Fogyatékossággal élők társadalmi helyzete Kelet-Európában. Nemzetközi konferencia 2009

Fogyatékossággal élők társadalmi helyzete Kelet-Európában Nemzetközi konferencia 2009

Szerkesztő: Dr. Péley Iván Dr. Schmidt László Varga Anikó Fogyatékossággal élők társadalmi helyzete Kelet-Európában Nemzetközi konferencia ISBN 978-963-88361-1-3 Kiadja a Magyar ILCO Szövetség 7400 Kaposvár, Szent Imre u.14. www.magyarilcoszovetseg.hu Felelős kiadó: Somogyvári-SimiczaImre Grafikai terv: Radák Gábor Fedélkép: Ágota László (Békés Megyei ILCO Egyesület elnöke) fényképe A szerkesztők köszönetet mondanak a konferencia előadóinak a kötet tanulmányainak elkészítéséért, a konferencia szervezésében résztvevő egyesületi tagoknak valamint a konferencia és a tanulmánykötet szponzorainak: Mediszintech Kft. Coloplast Hungary Kft. Replant-Cardo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Hollister Kft. A szerkesztők külön köszönetet mondanak Dittrich Katalinnak, Polyák Lillának és a Magyar ILCO Szövetségnek a konferencia megszervezéséért.

Dr. Péley Iván - Dr. Schmidt László - Varga Anikó (szerk.)

Fogyatékossággal élők társadalmi helyzete Kelet-Európában

Nemzetközi konferencia 2009

A konferencia 2009. évi válogatott, lektorált tanulmányai.

Tartalomjegyzék: Somogyvári Imre: Előszó ...................................................................................................................... 11 Serfőző Adrienn: Gyula város rehabilitációs, rekreációs lehetőségei ............................................ 12 Sárai Rita: Gördülő Tánccsoport bemutatkozása ................................................................. 20 Dr. Nagy András Péter: A fogyatékosság megelőzése Magyarországon - A szűrés problémái ............. 26 Dr. Péley Iván: A megváltozott aktivitással- és társadalmi részvétellel élők életminősége ......... 30 Somogyvári Imre : A Free Mobility Egyesület élete ........................................................................... 34 Mányik Richárd: A mozgássérült-segítő kutyák szerepe ................................................................ 38 Giuseppe De Salvo: Fogyatékosok támogatási rendszere Olaszországban ....................................... 45 Fikó Csaba: A 448-as Romániai Fogyatékossági törvény előnyei és hátrányai ................... 53 Eva Vosáhlová: Fogyatékossággal élők helyzete Csehországban - Alternatív oktatási lehetőségek .............................................. 73 Kleerné Klement Zsuzsanna: „Őszinte párbeszéd a sztómáról” Coloplast Dialogue Education ............................................................................. 86

Varga Levente: Otto Bock által kínált aktív kerekesszék ............................................................. 88 Dr. Péley Iván: Aktív kerekesszékek jelentősége .......................................................................... 91 Isabella Grosu: Román Sztómások Egyesülete ............................................................................. 93 Martin Dait, Dagmar Palovčíková: A fogyatékossággal élők helyzetére Szlovákiában a Testi Fogyatékos Fiatalok Szövetségének szemszögéből Integrációs és más tevékenységek egészségkárosodott személyek részére ..... 98 David Maria: Maros Megyei Vakok és Gyengénlátók Szövetségének bemutatkozása ....... 106 Schlett Győző, Schlett Trike: Fogyatékossággal élők sportolási lehetőségei kerékpárral ............................. 110 Terhes Ágota: Csak AKARNI kell! ............................................................................................. 115 Paluska Tibor: A Romániai fogyatékosok helyzete és lehetőségei ........................................... 118 Kárpáti Árpád Zoltán: A SINOSZ bemutatása és legfőbb célunk, az egyenlő esélyű hozzáférés ..... 125 Csapó Gábor: Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztő műhely és szolgáltatási hálózat ........................................................... 134 Frank Antal: Segéd- és sporteszköz átalakítása az SZNO módszerével .............................. 137

Fogyatékossággal élők társadalmi helyzete Kelet-Európában Nemzetközi Konferencia 2009. október 9-10. Gyula, Hunguest Hotel Erkel

Fővédnök: Dr. Székely Tamás, Egészségügyi Miniszter Házigazda: Dr. Perjési Klára, Gyula Város Polgármestere, országgyűlési képviselő Védnökök: Domokos László, Békés Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő Dr. Kovács József, Békés Megyei képviselőtestület Pándy Kálmán Kórház főigazgató főorvosa

PROGRAM

2009. október 9. – péntek 12.00-13.00 13.00 – 14.00

Ebéd Regisztráció

Köszöntőt mondanak: Somogyvári-Simicza Imre, Magyar ILCO Szövetség elnöke Dr. Perjési Klára, Gyula Város Polgármestere, országgyűlési képviselő Dr. Kovács József, Békés Megyei képviselőtestület Pándy Kálmán Kórház főigazgató főorvosa Domokos László, Békés Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő 6

14.30

Együttműködési megállapodás aláírása, amely létrejön: Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház -Dr. Kovács József főigazgató, főorvos, Békés Megyei Önkormányzat – Dr. Domokos László elnök Békés Megyei ILCO Egyesület – Nagy Zoltán között.

14.40-18.30

Levezető elnök: Dr. Péley Iván

Serföző Adrienn

Hunguest Hotel Erkel

Gyula város rehabilitációs, rekreációs lehetőségei

Sárai Rita

Gördülő Tánccsoport

Gördülő tánccsoport bemutatkozása

Dr. Páva Hanna

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály

A fogyatékossággal élők helyzete Magyarországon

Hirt Ferenc

Magyar Országgyűlés Esélyegyenlőség és esélyteEsélyegyenlőség és Fog- remtés Magyarországon yatékossági Albizottság

Dr. Nagy András Péter

Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Kht.

Dr. Péley Iván

Dombóvár Szent Lukács A megváltozott aktivitássalEgészségügyi Nonprofit és társadalmi részvétellel Kht. élők életminősége

16.30-16.45

Kávészünet

7

Fogyatékosság megelőzése Magyarországon - A szűrés problémái

Somogyvári Imre

Free Mobility Egyesület

A Free Mobility Egyesület élete

Mányik Richárd

Kutyával az Emberért Alapítvány

A mozgássérült-segítő kutyák szerepe

Giuseppe De Salvo

Európai Sztómás Szövetség

Fogyatékossággal élők támogatása Olaszországban

Fikó Csaba

Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete

A 448-as Romániai Fogyatékossági törvény előnyei és hátrányai

Eva Vosáhlova

Fogyatékossággal Élők Regionális Szervezete, Liberec Régió, Csehország

Fogyatékossággal élők helyzete Csehországban Alternatív oktatási lehetőségek

Franc Kaučič

Szlovén ILCO Szövetség Szociális programok a hatékonyabb rehabilitáció érdekében

Ing. Monika Vráblova

Szlovák Mozgássérültek Munkalehetőségek fogyaSzövetsége tékosok számára a mostani ekonomiai krízis idején

Kleerné Klement Zsuzsanna

Coloplast A/S Magyarországi Képviselete

Coloplast Dialogue Education - Őszinte párbeszéd a sztómáról

Varga Levente

Otto Bock Hungária Kft.

Otto Bock által kínált aktív kerekesszék

19.00

Gálavacsora Közreműködik: Gyulai Haverok Zenekar

8

PROGRAM 2009. október 10. – szombat 9.00-12.00

Levezető elnök: Dr. Péley Iván

Dr. Péley Iván

Dombóvár Szent Lukács Aktív kerekesszékek Egészségügyi Nonprofit jelentősége Kht.

Isabella Grosu

Román ILCO Szövetség A Román ILCO Szövetség bemutatása

Martin Dait, Dagmar Palovčíková

Mozgássérült Fiatalok Szervezete, Szlovákia

David Maria

Maros Megyei Vakok es Maros Megyei Vakok es Gyengénlátók SzövetGyengénlátók Szövetségének ségé bemutatkozása

Schlett Győző

Schlett Trike

Fogyatékossággal élők sportolási lehetőségei kerékpárral

Notheisz Gábor

NBG Játékparkok Bt.

A mozgás szabadságáért…

Terhes Ágota

Bringanti

Csak AKARNI kell!

Paluska Tibor

Nagyváradi Máltai Segélyszolgálat

A romániai fogyatékosok helyzete és lehetőségei

Kárpáti Árpád Zoltán

Siketek és Nagyothallók A SINOSZ bemutatása és Országos Szövetsége legfőbb célunk, az egyenlő esélyű hozzáférés

Mányik Richárd

Kutyával az Emberért Alapítvány

9

A fogyatékossággal élők helyzete Szlovákiában a Testi Fogyatékos Fiatalok Szövetségének szemszögéből

Mozgássérült-segítő kutyák szerepe

Csapó Gábor

MEREK TÁMOP Projektiroda

TÁMOP 1.4.2 Guruló Projekt

Frank Antal

MEREK Műhely

Segéd- és sporteszköz átalakítása az SZNO módszerével

11.00-12.00 12.00-13.00 13.00-15.00

A Magyar ILCO Szövetség ünnepi közgyűlése Ebéd Sporteszközök bemutatója

Előszó Az egyre korszerűbb és hatékonyabb egészségügyi ellátásnak és az átlag életkor növekedésének köszönhetően a fogyatékossággal élők száma és ezzel párhuzamosan a szerepük a világban egyre szembetűnőbbé válik. A valamilyen fokú egyre nagyobb személyes érintettség miatt a problémáik is egyre jobban foglalkoztatják a társadalmakat. Ez az érdeklődés nemcsak a médiában, de a mindennapi politikában is jól érzékelhető. Ez alól térségünk országai sem kivételek. A volt szocialista országokat, így hazánkat is jobban megviseli a gazdasági válság. Ugyanakkor ezek a társadalmak még nem rendelkeznek megfelelő civil szervezetekkel. Ennek hiányában a népesség valamilyen okból kiszolgáltatott része, így a fogyatékossággal élők is, az állami szerepvállalás csökkenése miatt még kiszolgáltatottabbá válnak. Ugyanakkor tény az is, hogy a fogyatékossággal élő emberek megfelelő segítése, munkához való juttatása a gazdaság számára új erőforrást jelenthet, a társadalmi hangulatot nagymértékben javíthatja. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a valamilyen okból kiszolgáltatottá váló embereket felkaroló civil szervezetek térségünkben is szaporodnak és aktivitásuk fokozódik. Konferenciánk célja az volt, hogy a jelenlegi helyzetet feltárjuk, valamint Nyugat-Európa országainak eredményeit és tapasztalatait felhasználva a civil szervezetek jövőbeni tevékenységeinek fő irányvonalait megvitassuk. Ezért igyekszünk az Európaszerte működő civil szervezeteken kívül az ezzel a problémával foglalkozó szakértőket is bevonni a munkánkba. Bizakodással tekintünk a jövőbe. Somogyvári-Simicza Imre Magyar ILCO Szövetség elnöke

11

Gyula város rehabilitációs, rekreációs lehetőségei Serfőző Adrienn Hunguest Hotel Erkel

Egy kis történelem A városról 1214.-beli okleveles adat maradt ránk, de a legelső hiteles említése 1313-ból való. A gyulai uradalom létrehozója Károly Róbert királyunk, legnagyobb szervezője és a vár építtetője Maróthy János macsói bán. Gyulát 1419ben oppidumnak (mezővárosnak) említik. A vár létesítése 1405 körül kezdődhetett. Hadászati jelentősége a török-magyar harcok korában lépett elő. A XV. századi vára, a várbirtok és a városi rang hosszú időn keresztül formálta e vidék történelmét. Erdély és a királyi Magyarország határán hol az egyik, hol a másik fél párthívei birtokolták, 1566-ban a török foglalta el, és Gyula a szandzsákság székhelye lett. A török kiűzése után (1695) a vár szomszédságában épült fel a birtok központját jelentő kastély. Az ezt követő években az osztrák Harruckern János György magyarokat, németeket és románokat telepített. Külön nemzetiségi városrészek alakultak ki. Gyulának háromnegyed évezredes története folyamán sok jeles fia volt: Dürer Albert a nagy német festő nagyapja Gyulán ötvös volt, apja is Gyulán tanulta az ötvös mesterséget. Erkel Ferenc zeneszerző, a magyar nemzeti opera megteremtője Gyulán született. Munkácsy Mihály sorsa e városban dőlt el, itt lett festő. Itt töltötte kisdiák korát, Gyulán született és nevelkedett Kohán György Kossuth-díjas festő, aki művészi hagyatékát végrendeletileg Gyula városára hagyta. Ugyancsak a városban született Bay Zoltán a világhírű amerikai fizikus. A város sok csapást átélt a XIX. században: tűzvészt, árvizeket, járványokat. A századfordulóra húszezer körüli a város lakossága. 1715-től 1950-ig Gyula volt Békés vármegye székhelye. A XIX. század második felében Gyula elvesztette gazdasági vezető szerepét, mivel a vasútépítkezések alkalmával csak szárnyvonalat kapott, majd az első világháborút követő békediktátum a várostól 5-6 km-re húzta meg a magyar-román határt, így Gyula elvesztette vonzáskörzete jelentős részét, a mai Románia területén lévő környező településeket. 12

A XX. században a város fő erőit a mezőgazdaság és az ipar arányos fejlesztése mellett a gyógyfürdő és az idegenforgalom fejlesztésére fordította, két évtized alatt nemzetközileg is elismert fürdőhellyé vált. Képzeletbeli utazás a belvárosban A Kossuth Lajos utcából egy kőkorlátos kis hídon juthatunk az egykori kastélyparkba, Gyula idegenforgalmi központjába. Műemlékek és modern létesítmények váltogatják egymást a pompás környezetben. Valaha a gyulai kastélyt, az uradalmi szántóföldeket is beleszámítva, hozzávetőlegesen egy négyzetkilométernyi összefüggő beépítetlen terület övezte, amely a gyulavári országútig és a körgátig terjedt. Egy részét, a Krinolinkertet 1921-ben, majd 1942-ben a Kastélykertet házhelynek osztották ki, az 1945-ös földreform során pedig újabb házhelyek kiosztására került sor. A kastély közvetlen környékét övező angolparkot sikerült egy tömbben meghagyni, így maradt meg a Várfürdő környékének csodálatos környezete. Ezt a 21,7 hektáros területet 1955-ben védetté nyilvánították.

Itt található a gyulai vár is. A gyulai vár megépítésétől a töröknek való feladásáig döntően a királyi udvarhoz köthető, vagy rokoni címen, vagy pedig úgy, hogy maga a király vagy a királyi család tagja az uradalom birtokosa. Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert legközelebb Buda és Vajdahunyad az a két vár, amely egyértelműen ilyen királyi pozíciókkal rendelkezik. A gyulai vár, talán még az utóbbinál is kiemeltebb, mivel külföldi uralkodói körökkel is kapcsolatba hozható. 13

A várépület első konkrét említése az 1445-ből való, bár a vár építését Maróti János már 1405-ben megkezdte. 1482-ben Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta a területet. A vár, hadászati szempontból a mohácsi vész után lép elő igazán. Szapolyai János híveinek sikerült megszerezniük a várat, majd rövid ideig erdélyi érdekeltségű főurak kezében volt, de 1552-ben ismét királyi birtoklásba került egy csere következtében. A török eközben elkezdte a környék pusztítását, majd a vártól nem messze palánkokat épített, ezzel megakadályozva a várőrzők számára az élelemellátást. 1566 nyarán II. Szulejmán unokaöccse Pertáf pasa végül ostrom alá vette a várat. Kilenc hét ostrom után, aláírták a vár feladásának szerződését, így a város török kézre került. A viszonylagos béke beálltával a város élete lassú fejlődésnek indult, majd 1695-ben a keresztény hadak visszafoglalták a területet. Ezt követően a várban az uradalom kiszolgáló egységei kaptak helyet. A vár felújítása az 1960-as évek elején indult meg, 1964-től a falakon belül működik a várszínház, mely évről-évre színes programokkal várja vendégeit.

A gyulai Várfürdő. Az adottságok, a turisztikai termékek sorában különleges helyet foglal el a Várfürdő, ami a város legnagyobb idegenforgalmi attrakciója. Gyulán termálkút fúrásának a gondolata már 1941-ben felvetődött, egy részvénytársaság megkezdte a mélyfúrást, amit a háború miatt megszakítottak, azonban 1958-ban az első mélyfúrású kútból felszínre tört a sárgásbarna színű, alkáli-hidrogénkarbonátos termálvíz. 14

A Gyulai Várfürdő az egykori Almásy kastély parkjában 8,5 ha területen létesült, amelyet természetvédelmi területté nyilvánítottak.

A belváros mediterrán hangulatú sétálóutcája frissítő szökőkútjaival, szerethető és élhető tereivel, csábító és minden igényt kielégítő kerthelységeivel, parkjaival, nyaranta szombatonként élő térzenével minden korosztály számára ideális lehetőséget nyújt a kellemes időtöltéshez!

Erkel Ferenc szülőháza (Erkel Ferenc Emlékház). A németgyulai kántortanítói lakás és iskola 1795-ben épült. 1830-ban bővítették, és a földszintes, klasszicista stílusú épület akkor nyerte el mai formáját. 15

1810. november 7-én itt született Erkel Ferenc, a magyar Himnusz és a magyar opera megteremtője. Édesapja, ifjú Erkel József két testvérével és apjával 1806-1807-ben költözött Gyulára Pozsony környékéről, az akkor megüresedett németgyulai tanítói állásra. 1808-ban Erkel József megnősült, egy gazdatiszt leányát vette el, házasságukból nyolc fiú és két leánygyermek született. Ferenc a második gyermek volt a családban. 17 évesen került Kolozsvárra, s itt kezdődött zenei pályafutása, majd Pesten teljesedett ki. Felesége Adler Adél, a budavári Mátyás templom karnagyának leánya. Az 1860-as évektől Gyulán élt, s itt is halt meg, férjét túlélve, 1899-ben. A város képviselőtestülete még Erkel életében a város díszpolgárává választotta nagy szülöttét, de szülőházát csak 1897-ben jelölték meg emléktáblával. Az egykori iskolaépületben emlékkiállítást, majd 1970-ben Erkel Ferenc emlékházat alakítottak ki. A kiállítás a zeneszerző életútját, munkásságát kíséri végig. Az L alaprajzú, földszintes épület a 19.század elején épült barokk stílusban, magyargyulai jegyzői lakásnak A hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. Az épületet és a gyűjteményt 1978-ban a város megvásárolta, s a ritka együttest felhasználva múzeumot rendezett be. 16

A régi Vármegyeháza a mai városháza, a Polgármesteri Hivatal székhelye. Amikor 1950-ben Békéscsaba lett a megyeszékhely, a vármegyeháza megüresedett, s a városi adminisztráció kapott benne helyet. 1899-ig a hosszabb, udvari szárnyban volt a megyei börtön. Rövidebb udvari szárnyába 1904-ben költözhetett be a hányatott sorsú megyei levéltár, az emelet pedig főispáni lakás lett. A többszöri átépítés miatt barokk, klasszicista, romantikus és eklektikus részletek figyelhetők meg a műemlék jellegű, összhatásában eklektikus stílusú épületen. Az arabeszk díszítésű timpanonban Békés megye 1724-ben engedélyezett címerét láthatjuk. 17

Erkel Ferenc szobra: a Százéves cukrászda előtti tér közepén álló bronz mellszobor Kallós Ede neves szobrászművész fiatalkori alkotása. 1896. júniús 26-án leplezték le Erkel özvegyének jelenlétében. Talpazatának bal oldalára a Himnusz első sorát véste fel alkotója. Kétévenként itt rendezik meg az Erkel Diákünnepek nyitóünnepségét. A szobor megkoszorúzása és az Erkel-láng meggyújtása jelzi a kulturális szemle kezdetét. A szobrot egykor körülvevő kovácsoltvas rácsot ma a Várfürdőben az Erkel-fa körül találjuk.

A Százéves cukrászda az 1801-i tűzvész után épült egyemeletes, L alakú épület. Műemléki megítélés szerint „korát és színvonalát tekintve a Dél-alföld legértékesebb emeletes városi polgárháza.” Az épületben találjuk a megye legrégibb, s az ország egyik legnevezetesebb műemléki cukrászdáját, a Százéves cukrászdát. A bizonyíthatóan 1840 óta fennálló cukrászda nevét mintegy három évtizede változtatták meg, eredetileg 19.századi tulajdonosáról Reinhardt-cukrászdának nevezték. Berendezését 1952-ben védetté nyilvánították. A cukrászda elkerülte az államosítást, tulajdonosa Jánosi Imre, megőrizte a régi berendezést. Felismerve a cukrászda idegenforgalmi jelentőségét, tőle vásárolták meg, s 1986-ra felújították, a reformkori hangulatot árasztó, különlegesen szép cukrászdát eredeti állapotában állították helyre. A két szalont a felújításkor rekonstruálták, az itt talált bútorokat mintául véve biedermeier bútorzattal rendezték be. Az udvar felöli folyosón az egykori szabadkéményes cukrászműhely felszereléseit, eszközeit bemutató kiállítás található. 18

Legvégül Városunk esti fényben fürdő szökőkútja, ahova mindig szeretettel várjuk vissza kedves Vendégeinket!

Várjuk vissza Önt is Gyulára!

19

Gördülő Tánccsoport bemutatkozása Sárai Rita Gördülő Tánccsoport

Rengeteg tévhit alakult ki a sérültekkel, kerekes székesekkel kapcsolatban. Teljesen normálisnak mondható reakció, hogy az ember fél az ismeretlentől, a másságtól, még ha az valójában nem is okoz számára semmilyen hátrányt. Nagyon kevés a megfelelő közvetlen és közvetett kommunikáció a mozgáskorlátozottak és a mozgásukban ép emberek között. Egyik célunk, hogy jobban megismerjék az emberek ezt a „más” életet és lássák, hogy ugyanúgy, mint az egészséges emberek, a mozgáskorlátozottak is dolgoznak, gyereket nevelnek, szórakoznak, sportolnak, és bár nehezebben, de sokan megállják a helyüket az életben. Könnyebb lenne a sérültek élete, ha az emberek a másik ember helyzetét jobban átlátva, előítélet nélkül, netán kíváncsisággal fogadnák. Tánc és kerekes szék. Ez a két szó a laikus embernek gyakran egymást kizáró fogalomként jelenik meg, hiszen a köztudatban a tánc összekapcsolódik a parketten suhanó párok, vagy a diszkóban ritmusra mozgó emberek látványával. De aki megismeri a kerekes székes táncot, az döbbenetesen felemelő élménnyel gazdagodik. Mosolygó, vidám, vagy elgondolkodó arcokkal találkozik. Színes, gyönyörű ruhákban, a táncparketten forró, vagy andalító ritmusokra hangtalanul suhanó táncosokat lát. A látvány a néző számára nem szomorú, nem szánalomkeltő, hanem kezdetben egyfajta rácsodálkozás, majd ezt felváltja a csodálkozással kevert önfeledt boldogság, öröm érzése. Tíz éve, 1999 májusában alakítottuk meg a Gördülő Tánccsoportot. A csoportban minden táncos kerekes székkel közlekedő mozgássérült. Van, aki baleset és van, aki betegség miatt került kerekes székbe. Tagjaink közül sokan vidéken élnek és vállalják, hogy Budapestre feljárnak a kétheti rendszerességgel történő próbákra és az előadások helyszíneire.  A kezdeti hónapokban úgy gondoltuk, hogy csak a saját szórakozásunkat szolgálja majd ez a közösség. Körülbelül fél év elteltével kiderült, hogy ennél sokkal többről van szó. 20

Speciális koreográfiát igénylő előadásunk a nemzetközi táncvilág egyedülálló színfoltja. A mára már több mint 3 órát felölelő műsorunk, a Gördülő-show színes repertoárján a legkülönfélébb stílusú és műfajú táncok szerepelnek a néptánctól a kán-kánig, a keringőtől a modern show-táncig. A tánc iránti érdeklődés és szeretet mindannyiunkból belülről fakad. Ráeszméltünk, hogy a tánccal képesek vagyunk megmutatni, hogy a kerekes székbe kényszerült ember is képes teljes életet élni, fizikai korlátait legyőzve értékes, maradandó művészi alkotást létrehozni, a közönség számára szórakoztató produkciót nyújtani. Minden rendezvényünk célja egyfajta szemléletformálás, elsősorban a felnövekvő nemzedékkel való közös programok során egy egészséges viselkedési kultúra kialakítása. A fogyatékossággal élő is lehet tudatosan, önmaga által érlelt, önmegismerésre és önépítésre képes személyiség, aki a lehetőségeihez képest önálló, aktív életet él. Vannak bizonyos problémái a mozgással és/vagy egyes érzékszerveivel, de szellemileg tökéletesen ép, tehát mindazon dolgokra alkalmas, amiket fogyatékossága nem akadályoz. Tevékenységünk a rehabilitációt is szolgálja. Célja, hogy a sérültek helyreállított vagy megmaradt képességeik felhasználásával ismét elfoglalhassák helyüket a közösségben, valamint sérüléseik, hátrányaik helyett, egyedi értékeik kerüljenek a figyelem fókuszába. A tánc örömén felül tehát megpróbáljuk azt a szemléletet is közvetíteni, hogy kitartással, küzdeni akarással, önmagunk és egymás elfogadásával bármit elérhetünk az életben. Fontosnak tartjuk, hogy tevékenységünkkel a társadalom minél szélesebb rétegeihez eljuttassuk ezeket a gondolatokat, így a tánc nemzetközi nyelve által az ép és sérült emberek közelebb kerülhessenek egymáshoz. A tánc szimbolizálja az adott közösséghez való  tartozás, a többiek mellett való elköteleződést is. Nagy eredménye még a táncnak, hogy segíti az erőszakon való felülemelkedést és megnyitja az utat a tolerancia felé, előmozdítja a kisebbségek integrálódását a társadalomba.   A szabadság és a boldogság érzése nem ép láb és tökéletes test kérdése, hanem az emberség, az egymás felé fordulás az, ami képes összekötni épet és sérültet emberként.  21

A közönség megérti azt az üzenetet, amelyet mi a magunk számára már régen megfogalmaztunk: ez a fajta alkotó tevékenység is része a fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedésének. Hidat képezünk a kerekes székes és az ún. egészséges emberek között. Önbizalmat, bátorságot akarunk adni fogyatékossággal élő társainknak is. Reméljük, példánk arra ösztönzi őket, hogy váltsák valóra terveiket, céljaikat. Művészeti munkánkon túlmutatóan tevékenységünknek társadalmi hasznosulása is van. Fellépéseink helyszínét sok esetben kellett akadálymentesíteni, így ezek utána is megmaradtak ebben az állapotukban.  Sok esetben ez nemcsak az akadálymentesítés tárgyi megvalósulását jelenti és eredményezi, hanem a társadalmi tudatformálást, integrációt, azaz a „fejekben” történő akadálymentesítést is szolgálja. Egyre több helyszínre hívnak minket fellépéseket tartani. Rájöttünk, hogy táncprodukciónk az esélyegyenlőség hirdetésének egy nagyon hatásos eszköze, valamint tudatformáló üzenete is van az „egészséges” külvilág felé.   Évente mintegy 30 alkalommal van lehetőségünk bemutatkozni az ország számos városában és határainkon kívül is. A közönség szeretetén túl sikereinket példázzák többek között az olyan elismerések, mint a 2002-ben Veszprémben megrendezett Kortárs Táncművészeti Fesztiválon elnyert „Post Scriptum”díj, részvétel 2003-ban az osztrák nagykövetség bálján a Szépművészeti Múzeumban, 2005-ben pedig a Pannon GSM Példakép Alapítványa kitüntette Sárai Ritát, a csoport művészeti vezetőjét, táncos-koreográfusát, aki már balesete előtt is foglalkozott tánctanítással, koreografálással. 2007-ben Zsófia, spanyol királyné tiszteletére táncolhattunk. A média kezdetektől fogva élénk érdeklődéssel követi csoportunk munkáját. A számtalan újságcikk, tv- és rádióriport mellett 2001 nyarán egy hosszabb dokumentumfilm készült életünkről „Gördülő világ” címmel. 2004-ben megjelent az „…és így táncolunk mi” című kiadvány tagjaink személyes vallomásaival. 2006-ban egy újabb dokumentumfilm készült Gördülő Show címmel. Ez elsősorban a látványra, a táncprodukcióra és a tagok rövid bemutatkozására helyezte a hangsúlyt, mintegy kedvet keltve a nézőben élő, teljes színpadi produkciónk megtekintésére. Készülőben van egy könyv az elmúlt 10 évről, mely a táncosok hitvallását, a bennük rejlő érzéseket, bensőjüket próbálja úgy bemutatni, hogy közben ma22

gánéletükbe, hétköznapjaikba, a táncon túli világukba is betekintést enged. Beszámol a kezdetekről, a nehézségekről, a fejlődésről és a sikerekről. Arról, hogy mit értünk el közösen a fogyatékossággal élő emberek érdekében, milyen hatással voltunk az ép és a sérült társadalomra. Valamennyiünk életében pozitív változást hozott a kerekes székes tánc. A riportokban a közönség is megszólal, hiszen ők más szemszögből nézik a táncot, mint az előadók. Évekkel ezelőtt létrehoztunk egy alapítványt a fenti céljaink megvalósításának érdekében, valamint, hogy a következő generáció az általunk megálmodott utat folytathassa és ebben a szellemben vigye tovább a stafétabotot. Alapítványunk működésének hatékonyságát és eredményességét az alábbi vélemény mutatja be érzékletesen, melyet egy néző küldött nekünk egy fellépésünket követően: „Elindultam Lakitelekre úgy, hogy nem is tudtam, minek megyünk  oda. Ha annyit tudtam volna, hogy a Gördülő Tánccsoport műsorára  vagyunk hivatalosak, az sem mondott volna semmit. Ha tudom, hogy ez kerekes székes emberek táncát jelenti, egészen biztosan nem megyek el.  És erre tegnap egyszer csak azt veszem észre, hogy ülök egy   zsúfolásig megtelt teremben és érkeznek a kerekes székesek.  Szól a zene és táncolnak. Tizenvalahány évestől ötven akárhányig bezárólag, nők és férfiak.  Egy idő után már rég nem a táncukat, az arcukat figyelem.  Ezek az emberek mosolyogtak, mosolyogva táncoltak!  Ez nem volt erőltetett mosoly. Együtt voltak, egymással, a zenével,  és el tudták hitetni velünk, hogy nekik semmi sem fáj. Lassan elkezdtem visszafele nyelni a könnyeimet és borzasztóan szégyelltem magam. Én mostanában elmerültem a saját fájdalmamban. Depressziós lettem, mert nincs munkám, mert elhagyott a barátom. Nyalogattam a sebeimet, szorongtam, már nem jártam sehova. TELJESEN EGÉSZSÉGESEN! Már nem volt célom és rohadt  igazságtalannak éreztem az életet.  Ők megtalálták egymást, ők igent mondtak az életre, amire a legtöbb egészséges ember azt mondaná: nem is élet. S mégis határozottan érzem: volna mit tanulnom tőlük.” Ehhez hasonló megnyilvánulásokat minden fellépésünk után kapunk, ami azt bizonyítja számunkra, hogy érdemes tovább folytatnunk ezt a különleges missziót. 23

A csoport jelenlegi tagjai: Almási Nikolett Ambrus Csaba Beke Viktor Fenyvesi Zoltán Fekete Emese Kátai Róbertné - jelmeztervező, személyi segítő Kátai Virág Kuczkó Zsóka Mányik Richárd Mészáros Gabriella Pusztafi László Sárai Rita – művészeti vezető, koreográfus Szilvágyi Gergely Tóth S. Tibor Ungvári Mihályné Vaszil György Vágola Imre

24

25

A fogyatékosság megelőzése Magyarországon A szűrés problémái Dr. Nagy András Péter Semmelweis Halasi Kórház Kft. Kiskunhalas, Általános Sebészet Az ember akkor megelégedett, boldog, ha teljes életet tud élni. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele, hogy egészséges legyen, mert így tudja ellátni azokat az egyéni és társadalmi funkciókat, feladatokat, elvárásokat, amelyekre szüksége van. Egyrészt dolgoznia kell, hogy el tudja látni saját magát, biztosítsa élelmét, ruházatát, lakását, másrészt teljesíteni kell biológiai és társadalmi funkcióját, vagyis családot alapít, gyermeket nevel, társadalmi lényként segít ember társainak. Ha valaki nem egészséges, ezek a funkciók károsodnak. Lényegében ez a fogyatékosság. Ezek az emberek nem csak a családra, hanem a társadalomra is rászorulnak, a puszta létük fenntartása miatt is, nem beszélve egyéb dolgokról. Ma Magyarországon a hivatalos adatok szerint 600.000 fogyatékos embertársunk él. A fogyatékosság lehet testi és lelki (néha mindkettő). A testi fogyatékosság lehet szerzett vagy vele született (örökletes). A veleszületett fogyatékosság megelőzése, egyrészt a genetika feladata, másrészt terhes gondozás körébe tartozik (pl.: az első trimeszter vírus fertőzései). A szerzett az egyedi élet folyamán kialakult betegségek, elváltozások következménye, melyek lehetnek krónikus (pl.: dohányzás, tumorok) vagy akut (trauma) behatások következményei. Ezek lehetnek olyan elváltozások, melyek láthatóak, vagyis a betegen azonnal észrevehetőek (pl.: hiányzik a lába) és lehetnek olyanok, amelyek nem láthatóak, de mégis megkeserítik a beteg és esetleg környezetének életét is. Ilyen pl. cukorbetegség, az arteriosclerosis, melyeknek késői következményei láthatóvá válnak, válhatnak (pl.: láb elvesztése). De ide sorolhatnám az emlő műtétek miatti csonkoltakat, a mű billentyű beültetett betegeket, a transzplantáltakat, vagy sok esetben a nőgyógyászati műtétek utáni állapotokat. A stoma viselők, a colostomával, ileostomával, urostomával élő személyek szintén ide tartoznak. Ennek ismeretében bárki, bármikor, bármilyen korban fogyatékossá válhat. 26

Ezeknek a betegségeknek a nagy része megelőzhető. Tulajdonképpen megvannak hozzá a receptek, csak nem tudjuk, vagy nem mindig tudjuk alkalmazni, illetőleg betartani vagy betartatni. A megelőzést a felvilágosítással lehet és kell kezdeni. A szokások bevezetése otthon, a bölcsödében, az óvodában nagyon fontos. Az iskolában pedig az életkornak megfelelő felvilágosítás, nevelés, a fogmosástól az étkezésig, a tisztálkodástól a nemi felvilágosításig, az egészséges életmódra nevelésig, a mozgástól, a sporttól, az orvosi vizsgálatok fontosságáig, a higiéniától az oltásokig lenne szükséges. A szenvedélybetegségekről és azok káros következményeiről szakemberek bevonásával rendszeres különórák tartásával kellene tájékoztatókat tartani. Ebben nagy segítség lehetne és néha van is a média. A család, az iskola és a média, természetesen az egészségügyi szakemberekkel kiegészítve alkotják a komplex megelőzést, az ún. primer szűrést. A szűrővizsgálatok rendkívül fontosak lennének, hiszen a betegségek korai felismerése a mai tudásunk és technikák mellett egyenlő lehet a gyógyulással. Később felfedezett betegségek már fogyatékossághoz vezetnek. Magát a szűrést nevezzük secunder szűrésnek. A kiszűrt betegségeket gyógyítani kell, a gyógyított betegeket rehabilitálni, utánkövetni, gondozni is kell, ez a tercier szűrés. A megelőzés nagyon fontos része tehát a szűrés. Ma Magyarországon a következő szűrések folynak: • emlőszűrés (mammográfia) • méhnyakrák szűrése • colorectalis szűrés: nagyon kevés, 20.000 fő szűrése folyik, 163 családorvos önkéntes vállalása alapján • tüdőszűrés, nem kötelező (csak akkor válik kötelezővé, ha a TBC-s betegek száma emelkedne) • Diabetes, hypertonia, HIV, bőrgyógyászat, prosztata, szájüregi rákok, sporadikusan Ezek száma messze nem elégséges.

27

A szűrésnek természetesen vannak feltételei: 1. A jó felvilágosítás (család, iskola, média) 2. Szakemberek (családorvosok, szakorvosok, egészségügyi dolgozók) 3. Eszközök (labor, RTG, UH, CT, szkópok, stb.) 4. Szervezés (hely, idő, mód, értesítések, adminisztráció) 5. Pénz (prospektusok, orvosok, kórház, eszközök, posta, stb.) Fontos az is, hogy milyen módszerekkel szűrünk, ne legyen nagyon kellemetlen, ne fájjon, ne tartson sokáig, vagyis a betegnek ne kelljen félnie a szűréstől. Ne kelljen hiányoznia munkahelyről, ne nagyon zavarja a munkaidőt. Fontos a személyes kontaktus, hogy el tudjuk magyarázni a betegnek, mindez miért történik, mik lehetnek a következményei. A szűrésnek bizonyos rendszerességgel kell történnie, tehát bizonyos időközönként ismételni kell. Mindezekből következnek a szűrés problémái: 1. A szűrés kivitelezése még nálunk fejlettebb országokban is sok nehézségbe ütközhet. A nem kellő felvilágosítás, propaganda hiánya (nevelés, oktatás, média), műveletlenség A média szerepe is nagy ebben, mert sokszor nem kielégítő, vagy csak mellékes a tájékoztatás. 2. Alkoholisták és drogfogyasztók valamint hajléktalanok nem vesznek részt a szűréseken. (nem beszervezhetők) 3. A félelem a vizsgálatoktól és következményeitől. 4. Pénzhiány, amely a szűrés minden részletét érinti: • A felvilágosítást, prospektusok elkészítését, terjesztését, médiát • A szűrést végző szakemberek megfizetését • Az eszközök biztosítását • A szervezést, az adminisztrációt, a posta költségeket, stb. 5. A politika hozzáállása: • Úgy tűnik, nem érdeke a politikának az egészségügy helyzete, pedig a munkaerő csakígy biztosítható az állam fenntartásához szükséges adóbevételek megtermelésére. • Ezen belül még kevésbé érdeke a fogyatékosok helyzetének kön�28

nyítése, nem beszélve a javításáról, pedig bármikor, bárki fogyatékossá válhat, még a politikusok is. • A szűrést egyszer kellene beindítani, néhány év után az egészségügy sokkal kevesebb pénzt igényelne, mert a lakosság egészségesebb lenne, • A megelőzés sokkal olcsóbb, mint a kialakult betegség gyógyítása, nem beszélve a fogyatékosok ellátásáról. 6. A társadalom felelőssége is nagy, hiszen a vizsgálatok elmaradása nem csak az egyénre veszélyes, hanem sokszor a környezetére is (HIV, TBC), így közös érdek a szűrésben való részvétel. Nyilvánvaló, a család, egyéb közösségek és a munkahely szerepe is. A szociális helyzet sokban hozzájárul ehhez, hiszen ez biztosítja az emberek anyagi hátterét, jelöli ki céljait, életük értelmét. Ha ez rendben van, akkor érzi az egyén, hogy érdemes élni, ez az ember törődni akar magával, élvezni akarja az életet, hogy örömöt leljen a munkában, családban, életben, szórakozásban, vagyis akarjon élni.

29

A megváltozott aktivitással- és társadalmi részvétellel élők életminősége (A fogyatékosság és a rokkantság hatásai az életminőségre) Dr. Péley Iván Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. Dombóvár  

Egészség A WHO meghatározása szerint az egészség a teljes testi, lelki és társadalmi jólétet, és nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiányát jelenti. Az utóbbi időben ez a meghatározás kiegészült azzal is, hogy egészségesnek lenni az a képesség, amikor az egyén szociálisan és gazdaságilag is aktív életet tud élni. Leegyszerűsítve tehát, a jó egészségi állapot a minőségi élet feltétele. Maga az egészségdefiníciója sem feltétlenül egyszerű, de az életminőségé, ha lehet, még nehezebb, hiszen az még tágabban értelmezhető fogalom, amelybe egyaránt beletartozik az egyén fizikai egészsége, pszichés állapota, társadalmi kapcsolatai és a környezet jelenségeihez fűződő viszonya. A fogyatékos személy nem beteg, hanem csak „nem egész-séges”. Mert az egészségnek nem a betegség, hanem a fogyaték az ellentéte – vagyis aki nem egészséges, az nem feltétlenül beteg, hanem csak valamilyen szempontból fogyatékos. Az egészséget számos paraméter adja ki, és ebből a fogyaték – nem fogyaték kérdése csak egy a sok közül. Valóban egész, így teljesen egészséges ember nagyon kevés él a világon – másokhoz viszonyítva mindenkinek van valamiben hiányossága, éppen ezért mondhatjuk, hogy az egészség relatív –másképpen fogalmazva, valamilyen szempontból (szempontokból) szinte minden ember fogyatékos. A fogyatékosság nem csak a fogyatékos személy által átélt, belső tapasztalatból származik, hanem létezik egy úgynevezett „külső (társadalmi) korlátozottság”, vagy inkább korlátozás, amely az adott személy környezetének oldaláról érkezik. 30

Vagyis, nem (csak) az egyén, hanem a társadalom felelőssége is a fogyatékosság kezelése, mivel gyakran nem is az állapot, hanem a közeg tesz fogyatékossá. Károsodás – impairment: a szervezet biológiai működés zavara Fogyatékosság – disability: a speciális emberi funkciók zavara – aktivitás, tevékenység csökkenés  Rokkantság – handicap: az embernek, mint társadalmi lénynek a társadalmi szerepeiben, funkcióiban bekövetkezett zavara – a részvétel megváltozása   (WHO 1980)   Mi az „életminőség”? Az életminőség az egyik leggyakrabban használt fogalom az orvosi, egészségpolitikai irodalomban sem elméleti, sem gyakorlati meghatározása nem tisztázott eléggé – lényegénél fogva szubjektív általános, egészséggel kapcsolatos életminőség –  pozitív oldal  –  „egész”-ség meghatározása krónikus betegek életminősége –  betegségteher (illness intrusiveness) bioetikai kérdések – üzleti érdekek, medikalizáció, patologizáció, stigmatizáció Legfontosabb dimenziói Munka- és alkotóképesség, pszichés jól-lét Fájdalom hiánya, társas kapcsolatok Szintjei Élettani, pszichológiai, szociális, spirituális   Az életminőség definíciói és az életminőséget meghatározó tényezők Az életminőség mértéke az ember egészséggel és betegséggel kapcsolatos tapasztalatairól alkotott ítéleteinek összessége. Ez különbözteti meg az életminőséget az ápolásra szorulást mérő skáláktól, amelyekkel bizonyos feladatok – például a lépcsőn járás vagy az öltözködés – elvégzésének képességét mérik. Az életminőség tágabb jelentésű fogalom, arra vonatkozik, hogy a betegség vagy az ápolásra szorulás korlátozza-e a beteget normális szerepeinek betöltésében (például hogy a lépcsőn járásra való képtelensége korlátozza-e munkavégzését). Az életminőség mérése azonban nem terjed ki annak értékelésére, hogyan jutott valaki az adott következtetésre. Az egészség, a betegség és az orvosi 31

beavatkozások életminőséget befolyásoló hatásmechanizmusának felderítése (tehát az életminőséget meghatározó tényezők felismerése) rávilágíthat az életminőség maximalizálásának lehetőségeire. A kezelés egyik legfontosabb célja – főként krónikus betegségeknél – az életminőség javítása a betegség hatásainak csökkentésével. Még a súlyos betegségben szenvedők sem ítélik feltétlenül rossznak az életminőségüket. Tehát a tünetek és az életminőség között bonyolult és áttételes összefüggés áll fenn. Az életminőség meghatározására magyarázatul szolgál, ha az elvárások és a tapasztalat közötti különbségként értelmezzük. Életminőség és betegség A klinikai orvosi gyakorlatban az életminőség vizsgálata és értékelése arra irányul, hogy rövid, illetve hosszabb távon a betegség, illetve annak kezelése milyen hatással van a páciens fizikai jólétére, aktivitására, emberi kapcsolataira és lelki egészségére. A tartósan megromlott egészségi állapot ugyanis több szempontból is tragikus lehet az egyén számára, hiszen nemcsak magából a betegségből fakadnak hatások (pl. fájdalom), de a betegség következtében az egyén akadályozottá válhat a munkavégzésben, és szociális közege is megváltozhat. Nehézségei akadhatnak például a társas kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a betegség nemcsak a testi funkciócsökkenés miatt jelent megterhelést az egyén és a társadalom számára, hanem az élet többi területére kiterjedő „kompetenciaérzést” is negatívan befolyásolja, ami jelentősen csökkenti a szubjektív életminőséget, és az egészségi állapot további romlását eredményezheti (Kopp 2006). A krónikus betegségben szenvedők életminőségének vizsgálatánál kulcsszerepet játszik a „betegségteher”. Ez a betegség által kiváltott minden olyan tényezőt magában foglalja, amely a beteg mindennapjait, életvezetését, életmódját és szabadidejét befolyásolja, és jelzi, hogy a betegség milyen hatást gyakorol az életminőség különféle területeire. Az, hogy egy betegség milyen terhet jelent az egyén és a társadalom számára, több tényezőtől függ: tartós problémát okoz-e például, krónikus vagy esetleg visszatérő, mekkora gazdasági terhet jelent, és mennyiben fosztja meg a beteget alapvető funkcióitól. 32

Személyes kapcsolatok Bárminemű társas támogatás, legyen az családi vagy baráti, segíti az egyén integrációját a társadalomba, és bizonyítottan összefügg az életminőséggel. Éppúgy hatással van a szubjektív életminőségre, mint a materiális javak, az egészség vagy a környezet. Ugyan nem létezik pontos definíció arra, hogy mi is a társas támogatás, abban azonban egyetértés van, hogy: – A társas támogatás a szociális tranzakció egyik formája, amelynek célja, hogy segítse az egyént a mindennapi életben, különös tekintettel a kritikus élethelyzetekre. – Segít az egyén alkalmazkodóképességében,és növeli az emberekbe vetett bizalmat. A támogatási formák közül a család szerepe különösen fontos. A család egyszerre jelenti az anyagi és az érzelmi támogatást!   Boldog az az ember, aki szabad! A kerekesszékes sportnak hazánkban régi hagyományai vannak, hiszen már 1929-ben megalapították a Nyomorékok Sport Egyesületét, az első mozgáskorlátozott sportszervezetet. Miben más és mit nyújt a fogyatékos sport? Figyelembe veszi a megváltozott mozgásképességet Épít a megmaradt mozgásképességekre Sajátos mozgásanyag és módszerek Elősegíti a kedvező pszichés folyamatokat Elősegíti az állapot-feldolgozást Meggyorsítja a munkaképessé válást Támogatja a visszatérést a károsodás előttihez hasonló szinthez Segít teljesebb életet élni Függetlenségre nevel Elősegíti a beilleszkedést Motivál: eredmények, sikerek, győzelem által „Az életben a hátrányos helyzet csak akkor hátrány, ha annak fogod fel.” (kínai közmondás)   33

A Free Mobility Egyesület élete Somogyvári Imre Free Mobility Egyesület a Mozgássérültek Szabadabb Mozgásáért Pécs

A Free Mobility egyesület nevében szeretettel köszöntelek benneteket. Előadásom célja hogy ismertessem egyesületünkben zajló munkát és annak céljait. Nagyon fontos számomra a szabadban való mozgás, a sport, mert ezzel tudom magam egyensúlyban tartani. 2008-ban több emberrel azért alapítottunk egyesületet, mert hiszünk a civilek erejében és tudjuk, hogy az összefogás a legjobb módja a társadalom formálásának. Célkitűzésünk a protézissel és ortézissel élők életminőségének javítása, rehabilitációjuk elősegítése, mozgásfejlesztés, sporttevékenység, táboroztatás, szabadidős tevékenység, a legújabb technikai és orvosi megoldások megismertetése az érintettekkel, a protézisekkel és ortézisekkel kapcsolatos kutatások és innovációk támogatása, a tagok érdekérvényesítésének elősegítése mind Magyarországon, mind az Európia Unióban. Célunk megvalósításáért: • Széleskörű tudatformáló tevékenységet végzünk a protézissel élők problémáinak megismertetésére és érdekeinek érvényesítésére céljából • Sportköröket és speciális túrákat szervezünk • Konferenciák és kiállításokat szervezünk • Tanácsadó szolgálat szervezését tervezzük a frissen műtöttek tájékoztatására • Nemzetközi szervezetekkel és külföldi egyesületekkel tartjuk fenn a kapcsolatot és közös programokat szervezünk Szerintem a sorstársakat sokkal nehezebben kicsalogatni és rábírni mondjuk a terápiás lovaglásra, vagy egy megfelelően átalakított kerékpárral való túrázásra. Mindezek egy hasonló helyzetben lévő amputáltnak extrémnek tűnhet.

34

Olyan pályázati kiírásokat kerestünk, amelyek elnyerése lehetővé tette számunkra a mai gyulai rendezvény megvalósítását is, melynek célja a fogyatékossággal élők helyzetének bemutatása, a mostani a rehabilitációs és szociális helyzetük. Meghívtunk segédeszköz és sporteszköz - gyártókat, akik, bemutatják termékeiket. Nagyon örültünk azoknak az előadásoknak, amikben társaink élethelyzeteiket mutatták be. Ezen rendezvény szinte folytatása az előzőeknek. Az egyesület első rendezvénye a Mozogj és művészkedj! címet viselte, mely 2009. máj. 9-én került megrendezésre a pécsi Mecsextrém Parkban. A rendezvény célcsoportját a fogyatékkal élő mozgásában korlátozott, vagy mozgássérült szellemileg visszamaradt emberek alkották. A rendezvény teret nyitott a fogyatékkal élő mozgássérült vagy mozgáskorlátozott embereknek rekreációs tevékenységük kiszélesítésére, valamint a művészi hajlamok kibontakozására. A résztvevők kipróbálhatták a terápiás lovaglást, a gokartokat, íjakat, különféle csúszdákat, mászó falakat, nyári bobokat. Nagy élmény volt számukra. E mellett lehetőség volt rajzolásra, nemezelésre, gipszminták festésére, terményképek alkotására, tojásfestésre. Az esemény megkoronázása a pécsi Postapalotában rendezett kiállítás volt. Ennek anyaga a parkban készült alkotásokból és a résztvevő egyesületek otthoni szinte már profi munkáiból állt össze. A látogatóknak nagyon tetszett a kiállítás. A program fő támogatója az Európa Kulturális Fővárosa Pécs Menedzsment Központ Kht. volt.

35

Az egyesületkövetkező nagy eseménye az 2009.augusztus 26-28 között rendezett Harkányi Sporttalálkozó volt, mely a Sporttal a társadalmi integrációért címet viselte. A tábort a Visegrad Found támogatta. A résztvevők Szlovákiából, Csehországból Pécsről, Budapestről, Gyuláról érkeztek. A három napos rendezvény előadásokból, sportolásból és bemutatókból állt össze. Természetesen kiélveztük a Harkányi Gyógyfürdő támogatását is. Úgy érzem, hogy ez a tábor igazi rehabilitáció volt számomra és a résztvevők számára is. Igazi barátságok alakultak ki, amit az jelez, hogy sokan most is itt vannak ezen a konferencián. Lényeges volt az is hogy Harkányban a résztvevők között szinte nem tűntek fel a különbségek abban a tekintetben, hogy ki fogyatékkal élő és ki nem.

A harkányi rendezvény folytatása a 2010. júl. 7-10 között kerül megrendezésre nemzetközi konferencia és sporttalálkozó formájában. Ebben az évben már nagyobb létszámmal számolunk. 36

Számomra fontos feladat, az hogy rendezvényeink hozzájáruljanak sorstársak és az egészséges világ kapcsolatának erősítéséhez. Fontos az egyéni példák bemutatása. A nehezedő gazdasági helyzet a fogyatékkal élőket jobban sújtja, de meg kell érteni mindenkinek, hogy ez vele és szeretteivel is megtörténhet. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy mi nem csak kérünk, hanem adni is tudunk. Ennek sok formája lehet. Saját állapotomból tudom, hogy az egyéni életemben több kitartás kell, mint balesetem előtt volt. Sokat jelent számomra hogy a közösségért dolgozni, én úgy gondolom így váltam igazi civillé.

37

A mozgássérült-segítő kutyák szerepe Mányik Richárd Kutyával az Emberért Alapítvány

Mozgássérültként nemcsak a fizikai akadályokkal (járdasziget, lépcsők, rossz útviszonyok...) kell megküzdenie az embernek, sérülésével együtt jár a többségi társadalom vele szemben mutatott zavart viselkedése is. Az evolúciós ranglétra legtetejére jutva sem tudunk mit kezdeni egymással ilyen helyzetekben, míg, a kutyák a maguk szótlanságával azonnal hidat tudnak képezni a sérült és az ép emberek között. A zavart viselkedést okozó ismeretlennel szembeni tartózkodást a kutya és sérült gazdájának egysége pozitív előítéletté változtatja át. Mintha az emberek csak egy okot keresnének, aminek kapcsán átléphetnék azt a bizonyos láthatatlan falat. A kutya jelenlétében feloldódnak, csökken a távolság, nyitottabbá, érdeklődőbbé válnak. Egy megfelelően kiképzett kutya, aki teljes szívvel együttműködik sérült gazdájával, nagy érzelmi támasz. Rá mindig lehet számítani, segítségével önállóbb életet élhet a mozgássérült gazda. Ráadásul a mindig jelenlévő segítőkészség feltétlen elfogadással is párosul. A fizikai segítségnyújtás alapfeladata a mozgássérült-segítő kutyának: ajtónyitás, pénzérme-kulcs felvétele, villanykapcsolás, telefon behozatal, segítségnyújtás az öltözködésben, stb. 38

Az együttélés a sok megkapó pillanat melllett azonban kötelezettségekkel is jár, egy segítőkutya tartása felelősséget ró a sérült gazda vállára. Először is meg kell tanulniuk egymást, a kiképzett kutya csak fogyatékos gazdájával együtt vizsgázhat le mozgássérültsegítő kutyának. Több hónapos kemény munka után kell számot adniuk arról, mennyire értik meg egymást, hogyan tudnak együttműködni. A sok gyakorlás eredményeképpen egy ilyen kutyának nem csak a tárgy-manipulációs feladatokat kell megtanítani, de minden körülmény között kontrollálhatónak is kell maradnia, ráadásul mindezt egy mozgásában korlátozott laikus embernek a kedvéért. Ez az, ami igazán különlegessé teszi a mozgássérült-segítő négylábúakat. A kutya gondozása szintén felelősséggel jár, séták, orvosi kezelések, szőrápolás, stb. De mindezekkel a feladatokkal ér körbe a mozgássérült-segítő kutya szerepe: Nem egy ki- és bekapcsolható gyógyászati segédeszköz, hanem egy igazi társas lény, aki igényli a szoros kapcsolatot, cserébe viszont megfizethetetlen élményekkel szolgál sérült gazdájának. Miért éppen a kutyák? KKutatási eredmények igazolják, hogy sok családban a családtagokkal azonos státuszt élveznek a kutyák. Számos egyedül élő ember számára az egyetlen baráti kapcsolatot jelentik, többtagú családoknál megfigyelték, hogy segítik a gyermek szociális fejlődését és csökkentik a családon belüli feszültségeket (Kubinyi, 2006 in: szerk. Miklósi és Topál, 2006). A kutya nem csak hogy hajlandó az emberrel együttműködni, de él-hal is érte. Átveszi a gazda lelkiállapotát, s sokszor utánozni is igyekszik őt (Csányi, 2005). 39

Azok a különleges képességek, melyek a kutyát tették az ember legjobb társává az állatvilágból nagyban köszönhetőek a szocializációs hatásoknak, a domesztikációnak. Vagyis a kutya alkalmazkodott az ember igényeihez (Kubinyi, 2006 in: szerk. Miklósi és Topál, 2006). Csányi Vilmos (2005) összefoglalja az ember és kutya intelligenciájának hasonló alkotóelemeit, melyek segítik a két faj jó együttműködését, s támogatják a kutyák alkalmazhatóságát a különböző segítő területeken, mint vakvezető kutyák, segítőkutyák és terápiás kutyák. • Fizikai intelligencia – ok-okozati viszonyok felismerése, tárgyak közötti kölcsönhatások eredményének kiszámítása, önálló élőlények felismerése. • Szociális intelligencia – csoporttagság, szándékosság, empátia, kapcsolt figyelem, tekintetkövetés, rámutatás, szándékos vagy véletlen akciók megkülönböztetése, énfelismerés. • Kulturális intelligencia – személyes rítus, időbeosztás, szabálykövetés, együttműködés, szociális tanulás, szándékos kommunikáció, információadás és –kérés, megtévesztés, szerepfelismerés, szerepcsere, értelmezés, nyelvi készség. A háziasított kutya gyakran válthat gazdát, s az új gazdája ennek megfelelően el is várja, hogy az állat hozzá is kötődjön. Ha a gazda részéről a bánásmód megfelelő, ez a kötődés ki is alakul. Vagyis a kutyáknál a szocializáció időszaka megnyúlt, s a kutya egész életében képes tartós kötődést kialakítani. A segítőkutyák képzése során ez a tulajdonsága a kutyáknak rendkívül fontos, mert másfél-két éven keresztül egy nevelőszülő gondozza, oktatja a kutyát, s csak ezután kerül kihelyezésre a sérült személy mellé, aki a végleges gazdája lesz. A jó gazda-kutya kapcsolat előfeltétele a megfelelő kötődés (Csányi, 2005). Segítőkutyák A legelterjedtebb és így legismertebb segítő kutyák a látássérülteket vezető kutyák, de mára már hazánkban ismert a mozgássérülteket szolgáló kutyák, megkezdődött az epilepszia roham előjelző kutyák képzése és átadása. A hallássérülteket segítő „halló”és az autista kísérő kutyák képzése viszont még nem honosodott meg Magyarországon. Külföldön, az ún. „tőlünk” nyugatra elhelyezkedő világrészen nagyobb elismeréssel és nagyobb létszámban dolgoznak négylábú segítőtársak. 40

1998-ban Lane, McNicholas és Collis angol kutatók végeztek kutatást olyan fogyatékkal élőkkelélőkkel, akiknek van segítőkutyájuk. A kutatók kérdőíves vizsgálatának a középpontjában a kutyával való elégedettség állt, a kutya jólléte iránti elkötelezettség és egyéb változások, melyet a kutya jelenléte hozott az életükben. A tulajdonosok arról is beszámoltak, hogy nőtt az önbecsülésük, a szociális tevékenységeiknek a száma nőtt és javult, valamint egy általános fizikai jóllétbeli javulásról számoltak be. Széles körben ismert, hogy a magány növeli az egészségügyi panaszok jelentkezését. A házi kedvenc jelenléte viszont csökkenti a magányosság érzését (Zasloff és Kidd, 1994, in: Lane és mtsai, 1998). Lane és munkatársai (1998) kutatásukban a következőket vetették fel: a kutyák szociális facilitátorok – növelik a kapcsolatot másokkal, serkentik a szociális integrációt; gyengéd kapcsolat bújik meg a munkakapcsolat mögött; érzelmi és önbizalmi támogatást ad; saját maguk által tapasztalt fizikai egészségbeli javulást eredményez. Kérdőíves felmérést végeztek, s a válaszokat egy olyan kutató értékelte ki, aki nem találkozott a vizsgálati személyekkel. Felvették a demográfiai adatokat, valamint hogy mennyi ideje van náluk a kutya, s kinek az ötlete volt, hogy igényeljen kutyát. Az utóbbi azért volt fontos, mert Kidd (1992) azt mutatta ki, hogy kevésbé működnek jól együtt azok, akik nem maguk akarták a kutyát. Náluk fenn áll az is, hogy nem reális elvárásokkal vannak a kutya iránt, amely szintén nehezíti a közös munkájukat. A kutatásban 16 férfi és 41 nő vett részt, az átlagéletkor pedig 42 év volt. A jelentkezők 30 százalékának nem a saját elképzelése volt az, hogy legyen segítőkutyája. Az a 70 százalék viszont, akik nem külső ösztönzésre jelentkeztek, hanem eredetileg is maguk szerették volna a kutyát, azt remélték, hogy kutya által függetlenebbek lehetnek. A kutyák legfontosabb szerepe a válaszok tükrében a következőképpen oszlott meg: 84% szállítás, 40% ajtónyitás, 35% társaság, 35% parancsra ugatás, 12% védelem és elrettentés. A 35% „társaság”-ba bele tartozik 41

az is, hogy a kutya nem csak jó társaság, hanem általa sokkal inkább képes a sérült személy a szocializációra. 75% számolt be arról, hogy a kutya révén kötött új barátságokat, s több mint egyharmaduknak jobb a szociális életük, mint a kutya előtt volt. 93% tekinti a kutyát családtagnak, s 72%-uknak a kutya az egyik legfontosabb kapcsolatuk. 70% nyilatkozott úgy, hogy fontosabb az, hogy a kutya egy barát, mint az, hogy munkakutya. 70%-uk fordult a kutyához támaszért szomorúságában, s 59%-uk osztja meg bánatát, gondját, érzelmeit a kutyájával. Ám aki nem maga szerette volna a kutyát, az kevésbé keresett támaszt a kutyájánál. 51%-uk kevesebbet aggódott az egészsége miatt, amióta van kutyája, mint annak előtte. A kutya munkájával való elégedettség szintje magasabb volt azoknál, akik maguk szerették volna a kutyát. Akiknek pedig egy családtag javasolta, azoknál magasabbak voltak a kutya felé az elvárások, s nyilatkoztak úgy, hogy több gond van a kutyával, mint amennyi hasznát érzik. Akiknél kevesebb, mint 30 hónapja volt a kutya és nem ők akarták, azoknál a kutyák nem teljesítették a velük szembeni elvárásokat (Lane és mtsai, 1998). Kutyával az Emberért Alapítvány Az 1996-ban alakult Kutyával az Emberért Alapítvány az első olyan Közép-Kelet európai kezdeményezés, amely megpróbálja Magyarországon is a kutyát ily módon a szociális gondozó rendszer szolgálatába állítani. 1998-ban az Európai Unió Phare program segítségévelprogram segítségével hazánkban is megkezdődött a mozgássérült-segítőa mozgássérült-segítő kutya képzés. Azóta az Alapítványnál 15 kutya lett munkába „állítva”, jelenleg 13 aktívan dolgozó-, 2 átadási szakaszban lévő- és két,2 tanulmányokat épphogy elkezdő kutya szerepel a non profit szervezet négylábú segítői listáján. A mozgássérült jelentkező térítésmentesen juthatnak segítő négylábúhoz, az Alapítvány pályázatok és adományok útján biztosítja a kutyák beszerzését, képzését, utógondozását. Egy kutya képzése 1,5-2 éves időt ölel fel. A két hónapos kölyök tesztek után nevelőszülőhöz kerül, akinek a segítségével az Alapítvány 42

szakemberei közös munkával képzik ki mozgássérült-segítő négylábúvá. A kiképzési részt az átadási szakasz követi, amikor a már előre kiválasztott gazda jelölttel megkezdődik az átszoktatás. A 3-6 hónapos intervallumot egy közös vizsga zárja le, amikor is a kiképzett kutya saját gazdájával együtt megkapja a mozgássérült-segítő kutya minősítést és igazolványt. Az átadott kutyák utógondozási rendszerbe kerülnek, ami évenkénti találkozót, közös táborozást jelentenek. Kiképzési nehézségek:

• A legnehezebb feladat úgy kiképezni egy kutyát, hogy az egy fizikailag behatárolt, korlátok közt élő gazdának is szót fogadjon. A mozgássérült segítő kutyák munkája a póráz levétele után kezdődik, egy önálló feladatmegoldásokra képzett kutya gyorsan átlátja, hogy hogyan tudna kibújni a feladat alól. De ők valójában megfelelni akarnak gazdáiknak. • Átadási szakasz elején a leendő gazda és segítő kutya összeszoktatásánál újból a sérüléssel járó hátrányokat figyelembe véve kell óvatosan eljárni. Az átkötésnél nagyon fontos, hogy a leendő gazda környezete „ne szeresse el” a kutyát, sétáltatása, etetése, a közös játék a mozgássérült feladata. A jól megalapozott kezdet után, már nem jelentkezik ez a probléma. A Kutyával az Emberért Alapítvány képzési rendszerében fontos szerepet kap az agility nevű kutyás ügyességi sport, ami a tanulmányok alatt jó feladatokat biztosít, a gazdához kerülés után viszont egy nagy lehetőséget a közös sportra. Az átadott kutyák gazdáinak nagy része tovább folytatja az előképzett négylábújával ezt a sportot. Az évenkénti Paragility Világ Kupán a hazai csapatot teljes egészében mozgássérült-segítő kutyák és gazdáik alkotják. Hagyományosan nagyon szép eredményekkel büszkélkedhetünk. Külön meg kell említeni, hogy innen Gyuláról és a Kutyával az AalpítványtólAlapítványtól származik ennek a sportágnak a megvalósítása. A közös sikerek megmutatkoznak a gazda-kutya páros hétköznapi munkájában is, a sport révén jobban egymásra tudnak hangolódni. 43

Segítő kutya képzés Magyarországon Kutyával az Emberért Alapítvány: mozgássérült-segítő kutya képzéskutya képzés Székhely: 2040 Budaörs, Kovács út 19. Pacsi Alapítvány: mozgássérült segítő-, roham előjelző kutya képzés Székhely: 4032 Debrecen Mikszáth K. u. 85 2/7 Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány :Alapítvány: vakvezető-, roham előjelző kutya képzés Székhely: 3535 Miskolc, Ibolya u. 9. E-mail: [email protected] Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Vakvezető Kutyakiképző Iskolája Csepel: Vakvezető kutya képzés. Székhely: 1212 Bp. Dunadűlő út 206883 Hrsz, E-mail: [email protected]

Irodalom 1. Kubinyi, E. (2006). A kutyakutya, mint az emberi szociális kogníció evolúciójának modellje.

In: Miklósi, Á., Topál, J. (szerk.) Kutyagondolatok nyomában. Budapest, Typotex, 59-93.

2. Csányi, V. (2005). Bukfenc és Jeromos. Hogyan gondolkodnak a kutyák? Budapest, Vince Kiadó. 3. Lane, D.R., McNicholas, J., Collis, G.M. (1998). Dogs for the disabled: Benefits to recipients and welfare

of the dog, Applied Animal Behaviour Science 1998; 59, 49-60.

44

Fogyatékosok támogatási rendszere Olaszországban Giuseppe De Salvo Sztómaviselők Európai Szövetsége

Az Olasz Alkotmány 38. paragrafusában biztosítja a fogyatékosok önrendelkezési jogát anyagi támogatások nélkül. A szociális támogatások részben anyagi juttatásokból (nyugdíj, kártalanítás, támogatási csekkek) részben egyéb rendelkezésekből tevődnek össze, pl. akadálymentesítés, speciális képzések, oktatások. Ez azon ún. civil rokkantakra vonatkozik, akik legalább munkaképességük 1/3-át vesztették el, valamint a vakokra és siketnémákra. Más támogatási rendszer vonatkozik a háborús, vagy munkahelyi balesetekből származó fogyatékosokra. Az anyagi támogatások a következők: Rokkantsági nyugdíj: folyamatosan 100%-os munkaképesség-csökkenés esetén 18-65 év között. Különböző állampolgársági feltételek mellett az éves összjövedelem nem érheti el a 14.886 €-t. Ekkor a havi juttatás 255€ 13 hónapon át. Ez megfelel a részlegesen alkalmazott, vagy önállóan vállalkozók alapbérének. 65 év felett ez az összeg 409 €/hó. A havi támogatási járadék: 18-65 év közöttieknek, akik károsodása 75% vagy e feletti, és munkanélküli, de nem azért mert visszautasította a munkahelyi ajánlatot. Hasonló állampolgársági feltételek mellett a havi támogatás 255€, de visszavonják, ha az illető olyan munkát végez, mely nem felel meg a rokkantsági állapotának. 65 év felett ők is 409€-s támogatást kapnak. Lehetőség van a két rendszer közötti választásra. Hozzátartozói támogatásra azok jogosultak, akik teljesen képtelenek járni, vagy önmagukat ellátni, vagy a napi élettevékenységeket folyamatos segítség nélkül elvégezni 45

Ha e személyeket önként szociális otthonba, fogyatékosok otthonába helyezik el, megszűnik az ellátás, viszont kórházi ápolás esetén megmarad. A havi ös�szeg: 472€ 13 hónapon át. Havi támogatás olyan 18 év alatti gyermekek szülei számára, akik nem képesek koruknak megfelelő tevékenységet végezni s időszakosan, vagy állandóan kezelésre szorulnak, illteve akiknél hallásproblémák állnak fenn. Különböző feltételek megléte esetén a támogatás 255€ 13 hónapon át. Ez a tamogatás nem vonatkozik a vakokra és siketnémákra. Ők a rokkantsági nyugdíjat kapják. Stómaviselők Urostomások: 30 zsákot és 15 alaplapot kapnak havonta. Colostomások: 60 zsákot és 15 alaplapot kapnak havonta Ileostomások 90 zsákot és 15 alaplapot kapnak havonta. Ha a fenti mennyiség nem elegendő speciális sztómaterápiás központok orvosi javaslatára többet is kaphatnak

46

Benefits for civil invalids in Italy Giuseppe De Salvo

The base of the Italian Social Security The Italian Costitution (art. no. 38) guarantees the right to self maintenance for disabled citizens without economic supports. Means of the Italian Social Security The social assistance (in charge of State, Regions, provinces and municipalities), integrates the social previdence. The social assistance is founded on job, either self-employment or employment, and it is handled by many public bodies. The most important of them is INPS (National Institute of Social Previdence). Benefits to civil disabled consist of: • ECONOMIC PROVIDENCES as pensions, indemnities, cheques. • NON-ECONOMIC PROVIDENCES as special employment lists, removal of architectural barriers, facilities to the school education. Beneficiaries: • Civil invalids, Blinds, deaf-mutes • Civil invalids are citizens with disablements, not due to war or work incident which reduce the work capacity to no less then 1/3 • Providences depends on the disability percentage and on the economic need conditions of the disabled Economic Measures: 1. Disability pension for fully disabled between 18 and 65 2. Monthly allowance for partial disabled between18 and 65 3. Accompanying allowance for fully and not self sufficient invalids of every age 4. Monthly frequency allowance for civilian disabled under 18 and self sufficient, or hearing loss, who have to resort to treatments or to rehabilitative therapy 47

5. Social allowance, or social pension, for fully disabled or partial disabled over 65, as replacement of the disability pension, or of the monthly allowance received before 65 Inability Pension It is granted to disabled between 18 and 65 Their invalidity must be certified at 100% of permanent employment incapacity. Furthermore, it is required: • Status of economic need • Residence on the Italian territory • Italian or European Union citizens who worked in one country of the European Union. • Foreigners citizens with residence card and residence permit for, at least, one year term • This condition is extended to their children, also • The only residence permit does not allow the inability pension The economic need status means an income, on 2008, below 14.886,28 Euros. The pension for 2009 is 255, 13 Euros for 13 months. This benefit is compatible with eventual employment or self employment. After the 65th birthday, the amount of disability pension is updated to the social security cheque: 409, 05 Euros for 13 months. Monthly Cheque It is granted to disabled between 18 and 65. Their invalidity must be certified >= 74% of permanent employment incapacity. The disabled must be also unemployed, but not because he refused a job proposed by the public employment exchange. Furthermore, it is required: • Status of economic need • Residence on the italian territory • Italian or European Union citizens who worked in one country of the European Union • Foreigners citizens with residence card and residence permit for, at least, one year term • This condition is extended to their children, also 48

• The only residence permit does not allow the inability pension The monthly cheque may be revoked, whenever the disabled works on tasks not compatible with his/her physical conditions. The economic need status means an income, on 2008, below 4.382,43 Euros. The pension for 2009 is 255, 13 Euros for 13 months. After the 65th birthday, the amount of disability pension is updated to the social security cheque: 409, 05 Euros for 13 months. Incompatibility The monthly cheque is incompatible with invalidity pension due to war or to work. It is possible to choose between the two kinds of pensions. Indemnity for accompanying It is granted to the civil disabled fully incapcitated to walk without a permanent aid, or to take care of themselves, or unable to carry out actions of the daily life and who need a contuing assistance. It is compatible with an employment and it is granted also over 65. For this indemnity, it is not required the economic need condition. It is required also: • Residence on the italian territory • Italian or European Union citizens who worked in one country of the European Union. • Foreigners citizens with residence card and residence permit for, at least, one year term • This condition is extended to their children, also • The only residence permit does not allow the accompanying indemnity Exclusions: People admitted free of charge in an institute for elderly or for people with handicap are excluded from the accompanying indemnity. It is credited in case of hospitalization, even for long period, but always transitory. The accompanying indemnity for 2009 is 472, 04 for 13 months. 49

Minors Their parents can choose between the accompanying indemnity and the monthly frequency allowance. Monthly Frequency Allowance It is due to disabled civilian people under 18 who have been recognized with health problems to carry out the duties and the functions of their age, and who needcontinuous or periodic treatments because of their disability. The same indemnity is due to minors affect by bradyacusia and with other hearing problems. The grant is subject to: • Frequency of diurnal, or semi-resindential • ambulatories, or • Frequency of schools, public or private, or • Frequency of training center, and • Situation of economic need, and • Italian, or European Union citizenship, with • residence within the italian state, or foreigners • who hold residence card and residence permit, also The economic need status means an income, on 2008, below 4.382,43 Euros. The pension for 2009 is 255, 13 Euros for 13 months. The Monthly Frequency Indemnity is not compatible: • with the special indemnity for partial blind • with the communicatin indemnity for prelingual deafs Economic measures for the civil blinds The civilian blinds are distinguished in: • total blinds (00 residual vision in both eyes) • partial blinds (residual vision not exceeding one • twentieth in both eyes with correction), said • ‘ventesimisti’ blinds. • ‘decimisti’ blinds (residual vision betwee one • tenth and one twentieth) 50

The economic measures for civilian blinds are: • for the total blinds : pension and accompanying indemnity • for the partial blinds : partial pension and special allowance

Total Blinds Pension The pension is granted to the total civil blinds who: • are 18 • are in conditions of economic need • are Italian or European Union citizens • have residence in Italy The civil blinds are entitled to the pension even if the the demand is presented after the 65 years of age. The economic need status means an income, on 2008, below 14.886,28 Euros. The pension for 2009 is 275, 91 Euros for 13 months, for the total blinds not admitted free of charge in an institute. In case the benefit to the total blind is less than the social pension (409, 05 Euros for 13 months), the difference is due to the civil blind.

Ostomates The monthly supplies of appliances from the Health National Service Urostomes • No. 30 bags monthly • No. 15 barriers monthly In case the above quantities are not sufficient to the ostomates, it is possible to increase them with a medical certificated of a specialized ostomy center. Colostomates • No. 60 bags monthly • No. 15 barriers monthly 51

In case the above quantities are not sufficient to the ostomates, it is possible to increase them with a medical certificated of a specialized ostomy center. Ileostomates • No. 90 bags monthly • No. 15 barriers monthly In case the above quantities are not sufficient to the ostomates, it is possible to increase them with a medical certificated of a specialized ostomy center.

52

A 448-as Romániai Fogyatékossági törvény előnyei és hátrányai Fikó Csaba Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete Románia

A fogyatékkal élők védelméről és jogaik érvényre juttatásáról a 448/2006 számú törvény rendelkezik. E törvény értelmében fogyatékkal élő szemé­lyeknek minősülnek, akik testi, értelmi vagy érzékszervi bántalmuk követ­keztében nélkülözik a normális, hétköznapi életvitelhez szükséges képessé­geket, visszanyerésük, társadalmi beilleszkedésük támogatására pedig óvin­tézkedések szükségesek. E törvény előnye, hogy nem csak a közvetlenül érintettekhez szól, hanem családtagjainak, hozzátartozóinak, munkaadóknak és mindenki másnak közvetít hasznos, közérthető információkat, hogy jobban megismerhessék a fogyatékkal élők jogait, illetve aktívan hozzájárulhassanak sérült embertársaik életminőségének javításához. A törvény felsorolja a fogyatékosságban szenvedők jogait, majd bővebben foglalkozik is velük. Ezek a jogok a következők: a) egészségvédelem – megelőzés, kezelés, rehabilitáció b) oktatás és szakképesítés c) foglalkoztatás, a munkahelynek a rokkant munkavállalóhoz történő igazítása, szakmai tanácsadás és átképzés d) szociális ellátás, szolgáltatások, segítség e) lakás, életkörülmény, környezet kialakítása, szállítás, tájékoztatási és kapcsolattartási körülményekhez való hozzáférés f) szabadidő eltöltése, művészetekhez, sporthoz, turizmushoz való hozzáférés g) jogi szaktanácsadás h) adókedvezmények 53

i) a mozgásképtelen betegek otthoni értékelése, újraellenőrzése a felértékelési bizottság tagjai által, 2 éves időszakban A fogyatékosságban szenvedők jogai mellett helyet foglalnak a személyi gondozók, család vagy a törvényes képviselők kötelezettségei illetve jogai, A 448 – as törvényen kivül szó esik a fogyatékkal élő személyek munkaadóinak jogairól és kötelezettségeiről, valamint az utólagosan módosított és kiegészített 76/2002 – es törvényben előírt állami támogatásról. Sokoldalúsága és nagy átfogóképessége miatt a törvény kisebb - nagyobb kihagyásokat tartalmaz, és egyes pontokban többértelműséggel vagy nem tisztázott kifejezésekkel találkozhatunk. A legtöbb bonyodalmat viszont a törvényben leírt szabályok és a törvény alkalmazásában leírt szabályok közötti különbség okozza az összeférhetetlenségük miatt. A 448-as törvény (1) E törvény értelmében fogyatékkal élő szemé­lyeknek minősülnek, akik testi, értelmi vagy érzékszervi bántalmuk követ­keztében nélkülözik a normális, hétköznapi életvitelhez szükséges képessé­geket, visszanyerésük, társadalmi beilleszkedésük támogatására pedig óvin­tézkedések szükségesek. (2) A törvény rendelkezéseiben részesülhetnek a fogyatékkal élő román állam­ polgárságú gyermekek és felnőttek, illetve más államok polgárai vagy honta­ lanok, arra az időszakra, amelyben a törvénynek megfelelően romániai lak­ helyük vagy tartózkodási helyük van. 3. cikkely A fogyatékkal élő személyek védelme és jogaik érvényre juttatása a követ­kező alapelveken nyugszik: a) az alapvető emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartása b) a diszkrimináció megelőzése és leküzdése c) esélyegyenlőség d) egységes bánásmód a munkába való besorolás és a munkaerő-elhelyezés területén e)társadalmi szolidaritás f)közösségek felelősségtudatosítása 54

g) szubszidiaritás h) a társadalom alkalmazkodása a fogyatékkal élő személyhez i) a fogyatékkal élő személy érdeke j) integrált megközelítés k) partnerség l) a saját élete, valamint a biztosítható szolgáltatások és támogatási formák feletti választási szabadság m) személyközpontú szolgáltatásnyújtás n) az elhanyagolás és visszaélés elleni védelem o) a szükséges támogatás és ellátás meghatározásakor a legkevésbé korláto­zó alternatíva kiválasztása p) a fogyatékkal élő személyeknek - a társadalom többi tagjával egyenjogú és egyenlő kötelezettségekkel történő - társadalmi beilleszkedése 4. cikkely A törvény alkalmazásáért felelős hatóságok, szociális szolgáltatók, a civil társadalom képviselői, valamint a magán és jogi személyek kötelessége a törvénytiszteletbentartása, előmozdítása és a mozgássérült személyek jogainak biztosítása, az Európai Szociális Charta által megállapított rendelkezések alapján. A fogyatékossággal élők jogai 6. cikkely A törvény felsorolja a fogyatékkal élők jogait, ezek a következők: a) egészségvédelem – megelőzés, kezelés, rehabilitáció b) oktatás és szakképesítés c) foglalkoztatás, a munkahelynek a rokkant munkavállalóhoz történő igazítása, szakmai tanácsadás és átképzés d) szociális ellátás,szolgáltatások,segítség e) lakás, életkörülmény, környezet kialakítása, szállítás, tájékoztatási és kapcsolattartási körülményekhez való hozzáférés f) szabadidő eltöltése, művészetekhez, sporthoz, turizmushoz való hozzáférés g) jogi szaktanácsadás h) adókedvezmények i) a mozgásképtelen betegek otthoni értékelése, újraellenőrzése a felértékelési bizottság tagjai által, 2 éves időszakban 55

7. cikkely (1)A fogyatékkal élők jogainak tiszteletben tartása és érvényesítése elsősorban a helyi közigazgatási intézményekre, hatóságokra hárul, ahol az érintett személy állandó lakhelye vagy tartózkodási helye található, és másodsorban a központi hatóságokra, civil társadalomra és családra vagy a fogyatékos személy törvényes képviselőjére. (2)Az esélyegyenlőség elve alapján a helyi közigazgatási hatóságok kötelesek biztosítani a szükséges pénzügyi forrásokat a betegeknek a szolgáltatásokhoz való hozzáférésére. Egészség és rehabilitáció (egészség-visszanyerés) 9-14.cikkely (1)A fogyatékos személyek betegellátása az egészségügyi társadalombiztosítási rendszer keretén belül történik, a törvénynek megfelelően. A rekuperációs/rehabilitációs ellátás biztosítása érdekében a fogyatékkal élők a következőkre jogosultak:

a) ingyenes orvosi segédeszközök (fül-orr-gégészeti protézisek, vég-

tagprotézisek, járó/helyváltoztató eszközök, tolókocsik, járókeretek, mankók, támaszbotok, ortopéd lábbelik, szív implantátumok,stb., az egészségügyi biztosítási rendszer keretében nyújtandó orvosi ellátás feltételeiről szóló keretszerződésnek megfelelően) b) ingyenes elszállásolási és étkeztetési szolgáltatások a súlyos vagy előre­haladott fogyatékkal élő személyek kísérője számára is, a betegágyas egészségügyi intézményekben, szanatóriumokban, balneoterápiás köz­p ontokban c) évente egy ingyenes kezelési jegy a balneoterápiás központokban, a reha­bilitációs és társadalmi beilleszkedés egyéni programja és a családorvos vagy szakorvos javaslata alapján 12. cikkely Az a személy, akinek az eltartásában, felügyeletében és gondozásában egy fogyatékosságban szenvedő gyermek van, a következőkre jogosult: a) fizetett gyermeknevelési szabadságra a gyermek 7 éves koráig, 4 órára lecsökkentett munkaidőre az a szülő jogosult, aki gondozza a kezelésre szoruló gyermeket, annak 18 éves koráig 56

b) betegszabadságra, amennyiben a beteg gyermekkórházi beutalást,

orvosi vagy otthoni kezelést igényel 18 éves koráig c) beteg gyermeknevelési juttatás annak a nőnek, anyának, aki fogyatékossági igazolással rendelkezik a gyermek 7 éves koráig d) 50% - kal megnövelt eltartási juttatás fogyatékos gyermekekért, akik családi kihelyezésben vannak A fenti jogokban kérésre részesülhet az egyik szülő, a gyám, valamint azok a személyek, akik fogyatékkal élő gyermeket fogadtak örökbe, gondjaikba, illetve elhelyezésbe vettek, amennyiben az illető biztosított az egészségügyi társadalombiztosítási rendszerben. A gondozói minőségben lévő személy nem igényelheti a fenti jogokat. Oktatás 15-19 cikkely A fogyatékkal élő személyeknek biztosítva van a folyamatos oktatás és az élethosszig tartó szakképzés. A beiskolázási forma és típus, valamint a tanin­ tézmény megválasztásában fő döntéshozatali szerepe az érintett személynek, vagy az esetnek megfelelően, családjának, vagy törvényes képviselőjének van. Az iskolai bentlakásokban a fogyatékkal élő tanulók számára az étkezés és az elszállásolás térítésmentes. A súlyos és előrehaladott fogyatékkal élő diákok, kérésre, az egyetemi bent­ lakásokban és étkezdékben az elszállásolási és étkezési illetékek 50%-os csökkentésében részesülnek. A fogyatékkal élő óvodások, tanulók, és diákok, valamint, az esetnek meg­ felelően személyi gondozóik évi egy alkalommal ingyenes pihenőtáborozás­ra jogosultak. Lakás 20. cikkely (1)Annak érdekében, hogy biztosítsák a fogyatékos személyek lakáshoz jutását, a helyi közigazgatási hatóságoknak be kell vezetniük egy prioritási kritériumot az alsó szinten található lakások bérlésénél. 57

(2) A betegek a következőkre jogosultak: - amennyiben állami vagy önkormány­zati tulajdonban lévő lakást bérelnek, a törvénnyel megállapított minimális lakhatási normákhoz képest további egy lakószoba biztosítására jogosultak - amennyiben állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő lakást bérelnek, a törvényben előírt díjszabás minimális szintjén való megállapítására jogosultak. (3)Ezek az előírások a családra vagy törvényes képviselőre is vonatkoznak, arra az időre, ameddig súlyos fogyatékosságban szenvedő gyermeket vagy felnőttet gondoznak. Művelődés, sport, turizmus 21. cikkely Az illetékes közigazgatósági hatóságok kötelesek elősegíteni a fogyatékkal élő személyek hozzáférését a kulturális értékekhez, és vagyontárgyakhoz, a turisztikai látványokhoz, a sport- és szabadidős lehetőségekhez. A fogyatékkal élő gyermek, valamint annak kísérője, illetve a súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő felnőtt, valamint annak kísérője ingyenes belé­pésre jogosult előadásokra, kiállításokra és sportrendezvényekre. A mérsékelt és könnyű fogyatékkal élő felnőtt, a tanulókkal és diákokkal azonos feltételek mellett léphetnek be előadásokra, kiállításokra és sportren­ dezvényekre. Szállítás 22-24.cikkely A súlyos és előrehaladott fogyatékkal élő személyek térítésmentesen utazhatnak a helyi közszállítás keretében. Ugyanezzel a joggal rendelkez­nek még: - a súlyos fogyatékkal élő személyek kísérői, az előbbiek jelenlétében - az előrehaladott fogyatékkal élő gyermekek kísérői, az előbbiek jelen­létében - az előrehaladott hallószervi és szellemi fogyatékkal élő felnőttek kísérői, az előbbiek jelenlétében, szociális felmérés alapján 58

- a súlyos fogyatékkal élő személyek személyi gondozói - a súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő személyek hivatásos gon­dozói A súlyos fogyatékkal élő személyek minden naptári évben 12 menettérti utazás erejéig ingyenes helységközi szállításban részesülnek, amelyre bár­milyen típusú vonatot, autóbuszt vagy folyami hajózási lehetőséget igénybe vehetnek. A fenti joggal élhetnek a következő személyek is: - a súlyos fogyatékkal élő személyek kísérői, kizárólag az előbbiek jelenlé­tében - a súlyos fogyatékkal élő személyek személyi gondozói Az előrehaladott fogyatékkal élő személyek, valamint az előrehaladott fo­gyatékkal élő gyermek kísérője, annak jelenlétében, minden naptári évben 6 menettérti utazás erejéig ingyenes helységközi szállításban részesülnek, amelyre autóbusz, II. osztályú vonat, vagy folyami hajózási lehetőség vehető igénybe. A vesebántalmakkal küszködő személyek, akik a lakhelyüktől eltérő helységben részesülnek hemodialízises kezelésben, az előírtak mellett továb­bi ingyenes helységközi szállításban részesülnek, amelyre autóbusz, II. osz­tályú vonat, vagy folyami hajózási lehetőséget vehetnek igénybe, a dialízis központ ajánlásának függvényében. A fenti kedvezményben részesülnek a hemodialízisre szoruló fogyatékkal élő személy kísérője, vagy személyes gon­dozója is. Jogi szolgáltatás 25. cikkely Amennyiben a fogyatékossággal élő személy, életkorától függetlenül, teljesen vagy részben képtelen ellátni, rendezni, gondozni személyes dolgait, javait, jogi védelemben és szolgáltatásban részesül a gyámság vagy gondnokság formájában. A gyámság átvételekor a gyám köteles felleltározni a fogyatékos személy ingatlan és ingó javait, köteles évente egy jelentést készíteni az ügyintézésről, és bemutatni azt a helyi, a beteg személy lakhelyén lévő illetékes gyámhivatalnak. Abban az esetben, amikor a sérült személynek nincsenek a gyámságot felvállaló családtagjai vagy rokonai, a törvényszék kinevezheti a helyi közigazgatási hatóságot vagy a beteg gondozását ellátó jogi személyt gyámnak. A kötelezettségek teljesítését a fogyatékos személy lakhelye szerinti illetékes gyámhivatal ellenőrzi. A szülő, törvényes képviselő, gyám nem kormányzati szervezet segítheti a beteget a bíróságon. 59

Kedvezmények 26-29.cikkely A súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő személyek a következő adó­ kedvezményekbe részesülnek: - a bérjövedelemre kirótt adó alóli mentesség - épület- és telekadó mentesség - a fogyatékosság szerint átalakított személygépkocsira, oldalkocsival ellá­tott motorkerékpárokra és háromkerekű motorkerékpárokra kirótt illeték (adó) alóli mentesség - a gazdasági tevékenység működési engedélyének kibocsátására és éves látta mozására fizetendő illeték alóli mentesség - a szállodai illeték alóli mentesség A súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő felnőtt személy, illetve a súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő gyermeket gondozó család vagy személy, egyetlen szállítási eszköz beszerzésére és egyetlen lakásnak egyéni hoz­záférési igényeikhez való átalakítására olyan hitelben részesülhet, mely­nek kamatjának kifizetését a Fogyatékkal Élőket Segítő Országos Hatóság költségvetésén keresztül az állami költségvetésből biztosítják. Vám illetékmentesen hozhatnak be saját használatra a fogyatékosságnak megfelelően átalakított gépkocsit vagy motorkerékpárt a súlyos vagy halmozottan fogyatékos mozgássérültek, ötévente egy alkalommal. A fogyatékossághoz átalakított gépjárművet birtokló fogyatékkal élő szemé­ lyek, valamint az őket gondozó személyek mentességet élveznek az úthasz­ nálati díj kifizetése alól. Szociális szolgáltatások és juttatások 31-34.cikkely A szociális szolgáltatások formáját öltő szociális ellátáshoz való jogot ké­résre vagy, az esetnek megfelelően, hivatalból adják meg, az igazoló iratok alapján. A szociális szolgáltatásokhoz való jog megadását célzó kérést a fo­gyatékkal élő személy lakhelye vagy tartózkodási helye szerinti illetékes helyi önkormányzathoz kell letenni. 60

A fogyatékkal élő személynek a következőképpen részesülhetnek szociális szolgáltatásokban: - a lakhelyen - a közösségben - közületi vagy magán napközi otthonokban és lakóotthonokban

Személyi gondozó 35-44.cikkely A súlyos fogyatékkal élő személy a szocio-pszicho-medikális felmérés alap­ján személyi gondozóra jogosult. Egyéni munkaszerződéssel személyi gondozói minőségben alkalmazható az alábbi feltéteket teljesítő személy: - betöltötte legalább a 18. életévét - nem volt elítélve olyan bűncselekményért, amely összeférhetetlen lenne a személyi gondozó foglalkozással - cselekvőképességének teljében van - a családorvos által vagy szakvizsgálat alapján tanúsított megfelelő egész­ségi állapotban van - elvégezte legalább a kötelező általános oktatást (rokonok, illetve különle­ges esetekben, a Fogyatékkal Élőket Segítő Országos Hatóság engedélyé­vel elte- kintenek ezen előírás teljesítésétől) Nem lehetnek személyi gondozók, azok a személyek, akik a gyermek 2 éves koráig vagy, fogyatékkal élő gyermek esetében, 7 éves koráig nyújtott gyer­ meknevelési szabadságban részesülnek. A személyi gondozó jogai: - a szociális ellátási egységekben tevékenykedő középiskolai tanulmá­nyokkal rendelkező szociális asszisztens bérezéséről szóló törvényi rendelkezések szerint megállapított alapbér, valamint korpótlék és a törvény szerint nyúj- tott egyéb járulékos pótlék - napi 8 és heti 40 órát átlagban meg nem haladó munkaprogram - a közintézmények személyzetére alkalmazandó törvényi rendelkezések szerint megállapított pihenőszabadság - térítésmentes helyi szállítás 61

minden naptári évben 12 menettérti utazás erejéig ingyenes helységközi szállítás, amelyre - bármilyen típusú vonatot, autóbuszt vagy folyami ha­józási lehetőséget igénybe vehetnek. A pihenőszabadság idejére a munkaadónak kötelessége helyettesítőt bizto­sítani a személyi gondozó távollétében, még akkor is, ha ez utóbbi a fogya­tékkal élő személy IV fokig terjedő rokona. Amennyiben nem sikerül helyet­tesítőt biztosítani a fogyatékkal élő személyt a személyi gondozó havi nettó bérével egyenértékű pótlékban részesíti, vagy „pihenő” típusú otthonban he­lyezi el. A személyi gondozó kötelezettségei: - kétévente részt venni a munkaadó által szervezett felkészítőn - az egyéni munkaszerződés kiegészítő okirataként vállalást írni alá, amellyel elkötelezi magát, hogy a fogyatékkal élő személy egyéni szolgál­tatástervét teljes egészében véghezviszi - tisztelettel, jóhiszeműséggel és megértéssel bánni a fogyatékkal élővel, és elkerülni az illető állapotával való bármely testi/fizikai, pszichikai vagy morális visszaélést - a tudomásul vételtől számított 48 órás határidőn belül közölni a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósággal a fogyatékossági fokba való besorolásra, lakhelyre vagy tartózkodási helyre, az anyagi helyzetre vo­natkozó bármely módosulást és a törvénnyel előírt jogok megadását eset­leg módosító egyéb helyzeteket. A törvény rendelkezései szerinti, valamint az egyéni munkaszerződésben foglalt felelősségek a hivatásos személyi gondozó általi teljesítésének elmu­lasztása vagy nem megfelelő teljesítése az illető fegyelmi, polgári vagy az esetnek megfelelően büntetőjogi felelősségre vonásával jár, a törvény felté­telei között. A súlyos látási fogyatékossággal élő felnőtt választhat a személyi gondozó vagy a kísérői pótlék, juttatás között. A hivatásos személyi gondozó 45-50.cikkely A lakófelülettel nem rendelkező, jövedelemmel nem rendelkező vagy az át­ lagbérnél kisebb vagy egyenlő jövedelmű, súlyos vagy előrehaladott fogya­tékkal élő személy, hivatásos személyi gondozó általi gondozásban és véde­lemben ré62

szesülhet. A gondozó kiválasztásakor figyelembe veszik a fogyaték­kal élő véleményét. A megyei költségvetésből biztosítják az étkeztetéssel, fel­szerelésekkel, ágyneműkkel, higiéniai-egészségügyi anyagokkal, valamint lakhatással kapcsolatos havi kiadások fedezését. A súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő gyermeket felnőttkorig gondo­zó nevelőanyának lehetősége van arra, hogy hivatalos személyi gondozóvá váljon. A hivatásos személyi gondozó jogai: - a szociális ellátási egységekben tevékenykedő középiskolai tanulmá­nyokkal rendelkező szociális asszisztens bérezéséről szóló törvényi ren­delkezések szerint megállapított alapbér, valamint korpótlék és a törvény szerint nyújtott egyéb járulékos pótlék - a fokozott neuro-pszichikai igénybevételre és a rendkívüli munkakörül­ ményekre való tekintettel nyújtott, az alapbérre számított 15%-os pótlék - az alapbérre számított 15%-os pótlék, arra az időszakra, amelyben leg­alább két súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő felnőtt gondozását és védelmét biztosítja - az alapbérre számított 25%-os pótlék, arra az időszakra, amelyben egy HlVfertőzött vagy AIDS-beteg, súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő felnőtt gondozását és védelmét biztosítja - tanácsadás és támogatás a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgató­ság, vagy szociális szolgáltatásnyújtók szakemberei részéről annak érde­kében, hogy eleget tudjon tenni kötelezettségeinek - térítésmentes helyi szállítás A hivatásos személyi gondozó által igénybevett pihenőszabadság idősza­kára a munkaadó köteles biztosítani a fogyatékkal élő személynek a helyettes gondozót, vagy egy „pihenő” típusú otthonban való vendéglátását. A hivatásos személyi gondozó kötelezettségei - évente részt venni a munkaadó által szervezett felkészítőn - az egyéni munkaszerződés kiegészítő okirataként vállalást írni alá, amellyel elkötelezi magát, hogy a fogyatékkal élő személy egyéni szolgál­tatástervét teljes egészében véghezviszi - tisztelettel, jóhiszeműséggel és megértéssel bánni a fogyatékkal élővel, és el63

kerülni az illető állapotával való bármely testi/fizikai, pszichikai vagy morális visszaélést - a tudomásul vételtől számított 48 órás határidőn belül közölni a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósággal a fogyatékossági fokba való besorolásra, lakhelyre vagy tartózkodási helyre, az anyagi helyzetre vo­natkozó bármely módosulást és a törvénnyel előírt jogok megadását eset­leg módosító egyéb helyzeteket. A törvény rendelkezései szerinti, valamint az egyéni munkaszerződésben foglalt felelősségek a hivatásos személyi gondozó általi teljesítésének elmu­lasztása vagy nem megfelelő teljesítése az illető fegyelmi, polgári vagy az esetnek megfelelően büntetőjogi felelősségre vonásával jár, a törvény felté­telei között. Fogyatékkal élő személyeknek rendeltetett otthonok (központok) 51-56.cikkely A fogyatékkal élő személy többféle - állami, önkormányzati vagy magán -napközi otthonokban, és lakóotthonokban nyújtott szociális szolgáltatások­ban részesülhet. A napközi otthonok és a lakóotthonok, a szociális szolgáltatások céljainak megfelelő infrastruktúrával és szakszemélyzettel rendelkező egységek. A lakó­otthonok a fogyatékkal élő személyeknek 24 órás ellátást biztosító intézmények. A következő lakóotthon-típusok léteznek: - gondozó és ellátó központok - egészség-visszanyerési és rehabilitációs otthonok - foglalkozásterápiás beilleszkedési otthonok - független életvitelre felkészítő otthonok - pihenőotthonok/krízisotthonok - közösségi és képzési szolgáltatásokat nyújtó központok - védett lakások - egyebek

64

A fogyatékkal élő személyeknek nyújtott szociális juttatások 57-58.cikkely A fogyatékkal élő felnőtt a 448/2006 számú törvény értelmében az alábbi szociális juttatásokban részesül: a jövedelemtől független havi pótlékban, melynek értéke: - a súlyos fogyatékkal élő felnőtt esetében - 202lej - az előrehaladott fogyatékkal élő felnőtt esetében - 166lej a jövedelemtől független havi kiegészítő személyi költségvetésben, melynek értéke: - a súlyos fogyatékkal élő felnőtt esetében – 91 lej - az előrehaladott fogyatékkal élő felnőtt esetében - 68lej - a mérsékelt fogyatékkal élő felnőtt esetében – 33,5lej Havi kiegészítő személyi költségvetésre jogosult a fogyatékkal élő gyermek családja vagy törvényes képviselője is arra az időszakra, amikor a gyermek el­ látásukban, felügyeletükben és eltartásukban van. A fogyatékkal élő gyermekeknek kétszeres állami gyermekpénzt folyósíta­nak. Az HIV/AIDS típusú fogyatékossággal élő gyermekek havi élelempótlék­ban részesülnek.

A fogyatékkal élő személyek, a család vagy a törvényes képviselők kötelezettségei 59.cikkely A fogyatékkal élő személyek kötelezettségei az alábbiak: a) hivatalból vagy behívásra felmérésre és újra-felmérésre jelentkezi az ille­tékes bizottságoknál b) minden igyekezettel azon lenni, hogy elnyerhessék a törvény adta jogo­kat c) elvégezni a fogyatékkal élő gyermek rehabilitációs tervében, valamint a fogyatékkal élő felnőtt egyéni szolgáltatástervében előírt tevékenységeket és s zolgáltatásokat d) az illetékes bizottság javaslata alapján minden erőfeszítést megtenni a munkába való elhelyezkedés céljából, felkészültsége, testi és szellemi ké­pességei függvényében 65

e) együttműködni a szociális asszisztensekkel és a rekuperáció, rehabilitá­ció, szakmai orientáció és társadalmi beilleszkedés célkitűzésein mun­kálkodó szakemberekkel f) a tudomásul vételtől számított 48 órás határidőn belül közölni a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósággal a fogyatékossági fokba való besorolásra, lakhelyre vagy tartózkodási helyre, az anyagi helyzetre vo­natkozó bármely módosulást és a törvénnyel előírt jogok megadását eset­leg módosító egyéb helyzeteket. 60.cikkely A fogyatékkal élő gyermeket vagy felnőttet gondozó, felügyelő és eltar­tó személynek a következő kötelezettségei vannak: a) biztosítani a fogyatékkal élő személynek a megfelelő nevelését és gondo­zását b) betartani és/vagy követni a fogyatékkal élő gyermek rehabilitációs tervé­ ben, illetve a fogyatékkal élő felnőtt egyéni szolgáltatástervében előírt te­ vékenységeket és szolgáltatásokat c) a szükséges határidőn belüli, vagy kérésre történő felmérésre és újra-felmérésre az illetékes bizottságokhoz kísérni a fogyatékkal élő személyt d) a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság kérésére megjelenni e) együttműködni a szociális asszisztensekkel és a rekuperáció, rehabilitá­ció, szakmai orientáció és társadalmi beilleszkedés célkitűzésein mun­kálkodó szakemberekkel f) a tudomásul vételtől számított 48 órás határidőn belül közölni a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósággal a fogyatékossági fokba való besorolásra, lakhelyre vagy tartózkodási helyre, az anyagi helyzetre vo­natkozó bármely módosulást és a törvénnyel előírt jogok megadását eset­leg módosító egyéb helyzeteket. Hozzáférhetőség 61-71.cikkely Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a fogyatékkal élők hozzáféré­sét az épített, információs és kommunikációs környezethez, a közhatóságok­nak sajátos intézkedéseket kell foganatosítaniuk: - érvényre juttatni és életbe ültetni a Hozzáférés mindenki számára elvet annak érdekében, hogy meggátolják új akadályok és megkülönböztetés­források létrejöttét 66

- támogatni az új tájékoztatási és kommunikációs technológiák kutatását, fejlesztését és előállítását - ajánlani és támogatni a tanulók és diákok számára olyan tananyagok be­ vezetését, amelyek a fogyatékosság kérdéskörét és a fogyatékkal élők szükségleteit célozzák - elősegíteni a fogyatékkal élő személyek hozzáférését az új technológiák­hoz - biztosítani a fogyatékkal élő személyek hozzáférését a közérdekű infor­mációkhoz - engedélyezett tolmácsokat biztosítani a jelbeszédhez és a hallás- és látás­sérült személyek sajátos nyelvezetéhez A közhasznú épületek, a bejárati utak, a közalapokból épített lakóépületek, a tömegszállítási eszközök és ezek megállói, a taxik, vasúti személyszállító vagonok és a főbb állomások peronjai, a parkolóhelyek, az utcák és a közutak, a nyilvános telefonkészülékek az ágazati törvényi előírásoknak megfelelően adaptációs folyamaton esnek át annak érdekében, hogy biztosítva legyen a fogyatékkal élők ezekhez való hozzáférése. Szakmai eligazítás (orientáció), szakképzés, munkaerő-foglalkoztatás és –elhelyezés 72-73.cikkely (1) Szakmai eligazításban (orientációban) részesül a szakmai beilleszkedés ér­ dekében a megfelelő kort elért, beiskolázott fogyatékkal élő személy, a mun­ kahellyel nem rendelkező, a szaktapasztalatokat nélkülöző vagy, az esetnek megfelelően, a munkába besorolt, de szakmai átirányítást igénylő személy. (2) A szakmai eligazítás (orientáció) tekintetében a fő döntéshozó tényező szerepét a fogyatékkal élő személy vagy, az esetnek megfelelően, családja, illetve tör­vényes képviselője tölti be. (3) A fogyatékkal élő személy szakképzését - a törvény szerint - bevezető, szakképző, átképző, továbbképző és szakosító programok révén szervezik. 74-84.cikkely A fogyatékkal élő felnőttek szakmai felmérését és eligazítását a fogyaték­kal élő felnőtteket felmérő bizottság valósítja meg, a törvény feltételei között. 67

A fogyatékkal élő személyeknek a munkaügyi jogszabályok előírásai sze­rint és a 448/2006 számú törvény speciális rendelkezéseinek megfelelően, jo­gukban áll dolgozni, és jövedelmet megvalósítani. A legalább 50 alkalmazottal rendelkező közhatóságok, közintézmények, cé­gek kötelesek az alkalmazottak teljes létszámának legkevesebb 4%-át kitevő arányban fogyatékkal élő személyeket alkalmazni. Akik nem teljesítik az előbbi előírást, az alábbi kötelezettségek közül választhatnak: - havonta befizetnek az állami költségvetésbe egy összeget, melyet úgy számítanak ki, hogy az országos bruttó minimális alapbér 50%-át beszo­rozzák a fogyatékkal élő személyekkel be nem töltött munkahelyek szá­mával - az előbbi számítás szerinti összeggel egyenértékben, a fogyatékkal élő személyek által előállított termékeket és szolgáltatásokat vesznek enge­délyezett védett egységektől A fogyatékkal élő személy munkába való alkalmazása az alábbi formákban történik: - a szabad munkaerőpiacon - a lakhelyen - védett formákban A lakhelyen alkalmazott személynek a munkaadó biztosítja az alapanyagok és a munkavégzés során szükséges anyagok házhoz szállítását, valamint a késztermékek elszállítását. A védett formákban való alkalmazás lehet: - védett munkahely - engedélyezett védett egység ( védett egység/műhely alatt értendő) - jogi személy - azon családi vállalkozás, egyesület és alapítvány, amelyet legalább egy fogyatékkal élő személy alapított Az engedélyezett védett egységeket a következő jogok illetik meg: - az alapítási engedélyezés és az engedélyezés felújítási illetékének kifize­tése alóli mentesség - nyereségadó alóli mentesség, azzal a feltétellel, hogy a mentesítés révén megtakarított alap legalább 75%-át az adóügyi törvénykönyv előírásai szerint át68

szervezésre vagy technológiai felszerelések, munkagépek és be­rendezések beszerzésére és/vagy védett munkafelületek berendezésére újból beruházzák - a helyi közigazgatási egységek által nyújtott, saját alapokból finanszíro­zott egyéb jogok A munkahelyet kereső vagy munkába sorolt fogyatékkal élőket a követ­kező jogok illetik meg: - szakképzési tanfolyamok - megfelelő munkahelyi alkalmazkodás - munkaközvetítésre szakosodott tanácsadó által nyújtott támogatás az al­ kalmazást megelőző időszakban, az alkalmazás során, valamint a próba­ időszakban legalább 45 munkanapos, fizetett próbaidőszak - legalább 30 munkanapos, fizetett felmondási idő, amelyet az egyéni munkaszerződésnek a munkaadó kezdeményezésére, neki fel nem róha­tó okokból bekövetkező felbontása esetén nyújtanak - napi 8 órás munkaprogram csökkentésének a lehetősége, a törvény felté­telei között, amennyiben rendelkezik a felmérő bizottság ilyen irányú ajánlásával - béradó alóli mentesség A fogyatékkal élő személyek munkaadóit az alábbi jogok illetik meg: - a védett munkahelyek adaptálásával és a termelési folyamatban a fogya­tékkal élő személyek által használt munkagépek és felszerelések beszer­zésével kapcsolatos összegek levonása a megadózandó nyereség kiszámí­tásakor - a fogyatékkal élők lakhelyről munkahelyre történő szállításával, vala­mint, lakhelyi munkavégzésre alkalmazott fogyatékkal élő személy ese­tében, az alapanyagok lakhelyre való szállításával és a késztermékek elszállításával kapcsolatos költségek levonása a megadózandó nyereség kiszámításakor - a fogyatékkal élő személyek szakmai felkészítésével, szakképzésével, el­ igazításával és munkahelyi besorolásával járó sajátos költségek elszámo­lása a munkanélküli biztosítási költségvetésből - a munkanélküli biztosítási rendszerről és munkaerő-foglalkoztatás ösz­ tönzéséről szóló, utólagosan módosított és kiegészített 76/2002 számú törvényben előírt feltételek között nyújtott állami támogatás

69

A 76/2002 számú törvényben előírt támogatásokat az alábbiakban ismertetjük. Azok a munkaadók, akiknek a törvény értelmében az alkalmazottak számá­ hoz viszonyítva nem kötelességük fogyatékkal élő személyeket alkalmaz­zanak, de ezt mégis megteszik, meghatározatlan időre alkalmazzák, valamint legkevesebb 2 évig fenntartják a munkaviszonyt, támogatásban részesülnek az állam részéről. Ebben az esetben ezeknek a munkahelyeknek a támogatá­sa nem haladhatja meg a munkaadó fizetésekre szánt kiadásainak a 60%-át. A folyósított támogatás értéke egyenlő az országos bruttó minimálbérrel minden alkalmazott fogyatékkal élő személy után. Ezt az összeget a pihenő­ szabadság idejére is folyósítják. Ha a munkaviszonyt felfüggesztik, arra az időszakra nem jár a támogatás. A támogatást levonják a munkaadó által a munkanélküli segélyalapba fizetendő összegből. Abban az esetben, ha ez az összeg nagyobb, mint a befizetendő járulék nagysága, akkor a különbséget egy benyújtott kérés alapján kifizetik. Nem részesülhetnek a fent nevezett támogatásban azok a munkaadók, akik az elmúlt két évbe munkaviszonyban álltak az illető személlyel, illetve ha 2 év előtt felbontják a munkaszerződést. Utóbbi esetben nem kérhetnek hason­ló jellegű támogatást két évig a szerződés felbontásától számítva. Ha a szerződéses időszakban az alkalmazó kezdeményezésére szűnik meg a munkaviszony, akkor köteles visszafizetni az addig felvett összegeket, il­letve az összegre számított kamatokat. Kivételt képeznek azok az esetek, ha a szerződés felbontása az alkalmazott hibájából, vagy annak kezdeményezésre történik. Azok a munkaadók, akik meghatározatlan időre olyan fogyatékkal élő sze­ mélyeket alkalmaznak, akik oktatási intézmények (állami vagy akkreditált magánintézmény) friss végzősei, állami támogatásban részesülhetnek a mun­ kanélküli segélyalapból, hasonlóan más végzősök alkalmazásával, annyi el­ téréssel, hogy a számukra folyósított segély hosszabb ideig (18 hónap) jár.

70

A fogyatékosság mértéke, súlyossági besorolása 85-90.cikkely 85.cikkely (1) A fogyatékkal élő személyeket a fogyatékosságuk besorolása alapján, illetik meg a különböző jogok. (2) A fogyatékkal élő gyermek fogyatékosságának súlyossági és típus szerinti besorolását a gyermekvédelmi bizottság végzi. (3) A fogyatékkal élő gyermek fogyatékosságának súlyossági és típus szerinti besorolását a megyei gyermekvédelmi bizottság végzi, a Gyermekvédelmi Igazgatóság keretében működő Komplex felmérő osztály javaslatainak alap­ján. (4) A közegészségügyi miniszter és a munkaügyi, társa­dalmi szolidaritási és családügyi miniszter együttes rendeletével állapítják meg, a Fogyatékkal Élőket Segítő Országos Hatóság javaslatára. 86.cikkely (1) A fogyatékosság mértéke lehet: enyhe, mérsékelt, előrehaladott és súlyos. (2) A fogyatékosság típusai: testi, látószervi, hallószervi, hallás- és látássérült­ ség, szomatikus, értelmi, pszichikai, HIV/AIDS, járulékos, ritka betegségek. 87.cikkely (1) A fogyatékkal élő felnőtteket felmérő bizottság fő feladatkörei: a) megállapítja a fogyatékkal élő felnőtt fogyatékosságának besorolását és, az esetnek megfelelően, szakirányultságát, munkaképességét b) időszakosan vagy a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság megkeresésére újra felméri a fogyatékkal élő felnőtt fogyatékosságának besorolását, valamint a tekintetében megállapított több védelmi intézke­dést c) visszavonja vagy helyettesíti a törvény feltételei között megállapított vé­delmi intézkedést, amennyiben a megállapítását kiváltó körülmények módosultak d) elbírálja a hivatásos személyi gondozó bizonylat kibocsátására irányuló kéréseket e) tájékoztatja a fogyatékkal élő felnőttet vagy ennek törvényes képviselőjét a megállapított védelmi intézkedésekről f) kidolgozza az egyéni rehabilitációs és szociális beilleszkedés programját, együttműködve a fogyatékkal élő személlyel, vagy ennek törvényes kép­viselőjével 71

88.cikkely A felértékeléshez személyes jelenlét szükséges, a nagyon súlyos fogyaték­kal rendelkező személyek a családorvos szakvéleményezése és esetleírás alapján mentesülhetnek a személyes megjelenés alól. A fogyatékossági beso­rolást igazoló okiratot a kézbevétel után 30 napig lehet megfellebbezni a Fo­gyatékkal élő felnőtteket felmérő legfelsőbb orvosi bizottságnál. A fellebbezést a megyei felmérő bizottságnál kell letenni, amely az eredeti felmérést végezte és kibocsátotta a besorolási igazolványt. A felmérő bizott­ ság titkársága állítja össze a dossziét, amit legtöbb 5 munkanap alatt továbbít a legfelsőbb bizottsághoz, amely köteles 45 munkanap alatt választ adjon a fellebbezésre. A Fogyatékkal élő felnőtteket felmérő legfelsőbb orvosi bizottság döntését a közigazgatási bíróságon lehet megtámadni az 554/2004 számú törvény alapján. VII.Fejezet: Partnerek 91-93.cikkely IX.Fejezet: Jogi felelősség 100-101.cikkely X.Fejezet: Átmeneti és záró rendelkezések 102-104.cikkely A törvény tartalmát (eredetiben) a következő weboldalon lehet letölteni: www.handicap-hr.org.ro

72

Fogyatékossággal élők helyzete Csehországban Alternatív oktatási lehetőségek Eva Vosáhlová Fogyatékosok Regionális Szövetségének elnöke Liberec, Cseh Köztársaság

Fogyatékosok helyzete a Cseh Köztársaságban: Bár nincsenek pontos adatok, de úgy vélik, hogy a cseh állampolgárok 15-20 %-a szenved különböző mértékű fogyatékossággal. Ezek 50%-a munkanélküli. Mint más országokban, nálunk is ezen emberek csoportja képezi a lakosság leggyengébb rétegét, az átlagos rokkant nyugdíj az átlagjövedelem 30-40%-át kapja. Az alacsony jövedelem mellett a másik nagy hátrány a társadalmi izoláció. Mivel ezen emberek többségének nincs állása, ezért kapcsolatuk a környezetükkel nagyon korlátozott. Másik nagy probléma a folyamatos küzdelem az „egészségesek” előítéleteivel. Sokan úgy vélik, hogy akik tolószékben ülnek, süketek, vagy vakok, - automatikusan hülyék is. A teljes, vagy részleges társadalmi elkülönítettségben élők nem értesülnek a különböző szociális, vagy anyagi támogatási lehetőségekről. A fogyatékosság mértékét regionálisan kialakított bizottságok ítélik meg, döntenek a szociális ellátórendszer igénybevételének lehetőségéről és anyagi támogatásáról. Egyéb természetbeni juttatás (kocsivásárlás, üzemanyag, lakbér – támogatás) lakóhelyi, vagy az Egészségbiztosító Pénztár révén (tolószék, speciális ágyak stb.) valósulhat meg. Egy kis történelem: 1989 előtt egy szervezet létezett: a Fogyatékosok Szövetsége. Ez a szövetség a kilencvenes évek elején megszűnt és számos önálló szervezet alakult meg, így jött létre a Cseh Fogyatékosok Nemzeti Tanácsa. Mint minden ez is pozitív és negatív változásokat eredményezett a fogyatékosok mindennapi életében. 73

Pozitív változások 1989 után A kilencvenes évek során fokozatosan szaporodtak a különböző szociális ellátási lehetőségek, mint pl. az otthonápolás, egyéni ápolás, csökkentett munkaidejű alkalmazás, stb. Mindez a szociális otthonokban élő emberek számának csökkenéséhez vezetett. Ugyancsak fokozatosan nőtt a közoktatási, mobilitási programok részaránya. Ezzel párhuzamosan észlelhetővé vált az ún. „egészséges” társadalom előítéleteinek csökkenése, valamint a fogyatékosok jogainak erősödése. Egyik legjelentősebb változás kétségtelenül a Cseh Fogyatékosok Nemzeti Tanácsának megalakulása volt. E tanács a fogyatékosok jogainak erősítéséért folytatott küzdelem politikai eszköze lett, ernyőszervezetként 125 különböző önálló szervezetbe csoportosult, kb. 250 000 rokkant érdekét képviseli az élet számos területén. Minden típusú fogyatékos érdekét képviseli, tárgyal a kormánnyal, részt vesz a törvényalkotásban, megjegyzéseket tehet a késszülő törvényekhez. Részt vesz a fogyatékosok európai és világszerte szervezett rendezvényein, tagja a Fogyatékosok Európai Fórumának. Negatív változások 1989-et követően. Nagyon sok, főleg idősebb ember vesztette el a szociális biztonságát. A rokkant-nyugdíjak nagyon alacsonyak, ugyanakkor az élet minden területen egyre drágább lett. 1989 előtt két nagy szervezet volt, ahol a fogyatékosokat alkalmazták, munkát kaptak. Ezek mellett számos más területen (telefonkezelők, stb.) dolgozhattak. Gyakorlatilag, aki akart az tudott dolgozni. Ahogy ezek a szervezetek, lehetőségek megszűntek, a fogyatékosok százai vesztették el állásaikat, s ezzel együtt jövedelmük nagy részét. Bár számos helyen vannak ún. védett állások – ezek száma kevés, s a lehetőségek elégtelenek. Napjaink veszélye: Mint ahogy sok másik országban, úgy a Cseh Köztársaságban is a fogyatékosok politikai és gazdasági válsággal küszködnek. Szervezeteik anyagi fenntartása alapítványi támogatásokból történik, s így egyáltalán nem biztos, hogy ami pénz idén rendelkezésükre áll, az a következő évben is meglesz. Mindez az érintettek számára rengeteg bizonytalanságot eredményez függetlenül attól, hogy saját lakásukban, vagy szociális otthonokban élnek. Kis szervezeteknek egyáltalán nincs anyagi bázisuk. Helyi támogatásból tudják fenntartani magukat. 74

Másik probléma, ha nagyobb szervezetek európai projektekben akarnak részt venni, mint pl. EQUAL ezek nem előfinanszírozottak, és könnyen a szervezett likviditási gondokkal találja magát szembe. A másik már említett nagy gond ezen emberek szociális izolációja, ami az alacsony szintű képzettségből eredő nagymértékű munkanélküliségből származtatható. És mit tehetnek a fogyatékos emberek önmagukért? Be kell, hogy kapcsolódjanak az élethosszig tartó tanulási folyamatokba, melyek során speciális képzettségű munkavállalókká válhatnak, és e mellett fel kell használjanak minden olyan ismeretet, melyet eddigi életük során szereztek. Hadd említsek meg egy tanulmányt az Equal-t mely fogyatékosok alternatív oktatásával foglalkozott. A neve: ADIP - Increasing Adaptability of People with Disabilities on Labour Market Using IT (Fogyatékosok növekvő alkalmazkodási képessége az információs technológiát használók munkaerő-piacán) 2004 decemberétől 2008 júniusáig tartott 17 cseh és 4 külföldi partner részvételével. A cseh partnerek különböző oktatási intézmények, munkaközvetítő hivatalok és természetesen fogyatékosok szervezetei voltak, a külföldi partnerek pedig Magyarországról, Franciaországból, Angliából és Olaszországból jöttek. A project céljai: A fogyatékos emberek folyamatos oktatásához alkalmas innovatív eszközök fejlesztése Ezen oktatáshoz alkalmas tananyag létrehozása A fenti oktatáshoz való hozzáférhetőség növelése A munkaerőpiac kívánalmainak jobban megfelelő lehetőségek kialakítása. Ezen új rendszerek, eszközök standardizálása és intézményesítése. Ez a Nemzeti Fejlesztési program három fázisra tagolódott és négy régióban Liberecben, Közép-Morvaországban, Pardubicében és Kutna Hora-ban. történt. A kérdőívek kiértékelése után készültek el a különböző fogyatékos csoportokra vonatkozó oktatási modulok. Ugyancsak ekkor választották ki a különböző résztvevőket. 121-en vettek rész a tanfolyamokon. Ezen tanfolyamok 3 hétig tartó napi és csoportos foglalkozásokból álltak. Kötelező volt a személyiség fejlesztő valamint IT képzés, választható pedig az angol nyelv és az önálló vállalkozásfejlesztő tanfolyam. 75

Mivel az egyes –fogyatékosság szerint kialakított individuális - csoportokat nem tudták különböző okok miatt fenntartani, kevert csoportok alakultak ki. Ez a lektoroktól abszolút individuális oktatást igényelt. A projekt pozitív eredményei: 1. Rendszeresség. Számos munkanélkülinek lényeges változást hozott a mindennapi életében az időben történő reggeli felkelés, mely kezdetben problémát okozott, de hamarosan hozzászoktak. 2. Minden résztvevő értékelte, hogy új ismereteket és tapasztalatokat gyűjthetett, és ez által új látótér nyílt meg előttük. 3. Új barátságok szövődtek, melyek a projekt lezárását követően is fennmaradtak. 4. A kommunikációs készségek fejlődése: sok fogyatékos egyszerűen szégyenli magát, nem tud nagyobb csoportok előtt beszélni, nem tudja hogyan fejezze ki magát hivatalokban (pl.: munkavállalás, önéletrajzírás, stb.) 5. Saját betegségének újraértékelése, mások problémáinak megismerése, megértése a kísérlet egyik legnagyobb eredménye. A fogyatékosok általában saját gondjaikkal vannak elfoglalva, s nem nagyon figyelnek más, esetleg szintén rokkant ember problémáira. Általában csak saját magukat figyelték. Az együttlét más fogyatékosokkal, új ismereteket és új tapasztalatokat hozott. Ezt követően egészen másként élték meg saját problémáikat. 6. Az önbizalom erősödése és hit saját képességeikben. Negatív tapasztalatok: 1. Személyi segítők. Szinte állandó probléma azon fogyatékosok részéről, akiknek bizonyos segítségre van szükségük. Bár hiány van belőlük, mégsem olcsók. A projekt folyamán is probléma volt, mivel a szervezőknek nem volt ezen a téren elegendő tapasztalatuk. 2. Közlekedési gondok. Súlyos probléma volt. Mivel a régió hegyek között van- gyakran gondot jelentett a sok hó. Másik közlekedési gond az alternatív transzport hiánya volt- különösen a tolókocsisok számára volt nehéz megszervezni a szállítást. Terjesztés Nagyon fontos az eredmények kommunikálása. Számos kiadvány, brossura született. Rendszeresen jelentek meg cikkek a helyi sajtóban. A projektnek saját weblapja volt. 76

A nemzetközi együttműködés 2005 szeptemberétől 2007 májusáig tartott. Résztvevők: Cseh Köztársaság, Magyarország, Olaszország, Franciaország és Anglia voltak. Négy munkacsoportban az alábbi témákkal foglalkoztak: információs technológia, nemek különbözősége, visszatérés a munkához és a leghatásosabb érvelés (miért alkalmazzanak fogyatékos embert). Értékelés a koordinátor szempontjából: Pozitív: Érdekes tapasztalat szerzése Kapcsolat új partnerekkel, barátságok kötődése Új tapasztalatok a fogyatékos emberek viselkedésével kapcsolatban Új ötletek, Külföldi utazások Negatív: A nemzetközi kollaboráció rossz előkészítése A megfelelő partnerek kikeresésének bonyolultsága (hatalmas adathalmazból találom- szerűen) Összevisszaság és késés a kifizetéseknél A projekt előkészítésében dolgozók elégtelen ismerete a fogyatékosokról.

77

„The Social Situation of People with Disabilities and Possibilities of Alternative Education in the Czech Republic” Eva Vosáhlová President of the Regional Disability Board Region Liberec, Czech Republic

People with Disabilities in the Czech Republic First of all I would like to present some general information about the present situation of people with disabilities. There are no exact figures about the number but it is assumed that about 15-20% of the Czech citizens are people with various types of disabilities. From this more than 50 % are unemployed. As far as the social position of this target group it can be said that as in many other countries, people with disabilities represent one of the weakest groups of inhabitants (average invalid pension is about 30-40% of average incomes). Besides the low incomes there is a big danger of social inclusion. Many of these people do not have any job, and therefore their contacts with their surrounding are very limited. The few existing working possibilities also limit the integration possibilities. Another big problem is the continual fight with prejudice in the so called „healthy“ society. Many people just think that being on a wheel-chair or being blind or deaf automatically means to be silly. Also people that live in full or partial insulation often suffer from lack of information about social services, financial contributions and compensation needs. In every region the setting of the degree of disability is done by special evaluating commissions of Social Care, which in the cases of severe impairment makes decisions about possible financial contributions for the purchase of social services. Other financial contributions (purchase of cars, petrol contributions, flat adjustments) are provided by municipalities or Health Insurance Companies (compensation needs such as wheel-chairs, special beds, etc.)

78

Now let us look at the history a little. Before 1989 there was one huge organization – The Union of Invalids. It gathered people with various types of disabilities gathered in separate “diagnostic” Unions (e.g. Union of People with Physical Disabilities, Union of People with Civilization Disabilities, etc.) and had its local and regional sections. It broke down in the beginning of the nineties and the separate Unions became independent. All this lead to establishment of Czech National Disability Council. All these changes as well as all the changes of political, economical and social life have brought both positives and negatives into daily life of people with disabilities. Positive Changes after 1989 From the beginning of the nineties there has been a gradual growth and development of social services – e.g. Home care or personal assistance, centres of daily care, sheltered workshops, etc. This has brought a decreasing number of people living in homes of social care. Step by step the educational possibilities on all levels have been improving as well as mobility programmes and accessibility to public buildings. We also can see slow decrease of prejudices in „healthy surrounding society and at the same time the strengthening of rights of people with disabilities. Another important fact is establishment and growth of a number of various NGOs involved in the disability area as providers of social care, educational agencies or fellowships and group of interest of people with various types of disabilities. One of the most important NGOs founded in this time doubtlessly is the Czech National Disability Council. It has become a political tool for strengthening of position of people with disabilities. As an umbrella organization fit gathers about 125 organizations with about 250.000 members involved in many activities in the sphere of handicap – social services, education, sport, artistic and other free-time activities, etc. CNDC is protecting interests of people with all types of disabilities, negotiates on the governmental level (presents legislation changes, schedules and remarks to the laws). It takes an active part in the European and worldwide movements of people with disabilities, is a member of European Disability Forum as well as a member or partner of many significant organizations and institutions both in the CR and Europe. 79

Negative Changes after 1989 They also have to be mentioned as the reverse side of the coin. Many, and especially elder people with disabilities lost their social securities. The invalid pensions are low, living and all other cost are becoming more and more expensive and due to this many people get to big problems. Before 1989 there were two huge national organizations employing people with disabilities and besides that there were many other possibilities (e.g. phone operators, etc.). Actually everyone who wanted and was able to work e.g. on a part time, could get a job. As these organizations were cancelled, hundreds of people lost their work which has automatically brought a decrease of their incomes. Though there are many special sheltered workshops and working places adjusted for people with disabilities, their number is very small and absolutely insufficient. Dangers of Today As in many other countries, also in the CR people with disabilities have to face political and economical crises. Financial support to organizations providing social services is just on the grant bases and there is no guarantee that if you receive the money needed this year, you will get it the next year again. This brings a lot of problems and frustration to all people dependent on any kind of assistance help, regardless if they are living their lives at home or in the houses of social care. Small organizations usually do not get any financial support. They may succeed in the regional or municipality projects – but again, this is very uncertain. There are no small cross-border projects as Phare CBC in which many small organizations from the border areas participated Another problem is that if bigger organizations want to participate in big European projects like e.g. Equal, financed from structure or social funds EU, there always are big problems with pre-financing which may even lead to liquidation of some organizations. And as it has already been mentioned – one of the biggest problems of this group of people is the danger of social exclusion due to high unemployment caused mostly due to insufficient and low level of education And what the people with disabilities can do themselves? Get involved in life long learning in various courses that can be prepared according to the special need of specific group of clients with disabilities. And also develop and maintain all the skills and competencies they have learned in the past. 80

Now let me mention some information about one of the Equal projects concerning alternative education of people with disabilities called ADIP - Increasing Adaptability of People with Disabilities on Labour Market Using IT in which I participated as a partner and a regional coordinator. The project lasted from December 2004 till June 2008 and there were 17 Czech and 4 foreign partners. The Czech partners gathered in so called Development Partnership consisted of educational institutions, labour offices and of course, organizations of people with disabilities. The partners from abroad were from Hungary, France, Italy and Great Britain. Objectives of the Project: Development of innovative tools for continuing education of people with disabilities Development of new education content customized to people with disabilities Improvement of accessibility to continuing education for people with disabilities. Tools to meet better supply and demand on the labour market Standardization and institutionalization of new tools National Development Partnership Programme had three phases – actions. The Action 1 was the preparation phase which lasted from December 2004 till June 2005. In this time the partners met and got to know each other, basic ideas were set and the target groups of people with disabilities were specified according to the types of handicaps: physical, mental, visual, hearing, civilization, multihandicap. The Action 2 - Implementation - started in July 2005 and lasted till June 2005. First of all it was necessary to ensure data collection and analyses of needs of people with disabilities themselves. The research was organized in 4 regions – Liberec, Central Bohemia, Pardubice and Kutna Hora. After the evaluation of questionnaires and detailed analyses the separate educational modules were prepared. At the same time the „clients“ were looked for. They were recruited in various NGOs gathering people with disabilities and also with help of labour offices where some unemployed people with disabilities were registered. Together 124 people were addressed from which 121 participated actively in the pilot courses. 81

The verification of pilot courses was run throughout the year 2007. There were both compulsory (Personal Development and IT) and elective (English, Running Own Business) courses that lasted 3 weeks and were organized as daily or boarding courses. Now a few words about Lectors. They had to be masters of masters. It was impossible to keep the diagnostic groups as it had been settled in the beginning of the project. There were many reasons – lack of time in given run of modules, impossibility of attending a daily or on the contrary the boarding course, health, weather conditions, etc. Therefore the groups were combined which layed extremely high requirements on each lector. They had to deal with 11 – 12 member groups that were mixed various types of disabilities). This required absolutely individual approach to every client and still to keep the attention of the whole group. These people really deserve admiration from all of us. A brief summary of project positives and negatives from the view of the clients Project positives 1. Regular regime – for many unemployed clients the participation in the project brought remarkable changes in their daily life. They had to get up in time and get to the educational centre. Some had problems from the beginning but very soon everyone got used to it. 2. All the participants appreciated gaining of all new knowledge and experience that has brought them new horizons. 3 Meeting new friends – most of the clients did not know each other and they actually have learned each other after the courses started. And many friendships have been surviving further on, even that the project is finished. 4. Improvement of communication skills – many of these people are shy and are not used to speak to a bigger group of people. Sometimes it is very frustrating to speak about their problems as well as pleasures. They simply are ashamed. It also was very important for them to learn how to speak and behave when talking to municipal or regional authorities, how to apply for a job, how to write a CV, etc. 5. Re-evaluation of own handicap and better understanding problems of other people is another big positive aspect of the project. Usually people with disability concentrate on their own handicap and problems and are not very interest82

ed in others. They see themselves as the centre of the disability world. But being together has brought new experience about the life their friends with another kind of impairments and after that also changes in attitudes and comparison of own handicap with another one (wheelchair user x blind, blind x deaf, etc.) 6. Reinforcement of self-confidence and trust in own abilities of the participants. Project negatives 1. Problems with personal assistance. This is a permanent problem in daily life of people who need some help. There is a big lack of personal assistants and still, this service is not cheap. It was underestimated item in the project as the project authors did not have many knowledge and experience in this area. 2. Traffic problems. These were a bit “vis mayor” problems. Our region is in the mountains and so it happened from time to time that it was difficult to reach the courses due a lot of snow. The other things connected with the traffic problem is missing alternative transport. It actually does not exist and it is very difficult to organize transport of people on wheelchairs to places required.

Action 3 – Mainstreaming and Dissemination– was running paralelly with the Action 2. from July 2005 – June 2008. Mainstreaming itself was directed on the following items: 1. Best practices deserve to stay alive. There is nothing more to say about. 2. Target audience for which several presentations were prepared were social partners and future users of developed products, e.g. labour offices, municipalities, NGOs, educational organizations 3. National networks development is necessary from the point of view of mutual communication, following the same interests, passing on experience, advising, etc. Dissemination was a very important part of the whole project. It was necessary to inform about our work and results as much as possible. There were many leaflets and brochures printed as well as regular reports were printed in regional press. The project also had its own web page. 83

Key target audiences for the information were the disabled people, social partners and wide public. Transnational Collaboration lasted from September 2005 till May 2007. The participating countries were Czech Republic, Hungary, Italy, France and Great Britain. There were four study groups organized with the following themes: IT, Gender, Accompanying to Work and Best Arguments (why to give a job to a person with disability). Also in this case there were job market analysis and research done for a comparing study. We have built transnational networks involved in the following items: Exchange of experience and products Best practice transfer Inspiration for innovation Now some remarks about Outputs and Results in General. It is very important that comprehensive analysis of the solution space including sample statistical survey was done very thoroughly. All the courses were verified and approved by the people with various types of disabilities. As the last thing there was an important internet interactive information portal and e-learning platform for people with disabilities started including information about further education and employment possibilities: www.praceprozp.cz

Evaluation from the Coordinator View + Interesting experience Meeting many new partners, new contacts and friendships New experience about behaviour of people with disabilities New ideas Travels abroad - Bad way of preparation of transnational collaboration from the EQUAL initiative, complicated searching of suitable partners (Projects from separate countries were put into a big DB of the whole EU, from where you should find your partner. This meant to read tens and tens of projects, sometimes different just due to another way of translation, sometimes on the contrary …) 84

Delays and chaos in payments Insufficient knowledge of problems of people with disabilities in the period of project preparation

85

„Őszinte párbeszéd a sztómáról” Coloplast Dialogue Education Kleerné Klement Zsuzsanna Coloplast A/S Magyarországi Képviselet

Új interaktív oktató rajzfilmeket ajánlunk sztómával élőknek. Az ismeretterjesztő DVD film jeleneteivel lépésről lépésre szemléltetni szeretnénk a legújabb sztómaterápiás segédeszközök biztonságos előkészítési, felhelyezési, használati és eltávolítási műveleteit. Praktikus tanácsokkal és bevált ötletekkel szolgálunk, hogy a lehető legjobb életminőséget biztosíthassuk a felhasználók számára. Milyen témájú kisfilmek közül választhatnak az érdeklődők? Két, három bevezető kérdés megválaszolása után a kiválasztott témájú kisfilmek személyre szóló útmutatást nyújtanak mind a vastagbél-, mind a vékonybél-, mind a vizeleti kivezetéssel élőnek. Attól függően, hogy milyen kivezetéssel élnek illetve milyen eszközfajtát részesítenek előnyben, öt-hét kisfilmet tudnak választani a menüből egy DVD lejátszó vagy számítógép segítségével a következők közül: • Segédeszköz és bőr előkészítése • Eszköz felhelyezése a hasra • Eszköz kiürítése • Eszköz eltávolítása a hasról • Szagszűrő kezelése • Éjszakai vizeletgyűjtő használata • Beöntés, irrigálás lépései • Sztómadugó használata • Vannak írott tájékoztatók sztómával élők számára e rajzfilm mellett? Nyomtatott formában többféle tájékoztatónk van, cím szerint a következők. • Tanácsok sztómaműtét előtt állóknak • Útmutató az egészséges sztóma környéki bőrhöz • Mindennapi élet sztómával 86

Aki szeretné oktatóanyagaink segítségével jobban megismerni a sztómaterápiás segédeszközök használatának fontos lépéseit, kérhet tiszteletpéldányt Az interaktív ismeretterjesztő filmből DVD lemezen és a tájékoztató füzetekből tőlünk.

Coloplast A/S Magyarországi Képviselet 1118 Budapest, Dayka G.u.3. Telefon: 06-1/226 – 1455 e-mail: [email protected]

87

Otto Bock által kínált aktív kerekesszék Varga Levente Otto Bock Hungária Kft. Budapest

Az aktív kerekes székek csoportosítása:

Mitől aktív az aktív kerekesszék? • Egyedileg készül • Méretvétel alapján, a páciens igényeit szem előtt tartva • Rengeteg választható opcióval • Számtalan beállítási lehetőséggel Cégünk által kínált aktív kerekes székek: 1. Avantgarde modellek 2. Voyager- erős, aktív kerekesszék S-alakú vázzal (ún. nyílt vázkonstrukció) • könnyűfémváz, a váz elülső része ívelt, 0 / 2 vagy 4 cm-es behajlással • egyszerű design; kis súly • nagyon fordulékony • sokféle és egyszerű beállítási lehetőség 88

• • • • •

a háttámla szögben állítható, lehajtható, önmagától reteszelődik a súlypont fokozat nélkül állítható az ülésmagasság 1 cm-es fokozatokban állítható 24‘‘és 26‘‘ meghajtókerekek gyorszáras tengellyel különleges kivitel a polírozott vázas kerekes szék

2.1 Voyager Light • alapváz megegyezik az eredeti modellel • könnyített, desing alkatrészek • kb. 1 kg kevesebb, mint az eredeti modell • spox kerék választható Választási szempontok: Alapelvek: 1. használat / haszon 2. költségek / haszon 3. súly / haszon 1. • • • • • •

Használat: Mit szeretne elérni a páciens? Hogyan érheti el? Milyen segédeszközt kell és lehet a rendelkezésére bocsátani? Hogyan elégíthetők ki az igényei? Mi ezeknek a haszna? Értelmesek-e az igényei?

2. • • • • •

Költségek: Hogyan fedezik a költségeket? Ki fizet? Az ellátás előtt ismertek-e a költséghatárok? Mennyiben befolyásolja az ellátást a költségek fixálása? A páciens/ellátó összes kívánsága értelmes-e a költségek és a haszon szempontjából? 89

3. • • •

Súly: A kerekes szék súlyának és funkciójának korrelációban kell lennie. Figyelembe kell venni a gondozó személyeket is! Figyelembe kell venni a szállítás módját!

A méretvételnél a legfontosabb: • beülő szélesség • beülő mélység • lábszárhossz • háttámla-magasság • ülésmagasság (nagyon fontos hemiplégiásoknál)

90

Aktív kerekesszékek jelentősége Dr. Péley Iván Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. Dombóvár  

Miért „aktív” az aktív kerekesszék? • Mert használatához fokozott fizikai aktivitás szükséges • Mert aktív életvitelt tesz lehetővé • „Aktívvá” a széket a használója teszi Károsodás: Pl. gerincvelő haránt sérülése, kettő vagy négy végtag petyhüdt bénulása, a hólyag és a végbél záróizom bénulása. Fogyatékosság – tevékenység csökkenés: • Járási képtelenség • Vizelet, széklet ürítés zavara Rokkantság – a részvétel megváltozása: • Korlátozott önellátó képesség • Közösségi lét – társasági lét nehezítettsége • Munkaképtelenség Lehetőségeink az életminőség javítására: • • • •

Akadálymentes környezet Aktív kerekesszék Elektromos kerekesszék, állítószék Átalakított gépkocsi 91

• Antidekubitusz párnák • Katéterek, nadrágpelenkák

  Indikáció:

Nagyfokú végleges járási nehezítettség esetén, ha a beteg egyéb járást segítő eszközzel hosszabb távú helyváltoztatásra képtelen, ha a beteg mentális és fizikai állapota alapján alkalmas mechanikus kerekesszék használatára, az alábbi feltételek teljesülése esetén. Öregségi nyugdíj korhatár alatti életkorban, ha a jogosult - alap-, közép-, felsőfokú képzésben, átképzésben vesz részt, vagy - legalább rehabilitációs munkakörben foglalkoztatható, vagy - kiskorú gyermeket nevel, valamint képes standard kerekes székkel - önállóan legalább 150 méter megtételére, - manőverezésre (képes meghatározott távolságot adott időn belül megtenni, képes jobbra-balra kanyarodásra, előre-hátra menetre, tengely körüli fordulásra), - 3-5%-os emelkedő, lejtő, valamint 2 cm magas küszöb nem jelent akadályt számára. Aktív kerekesszék: A gerincvelői harántsérültek részére ez a „cipő”. Egész nap „viseli” – használja!  Nem mindegy: • Milyen kényelmes? • Mekkora a súlya? • Mekkora erő kell a mozgatásához? • Mekkora helyen lehet használni, mozogni vele? • Alapos igény felmérés – életmód, munka, sport stb. • Állapot felmérés – testsúly, testmagasság, izomerő, fizikai teljesítő képesség • Megfelelő kerekesszék kiválasztása • Egyéni adaptáció – tartozékok • A használat betanítása

92

Román Sztómások Egyesülete Isabella Grosu General Secretary of Romanian Ostomy Association Bucharest

A Román Sztómások Egyesülete kezdetben 26 taggal alakult meg a ConvaTec segítségével. Elnöke mindig sztómaviselő volt. Jelenleg Grigore Boboc úr az elnök. A megalakulás óta az Egyesület tagjai sztómások, ezek családtagjai, egészségügyiek és más oly személyek, kik segíteni szeretnének a sztómaviselőknek. 1996-ban a sikerül elérni az Egészségügyi Minisztériumnál, hogy a zacskókat ingyen kapják meg.1966-69 között a zacskókat a nemzeti Egészségügyi Szolgálat térítette meg, majd ezt követően a Nemzeti Egészségügyi Biztosító Társaság. Alakulása óta a Román Sztómások Egyesületének ez volt legfontosabb eredménye. Jelenleg havonta 65€-nyi támogatást kapnak, de csak zsákokra. Az Egyesület finanszírozását rendezvények, kis részben tagdíjak valamint a Munkaügyi Minisztérium és a Nyugdíjasok Szövetségének támogatása biztosítja. Jelenleg 800 tagjuk van, de nem mindenki fizeti ki a o.8€-nyi havi tagdíjat. A sztómaviselők megkapják a fogyatékosoknak járó kedvezményeket és igazolványt: ez havi támogatást és bizonyos adókedvezményeket jelent. Az Egyesület tagjai főleg Dél-Romániában élnek. Időszakosan megjelenő újságunk neve “Cismigiu Kert” arról a parkról kapta a nevét, ahol az irodánk van. Sztómaviselőknek, valamint sztómaterápiás nővéreknek szóló információkat tartalmaz. Kapcsolatokat ápolunk az angol “ román sztómaviselőket segítő alapítvánnyal” valamint a svéd Individuális Segítséget Nyújtó Szervezettel. Néha együttműködünk a Parlamenttel a támogatások növelése céljából. Önálló irodánk van. Egyesületünkben sztómaterápiás nővérek és a pszihológusok is vannak. 93

1999 óta tanfolyamokat szerveztünk sztómaápolás és sebkezelés témakörben. Romániában a sztómaterápiás nővéreknek nincs önálló szervezetük. 2003 óta sztómaterápiás kompetencia-tanfolyamokat indítottunk.2005 óta az orvosok továbbképzésében is résztveszünk. 2001 óta a jelentősebb kórházak sebészeti osztályain a jobb sztómaellátás érdekében sztómarendelőket sikerült szerveznünk. Az alapszintű sztómaterápiás tanfolyamok 1999-ben kezdődtek, s a kompetenciával járó képzések 2001-ben. Minden jelentősebb kórháznak van legalább egy tanfolyamot végzett sztómaterápiás asszisztense. Jelentős számú nővért képeztek ki az Egyesült Királyságban és Franciaországban is. 2003-ban nemzetközi konferenciánkon Angliából sebészek és sztómaterápiás nővérek vettek részt. VI. sztómaápolási konferenciát tartottunk Bukarestben, amelyre az ország minden részéből jelentkeztek. Több mint 150 nővér szerzett kompetenciavizsgát, s több mint1000 fő vett részt az alapfokú képzésen. A területen dolgozó nővérek is fontos szerepet töltenek be a sztómaápolásban. Egy újabb nagyon jelentős esemény 2009. november és 2010. július között rendezett magas szintű sztómaápolási és sebkezelői tanfolyam, melyen angol előadók vesznek részt. (a román sztómásokat segítő angol alapítvány támogatásával) Tanácsokat adunk a pszihológia az ingyenes segédeszköz-ellátás, a táplálkozás, ápolás terén. Konzultációs lehetőséget biztosítunk sztómagondozásban a legközelebb lakó sztómaterápiás nővér révén, audio-video információs anyagok segítségével, valamint anyagi segítséget nyújtunk a hátrányos helyzetű, vagy biztosítással nem rendelkező sztómás társainknak. Különböző rendezvényeket tartunk, ahol egészségügyi szakemberek, tapasztalt sztómaviselők segítik a rászorulókat. Utazásokat szervezünk Románia más sztómás klubjaihoz és külföldre is. A múlt évben egy küldöttünk vett részt az EOA Brno-i kongresszusán. Másik jelentős esemény az, hogy 2009-2010-ben minden sztómaviselőnk komplett tájékoztatót kap, melyet az Angol Colostomások Egyesülete, valamint az Eakin Társaság támogatásával tudtunk megvalósítani. Romániában kb. 10000 sztómaviselő él. Nincs egy nemzeti szövetségünk. Több kisebb egyesület létezik az országban, Brassóban, Baia Mare-ban. Az országban az alábbi segédeszközöket lehet beszerezni: Pelican, Mediszintech, ForLife-Stomocur, Coloplast, B. Braun, Eakin, Shelter, Welland, Dansac, ConvaTec 94

Romanian Ostomy Association Isabella Grosu General Secretary of Romanian Ostomy Association Bucharest

Romania Ostomy Association has been initiated by 26 founding-members and the President of the association was, all the time, an ostomate. Now, Mr.Grigore Boboc is the President of Romanian Ostomy Association. It was founded at that time by the help of Convatec Romania. Since the start, the members of the association were ostomates, relatives of the ostomates, members off medical staff and other persons who want to sustain the needs and interests of the ostomates. In 1996 a group of members made pressure to the Ministry of Health and, finally, in October , they obtained the pouches free. Between 1996 and 1999 the appliances were reimbursement by the National Health Services and after that by the National Health Insurance House. This was the most important attainment of the Romanian Ostomy Association witch has organized a pressure group for this matter. The actual level of reimbursement is around 65 euro / monthly- only for pouches, not for accessories. The association is self-financing by courses; a small amount of finances is provided by member’s fee, contribution of the Ministry of Labour and from the Association of Retired Persons. Our association has now around 800 members; not all members pay monthly fee ( around 0.8 euro / monthly). The ostomates can obtain certificate of disability which grant them a monthly allowance and some fiscal advantages. The members of our association are especially people who live in the South of Romania. We have a periodical newspaper: ”Gradina Cismigiu” - Cismigiu Garden; It’s name comes from a park who lies near our office. It contains useful information for ostomates and stoma care nurses. 95

The Association periodical contacts with RomanianOstomy Patients Support Foundation from U.K., the Swedish Organization for Individual Humanitarian Help I.M. The association has sometimes collaboration with National House for improvement of reimbursement conditions. We have an independent office. Other significant members of the association are stoma care nurses and psychologists. Since 1999 our association has initiated different programs for training in stoma care field and wound care field; Romania doesn’t have a professional association for stoma care nurses. Since 2003 the association initiated stoma-therapy competency courses. Since 2005 the association has become provider for Medical Continuous Education, in concurrence with the National Order of Nurses. Since 2001, the association initiated and sustained the establishment for care stoma care offices in different hospitals from Bucharest and other important hospitals from different counties in Romania; this stoma care offices were founded in surgery department for increasing the quality of care for ostomates. The introductory stoma care courses had started since 1999 and the competency in stoma care since 2003. Each important hospital has at least one nurse who attended a stoma care program. There are stoma care offices in a few hospitals in Bucharest and few others cities. An important number of nurses attended stoma care programs in U.K. (with the support of Romanian Ostomy Patients Support Foundation) and France (with the support of BBRAUN, EUROMEDICAL DISTIBUTION GRUP).

96

I would like to remember an important event – International Conference in 2003 with the attendance of stoma care nurses and surgeons from U.K. and others national events – 6 stoma care conferences in Bucharest with attendants from all over the country. More than 150 nurses attended competency course in stoma care and more than 1000 nurses attended an introductory course in stoma care field. The community nursing has become very important for stoma care in the last years. Another important project is the one from November, 2009 and July , 2010 – a high level stoma care course and wound care course with lecturers from U.K. (with the support of Romanian Ostomy Patients Support Foundation). We are trying to offer psychological counseling, counseling for obtaining free ostomy appliances, nutritional advices, care advices, stoma care consultations, information for the most close-and-hand stoma care nurse for the patients from the countryside, audio-video informational materials for the patients and for the nurses and financial help for the under-privileged members or for the members who don’t have health insurance or even free or charge holidays in balneary resorts from Romania. We organize meetings with others ostomates and also have club activities at the office of the association, training programs for trained ostomate counselors, team building activities - trips with the members of the association, meetings with other ostomate associations from Romania and foreign countries, meetings with the members of medical staffnurses and doctors, counseling with the new patients in hospitals. In the last year one of our delegates attended at IOA European Conference in Brno, with Romanian Ostomy Patients Support Foundation from U.K. Another important project in 2009-2010, with support of British Colostomy Association, IA, R.O.P.S.F. and Eakin Company is the editing of a complex booklet for all ostomates in Romania. In Romania there are aprox. 10 000 ostomates. We don’t have an unique representative organization for all country, but we have other small Associations in different counties: Brasov - Stoma Club, Iasi – Foundation for ostomates support, Baia Mare – Ostomates Association. We have suppliers such as: Pelican, Mediszintech, ForLife-Stomocur, Coloplast, BBraun,Eakin, Shelter, Welland, Dansac, ConvaTec. 97

A fogyatékossággal élők helyzetére Szlovákiában a Testi Fogyatékos Fiatalok Szövetségének szemszögéből Integrációs és más tevékenységek egészségkárosodott személyek részére Martin Dait, Dagmar Palovčíková A Testifogyatékos Fiatalok Szövetsége civil nonprofit szervezet, amely 1991-től egészségkárosodott fiataloknak szervez társasági, kulturális, sport és egyéb rendezvényeket. Jelenleg több mint 6000 tagunk van egész Szlovákián belül. Fő célunk a fiatal egészségkárosodott személyek integrálása a társadalomba. Különféle integrációs tevékenységünkkel szeretnénk növelni a fogyatékosok életminőségét. Szövetségünk Abilympia szervezésével és megrendezésével is foglalkozik. Az Abilympia az egészségkárosodott személyek képességének és készségének versenye, ahol a résztvevők igazi versenylázzal és győzni akarással mutathatják meg ügyességüket. Ennek a versenynek köszönhetően több testi fogyatékos embernek sikerült munkahelyet találni és így integrálódni a társadalomba. Szlovákiában évente egyszer rendezzük meg az Abilympiát. Az elsőt 1994-ben szerveztük Pozsonyban 11 versenyszámmal. Szlovákia először az 1995-ben Ausztráliában megrendezett nemzetközi Abilympián vett részt, amely a negyedik megrendezett nemzetközi verseny volt. 2007-ben, a hetedik nemzetközi Abilympián Japánban eredményesen és sikeresen képviseltük Szlovákiát, amit a megnyert bronzérem is mutat. Helena Bottková volt az egyetlen nem ázsiai versenyző, aki érmet kapott. A következő nemzetközi Abilympia 2011-ben lesz Koreában, amelyen szeretnénk újra sikeresen részt venni. Bár tudjuk, hogy nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, az elért eredmények már így is büszkeséggel töltenek el minket. 98

Ezeken a rendezvényeken kívül tanácsadással is foglalkozunk. Mivel közvetlen kapcsolatban állunk a hátrányos helyzetű fiatalokkal, naponta találkozunk az őket érintő problémákkal. Az egészségkárosodott emberek többnyire korlátozottak és hátrált helyzetben vannak a munkalehetőséget is illetően, mivel a munkaadók álláspontja visszautasító és aggodalommal teli. Ha az álláskeresők tanácsot szeretnének kérni munkavállalási ügyben, nincs kihez fordulniuk, ahol megbízható felvilágosítást, tájékoztatást kapnának. Támogatni szeretnénk azokat az egészségkorlátozottakat, akik igyekeznek munkahelyet keresni maguknak és egyben informálni őket a munkahivatalok által kínált lehetőségek, járulékok kihasználásáról. Tanácsadóink segítségével díjmentes tanácsadást szolgáltatunk minden kedves érdeklődőnek egész Szlovákia kerületén belül. A  tanácsadás szolgáltatása mindenekelőtt munkanélküli egészségkárosodott emberek részére szól, akik álláskeresőként nyilvántartottak vagy nem nyilvántartottak a munkahivatalokban. Elsősorban azoknak szeretnénk segíteni, akik megfelelő munkahelyet keresnek, akik az önálló vállalkozói tevékenységről szeretnének informálódni, a  védett munkahelyekről, illetve azokról, akik támogatott munkahelyen kívánnak foglalkoztatni egészségkárosodott személyt. Tanácsadóink megmagyarázzák az érdeklődőknek, milyen fontos lépéseket kell elsősorban megtenniük azért, hogy könnyebben megtalálják a számukra legmegfelelőbb munkahelyet. Szeretnénk a megváltozott munkaképességű álláskereső személyek szükségleteit is elemezni és végül rámutatni az egészségkárosodottak foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok hiányosságára. A Testi Fogyatékos Fiatalok Szövetsége szabadidő tevékenységeket is rendez. A szervezetünk a többéves gyakorlatnak köszönhetően megállapította, hogy motiválni kell nem csak az egészségesek érdeklődését, de a testi fogyatékosokét is. Ezért elhatároztuk, hogy attraktív, mutatványos integrális rendezvényeket fogunk szervezni. 99

A szervezetünk többféle aktivitást kínál a sérültek részére, amelyek adrenalinban gazdagok. Ezeknek a programoknak a megszervezése pénzigényes, ezért csak egy évben egyszer tudunk ilyen akciót létrehozni. Ennek ellenére nagy az érdeklődés a fiatal mozgássérültek és az egészségesek oldaláról is. Két évvel ezelőtt hajózást rendeztünk a Kis Dunán, amelyen 25 résztvevő volt jelen. A programon részt vett fiatalok között volt szellemileg fogyatékos, testi fogyatékos és látáskárosodott is. A túra meggyőzött minket arról, hogy bármilyen fogyatékossággal élő személy képes ezt a folyószakaszt „legyőzni”. A további megrendezett adrenalingazdag akciók közé tartozik a  repülés motoros tandem paraglaidon. Ez a fajta repülés alkalmas a legnehezebb fogyatékossággal élő embereknek is, mivel nem igényel különösebb erőfeszítést a nagymértékű bátorságon kívül. A legsikeresebb rendezvények közé tartozik a búvárkodás, amelyet szintén kipróbálhat bármilyen fogyatékossággal élő személy, aki nem tarozik azok közé, akiknek nem ajánlott. Főképp szívbetegekről vagy agysérüléses betegekről van szó. Biztonsági okokból a  szellemi fogyatékos fiatalokat is ki kellett zárnunk, mivel nem lehet tudni és előrelátni a reakciójukat bizonyos szituációkban. Búvárkodás közben sikerült elérnünk az integráció legmagasabb fokát, mivel a víz alatt kevésbé lehetett megkülönböztetni az egészségeseket a fogyatékosoktól. A víz alatti úszásnak nagyon jó hatása volt a testi fogyatékos búvárokra, mivel szabadabbnak érezték magukat. 100

A egyik legnagyobb akciónk közé tartozik a Hendikemp CS, melyen részt vett több mint 100 szlovák és cseh fiatal. Az egész akció az offroadra irányult. Sikerült néhány Dakar rally-versenyzőt és offroad veterán klubtagot is meghívnunk, akik szívesen bemutatták, hogy is kell terepjárót vezetni. A résztvevőknek négykerekű motorokat kölcsönöztünk, amelyeket akerekes székes fiatalok is tudták vezetni. A hadsereg együttműködésével sikerült tankokat is bemutatnunk, melyeket kipróbálhattak a résztvevők is. Az egész program különböző játékokkal volt kiegészítve, mint például boccia, pétanque volleyball stb. Az akción mozgássérültek és szellemi fogyatékosok is részt vettek.

A  szövetségünk szívesen részt vett a  gyulai nemzetközi konferencián, mivel tapasztalatokat és információkat tudtunk cserélni más európai országgal a fogyatékossággal élők társadalmi helyzetéről. Össze tudtuk hasonlítani, hogyan támogatja az állam Európa szerte a sérülteket. Szlovákiában a fogyatékossággal élő polgárok helyzetével több törvény is foglalkozik. A  legfontosabb törvény a nehéz testi fogyatékosság kompenzálását illető pénzbeli hozzájárulásról szól. Ezen a törvényen belül többféle segédeszközre jogosultak a sérültek.

101

A táblázatban a legfontosabb járulékok szerepelnek: manuális

6 638,79 €

7 évente

automata sebességváltó

8 298,48

7 évente

Pénzbeli hozzájárulás

mechanikus

1 659,70 €

5 évente

kerekesszék megvételére

elektronikus

4 979,09 €

5 évente

Pénzbeli hozzájárulás halláskészülék megvételére

 

331,94 €

5 évente

Pénzbeli hozzájárulás segédeszköz módosítására

 

8 630,42 €

5 évente

ház, lakás

6 638,79 €

7 évente

garázs

1 659,70 €

7 évente

Pénzbeli hozzájárulás személyautó megvételére

sebességváltó

Pénzbeli hozzájárulás ház, lakás és garázs módosítására

Szlovákiában a fogyatékossággal élő polgárok kaphatnak személyi asszisztensre és gondozóra is pénzbeli hozzájárulást. Az aktív mozgássérültek számára alkalmasabb a  személyi asszisztens. Minden polgár a  fogyatékosságának mértéke és  képessége, adottsága szerint kap bizonyos óraösszeget, mely egy évre szól. Egy óra asszisztencia 2,58 €. Személyi asszisztens nem lehet közvetlenül családtag (vannak persze kivételek) és szükség szerint lehet több is. Minden egészségkárosodott saját maga keresi meg a neki megfelelő asszisztenst, aki hivatalosan be van jelentve és havonta munkabért kap. Abban az esetben, ha a fogyatékos személynek a rokkantnyugdíjon kívül más bevétele is van és meghaladja a létminimum háromszorosát, ami 555,57 €, akkor ezt a járulékot a Munkaügyi Hivatal lecsökkenti. A rokkantnyugdíj összege 250 – 630 € körül mozog. Ami a köztér akadálymentesítését illeti, Szlovákiában nem a legjobb a helyzet, többnyire csak a bankok, áruházak, benzinkutak akadálymentesítettek. 102

A sok probléma ellenére, ami a fogyatékosokat érinti, szeretnénk több nemzetközi együttműködést kötni az ifjúság és a sérültek érdekében, mivel nagyon fontos hogy integrálódjanak a társadalomba.

103

Maros Megyei Vakok és Gyengénlátók Szövetségének bemutatkozása David Maria

A Romániai Vakok Egyesülete (RAB) a vak és látáskárosodott emberek civil szervezete. 1906-ban Erzsébet Románia királynője alapította. 1949-ben a kommunista rendszer megszüntette. 1956-ban a vakok újra megalakíthattak néhány szervezetet Romániai Vakok Egyesülete néven. Szerkezet és szervezet A RAB 30 regionális szervezetből épül fel, melyek egy-vagy két megyét reprezentálnak. Így a szervezetnek majdnem 80 000 tagja van. Az Egyesületet a közgyűlés által 5 évre választott 11 fős tanács vezeti. A közgyűlést a tagszervezetek választott küldöttei tartják Az összes vezető tisztségviselő látáskárosodott. A tanács munkáját az elnök, az első alelnök, és három alelnök koordinálja, s mindegyik a szervezet valamely tevékenységéért felelős. Képviselet: A RAB a román fogyatékosokra vonatkozó törvény (No.448/2006) alapján a látáskárosodottak államilag is elismert szervezete, melyet a látáskárosodottakat érintő kérdésekben az állami szervek, és a törvényhozás is figyelembe vesznek. A Nemzeti Fogyatékosok Tanácsának alapító tagja, valamint tagja a Vakok Európai Szövetségének, a Vakok Világszövetségének, és a vakok nemzetközi sportszervezeteinek is. Az Egyesület szolgáltatásai. Braille írású könyvek, újságok, folyóiratok készíttetése, digitális és nyomtatott formában hangszalagok, kazetták, CD-k készíttetése. Különböző településeken a regionális szervezetekkel együtt rendezvényeket, koncerteket, és kulturális eseményeket, sportversenyeket rendeznek. Románia különböző üdülőhelyeire pihenő és szabadidő programokat, valamint külföldi kirándulásokat szerveznek. 104

Braille Bukaresti központban a RAB igényeinek megfelelően különböző könyvek folyóiratok, tankönyvek, ismertetők és jegyzetek készülnek számos intézmény és az Oktatási Minisztériumi megrendelései alapján. Beszélő könyv stúdió: 2004 óta írásra számítógépeket használnak. Könyvek a stúdióban CD-n készülnek. A stúdió saját közreműködőkkel dolgozik, akik színészek. Az önkéntesek tevékenysége szintén nagyon fontos. Ezeket a CD-ket a 30 regionális könyvtárból lehet kikölcsönözni, lemásolni. Egy FTP szerver is létezik, ahonnan kedvenc könyveiket, olvasmányaikat a tagok letölthetik. Sajtó Havonta braille írásban készült újságot, negyedévente pedig a „Litera Nostra” nevű folyóiratot jelentetik meg melyet a regionális szervezetek, számos hazai és külföldi partnerszervezet is megkaphat. A nagyon sikeres audit-magazinunk CD-n jelenik meg havonta. A Nemzeti Rádióban hetente 20 percnyi adásunk van péntekenként este. Így a romániai látáskárosodottak gondjait az egész ország megismerheti. Szociális segítségnyújtás: vakok családjainak szociális támogatást nyújtanak, valamint importál, vagy hazai segédeszközökkel segítik őket. A RAB különböző az oktatást, IT-t és egyéb területeket érintő projektek révén az Európai Alapítvány támogatása mellett USA támogatásában is részesül.

105

Romanian Association of the Blind David Maria   The Romanian Association of the Blind (RAB) is a non-governmental national organization of the blind and visually-impaired of our country, established in 1906 by the Queen Elizabeth of Romania, also known under her penname Carmen Sylva.  The initial name of the organizations was The Society of the Blind of Romania. Its existence was interrupted in 1949 by an act of the newly established communist regime witch cancelled the legal functioning and the activity of all the foundations and other NGO’s. However, the blind were aloud to reestablish the organization with fewer branches and under the name of the Association of the Blind of Romania in 1956. Nowadays, this name is used equally with that of Romanian Association of the Blind (RAB).   Structure and organization RAB is an organization of blind and visually impaired citizens organized in 30 regional branches. Each branch covers one or two counties of the country. Almost all the visually impaired of Romania are members of RAB, in those having very easy visual disability. That’s why nowadays the association has about 80,000 members of all ages. The national organization is run by a Leading board of 11 persons elected each 5 years by a General Electing Assembly. The representatives in this assembly are elected by the branch assemblies. The branch assemblies also elect the boards of those branches for the same period of 5 years. Each branch is lead by a president. The same structure is in the leading national board. All these persons have to be visually disabled. The National Leading Board composed of 11 persons is coordinated by the president, the prime vice-president and three vice-presidents. Each of them is responsible with one area of activity of the national organization. 106

 Representation RAB is relevant organization of the blind recognized by the Act (Law) regarding disabled persons in Romania (Law No.448/2006), considered by the authorities and all the Romania judicial bodies as formal partner in the area of visual disability, founding member of the National Disability Council, member of the European Blind Union and of the World Blind Union. By its sports department, RAB is also a member of IBCA and IBSA. RAB campaigns for the rights of the visually disabled persons negotiating with the authorities, monitoring the acts and decisions in its interest area and signing agreements with the judicial bodies when this need appears.   Programs and services The national board runs and develops services like: books braille printing, talking books (in the past on reels and cassettes, today on CD’s), issues magazines in braille, ink print and digital formats and organizes events and activities in coordination with RAB branches in various cities and towns of the country: musical contests and shows, cultural events, special activities for the blind women, sports competitions (goalball, torball, nine pins bowling, track and field, chess etc.), leisure and holidays events in various places and resorts of Romania, in resorts and touristic venues abroad. A particular attention is focused on the visually disabled students: in partnership with the Ministry of education, RAB organizes contests on various school subjects in order to accustom the youngsters with exams and assessments, to select and promote the best of them.   Braille At RAB centre in Bucharest, one braille printing workshop produces books, magazines, leaflets, school books and other materials using three more types of embossers: the old ones on aluminum plates, an electronic one embossing one side of the paper and a set of equipments managed by computers and printing on both sides. The production depends on the RAB resources, on orders coming from various persons and institutions and on the needs of school books ordered by the Ministry of Education.   107

Talking book studio Starting with 2004, computers are using for taping and the books are produced only on CDs. In the same time, the old patrimony of books on reels and on cassettes is recovered. The talking book studio has its own speakers and collaborators. Its collaborators are all actors. Contribution of the volunteers is also important. The CDs are distributed to the 30 talking book libraries of the RAB branches where readers can copy them and get their own books. A FTP server was established where from the readers can download their favorite books.   Press A monthly magazine is printed in braille. Selection from its issues appears quarterly in ink print. The name of both publications is “Litera Noastra” (Our Letter). They are distributed to the subscribers and to the RAB branch offices and other partners all over the country and abroad. A very successful is the audio magazine Impact, produced monthly on CDs with musical illustration. RAB determined the National Broadcasting Radio Company to allocate twenty minutes per week for the program “Ochiul Interior” (The Inside Eye) broadcasted each Friday evening between 20.30 – 20.50 and treating all the topics regarding the blind and all the events having the blinds as actors. It made the Romanian visually disabled and their problems well known all over the country.   Social and technical assistance RAB offers support to the families of the blind in severe difficulty. It also offers consultancy and guidance to all those interested in the aspects of visual disability. A special group that RAB attention is focused on is formed by the parents of the visually disabled children. For the blind, it collects and spreads information concerning education, social assistance, medical care, vocational training, employment etc. Technical aids are also offered through RAB to its members: - devices and equipments imported from abroad or produced in Romania.   International projects RAB was and is involved in projects financed by the European Funds (Phare and structural funds) and also in projects financed from the USA. The areas of 108

these projects are: education, IT, vocational training and employment, awareness of the general public, technique and technology. RAB has also permanent partners from abroad in the field of the technical and assistive equipments.    

109

Fogyatékossággal élők sportolási lehetőségei kerékpárral Schlett Győző, Schlett Trike Gyula

Egyéni vállalkozásom van Gyulán. Kerékpár adás-vétellel, kerékpárépítéssel átalakítással és hagyományos lakatos munkákkal foglalkozok most már kilenc éve. Két éve indult el a weblapom www.haromkerek.hu néven. Kis összeállításomban főleg a fogyatékossággal élők által használt vagy használható kerékpár-típusokat mutatom be. Kerékpár: olyan két- vagy háromkerekű jármű, amelyet egy vagy két személy emberi ereje illetőleg legfeljebb 300 Watt teljesítményű motor hajt. A kerékpáron, egy 10 éven aluli gyermek szállítására alkalmas pótülés, illetve kerékpárutánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el. A betegszállító kocsi nem minősül kerékpárnak. Napjainkban közel 1 milliárd kerékpárt használnak világszerte közlekedésre, szállítási, szabadidős és sportcélokra. A mai világban a kerékpár az egyéni közlekedés leghatékonyabb módja (egy kilométer kerékpározás: 92,09 kJ, gyaloglás: 261,63 kJ, autózás: 4,83 MJ energiát igényel átlagosan). Az emberi erővel hajtott kerékpárok típusai: a) Egykerekű. b) Kétkerekű. c) Háromkerekű d) Négykerekű Kézzel vagy más testrésszel hajtott: a) Egykezes b) Kétkezes c) Egyéb 110

Monocikli: Vezetése komoly egyensúlyérzéket kíván, és rengeteg időbe kerül megtanulni vele, én már próbáltam megvallom férfiasan, nem sikerült. Ami már érdekesebb a kerékpár kitámasztóval való felszerelése! Egy gyerek, amikor elér egy bizonyos magasságot és testsúlyt, akkor azt mondjuk, hogy kinőtte a régi kerékpárt. Ilyenkor jön jól a kitámasztó felnőtt kerékpárra. Hiszen bolti forgalomban csak univerzális 16”-20”-ig kis támasztó kereket lehet kapni, ez gyakorlatilag 20 kg-ig jó.

Előnyei: • később leszerelve még van esély arra, hogy használója megtanul kétkerekezni • ad lehetőséget dőlésre, jobb és bal irányba • saját biciklihez lehet készíteni

Tricikli a mindennapokra: Kettő fajtája van a kétkerekes és a hétköznapokban jobban elterjedt hátsó kétkerekes. Nyolc éve készítek ilyen jellegű kerékpárokat, több típusban. A legtöbbet Camping típusból csináltam a kétkerekű kerékpárt és a hozzá készített adaptert. Előnye: adapteres jellege miatt saját kerékpárból is lehet készíteni. Sok variáció egyedileg is építhető. Sport jellegű tricikli: Hobbi és sport, szintén két fő típusa ismert: • Első kétkerekes (tadpole) • Hátsó kétkerekes (delta) Általában fekvő vagy üllő helyzetben van a használója. Típusonként még a kormányzás is eltérő: • direkt (villából a kormány), • indirekt (segéd karokkal). Megemlíteném még a hajtás elhelyezkedése szerint első kerékhajtású vagy hátsó kerékhajtású. Hátránya, hogy a kis széria miatt nagyon drága az előállítása. Munka tricikli: • árusító:- gyümölcsös, fagyis • szállító:-(teher-pék bicikli) - (ember-riksa,) • hirdetős:-sok típus delta és tadpole 111

• Tricikli segédmotorral • A lábbal hajtható tricikli motor rásegítéssel Két fajtája: 1.Benzines 2. Elektromos Benzines 50 cm3 Dongó motorral felszerelt kerékpárnak két típusa van: • az egyik, melyet a fűnyírókon megismert berántó zsinórral kell indítani • a másik pedálos indítású kuplungos motor Hátránya: hangos, büdös, környezetszennyező és reszket is az ember feneke alatt Elektromos motorral ellátott tricikli: Több fajta kivitelben az egészen kicsi keréktől, a 26” MTB kerékig léteznek. 180 w-1000w-ig. Általában a 300w körüli teljesítmény az elterjedt és erre még nem kell sisak. Akkumulátor és a töltő élettartama 2-3 év. Előnye: • • • •

Halk üzem Sima indulás Erősebb motornál még pedálozni sem kell Szintén saját kerékpárból lehet készíteni

Négykerekű bringák: • Hobbi és munka jellegű kerékpárok, bár a magyar (európai) KRESZ szerint nem besorolható járgányok • Vezetésük autóhoz hasonló • Hátránya: nagy gördülési ellenállás Bringó hintó: A kerekek számának növelésével több ember utazása válik lehetővé. 112

Tandem kerékpárok: Az együtt utazás, bringázás élménye, ami lehetővé teszi, akár végtaghiányos vagy értelmi fogyatékos vagy gyengén látó vagy vak utas „társ” kerékpározását. Kresz! (1-2 személy), de léteznek 3-10 személyes tandemek. A leghosszabb tandem 150 m és 93 db Trike Hase Kettweisel összekapcsolásával. Handcikli: Ki ne ismerné a Rehabos kézihajtányt végtaghiányosoknak jobb-vagy bal kézzel is hajtható némi átalakítás után. Lassú áttétele miatt bárki használhatja. Kerekesszékekhez csatlakoztatható Hand Bike Adapter: Agyváltós és külső váltós akár 27 sebesség 9 fokozatban. Felszereléséhez a kerekesszéken egy fogadó egységet kell elhelyezni, amihez az adapter csatlakozik. A fogadó egység és a handbike villája közt egy emelő szerkezet van, ami felemeli a kerekesszék első kis kerekeit. Az iránytartáshoz stabilizátor van beépítve, ami mindig visszatéríti a kormányt egyenesbe. A hátsó kereket érdemes terpeszteni, így éles kanyarokban stabillá válik. Előnye: • Saját kerekesszékhez csatlakoztatható • A vezető egyedül tudja az adapter fel- és lecsatolását végezni • Kis helyen megfordul, esetleg hajlító karikával is lehet segíteni Handcikli sportcélokra: Beülős Handik-nek szokták hívni, ami a legnagyobb hátrányát is magába foglalja, a beülést. Alacsony súlypontja miatt nagyon stabil kanyarban. Általában Delta jellegűek, de létezik Tadpole vagyis első kétkerekes. Első kerék tengelye mellett lábtartó kosarak vagy szíjjak vannak. Lánc nélkül hajtott Triciklik: • hajtó karikákkal meghajtott háromkerekű kerekesszék • ultra könnyű vázszerkezet • szintén stabilizátor van szerelve a villára, picike kormánnyal és egy fékkel, ami az első kereket fékezi

113

Utánfutók: • Grill-mobil • Gepida-szerelvény egykerekű gyerek utánfutó • Kétkerekű gyerek utánfutó

114

Csak AKARNI kell! Terhes Ágota Bringanti

Betegségem 2000 nyarán kezdődött. Eleinte nagyon elkeserített a helyzetem. Összeomlottam fizikailag és lelkileg is. Nem tudtam elfogadni, hogy én, aki mindig örökmozgó voltam, egyszer csak nem tudok járni. Ha sikerül is lábra állni váratlanul elesek. Képtelen voltam lépcsőn járni. No és még a betegség számtalan tünete jelentkezett. Én minden egyes sikertelen mozzanatot tragédiaként éltem meg. Szomorú voltam, feladtam, elkeseredtem, már nem akartam az utcára sem kimenni féltem az esésektől és a kudarcok sorozatától. Első alkalommal egy kerekesszéket javasoltak, de én nem akartam leülni. Az összeomlás sajnos évekig eltartott. Közben dolgozni jártam. De az állapotom oly mértékben romlott, hogy az üzemorvos már nem adott engedélyt a munka elvégzéséhez. Ez is egy pofon volt az élettől, úgy éreztem már erre sem vagyok jó. Egy újabb tragédia. Sajnáltam magam, csak ezek jutottak eszembe, hogy miért pont én, miért pont velem történik mindez, stb. A depres�szió és a fizikai leépülés borzasztó volt. A legrosszabb, hogy magam maradtam a problémámmal, ugyan a fiamnak tartozom mérhetetlen hálával, mert kisgyermekként rengeteget segített,és ami ilyenkor a legfontosabb szeretett. 2005-ben készítettek részemre egy járógépet, és decemberben megkaptam az elektromos mopedet mellyel ismét ki tudtam otthonról mozdulni. A járógéppel ismét meg tanultam járni. El tudtam menni bevásárolni, otthon sem a földön ülve kellett tovább közlekednem. Kedvet kaptam az élethez. Ismét lett célom. Újra ÉLNI AKARTAM. 1987-ben tanultam meg teljesen egyedül úszni. 2005 októberében voltam, már sérültként az első úszóversenyen. Nagyon élveztem, mivel imádom a vizet, a lételemem. Szép eredményeket értem el. Szerettem volna kijutni Pekingbe, de mire a Nemzetközi kategorizálásra kellett utazni megszűnt Szegeden a Sportegyesület, így magamnak kellett volna finanszírozni egy nemzetközi versenyen való részvételt. Ezt szűkös anyagi helyzetem miatt nem tudtam megtenni, így Peking elúszott. Egy világ omlott össze bennem,és ismét elkeseredtem. De nem 115

tartott sokáig a szomorkodás, csak amíg új célt nem tűztem ki magam elé. Ez mindössze annyi volt, hogy jön London és majd ott úszás, és evezés sportágakban bizonyítok. Most ez a cél, azután majd kiderül mi lesz. Azért lelkileg megviselt ez a helyzet, és persze az élet egyéb területein is jelentkeztek gondok, de tavaly tavasszal elhatároztam, hogy minden másképpen lesz és minden probléma ellenére Boldog leszek. Teljesen igaz, hogy minden fejben dől el, mert amit elterveztem az minden megvalósult. Terveim között volt, Balatoni kerékpártúra, tandem kerékpár kipróbálása, Dunakanyarba való eljutás, Balaton átúszás. Az elmúlt egy évben felkerültem Budapestre és igazából végre úgy élek ahogy mindig is szerettem volna. Igyekszem kihasználni a lehetőségeket és minél több sporteseményen részt venni. Idén márciusban egy alapítvány segítségével eljutottam síelni. Elmondhatatlan élményben volt részem. Én a versenyeken sohasem azért indulok, hogy győzzek. Egy cél lebeg előttem, végigcsinálni. Sohasem adom fel. Nem az eredmény a fontos hanem, hogy Önmagamnak bebizonyítsam, hogy még képes vagyok végigcsinálni amibe belekezdek. A mozgás öröméért teszem. Szegeden a Városi Sportigazgatóság rendszeresen megrendezi, az Érj át! Hosszútávúszást. Minden évben boldogan megyek, mert ott mindig szeretettel fogadnak, és segítenek. Egyedüli mozgássérült indulóként mindig leúszom mind a két távot a 2km-t és a 4km-t is. Az idén ráadásul egyedüli nőként vállaltam be ezt a hosszú távot. A nyárom életemben először indultam el Szegeden a Csavarker Triatlon-on, ahol nagyon jól éreztem magam. Utána volt egy duatlon verseny, azt is végig csináltam. SOHA NEM ADOM FEL! Sikerült eljutni, és átúszni a Balatont. Az elmúlt egy évben sikerült számtalan sportot kipróbálnom az evezést, asztaliteniszt, tollast, darcot, gerelyhajítást, búvárkodást, falmászást, kerekes székes kosárlabdát, futást, kerékpározást stb. Még felsorolni is sok. Megemlítek néhány nagyobb eseményt, ami számomra nagy élmény volt. 2008-ban a NATO futás. 2009-ben egy igazi embert próbáló versenyre jutottam el a Nagyatádi IRONMAN-re. Hatalmas élményt nyújtott és erőt adott. Igyekszem nagyon aktívan élni, amíg lehet. Minél több sportrendezvényen részt venni. Mérhetetlen fájdalmat érzek mozgás közben, de mindez akkor és ott nem fontos, mivel amikor sajnáltam magam és nem mozdultam ki akkor rohamosan romlott az állapotom, és ugyan ilyen fájdalmat voltam kénytelen elviselni. Amióta ilyen aktívan élek sokkal lassabban romlik az állapotom. 116

Ráadásul legalább addig nem gondolok, a problémákra ameddig sportolok. Imádok emberekkel foglalkozni, és számomra az egy hatalmas sikerélmény, ha valakit a puszta beszélgetéssel ki tudok mozdítani a depressziójából, és sikerül ismét visszavezetni az élet Boldog oldalára. Szeretnék nagyon sok ember számára pozitív példaként létezni, hogy erőt adjon az akaratom, és kitartásom. Legfontosabb, hogy megértse, mindenki FEJBEN DŐL EL MINDEN! és CSAK AKARNI KELL! Boldog vagyok, hogy itt lehettem és remélem Önök, Ti is ezek után, ha csak a társaság miatt is, de kimozdultok és végig gondoljátok, semmivel nem vagytok rosszabbak, gyengébben, vagy kevesebbek nálam. Ha nekem sikerült, nektek is fog. Ne feledjétek: Csak AKARNI kell!

117

A Romániai fogyatékosok helyzete és lehetőségei Paluska Tibor Nagyváradi Máltai Segélyszolgálat Paluska Tibor vagyok Nagyváradról, I.(100%) mozgássérült fokozatba besorolt, születésemtől fogva megváltozott képességű ember vagyok (törpenövésű 115cm. magas). Beszámolóm négy jól elkülöníthető részre osztható: 1. Betegségem rövid bemutatása és jelenlegi életem. 2. A Romániai fogyatékos személyek jogait és kötelességeit leíró törvény. 3. A Nagyváradi fogyatékos szervezetek helyzete- felsorolása. 4. Statisztika a Romániai fogyatékosok számáról. Kezdeném is rögtön betegségemre leginkább jellemző kórismertetővel: Hyposomatotrop (pituiter) nanismus 1 • Korához képest nem növekszik kellően, késői serdülés Fej: • Magas, cincogó hang, makrocephália (túl nagy fej) vagy mikrocephália (túl kicsi fej); • A nyak lehet túl hosszú vagy túl rövid, vékony vagy vastag, ferde vagy aszimmetrikus; A törzs rendellenességei: • A mellkas lehet túl hosszú vagy túl rövid, keskeny vagy széles, horpadt, lapos, az alapnál vagy a tetőn szélesedő, aszimmetrikus; • A has előreugorhat, lehet kétlebenyes, lehet feszes vagy laza, ruganyos stb., megjelenhet sérv vagy hasizomrepedés; • A hát lehet egyenes, kototikus, lordotikus, szkoliotikus, púpos vagy asszimetrikus • A vállak asszimetriája; 1 http://www.drdiag.hu/kereso/betegseg.php

118

A felső végtagok rendellenességei: • Teljesen egyenlőtlenek (hosszúságban és vastagságban); • Asszimetrikusak, rendellenesek (frontális síkban vagy keresztirányban); • Lehetnek túl hosszúak vagy túl vékonyak; Az alsó végtagok rendellenességei: • Teljesek (a comb rendellenességei, mely a látványt is meghatározza); lehetnek egyenlőtlenek hosszúságban vagy vastagságban, pozíciójuk és görbületük lehet egyenlőtlen, • asszimetrikus csípő (veleszületett csípőficam); nem megfelelő helyzetben való merevedések vagy csontosodások; • A térdek hajlítottak vagy túlnyújtottak, bénulás vagy trauma maradvány tünetei észlelhetőek, asszimetrikusak; • A lábszár görbe, asszimetrikusak, hosszúságuk vagy vastagságuk nem egyforma; • A bokák és a lábak lehetnek asszimetrikusak, görbék (X vagy O alakúak), kifele vagy befele hajlóak, üregesek, a talp rendellenességei (kifele vagy befele lép, lúdtalp); A főbb funkciók és nagyobb szervrendszer zavarai: • A légző rendszer zavarai (légzés-elégtelenség); • A szív és érrendszer zavarai (keringési elégtelenség), melynek tünetei az ödémák, elkékülés, a gyermekek alulfejlettsége (kicsik, vékonyak, energiahiányosak, hamar fáradnak, nem képesek fizikai erőkifejtésre); • A tápcsatorna és a táplálkozás zavarai (előreálló has, belső szervek süllyedése, fizikai debilitás vagy obezitás stb.); • Az endokrin rendszer zavara megnyilvánulhat növekedési és fejlődési zavarokban (hipofizális törpenövés, gigantizmus, az endokrin rendszer és ivarszervek fejletlenségével járó elhízás stb.); • Az érzékszervek sérülései (a látás vagy a hallássérülés létrehozhat különböző tartászavarokat, melyek különböző hátgerincferdülésekhez vezethetnek). • Nálam súlyos csontritkulás is kimutható (-5.8 felfedezett 2001-ben, jelenleg kb. -3.2 körül van). 119

Saját életkörülményeim, helyzetem Első életévek, orvostól- orvosig Szüleim mindent megtettek, amit az akkori szocialista világban megtehettek értem2. Kisgyermekként elvittek Budapestre Dr. Czeizel Endre3 világhírű genetikushoz. De ezen kívül még az orvosi eredményeimet elküldték szüleim: Moszkvába, Bonnba, az 1989. forradalom és nyitás után pedig szintén elküldték eredményeimet az USA-ba is, de sajnos mindenhonnan a negatív választ kapták válaszul, hogy a gyereket (mármint engem) nem tudják meggyógyítani és nem is, fogok tovább magasságban nőni. De a külföldi orvosi klinikákon kívül próbálkoztak itthon Romániában is:pl. Bukaresten, Kolozsváron, Marosvásárhelyen is. Vittek még háromszor a Fekete tengerre is, mert valamelyik orvosa azt ajánlotta, hogy a sós víz, a tengeri levegő, a napsugárzás jót fog majd tenni. Pozitív tapasztalható eredmény nem történt. A családomban amennyire csak a családi emlékezet vissza tud idézni senki nem volt törpenövésű, mindenki normális testmagasságot ért el. Szüleim normális testmagasságúak: édesapám: 175cm édesanya pedig 168cm magas. Nekem még van egy hét évvel fiatalabb, de normális magasságú öcsém, aki 188 cm. magas és 111kg. súlyos. Szüleim és öcsém mindig is maximálisan mellettem voltak az élet minden terén, támogattak, segíttettek, és törpenövésem ellenére is mindig is igyekeztem egy hétköznapi átlagos ember lenni és akként is viselkedni. Iskoláskor, kihagyás 1985-2001 Hét évesen szüleim beírattak az általános iskolába, ahol is az közvetlen osztálytársaim kedveltek- szerettek, de már az idegen gyerekek törpenövésem, veleszületett csípőficamom miatti bice-bóca járásom miatt rengeteget csúfoltak, volt rá eset, hogy valamelyik vagányabb srác megcsapott, leköpködött, megrugdosott. A gyerekek társadalma egy nagyon kemény, szigorú társadalom ahol a gyengeségnek, másságnak helye nincs. Ezért is az első nyolc általános iskola után nem iratkoztam be semmilyen más tanintézménybe, nem folytattam tanulmányaimat. 2 1978. március 11. én születtem, és az akkori idők szocialista Romániája kőkemény totalitáriánius rendszer volt, ahol is max. Minden 2. évben volt szabad az országot elhagyni (és akkor is csak a szocialista országok jöhettek szóban). Engemet személyesen is elvittek Budapestre Dr. Czeizel Endre világhírű genetikushoz. 3 http://mesterkurzus.com/index.html?link=szakember&szid=30

120

2000 őszén jutottam el első alkalommal Németországba, Berlinbe egy humanitáriánus alapítvány segítségével4. Az ott látott jólét, nyitottság, szabadság felkeltette érdeklődésemet Németország, a német nyelv iránt és hazatérve magántanulói úton hozzáfogtam a német nyelv tanulásához. 2001. őszén beiratkoztam újból az iskolába, a gimnáziumba az Ady Endre Elmélet Líceumba Történelem-társadalomtudományok szakra 5. Időközben a Szentháromság 6 alapítvány keretein belül aktív társadalmi életet éltem: a Nagyváradi speciális Iskola problémás, hátrányos helyzetű gyerekeire vigyáztam fel délutánokként hetente néhány alkalommal (különböző játékokat-feladatokat megoldva, tanulva –házi feladatokat leírni stb.). Az alapítván�nyal eljutottam több különböző Youth Projektekre7 környezetvédelem, hátrányos helyzetű fiatalok integrációja, színház stb. Ugyancsak az alapítvány segítségével 2004. ben kijutottam Németországba, mint önkéntes egy szellemi betegeket ápoló-gyógyító bentlakásos terápiás otthonba8, mint csoportvezető –koordinátor. Ez alatt az év alatt rengeteget tanultam, önállóbb lettem minden téren, sokat utaztam, megszereztem a Goethe Institut által kibocsátott Zertifikat Deutsch nyelvvizsga diplomát. Életem talán legszebb és legjobb legérdekesebb éve volt. 2005. ben Hazatérve Németországból sikeresen befejeztem a gimnáziumot, leérettségiztem, majd jelentkeztem a Partiumi Keresztény Egyetem Német nyelv és irodalom szakára.9 Az egyetemen is végig jól tanultam, nagyon szerettem az ott uralkodó munkalégkört, a tanárokat, hallgatótársaimat. 2007-ben gondoltam egy merészet és mivel Romániában is a Bolognai Oktatási Reformok hatásának következtében egy ével (4 évről 3 évre rövidült az egyetemi oktatás hosszúsága) ezért gondoltam, hogy a germanisztika mellé felveszek az egyetemen még egy másik szakot is. Második szakomnak a Management szakot10 választottam, mivel több 4 http://www.fsti.ro/volunteers/local_volunteers/paluska_tiberiu/ 5 http://lady.rdsor.ro/index.php?m=hirek&mid=153&page=7 6 www.fsti.ro 7 http://ec.europa.eu/ploteus/faqmobility.jsp?language=hu#2 8 http://www.reha-denkendorf.de/index.php?index=1&PHPSESSID=lvi3al8k20mme56on57j3rb5i0 9 http://www.partium.ro/main.php?l=hu&mn=1.0.3.0 10 http://www.partium.ro/main.php?l=hu&mn=1.1.0.1

121

diploma több esély ebben a mai gazdasági problémáktól terhes világban. 2009. ben sikeresen leállamvizsgáztam 9.89 államvizsga-védési jeggyel (ez Magyarországon körülbelül 4.89.es vizsgajegynek felelne meg). Jelenleg készülök a II. államvizsgámra, írom az államvizsga-dolgozatomat és a B. kategóriájú jogosítvány megszerzését is célul tűztem ki magamnak. A Romániai fogyatékos személyek jogait és kötelességeit leíró törvény11 • Romániában jelenleg a 448-as számú törvény (18. 12. 2006)12 szabályozza a fogyatékos személyek jogait és kötelességeit, a társadalomhoz való beillesztését, esélyegyenlőséget, egyenlő bánásmódot, munkához, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, pihenéshez való jogokat. • A törvény kimondja, hogy fogyatékosnak számít azon személy, aki valamilyen fizikai, szellemi, mentális vagy érzékszervi betegségtől szenved, vagy képességei hiányoznak,- megváltoztak és a mindennapi életben segítségre, rehabilitációra, ápolásra szorulnak. • Esélyegyenlőségre a tanuláshoz – oktatás terén, a munkaerőpiacon, havi rendszeres pénzbeli juttatásra, adókedvezményekre amennyiben a fogyatékos ingatlan vagy autótulajdonos, 5évente hozhat be külföldről átalakított gépkocsit, motorkerékpárt vám ill. regisztrációs-adómentesen, ingyenes gyógyszer ill. gyógyászati segédeszközökre szakorvos felírása alapján, főállású- fizetett gondozó, évente egyszer gondozójával együtt ingyenes rehabilitációs gyógykezelésre jogosult, évente 12 menet-jövet vasúti/ távolsági autóbusz utazásra, speciális óvott munkahelyekre stb. A törvény sokszor csak pusztába kiáltott szó, mert gyakran nem tartják be, pénztelenségre, gazdasági krízisre hivatkozva. Nagyon kevés a hathatós és a valódi támogató/segítő lehetőség, amely a megváltozott képességű embereknek munkahelyet, jobb életkörülményeket, a mindennapok során azonos esélyeket teremt. 11 http://www.fcc.ro/legislatie_448_2006.htm 12 Bővebb magyar nyelvű információkért a törvényről keressék a http://www.monitoruloficial. ro/?lang=hu Románia Hivatalos Közlöny magyar nyelvű változatát

122

A Nagyváradi fogyatékos szervezetek helyzete és bemutatása A Nagyváradi fogyatékosok legfontosabb érdekvédelmi szervezete az A.D.L. Bihor (Asociaţia Deficienţilor Locomotori Bihor)13 a Nagyváradi Fogyatékosok Bihar megyei Szervezete. Ez a szervezet küzd minden mozgássérült törvényben biztosított jogaiért, társadalmi integrációért, esélyegyenlőségért, egy akadálymentes világért, a hátrányos megkülönböztetések ellen. Az egyesület hivatalosan bejegyzett taglétszáma: több mint 4000 fő Bihar megyében. Az A.D.L. megalapításának az éve 1990 tavasza. Az A.D.L. tagja az ún. SUPHAR Bihor-nak: Societatea Umbrela a Persoanelor cu Handicap Asociate Regional – Bihor14 A Bihar megyei Ernyő típusú Fogyatékos Személyek Egyesült Szervezete. A SUPHAR-nak Bihar megyében 15 egyesület, alapítvány, non profit szervezet a tagja, akik a fogyatékosok jogaiért, lehetőségeiért, megsegítésért küzdenek. Tagjai többek között: Mozgássérültek Egyesülete, Down Kórosok Egyesülete, Sclerozis Multiplex Egyesület, Siketek és Nagyothallók Egyesülete, Szellemi Fogyatékosok Egyesülete, Vesebetegek Egyesülete és más betegeket segítő szervezet. A SUPHAR.-t 1997. ben alapították meg. Minden Bihar megyei fogyatékos személy képviselője és érdekvédelmi és érdekérvényesítési szervezete szeretne lenni, valamint a fogyatékosok társadalmi integrációjának segítője. Statisztika a Romániai fogyatékosok számáról • Jelenleg Romániában 631.199 fogyatékos személy él. • 97% a családjuk gondozásában él, és csak 4% dolgozik hivatalosan. • 3% (17.275 fő) él valamilyen szociális otthonban, a többi családjuk ellátásában vagy önnálóan élnek. • 334.075 személy a Súlyosan fogyatékos (legalább 75%-os munkavégzési képtelenség) kategóriába van sorolva. • Én az I.-fokú mozgássérült kategóriába vagyok besorolva (legalább 90%-os munkavégzési képtelenség), havi szociális segélyem összege 293 Lej/hó (18.344 Forint/hó). Édesanyám a hivatalos gondozóm 592 Lej/hó (37.064 Forint) a fizetése. 13 http://www.anph.ro/institutie.php?m=informatii&id_ins=639&id_ong http://www.ngo.ro/database/ textro.shtml?cmd[70]=i-70-34b346d014cd4e804478e1853fb5e0f2 14 http://www.integration.ro/?id=25

123

• II. fokú fogyatékos (legalább 75%-os munkavégzési képtelenség) havi szociális segély összege 234 Ron/hó (14 647 Forint/hó), de nekik már nem jár főállású, fizetet gondozó. Ezekből, a siralmas adatokból is láthatják, hogy milyen a helyzet nálunk, Romániában. Van még mit fejlődjünk, van még mit javítanunk a szociális hálóm. Gondolkodjanak el, önök mit is kezdenének havi 18.344 forintból? Vagy 37.064 forintból, amit fizetésképpen kapnak. Ebből az összegből próbáljanak meg megélni/túlélni egy hónapig.

124

A SINOSZ bemutatása és legfőbb célunk, az egyenlő esélyű hozzáférés Kárpáti Árpád Zoltán Országos alelnök Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Szervezet története A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége - röviden SINOSZ - kiemelkedően közhasznú társadalmi, érdekvédelmi szervezet. A felnőtt siketek hazánkban 1802-ben, a Cházár András kezdeményezésére megindult iskolai oktatás után kezdték el megszervezni társasági életüket, baráti köreiket. Az egységes, országos szervezet kialakításának gondolatát elsőnek Oros Kálmán siket betűszedő vetette fel. Kezdeményezésére indult meg 1892-ben a Siketnémák köre, majd ugyanabban az évben kiadták az első újságot, a Siketnémák Közlönyét. Több egyesület bevonásával 1902-ben kidolgozták az egységes szervezet alapszabályát, amelyet a belügyminiszter 1907-ben hagyott jóvá. Az új egyesület „Cházár András Országos Siketnéma Otthon” nevet viselte. A szervezet 1950-ben alakult újjá „Siketnémák Szövetsége” néven. Néhány évvel később - 1952-ben - alapszabályban rögzítették a nagyothallók érdekvédelmének ellátását is, amelyet a szövetség új elnevezése is tükrözött: „Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége”. A szövetség jelenlegi tevékenységének egy része az egykor kijelölt célokkal megegyezik: a siketek és nagyothallók szakmai-érdekvédelmi szervezeteként segíti, támogatja a siket és nagyothalló embereket a társadalmi beilleszkedésben, az egyéni érvényesülésben. Ezt a feladatot az egyesületi törvény alapján, a szövetség Alapszabályában foglaltak szerint látja el. Továbbá szolgáltatásokat (jelnyelvi tolmácsszolgálat, jogsegélyszolgálat) nyújt tagjainak és országos illetve megyei szinten egyaránt programokat szervez (elsősorban kulturális és ifjúsági vonalon). 1989-től független társadalmi szervezetként működik. Kiadásait elsősorban állami költségvetési támogatásból, másodsorban pedig adományokból, pályázatokból fedezi. A küldöttközgyűlés a SINOSZ legfőbb szerve, amely legalább évente egyszer ül össze. A Szövetség munkáját a havonta ülésező Országos El125

nökség irányelvei alapján az országos elnök és a főtitkár irányítja. Szövetség a munkáját országos hatáskörrel fejti ki. Minden megyében a megyeszékhelyeken működik megyei szervezet, ezen kívül vannak városi szervezetek, valamint klubok. Hogy a munka folyamatos és minden hallássérültet érintő legyen, minden szervezet szorosan együttműködik, egymásnak segítséget nyújtanak lehetőségeikhez mérten. A Szövetség a magyar siketek és nagyothallók hivatalos érdekképviseleti szerve. Központja Budapesten található. Siket, nagyothalló, valamint pártoló tagjai is vannak. A Szövetség munkáját a siket és nagyothalló tagok határozzák meg. A Szövetség segítséget nyújt tagjai számára - lehetőségeihez mérten - a munkavégzéshez, tanuláshoz, szakmai képesítés megszerzéséhez, tanfolyamokon való részvételhez, szakköri tevékenységekhez. Lehetőséget biztosít a kulturális- és sportéletben való részvételhez. Országos és helyi szervezeteiben klubokat működtet, ahová minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak. A szervezet küldetése A Magyarországon élő siketek és nagyothallók társadalmi elfogadásának ösztönzése, életminőségük javulása érdekében szükséges döntések szorgalmazása, az önálló életvitelhez szükséges feltételek megteremtésének támogatása, a vizuális kultúrára épülő siket közösség összetartozásának erősítése, a jelnyelvben rejlő kulturális értékek megőrzése és annak közvetítése a külvilág felé. A szervezet missziója A Magyarországon élő siket és nagyothalló emberek önértékelésének, önirányító  törekvéseiknek támogatása. A vizuális kultúrára épülő siket közösség összetartozásának erősítése, a jelnyelvben rejlő kulturális értékek megőrzése és annak közvetítése a külvilág felé. A nagyothalló közösség sokszínűségének megőrzése, identitásuk erősítése, a kései életkorban hallásvesztettek útkereséséhez iránymutatás.  A szervezete víziója A szervezet váljék egy olyan közösségi szintérré, amelyet tagjai és pártolói szívesen látogatnak, ahol az érintettek színvonalas szolgáltatásokhoz jutnak és ahol a kommunikációs akadálymentesség filozófiája teljességgel megvalósul. 126

A szervezet felépítése A SINOSZ országos érdekvédelmi szervezet, mely helyi és megyei szervezetekre, illetve azoknak a tagságára épül. Korábban klubok, városi szervezetek, megyei szervezetek működtek, ám 2008. évi Alapszabály-módosítás értelmében helyi és megyei szervezetek maradtak vagy jöttek létre. A Központi Hivatal mellett 18 megyei, 2 budapesti és 15 helyi szervezet látja el az érdekvédelmi feladatokat titkárok, ügyintézők útján. Ezek a szervezetek biztosítják a tagjainknak a közösségi programokat, az egyéb szolgáltatásokat. A tagszervezeteink közül kettő önálló jogi személyként funkcionál, megyei érdekvédelmi egyesületként, ez a két megye: Hajdú-Bihar megye és Tolna megye.  A szervezet döntéshozó szerve A SINOSZ legfelsőbb döntéshozó szerve az Országos Küldöttközgyűlés. Évente általában egy alkalommal ülésezik és hoz döntéseket az Alapszabály által a közgyűlés hatáskörébe utalt kérdésekben. A szervezet elnöksége A SINOSZ országos elnöksége évente általában 10-12 ülést tart. Feladata, az Alapszabály által az országos elnökség hatáskörébe utalt ügyek tárgyalása. Meghatározzák a Szövetség szakmai irányvonalát, figyelemmel kísérik a költségvetés Országos Küldöttközgyűlés által elfogadott pénzügyi terv szerinti felhasználását, ad-hoc és állandó bizottságokat állítanak fel és munkájukat ellenőrzik, országos kérdésekben döntenek. Tagjaink Szövetségünk aktuális taglétszámát és új belépőinek számát diagramokon ábrázoltuk, összehasonlítva az előző éves adatokkal. A létszámot befolyásolja az aktuális alapszabály tagfelvételi eljárása, illetve a kedvezmények rendszere, de tagjaink befizetési hajlandósága is.

127

Taglétszámok éves összehasonlítása

2009. I. féléves taglétszám adatok

Közösségünk „Hallássérültek” gyűjtőfogalommal nevez meg minket a társadalom. Ez a kifejezés a siketeket és a nagyothallókat egyaránt magában foglalja, függetlenül a hallássérülés okától, súlyosságától, hallásállapot milyenségétől. Különféle elté128

rések vannak a siketség és a nagyothallás között, és e különbözőségből adódóan más a szociális helyzetünk, eltérőek a kulturális igényeink és legfőképpen a lehetőségeink. Siketek Mi  siketek  nem rendelkezünk hasznosítható hallásmaradvánnyal, általában nem viselünk hallókészüléket sem és többségünk a jelnyelvet használja. Állapotunk hallókészülékkel sem korrigálható. A világon mindenütt élnek siketek. Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb felmérése alapján (Global Burden of Hearing Loss in 2000, WHO) a WHO általi feltételrendszer szerint a világon mintegy 250 millió hallássérült (nagyothalló és siket) van, ami a népesség 4,2%-át teszi ki. A WHO szerint ez egyrészt kettős tendenciát takar: a társadalom elöregedésével a hallássérültek száma folyamatosan nő (1985: 43 millió, 1995: 120 millió, 2000: 250 millió), másrészt ez a változás a jobb diagnosztikának, másrészt a növekvő zajártalomnak tudható be. Ennél természetesen jóval kisebb azoknak az embereknek az aránya, akik siketen jönnek a világra, illetőleg életük korai szakaszában válnak siketté (prelingvális siketek): ők azok, akiket a siketek nyelveivel, a jelnyelvekkel kapcsolatos nyelvi emberi jogi kérdések érintenek: ők azok, akik nagy valószínűséggel az egy-egy államon belül kialakuló siket kulturális és nyelvi kisebbségi közösség tagjaivá válnak/válhatnak. Orvosi (audiológiai) értelemben a siketség a hallás (majdnem teljes vagy teljes) hiánya (Ribári). Ez a patológiai szemléleten nyugvó meghatározás a siketséget a normálistól való eltérésként, illetőleg hiányként értelmezi, s annak különösen negatív következményeit hangsúlyozza. Ezt a megfogalmazást a SINOSZ - összhangban a fogyatékkal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló ENSZ Egyezménnyel - nem támogatja. A SINOSZ által támogatott értelmezés szerint (kulturális, antropológiai értelmezés) a siketséget egy olyan embercsoport létállapotának, adottságának tekinti, amely tagjainak közös vonása, hogy a világot elsődlegesen vizuálisan érzékelik, akiket közös kultúra, hasonló tapasztalatok, viselkedési szokások jel129

lemeznek, s legfőképpen, közös nyelvet, a jelnyelvet használják, amely elsődleges kommunikációs és megismerő szerepe mellett – más nyelvi közösségekhez hasonlóan – önazonosságuk szimbóluma is: „A siket közösségek, a siket társadalom tagjai a siketek és nagyothallók mellett halló egyének is lehetnek. Ez utóbbiak például a siket szülők halló gyermekei, akik első nyelvükként sajátítják el a jelnyelvet. Ugyancsak ide tartozhatnak a siket gyerekek halló családtagjai, ha amellett, hogy megtanulnak jelelni, a közösség kulturális értékeivel is azonosulnak. Továbbá azok a hallók, akik, bár rokoni kötelékekkel nem rendelkeznek, vállalják ezeket az értékeket. A siketekből, nagyothallókból és hallókból álló, közös nyelvvel és kulturális sajátosságokkal rendelkező, egyszersmind hátrányosan megkülönböztetett siket közösségek tehát szociolingvisztikai értelemben nyelvi kisebbségeknek minősülnek.” (dr. Bartha Csilla, ELTE BTK) Nagyothallók Mi  nagyothallók  hallásmaradvánnyal rendelkezünk, hallókészüléket használunk, orvosi rehabilitációval és fejlesztéssel jól kapcsolódunk a halló világhoz. Orvosi szempontból nagyothallónak tekintik hazánkban mindazokat a személyeket, akiknél a halláskárosodás mértéke mindkét fülön 30-90 dB között van (Ribári). A nagyothalló személy hallókészülék segítségével többé-kevésbé megérti a hangzó beszédet, és ő maga is érthetően beszél, bár az ő hangján és kiejtésén is érzékelhetők a kontroll hiányosságai. Mivel a hangos kommunikáció az ő számára többé-kevésbé elérhető, a jelnyelvet nem használja, legtöbbször nem is ismeri azt. Vannak azonban nagyothallók, akik személyes kapcsolataik révén ismerik és maguk is szívesen és színvonalasan használják a jelnyelvet. A különböző országokból származó szakmai munkákat és a gyakorlatot végigtekintve jól látható, hogy államonként jelentős különbség van a hallásvesztés fokozatainak és a siketségnek a meghatározásában. Nyilvánvaló, hogy a „hallássérültek” bizonyos csoportjaiban a modern orvostudomány eredményei, az egyre újabb technológiák, valamint az ezekkel párhuzamosan alkalmazott auditív-verbális oktatási módszerek számítanak a leghatékonyabb segítségnek. A jelnyelvi törvény A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége 20 éves küzdelme ért véget a jelnyelvi törvény elfogadásával. Küzdelmünket a Siketek Világszövetsége 130

(WFD), a Siketek Európai Uniója (EUD) és a különböző nemzeti és magyar társszervezetek segítették, továbbá politikusok, nyelvészek és rengeteg érdekvédelmi szakember. Ahhoz képest, hogy 2008. szeptember 19-én a SINOSZ által szervezett Láthatatlan Kultúra Fesztiválon a Kormány képviselője még úgy nyilatkozott, a fennálló gyakorlat és helyzet nem indokolja külön jelnyelvi törvény megalkotását, de az azt követő nemzetközi és magyar felháborodás és médiajelenlét, továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény hatására mégis beindult a jogalkotási folyamat, és ezúttal a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkatársai példamutató módon működtek együtt a SINOSZ vezetésével. A jogalkotási folyamatban a parlamenti pártok jelentős mértékben jelen voltak, a törvény tárgyalása során mindegyik párt előremutató módosító indítványokat terjesztett be, melynek köszönhetően jött létre a világ legkomplexebb jelnyelvi törvénye. 2009. november 9-én, 17.10 perckor a Magyar Országgyűlés, kéthónapos törvénykezési eljárás után egyhangúan, 369 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett elfogadta a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv védelméről szóló törvényt. A törvényben – az Európai Unió tagországai közül Finnország után másodikként – kimondják, hogy a siketek közössége nyelvi kisebbség, a siketvak személyek jogait pedig először rögzítik Magyarországon törvényben. A törvény különlegességét komplexitása és az adja, hogy azt a Magyar Köztársaság a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény rendelkezéseire tekintettel fogadta el. A törvény a magyar jelnyelv elismerésével megteremti annak a szemléletváltásnak az alapjait, aminek eredményeként a hallássérültek közösségéről a jövőben nemcsak fogyatékos személyekként, hanem egy nyelvi kisebbség tagjaiként gondolkodhatunk. A törvény meghatározza a siketvak személyek speciális kommunikációs rendszerek tanulásához, valamint ezen eszközök alkalmazásával a tolmácsoláshoz való jogát is. A törvény vitája során, a Magyar Országgyűlés történetében először jelnyelven szólalt fel európai parlamenti képviselőként dr. Kósa Ádám, a SINOSZ elnöke. 2017. szeptember 1-től a siket gyermekek számára kötelező lesz a magyar jelnyelv oktatása a számukra létrehozott iskolákban, míg az integráltan tanuló hallássérült gyerekek számára választható válik már akkor is, ha azt csak egy gyermek szülője választja. Ugyancsak ettől az időponttól kezdve 131

kötelező lesz a kétnyelvű, bilingvális oktatás megszervezése a siket gyermekek iskoláiban az ezt választó gyermek vagy gyermekek részére. Fontos rendelkezése a törvénynek az is, hogy a hallássérült gyerekek szüleinek - legalább öt fő esetén - a tanintézménynek meg kell szerveznie a jelnyelvi tanfolyamot, hogy ők gyermekeik elsődleges nyelvén tudjanak kommunikálni. A felvilágosítás területén is előretörést mutat a törvény - és büszkén állíthatjuk, hogy ez példátlan módon nemcsak a siket és nagyothalló, hanem minden fogyatékossággal élő személyre vonatkozik -, hiszen ezentúl előírja: amint ismertté válik a kisgyermek fogyatékossága, az orvosnak a szakminisztérium és az érintett érdekvédelmi szervezetek által közösen elkészített, pártatlan ismeretterjesztő anyaggal haladéktalanul köteles tájékoztatni a szülőket. A SINOSZ reményei szerint ezáltal a magyar jelnyelv elfogadottsága megnő, hiszen napjainkban a magyar orvosoknak nincs ilyen tájékoztatási kötelezettségük. A jelnyelvi tolmács-szolgáltatás 2011. január 1-től részben átalakul a törvény rendelkezései szerint: a közszolgáltatási tevékenység során korlátlan számú, ingyenes jelnyelvi tolmácsolást vehetnek igénybe a jogosultak. A középiskolákban évi 120, a felsőoktatásban szemeszterenként 60, a felnőttképzés keretében a képzési óraszám 20%-ban lehet majd ingyenes tolmácsolt órákhoz jutni. Mindezeken felül további évi 120 óra, szabadon felhasználható tolmácsolás segíti majd a hallássérült és a siketvak személyeket. A jelnyelvi tolmácsok szakmai elismertségét, más idegen nyelvek tolmácsainak a rangjára emelkedését segítheti az, hogy 2010-ben elkészül a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzéke. 2011. január 1-től csak a névjegyzéken szereplő tolmácsok vállalhatnak államilag finanszírozott tolmácsolást. Fontos változást hoz a törvény a közszolgálati és az országos vételkörzetű televíziók életébe azzal, hogy 2010. július 1-től kötelezővé válik a közérdekű közlemények és hírműsorok, valamint 2010-ben naptári naponként legalább 2 óra időtartamban a filmalkotások, a gyermek- és ifjúsági műsorok és a fogyatékos személyek számára készült műsorok feliratozása, illetve jelnyelvi tolmácsolása. Ezt követően - angol és holland mintára - 2014-ig évente 2 órával emelkedik a kötelezettség, majd 2015-től teljes körű feliratozást, illetve jelnyelvi tolmácsolást kell biztosítani. 132

A törvény erős támaszt kínál azoknak a felsőoktatási intézményeknek, akik elkötelezettek a magyar jelnyelv szakos, illetve a kétnyelvű oktatásban részt vevő pedagógusok képzési programjainak a kidolgozásában és akkreditáltatásában. Reményeink szerint a magyar jelnyelvet oktató nyelvtanárok és a bilingvális oktatásban részt venni tudó pedagógus szakemberek első csoportja 2017. szeptember 1-jén munkába tud majd állni. Az ENSZ Egyezmény A Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt és a fakultatív jegyzőkönyvét 2007. július 20-án ratifikálta Magyarország. Tudjátok, hogy ennek az egy mondatnak mekkora a jelentősége! Egy racionális elme mondta még régen: a háborúhoz 3 dolog kell: pénz, pénz és pénz… Nos, mi békés eszközökkel szeretünk küzdeni a jogainkért és az ENSZ Egyezmény erős „fegyver” lehet a kezünkben a jogérvényesítés útján. Ugyanis az Egyezmény felsorolja és rögzíti a fogyatékos személyek legfontosabb, legjelentősebb jogait, köztük a siketekre és nagyothallókra vonatkozóan is, többek közt a jelnyelv szabad használatának jogát, a jelnyelvi oktatáshoz való jogot, a siket kultúra fenntartásához való jogot. Az Egyezmény összes cikke közül számunkra különös jelentőséggel bír a 4. cikk (siket kultúra), a 9. cikk (akadálymentesség, akár jelnyelvi tolmácsok által), a 21. cikk (jelnyelv és használatának elismerése), a 24. cikk (oktatáshoz való jog), a 30. cikk (televízió műsorok akadálymentesítése). Az ENSZ Egyezmény hazai ratifikálása óta több eredményt is felmutathatunk: - 2 nemzetközi szakmai konferencia szervezése (2008 szeptembere – a jelnyelv elismertetéséről, 2009 szeptembere – az emberi jogokról) - Emberi Jogok. Igen! c. kiadvány megjelentetése - A jelnyelvi törvény Parlament elé került

133

Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztő műhely és szolgáltatási hálózat Csapó Gábor Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Budapest Projekt bemutatása Projekt elnevezése: Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztő műhely és szolgáltatási hálózat Projekt azonosítószáma: TÁMOP 1.4.2. – 07/1 – 2008 – 0001 Projekt időtartama: 2008. szeptember 1. – 2011. augusztus 31. Projekt általános céljai: • A segédeszköz -javítás, -kölcsönzés, valamint adaptáció lehetőségének elérhetővé tétele a vidéken élő mozgássérült emberek számára is. • A szervizelés, mint szolgáltatás kiterjesztése a segédeszközök javításán túl azok egyéni szükségletekhez igazított átalakítására, adaptációjára is. • A segédeszközök kiválasztásában, forgalmazásában, javításában közreműködő rehabilitációs és egyéb szakemberek képzése és szemléletformálása. • Megfelelő segédeszközök biztosításával a fogyatékos emberek számára a lehető legmagasabb szintű önállóság lehetővé tétele munkavállalási esélyeik növelése érdekében. • A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási arányának növelése közvetve és közvetetten egyaránt. Projekt közvetlen céljai: • Régiónként egy segéd-, és sporteszköz műhely létrehozása. • Ezzel a segéd-, és sporteszköz forgalmazó cégek hiányzó szerviz-hátterének biztosítása. 134

• Legalább 30 fő megváltozott munkaképességű ember számára betanító képzést és munkára való felkészítést követően hosszú távon munkalehetőség biztosítása. • A szolgáltatások elterjedését és fenntarthatóságát is biztosító együttműködések kialakítása a különböző rehabilitációs intézményekkel, fogyatékos emberek szervezeteivel, sportegyesületeivel. • Az FNO (Funkcióképesség, Fogyatékosság és Egészség Nemzetközi Osztályozása) módszerének megismertetése fogyatékos emberekkel foglalkozó rehabilitációs szakemberekkel, helyi képzések keretében. • A mozgássérült emberek ösztönzése arra, hogy igénybe vegyék a műhelyek, és az együttműködési hálózat rehabilitációs szolgáltatásait. • Az általunk nyújtott szolgáltatások segítségével a megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci esélyeinek növelése. • Nemzetközi együttműködések kialakítása a tapasztalatcsere és a hatékony működés érdekében, a segédeszköz fejlesztés és ellátás területén. • A projekt eredményeinek, tapasztalatainak minél szélesebb körben való megismertetése.

Projekt szakmai tevékenységek: Szolgáltatási Csoport: • Módszertani fejlesztés: A program szerves részét képezi a Funkcióképesség, Fogyatékosság és egészség Nemzetközi Osztályozása (FNO) alapján végzett segédeszköz adaptáció fejlesztése. • Képzések: o FNO képzések, amelyeken a munkatársaink és külsős rehabilitációs szakemberek ismerkedhetnek meg FNO alapú adaptációnk módszereivel o Menedzsment és marketingképzés a leendő műhelyvezetők számára o Hálózatépítő tréning civil és állami szervezetek munkatársai számára. Célja, hogy egy aktív támogató hálót vonjunk a műhelyek köré, amely biztosítja a hosszú távú fenntarthatóságot. • Hálózatépítés, kapcsolattartás: a projektben együttműködő civil és állami 135

partnerekkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint a kapcsolati háló bővítése (networking) • Műhely mentorállás: A műhelyben dolgozó megváltozott munkaképességű műszerészek kiválasztása, felkészítése és folyamatos támogatás Műszaki csoport: • Műhelyek fizikai kialakítása, műszaki eszközökkel történő felszerelése • Műhelyek egységes, minőségi működésének kialakítása és folyamatos fenntarthatóságának biztosítása

136

Segéd- és sporteszköz átalakítása az SZNO módszerével Frank Antal Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Budapest

Műhelyek bemutatása Jelenlegi műhelyünkben a műhelyvezető és műszerészek mellett 1 fő mozgásterapeuta, és 1 fő ortopéd orvos dolgozik. Műhelyünk megváltozott munkaképességű műszerészeket foglalkoztatunk, szoros együttműködéssel, a műhelyben dolgozó szakemberekkel. Először pár szóban leírnám a műhely munkájának folyamatát és azt, hogy hogyan kapcsolódik az FNO módszeréhez. Műhelymunka folyamata A szolgáltatásainkat igénybe vevő kliens elsőként a műhely vezetővel találkozik, aki az igény feltárása után a műhely mozgásterapeutájához irányítja az igénylőt. A mozgásszervi orvos és a mozgásterapeuta közösen állítja össze a felmérő lapot, mely magában foglalja azon FNO kódokat, melyek az életminőség javítását vizsgálják, illetve mozgásszervi állapotot osztályozzák. Miután ez az osztályzási rendszer a klienst a környezetével együtt vizsgálja, rendkívül alkalmas arra, hogy segítségével feltárjuk a kerekesszék, és más segédeszközök hibájából fakadó akadályozottságot. A felhasználó igényeinek megfelelően állítjuk össze a számára legalkalmasabb segédeszközt. A műhelyünkben nem gyártással foglalkozunk, hanem a meglevő részegységeket válogatjuk és illesztjük össze. Az átalakítás és a próba időszak után bizonyos idő elteltével az FNO kódok kérdéses pontjait újra felmérik a szakemberek, ezzel is alátámasztva munkánk hatékonyságát, az életminőség javulását. 137

Konkrét példák Ezzel kapcsolatban mutatnék konkrét példákat, néhány eszközzel be szeretném mutatni, hogy milyen átalakításokkal segítjük a hozzánk érkező kliensek mindennapjait. Az első képen egy összteleszkópos, kényelmes rugózású háromkerekű kerékpár látható, melynek az ülésmagassága, és a kormány dőlésszöge nagymértékben állítható. Ezen az eszközön a meglevő 2 kerekű kerékpárt alakítottuk át egy adapter segítségével 3 kerekűvé. A következő képeken halmozottan sérült gyermekek részére speciálisan kialakított kerékpárokat láthatunk. Jól látható a háttámla, és a lábrögzítés szerepe az eszköz használata közben. A mozgásában akadályozott fiú egyensúly megtartása érdekében erős pótkereket szereltünk fel. Eszközök és felhasználási területük Felhasználói kör: • Mozgássérültek • Végtaghiányos állapotok • Egyensúlyi problémákkal küzdők • Agyvérzés utáni állapot Következő termékcsoportunk a kézi hajtányok - handy-cycle: Ezen eszközöknek több tipusa létezik. Leggyakrabban a meglévő kerekesszékhez adaptálható hajtány részeket készítünk személyre szabott igények szerint. Választási szempontok: • méret • felhasználási terület • városi közlekedés • terepviszonyok • sebességigény 138

Tandemek felhasználói köre: • vakok, és gyengén látok • látásukban sérültek • értelmi fogyatékkal élők • Down kórosak • egyensúlyi problémákkal küzdők • nagy teljesítménybeli különbségek esetén –Apa és fia Tandemek típusai • normál „2 illetve 3 személyes kialakítás” • családi felhasználás-sport illetve túra célokra • családterápia részére, új kapcsolat teszteléseként, vagy a-illetve- a régi kapcsolat felmelegítésére • hátulról irányítható, független hajtású tandemek ( Elől ül a sérült ember, így jobban lehet felügyelni a mozgását, illetve nagy élmény számára az önállóság érzése.) Tandemek felhasználási kör • látásukban sérültek • értelmi fogyatékosok Fűsze: • Hátul kormányzós és háromkerekű tandem a nagyobb biztonság érdekébe • Háromkerekű vontatmányként • Handy és széktoló Háromkerekű kerékpárok felhasználói köre: • Egyensúlyi problémákkal küzdők • Mozgássérültek – amputáltak (végtaghiány) • Stroke – agyvérzés után • Időskori egyensúlyzavar

139