcz B É L A : Madárállományunk fölszaporodása
259, 260
S C H E N K J A K A B : Madárvonulási a d a t o k Magyarországból —
— Z E Y K MIKLÓS
39—55
élete és működése
71—86
— — A d u n n a réce magyarországi előfordulása
248—260
— — Cygnus musicus — — Tadorna cornuta
250 250. 2 5 1
— — Cinegehéju dió — — M a d a r a k kártételei a z eredő szőlőben —
— HAUER BÉLA
SZEMERE
260 261, 262
,
nekrologusa
294, 2 9 5
L Á S Z L Ó : A k i s békászó sasról
55—59
— — Különféle adatok a buhúról
255—257
— — A konyhakertet
262, 263
ásassuk fel minél későbben
— — Népies madárnevek
264
I P J . S Z O M J A S G U S Z T Á V : Hortobágyi levél
•
254, 2 5 5
D R . T A R J Á N T I B O R : E g y e s madárfajok terjedése a városokban
258
— — A meggyvágó viselkedése a párzás a l a t t — — A béka m i n t madáríióka pusztító
258 263
. .
V I T Á N Y I L Á S Z L Ó : Madárvédelmi kísérletek és megfigyelések
W A R G A K Á L M Á N : Adalékok
— — Acanthis
31—36
B u d a p e s t orniszához
251—154
flavirostris
2 5 4
i*
TARTALOM
4
— CONTENTS
— TABLE
DES
MATÉRIES
Oldal
Z B Y K M I K L Ó S : Erdély m a d a r a i . — — O r n i t h o l o g i a i Naplók
•
•
87—144 145—lfi4
Levelezés: J . E . M . M E L L O R levele a P a s s e r h i s p a n i o l e n s i s ügyében és az a r r a adott válasz ; 282—285 Intézeti ügyek Personalia
290, 291 292
Nekrologns ( D R . F Ü R B R I N G E R M . és H A U K R
BÉLAI
293—296
Index alphabeticus avium
299—304
CONTENTS. Page
C . 8 Ö R G E Y T I T U S : S t u d i e s o n the protection of birds in Hungary SCHENK
J A M E S : T O the m e m o r y o f the forgottén DE
ZEYK
i n Ihe years 1919 a n d 1920 • . . . .
hungarian omithologist
(1810—1854.)
242, 243
V I T Á N Y I L Á S Z L Ó : E x t r a c t from the article about on B i r d protection"
TABLE
29
MIKLÓS
„Experiments a n d o b s e r v a t i o n s 38
D E S MATÉRIES.
,
C S Ö R G E Y T I T U S : Études s u r l a p r o t e c t i o n des o i s e a u x e n 1919—20 J . E . M E L L O R : L e t t r e a u sujet de P a s s e r h i s p a n i o l e n s i s et réponse de l ' i n s t i t u t .
Page
30 285—290
INHALT. Seit«
R A R T H O S J U L I U S : Beiträge z u r K e n n t n i s s d e r Zugsverhältnisse d e r W a l d s c h n e p f e BERTALAN
SZILÁGYI
JOHANN
:
Beschreibung
des
grossen
Sárrét-Sumples
266
im
Komitate Bihar aus dem Jahre 1 8 2 7 69, 70 C E R V A F R I E D R I C H : E i n f h i s s d e r U m g e b u n g a u f M a u s e r u n d Färbung des Gefieders 2 7 6 — 2 7 8 — K A R L : Recurvirostra avocetta 272 C H E R N É L S T E F A N V . C H E R N E L H Á Z A : E n t w u r f e i n e r V e r o r d n u n g o d e r eines Gesetzes betreffend d e n S c h u t z d e r h e i m i s c h e n Vögel 1 1 — 1 5 — — Beiträge z u r V o g e l f a u n a des B a l a t o n u n d V e l e n c e e r S e e s 264—266 — — Gebirgsstelzen (Motacilla boarula L.) a m Futterplatze C S Ö R G E Y T I T U S : S t u d i e n über d e n V o g e l s c h u t z i n U n g a r n
281 i n den
Jahren
1919—1920
22—28
D R . D O R N I N G H E I N R I C H : Das Nisten der Gartenammer auf einem Akazienbaum . 2 7 5 — — D a s N i s t e n des W i e d e h o p f e n a u f d e m D a c h b o d e n d e r Häuser . . . . 275, 2 7 6 D R . G R E S C H I K E U G E N : Z u m Vorkommen der Gartenammer (Emberiza hortulana L.) b e i B u d a p e s t Tortrix viridana u n d die Vogelwelt — — D e r Haussperling verzehrt auch Seidenraupen —
• . .
— Necrolog v o n D R . M A X F Ü R B R I N G E R
D R . L A U B M A N N A L F R E D : A n k u n f t s d a t e n für d i e U m g e b u n g bayrischen Algau aus den Jahren 1 9 0 1 — 1 9 2 0 NAGY
295—297
v o n Kaufbeuren i m 246,247
L A D I S L A U S : Rotköpfiger Würger
272
RÁcz B É L A : D i e V e r m e h r u n g u n s e r e s V o g e l b e s t a n d e s SCHENK —
JAKOB:
— Leben
Vogelzugsdaten
278
aus Ungarn
und Wirken von NIKOLAUS
272 279,2 8 0 280
89—55
ZEYK
165—183
— » — Das Vorkommen der Eiderente i n Ungarn — — Cygnus musicus
266—269 269,2 7 0
— — Tadorna cornuta — — M e i s e n s c h a l i g e Nüsse — — Vogelschaden i m Weingarten
2 7 0 278,2 7 9 280, 281
—
297, 2 9 8
— Necrolog v o n B É L A
HAUER
S Z E M É R E L A D I S L A U S : Über d e n S c h r e i a d l e r
— — Ungarische Vogeltrivialnamen • — — A l l e r l e i B e o b a c h t u n g e n über d e n U h u — — D a s A u f g r a b e n d e s Küchengartens S Z O M J A S G U S T A V j u n : B r i e f a u s d e r Hortobágy P u s z t a D R . T A R J Á N T I B E R I U S : D e r E i n z u g e i n i g e r V o g e l a r t e n i n d i e Städte — — D a s V e r h a l t e n d e s K i r s c h k e r n b e i s s e r s während d e r P a a r u n g s z e i t —
— D e r F r o s c h a l s Vogelschädling
59, 60
.
.
264 273—275 281 273 276 . . 276 281, 282
INHALT
6
Seit«
V I T Á N Y I L A D I S L A U S : Versuche u n d Beobachtungen schutzes WARGA
•
36, 37
K O L O M A N N : Beiträge z u r O r n i s v o n B u d a p e s t
— — Acanthis ZBYK
a u f d e m G e b i e t e des V o g e l 270—272
flavirostris
N D X O L A U S : Siebenbürgens
272
Vögel
165—242
Institutsangelegenheiten Personalia Necrolog
291 • •
(DR. M .FÜRBRINÜK«,
BKLA
292
HAUER)
295—298
Index alphabeticus avium
298
KÉPEK JEGYZÉKE. Oldal
Aquila pomarina Tab. 1 fészke T a b . 1 A b i h a r m e g y e i Sárrét térképe a z 1880-as évek elején ZEYK
MIKLÓS
58 58 61
arcképe T a b . II
70
N a g y e n y e d látképe, a z előtérben a Bethlen-kollégium épülete
104
VERZEICHNIS DER ABBILDUNGEN. Seite
Aquila pomarina Tab. 1 Horst v o n A q u i l a pomarina Tab. I D e r Sárrét-Sumpf A n f a n g d e r 1880-er J a h r e
68 58 61
•
P o r t r a i t v o n N I K O L A U S Z E Y K T a b . II
A n s i c h t v o n N a g y e n y e d , i m V o r d e r g r u n d e d a s Gebäude d e s B e t h l e n - K o l l e g .
70
. .
164
TÖRVÉNYTERVEZET M A D A R A I N K VÉDELMÉRŐL
7
Törvény- vagy rendelettervezet honi madaraink védelméről. Irta :
CHERNELHÁZI
CHERNÉL
ISTVÁN.
„Aquilánk" mult évi (1919.) kötetében közöltem azt a nemzetközi madárvédelem érdekében irott emlékiratomat, mely a párisi béketanács kozások alkalmából készült, de rendeltetését e l n e m érhette, mert hiszen a világháború borzalmasságainak n e m béketárgyalások, hanem a győztes hatalmak reánk parancsolt határozatai vetettek véget, azok szabályozták egyoldalúan világrészünk jövőjét, áj rendjét. Hogy ez az uj szabályozás, mely Európa legtöbb államainak régi kereteit fenekestül felforgatta és a nemzetek nyugalmát felzaklatta, mikor érleli meg azt az állapotot, amit a béke áldásaiban óhajtunk megtalálni? s m i k o r hozza e l azt az idő pontot, melyben a népek felkavart élete annyira kiegyensúlyozódik, hogy a nemzetközi ügyek során a madarak védelme is — mint az emberiség közös érdeke — megértő méltánylásra fog találni és vállvetett egyet értéssel fog lárgyaltatni? A z t egyelőre n e m is sejthetjük, de tartunk tőle, hogy egyhamar nem. Bármint legyen is azonban, m i a magunk részéről megtettük e tekintetben a tisztünkből sugalmazott s kötelességünknek érzett lépést s emlékiratunk közzétételével szaktársaink összessége, minden nemzetbeli képviselői előtt feltártuk a madarak nemzetközi védelme dolgában elfoglalt álláspontunkat, hogy módot adjunk nekik felfogásunk megismerésére, megfontolására, mérlegelésére és megvitatására. Emlékiratunk közreadjuk, mely a az országos, tehát a hazai rendezését
kiegészitéseképen most azután azt a „tervezetet" is nemzetközi madárvédelem rendezésével párhuzamosan az általánossal szemben a szükebbkörü, helyi vagyis madaraink védelmének célozza.
Igaz ugyan, hogy Magyarország már régebben különféle törvényes intézkedéseket alkotott a madarak hathatós oltalma érdekében s az ügyet kielégitő módon rendezte ); ámde azóta évek multak, a viszonyok változtak s tapasztalataink is öregbedtek. Bizonyos fogyatékossága volt a m i madárvédelmi intézkedéseinknek, hogy n e m külön madárvédő törvényben vagy rendeletben foglaltatnak, hanem különböző más törvények vagy rendeletek részeit, azoknak bizonyos szakaszait alkotják. 1
') 1 8 8 3 : X X . t - c . a Vadászatról 9., 12., 15., 20., 3 0 . § § . 1 8 9 4 : X I I . t.-c. a mezőgazdaságról és mezőrendörségről 57., 5 8 . §§. A földmivelésügyi m i n i s t e r 1901. márc. 18-án kelt 2 4 . 6 5 5 / V I I . 1. s z . körrendelele.
8
CHERNELHÁZI CHERNÉL
ISTVÁN
Gyakorlati követelmény tehát e törvényes intézkedések hatályossá gának fokozására, hogy egyetlen törvényben vagy rendeletben foglaltas sanak, még pedig mostanság már a fejlődés menetét is kifejezésre juttatva a várható nemzetközi megállapodásokkal összhangzásban. Mindezeket figyelembe véve szerkesztettük meg e tervezetet s kivált abban is javítani igyekeztünk a régebbi kormányrendeleten, hogy ahhoz nem a védendő madárfajok névjegyzékét csatoljuk, hanem ellenkezően a pusztithatókét. A z utóbbi csoport mindössze kevés fajt foglal magában, tehát a köztudat e néhánynak nevét könnyebbszerrel beveheti, emléke zetbe vésheti, mint sok-sok fajnak hosszú lajstromát. A m a kéréssel közöljük e tervezetünket szaktársainkkal, hogy meg ismerve felfogásunkat, elveinket és nézeteinket, azokat esetleg bírálat tárgyává tehessék, megvitathassák s igy annak lényegét és részleteit meghánytorgatva szövegünket megrostálhassák avagy kiegészíthessék, hogy azután e tervezet a végleges megszövegezésben madaraink oltalmát ne csak szándékolja és parancsolja, hanem minden izében kifogástalanul biztosítsa is. Örömmel és készségesen vesszük hát szaktársaink indokolt és a dolog lényegébe vágó észrevételeit, megjegyzéseit, sőt azokat a jó ügy érdekében melegen kérjük. Tervezetünk ime a következő :
Minden vadon élő madár köztulajdon. Minthogy pedig madaraink — kevés számú Julnyomóan láros" fajtól eltekintve — az emberi érdekeknek nincsenek ártalmára, sőt jórészük hathatósan közremunkálkodik a különböző gazdasági ágak természeti ellenségeinek (káros rovarok, dudvák) apasztásában; minthogy továbbá valamennyi madár kivétel nélkül nevezetes tényezője környezetünk, a Természet, megélénkitésének, meg szépítésének; s minthogy emberi érzésünk is sugalja. hogy e vonzó lényeket oltalomba fogadjuk; s minthogy végül még az ember érdekeit károsító fajoknak is van létjogosultságuk a Természet egyetemében s teljes kiirtásuk már csak tudományos szempontból is pótolhatatlan vesz teség v o l n a : mindezen okokból madarat bántani, elfogni, megölni, vala mint a madarak fészkeit, tojásait, fiókáit háborgatni, megsemmisíteni, velük és madarakból eredő anyagokkal (tollak) kereskedni, azokat szállítani, más területekről behozni vagy másokra kivinni általában tilos. n. Ez általános tilalom alól kivételnek annyiban van helye, amennyi ben esetröl-esetre, meghatározott helyen és időközben megengedtetik, hogy indokolt kérelemre :
TÖRVÉNYTERVEZET
MADARAINK
9
VÉDELMÉRŐL
1. tudományos célból szakemberek vagy a művelődést szolgáló inté zetek megbízottai gyűjteményeik részére madarakat, fészkeket, tojásokat és madárfiókákat meghatározott számban és időközben gyüjthessenek és megfigyelés vagy tanulmányozás céljából foghas sanak és fogságban tarthassanak ; 2. házak, lakások tulajdonosai, haszonélvezői a belső területeken alkalmatlanságot okozó madárfészkeket eltávolithassanak ; 3. kedvtelés céljából kalitkában bárki gazdaságilag közömbös mada rakat tarthasson. (Kanári madarak, tenyésztett és háziszárnyas számba menő fajok tartása természetesen szintén szabad.) 4. Külön felhatalmazott és vadászati engedéllyel bíró egyének külső területeken — kérelem nélkül is — elejthessék és foghassák a következő fajokat s ezek fészkeit, tojásait és fiókáit pusztít hassák : a)
M i n d e n időben k o r l á t l a n u l !
H é j á t (Astur palumbarms), K a r v a l y t (Accipiter nisus), Rétihéjákat (Circus), D o l m á n y o s v a r j ú t (Corvus cornix), F e k e t e v a r j u t (Corvus rorone). S z a r k á t (Pica rustica), H á z i v e r e b e t (Passer domeslicus), M e z e i v e r e b e t (Passer montanus), Bukókat (Mergus), J e g e s b u v árokat (Colymbiis). h) A költés szakának, a z a z márc. 15-től—jul.
l - i g kivételével,
a
következőket;
S ó l y m o k (Falco) minden faját, kivéve a vércséket: kék v é r c s é t (Cerchneis vespertinus), v ö r ö s v é r c s é t (Gerchneis tinnunculus), fehérk a r m ú v é r c s é t (Cerchneis Naumanni). B ú b o s v ö c s ö k (Pudiceps eristatus), Kárókatonák (Phalacrocorax), S z ü r k e g é m (Ardea cinerea). V ö r ö s g é m (Ardea purpur ed), S z a j k ó (Oarndus glandarius), N a g y ő r g é b i c s (Lanius excubitor). 5. A z előbbi helyenként érdekeknek iskolákban, védekezni.
b) pont alatt felsorolt s minden egyéb időként és a gazdaság különböző ágainak és egyéb emberi kártokozó madárfajok ellen szőlőkben, kertekben, fa ültetvényekben, bevetett területeken bármikor szabad A károsítás azonban m i n d e n esetben megokoltan
10
CHERNELHÁZI CHERNÉL ISTVÁN
bejelentendő, mire a kérelmező a védekezésben követendő eljárásra tüzetes utasítást kap. 6. V a d számba fogható, tehát szorosan a vadászat körébe tartozó madárfajokról, melyek húsa konyhára kerül s így köztáplálék, a vadászatról szóló törvény s az azt kiegészítő rendeletek külön intézkednek. A z e fajoktól eredő tollakkal kereskedni, azokat ipari célokra felhasználni csak ugy szabad, mint akár a házi szárnyasok tollait.
III. A madarak megismerésére, jelentőségük ismeretére ugy a nép-, polgári valamint a középiskolák tanulói eleve kioktatandók, hogy az idevágó tudnivalók általánosan beszivárogjanak a serdülő ifjúság fogékony lelkébe. Szintúgy tanítandó az észszerű gyakorlati madárvédelem. Mindezek meg valósításának hatásos eszközei és intézményei minők: az „Ifjúsági Madárvédö Liga* és a „Madarak és fák napja'', és azok fejlesztése, minden iskolában kötelezően elrendeltetnek. IV. Minden a madárvédelem érdekében létesített ültetvénynek, mester séges fészekodimak, etetőnek s egyéb madárvédö berendezésnek bántal mazása és rongálása tilos. V. A mezőgazdaságra alkalmatlan kopár területek (vízmosások, partok, szakadékok stb.) bokrokkal és fákkal beültetendők. A z ilyen régebben beültetett, elbokrosodott területek tisztítása, kiirtása tilos. Kertek, szőlők, rétek s egyéb területek mesgyéin eleven gyepük (élösövények) ültetése nagyon ajánlatos. A már meglevőket nyomós ok nélkül kiirtani nem szabad. A délről északi irányban fekvők azonban I V 2 méternél, a nyugat keleti irányban fekvők pedig 1 méternél magasabbak csak az esetben lehetnek, h a a határvonaltól legalább 2 méternyire esnek, de akkor i s 3 méternél magasabbak nem lehetnek. VI. Minden e törvényben (rendeletben) emiitett engedélyért az elsőfokú közigazgatási hatóság (vármegyékben a járási főszolgabíró, városokban a polgármester) utján a „Magyar Királyi Madártani IntézetJiez" (Buda pest, Debrői-ut 15.) kell folyamodni, sürgős esetekben táviratozni. U g y a n csak o d a intézendő minden bejelentés. A kérelem dolgában az intézet véleményezése alapján a m . kir. Földmivelésügyi Minister dönt. Emiitett intézet szolgál egyúttal minden madárvédelmi és egyéb a madártan körébe vágó ügyben tanáccsal és utbaigazitással.
G E S E T Z E N T W U R F Z U M S C H U T Z D E R VÖGEL.
II
VII. E rendelet ellen vétők — kiskorúakért szülőik vagy gyámjuk felelő sek — kihágást követnek el, mely a beszámítás mértéke szerint 100—2.000 koronáig vagy behajtathatatlanság esetén megfelelő elzárással büntethető. VIII. A törvény (rendelet) kibocsájtása napján nyomban érvénybe lép s egyben m i n d e n régebbi a madarak védelmére vonatkozó törvényes intéz kedés hatályát veszti. Badacsony, 1920. szeptember
22-én.
Entwurf für eine Verordnung oder eines Gesetzes betreffend den Schutz der heimischen Vögel. VOR
STEFAN
CHERNÉL
VON
CHEBNELHÁZA.
Im Jahrgang 1919 unserer „Aquila" habe i c h meine für die Friedens beratungen in Paris bestimmte Denkschrift, betreffend der Regelung des internationalen Vogelschutzes veröffentlicht, welche jedoch ihre Bestim m u n g nicht erreichen konnte, w e i l ja den Schrecknissen des Weltkrieges keine normalen Friedensverhandlungen folgten, sondern vielmehr nur die Machtsprüche und Befehle der Siegerstaaten, durch welche die Zukunft und die Neuordnung unseres Weltteiles ganz einseitig aufgebaut wurde. W a n n diese Neuregelung, welche die alten R a h m e n der meisten europäischen Staaten zerrissen und ihre G r e n z e n gänzlich umgeändert hat, j e n e n Zustand zeitigen w i r d unter w e l c h e n w i r uns die ersehnten Seg nungen eines Friedens vorstellten V und w a n n w o h l der Zeitpunkt näher rücken w i r d , i n dem das aufgewühlte L e b e n der Völker soweit wieder ausgeglichen und beruhigt sein wird, dass m a n i n der R e i h e internatio naler Angelegenheiten auch den Vogelschutz, als gemeinsames Interesse der Menschheit, i n gemeinsamer Arbeit zur Beratung und Erledigung heranziehen w i r d ? lässt sich vorderhand k a u m a h n e n ; eher dürften w i r die A n s i c h t aussprechen, dass es sobald k a u m geschehen w i r d . Es sei dem wie immer, w i r erachteten es trotzdem als unsere Pflicht und Aufgabe diesbezüglich einen Schritt vorwärts z u m a c h e n u n d mit der Herausgabe unserer Denkschrift unseren Standpunkt betreffs des internationalen Vogelschutzes vor die A u g e n unserer Fachgenossen z u führen, dieselben der Gesamtheit der Vertreter des Vogelschutzes bekannt z u machen, damit sie i n K e n n t n i s unserer Auffassung dieselbe erwägen, diskutieren u n d ein Urteil darüber fällen mögen.
12
STEFAN
CHERNÉL
V O N
CHERNELHÁZA
A l s Ergänzung unserer Denkschrift wollen wir nun auch einen Ent wurf für ein Vogelschutzgesetz veröffentlichen, welches gewissermassen i m E i n k l a n g der eventuellen Neuregelung der internationalen Vogelschutz frage, die gesetzlichen Bestimmungen speciell für Ungarn ins Auge fasst. Allerdings hat Ungarn schon vor längerer Zeit durch verschiedene gesetzliche Massregeln den Vogelschutz erspriesslich gefördert und tadellos geordnet ); doch sind seither Jahre verflossen, die Verhältnisse erfuhren seitdem auch eine wesentliche Änderung und unsere Erfahrungen eine Erweiterung. Es erscheint daher geboten, nun endlich die bisherigen i n verschiedenen Gesetzartikeln und Verordnungen zerstreuten Vogelschutz verfügungen i n einem besonderen Vogelschutzgesetze zu vereinigen, den neueren Erfahrungen gemäss z u verbessern und zu modifiziern, dabei aber auch mit den erhofften von uns in unserer Denkschrift angebahnten internationalen Abmachungen i n E i n k l a n g z u bringen. A l l dies i n Betracht gezogen, haben wir den folgenden E n t w u r f ausgearbeitet. W i r trachteten auf eine bündige, kurze Fassung des Textes und haben die lange L i s t e der zu schützenden Vogelarten, welche unserer früheren Vogelschutzverordnung beigefügt war, gänzlich weggelassen, an Stelle derselben aber jene der nichtoder nur zeitweise (Brutzeit) z u schützenden Vogelarten aufgenommen, da es j a auf der H a n d liegt, dass durch die Kenntnis eines, ganze R e i h e n von N a m e n enthaltenden Verzeichnisses das Gedächtnis viel z u viel belastet wird, u m i n die Allgemeinheit zu dringen, hingegen die N a m e n einiger Arten von jedermann leicht gemerkt werden können. 1
W i r übergeben hiemit unseren E n t w u r f mit der Bitte an unsere heimischen Fachgenossen, sie mögen denselben i n Kenntnis unserer Ansichten und P r i n z i p i e n einer Beurteilung unterziehen, den ursprüng lichen Text nach eigener Erwägung verbessern, ergänzen oder umschreiben, damit man dann nach Aufarbeitung der verschiedenen Bemerkungen und Äusserungen die endgültige Abfassung des Textes i n Angriff nehmen könne und derselbe seinen Zweck, den nachhaltigen Schutz der Vögel z u erlangen, nicht nur bestrebe, sondern in vollem Masse, unanfechtbar tatsächlich sichere. W i r nehmen daher alle diesbezüglichen Bemerkungen Äusserungen unserer Fachgenossen stets mit F r e u d e entgegen bitten sie auch darum i m Interesse der guten Sache. N u n möge der Text des Entwurfes folgen:
und und
I. Alle wildlebenden Vögel bilden ein Gemeingut. D a nun unsere Vögel — mit Ausnahme einiger, » v o r w i e g e n d s c h ä d l i c h e n Arten — 8
«) X X . G . A . v . J . 1883 über die J a g d . §§ 9., 12., 15., 2 0 . , 30. X I I . G . A . v . J . 1894 über L a n d w i r t s c h a f t u n d F e l d p o l i z e i . §§ 67., 5 8 . C i r c . V e r o r d . des M i n i s t e r s f. L a n d w i r t s c h a f t N o 24., 6 5 5 / V I I . 1 v. 18. März 1 9 0 1 .
G E S E T Z E N T W U R F Z U M S C H U T Z D E R VÖGEL
13
die menschlichen Interessen nicht schädigen, vielmehr die meisten z u r V e r m i n d e r u n g der natürlichen Feinde (schädliche Insekten, Unkraut) der verschiedenen Zweige unserer Wirtschaft erheblich beitragen, da nun ferner alle Vögel ausnahmslos einen wichtigen Faktor zur Belebung u n d Verschönerung unser Umgebung u n d der ganzen Natur darstellen, d a aber auch unser menschliches Gefühl dem Zuge der besseren Überzeugung folgend, uns dazu anspornt, dass w i r diese reizenden W e s e n i n Schutz nehmen s o l l e n ; und da nun endlich selbst die den menschlichen Inte ressen schädlichen A r t e n eine Existenzberechtigung i n dem Naturganzen haben und ihre Ausrottung schon aus wissenschaftlichen Gründen einen unersetzlichen Verlust bedeuten würde, ist daher aus a l l diesen erwähnten Ursachen i m A l l g e m e i n e n verboten: der F a n g , das Töten u n d Beschädigen der Vögel, das Stören, die W e g n a h m e oder das V e r n i c h t e n ihrer Nester, Eier u n d Jungen, gleichwie der H a n d e l mit denselben, der Transport derselben u n d von Vögeln herstammenden Materialien (Federn), sowie die E i n - Durch- und Ausfuhr von a l l diesem. II. V o n diesem allgemeinem V e r b o t sind insoferne A u s n a h m e n gestattet, indem nach Einbringung eines motivierten Gesuches v o n F a l l z u F a l l , für bestimmte Gebiete, zeitweise die Erlaubnis gegeben werden k a n n : 1. dass für wissenschaftliche Z w e c k e Fachmänner oder die B e v o l l mächtigten der interessierten Kulturinstitutionen für ihre S a m m lungen Vögel, Nester, E i e r u n d Jungvögel i n bestimmter Z a h l u n d bestimmtem Zeitraum z u sammeln u n d behufs Beobachtung und Studium Vögel z u fangen u n d z u halten berechtigt s i n d ; 2. dass Eigentümer und Nutzniesser v o n Häusern, W o h n u n g e n die an oder i n den Gebäuden u n d inneren Hofräumen stehenden nicht erwünschten Vogelnester entfernen dürfen; 3. dass jedermann wirtschaftlich indifferente Vögel aus Liebhaberei als Käfigvögel z u halten berechtigt sei. [Das Halten v o n K a n a r i e n vögeln oder gezüchteten A r t e n (Hausgeflügel) ist natürlich erlaubt]. 4. dass eigens Bevollmächtigte u n d Inhaber eines Jagdscheines auf extravillanem Gebiet — auch ohne besondere Erlaubnis — die folgenden Arten erlegen oder fangen, ihre Nester und Eier ver nichten dürfen: « ) Z u jeder Zeit schrankenlos:
H a b i c h t (Astur palumbarius), S p e r b e r (Accipiter nisus), Weihen (Circus), N e b e l k r ä h e (Corvus cornix),
14
STEFAN
CHERNÉL
V O N
CHERNELHÁZA
R a b e n k r ä h e (Corvus Corona), E l s t e r fPica rustica), H a u s S p e r l i n g (Passer dornest icus), F e l d s p e r l i n g (Passer monta.nus). S ä g e r (Mergus), E i s t a u c h e r (Goh/mbus). b) M i t A u s n a h m e d e r Brutzeit, v o m 15. M ä r z bis 1. J u l i :
E d e l f a l k e n (Falco) alle A r t e n mit Ausnahme des R o t f u s s f a 1 k e n (Cerchneis vespertinus), Rötelfalken (Cerchneis Naumanni), T u r m f a l k e n (Cerchneis tinnuncidus), H a u b e n s t e i s f u s s (Podiceps er i status), Korinorane (Phalacrocorax), G r a u e r R e i h e r (Ardea cinerea). P u r p u r r e i h e r (Ardea purpurea), E i c h e l h ä h e r (Garrulus glaridarius), G r o s s e r R a u b w ü r g e r (Lantus exeubitor). ;">. E s isl jedoch in jeder Zeit gestattet die Verteidigung sowohl gegen alle unter dem letzthin erwähnten Punkt b) aufgezählten u n d allen anderen jeweilig oder örtlich den verschiedenen Kulturzweigen und den menschlichen Interessen schädlichen Arten in W e i n gärten, Gärten, Baumschulen, auf Saaten und angebauten Flächen. Die Schädigung ist jedoch in jedem einzelnen Falle motiviert anzumelden, auf das h i n der A n m e l d e r die nötige Instruktion für die A b w e h r erhalten w i r d . 6. Über das Flugwild, d. h. über die z u r Jagd gehörenden V o g e l arten, deren Wildprét für Küchenzwecke verwendet w i r d u n d als Volksnahrung dient, verfügen das betreffende Jagdgesetz und die dasselbe ergänzenden Verordnungen. Die vom F l u g w i l d stam menden Federn dürfen zwecks gewerblicher Aufarbeitung benützt werden und ist daher auch der Handel mit denselben erlaubt, gleichwie mit den vom Hausgeil ügel herrührenden Federn. III.
Z u r Kenntnis der Vögel und ihrer Bedeutung sind die Schüler der Volks-, Bürger- sowie Mittelschulen gehörig z u unterrichten, damit das dies bezügliche W i s s e n i n der Seele der Jugend allgemein W u r z e l fasse. G l e i c h falls ist der rationelle, praktische Vogelschutz und dessen zweckdienliche Mittel z u lehren. Ferner sind Institutionen wie solche „Der Jagendbund für Vogelschutz", „Der Vogel- und Baumtag" darstellen, in d e n ange führten Schulen offiziell einzufühlen und z u fördern.
G E S E T Z E N T W U R F Z U M S C H U T Z D E R VÖGEL
15
IV.
Das Zerstören, die Beschädigung und Beunruhigung der i m Interesse des Vogelschutzes geschaffenen Anpflanzungen, künstlicher Nisthöhlen, Futterapparate u n d anderer Vogelschutzeinrichtungen ist verboten. V. Für landwirtschaftliche Zwecke ungeeignete öde Stellen u n d Gründe (Hohlwege, Wasserrisse, Uferböschungen) s i n d mit B u s c h w e r k und Bäume zu bepflanzen, etwa schon bepflanzte z u schonen u n d ist deren A u s r o d u n g verboten. A n den Grenzen der Gärten, W i e s e n , Weingärten ist die Pflan zung von lebenden Zäunen oder H e c k e n sehr z u empfehlen; schon vor handene dürfen ohne ernsten G r u n d nicht beseitigt werden. D i e von Süd nach N o r d sich erstreckenden H e c k e n dürfen aber höchstens nur IV2 Meter, die von W e s t n a c h Osten verlaufenden höchstens 1 Meter hoch gehalten w e r d e n ; nur w e n n dieselben von der G r e n z l i n i e 2 Meter ent fernt stehen, k a n n ihre Höhe bis z u o Meter erreichen. VI.
Eine jede laut dieser V e r o r d n u n g einzuholende Erlaubnis ist auf d e m W e g e der Verwaltungsbehörden erster Instanz (in Bezirken der Oberstuhlrichter, i n Städten der Bürgermeister) von d e m „Kön. ung. Institut für V o g e l k u n d e " (Budapest, II. Debröi ut 15) einzuholen, eine jede A n m e l d u n g dorthin z u richten, u . z w . in dringenden Fällen tele grafisch. N a c h Gutachten des genannten Institutes entscheidet darüber der kön. ung. Minister für L a n d w i r t s c h a f t . In a l l e n den Vogelschutz oder überhaupt die Vogelkunde betreffenden F r a g e n u n d Angelegenheiten gibt das kön. ung. Institut für Vogelkunde Aufschluss u n d A n w e i s u n g . VII. Z u w i d e r h a n d l u n g e n gegen diese V e r o r d n u n g werden nach dem Masse des Vergehens mit 100 bis 2.000 K r o n e n Geldstrafe, oder mit entsprechender Haft bestraft. Für Minderjährige haften die E l t e r n oder der V o r m u n d . VIII. Diese V e r o r d n u n g tritt am Tage der Herausgabe i n Kraft und sind damit ältere, den Vogelschutz betreffende Gesetze u n d Verordnungen ausser Kraft gesetzt. Badacsony, 22. September 1920.
