Fogyatékkal élők sporttevékenységeit segítő alapítványok az USA-ban, Kanadában és hazánkban 1. A tengeren túli alapítványokról általánosságban Egy alapítvány az Egyesült Államokban egyfajta jótékonysági szervezet. Azonban, az Internal Revenue Code (az állami jövedelem-bevétel törvénykönyve az országon belül) megkülönböztet privát alapítványokat (melyek általában egy egyén, család vagy egy társaság által létrehozott alapítványok) és nyilvános jótékonysági intézményeket (olyan közösségi alapítványok vagy egyéb non-profit csoportok, melyek a nagyközönségtől jutnak pénzhez). A magánkézben lévő alapítványok több megszorítás elszenvedői és kevesebb adókedvezményhez jutnak, mint a nyilvános jótékonysági intézményeknek pl. közösségi alapítványok. 1.1 Rövid történelmi áttekintés Az aranykor két leghíresebb „emberbarátja” volt az úttörője annak a magas fokú emberszeretetnek, aminek a mai modern pillérjei az alapítványok: John D. Rockefeller és Andrew Carnegie. Mindkét üzletember magánvagyont halmozott fel az akkor még bizonyos fokig ismeretlen jogdíjak figyelmen kívül hagyásával, majd későbbi éveikben úgy döntöttek, hogy vagyonuk nagy részét elajándékozzák. Carnegie vagyona zömét egyszeri ajándékok formájában könyvtárak és múzeumok létesítésére fordította. Rockefeller követte a példát (különösen említésre méltó a Chicago-i Egyetem felépítése), de ezt követően vagyona közel felét a Rockefeller alapítvány létrejöttére fordította. Messze a legnagyobb, jótékony adományozásra született magán alapítvány volt abban az időben a Rockefeller Alapítvány, amely az első széles körben megismert példaként is szolgált az akkori alapítvány fajták között: egy állandó jótékony segélyező entitás, amely a kormány bármilyen szintje által történő közvetlen beavatkozás nélküli. Időközben 1914-ben, Fredrick Goff, egy jól ismert bankár a Cleveland Trust cégnél arra törekedett, hogy kiküszöbölje a szervezett emberbarátság „holtkezét” és létrehozta az első közösségi alapítványt Cleveland-ben. Létrehozott egy olyan vállalat strukturált alapítványt, ami közösségi adományokat tudott hasznosítani
készséges és megfelelően érzékeny módon. Az alapos, tüzetes irányítás és vizsgálatok a nyilvánosság un. „élő kezében” testesültek meg, ellentétben a privát alapítványok alapítóinak, un. „holtkezével”. A második világháború végétől kezdve az Egyesült Államok magas felső jövedelemadó-arányai, alapítványok és bizalmi érdekszövetkezetek létrejöttét ösztönözték, amelyek közül sok adómenedékként szolgált. Harry S. Truman elnök nyilvánosan felkarolta e kérdést 1950-ben, aminek eredményeként az év későbbi részében a szövetségi törvénynek új szakasza született, ami újfajta szigort és definíciót hozott a gyakorlatba. A törvényi szabályozás nem volt túl részletes az adótól mentes alapítványokat illetően, az viszont nyilvánvaló tény, hogy az évtized hátralevő részében a pénzügyi tanácsadók az alapítványt – mint adó-menedék modellt fogják továbbra is propagálni a vagyonos családok és személyek felé. Az 1960-as évek folyamán több kísérlet folyt egy teljesebb reform véghezvitelére, ami az 1969-es Tax Reform Act-ben (adó reform törvény) érte el csúcspontját, és ez irányító törvényhozás maradt az Egyesült Államokban. Alapítványi fajták Egy “alapítvány” az Egyesült Államokban nem rendelkezik különleges jogi státusszal (nem úgy, mint a részvénytársaságok, jegyzett cégek), így bármely szervezet beleveheti nevébe az alapítvány – angolul “foundation” - szót anélkül, hogy bármilyen jótékonysági tevékenységet vagy annak bármely fajtáját végezné. A különbség a jótékony szervezetek és a non-profit szervezetek között az alábbi részben kerül kidolgozásra. Az Internal Revenue Code (Állami Adónemek Törvénykönyve) sokféle olyan nonprofit szervezetet határoz meg, melyek nem fizetnek adót a bevételük után. Azonban, kizárólag a jótékony szervezetek kaphatnak adóból leírható hozzájárulást és kerülhetik el, hogy tulajdon- és forgalmi adót fizessenek. Például: egy adományozó megkapná
adó
jóváírását
azért
az
adományért,
pénzért,
amit
egy helyi
népkonyhának adott, ha a szervezet 501(c)(3) szervezetként van nyilvántartva, de azért például nem, ha a Nemzeti Kosárlabda Egyesületnek adna pénzt, még akkor sem, ha ez az egyesület egy non-profit szervezet. Emellett, sem egy nyilvános jótékonykodás, sem egy alapítvány nem fizethet vagy vehet részt pártpolitikai
tevékenységben, hacsak nem lemond az adózástól felmentett státuszáról, beleértve a bármely nemű adóból leírhatóság érvénytelenítését is az adományozóra vonatkozóan, a lemondás vagy visszavonás dátumát követően. Az adómentes jótékony szervezetek a következő két kategóriába tartoznak: nyilvános jótékonysági intézmények és magán alapítványok. Egy közösségi alapítvány
egyenlő
a
nyilvános
jótékonyság
fogalmával.
Az
USA
adó
törvénykönyvének 26 USCA 509 része irányítja a magán alapítványokat, míg a nyilvános jótékony célú szervezetek a 26 USCA 501(c)(3) irányítása alá esnek. Közösségi Alapítványok vagy Közalapítványok A közösségi alapítványok a polgári társadalom eszközei, amiket közadományok gyűjtésére terveztek egy megfelelően koordinált befektetés és adomány-létrehozó létesítmény javára, amit elsősorban egy adott hely társadalmi javulására tűztek ki célul. Más szóval, egy közösségi alapítvány olyan, mint egy nyilvános alapítvány. Ez a fajta alapítvány a kormányzás és az adományok tekintetében közösségi reprezentációt, ábrázolást igényel arra vonatkozóan, hogy javítsa, fejlessze a közösséget. Gyakran találkozhatunk olyan várossal, aminek van egy olyan közösségi alapítványa, amelynek a vezetői tanácsa az üzleti, vallási, és egyéb helyi érdekek vezetőit öleli fel. Azoknak az adományoknak, amikhez a közösségi alapítvány így hozzájut, a városban lakó emberek hasznára kellene válniuk. Példaként érdemes említeni a Cleveland Alapítványt. A nyilvánosság gyors bevonása és a közalapítványi felügyelet sokkal inkább a ’”nyilvános jótékony célú szervezetek” kategóriába sorolják be az intézményt, mint sem a „magán alapítvány” kategóriába. Magán Alapítványok A magán alapítványoknak egyetlen jelentős forrásuk van a finanszírozásra vonatkozóan (ezek általában adományok, ajándékok egy családtól, vállalattól vagy társaságtól, a sok forrásból történő alapítás ennél a formánál nem jellemző) és az adományok beszerzését legtöbbjük elsődleges tevékenységként végzi, más jótékony szervezetek vagy egyének részére. Ez sokkal jellemzőbb, mint a jótékony programok közvetlen szervezése vagy üzemeltetése, vagy a közvetlen segítségnyújtás. Amikor
egy személy vagy egy vállalat alapít egy privát alapítványt, legtöbbször az alapító személynek a családtagjai vagy a vállalat vezetői lesznek a vezető tanács tagjai. Ez korlátozza a privát alapítvány nyilvános és alapos vizsgálatát, ami kedvezőtlen bánásmódot idéz elő összehasonlítva a közösségi alapítványokkal. E különbség a bánásmód tekintetében, - összehasonlítva a nyilvános jótékonysági intézményekkel, beleértve a közalapítványokat is -, az alábbiakban nyilvánul meg: (a) az alapítványnak minden évben ki kell fizetnie a nyeresége 5 százalékát, míg a nyilvános intézménynek nem; (b) egy nyilvános intézmény segítője nagyobb adókedvezményeket kap, mint egy magán alapítványt támogatóé; (c) egy nyilvános jótékonysági szervezetnek össze kell gyűjtenie az éves kiadásainak legalább 10 százalékát a közösségtől azért, hogy további adómentességet élvezhessen, amíg egy alapítványnak nincs ilyen lehetősége. Az adózási célokat tekintve különböző magán alapítványok léteznek az Egyesült Államokban. A kardinális különbség a „tevékenységi” és az „adományokat létrehozó” alapítványok között van. A „tevékenységi” alapítványok, mint pl. a Wikimedia Alapítvány, arra használják az adottságukat, hogy közvetlenül megvalósítsák céljaikat. Az „adományokat létrehozó” alapítványok, mint pl. a Rockefeller Alapítvány, arra
használják
adottságukat,
hogy
másik
szervezeteknek
szerezzenek
adományokat, ami az alapítvány célkitűzéseit közvetett módon hajtja végre. A „tevékenységi”
alapítványok
kedvező
adóbánásmóddal
rendelkeznek néhány
területen, beleértve, hogy a bevételük nagy részét az adományozó egyének adományai adják, és engedi, hogy az „adományokat létrehozó” alapítványok bevételei (az adományok) az 5 százalékos minimum megoszlási követelménybe beleszámítsanak. 1.2 Törvényi követelmények Az 1969-es Adó Reform Törvény határozta meg a társadalom azon alapvető szerződés formáját, amit a magán alapítványok részére készítettek. Cserébe a legtöbb adózási kötelezettség alóli felmentett státuszért és az adományozók korlátozott adókedvezményeiért egy magán alapítvány minden évben kifizeti az alapítvány értékének legalább:
(a) 5 százalékát, aminek semekkora része sem fordítható bármilyen személy privát hasznára; (b) saját tulajdonban lévő profitorientált üzletek hasznára; (c) a nyilvános éves beszámolók az adatállomány részletezése tekintetében, valamint könyvvizsgálatok hasznára ugyanolyan módon, ahogy az a profitorientált vállalatok esetében; (d) egy sor, egyedülálló további könyvelési követelménynek való megfelelés a nonprofit szervezetek vonatkozásában. Az adminisztrációs és üzemeltetési költségek beleszámítanak az 5 százalékos követelménybe; ezen költségek terjedési skálája széles, egészen a kicsi, személyzet nélküli alapítványoktól kezdve a több mint fél százalék alapítványi értékig, ez utóbbi a nagyobb személyzettel ellátott alapítványok esetében. Különösen sok figyelmet kapnak azon kongresszusi javaslatok, amelyek ezeket a költségeket szándékoznak kivenni a kifizetési követelményekből, akkor amikor a fellendülési időszakok tartanak, és az alapítványok komoly befektetésekhez jutnak, ezáltal sokkal nagyobb pénzeket fizetnek vissza, mint 5 % (pl. a 1990-es évek végén); a folyamat jellemzően hanyatlik, amikor alapítványok zsugorodnak egy kedvezőtlen piaci időszakban (a 2001-es és a 2003-as évek ilyenek voltak).
1.3 A mentális vagy testi fogyatékkal élőket segítő alapítványok rövid története A második világháborúból, majd a vietnámi háborúból hazatérő megannyi maradandó sérülést szenvedett veterán szükségét érezte, hogy teljes mértékben megváltozott életében sporttevékenységet folytasson, hogy ezáltal is teljesebbnek érezhesse magát. Számos amerikai mozgássérültek sporttevékenységeit, segítő alapítványt eredetileg ezek a háborút megjárt katonák hozták létre, majd az ő tevékenységüket kiterjesztő, és a mindenkinek teret adó szervezetté nőtték ki magukat az évtizedek folyamán. Az alábbiakban egy olyan személyt emelünk ki, kinek munkássága hatalmas hatással volt az amerikai társadalomra, és akinek nevéhez fűződik a Special Olimpics, azaz a Speciális Olimpia létrehozása.
1.3.1 A Kennedy-hatás Eunice Kennedy Shriver volt az a nő, aki megalapította az Egyesült Államokban a Speciális Olimpiát. Ő egy olyan fáradhatatlan szószóló volt, aki életét a szellemi sérült embereknek szentelte. Az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején rengeteg olyan intézményt látogatott meg az egész országban, ahol intellektuális betegségekkel küzdő embereket kezeltek – tapasztalata pedig nem volt más, mint a teljes döbbenet, ahogy ezekkel az emberekkel bántak. Hitte, hogy ha ugyanazokat a lehetőségeket kapják meg ezek a beteg emberek, mint bárki más, úgy felszínre kerülhet tehetségük, amelyben általában senki sem hitt. Shriver látomását tett követte, és 1962-ben szellemileg sérült gyermekeket hívott meg a Shriver Táborba, mely nyári tábort a saját kertjében alakította ki, hogy felfedezze képességeiket sokféle sport- és fizikai tevékenységen keresztül. A Shriver Tábor koncepciója – melyben szellemileg sérült emberek ismerhetik fel saját képességeiket a növekedésre és fejlődésre a sportokon keresztül – terjedni kezdett, és 1968. júliusában megrendezték az első Nemzetközi Speciális Olimpiai Játékokat Chicago-ban (Illinois állam USA). „A chicago-i Speciális Olimpia egy nagyon alapvető tényt bizonyít, mégpedig azt a tényt, hogy a kivételes gyerekek – gyerekek mentális sérüléssel – kivételes atléták lehetnek, azt a tényt, hogy a sporton keresztül ezek a gyerekek felismerhetik képességeiket a növekedésre” – mondta Shriver az olimpia megnyitó ünnepségén, ahol egy új nemzeti programot is – a Speciális Olimpiát – bejelentett, amely az intellektuális betegségekkel küzdő embereknek ad „lehetőséget játszani, lehetőséget versenyezni és egy lehetőséget a fejlődésre.” Mely egy nő látomásaként kezdődött, fejlődése során a Speciális Olimpiává nőtte ki magát – egy olyan globális mozgalommá, mely ma közel 200 nemzet 3 millió szellemileg sérült emberét szolgálja a világon. Előzmények
Az 1921-ben született Eunice Mary Kennedy szociológia szakon végzett a Stanford Egyetemen, majd tanulmányai után a kormány Különleges Háborús Ügyeinek Osztályán helyezkedett el. 1950-ben szociális munkásként dolgozott egy NyugatVirginiai női fegyházban, a következő évben pedig a chicago-i fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó bíróság munkatársa volt. 1957-ben vette át a Joseph P. Kennedy Jr. Alapítvány vezetését. Az 1946-ban alapított szervezetet a fiatalabb Joseph P. Kennedy emlékére hozták létre – aki a 9 testvérből a legidősebb fiú volt, és akit a II. Világháborúban öltek meg – és két fő célja volt: felkutatni az intellektuális betegségek megelőzésének lehetőségét ezek okainak beazonosítása által, illetve azon eszközök fejlesztése, amelyekkel a társadalom a szellemi fogyatékos emberekkel bánik. Az út kikövezése Shriver vezetése alatt az Alapítvány rengeteg jelentős változáson, fejlődésen ment keresztül, beleértve az 1961-ben alapított Kennedy Elnök Bizottságát a Mentális Retardációért, a Gyermek-egészségügyi Nemzeti Intézmény továbbfejlesztését 1962-ben, a szellemi fogyatékossággal foglalkozó központok létrehozását az összes Egyesült Államokbeli nagy orvosi egyetemeken 1967-ben, a Speciális Olimpia életre hívását 1968-ban, az orvosi etika oktatására megalkotott fő központokat a Harvard és
Georgetown
koncepciójának
Egyetemeken megalkotását
1971-ben, a
tizenévesek
a
„Gondoskodó gyermekei
Társadalom”
közötti
szellemi
fogyatékosság leredukálására 1981-ben, 16 „Gondoskodó Társadalom” Modell Központ
létrehozását
1982-ben,
és
a
„Gondoskodó
Társadalom”
program
létrehozását 1200 állami és privát iskolában 1990 és 2006 között. Shriver számtalan díjat, kitüntetést, tiszteletbeli diplomát kapott számos kormányzati hivataltól és egyetemektől is. Eunice Kennedy Shriver 2009. augusztus 11-én hunyt el.
2. Amerikai és kanadai mozgássérültek sporttevékenységeit előmozdító alapítványok tevékenységei, azok hatásai, pénzügyi életük 2.1 Az alapítványok által biztosított sportlehetőségek egészségügyi és társadalmi hatásai Amerikában mind több és több sérült gyermek sportol és vesz részt szabadidős tevékenységekben, és egyre több mozgássérült fiatal atléta csinálja azt, amiről egykor úgy gondolták, hogy lehetetlen. Ennek egyik oka az, hogy növekszik a fogyatékos gyerekeknek kialakított szórakoztató
és
sportolási
lehetőségek száma.
Különleges
berendezéseket
fejlesztettek ki különböző sportokhoz, mint például a biciklizés, vízsíelés, síelés – és még a hoki is -, valamint a Paraolimpia és más szervezett versenyeken, mint az Amerikai Amputáltak Futball Egyesülete és az Amerikai Mozgássérült Atléták Versenyén lehetőségük van a mozgássérülteknek, hogy versenyezzenek más emberekkel, akiknek ugyanazok a képességeik és korlátaik vannak. Az Emory Egyetem és a Georgia-i Egyetem által készített 1998-as tanulmány szerint, melyet az Adaptált Sport Programok Amerikai Egyesületének internetes oldalán hoztak nyilvánosságra, azok a gyerekek, akik sportolnak, erősebbek lesznek, javul a koordinációjuk és rugalmasságuk. Ezen felül a szülők és tanárok arról is beszámoltak, hogy a gyerekek sokkal kevésbé lehangoltak, és gyakran javul, fejlődik viselkedésük, tanulmányi eredményeik, és szociális kapcsolataik. A tanulmány szintén beszámolt arról, hogy sok szülő jegyezte meg a másodlagos egészségügyi komplikációk csökkenését, mivel gyerekeik kevésbé folytattak ülő életmódot. Dr. William J Schiller, a Fizikai Aktivitás és Mozgássérültek Nemzeti Központjának társigazgatója és technikai koordinátora sok időt fordít a tanárok, a szülők és a mozgássérültek oktatására, a sport és a rekreációs tevékenységek hasznát illetően. A Központ által nyújtott szolgáltatások közül az egyik a szülők értesítése minden, a területükön
megszervezésre
másodlagos egészségügyi
kerülő
rekreációs
programról.
problémák csökkentése
áll:
A
fókuszban
túlsúlyosság,
a
magas
vérnyomás, cukorbetegség, depresszió. Az ennek érdekében végzett gyakorlatok elősegítik a rugalmasságot, fejlesztik a mozgató idegek kontrollálását, a társadalmi kapcsolatokat, és csökkentik a gyógyszerezések szükségességét. A társigazgató szerint a testnek szüksége van bizonyos mennyiségű tevékenységre, hogy optimálisan működjön. A szövetségi jognak megfelelően, a fogyatékos gyerekeknek joguk van részt venni szervezett sportokban, testnevelés órákon és rekreációs programokon, hacsak jelenlétük nem jelent veszélyt sem magukra, sem másra nézve, de sok közösség és iskola csak lassan reagált a különleges gyerekek szükségleteire. Ez egy lassú folyamat volt, míg ők is részt vehettek sport- és iskolai programokban. Sok esetben non-profit szervezetek, állampolgári csoportok és különböző üzleti csoportosulások veszik saját kezükbe a szervezést, így biztosítva, hogy minden gyereknek alkalma nyíljon a részvételre. Például, a West Palm Beach-i (Florida) Golf Alapítvány Gyermekeknek építi az ország első golf oktatási parkját fogyatékos gyerekeknek. Az arkansasi Horton Lábkorrekciós Laboratórium öt éve szponzorál sérült gyerekeknek egy “Horgászás a Kikötőben” elnevezésű eseményt. Önkéntesek szolgáltatják az instrukciókat, osztják ki az ingyenes ebédeket és a trófeákat. A vállalat büszkén számolt be arról, hogy ebben az évben több mint negyven gyerek körülbelül 50 kg harcsát fogott már ki. Ezek a választók által tett erőfeszítések, mikor már ilyen széles körben elterjedtek, kormányzati segítséget és finanszírozást generálnak. Ehhez a módszerhez folyamodnak, hogy a kormány lépéseket tegyen, ez hívja fel az emberek figyelmét a kormányban. Judy Miller, a Gillette Gyermekek Speciális Egészségügyi Gondozási Központ igazgatója szerint a közösségi részvétel valóban fontos – a hölgy továbbá egy olyan deréktól lefelé bénult lánynak is az anyja, aki úszóversenyeken vett részt. Az adaptált sportokban és rekreációs tevékenységekben való részvétel nagyon sokféle tevékenységet és lehetőséget foglal magába a Gillette munkatársai szerint. A Gilette egy regionális egészségügyi centrum mozgássérült gyerekeknek, serdülőknek és
felnőtteknek
a
minnesotai
St.
Paul-ban.
sporttevékenységet, akár halmozottan sérülteknek is.
Bárkinek
találnak
megfelelő
Az adaptált sportok – nevezik alkalmazkodó sportoknak is - azok a tevékenységek, amikben a felszereléseket és a szabályokat úgy módosították, hogy a fogyatékos emberek is részt vehessenek benne. Például az “ülő” röplabdában a játékosok a földön ülnek egy kisebb pályán, amin alacsonyabb háló van, vagy pl. a rokkantteniszben a labda kétszer pattanhat egy helyett. Az Amerikai Mozgássérült Sport Központ Nyugati Egyesülete – mely az Amerikai Mozgássérült Sport Központ 85 egyesületének egyike, e szervezet pedig a nemzet legnagyobb, non-profit, sok sportot magába foglaló, sokféle betegséggel foglalkozó szervezete - nyári és téli programokat is ajánl. Ezen tevékenységek között van kempingezés, vitorlázás, kajakozás, snow boardozás, hómotorozás, kerékpározás az egész családnak, csónakázás, hegyi biciklizés és horgászás. Önkéntes, profi golfjátékosok tanítják a mozgássérülteket. Kalifornia állam adományaiból és a helybeli négykerekű-rajongók önkéntes segítségével
a
Központ
négykerekű
kalandokat is ajánl. Az Adaptált Sport Szövetség egy non-profit vállalat, melynek központja a Colorado-i Durango-ban található, és szintén az Amerikai Mozgássérült Sport Központ egyik tagja. A Szövetség egész napos alpesi kalandsíelést, hódeszkázást, vadvízi evezést, tengeri kajakozást, túrázást, horgászást, vitorlázást és kenuzást szervez. Bizonyos tekintetben Kanada az Egyesült Államok előtt jár a mozgássérülteknek nyújtott
sportlehetőségek
terén.
Kanadában
több
iskola
és
sportegyesület
engedélyezi, hogy az egészséges és a mozgássérült emberek egy csapatban játszhassanak, mely erősebb befogadóképességről és kisebb szegregációról tanúskodik. Legyen szó bármilyen tevékenységről, amikor az iskolák és a sportegyesületek automatikusan elkülönítik a fogyatékos atlétákat a nem fogyatékosoktól, mindjárt sokkal kevesebb sporttevékenységet tudnak nekik biztosítani, hiszen kevesebben vannak. Egy amerikai rekreációs specialista szerint azonban a társadalomnak tudnia kell, hogy a gyerek az gyerek, függetlenül attól, hogy fogyatékkal élő vagy sem. A mozgássérült gyerekek szüleinek pedig ugyanazok az álmai és a vágyai, mint az egészséges
gyerekek
szüleié,
és
felismerik,
hogy
gyermekük
rekreációs
tevékenysége ugyanolyan jó hatással bír rájuk nézve, mint a nem fogyatékos gyerekeknél. A közösen eltöltött szabadidő pedig az egészséges gyerekekre is pozitív hatással van, mélyíti elfogadókészségüket, és ez az új viselkedésbeli változás mindennapi életükre is kihatással van. Az Amerikai Mozgássérült Sport Központ (DS USA) egy nemzeti non-profit szervezet, melyet 1967-ben alapítottak mozgássérült vietnámi veteránok a háború sérültjeinek
szolgálatára.
Mára
országszerte
kínálnak
sport
rehabilitációs
tevékenységeket minden maradandó fogyatékkal élő embernek. Ilyen tevékenységek a síelés, vízi sportok, téli és nyári versenyek, fitnessz és speciális sportesemények megrendezése is. A Központ egy olyan hálózatot hozott létre az országban, amely közösségi alapú, és mindegyik tag egyesület sokféle rekreációs programot kínál. Mindegyik egyesületi csoport maga alakítja ki napirendjét és tevékenységi körét. Mint az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának tagja, a Központ versenyeket és tréning táborokat is szervez, hogy felkészítse és kiválogassa a Nyári és Téli Paraolimpiára,
az
Egyesült
Államok
színeiben
küldött
versenyzőket.
E
tevékenységükért az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága szponzorálja őket. Az olimpiai felkészítés mellett számos egyéb programmal is rendelkeznek, úgymint az iraki és afganisztáni harcokban megsebesült és mozgássérültté vált katonáknak szervezett sport tevékenységek, fiatalok sport tevékenységeinek tanácsadói programja, melynek célja, hogy minél több fiatal sportoljon, illetve hogy erősítse minden ember között, legyen az egészséges vagy fogyatékos, a szociális kapcsolatokat e tanácsadói tevékenységen keresztül. 2.2 Alapítványok és tevékenységeik, missziójuk és pénzügyi hátterük Az NSCD (Mozgássérültek Nemzeti Sportközpontja) 1970-ben kezdte működését. Eleinte csak a Denveri Gyermekkórház amputált kis betegeinek szervezett egy alkalmas síoktatást, ma már azonban a világ egyik legnagyobb szabadtéri terápiás rekreációs ügynöksége. Minden évben több ezer gyermeknek és felnőttnek – legyen szinte bármilyen fizikai, kognitív, érzelmi vagy viselkedésbeli betegsége – tartanak számos nyári és téli sport tevékenységet a speciálisan felkészített oktatók, a szervezet saját különlegesen kialakított sportfelszereléseit használva. Az NSCD
küldetésének tekinti, hogy minőségi sporttevékenységeket és terápiás szabadidős elfoglaltságot nyújthasson ezeknek a sérült embereknek, mely programok pozitívan hatnak
életükre,
személyiségükre,
és
nem
csak
különböző
sportokkal
ismerkedhetnek meg, hanem ezeken keresztül saját magukat is megismerhetik. Programjaikat kórházak, elmegyógyintézetek, iskolák, felnőttgondozási központok, családok és egyéb szervezetek is látogatják. Minden évben a sokféle sportversenyen kívül kulináris fesztiválokat és koncerteket is szerveznek. A tagdíjak, a részvételi díjak, a kiskereskedelmi eladások az NSCD bevételeinek mindössze
17%-át
adják,
a
maradék
83%
pedig
filantróp
ajándékokból,
adományokból, különböző eseményekből és szponzoradományokból folyik be. A CWSA (Kanadai Kerekesszékes Sport Egyesület) 1967-ben szerveződött nonprofit egyesület kerekesszékes atléták képviseletére, kiválóságok támogatására, valamint a kanadaiak kerekesszékes sportolási lehetőségeinek fejlesztésére. Bevételeik növelésére különféle sportkiadványokat publikálnak, könyveket, DVD-ket adnak ki, illetve létrehoztak egy ún. “Vásárlók Optimum Program”-ot, melynek keretében az egyik kanadai gyógyszertár hálózat pontgyűjtő-kártyáján a bármilyen vásárló által gyűjtött pontokat a kártyatulajdonos részben vagy teljes mértékben felajánlhatja a CWSA részére, aki ezekből a pontokból olyan nélkülözhetetlen gyógyszerészeti és étrendkiegészítő termékeket vásárol, melyekre atlétáinak a hazai és nemzetközi eseményeken szükségük van. Az NCSCD (Fővárosi Mozgássérültek Nemzeti Sport Tanácsa) 1983-ban, a kanadai Ottawa-ban
alakult
önténtes
alapon
működő
szervezet
mozgássérültek
sportlehetőségeinek támogatására. Minden évben megrendezik jótékonysági pénzgyűjtő eseményüket, a Wheel-A-Thont,
amely családokat, érdeklődőket és atlétákat
hoz
össze az aktív élet
megünneplésére. A működésükhöz, oktatáshoz stb. szükséges pénzt továbbá vásárok, helyi szabadidős események, vidéki és közösségi versenysorozatok megrendezéséből generálják. Természetesen léteznek csak egy bizonyos sportcsaládot felölelő szervezetek is, mint például a kanadai VASS (Vancouver-I Adaptív Hósportok), mely a Grouse, Seymour
és
Cypress
hegyekben
folytat
sí
és
snowboard
tevékenységet
mozgássérültek részére. A VASS is egy olyan non-profit társaság, melyet elhivatott önkéntesek működtetnek, és amely önkéntesek adják az igazgatótanács, a program koordinátorok, az oktatók és az ügyintézők csapatát. Programjaikat diákoknak alakították ki, a legkisebbektől a legnagyobbakig. Saját, különlegesen kialakított felszereléssel rendelkeznek, oktatóik pedig mindannyian bizonyítvánnyal rendelkező, a mozgássérült gyerekek különleges oktatási módszereit alkalmazó tanárok. Az 1974 óta működő szervezet a helyi közösség üzleti kapcsolatain, klubokon, alapítványokon
keresztül
jött
létre
privát
adományokból
és
pénzgyűjtési
kezdeményezésekből. A VASS minden egyes tevékenységére önkénteseket toboroz és foglalkoztat, úgy mint: - sí- és snowboard oktatók, - bizottsági tagok (pl. adománygyűjtés, marketing, önkéntesek menedzsmentje, website, felszerelés stb.) - szociális események koordinálása, - egyszeri feladatok (pl. eseményeken való részvétel a VASS-t képviselve, előadás tartása, egy esemény megszervezése stb.) Mindezen önkéntes munkát természetesen honorálnak, mégpedig az alábbi módokon: - minden önkéntes egy államilag elfogadott CADS (Kanadai Mozgássérült Sísport Egyesület) bizonyítványt kap, - kedvezményes áron vehetnek részt a munkájukat érintő tanfolyamokon, - kéthetente ingyenesen vehetnek részt sí vagy snowboard tanfolyamokon, hogy tovább képezhessék magukat, - részt vehetnek az év végi partin és más szociális eseményeken, - lehetőséget kapnak, hogy segíthessenek másokon azáltal, hogy bevezetik őket a hósportok és a hegyi élet izgalmas világába, miközben maguk is jól szórakoznak, - lehetőségük nyílik arra, hogy aktív életre vágyó emberekkel dolgozhassanak, és új kapcsolatokat teremthessenek.
2.2.1 Jövedelmek és kiadások
Érdekességképpen az alábbiakban közzétesszük egy kis amerikai közösség által létrehozott non-profit, jótékony célú alapítvány, az SDS (Shasta Mozgássérült Sportok) 2008 évi pénzügyi kimutatását. Az alapítványt a Shasta hegyi közösség egy szabadidős sportok iránt lelkesedő csoportja hozta létre közösségük és régiójuk speciális szükségleteket igénylő honfitársaik sporttevékenységeinek segítésére.
Shasta DS/USA Bevételek és Kiadások 2008 (USD) 1. Negyedév
2. Negyedév
3. Negyedév
4. Negyedév
Összesen
Adományok
164,5
500
224,85
1277,50
2166,85
Pénzgyűjtés
645
0
0
1551,00
2196,00
Segélyek
5700,00
0
0
500
6200,00
Tagdíjak
25
200
450
300
975,00
6534,50
700,00
674,85
3628,50
11537,85
Bankköltségek
0
0
0
16,3
16,3
Egyesületi illetékek
0
250
0
4767,00
0
46,75
1149,00
5962,75
Iktatási illetékek
0
0
0
50
50
Üzemanyag
0
0
100,01
0
100,01
Adománygyűjtési
0
95
0
295
390
Biztosítás
0
2150,00
0
0
2150
Postai költségek
0
94
0
0
94
63,81
84,94
283,97
158,9
591,62
Kézbesítések
0
50,62
0
90
140,62
Programok
0
30
535,14
0
565,14
Ingatlanadó
0
0
185,32
0
185,32
112,75
117,67
161,48
76,13
668,03
TELJES KIADÁS
4943,56
-2872,23
.637,82
1793,17
10963,79
TOTAL
1590,94
-2172,23
-637,82
1793,17
574,06
BEVÉTELEK
TELJES BEVÉTEL KIADÁSOK
Felszerelés
250
program
Marketing
Telefon
Láthatjuk, hogy a bevételek legnagyobb részét (állami) segélyek, adományok és gyűjtésből származó összegek adják. Kisebb bevételt jelentenek a tagdíjak, melyek mértékét és fajtáit egy másik alapítványon keresztül részletezzük a továbbiakban.
Ez az alapítvány pedig a fentiekhez képest egy fiatal, a 2000-ben létrehozott kaliforniai DSES (Kelet-Sierra-i Mozgássérült Sportok), mely tevékenységében a többiekhez
nagyon
hasonló,
azaz
téli
és
nyári,
egészéves
szabadtéri
sportlehetőségeket biztosít mind gyerekeknek, mind felnőtteknek, egyénileg és csoportosan is, saját régiójukban. Egyéniek azonban abban, hogy 13-17 éves önkéntes diákokat is kiképeznek tinédzserek oktatására. Az alapítvány 2008-2009-es éves egyéni tagdíja 40 USD, a csoportos/családi pedig 70 USD volt, mely összeget levonják az első tanóra vagy edzés árából. A 2,5 órás tanórák, edzések délelőtt és délután folynak, és egységesen 75 USD az alkalmankénti ára, mely tartalmazza az oktatói jelenlétet, instrukciókat, felvonó jegyet és a felszerelést. A DSES alábbi kimutatása pedig az egyértelműen évről-évre egyre növekvő érdeklődést és részvételt bizonyítja.
2.3 Összegzés 2.3.1 Hatások Mindenki számára nyilvánvalóak a sport jótékony hatásai a testi-lelki egészségre, harmóniára, és nemkülönben igaz ez a tény a mozgássérült emberekre is. Sőt, őrájuk talán még fokozottabban, hiszen a sport elsődlegesen a testedzésről szól, mely egy fizikai betegséggel, testi hibával élőnek még nagyobb kihívást jelent, ezáltal a sikereket még intenzívebben élhetik meg, az örömérzet, a boldogság és a siker pedig pozitívan hat fizikai állapotukra, javulást eredményezhet egészségükben, illetve mentális és lelki síkon is kedvező változásokat hoz, ami által az egyén önképe és önértékelése kiegyensúlyozottá, szociálisan pedig nyitottabbá válik, és ösztönzést kap a további fejlődésre. Az egészséges– szülőkre, oktatókra, a mozgássérültekkel együtt tanuló, sportoló – emberekre is építőleg hat a közös munka, amin keresztül ők is változáson mennek át, elfogadóbbá válnak a mozgássérültekkel, a “mássággal” szemben. 2.3.2 Tevékenységek A fentiekben felsorolt alapítványok hozzávetőlegesen mindannyian mindenféle sportok színes kavalkádját biztosítják és oktatják a szinte bármilyen jellegű testi fogyatékossággal élőknek. Számtalan téli és nyári szabadidős tevékenységre adnak lehetőséget a hósportoktól kezdve a vízi és kerekesszékes, lovas és labdás játékokig, falmászástól a túrázásig – amelyekhez különlegesen kialakított eszközöket is nyújtanak, oktatóik pedig okleveles, professzionálisan képzett szakemberek. Mint
sporttevékenységgel
foglalkozó
non-profit
társulások,
természetesen
sportversenyeket is rendeznek helyi és magasabb szinteken is, a kvalifikált, profi sportolókkal rendelkező egyesületek pedig az olimpiára való felkészítésben is szerepet vállalnak. 2.3..3 A tevékenységet elősegítő pénzügyi és emberi háttér
Kijelenthetjük, hogy az adott helyi közösségek által életre hívott alapítványok gerincét a rendkívül elhivatott önkéntesek adják, akik az alapítványok életének minden területén munkájukkal biztosítják a társaság előrehaladását, legyen szó az ügyintézőkről, igazgatósági tagokról, oktatókról vagy szervezőkről, stb. Munkájukért cserébe szakmai továbbképzést biztosítanak az alapítványok, illetve szabadon használhatják a különböző sportterepeket, eszközöket. Kijelenthetjük továbbá, hogy jövedelmüket javarészt állami támogatásokból és (adómentes privát vagy üzleti) adományokból nyerik, illetve nem elhanyagolható a befizetett sportolói (éves és alkalmankénti) tagdíjak mértéke sem. Jelentős valamint a különböző eseményekre, versenyekre, ünnepi programokra, fesztiválokra eladott jegyekből és az általában évente egyszer, az év második felében megrendezésre kerülő adomány vagy pénzgyűjtő akciókból befolyó pénzösszeg is. A nagyobb szervezetek saját termékekkel is rendelkeznek, melyek megvásárolhatók a saját üzletükben, és/vagy az interneten; kezdve az adott társaság logójával ellátott marketing termékeitől egészen a szakmai kiadványokig, vagy éppen dvd-film megjelentetéséig. 3. Az alapítványok szerkezeti és szervezeti felépítése Az amerikai mozgássérültek sporttevékenységeit segítő alapítványok szerkezeti és szervezeti felépítését egy, a fentiekben már ismertetett szervezet, a DS USA (Amerikai Mozgássérült Sport Központ USA) tagegyesület létrehozására összeállított csomagján keresztül ismertetjük. DS USA Tagegyesület Alapító Csomag Tartalom -
A Tagegyesület előnyei
-
Tagegyesület létrehozásának tevékenységi listája
-
A DS USA vezérelvei
-
A Tagegyesületi Igazgatótanács
-
Alapító okirat minta
-
Szabályzati minta
-
DS USA központi szervezeti felépítés
-
DS USA program szervezői szervezeti felépítés
A Tagegyesület előnyei - Lehetőség más DS USA tagegyesületekkel való együttműködésre, adományok elfogadására való alkalmasság. -
Az újonnan létrehozott
tagegyesületeket
azonnal
jótékonysági, non-profit
szervezetként ismerik el. - Prioritás a DS USA közös projektjeinek tekintetében, úgymint például azok a tevékenységek, amelyek az Irakból hazatérő sérült katonákat szolgálják. - Belépés az alacsony költségű csoportos felelősség-, baleset-, igazgatói és beosztotti biztosítási körbe (további költségek: a kiszolgált résztvevők és a kínált tevékenységek számától függenek). - Elsőbbség a Kihívás Magazinban (20000 példányban) elhelyezhető cikkek és tagegyesületi tevékenységekre kiadott felhívások elhelyezésére (ingyenesen). - Alacsony költségű előfizetés a nemzeti Kihívás magazinra. 50 db ingyenes előfizetés a kezdő tagoknak, és 5 USD évente az összes többi előfizetés ára, melyet a tagegyesület rendel meg (ezt mint tagi előnyt reklámozzák a tagegyesületek). - A tagegyesületi eseményekre való felhívást elküldhetik e-mailen a DS USA központján keresztül az összes DS USA hálózati tagnak. - Közvetlen, informális tanácsadás a DS USA vezérigazgatójától (aki 34 éves tapasztalattal rendelkezik) a tagegyesület szervezetével és az egyesületi programok vezetésével kapcsolatban. - Megjelenés a DS USA weblapján, beleértve az egyesületi információkat és programokat is. Az egyesületi tagság ára 250 USD évente. Tagegyesület létrehozásának tevékenységi listája Az alábbi formula egy olyan listát nyújt a tevékenységekről és iratokról a tagegyesület szervezőinek, amely ahhoz szükséges, hogy a DS USA mint tagegyesületet elismerhesse őket. Elvégzendő tevékenységek: -
Hitelesített szervezői pályázat
-
Első ülés levezetése
-
20 tag beszervezése, akikből 10 mozgássérült
-
Az első működési év akciótervének kidolgozása és előterjesztése
-
Az Igazgatótanács és a többi munkakört betöltő személyek meghatározása és az Alapító Okiratba vételük.
-
Az Alapító Okirat beiktatása
-
Szabályzat beiktatása
-
Non-profit státuszra jelentkezés
Vezérelvek -
A DS USA missziója, hogy „lehetőséget nyújtson a fizikai mozgássérült személyek részére, hogy magabiztosságot és méltóságot szerezzenek a sportokban, rekreációs és egyéb vonatkozó oktatási programokban való részvételen keresztül.”
-
Ez a sportokban, rekreációs és fizikai fitnessz programokban való részvétel nélkülözhetetlen része a rehabilitációs folyamatnak. A sportokon keresztül a mozgássérült emberek olyan képességeket tesznek magukévá, amelyek növelik a magabiztosságukat, függetlenségüket és mobilitásukat. Ez pedig egy aktív életet és szociális fejlődést segít elő, valamint növeli az elhelyezkedési esélyeket.
-
A
tevékenységek,
amikor
csak
megvalósítható,
nyilvános
rekreációs
helyiségekben és színhelyeken kerüljenek megszervezésre, hogy maximum interakciót biztosítsanak egy integrált környezetben a nagyközönséggel, az átlagemberekkel együtt. -
Mozgássérült embereket is alkalmazzanak vezetői posztokra, beosztotti és önkéntes pozíciókra is a szervezetben; ezáltal is lehetőséget biztosítva a személyes növekedésre és az elhelyezkedésre, pozitív modellként is szolgálva más mozgássérült résztvevők részére.
-
Cél, hogy a mozgássérült emberek nagyfokú fizikai fittséget érjenek el, amely rendkívül fontos ahhoz, hogy egy aktív és egészséges életet élhessenek, és mentális jól-létet érhessenek el.
-
A sport instrukciókat egy gondosan megtervezett oktatási szettbe kell megszervezni, amelyeket jól képzett önkénteseknek és szakembereknek kell alkalmazniuk.
-
A szervezetnek üzletszerű módszerekkel kell megszerveznie tevékenységeit, kompetens vezetéssel valamint alapos és becsületes pénzügyi irányelvekkel.
A Tagegyesületi Igazgatótanács Az alábbi
tanácsok csak választhatóak. Sokféle
módja
van
egy sikeres
Igazgatótanács létrehozásának. -
Maximum 9 tag
-
A kisebbség (4 fő) képviseli a célközönség, más néven a „fogyasztó” (pl. mozgássérült emberek) érdekeit. A tagegyesületi tagok választják meg őket.
-
A tanács többi tagját megválaszthatják az alapító tagok, vagy a tanács maga. Az ő feladatuk azon szaktudási területek képviselete, amelyek értékesek a szervezet missziójának (pl. orvosi, jogi, marketing és pénzügyi szakemberek, és fejlesztési /pénzgyűjtési/ munkatársak).
-
A következő években az eredeti tanács fogadja el a kinevezéseket és jelöli ki a szakértői csoport tagjait. Azokat a tagokat, akik a „fogyasztókat” képviselik, továbbra is egy jelöltlistáról választják meg.
-
Hozzanak létre elvárásokat a szakértői tagokkal szemben, akiknek az a dolguk, hogy segítsenek pénzt gyűjteni a szervezet részére. (Jelmondat: Adj, Kapj vagy Tűnj el!)
-
Hozzanak létre lépcsőzetes szemesztereket, ami által a választások nem produkálnak egy teljesen új tanácsot minden egyes alkalommal. Javasoljanak két-három éves időszakokat mindenkinek, de lépcsőzetesen.
-
Az első tanácsot az alapító tagoknak kellene létrehozniuk, így a szervezet azonnal elkezdhet működni.
-
Mindenkinek állítsanak időszaki határokat, így az elsáncolt érdekek nem kreálnak erőközpontokat és stagnálást.
-
Legalább kétszer ülésezzenek minden évben, de inkább többször, ha lehetséges.
Alapító okirat minta Alapító okirat Alulírott kijelenti az alábbiakat annak érdekében, hogy egy társaságot hozhasson létre a Non-profit Vállalati Törvény értelmében: 1) Hogy a vállalat neve __________________ 2) A vállalat működése folyamatos 3) A célok, amelyekért e társaság létrehozásra kerül, az alábbiak:
a) 1. Mozgássérült emberek részére olyan lehetőséget nyújtani, amely által sporttevékenységben vehetnek részt, és amit rekreációs tevékenységként tapasztalhatnak meg; 1. Gyakori és természetes sport és rekreációs környezetet nyújtani mozgássérült embereknek azzal a céllal, hogy pozitív pszichológiai és terapeutás eredményeket érhessünk el náluk; 2. A sport és rekreációs programok lényegének fejlesztése, valamint hogy kompetens oktatók vezessék a programokat az országban mindenhol; 3. Egyéb olyan tevékenységek szervezése, amelyek egy jótékonysági, nonprofit
szervezet
tevékenységi
körébe
tartozik
az
1986-os
Állami
Adóbevételek Törvénye alapján. b) Beszerezni,
megszerezni, tulajdonolni,
megtartani, irányítani,
kibérelni,
használni és élvezni, eladni, elcserélni, jelzáloggal terhelni, átruházni, fejleszteni, művelni, kialakítani, készíteni, kezelni, felszerelni, működtetni és általában valós vagyonnal, termékekkel, árukkal és bármilyen személyes tulajdonnal kereskedni. c) Bármilyen szerződést kötni, készíteni, teljesíteni és kivitelezni bármilyen jogszerű célból korlátozás nélkül bármennyi céggel, társasággal, vállalattal, önkormányzattal, megyei, állami vagy szövetségi hivatallal, vagy egyéb önkormányzati vagy kormányzati szervezettel. d) Időről-időre kölcsönt felvenni, jegyzeteket, adóslevelet, jelzáloglevelet és egyéb tartozási levelet kiadni, aláírni e szervezet céljainak érdekében, és jelzálog, zálog, letéti oklevél által ugyanezeket biztosítani, vagy ellenkező esetben, a fedezetlenségről okiratot kiadni. e) Pénzt kölcsönadni, beszerezni, megszerezni, garanciát adni, eladni, átruházni, utalni, jelzáloggal terhelni, elzálogosítani, vagy rendelkezni és kereskedni részvényekkel, adóslevéllel, jelzáloglevelekkel, vagy bármilyen személy, cég vagy vállalat bármilyen egyéb eladósodásával, legyen az most vagy a későbbiekben létrehozott és létező. f) Ajándékokat, adományokat elfogadni, végrendelkezés vagy hagyaték által tulajdonhoz
jutni,
azon
törvényeknek
megfelelően,
melyek
egy
végrendelkezésben meghatározott hagyaték átadását szabályozzák, és felhasználni a tőkét vagy a kamatot az adományozó akarata szerint, vagy ha
nem végrendelkezett a felhasználásról az adományozó, úgy szervezetünk igazgatótanácsa dönt arról, a fentiekben kifejtett célok megsegítésére és támogatására. g) Eleget tenni minden egyéb törvénynek, melyek szükségesek vagy hasznosak a szervezet ügyeinek adminisztrációjához, és céljainak megvalósításához. h) Minden egyéb hatalmat gyakorolni, melyet nem soroltunk fel ezen okiratban, és amelyeket a non-profit társaságokra vonatkozó mindenkori törvény biztosít. A fentiekben kijelentett céloknak vagy hatásköröknek megfelelően, ez a szervezet nem fogja elkötelezni magát semmilyen olyan tevékenységnek, és nem fog olyan hatalmat gyakorolni, mely nem tartozik e szervezet elsődleges céljai közé. 4) A szervezet üzletkötésekért felelős pénzügyi osztályát az igazgatói tanács nevezi ki. 5) A fenti igazgatók számát és megbízásuk idejét a szabályzatok szerint kell meghatározni. A szervezet első igazgatóinak kinevezett személyek nevét és címeit az alábbiakban közöljük, utódaik megválasztásáig: NÉV
CÍM
_____________________
_________________________________________
(Stb…) 6) Ez a szervezet nincs feljogosítva részvények kibocsátására, de tagjai rendelkezhetnek ilyen jellegű profittal. 7) E szervezet tagjainak hivatalos száma és szaktudása, a tagság különböző besorolásai, ha van, akkor e tagsági osztályok tulajdona, a szavazás, és egyéb
jogai
és
privilégiumai,
valamint
mindegyik
tagsági
osztály
kötelezettségei a tagsági díjra és adókra vonatkozóan, annak begyűjtési metodikája, a tagsági oklevél, a kinevezési és átruházási jogok a szervezet Szabályzatában kell legyenek meghatározva. 8) A fentieken túl, a szervezet minden olyan általános hatalommal bír, melyet a szervezet tevékenységét szabályozó mindenkori törvény előír. Azonban, a szervezet nem folytathat semmilyen olyan tevékenységet, melyet nem engedélyez a vonatkozó adótörvény.
Továbbá, a szervezet hatalmát és hatáskörét az alábbiaknak megfelelően kell gyakorolni: a) A szervezet bevételének semmilyen része nem képezheti a szervezet egyetlen munkatársának vagy bármilyen privát személy jövedelmét sem (kivéve, ha indokolt valamilyenfajta kompenzáció kifizetése egy olyan szolgálatért, melyet a szervezet valamely céljának megvalósítása miatt tettek) és a szervezet egyetlen munkatársa vagy privát személy sincs felhatalmazva arra, hogy a szervezet felszámolása esetén részt vegyen a szervezet tulajdonának szétosztásában. b) A szervezet minden adóévben ugyanabban az időben kioszthatja bevételét, azonban a szervezet: -
nem mutathat semmilyen öncélú tevékenységet, a vonatkozó törvénynek megfelelően;
-
nem tarthat meg semmilyen túlzott üzleti állományt (lásd vonatkozó törvény);
-
és ilyen esetekben nem alkalmazhat semmilyen befektetést (lsd vonatkozó törvényt);
-
valamint semmilyen adóköteles költséget sem (lsd vonatkozó törvényt).
(Megjegyzés: a fentiek mind az USA vonatkozó törvényi szabályozásának megfelelően lettek megfogalmazva!) c) A szervezet tevékenységeinek egyike sem lehet egy propaganda folytatása, nem próbálhatja meg befolyásolni a törvényhozást, nem vehet részt vagy nem járhat közben semmilyen politikai kampányban, kivéve, ha e tevékenységet a törvény, szabály engedi. 9) Felszámolás esetén a szervezet megmaradt vagyonát egy vagy több hasonlóan
non-profit
vállalatnak,
vagy
megyei,
állami
vagy
helyi
önkormányzat, kormányzat részére kell átutalni kizárólagosan közcélokra. A mai dátummal az alulírott (elnök) hatályba helyezte a fenti alapító okiratot. Szabályzati minta I) Irodák E szervezet főirodájának helyét az Igazgatótanács határozza meg időről-időre, ahogy a szervezet ügyei megkívánják.
II) Célok E szervezet elsődleges célja, hogy mozgássérült személyek életminőségét javítsa a sporton és rekreációs tevékenységeken keresztül. A cél az, hogy pszichológiai, fiziológiai és terápiai hasznokat, előnyöket szerezzen tagjainak. Az ilyen célok elősegítése érdekében a szervezetnek rendelkeznie kell az ilyen tevékenységek teljesítéséhez szükséges jogokkal, melyeket az alapító okiratba foglaltak,
és melyeket
a
vonatkozó
törvények engedélyeztek a
szervezet
tevékenységét figyelembe véve. A szervezetet csak és kizárólag jótékonysági, oktatási és jótékony célokkal hozták létre, és nem végezhet semmilyen olyan tevékenységet, melyet a vonatkozó törvények nem engedélyeznek. III) Tagok 1) Számuk, Osztályok, Alosztályok és Korlátozások A szervezetben két tagsági szintnek kell lennie: A. egyéni tagok B. adományozók A szervezet Igazgatótanácsa időről-időre mérlegelve, felvehet újabb tagokat olyan feltételekkel és kikötésekkel, ahogy szükségesnek találják, és amelyek a szervezet érdekeit szolgálják, beleértve a tagsági díjat kiszabását vagy eltörlését általános vagy különleges esetekben. Bármilyen ilyen tagság létrehozása egységes és egyenlően alkalmazható kell legyen, hogy ne legyen diszkriminatív egyetlen személy vagy egy csoport tagjai mellett vagy ellen. 2) Új tagok felvétele Az Igazgatótanács vehet fel új tagokat a szervezetbe a fenti 1-es pont korlátozásainak megfelelően. 3) Tagok kiutasítása vagy visszahívása A Tanács, kétharmados szavazati jogot gyakorolva, bármelyik tagot kizárhatja tagsági díj visszafizetése nélkül. A szervezetből bármikor vissza lehet hívni egy tagot írásbeli kérvényt nyújtva be a szervezet elnökének. A kérvény kötelező, és az Igazgatótanácsnak nem szükséges elfogadnia azt, hogy a visszahívás életbe léphessen. 4) Tagság átruházhatósága A szervezeti tagság nem átruházható. 5) Tagsági díjak
A tagsági díjakat időről-időre az Igazgatótanács határozza meg. IV) Szavazati jogok 1) Egyéni tagok Az egyéni tagoknak van szavazati joguk a szervezetben, ahogy azt a Szabályzat meghatározza. 2) Adományozók Az adományozóknak nincs szavazati joguk a szervezetben. V) Igazgatók 1) Számuk, Megválasztásuk és Szolgálati Idejük A szervezet Igazgatótanácsot négy (4), az egyéni tagok többségi szavazatai alapján megválasztott igazgatóból, illetve további öt (5), az egyéni tagok által választott tanács tagjainak többségi szavazatai alapján megválasztott igazgatóból kell állnia. Mindegyik igazgatónak hivatalban kell maradnia, míg meg nem választják az utódját, vagy amíg le nem mond, meghal, vagy az Igazgatótanács kétharmados többséggel el nem távolítja. A szervezet Igazgatótanácsa semmilyen esetben sem működhet kevesebb,
mint
öt
(5)
személlyel.
A
szervezet
minden
igazgatójának
a
kötelezettségeit fizető tagnak kell lenniük. Az Igazgatótanács képviselőit három éves szolgálati idővel kell megválasztani, kivéve, ha hamarabb eltávolítják pozíciójából. Egyidejű hároméves szolgálati időt nem lehet kitölteni. Egy minimális egyéves szolgálati szünet kötelező. Az igazgatók szolgálati idejének lépcsőzetesnek kell lennie, tehát egyszerre nem több, mint három új igazgatót lehet egy évben megválasztani, kivéve lemondás, halál vagy leváltás esetén. 2) Hatáskörök A
szervezet
ügyeit
Igazgatótanácsnak
az
Igazgatótanácsnak
rendelkeznie
kell
az
kell
ehhez
irányítania, szükséges
melyhez
az
hatáskörökkel,
hatalommal, melyeket azon törvények szabályoznak, amiket az Alapító Okiratban és e Szabályzatban taglaltak. Minden testületi hatáskört az Igazgatótanács gyakorolja, vagy annak meghatalmazásával lehet gyakorolni, és a szervezet üzleti ügyeit is az Igazgatótanács felügyeli. 3) Bizottságok Az Igazgatótanács kijelölhet egy végrehajtó bizottságot vagy speciális bizottságokat, melyek egy vagy több személyből állnak, és megbízhatja, felruházhatja e
bizottságokat a tanács bármely hatáskörével a pénzügyi és a szervezet egyéb ügyeinek vezetésére, kivéve a szabályok elfogadásának, kiegészítésének vagy hatályon
kívül
helyezésének
hatáskörét,
melynek
kizárólagosan
a
teljes
Igazgatótanács hatáskörének kell maradnia. Az Igazgatótanácsnak joga van előírni azt a módszert, ahogyan bármelyik bizottságának működnie kell. 4) A tárgyalások helye Az Igazgatótanács minden ülését a szervezet főirodájában kell megtartani, vagy egy olyan helyen, amit az Igazgatótanács bármikor kijelöl, vagy a Tanács minden tagja írásban kérvényez, vagy az Elnök írásbeli értesítésben meghatároz. Ezeken az üléseken szükség van konferencia telefonra, vagy hasonló felszerelésre, ami által minden résztvevőt megfelelően azonosítani tudnak, és mindenki egy időben hallhatja egymást. 5) Rendszeres ülések Az Igazgatótanács rendszeres üléseit akkor kell tartani, amikor a tanács meghatározza azt. A tanács évente legalább kétszer kell, hogy ülésezzen. Az ülés idejét, helyét és okát tartalmazó írásos levelet az Elnök küldi ki minden egyes igazgatónak e-mailben vagy hivatalos postai úton. Ezt a levelet legalább hatvan (60) nappal az ülés időpontja előtt kell átadni. 6) Külön ülések Külön üléseket bármilyen célból bármelyik, legalább három igazgató is összehívhat. Az ülés idejét, helyét és okát tartalmazó írásos levelet az Elnök küldi ki minden egyes igazgatónak e-mailben vagy hivatalos postai úton. Ezt a levelet legalább tíz (10) nappal az ülés időpontja előtt kell átadni. 7) Jelenléti nyilatkozat Az Igazgatótanács bármelyik ülésének lebonyolítása, bárhogyan is hívták össze, bárhol is tartják, érvényesnek kell lennie, ezért az igazgatóknak egy jelenléti nyilatkozatot kell az ülés előtt vagy után aláírniuk. Minden jelenléti nyilatkozatot archiválni kell. 8) Határozatképesség Az Igazgatótanács minden ülésén, az igazgatók három-ötöde, de nem kevesebb, mint öt (5) igazgató határozatképes egy ügyben. 9) Elnapolás A
jelenlévő
igazgatók
többsége
elhalaszthatja
bármelyik
ülést,
hogy
újra
találkozzanak egy másik időben és helyen, a 6-os pontban eleget téve mindennek.
10) Az igazgatók nem hivatalos tevékenysége Bármilyen olyan tevékenység, amely a szervezet igazgatói ülésén adott engedélyt igényelne, ülés nélkül végrehajtható, amennyiben írásos hozzájárulást kaptak rá minden egyes igazgatótól. Az ilyen hozzájárulás ugyanazzal az erővel és hatással bír, mint az igazgatók egyhangú határozata egy ülésen. 11) Eltávolítás Egy igazgatót az ülésen résztvevő igazgatók nem kevesebb, mint kétharmada (de nem kevesebb, mint öt igazgató) távolíthatja el szavazással, az Igazgatótanács érvényes ülésén. Amikor egy igazgató eltávolítására kiadott indítványt elfogadtak, az érintett igazgatónak egy teljes és tisztességes lehetőséget kell adni, hogy meghallgathassa az eltávolítás okait és válaszolhasson azokra, ha azonban az érintett igazgató nincs jelen ezen az ülésen, az indítványt el kell napolni mindaddig, amíg az érintett igazgatónak el nem juttatják az indítványt, és az indítvány következő lépését el kell halasztani a következő Igazgatótanácsi ülésig. 12) Hiányzás miatti eltávolítás Az Elnök írásos határozata szerint, bármelyik igazgató, ha két egymást követő igazgatótanácsi ülésen nem jelent meg úgy, hogy nem jelezte az Elnöknek az ülés előtt, hogy nem tud részt venni, vagy nem küldött írásos nyilatkozatot hiányzásának okairól az ülés után, de még a következő ülés előtt, akkor azonnal és az Igazgatótanács további lépései nélkül a kérdéses igazgatót el kell távolítani, és megszűnik a szervezet igazgatója lenni a jövőben. Az Igazgatótanács egy megfelelően összehívott ülés keretében az eltávolított igazgatót visszahelyezheti eredeti státuszába. 13) Ügyvezetési módszer Kivéve, ha másképp nem döntenek, az Igazgatótanácson részt vevő igazgatók többségének kell határozatot hoznia minden ügyben. Döntetlen szavazás esetében az Elnök szavazata döntheti el a kérdést. VI) Főmunkatársak 1) Főmunkatársak A szervezet munkatársai között kell, hogy legyen egy Elnök, egy vagy több Elnök helyettes, egy Titkár és egy pénzügyi vezető. Ezen posztokat csak tagdíjat fizető tagok tölthetik be. A szervezet, az Igazgatótanács megfontolása alapján, választhat vezető helyetteseket, amikor csak a tanács úgy gondolja. A titkári és a pénzügyi
vezetői posztot lehet kombinálni, illetve az Igazgatótanács létrehozhat egyéb posztokat,
ahogy
a
szervezet
igényei
időről-időre
megkívánják.
A
fenti
főmunkatársaknak nincs szavazati joguk. 2) Választás A szervezet főmunkatársait az Igazgatótanács választja meg, akiknek egy évre szól a megbízatásuk, vagy amíg nem választanak helyettük új vezetőt.
3) Hatáskör A szervezet főmunkatársainak olyan hatáskörrel kell rendelkezniük és betölteniük, amelyet a szabályzatban határoztak meg, vagy ahogy az Igazgatótanács időről-időre meghatározza azt. 4) Eltávolítás Bármelyik főmunkatársat el lehet távolítani az igazgatók két-harmados (de nem kevesebb, mint öt) szavazatával az Igazgatótanács rendes vagy külön ülésén. 5) Megüresedés Bármelyik megüresedett főmunkatársi posztot, történjen az halál, lemondás, eltávolítás, kizárás vagy bármilyen más indok miatt, az Igazgatótanács tölthet be egy rendes vagy külön ülés alkalmával. 6) Elnök Az Igazgatótanács felügyeleti joga mellett, az Elnök a szervezet vezérigazgatója, és felhatalmazása van a szervezet főmunkatársainak és üzletvitelének irányítására és ellenőrzésére. Az Elnöknek kell elnökölnie minden igazgatótanácsi ülést, és minden olyan joggal és vezetői hatalommal bír, amelyet mint a szervezet elnöke kapott, illetve minden egyéb olyan hatalommal és hatáskörrel is, amelyet az Igazgatótanács vagy a szabályzat delegált részére. 7) Alelnök Az Elnök távolléte vagy alkalmatlansága esetén az Alelnöknek kell átvennie az Elnök minden kötelességét és hatáskörét, minden hatalmával és korlátaival együtt. Az Alelnök rendelkezik minden olyan egyéb hatáskörrel, amelyet a Szabályzat vagy a szervezet Igazgatótanácsa vagy Elnöke szab ki rá. 8) Titkár
A Titkár feladata, hogy minden igazgatótanácsi ülésről jegyzet készüljön, és azt a szervezet központjában vagy az Igazgatótanács által kijelölt másik helyen archiválják. A Titkárnak kell létrehoznia és kezelnie egy olyan dokumentumot, mely az összes tagot és azok szerepét, valamint nevüket és címüket is tartalmazza, és ezt a központban vagy az Igazgatótanács által kijelölt másik helyen kell megőrizni. Bármilyen esetben, ha egy tagságot megszűntetnek, azt rögzíteni kell. A Titkár asszisztensei ugyanazon hatáskörrel rendelkeznek, mint a Titkár maga, a szervezet Titkárának és Elnökének irányításával és felügyeletével. 9) Pénzügyi vezető A Pénzügyi vezető kezeli a szervezet pénzügyi feljegyzéseit, amelyeket a szervezet központjában vagy az Igazgatótanács által kijelölt másik helyen őriznek meg, valamint a szervezet éves pénzügyi riportjáért is felelős. A Pénzügyi vezető kezeli és felelős az Igazgatótanács által meghatározott bankszámlákért is. A Pénzügyi vezető felelős a tagdíjat fizető tagoktól begyűjteni a tagdíjat, a szervezet részére
gyűjtött
Igazgatótanács
adományokért vagy
a
és
szervezet
azok
kezeléséért,
Elnöke
által,
de
felelős az
továbbá
az
Igazgatótanács
felhatalmazásával, különböző szervezeti célokra engedélyezett vállalati pénzek kiadásáért. 10) Feladatok átruházása Az igazgatótanács bármelyik poszt felelősségi körét átruházhatja egy általuk kijelölt vezetőre az alábbiak szerint: A) Az Elnök napi vezetői felelősségét át lehet ruházni a Vezérigazgatóra. B) A Titkár jegyzet-megőrző felelősségi körét át lehet ruházni a Vezérigazgatóra és annak munkatársaira. C) A Pénzügyi vezető jegyzet-megőrző, pénzügyi riportolási és általános pénzügyi vezetői felelősségi körét át lehet ruházni a Vezérigazgatóra és annak munkatársaira.
VII) Egyebek 1) Szervezeti dokumentumok megtekintése A könyvelést és az Igazgatótanács és annak bármilyen bizottságának üléseiről készült jegyzeteket írásbeli igénybenyújtás esetén bármelyik tag vagy igazgató
bármikor megtekintheti, amennyiben az indok szervezeti tagságának mibenlétéhez kapcsolódik. A megtekintésre csak személyesen van lehetőség. 2) Pénzkifizetés Minden csekket, átutalási megbízást, tehát bármilyen pénzkifizetést, illetve fizetésképtelenségről szóló tanúsítványt annak a két személynek kell aláírnia, akiket az Igazgatótanács erre a feladatra időről-időre kijelöl. 3) Szerződések Az Igazgatótanács felhatalmazhatja bármelyik főmunkatársat vagy egy ügynökséget szerződések megkötésére, okiratok megírására a szervezet képviseletében. Az ilyen jellegű felhatalmazás lehet általános, de szólhat külön esetekre is. Az Igazgatótanács felhatalmazása nélkül a szervezet egyetlen főmunkatársa vagy ügynöke sem rendelkezik a joggal semmilyen szerződés, elkötelezés megkötésére, hitel felvételére semmilyen célból és semmilyen összegben. 4) Bankszámlák A szervezet rendelkezhet és kezelhet bankszámlákat, takarékbetét-számlákat, vagy egyéb számlákat pénzkifizetések céljára illetve pénzadományok elhelyezésére, az Igazgatótanács pénzügyi előírásainak megfelelően. 5) Könyvelés A szervezetnek precíz könyvelést kell vezetnie, megfelelő számlázási űrlapokon feltüntetve minden adományt, segélyt, hagyatékot vagy egyéb hozzájárulást a szervezet munkájához, és minden ilyen pénzügyi forgalmat riportolni kell az APEHnak évente, vagy ahogy az adótörvények előírják. VIII) Kiegészítések Az Igazgatótanács rendelkezik az egyedüli joggal, hogy a szervezet Szabályzatát létrehozza, kiegészítse és visszavonja a jelenlévő igazgatók nem kevesebb, mint kétharmados, vagy nem kevesebb, mint 5 szavazati többségével, a rendes igazgatótanácsi ülésen vagy az e célból összehívott külön tanácskozáson.
4.
A Nemzetközi Speciális Olimpia megalakulása és a Magyar Speciális
Olimpia Szövetség 1963 és 1968 között a Kennedy Alapítványon kívül, egyéb mozgalmak is növekedtek, amelyeknek köszönhetően, a Shriver Táborhoz hasonlóan, több mint 300 másik tábort indítottak el. 1967-re, a Chicago Park District (Chicago Park Körzet) többet akart tenni a szellemi fogyatékossággal rendelkező emberekért. Anne Burke, a szükségek felmérése és a megszólítás módjának érdekében csatlakozott egy csapathoz. Az események tudatosítása céljából azt javasolta, hogy tartani kellene egy városméretet öltő „pálya találkozót” az olimpiai játékok modelljére alakítva. Freeberg, aki tanácsadóként csatlakozott a csapathoz, felvetette egy javaslat létrehozását, amit előterjesztenének Shriver-nek a Kennedy Alapítványnál. A cél egyfajta behódolás volt. Shriver azonnal meglátta a lehetőséget a tervben és megkérdezte Burke-ot, szeretné-e, hogy ötletét kiterjessze annak érdekében, hogy az még több sportot és sportolót foglaljon magába az egész Egyesült Államokra vetítve. Shriver Chicagóba küldte a Kennedy Alapítvány munkatársait, hogy Burke-kal és a Chicago Park District-el megkezdhessék a terv részleteinek kidolgozását, valamint bejelentette, hogy a Kennedy Alapítvány támogatást nyújt és meghatalmazást biztosít az esemény dedikálására vonatkozóan. 1968. július 20-án Shriver megnyitotta a Chicago-i
Speciális
Olimpia kapuját (az első Nemzetközi Speciális Olimpiai
Játékokat), amit Chicago-ban tartottak a
Soldier Field-en („Katona Terület”) a
versenyen 26 amerikai állam és Kanada szellemi fogyatékkal élő résztvevői versenyeztek, összesen 1000 sportolóval, atlétikákban, padlóhokiban és vízi sportokban. Chicago akkori polgármestere Richard Daley, aki természetesen maga is ott volt aznap az első Nemzetközi Speciális Olimpiai Játékokon, a következőt mondta Shriver-nek: „Tudod Eunice, a világ ezt követően soha nem lesz azonos az eddigivel.”
A speciális olimpia ma már egy globális mozgalom több mint 2.5 millió sportolóval, több mint 180 országban a világon, és e számok 1962-től máig folyamatosan növekednek. http://info.specialolympics.org/Special+Olympics+Public+Website/English/About_Us/History/default.htm
A Speciális Olimpia Mozgalmat, mint a világ egyetlen sportszervezetét, amely a nevében viselheti az olimpia kifejezést, 1988-ban ismerte el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a N.O.B. Napjainkban már több mint 20 sportágban mérhetik össze erejüket a fogyatékos sportolók. Minden fontosabb amerikai televíziós társaság nyomon kíséri a Speciális Olimpiai Játékokat, növekvő népszerűséget és presztízst biztosítva a versenyek szellemének. A Speciális Olimpia (S.O.) mozgalom küldetése, hogy a 8 éves, és annál idősebb értelmi sérült emberek számára egész éven át tartó edzési és versenyzési lehetőséget nyújtson különböző olimpiai sportágakban. A sérült ember saját erőfeszítése, aktivitása kerül előtérbe a mozgalom filozófiáját tekintve. Különleges szabályrendszerével (divízió elmélet) megteremti - az állapotuknak megfelelő körülmények között - a siker és győzelem esélyét. A gyógypedagógián túl, a sport és a sportszervezés szakemberei egyaránt jelen vannak versenyek lebonyolításában. Szülők és önkéntesek is bevonásra kerülnek, ezzel olyan különleges légkör teremthető meg, ami nélkül nem létezne a Speciális Olimpia mozgalma. Az Speciális Olimpia sportolóinak hivatalos esküszövege, az eredeti angol nyelven: "Let me win; but if I cannot win, let me be brave in the attempt." A magyar Speciális Olimpia a következő fordításban használja: "Engedd, hogy győzzek; de ha nem győzhetek, hadd küzdjek bátran!" A Nemzetközi Speciális Olimpia Mozgalom működése ma már a világon régiókra osztott egységekben történik. Létezik egy nagyszabású esemény, a Világjátékok, amelyen a régiók legjobbjai mérhetik össze erejüket. Ezt az Amerikai Egyesült
Államok rendezi meg négyévente. A régiókon belül az országok Nemzeti Játékokat, nemzetközi versenyeket és országon belül területi és versenyszámonkénti viadalokat szerveznek. Egyre nagyobb nyilvánosságot kap a Speciális Olimpia Mozgalom a világon. A versenyeket közvetíti a televízió, ír róluk az újság, beszél róluk a rádió. Egyre több ország csatlakozik a mozgalomhoz, az országokon belül pedig egyre több fogyatékosokkal foglalkozó intézmény csatlakozik. Az is elmondható, hogy ma már egyre kevesebben tévesztik össze a Speciális Olimpia fogalmát és tevékenységét a Paralimpia fogalmával és versenyeivel. Egyéb iránt ez nem is megengedhető, hiszen e két mozgalom versenyeztetési filozófiája merőben más. A Paralimpia és Speciális Olimpia két különálló és megkülönböztethető szervezet, melyeket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalosan elismer. A legfontosabb különbség a kettő között, a résztvevő sportolók rokkantságában és a sportképesség szintjeiben rejlik. A paralimipai játékok elit sportesemény a testi fogyatékosságú nagy teljesítményű sportolóknak, (hasonló az olimpiai játékokhoz), melyeket időben váltakozva a nyári és téli Olimpiai Játékok között, kétévenként tartanak. A Paralimpiák a résztvevők atlétikai teljesítményét helyezik előtérbe a rokkantságukhoz képest, és mindig ugyanabban az évben tartják őket, mint az Olimpiai Játékokat. Ezzel szemben a Speciális Olimpia egy olyan mozgalom, amit annak szenteltek, hogy a sporton keresztül gazdagítsa a szellemi rokkantsággal élő sportolók életét. Ennek az a célja, hogy segítse fejleszteni a szellemi rokkantságokkal élő emberek önbizalmát, szociális képességeiket és a személyes teljesítés jelentését, érzetét. A Magyar Speciális Olimpia Szövetség 1989 óta tervezi, szervezi és bonyolítja az enyhe, középsúlyos és súlyos értelmileg sérült, továbbá a halmozottan fogyatékos emberek rendszeres edzés- és versenyprogramját. Tizenegy éves működésük során a területi versenyektől a téli és nyári sportok világjátékaira való felkészülésig számos egyéb
rendezvényt
szerveznek.
Rendszeresen
tartanak
edzőképző
szemináriumokat, képviselőik részt vesznek a nemzetközi továbbképzéseken, és mindent megtesznek azért, hogy mozgalmuk a széles magyar közvélemény számára is minél ismertebb legyen.
Részlet Wisinger János egykori elnök, a szövetség fennállásának 10. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen tartott köszöntőjéből: “1989. május 6. és 9. között egy lelkes, mindössze 15 fős csoport Varsóban járt, megnézni, megtanulni egy igazi S. O. eseményt, a II. Lengyel Nemzeti Játékokat. Lelkesedtünk, tanultunk, meghatódtunk, irigykedtünk, és hazafelé Varsótól Diósjenőig jó magyar szokás szerint alaposan összevesztünk. A vita során néhány nagy kérdés is megfogalmazódott: Amire pontosan emlékszem az, bizonyos értelemben ma is, mindig folyamatosan kérdés: kitől és honnan lesz pénz, ki fogja a versenyzőket felkészíteni, ki fogja a versenyeket megszervezni, ki tanítja meg a szabályokat, hol lesz pálya, terem, amely befogad bennünket (nem csak Budapesten), lesz-e sajtónk, amely hírül adja azt, ami történik. Utazhatunk-e és miből, külföldre, netán Amerikába is eljutunk? Csak az intézetek lakói vagy a családokban élők is mozgósíthatók? Nos, mint említettem, ezek még ma is kérdések, talán csak a nagyságrend változott meg tíz év alatt. Amire azonban a végleges válasz mindjárt a megalakuláskor megszületett, és azóta sem kérdés, az a híres emberek, sportolók megnyerése. Alig reméltük, de igaz, Dr. Schmitt Pál, Dr. Frenkl Róbert, Molnár Zoltán, azonnal első felkérésre vállalta az alapító tagságot. És még valaki, Dr. Göllesz Viktor, mindannyiunk tanító mestere, aki egész szívével, minden tudásával támogatott, biztatott, segített bennünket...." A számos területi, regionális és sportági országos verseny mellett eddig négy Nemzeti Játékot bonyolítottak le, ami az adott időszakban, hazánkban a Speciális Olimpia keretein belül működő sportági versenyek egy helyszínen történő megrendezését jelenti. A 2000. év végén 113 intézmény vált hivatalos SO taggá, közöttük vannak speciális tantervű általános és szakiskolák, sportegyesületek, alapítványok, foglalkoztató és rehabilitációs intézmények, értelmi fogyatékosok napközi
otthonai.
Mintegy
2-3000
versenyző
méri
össze
erejét
évente
rendezvényeiken. Szövetségük programjainak koordinálását 7 tagú elnökség, és az elnökségi tagokkal együtt mintegy 25 fős Országos Bizottság végzi, a 3 főállású dolgozójuk – az országos igazgató, a nemzetközi igazgató és az irodavezető – segítségével. Programjaik sikeréhez az anyagi hátteret elsősorban a sportért felelős minisztérium, valamint szponzorok biztosítják. Jelenleg 19 felvett sportágban edzenek és versenyeznek atlétáik, ezek a következők: atlétika, asztalitenisz,
erőemelés, bowling, kerékpár, kézilabda, gyorskorcsolya, műkorcsolya, görkorcsolya, judo, kosárlabda, labdarúgás, MATP (mozgásélmény program), padlóhoki, sí, tenisz, tollaslabda,
torna,
(szakágvezetők)
úszás.
végzik,
A
akik
sportágak
tevékenységét
tevékenységükért
olyan
semmilyen
szakemberek
juttatásban
részesülnek. Az ő önkéntes vállalásuk nélkül ma egy sportáguk sem működne. http://www.specialolympics.hu/new/tortenetunk
Jelentősebb nemzetközi események, ahol hazánkat képviselték: 1990. Speciális Olimpia Nyári Európa Játékok, Glasgow 1991. Speciális Olimpia Nyári Világjátékok, Minneapolis 1993. Speciális Olimpia Téli Világjátékok, Schladming 1995. Speciális Olimpia Nyári Világjátékok, New Haven 1997. Speciális Olimpia Téli Világjátékok, Toronto 1999. Speciális Olimpia Nyári Világjátékok, North – Carolina 2000. Speciális Olimpia Európa Játékok, Groningen 2001. Speciális Olimpia Téli Világjátékok, Anchorage 2003. Speciális Olimpia Nyári Világjátékok Dublin· 2005. Speciális Olimpia Téli Világjátékok Nagano· 2007. Speciális Olimpia Nyári Világjátékok Shanghai 2009. Speciális Olimpia Téli Világjátékok, Idaho Jelentősebb hazai rendezvényeink: 1989. I. Nemzeti Játékok, Budapest 1992. II. Nemzeti Játékok, Székesfehérvár 1994. III. Nemzeti Játékok, Miskolc 1996. Asztalitenisz Európa Bajnokság, Zánka 1996. IV. Nemzeti Játékok, Zánka 1997. Nemzetközi Atlétika Bajnokság, Tata 1998. Úszó Európa Bajnokság, Hajdúszoboszló 1999. Nemzetközi Úszó Bajnokság, Balatonfűzfő 2000. Mozgásélmény (MATP) Nemzetközi Szeminárium, Budapest 2001. Atlétika Európa Bajnokság, Debrecen 2002. Nemzeti Játékok, Szombathely
nem
2004. Nemzeti Játékok Kecskemét 2005. Női Futball Európai Játékok Kecskemét 2008. I. Téli Nemzeti Játékok Kőszeg http://www.specialolympics.hu/new/tortenetunk
A Magyar Speciális Olimpia Szövetség jelenlegi támogatói: Kiemelt Főtámogatók: Theodora Wink Shoes Szerencsejáték Zrt. MOL Fonesz OTP Kézmű Kht. Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkársága Főtámogatók: Szent Vitus Alapítvány Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Paksi Atomerőmű Rt. Magyar Villamos Művek Zrt. Porsche Hungária Coca Cola Támogatók: Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány S.O.N. Ügynökség Kőrös Kertész Szövetkezet Él-Pack Telmex Önkormányzati Minisztérium / Sportoló Nemzet
Békés Megyei Önkormányzat Hivatala Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Pest Megye Önkormányzata Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Körmend Város Önkormányzata Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Média támogatók: MTV Duna Tv Juventus Rádió Márta Gazdasági Tv
5)
Magyar
mozgássérültek
sporttevékenységeit
segítő
alapítványok
bemutatása és helyzetük Magyarországon
a
mozgáskorlátozottak
intézményes
fejlesztése
1903-tól
számítható, amikor megalakították a Nyomorék Gyerekek Menhelyét és Egyletét, amely később komplex rehabilitációs intézményként működött. Az otthon vezetői fontosnak tartották, és ezért bevonták a sporttevékenységet a rehabilitációs folyamatba. Hazánkban a mozgáskorlátozottak első sportszervezete, a Nyomorékok Sport Egyesülete (NYSE) 1929-ben alakult meg, szintén kifejezetten orvosi, rehabilitációs szándékkal. A II. Világháborút követően minden „nyomorékokért" vagy azok által létrehozott szervezetet betiltottak, vagy működésüket lehetetlenné tették. Az 1970-es évekig csupán egyéni kísérletek történtek e „társadalmi pajzs" áttörésére. A hazai szervezett mozgássérült-sport kialakulása a hetvenes évekre tehető. Ebben az időben országszerte egymás után alakultak meg a nagyobb városokban az önálló sportegyesületek,
clubok,
majd
a
kisebb
településeken,
az
érdekvédelmi
egyesületeken belül a sport csoportok. Egy kerekesszékes kosárlabda csapat Az 1960-as években került a sport Magyarországra, de akkor még, mint rehabilitációs tevékenység, sportszerűen a 80-as évek közepén jelent meg a kerekesszékes kosárlabdázás. Jelentős nemzetközi eredményeket értek el a magyar csapatok különböző versenyeken, mely azonban az évtized végére, de még a 90-es évek elejére is mélypontra süllyedt. A 90-es évek közepén egy rövid fellángolás következett be, de az elmúlt évekig azonban nem tudtak újabb sikereket felmutatni a kerekesszékes csapatok a kosárlabdában, melynek oka a súlyos pénzhiány volt, és ma is az. A budapesti Törekvés SE kerekesszékes egyesülete is teljesen elhasználódott, e sportra kifejlesztett kerekesszékeket kénytelen használni edzései során, amelyek a mai szabályoknak már nem is felelnek meg. A közelmúltban magánkezdeményezés útján kaptak néhány új széket, és egy alapítványnak köszönhetően újabb öttel fog bővülni a parkjuk, mely segítség azonban még mindig nem elég ahhoz, hogy jól felkészülten és magabiztosan vehessenek részt külföldi versenyeken, melyhez
hiányzik a technikai háttér. A játékosok saját autójukkal kénytelenek utazni, vinni a felszereléseket, a székeket, és így, teljesen kimerülten állnak ki versenyezni. E körülmények miatt legtöbbször már lemondják a külföldi szerepléseket. A csapat tagjai azonban kitartanak, versenyszellemüket is felébresztette, hogy részt vehetnek a Kosárlabda Ligában, illetve hogy néhány éve elindították honlapjukat, melyen keresztül egyre több sorstársuk ismerheti meg őket, és vehetik fel velük a kapcsolatot. Guriga Sportegyesület A sportegyesület 1999-ben kezdte működését a Tiszakürti Otthon mozgássérült lakóinak jóvoltából, akik mindössze sportolni szerettek volna. Mára azonban az egyesület kinőtte magát, és az ország több pontján, több szakosztályban (atlétika, boccia, szabadidősportok, speciális sportok és rögbi) kínálnak sportolási lehetőséget mozgássérült embereknek, akár csak mozogni, akár sportszerűen szeretnék űzni azt, ez utóbbiaknak lehetőségük van hazai és nemzetközi versenyeken való részvételre is. Az Egyesület 2008-as közhasznúsági jelentéséből kiderül, hogy több mint félmillió forinttal kevesebb támogatáshoz jutott a fenti évben, mint az azt megelőző évben (2007-ben 1.956.000,-Ft., 2008-ban 1.399.000,- Ft. volt a közhasznú tevékenységi bevételük, többek között mert csökkentek az állami szervektől és a helyi önkormányzatoktól kapott támogatások mértéke is. A 2008-as év támogatási aránya a következő volt náluk: állami költségvetés 29%, önkormányzat 6%, közhasznú szervezetek
8%,
gazdasági
társaságok
27%,
magánszemélyek
19%,
adó
egyszázalék 11%. Tények Az internetes kutatás alapján elmondhatjuk, hogy Magyarországon is van lehetőségük mozgássérült honfitársainknak a sportolásra, még ha nem is olyan természetes ez minden városunkban, és a lehetőségek szélesebb köre is inkább Budapestre korlátozódik, de lehet síelni, vívni, lőni, kosárlabdázni, lovagolni, teniszezni, még rögbizni is.
Az már más kérdés, hogy az internettel rendelkező mozgássérültek is hosszas keresgélés után találnak, ha találnak rá egy-egy egyesületre, ahová emberek közé és sportolni járhatnának, melynek oka, hogy kevés adaptív sportokat biztosító egyesületnek jut pénze egy honlap elkészítésére, ami ismertségüket növelhetné. Valamint már a fenti két példából is valószínűleg leszűrhető az egyenes ági következtetés: a mozgássérültek támogatását célul kitűző hazai alapítványok is évről-évre csökkenő pénzbeli támogatással rendelkeznek, és a működésüket biztosító pénzösszegeket inkább tagdíjakból, pályázatokból, és ami a legjelentősebb segítség lehet, egy állandó és komoly támogató föllelése és munkásságuk mellé állításával érhetik el.
5. Zárszó Jelen írásban az Egyesült Államokban, Kanadában és Magyarországon fogyatékkal élők sporttevékenységét és e tevékenységet biztosító szervezetek történetét, működését vizsgáltuk. Az első fejezet történelmi betekintést nyújt a tengeren túli non-profit szervezetek, magyar szóval élve leginkább alapítványok, kialakulására, azok típusaira és a köztük lévő különbségek elméleti síkú feltárására. Említést nyertek az úgynevezett önzetlen adakozás vagy adományozás úttörői John D. Rockefeller és Andrew Carnegie, akik magas fokú önzetlenségükből kifolyólag, magán vagyonukat feláldozva segítették az arra rászorulókat a XX. század elején. Szó esett továbbá az alapítványokra nehezedő törvényi követelményekről és az adózási rendszerről is. E fejezet további szakaszaiban a fogyatékkal élőket segítő amerikai és kanadai alapítványok kialakulásának történetével ismertettük meg az olvasót, illetve részleteztük Eunice Kennedy Shriver munkásságát, akinek életműve óriási jelentőséggel bír mind a mai napig. A második fejezetben szó esik a mozgássérültek sporttevékenységeinek szociális, egészségügyi jótékony hatásairól, melyek nem csak az érintettek részére, hanem az őket körülvevő egészséges emberekre is fejlesztő, elfogadóbb attitűd kialakulására is hatással van. A fejezet nagyobb részében különböző amerikai és kanadai alapítványok történetével, munkásságával foglalkoztunk, kiemelve ezek célkitűzéseit, és nem utolsó sorban pénzügyi helyzetüket is elemeztük, kiemelve egy amerikai alapítványt, ahol konkrét számokat is bemutattunk. A harmadik fejezetben a tengerentúli alapítványok szerkezeti és szervezeti felépítését taglaltuk, mégpedig az egyik legnagyobb amerikai mozgássérültek sporttevékenységeit segítő alapítvány tagegyesületi alapító csomagján keresztül, mely minden tekintetben kitér egy ilyen tevékenységet folytató alapítvány hivatali részleteire. A negyedik fejezet a Nemzetközi Speciális Olimpia és a Magyar Speciális Olimpiai szövetség megalakulását, ezen szervezetek működését tárja fel. Említést tesz továbbá olyan egyéb magyarországi sportegyesületekről, amelyek kifejezetten a fogyatékkal élő emberek részére alakultak.
Az utolsó fejezetben a magyarországi mozgássérültek sporttörténelmét érintettük, és betekinthettünk két magyar egyesület életébe, akik fogyatékkal élőknek nyújtanak sportolási lehetőségeket. Párhuzamok E tanulmányból számos jelentős különbség lelhető fel az amerikai és a magyar mozgássérülteknek sporttevékenységeket biztosító alapítványok működésében, milyenségében. Kezdhetnénk a felsorolást akár a felszereltséggel, ami elképesztő szakadékot jelent a két nemzet ezen alapítványai között. Az amerikai alapítványok fantasztikus, az általuk biztosított sportok adaptív változatához szükséges sportfelszerelésekkel rendelkeznek, legyen szó akár síelésről, vitorlázásról vagy éppen falmászásról, míg több magyar egyesületnél már rég nem szabályos felszereléssel kénytelenek edzeni a játékosok, vagy egy ping-pong asztal megvásárlása is komoly nehézségeket okoz. Mindegyik amerikai alapítvány rendelkezik egyszerűbb vagy összetett, komolyabb honlappal,
amiről
ország-világ
tájékozódhat
tevékenységükről
képekben
és
szövegben egyaránt. Rendkívül jelentős az önkéntes bázisuk, tulajdonképpen minden munkakört lelkes önkéntesek végeznek. Természetesen egyszerű megtalálni az első két különbségre a választ, az pedig nem más, mint a pénz. Mondhatnánk, hogy Amerikában mindenre több pénz van, de a jelenlegi világgazdasági helyzetet tekintve ez sem mindenben igaz, és az Egyesült Államokbeli alapítványok is kevesebb állami és önkormányzati, egyéb hivatali támogatásban részesülnek már, mint idehaza. Mégis több jövedelemmel rendelkeznek, mint a magyar alapítványok. Elsőként kiemeljük az interneten való megjelenés fontosságát, melyet különböző hazai állami szervek pályázatok kiírásával támogatnak időről-időre, hiszen minél többen ismernek meg egy-egy ilyen alapítványt, annál többen kívánnak annak tevékenységében részt venni, mint tagok, ami pedig a tagdíjak növekedését jelentheti. Különböző cégek megkeresésénél – adománykérés céljából – is segítséget nyújthat, hiszen
egy
honlapon
keresztül
közelebb
hozhatják
tevékenységükhöz
a
megkeresetteket, ha azok leírásokkal és képekkel illusztrálva beletekinthetnek az alapítvány életébe.
Jelentős különbség továbbá a különböző adományszerzési tevékenységek száma és mértéke. Az amerikai alapítványok megannyi versenyt, vásárt, de még koncertet is szerveznek évről-évre, ahol természetesen bárkit szívesen látnak, ahol az egészséges embereknek is lehetőségük nyílik megismerni munkájukat, akik találkozhatnak, és időt tölthetnek el mozgássérült emberekkel, mely időtöltésnek társadalmi építő hatása is van. A rendezvényeken pénzt gyűjtenek az alapítványok, vagy a jegyeladásból tesznek szert bevételre, illetve reklámanyagok eladásából is pénzhez jutnak. Nem kell ecsetelnünk a reklám, így az ismertség fontosságát, és még egy, talán a legfontosabb tényező jelentőségét, az pedig nem más, mint a fogyatékkal élő és az egészséges emberek közelebb hozását. Amerikában évtizedekre visszamenő társadalmi hagyománya van a bármilyen formában segítségre szoruló emberek (és még sok más) megsegítésére, a nyitottságra és a segíteni akarásra, és nem utolsó sorban a mozgósíthatóságra. Magyarországon fontos lenne ezen alapítványok munkájának szélesebb körrel való megismertetésére, reklámozására, nagy cégek állandó támogatói partnernek való megnyerésére, több program megszervezésére, ahova egészséges embereket is ugyanúgy
várnak,
pályázatokon
való
önkéntes
bázis
részvételekre,
kialakítására, internetes
adományszerző megjelenésre,
akciókra,
kiadványok,
reklámanyagok eladására. Bízunk abban, hogy e munkával hozzájárulhattunk a téma iránt érdeklődők ismereteinek szélesítéséhez, példákon keresztül illusztrálva egy gazdaságilag lényegesen fejlettebb társadalomban működő alapítványok életével.
