A fels oktatás helyzete Bologna után a Magyar Rektori Konferencia szemszögéb l
Rudas Imre
a Magyar Rektori Konferencia társelnöke
2008. április 17.
1
Tartalom Az évtized els felének f jellemz i A hazai fels oktatás el tt álló kihívások A fels oktatás globális piacának kialakulása Csatlakozás az európai fels oktatási térséghez Demográfiai hullámvölgy Államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkenése Intézményhálózat túlméretezettsége
Az évtized tanulságai
2008. április 17.
2
Az évtized els felének f jellemz i Permanens reformizgalom Nem múlik el tanév, hogy ne változzon a törvény, az intézmények szerkezete, valamely egyetemi, f iskolai tevékenység (oktatás, kutatás, ösztöndíjak, stb.). Fiskális pénzügyi nyomás Zárolás, maradványképzés, stb. Adminisztrációs terhek jelent s növekedése Forrás: Szabó Gábor - A fels oktatási intézmények gazdasági szerepének, kapcsolatainak kiterjedése, megújítása 2008. április 17.
3
Az évtized els felének f jellemz i Turbulens környezet Az intézmények az új gazdaság tudásmunkásait képezik a globalizációs hatások mellett. Új fogalmakat sajátítanak el (Bologna, Life Long Learning, KKK, RET, stb.), új rendszereket vezetnek be (kredit, ETR, VIR, stb.) és új technikákat tanulnak meg (e-learning, menedzserizmus, PPP, stb.).
Forrás: Szabó Gábor - A fels oktatási intézmények gazdasági szerepének, kapcsolatainak kiterjedése, megújítása 2008. április 17.
4
Az évtized els felének f jellemz i
„Mindig új recepttel álltunk el , de a hosszú el készítési és „sütési id ” miatt sosem ettük meg, amit f ztünk, ráadásul nem volt elég pénzünk a recetúrában foglalt hozzávalókra sem.”
Forrás: Szabó Gábor - A fels oktatási intézmények gazdasági szerepének, kapcsolatainak kiterjedése, megújítása 2008. április 17.
5
A hazai fels oktatás el tt álló kihívások A fels oktatás globális piacának kialakulása Csatlakozás az európai fels oktatási térséghez Demográfiai hullámvölgy Államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkenése Intézményhálózat túlméretezettsége
2008. április 17.
6
A hazai fels oktatás el tt álló kihívások A fels oktatás globális piacának kialakulása Csatlakozás az európai fels oktatási térséghez Demográfiai hullámvölgy Államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkenése Intézményhálózat túlméretezettsége
2008. április 17.
7
A fels oktatás globális piacának kialakulása Jellemz i A fels oktatás üzleti vállalkozássá is vált. Világméret verseny indult meg a fels oktatási piacért. A fels oktatás értékes árucikké vált. Aki a piacon meg akar élni, annak jól eladható, min ségi szolgáltatást kell nyújtania!
2008. április 17.
8
Verseny A meghatározó régiók között NAFTA (North American Free Trade Agreement – Egyesült Államok, Kanada, Mexikó) Európai Közösség Távol-kelet Verseny a régiók országai között Verseny az egyes országok intézményei között
2008. április 17.
9
Hazai hatásai Elszívó hatás – a külföldön hallgatók száma növekszik.
tanuló
magyar
Külföldi fels oktatási intézmények betörése a hazai piacra.
2008. április 17.
10
Magyarországon engedéllyel m köd külföldi fels oktatási intézmények listája (2006. aug. 24.) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Anglia Polytechnic University (Nagy-Britannia) Anglia Ruskin University (Nagy-Britannia) Buckinghamshire Chilterns University College (Nagy-Britannia) Case Western Reserve University of Cleveland, Ohio (Amerikai Egyesült Államok) Central European University, New York (Amerikai Egyesült Államok) Champlain College (Amerikai Egyesült Államok) FernUniversität Gesamthochschule in Hagen (Németország) Friedrich-Alexander-Universität Erlangen-Nürnberg (Németország) Liverpool John Moores University (Nagy-Britannia) McDaniel College (Amerikai Egyesült Államok) Oxford Brookes University (Nagy-Britannia) Swinburne University of Technology (Ausztrália) University of Durham (Nagy-Britannia) University of Hertfordshire (Nagy-Britannia) University of San Francisco (Amerikai Egyesült Államok) University of Sunderland (Nagy-Britannia)
2008. április 17.
Forrás: Oktatási Hivatal Fels oktatási Regisztrációs Központ
11
Hazai fels oktatási intézmények lehet ségei Nyitás a nemzetközi piac irányába Idegen nyelv képzések növelése. Képzések indítása külföldön (kiemelten a környez országokban). Közös képzések indítása külföldi egyetemekkel.
2008. április 17.
12
Hazai fels oktatási piac kihívásai A munkaer piac elvárásai, az elhelyezkedési lehet ségek meghatározóvá válnak. A hallgatók fele költségtérítéses, k egyre inkább szolgáltatás vásárlókká válnak, ami visszahat az államilag finanszírozottakra is.
2008. április 17.
13
Piaci igények
A hallgató mint szolgáltatást igénybevev elvárásai Képzés színvonala Képzési szolgáltatások oktatói kar min sége hallgatói bánásmód oktatás infrastruktúrája
2008. április 17.
14
Piaci igények
A hallgató mint vásárló igényei Képzés szerkezete rendelkezésre álló alapszak mesterképzés lehet sége doktori képzés lehet sége Intézmény ismertsége, elismertsége Diploma értéke Elhelyezkedési lehet ségek
2008. április 17.
15
Piaci igények Munkaer piac igényei Intézmény ismertsége, elismertsége Korábban végzettek beválása Ismeretanyag korszer sége Végzettek azonnali alkalmazhatósága (gyakorlati képzési háttér)
2008. április 17.
16
A hazai fels oktatás el tt álló kihívások A fels oktatás globális piacának kialakulása Csatlakozás az európai fels oktatási térséghez Demográfiai hullámvölgy Államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkenése Intézményhálózat túlméretezettsége
2008. április 17.
17
Elvárások a magyar fels oktatástól, a hazai intézményekt l Megújuló képzési szerkezet - Bologna-folyamat adaptálása, új szervezeti keretek, hatékonyabb m ködés, környezeti folyamatokra történ gyorsabb reagálás.
2008. április 17.
18
Bologna-folyamat
2008. április 17.
19
A bolognai folyamat
2008. április 17.
20
A lineáris képzés bevezetése az EFT-hez csatlakozott országokban (Forrás: Eurydice, 2007)
2008. április 17.
21
Londoni Kommüniké
Az Európai Fels oktatási Térség felé: válasz a globalizált világ kihívásaira
2008. április 17.
22
Prioritások 2009-ben Mobilitás „..nemzeti szakért kb l álló hálózatot kell létrehoznunk, és segítenünk kell az ösztöndíjak és kölcsönök hordozhatóságát gátló akadályok azonosítását és leküzdését.”
Szociális dimenzió Adatgy jtés Foglalkoztathatóság Az Európai Fels oktatási Térség globális összefüggései
2008. április 17.
23
El retekintés 2010-ig és azon túlmen en Mivel az EFT tovább fejl dik és válaszol a globalizáció kihívásaira, arra számítunk,hogy együttm ködésre 2010 után is szükség lesz. Felkérjük a BFUG-t (Bologna Follow Up Group), hogy vegye fontolóra, miként fejl dhetne tovább az EFT 2010 után, továbbá err l készítsen jelentést a 2009-es miniszteri értekezletre.
2008. április 17.
24
A hazai fels oktatás el tt álló kihívások A fels oktatás globális piacának kialakulása Csatlakozás az európai fels oktatási térséghez Demográfiai hullámvölgy Államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkenése Intézményhálózat túlméretezettsége
2008. április 17.
25
Demográfiai változások, 2000-2006
2008. április 17.
26
Demográfiai adatok
2008. április 17.
27
Érettségizettek várható száma 2007 és 2013 között
2008. április 17.
28
A hazai fels oktatás el tt álló kihívások A fels oktatás globális piacának kialakulása Csatlakozás az európai fels oktatási térséghez Demográfiai hullámvölgy Államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkenése Intézményhálózat túlméretezettsége
2008. április 17.
29
2008. április 17.
30
Államilag finanszírozott beiskolázási létszám csökken
2006/2007
2007/2008
Államilag finanszírozott
62.000
56.000
FSZ
6.000
12.500
56.000
43.500
FSZ nélkül
2008. április 17.
31
Képzés létszámát befolyásoló tényez k Az állami finanszírozás struktúrája változik
Az informatika és m szaki finanszírozott létszáma növekszik,
képzés
a bölcsészképzés, gazdasági képzés finanszírozott létszáma csökken.
2008. április 17.
32
Képzés létszámát befolyásoló tényez k
A demográfiai hullámvölgy miatt a merítési alap csökken. Új beiskolázási algoritmus: el ször a jobb intézmények töltik fel a létszámukat.
2008. április 17.
33
A hazai fels oktatás el tt álló kihívások A fels oktatás globális piacának kialakulása Csatlakozás az európai fels oktatási térséghez Demográfiai hullámvölgy Államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkenése Intézményhálózat túlméretezettsége
2008. április 17.
34
Fels oktatási intézmények (71)
Egyetem
F iskola
Állami
18
12
Magán, egyházi
7
34
Összesen
25
46
2008. április 17.
35
Nyilvántartásba vett, m ködési engedéllyel nem rendelkez fels oktatási intézmények listája (2006-08-24) 1.
SOTER Nemzetközi és Informatikai fels oktatási intézmény, állami elismerése folyamatban
2.
Euroszféra Nemzetközi Menedzserképz Intézet és Üzleti fels oktatási intézmény, állami elismerése folyamatban
3.
Teller Ede fels oktatási intézmény, állami elismerése folyamatban
2008. április 17.
Forrás: Oktatási Hivatal Fels oktatási Regisztrációs Központ
36
A magyar fels oktatás lehet ségei Intézmények számának csökkentése! Állami intézmények integrációja parlamenti döntéssel piac által diktált saját kezdeményezés intézményi integrációk
Állami és nem állami intézmények integrációja – jogszabályi háttér kell!! Indirekt beavatkozás – felvételi rendszer
2008. április 17.
37
Az évtized tanulságai – hogyan tovább? Permanens reform „izgalom” helyett permanens innováció
Forrás: Szabó Gábor - A fels oktatási intézmények gazdasági szerepének, kapcsolatainak kiterjedése, megújítása 2008. április 17.
38
A permanens innováció lehetséges gyújtópontjai
2008. április 17.
ÉLMÉNY EGYETEM
SZOLGÁLTATÓ EGYETEM
KUTATÓ EGYETEM
VÁLLALKOZÓ EGYETEM
39
Az évtized tanulságai – hogyan tovább? Fiskális pénzügyi nyomás helyett középtávú (3-5 éves) szerz dések a fenntartókkal, finanszírozókkal, érintettekkel Turbulens környezet mellett mérhet ség és átláthatóság A teljesítmény értékelés és a min ségbiztosítás alapja a mérhet ség, amely megteremtése olyan eszközrendszerhez juttatja a döntéshozókat, ami az intézményrendszer, illetve az egyes intézmények irányításának sarokköve.
2008. április 17.
40
Köszönöm a figyelmet!
2008. április 17.
41