Folyvást tartó Mézei és Kerti vagy: Mit kell a'józan gazdának az esztendő minden holnapjaiban, mind belső, mind külső gazdasága körűi haszonnal végezn

I

Folyvást tartó

j

Mezei és Kerti KALENDÁRIUM, i Mit kell a' józan gazdának az esztendő minden holnapjaiban, mind belső, mind külső gazda­ sága körül haszonnal végezni, és tudni 1 Tökél let es tanácsadó

a* belső és külső Gazdaság* *

minden Ágazataiban, úgymint:

Mii kellesék az udvarban, mulató- '> kony­ hakertekben, a gyümölcsfák, és virágok mellett, nyárban és télben, a' szólok', szán­ tóföldek', rétek', és erdők' mivelésében, marha , baromfi', méhek nevelésében ha­ lászat és a' vadászat' dolgaiban csalha­ tatlan előmenetellel cselekedni — több tapasztalt gazdák és saját észrevételei 7

9

7

9

szerént Kiadá

EGY

MEZEI

GAZDA.

Folyvást tartó

Mézei és Kerti vagy:

Mit kell a'józan gazdának az esztendő minden holnapjaiban , mind belső, mind külső gazdasága körűi haszon­ nal végezni, és tudni? Tökéilelet

tanács

adó a' belső és külső

GAZDASÁG' MINDEN ÁGAZATAIBAN, úgymint i

M i t k e l l e s é k az udvarban, m u l a t ó 's konyha kertek­ b e n , a' g y ü m ö l c s f á k , és v i r á g o k mellett, n y á r b a n és t é l b e n , a' szőlők* s z á n t ó f ö l d e k r é t e k ' és erdők* m i v e l é s é b e n , marha', baromfi', m é h e k ' nevelésében h a l á s z a t ' és a' v a d á s z a t ' dolgaiban csalhatatlan előmenetellel cselekedni — t ö b b tapasztalt g a z d á k és saját é s z r e v é t e l e i szerént* 1

Kiadá

EGY

MEZEI

GAZp^A,

SltUszSifuia KASSÁN, W l; II F E II

1832.

II A 11 i) I, V

S A J Á T J A .

J A N Ü Á R I Ü S . .'

i .

-i

I. A Házi és udvari foglalatoságok. 1

lelt 1955

-

' »ll

II

I II

>J

•z ujjonnan fogadott cselédeimek foglalatossá­ gokat kimutatni , a' kezökhöz tartozó szereket, eszközöket feljegyzés mellett által - adni. A ' Béreseket t ű z i , és épület fa* szállítására, és ha a' föld hótól belepettetve van, trágya hordás­ ra fordítani. A z aszszony féle cselédeknek a* len tilót , gerebent, fonást, és motóllálást folyvást gyako­ rolni. A z élet-tárokban a' szemes életet lapátok­ kal szorgalmatosan megforgatni. A z ollyan vidékeken, hol az élet csűrbe szokott takaritattni, ezen holnapban legfőbb fog­ lalatosság a* csépclés, melly annál könnyebben megy minél keményebb hideg van. A ' lóhere és -bükköny-mag kiváltképpen csak a' kemény hideg­ ben csépcltethetödik; mivel e' kétfélének szalmá­ j a , és hüvelye felettébb szívó lévén, nem kön­ nyen bocsátja a' magot\ de a' kemény fagy meg­ szárítja a* hüvelyeket , s* megmerevedvén , a' cséplő alatt töredekenyekké teszi. Ennél fogva a* nevezett magoknak csépelésére nézve el ne múlassa az ember az ezen holnap' legkeményebb hideg napjait használni. 1*

J A N U Á R I U &

Á R I U 8. A'lenmag ezen holnapban még tokjában hagyatassék , és gyakran lurostáltassék , m e l l y ál­ tal a' fűmagtól annyival inkább tisztán marad* hasson, és a* sok g y o m Lilástól annak idejében megkíméltethessen. A z aszalt gyümölcsöket, m c l 1 yoh felesleg val ó k , legjobb ezen hónapban eladni. A ' bükköny­ ből a' legkisebb, magokat kell vetésre kiválogat­ ni. A ' nyári élet féléket, mint kendert, á r p á t , b o r s ó t , lencsét, s több e féléket kitisztítva rakásra kell tölteni. Ha az idö folyamatja á l l a n d ó , az élelem fé­ léket heti vásárokra kell szállítani. A* télire pinczékbe eltett főzelék féle zöldsé­ geket gyakran meg keli vi^gálni, "s a' lágyabb időkben gyakran fris levegőt kell reájok bocsá­ tani , és a' homokba helyheztetteket, ha a" homok szárazsága miatt fonnyadni kezdenek, egy-kevésé meg kell locsolgatni. A ' közöttök rothadásba g y pedig csirába indultakat szorgalmatossan k i kell válogatni, és elébb mindig azokat használni. v

1

9

v a

* A

hehl káposztát

télen sokáig megtartani,

elevenségben

A' kehi fejeket úgy kell szárairól levagdalni , hogy torzsájikból egynehány űjtiyi hosszúságú rajtok maradjon, ezen torzsákból a* belet mint egy-egy íznyire ki kell vés­ ni , a' nélkül hogy annak kúlsö héjját megvagdalja, vagy sértegesse; ekkor a* kehit torzsájánál fogva madzagra kötö­ zi az ember, és úgy alkalmaztatja függésüket, hogy a* torzsákba vésett üreség felül egyenesen álljon , és azoa kis üregbe, minden reggel öntslm az ember rendesen an­ nyi fris vizet, a' mennyi abba fér Ezen csekély 's együ­ gyű eszkozuél fogva mind a' közönséges, mind a* más­ féle kehleket sok ideig friss állapotban lehet tartani.

II. A* fa oskola, és gyümölcsös kert körűi fellyesítendo foglalatosságok. A ' Tavaszi gyümölcs mag-okkal beültetésre rendelt ágyakat körfii kell á r k o l n i , ha hogy ezen föld szabadon nyitva áll, nem feletébb nedves, és az még őszei meg nem tétetett rajta. A* gyümölcs magok még az őszei elkészített ágyakba tétettnek; a* noszpolya magot az ember előre vízben megáztathatja. A ' gesztenye., kaj­ szin baraczlc m a g o k , diók és m o g y o r ó k , vizes homokban elébb csirába hozatatthatnak. A ' hernyó fészkeket, a* fák* ágairól szorgal­ masan fel kell keresni és öszsze égetni, a' fa hiszek , f a - m á s z o k , ys sok nemű czinkék ezen foglalatosságban a' leggyorsabb segítő társak. Fa karókat kell k é s z í t e n i , m o l l vek a\ hegye­ sett végok felől a' menyire a* földbe kell mennickvagy a* tűzön valamennyire megperseltessenek, vagy pedig kuli m á z z a l , szekérkenővel beáztat, tassanak. C s i n á l j o n az ember jegyzéseket , messen fácskára számokat, szerezzen hárshéjat, sást vagy kötöző veszszőket; a* metsző késeket fa-fürcszcket és egyébb afféléket hozza rendbe, és készítsen-el elegendő oltó viaszt, melly a* következő tavaszon és nyáron a' fák* oltásához megkiván, tátik. VPsgálja - meg az ember a* télire elrakott gyümölcsöket, és a' törődötteket vagy rothadásra hajlandókat válogassa-ki főzéshez. Minden nemű gyümölcsök' magvait szorgalma­ san rakásra kell gyűjteni. Délutáni napfényes napokon tisztogatni kell a* vén fákat durva, vastag, és bemohosodolt %

G

J A N U Á R I U L

J A N U Á R I U 8 .

kérgektől és azok alá magokokat bevett férgek­ t ő l , s azoknak tojásaiktól. — A ' fiatal, gyenge héjú f á k a t , lugasokat a* nevekedő hideg' eseté­ ben gondosan meg kell őrizni a' nyulaktól. Csendes időben a' nagyon s í i r ü n össze-álló 's egymásra nőtt ágait a' fáknak le kell vagdalni, hogy a* jövendőbeli gyümölcshöz szükséges sza­ bad levegő és napfény annyival inkább hozzá hathasson. Oltó és párosító ágacskált&l kell szedegetni, és míg azoknak "használások' ideje elkövetkezne, egy árnyékos helyen a* szabad íeVcgöre egy i z . nyi mélységre a' földbe le kell takarni. Legjobb ideje van illyenkor az oltáshoz szükséges viasz' készítésére, oltó ruhákat és párosító kötőlékeket vászonból szabdalni* és oltó viaszszal bevonni 's hárshéját is előre elegendő mennyiségben besze­ rezni. A z oltáshoz és párosításhoz kiváltképen al­ kalmas kötőlék a' h á r s b é j , csak hogy azt elébb be kell viaszszal vonni. A* mi a' czitron és narancs hajtását illeti, azt azon fagytól szabadon telelő helyről, hol eddig az edényben álló fák tartattak , egy ollyan szo­ bába , mellyben a' melegség Reaumur mértékje, szerént 12 foknyi , közel az ablakhoz kell helyheztetni mérséklett nedvesen tartani, és lágy időben hozzá gyakran fris levegőt bocsátani.

7

már olvadni kezd tégy* bele két rész sárga, vagy még jobb, fejér viaszt. Ha már a* fenyő szurok vagy gyanta egygyütt üszsze - olvadóit, és azon ally , melly a' fenyő szurokban szokott lenni, a' tisztájától elválva az edény* fenéiére leülepedett: akkor a' tiszta vegyületet csendé* sen éa vigyázattal töltsd-ki egy más tiszta edénybe, hogy az ally a' tisztájától elválva az edény' fenekén maradjon. A' míg még ekkor a' vegyület big és f o l y ó , tölts közzé 1 rész Terfietiti olajt. Ha pedig a' kitöltés*' ideje alatt hir­ telen megtalálna h ű l n i , tehát meghigitás véget tedd pa­ rázs tűzhöz hogy folyóvá olvadjon. Ezen oltó viasz, mellyet az ember meghűléskor rúd formákba is formálhat, igen sok ideig eltartható * használásakor a' fának hasadék­ aihoz nagyon oda fekszik, és azt a' legjobb következei­ éi öszsze-forrasztja.

1

1

j [ í

:

r

*

H L Foglalatosság a' szőlőben.

Gondoskodni kell a' szőlő k a r ó k , léczek és rudak felől, a i elsőket hegyezd-meg és keményitsd -meg tuz által azon részét melly nek a' földbe kelletik mennie* Csendes időben ganéjt kell hordani és takaritni a' szőlőbe, szeles időben pedig szélyel teriteni A ' melegebb vidékeken, ha az idő meg* lágyul és a' föld már jó formán szikkadt, szőlővcszazőket metszeni is lehet. — Itt nálunk Magyar Or­ szágban az idő' járásánál fogva ezt gyakorolni nem lehet.

#

Oltóviaszt

mint kellessék

készíteni.

Végy egy rész veres, vagy fejér fenyő szurkot, tedd egy mázos edénybe gyenge tűz m e l l é , és a' inidűii •) A' héimertt'k mindig Keauimir saeréat van mejrha* tarázva har ha a' mellett nem tyen mindenkor murádnak in meg.

I V . Foglalatosságok a' veteményes kertben* A ' kerti szerszámokat *s készületeket javítani k e l l , az avultak és elkopottak helyett használható ujjakat kell szerezni. Babkarókat, melegágy ké­ születeket 'a több e' féléket, mind jó korán elő kell készíteni.

8

J A N U A R 1 U 8 .

J A N Ü A R I 0 8 , 1

Kerti Rezsukát: és salátát ládában ben a' szo­ bában is termeszthetni. A z articsókát, zellert, raponcza és egyébb illycs gyökeret a' kemény hi­ deg* ellen gyékénnyel, gallyal, szalmával, d u d v á ­ v a l , lóganéjjal, a' csiperke gomba ágyakat pedig hosszú szalmával, és úgy azután az essö és hi­ deg ellen lóganéjjal jól be kell fedni.

Téli időben

nevelni.

9

A retek magot áztassa az ember 24 óráig lanyha* vízben, és akkor azon nedvesen egy zacskócskába kötve tegye az 'ember egy elegendő meleg helyre, 's ott tar­ tsa legalább 24 óráig , hogy a* magok csirába indulhas­ sanak. Ekkor vegyen elő az ember egy hordócs­ k á t , 's azt derékba fűrészeltesse két felé, és mind a' két­ félét melegítse -meg jól, 's azután az egyiket t ö l t s e - m e g jól megtrágyázott kerti földel, *s vesse abba a' petrezse lyera , saláta, retek, a Yagy egyébb féle magot, 's bo­ rítsa-rá a' másik felét, melynek szorossan égymésra kel­ letik feküdni. Azután vigye-le az ember egy piuezébr, 's a' bevetett földet Öntözze- meg a' szükségig kellő lauyhás vizzel, 's ismét fedje-be jól. Tizennégy uap múl­ va már jó salátát vághat - le róla.

Ha a* zöldséges kert még tél előtt meg nem trágy áztatott, tehát ezen holnapban annak múlha­ tatlanul meg kell t ö r t e n i e ; a' yégre az embernek jól megérett apró trágyát kelletik választani. Lágy időben ássa és forgassa - meg az őszszel még így el nem készített ágyat , és szellöztessemeg az articsókát, zellert és raponcza gyökeret. spárga mag* ültetésére most van a' leg­ jobb és alkalmatossabb i d ő , ha hogy az még ősz­ szel meg nem történt* A ' korábban használás végett spenát, turbó* lya , petrezselyem 5 paszternák veres és sárga rt> pa , kalánfű és több e' féle magokat még borsót és kerti nagy babot is nyilt időben el lehet vetni. A* vetésre szükséges magok eránt különös fi­ gyelemmel kell l e n n i , azokat jól meg kell tisztitn i , kiváltképcn azokat, mellyek ganéjos meleg ágyba vettetnek; és ollyan helyen kell tartani, hol az egerek hozzájok nem juthatnak; vagy pe­ dig hogy azon hívatlan vendégek ellen bátorság­ ba helyheztethesse az ember a' magokat: tehát egy tokba kámfort tegyen és azt nem igen kemé­ nyen bedugva a* magokhoz teszi, szinte hasznos szolgálatot tesz; csak hogy gyakran meg kell a' friss terpetinbe mártást újítani. A* millyen féle magok még az ideig hibáznak 5 most meg kell szerezni.

gyökerecskéket

P

V . Foglalatosságok a! v i r á g , üveg Iiázbélf narancs-termesztő és múlató kertekben.

í

A ' medvefüi és kulcsvirágokat lehet ládácskába és igen apróra elvagdalt mohba vetni. A ' telelő helyen lévő plánták közül mind egyik megkívánja a' maga tarmészetihez kellő bizonyos mértékű melegséget. Minden plánták, a' mellyek csak Reaumur mértékje szerént 4,grádusnyi melegséget kívánnak , kitelelhetnek egy ollyan pinczéhben, mellyben a* fagynak helye nincs. Ide számláltat!hatnak : a" külömbféle Adonis neműek, Czamoly fű (Akeley) Alpesi balzsam; Apocinum (Apocinum androseini folium ) Ősziró­ zsa, medvefül virág, a' kék égő virág Cardinal v i r á g , camille, veronica, kisezerjófü , fai bo­ r o s t y á n , füstfü, fáczánfü , filge , tűz színű l i l i o m , tűz színű szegfű, gyűszű v i r á g , pézsma v i r á g , szászorszép, csomó virág (garben) kerti mály-

10

JANÜARIUS.

va Loncz virág, Kecske ruta (galega officinalis) harang v i r á g , sárga ibolya, Fül-fű, Olyvfű, csengöfű, hakastarély virág, Repcsény, szent-plánt a kutyafog, kutyanyelv, Jaczintus, Diszes narczis (Jonquille,) Iris, farkashárs (tfeílet^akV) Májfü, liliom; Oroszlány s z á j , Monarda, Estvelke (Hesperis) Nérczis, szegfű, Ranunkulus, Rozsa, Rozmarin, Z s á j a , b á r s o n y k a r , homokfii, sikkantyú (Scabiosa) Kulcs virág, Fecskegyökér, laptavirág, H á r d á c s k a , Kőrontófű, Taczeta, nárczis, Téli tőzegvirág, sárkányfű, és több Hlyének. — Itt meg kell jegyezni Kogy az ollyan plántákat mel­ ly ek Magyar ország* melegebb tartományjaiban a' szabad levegőn is kinn maradhatnának: tehát a* pincze' boltjához legközelebb, a* gyengébbeket pedig befelé h á t r á b b , a' hol néhány grádussal is melegebb van, kelletik helyheztetni. %

9

A ' következő p l á n t á k , a mellyek Reaumur szerént 8 grádusnyi melegséget k í v á n n a k , egy világos, délre fekvő szobában egy kévésé fütet­ tet nie , ha az időmérő négy grádusnyi melegség­ re kell tartatmiok, hogy hajtásba egy átaljába ne indulhassanak , és csak a múlhatatlan szükség ese­ tében kell őket egy-egy kis hideg vízzel locsol­ n i , a' midőn t. i . az egéséges levelek, már fon­ nyadozni kezdenek* E ' következendők: Hamu plán­ ták ( Cineraria amalloides, lanata és maritima ) Aucube Alea , medvefül , Czitronfa, cziprus , Ciclamen Gorteria rigens, Hangfü (Erica vulgáris) Hortensia, szarvas szarv bokor , Hermánia , kék Nyakócz fű (Tracbelium) csengő fü (Hypericura monogynum, olympicum, balearicura, pyramidale calycinum ( J á z m i n Jazminum s a m h a c , grandiflorum azoricum , officináié és odoratissimum) több levendula fajok (levendula multifida, formosa, den1

v

J A N U Á R I ü S.

li

tata}, a' Borostyán, mirtus, gránát és narancs f a , a' rongy virág, a közönséges kínvirágok (Passillora serrati fólia) Phylica, Ericoides Pompelmus Citrus Decumanum, Zörgő v i r á g , Rezeda gyengébb féle rózsafajok (Kosa semper florens, muscosa, mosehata) a* g y o p á r , legtöbbnyire a' Pclargonium fajok, a' leves p l á n t á k : mint a' Cactus ílagelli formis, Agavé, és Aloes, a' rostos virágok, Stapedia variegata, a' köldök fű, vagy pap virág, mellyek egy átallyában n e m locsoltattatnak, a' pán c z c l virág, a borostyán formájú lapta v i r á g , farkas h á r s , bőzvely, a'gyengébb Zsája fajok (Salvia formosa, coccinea, pscudo coceinea és aurea), az Indiaiaranyfű virág, és több efélék. 1

y

a

9

Azon plánták m e l l y e k n c k télben Reaumur szérént 8-tól fogva 14 grádusnyi melegségre van szükségek, megkívánják hogy á l l ó helyeknek ab­ laka előtt egy élőire kiálló üveg házacska l é g y e n , a mellynefi hogy a hideg be ne hasson, két láb­ nál kisebb állani nem szabad , és a szobával e l ­ k e r ü l h e t e t l e n ü l közösülésbe kell lennie, kívülről pedig gyékény ponyvával betérhetnie. Ide tartozó plánták az úgy nevezett Allaroanda Cathartica A l strömeria Palergina, Canal indica, a ' t e t c m t ő l d ó f ű , Cistus Salvifolia, ' 9

9

9

Kemény fagy idején, gyakorta megtekintse az ember az üvegházban lévő időmérőt, hogy a* fűtést ahoz alkalmaztathassa: vagy pedig, ha hogy a* hideg felettébb nagy lenne, a plántákat é j ­ szakára a meleg szobába vihesse. A ' szoba ablak­ nak, melly az üvegházat a' szobától elválasztja, télben mindig nyitva kell állania, és egyedül csak a szoba tisztogatás alkalmával kelletik be­ csukni , hogy a* plántákat a* por be ne lepje —• E l ne felejtse az ember a' gyékény borítékot az 1

1

12

JANUÁRIUS.

JANUÁRIU8.

ablakra minden estve gondosan lebocsátani és csak reggel a' mindőn már jól feljött a nap, is­ mét félre-vetni. A z ollyan plántáknak, mellyek téli időben Reaumur szerént 12-től fogva 2 0 . • £ 5 mértéknyi melegséget kivannak , legjobb és czélerányosabb volna egy kis magányos keskeny szobácskát felállítani, mcllynek egyik ablakához egy a' szobán egészen, végig nyúló vas kürtőjű vagy csövű kemenczének közelebb kelletik lennie. Akkor osztán a' kemenczéhez legközelebb lévő egyik üvegházacskába a' 2 i-tói fogva 2 5 . a' távolabb lé­ vőbe pedig 12-től fogve 20 mértéknyi melegséget k í v á n ó plántákat lehet hellyheztctni. Áz illycn plánta tartókba tartoznak: farnezumi Akácz, a pamut, a" rózsa szin piajbászfü, vér virág, Desuianthus divergens a két szinü erinum Americanum — és Bractcatum, a' gyengébb — Hibiscus fajok, a* skarlát szín justitia, a* kávéfa, a' lanta­ na Camara , a' tcllyes Nerium Oleander, a* kelle­ mes Pangratum amoenum és Carabeicum, a' gyen­ ge kín virágok a' vinca rosca, a' Strelicia Regináé, a Tradescantia discolor, Pangratium Zeylanic u m , Achania ftlalvaviscus Voleameria Japonica , Xylophilla angusti fólia , Arum divaricatum, sacharum Ofücinarium. 1

9

1

%

A ' m e l l y plánták leginkább megkívánják a* melegséget, azokat leghátul, azokat pedig- m e l l vek több világosságot kívánnak s ű r ű n a' felső ablak* ba kell ;tik helyheztetni. Minden plátákat gyakran , és gondosan meg kell téli hellyheztetésökben az aszott 's meg sár­ gult leveleiktől ágacskáiktól tisztítni, nehogy ezek által a* többi egészséges részei szinte romlásba jöj­ jenek , melly miatt külömben sok plántákban, kü-

13

lönösen pedig a* leveles fajtákban az ember elke­ rülhetetlen k á r t v a l l a n a . Ha a' levegő az o m é r t é k e n - t ú l az mértéklettségnek 5-ik vagy több mérték sorára jut, melly ezen holnapban természetesen ritkán szokott meg­ történni : ollyankor a' pinczében és a* fagytól egé­ szen bátorságos m e l e g - h á z b a n tartott plánt áh ra déltályban egy-egy kis szabad levegőt kell bocsátni \ az által azok a' pállástól- és rothadástól meg­ mentődnek. A* cserepeket, mellyekbe hagymás virágok vannak mint: Jaczintus, t u l i p á n , taczéta, nárczis, dárdácska, díszes nárczis , ranunculus, és szél­ virágok ( ancmone ) egy :nagy világos *s 12, -1.5 mértéknyi melegségü szobában közel kell az ablakhoz rakni: Éjszakára pedig ha hogy nem fütödik a' k e m e n c z e , tehát annak tetejére kell r a k n i , és minden másod nap lanyha meleg víz­ zel meglocsolni, A* szélvirágoknak, aVranunculusoknák elég ha hetenként csak hétszer meglo­ csoltatnak is. A z üveg alatt hajtó hagymáknak Reaumur szerént 1 2 - 1 5 mértéknyi melegséget ád az ember 's hetenként 2-szer, vagy 3-szor fris vízzel meglocsolja. Gyöngy virágot és a* szép amarillist egy nem nagyon forró kemencze tetején kell hajtásra indítni, hol egy téglát kell alá tenni. A z a m a r i Ilisnek minden másod nap' meg kell locsoltatnia. A ' gyöngyvirágot, egy lapos belől mázas , és min­ dég vízzel megtöltött edényben kell tartani, és a csiráit napjában 4-szer, 5-szőris megnedvesíteni. A z egerekre, mellyek az illyes telelő helyeken gyakran tartózkodnak, és a* plántákat öszszc-rágják 's roncsolják, különös figyelmet kell fordí­ tani , és őket fogóval, 's méreggel kell üldözni.

JANÜÁRIUS.

14

JANUÁRIUS.

A ' narancs fát, a mint azt az ember tartani* és g y ü m ö l c s ö z tea ni kívánja, 6-tól fogva 12 mértéknyi melegségben kell tartani. A z Ánglus vagy múlató kertben utánna kell l á t n i , ha vallyon a* befedő vagy takaró nem sza­ kad é - l e l , a' vagy nem csúszott é félre valahol.— A* valamennyire még nem fedetett gyengébb növevények' gyökereit harasztal falevelekkel, derekai­ kat pedig fenyő gyenge galyjaival, vagy pedig an­ nak hijjánossága esetében szalmával kell a* rend­ kívül kemény hideg ellen védelmezni. Ezen holnap" vége felé lágy időben lehet ranunculus szélvirág tulipán , és Jáczint hagymákat ágyba ültetni ha hogy az ember elébbi ősszel azo­ kat elmulasztotta, •

V I * A* szántóvető, és réti foglalatoság. E z a* holnap rendszerént leghidegebb , és ennél fogva a' szántó földet szántani nem lehet. A ' midőn azomban a' tél korán b e á l l , sokszor megtörténik hogy az idő járása Januáriusban oly mérséklett, hogy a* félbe maradt bükköny vetést folytatni, és még elvégezni is lehet* Illyenkor az eke szerszám* rendbe hozása kö­ rül foglalatoskodni, és egyéb mezei gazdaság• hoz tartozó szekereket k i j a v í t g a t n i fögondja lé­ gyen a gazdálkodónak. Az idő'eny hűtésével pedig* ne felejtse-el az ember a' szántó földön keresztül húzni szükséges vizárkocskákat. 9

«

* f

A hagymás

virágok' virágzását siettetni lehet iüyen módon.

15

•

Megfagyott kolompe'rokat mint lehet megehetőkké tenni. 9

Vegyen az ember 6 lat salétromot, 2 lat hamuzsirt, és 2 lat konyhasót olvassza-fel ezekeket mérséklett meleg­ nél egy font esso vízben, azután tegyen hozzá 1 lat fejér czukort, és szűrje által egészen. Ezen folyóságból tegyen mintegy 8 cseppet azon folyó vízzel megtöltött üveg edénybe, a mellyen a''hagymák hajtásra imlítatnak, ezen edénynek mindég tele kellé lenni v í z z e l , *s a' víz ennél fogva hogy az apadás hijját hasonló mennyiségben min­ dig hozzá] kell tölteni, tehát minden nyolczad, és 10-zed napban megfrissül. Ezen feloldozást hasonlólag lehet azon víz közé vegyíteni mellyel a virág hagyma locsoltatik az edényben, vagy pedig az ollyas vízzel meg lehet tölteni azon alsó edényt, mellyben a' virágcserép hellyheztetik, úgy hogy a' föld vagy az abban találtató plánta nedvesen tartassék. >

Ha az ember a megfagyott kolompárokat maga szá­ mára, vagy teheneinek, lovainak, és sertéseinek táplálá­ sokra használni kívánja: igen hasznos ha azokat friss hi­ deg vízbe rakatja és legalább félnapig ott tartja. A' folyó víznek sokkal több ereje van a* fagyot kiszívni, mint a' kút víznek. Hogy a' fagyot kolompért maga megehes*e az ember: tehát bámozza-meg — és darabolja-el apróbb és nagyobb darabokra, rakja hideg vízbe, melly be egy ma­ rék sót is vessen, félnapi ázás után megehető lészen.

V I I . A ' m a r h a , és méh tenyésztés könil. Minden nemű marhának meg kell a* magáét rendesen adni, és az istállót, ha csak s z e l l ő c s ö ­ vek nincsenek rajta , igen gyakran meg kell szel­ lőztetni. A ' ló istállót melegen keli tartani; de a* mellett rekedt levegő ne legyen benne. A ' ha­ sas kanczák, valamint a* csikók is egészen a' le-

16

J A N U A R I U S .

J A N U A n I U 8.

hetöségig kimehessenek, és m i n d e n n a p , legalább egyszer a* szabad levegőre kibocsáttassanak. A juhokat mindennap meg kell itatni, és a' sóban nem kell vélek szükséget látattni. Ha az ember elég falevelet, harasztot szerzett mindénnap hányjon clejökbc, széna, szalma eledelök penész n é l ­ kül való l é g y e n , a' sertéseknek rendszerént enni kell adni, ól jókat tisztán tartani, és aljoknak g y a k ­ ran fris gazt, csuhet, szalmát, vagy erdős helyeken faleveleket kell vetni. A ' t y ú k o k a t hogy hamarább tojni kezdjenek, malátával, pergelt zabbal és bor­ sóval kell étetni. 1

A ' mélickct i d ő r ő l , időre meg kell tekinte­ ni , ha vallyon nem szenvednek é szükséget, és ha az bekövetkezik; tehát az ember ne lenyes nappal, ha nem csak alkonyaton étesse, ne hogy valamelly ragadozó méh oda kapjon. A z ollyan kasoknak vagy köpüknek lyukait szűkebbre kell csinálni, minél fogva az őket megtámadó egyne­ hány rablóknak annyival könnyebben megfelel­ hessenek, — A* kemény hideg ellen a' kasokat vagy köpüket ócska zsákokkal vagy szalma borí­ tékokkal kell fedni. A ' ezinkéket, és egyébb pusz­ tító madarakat a' méhes környékéről pusztítni és idegenít ni kell, a' döglött méheket pedig, a ' k i ­ járó lyukszáján kihúzogatni. A z egerekre, kivált a* téli holnapokban különösen vigyázni kell. Még csak a hó egészen el nem olvad, addig a méhe­ ket bár mii íven kellemes nap légyen is k i nein kell b o c s á t a n i , hanem inkább délutánig mindég bedugva kell ki járó jókat tartani, és hogy friss levegőbe szükségök ne l é g y e n , estve felé ismét kinyitni; vagy pedig állásokban a' kasokat lyu­ kaikkal mind befelé fordítani, hogy a' nap k i sütése t észre nevehessék. Ha az ember a' méheket 9

v

9

17

valamelly idegen ismeretlen vidékre kívánja szál­ lítani y épen ezen holnapban szállíthatja • el szá­ n o n legbiztosabban. m

*

«

A Méhek"

ellenségei.

Az e g é r , nyest, véreshegy, barázdabillegető, czinke, fecske, tovisszúrógibics, harkály, g ó l y a , tyúk, ká­ sák , és tübb mis madarak, a' hangyák, darázsok, lóda­ razsak, szinte ellenségei a' meheknek, még a* kissebb és nagyobb fajú éjjeli pillék is veszedelmes ellenségeik, a' midőn azok tojásaikat a sejt küzé tojjak, és azokból kukaezok kel vén-ki a'sejtet az az a* viaszt megeszik. M i n ­ den ellenségek ellen a méheket védelmezni, kasokat a' mennyire csak lehet mindig tisztán tartani, és télen ál­ landóul betapasztva tartani múlhatatlanul megkívántatik9

1

VIIF. Halastó, erdei gazdaság, és vadászat. A ' lékeknek naponkint nyitva kell államok, a* tavakon, s arra is szorosan fel kell vigyázni, ha elegendő víz van é a* t ó b a n , s von é k i \s be­ folyása. Ha a' lékeken halak mutogatják magokat nyilván való jele a' víz hijános tulajdonságának, mellyet azonnal hozzá bocsátott fris vízzel kell megfrissitni s javítni. Mihelyt lágyulni kezd az i d ő , azonnal több lékeket kel a* tón vagdalni, és arra mindenek felett szorosan felügyelni, hogy a* jég tetején semmi álló víz ne légyen , hogy a' jeget betörje. A* nádat legjobb jég tetején le­ vágni, és kévékbe kötözni. Az épűletbcli, és tűzifák' vagdalásához egész erővel hozzá kell fogatni, és a' levagdaltakat k i ­ takarítani. A* téli holnapokban levagdaltatott fák mind jóságokra, mind tartóságokra nézve sokkal felülmúlják az akármelly időben vágott fákat} i l $

v

2

lyenkor el ne felejtkezzék az ember a* szekerek­ nek , és egyéb gazdasági eszközöknek 's szerszá­ moknak való fák kiválogatásáról, *s meghagyásá­ ról. A* veres és topolya, vagy vadfenyö gubóit és gyümölcseit összeszedni, és kitisztogatni. A z egyenes sikföldu lágyabb vidékeken, a hol fa­ gyok tavasszal nagyon ritkán szoktak lenni, ha­ szonnal lehet a* fejér f e n y ő , és nyírfa magokat vetni. A* fa Jopkodásokra szorosan fel kell ügyelni. Ezen holnapban legjobb a*vidrákat, rókákat, gerényeket, vadmatskákat, n y e s t e k e t , és farka­ sokat lövöldözni, minthogy bőreik és szőreik i l ­ lyenkor legjobbak* A* vad kocza vadászatnakm á r ezen holnap elejével meg kell szűnnie, de *' vad süldőket, és egyéb meddő vagy bak vadakat még lehet lövödözni; fenyves madarakat, és fenyő r i ­ gókat is lehet fogdosni. A* kertben tartott minden­ nemű vadakat, és madarakat táplálni kell. F/ hóinap végefelé elsők már ekkor bagzásnak, az utób­ biak pedig pározásnak eredni szoktak.

Sitii'

f

• '

'—

-Tv

»*•#»

l

-

. - .

„

V > |

A . t 1

F E B R U Á R I U S .

9

I. Házi <\s udvari foglalatosság. z elébbi holnapban kijegyzelt 's megnevezett munkák folytalódnak. A ' szélveszek és hófúvá­ sok miatt lenyomult vagy megrongyollott sövény vagy nádkerítéseket kijobbítgatni, 's helyre állít­ ni. A* fűz-fákat botozni, és az ültetni valókat, mellyeket a* következendő holnapban el akár az ember ültetni mind ki kell jó éles fejszével he­ gyezni. Eben és a' következő holnapban az egész esztendőre megkívántató lisztet be kell őrölni. — Repcze és lenmag olajt ütni. t

A fenyő

magot tokjaiból

kivenni.

A* fenyő magot legkönnyebben , és leghamarább meg lehet szárnyaikból szabaditni áz által, ka azokat víz­ zel valamenyire meglocsolva kezei közt szétdörzsöli, az­ után valamelly szellős helyen azzonnal megszárítja, és úgy szórólapát által felvetvén a' ledörzsölt tokkéjjaitól megtisztítja.

•

a.

Az élettárokat a' zsúzsokoktól, és molyoktól tisz­ tán tartani. Oltson az ember fris meszet ollyan v í z b e n , niclhben elébb lóherét, ürmöt, és izsópot fuzütt Ezen vegyülettel még azon melegen be keli mázolni 's fecsken­ dezni mind a' falat, mind pedig a* felső és alsópado latot.

II. F o g l a l a t ó s á g i\ fa oskolában és gyümölcskertben* Ezen holnapban a' magról kelt fiatal fácskáhat ki kell ültetgetni , ha csak a' föld nem felet­ tébb nedves, vagy az idő nem felettébb kemény : r*

2*

20

FEBRUÁRIUS.

F E B R U Á R I U 8.

gyümölesmagokat , mogyoróhat és diókat ültetni a* legalkalmasabb idő* Ha hogy már nem igen tarthatni a* nagy hi­ degtől , úgy a* ganéjt, a magról kelt 's elplán­ tált aprófácskáliról eltakaríthatni. A z elébbi n y á ­ r o n oltott, és törpe fáknak hagyandó faderekacskák, a' már megnemesitett részen felül három négy szemnyire elvágattatnak. L á g y a b b , és ked­ vezőbb idő járás alkalmával, vége felé ezen hóin a p n a k m á r lehet hasításba oltani. '$ szemezni; még pedig elébb a* szilva , b a r a c z k és körtvély fe­ léket. A* gyümölcsöztető helybe, melly a* gyümöl­ csöt érésre sietetni a* mennyire csak lehet nap­ fényt kell bocsátani; de mihelyt a' napfény megszün azonnal az ablakra kell a' gyékényt vonni. A' rakáson lévő gyümölcsök közzűl szorgal­ masan k i kell keresni a rothadásba indultakat, és azokat egy hordóba hányván tél végé felé eczetnek használni. A ' gyümölcsfákat s á r r a l , 's tavak fenekéről való iszapos sárral kelletik kövéríteni, mellyet a* fa körül, a* mennyire annak töve köröskörül kiter­ jedhet , széjjel kell t e r í t e n i , hogy későbben a' t ö ­ vén felásandó földel össze vegyülhessen. A ' fáknak hernyótojásoktól, vénlevelektől, és egyébb férgek'fészkeitől raegtisztogatása ezen holnapban legszorossabb foglalatosság. Minthogy ezen holnapnak vége felé a' fák nedvesége folyásba indul, mellyet a' nyulak rend­ kívül nagyon szeretnek : tehát szoros felvigyázat kívántatik, hogy a' fák a' nyálaktól megoltalmaz­ tathassanak. A ' fiatal fákat még minekelőtte lévbe indul­ nának meg kell metszeni, tövis, és tengeri szöllő

ágakat vagdalni, melly eket a kert* árnyékos; de nem nedves részében kell a* földbe elrejteni, hogy mihelyt a* fagyja kimegy, azonnal elvítetthessenek. A* törpe fák' metszését is ezen holnapban kell megfejteni. Sárga és őszi baraczk spalléreket vagy falbé­ léseket eleikbe vetendő deszka, vagy más egyéb árnyékot vető eszköz által szorgalmasan meg kell a' nap fénytől őrizni, hogy reájok egészen Mártius utoljáig a* nap ne süthesen; mert a' nap­ fény korán virágzásra csalván őket, későbben az éjjeli fagyok miatt gyümölcseiktől megfosztat­ hatnak. A z oltóágacskák' gyűjtögetésivei folyvást fog* lalatoskodni kell. Ha egy törzsökön két nemesített ágacskák hajtottak-ki, tehát a' gyengébbet le kell metszem* Az oltóágacskák' választása.

21

9

r

i

[

r

Oltáshoz legalkalmasabbak az egy esztendei hajtású sűrűn egymáshoz á l l ó , tömőit szemű ágacskák. Azoknak igazi éretteknek kell lenniek; az az : nem hogy egy. felöl zöldek, más felöl pirosok, hanem minden oldalról szép barnás piros színűek és tiszta fejér bélűek legyenek. Azo­ kat a' legjobb 's legtermékenyebb fajú fákról kelletik k i ­ választani : legjobb pedig a' fa t e r ü l e t é n e k déli oldaláról vagdalni. A' lemetszett oltani való ágacskákat legjobb a' a" kertnek valamelly árnyékos enyhos részben egy te­ n y é r n y i mélységű földbe leásni; vagy pedig á pmezé­ ben egy k e v é s , valamennyire nedves homokba takarni. Az oltóágacskák más helyre száll itatások' alkalmával legtartósabbak és legjobbak, ha nedves moh kiizé le­ tetve egy viaszos vászonba üszverakattatnak. f

A has/tásba

oltás.

A* hasításba oltásnál arra kell vigyázni, hogy az oltandó ágnak vagy dereknek felső része rezsont az az?

23

F E B R U Á R I ! ! 8.

FEBRUÁRIII8, ~

•~

•

•

-

-- — ~

egy kévésé görbén metszcttessen - le, és azután a' hozzá élesített és illetett oltóágnak beléhelyheztetése végett mintegy két hüvelyknyi hasítást ejt az ember az oltandó - ágnak vagy dereknek oldalán, de úgy hogy a" belét két­ felé ne hasítsa , melly hasítást az ember a' késhegy inéifogva nyitva tart* Ekkor előveszi az ember az oltóágacs­ kát , s hosszába mintegy másfél hüvely kin h e annak két oldalát rézsont lemetszi, és ék* formára megfaragja; de úgy hogy a* kíílsö héjas oldala, melly az oltandó ág héj* jához és felső bőréhez alkalmaztassék, egy nyolczad résznyivel vastagabb maradjon a' belső héj nélkül élesen hagyott oldalánál, és belől olly élesre faragtassék, hogy a nyilasnak össze eresztésekor egészen a' belső béléhez feküdjék; ekkor azután, az iIly módon megfaragott o l t ó ­ ágacskát belé illetvén az oltandó ág' basadékjába, a*'nyí­ lást fenntartó kést kiveszi, a' hasadék pedig össze ereszteltvén a* belealkalmaztatott oltóágacskát szorosan ma­ gába szorítja, 's azt azután az ember olt viaszszal be­ kenvén egy ruhácskával körűi tekergetni, és hogy helyé* bői ki ne Ütorodjon, megháborítás nélkül vigyázva bekttt#

9

1

0

H L Foglalatos;'^ a' szőlőbe. A ' szőlő munkához megkívántató karókat-* czölöpöket, dorongokat, és léczeket készítgetn i a romladozott garádjokat vagy kerítéseket kiigaz­ gatni. A* trágya hordást tökéli etesen elvégezni, és a' szóllótükck kőzött széjjelteregetni. Ha az ember puszta földet szőlővel be akar ültetni, a* hol csak V föld elegendő nyirkos, tehát most ásogassa-fcl jó mélyen* A ' melegebb éghajlatú tartományokban, hol a nap korábban és nagyobb erővel ébreszti a ter­ m é s z e t e t téli álmából : ezen holnap vége fe­ l é a ' midőn már a*föld fagyja is k i m é g y e n , a ' s z ő ­ lő metszést egész bátorsággal el lehet k e z d e n i . Ezen dolognak nem szolgál akadályul, ha hogy még néhol hó találtatna i s , csak hogy külöiubcn 9

9

13

9

]

valami fagyos idő ne fenyegetödzön. Ha az ember lassan, vagy pedig a' következő holnap közepénél is későbben végezi a' metszést, tehát a szőlőtőtúl a' rendin elfolyatja nedvét, melly a vesszőnek ár­ talmára van. A z alant fekvő szőlőhegyeken min­ dig későbbre kell hagyni a metszést; mert ezek­ ben a hideg sokkal hamaráb szokott kárt okozni, mint a magosabb fekvésű szőlőhegyeken. i Minthogy a metszés a* szőlömivelésben leg­ nagyobb figyelmet érdemlő munka, és így annak végrehajtása méltán vigyázatot, gondoskodást és értelmességet kíván: tehát múlhatatlanul ollyan értelmes, és tapasztalt szölömívcsekre bízattassék, kiknek munkájuk után a jó következésre szá­ mot tarthatni. A* mi a* metszést i l l e t i , tehát ren­ desen' úgy szokás, hogy az ember egy tökének három' csapját hagyja. A buján hajtó tőkéken t ö b b csapokat is hagyhatni: de a* leves természe­ tű vagy pedig r o s z földü szőlőhegyen egy tőkén két csappal, sokszor pedig csak eggyel is meg kell elégedni. A megfagyott termő vessző vagy csap hosszúra ne hagyattassék ; mivel az ötödik és ha­ todik szemen felül semmi vagy pedig csak felette csekély termés szokott lenni, ennélfogva a ter. mö vesszőnek vagy csapnak hosszan hagyásából nem hogy haszon volna, hanem inkább elkerülhe­ tetlen kár szokott következni; mert a haszontala­ nul nőtt vesszők csak elszívják a* nedvességét a termőktől. Némelly szőlőfajok ugyan elszenvedik a valamennyire hosszabb metszésehet is kivált ak­ kor a midőn a téli viszontagságok miatt több alsó szemeik megvakultak, és illyen esetekben a met­ szést természetesen hosszabra kelletik hagyni A termő vesszőnek mindenkor vissza felé kelletik a tőkéjén metszetni. Ataljába véve a m e t s z é s 9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

§

9

9

F JS B R 0 A R I U S.

24

F E B R U Á R I US.

nél m i n d e n Kor a' s z ő l ő k n e k nemi tulajdonságjaikat kell tekintetbe venni. A ' metszésnek minden eset­ re legalább is egy szemen felül keltetik megtör­ téni, A* mi a' tőkéken meghagyandó termő veszszoknék mennyiségét i l l e t i , azt a* szölőmives érteimessége magával hozza $ hogy a* tökén találtató termő vesszők' minéműségökhőz képest gondos­ kodjanak a" következő esztendőre megkívántatok­ ról. Na az elébbi esztendőben meghagyott csapolások még jók és jövendőre is meghagyhatok, úgy egy vesszőnél többre nincs szükség 5 más esetben pedig azoknak számjok k e t t ő r e , háromra is mehet. A vizelő vesszőket közönségesen csak h á r o m , négy szemnyire metszik. A z alacsony és fedezett helyheztetésü szőlökben a' tökéknek kinyírások, vagy földből k i kapáltatások a első munka, mellyet a' földmives tellyesíteni köteles. Fzen munkát rendszerént fényes napon és ezen holnapnak vége felé szok­ ták elővenni, a* midőn már egészen kitelelt. Ha pedig még kemény fagy ás októl is tarhatni, úgy sokkal jobb, ha a tőkék még 8 's 10 napokkal is tovább e' földben hagyattatnak / b á r ha az ál­ tal egynehány szemeket elveszítsenek is. A* szulőmivelés igaz rendiszerént a' nyitásnak csak igazi, napos, vagy tiszta és szeles időben kelletik meg­ történni hogy a* tőke,jól kiszáradhassák. A ' leg­ jobb idő nyitáskor reggeli 9, órától fogva dél­ utáni 5 óráig, A \ nyitást a* munkásnak elébb, a' s z ő l ő vesszőknek hegyök felől kell a' kapával kezdeni, és ógy azután a' közepe, felé a töke mellől a* földbe csendes vigyázattal felemelni $ külömben sok vesszők megsértetnek és eltördcltetnek. A* metszés azonnal megtörténhet a' nyitás után.

IV.

f

I

%

|

%

9

1

Foglalatosáíf a* zöldséges kertben. . • •

I-

1

25

•

A ' szabad levegő alatt telelt főzelék plámák­ nak, de különösen az elébbi esztendőben ültetett földi eprek* töveinél szorgalmasan vizsgálatot kelt kell t e n n i , ha a* lefagyásnál, és felolvadozásnál fogva gyökereikben nem lódultak é meg, vagy gyökereik nem jöttek é fel a* földből; melly eset­ ben azokat azonnal be kell földel fedni, és azt jól reájok nyomni. Melegágyakat kell a' kertnek egy részében felállítani, mellyek az éjszaki kemény szél, és hi­ deg ellen , ház, vagy fal, vagy sövény által védelmeztessék. Egynehány napok elteltével, a* mi­ dőn már melegágynak fordított lóganéj annyira elpárolgott, hogy az azon lévő vetemény föld épen csak lágy meleg: tehát a' melegágyak hol­ mi virág, és főzelék féle magokkal egész bátor­ sággal bevettethetnek, mint nevezetesen a* r ó ' s a , és szávojai kehi, korán való kék és csipkés k á ­ poszta, B r o k k o l i , keblarábi, zeller, s á r g a r é p a , " ugorka, gyök ereskék, csipkés, és fejes s a l á t a , porcsin, petrezselyem, spenót, törpe b o r s ó , . jókori dinnye magokkal, és azokat csendes, . napos időben gyakran meg kell szellőztetni. Ha ezen plánták közül egyiket vagy másikat mind ad­ dig, a' míg csak lehet, gyenge korokban kívánná az ember használni : tehát három vagy négy hétre a' vetést ismét újjítsa-meg. %

A cserepekben álló földi epreit a' korábban hajtás végett a' melegágyakba fészkeltetneki, cnvhes időben szorgalmasan megszellőztetnek, de mihelyt a' nap elveti fényjét az ágyról : azonnal be kell azt gyékénnyel terítni, éjszakára pedig kétszeresen is be kell fedni, hogy fagy ne járúl-

F E B R U Á R I U L .

v i: C R U \ R I u s.

26

hasson hozzá. A ' cserepek mérséklett nedvesen tartassanak, és csak akkor kell őket nedvesebben tartani, a* múlón már az eper virágoz, A ' fedetlen főidben eddig téli használatra kinn hagyott főzelék féle zöldségek, kivévén, a* magnak meghagyandókat kiásatassanah. A ' gödör* ben eltett kerti zöldségeket gyakran körül kell földel r a k n i ; a* pinczében tartottakat p e d i g , a** mikor csak az idő meglágyul, gyakorta meg kell szellőztcttni; a' pinc/e' ablakját a ajtaját fel kell n y i t n i , hogy a* szabad levegő egészen behathas­ son , s (gy a' zöldségek a' rothadástól menten maradhassanak; dc délutáni % • óratájban már a nyílásokat ismét be kelj dugdosni. Ha ezen holnap' vége felé az idö meglágyul, úgy a* szabadon lévő még ősszel elkészített ágyak­ ba ollyan főzelék féléket, mellyeket az ember jó korán használni kíván, m i n t p. o. a* jókori bor­ s ó t , a' kerti nagy babot, sárga, és veres r é p á t , kék káposztát, keh la rá b o t , kárt ifiolt, Kapuczinus kehit, kanál f i i t , spenátot, petrezselymet, paszternákot, turbolyát, rezsukát, salátát, veres­ h a g y m á t , kerti labodát, jókori káposztát, szávójai kehi, zellert és több efféléket egész bátorsággal ellehet vetni, és dugdosni. A' földtár vagy földérlelő felállítására j ó féle főidet kell összegyűjteni, egy nagy balomba kell összerakni. A* régibb földrakásohat lapá­ tokkal meg kell forgatni, és már jól elkészített földről annyit , mennyi az edényekben vetendő magok számára megkívántatnak, fedél alá kell hordani. Lágy időben a' föld felásással a forgatá­ sai folyvást foglalatoskodni kell. 9

9

1

1

r%

»

Melegagyat

27

készíteni.

A' melegágyak egy olly bizonyos helyen állíttassa­ nak-fel a kertben, melly épület, kőfal vagy egyéb féle kerítéseknél fogva az északi, és napkeleti széltol védeltneztetik. Egy illyen helyen aj az ember egy négy szeglétű gödröt, melly mintegy ncgy, Ötlábnyi széles, 4 láb­ nyi m é l y , és tetszés szerént bosszú. A' melegágyat rend­ szeréül egy térfóldöü szokás megvetni; de jobb ha az állj földnek mintegy 15 mértéknyi lejtősség adatik ( á g y p. o. ha hogy az, a' szélességének egyik oldalán égy negyed résznyivel mélyebben áll a* másikánál) és azon a* meleg ágy épen olly rézsont helyhez letudjon ; • az áltál az üvegablak, ha szokás szerént elöl mélyebben áll mint hátairól, a' rendszerént való 5 - 9 grádns helyett egy 20 x * grádusbúl álló szegletet vet: az az a' magosítása a 7 vagy l ü grádus helyett egy harmad részét teszi a szélességé­ nek, melly kiváltképpen télen a'melegségre nézve nagy hasznot okoz. A' melegágy fenekének és oldalainak jól kikeli deszkáztatni, ne hogy az egerek, vagy vakandokok belemehessenek. ' Ha az ember a melegágyra külö­ nös ládácskát sem akar tenni: úgy az oldal szegeseinek déli oldal felül mintegy 1 lábnyi, észak felől pedig 2 láb­ nyi magosságra kelletik a* kertnek föld színén felül álla­ ni. A midőn már a' gödör készen van, tehát fris lóganéjt kell belehordani , és azt benne szétterítvén lábhal egy formán jó keményen le kell taposni. Hogy á' ganéj wíJlyen vastagon rakattassék az ágyba azt részerént az időhöz, rézsszeréata' föld és a' terinesztvények minéműségükhüz kelletik alkalmaztatni a' szerént a millyeu nemnek plántáltatnak bélé. A'.téli holnapokban meg­ kívántatik hogy. 4 lábnyi mélyen taposta$$ék-belé a' l ó ganéj, a'midőn kütöwben Mártztusban és Aprilisben csak felényire kellelik. Ha a' ganéj felettébb száraz, úgy a' betaposás alkalmával a' mennyire lehetséges meleg-vízzel taposlassék - bé $ a' ganéjra jön mintegy 9, - 1 0 , - 12 hü­ velyk vastagságú j ó fe'le kirostált porhanyó f ö l d , mellyet az ember jól elegyenget, és hogy a' hideg semmi oldal­ ról is k ö n n y e n az ágyba ne hathasson : körös kürúl min­ denütt l ó ganéjál légyen Lefedve. Az illyen módra e l ­ készített melegágy ablakukkal fedetik-bé , és háiom vagy 4 napokig úgy á l l , a úgy azután bevetettclik vagy heűl1

9

1

a

1

1

1

?

F E B h u A ft r u s.

28

F E B R U Á R I US.

teltetik. Melegágynak az ember lóganéj helyett tímár csert, vagy tölgyfa levelet is tehet mellyek némelly esetben még felülhaladják a' lóganéjt. Ugy Js le­ ket a' melegágyat készít ni , hogy kát rész lóganéj hoz egy rész csert vesz az ember, és azt az ágy megvetésében változtatja, az által az ember kevesebb} de sokkal tartó­ sabb melegséget okoz* • • IK

•r

\ú mi

:

•

*

J.:r :

A vahondokot kiirtani. Hogy az ember a' vakondokot meg fogdoshassa, és kiirthassa a' vakondok járásában leás az ember egy nagy IIj és belől egészen mázos fazekat, úgy hogy az egy h ü ­ velykei lejebb álljon a' föld színénél; akkor egy marék lüldct és egynehány gilisztát a* fenekére vet az ember és a' száját egymásra rakott szalma szálakai befedi, azután pedig egy kis zöld fűvel könnyeden beteríti. A' midőn az­ után vagy egyik, vagy másik járások felöl menni akarnak a' vakondokok, tehát a" fazékba esnek. A' fütyölésök, és aüvoltésök által a' többiek is oda csődülnek, mellyek ha­ sonlóképen a' fazékba hullnak, 's ott az ember óket meg­ öldösi. %

Fagy pedig Leás az ember egy jó mélly új mázas fazekat azon tájékon, hol a' vakondokok tartózkodnak olly' mélyen a* Iliidbe, hogy a' szele a' földszínen felül ne érjen, azután beleteszen egy elevenen megfogot vakondokot, vagy pe­ dig egy eleven rákot. A' vakondoknak eledelül gilisztákat, a* ráknak pedig béka ezombokat, és csalánt vet az ember, a' vakondok estvefelé hangosan silvöltöz, melly hangra a' szomszédságban tartózkodó attyafíai, 's társai oda csábí­ tódnak ; éppen úgy csalja magához a' rák is zörgése által a' vakondokokat. Ha ekkor a fazékba mennek, vagy es­ nek a' vakondokok, többé nem tudnak kimenni, és így egy éjjelen sokszor többek is rakásra fogattatnak. A' Koriándrutn' zöld levele, vagy annak hijánosságában egy marék magja ha a' vakondok lyukába vettetik, attól a* va­ kondokok elvesznek, vagy pedig eltávoznak. 9

29

V . Virág, narancs-termesztő cs m ú l a t ó kertek. A ' szabadon kinn álló ; a* fagy miatt helyük­ ből kiemelődött plánták lágy időben gyengéden a* földbe nyomatattnak, A virág cserepekből rakás­ ra halmozott föld lapáttal megforg-atátik és s z ú r a t ­ ta tik. Fa számok metszetnek,, virág* páltzák, szeg­ fű kapácskák készítetnek; a' veteményről gondos­ kodás fő dolog, a* maga nevelésű magokat az ember tokjaikbői lüdörzsölgeti 's tisztogatja. J ó időben még szélvirágok és ranunculusok ültettet­ nek. A* hajtásra rendelt virág hagymákkal és gyöngy virágokhal épen úgy kell bánni mint az elébbi holnapban. A* cserepekben álló plántákat telelő helyökön a* p o r t ó l , penésztől, száraz 's dtsárgúlt leveleiktől tisztogatni kell* A z elébbeni ősszel cserepekbe ültetett és ed­ dig pinczébe tartott tőzeg virágok, sárga ibolyák, kék i b o l y á k , medve fül v i r á g o k , három szinti violácskák, fejér violácskák,- pelyhes füvek egy 12 grádusnyi melce-scgü szobába vitetnek közel az ablakhoz, a' hol könnyen virágozáshoz j ö n e k , ha földjeik a szükségig nedvesen tartatnak, és bizonyos időben déli lágy levegővel s napfényei megirissitetnek. A* pinczében tartott tellyes jáczintusok , ebnyelvök, pipabokrok és rózsák is egy hozzájok mérséklctt mclegségü szobában virágozzanak: A* legszebb amarillisk, ha hagymáik Decem­ ber és Januárius holnapokon által egy meleg szo­ bában közel a' kemenczéhez felakasztva voltak* mihelyt azoknak helyeik egy vereses hosszabodást mutatnak, és cserépbe ültettetnek, nem so1

9

f

I 0

30

F E B R U Á R I U 8.

hára kellemes virágjaikkal g y ö n y ö r k ö d t e t i k a/, embert. A* szcgfütÖvehet, minekelőtte hajtásban i n ­ dulnának egy délre fekvő szobába kelletik vinni, és kedvező időben az ablakon által egy egy kis levegőt reájok bocsátni. Az őszirózsákat Khinai szegfűket, rezedákat, sikkantyűkat Spanyol borsókat, nyári tőzeg virá­ gokat és több eféle nyári növevényeket elvetheti* az ember a' szokott kerti földbe cserépbe, és egy meleg szobának ablakjába helyheztetheti. — A* m e d v é i ü l virágok a' hóra, ládácskába vettetnek. A* plánták" öntözésit mindég pz időjáráshoz kell alkalmaztatni. Lágy i d ő b e n , és a' midőn a' plánták már többször kiszellőztetvén gyakran a* szabad levegőhöz j ö h e t n e k : egy kévése bővebben is ö n t í i z t e i i k e t n e k mint az elébi holnapokban. A* czitron és narancs féle fákat szép napos időkben mindenkor meg kell szellőztetni. A ' cse­ repeikben és kádjaikban lévő földet, mihelyt k i ­ száradnak, azonnal meg kell lanyhú meleg folyó vízzel mérsékletten locsolni, kádak, cserepek, ka­ rócskák és pálezácskák a' czitron és narancs-te­ nyésztéshez készen tartassanak* A* múlató kertben, a' következő, tavaszi ül­ tetéshez megkívántató lyukakat és gödröcskéket, mellyek ősszel el nem végeztettek, most ásatni kell; az csak k a r ó , vagy b o t - k é p e n üttethető \s szaporítható idegen fák* ültetendő ágait anyjaik* derekáról le kell vagdalni, \s számokra ágyakat készítetvén azokat a földbe le kell verni. Délutánni napos időkben gyümölcsöző ékes bokrokat i l l ­ tethetni, kiszáradt *s elroncsolódott faágakat, k i ­ irtani való bokrokat és fáeskákat vagdalhatni ha a* rózsa bokrok még tél előtt meg nem trágyáz1

F E B R U Á R I ! )

S.

31

tattak volna. tehát most hamuval, gipszel, meg­ érettjük , a' vágó szarvas marha ganéjal ázott vízzel meg lehet locsolni. Egyéb eránt a* virágos, üveg és múlató ker­ tekben, valamint a czitron és narancs-termesz­ tökben még mind azokra fel kell ügyelni, mel­ lyek az elébbi holnapban kötelességül tétettek. 9

* Az ártalmas

* 9

férgek

kiirtása.

Xinbár a' plánták az ó telelő helyeiken a' férgek ár­ talmának nincsenek olly felettébb kitéve, mint a' kert­

*

ben ; azért még sem ritkaság az , hogy a' hangyák , marókák az az földi bolhák, szénbogarak, levelezzek vagy korpa férgek hozzájok férnek. A' hangyákat a' plántákhoz juthatástól meglehet az által akadályoztatni, ha az ember a'plánta cserepet egy vízzel teletöltött edénybe belyhezteti, úgy mindazonál­ tal , hogy a* cserepet a' víz ne érje. Ha pedig a' hangyák, magokat valainelly ládába vagy kádba, a* mellybe élőfa van ültetve , befészkelték: úgy okét egy marék gyapjú ál* tal, mellyet az ember a l ó l , közel a' fatövéhez körös k ö ­ rűi k ö t , a* fa derekához, és koronájához jnthatástól e g é ­ szen megakadályoztathatja; mert a* gyapjú ó reájok nézve egy keresztül gázolhatatlan akadály. A' fának általűltetése alkalmával azután őket fészkestől együtt egészen kiirt­ hatni. ( Lásd Július holnapról az V-dik foglalatosságban-) A' marókák vagy földi bolhák, kiváltképpen a' hü­ velykes véleményekre nézve felettébb ártalmasok, kevés idő alatt egészen semmivé tehetik azokat. Meglehet őket Ölni, ha az ember a' plánták' leveleit dohánylevél, dió­ falevél, vagy bodzalevél levével befecskendezi. Ollyan víz melly ben haimízsír vagy korom ázott, vagy lúg és szappanos víz is hasonlóképeii megöli és kiírtja ezen ár* talmás férgeket. (Lásd Julius holnapban IV.) A Jevelészeket vagy korpa férgeket, mellyek a'plán­ ta ágaknak végeire rakodván a' gyenge hajtást összeron­ tani, és a* növést akadályoztatni szokták, el lehet vesz­ teni ú g y , ha dohány vagy szappan lével ineginosattatnak. 9

32

F E B K U Á R I U S .

F E B K U A ft I U S.

A' liliom némelly fajainak leveleit a* liliom boga'r lárvák elszoktak pus/.títni. Üzen lárvákat, vagy bogár kinVaczokat valamint magokat a' bogarakat is , mellyek az 6 fénylő veres szárnyboritéknál fogva szembetűnök elkeli veszítni \s pusztítni. Itt is használ af dohány Jév vagy a' Szappan víz. A' szénbogarak bginkább a' czilron és narancsfák között találtatnak, azok igen keményen ülnek a' plánták szárain—okét az által veszthetni, ha okét a'hajtó száracskákról egy erős vagy kemény ecsettel, a' levelekről pe­ dig egy megáztatott spongyiával lehajtani igyekezik- Ezek­ nek elvesztésükre, valamint minden ártalmas férgek' kiir­ tásokra, a' mellyek csak'a' fák' és egyéb plánták' hajtási­ nak és leveleinek nedveit szívni szokták, e' következendő szerekből készült eszközzel hasznos szolgálatokat tehetni u. m. vészen az ember 5 lat fekete szappant, ugyan annyi büdöskő virágot, 4 lat csiperke gombát és 3 pint vizet, a' csiperke gombát széjjelzúzva a' szappannal együtt a víz felébe áztatni, a* btldöskó virágot pedig a' víz másik' fele részébe mintegy másfél fertállyig főzni kell; azután mind őszelöltudik és így együtt mind addig ha borítás nél­ kül á l l , még csak büdös szag nem érzik rajta. Ezen folyó vegyülettel azután vízi puskácska, vagy más vékony lo­ csoló eszköz által be kell fecskendezni azon plántákat mellyekbe már a férgek belekaptak. A ' vastagon bocsájtott dohány füst is hasonlóképen hasznos az ártalmas fér­ gek elpusztításokraf

9

Ví. Szántóföldbéli és kaszállórétí foglalatoáágok,

,

A ' csépelés és élettárokban fekvő szemes éle­ tek* szorgosan forgatása folytattatik. Ezen holnap­ ban még az ekének rendszerént pihenni kell ; de azért néha még is megtörténik hogy ezen holnap' vége felé már zab, és nyári bükköny alá szántani, és még azt vetni is lehet. Minden földmíveléshez tartozó eszközöket és szereket kiigazgatni, a* rom­ lottak helyet ujjakat szerezni fő köteleség.

33

Lágy engedelmes időben a* kaszálló rét* ár­ kai , valamint magok a* rétek is kitisztíttatnak, 's a' rajtok találtató vakondok túrások elegyengettetnek. A ' mohos vagy mocsáros réteket boronálni is haszonnal lehet. #

<

Az Ánglus

csépelő

*

mesterkészület.

A' föld' kerekségén egy tartománybau sem találhat­ ni (Ily cz él 11 ak megfelelő í öld mi rési szereket és készüle­ teket mint Angliában. Az Anglus íöldmíveló eszközök között, ha az ember az erőmív ( machina ) különös tulaj­ donságát kívánja tekintetbe venni, legméltóbb figyelemre és legtündöklőbb a' mezei gazdára nézve a' csépelő erő­ m í v , (machina) melly által a' csépelés sokkal nagyobb t ö ­ kéletességgel végrehajtatik, mint akármelly más legna­ gyobb vigyázattal és okossággal munkálkodó csépelőknek akármelly közben jöhető takarékosságjok által, és e' rész­ ben a' kézimunka' megkémélése még csak számba is alig vétethetik. Ezen csépelő erőmív a* legújjabb javítása után hozzáadatott gerebjélő, rázó és két pár szóró készületei által mellyek ugyan azon egy erőnél fogva mindnyájan mozgásba és munkásságba jónek , a* csépeléssel járó sok­ féle dolgokat mind egyszerre olly tisztán 's tökélletescn végrehajtja, hogy az é l e t , egyenesen onnét a' legtisztább állapotban eladódhatik. Az ezen foglalatosságbéli költség Összességgel még annyira se megyén , mint a' mennyit • az előtt Angliában az életnek csupán csak ki tiszt itatására for­ dítni kellett. Ez a' csépelő erőmív, részszerént v í z , részszerént pedig szél által tétetik mozgásba. Azon vidéken azonban, hol a' kőszén bővében vagyon és olcsón megszerezhető: ott az ember a' kőszén gőzét is e' végre nagy nyereséggel használhatja. Illyen módon egy nevezetes mezei gazda a' Kasztho'thiáni GróÜ'ságban a' maga csépelő erőmiveit igen csekély költséggel csupán gőz által hajtatja.

3*

3t

•

.

K

1

FEBRUÁRIU8.'

F E B R U Á R I U S .

VII. Marha és méh ten y észtetés.

A szárnyas

A ' juhok , a* vidékek' t u l a j d o n s á é i h o z képest telhető és szokott takarmányai folyvást tápláltntnak. Minekutánna pedig* most már elleni kezde­ nek, tehát éjjel, nappal szorossan felkeli reájok vigyázni, ne hogy bárányozásaikban károsodás történjen* — A z anya birkákat jó szénával kell tartani, hogy bárányaiknak tejet gyüjthessenek, és hogy bárányjaik is apródonként ételre szok­ hassanak* A ' jármos ökröknek jobb takarmányt szüksé­ ges adni, hogy az eloltok álló tavaszi szántáshoz megkívántató erőhöz jöhessenek* A ' téli malaczokat mellyek már apródonként anyoktól majd el is választattnak, legjohb még most szopós korokban megjegyezni és kiherélni; mivel a' rajtok ejtett sebet, most sokkal kön­ nyebben elviselhetik, mint nagyobb korokban. J ó nekik szárított szemeket is adni, hogy farkas fogaikat azokon kitörhessék. A* kotlós tyúkokat melegházba kell ültetni. A* méhek' tartásában ugyan azokra kell vi­ gyázni, mellyek az clébbi holnapban megjegyez­ tettek. Ezen holnap végefelé ha az idő lágy és már a' hó egészen elolvadt, némelly napos idő­ ben a* ki jövetelt meglehet nekik engedni; de k i járójoknak csak oily' szűknek kell l e n n i , hogy rajta legfeljebb is csak egy pár térhessen-ki. Ha az ember a* méhek* járását változtatni akarja, azt most tellyesítse, még magokat egészen ki nem tisz­ tították és 'kijárássokat meg nem tanulták, mert úgy a* választandó újhelyheztetésökön járásokat tévedés nélkül teendik.

állatokat

35

hizlalni.

Próbatétel után jó következéssel lehet a' ludakat karórépával hizlalni. Hat ludak, mellyek sovány állapotjókban csak 9 font n e h é z s é g n e k voltak, három heti hizla­ lás után 20 font nehézségúekké lettek. A' karórépát csak apró négy szegletű formákra kell vagdalni, és úgy egy váluba vízzel eggyütt elejékbe rakni. A' maláta is különös hasznú tápláló eledel a' hidakra és kalekutai tyúkokra nézve ; de ennél még is jobbnak tartatik a' rozsai hizlalás, csak hogy nem hizlalja az apró - jószágot olly hamar. Más egyéb olcsó hizlaló eszközök is vágynak, mint p. o. a zabliszt és árpadara, vagy főtt zab; ezeket még jóval is felúl múlja a' kukoriczadara áztatva. Ha az ember rozsai vagy árpával akarja az apró mar* hákat tartani, legjobb áztatva nékiek adni, azon eleség az áztatás által táplálóbbá, az apprómarhának pedig kön­ nyebben emésztóvé tétetik. Az ollyan tyúkok mellyek illyen eledellel tartatnak $ egész télen által tojókká lesznek. 9

• f

A méhek*

általtétele

*

#

vagy elszállt ás a.

1

Ezen foglalatosághoz legjobb 's alkalmasabb idő az est; de mint hogy V méhek az u kasoknak vagy köpüjöknek alján és így az alattok lévő fenéken rendszerént szoktak tartózkodni, az olly deszkát a' vagy a* földet pedig nem lehet a kassal elvinni: tehát az elszállítás előtt egynehány órával felkeli a' kast vagy köpüt ékekkel a* fekvéséből emelni, hogy a* méhek nem szenvedhetvén *' szabad nyílást alólról a' kasba takarodjanak; kulömbeu sok méhek kimaradnának, és híjjá ba elvesznének. Ha azon­ ban hordható a* kasfeneke, tehát hozzá kell a" kast ke­ ményen tapasztani , járólyuka elébe pedig valainelly lyukacsos bórt vagy pléhet szegezni. Ily módon akármelly távollyságra is bátran ellehet szállítani. —. Ha az ember új *'s csak akkor befogott rajt vesz: tehát még ak­ kor estve haza vigye minekelőtte még a" méhek lép csináláshoz nem fognak; mert a' gyenge léppel szállítás kárvallás nélkül meg aem történhet. 9

3*

30

F E B R U A R I U S .

F E B R U A R I U S .

V i l i . Halastó, erdő
)

37

hoz értó tapasztalt és becsületes emberek által kell vetetni; mert csupán a' kas vagy köpü nehézsége után nem min­ denkor'lehet ítélni; mind a' mellett azonban minden esetre jónak lehet az ollyanokat tekinteni, mellyek 12 untnál nehezebbek, és kas fenekéig lépesek. A* késői rajok itkán érnek valamit, kivévén ha ketőtt, hármat összeüt 's egyeztet az ember.

A fenyŐmagot

a* leghasznosabb kitisztít ni.

módon

Mindennemű fenyő' magvai WCzOtt legnehezebb és legmunkásabb a' vercsfenyö magot guhujából kifejteni. Épen ezen oknál fogva az olly drága és többnyi­ re haszonvehetellen i s , mert azok , kik a' gubókat kemencze melegsége által erőltetik felnyílni, szintúgy megfojtják magvaiban a' csírázó tehetséget, mint azok, kik a* Tirolisi mag kereskedők szokások szerént a' gubókat kendőbe kötik és a' forró víz gőzére tartják hogy ott felhasadjanak. Kgy más kevésbé káros módja van ezen gu­ b ó ki h a s í t á s á n a k , t. i . a gubót egy é l e s , késsel 4 darab­ ba hasítani, és úgy azután egyik kemény héjját a' másik után feltörni; de ezen fáradtságos munka mellett is a** felhasítás által igen sok mag egészen haszouvehetetlené lészen. — Az e r d ó mesterek és mezei g a z d á k , kik ezeu hasznos veresfenyóból erdőt ültetni kívánnak, nagy öröm­ mel fogadják és különös szerentséjeknek tartják azon mód felfedezését, mellyuel fogva a' veresfenyő magot kevés fáradsággal és még is sérelem nélkül kilehet szedni. Ez e* következendő módon történhet-meg : Letördelteli az ember a' legutóbbi esztendei gubókat, mellyek színüknél fogva az elébbi termésbéliektől külömböznek még November hol­ napban , azokat azután száraiknál fogva fonállal csomók­ ba kötteti, 's azon fonalak által keresztrudakra felaggat­ ják , úgy bogy a' gubóknak hegyei le felé fordítva vágynak. A* mag megfogás végett egy ponyvát terítitek alá- A* guhócsomók vagy szellős helyre akasztatnak - fel, hol a' nap és szél őket szabadon érvén, mihellyt a' belső ke­ mény héjjaihoz a' nap ereje behathat: azoknak azonnal n y í l n i o k , és a* magot hello lök hullatniuk kell; vagy pedig meleg szobába vitetnek a' hol a' rudak több sorokban egy más felett függhetnek, és a' többszöri ü t é s , verés által a' rúdról a' magok szépen aláhollanak. 9

v

MÁRTZIÜS.

39

gátol meg nem híü. A' rajta lévő víznek két annyinak kell lenni miut a' búzáuuk. A' dohosodás a' búzának leginkább csak a' belső lisztes részét, nem pedig a' bőr körűi lévő kemény külsejét járja keresztül: e' szeréut a* már egészen elromlott belsejű szemek forró vízben mind feljönnek, az alól maradtak pedig tiszta, és minden szag nélkül valók, mellyeket azonnal ki kell teríteni és gyakori forgatás kö­ zött jól kiszárítani.

M Á R T Z I Ü S .

Ií. Foglalatosság a' fa oskolában, és gyümölcsös kertben.

I. A ' , Házi és udvari foglalatoságok. i

f

A ' nyirkos élettárokban 'a padokon a szemes élet szorgalmasan megforgatattik. A* k i még a múlt holnapban a' nyári szükségére megkívántató lisztet el nem készíthette, most minden lehetőséget annak végre hajtására fordítson. A ' csépelés már most végre megyén —+ szalmaköteleket ele­ gendő bőségben kell előre készíteni — Fonalat és vásznat fejériteni ez a' holnap legalkalmatosabb

9

*

#

Megromlott életet

* jobbá

tenni.

A' szemes életet egy sütő kémen c z é b e még pedig azonnal a' miut b e l ő l e a' kenyeret kiszedik, be kell töl­ teni mintegy 3 4 hüvelyknyi vastagon, és gyakran meg­ forgatja 's keveri az ember egy szénvonóval; hogy a' benne/s közte l é v ő gőz annál hamarább kimehessen. Azt mintegy fertály óráig, 'a ha hogy az élet még nagyobb mértékben nedves, tovább is ben tartani, 's azután is pe­ dig tökéli elessen kiszárítani és kiszelelni, 'a úgy ismét használhatóvá lészen* Az egészen használhatatlanak látszó nagyon megdő­ li osodott búzát h a s z n á l h a t ó v á , és minden szag nélkül va­ lóvá lehet tenni: ha egy nagy üstben vizet forral az em­ ber, a* megromlott búzát bizonyos mennyiségben a* for­ ró vízbe hányja, '$ mindaddig benne tartja míg az ma-

Gyümölcs magokat még most is lehet a* fa oskolának a* végre rendelt részébe vetni, és a' na­ gyobb részébe a* már kikelt plántákat által ültet­ ni. — A ' fa oskolát meg kell kapálni és a* hol­ mi gizgazoktól kitisztítani. A* fametszést vagy nyitást elébb a' d i ó , cseresznye , tengeri baraczkfákon , tengeriszöllö és pöszméte bokrokon 's úgy azután a' többi jókor hajtó bokrokon, és fákon el kell kezdeni. A* k i a' múlt ősszel elmulasztotta az által ül­ tetendő fiatalok számára megkívántató gődröcskékei vagy árkocskákat felásni annak tellyesítését mostantól továbbra ne halassza , mert most még az éghajlati levegőnek az árokhoz és az abból k i ­ hánt földhöz csak egy igen kévésé behatása is igen hasznos. A z óltó és párosító ágacskák választásaira, 's vagdalásaira most már i d e j e . Kerítetlen földbe gyümölcsfákat, kiváltképen korán hajtókot pöszméte, és tengeriszölő bokro­ kat, mogyoró és somfa cseresznye fákat, 's több eféléket egész tűzzel ültetni kell. A hol még eddig a* hornyózás elmellözödött, most minden erővel azon kell lenni hogy a' fák 1

/ 4o

M A R T Z I U S .

M Á R T 2 1 U S.

minden külömbség tétel nélkül a* hernyók és egyéb férgek" tojásaitól $ 's kötéseitói valamint azoknak derekat is a mohtól a' legnagyobb vigyá­ zattal, *s szorgalommal letisztogattassanak*. A ' korán gyümölcsöző fák* oltásai vagy pá­ rosításai további időre már nem halasztatthatnak. A ' múlt esztendei magokról kelt fiatalkák is most párositatnak, mellyeknek fajai, és tulajdonságai felöl minden értelmes fákat nevelő gazdának rcndes jegyzést kell vezetni, és a' fákat számokkal raegkUlömböztetni, 's jegyezgetni. $ A z edénybe lévő hajtófácskákat mindig mérséklett nedvesen kell tartani és a' lágy enyhes időkben múlhatatlanul fris levegőt kell hozzájok bocsátani. A* nagy ágak, mellyenét az ember oltani akar lehányatassanah. A' derekai azon ágakkal, mellyeknek szemmel óltatniok kell, 14 nappal elébb már az oltandó helvek körül minden oldal ágaktól megtisztítva kell lenniek; de felül az ol­ tandó hely felett az ágderékról semmi ágacskának sem kell lemetszetni, hogy annálfogva a' nedves­ ség folyamatiában maradjon* A ' hasításban oltás elkezdődik ezen holnap­ ban minekelőtte még a* fák tökéiletessen lévbe i n ­ dulnának és folytatódik mind addig; míg csak a fákbimbói hasadozni és levelezni nem kezdenek. A z oltást elébb mindig a' kemény magú gyü­ mölcsfákon kell kezdeni. A* fiatal vadfácskákat, mellyeknek az oskolá­ ból ki kell ültettetnick száraz idővel olly vigyázva és gondosan kell egészen tövestől az ásóval fele­ meltetni, hogy karó és oldal gyökereikkel együtt szépen körül vágva az egész fatő minden oldalról egyformán egy szép gyökér koronát mutasson* 9

1

41

A ' törzsöknek szára és ágacskái megmetszetnek és a fácskák azután sinór után beültetetnek. A* pinczékben tartott tengeri, és őszi baraczk, gesztenye, mandola, és htiltimbféle dió nemnek magvait vigyázva és gondosan kell felszedni ne hogy a' már megindult magcsirák a* homokbán megsértettessenek, azután pedig a' még ősszel már számokra megásott ágyba két hüvelyknyi m é l y s é g r e , és fél lábnyi távolyságra egymástól a' földbe le kell ültetni. 1

%

A

párosítás.

V párosításnál múlhatatlanul megkívántatik, kogy a' párosító ág és a' vatlfácska vagy törzsük vagy azoknak hajtások egyenlőfiatalokés gallyak a' legközelebbi nyári nö­ vésnek legyenek. Vénebb idejű gallyak a'párosítás egy átatjában meg nem történhet, és soha sem no össze. Az öszjfee párosító gallynak, és a' faderekacskáuak múlhatatlanul egyforma vastagságúnak kelletik lenni. Mind az ágacska , mind a' házasító vadfa törzsök a' metszésben tökélletesen összeegyezzenek, úgy annyira hogy belsó belök héjűJc és külsózóld bürök ízról ízre tökélletesen egymásra illetve szorosan egymáson feküdjenek; azon felül pedig az egymás­ sal összeszorításban , 's kötésben különös vigyázat! kíván­ tatik-meg, nehogy egymástól félre mozdítassanakA' sok külömbféte'óltás módok között legkönnyebb, és legfrissebb az ózláh hasítással való párosítás, és az egész mesterfogás abban á l l , hogy az ember a' két egyenlő vas­ tagságú ól tó , és oltandó gaílyacskáknak végeit, mellyeket egymásai összeforaszlani kíván, egy őzláb forma mene­ dékes metszéssel egy hüvelyknyi hosszaságú vágást tészen, olly móddal hogy mindegyiknek belök, ereik, belső hár­ tyáik , és külső bőreik szorosan egymásra feküdjenek a nélkül hogy közöttök legkisebb hézag vagy egyenetlenség maradjonA' faderéknak, mellyre az ember párosítani akar, már legalább is egy esztendeig egy helyben állottnak, és jól weggyökerezetaek kell lenni, és legalább is egy jó vastag 1

/

42

MÁRTZIÜS,

MÁRTZIÜS.

író tollhoz hasonló vastagságúnak lenni, és éppen azou helyre vagy hajtásra kell oltani, melly a" legközelebbi esz­ tendőben hajtódott. Az ólto ágon legfelyebb is csak 2 vagy 3 szemnek lebet lenni többnek táplálására a' gyenge ág nem lehet elegendő. Minél erósseb az ágacska, és az oltandó derék, annál jobb és könyebb a' vélek bá­ n á s , és annál bizonyosabban, s jobban összenőnek. M i ­ nél vastagabbak, és hosszabbak mind a' ketten, annál hosszabban kell hagyni a' rézsont vágást is mind a' ket­ tőn. Az oltásnál vagy párosításnál , ha mindjárt külömben minden körülötte tett dolog a' legrendesebben végre hajtatott is, legfőbb figyelmet érdemel az oltott ágaknak czélarűnyosan betekeri elcsök, és köt telesük : mert mint­ hogy az ágacskák csak valamennyire vágynak egymásra t é ­ ve , mar természetesen elkerülhetetlenül össze kell óket kOlni, hogy a'tördelések is kívánság szerént összenőj jenek. — Az összekötés e' következő módon történ meg: ve­ gyen az ember egy újnyi széleségü negyedrész rőfnyi liosszaságű vékony len vagy kender ruhadarabot, 's azt ken ve-be vékonyan jó lágy óltó viasszal úgy a'mint a* seb­ re az írt kenni szokták, 's azon pántlika forma ruhácskával okosan és vigyázva lekergesso - be az oltott ágacskákat, úgy hogy helvheztetésökből csak egy hajszálnyira se mozdísj^Bssanak - ki, vagy az egymásra hajtásban legkisebb r á n c z vagy gyiiródés se essen hanem lapjára szépen egy­ másra borítassék. Ha háromszor már egymásra horítatolt a' kötó pántlika, tehát a' még erőssebben maradás végett valamely vékony sineggel vagy jó erős fonallal körűi kel tekergetni, és megkötni t Kagyon gyenge gallyak.it soha sem kell az oltandó ágra tenni, és soha sem a' h e g ) é t , hanem az alját vagy köze]>ét kell a* letört oltóágnak venni, honnét egy óltó nemes gallyacskából két párosító gallyat is lehet metszeni. Mihelyt a* szemek egy hüvelyknyi hosszú hajtásúak, a* kiilsó kölőléket azonnal meg kell ereszteni. Ha egynehány hét múlva úgy találja az ember hogy a' párosított ágacskák már öszezeforadtak: tehát a' kiilsó vékony köteleket egészen le le­ het venni, azután nem sokára a* viaszos ruhát is. Az egyesítésben valóságos haszon, és nyereség van. .Minden fatörzsököcske, a' melly csak egy író tollnyi vas­ tagságú , és jól meggyökerezett, a* mag felső gyenge ré9

43

•zenél lógva más nemesítő ágacskával össze egyesítethetik* A nagyobb idejű, '$ már meglett fák az ó gyenge ágaik­ nál fogva szinte párositathatnak, még pedig a' nélkül hogy a' koronájokat le kellene* vágni, úgymint az oltás* nál szokás. Az össze egyesítésbeli foglatatoság sokkal ha­ marébb megyén , 's a' seb is hamarébb és szebben össze­ forr, mint az oltásnál, egyéb c i á n t a' kertész mesterség­ nél , a' környülállásokhoz és a' fák nemeinek tulajdonsa* gihoz képest, miiidegyik óltásmód szükséges. 1

Virágzó

%

gyümölcs plántákat, a tavaszi éjjeli fagyok ellen védelrneznL

Rakjon az ember a' gyümölcs plánták körűi 25—30 lépésnyire egymáshoz faleveleket , fagallyakat, fenyőága­ kat, és mohot ollyan forma csomókba mint a' s z á n t ó f ö l ­ deken a' trágyát rakni szokták. Ha azután ollyan idó ma­ tatja magát, hogy a' fák' virágjai vagy már ki is bujt gyenge gyümölcsei a' fenyegető fagy veszedelinitöl méltán i'éllhetők: tehát éjjeli ört kell rendelni, ki a' levegő csí­ pősségének *s keménnységének meggyengítése tekintetéből gyújtsa-meg azon rakásokat. A' tűz gyújtásának mindig azon odalról kell kezdetét venni, melly felöl a' fagylaló szél fúj. Ha a' veszedelem csekély, úgy csak egyik rakást a' másik után kell meggyújtani; ha pedig kemény hideg mutatja magát akkor több rakásokat is meg kell egyszerre gyújtani, kiváltképen pedig a* szél felől állókat. Mint­ hogy pedig ezen bánás módnál egyedül a füstnek van haszna melly a' levegőben a' fákon keresztül húzódni szo­ kott : tehát a" tűznek lángolását egyenesen meg kell aka­ dályoztatni , 's a' sebes vagy világos égés ellen: fűvesgazt vagy földet kell gazra tenni, hogy az csak emésztődve égjen. 1

Hí. Szőlőbeli foglalatoság. 9

A szőlőhegyek mellyek magos helyen feküszncl<,.hol a' metszés már meg is t ö r t é n t , most már egészen kiüríttethetnek.

V

44

M Á R T Z I ü 8,

M A R T Z I U 8.

Nagyobb részint a szőlőmívesek, kik a' bort még must korában eladják, ollyan fajtákat ültetnek: mellyek igen levesek és nagyon termékenyek, jóságokat pedig még csak tekintetbe sem veszik, de az^illy fajta szőlők egyeilúí a' melegebb vidékekre valók, hol a' forróbb esztendőben csak a' kedvező időjártával lehet belőlők jó bort várni, mint ezt a* Spanyol, Olasz és Magyar országi szőlŐköu tapasztalhatni.

Az alacsony fekvésű szőlőhegyek száraz és tiszta napokon nyittathatnak és mctszctthetnck, a* midőn pedig ezen tavaszi első munkák már végrehajtattalak , a tőkék nyílva hagyat láthatnak , és közülök minden gizgaz kitakaríttathatik. Ezen utóbbi foglalatoság' alkalmával a tőkék mindenütt olly mélyen felemeltethetnek földjeikből, a* mi­ lyen oldal gyökereit le kell vagdalni, 's még a' tőkék* avult 's redvedett odalait is megfaragni *a kitisztogatni, kivált ha a* tőkék száraz és mély földben vágynak. A ' vesszőmetszésnél különös felvigyázattal kel lenni, hogy se több se kevesebb vesszők a' kelletin túl le ne vágtassanak. 1

Ha a' szőlő plántáláshoz egy új ültető még tél előtt már el volt készítve : tehát most a* leg­ jobb vesszőket ahoz értő emberek által kikeli válogattatni, ültetéshez elkészíttetni és elüliéltetni minélfogva azoknak még elegendő téli nedvesség* jusson a* megfoganásra. — Két *s három eszten­ dős vesszőket el lehet ültetni. A ' szőlő ültetésre és annak földje elkészíté­ sére mind ollyan ido választatik, mellyek másfé­ le szölömunkára nem egészen alkalmatosok. . A' metszés, feltakarítás, hoinlitásés ültetés után a' nyesést el lehet kezdeni.

15

^ t

Az ültetésre legalkalmasabb, és hasznosabb szőlők kozöt leginkább e* következő fajok vetethetnek tekintetbe úgymint: A' hidegebb vidékeken első helyet érdemel a' kedves ízú fejér gohér, melly gj(knolcsképcu is mindenek előtt becsben van, második helyre tétetik a* Rulaudi vagy din­ ka s z ő l ő , melly jól megérett állapotjában szinte édes és kedves ízú, a* mellett korán érő apró sárga szőlő vagy lencse szemű s z ő l ő , melly Jakab szőlőnek is neveztetik, és ez is szinte jókor megszokott érni; a' negyedik sorba az fejér szőlő. A' melegebb vidékeken első helyet érdemelnek a'hárs levelű, a' kemény *s vastag ború szőlők, a' korán érő fe­ jér gohérok, mellyek száraz ősszel egészszeu meg is asznak; a* fejér forméntok, a' zöld bakarok, gersely és musly szőlők. kat|l;

Foglalatoság a' zöldséges kertben. A ' zöldséges kertet most mindenféle száraz kóróktól, gazoktól \s egyébb tisztátalanságoktól k i kell tisztogatni. A ' bokrokat tüsköket meg kell nyírni és újra ültetgetni. A ' meleg ágyakat a hi­ degtől óvni, szép napos időben pedig egy egy kis ideig kiszellőztetni múlhatatlanul szükséges. A ' melegágyakba, ha még a* múlt holnapról elma­ radt , vetni lehet szavojai kehit kehlarábét , rózsás kehit vagy kártifiolát , majoránnát , bazsalikumot, paradicsom almát, és korán érő borsót és babot, 9

Kiválasztása

a

szólófajoknak.

Ügy szőlőhegy ültetésnél, hogy az majd idővel 9 gazdag termést és jó kort hozzon nem csupán a' hely fekvésének, é& fold tulajdonságának vizsgaJását kell tekin­ tetbe venni ; hanem leginkább arra kell vigyázni hogy az odavaló éghajlat természetivel egyező és belső valóságára nézve jó tulajdonságú szólófajtával legyen' be­ ültetve.

' 1

46

MÁRTZIÜS,

MÁRTZIÜS.

Ültethet az ember foghagymát, kígyóhagyrnát, mogyoróhagymát, nyári i'oghagymát. Vethet r ó / s á s és fejes salátát. Továbbá a' szabad leve­ gőit földbe is vethet, spenátot,* labodát perezselymct, anist, turbulyát. pinpinellát, porcsiníüvet, rezsukát, zellert, r u t á t , czéhlát, sóskát kaprot, köményt, mustárt , kerti köményt, kanálfüvet, kakukfüvet , gyökerecskéket , czikória salátát , sárgarépát, vereshagymát, scorezonerát, pásztern á k o t , jókori és késői fejes káposztát, fejér és fekete kehit5 hehlarábét, nagy és kis fajta babot, többféle borsókat $ mintegy vége felé ezen holnapnak már kolompért is ültethetni* A téli plánták, mint kerti kakukfü, i z s ó p , czitromfü , borsosmenta , fodormenta , szélesmen­ ta, levendula, zsája, rutasóska, metélő hagyma, földi eper, a több efélék s z é l ű r e ültettethetnek. A* Februáriusban kikelt dinnye plánták ezen holnapban már széjt ültettetnek, és ha már a* harmadik levelöket hajtották, közepöket vagy szí­ vókét k i kell venni 5 hogy oda 1 szart vagy kocst kéntelenitessenek hajtani. A z oldal kocsokkal épen úgy kell bánni mihelyt 3 vagy 4 levelet hajta­ nak és úgy az azután hajtandó kocsok vagy szárak lesznek a' tulajdonképen való igazi termo szárak, mellyek körül azután csak az erősek bagyódnakg i ' gyengch pedig elvágatatnak, A dinnye ágyaknak, mihelyt csak kedvező lágy idő j á r , minduntalan fris levegőt kelletik ad­ ni 5 de különös gond és védelem alatt kell tartani, hogy a* nyers és durva levegő hozzájok ne.férjen,' ugyan azért a' gyékényt vagy szalma takarót szün­ telen előttök kell tartani ; mihelyt pedig a nap a* melegágyaktól eltávozik, az előttök álló szalma vagy gyékény takarót azonnal reájok teríteni. a

9

9

A* később fajú dinnyék ugyan ezen holnap vége felé ismét melegagyba vettetnek, épen úgy mint a' második vetésű ugorkák. A ' melegágyakba helyheztetett földi epres cserepekkel épen az elébbi holnapban irt mód szerént kelletik bánni. A* földi eperágyak jó idő* vei megkapáltattnak, azokat az eperplántáhat; mellyek a' fagy által fészkeikből kiemeltetnek, most le kell a fölbe nyomkodni és a kiveszettek he­ lyett újakat ültetni. A magnak való sárgarépák, kehi és fejeská)0szták paszternáhok scorezonai g y ö k e r e k , zelcrek, vereshagymák, retkek, petrezselymek, most már jó idővel mind a szabad levegőre kiültettetneki Azon kártiHoláh, mellyek még a tél előtt neveltettek, mihelyt csak a föld fagyja engedi azonnal a számokra rendelt ágyba ültettesenek. Ha a sárga magok nem még tél előtt, vagy pe­ dig az elébbi téli holnapban vettettek-el: úgy most minden késedelem nélkül elvettettessenek. Az új spárga ágyaknak a plánták állal ü l t e t é s e n él és a régi töveknek szélyel szedésénél fogva felállítá­ sára is most van a legjobb s legalkalmasabb idő. Lágy időben a kerti vetemény alá való föld ássat tat hátik, forgattathatik bab és borsó karók hegyeztetthetnek az útak és falbélések kiigazgat­ tathatnak. 9

9

9

Í

9

9

m c

47

9

n

'

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

* Mesterséges

*

termékenyítése

* az

ugorkának.

Az ugorkáknak egy plán tán kétféle virágjuk van, t. i. hím és nyüst ény virágjuk. Gyümölcsöt épen csak az utóisók t. i a szárazvirágok hoznak, mellycket még vi­ rágba fejtodésök elótt már meg lehet ismerni. A' hím vi­ rágok sohasem gyümölcsöznek, de közel vágynak a' nyóstéa virágokhoz, és lételök elkerülhetetlenül szüksége?$

\

48

MÁRTZIÜ8.

M Á R T Z I U 8 .

*

hogy az 6 hím virágporaikat a' nyöstényekre széjtlerjeszszék és azokat gyümölcsöztessék; mert külömben gyü­ mölcseik tökélletes nagyságra sohasem juthatnak és magvaik tciiyészlókké nem lehetnének. A' korán érő uborkák­ nál, mellyek melegágyakban termeszt é t n e k , mindig hi­ báznak azon eszközök, mellyek a szabad levegőn óket tökélletességökre juttatják; t. i. a' s z é l , a* méhek és egyébb férgecskék 's szárnyas bogaracskák, mellyek a' hímeknek gyümölcsöztető porait a' ny ős tényekre általhadják. Ennél fogva ezen hijánossságot á* melegágyakban a kertészeknek mesterségesen kell végbe vinniük ; melly e* következő módou szokot megtörténi: A' gyümölcsüzés idején minden nap megtekintgesse az ember a' plántákat, míg egy ny ős tény és egynehány hím virágok tökélletes nyitásra jutottak ; ha ez megtör­ tént , úgy a' gyűmölcsöztetést még azon nap végre kell hajtani. Vegyen - fel az ember egy hím virágot egy da­ rab szárával együtt, tartsa ezt a\ hüvely k és mutató ujja között, szakítson - le egy viráglevelet jól tövön a* por­ tartó szálacskáknál, tartsa ezt közel a' nyóstéuy virág' köldökéhez; 's vezesse a' felett ide 's tova egy kévésé, hogy az a' maga gyümölcsöztető porát emezzel közül he se. Hlyen módou bánjon az ember mindegyik anya virág­ gal , hogy azt ineggyiiinölcsöztetliesse, mihelyt mind a' két neműek tökélletesseu kifejlődtek* Ezen foglalaloságot korán reggel vigye véghez az ember, és mindegyik gyiimölcsöztetéshez egy fris hím virágot vegyen ; mert ezek rendszerént számosabak mint a' uyöstéuyek. 9

Ab egerehet elpusztttni. Vegyítsen az ember két icze árpa liszt közzé 1 font fejér hunyor gyökér port és 1 font tetű fő port. Eből ké­ szítsen 1 font mézzel vagy sziroppal és J font tejjel tésztát azt golyóbis formákba göngyölgetvén, azon golyóbiskákat hányja - el az egér lyuk szája körűi* v

Vagy pedig. Készítsen az ember durva juh gyapjú hói apróra öszszegombolyított golyókat márts 's áztassa-be jó erősen

49

fejér kőolajba, azután dugjon-be ezekből kettőt hár­ mat ií. az ollyan egér lyukakba, mellyeken az egerek ki 'Ü be járkálni szoktak, azon lyukakat azután tömje-be főid­ del jó e r ő s e n h o g y a' kőolaj szag mindenféle elterjedjék és 'megmaradjon* Ezen szagtól az egerek­ nek mind el kell veszulek, vagy pedig azon tájékról egé­ szen eltávozniuk.

V . Foglalatoság a' virág szoba, narancs és múlató kertben. Tubarózsa hagymákat és Veltheimia viridifolia gyökereket dugdos, est vei kehet, májfüvet szegfíífajókat, harangvirágokat, sárga violákat és egyéb tartós plántákat ültet az ember. Ezen holnap elején az utolsó szélvirágoknak és ranunkulosoknak tökélletesen el kell tiltettettniekj őket megérett tehénganéjjal erősen meg­ trágyázott és csak a' reggeli naptól sütött ágyak­ ba kell ültetni. A z elültetés előtt gyökereiket 24 óráig friss vízben kell áztatni és azután gondosan kiszárítni. A ' pinczében és enyhes szobában kitelelt plán­ tákat folyvást tisztogatni kell az elsárgult száraz levelektől és p o r t ó l , és jó idö alkalmával min­ dig t ö b b - t ö b b világoságot és friss levegőt ad­ jon nckiek az ember az erányossághoz képest most már gyakrabban meg is kell öntözgetni, és a \ földet porhanyósitni. A ' nyári növevények magvetésére melegágya­ kat kell elökészítni. A ' föld-tárnak lapáttal meg­ forgatása minden holnapban szükséges. A ' virág veteményes ágyak jó száraz időben mPgporhanyosittatnak , a' s/áraz kóróktól és egyéb dudvaktól megtisztogattattiak. 4

50

M Á R T Z I Ü S .

MÁRTZIÜS.

A* hajtó taczéta narczisok, díszes nárczisok és Jáczintusok korhodt leveleiktől, mohaiktól meg­ tisztíttassanak , és éjszakónként azokra boritott cserepek által az éjjeli fagyoktól oltalmaztassanak. A* szabad levegőre azon helyen, hol az em­ ber virágoztatni kívánja őket, vetni lehet kerti má­ k o t , a' kék pelyhes virágot, a' bükköny fajoka, a' lupinokat, a magos és alacsony, az egyszerű és teljes sarkantyú virágokat; a' nyári adonísokat, a* három szinü Convolvulusokat \s t ö b b e féléket. Szinte úgy elvettethetnek: a* sárga ibo­ l y a , a* tenger zöld , nyári és téli tiizeg virágok , gyűszü virág, harang virág, szalma virág, és több más nem olly gyenge természetű nyári virágok 's egyéb két esztendőkig és tovább tartható nővevények. 9

9

9

A* virághagymák hajtása az elébb megírt mód szerént folytattatik, és a' cserepek a már virágzottakkal egy fagytól szabad helyre a nélkül hogy meglocsoltassanak, eltétetnek* Rózsák és más egyéb bokrok szélt szedettetnek, megmetszetnek, és jövő esztendei hajtásra cserepekbe ültettetnek. A hajtó • házakban lévő plántákat már most nem kell közel az ablakhoz tenni, mivel külön­ ben , minthogy már a* napnak keményebb s hat­ hatós!) ereje van , bennek könnyen kárt lehet szen­ vedni. Meleg napfénynél néha előállanak a kor­ paférgek, azon esetben hát a* plántákat- és virá­ gokat dohány füstéi kell megfüstölni. A f iknak és bokroknak szükséges nyírások s metszésök most már tovább nem halasztódnatik , annak minden esetre kihajt ás előtt kelletik megtörtennie. 9

9

9

9

1

9

51

1 la egy hosszas ideig tartó komor, kedvet­ len , borongós idő után a' nap egyszerre tartósan ' sütni k e z d : tehát elmúlhatatlanúl megkívántatik, hogy a plánták gyenge növésű hegyecskéire s hajtásaira nézve a különben is meleget nagyító ablakok eleibe árnyékot vető fagallyakat \s ága­ kat kell jól megerősítve rakni • különben a' szo­ katlan napfény kemény ereje őket hirtelen meg­ kapja, összezsugorítja és megkárosítja. A fák és bokrok által ültetésének ezen hol­ nap elején meg kell t ö r t é n n i , ha hogy még a múlt holnap végével meg nem tőrtént. liágy időben a cserepekben lévő szegfű és medvefül virágok és egyéb tartós plánták, mel­ lyek télen által üvegházban tartattak, a sza­ bad levegöü kertbe kitétethetnek$ de a* reggeli napfény, hideg szél, és kemény eső ellen véd cí­ meztessenek. Az edényekben álló gyümölcsfák , jó , csen­ des időben szinte kirakattathatnak a szabad le­ vegőre, vagy legalább a mennyire csak lehet, a szabad levegőt és napfényt hozzájok bocsáthatni, és már most öntözni is nagyobb mértékben lehet mint eddig lehetett, még friss földet is le­ het nekiek adni, vagy egészen más edénybe ál­ tal ültetni. A mulató kertben, nyílt idővel az utakat tisztogatni és kiigazgatni, a' tavaszi részeket elrendeltetésökben rendbe hozni, s új intézeteket is , ha hogy már ahhoz a* föld még a múlt ősz­ szel fel volt ásva, munkába venni. Ültetni való jegenye és füzágakat hegyezni, 14 napokig a' vízben áztatni és azután a' rendelt helyekre elültetni. 9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

4

#

I

r>2

MARTZIÜ8;

M Á R T Z I Ü S .

Lágy időben többféle bokrokból ültetni való csemetéket szedni. A ' télen elromlott kerítéseket, palánkokat 's több c' féléket kijobbitgatni, gyepágyakat megfrissíteni; a* fagy által felszítt pázsitott henger­ rel tenyornkodni $ ü r e s , kopár helyeket fűma­ gokkal bevetni. #

A' virágok

#

plántálásához szükséges féle földnemekról.

külljinb-

A' következő bárom föld nemek és azoknak egymás­ sal vegyítések elegendők, hogy bentiek minden nemű vi­ rág plántákat nevelhessen az ember.

épen olly közönséges mint az elébbeni; de homokos; igen porhanyós és több feloldozott növevény részeket tart magában. A' színe rendszerént setétkék. Fhez kerti vetemény alá használása végett rendszerént harmadrésznyi trágya íordíuatik. A' fekete föld, fekete, homokos, igen könnyű és áll a' pusztán növő elrothadt tövisek 's kórok és egyéb elavult fák* poraiból. Találhatni a' faszé­ leken és végeken , kertészeknél is szerezhetni, vagy maga az ember is készíthet magának, midőn az eleső fákat egy rakásba hányván megrothasztatja. Ez a' földtiem az Alpesi plánták, új Hollandiai, Karolinái és egyébbféle növevéiiyek termesztésére igen hasznos, és többnyim

Virág pldntáknak

való

Sí trágya.

1

A trágya áll állatok megemésztődött genéjjából vagy elrothadt plánták' poraiból. Az elsőhöz tartozik áló szarvas marha , juh, és szamár ganéj, melly a fák' bok­ rok", é s egyéb termeszt vények gyökereinek rostosítására kiváltképen j ó , a' második neme. a*.trágyának a* plánta dudva melly rothadt levelekből, kórókból és gyökerekből á l l , ez a' hagyma termesztésére különös hasznú. De mind ezen trágya- nemek , addig'nem fordítathatnak haszonra, még csak egészen meg nem érnek *s emésztődnek, l'.lő látással, és csak kicsiny inenyiségben, a' tyúk,' galamb és sertés ganéjt is lehet trágyának fordítani5 de ez több­ nyire majd minden kerti vetemény féléknek ártalmas; to­ vábbá szaru faradékok, és egyébb állatok húlladéki, ha azok elrothadnak, és főidé válnak, trágyaképen használ­ hatók. A' heves trágyát a' mennyire csak lehetséges, egy általyába el kell mellőzni. 9

V I . Szántó főldbéli és réti - foglalatosit". Ebben a* holnapban elkezdődik a' szántás v e t é s , és boronálás. A* köles kender, ?s íen föl­ deket meg kell trágyázni; az ősszel megforgatott tavaszi vetés alá való földeket felszántani és be­ vetni; a' zabot egy vagy ha úgy kívántatik két barázdára vetni, és az árpa. földet'fa megszánta­ ni. Ezen holnap közepéig, ha csak az idő' járása engedi, a' lencsét borsót bükkönyt, mind el kell vetni, az ekkori vetéseknek nem szokott a' ragya úgy ártani, mint a* későbbieknek y a Martiusi zab 'rendszerént jól szokott teremni, mivel az a téli nedveséget még egészen magában tartó földben csak hamar növésnek indul, 's Májusig olly lábra kap , hogy a' nyári szárazság rajta már crör nem vehet. Jó ha a* vetés után juh, vagy egyéb jó­ szág által megtapostatik, hogy a'nedvesség-'neme 1

%

fordítatik, és nagyon s ó k l é i e . p l á u t á k h o z a l k a l m a z t a t h a t ó .

54

M Á K T Z I U S.

annyival inkább megmaradjon. A* fagy neki nem könnyen árthat. A ' tavaszi búza, és minden más egyéb tavaszi vetések sokkal termékenyebbek, ha ezen holnap közepéig földbe juthatnak. Vége f e l é ezen holnapnak már a' lent és árpát is elvethetni. A ' vetni való magokból minden dudva ma­ gokat egesszen a* lehetőségig kikelletik irtani. Széna termő kertek, és rétek 1 clt isztogattassanak, megtrágyáztassanak , és megboronáltassanak , a* Tétek kivált a' száraz földük még meg is locsoltattassanak. A ' luezerna és közönséges ló­ here földekről az ősszel rajtok elterlgetctt ga­ néjt fel kell gereblélni. A* komlót termesztő ker­ teket fel kell takarítani. Fűzfa fiatalokat be kell ültettni. Az Anglus vető erómtv

(machina).

Ezen eró uu'v egy különös előkészületnél fogva, vagy pedig az ekékez ragasztatva inozgattatik, és egyszersmind ugyan azzal eggyütt használtatik. Ennek alkotása felet­ tébb egyszerű, és az egész munkásságot egyetlen egy mozgás vfszi véghez. Lehet az által az embernek búzát, árpát, zabot, rost, bükkönyt, lóherét kendert, lent, ka­ nári kölest, kerek, és fajzós répamagot, '* több min­ denféle kerti és mezei vetemény magokat, a" szabad leve­ gőn a ' m é g eddig soha-sem követhetett szoros pontos­ sággal vetni, mert akár melly nagy vigyázatot és igye­ kezetet fordítson a v e t ő , a' külömbféle magok rendes el vetésire, azt aa arányosságot, \s czélnak megfelelő ta­ karékosságot, melly ezen erőmív által előmutattálik, sohasem követheti, ha ez az eke után ragasztatik, k ü ­ lönös pontossággal végre hajt akár mellyféle magvetést a' mint az embernek tetszik kérésztől a' barázda felett avagy hosszába barázda alá. Mindenek felett való jelessége pedig abban á l l , hogy a* leeső magokhoz a' szélnek . legkissebb befolyása sem lehet. Ha azomban eke nélkül csak magába vonattatik egy ló által ezen erőmív : akkor azt az ember egészen tetszése szerént való hosszúságra 9

•

,.

MÁRTZIUS.

SS

hagyhatja. A' felső része magába foglalja ;\ l á d á t , vagy a' töltőkét, mellyból a* magok a* szóró lyukakba hulla­ nak. Az utolsók mind egy dorongon vágynak, melly két kereizt emelőkön függ és szabadon lóg $ ez egy toló rúd által egy hátra tartó rendes mozgásba tetetik, melly las­ sabban vagy sebessebben megy véghez ahhoz képest a* millyen sebességgel az erő miv vonattatik vagy taszítatik. Alól az eróuiívben vagy egy rézsout fekvő tábla, mellyre i'i mag hull, és arról minden oldalra szélt hűli. — Hogy az ember csupán csak barázdába vessen, vagyuak beine mozgatható vető vagy szórócsövek, melly éket azon tetszés szerént meglehet erősítni, vagy félre lehet vetni, úgy hogy a' mag a' felső vető lyukakból épen csak a barázda fenekére hűli. • 1

I

VII. Marha és méh tenyésztés. y

A marháknak téli etetésök folytat tátik. A* birjas tehenek jobb fajta takarmánnyal tartatnak mint aVtöbbiek. Közepe felé ezen hónapnak kan­ c á k a t hágat az ember. — A ' bárányok még min­ dig istállóban tartatnak, és csak itatásra bocsa* tatnak-ki. — A* juhok a' vetéseken és kaszáito­ kon járástól elfogódnak, és esős vagy egyéb z i ­ vataros időkben istállóikból k i sem hajtatnak. Az apróság tojásait költi, *s az apróságokra vali gondviselés nagyon megkívántatik. A' méhek elkezdik a' kijárást. A ' lépek megmetizetnek, és kitisztogattatnak. Ezen idő sza­ kaszban legnagyobb figyelmet kell a méh kasok­ ra fordítani, hogy a* tolvaj méhektől meg ne támadtassanak és k i ne raboltassanak; mert a'rab­ ló méhek most a' legnagyobb őgyelgésbe vágy­ nak. v

Hasznos előkészület

9

a méhek*

felmetszéséné/.

Gyikran megtörténik az, hogy a* méhek' felmetszésén é l , olyan lép is vágódik keresztül, melly ben l é -

56

!

MÁBTZIU8.. 9

9

:

.

MÁRTZIUS.

porosodása elkezdődik. — Kemény időben még a* vadaknak eleséget kell adni. A ' sózó válúk újra felállítatnak.

pea méz van, és a melly lép a kas felső részében lévő­ vel egészen egyesülve van. A ' mikor hát az illyen lép megmetszetvén a' levágott lép tőle elválasztatik 4 már a' nyilason; vagy keresztül vágáson természetesen csurogni kelletik a'méznek; melly által pedig nem csak azt a' kárt valja az ember, hogy a' méz vesztegetődik, hanem azt is, hogy a'méz az alól lévőméhekre csorog, a* melly pedig azoknak felettébb kellemetlen, és ártalmas. Esnek eltávoztatására egy drót rostéllyt kell a' metszésen ke­ resztül tenni, melly olly apró szemű vagy kötésű légjen, hogy lyukain által csupán csak agy mézzel megterheltetett méh búvhasson keresztül.

#

Legjobb módja

7

'

|

VIII. Halastó,-vadászat, és erdei foglalalóság. A ' tóban a* víz magosra felszaporítattatik. — Ha az idö' járása engedi, a' tavak halakkal meg­ rakattatnak. A ' síigérek ; kövi pontyok , csukák és átaljába véve majd minden, halak Sz. Györgytói fogva egészen Jakab napig ívnak. Az erdőben a favágás végére megy. A* fizfák megbotoztatnak az ültetésre "alkalmas rudak kiválogattatván meghegyeztettnek, beáztattatiak vízbe, és ezen holnap vége felé clüUcttetnek. A ' szén égetés mindenféle fákból folvtattatik. — A ' f e n y ő , b ü k k , és egyébb erdei fák magvai elvet­ tetnek. A* b ü k k , fenyő, és szurkos fenyftma-. gok olaj ütésre összeszedettéinek. A jég eltakarodása után az egérfa magok a* vizhói kihalás/tatnak k i s z ű r i t a t t n a k , tisztogattatnak , és hűves helyre éltetettnek. A' nyűlak bagzásban lévén jövendőbeli szaporúlatjok tekintetéből a' lövéstől megkíméltet­ nek. A ' császár madarak, erdei szalonkák, sneffek, vadkácsák, és vadgalamhok széltére lővöldóztethetnek $ az utóisók a' hívásra mennek. A* faj tyúkok r

67

/! , *f

# 9

*

a tölgyfa

nevetésnek.

A'tölgyfa plántáknál leginkább arról kell gondolkod­ ni , hogy a' fiatal fácskák kikelésüktől fogva 8 esztendős korokig; vagy pedig elültetietésük elsőbb öt esztendő­ jükig sebessen, és jól nevekedhessenek, úgy hogy egy tökélletes tetőt formálhassanak. Ha ennyi esztendős ko­ rokban már ennyire mehettek; a* további növésökben már kétségen kivűl előlatladnak, és belőllök egyenes, és magos szálak válnak. Ezen fák nevelésének legjobb mód­ ja abban á l : a' makkokat egyenesen oda kell vetni a* bol azokat az ember faúl meghagyni kívánja, és soraikat két esztendőkig megkapálni, és ennél fogva minden soraik között a' jövendőbeli tölgy fácskáknak egy sor kolompért ültetni. A' kolompéruak a* tölgyfákra beható hasznát ki nem lehet mondani mert sok próbatételek bebizonyították, hogy az illyen módon plántált tölgyfák 4 esztendők alatt oly nagyra megnőnek, miut a' veres, és fejér fenyők, bükk, nyír, és egyébb erdei fák között nőttek 6 esztendők alatt nőnek.

A r í ' . ' t ó í fix. \ í:£

• r» m vj/i iotim3 • •. -

•

1

r ao

11 •

•

II.

A ' Faoskola , és gyümölcskertbéli foglalatosak 9

Á P R I L I S .

Tartós száraz időben a gyümölcsmagokkal beültetett ágyakat meg kell locsolni: A* fa osko­ lából a' dudvát kiirtani, oltani lehet hasításba , rovatokba és k é r e g b e , párosítni és sípolni, elkez­ di az ember a kemény magú gyümölcsökön é s azután által megy a' puha magúkra. A z elmúlt esztendőben oltott fákon kihajtott vad ágakat le kell metszeni. Rossz időben a* midőn más egyebet külőmben sem igen lehet tenni, elöveheti az ember, egy niérseklott melegségü szobában a' gyökér páro­ sítást is. Minden vadalma, körtvély, cseresznye és szilvafa az elcserélésnél fogva sok gyökeret , hajt, mellyek által az ember a' megvetést két esz­ tendővel megelőzi. A z azzal bánás igen egyszerű elő vesz az ember egy gyökeret mellynek m é g az'óldalgyökerci is megvagynak, elmetszi az em­ ber egyenesen úgy mint egy faderekát, mcllyct oltóággal akar összepárosítani. A ' midőn is a' nemes ágat rézsont hozzá m e t s z i é s a' gyökér da­ rabnak egy ahoz illő metszést ád, úgy hogy mind a* kettőnek kérgei egymásra feküdjenek. Ezután* körül tekergeti egy ruha körülékkel az összepá­ rosított helyet, és beülteti a' földbe mint egy két hüvclyknyivel méllyebben a' párosításon felül, de meg is úgy hogy a* legfelsőbb szem a* föld színén felül legyen. Azon ágacskák , mellyckbe a' múlt esztendő­ ben szemóltás tétetett, az oltott szem hajtásán felül levágattassanak. A z ollyan faderekacskák, mell veken a*' szemóltás nem foganzott párosítassanak. v

I. Házi és udvari foglalatosag. A élettárok" ablakjai, 's élettartó padok sze­ leld lyukai kinyitatnak, 's az élet forgatás gyako­ roltaik. — A ' ház* és egyéb épületek* héjai k i ­ igazgattatnak. — A ' fonal, és vászoTi fejérétés folytattatik. — A* tégla verés elkezdődik. *L*.Z

#

Egy

véka lisztből egy harmadrésznyivel kenyeret sütni mint a közönséges szerént lehet és szokás sütni. 9

több mód

Tegyen az ember egy mérő korpát 22 ittze eső víz­ be 'a azt főzze egy óráig folyvást kavarás alatt, hogy a* korpa az üst fenekéhez ne ragadjon; ezután töltse ki mindenestül eggyntt a' korpát egy lyukas fenekű edény­ be , mellynek lyukán egy vastag szűrő ruha legyen téve. Kz így meglévén , vegyen elő egy fafedőr, melly megter­ helve lévén a' korpából minden folyó nedveséget, melly a' sírni élesztőhöz hasonló jól kinyomjon. Kzen ritkás vás/uny szűrőn kifolyt nedv töltessék v/a helyett a' ke­ nyérnek való lisztbe *s azzal dagasztódjon-be a' tészta meglássa mindenki, hogy egy harmad résznyivel minden esetre több kenyere lészen, mint azt a'közönséges mód szerént csak tiszta vízzel készít né.

60

ÁPRILIS.

ÁPRILIS.

A* még itt ott elmaradozott hernyó fészkek­ től a* fák egészen megtisztitassanak. A* m á r kikclapró hernyócskák reggel és cstvc, a* midőn mint uyájan egy rakáson vannak elpusztitathatnak. A ' virágzó gyümölcs fákat tartós nagy cssőzések után meg kell rázni , hogy a* virág porszálatskai kiszáradhassanak, éa a* gyümőlcsözcsben ne akadályoztassanak. A ' késő fagyok után a' fákat reggeli nap félkőlte előtt hideg vízzel kell fecskendezni. A ' fagytól nagyon megroncsoltatott fákon az ágait hegyeit rövideden lé kell vagdalni, a' termő bim­ bókat letördelni, a' tövét gyakran és jól meglo­ csolni. A.' kérgek felhasogatásinál fogva is lehet a* megfagyott fákon segíteni. AzOs/.i baraczk f á k , ha hogy m é g a' múlt holnap vége felé meg nem nyesettek, . most megnyesettessenek. A* tüskebokrok, eleven kerítések ezen hol­ napban elültettessenek, a* már ültcttve lévők megnyesettessenek és össze foglaltassanak. i A ' raegfencsedett fáknak minden emésztődő részeit \s ágait, egészen az ép és friss elevenség­ ben lévő részökig minden kedvczés nélkül le kell vágni. Azon fáknak, mellyek a\ tápláló nedve. s ó g , és a' föld porhanyosságának hijjánossága mia|t nőni nem akarnak, vagdalja le az ember a* szükségtelen ágait 'és ássa-fel 's porhanyosltsa* meg a' földet a fák-gyökerei körül.

megsimítja^ az oltó ágaknak egyik oldalairól mint egy másfél hüvelyknyi hosszan laposra, és valamennyire ré­ zsout be kell metszetnlek, és egy sarkat kell formálniok, minél fogva az ág, vagy derék tetején megülhessenek. K kkor felemeli az ember egy csont ékecskével az oltandó vastag kérgét vagy héjját annyira, hogy az óltó ág a'fa és az ék között mint egy két hüvelyknyi mellyen beme­ hessen, melly így történik -meg $ hogy az óltó ágacska ' rézsont lemetszett lapos oldalával a' fához szőri*tátik, berovatkolásánál vagy sarkánál fogva az ág végin ül. Az ágatskának behelyheztetése után az oltott hely és az ág­ nak lemetszet része óltó viaszai bevonódik és kötő ruhá­ val betekertetik. Hlyen.módon eggyetlen egy ágban, 3 4 — 5 óltó ágacskák is teleti hétnek. Ezen oltás módban csak az az egy káros következés van, hogy szeles és zi­ vataros időben a' már megfoganzott ágacskák még két három esztendő múlva is könnyen kitönhetnek ; de ezen kedvetlenség elháritathatik az által \ ha az oltott ágak ollyan hosszú karókhoz köttetnek, mellyek a' fa dereká­ hoz kcménnycn megvagynak erősítve* v

^*

III. Szőlőbéli foglalatoság. Ha az elmúlt hónapban még a' nyitás és met­ szés e l nem végeztetett volna egészen: tehát ezen hónap elején a* legyen a' legelső foglalatosság. Minekelőtte még a' szemek hajtani indulnának , i\ szollö hegy egesszen feltakarhassák, és a viz vesszőknek a* tőkékről le kell metszetnie!*. Most van ideje a* szöllő tőkék karózásának. Minden meghagyott veszohöz egy karót kell le­ ü t n i , hogy a* növés, szorúllás nélkül karóhoz köttethessék, a karókat azomban úgy kell leverni, hogy a tőkékben sérelem ne történjen. AV szöl­ lő karóknak legalább is 6 lábnyi hosszúknak kell lenni ; á' követses főidbe kalapácsai kell a' ka­ rókat leverni. A ' legerőssebb karókat mindég a' tőkék közepire a* gyengébbeket pedig két szélűre 9

%

*

*

1

%

A fahéjba,

vagy kéregbe

oltás.

A' fahéjba o l t á s , a* faderékkoz közel lévő lefűrészelt vastag águkon szokott végre hajtatok Hogy illyen múduii olthasson az ember, tehát elébb lemetszi \agy lcfüu$*eli a'vastag ág felső részét rézsout, és azt azután

61

N

G2

A F R 1 L I 8.

ÁPRILIS.

kell leverni. A* már elavult kurta karókat a' bojtásokhoz és új ültetésekhez lehet használni. A ' harózus után jöt: a hajtás vagy a* meghagyot vesszőknek karókhoz kötése. A* legalkal- * masabb és legillőbb időre az ollyan nap, melly előtt való éjeién vagy essö eset, vagy pedig nagy harmat volt, de csak legfellyebb 9 — 10 óráig$ mert azután már a' melegség még* inkább kemé­ nyíti a* vesszőket, mellyek a' hajtásnál görbítés nélkül fogva könnyen törnek. A ' megkötésnél a' vesszőknek illendően karókhoz kell köttelniek. A ' legalsóbb 's a' földhöz közelebb álló vesszőknek a* hátulsó karóhoz úgy kell köttetnie, hogy leg­ alább is egy arasztnyi távolyságra felemelődjön a* földtől, a' többieket is szinte úgy nem kell na­ gyon alant hagyni $ hanem olly módon k ö t n i , hogy a* termése a* földet ne é r j e , és a* sürü levelesedésnél fogva a* fürtök ércsökben ne akadályoztatódjanak. A ' kötözés, legjobb , és legállandobb hársfa kéreggel « a' hol az nints s á s , vagy g y é k é n n y e l , a' hol az is h i b á z , áztatott szalmá­ val , néha megeshetik gyenge fűz vesszővel - is. A ' szöllö vesszők ültetését ezen hónapban még folytatni lehet. 9

'

v

x

m

mmmm

mWw*^ *

mam

m

* '

I V . Foglalatoság a' zöldséges kertben. 9

A mi még az elmúlt holnapban kirendelt mun­ kák közül a' szabad levegőn végre nem hajtatthatott, vagy a' hó és fagy miatt elő sem vetethe­ tett : most minden további hallogatás nélkül mun­ kába vetethessék, és a* végre hajtathassék. Vizes, nyirkos földben mezei munkát senki se tegyen; mert az által a* föld több esztendőkre elromlik. Szabad levegőjű kertbe bátran lehet vetni és dugdosni; gyökerecskéket, nyári retkeket, por-

<

63

tsinfüvet, vereshagymát, p á r h a g y m á t , májusi r é p á t , czékla r é p á t , spenátot, ánist, kaprot, köményt, majorannát, spanyolborsót, koriandrumot, mustárt, turbulyát, 'kakukfüvet, kék- , káposztát, paszternákot, sárga-répát, czikoriát, artiíiolát vagy bakszakái füvet, scorezonerát, petrezselmet, zellert, r a p o n c z á t , bor-ágot, kerti­ t o r m á t , Indiai tormát, kanál-füvet, borsot, ko­ r á n é r ő ; gyalog paszult; végefelé ezen hónap­ nak futó paszúlt papucs virágot, kehit, kehiara­ b é t , metélő-kehlt, metélő-salátát, czikoria-salát á t , m á k o t , articsókát kolompért; s több ef­ féléket. 5

A" fejes salátából időről időre való v e t é s e k e t t kell tenni, hogy a' k i vágandók helyet mindég legyen más újabb s frissebb elültetni, és hasz­ nálni való. Téli vereshagymát, foghagymát, mogyoróhagymát ültetni. A ' czitrom-fü, ruta, zsálya, demutka, bors-fű 's több illyenfélék elvetésének a' legszorossabb ideje van. A rozmarin szabad föld­ be kiültettethetik, ágatskai elplántáltattbatnak , és azokat jó nedvesen kell tartani. Most már plántákat hajtó hideg ágyakat is lehet üveg vagy papíros ablakokkal készíteni, ós azokat jókori kehlel, salátával, porcsin füvei, *s gyalog paszullyal be lehet vetni. A* már elébb elvetett nyári kartiíiolat, most szép idővel s z e d j e - k i , \s ü l t e s s e - e l jó nyirkos földbe, más egyébbféle meleg ágybéli vetemé­ nyek' plántáit is már most szét lehet, a' szabad földön ültettni. A ' ki üresitett meleg ágyakba pe­ dig d i n n y é t , ú g o r k á t , babot vetni lehet. Fejesés nyári Czikoria saláta elplántáltatiL. 1

64

ÁPRILIS.

ÁPRILIS.

Metél lő salátát, nyári majoránnát, és spcnátot magnak hagyja az ember, a' k e h i , és kehlar á b i , r é p a , paszternáh, és egyébb magot hajtó g y ö k e r e k , és tövek, mellyek eddig telelés végett pinczékbe tartattak, most már egész bátorság­ gal kiilltettethetnek a' szabad levegőre. Mindent a' mi csak elébb elültettetett, szá­ raz időben gyakran meg kell öntözni. Borsók, disznó-babok, 's külömbféle téli plán­ ták , földi eprek megkapáltattnak, és száraz idő­ ben meglocsoltatnak. A ' spárga ágyak álját többé ganéjból készítni kár nélkül nem lehet, ugyan azért az újjabb ágyaknak most már ganéj nélkül kell lelállítatniok. A ' meleg ágyakkal az elébbi hónapban megirtt mód szerint kell bánni, csak hogy meleg nap­ fény alkalmával mindég t ö b b - t ö b b szabad leve­ gőt kell hozzájok bocsátani, r— A ' már meghűlt dinnye, és spárga ágiakat minden haladék nél­ kül melegít ni kell. A* mérséklett melégségű meleg ágyba elvet­ het az ember: bazsalyikomot, c*itrom-füvet, kö­ ményt , levendulát, majoránnát zsályát, kerti kakuk füvet, izsópot, kerti rutát. Ha már a' fagyoktól nem tarthatni, az arti­ csóka tövek kitisztogattatnak, az oldal hajtásai ha bogy túl a* rendiusok az anyatötöl elvetetnek és más ágyba ültetettnek. A* régi tövek magolf is ezéjt szedettethetnek és jó érett ganéjos földbe által ültettethetnek. A ' végefelé ezen hónapnak, a' tők-magot, minekutánna már egy napig a' vízben á z o t t , földbe lehet vetni, 's legjobb ha 2 — 3 hüvelyky

65

nyi mélységbe vettetik, és azután gyakran meglocsoltatik. Minden kerti ellenségekre vadászatot kell tartani] különösen pedig a* vakondokok', hangyák', fülbemászók' pusztítását fő köteleségé kell tenni.

9

Assa - fel az ember azt a földet, melly babvetés alá rendeltetett jó m é l y e n , és a' göröngyöket apróra széjjel vervén egyengesse-el gereblye vei j ó l / a z árkot azután nem a' közönséges szokás szerént kapácskával vagy kézzel csi­ nálja az ember; hanem egy ültető czölöppel vagy karó­ val^ melly az ivó korsó rostájához hasonló Vastagságú l é g y e n , csináljon négy hüvelyknyi mélységű gödröc/dtét, és azon lyukakba vesse az ember a' babot hármával, éa négyivei, azután pedig fedje-be egy hüvelyknyi földdel. E ' szerént már most a' földbe vetett babnak V kibúvása vagy kelésekor reá jöhető fagy, vagy ártalmas szél ellen, még három hüvelyknyi magosságu védlö fala marad. Ha azomhaii olly kemény fagy állott e l ó , hogy a babok min­ den illyes védelem, és fedezés mellet is megcsigázódtak : akkor mindjárt azon hideg éjjelt követő reggelen a* be­ vetett gödröket tele kell tölteni hideg kút v í z z e l , melly a' fagyot kiszívja.

A gilisztákat,

és mesztelen csigákat

elűzni.

Főzzön az ember kendermagot vagy kenderlevelet, de még jobb ezeknél a" diónak zöld-haját vagy levelét * elegendő vízben megfőzni, azt azután meghűlni hagy, 's úgy vele azon azon ágyat, mellyet a' nevezett férgektől tisztán kíván tartani, jól meglocsolni. Mihelyt azon főtt víz a* földbe hat, minden abban tartózkodó megnevezett férgek azonnal kibúvnak, a' midőn is őket egy tízzel töl­ tött edénybe hányván könnyen elpusztíthatja.

M

ÁPRILIS.

ÁPRILIS.

V . Virág szoba, narancs termesztő, és 111 nlató kertbéli foglalatos.-in-ok. A ' virágzó plánták valamennyivel t ö b b vizet elszenvedhetnek, és kívánjak is mint eddig ; k i ­ váltképen arra kell vigyázni, hogy az öntözés* menyisege mindég a* plánták kigözöldeséhez alkalmaztassék. A ' melegségnek ezen hólnapbéli nevekedése szükségesé leszi a* plántáknak gyakrabbi kiszcllöztetését. Lágy időben az ember egészen nyitva hagyja a' pincze ajtót, hogy a benne telelt nö ve vények ^fu ó d o n k é n t fris levegőhöz szokjanak. A fagyás­ tól mert szobában telelt keményebb természetű plánták is lassan-lassan szabad levegőhöz szok­ tathatnak. 1

9

A z Üvegházban tartatott plántákhoz, mellyek Btól fogva iü grádusnyi melegséget kívánnak, na­ ponként a* legmelegebb órákban a* midőn a' nap épen reájok süt, fris levegőt kell bocsátani. Most még lehet egy melegágyat felállítani, mellybe a' gyengébb nyári virágok vetethetnek mint p. o. Amaranthus tricolor, Gossypium herb a c c u m , Ocimum Basilicum 5 Cacal'a articulata, Calcndula officinái is, Capsicum Annuum, Celosia Cristata, Centaurea moschata, Collutea frutescens, Convolvulus tricolor, Erodium raoschatum, . Amaranthus r a n d a tus, Impatiens Balsamina , L o hclia Erinoides, Mésembryanthemum crystallinum, Mirabilis longiflora, Ricinus communis Senecio elegáns; Agapanthus umbellatus, A g rosthema coronaria , Mésembryanthemum acinacifonne, Cinnia multiílora Datura fastuosa.

67

Végefelé ezen holnapnak többnyire majd min­ den virágmagokat\ mellyek a* tartós és eszten­ dős fájok közé tartoznak, ellehet a' szabad föld­ be vetni. > A ' medve fül virágok, és szegfüvek elsárgult és romlásba indult leveleit le kell metszeni, — A* cserépben tartott medvéiül virág-tőket ki kell venni, romladozott gyökereit levágni, és úgy a' szabad földbe kiültetni. A szabad földben kin te­ lelt medvefül virágok, és szegfüvek tövei nagyon vigyázva kapáltassanak k ö r ü l , és jó földel töltes­ senek-fel. Azon virágok, mellyeket az ember egész nyáron által cserepekben hagyni kíván, ha a* szük­ ség úgy kívánja, ültesse által az ember más cse­ r é p b e ; vagy legalább ha ftjon cserépbe hagyni kívánja abban lévő föld felső része helyett fris jóféle,földet tegyen. A ' mélegá*gyban vagy Üvegházban nevelt plántákat, a' virágzás után vigyázva gyakori mérséklett öntözés és szabad levegő által keményíteni kell. Rozmarint Cheiranthus cheirit, Cheiranthus annuustés a'medvefül-füvet (Auricula) ezen hóinap* végefelé minden veszedelem nélkül kilehet V szabad levegőre tenni. A ' nevendéki m e d v e f ü l virágok , és primulák, minekutánna elegendő nagyok, a szabad levegőre ültethetnek. r o z m á r i n , Cheiranthus annuus, és hölnapos rózsákból most lehet óltó ágacskákat válogatni, és azokat jó főidbe, árnyékos helyre ültetni. Azokat mind addig nedvesen kell tartani, a! míg csak hajtani, és nőni nem kezdenek, és hogy gyökér hajtásra indítassanak borító üvegek­ kel vagy ivó poharakkal befedettesseuek. 9

5* 1

Ott

'

ÁPRILIS.

Kék virágú <

flortensiát

előmutatni.

Hogy Hortensia nyitásakor kékszínű* virágot is hozzen ültesse-el az ember a* plántát egy illyen módon el­ készített földbe^ vegyen egy rész jókori ágybéli vetemény f ő i d e t , fél rész apróra szitált vasport, avagy reszelő faradékot fél rész szén-port és egy folyó homokul- t/. mind eggyutt jól összevegyítessék. A* plántával rendes szokás szerént kell bánni, kivévén azt, liögy miből; 1 félvirágjába j ö n , azonnal szén poros vízzel kell locsolni.

V í . Szántó földi, cs réti foglalatos;*-. A* zab vetésnek vége szakad. — Az árpavetés folytattatik. Minden tavaszi vetések megken gergetődnek , a* hol pedig juh bőven van, juh által megtapostattatnak; a" zab és árpa , mihelyt fry j y i hosszaságú azonnal felboronáltottass é k , zab és árpa közé lóhere megvettetik. A* spa­ nyol lókere, bükköny, lencse, borsó, len kerckrépa és mezei bab különösen vettetnek; a kölompérok elültetletnek. A ' káposzta és egyél; zöldséges földek fclszántattatnak. X komló megc

Lanyhás meleg essőben k i kell őket úgy szin­ te a* b o r o s t y á n , és egyéb üvegházbeli plántákat is a* mellyek csak nem felette kényesek, és gyen­ gék , a' szabad essőre tenni, az által megtisztul­ nak és egészen megújulnak. A" plántáknak és tö­ ves növevényeknek elültetését, mellyek késő nyá-

69

ron virágoznak már el lehet kezdeni, és az üveg­ házbeli n ö v e v é n v e k kívül a' szabad levegőn ren­ deltetnek - e l , cserágyak is készítetnek, hogy kii* söbben a* no ve vény eket bel é j e k lehessen tenni. A ' gyökerektől hajtott sarjadásokat mint p. o. a' narancs, czitrom, nemes, és közönsége*-ba­ bér , babércseresnye; mirthus és füge töveknek gyökér hajtásaikat ezen holnap* végével fel.keli szedni, *s külön ültetvén fa-derekakká nevelni. A* varjú t ö v i s , oleander, olajfa, bárány szüzfa (vites agnus Castus) sarjú ágak által szaporítatlnak.

1

Szép időben széjt kell szedni, \s üHetni a cserepekben, vagy melegágyakban nevelt plántákat. A* magnak való- n öve vények egy ollyan helyre ültessenek, hol a szabad levegő, és napfény mindig érheti őket, de különösen a* reg^gcíi napfény. A z ártalmas férgek* elűzésére, különösen a* leveleszek vagy levél pusztítására mindent elkö­ vessen az ember. V mulató kertekben utak nyesése 's tiszto­ gatása , a' hol a' szükség úgy hozza magával apró köveccsel meghinteni *s tölteni fő köttleség. L j gyepágyak és mohkirakások készítetnek. Kezdetében ezen holnapnak, a' fedezett kül­ ső országi bokrok, és fácskák takarói alól lágy időben kiszabadítathatnak. A" Fák' és bokroknak minden késedelem nélkül el kell ültcltetniek , ha hogy még végre nem hajtatott. — liózsák, Siringa Persicák, Cherianthus annuusok, és Cheiranthus Cheirik , 's több illyes félék, a' mulató kertekbe kiültethetnek. Lágy időben a" meleg neveledésével a* na­ rancs és czilrom fákhoz mind több szabad levegőt b o c s á t h a t n i , ' s földjeik is jobban megöntöztethe­ tik mint eddig. A'narancs és czitrom fákat a' szenb o g a r a k t ó l , és egyébb férgektől tisztogatni, az ágait meleg napokon, a* midőn csak hamar fel­ száradhatnak vizes ruhátskával vagy spongyiával meg kell dörgölgetni és mosogatni.

ÁPRILIS.

u

n

%

%

kapáltatik; új komlós kertek készítetnek, — A búján hajtott búzák vigyázattal lehegyeztethetnek; de ne mélyen, és épen nem akkor, ha az idő­ járása felettébb száraz. A ' rétek* öntözése megszűnik. A* kaszáltok f el ny eset lessenek, vas boron á val felharczol lássa­ nak , a* foltos vagy székes helyek fűmagokkal be­ vettessenek, hogy a' fú annál i n k á b b , és bizo­ nyosabban nöék. A kaszáitokon legeltetésnek 8z. György napjától fogva meg kell szűnni, de jobb ha semmiféle marha sem bocsáttatik reá , kiváltképen pedig juhnak, és sertésnek egészen és végképen k i kell a kaszállóról tiltatnia. 9

%

9

«

*

Minden nöueuényeket, egy sokkal nagyobb menyiségben jobb, e's finomabb módon termeszteni. Összegyújt az ember ollyan tiszta marka b ú g y o t , a millyent csak lehet, feltolt az ember 20 ittszét egy üstbe, hozza tész 5 lat konyha sót, és húrom lat sálét* romot, 's ezen vegyületet mint egy másfél óráig eggyütt fózni kell, azután levévén a t ű z r ó l , a* míg még jó me­ leg : hozzá tész bárom fertály fontnyi jól kiégetc óltatlau meszet, azt benne megoltván, az egészet megszúr!, *s által bocsátja egy hamu szűrön. Ezen lévben 24 óráig kell áztatni az elvetendő mind ő s z i , mind tavaszi mindenéjnű életfeléket, bükküny, len­ cse, borsó, bab, és eiléle kerti vetemény magokat, az­ után kiszedvén belőle jól kiszárítani és úgy elvetni. Ezen megáztatásnál fogva nem csak hogy hamarébb kikelnek a' magok mind közönségesen szoktak ; hanem még a' plániák is sűrűbbre és nagyobbra nevekednek, és sokkal mag­ vasabbakká lesznek mint mások, és hamarébb is még ér­ nek , 'e gyakran ínég olly korán is, hogy ugyan azon esz­ tendőben földjeiket más vetemény alá iá használhatni. Hogy egyszersmind a' vetéseket a* férgek,, egerek, 'sma­ darak elleti bátorságba lebesseu heiybeztetui: vegyítsen

az ember a' lévbe még egy pác krajezár árú kőolajt, és biidöskú balzsamot is. Ha ezen lévból az ember a' plántákra ''mint p. o. iniideiuiemű káposztákra, répákra, fcehltfkre, ésegyéhh i Ilyes félékre, minek után na már azok mint egy 14 napo­ sok egy jó pohárral ö n t : tehát azoknak sebes növését nem gyózi az ember eléggé csudálni ; sőt ínég jóságokra nézve is felülmúlnak ezek minden más plántákat és termesztvényeket. Ha az ember ezen különösen készített Irágyalévbúl, a' fiatal fák' tövire azoknak idejéhez és nagyságához*ké­ pest , néha-néha tavaszai bizonyos mennyiségtit ö n t ; bi­ zonyos lehet benne, hogy azon fák sokkal szebb növésűek, és gazdagabb termésíiek lesznek, \s hamarébb is nő­ nek mint más illy módon nem trágyázott fák. SzóHutókéket is lehet illy módon trágyázni; sött még virágtokét is , de az utóisókra csak felettébb keveset lehet ön­ teni, az elsőre ellenben jóval is többel. Az illym bá­ násmód szer ént kevésbe kerti ló költségnél fogva minden termesztvények igen gazdagon megjutalmazzák a' munkás gazda fáradtságot 9

—5

V I I . Marha és méh tenyésztés. (

9

9

_

9

A hol közönségesen szokás a z , hogy Húsvét tájban a lovakon és teheneken eret vágassanak : azt mindenkor gondosan és vigyázattal ejtsehmeg. Egyéberánt pedig az ér vágásnak sohasem a szokás kedvéért, hanem csupán csak az elke­ rülhetetlen szükség esetében kelletik megtörténni. A Marha száját gyakorta kitisztítani hasznos és szükséges is. A* tehenek mcgíolyatását ugyan egy hizonyos megállapított határidőre nem lehet szo­ rítni, de arra ezen holnap minden tekintetben leg­ jobb és legalkalmasabb. Az anya kariczákat hágatni k e l l , — a juhokat úsztatni, és tisztán k i ­ mosni , azután pedig megnyírni. Az apró jószág költ. — J A ' vén ludak megtépettetnek, a libák és kacsait pedig anuyaikkaL 9

%

9

3

9

*

1i

A P R H I

r

S.

ÁPRILIS.

eggytftt legelőre bocsátattnak. — A* pulyka fia­ kat csupán szép napus időben lehet szabad leve­ gőre bocsátói. — A ' tyúkok folyvást tojnak, k i ­ vált ha az ember apróra vagdalt csalánt kever ázott búzakorpa k ö z é , 's azzal éteti őket. A mézből kifogott méheket étetni és kassái­ kat feltisztítani szükséges. — A* ledarabolt lépők, bői és azok közt találtató mézből viaszt és méh­ sert főzni. A ' m é h e k ' j á r á s a alatt jó méh vagyezitron füvet plántálni; mert az a* méh előtt felet* tébb kedves.

,

1

Méz

m

v

éi i'.rica inulliílora.

A" megnevezett méz plánták között a* Brúnó szeg­ fűvek, czitromfűvek és bárány nyelvük sokáig virágoz­ nak és a' legjobb mézet adják. A ' rozmár int is felettébb szeretik a' méhek, melly minthogy virágja a' Jegkellemetesebb í z ú , 's illatú mézet adja méltán megérdemli, hogy száraz napos helyre, mellyet ö legjobban kedvel, minél nagyobb mennyiségben ültettessék. Narboua kör­ nyékén egész erdőségek vágynak rozmariuból, és az oda való méz egész Europábau legjobbnak tartatík. A z

»

akácz és hársfa virágok minden más nemű fák' virági fe­ lett, a' legelső helyet érdemlik. A" mezőkön a' bükköny, hah, borsó, fajok, a* fejér lóhere hasonló képen igen hasznos, és mézet adó plánták, az is hasznos a' mellek­ nek , ha közel hozzájok folyó víz van ; a' hol pedig nincs, kassáik előtt állandóul kell fris vizet tartani, és a' víz­ be tetején úszkáló fácskákat rakni, hogy azoknál fogva vízbe ne fúljanak.

VIII. Halastó, e r d ő , és vadászat.

plánták.

A* Méhek leginkább az ollyan helyekel kedvellik, a* hol Ok sok inyok szerem való plántákat találnak. A* melltartóknak tehát arra kelL ü g y e i n i e k , hogy méhoik számára a* mennyire csak lehetséges minél több olíva* virágokat, bokrokat és fákat neveljenek, mellyekból azok a' tapasztalás szerént legtöbb viaszt, és mézet készít­ hetnek* A ' méh tenyésztésre a' virágok, éa fák virági között leghasznosabb és legsikeresebb plánták: a' Brúnó szeg­ fűje, czitrom fű vek, a' szelíd és vad kakukfűvek a' bá­ rány nyelv fúvek, zsályák minden repeze és bab fajhoz tartozó plánták, a' magnak hagyott karórépa virágok, és a' fejér lóhere ; a' fák , és bokrok között: a zöld f ű z ­ fa, a' tengeri baraczk és több gyümölcsfák' virági, a' hársfa, a'kácz, rozmariu köszméte, borbolya, málna

73

A ' halastó gyarapítás folytattatik. — Az ivó pon­ tyok , rákok 's átallyába véve majd minden halak, minthogy .ezen időben bocsátják tojásaikat, ki­ mehessenek, külömben is húsok ezen időtájban kellemetlen lévén a* fogást meg nem érdemlik. A' múlt holnapban levágott fák , feldolgoz­ tatnak a' fejszék félre tétettvén a* fenyömag vetés kezdődik tő levelű fáké pedig elvégez­ tetik. A z ollyan tő levelű, és ágas; bogas fák magvainak elvetése, mellyeknek kikelésökre egy egész esztendei főidben heverés kívántatik - meg, legjobb ha ezen holnapban hajtatik végre. Cser­ nek való tölgy és nyírfák levágattatnak, és héjjaik lefejtettnek. — A ' fiatal nevendék fákhoz sem­ mi némü marha sem bocsájtassék, vigyázni kell hogy a* sürü fenyvesben száraz tavaszi, és nyári i d ő b e n , a* pásztorok tüzeket ne csináljanak, még a* szénégetést i s , csak világos és ritkás helyen kell megengedni. Mind eddig míg a' fajdtyúkok párosodnak, lehet őket fogni vagy lőni. A ' bibicz tojásokat fel­ keresni és mint kedves eledelt megenni. Egyébb­ e r á n t minthogy most már mindenféle vadak, és madarak szaporodásra indulnak, hasasodnak, és költenek : tehát a* vadászatott egésszen félbe kell szakasztani. >

i '

nál fogva áll öszve, a* mellett jobb és kellemetesebb ízű 's tulajdonságú, és tartósabb is a' közönségesen szokott mód szerént készúltnél. Egy más haszon is van még ben­ ne, ez t. i. hogy a' téj édesen maradásánál fogva még az úgy nevezett író is kedvesebb í z ű , 's egészségesebb is.

M

Á

J

U

S

«

.

*

A vajat sokáig fris állapotban

I. Házi és udvari foglalatos^. A 2 életházban , és padlásokon lévő szemes éle­ tek mogforgatásáról el nem kell felejtkezni. Épületek* fedeleit, falait, keritéseket jobb i t n i , az elromlottak helyet ujjat csinálni. Téglát veretni és égetni Vásznak és fonalak fejérétésekörül forgolódni.

Muszka mód szerént

vajat

készíteni.

Felforralja az ember a' friss édes tejet, és mintegy ecy fertály óráig fózi, melly után azon maga természe­ tiben lévő édes tejből a' szokott köpűlés szerént készül a' vaj. A' fűzésnél nem kell nagy tüzet használni, ne hogy füvesében vagy forrásában a' tej megkozmásodjék. A' hozzá égést az által lehet eltávozhatni, hogy az em­ ber a* tejet egy ollyan edénybe forralja 's főzze, mellyei egy vízzel félig lévő üstbe helyheztethet, \> égy az üst­ ben forró víznél fogva az abban lévó edénybe töltött tej is for, és fo a" nélkül hogy az edény oldalát megkapja. Ezen vaj készítés módjának az a* baszna van, hogy az által a' vaj hamarább,, ée nagyobb mennyiségben eló tolakodik, mintsem az ollyan tejből, melly savanyodás-

r

eltarthatni.

Vegyen az ember 2 rész tiszta konyha s ó t , 's egy rész fejér ezukkrot, 1 rész salétromot, 'a mind ezeket vegyítse és törje össze. Ezen vegyületből minden font vaj­ hoz 2 latot vegyen, és azt keverje - el jól a' vaj kOztt. Az illyen módon készített vajnak v e l ő s , 's kövér állandó­ tága szép színű marad, sossága nem érzik, és porhanyó keménnyé soha-sem lészen. Minden esetre el lehet azon­ ban több esztendókíg is avulás nélkül tartani, csak hogy az ollyan hoszas ideig tartandót, a' mint az ember edény­ be jól össze állítja, és betétei e/.i tehát legalább egy h ó napig haboritás, és megkezdés nélkül hagyja.

II.

A* Faoskola , és gyümölcsker tbéli foglalatoság.

A' maggal bevetett, és fiatal fácshákkal be­ ültetett ágyakat jó nedvesen kell tartani. — A ' vad sarjakat vagy hajtott ágacskákat az oltottak közöt felnőni nem engedni. A koronába oltást még jó következéssel le­ het folytatni $ a sípolással oltást ezen holnap ele­ jével el lehet kezdeni. Mihelyt a' fák levesedésbe j ö n n e k , és már jól folyásba indulnak: azonnal el kell a' szemmel oltást kezdeni, még pedig elébb a körfvély, ten­ geri és őszi baraczk, úgy azután a' cseresznye és egyébb kemény magú iákba 5 de ez utolsó job­ ban elfogadja a* hasításba o l t á s t ; a* szemzésre al­ kalmaztatható veszöcskéknek a* legutolsó nyári 9

1

1

X \ -

76

I

M Á J Ú 8.

M Á J U S.

egészséges hajtásból valóknak kell lenni: ha pe­ dig alvószemre szemez az ember, ugyan azon esz­ tendő* megért ágai közül kell választani. A z őszi baraczkíájokkal szilvába vagy a' mi még jobb mandulába lehet szemezni, a* kajszi baraczkokat különösen szilvába. Meggyet nem le* bet cseresznyére 's viszont szemzeni. A* szemzéshez szép reggel hol sem száraz szelek nem 1 Vív­ nak, sem nem esik kell fogni. A* fiatal fricskáknak, mellyek szemzésre ren­ deltettek , alólról fel f e l é , azon helyig, hol a* szemzésnek történni k e l l , le vagdaltainak ágacs­ káik. Meleg időben az őszi baraczkokat, meg vag­ dalni. A z ősszel a' fák tövéhez rakott ganéjt töve­ iktől el kell tisztítani, a' rövid ganéjt pedig el­ ásni. A múlt esztendőben szemzett ágakról, min­ den ártalom nélkül le lehet a' köteléket szedni. — A ' párosított fricskákról is ha már néhány hüvelyknyire hajtottak le kell szedni a' kötést. — Ha a' párosítást némelly gallyak meg nem fogták, azokba már elkészített vesszőcskékből oltani lehet. A ' Spalir vagy törpefacskákon a levelet haj­ t ó szemeket ha feleslegesek el lehet fojtani. A ' hernyókat pusztítani 's jelesen estvei a' midőn összecsoportoznak leszedni kell* Fiatal, felette termékeny fákról a* gyiimölcsvirágokat, mellyek erőtlené tennék le kell sza­ kítani, i

t

1

lemetszett gally, a* helyett hogy gyökeresedéire a' főid­ be tétetnek, egy más fa kérge közé vagy Iájába tétetik, hogy azzal eggyé váljon* Ez a* mód legbiztosabb olly n ö ­ vények szaporítására, mellyek csak nehezen gyökereznek, ha t. i. más módúk síkeretlenek, feltévén azt hogy alkal- • matos vadágat választott az ember. Az anya ágnak és az ablaktalandónak, vagy illy mód­ dal oltaudúnak, közel kell egymáshoz álnia, ha szabad földben vagy cserépben vannak is. Termetes erös fáknak vadóezok közepén kell állani, 'a minden esztendőben ezek­ nek egy - egy részét kell oltani, 'a az oltottak helyébe mindig újakat ültetni, ha a* szelíd fának ágai magasak, úgy a' vadóezokat, ládácskákba kell ü l t e t n i , 's valamire úgy á l l í t a n i , hogy a' szelíd ágakhoz közel jussaiiák. Az ablaklálás így történik, elővesz az ember egy ágat, vagy vesszőcskét a* szelíd fából, 's a* meguemesítendőhöz úgy vonja hogy egymást érjék, ekkor azt a' he­ lyet, a'melly legalkalmatosahb az eg\bekötésre megjegy­ zi. Ezen a' helyen mind a' nemes mind a' vad fának kérgét és Iájának is egy*részét mint egy két vagy húrom hüvelyk­ nyi hosszan lefaragja a' kertész, ezután ugyan ezen kérgetlen részén a' nemes fának alulról felfelé, mint a' homlításnál egy hasítást csinál az ember, ugyan ezt teszi a* vadoczon, csak felíeléról lefelé, úgy hogy a' nemesnek gal­ lyát mint egy éket befogadhassa, 'a ezután a' két gallyát jó össze kell illegetni, bekötni, 's fa viasszal bekenni.

III. Foglalatosak ii szőlőben.

%

Az ablak tálasról. Az ablaklálás a' homlításnak egy neme, yagt is inkább a* homh'tás és oltásnak egy közép neme, hol a*

77

i

Ha a" vinyege leveleket kezd hajtani, ekkor történik az első kapálás még az első virágzás előtt. — De a*munkát szorgalmatosan kell végbehajtani, hanem a' legmélyebb földet jó fel kell forgatni. — A kapálásnak olly ónkor midőn a" főid jó szá­ raz és az idö nem nedves, kell történni. A ' vinye­ ge gyökerére a* barázdába földet kell húzni, hogy a* t ö k e , új gyökerek' hajtása által erősödjék. — A* göröngyöket szerteverni szükséges és a* töké­ re vonni. — Minden dudvát ki kell g y o m l á l n i , S a* szőlőből eltávoztatni. %

M A J ü S.

78

MÁJUS.

Ha a* szőllo oltás télben nem történt, most az ideje, ha mindjárt rügyel is a* vén ág. A ' homlitás árkait megkapáltassa a gazda. 9

A szóló

oltás.

Nincsen egyugyűbb és egyszersmind biztosabb ú t , a* rosz tőkék megjobbítására, 's a* vének megifjttására az oltásnál, mert szorgalmas munkásság által már har­ madik esztendőre megvan a termés nemesítve, negyedik esztendőre pedig a' tőkék egészen telyesek szölőfrirtökkel. A' szőlő oltás* külömbféle módjai közölt l e g e l s ő he­ lyet érdemel a' hasításba oltás a' főid alatt. Ezen neme­ sítésnek módja e* következendő: Lemetsz az edibcr egy fiatal egészséges termőtőkéről egy vesszőt a* midőn annak szemei már hajtani kezdenek. Az oltó vesszőknek gömbölyűknek 's minden oldaliul é p egészségeseknek és egymáshoz közel álló szeműknek kell lenni. — Egy szőlővesszőról sohasem vesz az ember töb­ bet két oltó ágacskánál, mert minden szemek, mellyek az alsó hat, hét szemeken felül vágynak, valamint a' t ő ­ kéhez legközelebbi alsó szemek is, többnyíre csak leve­ leket és nem termést szoktak hajtani. Ha a' levágott oltó vesszők hosszas nyúlásnak: akkor a' legalsó szemet nem számítva, levág az ember belőlük 2 — 3 szemnyi hoszszaságűt. Az illyen oltóvesszóket akkor mindjárt, minek­ előtte oltásra használtatnának, egy híves, árnyékos hely­ re kell a főidbe leásni, és felül egy kis szalmával be­ takarván arra főidet teríteni, hogy azok fris nedvökben maradhassanak, 's inegfogauszókká és termékenyekké le­ hessenek. Az oltást tavasszal, mindig s z é p , tiszta, szél nél­ kül való napokon kell telyesíteni, a' midőn már a' hide­ gek s z ű n n e k , és a' vesszők még nem indultak egész erővel levesedéinek. Az oltó vesszőcskéé, mellyeket az ember be akar ol­ tani oltások előtt egy pár nappal alsó végeiknél fogva fris hideg vízbe állíttassanak, ét végeik épeu csak oltás előtt metszettessenek - meg ; arra is különös vigyázat kívánta­ tik, hogy a' midőn már épen munkába vétetnek a'vesz1

3

79

0

*Mm 9

szók : tehát tiszta vízbe vitettessenek a helyre, hogy semmi földrész vagy más egyéb gizgaz a' vessző és tőke közé magát ne vehesse. A' metszést épen úgy kell rajtok tenni, mint akármellyik gyümölcs termő fák' ágain t. i . ék formára és hogy a' béle lásson, de meg ne sértessen. A' vágás sima és egyenes legyen, és a' beinetszetett rész másfél '* legfeljebb két hüvelyknyi hosszú legyen. Ha a' töke, melly már oltásra van határozva, fel­ vétetett a' földből, éa földszint lévő gyökereitől meg­ tisztíttatott, tehát egy fiirészkével egynehány hüvelyk­ nyi re a' fejétől aláfelé az ágát befűrészeli az ember ott, a' hol az igazi gömbölyű, azután a* metszést vagy hasí­ tást kiegyenesíti és simítja az ember rajta, és egy késsel felülről, a* tökét közepén meghasítja mintegy két hüvelyk­ nyi mélyen, épen a' közelebbi görcs csomóig. Ha a'tőke csak mintegy 3 vagy 4 hüvelyknyi hosszaságú lefelé: te­ hát meglehet kötni a' görcsön felül mintegy két hüvelyk­ ig i re, hogy a' hasítás be ne menjen nagyon mélyen a tökébe. Ekkor az ember a* hasításba dug két oltó vesszőcs­ két, a' mennyire az oltó vessző metszése engedi, még pedig ú g y , hogy a* szeme mindeggyikr.ek kifelé fordítva legyen, és a' vesszőnek héja a' tőke bőrével vagy héjjával szorosan megegyezzen. Az oltás helyét belehet kenni ól ló viasszal, és bekell kötni fűzfa vagy hárs héjjal avagy sással. Az oltott ágakat minden esetre úgy kell földel be­ takarni, hogy csupán csak annak felső szeme legyen-ki a főidből. Mihelyt a' szemek hajtani kezdettek, és az ol­ tó ágacskák már összeforadtak: azokat az ember elinnihatatlanul egy karóhoz kötözi, 's azon ágak vagy vesszők közül épen csak a' legfelsőbb szemnek hajtását tartja-meg, a' többit letöri vagy lemetszi az ember $ de ú g y , hogy az oltott vesszőt legkisebbé se serte-meg. Az illyen vesszők­ től megtisztítását a' tőkéknél leginkább csak Augustusban végre hajtani. Az első nyáron az oltások nem kapál tatnak-meg; haneui csak egynehányszor könnyében a' földnek felseje felfordíttatik. Télen által pedig az oltás karó mellett kötve hagyattatik, következő tavaszon azután két szemnyire lemetszetik, (hozzá számítván a' legalsót is), a' máso9

9

s

--

80

M Á J U S

M A J II S.:

•Ük esztendőben is énen tigy bán az ember vele, harma­ dik esztendőben pedig már tokévé neveltetik.

I V . iFoglalatoság a' zöldséges k értben. Ezen holnap elején még veteményezhetni: fejér fodor káposztát, téli fodor kékkáposztát, fejes Káposztát- kehlarábit, *s ezekkel vegyest spárgát, veres, fejér és sárga répákat és nyári retket 5 hahogy még ezek elébb meg nem tör­ téntek: téli vereshagymákat is lehet vetni, hogy azok Júniusban elültettethessenck. A z utolsó ba­ bok és borsók is most elvettetnek. — Kezdje-cl az ember ismét turbolya, saláta, petrezselyem, spanyol fokhagyma, majoránna és egyéb gyökerecskék' veteményezését, hogy azok fris zöldjük­ ben mindég legyenek. Téli szükségre veteményez­ hetni meg ezen holnap' vége felé zeller, eztkoriát, raponczát, retket, petrezselymet5 — fa­ gyot k i nem állható termesztvényeket, mint ba­ bokat, ugorkát, tököt, pórcsinfilvet 's több e* fé­ léket. A* dinnyék i s , a' melegebb éghajlatú tar­ tományókban a' szabad levegőre alkalmas jó föld­ be bátran elvettethetnek; kedvező nyáron ezen veteménynek gyakran hasznos következése szokott lenni. — A ' tökök különösen megkívánván a böv nedvességet, ennélfogva azokat mindennap meg­ kell locsolni. Az articsókák, czéklák, czikoria saláták, kehlek, fejessalátak és egyébféle zöldségek , mel­ lyek nem épen a' leggyengébb fájókhoz tartoz­ nak, ezen holnap* végével legsikeresebben elültettclhetnek, ha hogy már plántálni való nagy­ ságúak. A z illyen kiültetett plántákat száraz idő­ ben igen gyakran meg kell locsolni, és a* nevekedö dudvát közülök szorgalmasan kitépni* 1

81

Minden kigyomlált gizgazt , kivévén a* perje gyökeret, egy gödörbe k e l l rakásra hordani, hogy az, ott ö s s z e r o t h a d v á n f ö l d é váljon, ahol a'legjobb föld lészen. A z gyümölcsöző articsóka töveket, mellyek már hajtani kezdenek, apró trágyával le kell ás­ n i . A ' tövekről minden oldalhajtásokat egészen a' két legelső sarjúdzásáig le kell ültetni, ugyan ezt mag által is lehet teljesíteni. Ezen plántákat egy­ mástól ültetni; A' magnak való kártifiolák, téli saláták min­ dig a* legépebb 's legteljesebb plánták közül vá­ lasztassanak-ki. A ' csiperke gombáknak szabad levegő alatt elágyázásokra ezen holnap legalkalmasabb, ám­ bár az elébb avagy* későbben is megtörténhet. Azzal e' következőképen kell b á n n i : készítsen az ember egy meleg ágyat szamár vagy öszvér ganéjb ó l , vagy annak hijánossága esetében lóganéjból, és tegyen annak tetejére mintegy négy újnyí vas­ tagon egy más meleg ágyból való már tökéllete­ sen megérett ganéjos földet. A ' midőn már ez így elkészítve mintegy 4 napokig á l l o t t : hintsen az ember illyen csiperke gomba apró szeleteket, mellyek a' konyhában széjjel húlladoznak, töltse reájok azon vizet i s , a* melly ben azok kimosat­ tak, azután azt a'levet is a'melyben azok meg­ főttek. Rövid idö alatt fognak azon ágyban gom­ bák nevelkedni, és -azon ágy több esztendőkig terem csiperkegombákat. A* felnőtt borsók és babok mellé karókat kell dugdosni, a' karók minden kerti vetemények mel lé múlhatatlanul szükségesek. A* melegágyban iévő dinnyék, már ezen holnap' vége leié kiúltettethetnek a' szabad leve­ ti

M Á J O 8-

MÁJUS.

gdtaV^rc é j s z a k á k o n é s n é m e l l y h i d e g n a p o k o n

a' káposzta' között s z é l i v e l kell bányoi, 's azoknak íiisljök e l t e r ü l v é n a' káposzták között, minden hernyókat meg»|nek.

82 ' *

* "I

födőcserepckkel be k e l l ő k e t borogatni 5 m é g a* h e m é n y nap ellen is g y é k é n y t e r í t ő v e l kell fe* dezni, m i n d addig, m í g csak fel n e m nevekedtek* H a nedves hideg i d ő b e n az a p r í t s gyenge d i n n y e é s ugorka p l á n t á k ö s s z e kuezorodnak é s leveleik s á r g u l n i k e z d e n e k : t e h á t ú g y s e g í t az em­ ber r a j t o k , hogy a' f ö l d e t k ö r ü l ö t t e k felforgatja 's poi h á n y ő s i t j a , é s k ö z é t y ú k g a n é j t é s b é c s i k o r m o t hint. ' A ' v i r á g z ó f ö l d i e p r e k e t s z á r a z i d ő b e n gazda* g o n meg k e l l locsolni ; ezen kis f á r a d s á g o t n a g y é s sok g y ü m ö l c s j u t a l m a z z a - m e g .

83

4

^ 4 Kagy vereshagymákat

* termeszteni.

Spanyol és Portugált ia országokban teremni szokott nagyságú veres-hagymákat lehet nevelni e* következő mo­ llon : vesse - el az ember a' Spanyol ás Portugallua vereshagyma magot tavasszal V szokott rendes időben, még pedig jó snrnn, egy akna vagy körtvély fa alatt lévő so­ vány fűidbe. Ősszel a' hagymák nem lesznek nagyobbak, mint egy borsó szokott lenni ; akkor kiszedődneka' főidhői és eltetetnek jövő tavaszra, a' midőn azokat jó kö* vér földbe egésszen szabad napos helyre hat hüvelyknyi távolságra egymástól elülteti. Hlyen módún elültetve a* veres-hagymák , 5 — 6 hüvelyknyi vastagságú nagyokká nőnek.

A zöld káposzta

hernyók

ellen szer.

Törjön az ember apróra büdöskövet, ásson a* föld­ be egy kis gödröcskét, 'a hintse abba a' megtört büdöskövet és gyújtsa-meg; azután rakjon reá több darab ócska rongyokat', a' mennyit káposzta földjének mennyiségéhez képest elegendőnek lenni gondol. A" büdöskunek kemény füstjét ezen rongyok magokba szívják és azután magok is ineggyúlladoznak: akkor azon égő rongyokat mindenfelé

Fagy pedig. Vegyep az ember ollyan vizet melly ben /ris írósvaj mbsattatott, azt pedig hagyja állani, míg meg nem bfiszbödik, és akkor azzal meglocsolja a' káposztákat. Azon káposztákra, mellyek illyen vízzel megöntöztettek, semmi némfi hernyó sem log tübbé menni, sem lepkék nem fognak tojni.

V . Foglalatoság a virág szoba, narancs és múlató kertben. 1

E b b e n a' holnapban vet az ember ő s z i v i r á g é s s z e g f ű magokat, A ' m e d v e f ü l v i r á g o k a t k i ü l t e ­ ti a ' k é s ő i á g y a k b ó l . A z o n medveful v i r á g o k a t , mel­ l y e t mag h o z á s r a nincsenek rendel v e , m i n d e n harma­ dik e s z t e n d ő b e n s z é j j e l kell szedni} porhajas vagy earjudzas á l t a l ezen h o l n a p t ó l fogva is szaporod­ hatnak Augustusig. A* m e d v e f ü l é s primula v i r á ­ gokat ki kell j e l e l n i , é s a' m a g r ó l h i t v á n y o k a t ki­ tépni. A ' v i r á g o k b a n , lévő h a g y m á s virág ágyakat é s a' cserepekben á l l ó m e d v e f ü l v i r á g o k a t a d é l i for­ r ó m e l e g t ő l g y é k é n y á l t a l k e l l fedezni.

•1

%

A s z e g f ű k e t é s e g y é b cserepekben á l l ó vi­ r á g o k a t , mellyek a' k o r p a f é r g e k t ő l meglepettet­ t e k , m o s t a n t ó l fogva l e g k ö n n y e b b e n meglehet az á l t a l tisztogatni j hogy a* v i r á g c s e r e p e k e t egyne­ h á n y éjjel e g y m á s u t á n félre f ű k ö z é helyhezteti, / nappal pedig deszka á l l ó r a teszi. Egy új föld ve s z ü k s é g e s . Szép időben

magazint k é s z í t n i j ö v e n d ő r e n é z ­ k i lehet most

a

t ö b b i gyenge

6*

- í .

,

•

"*84

«

M Á J Ú 8.

M Á J V S.

fákat*' és bokrokat, mint p. O. Hortensiát , a* külömbféle Jázminokat, Borostyánt, Mirhist, Borostyán rózsát, narancsfádat, úgy mint átalyáhá minden 8 mértéknyi melegséggel Kitelelhető, és az elébbi holnapban még a' píaczékból és cnvhes szobákból ki nem hozott plántákat, a* sza­ bad levegőre rakni. A' gyengébb plánták az üvegházakban , me­ leg napok* oltalmával hasonlólag hozzá szolitattassanak a* szabad levegőhöz$ még azokat is, mel­ lyek 20 — 2 5 mértéknyi melegséget kívánnak, a* nappali legmelegebb ó r á k b a n , szinte ki kell a' szabad Icvcgöji, napfényre rali ni. A z öntözést mindig a* hörnyülállásokhoz ké­ pest kell 'alkalmaztatni, a* iriillycri erővel a* nap Mit, avagy erejéből fogyaszt, a'mtIlyen erővel n plánták hajtanak és virágozni Kezdenek , és mi­ nél többszőr kitétetnek a szabad levegőre az ön­ tözést a' szerént Kell többszörözni. A ' szegfűk és á' mindég z ö l d é i n fák és bok­ rok ; mihelyt töveikről több sarfedzásokat hajtanak J hh á' szükség.úgy kívánja: azonnal nagyobb edényekben ültettessenek által. J Az ősszel edényekbe ültetett szegfű sarjad­ zó sok , mellyek elűltctésök alkalmával csak rósz földbe ültettettek: most szegfűnek való jó földbe téíettesscnek ) * mellyek pedig egyenesen jó föld­ be ^ültettettek : azoknak földjeik' felsőjét cgéSszen addíg Ki kell szedni, a* mennyire töveik meg nem sérülnek, és azok helyett, fris földet kelletik tenni. — Minden öreg töveket szabad földbe keli kiültetni. Az új hajtásokat, valamint a felnyújtva rá^ohdt karócskákhoz szükség kötni. A" Kihajtott, elnyilt rózsákat és más egyéb e' féle bokrokat által k<JI ültetni .valamint szinte 1

1

**

a' télen, hajtőit és elnyitolt hagymás v i r á g o k a t is, m c l l y e k n e k száraikat és leveleiket 2 újnyi mago­ sán levágja az ember a* hagymások felett és ak­ kor szabad levegőre kiülteti. A ' Gcrániárólj R o z m a r i n r ó l s á r g a ibolyról és i?gyéb cserépbe ültetett plántákról sarjukat és ültető ágacskákat kéli készíteni. Azokat jó föld­ be kell rakni é$ mérsékleti; tledvésrn tmani. Minthogy czéri hólnnpban még nem egészen bátorságos az ember az éjjeli fagytól: tehát ha az idő mérőn a* melegség őt mértéknyire á l l , a' narancs és egyéb gyenge növevény eket szobába kel) vinni, még a* melegség nagyobb mértékre bágása megengedi azokat: ismét kirakni. A* narancs termesztőben álfáknak és plánlaknak mindig jobban - jobban hozzá kell izuktáttatniok a' szabad levegőhöz. . .L ü\ -W Az üveg almátiomohra, a* fiveg ablakokkal felkészített melegágyakra a* legnagyobb felvigyái zatial kell lenni. A melegség, árnyék,, és a'mennyiszer csak lehető fris levegő bocsátás, mind a' fiatal, mind a' már megnőtt üvegbázbeli plántákrá nézve múlhatatlanul szükséges és különösen hasznos. A múltítVj kértben minden elébb elmulasztott kötelességekét hetyre kell p&tölni: Ennek a' hóinapnak végével"Miép időben minden gyengébb fácskákat és bokrokat minden további gondolko^ zás nélkül ki kell ültetni. A z állófákat, mellyek re az edénvek rakattassanak fel kell készíteni, l

1

%

V

'

' I

'

t * f

9

m

mivel azokkal már most a' fályékoknak fel kell ék csittet ni eh. \ ;!» . . i o n n í noHr »•!:'• * * ******* " .oinrj&Jio!* !r>>t , v

v

MÁJUS.

M A J U S. ^4' plánták'

szaporítása csemeték tásofs által. "

v

és p'orbbj* '•

:

A* porbojtás legtObb pldntakn.il .V metszéssel szokott legbizonyosabb lenni, és foképen a' szegfűknél szokott munkába vétetni. — Ezen bánásmódhoz a' plántának egy alant álló ágatska ját, mell vet az ember szaporít ni kíván, lemetsz, *s annak leveleit azon a' helyen , a' hol annak a' földbe kell letétetnie leszedi, és akkor a' szegfüvet a' csomói)a alatt, mas egyébb plántákat pedig a' szemek alatt megkell egy penniczilussal keresztbe hasítni . az ágatska közepén felfelé mintegy egy hüvelyknyi hoszszan. A* hasított ágatskának egymástól széllyel választván meg­ hasadt részeit, közibe egy kis főidet kell egészen a' ha­ sadás végezetéig nyomni, de úgy hogy az egymástól el­ vált részecskék meg ne zúzattassanak, és akkor azt mint­ egy két hüvelyknyi mélyen leteszi a* főidbe, *s a' főidet jól a* tőhöz nyomja, hogy Üresség ne maradjon körülötte és jó keményen a* földben álljon 's mellé sznY egy karótsi kát. Az oltott ágatska* felső részének a* főidből egészen kikeli látszania, és a' mennyire lehet eggyeueseo felál­ latna.

A ' komló felkaróztatik, az új komló vetés megkapáltad. Ili.

*• A* mezei csupasz -«»-dki • • %.

tj'»n ••

MII.IÍ

i-t

II

'*UÁ

\

.

;

1

V§OiÍ

f

Ái.1

csigákdi^^Iptisziiiam.

' »«nUa>»-

. , »• •

hheztessen az emher bizonyos mennyiségű sovanv ka­ csákat egész napon által , és azokat est ve felé hajtsa-ki azon'mezőre-.minden kacsa le fog i a nveíni egymásután a' csigákat, mintsem azokat az ember felszedhetné, jk»'> { •ili/.ivíilül'J'.'l ?' ' "Ilii. >^MÍ yj:)..

VII. .Marfia

WmóV&ifyéméi.

A hol ''ét ístálóban etetés nincs szokásba vé$ ; j o t t a' marha, kivévén a ködös nyirkos nopohat,, legelpre megyén, méllynék azomban nem kell hamarább megtörténni, mint mikor m á r a ' harmat felszáradott. Sz. János nap előtt nem jó tfttfc^úkáttgyfep*e> bpcaátnii — A ' három esűrian* dós csödoröket herélni kell. — A* bárányok a csecstői elválasztatnak, és a juhok megnyírattat­ n a k ; ' - A sertések ugaYrtf fcafJtaHhak. _ A* vo­ nó^ jószágot jó fel vigyázat 's gondviselés alatt kell tartani .írjvgnloii !ji:7v .'' ! •! M / A* likakat, és fiatal kacsákat, midőn tollasod­ n i kezdenek, zabbal kell tartani; — a' vén 4*9 dáTtat m e g l í H l t í p n k ***** A méhek; "ébben a holnapban rajzaní kez­ denek. — A z úfrtféh kasok iaffyk^piík a' napra hírakattassanak, mezei szchfiivek kiperzseltessenek és. czitromfóvel jól megdörzsöltessenek, miVcl a* méhek ezen füveket felettébb nagyon sze­ retik. A ' kasok és köpük a* pókhálóktól és lepkék kötéseiktől szorgalmasan megtisztogattassanak. 1

9

?

4

)r

1

UlUi.i Az árpa vetés még folytattatik és el végeit etíh. Ebben a* holnapban még vettetik: köles, m á k , második len vetés Fülöp és .Jakab k ö r ü l , három levelű és luezerna l ó h e r e , spanyol lóhere, és kender I r h á n , bükköny, ennek a/ holnapnak végefelé. núvt\ >• \ Káposzta ültettetik , kolompár kapáltatik és a répa földek jó módba hagyódnak. — A* korán vetett lent g y o m l á l n i kelj. > A* régi spanyol és luezerna lóherés földek felforgat t a t n a k , ha hogy azokkal magot nem akar az ember termeszteni; különben ennek csak a' mag* megérése után kell megtörténnie* I1«;V/ÍÍ

#'»

f

V í . Szántás -v«féslréfi'foiílalatus;te. •

líl

ÁL,: A OH

1

——

S7

(

1

1

9

N

9

1

1

M Á J ü S.

88

M Á J U S .

80

M

y-f* jne%

rajzás.

Ha a' fiatal méhek a' kasban már annyira szaporod­ tak, hogy a' kasban többé helyük nincsen, tehát ásóknak egy része egy királyné vezérlése alatt, melly rajnak ne­ veztetik, a' kasból kJ költözködik. — A' majdani rajzás­ nak ismertető jelei ezek: hogy a' méhek e* kas' kijáró deszkája alatt és 'körülötte nagy számmal repdesnek. A* rajzás csak szép időben, reggeli 9 órától fogva délutáuni 2 — 3 óráig'szokott'megtörténni. >a»nrdl Némely kasok háromszor, fegtübbnylre pedig csak kétszer eresztenek rajt. A' második rajt az első rajzát után 3 — 4 napoknál e l é b b , de 10 napoknál későbben sem lehet soha is -várni. A' rajzos'.ideje Jtezdódik Ápri­ listól és végződik Jnujussajf az .azqtán tjürténhetó rajzás s i k e r é t len. Május és Jiinius nőnapokban szép napok al­ kalmával mindig kuf&BÍ'en vigyázni kell a m é h e l r * * ' 1

«

a

CJI#II

a o a é l . .?*í

,jjolȒ

n-\

fogdostattnak. M i n t h o g y a' n y ő s t é n y ő z e k most le* v e l é s z n i j á r n a k : t e h á t a' vadabbakra k é t s z e r e s v i ­ g y á z a t t a l kell lenni. — A ' fiatal r ó k á k a t lyukaik­ b ó l ki k e l l $6ni, » ' g e r é n y e h e t , -menyeteket, é s v a d m a c s k á k a t ü l d ö z n i kell.* —- A z á r t a l m a s raga­ d o z ó madarak* t o j á s a i t f é s z k e i k b ő l k i k e l l p u s z t í t n i . — A ' s ó z ó v á l y ú k a t m e g k e l l ú j r a hinteni.

i

•0íní:.i^:t>

l ÁtiH 1

4

n

. .

#

1

1 ,W ' k ll Uttii cn?»y* ..".í <*Í * * * \ i ií»baí í^lüf:^ rfft iu s 1

xá«

í'iV fiiból

21 fnOít V.a

* ís.f.wl

VIII. Halastó^ Vadászat, és evdoi foglalatoság.jtftv

'tiiti ti

< ííOJf! >1

A ' tó halasitás .még folytatik. — Különösen fel kelj arra ügtfeM^ hogy a' tóban elegendő fris. víz dolgából fogyatkozás ne legyen. — A ' rák fogáa elkezdődik, de a* tojásos rákokat kímélni kell és a vízbe kell hányni. . jj.. , . \ . . J Az erdei munka tökéllctcssen inegsziin, és a* fenyőfa magról ültetés bevégeztetik. Utánna vetés, által kipótoltatnak az elveszet ma» plánták. A' megérett szilvafa magokat naponként vizsgálni k e l l , nehogy.a' magok széjt háljanak. Fát csak épen elkerülhetetlen szükség esetében kell vágni. A ' kéreg fosztás folytatta!ih. A ' pásztorokat szemmel kell tartani, hogy kárt,ne okozzanak. Minden vadászat és puskázás megállód. A* fürjek a' téli és tavaszi, vetéseken hang után tőrrel V

T

Hí

'1 46

fii

1

-í»N*ia

.11

J U N l u s. —

*ia^> fit»l:-.07U . ««/ 2 £ v » v » i I ••• df»hc' Aisi\u'>\ J:;:í ;;!iYi liU*ul A. ;

T

91

'U="~!

::'| i ~ •.

: ;!r.«i 1

•Kft, !

II. lA> 1 a o s k o l a , és gyümölcskertbéli fogMlatosiij. Kagy szárazságban a* magágyakat és fiatal fácskákat szorgalmasan meg kell locsolni. — A ' faoskolátj mindég tisztán kell'tartani, a* gyomot aréjt körüle ki k e l l gyomlálni, éa gyakorta megapálni. — A ' jövendő magyetjés alá ágyakat ásni '& előre á r k o l n i , és a' jóféle spanyol meggy,, ol­ tott cseresznye és kajszin baraczk magokat gy-Mj-, teni. , A z ollyan fácskáknal, mellyeknek még ezen esztendőben hajtaniok k e l l , a* szemoltás folyta­ tódik. — Sz. János nap után többé a* hajtószembe nem kell oltani. — Három — n é g y hetek múl­ va az oltás után a' kötést meg kell tágftni 's szel­ lőztetni egynehány hetek' elteltével pedig, a' mi­ dőn már az oltás egészen megfogantott, a' kötést róla végképen lé .Kell vonni. A ' már elébb párosított fácskákat, mellyek­ nek kötései keményen bevágódtak, kötéseiktói egészen meg kell szabadítni; a z o k n a k és a' más­ képen oltott fáknak hajtásait karókhoz kelletik kö­ tözni , mivel különben könnyen letörnek. A ' gyümölcs fácskákat gyökerűkről hajtott vad sárjadzásitól ereszen megkell tisztogatni,mert azok elsziván a' fákat, azokat növésükben hátrál­ tatják. A'-gyümölcsös kertben a' f a r t ö v e i körül átaljába véve mindenféle füvet k i k e l i vagdalni, és azt a' fa tövére mélyen a' föld alá ásni. — A ' hernyóktol és egyéb férgektől szüntelen tisztogat­ ni kell a* fákat. A ' cseresznye és egyéb kemény magú gyü­ mölcs fákon még J á n o s nap előtt végre bujtassuk

C I. Házi és udvari foglalatoság.

Á

A

,,

csűrők, széna padlások hitisztogattatnak . ház és egyéb épület fedelek kiigazitattnak. — V tégla verés és égetés, ágy nem különben az élet forgatás folytattatik. — A* szalma köteleket előre el kell készíteni, hogy a" mikor szükség van reá­ juk , azonnal használatba vetethessenek. Eben a' holnapban legjobb az e l e v e n s é g e k b ő l olajat k é ­ szít ni Földieper égettbort és fekete bogyó eczetet készíthetni. A" holnap' vége felé aú Idd i ókat és apró ngorkákat becsinálni.

*.

Különös

* # jó kenyeret sütni holompe'rral.

Hét font jó liszthez vegyen az ember 2 font meg­ tisztított főtt kolompért. Az utóisóból ki kell párolog­ tatni a* vizet, és még egynehány perczcnetig a* tűz fe­ lett tartani; anakutánna zúzza 's törje össze az ember p é p p é , és azon melegen keverje Össze a lisztéi egy tele kanál sóval eggyütt. Ezen vegyülethez töltsön az ember apródonként egy-egy itsze vizet és 3 nagy kanál élesz­ tőt vagy komló-párt, azután gyúrja *• dagassza-meg lágy tésztává, és akkor hagyja 4 óráig állani, minekelőtte újra megdagasztaná jj elszaggatná és kemenczébe rakná* 1

iIT

92

J O N I U )6.

IÜNIÜ8,

93

9

a' nyári metszés. A tengeri és őszi baraczk Iák bél les- iákról, ha egy bimbó k é t - h á r o m ágacs­ kát hajt, azok közül csak a* legerősebbül hagy od­ v á n - m e g , a'többi lemetszettessék. A* tengeri sző­ lő és köszméte vagy püszke bokrok, az ezen esz­ tendei hajtásokról szaporít tat hatnak. A* verebek, varjak, vasorrúk, barázda billegtető, kenderikék, seregélyek, czinkék és magnyitóU most mindig üldözésben tartathassanak; nehogy a* cseresznyéket és egyéb gyümölcsöket még idő előtt clpocsíkolják.

Ennek azonban nagy vigyázattal kell megtörtén­ nie , nehogy a* haszontalan vesszők helyett, mel­ lyek csak szükségtelenül szívnak a' tőkék nedvét: a' tőkék* gyarapítására megkívántató vesszők is kittírdeltessenek. A szőlő virágzás után elkövetett vessző tör­ delést követi a' kötözés, az az: a' jövendő met­ szésre és a mostani termésre meghagyott vesszők, nedves szalmával, vagy hárskéreggel, avagy ázott sással megköttetnek; melly alkalommal vigyázva köttessenek a* tőkék mellett álló karókhoz, hogy a' szőlő szemek vagy fürtök ne szoruljanak a k ö ­ tés nem egészen alant, hanem a' vesszők* hegyei felé essen. A* vesszőnek felemelése, felegyencsítését okosan tenni hogy el ne törjön. . E ' holnap* vége felé, vagy pedig a* jövő hol­ nap* elején mindjárt gyomláláshoz vagy csorokjaláshoz kell fogni, hogy a* második kapálás meg­ történhessen, rw A* gyomlálásra vagy irtásra nagy gondnak kell lenni, semmi paréj 'a dudva füvet a' tőkék közt nem kell hagyni, 1

1

9

Észköz

a' gyümölcsfák* fenésedése féle Ttiegromlása ellen.

és cgyéB*

H á u j a - l e az ember tavasz elején mindjárt a' fahéj­ nak romlásba indult részeit', és azon megkopasztotl he­ lyeket kenje - he terpentétiolajjak Azon olaj által a'sep­ rűit részek mintegy oieglakírozódnak, ágy annyira be­ vonódnak, hogy a' szél és egyéb idő viszontagság bozzájok nem férhetnek, és Hlyen módon a mar betegségbe esett megsérült fák a' további vészestől mentek, marad­ nak* Ezen egyszerű és kevésbe kerülő bánás módnál fogva, a* már betegségbe esett f á k , mellyek tavasszal már sár­ guló leveleket hajtottak és a' ki vészeshez kOzel voltak, ismét helyre hozódnak és megmaradnak* v

III. Szőlőbéli foglalatosak Ezen holnapban legelső szőlőbeli foglalatoaág a törés vagy letörd élése a* szükségtelen és haszontalan szőlővesszőknek. — E z így történik meg: t. i . minden tőkét szorosan megvizsgál az ember, és aról az ollyan vesszőket, mellyeken semmi virág nincs, sem jövendőbéli haszonra nem fordítható, szorgalmatosan lehányja, letördeli. 9

-

I V . Foglalatoság a' zöjdséges kertben. Késő Őszi és téli szükségre még most is le­ het véleményezni, nevezetesen: Brokolit, kartiüolát, téli fodor kékkáposztát, párhagymát, pe­ trezselymet} zellert, czikoriát, téli czikoria salá­ tát , sárgarépát, ugorkát, t u r b u l y á t , fejessalátát, gyökerecskéket, téli retket, kerti kakukfüvet, ma­ joránnát, és közepéig c* holnapnak, még borsót cs babot is. Továbbá épen ezen holnapban lehet vetni az Erfurti téli retket és a* hosszú fejér répát. Által ültetni lehet: zellert, kártifiolát, fejes kehit és egyéb fajú kehleket, pimpinellát, por-

/

94

•

J Ú N I U S .

J Ú N I U S :

csinfílvet, articsókát, horsfüvet, majoránnát,kerti dcmutkát, czéklát, k a r ó r é p á t , petrezselyem gyökereket, fejes salátát. Magtenyésztésre kiültettetnek mosta' hólnapos gyökerecskékés retkek, a'legjobb 's legszebb saláta plánták, turbulya, sárgarépa, kerti laboda Ha a' magnak hagyott saláta fejek' külső levelei rothadni kezdenek: azokról a' rothadásba indul­ takat mindjárt le kell vetni, nehogy a' többi réJ sze is romolják, és így a' magok haszonvehetetlenekké legyenek. A ' j ó , száraz időben megérett kehi, turbolya és répa magokat kell szedni, napon

|í

í\ || j !

#

j ó l ki szárit ni.

t

3-n.í«5 r: 9

Mihelyt a' kartifiolán a virágja magát mutat* j a , nagyon j ó , ha felette egynehány leveleitfszs/.chajtódnak, hogy a* rózsája azok alatt a* nap* keménysége ellen fedezve legyen. Azonkívül szük­ séges a' kártiíiolát gyakorta meglocsolni. Az Áprilisban vetett téli vereshagymákat ennek, a* holnapnak végezetével, minekutánna mór gyökerei és szárai rövidebbre vagdal­ tattak, egy lábnyi távolságra egymástól, hár­ mával - négyivei lyukba kell ültetni. A ' főzelék agyakat kapálgatni és gyomlálgatni k e l l , a* borsók , babok és kolompárok fel­ töltetnek, mihelyt ahoz való nagyságúak. Ha a* föld és trágya gyűjtemény tetőn dudva nő fel ; a z o n n a l ki kell azt vágni. . A ' virágzó kerti babok' kaccsainak hegyeit le kell vagdalni, az által nagyobb és teljesebb füvei lesznek. A' borsóknak és baboknak legalsóbb és legszebb csőveit nem kéli ételnek főzéshez leszed­ n i , hanem magnak a ' s z á r á n hagyni, míg tökél­ letesen megérnek. A' melegágyak' üveg ablakjait és az azokhoz

tartozó gyékényeket, most már -végképen e l k e l i szedni, és azokat jövendőbeli szükségre alkalmas helyre tenni. A* nyári czikoria saláta megköttetik és fejcríttetik, szinte iigy mint á' caraptia plánták, a* midőn 3 — 4 lábnyi magoságúakká lesznek. Ezek­ nek az utolsóknak leveleit összeköti az ember s z a l m á v a l tágan, a' tövéhez annyi földet hány fel,' a' mennyit •csak lehet, és azt beteríti meleg l ó ­ ganéjjal annyira, hogy a leveleinek csak a* leg­ felsőbb hegyei látszanak-ki valamennyire. Három vagy négy hét alatt a' levelek' oldalai egészén megfejérednek; akkor a rajta lévő ganéjt és föl­ det eltisztUja az ember, cs a' levelek' kocsbordái ételnek készíttetnek. A s articsókáknak mellék -ágai leszedetnek.— A ' répát, petrczscjymet, pasztinákot és egyéb e' féléket, mellyek sürün szoktak egy más mellett állani, nem kell korán felszedni. < Ha az ember nagy és szép ugorkát és tököt akar nevelni, és azokat jó izükké tenni: tehát az indáját, minthogy sürün össze szoktak egymásra halmozva folyni, -minekelőtte kötné magát, fel kell egyenesíteni és 4 — 6 lábnyi magosságú bo­ tokhoz kötözni. A ' spárgáknak szegése Sz. János nap után árt a* tövének. A* fiatal vagy új spárga ágyakat szorgalmasan meg kell kapálni. < ' A z orvosi plánták 's füvek, mihelyt kellő nagy­ ságokra j u t n á k , levagdaltassanak. A z illyenfoglalatoság' teljesítésére legalkalmasabb a' korán reg­ geli idö $ mert akkor a' plánták sokkal tehetösb erejük és füszerszámosabbak, mint mikor már a' napon kigözölőgtek. Babok , korai kolompárok , kartifiolák, bor%

v

; :

\

V>

96

JÚNIUS.

JÚNIUS.

ttirbulyáh, sóska , porcsinfü , földieprek 'ételeknek használtadnak. Az öntözés, kivévén az esős időket, minden­ napi foglalatoság a' zöldséges kertben. — A ' p l á n t á k , mellyek szcjtomlással, pezsgéssel l o ­ csoltatnak, csak ollyan időben locsoltassanak, a' midőn az ágyakra nem süthet a* n a p , minden egyéb plántákat pedig, a* mellyek leveleik* bevizezése nélkül meglocsoltat hatnak , akármely i d ő pillantásban is meglehet ártalom nélkül öntözni. A z öntöző víznek azonban sohasem a* kútból friss í b e mentettnek; hanem már egy darabig állott­ nak 's a* levegő által felmelegedettnek kell lenni, mert a nagyon hi^eg víz megsárgítja és senyvésiti a plántákat.

az ember ezen mésszel behintést minekelőtte még, a' esi* gák kitolták magúkat; Június holnapban egynehányszor egymásután teljesíti: akkor bizonyos, hogy az egész kert meg van szabadítva az ártalmas férgektől.

8Ók

#

Három

a

>|

t

A

A

kettfbsigálC

kiirtása.

Júniusban, a* midőn legtöbb kerti vetemények ültet* tétnek - e l , az apró csupasz kerti csigák , kivált esős idő­ ben igen nagy károkat okoznak a' konyhai zöldségekben; a' hol azog, a' frissibe elültetett plántákat, kiváltképen a* meüyeknek már egyszer utánnok esnek, éjszakán ál­ tal egészen leessik és elpusztítják. — Az eddig esmeretes eszkOzök ellenek kiváltképen ezek: mész, gipsz, homok, hamu, korom , fű rézpor, só és tühb e' lélek, mellyek őket a' mászásban hátráltatják, vagy pedig az ó nedves természetüknek különösen ellenére vágynak. Mind ezen előszámláltak között leghathatósb és legolcsóbb eszköz a* mész , melly ha a' következőképen vétetik használatba: tehát nem csak á z o t t találtató csigákat m e g ö l i , hanem ínég a' plántákat is tartósabbakká teszi. Vegyen az em­ ber frissibe égetett meszet, azt tegye-ki az ember sza­ bad levegőre, de ágy hogy az eső ellen fedezve legyen, hogy a* nap és levegő által nedvéből kiszáradván liszté váljék. Ezen mész porral hintse-he az ember kivált e s ő után vaíó reggeleken, a' midőn a' csigák föld színt fenn járnak, mind a kert löldjét , mind azon plántákat, raéllyekre már a'csigák reá kaptak, de csak vékonyan. Ha

97

%

bizonyos eszközök vágynak bolhák ellen.

a

fSldi

Fózzön az ember Dssze fél font k o m l ó t , fél font ol­ csó tubákot, fél Iont ürmöt 2 Lat Aloét 10 — 12 pint vízben, és azzal fecskendezze - be egynehányszor a' plán­ tákat, vagy: Olvasszon-fel az ember 10 — 12 pint vízben fél font 'fekete és zöld szappant; 's azzal a* vízzel tóltsön-meg egy öntözőt, és locsolja-meg a' vetemény földet épen akkor, a' midőn az abban lévő vetemény már csirában vau és bujkálni kezd a' földből, vagy : Vessen az ember forró vizbe fris avagy szárított ür* m ö t , jócskán *s mintegy 12 óráig hagyja úgy állani, hogy magától egészen kihűljön, és azután minden ültetni való plántát mártson egyenként abbe az ürmös v í z b e , de úgy hogy csak leveleit és székét mártsa a' v í z b e n ; a* tövét pe­ dig semmiképen se értesse hozzá. Fél óra múlva már el­ lehet azon megáztatott plántákat ültetni, és minden em­ ber meggyőződhetik felőle, hogy azokra csak egyetlen egy balha sem fog menni. Ha az elültetés után esak hamar nagy eső és gyakorta találna lenni: tehát a' plánták , a' kö­ vetkező száraz napokon egy szalma pamacs által azon ür­ mös vízzel még egyszer befecskendeztessenek.

V . Foglalat óság a' virág szoba, narancs és múlató kertben. A z idei vetésből termett plánták, részszerént szabad főidbe ültettessenek; ez most már min­ den Martiusban elvetett nyári virágokkal megtör­ ténhet. A ' külömbféle kerti és Chinai szegfüvek, estvelkék , sárga ibolyák, téli tőzeg virágok, aqui7

98

JÚNIUS.

JÚNIUS.

légiák hasonlóképen elültettethetnek. A* medve­ f ü l v i r á g o k a t é s P r i m u l á k a t , ha m á r e l e g e n d ő e r ő ­ sek a* v e t e m é n y e s l á d á k b ó l k i lehet ü l t e t n i * A ' t u l i p á n o k , mellyek n e m rendesen é s n e m s z é p s z í n n e l v i r á g o z n a k , most kijegyeztetnek, hogy a z o k a t , a ' f e l s z e d é s a l k a l m á v a l , mint haszontala­ nokat az ember elvethesse. — A k é s ő n vetett s z é l ­ v i r á g o k a t ( A n c m o n á k ) é s Ranunkulusokat, mel­ l y e k most m á r v i r á g o z n i k e z d e n e k , a' d é l i meleg ó r á k b a n oltalmazni k e l l a* nap' f o r r ó s á g á t ó l . — A z o k n a k h a g y m á i 'a t ö v e i , mellyek m á r elnyilottak , é a levelei m á r s á r g u l n i k e z d e n e k , a' f ö l d b ő l fel szed é l t e s s e n e k , é s s z e l l ő s k a m a r á b a k i s z á r a d á s v é g e t t s z é l y t t e r í t t e s s e n e k . — A ' fiatal n ö v é s t m i n d ­ j á r t főidbe k e l l ü l t e t n i * — H a a' s á f r á n y e g y n e ­ h á n y e s z t e n d ő k i g egy h e l y b e n á l l o t t : ú g y a' hagy­ m á i t fel k e l l a' f ö l d b ő l s z e d n i , é s egy á r n y é k o s de s z e l l ő s h e l y e n eltenni, 9

A ' n ö v e v é n y e k e t a' d u d v á t ó l é s f é r g e k t ő l m i n ­ dig t i s z t á n t a r t a n i , azoknak l e f ü g g ö á g a c s k á i t felegyengetni 's k a r ó c s k á h o z k ö t ö z g e t n i . A' sárga violák é a sárga i b o l y á k o l t á s á l t a l , a k ö z ö n s é g e s k í n v i r á g o k pedig b u j t á s á l t a l szapo r í t t a t n a k , — s z e g f ű b u j t á s o k h o z is lehet h o z z á fogni5 azokat az á g a k a t , mellyek m a g o s á n fenntá l l a n a k , é s bujtatni n e m alkalmasok: o l t á s k é p e n k e l l f ö l d b e dugdosni. A* t ö v e k s z a g g a t á s a á l t a l szaporítást m á r e b b e n a' holnapban e g é s z e n meg k e l l s z ü n t e t n i , k i v á l t az o l l y a n v i r á g p l á n t á k a t , mellyeknek n a g y o n rojtosok a' t ö v e i . 9

M i n d e n elromlott é s elhervadt h a j t á s o k a t a' p l á n t á k r ó l le kell tisztogatni, é s az á l l a n d ó v i r á ­ gok* e l n y í l t v i r á g s z á r a i t le k e l l vagdalni. A ' m a g r ó l kelt s z e g f ű p l á n t á c s k á k n ö s á g y b a ü l t e t t e t n e k - el»

egy

külö­

90

M i n d e n á r t a l m a s f é r g e k e t , k i v á l t k é p e n a* k ü l ö m b f é l e s z e g f ű e l l e n s é g e k e t , mint a" s z e g f ű mo­ ly okat, f ü i f é r g e k e t , l e v e l é s z e k e t vagy k o r p a f é r ­ geket igyekezni k e l l e l v e s z ü n i . A* n y á r i t o z e g v i r á g o k b ó l , mellyek nem te­ ljesek ( a ' teljeseket m e g lehet ismerni az ő g ö m ­ b ö l y ű v i r á g b i m b ó i k r ó l ) csak annyit k e l l meg­ h a g y n i , a' m e n n y i é p e n m a g h o z á s r a e l é g s é g e s , a* t ö b b i e k e t k i kelletik h á n y n i . A ' m e d v é i ü l v i r á g o k ' é s P r i m u l á k ' magvait ö s z sze k e l l g y ű j t e n i . A z ö n t ö z é s ebben é s a' k é t k ő v e t k e z ő h ó i n a p o k b a n egy l e g f ő b b f o g l a l a t o s á g . — A z e s ő v í z , f o l y ó v í z é s a* m e g i n d í t o t t g a n é j l é v hasz­ nosabb a' k ú t v í z n é l , j ó l lehet a* k ú t v í z is j ó az ö n t ö z é s r e , h a az l e g a l á b b 2 4 ó r á i g , hordóban v a g y k á d b a n n a p f é n y r e k i van t é v e . M i n d e n f é l e n ö v e v é n y e k e t é s f á k a t , mellyek m é g e d d i g a' n ö v e v é n y h á z b a n á l l a n a k , m i n t : a' F o l k a m c r i á k a t a* g y e n g e J á z m i n o k a t , N a r a n c s o ­ kat, Myrtusokat, B o r o s t y á n , f á k a t , P á l m a s z i l v á ­ kat "s t ö b b c' f é l é k e t ezen holnapban k i t a k a r í t j a az ember a' szabad l e v e g ő r e , a' hol azok a' k ö ­ v e t k e z ő k é t holnapokban is megmaradnak. A ' meleg t a r t ó k b a n mintegy fogva tartolt plánták, mint p . o. az A r u m o k , V é r v i r á g o k , Cactusok , M i m o s á k , Chinai r ó z s á k , S t a p e l i á k , X i l o p h i l l á k é s t ö b b e k , a' n a p f é n y alatt sok leve­ g ő t k i v a n n a k , mert k ü l ö m b e n a' n a p s u g á r n a k az Ü v e g h á z b a ö s z s z e g y ü l é s e 's t ö r é s e á l t a l ezen p l á n ­ t á k ' levelei k ö n n y e n m e g p e r z s e l ő d n e k 's ö s z s z e zsugorodnak. A ' bokorféle növevények* csemetéit, sarjú ágait

szüntelen

ü l t e t n i k e l l , azoknak

egy meleg á r n y é k o s

az ember

helyet v á l a s z t , i l l e n d ő

ned-

ioo

JÚNIUS.

JÚNIUS.

veségben tartja őket, és szoktatja őket a* szabad levegőhöz, mihelyt nevekedni kezdenek. A* Colocásiakat, Aloét fajokat most gyökér sarjaikról lehet szaporitni, A* fiatal magokról kelt czitrom és narancs fácskákat gyakran, de sohase felette nagyon kell lo­ csolni. — A ' czitrom és narancs fák' k o r o n á i t , mellyek nagyon bokrosán n ő n e k , meg kell r e n ­ dcsen metszeni. — A ' sinlödö fákat, minden haladék nélkül által kell ültetni. — A z öreg czit­ ron vagy narancs fákat, mellyek egességes győkcrüek , és csekély földjök után , ebben a' hói* napban egynehányszor meg kell locsolni ollyan vízzel, melly M napokig valamelly edényben juh és tehén ganéjon állott. A z a' csekély föld az által megtrágyázódílt, és az annak felső részén formálódó bőr vagy kéreg által a' kemény kigőzölgés megakadályoztatódik. A ' fiatal *s nem rég illtetett, vagy sinlődésben lévő czitrom és narancs fákat azonban az illyen ganéjlével öntözni nem tanácsos $ mivel gyökereik könnyen rothadásba jöhetnek. A z ollyan növevényeket, mellyeknek földjök a dézsában vagy cserépben mindig nedvesen ma­ r a d , k i kell edényjekböl emelni, gyökereiket meg kell vizsgálni, és kissebb edénybe i több •homokkal vegyített földbe helyheztetni. A* növevény házban nevelt gyenge virágok­ nak most kelletik elultctniek. E ' holnap" végével él lehet kezdeni vigyázó szemmel a* narancs fák* oltását, és megdöntött gátjainak a* hozzá ragasztott edényekbe helyheztetésnél fogva a' kiszívással vagy szoptatással el lehet végezni. A' czitromfák' számára határozott föld gyűj9

%

iot

teménynek jól megforgatottnak és ganéj lével meglocsoltnak kell lenni. A ' mulató kertben az utaknak tisztán kell tartattniok. #

Virág földhöz

való

trágya.

>

A szárnyas egér ganéj, mell vet az ember néha hol­ mi ócska épületek' tornyok templomok' 's kastélyok' pad­ lásain nagy bövséggel találhat k ü l ö n ö s jó föld a* virágtö­ veknek , ha azt plánta hamuval és közönséges szántóföl­ del egy hatod résznyire össze vegyíti és télen által kóra fagyra kiteszi. 9

4

*

>

jVL Szántófőldbeli és réti foglalatoság. Az utolsó lenvetés végre hajtatik, még árpát is vet az ember nedves f ö l d b e , továbbá tönkölyt, kölest, luezerna és spanyol l ó h e r é t , kerekrépát, * több Hlyen féléket. • Káposzta és dohány ültettetik a* kolompér és a" holnap végefelé á' káposzta is feltöltetik. — A* kender felnyüvödik és a' kömény mag öszszeszedödik. A z ugarok, mellyek őszi Vetés*alá rendeltet­ tek, száraz időben elsejére felszántódnak. J•' A* széna és az első lóhere kaszálás ebben a' holnapban t ö r t é n - m e g . ~ Minden aratáshoz megkívántató eszközök kiigázgatattnak *s elkészíttetnek, a' még hibázok megszereztetnek. A ' komlós kertben a' megkapálás, levelezés és- kötözés munkába vétetik. 1 1

J U H:I «•$.!.

JÚNIUS.

102

Eszköz

a búzában

lévő üszög ellen.

103

ni éa leg k iss e bb ürességet sem hagy n i , hogy be* ~ kák vagy más egyéb férgek magokat alá ne ve­ hessék. . In »u .,i • .utf.o 2'jt.. •• • h ' va JÍ>> *r»4 ;.m úüh< ;

Egy font konyha sónak 3 pint vízben felolvasztása igen hathatós ezen rosz ellen. Ha az ember az életet 3 — ^ napokig egymásután azzal befecskendezi annálfogva az üszög elenyész, és csak egy kis hely marad hátra a'holaz , azé jt rontat ott. A* .legjobb és legsebesebb bánás módja en­ nek, egy lapos pamacs által történhet-meg, a* milyen a' •lejéi-élüknek szokott lenni. JEgygyik kezében az ember a' sós vizes edényt tartja, a' másikkal pedig abba a* j>a« inacsot mártogatja, és azzal rendes széjt csapkodást és fecskendezett tesz , kinyújtott karra), a' mint vetni szo­ kás ^ illyen módon egy nap könnyen be lehet 10 —- 12 holdíóldct fecskendezni, ha pedig segítsége van.az em­ bernek még többet is.

Eszköz

a' marha félfilvódás

ellen.

azokat ifélftlótte a* mész levVgö savannyal vagy csípfoéggel meg-' télHD egy*ollyan^ttv^gbetöítí, melléhez semmi levegó se férhet. Ha ezután valamelly marha rfel fúródik : ezen ínész kójorból egy tele kávés kanálnyü tolt egy üres karafinába.,, arra valamennyi, meleg vizet t ó i t , jól felrázza, és azuán a'.marha torkába tÓJti. ' . -Másféle %6i' a' marhát felfúvódástól megszabadítdi;! iltytf múdoo. Az rfmberelóveszetiegynehány iévél rosfc' dohányt, és azt valamely edénybe teszi, rozspálinkát t ó k reá és azután bedugva állani hagyja. A midőn már a' pálinka annyira magába szívta a' dohány erejét, hogy az egészen ser színűvé lett: tebát egy diónyi darabka zöld szappant bele teszen a' marba torkába, és utánna vagy reija tóit egy fmdzsa dohány levet, a' mellyet palinkával ki-z ivatott. 1

[

!

V I L Marha és méh tenyésztés.

9

A ' tehenek mégüződnek. — A ' zöld füvei etetésnél, a'felfúvódás miatt különös vigyázattal kell lenni, kiváltképen pedig nedves időben. A ' lovaknak lóherével etetése inkább ártalmas mint nem. — A ' csikók elválasztatnak a' csecs­ től. — Nagy hőségben a' sertéseket nem kell k i ­ hajtani $ mivel igei* sok vizet isznak, a* melly pe­ dig nékiek ártalmas. A ' csirke kakasok kappanokká herélt étnek, és a' ludak megkoppasztatnak. Hogy azon férge­ ket elűzhesse az ember, mellyek a' libáknak fü­ lökbe szoktak bújni és az által sokan eldöglenek, füleiket be kell kulimászszal vagy olajjal kenni. A méhek ezen holnapban szorgalmasan raj­ zanak, és gondos fel vigyázat kívántatik reájok, hogy a' rajok el ne szökjenek, liánom kasba fo­ gódhassanak. A* kasokat jól meg kell vizsgálni; hogy azokban pókhálók vagy pille tojások ne ma­ radjanak , a' mellett az aljokat tisztán kell tártar

1

!

V I I I . Halastó, e r d ő , és vadászat. %

A halastóra ezen időben vigyázni kell a* nagy csrzések miatt. A ' vizcstókat, mellyek nem kön* nyen száradnak k i , meg kell az iszaptól tisztítnia' nádat és sást vagy gyeként belőlle kivagdal­ ni. — A ' tavak körül közeliben nem kell mar­ halat legeltetni 5 mert a* vizek széleiről a' halak elijrsztődnek, pedig azok ott találják az ő legjobb eleíelöket. A* Vadászlegényeknek most szorgalmasan fel kell ügyelni a' pásztorokra és az eprek 's egyéb bogok szedőire, hogy a' fiatal növéseket 's sur-

JÚNIUS.

104

j a d z á s o k a t l e ne g á z o l j á k 's t ö r d e l j é k . — Ebbea^ a h o l n a p b a n s e m m i fát* sem k e l l v á g n i ; de a* fevagdaltakat v é g k é p e n fel kell t a k a r í t a n i , ~ A " szilfa magokat fel kell szedni é s i s m é t e l ü l t e t n i . M i n t h o g y m é g most majd minden vadak bok­ rok k ö z t t a r t ó z k o d n a k , toh.it a* v a í á s z a t n a k sem* m i helye sincs. — A ' szarvasok e l k e z d e n e k ' K ö j é r e d n i é s s i l n ö k h ő z j ö f t n i j e n n é l f o g v a m á r ézph holnap* v é g e f e l é a' szarvas, b i k á k é s h a k ő z ő k l ő völdöztethetnok. Vadludak é s kacsák halókkal fogdostathatnak,- imW e g y é b - a p r ó b b madarakat fészkeikből kiáfcédWtéi é s fdrtévelhetni. A ' * a W d o z ó á l l a t o k n a k V á g y j a es a p r ó j a 'mindig é g W pusatitfatha,tik.,,A* i t a t ó v á l y u k . f é í r o t á k a r i t t a t n i k / é s a s ó z o k m e g f r i s s í t t e t n e k . Á vadabbakra szor­ gos f e l v i g y á z a t k í v á n t a t i k .

oiov vi!

J U L I

ü

S.

n'tm L

I. Hássi és udvari

fogJafatoság.

!

1

A

V

I/

i

. . .

.11 h

>A il

» át

V«

i

^ » magcsépelés elkezdődik. A z é l e t pado* l i o n l é v ő szemes é l e t e k nuegforgattatnak. —]J^ k o r á n vetett len. f e l t é p ő d i k é s k i b u g a z ó d i k é s el­ á z t a t t a tik j n e m k ü l ö m ben a' kender is k i b u g á z t a t á s a . i t f á n á z t a t ó b a ^ é t e t i k ; r-r £ . t é g l a verést;, ;||( é g e t é s t folytattatni k e l l . A p r ó u g o r k á k , s p á r g á k é s z ö l d babok eczettel é s s ó v a l b e c s i n á l t a t n a k . — Rothadt g y ü m ö l c s t ő l , bodza, c á j g j ^ r ó . z s a , áfonya bogyókból pá­ l i n k á t f ő z n i lehpt^,—. (Cseresznye é s m e g y b p r ké-* s z í t t e t i k , ugyan cseresznye é s m e g y aszaltatik, •i X

%

i

9

Hasznos kódja íí'iií j'jr»* t

.isi íf^nf-

í5?l íl

,í r.jrn »•i

' »« «»

|ilo íah> Í0,1

a> len

&{Átásnali!

A' legbizonyosabb és leghamarább}, ^báoás módja a* lenáztatásnak e' következő : elővesz az ember .e,gy nagy fa edényt, bordót avagy kádul, abba oszszefakja j é t ö ­ mötten a' lent, begyéhez h e g y é t , tüvéhez tövet alkal­ maztatva, azután lány hú melegvizet tölt r e á , és egy é j ­ szakán által rajta állani hagyja. Másnap azt lecsapolván r ó l a , a' helyébe fris lanyha meleg vizet tolt. Utána kö­ vetkező napon ismét lecsapolja a' rajta á l l o t t a t , é» vala­ mivel melegebet tőit r e á , és így mindaddig áztatja, iníg próbául kivészen egynehány szálat, és dörzsölés által azt tapasztalja, hogy héjjá a* szálától egészen e l v á l , és ki-

J Ú L I U S

J Ú L I U S .

szántódván azt törni *s tilólni lehet* Hlyen módon egy egy pár fa edény által nem csak egy egész heti áztatás után várakozást, vízhez le és felliurczolóskodást vagy annak elidegenítését elkerüli: hanem a' len az illy vele bánásnál fogva igazi fejér lévén a' túl rendén való ázta­ tás által benne történni szokott kárvallást is egészszen elmelluzi az ember ; minthogy minden piliantatban szem előtt l é v é n , a' szükségéé próbát rajta mindenkor meg­ teheti.

tengeri s z ő l ő t ? p ö s z m é t é t , c s e r e s z n y é t , s z i l v á t , n y á r i a l m á t é s k ő r t v é l y t , a mellyek mihelyt r e n ­ desen n i e g é r t t e k , leszed ette tnek. H a a* l e s z e d é s e ezen n y á r i g y ü m ö l c s ö k n e k reggel t ő r t é n t - m e g , m é g ' m i n e k e l ő t t e azokat a* n a p k e m é n y e n m e g s ü t ­ n é : meg annyival j q h b í z ű e k . — A* f é r g e s g y ü ­ m ö l c s ö k e t p á l i n k a c z e f r é b e gyiijjti.az ember ö s z s z e , é s m i n c k u t á n n a p á l i n h á n a k t y f i j z ö d i k , a' t ő i * , k ö l y e m é g j ó e l e s é g e t á d a' s e r t é s e k n e k . A* s z é l v é s z és j é g á l t a l m e g s é r ü l t fák* l e t ö ­

106

107

f

II. A ' Fao&kola , és gyflmölcskertbéli foglalatoság. *i

redezett á g a i faernyővel

A' faoskólá kigyomláltat^ é s száraz időben nedvesen t a r t a t í h . A ' vad hajtSscnW; mellyek az oltott f á k o n magokat k i a d j á k , l e g e l i metszeni 5 ö z e l é b b e n i o l t á s o k ' k ö t ő l é k j e i t , melfyek m á r k i ­ hajtottak, m e g k e l l t á g í t n i , k é s ő b b e n p e d i g azo­ kat e g é s z e n leverni. *' *

roegtisztogattatnak,

<és a* sebhelyek

bokenettetnek 's k ö t t e t n e k . — AJ f a l -

b é l l é s fák h o z z á

szegeztetnél*/

# A Szemmel

* 1

oUM.™

A' szemmel oltásnak módja ez* hogy a' megneriesítendó faderéknak héjján egy kereszt vágást tesz az ember, és ától lefelé egy jhgrfö hasítást ,étf a* héjjon, azután a' szemet a* megkívántató helyhezteléében oda beteszi. ,Do ezen munkának nem mindig van sikéres k ö v e t k e z é s e é s jobb erre egy e l l e n k e z ő bánásmódot elővenni, t. i. a' kereszLvágástól nem aláfelé, haueia. felfelé, tenni a' függó-

1,1

E z e n h ó j n a b ' e l s ő f é l é n c t ó d h e t i az c m ^ r á z a l v ó s z e r n n í é ! o l t á r t , m e l l y trí Hfcgésó u t á n l e ^ fobbari s z o l w f t k . k i ü t n i . A z ó l t ó ' s & j n e k n e k t ö k é l - ' l e t é s í r i ' m e g é r e t t e k n e k k é H l e n h r , é s m i n d i g azon á g a k r t f l v e n n i , 'mellyek a* n á t h á k legjobban k i v á g y n a k t é v e . A z a l v ó szemmel o l t á s n á l csak a z o n á g a k v á g a t t n a ^ - y l e , m c % e k az o l t á s h o z l e g k ö z e ­ l e b b v á g y n a k * , a' t ö b b i e k e t e g é s z e n a j ö v ő eszt e r i d t í g n ő n i e i i g e d i ; a' h o l a z u t á n azokat, i * k i ­ h a j t ó i t szem o l t á s felett e g é s z e n l e f ű r é s z e l i . , y

szemnek, ha az a* keresztvágáson 1 felüli!vau a' fahéjba dugva, elegendő h ó v nedvességet lel táplál tatására^ ba ' " igkqz csak pedig a'függő v ágás lefelé «i tód ilf, ^jgy, a'ma| igen kevés nedv juthat, mellette leszivárog , <és növése nem mozilitodik elo. f

(

XiZen holnapban új m a g v e t ő á g y a k a t kell k é ­ s z í t e n i . — A- tengeri s z ő l ő é s p ö s z m é t e magokat az á r r a rendeltetett á g y a k b a el k e l l v e t n i , az á l ­ tal az ember'gyakran i g a r i s z é p é s e g é s z e n ó j fa-' j ó k r a tehet s z d r t . — A* m i n d e n f é l e ' g y ü m ö l c s " ma­ gokat gondosan g y ű j t e n i é s j ó l é W é n n i s z ü l i s p g e s ?

A szemmel oltás kettós kbte'ssel. Ezen új és hamar végre hajtható bánásmódja a" szem­ mel oltásnak, szokás szerént megy véghez, csak hogy egy kötés helyett k e l t ű t használ az ember, az egyiket felúl

A ' g y ü m ö l c s ö s ezen h o l n a p b a n terem á f o n y á t ,

1

ifi.

JULIÜ&

J U L I I / 8.

e' bimbón melly a' kereszt hasításba belyheztetelt, a' másikát alább a' szokott helyen , a' szem aljának kereszt­ vágás felett való.hasítás kezdetén. Mihelyt a bimbó hoz­ za forradt, az alsó kdtés azonnal levétetik, a' felső pe­ dig meglwgyódik, Az által a' nedvnek felfelé folyása na* gyón megakadályoztatik, és a' beoltott szem már kemény hajtásnak iudál, ha az még Júniusban megtétetett. Már azután, a'mikor mintegy 4 hüvelyknyi hosszaságúra nótt a' hajtása: tehát a' nijtsik kötés is levétetik, hogy a' nedv szabadon folyhasson,' t

I III.

8/uIolicfH

foglalatoság.

iá " ' E» fcólá^'elefén vagy kffzcpén megtörten a* második kapálás, melly a' főid' puhításáhak és a* gyomnak kiirtása tekintetéből tétetik. Ezen kapálásban nem kell a* kapával nagyon előre v á g n i , hanem csak rövid fogással jó mélyen a' földbe ereszteni; mert különben a' föld nem mívelődik - meg helletihez k é p e i t , és a' dudva be­ lőle nemvagdalódih-kitövestől. Ua a főjdnagyon nedves, ezen munkát egyátáljába elő nem k e l l venni. : A* megfcétfaflas után végefelé ezen hóInatAiáh, rag^'kezdetével a*'jövőnél*, következik a máso<Wi; kot.őz^s, a midőn is a ^zölőmíves keresztiiU ^W«-.farja a ' s z ő l ő t , és a' kihajtott 's megnőtt WSatöhot a k a r ó h o z felébb kötözi ; de csak kön­ nyeden , nem nagyon szorosan; a' szél által leclnlt V fordált szőlőket felegyongeti, a' kitágult kárókat keményebben leveri, 's újra azokhoz erősíti. 1

4

1

v

1

109

IV.. Foglalatoság a* zöldséges kertben. Öszi és téli használatra még ezen holnapban vetni lehet sárgarépát, őszi répát5 (mivel ezek­ nek, hogy igazi kedves ízűek s gyenge húsúak legyenek, nem szükséges 6 — : hétnél tovább a* földben lenniek) spenátot, győkerccskéket, nyári retket, salátát, kék kehit, kartifiolát, kelar á b i t , téli czikóriát, zellert párhagymát, demutkát, majoránnát, t u r b u l y á t , petrezselymet, raponczát 's több e* féléket; kezdetével ezen hóinapnak még babot és borsót is lehet dugdosni 5 de már ezeknek ritkán lehet hasznokat venni. — A* veteményes ágyaknak, a* melegség miatt foly­ vást nedvesen tartása elkerülhetetlenül szükséges, ha hogy a' veteményeknek növést és tökélletesedést kíván az ember adni. — A ' teltovai, vagy kerekrépának legfőbb vetés ideje ezen holnap* utolján t ö r t é n - m e g könnyű h o m o k föld ben. Elplántáltatnak a kehi n e m ű e k , kartifiolák, téli czikóriák, saláták , zellerek* A ' következő esztendei magtermesztésre el­ vettethetnek most: a* májusi répa, nyári retek, téli fodor kékkáposzta és fejes kehi, — A ' jövő esztendőre való magtermő petrezselyem gyöke­ reknek 4 — 5 hövelyknyire kell megnőniek. Áz öntözéssel és gyomlalással ezen holnap­ ban folyvást és szorgalmasan foglalatoskodni kell. Az utóbbi foglalatoság annyival szükségesebb, mivel ezen időben a' külömbféle gyomok és dudvák ezerenként b u j k á l n a k - e l ő , és felettébb meg­ szaporodnak, ha csak azok előre k i nem tépettettek. Konyhai és orvosi plánták, mint: bazsalikom, fodormenta, majoránna, czitromfty, zsálya, déf

1

r

J U L I Ü

no %

3 U L - l U S.

a.

mutka, izsóp s több e' félék, még minekelőtte egészen kivirágoznának, legjobbak ba korán 1cvagdaltatnak, és egy á r n y é k o s , szellős helyen megszáritatnak. —Ktilőmbféle vereshagyma és kehi fajok *s nyári kolompárok szükségre felszedettet* hétnek. — A ' spárga ágyakban megüresedett he­ lyeket be kell ültetni. Minden ánizs, mustár, spenát, kehi, borsó, fokhagyma, turbulya, raponcza, kártifiola vagy bakszakáll, retek, petrezselyem, vereshagyma, egynehány répafaj magok, mellyek már tökél­ letesen érettek, Összeszedódnek5 ezen foglalatoságot most napról napra folytatni k e l l , nehogy a' legjobb magok veszendőbe essenek. — A ' leg­ szebb 's leghosszabb sima ugorkák magnak kiválogattatnak. A* vén articsóka ágyakat naponként össze kell járni, azokból az érett fejeket leszedni, és az üresen hagyott szárakat a' földtől egy lábnyi­ ra levagdalni. Babok, kék kehlek, párhagymák , saláták, zellerek s több e' féle termesztvények megkapáltatnak és résszerént feltöltetnek. A ' megüresedett ágyak felásattnak és újra be­ ültettetnek. A ' megüresedett melegágyak, vagy is­ mét bevettetnek, vagy kiásattatnak a' zöldséges kertnek megtrágyázására. A ' föld gyűjteményeket szorgalmasan meg kell forgatni, vegyitni, és a* jövő holnapra ele­ gendő jó trágyáról gondoskodni. Az érni kezdő dinnyéket csak mérséklettel kell megöntözni ellenben gyakran megforgatni. A' földi eper ágyakat a* parajtól tisztán kell tartani, a' földi eper tövek nedves időben egy újnyi szélességre a' föld felett lemetszetessenek,

és a' fattyú ágak kivágattassanak. Uólnapos föld eprek ültettessenek. Az ananász plánták, mellyeknek érett gyü­ mölcséi már leszedettettek, alsó leveleik egészen levagdalva, felsőbb leveleik pedig félig megrövi­ d í t v e , új,cser vagy melegágyba ültettessenek. A z alatt a* plántákat, mellyek a jövő esztendőre te­ remni rendeltettek, ültesse az ember nagyobb edényekbe. , 1

Hasznos módja

a* Spárga

termesztésnek.

A' bim spárga plánták nagyobb és jobb ízíí spárgá­ kat hoznak mint a' nyőstények, és ennél fogva csak az elaőket kell a' spárga ágyba belvheztetni, ez könnyen meg­ esik, ha elébb az ember a' virágzás után óket az ágy hói inellybe vettettek, kiülteti. Mihelyt az uitetendók egy esztendősök : ültesse által az ember őket egy másik ágy­ ba 6 hüvelyknyi távolságra egymástól; abban hagyja óket egészen virágozásokig, a'mit ók többnyire második esz­ tendőben cselekesznek i akkor jegyezze - ki az ember mindegyig a' hím plántácskát egy mellé szúrt botocska által, és tépje-ki körüle a' nyóstényeket4 ha hogy nin­ csen kedve egy különös darabot azzal beültetni, hogy ezen elébe írás czélerányossága felól meggyőződve le­ hessen. t

1

V . Virág szoba, narancs termesztő, és mulató kertbéli foglalatoságok. Hogy a* közelgető szegfű virágzást a' tökélleteség* legnagyobb pontjára juttathassa az em­ ber: t ö r j e - l e a* szegfűnek szükségtelen mellék­ bimbóit, és a' virágzó töveket 9 órától fogva egé­ szen 5ig a' nap forrósága ellen fedve tartsa. A* brúnó és pelyhes szegfüvekből most lehet plán-

JÚLIUS.

112

tálai való csemetéket csinálni $ a' kerti szegfűket és sárga ibolyákat is lehet e* holnap' végeseié bujtatni, melly által a^ ember erősebb plántákat szaporíthat, mint sem az ágaknak oltása által. A \ szegfűknek, mellyek meg akarnak repedni: vagy hasadni: vagdalja-le az ember tokjaik' he­ gyeit köröskörül. — Azon szegfűket, mcllyeknek magvát meg akarja az ember venni, különösen óv­ ja- meg az esötói virágzásokban és virágzások után; mert különben a* magvára számot nem tarthatni. A ' mellett azonban azoknak mérséklett napfényt és fris levegőt kell adni. A* megöntözését úgy kell i n t é z n i , hogy azoknak a' plántáknak sem levelöket ne érje a* víz , hanem csupán csak tö­ veiknél a' főidet. Hogy sok ép és használható magva legyen a' szegfűnek: azt mesterségesen kell meggyümölcsöztetni, a' melly pedig egyedül csak egy s z é p , csendes napon t ö r t é n h e t - m e g ; arra mind a magtartónak, mind a' magpornak igazi megérettnek kell lenni, és az ö olajos nedvöknek magokat kimutatni. Az elhajtott csemetékhez jegyfácskákat kell dugdosni hahogy az még nem szúratott melléjek, a' szegfű' virágzása ideje alatt még írásbeli jegyzést is kell mellé tenni. A ' megérett medvefül virág és primula ma­ gokat szedni kell. A ' medvefül virágok, mellyek már több esztendők olta cserépben állanak, hogy megifjíttassanak, e^y esztendőre ki kell őket szabad földbe ültetni. A ' gyakori öntözést, kivált a' cserepekben álló plánták , részszerint a' hoszszú nap, részszejrint forró melegség miatt ebben és a' követ­ kező holnapban főképen megkívánják. Az ártalmas férgek' üldözése, a' plántáknak sárguló's elszáradt levelektől megtisztogatása, a' 1

JÚLIUS.

113

lefüggő ágaknak és a' magosra felnőtt virágok­ nak megkötözése, valamint az elvirágzott törzsö­ kös növevények* virág szárainak lemetazése foly­ vást való kötelesége legyen a' kertésznek. A ' későn ültetett anemonák és ranunkulusok, valamint más egyéb virághagymák és tövek, mi­ helyt e l n y i l o t t a k és a plánták elhervadnak, a földből azonnal felszedettessenek és kiszárít­ tassanak. — A ' nárczisok, rubiánkák, pelyhesmuskatály- és erdei jáczintok, jonquillék, taczeták és jókori dárdácskák minden harmadik e s z t e n d ő b e n által ültettetnek. — A z őszi nárczi­ sok' és ös£Í sáfrányok* hagymái berakattatnak. — A ' tulipánok Jáczintuk, császár korona é s egyéb jókori hagymás növevények' magvai megvétetnek, és azonnal ismét elvettetnek. Ezen holnap' közepe felé a' rózsáknak vad fa derekakba szemmel oltását el lehet kezdeni, A ' finom holnapos rózsa megmetszetik és Icgallyaltatik. Vet még az .ember egy esztendős és tartós virágmagokat , • hogy azoknak plántáikat őszszel téli virágzás kedvéért cserepekbe ültethesse. A ' Myrtusokból és Cysztus rózsákból porbojtásokat csinál az ember, és a* vén czitromfák másodszor is megöntöztetnek ganéj lével. Azon növevény éknek, mellyek nyáron által az üvegház' ablaka alatt állanak, a' napnak reájok sütése közben folyvást szabad levegőt kell adni. A ' czitron és narancs fáknak szükség felett való leveleit annak idejében le kell szedni, — hogy a' fa növését ne akadályoztassák. — Ezen holnap' második felében ellehet kezdeni, a' czit­ ron , narancs és egyéb edényekben álló gyümölcs fákba alvó szemmel oltást. * S 1

JÚLIUS A ' j á z m i n , narancs, myrtus és egyéb gyen­ ge természetű fák' és bokrok' általültetését nem kell el mellőzni, ha az ember észre veszi az ő sárguló levél székeikről; hogy a' gyakori öntö­ z é s , e s ő , vagy a'nedvességet lehúzó edény cső­ veknek dugulása által, gyökereik rothadó s veszen­ dő állapotban találtatna. Kiveszi az ember őket a' régi edényből, elmetszi a'romlásnak indult gyö­ kereket, és által ülteti egy elegendő nedvességet ION oiió lyukakkal készített új edénybe, nékiek hasz­ náló 's alkalmas fris földbe, mell vet mérsékelve ugyan, de jó erősen gyökereikhez és tövökhöz nyomogass és illendően megöntözz. Hogy pedig a' plánták annál könnyebben meggyökerezzenek, valamivel egy magosabb idő járásra helyheztettnek. A ' mulató kertekben az utak' tisztán tartása fő foglalatoság. A* bokrokat, a' hol a' szükség kívánja meg kell nyírni. #

A hangyák 9

#

#

ellen való

eszköz.

Hogy a hangyák a' virágokra és egyéb plán iákra má$zkálástól hátra tartóztassanak, az utóbbit csak fótt bal levével kell meglocsolni, a' fa derekát pedig szalmakö­ téllel kell kétszeresen , háromszorosan is körűi tekerget­ ni , mellyel elébb öntözzön-meg szinte hal lével, kivált hering l é v e l ; az illyen szalma kötélen egy hangya sem b á ­ torkodik keresztül mászni. Ha az ember szobájában és élés komorájábaii hangyák vágynak, csak egy döglött ha­ lat tegyen oda , ától mind elenyésznek a' hangyák, mert azt a' szagot, egy átaljaban ki nem állhatják. A* turbulya szagot sem szenvedhetik a'hangyák, és azou plánták helyek közel vannak a' turbulyához, egészen mentek ma­ radnak a* hangyáktól. A' hol turbulyát plántálni nem le­ het, tehát annak csak megfőtt levét kell a' hangya fé­ szekbe vagy lyukba önteni, és hogy annak szaga el ne gőzölögjön, a' lyukat be kell földel tömni.

115

VI. Szántó földi, és réti foglalatoság. Az ugarolás folytattatik. — Az ugarföldek megboronáltatnak; t r á g y á z t a t n a k és másodjára felszántódnak. Bükköny zöld takarmánynak és őszi réna vettetik. — A ' káposzta és dohány megka­ páltatok. A ' len gyomláltatik, és a* jókori len felnyővetik. — A ' kender öszszerakattotik. A ' széna munka folytatódik, és a* már feltaka­ rított rétekre víz bocsáttatik. Az őszi és j ó k o r i á r p a , a* búza és rozs ara­ tás elkezdődik ezen holnapban. A* komlós kert 5 — 6 lábnyi magoságra megfosztódik leveleitől. Az égett

mész , mint trágya és javító a szántó földekre.

eszköz

Az égett mész , szükséges fel vigyázattal és ahoz ér­ téssel, melly szerént az a* trágyázandó földre haszonnal fordi t á t i k , a' termeszt vények' nevekedésére hathatós be­ folyással b í r , és a' tapasztalás már eléggé bebizonyítot­ ta, hogy az, mind azokra n é z v e , mellyek az elegendő marha trágyázás mellett is híjánosok, egy legjobb segítő eszköz , hogy a középszerű vagy még a sovány és rosz föl­ deket gazdag termésűvé tegye. A' mész azonban csak a' nehéz és nyirkos, nem pedig a' száraz, sovány, ho­ mokos , heves földben tehet hasznos szolgálatot. A táljá­ ba véve megáll az az alaprendszabás, hogy a mész csak ott lehet használható, a' hol a* föld magában kevés vagy épen semmi mész részszel sem bír, millyen p. o. a*sűrű, t ö m ö t t , sovány kemény és nyírkos agyag föld szokott lenni. Az illyen természetű földnek nagyon hasznos az égetett m é s z , a' mennyiben (az a' savánvt pusztítja és a" közép só természetét előhozza, 's annálfogva a* savanyos galiczköves földet termékennyé teszi. A' mésznek trá­ gyaképen alkalmaztatása, vagy minden további hozzá té1

1

p

9

8

#

U6

JÚLIUS.

tel nélkül széjtszúrattatik'a hintetik a* szántó földön, vagy pedig fölvegyítve alkahnaztatik reá. Az dsö mód szerént, azt elébh porrá omladoztál ja az ember a* szabad levegőn* Ezen mészpor, külömbféle idö szakaszban, tavaszon Vagy őszön szállittatbatik a' szántó földre , és részszerént barázda alá száutathatik, részszerént pedig csak íclül el­ hintett hetik; de még is elsőséget érdemel az alászántás, és a' felül szélythintés leginkább csak a' lóhere földeken és kaszálló réteken szokott használatba vétetni. Ügy vé­ ka rozs vetés alá való földbe 8 —-10 véka meszet kell szélyt hinteni. Egyéberánt úgy igyekezik az ember a' dol­ got intézni; hogy változtatva, egyszer rendes trágyával, másszor pedig mészszel trágyázza földjét, így az ember örömmel szemlélheti aratáskor az élet kalásznak bővségét. — A' mésznek' nagy befolyása van az élet szemének ne­ hézségében is. Még az a' tulajdonsága is van a' mésznek, hogy igen sok dudvát 's gyomot és sokféle férgeket kiirt a' földből. — A' második alkalmaztatás módja az mész? szel trágyázásnak abban á l l , hogy azt az ember iszapos vagy töltés földel vegyíti. Egy vitel mészhez p. o. bét vitel iszap, vagy gát főidet vegyít, 's rakásokba hányja az ember piramis formán, azután befedi fúvel, és úgy hagyja egynehány napokig öszszeállva megkelni. Jó az i l ­ lyen rakásokat néha-néha ganéj lével megöntözni is. Ezen vegyületet egy közeledő eső előtt szélyt hordja az ember a* felszántott fúld' barázdáira még vetés e l ő t t , vagy pe­ dig a' kikelésen zöld vetésen szélivel hintegeti 's szórja. Nem sokára a' leg fogan alosabb jó következés mutatja ma­ gát a* munkás szeme e l ő t t , még pedig nagyobb részint mindenféle termesztvényekre mint p. o. a' búza, rozs, árpa , zab, répa, lóhere , borsó, bükköny , és több e félékre nézve. Az illyen trágyázás a' rosz, vad réteket ís egészen megújjítja, ha azt őszszel feltöti és ismét kereszt­ be felszántja 's úgy azután ezen vegyülettel behinti. 1

v

hez kell hajtani, egy jó megelőző szer nékiek a' lép daganat ellen. — Fris szemetes szénát nem kell a* lónak adni, mert az azzal etetés nékiek ártalmas. — A csikókat csikó kertekben kell le­ geltetni. — A ' kosokat már ezen holnap* vége felé a* juhok hoz lehet bocsát ni. A ' fiatal kakasoknak herélésével és a' ludak' tépésével még foglalatoskodni kell. A* méhek még rajoznak, és elkezdik a' heré­ ket Öldösni. A kasok vagy köpűk alá toldalékot kell r a k n i , hogy a' méneknek az új munkához elegendő helyök és levegőjök legyen. a

1

t

•

#

A raj

A' méhes gazdáknak rajzás idején, mindig elegendő kassoknak vogy köpűjőknek kell készen lenni, hogy a' méh eresztéskor a' kiindult rajt azonnal befoghassa; inert ha a' nap fonón süt a' rajra: tehát szeret onnét tovább húzódni '• annálfogva gyakran egészen is elvész. A' befo­ gás előtt már a' kasnak illendően el kell készíttetnie; a* tiszta új kassal nem kell semmit egyebet csinálni, mint azt belől egy ruhával tisztán megtörölgetni és czilron fővel megdörzsölgetni. Ha a' szükség úgy kívánja, tehát kömény magot és ezukrot kell tiszta vízben áztatni, és azzal bekenni. — A* raj befogásnál készen tartson az em­ ber egy ruhát, hogy a' kast arra borítsa, és az alá egy póczkoló fát is tegyen hogy a' kas alján hézag maradjon, minélfogva a' méhek annál szabadabban a' kasba takarod­ hassanak* Ha a* raj faágra takarodott: akkor egy ember méhész ruhát vévén magára azon ág alá tartja a' kast, 's há nincs segítsége: tehát egy gamós vagy horgos fával megrázintja az ágat és a méhek a* kasba hullanak ; ek­ kor lassan leereszkedvén a* kassal az elébb mondott mód szerént a" ruhára leborítja a* kast, maga pedig az ember, szüntelen rázza azon faágat, mellyen rakodva voltak a' méhek, 's ba azok nem akarnának onnét tágulni, tehát azon gallyat vagy ágat még le is kell fűrészelni, és a' kashoz közel kell tenni, honnét a' raj a* felpóczkolt kas 9

V I I . Marha és méh tenyésztés. A* marhák folyvást legelőre járnak. — Sz. János után a* borjúk is mezőre ha/tathatnak. A* szarvas marhákat ós sertéseket gyakran folyó víz­

fogás.

JÚLIUS.

118

ti

alá fog apródonként vonulni. Ha pedig a' raj csak a* föl­ dön valahol telepedik-le : akkor a* kast reá kell borít ni, 's eatve felé a* méhek mind azon üres kasba takarodnak. A' rajfogásnak minden lárma, zörgés és beszéd nélkül kell megesni. A' midőn már kasba fogódtak a' méhek, a' melly helyen letette az ember a' kast, egész nap le­ mentéig csak ott hagyja, úgy azután csendesen felvévén, azt a' kel ló helyre teszi.

A Ü G U S T U S .

VIII. Halastó, vadászat, és erdei fogla\ latoság.

I. Házi és udvari foglalatoság.

9

A n á d n a k , sásnak és gyékénynek tóból k i tisztogatásával - foglalatoskodni kell. — Á ' nagy melegség miatt most a' tóba nagyon gyakran kel­ letik fris vizet bocsátni. — A ' sügérek , potykák, kárászok és czompók még mindig űződnek. — Ha a' menykő valamely tóba csap: azt a' vizet aról le kell b o c s á t ó i , és helyébe frisset eresz­ teni. A* fűhordásra • levél szedésre az erdőben tűz csinálásra szoros vigyázattal kell lenni. '— A ' fák* elvirágzása után a* szén égetés ismét elkezdődhet. A ' korán érő nyírfa magokat szemmel kell tartani, és rathelyest é r e t t e k , azonnal őszsze kell szedni, mivel ha nagyon megérnek, azonnal széjt repülnek. — A szilfa vetés tökéllctcsen elvégez­ tetik, ha hogy azzal még ez elébbi holnapban ké­ szen nem volt. A* szarvas bikák és bak őzek lövöldqztetnek, az utóbbiak most levelészni járnak. — A ' fiatal vadkacsák' és mocsár sncpfek' lövöldözését már el lehet kezdeni. Jakab nap korul és utánna a he­ gyes erdőkben a' fenyves madarak, csalóka ma­ darakkal és eleikbe szórtt cseresznyékkel és fcnyőmagokkal fogdostathatnak. %

1

J

1

A

>

'

' - •

magok' csépelésével 's bugázásával foglala­ toság folyvást tart, és a' magokat gyakran meg kell forgatni. A ' juhoknak télire eleségül és alo­ mul nyirfa, b ü k k , tölgy juhar, hársfa, nyárfa, és szilfa gyenge gallyakat és harasztott kell gyűj­ tögetni. — A ' tégla verés és égetés folytattatik. — Érett gyümölcsök aszaltatnak. #

Háziszükségre

gyeptőzeget

szénné

égetni.

Ha az ember a* gyeptózeget (Sorf)nagy mennyiségben a* szokott mód szerént szénné égeti és megoltja, tehát egy része annak, melly nem égett-ki tökéli etesen szénné, a' belsejébe szívja a' nedvességet, és azután füstöl, melly­ nek igen kellemetlen szaga van , annyira, hogy annál fogva nem is mindenre lehet alkalmaztatható. Hogy azon­ ban a* háztartásra megkivántató gyeptőzeg szenet jó tu­ lajdonságúvá lehessen tenni: tehát vegyen - elő az ember 12— 15 darab gyeptőzeget, és tegye azokat a'konyha tűz­ re , kevés idő alatt tüzet kapnak és parazsokká leszuek. Ha így két vagy három ízben inegfordíttatnak, és már nem füstölnek: akkor azokat ki lehet szedni, félre rakni, és ismét ujjakat helyökre rakni. Az által a' konyha tűz is tápláltálik, a* mellett kevés munkával nagy számú szénre tehet szert az ember, melly már többé nem fog füstölni, sem ártalmas gőz szagot adui mint másféle szc-

i

i 120

, A U G U 8 T U 8.

AUGÜ8TUS.

A* fiatal \s még csak ebben az esztendőben ültetem fák tövei körül a földet meg kell kapál­ ni és minden körülötte levö gyomot kiirtani. A tartós száraz időben az oltott fiatal fács­ kákat öntözni kell. A h e r n y ó , d a r á z s , lódarázs fészkeket kikeli Irtani Ha az idő engedi, még ezen holnapban göd­ röket kell ásni a jövendőben ültetendő fák szá­ mára. Ha a* föld nem igen nyirkos és rosz, úgy a 4 lábnyi széleségü gödőrnek 2 lábnyi mélysé­ gűnek kell lenni. Ellenkező esetben, a gödörnek szélesebbnek és méllyebbnek kell lenni, jóféle főidet belé rakni.

nefc. Ezeket azután még szobába is lehet használni me­ legítő kemenczében , vagy virágos házakban is, a nélkül, hogy valamelly ártalmas füstjétől vagy gőzzétői tartani kellene. 9

9

9

9

9

9

9

A gyümölcs

fákat

Hfiinai módon kasít ni.

megso­

A* gyümölcs termőfának egy ágán mintegy egy hitvelyknyi széleségü gyűrűt vág az ember a* felső bőréből, 's azt levévén, annak kopasz helyére jóféle kövér föl.let vagy agyagot borít, mellyet azután, (minthogy a föld­ nek jó vastagon és kiterjedésében mintegy egy tenyér­ nyire kell lenni) egy ruhával jó szorosan "s keméunyen az ághoz kötözni, hogy onnét le ne hullhasson; ez meg­ lévén felibe köt vagy akaszt az ember egy vízzel tele edényt, avagy tülköt, mellynek alján annyi lyukat fúr, hogy ahol a víz szüntelen csepegjen cseppenkén t. minél­ fogva a* föld nedvesen tartasson. Ez az ág a'bőrétől gyű­ rű formán megkopaszított helyen gyökeret vér a' reá fel­ kötött földben. Az illyen munkát tavaszon kell tenni, és azután mikor a' fák leveleiket elhullatják, az ágat fájá­ ról le kell fűrészelni és főidbe ültetni. A' következő esz­ tendőben már rendszerént gyümölcsöt terem. 9

9

1

9

9

IL Foglalat óság a faoskolában és gyümölcs­ kertben. A z alvó szemmel oltást folytatja az ember , kivált azon fácskákba, mellyennel a* párosítás si­ kereden maradt. Minden elébb párosított és ol­ tott fákról végképen le kell szedni a* kötéseket; hahogy még eddig meg* nem történt. — A ' meg nemesttett fákról a' vadhajtásokat szorgalmasan lo kell metszeni. — V hajtó szemmel oltott fák* há­ tra hagyott agait i s , mellyek még a' megfoganzott oltáson felül vágynak, közel a* szem oltás­ hoz végképen le kell vágni; de vigyázattal, hogy a* gyenge hajtás sérelem nélkül maradjon , és a* metszés helyét oltó viaszszal be kell vonni. A* faoskolának folyvást tisztán kell minden gyomtól tartatnia. — A megérett gyümölcsök' magvait gyűjteni k e l l . és minden fajt külön megjegyezni, jó helyre eltenni. — A* gyümölcs magok* elülte* tésére ú j , fris ágyakat kell elkészítői. A ' g y ü m ö l c s e i nagyon megterhelt fa ágak alá támaszokat kell rakni. A ' megérett gyümölcsöket, valamint az apró éretlen férgeseket is leszedni, és a* rósz fajta gyümölcs fákat jövendőbeli oltás alá kijegyezni. A ' fának metszése vagy akár m i n e m ű sérelme ebben és az elmúlt holnapban ártalmas; a' kómagú gyümölcsfáknak megenyvősödést, a lágy magúaknak pedig megfenésedést okoz, \s mindegygyikben elvesznek a' fák.

121

9

;

122

A U G U 8 T U 8 .

A U 0 U 8 T U S .

III. Foglalatoság a szőlőben. 1

1

A midőn már e' holnap* vége felé a* szőlő veszsző lassan - lassan megérik és nőni megszün: el kell kezdeni a hegyei* levagdalását. IJC kel.tudni illik a'veszszöh' hegyeit annyira metsze­ n i , hogy a' karókon felül csak egy arasztnyi ma­ radjon, *s az oldalról kinőtt buja ágakat is vég­ képen le kell tördelni, hogy a* nap a' termést an­ nál inkább érlelhesse. — A ' levagdalás a* jövő holnapban is folytatódik. Az ollyan tőkékről, mellyek nagyon termet­ tok: a' nagyon egymásra nőtt szőlőfürtök közöl a' legapróbbakat le kell t ö r d e l n i , hogy a' többiek annyival tökélletcsebbek legyenek* %

I V . Foglalatoság a' zöldséges kertben. A ' k e r t i n öve vények* magvait, mellyek már megéritek, m i n i : a* sárgarépa , paszternák , pet­ rezselyem, borsfíi, rezsuka, zeller, kehlarábi, kartiíiol, retek, gyökerecske, Indiai rezsuka, spenát, csombor, kapor, köménymag, téli és nyári czikória , saláta, turbulya, demutka, por­ csin fü , majorána, m á k , kerti laboda, ártiíiola, b o r s ó , spárga, b o r s ó , d i s z n ó b a b , fokhagyma, kfgyóhagyma, gyöngyhagyma *s több e' féléket össze kell szedni és egy szellős, árnyékos he­ lyen kiszárítani. — Minthogy pedig ezen növevények , csak apródonként és egymás után érlelhe­ tik-meg magvaikat: tehát az összeszedésökre minden nap figyelmezni k e l l , nehogy a' legéret­ tebb magok széjjel hulljanak. A'^megérett vereshagymákat, mihelyt száraik 's leveleik elhervadnak, fel kell a földből szedni.

123

Téli és tavaszi szükségre lehet még ezen hóinapban vetni: spenátot jó kövér földbe, raponczát, sárgarépát, kerekrépát, rezsukát, lurbulyát, kalánfűvet; Olasz vereshagymát, mellyek a' legke­ ményebb hideget is kiálthatják, káposztát, .kártifiolát, metélő kehit, gyökerecskéket, czikóriát és téli fejes salátát r i t k á n , jó kövér földbe vetve, mivel ezt nem lehet többé általültetni, káposzta petrezselymet száraz föld be, kerti labodát és czéklát. Kiűltctődik most: fejes saláta , téli czikória, barna kehi t é l i r e , és minden kehlfajol*, mellyek az ültetésre alkalmatosok. — A ' szavojai vagy fe­ jér fejes kebleknek leveleiket le kell hányni, hogy annál nagyobb 's teljesebb fejűek legyenek. A ' dinnyék, ugorkák és tökök alá lapos kőveket vagy cserepeket kell rakni, és gyakran meg kell őket minden oldalaikra forgatni, hogy a* szükséges jól megérésre őket a nap mindenütt egy formán 's egyenlően érhesse. — A ' legjobb fajta dinnyék magvait jövendőbeli használatra gon­ dosan meg kell venni, és jól kiszáritni. Bazsalyikom , majoránna, fodormenta, czit* r o n f ü , zsálya, ruta, demutka , izsóp, borsfü és egyéb fűszeres plánták, mihelyt virágozni kez­ denek, azonnal levagdaltassanak és téli szükség­ %

re

kiszáríttassanak.

Körül töltetnek a* metélőhagyma, gyöngy­ hagyma, Ánglus spenát, demutka és tárkony. Megkapáltatnak a' téli és nyári kehlarábik, zellerek, répák és czikóriák. Külőmbféle zöldségek, mellyek teljesebbek és használhatóbbak, konyha szükségére napon­ ként felszedödnek. A z érett articsókák öszszeszedettetnek, és egyszersmind rólpk száraik és régi leveleik le%

124

A U G U 8 T U 8 ,

A U G U S T ü 8,

tördeltetnek; melynél fogva töveik újra hajtani kezdenek, és még őszre gyümölcsöt hoznak. — A* három — négy esztendős tövek, mint hnszonvehctctlcneh kiósattatnak és azoknak mellék sarjadzásai elplántáltatnak. A ' legszebb articsóka gyümölcsök , valamint a legnagyobb és legérettebb u g o r k á h , magnak kijegyeztetnek. Az ágyak* öntözései, valamint azoknak tisz­ tán t a r t á s a , gyomlálása fő kőtelesége a* kertész­ nek. A* vén eper plántákat széjjel kell szedni, és azokat ágyakká ültetni, — A ' hólnapos és raegnemcsített erdei földi eprek, tellyes gyökereikkel cserepekbe ültettetnek jóféle kövér földbe, hogy télen és tavaszon a* haj tó házban gyümölcsözze­ nek. Az ananász ágyak , ha a* szükség úgy hozza magával, fris cserrel melegittesseneh-fel, és hű­ vös éjjeleken az ablakokat gyékény-ponyvával vagy táblákkal be kell fedni. A* mint a* nap' melege kissebbedik, a' szerént az öntözésnek is kisebb mértékűnek kell lenni.

vetésre egygyenként szépen egy más mellé sorba rak egy csomó spárgát. Ezután egy sor terűletet tesz a' lerakott spárgákra a' vegyületből mintegy U hüvelyknyi vasta­ gon; arra ismét egy sor spárgát rak-le egymás mellé, és így tovább, minden sor spárgára egy sor liszt vagy kor­ pa terűletet teszen még a' hordó vagy más edény tele nem lészen. A' midőn már tele rakta: felül azon tudva lévő vegyülettel teríttetik-be, úgy mindazon által, hogy felette még az edéuy vagy más hordó szélén egy pár ú j mi hézag-üresség hagyódjon, mellyel akkor beönt az ember fagyűval vagy más egyéb kövérséggel. így elké­ szítvén az edényt elteszi egy száraz helyre a' hol a' spár­ ga romlás nélkül épségben marad. De az edényeknek vagy hordóknak csak apróbuak kell lenni; mert a' melly edényt egyszer az ember megkezdet,már azt igyekezzen ám hamarjábau használni is, külDinben a'spárgáknak húzomosan épen maradására számot nem tarthat. A' spárgával öszszerakott lisztet vagy korpát, még azután marhának vagy sertésnek eledéül mindég használhatja.

%

k A tavaszon kimetszett spárgáknak tendeig jól eltartása.

Foglalatoság a'virágos és szoba, czitron és mulató kertekben

egész esz­

Előveszi az ember a' kimetszés idején a* legszebb spárgákat, megmossa tisztán és egy ruhával szárazra szé­ pen megtDrOlgeti. Akkor mindjárt megszárít vagy perkel lisztet avagy csak korpát, és a' kOzé vegyít e*y kis szin­ te megszárított konyhasót. Ezen vegyületből égy marék­ kal hint azon edény vagy hordó fenekére, a' melly be a' spárgát eltenni akarja, és a' mellynek már fenekét'kívül beöntötte szurokkal vagy gyantával azért hogy ahoz vagy abba semmi külső levegő ne hathasson, és azon liszt ágy.

125

A* gyakori öntözés még mindig szükséges , kivált az erősen virágzó és maghozásra rendelte­ tett plántáknál. Minden virág hagymák, mellyek tavaszszal a* földből felszedódnek i s , szenvedés alá vettet­ nek, ha azok húzomosahban földön kivül hagyódnának , a mint ezt a* Császár koronának és a'ta­ vaszi viz gyöngyön tapasztalni, ugyan azért azo­ kat ismét földbe kell ültetni. E következő fagyot kiállható növevényeket lehet most vetni; hogy azok a'jövő tavaszszal . 1 minél elébb virágozni induljanak: sikkantyó, külömbféle szeges borsók (Lathyrus odoratus, angulatus, tingitánus), a' közönséges pézsma virá1

|

f

126

A U 6 U 8 T U 8 .

gok, a* közönséges peremézs, a'szépen nyíló ha­ rangvirág, ibolya, oroszlány száj, sárga és veres pénzecske, parlagi tarsoly fü, téli tőzegvirág, pipacs virág. A z elnyíllott gyenge fák 03 bokrok* sarjú ága­ it vizsgáját alá kell venni, ha gyökeret vertek - é j ha már méggyökeresedtek \ úgy az anya tőtől el kell vágni, szabadítni, és külön kell jó főidbe ül­ tetni , hogy még ezen az őszön növésnek indul­ hassanak. — A ' meggyökerezett szegfű bujtásoltat hasonlóképen el kell az anyatövétől választa­ n i , külön plántálni, gyengén megöntözni, és egynehány napokig árnyékos helyen tartani; a* még meg nem gyökeresedetteket mérsékleti ned­ vesen tartani, hogy minél elébb gyökérre, vere­ kedjenek. Ha az clnyillott rózsa tőnek hegyeit megmet­ szi az ember, még ez idén hajtani fognak, és jö­ vendőre szebb virágokat nyitnak. A z elnyillott nyári virágok' szárait, mellyek maghozásra nincsenek rendelve, le kell metszeni, hogy annál hamarább újra hajtsanak. Forró napfény idején, a* medvefül virágot és hortensiát a' nekik fekvő nap súgárja ellen ár­ nyék tartóval kell fedni. A ' cserépben lévő med­ vefül virágnak ezen holnap* vége felé már több napfényt lehet engedni j mivel reájok nézve az őszi napfény különös jóltévöség. Azokat az ágyakat, mellyekbe az ember szél­ virágokat (ancraona Jáczintusokat, díszes nárczisokat, Jonquillcn) ránunkulusokat, tulipánokat ültetni akar: most már késedelem nélkül el kell készíteni. A* különbféle hagymás és csomós tövű virágoknak cserepekbe ültetése, mint p. o. a'

.

-

AÜ6U8TÜ8.

1*7

sárga liliom, Weltheimia és iris fajoké most már elkezdődik, A* csemetés növevényeket vagy állandó plán­ tákat , mellyek tavaszon virágoznak és a* mostani időbep már pihennek, által kell ültetni. A ' czitron , narancs és mandola fák* szemmel oltása foh láttatik, és a* régebben oltottaknál a' kötések megtágíttatnak *s szellőztetnek. A z edény beli plánták* érett magvai öszszeszedödnek; a' meggyökercsedett ág ültetések el­ plántáltatnak 5 a* bokrok' tövei széjtszedödnek és széjjel ültetés által szaporittatnak, A ' bokrok és leves plánták, mellycknekigen kicsiny már az edényök, nagyobb edényekbe vagy dézsákba ültettetnek. , Minden szabad földben Jé vő külföldi növevények ismét viszsza helyheztetödnek a' magok clélébbi edényeikbe, hogy azokat a' kővetkező holnap* elején ismét a* növevény házba lehessen sx állítni. I j föld-gyűjteményt kell rakásra halmozni, a* régieket pedig meg kell jól forgatni, keverni. Eszköz

a fitlféregek

ellen.

Hogy azon romlásokat meggátolhassa az ember, mel1 veket a' fül férgek szoktak okozni a\ virágokban, különö­ sen a' szegfüvekben és tőzeg virágokban, leghasznosabb és sikeresebb következése van e* következő eszköznek: csomóba köti az ember a közönséges bodza virágot, eze­ ket száraikkal felfelé egy mázatlan cserép tálba állogatja, és azt arra az ágyra teszi közel azon virágokhoz, mel­ lyek után a' fül férgek nagyon vágya kodnak. Ha az ember reggel azon bodzavirágos tálba tekint, temérdek fülíérget talál ott rakáson, a' virág bokrok alatt gyönyörkodve, a' hol Gket könnyű módon megölheti, és illy módon őket néhány nap alatt az egész kertből kiirthatja. 1

<

A U 0 U S T U S.

A U G U S T U S .

128

V I . Szántás - vetésbéli foglalatoság. Ezen holnapban legfőbb foglalatoság az ugarföldeknek megboronálása, és a' harmadik szán­ tás vagy azoknak keverése. Kerek répát még egészen Bertalan napig le­ het vetni. A ' r o z s , búza és árpa aratás folytató­ dik. — A ' zab, b o r s ó , lencse és bükköny aratás elkezdődik. — A ' luezerna is spanyol lóhere mag learat tátik. A* késői len f e l n y ü v ó d i k , megbugázódik és eláztatódik. A ' kender kiszedödik. Trágya gyanánt mész hordódik a' keverésre. A ' káposzta és répa földeket gyakran meg kell tekinteni a' hernyók v é g e t t , és azokat 'pusziimi kell. A sarjú kaszállás elkezdődik. A ' megérett komló öszszeszedödik. —

9

Nyereség

az élet tökélletes megérése le aratásnál.

előtt

A' sokféle vizsgálat és próba tételek' által megálla­ píttatott az, hogy a' rozs, tönköly és búza, ha tökél­ letes megérésök előtt 8 nappal learattatnak: tehát szebb, nagyobb, tökéllelesebb . s z e m ű e k , a' rozs férgeknek vagy zsúzsokoknak kitétetve nincsenek, lisztjek a' mellett fe« jérebb, finomabb, kenyerök puhább és magosabb. Hogy az ember e" mellett épen a' kellő idö pontot eltalálhas­ sa, a' mag inegérését a'szalmájának megérésétől kellinegkiílömböztetni és í t é l n i , mert uémelly esztendőkben meg­ sárgul a' szalma az aljától kezdve egész hegyéig, és ak­ kor azon termés csak a' nagyjából tekintve, úgy tetszik 's látszik, mintha már tökélletes érett volna, a'midőn pedig még belől a* magok vagy szemek éretlenek, 's még a' tejes állapot jókból is csak alig indultak a' testesedésnek. Ha már most illyen környülállások között, a'gyö­ kérről a' magoknak semmi tápláló nedvesség sem szolgál­ tatik is, még azért nem következik, hogy az ollyan életet

I /

a* napnak és levegőnek azon munkásságától és hathatós befolyásától, melynél fogva lábán állva még megérésre jüttalódna; levágva pedig, akár földön fekve, akár kévék­ be vagy csomókba rakva a* napnak és az időnek további befolyásától raegfosztatik és tökélletlen marad. A* mellett még az idő járására is ügyelni kell ; inert minden nemű é l e t , melly nyirkos időben igen korán levágódik, sokkal több k.iivallásnak 's veszedelemnek vau kitéve, mintha tökélletes érettségéhez mát közel van. Mind ezen körnvúlállásokat az okos mezei gazda fontolóra veszi, és megvi'sgálja, a* tökélletesen megérett életnek spk szem elvesz­ tését , a' korán aratottnak pedig nyúlósb 's szívósb szalmá­ j á t , kiválta* rozsét, melly uémelly dolgokra alkalmato* sabb is amannál. Legbizonyosabb jelei a' jókorábbi ara­ tás' épen kellő iclöpontjának, ezek; ha a* gabonaszárbatí még van egy kis nedvesség, és a' kttlömbféle kalászokból kivett szemeknek az ujjak között összenyomaltatva, egy szívós, tésztás összeállások van,.majd mint a' kemenczebői forrón kivett kenyérből szokott lenni, a'midőn az, összenyomódik. Meg kell azt a' mellett jegyezni, hogy az Hlyen korábban aratott életeknek valamivel későbben kell csűrbe takaríttatniuk, minta* tökélletesen megéretteknek , ki váll ha a* csűr nem elegendő szellős, vagy pedig azabau berakott csomók már nem engedik a' szabad levegő beha­ tását $ azt is, hogy a' korábban levágott é l e t , melly elébb learattatott, mintsem az szárán állva egészen megérett és keményedett volna: tehát csupán csak lisztnek, c*s épeu nem vetni v a l ó ; mert a' vetés marnak , szárán tökéllete­ sen megérettnek kell lenni, a' hol a' tapasztalás tanít ben­ nünket, hogy az aratásnál elhullott magok a' legjobb ve­ tést adják.

V I I . Marha és méh tenyésztés. A ' kosok már most át aljába juhokhoz bocsát­ tatnak. — A* marhának vénje fiatalja tarlóra hajtatik és jól tartatik, kivált a' vonó marha, hogy munkához megkivántató erővel bírhasson. — A ' inalaczokat, mellyek mostantól fogva Februáriusig szaporodnak, tenyésztésre nem kell megtartani. f

I

A U G U S T U S .

130

- A II G i ; S T IJ S.

ISI

• M H K :

méhek körűi gondosnak s szorgosan fel- * vigyázónak kell lenni, mivel már ezen holnapban az ö tápláló eledelök csökken, s annálfogva a* rabló méhek meg szokták látogatni az idegen ka­ sokat, \s L\ mellyeken erőt vehetnek, azokat me­ zőktől megfosztják. — A ' rajoknak már késő ezen holnapban magokat anyjóktól külön szakasztani, 's következésképen a' táplálás* hijánossága miatt ismét vissza mennek. — A ' méhek most elhajtják magoktól a heréket és előldösik ő k e t , mellybéli foglalatosságot némclly méhesgazdák magok is se­ gítnek előmozdítói. A

9

>

#

Mézet

%

elvenni a nélkül, hogy a méhek ölettessenek.

meg-

Alkonyaton, a* midőn már a' mekek mind ha­ za takarodnak és kasaikban csendesen vágynak, menjen az ember a* kashoz, és fordítsa-fel azt csendesen. Ezen felfordított állapotjában vegye-fel álló helyéről és belylieztesse egy a' végre ásott gödröcskébe, hogy a kas min­ den kézzel tartás nélkül is megálljon ; azután pedig bo­ rítson reá egy más üres kast, melly jó illatú *s a' méhek elótt kedves füvekkel be van belől kenve és a' szokás szerént kereszt fákkal is egészen felkészítve; de ú g y , hogy a* két összeilletett *s egymásra borított kasally között legkissebb nyílás vagy hézag se maradjon. Akkor elővesz az ember egy kis botocskát, 's elkezdi azzal a' kas'hegyes végétől fogva a' kast köröskörűi mintegy tíz minutumig veregetni *s kotzogatni. üzen zörgést és lármát a' méhek ki nem állhatván, a' csúcsából mind felfelé nyomulnak s végtére a' felibe borított üres kasba takarodnak. Ez meglévén, csendesen leveszi az ember az új lakosok* kas­ sát a' régiről, és lassan a* méhesbe helyhezteti az e l ő b ­ binek helyére. Ezen munkának végrehajtására legalkalma­ sabb és legjobb Ss. János nap elótt való hetet választa­ n i , még azon időtől fogva, lehet a'méneknek annyi idejük és módjok, hogy magoknak annyi mézet gyűjtsenek, 9

?

a* mennyi az ó kitelelésökre megkívántatik. — Ez nevez­ tetik kidobolásnak.

VHfé Halastó, vadászat, és erdei fogla­ latoság* A * nádnak és gyékénynek a' tavakból kivágá­ sával folyvást foglalatoskodni kell. — A ' fris víz­ nek tóba bocsátására gondja legyen a gazdának. A * levágott 's elszállítandó tűzifák' rakása he­ lyén lehet gyenge gallyakat, leveleket összegerebjélni az" erdőben. — A * szilfa és körösfa gal­ lyakat és leveleket a' teheneknek$ a' tölgy, egér és nyírfa gallyakat és leveleket pedig a* juhoknak és kecskéknek eledelül és alom gyanánt összegyűjt teni és télen által használni. — A * pásztorokra felügyelés , hogy az erdőben tüzeket ne gerjessze­ nek , múlhatatlanul megkívántatik. — Minden víz­ ben való építéseknek minnél elébb végét szakasz­ tani igyekezni kell. — A * későn érő nyírfa magok­ ra , hogy széjt ne repüljenek, jól fel kell ügyel­ n i , 's idejére összegyűjteni. A ' k o r á n gyűjtött nyír­ fa magokat jó gondviselés alatt kell tartani, 's eze­ ket ősszel elvetni. A végefelé ezen holnapnak megnyittatik a* vadászat. A ' szarvas és őz bakok puskáztatnak, az utolsók már ezen holnapban végét szakasztják az üződésnek, és még mindig levelészni j á r n a k . A ' húzódó kacsák, sneftek és fiatal nyulak lövöl­ d ö z t é l n e k , és a foglyok fogdostatnak $ Lőrinczkor elkezdődik a* borz lövöldözés is. A ' m a d a r a k ­ n a k tűzhelyen és tőrrel fogdosásá munkába v é t e ­ tik. A * fürjek és foglyok fogdostatnak és lövöldöztetnek. A pacsirták vedlenek és halókkal fog­ dostatnak. — A ' vadgalambok az élet földeken és 4

%

1

1

9«

i

132

A U G U S T U S .

bükkönyön lesben lövöldöztetnek. Mindenféle r a ­ g a d o z ó madarak pusztíttatnak* Minthogy a' legközelebbi holnapban az apró madarak* fogdosása elkezdődik: tehát most már szükséges lenmag olajt és lépbogyát be sze­ rezni és lépet készíteni, 's az ahoz megkívántató egyéb készületeket megjavitni.

S

E

P

T

E

M

B

E

B

.

I. Házi és udvari foglalatoság.

• i

lent és kendert vigyázattal tartja az ember az áztat ó b a n , kiszárítja és t ö r i . — A ' psépelésés a' szemes életek* forgatása folytatódik. —- A ' fo­ nás elkezdődik. A téli t a r t á s r a összegyűjtött gyümölcsö­ ket egy száraz> szellős helyen k e l l leterített szal­ mán t a r t a n i , és majd csak k é s ő b b e n , a' midőn már a* fagytól tartani lehet, kell pinczébe l e v i n ­ n i és alkalmas gyümölcstartó helyre rakni. — A gyümölcsöket aszalni kell. A pinczébe, zöldségek' tartásához 's télire elrakásákoz megkívántató homokot elegendőt kell takaritni. %

1

1

A trágyát egy szekér f

úgy alkalmaztatni hogy abból többet érjen mint, külömbenz —4 szekér is érhet. %

Minden héten tegyen az ember azon, ganéj' mennytségéhez a' mennyit marha ganajol gipszet, és ágy annak tetejére Ismét ganéjt, 'a következő héten ájra gipszet és így tovább folytatván, az egymással összeérik. Egy illyen trágya akármelly földre teríttessék , szántó földre, szöll ó b e , kertbe, rétre, vagy akar miféle termesztő földre:

8 K P T E M B E R .

8 E P T E M Í E B .

131

v

1

bizonyos és csalhatatlan igazság , hogy a gipsz árral az általa okozandó termésnél fogra háromszorosan megfizeti.' A' gipsz híjánossága' esetében oltatlan meszet is lehet használni.

If. Foglalatoság a' faoskoJában és gyümölcs%

kertben. ^^^^^^^^^^^

' 1

A* faoskola felásattassék ós még egyszer min­ den gyomtól, dudvótól kitisztíttassék. A ' gyümölcs magok ősszedésével 's gyűjtésével foglalatoskod­ n i k e l l , és azokat nemeikhez képest megjegyezni. A* megérett tengeri, kajszin és őszi baraczk, cse­ resznye, spanyol meggy, külömbféle nemű szilva magok, diók és mogyorók egy deszkából össze­ szegezett ládába soronként rakattassanak; minden sor közébe 2 — 3 ójnyi vastagon nedves homok, teríttessék, és úgy a* kertnek valamelly árnyékos részében jartattassék, mind addig , míg a fagyok be nem következnek: akkor azután levivödik a' ptnezébe s alkalmas helyre tétetik vigyázat alatt, hogy az egerek benne kárt ne tehessenek. A* kö­ vetkező tavasszal Martziusban , vagy Április ele­ jén a magvető ágyakba egyenként etultettnek. A' gyümölcs magágyakat még most el kell előre k é s z í t e n i . £* végre a' földnek legalább is másfél lábnyi mélyen kell felásattatnia , a nemesítő fa oskolában pedig 2 lábnyi mélyen jó' puhá­ ra és apróra megtőrettetnie. E ' holnap' vége felé, mihelyt a* fák levelei­ ket hullatják , mindjárt által lehet ültetni a* lágy vagy bőrmagú fiatal fácskákat. A ' szemmel oltás megszűnik, de elején e* hóinapnak még is lehet korán reggelenként oltogat­ ni. — A* régibb oltások* kőtőlékjei megszellőz9

9

%

9

i.

135

tétnek 's tágíttatnak, és ha egy bele helyheztotett szem foganatlan maradt, lehet más fris sze­ met bele tenni. A* késő ősszel elültetendő fák' számára megásatt&thatnah és elkészíttethetnek a* g ö d r ö k , a' mint már a' múlt holnapban elő van adva; vagy pedig még jobb, ha az egész hely barázdánként felforgattatik. Sz. Mihály napkor kezdődik az alma és kort­ yé lvfa magok' elvetése. A z érett gyümölcsöket egymás után szedeget­ ni k e l l , némelly részit aszalni télire5 a* romlott, fé rges g y ü m ö l c s ö k e t pedig czefrébe hányni és pá­ linkának k i f ő z n i j vagy ha szükségén felül valók­ kal is bír az ember nyersen eladni. A z ollyan gyümölcsöt, mellyet télire állani hágy az ember, nem farázás által kell. összeszedni, hanem kézzel leszaggatni, hogy sérelem 's Ütődés nélkül rakat­ tathassák álló helyére; mert a' melly gyümölcs ütést k a p , azon sebhelyen evesedesnek indul, 's úgy a' többi része is megrothad. A z ollyan fácskák mellé, mellyek karóhoz kötés nélkül az őszi is téli idő viszontagságait k i nem állhalnák, karókat kell leverni és őket hozzá k ö t n i , a' mellyek mellett pedig vágynak de köté­ seik elgyengültek, erőtlenedtek, azokat új kötő­ lékkel megkötni, hogy a' téli szélvészeket kiáll­ hassák. A ' nagy fákon most a' vízhajtásokat le kell metszem, és a' megsebesített helyeket oltó viaszszal be kell vonni. A ' mohtól is meg kell a' fá­ kat tisztítói, és körülöltök a' földet felkeli ásni 's ujitni. Minden sinlődésben lenni látszó fák', bokrok' és csemeték* gyökereit meg kell vizsgálni

U6

g E P T E M B E R ,

8 K P T E M B E R .

Y

3 a' sérelmes, romlásnak indáit részit ki kell vág­ n i , és a' gyökerekre áj fris földet rakni, t

* * * A fiatalfákkal az ültetésben úgy bánni, ^ogy azok a* növésben minden más módon ültetett fákat felül haladjanak. 1

Ősszel az ültetvények gödreit 2} lábnyi mélyen és 3 — 4 lábnyi szélességűre kell ásni, a"' belőle kiásott leg­ jobb f ö l d e t külön egy rakásra hányni, é g y nem különben a* roszat is« Tavasszal azután mihelyt az idő engedi azon ősszel megásott gödrökbe ülteti az ember a' fiatal fácskak.tt; ekkor hát a' külön hányt jó földből a' gödör fe­ nekére hány az ember annyi földet, hogy felettébb mélyen ne essék a' földbe a' gyökér, sőt ha a* szükség ágy hozza magával még máshonnét való jó földet Is teszen á' gödör­ be, és úgy azután bele állítja az ültetendő fácskát. A' midőn már a' fa 411, és a gyökerei elegyengetődtek, elő* vészen az ember egy pár marok árpát, 's azt a* fa gyö­ kerére hinti felül, 's úgy reá jó porhanyó földet, hogy az a* gyökeret minden oldalról ellepje 's betelje; akkor bele all az ember a' gödörbe a* gyökérre hányt földet megtapossa, gázolja; de ne felettébb, nehogy az árpa megfojtódjon és csak elrothadni kénteleníttessék. A' fa' gyökerei nagy kivántsisággal veszik-be az árpa' nyálkás n e d v é t , roellynél fogva az illy módon elültetett fák,mind növésökre, mind gyümölcsözésöfcre nézve felül múlnak minden más űltetésű fákat. — A' többi földet azután egé­ szen tövére kall h ú z n i ; de a* taposást csak gyengéden tenni, * 1

•

9

a

i

t

137

séges, hanem leginkább a* homokos föld hegye­ ken , vagy a' sík, lapályos fekvésű hatérokon, és hideg, nehéz természetű földeken, a' hol e / a ' munka á' szőlő fürtöknek hamarább érését elő­ segíti. A' szőlő hegyezés vagy hántás folytattatik, A ' hántással eggyütt elkezdődik egyszer'smind a' levél leszaggat MS is. Ezt a' foglalat óságot, melly a* szőlő gerezdek' érése előmozdításául gyakorol­ tatik; mindjárt elő kel venni, mihelyt a' szőlő­ szemek már szokott nagyságúak kezdenek lenni ; akkor a' szőlőnek minden leveleit le kelletik h á n y n i , hogy a* nap a* fürtőket minden oldalról szabadon érhesse, sütthesse; legfeljebb is esak egy egy levél hagyódik - meg egy egy fürt szőlő mellett, melly takaró gyanánt szolgáljon. A ' közelgető érés idején a* szőlőhegyeket és kerteket különös vigyázat alatt kell tartani, hogy a* szemeket pusztító madaraktól a* lehetőségig meg­ őriztessenek. — A ' szőlőt pocskoló darázsok és here méhek közül nagyon sokat el lehet pusztftni az által, ha az ember szűkszájú üvegeket belől megtölt félig formán vízzel, felül pedig az üveg szája belsőjét mézzel vagy sziruppal bekeni, és az ollyan üvegeket több helyeken a* szőlőben széj­ jel rak. A ' rossz fajta és terméketlen tőkéket illyenkor k i kell jegyezgetni, és szüret után azokat kiásván helyökbe másokat ültetni. 1

•

III, Foglalatoság ft szőlőben.

\

i

f

Mihelyt* a' szőlő vesszőknek legalsóbb 2 — 5 szemei érni kezdenek, mindjárt hozzá kell fogni a' második keveréshez vagy harmadik kapálláshoz. Ez az érés alá kapállás, mellynek nem.kell a* földbe mélyen menni, sőt nem is mindenütt szük-

•

V

A hidegebb éghajlatú vidékeken , de is nedves ősz idején a? szóló érését ; / düni.

egyebütt elömoz1

A'gyümölcs érését okozza át aljába véve az, a midőn annak tápláló nedvesége a' mozgástól vagy indulattól tar-

13b

8 E P T E M B K R ,

8 K P T £ M 15 E K. 9

tóztatódik, mellyet a nap hajt véghez, a* mennyiben annak m e l e g s é g e a* gyümölcsből a' vizes részeket kigőzölteti vagy párologtatja, és az által a' gyUinülcsüt tökél Jelese­ déire, megérésre juttatja. — Ezen alapos feltétel szerént czéit érhet,az ember $ ha a' szőlőfürtök' vagy csummák' szárait tüvün, a'honnét a' vesszőről kinőttek, és a'hon­ nét a' tápláló nedvet szívják, egy késsel egy kevéssé be­ metszi , és a* levektől a' tőkét megfosztja. A' beinetszésnek uem mélynek kell lenni, csak annyira, hogy a' fúrt s z á r , félignél kevésbé vágódjon - be , azon vágásnál fog­ va a'szőlő fürtbe már sokkal kevesebb nedvesség megyén, melly által a'napnak nagyobb módja van a' szőlő szemek­ ben lévő nedvet megfőzni és megédesít ni, úgyhogy illyen módon legalább is 14 'a több napokkal elébb tökélletes érettségre jutnak a* szőlő gerezdek. De ezen lépést csak akkor kell tenni, a* midőn már a' szóló szemek szokott nagyságra jutottak, t. i. September elején.

I V . Foglalatoság a' zöldséges kertben. Ebben a* holnapban elvetődik az a' melly meg a' múlt holnapról elmaradt, Kiváltképen még spi­ nűt , turbulyái , petrezselyem , czékla, ra­ poncza , kékkáposzta , téli czikoria jövendőbeli magnak.— Kaprot, borsfüvet minden időben le­ het vetni. Hogy a' következő holnapra megkívántató trá­ gya dolgából fogyatkozás no legyen, arról most kell gondoskodni. A megüresedett ágyakat fel kell á s n i , és ha szükséges • meg kell trágyázni. A z ananász plántákat vigyázattal kell ültetni és a' hajtó házban c s e r á g y b a kell leásni. — A z articsókákat a' gyomtól meg kell tisztítani és szá­ rait leszedni, hogy annak idejében b é f e d e z t e t h e s ­ s e n e k . — A ' m a g r ó l kelt articsóka tövektől, mel­ lyek most érett gyümölcsöt hoznak, ezeket el kell szedni.

á

N

s , (

%

y

1

139

A ' czikoriát és cardonát jó száraz időben Öszsze kell kötni, megfejérítni, vagy cserép zsindel­ lyel beborogatni. Zeller és más növevények feltöltetnek, a' spárga ágyak kigyomláltatnak és a* Ibid felett lé­ vő elsárgult szárai lemetszetnek. Minden kitelelésro rendelt kehi plántáknakel kell e' holnap elején ültettetnick felemelkedett á g y a k b a , a' hol a' durva kemény szél ellen oltal­ mazva legyenek, és tavasszal, csak dél felé kell nekik napfént adni. — T é l i salátákat, meleg és hideg ágyakba lehet ültetni. Az articsóka töveket c* holnap' végével meg kell tisztogatni, és a' föld színt lévő száraikat le kell szedni, bogy azután megkapáltathassanak, későbben pedig befedettethessenek. A ' gyökér féléknek főidből felszedetésök előtt 0 — 0 nappal elébb levágódhatnak zöldjeikés mar­ hák' eledelére fordíttathatnak. Vége felé ezen hol­ napnak a' gyökereket fel lehet szedni, valamint a ' k e h i félék, babok, vereshagymák, turbulya, sóska, spinát, répa és több e' félék konyhai s z ü k ­ s é g r e f e l s z e d ő d k étnek 3 fokhagymák^ kigyóhagymák és téli vereshagymák szélyt szedődhetnek és elültettethetnek. A z érett magok' összeszed eset, mint: bazsal y i k o m , disznóbab, czékla, párhagyma, s p á r g a , vereshagyma, zeller, pásztinák és egyéb félékét, mellyek még a' múlt holnapban nem é r i t e k - m e g tökélletesen , most gondosan munkába kell venni. — A z érett tököket és mag ugorkákat le k e l l szedni. Azon á g y a k a t , mellyek télen által plántákkal beültetve maradnak, még egyszer k i kell gyom-

140

S E P T E M B E R .

8 B P T E M B E R .

lálni, és az egymáshoz nagyon közel álló plántakat k i kell szaggatni. A ' némelly plántáknak téli takaróul szükséges faleveleket, gyenge gallyakat, mohot és régi trá­ gyát elő kell szerezui s készen tartani.

Egyszerű

módja

a! jó és sok saláta mesztésnek*

141

mag ter*

1

Nem kell a'saláta tő kivágását addfg késleltetni, mig annak virágja egészen pelyhesnek nem mutatja magát; ha­ nem, mihelyt pelyhesedni kezd: azonnal ki kell a föld­ ből tövestől szakasztani és csomóba kötvén a' padlásra fel­ tenni, hogy ott a tövében maradt nedvesség által magá­ ban érjen, épen ú g y , mint a' mezei répa maggal szokás bánni. Mert még az ember arra v á r , hogy az egész t ő ­ nek virágja egészen kipelyhesedjen: addig egy részét ö a magától elhullatja, nagyobb részét pedig a'stigliczek és . kenderikék kieszik, ' s í g y mikorra fel lepődik, üresek mag­ tokjai. A* padláson sem kell hosszas ideig hagyni, hanem minél elébb kidörzsölni és magját eltenni; mert az ege­ reknek kedves eledelök. 1

9

Nagy rózsája

kártifiolát termeszteni Hollan­ dus módra.

Ősszel felás az ember jő mélyen és apró béléssel egy darab trágyázatlan földet. Május kezdetével elveti az em­ ber meleg ágyba a* legnagyobb fajta Ánglus kártifiolát, melly Ázsiai kártifiol nevezett alatt is esméretes, és azt minden estve befedi szalma-takaróval vagy gyékénnyel. A* midőn már a' plánták 3 — 4 hüvelyknyi nagyságúik­ ká lettek: keresztül - kasul gerebjéli az ember azt az ó s z szel felásott főidet, és azon egy 1£ lábnyi hoszszaságú, alól V hűvelykni fclíil 2\ hüvelyknyi (Zoli) vastagságú ültető karóval j lábnyi mélységű és egymástól 2 lábnyi távolságra álló lyukakat csinál , mell veknek felsőjüket t. i. szájtfkat az ültető fával forgatva 3 hüvelyknyi kerek bóvségnre készíti. Ezen lyukakat azonnal, és még azon nap* háromszor egészen tele tölti vízzel, és azután tele tömi juhganéjjal, csupán csak annyi föld ürességet hágy felül a" tetején, hogy a'plántának tövét földel bele ültet­ hesse és megállíthassa. Mihelyt ezen szükséges föld a' trá­ gyának tetejére t é t e t e t t , a hány lyuk illyen módon elké­ szíttetett , annyi szál plánta felvétetik vagy emeltetik egy kómíves kanál hegyével a' melegágyból, vigyázattal, hogy a* töve sérelem nélkül feljöjjön. Ezen plántákat csak estve felé kell elültetni, töveiket mind a'két kézzel földbe n vo in­ n i , és a töve földjét úgy meglocsolni , hogy az egészen pép forma legyen. Valahányszor a' földje megszárad, est­ ve mindig meglocsoltassék. A' midőn már a* plánták ter­ jeszkedni kezdenek a' földet meg kell körülöttük porhanyósítni és a* plánták tövére feltölteni. Ezen bánás mód­ nál fogva rendkívül nagy és sok rózsákra tesz az ember szert, 's késő őszig bővében van.

Foglalatoság a' virágos szoba , és mulató kertekben

czitron

Ezen holnap" kezdetével a' meleg éghajlati plánták, mint p. o. a' Heliotropium, ,1 asm i n , Justitia, Arum Divaricatura, Volkameria és töb­ bek a' magok téli tartójokba tétetnek, jó napfény idején a z o n b a n szabad levegőt kell n é k t e k adni. A z öntözéssel most m á r szűkebben kell bán­ n i , és nagyobb vigyázattal mint eddig, kivált az ollyan plántákra n é z v e , mellyek már most csak nem egészen pihenésnek adták magokat, mint a' myrthusok és narancsok épen csak a' múlhatatlan szükség idején öntöztetnek-meg. A z érett magokat össze kell gyűjteni. — A z Auriculák' és Primulák és több illyen csemete növevények, mellyek tavaszon szoktak virítni, ennek a' holnapnak közepéig által ültettetnek, ha hogy még eddig meg nem történt. Hogy az embernek karácsony felé nyíló túli-

4

8 E P T E M B K R .

8 E T T E M B E R»

pán ja legyen, ennek a* holnapnak elején a* tu­ lipán hagymákat cserepekbe kell ültetni és a' cse­ repeket a' szabad levegőn le kel) a'földbe egészen színig ü l t e t n i , míg csak fagyni nem kezd. A ' sárga violák és téli tőzeg virágok, mellyek tel veséknek mutatják magokat, valamint a' Gcra* n i á k , Rozmarínok, a* szüntelen virágzó rózsák és többek cserepekbe ültettetnek telelőre 3 a' jól meggyökercsedett szegfű oltások is beültettetnek vagy cserepekbe vagy pedig telelő ládákba. A ' le* s/edett szegfű magok katulyába tétetnek, hogy ott . megérjenek. A ' virág ágyakat most fel kell á s n i , és fris földel, legalább is egy esztendeig rakáson állott földel és jól megérett ganéjjal meg kell keverni. Utolsó felén ennek a' holnapnak elkezdi az ember a* hagymás növevényeket a' hajtó házban p l á n t á l n i , mint p. o. az Aneinonákat, Jáczintusokat, Iris, Jonquille , Fritillaria Meleagris , L i l i ­ om, Nárczis, Ranuuculus, Tulipán és Taczeta virágokat. Ugyan ezeknek magjait is veti az ember l á d á b a , mellyekct fagy kezdete előtt üvegházba viszen. A' szabad levegőn és melegágyban találtató porbojtások és oltások nagyobb részint mind edényekbe ültettetnek. A z elvirágzott állandó virágok' szárai és le­ velei egy tenyérnyire a' föld felett egészen levá­ gattatnak , hogy a* reájok kővetkező hideget an­ nyival könnyebben kiállhassák. Az üres virág edények és ládák fedél alá takaríttatnak. Minden szabad levegőn álló czitrom és na­ rancs növevények üvegházba takaríttatnak 5 de elébb egynehány nappal és éjjellel csak egy nyílt

helyű fedél alá vitettnek, hogy a' levegő változá­ sát ne kényteleníttessenek olly igen egyszerre érez­ ni. — Minekelőtte egészen és végképen beszál­ líttatnának a' czitron és narancsfák, jól meg kell őket vizsgálni, ha egy vagy más ágaikat nem kell é l e m e t s z e n i ; továbbá, minden száraz ' s ^ l s á r g ú l t leveleket, virágokat és magokat le kell rólok tisz­ togatni , és azon edényeket, melly ékben majd ta­ vasszal által fognak ültettetni, már előre kijegyez* n i , -elkészíteni és szem előtt tartani. — A z üveg­ házban beszállítás e l ő t t , minden plántáknak kinn kell még elébb egynehány nap és éjjel valami eresz alatt állani, és a' legkeményebb természetüeket legkésőbben kell a* házba vinni. A z ollyan fácskák és bokrok vagy csemeték , mellyek tavasz* szal m i n d j á r t ' s z a b a d levegőre ültettetnek : eleinte csak kívül maradnak a' ház déli oldala előtt, és csak akkor vittettnek a' szobába, a' midőn már fagyni kezd ; mert ők az által clrendeltetésökhöz jobban megkeményednek. Egynehány napokon és éjjeleken még az ö bévitelök után az ablakok­ nak nyílva hagyattatni kell.

142

*

Plánták,

• « 9

a kerti ágyak sára vagy

143

#

széleinek szegélyére.

befoglalá­

A* veteim' ták pok rágós Mik és virág KiMiveiuK ezexec reszszereut az u magi széles vadul kilerjcszkedesökért, részszerént hogy zöldje­ ikkel és virágjaikkal a' szemet csak igen kevéssé, vagy majd épen nem is gyönyörködtetik, semmire sem becsü­ lik. A' virágos kertben, út vagy ágy szegélynek legillendubbek és szebbek minden mások felett, az összetartó 's egymáshoz álló levelii, állandó, télen a nyáron szabad le*

8 Jí P T E M B i : n -

144

vegőn i i r t h a t ó , mindig zöldellő, 's a* hol csak lehet, zöldjeikkel a" földet egészen belepő, semmi különös gond­ viselésre vagy legalább igen kevésre szoruló, és virágjaiknál fogva és szemet gyönyörködtető plánták. Hlyének p. o. e* következők; mellyek a' megnevezett tulajdonságok* kai bírnak, és annálfogva mint czélnak megfelelők e' vé­ gre különösen is ajáultatnak, ó . m. Iször százszor szép, (bel­ lis percnnis) melly fejér, rózsaszín, veres és tarka virá* gokat nyit, s fél golyóbis forma virágjai, Marliustól fog­ va Május végéig mindig tartanak, és szaporítui lehet őket mag által is , gyökér szélivel szedés által is. Második a' nemes Májfii (Anemone Hepatika) mellynek kék és bársony szín telyes virágja van. Tavaszszal legalább nyit és Feb* ruariu»túl Áprilisig virít. Szaporítása tövének széjtszedése által történ. Harmadik a* szurkos raécsvirág (Lycbnis viscarla) melly Júniusban nyit 's egy holnapig virít, tövé­ ről szaporíttatik. 4dik m* tavaszi kankalin (Primula veris) jnelly Martiusban, Apriiisben és Májusban virít, szapo* ríltaíik mag és gyökér állal. 5dik a' fül virág , kerti tavaszika (Primula Auricula) melly sok külömbféle színű vi­ rágokat hoz, 's nyit Apriiisben, MajUs és Június'holna­ pokban ; szaporíltatik mag és gyökér által. 6dik a' kőronló ,Sa\ifrnga punctata és saxifraga hypuoides, rotundifolia , umbrosa) nyílik Júniusban és Júliusban gyökér által szaporíttatik. 7dik az Ibolya , (Viola odoráta) melly kék, veres, fejér, kék és belől veres virágokat nyit, vi­ rít Martius és Április holnapokban ; szaporíttatik gyökér széjjel szedése által. Sdik Pelyhes Szegfű (Diaiithus Pluniarius) virágzik Júniusban és Júliusban: szaporíttatik gyö­ kér által. 9dik Carthusianus szegfő (Dianthus Carlhusianus) melly Júniusban nyit. lOdik Szapora szegfű (Dian­ thus Barbatus varii coloris) virágzik Júniusban és Augustusban. 12dik Kőszegül (Uianthus deltoides) nyit Július** bau és Augustusban ; mag által szaporíttatik' 13dik Kbinai szegfű (Diantluis CKinensis) virágzik Július vége felé 9 szaporíttatik mag által. 14dik Kürtöké (Pyrula miuor) virágzik Majusbau és Júniusban; szaporíltatik mag és gyökér által. 15dik Börvely (viuca minor et major) virít Apriiisben és Májusban. l6dik Gypsophilla repens, Jú­ liusban virít. 17dik Földfűstfű (Fumaria speciosa) virága zik Áprilistól fogva Octoberig* füstikének is neveztetik, és gyökér által szaporodik. 18dik Földi eper (Fragaria) ?

S E P T E M B E R .

145

a' többféle földi eprek között legalkalmasabb e' végre az a* kerti eper, melly minden kocsszár uélkűl v a l ó , mert ezzel legkevesebb Saj van, 'a legjobban egymáshoz tart. 19dik Armeria vulgáris, — melly Májusban nyílik, mag, gyökér ét ág oltás által Is szaporíttatik. 20dik Dárdácska (Iris pumilla) mellynek virágjai halmozva jönek-ki tavasszal. Mind ezen növevényeket vagy sűrűn egymás m e l l é , vagy féMábnyira és tovább is egymástól ültetheti az ember, 's közikbe fészkeibet némelly alacsony növésű hagymás növevényeket, mint: Jacziul, narczis, tulipán, őszike és töbl) e' féléket, és így legalább a* főbb mene­ teleken , jelesebb utak'szélein egy igazi jó ízlésű, szép­ séget és ékességet alkot az egymásután nyíló növevények' illy rendel elhelyheztetésében.

V í . Szántó földi, és réti foglalatoság, / A* zab, bükköny , borsó, lencse és köles ara* tás folytatódik. — Boronálják és keverik a ba­ rázdákat. — Vetés alá szántódik, b ú z a , rozs és ö s z i árpa vettetik. A ' ltolompér Sz. Mihály nap k ö r ü l a* fokiból felásattatik. — A* komló végké­ pen összeszedődilt y és a* sarjú feltakaritás foly­ tat tátik. 1

A búzában

lenni szokott üszögöt

eltávoztatni.

Vesz az ember minden elvetni való egy véka b ú z á ­ hoz 2 lat kék vitriolt, azt apróra t ö r i , megfőzi egy itsze j ó e c z e t b e n , gyakran felkavarja egy fakanállal a' lenekén találtató vagy leülepedő vitriolt, mindaddig, még annak minden részei egészen fel nem olvadtak. Azután kitölti az ember egy lapos tálba azon folyó vegyületet, felvegyíti épen annyi hideg v í z z e l , azután a' búzából csak annyit tesz egy tágas víz tarló edény' fenekére, hogy az azt mint­ egy }; hüvelyknyi vastagon belepje 9 akkor elővesz egy szalma pamacsot,, belemártja a tálban lévő folyó vegyü­ letbe, '« azzal befecskendezi a* b ú z a ' felsejét, és iliyen módon tovább tovább folytatja, inig az egész vékát ki 10 9

S E P T E M B E U.

146

8 E Í T E H B E R.

nem üríti. Minekulánna egymásután már így befecskende­ ződött a* búza; elővesz az ember egy keverő nagy kana­ lat, 's a' búzát fenekétől fogva tetejére össze meg össze­ kavarja, hogy annál inkább érhessen a' készített nedves­ ség minden szemet; ez meglévén mintegy 1 óráig úgy rakáson állva hagyja az ember, hogy a' nedvességet a' szem magába szívhassa, és akkor készen van a* vetni va­ ló mag, mellynek termésében üszög nem fog találtatni..

VII. Marha és méh tenyésztés. kosok meg a* Juhok K ö z i t hányattatnak. — A* juhok mégfőrősz tődnek, megnyíródnak , a* java a* roszától külön választódik, és téli számba vétetnek. A * zabföldoktöl a' juhokat meg/kell őriz­ n i , mert semmi sincs a'juhoknak nagyobb vesze­ d e l m e k r e , mintha áz elhullott zabszemek már k i ­ zöldülvén , a z azon; legelészés nékik megengcdödik. A ' Juhászok , midőn tarlókon legeltetik ju­ haikat, és egymásután döglenek juhaik , nem tud­ ják okát t a l á l n i * hogy azok minden bizonnyal zöld zabot ettek, — A ' hizlalásra rendelt sertése­ ket a' tarlóról ólba kell hajtani. — K ö d ö s , i d ő ­ b e n a* szarvas marhát nem kell kibocsátói, míg csak u k ö d fel nem, szakad..— A ' szükség felett való apró marhák* eladását.el lehet kezdeni.. F holnap' vége felé a* méhek' Sejtjeit fel kell m e t s z e n i , melly béli foglalatoságnak végre hajtására, híves, szellős és estvéli időt kell vá­ lasztani. — A z idegen rabló rnéhckre még is szorosan fel.kell ügyeim. A'

A lóherétől felfúvódott

lovahon

segíteni.

Vegyen az ember 2 marék dohányt, tegyen hozzá 2 marék tiszta hamut's fűzze - meg mintegy 3 itsze vízben, azután hűtse - meg, szűrje által egy ruhán, 's adja - be a' felfúvódott lónak. /o* d

A méznek

lecsurgatása

é$

147

kitisztítása.

Ha az embernek csak kevés lépesméze van, mellyet szín m é z z é kíván tenni: tehát egy fazékba teszi, mellyet alól kilukaszt, de ú g y , hogy abba dugót tehessen , és ak­ kor azt vagy egy meleg kemenczébe, vagy pedig csak me­ leg kemenczére teszi, mellyet szorgalmasan megforgat 's kever. A" midőn már a' viasz íeladta magát a* fazék tete­ jén : kihúzza az ember a" fazék* dugóját és a' mézet egy tiszta edénybe folyni hagyja — Ha pedig nagyobb inen. nyiségn méze vau az embernek, mellyet szín mézzé kíván tenni: akkor egy üstöt tele tölt v í z z e l , *s azt felforralja , annak felibeakaszt egy másik ü s t ö t , melybe mézét rakja; dc azon üstöt, melly ben a' m é z van, úgy alkalmaztatja a* másikra tenni, hogy a'hoz a' víz fel ne érjen. Ekkor az üstben lévő mézet folyvást kavarja A* tetejére feljövő viaszt az ember egy lyukacsos vaskanállal apródouként mindég szedi kifelé. — A' leszedett m é z törkölyre, mellyben sok méz van, hozzáképest melegvizet t ö l t , akkor fel­ kavarja egymással j ó darab ideig,, .hogy. a' víz a' sankolyból minden mézet kivegyen, és azután a* sonkolyt kemé­ nyen kinyomja. Az illyen mézes vizet azután kifőzi az em­ ber, és habját_ szorgalmasan lehányván mind addig'főzi, míg csak síin'ivé nem leüzen, és akkor egy igen jó táplá­ ló eledelt ád a' mea szúkibeu lévő raagméheknek. A' méz megtisztázásával következőképen bánik az.em-

;

s azzal eggyütt főzi egy darab ideig, melly idö alatt a' habot róla szüntelen szedi. Minekutánna már nem haboz, leveszi az ember a* tűzről , által szűri egy darab tiszta flanéron , hogy az abban lévó szén por és viasz rész kü­ lön váljon a' tiszta méztől. Ezen megszűrt mézet ismét tűzhöz teszi az ember egy tiszta edényben , 's mind ad­ dig főzi, inig csak szirup sűrű nem lesz, és úgy még egy­ szer megszűri. Ennek már ekkor fejérré kell lenni: ha pedig az uein lenne: újfent az elébbi módon kell vele bánni. Ez a' méz használható a* legfínumabb Liqu eűrök­ höz , m i n d e n n e m ű italokhoz és süteményekhez*.

10 •

S E P T E M B E R .

14*

VHf• Halastó , vadászát, és erdei fogla­ latoság. A* haltartókat és az a h o z m e g k í v á n t a t ó eszközöket ki kell j a v í t n i , az elromlottak helyett ú j jakat szerezni. Azon t ó k a t , mellyeket az ember meg akar rakni, ki kell h a l á s z n i . A* topolya n y á r - f e j é r és veresfenyők kör­ nyékén tűzre való fa vágattat i k , és az azok köztt találtató haszonra valók épületre és egyéb szük­ ségre kiválogattatnak. — A ' szénégetés folytattatik. A pásztorokra és az erdőben gerjesztő tüzekre vigyázni kell. A* késői nyírfa magokat össze kell szedni, és az őszi magvetésre készület téte­ tik. — A z ezen holnapban érő erdei fák magjai­ nak összeszedésére s gyűjtésére időt kell fordítni. A* szarvasok az üzödés' elején , a' midőn Ők legkövérebbek, széltire vadásztatnak, — A z őz bakok, nyulak, fáczányok , foglyok és vadkacsák lövöldöztctnck. Sz. Mihály napkor kezdődik a r ó k á k n a k , gerényéknek, nyesteknek , vidráknak és yadmacskáknak haszonnal fogdosása ) mert bő­ reik imr ekkor prémeknek *s bélléseknek basználhatók. A* sneff vadászat is elkezdődik. — A z ap­ róbb madarak* lövöldözése s törőkkel fogdosása munkába vétetik* — A ' borz vadászat folytatódik. 9

9

%

O C T O B E R .

I. Házi és udvari foglalatoság. *

A

len és kender töréssel *s gerebeléssel fog­ lalatoskodás folyvást tart. — A csépelés folyta­ tódik. — Gyümölcs aszalódik, káposzta hordók­ ba rakódik s bcsavanyittatik. Télire sertések 's egyéb állatok, levágattatnak, húsaik besózodnak és füstre rakattatnak. — A* kutak és tavak az iszap­ %

tól k i t i s z t í t t a t n a k .

Mindenféle győkérfélék megtisztogatva pinezekben homokba t é t e t n e k , vagy pedig a* szabad levegőn gödrökbe soronként földbe l e á s a t t a t n a k . Az illyen gödröket egy különös egészen száraz helyen kell csinálni, különben ezeket nem lehet mindjárt tavasz elején használni. A* télire állani való gyümölcsöket, s z e l l ő s , hüves é s , s z á r a z helyeken kell tartani; de azonban hogy a' fagy hozzájok ne juthasson. A* szóló törkölyt vagy pálinkának kell kifőz­ n i , vagy pedig marhának hizlalására fordítni. A* törköly köztt lévő szőlőmagokát kirostálja az em­ ber, és a' tyúkoknak s egyéb szárnyas állatok­ nak , mint kedves eleséget adja.

15o

0 C T 0 B E R.

A lent lúg által

0 C T 0 B E R.

megftnomítam.

Lúgot készít az ember fűzfa és hársfa vagy nyírfa ha­ lmiból , és egy kevés oltatlan meszet is teszen hozzá, ezt állal szűri egy ruhán, hogy az egészen tiszta legyen, és abban a' még gerebeletleu lent, mellyet elébb, hogy össze ne kúszálúdjon, jól össze kell csomókba csinálni éa fonállal összekötözni, egynehány órákig főzi. Minekelőt­ te az ember a" lent ezen lúgba rakná, elébb egy kis szalmát tegyen az üst' fenekére, '* úgy rakja azután sor­ ba a' lent bele, bogy az az üst fenekéhez ne égjen. A' főzés után kiszedi az ember a' lent, tiszta vízben kimos­ sa, kiszárítja egy kevéssé és azután büdöskövei megfüs­ töli. Ezt a munkát t. i. a' büdöskövei füstölést kétszer — háromszor is cselekszi az ember, úgy azután vagy a' napon, vagy pedig meleg szobában kiszáritja, és meggerebenyezi. Az illyen bánás módú len, rendkívül finom és puha, és olly szép fejér lészen, hogy a' másképen fe­ jéri tett lent még csak hasonlítni sem lehet ebez; ezen bánásmódnál egyszer'smind az a* nyereség és haszon is van , hogy ennek a' vásznát sem szükséges többé fejéríteni. Ennek a' gerebelés alkalmával elmaradó kacscsa vagy lnílladékja vagy szösze is hasonló finom fejér és puha, 'a csak nem ollyan használható lesz, mint a közönségesen készített lennek a' legeleje '$ feje. Ezen lent finomító módban arra kell leginkább vigyázni, hogy a' l ú g , se fe­ lette kemény, sem igen l á g y , erőtlen legyen, és a fő­ zése túl a' rendin ne tartson. J

1

II. Foglalatoság a' faoskolában és gyümölcs­ kertben. A ' késői telelő gyümölcsük tökélletesen leszedődnek. A* gyümölcs magok mindegyre gyűjtetnek, és vagy mindjárt az elmúlt holnapban elkészített magvető ágyba clültettetnek, vagy pedig a* már fenntebb előadott m ó d s z e r é n t jó gondviselés alatt eltétetnek. — A ' tulajdonképen való legjobb *s

151

legalkalmasabb ideje a* gyümölcs mag vetésnek ezen holnap' végezete, vagy pedig a' következő holnap egészen ,' a* szerént a' mint a* tél elébb vagy későbben beállani szokot; mert a* téli idő­ járás a' gyümölcs magok' kicsirázását \s kifejtödését igen hathatósan előmozdítja, kiválta' börmagóakét. A ' kőmagúak' elültetése ellenben, vala­ mint a' héj ja soké is a' kikelésre nézve sokkal bá­ torságosabb és bizonyosabb tavaaszal, a' meddig azok a' múlt holnapon előadott mód szerént tar­ tatnak. A ' jövő tavaszon elvetendő gyümölcs ma­ gok' ágyai most elrendelődnek és felásattatnak. * A ' bőr magú fácskák, ha már nem felettébb fiatalok , most elíiltcttctnck; a' még igen gyenge vadfák' elültetése jobb ha tavaszra halasztatik. — A ' pöszméte és tengeri szőlő bokrokat, valamint más egyéb fiatal fákat, mihelyt leveleiket hullat­ ják , azonnal fellehet a' földből venni és más hely­ re kiültetni. A z utolsónál elébb mindig fel kell forgatni a* földet $ ezen fáradtságáért az ember a' fának nevekedésén való örömmel jutalmaztatik meg. — A z elültetett fák' hegyei valamennyire le­ metszetnek, és csak a' következő esztendőben, a* midőn már joí meggyökeresedtek, fognak illen­ dőn megmetszetni. — A ' gesztenyefákat egyátaljába nem kell metszeni. Mindenféle ft.knak javokra 's hasznokra van, ha töveik körűi, a' meddig gyökereik kiterjednek, a' föld felásattatik rnegpuhíttatik és a' gizgaz c l tiszt itta tik ; illyenkor egyszersmind trágyázni is meglehet. A' szilvafák, birsalmafák, noszpolya és cse­ resznyefák' tőről hajtott sarjadzásai kiásattathatnak és a* fa oskolába ü l t e t t e t h e t n e k . A ' vad gyümölcsfák' esztendős magkclésci, %

J »

1 152

OCIOBKÜ.

O C T 0 B E R.

>

a kemény téli fagyok ellen fagallyakkal és levelekkel betakargattatva védelmeztetthelneh. Hogy a* gyümölcsfák egyszerre sokféle árta­ l o m t ó l megmentethessenek , t. i . hogy a* mohtól, bőrön k i ü t ö t t foltoktól, a' lepkék* tojásaiktól és egyéb férgeknek- költéseiktől tiszták maradhassa­ nak, és hogy a* nyulak a* héj megrágástól hátra tartoztassanak: mihelyt leveleiket elhullatták, azon­ nal be kell a* fák derekait és vastagabb ágait me­ szes vízzel csapkodni, m á z o l n i . Azt az embernek e* képen kell végre hajtani: az oltatlan meszet be kell vízzel oltani, és azzal mind addig hígítani 's vékonyítni, míg vékony fejér színűvé nem lesz, a* millyennel meszelni szoktak. Mihelyt az a* me­ szes víz meghűlt, a fákat egy meseelővel be kell mázolni; de ezen munkát száraz időben kell ten­ ni. A ' hol holmi barna foltok és mohosodások látszanak a' fahéjakon: ott kétszeresen 's vastagab­ ban be kell vonni. Ezt a' mázolást igen hasznos minden esztendőben ősszel megtenni, csak hogy a' mészvíz ne legyen felette sűrű. A z Anglusok ezen meszes viz közé még zöld dióhajjal és levél­ lel f ő t t vizet is szoktak tölteni, mellyet azután ko­ rommal , fris marha epével és büdöskö porral ve­ gyítenek , és az által a* hernyók tavasszal egészen elidegenednek azon fáktól.

tenni, "» ez által azok egészen magokhoz jönnek 's kevés idö alatt fris nüvéseket hajtanak töveikről. Len pozdorja helyett lehet ősszel lehulló faleveleket is teríteni; de hol­ mi letüredezett gallyakkal meg kell terhelni, különben a' szél által széjjel szórattatik.

1

Hí. Foglalatoság a szőlőben. 9

•

*

Hogy cC fiatal fák töve körül se teremjen.

semmi gyom

Az elültetett fiatalfák* tövére a' meddig azoknak gyö­ kerei kiterjednek, hintsen el az ember köröskörül len poz­ dorját. Az a' fagyökereinek nagy eröt á d , mert a' poz­ dorja semmi gyomot sem enged maga alatt kijönni, a'mel­ lett a' fold a' fa töve körű! mindig puha 's porhanyós ma­ rad. — Sínlódésben lévő vénfák' tövére is hasznos ezt

Ebben a* holnapban legfőbb foglalatoság a* szüret. Ez elkezdődik mihelyt a szőlő fürtök tökélletesen megérnek. — A* szőlő szedést a* men­ nyire csak lehetséges, az idö járáshoz kell alkal­ maztatni, és azt szép száraz időben kell munkába venni $ mert ollyankor a* szőlő közé semmi ned­ vesség sem a' földből, sem esőből nem kevered­ hetik és a* bor* becsét \s tulajdonságát nem. csor­ bítja - meg. A ' szüretelésnél különös felvigyázás kíván­ tatik - meg, hogy a* szőlő fürtök minél tisztábban szed ellessenek - le , és semmi megrothadt vagy éretlen szőlők, levelek vagy más egyéb tisztáta­ lanságok a* puttonba ne hányattassanak. A ' sze­ dőknek a* szőlőben bizonyos kijelelt tályékot *s darabot kell kimutatni, hogy az rendesen megszedödjőn, ne pedig valamelly rész fotonként elmaradozon. Továbbá minden szedőnek kötelességivé kell tenni, hogy a* midőn a* szőlőt tőkéjé­ ről lemetszi. egyszer'smind a* kőtő sást vagy hárs­ fa kérget is felvágja és a' vesszőket széjt terjeszszc; hogy a* szőlő fürtöket annál bizonyosabban megtalálja és könnyebben levághassa, a* mellett pedig a* vesszők is hamarább kiszáradnak. Ha az ember különös jó bort akar csinálni, a*hoz a* legjobb *s legérettebb szőlőket kell kivá­ logatni és különösen kitaposni. 9

1

*

153

y>

1

A* terméketlen és rósz fajta tőkéket még szü­ ret előtt ki kell jegyezgetni, hogy azokat az em­ ber szüret végezetével mindjárt kihányhassa és helyettek más jobb fajtákat ültethessen. A* megszedett szőlőknek gyenge hegy veszszeit és leveleit haza lehet szállíttatni, 's otthon száraz tiszta helyen letölteni; az télben borjúk­ nak , juhoknak és kecskéknek alkalmas ele­ delük.

I V . Foglalatoság a' zöldséges kertben. Száraz időben minden nemű gyökér féléket, virágos kék kehi és fejes káposztákat *s több e' féléket felszed az ember, és téli szükségre vagy pinczében, vagy gödörben elrakja. Ha a siiá rgának bogyói már veresekké lettek, tehát leszedödnek, megszáritódnak , és Octobcr vége felé, mig a* fagy a f ö l d e t el nem zárja, el­ ülteti. A ' spárga* szárai, mihelyt megsárgultak , egy tenyérnyire a* föld színe felett levágodnak, és a' spárga ágak jó kövér trágyával, tyúk vagy ga­ lamb ganéjjal beterittetnek. Az articsóka tövek, 2 vagy 3 hüvelyknyire a' föld színétől levágattatnak, és a* később bekö­ vetkező fagy ellen kőröskörül földel feltöltetnek, és még azon felül minden tőre egy kosár fris lóganéj teríttetik. — K i is áshatja az ember, és a' pinczében homokba ülteti ollyan mélyen a' mint kívül a* szabad levegőn állottak 5 de ekkor a* zöld­ jét és a" hosszú gyökereit levágja. A* Cardona-tóket, mihelyt a* fagy b e á l l , k i kell ásni és a* pinczében egészen leveleiig ho­ mokba leásni , és ételhez megfejeritni. 9

155

0 C T 0 B E R.

0 C T 0 B £ R,

154

. A' czéklák ; sárgarépák , pasztinákok , több répa fajok, petrezselymek, czikóriák, ártifiolák, » kékkáposzták 's több e félék, mellyek jövő esz­ tendőre magnak választattak: telelés végett vagy pinczében vagy valamelly zöldséges gödörben al­ kalmas helyre ültetödnek, vagy pedig egyenesen azon helyre plántáltatnak , a* hol öU jövendőre magot hozzanak. Egy olyanhely, a hol ők a' szél el­ len oltalmazva vágynak reájok nézve legjobb 's leg­ alkalmasabb. A ' gyökereik vágy töveik olly mé­ lyen letétetnek a* földbe, hogy felettek majd 3 hüvelyknyi vastagon legyen a* föld; a* kékkáposz­ ta is méllyebben letétessen egynehány hüvelyknyivcl mint különben szokott. Száraz időben leg­ jobb i\ magnak való plántákat elültetni, könnyebb is a' földbe jól behelyheztetni. Kedvező idö jártával lehet még korán való murok répát, pásztinákot, petrezselymet, raponc z á t , t u r h u l y á t , salát • t, vereshagymát, spinátot és labodát veteményezni. Elplántáltathatnak még a' téli saláták, hártifiolák , kék és egyéb kehi fajú káposzták, veres és fokhagyma fajok. A* földi eprek* trágyázására most van legal­ kalmasabb idő. Ennek leghasznosabb az érett juh ganéj.^ A* még le nem szedett érett magokat végké­ pen le kell szedni. A z üres ágyakat, mihelyt csak lehetséges, még minekelőtte a fagy beállana , jó mélyen fel kell ásni, és a* mellyek a* trágyázást megkívánják azo­ kat mindjárt leásni. A* kerti vetemény földekre nézve semmi sincs hasznosabb ; rnint az ősszel megtrágyázás és felásás, minélfogva a* trágya télen által a' maga erejét egészen megosztja és a" föld* %

1

156

0 C T O

O C T Ü B

B E R.

téli nedvességét a* mennyire csak lehetséges tava­ szon is megtartja. Minden szakaszai a kertnek Ősszel már ágyak­ ra legyenek osztva, a* felásott föld azonban úgy darabosan hagyattasséli, minél fogva a'göröngyök a* téli fagy által annyival porhanyóbbakká legye­ nek. Tavasszal azután nem ásódik-fel újra a* föld­ je \ hanem csak felül szépen meggereblélődik és ógy a' beléjek ültetendök elflÍtéltetnek A* föld' felásásra *s barázdálásra mindig s z é p , száraz időt kell választani 5 mert nyirkos időben a' föld mun­ kája egyátaljába nem alkalmas, és elromlik a* föld annyira, hogy idő kívántatik isméti helyrehozá­ sára. Az üres melegágvakból a* trágyát földel egyg y ü t t k i kell szedni és a' kert osztály földjére fordítni. E ' ládikat széjjel kell sredni, és egy szellős, száraz helyen jövendőbeli használatra el­ tenni. Egvcdül csak a* jókori téli saláta, téli kártifiol, téli kíposzta, rezsuka és gyökerecskék' szttkséges melegágyát kell megtartani, hozzá t é ­ vén még a'hoz valamelly kis fris trágyát és földet, és úgy bele ülteti az ember még ezen holnapban a* most nevezett növevényeket. A ' téli czikoriát, ha hogy még fel nem sze­ d ő d ü l . most fel kell a földből szedni, és pinczébe rakni fejéredésre.

157

E H .

kövérítik, mellyet szokás szerént készítenek, a* midőn a* Tay Maiijakot (az az olaj ütés után maradni szokott mag-

9

?

kás vízével a kert' földjét szorgalmasan megöutözgetik. Az 6 kerjeikben e* végeit nagy víz-kádakat vagy bordókat tartanak, mellyekben az e' léle olajpogácsákat ,és egyéb növevény gyökereket 'a szárakat elrolhasztják. Épen ebez hasonló készületek találhatni a' Tippóló) felállított és minden kelet Indiai kénekben ; a' hol vagy kádak, vagy pedig kóböl kirakott gödrök, a' kigyomlált plaátákiáí vagy egyéb haszonra, fordítottaknak hulladékjáikkal, kiváltképen a lisztes gyökerű* és szárú plánták kai, olaj­ pogácsákkal és csudafa magokkal megtöltetnek, és ú g y víz állván rajtok, egész esztendőn által jó karbau taitat1

Olajpogácsa,

mint trágyázó .l

%

trágya.

A' sinaheliek kik mint szorgalmas éa tapasztalt ker­ tészek a'világ előtt ismeretesek, azt állítják; bogy az állatok' gauéjjától nagyon szaporodnak és tenyésznek a* férgek 's bogarak, a' mellett a' plánták 's kerti növevények* egészséges nevekedésökre nézve ártalmas az a féle trágya. Ennélfogva ők a' kertjeiket csak pláittatrágyávai 9

§

a

4 * * * • • *-

14•#<• •

Valamint a' SÍnaiak a' magok Taj Manjakjokat (olaj­ pogácsát) az állatok' ganéj helyett használják trágyának $ ugyan a* szerént már egy darab idolul olta Angliának kíilömbféle részeibeu is, kiváltképén Jorkszhirében és Morfolkban a' repezepogácsát apróra összetörik , és azon port* utolsó, vagy vetés alá szántáskor a' sovány '» könnyű iold' barázdájára kézzel elszórja.'s hinti az ember.-—Ha 6 rész olajpogácsát és egy rész meszet összevegyít az ember, és

nusaYcicare, u«-g Mherescuu a

Indiai kerti

C14

eszköz..

iuganaij<

is tapasztaltatott; hogy az illyen porrá tört repezepogácsáknak a' földre tüntetésüknél fogva a" nedves földekben olly sok károkat okozó vakondakok is kipusztultak, Niederlandban az e' féle trágyát olly nagy mértékbeli,hasz­ nálják, hogy egy mezei gazda, a' kinek csak 75 Auglus holdnyi szántóföldje van, felhasznál földje' kövérítésére 5U00 repeze éa 3500 mák olajpogácsákat, mellyek eszten­ dőnként 669 forintokba kerülnek. — Egyéberánt, Magyar országra n é z v e , az olajpogácsáknak marhákkal felétetése

[ 158

0 C T 0 B E R,

0 C T 0 B E R,

sokkal "hasznosabb és gazdálkodóbb , mintsem azokkal a' szantúJüldcket kövérítené.

V . V i n i g szoba, narancs termesztő, és mulató kertbéli foglalato&agok. Folytatja az ember száraz időben, mindazon dántáUnak a* telelő helyre beszállításokat, a'mel­ yek csak télen által a* szabad levegőn kinnlételt k i nem á l l h a t j á k . A* n a r a n c s , czitron, Mirtus, b a b é r , oleander, a' keményebb természetű Jáz­ min fajú, füge és egyéb e IVle fákat a' legkisebb rózsa vagy egyéb ehez hasonló tövecskékig mind be kell takarítani. A* külömbféle hajtásra hajtható hagyma nö­ vevényeket , mellyckct az ember jókorán virágoztatni akar, mint p. o. a' Jaczint, díszes nárczis ( J o n q u ü l c ) , L i l i o m , nárczis, tulipán 's több e'fé­ lék, mindjárté* holnap* első napjain eltétessenek. Az üveg által korán hajtandó hagymákat, most mindjárt üveg alá kell helyheztetni. Edényeket kell ví/zcl megtölteni, hogy azokban mérséklett hidegségü legyen az Öntöző víz. ' Minthogy a' plánták' gözölgése és életbéli munhalódása most már naponként gyengébb lesz : te­ hát öntözni is szűkebben és kettős vigyázattal kell őket, nehogy a'plánták' gyökerei a' szerfelett sok nedvesség által rothadásba induljanak; Ha ezen holnapban már kemény fagy talál beállni: úgy még a' keményebb természetű plán­ tákat is cserepekbe rakva, vagy p í n c z é b e , vagy ollyan szobába, hol a fagytól nem tarthatni, bé kell tenni, nehogy, gyökereik a' nagy hidegsé cr D miatt elfagyjanak.

f

%

1

)

159

A ' mindig zöldellő 's állandóul hajtásra haj­ landó plánták, mint a* szegfüvek, tőzegvirágok, sárgaibolyák, a' mennyire csak lehet közel rakattattassanak az ablakhoz, és mihelyt az idö mé­ rő öt grádussal felül van a' semmit jelentő jegyen, azonnal egészen ki kell a' szabad levegőre tenni. A ' medvefül virágokat és cserepekben álló szegfüveket: melly eket az ember szabad levegőn a' földben akar kiteleltél n i : edényestől együtt egy ollyan szárai földü ágyba kell ültetni, mellyet a' durva szél ellen és a* reggeli napfénytől védni lehet. A* szapora szegfűket (Dianthus) mályva ró­ zsákat, dárdácskákat és több más szalastövü vagy gyökerű plántákat széljel kell ültetni. Pézsma, harangvirág, peremízs, adonis r ó zsácska, h e r i i m d i , külömbféle szeges borsó, bár­ sony sikkantyú , vasvirág (Xcranthemum) és több iIlyesféle magokat azonnal el lehet vetni, a' mel­ lyek p e d i g kikelve vágynak helyökön maradhatnák. Medvéiül virág és Primula magokat cserepek­ be vagy ládácskákba fris mohra lehet vetni ezenholnap* vége felé. A z edényeket védelmezhető helyrékéit rakni. ,cfcs •«•• A z Amarillis és Tubarózsa hagymákat, mint­ hogy azok semmi hideget 'ki nem állhatnak, mi­ nekelőtte a* fagyok beallanának, a* földből k i k e l i szedni, és télen által meleg szobában tartani. A Georginia töveket, mihelyt kiszáradtak, pínczébe kell'vinni és homokkal befedni. A* föld g y ű j t e m é n y t jól megforgatván ganéj lével vagy vérrel meg kell ö n t ö z n i , égt jövendőre való új rakást kell összeszerezni, mellyhez megkí­ vántatnak ezek, u. m. tófenék iszap, apró g a n é j , revesfaföld, falevél agyag és régi kertföld.

16

0

O C T O B

O C T O B E R .

A ' múlató kertben a* téli plántálást, tartó­ sabb vagy igen korán hajtó fákkal és bokrokkal kell kezdeni. A' gyengébb fajta fák' és bokrok' tövei gyen­ ge gályákkal és levelekkel vagy mohval fedettes­ senek-be, derekai pedig fenyő gallyakkal öveztessenek körűi. A ' czitron és narancsház, a' mig csak az idő járása engedi, nyitva hagyattasson; hideg idején legfelebb 8 grádusnyi melegségben kell tartani. A ' hajtóházban cserágyakat kell vetni. A'míg nem fagy; addig a' lehetőségig fris levegőt kell bebocsátani; mihelyt pedig fagyásnak indái az i d ő : a' háznak gyengén fűtését azonnal el kell kezdeni. Az üvegházat meg kell oltalmazni hogy a' fagy be ne hathasson.

V I . Szántófőldbeli és réti foglalatoság. - , A z őszi vetés folytatódik; a' szántóföldek ta­ vaszi vetés alá megforgattatnak, hevertetnek. < A ' trágyákat a' földekre takaríttatni kell — B ü k k ö n y , késői zab, káposzta, r é p a , kolompár és egyéb gyökérfélék betakaríttatnak. A ' földek' árkai kitisztogattatnak, és a' szük­ séges víz eresztő barázdák megújíttatnak. A ' sarjú betakarítás folytattatik és betakaríttátik. A ' megmohosodott kaszáló réteket vasboronával fel kell karczoltatni, 's azután mésszel, iszappal, hamuval vagy csapóföldel megtrágyázni. A ' komló tőket megkapálni éa új komló ve­ téseket készíteni.

Tulajdonságai

i: it.

CL külömbféle jainah.

1GI

állat olt

ganéj-

A' külömbféle állatok ganéjjainak egymástól külümb o z ó tulajdonságai vagy trágyázó erói vágynak, mellyek épen oly kiiluinbíéle behatásnak a' plánták növesztésére, és ennélfogva fó dolog azoknak tulajdonságait voltaképen ismerni 's tudni, hogy a' trágyákat azoknak használhatosagokhoz képest lehessen alkalmaztatni. A' lóganéj száraz, melegtermészet n , és hirtelen meg­ emészti magát a'maga heves megforrásánál fogva. A' he­ 1

ves , homokos földnek ez ártalmas ; ellenben a* nyirkos ,

agyagos hideg földekre használatos. Az ö meleg és hajtó ágyakra haszonnaj elkahnaztatása ismeretes. — Ezenkívül a' többi trágyákhoz soronként vegyítve is használható. Cserrel és* mésszel vegyítve pedig egy igazi jóféle trágya. A' szarvas marha ganéj a* legártalom nélkül valóbb és legjobb. O ugyan a' maga lassú és •kemény hevület nél­ kül való természetinél .fogva nem emésztődik - meg hamar ; de legtartósabb is a' földben. A r majd.minden nemú a természetű földhöz alkalmaztatható, és minden bevés- éa homokos földet a'maga hivesítö tulajdonságánál fogva kü­ lönösen jóvá teszen. A' juh ganéj, szárazon és hirtelen forr, 's annál fogva heves, és a' földben nem állandó, nem.igen tartós* A' plánták azt csak kicsiny mértékben szenvedhetik, és u é m e l l y vele- trágyázott földben termeit n ö v e v é n y t - W - k ízükre és egyéb t ulajdouságjokra nézve árt almás befolyá­ sok is van. Leginkább csak a; hideg természetű, n e h é z , agyag földekre használható, a' meílyeket ó felhevít és é l ­ tet; a' trágya rakásokhoz vegyíteni alkalmatos. A* kecske ganéj majd minden tekintetben egyező tulajdonságú a* juh gauéjjal. A' sertés ganéj lágy, vizenyős 's lassan k é l - m e g , és igen csekély melegségű. De leginkább csak a' faoskolákra és kaszáló rétékre fordítható, '.egyéberánt ganéj rakáshoz a" többivel összevegyítve hasznos. Az apró jószág mint­ v

ázok könnyen Tomlásbe jöhetnek ; há csak az c' féle trá­ gya széjt nem oszlatta tik és csak kevés mértékben nem 11

•

ir,2

O C T O B E R .

O C T O B E R .

használtatik. Legjobb ezt ganéj l é v e l , vagy vízzel ve. gyítve mint trágyázó öntözőül használni. A* tyúk ganéj még is többet érö a' híd vagy kacsa (récze) ganéjnál. A' galambganéj, minden más egyéb trágya féléknél jobb 's elébb v a l ó , *s legmelegebb Is. Azt minden néven nevezendő foldmívelésre használhatni, és abból kicsiny mértéknyi is k ü l ö n ö s nagy hasznú* Egyéberánt az azzal élést úgy kell alkalmaztatni, hogy az esőzésközben tör­ ténjen - meg , különben az mindent kiéget, és akkor több kárt, mint hasznot okoz. Leghasznosabb szolgálatot tesz a" szőlős és egyéb kertékben. Az ember ganéj rendkívül hamar forrásba jön , heves és edző , és rendkívül erősen és hamar hajtó, ha csak másfélékkel bizonyos mennyiségben vegyítve nem hasz­ náltatik. Legjobb az marha ganéjjal rakásban összeéret­ ni , vagy pedig mésszel és dudvával vegyitni . Párizs Bécs körül a* kelletthez képest megérett 's meg­ szárított ember ganéjt porrá törik, 's trágya por (Poüdrette) név alatt nagy haszonnal alkalmaztat!ka' földek' k ö vérítésiro.

ban ő k e t segiteni k e l l , a' m e n n y i b e n azt k i v ű l r ö l s á r r a l k ö r ü l k e l l t a p a s z t a n i , hogy kassokhoz va­ lami f é r e g ne juthasson. E g y s z e r s m i n d s z ü k s é ­ ges m i n d e n kasokat sorra v i z s g á l g a t n i , é s a* m e n ­ n y i r e l e h e t s é g e s , m é r t é k r e t e n n i , 's a' mellyek 20 fontot nem n y o m n a k : azokat az ő t é l i e l c d e l ö k ' h í j á n o s s á g á h o z k é p e s t megjelelni, é s t é l e n által táplálni.

A

külömbféle átlátok hizlalására legkülönb nösebb haszna és sikerű magok és gyü* mölcsök.

—

v

:

V I I . Marha és méh tenyésztés. H a a' marha m é g l e g e l ő r e haj t á t i k : t e h á t nyav a l v á t e l t á v o z t a t ó szerrel k e l l ő k e t tartani a k ö d é s megromlott f ü v e k ellen. A* k a s z á l ó r é t e k e n j á r á s t ó l a' m a r h á t e g é s z e n el kell f o g n i , az m á r m o s t , m i n d a' m a r h á r a , m i n d a* r é t r e n é z v e á r ­ talmas. 1

A* c s ő d ö r c s i k ó k a t k i h e r é l n i . — S e r t é s k o c z á k a t kanok a l á b o c s á t n i . Sertések' hizlalását folytatni. A* s z ü k s é g felett v a l ó a p r ó m a r h á t el­ adni. A' méhek téli védelemre készítik m a g o k á t , é s b e l ő l kasaiknak m i n d e n legkisebb h í j á t 's s z a k a d á s á t b e t a p a s z t g a t j á k ; ezen foglalat ó s á g ok-

Ó

'

f

HM* • ^e

f » * t ' / l *-*

«V XII* t A f ' i " * H

-4

%

r

\t»\'* Wi*' "t*

k

f*ié

A* sertések', ludak', pulykák és réczék' hizlalására legjobb a' kukoricza. A' búza dara, vagy búza liszt meg­ f ő z v e , vagy mint kenyér megsütve különös haszonnal tö­ kéilet esíti a' sertések megbízását, mellyet leginkább csak a' hizlalás' végefelé kell nékiek adni. A' rozs maláta kiváltképcu a'hízó ökröknek hízásokat nagyon előmozdítja 4 az árpa maláta pedig minden állatot husosít, és minden hizlaló állatnak ezt kellene adni hizlalásának végefelé. A' megíótt b o r s ó , nagyon hasznos a galamboknak, ludak­ nak , réczekuek, sertéseknek és marháknak; az utóisók' nagyon megkövérednek a' bükkönytói is, ha az zab da­ rával és répával összevegyítve nékiek adódik. A' fűzött d i s z n ó bab és lencse is különös hatbatóssággal előmozdít­ ják a' szarvas marha és juh' hízását. A' tatárka bükkön­ nyel és borsóval vegyítve majd minden hízó állatot k ö ­ vérré tészen. A' köles a' szárnyas állatokat felettébb hiz­ lalja. Zabtól a* juh és ökör legjobban meghízik. Minden féle olajnak kiütött magpogácsái; len , kender, tökmag, repeze, m á k , d i ó , napraforgó olajgyümölcs '$ több e* fé­ lek' pogácsái hasznosok a' szarvas marháknak, sertések­ nek és ludaknak hizlalásokra; de csak eleinte hogy azok­ kal mintegy félig formán meghízhassanak 4 mert ha mind végig csupán e- féle olaj pogácsákkal bíznának, valami kedvetlen izú 's szagú lenne á' húsok és nagyon sárga a'

0 C T 0 B E R.

164

Q CTOBER,

küvérük. Az ollyan állatoknak, mellyek már olajpogá­ csáktól jó formán megbíztak: hizlalásuk' végefelé vagy

nek magokra. A' vad és szelíd gesztenyék is jó hizlaló esz­ közük. A ' vadgesztenyéket azonban elébb meszesvízbe kell hányni , hogy az által keserűségüket elveszítsék; azután Össze kell darabolni, *s vízben megfőzni végre pe­ dig megszárítani , és úgy marbának, sertésnek, juhnak vagy kecskének adni. A' makkot is jobb megfőzve, vagy legalább megperkelve adni a sertéseknek és apró mar­ háknak; de a" hizlalást azzal végezni imlg sem jó. — A' bükkmag is épen olyan használatú mindenféle állatokra nézve, "s azzal is a'feljebb eluado.lt módszerént kell bán­ ni; de a sertéseknek tölgy mákot is kell közikbe vegyítni, különben nagyon hitvány szalonnájuk lenne. — Az almá­ t ó l , körtvélytól és minden más egyéb savanyú gyümöl­ csöktől megfőzve, mindenféle állatok meghíznak különö­ sen pedig a' sertések. Épen az a' hasznok van a' gyümölcs törkölynek is. A töktől is megfőzve nagyon híznak a* sertések. T

v

-IX

VIII. Halastó,'vadászat, és erdei fogtalatoság. 1

A halastavak ezen holnap'közepe felé ki kalásztatnak, az ivó pontyok kiválogattatnak, és a'tavak' fenekei az iszaptól kitisztíttatnak. A* fenyvesekben tűzi fák vágattatnak, 'segy­ szersmind azok közül a' kádároknak való hasznos fák kivájogattatnak. — A ' szénégetés szorgalma­ tosan folytattatik. — A ' tölgy, bükk és nyárfa magok gondosan összeszedettéinek. s a' hol bizlalní lehet, oda hajtattnak a' hízni való szelíd ser­ tések. — Á'fagallyak és levelek felgerebjelődnek. - A z erdei fa magok elvettetnek. f

165

A z óz bakok és borjúk lövöldöztethetnek; a' szarvasokéval ellenben fel kell hagyni. A* vad­ disznók is elhagyván malaczjaikat, lövöldÖztethetnek. A ' nyulakra is rókákra hajtó vadászatot el lehet kezdeni, — A ' borzokat fogdosni lehet. -— A* császár madarakat, csaló sípra szintúgy men­ vén mint a* foglyok, lehet mind tőrrel fogdosni, mind pedig lövöldözni. A vadrécze és egyéb vadmadarak vadászatja folytatatik. Végefelé ezen holnapnak a' szarvasod elébe kitétethetnek a' sózó váluk. %

N O V E M B E R . ti

N

-I

O V E M B É B ,

I. Házi és udvari foglalatoság/ H a még a* miilt holnapban, a* télire való sava* nyitott káposzta el nem tétetett hordókba : tehát e' holnap* elején utánna kell l á t n i ; továbbá ser­ t é s , juh s kövér marha húsokat besózni, füstre rakni. A ' pinczébe elrakott zöldség és gyökér félé­ ket meg kell szellőztetni, és n e d v e s í t e n i , 's a' rothadásra hajlandókat közülök kiszedni* A télire való tűzifát betakarítani; alynak va­ ló csuhét, gyeként a' tavakból, gyenge gallya­ kat és leveleket az erdőből be kell szerezni. A ' csépel é s , k e n d e r t ö r é s , tilólás, gerebellés és^fonásfolytatatik.— A ' szemes életet jó szá­ raz helyre, hamb árokba vagy deszka rekeszté­ kek k ö z é , vagy a* hol szokásban van, vermekbe kell töltögetni. 1

A lisztet molyosodás

nélkül hatni.

sok ideig eltart­

?

Ha a' lisztet, a minden emberi eledelmek között a' legnemesebb s táplálóbb eleségbéli gyűjteményt épségben *s romlás nélkül megakarod tartani, hogy belőle egészsé­ ges és kedves ízű kenyeret készíthess: tehát nem kell

V

167

mindjárt, a' mint a'malomból haza szállíttatik, ládába vagy hordóba tölteni; mert úgy ott megcsomósodik, '$ összeállván még meg is dohosodik, akkor pedig egészen rosz í z ű , egészségtelen kenyér lesz belőle. Hogy hát ezen roszat elkerülhesse az ember: válasz$zon egy bizonyos száraz és tiszta helyet épűletjében, hol a szabad levegő, szél 's még a' nap is behathat, 's ott egy tisztán kisöprött padozatra; vagy ha az nincs; tisz­ ta ponyvára le kell a* lisztet vékonyan teríteni, gyakran felkeverni, forgatni,későbben a' midőn már kiszikkadtnak lenni látszilr* két bárom ízben is szitán által bocsát ni. Azon csomósodott vagy összeállott gömbölyegeket, mel­ lyek a* szita fenekén megmaradnak: széjiel nyomván *s dörzsölvén a' napra kitenni, 's tökélleteseu kiszáradása után megtisztálni és a' többivel eggyütt hordóba tölteni, keményen megtömködni '$ tapodni, és úgy fedéllel jól b e b o r í t ni, csinálni ; hogy levegő se ju Utason hozzá. A nagy liszt gyűjteményekben ezt a' módot különös haszon­ nal lehet gyakorolni, a' midőn különben az életnek sze­ mekben maradása 's magul tartása a* szükséges gyakori forgatásnál fogva sok idö vesztegetésbe és költségbe ke­ rül , azonban mind a' mellett sem egészen bizonyos ha elkerülheti é a' szemes élet a megdohosodást avagy a' zsuzsok' beleköltözködését; sött gyakran meg sem lehet attól menteni. A' háztartásra nézve leghasznosabb és gaz­ daságosabb az életnek liszté őrletése és az elébb előadott módszerén t el tevése, azt az ember akar melly idő pont­ ban készen használhatja, a* mellett a' megromlástól nem tarthatván minden gond 's baj nélkül huzamos Ideig é p ­ ségben eltarthatja, 's belőle mindenkor egészséges és jő ízű kenyere vagyon. Egy jó ház padlásán sok hordókkal el lehet tenni, egy hordóba pedig jól letaposva 's gázol­ va sok jól kiszárított lisztet tölthet ni. A' kiszedésekora' lisztett baltával kell felvagdalni, 'a úgy összetörni és meg­ szitálni. 9

1

\

168

IL

N O V í M B

N O V E M B E R .

A ' Faoskola , és gyümölcskert béli foglalatoság.

A* gyümölcs magok'gyűjtését még mind foly­ tatni k e l l , mellyek még el is ültettethetnek, ha a' földet még a' fagy és hó meg nem lepte. Azon esetben még fák és bokrok is ültettethetnek. Jjágy időben a* falbélésckct (spallicr) és a ' t ö r p e fákat, valamint tengeri szőlő és málga bokrokat nyírni és metszeni lehet, 's a' lugasok* ágasait, boltozatait és léczjeit is hiigazgatkatni, a a'rom­ lottakat újakkal felcserélhetni. A ' kertek' kerítései megjavíttatnak, a' gyü­ mölcsfák' derekai vad rózsa és kökény gallyakkal körül öveztetnek, hogy télen által a' nyulak és egyéb vadak héjjaihat le ne rághassuk. A diófákat épen most kell tisztogatni; mivel azoknak a' tavaszi metszés s vagdalás ártalmas. Lágy idővel, egészen mostantól fogva tava­ szig mindig lehet fákat párositni. Ha az összepá­ rosított ágak jól Összeültetnek, s oltóviaszai a* nyilasaik jól bevonattatván ruhával jól betekergettetnek és illendőn megköttetnek, még a' leg­ keményebb téli hidegnek sem lehet reájok leg­ kisebb ártalmas befolyása is. — A ' November és December holnapokban párosított (copulirt) fák, sokkal hamarább és bujábban hajtanak, mint a* Januáriusban vagy az az után későbben oltattak. A ' jövő tavasszal elültetendő fákra nézve igen hasznos a z , ha gödreiket a' mellvekbc ültettetni fognak, még most mindjárt megásattatnak ; mert azon kinyitott föld magában szíván a' téli ned­ vességet, a' szerént a* benne álló fát termékenyé teszi. %

A nyulakat hátra

E R.

tartóztatni

169

a*

fáktól.

Vegyen az ember két rész fagyét, egy rész kulimászt, és iiiiml a' kettőt olvass/a össze gyenge tűznél. Novem­ ber holnapban lágyítsa - fel ezen vegyületet és kenje-be vele minél vékonyabban lehet a* faderekának héjiát. Ezen m á z , a' fa borét épségben tartja több esztendőkig, a' ned­ vet a' fából kijönni nem engedi, a' nyúl pedig sok esz­ tendők után sem közelít az ollyan fához. Még egy csal hálátlan eszköz a' nyulak ellen a kü vet­ kezendő : vegyen az emberis xr. árrú puskaport, ugyan annyi mennyiségű Ördögszart; az elsőt dörzsölje 's törje széjjel egészen liszté, 's azután vegyítse össze a' másik­ kal; annakutánna csináljon agyagból melegvízzel p é p e t , 's azon híg pép közé töltse a' puskaport és ördögszart '« kavarja, vegyítseössze jól. Ezen vegyülettel kenje-be egy pamacsal a' fák' derekait a' meddig a nyulak elérhetik , a földtől mintegy 3 — 4 lábnyira. 9

,

1

9

1

f

x

III. Foglalatoság a' szőlőben. Szüret végezete után a* tőkék mellől a* ka­ rókat fel kell szedni és rakásokba rakni, a* melly munka nagyon könnyen és hamar megy ; ha elébb a' karok egynehányszor oldalra meglóggatódnak. Ha szüret alkalmával a' szőlők'árkai nagyon betaposódtak, ismét meg kell kapálni; részsze­ rént azért hogy az ezen idő tálban esőzés a' sző­ lők' gyökereikre annyival inkább lehassanak; ' részszerént pedig hogy a'kapállásnál fogva a'dud­ va tövek kivagdaltatván annyival jobban kiirtattatnak. — H a a' vesszők már megérttel*, a kive­ szett tőkék' helyére bujtani kell; későbben a* szőlőtőket trágyázni kell. A* szőlő trágyázás a'környülállásokhoz képest telyesittetik a* sovány földüt minden harmadik esz­ tendőben , a' jobb fajta földüt hatodik, az ismét 1

170

N O V E M B E R .

N 0 V E M J& £ K.

jobb földül tizenkettődik esztendőben kelletik trá­ gyázni , hogy az által a* föld' termése megújíttassék. A ' jól megérett marha g a n é j , gátföld és tó iszap különös hasznúak a* szőlőnek 5 ellenben a' friss l ó g a n é j , kecske és lód g a n é j , ártalmasok. A mi a trágyázás módját illeti 5 azt e* képen kell végre hajtani: ásson az ember mindenik tőke mellett egy gödröcskét; de ne épen a* tövénél, és azon gödörbe vessen 2 ganajozó villával trá­ gyát , 's azon helyről a' megevesedésnél fogva a* kövérítő nedv elszivárog a' töke' gyökereit befog­ laló földhöz, honnét a* töke folyvást táplálódik. A ' hideg éghajlat alatt, és kiváltképen az ala­ csony fekvésű szőlő tőkéket be is kell fedni, hogy az által a* fagytól megmentessenek. A ' tőkék meg­ hajtván az azokon lévő vesszőket is, és vigyázva lábbal lenyomva, földeibetemettetnek: mindazon­ által felette sok földet nem szükség reá kapával h á n y n i ; mert különben a* vesszők elrothadnának. Különösen a kerttszölők múlhatatlanul megkíván­ ják a' fedést A melegebb éghajlat alatt lévő szőlőtőkéket nem szükség befedni; mert a* tapasz* talás azt bizonyítja, hogy a' fedetlen hagyott szőlő tőkék gazdagabban teremnek a" fedetteknél; minthogy a* fedésnél és meg a* kinyitásnál fogva, részszerént sok szemek letöredeznek , részszerént meg elrothadnak vagy megvakulnak, kivált ned­ ves télen. 9

v

f

9

1

171

és több e' félék, sok fris levegőt kívánnak j en­ nélfogva csendes, száraz időben, hacsak fagy nincs : azt tölök meg nem kell tagadni. A ' babkarókat a* földből fel kelt szedni, és valamelly szárnyék' alá rakásra rakni 's megtar­ tani. A* hüvelykes vetemény magokat tokjaikból kitisztítani *s alkalmas helyre fagy nélkül való szo­ bába eltenni.' A* kertásással 's forgatással foglalatoskodni kell. Most még föld gyűjteményeket is lehet kés z í t n i , összcállitni, mellyhez a* meleg ágybéli föl­ det, fa levelekkel, revesedett fa földel és marha ganéjjal összevegyítve használni \s alkalmaztatni lehet. —. A* már régebben felállított fölcf gyüjtemeny t meg kell forgatni, hogy a* téli nedveség azt annál jobban összejárhassa és ősszeérlelhesse. Nyílt időyel az oltalom alatt l é v ő , nem felet­ te nyirkos ágyakba , mellyek még a* múlt hóinapban el voltak készítve, lehet veteményezni: borsfút, sárgarépát, czéklát, turbulyát, labodát, rezsukát, salátát, kékkáposztát, fejérkáposztát, d emutkát , petrezselymet, raponczát, spárgát *s t ö b b c' féléket. — Kiültetni is lehet még : salátát és kékkáposztát, de nem egészen bizonyos követ­ kezéssel. Melegágyba vethetni: salátát, retket, hóinapos retket, rezsukát és e?yéb saláta fajokat. A* szabad levegőn telelés végett kinn hagyott articsóka plántákat most már be kell fedni gyen­ ge fagallyakkal és úgy ganéjjal* de sokkal j o b b , ha elébb virág cserepekkel beborít latnak : úgy nem fojtódnak meg olly könnyen. — A rapunczával, zellerrel és spárgával Is épen úgy kell b á n n i , be kell őket elébb gallyakkal borogatni, f

V I . Szántófőldbeli és réti

foglalatoság.

Ebbcp a* holnapban még helyre lehet pótol­ ni azt a' mi a múltban elmulasztódott. A melegagyakban álló keményebb természe­ tű plánták, mint p. o. téli saláta, teli kártiíiola %

%

—

—-

—

%

172

173

N O V E M B E R .

N O V E M B E R .

azután pedig földet vagy ganéjt IcclI reájok r a k n i , hogy a' téli hideg ellen megoltalmaztassanak.

*

Csiperke gombát (Champignont) egész esz­ tendőn által a' pinczében termeszteni.

V . Virág szoba, narancs termesztő, és mulató kertbéli foglaJatoságok. A z o n plánták' l e v e l e i t , mellyek t é l i tartó hel y ö k ö n elszoktak leveleiket h á n y n i , mihelyt sár­ gulni k e z d e n e k , azonnal le k e l l s z e d n i , n e h o g y rothadásba induljanak é s a plántákra is áltálhat­ ván sinlődésbe essenek. A ' k i s korán nyiló tulipánokot, mellyeket az ember karácsonra vírágoztatni a k a r , mind a' mellett sem k e l l nagyon közel a' kemenczéhez rakni ; hanem egy belütött szobában az ablakhoz h e l y h e z t e t n i ; a' g y ö n g y virágokat ellenben.sürün b e lehet mohval r a k n i , é s annál hajtani. M i n d e n hasadást és n y i l a s t , melly az iívegházon találtatnék, gondosan i e k e l l csinálni *s r a ­ gasztani 5 kivaltképen pedig arra ü g y e l n i , h o g y k e m é n y hidegben á' külső csípős levegőt kívülről á t ó l a' lehetőségig elzárja. . . A g y e n g é b b fajú állandó plánták, mint a* láng v i r á g , pézsma és t ö b b e k , mellyeknek a sza­ bad levegőn k e l l t e l c l n i e k , valamint a' földben hagyott Jáczint, díszes nárczis, taczeta nárczis, szélvirág, ( a n c m o n a } , ranunculus h a g y m á k , ' a* S p a n y o l , P e r s a i , Ángíus és pompás dáfdécskák most m i n d befedettessenck j ó l é s vastagon fa le­ velekkel. ' Medvefúl virág és F r i m c l a magokat most l e ­ het v e t n i , vagy ha későbben akarja az ember v e t n i : tékát az ágyaikat vagy Jádáikat előre e l ­ k é s z í t ő i , hogy mihelyt a* hó l e e s i k , á* h ó t * azon­ n a l e l lehessen vetni. Kedvező idö jártával még lehet szélvirágot é s ranunkulust ü l t e t n i ; de mindjárt be k e l l /őket •.fyS'lHl'ú . i vastagon fa l e v e l e k k e l borogatni. 1

Vessen az ember a' pinczének legszárazabb részébén a* faltól 3 vagy 4 lábnyi távolságra egy melegágyat, melly 9 rész lógauéjból és 1 rész galamb ganéiból álló és 1 l á b íivi magosságií legyen. Minél több fejérszálak látszanak közötte, mintha be volna vélek szőve: annál jobb szol­ gálatit és czélnak felelóbb. A' kinek szamár vagy öszvér gnnéja van aból is tehet 2 résznyit a* lóganéjhoz. A'mi­ ilön már az ágy készen*van: szerezni kell egynehárfy csiperkn gombát, vagy az erdőn , vagy pedig kertészeknél n' hajtóházakban; azokat f ö l d e l ő i eggyiitt fel kell venni és lígv a* készített ganéj ágyba kell őket széjjel jól távol egymástól rakni; azután pedig jóféle porhanyó gát­ lóidéi mintegy l - hOvelyknyire az egész ágyat beteríte­ ni. 's vízzel megöntözni. Azon melegágyból ugyan kü­ lönben is nőnének csiperkegombák, ha mindjárt anya gom­ bák nem íil lefödnének is bele: de azoknál fogva sokkal hamarább és nagyobb mennyiségben fognak a" gomhák kel­ ni. Ezen meevetett ágyból, sok esztendőkig, minden idő szakaszban bőven szedhet-fel gombát a' nélkül, hogy más egyéb gondot vagy fáradtságot reá fordítson, mint min­ den héten egyszer lanyha melegvízzel megöntözze az ember. t

$

% *A «** • \ %%* *

* sént»^Jfcift^JKi^«Cf A ^ f c • •• i • (,V» > M *, * ^ A/» A A>^Tjr)via'' A3L • T*J%^^* Ti-iT •«> va~aj - \^ ^ J } ,rj ja>* * P ^* • g / 2 • ^ • ^ F *

»

u4' lobog arak* kipusztítására

hasznos

eszköz.

A* lőbogarakat könnyen meg lehet fogdosni, ha az ember Novemberben a' kert' több részeiben egy lábnyi mélységű gödröcskéket ás és azokat lóganéjjal betölti. A' Jóbogarak, ezen ganéj rakásocskákhoz a" benne találtató férgek vésett nagy örömmel hozódnak, 's egész télen á l ­ tal ott tartózkodnak, tavasszal azután, minekelőtte még a' földfagya kimenne, felássa az ember azon gödröcakéket és ott a' lőbogarakat mind meg lehet fogdosni 's ö l ­ dösni. Nyáron által a gilisztákat lehet így fogdosni és pusztitni. 7

l l

%

1

}

j<

;

N O V E M B K

174

N O V E M B E R .

R.

lábnyi magosságra r a k j a - k i a' szántóföld k o r u l , ú g y h o g y minden tíz lépésnyire egy egy álljon. Ennek szagát k i nem állhatván a' v a d a k , küzel se kívánnak hozzá járni.

Jól kiszárított l á n g s z í n l i l i o m hagymákat ( L i lium b u l b i f e r u m ) most még lehet cserepekbe ül­ tetni és hajtóházba üveg alá t e n n i . Bánás módjok, az a' m i a' Jáczintusé. A z narancs és c z i t r o n fák* plántái, öntözés alkalmával m e g ne locsoltassanak5 hanem csak a* földjök nedvesittessen - m e g . — A ' bágygya'dt plánták megfrissítésére a* növevény házban min­ d i g elegendő állott víznek k e l l l e n n i . A ' h a j t ó l l á z b a n 1 2 — 1 4 grádusnyi melegség­ n e k , a'hüvesben p e d i g 4 — 8 grádusnyinak k e l l l e n n i , m e l l y l e g t ö b b plánta természetivel meg­ egyez.

V I . Szántó földi, és réti

VII. Marha és méh tenyésztés. A ' szarvas marhát most már végképen istálóban k e l l tartani és étetni. — A ' takarmánnyal gazdálkodva k e l i b á n n i , a* b a r o m ' mennyiségéhez képest k i o s z t a n i ; számba k e l l venni az eleség takarmányféle' gyűjtemény mennyiségét és a' j ó ­ s z á g ' számát, és a' szerént kiszámítván az c g y r e egyre naponként esendő t a k a r m á n y t , azt napon­ ként meg k e l l tartani. Szárnyas állatokat h i z l a l n i és eladni. H a a* méhkasok vagy köpük n e m elégendő vastagok és a* szél *s h i d e g által k ö n n y e n által j á r h a t ó k : tehát borítékot k e l l reájok r a k n i , h o g y a' tél e l l e n védelmezve legyenek.

foglalatoság.

A ' káposzta tökélletesen kivágattatik és haza takaríttatik. — A * vetés elvégeztetik. M í g csak az eke a földbe m e h e t , a' forgatást m i n d i g f o l y ­ tatni k e l l . A ' káposzta és egyéb* szántóföldekre trágya hordat tátik és a lóhere földek h o s s z á , szálas dudvával teríttetnek b é . — . V r é t e k r e , a* rajtok lévő moh elvesztése tekintetéből vizet k e l l bocsátani. M i h e l y t b e f a g y , azonnal e l k e l l a' zöld veté­ sekről a' juhokat t i l t a n i ; az a z o k o n járás szinte o l l y ártalmas mint a ' réteken.

*

9

A méh eket télen

1

%

a szántóföldektől tatni.

hátra

<

#

•

.*

a ' kemény delmezni.

hideg ellen vé­

Z s ú p o t kévés szalmát vesz az ember e l ő , m e l l y e l a' kast vagy küpüt körül surüji befedi és felül szalinakötéU l e l összekötvén egészen a' kashoz'vagy köpőkü*alkalmaz­ tat 5 azután pedig mindenütt egyformám elegyengetvén a' szalmát, azt derékon fs a' kasllbz szorítja, az alját p e d i g egészen föld színig körAl n W t s z i , Ae mintegy 1 ú j nyi hézagot még is b á g y . a ' szalma v é g e l é s a' föld vagy deszka között, hogy a' férgek ott fészket ne verhessenek. M i n d e n holnapban fel kell egyszer a ' kast helyéből emel­ n i , 'a az aftát a döglött" méhektől és a ' méhek ganejjától kitisztítani, és azután ismét letapasztani. Szükséges ,arra is v i g y á z n i , ha a' méhek telelő helyük nincs e' fe­ lettébb kitéve a' hidegnek; ha az ember azt tapasztalja : azon esetre őket melegebb helyre k e l l takarítani, a ' h o l lárma és világosság nélkül csendességben maradhatnak. M i h e l y t azonban az idő enyhülni kezd : nap lemenet után őket ismét helyökre k e l l vissza szállani.

9

A vadakat

175

tartóz­

V e g y e n az ember 2 — 3 lat ördögszart, melly m i n ­ den Patikában t a l á l t a t ó , 'a mázoljon be azzal valami da­ rab r o n g y o k a t , és azokat karókra aggatva a* fűidtől 3 1

N 0 V E M H B R.

176

VIII. Halastó, erdő , és vadászat. A tavak' halaszatja folytatódik. — A z o l l y a n tavai;ha, m e l l y e k b e n halak v á g y n a k , magosab­ ban k e l l a ' v i z e t b o c s á t a n i , hogy fenékig be n e fagyjanak. Á* halászathoz tartozó szereket 's eszközöket szárazon k e l l t a r t a n i , és bátorságos h e l y e n , h o g y az egerektől kivált a* haló szélyt ne rágattassék. — A ' tavak jegein gyakran lékek vágattassanak. A* tűzi fák' vágása folytattatik, és az épüle­ tekhez való fák* vagdalása most kezdődik! — A * sertések hizlalódnak! — A* sikföldű' erdőkben a' szénégetés meg folytattatik} a' hegyes erdőkben pedig a' hó miatt mar megszűnik. Falevelek g é r e b j é l t e t n c k , melly munka, ha vigyázattal megy v é g h e z , az erdőnek is h a s z n á l , a* mellett p e d i g jó féle trágyát is ád. A ' tölgy és bükk m a k k o k összeszedődnek 's takaríttatnak5 a fejér és e g y é b tűhegyu fenyő gubók pedig l e t ő r d c l t e t n e k . — A ' veres fenyők' £iibóit legjobb télen által a' fákon fügve hagyn i ) minthogy azoknak magvai különben sem k ö n n y e n h u l l n a k - h i ; Márczius elején p e d i g s o k k a l k ö n n y e b b őket ldp£f£etiji. Á közönséges é g e r fa gubúk' szedés^. fi|ost veszi kezdetét. \Ja Mindenféle, e r d e i fák* magvetése és ültetése munkába vetetik. — A* jövő tavaszi magvetéshez a' földet c l k e l l készíteni. ' A vaddisznó vadászat, valamint a* riyólaké és rókáké is folytatik. A ' b o r z o k tőrrel és f o g ó vassal fogdostatnak. . , ; V vadászat, n a g y és apró madarakra égészen kiterjed. Kan • ív 89 a m l f

—

1

y

M

D E C E M B E R .

I. Házi és udvari foglalatoság. A ' csépelés, l e n t ö r é s , tilólás, gcreblélés és fo­ nás ó g y nem külötnben a' t o l l fosztáa és k u k o r i cza morzsolás folytatatik. A ' gyümölcsöket szorgalmasan meg k e l l te­ kinteni , s közüle a* rothadtakat k i s z e d n i . — M i * helyt k e m é n y e b b fagyok állnak b e , a még e d d i g pinczébe nem takarítottakat, minekelotte a' fagy­ tól megromolnának, m i n d l e k e l l szállítani bátor* ságos helyre* A zöldséges pinczében és gödrökben szoros felvigyázat kívántatik, a* romlásnak i n d u l t c z i k o riákat, kehleket, zellert és kártifiolákat a' földbúi k i k e l l s z e d n i , a* rothadtakat k i v e t n i , a* rom* l a n i kezdetteket rothadt részeiktől k i t i s z t o g a t n i , és e g y fagytól bátorságos száraz h e l y e n megszá­ r í t a n i , 'a úgy újra a' pinczében földbe ültetni. — • £ ' holnap végével a' cselédekkel számot vetni. %

A lent olly puha,

1

• I.

V

M l

én lággyá selyem.

1

tenni mint a

A len finomítására egy közönséges két nyújtó fájó vagy hengerű mangolló kívántatik. Mindegyik görgőre vagy hengerre egy egy font gereblélt lent tekerget fel az ember jó szorosan feszesen, azután egy vastag ruhát ke­ ményen reá teker az ember, hogy az a' lent Összeállva tartsa. E' szerént mind a' két görgő felkészíttetve alá té­ tetik a ' mángorlónak, és a' roillyen sebességgel csak le9

9

42

D E C E M B E R .

D E C E M B E R *

hetséges mintegy üt vagy bat ininutuinokig mángorlódik. Éz által a' len felmelgedvén, minden hajszálai köztt l é ­ vő csepú és baj kéreg lehull., 's szálai in eg feszül v é n , hi­ telen felül való puhákká lesznek. Ekkor; leszedódik a' len, 's megfordítva ismét a' görgőre tekertetik a' szerént mint elébb, és újfeunt m á n g o r l ó d i g épen olly sebesen mint elébb. Minekutánna így kétszer megmángorlodott: újra meggereblélödik, és már akkor selyem puhaságú.

hpz 2 lat ezüst; habot, 's azt főzze együtt egy óráig, az­ után vegyítsen közé apróra tört égetett csontot megszi­ tálva , inig csak az híg tészta formává nem lesz. Ezen tésztával kell azután bekenni a* fán esett sebhelyeket; természetesen , hogy elébb azon vágásokat az ember a* fabórével egyenesé; simává teszi. Ezt a' munkát saáraz időben kell tenni, hogy azon olaj kenőcs jól a" fába ve­ hesse magát.

178

'

Ií. Foglalatoság a* faoskolábau és gyümölcs­ kertben.

1

A ' f a oskolára V nyálak végett különös gond­ nak kell lenni. — A* magokkal nem rég beülte­ tett ágyakat a' fagy ellen jó vastagon be kell fa­ levelekkel teregetni, vagy pedig szalmás ganéjjal 's egyéb dudvával fedni. A ' gyümölcs termo fák* körül árkolásaés trá­ gyázása , ha még meg nem történt, ezen holnap­ ban a' mennyire csak azído megengedi, munkába vétettessen és végre hajtattasson. Még az időjá­ rása engedi a' gyümölcsfákat tisztogatni kell. A ' nem régiben kiültetett fiatal gyümölcsfák* töveit, száraz hidegben, szalmás ganéjjal avagy falevelekkel jó vastagon be kell teregetni, hogy a* földszínt lévő gyenge gyökereket a' fagy meg ne ronthassa. Kemény fagy idején legjobb a' kerthez meg­ kívántató szereket 's eszközöket betakarítani, mi­ vel a* kerékvágás a' földet le nem vágja: most hót ganéjt, gátföldet és iszapot, 's egyéb c' féléket rontás nélkül lehet beszállítani. A* k c r t é s z s é g h c z tartozó müvszereket meg­ újítani s javítani most idö van) hogy a'kikeletre minden szükséges eszközök jó karban készen le­ gyenek A fák' sebeit begyógyttni. Vegyítsen az ember egj font közönséges lenmag olaj-

179

III. Szolőbéli foglalatoság. 1

A s z ő l ő k b e n folytatódik a'döntés és trágyázás. A* hol még megnem történt, az enyhesebb fek­ vésű szőlőkben szőlő vesszőket ültetni is lehet, csak hogy azokat a* kemény fagy ellen be kell fedni. Nagy fagyok idején, a' midőn különben sem­ mi egyéb foglalatosságot sem lebet tenni: .szőlő karókat hegyez az ember, az ócska elrothadtak helyett pedig ujjakat készít; azonkívül pedig a* szőlőben találtató nagy köveket, mellyek alatt az egerek és egyéb férgek őrömest tanyázgatnak, rakásra szedni és a* szőlőből kitakarítni. A z illyen nagy kövek a' szőlömívelésnek jól végrehajtásá­ ban sok akadályt tesznek, •

I »~) I •

|

•

•

! iI

» f

1 #7

f

I V . Foglalatoság a* fcöldséges kértbén. Míg az idö kedvező; a* kertásódik és ágyak­ ra osztódik. Ha pedig a föld befagy: fikkor kü­ lömbféle trágyának valókat kell belé takarítani, mint p. o. marha, tyúk, galamb, és juh ganéjt, kerti földet, hamut, is*apot *s t ö b b e* félékét. Ha szép idővel á földet meg mivelni lehet: úgy nemelly növevény magokat még , a* mellyek a' téli hideget kiállhatják, és a' mellyeket tavasz elején mindjárt használni lehet, egész bátorság­ gal lehet vetni $ mint p. o. spinátot, spárgát, min­ den nemü répákat és czéklákat, petrezselymet paszternákot, salátát, disznóbabot, korán valóbor%

v

%

12 •

no

D E C E M B E R .

D i: C K M B E R .

sót és egyéb magokat, mellyek rendszerént Januariusban és Februariusban szoktak elvetődni. Ezen alvó magvetéseknél meg kell jegyezni, hogy ne sürün vetessenek, és tavasszal a midőn kikel­ nek i a' hol még sürün 's rakáson állanak, a* sű­ rűiből ki kell tépni minekelőtte szárba indulnának. A z Augusztusban és Septemberben gyűjtött r é p a , petrezselyem , zeller magokat tokjaikból k i kell fejteni tisztítani, és jó helyre tenni. 9

Legjobb módja

%

a magok* jól

i

eltartásának.

A' zöldségek és virágok' inagvainak tartására legjobb '$ legalkalmasabb edények az ügy nevezett czukor üvegek, mellyeket felül jól be lehet papiros borítékkal csinálni *s k ö t n i , égy azonban, hogy a* papiros fedéliket egy küt ó tíívfl meg kell szurkálni, minél lógva a* magokhoz sza­ bad levegő juthasson, különben a' magok meg penészesed­ nek. Az illyen üvegekben tartott magok, mellyeknek ne­ vük ós érés idejük' az üvegre feljegzeztetik, sokáig el­ tartanak csírázó állapotjokban; kivált ba hüvelyeikben tökélletesen kiszárítva tétetnek el.

V . Foglalatoság a virág szoba, narancs és múlató kertben.

í

f

Minthogy a* virágos kertbéli foglalatosságok most felette szűk határuk közé vágynak szorítva tehát ezen időt a' földesládáknak, kertpadoknak, szalma, gyékény ponyváknak és egyéb kerti sze­ reknek kiigazításokra 's javításokra kell fordítni. A* virágmagokat tokjaikból kifejteni 's jó me­ leg szobában alkalmas helyre tenni kell. A* medvefül virágok és primulák, ládáikban mohval fedettessenek be a* madarak ellen , m e d ­ véiül virágmagokat még most is lehet hóra elvetni. A* bodza és kecskefüz bokrok bevitetődnek a* nékik rendelt hajtó helyekre, A* plántákat telelő helyeiken szorgalmasan :

181

meg kell sárguló leveleiktől tisztogatni, a' néki* ' ek szükséges mértékű melegségben egyenlőn tar­ tani , 's nagy vigyázattal és csak épen szükség ese­ tében megöntözni. — A ' füsttől és portól különös gondal meg kell oltalmazni, és az utolsót a' rajtok megülepedett penészei együtt egy puha haj kefével le kell rólok tisztogatni. A ' p l á n t a tartó házakban az egerekre és egyéb ártalmas férgekre különös nagy figyelmet kell for­ d í t n i , hogy azok onnét akár mi úton 's módon is k ipusz i ittassanak. Mivelhogy a' melegség mértékje az ablakok­ n á l , és az előre görbülő üveg és iiajtóházaknn], a' szerént a* mint azoknak több vagy kevesebb előre hajlások van és a* virág 's e^yéb plánta edé­ nyeknek álló helyeik és a' mint a l á b b , vagy magosabban helyheztetve vágynak, igen különböző szokott lenni: tehát minden téli holnapban v i ­ gyázni kell arraj hogy azon plánták, mellyek na­ gyobb melegséget kívánnak, az ablaktól hátrább és magosabb állókra ellenben a kevesebb m é r ­ tékű melegséget kívánók, az ablakhoz közelebb és alatsonyabb állókra hciyheztetneh. Bár millyen melegségben kellessen is a'czitron és narancs nevelő házakat tartani: azért az ablakokat a' kemény téti holnapokban sem kell min­ dig gyekén v. szalma ponyvákat fedve tartani, ha­ nem a* f e d e z ő ponyvákat, ha különben nem is leg­ alább a" déli egy pár órákon fel kell az ablakok­ ról vonni, hogy a' n ö v e v é n y e k r e jól t é v ő f é n y ' s világosság hathassék. Mihelyt pedig lágy idö áU e l ő , a' gyékényeket egészen le kell az ablakok­ ról szedni, 's dél t á j b a n egy egy kis ideig az ab­ lakokat is felnyitni, hogy a* plántákra szabad le­ vegő hasson. 1

j í •

f (

i

182

D E C E M B E R ,

D E C E M B E K.

V I . Szántás - vetesb^li foglalatoság. Ha ezen holnapban a' fold még be nem fa­ gyott, még lehet forgatni.—Márga és iszap trá­ gyául szállíttatik. . , Nyereséggel használása a' rozsnak. A' szántóföld Novemberben vagy Decemberben» ba már megforgattatott, még tél előtt felszánt altat ik 7 télen által trágyával megjobbbíttatik, Marcziusban megkeverretik, Apriiisben vagy Májusban Ismét meghantatik, és illyenképen mint egy más ugar föld egy időre m*gmíveltetík, még pedig akkor, a' midőn a' szántóvetőnek és annak marhájának épen legkevesebb dolga vau. Június kö­ zepén a' szántóföld bevettetik jóféle rozsai, de valamivel vékonyabban 's ritkábban mint közönségesen szokás. R ö ­ vid idő múlva a* legszebb rét Yan az ember szeme elótt, melly minden szárazság és nedvesség' veszedelmeinek el­ lene áll. Septemberben minekelőtte a> rozs szárba indul­ ván kalászát hányná, ezen mesterséges kaszáló lekaszáltatik és termése helyett szénának használtatik. Követke­ ző esztendőben, ezen lekaszált élet a' legbővebb termést adja; mert a' telet a töve jobban kiállja, minta' későb­ bi őszi v e t é s , és annálfogva az üszögnek 's egyéb termés­ ben bijánosságnak nincs úgy kitétetve. 1 dd r. ••!*••, 1

V I I . Marha és méh r f t m j t é a & t á s c r n * -\ Az isfalókat ugtan melegen kell tártár,!, de azért gyakran fris levegőt hell bele b o c s á t a n i . — A* borjuk anyjaiktól elválasztásnak, — Minden ne­ mű marhái tisztán tartani és rendesen étetni *s itatni, a' rendesen vélek bánásnálfogva legbizo­ nyosabban erejekben tartatnak. A ' tyúkokat néha néha kender maggal jól kell tartani, hogy annál hamarább tojni kezdje­ nek. Hetenként két három ízben perkelt zabot is a' meleg cselédházba kapatni, úgy bizonyosan jókor elkezdik a" tojást. — A'galamb tartó gaz­ dák el ne felejtsék a* galambjaik' etetését $ rniveí

183

azok ezen időben semmi eleséget sem kapnak a* szabad levegő alatt. A* méh kasokat óvni kell a' kemény hidegnek keresztül hatásától} mind a* mellett azonban né­ ha néha fris levegőt is kell hozzájok bocsátani. A z egerektől oltalmazni kell. A méhek etetése. :

9

Legtermészetesebb és egészségesebb eledeljek a' szük­ ségben lévő incheknek a' tiszta m é z ; csak hogy azt egy kevés közé vegyitett víz által hígabbá kell tenni. Ha az idő járása felettébb kemény: azon esetre az ember egy kevéssé megmelegíti, és a' tiszta víz helyett csillagos ánizs theát kell a' méz közé vegyitui, úgy nem csak egészséges, hanem még csalogató kedvességti eledeljek is a' méneknek. A' mi az etetés módját illeti; azt a' kasoknak, vagy köpűkuek avagy más egyéb féle deszka alkotmánynak ininémíiségéhez kell alkalmaztatni. A kasbéli méhekuek leg­ jobb az eledelt valamelly lapos edényre tölteni, és azt gömbölyű vesszőcskékkel sűrűn Lerakni, hogy a' méhek a* mézbe ne hulljanak, hanem azokra állhatván, rólok e' mézet felnyalogathassák; azon edényt pedig épen a' léphez kell illetni, alkalmaztatni, úgy hogy a'lépek vég­ ződéseiktől vagy csúcsaikról a* méhek egyenesen a' lapos edényhez juthassanak, azt pedig egy belső polcz által ejt­ heti meg az ember. — A' magazin ládában lévő méhek­ uek etetése így történ; minthogy annak nincs boltozatja; hanem csak lapos, bedeszkázote teteje, és így felül egy hordó akna forma lyuk vau rajta: tehát az az ember fel­ veszi vagy nyitja, 's azon lebocsát tövig egy bádog töl­ csért, a' tölcsér csővnek végét be kell több rélre hajto­ gatott sűrű vászonnal szorosan kötni, 's úgy a' tölcsérbe tölti a* mézet, a' töltsér tányérjának pedig felül fedelet csinál, melly azt egészen belepi 's fedi. Hlyen módou a' m á z , a' tölcsér csövjén által szivárog a* vászonyra, és a' vászouyról a' méhek szépen lenyalogatják a' mézet.

Nyeresége

a* viasznak.

A* méz törkölyt és az üres lépeket apró darabokra tördeli az ember és egy lábasba hányja, 's reá tölt fél anyi vizet, azután azt kell élihez képest kavarja. Midőn

184

D E C E M B E R .

már igazi forrásában van, egy egy jó erős vászonból va­ ló csúcsos zsacskóba t ö l t i , melly alatt egy vízzel töltött edényt kell belyhe/.telui. Eleinte a' zsacskót csak csendéeen nyomogatja, azután keményei:ben , és végre kisajtol* ja az ember. Hlyen módon csak felettébb kevés viasz ma* rad a* sonkoly közotc. Ezután a' sonkolyt még egyszer tűz­ höz teszi az ember v í z z e l , és azt egy darabig Való lövé­ se után az elébbi módon ismét zsacskóba tölteni és abból kinyomni. A' már kinyomott viaszt kiszedvén a v í z b ő l , bele teszt egy lábosba minden víz n é l k ó l , mellyet egy kis forrás 's fövés után egy ollyan forma edénybe t ö l t , mellynek felső része szélesebb és bővebb a' fenekénél, de azon edény fenekére valamelly kevés zsírfélét kell ten­ ni , hogy a* viasz könnyen kijöjjön az edényből. Ha a viaszt igazán ki akarja az ember tisztázni: darabolja el apróra, töltse egy üstbe 's töltsön reá egy kevés vizet, azután azt főzze még csak tisztátalan babot vet, mellyet róla szorgalmasan le kell szedni. Ha a" babzása már ége­ ssen tiszta, jele hogy a viasz megtisztult; akkor azt egy tálba t ö l t i , mellvbe elébb egy kevés forró vizet önt. Az illyen tisztázott viasz sohasem veszti el becsét. Hogy pe­ dig a' kiszáradásnál fogva nehézségéből ne veszítsen ned­ ves helyen kell tartani, vagy pedig néha néha tiszta hi­ deg vízzel meg kell öntözni. 1

9

1

VIII. T ó , erdei gazdaság és vadAsxat. A* nád és gyékény a* jégen levágattatik 5 a' tó szorgalmasan lékeltetik* Épülethez való és tfizi fák vágattatnak. — A ' szénégetés a* fagy és hó miatt egészen megszűn. — A' fenyőfa magok kinyittatnak. Vetni kezdi az ember hóra a' nyírfa és fejér fenyő magokat azon helyeken, honnét fák vagdaltattak. Vaddisznók többé nem lövöldöztetnek $ de malaczjaik és őz bakok széltire puskáztathatnak. —- A vadászat minden más egyéb vadakra s szár­ nyas állatokra kiterjed. — A ' nyulak és rókák hajtással vadásztatnak. 1

\\