FONTOS TELEFONSZÁMOK Mentőszolgálat
104
Tűzoltóság
105
Rendőrség
107
Segélyhívószám 112 Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 7100 Szekszárd, Mikes u. 16-22. Tel.: 74/ 504 – 700 http://tmki.hu/ Paks Polgári Védelmi Kirendeltség Cím: 7030 Paks, Tolnai út 141. Tel.: 75/510-380 Dunaföldvár Polgári Védelmi Iroda Cím: 7020 Dunaföldvár, Kossuth L. u. 2. Tel.: 75/541-550/72 Szekszárd Polgári Védelmi Kirendeltség Cím: 7100 Szekszárd, Sárvíz u. 6. Tel.: 74/312-027 Bonyhád Polgári Védelmi Iroda Cím: 7150 Bonyhád, Perczel M. u. 13. Tel.: 74/451-006 Tamási Polgári Védelmi Kirendeltség Cím: 7090 Tamási, Szabadság u. 46-48. Tel.: 74/471-243 Dombóvár Polgári Védelmi Kirendeltség Cím: 7200 Dombóvár, Köztársaság u. 27. Tel.: 74/465-131
TOLNA MEGYE VESZÉLYEZTETETTSÉGE Árvíz Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó vízszintje megemelkedik, kilép a medréből és elönti a környező településeket. A magyarországi folyók többségére az évenkénti kétszeri áradási periódus a jellemző, a tél végi hóolvadásból származó és a kora nyári csapadékos időjárást követő árvíz. Természetesen árvíz az év során bármikor kialakulhat, melynek legfontosabb tényezője a csapadékosság. Az árvízvédekezés műszaki feladata: az áradó folyók árvizeinek a hullámtérben, a töltések, illetve magaspartok között történő levezetése, illetve a töltések szükség szerinti erősítése, magasítása, továbbá az esetleges töltésszakadás következtében a kitört vizek lokalizálása és a folyó medrébe történő visszavezetése. Árvízi katasztrófa esetén a lakosság védelme érdekében szükség lehet a távolsági védelem (kimenekítés, kitelepítés, valamint az ebből adódó elhelyezés, majd a visszatelepítés) alkalmazására.
A megyében árvízveszélyt okozó vízfolyások a Duna, Sió, Sárvíz, Kapos. Árvízvédelmi szempontból fontos műtárgy a Sió torkolatában lévő árvízvédelmi vízmű. A kisebb folyók egy-egy településnél, vagy településrésznél okozhatnak olyan zavart, amely beavatkozást igényelhet. Árvízveszély a Duna folyó egyes ártéri öblözeteiben keletkezhet, amely nagyobb erő beavatkozását teheti szükségessé. Természeti katasztrófák Helyi vízkárok kialakulásával kell számolni, ha csapadékból, vagy hóolvadásból keletkező kis vízfolyásokban lefolyó vizek (iszap, törmelék uszadék) mély fekvésű területeket elárasztva károsítják a települések belterületét, a mezőgazdasági területeket és az építményeket. A sík- és dombvidéki települések belterületének egyharmadát sújthatják a helyi vízkárok, köztük sűrűn lakott városi lakónegyedeket is. A beépített, járdákkal, utakkal borított területen az esővíz nem tud a földbe szivárogni, mint a külterületeken. Az évente akár többször is előforduló felhőszakadások meghaladják a csatornák, vízelvezető árkok és átemelő szivattyúk kapacitását. Kerteket, pincéket önthet el a víz, de olykor a mélyebben fekvő városrészek, úthálózatok válnak veszélyeztetetté. A jelenség nem előzhető meg, kialakulásának befolyásolására nincs lehetőség, de a károk csökkentésére az alábbi megelőző intézkedéseket meg kell tenni: 1. 2.
3. 4.
vízelvezető árkok, átereszek karbantartása, rendszeres tisztítása a csapadékvíz elvezetése az épületek tetőzetéről, távoltartása az épületek falazataitól, alapjaitól mélylétesítmények bevédése a víz szabad áramlásának biztosítása
2
Vizek szennyezése Az iparosodással, a mezőgazdaság vegyszerhasználatával, a rohamos városiasodással egyre több veszély fenyegeti élővizeinket. Az elégtelen tisztítással, vagy éppen a tisztítás nélkül bevezetett szennyvizek (ipari, lakossági, mezőgazdasági egyaránt) folyamatosan terhelik a folyókat, csatornákat, de igen gyakori a mennyiségében, károkozásában rendkívüli szennyezés is. A leggyakoribb vízszennyezést az olaj és az olajszármazékok okozzák. Az élővizek szennyeződése - párosulva kedvezőtlen vízjárási, meteorológiai helyzettel - a vízi élővilág károsodásához vezethet. A kárelhárítás, a szennyezést okozó feladata és kötelessége. Pusztító erejű szél előrejelzésekor • a szabadban lévő tárgyakat rögzítse le, a kertjében gyújtott tüzet oltsa el, • házi állatait a kritikus időszak végéig tartsa védett helyen, • tartson otthon a kisebb tetőkárok javításához megfelelő mennyiségű szeget, kézi szerszámot, a sérült tetőszerkezet miatti beázás megakadályozására fóliát, • készítse elő szükség világító eszközeit /petróleumlámpát, elemlámpát, gyertyát/ Szélvihar kitörésekor • tartózkodjon védett helyen /kő, beton vagy téglaépületben/, a nyílászárókat csukja be, redőnyöket engedje le, • elektromos berendezéseit kapcsolja le, áramtalanítsa, hagyományos tüzelő berendezéseiben a tüzet oltsa el, • amennyiben a vihar és a villámlás a szabadban éri, ne keressen védelmet kiemelkedő épületek, egyedülálló fák közelében, • a vihar elmúltával ellenőrizze lakó- és gazdasági épületeit, ha lakóépületében nagyobb károkat észlel, azokat jelentse a polgármesteri hivatalnál és nyújtson segítséget a károk felméréséhez. • segítse a bajbajutott szomszédjait, • a polgármester felkérésére önkéntesként vegyen részt a veszélyelhárításban, ideiglenes helyreállításban. Rendkívüli havazás bekövetkezésekor: • Legyen előrelátó, ha a meteorológiai előrejelzések rendkívüli havazás bekövetkezésére figyelmeztetnek, tartalékoljon otthon pár napra elegendő élelmiszert. • Téli gumival felszerelt gépkocsijával csak akkor induljon útnak, ha feltétlenül szükséges, járműve kifogástalan műszaki állapotú és hólánccal rendelkezik. Indulás előtt informálódjon az útviszonyokról. • Feltankolt járművel induljon útnak. Mobil telefont, telepes rádiót, zseblámpát, meleg takarókat, elegendő élelmiszert és ivóvizet, a csomagtartóban lapátot, vontató kötelet, salakot vagy homokot vigyen magával. • Ha útközben elakad, ne hagyja el járművét, ha szükséges a 107-es vagy a 105-ös, illetve a 112es telefonszámon kérjen segítséget, közölje tartózkodási helyét és várja meg a kimentésére érkezőket. • Ha autóbusszal utazik és a hó fogságába kerül, ne hagyja el a közlekedési eszközt, hívjon segítséget. Az arra illetékesek gondoskodni fognak kimentéséről, szükség esetén a szomszédos településen való ideiglenes elszállásolásáról és ellátásáról. • Ha menet közben valamelyik településen reked, a polgármesteri hivatalnál kérjen segítséget. • Gyermekeit csak abban az esetben engedje el lakóhelyén kívüli iskolába, ha a tömegközlekedés zavartalan és oda, illetve visszautazása biztosított.
3
Radioaktív anyag szabadba kerülése Veszélyes ipari üzem az a veszélyes anyagot felhasználó, előállító, forgalmazó vagy tároló gazdálkodó szervezet, amelynél a veszélyes anyag mennyisége esetenként olyan mértékű, hogy az a környezetében élő lakosságot veszélyeztetheti. Megyénkben jelenleg 14 ilyen üzemet tartunk nyílván. Nukleáris létesítmény az atomerőmű, amelynek rendellenes működése során radioaktív szennyezőanyag kerülhet a környezetbe. A kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék tároló üzemmel kapcsolatban szállítási baleset jelenthet leginkább kockázatot. Az atomerőmű 30 km-es körzetében fekvő települések területét nevezzük a sürgős óvintézkedések zónájának (SÓZ). Ezen a területen előkészületeket kell tenni a sürgős óvintézkedések és a környezet monitorozásán alapuló azonnali lakosságvédelmi intézkedések bevezetésére, amelyek a következők lehetnek: • riasztás és tájékoztatás • jódtabletta bevétele • védőeszközök használata • elzárkózás • kimenekítés, kitelepítés Az Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ 30-300 km) az a terület, amelyen belül szükségessé válik a lakosság élelmiszer-fogyasztásának korlátozása, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozó ipar ellenőrzése, tevékenységük szükség szerinti, szigorú rendeleti szabályozása, illetve korlátozása.
Jódprofilaxis A jódtabletták szedésével, a radioaktív felhő terjedési irányában élők szervezetébe bejutott radioaktív jód, pajzsmirigyben történő felhalmozódását akadályozhatjuk meg. Ennek érdekében időben és megfelelő adagban, szervezett keretek között, kálium-jodid tabletták kerülnek kiosztásra. A jódtabletták csak utasításra kerülhetnek kiosztásra, amit a települési polgári védelmi szervezetek bevonásával az önkormányzat hajt végre. A tabletták kiosztási helyeiről, az átvétel módjáról, bevételükkel kapcsolatos tudnivalókról a helyi tájékoztató eszközök közleményeiből értesül. A jódadagolásnak káros hatása is lehet a szervezetre, ezért fölöslegesen nem szabad jódot szedni! Nem alkalmazható a jódtabletta 45 évnél idősebb személyeknél, ahol a stabil jód-megelőzés kockázata a lehetséges előnyöket meghaladja (jód allergiában, bizonyos súlyos bőrbetegségekben, öröklött eredetű izomgyengeségben, allergiás érgyulladásban szenvedő betegek esetében). Védőeszközök használata Nukleáris veszélyhelyzetben a megyei védelmi bizottság intézkedik a veszélyeztetett települések lakossága részére a védőeszközök /menekülő kámzsa, csecsemő védőeszköz/ kiosztásáról. A védőeszközök kiosztási helyeiről, átvételük lehetőségéről a lakosság a hatóságok közleményeiből értesül. Kevésbé szennyezett területen a radioaktív porok ellen elegendő védelmet nyújtanak a kereskedelemben kapható növényvédő- és ipari álarcok, félálarcok, porszűrők, aerosol szűrők, amelyek megakadályozzák a káros anyagok légutakba jutását.
4
Az elzárkózás Az elzárkózás mint védekezési módszer kerül bevezetésre akkor, ha a kialakult helyzet szükségessé teszi, valamint a kimenekítéshez szükséges idő nem áll rendelkezésre. A levegővel terjedő légköri szennyeződés ellen néhány órás, esetleg 1-2 napos elzárkózás – ablakok, ajtók zárva tartása, szellőző berendezések kikapcsolása – eredményes lehet, ugyanis az alacsony légcserével bíró helyiség szinte “megszűri” a levegőt, az aeroszol részecskékhez tapadt radioizotópokat. Ezáltal mind a belélegzett levegőben lévő radionuklidok sugárzásából eredő dózis, mind a levegő bennünket érő külső sugárzása az épület, sugárzást elnyelő hatása miatt is, akár a tizedére csökkenhet az elzárkózás nélküli esethez képest. Az elzárkózást, a kialakult veszélyhelyzetet jelző katasztrófa riadó jel elhangzását követően azonnal végre kell hajtani. • Az ablakok és az ajtó réseihez tegyen vizes plédet, vagy törölközőt! • Figyelje a helyi rádió, televízió, hangosbemondó berendezések közleményét! • Figyelemmel arra, hogy a villany- és vízszolgáltatás bármikor megszakadhat, zárható edényekbe ivóvizet kell tölteni, szükség világítóeszközt előkészíteni! • Vegye számba az élelmiszereket, gyógyszereket, készüljön fel a „személyi-úticsomag” összeállítására, az esetleges kitelepítésre! • Kapcsolja ki a helyiség ventillációs, vagy légkondicionáló rendszerét és csökkentse a fűtést! • Az elektromos és gázfogyasztó berendezéseket (az őrlángot is) haladéktalanul el kell zárni! • Az elzárkózás ideje alatt a dohányzás tilos! • Telefonjait csak a legszükségesebb esetben használja, ne terhelje túl a vonalakat, a hatóságoknak szüksége van rájuk! • Ha mégis ki kell mennie a szabadba, védje légzőszerveit! Nagyon fontos az életben maradás érdekében a fizikai, és döntően a pszichikai állapot optimális szinten tartása, a pánikhelyzet kialakulását előidéző okok kiszűrése. Folyamatosan követve a médián keresztül az eseményeket és betartva az elrendelt korlátozásokat, az önmagára utaltság érzése megszüntethető. A kiosztó helyeken a jódkészítményekre érzékeny lakos közölje a jódérzékenységét az egészségügyi személyzettel! Amennyiben az utcán tartózkodik • a legközelebbi épületbe kell menni, • be kell kapcsolni a rádiót, ahol a Kossuth rádió (540 kHz) és a helyi adók hullámhosszán hivatalos közleményben tájékoztatják a veszélyeztetett területen lévőket a további teendőkről. Veszélyes áru szállítás Magyarországon évről évre növekszik a veszélyes áru szállítás mértéke. Különösen igaz ez Tolna megyére, ahol jelentős a tranzit forgalom. A szállítási balesetek egyik legkritikusabb eleme a szabadba került veszélyes (robbanó, gyúlékony, mérgező, maró, stb.) anyag fajtájának, veszélyességének, annak mennyiségi és területi kiterjedésének megállapítása. A szállító járműveken (vasúti, közúti, vízi) előírás szerint jelölni kell, ha veszélyes anyagokat szállítanak. Mivel az ilyen járművek balesete során az emberi élet és a környezet potenciális veszélybe kerül, ezért hasznos tudni, hogy mit jelentenek ezek a jelölések. Alapvetően alkalmazott kétféle jelölés a veszélyt jelző tábla, és a veszélyességi bárca. A veszélyt jelző tábla 30x40 cmnagyságú narancssárga alapszínű, fekete szegéllyel. A tábla lehet „üres”, számnélküli, és vízszintes fekete vonallal osztott, számokkal és betűvel ellátott.
5
X336 1428 A felső számsor a veszélyt jelző szám, melynek első számjegye a főveszélyt, a második és a harmadik szám a további veszélyeket jelzi. Az alsó mezőben a szállított anyag négyjegyű azonosító száma található (UN szám), mely a szakemberek részére az anyag beazonosítását teszi lehetővé. A lakosság, illetve az egyén számára elegendő, ha megismeri a felső mezőben lévő két (esetenként három) számot, amely megmutatja, hogy milyen veszéllyel néz szembe. A veszélyt jelző számok jelentése 1. nyomás vagy vegyi reakció révén gáz kiszabadulása, 2. folyékony anyagok gyúlékonysága vagy önmelegedő folyékony anyag, 3. szilárd anyagok gyúlékonysága vagy önmelegedő szilárd anyag gyújtó (égést tápláló) hatás, 4. gyújtó (égést tápláló) hatás, 5. mérgezőképesség vagy fertőzésveszély, 6. radioaktivitás, 7. maró hatás, 8. spontán heves reakció veszélye. Valamely számjegy megkettőzése általában a veszély fokozott mértékére utal. Ha a veszélyt jelölő szám előtt „X” betű áll, annak jelentése, hogy az anyag a vízzel veszélyesen reagál, tehát az így jelölt veszélyes anyag tüzét vízzel oltani szigorúan TILOS. Gyakran előforduló bárcák • A piros szín, benne láng szimbólum jelentése; tűzveszélyes anyag • A fehér szín, benne halálfej szimbólum jelentése; mérgező anyag • A kék szín, benne láng szimbólum jelentése; vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyag. • A zöld szín, benne gázpalack szimbólum jelentése; nem gyúlékony, nem mérgező gáz A bárcák alsó sarkában feltüntetett veszélyt jelző számok a fenti információkat még pontosabbá teszik. Veszélyességi bárcák A veszélyes árukat szállító járműveket bárcatáblával is ellátják, melyek a jelölt veszélytől függő színű és szimbólummal ellátott, csúcsára állított négyzet alakú táblák. Robbanásveszélyes
Tűzveszélyes
Maró hatású
Piroforos, öngyulladó
Fertőző
Mérgező
Önreaktív
Oxidáló
Sugárzó, radioaktív
6
Teendők veszélyes árut szállító jármű baleseténél • Próbálja megőrizni nyugalmát, cselekedjen megfontoltan. • Mérje fel a veszélyeket, saját testi épségét ne veszélyeztesse. • Gondoskodni kell a helyszín lezárásáról a további balesetek elkerülése érdekében • Haladéktalanul jelezze az eseményt az ingyenesen hívható segélyhívó számok valamelyikén, (mentők 104 a tűzoltóság 105, a rendőrség 107, a katasztrófavédelem 112) Az eset jelzésekor legyen higgadt, és válaszoljon a jelzést vevő személy kérdéseire. Legfontosabb információk az eseményről, amennyiben tudja: A baleset helye (út száma, km-szelvény, GPS koordináták) település. Milyen esemény történt? Milyen járműveket érint? A járművön milyen veszélyt jelző táblákat, bárcákat látunk, azon milyen számok olvashatóak? Szabadba került-e a veszélyes anyag? Lakott terület van-e a közelben? Van-e életveszély, milyen sérülések történtek: Az emberekben; A járműben; A környezetben, talajban. Önmagunkról: Név, cím, telefonszám. Ha pontosan bejelentjük az eseményt, akkor a mentésre, kárfelszámolásra hivatott szervek a megfelelő erőkkel, felszerelésekkel, már menet közben felkészülve tudnak a helyszínre érkezni. A veszélyes anyag jelenléte esetén a Katasztrófavédelemi Igazgatóság is részt vesz az esemény felszámolásában a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport (VFCS) bevetésével. A VFCS riasztása a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletén keresztül történik, amelynek többek között feladata: a mentésbe, kárelhárításba beavatkozók, a lakosság és az anyagi javak veszélyeztetettségének felmérése, változások figyelemmel kísérése, a veszélyeztetésről szóló adatok, információk gyűjtése és értékelése, javaslattétel az elsődleges beavatkozó erők számára, közreműködés a lakosság tájékoztatásában, gyors riasztásában, mentesítési feladatokban.
7
Katasztrófahelyzet Kisebb- nagyobb területen kialakult olyan helyzet, vagy állapot, amely komoly veszélyt, fenyegetettséget jelent mindazokra, akik ott laknak vagy ott tartózkodnak. Ez jelenthet közvetlen fenyegetettséget, amikor veszélyeztetve van az életük, egészségük, anyagi javaik, és jelentheti a károsító pusztító tényezők későbbi, esetleg csak a szakemberek által felismerhető hatásait. Katasztrófa sújtotta terület A katasztrófa sújtotta terület egy, az ország területének földrajzilag, közigazgatásilag vagy más szempontok alapján pontosan behatárolt része (például a megye, vagy megyék, az érintett települések megnevezésével), ahol valamilyen, katasztrófaként minősíthető esemény történt. Ennek kinyilvánítására az érintett katasztrófavédelmi szervek és a polgármester, megyei közgyűlés elnöke javaslatainak mérlegelése alapján a Kormány jogosult. A katasztrófa sújtotta területté nyilvánításról a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtására kiadott 179/1999. (XII. 10.) Kormányrendelet 15. §-a rendelkezik. Ha a katasztrófa a megyét súlyosan érinti, a megyei védelmi bizottság kezdeményezésére, a Kormányzati Koordinációs Bizottság javaslatára a Kormány a megyét katasztrófa sújtotta területté nyilváníthatja. Egy településre vonatkozóan a polgármester kezdeményezi a település katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását, ha a településen a lakosság részére az önfenntartás feltételei több napon át nem biztosíthatók. A polgármester erről tájékoztatja a megyei védelmi bizottság elnökét, aki dönt a továbbiakban szükséges intézkedések megtételéről. Minősített időszakok A „minősített időszak” megnevezés a „veszélyhelyzet”, a „szükséghelyzet”, a „rendkívüli állapot”, a „megelőző védelmi helyzet”, valamint „az Alkotmány 19/E § szerinti minősített időszak” fogalmainak összessége. A minősített időszaki feladatok rendszerét törvények, jogszabályok, utasítások, intézkedések határozzák meg, amelyek biztosítják katasztrófa helyzet esetén az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának megőrzését. •
Veszélyhelyzet: Az állampolgárok élet-és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás. Veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány általában területileg korlátozottan hirdeti ki.
•
Szükségállapot: Az Alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmény, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztető fegyveresen, vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmény, elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség.
•
Rendkívüli állapot: A hadiállapot, vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye.
•
Megelőző védelmi helyzet: Külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre hirdeti ki (hosszabbítja meg) a Kormány.
•
Az Alkotmány 19/E § szerinti minősített időszak: Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén, a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és közbiztonság védelme érdekében a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a Kormány intézkedni köteles.
8
RIASZTÁS SZIRÉNÁKKAL Légi riadó
Háromszor 30 másodpercig tartó hangmagasságú szirénahang, közte 30 szünettel. Háromszor ismétlik.
váltakozó másodperc
Katasztrófariadó
6 másodpercig bekapcsolva, 9 másodperces szünetekkel, mindez ismételve 120 másodpercen keresztül.
Katasztrófa- és légiriadó elmúlt
Kétszer 30 másodpercig bekapcsolva, 30 másodperces szünettel
Ellenőrzés („Morgató próba”)
6 másodpercig bekapcsolva
9
Az atomerőmű 30 km-es körzetéhez tartozó településeken telepített szirénák alkalmasak arra, hogy a fenti szirénajelek leadását követően, szöveges tájékoztatásokat adjanak a veszélyeztetett lakosság részére a bekövetkezett eseményről és a követendő magatartási szabályokról.
A motoros szirénákkal ellátott településeken, a fenti sziréna jelek elhangzását követően a szirénákon nem adható le szöveges közlemény. Ezért a veszély típusáról, a szükséges intézkedésekről, a védekezésre vonatkozó részletes információkról szóló utasításokat rádióból és televízióból kaphat a lakosság. Amennyiben a szirénák nem működnek vagy nem állnak rendelkezésre, úgy szükségriasztóeszközökkel történik a riasztás. Mi a teendő, ha megszólal a sziréna? • Az utcán tartózkodók haladéktalanul menjenek valamilyen épületbe, lehetőség szerint közintézménybe. • Az úton lévők gépkocsijukkal húzódjanak félre és menjenek fedett, elzárkózásra alkalmas épületbe. Ügyeljenek arra, hogy parkolásukkal ne akadályozzák a forgalmat. A gépkocsi bejárókat, a tűzcsapokat, víz- és gáz főcsapokat, a hőközpontok és transzformátorházak előtti területeket hagyják szabadon. Minden körülmények között biztosítsák a tűzoltók és a mentésben résztvevő erők nagyméretű gépkocsikkal történő mozgását. • Az üzemi dolgozók a munkahelyi vezető, a közintézménybe menekültek, az intézmény vezetőjének utasításai szerint kötelesek a kapott intézkedéseket végrehajtani. • Az épületekben tartózkodók a nyílászárók, szellőzők tömítésével akadályozzák meg a külső levegő bejutását. Az épületek legbelső, legvédettebb helyiségeiben tartózkodjanak. • Zárják el a víz- és gázcsapokat, oltsák el a tüzeket, óvakodjanak a szikraképződéstől. • Nyújtsanak segítséget egymásnak, különösen az időseknek és a gyermekeknek. Határozottan, de kapkodás nélkül cselekedjenek. • A helyi rádiók rövid időn belül tájékoztatást adnak a sziréna megszólalásának okáról, majd a felderítést követően ismertetik a további tennivalókat. • Hírközlő eszközöket (vezetékes és vezeték nélküli telefont, RH, URH és CB rádiót) csak életveszély esetén vegyen igénybe, mert használatukkal a felderítő és mentőerők kapcsolattartását akadályozza. • Készüljenek fel arra, hogy tartózkodási helyüket esetleg el kell hagyniuk. • Készítsenek menekülő csomagot!
10
A LAKOSSÁG VÉDELME A lakosság védelme alapvetően két csoportba sorolható: az egyéni védelem, amikor az egyéni védőeszközök és különféle technikai eszközök szolgálják az emberek védelmét, valamint a csoportos védelem, amelyben egy időben több ember védelmét kell egyszerre megoldanunk. Egyéni védelem Az egyéni védelem többek között a mindenkori helyzet sajátosságainak megfelelően kiválasztott szűrő-, illetve szigetelő típusú légzésvédő-eszközökkel, bőrvédő eszközökkel, szükségvédőeszközökkel oldható meg. Olyan ipari balesetek, robbanások, stb. esetén, amikor az emberi életre veszélyes, káros anyagok kerülnek a levegőbe, védekezni kell a veszélyeztető hatások ellen. Ehhez különböző eszközöket használhatunk attól függően, hogy mi ellen akarjuk megvédeni önmagunkat és másokat. Csoportos védelem Csoportos védelemről akkor beszélünk, amikor több személyt, akár egy egész települést kell megvédeni a veszélyeztető hatás következményeitől. Megvalósulhat a település elhagyása nélkül, ez a helyi védelem, valamint a teljes település vagy egy részének önként, vagy kötelező elhagyásával, ez a távolsági védelem. Helyi védelem Legtöbbször elzárkózással valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a lakosság a veszélyeztető hatások elől a lakosság az épületekbe zárkózik el, és nem hagyja el az épületeket, amíg a veszély el nem hárul. (Az elzárkózás alapszabályairól, illetve az általános magatartási szabályokról elzárkózás elrendelése esetén részletesen a „Radioaktív anyag szabadba kerülése” című fejezetben olvashat bővebben.) A távolsági védelem (kitelepítés, kimenekítés, befogadás, visszatelepítés) A távolsági védelem gyűjtőfogalom, amely magába foglalja a kimenekítést, kitelepítést, szükség esetén a befogadás, valamint az ebből adódó elhelyezési, majd visszatelepítési feladatok végrehajtását. A kitelepítés, kimenekítés (ideiglenes lakóhely-elhagyás) a lakosság védelmét, illetve veszteségeinek csökkentését, a veszélyeztetett területről történő kivonását szolgálja a már közvetlen veszélyt nem jelentő területre. Ezzel az emberéletekben, anyagi javakban várhatóan kisebb veszteség következik be. •
Kimenekítés: olyan lakóhelyelhagyás, amikor nem áll rendelkezésre elegendő figyelmezetési idő és a már bekövetkezett katasztrófa veszélyeztető hatása alatt szükséges elhagyni a veszélyes területet az emberek életének mentése érdekében. A kitelepítés, kimenekítés történhet: - egy településen belül - települések között, az országhatáron belül - nemzetközi viszonylatban, az országhatáron túl
•
Kitelepítés (ideiglenes lakóhelyelhagyás): amikor a kitelepítettek - a helyzettől függően kötelezően, vagy önként - rövidebb, vagy hosszabb időre elhagyják lakóhelyüket, és biztonságosabb területen kerülnek elhelyezésre. Ilyenkor elegendő idő áll rendelkezésre a fegyelmezett, szervezett lakóhely elhagyásra.
•
Ideiglenes elhelyezés, befogadás: Az előzőekből következő olyan tevékenység, amely során a lakóhelyét elhagyni kényszerülő lakosság családoknál, közintézményekben átmenetileg elhelyezésre, befogadásra kerül.
•
Visszatelepítés: A veszély megszűnését követően a lakosság lakóhelyére való visszatelepítése.
11
Alapismeretek a témáról: • • • • • • • • • • •
A kimenekítést, kitelepítést a polgármester rendeli el, és a helyben szokásos módon teszik közzé: hírvivő, falragaszok, hangosbemondó stb. A lakosságot az őket érintő helyzetről, feladatokról mindenre kiterjedő részletességgel tájékoztatni kell. A településnek rendelkeznie kell a kitelepítésre és egy esetleges befogadásra is vonatkozó tervekkel. A kimenekítésnél, kitelepítésnél lehetőség van arra, hogy a lakosság saját járművön hagyja el a települést, rokonokhoz, hétvégi házba költözik. Fel kell hívni az önállóan kitelepülők figyelmét arra, hogy távozásukat a központi gyülekezőnél jelentsék be. A járműre úgy pakoljanak, hogy előfordulhat, hogy gyalog kell folytatni az útjukat. Legyen elegendő élelmiszer náluk, megfelelő mennyiségű üzemanyag a járműben. A kijelölt útvonalat az önállóan kitelepülőknek feltétlen be kell tartaniuk, mert a fegyelmetlenség káoszhoz vezet. A fekvő betegeket be kell jelenteni, vissza kell hagyni egy embert, aki felügyel rájuk amíg a segítők összegyűjtik őket. Kimenekítés, kitelepítés esetén érvényesül az un. befogadási kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a befogadásra kijelölt település, család köteles befogadni azokat, akiknek el kellett hagyniuk a településüket. A befogadásnál törekedni kell arra, hogy elsősorban valamilyen erre alkalmas intézményben kerüljenek elhelyezésre, ha erre nincs lehetőség, akkor lehetséges sátrak, konténerek felállítása is, ha az időjárás megengedi. Gondoskodni kell élelmiszerről, ivóvízről, orvosi ellátásról. Különös gondot kell fordítani a sérültekre, idősekre, gyerekekre. a kitelepítettek folyamatos tájékoztatására. Fel kell készülni a sajtó, a rokonok folyamatos érdeklődésére.
Általános magatartási szabályok kitelepítés elrendelése esetén: • • • • • • • • •
a lakosság a kitelepítéséről, kimenekítéséről szóló elrendelést követően bárhol értesül róla az első és legfontosabb számára, hogy ha lehetséges, hazatérjen a lakásába, családtagjait "összegyűjtse", mert a kitelepítésre, kimenekítésre a családnak együtt kell felkészülni, alapvető követelmény, hogy a kitelepítést irányító szerv utasításait be kell tartani, a gyülekezőhelyen pontosan meg kell jelenni, első feladat a veszélyhelyzeti (“túlélő”) csomag összeállítása, a megadott kitelepítési útvonalat kell használni, a kitelepítés során érvényesül a család együtt tartásának elve, vagyis, hogy a családtagokat lehetőleg azonos helyre kell kitelepíteni ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában tartózkodnak, és az osztályok tanulóiért a nevelő felel, ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, a befogadási helyen le kell adnia a névsorukat, mindenkinek el kell döntenie, hogy saját maga által meghatározott befogadási helyre megy pld. rokonokhoz, vagy a befogadásra kijelölt helyre, az egyedül maradó gyermekekre, idősekre és betegekre megkülönböztetett figyelmet kell szentelni, a mozgásképtelen betegeket a gyülekezőhelyen be kell jelenteni, a segítők megérkezéséig maradnia kell valakinek mellettük,
ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert a hátra maradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik.
12
Mi legyen a „személyi úticsomag”-ban? • • • • • • • •
személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya, két- három napi élelmiszer (konzerv, nem romlandó élelmiszer) egy liter ivóvíz, tea, üdítő (az élelmiszereket úgy célszerű összeválogatni, hogy a napi kalória érték a 3000-3600 kalória tápértéket elérje) az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű, tisztálkodási eszközök, rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök egyéni védőeszköz (ha van) szükség szerint légzésvédő és bőrvédő eszközként használható ruházat, takaró (esetleg hálózsák, gumimatrac,) ha van, hordozható rádió.
A csomag kialakításánál feltétlenül számolni kell azzal, hogy központilag biztosított szállítóeszközön, esetleg gyalog történik a lakóhelyelhagyás. Fontos, hogy az összeállított csomag könnyen szállítható legyen, nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A csomagon fel kell tűntetni a nevet, a címet, a gyermek ruházatára lehetőleg fel kell írni, vagy varrni a nevét, születési évét. Mellékelni kell az esetleges gyógyszerérzékenységéről szóló iratot. Tartózkodni kell a mindennapi élethez nem szükséges tárgyak, eszközök, becsomagolásától, bár ha belefér a súlyba, a gyermek szeretett játékát tanácsos betenni. A lakásból való távozáskor: • • • • • •
ki kell kapcsolni a villanyt, az elektromos készülékeket, a világítást el kell zárni a víz- és gázvezetéket, berendezéseket el kell oltani a kályhákban, tűzhelyekben az égő tüzeket be kell zárni az ablakokat, ha van leereszteni a redőnyöket a lakásajtót kulcsra zárni a mozgásképtelen beteg családtagokat a gyülekezési helyen be kell jelenteni, egy visszamaradó családtag felügyelete mellett meg kell várni, amíg az elszállításuk központilag megtörténik.
13
POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG A polgári védelemi kötelezettség alá tartozó személyekről és a kötelezettség alóli mentességről, a 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, illetve a Polgári Védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény előírásai rendelkeznek. A polgári védelmi kötelezettség a belföldi lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra – férfiakra 18 -55 , nőkre 18-50 éves korukig - terjed ki. A polgári védelmi kötelezettség alóli mentesség illeti meg: - a terhes nőt, terhességének megállapításától kezdve - a gyermekét saját háztartásában nevelő nőt, a gyermek 6 éves koráig - a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülőt, a gyermek 14 éves koráig - a szülőt, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza - azt a személyt, aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el - azt a személyt, aki munkaképességét legalább 67 % - ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával teljesíti: • az országgyűlési képviselő; • a miniszter, az államtitkár, a politikai államtitkár, a vezető megbízású, valamint ügyköre szerint polgári védelmi feladatot ellátó köztisztviselő és közalkalmazott; • a jegyző; • a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó; • a fegyveres erők tényleges állományú, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja; • az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat köztisztviselője; • a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó; • az Országos Mentőszolgálat dolgozója; • a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes tűzoltó; • a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja; • a hivatását gyakorló lelkész. Az adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettségről és a polgári védelmi szolgálatról, a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Törvény előírásai rendelkeznek. Adatszolgáltatási kötelezettség: A polgármester felhívására az adatszolgáltatást 15 napon belül kell teljesíteni, az alábbi adatokkal kapcsolatban: - szakképzettség - foglalkozás - munkahely megnevezése, címe - az polgári védelmi kötelezettség alóli mentesség esetleges okai Bejelentési kötelezettség: A polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgár köteles a bejelentési kötelezettség alapjául szolgáló esemény, illetőleg változás napjától számított 15 napon belül: - a szakképzettség megszerzését, - a foglalkozás gyakorlásának megkezdését, - munkahelye megváltoztatását, - lakcíme megváltoztatását a nyilvántartást vezető szervnél, illetve területileg illetékes kirendeltségénél bejelenteni. Megjelenési kötelezettség: A polgári védelmi szervezet tagja határozattal polgári védelmi kiképzésre és gyakorlatra osztható be.
14
A kiképzés időtartama nem haladhatja meg az évi 40, a gyakorlat időtartama az évi 72 órát. A felhívást a kiképzés, illetőleg a gyakorlat időpontját megelőzően legalább nyolc nappal kell kézbesíteni. A megjelenésre kötelezett a felhívásban megjelölt helyen és időpontban köteles megjelenni. A kiképzést lehetőleg a kötelezett lakóhelyén vagy munkahelyén, illetőleg polgári védelmi oktatási intézményben kell megtartani. A polgári védelmi szolgálat: A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet kötelezni. A polgári védelmi szolgálat lehet: Folyamatos polgári védelmi szolgálat (rendkívüli állapot, szükségállapot, illetve az Alkotmány 19/E §-nak (1) bekezdésében meghatározott – az országot ért váratlan támadás esetben) Ideiglenes polgári védelmi szolgálat (veszélyhelyzetben vagy katasztrófa esetén, illetőleg a katasztrófa megelőzése érdekében) Aki a polgári védelmi szolgálat ellátására felhívást kapott, köteles az abban megjelölt helyen és időpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni, és a kapott utasítást végrehajtani. Aki polgári védelmi kötelezettség alatt áll, köteles a polgármester határozata alapján részt venni annak a településnek az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik. Ez alól mentesíteni kell azt, aki igazolja, hogy hivatásbeli, vagy szolgálati feladatának ellátása, illetőleg katonai kötelezettségének teljesítése céljából a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia, illetőleg a munkavégzésre egészségi állapota miatt alkalmatlan. A polgári védelmi szolgálatot teljesítők jogosultságai, a kártérítéshez való jog A polgári védelmi szolgálatot teljesítők jogosultságai a polgári védelmi szervezetekről szóló 55/1997. (X.21.) BM rendelet alapján: • Feladat ellátásra csak felkészített, megfelelő védőfelszereléssel és munkaeszközzel ellátott személy kötelezhető. • A beosztott csak a beleegyezésével vehető igénybe országhatáron túli mentési feladatok ellátására • A megjelenési és szolgálatteljesítési kötelezettségét teljesítő személy utazási költségtérítésre és természetbeni ellátásra jogosult. (min.6 óra) • A munkavállalót a kiképzés, gyakorlat és ideiglenes szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni. • A felmentés időtartamára távolléti díj jár. (munkáltató folyósít) A kártérítéshez való jog: A polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben az állampolgár sérelmére keletkezett kárért vétkességre tekintet nélkül az a szerv felel, amelynek érdekében a kötelezettséget teljesítették. Felmentés a megjelenési és a szolgálati kötelezettség alól Felmentés a megjelenési kötelezettség alól: A polgármester a polgári védelmi kiképzésen és gyakorlaton való részvétel alól indokolt esetben kérelemre halasztást, illetve felmentést adhat. A felmentés alapjául szolgáló okot a kiképzés, illetőleg a gyakorlat időpontját megelőző öt napon belül kell bejelenteni és igazolni. Felmentés a szolgálati kötelezettségek alól: A polgármester a szolgálatadási kötelezettség alól indokolt esetben kérelemre felmentést adhat. A felmentés alapjául szolgáló okot a szolgálat elrendelt időpontját megelőző három napon belül kell bejelenteni és igazolni.
15
Polgári védelmi kötelezettség megsértésének szabálysértési és büntetőjogi következményei A polgári védelmi kötelezettség megsértésének két fajta következménye lehet: • szabálysértési • büntetőjogi A polgári védelmi kötelezettség megsértésének szabálysértési következményeit az egyes szabálysértésekről szóló a 218/1999. (XII. 28.) Kormány rendelet, míg büntetőjogi következményeit a Büntető Törvénykönyv (BTK) 339. §-a szabályozza. A szabálysértési következményt két aktív cselekmény válthatja ki: -
Polgári védelmi kötelezettség elmulasztása: Az a polgári védelmi szolgálatra kötelezett személy, aki a polgári védelemről szóló törvényben meghatározott bejelentési, megjelenési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
-
Vadászati, halászati, legeltetési tilalom megszegése Aki a polgári védelemmel összefüggésben elrendelt általános vadászati, halászati, legeltetési tilalmat megszegi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A büntetőjogi következményt egy aktív cselekmény váltja ki, aminek további két minősítő esete van: „339. § (1) Aki a polgári védelmi szolgálatát nem látja el, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos veszélyt idéz elő. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
16
ALAPVETŐ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ISMERETEK: Az elsősegélynyújtás a sürgős helyszíni betegellátás első lépése. Bajbajutott embertársán segíteni minden állampolgár kötelessége, hiszen ezek a beavatkozások sokszor életet menthetnek. A legprecízebb elsősegélynyújtás sem helyettesítheti az orvos által elvégzett vizsgálatot. Minden sérültet, rosszulléten átesett embert orvosnak is meg kell mutatni. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteg állapotának további romlását megakadályozzuk, az esetleges életveszélyt elhárítsuk és próbáljuk megnyugtatni a beteget. Baleset észlelése esetén, miután tisztázta, hogy ki a beteg, azonnali teendő a légzés, a keringés és az eszmélet kontrollja. Többnyire ez ránézéssel is megállapítható. Igyekezzünk a beteg bizalmát megnyerni, ne hagyjuk, hogy mások izgalma, agresszivitása minket is hatalmába kerítsen. Az elsősegélyt igénylő helyzetek lehetnek kisebb vágások, illetve zúzódások kezelésétől egészen a súlyos sérülések vagy balesetek utáni újraélesztési módszerek alkalmazásáig. Teendők baleset esetén: Figyelem! Az elsősegélynyújtó beavatkozásának mértéke igazodjon a tudásszintjéhez! A sérült mozgatása, az életfunkciók megállapítása, a vérzésfajták felismerése, a vérzés csillapítása, a törések rögzítése, a különböző mérgezésfajták esetén megteendő intézkedések sora, az égési sérülések ellátása mind elméleti és gyakorlati tudást igényel. Az elsősegélynyújtás kötelező jellegű teendői: Az égő ruházat tüzének eloltása, a tűz, illetve robbanásveszélyes környezetből történő eltávolítás. • Az égő felület letakarása • Vízzel leöntés, tűzoltó készülék használata – vigyázva arra, hogy az oltópor fulladást is okozhat. A légzést akadályozó idegen anyag eltávolítása – eszköz nélkül – a száj és a garat üregből • Idegen test, műfogsor, por, törmelék, nyál, vér, hányadék, stb. eltávolítása • Kísérlet a spontán légzés beindítására – fej hátraszegése • Befúvásos lélegeztetés orron keresztül • Stabil oldalfekvés biztosítása Ideiglenes vérzéscsillapítás • Sérült végtag megemelése • Újjal történő érelszorítás • Steril gézlap sebre helyezése • Nyomókötés alkalmazása (vérzésfajtától függően) Felületi égési sebek elsősegély szintű ellátása, védelme • A hőhatás megszüntetése • A sérült bőrfelület lehetőség szerinti intenzív hűtése (víz, stb.) • Az égett felszín fedése, csak steril kötöző anyag rakható a sebre • Fontos a fájdalom csillapítása • Folyadékpótlás (sós víz, sós tea, stb.) Mellkasi sérülések • Ideiglenesen, jól záró kötés alkalmazható • Felülő fektetés biztosítása • Bordatörés, vagy gyanúja esetén – fájdalom és köhögéscsillapítás Koponyasérülés, agyrázkódás • A sebellátás általános szabályai szerint járunk el • Arckoponya sérülés esetén a légzést biztosítani kell • Az orrvérzés, a fül vérzése, a szemek alatti vérömleny koponyaalapi törésre utalhat • Felülő helyzetű fektetés • Felügyelet biztosítása
17
Hasi sérülések • Nyílt sérülés esetén kötözni kell • Fájdalomcsillapítás • Felülő helyzetű fektetés, felhúzott végtagokkal. Ficamok, csonttörések • Legfőbb feladat a sérült nyugalomban tartása, biztosítva a sérült testrész fájdalommentes, kényelmes helyzetét, pl. alápárnázással. • Rögzíteni csak akkor kell, ha a szaksegítség késik • Rögzíteni kell a törött végtagot, ha a sérültet, pl. veszélyzónából ki kell vinni. • A nyílt törés sebét el kell látni. • Fokozott figyelemmel kell eljárni a gerincsérültekkel Áramütés • • • •
Áramkörből kiszabadítás Eszméletlen személy újraélesztése Egyéb más sérülések ellátása a szokásos módon Az áramütött személlyel szükség esetén csak vizet itassunk
Ájulás, eszméletvesztés • Az ájult személy fektetésével a probléma megszűnhet. • Stabil oldalfekvés biztosítása • Általános szabály, hogy az ájult, zavart személy itatása, szájon át történő gyógyszerezése veszélyes lehet. Mérgező anyag lenyelése • A lenyelt anyag fajtáját, mennyiségét meg kell tudni, az intézkedést a mérgező anyagra vonatkozó előírások szerint szabad csak megtenni! Minden esetben nagyon fontos, hogy értesíteni kell mihamarabb az Országos Mentőszolgálatot, a 104, illetőleg a 112 segélyhívó számok valamelyikén. A telefonban elhangzott utasításokat minden esetben tartsuk be, hiszen azokat szaktudással rendelkező személytől kapjuk!
18
