FÖLDTANI KÖZLÖNY XLI. KÖTET MÁRCIUS ÁPRILIS. FÜZET. HAZÁNK VASÉRCKÉSZLETÉRŐL ÉS A FÖLDIGÁZRÓL, VALAMINT BOSZNIA SZÉNKINCSEIRŐL

FÖLDTANI KÖZLÖNY XLI. KÖTET.

1911. MÁRCIUS—ÁPRILIS.

FÜZET.

HAZÁNK VASÉRCKÉSZLETÉRŐL ÉS A FÖLDIGÁZRÓL, VALAMINT BOSZNIA SZÉNKINCSEIRŐL. A Magyarhoni Földtani Társulat 1911. évi február hó 8. közgyűlésének elnöki megnyitó előadása. Tartotta : Dr.

S c h a fa r zik F e r e n c .

Bevezetés. — Társulati ügyek.

Tisztelt közgyűlés! A mai napon egy éve annak, liogy a Magyarhoni Földtani Társu­ lat közgyűlésének határozata engemet az elnöki székbe emelt. Egy soha nem várt kitüntetés ért ezzel engem, mert arról a díszes helyről van szó, melyet — nem említve a hála az Égnek még életben lévőket, — valamikor K v b i n y i F e r e n c , S zabó J ó z s e f és B öckh J áno s elhunyt jeleseink foglaltak volt el. Nagy aggódva engedtem e hívó szózatnak, mert attól kellett tartanom, vájjon fog e nekem, a társulat közkatonájának sikerülni társulatunkat olyan biztosan vezetni és előbbre vinni, mint ahogy azt kipróbált volt elnökeinktől már megszoktuk. És úgy érzem, aligha sike­ rült volna e bizalomnak megfelelnem, sőt habozás nélkül kijelenthetem, hogy talán sehogysem, hogyha az igen tisztelt közgyűlés oly d e r é k t i s z t t á r s a k a t nem rendelt volna mellém és o l y k ö t e s s é g t u d ó v á l a s z t m á n y t nem bízott volna meg az ügyek legfőbb intézésével. Adminisztratív szempontból különösen P a p p K a r o l y dr. I. titkár tett ki magáért, amennyiben példás iigybuzgósággal társulatunk előadási soro­ zatát és tagjaink létszámát emelte, sőt fáradhatatlan utánjárással még társulatunk alaptőkéjét is gyarapította. Örömmel jelenthetem továbbá, hogy S zontagh T amás dr. másodelnökünk kipróbált vezetésével választ­ mányunk egy hattagú bizottságot küldött ki, amely a g e o l ó g i a i m ű ­ s z a v a k h e l y e s í r á s a ü g y é n e k r e n d e z é s é t magára vállalta. Nagy feladat ez, mélyen tisztelt közgyűlés, mely ismételt tanácskozások révén, előbb szűkebb körben, majd azután szélesebb fórum előtt lesz csak megvalósítható. Fogadják mindezekért igen tisztelt tiszttársaim, mint pedig az igen tisztelt választmány is legjobb kartársi köszönetemet. Társulatunk elmúlt évi kimagaslóbb mozzanataira áttérve, minFöldtani Közlöny. X L I . köt. 1911. 16

230

Di SCHAFARZIK FER EN C

denekelőtt ő s z i n t e s z o m o r o d á s s a l t u d a t o m , h o g y n e m e s p á r t f o g ó n k a t , hg. E sz t e r h á z y M i k l ó s dr. ú r 0 F ő m é l t ó s á g á t mély csal ádi gyász érte szeretet t hitvese, sz ül et et t g r ó f C z i r á k y M a r g i t és m é g z s e n g e k o r b a n l é v ő g y e r ­ meke i ne k p ó t o l h a t a t l a n a n y j a k o r a i e l h a l á l o z á s a ál t al . Egyúttal szives tudomására hozom a tisztelt közgyűlésnek, hogy a Magyar­ honi Földtani Társulat mély részvétét 0 Hercegségének távirati úton fe­ jeztem ki és felhívom egyszersmind a jelenlevőket: hogy adjunk gyászunk­ nak most is kifejezést! (mire az elnök és az egybegyűltek felállanak). Örömmel említem továbbá, hogy a múlt évi közgyűlésünk nagy érdemű v o l t e l n ö k ü n k e t : dr. K och A n t a l egyetemi tanár urat egy­ hangúlag t i s z t e l e t i t a g j a i k ö z é v á l a s z t o t t a . A díszoklevelet nyomban a közgyűlésen át is adhattuk dr. K och A . tanár úrnak, ün­ nepelt szaktársunknak, aki ez alkalommal fogadta, h o g y a M a g y a r ­ honi Földtani Társulatot céljai elérésében a jövőben is ö r ö m e s t t á m o g a t n i fogja. Mély köszönetemet fejezem ki ezután e közgyűlés alkalmából is Z i c h y J á n o s g r ó f m. ki r . v a l l á s és k ö z o k t a t á s ü g y i m i n i s z t e r, S e r é n y i B é l a g r ó f m. k i r . f ö l d m i v e l é s ü g y i m i n i s z t e r é s L u k á c s L á szló dr. m a g y a r ki r . p é n z ü g y i m i n i s z t e r u r a k Ő E x c e l l e n c i á i n a k , azért hogy társulatunkat, — amely tudo­ mányos és gyakorlati geológiai kérdésekkel egyaránt foglalkozik, — ismételve állami segélyben részesítették. Hálás köszönetünket fejezem ki továbbá hg. E s z t e r h á z y M ik l ó s dr. ú r Ö F ő m é l t ó s á g á n a k azért a hagyományos kegyességeért, amelylyel p á r t f o g ó i a d o m á n y á n a k k i u t a l v á n y o z á s á v a l t á r ­ s u l a t u n k t u d o m á n y o s t ö r e k v é s e i t az e l m ú l t é v b e n is támogatta. És végre meleg köszönetünket tolmácsolom S. S e m s e y A n d o r dr. ú r n a k , a M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t t i s z t e l e ti t a g j a és b a r á t i j ó a k a r ó j á n a k , amiért társulatunk kiadványainak ter­ jedelmesebb és díszesebb megjelentetését több ízben t e t e m e s e b b p é n z a d o m á n y o k k a l l e h e t ő v é tette. I. Tudományos bel- és külföldi gyűlésekben és kongresszusokban való résztvétel , — és Magyarország vasérckészletéröl.

Társulatunknak az elmúlt évben meghivatás útján többször alkalma volt kiil- és belföldi intézetekkel és társaságokkal érintkezésbe léphetni. Június havában (18 —23.) D ü s s e l d o r f b a n ült össze a z V. n e m ­ zetközi bányászati, kohászati, alkalmazott mechanikai és g y a k o r l a t i g e o l ó g i a i k o n g r e s s z u s . Ezen rendkívül látoga­

HAZÁNK VASÉRCKÉSZLETÉRŐL ÉS A FÖLDIGÁZRÓL, VALAMINT BOSZNIA SZÉNKINCSEIRŐL.

231

tott összejövetelen mintegy 1702 szakember vett részt. Bányász és geológus körökből hazánkból is többen voltak tagjai, hivatalosan pedig L óczy L ajos dr. úr, a m. ki r . F ö l d t a n i I n t é z e t i g a z g a t ó j a , v á l a s z t m á n y i t a g t á r s u n k volt sz í ve s a M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t o t i s k é p v i s e l n i . A kongresszus lefolyásá­ ról és tanulságairól L óczy L . közlönyünk hasábjain értesített bennün­ ket és fogadja igen tisztelt tagtársunk ezen szíves ténykedéséért a tár­ sulat legőszintébb köszönetét. Meghivást kaptunk még a M a g y a r O r v o s o k és T e r m é s z e t t u d ó s o k E g y e s ü l e t é t ő l , amely 1910. évi vándorgyűlését augusz­ tus 20—26-án M i s k o l c z o n tartotta és végre a M a g y a r B á n y á ­ s z a t i és K o h á s z a t i E g y e s ü l e t t ő l , amelynek évi közgyűlését B u d a p e s t r e hívták volt egybe szeptember 1 8 —19-ére. A két utóbbi alkalommal én magam adtam át társulatunk üdvözletét és vettem részt a gyűléseken. Ezeknél még fokozottabb figyelemmel kísértük azonban a XI. s t o c k ­ h o l m i n e m z e t k ö z i g e o l ó g i a i k o n g r e s s z u s lefolyását, ame­ lyen köszönetre méltó módon ugyancsak L óczy L ajos dr. i g e n t i s z ­ t e l t v á l a s z t m á n y i t a g t á r s úr v o l t s z í v e s t á r s u l a t u n k a t k é p v i s e l n i . Kapcsolatos volt ezen kongresszussal még a II. A g r og e o l ó g i a i k o n f e r e n c i a is, amely az 1908-ban Budapesten tartott I.-nek volt a folytatása. Ezen konferencián társulatunkat T r e it z P é t e r v á l a s z t m á n y i tagtárs úr képviselte. Összesen 17 tagtársunk vett aktiv részt a kongresszus tanácskozá­ saiban s a kongresszus általános lefolyásáról Dr. L óczy L ajos volt szíves bennünket egy külön cikk alakjában tájékoztatni, amely a múlt évi szeptember—októberi füzetben jutott t. tagtársaink kezeihez. Hálára kötelezték társulatunkat továbbá T r e it z P é t e r , L ászló G ábor dr. és M aros I m r e igen tisztelt tagtársaink, hogy ismertető elő­ adásaikkal, — előbbiek agrogeológiai irányúakkal, utóbbi pedig a Spitzbergen-szigetekre tett kirándulásáról, őszi szaküléseinket megélénkítették. A stockholmi geológiai kongresszus elé terjesztett kérdések közül különösen kettő merült fel, mely széles körökben keltett érdeklődést. Ezek egyike a k i i m a v á l t o z á s a a z u t o l s ó e l g l e c s e r e se d é s u t á n , m á s i k a a f ö l d k e r e k s é g v a s é r e k é s z l e t e és a n n a k e l o s z ­ l á s a . Az előbbivel majd csak a kongresszusi kiadványokból fogunk tüzetesebben megismerkedhetni, az utóbbiról azonban már eddig is sze­ rezhettünk tudomást, amennyiben ennek anyaga egy hatalmas nagy munka alakjában már készen kinyomatva került a kongresszus aszta­ lára. Címe T h e I r o n Ő r e R e s o u r c e s of t h e W o r l d két negyed­ rét kötet 22 táblával, 142 ábrával és egy 43 folió térképlapot tartalmazó atlasszal. 16*

Dl SCHAFARZIK FERENC

A vasérckészletek r o h a m o s f o g y á s á n a k t é n y e fölött az utóbbi években geológusok és bányászok egyre hangosabban kezdtek gondolkodni és elismerés és hála illeti meg a stockholmi XI. nemzet­ közi geológiai kongresszus vezetőségét azért az elhatározásért, hogy ezt az egész emberiséget legközelebbről érdeklő veszedelmet konkrét szá­ mokban kifejezve állította a világ szeme elé. Mint a diagnosztizáló orvos konstatálni kívánta a kongresszus, hogy van-e baj és ha van, mekkora az? Az említett nagy munkához S j ö g r e n H j a l m á r s t o c k h o l m i t a n á r írta az összefoglaló bevezető részt és ebből vesszük át az alábbi átnézetes kimutatást. A Föld vasérckészleteinek kimutatása millió tonnákban. Feltárt érc színMegfelelő vas tartalom _ _ 12,032 4733 9,855 5154 156 260 _ 136 84 125 75 Összesen : 22,408 10,202

Földrészekk

Európa Amerika . Ázsia.., .... ~ Ausztrália.... Afrika

A jövőben feltárandó én 41,024 81,822 457 69 54,000 ?

Minthogy S j ö g r e n szerint a világ évi nyersvastermelése kereken 64 millió tonnát tesz ki (holott 1800-ban 0*8 millió és 1850-ben 4*8 mil­ lió tonna volt) a termelésnek az eddigi tempóban való fokozódása mel­ lett a m a f e l t á r t v a s é r c k é s z l e t e k a l i g 60 é v r e l e s z n e k e l é g s é g e s e k . Legtöbb vasérccel rendelkeznek az Egyesült-Államok, továbbá Európában Anglia, Franciaország, Németország, Svédország, Spanyolország és csak messze utánuk következik, mint ezt a mellékelt táblázat mutatja, Magyarország. A világ vasérckészlete a stockholmi kongresszus adatai szerint. I. csoport. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Egyesült-Államok... New-Foundland . Németország ._ Franciaország Kuba Svédország .... N agybritannia...

_ _ _.

II. csoport. S. Oroszország ... 9. Spanyolország _ ._ 10. Norvégia

Millió tonnákban érc _ .... 4300 _ 3600 _ 3600 3300 1900 _ .... 1200 _ 1300

_

864 711 367

vas 2300 1900 1300 1100 900 700 500

387 349 1:24

HAZÁNK VASÉRCKÉSZLETÉRŐL ÉS A FÖLDIGÁZRÓL, VALAMINT BOSZNIA SZÉNKINCSEIRŐL.

270 151 125

11. 12. 13. 14.

Luxembourg Ausztria Algir-Tunisz Görögország

15. 16. 17. 18. lí). 20.

Belgium _ Mexikó — Magyarország Bosznia Olaszország Svájc

100

233

1K) 90 75 45

III. csoport.

02 55 33

25 30 13

22

6

3*3 0-S

Magyarország tehát vasércek dolgában a legszegé­ n y e b b o r s z á g o k e g y i k e . E szegénységünkben Európában még csak Olaszország, Svájc és Románia múlnak fel bennünket. A mi vasérceink ismertetésével L ó c z y L a j o s dr. a m, k i r. F ö l dt a n i I n t é z e t i g a z g a t ó j a és P a p p K á r o l y dr., a m . k i r . F ö l dt a n i I n t é z e t o s z t á l y g e o l ó g u s a léptek a stockholmi geológiai kongresszus elé és az ő ismertetéseikből megtudjuk, hogy az országban mintegy 33 m i l l i ó t o n n a t é n y l e g f e l t á r t , 78 m i l l i ó t o n n a r e m é n y b e l i v a s é r c és azonkívül még mintegy 32 m i l l i ó t o n n a v a s a t t a r t a l m a z ó k ő z e t létezik. Ez utóbbiak azonban többnyire olyan szegényes anyagok, melyekből a mai kohósítási eljárás útján a vas elő nem állítható és amelyek majdan talán elektrolitikus módon lesznek értékesíthetők. E z e k a s z á m o k a k á r e g y ü t t v é v e i s igen tisztelt közgyűlés o l y a n m e g d ö b b e n t ő e n k i c s i n y e k , h o g y c s a k i s a g g o d a l m a k k a l tele t e k i n t h e t ü n k a j ö v e n d ő b e . Ha a két első csoport vasércei elfogynak, akkor vagy újabb módszerek segítségével a harmadik csoportbeli szegényebb ércek feldolgozásához kell hozzálátnunk, vagy pedig, a mi valószínűbb, kénytelenek leszünk külföldről, Németországból és Ausztriából vagy esetleg tengerentúli vidékekről is vasszükségletünket fedezni. Ezzel azonban mai szép v a sb á n y á s z a t u n k n a k v é g e s z a k a d és a k k o r v a s i p a r u n k k a l függő v i s z o n y b a j u t u n k más á l l a m o k k a l szemben. Ezt a néhány évtized múlva bekövetkező nemzetgazdasági csapást, saj­ nos, az országról elhárítani nem lehet, de bekövetkezésének időpontját, amennyire csak bírjuk, kitolni lehetséges, sőt kötelességünk is. Néhány év, vagy esetleg egy évtized sok idő ebből a szempontból, mert ezalatt lényegesen megváltozhatnak a vaselőállítási viszonj’ok, ezalatt más ter­ mészeti kincsekhez juthatunk, amik a beálló mostohább viszonyokat esetleg rekompenzálhatják. Észrevették ezt már más nemzetek is, még pedig olyanok, amelyek ezidőszerint még bővében vannak a vasércek­ nek. így megszabta például hír szerint S v é d o r s z á g a maga vasérc­

234

D? SCHAFARZIK FEREN C

termelésének évi mennyiségét, ami által nagy nemzeti kincsük iclőelőtti csökkentésének elejét kívánja venni. Németország, Középeurópának ezen leghatalmasabb vasproducens országa pedig szintén fontolóra veszi eze­ ket az újabb alakulásokat, melyeket a stockholmi kongresszus riadója maga után vont. Németország vas- és acélipara az utóbbi 40 év alatt olyan hatalmasan lendült fel, hogy ma e téren messzire megelőzi Angliát, amely régebben a világversenyben az első helyet foglalta el. 1869-ben

vasérc. Anglia Egyesült-Államok Németország Franciaország

vas Anglia Egyesült-Államok Németország Franciaország

acél Anglia Németország Franciaország Egyesült-Államok

1909-ben

vasérc Egyesült-Államok Németország Anglia Franciaország

vas Egyesült-Államok Németország Anglia Franciaország

aoél Egyesült-Államok Németország Anglia Franciaország

N é m e t o r s z á g é r c f e l s z í v ó k é p e s s é g e n ő t t ö n n ő és magához vonzza a spanyol és a svéd magas százalékú érceket, sőt impor­ tálja még a francia minette érceket is. Németországnak igen sok vas­ érce van ugyan, de ezek nem mindig a legkifogástalanabbak és ez az oka annak, hogy amíg csak lehet, szívesen veszik a jó külföldi magnetitot és a pörkölt szideriteket, amelyeknek földolgozása jövedelme­ zőbb. Németország expanzív bányagazdasági és kereskedelmi tevékeny­ sége kiterjed Afrikára, Spanyolországra, Franciaországra, Svédországra, Ausztriára és kiváló módon és mindenféleképen szemmel tartják a magyar ércelőfordulásainkat, nevezetesen a kitűnő s z e p e s - g ö m ö r i s z i d e r i t j e i n k e t is. Ha már általában igen ör­ vendetes, ha valamely iparág fellendítése céljából a külföldi tőke felkeres bennünket, úgy mégis a jelen esetben különös óvatossággal kell fogad­ nunk minden efféle vállalkozást, nehogy érceink, amelyeknek bővében egyáltalán nem vagyunk, a földből egyszerűen csak kifejtessenek és elszállíttassanak. M e r t m i n d e n a z o r s z á g h a t á r á n k i s z á l l í ­ tott vaggon vasérc megrövidíti vasbányászatunk a m ú g y s e m h o s s z ú n a k Í g é r k e z ő é l e t é t és n é p ü n k n e k k e r e s e t i f o r r á s á t . Ha bizonyos relációkban talán teljesen meg nem is akasztható a vasbánya-termékek kivitele, úgy az arra hivatott körök­ nek legalább azt az álláspontot kellene érvényre juttatni, hogy vasércünk

HAZÁNK VASÉRCKÉSZL ETÉRŐL ÉS A FÖLDIGÁZRÓL, VALAMINT BOSZNIA SZÉNKINCSEIRŐL.

235

ne nyers, vagy esetleg csak pörkölt érc alakjában, h a n e m l e g a l á b b n y e r s v a s f o r m á j á b a n l é p j e á t az ország határát. És ebből a szempontból mi teljes egyértelműséggel ü d v ö z ö l j ü k a m a g y a r b á n y á s z a t i és k o h á s z a t i t e s t v é r e g y e s ü l e t e t és h e l y e ­ seljük ezidei közgyűlésének ama határozatát, amely s z e r i n t a k o r m á n y f i g y e l me a h a z a i vas b á n y á s z á t é & vasipar érdekében a magyar vasérckivitel megszorí­ t á s á r a , i l l e t v e h e l y e s s z a b á l y o z á s á r a f e l h í v á s s á k. II .

Az E rdélyi Medence földigáz kincse„

Egy másik dolog, amely az utóbb lefolyt évben nemcsak a szak­ köröket, hanem a nagyközönség intelligenciáját is élénken foglalkoz­ tatta, a Kolozs megyében megfúrt f ö l d i g á z . Idestova már két éve an­ nak, hogy a K i s s á r m á s o n 302 m é t e r m é l y s é g b e n m e g f ú r t g á z f o r r á s híre mihozzánk eljutott. Ezen párját ritkító felfedezés a mé l y f ú r á s s a l k á l i s ó k e r e s é s r e s e r k e n t ő m a g y a r geológ u s-g é n i u s z n a k k ö s z ö n h e t ő . Geológus körökben már évtizedek óta az az általános vélemény vert gyökeret, hogy az Erdélyi Medencé­ ben, sűrűn előforduló konyhasón kívül meg kell hogy legyenek azok a kisérő termékek is, amelyek másutt és különösen a Kárpátok külső ívén a sóval együtt szoktak fellépni. Egyesek a számos konyhasós forrás K C l tartalma, valamint e pompás medence körülzártsága alapján k á l i ­ s ó k r a következtetnek, mások pedig kisebb-nagyobb véleménykülönbség­ gel a sok helyütt felbuggyanó éghető gázokból a p e t r ó l e u m j e l e n ­ l é t é t is valószínűnek tartják. Elhunyt és élő tagtársaink már elég tekintélyes számban vizsgálgatták az Erdélyi Medence földjét, párhuzamba állítva az ott észlelteket a közeli Románia, Galícia, sőt még Német­ ország egynémely vidékének viszonyaival is. De jártak e területeken ismé­ telve külföldi szaktársak is, akik az Erdélyi Medence méhében rejlő kincsekre vonatkozólag szintén egyik vagy másik irányban biztatóan nyilatkoztak. Különösen a k á l i s ó l e h e t s é g e s e l ő f o r d u l á s á n a k k é r d é s e v o l t az, mely az előző kormány miniszterelnöke és pénzügyminiszterének, dr. W e k e r l e S á n d o r ú r 0 N a g y m é l t ó s á g á n a k lig3Telmét oly annyira megragadta, hogy L ó c z y L a j o s dr., akkoriban egyetemi tanár úr mélyen tisztelt tagtársunk tervezetét magáévá tette és Erdélyben a fúrással való kutatást elrendelte. Ezzel a nagy horderejű elhatározással az Erdélyi Medence bányászati történetében eg}7 új kor­ szak nyílott meg. Mert a még 1870-ben a Zsily-völgyben ugyancsak a m. kir. pénzügyminisztérium intézkedése folytán történt 700 méteres mélyfúrástól eltekintve, bányászati fúrás Erdélyben, kivált annak köze­ pén eddig még egyáltalán nem történt. A fúrás első pontjait L óc z y

236

Di

SCHAFARZIK FERENC

Lajos felülbírálásával igen tisztelt tagtársunk és érdemes I. titkárunk Papp K ároly dr. jelölte volt ki. íg y történt, hogy Nagysármáson 627 m é­ terig, majd Kissármáson a Bolygóréten 302 m-ig, azután ismét Nagy­ sármáson, egyik mellékvölgyben 485*95 m-ig hajtottak le kálisóra fúráso­ kat, de sajnosan eredménytelenül, mert a három első fúrást technikai okokból és fúrási balesetekből kifolyólag még a kellő m élységek elérése előtt be kellett szüntetni. A harmadik fúrás közelében telepített III. A) jelű negyedik fúrással ez idő szerint pedig már 580 m m élységet értek el, de ezzel a fúrás befejezve még nincsen, mivel ezen a ponton legalább 8 0 0 — 1000 m -ig akarnak lejutni. A Mezőségen való m ély fúrás­ nak ugyanis sok akadálya van, mert a m ezőségi rétegcsoport lágy, gyúrható, szappanosan síkos, könnyen összenj^omódó agyagrétegein, majd ism ét váratlanul egy-egy közbetelepedett éles homokból, vagy homokkőből álló kemény pádon át f ü g g ő l e g e s i r á ny b a n l e j u t n i , a fúróeszközök gyors kopása és a fúrólyuk gyakori elferdülése miatt majdnem lehetetlen. Ezen fúrások mélyesztése közben esett meg, hogy Kissármáson a II. számú fúrólyukból m á r 120 m é t e r b e n e r ő s , lejebb azután még jobban növekedő gázm en n yisé­ g e k r e a k a d t a k , amelyeknek rohamos feltódulása 302 m mélységben minden további lehat olást meghiúsított. Amikor erre a fúrót a 279 mm átmérőjű csőből kihúzták, mindenkinek ámulatára e g y r e t a r t o t t a b ő s é g e s g á z ö m l é s . Kezdetben rövidesen elmúló természetűnek gon­ dolták, de a csodálkozás nőttön nőtt, mikor a gázkút heteken, sőt h ó­ napokon keresztül v á l t o z a t l a n e r ő v e l n a p o n t a n e m k e v e ­ s e b b , m i n t 900,000 k ö b m é t e r m e t á n g á z t s z o l g á l t a t o t t , a m i k ö r ü l b e l ü l 120,000 l ó e r ő n e k f e l e l m e g . Ekkor komolyan vették a dolgot s a m. kir. pénzügyminisztérium ö r ö k á r o n m e g i s v e t t e a z t a t e l k e t , amelyen a fúrás eszközöltetett. Sőt az elmúlt év őszén a m a g y a r t ö r v é n y h o z á s á l l a m i m o n o p ó l i u m m á t e t t e nemcsak az országban még felkutatandó kálisót és petróleumot, hanem egyúttal a f ö 1 d i g á z t is . Időközben a m. kir. pénzügym iniszté­ rium e g y m ű s z a k i b i z o t t s á g o t k ü l d ö t t k i A m e r i k á b a a földigáz felhasználásának tanulmányozása végett. Pensylvániában ugyanis az ottani gázkutak már évtizedek óta adják a gázt, metyet a csövekben száz meg száz kilométerre elvezetve, külön­ böző ipari és háztartási célokra használnak föl. E bizottság jelentése és különösen Herrmann Miksa úr, s e l m e c i b á n y á s z a t i f ő i s k o l a i t a n á r n a k a magyar bányászati és kohászati társulat ez idei köz­ gyűlésén tartott előadása kimerítően tájékoztatta a szakközönséget a metángáz miként való felhasználhatóságáról.1 A kincstár azonban 1 V. ö. H e r r m a n n M i k s a : A földgáz termelése, vezetése és értékesítése. Magy. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1í>11. évfolyam 6—7. sz.

HAZÁNK VASÉRCKÉSZLETÉRŐL ÉS A FÖLDIGÁZRÓL, VALAMINT BOSZNIA SZÉNKINCS EIRŐ L.

237

ennyiben nem állapodott meg, hanem még egy lépéssel tovább ment. L ukács L ászló m. kir. pénzügyminiszter úr ugyanis melegen pártolta és felkarolta L óczy L ajos dr. földtani intézeti igazgató és M ály S ándor m. kir. miniszteri tanácsos és osztályvezető urak abbeli javaslatát, mi­ szerint a z e g é s z E r d é l y i M e d e n c e g e o l ó g i a i l a g r e n d s z e ­ r e s e n m e g v i z s g á l a n d ó , aminek következtében az elmúlt ősszel dr. B öckh H ugó f ő b á n y a t a n á c s o s es s e l m e c i b á n y á s z a t i f ő i s k o l a i t a n á r úr, igen tisztelt tagtársunk vezetése alatt a kuta­ tás különösen a medence keleti felében tényleg meg is indult. B öckh H ugó dr. fáradozása már eddig is szép eredménnyel járt, amennyiben a sokfelé fellépő t e r m és z et es gázé m a n á c i ó t t e k t o n i k a i v o n a l a k h o z k ö t ö t t n e k i s m e r h e t t e fel . Munkáját még ezentúl is folytatja, s ő t a z ü g y é r d e k e m e g k i v á n n á , h o g y a z e d d i g i l e l k e s m u n k á s o k m i n t « k u t a t ó b i z o t t s á g » p e r m a nenc i á b a n m a r a d j a n a k , mert folytonosan tartó geológiai vizsgálato­ kon alapuló tanácsadás nélkül nem képzelhető el a kálisó és a bitumenek bonyolódott kérdéseiben a biztos intézkedés lehetősége. Az erdélyi földi gáznak a hírére megmozdult, amint az előre vár­ ható volt, a t ő k e is és vállvetve bel- és külföldi bankok és pénzcsoportok készek az erdélyi földigáz kihasználásának koncesszióját átvenni, de úgy látszik, hogy az egyezség megkötéséhez előbb még több helyen való fúrással a gáznak általánosabb előfordulását óhajtják bizonyítani, hogy ezáltal a szerződéseket szélesebb alapon lehessen megkötni. Amellett, hogy M a r ó s o r b ó n 1500—2000 m-re készül a kincstár főleg a kálisó szempontjából egy fúrólyukat mélyeszteni, még egész sora a csekélyebb, mintegy 300 m mélységű fúrásoknak is van tervbe véve, még pedig kizárólag földi gázra, ú. m. M a r o s u g r a , M a r o s s z e n t g y ö r g y, M a r o s v é c s (Szászrégen mellett), Szt . B e n e d e k , Szt . M á r t o n , M e d g y e s, N a g y l a k , M a r o s g o m b á s , V e r e s m a r t és S a j ó u d v a r h e l y községek határában. E fúrások végrehajtására az állam két nagyobb 1200 méterig leszolgáló és » kisebb 300 méterig alkalmas fúró garnitúrát szerzett be, míg az orbói mély fúrást egy fúró vállalat által készítteti el. Látnivaló tehát, hogy egy széles alapra fektetett k u t a t á s i a k c i ó r ó l van szó, amelyhez minden magyar geológusnak legszebb reményei hozzáfűződnek. Ámde mozognak már a t e r v e z ő m é r n ö k ö k is, fontolom véve, vájjon hogyan lehetne ezen természetadta kincset legjobban és l e g ­ c é l s z e r ű b b e n é r t é k e s í t e n i . Három magyar mérnök, névszerint B ánki D onáth, Z ielinski S zilárd dr. urak, kir. József-műegyetemi taná­ rok és T olnay K ornél úr, mérnök és r. t. igazgató nem kisebb gondo­ latot vetettek föl, mint hogy a s á r m á s i g á z B u d a p e s t r e fe 1 v e z e t t e s s é k és a fővárosban értékesíttessék. A sármási metán hivatva

238

ír

SCHAFARZIK F EREN C

volna ugyanis a pesti gázgyárak kőszénből előállított világító gázát he­ lyettesíteni, aminek megvalósítása esetén sok porosz kőszénnek a be­ hozatala meg volna takarítható. Messze vezetne, ha B ánki D onáth, igen tisztelt kartársam szakvéleményét részletesen ismertetni akarnám, hanem szives engedelmével röviden csak azt sorolom fel, hogy Budapesten 1911-ben a napi gázszükséglet 300,000 köbméter. Egy 450 m hosszú és 200 mm belső átmérőjű csővezetéken 9 kompresszor állomással az ennek megfelelő évi lS7*ő millió köbméter gáz akadály nélkül felnyom­ ható. Az összes befektetés 23 millió koronába kerülne, amely összeg a gáz eladási arát Budapesten 5 fillérrel véve alapul (holott a mai gázár kb. 17 fillér), már 10 év alatt nemcsak hogy teljesen visszatérülne, hanem azon felül évenként még szép osztalékot is hozna. Már ezen előzetes számítás is bizonyítja, hogy a gáznak Budapestre való fölhoza­ tala nem tekinthető immár valami fantazmának, h a n e m e l l e n k e z ő ­ l e g e g y m e g v a l ó s í t á s r a n a g y o n i s m é l t ó e s z m é n e k . Még csak abban a tekintetben kivánnak a technikus körök felvilágosítást, vájjon a kissármási gázkút esete sporadikusnak veendő-e, avagy remél­ hető hogy más pontokon hasonló módon lesz feltárható e gáz. Erre a feleletet az eddig működött k u t a t ó b i z o t t s á g okvetlenül a lehető legpontosabban fogja megadhatni; ennek mi elébe nem vághatunk és csak egész általánosságban saját tapasztalataim alapján kivánom meg­ jegyezni, hogy az előbbi rentabilitásszámítás megkövetelte 10 év az erdélyi medence összes gázterületei által n e m c s a k e n n y i i d ő r e , h a n e m b ő v e n e n n e k t ö b b s z ö r ö s é re i s b i z t o s í t o t t n a k v e h e t ő . Az érintett nagyszabású terv beteljesedése azonban előreláthatólag még jó ideig fog elhúzódni, részint az elmaradhatatlan előzetes tárgya­ lások miatt, részint pedig azért, mivel mégis csak egy hosszú vonalnak műszaki berendezéséről van szó. Addig azonban, hogy a kiömlő gáz továbbra is kárba ne vesszen, a M e z ő s é g l o k á l i s s z ü k s é g l e t e i t l e h e t n e k i e l é g í t e n i és m i n d e n e k e l ő t t g y o r s e l h a t á r o ­ z á s s a l egy m o d e r n s á l é t r om g y á r a t k e l l e n e f e l á l l í t a n i , ha csak egyelőre kísérlet-képen is. Ennek nagy horderejét itt külön hangoztatnom fölösleges. A salétromnak levegőből való gyártása az energia olcsóságán fordul meg. Norvégiában és Tirolban a vízesések energiájá­ nak felhasználásával gyártják a salétromot, nekünk pedig rendelkezésünkre áll a földből szabadon kiömlő gáz. Az erdélyi metán gáztermelésnél mindig fognak maradni olyan feleslegek, amelyek habár közvetve, talán mégis csak elég olcsón szolgáltatnák a salétrom-gyártáshoz szükséges energiát. Bocsánatot kérek, igen tisztelt közgyűlés, hogyha az erdélyi földi gáz kérdésével talán kissé hosszasabban foglalkoztam, mentse ki azon­ ban belemelegedésemet az a rendkívüli, szinte lázasnak mondható érdek­

HAZÁNK VASÉRCKÉSZLETÉRŐL ÉS A FÖLDIGÁZRÓ L, VALAMINT BOSZNIA SZÉNK1NCSEIRŐL.

lődés, amellyel a geológus világ az erdélyi földigáz minden fázisát kiséri.

239

előfordulásának III.

Bosznia szénkincseiröl.

Körülbelül másfél éve annak, hogy 0 Felsége I. F erenc József, a u s z t r i a i c s á s z á r és M a g y a r o r s z á g a p o s t o l i k i r á l y a u r a l k o d ói j o g á t B o s z n i á r a és a H e r c e g o v i n á r a i s k i ­ t e r j e s z t e t t e . Hogy ez mekkora áldást hozott ezen két tartománynak, azt közülünk tán csak azok méltányolhatják kellőképen, akik ez orszá­ gokat mintegy 33 évvel ezelőtt az okkupáeió alkalmával láthatták. Már a katonai megszállás is szinte egy csapással vetett véget az akkoriban már nagyon elharapódzott anarchikus viszonyoknak. A hadsereggel együtt egyszersmind a k u 11 u r a is bevonult ezen elhanyagolt országokba és az európai intézmények berendezése és felvirágoztatása körül igazi atyai gondoskodásával boldogult Kállay Béni, h o s s z ú é v e k e n á t közös pénzügyminiszter, szerzett hervadhatatlan ér­ d é m e k e t. Bosznia ma eg}^ kulturország, amely rohamos emelkedésével Európában párja nélküli. A z 1 9 0 9 - i k i b e k e b e l e z é s s e l e z a k o n s z o l i d á c i ó m i n t e g y örök időkre á l l a n d ó s í t v a lett és ma az ország minden részén ugyanazzal a biztossággal folytatják lakói a mezőgazdaságot, az ipart és a bányászatot úgy, mint bárhol is másutt a kettős monarchia területén. Ahol pedig még tennivaló mutatkozik, o t t r a j e c i Burián István b á r ó , j e l e n l e g i k ö z ö s p é n z ü g y m i n i s z t e r úr Ő E x c e l l e n c i á j á n a k b ö l c s i n t é z k e d é s e i v e l t a l á l k o z u n k , amelyek mind az ország további felvirágoztatását célozzák.

Bennünket különösen a közös kormányzat alá tartozó líj t a r t o ­ m á n y o k b á n y á s z a t a és e l s ő s o r b a n s z é n b á n y á s z a t a ér­ dekelhet. A nagyközönség zöme talán nem is tudja, hogy Boszniában széntelepek is vannak, amelyek alapján egész csöndben már virágzó bányák is keletkeztek. Fekete szene ugyan nincs az országnak, de b a r n a ­ s z é n b e n B o s z n i a E u r ó p á n a k l e g g a z d a g a b b országai egyike. Az ország változatos geológiai képződményei során a t e r e i é i * r é t e g s o r o z a t az, m e l y n a g y k i t e r j e d é s ű s z é n t e l e p e k e t z á r m a g á b a . S itt nyomban megjegyezhetjük, hogy a ge o 1ó g i a i v i ­ szonyok ismertetése dolgában Bosznia-Hercegovina n e m á l l h á t r á b b s o k m á s r é g i b b k u l t u r á l t a m n á l . Hogy a bosnyák szénkincseket kellőképen méltányolhassuk, szükséges ugyanis egy rövid pillantást az ország geológiai ki- és átalakulására vetnünk. A legrégibb geológiai adatok, melyek Bosznia földjére vonatkoz­ nak, B oué AMi-tól, a bécsi Akadémia egykori tudós elnökétől származ­ nak. 1840-ben megjelent munkájának címe: La Turquie en Europe,

24"

*>s SCHAFARZIK F EREN C

a m ely n ém etü l is m eg jele n t ezen a c í m e n : D ie eu rop äische Türkei, egy k ü lö n ö sen régebben sokat forgatott alapvető m unka. Az okkupációt k ö z ­ v etlen ü l követő évben (1879) egy-két cikkecske jele n t m eg eg yes kom battans g e o ló g u s o k t ó l1 ; az ország első ö sszefo g la ló ism ertetését p ed ig a M ojsisovics E., T ietze E. és B ittner A .- f é l e : G run dlinien der G eo logie von B o s n ie n und der H erz eg o v in a cím ű m unkában találjuk m eg. 1898-ban kreálja azután K állay B. m i n i s z t e r a s z a r a j e v ó i g e o l ó g i a i i n t é z e t e t é s e h h e z k i n e v e z i dr. K atzer F rigyes j e l e s g e o l ó ­ g u s t. Dr. K atzer, a ki m e g e lő z ő le g C sehországban és B raziliában szer­ zett b ő séges g eo ló g ia i tapasztalatokat,

B oszn iában

is

kiváló

tev é k e n y ­

séget fejtett ki, s egyik főérdem e az, h o g y azon n a l h ozzá fo g ott B o s z n i a átnézetes geológiai térképezéséhez. K ezdetben állása a b á n y a h a tó sá g k ötelékébe báró közös

tartozott,

legújabban

pénzügyminiszter

azonban

ö n á lló síto tta

B urián I stván

és

segédeket

is

osztott be m elléje. K atzer fáradhatatlan szorgalm ának k ö szö n h e tő egyebek között az ig e n sikerült G e o l o g i s c h e r F ü h r e r d u r c h B o s n i e n u n d d i e H e r z e g o v i n a cím ű szá m o s részlettérképpel ellátott m unka, am ely Szarajevóban 1903-ban látott napvilágot, va la m in t a B oszn ia H erceg ov in a hat hatodra felosztott területének kéthatod lapja 1 : 200.000 m éretben, g eo ló g ia ila g kiszínezve. Az egyik lap Szarajevó

környékét,

a

m ásik, m ely csak n é h á n y h ó n a p előtt jele n t m eg, D ó nja-T uzla környékét ábrázolja. Á t n é z e t e s n e k n evezi szerző e művét, de tartozunk a n y ilv á n o ssá g n a k azzal a k ijelentéssel, h o g y a k icsin y m éretből kifolyó h atárbeli h iá n y o k tó l eltekintve, t é r k é p e z é s e o l y a n k i m e r í t ő , h og y e v id ék ek t e r ü l e t é n e k b á r m e l y rész én is t e l j e s e n m e g b í z h a t ó k és a t é n y l e g e s v i s z o n y o k k a l ö s s z e v á g o k a f e l t ü n t e t e t t a d a t o k . E m ellett G rimmer b á n y a k apitánn yal együtt m egveti a s z a r a j e v ó i m ú z e u m

ás v á n y - f ö l d t a n i

osztályá­

n a k alapját is. K a t z e r F. szerint Bosznia és Hercegovina együttes területén k é t r é g i k ö z é p h e g y s é g e t kell megkülönböztetnünk, amelyek egyike a Nv-i és DNy-i régi szerb hegységnek Drinán inneni része, míg a másik a középboszniai palahegység, mely Novinál a horvát határ mellett veszi kezdetét, hogy onnan DK-i irányban egészen a novibazári szandsák határáig (Cajnica) lehúzódjék. Ezen két régi hegységet köpenyszerűleg környezi a t r i á s z , amely általánosságban úgy Boszniában, mint Hercegovinában minden következő fiatalabb képződménynek fekvőjét alkotja. Az a r c h a i k u m Boszniában igen alárendelten van kifejlődve;

1 S c h a f a r z i k F e r e n c , Diabáz Dobojról Boszniában. Földt. Közl. 1879. IX. 393 old. és k. 1 színes nyom. táblával.

k ö t.

HAZÁNK VASÉRCKÉSZLETÉRŐL ÉS A FÖLDIGÁZRÓL, VALAMINT BOSZNIA SZÉNKINCS EIRO L.

241

mindössze csak bizonyos gránitok és gránitgneiszok számíthatók ide, amelyek B.-Kobasnál a Száva partján figyelhetők meg. A p a l e o z o o s p a l a h e g y s é g f ő l e g k a r b o n és p e r m k o r ú szedimentumokból tevődik össze. Kétes d e v o n k o r ú kvarcitpalák fölött csillámdús gneisz és csillámpalaszerű kvarcitos és fillites kőzetek képezik az a l s ó b b k a r b o n rétegeket, amelyek fölött gazdag vasérc betelepüléseket tartalmazó tarka csillámos homokkövek és agyag­ palák következnek. Ezt a rétegsorozatot borítják p e r m k o r ú korallos és krinoidás mészkövek és dolomitok, meszes agyagpalák (gipsz és anhidrit betelepülésekkel), kisérve eruptív kőzetektől, ú. m. kvarcporfiroktól, kvarcdiorit, diabázporfirit és melafir-féleségektől. Ebben a paleozoos rétegcsoportban nemcsak dús v a s é r c e k , hanem r é z é r c e k (tetraedrit, Gornivakuf; kalkopirit, Sinjako), a n t i m o n i t (Cemernica), a r a n y t a r t a l m ú p i r i t (Bakovici) is fordulnak elő, amiért már M ojsisovics E. e vonulatot B o s z n i a é r c h e g y s é g é n e k nevezte. A t r i á s z legalsó tagja, a werfeni palák szoros összefüg g ésben vannak az alattuk levő perm i lerakódásokkal, am elyekk el együtt e v id é­ keken a vízduzzasztó h o rizontot szolgáltatják. F ölö ttü k u gya n is főképen m esz es lerakódások következnek, am elyek sorában B ittner , K ittl és K atzer az alpesi kagylóm ész, am elyn ek H a n -B u lo g n á l előforduló gazdag ceph a lo p o d a faunáját H auer F erenc írta le, a ladini, a karni és a nori em eletek et ism erhették fel. Sok gazdag forrás, egyebek közt az U idzse m elletti Boszna-forrás triász-m észkőből fakad. A lad in i em eletben k ülö­ n ö sen Olovónál B itner szerint eruptív kőzetek, ú. m. diabázok, melafirok és szerpentinek fordulnak elő betelepülve. Triaszkorúak továbbá a gazdag varesi

vasércek

és

em lítésre

m éltók

a

Cevljánovici

mangán­

é r c e k , valam in t az olo v ó i ó l o m t e l i é r e k is.

A J u r a rétegsorozatában eddigelé még csak egyes emeleteket ismerhettek föl és pedig a liászba és a maimba valókat. A tithon el­ terjedése általános. Nevezetes, hogy a bosnyák s z e r p e n t i n z ó n a kőzetei, ú. m. a gabbro, peridotit és szerpentin felső jurakőzetekkel álla­ nak a legszorosabb kapcsolatban és hogy rendesen fedőjüket a t i t h o n képezi. A k r é t a kifejlődése Boszniában más, m in ta Hercegovinában. Míg ez utóbbi országrészben csak felső krétakorú rudistamészkövek fordulnak elő, addig Boszniában a kréta különböző emeletei nagyobb változatos­ ságot mutatnak s itt, úgymint a szomszédos Szerbiában is, az alsó és felső kréta jól ismerhetők fel. E-i Boszniában a flyschben szerpenti­ nek, krómvasérc és diabázféleségek fordulnak elő. (Gracanica mellett és az Usora-völgy ben), a Hercegovinában pedig gyakori a krétameszekben az a s z f a l t előfordulása (Popovo polje). A Hercegovina elkarsztosodott térszíne főleg krétakorú meszekből áll.

Dt SCHAFARZIK FERENC

H a r m a d k o r . Bosznia-Hercegovinában az eocén nagy területeket foglal el és rétegei transzgredálnak a kréta rétegei fölött, Ny-on meszes, K-en homokos márga fáciessel lép föl. A Hercegovinában legalul Miliolideaés Alveolina-meszekkel kezdődik, majd Nummulit-meszekkel folytatódik és legfelül homokos-márgás rétegekkel végződik a sorozat, amely O p penh eim P á l szerint lényegében középeocénkorú. Boszniában a nummulitos és lithothamniumos meszek főleg az Usora mentén és az alsó Spreca-völgyben fordulnak elő, különben pedig inkább f l y s c h s z e r ű kőzetek uralkodnak és ezekben gyakran láthatók tiszta, de vékony szén­ zsinórok. Ezen emelet kőzeteiben a Majevica planina É-i oldalán pe t r o l e u m n y o m o k , gáz - és s ó s f o r r á s o k i s figyeltettek meg. Felsőbb márgás rétégéi pedig már az oligocénbe vezetnek át. K o n t i n e n t á l i s j e l l e g ű o l i g o c é n és m i o c é n l e r a k ó ­ d á s o k . Míg a h a r m a d k o r e l s ő f e l é b e n a transzgredáló tenger Hercegovinát e g é s z e n , Boszniának pedig t e k i n t é l y e s részéit el­ borította, addig a m á s o d i k f e l é b e n Bosznia talaja emelkedőben volt, aminek következtében a tenger visszahúzódott. Felszíne azonban csak kevéssé emelkedett a tenger nivója fölé s inkább alföldnek maradt meg, amelyet számos n a g y é d e s v í z i é s b r a k k v i z i t ó foglalt el. Ezek­ nek sekély mélységű medencéit s z a p r o p é l töltötte fel, a partokon pedig gyökeret vert e g y g a z d a g m o c s á r i f l ó r a , mely idővel a mindinkább feltöltődő tavakon elhatalmasodott. így keletkeztek e terüteteken a l l o c h t o n é s a a t o c h t o n s z é n t e l e p e k . A mocsarak szénképzödését egy c s i g a f a u n a jellemzi, ahol pedig kissé szabadabb volt a víz, ott egy c o n g e r i á s f a u n a csatlakozik mindenütt a szén­ telepekhez. Az a l s ó m e d i t e r r á n n a l a g y ü r ő d é s e s h e g y k é p z ő d é s i d ő s z a k a k ö s z ö n t ö t t be és e g y i d e j ű l e g i s m é t s ü l y e d n i k e z d e t t B o s z n i a t é r s z í n e , minek következtében a nagy magyar Alföldet elfoglaló tenger újból előrenyomult. Ennek a f i a t a l a b b m i o c é n t r a n s g e s s z i ó n a k s ó s v i z i ü l e d é k e i v e l , főleg 1 a j t a m e s z e i v e l különösen E-i Boszniában találkozunk, ahol ezeknek padjai erősebben gyürődött régi harmadkori rétegek fölött diszkordans módon feküsznek. A tengernek ezen oszcillációja egyúttal a k ő s ó k é p z ő d é s ­ n e k is kedvezett, amely Dónja-Tuzlánál az I. mediterránban tényleg ki is fejlődött. A ü . mediterrán emelet fölött következnek azután rengeteg sok Cerithium, Tapes, Mactra stb. által jellemzett s z a r m a t a k o r ú l e ­ rakódások. Dónja-Tuzlánál ez utóbbiak fölfelé fokozatosan mentek át azokba a több száz méter vastag agyag-, homok- és márgalerakódásokba, amelyek főleg congeriák (C. subglobosa, C. Partchi) és melanopszidák (M. vindobonesis, M. Martiniana) által jellemezve vannak és ennek folytán pa n-

HAZÁNK VASÉRCKÉSZLETÉRŐL ÉS A FÖLDIGÁZRÓL, VALAMINT BOSZNIA SZÉSK INCSEIBÖ L.

243

n o n i a i l e r a k ó d á s o k n a k minősíthetők. Ezeknek középső rétegcsoportjában gazdag l i g n i t - b e t e l e p ü l é s e k fordulnak elő. Ez utóbbi lerakódások ma mintegy 000 méterig emelkednek föl a tenger színe fölé, amely emelkedés természetesen csak a pliocénlerakódások befejezése után következhetett be. Minthogy a diluvium lerakó­ dásai e mozgás által érintve már nem lettek, K atzer ezen pozitív kéreg­ elmozdulást a p l i o c é n v é g e és a n e g y e d k o r e l e j e k ö z é e s ő i d ő b e helyezi. Ezen legfiatalabb kéregemelkedés K atzer szerint igen nagyfontosságú Bosznia és a Hercegovina mai orografiai kialakulására vonatkozólag. Általa jutott csak teljes kifejezésre az ú. n. d i n á r i h e g y s é g r e n d s z e r , amely a reá jellemző EXy-DK-i rétegcsapással az egész országon uralkodik. Általa emeltettek B o s z n i a és a H e r c e g o ­ v i n a f ő h e g y s é g e i is a mai magasságukra, mialatt az Adria É-i medencerésze beszakadt, szóval akkor fejlődött ki Bosznia és a Hercego­ vina m a i o r o g r a f i a i a r c u l a t a , és innentől kezdődik a negyed- és jelenkor e r ő t e l j e s e r ó z i ó j a . Azóta Bosznia és a Hercegovina fel­ színi viszonyaiban egész mostanig e m l í t é s r e m é l t ó v á l t o z á s o k n e m á l l o t t a k be. Mily gazdag sorozata a képződményeknek és geológiai események­ nek ! Csakugyan ha mi Alföldünk geológiai kialakulását és fizikai viszo­ nyait behatóan tanulmányozni akarjuk, akkor reánk nézve Bosznia geológiai viszonyainak ismerete valóban nélkülözhetetlen. B o s z n i a é s z a k i b b r é s z e o r o f i z i k a i s z e m p o n t b ó l s e m m i má s , m i n t A l f ö l d ü n k n e k D-i p e r e m e . Áttérve most magukra a szénelőfordulásokra, mindenekelőtt kon­ statálnunk kell, hogy míg az oligocén időben a szénképződés folyamata Bosznia legnagyobb részére vonatkozólag állott be, addig a pliocénben széntelepek csak az ország ÉK -i részében, és pedig csak kisebb területen keletkeztek. A kettő közül előbbi a fontosabbik. Az o l i g o c é n s z é n ­ k é p z ő d m é n y r ő l találóan jegyzi meg K atzer F., hogy az a pliocén kéregemelkedés alkalmával eldaraboltatván, a hegység mai ráncteknőibe csak ekkor, tehát utólagosan került bele. Az eredetileg elég szintesen elterülő szénképződmény egyes foszlányai részint felgyűrődött rögök hátán magasra (1100 m-ig) emeltettek föl, másrészt pedig a ráncok teknőibe kerülvén, azokkal tetemesebb mélységekbe is jutottak. A pliocén emelkedés óta azután az erózió folyamata az, mely különösen a maga­ sabbra került édesvízi lerakódások foszlányait pusztította. 8 mindez meg­ magyarázza, hogy az oligocén-szén Boszniában miért található ma leg­ inkább szaggatott ráncok teknőrészeiben. Legnagyobb az a S00 km2 nagyságú teknőrész, mely Bosznia közepét foglalja el. s amely Zenicától Szarajevóig elhúzódik. Ezenkívül azonban még sok apróbb, minteg}’ 23 s z é n t e r ü l e t ismeretes, mely elszórtan majdnem az egész országon

D? SCHAFARZ IK F EREN C

végig fordul elő és ezek között fontosabbak a b á n j á l u k a i előfordulás a Verbasz-völgyében és az u g l i e v i , Janja mellett, közel a szerb határ­ hoz. A zenica-szarajevói nagy medencében az édesvizi rétegek különböző fizikai viszonyok mellett jöttek létre. Az alsó rétegek mélyebb vízből rakódtak le, a középső sekély mocsárviziek és széntartalmúak, a felsők pedig ismét folyóvízből lerakódott homokkövek és konglomerátumok. Úgyszintén E-D-i irányban is mutathatók ki bizonyos fáciesbeli különb­ ségek. Legszebben van feltárva az egész rétegsorozat Z e n i c a körül, ahol P o e c h F .1 udvari tanácsos úr tartalmas értekezése szerint a következő rétegsor állapílható m e g : 1. Legalul mint alaphegység krétakorú mészkő fordul elő. 2. Márgás homokkő s konglomerátum és édesvizi mészkő, mint az édesvizi oligocén legalsó rétegcsoportja 50— 100 m. 3. L e g a l s ó (1-ső) f e k v ő t e l e p , mely Zenicánál néhány méter vastagságú, másutt azonban silányabb. 4. Zöldes, homokos márga, kb. 250 m. 5. K ö z é p s ő (2-dik) f e k v ő t e l e p , a m e l y Z e n i c á n á l 8 ni vastag. 6. Szürke márga, Uniókkal és Carpolithes valvatus-szal, kb. 200 nu 7. F e l s ő (3-dik) f e k v ő t e l e p , 1*2 m. 8. Homokos, agyagos márga, amely részben duzzadó, 35 m. 9. F ő t e l e p , a m e l y Z e n i c á n á l 9*5 m v a s t a g s á g ú . 10. Mészmárga, kissé homokos Carpolithes alatus-szal stb., egy­ néhány vékony szénzsinórral, kb. 40 m. 11. F e d ő t e l e p , Z e n i c á n á l 4 m v a s t a g s á g ú . 12. Vékony palás mészmárga Glyptostrobus europaeus-szal, levéllenyomatokkal és kagylóhéjakkal; kb. 200 m. 13. Homokos mész- és agyagmárga, kb. 300 m. 14. Legfelül mészkonglomerátok, kövületdús márgapadokkal, kb. 600 m vastagságban. Az e g é s z é d e s v i z i l e r a k ó d á s kb. 1700 m v a s t a g s á g ú . Eddigelé főleg csak a főtelepet bányászták, amelynek 9*5 m vastag testében a tiszta szén mintegy 7 m-t tesz ki, azonkívül fejtik még a 2-ik fekvő telepet, valamint a fedőtelepet is, amelyek mindegyikében 4 —4 m tiszta szén kapható. A szén maga szép, tömör, fénylő s kagylós törésű barnaszén, 4500 —5000 kalória hőfejlesztő képességgel és kb. <;— io% hamuval. A széntelepek csoportja szabályosan dűl D-Ny. felé 1S° alatt. ÉNy-DK-i hosszanti irányú törések azonban lépcsőzetesen 1 H. ö. F. P o e c h : Mitteilungen über den Kohlenbergban in Bosnien. Oesterr. Ztschr. f. Bg. u. Hüttenwesen. 1899. XLVII. k. 369 és k. old. 1 táblával.

HAZÁNK VASÉRCKÉSZLETÉRŐL ÉS A FÖLDIGÁZRÓL, VALAMINT BOSZNIA SZÉNKINCSEIRŐL.

245

darabolják el az egész szénképződményt. Míg a teknő K-i része lankásan dűlő, addig a Ny-i meredek, keskeny es kihengerelt. A K-i szárny telepei a fejtéssel könnyen érhetők el, a medence nyugati részén ellenben bajo­ sabban fognak majd hozzájuk férkőzhetni. A szén kibúvása a teknő K-i pereméhez közel egészen Szarajevó E-i tőszomszédságáig, kb. 80 km hosszúságban követhető és ezen a vonalon újabban nemcsak hogy kutatások, hanem újabb bányatelepítések is történtek. Itt azonban leginkább csak a főtelepen indult meg a bányász­ kodás, míg a fedő- és fekvő telepek eddigelé még csak fogyatékosán vannak feltárva. Ezek az utóbbi években a K á k á n j és B r é z a mellett megnyitott szénbányák. K á k á n j f ő t e l e p é n e k szene az egész medencében legfeketébb és legfénylőbb; hőfejlesztési értéke is legnagyobb, t. i. G000 kai. körüli, kivált mosott állapotban. Legkezdetlegesebb a 3-ik, vagyis a b r é z a i b á n y a, amelynek szene hasonlít az előbbiekéhez. Ez a bánya kissé oldalt esik a vasúti fővonaltól, aminek folytán már az a terv is merült föl, vájjon nem volna-e célszerűbb a brézai mű felhagyásával közvet­ lenül a fővonal mellett e g }7 ú j a b b b á n y á t nyitni, ami nemcsak hogy lehetséges volna, hanem kívánatos is, főleg abból a szempontból, hogy Szarajevó főváros szénben és villamosságban való igényei jobban legye­ nek kielégíthetők. B á n j á l u k a elkülönült kis medencéjében egy alsó 2 m-es és egy felső 6 m-es barna széntelep ismeretes. Ügy itt, mint még Ugljeviken is létezik még egy-egy kisebb jelentőségű szénbánya. Ez utóbbiakat tekintetbe sem véve, már egymagában Bosznia főmedencéjében a barnaszén mennyisége oly nagy, hogy csakis több milliárd q szerint becsülhető és jelentősége még azáltal is fokozódik, hogy középvonala mentén végigvonul a szarajevó-bródi vasút. Bosznia másik nevezetes szénhorizontja a p a n n o n i á i r é t e g e k e m e l e t e . E rétegek K-i Boszniában a felső Spreca-völgyben DónjaTuzlánál, vagyis a Dobojnál K-i irányban kiágazó vasúti vonal vég­ állomása közelében egy kb. 000 m vastag komplexust alkotnak, amelynek középső csoportja h a t a l m a s l i g n i t - t e l e p e k e t foglal magában. Ezen egészben véve ÉNy-DK-i teknő kitöltés a II. mediterrán konglomerát rétegein, illetve közvetlenül szarmatakorú mészkőpadokon nyugszik. Azokon felül a rétegsorozat alulról felfelé a következő: 1. Legalul alsó pannóniai Congeria-rétegek. ± F é k vő t e l e p , kb. 10 m. 3. Szürke agyag. 4. F ő t e l e p , 19 m. 5. Agyag. Fö ld ta ni Közlöny. X L I . köt. 1911.

17

Di SCHAFARZIK FEREN C

246

6. 7. 8. 9.

Víztartalmú homok. E l s ő f e d őt e l e p , kb. 18 m. Agyag. 2-ik f e d ő t e l e p , kb. 103 m.

Leszámítva az ezen vastag telepekben imitt-amott előforduló palás­ részeket avagy pedig gyúlékony teleprészeket, a tiszta szén vastagsága 42 m.-t tesz ki. Tekintve most már, hogy a tuzlai szénmedence kb. 80 km2 nagyságú, itt is minimális számítással a lignit mennyisége 1 milliárd q-nál többre becsülhető. Ami a szenet illeti, úgy az sokszor a fa szövetét eláruló barna l i g n i t , amely könnyen elégethető, kevés hamu hátrahagyásával. Hőfejlesztő képessége 4000—4500 kai. Tuzlától délre fekszik a régibb, K r e k a nevű bánya, amellyel a főtelepet fejtik, a várostól nyugatra pedig az új B e n j a m i n-bánya található, mely az első fedőtelepre lett telepítve. Megemlítésre méltó, hogy B o s z n i á b a n a s z é n á l l a m i t u l a j d o n , valamint hogy az összes bányák állami kezelésben vannak. Ezen a helyen nem mulaszthatom el még a külön­ böző bányaüzemeknél kitünően működő bányászokról is megemlékezni, elsősorban R ichter F erenc b. h. főbányatanácsos és bányavezető Zenicán és S ladecek R udolf főbányatanácsos és bányaigazgató D.-Tuzlán, akik úgyszólván az első kapavágástól kezdve kitűnő szakképzettségükkel e bányák kifejlődése körül nagy érdemeket szereztek. Bosznia eddigi széntermelése a következő táblázatból tűnik k i : Ev 1885. 1886. 1890. 1895. 1898. 1900. 1902. 1905. 1907. 1910.

Zenica —

13.600 68.800 623.300 1,041.300 1,635.300 1,398.200 1,666.400 1,646.900 1,700.000

Eakanj —

Bréza

Ugljevik

Banjaluka

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

400.300 803.700 1,005.800 1,456.600

— —

216.300 814.100

18.900 33.900 22.100 23.500 22.800 25.500

— —

115.400 237.400 275.500 138.200

Kreka 90.700 162.400 522.200 1,320.000 1,609.800 2,185.600 2,308.600 2,665.900 3,032.500 2,932.500

A fentebbiekben kimutatott mennyisegekből a t u z l a i l i g n i t főleg csak Boszniában talál alkalmazást különböző ipari (sófőzde, szóda­ gyár) és házi célokra; kivitelre ebből csak kevés kerül. A Z e n i c a k a k a n j i s z é n , mely különösen mosott állapotban az előbbinél na­ gyobb értékű, ugyancsak Boszniában és Hercegovinában, részint azon­ ban az anyaország délibb vidékein is talál vevőkre. Krekáról mindössze körülbelül csak 6 4 0 v a g g o n szállíttatott el via Brod a Száva vidékére, a közép-boszniaiból ellenben mintegy 1 0 , 6 0 0 v a g g o n ment Sziszek,

HAZÁNK VASÉRCKÉSZLETÉRŐL ÉS A F üL DIGÁZRÓL, VALAMINT BOSZNIA SZÉN KINCSEIRŐ L. 2 4 7

Gardiska, Daruvár, Pakrac-Lipik, Eszék, Mitrovica és Pancsova váro­ sokba, részben pedig a Bácskába, sőt még Kaposvárra is. E helye­ ken főleg téglaégetesre, malom és cukorgyár üzemi célokra hasz­ nálják. Összegezve most már ezek után a boszniai szénre vonatkozókat, különösen nemzetgazdászati szempontból, úgy annak jelentőségét röviden a következőkben foglalhatjuk össze: Bosznia barnaszén készlete óriási, akkora, hogy azt az új tarto­ mányok pusztán csak saját szükségleteik fedezésére soha sem fogják teljesen igénybe vehetni. B o s z n i á n a k t e h á t a s z é n e g y i g e n becses k e r e s k e d e l m i cikke, a m e l y n e k egy r é s z é t m i n ­ d e n k o r e l a d n i l e s z h a j l a n d ó . Megjegyzendő, hogy eladasra jó­ formán csak a jobb minőségű közép-boszniai szén alkalmas, amelynek tömegtermelés esetén átlagosan 5000 kalória a tüzelési értéke. A kivi­ telre két fővonal kínálkozik ezen szén számára, az egyik per Metkovich a tengerpartra vezet, a másik via Bród—Eszék pedig a Magyar-Alföldre. A többi útirány aprólékos és alig jön számításba. Miután most már 5000 kalória körüli szénnel tengeren járó gőzhajókat fűteni nem lehet, c s a k i s a m á s i k v o n a l ró 1 l e h e t m é g szó, t. i. a r r ó l , a m e l y M a g y a r o r s z á g b a v i s z . S hogy a közszükséglet is errefelé tereli a zenicai-kakanji szenet, azt világosan bizonyítja a múlt év, habár igen csekély, de azért mégis 10,600 vaggont kitevő szénszállítás a magyar korona országainak területere. És csakugyan, igen tisztelt közgyűlés, p o z í c i ó j á n á l f o g v a a b o s n y á k s z é n n a g y j e l e n t ő s é g ű a M a g y a r - A l f ö l d és p e r e m i r é s z e i n e k g a z d a s á g i f e j l ő d é s é r e n é z v e . Magyarország ipari és gazdasági fejlődése szempontjából köztudomás szerint főleg a barnaszén használatára van utalva és egy a térképre vetett futó­ lagos pillantás is azt mutatja, hogy az Alföldet érdeklő nevezetesebb magyar szén előfordulások mind a periférián fekszenek, ú. m. délkeleten a Zsily-völgyi szénmedence, északon Salgótarján, nyugaton Esztergom vidéke és főleg Tatabánya, délen pedig ott van Közép-Bosznia nagy­ szabású szénvidéke, amely igen hosszú időn át nemcsak Horvátország és Szlavónia területét, hanem a mi déli megyéinket is szénnel ellátni képes.1 Igaz, hogy vannak Horvátországban is oligocénkorú szénterületek, 1 A délmagyarországi kőszénelőfordulásoktól, nevezetesen a szekuli, resiczai és aninai, az eibenthal-újbányai és végre a Pécs vidékiektől is ezen fejtegetéseink közben azért kell eltekintenünk, mivel ezen bányamíveletek majdnem egész terme­ lése speciális célokra liasználtatik fel, u. m. a resiczai vasművek szükségleteihez, a beocsini cementgyárban és a dunagőzhajózási társaság hajóin, minélfogva a közön­ ség széles rétegei ebből a szénből nem kaphatnak. 17*

248

Dl SCHAFARZIK FEREN C

valamint hogy ott van a szintén oligocénkorú és a m a g y a r á l l a m t u l a j d o n á t k é p e z ő v e r d n i k i s z é n is. De míg Horvátország szénterületei távolról sem oly kiadók, mint a bosnyákországiak és azon­ kívül a horvát szénbányászati viszonyok még fejletlenek is, addig más­ részt a már akcióképes magyar állami verdniki szénbánya egyedül szintén nem lesz képes a boszniai szénbehozatalt fölöslegessé tenni. A verdniki szénbánya-tizemnek talán nem is lehet az a feladata, hogy az egész dél­ vidéki szénfogyasztó közönséget magához vonzza, mivel az olyan erőlte­ tett kiaknázás a csak nem régen megszerzett kincs mihamarábbi elfogyá­ sát vonná maga után. Az Alföld peremén elhelyezkedő szénterületek koszorújában mintegy középen fekszik Verdnik. P o z í c i ó j a t e h á t a lehető legkedvezőbb, amely abba a szerencsés h e l y ­ z e t b e j u t t a t j a a m a g y a r á l l a m o t , h o g y az A l f ö l d i p a r i és g a z d a s á g i f e l l e n d í t é s e é r d e k é b e n a s z é n á r a k r a s z a ­ b á l y o z ó b e f o l y á s t g y a k o r o l h a s s o n . A verdniki szénnel tehát nézetem szerint takarékosan kellene elbánnunk. Mindezek után a középboszniai jóminőségű barna szenet saját jól felfogott érdekünkben örömmel kellene Szlavónia és a déli megyéink piacán üdvözölni. És ennek az óhajnak igyekeznének a b. h. állami középboszniai szénművek eleget is tenni, de e n n e k ez i d ő s z e r i n t s a j n o s , c s a k r é s z b e n f e l e l h e t n e k m e g , m i v e l a M. A. V. i-észéről egy a s z o k o t t n á l m a g a s a b b s z á l l í t á s i t a r i f a ú t j á t á l l j a . Pedig alighanem itt is beválna az a közmondás, hogy « m e g t é r ü l a v á m o n , a m i e l v é s z a r é v e n » . Más és gazdagabb formában, de még a szaporább vasúti szállítás révén is kerülne ismét vissza az a csekély összeg, amely ma magyar területen a bosnyák szénszállítást megdrágítja.1 Befejezésül is: N e m z e t g a z d a s á g i s z e m p o n t b ó l a g a z ­ dag b o s z n i a i s z é n e l ő f o r d u l á s nem t e k i n t h e t ő más n a k , m i n t a Nagy- Ma g y a r - Alföld egyi k igen é r t é k e s s z é n ­ tartalékának. 1 Természetesen kívánatos volna másrészt, hogy az eddigi keskenyvágányú boszniai vasútat minél előbb a rendes nyomtávolságú váltaná fel, miáltal a szén. szállítása könnyebben és bővebben volna eszközölhető.

A SZEGEDI DILUVIÁLIS FAUNÁRÓL. Irta : H o rü sitz k y H e n rik .

1

S e m s e i S e m s e y A n d o r dr. szíves anyagi támogatásának köszönöm, hogy lösztanulmányaim alkalmával rövidebb időt a Nagy Magyar Alföldöli is tölt­ hettem. A több helyről gyűjtött fauna közül jelenleg csak a szegediről akarok megemlékezni, egyrészt a fauna érdekessége miatt, másrészt, hogy a szegedi lösz diluviális korát a fauna alapján is bebizonyítsam, amire egynéhány év előtt már az ott dolgozó geológusok figyelmét felhívni bátor voltam. Közismert dolog, hogy Szeged város alapját és közvetlen környékét W o l f 2 bécsi geológus, valamint I n k e y B é l a 3 először átmosott, másodlagos lösznek vették. I n k e y B é l a úr erről a következőket írja : « W o l f szerint azon lösznemü vályog, mellyel az Alíoldön igen sok helyen a humuszos réteg alatt találkozunk, az eredeti löszből átrakás útján keletke­ zett. Ilyen sárga, márgás vályogtalajt az Alföld legkülönbözőbb pontjain talál­ tam, pl. Czegléden, Kecskeméten, Félegyházán, Szolnokon. Szegeden stb. Azt hiszem, hogy W o L F n a k nézete helyes, amennyiben az alföldi lösznek leg­ nagyobb része nem eredeti (szólhordta) üledék, hanem ennek módosított vál­ fajai, vagyis ú. n. m á s o d l a g o s lösz.» Valamivel tovább azonban, amidőn I nk ey a módosítás okairól ír, többek között azt mondja, hogy «helyenként ezen lösz helyben maradva is, de állóvíz által huzamosabb ideig borítva, a belé került sóoldatok és legfinomabb iszaprészek által némi átalakulást szen­ vedett». H a l a v á t s 4 úr ezen képződményt l ö s z s z e r ű s á r g a a g y a g n a k , majd s á r g a s z í v ó s a g y a g n a k nevezi és alluviális folyóhordaléknak tartja, amely réteg Szegeden 12—15 méter vastag. A térképen is fehérnek (alluviumnak) hagyja Szegedet és közvetlen környékét. T r e i t z P é t e r 5 úr már közelebb áll az igazsághoz, amidőn azt írja:

1 Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat 1909 december hó 1-én tartott szakülésén. 2 W o l f A. Geologisch-geographische Skizze der niederungarischen Ebene. (Jahrb. d. k. k. geol. R.-Anst. Bd. XVII, Wien, 1867.) 3 I n k e y B é l a . Tájékozódás az Alföld földtani képződményeiben és talajviszo­ nyaiban. (A m. kir. Földt. Int. 1892. Évijelentése, 1893.) 4 H a l a v á t s G y u l a . A szegedi két artézi kút (A m. kir. Földt. Int. Évkönyve, IX. köt., 5. fűz. 1891.) és Az Alföld Duna-Tisza közötti részének földtani viszonyai. (A m. kir. Földt. Int. Évkönyve, XI. köt., 3. fűz. 1895.) 5 T r e i t z P é t e r . Jelentés az 1893. évben végzett agronom-geologiai felvétel­ ről (A m. kir. Földt. Int. 1893. Évijelentése, 1894.) és A Duna-Tisza közének agrogeologiai leirása. (Földt. Közl. XXXIII. köt. 7—9. fűz. 1903.)

HORUSITZKY H EN RIK

250

«maga a város (Szeged) egy magas, ó-alluviális dombon fekszik», aminőnek a Földtani Közlönyben megjelent ismertetéséhez mellékelt térképen is a város környékét rajzolja. Időközben, midőn aa diluviális mocsárlöszről1 először megemlékeztem, és megismervén a szegedi képződményt, annak diluviális voltát megállapítot­ tam,2 T r e i t z úr nézetemet elfogadván, ezentúl a szegedi löszt ő is diluviális­ nak veszi.3 Egyik jelentésében a szegedi lösz diluviális voltát meg is e r ő ­ sí t i , amidőn belőle egy mammuthagyartöredéket gyűjtenie sikerült/* T r e i t z úr, igaz, hogy ezen képződményt á r t é r i l ö s z nek nevezi, de megjegyzem, hogy ez nem egyéb, mint m o c s á r l ösz, mert állítása szerint keletkezési módozata a mocsárlöszével teljesen megegyezik.5 C h o l n o k y J e n ő úr ezen képződmény fontosságára vonatkozólag úgy a keletkezési módozatra vonatkozólag, valamint ennek kora szempontjában velem teljesen egyetért, de a mocsárlösz elnevezés helyett á z o t t l ö s z elnevezést ajánl.6 Hálás köszönettel tartozom C h o l n o k y úrnak a szives figyelmeztetésért; az «ázott» szó az illető kőzetre tényleg ráillik, á t á z o t t löszféleség a mo­ csárlösz, amely ennek következtében némileg átalakult, átmetamorfizálódott, amidőn szénsavas nátronsókkal és mészszel átivódott, kötöttebb lett és a struk­ túráját is többé-kevésbbé megváltoztatta. Tagadhatatlan, hogy az illető szó «ázott», talán jobban mondva «átázott», magában foglalja a mocsárlösz kelet­ kezési okait s ha valaki a lösz fogalommal tisztában van s magyarul tud, úgy azonnal tudhatja, hogy miféle kőzet lehet az ázott lösz. Minthogy azonban az «ázott» szót, mint maga C h o l n o k y mondja, a magyar ember mindenféle ter­ ményre, anyagra alkalmazza, ami hozzájutott nedvesség következtében meg­ változtatta fizikai szerkezetét, színét, összetételét, stb., mint pl. ázott széna, kender, kenyér, ruha stb., kérdem, használhatjuk-e az «ázott» szót egy kőzetre vagy talajra is? nem furcsa-e kissé «ázott lösz» elnevezésről beszélni*? S z e g e d város altalajának ezen rövid története után térjünk át magára a tárgyra. Ottlétem alkalmával három helyről gyűjtöttem : 1. a D o r o z s m a felé vezető út melletti gödrökből, ahol 50—80 cm feltalaj alatt a mocsárlösz fekszik ; 2. a szárazföldi diluviális löszből álló Ö t h a 1o m felé vezető út mellett lévő gödrökből, ahol a feltalaj 40—60 cm vastag és az alatta lévő mocsárlösz már némi átmenetet képez a tavi üledékbe; A diluviális mocsárlöszről. (Földt. Közl. XXXIIL köt. 1903.) Előzetes jelentés a Nagy-Alföld diluviális mocsárlöszéről. (Földt. Közl. XXXV. köt. 1905.) 3 T r e i t z P. Szeged és Kistelek vidéke. (Magyarázatok a magyar korona or­ szágainak részi, agrogeol. térképéhez, 1905.) 4 T r e i t z P. Jelentés az 1905. évben végzett agrogeologiai felvételekről. (A m. kir. Földt. Int. 1905. Évijelentése, 1906.) r> T r e i t z P. Jelentés az 1904. évben végzett agrogeologiai felvételekről. (A m. kir. Földt. Int. 1904. Évijelentése, 1905.) Földrajzi Közlemények, XXXVII. köt. VI. fűz. 278. old. 1909. 1 H o ru sitzk y H .

2 H o ru sit zk y H .

A SZEGEDI D ILU VIÁ LIS FAUNÁRÓL.

3. a két vasúti sín közötti, a k á l v á r i a melletti téglagödörből. Az utóbbi lelőhely kétségtelen a legérdekesebb és leggazdagabb. Innen T r e i t z . P é t e r kollegám is gyűjtött s az anyagot nekem rendelkezésemre bocsátani szíves volt. Fogadja T r e i t z barátom e helyütt is ezért igaz köszönetemet. Valaminő rétegzést itt nem igen venni észre; alulról felfelé lassú, fokozatos át­ menet van, amint a levegőből leszállt porréteg lassan nőtt, azt mindig keve­ sebb és időszakonként rövidebb ideig álló víz borította, amig a lösz a vízállásos területből teljesen ki nem emelkedett. Eszerint az alsó része valamivel kötöttebb szürkés-kékesebb színű, tarkítva sárgás-vöröses foltokkal, felfelé pedig mindig világosabb, míg a felső része világossárgás. Az alsó tipusos mocsárlösz, a felső pedig szárazföldi lösz. A szárazföldi lösz azonban itt nagyon vékony, sőt helyenkint már teljesen hiányzik is. A kettő között pedig átmeneti féle­ ségek vannak. A fauna is aszerint változik. Bár egyes speciesek mindenütt ugyanazok, miért is a táblázatban valamennyit összefoglaltam, de azok menynyisége már igen különböző. Az alsó részekben uralkodnak a vízi alakok nagy mennyiségben, középen már kevesebb a csiga, de azért még mindig sokkal több a vízi csiga benne, mint a szárazföldi, felül pedig a szárazföldiekből töb­ bet találni, de azért a víziek is vannak még itt elszórtan. Az egész komplexusban általában a vízi csigák sokkal nagyobb mennyi­ ségben fordulnak elő, mint a szárazföldi alakok, ami a tipusos mocsárlöszre (ázott lösz) jellemző. Aszerint, milyenek voltak a viszonyok, éltek ottan a nedvességet, majd a szárazságot kedvelő fajok. És mivelhogy többé-kevésbbé mindig nedves, vizes terület volt ott, a vízi fajok túlsúlyban vannak. Érde­ kes, hogy a folyóvízi csigák közül egyet sem találtam, ami jele annak, hogy az csak vízállásos terület volt. Árterületről még nem igen akarok szólani, mert a löszkorszakban a Tisza folvónak ott még nem igen volt medre, amely­ ből a víz kiáradhatott volna. A Tisza folyó csakis a löszkorszak után, vagyis az ó-alluviumban véste magának a löszbe a medrét, amikor a partokat mos­ ván, áradásaikor legelőször a lazábban összeülepedett szárazföldi löszt vitte tovább. Ezért Szeged környékén szárazföldi löszt alig találunk, csak hírmondó­ nak maradtak hátra egyes szárazföldi löszszigetek; alatta a mocsárlösz azon­ ban mindenütt kibukkanik. Itt tehát a mocsárlösz a szárazföldi lösznél idő­ sebb. A mocsárlösz a telecskai fensíki lösz alá húzódik. Mi n d a k e t t ő t u g y a n az ú j - d i l u v i u m b a , a z a z a l ö s z k o r s z a k b a o s z t o m, de m í g a z i t t l e v ő m o c s á r l ö s z t az ú j - d i l u v i u m b á z i s á r a h e l y e ­ zem, a s z á r a z f ö l d i l ö s z t e n n é l v a l a m i v e l f i a t a l a b b n a k ve ­ s z em. Nézzük most már, hogy a csigafajokról összeállított táblázat mit mond. 14 családba tartozó 48 faj és változat közül több olyan faj van, amely vagy általában a diluviumra jellemző, vagy pedig csak a Nagy Magyar Alföldre nézve fontos. Mint kihalt alakok, amelyek minálunk jelenleg már nem élnek s így a diluviumra jellemzők a következők : Vallonia tenuilabrü B r a u n , Trichia terrena var. elongata C l e s s e n , Limnophysa palustris C l e s s e n , Limnophysa turricula H e l d , var. diluviana crostoma S t e e n b a c h .

D r a p .,

C l e s s in ,

Lucena oblonga

var. septentrionalis A n d r u s o v , Tropidina ma M ü l .,

25 2

HORUSITZKY HENRIK

Továbbá az alluviumból még eddig ismeretlenek közül előkerültek: Chondrula tridens M ü l ., forma elongata ; Fossaria truncatula M ü l ., v a r . ventricosa M o q . T. Fontos a Nagy Magyar Alföldre nézve még a Petasia bidens C h e m n i t z . amely csiga jelenleg az erdőség felé húzódott vissza, miért is ott fosszilis. Ez elegendő bizonyíték, azt hiszem, hogy a szegedi altalajt diluviálisnak mondhassuk.1 Megjegyzendő még, hogy T. terrena , L. septentrionalis és T . macrostoma nagy mennyiségben fordulnak elő; továbbá a V. tenuilabris és L. diluviana inkább régibb diluviumot jellemzik, bár az új-diluviuru bázisán is még gyakoriak. A diluviumból Magyarországon eddig még ismeretlen fajok pedig, ame­ lyek legelőször a szegedi mocsárlöszből kerültek elő, a következők: Zonitoides nitida M ü l l e r , Neritostoma putris L . , var. limnoidae P i c a r d , Neritostoma putris L . , var. angusta H a z a y , Lymnopliysa palustris M ü l l ., var. septentrio­ nalis C l e s s i n , Limnophysa tunncula H e l d , var. diluviana A n d r u s o v , Fossaria truncatula M ü l ., var. ventricosa M o q . T., Aplexa hypnorum L i n n é , Hippeutis riparius

W esterlun d.

Ezek közül a L. septentrionalis, L. diluvuma és F. ventricosa csiga­ fajokról már az utóbbi közleményemben teszek említést.2 Végül még egy ostracoda-i&]\'ó\ kell megemlékeznem, amelyet bár K o r m o s T.3 a fejérmegyei Sárrét tóiszapjából már említ, a löszből eddig szin­ tén ismeretlen volt. S z e g e d S z e g ed i d ilu v iá lis fa u n a

Vitrinidae :

Gryxtallus (Vitrea) crystallinus M ü l l e r _. _ Zonitoides nitida M ü l l e r .......... Eucomdus fulvus M ü l l e r .... _ _ _ _ _ _ NaninidaB: Helicidse : Vallonia tennilabris B r a u n _ _ _ _ _ _ .... + Fruticicola (Petasia) bidens C h e m n i t z __ « (Trichia) hispida L i n n é _____ © « « terrena C l e s s i n .... BulimidaB : © Chondrula tridens , M ü l l e r form, elongata

1

Durozsma öthalom felé ve­ A Kál­ felé zető út melletti vária mel­ vezető út téglagödör letti téglamelletti gödör alsó felső téirlajrödör — — — —

2 6 2 —

8 4 12 3 2 1 sok 2

© Magyarországon kihalt alak o k ; részint olyanok is lehetnek, a melyek az alluviumból eddig még elő nem kerültek. -f- A nagy alföldre nézve fosszilis. 1 A diluviumból eddig ismeretlen fajok. 1 A mesterséges feltöltésről és a felső humuszos termőtalajról természetesen nem szólok, mert az magától értetődik, hogy az alluviális. 2 H o r u s i t z k y H e n r i k . Újabb adatok a löszről és a diluviális faunáról. (Földt. Közl. XXXIX. köt. 135. old. 1909.) 3 K o r m o s T i v a d a r dr. A fejérmegyei Sárrét geologiai múltja és jeleuje. («A Balaton tud. tanulmányozásának eredményei» című mű I. köt., 1. rész, 18. old. 1909.)

25 S

A S ZEG ED I D ILUVIÁ LIS FAUNÁRÓL.

e <.l e

S z S z e g e d i d ilu v iá lis fa u n a

C o c h l i c o p i d ® : Cochlicopa (Z na) lu b ric a , M ü l l e r _____~. P a p id ® : P u p illa m u s c o r u m , M ü l l e r — .... Vertigo (A iw a) a n t i v e r t i g o , D r a p a r n a u d ■ « py gmcea D r a p a r n a u d .... _ Su ccinaeid a o : Succinea (Nei'itostoma) p u t r i n , L i n n é ... 1 « « « « var limnoidce , P i g a r d ........ .......... 1 Succinea (N e rito sto m a ) putrin , L i n n é v>ar a n g u s t a , H a z a y _ ______ _ ......._ .... __ Succinea (A m p h ib in a) Pfeiffei'i R o s s m . « « ele gáns , R i s s o _ ....... « (Lucena) oblonga , D r a p a r n a u d ... © « « « « var. elongatci C l e s s i n Carychiiun m i n i m u m , M ü l l e r ....................... A u r ic u lid aB Limnaea ( G u ln a r ia ) ovata, D r a p a r n a u d „ . L im n a e id se « « p e r e g r a , M ü l l e r _____ « (L im n o ph ys a ) p a l u s t r is M ü l l e r

« « 1 0

« «

1 ©

1 ©

Phisidae 1 P l a n o r b id a e

1

Bithynidae Valvatida?

©

Cycladiae Ostracoda

-

« « «

v a r con'us, G m e l — ._ ... (L im n o p h y s a ) p a l u s t r i s , M ü l l e r var. Clessiniann , H a z a y .......... (L im n o p h y s a ) p a l u s t r is , M ü l l e r var. fu s ca , P f e i f f e r ................ (L im no ph ysa ) p a l u s t r i s , M ü l l e r var. sty te n t r i o n a li s C l e s s i n .... ( L im n o p h ys a ) tu rr ic u la , H e l d var. t r a m y l v a n i c a , K i r n o k (L im n o p h y s a ) tu r r i c u la , H e l d rar. d ilu v ia n a , A n d r u s o v .......... (Fossaria) t r u n c a t u la , M ü l l e r . . .

« « « r i/r . ventricosa, M o q T a n d _ __ Physa (ttu li n u s ) fo ntinalis, L i n n é _ < (A plexa) h y p n o r u m , L i n n é ............. .. Planorb is (Coretus) corneus. L i n n é . .. . « (Tro p id is cu s) uynbilicatus M ü l l . « ( G y ro r b is ) vortex, L i n n é _ .......... « « s p i r o r ti s , L i n n é _ « « se p t c m g y r a t u s Z i e g l . « ( Bulhijomphalus ) contortus, L i n . « ( G y r a u lu s ) glaber, J e f f r e y s « ( H yppcutis) r i p a r i u s , W e s t e r l . « ( Segm en tina ) n i t i d a , M ü l l e r _ B i th y n i a v en tr ic o sa , G r a y . FVe/raia ( T r o p i d in a ) m acro stom a S t e e n b . « ( G y ro r b is ) er ist a t a 9 M ü l l e r _ .... P is id iu m ( Fossarina) f o s s a r i n u m , C l e s s i n « « obtusalis P f e i f f e r -

...........................

d

Dorozsma A Kál­ Ölhalom felé ve­ felé vária mel­ zető út melletti vezető út letti téirlatéidaírödör melletti gödör felső alsó téíflaífödör

.......

............

4 — — — — 1 1 —

— —

7

_

_ — — —

sok

— — — 1

—

—

- —

—

sok 4 6

— — 1 —

1 1 — —

3

— — 1 —

— — — — 2

2 1 1 1

—

— — —

1 2 —

—

sok

—

2

1

—

—

—

—

1

4

—

2

— 1

sok 6

—

—

sok

1

—

__

—

—

2 —

1

—

— — — 2 — 1

1

(5 sok 4 sok 4

— — — —

5 5 6 — — 1 1 1 1 — — —

— 1

—

i

sok sok sok 1

4 — sok sok sok

sok 4 1

3 . — 1 1 — — __

|

3 — _ —

1 i

— — — 2 2 — — 1 1 — — — — — — — 1 1

© Magyarországon kihalt alakok; részint olyanok is lehetnek, a melyek az alluviumból eddig még elő nem kerültek. 1 A diluviumból eddig ismeretlen fajok.

254

HORUSITZKY H ENRIK

Az elsorolt fajok, amint látjuk, egy igen kevert társaság. Vannak köztük steppe-alakok, pl. Chondrula és Pupilla , azután oly fajok, amelyek nyirkos ré­ teken, majd árnyékos területen szeretnek tartózkodni, mint Vitrea, Zonites, Vallonja, Trichia, Cocldicopa-fajok. Erdős, nedves helyeket jellemző fajok pedig Euconulm és Petasia. Időszakonként vízállásos területeket kedvelők pedig a Succ inea-iélek. Az álló vizekben tartózkodó csigák közül képviselve vannak : Carychium, Limnophysa- félék és Planorbis-f&iok. Valamint szintén vízi alakok, de olyanok, amelyek már némi lassan mozgó vizekben szeretnek inkább tartózkodni, a következők : Gidnaria, Fossaria, Bithynia és Physa nemhez tartozó fajok. Minthogy tehát s t e p p e - , e r d e i - és v í z i-csigákkal van itt dolgunk, amelyek közül egyesek inkább melegebb, mások ismét hidegebb kiimát ked­ velnek és összehasonlítva eme faunát a több helyről birtokomban levő összfaunával, azt hiszem, hogy nem fogok tévedni, ha a N a g y a l f ö l d ü n k r e n é z v e az ú j - d i l u v i u m e l e j é n m é r s é k e l t k i i m á t á l l í t o k , amel y i d ő s z a k b a n nedvesebb, maj d s z ár a z abb ki i ma rövidebb s z a k a s z o k b a n vá l t a k o z v a ur al kodot t . Ugyancsak már itt is a steppékre vonatkozólag azt állíthatom, hogy a N a g y a l f ö l d ön k i f e j e z e t t s t e p p é k n e m v o l t a k , amint ezt eddig hittük, hanem a N a g y M a g y a r A l f ö l d a l ö s z k o r s z a k b a n k i s e b b n a g y o b b l i ge t ekből , között ük v í z á l l á s o s t e r ü l e t e k b ő l vagy m o c s a r a k b ó l és e z e k k e l v á l t a k o z v a l e g e l ő k b ő l v a g y r é t e k ­ b ő l á l l o t t . Miért is tiszta steppefaunát sehonnan sem ismerünk, hanem legtöbbnyire a csigák keverten fordulnak elő. Ily területeken tanyázott nagy mennyiségben az Elephas prímig enius B l ü m b . vagy a mammuth is, amely távolról sem az esetleges nagyobb (?) klimaváltozás következtében pusztult el. hanem csakis a geográfiái viszonyok megváltoztatása folytán volt képtelen tovább megélni.

A BIHARMEGYEI BAUXJTOK KÉMIAI ALKATÁRÓL. Irta :

H orváth B éla

dr.

A m. kir. földtani intézet kémiai laboratóriumában általam megelemzett bauxitok a Biharhegység nyugati, illetve a- Királyerdő északi lejtőjéről származnak, és pedig az 1—6. sorszámúak Vaskóh környékéről, a 7—16. sorszámúak a Sonkolyos állomástól délre Tizfalu határában lévő Ivuku nevű hegy vidékéről. A bauxittelepeket tartalmazó hatalmas kiterjedésű és mezozoós mészkő­ ből álló hegység északi határa L a c h m a n n felvétele szerint1 a Sebeskörös, 1 L a c h m a n n R i c h a r d : Neue ostungarische Bauxitkörper. Zeitschrift für Prak­ tische Geologie, 1908; 353—362. oldalokon.

^55

A BIHARM EGYEI BAUXITOK KÉMIAI ALKATÁRÓL.

amelyen túl a Réz- és Biharhegység közötti harmadkorú rétegek következnek ; déli határát dacitok és riolitok, nyugati határát pedig a felső kréta arkózái és homokkövei képezik ; végül keleten a gneisztől egész a kagylós mészkőig tar­ tozó sorozat határolja. Az érctelepek egy körülbelül 170 km2 nagyságú mészplató különböző helyein, de kizárólag a felső jurában, a maimban fordul­ nak elő. L a c h m a n n ezen bauxittelepek ércmennyiségét minimálisan 10 m i l l i ó t o n n á r a b e c s ü l i . BauxJítelepek a szóbanforgó területtől délfelé is van­ nak. Időközben ugyanis alkalmam volt a petrószi Magúra Szákáról származó bauxitot is elemezni. Kapcsolatban ezzel megemlítem, hogy S z á d e c z k y G y u l a : A B i h a rh e g y s é g a l u m i n i u m é r c e i r ő l 1 1905-ben írt alapvető tanulmányában az ércek mennyiségét számszerűen nem becsüli ugyan, de a telepeket olyan pontosan méretezi, hogy ennek alapján P a p p K á r o l y dr. a Magyarország vas­ érckészletéről szóló monográfiában 2 közelítő becslést végezhetett. P a p p becslése szerint a B i h a r h e g y s é g a l u m i n i u m é r c k é s z l e t e 3.400,000 t o nn á r a tehető. A megelemzett bauxitok túlnyomó része és pedig az 1—14. sorszámúak vörösbarna színűek (= vörös bauxit), a 15—16. sorszámúak szürke színűek (== fehér bauxit) voltak. Kovasav (SiO%) és aluminiumoxid (A/20 3) tartalmuk a következő volt: Sor­ szám 1 2 3 4 5 6 7 8

Sor­ szám

S i0 2

Ä l,0 3

%

%

j 53*20 1 44*30 43*36 Í 41*25

9 10

2*22

11 12

1*01 2*07

57*89 39*32 50*36

38 *42 58*26

13

1*49 1*12

SiOn

alo3

%

%

1-52 2*10 1*81 2*11 0*92 1-52 2*23 0-34

53*43 55 *30

14 15 16

1*42

12*38 5*55

56*72 53*39 58*60 58*74 52*11

Ezen bauxitok (kivéve a 15. és 16. sorszám alattit) alumínium gyár­ tásra használhatók fel azért, mert kovasavtartalmuk 3°/o-on alul van. A kova­ sav ugyanis az aluminiumgyártásnál nagyon káros alkatrész, mivel a szódaömlesztékben az aluminiummal egy komplex nátriumaluminoorthoszilikatot, valószínűleg NaAlSiOA képlettel biró vegyületet képez, mely nem oldódik, és 1 S z á d e c z k y G y u l a : A Biharhegység aluminiumérceiről. Földtani Közlöny 1905, 35. köt., 213—231. old. 2 L. v. L ó c z y — K. v. P a p p : Die im Ungarischen Staatsgebiete vorhandenen Eisenerzvorräte. Sonderabdruck aus «The Iron Ore Resources of the World» Stockholm, 1910. Pag. 231, 289.

256

D.i HORVÁTH BÉLA

így iparilag az alumínium egy része fel nem használható. Ezen képlet segé­ lyével kiszámítható, hogy 100 súly rész kovasav (SiO 2) 84*74 súlyrész aluminiumoxydot (Aí20 3), illetve 44*94 súlyrész színaluminiumot köt le, mely mennyiség azután fém-aluminiummá többé már föl nem dolgozható. A 15. sor­ számú bauxit 12*38%-nyi kovasavja 5*56% alumíniumot, tehát az összes színalumínium mennyiség 17*85°/o-át; a 16. sorszámú bauxit 5*55%-nyi kovasavja 2*49% alumíniumot, tehát az összes színaluminium mennyiség 9*01°/o-át teszi iparilag értéktelenné. Magas kovasavtartalomnál tehát oly nagy mennyiség megy veszendőbe, hogy a gyártás rentabilitása érzékenyen csökkenne. Az 1—14. sorszámú bauxitok kovasavtartalma középértékben l*56ü/o, színaluminium tartalmuk középértékben 26*67%. Ezen kovasavmennyiség 0*70% alumíniumot, tehát az összes színaluminium mennyiségnek csak 2*62%-át teszi iparilag fel nem használhatóvá, oly kis mennyiséget tehát, mely az alumíniumgyártás üze­ ménél megengedhető. Az 1. és 6. sorszámú vörös bauxit, és a 15. sorszámú fehér bauxit teljes kémiai elemzése a következő eredményeket adta: 1. sorszámú vörös bauxit

6. sorszámú vörös bauxit

15. sorszámú fehér bauxit

SiOt

1-52

TiOt

1*52 1*95 58*26

12*38 3*95

Ali 0 3

3*10 53*20

Fet 0 3

27*66

30*22

7*S4

MgO

nyom. 0*20 14*39

0*09

0*11 0*32

Alkotórész %

CaO Haf i

Összesen

j

100-07

|

58*74

— 8*09

j

16*31

100-13

|

99 *65

A kémiai elemzés adataiból látható, hogy a vörös bauxitnak kovasav­ tartalma sokkal kisebb, vastartalma pedig sokkal nagyobb a fehér bauxiténáb mely már a kétféle színben is magyarázatát találja. Mert a vörös színeződést a vörös bauxitnál a vasoxyd nagy mennyisége, a szürkés színeződést a fehér bauxitnál az alacsony vastartalom mellett a színtelen alkotórészek nagy mennyi­ sége okozza. Aiuminium-gyártásra a fennti elemzési eredmények alapján külö­ nösen a vörös bauxitok használhatók fel. S z á d e c z k y mikroszkopos vizsgálatai szerint a bauxitokban a következő ásványok voltak meghatározhatók : 1. diaszpor AL20 3. H^O, gibbsit (hydrargillit) Al20 3 . 37/20 és korund Al%03 az alumínium víztartalmú oxydjai, illetve oxydja: 2. vasércek: magnetit FeO. /y>20 3, hematit Fe*0si götíiit Fe20 3i Un amit %Fe2Oz . 3//20, ilmenit (Fc 77)ä0 3, ezekre vezethető vissza az ércek magas vastartalma, az ilmenitre a TiO± tartalom; 3. kovasavas ásvá­ nyok : kvarc SiO 2. klorit (bázikus víztartalmú Mg-AJ. szilikát), és fehér csillám

A BIHARMEGYEI BAUXITOK KÉMIAI ALKATÁRÓL.

257

tisztatlanságkópen, s leginkább csak az érctelepek szélein, ezekből ered a kovasavtartalom. Tekintetbe véve a biharmegyei bauxittelepek fentebb említett nagyságát, ós ezen bauxitoknak aluminiumgyártásra alkalmas voltát, úgy e z e n t e l e ­ pek ma g u k n e mc s a k é v t i z e d e k r e f e d e z n é k Ma g y a r o r s z á g a l u m i n i u m s z ü k s é g l e t é t , h a n e m k i v i t e l r e is i g e n n a g y m e n n y i s é g ű f é m a l n m i n i u m k e r ü l h e t n e . Me r t F r a n c i a o r s z á g , a m e l y n e k a l u m i n i u m i p a r a a l e g f e j l e t t e b b , és a m e ­ l y i k ez i d ő s z e r i n t az a l u m í n i u m g y á r t á s t e r é n ú g y me nynyiség, mi n t mi n ő s é g t e k i n t e t é b e n a v i l á g p i a c o n f e l t é t l e ­ n ü l e l s ő h e l y e n ál l , s e g y m a g á n a k a l u m i n i u m t e r m e l é s e k é t s z e r te n a g y o b b m i n t E u r ó p a t ö b b i á l l a m a i é e g y ü t t ­ vé ve , az 1910. é v b e n Gautier s z e r i n t c s a k 100,000 t o n n á n y i b a u x i t o t d o l g o z h a t o t t fel. Kelt Budapesten 1911 március hó 15-én.

A MEDVES-HEGYSÉG BAZALTOS KŐZETEI. írták :

R o z l o z s n ik P á l

és

E m szt K álmán

dr.

— Az I. táblával és a 24—26. ábrával. —

A Medves-hegység bazaltjai kiváló szépségű oszlopos elválásuk révén Magyarország geológiai érdekességei közé tartoznak. Újabb időben, mint jóminoségű kockakövek nagy ipari fontosságúak. Az irodalomban először ZiPSER-nél1 találkozunk velük, aki S o m o s ú j ­ f a l u b ó l hatoldalú oszlopokban elváló bazaltról tesz említést. Részletesebb leírásukat először B eudant 2 közli Magyarország általa ismert többi bazalt­ jainak leirásával együtt. Ennek a kiváló kutatónak vizsgálatai szerint a so ­ m o s k ő i és s a l g ó i bazaltok a tömött bazaltokhoz tartoznak, de említést tesz salakszerű változatról is Azt irja, hogy főtömegük, úgy látszik, hogy f ö 1d p á t, melyet egy hozzákevert fekete anyag — a u g i t vagy v a s o x i d — feketére fest; a főtömegből fészekszerűen egész diónyi nagyságú f ö 1d p á t o k, nagy a m f i b o l o k s o l i v i n tűnnek ki, a kőzet porában apró m a g n e t i t szemek ismerhetők fel. Azonkívül fekete, üveges, igen kemény s fémfényíí apró szemeket is észlelt s ezeket z i r k o n-nak véli. Egy félszázaddal későbben S zabó dr.3 foglalkozott részletesebben az a j n á c s k ő i bazalttal. A már B eu1 C h r . A. Z i p s e r : Versuch e i n e s topographisch-mineralogischen Handbuches von Ungarn. 1817. p. 387. 2 F. S. B e u d a n t : Voyage minóralogique et geologique en Hongrie pendant l’année 1818. Paris, 1822. tome III, az 577. laptól kezdve. 3 S z a b ó J ó z s e f : A pogány vári hegy Gömörben, mint bazaltkráter. Math, és Természettud. Közlemények. Budapest, III. 1865, p. 320.

258

ROZLOZSNÍK PÁL ÉS EMSZT KÁLMÁN

d á n t által leírt kiválásokon kívül észlelt még r u b e l l á n t és idegen zárványúl kvarcot is. Megvizsgált a bazaltban előforduló kétféle amorfnak látszó ásványt is, melyeknek egyikét b a z a l t o b s z i d i á n - n a k , a keményebbet pedig z i r k o n - n a k tartja. Munkájában még a Medves-hegység 28 bazaltjának fajsúlymeghatározását is ott találjuk, amelyeket K o c h A n t a l foganatosított.1 S z a b ó kezdeményezésére B e r n á t h J. a pogányvári és a ragácsi bazaltot meg is ele­ mezte, de ezek az elemzések nem megbízhatók.2 A bécsi földtani intézet részéről P a u l 3 és G ö b l 4 eszközölték a szóbanforgó terület földtani térképezését; a bazalttal csak röviden foglalkoznak, anélkül, hogy új adatokat szolgáltatnának róla. Egy évvel rá K u b i n y i F.,3 a Magyarhoni Földtani Társulat érdemes első elnöke, írja le előfordulási viszo­ nyaikat, különös tekintettel az oszlopos elválásra. Néhány újabb megfigyelést köszönünk S c h a f a r z i k dr.-nak.6 S c h a f a r z i k a lukareci bazaltok vizsgálatánál azt találta, hogy az alapanyaguk lángkísérletnél feltűnően sok k á l i t mutat, amely alighanem a kőzet alapanyagában lévő kevés k á l i h i d r o s z i l i k a t - t ó l 7 származik, «miként ezt más (nógrád megyei) bazaltoknál kimutatnom sikerült. E kőzetnek i/C/-oldatában szinten sok nátrium, sok kálium s kevés kalcium látható.» Mikroszkópos vizsgálatnál a lukareci bazalt alapanyaga félig kristályos f ö 1 d p á t vagy talán egyenesen f ö l dp á t s z e r ű (káli- és nátronhidroszilikátok) anyagból állónak bizonyult be. «E tekintetben hasonlít kőzetünk néhány nógrádmegyei bazalthoz, hol tulaj­ donképem amorf alapanyagot szintén nem észleltem.» További adatokat talá­ lunk S z a b ó geológiájában 8 részint saját, részint S c h a f a r z i k vizsgálatai alapján. E szerint a földpátzárványok részint k á 1 i f ö 1 d p á t o k, részint pedig az oligoklaszhoz és az o l i g o k l a s z - a n d e z i n-hez tartoznak; a Medves laposán előforduló bazaltból, amfibol és augitzárványokon kívül i l m e n i t e t is említ. Az ajnácskői Csontos árokból származó bazalthömpölynek részletes

1 A fajsúly 2*448—3*490 között változik s középértékben 2*724.

2 A pogányvári bazaltban elemzése szerint pd. MgO = ny ., Al2 06 = 3*285 st. ( B e r n á t h J . : A pogányvári bazaltsalak vizsgálata. A Magyarhoni Földtani Tár­ sulat Munkálatai. III. köt. 102. oldalon). 3 C. M. P a u l : Das Tertiärgebiet nördlich von Mátra in Nordungarn. Jahrb. d. k. k. geol. Reichsanstalt. 1866. XVI. p. 522. 4 W. G ö b l : Geologische Aufnahme der Umgebung von Salgótarján. Verh. d. k. k. geol. Reichsanstalt. 1866. p. 113. r> K u b i n y i F e r e n c : A térbelédi és lázi bazaltcsoportozatok Nógrád megyében. A Magyarhoni Földtani Társulat Munkálatai. Budapest, 1867. III. köt. 11. oldalon. G S c h a f a r z i k F e r e n c d r . : A Pojána-Ruszka környéke néhány eruptiv kőze­ tének petrografiai tanulmányozásáról. Földtani Közlöny. 1882. XII. köt. 30. old. 7 Ez a magyarázat kétségtelenül S z a b ó befolyására vezethető vissza, ki is az újmoldovai bazaltban hasonló anyagot t h o m e o n i t-nak magyarázott. ( S z a b ó J ó z s e f : Újmoldova némely eruptiv kristályos kőzete. Földtani Közlöny. V. köt. 194. oldalon). Az újmoldovai bazalt leírását más alkalomra tartjuk fel m a­ gunknak. 8 S z a b ó J ó z s e f d r . : Geologia. Budapest, 1883. p. 299—302.

259

A MEDGYES-HEGYSÉG BAZALTOS KŐZETEI.

mikroszkópos leírását S z á d e c z k y G yula dr. közölte.1 A bazalthömpöly P ávay E l e k dr. gyűjtése révén került a kolozsvári egyetem gyűjteményébe. Szerinte a bazaltnak gesztenyebarna üvegbázisában mikrolithos képződ­ ményeken és apró magnetiton kívül nagyobb, sokszor homokórás felépítésű augit, labradornak tartható plagioklasz s kisebb mennyiségben olivin észlel­ hető. Azonkívül zárványszerű, határozatlan körvonalú, némelykor tisztátalan s átlátszatlan részletekről tesz említést, melyek közül egyesek augit, magnetit, elég sok barna pikotit és kevés földpátléc rendetlenül helyezkedett pici kép­ ződményéből áll. «Olyan ásványcsoportosulás ez, a minőt korrodált amfibolokban szoktunk találni, A barna sávokat alkotó zárványok azonban más termé­ szetűek, tán agyagkőzetekből származnak, amelynek beolvadása adhatott alkal­ mat a korund képződésére» (p. 251). A kőzet maga egy szürkéskék, 7 mm hosszú ós 1‘5—2 mm vastag k o r u n d -lemezt zár körül ( P ávay szerint kékobszidian és kvarczárványnyal), melyet vékony fekete kéreg von be. S z á d e c z k y még megjegyzi, hogy van a kolozsvári egyetem kőzettani gyűj­ teményében ugyancsak P ávay gyűjtéséből más, korundot nem tartalmazó bazalt is, amelyből a földpát majdnem teljesen hiányzik, amelynek alapanyaga csak­ nem teljesen át van kristályosodva s amely kőzet lényegében nagyobb olivinekből és apró augit és magnetit-szemcsék alapanyagszerű kiképződéséből áll. Ez a kőzet — mely a rendelkezésemre álló anyagban nincsen képvi­ selve — arra utalna, hogy a Medves hegységben egy limburgitos facies is előfordul. S c h a fa rz ik ré sz le te s bol o s

F . dr.

ism ertetése» b a z a l t o k

2

«A m a g y a r k o r o n a o r s z á g a i t e r ü l e t é n c ím ű

m u n k á já b a n

t ö m ö t t

létező k ő b á n y á k

b a z a l t o k

és

a m f i ­

n é v e n tá rg y a lja k ő z e te in k e t.

A Magyarhoni Földtani Társulat 1905. évi kirándulása alkalmával a S o m o s k ő-től DK-re fekvő ú. n. e r e s z t v é n y i kőfejtőben gyűjtött kőzetpéldányt megvizsgálva arról győződtem meg, hogy ez n e f e 1i n e s b az a n i t.3 Birtokomban azonban csak egyetlen egy bazanitpéldány volt. Hálás köszönettel tartozom tehát i g l ó i S z o n t a g h T amás dr. kir. tanácsos úrnak, a m. kir. Földtani Intézet aligazgatójának, ki az említett kirándulás alkalmával az intézet számára az összes általa gyűjtött kőzetanyagot nekem a vizsgálatra átengedte s ezekből a vizsgálat számára V o ig t és H o c h g e s a n g cégnél 13 csiszolatot készíttetett. Szintúgy hálával tartozom P á lf y M ór főgeológus úrnak, ki ezt a kis gyűjteményt a korláti kőfejtőben gyűjtött két kőzet példánynyal kiegészítette, fényképfelvételét közlésre átengedte és a mikrofotografiák elkészítésénél is segített. P a p p K ároly dr. osztálygeológus úr a kokkolithosan bomlott bazanit 1 S z á d e c z k y G y u l a d r . : A magyarországi korundelőfordulásokról. Földtani Közlöny, XXIX. 1899. 249—251. oldalakon. 2 A m. kir. Földtani Intézet Kiadványai. Budapest, 1904. 170 —196. oldalakon. :l R o z l o z s n i k P á l és E m s z t K á l m á k d r . : Előzetes jelentés a Medves-hegység (Nógrádm vm.) amphibolos nephelines bazanitjáról. Földtani Közlöny. XXXVIII. (1908.) 36. oldalon.

260

ROZLOZSNÍK PÁL ÉS EM SZT KÁLMÁN

f é n y k é p é n e k e l k é s z í t é s é v e l , L if f a A u r é l o s z t á l y g e o l ó g u s ú r p e d i g k é t f é n y k é p ­ fe lv é te lé n e k k ö z lé s re v aló szív es á te n g e d é s é v e l k ö te le z e tt h á l á r a .

* Gyűjteményünk kőzetei részben n e f e l i n e s b a z a n i t o k-nak részben pedig b a z a n i t o i d o k-nak bizonyultak.

N efelines bazanit. Ehhez a tipushoz tartoznak az e r é s z t v é n y i kőfejtőben gyűjtött összes példányok és a korláti kőfejtőből való egyik példány. A szürke vagy zöldesszürke kőzet főtömegében a nagyobb — egészen 20 mm-nyi nagyságot elérő — olivinkiválásokon, amfibol utáni pszeudomorfozákon és nagy augitegyéneken kívül rendes beágyazásul 1—2 mm-es olivinés augitegyének észlelhetők. Az o l i v i n üvegfényű, kagylóstörésű, sárgászöld szemekben tűnik elő; az olivines kiválások, hol szegletes határúak, hol lencsealakúak s rendesen tiszta olivinből állanak, a kisebbekben augit is lelhető olivin mellett. Az a m f i b o l utáni p s z e u d o m o r f o z á k egyenletes sötétebb színükkel s gyenge selyemfényűkkel ütnek el az alapanyagtól. Rendesen 5—12 mm nagyságú egyénekben jönnek elő, amelyek gyakran az amfibol osz­ lopos alakját mutatják. Csiszolt felületen bizonyos állás mellett szürke fémfényű csillogás észlelhető rajtuk. Az a u g i t zöldesfekete vagy fekete s erős üvegfényű egyénekben lelhető. Az alapanyag tömöttnek látszik ; csiszolt felületen azonban számos kb. 1 mm nagyságú fehérebb foltok jönnek elő, melyek a nefelinnek s az üvegnek felel­ nek meg. Ez a szerkezet még jobban tűnik elő, ha a csiszolt felületet 5—10 percig hideg sósavval kezeljük, amikor is az üveg- és nefelintartalmú részletek kocsonyásán oldódnak s kiszárítva fehér színűek. A fehér alapban ilyenkor a kisebb augit beágyazások is felismerhetők s a kőzet szövete is igen jól tűnik ki. Gyakran észlelhetők 1—2 mm nagyságú geodák; a nagyobbak belül üre­ gesek, a kisebbek teljesen kitöltöttek zeolithokkal és karbonátokkal. Az egyik kézi példány egyik oldala vékony fehéres színű mállási kéreggel van bevonva. A kőzet pora hideg sósavban kocsonyásán oldódik s a kocsonya kiszárítá­ sánál benne számos kősókocka válik ki, mint az a nefelintartalmú kőzetek tulajdonsága. Mikroszkóp alatt nézve (M. a.) felépítésében a következő résztvevő ásvá­ nyok ismerhetők fel: pikotit, apatit, magnetit, olivin, rezorbeált amfibol, augit, biotit, plagioklasz, rhőnit, nefelin és végül üveg. A kőzet szövete p o r f i r o s ; a már a szabad szemmel észrevehető ki­ válásokon és beágyazásokon kívül a rendes beágyazások szemnagysága 0‘15—0-S mm ; nagyobb részük a u g i t , kisebb részük o l i v i n . Az alapanyag a u g i t -ból, p l a g i o k l a s z -ból, m a g n e t i t -ból, alá rendelten b i o t i t -ból, továbbá n e f e l i n -bői s ü v e g -bői tevődik össze. Az egyes ásványok elosztása egyenetlen; főleg a beágyazások körül többékevésbbé párhuzamos elrendezésű 0*04—0‘1 mm hosszú plagioklasz-lécek tor-

A MED VE S-HEG YSÉG BAZALT0S K ŐZETEI.

2Ö1

lódnak össze, amelyekkel együtt 0 02—006 mm-es augit, magnetit s kevés, mezosztázisokban megjelenő üveg lelhető. Ezek az üvegben szegény részletek között azután nagyobb összefüggő kitöltések észlelhetők, amelyek vagy 0'3—0'8 mm nagyságú nefelinnel, vagy üveggel vannak kitöltve. Ezeknek a részleteknek felelnek meg a szabad szemmel csiszolt felületen feltűnő világos foltok. Úgy az üveg, mint a nefelin igen sok zárványt tartal­ maz, még pedig a nefelinben inkább az augit gyűl össze, míg a plagio-

24.

á b r a . Az e r e s z tv é n y i k ő b á n y a ( L if fa A u r é l d r. fé n y k é p e ).

kiasz —- bár szintén zárványa a nefelinnek — inkább a színtelen üvegbázisba szőrűi. Nézzük most az egyes alkotórészek kifejődését. Az a u g i t kőzetünk főalkotó része. A nagy beágyazások egyrésze erős szineződésű s csak a szélén észlelhető egy csaknem színtelen sáv, amelyre ibolyás szegély következik. Határozott és jól kifejlődött pleochroizmusa Y = ß violászöldes, a — sárgászöld; kioltódása nagy, nagyobb, mint a csak­ nem színtelen augité, orientált metszetet azonban nem sikerült felfedeznem. A nagy beágyazások másik része csaknem színtelen; kioltódása e j = 3 9 ° , más esetben 425°. Ezeket a beágyazásokat is ibolyás szegély szélezi. A főbe­ ágyazásokat alkotó augit halvány ibolyás színű, szélük mélyebb ibolyás színeződésű. Diszperziós tüneményeket mutat, a diszperzió intenzitása a színe­ ződés mélységével nő. Kioltódása cy = 4 1 '5—4 3 -5 ° , mig a szegély
18

262

ROZLOZSNÍK PÁL ÉS EMSZT KÁLMÁN.

47*5° alatt oltódik ki. Az augitban, különösen nagyobb egyéneiben, ittott az először tárgyalt mély színeződésű augitnak néha szabályosan határolt, többnyire azonban korrodált határú magjai is észlelhetők. Gyakran mutat z ó n á s szerkezetet, amikor különböző mély színeződésű övék váltakoznak egymással. Eléggé elterjedt továbbá a h o m o k ó r á s felépítés is, mely a diszperzió következtében különösen az optikai tengelyekre merőleges metsze­ tekben jut érvényre. Egy orientált metszetben a következő kioltódásokat mér­ tem . cy a magban 44°, a piramis szerinti növési kúpban 46°, a prizma sze­ rintiben 52°; homokórás felépítésű egyénekben általában a piramis szerinti növéskúpban a kioltódás cy = 45—47*5°, a prizma szerintiben 47—57 5°. A kioltódások tehát követik azt a szabályszerűséget, amelyet S i g m u n d A. álla­ pított meg.1 Az alapanyag augitjai violás színűek, a színeződés erőssége körülbelül megfelel a beágyazások széleinek. Az augit ritkán ikres az (100) lap szerint. Többnyire köpcös oszlopokban jelenik meg, melyeken a rendes lapok észlel­ hetők. A nagyobb beágyazások helyenként az (a) tengely irányban meg van­ nak nyúlva. Az egyes egyének határai rendszerint idiomorfok és egységesek. A be­ ágyazásokon azonkívül gyakrabban k o r r o d á l t és r o m s z e r ű határok is előfordulnak; utóbbi esetben a kristály határa nem egységes, hanem számos apróbb kristálykonturokból tevődik össze, mi mellett az augit mindenütt egy­ értelmű orientálást mutat. Romszerű és korrodált határok egy és ugyanazon egyénen egyszerre is észlelhetők; a violás szegély úgy a korrodált, mint a romszerűen kifejlődött határokat híven követi. A korrodált határokon fellépő ibolyás szegély több magnetit és üvegzárványokat tartalmaz, mint a belső, s helyenként apróbb plagioklasz léceket is zár körül; néhol rá még egy vékony magnetitből s biotitból álló szegély is következik. Ezek a rohamosan történt növésre visszavezethető tünemények, abban az időpontban, amikor az alap­ anyag kikristályosodása is megindult. Itt-ott az augitba korrozionális üregek is nyúlnak, a határok ezekben az üregekben néha romszerűek. Az üregek ki­ töltése néha uralkodóan a rhőnit nagyobb edényei vagy pedig rhőnitből, augitból, plagioklaszból s bomlásterményekből álló keverék, az augit helyen­ ként egységesan orientált váz gyanánt fordul elő. Végül észlelhető még az augit s z i v a c s o s kiképződésben i s ; az így kifejlődött egyéneken csak a szél egységes, belseje egyértelműen orientált augitváz ; mely magnetittól, plagioklasztól s apró biotitlemezektől is megvan szakítva. Ezek a képződmények részben még a rohamosan történt kiválásra vezethetők vissza, részben pedig talán már teljesen rezorbeált amfiboloknak fe­ lelnek meg. A beágyazásokat alkotó augit összegyűlve, ú. n. a u g i t s z e m e k e t is képez, amelyeknek belsejében gyakran o l i v i n van. Hasonló augitszemekké gyűl össze az alapanyag kisebb szemnagyságú augitja is. Az augit 1 A. S i g m u n d : Die Basalte der Steiermark. Tschermaks Min. u. Petr. Mit­ teilungen. 25. 1896. p. 370

263

A MED VES-HEGYSÉG BAZALTOS KŐZETE I.

zárványai üveg, m a g n e t i t s itt-ott b i o t i t-táblácskák is ; szóleit helyen­ ként biotit szövi át, mely néha a homokórás felépítésű augitnak a prizma szerinti növéskúpjának egy részét is elfoglalja. A nagy augitegyénekben néhány esetben opák titanvas pálcikákat is észleltem; egy egyénben több gömbölyű olivinszem is volt lelhető. Az o l i v i n gyéren fordul elő nagy egyénekben, rendes szem nagysága 0*3—0*8 mm, de lesülyedt az alapanyag szemnagyságához is. Ritkán mutat teljesen automorf határokat, rendesen kor­ rodált vagy legömbölyödött; a korróziónál is üregekben helyenként nagyobb r h ő n i t-egyének lelhetők. Alig hiányzó zárványa apró világosbarna /nÁ:o/itoktaederek. Szélén és repedések mentén vas vegyülettől megfestett barnás-zöldes szerpentinné válto­ zott át. Ép eredeti anifibolt a megvizsgált csiszolatok egyikében sem találtam, az amfibol mindenütt teljes magmatikus rezorpciót szenvedett. A kisebb rezorpciós képződmények határai megfelelnek az amfibol kontúrjainak, a nagyoknál többnyire szabálytalan lefutású. Összetételében részt vesznek bőséges rhönit és augit, változó mennyiségben plagioklasz , kevés nefelin s bomlástermények; rendesen egységes vékony augitszegély övezi őket, melyben magnetit -zárványok is észlelhetők. Uralkodó rhönit mellett az egyes augitegyének szabálytalan elrendezésűek, néha — különösen kevesebb rhönittartalom mellett — az augit egységesen orientált vázt alkot. A rhönit 0’04—0*15 mm hosszú lécalakú keresztmetszetei 60° alatt elrendezett rácsot alkotnak (1. az I. táblán a 2. számú mikrofotografiát). A na gyobb képződményekben ritkábban nagyobb olivin- és augit-egyének, vagypedig nagyobb legömbölyödött határú rhönitszemek (045—1 mm nagyok) is lelhetők (1. az I. táblán a 3. számú mikrofotografiát). A reszorpciós képződmények nyilván nem keletkeztek tisztán az amfibol diszociációja által, hanem alkotásukhoz az alapanyag is hozzá járult. Helyenként szélesebb augitszegélyen belül egy főleg plagioklaszt és augitot s kevés rhőnitet és biotitot tartalmazó öv következik, míg a belső mag a rendes összetételt mutatja fel. A plagioklasz itt szélesebb lécek­ ben lelhető, a periklintörvény gyakoribb rajta, az albitlemezek itt-ott meg vannak hajlítva; összetétele labradornak felel meg. A magmatikus reszorpcio végső stádiumának tekinthetők azok az ibolyás augitegyének, amelyeknek csak magjában észlelhetők rhönitfelhalmozódások, az augit túlnyomó része teljesen egységes s a rendes üvegzárványokon kivül egyébb zárványokat nem tartalmaz. Maga a rhönitnek jelölt ásvány többnyire lécalakú, többé-kevésbbé sza­ bályosan határolt keresztmetszetekben lelhető. Nagyobb szemei szabálytalan határúak. Többnyire nem fémfényű és mély barna színnel áttetsző, nagyobb -egyénei itt-ott zöldesbarnák is. Vékonyabb lécalakú egyénei gesztenyebarna vagy rozsdásbarna színnel többé-kevésbbé jól átlátszók s elég gyakran jól pleochroitosak is. Utóbbiakon interferens szín is észlelhető, rendesen azonban az interferens szín a nagyfokú abszorpció és szineződés folytán nem jut ér­ vényre. Eg}' helyen erős ferde kioltódást is észleltem. A hasadás a nagyobb egyéneken csak repedések alakjában jut érvényre ; a kisebb egyéneken egyes esetekben az amfibolok prizmás hasadását is kilehetett venni (a = világosabb 18*

264

ROZLOZSNIK PÁL ÉS EMSZT KÁLMÁN

barna, ß = sötétbarna, a fény csaknem teljes abszorpciójával). Határai xenomorfok az augit és plagioklasz felé s benne helyenként augit- sőt plagiokleszárványok is lelhetők (1. az I. táblán a 3. mikrofotografiát). Egy helyen párhuza­ mosan orientálva összenő az augittal, illetve két oldalvást szegélyezi azt. Az egyes metszetek orientálása az ásvány kicsinységénél fogva nem volt lehetsé­ ges; fent leírt tulajdonságai és előfordulási viszonyai révén azonban talán joggal azonosíthatjuk a rhönittel. A KRANC-féle gyűjteményben lévő rhönvidéki bazal­ tok amfiboljainak reszorpciós termékének, amelyet S o e l l n e r rhönitnek hatá­ rozott meg,1 ásványunk teljesen megfelel. Képződése a magmatikus reszorpció idejében indult meg, de ezentúl az augit és a plagioklasz képződését is túl­ haladta.

A biotit az alapanyagban fordul elő ós pedig a magnetitot szegélyzi. Erős pleochroismusa: mély barna, csaknem színtelen sárgásbarna. Néha vashidroxidtól megfestett bomlás terménnyé (klorit ?) változott el. A pla­ gioklasz az összes csiszolatokban szintén csak az alapanyagban fordul elő. Hosszú lécalakú keresztmetszetein vékony albitlemezek, gyakran a karlsbadi törvény s elvétve a periki in törvény is felismerhetők. Egyénei uralkodóan egységesen oltódnak ki s csak ritkán észlelhető szóién egyenletesen eső zónás kioltódás. A nefelin és az üveg felé idiomorf végződést mutat. Szimmetriás kioltódásai 19—28° után Ítélve a labradorhoz tartozik. A nefe­ lin rendszerint nagyobb 0*3—0*8 mm-es egyénekben fordul elő, melyek a többi alkatrészek számos egyéneit zárják körül. Zárványai főleg augit , magnetit s számos hosszú apatitíii, plagioklasz gyérebben észlelhető benne. Köpcös ősz lopos kristályai az üveg felé idiomorf határokat mutatnak ; nagyobb üvegrész­ letekben köröskörül automorf határú egyénei is előjönnek, melyek kétszer oly hosszúak, mint szélesek. Gyakran a nefelin egyedül képezi az alapot s akkor a szemcsés nefelin egyének közvetlenül érintkeznek egymással. Az (lOlO) sze­ rinti hasadás jobban tűnik ki rajta, a bázis szerint inkább elválásszerű repe­ dések észlelhetők. A főtengelyhez közel merőleges metszeteken a párhuzamo­ san eltolódó tengelykereszten negativ kettőstörése megállapítható. Ha a csiszolatot hideg sósavval rövid ideig kezeljük (5’), a színtelen üvegbázis teljesen kocsonyáson oldódik, míg a nefelin csak szélén s hasadása mentén lesz meg­ támadva ; ilyenkor festéssel az üveg élesen elkülönül a nefelintŐl. Hosszabb étetés után a nefelin is teljesen oldódik kocsonyásán, míg a plagioklaszt a hideg sósav észrevehetően nem támadja meg. A kiszáradt kocsonyában számos apró kősókoczka válik ki, amelyek természetesen részben az üvegből is származnak. Bomlás terményül a nefelinben gyakrabban apró zeolithgömböcskék észlel­ hetők. A színtelen üvegbázis valamivel kisebb mennyiségben van jelen, mint a nefelin s vele képezi az alapot. Összefüggőbb nagyobb részleteiben különösen sok plagioklasz- és apatitzárvány észlelhető. Mint már említve volt, igen könynyen oldódik kocsonyásán, tehát nátrondús nefelinitoidos üveg. A magnetit 1 S o e l l n e r Ü b e r Rhönit, ein neues änigmatitähnliches Mineral und über das Vorkommen und die Verbreitung desselben in basaltischen Gesteinen. NeuesJahrb. f ü r Mineralogie. XXIV, 1907. Beilage-Band. p. 475—547.

A MEDVE S-HEGYSÉG BAZALTOS KŐZ ETEI.

265

elterjedt kisérő alkatrésze a kőzetnek. Teljesen opák s a szabályos rendszerre valló keresztmetszeteivel a csekélyebb mennyiségben önállóan előforduló rhönittöl megkülönböztethető. A kőzet párából közönséges mágnessel bőségesen kihúzható. Az apatit hosszú tűi nagy mennyiségben lelhetők az üvegben s a nefelinben. A plagioklasz között lévő hézagokban gyakran limonittól megfestett világosbarna bomlástermény észlelhető, amely valószinűleg bomlott üvegnek felel meg. Az eresztvényi kőfejtők egyik példányában két tojásdad savanyú kiválás vehető észre; kisebbik átmérőjük 20 mm, a nagyobbik — az alak után Ítélve — a kisebbik kétszeresét érhette el. A kiválás széleit fehér sáv foglalja el, melyben augitszemek ismerhetők fel, főtömege világos szürkészöld s benne csak erősen fénylő zeolithegyének tűnnek ki. M. a. a kiválás szegélyén az alap bomlás folytán zavaros üveg, melyben eredeti alkatrészül augit beágyazások, augit mikrolithok, magnetit , titán­ vas, kevés biotit s valószinűleg rhönit mikrolithjai, bomlásterményül pedig zeolithnak geodái és összefüggőbb csoportjai foglalnak helyt. A főtömeget jel­ lemzi az érc és a beágyazások csaknem teljes hiánya, csak néhány szerpentinesedett olivin s augit van jelen. Szövete szivacsszerű, a vázt augitnsik sűrűn felhalmozódott átlagban 0*02—0*06 mm hosszú mikrolithjai és földpátnak átlagban 0*4—0*8 mm hosszú egyénei alkotják. A kiválás belsejében a mikro­ lithok zavarosak bomlottabbak. A váz üregeit zeolithok s zavaros üveg tölti ki. Vájjon a zeolithok csak üvegből vagr pedig nefelinből is fejlődtek ki, kér­ déses marad. A földpát tanulmányozásánál ajánlatos az üveget s a zeolitkokat sósavval eltávolítani. Rendesen hosszú lécalakú metszetekben jelenik meg, uralkodó ikertörvénye a karlsbadi törvény, az egyes ikerfelekben helyenként észrevehető vékony lemezek az albit törvényre is utalnak. Főzónája negativ, maga is optikailag negatív, tengelyszöge igen kicsiny. Egy közel J_ a metszet kioltódása 82° (8°). Ezen adatok anorthoklmzr& utalnak. * Az eresztvényi kőfejtőből való másik példány a k o k k o l i t o s szét­ hullást, ezt a nefelines bazanitok technikai felhasználását annyira gátló jelen­ séget, igen szépen mutatja. A kőzeten számos fehér folt észlelhető, miáltal a kőzet fehérpettyes külsőt nyer (1. az 1. számú fotográfiát az I. táblán.) A kőzetnek törése nem egyenletes, hanem hepe-hupás, összetartása igen laza, úgy hogy kézzel is szétmorzsolható apróbb 1—4 mm-es darabokká. Csiszolt felületen a fehér pettyek repedésekkel állnak egymással összefüggés­ ben. A kokkolitos széthullásra vonatkozó nézeteket igen részletesen foglalja össze Z i r k e l .1 A mi esetünkben ez a jelenség minden nehézség nélkül visszavezethető egyrészt az alkotórészek egyenlőtlen elosztására, másrészt az üveg- és nefelindús részletek kisebb ellentálló képességére ; ha ugyanis összehasonlítjuk a mállott kőzetet az éppel, azt látjuk, hogy a fehér pettyek megfelelnek a csiszolt 1 Dr. F.

Zir k e l :

L e h rb u c h d e rP e tro g ra p h ie .il. Auflage 1894. Band I I p . 896.

ROZLOZSNIK PÁL ÉS ERNSZT KÁLMÁN

266

üde kőzet világosabb színű foltjainak, tehát a nefelinben és üvegben dús rész­ leteknek. A mállás közelebbi folyamatának követése azonban részletesebb hely­ színi tanulmányokat igényelne, amiket azonban nem végezhettem. Maga az ép bazanit igen szilárd kőzet, mely a gyakorlatban is kitünően bevált; vastagtáblás elválásánál fogva kockakövek készítésére igen jól alkalmas. Szilárdságára nézve fényt derítenek következő adatok, melyek a m. kir. Józsefműegyetem műszaki mechanikai laboratóriumában készültek.1 Összenyomó szilárdság kg cm.3 rendes állapotban

Lelőhely

maxiátlagmum | bán

mini­ műm

nedves fagyaszt­ fagyasz­ Viztás után felvevc Fajálla­ kiszá­ va potban rítva képes­ súly ség °/o átlagban

3446*1 3204*9 3026-8 2614-8 2417 1 2725-7 0-5 2-904 Somosujfalusi kőfejtő 2393-4 2237-4 2096-0 1890-5 1816-8 2043-3 0 -4) 2-805

Korláti kőfejtő _

A Budapesten 1892 évtől kezdődőleg megejtett próbák tanúsága szerint a korláti bazanit kockaburkolatok készítésére és makadamutak kavicsolására is elsőrendű anyagnak bizonyult be.2 Az eresztvényi kőfejtő üde bazanitjának vegyi összetétele dr. E m s z t elemzése szerint a következő : Eredeti elemzés

Molekuláris százalékok

44-66

48-49

0-29 0-10 16-04 4-37

0-23 0-05 10-20

8-12 0-15

10-98 0-14

MgO CaO

7-70

12-50 11-59

Mg Ca Na

iVa,0

4-52

K

7*70 2-08

K\0

4-28 1-75

1-21

—

—

H aO

2-15

—

—

—

Összesen |

í>9 •51

Sí0 2 TiO,

P,o, ai , o 3

F e,03 FeO MnO

9-90

- -

| 100-00

Fématom százalékok Si Ti P

41-78 0-20 009

Al

17-73 9-46

Te Mn

—

o-io 10-78 9-99

100-00

1 A magyarországi bazaltkőbányák ismertetése. L sorozat. A korláti bazalt­ bánya. Irta K a l m á r D e z s ő , 1908. p. 8—9. A somosújfalusi kőfejtő kőzetének ada­ tait — minthogy az anyagot nem ismerem — csak összehasonlítás kedvéért vettem be2 Részletesebben 1. K a l m á r művében a 11—16. oldalakon.

A MED VES-HEGYSÉG BAZALTOS K ŐZETEI.

A

267

k i s z á m í t o t t O sANN-féle á l l a n d ó k :

s

48*72

A

c

5-73

4' 56

F

a

c

f

k

n

m

30 •65

2*8

2*2

15

0-657

7-9

7-7

i

i

Az elemzés a kőzet bazanittermészetét igen jól adja vissza ; nevezetesen a magas alkali (különösen nátrium) és aluminiumtartalom az alacsony kovasavtartalom mellett egyenesen nefelin jelenlétére utalnak. A következő táblázatok részletesen mutatják a Medves-hegységi bazanit OsANN-féle állandóinak és a fématómok viszonyát azokhoz az átlagos értékek­ hez, amelyeket B e c k e 1 a cseh középhegység tephrites sorbeli bazaltos kőze­ teire és az andezites sor bazaltjaira állapított m e g :

a

c

f

k

Si

Al

Maradék

Andezites sor

2-4 4-6

13

Medves hegység

2-8 2-2

Tefrites sor

2-3 2-0

15 15*7 0-64 41-1 16-2

S i + A l Na-\- K

0-99 49-9 19-2 30-9 0-66 42-07 17-73 40-20

Fe± My -f Ca

Si

42-7

Szines alkotórészekben Fe

|1 Mg

Ca

3-4

4-9

3-6 3-4

4-1 4-0

1-7 2-3 2-6

Na

K

5*3 7-79 6-6

1-2

A l+ Ti-\-Fe+ Mg-{-Na C a + K

Andezites sor Medves hegység»

69-2

6-4

24*4

49-5

33-3

17-2

59-8

Tefrites sor

57-3

9-87 S-6

30-33 34-1

41-87 40-7

36-3 35-6

21-83 23'7

2-08 1-8

Mint az a táblázatból kitűnik, a Medves-hegység bazanitja kémiailag igen jól simul hozzá a Cseh Középhegység bazaltos kőzeteihez; bőségesebb nefelintartalma pedig a (Na + K) összeg magasságában jut kifejezésre. A «B a r n a-tól DK-re, a Nagy Rákos hegy teteje» felírású kőzet csak kevésben tér el a leírt kőzettől. Benne az ellentét beágyazás és az alapanyag között határozottabb, az alapanyag bőségesebben van jelen s a keskeny élesen határolt 0 02—0 06 mm-es augitmikrolithok egyenletesen vannak elosztva. Az alapanyag itt is magnetitből, plag ioki ászból, angitból, kevés biotitból, nefelin bői s üvegből áll, az üveg mennyisége nagyobb, mint az előző kőzetekben. 1 F. B e c k e : Die Eruptionsgebiete des böhmischen Mittelgebirges und der amerikanischen Anden ( T s c h e r m k s Min. u. Petr. Mitteilungen. XXII, 1903, p. 209). Az O sA N N -féle állandók közepes értékét B e c k e adataiból magam számítottam ki.

268

ROZLOZSNIK PÁL ÉS EMSZT KÁLMÁN

A beágyazásokat alkotó augit szélén gyakran poikilitosan átnőtt biotittól. Az olivin szélén bomlás folytán sárgásbarna vasoxiddal megfestett szer­ pentinné változott el.

Bazanitoid. Ehhez a tipushoz tartoznak a « N a g y s a l g ó , a vár falva alatt lévő durva oszlopból» és « S o m o s k ő , a Várhegy E-ki oldaláról» jelzésű kőzetek. Beágyazásaik olivin, augit, ritkábban reszorbeált amfibol s gyakrabban erősen

25. ábra A bazanitoid oszlopos elválása a somoskői Várhegy északi oldalán ( P á l f y M ó r dr. fényképe.)

üvegesen fénylő plagioklasz is. A sötétszürke alapanyag töm ött; a kőzet tex­ túrája vastaglemezes. A második lelőhely kőzetén több-nagyobb üreg észlelhető! amely zeolithokkal van bekérgezve. M. a. szövetük hipokristályosan porfiros. Az alapanyagban nefelin nem mutatható ki, az üveg sósavval kezelve nefelinitoid üvegnek mutatkozik. A két kőzet szövetileg egymástól lényegesen különbözik.

A MED VE S-HEG YSÉG BAZA LT08 K ŐZETEI.

269

Az első kőzet (Nagysalgó) alapanyaga kitünően fluid alv>. A színtelen üveg mennyisége többnyire igen alárendelt, csak helyenként bőségesebb s akkor sok apatit tűt zár körül. Az alapanyagban az üvegen kívül 0*02—0*1 mm hosszú plagioklaszlécekböl (labrador), violásbarna augit. magnetit, ritkán biotit s az alapanyag szemnagyságát elérő bomlott olivin észlelhető. Az alap­ anyag augitja gyakrabban szemekké gyűl össze. Főbeágyazása erősen korro­ dált olivin , amely néha ikres (110) szerint. Vasoxid kiválása folytán szélén élénk veresesbarna, a kisebb szemek rendszerint teljesen elbomlottak (hialosziderit). Az awgriíbeágyazások violásbarnák s többnyire szivacsos szerkezetet mu­ tatnak. A plagioklaszbeágyazások közül csak kettő került bele a csiszolatba. Ezenkívül még két nagyobb plagioklasz egyén lelhető, mely ikerlécességet nem m utat; benne sok az üvegzárvány, továbbá augit, biotit s rhőnitszerű mikrolithok i s ; felépítése inhomogén, az egyik zónás szövetet mutat. Optikailag pozitív, további meghatározása a két metszetből nem lehetséges. Egyik olda­ lán mind a két egyén egy nagyobb homogen ásványszemhez csatlakozik, melybe az alapanyag augitmikrolitjai idiomorful belenyúlnak, s maga is körül zár augitmikrolitokat. Keresztezett nikolok között optikai anomáliákat mutat, melyek teljesen megfelelnek a leucit rácsos szerkezetének. Ezeknek a képződ­ ményeknek biztosabb meghatározását csak nagyobb anyagon végzett vizsgá­ latok vihetik keresztül. Gyéren lelhetők vég il magnetitből s augitból álló pszeudomorfozák amfibol után. A második kőzetben (Somoskő) igen kevés a beágyazás, az alapanyag szövete interszertalis. Beágyazásai szerpentinesedett olivin , szivacsos felépítésű a ágit s magne­ titből s augitból álló pszeudomorfozák amfibol után. Egy pszeudomorfozában rhönit van magnetit helyett. A csiszolatba egy nagy plagioklasz egyén is belekerült; ikres az albit s periklin törvény szerint, optikailag pozitiv, a közel J_ y metszet kioltódása 6*5°, ami aránylag savanyú plagioklaszra mutatna. Széle felé széles zóna erősen zárványos, s mintegy át van vágva jól pleochroitos barna tiicskékkel s üveggel. Az alapanyag szemnagysága 0*0G—0*1 mm. A plagioklasz (labrador) nagyjában 60° alatt rendezkedik el, az augit köpcösebb egyénekben jelenik meg, belsejében igen gyakran sok magnetitot tartalmaz, s gyakran augitszemekké gyűl össze. Ide számítandók az olivin kisebb elszerpentinesedett sze­ meit is. Az elég bőségesen jelenlévő üvegben sok opák trichit van. Egyes geodákban karbonátok észlelhetők. * A bazanitoid harmadik kifejlődését mutatja az a kézi példány, amelyet dr. P á l f y főgeológus úr a korláti kőfejtő mellett gyűjtött. A kőzet teljesen hólyagos, benne 1—15 mm-es hosszúkás, nagyjában párhuzamosan elrendezett hólyag lelhető. M. a. beágyazás gyanánt elég sűrűn olivin s augit tűnik elő. Az olivin erősen korrodált s rendszerint vékony élénk veresesbarna szegéllyel van ellátva (hyaloziderit). Az augit itt-ott ikres s gyakran homokórás felépítésű

270

ROZLOZSNÍK PÁL ÉS EMSZT KÁLMÁN

(c y a piramis szerinti növéskúpban egy esetben 4G'5°, a prizma szerintiben 52'5°, a keretben 59°). Összegyűlve szemeket képez, amelyeknek belseje he­ lyenként olivin. Az a l a p a n y a g augitból, plagioklaszból, rhönitből, magne­ titből s üvegből áll. A szépiabarna üvegbázis telve van vékony mikrolithokkal, miáltal vastag csiszolatban csaknem átláthatlan. A vékony mikrolithok vékonyabb csiszolatban barna színnel áttetszők. A barna üveg szintén mutatja a nefelinitoidos üveg reakcióját, bár nem olyan jól, mint rendesen. Bomlott bazanitoidnak felel meg továbbá azon telér kőzete, mely S a l g ó t a r j á n

26. á b r a . A s o m o s k ő i V á r h e g y . A r é g i v á r f a l a i e g y m á s r a r a k o t t b a z a n i t o i d o s z lo p o k b ó l á lla n a k . ( L i f f a A u r é l d r. fé n y k é p e .)

mellett a bányában (IiÁ R O LY -akna kontaktján) a szenet elkokszosította. Benne /rtjarc-zárványok is lelhetők, melyek a rendes augitmikrolith-koszorúval van­ n a k körülvéve. Végül még egy érdekes kőzetről akarok megemlékezni, mely R o h e i m N á t h á n válalkozó ajándéka gyanánt került a Földtani Intézet gyűjteményébe. Lelőhelye A j n á c s k ő, Ragács-hegyoldali kőfejtő (Gömör m.). A kőzet alapanyaga rendes összetétel mellett közel holokristályos, üveg- és nefelinrészletek csak alárendelten észlelhetők. Beágyazásai augit, magmatikusan teljesen rezorbeált amfibol s elég gyéren megjelenő olivin. Ezen kőzet egy poligonálisan határolt 17 mm hosszú és 10 mm széles korund-csomót zár körül. A korundot a kőzet felé fekete hártya határolja, míg a mellékkőzet fehér hártyával érintkezik vele. Színe szép égkék, a széle felé itt-ott sötétzöld részletek is észlelhetők. Törése kagylós, zsírosfényű; a topázt jól karcolja.

A M EDVE S-HEGYSÉG BAZALTOS KŐZETEI.

271

Töréssel a bázis szerint helyezkedett táblák nyerhetők, amelyek kissé gyöngyház­ szerű fényt mutatnak; a mikroszkópban ezek a táblák egytengelyű tengelyképet szolgáltatnak, negatív kettőstöréssel. Vékony csiszolaton erős relifje magas fénytörésre mutat. Keresztezett nikolok között zónás felépítésű, az egyes zónák párhuzamosak a főtengelylyel s az interferes-szin különböző magasságában jutnak érvényre. A zónás felépítés a hordószerűen határolt magban nincsen meg. Kettőstörése alacsony, a fő­ tengelyhez közel prallel vastagabb csiszolatban interferens színe csak egyes zónákban emelkedik fel az elsőrendű kékig. Színtelen, csak egy zóna mutat pleochorizmust: w = égkék, e = világos zöldeskék, oj>e. Zárványai gáz- és folyadékzárványok s opák vasérc. A fekete hártya szintén opák vas(?)ércnek bizonyult. E m s z t dr. egy kisebb darabot (súlya 4*12 cgr) a következő eredménnyel vizsgált meg : AUOz = 89-56 F c20 3 =

SíOq -K TíOq ==

6*10

5*42 101*08

Az elemzésben a ferro-vas a ferri-vastól nincsen elválasztva; az elem­ zésre rendelkezésre álló anyag csekélysége miatt részletesebb és pontosabb eredmény nem volt elérhető. Mint azt a bevezetésben már felemlítettem, a korund előfordulását az ajnácskői bazaltban S z á d e c z k y G yula ismerte fel s szerinte az általa leírt korund a legnagyobb az eddig ismeretes magyarországi korundok között. Az új lelet a régit nagyságban tetemesen felülmúlja. S zá d e c z k y tanulmányában valószínűnek tartja, hogy az ajnácskői ko­ rund — hazánk többi korundot tartalmazó kiválásaihoz hasonlóan — aluminiumoxidban gazdag vegyületeknek magas hőfoknál való feloldódása és ebből ezeknek a lehűlésnél való kikristályosodása útján képződött (1. c. 252. old ). Z i r k e l F. a bazaltok korundjait eredeti, ú. n. ő s k i v á 1á s-nak tartja, amelyek a magmának szomszédos olvivinkiválások folytán beállott lokális aluminiumoxiddal való túltelítésének az eredményei.1 A mi korundunk mellékkőzete olivinben nem épen gazdag s benne — a minta 8 cm hosszú és 3*5 széles — olivincsomók nem észlelhetők ; ez persze nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ilyenek a mellékkőzet többi, be nem küldött, részében elő ne forduljanak. A korundnak hasonló tipusú kőzetekben való gyakori előfordulása minden bizonnyal inkább magának a magmának összetételében rejlő okokra utal. * R o s e n b u s c h H. azzal a célzattal, hogy az alkalisor kőzeteit a mészalkalisor kőzeteitől már névben is megkülönböztessük, az andezitek s bazaltoknak

1 1751 után.

Dr. C. H i n t z e ; Handbuch der Mineralogie. Bd. I. Elfte Lieferung, p.

272

ROZLOZSNIK PÁL ÉS EMSZT KÁLMÁN

alkalisorbeli képviselőira az általa újból felkarolt trachidolerit nevet hozta javaslatba,1 s azon véleményének adott kifejezést, hogy a bazanitoidoknak, amfibolos bazaltoknak stb. jelölt közetek végleges helyüket alighanem a szűkebb érte­ lemben vett trachidoleritoknál fogják nyerni (Mikros. Physiographie ü . p. 1395). Egyelőre azonban még tanácsosabbnak látszik a jelenleg még megle­ hetősen tág trachidolerit név helyett a szűkebben határolt bazanitoid nevet előnyben részesíteni, amely névből a kőzetnek az alkali csoportba való tartozása is világosan kitűnik. Kelt Budapesten, 1909 május 10-én.

M agyarázat az I. táblához. 1. Kokkolithosan mállóit bazanit az eresztvényi kőfejtőből. A mállás foly­ tan létrejött világos pettyek a fényképben igen jól kivehetők. Az egyenletesen sötétszürke egyének rezorbeált amfibolnak felelnek meg (pl. a kép felső részén két egyén és lent balra egy egyén). Az augit fekete és a fény visszaverődése folytán fehér foltos (a kép közepén és az alsó rész közepében). Figyelmes nézésnél fent jobbra ötszögesen határolt olivinkiválás is észrevehető, melyet a mellékkőzet részéről sötét sáv határol. 2. Magmatikusan rezorbeált amfibol mikrofotografiája az eresztvényi kőfejtőből, a rhőnit-egyének csillagszerű elrendeződésével. 3. Magmatikusan rezolbeált amfibol mikrofotografiája nagy szabálytalanul határolt rhőnitegyénekkel. Fent jobbra a rhőnitben plagioklaszzárvány észlelhető. A lent levő világos udvartól körülvett szem pirit. Az eresztvényi kőfejtőből.

A TAR1M-MEDENCE VIDÉKÉNEK HOMOKJAIRÓL. I r ta :

V e n d l A ladár

dr.2

S c h a f a r z i k F e r e n c dr. professzor úr szíves közbenjárására L ó c z y L a j o s dr. professzor-igazgató úr, illetőleg T r e i t z P é t e r főgeológus úr átadta nekem azt a tiz homokpróbát, melyet H é d i n S v e n ázsiai útján 1899, 1900 és 1901-ben gyűjtött, hogy mineralogiai-petrografiai szempontból megvizsgáljam Őket. Legyen szabad e helyütt is őszinte köszönetét mondanom jóindulatú bizalmukért. A megvizsgált homokokat H é d i n S v e n a T a r i m f o l y ó mellékén, a

1 Elemente der Gesfceinslehre 1898, továbbá Mikr. Physiographie. Bd. II. 1159. 2 Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat 1910 december hó 14-én tartott szakülésén.

p.

A TARIM-MEDENCE VIDÉKÉ NEK HOMOKJAIRÓL.

273

T a k l a m a k á n - s i v a t a g o n , a L o p - n o r k ö r n y é k é n és a G o b i s i v a t a g o n gyűjtötte. A homokokat természetesen a szokott petrografiai módszerekkel tanulmányoztam. Mindenekelőtt igyekeztem a homokszemeket fajsúlyúk szerint részletekre különíteni: mindegyik homokpróbát T h o u l e t o l d a t t á l három részre választottam szét, hogy a kvarcot a legkisebb faj­ súlyú ásványokkal és a legnagyobb — háromnál nagyobb — fajsúlyú ásvá­ nyokat lehetőleg különválasszam. A magnetitot a legnagyobb fajsúlyú részletből F i s c h e r H. módszerével vontam ki. Az így elkülönített homokrészleteket az­ után a mikroszkópos vizsgálat módszereivel tanulmányoztam. A Thouletoldattal szétválasztott homokrészleteket ó r a ü v e g e n , g y o r s a n e l p á r o l g ó , ismert törésmutatójú folyadékban, többnyire b e n z o l b a n , — az igen nagy fénytörésű ásványok, megfigyelésekor j o d m e t h y l e n b e n , — vizsgáltam. Az illékony benzol, illetőleg jodmethylen elpárolgása után a beállított szemecske a mikroszkóp asztalkáján szükség esetében könnyen izolálható a többi szemecskétől nedves végű, hegyes puhafapálcika segélyével s ily módon — ha szükséges — tovább vizsgálható tárgylemezen. Sok esetben célszerű volt a kö­ zelebbről megvizsgálandó homokszemecskét szétzúzni, hogy az esetleges hasa­ dást, az interferencia-színt stb. jobban meg lehessen figyelni, mint magán a gyakran igen erősen koptatott és simított szemecskén.1 Igen sokszor szüksé­ ges volt a kérdéses ásványszemecske törésmutatójának közelítő ismerete. E célra a S c h r o e d e r v a n d e r K o l k ajánlotta folyadékok közül összeválogatott, ismert törésmutatójú folyadékokat használtam. Segélyükkel a kérdéses sze­ mecske közepes törésmutatóját a B e c k e - f é l e v o n a l észlelésével — leg­ alább közelítőleg — megállapíthattam. Ezeken kívül a földpátok tanulmányo­ zására a W e i n s c h e n k 2 ajánlotta folyadékok közül még néhány Kahlbaum-féle preparátumot használtam fel. A többi optikai tulajdonságot is a szokott mó­ don figyeltem meg. Igen gyakran azonban a szemecskék semmi jellemző hasadást, formát vagy más az orientációra alkalmas tulajdonságot nem mu­ tatnak. Ép ezért igen sokszor kémiai, illetőleg mikrokémiai reakció szükséges az optikai úton nyert megfigyelések kiegészítésére. Ezek a petrografiában szo­ kásos reakciók, melyekről doktori értekezésemben is megemlékeztem.3 A meg­ vizsgált homokminták mennyisége aránylag igen csekély volt, legfeljebb 8—10 cm3. Ép ezért a faj súly szerint való elkülönítéskor meg kellett elégednem három részre való szétválasztással. Természetes az is, hogy különösen a leg­ nagyobb fajsúlyú, ritkább ás vány faj okból e csekély homokmennyiségekből néha csak egy-két szemet sikerült meghatároznom. Ily csekély mennyiségekkel ter­ mészetesen csak k v a l i t a t í v jellegű vizsgálat volt lehetséges. Az egyes homokminták vizsgálatának eredményét a következőkben fog­ laltam röviden össze: 1 V. ö . : J. W. R e t q e r s : Über die mineralogische und chemische Zusammen­ setzung der Dünecsande Hollands etc. Neues Jahrb. f. Min. etc. 1895, I. pag. 32. 2 W e i n s c h e n k E . : Die gesteinsbildenden Mineralien. II. Aufl. Freiburg 1907, 216. lap. 3 V e n d l A . : Adatok a Duna homokjának ásványtani ismeretéhez. Doktori értekezés. Budapest, 1910.

274

D? VEN DL ALADÁR

1. s z á m ú h o m o k ; 1901 m á r c i u s 13- á n, a r é g i L o p - n o r m e d r é b ő l . Meglehetősen finom, egyenletesen porszerű és jóval nagyobb, s z ö g l e t e s szemekből álló homok; néhány nagyobb — egész 3—4 mm — fehér m e s z e s k o n k r é c i ó - szerű törmelék is volt benne. Aránylag nagy­ mennyiségű, háromnál nagyobb fajsúlyú ásványt tartalmaz. A meghatározott ásványok a következők: 1 A k v a r c szemecskéinek legnagyobb része színtelen, átlátszó; de színes : rózsaszínű, szürkés és fekete — lidiai kőszerű — szemecskék is akadtak közöttük. Néhány színtelen kvarcszemben z i r k o n t észleltem zárványként. A színtelen kvarcszemek optikailag egynemű viselkedésűek (grá­ nit- és gneiszkvarc) ; a szürkés színűek között egy-két aggregátumként visel­ kedő szem is volt (palákból származó kvarc). A homok erősen pezseg, ha sósavval leöntjük: a k a l c i t szemecskéi részben színtelenek, részben sárgásbarnás színűek ; vagy egyforma színtonust mutatnak keresztezett nikolok kö­ zött vagy foltos interferenciaszíneket adnak; néhány kalcitszem ikerlemezességet árul el. A b i o t i t lemezkéi barnák, ritkábban sárgás bronzszínűek vagy halványabb sárgák, néha úgyszólván teljesen zöldes színűek, azaz c h l o r i t o s o d o t t a k ; az egyik lemezkében s a g e n i t o t észleltem. Az a m f i b o l szemecskék a hasadást jelző vonalakkal párhuzamosan hosszúkásak, meglehe­ tős szögletesek, legnagyobb részük z ö l d a m f i b o l ; e szemek erősen pleochroosak : c = sötét (kékes) zöld, J_ c = világos zöldes sárga ; c : c = 17—19°.2 Néhány szem b a r n a a m f i b o l c = barna, J_c = halványsárga, c : c = 15— 18° is megfigyelhető volt. Egy-két színtelen vagy legfeljebb igen halvány zöl­ des színárnyalatú, nem pleochroos, a k t i n o l i t h - szerű amfibolt is tartalmaz e homok ; e szemeken a hasadást jelző vonalkákhoz viszonyított főzóna pozitív, az extinkció : c : c = 14—16°; fluorhidrogén gőze észrevehetően nem hatott e szemekre. Yégül még e g y amfibolszemre akadtam, melyre nézve c = égkékszínű, b = ibolyás rózsaszínű, közel a = színtelen igen gyenge sárga árnyailattal, a hasadás jól kivehető, a kioltás majdnem egyenes: c : c = 4°; a szemecske negativ optikai karakterű. Tehát e szemecske egy g l a u k o f á n szerű amfibol volt. A p l a g i o k l á s z - szemecskék majdnem mind ikerleme­ zesek ; törésmutatóik alapján a savanyúbb tagok közé: oligoklász-labrador, sorolhatók; az egyik szemecske törésmutatója b y t o w n i t r a vall. A plagioklászszemek száma már jóval kisebb, mint az előző ásványoké. A m i k r o ­ ki i n szemecskéi mind üdék, jellemző rácsos struktúrájúkról könnyen felismer­ hetők. Egy-két szem jól hasadó o r t h o k l a s z - szemecskét is megfigyeltem. A következő ásványokból már csak kevés szemet figyelhettem meg. Az egy-két t u r m a l i n - szem erősen pleochroos, e = halvány teasárga, co = sötét zöldesbarna. Apró, színtelen, erősen kettőstörő, optikailag pozitív, nagy törésmutatójú z i r k o n - szemecskék nem túlságos ritk ák ; némelyik zirkon kissé szürkéssárga színű volt. A zirkon kémiai összetételét a Michel-Lévy-Bourgeois1 A sorrendet minden esetben úgy választottam meg, hogy a legnagyobb mennyiségben előforduló ásvány kerüljön a sor élére ; a többiek fogyó sorrendben következnek, már amennyire természetesen megítélhető volt. 2 E számok csak közelítők, azaz csak az észlelt maximális kioltásokat jelzik.

A TARIM-MEDE NCE V IDÉKÉNEK HOMOKJAIRÓL.

275

féle mikrokémiai reakcióval is ellenőriztem. Koptatott, de mégis jól kivehető zirkonkristálykákat a homokpróbában nem találtam. A p a t i t gömbölyű sze­ mekben fordul elő, két szem sárgaszínű, Schönn-féle próbával erős Ti-reakciót adó r u t i l t is találtam, ezekre nézve e = sötétebb sárga, co = halványabb sárga. Néhány szem e p i d o t is akadt, sárgászöld és igen halvány sárgás szí­ nekkel pleochroosan ; kioltásuk a hasadást jelző vonalkákhoz mérten egyenes, karakterük negativ, közepes törésmutatójuk l*70-nél nagyobb, kettős törésük nagy. Az egy-két ma g n e t i t - s z e me c s k e egyikén még az {111} koptatott formája is felismerhető volt. Néhány szem d i s t h e n is akadt; e szemek színtelenek, a két irányban való hasadás jól megfigyelhető : az egyik a szem hosszirányával parallel és erősebb vonalkákkal jelzett, a másik ez irányra közel 90°-os s csak finom rostos vonalak jelzik; extinkció :
27(3

D' VEN DL ALADÁR

fénvtörök, kettős törésük igen nagy, e = sötétebb barnássárga, w = világos barnássárga, Schönn-féle próbával erős TV-reakciót adtak. Néhány teljesen színtelen, izotrop, háromnál sokkalta nagyobb fajsúlyú s a jódmethylennél nagyobb törésmutatójú szemecske csak s p i n e 11 lehetett. Egy szem igen erős fénytörésű, magasabb rendű fehér színt mutató színtelen és szürkéssárga szí­ nekkel pleochroos, két optikai tengelyű, erős Tí-reakciót adó, pozitív karak­ terű t i t a n i t o t sikerült még meghatároznom. 9. s z á m ú h o m o k ; 189t) d e c e m b e r 2 7 - é n, T j e r t j e n s i v a ­ tag. Finom, apró, körülbelül egyenlő nagyságú, nem túlságosan gömbölyű szemekből álló homok. Ásványai: K v a r c színtelen szemekben és k v a r c i t szerű törmelékekben, de lidiai kőszerű és hematitpikkelyzárványokkal telt szemek is akadtak; egyik kvarcszemecskében zirkon kristályzárvány volt felismerhető. Sok m u s z k o v i t , kevés b i o t i t van e homokban ; egyik-másik biotitlemezke bronzsárga, mál­ lásnak indult. Néhány lemezke c h 1 o r i t is akadt. A k a 1 c i t szemecskéinek legtöbbje ikerlemezes. A m f i b o l o k többfélék: c = sötét kékeszöld, J_ c = halvány sárgászöld, kioltás a hasadást jelző vonalakhoz mérten 2<>°-on alul van, c:C = 17—18° jellemű zöld amfibol dominál; ezenkívül aránylag sok a b a r n a a m f i b o l is, melyre nézve c = igen sötétbarna, J_ C = világos sárgás­ barna, a kioltás a legtöbb esetben 10 és 15° között változik ; végül néhány szem színtelen, zöldes, nem pleochroos a k t i n o l i t h szerű amfibol is akadt, melyek 14— 16°-os kioltást mutattak. A f ö l d p á t o k száma aránylag kicsi: m i k r o k i i n ; zavaros, ikerrovátkás p l a g i o k l á s z o k , törésmutatóik alap­ ján leginkább oligoklász-labradorszerű viselkedéssel és egy-két zavaros o r t h o k 1 á s z volt megfigyelhető. Gömbölyű a p a t i t - szemek sem ritkák ; néhány szem sötétzöld színű, nem pleochroos, a hasadási vonalkákhoz képest erős, ferde kioltású, c : c = 38—4-2° a u g i t ot is tartalmaz e homok ; egy-két augitszemecske sok opak zárványt mutat, melyek c-vel közel párhuzamos elhelye­ zésűek. Néhány szemecske teljesen izotrop, halvány rózsaszínű g r á n á t is akadt. Aránylag sok a t u r m a 1i n - szemecske, melyekre vonatkozólag o> = sötét zöldesbarna, e = világos teabarna. Néhány halvány zöldes színű, a ha­ sadást jelző vonalkákhoz képest egyenesen kioltó ep i d ő t - s z e m is észlelhető volt, melyek jól észlelhető pleochroizmust mutatnak : sárgászöld és igen halvány sárgás színekben. Végül egy-két szemecske r u t i 1 - töredék és egy szemecske halványszürkés színű, teljesen izotrop s p i n é 11 szemjét sikerült meghatá­ roznom. 1 2. s z á m ú h o m o k ; 1899 d e c e m b e r 7 - é n , T u s - a l g u t s c h , a T a r i m j o b b p a r t j á n . E homok szemei gömbölyítettek, sőt a nagyobb kvarcszemek teljesen gömbölyűek. A szemek nagysága egymástól igen eltérő: egész finom, porszerű és egész durva, 0*5—0*6 mm nagyságú szemek is talál­ hatók köztük. A meghatározott ásványok a következők: Bár a k v a r c - szemecskék legtöbbje színtelen, igen sok sárgás-vörös, igen sok fekete interpoziciókkal telt

277

A TARIM-MEDE NCE VIDÉKÉ NEK HOMOKJAIRÓL.

és néhány zöldes, chloritzárványos szem is akadt közöttük. Az a m f i b o l szemecskéinek legtöbbje c = sötét kékeszöld, JL c = halványzöld, c : c = 17— 20° tulajdonságú z ö l d a m f i b o l ; sok szem azonban c = sötétbarna. J_ C= világos zöldessárga és c: c = 17—18°, tehát b a r n a a m f i b o l ; sőt néhány szem egész színtelen vagy csak igen halvány zöldes árnyalatú, nem pleochroos amfibol is akadt 15 —16°-os extinkcióval. Aránylag sok m i k r o k 1i n, keve­ sebb p l a g i o k l a s z a savanyúbb tagok közül s néhány szem ő r t h o k i á s z volt felismerhető. A k a 1 c i t legtöbbje aggregátumszerűen viselkedett, de ikerlemezességet mutató szemek is akadtak. Kevés m u s z k o v i t -lemezke is van e homokban, az egyik lemezkében z i r k o n zárványt figyeltem meg. Néhány barnássárga mállott b i o t i t - lemezke s egy-két c h 1 o r i t - lemezke is akadt. A következő ásványokból már csak kevés — néha csak egy-két — sze­ met találtam : Még aránylag elég sűrűn találhatók voltak a színtelen, gömbölyű a p a t i t s z e m e k . Igen apró, koptatott, színtelen z i r k o n - k r i s t á l y k á k nem túlsá­ gos ritkák. Néhány m a g n e t i t - szemecske és kevés szem t u r m a l i n is meg­ figyelhető volt; az utóbbiak co — sötétbarna, e = halvány teasárga szinekkel; egy­ két szem zöldessárga és színtelen szinekkel pleochroos, világos e p i d o t - szem is akadt. Néhány d i s t h e n - szem jól felismerhető volt, melyek nem pleochroosak, a kétféle hasadást jelző vonalkák jól kivehetők rajtuk, c : c = 30—31°. Néhány erősen koptatott r u t i 1 - szemecske jól észlelhető pleochroizmust mu­ tatott : e = sárgásbarna, co = sárga. Egy-két szem színtelen, teljesen izotrop s p i n e 11 - szemet is észleltem. Két szem g 1 a u k o f á n féle amfibolt is talál­ tam, c = sötét égkék, J_ C = ibolyás rózsaszínű pleochroizmussal, a kioltás a hasadást jelző vonalkákhoz képest csak néhány 3—5°-nyi, optikai karakterük negativ, főzóna pozitiv karakterű. Végül még halvány rózsaszínű, izotrop gr á - n á t - szemeket is észleltem. 13. s z á m ú h o m o k ; 1899 d e c e m b e r 23-á n, ÜL t á b o r h e l y , T j e r t j e n - s i v a t a g . Meglehetősen egyenlően finom, eléggé gömbölyített szemekből álló homok. A színtelen k v a r c - szemeken kívül sok szürkés és fekete színű, interpoziciókkal telt szemecske is megfigyelhető. A m f i b o l aránylag sok van a homokban. A legtöbb amfibol-szem z ö l d színű, c = sötét kékeszöld vagy sötétzöld, JL C= világos sárgászöld, c : c = 16—18° ; néhány amfibol*szemecske azonban c = sötét zöldesbarna, J_ c = világos sárgásbarna és c : c = 17—18°, tehát b a r n a a m f i b o l n a k minősíthető, sőt egy-két szem egészen halvány zöldes színű, majdnem teljesen színtelen, nem pleochroos, 14—15° kioltást mutató amfibolt is tartalmaz e homok. K a 1 c i t elég sok van e homokpróbá­ ban, de csak kevés mutatott ikerlemezességet. A földpátok közül ismét — úgy látszik — a m i k r o k i i n dominál; sokkal kevesebb az o r t h o k l a s z s a zavaros belsejű, ikerrovátkás p l a g i o k l á s z . Egyik szem mikroklinben igen erősen fénytörő, egyenesen kialvó zárványt (zirkon ?) figyeltem meg. M u s z ­ k o v i t - lemezkékből elég sok van e homokban ; egynéhány lemezke b i o t i t is akadt; egyik-másik biotit sárga színű; egyikben s a g e n i t volt kivehető. F ö l d t a n i Közlöny. X L I .

köt. 1911.

19

278

D? VEN DL ALADÁR

Aránylag sok m a g n e t i t - szemecske van e homokban; némelyik szemen még az igen erősen lekoptatott {111}, illetőleg {110} forma fel is ismerhető. Színtelen és szürkés színű z i r k o n - szemek sem ritkák, részben koptatott kristálykák, részben törmelékszemek alakjában. Néhány szem sötét fűzöld színű, nem pleochroos, erősen ferde kioltású a u g i t - szem. c : c = 30—34°. Kevés szem színtelen, gömbölyű a p a t i t és néhány szem t ú r m a l i n könnyen fel­ ismerhető volt; az utóbbiakra nézve e = világos teasárga, w = sötétbarna. A következő ásványokból már csak egy-két szemet találtam : Az e p i d o t jól kivehető pleochroizmust m u ta t: b = citromsárga. J_ b = igen halványsárga, majd sötétebb citromsárga színekben. Két szem igen halvány mézsárga, a jodmethylennél s o k k a l t a nagyobb fónytörésű, roppant nagy kettőstörő, pozitív karakterű t i t a n i t is észlelhető volt. Schönn-féle próbával erős Ti- re­ akciót adtak; pleochroizmusuk kivehető volt mézsárga és színtelen árnyalatban. Egy kis, erősen koptatott, egyenesen kioltó r u t i 1 - kristályka is akadt, co = hal­ ványsárga, e = sárga, kivehető pleochroizmussal. Egy-két szem igen halaványszínű g r á n á t o t is megfigyeltem. Néhány szemecske s t a u r o 1i t h ot is tartalmaz e hom ok; e szemecskék az igen gyenge hasadási vonalkákhoz mért egyenes kioltásúak; aránylag gyenge a kettőstőrésük és a jodmethylennél csak vala­ micskével nagyobb a közepes törésmutatójuk; pleochroizmusuk c = sárgás­ barna, JL c = halványsárga. Végül két szemecske halvány szürkésszínű, telje­ sen izotrop s p i n e 111 határoztam meg. 40. s z á m ú h o m o k ; 1900 á p r i l i s 1-én, XIX. t á b o r h e l y , L o p s i v a t a g , K a r a - K o s c h u n t ó l é s z a k r a . Gömbölyített, de azért nem túlságosan gömbölyű nemekből álló, egyenlően finom-, aprószemű homok. A k v a r c és k v a r c i t - s z e r ű szemeken kívül igen sok m u s z k o v i t és b i o t i t — az utóbbi többnyire barnássárga, kissé mállott lemezkékben — mutatható ki. A k a 1 c i t szemecskéi részben ikerlemezességet mutatnak, részben homogén aggregátumként viselkednek. A m f i b o l ebben a homokban is nagy mennyiségben található. Legtöbb a z ö l d - a m f i b o l : c = sötétzöld, vagy sötét kékeszöld, J_c = halvány sárgászöld, c : c l 7 —20° jellemmel. De néhány szem b a r n a a m f i b o l : C = sötétbarna, J_c = világos sárgásbarna, c : c = 1 4 —18° és kevés igen halvány zöldes, egyáltalában nem, vagy csak igen gyengén pleochroos a k t i n o 1i t h-szerű amfibol is akadt, melyekre vonat­ kozólag c : C = 1 4 — 17°. Egy szem erősen pleochroos c = ultramarinkék, J_c = rózsaszínű, c : C = 3—4°, kitűnőn hasadó negatív karakterű g l a u k o f á n-viselkedésű amfibolt is találtam. A f ö l d p á t o k száma csekély: ikerrovátkás p l a g i o k l á s z-szemeket, nehány m i k r o k i i n és egy-két o r t h o k1 á s z-szemecskét határoztam meg. T u r m a l i n elég gyakori: w = sötét kávé­ barna, e = világos sárgásbarna pleochroizmussal. A z i r k o n részben töre­ dékek, részben koptatott kristálykákban figyelhető m eg; némelyik szemen a koptatott z i r k o n-kristályka formája még kivehető. Az e p i d o t szemek száma szintén csekély, halványzöld és igen halvány sárgászöld színekben pleochroosak. A kevés a p a tit- s z e m mind színtelen. Nehány r u t i 1-szemecske e = sár­ gásbarna, a) = sárga színnel. Egy-két sötétzöld színű a u g i t, melyek a hasa-

279

A TARIM-MEDE NCE VIDÉKÉNEK HOMOKJAIRÓL.

dást jelző vonalkákhoz képest 36—39° extinkciot mutatnak. Kevés m a g n e t i t, nehány szem halavány rózsaszínű, teljesen izotrop g r á n á t volt konstatál­ ható. Egy két szem h i p e r s z t é n t is kimutattam ; e hiperszténszemek igen erősen pleochroosak: c = sötétzöld, _L_c = halvány teabarna, kioltásuk egyenes. A szemek a c tengellyel s természetesen a hasadást jelző vonalkákkal párhuza­ mosan hosszúkásak. Két szemecske teljesen színtelen, gömbölyded olivin-szemet is találtam, melyek igen erős kettős törésük, monobromnaftalinénál nagyobb törésmutatójuk alapján és azon tulajdonságok alapján, hogy erős sósavban melegítve fuchsinnal jól festődő kocsonyás kovasavréteg válik ki rajtuk, könynyen felismerhetők voltak. Egy szemecske a n d a l u z i t o t is megfigyeltem, mely elég erős pleochroizmust m utatott: a = rózsaszínű, J_a •= színtelen, ket­ tős törésének nagysága mérsékelt, közepes törésmutatója 1*625 és 1*658 között, negatív karakterű, kioltás a hasadást jelző i g e n finom vonalkákhoz képest egyenes. Egy szemecske s t a u r o l i t h o t is észleltem, mely c = sötétsárga, J_c = igen halvány sárga, tehát erős pleochroizmust mutatott. Végül még egy szemet találtam, mely teljesen opak és fekete nem mágneses volt s i g e n e r ő s Ti reakciót adott, úgy hogy csak i 1 m e n i t lehetett. 41. s z á m ú h o m o k LXXIX. t á b o r h e l y , 1900 n o v e m b e r h ó 12-én, a T j i m e n t a g é s z a k i l á b á n á l , E s z a k - T i bet . E homok szemeinek nagysága igen különböző: egész finom, porszerű és durva — körül­ belül egészen 0*4—0*5 mm nagyságig terjedő — szemek keveréke. A szemek gömbölyödöttök. A k v a r c s z e m e k csak részben színtelenek; igen sok a vörös színű kvarc i s ; fekete interpoziciókkal telt szemek is gyakoriak. Némelyik kvarc­ szemben z i r k o n - z á r v á n y észlelhető, egy másikban mozgó libellás folya­ dékzárványt figyeltem meg. Egy-két kvarcszem b i o t i 11 a 1 összenőtten, egy másik szemecske o r t h o k l á s s z a l ös9zenőtten fordul elő. A háromnál nagyobb fajsúlyú homokrészlet túlnyomó részben a m fi b o 1-ból áll. Az amfibolszemek legnagyobb része c = sötét kékeszöld, J_C = világos sárgászöld, c : c = 16— 18° tulajdonságú zöld a m f i b o l . Nehány szem barna a m f i b o l is konstatálható volt, melyekre nézve c = sötét zöldesbarna, J_c = világos barnássárga. c: c = 14—17°. És igen kevés szem igen halvány zöldes, majdnem színtelen, nem pleochroos a k t i n o 1i t h-szerű amfibol is akadt 20°-nál kisebb extinkcióval a hasadást jelző vonalkákhoz mérten. A k a 1c i t szemjeinek legtöbbje aggregátumként viselkedik. A f ö l d p á t o k közül aránylag sok m i k r o k l i n t tartalmaz e homok. Az o r t h o k l á s z o k aránylag üdék, tiszták s nem túl­ ságos ritkák. P l a g i o k l á s z már jóval kevesebb van e homokban ; szemecskéi elég tiszták, ikerlemezesek, az ikerrovátkákhoz mérten középértékben általában legtöbbször 2—3° extinkció volt észlelhető. A c s i l l á m o k száma kevés ; hatá­ rozottan b i o t i t van több; egyik-másik biotit-lemezke egészen zöldes. A mu s z k o v i t - l e me z k é k ritkábbak. A zirkont színtelen, koptatott kristály kákban észleltem. A kevés a p a t i t-szem mind színtelen és gömbölyödött. Az a u g i t-szemecskék nem pleochroosak, zöld színűek s átlag 44°-os extinkciót mutatnak. Néhány szemecske teljesen izotrop, halvány rózsaszínű g r á ­ n á t o t , kevés t ú r m a i i n t co = sötétbarna, e = halvány barnássárga pleo19*

280

Di VENDL ALADÁR

chroizmussal, egy-két szem mézsárga és sárgásbarna színekkel pleochroos t i t a n i t-szemecskét és nehány csaknem teljesen színtelen o 1i v i n-szemet is találtam. Egy-két szem e p i cl o t o t is észleltem, melyek erős pleochroizmusuak : 6 = sárgászöld, J_6 = igen halvány sárgászöld, vagy zöld. Egy szemecske erősen pleochroos s t a u r o l i t h o t is meghatároztam, melyre vonatkozólag C= narancssárga, J_c = halványsárga. Végül még egy, aránylag erős pleochroizmust mutató egy optikai tengelyű, negatív karakterű, gyenge kettőstörésű szemet találtam, mely a majdnem teljesen színtelen és a halaványkék színnel pleochroos, fénytörése a jodmethylénénél nagyobb, úgy hogy e sze­ mecske csak k o r u n d lehetett. 46. s z á m ú h o m o k ; 1900 március 19-én, a K u r u k - D a r j a é s z a k i p a r t j á n (a K u r u k - t a g o n ) . Rendkívül finom, lisztszerű, s z ö g l e t e s szemekből álló homok. Meghatározott ásványai: A k v a r c s z e m e k majdnem mind erősen szögletesek; legnagyobb részük színtelen; de sok interpoziciókkal telt szemecske is van közöttük. Az egyik kvarcszemben zirkon-zárványt észleltem. Igen sok b i o t i t . vala­ mivel talán kevesebb m u s z k o v i t-lemezke van e homokban. A m f i b o 1 o k többfélék: sok z ö l d a m f i b o l , c = sötét kékeszöld, _[_c = halvány sárgás­ zöld, c : c = 17— 18° jellemmel; oly amfibolszemeket is tartalmaz e homok, melyek c = sötét zöldesbarna, J_c = világos zöldessárga, c : c = 16—18° tulajdonságúak ; de egész halvány zöldes és színtelen, a k t i n o l i t h-szerű amfibol is meghatározható volt, 14- 17° extinkcióval. K a 1 c i t-szemek elég gyakoriak. A földpátok közül a m i k r o k l i n , savanyúbb p l a g i a k l á s z o k ikerrovát­ kákkal s nehány ő r t h o k i á s z egyaránt előfordul. Néhány szem majdnem színtelen, illetőleg kissé zöldes árnyalakú d i o p s z í d-szerű a u g i t-ot észleltem 39—42° extinkcióval; de kevés palackzöld színű augit is megfigyelhető volt c :c = 37—39° ektinkcióval. A t u r m a 1i n-szemecskék száma igen kicsi, erős plechroizmussal: e = halvány teabarna, w = sötét barna ; a legtöbb turmalinban fekete opak interpoziciók voltak. Egyik turmalin egyik végén még a termi­ nális rhomboederlapok is kivehetők voltak. Két turmalin-szemecske eltérő pleochroizmust m utatott: e = rózsaszínű, w = sötét barna. Néhány sárgászöld e p i d o t-szem ebben a homokban is előfordul, jól kivehető pleochroizmussal a sárgászöld és igen halvány sárga színekben ; némelyik epidotszem csak igen gyengén színezett, de a hasadáshoz mért egyenes kioltás, nagy törésmutató és az erős kettőstörés, valamint az izzítás után sósavval való kocsonyásodás útba igazít. Néhány színtelen z i r k o n-szemecske, kevés színtelen, gömbölyű a p a t i t , két kissé szürkés árnyalatba hajló izotrop s p in e ll- s z e m és végül két szem gyantasárga színű gyengén pleochroos e = gyantasárga, a> halványabb gyantasárga ru til-s z e m zárja be a sort. 55. s z á m ú h o m o k ; 19U0 f e b r u á r 17-én; D ü n é k az E t t e k t a r i m b a n. Meglehetősen gömbölyödött, apró szemekből álló homok. Aránylag nagy mennyiségű háromnál nagyobb fajsúlyú ásványt tartalmaz. A színtelen k v a r c s z e m e k e n kívül sok vassal vörösre színezett és

A TARIM-MEDE NCE VIDÉKÉNEK HOMOKJAIRÓL

281

zavaros, szürkós-feketós kvarcitszem is megfigyelhető. Az a m f i b o l legtöbbje ismét z ö l d a m f i b o l : c = sötét kékeszöld. J_C= sárgászöld, az extinkció 20°-nál kisebb, c : c = 16—19°. Ezenkívül egy-két b a r n a a m f i b o l c = barna, J_C = halványsárga, c : c = 12 —17°, nehány színtelen, vagy igen gyengén zöldes árnyalatú pleochroizmus nélküli 14— 15°-os extinkciot mutató a k t i n o l i t h s z e r ű amfibol s végül egy szem c — ibolyaszínű, J_c = sárgásbarna, C :c = 11— 12° amfibol is volt e homokban. K a l c i t elég sűrűn fordul elő e homokban. Színtelen, gömbölyű a p a t i t s z e m e k is elég gyakoriak. A fö 1 dp á t o k közül aránylag tiszta o r t h o k l á s z , nehány szem m i k r o k i i n s kevés ikerrovátkás p l a g i o k l á s z egyaránt kimutatható. Némelyik plagioklászszem az ikerrovátkákhoz mérten közel egyenesen olt ki; más szemek 10—12°-os extinkciót mutattak s törésmutatóik alapján az oligoklásznál jóval bázizosabbaL Az egyik plagioklasz kissé sárgászöld (esetleg epidotizálódott ?) volt. A csillámok közül a m u s z k o v i t gyakoribb, mint a biotit. A m e g n e t i t szemecskéi koptatottak, egyiken az {111} forma még legalább nyomokban fel­ ismerhető volt. A z i r k o n ismét színtelen, koptatott, kristálykákban észlel­ hető ; a legtöbb zirkon parányi, keskeny tűalakú színtelen zárványokat tartal­ maz. Az e p i d o t-szemek száma kicsi s mind jól kivehető pleochroizmust mutatnak halvány sárgászöld és igen halványsárga színekben. Kevés szem rózsaszínű, belsejében teljesen tisztán átlátszó g r á n á t is észlelhető volt. A t ú r m a l i n szemecskéi oj = sötét zöldesbarna, e = halvány sárgásbarna pleochroizmust mutattak. Néhány szem sötét kékeszöld, pleochroizmus nélküli augit, 32—36° extinkcióval is van e homokban. A kevés r u t i 1 szemecske sárgás színű, kivehető pleochroizmussal: e = bamássárga, a) = narancssárga; köztük egy térdalakú r u t i l - i k e r is volt. Egy két színtelen, az erősebb hasadási irányhoz képest 30 —32° extinkciot mutató, nem pleochroos di s t h e n-szemecske is akadt; a két hasadást jelző kettős vonalkázottság jól ész­ lelhető rajtuk, törésmutatójuk a jodmethylen és monobromnaftaliné között, főzóna pozitív jellegű. Érdekes, hogy a disthen-szemek többé-kevésbbé szög­ letesek, ami talán a hasadásukkal hozható összefüggésbe. Egy-két szürkés árnyalatú izotrop s p i n é i 1-szemet. is kimutattam. Két s t a u r o l i t h - s z e mecskét is találtam, melyek jól észlelhető pleochroizmut mutatnak c = sötét narancssárga, _|_c = halvány sárga; egyiken igen gyenge hasadási vonalkák mutatkoztak, ezekhez mérten a kioltás egyenes; az egyik szemen a pozitív karakter megállapítható volt. Végül még két szem, belsejükben fekete interpoziciókat tartalmazó a n d a l u z i t - s z e me t sikerült meghatároznom : ű = rózsaszínű, JLa= színtelen, kettőstörés nagysága mérsékelt, főzóna negatív, maga a szemecske is negatív karakterű, extinkció a hasadást jelző vonalkákhoz mérve egyenes. 57. s z á m ú h o m o k ; 1901 január 30-án, G o b i - s i v a t a g , A n a m b a r u n i u l a ós A t j i k - K u d u k k ö z t . Gömbölyű, koptatott szemekből álló homok. A szemek á t l a g 0’1—0*2 mm nagyok. Aránylag nem nagy mennyiségű háromnál nagyobb fajsúlyú szemet tartalmaz. A színtelen, átlátszó k v a r c s z e m e k e n kívül sok vörös ós szürkés­ fekete, sőt egészen fekete színű kvarcszem is konstatálható. Némely kvarcszem

28 2

Dl

VEN DL ALADÁR

hamatit-pikkelykéket tartalmaz. Egyik szemben mozgó libellás folyadékzár­ ványt, egy másikban zirkonzárványt figyeltem meg. Az amfibol szemecskéi több félék; legnagyobb részbe na z ö l d a m f i b o 1 o k közé tartoznak, melyek erősen pleochroosak : c = sötét kékeszöld, J_c = sárgászöld, c ' c = 14—17° ; ezeken kívül elég sok oly amfibolt tartalmaz e homok, melyre nézve c = igen sötét barna, _[_c = világos zöldesbarna, c :c = 17—19 ; nehány amfibolszem c = sötét zöld, ± c — halvány zöldessárga, c : c = 1 8 —20° tulajdonságú, nehány más szemecske c = barna, _|_c = világos barnássága, c : c = 10—14° ; de aránylag az oly a k t i n o 1 i t h-szerű szemek is gyakoriak, melyek majdnem teljesen színtelenek, vagy csak gyengén zöldes árnyalatuak s az extinkciójuk 12—15° s csak a zöldes színárnyalatúak mutatnak némi pleochroizmust c = halvány­ zöld. J_c = majdnem színtelen zöldes. Igen sok amfibol-szemecskében opak zárványok voltak észlelhetők. A k a 1c i t szemecskéi többnyire színtelenek, ritkábban sárgásszínűek, részben ikerlemezesek, részben foltos interferencia­ színeket adnak, azaz aggregátumként viselkednek. M a g n e t i t igen erősen koptatott, csiszolt szemekben található. A p l a g i o k l á s z szemecskéi ikerrovátkásak; némelyik plagioklász-szem az ikerrovátkákhoz képest közel egye­ nesen olt ki; más szemeken 6°-tól 20°-ig terjedő kioltás volt mérhető. Törés­ mutatóik alapján oligoklásztól andezin-labradorig terjedő tagok közé kell őket sorulnunk. Egyik-másik plagioklász-szem egészen zavaros, helyenként sötét, fekete áltlátszatlan interpoziciókkal. Kevés o r t h o k l á s z , melyek aránylag üdék és egy-két m i k r o k l i n is megfigyelhető volt. Gömbölyű, színtelen apró a p a t i t-szemek sem ritkák. Nehány palackzöld színű a u g i t-szemecske, pleochroizmus nélkül is van e homokban; csak egyik-másik szem mutat igen gyenge pleochroizmust sötétebb zöld és ennél egy kissé halványabb zöld árnyafatban; az extinkció 33—39°. Egy-két szem igen halvány zöldes színű, majd­ nem színtelen, d i o p s z í d-szerű szemecske is észlelhető volt, melyek egyik szemecskéjén c : c = 43—44° extinkció volt mérhető. A piroxén szemecskéinek száma az amfiboléhez képest azonban roppant csekély. A kevés e p i d o tszem sárgászöld színű, jól kivehető pleochroizmust mutat, mely 6 = sárgás­ zöld, J_b = majd sötétebb sárgászöld, majd halvány zöldessárga. A hasadási vonalkákhoz képest egyenesen oltanak ki. Kevés erősen pleochroos t u r m a l i n ebben is előfordul; a pleochroizmusuk : co = sötét zöldesbarna, e = sárgás rózsaszínű. Kevés mu s z k o v i t - l e me z k e , majdnem mindegyik opak (magne­ tit ?) zárvánnyal és egy-két b i o t i t-pikkelyecske is kimutatható volt. Néhány teljesen víztiszta átlátszó z i r k o n , koptatott oszlopocskák alakjában. Néhány szem s t a u r o l i t h jól kifejezett pleochroizmussal, c = sötétebb sárga, J_c = halványabb sárga jól felismerhető. Végül még egy-két szem halvány rózsa­ színű izotrop g r á n á t o t , d i s z t h e n t c:c = 31—32°, két szem magasabb rendű fehér színt mutató, halványsárga és majdnem teljesen színtelen árnya­ latban pleochroos t i t á n i t o t és egy szem s z i l l i m a n i t o t határoztam meg. A szillimanit szemecskéje színtelen, parallel elhelyezésű, pamatszerű rostok összességéből áll. Fénytörése a monobromnaftalinénál nagyobb, kettős törése elég n agy ; kioltása a hosszirányhoz képest egyenes, főzóna pozitív karakterű. A szemecske sűrűn tele van, opak rendkívül apró pontocskákkal.

A TARIN-MEDENCE VIDÉKÉNEK HOMOKJAIRÓL.

283

Ha a megvizsgált tíz homokban meghatározott ásványokat összességükben vesszük szemügyre, azt tapasztaljuk, hogy a tanulmányozott homokok mind­ egyikében a k r i s t á l y o s a l a p h e g y s é g jellemző ásványai uralkodnak. Nevezetesen a kvarcon kívül legnagyobb mennyiségben fordulnak elő az a m ­ f i b o l ok, még pedig a z ö l d a m f i b o l - féleségek, a s a v a n y ú b b f ö l dp á t o k, továbbá a többnyire ikerlemezes k a l c i t - s z e m e k és a legtöbb homokban a c si 11 á m o k. Ezeken az ásványokon kívül azonban a kristályos alaphegységek más ásványai, sőt tipusos k o n t a k t - m e t a m o r f és p n e u m a t o l i z i s o s e r e d e t ű jellemző ásványai — staurolith, rutil, disthen, andaluzit, szillimanit, korund, turmalin stb. — is résztvesznek kisebb-nagyobb mértékben egyik-másik homok alkotásában. Az egyes homokok n a g y o b b mennyiségének átvizsgálása természetesen tökéletesebb eredményre vezett volna. Hiszem azonban, hogy e — kevés mennyiségű — homokmintákból meghatározott ásványok is kétségtelenül azt bizonyítják, hogy e h o m o k o k á s v á n y a i t ú l n y o m ó l a g a k r i s t á ­ lyos al ap heg ys ég e kb ő l származtak. * Igaz köszönettel tartozom Schafarzik Ferenc dr. műegyetemi tanár úrnak, kinek ajánlatára jutottam a vizsgálati anyaghoz s aki munkámat mind végig jóakaró érdeklődéssel kísérte. Budapest 1910 kir. József-műegyetem ásvány földtani intézete.

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK. A) Országos mozgalom a kissármási földigáz ügyében. Alighogy elhangzott S chafarzik F e r e n c dr. úrnak f. évi február 8-iki elnöki megnyitója, amelyben az erdélyrészi földigáz kérdésével is foglalkozott, csakhamar országos mozgalom indult meg a kissármási földigáz ügyében. Nevezetesen Budapest székesfőváros 1911 március 8-iki közgyűlésén F e l e k i B é l a dr. fölvetette a kérdést, hogy nem lesz-e felesleges az új köz­ ponti gázgyár felépítése, ha Erdélyben olyan rengeteg mennyiségű természetes gáz van, mint amelyről a szakemberek komolyan beszélnek. H e l t a i F e r en c dr., a budapesti gázművek igazgatója, azonnal megadta a választ, mondván, hogy ő már komolyan foglalkozott az erdélyi földigázzal, amely beláthatatlan perspektívát nyújt Magyarország egész iparára és közgaz­ daságára. A kissármási gázkútból 800,000—900,000 köbméter természetes gáz ömlik naponkint, tehát ötször annyi, mint amennyi Budapest világítására szükséges; s míg a budapesti gáz kalóriája csak 5200, addig a kissármási gáz

284

GEOLÓGIAI ESEM ÉN YEK.

8200 kalóriát mutat. Az erdélyi földigáznak Budapestre való hozataláról azon­ ban csak akkor lehet szó, ha legalább 50—60 fúrással konstatálják a gáz­ vonulat elterjedését. A gáz árára vonatkozó számítások nagyon fantasztikusak, mert az öt fillérre számított ár még az önköltséget sem fedezné. Mert nem­ csak a Kissármás—Budapest között levő vezetéket kellene kiépíteni, hanem a főváros összes csőhálózatát ós égőit is át kellene alakítani. Ezért a szakértők­ től hangoztatott 20—25 millió korona helyett a valóságban 50 millió korona befektetésről lenne szó. Mindezek dacára is a legnagyobb lelkesedéssel fogja a földigáz-kérdést a jövőben tanulmányozni. H eltai F e r e n c ezen higgadt és bölcs kijelentéseire egyszerre felbuzdultak az erdélyrészi urak is, akik pedig eddigelé vajmi kevés érdeklődéssel kisérték a geológusok kutatásait. Most egyszerre összefogtak, hogy nem engedik elvezetni Erdélyből a földigázt.

Az erdélyi földiyáz-gyűlés. Az erdélyieket F e k e t e N agy B é l a , Kolozsvár helyettes polgármestere 1 9 1 1 m á r c i u s h ó 1 0 - ó r e K o l o z s v á r o t t nagygyűlésre hívta össze, hogy tiltakozzanak a földigáznak Erdélyből való kivezetése ellen, s fejezzék ki kívánságukat aziránt, hogy a Kissármáson fölfedezett földigázzal Erdély elhanyagolt iparát fejlesszék ki. Bármilyen furcsaságok hangzottak is el ezen a nagygyűlésen, mégis meg kell emlékeznünk erről, mert nemes, hazafias fölbuzdulás szülte a tanácskozást. Kolozsvárott nagy érdeklődéssel várták az értekezlet lefolyását. Mintegy kétszázan jelentek meg a közgyűlési teremben. A város előkelőségei közül ott voltak br. K e m é ny Á kos főispán, gr. B é l d y Á kos , br. A por I s t v á n , gr. B e t h l e n J ó z se f , gr. B á nffy E r n ő , br. I n c zé d y Á dám , F er en c z J ó z se f unitárius püspök és még sokan mások. S zvacsina G éza polgármester délelőtt féltizenegy órakor nyitotta meg az ülést. Köszönetét mondott azért, mert olyan szép számban jöttek el Budapest­ ről és a szomszédos vármegyékből. Azt hiszi, hiba lett volna, ha a kérdést helyi ügynek tekintik. Erdély sohasem zárkózott el az országos érdekek elől, bár az anyaországban nem igen tapasztalt hasonló támogatást. Ismerteti a pénzügyminiszter álláspontját. L ukács L ászló azon a nézeten van, hogy a földigázzal előbb Erdély szükségleteit kell kielégíteni és csak azután lehet gondolni a további hasznosításra. Azután megalakult az értekezlet. Elnök lett gr. B é ld y Á kos . A napirend előtt felszólal S ándor J ános volt államtitkár. Nem kételkedik abban, hogy S z t e r é n yi felhatalmazást kapott a pénzügyminiszter álláspontjának ismertetésére, de meg kell jegyeznie — nehogy az értekezlet során félre­ értések származzanak — hogy L ukács L ászló ezt az álláspontját már közölte több erdélyrészi képviselővel és érdekelttel is. Indítványozza, hogy az értekezlet szavazzon köszönetét a pénzügyminiszter nyilatkozatáért, amely megnyugtató, mert azt mutatja, hogy az illetékes körök is távol vannak az erdélyi érdekek megcsorbításától. Az indítványt általános élénk helyesléssel elfogadták.

GEÓLOGIAI ESEMÉNYEK.

285

S zádeczky G yula egyetemi tanár fejtegeti ezután a metángáz keletkezését, hevitó'erejét és értékét. Dr. H e lt a i F e r e n c , a budapesti gázmüvek vezérigazgatója szót kór, hogy helyreigazítsa S zádeczky egy tévedését. S zádeczky azt mondotta, hogy Kissármáson a z e l ö m l ő g á z é r t é k e m e g h a l a d j a a s z á z e z e r k o r o n á t . Nem szereti, hogy ilyen tévedés hangzik el az értekezleten. Az elömlő gáz értéke alig több négyezer koronánál, mert az ü z l e t i é r t é k k ö b m é t e r e n k i n t m i n d ö s s z e f é l f i l l é r . Mihelyt ennél nagyobb számot veszünk alapul, beletévedünk a mese világába. S zádeczky G yula sajnálja, hogy egy számot is mondott az előadásában. A félfilléres számítás azonban mindenesetre koldusnak való érték. Dr. C holnoky J enő egyetemi tanár a metánkutatás eredményeit vázolja. Bevezetőjében elmondja, hogy a sármási gázkitörés alkalmával Magyarországon olyan ismeretlen volt a földigáz, mint manapság a szoknyanadrág. Kiemeli azután az ő működését a földigáz felfedezésében.1 Szem előtt tartva azt, hogy nem csupán a kissármási kútról van szó, hanem a további kiaknázások min­ den lehetőségéről, a földigáz száznegyven vaggon kőszenet képvisel fiitőértékben és a szolgáltatóképessége e g y év a l a t t n é g y s z á z t i z é n h a t m i l l i ó k ö b ­ m é t e r g á z n a k f e l e l meg. Tekintve azt a tervet, hogy a földigázt innen elvigyék, Budapestnek nyolcvan millió köbméter kell és így az e g é s z A l f ö l d e t i s e z z e l l e h e t n e v i l á g í t a n i és f ű t e n i , azonkívül Erdély­ nek is marad vagy hatvan millió köbméter. Erdélynek szüksége van az állami támogatásra. Indítványozza, hogy az értekezlet forduljon az államhoz és a pénzügyi kormányhoz, segítsen ennek a földikincsnek a kiaknázásában, hogy

1 Nem akarom C holnoky tanár úr érdemeit kisebbíteni az erdélyrészi kuta­ tások megindítása körül, sőt a K á l i s ó k u t a t á s o k h a z á n k b a n című ism er­ tetésben érdemeit kellőképen ki is domborítottam, de ki kell jelentenem, hogy a kissármási földigáz felfedezéséhez C holnoky tanár úrnak nem 6ok köze van. Hiszen C holnoky tanár úr Kissármáson életében először akkor járt, amikor L óczy tanár úr indítványára a pénzügyminisztérium leküldötte a kitörő gáz megvizsgálásáraEz pedig 190Í) február 26-án volt. A kissármási gázforrás 11)07. évi fölfedezésének történetét különben a F ü g g e t l e n M a g y a r o r s z á g líJll március 1Ő-iki szá­ mában a valóságnak megfelelően ismertettem. Ennyit az erdélyrészi földigázokról. Ami pedig a magyarországi földigázokat illeti, ezekről már P azar I stván 1906-ban : A M a g y a r A l f ö l d t e r m é s z e t e s g á z g y á r a i címen összefoglaló leírást adott a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének V II—VIII. füzeté­ ben ; B a u e r G y ula pedig K ö r ö s b á n y a i f ö l d i g á z o k címen a B á n y á s z a t i é s K o h á s z a t i L a p o k 1906 ápr. 15-iki számában úgy a welsi, mint a hazai földigázokról olyan kimerítő tanulmányt tett közzé, hogy ebben már mindaz benne van, amit az újabban megjelenő magyar cikkek innen is, onnan is összeböngész­ nek. Az Alföld földigázainak elemzésével pedig M uraközy , N uric sán és különösen P f e i f e r I gnác vegyészeink már évtizedek óta foglalkozva, számos becses közleményt írtak hazánk földigáz-kincséről. Mindezeket az U r á n i a 1911 áprilisi számának 161— 172. oldalain: A f ö l d i g á z j ö v ő j e h a z á n k b a n címen részletesen fej­ tegettem. P app K ároly dr.

2S6

GEOLÓGIAI ESEMEN YEK .

Erdély visszanyerhesse a fejedelmek korát és ha a gázt elvezetik, gondoskod­ janak Erdély érdekeiről. Az indítványt nagy lelkesedéssel elfogadták. B öhm F e r e n c bányamérnök a földigáz értékéről beszélt. Igazat ad HELTAinak. mert a kútgáz valódi értéke csakugyan nem több köbméterenkint egy fél fillérnél. Megvilágítja az egész gázkérdést. Szavai meglepetést is hoz­ tak. Megállapítja, hogy még egyáltalán nem is kezdték meg a fúrásokat azokon a pontokon, amelyeken már rég meg kellett volna kezdeni.

Elismeri, hogy megtörtént a fúrási pontok megjelölése és hogy ezek­ ben megnyilvánul az államnak az a szándéka, hogy Erdély ipara hasznosodjon. De még nem történtek meg azok a fúrások, amelyek arra enged­ nének következtetni, hogy milyen terjedelmű és mértékű a földigáz előfor­ dulása. A programm az, hogy legközelebb tíz ponton fognak hozzá a fúráshoz és pedig: Marosujvárott, Szászrégenben, Marosszentgyörgyön, Szentbenedeken, Dicsőszentmártonban, Csongván, Marospécsett, Nagylakon, Sajóudvarhelyt és Báznán. B

öhm

F e r e n c m é r n ö k e l ő a d á s á t s z ü n e t k ö v e t t e . A z u t á n S z ent k irál yi Á ko s

k ir á ly i ta n á c so s , k ö z g a z d a sá g i e lő a d ó sz ó lt J áno s hogy

v o lt

á lla m titk á r

h ozzájáru l

a

hozzá

h osszab b b eszéd b en

C holnoky

in d ítv á n y á h o z .

m a g á n ta n á r m ű sza k i szem p on tb ól

v ilá g íto tta

azt h a n g o zta tta ,

Szeben

hogy

B rassó

P f e i f f e r I gnác m ű e g y e t e m i

és

ta n á r

a

h a z a fia s H

k érdéshez. sza v a k k a l

oor - T e m p is

m e g a k érd ést.

M ór

S ándor

j e l e n t e t t e k i, m ű e g y e te m i

S c h ü l l e r R e zső

m e lle tt is v é g e z z e n e k

in d ítv á n y o zza ,

M ajd

k ú tfú rá so k a t.

h o g y az ér te k e z le t sü r g e ss e

m e g a k o r m á n y n á l a f ú r á s o k m i e l ő b b i m e g k e z d é s é t . T u d n i k e ll, h o g y m e n n y i f ö l d i g á z v a n , m e r t a d d i g c é l t a l a n d o l o g b e l e f o g n i a z i p a r v á l la l a t o k l é t e s í t é s é b e .

Ezután ismét dr. H e l t a i F e r e n c szólalt föl. Gazdasági kérdéseket csak ceruzával a kezében szeret tárgyalni és nem megy el a fantazmagóriák útjára. C holnoky nem hivatott arra, hogy véleményt adjon a budapesti viszonyokról. A földigázt nagyon patriotisztikus hangon féltékeny témává teszik, hogy Erdély­ ből elviszik a földigázt. Evek múltával sem leszünk annyira bizonyosak, hogy távvezetékeket állíthassunk fel. S z ó s e m l e h e t a r r ó l , h o g y B u d a p e s t 1 9 1 4 - i g t á v v e z e t é k e n g á z t k a p j o n . Figyelmezteti az erdélyi érde­ kelteket, hogy ha Budapest nem kap távvezetéken át gázt, akkor a k ö z b e ­ e s ő v á r o s o k s e m k a p n a k , k ö z t ü k K o l o z s v á r s e m. (Általános élénk helyeslés.) Ez az igazság, ha kellemetlenül hangzik is. A földigáz nem­ csak Erdély, hanem az .egész ország érdeke és ezért közös megoldással kell a kérdést elintézni. A királyi mérnök felszólalásából tudja, hogy a fúrásokat még el sem kezdték. Arra, hogy csak ezután fognak hozzá a munkához, Budapest még nem alapíthat semmit. Dr. H e l t a i F e r e n c tiltakozott CHOLNOKYnak a főváros adminisztrációjára vonatkozó kijelentései ellen. C holnoky ugyanis azt állította, hogy Budapesten a gáz a főváros házi kezelésében drágul. C holnok ynak ezen a téren személyes tapasztalatai nem lehetnek és így véleményt sem mondhat. Különben is fölös­ leges az érdekeltek aggodalma, mert a dolgok mai állása mellett még hosszú évekre ki van zárva, hogy Budapest a földigázt igénybe vegye. Arra azonban felhívja az értekezlet figyelmét, hogy Kolozsvár sem kap földigázt, ha a

287

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.

budapesti távvezeték meg nem épül, mert Kolozsvár egymaga nem képes a vezeték megépítésére. Közös távvezetéknek kell felfogni az összes kutak ter­ melését, mert csak ez az alkalmas mód a földigáz értékesítésére. Dr. gróf B ánffy M iklós szerint Kolozsvár városa a maga partikuláris érdekeit mindenkor alárendelte az ország érdekeinek. Amint azonban Erdély fejlődéséről van szó, Kolozsvár nem lehet árulója Erdély érdekeinek. Minden szempont azt parancsolja, hogy a földigázt Erdély elhanyagolt iparának és gazdaságának felvirágzására fordítsák. Dy irányban kell mindenkinek közre­ működni, aki tud pénzzel, aki nem tud, munkával. A benyújtott javaslathoz hozzájárul. C holnoky személyes kérdésben való felszólalása után az értekezlet a benyújtott indítványokat elfogadta. Az erdélyi gyűlésről a főváros küldöttsége március hó 11-én Kissármásra utazott, amely kiszállást nemcsak hazánk és a külföld napilapjai, hanem a mozgószínházak fényképészei is megörökítették. A napilapok tudósítói följegyezték, hogy amikor a kissármási kút iszonyatos hangját meghallották, — látván a Mezőség nyomorúságos falvait, — H e l t a i F e r e n c megjegyezte, hogy Erdély a szegénységén kívül még rövidlátó is. «Eddig sohasem tudtam megérteni Mo­ hácsot, de most mar megértem S zapolyai J á n o s í » A napilapok cikkeiből arról győződött meg a közönség, hogy Budapest és Kolozsvár összekülönböztek a földigázon. A véleménykülönbség főkép H e l t a i F e r en c és C holnoky J enő között volt, amiként ez C holnoky JENÖnek a Budapesti Hirlap 1911 március 14-iki számában irott vezércikkéből is kitűnik. Az egész ország telve volt az erdély­ részi urak panaszaival, a m i k n e k S üm eg i V ilm os országgyűlési képviselő az ország házában nyilvánosan is kifejezést adott.

Süm egi V ilm os interpellációja. Kivonat az Országgyűlési Értesítő 1911. évi március 30-iki számából. «130-ik országos ülés 1911 március 29-én, szerdán. A kormány részéről jelen vannak: Gróf K h u e n - H é d erváry K ároly , L ukács L ászló , H ieronym i K ároly , gróf S e r é n y i B é la és S z ék ely F e r e n c . Elnök : B e rzeviczy A l b e r t . Következnek az interpellációk. S z in y e i -M e r s e F é l ix jegyző: S üm eg i V ilm os ! S üm eg i V ilm os : T. képviselőház I Gróf B e t h l e n I st v á n t. képviselőtár­ sunk innen-onnan három esztendeje lesz, a mikor a székely szövetségek, szé­ kely társaságok kongresszusa alkalmából felhívást intézett nemcsak az erdélyi részeken lakó magyarság vezetőihez, hanem az egész magyar uemzet intelli­ genciájához, hogy legyenek figyelemmel az erdélyrészi viszonyok iránt, lássák meg azt a véghetetlen nagy veszedelmet, amelyet mi, ottlakók napról-napra tapasztalunk és észlelünk, mert ha ez a nemzedék nem fog segíteni ezeken a rettentő nagy, nemzetpusztító bajokon, amelyek mindinkább kiölik a magyar­ ságot, gyengítik a székelységet, akkor elvész Erdély ós Erdély elvesztóvel elvész Magyarország. G róf

B ethlen

IsTVÁNnak

ezen

sz ív b ő l

fa k a d t

és

ig a z

sz a v a i,

sajn os,

288

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.

hiába hangzottak el. Alig-alig találjuk nyomát annak, hogy ennek a nagy nemzeti ügynek fontosságát felfognák ott, ahol erre leginkább szükség volna, és így, mint egész nemzetünk nagy históriája tanúsítja, senki jóbarátunk e világon nincs, csak maga a h a t a l m a s I s t e n . E s a z , a k i s e g í t e t t b e nni i nket é v s z á z a d o k o n ker es zt ül , hogy ezt a h a z á t m a g y a r ­ n a k m e g t a r t h a t t u k , az m o s t - i s e l j ö t t M a g y a r o r s z á g n a k és az e r d é l y i r é s z e k n e k s e g í t s é g é r e . A magyarországi és a külföldi tudósok évtizedek óta foglalkoznak a káli­ sók kutatásával. C otta B e r n á t , egy hírneves freibergi professzor már a 70-es évek elején irodalmilag foglalkozott a Magyarországon, különösen pedig a nagy magyar Alföldön várható kálisótelepekkel. Ennek nyomán egész irodalmi vita keletkezett, amelyben éppen C otta felfogásával szembeu sokan azt állították, hogy bár Magyarországon kálisó található, mégis nem a Magyar Alföldön, hanem — tudományos alapon kimutatták — az Erdélyi Medencében fogják azt feltalálni. T. képviselőház ! A kálisó-kutatás kérdésével hazánkban az utolsó idő­ ben leginkább M ály S ándor miniszteri tanácsos, az állami bányászati osztály főnöke foglalkozott behatóan, és épen az ő kimerítő ismertetése és javaslata alapján határozta el már 1899-ben a pénzügyminisztérium, hogy állami ellen­ őrzés mellett megbízható vállalkozókkal mélyfúrásokat végeztet. Ha jól tudom, s ha jól emlékszem, épen Lukács László pénzügyminiszter úr volt az, a ki az első rendeletet ez irányban kiadta. Megbízták akkoron ezen kutatások végrehajtásával Böckh JÁNOst, a föld­ tani intézet tudós igazgatóját, aki hosszabb tanulmányozás után azt m on­ dotta, hogy a geológiai részletes vizsgálatoktól nem igen lehet eredményt várni, mint inkább a sósforrások elemzésétől, és aki a geológusokkal szemben a kutatást inkább vegyészekre kívánta bízni. Akkor a földtani intézet vegyészét, K a l e c s i n s z k y SÁNDORt bízták meg. S á n d o r , A cker V iktor , B őhm F e r e n c bányamérnök és fémkohómérnök vezették a munkát tisztán kémiai alapon. A kutatások folytak, de nem vezettek sehol sem kellő eredményre. És bár az egész külföldi szaksajtó foglalkozott a dologgal és maga S u e s s E d e , a geológiai tudományoknok hírneves bécsi professzora szintén megírta, hogy ha valahol Európában, úgy elsősorban Magyarországon kell ilyen kálisóknak le n n i; s bár K och G u sz t áv A d o l f bécsi tanár csodálkozását fejezte ki azon, hogy itt ú. n. éghető vagy természetes gázak, vagy, mint mi mondjuk: földi gázak vannak, mégis Amerikában, sőt Ausztriában is sokkal több történt ezen a téren a földigáznak, az égethető gáznak értékesíthetése és hasznosítása tárgyá­ ban, mint épen Magyarországon. Mert meg kell jegyeznem, t. képviselőház, hogy az ismert, nagy észak­ amerikai fóldigáz-telepektől eltekintve, Európában egyetlenegy hely van, még pedig Felső-Ausztria Wels nevű községében, ahol 25 év óta az épen előbb említett K och G u sz t áv A d o l f bécsi professzor útmutatásai révén földigázt kap­ nak és ott már 25 év óta fűtenek, világítanak vele és iparilag is felhasznál­ ják. Igaz ugyan, hogy újabb időben Hamburg külvárosában, Neuengammeben K al ecsinsz k y

B

uday

E rnő

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.

-289

is fedeztek fel ilyen földigáz-forrást, de ennek ereje meg sem közelíti a mienket, aminthogy általában a vegyészek állítása szerint, így pl. dr. P feiffer műegyetemi tanár é9 Cholnoky J enő kolozsvári tudós professzor állítása alap­ ján, akik jelentést tettek a kissármási földigáz fizikai és kémiai elemzésének eredményéről, tudományos megállapítást nyert, hogy ilyen tiszta metántar­ talmú földgáz, aminő Kissármáson van, a kerek világon sehol sem kapható. Elismerem, hogy az utolsó időben talán több történt, mint amennyiről sokan szemrehányólag megemlékeznek. Hiszen ne feledjük, hogy magában Amerikában is, ahol nagy gazdagság van és nagyon fejlett az ipar, már 110 esztendővel ezelőtt felfedezték a földi gázt s ennek dacára jóformán csak az utolsó 30 esztendő óta kultiválják és használják fel olyan intenzív módofi. az ipar fellendítése céljából, hogy ez óriási, mondhatni milliárdokra rúgó hasznot hajtott már Amerika lakosságának és Pensylvániában Pittsburg tájékán olyan ipart sikerült teremteni, amelyet a mi fogalmaink szerint szinte lehetet­ lenség volna Magyarországon elképzelni. Ismétlem tehát, hogy nem akarok szemrehányást tenni, sőt magam koncedálom, aki nagyon alaposan érdeklőd­ tem a dolgok iránt, hogy több történt, mint amennyit a szemrehányók és a gáncsoskodók mondanak, de szerény véleményem szerint, mégsem történt elegendő. A kálisókutatással kapcsolatban, am ely m ai napig sem vezetett ered­ m ényre, a hiteles leírásokból azt látom, hogy pl. a kissárm ási földigáz-kutat csak egy puszta véletlen juttatta a birtokunkba. T. i. L óczy L ajos, a földtani intézet jeles igazgatója — m ondhatom világhírű tudósunk — útbaigazítása és a m inisztérium nak tett azon előterjesztése alapján, hogy épen P app K árolyí bízzák m eg ezen geológiai kutatásokkal, P app Károly két tá r s á v a l: B öhm F erenc kir. m érnökkel és B uday E rnő kohóm érnökkel Kolozson tartózkodott kutatások céljából. E gyizben szekéren Mocsra m en t ki P app és szekerére felkéredzkedett egy B alogh nevű finánc is. Ez a finánc megtudván, hogy tulaj­ donképen m ilyen nagy misszióval m egbízott úrral utazik együtt, azt m ondta neki, hogy «van itt Erdélyben és különösen a M ezőségen sok olyan dolog, a m in őt az úr keres, különösen Kissárm ás vidékén ott van a Bánffy-fiirdő és az ottani sósvizek is elárulják, h ogy am it az úr keres, az ott megvan». És P app Károly, a ki igen jeles szakíró és nagyon kiváló ember a

maga szakmájában, nem nyugodott addig, míg oda el nem ment. Igaz, hogy később a minisztérium is teljes mértékben pártolta az eszmét úgy L óczy L ajos, mint P app K ároly előterjesztései alapján, és így jutott ő el Kissármásra, ahol több mint két esztendővel ezelőtt megtalálták a híres kissármási földigázforrást, amely tudvalevőleg mérhetetlen kincseket rejt magában. T haly F erenc : De a levegőbe megy! S ümegi V ilmos : Innen-onnan igenis már két esztendeje, hogy ez a mér­ hetetlen kincset képviselő földigáz a levegőbe száll el. Nemrég, ezen hónap elején Kolozsvárra összehívtak egy ú. n. földigáz-értekezletet, de ezt a dolgot nem jól rendezték el. Azt az értekezletet bizony nagyon hevenyészve hívták össze s az kellőképen előkészítve nem volt, — bocsánatot kérek az illetékes tényezőktől, akik csinálták — hanem bizony ez nagyon elsietett, elhamarko­

290

GEOLÓGIAI E8EMÉNYEK .

dott dolog volt. Ennek dacára azonban méltóztassék elhinni, hogy az a földigáz-értekezlet nem érdemli meg, hogy annyira leszólják, mert ott összejött Erdély intelligenciája és az nem járja, hogy azt úgy leszólják, amint az bizo­ nyos helyeken történt, mert hisz Erdélynek régibb, műveltebb társadalma van, mint Magyarországnak és ők egész komolyan tárgyalták a dolgokat és az én meggyőződésem szerint helyesen, még bizonyos féltékenységgel is. Az a két tudós professzor, aki ott előadást tartott, S zádeczky és Chol­ noky, legjobb tudásukat vitték bele és Cholnoky, akinek nagy érdeme van abban, hogy a földigázat megkaptuk, charmeur módjára adta elő a dolgokat, tehát nem volt ok rá, hogy megtámadják, amint azt különösen egyik képviselőtársunk tette, akinek a tudását sokra becsülöm, de aki, mint edzett politikus és közéleti ember, tudhatná, hogy tréfás hang előfordul mindig, azt elvisel­ hette volna és azért nem kellett volna onnét haraggal megválni. Különösen rosszúl esett az ott egybegyűlt erdélyi embereknek, amikor azt hitték, hogy az Isten csodát művelt és hogy Erdély aranykora állott vissza, amikor az egyik professzor azt mondja, hogy naponként 100.000 koronára teszi az elillant földi gázt és utána H eltai képviselőtársunk felkél és ráteríti a vizes lepedőt az egész értekezletre és azt mondja, hogy ne reménykedjenek az urak, mert az nem ér többet mint 4000 koronát. Minden társaságban a világon, ahol ilyen célból nagy reménységgel, lelkesedéssel összejön egy nagy és előkelő társaság és ha valaki nem megtizedeli, de meghuszonötödöli azt, amit egy másik tudós professzor állít, akkor az a társaság nem valami nagy rokonszenvvel hallgatja azt. En módom és tehetségem szerint tanulmányoztam az amerikai viszo­ nyokat, és úgy látom a kimutatásokból, hogy Amerikában a gáz köbméterét minimálisan fél és maximálisan 9 fillérrel számítják, tehát 18-szoros külön­ bözet van. H eltai képviselő úr tehát a minimálisát vehette, az egyetemi pro­ fesszor úr pedig a maximálisai A középen lesz az igazság és semmiképen sem érdemli meg az erdélyi társadalom, hogy ilyen lekicsinyelő módon szólja­ nak róla, amint azt némelyek tették. Erdély kulturális és gazdasági fellendülése az ország eminens nagy érdeke, azt nem lehet speciális erdélyi érdeknek minősíteni. Azt mindenki tudja, hogy micsoda veszedelem fenyeget ott bennünket évtizetek óta és hogy az erdélyi részeken mennyire terjed az oláhság. hogyan sajátítják ki a magyar földeket, hogyan pusztul a székelység, pedig hogyha a székelység kipusztul, akkor ebből nagy veszedelem háramlik az országra. A fakitermelés alapján ma még bizonyos vidékeken van pénz, de az örökké nem fog tartani, a pénz elfogy és az a félmillió székely munka és kenyér nélkül, pcnz hiányában ki fog vándorolni Magyarországból. Tehát nekünk elsőrendű kötelességünk, hogy az erdélyrészi magyarságot és a székelységet tőlünk telhetőleg erősítsük, gyarapítsuk különösen azáltal, hogy ott ipart teremtsünk, (Helyeslés balfelöl.) Nincs is ok a féltékenységre, mert hiszen úgy tudom, hogy bár a leg­ különbözőbb vélemények vannak, de abban talán a legpesszimisztikusabbak is megegyeznek, hogy nemcsak a kissármási földigázból kapható ilyen nagy ener­ gia, amely naponként 120.000 lóerőt tesz ki, hanem vannak úgynevezett földi-

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.

29 J

gázvonulatok; némelyek szerint kilenc is van, d e é n a l e g k i s h i t ű b b , de i g e n h o z z á é r t ő t u d ó s t ó l t u d o m , hogy hármat a leghatározottabban meg lehet állapítani. Az egyik földgázvonulat Sármástól délkeleti irányban Mezősámsond, MezŐradna és Marosvásárhelyig tart, előttük pedig Marosugrán, ahol legközelebb fúrni is fognak. Magának ennek az egy földgázvonulatnak körülbelül 30—37 km. a hossza. Igaz, hogy szinte rossz helyen kapták a gázt, mert igen messze van a fő vasúti vonaltól; mert el lehet jutni Sármásra vasúton is, azonban Kolozsvárról kocsin öt óra, ha pedig vasúton megy az ember, hat és fél óra, aminthogy egyáltalában a régi időkben az erdélyrészieket és a Székelyföldet így látták el vasutakkal az akkori kormányok. A másik fővonulat Dicsoszentmárton és Medgyes közt van, hossza majd­ nem 22 km., a szélessége pedig 8—10 km. Itt évszázadok óta bugyog fel a gáz és roppant érdekes, — ha nem untatom a t. képviselőházat — hogy egy régi irónk, Kőváry László «Erdélyföld ritkaságai» címen 60 esztendővel ezelőtt egy könyvet írt, amelyben a következőket írja (olvassa): «A XVII. század közepén itt forrás kezdett felbugyogni — t. i. a báznai vagy magyarul felső­ bajomi vidéket irja le — mely magának mintegy öles átmérőjű felszint alkot, szélét sóanyaggal fehérítő be és maga körül ölnyire a tenyészetet kiölte. A forrás vize itt, ami kifolyt, mivel zavaros és íz nélküli volt, a figyelmet elkerülte. Pár évtized múlva, 1762-ben — tehát 240 esztendővel ezelőtt — itten pásztorok nádból tüzet élesztének, a forrás vize lángra kapott és égett, mígnem a vidék csodájára kezdett járni». Leirja azután, hogy a lángja minő színű, hogy a szesz három lángra fellobogott. Erdély természeti ritkaságairól ő írt először; érdemes megemlíteni. Észre­ vette ezt egy Wette György nevű szebeni gyógyszerész is, aki a németországi folyóiratokkal közölte, a híre bejárta Porosz-Lengyelországot és jöttek is a szá­ zad végén oda tudósok kutatni, sajnos, még eddig nem megfelelő eredmény­ nyel és haszonnal. Magyarsáros határában az úgynevezett «Zúgó» részleten a pásztorok már évszázadok óta sütik a kukoricát a gáz lángjánál, amely szaba­ don felbugyog a rét oldalain. Érdekes, hogy ezen a vidéken mintegy ötven helyen bugyog fel a gáz 10—12 község határában. A harmadik földgázvonulat, ahol már nemcsak földigáz van, hanem petróleum is, ez egyrészt Székelyudvarhely, Szejke-fürdő és Székelykeresztur tájékán ; másrészt Sósmező, Zabola, Kovászna vidékén, szóval a külső kárpáti zóna területén van ugyanolyan viszonyok közt, mint a kelet-galiciai és román petróleum-zóna. Tudósok kétségtelenül megállapították, hogy itt töméntelen földigáz van, elkezdve Székelyudvarhely és Szejke tájékán le Sósmezőig ; még petróleumforrások is vannak. Tehát bizonyos az, hogy ha a mélyen t. kormány . . . (Zaj.) E lnök (csenget) : Csendet kérek ! S ümegi V ilmos : . . . s különösen a t. pénzügyminiszter úr kellő áldozat­ tól vissza nem riadva, semmit sem kiméivé, rászánná magát arra, hogy minél sürgősebben mindezek a földigázkutak feltárassanak és mindazok a kincsek, amelyek a föld méhében lakoznak, hasznosíttassanak és értékesíttessenek, oly mérhetlen kincs birtokába jutunk, hogy abban a pillanatban nem kell Heltai

29 2

GEOLÓGIAI ESEMÉN YEK.

t. képviselőtársunknak Cholnoky egyetemi professzor úrral viszályba keve rednie. azért, hogy felhozzák-e a gázt Budapestre, vagy ne. M e r t v a n o l y t u d ó s e mb e r , még p e d i g v i l á g s z e r t e i s m e r t n e v ű t u d ó s aki azt á l l í t o t t a el őt t em, hogy ha m i n d e z e k e t a föl di gázv o n u l a t o k a t fel f o g j á k t ár ni , oly m é r h e t e t l e n m e n n y i ­ ségű nagy e n e r g i á t kapunk, a mellyel összes vasutaink a t h a j t h a t j u k , e g é s z M a g y a r o r s z á g o n f ű t h e t ü n k és v i l á ­ g í t h a t u n k és a m e l l e t t m é g E u r ó p á n a k a n n y i t a d h a t u n k el, h o g y m é r h e t e t l e n k i n c s e k b i r t o k á b a j u t u n k . (Mozgás.) Látom, hogy t. képviselőtársaim mosolyogva fogadják ezt. (Ellentmondás.) Méltóztassék csak meghallgatni: összehasonlítva az amerikai tapasztalatokat, csak egy példát mondok. (Halljuk !) A 120.000 lóerő, amelyet Kissármáson kaptak 302 méter mélységben, olyan, — ez bebizonyosodott dolog, legalább a tudósok állítása szerint, amerikai tapasztalatok szerint bizonyos dolog — mondom, olyan, hogy ha 302 méter mélységben ennyi gázt kaptak, akkor ez a gázmennyiséget csak 302 méter szélességben, szóval sugáralakban szívja fel. S zmrecsányi G yörgy : Hiszen kész geológus ! (Derültség.) S ümegi V ilmos : Ha én egy ilyen nagy érdekű ügyet magamévá teszek, igyekezem megtanulni (Élénk helyeslés.) és azt hiszem, ezért szemrehányás nem illet. (Általános helyeslés.) Én, mint Székelyföld egyik képviselője, a mióta szerencsém van kerületemet és a székelységet képviselni, minden alkal­ mat megragadok, nem a magam kedvéért, hanem nemzeti érdekből, hogy minden egyes érdeket kellően képviseljek. (Élénk helyeslés. Felkiáltások a jo b b o ld a lo n : Halljuk az interpellációt!) Látom, hogy ezeket a részleteket nem szívesen hallgatják. (H alljuk! H a llju k ! Elnök csenget.) A nagy ipari fejlődés rendjén, de egyáltalán a világ természetes rendjé­ ből kifolyólag a melegtermelő anyagok, fűtőanyagok, fa és szén, mindinkább kevesbednek világszerte, nemcsak Magyarországon és Európában, ezek helyett kell, hogy valami mást kapjunk és a tudomány megmutatja nekünk az utat a föld méhében és megmutatja a vizekben, onnan kell az anyagot, az energiát pótolni és meg vagyok róla győződve, hogy ha a t. pénzügyminiszter úr semmiképen sem idegenkedik ettől, ha feltárja és hasznosítja ezeket a ret­ tentő nagy erőket, amelyekkel, amint ő is mondta, meg lesz oldva Magyarország gazdasági felszabadításának kérdése, akkor itt ipar és kereskedelem fog fejlődni, ennek révén a földmívelés is fejlődni fog és akkor Magyarország renaissance-korát fogjuk elérni és Erdély és a Székelyföld nem fog elpusztulni. (Helyeslés.)

Ennek reményében a következő interpellációt intézem a pénzügyminisz­ ter úrhoz (olvassa) : Interpelláció a pénzügyminiszter úrhoz. 1. Szándékozik-e a pénzügyminiszter úr az erdélyi földigázvonulatok sürgős feltárása iránt intézkedni ? 2. Minő intézkedéseket szándékozik tenni, hogy az erdélyi földigázforrások mielőbb fölhasználhatók legyenek és értékesíttessenek? (Élénk helyeslés.) E l n ö k : Az interpelláció kiadatik a pénzügyminiszter úrnak.

293

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.

A pénzügyminiszter úr kivan szólni. L ukács L ászló pénzügyminiszter: T. ház! (H a llju k ! H allju k!) Méltóztassék megengedni, hogy azonnal feleljek az interpellációra, amit talán indo­ kol részben az a körülmény, hogy a dolog sürgős természetű, és másrészről az, hogy az adandó felvilágosítás után bizonyos mértékben talán csillapulni fog az az izgatottság, az a türelmetlenség, amely országszerte a közvélemény orgánumaiban is megnyilvánul. (Halljuk !) A kérdés az, vájjon a kormány nem követett-e el mulasztást a tekintet­ ben, hogy nem elég gyorsasággal intézkedett e földigázkérdésnek kellő me­ derbe hozatala tárgyában. Ne méltóztassék elfeledni, t. ház, hogy Magyarországon századok óta ismeretes volt a földigáz létezése. Amerikában, mint a t. interpelláló képviselő úr is említette, szintén igen hosszú ideig felhasználatlanul ömlött a levegőbe a gáz, tehát bennünket alig terhelhet mulasztás, főkép, midőn konstatálhatjuk, hogy nem több, mint két és fél hónapja, hogy törvényes alapon foglalkoz­ hatunk ezzel a kérdéssel. Mert ennek a dolognak a kiindulási pontját mégis az az időpont képezi, midőn törvényes felhatalmazást kapott a kormány (Helyeslés.) arra, hogy ezen az alapon az akciót a földigáz feltárása, felhasz­ nálása és értékesítése tekintetében megindíthassa. Az erre vonatkozó törvény folyó évi január 17-én lett szentesítve és kihirdetve, tehát valamivel több, mint két és fél hónappal ezelőtt kapta meg a kormány az erre vonatkozó felhatalmazásokat. De elismerem, hogy mulasztást követett volna el a kormány, ha a tör­ vény létrejötte előtti időt is fel nem használta volna azon körben, amelyben törvény nélkül működhetett. Hogy ezt megtettük, hogy e tekintetben nem mulasztottunk semmit, ezt talán az a körülmény bizonyítja, hogy mindenek­ előtt gondoskodtunk, törvényes alap hiányában is, annak a területnek a biz­ tosításáról, melyet már kezdettől fogva gázterületnek tekinthettünk. E célból nem kevesebb mint 43.369 zárkutatmányt telepítettünk, és hogy ez milyen óriási munkával jár, azt szakértők méltányolni tudják. Azonkívül tanulmányo­ zás végett kiküldtiink Amerikába négy szakértőt, — ez mind a törvény előtti időben történt — kiknek ottani tartózkodása három hónapot vett igénybe. Megindítottuk a területnek geológiai felvételét; a múlt év junius havá­ ban hat geológust küldtünk ki, kik folytonosan dolgoztak, dolgoznak ezidőszerint is, és akiknek a munkáját a folyó évi junius végétől kezdve nyolc geológus fogja teljesíteni. Azután be kellett szerezni fúró-garniturákat, melye­ ket a legtökéletesebb alakban Amerikában állítanak elő. Ennélfogva Ameriká­ ból rendeltünk két garnitúrát és belföldön szereztünk be három garnitúrát. Az amerikai garnitúrákat 1910 október havában rendeltük meg, azok meg is érkeztek és most már használatban vannak. Gondoskodtunk arról, hogy az a nagy gázkiömlés elzárassék. E tekintetbén, amint méltóztatnak tudni, tör­ tént egy kísérlet, mely azonban nem vezetett eredményre; most történik a második kísérlet, amely, remélem, erményre fog vezetni. Gondoskodni kellett továbbá arról, hogy azokat az elzáró készülékeket szintén beszerezzük és a pakkereket, melyek szintén az elzáró készülékhez tartoznak, melyeket EurópáFöldtani Közlöny. X L I . köt 1911.

20

294

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.

bán nem gyártanak, szintén Amerikából kellett megrendelni, Időközben el­ készültek a fúrótornyok azon pontokon, hol a fúrást elrendeltük, ezek már fel vannak állítva. A fúrás öt ponton indult meg és meg vagyok győződve, hogy legalább ezen fúrások egy részén a jövő hónapban már teljes eredményt fogunk elérni. (Tetszés.) Mellékesen megjegyzem azt, hogy miután a törvény petróleumkutatásra is utasítja a kormányt, négy szakértőt küldtem ki Romániába, hogy az ottani geológiai viszonyokat, melyek meglehetős hasonlóságot tanúsítanak a mi viszo­ nyainkhoz tanulmányozzák, (Helyeslés.) hogy ez a része a dolognak is meg­ induljon. Mint említettem, a folyó év nyarától kezdve nyolc geológus fogja tovább folytatni az erdélyi medence felkutatását, hogy minél több ponton állapítsuk meg a gáz létezését. Hogy nem indítom meg több ponton egyszerre a fúrást, az nem arra vezetendő vissza, mintha e tekintetben takarékoskodni akarnék a pénzeszközökben, hanem addig, amíg nem látunk tisztán abban a tekintet­ ben, vájjon a források elzárhatók-e, sok ponton megfúrni a területet azzal a veszéllyel járna, hogy nem leszünk képesek az elzárást kellőleg eszközölni s igen nagymennyiségű gáz menne veszendőbe. (Ú gy v a n ! ü g y van !) A mi geológiai viszonyaink ugyanis nem azonosak az amerikai geológiai viszonyokkal, és miután nálunk a föld felsőbb rétegeiben fordulnak elő a gáztömegek és nincsenek olyan kompakt masszák által fedve, mint Ameriká­ ban, nincs kizárva a lehetősége annak, hogy a megfúrt területen az elzárás nem sikerül teljesen, ami igen nagy veszedelmet foglalna magában a gáz takarékos felhasználása szempontjából. Mihelyt azonban meggyőződtünk arról, hogy az elzárás a szabályszerűen eszközölt fúrás után megtörténhetik és pedig teljes eredménnyel, semmiféle akadálya nem lesz annak, hogy mennél több ponton indítsuk meg a kutatást. (Általános helyeslés.) A mostani fúrások különösen abból a célból eszközöltetnek, hogy bebizo­ nyosodjék az, amiről én magam bensőleg meg vagyok győződve, hogy igen rengeteg mennyiség áll rendelkezésünkre, ezt azonban technikai munkálkodá­ sokkal ad oculos kell bebizonyítanunk, mert hiszen épen arra vezethető vissza a magánvállalkozásnak az a tartózkodása és óvakodása, amely eddig észlel­ hető, hogy vannak ugyan ajánlataink a gáz felhasználása tekintetében, de a tárgyalások legjobb akaratunk mellett is lassan haladnak, mivel az emberek nincsenek meggyőződve először arról, hogy megvan-e a kellő mennyiségű gáz, mindaddig, amíg ez praktice be nem bizonyul, és másodszor arról, hogy vájjon milyen tartóssága van ennek a gáznak. Meg vagyok győződve, hogy mihelyt a fúrások által a gáz mennyiségére és tartósságára nézve nagyobb garanciákat nyerünk, gyorsabban fognak menni ezek a tranzakciók és mind a városok, mind az egyes ipari vállalkozók na­ gyobb mértékben és gyorsabb tempóban fognak velünk megállapodást létesí­ teni, mert hiszen kezdettől fogva nem úgy volt kontemplálva a dolog, hogy az államkincstár a saját rezsijére gyárakat vagy vállalatokat létesít­ sen, hanem erre a magánvállalkozásnak kell jelentkeznie. (Általános helyes­ lés.) Az állam el fogja hárítani útjából az akadályokat és teljes erejével fog

295

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.

segítségül jönni, hogy vállalatok létesüljenek. (Élénk helyeslés a ház m m d e n oldalán.)

Ami a kolozsvári értekezletet illeti, amelyre én hivatalos befolyást nem gyakoroltam, efelett egyáltalában nem akarok disputáim. Egyet azonban konstatálhatok, és megnyugtathatom mind a t. képviselő urat, mind a t. kép­ viselőházat, hogy azok a diszharmónikus hangok, amelyek ott megnyilatkoz­ tak, egyáltalában nincsenek és nem lesznek befolyással a tekintetben, hogy vájjon a gáz elvezettessék-e a fővárosba, abban az esetben, ha az erdélyi érde­ kek elsősorban teljes kielégítést nyernek, (Élénk helyeslés,) Ez nem annyira fővárosi érdek, mert hiszen a főváros abban a helyzet­ ben van, hogy világítási szükségletét más módon is fedezheti. Ez felfogásom szerint országos érdek. (Ú gy van ! Úgy va n ! a jobb- és a baloldalon) Mert ha sikerül egy nagy vezetékkel pl. a Mezőségtől Budapestig nagy fogyasztást biztosítani Budapest székesfővárosában, amely fogyasztás rentábilissá teszi az óriási nagy befektetést, mely a vezeték létesítésével jár, akkor meg van oldva, mondhatnám, az egész ország területére nézve a gáz kérdése, mert ebből a fővezetékből azután igen kevés költséggel lehet jobbra-balra kiágazási vezetéke­ ket létesíteni, ós mondhatnám, az egész ország területét gázzal ellátni. (Ú gy van ! Úgy va n ! a jobb- és a baloldalon.)

Azt hiszem, az elmondottakban igazoltam azt, hogy a kormányt mu­ lasztás nem terheli. (Helyeslés.) hogy késedelem nem történt, sőt biztosít­ hatom a t. kópviselőházat, hogy azok a szakközegek, akik künn teljesítik a munkát, nemcsak megrovást nem érdemelnek, de emberfeletti munkájukért a legnagyobb elismerésre tarthatnak számot. (Ú gy v a n ! Úgy van ! Helyeslés.) Kérem a t. házat, móltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a ház minden oldalán.) E lnök : Az interpelláló képviselő úr kiván nyilatkozni. S ümegi V ilmos : T. ház ! Móltóztassanak megengedni, hogy szemben azzal,

amit a t. pénzügyminiszter úr mondani szíves volt, mindenekelőtt kijelentsem, hogy én sem közeget, sem kormányt mulasztással nem vádoltam, ez távolról sem volt szándékom, mert ez nem politikai kérdés, hanem országos, egyete­ mes kérdés, mely pártokon felül ós kívül áll, és amelyben minden magyar ember egyaránt egy véleményen kell, hogy legyen. Különös örömmel hallottam a t. miniszter úr végső szavait, hogy első sorban az erdélyi érdeket méltóztatik figyelembe venni. Ez rendkívül fontos, mert, habár mulasztással nem is vádoltam a kormányzatot, sem a mostanit, sem az azelőttit, sem pedig azokat a közegeket, kik ott legjobb tudomásukkal közremunkálkodnak, — ez nem volt eszemágában sem — mégis annak az izgatottságnak kívántam kifejezést adni, mely az erdélyi részekben megvan. Természetes, hogy az erdélyi részben, hol anyagilag, gazdaságilag, kulturailag a legnagyobb szükség van, — ós épen ennek a fontosságát kívántam kidom­ borítani — a nagymértékű féltékenység teljesen jogosult, , . K ende P éter : Egyszóval, tudomásul veszi a választ. (Denlltség.) S ümegi V ílmos : Valószínűleg nem ismeri t. képviselőtársam az erdélyi viszonyokat, sem pedig a hangulatot. Én azt hiszem, hogy igazán a legszeli20*

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.

29(3

debb, legkonciliánsabb módon adtam elő mondandóimat, (Igaz ! Úgy van !) de az erdélyi részekben bizonyos izgatottság volt, szemben bizonyos más han­ gokkal, különösen abban az irányban, hogy elsősorban az erdélyi érdekek vétessenek figyelembe. (Élénk helyeslés.) Miután ezt a t. miniszter úr szintén kijelentette, én válaszát örömmel veszem tudomásul. (Élénk helyeslés és taps.) E lnök : Kijelentem, hogy a t. ház az interpelláló képviselő úrral együtt a pénzügyminiszter úr válaszát tudomásul veszi. (Helyeslés.) Ki következik? S zász K ároly jegyző: Szmrecsányi György! S zmrecsányi G yörgy : T. h á z ! Miután én a kontinentális hajószállítási társaságok Poolja és a belügyminiszter úr között kötött szerződést oly mér­ tékben akarom birálat tárgyává tenni, hogy azt egy interpelláció keretébe aligha szoríthatnám be, célszerűbbnek tartom, hogy erre nézve az alkalmat a most küszöbön álló belügyi költségvetés vitája során keressem és ezért kérem, méltóztassék megengedni, hogy kijelentsem, hogy az interpellációtól elállók. ( Élénk helyeslés.) E lnök : Több tárgy nem lévén, az ülést bezárom.»

Kitüntetések a földigáz fölkutatása miatt. A Budapesti Közlöny f. é. 85. száma a következő királyi kitüntetéseket k ö z li: 1. S zem élyem körüli m in isztériu m ideiglenes vezetésével m egbízott m a ­ gyar m in isztereln ök öm előterjesztésére M ály S ándor pénzügym in isztériu m i m iniszteri tanácsosnak és törvényes utódainak a földgázra és kálium sóra való kutatások körül szerzett érdem ei elism eréséül a m agyar nem ességet k i s ­ s á r m á s i előnévvel d íjm entesen adom ányozom . Kelt Bécsben, 1911. évi m á r­ cius hó 31-én. F erencz J ózsef s. k., Gróf K huen -H éderváry Károly s. k. 2. Ó császári és apostoli királyi F elsége Bécsben 1911. évi m árcius hó 31-én kelt legfelsőbb elhatározásával W ahlner A ladár p én zügym iniszteri ta n á ­ csosnak az ásványolajfélékről és a földgázokról, valam int a kálium sókról szóló törvények előkészítése körül szerzett érdem ei elism eréséül a L ipót-rend lovag­ keresztjét díjm entesen, legkegyelm esebben ad om ányozni m éltóztatott. Kelt Bécsben, 1911 évi m árcius hó 31-én. Gróf K huen -H éderváry K ároly, L ukács L ászló.

3. Személyem körüli minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott ma­ gyar miniszterelnököm előterjesztésére a káliumsó és a földgázra való kutatá­ sok és egyéb műszaki munkálatok körül kifejtett b u z g ó és s i k e r e s s z o l ­ g á l a t a i k elismeréséül dr. N agysúri B öckh H ugó főbányatanácsosnak, a selmeci bányászati és erdészeti főiskola rendes tanárának a HL osztályú vaskoronarendet díjmentesen, B öhm F erenc mérnöknek, a nagysármási kálisót kutató kirendeltség vezetőjének a koronás arany érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1911. évi március hó 31-én. F erencz J ózsef, Gróf K huen H éderváry K ároly.

4. Magyar pénzügyminiszterem előterjesztésére V nutsiíó F erenc bányatanácsosnak a káliumsó és földgázra való kutatások és mélyfúrások érdekében

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.

297

kifejtett buzgó működése elismeréséül a főbányatanácsosi címet és jelleget díjmentesen adomcányozom. Kelt Becsben, 1911. évi március hó 10-én. F erencz J ózsef s. k., L ukács L ászló s . k.

B) A Magyar Földrajzi T ársaság közgyűlése. Tudományos társulataink köziil kevés tudott az utóbbi években annyira közönségünk leikéhez férni, mint a Földrajzi Társaság. Népszerű előadásain mindig megtelt a Sándor-utcai régi képviselőház nagyterme, ahol változatos és gazdag, amellett tanulságos szórakozás várta a hallgatóságot. Szivesen is keres­ ték föl a társaságot, amely ilyenformán állandó közönséget nevelt magának. Tudományos működését is a legnagyobb elismeréssel fogadták a szakemberek, úgy hogy a társaság élete eleddig harmonikus és biztató volt. Ebbe a harmóniába az idei közgyűlés folyamán méla akkord vegyült. Cholnoky J enő, a kolozsvári egyetem tanára, akinek hat évi főtitkári műkö­ dése alatt lendült föl az addig csendes elvonultságban dolgozó társaság ügye, lemondott erről az állásáról. L óczy L ajos pedig elnöki megnyitójában szomo­ rúan állapította meg, hogy az egyetem földrajzi tanszéke és a társaság között nincs meg az az összhang, melynek a társaság a fölvirágzását, a földrajzi tudomány pedig a jelesen képzett fiatal tudósnemzedék egész gárdáját köszön­ heti. Szóvá tette, hogy 1908 óta, amikor az egyetemi katedráról a Földtani Intézet igazgatójává nevezték ki, kétszer is fölajánlotta az egyetemi tanácsnak, hogy a két évig üresedésben volt tanszék teendőit ellátja, de a tanács válaszra sem méltatta. Ebben a nyomott kedvben folyt le a M a g y a r F ö l d r a j z i T á r s a ­ s á g negyvenedik évi rendes közgyűlése 1911 március hó 30-án, délután az Akadémia heti üléstermében. L óczy L ajos elnöki megnyitójában megemlé­ kezett az elmúlt év nevezetesebb kutatásairól és utazásairól, majd egy oly változásról tett említést, amely az ő személyével függ össze. Eddig ugyanis tradició volt, hogy a társaság elnöke egyszersmind az egyetem földrajzi tan­ székének is birtokosa. Mikor 1908-ban az egyetemtől megvált, hosszabb emlék­ iratban búcsúzott el a bölcsészeti kartól és fölajánlotta, hogy szükség esetén előadást tart az egyetemen. Miután azóta ez év elejéig nem volt betöltve a földrajzi tanszék, 1910 november 4-én új előterjesztést tett a bölcsészeti kar­ nak előadás tartására vonatkozóan. Erre az előterjesztésére, épúgy mint az elsőre még ma sem kapott választ, csak privát úton értesült, hogy a kar egy része az ő közreműködését nemcsak nem tartja kivánatosnak, hanem egyene­ sen károsnak tekinti. Az egyetemen, így szólt azután, úgylátszik szakítottak az Ő húszéves rendszerével és a polihisztor, enciklopedikus irány felé hajlanak. Mivel a társaság eddig az ő irányelveit követte s követi alkalmasint a jövőben is, az egyetemi tanszék és a társaság kapcsolatának régi hagyománya meg­ szűnt. Kárára vagy hasznára lesz-e ez a társaságnak, a jövő fogja megmutatni. Köszönetét mondott végül a maga és lelépő tiszttársai nevében a társaság támogatásáért az elmúlt három évben.

298

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.

Azután a választmány előterjesztésére, a közgyűlés a társaság alapszabá­ lyait néhány ponttal módosította. Cholnoky J enő főtitkár a társaság múlt évi működéséről számolt be, amely mind pénzügyi, mind tudományos tekintetben fölülmúlta az előző évekét. Azután kijelentette, hogy nagymértékű relfoglaltsága, továbbá ama nagy távol­ ság miatt, mely Budapest és Kolozsvár között van, kénytelen főtitkári állásáról lemondani. Majd rezignáltan említette a fiatal, de őszhajú tudós, hogy hatévi főtitkári működése után elérte a társaság körül való tevékenysége csúcsát : attól fél, most már hanyatlás következik. Hogy ezt elkerülje, átadja helyét fiatalabb, agitációra képesebb erőnek. Hálásan emlékezett meg a tisztségétől szintén megváló L ittke A urél titkárról, aki kevés beszédű, de annál gyorsabb és sikeresebb tevékenységű munkatársa volt. Búcsúzóul még egybefoglalta hat­ éves működését, mely a társaság hatalmas föllendülésének ideje volt. Az alap­ tőke 1893-ban mindössze 8500 koronát tett ki és csak lassan emelkedett 1904-ig 12,500 koronára. Ekkor vette át a főtitkári tisztséget és ez idő óta 1910-ig a társaság alaptőkéje 30,400 koronára emelkedett. A tagok száma 1901-ben 674 volt volt, 1910. év végén pedig több mint kétszerese, vagyis 1574. Végül köszönetét mondott eddigi bizalmukért a társaság tagjainak. Be­ szédét percekig tartó éljenzés követte, melynek lecsillapulta után H avass R ezső indítványára kimondották, hogy a fáradhatatlan főtitkár érdemeit jegyzőkönyvben örökítik meg. Azután a bizottsági jelentésekre került a sor. A Balaton-bizottság tan u l­ m án yait befejezte és m ost az eredm ény publikálása folyik, am i leköti m ég m in d ig az állam i szubvenciót. A B alaton-tanulm ányok ered m ényének eddig m in teg y fele jelen t m eg és m áris egész könyvtárt tesz ki. A k önyvtárvizsgáló­ bizottság jelentését T hirring G usztáv dr. terjesztette elő. Az alföldi bizottság, am ely a m ú lt évben alakult, m ár eredm énnyel szám olhatott be. Az alföldi törvényhatóságok m ind hozzájárulásukkal tám ogatták munkáját, úgy hogy már m eteorológiai tanulm ányokat végezhetett és az Alföld különböző pontjain föld ­ rengésjelzőket állíthatott föl. A pénztári jelen tés és a költségvetési előirányzat tudom ásul vétele után a választásokra került a sor. M egválasztotta a társaság tiszteletbeli tagokul : K osnoff P éterí és A lfréd F rigyes m eklenburgi herceget. E lnök lett L óczy L ajos, a le ln ö k ö k : Cholnoky J enő, D échy Mór, H avass R ezső, főtitkár T eleki P ál gróf, választm ányi tagok : B ogdánffy Ö d ö n , H alász G yula, K ogutowitz K ároly, L ittke A urél, P app K ároly, P écsi A lbert, R óna Z sigmond, S teiner L ajos, S zontagh T amás, T hirring G usztáv és W odianer A rtúr. V ég e­ zetül L óczy L ajos m ondott T eleki P ál gróf nevében is köszönetét m egválasz­ tatásukért.

C) A g eológia halottai 1910-bcn. Közli: L ászló G ábor dr. 1. B lake, W illiam P hipps , az arizonai egyetemen a geológia nyugalma­ zott tanára. Született New-Yorkban 1826. évi junius hó 1-én. Élete a lehető legváltozatosabb volt. így 1854-tol 1856-ig mint mineralogus és geológus a

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.

299

tervezett csendestengeri vasútvonal tanulmányozásánál működött közre, ekkor fordítja a tudósok figyelmét a nagy Kolorado-medencére, amely sivatag a ten­ ger szinénél mélyebb fekvésű. 1860-ban Eszak-Karolinában és Georgiában bányakutatásokat végez, majd 1861-től 1863-ig a japán kormány megbizásából és P u m p e l l y R . társaságában Japán bányászatát tanulmányozza. Ezután Kí­ nában és Alaskán végzett kutatásokat és Kaliforniába visszatérve az akkor fellendült aranytermelés szakértője gyanánt nyert alkalmazást. 1864-ben a kaliforniai egyetem tanára és 30 évi tanítás után az arizonai bányászati fő­ iskola igazgatójává lett. 1895-ben vonult vissza a közpályáról és 83 éves korában meghalt 1910 május 22-én. 2. B oettger O szkár dr. paleontologus 1844-ben született s meghalt 1910-ben a Majna melletti Frankfurtban. Főkép a harmadkori kövületekkel foglalkozott és ilyeneket leírt Hessenből, Peruból és Franciaországból; legutóbb a krassószörénymegyei Kostej középmiocén rétegeinek faunáját dolgozta fel. B oettger neve ismeretes hazánkban is, különösen 1893 óta, amikor ugyanis Kostejről szóló nagy munkáját P app K ároly a Földtani Közlönyben 1 ismertetvén, hírlapjaink heteken át vitatkoztak afölött, hogy megengedhető-e az, hogy gyönyörű kövületeinket idegen tudósok külföldi múzeumokba hurcolják. Beleszólt a vitába a többek között f T óth B éla a Pesti Hirlap Esti leveleiben és M éhely L ajos, aki a Budapesti Hirlap hasábjain védelmébe vette a német tudóst. 3. F raipont J. J. J ózsef dr., a liégei egyetemen a paleontologia tanára, meghalt 1910 március 22-én. 4. K aufmann K amill nyugalmazott bányakapitány (1832—1910), fiatalabb éveiben a magyar bányairodalom terén sikeresen működött. 1869-ben írta A gö m ó r m e g y e i b á n y a i p a r v i s z o n y a i című alapvető munkáját. 5. K reutz F élix, dr., a krakowi egyetemen az ásványtan nyugalmazott tanára, meghalt 1910 szeptember 22-én. Tanári pályáját Lembergben kezdte és ott Zirkel hírneves petrografus tanítványa és utódja lett. 6. K ühn H enrik kir. vasgyári főmérnök, a libetbányai vasgyár üzem­ vezetője, született 1862-ben, meghalt 1910 március 13-án. 7. L üdecke 0. dr., a hallei egyetemen az ásványtan tanára, született 1851-ben, meghalt 1910 szeptember 6-án. A Harz-hegység ásványait és kőze­ teit tárgyaló nagy munkája 1896-ban jelent meg. 8. Michwitz Á goston, Keval város mérnöke és ismert nevű paleontologus, meghalt 1910 április 20-án, életének 61-ik esztendejében. Legnevesebb mun­ kája nyugati Oroszország felső-kambriumi Obolus- és Lingula-féléit ismerteti. 9. P errin F. 0. R aoul, párisi bányakapitány, 1841-ben született. Mint végzett bányamérnök Chambéryben kezdte meg működését, hol főképen az Alpok kőszéngazdagságát tanulmányozta és amellett az aixi hévforrások védelmi munkálatait vezette. 1872-ben Párisba került és 1883-ban már a mansi bánya­ kerület feje és főmérnöke. Negyvenkét évi szolgálat után nyugalomba vonult és meghalt 1910 május 22-én. 1 P a p p K ár o l y : B o e t t g e r 0 . Kostej miocén-rétegeiről szóló munkájának ismertetése, a Földtani Közlöny XXXII. köt. 371—373. oldalain.

300

TÁRSULATI ÜGYEK.

10. S teiger Z sigmond, az aknaszlatinai főbányahivatal főnöksegéde, szül. 1858-ban, meghalt 1910 április 20-án. Több szakszerű munkát írt a sóbánya­ vidékekről s nagy érdeme van az aknaszlatinai sóbányák víztelenítése körül kifejtett védekező munkálatokban. 11. W hite Ch . A biathar dr., geológus, meghalt Washingtonban 1910 junius 29-én, életének 84-ik évében. Mint a természetrajz tanára nyolc esztendeig működött Jova államban, amelynek geológiai megismertetése nagyobbára az ő nevéhez fűződik. Tagja volt az Egyesült-Államok geológiai testületének, a Smithsonian Institution és az Egyesült-Államok nemzeti múzeumának. Munkái közül kiemelendő Brazilia karbonkorú gerincteleneit tárgyaló műve.

TÁRSULATI ÜGYEK. A M agyarhoni Földtani Társulat 1 9 1 0 . évi közgyűlése. Társulatunk 1910. évi közgyűlését 1911. év februárius hó 8-án d. u. 6 —8 óra között tartotta a kir. magy. Természettudományi Társulat előadó­ termében. Elnök: S chafarzik F erenc dr. magyar királyi bányatanácsos, kir. Józsefműegyetemi ny. r. tanár. Megjelentek S zalay L ászló miniszteri tanácsos a cs. és kir. közös pénzügy­ minisztérium képviseletében, azonkívül R ados G usztáv, S öpkéz S ándor, T ötössy B éla és Z ielinszky S zilárd kir. József-műegyetemi tanárok, mint vendégek. Továbbá: A scher A ntal, B auer G yula, Cserey A dolf, D échy M ór dr., D érer M ihály, D ornyai B éla, E mszt K álmán dr., E rdős V ilmos J ózsef, E rődi K álmán dr., G rósz L ajos, H illebrand J enő, I llés V ilmos, I losvay L ajos dr., K adic O ttokár dr., K och A ntal dr., K och N ándor dr., K ormos T ivadar dr., K renner J ózsef S ándor dr., L eidenfrost G yula dr., L engyel B éla dr., L iffa A urél dr., L oczka J ózsef dr., L óczy L ajos, L örenthey I mre dr., Löw Márton dr., M árton L ajos dr., M auritz B éla dr., M éhes G yula d iv N eubauer K onstantin dr., P ál G éza dr., P antó D ezső, P app K ároly, P ávay-V ajna F erenc dr., R éthly A ntal , R ozlozsnik P ál, S iegmeth K ároly, Ifjú S chmidt L ajos, S choltz P ál K ornél, S chréter Z oltán dr., S taniczky L ajos , T elegdi R oth K ároly, T elegdi R oth L ajos, T imkó I mre, T reitz P éter , S piegl A dolf, S trömpl G ábor, V endl A ladár, V igh G yula, V ogl V iktor, Z sigmondy Á rpád tagok, összesen 55-en.

Elnök a megjelenteket üdvözölve, a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri L iffa A urél dr. és M auritz B éla dr. tagokat. S chafarzik F erenc dr. elnöki megnyitó beszédét jelen füzet elején közöl­

jük. Az elnöki megnyitót a közgyűlés élénk tetszésnyilvánítással tudomásul véve, elnök üdvözli a cs. és kir. közös pénzügyminisztérium képviseletében megjelent S zalay L ászló közös pénzügyminiszteri tanácsos urat. Majd felhívja az elsőtitkárt titkári jelentésének beterjesztésére.

TÁRSULATI ÜGYE

Papp Károly dr. elsőtitkár erre a következő jelentést terjeszti elő :

«Tisztelt Közgyűlés! Alapszabályaink 20-ik paragrafusa szerint a titkár egyik kötelessége az, hogy a közgyűlésen a társulat működéséről jelentést ter­ jesszen elő Ezen kötelességnek megfelelően van szerencsém társulatunk műkö­ dését a következőkben ismertetni. Elsősorban a szellemi munkálkodásról adok számot, másodsorban az anyagi állapotokat tárgyalom, s végül néhány szót elhunyt tagtársaink emlékének fogok szentelni. I.A M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t s z e l l e m i m u n k á s ­ s á g a egyrészt a szakülésekben, másrészt a Földtani Közlönyben tükröződik vissza. Ezért mindenekelőtt szaküléseinkről, majd ezután közlönyünkről szólok, kiegészítve ezeket a bizottsági munkálkodások és a tudományos kirándulások ismertetésével. a) A s z a k ü l é s e k á l t a l á n o s s o r o z a t a a régi, kipróbált ösvénye­ ken haladt a múlt esztendőben is, azzal a különbséggel, hogy a régebben szokásos hét szakülés helyett az 1910-ik polgári évben 12 szakülést rendez­ tünk. Ezen a 12 szakülésen 23 előadó 36 előadást tartott. Üléseinken úgy az ásványtan és a kőzettan, mint a földtan és a talajismeret tudománya köréből egyaránt hallottunk eredeti kutatásokat és változatos ismertetéseket. A legtöbb előadást, számszerint hatot, L óczy L ajos úr, választmányi tag tartotta. Ezek közül a B a k o n y f ö l d t a n i s z e r k e z e t é r ő l közölt sorozatos előadásai­ ban először hozta nyilvánosságra évtizedes kutatásait. Szabadjon e helyütt is a titkárság köszönetét nyilvánítani L óczy L ajos választmányi tag úrnak azért, hogy sajtó alatt levő korszakos munkájából első ízben a Magyarhoni Földtani Társulat szakülésein adott ízelítőt a szakköröknek. L óczy L ajos után legtöbb előadással K ormos Tivadar rendes tag szerepel, aki két előadást a p o l g á r d i p l i o c é n c s o n t l e l e t r ő l , s kettőt hazánk p l e i s z t o c é n f a u n á j á r ó l tartott, s ezenkívül bemutatta az általa fölfedezett t a t a i p a l e o l i t - t e l e p ősemberi eszközeit is. Kormos tagtárs után V endl Aladár rendes tag követke­ zik, aki három előadást tartott. Ezek közül kiválik a T a r i m - m e d e n c e h o m o k j a i r ó l szóló tanulm ánya; V endl tagtársunk Ázsia sivatag homokjait legelőször vizsgálta meg a tudományos kőzettan módszereivel. Ennek a tanul­ mánynak rendkívüli becsét a sivatag-kutatók bizonyára mihamarább méltányolni fogják. S chafarzik F erenc elnök úr a számos hozzászóláson kívül két önálló előadással gazdagította üléseink tárgysorozatát, bemutatva K r a s s ó s z ö r é n y v á r m e g y é n e k n é h á n y i s m e r e t l e n k ő s z é n b á n y a t e r ü l e t é t . Két előadást tartott T reitz P éter választmányi tag az a g r o g e o l ó g i a f e l a d a ­ t a i r ó l , ismertetve újabb tudományos kutatásait, amelyekkel már is osztatlan elismerést aratott európaszerte a szakkörökben. R éthly A ntal tagtársunk két előadásában az 1810. évi m ó r i f ö l d r e n g é s t , s az 1908 februáriusi l a j t a v i d é k i f ö l d r e n g é s t ismertette. Egy-egy előadással szerepel a lajstromban 18 tagtársunk, és pedig 1. a z á s v á n y t a n k ö r é b ő l : Hűnek E mil, aki a nadapi hematitot és epidotot ismertette, Löw Márton a nagybányai miargiritről, Maüritz B éla a clitrói kőzetalkotó ásványokról, T oborffy Zoltán pedig a hazai pirargiritekről értekezett; 2. a b á n y a g e o 1 ó g i a k ö r é b ő l L ázár V azul a biharmegyei Nagybáród széntelepeit; 3. a f ö l d t a n k ö r é b ő l Gaál

TÁRSULATI ÜGYEK.

István az Ipoly jobbpartjának harmadkori képződményeit, Noszky Jenő a nógrádvármegyei Karancs környékét, Vadász Elem ér a Középhegység dunáninneni szigetrögeit, Koch Nándor Budapest altalajviszonyait, Pávay-Vajna Ferenc Erdély lösz-foltjait, Szádeczky Gyula az Erdélyrészi Medence ENy-i részének viszonyait ismertette ; 4. a z ő s l é n y t a n k ö r é b ő l Kadic Ottokár bemutatta az újlóti pliocénhomokkőben talált Rhinoceros Mercki koponyát, m íg S ch réter Zoltán azokat a pliocénkorú ősemlős csontokat ismertette, amiket a pusztaszentlőrinci téglavetőben a múlt tavasszal fedezett föl; 5. a t a l a j i s m e r e t köréből D icenty Dezső a talajtápsó mennyiségének fiziológiai szerepléséről és Sigmond E lek az egységes kémiai talaj vizsgálati módszerekről értekezett; s végtil 6. á l t a l á n o s g e o l ó g i a i i r á n y ú , igen tanulságos előadást tartott Cholnoky Jenő a magyarországi posztglaciális klimaváltozásokról, L ászló Gábor a svédországi tőzegtelepekről és Maros Imre a Spitzbergák rideg szigetvilágáról. b) Társulatunk s z e l l e m i m ű k ö d é s é n e k m á s i k ú t j e l z ő j e : a F ö l d t a n i K ö z l ö n y hat kettős füzetben, 45 ívnyi terjedelemben 6 táblá­ val és 58 ábrával élénkítve jelent meg. Több mint 30 munkatárs írt bele különféle értekezést és rövid közleményt, amelyeknek tárgyát jórészt már az előadások sorozatában említettem. Akad azonban benne számos olyan értekezés is, amelyet szerzője elő nem adott. Ilyen például boldogult B őckh J ános tisz­ teleti tagunknak a Krassószörényi Hegység alsókrétafaunájáról írt tanulmánya, amelyet T elegdi R oth L ajos választmányi tagunk volt szíves megfésülve ki­ egészíteni és egyúttal az ő finom és előkelő irályával a német nyelvre is át­ ültetni ; ilyen továbbá Zimányi K ároly választmányi tagnak a dognácskai Piri­ tekről írt munkája, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia múlt tavaszi ülésén terjesztett elő, s ezenkívül számos más értekezés is. Közleményeink sorában úgy e l m é l e t i mint g y a k o r l a t i i r á n y ú m u n k á k a t találunk. 1. Az előbbiek közül ki kell emelnem T reitz PÉTERnek az a g r o g e o l ó g i a f e l a d a t a i r ó l írott tanulmányát, amelyben a szerző évtizedes buvárlatai alapján körvonalozza az agrogeológia célját és hogy úgy mondjam: megszabja ennek az új ágnak a helyzetét a tudományok fáján. Érdekes kérdést vet föl Horusitzky Henrik a pöstyéni hévforrások radioaktivitásának eredetéről írott cikkében. Mindakét munka iránt széles körökben érdeklődés támadt. Múlt évi közlönyünk egyik tudományos gyöngye Mauritz BÉLÁnak a magyarországi kőzetalkotó ásványokról szóló értekezése. Mindezeknek a munkáknak a kiadá­ sára Semsey Andor úr, tiszteleti tagunk 2 3 i0 koronát engedélyezett. 2. A g y a ­ k o r l a t i i r á n y ú k ö z l e m é n y e k k ö z ü l ki kell emelnem P á lfy Mór választmányi tagnak a s z a r v a s k ő i W e h r l i t - t ö m z s r ő l írt értekezését, amely nagyon időszerű volt, amennyiben a hasonló titántartalmú vasércekről a stockholmi geológiai kongresszuson is sok vita folyt. Közlönyünkben jelent meg először a k i s s á r m á s i g á z k ú t leírása. Mélyen tisztelt elnökünk rész­ letesen ismertette, hogy az erdélyrészi mélyfúrásokat Lóczy Lajos ós Mály Sándor urak javaslata alapján a magyar kormány 1908 tavaszán megindította, s hogy a kissármási fúrás váratlan gázkitörésével még a legvérmesebb geológust is meglepte. Ez a gázkút rémítő erejével lefőzte Európa összes fúrásait, sőt a kitörő metán harsogása ma már Északamerikában is viszhangot kelt. Az erdély-

TÁRSULATI ÜGYEK.

303

részi fúrások eredményeiről a múlt év Őszéig csak egy-két szakember tudott, s a Földtani Közlöny hozta az első hiteles leírást ezekről. Annál nagyobb kö­ szönettel tartozik tehát Közlönyünk szerkesztősége Mály S ándor miniszteri tanácsos úrnak, mint az állami bányászat főnökének és L óczy L ajos egyetemi tanár úrnak, mint a Földtani Intézet igazgatójának azért, hogy az első közlési engedélyt társulatunknak biztosították, sőt a magas pénzügyi kormány még anyagilag is támogatta a kálisókutatásókról szóló, sajtó alatt levő ismertetést. A Földtani Közlönyben egyébként a régi rovatok maradtak, kivéve a B u d a p e s t g e o l ó g i á j á r ó l szóló, s nagyérdemű elődömtől indított rovatot, amely részben tárgy hiányból, de részben azért is megszűnt, mert a főváros geológiájáról szóló közlemények egész jól megférnek a többiek között. Új rovatot nyitottam azonban a G e o l ó g i a i E s e m é n y e k n e k , amikben a múlt év folyamán meglehetősen bővelkedtünk. így a múlt nyáron zajlottak le a düssel­ dorfi és stockholmi geológiai kongresszusok, amikről L óczy L ajos és Zsigmondy Árpád tagtársaink voltak szívesek kimerítő ismertetést nyújtani tagjainknak. Állandó rovatot nyitottam továbbá a B a r l a n g k u t a t ó B i z o t t s á g köz­ leményeinek. c) Tudvalevő ugyanis, hogy L óczy L ajos választmányi tag indítványára 1910 január 28-án társulatunk kebelében megalakult a B a r l a n g k u t a t ó B i z o t t s á g , amit a múlt évi február 10-iki közgyűlésünk szentesített is. A B a r l a n g k u t a t ó B i z o t t s á g szerencsés csillag alatt született meg, mert mindjárt az első évben azzal kezdte működését, hogy a répáshutai Ballabarlangban föltalálta a diluviális ember csontvázát, amely után már évtizedek óta sóvárognak antropológusaink. A Barlangkutató Bizottság vezetői: Siegmeth Károly elnök, J ordán Károly társelnök és K adic Ottokár előadó urak nagy lelkesedéssel fogtak feladatukhoz. Több ülésen körvonalozták a bizottság teen­ dőit, s számos külső tag részvételével megállapították a munka-tervezetet. Az elmúlt nyár folyamán a bizottság megkezdte az aggteleki Baradla-barlang rendszeres felásatását a Csontházban és a Pitvarban. Ezenkívül a m. k. Föld­ tani Intézet és a Borsod-miskolci Múzeum támogatásával a Bükkhegység bar­ langjaiban is ásatott, amely barlangok fölfedezése tudvalevőleg H ermán Ottó nevéhez fűződik. A bizottság közleményeit Kadic Ottokár előadó úr szerkesz­ tette nagy buzgalommal, s ezek között S trömpl Gábor a zemplénmegyei bar­ langokat és sziklaodúkat, míg H illehrand J enő a Szeleta-barlangban végzett ásatásait ismertette. A bizottsági működésekről szólva, fölemlítem, hogy a G e o l ó g i a i S z a k s z ó t á r t k é s z í t ő b i z o t t s á g is megalakult, sőt 1910 december hó 10-én Szontagh Tamás másodelnök úr elnöklete alatt ülést is tartott. Ezen az ülésen a bizottságnak mind a hat tagja egyértelmű megállapodásra jutott, s ily módon a várva várt földtani helyesírásnak ügye is megoldást nyert. A megállapodások elveit példákkal fölvilágosítva Közlönyünk legközelebb hozza. Ezen elvek szerint fog írni a jövőben a Földtani Közlöny, s a m. kir. Földtani Intézet igazgatóságának határozatából az intézet kiadvány-sorozata is. A m. kir. Földtani Intézet kiadványaiból a múlt évben tagtársainknak az 1908. évi Jelentést, 12 íves vaskos füzetben, és H alaváts GYULÁnak a Buda­

304

TÁRSULATI ÜGYEK.

pest környéki neogénkorú üledékekről szóló monográfiáját küldtük szét. Az utóbbi hót ív terjedelmű munka nemcsak sztratigrafiai szempontból, hanem azért is igen becses, mert a Zsigmondy B éla mélyesztette rákos-kőbányai fúrá­ sok is kimerítően tárgyalvák benne. H alaváts GYULÁnak szóbanforgó tanul­ mányát különben a Magyar Tudományos Akadémia 1906-ban a Rózsay-díjjal jutalmazta. Az említett műveket s a Földtani Közlönyt egybevetve, a múlt óv folyamán társulatunk összesen 61 ívnyi nyomtatványt juttatott tagtársaink kezéhez. Ezzel kapcsolatban fölemlítem, hogy a m. k. Földtani Intézet igaz­ gatóságával 1910 dec. 15-iki megállapodásunk alapján társulatunk tagjai ezen­ túl a tagsági illetmény fejében a m. k. Földtani Intézet népszerű kiadványait is megkapják. d) A Magyarhoni Földtani Társulat tudományos m u n ­ k á s s á g á n a k f o k o z á s á r a Elnökünk a múlt év folyamán h á r o m k i ­ r á n d u l á s t is rendezett. Az elsőt 1910 május hó 26-án Nógrád és Szokolyahuta környékére vezette 12 tag részvételével. A kirándulás tanulságait S chréter Zoltán tagtársunk ismertette a Földtani Közlönyben. A második kirándulás október hó 8-án volt Pusztaszentlőrincre, a pleisztocónkorú kavicsokon mutat­ kozó gyűrődések eredetének megvitatása céljából; a harmadik kirándulást november hó 12-én vezette mélyen tisztelt Elnökünk 16 résztvevővel a kiscelli terraszra ós a budaújlaki cementbányába. II. Ezek után áttérek jelentésem második részére: t á r s u l a t u n k a n y a g i v i s z o n y a i n k ismertetésére. Kezdem tagjaink létszámának a kimutatásával. Az 1910. polgári esztendőben 1 pártoló, 5 örökítő és 122 ren­ des taggal szaporodott társulatunk. Ezzel szemben veszteségünk elhalálozás folytán 4, törlés által 5, kilépett 4, azaz összes veszteségünk 13; amiáltal a tiszta szaporulat a múlt évben 115-re rúg. Az 1909. év végén tagjaink összes száma 393 lévén, a tiszta szaporulatot hozzávéve, az 1910. év végén tagjaink száma 508-ra emelkedett. Ezek szerint t á r s u l a t u n k h a t v a n é v e s f e n n . á l l á s a ó t a e l é r t e l e g m a g a s a b b l é t s z á m á t , amennyiben az 1886-ik évben 445-re rúgó tagszámot is 63-mal felülmúlja. Tagjaink nagymérvű szapo­ rodását jórészben a Barlangkutató Bizottságnak köszönhetjük, amely bizottság révén nem kevesebb, mint 25 előkelő tag lépett be társulatunk kötelékébe ; köszönhetjük azonban lelkes tagjainknak általában, akik vállvetve iparkodtak a földtani tudományoknak minél több hívet szerezni. P á r t o l ó t a g j a i n k sorába lépett B ohn Mihály nagykikindai tégla­ gyáros úr, míg örökítő tagjainkká lettek: br. G yörffy Á rpád brádi birtokos, K a l a m a z n i k N ándor budapesti fúróvállalkozó, S chaaf J akab nagykikindai tégla­ gyáros, V ogl V iktor dr., m. k. geológus, titkártársam és gr. Zichy Gyula dr., pécsi megyóspüspök urak. A m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium társulatunkat a múlt évben is segélyezte a szokásos 3000 korona országos segéllyel, valamint párt­ fogónk : G alánthai E szterházy Miklós úr őhercegsége a szokásos 840 korona pártfogói díjjal. Külön ki kell emelnem S emsey A ndor nagybirtokos úrnak, társulatunk tiszteleti tagjának 2340 koronányi segélyét, amelyet egyes munkák nyomtatási költségeire engedélyezni szíves volt. Azonkívül a m. kir. Pénzügy­

TÁRSULATI ÜGYEK.

305

minisztérium is 700 K-t engedélyezett a kálisókutatások közzétételére. A Bar­ langkutató Bizottság számára a Magyar Nemzeti Múzeum archeológiái osztálya 500 K-t, a Magyar Tudományos Akadémia ugyancsak 500 K-t, s a Keleti Kárpátok Osztálya 200 K-t adományozott; míg a bizottság apróbb kiadásaira társulatunk engedélyezett 400 K-t a SzABO-alapból. A Szabó JózsEF-alapból azonkívül 400 K-t fordítottunk tudományos kutatásokra, amikkel a választmány Gaál I stván és P ávay-V ajna F erenc tagtársainkat bízta m e g ; az előbbi a délmagyarországi szarmata képződmények­ nek, s az utóbbi az erdélyrészi lösz-tanulmányoknak a folytatását vállalta el.

Társulatunk vagyoni viszonyairól a pénztárvizsgáló-bizottság jelentése ad számot, ehelyütt csupán múlt évi gazdálkodásunk eredményeit vázolom. Az előirányzott 9865 kor. 23 fillér helyett 17,838 kor. 53 fillér bevételünk volt, amelyből az alaptőkének 1500 koronával való gyarapítása mellett, az idei év folyamára 2130 korona 11 fillér készpénzünk maradt. Idei költségvetésünket az állami költségvetés kinyomtatott füzeteinek tekintetbe vételével társulatunk választmánya olykép állította össze, hogy a m. k. Vallás- s Közoktatásügyi Minisztérium szokásos 3000 korona segélyén kívül (Állami költségvetés 1911-re, VI. füzete, részletezés 194. oldalán a 4. rovatban fölvéve) beállította a m. kir. Földmívelésügyi Minisztériumtól kegyesen előirányzott 4000 korona segélyt is (Állami költségvetés V. füzetének indokolása, 58. oldal), amelyet a nevezett minisztérium az a l s ó f o k ú g a z ­ d a s á g i s z a k o k t a t á s és m e z ő g a z d a s á g i i m e r e t e k t e r j e s z ­ t é s e című rovat rendkívüli kiadásai kczött a következőkép indokol:
306

TÁRSULATI ÜGYEK.

Budapesten élt, s főkép éremgytíjtésekkel foglalkozott. Meghalt 1909 decem­ ber hó 17-én Budapesten 78 éves korában. 2. K aufmann K amill nyugalmazott m. kir. bányakapitány, 1848—49-iki honvéd tüzérhadnagy s a budai evangélikus egyházközség gondnoka, 1910 október hó 22-én 79 éves korában elhunyt. Kaufmann fiatalabb éveiben az irodalom terén is sikeresen működött. így 18G9-ben megírta a G ö m ö r r a e g y e i B á n y a i p a r v i s z o n y a i és f ö l v i r á g z á s á n a k f e l t é t e l e i című 70 oldalas munkáját, amelyet a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók egri XIII. nagygyűlése 200 forintnyi jutalomra méltatott. A kiváló bányász társulatunknak 1866 óta rendes és 1890 óta örökítő tagja volt. 3. Oelberg Gusztáv m. kir. bányakapitány 1910 március 17-én 67 éves korában Zalatnán elhalt. Oelberg lovag 1889-ben lépett a hírneves W eisz Tádé örökébe és eredményes pályafutását az erdélyrészi bányászat kegyelettel őrzi. Társulatunknak 1867 óta rendes tagja volt. Megboldogult három régi tagtársunkon kívül a fiatalabb bányász-nem­ zedék soraiból is kidőlt egy kiváló férfi : 4. S teiger Z sigmond m. kir. bányafőmérnök, az aknaszlatinai főbányahivatal főnöksegéde, aki 1910 április hó 20-án 52 éves korában Karlsbadban hosszas betegeskedés után hunyt el. A jeles sóbányász, aki különösen az akna­ szlatinai vízbetörés ellen hatalmas munkatervezetet készített, 1904 óta volt társulatunk rendes tagja. 5. Végül szálljon emlékezésünk Magyarország egyik legkiválóbb főpapja : V árost Gyula kalocsai és bácsi érsek hamvai fölé, aki a múlt év október hó 28-án 64 éves korában Kalocsán elhunyt. A nemes főpap 1909 óta örökítő tagunk volt. * Ezekben voltam szerencsés beszámolni a Magyarhoni Földtani Társulat 1910. évi működéséről ós eseményeiről. Ez a beszámoló nem csupán titkári jelentés, hanem egyúttal az Alapszabályaink 27. §-a követelte választmányi beszámolás gyanánt is szolgálhat. Amidőn köszönetét mondok a Magyarhoni Földtani Társulat tekintetes választmányának, hogy 12 gyűlésében úgy az elnökséget, mint a titkári hivatalt támogatni szíves volt, kérem a mélyen tisztelt közgyűlést, hogy társulatunk működéséről szóló ezen jelentést tudo­ másul venni szíveskedjék, d A közgyűlés a titkári jelentést egyhangúlag tudomásul veszi. Elnök felkéri I losvay L ajos dr. választmányi tagot, a pónztárvizsgálóbizottság elnökét a bizottsági jelentés beterjesztésére.

307

TÁRSULATI ÜGYEK.

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT PÉNZTÁRVIZSGÁLÓ b i z o t t s á g á n a k JELENTÉSE az 1911 januárius hó 22-én történt pénztárvizsgálatról.

I. Forgó tőke. A) B e v é t e l A bDeveteie* e v é t e l e k megjeioiese m e e r ie lö lé se

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

. Előirányzat az 1910 évre

Tényleges az 1910bevétel évben

Pénztári áthozatal az 1909. évről „ ........... 243 K 23 f 243 K 23 f M. k. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 3000 « — « 3000 « — a M. k. Pénzügyminisztérium segélye „„ — g — a 700 a — — « 4136
TÁRSULATI ÜGYEK.

308

B) Kiadás

.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

18.

Tényleges kiadás az 1910. évben

Előirányzat az 1910. évre

A kiadások m egjelölése

Földtani Közlöny _ .... _ „ ......... . ...... M. k. Földtani Intézet 1908. évi Jelentése Tisztviselők tiszteletdíja _ ....._ ......._ írnok tiszteletdíja .......... _ _ __ ......_ Szolgák jutalomdíja _ .... _ _ ....... _ ....... Postaköltsége _..... _ Irodai s vegyes kiadások .............. Előre nem látott k ia d á s o k ................ ..... _ Dr. Szabó-alap kamataiból megbízásokra Bohn Mihály pártoló díja a törzsvagyonhoz Báró Győrffy Árpád örökítő tagsági díja a törzsvagyonhoz _ .„ .... _ .... ___ Kalamaznik Nándor örökítő tagsági díja a törzsvagyonhoz ....... ....... _ _ Schaaf Jakab örök. tags, díja a törzsvagyonhoz Vogl Viktor dr. örökítő tagsági díja a törzs­ vagyonhoz ........................ ..... ......... ... _ Gróf Zichy Gyula dr. örökítő tagsági díja a törzsvagyonhoz .. .......... ... .............. ............... Alaptőke kamataiból a törzsvagyonhoz _ A Barlangkutató Bizottság kiadásai _____ A forgó tőke maradványa mint egyenleg _ Összesen _ _

6500 K — f 380 « — « 1400 « — « — « — <í 300 « — a — « 670 « — 550 « 23 « 65 « — a — « — (í

8822 280 1400 120 300 738 823 210 400 500

K 79 f 36 «

« « « « ö

— « — a — a 41 H 24 a 20 a

« -- A ti -- (i

— «— «

200 « -- 0

—
200 « — a 200 ti — «

—

a

—

«

— « — (i — « — « — «— « — a — 9865 K 23 f

200

—

a

200 13

a —

«

«

42

«

— « 2130 « 11 « 17838 K 53 f 1100

II. A társulat vagyona az 1910. év végén. Az Osztrák-Magyar Banktól kiállított letét-elismervényekben és takarékpénztári betétkönyvekben : 1. 2. 3. 4.

Alaptőke......... _ Dr. Szabó J ózsef-emlékalap Dr. SzABÓ-emlékalap kamatja Forgó tőke maradványa _

_

_

_ .... Összesen

Kelt Budapesten 1910 december hó 31-én,

36510 8400 886 2130 47926

K « « « «

60 — 16 11 87

f c « « «

A scher A ntal pénztáros»

Jegyzőkönyv. Mi alólirottak, mint a Magyarhoni Földtani Társulat 1910 februárius hó 10-i közgyűlése, valamint választmánya részéről kiküldött pénztárvizsgálók a mai napon a pénztárban megjelenve, megbízatásunkban eljártunk, és a kö­ vetkezőket jelentjük : Minekutána a pénztár vizsgálatára és a pénztár kezelésére szolgáló uta-

TÁRSULATI ÜGYEK.

309

sításokból tájékozódtunk, az elszámoláshoz tartozó összes okmányokat egyen kint összehasonlítottuk a napló tételeivel és helyességükről meggyőződtünk. Az 1910. é v i b e v é t e l e k ö s s z e g e a z e l ő i r á n y z o t t ös zs z e g e t 7973 K 30 f i l l é r r e l f ö l ü l m ú l j a . Ennek okai a következők : 1. hogy S e m s e y A n d o r dr. 2340 koronával segélyezte a társulatot; 2. 100 új tag tagsági- s oklevéldíja az 1910. évben nagyobbrészt befolyva 1136 korona többletet eredményezett; 3. a pártoló s örökítő tagok 1500 koronát fizettek be ; 4. az eladott kiadványokból 159 koronával gyűlt be több, mint a mennyi az előirányzott összeg volt; 5. a Barlangkutató Bizottság részint a Szabó­ alapból, részint különböző tudományos egyesületektől 1600 korona segítséget kapott; 6. a m. kir. Pénzügyminisztérium a káliumsókutatások közzétételére 700 koronát utalványozott s végül 7. egyéb apró, előre nem látott bevételek is voltak. A k i a d á s o k e g y e s t é t e l e i k ö z ü l a Földtani Közlöny kiadása 2322 k o r o n á v a l t ú l h a l a d t a az e l ő i r á n y z o t t ö s s z e g e t , még pedig azért, mert a tagok létszámának emelkedése következtében több pél­ dányt kellett nyomatúi; növekedett az irodai munkálatokra fordított kiadások összege is, ami a tagok nagyobb létszámával, s a megkétszereződött szak­ ülések tartásával kapcsolatos; a Barlangkutató Bizottság is elő nem irányzott kiadásokat okozott, s végül a társulat alaptőkéje is 1500 koronával gyarapodott. A bevételeket s kiadásokat szembeállítva az 1910. év forgótőkéje 2130 K 11 fillér maradékkal záródott. Ezek után javasoljuk, hogy a választmány és a közgyűlés a pénztár­ noknak a felmentést adja meg, és buzgó szolgálataiért köszönetét nyilvánítsa. Kelt Budapesten 1911 januárius hó 22-én. Dr. I l o s v a y L a j o s s . k., Dr. L ő r e n t h e y I m r e s. k. és P e t r i k L a j o s s. k., mint a közgyűlés részéről ki­ küldött pénztárvizsgáló-bizottság tagjai.

K öltségvetés az 1911. évre. A)

B e v é te l.

2130 1. Pénztári áthozattal az 1910. évről ......... 2. M. k. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium segélye _ _ .... _ 3000 3. M. k. Földmívolésügyi Minisztérium segélye 4-000 4. Magánosok segélye _ __ 160 5. Herceg Esterházy Miklós pártfogói' díja _ 840 6. Alaptőke kamatja ' __ _ ....... . _ 1430 7. Forgótőke kamatja ^ ... _ _ _ 50 8. Hátralékos tagsági díjak .,.. _ 150 9. 1911. évi tagsági díjak _ _ _ _ _ 4000 10. « « előfizetéseké. ... _ 450 11. Kiadványok eladásából _ _ 150 12. Vegyes bevételek .., _ _ _ _ _ _ 30 13. Dr. Szabó-alap kamataiból megbízásokra _ 500 14. Barlangkutató Bizottság _ 500 Összesen 17390 Fö ld t a n i Közlöm/. X L Í . köt. Í 9 U .

K 11

f

« --a

—

0 «


—

«

« — « a

—

a

« — « « — «
—

«

« — « a

—

«

« — (i K- l T T 21

310

TÁRSULATI ÜGYEK.

B)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Kiadás

.

Földtani Közlöny _ .... _ _ „. .„ M. k. Földtani Intézet 1909. évi Jelentése Elsőtitkár tiszteletdíja _ ._ ._ Másodtitkár « _ _ Pénztáros « _ _ _ ............... írnok o _ _ _ Szolgák jutalomdíja _ _ _ „. _ Postaköltség _ _ _ _ _ _ Irodai kiadások _ _ _ _ _ „ Könyvtartó állványokra .... _ _ Előre nem látható kiadások _ _ _ Alaptőke gyarapítására _ _ ......... .... Dr. Szabó-alap kamataiból megbízásokra A Barlangkutató Bizottságnak _ .„ .... Összesen

10000 K — f 300 « — 0 720 a — « 480 a — a 300 a — a 180 a — c 400 a — (i 1100 (i — <í 900 <s —
A közgyűlés a pénztárvizsgáló-bizottság jelentését, valamint az 1911. évi költségvetés tervezetét egyhangúlag tudomásul veszi. Elnök köszönetét mondva I l o s v a y L a j o s dr., L ő r e n t h e y I m r e dr. és P e t r i k L a j o s dr. uraknak fáradságos munkájuk odaadó végzéséért, a jövőre is felkéri nevezett urakat a pénztárvizsgálat teljesítésére. Elsőtitkár jelenti, hogy I g l ó i S z o n t a g h T a m á s dr. másodelnök úr, akit családi körülményei távoltartanak a mai ülésről, a következő felhívást nyúj­ totta be a Magyarhoni Földtani Társulat közgyűléséhez : «Felhívás és kérelem ! Másfél éve elmúlt, hogy N a g y s u r i B ö c k h J á n o s , a magyar geológusok vezére és a m. kir. Földtani Intézetnek 26 évig nagy­ érdemű igazgatója, örökre eltávozott körünkből. B ö c k h J á n o s tulajdonképen bányász volt. aki már fiatal korában belátván a földtannak a bányászatra való nagy fontosságát, a rokon geológusi pályára lépett át. Negyven évi lan­ kadatlan munkássága, nagy tudása és tehetsége a magyar geológiai tudomány­ ban korszakot alkot. Mert nemcsak, hogy magasra fejlesztette a mai Földtani Intézetet, hanem hazánknak úgy a tudományos, mint a gyakorlati élet terén is kitűnő munkása volt. Példás életében, önzetlenségéért, kifogástalan jel­ leméért és jóságáért, általános szeretetben és tiszteletben részesült. Mindezekért méltán megérdemli, hogy emlékét megörökítsük s hogy m e l l s z o b r a a magyar királyi Földtani Intézetet diszítse. Kérjük erre szíves adományát!» A felolvasott felhívást a közgyűlés egyhangúlag magáévá teszi ós elren­ deli a gyűjtés megindítását, amelyet a M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r ­ s u l a t 1911. é v i f e b r u á r i u s h ó 8 - á n t a r t o t t k ö z g y ű l é s e a l k a l ­ m á b ó l záradékkal és az elnök, másodelnök és elsőtitkár aláírásával lát el. Elnök megköszönvén a szép számban megjelent vendégek és tagok szíves érdeklődését társulatunk ügyei iránt, több tárgy hiányában a közgyűlést berekeszti.

SUPPLEMENT ZUM

FÖLDTANI KÖZLÖNY XLI BAND.

MÄRZ-APRIL 1911.

8-4. HEFT.

ÜBER DIE EISENERZVORRÄTE UND DAS ERDGAS IN UNGARN. SOWIE ÜBER DIE KOHLENSCHÄTZE BOSNIENS. Eröffnungsvortrag der am 8. Februar 1911 abgehaltenen Generalversammlung der Ungarischen Geologischen Gesellschaft von

Dr.

F ranz

S c h a fa r z ik ,

Präsidenten der Gesellschaft.

Einleitung — Gesellschaftsangelegenheiten.

Geehrte Generalversam m lung! Heute ist es ein Jahr, daß die Generalversammlung der Ung. Geolo­ gischen Gesellschaft mich zu ihrem Präsidenten erwählte. Es bedeutet dies eine nie erhoffte Auszeichnung für meine Person, da es sich um die Besetzung eines Ehrenplatzes handelte, den, abgesehen von dem Dank dem Allmächtigen am Leben befindlichen, einstens unsere bereits heimgegangenen rühm lichst bekannten Altvorderen F ranz v. K ubinyi, J osef v. S zabó und J ohann v. B öckh eingenommen haben. Dem ehrenden Eufe folgte ich nicht so ganz ohne Besorgnis, da in mir Zweifel auftauchten, ob es mir, dem einfachen Mitgliede der Gesellschaft wohl gelingen wird, diese Gesellschaft so sicher zu führen und vorwärts zu geleiten, wie wir dies bisher von unseren erprobten früheren Vorständen zu sehen gewohnt waren. Und es scheint mir, daß es m ir schwerlich, ja vielleicht auch garnicht gelungen wäre Ihrem Vertrauen zu entsprechen, wenn die s e h r g e e h r t e G e n e r a l v e r s a m m l u n g m ir nicht so tüchtige Amtskollegen zur Seite gestellt hätte und für die oberste Leitung der Gesellschaftsangelegenheiten nicht durch die W ahl eines so pflicht­ bewußten Ausschusses, wie des gegenwärtigen, gesorgt hätte. In adm i­ nistrativer Hinsicht war es besonders Dr. Karl v. P a p p , unser I. Sekre­ tär, der durch seinen beispiellosen Eifer nicht n u r für zahlreichere Vortragsabende gesorgt hat, sondern sich auch um die Zunahme unseres Mitgliederstandes und Stammkapitals b l e i b e n d e V e i d i e n s t e erwor21*

312

\i\

FRANZ SCHAFARZIK

ben hat. F erner kann ich m it Freuden vermelden, daß m ir auch der H err Vicepräsident Dr. T homas v . S zontagh seine Unterstützung zuteil werden ließ, indem er die Leitung einer vom Ausschuße zum Behufe der A n l e g u n g e i n e s g e o l o g i s c h e n f a c h m ä n n i s c h e n u n ­ g a r i s c h e n W ö r t e r s c h a t z e s entsendeten sechsgliederigen Kom­ mission übernom m en hat. Auf die im abgelaufenen Jahre im Leben unserer Gesellschaft hervorragenderen Momente übergehend, teile ich m it dem Gefühle auf­ richtiger Trauer mit, daß unseren edlen Protektor Hzg. Dr. N ikolaus E sterházy ein sehr schmerzlicher Verlust durch den Tod seiner Gattin, geb. Gräfin M argit Cziráky betroffen hat. Gleichzeitig briuge ich der geehrten Generalversammlung zur geneigten Kenntnis, daß ich im Namen der U n g . G e o l o g i s c h e n G e s e l l s c h a f t unsere innige Teilnahme Sr. Durchlaucht in Form eines Telegrammes zum Ausdruck gebracht habe und hiermit fordere ich die geehrten Anwesenden auf, auch bei dieser Gelegenheit unserer Trauer durch Erheben von den Sitzen ersichtlich zum Ausdruck bringen zu wollen. (Der Vorsitzende und die Versammlung erheben sich von den Sitzen.) Mit Freude teile ich des weiteren mit, daß die vorjährige General­ versammlung unseren hochverdienten gewesenen Präsidenten, Universi­ tätsprofessor Dr. A nton K och, einstimmig zum Ehrenm itglied der Gesell­ schaft erwählt hat. Wir waren in der angenehm en Lage, das Ehrendiplom noch im Verlaufe der Generalversam m lung H errn Prof. Dr. A. K och, unserem gefeierten Fachgenossen überreichen zu können, der bei dieser Gelegenheit gelobte, daß er die Ziele der Ung. Geologischen Gesell­ schaft auch in Zukunft tatkräftigst unterstützen werde. Hierm it ergreife ich die Gelegenheit auch aus dieser General­ versam m lung meinen tiefgefühlten Dank auszusprechen den H erren Grf. J ohann Z ichy, kgl. ung. Minister für Kultus und Unterricht, Grf. B éla S erényi , kgl. ung. Minister für Ackerbau, sowie Dr. L adislaus v. L ukács, kgl. ung. Finanzm inister dafür, daß sie unserer Gesellschaft, die sich m it wissenschaftlichen, sowie auch m it praktischen geologischen Fragen im gleichen Maße beschäftigt, zu wiederholtemmale U nter­ stützungen angedeihen ließen. Unseren ehrerbietigen Dank spreche ich ferner aus seiner Durch­ laucht Hzg. Dr. N ikolaus E sterházy für seine gewissermaßen tradi­ tionelle gütige Fürsorge, mit welcher er durch Anweisung seines P ro­ tektoratsbeitrages unsere Gesellschaft in ihren wissenschaftlichen Be­ strebungen auch im vorigen Jahre unterstützt hat. Und endlich verleihe ich meinem wärmsten Danke auch noch H errn Dr. A ndor v. S emsey gegenüber Ausdruck, als dem Ehrenmitgliede der ung. Geologischen Gesellschaft und ihrem wohlwollenden Gönner,

WISSENSC HAFT LICHE KONGRESSE UND ÜBER D IE EISEN ERZVO RRÄTE IN UNGARN.

313

da er im Verlaufe des vorigen Jahres durch Zuweisung von bedeuten­ deren Spenden die umfangreichere und vornehmere Herausgabe unserer Publikationen ermöglichte. I. Wissenschaftliche Zusammenkünfte und Kongresse im In- und Auslande und über Ungarns Eisenerzvorräte.

Infolge von verschiedenen Seiten erfolgten Einladungen hatte unsere Gesellschaft im verflossenen Jahre wiederholt Gelegenheit mit in- und ausländischen Korporationen und Gesellschaften in B erührung zu treten. Im Monate Ju ni tagte in D ü s s e l d o r f d e r V. i n t e r n a t i o n a l e K o n g r e ß für Berg- u n d H ü t t e n w e s e n , für a n g e w a n d t e M e c h a n i k u n d p r a k t i s c h e G e o l o g i e . An dieser außerordent­ lich stark besuchten Versammlung nahm en ungefähr 17(52 Fachleute teil, u nter ihnen auch mehrere aus unseren bergmännischen und Geologenkreisen. Offiziell h at uns daselbst Direktor der kgl. ung. Geo­ logischen Pieichsanstalt, H err Dr. L udwig L óczy vertreten und ebenso war er es, der uns über den Verlauf und die am Kongresse verhan­ delten anregenden Fragen in unserer Fachzeitschrift, dem Földtani Közlöny, unterrichtete. Genehmige unser sehr geehrtes Mitglied für diese Vertretung den aufrichtigsten Dank unserer Gesellschaft. Auch kam uns eine Einladung von Seite des U n g . Ä r z t e u n d N a t u r f o r s c h e r-V e r e i n e s zu, welcher seine W anderversammlung im Jahre 1910 zwischen den 13—26. August zu Miskolc abgehalten h at und endlich noch vom U n g a r i s c h e n B e r g - u n d H ü t t e n ­ m ä n n i s c h e n V e r e i n e , der seine letzte Jahresversam mlung in Buda­ pest auf den 18— 19. September angesetzt hatte. In diesen beiden letzteren Fällen war es m ir selbst vergönnt an den erwähnten Ver­ sammlungen teilzunehmen und dieselben im Namen unseier Gesell­ schaft zu begrüßen. Mit noch weit größerem Interesse verfolgten wir den Verlauf des zu S t o c k h o l m a b g e h a l t e n e n XI. i n t e r n a t i o n a l e n G e o l o ­ g i s c h e n K o n g r e s s e s , auf dem wir durch unser sehr geehrtes Ausschußmitglied Dr. L udwig v. L óczy vertreten gewesen waren. Im Verbände m it diesem Kongreß tagte daselbst auch noch die II. a g r o g e o l o g i s c h e K o n f e r e n z , welche die Fortsetzung von der im Jahre 1908 bei uns in Budapest abgehaltenen Konferenz war. Auf dieser Konferenz hatte unser geehrtes Ausschußmitglied. H err P éter T reitz unsere Gesellschaft vertreten. Insgesam t hatten sich 17 unserer Mitglieder aktiv an den Beratungen des Kongresses beteiligt. Über dessen Ablauf und die daselbst behandelten Fragen hatte Dr. L udwig v. L óczy die Freundlichkeit uns in einem besonderen Artikel zu benac-h-

314

D.! FRANZ SCHAFARZIK

richtigen, welcher mit dem letzthin erschienenen September— Oktober Hefte des Földtani Közlöny unsern geehrten Mitgliedern bereits zu Händen gekommen ist. Zu Dank haben weiterhin unsere Gesellschaft verpflichtet die sehr geehrten Mitglieder P e t e r Treitz, Dr. G abriel L á s z l ó und Emerich Maros, daß sie mit ihren lehrreichen Referaten, die beiden ersteren in agrogeologischer Richtung, letzterer aber mit Hinsicht auf seine Beteiligung an der Spitzbergen-Excursion unsere Herbstsitzungen in anregender Weise belebten.

U nter den dem Geologenkongreß zu Stockholm vorgelegten Fragen gab es besonders zwei, welche in weiteren Kreisen Aufmerksamkeit erweckten. Eine derselben betrifft d i e k l i m a t i s c h e n V e r ä n d e ­ r u n g e n s e i t d e r l e t z t e n g r o ß e n V e r g l e t s c h e r u n g , die andere dagegen bezieht sich auf d i e E i s e n e r z v o r r ä t e d e r g a n ­ z e n E r d e u n d d e r e n V e r t e i l u n g . Mit der ersteren werden wir in ausführlicherer Weise wohl erst aus den Kongreß-Editionen Gele­ genheit haben uns zu orientieren. Die letztere dagegen konnten wir jedoch auch schon bis jetzt vol]inhaltlich erfassen, da alles hierauf be­ zügliche Material bereits fertig gedruckt in einem mächtigen Werke auf dem Tische des Kongresses Vorgelegen hat. Dieses m onum entale Werk betitelt s i c h : T h e I r o n O r e R e s o u r c e s o f t h e W o r l d und besteht aus zwei voluminösen Bänden m it 22 Tafeln, 142 Abbildungen und einem 43 Folio K arten und Skizzen enthaltenden Atlas. Angesichts der in stetiger Abnahme begriffenen Eisenerzvorräte der Welt wurden letzterer Zeit in den Reihen der Geologen und Mon­ tanisten im mer m ehr Stimmen laut und infolgedessen gebührt der Lei­ tung des XI. internationalen Geologen-Kongresses zu Stockholm allge­ meine Anerkennung für ihren Entschluß, diese, die gesamte Menschheit nahe berührende Frage ohne Zaudern aufzurollen und durch konkrete Ziffern zu beleuchten. Wie der die Diagnose aufstellende Arzt, will auch der Kongreß konstatieren, ob denn in dieser Richtung überhaupt eine Gefahr vorliegt und wenn ja, in welchem Umfange*? Die zusammenfassende Einleitung zu diesem großen Ausweise hat H j a l m a r S j ö g r e n , Universitätsprofessor zu Stockholm geschrieben, aus der wir folgende übersichtliche Angaben entnehmen. Tabelle der Eisenerzvorräte der W elt in Millionen Tonnen. Erdteile

Aufgeschlossen

Europa A m erik a A s ie n . ~ A u stralien

~

A f r ik a —

-

Zusammen—

~ _

12,032 y,S55 260 13ö 125 22,408

Entsprechendes M etalleisen

4733 5154 150> 84 75 10,202

Aufzuschließendes

41,024 81,822 457 69 54,000 < ?

ÜBER DIE EIS EN ERZ VORRÄTE IN UNGARN.

315

Da nach S jögren die Roheisenproduktion der Welt gegenwärtig rund 04 Mill. T. beträgt (wohingegen sie 1800 bloß 0*8 Mill. und 1850 n u r 4*8 Mill. T. au sm ach te: so würden bei einer dem jetzigen Tempo entsprechenden Steigerung der Eisenerzeugung, die heute aufgeschlossenen Eisenerzvorräte kaum für m ehr als 60 J a h re ausreichen. Uber die größte Menge an Eisenerzen verfügen die Vereinigten Staaten Nord-Amerikas, ferner in Europa England, Frankreich, Deutschland, Schweden, Spanien und erst weit hinter diesen folgt, wie dies aus der beistehenden Tabelle ersichtlich ist, Ungarn. Die Eisenerz Vorräte in den einzelnen Staaten, nach den Daten des Stockholmer Kongresses. I. Gruppe 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Vereinigte Staaten ._. New-Foundland Deutschland Frankreich _ Kuba ... ... _ Schweden _ _ Groß-Britannien

_ _ _

™ _

_

...

._

_ _ __

Millionen Tonnen Erz Eisen 4300 2300 3600 1900 3600 1300 3300 1100 1900 900 1200 700 1300 500

II. Gruppe 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Rußland _ Spanien.__ Norwegen Luxemburg. _ _ Österreich ._ _ Algier-Tunis Griechenland....... ..

_

...

— —

_

— _ — _

_ _

_ _

864 711 367 270 151 125 100

387 349 124 90 90 75 45

ID. Gruppe 15. 16. 17. 18. 19. 20.

B e lg ie n ........Mexiko U n g a rn .... Bosnien ~ Italien Schweiz

— —

_

—

-

— — — — — — — _ ~~

62 55 33 22 6 1’5

25 30 13 — 3*3 0*8

Ungarn ist demnach eines der an Eisenerzen ärm sten Länder und bezüglich dieses Mangels folgen nach uns bloß n u r noch Italien, die Schweiz und Rumänien. Die Beschreibung der ungarischen Eisenerze haben Dr. L. v. L óczy, Direktor der kgl. ung. Reichsanstalt und Dr. K. v. P app, Sektionsgeologe derselben Anstalt abgefaßt und dem Stockholmer Geologen-Kongreß vorgelegt und aus ihrem Operate ersehen wir, daß sich im Reiche der Ungarischen Krone ungefähr 33 Mi l l . t. t a t s ä c h l i c h a u f g e-

316

D- FRANZ SCHAFARZIK

s c h l o s s e n e, 78 Mi l l . t. a n z u h o f f e n d e E i s e n e r z e u n d a u ß e r d e m n o c h e t w a 32 M i l l . t. e i s e n h a l t i g e G e s t e i n e vorfinden. Diese letzteren sind aber zumeist derartig magere Vorkom­ men, aus denen das Eisen nach dem heute usuellen hiittem ännischen Verfahren nicht gewonnen werden kann und die seinerzeit vielleicht bloß auf elektrolitischem Wege verwendet werden können. W ir ersehen daher, sehr geehrte Generalversammlung, daß diese Zahlen selbst zu­ sammengenommen, so überraschend gering sind, daß wir bloß besorgnis­ voll in die Zukunft zu blicken vermögen. W enn das Eisenerz der beiden ersten Gruppen aufgezehrt sein wird, dann müssen wir uns entweder zur Aufbereitung und V erhüttung der wenig verlockenden dritten Gruppe der eisenerzhältigen Gesteine bequemen, oder aber werden wir genötigt sein, was m ir heute wahrscheinlicher erscheint, unseren Bedarf an Eisen aus Deutschland und Österreich, eventuell auch aus überseeischen Gegen­ den her zu decken. Damit aber ist unserem heute schön blühenden Eisenerzbergbau das Lebenslicht ausgeblasen und wir geraten auch m it unserer Eisenindustrie in ein gewisses Abhängigkeitsverhältnis anderen Staaten gegenüber. Diesen, leider, in einigen Dezennien eintretenden volkswirtschaftlichen Schlag steht zwar nicht in unserer Macht vom Lande abzuwenden, wohl aber kann m an darauf bedacht sein, daß dessen Eintreffen so weit als n ur möglich hinausgeschoben werde. Einige Jahre, eventuell ein Jahrzehent, bedeuten vom Standpunkte industrieller E n t­ wicklung einen nam haften Zeitabschnitt, während dessen sich eventuell die Methoden der Eisenerzeugung ändern können. Auch könnte der F all eintreten, daß m an unterdessen andere Naturschätze zutage fördert, die das L and für die mittlerweile eingetretenen herberen wirtschaftlichen Ver­ hältnisse zu rekompensieren geeignet sein werden. Den bevorstehenden E in tritt derartiger Verhältnisse haben breits auch andere Nationen erkannt und erfaßt und zwar solche, die im gegenwärtigen Momente noch reichlich über Eisenerze verfügen. So limitierte z. B. Schweden nach in F achzeit­ schriften enthaltenen Nachrichten, die Menge der zu erzeugenden Eisen­ erze, wodurch m an daselbst einer vorzeitigen Erschöpfung dieses ihren nationalen Schatzes Vorbeugen möchte. In Deutschland, diesem in Europa m ächtigsten eisenproduzierenden Beiche, beginnt m an ebenfalls die Folgen der nun einmal klargelegten Situation abzuwägen. Deutschlands Eisen- und Stahlindustrie hat in den letzten 40 Jah ren einen so be­ deutenden Aufschwung genommen, daß es heute auf diesem Gebiete E ngland stark überflügelt, das bekannterm aßen seinerzeit den ersten Platz eingenommen hat. Die Verschiebung in der diesbezüglichen B ang­ folge ist aus folgender Zusammenstellung ersichtlich.

317

ÜBER DIE E IS EN ERZ VORRÄTE IN UNGARN.

1S00 1. 2. 3. 4.

Eisenerze England Vereinigte Staaten Deutschland Frankreich

Eisen England Vereinigte Staaten Deutschland Frankreich

1. 2. 3. 4.

Eisenerze Vereinigte Staaten Deutschland England Frankreich

Eisen Vereinigte Staaten Deutschland England Frankreich

Stahl

England Deutschland Frankreich Vereinigte Staaten

1909 Stahl

Vereinigte Staaten Deutschland England Frankreich

Deutschlands Vermögen, Eisenerze in großem Maße zu absorbieren, ist in stetem Wachstum begriffen. Deutschland bezieht hochperzentige Erze aus Spanien und Schweden und im portiert sogar französische Minetteerze. Deutschland verfügt zwar selbst über sehr bedeutende Eisenerzmengen, jedoch sind diese nicht in allen Fällen einwandfrei, wodurch das allgemeine Bestreben in D eu tsch lan d : so lange nu r mög­ lich, gute ausländische Magneteisensteine und geröstete Siderite aufzu­ nehmen, als für den Hüttenbetrieb vorteilhafter, vollkommen verständ­ lich erscheint. Die expansive bergwirtscliaftliche und kommerzielle Tätigkeit Deutschlands erstreckt sich bis nach Afrika, Spanien, Frankreich, Schweden und auf Österreich und richtet ihr Augenmerk ganz beson­ ders auch auf die ungarischen Eisenerzvorkommen, nam entlich auf unsere ausgezeichneten Siderite in den Komitaten Szepes und Gömör. W enn es auch im allgemeinen erfreulich ist, wenn uns ausländisches Kapital behufs Inaugurierung irgend eines Industriezweiges aufsucht, so muß m an im vorliegenden Falle einem solchen Bestreben doch mit einer gewissen Vorsicht entgegenkommen. damit nicht eventuell unsere Erze, von denen wir überhaupt nicht allzugroße Menge besitzen, aus der Erde einfach bloß herausgefördert und über die Grenze geschafft werden. Denn jeder über die Landesgrenze exportierte Waggon Eisenerz verkürzt das sowieso nicht lang anzunehmende Leben unserer Eisen­ bergbauwirtschaft, sowie infolgedessen auch die Erwerbsquelle unseres Volkes. W enn es auch nicht immer möglich sein wird in gewissen Rela­ tionen die Ausfuhr von Eisenbergwerksprodukten gänzlich hin tanzu­ halten, so sollten doch die dazu berufenen Kreise wenigstens den Stand­ punkt vertreten, daß unsere guten Eisenerze nicht bloß in rohem oder eventuell bloß im gerösteten Zustande, sondern w e n i g s t e n s i n d e r F o r m v o n R o h e i s e n ins Ausland gelangen mögen. Und von

318

Dl

FRANZ SCHAFARZIK

diesem Standpunkte aus begrüßen wir in vollem Einvernehm en den Beschluß unseres Schwestervereines, der U n g . B e r g - u n d H ü t t e n ­ m ä n n i s c h e n G e s e l l s c h a f t , den sie anläßlich ihrer heurigen Generalversammlung an die Regierung zu richten beschlossen hat und welcher darin gipfelt, daß im Interesse des heimischen Eisenbergwesens und der Eisenindustrie die Exportierung ungarischer Eisenerze einge­ schränkt, bezw. in richtiger Weise reguliert werde. II. Über das Erdgas im siebenbürgischen Becken-

Eine andere Angelegenheit, die im abgelaufenen Jahre nicht bloß die Fachgenossen, sondern auch weitere Kreise lebhaft beschäftigte, ist das i m K o m i t a t e K o l o s e r b o h r t e E r d g a s . Es ist n u n ungefähr zwei Jahre her, daß die Kunde von einer bei Kissármás in einer Tiefe von o02 m erbohrten Gasquelle zu uns gedrungen ist. Diese bei uns ohne gleichen dastehende Entdeckung ist dem Bestreben unga­ rischer Geologen zu verdanken, welche zur Erschürfung von Kalisalzen durch Tiefbohrungen animierten. In Geologenkreisen hat schon seit Jahrzehnten die allgemeine Meinung Platz gegriffen, daß im sieben­ bürgischen Becken außer dem sehr häufig vorkommenden Steinsalze auch noch dessen übrige begleitende Produkte vorhanden sein müssen, welche anderwärts und nam entlich am äußeren Rande der K arpathen m it dem Steinsalze so enge m iteinander verknüpft sind. Einige fol­ gerten auf Grund des /i(«7-Gehaltes zahlreicher Salzquellen, sowie auch in Betracht auf die ausgezeichnete beckenförmige Ausbildung dieses Landesteiles auf das Vorhandensein von Kalisalz, andere dagegen gaben m it mehr-weniger M einungsverschiedenheit jener ih rer Ansicht Aus­ druck, daß die an vielen Stellen emporsteigenden Gase wahrscheinlich auch von Petroleum m engen begleitet sein dürften. Von unseren M it­ gliedern hat schon bereits eine stattliche Anzahl den Boden des sieben­ bürgischen Beckens untersucht und diesbezüglich Vergleiche angestellt m it dem nahen Rumänien, Galizien, sowie auch noch mit gewissen Gegenden Deutschlands. Auch haben diese Gegenden zu wiederholtem Male auslän­ dische Fachgenossen besucht, die ebenfalls m it Bezug auf die im Schosse des siebenbürgischen Beckens verborgenen Naturschätze in einer oder der anderen Richtung sich erm unternd geäußert haben. Besonders war es die Frage des möglichen Vorkommens von Kalisalzen, welche die Auf­ merksamkeit des M inisterpräsidenten und F inanzm inisters der vorher­ gehenden Regierung, Se. Exzellenz A lexander W ekerle so sehr auf sich gelenkt hat, daß derselbe dem Vorschlag des damaligen Universitäts­ professors Dr. L udwig v . L óczy, unseres sehr geehrten Mitgliedes akzep­ tiert und infolgedessen die Untersuchung Siebenbürgens durch Tief­

Ü B ER DAS ERDGAS IM SIEBEN BÜ RGISCH EN BECKEN.

319

bohrungen angeordnet hat. Durch diesen Entschluß von so bedeutender Tragweite, eröffnete sich in der bergmännischen Geschichte Siebenbürgens eine neue Ära. Denn außer der noch im Jahre 1870 ebenfalls auf Ver­ ordnung des kgl. ung. Finanzm inisterium s ausgeführten 700 m betra­ genden Tiefbohrung im Zsiltale, wurden in Siebenbürgen, besonders in dessen zentralem Teile absolut keinerlei Tiefbohrungen unternom m en. Die Punkte für die erste Bohrungen hatte mit der Zustimm ung und Überprüfung L udwig v . L óczys unser sehr geehrtes Mitglied und verdienstvoller erster Sekretär Dr. K arl P app angegeben. So geschah es, daß zu Nagysármás eine Bohrung bis auf G27 m, dann zu Kissármás auf der Bolygórét-Wiese bis 302 m, hierauf abermals zu Nagy­ sármás in einem Seitentale bis 485*95 m niedergebracht wurden ohne jedoch in bezug auf Kalisalz zu einem befriedigenden Resultate gefühlt zu haben, da diese ersten drei Bohrungen aus technischen Gründen und wegen Bohrunfällen nicht bis zu der notwendigen Tiefe herabgetrieben werden konnten. In der Nähe der dritten Bohrung wurde dann eine weitere, mit I I I A bezeichnete Bohrung angelegt, die bisnun eine Tiefe von 580 m erreicht hat. Doch kann auch diese B ohrung noch nicht als beendet bezeichnet werden, da m an hier wenigstens eine Tiefe von 800— 1000 m erreichen will. Tief bohrungen im Bereiche der Mezőség begegnen großen Schwierigkeiten, da der Bohrer beim Durchteufen von den weichen, plastischen, seifenähnlich glitschigen, blähenden Tonschich­ ten, dann wieder ganz unerwartet beim Durchfahren je einer zwischen­ gelagerten Schichte von scharfem Sand oder Sandstein sehr häutig seine perpentikuläre Richtung verliert, wodurch das Schiefgehen des Bohr­ loches geradezu unvermeidlich wird. Beim Abteufen dieser Bohrungen geschah es nun, daß zu Kissármás aus dem mit II bezeichneten B ohr­ loch schon aus einer Tiefe von 120 m starke, weiter unten dann sich noch m ehr steigernde Gasmengen emporströmten, deren stetige Zu­ nahm e schließlich in einer Tiefe von 302 m eruptionsartig auftrat und dadurch jedes weitere Niederdringen des Bohrers vereitelte. Als m an hierauf den Bohrer aus dem 279 mm im Durchmesser besitzende Rohre herauszog, entström te dem Borloche zu allgemeiner Verwunderung fort­ während eine kolossale Gasmenge. Anfangs meinte m an es bloß mit einer ephemeren Erscheinung zu tun zu haben, das Erstaunen wuchs aber fort und fort, als dem Gasbrunnen durch Wochen, ja durch Monate hindurch in unveränderter Stärke täglich nicht weniger als 900,000 Kubikmeter Methan entströmten, deren Energie ungefähr 120,000 Pferdekräften gleichkommt. Nun begann m an die Sache ernst zu nehm en und das kgl. ung. Finanzm inisterium fand es angezeigt, den Grund und Boden, auf dem sich das Bohrloch befand, anzukaufen. Im Herbste des vergangenen Jahres hat nun die ungarische Gesetzgebung nicht n ur die

320

D? FRANZ SCHAFARZIK

im Lande aufzufindenden Kalisalze und das Petroleum, sondern zugleich auch das Erdgas als Eeichsmonopol erklärt. Inzwischen hat das kgl. ung. F inanzm inisterium eine F ach ­ kommission nach Amerika entsendet, um daselbst die Art und Weise der Verwendung des Erdgases zu studieren. In Pensylvanien nämlich entström t den dortigen G asbrunnen schon seit Jahrzehenden M ethan­ gas, welches in Eöhrenleitungen auf H underte von Kilometern Entfer­ nung verschiedenen industriellen und Haushaltungszwecken zugeführt wird. Aus dem Berichte dieser Kommission, sowie ganz besonders aus dem im ungarischen Berg- und H üttenm ännischen Vereine abgehaltenen Vortrage des H errn Max H errm ann ,1 Professor an der Montan-Hochschule zu Selmec (Schemnitz) erfahren wir in ausführlicher Weise, wie das M ethangas am nutzbringendsten verwendet werden kann. Die Regierung beschränkte sich aber nicht bloß hierauf, sondern ging noch um einen Schritt weiter. Der kgl. ung. F inanzm inister L adislaus v . Lukács genehmigte nämlich die von den H erren Dr. Ludwig v . Lóczy, dem Direktor der kgl. ung. Geologischen Reichsanstalt und kgl. ung. Ministerialrat und Sektionsleiter A lex a n d er v . M ály unterbreiteten Vor­ schläge, nach denen das ganze siebenbürgische Becken in regelmäßiger Weise geologisch zu durchforschen wäre, zufolgedessen denn auch im vergangenen Herbste H err Dr. Hugó v . B ö c k h , kgl. ung. Oberbergrat un d Professor an der Seimecer Montan-Hochschule, unser sehr geehrtes Mitglied, m it der Leitung der geologischen Begehung des östlichen Teiles des Beckens betraut wurde. Die Bem ühungen H. v. B ö c k h s sind denn auch schon bisher von einem schönen Erfolg begleitet gewesen, da er im stande war den Nachweis erbringen zu können, daß die an verschiedenen Punkten zahlreich zutage tretenden Gasemanationen an gewisse tektonische Linien gebunden sind. Derselbe wird seine U n ter­ suchungen auch fernerhin fortsetzen, ja es wäre im Interesse der Sache zu wünschen, d a ß d i e b i s h e r i g e n i n V e r w e n d u n g g e s t a n ­ d e n e n K r ä f t e a uc h z u k ü n f t i g als S c h ü r f u n g s - K o m ­ m i s s i o n in P e r m a n e n z v e r e i n i g t b l e i b e n sollten, d en n ohne eine fortw ährend an d a u ern d e geologische Unter­ s u c h u n g u n d E v i d e n z h a i tu n g d er E r f a h r u n g e n i s t di e M ö g l i c h k e i t e i n e r s i c h e r e n L e i t u n g der oft k o m p l i ­ z i e r t e n Kalisalz- und B i t u m e n f r age einfach u n d e n k b a r . Nach dem Bekanntwerden des siebenbürgischen Erdgasfundes kam auch, wie dies ja bereits auch im vorhinein zu erwarten war, das Kapital in Bewegung, und in- und ausländische Banken und Geldinstitute m ach­ 1 Vgl. M ax H e r r m a n n : Ü b er die Produktion, Leitung und Verwertung v on Erdgasen. Magy. M érn ö k - és Építész-Egylet Közlönye. 1911. Heit 6—7. (Ungarisch.)

Ü BER DAS ERDGAS IM S IEBEN BÜ RGISCH EN BECKEN.

ten sich erbötig, die Konzession der Erdgasausnützung zu übernehmen. Es scheint aber, daß man kompetenterseits vor Abschluß irgend eines bindenden Vertrages noch an einigen Stellen des Beckens Gase zu erschrotten geneigt ist, um dadurch die Angelegenheit auf eine breitere Basis stellen zu können. Außer daß das kgl. ung. Finanz-Ä rar bei Marosorbó nam entlich vom Standpunkte der Kalisalzforschung auf 1200— 1500 m abzubohren beabsichtigt, soll noch eine ganze Reihe von etwa 300 m tiefen Bohrungen niedergebracht werden und zwar aus­ schließlich behufs Gasgewinnung, nam entlich bei Marosugra, Marosszentgyörgy, Ma.rosvécs (bei Szászrégen), Szentbenedek, Szentmárton, Medgyes, Nagylak, Marosgombás, Veresmart und bei Sajóudvarhely. Zur Abteufung dieser Bohrungen hat der Staat fünf kleinere, bis zu Tiefen von 300 m geeignete Bohrgarnituren angeschafft, wohingegen die Tief­ bohrung von Orbó einer Bohrfirma zur Ausführung anvertraut werden soll. Es ist auch bereits aus diesen wenigen M itteilungen ersichtlich, daß es sich hier um eine ausgedehnte Schürfungsaktion handelt, von der jeder ungarische Geologe aus vollem Herzen den besten Erfolg erhofft. Auch haben sich der Sache bereits die Techniker angenommen und Pläne entworfen, wie man wohl diesen von der Natur gebotenen Schatz am besten und zweckmäßigsten ausnützen könnte. Drei unga­ rische Ingenieure, u. zw. die Herren D onát B ánki, Dr. K onstantin Z ielin ski, Professoren an der kgl. technischen Josefi-Hoch schule zu Budapest, sowie Herr K oiinel Tolnay, Ingenieur und A.-G. Direktor haben keine geringere Idee aufgeworfen, als daß d a s G a s v o n S á r ­ m á s n a c h B u d a p e s t g e l e i t e t w e r d e n u n d i n der H a u p t ­ s t a d t V e r w e n d u n g f i n d e n m ö g e . Das Methangas von Sármás wäre nämlich berufen, das heute aus Steinkohle erzeugte Leuchtgas zu ersetzen, wodurch viel preussische Kohle erspart werden würde.

Es würde zu weit führen, wenn ich den Plan und die B erechnun­ gen meines sehr verehrten Kollegen D. B ánki im Detail referieren wollte, sondern ich beschränke mich bloß darauf, mit seiner gütigen Zustim m ung zu erwähnen, daß der Bedarf an Gas in Budapest für das J a h r 1911 tägliche 300,000 Kbmtr. beträgt. Eine 450 m lange und 260 mm innere Lichte besitzende Röhrenleitung mit neun Kom pressor­ stationen würden genügen um jährlich die kollossale Menge von 187*5 Mill. Kbmtr. Gas heraufzupumpen. Die gesamten Investitionen betrügen 23 Mill. Kronen, welche Summe, den Verkaufspreis des Gases in Buda­ pest m it 5 Heller angenommen (wohingegen derselbe heute ca 17 Heller beträgt), schon nach zehn Jahren zuriickfliessen und außerdem jährlich noch reichliche Dividende ergeben würde. Schon diese vorläufige B e­ rechnung zeigt, daß die Zuleitung des Gases nach Budapest heute nicht

322

Dl

FRANZ SCHAFARZIK

m ehr als ein Phantasm a, sondern als eine gesunde und der Ausführung sehr werte Idee zu betrachten ist. Bloß noch in einer Richtung wünschen die technischen Fachkreise eine Versicherung, nämlich ob der Gas­ brunnen von Kissármás nicht etwa bloß als eine sporadische Erscheinung aufzufassen wäre, oder aber auch noch an anderen P unkten des Landes ähnliche Aufschlüsse zu erhoffen sind. Auf diese Frage wird wohl zweifel­ los die bisher in Tätigkeit gestandene Schürfungskommission die präzieseste Antwort erteilen können. Es kann auch nicht unsere Absicht sein einer M einungsäußerung ihrerseits vorzugreifen, doch sei m ir gestattet ganz im allgemeinen, gestützt auf meine eigenen Erfahrungen zu be­ merken, daß m ir die von obiger Rentabilitätsberechnung geforderten zehn Jahre durch die Gesamtheit der Siebenbürger Gasterrains nicht n u r in diesem Ausmaße, sondern reichlich auch auf das Mehrfache hin gesichert erscheint. Die Ausführung der erwähnten großzügigen Idee kann sich jedoch noch eine geraume Zeit hindurch verzögern, teils durch die unvermeid­ lichen zahlreichen Vorbesprechungen, teils aber zufolge der eine geraume Zeit erfordernden Effektuierung der dam it verbundenen technischen Ar­ beiten selbst. Bis dahin könnte m an aber, d a m i t d a s a u s s t r ö ­ m e n d e Gas n i c h t auc h w e i t e r h i n gan z zweck lo s dem Boden en tströ m e, mit der Befriedigung der L o k a l i n t e r ­ e s s e n d e r M e z ő s é g b e g i n n e n und m it raschem Entschluß a n d ie E r r i c h t u n g e i n e r aus L u f t S a l p e t e r e r z e u g e n d e n F a b r i k h e r a n t r e t e n , wenn auch n u r um überhaupt einen ent­ schiedenen Schritt nach vorwärts getan und ein Beispiel gegeben zu haben. Die große Wichtigkeit einer Salpeterfabrik für die L andw irt­ schaft brauche ich hier nicht besonders zu betonen. Die Erzeugung von Salpeter aus Luft hängt ganz besonders von einer billig erhältlichen Energie ab. In Norwegen und in Tyrol verwendet m an die Energie der Wasserfälle zu diesem Zwecke, bei uns könnte m an dazu das dem Boden entströmende Gas verwenden. Bei der M ethanproduktion in Siebenbürgen werden sich gewiß stets derartige Gasüberschüsse ergeben, die wenn auch bloß mittelbar, trotzdem doch in billiger Weise die zur Erzeugung von Salpeter benötigte Energie liefern würden. Entschuldigen Sie, verehrte Anwesende, wenn ich bei diesem Punkte vielleicht etwas länger verweilt habe, und bitte ich dieses mein Vorgehen durch das ich möchte sagen beinahe fieberhafte Interesse ge­ rechtfertigt annehm en zu wollen, m it welchem die ungarischen Geolo­ gen im allgemeinen selbst die geringste Phase des siebenbürgischen Erdgasvorkommens begleiten.

323

ÜBER DIE KOHLENSCHÄTZE BOSNIENS.

III. Uber die Kohlenschätze Bosnietis.

Ungefähr anderthalb Jahre sind es nun, daß Se. M ajestät F ranz Jo sef I. K a i s e r v o n Ö s t e r r e i c h u n d a p o s t. K ö n i g v o n U n ­ g a r n seine Souveränitätsrechte auch auf Bosnien und die Herzego­ wina ausgedehnt hat. Welch große W ohltat dieser Entschluß für diese zwei Provinzen bedeutete, dürften von uns bloß jene richtig abzuschätzen im Stande sein, die diese Länder vor nahezu 33 Jahren anläßlich der Okkupation zum erstenmale gesehen hatten. H at doch die militärische Besetzung für sich allein wie m it einem Schlage den damals schon stark überhandgenommenen anarchischen W irren ein Ende bereitet. Mit dem Heere hielt jedoch auch die K ultur in diese sehr zurückgebliebenen Länder ihren Einzug und war es besonders weil. Benjamin K állay, der lange Jahre hindurch gewesene gemeinsame Finanzm inister, dem m it wirklich väterlicher Fürsorge die Einrichtung europäischer Institutionen am Herzen gelegen war, womit er sich um die kulturelle Hebung dieser Länder unvergängliche Verdienste erworben hat. Bosnien ist heute ein Kulturland, dessen rapides Emporstreben in ganz E uropa ohne Gleichen ist. Mit der 1009 erfolgten Einverleibung der beiden Provinzen wurde diese Konsolidation der Verhältnisse gewissermaßen für ewige Zeiten gesichert und heute sehen wir die Bewohner des Landes mit eben der­ selben Ruhe ihren Geschäften nachgehen, wie n u r irgendwo anderwärts im Bereiche Österreich Ungarns ; wo es aber trotzdem noch etwas zu tu n und zu verbessern gibt, dort treffen wir die weisen Bestrebungen und Anordnungen Sr. Exzellenz des gegenwärtigen gemeinsamen F in an z­ m inisters H errn Br. Stephan Burian v . Rajec, die alle n u r den einen Zweck verfolgen, das Land weiterer kultureller Entwicklung zuzuführen. Uns dürfte wohl in erster Linie d e r B e r g b a u u n d s p e z i e l l d e r K o h l e n b e r g b a u der nun unter das Regime unserer gem ein­ sam en Regierung gehörigen neuen Provinzen interessieren. Im großen Publikum hat man wohl nicht einmal eine Ahnung davon, daß in Bos­ nien auch Kohlenablagerungen existieren, auf deren Basis so ganz im Stillen bereits mächtig aufblühende Bergwerke entstanden sind. Schwarze Steinkohle gibt es im Lande zwar nicht, doch gehört B o s n i e n i n b e z u g auf B r a u n k o h l e zu e i n e m d e r r e i c h s t e n L ä n d e r E u r o p a s . In der abwechslungsreichen Serie der geologischen F o r­ m ationen des Landes ist es nam entlich die tertiäre Schichtenfolge, die weit ausgedehnte Kohlenlager in sich schließt. Und sofort bei diesem Punkte mag erwähnt werden, daß Bosnien und die Heizegovina, was die A u f d e c k u n g s e i n e r g e o l o g i s c h e n V e r h ä l t n i s s e an ­ belangt, m anchen anderen älteren K ulturstaaten kaum naclisteht. Damit

Di FRANZ SCHAFARZIK

wir den Kohlenschatz, den Bosnien besitzt, gehörig zu würdigen im Stande seien, ist es vor allem notwendig einen, wenn auch n u r kurzen Blick auf die geologische Aus- und Umgestaltung seines Bodens zu werfen. Die ältesten geologischen Angaben, die sich auf Bosnien be­ ziehen, stam m en von Ami Boué, dem einstigen gelehrten Präsidenten der W iener Akademie der Wissenschaften. Sein im Jahre 1840 er­ schienenes Werk betitelt 6i c h : L a T u r q u i e e n E u r o p e , das später auch deutsch erschienen ist un ter dem Titel : D i e e u r o p ä i s c h e T ü r ­ k e i , ein besonders zu damaliger Zeit vielgelesenes Buch. Unmittelbar nach der Okkupation erschienen Fachartikel von einzelnen Geologen, die als K om battanten an derselben beteiligt w a re n ; 1 eine zusammenhängende Übersicht der geologischen Beschaffenheit des Landes bietet aber erst E. M ojsisovics , E. T ietze und A. B ittn e r s W erk: G r u n d l i n i e n d e r G e o l o g i e v o n B o s n i e n u n d d e r H e r z e g o v i n a , das im Jahre 1880 erschienen ist. 1898 errichtete dann M inister B. K á lla y in Sara­ jevo ein geologisches Institut und ernannte zu demselben den tüchtigen Geologen Dr. F riedrich K atzer. Derselbe, der vorher in Böhmen, sowie in Brasilien reichlich geologische Erfahrungen erworben hatte, ent­ wickelte auch in Bosnien eine sehr hervorragende Tätigkeit. Eines seiner nicht genug zu schätzenden Verdienste, daß er sofort die ü b e r s i c h t ­ l i c h e g e o l o g i s c h e K a r t i e r u n g B o s n i e n s in Angriff genom ­ men hat. Anfangs gehörte seine Stellung in den Verband der bos­ nischen Bergbehörde, jün gsthin aber trennte der gemeinsame F in a n z­ m inister Br. Stephan v. Burián seinen Wirkungskreis von derselben ab und teilte ihm auch m ehrere Hilfskräfte zu. Dem unerm üdlichen Fleiße Dr. K a tz ers verdanken wir unter vielem anderen den in seiner ganzen Anlage als sehr gelungen zu bezeichnenden G e o l o g i s c h e n F ü h r e r d u r c h B o s n i e n u n d d i e H e r z e g o v i n a , ein m it zahlreichen geologisch kolorierten Spezialkartenbeilagen ausgestattetes Werk, welches im Jahre 1903 in Sarajevo erschienen ist; ebenso stam m en von ihm die bisher edierten zwei geologischen Kartenblätter im Maßstabe 1: 200,000, die zwei Sechstel des Landesareales umfassen. Auf dem einen Blatte gelangte d i e U m g e b u n g v o n S a r a j e v o , auf dem anderen dagegen, das erst kürzlich, vor einigen Monaten der Öffentlichkeit übergeben wurde, d i e U m g e b u n g v o n D o n j a T u z l a zur geologischen D ar­ stellung. Abgesehen von einzelnen bloß geringere Gebiete um fassenden Vorarbeiten vom bh. Bergkommissär V. L ipold in den Gegenden von Konjica und Gjurgjevik, ferner des em. Assistenten der bh. geologischen Anstalt, Ing. W. Srajn in der Gegend zwischen Modric und Lukavica

1 F r a n z S c h a f a r z i k : Diabas von Doboj in Bosnien. Földtani Közlöny. Buda­ pest 1S79. Bd. IX. p. 439 u. ff. mit 1 chromolith. Tfl.

ÜBER DIE KOHLENSCHÄTZE BOSNIENS.

325

und endlich außer der Benützung des sehr wertvollen E. KiTTLschen Kartenblattes (1:75,000) von Sarajevo hat Dr. K atzer das ganze übrige Gebiet selbst begangen und kartiert, eine Leistung, die in Anbetracht der verhältnism äßig geringen dazu verwendbaren Zeit und der m itunter schwierigen Ortsverhältnisse als eine ganz respektable anerkannt wer­ den muß. Dr. K atzer bezeichnet diese beiden Karten als Übersichtsblätter, doch muß man gestehen, daß abgesehen von den zufolge des kleinen Maßstabes sich schwierig gestaltenden Abgrenzungen, die Angabe der geologischen Form ationen eine derart erschöpfende ist, daß sie wo im mer auf dem Gebiete der beiden Blätter eine vollkommen verläßliche und den Verhältnissen tatsächlich entsprechende H andhabe zu weiteren Detailstudien bieten. Außerdem war Dr. K atzer im Vereine mit J. G rimmer , bh. Berg­ hauptm ann, eifrigst auch noch m it der Anlage der m ineralogisch­ geologischen Sammlung des bh. Museums zu Sarajevo beschäftigt. Nach F r . K atzer gibt es auf dem Gesamtgebiete Bosniens und der Herzegovina z w e i a l t e M i t t e l g e b i r g e , deren eines den diesseits der Drina liegenden Teil des ebenfalls alten W und SW serbischen Gebirges bildet, während das andere das mittelbosnische Schiefergebirge ist, welches bei Novi an der Save seinen Anfang nimmt, um sich also von der kroatischen Grenze an in SO-licher Richtung bis tief hinunter in der Gegend von Cajnica an der türkischen Grenze hinzuziehen. Diese beiden alten Gebirgsstöcke werden m a n t e l f ö r m i g v o n d e r T r i a s f o r m a t i o n u m g e b e n , die im allgemeinen sowohl in Bos­ nien, als auch in der Herzegovina das Liegende allerw eiteren jüngeren Ablagerungen bildet. Das A r c h a i k u m ist in Bosnien bloß sehr untergeordnet en t­ wickelt. Alles in allem genommen gehören hierher bloß gewisse G r a ­ n i t e und G r a n i t g n e i ß e , die bei B.-Kobas am rechten Saveufer zu Tage treten. Das p a l ä o z o i s c h e S c h i e f e r g e b i r g e setzt sich besonders aus karbonischen und permischen Sedimenten zusammen. Gewisse zweifel­ hafte d e v o n i s c h e Quarzitschiefer liegen zu unterst, darüber folgt dann eine aus glimmerreichen Gneißen und quarzitischen und phyllitischen Glimmerschiefern bestehende karbonische Serie, die hierauf ihrer­ seits von einem reiche Eisenerzeinlagerungen in sich bergenden Kom­ plexe bunter, glimmeriger Sandsteine und Tonschiefer überdeckt wer­ den. Hierauf folgen nun p e r m i s c h e , Korallen und Krinoiden führende Kalke und Dolomite, kalkige Tonschiefer (mit Gips und A nhydrit­ einlage rungen) in Begleitung von eruptiven Gesteinen, sowie Quarz­ porphyr, Quarzdiorit, Diabasporphyrit und verschiedene Abarten von F ö l d t a n i Kö zlön y X L I . köt . 1911.

326

Di FRANZ SCHAFARZIK

Melaphyr. In dieser paläozoischen Schichtengruppe gibt es nicht nur reiche Eisenerze, sondern auch Kupfererze, u. zw. Tetraedrit (Gorni Vakuf), Chalkopyrit (Sinjako), ferner Antimonit (Cemernica), goldführen­ den Pyrit (Bakovici) etc., weshalb bereits E. v. M ojsisovics diesen Zug als d a s b o s n i s c h e E r z g e b i r g e bezeichnet hat. Das unterste Glied der T r i a s , die Werfener Schiefer, stehen in engem Zusammenhange mit den sie unterlagernden permischen Ablage­ rungen, mit welchen sie zusammen in hydrologischer Beziehung den Stauhorizont dieser Gegenden bilden. Uber ihnen folgen nämlich h au p t­ sächlich kalkige Ablagerungen, in deren Reihe B ittner , K ittl und K atzer den alpinen Muschelkalk, dessen bei Han Bulog vorkommende reiche Ceplialopoden-Fauna F ranz v . H auer bearbeitet hatte, die ladinische, die karnische und die norische Stufe erkannt haben. Zahlreiche ergiebige Quellen, u nter ändern die Bosnaquelle bei Ilidse entspringen triadischen Kalken. In der Reihenfolge der ladinischen Stufe kommen besonders bei Olovo nach B ittner eruptive Gesteine, u. zw. Diabase, Melaphyre und Serpentine eingelagert vor. Triadischen Alters sind auch die reichen Eisenerze von Vares und erwähnenswert sind ferner die Manganerze von Cevljánovic, ebenso wie die Bleierzgänge von Olovo. In der Schichtenreihe des J u r a konnte m an bis jetzt nur einzelne Stufen dieser Form ation erkennen, u. zw. solche, die dem Lias und dem Malm angehörten. Das Auftreten der tithonischen Stufe ist all­ gemein. Bemerkenswert ist, daß die Gesteine der b o s n i s c h e n S e r ­ p e n t i n z o n e , sowie Gabbro, Peridotit und Serpentin alle m it ju ra s ­ sischen Schichtgesteinen im engsten Zusammenhange stehen, und daß sich in ihrem Hangenden gewöhnlich die tithonische Stufe nacbweisen läßt. Die Entwicklung der K r e i d e ist in Bosnien eine verschiedene, von der in der Herzegovina, W ährend in diesem letzteren Landesteile bloß die oberkretazischen Rudistenkalke Vorkommen, sind in Bosnien die verschiedenen Stufen der Kreide bereits in größerer Abwechslung ver­ treten und hier, sowie im benachbarten Serbien kann sowohl die untere, als auch die obere Kreide recht wohl erkannt werden. In N.-Bosnien kommen im Flysch-Serpentin Chromeisenerze und Diabasabarten vor (namentlich bei Gracanica und im Usoratale), in der Herzegovina da­ gegen erblickt m an in den Kreidekalken häufig A s p h a l t einlagerungen (Popovo polje). Die verkarstete Terrainoberfläche der Herzegovina besteht ebenfalls zumeist aus kretazischen Kalken. T e r t i ä r . In Bosnien und in der Herzegovina okkupiert das Eozän große Gebiete und transgredieren seine Schichten hinweg über die Kreide­ ablagerungen. Im Westen treten sie m it einer kalkigen, im Osten da­ gegen mit einer sandig-mergeligen Fazies auf. In der Herzegovina be-

ÜB ER DIE KOHLENSCH ÄTZE BOSNIENS.

327

ginnt diese Schichtenserie zu unterst mit Milliolideen und Alveolinenkalken. Hierauf kommen dann Nummulitenkalke, und zu oberst schließt dann die ganze Reihenfolge mit sandig-mergeligen Schichten ab. Diese ganze Serie dürfte nach P aul Oppenheim der Hauptsache nach m ittel­ eozänen Alters sein. In Bosnien treffen wir die Nummuliten und Lithotham nienkalke hauptsächlich entlang der Usora und im unteren Sprecatale an. Im Übrigen herrschen dagegen m ehr flyschartige Gesteine vor, in denen m an hin und wieder reine, jedoch sehr dünne Kohlenstreifen findet. In den Gesteinen dieser Stufe kommen ferner am Nordrande der Majevica planina Petroleumspuren, Gas und Salzquellen vor. Ihre obersten Mergelschichten bilden schließlich bereits Übergänge zum Oligozän. Oligozän und M i o z ä n a b l a g e r u n g e n von k o n t i n e n ­ t a l e n C h a r a k t e r . W ährend in der ersten Hälfte des Tertiärs das transgredierende Meer die Herzegovina ganz, Bosnien dagegen zum größten Teil überflutet hatte, war während der zweiten Hälfte dieses Zeitabschnittes der Boden Bosniens in Erhebung begriffen, infolgedessen sich das Meer dann zurückgezogen hatte. Die Oberfläche des Landes erhob sich jedoch bloß ganz wenig über das Niveau des Meeres und bildete infolgedessen ein Tiefland, auf dem sich z a h l r e i c h e g r o ß e S ü ß w a s s e r s e e n u n d B r a c k w a s s e r t ü m p e l befanden. Diese seichten Becken wurden nun m it Sapropel aufgefüllt, während sich an ihren Ufern eine reichliche Sumpfvegetation einbürgerte, die jedoch auf den sich successive ausfüllenden Seen im mer m ehr an Terrain ge­ wann. Auf diese Weise entstanden a l l o c h t o n e u n d a u t o c h t o n e K o h l e n f l ö t z e . Die Kohlenablagerung dieser Sümpfe wird durch eine Schneckenfauna charakterisiert, wo jedoch die Wasserbedeckung eine etwas freiere war, dort trat überall eine Congerienfauna in Verbindung mit den Koblenflötzen auf. M it d em u n t e r e n M e d i t e r r a n t r a t n u n d e r Z e i t p u n k t d e r s i c h f a l t e n d e n G e b i r g s b i l d u n g e i n und gleichzeitig dam it begann Bosniens Terrain zu sinken, infolgedessen das das ungarische Alföld okkupierende Meer aufs neue gegen Süden vordrang. Die Salzwasserablagerungen d i e s e r j ü n g e r e n m i o z ä n e n T r a n s g r e s s i on, nam entlich die sogenannten L e y t h a k a l k e treffen wir nam entlich im nördlichen Bosnien an, woselbst deren Bänke über stärker gefaltete ältere, tertiäre Schichten diskordant aufgelagert sind. Durch diese Oszillazion des Meeres wurde zugleich auch die Bildung von Steinsalz b e­ günstigt, welches in der ersten m editerranen Zeit bei D.-Tuzla tatsäch­ lich auch zur Ausbildung gelangte. Über der II. Mediterranstufe folgen dann Ablagerungen von s a r m a t i s c h e m Alter, m it einer Unmasse von Cerithien, Tapes, Mactra und anderen. Bei D.-Tuzla übergehen diese letzteren gegen oben allmählig in 22*

328

Dl

FRANZ SCHAFARZ IK

jene mehrere hundert Meter mächtige Ton-, Sand- und Mergelablage­ rungen, die nam entlich durch Congerien (C. su b g lo b o sa ; C. P a r t s c h i und M e la n o p s id e n , M. v i n d o b n n e n s is , M. M a r t in i a n a) charakterisiert sind und daher als p a n n o n i s c h e A b l a g é r u n g e n betrachtet w er­ den können. In der m ittleren Schichtenreihe dieser Ablagerung kommen nun reiche L i g n i t einlagerungen vor. Diese letzteren Ablagerungen liegen heute ungefähr 600 m hoch über dem Meere, welche Erhebung natürlich erst bloß nach Beendigung der pliozänen Ablagerung statthaben konnte. Nachdem die diluvialen Ablagerungen durch diese erhebende Bewegung absolut nicht berührt werden, versetzt K atzer diese p o s i t i v e K r u s t e n b e w e g u n g z w i ­ schen den Ab sch lu ß der p l i o z ä n e n und den B eginn der q u a r t ä r e n Z e i t . Diese jüngste Krustenbewegung ist nach K atzer von größter Wichtigkeit für die orographische Ausgestaltung von Bos­ nien und der Herzegovina. Durch sie erst gelangte das sogenannte dinarische Gebirgssystem zu seiner vollen Entwicklung, das m it seinem charakteristischen NW— SO-lichen Schichtenstreichen im Bereiche des ganzen Landes dominiert. Durch sie wurden die Hauptgebirge Bosniens und der Herzegovina zu ihren heutigen Höhen emporgehoben, während dessen das nördliche Becken des Adriatischen Meeres niedergesunken i s t ; m it einem Worte erst i n d i e s e r Z e i t e n t w i c k e l t e s i c h die h e u t i g e o r o g r a p h i s c h e P h y s i o g n o m i e B o s n i e n s und d e r H e r z e g o v i n a und von hier an datiert die tatkräftige Erosion des Quartärs, sowie der Gegenwart. Seit dieser Zeit traten in den Ober­ flächenverhältnissen Bosniens und der Herzegovina k e i n e r l e i b e ­ m e r k e n s w e r t e V e r ä n d e r u n g e n m e h r ei n. Welch eine reiche Serie von geologischen Form ationen und Ereignissén ! In der Tat, wenn wir die geologische Entwicklung und die physikalischen Verhältnisse unseres Alföldes eingehend studieren wollen, so ist für uns die Kenntnis der geologischen Verhältnisse Bosniens geradezu unentbehrlich. D e r n ö r d l i c h e r e T e i l B o s n i e n s i s t in o r o p h y s i k a l i scher H i n s i c h t n i c h t s anderes, als die s ü d l i c h e B e g r e n z u n g u n s e r e s Alföldes. Nun auf die Kohlenvorkommen selbst übergehend, m üssen wir vor allem anderen konstatieren, daß während der Prozeß der Kohlen­ bildung zur oligozänen Zeit über den größten Teil Bosniens Platz ge­ griffen hat, anderenteils Kohlenlager im Pliozän bloß im NO-Teile des Landes und auch hier nur auf einem beschränkteren Gebiete zur Aus­ bildung gelangt sind. V o n d i e s e n b e i d e n i s t d i e e r s t e r e j e d e n f a l l s v o n g r ö ß e r e r B e d e u t u n g . Von der oligozänen Kohlen­ bildung bemerkt F r. K atzer in zutreffender Weise, daß dieselbe anläß­ lich der Pliozänkrustenerhebung zerstückelt und teilweise in die F alten­

Ü BER D IE KOHLE NSCHÄT ZE BOSNIENS.

329

mulden des Gebirges hineingepreßt wurde, daher in diese Lagen bloß nachträglich gelangte. Die ursprünglich genügend horizontal abgelagerte Kohlenformation wurde in ihren einzelnen Partien teils auf dem Rücken der aufgefalteten Schollen b i s 1100 m h o c h e m p o r g e h o b e n, teils aber gelangte sie in einzelnen Partien in Faltenm ulden und wurde dann mit denselben in bedeutendere Tiefen hinabgezogen. Seit der pliozänen positiven Bewegung ist es dann der Erosionsprozeß, welcher besondeis die in die Höhe emporgeschobenen Süßwasserablagerungen zerstörte. Alle diese Vorgänge erklären in unverkennbarer Weise, wes­ halb die oligozäne Kohle in Bosnien zumeist bloß in zerstückelten, ein­ gefalteten Becken anzutreffen ist. Das größte, etwa 800 m 2 besitzende Becken, das in der Mitte Bosniens liegt ist jenes, welches sich z w i s c h e n Z e n i c a u n d S a r a j e v o a u s d e h n t . Außerdem gibt es aber noch eine ganze Anzahl kleinerer, etwa noch 23 K o h l e n t e r r a i n s , die über das ganze Land hin zerstreut Vorkommen, unter welchen die wich­ tigeren jenes von B a n j a l u k a im Verbasztale und das von U g l j e v i k an der Janja, nahe an der serbischen Grenze sind. In dem großen Becken von Zenica-Sarajevo gelangten Süßwasserablagerungen unter ver­ schiedenen physikalischen Verhältnissen zur Ausbildung. Die untersten Schichten haben sich aus einem tieferen Wasser abgelagert, die m itt­ leren dagegen entstam m en seichten Morästen und eben diese sind die Kohlenflötze führenden, die oberen dagegen sind schließlich fluviatil abgelagerte Sandsteine und Konglomerate. Ebenso können auch in N— S-licher Richtung gewisse fazielle Unterschiede bemerkt werden. Am vollkommensten ist die ganze Schichtenserie in der Gegend bei Zenica aufgeschlossen, wie wir dies speziell aus der gediegenen Abhandlung des H errn Hofrates F. P oech ersehen können. 1 1. Zu unterst tritt als Grundgebirge kretazischer Kalkstein auf. 2. Mergeliger Sandstein und Konglomerate, sowie Süßwasserkalkschichten, als die unterste Partie der oligozänen Süßwasserablagerungen. 50 —100 m. 3. Zu unterst (I-es) Liegendflöz, welches bei Zenica einige Meter mächtig ist, anderwärts jedoch schwächer auftritt. 4. Grünlicher, sandiger Mergel, ca 250 m. 5. M i t t l e r e s (II- es) L i e g e n d f l ö z , d a s b e i Z e n i c a 8 m s t a r k ist. G. Grauer Mergel, mit U n i o n e n und C a r p o lith e s r u l c a t u s , ca 200 m. 7. O b e r e s (III- es) L i e g e n d f l ö z , 1*2 m. 1 Vgl. F. P o e c h : Mitteilungen über den Kohlenbergbau in Bosnien. Österr. Ztsclir. f. Berg- u. Hüttenwesen. 1899. Bd. XLVII. p. 369 u. ff. mit 1 Tfl.

330

8. 9. 10. einigen 11.

b',

FRANZ SCHAFARZIK

Sandiger toniger Mergel, zum Teil blähend, 35 m. Hauptflöz, das bei Zenica 3*5 m erreicht. Kalkmergel, etwas sandig m it C a r jto lith e s a l a t u s u. a. m it dünnen Kohlenschnürchen, ca 40 m. H a n g e n d f l ö z , das bei Z e n i c a die S t ä r k e von 4 m

erreicht.

12. Dünn geschichteter Kalkmergel m it G l y p t o s tr o b n s e u r o p a e u s m it Blätterabdrücken und Conchylienschalen ca 200 m. 13. Sandiger Kalk und Tonmergel, ca. 300 m. 14. Zu oberst Kalkkonglomerate und versteinerungsreiche Mergel­ bänke, ca. 600 m. D er ganze Kom plex dieser S ü ß w a s s e r a b l a g e r u n g e n h a t e i n e u n g e f ä h r e M ä c h t i g k e i t v o n 1700 m. Bisher baut m an vorwiegend das Hauptflöz ab, welches bei einer Stärke von 9‘5 m ungefähr 7 m reine Kohle enthält. Stellenweise jedoch wurde aber auch das zweite Liegendflöz in Angriff genommen, sowie auch ferner das Hangendflöz, die beide 4 —4 m reine Kohle besitzen. Die Kohle selbst ist eine schöne, dichte, glänzende und muschelig brechende Braunkohle von 4500— 5000 Kalorien und ungefähr 6— 10% Aschengehalt. Die ganze Gruppe der Kohlenflöze fällt regelmäßig gegen SW zu u nter 18° ein, jedoch wird ihr regelmäßiger Verlauf durch NW— SO-liche Längsbrüche gestört, wodurch treppenförmige Verwürfe entstehen, welche das ganze Kohlenbecken beherrschen. W ährend der östliche Flügel dieses Beckens ein mäßiges Einfallen aufweist, ist der westliche steil aufgerichtet, schmal und ausgewalzt. Die Flöze des öst­ lichen Flügels können bergbaum äßig leicht in Angriff genommen wer­ den, im westlichen Teile des Beckens dagegen wird es wohl schwieriger sein, dieselben zu erreichen. Das Ausbeißen der Kohle kann am östlichen Bande des Beckens ununterbrochen bis in die nördliche Nachbarschaft von Sarajevo ver­ folgt werden, u. zw. in einer Länge von ca. 80 km. Auf dieser ganzen Linie gibt es nicht n u r eine beträchtliche Anzahl von Schürfungen, sondern es wurden daselbst in neuerer Zeit auch einige Bergwerke en t­ richtet. An diesen Punkten jedoch wird gegenwärtig bloß die Kohle des Hauptflözes gewonnen, während die Hangend und Liegendflöze bisher noch in unzulänglicher Weise aufgeschlossen worden sind. So sind dies die in den letzteren Jahren i n K a k a n j u n d b e i B r é z a e r ö f f n e t e n K o h l e n g r u b e n . Die Kohle des Hauptflözes von Kakanj ist die schwärzeste und am meisten glänzende im ganzen Becken. Ihre Kalo­ rien sind ebenfalls die höchsten, u. zw. 6000, besonders in gewasche­ nem Zustande. Am auffälligsten befindet sich noch im Stadium des Beginnes die dritte Grube b e i B r é z a , deren Kohle jedoch im Übrigen

Ü BER D IE KOHLENSCH ÄTZE BOSNIENS.

331

der vorherigen gleicht. Diese letztere Kohlengrube liegt etwas ungünstig abseits von der Eisenbahnhauptlinie, weshalb auch schon der Plan auf­ getaucht ist, ob es wohl nicht zweckmäßiger wäre, unter gleichzeitiger Auflassung dieses Werkes unm ittelbar an der Bahn eine neue Kohlen­ grube zu eröffnen, was nicht n ur nicht unmöglich wäre, sondern vom Standpunkte der leichteren Versehung der Landeshauptstadt Sarajevo m it Kohle und elektrischer Energie geradezu wünschenswert erscheint. In den kleinen abgeschiedenen Becken von B a n j a l u k a befindet sich ein unteres 2 m starkes und ein oberes 6 m mächtiges B raun­ kohlenflöz und gibt es hier, sowie schließlich auch in Ugljevik eben­ falls noch je eine Kohlengrube von geringerer Bedeutung. Diese letzteren gar nicht in B etracht nehmend, sehen wir, daß das Hauptbecken von Bosnien allein eine solche Q uantität von B raun­ kohle enthält, welche nach m ehreren Milliarden M eterzentnern geschätzt werden kann und dessen Bedeutung ferner noch dadurch gesteigert wird, daß dasselbe von der Haupteisenbahnlinie Sarajevo-Brod entlang durch­ fahren wird. Ein zweiter bemerkenswerter K ohlenhorizont ist jen er in den p a n n o n i s c h e n S c h i c h t e n . Diese Schichten bilden im östlichen Bosnien an der oberen Spreca bei Donja-Tuzla, d. i. in der Umgebung der Endstation der bei Doboj nach Osten abzweigenden Bahnstrecke, einen ca. GOOm mächtigen Komplex, welcher in seiner m ittleren Schichtengruppe mächtige L i g n i t f l ö z e eingeschlossen enthält. Diese im all­ gemeinen NW— SO-liche Beckenausfüllung lagert unm ittelbar über den Konglomeratschichten der zweiten Mediterranstufe, resp. unm ittelbar auf den sarmatischen Kalksteinbänken. Von unten nach oben ist ihre Schichten­ reihe folgende: 1. zu unterst unterpannonische Kongerienschichten, 2. L i e g e n d f l ö z ca. 10 m, 3. grauer Ton, 4. H a u p t f 1 ö z, I {) m, 5. Ton, 6. wasserführende Sandschichten, 7. e r s t e s H a n g e n d f 1 ö z, ca. 18 m, 8. Ton, 0. z w e i t e s H a n g e n d f l ö z , ca. 10*3 m. W eun m an auch von diesen außerordentlich mächtigen Flötzen, die hier und da vorkommenden, schieferigen Zwischenlager und den im Liegenden befindlichen leicht entzündlichen Flözteil abrechnet, so be­ trägt die Mächtigkeit der hier rein zu gewinnenden Kohle noch immer 4 9 m. In Anbetracht dessen, daß das Kohlenbecken bei Tuzla 80 Quadrat­ kilometer groß ist, kann man mit m inim alster Berechnung auch hier

332

Dl

FHANZ SCHAFARZ IK

die Menge des Lignites auf m ehr als eine Milliard Meterzentner schätzen. Was diese Kohle anbelangt, so ist sie ein häufig noch H olzstruktur aufweisender brauner Lignit, der leicht entzündbar und verbrennbar ist, m it wenig Aschengehalt. Seine Kalorien betragen 4000—4500. Südlich von Tuzla liegt die ältere K r e k a genannte Grube, in welcher das Hauptflöz abgebaut wird, westlich dagegen von der Stadt befindet sich die neue B e n j a m i n g r u b e , in welcher die Kohle des ersten H ang end ­ flözes gewonnen wird. Es ist ferner noch zu erwähnen, d a ß d i e K o h l e i n B o s n i e n S t a a t s e i g e n t u m b i l d e t , sowie d a ß s ä m t l i c h e K o h l e n ­ g r u b e n s i c h i n ä r a r i s c h e r V e r w a l t u n g b e f i n d e n . An dieser Stelle kann ich nicht um hin auch noch der, bei den verschiedenen Werken rühm lichst tätigen Bergbeamten, in erster Linie der Herren F r a n z R i c h t e r , b. h. Oberbergrat und W erkvorstand zu Zenica und R u d o l f S l a d e c e k , Oberbergrat und Direktor der Gruben bei D.-Tuzla, die sich sozusagen von der Freifahrung an bis zum heutigen Tage durch ihre hervorragenden Fachkenntnisse um die Entwicklung der ihnen unterstehenden Werke in hohem Maße verdient gemacht haben. Bos­ niens bisherige Kohlenproduktion ist aus folgender Tabelle ersich tlich : Jahr

1885. 1886. 1890. 1895. 1898. 1900. 190-2. 1905. 1907. 1910.

Zenica —

13.600 68.800 623.300 1,041.300 1,635.300 1,398.200 1,666.400 1,646.900 1,700.000

Kakanj

Bréza

—

—

— —

Ugljevik

Banjaluka

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

400,300 803.700 1,005.800 1,456.600

— —

216.300 814.100

18.900 33.900 22.100 23.500 22.800 25.500

— —

115.400 237.400 275.500 138.200

Kreka

90.700 162.400 522.210 1,320.000 1,609.S00 2,1S5.600 2,308.600 2,665.900 3,032.500 2,932.500

Von den in dieser Zusam m enstellung ausgewiesenen Q uantitäten fand der Lignit von Tuzla hauptsächlich bloß in Bosnien Verwendung, u. zw. zu verschiedenen industriellen Zwecken: im Salinen werk, in der Sodafabrik, sowie zum Hausgebrauch. Exportiert wurde von dieser Qua­ lität bloß wenig. Die Zenica-Kakanjer Kohle dagegen, welche besonders in gewaschenem Zustande viel höher wertig ist, als die vorhergehende, wird nicht n u r in Bosnien und in der Herzegovina, sondern teilweise auch in den südlichen Gegenden Ungarns abgesetzt. W ährend von Kreka im ganzen bloß 640 Waggon via Brod über die Save spediert wurden, sind im vergangenen Jahre von der m ittelbosnischen Kohle ungefähr 10,600 Waggon nach Sisek, Gradiska, Daruvár, Pakrac-Lippik, Osiek (Esseg), Mitrovica und Pancsova, teilweise auch in die Bácska,

Ü BER DIE KOH LE NSCHÄT ZE BOSNIENS.

333

ja sogar bis nach Kaposvár abgeliefert worden. An allen diesen Orten wird die Kohle hauptsächlich in Ziegel-, Mühl- und Zuckerfabriken verwendet. Von nationalökonomischem Standpunkte kann m an die W ichtig­ keit der bosnischen Kohle kurz in Folgendem zusam m enfassen: Bosniens Vorrat an Braunkohle ist ein enormer, u. zw. ein so bedeutender, daß die neuen Provinzen denselben für ihre eigenen Zwecke allein nie vollkommen werden ausnützen können. D i e K o h l e b i l d e t d a h e r für B o s n i e n e i n e n s e h r w e r t v o l l e n k o m m e r z i e l ­ l e n A r t i k e l , deren gewissen Teil das Land stets bereit sein wird abzusetzen. Nun ist hierbei zu bemerken, daß zum Verkaufe bloß die bessere mittelbosnische Kohle geeignet ist, deren Kalorien sich bei der M assenproduktion auf durchschnittlich etwa 5000 stellen. F ü r den Export eignen sich besonders zwei Hauptwege, deren einer per Metkovich zum Meere geht, während der andere via Brod— Osiek (Esseg) nach dem ungarischen Alföldé führt. Alle übrigen Relationen sind viel zu unbedeutend und können daher kaum in Rechnung gezogen wer­ den. Nachdem man nun mit einer Kohle von ca. 5000 Kalorien See­ dampfer nicht beschicken kann, so b l e i b t n u r n o c h d i e K u l t i ­ v i e r u n g d e r a n d e r e n L i n i e ü b r i g , u. zw. d e r j e n i g e n , d i e n a c h U n g a r n f ü h r t . Und daß auch das allgemeine Bedürfnis die Kohle von Zenica und Kakanj hierher zieht, geht ganz deutlich aus den vorjährigen Frachtsätzen nach den Ländern der ungarischen Krone hervor, die wenn sie auch unter den gegenwärtigen Verhältnissen vorder­ hand bloß wenig, so im merhin doch 10,G00 Waggon ausmachten. Und in der Tat, sehr geehrte Generalversammlung, kann m it Recht behauptet werden, daß d i e b o s n i s c h e n K o h l e n v o r k o m m e n z u f o l g e ihre r Nähe von großer B e d e u t u n g für das u n g a r is c h e A l f ö l d u n d d e s s e n R a n d g e b i e t e s i n d . Ungarns industrielle und agrikultureile Entwickelung ist, wie allgemein bekannt, liauj>tsächlich auf die Verwendung von Braunkohlen angewiesen, und ein wenn auch flüchtig auf die Karte des Landes geworfener Blick lehrt uns, daß die bedeutenderen ungarischen Kohlenvorkommen alle an der Peripherie des Alföldes situiert sind, so im Südosten das Kohlenbecken im Zsiltale, im Norden das Kohlengebiet von Salgótarján, im Westen das B raunkohlenterrain von Esztergom und nam entlich das von Tatabánya. Im Süden liegen nun die sehr ergiebigen Kohlenbecken Bosniens, deren Kohlenschätze lange Zeit hindurch nicht n u r Kroatien und Slavonien, sondern nam entlich auch die ungarischen südlicheren Komitate reich­ lich mit Kohle zu versehen im stände sein werden.1 1 Von den Steinkohlen, die in Südungarn, u. zw. in Szekul, ßesicza und Anina, in Eibentlial-Ujbánya, sowie in der Umgebung von Pécs (Fünfkirchen) vor-

334

Dl FRANZ SCHAFARZIK

Es ist zwar Tatsache, daß es oligozäne Kohlengebiete auch in Kroatien gibt, ebenso auch in Slavonien d a s e b e n f a l l s o l i g o z ä n e u n d g e g e n w ä r t i g im B e s i t z e des u n g a r i s c h e n S t a a t e s be­ f i n d l i c h e K o h l e n t e r r a i n v o n V r d n i k. Doch während die Kohlenfelder Kroatiens bei weitem nicht so ergiebig sind, wie die­ jenigen von Bosnien und abgesehen davon, daß die kroatischen Kohlen­ bergwerke im allgemeinen noch ziemlich unentwickelt sind, wird anderer­ seits auch die zwar bereits aktionsfähige, dem ungarischen Staate ge­ hörige Yrdniker Kohlengrube allein ebenfalls nicht im standé sein, den Im port von bosnischer Kohle überflüssig zu machen. Der B raunkohlen­ betrieb von Vrdnik kann aber auch nicht die Aufgabe haben, die ge­ samte kohlenkonsum ierende Bevölkerung Südungarns zu befriedigen, nachdem eine derartig forcierte Ausbeutung dieses kaum erst kürzlich erworbenen Objektes zu seiner je eher eintretenden Erschöpfung führen müßte. Zwischen den am Bande des Alföldes kranzartig verteilten Kohlen­ vorkommen liegt Yrdnik so ziemlich in der Mitte, s e i n e P o s i t i o n ist d a h e r die d e n k b a r g ü n s t i g s t e , w o d u r c h d e r u n g a ­ rische Staat in eine d e r a rt o p p o r t u n e Lage v e r s e t z t wi r d, d a ß er e b e n i m I n t e r e s s e des k o m m e r z i e l l e n u n d w i r t s c h a f t l i c h e n L e b e n s in den L ä n d e r n der u n g a r i ­ schen Krone die K ohlenpreise wohltätig zubeeinflus8 e n i m S t a n d e s e i n w i r d . Mit der Kohle von Vrdnik sollten wir daher m einer Ansicht gemäß, in sparsam er Weise vorgehen. Nach allen dem sollte m an die gute Qualität der m ittelbosnischen Kohle in unserem eigenen wohlverstandenen Interesse sowohl in Kroatien und Slavonien, als auch in unseren südlichen ungarischen Kom itaten m it Freude be­ grüßen. Und diesem Wunsche bemühen sich denn auch die b. h. staat­ lichen m ittelbosnischen Kohlenwerke Genüge zu leisten, d o c h s i n d sie l e i d e r n i c h t in der L a g e d e m s e l b e n v o l l k o m m e n e n t s p r e c h e n z u k ö n n e n , w e i l v o n S e i t e d e r u n g. S t a a t se i s e n b a h n ein etwas höherer, als der g e w ö h n li c h e F r a c h t e n t a r i f d i e s e r s c h w e r t . Es dürfte sich wohl auch hier das bekannte Sprichwort bew ähren: «Verlust bei der Fähre, Gewinn am Schranken». Jene geringe Summe, die heute auf ungarischem Gebiete die Ver­ frachtung der bosnischen Kohle verteuert, käme gewiß in einer anderen

kommen, kann bei diesen allgemeinen Betrachtungen wohl gänzlich abgesehen werden, da deren so ziemlich ganze Produktion bloß gewissen speziellen Zwecken, wie den Eisenwerken in Besicza, der Zementfabrik in Beocsin und der Donaudampfschifffahrtsgesellschaft dient uod daher für die breiten Schichten des platten Landes so gut, wie unerreichbar ist.

Ü BER DIE KOHLENSCHÄTZE BOSNIENS.

335

und reichlicheren Form, vielleicht auch schon allein durch die sich steigernden Eisenbahntransporte dem Fiskus wieder zu Gute . 1 Zum Schlüsse nochmals reassumiert, i s t d e r r e i c h e b o s n i s c h e K o h l e n s c h a t z von n a t i o n a l ö k o n o m i s c h e m S t a n d p u n k t e a u s b e t r a c h t e t n i c h t s a n d e r e s , als gewissermaßen eine sehr wertvolle Kohlenreserve d e s g r o ß e n u n g a r i s c h e n A l f ö l d e s .

ÜBER DIE DILUVIALE FAUNA VON SZEGED. Von

H e in r ich H

orusitzky .2

Der freundlichen Unterstützung des Herrn Dr. A. v. S e m sey habe ich es zu verdanken, daß ich während meiner Lößstudien kürzere Zeit auch im Großen Ungarischen Alföld verbringen konnte. Unter anderen, von mehreren Punkten gesammelten Faunen möchte ich diesmal nur über jene von Szeged berichten, u. zw. einesteils, weil sie an und für sich interessant ist, anderer­ seits aber weil sie das diluviale Alter des Lösses von Szeged bestimmt, worauf ich vor einigen Jahren die dort arbeitenden Geologen aufmerksam machte. Es ist eine allbekannte Tatsache, daß der Untergrund von Szeged und seiner unmittelbaren Umgebung von W olf 3 und von B. v. I nkey 4 zuerst als umgeschwemmter, sekundärer Löß aufgefaßt wurde. I n k e y äußerst sich hierüber folgendermaßen : «Der löß-artige Lehm hingegen, den wir im Alföld fast überall als Untergrund antreffen. ist seiner ( W o l f s ) Ansicht nach aus der Umlagerung des ursprünglichen Löß entstanden. Dieser gelbliche mergelige Lehmboden, den ich in den verschiedensten Teilen der Ebene augetroffen und untersucht habe, stimmt mit Löß der Farbe und dem Kalkgehalte nach über­ ein (S. 190). Nach allen diesen Anzeichen glaube ich mich der von W olf ausge­ sprochenen Ansicht, wonach der größte Teil des Lösses im Alföld modifiziertes, sekundäres Lößmaterial darstelle, anschließen zu sollen.» Betreffs der Ursachen dieser Veränderung des Lösses sagt er folgendes : «Die Ursache dieser Veränderung suche ich in wirklicher Umlagerung durch Flußläufe . . . auch in der Wirkung, welche eine einfache Wasserbedeckung 1 Freilich wäre es andererseits notwendig auch die bosnische schmalspurige Eisenbahn selbst je eher zu einer Normalspurigen umzubauen, um auf diese Weise den Kohlentransport zu erleichtern und ausgiebiger zu gestalten. 2 Vorgetragen in der Fachsitzung der Ungarischen Geologischen Gesellschaft am 1. Dezember 1 90 9. 3 W olf H . : Geologisch-geographische Skizze der niederungar. Ebene. (Jahrb. d. k. k. geol. R.-A. Bd. XVII. 1S67.) 4 B. v. I n k e y : Zur Orientierung in den geologischen und pedologisclien Verhältn. d. ungar. Tiefebene ; Jahresber. d. kgl. ung. geol. R.-A. f. 1 8 9 2 . S. 1 S 7 — 194.

336

H EIN R IC H HORUSITZKY

in situ auf den Löß ausgeübt haben kann, indem sie demselben feines Schlemm­ material imd Salzlösungen zulührte.» H a laváts 1 bezeichnet diese Bildung als lößartigen Ton oder gelben zähen Ton und betrachtet sie als alluviale Flußanschwemmimg, die bei Szeged 12—15 m mächtig ist. Auch auf der Karte scheidet er die Stadt Szeged und ihre unmittelbare Umgebung in weißer Farbe, als Alluvium aus. P. T re it z 2 nähert sich der Wahrheit schon mehr indem er schreibt, daß die Stadt Szeged selbst auf einem altalluvialen Hiigel liegt. In diesem Sinne scheidet er das Gebiet der Stadt auch auf der Karte aus. Als ich mich zuerst mit dem diluvialen Sumpflöß befaßte 3 und das diluviale Alter der Bildung erkannte ,4 wurde meine Ansicht auch von Herrn T re it z akzeptiert, der den Löß von Szeged von nun an ebenfalls als diluvial bezeichnete .5 In einem späteren Berichte bekräftigt er das diluviale Alter des Lösses noch besonders, indem er daraus ein Stosserfragment von Mammut aufzählt. Herr T r e it z bezeichnet diese Bildung wohl als A n s c h w e m m u n g s ­ l öß, doch ist dies nichts anderes als S u m p f 1 ö ß, da die Entstehung des­ selben nach ihm die nämliche ist, wie jene des Sumpflösses.' Herr E. v. C holnoky stimmt betreffs der Wichtigkeit dieser Bildung so­ wohl hinsichtlich ihrer Entstehung als auch ihres Alters mit mir vollkommen überein; statt der Bezeichnung «Sumpflöß» bringt er jedoch die Benennung «durchnäßter Löß» in Antrag .8 Ich schulde Herrn v. C holnoky für seine An­ regung aufrichtigen Dank; die Bezeichnung «durchnäßt» paßt tatsächlich auf das betreffende Gestein, indem der Sumpflöß tatsächlich durchnäßt und dem­ zufolge etwas metamorphisierfc, d. i. mit kohlensauren Natronsalzen und Kalk durchtränkt, mehr bindig ist und auch die Struktur mehr oder weniger ver­ ändert erscheint. Es ist nicht zu leugnen, daß diese Benennung auch die Entstehungsweise des Sumpflösses ausdrückt und wenn jemand mit dem Be­ griffe des Lösses im reinen ist, so wird er sofort wissen wie der durchnäßte Löß beschaffen sein mag. Da jedoch der Ungar das Wort durchnäßt (ázott) bei allerlei Produkten, deren Farbe, physikalische Struktur, Zusammensetzung, durch nachträgliches Hinzutreten von Feuchtigkeit verändert wurde, z. B. : ázott széna (durchnäßtes Heu), ázott ruha (^durchnäßte Bekleidung) usw. anwendet, dürfte es nicht ganz zutreffend sein, wTenn man von durchnäßtem Löß spräche. Nach dieser kurzen Geschichte der Kenntnis des Untergrundes von 1 J. H a l a v á t s : — Die zwei artesischen Brunnen von Szeged (Mitt. a d. Jahrb. d. k. k. G. A. Bd. IX. Hft 5.) — Die geol. Verh. d. Alföld. Ibid. Bd. Xi. 2 P. T r e i t z : Jahresbericht der kgl. ungar. geol. Anst. f ü r 1893. — Ferner: ;; H o r u s i t z k y : Über den diluvialen Sumpflöß ; Földt. Közl. Bd. X XX IH , S. 267. H o r u s i t z k y : Vorl. Ber. üb. d. diluv. Sumpflöß d. u n g ar Großen Alföld. Földt. Közl. Bd. XXXV. S. 401. 5 T r e i t z : Die Umgebung v. Szeged und Kistelek (Erläutg. z. geol. Spezial­ karte d. Land. d. Ungar. Krone. 1905. n T r e i t z : Jahresber. d. kgl. ungar. geol. Reichsanst. f. 1905. 1 T r e i t z : Jahresber. d. kgl. ungar. geol. Reichsanst. f. 1904. 8 Földrajzi Közlemények 1909.

ÜBER DIE DILUVIALE FAUNA VON S ZEGED.

337

Szeged wollen wir uns unserer eigentlichen Aufgabe zuwenden. Gelegentlich meiner Exkursion nach Szeged sammelte ich an drei Punkten : 1. In den Gruben an der nach D o r o z s m a führenden Straße, wo unter dem 50—80 cm mächtigen Oberboden Sumpflöß lagert. 2. In den Gruben an der Straße, die zu dem aus diluvialem Festlandlöß bestehenden Hügel Öthalom fü h rt; hier weist der unter 40—60 cm mächtigem Oberboden lagernde Sumpflöß bereits gewisse Übergänge in Binnenseeablage­ rungen auf. 3. In der Ziegelgrube nächst der Kalvarie zwischen den beiden Eisen­ bahngeleisen. Der letztere Fundort ist entschieden der interessanteste und reichste. Von hier sammelte auch P. T r e it z und war so freundlich mir sein Material zur Verfügung zu stellen, wofür ich ihm auch an dieser Stelle meinen Dank ausspreche. Von einer Schichtung ist hier kaum etwas zu sehen, von unten nach oben zeigt sich ein allmählicher Übergang; sowie die Schicht des aus der Luft herabfallenden Staubes langsam mächtiger wurde, wurde sie durch immer weniger auf kürzere Zeit von Gewässern bedeckt, bis sie sich schließlich aus dem tümpeligen Gebiete endgiltig heraushob. Dem entsprechend ist die untere Partie etwas mehr bindig, von bläulichgrauer Farbe, mit gelblichroten Flecken bestreut, während das Material nach aufwärts allmählich heller wird und zu oberst schließlich hellgelb ist. Die untere Partie ist typischer Sumpflöß, die obere Festlandlöß. Der Festlandlöß ist hier jedoch sehr wenig mächtig und fehlt stellenweise ganz; zwischen den beiden Typen aber gibt es Übergangs­ arten. Auch die Fauna ändert sich dementsprechend. Obzwar einzelne Formen überall dieselben sind, weshalb sie in der beifolgenden Tabelle alle zusammen­ gefaßt erscheinen, ist ihre Anzahl bereits sehr verschieden. In der unteren Partie herrschen in großer Menge Wasseri'ormen vor, in den mittleren Partien gibt es bereits viel weniger Schnecken, jedoch immer noch mehr Wasser­ schnecken als Landformen, zu oberst schließlich finden sich bereits mehr Fest­ landformen, obwohl auch Wasserschnecken auftreten. Im ganzen Komplex kommen überhaupt Wasserschnecken in viel größe­ rer Menge vor als Festlandformen, was für den typischen Sumpflöß (durch­ näßten Löß) charakteristisch ist. Je nach den Verhältnissen lebten Feuchtig­ keit oder Trockenheit bevorzugende Formen in größerer Menge. Da das in Rede stehende Gebiet jedoch zumeist feucht war, herrschen Wasserschnecken vor. Interessant ist, daß sich keine einzige Art fand, die für Flußwasser cha­ rakteristisch ist, was darauf hindeutet, daß unser Gebiet stets wasserständig war. Von einem Anschwemmungsgebiete will ich noch nicht sprechen, da die Tisza in der Lößperiode dort noch kaum ein Bett gehabt haben dürfte, aus welchem das Wasser ausgetreten wäre. Die Tisza schnitt ihr Bett erst nach der Lößperiode, d. i. im Altalluvium in den Löß ein, als sie bei ihren Über­ schwemmungen vorerst den weniger konsistenten Festlandlöß an ihren Ufern abwusch. Deshalb findet sich in der Umgebung von Szeged kaum ein Fest­ landlöß, bloß einige Inseln blieben davon zurück; der darunter lagernde

338

HEIN R IC H HORUSITZKY

Sumpflöß tritt jecloch allenthalben zutage. Hier ist also der Sumpflöß älter als der Festlandlöß. Der Sumpflöß zieht unter den Löß des Plateaus von Telecska. I c h r e c h n e z w a r b e i d e z u m J u n g d i l u v i u m , d. i. z u r L ö ß p e r i o d e , w ä h r e n d ich j e d o c h den S u m p f l ö ß an die B a s i s des J u n g d i l u v i u m s st el l e, b e t r a c h t e i ch de n F e s t ­ l a n d 1ö ß al s e t w a s j ü n g e r . Wir wollen nun untersuchen, was die beifolgende Tabelle besagt. Unter 4'S zu 14 Familien gehörigen Arten und Varietäten gibt es mehrere solche, die entweder für das Diluvium im allgemeinen charakteristisch, oder aber lediglich für das große ungarische Alföld wichtig sind. Ansgestorbene Formen, die bei uns heute nicht mehr leben, sind die folgenden : Vallania tenuilabris B r a u n , Trichin terena C l e s s i n , Lucena oblong a D r a p . v a r. clongata C l e s s i n , Limmophysa palustris M ü l l . v a r . septentrionalis C l e s s i n . Limmophysa turricula H e l d . v a r. diluviana A n d r ü s ., Tropidina macrostoma S t e e n b . Von Arten, die aus dem Alluvium bisher noch unbekannt sind, gelang­ ten zutage : Chondrula tridens M ü l l . form, dong ata, Fossaria truncalula M ü l l . var. ventricosa Moo. T. Wichtig für das große ungarische Alföld ist ferner: Petasia bidens C h e m n ., welche Art sich heute gegen die Waldungen zurückgezogen hat, wes­ halb sie im Alföld fossil ist. Ich glaube, dies ist genügend, um den Untergrund von Szeged als diluvial betrachten . 1 Es ist noch zu erwähnen, daß Tr. terrena, L. septentrionalis und T. macrostoma in großer Menge Vorkommen, ferner daß V. tenuilabris und L. diluviana eher für das ältere Diluvium charakteristisch sind, obzwar sie auch an der Basis des jüngeren Diluviums noch recht häufig Vorkommen. Arten, die aus dem Diluvium Ungarns bisher noch nicht bekannt waren und zuerst aus dem Löß von Szeged zutage gelangten, sind die folgenden : Zonitoides nitida M ü l l ., Neritostoma putris L. var. limnoidea P ica r d , Neritostoma putris L. var. angusta H azay , Limnophysa palustris M ü l l . var. septentrionalis C l e s s i n , Limnophysa turricula H e l d . var. diluviana A n d r u s s ., Fossaria truncatula M ü l l . var. ventricosa M og . T., Aple.ca hypnorum L., Hippeutis riparius W e s t e r l u n d . Hierunter wurde L. septentrionalis, L. diluviana und F. ventricosa bereits in meiner letzten Publikation erwähnt .2 Schließlich muß noch eine Ostracodenart erwähnt werden; eine solche erwähnt zwar schon Th. K ormos ,3 doch gelangte diese aus dem Teichschlamm 1 Von den künstlichen Auffüllungen und dem oberen humosen Ackerboden will ich natürlich nicht sprechen, diese sind selbstredend alluvial. 2 H . H o r u s i t z k y : Neuere Beiträge z. Kenntnis des Lösses und der diluvialen Molluskenfauna. Földt. Közl. Bd. XXXIX. S. 195. 1909. :i T h . K o r m o s : Die geol. Vergangenheit und Gegenwart des Sárrétbeckens im Komitate Fejér (Result. d. wiss. Erf. d. Balatonsees I. Bd. I. Teil. Pal. Anh. Budapest 1909).

ÜBER D IE DILUVIALE FAUNA VON SZEGED.

339

des Sárrétbeckcns zutage, wogegen eine .solche Form aus dem Löß bisher unbekannt war. S z e g ZieiieleiZieireleiGrube an Ginbi* derStrasse nächst der nach K a Ivarié Dm-nzsina

Diluviale Fauna von Szeged

V it r in id a ? : 1

N a n i n id a e : H elicid » :

© -|-

® B u lim id ae : © C oclilicopidae : P u p id a e:

Succinaeidae

: 1 1

©

C ry stallu s (Vi tre a) cry st all inu s M ü l l e r Zonitoides n i t i d a M ü l l e r ....... ... Euconxdus fulvus M ü l l e r ................. . „ Vallonia tenni lab rix B r a u n ... _ .......... ... Fruticicola (Petasia) bidens C h e m n i t z _ « (Trich ia) hisp ula L i n n é — . _ « « ter re na C l e s s i n ... Chondrula tridens, M ü l l e r fo rm , elonqata Cochlicojm (Zita) luh rica , M ü l l e r ______ P a p i l l a m usc or u m . M ü l l e r ....... ... _ .... Vertigo (Alcea) antiverti go , D r a p a r n a u d ... « « pijgmcea D r a p a r n a u d .... _ Succinea (Nerito stom a) putrin, L i n n é . . . « « « « var limnoidce , P i o a r d ..................... .. _ Succinea (N e ritostom a) putrin, L i n n é v a r a n g u s t a , H a z a y ... . _ ........ .. ................................ Succinea (A m phibina) Pfeifferi R o s s m .......... « « elegáns, R i s s o ........ « (Lu^eno) oblonga, D r a p a r n a u d .... «

Limnaeidae

« « ©

<« «

1

©

1 © P hisidaB

1 Planorbidae

©

41

«

«

« «

r a r corvus, G m e l ~ (L im n o p h y s a ) p a l u s t r i s . M ü l l e r var. Clessiniana, H a z a y .......... ( L im n o p h ys a ) palu str is , M ü l l e r var. fusca, P f e i f f e r ............. . (L im noph ysa) palustris , M ü l l e r var. se pten tr io n ali * C l e s s i n . (L im n o p h ys a ) tu rr icu /a , H e l d var. tr ansyl vanica , K i r n o k (L im n o p h ys a ) tu rricula, H eld var. d ifuv ia n a, A ndrusov . . ._. (F os sar ia ) t r u n c a t u l a , M ü l l e r ...

«

Ziegelei-Grube an der Strasse zum Ölhalnm obere

untere j

— — —

2 6 2 —

4

8 4 12 3 2 1 v iel 2 2

-

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

1

—

—

—

1

—

—

—

1

—

—

viel

—

1

1

—

—

—

—

—

—

—

v iel

—

—

4

—

tt

—

—

7

3

—

—

—

—

1

1 1 1

—

«

var. e lo n gata C l e s s i n C ary chium m ininnu n, M ü l l e r .............. Limncea (G u ln a ri a ) ovata, D r a p a r n a u d „ « « pe re gra, M ü l l e r ... _ « (L im n oph ys a) p a l u s t r is M ü l l e r

A ur icu lida ?

1

«

e d

«

«

var. ventr icosa, Moq T a n d _ „ Physa (liu li n u s) fv n th ia li s , L i n n é « (Aplexa) h y p n o r u m , L i n n é .............. . Planorbis (Coretus) corneus. L i n n é ......... « ( Tr opid iscu s) um bi lic at us M ü l l .

—

1

—

2

—

—

—

v ie l

—

1

2

—

—

—

4 —

—

2

—

1

—

1

—

2

—

1

viel 6

—

v ie l

— —

—

— — —

1 6 v iel

2

—

2 — 1

—

1

—

— 1

— — — — — 2

2

4

— — — —

—

v ie l

3

2

I n U n g a r n a u s g e s t o r b e n e A rten, od er so lc h e , d ie b ish er a u s a llu v ia le r i Bildungen n o c h n ic h t z u t a g e g e la n g t sin d . Für d a s G ro s se U n g a r i s c h e A lföld fo ss il. A u s d em D i lu v i u m b is h e r u n b e k a n te u A rteo .

340

H E IN R IC H HORUSITZKY

S z e g ; Zieiielei- ZiegeleiGrube an Grube flerStrasse nächst der nach Dorozsma Kalvarie

Diluviale Fauna von Szeged

Planorbis (G y r o r b is ) v o r t e x , L i n n e _ .... « « s p i r o r t i s , L in n é ... « « se p t e m g y r a t u s Z i e g l . « (B a t h y o m p h a l u s) contortus, L in . « ( G y r a u lu s ) g l a b e r , J e f f r e y s 1 « ( H y p p e u t i s ) r ipar ins, W e s t e r l . « (S e gm en ti n a) n i t i d a , M ü l l e r ». B i t h y n i a v en tr ic osa , G ray . . . . ____ .... _ Bithynidse Valvatidae © Va lvata (T r o p i d i n a ) m a cr o sto m a S t e e n b . « ( G y ro r b is ) c ristata , M ü l l e r . ...... Cycladiae P is id i u m (F oss arina) f o s s a r i n u m , C l e s sin « « obtusalis P f e i f f e r

Planorbidae

Ostracoda

~ ....... — — --------- —

———

1 5 5 6

— —

4 viel viel viel 1 4

e d Ziegelei-Grube an der Strasse zum Ölhalom obere untere

._

_

—

—

1 1

1 1

—

— — —

— —

viel viel viel viel 4

— — — —

—

1

—

1 1 1 1

3

— — — — — — —

1 1

© In Ungarn ausgestorbene Arten, oder solche, die bisher aus alluvialen i Bildungen noch nicht zutage gelangt sind. 1 Aus dem Diluvium bisher unbekannte Arten.

Die aufgezählten Arten bilden, wie zu sehen ist, eine sehr gemischte Gesellschaft. Es gibt darunter Steppenformen, wie z. B. Chondrula und Pup illa, dann Arten, die auf feuchten Wiesen oder schattigen Plätzen leben, wie Vitrea, Zonites, Vallonia, Trichia, Cochlicopa. Für schattige, waldige Gebiete charakteristisch sind Euconulus und Petasia. Auf zeitweise mit Was­ ser bedeckten Gebieten leben schließlich die Succinea-Arten. Von Schnecken, die in stehenden Gewässern Vorkommen, sind vertreten : Canjchium, Limno­ physa und Planorbis. Ebenfalls Wasserschnecken sind die bereits einigermaßen fließende Wässer bevorzugenden Gulnaria, Fossaria, Bühynia- und PhysaArten. Da wir es nun hier mit Steppen-, Wald- und Wasserschnecken zu tun haben, worunter einzelne wärmeres, andere wieder kühleres Klima bevorzugen, glaube ich nicht zu irren, wenn ich nach einem Vergleiche dieser Fauna mit anderen mir aus dem Alföld vorliegenden Gesamtfaun-en f ü r d a s G r o ß e Al föl d z u B e g i n n d e s j u n g d i l u v i u m s e i n g e m ä ß i g t e s K l i m a mit a b w e c h s e l n d e n k ü r z e r e n , m e h r f eucht en, dan n w i e d e r mehr trockenen Perioden annehme. Betreffs der Steppenfrage aber kann ich schon hier behaupten, daß es im G r o ß e n A l f ö l d k e i n e a u s g e s p r o c h e n e n S t e p p e n gab, wie man bisher annahm, sondern daß es hier in der Lößperiode kleinere oder größere Auen, zwischen deden einige Sümpfe, dann wieder mit diesen abwechselnd Weiden, Wiesen gab. Deshalb fand man hier bisher keine reine Steppenfauna, sondern meist gemischte Faunen. Auf solchen Gebieten hauste in großer Menge Elephas primigenius B lumb., welcher keineswegs infolge einer Klimaänderung, sondern lediglich wegen der Veränderung der geographischen Verhältnisse ausstarb.

SUR LA COMP( »SITU >N CHMIQUE DES BAUXITES KU COMITAT DE BIHAR pár B éla

de

H o rv á th .

Les échantillons de bauxite que j ’ai analysés au laboratoire de l’Institut Géologique de Hongrie proviennent, de la partié nord-ouest des monts Bihar, notamment les échantillons n 08 1 a 6 de la Commune de Yaskóh, et les n0B 7 ä 16 du mont Kuku situé sur le territoire de la Commune de Tizfalu au sud de la Station de Sonkolyos. Au nord le territoire íormé de calcaires mésosoiques et contenant des gites de bauxite est limité selon la levée d e L a c h m a n n 1 pár le Sebeskörös, au dela duquel se trouvent les couches tertiaires des monts Réz et Bihar ; au sud la limité est formée de dacites et de rhyolithes, tan dis qu’*\ l’ouest on trouve des arcoses et des grés du crétacé supérieur; enfin á Test il est limité pár toute une série de formation qui va du gneiss au calcaire coquillier. Les gisements de bauxite se trouvent en plusieurs en droits d’un plateau de 170 km 2 exclusivement dans le jura supérieur, le malm. L a c h m a n n évalue la quantitc de bauxite d e s m o n t s B i h a r p l u s d e 10 m i l l i o n s de t o n n e s. Je mentionne encore que M. G y u l a S z á d e c z k y 2 dans són étude sur les minérais d’alumine des monts Bihar paru en 1905 ne donne pás d’évaluation en chiffres de la quantité de ces minérais, mais il donne des mesures si exactes des gisements que M. C h a r l e s d e P a p p . 2 dans sa monographie sur les réserves de minérais de fér de la Hongrie a pu faire une évaulation approximative en se basant sur les données de M. S z á d e c z k y . Selon M. d e P a p p l a q u a n t i t é d e s m i n é r a i s d’a l u m i n e d e s m o n t s B i h a r s e r a i t de 3.400,000 t o n n e s. La plupart des échantillons analysés sont d’une couleur brune-rouge n 08 1 á 14, bauxites rouges), les deux derniéres (n08 15 et 16) sont gris (bauxite grise). Leur teneur en acide silicique (SiOz) et en oxyde d’alumine (Al±0 B) est la suivante : 1 R i c h a r d L a c h m a n n : Neue ostungarische Bauxitkörper. Zeitschrift für Praktische Geologie, 1908; pp. 353—362. 2 Dr. J. v. S z á d e c z k y : Die Aluminiumerze des Bihargebirges. Földtani Köz­ löny XXXV. pag. 247—267. 3 L . v. L ó c z y — K. v. P a p p : Die im ungarischen Staatsgebiete vorhandenen Eisenerzvorräte. Sonderabdruck aus «The Iron ore Resources of the World» Stock­ holm, 1910. pp. 231, 289. Föl dt an i K ö z lö n y

XLI. kö t. Í9H-

23

34 2

BÉLA DE HORVÁTH

No

S iO a

1 vJ

%

1 aló, \

1-5-2 2* 10

v

Si<>,

jN o

-

.11,0 ü0

°o 53*20

9

2-22

57-89

44-30

10

1-42

39-32

3

1*81

43-30

11

1-01

5ÍJ-3G

4

2*11

41 • 25

12

2-07

50 *72

5

0*92

38-42

13

1 - 40

53-39

6

1*52

5S-26

14

1-12

öS-60

7

2-23

53-43

15

12-3S

ős-74

S

0-34

55 *3(>

10

5 55

52-11

Ces bauxites les n 08 15 et 16 exceptés peuvent étre utilisés pour la fdbrication de Valumínium, parce que leur teneur en silice est inférieure á 3%. La silice est pernicieuse clans la fabrication de raluminium parce-que dans la fusion sodée eile forme avec Talumine un composé complexe. de l’orthosilicate d’alumine-sodium ayant probablement la formule de Na, Al, S i 0 4, qui ne se dissont pás, ainsi une partié de l’alumine se perd. A l’aide de cette formule ou peut calculer que 100 parties de silice se combinent á 84*74 parties d’oxyde d’alumine on 44*94% d’aluminium. Les 12*38°o de silice de la bauxite n° 15 se combinent á 5*56% d’aluminium. ce qui fait les 17*85 °/o de la teneur en alumínium du m inérai; dans le cas n° 16 9*01 °o de la teneur en alumí­ nium sont rendus inutilisables par la silice. Une haute teneur en silice diminue donc considérablement Je rendement de l'exploitation. La teneur en silice des bauxites n0B 1 á 14 est en moyenne de l*56°o, leur teneur en alumínium est de 26*67%. Cette teneur en silice immobilise 0*70% d’aluminium, ce qui fait 2*62% de la teneur en alumínium total. Cette quantité est assez faible pour qu’on puisse exploiter l’aluminium avec profit. Je donne ici l’analyse chimique compléte des bauxites rouges n 09 1 et 6 et de la bauxite grise n° 15.

Composants

1 Bauxite rougel Bauxite rougel Bauxite grise No 1 I No 2 No lö

Si 0 , Ti 0 2

3-10

1-95

3-95

Alt 0 3

53-20

5 8 -2(.)

58-74

Fe, 0 ,

27-66

30 • 22

7-S4

Mg 0

traces

0-09

0-11

Ca 0

0-20

1 *52

1 • 52

—

12-38

i

0-32

IL 0

14-39

8-09

16-31

Total

100-07

100-13

99-65

343

SUR LA C 0M P03IT I0 N CH IMIQUE DES BAUXITES DU COMITAT DE BIHAR.

Les données de l’analyse montrent que dans les bauxites rouges il y a moins de silice et plus de fér que dans les bauxites grises fait décelé dója pár la couleur des minérais. La coloration rouge est causée pár la haute teneur en fér, et la couleur grise pár la silice. Pour la fabrication de l’aluminium on peut surtout utiliser les bauxites rouges. M. S z á d e c z k y a pu distinguer dans les bauxites les minéraux suivants: 1. Diaspore Al20 3, J/ 20, gibbsite (hydrargillite) A/20 3 .3 i/ 20, oxydes hydratés de Taluminium et le coryndon, Al2Os , són oxyde; 2 . minérais du fér magnétite F e0.F ei 0 3, haematite Fe20 3, göthite Fe^O^.H^CK limonite 2/*>20 3 .3 // 20, iliménite (Fe, Ti)20 31 ces minéraux expliquent la haute teneur en fér, et Tilménite la teneur en titáné des bauxites; 3. minéraux silicés: quartz SiO2, chlorite (silicate basique alumino-magnésien hydraté) et du mica blunc, comme impuretés et surtout sur les bords des gisements. Yu la quantité de bauxite qui se trouve dans les gisements des monts Bihar et qui est utilisable pour la fabrication de 1’alumínium, o n v o i t q u e c e s g i s e m e n t s s u f f i c e n t p o u r d e s d i z a i n e s d’a n n é s a u x b e s o i n s d’a l u m i n i u m d e l a H o n g r i e , e t q u ’o n p o u r r a i t m é r n e e x p o r t e r u n e g r a n d e q u a n t i t é d’a l u m i n i u m o u d ' o b j e t s e n a l u m i n i u m . Or l a F r a n c e o ű l’i n d u s t r i e de l’a l u m i n i u m e s t l a p l u s d ó v e l o p p é e et q u i o c c u p e le p r e m i e r r a n g au p o i n t de v u e d e l a q u a n t i t é e t de l a q u a l i t é d e s p r o d u i t s n ’a p u m e t t r e e n o e u v r e e n 1910, s e l o n G a u t i e r , q u e 100,000 t o n n e s de b a u x i t e s . Budapest, le 15 mars 1911.

BEITRÄGE ZUR KENNTNIS DER BASALTGESTEINE DES MEDVESGEBIRGES. Yon

P a u l R o z lo z s n ik

und Dr.

K o lo m a n E m sz t.

— Mit Taf. I und Figuren 24—26. —

Die Basalte des Medvesgebirges gehören infolge ihrer säulenförmigen Absonderungsformen, die von hervorragender Schönheit sind, zu den geologi­ schen Merkwürdigkeiten Ungarns. In der letzteren Zeit spielen sie auch als Pflastersteine eine wichtige technische Rolle. Die ersten literarischen Angaben über dieses Gestein finden wir bei Z i p s e r , 1 der von S o m o s ú j f a l u Basalt in sechsseitigen Säulen erwähnt. Die 1 C h r . A. Z i p s e r : Versuch eines topographisch-mineralogischen Handbuches von Ungarn. 1S17. S. 387. 23*

344

PAUL ROZLOZSNÍK UND KOLOMAN EMSZT

erste eingehendere Beschreibung veröffentlichte B e u d a n t 1 nebst der Beschrei­ bung der ihm bekannten anderen Basalte Ungarns. Auf Grund der Unter­ suchungen dieses ausgezeichneten Forschers gehören die Basalte von S o m o s k ö und S a 1 g ó zu den dichten Basalten ; er erwähnt aber auch eine schlackige Varietät. Die Hauptmasse scheint nach ihm Plagioklas zu sein und dieselbe wird von einem beigemengten schwarzen Mineral — Augit oder Eisenoxyd — schwarz gefärbt; aus der Hauptmasse heben sich nesterartig Nußgröße errei­ chende Individuen von Feldspat, große Amphibole und Olivin hervor, in dem Pulver des Gesteines lassen sich kleine Magnetit Körnchen erkennen. Schließ­ lich beobachtete B e u d a n t noch schwarze, glasige, sehr harte und metallglän­ zende winzige Körnchen, die er als Zirkon deutete. Ein halbes Jahrhundert darauf befaßte sich Dr. J. v. S z a b ó 2 eingehend mit dem Basalte von A j n á c s k ő . Außer den bereits von B e u d a n t beschrie­ benen Ausscheidungen beobachtete er noch Rubellan und fremde Einschlüsse von Quarz. Ferner unterwarf er noch zwei im Basalt auftretende und amorph erscheinende Einschltiße der Prüfung, deren einen er für Basaltobsidian, die härteren dagegen für Zirkon hält. In seiner Abhandlung finden wir auch den spezifischen Gewichtsbestimmungen von 28 Basalten, die von A n t o n K o c h 3 durchgeführt wurden. Auf die Veranlassung v. S z a b ó s analysierte J. B e r n a t h den Basalt von Pogány vár und jenen von Ragács, seine Analysen sind aber unzuverlässig /l Im Aufträge der Wiener k. k. geologischen Reichsanstalt unternahmen P a u l 5 und G ö b l 6 die geologische Kartierung des in der Rede stehenden Gebietes; mit dem Basalt befassen sich die beiden Forscher, jedoch nur kurz ohne neuere Beobachtungen zu liefern. Ein Jahr darauf beschreibt F. v. K u b i n y i , 7 der verdienstvolle erste Präsi­ dent der Ungarischen Geologischen Gesellschaft dieses Basaltvorkommen, mit besonderer Berücksichtigung der säulenförmigen Absonderung.

1 F. S. B e u d a n t : Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l’annóe 1S18. Paris, 1822, törne III, S. 577. 2 Dr. S zabó J ó z s e f : A Pogányvári hegy Gömörben mint bazaltkráter. Math* és Természettud. Közlemények. Budapest, III, 1865, S. 320 (ungarisch). 3 Das spezifische Gewicht schwankt zwischen 2*448—3*490; im Mittelwert also 2*724. 4 So weist z. B. die Analyse des Basaltes von Pogány vár folgende Daten a u f : MgO = Sp., M20 8 = 3*2S5 usw. ( B ernáth J . : A Pogányvári bazaltsalak vizsgálata. A Magyarhoni Földtani Társulat Munkálatai. III, S. 102). 5 C. M. P aul : Das Tertiärgebiet nördlich von Mátra in Nordungarn. Jahrb. d. k. k. Geol. Reichsanstalt. 1866, XVI, S. 522. 6 W. G öbl : Geologische Aufnahme der Umgebung von Salgótarján. Verh. d. k. k. Geol. Reichsanstalt. 1866, S. 113 (ungarisch). 7 K ub inyi F er enc : A térbelédi és lázi bazaltcsoportozatok Nógrádmegyében. A Magyarhoni Földtani Társulat Munkálatai. Budapest, 1867, III, S. 11 (un­ garisch)*

BEITRÄGE ZUR KENNTNIS DER BASALTGESTEINE DES MEDVESGEBIRGES.

345

Einige neue Beobachtungen haben wir Dr. F. S c h a f a r z i k 1 zu verdan­ ken. S c h a f a r z i k gelangte bei der Untersuchung des Basaltes von Lukarecz zu dem Resultate, daß die Grundmasse in dem B ü N S E N s c h e n Brenner auffallend intensive A'<*/i-Reaktion zeigt, die höchst wahrscheinlich einem in der Grund­ masse in geringer Menge vorhandenen Kuliumhydrosilikate 2 zuzuschreiben ist, «welche Erscheinung ich auch an Basalten anderer Fundorte (Komitat Nógrád) nach weisen konnte. Die Lösung dieser Gesteine in HCl zeigt gleich­ falls viel Na, viel K und wenig Ca.)) Unter dem Mikroskop erwies sich die Grundmasse des Basaltes von Lukarecz als ein Gemenge von halbkristallinem Feldspat oder vielleicht direkt eine feldspatartige Substanz (Kali- und Natronhydrosilikat). «Darin ähnelt unser Gestein einigen Basalten des Komitates Nógrád, in welchen ich eine eigentlich amorphe Grundmasse gleichfalls nicht beobachten konnte.» Weitere Daten finden wir in dem Handbuch der Geologie von v. S z a b ó 3 auf Grund teils eigener Beobachtungen, teils nach Untersuchungen von S c h a f a r z i k . Die Feldspateinschlüsse erwiesen sich teils als Kalifeldspate, teils als Oligoklas und Oligoklas-Andesin: aus dem Basalte von «Medveslaposa# wird außer Augit- und Amphiboleinschlüssen auch Erbsengroße erreichender Ilmenit erwähnt. Die eingehende Beschreibung eines Basaltrollstückes aus dem Csontos­ árok von Ajnácskő hat uns Dr. J u l i u s v . S z á d e c z k y 1 gegeben. Das Basalt­ rollstück gelaugte aus der Sammlung von Dr. A l e x i u s P á v a y in die Sammlung der Universität zu Kolozsvár. Nach v. S z á d e c z k y können in der kastanien­ braunen Glasbasis des Basaltes, außer mikrolithischen Bildungen und winzigen Magnetitkörnchen, größere Individuen von oft sanduhrförmig aufgebautem Augit, von wahrscheinlich dem Labrador angehörendem Plagioklas und in geringerer Menge auch solche von Olivin beobachtet werden. Außerdem er­ wähnt S z á d e c z k y einschlußartige, manchmal unreine und undurchsichtige Partien mit unbestimmten Konturen, worunter sich einige als feinkörniges regellos angeordnetes Aggregat von Augit, Magnetit, ziemlich viel braunem Pikotit und einigen Feldspatleisten erwiesen haben. «Es ist dies eine Mineral­ gruppierung, wie man sie in korrodierten Amphibolen vorzufinden pflegt. Die

1 Dr. F. S chafarzik : Über die petrographische Beschaffenheit einiger Eruptiv­ gesteine der Umgebung der Pojana-Ruszka. Földtani Közlöny 1882, XII, S. 143. (Auszug des ungarischen Artikels. — Die hier zitierten Stellen sind in dem deutschen Auszug nicht vorhanden und sind daher aus dem ungarischen übersetzt worden.) 2 Dieser Erklärungsversuch ist zweifellos auf den Einfluß von S z a b ó zurück­ zuführen, der im Basalte von Ujmoldova eine ähnliche Substanz als Thomsonit betrachtete (Dr. J . v. S z a b ó : Ujmoldova némely eruptiv kristályos kőzete. Földtani Közlöny, V, S. 194). Die Beschreibung des Basaltes von Ujmoldova behalten wir uns für eine andere Gelegenheit vor. 3 Dr. S z a b ó J ó z s e f : Geologia (ungarisch), Budapest 1S83, S. 299—302. 4 Dr. J u l i u s v. S z á d e c z k y : Vom Vorkommen des Korunds in Ungarn. Föld­ tani Közlöny. XXIX, 1899, S. 306.

PAUL ROZLOZSNÍK UND KOLOMAN EMSZT

braunen Streifen bildenden Einschlüsse, scheinen jedoch anderer Natur zu sein; vielleicht entstammen sie einem Tongestein, dessen Einschmelzung Gelegenheit zur Bildung des Korundes geben konnte» (S. 308). Das Gestein umschließt eine graublaue, 7 mm lange und 1*5—2 mm dicke Platte von Korund (nach P á v a y mit blauen Obsidian- und Quarzeinschlüssen), welche mit einer schwarzen Kruste überzogen ist. S z á d e c z k y bemerkt noch, daß sich in der geologischen Sammlung der Universität zu Kolozsvár noch ein anderes, ebenfalls aus der Sammlung P á v a y s stammendes keinen Korund führendes Basalthandstück befindet, das den Feld­ spat nahezu gänzlich entbehrt, eine nahezu völlig kristallinische Grundmasse besitzt und welches Gestein sich in der Hauptsache aus größeren Individuen von Olivin und aus einem grundmassenförmigen Gewebe winziger Körner von Augit und Magnetit zusammensetzt (S. 308). Dieses Gestein — welches in der mir zur Verfügung stehenden Sammlung nicht vertreten ist — scheint auf das Vor­ kommen einer limburgitischen Fazies innerhalb des Medvesgebirges hinzuweisen. S c h a f a r z i k behandelt unsere Gesteine in seinem Werke als dichte Basalte und Amphibolbasalte. 1 B ei der Untersuchung eines gelegentlich der E xkursion der U ngarischen Geologischen Gesellschaft im Jahre 1905 SE-lich von S o m o s k Ő, in dem Steinbruche von E r e s z t v é n y gesam m elten Probestückes konnte ich m ich davon überzeugen, daß das fragliche Gestein den Nephelmbasaniten angehört.2 Im m einem B esitze befand sich aber nur ein einziges Basanithandstück. D e m ­ zufolge bin ich dem Herrn kgl. Rat, Dr. Thomas v . Szontagh Vizedirektor der kgl. ungar. Geologischen Reichsanstalt zu großem D ank verpflichtet, daß er m ir das gesam te bei der erw ähnten Exkursion für die u n gaiisch e Geologische Reichsanstalt gesam m elte Gesteinsm aterial behufs Untersuchung zur Verfügung stellte und aus dem selben bei F irm a V o ig t und H och gesa n g 13 D ünnschliffe anfertigen ließ.

Desgleichen schulde ich Dank dem Herrn Chefgeologen Dr. M o r i t z v. P á l f y , der diese kleine Sammlung mit zwei aus dem Steinbruche von Korlát herstammenden Handstücken vervollständigte, die Veröffentlichung einer seiner photographischen Aufnahmen bereitwilligst gestattete und mich auch bei der Herstellung der Mikrophotographien unterstützte. Endlich haben mich noch Herr Stationsgeolog Dr. K a r l v . P a p p durch die gütige Übernahme der Photographie des kokkolithisch verwitterten Basanits und Herr Sektionsgeolog Dr. A u r e l L i f f a durch die freundliche Überlasssung zweier photographischen Aufnahmen zur Publikation zu Dank verpflichtet. Die Handstücke unserer Sammlung haben sich teils als Nephelinbasanite, teils als Basanitoide erwiesen. 1 Publikationen der kgl. ungar. Reichsanstalt. Budapest, 1904, S. 176— 196. und Dr. K o l o m a n E m s z t : Vorläufiger Bericht über einen Amphibolnephelinbasanit des Medvesgebirges (Komitat Nógrád). Földtani Közlöny. XXXVIII (1908), S. 13«. 2 P a u l R o z l o z s n ik

BEITRÄGE ZUR KENNTNIS D ER BASALT GE STEINE DES MED VESGEBIRGES.

347

Nephelinbasanit. Hierher gehören sämtliche in dem Steinbruche von E r e s z t v é n y ge­ sammelte Handstiicke und eines aus dem Steinbruch von K o r l á t . In der Hauptmasse des grauen oder grünlichgrauen Gesteines lassen sich außer den großen — bis 20 mm Größe erreichenden — Olivinknollen, Amphibolpseudomorphosen und Augite, als normale Einsprenglinge 1—2 mm große Individuen von Olivin und Augit erkennen.

Fig. 24. Der Steinbruch von E resztvény (nach einer photogr. Aufnahmen von Dr. A u r e l L i f f a . )

Der Olivin erscheint in glasglänzenden, muscheligen Bruch aufweisenden gelblichgriinen Körnern ; die Olivinknollen sind bald eckig, bald linsenförmig begrenzt und setzen sich meist rein aus Olivin zusammen, in den kleineren kann neben dem Olivin auch Augit beobachtet werden. Die Amphibolpseudomorphosen stechen von der Grundmasse durch ihre homogene dunklere Färbung und durch matten Seidenschimmer ab. In der Regel finden sie sich in 5—12 mm großen Individuen, die öfters die Säulen­ form des Amphibols erkennen lassen. Auf geschliffener Oberfläche ist an ihnen bei einer gewissen Stellung grauer Metallschimmer zu beobachten. Der Augit ist grünlichschwarz oder schwarz und besitzt einen starken Glasglanz.

348

PAUL ROZLOZSNÍK UND KOLOMAN EMSZT

Die Grundmasse ist d ich t; auf geschliffener Fläche aber kommen zahl­ reiche hellere Flecken von ca. 1 mm Größe zum Vorschein, die dem Nephelin und der Glasbasis entsprechen. Diese Struktur wird noch auffallender, wenn wir auf die geschliffene Fläche 5 —10 Minuten lang kalte Salzsäure einwirken lassen, wobei die nephelin- und glashaltigen Partien gelatinieren und getrock­ net weiß erscheinen. In dem weißen Untergrund sind dann auch die kleineren Augiteinsprenglinge gut zu erkennen und die Struktur des Gesteines sehr gut zu studieren. Geoden von 1—2 mm Größe kommen oft vor; die größeren sind in ihrem Inneren hohl, die kleineren mit Zeolithen und Karbonaten vollständig erfüllt. Die eine Seitenfläche des einen Handstückes ist mit einer dünnen weißen Verwitterungsrinde bedeckt. Das Pulver des Gesteines gelatiniert in kalter Salzsäure und beim Eintrocknen scheiden sich in der Lösung zahlreiche Salzwürfelchen aus, wie dies für nephelinführende Gesteine charakteristisch ist. U. d. M. können folgende Gemengteile beobachtet werden: Pikotit, Apatit, Magnetit, Olivin, resorbierter Amphibol, Augit, Biotit, Plagioklas, Bhönit. Nephelin und Glas. Das Gestein ist p o r p h y r i s c h struiert; außer dem schon mit freiem Auge erkennbaren Ausscheidungen und Einsprenglingen finden wir die norma­ len Einsprenglinge von 0*15—0*8 mm Korngröße; der größere Teil davon ist Augit, der kleinere Olivin. Die Grundmasse setzt sich aus Augit, Plagioklas, Magnetit, aus unter­ geordnetem Biotit, ferner aus Nephelin und Glas zusammen. Die Verteilung der einzelnen Gemengteile ist eine sehr ungleichmäßige ; hauptsächlich ringsum den Einsprenglingen stauen sich in mehr oder weniger paralleler Anordnung 0*04—0*1 mm lange Plagioklasleisten zusammen ; daneben finden sich 0 ’02— 0*06 mm große Augitindividuen, Magnetit und spärliche Glasmesostasen. Zwischen diesen glasarmen Partien kommen größere zusammenhängende Aus­ füllungen vor, die entweder aus Nephelin von 0*3—0‘8 mm Korngröße oder aus Nephelin und Glas zusammengesetzt werden. Diesen Partien entsprechen die auf geschliffener Fläche dem freien Auge auffallenden helleren Flecken. Sowohl das Glas, als auch der Nephelin bergen zahlreiche Einschlüsse, und zwar reichert sich im Nephelin mehr der Augit an, während der Plagioklas — obzwar er auch im Nephelin Einschlüsse bildet — mehr die farblose Glasbasis bevorzugt. Betrachten wir nun die Ausbildung der einzelnen Gemengteile. Der Augit bildet den Hauptgemengteil des Gesteines. Ein Teil der großen Einsprenglinge ist tief gefärbt und nur randlich ist eine nahezu farblose Zone zu beobachten, worauf ein violetter Saum folgt. Sein ausgesprochener und gut ausgebildeter Pleochroismus ist violettgrünlich, a = gelblichgrün ; seine Auslöschungsschiefe ist groß, größer als jene des nahezu farblosen Augit. es gelang mir aber keinen orientierten Schnitt aufzufinden. Ein anderer Teil der großen Einsprenglinge ist nahezu farblos ; cy — 39°, in einem anderen

BEITRÄGE ZUR KENNTNIS DER BASALTGESTEINE DES MEDVESGEBIRGES.

349

Falle 42*5°. Auch letztere Einsprenglinge werden von einem violetten Rande umsäumt. Der die Haupteinsprenglinge bildende Augit ist hellviolett, randlich tiefer violett gefärbt. An ihm lassen sich Dispensionserscheinungen beobachten, deren Intensität mit der Tiefe der Färbung zunimmt. Seine Auslöschungs­ schiefe ist t7 = 41-5-43*5°, jene des Randes cy — 44—47*5°. In dem Augit, besonders in seinen größeren Individuen, können hin und wieder auch Kerne des vorher behandelten tiefgefärbten Augites beobachtet werden, welche selte­ ner regelmäßig, meist korrodiert begrenzt sind. Er ist oft z o n a r aufgebaut, in welchem Falle verschieden intensitiv gefärbte Zonen miteinander abwechseln. Ziemlich verbreitet ist ferner der s a n d u h r f ö r m i g e Aufbau, der infolge der Dispersion besonders in den senkrecht zu einer der optischen Achsen getroffenen Schnitten zur Geltung gelangt. An einem orientierten Schnitte wurde gemessen : cy — im Kern 44°, in dem Anwachskegel der Pyramide 46°, in jenem der Prismenzone 52° ; in sanduhrförmig aufgebauten Individuen ist die Auslöschungsschiefe im allgemeinen im Anwachskegel der Pyramide ey = 45—47*5°, in jenem der Prismenzone 47—57*5°. Die Auslöschungsschiefen folgen daher jener Gesetzmäßigkeit, die von A. S i g m u n d 1 konstatiert worden ist. Der Augit der Grundmasse ist violett, die Intensität der Färbung ent­ spricht ungefähr jener des Randes der Einsprenglinge. Der Augit bildet selten Zwillinge nach (100). Er erscheint meist in ge­ drungenen Säulen, die von den normalen Flächen begrenzt werden. Die größe­ ren Einsprenglinge sind öitlich in der Richtung der Achse (a) gestreckt. Die einzelnen Individuen sind in der Regel idiomorph und einheitlich begrenzt. An den Einsprenglingen kommen aber auch k o r r o d i e r t e und r u i n e n f ö r m i g e Begrenzungen vor ; in dem letzteren Falle ist die Kristall­ grenze nicht einheitlich, sondern setzt sich aus zahlreichen kleineren Kristall­ konturen zusammen, wobei der Augit überall gleichmäßig orientiert ist. Ruinenförmige und korrodierte Begrenzung können beide auch auf ein und demsel­ ben Individuum beobachtet werden ; der tiefviolette Saum folgt getreulich sowohl den korrodierten, als auch den ruinenförmigen Grenzen. Der den korrodierten Grenzen folgende Saum führt reichlichere Einschlüsse von Magnetit und Glas, als das Innere und umschließt örtlich auch kleinere Plagioklasleisten ; hin und wieder folgt auf ihn noch ein schmaler aus Magnetit und Biotit zusammen­ gesetzter Saum. Diese Erscheinungen lassen sich auf ein rasch erfolgtes Wachs­ tum zurückführen, in einem Zeitpunkte, als auch schon die Kristallisation der Grundmasse begonnen hatte. Hier und da ragen in die Augitindividuen korrosionale Einbuchtungen hinein, deren Begrenzungen manchmal ruinen­ förmig ausgebildet sind. Die Ausfüllung der Einbuchtungen sind hier und da vorherrschend größere Körner des Rhönit, oder aber ein aus Rhönit, Augit, Plagioklas und aus Zersetzungsprodukten bestehendes Gemenge; der Augit bildet örtlich ein einheitlich orientiertes Gerüst. 1 A. S i g m u n d : Die Basalte der Steiermark. Tscliermaks Min. u. Petr. Mit­ teilungen, 25, 1896, p. 370.

350

PAUL ROZLOZSNIK UND K0L0MAN EMSZT

Schließlich kann der Augit noch in s c h w a m m förmiger Ausbildung beobachtet werden ; in diesem Falle ist nur der Saum homogen, das Innere bildet ein einheitlich orientiertes Augitgerüst, das von Magnetit, Plagioklas und winzigen Biotittäfelchen durchlöchert wird. Diese Bildungen sind teilweise noch auf die rasche Ausbildung zurückzuführen, teils aber entsprechen sie bereits vollständig resorbierten Amphibolen. Die Augiteinsprenglinge bilden, sich zusammenhäufend, sogenannte Augitaugen, im Inneren findet sich oft Olivin. Ähnliche Augen bilden auch die Grundmassenaugite. In dem Augit lassen sich Einsprenglinge von Glas. Magnetit, hier und da auch solche von Biotit beobachten ; der Biotit durchdringt auch örtlich den Band des Augits und ersetzt auch manchmal einen Teil der Anwachspyramide nach der Prismenfläche. In den großen Augitindividuen konnten in einigen Fällen auch opake Titaneisenstäbchen erkannt werden; in einem Individuum fanden sich mehrere rundliche Olivinkörnchen. Der Olivin findet sich spärlich in größeren Körnern, seine normale Korngröße beträgt 0*3—0*8 mm, sie sinkt aber auch zur Korngröße der Grundmasse hinab. Der Olivin besitzt selten vollkommen automorphe Kon­ turen, meist ist er korrodiert oder abgerundet; in korrosionalen Einbuchtun­ gen finden sich örtlich größere jR/iora/individuen. Seine kaum fehlenden Ein­ schlüsse sind winzige hellbraune Pikotitoktacder. Randlich und längs der Spaltrisse ist er in durch Eisenverbindungen gefärbten bräunlichgrünen Ser­ pentin umgewandelt. Primärer Amphibol konnte in keinem der untersuchten Schliffe beobachtet werden, er hat überall vollständige magmatische Resorption erlitten. Die Konturen der kleineren Resorptionsgebilde entsprechen der Am­ phibolform, jene der größeren Individuen verlaufen meist unregelmäßig. An seiner Zusammensetzung nehmen T eil: reichlicher Rhönit und Augit, Plagioklas in wechselnder Menge, etwas Nephelin und Zersetzungsprodukte ; meist wer­ den sie von einem einheitlichen schmalen Augitrand umsäumt, in welchem auch Magnetiteinschlüsse Vorkommen. Bei vorherrschendem Rhönit sind die einzelnen Augitindividuen unregelmäßig angeordnet, manchmal aber — beson­ ders bei geringerer Rhönitführung — bildet der Augit ein einheitlich orien­ tiertes Gerüst. Die 0*04—0*15 mm langen leistenförmigen Durchschnitte des Rhönit bilden ein unter 60° angeordnetes Gitter (s. Mikrophotographie 2). In den größeren Aggregaten können selten größere Individuen von Olivin oder Augit, oder aber auch größere abgerundete Körner von Rhönit (0*45—1 mm) beobachtet werden (s. Mikrophotographie 3). Die Resorptionsneuprodukte sind augenfällig nicht allein durch die Dissotiation des Amphibol entstanden, bei ihrer Bildung hat auch die Grundmasse stofflich mitgewirkt. Örtlich findet sich innerhalb des Augitsaumes eine der Hauptsache nach aus Plagioklas und Augit bestehender und wenig Rhönit und Biotit führende Zone, während das Innere eine normale Zusammensetzung besitzt. Der Plagioklas tritt hier in breiteren Säulen auf, das Periklingesetz kommt öfterer vor, die Albitlamellen sind hier und da gebogen; die Zusammensetzung des Plagioklas entspricht dem Labrador. Als ein Endprodukt der magmatischen Resorption können jene violetten Augitindividuen betrachtet werden, die nur in ihrem Innern

BEITRÄGE ZUR KENNTNIS DER BASALTGESTEINE DES MEDVESGEBIRGES.

Rhönitaggregate führen, die Hauptmasse des Augits ist vollkommen einheitlich und birgt außer den normalen Glasinterpositionen keine andere Einschlüsse. Der hier als Rhönit bezeiclmete Gemengteil selbst erscheint meist in lcistenförmigen, mehr oder weniger regelmäßig begrenzten Durchschnitten. Er besitzt zumeist keinen Metallglanz und wird tiefbraun durchscheinend; seine größeren Individuen sind manchmal grünlich braun. Seine schmäleren leistenförmig begrenzten Individuen werden mit kastanien- oder rostbrauner Farbe mehr oder weniger gut durchsichtig und sind ziemlich oft gut pleochroitisch. Im letzteren Falle können auch Interferenzfarben beobachtet wer­ den, in der Regel aber gelangen sie infolge der starken Absorption und Fär­ bung nicht zur Geltung. In einem Falle konnte auch eine stark schiefe Auslöschung beobachtet werden. Die Spaltunj gelangt bei den größeren Individuen nur in der Form von Sprüngen zur Geltung; bei den kleineren Individuen ließ sich in einigen Fällen auch die prismatische Spaltbarkeit der Amphibole erkennen (a = hellerbraun, ß = dunkelbraun, mit nahezu voll­ kommener Absorption des Lichtes). Die Grenzen des Rhönit sind gegenüber dem Augit und Plagioklas xenomorph, östlich kommen in ihm auch Ein­ schlüsse von Augit, ja sogar solche von Plagioklas vor (s. die Mikrophoto­ graphie 3). An einer Stelle verwächst der Rhönit parallel mit Augit, bez. umsäumt denselben von zwei Seiten. Die Orientierung der einzelnen Schnitte war wegen der Kleinheit des Minerals unmöglich ■ auf Grund der beschriebenen Eigenschaften kann es vielleicht mit Recht mit dem Rhönit identifiziert werden. Unser Mineral stimmt vollständig mit den Resorptionsprodukten der im Basalt von Rhön vorhandenen Amphibole überein, die von S o e l l n e r 1 als Rhönit bestimmt worden sind und die ich in einer IvRANZschen Gesteinssammlung untersuchen konnte. Die Bildung des Rhönit nahm zur Zeit der magmatischen Resorption ihren Anfang, überdauerte jedoch auch noch die Bildung des Augit und Plagioklas. Der Riotit kommt nur in der Grundmasse vor und zwar als Umran­ dung des Magnetit. Sein intensiver Pleochroismus schwankt zwischen tiefbraun und nahezu farblos gelblichbraun. Stellenweise ist er zu ein durch Eisen­ hydroxyd gefärbtes Zersetzungsprodukt (Chlorit?) umgewandelt. Der Plagioklas tritt in allen Schliffen gleichfalls nur in der Grundmasse auf. An seinen leistenförmigen Querschnitten können schmale Albitlamellen, oft auch Zwillinge nach dem Karlsbader, vereinzelt auch solche nach dem Periklingesetz beobachtet werden. Er löscht vorherrschend einheitlich aus und nur selten ist randlich eine zonäre stetig fallende Auslöschung zu finden. Gegen den Nephelin und das Glas zu weist er idiomorphe Grenzen auf. Nach seinen symmetrischen Auslöschungsschiefen 19—28° zu urteilen gehört er dem Labrador an. Der 1 J. S o e l l n e r : Über Rhönit, ein neues änigmatitähnliches Mineral und über das Vorkommen und die Verbreitung desselben in basaltischen Gesteinen. Neues Jahrb. für Mineralogie. XXIV, 1907. Beilage-Band. S. 475 — 547.

352

PAUL ROZLOZSNÍK UND KOLOMAN EMSZT

Nephelin erscheint in der Regel in 0 3 —0 8 mm großen Individuen, die zahlreiche Individuen der übrigen Gemengteile umschließen. Als Einschlüsse finden sich hauptsächlich Augit, Magnetit und zahlreiche lange Apatitna>de\n ; Plagioklas ist seltener zu beobachten. Seine gedrungenen säulenförmigen Kris­ talle sind gegen das Glas zu idiomorph begrenzt; in größeren Glaspartien kommen auch ringsum idiomorph begrenzte Individuen vor, die zweimal so lang, als breit sind. Oft bildet Nephelin allein den Untergrund und in diesem Falle stehen seine körnigen Individuen in unmittelbarem Kontakt. Die Spalt­ risse nach (lOlO) kommen besser zum Vorschein, nach der Basis können nur absonderungsartige Risse beobachtet werden. Auf nahezu senkrecht zur Haupt­ achse getroffenen Schnitten konnte mit Hilfe des sich parallel verschiebenden Achsenkreuzes die negative Doppelbrechung konstatiert werden. Wenn wil­ den Schliff kurze Zeit (5 m) mit kalter Salzsäure behandeln, gelatiniert die farblose Glasbasis vollständig, während der Nephelin nur randlich und längs der Spaltrisse angegriffen wird; nach Tinktion kann in diesem Falle das Glas vom Nephelin gut unterschieden werden. Nach längerer Einwirkung- von Salzsäure gelatiniert auch der Nephelin vollständig, während der Plagioklas von der kalten Salzsäure nicht stärker angegriffen wird. In der ausgetrock­ neten Gallerte scheiden sich zahlreiche winzige Kochsalzwürfelchen aus, die naturgemäß teilweise dem Glase entstammen. Als Zersetzungsprodukt können im Nephelin oft kleine Zeolithkügelchen beobachtet werden. Die farblose Glasbasis ist in etwas geringerer Menge, als der Nephelin vorhanden und bildet mit demselben den Untergrund. In ihren größeren zusammenhängen­ deren Partien finden sich hauptsächlich viele Einschlüsse von Plagioklas und Apatit. Wie bereits erwähnt wurde, gelatiniert sie leicht und ist daher ein natronreiches nephelinitoides Glas. Der Magnetit ist ein verbreiteter akzes­ sorischer Gemengteil. Durch seine opaken und auf das reguläre Kristallsystem hinweisenden Durchschnitten kann er von dem in geringer Menge selbständig auftretenden Rhönit unterschieden werden. Aus dem Pulver des Gesteines kann er mittels eines Magneten reichlich gewonnen werden. Der Apatit war in der Form langer Nadeln im Glase und Nephelin in großer Menge zu konstatieren. In den Mesostasen zwischen dem Plagioklas findet sich oft ein durch Eisenhydroxyd hellbraun gefärbtes Zersetzungsprodukt, das zersetztem Glase entsprechen dürfte. In einem Probestücke des Steinbruches von Eresztvény kommen zwei eiförmige saure Ausscheidungen vor ; der kleinerer Durchmesser beträgt 20 mm, der größere scheint der Form nach das Doppelte erreicht zu haben. Den Rand der Ausscheidung nimmt ein weißer Saum ein, worin Augitkörner zu beobachten sin d ; die Hauptmasse ist hell graugrün und lassen sich in ihr nur einige intensiv glänzende Zeolithindividuen erkennen. U. d. M. Den Rand der Ausscheidung bildet durch Zersetzung getrübtes Glas, in welchem als primäre Gemengteile Atff/iieinsprenglinge, Augitmikrolithe, Magnetit, Titaneisen, etwas Riotit und wahrscheinlich Rhönitmiki'olithe, als Zersetzungsprodukte aber Geoden und zusammenhängendere Gruppen von

BEITRÄGE ZUR KENNTNIS DER BASALTGESTEINE DES MEDVESGEBIRGES.

353

Zeolithen Platz nehmen. Die Hauptmasse wird charakterisiert durch das nahezu vollständige Fehlen von Erz und Einsprenglingen, es kommen nur einige Einsprenglinge von serpentinisiertem Olivin und von Augit vor. Die Struktur ist schwammartig, wobei das Gerüst von dicht angesammelten und durchschnittlich 0*02—0'06 mm langen Augitimkrolithen und von durch­ schnittlich 0 4 —0*8 mm langen Feldspatindividuen gebildet wird. Im Innern der Ausscheidung sind die Augitmikrolithe getrübt. Die Maschen des Gerüstes werden von Zeolithen und von getrübtem Glase erfüllt. Ob sich der Zeolith nur auf Kosten des Glases oder aber auch aus Nephelin gebildet hat bleibt fraglich. Zum Studium des Feldspates empfiehlt es sich, das Glas und die Zeolithe mittels Salzsäure zu entfernen. Er erscheint dann in lang leisten­ förmigen Durchschnitten, sein herrschendes Zwillingsgesetz ist das Karlsbader Gesetz, die innerhalb der einzelnen Zwillingshälften hin und wieder beobacht­ baren schmalen Zwillingslamellen verweisen auch auf das Albitgesetz. Der optische Charakter der Hauptzone ist negativ, jener des Minerals gleichfalls negativ, sein Achsenwinkel sehr klein. An einem nahezu J_a orientierten Schliffe wurde gemessen die Auslöschungsschiefe 82° (8 °). Diese Daten lassen auf Anorthoklas schließen. An einem anderen, aus dem Steinbruche von Eresztvény herstammenden Probestücke, ist die k o k k o l i t h i s c h e Verwit­ terung, diese die technische Verwertung der Basanite so ungünstig beehr fließende Erscheinung sehr schön zu beobachten. Das Gestein zeigt zahlreiche weiße Flecken, wodurch es ein weißgetupftes Außere gewinnt (s. die Photo­ graphie auf Tafel I.). Der Bruch des Gesteines ist nicht gleichmäßig, sondern höckerig, seine Verbandsfestigkeit eine äußerst geringe, so daß es auch zwischen den Fingern in kleine, 1—4 mm große Stückchen zerbröckelt werden kann. Auf geschliffener Fläche sieht man, daß die weißen Flecken durch Sprünge miteinander in Verbindung stehen. Die Ansichten über die kokkolithische Verwitterung sind bei Z i r k e l 1 sehr eingehend besprochen. In unserem Falle kann die Erscheinung ohne besondere Schwierigkeit einesteils auf die ungleichmäßige Verteilung der Gemengteile, anderseits aber auf die geringere Widerstandsfähigkeit der glasund nephelinreicheren Partien zurückgeführt werden; wenn wir nämlich das frische Gestein mit dem verwitterten vergleichen, so finden wir, daß die weißen Tupfen den helleren Flecken des angeschliffenen frischen Gesteines, also den glas- und nephelinreicheren Partien entsprechen. Das Studium des näheren Verlaufes der Verwitterung erheischt jedoch eingehende Untersuchun­ gen an Ort und Stelle, wie sie mir nicht zur Verfügung stehen. Der Basanit selbst ist ein äußerst festes Gestein, das sich auch technisch ausgezeichnet be^ ährt h a t ; infolge seiner dickplattigen Absonderung ist es zur Herstellung von Pflastersteinen sehr gut geeignet. Auf seine Druckfestigkeit werfen folgende Daten ein Licht. Die Proben wurden in dem technischmechanischen Laboratorium des kgl. ungar. Joseph-Polytechnikums in Budapest ausgeführt: 2 1 Dr. F. Z i r k e l : Lehrbuch der Petrographie. II. Auflage, 1894, Bd. II, p. 896. 2 A magyarországi bazaltkőbányák ismertetése. I. sorozat. A korláti bazalt-

Fun dor t

Steinbruch von Korlát 3446*1'3-204*9 3026*8 2614*8 2417*1'2725*7 «

von Somosujfalu 3393*4 2237*4 209(5-0 1890*5 1816*8 2043*3

Spezifisches Gewicht

Druckfestigkeit kg cm 2 in nach wasser- nach Gein normalem Zustande sattem Gefrieren Zufrieren ausgestande trocknet Max. | Mittel Min. Mittelwerte

Wasserkapazität o/o

PAUL ROZLOZSNÍK UND KOLOMAN EMSZT

354

0*5

2* 904

0*45

2*805

Auf Grund der in Budapest seit dem Jahre 1892 durchgeführten Proben erwies sich der Basanit von Korlát als Pflasterstein und auch als Schlägel­ schotter für Makadamstraßenbaue als ein erstklassiges Material.1 Die chemische Zusammensetzung des frischen Basanites des Steinbruches von E r e s z t v é n y ist nach Analyse von Dr. Emszt die folgende : Metallatomprozente

Original analyse

Molekular­ prozente

SiO,

44 *66

48*49

N/

'

41*78

TiO ä

0*2!)

0*23

Ti

0-20

0*10

0*05

P

16*04

10*29

Al

1 1

0-0!» 17*73

,

0*10

ALfi,

Fe,0, FeO

4*37 ,

Fe

—

8*12

10*98

Mn

9*46 10*78

MnO

0*15

0*14

Mg

MgO

7*70

12*50

Ca

CaO

9*90

11*59

Na

7*79

K

2* Os

|

9*99

N aäO

4*28 1

4*52

KJ)

1*75 Í

1*21

—

—

th O

2*15

—

—

—

Summe

99*51

Daraus berechnen sich die

100*00

100*00

OsANN’s c h e n

Konstanten :

i s

A

C

F

|

a

c

f

k

n

m

2*2

15

0* 657

7*9

7*7

1 48*72

5*73

4*56

30*65

2*8

bánya. írta K almár D e zső , 1898. S. 8—9 (ungarisch). D ie auf das Gestein des Steinbruches von Somosújfalu bezüglichen Daten sind — da mir das Material nicht bekannt ist — nur vergleichshalber angeführt. 1 Siehe eingehender im zitierten Werke von K almár . S. 11— 16.

BEITRÄGE ZUR KENNTNIS DER BASALTGESTEINE DES M ED \ ESGEB IRGES.

355

In der Analyse gelangt die basanitische Natur des Gesteines sehr gut zum Ausdruck; namentlich weist der hohe Gehalt an Alkalien (insbesonders an Natrium) und an Aluminium bei dem niedrigen Kieselsäuregehalte geradezu auf die Anwesenheit von Nephelin hin. Folgende Tabellen zeigen uns eingehend das Verhältnis der OsANNschen Konstanten und der Metallatome des Basanites aus dem Medvesgebirge zu jenen Durchschnittswerten, die von B e c k e 1 für die Basaltgesteine der tepliritischen Reihe des Bömischen Mittelgebirges und für die Basalte der andesitischen Reihe festgestellt worden sind : i

I

c

a

f

1 1

Í

k

*4/

| Rest

In den farbigeu Gemengteilen

Andesitische Reihe* 2*4 ! 4-6 13

|

/•V

1

4 ’3

3-ü

Tephritische Reihe 3-3 | 2-0 15- 7 0T>4 41*1 16*2 |42‘7 1 1 !

3*4

00

•‘99 49*9 19 • 2 3 0 • 9

15 jü * 66 42-0717-7340-2

Medvesgebirge

1

Í-

~

A ei 4" K. ' Fe + \Jy -f- Ca 1

i | 24-4

,s i

-4/4Xl(l + N d

!

Mg

C<(

4-9

1-7

4#1 4*0

2-03 26

l

■ T i+ F c -\Ca-\-K

i Na

K

Andesitische Reihe

69*2

6*4

49 ’5

33-3

17-2

5 *3

1-2

Medvesgebirge _

59-2

9-87

30*33

41 ■87

36-3

21-83

7-79

2 -OS

Tephritische Reihe

57-3

S-6

341

40'■7

35*6

23-7

(i-6

1-8

1

Aus den Tabellen erhellt, daß sich der Basanit des Medvesgebirges chemisch den Basaltgcsteinen des Böhmischen Mittelgebirges sehr gut an­ schmiegt; sein reichlicher Gehalt an Nephelin gelangt in dem höheren Werte der Metallatomgruppe (Na + K) zum Ausdruck. Das mit der Etiquette «S-lich von Barna, Gipfel des Nagyrákosberges» versehene Gestein unterscheidet sich nur wenig von dem beschriebenen Ge­ steine. In demselben ist der Unterschied zwischen den Einsprenglingen und der Grundmasse viel ausgeprägter, die Grundmasse reichlicher zugegen und die schmalen, scharf begrenzten, 0*02—0*06 mm großen Augitmikrolithe sind in ihr gleichmäßig verteilt. Die Grundmasse setzt sich gleichfalls aus M a g ­ n e t i t , P l a g i o k l a s , A u g i t , etwas B i o t i t , N e p h e l i n und G l a s zu­ sammen ; das Glas ist in einer ansehnlicheren Menge vorhanden, als in den vorangehenden Gesteinen. 1 F. B e c k e : Die Eruptionsgebiete des Böhmischen Mittelgebirges und der am erikanischen Anden (Tschermaks Min. u. Petr. Mitteilungen, XXII, 1903, p. 209). Die Mittelwerte d e r O s A N N s c h e n K onstanten habe ich n a c h den Daten von B e c k e selbst berechnet.

356

PAUL E 0 Z L 0 Z S N I K UND KOLOMAX EMSZT

Der Einsprenglinge bildende A u g i t ist randlich oft von Biotit poikilitiseh durchwachsen. Der O l i v i n ist randlich zu gelbbraunen, durch Eisen­ oxyd gefärbten Serpentin zersetzt.

Basanitoide. Diesem Typus angehörig, erwiesen sich die Gesteine mit den Etiquetten « N a g y s a l g ó , aus den groben Basaltsäulen unter der Burgmauer» und

Fig. 25. Die säulenförm ige Absonderung des Basanitoides an der N ordlehne des V árhegy v o n Somoskő. (Aufnahme v o n Dr. M o r i t z v . P ä l f y . )

« S o mo s k ő , Nordlehne des Várhegy». Einsprenglinge sind Olivin, Augit, seltener als resorbierte Hornblende und öfters als stark glasglänzender Plagio­ klas. Die dunkelgraue Grundmasse ist dicht. Sie besitzen eine dickplattige Textur. In den einem Gesteine des zweiten Fundortes kommen mehrere grös­ sere Hohlräume vor, die mit Zeolithen inkrustiert sind. U. d. M. Die Struktur der Gesteine ist hypokristallin-porphyrisch. In

357

BEITRÄGE ZUR KENNT NIS D E R BASALT GE STEINE DES M ED VE SG EBIRG ES.

der Grundmasse ist Nephelin nicht zu beobachten, die Glasbasis erwies sich bei Behandlung mit Salzsäure als nephelinitoides Glas. Die zwei Gesteine weichen in ihrer Struktur wesentlich von einander ab. Das erste Gestein (Nagysalgó) besitzt eine ausgezeichnet f l u i d a l e Grund­ masse. Die farblose G l a s basis ist meist untergeordnet, nur örtlich reichlicher zugegen und dann führt sie viel Apatitnadeln. Die Grundmasse setzt sich, außer Glas, aus 0*02—0*1 mm langen P 1 a g i o k 1 a s leisten (Labrador), aus violettbraunem A u g i t , M a g n e t i t , etwas B i o t i t und aus die Korngröße der Grundmasse besitzenden zersetzten O l i v i n körnern zusammen. Der Augit der Grundmasse häuft sich oft zu Augen zusammen. Der Hauptein­ sprengling ist stark korrodierter O l i v i n , der manchmal Zwillinge nach (110) bildet. Durch Ausscheidung von Eisenoxyd ist er randlich lebhaft rötlichbraun gefärbt, die kleineren Körner sind in der Regel vollkommen zersetzt (Hyalosiderit). Die A u g i t-Einsprenglinge sind violettbraun und meist schwamm­ förmig aufgebaut. Von den P la g io k la s -E in s p re n g lin g e n gelangten nur zwei Individuen in den Schliff. Außerdem finden sich noch zwei Plagioklasindivi­ duen, die keine Zwillingslamellen aufweisen; sie bergen viel Glaseinschlüsse, ferner solche von Augit, Biotit und rhönitartigen Mikrolithen; sie besitzen inhomogenen Aufbau, das eine Individuum Zonenstruktur. Ihr optischer Cha­ rakter ist positiv, weitere Bestimmungen lassen die beiden Schnitte nicht zu. An einer Seite schließen sich beide Individuen an je ein größeres homogenes Mineral an, in welches die Augitmikrolithe idiomorph hineinragen und die selbst Augitmikrolithe einschließen. Bei gekreuzten Nikols weisen sie optische Anomalien auf, die der Gitterlamellierung des L e u z i t vollkommen entspre • chen. Eine sichere Bestimmung all dieser Bildungen wird sich nur aus einer auf reichlicheres Material sich stützenden Untersuchung ergeben. Endlich können spärlich aus Magnetit und Augit zusammengesetzte Pseudomorphosen nach A m p h i b o l beobachtet werden. In dem zweiten Gesteine (Somoskő) finden wir nur wenige Einspreng­ linge ; die Grundmasse besitzt I n t e r se r t a l Struktur. Als Einsprenglinge finden sich serpentinisierter O l i v i n , skelettförmig aufgebauter A u g i t und Magnetit-Augitpseudomorphosen nach A m p h i b o l . In einer Pseudomorphose wird der Magnetit durch Rhönit ersetzt. In den Schliff gelangte auch ein großes P la g io k la s - I n d iv id u u m ; er bildet Zwillinge nach dem Albit- und Periklingesetz, ist optisch positiv, die Auslöschungsschiefe des nahezu J_ y Schnittes 6*5°, welcher Wert auf einen ziemlich sauren Plagioklas hinweisen würde. Gegen den Rand zu ist eine einschlußreiche Zone zu beobachten, die von braunen, gut pleochroitischen Nädelchen und von Glas wie zerfressen erscheint. Die Grundmasse besitzt eine Korngröße von 0 06—0*1 mm. Der Pla­ gioklas (Labrador) ist im großen ganzen unter 60° angeordnet, der A u g i t erscheint in gedrungenen Individuen, in seinem Inneren birgt er oft zahlreiche Magnetitkömchen und häuft sich oft zu Augen zusammen. Der Grundmasse sind auch die kleineren serpentinisierten Körner des O l i v i n zuzuweisen. In der ziemlich reichlich vorhandenen Glasbasis finden sich viel opake Trichite. Földtani Közlöny. XLI. köt. 1911.

24

358

PAÜL ROZLOZSNIK UND KOLOMAN EMSZT

Einzelne Geoden werden von Karbonaten erfüllt. Eine dritte Ausbildung des Basanitoids weist jenes Handstück auf, das vom Herrn Chefgeologen Dr. M o b i t z v . P á l f y im Steinbruche von K o r l á t gesammelt wurde. In dem schlackigen Gesteine sind zahlreiche, 1— 15 mm große, längliche und im großen ganzen parallel angeordnete Blasen zu beobachten. Unter dem Mikroskop erkennen wir ziemlich reichliche Einsprenglinge von Olivin und Augit. Der O l i v i n ist stark korrodiert und wird in der

Fig. 26. Der Várhegy von Somoskő. Die Mauern der Burgruine bestehen aus auf­ einander geschlichteten Basanitoidsäulen. (Aufnahme von Dr. A u r e l L i f f a .)

Regel von einem schmalen, intensiv rötlichbraunen Saum umgeben (Hyalosiderit). Der A u g i t ist hin und wieder verzwillingt und zeigt oft sanduhr­ förmigen Aufbau (die Auslöschungsschiefe cf erwies sich in einem Falle in dem Anwachskegel der Pyramide als 46'5°, in jenem des Prisma 52'5°, in dem Rahmen 59°). Er häuft sich auch zu Augen zusammen, im dessen Innern sich örtlich Olivin findet. Die G r u n d m a s s e setzt sich aus Augit, Plagio­ klas, Rhönit, Magnetit und aus einer Glasbasis zusammen. Die sepiabraune Glasbasis ist von dünnen Mikrolithen erfüllt, wodurch sie in dickeren Schliffe nahezu undurchsichtig wird. Die dünnen Mikrolithe werden im dünneren Schliff mit brauner Farbe durchscheinend. Das braune Glas zeigt gleichfalls die Reaktion der neplielinitoiden Gläser, wenn auch nicht so gut, wie es sonst der Fall ist.

BEITRÄGE ZU R KENNTNIS DER BASALTGESTEINE DES MEDVESGEBIRGES.

359

Zersetztem B a s a n i t o i d entspricht ferner das Gestein jenes Ganges, welcher bei Salgótarján in der Grube (K á r o 1 y schacht am Kontakte die Braunkohle in Koks umgewandelt hat. In demselben finden sich auch Q u a r z einschliisse, die von dem gewöhnlichen Augitmikrolithkranz umsäumt werden. * Schließlich möge hier noch die Beschreibung eines interessanten Ge­ steines folgen, welches als ein Geschenk des Herrn N a than R oheim in das Museum der kgl. ungar. Geologischen Reichsanstalt gelangt ist. Sein Fundort ist A j n á c s k ő , Steinbruch an der Lehne des Ragácsberges (Komitat Gömör). Die Grundmasse des Gesteines ist bei normaler Zusammensetzung nahezu holokristallin, Glas- und Nephelinpartien sind nur untergeordnet zugegen. Seine Einsprenglinge sind A u g i t , magmatisch völlig resorbierter A m p h i ­ b o l und recht spärlich auftretender O l i v i n . In dem Handstücke findet sich eine polygonal begrenzte, 16 mm lange und 10 mm breite Ausscheidung von K o r u n d . Dieselbe wird gegen das Nebengestein zu von einer schwarzen Kruste begrenzt, das Nebengestein weist gegen dieselbe zu eine weiße Kruste auf. Seine Farbe ist schön himmelblau, gegen den ‘Rand zu können auch stellenweise dunkelgrün gefärbte Partien beobachtet werden. Er besitzt muscheligen Bruch und Fettglanz und ritzt den Topas noch sehr deutlich. Durch Absprengen können nach der Basis Tafeln gewonnen werden, die einen etwas perimutter artigen Glanz besitzen; unter dem Mikroskop lassen die Tafeln ein einachsiges Achsenbild erkennen mit optisch negativem Cha­ rakter. Das starke Relief im Schliffe weist auf hohe Lichtbrechung hin. Zwi­ schen gekreuzten Nikols kommt ein zonaler Aufbau zum Vorschein; die ein­ zelnen Zonen sind parallel der Hauptachse und gelangen in der verschiedenen Höhe der Interferenzfarben zum Ausdruck. Der Zonenaufbau fehlt in dem tonnenförmig begrenzten Kern, Seine Doppelbrechung ist gering, in dem dicke­ ren, nahezu parallel der Hauptachse getroffenen Schliffe steigt die Interferenz­ farbe nur in einzelnen Zonen bis zu Blau erster Ordnung. Der Schliff ist farblos, nur eine Zone weist Pleochroismus a u f: w = himmelblau, e = hell grünlichblau, ci>>e. Er führt Gas- und Flüssigkeitseinschlüsse und auch solche von opakem Erz. Die schwarze Kruste erwies sich gleichfalls als opakes Eisenerz. Dr. E mszt gelangte durch die Analyse eines kleineren Kornes (4*12 cg) zu folgendem Resultat: AUßs = 89*56, Fet 0 3 = 6*10, SiO, + TiO* = 5*42, Zus. 101*08. In der Analyse wurde das Ferroeisen von dem Ferrieisen nicht abge­ sondert ; infolge der geringen Menge des der Analyse zur Verfügung stehenden Materials konnte ein detaillierteres und genaueres Resultat nicht erreicht werden. Wie in der Einleitung erwähnt, wurde das Vorkommen von Korund im Basalte von Ajnácskő von J u l iu s v . S zádeczky erkannt und nach diesem Autor ist der von ihm beschriebene Korund der größte von den bisher aus Ungarn 24*

360

PAUL ROZLOZSNIK UND KCLOMAN EMSZT

bekannten Korunden. Der neue Fund übertrifft den alten an Größe bedeutend. S zádeczky hält es in seiner Studie für wahrscheinlich, daß sich der Korund von Ajnácskő — in ähnlicher Weise, wie die übrigen korundführenden Aus­ scheidungen in Ungarn — durch eine bei hoher Temperatur erfolgten Ein­ schmelzung von aluminiumreichen Verbindungen und durch Auskristallisierung derselben bei der Erstarrung sich gebildet hat (1. c. S. 309). F. Z ir k el hält die Korunde der Basalte für primäre, sog. U r a u s s c h e i d u n g e n , die bei Entstehung eines örtlichen Überschusses von Ali 0 3 durch die nachbarliche Ausscheidung von Olivinknollen entstanden sind .1 Das Nebengestein des beschriebenen Korundes ist nicht gerade olivinreich und darin — das ganze Handstück ist 8 cm lang und 3#5 cm breit — kön­ nen keine Olivinknollen beobachtet werden; freilich ist die Möglichkeit nicht ausgeschlossen, daß sich solche in den übrigen — nicht eingesandten — Teilen des Gesteines vorfinden. Jedenfalls scheint das häufige Vorkommen von Ko­ rund in analogen Gesteinen mehr auf in der Zusammensetzung des Magmas selbst begründete Ursachen hinzuweisen. H. R o s e n b u sc h hat in der Absicht, die Gesteine der Alkalireihe auch in der Bezeichnung von den Gesteinen der Kalkalkalireihe zu unterscheiden, für die [Repräsentanten der Andesite—Basalte in der alkalischen Reihe den durch ihm wieder aufgefrischten Namen T r a c h y d o l e r i t in Vorschlag ge­ bracht 2 und gab jener Vermutung Ausdruck, daß die als Basanitoide, Amphi­ bolbasalte usw. bezeichneten Gesteine ihre endgültige Stellung höchstwahr­ scheinlich bei den Trachydoleriten im engeren Sinne finden werden (Mikr. Physiographie. 2. S. 1395). Einstweilen scheint es aber noch vorteilhafter, der derzeitig noch ziemlich vagen Bezeichnung Trachydolerit die enger be­ grenzte Bezeichnung Basanitoid vorzuziehen, aus welchen Namen auch die Zugehörigkeit des Gesteines in die Alkalireihe deutlich hervorgeht. Budapest, am 10. Mai 1909. TAFELERKLÄRUNG. Tafel I. I. K o k k o l i t h i s c h v e r w i t t e r t e r B a s a n i t . Die durch Verwit­ terung entstandenen hellen Tupfen gelangen in der Photographie sehr gut zum Ausdruck. Die gleichmäßig dunkelgrauen Individuen entsprechen resorbiertem Amphibol (z. B. oben im Bilde zwei und unten rechts ein Individuum). Der Augit ist schwarz und infolge der Lichtreflexion weißgefleckt (in der Mitte des Bildes und in der Mitte der unteren Hälfte). Bei aufmerksamer Besichtigung ist rechts oben eine fünfeckig begrenzte Olivinausscheidung zu beobachten; er begrenzt das Nebengestein in der Form eines dunklen Saumes. (Steinbruch bei Eresztvény.)

1 Nach Dr. C. H i n t z e : Handbuch der Mineralogie. Bd. I, elfte Lieferung, S. 1751 zitiert. 2 Elemente der Gesteinslehre. 1898. F ern er: Mikr. Physiographie. Bd. II, S. 1159.

M agyarázat az I. táblához. O ld al

A Medveshegység bazaltos kőzetei............. . 257— 272 1. ábra. K o k k o 1 i t o s a n m á 11 o 11 b a z a n i t fényképe, ter­ mészetes nagyságban. A sötétszürke kőzetben a mállás folytán keletkezett világos pettyek jól latszanak. 2. (i B a z a n i t vékonycsiszolatának mikrofotografiája. Látszik benne a magmatikusan rezorbeált amfibol, a rhönitegyének csillagszerű elrendeződésével. 3.
R o z lo z s n ik — E m sz t :

Erklärung zu Tafel 1. Se il e

Beiträge zur Kenntnis der Basaltgesteine des Medvesgebirges ......... _ _ .... _ 343—361 Fig. 1. K o k k o 1 i t i s c h v e r w i t t e r t e r B a s a n i t. (Nat. Große, i Dii* durch Verwitterung entstandenen hellen Tupfeu gelangen in der Photographie sehr gut zum Ausdruck. « 2. Magmatisch resorbierter Amphibol mit sternförmiger Gruppierung der Rhönitindividuen (Mikrophotographie). (i 3. Magmatisch resorbierter Amphibol mit großen unregel­ mäßig begrenzten Rhönitindividuen (Mikrophotographie). Steinbruch von Eresztvény.

R o z lo z s n ik — E m sz t :

I . tá b la .

F ö l d t a n i K ö z lö n y X L I . k ö t.

Wmm

i.

2. R

3.

: A Medves-hegység bazaltos k ő z e t e i Beiträge zur Kenntnis der Basaltgesteine des Medvesgebirges

o z l o z sn ik - E m szt

(257—272. olfl.) (Pag. 343—361.)

BEITRÄGE ZUR KENNTNIS D ER BASALTGESTEINE DES M ED VE SGEBIRGES.

361

2. M a g m a t i s c l i r e s o r b i e r t e r A m p h i b o l mit steinförmiger Grup­ pierung der Bhönitindividuen. (Steinbruch von Eresztveny.) 3. M a g m a t i s c h r e s o r b i e r t e r A m p h i b o l mit großen unregel­ mäßig begrenzten Rhönitindividuen. Rechts oben ist im Rhönit ein Plagioklasein­ schluß zu beobachten. Das unten liegende, von einem helleren Hofe umgebene Korn ist Pyrit. (Steinbruch von Eresztveny.)

ÜBER DIE SANDE DER GEGENDEN DES TARIM-BECKENS. Von Dr.

A la d á r V e n d l.

Herr Professor und Direktor der kgl. ung. geologischen Reichsanstalt Dr. L u d w i g v. L ó c z y und Herr Chefgeologe P e t e r T r e i t z übergaben mir, durch die liebenswürdige Vermittelung des Herrn Professors, Bergrats Dr. F r a n z S c h a f a r z i k s die zehn Sandproben, welche S v e n H edin gelegentlich seiner asiatischen Forschungsreisen in den Jahren 1899, 1900 und 1901 gesammelt hat. um dieselben mineralogisch-petrographischem Standpunkte aus zu unter­ suchen. Es sei mir gewährt auch an diesem Platze meinen innigsten Dank aus­ zusprechen für das ehrende Vertrauen der genannten Herren. Die untersuchten Sande hat S v e n H e d i n im Gebiete des T a r i m f 1 u s s e s, in der Wüste T a k 1 a m a k a n, in der Gegend des L o p - N o r s und in der G o b i w ü s t e gesammelt. Die Sande wurden mit Hilfe der bekannten petrographischen Unter­ suchungsmethoden untersucht. Vor allem habe ich mich bemüht die Sandkörner, nach ihrem spezi­ fischen Gewichte in mehreren Partien zu sondern. Zu diesem Zwecke wurde jede Sandprobe mit. Thoulets Lösung in drei Teile getrennt, auf die Weise, daß einerseits Quarz und die leichtesten Gemengteile, andererseits diese Sand­ körner, deren spezifisches Gewicht größer als drei ist, abgesondert wurden. Den Magnetit habe ich nach H. F i s c h e r s Methode aus der Partie mit größtem spezifischen Gewichte abgesondert. Die so erhaltenen Teile des Sandes wurden dann nach den mikroskopischen Untersuchungsmethoden studiert. Die mit Thoulets Lösung separierten einzelnen Teile des Sandes habe ich auf U h rg 1ä s e r mit einer rasch verflüchtigenden Flüssigkeit, deren Brechungs­ exponent bekannt war, am häufigsten mit Bensol — bei Untersuchung stark lichtbrechender Mineralien mit Jodmethylen — übergossen und so untersucht. Nach dem Verflüchtigen des Bensols, bezw. des Jodmethylens, ist das am Tische des Mikroskops eingestellte Sandkörnchen im Notwendigkeitsfalle mit Hilfe eines Weichholzstabes, dessen Ende etwas naß gemacht wurde, leicht isolierbar, und kann dann auf einem Objektglase weiter untersucht werden.

362

Dr ALADÁR VENDL

In vielen Fällen war es auch notwendig, zwecks einer näheren Untersuchung, das Körnchen zu zerdrücken, damit eine eventuell vorhandene Spaltbarkeit, die Interferenzfarben usw. besser bemerkbar werden, als auf dem oft sehr abgerundeten und abgeglätteten Sandkorn es möglich war.1 Sehr oft war auch die ungefähre Bestimmung des Brechungsexponenten notwendig. Zu diesem Zwecke habe ich eine Serie Flüssigkeiten mit bekannter Lichtbrechung be­ nützt, die aus der von Schroeder van der Kolk empfohlenen Reihe ausgewählt wurden. Mit deren Hilfe habe ich den mittleren Brechungsexponent der in Frage stehenden Sandkörner durch Beobachtung der B e c k e s c h e n L i n i e — wenigstens annähernd — bestimmen können. Außer diesen habe ich zur Be­ stimmung der Feldspate noch einige Kahlbaumsche Präparate benützt, die von Weinschenk empfohlen wurden.2 Auch die weiteren optischen Eigen­ schaften der vorhandenen Mineralien wurden nach den bekannten Methoden bestimmt. Sehr häufig zeigten aber die Körner keine charakteristische Spaltungs­ form oder andere zur Orientierung notwendige Eigenschaft. Es wTaren daher sehr oft chemische, bezw. mikrochemische Reaktionen notwendig zur Er­ gänzung der auf optischem Wege gemachten Beobachtungen. Die angewandten mikrochemischen Reaktionen habe ich in meiner Doktoratsdissertation aus­ führlicher erwähnt.3 Die zur Verfügung stehende Menge der Sandproben war verhältnismäßig sehr gering, ich konnte nämlich höchstens 8— 10 cm3 ver­ arbeiten. Deswegen konnte ich die einzelnen Sandproben nach ihrem speziefischen Gewichte nur in drei Partien teilen. Ebenso ist es leicht begreiflich, daß von den selteneren Mineralien, die durchwegs zur schwersten Partie ge­ hören, oft nur ein-zwei Körner separiert und untersucht werden konnten.

Natürlich konnte bei einer so geringen Menge die Bestimmung der Minerale nur qualitativ sein. Die Ergebnisse der Untersuchungen der einzelnen Sande fasse ich in den folgenden kurz zusammen. S a n d p r o b e N r. 1.; w u r d e a m 13. M ä r z 1901 g e s a m m e l t , im a l t e n B e t t e des L o p - N o r s . Der Sand besteht aus ziemlich feinkörnigen, gleichmäßig staubartigen und aus größeren e c k i g e n Körnern auch einige größere — bis 3—4 mm große — weiße, k a l k i g e k o n k r e t i o n e n artige Bruchstücke waren vor­ handen. Der Sand enthält verhältnismäßig viele Minerahen, deren spezifisches Gewicht größer als drei ist. Die im Sande bestimmten Mineralien sin d : 4 Q u a r z , dessen Körner meistens farblos, durchsichtig sin d; doch wurden auch färbige : rosenfarbige, 1 J. W . R e t g e r s : Über die mineralogische und chemische Zusammensetzung der Dünensande Hollands etc. Neues Jahrb. f. Min. etc. 1895. I. p. 31. 2 W e i n s c h e n k E . : Die gesteinbildenden Mineralien. II. Aufl. Freiburg 1907. pag. 216. :í V e n d l A . : Adatok a Duna homokjának ásványtani ismeretéhez. Disser­ tation. Budapest 1910. 4 Zuerst werden die in größter Menge vorhandene Mineralien erwähnt.

ÜBER DIE SANDE DER GEGENDE N DES TA RIM* BECKEN S.

363

graue und schwarze — dem Lydischen Stein ähnliche — Körner vorgefunden. In einigen farblosen Quarzkörnern konnte auch Z i r k o n als Einschluß be­ obachtet werden. Die farblosen Quarzkörner sind optisch alle einheitlich (Gra­ nit und Gneisquarz); unter den grauen Körnern waren auch einige, deren optisches Verhalten aggregatartig war (aus Schiefern stammende Quarze). Wurde der Sand mit Salzsäure behandelt, so war ein starkes Aufbrausen bemerkbar : Die K a lz i tkörner sind teils farblos, teils aber auch von bräunlich­ gelber Farbe. Bei gekreuzten Nikols zeigen sie eine hohe einheitliche Interferenz­ farbe oder auch eine ungleichmäßige; bei einigen Kalzitkörnern war auch die Zwillingsstreifung bemerkbar. Die Blättchen des B i o t i t s sind braun, seltener auch bronzfarbig oder gelblichbraun, hie und da sogar ganz grünlich, was auf C h l o r i t i s i e r u n g zurückzuführen ist. In einem Blättchen wurde Sagenit konstatiert. Die A m p h i b o l körner sind, parallel den Spaltungsrichtungen länglich und ziemlich eckig; sie bestehen größtenteils aus g r ü n e n A m p h i ­ b o l e n , und sind stark pleochroistisch : c = dunkel (bläulich) grün, J_ c = licht grüngelb ; c : c = 17— 19°.1 Einige Amphibole sind braun: c = braun J_ c = lichtgelb, c : c = 1 5 —18°. Auch einige farblose oder nur sehr hellgrün gefärbte a k t i n o l i t h artige Amphibole sind in diesem Sande vorhanden. Bei diesen ist die, durch den Spaltungsrichtungen gegebene Hauptzone positiv, und die Extinktion c : c = 14—16°. Fluorwasserstoffdämpfe griffen diese Körner bemerkbar nicht an. Endlich wurde auch ein Amphibol gefunden für den c = himmelblau, b = violett-rosenfärbig und beinahe a = farblos ist, mit einem sehr hellen gelblichen Schimmer. Die Spaltbarkeit ist deutlich, die Extinktion beinahe gerade ; c : C— 4° ; optischer Charakter des Amphibols negativ. Es ist dies also ein g l a u k o p l i a n artiger Amphibol. Die P l a g i o k l a s e haben fast alle Zwillingsstreifung, und gehören nach ihren Brechungsexponenten zu den sauereren Gliedern : Oligoklas—Labrador. Ein Plagioklaskörnchen ist nach seiner Lichtbrechung B y t o w n i t. Die Anzahl der Plagioklase ist in diesem Sande viel geringer, als die der bisher besprochenen Mineralien. Die M i k r o1i n körner sind durchwegs frisch und sind durch die charakteristische Gitter­ struktur leicht erkennbar. Auch einige gut spaltbare O r t h o k l a s e könnte ich beobachten. Nur wenige Körner wurden von folgenden Mineralien gefunden : Ein­ zwei Körnchen des stark pleochroistischen T u r m a l i n s , e = hell theegelb, w = dunkel grünlichbraun, daun kleine, farblose, stark doppelbrechende, optisch positive und stark lichtbrechende Z i r k o n e ; einige Zirkone waren etwas graugelb. Die chemische Zusammensetzung des Zirkons habe ich mit der mikrochemischen Reaktion von Michel-Lévy-Bourgeois kontrolliert. Ab­ gerundete, aber doch noch erkennbare Zirkonkristalle habe ich in dieser Sand­ probe nicht aufgefunden. Außer diesen kommen noch vor: A p a t i t in ab­ gerundeten Körnern, zwei Körner gelbe, mit Schönnscher Probe starke Titan­ reaktion gebende Rutile, deren e = dunkelgelb, w = hellgelb ist. Auch einige 1 Die Zahlen sind nur approxim ativ; d. h. sie bezeichnen nur’ die beobach­ teten maximalen Auslöschungen.

364

D? ALADÁR VENDi.

E p i d o t k ö r n e r fanden sich vor; dieselben sind pleochroistisch und zeigen grüngelbe und lichtgelbe Farben. Die Auslöschung — zur Spaltungsrichtung gemessen — ist gerade, der optische Charakter negativ, der mittlere Brechungs­ exponent größer als 1*70; die Doppelbrechung ist groß. Bei einem der wenigen M a g n e t i t e ist sogar die Oktaederform noch bemerkbar gewesen. Auch einige D i s t h e n körner sind vorhanden. Dieselben sind farblos und die Spaltbarkeit in zwei verschiedenen Richtungen ist gut bemerkbar: die eine Richtung ist parallel der Längsrichtung der Körner, die andere ist fast rechtwinkelig dar­ auf und ist nur durch feine faserartige Linien angedeutet; Extinktion c:c = 30—31°; der optische Charakter des Minerals ist negativ, der der Hauptzone positiv; die Dopj)elbrecliung ist klein. Zuletzt habe ich auch einige dunkel grasgrüne A u g i t e gefunden, die nicht pleochroistisch waren ; c : c = 29—36°. S a n d p r o b e N r. 5. W u r d e a m 5 . J a n u a r 1900 im s ü d l i c h e n Teile der T j e r t j e n - W ü s t e ge s a mme l t . Die etwas abgerundeten Körner des Sandes sind ziemlich groß. Unter den Q u a r z k ö r n e r n sind sehr viele dunkel gefärbt, ähnlich dem Lydischen Steine. In zweien der Körner habe ich Flüssigkeitseinschlüsse mit Libellen, in einigen anderen Z i r k o n einschlüsse beobachtet. Verhältnis­ mäßig viel M u s k o v i t und B i o ti t b l ä t t c h e n sind in dieser Sandprobe. Die K a l z i t k ö r n e r sind fast alle abgerundet, sehr viele zeigen Zwillingsstrei­ fung ; verhältnismäßig wenige verhalten sich aggregatartig. In diesem Sande habe ich viel M i k r o 1 i n e, weniger O r t h o k l a s e und P l a g i o k l a s e be­ obachtet. Das spezifische Gewicht der Plagioklase ist größtenteils kleiner als 2*651, gehören also den sauren Gliedern der Reihe an. Sie sind zwillings­ lamellar, und die Extinktion ist zu diesen gemessen bei den meisten 0° oder nur einige Grade, sind also Oligoklase und Oligoklasandesine, was auch die Brechungsexponenten beweisen, die kleiner als die des Anethols sind. Es sind aber auch einige weniger saure Feldspate vorhanden. Die A m p h i b o l e sind meistens grün : c = dunkelgrün oder dunkel blaugrün, J_ C= hell grünlich­ gelb; c : c = 16—18°. In einigen Körnern des grünen Amphibols sind parallel den Spaltungsrichtungen undurchsichtige Einschlüsse (Magnetit?) bemerkbar. Die 'Anzahl der a k t i n o l i t h artigen, nur sehr hellgrün gefärbten, nicht pleochroistischen Amphibole ist gering. Die Extinktion deren i s t : c : c = 14—17°. C h l o r i t wurde in mehreren Blättchen beobachtet. Von den folgenden Mineralien waren schon viel weniger, öfters nur ein­ zwei Körner vorhanden : Z i r k o n e in farblosen, abgerundeten K r i s t a l l e n ; einige farblose A p a t i t e ; hell rosenfarbige, vollständig isotrope G r a n a t e ; pleochroistische T u r m a l i n e : e = hell teegrün, w = dunkelbraun. Bei einem Turmahne war e = rosenfärbig, w = dunkel grünlichbraun. Auch einige dunkel grünlichbraune, nicht pleochroistische A u g i t e mit der Extinktion c : C= 38—40°. konnte ich beobachten. Einige M a g n e t i t e. wenig E p i d o t e , mit licht zitronengelben und grünlichgelben pleochroistischen Farben, mit gerader Auslöschung (zu den Spaltungsrichtungen gemessen) konnten beobachtet wer­ den. Die beöbachteten ein-zwei Körner des R u t i l s sind sehr stark licht­ brechend und doppelbrechend ; e — dunkel braungelb, w = licht braungelb;

ÜBER D IE SANDE D ER GEGENDEN DES TARIM-BECKENS.

365

mit Schönnscher Probe erhielt ich starke Titanreaktion. Einige beobachtete farblose, vollständig isotrope Körner, deren speziefisches Gewicht größer, als drei war und die Lichtbrechung stärker als die des Methylenjodids, konnten nur S p i n e 11 e sein. Auch gelang es mir ein sehr stark doppelbrechendes Körnchen zu bestimmen, das farblos, graugelb pleochroistisch, optisch zwei­ achsig und positiv war, und gab starke Titanreaktion. Dieses war also ein T i t a n i t körnchen, S a n d p r o b e Nr. 9. I n d e r T j e r t j e n - W ü s t e a m 27. D e z e m ­ b e r 1899 g e s a m m e l t . Die Sandprobe besteht aus kleinen, ziemlich gleichgroßen Körnern, die nur wenig abgerundet sind. Die darin bestimmten Mineralien sind folgende: Q u a r z , dessen Körner meistens farblos, oder q u a r z i t a r t i g e Bruch­ stücke sind, doch kommen auch dem Lydischen Stein ähnliche, sogar auch an Hämatitschuppen-Einschlüssen reiche Körner vor. In einem Quarze wurde auch ein Z i r k o n kristall als Einschluss beobachtet. In diesem Sande sind viele M u s k o v i t e , doch nur wenig B i o t i t e . Einige Biotitblättchen sind bronzgelb gefärbt, verwittert. Auch einige C h l o r i t blättchen habe ich gefun­ den. Die K a l z i t e besitzen größtenteils eine Zwillingsstreifung. Die A m p h ib o 1 e sind verschieden ; es herrschen die mit c = dunkel blaugrün, JLc = licht­ gelblichgrün, c : c = 17°— 18° vor, doch sind auch die b r a u n e n A m p h i ­ b o l e häufig, für welche c = sehr dunkelbraun _1_C— lichtbraun ist; die Extinction ist schief und betragt in den meisten Fällen 10°—15°. Auch einige farblos grünliche, nicht pleochroistische a k t i n o l i t h artige Amphibole habe ich vorgefunden, deren Auslöschung 14°—16° betrug. Die Anzahl der F e l d ­ s p a t e ist verhältnismäßig klein. Am häufigsten waren noch M i k r o k l i n e vorhanden, doch konnte ich auch P l a g i o k l a s e , die nach ihren Brechungs­ exponenten zu Oligoklas Labrador gehören und ein-zwei trübe Orthoklase be­ obachten. Dann kamen noch v o r: abgerundete A p a t i t e , einige Körner dunkelgrüne, nicht pleochroistische, zu den Spaltungsrichtungen schief aus­ löschende, c : c — 38°—42° Augite. Einige Augitkörner enthalten viele opake Einschlüsse, die mit c beinahe parallel angeordnet sind. Als G r a n a t e habe ich einige liehtrosenfarbige, vollständig isotrope Körner bestimmt. T u r m a ­ l i n e sind verhältnismäßig viele vorhanden: w = dunkel grünlichbraun, e = lichttheebraun. Einige lichtgrüne E p i d o t e mit gerader Auslöschung — zu den Spaltungsrichtungen gemessen — konnte ich bestimmen, die ein gut bemerk­ bares Pleochroismus zeigten, in grünlichgelben und lichtgelben Farben. End­ lich konnte ich auch ein-zwei Körner des R u t i l s und ein Körnchen voll­ ständig isotropen S p i n e l l beobachten. S a n d p r o b e Nr. 12. G e s a m m e l t a m 7. D e z e m b e r 1S99. i n T u s - a l g u t s c h , a m r e c h t e n U f e r d e s T a r i m s. Die Körner dieser Sandprobe sind abgerundet, die größeren Quarzkörner sind sogar ganz rund. Die Größe der Körner ist sehr verschieden : es sind ganz feine staubartige und auch grobe, 0*5—0*6 mm große Körner vorhanden. Die in der Sandprobe bestimmten Mineralien sind folgende : Q u a r z , dessen Körner meistens farblos sind, doch sind auch sehr viele gelblichrot

366

D? ALADÁR VENDL

und mit vielen schwarzen Interpositionen gefüllt. Einige sind grünlich und enthalten Chloriteinschlüsse. Die A m p h i b o l e sind meistens grün: c = dunkel bläulichgrün _|_c = hellgrün, c : c = 17°—20° ; bei vielen ist aber c = dunkel­ braun, _l_c = licht grünlichbraun und c : c = 1 7 ° —18°. Auch einige farblose, oder nur sehr hellgrüne, nicht pleochroistische Amphibole sind vorhanden, mit einer Extinktion von 15°—16°. Verhältnismäßig viele M i k r o k l i n e, weniger saure P l a g i o k l a s e und einige O r t h o k l a s e konnten bestimmt werden. Die K a l z i t e verhielten sich meistens aggregatartig, doch fand ich auch zwillingslamellare Kalzitkörner. In diesem Sande sind nur wenige Mu s k o v i t blättchen ; in einem Blättchen habe ich einen Z i r k o n einschluss be­ obachtet. Auch einige bräunlichgelbe B i o t i t e und ein-zwei C h l o r i t blättchen konnte ich beobachten. Von den folgenden Mineralien habe ich nur wenige, öfters nur ein-zwei Körner gefunden : A p a t i t wurde noch ziemlich häufig beobachtet; auch sehr kleine, ab­ gerundete und farblose Z i r k o n kristalle sind nicht selten. Einige M a g n e t i t körner und T u r m a l i n e mit den Farben oj = dunkelbraun, e = hell theegelb konnte ich bestimmen. Ein-zwei E p i d o t e mit den pleochroistischen Farben : grünlichgelb, farblos sind auch vorhanden. D i s t h e n war in einigen, nicht pleochroistischen, zweifache Spaltbarkeit zeigenden Körnchen, mit c : c = 30°—31° sicher zu erkennen. Die R u t i l e waren ziemlich stark pleochroistisch : s = gelblichbraun, cü — gelb. Auch habe ich einige farblose, isotrope Körner des S p i n e l l s beobachtet. Zwei Körnchen eines g l a u k o p h a n artigen Amphibols konnten auch bestimmt werden: c = dunkel himmelblau, J_C = violettrosenfärbig ; die Extinktion beträgt nur 3° — 5 ° ; optischer Charak­ ter ist negativ. Auch isotrope, hell rosenfarbige G r a n a t e habe ich bestim­ men können. S a n d p r o b e N r. 13. G e s a m m e l t am 23. D e z e m b e r 1899, L a g e r III. T j e r t j e n -W ii s t e. Die Sandprobe besteht aus ziemlich gleichmäßig feinen, abgerundeten Körnern. Außer den farblosen. Q u a r z körnchen sind auch viele graue und schwarze, mit Interpositionen gefüllte, vorhanden. A m p h i b o l ist in dieser Sandprobe verhältnismäßig sehr häufig. Die meisten A m p h i b o l e sind grün : c = dunkel bläulichgrün, oder dunkelgrün, J_c = licht gelbgrün, c : C = 16°— 18°; einige Amphibole sind aber b r a u n : c = dunkelgrünlichbraun, J_c = hellbraun und c : c = l l ° —18°. Auch einige hellgrüne, fast farblose, nicht pleochroistische Amphibole mit c : c = 14°—15° kommen in diesem Sande vor. Auch K a l z i t e sind in diesem Sande häufig, doch nur wenige zeigen Zwillingsstreifung. Unter den F e l d s p a t e n herrscht wieder der M i k r o l i n v o r; viel seltener sind die O r t h o k l a s e und die trübe, zwillingslamellare P l a g i o k l a s e . In einem Mikrolinkörnchen habe ich einen stark lichtbre­ chenden, gerade auslöschenden Einschluss (Zirkon ?) beobachtet. M u s k o v i tblättchen sind ziemlich häufig in dieser Sandprobe, auch einige B i o t i t e habe ich bemerkt, die hie und da gelb waren. In einem dieser Blättchen ist

Ü BER DIE SANDE D ER GEGENDEN DES T ARIM-B ECKENS.

307

auch S a g e n i t vorhanden. M a g n e t i t e sind auch viele in diesem Sande, an manchcm ist sogar noch die Kristallform des Oktaeders, beziehungsweise des Rhombdodekaeders bemerkbar. Auch farblose und graue Z i r k o n e sind nicht selten, teils in abgerundeten Kristallen, teils in Bruchstücken. Einige dunkel saftgrüne, nicht pleochroistische A u g i t e mit sehr schiefer Extinktion : c : c = 30°—34°, farblose, abgerundete A p a t i t e und T u r m a l i n e mit e = licht teegrün, w = dunkelbraun, ließen sich leicht bestimmen. Nur ein-zwei Körner wurden von folgenden Mineralien gefunden : E p id o t e mit gut bemerkbaren Pleochroismus: b = zitronengelb, J _6 = sehr hell­ gelb, oder auch dunkel zitronengelb. Zwei Körnchen licht honiggelbe, viel stär­ ker als Jodmethylen lichtbrechende, stark doppelbrechende, optisch positive T i t a n i t e, deren Pleochroismus gut bemerkbar war (honiggelb und farblos). Mit der ScHÖNNschen Probe erhielt ich eine starke Titanreaktion. Ein stark abgerundetes, gerade auslöschendes R u t i l kriställchen war auch vorhanden, für welches o>= hellgelb, s = gelb ist. Auch einige sehr licht gefärbte G r an a t e konnte ich beobachten. S t a u r o l i t h e habe ich auch einige bestimmt. Die Spaltungslinien der Staurolithe sind sehr undeutlich, die Extinktion ist gerade, die Doppelbrechung ist schwach, der Brechungsexponent ist nur etwas größer als der des Jodmethylens ; die Körner zeigen c = gelblichbraun, J_C = lichtgelbe pleochroistische Farben. Zuletzt habe ich noch zwei S p i n e 11 e gefimden, die lichtgrau und vollständig isotrop waren. S a n d p r o b e Nr. 40. W u r d e g e s a m m e l t a m 1. A p r i l 1900. L a g e r XIX. L o p - W l i s t e , n ö r d l i c h v o n K a r a - K o s c h u n . Die Sandprobe besteht aus nicht besonders abgerundeten, gleichfeinen kleinen Körnern. Außer dem Q u a r z und q u a r z i t artigen Körnern sind noch sehr viele M u s k o v i t e und B i o t i t e vorhanden. Letztere sind meistens bräunlich gelb und etwas verwittert. Die K a l z i t körner zeigen teilweise Zwillingsstrei­ fung, teilweise sind sie homogene Aggregate. A m p h i b o l ist auch in dieser Sandprobe in großer Menge vorhanden. Die Amphibole sind meistens grün : C= dunkelgrün oder dunkel blaugrün, J_c = licht gelbgrün, c : C = \ l ° —20°. Einige Amphibole sind b r a u n : c = dunkelbraun, J_c = hell gelblichbraun, c: c = 14° — 18°. Es kommen aber auch sehr hellgrüne, nicht, oder nui* sehr schwach pleochroistische a k t i n o l i t h artige Amphibole vor, bei welchen c : c = 1 4 ° — 17° ist. Auch habe ich einen stark pleochroistischen: c = ultra­ marinblau, J_c = rosenrot, c : c = 3°—4°, gut spaltbaren, optisch negativen g l a u k o p l i a n artigen Amphibol gefunden. Die Anzahl der F e l d s p a t e ist gering: ich habe zwillingslamellare P l a g i o k l a s e , einige M i k r o 1 i n e und ein-zwei O r t h o k l a s e bestimmt. T u r m a l i n ist ziemlich häufig : cj = dunkel kaffeebraun, e = licht gelbbraun. Z i r k o n e sind teils in Bruchstücken, teils in abgerundeten Kristallen vor­ handen ; hie und da ist die Kristallform noch erkennbar. Die E p i d o t e sind hellgrün-licht grüngelb pleochroistisch und sind nur in geringer Anzahl vor­ handen. Die wenigen A p a t i t e sind alle farblos. R u t i 1 e habe ich einige beobachtet mit £ = gelblichbraun, w = gelber Farbe. A u g i t e konnte ich auch

36S

m

ALADÁR VENDL

nur wenige bestimmen; sie sind dunkelgrün, die Extinktion ist 36°—39°. M a g n e t i t e und rosenfarbige, isotrope G r a n a t e kommen auch vor, eben­ falls nur in geringer Menge. Ein-zwei Körnchen des Hypersthens mit starkem Pleochroismus konnte ich auch konstatieren ; c = dunkelgrün, J_c = hell­ braun ; die Extinktion ist gerade. Die Hypersthene sind parallel der c-Achse länglich. Zwei farblose abgerundete Körner, mit starker Lichtbrechung (der Brechungsexponent ist größer, als der des Monobromnaphtalins), sehr starker Doppelbrechung, gaben mit konzentrierter Salzsäure gekocht eine mit Fuchsin gut farbbare Kieselsäure, erwiesen sich also als O l i v i n e . A n d a l u s i t körnchen habe ich eines gefunden. Dieses war ziemlich pleochroistisch : ű = rosenrot, J_ü = farblos ; Doppelbrechung ist nur mäßig groß, der mittlere Brechungsexponent hegt zwischen 1*625 und 1*658, der optische Charakter ist negativ, die Extinktion — zu den sehr feinen Spaltungslinien gemessen — ist gerade. Auch S t a u r o l i t h wurde nur in einem Körnchen beobachtet und zeigte ein starkes Pleochroismus : c = dunkelgelb, J_c = hellgelb. Endlich fand ich ein vollständig opakes, nicht magnetisches, schwarzes Körnchen, welches eine starke Titanreaktion gab, also nur 1 1 m e n i t sein konnte. S a n d p r o b e Nr . 41. L a g e r LX X IX ; n ö r d l i c h e r F u ß d e s T j i m e n - t a g , i n N o r d - T i b e t . 12. N o v e m b e r 1900. Die Größe der Körner dieser Sandprobe ist sehr verschieden. Der Sand ist ein Gemenge ganz feiner, staubartiger und grober — bis 0*4—0*5 mm großer — Körner, die aber fast alle abgerundet sind. Die Q u a r z körner sind nur teilweise farblos; sehr viele sind rötlich gefärbt, oder mit schwarzen Interpositionen gefüllt. In manchem Quarzkörn­ chen sind Z i r k o n e i n s c h l ü s s e bemerkbar, in einem anderen habe ich einen Flüssigkeitseinschluss mit Libelle beobachtet. Einige Quarze sind mit B i o t i t zusammengewachsen, ein anderes Körnchen mit O r t h o k l a s . Der schwerste Teil des Sandes, dessen spezifisches Gewicht größer als drei ist, besteht hauptsächlich aus Amphibol, deren größter Teil g r ü n e r A m p h i b o l i s t : c = dunkel blaugrün, _|_c = licht gelblichgrün c :c = 1 6 ° — 1 8 °. Doch konnte ich auch einige b r a u n e A m p h i b o l e konstatieren : c = dunkelgrünlichbraun, J_c = licht braungelb, c : C= 14°—17°. A k t i n o l i t h a r t i ge, sehr lichtgelbe, fast farblose, nicht pleochroistische Amphibole mit einer Extinktion, die kleiner als 20° ist (zu den Spaltungslinien gemessen), habe ich auch einige gefunden. Die K a l z i t e verhalten sich meistens aggregatartig. Unter den F e l d s p a t e n sind die M i k r o l i n e häufig. Die O r t h o k l a s e sind frisch, rein und auch nicht selten. Viel seltener sind in diesem Sande die P l a g i o ­ k l a s e , dessen Körner ziemlich rein sind, eine Zwillingsstreifung besitzen und auf diese bezogen meistens eine Extinktion von 2°—3° zeigen. Die Anzahl der G l i m m e r ist gering. Unter diesen kommt B i o t i t noch am häufigsten vor, von dessen Blättchen mehrere ganz grün gefärbt sind. Seltener ist der M u s k o v i t. Z i r k o n habe ich in der Form von abgerundeten Kristallen beobachtet. Die nur wenigen A p a t i t e sind farblos und immer abgerundet. Die A u g i t körner sind nicht pleochroistisch, grün gefärbt und haben eine Extinktion von etwa 44°. Auch einige vollständig isotrope, licht rosenfarbige

Ü BER D IE SANDE DER GEGEN DE N DES TARIM-BECKEN S.

G r a n a t e , wenige T u r m a l i n e mit dem Pleochroismus oj = dunkelbraun, e = licht braungelb, ein-zwei Körner honiggelb und braungelb pleochroistische T i t a n i t e und einige fast farblose O l i v i n e habe ich in der Sandprobe gefunden. Ein-zwei E p i d o t e konnte ich auch bestimmen; diese sind stark pleochroistisch : b = gelblichgrün, _[_b = sehr licht gelblichgrün, oder grün. S t a u r o l i t h körnchen wurde nur eins gefunden, bei diesem ist c = orange­ gelb, J _ C = hellgelb. Endlich habe ich noch ein einaxiges, optisch negatives, schwach doppelbrechendes, farblos und lichtblau pleochroistisches Körnchen gefunden, dessen Lichtbrechung stärker als die des Jodmethylens war, welches also nur K o r u n d sein konnte. S a n d p r o b e Nr. 46. W u r d e a m 19. M ä r z 1900 am n ö r d l i c h e n U f e r d e s K u r u k - D a r j a ( am K u r u k - t a g ) g e s a m m e l t . Der Sand besteht aus sehr feinen, mehlartigen e c k i g e n Körnern. Die darin bestimmten Mineralien sin d : Qu a r z , dessen Körner fast alle eckig und meistens farblos sind; doch sind auch viele mit Interpositionen gefüllt. In einem Körnchen habe ich Z i r k o n als Einschluß beobachtet. In diesem Sande sind sehr viel B i o t i t e und etwas weniger M u s k o v i t e vorhanden. Die A m p h i b o l e sind verschieden. Es kommen v o r: g r ü n e r A m p h i b o l mit c = dunkel blaugrün, J_c = licht gelblichgrün, c : c = \ l ° — 18°; dann solche mit dem Pleochroismus: c=dunkel grünlichbraun, _J_c=licht grüngelb, c : c= 1 0°— 18°, und endlich A k t i n o 1 i t bärtige, lichtgrüne bis farblose Amphibole, mit einer Extinction von 14°— 17°. K a l z i t k ö r n e r sind in dieser Sandprobe ziemlich häufig. Unter den F e l d s p a t e n kommen so M i k r o k l i n e, als saure, zwil­ lingsgestreifte P l a g i o k l a s e und einige O r t h o k l a s e vor. Einige farblose, oder etwas grünlich gefärbte D i o p s i dartige Augite, mit einer Extinction von 39°—42° sind selten. Auch einige flaschengrüne c : C = 37°—39° aus­ löschende A u g i t e waren vorhanden. Die Anzahl der T u r m a l i n k ö r n e r ist in dieser Sandprobe sehr klein. Dieselbe enthalten meistens schwarze Interpositionen und sind stark pleochroistisch : e = licht teebraun, cd = dunkel­ braun. Ein Turmalin körnchen zeigte sogar auch die terminalen Rhomboeder­ flächen. Zwei Turmaline zeigten ein anderes Pleochroismus : e = rosenfarbig, o) = dunkelbraun. Auch in diesem Sande kommen einige gelblichgrüne E p i d o t e vor, die alle gelbgrün und sehr hellgelb pleochroistisch sind. Manche Epidote sind nur sehr schwach gefärbt, doch ließen sich auch diese sicher bestimmen auf Grund der geraden Auslöschung, starker Lichtbrechung und Doppelbrechung und des Verhaltens gegen Salzsäure nach dem Glühen. Einige farblose Z i r k o n e , abgerundete A p a t i t e , zwei etwas grau gefärbte, isotrope S p i n e 11 e und zwei harzgelbe schwach pleochroistische (e = harz­ gelb, cd = etwas lichter harzgelb) R u t i l e habe ich noch gefunden in dieser Sandprobe. S a n d p r o b e Nr. 55. D ü n e n i m E 11 e k-t a r i m, 17. F e b r u a r 1900. Dieser Sand besteht aus ziemlich abgerundeten kleinen Körnern, und enthält verhältnismäßig viele Mineralien, deren spezifisches Gewicht größer als drei ist. Außer den farblosen Q u a r zkörnern sind auch rötliche und grau­

370

D? ALADÁR VENDL

schwarze Quarzitkörner vorhanden. Die A m p h i b o l e sind wieder meistens g rü n : c = dunkel blaugrün, _LC = gelbüchgrün; die Auslöschung betragt weniger als 20c, c = c = 1 6 ° —19°. Doch kommen auch b r a u n e A m p h i b o l e v o r: c = braun, J_c = lichtgelb, und einige farblose, oder nur sehr lichtgrüne, nicht pleochroistische A k t i n o l i t hartige Amphibole, mit der Auslöschung von 14°—15°. Endlich habe ich auch ein Körnchen Amphibol gefunden mit c = violett, J_c=gelblichbraun, c : c = l l ° — 12°. K a l z i t ist in diesem Sande ziemlich häufig, ebenso auch farblose, abgerundete A p a t i t e . Unter den F e l d s p a t e n kommen klare O r t h o k l a s e , einige M i k r o l i n e und wenige zwillingslamellare P l a g i o k l a s e vor. Manche Plagioklase zeigen zu den Zwällingslamellen eine fast gerade Auslöschung, andere aber löschen erst bei 10°— 12° aus, und sind nach ihren Brechungsexponenten basischer als der Oligoklas. Ein Plagioklaskörnchen war etwas gelblichgrün gefärbt (Epidotisierung?). Unter den Glimmern habe ich den M u s k o v i t häufiger beobachtet als den B i o t i t . Die Körner des M a g n e t i t s sind abgerundet, doch konnte ich an einem noch die Oktaederform erkennen. Die Z i r k o n e sind farblos, abgerundet und enthalten meistens sehr kleine nadelförmige farblose Einschlüsse. Die Anzahl der E p i d o t e ist klein, und zeigen die hell-gelblichgrüne und sehr lichtgelbe pleochroistische Farben. Einige rosen­ farbige vollkommen durchsichtige G r a n a t e konnte ich auch bestimmen. Die T u r m a l i n e dieser Sandprobe sind stark pleochroistisch: cü = dunkel grünlichbraun, s = licht gelblichbraun. Auch einige dunkel blaugrüne, nicht pleochroistische, bei 32°—3G° auslöschende A u g i t e sind in diesem Sande vorhanden. Die wenigen R u t i 1 e sind gelb gefärbt imd besitzen ein bemerk­ bares Pleochroismus : e = braungelb, to = orangengelb. Auch einen knieför­ migen Rutilzwilling habe ich beobachtet. Ein-zwei, farblose, nicht pleochroisti­ sche, zu der besseren Spaltungsrichtung 30°—32° schiefe Extinction zeigende D i s t h e nkörner konnte ich auch bestimmen. Die Spaltungslinien des Disthens sind in zwei Richtungen gut bemerkbar, der optische Charakter der Haupt­ zone ist positiv. Die Disthenkörner sind mehr oder weniger eckig, was viel­ leicht mit der Spaltbarkeit im Zusammenhange steht. Einige graue isotrope S p i n e 11 e sind auch vorhanden. S t a u r o l i t likörner habe ich zweie gefun­ den, die ziemlich stark pleochroistisch w aren: c = dunkel orangengelb, _[_c = lichtgelb ; an einem dieser Körner konnte ich sehr schwache Spaltungs­ linien beobachten und konnte mit Hilfe dieser eine gerade Extinction kon­ statieren. Der optische Charakter dieser Körner ist positiv. Endlich habe ich noch zwei Körner, schwarze Interpositionen enthaltende A n d a l u s i t e be­ stimmt : a = rosenfarbig, _J_a = farblos, die Doppelbrechung ist mäßig, der optische Charakter des Minerals und der Hauptzone ist negativ, die Körner löschen zu den schwachen Spaltungslinien gemessen — gerade aus. S a n d p r o b e N r. 57. 30. J a n u a r 1901 : G o b i - W ü s t e , z w i s c h e n A n a m b a r u n i - U l a u n d A t j i k - K u d u k. Diese Sandprobe besteht aus abgerundeten Körnern, die im Durch­ schnitte 0*1—0 2 mm groß sind. Der Sand enthielt verhältnismäßig wenig schwere Mineralien.

ÜBER DIE SANDE DER GEG EN DE N DES TARIM-BECKENS.

371

Außer den farblosen, durchsichtigen Q u a r zkörnern sind auch rötliche, grau-schwarze und schwarze Quarzite vorhanden. Manches Körnchen enthält H ä m a t i tschuppen, eines einen Z i r k o n e i n s c h l u ß , ein anderes einen Flüssigkeitseinschluß mit Libelle. Die Amphibole sind verschieden; meistens sind sie g r ü n e , stark pleochroistische A m p h i b o l e : c = dunkel blaugrün, _]_c = gelblich grün, c : c = 14°— 17°; doch kommen auch ziemlich viele b r a u n e A m p h i b o l e vor : c = sehr dunkelbraun, J_c = licht bräunlich­ gelb, c : c = 10°—14°. A k t i n o 1 i t hartige, fast farblose, oder nur sehr schwach grünlich gefärbte, bei 12°—15° auslöschende Amphibole sind auch ziemlich häutig. Ein sehr schwacher Pleochroismus ist nur bei den grünlich gefärbten bemerkbar: c = hellgrün, J_c = fast farblos grünlich. In vielen Amphibolkörnern sind opake Einschlüsse vorhanden. Die K a l z i t e sind meistens farblos, seltener gelblich; sie zeigen teilweise eine Zwillingsstreifung, teilweise aber fleckige Interferenzfarben, verhalten sich also teils aggregatartig. M a g n e t i t habe ich in stark abgerundeten Körnern gefunden. Die P l a g i o ­ k l a s e sind zwillingslamellar; manche zeigen eine fast gerade Extinction, bei anderen beträgt die Auslöschung 6 °—20°. Nach ihren Brechungsexponenten stehen diese Plagioklase zwischen Oligoklas und Andesin-Labrador. Manche Plagioklase sind trübe und enthalten stellenweise schwarze Interpositionen. Die O r t h o k l a s e sind frisch; ihre Anzahl ist ziemlich gering. Auch einige M i k r o 1 i n e könnte ich beobachten. Abgerundete, farblose, kleine A p a t i t e sind nicht selten. Einige flaschengrüne, nicht pleochroistische A u g i t e sind auch vorhanden. Nur hie und da konnte ich an diesen ein sehr schwaches Pleochroismus beobachten mit den Farben grün und etwas hellgrün; die Extinction: 33°—38°. Einige Körner, sehr hellgrüne, fast farblose d i o p s i d artige Augite mit einer Auslöschung von 43°—44°. Doch ist die Anzahl der Pyroxene, im Verhältnis zu den Amphibolen sehr gering. Die wenigen vor­ handenen gerade auslöschenden E p i d o t e sind gelblichgrün und ziemlich stark pleochroistisch : b = gelblichgrün, J_b = dunkler, oder auch lichter gelblich­ grün. Auch in dieser Sandprobe konnte ich einige, stark pleochroistische T u r m a l i n e beobachten : co = dunkel grünlichbraun, e = gelblich rosen farbig. Einige M u s k o v i t e, die fast alle opake Einschlüsse enthielten (Magnetit ?) und sehr wenige B i o t i t e konnten auch nachgewiesen werden. Einige wasserhelle, farblose Z i r k o n e sind in der Form von abgerundeten Säulen vorhanden. Die S t a u r o l i t h e sind stark pleochroistisch: c=dunkelgelb, J_c = lichtgelb. Einige hell rosenfarbige, isotrope G r a n a t e , D i s t h e nkörner mit der Extinction c : c = 31° - 32°, zwei Körner, eine weiße Farbe hörerer Ordnung zeigende T i t a n i t e und ein Körnchen S i 11 i m a n i t wur­ den auch nachgewiesen. Das Sillimanitkörnchen besteht aus farblosen paral­ lelen Fasern. Die Lichtbrechung ist größer als die des Monobromnaphtalins, die Doppelbrechung ist auch ziemlich groß ; die Extinction ist gerade, der optische Charakter der Hauptzone ist positiv. Das Körnchen war mit schwarzen, undurchsichtigen Interpositionen gefüllt. *

372

DF ALADÁR VENDL

Betrachten wir die in den zehn Sandproben bestimmten Mineralien, so fällt es alsogleich auf, daß in jeder der untersuchten Sandproben d i e c h a r a k t e r i s t i s c h e n Mi n e r a l i e n d e s k r i s t a l l i n i s c h e n G r u n d ­ g e b i r g e s vorherrschen. Es kommen nämlich nach dem Quarze in größter Menge die A m p h i b o l e vor, und zwar die g r ü n e n A m p h i b o l e , dann die sauren Feldspate und die — häufig zwillingslamellare — K a l z i t e . In den meisten Sanden sind auch G l i m m e r n häufig. Außer diesen Minerahen nehmen auch noch andere Mineralien der kristallinischen Grundgebirge, sogar auch tipisch k o n t a k t - m e t a m o r p h e und p n e u m a t o ­ l y t i s c h e M i n e r a l i e n , wie Staurolith, Rutil, Disthen, Andalusit, Sillimanit, Korund, Turmalin usw. einen Teil in der Zusammensetzung der ein­ zelnen Sande. Die Untersuchung einer g r ö ß e r e n M e n g e der Sande hätte natür­ lich zu vollständigerem Resultate geführt, doch glaube ich, daß auch die, aus der zur Verfügung stehenden kleinen Menge bestimmten Mineralien den sicheren Beweis liefern, daß d i e s e S a n d e v o r w i e g e n d a u s d e m k r i s t a l l i n i s c h e n G r u n d g e b i r g e her stammen. Herrn Professor Dr. F r a n z S c h a f a r z i k bin ich besonders zum Danke verpflichtet, da ich durch seine gütige Vermittelung zu dem Untersuchungsmaterial gelangt bin und derselbe auch im Laufe der Untersuchungen meine Arbeit mit wohlwollendem Interesse begleitet hat. Budapest, den 14. Decz. 1910. Mineralogisch-geologisches Institut des Josephs-Polytechnikums.

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT tisztviselői az

1 9 1 0 — 1912. év i id ő k ö zb en .

FUNKTIONÄRE DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT.

Elnök (Präsident): S c h a f a r z i k F e r e n c dr., m. kir. bányatanácsos, a kir. Józsefműegyetemen az ásvány-földtan ny. r. tanára, a Magy. Tud. Akadémia levelező tagja, Bosznia-Hercegovina bányászati szaktanácsának tagja. Másodelnök (Vizepräsident): I g l ó i S z o n t a g h T am ás dr., királyi tanácsos és m. kir. bányatanácsos, a m. kir. Földtani Intézet aligazgatója. Első titkár (I. Sekretär) : P app K á r o l y d r., m . k ir . o s z t á l y g e o l ó g u s . Másodtitkár (II. Sekretär) : V o g l V i k t o r d r., m . k ir . H . o s z t. g e o l ó g u s . Pénztáros (Kassier) : A s o h e r A n t a l , m ű e g y e t e m i q u aestor. A választmány tagjai (Ausschußmitglieder) I. A Budapesten lakó tiszteletbeli tagok : fin Budapest wohnhafte Ehrenmitglieder.) dr., a Szent István-rend középkeresztese, főrendiházi tag, nagybirtokos, a m. kir. Földtani Intézet tb. igazgatója. P usztaszentgyörgyi és T e t é t l e n i D arányi I gnác d r., v. b. t. t., n y u g . m. kir. földmívelésiigyi miniszter, a Magyar Gazdaszövetség elnöke és országgyűlési képviselő.

1. S em sei S e m s e y A ndor 2.

3. S árváki és F első vid éki g r ó f S z é c h e n y i B é l a ,

v.

b.

t.

t.,

fő ren d ih á z i

ta g ,

m. kir. koronaőr. 4. K och A nt al dr., a t u d o m á n y - e g y e t e m e n a g e o p a l e o n t o l ó g i a n y . r. t a n á r a ,

a M. T. Akadémia rendes tagja, a Geological Society of London kültagja. II.

Választott tagok

(Gewählte Mitglieder.) Á goston dr., nemzeti múzeumi igazgatóőr, a Magyar Tudomá­ nyos Akadémia levelező tagja.

1. F ra n z e n a u 2. H

orusitzky

H e n r ik , m . k ir. o s z t á l y g e o l ó g u s .

3. I losvay L ajos d r ., m . k ir. u d v a r i t a n á c s o s , m ű e g y e t e m i n y . r. t a n á r , o r s z á g -

4.

gyűlési képviselő és a kir. Természettudományi Társulat főtitkára. dr., m. kir. fővegyész, a M. T. Akadémia lev. tagja.

K a l e c s i n s z k y S ándor

Fö ld ta ni K ö z lö n y. XLI. köt. 1911.

25

374

5.

J. S á n d o r dr., m. kir. udvari tanácsos, tud. egyetemi ny. r. tanár és nemzeti múzeumi osztályigazgató, a M. T. Akadémia rendes tagja. 6 . Lóczi L óczy L ajos dr., tud. egyetemi ny. r. tanár s a magyar kir. Földtani Intézet igazgatója; a Magy. Tud. Akadémia rendes tagja, és a Magyar Földrajzi Társaság elnöke. 7. L ö r e n th e y I mre dr., egyetemi ny. rk. tanár, a M. T. Akad. levelező tagja. K

renner

8. M auritz B

é la

dr., t u d . - e g y e t e m i m a g á n t a n á r .

9. P á l fy M ór d r., m . k ir . f ő g e o l ó g u s . 10.

Telegdi R oth L a jo s , m. k. főbányatanácsos-főgeológus, a III. oszt. Vaskoronarend lovagja.

11. T reit z P é t e r , m . k ir. f ő g e o l ó g u s . 12. Z im ányí K ároly dr.,

nemzeti múzeumi őr, a M. Tud. Akadémia lev. tagja.

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT SZABÓ JÓZSEF-EMLÉKÉRMÉVEL KITÜNTETETT MUNKÁINAK JEGYZÉKE. VERZEICHNIS DER MIT DER SZABÓ-MEDAILLE DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT AUSGEZEICHNETEN ARBEITEN 1900. A d a t o k az I z a v ö l g y f e l s ő s z a k a s z a g e o l ó g i a i v i s z o ­ n y a i n a k i s m e r e t é h e z , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l az o t t a n i p e t r ó l e u m

t a r t a l m ú

l e r a k o d á s o k r a .

A h á r o m s z é k m e g y e i S ó s m e z ő és k ö r n y é k é n e k g e o l ó ­ g i a i v i s z o n y a i , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l az o t t a n i p e t r ó ­ l e u m t a r t a l m ú l e r a k o d á s o k r a . Mindkettőt írta B ö c k h J á n o s ; megjelent a m. kir. Földtani Intézet Évkönyvének XI. és XII. kötetében, Budapesten 1894 és 1895-ben. 1903. D i e G e o l o g i e d e s T á t r a g e b i r g e s . I. E i n l e i t u n g u n d s t r a t i g r a p b i s c h e r T e i l ü. T e k t o n i k d e s T á t r a g e b i r g e s . Irta dr. U h l i g V i k t o r ; megjelent a Denkschriften der mathematischnaturwissenschaftlichen Klasse der kaiserlichen Akademie der Wissen­ schaften in Wien LXIV. és LXVUL köteteiben, Wienben 1897 és 1900-ban. 1906. I. A s z o v á t a i m e l e g és f o r r ó k o n y h a s ó s t a v a k r ó l , mint természetes hőakkumulátorokról. ü . Meleg sóstavak és hőakkumulátorok előállításáról. Irta K a l e c s i n s z k y S á n d o r ; megjelent a Földtani Közlöny XXXI. kötetében, Budapesten 1901-ben. 1909. D i e K r e i d e ( H y p e r s e n o n - ) F a u n a d e s P e t e r w a r d e i n e r (Pétervárader) G e b i r g e s (Fruska-Gora). írta dr. P e t h ö G y u l a ; meg­ jelent a Palaeontographica LII. kötetében, Stuttgart, 1906-ban.

375

Szerkesztői üzenetek. A Magyarhoni Földtani Társulat választmánya 1910 április hó 6-án tartott ülésén kimondotta, hogy nem szivesen látja azt, ha a szerző ugyanazt a munkáját, amely a Földtani Közlönyben megjelenik, ugyanabban a terjedelemben más hazai vagy külföldi szakfolyóiratban is kiadja. Felkérem tehát a Földtani Közlöny tisztelt munkatársait, hogy a választmány­ nak ezt a határozatát figyelembe venni, s esetleges kívánságaikat munkájuk benyúj­ tásakor velem közölni sziveskedjenek. Ugyancsak a választmány f. évi május hó 4-i ülésén engemet arra utasított, hogy ezentúl különlenyomatot csak a szerző határozott kivánságára készíttessek. A különlenjomatok költsége 50 példányonkint és ívenkint 5 korona; a feliratos borítók ára pedig külön térítendő meg. Egyebekben a társulat választmányának a régi határozatai érvényesek. Az írói díj 16 oldalas nyomtatott ívenkint eredeti dolgozatért 60 korona, ismertetésért 5U korona. Az angol, francia vagy olasz nyelvű fordítást 5(1, s a német nyelvűt 40 koronával díjazzuk. Az 1904 április hó 6-án tartott választmányi ülés határozata értelmében a két ívnél hosszabb munkának — természetesen csak a két íven fölül levő résznek — nyomdai költsége a szerző 120 K-t kitevő tiszteletdíjából fedezendő. Minden zavar kikerülése céljából ajánlatos, hogy a szerző úgy az eredeti kéz­ iratot, mint a fordítást pontos kelettel lássa el. Végül felkérem a Földtani Közlöny tisztelt munkatársait, hogy kézirataikat tiszta ív papiroson, s csak az egyik oldalra, olvashatóan írni vagy gépeltetni szives­ kedjenek, úgy azonban, hogy azon a korrigálásokra is mnradjon hely ; ezt annyival is inkább ajánlom, minthogy a kefelevonaton ezentúl betoldást vagy mondatszer­ kezeti javítást el nem fogadok. Kelt Budapesten, 1911 április hó 30-án. Papp Káro ly d r . elí-őtitkár.

Zni* (jeíl. K enntnisnahm e. Der Ausschuß sprach in der Sitzung am 6. April 1910 aus, daß er es nicht gerne sieht, wenn der Verf. eine Arbeit die im Földtani Közlöny erschien, in demselben Umfange auch in einer anderen Zeitschrift publiziert. Es werden deshalb die Hon. Mitarbeiter höflichst ersucht, diesen Beschluß beachten zu wollen. Separatabdrücke werden fortan nur auf ausgesprochenen Wunsch des Ver­ fassers verfertigt, u. zw. auf Kosten des Verfassers. Preis der Separatabdrücke 5 K á 50 St. und pro Bogen. Die Herstellungskosten eines allenfalls gewünschten Titel­ aufdruckes am Umschläge sind besonders zu vergüten. Das Honorar beträgt bei Original arbeiten 60 K, für Referate 50 K pro Bogen. Englische, französische oder italienische Übersetzungen werden mit 50 K, deutsche mit 40 K pro Bogen honoriert. Für Arbeiten, die mehr als zwei Bogen umfassen, werden die Druckkosten des die zwei Bogen überschreitenden Teiles aus dem HO K betragenden Honorar des Verfassers in Abzug gebracht. Budapest, den 30. April 1911. Dr. K. v. Papp erster Sekretär. á5*

f Güll Vilmos sírem lékére kibocsátott gyiijtőív. 25— 1910. Magyarhoni Földtani Társulat 1910 februáriue hó 10. Rövid, de küzdéssel teli életen át élvez­ hette csak Güll Vilmos a becsülést és tiszteletet, amely kartársai, barátai és tisztelői részéről jutott neki osztályrészül. E tisztelet és elismerés jeléül társulatunk emléket óhajt állítani boldogult titkára sírjára, hogy jeltelenül ne enyésszen el tudományunk küzdő katonájának halópora. A kegyeletes célra újabban a következő adomány érkeztek a titkári hivatalhoz : Czettler Jenő dr. földmívelésügyi miniszteri fogalmazó 10 K, Winkler János 5 K. Beérkezett összesen 365 korona, mely összeg a Magj’ar Tisztviselők Takarék­ pénztára Részvénytársaság (Rákóczi-út 54. sz.) betétkönyvében van elhelyezve. Kelt Budapesten, 1911 április hó 30-án, a titkárság. Felhívás és kérelem! Másfélévé elmúlt, hogy Nagysúri Böekh János, a magyar geológusok vezére és a magyar királyi Földtani Intézetnek 26 éven át nagyérdemű igazgatója örökre eltávozott körünkből. Böckh János tulajdonkép bányász volt, aki már fiatal korában belátván a földtannak a bányászatra való fontosságát, a rokon geológusi pályára lépett át. Negyven évi lankadatlan munkássága, nagy tudása és tehetsége a magyar földtani tudományokban korszakot alkot. Mert nemcsak hogy magasra fejlesztette a m. k. Földtani Intézetet, hanem hazánknak úgy a tudományos, mint a gyakorlati élet terén is kitűnő munkása volt. Példás életében önzetlenségéért, kifogástalan jelleméért és jóságáért általános tiszteletben és szeretetben részesült. Mindezekért méltán meg­ érdemli, hogy emlékét megörökítsük és hogy Böckh János mellszobra a magyar királyi Földtani Intézetet diszítse. Kérjük erre szives adományát. Az adományokat a Földtani Közlöny hasábjain nyilvánosan nyugtatjuk. Kelt Budapesten, a Magyarhoni Földtani Társulat 1911 februárius hó 8-án tartott közgyűlése alkalmából.

Aufruf und Bitte! Anderthalb Jahre sind verflossen, seit der Altmeister der ungarischen Geologen und 26 Jahre hindurch hochverdiente Direktor der kgl. ungar. Geologischen Anstalt, Johann Böckh de Nagysúr, für immer aus unserem Kreise schied. Johann v. Böckh war eigentlich Bergmann, der schon in seiner Jugend die grosse Wichtigkeit des Einflusses der Geologie auf den Bergbau einsehend, die verwandte geologische Lauf­ bahn betrat. Seine vierzigjährige uner.nüdete Tätigkeit, sein grosRes Wissen und sein Talent bezeichnet in der ungarischen geologischen Wissenschaft eine Zeitepoche. Denn nicht nur, dass er die heutige geologische Anstalt begründete, war er auch sowohl auf wissenschaftlichem, wie auch auf dem Gebiete des praktischen Lebens ein hervorragender Vorkämpfer unseres Vaterlandes. In seinem musterhaften Leben wurde ihm seiner Uneigennützigkeit, seines intakten Charakters und seiner Gut­ herzigkeit zufolge, die allgemeine Hochachtung und Liebe zuteil. All diesem nach ist er vollauf dessen würdig, dass wir sein Andenken auf die Art verewigen, dass eine Büste Johann v. Böckh's die Räumlichkeiten der kgl. ung. Geologischen Reichs­ anstalt schmücke. Zu diesem Zwecke bitten wir um Ihren freundlichen Beitritt. Beiträge quittieren wir öffentlich in den Spalten des Földtani Közlöny. Gegeben zu Budapest aus der am 8. Februar 1911 abgehaltenen Generalver­ sammlung der ungarischen geologischen Gesellschaft. *4 Magyarhoni Földtani Társulat elnökscgr

Szontagh Tamás dr. másodelnök.

Papp Károly
és

választmánya nevében :

Schafarzik Ferenc dr. elnök

Nyilvános nyugtató. naoysuri

B öckh J ános m ellszobrára 1911. év február hó 8-a és április hó 30-a között a következő adom ányok érkeztek.

Öffentliche Quittierung. Für die Büste J ohann B öckh’s v. N agysur sind vom 8 Februar bis 30 April 1911 die nachfolgenden Beträge eingelangt: kor.

Acker Viktor m. k. bányamérnök, Ruszkatő (Pojén) Ascher Antal műegyetemi kvesztor, Budapest .... Ascher H. Fr. a Montan-Zeitung tulajdonosa, Graz ._ Arthaber G. dr. egyetemi tanár, Wien ............... „ Állami vasgyárak központi igazgatósága, Budapest. _ Ballenegger Róbert, Budapest .......... .... __ Bányászati és Erdészeti Főiskola, Selmeczbánya __ _

.„

__

„. .......„

fili.

5*— 5*— 10*— 50*— 50*— 2*— ..

(Fodor László, Vadas Jenő dr., Sobó Jenő, Barlay Béla, Kövesi Antal, Schelle Róbert, Szentiványi Gyula, Faller Károly, Hermán Miksa, Kövesi Ferenc, Jankó Sándor, Muzsnay Géza, Krippel Móric, Walek Károly, Bolemann Géza, Farbaky Gyula, Réz Géza és Bencze Gergely tanárok hozzájárulásával) _ ................. — — .......... —

^00*—

Barlay József geológus s bányaigazgató, Szurdokpüspöki 10’— Beüti Engelbert bányagondnok, Nadrág ...................... 20*— Bergh Tivadar m. kir. bányatanácsos főfelügyelő, Kudsir _. 14.— Bischitz Béla dr, a Bánya szerkesztője s tulajdonosa 50*— Borsodi Bányatársulat, gyűjtése liudabánya ... 12*— Bruck Albert aranybányatulajdonos, Budapest«. _ _ 10*— Bruck József m. k. hivataltiszt, könyvtáros, Budapest _ 3‘— B. család, Budapest................ _ .... _. _ „ 30*— Chorin Ferenc dr., a Salgótarjáni Kőszénbánya r. t. elnöke 100’— Chesnais A. bányatanácsos, Páris 20*— Csiszár Lajos gyűjtése, Aknasugatag .... „ 3.— Czcgléd r. t. város tanácsa, Czegléd ......... _ _ 20*— Darányi Ignác dr. v. b. t. t., Tátralomnicz _ 50*— Emszt Kálmán dr. in. k. vegyész, Budapest _ „ __ 20 — Esztergomi Székesegyházi Főkáptalan, Esztergom .... __ 50*— Eszakmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat r. társaság, Budapest _ .... _ ... _ _ 50'— Felix J. dr. egyetemi tanár, Leipzig .... _ 10*10 Eelsőmagyarországi Bánya és Kohómű R. T.. Budapest 100'—

378

kor. fill. 10*— Gáger Emil az Északmagy. Egy. Kőszénb. R. T. igazgatója lO Gáspár János m. kir. fővegyész, Budapest SO— Gesell Sándor m. k. főbányatanácsos gyűjtése. Beszterczebánya 25 — Heinzelmann-féle Yasbányatársulat, Hisnyóvíz Hevesy Lajos udvari tanácsos, nagybirtokos és a Felsőmagyarországi 50.— Bánya és Kohómű R. T. vezérigazgatója, Budapest . 20 *— Hoefer K. udvari tanácsos, főiskolai tanár, Leoben 35 — Hofman István, Henrik és Vilma, Budapest 2 -— Horváth Béla dr. m. k. vegyész, Budapest .... _ Inkey Béla geológus és földbirtokos, Tarótháza _ 100 -— Institutul Geological Romaniei Bucuresti: (Popovici-Hátszeg dr.. Athanasiu Sava dr. és Mrazec Ludovic tanárok hozzájárulásával) .... — — - 65-80 10*— Illés Vilmos m. k. bányafőmérnök, Budapest 2 *_ Kadic Ottokár dr. k. geológus, Budapest 20 — Kereskedelmi és Iparkamara, Brassó ... 20 * — Kereskedelmi és Iparkamara, Sopron _ ... 10*— Kincstári kőbánya kezelőség, Visegrád 10*— Kilián Frigyes egyetemi könyvárus utóda, Budapest 20 *— Ivoch Antal egyetemi tanár gyűjtése, Budapest 5— Kormos Tivadar dr. m. k. geológus, Budapest 10 *— Korláti Bazaltbánya R. T., Budapest 5*— Laczkó Dezső kegyestanítórendi fugimnáziumi tanár. Veszprém. 150*— Lapp Henrik-féle Magyar Mélyfúrási R. T., Budapest.. 5*— Latinak Gyula m. k. bányalomérnök, Tiszolcz 20 *— László Gábor dr. m. k. geológus, Budapest 10 *— Leféber Ágoston vízműépítési vállalata, Budapest 10*— Leféber Lajos vízműépítési vállalkozó, Budapest 10 *— Lóczy Lajos dr. egyetemi tanár, Budapest 10.— Löblovitz Zsigmond papirkereskedő s nyomdatulajdonos, Budapest 10*— Maderspach Livius m. k. bányatanácsos, Zólyom 300*— Magyar Általános Kőszénbánya R. T., Budapest 20 *— Magyar Bánya és Kohóipar Tanulmányi R. T., Budapest s-60 Magyar Földrajzi Intézet R. T., Budapest 20 — Magyar Petróleum Ipar R. T., Budapest 50 — Magyar Siemens-Schuckert művek Villamos R. T., Budapest 13 — M. k. bányaigazgatóság gyűjtése, Nagyág 10*— M. k. o « Selmeczbánva M. k. bánya hivatal « Felsőbánya 11 -— M. k. '< (< Hodrusbánya 13M. k. < « Zalatna 3— M. k. o m Abrudbánya 8 *— M. k. Gazdasági Akadémia tanáritestülete, Magyaróvár 10*— M. k. központi szülészeti kísérleti állomás gyűjtése, Budapest 16 —

379

kor.

fill.

M. k. Pénzügyminisztérium XIV. bányászati ügyosztálya. (Probstner Alfréd, Bárdossy Antal, Remenyik Lajos, Vnutskó Ferenc, Ivnöpfler Gyula és Litschauer Lajos urak h o z z á j á r u l á s á v a l ) _

......... M. k. Vasgyári Hivatal gyűjtése, Vajdahunyad ... Mály Sándor m. kir. pénzügyminiszteri tanácsos, az állami bányá­ szati főosztály főnöke, Budapest ... Maros Imre m. kir. geológus, Budapest Maros Imre m. kir. geológus gyűjtése : (Leopold Andor, Vágó Rezső és Weisskopf Adolf hozzájárulásával) .... _ Mednyánszky Dénes báró, Wien Müller Sándor, Ózd Nagy Dezső udv. tanácsos, műegyet. tanár, Budapest Nagykőrös r. t. város tanácsa, Nagykőrös Nagymaros nagyközség. Hont vm. Naturhistorisches Landes Museum von Kärnten, Klagenfurt Neubauer Konstantin dr., Budapest .... Neuschwentner J. bányatanácsos, Beszterczebánya Oberschlesische Eisenbahn Bedarfs A. G., Markusfalva Pantó Dezső m. k. bányamérnök, Verespatak Pálfy Mór dr, m. k. főgeológus. Budapest .... Papp János kegyestanítórendi kormány segéd, Budapest Papp Károly dr. gyűjtése, Budapest Petraschek W. dr. geológus, Wien . Pitter Tivadar m. k. térképész, Budapest Popescu Voitesti dr. gyűjtése, Bucuresti

50‘—

12.— 25’— 5*— 15*— 5'— 5*— 10*— 5*— 20*— 20*— 3*— 2’— 20*— 5 -— 20’— 20— 2*30 20*— 5*—

(Saidel Teodor, Merut Vasile, Mucori dr.. Demetrescu, Protescu, Rotman dr., Cantunniari, Petroineu, V. Demetriu, Dulugey, Sava Athanasiu,

Pascu K. dr. geológusok hozzájárulásával) ... „ 25*— Posewitz Tivadar m. kir. főgeológus, Budapest 5.— Rau Gottlob az Eszakmagy. Egy. KŐszénb. R. T. igazgatója 10 — Roth Flóris bányaigazgató Petrozsény 10’— Rozlozsnik Pál m. k. geológus, Budapest .................................... 10*— Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. bányaigazgatósága, Petrozsény......... 20* — Saxlehner András, a Hunyadi János keserűvízforrás tulajdonosa. Bpest 50*— Schafarzik Ferenc dr. műegyetemi tanár és neje, Budapest 100*— Schock Lipót m. k. térképrajzoló, Budapest ... 3*— Schmidt Lajos m. k. bányafőmérnök, Budapest 5‘— Schréter Zoltán dr. m. k. geológus, Budapest ....... . 5*— Somogyi Géza m. k. bányamérnök gyűjtése, Verdnik (a m. k. bányahivatal tisztviselői és a verdniki kaszinó hozzájárulásával) 27*— Spannbauer Rezső gyárfőnök főfelügyelő gyűjtése, Zólvombrezón 31*— Stäche Guido dr., a bécsi földtani intézet nyug. igazgatója, Wien.... 50*— Stempel Gyula m. k. bányakapitány, Beszterczebánya _ 7*— Suess Ede tanár, az Osztrák Tud. Akadémia elnöke. Wien _ 20*—

3S0 k o r. fi 11.

255— 80— 5— 20 — 20 — 10 — 30*— 10 — 4 .5— 30*— 3-— 5-— 20 -— 30 —

Szeged szab. kir. város tanácsa, Szeged Szinyei-Merse Zsigmond dr. vegyész, Budapest Szontagh Tamás dr. királyi tanácsos, Budapest Telegdi Roth Károly dr. m. k. geológus, Budapest Telegdi Roth Lajos m. k. főbányatanácsos, Budapest Temesvár szab. kir. város tanácsa, Temesvár Teschler György középiskolai igazgató, Körmoczbánya Tietze E. dr. a bécsi földtani intézet igazgatója, Wien Toula Ferenc dr. udvari tanácsos, műegyetemi tanár, Wien Törek László gyűjtése, Rozsnyó Treitz Péter m. k. főgeológus, Budapest Uhlig Viktor dr. egyetemi tanár, Wien Vendl Aladár dr., Budapest Vogl Viktor dr. m. k. geológus, Budapest Wittkowitzi Bánya-Társulat, Ötösbánya . Zujovic J. M. nyug. szerb, külügyminiszter, geol. tanár, Belgrád. Zsigmondy Árpád gyűjtése (Alsteen L., Charledoi, Rokerburg P., Becker Alajos, Kachelmann Farkas, Steinhausz Gyula, Stépán Miksa, Varga Lajos, Vizer Vilmos és Zöld Gábor urak hozzájárulásával)^ —

75*—

összesen : 3085’80 azaz : három ezprmfolcvanöt korona és 80 fillér. Kelt Budapesten, 1911 május hó 1-én. Dr. Papp Károly. titk á r.