Fognyaki lézió Fognyaki érzékenység Leginkább a zománc-cement határán fordul elő. Gyakori fájdalmas állapotok közé tartozik

BEVEZETÉS Fognyaki lézió Fognyaki érzékenység Leginkább a zománc-cement határán fordul elő. Gyakori fájdalmas állapotok közé tartozik  Legújabb tanulmányok 50 %-os elterjedtségről számolnak be a vizsgált betegek körében, de fogágybetegségben szenvedőknél ez az érték magasabb  Jellemzője a rövid, éles fájdalom, melyet különféle ingerek váltanak ki (hő-, ozmotikus-, kémiai-, taktilis ingerek)  Hátterében az exponálódott dentintubulusok állnak

FOGNYAKI ÉRZÉKENYSÉG 

A fognyaki érzékenységet a dentin tubulusok exponálódása okozza.



Hangsúlyozandó, hogy nem minden esetben okoz panaszt ez a jelenség.



Ha a dentin sclerotizálódik ill. a dentintubulusokat smear-layer vagy egyéb anyag lezárja, az érzékenység kisebb fokú, vagy nem alakul ki.



Az érzékenység a megnyílt tubulusok számának növekedésével fokozódik.

FOGNYAKI ÉRZÉKENYSÉG OKAI I. Abrázió olyan fogkopás, melyet nem funkcionális szokások, nem a fogak egymás közti érintkezése okoz Abrasiot okozhatnak:  helytelen  abrasiv

fogmosási technika (leggyakoribb)

fogkrémek

 pipázás  dohány

rendszeres rágása

 erőteljes

fogpiszkáló használat, stb.

FOGNYAKI ÉRZÉKENYSÉG OKAI II. Szuvasság általában alakul

ki,

mint

kontakpontoknál

plakk akkumulációhoz közeli helyen

például

a

fogíny

vagy

a

proximalis

SZUVAS FOGNYAKI LÉZIÓK RIZIKÓ FAKTORAI 

Rossz szájhigiéne



Magas cukortartalmú étrend



Serdülők akik orthodontiai kezelést kapnak



Xerostomia ínyrecesszióval kombinálva és szabadon vált gyökérfelszínnel

FOGNYAKI ÉRZÉKENYSÉG OKAI III. Erózió olyan foganyagveszteség, amely bakteriális behatás nélkül, savak okozta kémiai folyamat eredményeképpen jön létre

AZ ERÓZIÓ RIZIKÓ FAKTORAI 

Táplálkozási zavarok (bulimia)



Stressz (reflux)

PATOMECHANIZMUS Három teória létezik a dentinérzékenység magyarázatára



hidrodinamikus teória (leginkább elfogadott):inger hatására a dentintubulusokban lévő folyadék elmozdul, ez ozmotikus nyomáskülönbséget okoz a pulpában, melyet a pulpa érzőidegei fájdalomként érzékelnek



odontoblast receptor teória: a dentintubulusokban lévő odontoblast nyúlvány közvetíti az ingert a pulpa felé



direkt idegsejtvégződés teória: tubulusokban myelinhüvely nélküli idegelemek közvetítik az ingert

ANATÓMIA A fogat 3 féle kemény szövet alkotja: 

zománc



cement



dentin

Normális esetben az íny a zománcon tapad. A zománc-cement kapcsolat többféle lehet: 

zománc-cement a fognyaknál vonalszerűen érintkezik



cement kissé fedi a zománcot



zománc ill. cement nem érintkezik, így szabad dentinfelület marad (fokozott esendőség érzékenységre)

ZOMÁNC Összetétel: 

erősen mineralizált szövet



95-98 % anorganikus anyag (zömében hydroxyapatit kristályok)



maradék 1-2 % organikus anyagot, ill. kb. 2 % vizet tartalmaz

Szerkezet: 

zománcprizmák



interprizmatikus állomány (szerves anyagban gazdagabb)

DENTIN Összetétel: 

kevésbé mineralizált a zománcnál, de mineralizáltabb a cementnél ill. csontnál



75 % anorganikus anyag alkotja (hydroxyapatit)



20 % organikus mátrix (főként I. típusú kollagén)



5 % víz és egyéb anyag

Szerkezet: 

dentintubulusok (bennük az odontoblastok nyúlványaival-Tomesrostok), melyek enyhe S-alakú lefutással a pulpától a dentin-zománc, ill. dentin-cement határig futnak



peritubuláris dentin



intertubuláris dentin (kevésbé mineralizált)

CEMENT 

fog anatómiai gyökerét borító kemény szövet, melyet a cementoblastok termelnek



acellularis és cellularis részből áll



45-50 % anorganikus anyag alkotja (főként hydroxyapatit)



50-55 %-ban organikus mátrixból tevődik össze (főleg kollagén és protein)



Sharpey rostok futnak benne, melyek a cementet ill. alveolaris

csontot kötik össze

PREDISZPONÁLÓ TÉNYEZŐ: ÍNYRECESSZIÓ 

parodontális

betegségben

szenvedőknél

a

fognyaki

érzékenység kialakulására nagyobb az esély 

irodalmi adatok akár 80-, sőt 100 %-ról is beszámolnak



ok: az ínyrecesszió miatt a gyökérfelszínt borító cementréteg szabaddá válik.



a helytelen fogmosási technika is ínyrecesszióhoz, így fognyaki érzékenységhez vezethet (ék alakú nyaki kopás)

TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK 

elsődleges szempont a fájdalom megszüntetése



fontos, hogy meghatározzuk és elimináljuk az okot



többféle terápiás lehetőség létezik a fájdalom erősségétől, ill. a kezelés sikerességétől függően



enyhe esetekben otthon használható készítmények állnak rendelkezésre (fluorid tartalmú szájöblögetők, stroncium-klorid ill. kálium-nitrát tartalmú fogkrémek)

PROFESSZIONÁLIS KEZELÉS Cél: a fogfelszín különféle anyagokkal történő bevonása, megnyílt dentintubulusok lezárása. Kémiai anyagok: (számos közülük napjainkban nem használatos) Gyulladáscsökkentő szerek 

kortikoszteroidok

Fehérjekicsapó szerek 

ezüst-nitrát (fogat elszínezi, gingivát károsítja)



cink-klorid



stroncium-klorid (fogkrémek alkotója)

Dentincsatornát elzáró anyagok 

kálcium-hidroxid



kálium-nitrát (csökkenti az idegsejtek ingerelhetőségét)



fluoridok, fuorid-elektroforézis

SEMI-INVASIV, INVASIV ELJÁRÁSOK  súlyos érzékenység, ill. az előző terápiás lehetőségek kisfokú hatékonysága esetén alkalmazzuk  általában a fogak valamilyen előkészítését igénylik Alkalmazható anyagok: 

kompozitok



műgyanták



lakkok



dentin bondok



glassionomer-cementek



fluoridlakkok



borítókoronák (ritka súlyos esetben)

ZOMÁNCOT ÉRINTŐ ELVÁLTOZÁSOK Adhezív technika:  szükség esetén localanaesthesia  fog megtisztítása, polírozása (tiszta zománcfelszín elérése)  fontos az alapos izolálás (cofferdam, vattarolni)  esetleges carieses laesiok megszűntetése  zománc ferdére preparálása  pulpa védelme különösen a mélyebb elváltozások esetén

Savazás:  ált.37 %-os ortofoszforsavat alkalmazunk  konvencionális eljárás szerint a preparált zománcfelszínt 1 percig savazzuk, majd 1 perc mosás ill. szárítás következik  manapság a dentin savazását is ajánlják az erősebb kötés érdekében (30 s savazás a zománcon, 15 s a dentinen)

 legújabb készítmények önsavazó rendszerek (30 s után világítani), melyeknél a savazás és bondozás 1 lépéssé olvadt össze ADHEZÍV TECHNIKA

Bondozás:  a bondok a kompozitok töltőanyagmentes vagy kevés töltőanyaggal rendelkező módosult változatai  kis viszkozitásuk miatt jobban képesek penetrálni az előkészített zománcállományba (erősebb kötés, jobb széli zárás)

Lépések:  zománcbonddal bevonjuk a savazott zománcfelszínt  levegővel enyhén ráfújunk, mert a vastag bondréteg rontja a tömés mechanikai tulajdonságait  20 s-ig megvilágítjuk  Újabban dentinbondok alkalmazásával tovább növelhetjük a kötés erősségét. ADHEZÍV TECHNIKA

Tömés kémiai, kétkomponensű anyaggal:  kémiai úton köt  paszta-paszta rendszer  a két pasztát műanyag keverőlapoccal homogénre keverjük (kb 30 s)  tömés behelyezése az üregbe, és végső kialakítása (nyaki matrica alkalmazása előnyös)  kötés után (1-2 perc) finírozás, polírozás ADHEZÍV TECHNIKA

Tömés fotopolimerizációs tömőanyaggal:  fény hatására köt (480 nm-es kék fény)  rétegesen töltjük fel az üreget, egyszerre max. 2 mm rétegvastagságot tudunk jól átvilágítani  megvilágítás 40 s (opac) ill. 20 s (szín) időtartamig  törekedjünk a fog felől történő megvilágításra, mert a tömőanyag a fény irányába zsugorodik  a tömés felületét ne érintsük a teljes kötés előtt  finírozás, polírozás ADHEZÍV TECHNIKA

ZOMÁNCOT ÉS CEMENTET EGYARÁNT ÉRINTŐ ELVÁLTOZÁSOK KEZELÉSE Nehézségek:  gyökér felszínén nincs savazható zománcréteg, így csak a

gyengébb dentinragasztók alkalmazásával érhetünk el megfelelő kötést a fog és a tömőanyag között  nehéz a preparált felszín szárazon tartása a gingiva közelsége miatt A gyökeret is érintő elváltozások ellátásánál fontos szerep jut a dentinbondoknak ill. üvegionomer cementeknek.

ÜVEGIONOMER CEMENTEK (GIC)  pulpakárosító hatásuk minimális  nedvességre, kiszáradásra érzékenyek  fogszövetekhez kémiai úton is kötődnek (dentinhez is)  zsugorodásuk kicsi, széli záródásuk igen jó  fluortartalmuknak köszönhetően cariostaticusak

 felületük savazható  fontos indikációs területük a fogak ék alakú nyaki kopásainak ill. a gyökércaries ellátása

SZENDVICS TECHNIKA Indikációja:  ha az occlusalis üregfalat zománc, gingivalis üregfalat cement határolja Probléma:  ha a dentint dentinragasztóval fedjük, míg a zománcot zománcbonddal, a kötés közben a tömés a gingivalis üregrész felől zsugorodás miatt elhúzódik, mivel a zománcon kialakuló kötés erőssége lényegesen nagyobb

 gingiválisan széli rés alakul ki, mely kedvezőtlenül befolyásolja a tömés sikerességét

NYITOTT SZENDVICS TECHNIKA 

Az a technika, amely során GIC-et helyezünk az üreg gingivalis falára úgy, hogy az az üreg széléig kiér, majd kompozittal fedjük Open Sandwich Technique Composite resin Glass-ionomer

(No enamel at gingival margin)

ZÁRT SZENDVICS TECHNIKA 

Alábélelést készítünk a GIC –ből a gingivalis falon, amely nem ér ki az üreg széléig, majd kompozittal fedjük Closed Sandwich Technique Composite resin Glass-ionomer

(Enamel remaning at gingival margin)

FOGSZÍN VÁLASZTÁS Még töméskészítés előtt kell kiválasztani a megfelelő árnyalatot  Ne a fogak középső részének vizsgálatával állapítsuk meg a kompozit színét, mert a nyaki harmad mindig kissé sötétebb  A színválasztás a következőképpen is történhet; egy kis mennyiségű kompozitot helyezzünk a szomszédos fogra és világítsuk meg. 

Fontos, csak előzőleg nem savazott fogfelszínen kivitelezhető

ÜREGALAKÍTÁS 1.

2.

Mikroretentív üregalakítás (zománccal borított felszínen) Zománc szélek ferdére faragása megfelelő izolálásban

ÜVEGIONOMER CEMENT BEHELYEZÉSE 

GIC gingivalis falra való helyezése  nyitott

szendvics-technika:

 amikor

a GIC kiér az üreg széléig és erre helyezzük a

kompozitot,  zárt

szendvics-technika:

 alábélelést

készítünk a GIC –ből a gingivalis falon, de ez

nem ér ki az üreg széléig és kompozittal fedjük

SAVAZÁS ÉS BONDOZÁS 

A cement kötése után savazzuk (37% orthofoszforsav 15sec) a ferdére preparált

zománcot és a GIC –et is 

Mosás (15 sec) szárítás (15 sec), Bond

alkalmazása,

gyenge

fotopolimerizáció

szárítás

után

A KOMPOZIT BEHELYZÉSE ÉS MEGVILÁGÍTÁSA V. osztálynál a következő technikák alkalmazásával csökkenthetők a belső stresszek.   

horizontális rétegzési technika rézsútos rétegzési technika Soft-start polimerizáció

HORIZONTÁLIS RÉTEGZÉSI TECHNIKA

Az egyes rétegek vastagsága ne haladja meg az 1-2 mm-t.  Mindegyik réteget külön-külön polimerizáljuk mielőtt továbbhaladnánk 

RÉZSÚTOS RÉTEGZÉSI TECHNIKA

Az első réteg a gingivalis, distalis és axialis falakat érinti.  Második réteget az occlusalis, axialis és mesialis falakra helyezzük miután polimerizáltuk az első réteget.  Az utolsó réteg fedi a többit és lezárja a cavitás széleit. 

SOFT-START POLIMERIZÁCIÓ 

Lényege, hogy az alacsony intenzitású megvilágítás időtartamát emelve hosszabb időtartamú pregél fázist biztosít A megvilágítás végén a nagyobb intenzitás komplett polimerizációt és optimális mechanikai tulajdonságok elérését eredményezi

KOMPOZITTÖMÉSEK KIDOLGOZÁSA  

Láng-alakú fúró Abrazív korongok

CSAK A CEMENTET ÉRINTŐ ELVÁLTOZÁSOK TERÁPIÁJA Nehézség:  nincs savazható zománc, mely az erős kötődést biztosítaná, így csak a dentint használhatjuk fel erre a célra Terápia:

 kisebb mértékű kopások esetén dentinbondok alkalmazásával érhetünk el sikert  nagyobb mértékű kopások esetén GIC-el való tömés segítségével biztosíthatjuk a végleges ellátást  a kedvezőbb esztétikai hatás elérésére kompozitot használhatunk  a műgyantával megerősített GIC-ek mind mechanikailag, mind esztétikailag kedvezőbbek a hagyományos GIC-eknél

RITKA ESETEK  extrém mértékű abrasio, erosio esetén, mikor az elváltozás a nyaki részen kívül a fog egyéb területeit is súlyosan érinti, koronák készítése jön szóba  más esetekben, mikor a túlzott ínyrecesszió okozza a panaszokat,

megfontolandó a parodontális műtét elvégzése, mely által lebenyképzéssel ill. a lebeny coronalis irányba történő eltolásával a szabaddá vált gyökérfelszínt az ínnyel befedjük

ÖSSZEFOGLALÁS  a fognyaki érzékenység

gyakran előforduló probléma a

fogorvosi gyakorlatban Cél:  az elváltozás okainak kiderítése  a beteg felvilágosítása, instruálása, motiválása (pl: helyes fogmosási technika)

 a fájdalom ill. egyéb panaszok hosszú távú megszüntetése megfelelően megválasztott fogorvosi kezelési móddal