Foglalkoztatáspolitika az Unióban és hazánkban

Foglalkoztatáspolitika az Unióban és hazánkban Forrás: Rondo CAMERON A világgazdaság rövid története, Maecanas (En1989)1994

MKL Levelező 2004. szeptember 6. Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató [email protected]

Mi a foglalkoztatás, a munkapiac szerepe? • A munkaerő „beárazása” a gazdaságban • Tehát a munkaerőpiac a gazdaság része, amely bizonyos nemzetközi fogalmakkal jellemezhető: – fejlődés vs. elmaradottság (GDP, GNP, HDI, stb.) -Gross Domestic Product, Gross National Product, Human Development Index, etc.-

• Ugyanakkor a társadalom része is (kölcsönhatás!) 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

2

GNP- példa a rangsorolásra Magas jövedelmű országok (átlag 18 330) Svájc 29 880 Japán 23 810 USA 20 910

Felső középjövedelműek (átlag 3150) Görögo. 5350 Portugália 4250 D-Afrikai Közt 2470

Alsó-középjövedelműek (átlag 1360) Mexikó 2010 Egyiptom 640

Alacsony jövedelműek (átlag 330) Haiti 360 Mozambik 80

(forrás:World Development Report 1991) - 1989-es USD-ben

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

3

Jelzőszámok, tényezők • Növekedés (GNP) - társadalom össz. jószágok • Fejlődés - gazdasági átalakulással jár (szerkezet, technológia és a foglalkoztatás szerkezet!) • progresszió - jó / rossz? - etikai dimenzió (lásd atomenergia, vízierőművek, jövedelemelosztás, stb.) • „termelési tényezők” állapota (föld, munkaerő, tőke, kombinációjuk: vállalkozás) 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

4

Jelzőszámok, tényezők (II.) • (mennyit bír el az adott termelési mód: népesség, jólét tekintetében, pl. Európa XIV. sz. elején 80 M - majd vissza 50 M-ra) • termelékenység volumene: termelési folyamat hasznos hozama- a termelési tényezőbeli ráfordítása • de az összmunka termelékenysége országos/ régiós kérdés 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

5

Jelzőszámok, tényezők (III.) • Gazdaság szerkezete, szerkezetváltások kora (primer-mezőgazdaság, szekunderipar, tercier-szolgáltatás) ARÁNYOK!! – A szerkezet determinálja a foglalkoztatás szerkezetét (Relatíve ritkán a foglalkoztatáspolitika a gazdaságot!)

• Hipotézis Európában: a gazdasági növekedés a népességnövekedéséhez párosul(?!) (XIV.sz. és XVII. sz. közember nehéz élete gyorsabb a népesség növekedése, mint a gazdaságé, levezetés: lásd kivándorlók, az ír példa.) 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

6

Jelzőszámok, tényezők (IV.) Indok? • Hasonlóan népességnövekedés és művészeti, technológiai felívelés • Indok: (?) új termelési plafonok elérése az adott technológiával (l. csökkenő hozadék, határ haszon elve) (Simon Kuznets: új korszakos találmány szükségessége!)

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

7

Történeti alapok: Európa iparosodása • XIX. sz. Európa szerte vs. régiókban (ÉFro. Ny-No. É-Olaszo. stb.) • Nagy-Britannia Napóleoni-háborúktól a világ ipari hatalma - 1870-es évekig • A foglalkoztatás szerkezetváltása: – XVIII. sz. textilipar ---- gépkonstruktőrök, szerelők – vasipar saját ----- szakmunkásai – bányászat ----- gőzgépek (1900 vitorlás 5% sum vízrebocsátott hajótérnek!) • vasút szakmai előhírnökei

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

8

Történeti alapok: Európa iparosodása (II.) - az USA előrelépése • 1921-ig számarányában legtöbb munkavállaló mezőgazdaságban (N.B.) Majd N.B. lemaradása a vállalkozó szellemben is, hazai színesfém kimerül (pl. Siemens-Martin-kemence lassú átvétele, stb.)

• USA 1790 4 M, 1870 40 M, 1910 bevándorló népesség 15% (13,5 M fő)- munkaerőhiány, gyors technológiai fejlődés, térségi specializáció, bő természeti források, HATALMAS belső piac 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

9

Új álom születése - békés, szociális arculatú Európa (1943-)

• N.B. Baverage- terv (1943): szociális nemzetállam • 1941 Atlanti Charta (W. Churchill - F. Roosevelt: ENSZ tagállamok bilaterális világkereskedelmet alakítsák vissza multilaterálissá.) • ENSZ Segélyezési és Újjáépítési Igazgatósága (UNRRA) (1945-46) 1Mrd USD • Bretton Wood (1944, USA) IMF - Nemzetközi Valutaalap, célja: valuták átváltásának szabályzása, pénzügyi segítség államoknak és IBRD - Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank vagy VilágBank (WB) 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

10

Új álom születése-… (II.) • valamint ITO - Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet létrehozása, helyette francia ellenállásra GATT- Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (1947, Genf) • Marshall -terv (1947-1952) CEEC- Európai Gazdasági Együttműködési Bizottság (1947, Párizs) Svájc, Töröko. Portugália, Ausztria is csatlakozik! • Truman: ERP Európai Újjáépítési Program, ECA Európai Együttműködési Igazgatóság (1948) multilateriális irányítás 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

11

Új álom születése-… (III.) • OEEC, CEEC-ből Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete- USA segélyosztás ECA-val együtt (1945: 5 Mrd USD USA és Kanada) • Németo. NSZK pénzreform: Wirtschaftwunder (1948 nyara), NSZK belép az európai újjáépítési programba (1949) • EPU Európai Fizetési Unió (1952-) OEEC belül dollárban elszámolás --- egymás közötti kereskedelemre ösztönzött, eredménye: 1958 tagállamok konvertibilis valutái 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

12

Új álom születése-… (IV.) • EPU-val világkereskedelem +8%/ év (1860-as évek óta először) • OECD Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet az OEEC-ből USA, Japán, Kanada csatlakozása (ma 29 tagállam) • Az „új aranykor” 1950-73 között tagállamok növekedése átlag 4,5% GDP 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

13

OECD tagállamok Organisation for Economic Co-Operation and Development •

• • • • • • • • •

Alapítók (1960 december 14. - 1961 szept. 30.) Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Franciao. Németo. Íro. Görögo. Olaszország, Luxemburg, Töröko. Spanyolo. Portugália, Norvégia, Nagy-Britannia, USA, Svájc, Svédország, Hollandia Japán (1964 április 24) Finno. (1969 január 28) Ausztrália (1971 július 7) Új-Zéland (1973 május 29) Mexikó (1994 május 18) Csehország (1995 december 21) Magyarország (1996 május 7) Lengyelország (1996 december 22) D-Korea (1996 december 12)

•

Szlovákia (2000 december 14)

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

14

Új álom és az „Unió” • Szent Római Birodalom • 1815 bécsi kongresszus Napóleon után, cél: kormányzati összhang • Benelux Vámunió (1921, 1947) • ECSC Európai Szén- és Acélközösség (1951) Schuman-terv német ipar szemmel tartása – működése acél, szén belső vámok eltörlése, külső vámhatárok 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

15

Új álom és az „Unió” (II.) – Főhatóság, Miniszteri Tanács, Közgyűlés- mint tanácsadó szerv, Bíróság

• Európai Védelmi Közösség megalakítása • NATO (1949) ok: Koreai-háború • EURATOM Európai Atomenergia Közösség és EEC Európai Gazdasági Közösség (1957 Róma)= Közös Piac – külső vám, összehangolódó szállítás, mezőgazdaság, közlekedés, TB, 4 szabad áramlás (munkaerő, szolg. tőke, vállalk.) 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

16

Új álom és az „Unió” (III.) • Közös Piac szervei (életbelépés 1958) – Miniszterek Tanácsa, Közgyűlés, Bíróság: nincsen egyoldalú felmondás, döntéshozatal egyhangúlag(!)

• Három szervezet összeolvadása (1965) • belső vámok eltörlése (1968) • EFTA Nagy-Britannia külön útja (Skandinávok, Portugália, Spanyolo. „külső hét”) kiléphetőség, külső vámok hiánya 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

17

Új álom és az „Unió” (IV.) • Anglia (De Gaulle vétói 1963, 1967) belépése (1973) valamint Dánia, Íro. Norvégia (népszavazás elutasító) • Görögo. (1981) Spanyolo. Portugália (1986) • Parlament közvetlen választása (1979) – CAP Közös Agrárpolitika – EMS Európai Monetáris Rendszer – ECU (euró) Közös pénz, elszámolás • Egységes Európai Okmány (1986) • „csalagút” Eurotunnel 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

18

(2) Foglalkoztatási helyzetkép a világban és Európában a XXI. sz. elején Források: World Employment Report 2004 WB World Development Report 2006 WB Employment in Europe 2003 EU, Employment&European Social Fund Laky Teréz Magyarországi Munkaerőpiac 2003 MKL -második témakör Levelező 2004. szeptember 6. Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató [email protected]

A szegénység csökkentése= a fizetőképes kereslet növelése? • WB tervek 2015-re mély szegénység 1/2-re csökkentése, Föld 6 Mrd lakosából 3 Mrd él napi 1USD alatti jövedelemből! (HPIHuman Poverty Index) (Figyeljünk PPP-re is: Purchasing Power Parity- Vásárlóérték paritáson történő számítás)

• 1985 USD/ év (kb. napi 1000 Ft.) mint világ szegénységi minimum 77 ország átlaga alapján (1993), de csak fenntartásokkal igaz, hiszen PPP így nem beszámított elem 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

20

Egyéb szegénységi indikátorok • GINI-koefficiens, Sen-index, (Amartya Sen 1999) Xavier Sala-i-Martin számításai (2002) • az UNDP (ENSZ Fejlesztési Program) és a Világbank elképzelése szerint: produktivitás, kibocsátás és foglalkoztatás egymásra utaltak a szegénység csökkentésében, világgazdaság növekedésében 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

21

Termelékenység növelése • 1) Technikai-technológiai változások (K+F arányok USA 3%, Mo. 1% alatt) - innovációk! – Távolságok, szállítás költségei csökkennek

• 2) Termelés szerkezete (lásd munkapiac!) (Adam Smith: termelékenység nő, ha munkafeladatok specializálódnak, ue. Durkheim megállapítása is, de XXI. sz. újabb munkafolyamatbeli integráció kora)

• 2.a) KKV szektor, mint rugalmas munkaszervezet (OECD országokban KKV 96-99%, mikro vállalatok (0-9 fő) 70-90% (OECD- SME 2002) 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

22

Termelékenység növelése (II.) • 3) munkaerő hiány- képzett (!) munkaerőben (hozzáadott érték 65%- munkavállalói tudásból OECD 2002) • Schumpeter: „kreatív rombolás” foglalkoztatási szerkezetváltozás

– 3.a) szakképzés mellett employability fokozása (eszközei tréning, tanácsadás, kulcsképesség-fejlesztés)

• 4) Védett munkaalkalmak számának növelése (decent work -ILO) diszkriminációnak közgazdasági ára van! • 5) fizetőképes piac növekedése - munkaalkalmak bővülése 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

23

Példa GINI-index használatára

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

Forrás: WRD 2006 4.old

24

WDR 2006 fejlesztési irányok • Oktatáspolitika, és intézmények (Mo. pl. TISZK, szakiskolai program) • egészségügy (Mo. kórház privatizáció, ellátó körzetek, stb.) • földreform- mezőgazdaság • hozzáférés az infrastruktúrához (vasút, autópálya, stb.) • adók és szociális transzferek • foglalkoztatáspolitika • szervezetek (kormányzati és civil) és befolyások 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

25

Az Európai Unió foglalkoztatási helyzetképe (2000-es évek) • Lefékeződő gazdasági növekedés, kérdések a „jóléti állam” fenntarthatóságáról • Munkanélküliségi ráta növekedése (8,1% 2003 július EU-15) (forrás: EiE 2003) • 70-es évek (olajválság) munkahelyvesztés, 90-es évek további apadás (- 3 M álláshely) (forrás: Laky T. A foglalkoztatás növelése Ny-Európában Magyar Tudomány 99/2)

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

26

Az Európai Unió foglalkoztatási helyzetképe (2000-es évek) (II.) • atipikus munka szerepe növekszik (43,2% EU-15 1996) -részmunkaidő, önfoglalkoztatás, alkalmi munka– zsugorodik a hagyományos (8 óra / nap, munkaszerződéssel határozott időre) munkahelyek száma • elöregedő lakosság, (1,4x gyermek/ család) viták a munkaerő pótlásáról (kivétel pl. Írország) – TB: eü, nyugdíjrendszerek átformálása 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

27

Az Európai Unió foglalkoztatási helyzetképe (2000-es évek) (III.) • „atipikus munkahelyek keresése” a háztartási- szociális szférákban, amely gazdasági fejlettség kérdése (l. helyettesítési hatás: fizetett bébicsősz vs. nagyi)

• jelentős területi egyenlőtlenségek (lásd. ESZA, strukturális és kohéziós alapok céljai) a foglalkoztatás szerkezetében is (pl. N.B. mezőgazdaságban 2%, Görögo. 20%, Töröko. 45% 1996) - lásd 2004 politikai ötlet kétkörös Európai Unió felvetése 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

28

Az Európai Unió foglalkoztatási helyzetképe (2000-es évek) (IV.) • A európai munkaerő nem mobil (évi 1-2 M fő migráns) -nem mobil szakmaváltásban sem!• EU-25 450 M népesség, 303 M munkaerő (EU-27 Ro. Bulg. újabb 30M-os lakosság 2007 után, Töröko. ?!)

• „silver age” probléma 65 év felettiek 71 M fő, 2030-ra 110 M 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

29

Az Európai Unió foglalkoztatási helyzetképe (2000-es évek) (V.) • tudás intenzív gazdaság „alapkőletétele” PPP aránya alacsony, K+F alacsonyabb, mint Japán, USA, oktatás 4,9% GDP, magasabb

• munkaszervezés, munkaidő (vissza)átalakulása 40 órás munkahét (l. Fro. 35 ó, Németo. munkaidő alap növelése, hosszú szabadságok csökkenése pl. USA átlag 2 hét, Fro. 5 hét/ éves kivett szabadság) 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

30

Az EU-15 tagországainak foglalkoztatottsági rátái (forrás Laky 2003:26) Foglalkoztatottsági ráták 2001-ben

Növekedés 1997-hez képest százalék-pontban

Összesen

Nők együtt 60,1

Idősebbek nők 28,6

Összesen férfiak 17,9

nők

idősebbek együtt

40,0

0,6

1,5

0,1

Németország 65,8

58,8

37,7

29,5

46,1

2,1

3,5

0,4

Spanyolország 56,3

41,9

38,9

21,8

57,4

8,1

8,3

5,4

EU átlag

63,9

54,9

38,5

28,8

48,6

3,4

4,3

2,2

Franciaország 63,1

56,1

31,0

26,7

35,4

3,6

3,7

1,9

Görögország 55,4

40,9

38,0

22,5

55,0

0,3

1,6

2,9

Írország

65,7

55,0

46,8

28,8

64,7

8,2

9,1

6,5

Olaszország

54,8

41,1

28,0

16,2

40,4

3,6

4,7

0,1

Hollandia

74,1

65,2

39,6

28,0

51,1

6,1

7,8

7,8

Portugália

68,9

61,1

50,3

40,6

61,6

4,9

5,0

3,0

Svédország

70,9

69,4

64,9

62,2

67,7

3,6

3,8

4,7

Egyesült Királyság

71,7

65,1

52,3

43,1

61,7

1,7

Ausztria

68,4

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

1,9

31

Uniós foglalkoztatási célok és eredmények 90-es évek

Laky 2003:25 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

32

Főbb számadatok: LisszabonStockholm 2001

1997

cél -2010

foglalk. ráta 63,9 55-64 évesek 38,5 női ráta 54,9 GDP növekedés 1,6

60,5 36,5 50,6 2,5

70 50 60 3

(forrás: Laky 2003:25, JER2002:14)

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

33

(3) A múlttól a jelenig: hazánk foglalkoztatási helyzetképe a XX. században Források: Laky Teréz A munka világa = Magyar Tudománytár 4 115-140 old. Romsics Ignác Magyarország története a XX. században

MKL -harmadik témakör Levelező 2004. szeptember 6. Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató [email protected]

„Azok a népek, amelyek nem emlékeznek múltjukra arra ítéltetnek, hogy újra átéljék azt.”

„Boldog békeidők” • XX. sz. eleje fejlett élelmiszeripar a korábbi fejletlen agrár ország helyett (3,7-3,2% GNP növekedés) (Ránki Gy. Berend T. I.) • 1867-es nemzeti jövedelem 1900-ra x3, 1914-re x4 nőtt (ennél nagyobb növekedés csak dán 3,2% svéd 3% és német 2,9% GNP) • modern hitelrendszer és infrastruktúra (bankok száma 1900-ban 2700, 1913 6000) • külföldi beruházás 25%-ra csökken 1913-ra 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

36

„Boldog békeidők” (II.) • Magyar gazdaság OMM-belül önfinanszírozóvá kezd válni! • Vasút 1000 km2-re számítva 1913-ban Magyaro. 69 Oroszo. 13 Olaszo. 61 Ausztria 76 Franciao. 97 Németo. 116 km - Lakosság számához viszonyítva csak Fro. Előzte meg.• Budapest-Bécs távolság vonattal 9 órára csökkent korábbi 28-30-ról! - új tér és időszemlélet kialakulása 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

37

„Boldog békeidők” (III.) • Áruszállítás 92,3% vasúton, 7,4% gőzhajón • hírközlés: távíró (Puskás Tivadar 1881) • Mezőgazdaság 62% (1910) (Ugyanekkor Fro. 43%, No. 35%) -Európa legnagyobb malomipara épül fel Pesten• GNP 44% mezőgazdaságból termelékenység javul (mocsárlecsapolások, cséplőgép, vetésforgó, műtrágyázás) • elaprózott tulajdonviszonyok 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

38

„Boldog békeidők” (III.)- ipar • • • • •

41 üzem 1000 munkás felett 4000 nagyüzem (1910) 20 fő felett 1000 üzem 100 fő felett kisiparosok segéd nélkül 330.e Vámunió Ausztriával fejlődés ellen hat – 1881 első iparpártolási tv. - illetékmentesség gyáralapításban

• „a sörivó nemzet kialakulása” 1984-1910 pl. Dréher sörgyár 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

39

„Boldog békeidők” (IV.)- ipar • Weiss Manfréd gyár 1884, Danubius Hajógyár, Ganz, Chinoin 1911 • külkereskedelemben foglalkoztatottak létszáma +3% évente

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

40

GDMP arányok az I. világháború előtt 1907-1913

forrás:Hanák Péter főszerk. Magyao. Története 1890-1918 1978

Ország N.B. Franciao. Németo. Svédo. Ausztria Magyaro. Olaszo. 2004.09.06.

mezőgazd. 6,3% 27,6% 23,3% 25,9% 27,9% 43,7% 42,3% Borbély Tibor Bors

Ipar 39,0% 41,8% 45,0% 36,5% 36,6% 25,3% 23,2%

szolg. 54,7% 30,6% 31,7% 37,6% 35,5% 31,0% 34,5% 41

Nemzeti jövedelem hazánkban (1913) • 435 korona / fő (Katus László adatai) angliai 40%, francia 50%, olasz 80%, ausztriai 85%-a • Paul Bairoch számításai szerint 372 USD, akkor európai átlag 69%, angol 37%, német 48%

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

42

A humánerőforrás helyzete- oktatás • 1868. évi (XXXVIII.tc.) iskolakötelezettség 6-12/15 éves korig (népiskola 4-6 évfolyam) • 1913-ban tankötelesek 85% járt iskolába • analfabéták 1869-ben 65% 1910-ben 33% • 10 éves kor után (4 elemi) dolgozni kezdett a többség! • 10-18 éves korosztály 2,5-3% járt gimnáziumba vagy reáliskolába 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

43

A humánerőforrás helyzete- oktatás (II.) és népesség • 1880-as évek kötelező tanoncoktatás 3 év 12 éves kortól (főként műhelyben) • egyetemisták száma 16.e fő (1913) • népesség 18,26 M (1910 Horvát-Szlavón terület nélkül) • mezőgazdaságból élő 63% (1910) • ipar és szolgáltatás 24% • „kettős társadalmi struktúra” kialakulása 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

44

Társadalom 1% nagybirtokos, nagypolgár

19% középosztály, kispolgár, polgári középosztály

38 %Birtokos parasztság

24% napszámos, cseléd 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

18% szakmunkás, segédm. Szakképzelten városiak 45

A Horthy-korszak gazdasága • Monarchia hat részre bomlik, közös pénz, vám és árrendszer, valamint munkaerőpiac vége • 1920 háború előtti mezőgazdasági termelés 50-60%, gyáripar 35-40% • magángazdaság és államháztartás súlyos válsága (I. vh. és Trianon) • életszínvonal tisztviselő -87%, napszámos 70%, ipari munkás -61-74% 1913/14-hez képest 1920-ban 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

46

A Horthy-korszak gazdasága (II.) • 350-400.e magyar menekült barakkokban él • 1922-24 infláció, válság: Kállay-féle „szerves adórendszer” (kisfizetésűek 1%, havi 2.e aranykorona felett 7,5%) kisfizetésűek megterhelése, adóbevétel növelése, (pengő 1927) • adóterhelés 38%-a kiskeresetű népesség (81%)-on • 1925 gazdasági rekonstrukció vége 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

47

Gazdasági ágazatok szerepe GNP-ben 1924-1935 Ágazat mezőgazd. bányászat ipar kereskedelem egyéb

1924 37,1% 1,8% 26,9% 6,2% 28,0%

1928 39,7% 1,8% 29,3% 6,3% 22,9%

1934 40,0% 1,5% 27,7% 5,5% 25,3%

(forrás: Magyaro. Társadalom-földrajza Perczel György szerk. 1996:88 old.)

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

48

A Horthy-korszak gazdasága (III.) • Új gyárak Orion, Péti Nitrogén Művek, MÁVAG • kisipar 45%-ban ipari foglalkoztató • mezőgazdaság GNP részesedése 40%-ra csökken 1929-re • törpebirtokok (0-5 hold között 72,5% a gazdaságoknak) • 1920-as évek 1929-ig erőteljes fejlődés (magyar GNP európai átlag 74%) 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

49

A Horthy-korszak gazdasága (IV.) • Egy főre eső jövedelem 1928-29 +30% 1911-13hoz képest • 1929-33 Nagy Világgazdasági Válság -7%16,5% között GNP • 1938 (XX tc.) győri program öt éves fegyverkezés és gazdaságfejlesztés, Ferihegy kialakítása

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

50

Humánerőforrás a Horthy korszakban • Klebelsberg Kunó 1922-31, Hóman Bálint 1932-42 (9-11% a költségvetésnek oktatásügyi) • 1926 átfogó infrastruktúra fejlesztés- cél népiskolai hálózat megerősítése • analfabétizmus csökken: 7% (1931) • 1940 új iskoláztatás 8 osztályos népiskola 1941 első évfolyam, háború elmossa 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

51

Humánerőforrás a Horthy korszakban (II.) • Tanonciskola maradt 3 év, de több iskolában töltött idővel • Hóman egységes középiskola bevezetése (1934 XI. tc.) líceum és gazdasági szakközépiskolák (1938 XIII. tc.) • főiskolások számának növekedése

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

52

A 6 éven felüli népesség végzettsége 1930, 1941 Típus főiskola legalább 8 osztály középisk legalább 6 osztály középisk legalább 4 osztály középisk legalább 6 elemi legalább 4 elemi írni-olvasni tudó csak olvasni sem írni, sem olvasni

1930 1,1 3,6 4,7 10,8 48,5 73,9 90,4 0,8 8,8

1941 1,2 5,9 4,9 12,0 55,4 78,8 92,4 0,3 7,3

(forrás: Pető-Szakács (1985) A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-85

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

53

Társadalom- bérek • Homogén társadalom erősödése (1920 nem magyar anyanyelvű 10%) • vékony „felső tízezer” 0,6% 52.e fő ország jövedelmének 20%-val rendelkezett • „bűvös havi 200 pengő fix” – egyetemi tanár 574 – középiskolai tanár 226 – köztisztviselő-fogalmazó (IX. fizetési fokozat) 270300 – miniszteri tanácsos (V. fizetési fokozat) 800-900 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

54

Foglalkozás szerinti megoszlás Név mezőgazdaság ipar ebből: bánya és ipar kereskedelem közlekedés egyéb

1920 4,4M 55,7% 2,4M 30,1%

1930 51,8% 32,3%

1941 48,7% 34,9%

1,6M 20,6% 0,4M 5,1% 0,35M 4,4% 1,1M 14,2%

23,0% 5,4% 3,9% 15,9%

25,4 % 5,5% 4,0% 16,4%

(forrás: Berend T. I.- Ránki Gy.1972,1984)

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

55

Egy főre jutó jövedelmek 1931 Réteg létszám(fő) arány(%) jövedelem(pengő) átlaghoz nagybirtokos, nagypolg. 52.e 0,6% 17 800 3335 középosztály 1582.e 18,2 1 050 197 paraszt(1-100 kat. hold) 748.e 8,6% 432 81 bányász, kohász 112.e 1,3% 427 80 városi munkás 1903.e 21,9% 376 71 önálló iparos 468.e 5,4% 320 60 ipari napszámos 224.e 2,6% 250 47 paraszt (1-10 hold) 1750.e 20,1% 227 43 mezőgazd. cseléd 560.e 6,9% 205 38 napszámos 1250.e 14,4 183 34 Átlagjövedelem 534 pengő = 100% 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

56

Társadalom (II.) • Falusi kispolgárság „átmeneti társadalmi” állapotában 1,3M fő élt • 1938 első diszkriminatív törvény kereskedelem, ügyvédek, orvosok max. 20% lehet izraelita vallású • szociálpolitika: ONCSA (Országos Nép- és Családvédelmi Alap) 1940-44 sokgyerekes családok elhelyezése 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

57

Gazdaság és munkapiac 1945 után • • • • •

Szovjetizálás, államosítás (1947-49) mezőgazdaság-centralizáció (TSZ) erőszakos iparosítás tulajdonviszonyok átalakítása 1949-53 ipari foglalkoztatottak 20-ról 28%ra emelkedett (400.e fő) • mezőgazdaság 55-ről 44%-ra csökkent • beruházások 35% iparban (1954) 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

58

Aktív keresők megoszlása 1949-90 Év 1949 1960 1970 1980 1990

ipar 19,4 27,9 36,3 34,0 31,0

építőip. mezőgazd. egyéb 2,2 53,8 24,6 6,1 38,4 27,5 7,4 24,7 31,9 8,1 18,9 39,3 6,9 15,4 46,8

(forrás:Magyarország népessége és gazdasága KSH1996:88)

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

59

7 évesnél idősebb népesség iskolai végzettsége 1930-1990 (%) általános befejezett Év 0 1-3 4-5 6-7 8 szak. közép. felsőf. 1930 9,0 15,5 26,0 38,5 7,4 2,6 1,1 1949 5,7 12,0 19,9 44,4 13,6 3,3 1,2 1960 4,0 10,9 16,5 39,9 21,7 5,1 1,9 1970 2,4 8,0 12,2 31,6 28,5 4,8 9,4 3,2 1980 1,7 7,1 9,2 23,0 29,7 9,5 14,5 5,1 1990 2,0 5,6 6,9 16,7 32,0 12,6 16,2 7,6 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

60

Történeti „lecke” összefoglalva • A népesség várható élettartama, egészségi állapota, iskolázottsága meghatározó a gazdaság és a munkapiac szempontjából – (pl. 1920-ban Magyarországon 210.e 7-14 éves gyerek dolgozott legálisan, 1919 első ILO ajánlás 14/15 év alattiak kiemelésére a munkaerő tartalékból, 1928-ban ez a korhatár hazánkban 12 év, – ma: felső korhatár 74 évre emelése ILO, hazánkban 62 év (ILO 15-74 év)

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

61

Történeti „lecke” összefoglalva (II.) • Technológiai-technikai fejlődés újabb szakmákat termel ki (l. Durkheim) • várható élettartam kitolódik • életminőség javul • fizetőképes kereslet növekszik, ezzel tercier szektor szerepe nő • párhuzamosan inaktívak tábora nem feltétlenül csökken • foglalkoztatás szerkezete átrétegződik 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

62

(4) Foglalkoztatási helyzetkép napjaink Magyarországán Források: Laky Teréz Magyarországi munkaerőpiac Fazekas Károly szerk. Munkaerőpiaci tükör 2003 napi gazdasági hírek MKL -negyedik témakör Levelező 2004. szeptember 6. Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató [email protected]

Az EU csatlakozás jegyében... • Joint Assessment of… - (JAP) jelentések • relatív alacsony munkanélküliség (5,9% KSH 2004 nyara)- alacsony ÁFSZ regisztrációs szint • alacsony foglalkoztatási szint (60% alatt) – OECD átlag 69,8%, USA 76,8%, EU-15 átlag 69,2%, új EU-10 66,7% • magas inaktivitás 15-64 évesek 40% távol a munkapiactól (hosszú távú munkaerő-piaci távolmaradás) -Simonyi Á. Kutatásai munkanélküliek második generációjáról2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

64

Az EU csatlakozás jegyében…(II.) • Maga az Unió hozzáállása is átalakulóban, foglalkoztatáspolitika második irányvonala – 2002. március Barcelona : aktív politikák és teljes foglalkoztatottság – 2003. április új EES elkészülése (Európai Foglalkoztatási Stratégia) • Bekerülésünk az első Nemzeti Akciótervek sorába (NAP- National Action Program) (2004. május-2006. december), párhuzamosan második generációs NAP előkészítés, új módszerek: HEF OP 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

65

A hazai munkapiac főbb jelzőszámai • 1998-2000 200.e fős növekedés a foglakoztatásban, 2002, 2003 minimális elmozdulások • hazai foglalkoztatási szint -10% EU-15 átlag mögött • fő szektorokban: – mezőgazdaság 6,2%, – ipar- építőipar 34,1%, – szolgáltatás 59,7% 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

66

A hazai munkapiac főbb jelzőszámai (II.) • Nagyvállalati gyárbezárások, állami vállalatok átszerveződései (Posta, MÁV, összeszerelő ipar) • kis cégek számának növekedése, cégek 96% 9 fő alatti • atipikus munkavállalás marginális maradt (határozott idejű munkaszerződés 10%) • központi programokkal 70-80.e fő dolgozott (2002) 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

67

A foglalkoztatottság / munkanélküliség fő jelzőszámai 2004 • • • •

3M 894.e foglalkoztatott (2004május-július KSH) ILO (15-74 évesek) jelenléte 53,6% hazai (15-64 évesek) 60,2%, munkavállalási korúak 63,7% 15-64 foglalkoztatási ráta 56,7% – EU-15 64,4% – EU-25 62,9%

• OECD-KSH munkanélküli 244.ezer (5,9% ráta) – TRM számarány 45,5% – ifjúsági számarány (15-24 éves) 22% • ifjúsági hazai ráta 15,2%, EU-15 15,4%, EU-25 17,6% 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

68

GDP és reálkereset emelkedés 1999-2003 KSH év GDP növekedés,Reálbér növekedés 1999 4,2 2,5 2000 5,2 1,5 2001 3,8 6,4 2002 3,5 13,6 2003 2,9 9,2 2004-es átlagbér kb. bruttó 140.e Ft / hó Megélhetési minimálbér kb. br. 80-90.e Ft / hó lenne (!) 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

69

Gazdasági aktivitás hazánkban (nemenként, ezer főben) 2002 nem 15-64 éves foglalkozta. munkanél. aktív inaktív férfi 3350,7 2113,3 137,9 2251,2 1099,5 nő 3512,0 1750,9 100,5 1850,5 1661,5 együtt 6862,7 3863,3 238,4 4101,7 2761,0 hazai munkavállalási korú (férfi 15-61 év, nő 15-58 2002-ben) férfi 3214,3 2099,2 137,9 2237,1 977,2 nő 3145,6 1724,4 100,1 1824,5 1321,1 együtt 6359,9 3823,6 238,0 4061,0 2298,3 (forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2002:17) 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

70

...és nemzetközi összevetésben A gazdasági aktivitás mértéke az OECD országokban, az EU-hoz csatlakozni kívánó 11 országban és Magyarországon 2000, 2001 %

OECD országok együtt ebből: USA EU EU-hoz csatlakozni kivánókb) ebből: Magyarország

A 15-64 éves népesség 2000-ben, 000’ 735.474

Ebből: gazdaságilag aktív inaktíva) 2000. 2001. 2000. 2001. 70,2 69,8 29,8 30,2

179.111 248.347 70.819

77,2 69,6 66,7

76,8 69,2 66,7

22,8 30,4 33,3

23,2 30,8 33,3

6.760

59,9

59,7

40,1

40,3

Forrás: (Laky 2002:29)

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

71

Gazdaságilag aktív népesség (15-64 év) területi megoszlása (2002)

Foglalkoztatott munkanélküli inaktív 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

Forrás:(Laky 2002:42)

72

Kistérségi megoszlás 1990

Sötétebb - alacsonyabb foglalkoztatási szint 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

73

Kistérségi megoszlás 2001

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

74

Foglalkoztatottak száma, korcsoport és nemek szerint 2002 KSH Korcsop. Népesség Foglalk. Férfi Nő Foglalkoztatottsági ráta együtt % 15-19 637,1 34,5 21,0 13,5 5,4 20-24 748,4 369,1 207,3 161,8 49,3 25-29 820,5 573,6 341,1 232,5 69,9 30-34 706,1 519,2 308,9 210,3 73,5 35-39 619,3 480,5 258,8 221,7 77,6 40-44 661,8 514,3 256,4 257,9 77,7 45-49 805,2 599,5 301,7 297,8 74,5 50-54 728,3 482,1 238,4 243,7 66,2 55-59 605,7 239,4 146,6 92,8 39,5 60-64 530,3 51,1 33,1 18,0 9,6 65-69 485,2 14,8 9,1 5,7 3,1 70-74 427,3 5,5 3,1 2,4 1,3 Össz 7.775,2 3.883,6 2.125,5 1.758,1 49,9 2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

75

A három fő szektor arányai 1990-2002 6000 5000

ezer fő

4000 3000 2000 1000

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1990

0

év Mezőgazdaság 2004.09.06.

Ipar-, építőipar Borbély Tibor Bors

Szolgáltatások Forrás: (Laky 2002:50)

76

A szektoronkénti változás történeti alakulása 1900-2002 Év január 1. • • • • • • • • • • • •

Mezgazd.

e.fő 1900.*1.734,6 1910.*1.684,7 1920.*2.127,2 1930. 2.030,2 1941. 2.165,1 1949. 2.197,5 1960. 1.830,0 1970. 1.246,0 1980. 1.109,0 1990. 955,0 2001 205,3

% 61,1 59,7 59,7 54,3 51,5 53,8 38,5 23,2 19,3 17,5 5,6

Ipar

Szolgáltatás

e.fő 422,5 558,1 562,9 754,5 919,3 884,0 1.617,7 2.379,2 2.386,1 1.976,8 1.225,4

% 15,0 18,3 15,8 20,2 21,8 21,6 34,0 44,3 41,6 36,1 33,1

e.fő 684,2 810,1 875,3 952,8 1.118,7 1.003,4 1.311,9 1.747,5 2.238,5 2.540,1 2.266,3

Foglalkoztatottak fő = 100 % % 23,9 26,5 24,5 25,5 26,7 24,6 27,5 32,5 39,1 46,4 61,3

2.841,3 3.053,0 3.565,4 3.737,5 4.201,9 4.084,9 4.759,6 5.372,7 5.733,6 5.471,9 3.696,9

(Laky2002:52)

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

77

A foglalkoztatottak száma és megoszlása foglalkozásuk jellege szerint 2002 • • • • • •

Alkalmazott (e fő) 3.337,2 (%-ban) 86,2 Szövetkezeti tag (e fő) 22,5 (%-ban) 0,6 Társas vállalkozás tagja (e fő) 109,9 (%-ban) 2,8 Egyéni vállalkozó (e fő) 377,1 (%-ban) 9,8 Segítő családtag (e fő) 23,9 (%-ban) 0,6 össze. 3.870,6 = 100,0%

2004.09.06.

Borbély Tibor Bors

78