FOGYASZTÓI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 8. Vásárlás előtt és után fogyasztói tudnivalók és érdekvédelem 2010

FOGYASZTÓI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 8.

Vá s á r l á s e l ő t t é s u t á n – f o g ya s z t ó i tudnivalók és érdekvédelem

2010.

Vásárlás előtt és után – fogyasztói tudnivalók és érdekvédelem

Összeállította: Kulcsárné dr. Buzás Gizella, dr. Vasas Éva, dr. Krajcsik Szilvia, dr. Morvay György Dietz Gusztávné dr. Szakmai lektor: Dietz Gusztávné dr. Nyelvi szerkesztő: Újlaki-Vátz László

Kiadó: Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (1012 Budapest, Logodi u. 22–24., Tel: 06-1-311-7030, www.ofe.hu) INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete (1012 Budapest, Logodi u. 22–24., Tel/fax: 06-1-473-0337, www.indrabizt.hu) Kézirat lezárva: 2010. május Készült: G-print Bt. 1062 Budapest, Székely Bertalan u. 2/a. Felelős vezető: Wilpert Gábor Tel.: 331-2935 e-mail: [email protected]

A tudatos fogyasztókért – az OFE és az Indra összefogásával

Vá s á r l á s e l ő t t é s u t á n – f o g ya s z t ó i tudnivalók és érdekvédelem

2010.

Tartalomjegyzék

4

Vevői tájékozódás.................................................................. 7 Készüljünk a vásárlásra!......................................................... 7 Hol vásároljunk?..................................................................... 7 Az áru ruhája........................................................................ 11 Honnan tudhatjuk meg az árat?............................................ 12 Rejtelmes jelek az áruk csomagolásán.................................. 12 Számok és vonalak – ez a jelen............................................. 13 RFID – ez már a közeljövő..................................................... 14 Mit jelent a CE jel?................................................................. 14 Mit jelent az „e”- mennyiségi megfelelőségi jel?.................... 15 Miről tájékoztatnak a környezetvédelmi jelek?..................... 15 Élelmiszerek vásárlása előtt – néhány információ.................. 16 Háztartási vegyi áruk vásárlása előtt.................................... 19 Kozmetikumok vásárlása előtt.............................................. 20 Textíliák vásárlása előtt........................................................ 22 Lábbeli vásárlása előtt.......................................................... 24 Szemünk fényei és a játékszerek biztonsága......................... 26 Műszaki áruk vásárlása előtt................................................ 27 Ékszer vásárlása előtt........................................................... 28 Mindannyiunk vágya – a gyémánt........................................ 28 Nemesfémek vásárlása előtt................................................. 30 Az arany legismertebb árnyalatai......................................... 30 Áruk és szolgáltatások kifizetése, átutalások itthon és külföldön.............................................................. Készpénzes fizetés................................................................ Postai pénzforgalmi szolgáltatások Magyarországon............ Kártya.................................................................................. Hogyan lehet fizetni bankkártyával?..................................... A személyazonosító kódról és a kártya biztonságos használatáról................................................................... A hitelkártyáról és esetleges veszélyeiről.............................. Visszaélések kártyával.......................................................... Csekkről, üdülési csekkről..................................................... Az üdülési csekk................................................................... Az utazási csekk külföldi használatáról................................. Az étkezési utalvány, ajándékutalvány belföldi használatáról....................................................... Banki átutalásról................................................................... Mit kell tudni a bankszámláról, fizetési számláról?................ Csoportos beszedési megbízás.............................................. Bankváltás............................................................................ Milyen változások várhatóak a jövőben?..............................

32 32 33 35 36 37 38 39 40 40 41 42 42 43 45 48 49

Minőségi kifogás – jótállás és szavatosság.................... Hagyományostól eltérő értékesítési formák.......................... Távollévők között kötött szerződések.................................... Üzleten kívül kötött szerződések........................................... Hagyományos, bolti értékesítés – mire figyeljünk vásárlás előtt?................................................................................ Minőségi problémák és a szavatosság, jótállás..................... A fogyasztó fogalma............................................................. A kötelezett........................................................................... A szavatosság és a jótállás közötti különbség....................... Kötelező jótállás alá tartozó termékek, szolgáltatások.......... Kimentési lehetőség.............................................................. Igényérvényesítési határidők................................................ Reklamáció bejelentési határideje......................................... Bizonyítási teher – a szakvélemény....................................... Érvényesíthető igények......................................................... Javítás – csere....................................................................... Árleszállítás – elállás a szerződéstől...................................... Kártérítési igény.................................................................... Termékbiztonság................................................................... Igényérvényesítési lehetőség................................................. Összefoglalás – Minőségi kifogás megtételének lépései......... Várható változások a szabályozásban.................................. Jogszabályok........................................................................ Bírósági döntések.................................................................. Fogyasztói érdekérvényesítés.............................................. A fogyasztóvédelmi törvény hatálya, alapfogalmak, meghatározások.............................................................. A fogyasztók alapvető jogainak konkrét szabályai Magyarországon.............................................................. Biztonsághoz való jog........................................................... Jogorvoslathoz való jog........................................................ A forgalmazással, illetve a szolgáltatással összefüggő különös követelmények.................................................... A gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezések.................................................................. A fogyasztók oktatása.......................................................... A fogyasztói szerződés tartalma, követelményei............ Általános szerződési feltételek, egyoldalú szerződésmódosítás.......................................................... Az általános szabályoktól eltérő egyes sajátos esetek........... A fogyasztói jogok érvényesítése.......................................... Panaszkezelés....................................................................... Ügyfélszolgálat.....................................................................

51 51 51 52 53 55 55 55 56 56 58 59 60 62 63 64 65 66 66 70 70 70 71 71 72 72 74 74 74 75 77 77 78 78 80 83 83 83

5

Békéltető testület................................................................... 84 Közérdekű keresetek............................................................ 88 A fogyasztóvédelem állami intézményrendszeréről............... 88 A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról............................... 89 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről....................... 91 A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek jogosítványai................................................. 93 Bírósági eljárások................................................................. 94 A bírósági igényérvényesítés személyes kezdeményezéséhez szükséges legfontosabb tudnivalók.................................. 94 A hátrányos helyzetű peres felet segítő rendelkezések.......... 95

Mellékletek, ábrák

6

                             

1. melléklet: Vonalkódok országelőtagjai........................... 98 2. melléklet: Nemzetközi textil KRESZ............................... 100 3. melléklet: Textil alapanyagok....................................... 104 1. ábra: EAN 13 és EAN 8 a vonalkóddal.......................... 106 2. ábra: CE jel.................................................................... 106 3. ábra: Mennyiségi megfelelőséget bizonyító jel.............. 106 4. ábra: Környezetbarát termékek jelei............................. 107 5. ábra: Élelmiszerek csomagolásán alkalmazott jelölések.111 6. ábra: Veszélyre utaló jelek............................................ 111 7. ábra: Kéz szimbólum..................................................... 112 8. ábra: A nyitott tégely szimbólum................................... 112 9. ábra: Kozmetikumokat tanúsító egyéb jelzők................ 112 9. ábra: Gyapjú-védjegy................................................... 113 4. melléklet: Fémjelek....................................................... 114 5. melléklet: A lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei.............................. 111   6. melléklet: A kötelező jótállású lakás- és épületberendezések........................................................ 111   7. melléklet: A lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló kötelező jótállás alá tartozó helyiségei és részei............. 111   8. melléklet: Jegyzőkönyv a fogyasztó kifogásáról........... 117   9. melléklet: Minta békéltető testületi kérelemhez............. 119 10. melléklet: Békéltető testületek elérhetőségei, elnökük nevével............................................................. 121

Vevői tájékozódás Magyarországon közel 170 ezer üzletben, járműszaküzletben, üzemanyagtöltő állomáson vásárolhatunk. Az üzletek megnevezése előrevetíti, hogy milyen rendezettséget, árukihelyezést, választékot várhatunk, mennyiben felel meg számunkra az ottani árszínvonal. Jó vásárt akkor köthetünk, ha felkészülünk az eseményre, időt szánunk a vásárlásra, önmagunkban tisztázzuk, hogy pontosan mit, mennyiért és milyen minőségben szeretnénk vásárolni. Ha mindezekre megadtuk a választ, már csupán abban kell döntenünk, hogy hol szeretnénk elkölteni a pénzünket, a széles választékból pontosan melyik cég érdemli meg, hogy ott hagyjuk a jövedelmünket? Készüljünk a vásárlásra! Az emberi szükségletek kielégítésének eszköze az áru, tehát gondoljuk át alaposan mire is van szükségünk! Szánjunk időt az átgondolásra: milyen célra vásároljuk az adott árut, mit várunk el a minőségétől, mire kívánjuk felhasználni, mennyi ideig kívánjuk használni, milyen hatása van az adott árunak a szeretteinkre, az árunak és csomagolásának a környezetünkre – és ez máris eldönti, hogy hová menjünk, melyik kereskedést keressük fel. Szánjunk időt a megfelelő áru kiválasztására, olvassuk el a csomagoláson feltüntetett információkat és döntsünk ennek alapján! Hol vásároljunk? Vásárlási helyszínünk általában a kiskereskedelem, amely magában foglalja mindazon tevékenységeket, amelyek egy áru vagy szolgáltatás közvetlen eljuttatását jelentik a végső felhasználóhoz, vagyis hozzánk, a vevőhöz. Megkülönböztetjük a bolti és a bolt nélküli kiskereskedelmet. Bolti kiskereskedelem egy adott helyhez, általában üzlethelyiséghez kötődik. Ide tartoznak a következő kiskereskedelmi formák: A bolti kiskereskedelem formái Bevásárlóközpont Szaküzlet Üzletház Diszkont Integrált kereskedelmi park Lakáshoz közeli kis üzlet, vegyeskereskedés Hipermarket Outlet, outlet center Szupermarket, ABC Vásár, piac Áruház HORECA helyszínek

7

Bevásárlóközpont Bevásárlóközpont: olyan komplex kialakítású, vegyes rendeltetésű épület, amelyben állandó jelleggel több kereskedő folytat túlnyomórészt üzletekben különböző típusú kereskedelmi tevékenységet, és ahol emellett jellemzően a szabadidő eltöltésével összefüggő szolgáltatási tevékenységet is folytatnak. A bevásárlóközpont méltán kapta a „fogyasztói társadalom fellegvára” megnevezést, hiszen a minimálisan 37 ezer m2 alapterületű, általában több szintes, legkevesebb 70 – főként ruházati, tartós fogyasztási cikket, kozmetikumokat árusító – kis üzlete van, az élelmiszereket forgalmazó-üzletek aránya legfeljebb 20%. Áruválasztéka kiemelkedő, a csalogató szórakozási és sportolási lehetőségek, a multiplex mozi, kaszinó, játékterem, bowling pálya, fitness center, esetenként a jégpálya, az alkalmazott reklámok mind-mind a vásárlásra, még több fogyasztásra ösztönöznek. A boltok versenyeznek a vásárlóért, az árszínvonal közepes. Felépíthetik a város szélén, illetve a belvárosban (City Mall), mindenütt kitűnő megközelítési és parkolási lehetőséget biztosítva.

8

Üzletház A bevásárlóközpont elődje, amelyet a városok belső területein helyeztek el. Alapterülete kisebb 37 ezer m2-nél, üzleteik száma is kevesebb, de az áruválasztékban itt is a ruházati áruk és a tartós fogyasztási cikkek dominálnak. Emellett található élelmiszerüzlet és gyorsétterem, megjelenik a lakberendezés és olykora szaküzletek is helyet kapnak. Árszínvonaluk általában a bevásárlóközpontokéval megegyező. Integrált kereskedelmi park Új kereskedelmi forma a magyar piacon. A nagy alapterületen elhelyezkedő, vegyes funkciójú kereskedelmi park a több emeletes bevásárlóközpontokkal szemben visszatér a hagyományos, városias környezethez, fedett passzázzsal összekötött, tágas, felszíni parkolókból közvetlenül megközelíthető, földszintes üzletek kényelmét kínálja. Különböző kereskedések és boltok, nagy alapterületű áruházak, divatüzletek és szakáruházak során át a kisebb kávézókig és éttermekig itt minden megtalálható. Hipermarket Egyszintes, minimum 3 ezer m2 alapterületű (átlag 5.000–15.000 m2) áruház, amely nagybevásárlásokra épít, éppen ezért jól megközelíthető helyen, a város szélére telepítik óriási kiépített parkolóval. Áruválasztékában mintegy 70%-ban az élelmiszer–vegyi áru, 30%-ban a non food (nem élelmiszer-) áruk (ruházati, elektronikai cikkek, lakásfelszerelési áruk, játékok, papíráruk stb.) széles köre megtalálható. Árszínvonaluk átlag alatti, tulajdonképpen diszkont árpolitikát folytatnak. Területükön különböző szolgáltatók (ruhatisztító, posta stb.) is helyet kapnak.

Szupermarket, ABC A településközpontokba épített, 400–2.500 m2 alapterületű üzletek főként élelmiszer-vegyi áruk és napi cikkek korlátozottan széles választékát forgalmazzák. Az árszínvonal általában átlagos vagy átlag feletti. Áruház Városközpontokban elhelyezkedő, legalább 2.500 m2 alapterületű és legkevesebb öt különböző osztályra tagozódó, ruházati árukat, elektronikai cikkeket, edény- és papírárukat, kozmetikai cikkeket, óra-ékszereket, élelmiszer-vegyi árukat viszonylag széles és mély választékban forgalmaznak. Árszínvonaluk átlagos vagy átlag feletti. Szaküzlet Kevés számú, speciális, egymáshoz kapcsolódó árucsoportot, a csoporton belül a legmélyebb áruválasztékot forgalmazó kereskedelmi formák. Az áru jellegétől függően lehetnek néhány négyzetméteres kis szakboltok és nagy alapterületű szakáruházak. Eladóik szakképzettek, akik az árukról és használatukról korrekt szakmai tanácsokkal segítik a vásárlót. Az árszínvonal átlagosnak, illetve az alattinak mondható. Diszkont Neve az angol „discount”= árengedmény szóból származik, tehát olyan kiskereskedelmi értékesítési módszer, ahol maximum 1.200–1.500 m2 alapterületen, kisszámú személyzettel, minimális berendezéssel, az eladótérbe általában szállítói, illetve gyűjtőcsomagolásban kihelyezett módon árusítanak, következésképpen alacsony árréseket alkalmazva érik el rendszerint alacsony áraikat. Lakásközeli kis élelmiszerüzlet Lakóövezetekbe integráltan, a fogyasztókhoz közel helyezkednek el, általában 400 m2 alatti alapterületűek. Választékukban alapvető fontosságú élelmiszerek, vegyi áruk és egyéb napi cikkek jelennek meg. Áraik átlagosak, vagy átlag felettiek. Outlet, outlet center Az outlet kifejezés olyan kereskedelmi egység, amelyben a gyártó kifutó vagy megmaradt jó minőségű, márkás termékeit árulják, az eredeti árhoz mérten 30–70%-os árengedménnyel. A márkák gyártói beleszólnak a leárazás mértékébe, és külön ügyelnek, hogy legalább egy év elteljen, mielőtt a maradék készlet outletekbe kerül. Nem lehet outlet áru a pusztán csak olcsó, minőségi hibás vagy sérült csomagolású termék!

9

Vásár A vásárok nem, vagy csak részben fedett, előre meghirdetett időpontban megszervezett kereskedelmi formák, ahol megjelenhetnek a kézművesek, egyéb kisiparosok vagy kereskedők termékei. Felfoghatók a bevásárlóközpontok ősének is, hiszen a kínálat szinte mindenféle árucikket tartalmaz, kiegészítve étkezési és szórakozási lehetőségekkel. A vásárok területén reklámárakon kínálják a portékákat, hátrányuk, hogy azokhoz csak később, általában a vásár bezárása után juthatunk. Piac A piacok, fedett vásárcsarnokok nagyobb alapterületű kisméretű szakboltok együttesének tekinthetők. Telephelyüket tekintve a településközpontokban, illetve lakóövezetekbe integráltan helyezkednek el. Az árszínvonal mindkét esetben átlag alatti, de ez gyakran párosul átlag alatti, silány minőséggel is. Érdekes ebben az esetben a nyitvatartási idő kérdése is nagyobb településeken minden nap, kisebb településeken pedig csak a hét bizonyos napjain, többnyire 6.00–18.00 óra között.

10

HORECA A hotel, restaurant és café szavakból összetett mozaikszó, amely lényegében a kiskereskedelem sajátos válfajának tekinthető. Ide sorolják a pecsenyesütőt, lacikonyhát, kocsmát, talponállót, sörözőt, borozót, üzemi étkezdét, menzát, önkiszolgáló éttermet, egyéb éttermet, csárdát, gyorséttermet, pubot, cukrászdát, presszót, kávéházat, bárt, lokált, diszkót, night-klubot. Bolt nélküli kiskereskedelem Üzleten kívüli kereskedés: a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék forgalmazása céljából a vásárlónak – annak kifejezett kérése nélkül – a lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén való felkeresésével vagy az e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység; Távollévők között kötött szerződések: olyan szerződés, amelyet a fogyasztó és vállalkozás köt egymással termék, illetve szolgáltatás értékesítésére irányuló, a vállalkozás által működtetett távértékesítési rendszer keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a vállalkozás kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. A bolt nélküli kiskereskedelemben nem üzlethelyiségben jutunk az árukhoz, hanem közterületen, saját otthonunkban, esetleg más személy lakásán. Ebben a kategóriában elterjedt, bevezetett forma a direkt marketing, amelynek számos változata ismeret: direct mail, katalóguskereskedelem, telemarketing, teleshop. Bolt nélkül értékesítési mód az internetes kereskedelem (e-kereskedelem), az

ügynöki értékesítés, valamint az automatákból történő értékesítés. Közös jellemzőjük, hogy gyorsak, kényelmesek, kímélik a vásárló idejét, az utazási költség megtakarítható, ugyanakkor bizalmon alapulnak, a vevőnek nincs ös�szehasonlítási lehetősége más, azonos felhasználási célra szánt áruval, áraikkal. A fogyasztó az árut többnyire csak a vásárlás után láthatja, a vásárlási költséget a csomagküldés postaköltsége vagy a futárszolgálat költsége növeli, elmarad a hagyományos, kereskedelmi környezet, elmarad a vásárlás izgalma a nézelődés, a válogatás varázsa. Az áru ruhája Napjainkban az áruk közel 95%-ban csomagoltan kerülnek forgalomba, ráadásul a napi cikkek többségét – élelmiszerek, háztartási áruk, kozmetikumok stb. – a csomagolás teljesen elrejti. Nem véletlen, hogy a marketing szakemberek oly nagy jelentőséget tulajdonítanak a csomagolásnak, azt vallva: a jó csomagolás messziről magához csalogatja a vevőt, majd arra készteti, hogy vegye kézbe, ha pedig kézbe vette, ne tudja letenni, vásárolja meg. Csakhogy mi, fogyasztók, nem csomagolást, hanem valamely funkcióra árut vásárolunk, tehát amennyiben nem kívánunk bosszankodni, alaposan „kifaggatjuk” a csomagolást: megkíséreljük megtudni, mit rejt a csomag? A törvények a mi pártunkon állnak, hiszen az áru akkor hozható forgalomba, ha a csomagolásán vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához szükséges ismereteket. Szánjunk tehát időt, nézzük meg, mi mindent tudhatunk meg az áruról a címke tanulmányozásával! A fogyasztóvédelmi törvény már nem tartalmazza a címkézésre vonatkozó általános előírásokat. Az egyes jogszabályokban külön-külön szerepel, hogy melyik terméknél (pl.: élelmiszer, kozmetikum, textiltermék, veszélyes termék, játék stb.) mit kell feltüntetni a címkén. Például az élelmiszer jelölésén a következő adatokat kell feltüntetni: a) az élelmiszer megnevezése, b) az összetevők felsorolása, c) bizonyos összetevők vagy összetevő csoportok mennyisége, d) előrecsomagolt élelmiszer esetén annak nettó mennyisége, e) az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának lejárati dátuma, illetve a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának időpontja, f) a minőség megőrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételek,

11

g) az élelmiszer előállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának neve vagy cégneve és címe, h) az eredet vagy a származás helye, amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől, i) felhasználási útmutató, amennyiben ennek hiányában a fogyasztó nem tudná az élelmiszert megfelelően felhasználni, j) az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italoknál a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban, a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint. Honnan tudhatjuk meg az árat?

12

A fogyasztót a külön jogszabályban (4/2009. /I. 30./ NFGM-SZMM együttes rendelet) meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról (kivéve az árverés útján értékesítendő terméknél, ha annak kikiáltási (induló) árát az árverési tájékoztató meghatározza). Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, kön�nyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. Az eladási árat és az egységárat, illetve – határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével – a szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében kifejezve fel kell tüntetni. A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. Ha a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék eladási árát, az egységárat is meg kell adni a külön jogszabályban foglaltak szerint. Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására. Rejtelmes jelek az áruk csomagolásán Az áruk csomagolásán az egyszerűen olvasható információkon túl számos jelölés – szó, ábra, védjegy, márkanév, szimbólum – látható, amelyek vagy a vásárlásainkat teszik kényelmesebbé, vagy az áru tulajdonságaira vonatkoznak. A jelölés alapelve a pontosság, a valósághű tájékoztatás, az, hogy

tegye lehetővé a megfelelő választás lehetőségét. A jelölés nem tulajdoníthat az árunak olyan tulajdonságot, amivel az nem rendelkezik, vagy a tudomány jelenlegi állása szerint még nem bizonyított. Nem sugallhat, vagy állíthat egy különleges tulajdonságot, ha ugyanezzel minden más hasonló áru is rendelkezik. Számok és vonalak – ez a jelen Szerte a világon, így Magyarországon is legelterjedtebb a 13 számjegyből álló EAN-kód, valamint ennek gépi interpretációjából, azaz a számjegyet ábrázoló, vonalak és közök kombinációjából álló vonalkód. Létezik az EAN 8 vonalkód is. (lásd mellékletünk, 1. ábra) Az 1–3. szám az ország azonosító (az EAN 8 vonalkódnál is – lásd 1. mellékletünket), a 4–8. szám a cég-, 9–12 szám a termékazonosító, a 13. szám pedig az előző számokból képzett ellenőrző szám, amely a kereskedőt segíti, ezzel elérve, hogy a hibás adatbevitel 99%-os megbízhatósággal felismerhető. A vonalkód 12–14 bit méretű információt képes tárolni (ország azonosító, gyártó és termékkód), alkalmazása mérhető nyereséget eredményez, úgy a kereskedelem, mint a vásárlók számára azáltal, hogy növeli a pénztárak átbocsátó képességét, kellemesebbé teszi a vásárlást azáltal, hogy a pénztáraknál lerövidíti a fölösleges várakozási időt. Jelenleg még sok olyan termék van (pl. zöldség-gyümölcs, kistermelők húskészítményei, süteményei stb.), amelyet a gyártók nem látnak el EAN-számokkal. A kódrendszer előnyeit alkalmazó kereskedelmi cégeknek ebben az esetben önmaguknak kell megoldani a kódolási munkát. A helyben kimért áruknál (pl. zöldség, gyümölcs, húsfélék stb.) vonalkódos etikettet készítő mérlegeket használnak. Ezeknek számos változata van. Közös vonásuk, hogy belső memóriájukban őrzik a különféle kimérésre kerülő árucikkek egységnyi árát, valamint azonosító kódját. Elegendő az adott árucikk kimérése, illetve csomagolása során az árucikket szimbolizáló ábrát, piktogramot bebillentyűzni, hogy az egyben etikett nyomtatóként is működő mérleg a ráhelyezett árut megmérje és elkészítse a felragasztható etikettet. A kódrendszer alkalmazása lehetővé teszi az áruházak kereskedelmi munkájának teljes automatizálását, a korszerű pénztárgépek alkalmazását, a pénztárnál való gyors fizetést, elkerülhető a téves árbeütés, az időt rabló sorban állás. A legkorszerűbb pénztárgépek hozzájuk kapcsolt leolvasók (fényceruzák, kézi szkennerek, pultba épített szkennerek, lézerpisztolyok) segítségével az árut vonalkód alapján azonosítják, kijelzik az árat, a fizetendő összeget, elkészí-

13

tik a pénztári blokkot és vagy önmaguk, vagy a hozzákapcsolt számítógép meghatározza az eladott áru mennyiségével és értékével csökkentett raktárkészletet. A gyors vásárlást elősegítendő input-bemenetük van hitelkártyákra, telefon-összeköttetéssel ellenőrizve a hitelkártya mögötti fedezetet, míg a vevő a pénztárnál átrakja az áruját.

14

RFID – ez már a közeljövő A rádiófrekvenciás azonosítás már a 20. század negyvenes éveitől ismert, bevezetése napjainkban terjed el a kereskedelemben. Az RFID (Radio Frequency Identification), azaz intelligens címkézés, amelynél az öntapadó címkébe egy 96 bit információ tárolására alkalmas mikrochip és egy antenna van beágyazva. Ha a mikrochip egy erre a célra kifejlesztett elektromágneses mezővel körülvett leolvasó berendezés közelébe kerül, automatikusan kommunikálni kezd vele és elküldi a rajta tárolt információt. A leolvasó berendezés ezredmásodperc alatt fogadja az információt, majd továbbítja egy szerverre, ahonnan az adatok elektronikus úton elérhetőek. A 96 bites kód 268 millió cégnek biztosíthat egyedi azonosítót, cégenként 16 millió tárgykategóriával, kategóriánként 68 milliárd szériaszámmal. A címkében minden lényeges információ rögzíthető, így helyettesíti a vonalkódot is, szükségtelenné teszi a vonalkód-leolvasót. Alkalmazásával lehetővé válik a termék útjának követése gyártótól a nagykereskedőn át a forgalmazóig. Digitális kódolt jelek rögzítésére is használható, ezáltal védelmet nyújt a hamisítások ellen. Minden egyes áru egyedi módon azonosítható, az internet közvetítésével megállapítható, hogy hol, mikor, milyen technológiával gyártották (termesztették, tenyésztették) az árut, illetve alapanyagát, milyen úton-módon és eszközzel szállították, mikor jutott a kereskedelem polcaira, a minőségét mennyi ideig őrzi meg. Az adatok megismerése természetesen nem kötelező: akinek elegendő a vásárlás végösszege, élvezheti az RFID technológia praktikus előnyét: az elektronikus kód érintés nélkül, láthatatlanul továbbítja és veszi a rádiófrekvenciás információt, leolvasása automatikusan, emberi beavatkozás nélkül történik. Nem kell a pénztáraknál a futószalagra kirakodnunk, nem kell az árut fölöslegesen mozgatnunk, elegendő, ha a felcímkézett terméket (akár több ezer darabot) eltoljuk a leolvasó berendezés mellett és a pénztárgép máris jelzi a fizetendő összeget. Mit jelent a CE jel? A CE (Conformité Européenne=európai megfelelőség) jelölés lényegében belépő az EU piacára. A CE jelölésre kötelezett áruk körét az irányelvek (direktívák) határozzák meg. Az irányelvek EU közösségi jogszabályok, valamennyi tagállam számára előírnak bizonyos kötelezettségeket, de a teljesítés módját, az alkalmazott eszközöket a nemzeti hatóságok határozhatják meg.

Irányelvek, amelyeket valamennyi EU országnak be kell tartani: BIZTONSÁG EGÉSZSÉGVÉDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM FOGYASZTÓVÉDELEM Az EU meghatározta, hogy mely árucsoportoknál kötelező igazolni az irányelveknek való megfelelőséget. Ezek a játékok, a mechanikus és villamos­ meghajtású gépek, kazánok, építési termékek stb. A CE jel tehát nem minőségjel, feltüntetése az áru csomagolásán azt jelenti, hogy az maradéktalanul megfelel az irányelvek követelményeinek és arról az előírt módon, a megfelelőség vizsgálat elvégzésével meg is győződtek. (Természetesen a CE jel nem csupán a fogyasztóknak szól, a hatóságokat – vám-, piac- és más felügyeletek – tájékoztatja, hogy az adott áru megfelel az irányelveknek, az áru szabadon forgalmazható. lásd mellékletünk, 2. ábra) Mit jelent az „e”- mennyiségi megfelelőségi jel? Az előrecsomagolt – vagyis nem a vevő jelenlétében becsomagolt – 5ml és 10 liter közötti térfogatú, illetve 5 g és 10 kg közötti tömegű – áruk esetében, amelyeknek mennyisége a csomagolás felnyitása vagy látható megsértése nélkül nem változtatható meg, a mennyiség egységének megfelelőségét a csomagoló cégnek kell tanúsítania a mennyiség mellett megjelenített „e” betű alkalmazásával. (lásd mellékletünk, 3. ábra) Nem tartoznak a jogszabályi rendelet hatály alá azok az áruk, amelyek nem kerülnek kiskereskedelmi forgalomba, továbbá egyes italféleségek, melyeket repülőgépek, hajók, vonatok utasai számára vagy vámmentes boltokban forgalmaznak. Miről tájékoztatnak a környezetvédelmi jelek? Valamennyien egyetértünk abban, hogy korunkban környezettudatos vásárlónak „illik” lennünk. A környezettudatos vásárlói döntések meghozatalához azonban sokszor hiányzik a megfelelő ismeretanyag, amelynek segítségével hasonló funkciót betöltő termékek vagy szolgáltatások közül az előnyösebb környezeti tulajdonságokkal rendelkezőt választhatjuk. Ehhez kívánnak segítséget adni a környezetvédelmi címkék, amelyek jelzik, hogy a termék a piacon lévő átlagos termékekhez képest életciklusuk több szakaszában jelentős környezeti előnnyel rendelkezik, az adott termék használata elősegíti környezetünk szennyeződésének csökkentését. (lásd mellékletünk, 4. ábra)

15

Élelmiszerek vásárlása előtt – néhány információ Mit nevezünk élelmiszernek? Élelmiszer minden olyan áru, amelyet emberi fogyasztásra szántak, illetve ésszerű feltételezés szerint emberek elfogyasztanak. Az élelmiszerek a biztonságosság szempontjából a legkritikusabb termékek, felmérések szerint az egészségre káros anyagok – vírusok, baktériumok, nem kívánatos vegyi anyagok – 70%-a az élelmiszerek útján jut szervezetünkbe Az élelmiszerminőség alapkövetelményei: Biztonság Tápérték Élvezeti érték Alkalmasság

16

HACCP Az élelmiszerek „bizalmi” áruk, bizalom alapján hisszük el, hogy amit eladásra kínálnak, az épülésünket szolgálja, és nem tartalmaz káros anyagokat. Az  élelmiszerek biztonságosságát szabályozó jogi környezet rendkívül tág. Az élelmiszerek biztonsága tehát nem is elsősorban gazdasági, hanem a lakosság egészsége szempontjából az egyik legfontosabb kérdés. Az élelmiszerek biztonságát a termőföldtől a fogyasztó asztaláig együttesen kell garantálni a termelőknek, a gyártóknak és forgalmazóknak. Ennek érdekében került bevezetésre és kötelező alkalmazásra a HACCP (Hazard Analysis and Critical Control Points), vagyis a Veszély Elemzés és Kritikus Szabályozási Pontok minőségbiztosítási rendszer. A rendszer az élelmiszerbiztonságra fókuszál, a teljes élelmiszerláncban alkalmazható, továbbá elősegíti a nemzetközi kereskedelemben az élelmiszerbiztonsággal szemben elvárt követelmények teljesülését. A rendszer lényege, hogy minden technológiai folyamatban meg kell állapítani a kritikus pontokat, melyre az ellenőrzéseket koncentrálni kell, folyamatos kontroll alatt kell tartani azokat, s az ellenőrzéseket dokumentálni kell. E dokumentáció lehetővé teszi az utólagos ellenőrzéseket is. Az élelmiszerek kiemelt helyet foglalnak el az egyén és a társadalom életében, hiszen a táplálék az élet fontos erőforrása, életben maradásunk előfeltétele.

Biológiai érték: esszenciális alkotórészek, fehérjék, zsiradékok, vitaminok és ásványi anyagok aránya, az élelmiszer eredete és az előállítás módja adja meg.

Tápérték: a biológiai és az energiaérték összege. Alaptápanyagok energiaértéke: 1 g fehérje 17,2 kJ 1 g szénhidrát 17,2 kJ 1 g zsír 37,0 kJ

Élvezeti érték: szín, szag, állomány, forma, frissesség, üdítő hatás, az érzékszerveinkre kifejtett összbenyomás.

Ne féljünk az adalékanyagoktól? Az adalékanyagok az élelmiszerek kozmetikumainak tekinthetők, növelhetik a tetszetősséget, eltarthatóságot, vásárlási kedvünket – ami persze nem jelenti azt, hogy az akár tucatnyi adalékkal látszólag feljavított termék ténylegesen jó minőségű. Jelenlétüket az „E” szám jelzi. Megengedett mennyiségét az ADI (Accetable Daily Intake) jelzi=a kísérleti patkányokat bizonyítottan nem károsító mennyiség századrésze mg/ testtömegkilogramm/nap értékben megadva Minőségmegőrzési és fogyaszthatósági idő Az élelmiszerek – magas víztartalmuk és biológiailag értékes összetevőik miatt – igen romlékonyak, ezért fontos a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idő feltüntetésének ismerete. Olyan élelmiszereknél, amelyek a) három hónapon túl nem tarthatók el, elegendő a nap és a hónap jelölése, b) három hónapnál tovább, de 18 hónapnál tovább nem tarthatók el, elegendő a hónap és az év jelölése, c) 18 hónapnál tovább tarthatók el, elegendő az év jelölése. Azon mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandó élelmiszerek esetében, amelyeknél a minőségmegőrzési időt követő fogyasztás veszélyt jelenthet az egészségre, a minőségmegőrzési idő helyett a fogyaszthatósági idő lejárati dátumát kell jelölni. A dátumot megelőzően a „fogyasztható” szót kell feltüntetni, amelyet követnie kell a) a dátumnak, vagy b) a dátum feltüntetési helyére való utalásnak. Ezeket a tárolási feltételek feltüntetésének kell követnie.

17

A dátumnak a nap/hónap sorrendet kell követnie. Ahol szükséges, az évet is fel kell tüntetni a hónap jelölését követően. A hónap feltüntethető arab számmal vagy betűvel a teljes szó kiírásával vagy rövidítéssel. Betűvel történő jelölés esetén elfogadható az Európai Unió más tagországainak hivatalos nyelvén történő megjelölés, feltéve, hogy az a magyar fogyasztó számára nem félreérthető. Az év jelölhető kettő vagy négy karakterrel. A dátumjelölés sorrendjére a „fogyasztható” szó után zárójelben kell utalni. A dátumjelölés sorrendjére azonban nem kell utalni, ha az a fogyasztó számára egyértelmű, tehát ha a hónapot betűvel a teljes szó kiírásával vagy rövidített formában tüntetik fel. A fogyaszthatósági idő lejárta után az élelmiszert nem értékesíthetik! A minőség-megőrzési idő lejárta után az élelmiszer kizárólag vizsgálat után, legalább a szakhatóság által megállapított értékcsökkenés mértékével csökkentett áron hozható forgalomba!

18

Néhány gyakran használt jelző Új élelmiszerek: a Közösségen belül közfogyasztásra még nem került új összetevőket tartalmazó, vagy új technológiával előállított élelmiszerek. Korszerű élelmiszerek: Természetes úton előállított, értékes tápanyagokban gazdag, csökkent szermaradványú a élelmiszerek. Bioélelmiszerek: rendszeres ellenőrzés mellett termelt, mesterséges anyagoktól mentesen előállított, természetes eredetű csomagolásban forgalomba hozott termékek. GMO élelmiszerek: géntechnológia alkalmazásával előállított élelmiszerek. Élelmiszereink csomagolásáról Élelmiszerek csomagolására kizárólag a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaiban meghatározott élelmiszercsoportra engedélyezett anyagok alkalmazhatók, amelyekből – rendeltetésszerű felhasználás során – egészségre ártalmas mennyiségben nem kerülnek át anyagok az élelmiszerbe, illetve az átkerült anyagok – jelenlegi ismereteink szerint – nem okozzák az élelmiszer kedvezőtlen elváltozását, biológiai értékének romlását. (Vigyázat! Ha egy csomagolóanyag megfelelő, például felvágottakhoz, még nem biztos, hogy pékáru csomagolására is használható!) Az élelmiszerhez olyan csomagolóeszközt szükséges alkalmazni, amelynek látható felnyitása vagy megsértése nélkül nem lehet az áruhoz jutni.

Mit nevezünk „funkcionális” élelmiszernek? A különleges táplálkozási célú élelmiszerek, amelyeket egyes személyek vagy csoportok megváltozott egészségi állapotuk, életkoruk vagy egyéb, az általánostól eltérő szükségletük miatt fogyaszthatnak. Csoportjaik: csecsemők, kisgyermekek számára szolgálók, diétás élelmiszerek, vitaminnal, ásványi anyaggal dúsított élelmiszerek, étrend-kiegészítők, mesterséges édesítőszerrel készített élelmiszerek, élelmi rostban gazdag élelmiszerek, izomfejlesztő, testépítő élelmiszerek Az élelmiszerek jelölésére különösen szigorúan vonatkozó előírások az alábbiak: • Jelöléssel tilos a fogyasztó félrevezetése • A jelölés csak akkor állíthatja, hogy az élelmiszer „egészségóvó”„megelőz”, „gyógyít” vagy egyéb különleges tulajdonsággal bír, ha azt korrekt tudományos vizsgálatok és eredmények bizonyítják. (lásd mellékletünk, 5. ábra) Ez a jövő útja? De kinek jó? Élelmiszerutánzatok – paradox élelmiszerek Állományuk, ízük, színük hasonló a valódi élelmiszerekhez, de az eredetitől különböző alapanyagból készülnek, általában 15–20%-kal olcsóbbak, mint a tejutánzatok, sajtutánzatok, húsutánzatok stb.

Háztartási vegyi áruk vásárlása előtt Ma már az Európai Unióban – beleértve hazánkat is – több mint 100 ezer különböző vegyi áru van forgalomban. Mit nevezünk háztartási vegyi árunak? A rendeltetési céljuknak megfelelő hatékonyságú alapanyagokat (felületaktív anyagok, viaszok, savak, lúgok), különböző segéd- és adalékanyagokat (vízlágyítók, kézkímélők, habzást csökkentők, fertőtlenítők, konzerválók, illatosítók stb.) keverékeit. Fajtáik évente több száz termékkel módosulnak, egyesek eltűnnek, helyettük újabbakat találunk a polcokon. Közöttük eligazodni igen nehéz, vásárláskor elengedhetetlen a címkén szereplő vevőtájékoztató információ részletes elol-

19

vasása. A vegyi áruk jelentős része az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása alapján veszélyes készítmény. (lásd mellékletünk, 6. ábra) Ezért javasolt, hogy a választást igen körültekintően végezzük, az otthoni tárolásuk pedig nagy felelősséget igényel. Mire ügyeljünk a vegyi áruk vásárlásánál? A csomagolás ép, sértetlen legyen, nem lehet horpadt, deformált, szennyezett. A csomagolásnak (zárókupaknak) biztosítania kell, hogy felnyitásuk vagy megsértésük nélkül a töltet mennyisége ne legyen megváltoztatható. Gyermekbiztos, visszazárható csomagolás legyen. A betöltött anyag jól adagolható legyen. Szóródás, szivárgás, elfolyás, szétválás nem megengedett. A csomagolás a kötelező magyar nyelvű információkkal el legyen látva. Tárolható legyen.

20

Milyen a „gyermekbiztos zárású” csomagolás? Ez jelentheti a gyermek számára a védelmet, ha környezete nem óvja attól, hogy ilyen termék a kezébe kerüljön! Olyan megoldás, amelynél egyidejűleg legalább két feladatot kell elvégezni a kinyitáshoz, megnehezítve az 5 évesnél fiatalabb kisgyermek általi nyithatóságot, miközben ésszerű használata a felnőttek számára nem okoz nehézséget. Gyermekbiztos lehet a csomagolás, ha a csoportos vizsgálatban részt vevő kisgyermekek 85%-a 5 percen belül nem tudja kinyitni. Környezeti hatások (napfény, a levegő nedvességtartalma és hőmérséklete) a termékek stabilitását és tárolhatóságát nagymértékben meghatározzák. A különböző cikkcsoportok tulajdonságai eltérőek. Ezért a tárolási feltételeket és a minőség-megőrzési időt – a beltartalom és a csomagolási mód ismeretében – a termékeken a gyártók feltüntetik, nekünk már csak az a dolgunk, hogy mindezt betartsuk.

Kozmetikumok vásárlása előtt Mit nevezünk kozmetikumnak? Kozmetikai termék minden olyan anyag vagy keverék, amely az emberi testtel (bőr, szőrzet, köröm, ajak, külső nemi szervek) külsőleg vagy a fogakkal és

a szájüreg nyálkahártyájával érintkezésbe kerül elsődlegesen azzal a céllal, hogy azokat tisztítsa, illatosítsa, védje, ápolja, megjelenését megváltoztassa, illetve kiküszöbölje a kellemetlen testszagot. A vonatkozó EU irányelv a kozmetikumokat 20 fő csoportra osztja. A kozmetikai termékek biztonságosságát, gyártási és forgalmazási feltételeit az Európai Unió országaiban az egységes Kozmetikai Irányelv tartalmazza. Az ebben leírtakat Magyarország egészségügyi miniszteri rendelet formájában tette kötelezővé. (lásd mellékletünk, 7–9. ábra) A Kozmetikai Irányelv előírása Tilos olyan kozmetikai terméket forgalomba hozni, amely bizonyítottan rák­ keltő, mutagén anyagot tartalmaz. Tilos kozmetikai termékekhez felhasználni bizonyos anyagokat, vegyü­ leteket. Ezek száma jelenleg 1132. Tilos előállítani (gyártani) kozmetikumot olyan üzemben, ahol gyógyszereket, vagy veszélyesnek minősülő háztartás vegyipari terméket gyártanak. Az illatszereket is a kozmetikumok csoportjába sorolják. A közöttük való eligazodás, az ár–érték arány megítélése különösen nehéz feladat. A híres – vagy ismeretlen illatszernevek –sem adnak egyértelműen vezérfonalat, helyesebb, ha megtudjuk az egyes megnevezések tartalmát. Erre ad lehetőséget táblázatunk. Az illatszerek csoportjai az illatanyag mennyisége alapján Illatanyag mennyisége

Alkoholtartalom térfogat %

Víztartalom térfogat %

Kb. 20%-ig

80%-ig

10–12%

8–10%

80%-ig

10–12%

Eau de Toilette (EDT)

5–8%

70–80%

12–5%

EDT fraiche

3–5%

80%

15–18%

Eau de Cologne

3–5%

70–85%

10–27%

Kölnivíz

2–5%

70–90%

6–28%

Termékcsoport

Parfum Eau de Parfum (EDP)

(Az adatok az 1987-es nemzetközi kozmetikai évkönyvből származnak.)

21

Textíliák vásárlása előtt

22

Napjainkra a textilipar és általában a ruházati áruk elértéktelenedése jellemző. A ruházat szinte minden kiskereskedelmi formában megjelenik, miközben sem az értékesítőik nem ismerik az alapanyag-használati tulajdonság összefüggését, mi vásárlók pedig legfeljebb addig jutunk, amit a reklám diktál: a természetes alapanyag kellemesebb viselet. Pedig a ruházatfiziológia egy önálló tudományág, célja hogy kutatási eredményeiket átültessék a gyakorlatba, olyan ruházat tervezését tegyék lehetővé, amely az ember mindenkori tevékenységének a legmegfelelőbb mikroklímát tudja biztosítani. Nézzük meg, milyen tulajdonságokat illene figyelnünk a ruházati áruk vásárlásakor: • Felhasználási cél – fehérnemű, felsőruházat, lakástextil stb. • A textília fizikai tulajdonságai: légáteresztő, hőszigetelő képesség, nedvszívó tulajdonság, szakítószilárdság, rugalmasság, pillingesedés (szálcsomósodás dörzsölés hatására). Ezeket a tulajdonságokat más-más alapanyag biztosítja, ezért van jelentősége a double vagy kevert alapanyagoknak. (pl. munka- vagy sportruházatnál a polipropilén átengedi a nedvességet, ezáltal szárazan tartja az ember bőrfelületét, külső anyagnak pedig javasolt jó nedvszívót választani, mint amilyen a pamut. A ruházat kezelhetősége: vegytisztíthatóság, száríthatóság, vasalhatóság stb. Ez utóbbiról tájékoztat a textil KRESZ (lásd 2. mellékletünket). • Használati kényelem, és bőrérzékenység – akkor mondható jónak, ha biztosítja a mozgásszabadságot, szabályozza a testhőmérsékletet, kellemes a bőrnek. • Test–klíma–ruházat összefüggése – a testfelület és a kelme között mikroklíma alakul ki, sajátos hő- és nedvességviszonyokkal, amit a kelme szerkezete, anyaga jelentősen befolyásol. A jó ruházat, ágynemű biztosítja az emberi test hőmérsékletének viszonylag állandó szinten tartását, • Divat, szépség – szubjektív kategória, attól szép a világunk, hogy változatos az ízlésünk. A textíliákat a feldolgozás, illetve a forgalmazás minden fázisában el kell látni a nyersanyag-összetételre vonatkozó adatokkal. Ezeket az adatokat a címkén, kísérő dokumentumokon kell feltüntetni magyar nyelven, világosan, jól érthetően, de megengedett, hogy a magyar mellett más nyelvű közlés is szerepeljen. Ez a kötelezettség a katalógusban, a hirdetésben, az ajánlaton, vagy a prospektuson való közlésre is vonatkozik (lásd 3. mellékletünket). Különleges terméket ígér a bio-textilia.

Mit jelent a „bio-textília” megnevezés? Olyan árut, amelyben nem, vagy csak határérték alatt találhatók káros anyagok, a textíliákat természetes eredetű anyagokkal (növényi, földfesték) festették, természetes színűek, színtartók. Előnyük, hogy festékanyagaik bőrbarátok, nem okoznak egészségkárosodást. A különböző textiltermékek a feldolgozási, illetve értékesítési szakaszokban csak úgy forgalmazhatók, ha az alkalmazott nyersanyagok elnevezését és előfordulási mértékét pontosan feltüntették. A nyersanyag-megadás jól olvasható megjelenítéssel, egységes írásképpel, magyar nyelven kell, hogy történjen! Egyedi címkézést alkalmaznak az alábbiaknál: Kisméretű „textil”-egységek (pl. varró-, hímző-, stoppoló cérnák, cséve-, illetve motring-, továbbá tekercs- vagy „gombolyag” kiszerelésű fonal, valamint cérna) forgalmazása esetében a magyar nyelvű összetétel megadása elegendő csak a gyűjtőcsomagoláson; A kiskereskedelmi értékesítésű (1 g-os vagy kisebb tömegű) egységek címkéjén bármely uniós közösségi nyelven közölhető az összetétel. A méteráru-jellegű kelme értékesítése során a vég hajtogatási módja (teljes szélességben hajtogatott, duplázva hajtogatott, teljes szélességben /keskeny cikknél/, illetve duplázva lapra-sodort, teljes szélességben csőre sodort stb.) szerinti egységet egy olyan címkével (a vég belső végénél rögzítve) kell ellátni, amely tartalmazza az alapanyag-összetételt (ha igényeljük, ennek alapján az összetételt írásban meg kell, hogy kapjuk a kereskedőtől.) Konfekció áruknál fontos a méretünk – és ezzel összefüggésben a méretezés ismerete. A nyersanyag-összetételt a textilterméken címkézés vagy egyéb megfelelő jelölés útján kell megadni, a termékre ráerősítve vagy beleszőve – rögzíti a 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet. Ha a terméket nem fogyasztók számára forgalmazzák, a címkézés vagy egyéb jelölés a terméket kísérő kereskedelmi dokumentumokkal helyettesíthető vagy egészíthető ki. A kereskedelmi dokumentumokban a nyersanyag-összetételre vonatkozó adatokat, valamint a textilszálak táblázatában meghatározott elnevezéseket, leírásokat és tájékoztatást egyértelműen kell feltüntetni, az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén. Nem megengedett a rövidítések használata a kereskedelmi szerződésben, számlán vagy szállítólevélben, kódok azonban alkalmazhatók,

23

24

amennyiben azok magyarázata ugyanabban a dokumentumban kifejtésre kerül. A nyersanyag-összetételre vonatkozó adatokat, valamint a textilszálak táblázatában meghatározott elnevezéseket, leírásokat és tájékoztatást világosan olvasható, egységes írásképben, magyar nyelven kell feltüntetni a textiltermék csomagolásán vagy más módon a textiltermékhez rögzítve, továbbá a textiltermékre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban. Megengedett azonban, hogy ezek az adatok a magyar nyelv mellett más nyelven is szerepeljenek. A magyar nyelv használata, a varró-, stoppoló- és hímzőcérnáknál, a csévéknél, tekercseknél, motringoknál, gombolyagoknál vagy más kisméretű egységeknél kizárólag a gyűjtőcsomagoláson szereplő címkén kötelező, az egyes egységek címkézése az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén történhet. A nyersanyag-összetételen kívüli, a textiltermék jellemzésére vonatkozó egyéb tájékoztatást elkülönülten kell feltüntetni. A márkajelzés és a cégnév a nyersanyag-összetételre vonatkozó adatokhoz közvetlenül kapcsolható. A csomagolási egységenként forgalmazott, kis kiszerelési egységekből álló termékeknél a nyersanyag-összetétel a csomagoláson adható meg. Méteráruként értékesített textilterméknél a nyersanyag-összetételt tartalmazó címkét a kiszerelési egységre (vég, tekercs) kell felerősíteni. A fogyasztó kérésére azonban a forgalmazó köteles a nyersanyag-összetételre vonatkozó adatokat írásban rendelkezésre bocsátani.

Lábbeli vásárlása előtt Magyarországon a cipő- (lábbeli) és bőrdíszmű áruk választékát kis mértékben hazai, elenyésző mennyiségben német és osztrák, döntő többségben olasz és spanyol termékek adják. Választékukat elsősorban a használati cél alakítja, de fontos elhinnünk, hogy a célnak megfelelő osztályozás valóban információt ad a hordhatóságról, tartósságról. Vannak rendszeres hordásra szánt, alkalmi, szabadidős, munka, házi, egészségügyi, sport, védő viseletre alkalmas lábbelik. Ha komolyan vesszük az ajánlatot, kevésbé leszünk „híresek” a cipőreklamációinkról. Mit tudhatunk meg a lábbeli címkéjéből? Az áru pontos megnevezését, a gyártó, forgalmazó nevét, elérhetőségét, a származás helyét, méretét, rendeltetését, anyagösszetételét, fogyasztói árát.

Hogyan adható meg a lábbeli mérete? Metrikus számozásban: a kezdő méret 105 mm, majd a nagyságszámok közötti méretkülönbség 5 mm. Francia számozásban: a nagyságszámok között egy francia öltés, azaz 2/3 cm a különbség. Angol számozásban: a méretkülönbség 163 angol hüvelyk, azaz 8,466 mm. A lábbelin fel kell tüntetni a lábbeli három fő alkotórészéhez – a felsőrészhez, a béléshez és fedőtalpbéléshez, valamint a járótalphoz – felhasznált anyagokról szóló tájékoztatást. Így szól a 24/2008. (XI. 18.) NFGM rendelet részlete a lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről. A lábbeli fő alkotórészeit jelképekkel vagy szöveges megnevezéssel, a fő alkotórészekhez felhasznált anyagokat jelképekkel vagy – különleges anyagok esetében – szöveges megnevezéssel kell megjelölni. A felhasznált anyagokra vonatkozó tájékoztatásban azt az anyagot kell feltüntetni, amely a) a felsőrész, valamint a bélés és fedőtalpbélés felületének legalább 80%át, b) a járótalp térfogatának legalább 80%-át alkotja. Ha az egyes fő alkotórészekhez felhasznált anyagok egyike sem éri el a 80%ot, az alkalmazott két fő anyagot kell megadni. A felsőrész anyagának meghatározásánál az alkalmazott erősítést, díszítést, csatot, pántot, fűzőszemet vagy hasonló rátétet nem kell figyelembe venni. A járótalp esetében az anyagösszetétel meghatározásának alapja a benne foglalt anyagok térfogata. A jogszabályban előírt tájékoztatást címkézés útján kell megvalósítani. A címkézés módja lehet pecsételés, ragasztás, préselés, beégetés vagy csatolt címke használata. A címkét az azonos párba tartozó lábbelik legalább egyikének talpán vagy bélésén rögzíteni kell. A címkét jól láthatóan és hozzáférhetően, stabilan rögzítve kell a lábbelin elhelyezni. A jelképnek olyan méretűnek kell lennie, hogy a benne foglalt tájékoztatás könnyen érthető legyen. Az e rendelet szerinti szöveges megnevezés használata esetén a szöveges megnevezést minden esetben fel kell tüntetni magyarul.

25

Játék vásárlása előtt Mit nevezünk – és mit nem tartunk – játékszernek? Gyermekjátékszer minden olyan áru, amelyet egyértelműen játék céljára terveztek és gyártottak 14 évnél fiatalabb gyermekek számára. Nem minősülnek játéknak többek között a karácsonyfadíszek, sportszerek, játszótéri eszközök, légpuskák, dárdakészletek, nyilvános helyeken működő játékok, 24 Voltnál magasabb feszültséggel működő játékszerek és videojátékok stb.

26

Különösen fontos a termékcsoportnál a használat során a biztonság érvényesülése, figyelembe véve a gyermek természetes és előre várható viselkedését. Minimálisra kell szorítani a kockázatot, ennek érdekében a szükséges tájékoztatást, figyelmeztető feliratokat helyeznek el az áruk csomagolásán, címkéjén. Különös figyelmet fordít a szabályozás a 3 évesnél fiatalabb gyermekek, mint a legérzékenyebb felhasználók biztonságára. Azt a játékot, amely a 3 éves kor alatti gyermek számára veszélyes lehet, figyelmeztető felirattal kell ellátni, például: „Nem alkalmas 3 éves kor alatti gyermek részére” vagy „csak 3 éves kor felett használható”, kiegészítve egy rövid utalással azokra a veszélyekre, amelyek indokolják a korlátozást. Ez az előírás nem vonatkozik az olyan játékokra, amelyek rendeltetésük, méretük, jellegzetes tulajdonságuk miatt vagy más okból nyilvánvalóan nem alkalmasak e korcsoport számára. A játékot úgy kell kialakítani és gyártani, hogy annak alkalmazása ne jelentsen veszélyt a használó gyermekek vagy harmadik személyek számára, a higiéniai és tisztíthatósági követelmények teljesüljenek, a fertőzés, a megbetegedés vagy a szennyezés veszélye elkerülhető legyen. Az állványra szerelt csúszdához, felfüggesztett hintához és gyűrűhöz, trapézhoz, kötélhez és más hasonló játékhoz olyan használati utasítást kell mellékelni, amely felhívja a figyelmet a fő részek szükséges, rendszeres ellenőrzésére és karbantartására. Utasításokat kell adni továbbá a játék helyes, szakszerű felszerelésére vonatkozóan, valamint utalást azokra az alkatrészekre, amelyek helytelen összeszerelés esetén veszélyt jelenthetnek.

„Csak felnőttek felügyelete mellett használható” Funkcionális játékokon elhelyezett információ. Funkcionális játékok, amelyek általában kicsinyített modellként ugyanazokat a funkciókat teljesítik, mint a felnőttek számára gyártott eredeti készülékek vagy berendezések. Veszélyes anyagokat vagy készítményeket tartalmazó kémiai játéknál a használati utasítás figyelmeztet az ezen anyagok vagy készítmények veszélyes tulajdonságára, és megjelöli a felhasználó által teendő, védő intézkedéseket. Megadja azt is, hogy milyen elsősegélyt kell nyújtani a játék használatából származó baleset esetén. Görkorcsolya és gördeszka mellé figyelmeztető feliratot kell mellékelni arról, hogy csak védő felszereléssel használandó. Az ajánlott védőfelszerelésre (sisak, kesztyű, térdvédő, könyökvédő stb.) nézve is útmutatást kell adni. Vízben való használatra szánt játék mellett fel kell tüntetni a következő feliratot: „Figyelem! Csak sekély vízben és felügyelet mellett szabad használni”.

Műszaki áruk vásárlása előtt Műszaki áruk csoportjába általában a mechanikus és elektromos meghajtású gépeket, berendezéseket, audiovizuális eszközöket soroljuk. A készülékeket úgy kell gyártani és forgalomba hozni, hogy a rendeltetésszerű használat mellett ne veszélyeztessék a személyek, a környezet és a vagyon biztonságát. A forgalomba hozatalhoz magyar nyelvű gyártói utasítást és használati–kezelési útmutatót kell mellékelni, a készülékeken vagy a csomagoláson szükség szerinti figyelmeztető feliratokat kell elhelyezni. Fontos dokumentum a gyártói utasítás, mely kötelezően tartalmazza az elhelyezésre, szerelésre, szabályozásra, karbantartásra vonatkozó összes olyan információt, mely lehetővé teszi a biztonságos használatot. A műszaki áruk forgalomba hozatalának feltételei: CE jelölés energiafogyasztási címke műszaki dokumentáció Műszaki áruk 12 termékcsoportjánál, közülük a háztartásokban használtak –  rádió és televízió, műsorvevők, hordozható és közcélú adó–vevő berendezések, információtechnológiai berendezések, háztartási eszközök, elektro-

27

nikus készülékek, lámpatestek, fénycsövek – a CE jel egyben tanúsítja az elektromágneses összeférhetőséget (EMC) is. A csomagküldő kereskedelem keretében forgalmazott termékekre is ugyanazok az információadási kötelezettségek érvényesek. A mosógép, illetve a szárítógép csak az energiafelhasználás (legkedvezőbb fogyasztású valamennyi háztartási gépnél az „A” energiaosztályba sorolt) és más lényeges segédanyag-felhasználás hatékonyságára vonatkozó adatokat tartalmazó adatlappal hozható forgalomba. Az adatlapról a gyártó köteles gondoskodni, de ha ez nem történt meg, akkor a forgalmazó kötelezettsége az adatlap biztosítása.

Ékszer vásárlása előtt Az ékszerek mint díszítő eszközök már a legrégebbi koroktól kedveltek. Napjainkban, a gépesített technológia következményeként megjelentek – bár nemesfémekből készítve – az olcsó tömegékszerek. Ugyanakkor az igényes piacot az egyediség és a kézi technológia jellemzi. A magyar ékszertervezők és készítők igen keresettek, munkáik a legkifinomultabb igényeket is kielégítik. 28

Mindannyiunk vágya – a gyémánt A gyémánt mintegy 3,5 millió évvel ezelőtt keletkezett, ógörög neve: adamao. A legtöbb európai nyelvben ez él tovább különféle változatokban (diamond, diamant stb.). Elsőként mintegy 2.500 évvel ezelőtt találtak rá Indiában – nevezik India fegyverének is. A gyémánt értékét tekintve Namíbia, Botswana és Kanada bányái a legjelentősebbek. Mitől szép a gyémánt? •  belülről teljesen tiszta •  tökéletesen kristályosodott •  szennyező idegen atomoktól mentes •  a sárga színt nitrogén, a kék színt alumíniumatomok beépülése okozza •  a megfelelő csiszolás •  legkedveltebb forma a briliáns csiszolás

Mitől színes a színes gyémánt? •  A kristályrácsba fém, vagy egyéb atomok épültek be, •  elnyeli a színskála egyik tartományát, és ez meghatározza a színét

Az ékszergyémánt és minőségi ismérvei A gyémánt megmunkálásának színvonala, az ékszergyémánt értékelésének döntő szempontjai az úgynevezett 4C: •  Colour = szín •  Clearness = tisztaság •  Cut = csiszolás •  Carat = tömeg Colour = szín. A színek meghatározására használt régi kifejezések a bányásznyelvből származnak. Clearness = tisztaság A tisztaság megítélésénél a belső (zárványokat) és külső (a csiszolásból eredő hibák) ismérveket értékelik. Cut = csiszolás A csiszolás elbírálásához 3 szempontot kell figyelembe venni: •  a kő arányai, •  a csiszolás minősége, •  a kő szimmetriája. A fentiek alapján a csiszolás lehet: •  nagyon jó, •  jó, •  közepes, •  gyenge. Carat = tömeg •  a drágakövek mérésére alkalmas tömegegység •  rövidítése ct. •  a gyémántot 3 tizedesig mérik Napjainkban – aki megteheti – gyémántköves gyűrűt, gyémánttal díszített nyakéket vásárol szíve választottjának. Ezt a vásárlást sem lehet elsietni, időt kell rá szánni, és főként tudni kell, milyen tanúsítványt várhatunk el a vásárláskor? A gyémántékszer tanúsítványa a certifikát, egyszerűbben fogalmazva: a gyémánt útlevele. A certifikát tanúsítja az ékszer minőségét, a tisztaságát, a tömegét és még egy sor jellemzőjét. Ezt a tanúsítványt önként kell adni, de jogunk van hozzá – és saját megnyugtatásunkra – kérjük is az eladótól.

29

Nemesfémek vásárlása előtt Az arany a természetben rendszerint színállapotban található. Kötött állapotban leginkább a tellúrral alkotott ércei ismertek. Ilyenek találhatók az Erdélyiérchegységben. Az arany önmagában túlságosan lágy, ezért a színaranyhoz más nemesfémet adnak hozzá. Ennek az aránya határozza meg, hogy hány karátos az aranytárgy. Mi a karát? A karát az aranyékszer színaranytartalmának jelölésére szolgál. A színarany=24 karát •  999 ezredrész = 99,9 % színaranytartalom=24 karát •  916 ezredrész = 91,6 % színaranytartalom=22 karát •  750 ezredrész = 75,0 % színaranytartalom=18 karát •  585 ezredrész = 58,5 % színaranytartalom=14 karát •  375 ezredrész = 37,5% színaranytartalom=9 karát •  333 ezredrész = 33,3 % színaranytartalom=8 karát

30

Az arany legismertebb árnyalatai Arany színe

Ötvöző anyagai

Sárga arany

Réz és ezüst

Fehér arany

Nikkel vagy palládium. Magyarországon a palládiumot a hazai fémjelzési rendelet nem engedélyezi, ezért csak nikkel, cink és réz.

Vörös arany (Rosegold)

Sárga arany+réz.

Zöld arany

Sárga arany+ezüst+réz+cink.

Az ékszeriparban egyre divatosabb a 8–10% platinatartalmú arany, a legalább 50% aranytartalmú palládium, valamint a 60:40 arányban készített ezüst-palládium ötvözet. Az ezüst az arany után a legjobban alakítható, a természetben szabad állapotban is előfordul, Földünkön igen jelentős érctelepek találhatók. Leggazdagabbak Kanada, Mexikó és Dél-Amerika lelőhelyei. Hazánkban kizárólag azon fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyak hozhatók kereskedelmi forgalomba, amelyek névjellel és fémjellel vannak

ellátva. A névjelből megtudhatjuk, hogy ki gyártotta, vagy hozta forgalomba, a fémjelből pedig kiderül az ékszer nemesfémtartalma. Magyarországon az ötvösjegyek használatának legkorábbi emlékei 1370ből származnak. 1937-ig az Osztrák–Magyar Monarchia fémjeleit használták. majd 1937 szeptemberétől a finomságvizsgálatot és a fémjelzést a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet végezhette, és új fémjeleket alkottak. 1999 januárjától került sor a legújabb fémjelek bevezetésére. Hazánkban ma a hitelesítést a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság végzi. (lásd 4. mellékletünket)

31

Áruk és szolgáltatások kifizetése, átutalások itthon és külföldön Készpénzes fizetés

32

Mit nevezünk készpénzes fizetésnek? A bankjegyekkel és érmékkel végzett pénzügyi műveleteket készpénzes fizetéseknek nevezzük. A készpénzes fizetésnél készpénzt adunk át az általunk megvásárolt áruért vagy szolgáltatásért. Készpénzes fizetési módnak nevezzük, ha bankszámlánkról készpénzt veszünk fel (vagy arra készpénzt fizetünk be) bankfiókban vagy bankjegykiadó automatán (ATM-en) keresztül. Készpénzes fizetésnek minősül a készpénz-átutalási megbízás postán keresztül (a hétköznapi szóhasználatban „sárga csekkes” befizetés is), akkor, amikor készpénzt adunk fel a „rózsaszín“ belföldi postautalványon, vagy ugyanebben a formában nekünk küldenek pénzt. Az értékesítésnél és a szolgáltatások nyújtásáról bizonylatot kell kiállítani, amely lehet számla vagy számla jellegű bizonylat.   Mit tartalmaz a számla? A kiállító neve, címe, adószáma, a teljesítés időpontja, a vevő neve, címe adószáma, a termék, szolgáltatás megnevezése, egység, mennyiség feltüntetése, az áfa %, az adó nélkül számított ellenérték.   Mire kell ügyelnünk a készpénz használatánál? Mindig meg kell vizsgálni a készpénz valódiságát és minőségét. Mind a forintban, mind az euróban felvett bankjegyeknél érdemes elkerülni a nagyobb címleteket. Egyes országokban, így Franciaországban az ATM-ek csak 200 euró alatti címleteket adnak ki. A kereskedők sem igazán szeretik a nagy összegű címleteket. A nagy összegű címleteknél megnő a hamis bankjegyek kockázata. A kis névértékű érméket is ésszerűen kell (kellene) kezelni, mert a felgyülemlett érmék tárolása meglehetősen nehézkes, ezért vásárlásoknál a kisebb névértékű érméket is használni kell. Nem árt tudni, hogy a bankok és takarékszövetkezetek, a posta pénztárai a fizetéskor kötelesek korlátlan mennyiségben elfogadni a forintérméket.

A kereskedők, szolgáltatók fizetéskor címletenként 50 darabig kötelesek elfogadni a forintérméket. Amennyire vonakodnak a kereskedők a nagy címletek elfogadásától, annyira nem igazán fogadják be a kisebb címleteket sem. Tanúja voltam annak, hogy a HÉV kalauza inkább eltekintett a jegy árától, amikor az utas csupa 5 forintosban akart fizetni. A nagy- és kiskereskedelemben a szolgáltatások kiegyenlítése során gyakran előfordul a számla nélküli értékesítés, vagy a ténylegestől eltérő, alacsonyabb összegű számla kiállítása. Természetesen ezekben az esetekben az áru vagy szolgáltatás ellenértékét készpénzben egyenlítik ki. A nyugdíjas, alacsony jövedelmű, havonta kevés banki műveletet lebonyolító ügyfelek számára kevés szolgáltatáscsomagot kínálnak a hitelintézetek. Így a készpénzhasználat nem csökken. Néhány évvel ezelőtt történtek kezdeményezések, ám azok javaslati szinten maradtak, mert az alacsony jövedelmű fogyasztók számára ajánlott ingyenes alapbankszámla eddig nem került bevezetésre. Az is probléma, hogy egyes falvakban sem bankfiók, sem ATM nem található, de néha még postahivatal sem működik. A nagycímletű bankjegyek megjelenése szintén fokozott veszélyt jelent a készpénzforgalomra. Az EUROPOL gyakorlati, rendőri tapasztalata szerint az utóbbi években egyre inkább az 500 eurós bankjegyek segítségével végeznek illegális műveleteket. Az EUROPOL közleménye szerint egyre gyakoribbak az 500 eurósokat tartalmazó készpénzszállítmányok.

Postai pénzforgalmi szolgáltatások Magyarországon A postai pénzforgalmi szolgáltatásoknak nagy jelentőségük van napjainkban. Pénzforgalmi tevékenysége közül a készpénz átutalási megbízás teljesítése jelenti a legnagyobb forgalmi tételt, amit a nyugellátási és kifizetési utalvány kifizetése követi. A posta pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására jogosult és szakmai ellenőrzését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete végzi. A Magyar Posta Zrt termékeinek bemutatása

33

A „sárga csekk”=a készpénz-átutalási megbízás E megbízás keretében a Magyar Posta Zrt. bankszámla javára történő készpénzbefizetést fogad el, és számol el az érintett szolgáltatók (mert többnyire közüzemi szolgáltatókról van szó) bankjával. A közüzemi díjak mellett a hiteltörlesztések, biztosítási díjak, önkormányzati adók és illetékek befizetési is így történik. Nyugellátási utalvány A Magyar Posta készpénzben fizeti ki a nyugellátási utalványt a nyugdíjfolyósító szervek megbízása alapján. A nyugellátási utalványok mennyisége folyamatosan csökken, mert a csökkenés mögött a bankszámlaszámra történő átutalás terjedése húzódik meg.

34

Kifizetési utalványok A kifizetési utalvány segítségével a hitelintézet számlatulajdonosa – vagy megbízásából a hitelintézet – a számlatulajdonos bankszámla terhére a Magyar Postán keresztül pénzt utal át. Ezt a terméket a Magyar Államkincstár (MÁK) és az önkormányzatok használják a családi pótlék, szociális alapú juttatások, gyes, gyed, munkanélküli segély stb. kifizetésére, ha az ügyfél nem a bankszámlájára kéri az összeget, vagy nincs neki. Belföldi postautalvány E szolgáltatás keretében a feladó készpénz befizetésével a belföldi címzett (kedvezményezett) részére pénzt küldhet, amely összeget a Magyar Posta a jogosult átvevő részére készpénzben kifizeti, vagy a kérésére a bankszámlájára utalja. A „rózsaszín csekk” szolgáltatás mellett a Magyar Posta Western Union pénzátutalási szolgáltatást is teljesít, amely a pénzfeladás és a pénzbefizetés gyors lebonyolítását szolgálja. A feladott pénz 10–30 perc alatt a kedvezményezett (címzett) részére kifizetésre kerül, akár az országon belül, akár az országok között. A pénzfeladás személyesen, a készpénz befizetésével történhet. A feladható összeg személyenként, alkalmanként és naponta korlátozott. A belföldi postautalvány átlagos feladási értékéhez viszonyítva a Western Union díja a normál utalvány díjának mintegy a négyszerese. Bankkártyás postai készpénzfelvétel A bankkártyák birtokosai a postai POS terminálokon is felvehetnek készpénzt az adott postahely nyitva tartása alatt.

Készpénzfelvételi utalvány Ez az utalvány úgy működik, hogy bankszámla tulajdonosok a Magyar Posta és a bankszámla tulajdonosok bankja között megkötött szerződés alapján a számlájuk terhére kiállított készpénzfelvételi utalvánnyal készpénzt vehetnek fel a szolgáltatás ellátására kijelölt postahelyen, illetve a mobilposta tevékenységébe bekapcsolt településben az erre kijelölt mobilposta kezelőnél. Pénzforgalmi betétkönyv alapján történő készpénzfelvétel A bankszámla tulajdonosa kizárólag egy kijelölt postahelyen bonyolíthatja le az adott bankszámlához kapcsolódó teljes pénzforgalmát. E termék jelentősége az elmúlt 10 évben jelentősen visszaesett. Külföldi postai pénzforgalmi szolgáltatások Számos EU tagországban (beleértve a szomszédosakat), lehetőség van a postán keresztül kifizetni a számlákat, vagy a postán keresztül készpénzben felvenni a nyugdíjat, egyéb  juttatást. Ezekben az országokban is azok az ügyfelek veszik igénybe a postai szolgáltatásokat, akik bankszámlával nem rendelkeznek.

Kártya A kártya (amely nemcsak bankkártya lehet) belföldön és külföldön egyaránt használható. Azok a kártyák, amelyek kibocsátásában nem vesz részt pénzügyi intézmény, nem tekinthetők bankkártyáknak, hanem általában kereskedői kártyákként váltak ismertté (mint mondjuk a „Super Shop pontgyűjtő kártya”, amely bizonyos fizetés kiegyenlítésére, a kibocsátó által meghatározott vásárlási pontokon használható). Hazánkban a kártyák túlnyomó többsége a nemzetközi kártyatársaságok védjegyével (VISA, MasterCard) van ellátva készpénzfelvételre és vásárlásra, szolgáltatások kiegyenlítésére használható. Kényelmes, mert nem kell nagyobb mennyiségű készpénzt tartani magunknál, használatával készpénz nélkül is lehet vásárolni, valamint készpénzhez jutni a különböző bankjegykiadó automatákból. Az aktuális, a bankkártyával elérhető számlaegyenlegről a bankjegykiadó automatán keresztül a nap 24 órájában lehet tájékozódni. A bankkártyás költésekről a bankszámlakivonattal együtt havonta részletes elszámolást küldenek a bankszámla tulajdonosának, tulajdonosainak, így lehet és kell nyomon követni.

35

A VISA típusú bankkártyáknál a Nemzetközi Kártyatársasággal kötött megállapodás alapján a nemzetközi forgalomban lebonyolított műveletek elszámolási devizaneme USD, míg a MasterCard kártyáknál a kártyatársasággal kötött megállapodás alapján az Európán belüli forgalom elszámolása euróban, a tengerentúli műveletek elszámolása USD-ben bonyolódik le.

Hogyan lehet fizetni bankkártyával? A VISA Classic és VISA Gold kártya a VISA emblémával, a MasterCard Standard és MasterCard Gold a MasterCard emblémával ellátott fizetőhelyeken alkalmazható/használható. A VISA Electron kártya a VISA Electron emblémával megjelölt belföldi és külföldi elfogadóhelyeken áruk és szolgáltatások ellenértékének a kiegyenlítésére alkalmas. Az ilyen bankkártyával kizárólag olyan kereskedelmi egységeknél lehet fizetni, ahol a kártyaelfogadás elektronikus kereskedői terminál (POS terminál) segítségével történik. A legtöbb szállodában, valamint autókölcsönzésnél általában a dombornyomott bankkártyákat fogadják el a szolgáltatások kiegyenlítésére. 36

Hogyan bonyolítható le a vásárlás? Vásárláskor, valamint a szolgáltatás igénybevételének a kiegyenlítésekor a kereskedő elkéri a bankkártyát. A bankkártya elfogadása, a fizetés engedélyezése, illetve a kártyabizonylat kiállítása a hagyományos papíralapú vagy elektronikus módszerrel történik. Mechanikus készülék alkalmazásakor a kártyáról lenyomatot készítenek, és a kártyán látható adatok egy hárompéldányos bizonylatra kerülnek. A bizonylaton feltüntetik az elfogadóhely nevét, a vásárlás, szolgáltatás napját és azok kártyával fizetett ellenértékét. Az elektronikus elfogadásnál a mágnescsíkon kódolt adatokat olvassák le és erről készül a kártyabizonylat. A POS terminállal felszerelt kereskedelmi elfogadóhelyeken a terminál típusától függően – és egyre gyakrabban a számla aláírásán kívül – a POS terminálhoz csatlakozó számbillentyűzeten a PIN azonosító kód beírását is kérik. A kártyabirtokos saját érdeke a kártya biztonságos használata miatt, hogy a kártya használatakor kapott PIN kódot gondosan kezelje, tehát az semmiképpen se jusson illetéktelen, harmadik személy tudomására. Ha ezeket a fontos szabályokat a kártyabirtokos nem tartja be, akkor a bank a felelősségét az illetéktelen kártyahasználatért kizárja. A kártyaműveletről szóló bizonylatot célszerű megőrizni, mert a bank által küldött számlakivonat és a bizonylat összevetésével lehet majd ellenőrizni, hogy a számlát a bank a számlatulajdonos jóváírásával terhelte-e meg.

A személyazonosító kódról és a kártya biztonságos használatáról A kártyák/bankkártyák egyre népszerűbbek, és kortól, nemtől függetlenül egyre több fogyasztó választja a fizetésnek e korszerű – általában kényelmes és elegáns – változatát. A kártya biztonságos használata érdekében mindazonáltal érdemes megemlíteni néhány olyan helyzetet, amelyet érdemes elkerülni az esetleges további kellemetlenségek miatt: – Ügyeljünk arra, hogy kártya a fizetéskor mindig maradjon a látókörünkben, nehogy az adatait lemásolják. – A fizetéskor, különösen nagyobb összegnél a kereskedő elkérheti a személyt azonosító igazolványt. Néhány fogyasztó ezt rossz néven veszi, pedig az ő érdekét szolgálja. A kereskedők a tömegfizetéseknél általában a „fizess és vigyed“ elven vannak, tehát nagyon ritkán ellenőrzik a kártyát használó személyt. – A kártyát nem szabad kölcsönadni senkinek (házastársnak, közeli hozzátartozónak sem!). – A kártyát már az átvételkor gondosan ellenőrizni kell, és azonnal aláírni, mert az aláírásnak fontos szerepe lehet a kártya illetéktelen használata során. A kártyahasználat során keletkező veszteségek kockázatainak a korlátozására szolgál a napi és heti költési limitek meghatározása. Ezek a limitek, azaz korlátok a kártyahasználat gyakoriságára és összegére vonatkoznak, amelyek felett automatikusan visszautasításra kerül minden művelet, amelyre az elfogadóhely felhatalmazást kér, függetlenül attól, hogy a kártyabirtokos számláján milyen összegű fedezet áll rendelkezésre. Valamennyi bankkártya hátoldalán helyezkedik el a fontos információkat tartalmazó mágnescsík, amely nagyon érzékeny az erős elektromos, mágneses és hőhatásokra. Ezért célszerű a kártyát távol tartani a televíziótól, rádiótól, mágneses kulcstól, erős hőhatástól, napsütéstől stb. További jó tanács a havi bankszámlakivonat ellenőrzése, és ha azon a bankszámla tulajdonosa olyan műveletet vél felfedezni, amelyet nem ő bonyolított le, akkor azt azonnal jelezni kell. A kártya elvesztését vagy ellopását haladéktalanul jelezni kell a kártya kibocsátójának, ezért célszerű már a kártya átvételekor felírni a kártyát kibocsátó társaság telefonszámát, ahol a kártya elvesztését, ellopását haladéktalanul be kell jelenteni a hívó központban (call center) később írásban is megerősítve. A kártya azonosító kódját nem szabad a kártyára feljegyezni, továbbá ezt a kódot nem szabad a kártya közelében tárolni.

37

A hitelkártyáról és esetleges veszélyeiről Mi a hitelkártya? Ez a kártya a kibocsátó bank és a kártyabirtokos közötti szerződésben meghatározott nagyságú hitelkerethez kapcsolódik, amelyet egy hitelszámlán tartanak nyilván. Amikor a kártyabirtokos használja a kártyáját, akkor a hitelkeret erejéig használhatja a banki kölcsönt. A kibocsátó bank a szerződésben meghatározott időközönként, általában havonta küld számlakivonatot a kártyabirtokosnak, amely kivonat tartalmazza a kártyával végzett műveletek listáját és az igénybe vett hitel összegét. A kártyabirtokos dönti el, hogy tartozását teljes egészében visszafizeti-e a számlakivonaton feltüntetett határidőn belül, vagy annak csupán egy részét. A részletfizetés általában csak akkor engedélyezett, ha a tartozás meghatározott százalékát kifizeti a kártyabirtokos. Ennek a minimális mértékét a szerződés rögzíti. A kártyához a legtöbb esetben kamatmentes hitelperiódus is tartozik. Ez azonban a banktól és a szerződés feltételeitől függ.

38

A hitelkártya veszélyeiről A hitelkártya veszélyes termék. Veszélyeit a gazdasági válság idején mind a kártyakibocsátók, mind a kártyabirtokosok megérezték. A hazai bankok is úgy érzik, hogy a gazdasági válságban az emberek visszafogják a költéseiket, kevesebbet vásárolnak. Ha az adós bajba kerül, a bank azzal segíti, hogy lehetőséget nyújt a részletfizetés könnyítésére. A legtöbb hitelkártyának két állandó díja van, még akkor is, ha birtokosa nem használja. Az egyik az éves díj, a másik pedig az egyenlegközlő díja. Az éves díjak kártyánként és pénzintézetenként változnak. Sokan azért igényelnek hitelkártyát, mert biztonsági tartalékként kezelik, és a hitelkeret bármikor elérhető (általában 200.000 és 1.000.000 forint között mozog). A kamatmentes hitelperiódus 30–51 nap között változik. A kamatmentesség kizárólag a hitelkártyával történő vásárlásokra vonatkozik. A legtöbb bank ehhez meghatároz egy fordulópontot. Minden hónapban ezen a napon összesítik az előző havi költéseket, és ezt követően van egy türelmi időszak, hogy a kártyabirtokos rendezze a tartozását. Ha a türelmi időszak alatt a kártyabirtokos rendezi a tartozását, akkor nem számítanak fel kamatot. Viszont a készpénzfelvétel összege a felvételtől kezdve kamatozik. Mire figyeljünk oda a hitelkártya használatánál? – Ne lépjük túl a hitelkeretet, mert a hitelező hitel-túllépési díjat számít fel! – Határidőre kell visszafizetni az esedékes tartozásokat. Ha nem sikerül vis�szafizetni az összeget, akkor erre az összegre is kamatot kell fizetni.

– Érdemes napi limitet is beállítani, mert a kártya elvesztése, eltulajdonítása esetén kisebb lesz a veszteség. A hitelkeret e kártyabirtokos hitelképessége alapján kerül meghatározásra. A hitelkártya rulírozó (feltöltődő) jellegű, azaz, ha a kártyabirtokos a kártyával vásárol, vagy pénzt vesz fel, akkor addig csökken a keret, amíg ki nem merül. Ha a hitelkártya birtokosa a hiteltartozását az erre vonatkozó jogszabály alapján megjelölt időtartamon belül nem fizeti vissza, és a jogszabályban szereplő egyéb feltételeket is „teljesíti”, akkor felkerül a KHR (Központi Hitelnyilvántartó Rendszer) rossz adósai közé, amely a további hitelfelvételeit megnehezíti. Ezt követően ugyanis a hitelezők kockázatos adósnak tarják, és rosszabb, súlyosabb feltételek mellett nyújtanak majd hitelt, mint a nem így nyilvántartott adósaik számára.

Visszaélések kártyával A hazai bankkártya forgalomban nem jelentős a visszaéléseknek a forgalomhoz viszonyított aránya, sőt az Magyar Nemzeti Bank e tárgyban készült jelentése szerint az elmúlt időszakban bizonyos fokú javulás tapasztalható. A csökkenés oka azokra a technikákra vezethető vissza, amelyeket a hazai bankok többsége alkalmaz, mint például a kártyaműveleteket követő sms küldések. Európán belül is a bankkártyák jelentős része még csak mágnescsíkkal rendelkezik, és a kártyaműveletek lebonyolításához szükséges berendezések jelentős része szintén csupán a mágnescsíkos kártyákat tudja kezelni. A hamisított kártyákkal elkövetett károk értékénél jelentős növekedés tapasztalható. A felmérésekből az is kiviláglott, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a kártyabirtokosokra terhelt veszteség aránya. A kártya elfogadói üzletágban a károk legjelentősebb részét a hamisított kártyákkal követték el. Ezt követte a lopott kártyákkal okozott kár aránya. Jelentős az emelkedés az e-mail, telefon, internet révén okozott károk értékénél. A hamisított kártyáknál a kártyabirtokos akkor észleli a problémát, ha megkapja a számlakivonatát és: – ismeretlen műveletet talál rajta; – sms értesítést kap a bankjától egy olyan műveletről, amelyet nem ő hajtott végre; – fedezet hiányában nem kap felhatalmazást egy műveletre, holott tudja, hogy van elegendő pénze a bankszámláján.

39

Tulajdonképpen három jelentős visszaélési forma okozza a legnagyobb kárt: – a hamisított kártyák használatából eredő kár, – a lopott kártyákkal elkövetett kár, – és az e-mail, telefon, internet révén okozott kár.

Csekkről, üdülési csekkről Mi a csekk? A csekk készpénzkímélő fizetési eszköz, amelynek alapján a bankszámla tulajdonosa a számlakövetelése felett rendelkezik. Hazánkban (amely a genfi csekktörvényt fogadta el a – 2/1965 (I.24) IM rendeletünk tartalmazza a csekkjogi szabályokat) a csekk csupán a második világ­háború előtt volt viszonylag népszerű. Mi is azon országok közé tartozunk (mint többek között a baltiak), ahol a csekk használata kimaradt a lakosság életéből. Mégis, az üdülési csekk 2004. évi bevezetése és egyre növekvő népszerűsége szükségessé teszi, hogy a fizetéseknél megemlékezzünk ezen fizetési módról is. 40

Az üdülési csekk Az üdülési csekket a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány hozta lére a szociálisan hátrányos helyzetűek pihenésének az elősegítésére, életminősének a javítására. Az alapítvány törekszik arra, hogy szociális támogatást nyújtson az alacsony jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok és a minimálbéren foglalkoztatottak részére. Az üdülési csekk kizárólag Magyarországon használható fel, mert a csekk kibocsátásának célja elsősorban a belföldi turizmus ösztönzése volt. Általában a szálláshelyek által, illetve az azzal összefüggésben nyújtott egyéb szolgáltatások (étkezés, gyógykezelés, sport, wellness, fitness stb.) kifizetésére, belföldi utazási programok vásárlására szolgál. A csekk értékéből nem adnak vissza, ezért célszerű a csekk címleteit úgy megválasztani, hogy inkább rá kelljen fizetni. Az üdülési csekket az elfogadóhelyek névértéken, azaz a rajta feltüntetett értéken fogadják el, mintha készpénzzel történ volna a fizetés. A csekkek beváltása leggyakoribb a szálláshelyeken, és több száz utazási iroda, szolgáltató hely (mint a Fővárosi Állatkert is) fogadja el az üdülési csekket.

Az üdülési csekk nem átruházható. Névre szól, tehát csak az használhatja fel, akinek a neve fel van tüntetve rajta. Természetesen ő a csekkel a társaságában levő személyek számláját is rendezheti.

Az utazási csekk külföldi használatáról Az utazási csekk történetéhez tartozik, hogy az első világháború után a tömegközlekedési eszközök széles körű használatának köszönhetően a nemzetközi utazási forgalom megnövekedett. Az egyéni és a csoportos turizmus egyre jelentősebb szerepet kapott, és megnőtt az utazási csekkek népszerűsége. Az utazási csekk sajátos vonásai közé tartozik, hogy független a bank- és számlakapcsolattól. Az utazási csekk birtokosa a csekket előre kifizeti. A legtöbb utazási csekk korlátlan ideig használható, beváltható. Az utazási csekket nem mindig bank bocsátja ki. Az utazási csekken szereplő aláírásnak igen nagy jelentősége van. Biztonsági okokból igen fontos, hogy a csekk megvásárlásakor a csekket az erre fenntartott helyen aláírják, a csekket eladó bankpénztáros jelenlétében. A másik aláírást a csekk beváltásakor, az ottani bankpénztáros előtt kell majd megtenni. Az utazási csekk elvesztése, ellopása, szabálytalan kitöltése, hamisítása vagy bármilyen rendellenesség észlelése esetén a csekket kibocsátó intézetet azonnal értesíteni kell. Az utazási csekket kibocsátó társaságok már az utazási csekk megvásárlásakor felkérik a csekk vásárlóját, hogy jegyezze fel a csekkek sorozatszámát és a csekkpótlási központ telefonszámát. Viszont arra is felhívják a figyelmet, hogy ezeket az információkat ne a csekkjeik mellett őrizzék. A legnagyobb utazási csekkforgalmat lebonyolító intézetek 24 órán belül pótolják az elveszett csekkeket. Az utazási csekk használatánál is igen lényeges elem az ügyfelek előzetes tájékoztatása. Ezért valamennyi utazási csekk kibocsátója felhívja a csekket árusító bankpénztáros figyelmét arra, hogy a csekket megvásárló személy: – a bank pénztárosa előtt, az arra kijelölt helyen az utazási csekket írja alá; – a csekket megvásárló aláírását nem szabad nyomtatni, de bármilyen nyelv írásjeleit (kínai, arab stb.) lehet használni. Az ügyfél számára fontos információ, hogy az ellenőrző aláírást nem szabad a csekk közvetlen felhasználása előtt megtenni, mert ebben az esetben a kibocsátó a csekk ellenértékét nem téríti meg.

41

Az étkezési utalvány, ajándékutalvány belföldi használatáról A természetbeni juttatások egyik régebbi elemének lehet tekinteni a munkahelyi juttatásoknál az étkezési hozzájárulást, amelynek az adózása időről időre változik. Ugyanez vonatkozik az elfogadói körre is. Az ajándékutalvánnyal is csupán meghatározott körben (elfogadói hálózat) és időben (általában egy évig) lehet fizetni. Ha ezt az időtartamot elmulasztjuk, az utalvány értéktelenné válik. Banki átutalásról

42

A banki átutalás olyan fizetési megbízás, amellyel az ügyfél mint megbízó azzal bízza meg a bankszámláját vezető hitelintézetet, hogy a bankszámlájáról egy bizonyos pénzösszeget juttasson el a jogosult (kedvezményezett) bankszámlájára. Az átutalás során a megbízó bankszámláját megterhelik – amennyiben a szükséges fedezet rendelkezésre áll –, és ezt az összeget írja jóvá a jogosult bankja a jogosult bankszámláján. Az átvezetésről akkor beszélünk, amikor a számlatulajdonos a hitelintézeten belüli saját bankszámlái közötti átutalási megbízás történik. Többféle átutalás érhető el nálunk is a hitelintézeteknél: Egyszerű átutalás során a megbízó azzal bízza meg a bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy a bankszámlájáról meghatározott összeget utaljon át a jogosult bankszámlájára. Rendszeres vagy tartós/állandó átutalás esetén a megbízó azzal bízza meg a hitelintézetet, hogy a bankszámlájáról az általa meghatározott időpontokban meghatározott összeget utaljon át a jogosult bankszámlájára. Ezt a megbízást a hitelintézet mindaddig teljesíti, amíg a megbízó azt vissza nem vonta. A csoportos átutalás az egyszerű átutalási megbízástól abban különbözik, hogy egy megbízó és több jogosult van, míg az egyszerű átutalásnál egy megbízó és egy jogosult szerepel. Az átutalások úgy is csoportosíthatók, hogy belföldi vagy külföldi fizetésre irányulnak. Belföldi átutalás: amikor a megbízó és a jogosult számláit vezető hitelintézet a Magyar Köztársaság területén belül nyújtja a pénzforgalmi szolgáltatást. Külföldre történő, nemzetközi átutalás esetén a megbízó, vagy a jogosult bankszámláját vezető intézet a Magyar Köztársaság határain kívül nyújtja a pénzforgalmi szolgáltatásokat.

A nemzetközi átutalásoknál a megbízás formátuma, nyomtatványa, a megbízáshoz szükséges adatok, a teljesítési idő, a díjfizetés stb. különböznek a belfölditől. A csoportos átutalást a leggyakrabban a havi jövedelmek (pl. munkabér, nyugdíj) átutalására használják. Ma már a munkáltatók jelentős része így végzi alkalmazottai munkabérének a kifizetését.

Mit kell tudni a bankszámláról, fizetési számláról? A hitelintézet a számlatulajdonossal a bankszámlaszerződés alapján nyit számlát. A hitelintézetek e szerződés keretében arra vállalnak kötelezettséget, hogy a számla javára és terhére érkező megbízásokat a számlaegyenleg erejéig teljesítik, a számlán levő pénzt kezelik, a számla tulajdonosát a számlán történt terhelésekről és jóváírásokról – a szerződésben foglaltaknak megfelelően – értesítik. A számlaszerződés szerves része a hitelintézet általános szerződési feltétele, kondíciós listája és hirdetménye. A számlaszerződés aláírásával az ügyfél azt vállalja, hogy az általános szerződési feltételekben foglaltakat tudomásul veszi és elfogadja. Fizetési számla nyitása a lakosság számára nem kötelező, de a pénzforgalmi számla nyitására kötelezve vannak a belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, az ÁFA fizetésére kötelezett természetes személyek, egyéni vállalkozók. A számla nyitásához szükséges okmányokról a hitelintézetek az internetes honlapjukon tájékoztatják az ügyfeleiket. Az átutalások teljesítéséhez szükséges fedezetről, annak biztosításáról a megbízó ügyfélnek kell gondoskodni. A betétbiztosítási rendszer (intézménye az Országos Betétbiztosítási Alap, OBA) garantálja a számlákon levő pénz vis�szafizetését arra az esetre, ha ezt a bank valamilyen okból nem tudná megtenni. A megbízó ügyfélnek a legtöbb hitelintézetnél lehetősége van elektronikus formában (telefonon, interneten, egyéb) is megbízást adni, ehhez azonban előzetesen megállapodást kell kötni a számlát vezető hitelintézettel. A számla tulajdonosa meghatározhatja azon személyek körét is, akik jogosultak a bankszámla felett rendelkezni. A számla feletti rendelkezési jogosultságokat a számlatulajdonosnak be kell jelenteni a számlavezető hitelintézetnél. Ez a bejelentés írásban, az erre rendszeresített papíralapú nyomtatványon történhet.

43

A bankszámla felett rendelkező személyeknek meg kell adniuk az aláírásmintájukat, amely az átutalási megbízás benyújtásakor bizonyítja, hogy az rendelkezik a számla felett, akit erre a számlatulajdonos feljogosított. A megbízásokon az aláírás elektronikus kódolása (pl. PIN kód, jelszó) is helyettesíthető. Ilyen módon a számla felett rendelkezésre jogosult interneten, telefonon is tud átutalási megbízást adni. Az átutalási megbízás kitöltését általában a megbízás átvételekor ellenőrzik. A papíralapú megbízásoknál a megbízás hibás kitöltését már átvételkor kiszűrik. Az elektronikus úton beadott megbízásoknál ez egy kicsit egyszerűbb, mert a hitelintézetek csak a banki rendszerbe beolvasható, megfelelő formátumú dokumentumok kitöltésre adnak lehetőséget. A hibásan adott megbízást a hitelintézet visszautasítja, az ügyfélnek pedig új megbízást kell adnia. Nagyon fontos, hogy a megbízásokat mindig szabályszerűen, jól olvashatóan, javítás nélkül töltsük ki.

44

A külföldre történő átutalásnál Szükség van arra is, hogy a jogosult BIC (SWIFT) kódját és IBAN számlaszámát is megadják. (Ezek az adatok egyébként valamennyi bankszámlakivonatok rajta vannak!), így az összeg a legrövidebb úton, a lehető legalacsonyabb költséggel juthat el a jogosulthoz. A BIC (banki azonosító kód) a SWIFT (nemzetközi üzenetközvetítő hálózat) által meghatározott, a hitelintézet azonosítására szolgáló, betűket és számokat tartalmazó jelsorozat; bizonyos típusú irányítószám. A nemzetközi bankszámlaszám (IBAN) alapján tudja a megbízó hitelintézete, hogy a jogosult melyik külföldi hitelintézetnél vezeti a számlát. Ez a szám elsősorban az Európai Unión belüli forgalomban használatos. Az átutalási megbízás akkor számít teljesítettnek, ha a jogosult számláján az összeg megjelenik, azaz a jogosult hitelintézete az összeget a jogosult számláján jóváírta. A hitelintézet tájékoztatja arról az ügyfelét, hogy meddig nyújthatók be a fizetési megbízások – esetleg akár aznapi – feldolgozásra. Díjfizetés az átutalásnál A fő szabály az, hogy mindenki, tehát a megbízó és a jogosult is maga viseli a saját bankjának a költségeit. Kivételt képez, ha a felek ettől eltérően állapodtak meg, vagy a jogszabály másképp rendelkezik. Nemzetközi átutalásnál a megbízónak kell rendelkezni a bankköltség viseléséről: bármelyik fél viselheti, illetve a költségeket meg is oszthatják.

Ha a fogadó hitelintézet a beérkezett átutalást nem tudja jóváírni (mert a jogosult nem azonosítható, egyebek), akkor még a beérkezés napján, levonás nélkül kell visszautalnia az összeget. Amennyiben a megbízó tévesen megadott bankszámlára utalta át az összeget és az átutalási megbízás visszavonható, ennek rendszerint díja van, amit a hitelintézetek meghirdetnek. Ha a hitelintézet a megbízást késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére késedelmi kamatot köteles a megbízónak fizetni. Mire kell ügyelni az interneten keresztül történő átutalásnál? Az interneten keresztül kezdeményezett átutaláshoz az ügyfél elektronikus kódja, felhasználói azonosítója, illetve a jelszó szükséges. Az elektronikus kódot az ügyfél köteles a szerződésben foglaltak szerint használni és titokban tartani. Interneten keresztül csak biztonságos helyről, megfelelő – tűzfal, on-line vírus- – védelemmel ellátott számítógépről kezdeményezzük az átutalást, és ne adjunk lehetőséget arra, hogy az elektronikus kódunk használatakor a kódot más is lássa! Fontos, hogy az elektronikus kódunkat soha ne adjuk meg telefonon, e-mailen vagy akár írásban! Ilyen igénnyel a saját számlavezetőnk sem fordulhat hozzánk! Az ilyen igény érkezése esetén a bankunk értesítése szükséges. Egyre gyakoribb, hogy az adathalászat segítségével próbálnak az ügyfelektől titkos adatokat kicsalni. A módszer lényege, hogy e-mailben kérnek azonosító adatokat. A jogosulatlan művelet észlelésekor az ügyfél kötelezettsége erről haladéktalanul értesíteni a bankját. Az elektronikus kódot gondosan őrizzük meg és használjuk, fokozottan ügyelve arra, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá! Az ügyfél azonnali bejelentési kötelezettsége áll fenn arra az esetre, ha jogosulatlan műveletről szerez tudomást. A bejelentés megtételét követően keletkezett kárt a hitelintézet 15 millió forint erejéig viseli.

Csoportos beszedési megbízás Csoportos beszedési megbízást az a számlatulajdonos nyújthat be, aki/ amely erre a szolgáltatásra vonatkozó szerződést köt a számlavezető bankjával. A  beszedési megbízás benyújtásának a feltétele, hogy a csoportos beszedés fizetési mód alkalmazásáról a beszedő és a fizetésre kötelezettek előzetesen megállapodjanak, illetve a kötelezettek felhatalmazzák bankjaikat a beszedési megbízások teljesítésére.

45

Az átutalási és a beszedési megbízások között az a legfőbb különbség, hogy az átutalásokat mindig a megbízó, a fizetésre kötelezett kezdeményezi, míg a beszedéseknél jogosult félként a kedvezményezett. Ahhoz, hogy a jogosult fél beszedési megbízással hozzájusson a beszedni kívánt pénzösszeghez, szükség van arra, hogy a kötelezett fél (a számla tulajdonosa) erre előzetes felhatalmazást adjon a számlavezető hitelintézetének. Készpénz átutalási megbízásnál, a postai befizetésű sárga csekknél a kötelezett fél a fizetést készpénz használatával hajtja végre. – A csoportos beszedési megbízással történő fizetéshez viszont nem kell készpénzzel rendelkezünk. A bankszámlán rendelkezésre álló fedezet meglétekor a bankunk a beszedő kérésére „automatikusan” végrehajtja a számlánk megterhelését, egyben minden, a művelettel járó egyéb adminisztrációt és információszolgáltatást elvégez. – A sárga csekkes feladáshoz nélkülözhetetlen a készpénz, amelyről előzetesen gondoskodni kell. – Ha sárga csekkel kívánjuk kiegyenlíteni a beszedők által kiszámlázott ös�szeget, akkor minden egyes alkalommal fel kell keresni egy postai befizetőhelyet. Mivel a különböző szolgáltatók számlái általában különböző időpontban esedékesek, így havonta akár négyszer-ötször is kénytelenek vagyunk felkeresni egy postahivatalt. 46

A fogyasztó számára következő előnyöket jelenti a csoportos beszedés: – Kényelmes, megbízható és biztonságos, készpénz nélküli ügyintézést biztosít, mert a pontosan megadott felhatalmazás kizárja a megadott jogcímtől, összegkorláttól és időbeli érvényességtől eltérő beszedési megbízások teljesítését. – A fizetésre kötelezett fél a saját biztonsága érdekében a beszedés összegére vonatkozóan felső értékhatárt jelölhet meg, és ennek megfelelően a bankja visszautasítja az általa meghatározott összeget meghaladó befizetést. – A csoportos beszedés alkalmazásának természetesen előfeltétele, hogy a fizetés kötelezettje, maga a fogyasztó bankszámlával rendelkezzen. További feltétel, hogy a fizetésre kötelezett fogyasztó felhatalmazást adjon a bankjának arra, hogy a szolgáltatás kiegyenlítését ilyen fizetési módban egyenlíti majd ki. Ma már a bankok számos elektronikus csatornát is felkínálnak a fogyasztók számára, hogy az időigényes személyes találkozással járó ügymenettől megkíméljenek bennünket. Így, ha már van bankszámlánk, és az adott bank felkínálja az internetes vagy telebank szolgáltatásai között a csoportos beszedést, akkor megadhatjuk a szükséges felhatalmazást ezek felhasználásával is.

A felhatalmazás a fizetésre kötelezett fél/számlatulajdonos nyilatkozata, amelyben felhatalmazza a bankját arra, hogy a beszedő által benyújtott beszedési megbízás alapján a számláját a beszedő javára megterhelje. A felhatalmazás egy nyomtatvány, amelyet a kötelezett félnek kell kitöltenie. Ezt a felhatalmazást nem csak formanyomtatványon lehet benyújtani a bankhoz. Több bank is lehetőséget kínál telefonon és home banking (internet) rendszeren történő felhatalmazás megadásra. Ilyenkor a fizikai aláírást helyettesíti, hogy a bank a rendszerében az előre egyeztetett felhasználónév és jelszó megadásával azonosítja az ügyfelét. A fizetésre kötelezett fogyasztó ezt a nyomtatványt a bankja bármelyik fiókjához benyújthatja a felhatalmazásban foglaltak szerint, és ezután gondoskodik a beszedő értesítéséről. A felhatalmazás megadásához általában személyesen kell bemenni a bankba, de két kivétel van: Ha az ügyfél rendelkezik internet- vagy telebanki szerződéssel, akkor a bank a telebanki ügyintéző számára adott felhatalmazást elfogadhatja. Ha a felhatalmazást az ügyfél a szolgáltatónál adja meg (pl. a biztosítás kötésénél az ügynöknek adják át), akkor az átvételt követően az ügynök kötelessége eljuttatni az eredeti példányt a számlavezető bankhoz. A felhatalmazás adatai közül meg lehet változtatni: – a beszedés felső értékhatárát, – a felhatalmazás érvényességnek a végét és lejáratát. Fontos tudni, hogy a felhatalmazás azonnali megszüntetését kezdeményezni csak a fizetésre kötelezett bankjánál lehet, a beszedőnél nem. A felhatalmazás akkor téves, ha a rajta szereplő adatok valamelyike hibás vagy pontatlan. A hibás felhatalmazást javítani nem lehet, csak új felhatalmazást lehet adni. A csoportos beszedés egyelőre a forintfizetések lebonyolítására szolgáló fizetési mód. Számítani lehet arra, hogy a jövőben az euróra történő beszedésekre létrejön egy olyan egységes fizetési modell, amely alkalmas lehet mind a hazai, mind a határokon átnyúló euróbeszedésekre, közöttük a csoportos beszedésekre is. A jogszabály szerint a beszedő a számlánk megterhelését megelőzően 6 munkanappal köteles a szolgáltatásról szóló számlát eljuttatni hozzánk, így lehetőségünk van a számlázott összeg helyességéről meggyőződni, még a bankszámla megterhelése előtt. Ha eltérést tapasztalunk, rendelkezhetünk a számla letiltásáról.

47

48

A számlavezető banknak nem feladata a letiltás indokoltságát és jogszerűségét vizsgálni, csupán tudomásul kell venni a fogyasztó döntését, és annak megfelelően kell eljárnia. Amennyiben nem értünk egyet a beszedni kívánt összeggel, akkor azt a számlavezető bankunknál – indokolás nélkül – letilthatjuk. A letiltásra sok banknál telebankon, internetes banki szolgáltatáson keresztül is van lehetőség, nem kizárólag személyesen. Ha jogosulatlan terhelést látunk a számlánkon, a számlavezető bankkal kell a kapcsolatot felvenni, ahol az ügyintéző segítségével tisztázható, hogy a bank vagy a beszedő felelős a jogtalan terhelésért. Ez után a reklamációt ott kell elindítani, ahol a hiba felmerült. Amennyiben a beszedővel (szolgáltatóval kapcsolatban merült fel a panasz – például túlszámlázás miatt –, akkor először a szolgáltató ügyfélszolgálatát kell felkeresni a panasz rendezése céljából. Ha ez sem vezet eredményre, akkor a hatóságok által felügyelt beszedőknél az illetékes felügyeleti hatósághoz forduljunk. Ha a panasz a számlavezető hitelintézettel kapcsolatban merült fel, először az adott hitelintézetnél az ügyfélszolgálatot vagy a számlavezető fiókot, végső esetben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét lehet felkeresni a panasszal. A számlavezető hitelintézettel kapcsolatos panasznak az is következménye lehet, hogy az ügyfél a számlakapcsolat teljes megszüntetését, és minden szolgáltatásnak egy másik hitelintézethez való áthelyezését kéri.

Bankváltás Bankváltás során a meglévő felhatalmazásokat meg kell szüntetni, és azokat az új bank számára meg kell adni. Erre azért van szükség, mert a bankunk csak ezen nyilatkozat birtokában jogosult a számla megterhelésére. A bankváltás során érdemes mind a régi, mind az új bankszámlán legalább egy hónapig megfelelő fedezetet biztosítani, hogy a bankváltási folyamat során érkező terhelések, vagy még a régi vagy már az új bankszámláról teljesülni tudjanak. Célszerű a régi bankszámlára vonatkozó érvényes felhatalmazásokat csak akkor töröltetni, ha az új bankszámláról már sikeresen megtörtént az első beszedés Bankváltáskor célszerű figyelembe venni az ügyintézés időigényét. Mielőtt megszüntetnénk a régi bankszámlát, nyissuk meg az újat. A bankváltás időtartama hozzávetőleg egy hónap. Ügyelni kell arra, hogy mindkét számlánkon legyen annyi fedezet, amelyből az érvényben levő csoportos beszedések teljesíthetők.

Az új bankszámlára érvényes felhatalmazások megadásával egyidejűleg a régi bankszámlára vonatkozó felhatalmazások nem törlődnek. Ezek törlését külön kérni kell a régi banknál. Mire kell ügyelni a felhatalmazások törlése során? Ha az ügyfél bankot vált, az esetek többségében az új bankjának előbb fog felhatalmazást adni a beszedések teljesítésére, minthogy a régi bankjánál törölné a már meglévőket. Amikor az ügyfélnek megszűnik a számlaszáma, úgy a bankjának ezt jeleznie kellene az érintett beszedőknek. Tehát hiba keletkezhet, ha a bank nem értesíti a beszedőket az ügyfél számlájának a megszűnéséről, vagy a bankok értesítik ugyan a beszedőket, amelyek ezt nem vezetik át a rendszerükön.

Milyen változások várhatóak a jövőben? A jövőben megvalósul a „visszatérítés” intézménye (Európai Bizottság és Parlament új irányelve értelmében), amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ügyfél a szokatlan mértékű terhelést utólag, a beszedő bevonása nélkül is visszakérheti a saját bankjától. A csoportos beszedésnél ez úgy fog működni, hogy a fizetésre kötelezett fél egy általános felhatalmazást ad a bankjának, anélkül, hogy minden egyes konkrét műveletnél további egyedi engedélyeket adna. Ezért – ha ez a törvény hatályba lép – a kötelezett kérheti a beszedett összeg visszatérítését a saját bankjától. Az irányelv ezt két feltételhez köti: – az engedély a megadásának az időpontjában nem tartalmazta a fizetési művelet pontos összegét, – a fizetési művelet összege meghaladta azt az összeget, amely a fizető fél részéről ésszerűen elvárható volt, figyelembe véve korábbi fizetési szokásait, a keretszerződésben foglalt feltételeket és az ügy releváns körülményeit. A visszatérítést a beszedési megterhelést követő 8 héten belül kell majd kezdeményezni az ügyfélnek. A banknak – ha az ügyfél a feltételeket teljesíti – 10 napon belül vissza kell majd adnia a korábban beszedett összeget, vagy megindokolnia, hogy miért utasítja el a kérést. Az elektronikus banki szolgáltatások Az elektronikus bankszolgáltatások alapja a bankkártya használata; erre a szolgáltatásra épül az elektronikus bank. A bankkártya és a hozzá tartozó PIN kód jelenti az azonosítás kulcsát az elektronikus banki rendszerekhez.

49

A lakossági elektronikus ügyletek a telefonos hálózati kapcsolatra épülnek. Kétféle megoldás is alkalmazható: – egyrészt a gépi hangú információközlés, amely az egyenlegről és a bankszámlaforgalomról a közlést végzi, és tájékoztat a különböző új, illetve elérhető banki termékekről, szolgáltatásokról; – másrészt a hívó központban (call center) működő interaktív ügyintézői kapcsolati forma, ahol az ügyintéző tud tájékoztatást adni a számlatulajdonos  ügyletei lebonyolításáról, mint egyebek mellett a bankkártya hosszabbítása, hitelkérelem elbírálása, betét lekötése, biztosítás kötése. Az elmúlt másfél évtizedben a technológia rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül, amely mindennapjainkra is jelentős hatást gyakorolt. Míg az 1990-es évek elején a mobiltelefon ritka jelenségnek számított, mára szinte mindenki, még a gyermekek is rendelkeznek vele. Ezek a változások a pénzügyi szektorra is hatást gyakoroltak. Napjainkban az elektronikus műszaki megoldások és a távközlés költségeinek látványos csökkenésével minden külső tényező adott ahhoz, hogy a papír alapú, illetve a készpénzmozgást feltételező megoldások visszaszoruljanak a kis értékű, de tömegfizetésű lakossági piacon. 50

Minőségi kifogás – jótállás és szavatosság Hagyományostól eltérő értékesítési formák Távollévők között kötött szerződések Manapság már teljesen elfogadott, hogy nemcsak üzletben lehet vásárolni, hanem léteznek egyéb kereskedelmi formák is. Így például a hazai fogyasztók közül is egyre többen és mind gyakrabban vásárolnak az interneten. Az ajánlatok könnyen összehasonlíthatók, így időt és energiát spórolva, otthonról beszerezhető a legkedvezőbb árú termék, nyitvatartási időre tekintet nélkül, akár külföldről is. Hátránya viszont, hogy nehéz meggyőződni arról, a kereskedő valóban létezik-e, illetve nem lehet a terméket kézbe venni, kipróbálni. Ez utóbbi miatt speciális, a hagyományos értékesítéshez képest többletjogosítványok illetik meg a fogyasztót. Az úgynevezett távollévők között kötött szerződéseknél – ide tartozik az internetes vásárlás is – a fogyasztónak lehetősége van meggondolnia magát, és főszabályként nyolc munkanapon belül indokolás és kártérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől. A távollévők között kötött szerződések jellemzője, hogy a fogyasztó és a vállalkozás úgy köti meg egymással – a vállalkozás által működtetett távértékesítési rendszer keretében – a termék, illetve szolgáltatás értékesítésére irányuló szerződést, hogy a szerződés megkötése érdekében a vállalkozás kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. Távközlő eszköz bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére, különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió. A vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége A vállalkozás a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni többek között: • a vállalkozás cégnevéről (nevéről) és címéről (székhelyéről, illetve lakóhelyéről) azonosításra alkalmas módon, • a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről,

51

• a terméknek, illetve szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló áráról, illetve díjáról, valamint az összes járulékos költségről, így különösen a fuvardíjról, szállítási vagy postaköltségről, • a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről, • az elállás jogáról. A tájékoztatást írásban – papíron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhető tartós adathordozón – a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Az írásbeli megerősítést a szerződés teljesítése során kellő időben, de – kivéve, ha a teljesítés harmadik személy részére történik – legkésőbb a teljesítés időpontjában köteles a fogyasztó részére rendelkezésre bocsátani.

52

A fogyasztó elállási jogát • termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától, ha addig az időpontig nem kapta meg az írásbeli megerősí­tést, ennek kézhezvételétől számított nyolc munkanap elteltéig, legfeljebb azonban a termék kézhezvételének napjától számított három hónap elteltéig; • szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától, ha addig az időpontig nem kapta meg az írásbeli megerősítést, ennek kézhezvételétől számított nyolc munkanap elteltéig, legfeljebb azonban a szerződéskötés napjától számított három hónap elteltéig gyakorolhatja. Ha az írásbeli megerősítés kézhezvételére a termék kézhezvételének napjától, illetve a szerződéskötés napjától számított három hónapon belül kerül sor, ettől az időponttól számított nyolc munkanap elteltéig a fogyasztó akkor is elállhat, ha a termék kézhezvételétől, illetve a szerződéskötés napjától számított három hónapból kevesebb, mint nyolc munkanap van hátra. Üzleten kívül kötött szerződések Főleg az idősebbek körében elterjedt a termékbemutató keretében történő vásárlás, amely ugyancsak eltér a hagyományos értékesítéstől. A termékbemutató keretében kötött szerződés üzleten kívül kötött szerződésnek minősül. Ez a kategória azokra a termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekre terjed ki, amelyek megkötésére vállalkozás vagy a vállalkozás nevében, illetve javára szerződést kötő személy (a továbbiakban együtt: vállalkozás) és fogyasztó között, a vállalkozás kezdeményezésére, a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor, így különösen • a fogyasztó lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén, feltéve, hogy a vállalkozás a fogyasztót nem a fogyasztó kifejezett kívánságára kereste fel, vagy

• a vállalkozás vagy harmadik személy által ilyen célból szervezett utazás, rendezvény alkalmával. A jogszabály hatálya kiterjed az olyan termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésre is, amely különbözik attól a terméktől, illetve szolgáltatástól, amelynél a fogyasztó a vállalkozás látogatását kezdeményezte, feltéve, hogy a fogyasztó nem tudta, és kellő gondosság mellett nem tudhatta, hogy e termék, illetve szolgáltatás értékesítése a vállalkozás gazdasági tevékenysége vagy önálló foglalkozása körébe tartozik. A jogszabály kiterjed arra az esetre is, amikor a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában a fogyasztó tesz szerződéskötésre ajánlatot a vállalkozásnak. Bár itt a fogyasztó megtekintheti és kipróbálhatja a terméket, de általában nincs elég ideje, lehetősége arra, hogy átgondolja, valóban szüksége van-e az adott termékre. Éppen ezért a jogalkotó biztosította, hogy a fogyasztók elállhassanak a szerződéstől. Az elállási határidő a termék értékesítésére irányuló szerződésnél a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap, szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésnél pedig a szerződéskötés napjától számított nyolc munkanap. Akár internetes vásárlásról, akár termékbemutatóról van szó, nagyon fontos, hogy aláírás előtt alaposan el kell olvasni a szerződést! Ha a szerződéskötést követően a fogyasztó úgy érzi, hogy még sincs szüksége az adott termékre, az elállást írásban, ajánlott, tértivevényes levélben jelentse be a szerződésben megadott címre, illetve, ha már átvette a terméket, akkor vissza is kell juttassa azt.

Hagyományos, bolti értékesítés – mire figyeljünk vásárlás előtt? A hagyományostól eltérő értékesítési formáknál tehát a fogyasztónak lehetősége van meggondolni magát, és főszabályként indokolás és kártérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől. Bár a fogyasztók többsége úgy gondolja, hogy az üzletben történő vásárlásnál is lehetőség van erre, ez azonban nem illeti meg a fogyasztót. Amennyiben nem minőségi kifogása van, hanem például nem tetszik az ajándékba kapott termék színe, nem jó a méret, akkor kizárólag a kereskedő döntésén múlik, hogy kicseréli-e másra, esetleg visszafizeti-e a vételárat, erre ugyanis a jogszabályok alapján nem köteles. Tehát, ha a fogyasztó nem biztos abban, hogy jó lesz-e a kiválasztott termék, akkor érdemes megkérdezni a kereskedőt, hogy hajlandó-e később kicserélni, és ha igen, mennyi időn belül. Amennyiben megvan a cserére a kereskedő hajlandósága, akkor ezt lehetőleg írásban rögzítsük (például a bizonylaton).

53

Ne vásároljunk olyan helyen, ahol nem adnak bizonylatot, és mindig őrizzük meg azt! Minőségi kifogás érvényesítéséhez ugyanis a fogyasztónak be kell tudnia mutatni az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot (számla, nyugta stb.). Jótállási igény pedig a jótállási jeggyel érvényesíthető, amelyet a forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt átadni – külön kérés nélkül. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. A jótállási jegyen fel kell tüntetni: • a forgalmazó nevét és címét, • a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá – ahol alkalmazható – azonosításra alkalmas részeinek meghatározását, • a gyártó és külföldről származó terméknél az importáló nevét, címét, • a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, • a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját. A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényes jogait nem érinti.

54

Az új építésű lakások esetében lakásonként külön-külön köteles a vállalkozás jótállási jegyet kiállítani, és azt az átadás–átvételi eljárás során átadni. A jótállási jegynek tartalmaznia kell: • a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását, • a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit, • a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét, • az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját. A jótállási, szavatossági határidő leteltét követően elvégzett javító-karbantartó szolgáltatásoknál bizonyos értékhatár felett a szolgáltatást nyújtó vállalkozót jótállási kötelezettség terheli. Erről szintén jótállási jegyet kell kiállítani, amelyen szerepel a vállalkozó neve és címe; az elvégzett munka, a felhasznált alkatrészek, anyagok; a szolgáltatás díja; a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok, azok érvényesíthetőségének feltételei és határideje; a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontja, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állása. Ha nem kapott a fogyasztó jótállási jegyet, vagy a vállalkozás szabálytalanul állítja ki, ez nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. Előfordul, hogy a forgalmazók kikötik: a minőségi kifogás érvényesítéséhez nem elegendő az ellenérték megfizetését igazoló bizonylat, jótállási jegy be-

mutatása, hanem a termék csomagolását is vissza kell szolgáltatnia. Ilyen jogszabályi kikötés azonban nincs a kereskedő tehát nem megfelelően jár el. Minőségi problémák és a szavatosság, jótállás Akár interneten, akár termékbemutatón, akár üzletben vásároltuk meg a terméket, a jótállásra, szavatosságra azonos szabályok vonatkoznak, így hiba esetén nincs különbség a minőségi kifogás intézésében. Különbség van viszont abból a szempontból, hogy a vásárló fogyasztónak minősül-e. Bizonyos esetekben a jogalkotó fokozottabb védelemben kívánta részesíteni a fogyasztókat, kedvezőbb a szabályozás számukra, mint a kereskedelmi ügyleteknél. Ez például a bizonyítási teherre vagy a kifogásközlési kötelezettség határidejére vonatkozik. A fogyasztó fogalma A Polgári Törvénykönyv szerint fogyasztó a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy. A fogalmat a fogyasztóvédelmi törvény tovább szűkíti, kizárólag a természetes személyt értve alatta: fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó szabályoknál az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti, és amelynek tárgya ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a – tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt – vizet és gázt, továbbá a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet. A kötelezett A minőségi kifogás intézéséért nem a gyártó, hanem a forgalmazó a felelős – tehát az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza.

55

Amennyiben a fogyasztó javítást szeretne, akkor fordulhat közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálathoz is, minden más esetben viszont a forgalmazóhoz kell fordulni. Természetesen javításnál is választhatja azt a fogyasztó, hogy a vásárlás helyszínére viszi vissza a terméket, s ekkor a kereskedőnek kell továbbítania azt a szervizbe. Az új építésű lakásoknál a jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét terheli. A szavatosság és a jótállás közötti különbség

56

Minőségi kifogásnál szavatossági, illetve jótállási igény érvényesíthető. Ez utóbbit a köznyelvben garancia néven szokták emlegetni. Szavatosságnál és jótállásnál ugyanazokat az igényeket lehet érvényesíteni: eltérés abban van, hogy az eladó mennyi ideig köteles helytállni, továbbá kit terhel a bizonyítási kötelezettség. Fontos, hogy kötelező jótállás csak új termékekre van, illetve jótállást csak akkor tud a tulajdonos érvényesíteni, ha fogyasztónak minősül. Jótállás azonban nem csak jogszabályon, hanem szerződésen is alapulhat, tehát a vállalkozások önként vállalhatnak jótállási kötelezettséget a jogszabályban nem szereplő termékekre, így használt termékre is, illetve ekkor nem csak vállalkozás–fogyasztó jogviszonyában alkalmazható. A jótállás kedvezőbb a fogyasztó számára a szavatosságnál, mert a jótállási idő alatt nem neki kell bizonyítania, hogy vétlen a meghibásodásban, hanem a kereskedőnek. Míg szavatosságnál – fogyasztói szerződés mellett – ez csak a vásárlást követő hat hónapon belül van így, utána megfordul a bizonyítási teher. Amennyiben nincs a termékre jótállás (mint például a lábbelikre) vagy az már eltelt, szavatossági jogokat lehet érvényesíteni. Kötelező jótállás alá tartozó termékek, szolgáltatások A jogszabály alapján a kereskedőknek az új, tartós fogyasztási cikkekre kell jótállást vállalniuk.

Értékhatártól függetlenül: 1. hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, 2. mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép, 3. porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgépek, 4. varrógép, kötőgép, 5. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi, 6. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi. 10.000 Ft bruttó vételár felett: 1. villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja, 2. vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések, 3. motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk, 4. az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek, 5. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések, 6. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefaxkészülékek, több funkciós készülékek stb.), 7. üzenetrögzítők, kihangosító készülékek, 8. műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók, 9. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók, 10. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók, 11. fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek, 12. MP3 lejátszók, pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák, 13. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók, 14. személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek, 15. számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok, 16. írógépek és szövegszerkesztők, 17. hangszerek, 18. órák, 19. bútorok.

57

Az újonnan épített lakások és lakóépületek meghatározott épületszerkezetei (lásd 5. mellékletünket), meghatározott lakás- és épületberendezések beépítése, illetve beszerelése (lásd 6. mellékletünket), valamint a lakóépületek meghatározott, a lakásokat kiszolgáló helyiségei és részei (lásd 7. mellékletünket) szintén jótállási kötelezettség alá tartoznak.

58

Ha egy termékre már letelt a szavatossági és jótállási határidő, akkor meghibásodás után fizetni kell a javításért. Amennyiben viszont a szolgáltatásnak – ahogy korábban már utaltunk rá –, az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozót jótállási kötelezettség terheli a fogyasztó által megrendelt alábbi javító-karbantartó szolgáltatásokra: • lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások, • háztartási gépek és készülékek javítása, • barkács- és kerti szerszámok javítása, • személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása, • audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása, • gyógyászati segédeszközök javítása, • telefon- és telefax-berendezések javítása, • hangszerek javítása, • órák javítása. Kimentési lehetőség A fogyasztó nem érvényesíthet szavatossági (illetve jótállási) igényt, ha • a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, illetve • a hiba az általa adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy a kötelezett az anyag alkalmatlanságára figyelmeztette. A jogszabály előírja, hogy minőséghibás vagy csökkent értékű áruk értékesítése esetén a vásárlót tájékoztatni kell a minőségi hibáról, amely miatt leértékelték. Emiatt utólag nem élhet reklamációval a fogyasztó, de más okból igen. Tehát, ha az esztétikai hibás hűtőszekrény ajtaja leszakad, akkor hibás teljesítésről van szó. A felelősség csak abban az esetben kizárt, ha a jogosult a szerződés megkötésekor a hibajelenség okával is tisztában volt. Ha valaki úgy veszi meg a terméket, hogy ismeri ugyan a hibát, de azt már nem ismeri fel, hogy az milyen jelentőségű, akkor az eladó felelőssége fennáll.

Igen gyakori (főleg használt autók vásárlásánál), hogy a felek beleveszik a szerződésbe, hogy a vételre megtekintett és kipróbált állapotban került sor. Önmagában ez a kitétel még nem zárja ki a felelősséget, mivel ebből még nem következik, hogy az utóbb sérelmezett hiba a szerződés megkötésekor is ismert volt a jogosult előtt. A bíróság egy ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződésnél megállapította a kötelezett felelősségét egy olyan esetben, ahol a vevő számára már a szerződés aláírása előtt ismert volt, hogy a ház falán hajszálrepedések vannak. Még a szerződés aláírását megelőzően került sor a birtokbavételre, ekkor észlelte, hogy a ház falán hajszálrepedések vannak, ezért műszaki szakértőhöz fordult. A helyszíni szemle szintén a szerződés aláírása előtt történt, ekkora már a repedések is megszaporodtak. A műszaki szakértői vélemény – amely csak a szerződés aláírását követően készült el – megállapította, hogy a repedések oka alapozási hiba. Később a lakóépületet életveszélyesnek nyilvánították. Az ingatlan korábbi tulajdonosa arra hivatkozott, hogy a hiba ismeretében kötötte meg a szerződést a másik fél. A bíróság szerint viszont csak a szerződéskötést követően, a szakvéleményből szerezhetett tudomást az új tulajdonos, hogy a repedések alapozási hibára vezethetőek vissza, ezért ezek a hibák az épület rendeltetésszerű használatát korlátozzák. 59 Igényérvényesítési határidők Jótállás: Az új tartós fogyasztási cikkekre a jogszabály egy éves jótállási határidőt ír elő, amely az átadás, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó, vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Ha a gyártó a fogyasztási cikkre a rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal (így például nem egy, hanem két éves jótállást) a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra. Tehát ebben az esetben nem mondhatja a forgalmazó, hogy ő csupán a jogszabály által előírt minimumot biztosítja. Az új építésű lakásokra három év jótállás van, amely az átadás–átvételi eljárás befejezésének időpontjától kezdődik. A javító-karbantartó szolgáltatásoknál a jótállás időtartama hat hónap, amely a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásával, vagy – amikor az üzembe helyezést a vállalkozó végzi – az üzembe helyezés napjával kezdődik.

A szavatosság általános szabálya: A teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt lehet szavatossági jogot érvényesíteni. (Ha hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás kötelező alkalmassági időt ír elő, és ez hat hónapnál rövidebb, akkor az a határidő irányadó.) Amennyiben a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva hat hónapon belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dologra három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A lakóépületeket, a pihenés célját szolgáló épületek, személygépkocsi tárolók, igazgatási és irodaépületek, szociális, egészségvédelmi, művelődési és oktatási épületek, valamint ellátó és szolgáltató épületeket alkotó, helyszínen készített vagy előre gyártott szerkezetek és berendezések (épületszerkezet) és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékekre és anyagokra a jogszabály kötelező alkalmassági időt határoz meg (öt, illetve tíz év) mint három évet meghaladó szavatossági igényérvényesítési jogvesztő határidőt. Ilyen esetekben a szavatossági igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. 60

Szavatosság fogyasztói szerződésnél: Főszabályként két év az elévülési határidő. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ekkor sem köthető ki. Amennyiben a fogyasztó menthető okból nem tudja érvényesíteni az igényét, így például, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az elévülési időn belül nem volt felismerhető, akkor a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított három év, amely azonban már jogvesztő. Nem számít bele a határidőkbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A határidő a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik. Reklamáció bejelentési határideje A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kereskedővel közölni. A jogszabály fo-

gyasztói szerződésekre megállapít egy kéthónapos határidőt, amelyen belül a kifogásközlés a kellő időben megtettnek minősül. Amennyiben később jelenti be valaki a hibát, az még önmagában nem jár jogvesztéssel. Ilyenkor is lehet érvényesíteni a hibás teljesítésből eredő jogokat, ám ekkor a késedelmes közléssel okozott károkat meg kell téríteni. A kifogás tartalmát illetően nincs külön jogszabályi rendelkezés: elegendő azoknak a tényeknek a felsorolása, amelyekből alaposan következtetni lehet a hibás működésre vagy az alkalmatlanságra. A kifogás – eltérő rendelkezés hiányában – bármely alakban közölhető. Ha a vásárlást követően a fogyasztó minőségi kifogást jelent be, akkor a forgalmazó erről köteles jegyzőkönyvet felvenni, amelyben rögzíti: • a fogyasztó nevét, címét, • a fogyasztási cikk megnevezését, vételárát, • a vásárlás időpontját, • a hiba bejelentésének időpontját, • a hiba leírását, • a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt, • a kifogás rendezésének módját. A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni. Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a panaszost. Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. Tehát például, ha a fogyasztó a termék első meghibásodásakor cserét szeretne, de a forgalmazó javítani kívánja a terméket, akkor ezt indokolhatja azzal, hogy megfelelő határidőn belül teljesen kijavítható a hiba, illetve a javításhoz képest a csere aránytalan többletköltséggel járna számára. Sokszor a kifogás rendezésének módja rovatban a bevizsgálást tüntetik fel, ami a fogyasztóvédelmi hatóság gyakorlata szerint nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek. Amennyiben a forgalmazó nem hajlandó jegyzőkönyvet felvenni, akkor azt célszerű beírni a vásárlók könyvébe, amelyet az üzletekben jól látható és kön�nyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni. A vásárlók könyvébe jegyezhetik be a vásárlók az üzlet működésével, továbbá az ottani kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. (lásd ??? mellékletünket)

61

A vásárlók könyvét a használatba vétel előtt a kereskedelmi hatóság hitelesíti, feltüntetve a vásárlók könyve megnyitásának időpontját. Bizonyítási teher – a szakvélemény A forgalmazó sokszor nem ismeri el a minőségi kifogás jogosságát, például arra hivatkozva, hogy a meghibásodást nem anyag vagy gyártási hiba, hanem az okozta, hogy a fogyasztó nem használta rendeltetésszerűen a terméket.  Korábban, ha vita merült fel a felek között, a kereskedő köteles volt továbbítani a terméket a fogyasztóvédelmi hatóságnak, amely bevizsgálta a terméket, és az általa kiállított szakvélemény kötelező volt a felekre nézve. Ma már csak azt határozza meg a jogszabály, hogy kit terhel a bizonyítási kötelezettség.

62

A jótállás kedvezőbb a fogyasztó számára, mert a jótállási idő alatt nem neki kell bizonyítania, hogy vétlen a meghibásodásban, hanem a kereskedőnek. Szavatosságnál – fogyasztói szerződés esetén – a vásárlást követő hat hónapon belül hasonló a helyzet, mivel a jogszabály kimondja, hogy az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ez azt jelenti, hogy a bizonyítási kötelezettség a teljesítést követő első hat hónapban a kereskedőt, utána pedig a fogyasztót terheli. Ha egy televízió egy éven belül hibásodik meg, és a forgalmazó nem ismeri el a jótállási igényt, akkor a kereskedőt terheli a bizonyítási kötelezettség. Amennyiben viszont egy év után hibásodik meg a készülék, akkor már a fogyasztón van a sor, tekintettel arra, hogy szavatosságnál csak a vásárlást követő első hat hónapra szól a jogszabályi vélelem, amely viszont már eltelt. A bizonyítási kötelezettségnek a felek általában úgy szoktak eleget tenni, hogy bevizsgáltatják a terméket. Jelenleg több független, akkreditált minőségvizsgáló szervezet van, amelyek szakvéleményt állítanak ki. A szakvélemény azonban nem kötelező, ezért előfordulhat, hogy a fogyasztó saját költségén – mivel a szakvélemény költsége a vizsgálatot kérőt terheli –  bevizsgáltatja a terméket, és noha a szakvélemény szerint jogos az igénye, a kereskedő mégsem ismeri el azt. A békéltető testületi, illetve bíróság előtti eljárásban viszont felhasználható a dokumentum. Ha a szakvélemény szerint megalapozott a fogyasztó igénye, akkor kérheti a forgalmazótól a szakvélemény költségének megtérítését is.

Érvényesíthető igények Hibás teljesítésnél a fogyasztó: a) Elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést (Ha a szerződés nem dolog szolgáltatására – hanem például munka elvégzésére – irányul, a kicserélés a szolgáltatás ismételt elvégzését jelenti.) követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. A szerződéstől való elállás azt jelenti, hogy olyan állapotot kell létrehozni, mintha a szerződés létre sem jött volna, vagyis a fogyasztó visszaadja a terméket, és visszakapja a teljes vételárat. b) Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A szavatossági igények közül tehát a fogyasztó választhat: mivel a szavatosság elsősorban a hiba természetbeli orvoslására hivatott, a fogyasztó első lépésként azt döntheti el, hogy kijavítást vagy kicserélést kér-e. Az árleszállítást, illetve a szerződéstől való elállást csak két esetben választhatja, így akkor, • ha kijavítást vagy kicserélést a választott igény teljesítésének lehetetlensége miatt, vagy azért nem kérhet, mert az más szavatossági jog érvényesítéséhez viszonyítva a kötelezettre aránytalan teherrel járna. • ha a jogosult jogszerűen követelheti a kijavítást vagy kicserélést, de azt a kötelezett – nem vállalja, – vállalja ugyan, de nem végzi el, vagy – vállalja azt, de annak nem tud megfelelő határidőn belül, vagy a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül eleget tenni. A jótállás alá tartozó termékeknél amennyiben a fogyasztó a vásárlástól számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem választhatja az áru kijavítását, hanem köteles a meghibásodott árut – amen�nyiben van ugyanolyan árucikk nála – előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicserélni. Ha az azonnali csere azért nem lehetséges, mert a fogyasztási cikk átmenetileg nincs a forgalmazó üzletében vagy raktárában, akkor itt is irányadó az, hogy a forgalmazónak törekednie kell a kicserélés legfeljebb tizenöt napon belüli elvégzésére.

63

Egyetlen egy jogszabály sem határozza meg, hogy hányszor kell elfogadni a fogyasztónak a termék kijavítását, mielőtt kicserélnék, vagy azt, hogy hány csere után lehet kérni a vételár visszatérítését. Az ítélkezési gyakorlat szerint a kicserélés iránti igényt általában nem alapozza meg az első sikertelen javítás, az elállás jogával pedig csak végső esetben lehet élni. Nem hivatkozhat érdekmúlásra a fogyasztó, ha a hiba kijavítható, és a kötelezett vállalja is a kijavítást megfelelő határidőre. A jelentős költséget igénylő és rövid idő alatt ki nem javítható hiba viszont általában megalapozza a jogosult elállási jogát. Ha a forgalmazó kicseréli a terméket, vagy visszafizeti a vételárat, a visszaszolgáltatott termék után nem kérhet használati díjat. Szintén nem hivatkozhat arra, hogy a kicserélt dolog vételára időközben magasabb lett, ezért a fogyasztó térítse meg számára a különbözetet, illetve nem kérheti használati értékkülönbség megtérítését egy új alkatrész vagy tartozék beépítése miatt.

64

A fogyasztó a választott szavatossági jogáról másikra térhet át, de az egyik teljesítését követően már nem kérhet mást. Tehát, ha kijavították a hibás készüléket, akkor már nem kérheti, hogy mégis cseréljék ki. Amennyiben a fogyasztó másik szavatossági jogra tér át, köteles az áttéréssel okozott kárt megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. Indokolt esetben az áttéréssel járó költségeket és esetlegesen felmerülő károkat a kötelezett viseli. Akkor tehát, ha a fogyasztó például kijavítást kér, de azt a kötelezett nem tudja teljesíteni (például mert az ahhoz szükséges alkatrész hiányzik), más szavatossági jogra térhet át, és az ezzel felmerült károkat (például a szervizbe való továbbítás költsége) a kötelezett maga viseli. Az áttérést indokolja például, ha a kívánt szavatossági kötelezettség teljesítésére nincs lehetőség, mert a termék nem javítható, vagy a termék gyártását időközben beszüntették. Javítás – csere A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Jó tudni, hogy nem lehet utólag érdekmúlásra hivatkozni, ha a javítás határidőn belül nem készült el, de határidőn túli javítást érdekmúlásra történt hivatkozás nélkül átveszi valaki, és ezt követően a dolgot hosszabb időn át használja. Ha a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalják el, vagy nem végzik el, a fogyasztó a hibát a vállalkozás költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. Ez azonban csak lehetőség a fogyasztó számára, ezért

a kereskedő javítási, javíttatási költség megtérítésére irányuló ajánlatát nem kötelező elfogadnia. Az ítélkezési gyakorlat szerint a kötelezett helyett történő javításra vagy javíttatásra lehetőség van akkor is, ha a szolgáltatás olyan mértékben hibás, hogy a jogosulttól nem várható el a kötelezett munkájának ismételt elfogadása. A bírói gyakorlat szerint a javítási költség akkor is kérhető, amikor a javítás ténylegesen még nem készült el. Ilyenkor a bíróság a kötelezettet a javítás várható költségeiben marasztalja el. A jótállás keretébe tartozó javításnál a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni: • a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjárműnél továbbá a kilométeróra állását, • a hiba okát és a javítás módját, • a fogyasztási cikk a fogyasztó részére történő visszaadási időpontját, gépjárműnél pedig a kilométeróra állását is, • a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét. A jótállás alá tartozó fogyasztás cikkek közül a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható termékeket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a kereskedő/szerviz nem köteles cserekészüléket biztosítani a javítás idejére, csak ha önként vállalta. Árleszállítás – elállás a szerződéstől A szolgáltatás hibájának pénzbeli megtérítése – tehát az ellenérték arányos leszállítása – érvényesíthető szavatossági igényként (árleszállítás) és pénzbeli kártérítésként (értékcsökkenés). Ha a fogyasztó árleszállítási jogával él, akkor értékcsökkenés miatt már nem követelhet kártérítést. Önmagában a termék javított volta nem ad alapot értékcsökkentés megállapítására, és díjleszállítás érvényesítésére. Viszont kártérítésként lehet értékcsökkentést kérni, ha a kijavítás nem volt teljes értékű, és így a javított dolog értékcsökkenté vált. Az árleszállítás mértékét a jogszabályok nem határozzák meg, az a felek megállapodásán, illetve a bíróság vagy a békéltető testület döntésén múlik, de mindenféleképpen a szerződés szerinti vételárból kell kiindulni.

65

A levásároltatást a magyar jogrendszer nem ismeri, tehát a kereskedő nem jár el szabályosan, ha nem adja vissza a pénzt, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy a fogyasztó vásárolja le a vételárat az üzletben. Kártérítési igény Hibás teljesítésnél a fogyasztó nemcsak szavatossági, illetve jótállási igényt érvényesíthet, de kérheti a hibás teljesítéssel okozott kára megtérítését is. A  szolgáltatott dolog hibái következtében személyi (emberi élet, egészség, testi épség sérül), és dologi károk (más vagyontárgyak károsodnak) keletkezhetnek, illetve gazdasági kiesés (elmaradt haszon) és vagyoni érdeksérelem is jelentkezhet a hibás teljesítés további következményeinek elhárítása, az érdeksérelem enyhítése érdekében felmerült kiadások (költségek) révén. A kártérítés elsősorban a vagyoni érdeksérelem (a hibával összefüggésben, de azon kívül keletkező hátrány a jogosult vagyonában) orvoslására alkalmas. Termékbiztonság 66

Ha termék meghibásodik, de nem okoz kárt, kizárólag a forgalmazóval, illetve a szervizzel szemben lehet jótállási, szavatossági igényt érvényesíteni. Az új Ptk. bevezette volna a termékszavatosság fogalmát is, melynek értelmében az üzletszerűen forgalomba hozott ingó dolog (termék) hibájánál a termék mindenkori fogyasztó tulajdonosa követelheti, hogy a gyártó a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki. A gyártó akkor mentesült volna a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy • a terméket nem hozta forgalomba, • a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, vagy azt nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta, • a termék az általa történt forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt és a hiba oka később keletkezett, • a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és technika állása szerint nem volt felismerhető, vagy • a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. A termékszavatossági igényt hároméves elévülési határidő alatt lehetett volna érvényesíteni. Az elévülési határidő kezdete az az időpont, amikor a jogosult tudomást szerez, vagy az adott helyzetben elvárható gondosság mellett tudomást szerezhetett volna a termék hibájáról és ezzel összefüggésben a

hiba okáról, a kár bekövetkeztéről, valamint a gyártó (importáló) személyéről. A termékszavatossági igény érvényesítésének jogvesztő határideje a termék forgalomba hozatalától számított tíz év. Importterméknél a gyártóra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kellett volna az importálóra. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az új Ptk-t hatályba léptető rendelkezéseket, illetve tervben van egy új Ptk. megalkotása, így bizonytalan a fogyasztók számára kedvező termékszavatosság intézménye, amely pedig megoldást jelentett volna a fogyasztók számára, például akkor, ha jogutód nélkül szűnik meg egy forgalmazó. A jelenleg hatályos szabályok alapján a gyártó csak a hibás termék által okozott kárért felelős. Így például, ha a karácsonyra vásárolt fényfüzér kigyullad, és kárt okoz a szoba berendezésében. Termékfelelősség a termékek által okozott károkért áll fenn. Terméknek minősülnek az ingó dolgok – akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé váltak –, valamint a villamos energia. Nem minősül terméknek az ingatlan, viszont a beépített anyagok vonatkozásában beszélhetünk termékfelelősségről. Tehát, ha a hibás téglák miatt leomló fal kárt okoz, akkor a téglák gyártója felelős.  Egy termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, valamint a tudomány és a technika állására. A kár valakinek a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár. Szintén kárnak minősül a hibás termék által más dologban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónál – a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza középárfolyama szerinti forintösszegnél – nagyobb kára, ha az a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. A definíció alapján tehát igényérvényesítésre csak magánszemélynek van lehetősége, amennyiben a terméket magáncélra használta (tehát például a céges autó hibája miatt keletkezett kár megtérítése nem kérhető), illetve feltétel még, hogy a más dolgokban okozott károk összege meghaladja az ötszáz eurót. Ez utóbbi kikötés a kis összegű károk tömeges perlését hivatott kiküszöbölni. Nincs viszont maximalizálva az ugyanabból a termékhibából eredő károk érvényesíthető összege.

67

A termék hibája által okozott kárért tehát a gyártó a felelős. Gyártónak minősül a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint az, aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel. Import terméknél a gyártóra vonatkozó előírások az importálóra (a külkereskedő, illetve a külkereskedelmi bizományi szerződés esetén a megbízó) is vonatkoznak, azonban az importálónak a gyártóval szemben érvényesíthető igényérvényesítési lehetősége fennáll. Megkönnyíti a fogyasztó érdekeinek az érvényesítését, hogy amikor a termék gyártója nem állapítható meg, akkor a termék forgalmazóját kell gyártónak tekintetni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. E szabály import terméknél akkor is megfelelően alkalmazandó, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de importálója nem állapítható meg.

68

Hibás termék forgalmazója a gyártó, illetve a forgalmazói láncolatban előtte álló forgalmazó megnevezésével mentesül a termékfelelősség alól. A forgalmazónak legkésőbb a károsult írásbeli felhívásától számított harminc napon belül nyilatkoznia kell. A jogszabály csak az olyan forgalmazót tekinti a termék hibájáért felelős gyártónak, aki nem nevezte meg azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte. Amennyiben a forgalmazó megnevezi a forgalmazói láncolatban előtte álló forgalmazót, akkor mentesül a termékfelelősség alól, akkor is, ha az általa megnevezett forgalmazó nem nevezi meg azt a céget, amelytől beszerezte a hibás terméket, ez ugyanis nem róható a terhére. Egy épülő házba egy gyártási hibás sarokszelepet szereltek be, így elázott az épület. A vízkárt a biztosító megtérítette a biztosítottnak, majd a kifizetett összeg megtérítését kérte attól a forgalmazótól, akitől a beszerelést végző vállalkozó a hibás szelepet vásárolta, illetve az általa megnevezett, a forgalmazói láncban előtte álló forgalmazótól. Ez utóbbi forgalmazó egy német cégtől importálta a terméket, de ezt a céget nem nevezte meg. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adva egyetemlegesen kötelezte az alpereseket. Később a másodfokú bíróság is helybenhagyta a döntést, arra való hivatkozással, hogy egyetemlegesen felelősek, mert nem nevezték meg a termék gyártóját, illetve importálóját, és így mint a termék forgalmazói a felelősség szempontjából gyártónak tekintendők. A Legfelsőbb Bíróság azonban a keresetet elutasította azzal a forgalmazóval szemben, akitől a beszerelést végző vállalkozó a szelepet vette, mivel ő megnevezte a forgalmazói láncolatban előtte álló forgalmazót, így mentesül a termékfelelősség alól. Az ugyanis, hogy az általa megnevezett forgalmazó nem nevezi meg azt a céget, amelytől beszerezte a hibás terméket, nem róható a terhére.

Ha többen felelnek ugyanazért a kárért, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, amely azt jelenti, hogy a jogosult bármelyiktől kérheti a kár megtérítését. Ez kedvező, mivel így azzal szemben lehet megkísérelni a kárigény érvényesítését, akinél a legnagyobb igényérvényesítési lehetőség kínálkozik. Termékfelelősségnél objektív felelősség érvényesül, vagyis vétkességtől függetlenül felel a gyártó. A felelősség alóli mentesülésre csak a törvényben tételesen felsorolt kimentési okok bizonyítása mellett van lehetőség. A gyártó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy • a terméket nem hozta forgalomba, vagy • a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta, vagy • a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt és a hiba oka később keletkezett, vagy • a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető, vagy • a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. Önmagában az a tény, hogy egy harmadik személy magatartása is közrehatott a kár bekövetkeztében, a gyártót nem mentesíti a felelősség alól a károsulttal szemben. (Természetesen a harmadik személlyel szemben érvényesítheti igényét.) A gyártónak nem kell viszont megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a károsult felróható közrehatásából származott, valamint a károsult terhére esik mindazok tevékenysége vagy mulasztása, akiknek magatartásáért felelős. A károsult köteles bizonyítani a kárt, a termék hibáját és a kettő közötti ok okozati összefüggést. Míg a kártérítési igényeknél az általános elévülési idő öt év, addig termékfelelősségre alapozva a károsult kártérítési igényét hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti csak. Akkor kezdődik az elévülési határidő, ha a károsult tudomást szerzett, vagy kellő gondossággal tudomást szerezhetett volna a kár bekövetkeztéről, a termék hibájáról vagy a hiba okáról és a gyártó, illetőleg az importáló személyéről. A gyártói termékfelelősség az adott termék forgalomba hozatalától számított tíz évig áll fenn, kivéve, ha a károsult időközben bírósági eljárást indított a gyártó ellen (jogvesztő határidő).

69

Igényérvényesítési lehetőség Amennyiben a forgalmazó nem tartja be a jótállásra, szavatosságra vonatkozó szabályokat, akkor a fogyasztó bejelentéssel élhet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság területileg illetékes szervéhez. Fontos, hogy a hatóság egyedi fogyasztói panasz esetén nem járhat el, tehát nem tudja arra kötelezni például a kereskedőt, hogy javítsa ki a hibás terméket, esetleg fizessen kártérítést. A hatóság által szankcionálható jogsértés például, ha a fogyasztói reklamációval egyáltalán nem foglalkozik a kereskedő, vagy nem ad jótállási jegyet, nem vesz fel jegyzőkönyvet a panaszról. A fogyasztó igényének érvényesítése érdekében bírósághoz vagy békéltető testülethez tud fordulni. Összefoglalás – Minőségi kifogás megtételének lépései

70

1) A termékkel, szolgáltatással kapcsolatos dokumentáció (szerződés, nyugta, számla, jótállási jegy, korábbi minőségi kifogásról készült jegyzőkönyv, munkalapok, használati-kezelési útmutató stb.) megkeresése. 2) Annak eldöntése, hogy a fogyasztó jótállási vagy szavatossági igényt tud-e érvényesíteni (figyelemmel a termék, szolgáltatás jellegére, a vásárlás időpontjára, valamint a korábbi javításokra, cserére). 3) Az érvényesíthető igény (javítás, csere, árleszállítás, elállás a szerződéstől) meghatározása, illetve annak eldöntése, hogy hová kíván fordulni (a forgalmazóhoz, esetleg a szervizhez). 4) A hibás állapot rögzítése, dokumentálása (például fénykép készítése a hibáról, illetve az ennek következtében keletkező károkról, esetleg tanú). 5) A minőségi kifogás bejelentése. Célszerű személyesen felkeresni az üzletet, szervizt, és ott jegyzőkönyvet felvetetni. Amennyiben a reklamációt postai úton juttatja el, ezt ajánlott, tértivevényes levélben tegye meg. A levélben egyértelműen jelölje meg a hibát, és az érvényesíteni kívánt igényt, illetve esetleges költségeit, kárát. A levelet lássa el keltezéssel, és írja alá, csatolja az üggyel összefüggő dokumentumok másolatát. Várható változások a szabályozásban Bár az új polgári törvénykönyv nem lépett hatályba, de készülőben van egy új európai uniós fogyasztóvédelmi irányelv, amely egyesíti a tisztességtelen szerződési feltételekre, a jótállásra, a távértékesítésre, valamint a házaló ke-

reskedelemre vonatkozó jelenlegi irányelveket. Ez hatni fog a hazai szabályozásra is. Jogszabályok • A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény • A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény • Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet • A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI.5.) Korm. rendelet • Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) • A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII.30.) GKM rendelet Bírósági döntések: BH2009.180; BH2009.83; BH2008.255; BH2008.116; BH2008.88; EBH2007.1744; BH2007.155; BH2006.261; EBH2005.1305; BH2004.182; BH.2005.211; BH2002.434. 71

Fogyasztói érdekérvényesítés A fogyasztóvédelem legújabb kori történetének meghatározó dokumentuma a Fogyasztóvédelmi Alapokmány, amelyet 1973-ban fogadott el az Európai Tanács közgyűlése. A következő évtizedben, 1985-ben lépett hatályba az ENSZ közgyűlésének a Fogyasztóvédelmi Irányelvek elfogadásáról szóló határozata. Az irányelvek – azon túl, hogy általános elveket és konkrét tennivalókat fogalmaznak meg – meghatározzák az államok és kormányaik fogyasztóvédelmi feladatait, de a civil mozgalmak számára is szerepet adnak.

72

Fogyasztóvédelmi Irányelveiben az ENSZ rögzítette, hogy minden állampolgár fogyasztóként – jövedelemre és társadalmi rangra való tekintet nélkül – alapvető jogokkal rendelkezik. Joga van: • az alapvető szükségletek kielégítéséhez, • a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz (biztonsághoz való jog), • a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez (a tájékoztatáshoz való jog), • a különféle termékek és szolgáltatások közötti választáshoz (választáshoz való jog), • a kormány irányelveinek meghatározásába és a végrehajtásba való beleszóláshoz (a képviselethez való jog), • a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez (jogorvoslathoz való jog), • a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához (oktatáshoz való jog), • az egészséges és elviselhető környezetben való élethez (tiszta környezethez való jog). Hazánkban az uniós csatlakozás előkészítéseként 1997-ben került sor a fogyasztóvédelem törvényi szabályozására. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény ma is hatályos, bár többször, módosították, a valós életviszonyoknak és szükségleteknek megfelelően.

A fogyasztóvédelmi törvény hatálya, alapfogalmak, meghatározások A már hivatkozott magyar törvényi szabályozás hatálya a vállalkozások azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti, vagy érintheti. Szükséges, hogy a törvény – az egyértelmű eligazodás és alkalmazás érdekében – meghatározza azokat az alapfogalmakat, amelyek a gyakorlati végrehajtást segítik. Ezek közül a legfontosabbak:

Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Vállalkozás: aki a tevékenységet (amely a fogyasztókat érinti, vagy érintheti) önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi. Forgalmazó: az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza. A forgalmazás valamely termék vállalkozás által – értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára ellenérték fejében vagy ingyenesen – történő rendelkezésre bocsátása. Gyártó: a terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, ha magát gyártóként tünteti fel, illetve a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, feltéve, hogy maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett, illetve ilyen képviselő hiányában az importáló. Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet, ha az alapszabályában meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, e célnak megfelelően legalább két éve működik és természetes személy tagjainak száma legalább ötven fő, továbbá az ilyen társadalmi szervezetek szövetsége. Termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, (ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt), valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő. Szolgáltatás: termék, ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékesítésén kívül minden olyan – ellenszolgáltatás fejében végzett – tevékenység, amely a megrendelő, illetve a megbízó igényének kielégítésére valamely eredmény létrehozását, teljesítmény nyújtását, vagy más magatartás tanúsítását foglalja magába. Közüzemi szolgáltatás: termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség alá tartozó vállalkozásnak e kötelezettség alapján nyújtott közszolgáltatása (pl. villamos energia, gáz-, hő-, víz-, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági és a közcélú távbeszélő szolgáltatás).

73

A fogyasztók alapvető jogainak konkrét szabályai Magyarországon A magyar fogyasztóvédelemnek – legyen az állami vagy civil – természetesen az alapvető feladata az ENSZ által megfogalmazott alapvető fogyasztói jogok fokozott, körültekintő védelme, érvényesülésük figyelemmel kísérése, sérülésük esetén a szükséges intézkedések megtétele. A hazai szabályozás összességében megfelelő garanciális hátteret ad a fogyasztói jogok érvényesüléséhez. A nyolc alapjog ismerete önmagában is kellő iránymutatást ad a fogyasztók és a vállalkozások számára, hogy vitás ügyeiket rendezhessék, a gyakorlatban azonban sokan nem ismerik eléggé a fogyasztói jogokat, és gyakran alakul ki vita a fogyasztó, valamint a vállalkozó között. Biztonsághoz való jog

74

A fogyasztóvédelemről szóló törvény egyértelműen leszögezi, hogy a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme érdekében csak biztonságos termék forgalmazható. A biztonságról a gyártó köteles gondoskodni. A termék akkor biztonságos, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű használat nem veszélyezteti. A gyártó felelőssége ellenére a forgalmazó sem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja, vagy a rendelkezésre álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos. A fogyasztóvédelmi törvény rendelkezései fontosságának megfelelően részletesen tartalmazzák a biztonság körében a gyártó és forgalmazó kötelezettségeit. Jogorvoslathoz való jog A fogyasztók vagyoni érdekeinek sérelmét okozhatják azok a vállalkozói magatartások, amelyekkel szemben a fogyasztóknak megfelelő jogorvoslati lehetőségre van szükségük. Ilyenek lehetnek példaként: – az áru előállítására, átvételére, mérlegelésére, csomagolására, címkézésére, árának feltüntetésére, tárolására, forgalomba hozatalára vonatkozó előírások megsértése; – a fogyasztók hamis méréssel, számolással, az áru minőségének megrontásával történő megkárosítása; – a nyitva tartásra vonatkozó rendelkezések megsértése;

– a forgalmazó üzletkörébe nem tartozó áru árusítása, szolgáltatás nyújtása; – a fogyasztók minőségi kifogásainak a jogszabályok megsértésével történő intézése; – az áru jogosulatlan visszatartása a forgalomból, illetve szolgáltatás nyújtásának jogosulatlan megtagadása; – a vásárlók könyvének szabálytalan kezelése; – nem megfelelő minőségű áru forgalomba hozatala vagy ilyen szolgáltatás nyújtása; – a hatósági árnál vagy az árura, szolgáltatásra egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb ár alkalmazása. Amennyiben a vásárló úgy érzi, hogy a fentiek valamelyikével (esetleg más, itt fel nem sorolt módon) fogyasztói jogait megsértik, joga van megfelelő jogorvoslati lehetőségre.

A forgalmazással, illetve a szolgáltatással összefüggő különös követelmények Az alapjogok egyike a fogyasztók tájékoztatása, amelynek célja: – az áru vagy a szolgáltatás kiválasztásának a megkönnyítése, – az áru használatához szükséges ismeretek megadása, – az áru és szolgáltatás alapvető tulajdonságainak megismertetése, – az áru és szolgáltatás minőségéről, áráról szóló információ átadása, – a fogyasztói jogok érvényesítéséhez szükséges alapvető ismeretek közlése. A tájékoztatások konkrét formái többfélék lehetnek. Ilyenek: a címkézés, a használati és kezelési útmutató, árfeltüntetés, csomagolás. Ezekről a korábbiakban már volt szó. Címkézés – Az áru címkéjének tartalmaznia kell az áru azonosításra alkalmas megnevezését, – gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét, – származási helyének megjelölését, – az áru méreteit, mennyiségét, – mennyiségi összetételét, a felhasznált anyagok arányát, – rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát, – alapvető műszaki jellemzőit,

75

– energiafelhasználásának ismérveit, – környezetvédelmi előírásokra való utalást, – megfelelőségi jelölést. A címke tartalma megjeleníthető szöveggel, számmal, képpel, ábrával, jellel, jelöléssel. Az általános címkézési feliratokon túlmenően az egyes árufajták címkéjének tartalmára és megjelenítési formájára jogszabály további részletes előírásokat is meghatározhat. Használati és kezelési útmutató Azon termékek körét, amelyekhez a fenti útmutatót kell csatolni, külön jogszabály határozza meg. Előírás az, hogy magyar nyelven kell tájékoztatni a fogyasztót. A tájékoztatásnak a termék rendeltetésszerű használatáról, felhasználásáról, eltarthatóságáról közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie. Az útmutató szakszerű összeállításáról a gyártó köteles gondoskodni. Ha ezt elmulasztja, úgy a kötelezettség a forgalmazóra száll át.

76

Árfeltüntetés A fogyasztót írásban tájékoztatni kell a termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatási díjról. Mindezt egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell megtenni. Az ár forintban tüntetendő fel, a fogyasztó által tényleges fizetendő összeggel, amely tartalmazza az általános forgalmi adót és az egyéb kötelező terheket. Az árfeltüntetés igen fontos momentuma a vállalkozási tevékenységnek, mivel több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására. Az árfeltüntetésre vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó, illetve a szolgáltatást értékesítő vállalkozás köteles. Csomagolás Az érvényben lévő szabályozás szerint a terméket úgy kell csomagolni, hogy csomagolás óvja meg a termék minőségét, könnyítse meg a szállítását, ne befolyásolja hátrányosan a termék minőségét vagy mennyiségét. Egyes áruféleségek csomagolására a jogszabály egyéb előállításokat is adhat. A csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartása elsősorban a gyártó kötelessége, de ha nem teljesít, a forgalmazó köteles azt pótolni.

A gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezések A fogyasztóvédelemről szóló törvény 2008. évi módosításakor a jogalkotók a gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló különös rendelkezéseket a fogyasztók tájékoztatásához fűződő jogok keretébe illesztették, és törvényi szinten szabályozták, hogy – tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére alkoholtartalmú italt értékesíteni, illetve kiszolgálni, – részére szexuális terméket értékesíteni, illetve kiszolgálni, – részére dohányterméket értékesíteni, illetve kiszolgálni. A vállalkozás, illetve ennek képviselője kétség esetén kérheti a fogyasztót életkorának hitelt érdemlő (általában személyi igazolvánnyal történő) igazolására. Ha ezt a fogyasztó nem teszi, a termék értékesítését, illetve kiszolgálását meg kell tagadni.

A fogyasztók oktatása Bár a jelenleg hatályos fogyasztóvédelmi törvény foglalkozik a fogyasztók oktatásával, ennek gyakorlatba történő átültetése nagyon vontatottan halad. A törvény előírja, hogy a fogyasztóval iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében meg kell ismertetni az igényei érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat; ez pedig elsősorban állami feladat. Az állam a fogyasztóvédelem iskolai oktatásával kapcsolatos feladatait az oktatási intézményeken keresztül, a fogyasztóvédelmi hatósággal és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel együttműködve látja el. A gyakorlatban a törekvések nem mennek zökkenőmentesen. Gyakran hiányzik az iskolák fogadókészsége, a pedagógusok érdeklődése, felkészültsége. Kezdeményezés az oktatás kiterjesztésére általában a hatóságok és a fogyasztóvédelmi civil szervezetek részéről tapasztalható.

77

A fogyasztói szerződés tartalma, követelményei Jelentősége van annak, hogy a polgári törvénykönyv (ptk.) záró rendelkezései meghatározzák a fogyasztó szerződés tartalmát. A 685. § e./ pontja szerint: a fogyasztói szerződés az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti. A törvény jótállásra és termékszavatosságra vonatkozó szabályai vonatkozásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a meghatározott módon és mennyiségben ki nem szerelt vizet és gázt, továbbá a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet. Ezek a rendelkezések azért fontosak, mert a polgári törvénykönyv rendelkezése ezekkel a korlátokkal alkalmazhatók. A szerződések általános szabályaival a legtöbb ember akkor is tisztában van, ha soha nem olvasta azokat, mert fő vonalaikban leképezik a mindennapi gyakorlatot. Az általános szabályoktól két irányban is lehet eltérés. 78

Egyfelől a vállalkozás alkalmazhat: – olyan általános szerződési feltételeket, amelyeket egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül határoznak meg, másfelől – a szerződéskötés körülményei térhetnek el a szokásos gyakorlattól.

Általános szerződési feltételek, egyoldalú szerződésmódosítás A polgári jog fő szabályaként szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, amelyhez a lényeges, valamint bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben meg kell állapodniuk. Ha a jogszabály kivételt nem tesz, a szabályszerűen megkötött szerződés minden szerződő félre egyaránt kötelező, attól a felek csak egyező akarattal térhetnek el, módosítani csak közös megegyezéssel módosíthatják. A gyakorlatban ugyanakkor alkalmaznak általános szerződési feltételeket, amelyeket az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül határoz meg, s amelyet a felek egyedileg előre nem tárgyaltak meg. Az ilyen szerződések megkötése esetén is meg kell tárgyalni az általános szerződési feltételeket, mert az csak akkor válik a

szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. A Ptk. rendelkezései szerint külön is tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen eltér, vagy valamely, a felek között korábban alkalmazott kikötéstől tér el. Az ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, amennyiben azt a másik fél – külön figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadja. A törvények szerint az egyoldalú szerződésmódosítás különleges eset, csak kivételesen indokolt esetben megengedhető. Mégis a pénzügyi szolgáltatásokhoz kötődő szerződések körében ez az alapvetően kivételes intézkedés általánossá vált, és egyike lett az utóbbi évek legvitatottabb, részben rendezett kérdéseinek. 2007. elején fogalmazódott meg sürgetően, hogy felül kell vizsgálni a hitelszerződések egyoldalú módosításának gyakorlatát és elsősorban az önszabályozás eszközeivel, egy éven belül olyan módosításokat kell végrehajtani, amelyek az adósok számára átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá, méltányosabbá és kezelhetőbbé teszik az egyoldalú szerződésmódosítást. Hosszú ideig nem történt semmi, majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felmérést készített a hitelintézetek által alkalmazott általános szerződési feltételek egyoldalú módosításának gyakorlatáról, s a tapasztaltak alapján jogszabálymódosítást kezdeményezett. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium – a megnövekedett lakossági elégedetlenség okán – 2008-ban napirendre tűzte a lakossági pénzügyi szolgáltatások jogi környezetének fejlesztése tárgyában az előtörlesztés, az egyoldalú szerződésmódosítás, az ehhez kapcsolódó ügyfél-tájékoztatás témakörét, és több érintett szervezet – beleértve civil szervezeteket is – részvételével egyeztető tárgyalásokat tartott. A módosítás jogának korlátozását a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kezdeményezte, mivel álláspontja szerint a bankok a hatályos törvényi szabályozást túlságosan kiterjesztően értelmezve általános szerződési feltételeikben az egyoldalú szerződésmódosításra gyakorlatilag korlátlan lehetőséget teremtettek maguknak, és a jogalkalmazás sem kellően hatékony a negatív tendenciák elleni fellépésére. A javasolt törvénymódosítás azt célozta, hogy rögzítse a kamatváltoztatás eseteit, indokait, ezek ellenőrizhetőségét, illetve átláthatóságát (transzparenciáját). Azt az elvárást is megfogalmazta, hogy olyan időben értesüljön az ügyfél a módosításról, amikor még veszteség nélkül tud erre reagálni.

79

Új szabályozás született, mely szerint a kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha ezt a szerződés – külön pontban – a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A rendelkezések szerint az üzletszabályzat kamatot, díjat vagy egyéb feltételeket érintő – az ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatályba lépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtásakor pedig az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. A gyakorlatban tehát a törvény ugyan lehetővé teszi, hogy a bank a szerződést az előzőek szerint egyoldalúan, és akár az ügyfél számára hátrányosan módosítsa, azonban a szerződés módosítására okot adó körülményeket és feltételeket az ügyfelével kötött szerződésnek egyértelműen tartalmaznia kell, és a változásról a törvényben meghatározott módon és időpontban az ügyfelet tájékoztatni szükséges.

80

Elő- és végtörlesztési díjait a pénzintézetnek úgy kell megállapítani, hogy azok ne akadályozzák aránytalanul az ügyfélnek a szerződéstől való szabadulását. Amennyiben az egyoldalú szerződésmódosítás az ügyfél számára jelentős hátrányt okoz, és az ügyfél emiatt felmondja a szerződését, a méltányosan eljáró bank az előtörlesztési díjtól, illetve amennyiben az ügyfél a szerződés módosítását kezdeményezi (például a futamidő meghosszabbítása), a szerződésmódosítási díjtól eltekint. Egyéb szerződéses feltételek körében számos olyan rendelkezés fogalmazódott meg, ami javította a fogyasztók tájékoztatását. Ezek a változtatások sem segítettek kezelni a pénzügyi válság hatását, s még ma sem lehet pontosan látni, mi történik a gyakran önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került fogyasztókkal.

Az általános szabályoktól eltérő egyes sajátos esetek Az üzleten kívül a fogyasztóval kötött szerződés sajátosságai Bizonyos speciális szabályok vonatkoznak azokra a fogyasztói szerződésekre, amelyek a vállalkozás üzletén kívül köttetnek. Ebbe a körbe tartoznak azok a szerződések, melyeket a fogyasztó a lakásán vagy a munkahelyén kötött, feltéve, hogy a vállalkozás a fogyasztót nem a fogyasztó kifejezett kívánságá-

ra kereste fel. Ugyanilyen megítélés alá tartozik az az eset is, amikor a szerződéskötésre a vállalkozás (vagy harmadik személy) által szervezett utazás vagy rendezvény (árubemutató) alkalmával kerül sor. (Nem ebbe a körbe tartozó ugyanakkor a vállalkozó vásáron, piacon vagy közterületen végzett értékesítő tevékenysége.) A vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni az elállási jogáról, amelyet termék értékesítésére irányuló szerződésnél a termék kézhez-vételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig, szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésnél a szerződés aláírásának napjától számított nyolc munkanap elteltéig gyakorolhat. Semmis az a szerződés, amelyben a fogyasztó elállási jogáról lemond. A fogyasztó a rendelkezésre álló időtartamon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. Az  elállás időpontjának a levél feladási dátuma minősül. Ez esetben a fogyasztónak csak a termék neki felróható értékcsökkenéséért kell helytállnia. A termék visszaküldésének költsége viszont a fogyasztót terheli. A vállalkozásnak tájékoztatást kell adnia annak a személynek a nevéről és pontos címéről is, akivel szemben a fogyasztó az őt megillető jogot gyakorolhatja. Fenti kötelezettségét a vállalkozásnak keltezetten, a szerződés azonosítását lehetővé tevő módon kell teljesítenie. Amennyiben a vállalkozás a tájékoztatásra, illetve annak tartalmára vonatkozóan nem az előírásnak megfelelően tesz eleget, a szerződés semmis. A távollevők között létrejött szerződés sajátosságai Napjainkban igen gyakran kerül sor arra, hogy távollevők kötnek egymással szerződést. Ezt a lehetőséget a technika fejlődése is segíti, vagy felgyorsítja. Az ide vonatkozó rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet a fogyasztó és vállalkozás köt egymással termék, illetve szolgáltatás értékesítésére, amelyhez a vállalkozás kizárólag távközlő eszközt alkalmaz, ami az alábbiak valamelyike: – címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, – szabványlevél, – sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelő lappal, – katalógus, – telefon, – automata hívókészülék, – rádió, – videotelefon,

81

– elektronikus levél (e-mail), – telefax, – televízió. A felsorolásból kitűnően a távközlő eszköz bármely olyan eszköz lehet, amely alkalmas a felek távollétében – a szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére.

82

A távollevők között kötött szerződéseknél rendkívül fontos kötelezettsége a vállalkozásnak, hogy a fogyasztót még a szerződés megkötése előtt egyértelműen, közérthetően és pontosan tájékoztassa az alábbiakról: – a vállalkozás nevéről és címéről (azonosításra alkalmas módon), – a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről, – a termék és szolgáltatás bruttó áráról, járulékos költségeiről, – a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről, az elállás jogáról (a fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül elállhat), – a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg, – a vállalkozás ajánlati kötöttségének idejéről, – a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor. A vállalkozásnak a fentieken túlmenően arról is írásos tájékoztatást kell adnia, hogy – a fogyasztó adott esetben a vállalkozás melyik telephelyén (fiókjában) élhet panasz-jogával, – az esetleges jótállási feltételekről, illetve a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatásokról (alkatrészellátás, javítószolgálat), – a szerződés megszüntetésének lehetőségeiről (ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja). A fogyasztó jogos és határidőben történő elállásánál a vállalkozás köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni. Ugyanakkor a fogyasztó viseli a termék visszaszolgáltatásával összefüggésben felmerült költségeket. Előfordulhat, hogy a vállalkozás nem a szerződésben pontosan megjelölt termékkel, szolgáltatással teljesít, hanem valamely más, helyettesítő dologgal. Ilyen esetben a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek a vállalkozást terhelik.

A vállalkozás nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a fogyasztó nem rendelt meg. A fogyasztó nyilatkozatának hiányában a vállalkozás ajánlatának hallgatólagos elfogadását vélelmezni nem lehet.

A fogyasztói jogok érvényesítése Normális körülmények között a fogyasztói jogok a szerződések keretében automatikusan érvényesülnek. Olyankor viszont, ha vita támad a felek között, gyakran bele kell avatkozni a folyamatba. E témakörben a panaszkezelésről, az ügyfélszolgálati tevékenységről, a békéltető testületi eljárásról valamint a keresetindítás lehetőségéről kell megemlékezni. Panaszkezelés A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyéről. Üzlettel rendelkező vállalkozásnál a tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni. A fogyasztó adott esetben akár szóban, akár írásban (esetleg elektronikusan is) közölheti a vállalkozóval panaszát. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és ha lehet, orvosolni. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni. Írásbeli panaszt – ide értve a szóbeli panasz jegyzőkönyvbe foglalását is – harminc napon belül meg kell vizsgálni és annak eredményéről a fogyasztót írásban kell tájékoztatni. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. Az illetékes ellenőrző hatóságok három évig visszamenőleg jogosultak kérni az írásbeli panaszra adott vállalkozói reagálás másolati példányát. A fogyasztó panaszának elutasításakor a vállalkozás köteles írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával melyik hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti a fogyasztó. Ehhez a levelezési cím megadása is szükséges. Ügyfélszolgálat Külön jogszabályokban meghatározott vállalkozások – közüzemi, pénzügyi, biztosítási, nyugdíjintézeti – a fogyasztók tájékoztatására kötelesek ügyfélszol-

83

gálatot működtetni. Az ügyfélszolgálat működési rendjét úgy kell kialakítani, hogy az ügyfelek számára a legjobb hozzáférést biztosítson (tehát ne járjon aránytalan nehézségekkel a fogyasztókra nézve). Ha az ügyfélszolgálat csak telefonon érhető el, valamennyi telefonon tett panaszt (az ezzel kapcsolatos kommunikációt) hangfelvétellel rögzíteni kell. Erről a tényről a fogyasztót előzetesen tájékoztatni szükséges. A hangfelvételt – amennyiben a fogyasztó igényli – rendelkezésre kell bocsátani. Az ügyfélszolgálat a fogyasztói panaszok intézése és a fogyasztók tájékoztatása során köteles együttműködni a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel, példaként az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülettel és annak megyei szervezeteivel. Békéltető testület Hazánkban a békéltető testületet mint jogintézményt a fogyasztóvédelmi törvény keltette életre. Működését – megfelelő előkészítés után – 1999. január 1-jén kezdte meg. Az időközben szerzett tapasztalatokat összegyűjtve és felhasználva többször módosították a szabályozást. 84

A békéltető testületek hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek (fogyasztói jogvita) bíróságon kívüli rendezése. Az eljárás fő célja, hogy a felek között egyezség jöjjön létre. Ha erre nincs mód, akkor olyan döntés hozatalára kell sort keríteni, amely a fogyasztói jogok gyors, egyszerű és hatékony, költségkímélő érvényesítését biztosítja (kötelezést elrendelő határozat, ajánlás). A békéltető testület megyénként (és a fővárosban), a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független testület. Működési költségeit az állam biztosítja, de a helyi önkormányzatok is részt vállalhatnak a működtetés feladataiból. A békéltető testület illetékességét a fogyasztó lakhelye vagy tartózkodási helye határozza meg. Ha a fogyasztónak nincs belföldi lakhelye vagy tartózkodási helye, az illetékességet a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás székhelye állapítja meg. A békéltető eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – a fő szabályként illetékes testület helyett a szerződés teljesítésének helye

vagy a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület is illetékes, ha a teljesítés helye belföldön található. A békéltető testületek elnökből, szükség esetén elnökhelyettesből, valamint tagokból állnak. A testületi tagok száma testületenként legalább 10 fő. A testület tagjainak számát a testülethez benyújtott kérelmek számának és jellegének figyelembevételével kell meghatározni. A tagokat egyenlő arányban egyrészt a kamarák (kereskedelmi és iparkamara, agrárkamara), másrészt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek jelölik. A megbízatás három évre szól és ismételten megújítható. A tagok díjazása külön jogszabály szerint történik. Azok lehetnek békéltető testületi tagok, akiknek legalább két éves igazolt szakmai gyakorlatuk van és rendelkeznek felsőfokú iskolai végzettséggel. Továbbá, akik nem cselekvőképtelenek, illetve tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkeznek. A testületi tagok maguk közül választanak elnököt, s ő, ha erre szükség van, elnökhelyettest jelölhet ki a tagok közül. A tagokról a testület elnöke listát vezet, mely tartalmazza a tagok nevén túlmenően a képviselt szakterületet, valamint a delegáló szervezet megnevezését. Ezek az adatok közérdekből nyilvánosak, a lista 1–1 példánya az illetékes kamaránál és a fogyasztóvédelemért felelős miniszternél is rendelkezésre áll. A békéltető testületi tagoknak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. A békéltető testület általában háromtagú tanácsban jár el. Az eljáró tanács legalább egy tagjának jogi végzettségűnek kell lennie a következő ciklustól kezdődően. A békéltető testületi eljárást igénybe vevő mindkét fél (fogyasztó és vállalkozó) jogosult az eljáró tanácsba a korábban már jelzett listáról 1–1 főt jelölni. Ha ezzel a jogukkal nem élnek, úgy a kijelölés joga a békéltető testület elnökéé, aki az eljáró tanács elnökét is kijelöli. Amennyiben a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, a testület elnöke egyedül eljáró testületi tagot jelölhet ki, aki viszont kötelezően jogi végzettségű kell, legyen. A fogyasztói panasz tekintetében elfogult, nem független, nem pártatlan testületi tag az ügy elbírálásából ki van zárva. A békéltető testület bárki kérésére köteles tájékoztatást adni az eljárás szabályairól, és arról, hogy a békéltető testület eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét. E tájékoztatási kötelezettségét írásban vagy más megfelelő formában teheti meg.

85

A békéltető testületi eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitatott ügy rendezését. Ennek meghiúsulása esetén a békéltető testület elnökéhez benyújtott, írásbeli fogyasztói kérelemre (lásd 9. és 10. mellékletünket) indul meg az eljárás. A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia: – a fogyasztó neve, lakcíme vagy tartózkodási helye, – a fogyasztó jogvitában érintett vállalkozás neve, székhelye, telephelye, – a fogyasztónak a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozata, amennyiben az illetékességet a szerződés teljesítésének helyére kívánja alapítani, – a fogyasztó álláspontjának rövid leírása, az azt alátámasztó tények és bizonyítékok, – a fogyasztó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelte a vita rendezését, sikertelenül, – a fogyasztó nyilatkozata arról, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított, – a testület döntésére irányuló indítvány.

86

Amennyiben a fogyasztót meghatalmazott képviseli az eljárás során, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást. A fogyasztónak ügyelnie kell arra, hogy a kérelem teljes körű legyen, ellenkező esetben hiánypótlásra vissza kell küldeni. A határidők számításakor az eljárás megindulásának az az időpont minősül, amikor a hiánytalan kérelem a békéltető testület elnökéhez beérkezik. Ha a beküldött iratokat a békéltető testület elnöke rendben levőnek találja (ehhez nyolc nap áll rendelkezésére), akkor az eljárás megindulásától számított hatvan napon belül meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. Az elnök – a körülmények mérlegelése alapján – kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, azonban a meghallgatás mellőzéséhez be kell szereznie mindkét fél hozzájárulását. Az elnök az értesítésében felszólítja a vállalkozást arra, hogy nyolc napon belül írásban nyilatkozzék a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit illetően. Ebben a válasziratban kell (kellene) nyilatkozni arra vonatkozóan is, hogy a tanács döntését kötelezésként elfogadja-e (alávetési nyilatkozat), illetve megjelölni azokat a bizonyítékokat, amelyek tartalmára hivatkozik. Az  elnöki levélben figyelmeztetni kell a vállalkozást arra is, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén az eljáró tanács a rendelkezésére álló iratok, adatok alapján hoz döntést. A békéltető eljárás nem nyilvános, csak akkor, ha ahhoz mindkét fél hozzájárul.

A tényleges békéltető eljárás – ha erre van mód – a felek meghallgatásával veszi kezdetét. A tanács elnöke az eljárás során egyezséget próbál létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel az érvényben levő jogszabályoknak, a tanács ezt határozattal jóváhagyja. Ha a meghallgatáson bármelyik fél, szabályszerű értesítés ellenére – nem vesz részt, nem jelenik meg vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, az eljáró tanács jogosult lefolytatni az eljárást és dönteni a rendelkezésre álló adatok alapján. Megalapozott kérelem esetén a tanács alávetési nyilatkozat birtokában kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ellenkező esetben ajánlást tesz. A tanács kötelezést tartalmazó határozata vagy ajánlása ellen fellebbezésnek helye nincs. Az alábbi esetekben viszont a határozat vagy ajánlás hatályon kívül helyezése kérhető a megyei bíróságtól: – ha a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a törvényi feltételeknek, – ha a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, – ha a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a fentieken túl – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget határidőre nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását. A békéltető ügyek nyomon kísérése érdekében a fogyasztó köteles értesíteni a békéltető testületet arról, ha a vállalkozó az egyezséget, a kötelezést tartalmazó határozatot, illetve az ajánlást nem hajtotta végre. Amennyiben a vállalkozás a felszólítás ellenére nem tesz a békéltető eljárás során az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot, illetve a kitűzött meghallgatáson nem jelenik meg, a békéltető testület az illető vállalkozás nevét, székhelyét, az eljárással érintett tevékenységét nyilvánosságra hozhatja. Az eljáró tanács az eljárást megszünteti: – a fogyasztó a kérelmét visszavonja, – a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak, – az eljárás folytatása lehetetlen, – az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ide értve a kérelem megalapozatlanságát is – nincs szükség.

87

A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt. Az eljárás befejezésére a törvény kilencven napot ad, indokolt esetben a határidőt a békéltető testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Közérdekű keresetek A fogyasztói jogok érvényesítésének további eszköze, megnyilvánulási formája a közérdekű keresetindítás. Ennek megfelelően az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a fogyasztóvédelmi hatóság, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet vagy az ügyész is pert indíthat. A  keresetindítás célja a fogyasztók széles körének védelme, illetve a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése. A kereset megindítására a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül kerülhet sor. Hátránya az eljárásnak, hogy nem orvosolja az egyéni panaszokat.

88

A fogyasztóvédelem állami intézményrendszeréről A fogyasztóvédelemért felelős miniszter (jelenleg a nemzetgazdasági miniszter) feladata a kormány elé terjesztendő fogyasztóvédelmi politikai koncepció kidolgozása, a szervezeti és intézményi rendszerre teendő javaslat megfogalmazása. Intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében. A fogyasztóvédelmi koncepciónak tartalmaznia kell az elérni kívánt fogyasztóvédelmi célokat, a célok érdekében végrehajtandó – azok sorrendiségét és határidejét is meghatározó – feladatokat, valamint a kitűzött célok elérésének eszközrendszerét (beleértve a pénzügyi igények megjelölését is). A helyi önkormányzatok különböző bizottságai, képviselő testületei munkájukkal, döntéseikkel segíthetik a fogyasztók önszerveződéseit, támogathatják a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek helyi érdekérvényesítő tevékenységét. Fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát működtethetnek, amennyiben ilyen irányú lakossági igény van. Ezen túlmenően részt vállalhatnak a békéltető testületek működési feltételeinek biztosításában is.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) központi hivatal. 2007. szeptember 1-jétől a közigazgatási hivatalok szakigazgatási szerveiként működő fogyasztóvédelmi felügyelőségek (ideértve azok területi osztályait is), valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség általános jogutódja. Önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, melyet főigazgató vezet. Az NFH székhelye Budapest. Az NFH szervezete, eljárása és feladatai Szervezete, eljárása: – Fogyasztóvédelmi hatóságként első fokon regionális illetékességgel a felügyelőségek, másodfokon országos illetékességgel az NFH központi szerve jár el. – Eljárási hatáskörét a leggyakrabban előforduló fogyasztói panaszokkal kapcsolatban a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályozza. – Tevékenységét szakhatóságok segítik, így például a gyógyszerek reklámozásával kapcsolatos eljárásban az Országos Gyógyszerészeti Intézet. Feladatai: – Az NFH többek között közreműködik a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, figyelemmel kíséri és elemzi annak érvényesülését. Irányítja az áruk és szolgáltatások biztonságossága és megfelelőssége ellenőrzésével összefüggő, külön jogszabályban meghatározott feladatokat, működteti a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert, laboratóriumi, termék-összehasonlító vizsgálatokat végez, végeztet. – A jogszabályban más szervek számára megállapított fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörök kivételével ellenőrzi mindazon tevékenységekre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását, amelyek a fogyasztókat érintik, érinthetik. Így ellenőrzi az áruk és szolgáltatások biztonságosságát és megfelelőségét, forgalmazását, minőségét, árát, mérését (ideértve a mérőeszköz hitelességét is), elszámolását, a kiállított számla, nyugta helyességét. – Fontos feladata van a fogyasztói ismeretek bővítésében, a fogyasztói tudatosság erősítésében, például fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentet meg. Más szervek, szervezetek fogyasztóvédelmi tevékenységéhez is hozzájárul, így szakmai segítséget nyújt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez, módszertani segédanyagokat készít

89

a helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenységének elősegítése és egységessége érdekében, továbbá támogatja az önkormányzati tanácsadó irodák működését. – Együttműködési megállapodást köthet a fogyasztóvédelmi tevékenységet ellátó más állami szervekkel. Így például megállapodást kötött a Magyar Energia Hivatallal a lakossági fogyasztók érdekvédelme hatékonyságának növelése érdekében. – Figyelemmel kíséri a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltételeket is, és szükség esetén külön jogszabály szerint eljárást indít ezek érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítása, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és alkalmazására ajánlásától való eltiltás iránt. – A felügyelőségek a külön jogszabályban meghatározott esetekben az ellenőrzésük során észlelt szabálysértések miatt a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják.

90

Ahogy korábban már szerepelt a polgári jogi jogviszonyhoz kötődő jótállásból, illetve szavatosságból eredő jogok érvényesítése tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóságok nem rendelkeznek hatáskörrel, ezen esetekben hatáskör hiányában elutasításra kerül a bejelentés és a megyei békéltető testület vagy polgári peres eljárás igénybe vételét javasolják. A felügyelőségek tehát nem kötelezhetik a kereskedőt kijavításra, kicserélésre, árleszállításra, vagy a vételár visszatérítésére, továbbá a fogyasztóvédelmi hatóságok eljárási jogosultsága kizárt a gazdálkodó szervezetek által önként vállalt és nem a jogszabályi kötelezettségből eredő jótállásnál. 2008. szeptember 1-jétől alapvető, a fogyasztóvédelmi szabályozást érintő törvények és törvénymódosítások léptek hatályba. Változott többek között a fogyasztóvédelmi törvény, hatályba lépett a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény, valamint az új reklámtörvény. A fogyasztóvédelmi törvény módosulásával bővültek az NFH hatósági eszközei, változott a bírságkiszabási rend, továbbá ezentúl minden jogerős határozatát köteles nyilvánosságra hozni. Új fejezet foglalkozik a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos, a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó kötelezettségekkel. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény fogyasztóvédelmi kérdésekben megosztja a hatáskört az NFH, a PSZÁF

és a GVH között. Ezen új törvény teljesítése érdekében a három szerv együttműködési megállapodást írt alá. E jogszabály értelmében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellen alapvetően az NFH jogosult fellépni, de két területet kivesz a törvény az intézmény hatásköréből. Amikor ugyanis az érintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat olyan tevékenységgel függ össze, amelyet a PSZÁF felügyel, ilyen ügyekben a PSZÁF lesz az eljáró intézmény. A második csoportba azok az ügyek tartoznak, amelyek olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt indulnak, amelyek a verseny érdemi befolyásolására alkalmasak: ezekben a GVH köteles intézkedni.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről A felügyelet saját meghatározása szerint fogyasztóvédelmi tevékenységének középpontjában a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekeinek védelme áll. Fogyasztóvédelmi stratégiai célja a pénzügyi szervezetek tisztességes és jogszerű magatartásra és szolgáltatásnyújtásra való rábírása annak érdekében, hogy az ügyfelek a jogszabályi előírásokon túlmutató, ügyfélbarát kiszolgálásban részesüljenek. A felügyelet célja, hogy az ügyfelek ismereteinek növelése révén olyan fogyasztói kultúra, attitűd alakuljon ki, melyben az ügyfél a pénzügyi szolgáltatások igénybe vétele során kötelezettségeinek ismerete mellett jogait tudatosan gyakorolja. A fogyasztóvédelem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete munkájának egészét átható szemléletmód. Jelen van a pénzügyi szervezetek engedélyezésében, ellenőrzésében és a jogérvényesítésben azáltal, hogy a felügyelet csak a jogszabályi feltételeknek megfelelő szervezeteket, személyeket engedi piacra lépni, tevékenységük során folyamatosan ellenőrzi az elővigyázatos (prudens) működésre vonatkozó szabályok és a fogyasztóvédelmi rendelkezések érvényesülését, rendellenesség észlelése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket a szabályszerű működés biztosítása érdekében. Jelen van továbbá a piaci rendellenességek kiszűrését célzó piacfelügyeleti tevékenységben is azáltal, hogy fellép a jogosulatlanul tevékenykedő személyek ellen, a jogszerűtlen piacbefolyásolással, illetve egyéb rendellenes piaci magatartással szemben, és ezáltal biztosítja a pénzügyi piacok tisztaságát. A felügyelet fogyasztóvédelmi tevékenységének alapvető elvei a felelős, előrelátó cselekvés, a gyors fellépés és a hatékony intézkedés. A pénzügyi fogyasztóvédelemért felelős hatóságként a következő fogyasztóvédelmi célokat fogalmazza meg:

91

• cél a felelős szolgáltatói magatartás kikényszerítése, érvényre juttatása, ösztönzése, melynek érdekében • szabályszerű, tisztességes és ügyfélbarát kereskedelmi gyakorlatok kialakítására, betartatására, • pontos, jogszerű, tisztességes szerződési feltételek alkalmazásának biztosítására, • átlátható szolgáltatások kialakításának támogatására, • a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok megfelelő kezelésének biztosítására összpontosít.

92

A PSZÁF a szolgáltatók fogyasztókkal szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó rendelkezések betartását elsődlegesen fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálja, a tapasztalt jogszabálysértésekkel szemben határozottan, a rendelkezésére álló eszközök hatékony felhasználásával lép fel, szükség esetén szankcionál. A felügyelet fogyasztóvédelmi eljárása során hozott, kötelezést tartalmazó határozatai alkalmasak arra, hogy a szektor egyéb szolgáltatóinak magatartását is befolyásolja. A felügyelet emellett a pénzügyi szolgáltatók számára megfogalmazza a tapasztalatai alapján kialakított jó gyakorlatra irányuló elvárásait, melyek teljesülését aktívan nyomon követi, számon kéri, a megfogalmazott elvárások alapján szükség szerint javaslatot tesz a jogszabályi környezet alakítására is. A felügyelet célja továbbá • a megfelelő informáltságon alapuló, tudatos fogyasztói döntés elősegítése, a pénzügyi kultúra fejlesztése, melynek keretében a felügyelet • figyelemfelhívó, ismeretterjesztő tevékenységet folytat, tájékoztató kiadványokat készít, fogyasztóvédelmi honlapot működtet, • ügyfélszolgálata, panaszkezelési területe révén az egyedi ügyek kezelése során személyre szabott tájékoztatást ad, • a befolyó bírságbevételekből a lakosság pénzügyi tudatosságát elősegítő, átfogó programokat támogat, • a pénzügyi kultúra fejlesztéséért tenni kívánó hatóságokkal, minisztériumokkal, oktatási intézményekkel, civil fogyasztóvédelmi és egyéb szervezetekkel együttműködve a pénzügyi ismeretek terjesztését célzó projekteket valósít meg. A PSZÁF fogyasztóvédelmi tevékenységének átláthatósága Fogyasztóvédelmi tevékenységét átláthatóan, a szakmai közvélemény folyamatos, naprakész tájékoztatása mellett végzi;  a nyilvánosság számára elér-

hetővé teszi a fogyasztóvédelmi eljárásai során megtett intézkedéseit, kiszabott bírságait, a szektor felé megfogalmazott elvárásait. A felügyelet továbbá tájékoztatja a közvéleményt a lakosság pénzügyi ismereteinek bővítéséért, a pénzügyi kultúra fejlesztéséért tett erőfeszítéseiről, ezek tartalmáról és eredményéről, annak érdekében, hogy fogyasztóvédelmi üzenetei valamennyi érintetthez eljussanak.

A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek jogosítványai A fogyasztóvédelmi törvény alapfogalmainak meghatározásánál már érintettük a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet meghatározását. Eszerint az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet, ha az alapszabályában meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, e célnak megfelelően legalább két éve működik és természetes személy tagjainak száma legalább ötven fő, továbbá az ilyen társadalmi szervezetek szövetsége. Ilyen szervezetek többek között: – Társadalmi Egyesületek Országos Szövetsége (TEOSZ), – Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ), – Magyar Autóklub, – Magyar Adófizetők Országos Szövetsége, – Magyar Energiafogyasztók Szövetsége, – Magyarországi Biztosítottak és Fogyasztók Egyesülete, – INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete, – Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE), – Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) stb. Az érvényben levő szabályozás szerint az állam és a helyi önkormányzatok előmozdítják és támogatják a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek arra irányuló tevékenységét, hogy – érdekfeltáró munkájukkal segítsék a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak érvényesítését, – figyelemmel kísérjék a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeket, – képviseljék a fogyasztókat az érdekegyeztető fórumokon, – eljárást, vizsgálatot, intézkedést kezdeményezzenek a fogyasztói érdekek védelmében,

93

– véleményezzék a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, – közreműködjenek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, – a fogyasztók tájékoztatását és segítését szolgáló tanácsadó irodákat működtessenek, – fogyasztóvédelmi oktatást és tájékoztatást szervezzenek, illetve végezzenek, – a szerzett fogyasztóvédelmi tapasztalatok nyilvánosságra hozatalával tájékoztassák a közvéleményt, – részt vegyenek a fogyasztói érdekek védelme céljából a nemzetközi szervezetek tevékenységében, – működjenek közre a nemzeti szabványosításban a Magyar Szabványügyi Testület keretein belül. Az állam éves költségvetésében támogatást biztosít a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek részére.

Bírósági eljárások A bírósági igényérvényesítés személyes kezdeményezéséhez szükséges legfontosabb tudnivalók 94

A bírósági jogérvényesítés szabályait a Polgári Perrendtartásról szóló, sokszor módosított eljárásjogi rendelkezések szabályozzák. A bíróságnak az a feladata, hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. A gyakorlatban a fogyasztó gyakran hátrányos helyzetben van, ha maga akarja érvényesíteni jogait, de helyzete azon is múlik, mennyire ismeri a legfontosabb szabályokat. Sokan félnek a bírósági eljárás elhúzódásától, költségkihatásaitól, de vannak helyzetek, amikor egyszerűen nincs más lehetőség.  Aki igénybe kívánja venni, vagy akinek igénybe kell venni a jogérvényesítés bírósági útját, annak az itt következőkre kell odafigyelnie. A bírósági eljárásban arra is lehetőség van, hogy jogi képviselő nélkül, személyesen indítsuk el az eljárást és képviseljük jogainkat. (Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést, továbbá a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára azonban kötelező a jogi képviselet, tehát ügyvédet kell megbíznunk a képviseletünkkel.)

A hátrányos helyzetű peres felet segítő rendelkezések A jogi felkészültség vagy képviseleti képesség (ügyvéd) hiánya tekintetében hátrányos helyzetű fél számára nyújthatnak segítséget a következők: – A bíróság köteles a felet – ha nincs jogi képviselője – perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről a szükséges tájékoztatással ellátni, illetve meghatározott esetben részére jogi képviselőt kirendelni. – Ez kizárólag a jogi képviselő nélkül eljáró féllel szemben áll fenn (jogi képviselőn az ügyvéd, jogtanácsos, jogi előadó, speciális helyzetben a közjegyző, szabadalmi ügyvivő, illetve ezek irodája értendő), és csak a perbeli eljárási jogok és kötelezettségek tekintetében. A tájékoztatás tehát nem terjedhet ki az anyagi jog körébe tartozó kérdésekre(!), mert a részrehajlástól mentes eljárás követelményének elve sérülne, ha a bíróság az anyagi jogi szabályokról, azok tartalmáról és értelmezéséről tájékoztatná az egyik felet. Kizárólag a peres fél joga annak eldöntése, hogy milyen igényeket kíván érvényesíteni, s azt milyen mértékig teszi meg. Ezért a bíróság a felet nem oktathatja ki például a keresetváltoztatás szükségességéről, de tájékoztathatja arról, hogy a jogvita meghatározott személy perben állása nélkül nem dönthető el, hogy összegszerűen pontosan megjelölt kereseti kérelmet kell előterjesztenie, vagy hogy a bírósági meghagyás kibocsátását kérheti, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak stb. – Aki nem tud saját magának jogi képviseletet biztosítani a peres eljárásában, az kérheti a bíróságtól – a költségmentességgel egyidejűleg – pártfogó ügyvéd kirendelését is. A képviselet költségeit az állam vagy – ha a kérelmező megnyeri a peres eljárást – a pervesztes fél állja. – Olyan ügyben, amelyben a jogosult a jogainak védelmére bármely okból nem képes – kivéve, ha azt csak meghatározott szerv vagy személy érvényesítheti – az ügyész is indíthat keresetet. – Nincs formakényszer, a kérelmeket és nyilatkozatokat a tartalmuk szerint kell elbírálni, – Az ügyvéd által nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes megyei bíróságnál jegyzőkönyvbe mondhatja a per megindítását megelőző kérelmét. – Az a természetes személy, aki anyagilag hátrányos helyzetben van, költségmentességet kaphat. Köteles a bíróság a személyesen eljáró felet arról tájékoztatni, hogy költségmentességet, illetékfeljegyzési jogot csak erre irányuló kérelemre engedélyezhet. – 1998-ban került bevezetésre az úgynevezett egyfokú eljárás. Ma már az 1 millió forint érték alatti ügyekben hozott ítélet – az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértése, vagy az érdemi elbírálás alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazása kivételével – nem fellebbezhető meg.

95

Milyen költségei vannak a bírósági eljárásnak? – Az eljárás illetéke, amely igazodik a követelés összegéhez. – Szükség esetén ügyvédi munkadíj, ami szabad megállapodás tárgya. – Amennyiben szakértő kirendelésére kerül sor, a költségét a bizonyító félnek kell megelőlegeznie. Az összege igazodik a vitássá tett követelés összegéhez. A jogalkotó számolt azzal, hogy vannak olyan állampolgárok, akik anyagi helyzetük miatt nem tudják a jogérvényesítés költségeit megelőlegezni, kifizetni. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy az illeték megelőlegezése vagy a megfizetése alól mentesítse a kérelmezőt a bíróság:

96

Illetékfeljegyzési jog Ha az illeték előzetes megfizetése a fogyasztónak jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól, különösen, amennyiben a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja. Az a kérelmező, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében, ha ennek feltételei mind a félre, mind a vele együtt élő személyre nézve fennállnak. Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre később érdemi döntésében kötelez. Az illetékfeljegyzési jog azt jelenti, hogy a per megindításakor nem kell leróni az illetéket. Abban az esetben azonban, ha elveszítjük a pert, a per befejezését követően meg kell fizetnünk a le nem rótt illetéket. Költségmenteség Azt a természetes személy felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett – kérelmére – részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg. A költségmentesség ezeket a kedvezményeket jelenti: – Illetékmentesség, – mentesség az eljárás során felmerülő költségek előlegezése és – ha törvény másként nem rendelkezik – megfizetése alól, – mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól, – pártfogó ügyvédi képviseletre való igény, ha azt törvény lehetővé teszi.

A költségmentesség engedélyezését, amennyiben felperesek vagyunk a per megindítása előtt, vagy azzal egyidejűleg, illetve az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozataláig, ha alperesek vagyunk legkésőbb a fellebbezés (ellentmondás) előterjesztésével egyidejűleg kérhetjük. Ehhez külön formanyomtatványt kell kitölteni, amelyhez bármelyik bíróságon hozzáférhetünk. Érdemes még megemlíteni az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást, amely a pénzkövetelések egyszerűsített eljárásban történő érvényesítésére irányuló nemperes eljárás, valamint a határokon átnyúló kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyek elbírálásának egyszerűsítése és felgyorsítása, továbbá a költségek csökkentése érdekében létrehozott kis értékű követelések európai eljárását. Ezekre azonban terjedelmi korlátok miatt ebben a kiadványunkban nem tudunk kitérni.

97

Melléklet

98

1. melléklet: Vonalkódok országelőtagjai (A számok tájékoztató jellegűek, gyakorlati alkalmazásra szánjuk, ezzel kívánjuk segíteni a kereskedelemben megjelenő áruk azonosítását.) Ország Országazonosító kód Argentína 779 Ausztrália 93 Ausztria 90–91 Belgium 54 Bosznia 387 Brazília 789 Bulgária 380 Chile 780 Ciprus 529 Costa Rica 744 Csehország 859 Dánia 57 Dél-afrikai Köztársaság 600–601 Ecuador 786 Egyesült Királyság 50 Finnország 64 Franciaország 30 -37 Görögország 520 Guatemala 740 Hollandia 87 Honduras 742 Hong Kong 489 Horvátország 385 Írország 539 Izland 569 Izrael 729 Japán 45+49 Kína 690 Kolumbia 770 Koreai Köztársaság 880 Közép-Amerika (Guatemala, Salvador, 740–745 Honduras, Nicaragua, Costa Rica, Panama)

Kuba Lengyelország Luxemburg Magyarország Malajzia Málta Mexikó Németország Nicaragua Norvégia Olaszország Oroszország Panama Peru Portugália Salvador Spanyolország Svájc Svédország Szingapur Szlovákia Szlovénia Taiwan Tajvan Thaiföld Törökország Tunisz Új-Zéland Uruguay USA + Kanada USA + Kanada belső számozás Venezuela

850 590 54 599 955 535 750 40–43 743 70 80–83 460–469 745 775 560 741 84 76 73 888 858 383 471 471 885 869 619 94 773 00–09 20–29 759

99

2. melléklet: Nemzetközi textil kresz Figyelem! A mosásra vonatkozó általános szabályokat a textil kresz NEM helyettesíti! Az alapszabályok az alábbiak: 1.  Osztályozzuk a ruhákat a szennyeződés mértékétől függően: nagyon piszkos ruha, kevésbé piszkos ruha. A fehér, a színes és a sötét ruhákat különítsük el. 2. Figyelmesen olvassuk el a ruhákon lévő címkéket. Nézzük meg hogy milyen maximális hőmérséklet és milyen mosásfajta (gépi-, kézi mosás, vegytisztítás) felel meg a ruhadarabnak. Az ott jelzett hőmérséklettől ne térjünk el, mert kárt tehetünk az anyagban.

100

3. Válasszuk ki a megfelelő mosási ciklust és hőmérsékletet: A hőmérséklet, a mosási ciklus és a centrifugálás a ruhadarabok összetételétől függően változik. A természetes alapanyagok, pl. a len, gyapjú, selyem összemennek, ha túl magas hőfokon mossuk őket, centrifugáláskor deformálódnak, vagy függőleges irányban megnyúlnak. A mű- és szintetikus anyagok rendkívül érzékenyek a magas hőmérsékletre, ezért langyos vízben kell mosni és alacsony hőmérsékleten, kifordítva kell vasalni őket. A farmeranyagot mindig kifordítva, a cipzárt felhúzva kell mosni, max. 40 C° fokos hőmérsékleten. A pamutból készül termékeket kíméletesen, kifordítva, áztatás nélkül mossuk. 4. Használjunk megfelelő mennyiségű mosószert: a mosószer túladagolása tönkreteszi a ruhát, környezetszennyező és a nem megfelelően oldódó mosópor foltot hagy a ruhán. Ne tömjük tele a mosógépet, mert túlterhelés esetén előfordulhat, hogy a ruha nem mosódik ki tökéletesen. 5. A kimosott ruha szárítása: a centrifugálás és a közvetlen napfényre való kiteregetés hajlamos tömöríteni a ruhák anyagát. Gépi mosás után célszerű azonnal kiteregetni, mivel ha bent hagyjuk a mosógépben a ruhát, akkor már kis idő múltán is bedohosodhat. A pamutból, akrilból készült darabokat rövid centrifugálás után fektetve, formára igazítva szárítsuk. 6. Vasalás: a legalacsonyabb hőmérsékletet igénylő ruhákkal célszerű kezdeni. A ruhadarabokat enyhén nedvesen, sötét színek esetén kifordítva praktikus vasalnunk. 7. További hasznos tanácsok: a nyomott mintázatok csak vasalóruhán keresztül vasalhatók! Bélelt dzsekik mosása esetén a bélésanyag lazítása (felrázogatása) szükséges!

Kád-teknő – mosás A mosás körülményeit és a víztelenítést szabályozza. Géppel mosható maximum 60 C° fokos hőmérsékleten. A szimbólumon megadott szám jelzi azt a hőmérsékletet, amelyen a ruhadarab mosható. Szintetikus alapanyagú finom ruhadarabok géppel is moshatók közepes erősséggel és rövid centrifugálással. (Az aláhúzás a kímélő mosást jelzi!) A szimbólumon megadott szám jelzi azt a hőmérsékletet, amelyen a ruhadarab mosható. kádba nyúló kéz csak kímélő kézi mosást ajánl maximum 40 C° fokon, dörzsölés és csavarás nélkül. Egyáltalán nem mosható vízben!

Fehérítés jelképei Háromszög – hypózás (fehérítés) A mosás alatti vagy utáni fehérítést szabályozza. Az üres háromszög bármilyen hatású fehérítőszer használatát engedi. A háromszög átlós áthúzása tiltja a fehérítést. (Változás a „Cl” vegyjeles változat megszűnése.)

A szárítás jelképei A négyzet a szárítás jelképe. A belefoglalt kör a forgódobos gépi szárításra utal. 1 pont: szárítás alacsony hőfokon 2 pont: szárítás normál hőfokon A gyorsított párologtatási folyamat végrehajtását jelölő gépi szárítás 2 pontos jelképe normál programot engedélyez 70 C° fokon, az 1 pontos piktogram 50 C° fokos gépi szárítást ajánl.

101

Fektetett helyzetű szárításra utal a középen levő vízszintes vonal. Csepegtetve történő szárítást jelez a három párhuzamos függőleges vonal. (Nem szabad csavarni, vagy centrifugázni!) Vállfán szárítható.

Szárítógépben nem szárítható!

A vasalás jelképei A háztartási vasalásra ad információkat. 102

A 3 pontos jelkép 200 C° fokos, (pamut, len, vagy viszkóz anyagok) A 2 pontos 150 C° fokos talphőmérsékletű vasalást ajánl. (gyapjú és poliészter keverék anyagok) Az 1 pontosnál 110 C° fokos vasalási hőmérséklet alkalmazható, de a gőzölést mellőzni kell, mert károsodásokat okozhat. (valódi selyem, acetát, vagy akril). Tilos vasalni!

Vegytisztítás jelképei A professzionális vegytisztítás szimbóluma. (Valódi bőröknél és szőrméknél nem alkalmazzák.) A körben ábrázolt betűk jelzik az egyes ruhadaraboknak megfelelő oldószert. Hasznos információ a vegytisztítással foglalkozó szakemberek számára. Tilos a vegytisztítás!

Ügyeljünk az aláhúzásokra, amelyek a kíméletes kezelésre utalnak. A kétszeres aláhúzás nagyon kíméletes körülményre utal!

103

3. melléklet: Textil alapanyagok Természetes szálak növényi eredetű szálak: pamut, kapok, len, kender, juta, rami, manila-kender, alfafű /levél-rost/, kókusz, seprűzanót/ ginszter, mint adott növények ágából nyert rost/, szizál, henequen / mexikói szizál/, indiai kender, agávé; az állati natív (természetes) szálaknál részben az ismert elnevezések szerint: gyapjú, az „egyedibb” szőröknél pl. alpaka , kasmír , moher /angora- vagy moher-kecske szőre/, angora /mint nyúlszőr/, yak /egy szarvasmarhafajta szőre/ teve, láma, vikunya ill. guanako /lámafajták/, kasgora /az angora- és kasmírkecske keverékének szőre/, hód, vidra) a megnevezés utáni „gyapjú- ill. szőr”; az „állati-szőr” elnevezés tüntetendő fel az egyéb állati (marha-, házi-kecske, lószőr) szálasanyagok esetén (az állatfajtára utalással vagy anélkül);

104

a selyem kifejezés kizárólag a „selyemfonal-kibocsátó rovar gubójából nyert” nyersanyag esetén (pl. tenyésztett hernyóselyem, vadselymek) alkalmazható (nem szabad a végtelen mesterséges szálakra használni), Mesterséges szálak akril megnevezés a legalább 85%-ban poli-akrilnitrilt tartalmazó, modakril az 50–85%-os poli-akrilnitril alapanyagú szálakra vonatkozik, elasztán tüntetendő fel a legalább 85%-ban poliuretánt tartalmazó – eredeti hosszának legalább 3-szorosára megnyúló-, tehermentesítés után eredeti hosszára visszaalakuló „gumi-rugalmas” – szálak esetén (a pl. Lycra, Spandex, stb. mint márkanevek nem szerepeltethetők). elasztodién elnevezés alkalmazandó az olyan elasztikus szálak esetében, amelyek természetes- vagy szintetikus poli-izoprénből épülnek fel, tengelyirányú húzóerőre háromszoros mértékű rugalmas nyúlással reagálnak (tehermentesítés után azonnal visszaalakul a kiindulási hossz), poliamid vagy nylon kifejezés alkalmazandó a legalább 85%-ban alifás /nyílt szénláncú/-, vagy ciklo /gyűrűs/-alifás részhez kapcsolódó amidkötésekből álló láncmolekulákból képzett szálasanyagok esetében, vinilszálként szerepeltetendő a különböző acetilezettségű poli-vinilalkoholból felépülő szálasanyag; trivinil elnevezéssel illetendők a három különböző vinilmonomerből felépülő olyan szálak, amelyeknél egyik összetevő sem haladja meg az 50%-os tömeghatárt,

fluorszál megnevezés használandó a nyíltláncú fluor-karbon monomerekből felépülő textil-nyersanyagok esetén, aramid elnevezéssel jelölendők a gyűrűs részhez döntően (85%-ban) kapcsolódó amid- és részben imid-kötésű vegyületrészekből felépülő textiles nagymolekulájúanyagok, polilaktid megnevezés alkalmazandó a legalább 85%-ban természetes cukrokból eredeztethető tejsav-észterből felépülő szálasanyagoknál (min. 135 oC olvadásponttal), polikarbamidként tüntetendők fel azon szálasanyagok, amelyek a karbamid-vegyületre jellemző funkcionális csoportok (NH-CO-NH) ismétlődésével alakultak nagy-molekulává, poliuretán megnevezés „illeti” az uretán-csoportok ismétlődésével képzett szintetikus szálsanyagokat, Szálkeverékek-, összetett textíliák összetétel megadása A két- vagy több komponensből felépülő szálkeverékek esetében csökkenő tömegarány szerinti sorrendben-, %-ban kell megadni az összetevőket, azonban ha legalább 85%-ot tesz ki az egyik komponens, úgy a pontos % helyett a „legalább 85%-os” kifejezés is alkalmazható (ezenkívül megadható a teljes %-os megoszlás is). Ha az összes tömeg 40 %-a len, az esetben a „fél-len” kifejezés szerepeltethető /pamut lánc- ill. len vetülék esetén/, azonban a „tiszta pamut lánc, tiszta len vetülék” megjelölést is alkalmazni kell; kevert szál”- ill. „meghatározatlan összetételű termék” megnevezés alkalmazható, ha a gyártás idején az összetétel meghatározásra még nincs egységesen elfogadott vizsgálati módszer. Lakástextil anyagok összetétel megadása a szintén összetett-textilnek számító bársonyok, ill. plüssök esetén a teljes termékre vonatkozó összetételt kell alapvetően megadni (eltérő anyagú alapkelme és hasznos felület esetén az egyes szerkezeti részek külön is megadhatók), a padlóburkolatoknál- ill. szőnyegeknél döntően a termék egészének összetételét kell feltüntetni (az alapkelme és a flórfelület eltérő összetételének fennállásakor a hasznos felület összetételére kell „koncentrálni”), Fehérneműk összetételének megadása az ún. „fűző-termékeknél” a teljes termék- vagy az alkotórészek együttes- ill. összetevőnkénti nyersanyag-megadása szükséges, így melltartó-cikkcsoportnál a kosár- és hátrész belső- és külső textil-felületeinek összetétele,fűzőnél az előn- ill. hátul levő- ill. oldalsó merevítő-részek,derékig érő kialakítással készült melltartó-termék („corsage”) estében a kosár-rész külső- és belső kelméje, ill. az elől- ill. hátul levő- ill. oldalsó merevítő-részek, a 10 %-nál kisebb részarányú komponenseket nem kell külön megadni, továbbá értelemszerűen nem számítandók be a szálasanyagtömegbe a textilbevonatú gombok, csatok ill. díszítő-elemek, stb.

105

1. ábra: EAN 13 és EAN 8 a vonalkóddal

2. ábra: CE jel

106

3. ábra: Mennyiségi megfelelőséget bizonyító jel

4. ábra: Környezetbarát termékek jelei A magyar környezeti jelzés (a „Cédrus”) szabályozása: a környezet védelmérôl szóló törvény szerint a hagyományosnál bizonyítottan kedvezôbb környezeti tulajdonságokkal rendelkezô termékek és technológiákmegkülönböztetô jelet viselhetnek. Az „eurovirág” (az EU jelzése): 1992-ben vezették be az Európai Unió által önállóan jegyzett környezetbarát védjegyet (a tagállamok akkori számának megfelelõ csillagvirág-szirommal).

Möbiusz szalag, újrahasznosítás szimbóluma

„Der Güne Punkt” (a zöld pont) jelölést. A csomagolóanyagon megjelenő jel tehát csupán arra utal, hogy a gyártó-forgalmazó cég Németországban bekapcsolódott a visszagyûjtést mûködtető hálózatba A „kék angyal” német jelzés a legrégebbi és legismertebb külföldi környezeti jel.

Az osztrák Umweltzeichen logót 1990-ben vezették be.

Kanada Környezetbarát termék

107

A World Wildlife Fund (a vadon élő állatok és növények védelmére létrehozott alap) emblémáját azok a vállalatok tüntethetik fel termékeiken, amelyek együttműködési megállapodást kötöttek a WWF-fel, mely szerint forgalmuk meghatározott százalékát a WWF-nek juttatják. A WWF ellenőrzi, hogy ezek a termékek megfelelnek-e egyes környezetvédelmi előírásoknak, de a címke nem tekinthető öko-emblémának. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet által (főként az uniós országokban használt) logo, amellyel a génmanipulált élelmiszereket megjelölik, illetve felhívják a fogyasztó figyelmét erre a kérdésre. USA Környezetbarát termék.

108

Textil öko-jel

Hollandia környezetbarát jele

Csehország Környezetbarát termék

Horvátország Környezetbarát termék

Kína Környezetbarát termék

Brazília Környezetbarát termék

Japán Környezetbarát termék

Korea Környezetbarát termék

109 Izrael Környezetbarát termék

India Környezetbarát termék

Új-Zéland Környezetbarát termék

Tajvan Környezetbarát termék

Thaiföld Környezetbarát termék

Zimbabwe Környezetbarát termék

Biológiai úton lebomló termék 110

Újrafeldolgozott polietilénből

Nem károsítja az ózonpajzsot

Hulladékgyűjtőbe

Műanyagokon feltüntetett jelzések

5. ábra: Veszélyre utaló jelek

6.ábra: Élelmiszerek csomagolásán alkalmazott jelölések

111

7. ábra: kéz szimbólum Jelzi, hogy az összetevők pontos listáját egy külön papíron, címkén találjuk meg, mivel az eredeti termék annyira kicsi, hogy a teljes felsorolás nem férne rá. 8. ábra: nyitott tégely szimbólum Felnyitás után ennyi hónapig őrzi meg a minőségét

9. ábra: Kozmetikumokat tanúsító egyéb jelzők

112

A termék gyártója nem végzett állatkísérleteket a kozmetikum kifejlesztése során. Az egyes összetevőket és a végterméket sem tesztelték állatokon. EU-direktíva szerint 2013 után tilos lesz az összes kozmetikai célú állatkísérlet. A bio- vagy ökokozmetikumok összetevőinek tanúsítására szolgál. Az ECOCERT szervezet a kilencvenes években jött létre a bioélelmiszerek és más biotermékek eredetének ellenőrzésére a nemzetközi és nemzeti szabványok alapján. A termék a szabályozott minimális védelmet nyújtja az UVA-sugárzás ellen is. Az UVA-védelem az UVB-védelem erősségével együtt fokozódik.

Hipoallergén

A „hipoallergén” felirat azt jelenti, hogy a kozmetikum csak olyan anyagokat tartalmaz, amelyek eddig nem okoztak allergiát, vagy bőrirritációs vizsgálatokban jó eredménnyel tesztelték, így kicsi az esélye, hogy allergiás reakciót válthat ki. Ez a jelzés különösen fontos a nagyon érzékeny bőrűek esetében, vagy olyan időszakokban, amikor a bőr különösen reaktív, például a terhesség idején.

Nem komedogén

Komedogénnek akkor nevezünk egy anyagot, ha lokális alkalmazásakor szarudugók keletkeznek a faggyúmirigyek kivezetőcsöveiben. A „nem komedogén” felirattal ellátott készítmények nem okoznak mitesszerképződést. Ha aknés és/vagy zsíros a bőrünk, akkor csak ilyen árut használjunk.

Oil-free

Olajmentes, alkalmas a zsíros és aknés bőr ápolására vagy sminkelésére is.

Illatanyagmentes

Kifejezetten érzékeny, allergiára hajlamos bőr igényeinek megfelelően készülnek, a fokozottan érzékeny területek, pl. szemkörnyék ápolására alkalmas.

A felirat önmagában nem jelent Bőrgyógyászatilag sokat, csupán annyit jelent, hogy a terméket tesztelt bőrgyógyászok kipróbálták önkénteseken vagy saját pácienseiken. A gyapjú védjegye: Woolmark = a tiszta élő gyapjú „Pure Virgin Wool”, azaz „tiszta élő gyapjú”megjelöléssel csak azokat a termékeket szabad forgalmazni, amelyek kizárólag élő állatról lenyírt, új (tehát nem újrahasznosított) és semmiféle, a gyapjúszálakra nézve káros kezelést nem kapott gyapjúból készülnek.

113

4. melléklet: Fémjelek Belföldön készült nemesfém tárgyak fémjelei 1999-től 1. Platinatárgyakra

950 Ezredrész finomság 2. Aranytárgyakra

916

114

585

750

375

Ezredrész finomság 3. Ezüsttárgyakra

925

900

835

Ezredrész finomság 4. Hivataljel

800

Külföldről behozott nemesfém tárgyak fémjelei 1999-től 1. Platinatárgyakra

950 Ezredrész finomság 2. Aranytárgyakra

916

750

585

375

Ezredrész finomság 3. Ezüsttárgyakra

115

925

900

835

Ezredrész finomság

800

5. melléklet: A lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei • a lakóépület alapjai, fal- és födémszerkezetei • a lakások burkolatai (ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is) • a lakóépület nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei • a lakóépület kéményei • a lakóépület tetőzete és az azon levő tetőfelépítmények • a lakóépületen levő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek • a lakóépület szigetelése és a külső vakolat.

6. melléklet: A kötelező jótállású lakás- és épületberendezések

116

• a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.) • a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.) • a melegvízellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha) • az épületgépészeti és egészségügyi berendezések (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb.) a hozzájuk tartozó szerelvényekkel. Továbbá: • a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.) • a beépített bútor (beépített ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.) • a redőny, vászonroló, napvédő függöny • a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke, valamint a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal • a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak. Kötelező jótállású: • a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékeket és berendezési tárgyakat • a víz-, szennycsatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is, a hozzá tartozó szerelvényekkel; gázvezeték esetén a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékek és berendezési tárgyak kivételével. Ugyanígy: • az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere a lakásban levő vezetékszakaszt és szerelvényeket is ideértve, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett méretlen készüléket és fogyasztásmérőt • a lakást szolgáló szellőztető berendezés és a klímaberendezés • a központi antenna és erősítő berendezései, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is • a személy- és teherfelvonó •  a háztartásban keletkező hulladék gyűjtésére szolgáló berendezés • a lakást szolgáló kút a hozzá tartozó szerelvényekkel • a lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

7. melléklet: A lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló kötelező jótállás alá tartozó helyiségei és részei • tetőterasz • pince- és padlástérség vagy tüzelőtároló • kapualj • lépcsőház • folyosók és függőfolyosók • központi berendezések helyiségei • mosókonyha • szárítóhelyiség • gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség • hulladéktároló helyiség  • gépkocsitároló helyiség (garázs, teremgarázs).

8. melléklet: Jegyzőkönyv Minta a fogyasztói kifogásról JEGYZŐKÖNYV fogyasztói kifogásról amely készült ………… év …………….. hó ………….. napján, ………………………….. forgalmazó, ………………………..… (város), …………………………. (utca) …..…….. (szám) alatt található telephelyén/fióktelepén/üzlethelységében.* Jelen vannak: ……………………………………………. fogyasztó ……………………………………………. a forgalmazó képviseletében ……………………………………………. Fogyasztó: …………………………………. (név), (lakcím: ………………………………………….., telefonszám: ……………………………..………, email: ………………..…………….) Vásárlás időpontja: ……………….. év ………….. hó …………… nap Igénnyel érintett termék: Vételára: …….……………………….. Megnevezése: ………………………... Típusa: ……………………………..… Gyártmánya: ………………………….. A hiba megnevezése, leírása: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… A hatályos jogszabályok alapján a fogyasztó az alábbi jótállási igényt kívánja érvényesíteni: − − − −

kijavítás, csere, …………….. % -os árleszállítás, elállás a szerződéstől, és a vételár visszatérítése*

117

A forgalmazó nyilatkozata: A fogyasztó által teljesíthetőségéről

bejelentett

hiba

fennállását

elismerem.

A

fogyasztói

igény

- az alábbiak szerint nyilatkozom: …………………………………………………………….. - jelenleg nyilatkozni nem tudok, arról a fogyasztót 3 munkanapon belül írásban értesítem.* A hibás terméket a mai napon a fogyasztó a forgalmazónak átadta. A fogyasztó által bejelentett hiba fennállását nem ismerem el, az alábbi indokok alapján: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………* A jegyzőkönyv készült két eredeti példányban, melyből egy példány a fogyasztót, egy példány a forgalmazót illeti meg. A jegyzőkönyv ……….. számú oldalt tartalmaz. P. H. ……………………………. fogyasztó

…………………………. forgalmazó

118 A jegyzőkönyv egy példányát a mai napon átvettem: Kelt: …………………………………..

A jótállási igényt a forgalmazó a mai napon teljesítette:

…………………………………... fogyasztó aláírása

Kelt: ………………………………….. …………………………………... fogyasztó aláírása (*) A megfelelőt aláhúzással, kitöltéssel jelölje.

13

9. melléklet: Minta Békéltető Testületi Kérelemhez Tisztelt ……………. Békéltető Testület elnöke! Cím: ……………………………

KÉRELEM békéltető eljárás lefolytatása iránt

Alulírott ………………………………………………… (fogyasztó neve), (lakóhelye/ tartózkodási helye*: …………………………………………………………., telefonszám: ………………………………., email cím: ……………………………….) nyilatkozom, hogy a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény (Fgytv.) 27. §-a szerint az alább részletezett fogyasztói jogvita rendezését a megnevezett vállalkozással közvetlenül megkíséreltem, az eredménytelenül végződött, ezért békéltető testületi eljárás lefolytatását kérem. A sérelem felismerését követően a vállalkozással a panasz egyeztetését megkíséreltem. Ennek keretében ...... év ............... hó ......... napján írásbeli panaszt nyújtottam be postai úton (tértivevény csatolva)/személyesen*. A vállalkozás az előterjesztett írásbeli panaszra adott válaszban a panasz jogosságát a) nem ismerte el b) részben ismerte el c) nem adott választ. * Nyilatkozom, továbbá arról is, hogy az ügyben más békéltető testületi eljárást nem kezdeményeztem, közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indítottam. Amennyiben a fogyasztó meghatalmazottjaként jár el: Meghatalmazott neve: ………………………………….………. Címe: …………………………………………………………… Aláírása: …………………………. A fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás neve: ………………………………………….., Székhelye / érintett telephelye*: …….………………………………………….……………, cégjegyzékszám: ………………………….. A békéltető testület illetékességének alapjául szolgáló tény*: a) a panaszos lakóhelye, tartózkodási helye b) belföldi lakóhely és tartózkodási hely hiányában a vállalkozás vagy annak képviseletére feljogosított szerv székhelye c) a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján: ca) a teljesítés helye. A teljesítés helye: ......................................................................... cb) a vállalkozás vagy a képviseletére feljogosított szerv székhelye.

119

A fogyasztói panasz és az azt alátámasztó tények rövid leírása: Ügyletkötés dátuma: .......................... év ..................................... hónap .......................... nap Ügyletkötés helye: .................................................................................................................... Ügylet értéke: ............................................................................................................................ Ügylet tárgya: ........................................................................................................................... .................................................................................................................................................. Ügyletkötésnél jelen levő személyek: ...................................................................................... ................................................................................................................................................... Egyéb körülmények, panasz: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

120

Csatolom azokat az okiratokat, illetve azok másolatát amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozom: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ A testület döntésére irányuló indítványom(**): ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ____________________ Kelt: …………………………………. ……………………….. Aláírás (*) A megfelelőt aláhúzással jelölje. (**) Azt a konkrét, pontosan meghatározott igényt kell feltüntetni, amelynek jogosságát a vállalkozás vitatja és ezért az ügyben a békéltető testület döntését kéri a fogyasztó. Például a termék javítása, cseréje, árleszállítás vagy a vételár visszafizetése.

24

10. melléklet: Békéltető Testületek elérhetőségei Bács-Kiskun megyei Békéltető Testület Címe: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Telefonszáma: (06-76) 501-525, (06-76) 501-500 Fax száma: (06-76) 501-538 Név: Dr. Gál Gyula E-mail cím: [email protected] Baranya megyei Békéltető Testület Címe: 7625 Pécs, Majorosy Imre u. 36. Levelezési címe: 7602 Pécs, Pf. 109. Telefonszáma: (06-72) 507-154 Fax száma: (06-72) 507-152 Név: Dr. Bodnár József E-mail cím: [email protected] Békés megyei Békéltető Testület Címe: 5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5. Telefonszáma: (06-66) 324-976, 446-354, 451-775 Fax száma: (06-66) 324-976 Név: Dr. Bagdi László E-mail cím: [email protected] Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Békéltető Testület Címe: 3525 Miskolc, Szentpáli u. 1. Telefonszáma: (06-46) 501-091, 501-870 Fax száma: (06-46) 501-099 Név: Dr. Tulipán Péter E-mail cím: [email protected] Budapesti Békéltető Testület Címe: 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. Telefonszáma: (06-1) 488-2131 Fax száma: (06-1) 488-2186 Név: Dr. Baranovszky György E-mail cím: [email protected]

121

Csongrád megyei Békéltető Testület Címe: 6721 Szeged, Párizsi krt. 8–12. Telefonszáma: (06-62) 486-987 Fax száma: (06-62) 426-149 Név: Dékány László E-mail cím: [email protected] Fejér megyei Békéltető Testület Címe: 8000 Székesfehérvár, Hosszúséta tér 4–6. Telefonszáma: (06-22) 510-310 Fax száma: (06-22) 510-312 Név: Kirst László E-mail cím: [email protected] Győr-Moson-Sopron megyei Békéltető Testület Címe: 9021 Győr, Szent István út 10/a. Telefonszáma: (06-96) 520-217 Fax száma: (06-96) 520-218 Név: Horváth László E-mail cím: [email protected] 122

Hajdú-Bihar megyei Békéltető Testület Címe: 4025 Debrecen, Petőfi tér 10. Telefonszáma: (06-52) 500-749 Fax száma: (06-52) 500-720 Név: Dr. Hajnal Zsolt E-mail cím: [email protected] Heves megyei Békéltető Testület Címe: 3300 Eger, Faiskola út 15. Levelezési címe: 3301 Eger, Pf. 440. Telefonszáma: (06-36) 416-660/105 Fax száma: (06-36) 323-615 Név: Dr. Gordos Csaba E-mail cím: [email protected] Jász-Nagykun-Szolnok megyei Békéltető Testület Címe: 5000 Szolnok, Verseghy park 8. Telefonszáma: (06-56) 510-610 Fax száma: (06-56) 370-005 Név: Dr. Lajkóné dr. Vígh Judit E-mail cím: [email protected]

Komárom-Esztergom megyei Békéltető Testület Címe: 2800 Tatabánya, Fő tér 36. Telefonszáma: (06-34) 513-010 Fax száma: (06-34) 316-259 Név: Dr. Daniné Dr. Polák Viktória E-mail cím: [email protected] Nógrád megyei Békéltető Testület Címe: 3100 Salgótarján, Alkotmány út 9/a Telefonszám: (06-32) 520-860 Fax száma: (06-32) 520-862 Név: Dr. Pongó Erik E-mail cím: [email protected] Pest megyei Békéltető Testület Címe: 1055 Budapest Kossuth tér 6–8. Telefonszáma: (06-1)-474-7921 Fax száma: (06-1)-474-7921 Név: dr. Csanádi Károly Somogy megyei Békéltető Testület Címe: 7400 Kaposvár, Anna utca 6. Telefonszáma: (06-82) 501-000 Fax száma: (06-82) 501-046 Név: Lóki János E-mail cím: [email protected] Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Békéltető Testület Címe: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2. Telefonszáma: (06-42) 311-544, (06-42) 420-180 Fax száma: (06-42) 420-180 Név: Görömbeiné dr. Balmaz Katalin E-mail cím: [email protected] Tolna megyei Békéltető Testület Címe: 7100 Szekszárd, Arany J. u. 23–25. Telefonszáma: (06-74) 411-661 Fax száma: (06-74) 411-456 Név: Mátyás Tibor E-mail cím: [email protected]

123

Vas megyei Békéltető Testület Címe: 9700 Szombathely, Honvéd tér 2. Telefonszáma: (06-94) 312-356 Fax száma: (06-94) 316-936 Név: Dr. Kövesdi Zoltán E-mail cím: [email protected] Veszprém megyei Békéltető Testület Címe: 8200 Veszprém, Budapest u. 3. Telefonszáma: (06-88) 429-008 Fax száma: (06-88) 412-150 Név: Dr. Óvári László E-mail cím: [email protected] Zala megyei Békéltető Testület Címe: 8900 Zalaegerszeg, Petőfi utca 24. Telefonszáma: (06-92) 550-514 Fax száma: (06-92) 550-525 Név: Dr. Jagasits József E-mail cím: [email protected] 124