1991. évi XLI. törvény. a közjegyzıkrıl 1

Lezárva: 2010. január 8. Hatály: 2010.I.1. - 2010.V.31. Online - 1991. évi XLI. törvény - a közjegyzıkrıl

CompLex Jogtár Plusz expressz Magyar Országos Közjegyzıi Kamara 1. oldal

1991. évi XLI. törvény a közjegyzıkrıl1 ELSİ RÉSZ ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK I. fejezet Általános szabályok Általános elvek 2

1. § (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzıket, hogy a jogviták megelızése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak. (2)3 A közjegyzı a jogügyletekrıl és jogi jelentıségő tényekrıl közokiratot állít ki, okiratokat ıriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történı átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlıségének biztosításával - kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében. (3) A közjegyzı folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat. (4) A közjegyzı a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. 2. § (1) A közjegyzı az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható. (2) A közjegyzı az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni. 3. § (1) A közjegyzı köteles megtagadni a közremőködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethetı össze, így különösen ha közremőködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetıleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen. (2) Ha a közjegyzı az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közremőködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyzı a közremőködését megtagadja. 4. § A közjegyzı nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Polgári perrendtartásnak (a továbbiakban: Pp.) a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el. 4 5. § (1) A közjegyzı a közremőködését e törvényben említetteken kívül más okból nem tagadhatja meg. A közjegyzı közremőködését végzéssel tagadja meg, a végzést írásban kell közölni azzal a féllel, aki a közjegyzıt a közremőködésre felkérte. (2) A közremőködést kérı fél a végzés felülvizsgálatát kérheti a közjegyzı székhelye szerinti megyei bíróságtól. A bíróság a végzést a közigazgatási nemperes eljárás szabályai szerint vizsgálja felül azzal, hogy végzésében a kérelmet elutasítja, vagy a végzést hatályon kívül helyezi és a közjegyzıt az eljárás lefolytatására utasítja. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye. 6. § A közjegyzıt a tevékenységéért jogszabályban meghatározott díj és költségtérítés illeti meg. 5 6 7. § (1) A közjegyzı tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, mővészi, irodalmi, oktató és mőszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet keresıtevékenységként. A közjegyzı e keresı tevékenységét köteles bejelenteni a területi kamara elnökségének. 1 2 3 4 5 6

Kihirdetve: 1991. X. 7. Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 1. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Módosította: 2007. évi LXIV. törvény 66. § (3) a). Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 11. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 2. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Megállapította: 2007. évi CLII. törvény 17. §. Hatályos: 2008. I. 1-tıl.



(2) A közjegyzı nem végezhet sem személyes közremőködéssel, sem korlátlan anyagi felelısséggel járó vállalkozási tevékenységet, ingatlant vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet, a közjegyzıi tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerzıdést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat. (3) A 24/A. §-ban foglaltakon kívül nem esik az (1) bekezdés tilalma alá a) a választottbírói tevékenység, b) a területi kamara elnökségének elızetes engedélyével létesített kuratóriumi tagság és tisztségviselés, 1 c) külön törvényben szabályozott közvetítıi eljárásban folytatott közvetítıi tevékenység, 2 d) a közjegyzıi kamarában végzett tevékenység. (4) A közjegyzı a fél részére nem készíthet magánokiratot, kivéve az aláírási címpéldány tervezetet. (5)3 8. § A közjegyzı sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja. 4 9. § (1) A közjegyzıt - ha törvény kivételt nem tesz - az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a közjegyzıi mőködésének megszőnése után is fennmarad. (2) A fél, jogutódja és törvényes képviselıjük a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. 10. § (1) A közjegyzı - a közjegyzıi mőködése körében - okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel. (2)5 A károk megtérítésének fedezésére a közjegyzı köteles legalább ötvenmillió forint értékő felelısségbiztosítást kötni, és azt közjegyzıi mőködésének tartama alatt fenntartani. (3)6 A Magyar Országos Közjegyzıi Kamara választmányának felhatalmazása alapján a közjegyzı javára és érdekében a felelısségbiztosítás kötelezı értékéig a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara köti meg a felelısségbiztosítást; a kiegészítı felelısségbiztosítás megkötésére ebben az esetben is a közjegyzı jogosult. 11. § A közjegyzı a hivatalos iratain, névtábláján és bélyegzıjén jogosult az állami címer használatára. 7 8 11/A. § (1) A területi közjegyzıi kamara elnöksége hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek a következık: a) bejegyzés a közjegyzıhelyettesek és közjegyzıjelöltek kamarai névjegyzékébe, törlés e névjegyzékekbıl, kivéve, ha a törlésre a közjegyzıi fegyelmi bíróságnak a 72. § (2) bekezdésnek e) pontja szerinti jogerıs határozata alapján kerül sor, b) a közjegyzıi iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás, c) felvétel a közjegyzıi irodák kamarai nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból - kivéve, ha a törlésre a cégbíróságnak a közjegyzıi irodát a cégjegyzékbıl törlı jogerıs határozata alapján kerül sor - (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás). (2) A kamarai hatósági eljárásban ügyfélnek minısül a közjegyzıjelölt, a közjegyzıhelyettes, illetıleg az ıket foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó közjegyzı, valamint a közjegyzıi iroda tagja és volt tagja. (3)9 A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet elıterjeszteni. Kamarai hatósági eljárásban a kérelem telefaxon nem nyújtható be. (4)9 A kamarai hatósági eljárást elsı fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség döntése elleni fellebbezést az országos kamara bírálja el. A kamarai hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal. (5)10

1 Beiktatta: 2002. évi LV. törvény 42. §. Hatályos: 2003. III. 17-tıl. 2 Beiktatta: 2009. évi L. törvény 64. § (1). Hatályos: 2009. VI. 30-tól. 3 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CLII. törvény 25. § a). Hatálytalan: 2008. I. 1-tıl. Lásd: 2007. évi CLII. törvény 26. § (4)-(5). 4 Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 12. §. Hatályos: 2008. I. 1-tıl. 5 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 3. §. Módosította: 2007. évi LXIV. törvény 66. § (2). 6 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 13. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. 7 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 144. §. Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 8 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 41. §. 9 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 40. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-tıl. Ezt követıen indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 10 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 42. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-tıl.



1

(6) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény kizárásra vonatkozó szabályait e törvény kizárási szabályaival együtt kell alkalmazni. (7) A kamarai nyilvántartásból történı törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti. (8)2 Az eljárásban a hiánypótlásra való felhívást a területi kamarának a kérelem beérkezését követı elsı ülésén, de legkésıbb tíz munkanapon belül kell kibocsátania. (9) Ha a kamara a névjegyzékbe történı bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az errıl szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételrıl kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell a) a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és cégszerő aláírását, az okirat kiállításának helyét és idıpontját, b) a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történı bejegyzés napját, c) közjegyzıhelyettes és közjegyzıjelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési helyét és idıpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel idıpontját, az alkalmazó közjegyzı nevét és székhelyét, d)1 szükség esetén a közjegyzıi iroda nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait. (10)3 A közjegyzı illetékességi területe 12. § (1) A közjegyzı illetékességi területe általában annak a helyi bíróságnak az illetékességi területével egyezik meg, amely a közjegyzı székhelyén mőködik. (2) A Budapesten mőködı közjegyzık illetékessége a fıváros egész területére kiterjed. (3)4 Az igazságügyért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelettel állapítja meg annak a közjegyzınek az illetékességi területét, akinek a székhelyén nem mőködik bíróság.5 (4) A közjegyzı helyszíni eljárást az illetékességi területén folytathat. A közjegyzıi önkormányzat 13. § A közjegyzık önkormányzattal rendelkeznek. Az önkormányzati szervek: a) a területi közjegyzıi kamara (a továbbiakban: területi kamara), b) a területi kamara elnöksége, c) a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara. 14. § (1) Az önkormányzati szervek jogi személyek, jogosultak az állami címer használatára. (2)6 A közjegyzı a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes a kamarai névjegyzékbe történı bejegyzésével válik a területi kamara tagjává. 15. § (1) A közjegyzıi önkormányzat a törvényben ráruházott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével képviseli és védi a közjegyzıi kar érdekét és tekintélyét. Közremőködik a közjegyzıkre vonatkozó jogszabályok elıkészítésében. (2) A közjegyzıi önkormányzat mőködésével felmerülı kiadásokat a közjegyzık által fizetett kamarai hozzájárulás fedezi. (3) A közjegyzı és a közjegyzıhelyettes az önkormányzati tisztségekre választhat és választható. 7 15/A. § A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzıi önkormányzati szervek mőködése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye. MÁSODIK RÉSZ

1 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 41. §. 2 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 40. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-tıl. Ezt követıen indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 3 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 42. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-tıl. 4 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i). 5 Lásd: 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet. 6 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 4. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. 7 Beiktatta: 1999. évi XLIV. törvény 5. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i).



A KÖZJEGYZİI SZERVEZET II. fejezet A közjegyzıi szolgálat keletkezése és megszőnése A közjegyzıi szolgálat keletkezése 1

16. § (1) A közjegyzıt a miniszter nevezi ki határozatlan idıre. (2) A kinevezés tartalmazza a közjegyzı székhelyét. (3) Egy székhelyre több közjegyzıt is ki lehet nevezni. 2 (4) 3 17. § (1) Közjegyzıvé - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhetı ki, aki a) magyar állampolgár, b)4 c) választójoggal rendelkezik, d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, e) a jogi szakvizsgát letette, f) legalább 3 évi közjegyzıhelyettesi gyakorlatot igazol, g)5 (2)6 Az (1) bekezdés f) pontjában említett gyakorlatnak megfelel a legalább 3 éves bírói, ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzıi gyakorlat. (3)7 Nem nevezhetı ki közjegyzıvé az, a)8 aki büntetett elıélető, b)8 aki jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, c)9 akinek a bíróság bőncselekmény elkövetése miatt büntetıjogi felelısségét jogerıs ítéletben megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez főzıdı hátrányos jogkövetkezmények alól, ca) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, cb) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érı végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, cc) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, cd) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott közérdekő munka esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, ce) gondatlan bőncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, d)9 akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntetı végzés jogerıre emelkedésétıl számított három évig, e)10 akit a közjegyzıi fegyelmi bíróság jogerıs határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott, a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 10 évig, f)10 aki egészségi állapota miatt vagy más okból a hivatás ellátására alkalmatlan,

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i). Hatályon kívül helyezte: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (3). Hatálytalan: 1999. VIII. 1-tıl. Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 6. § (1). Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLIX. törvény 8. §. Hatálytalan: 2010. I. 1-tıl. Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CLII. törvény 25. § a). Hatálytalan: 2008. I. 1-tıl. Módosította: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (2) e). Beiktatta: 1999. évi XLIV. törvény 6. § (2). Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 6. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-tıl. Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 6. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-tıl. Jelölését módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 6. § (1).



1

g) aki életmódja vagy magatartása miatt a közjegyzıi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen, h)1 akivel szemben a 7. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel idıpontjáig megszünteti. 2 (4) 3 17/A. § (1) A közjegyzıi kinevezésre pályázó a pályázat benyújtásával egyidejőleg a) igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint b) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bőnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére - annak a közjegyzıi kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzıi kinevezésre pályázó személy tekintetében a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény fennáll-e. 18. § (1) A közjegyzıi állást pályázat útján kell betölteni. (2) Annak a területi kamarának az elnöksége, amelynek területén a megüresedett közjegyzıi állás van, a pályázatot meghirdeti, és a pályázók közül javaslatot tesz a kinevezésre. 19. § Olyan közjegyzıi székhely esetén, ahol jelentıs számban élnek nemzeti kisebbséghez tartozók, a nemzetiség nyelvét ismerı pályázót elınyben kell részesíteni. 20. § (1) Közjegyzıt a beleegyezése nélkül nem lehet más székhelyre áthelyezni. (2)4 Az érintett egy vagy több területi kamara elnökségének javaslatára a miniszter a közjegyzıket beleegyezésükkel - pályázat kiírása nélkül kölcsönösen áthelyezheti. (3)5 Ha a közjegyzıi álláshelyet a miniszter - a 18. §-ban foglaltak szerint - más székhelyre kinevezett közjegyzı személyével tölti be, a közjegyzıt e székhelyre helyezi át. (4)6 Az áthelyezéssel a közjegyzı szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az álláshelye, székhelye és illetékességi területe, továbbá - a kölcsönös áthelyezés esetét kivéve - eredeti álláshelye megüresedik. A közjegyzı áthelyezése nem érinti a korábbi székhelyén lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos felelısségét. Az áthelyezésre megfelelıen alkalmazni kell a kinevezésre vonatkozó szabályokat. 7 21. § (1) A közjegyzı a kinevezését követı 3 hónapon belül a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara elnöke elıtt esküt tesz. Ezt megelızıen bemutatja a bélyegzıjét, aláírásmintáját és a hivatali helyiségének a hivatás gyakorlására való alkalmasságát megállapító kamarai igazolást, igazolja továbbá, hogy kötelezı felelısségbiztosítást kötött és megszüntette az összeférhetetlenséget [17. § (3) bekezdés h) pont]. (2) Az eskü szövege a következı: „Becsületemre és lelkiismeretemre esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz hő leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a hivatali és magántitkot megırzöm, és közjegyzıi kötelességeimet lelkiismeretesen teljesítem.” 8 21/A. § (1) A közjegyzı és a közjegyzıhelyettes hivatali aláírása a közjegyzı vagy közjegyzıhelyettes névaláírásának, valamint a közjegyzı hivatali bélyegzıje lenyomatának együttes alkalmazása. A közjegyzı és a közjegyzıhelyettes hivatali aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített közokiratot. (2) A közjegyzı és a közjegyzıhelyettes hivatali elektronikus aláírása a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara által részükre rendszeresített minısített elektronikus aláírás. A közjegyzı és a közjegyzıhelyettes minısített elektronikus aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített elektronikus közokiratot. (3)9 A hivatali elektronikus aláírásként olyan minısített elektronikus aláírás használható, amely megfelel a következı feltételeknek:

1 Jelölését módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 6. § (1). 2 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLIX. törvény 8. §. Hatálytalan: 2010. I. 1-tıl. 3 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 6. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-tıl. 4 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i). 5 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 145. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i). 6 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 145. §. Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. Ezt követıen benyújtott pályázatok elbírálása és elıterjesztett áthelyezés iránti kérelmek intézése során kell alkalmazni. 7 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 7. §. Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 7. §. 8 Beiktatta: 2004. évi LV. törvény 21. §. Hatályos: 2004. VII. 1-tıl. 9 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 14. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl.



a) az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítés-szolgáltató feltüntette annak a tényét is, hogy az aláíró közjegyzı vagy közjegyzıhelyettes; b) a hitelesítés-szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenırzését kérı felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad. (4)1 A hivatali elektronikus aláírás nem használható, ha a) az aláíró közjegyzıi szolgálata megszőnt vagy az aláírót törölték a közjegyzı-helyettesi névjegyzékbıl, b) az aláírót szolgálata alól felfüggesztették, vagy vele szemben határozott idıre szóló, hivatalból való felfüggesztés fegyelmi büntetést szabtak ki, c) az aláíró közjegyzıi szolgálatát szünetelteti, d) az aláíró az aláírás-létrehozó adat elvesztésérıl vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé. (5)1 A kamara a (4) bekezdés a)-c) pontjában, az aláíró a d) pontjában foglalt esetben kezdeményezi a hitelesítés-szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását. (6)1 A hitelesítés-szolgáltató az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét a kamara megkeresésére haladéktalanul felfüggeszti, illetve a tanúsítványt visszavonja. A közjegyzıi szolgálat megszőnése 2 22. § (1) A közjegyzıi szolgálat megszőnik: a) a közjegyzı felmentésérıl szóló határozat jogerıre emelkedésének, b) a közjegyzıi szolgálat megszőnését megállapító határozat jogerıre emelkedésének, c) a közjegyzıi fegyelmi bíróság hivatalvesztést, a közjegyzı alkalmatlanságát vagy érdemtelenségét megállapító határozata jogerıre emelkedésének, d) a közjegyzı 70. életéve betöltésének vagy e) a közjegyzı halálának napján. (2) A miniszter a közjegyzıt felmenti, ha a közjegyzı a szolgálatáról a miniszterhez intézett írásbeli nyilatkozatában lemondott. (3) A miniszter a közjegyzıi szolgálat megszőnését állapítja meg, ha a) a közjegyzı magyar állampolgárságát vagy választójogát elvesztette, b) a közjegyzıvel szemben a 17. § (3) bekezdés b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény következett be, c) a közjegyzı a 21. §-ban meghatározott esküt nem tette le, vagy d) a közjegyzı a kinevezését követıen keletkezett összeférhetetlenséget nem szüntette meg. (4) A miniszter a közjegyzıi kinevezés érvénytelenségét állapítja meg, ha a közjegyzı kinevezését követıen jut tudomására, hogy a kinevezés 17. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételei a kinevezés idıpontjában nem álltak fenn, vagy a közjegyzıvel szemben a kinevezés idıpontjában a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény állt fenn. 3 22/A. § (1) A területi kamara elnöksége a közjegyzıi tevékenység gyakorlásának idıtartama alatt lefolytatott hatósági ellenırzés keretében ellenırzi azt is, hogy a közjegyzıvel szemben nem áll fenn a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény. (2) A hatósági ellenırzés céljából a területi kamara elnöksége adatot igényelhet a bőnügyi nyilvántartási rendszerbıl. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzıvel szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény. (3) A területi kamara elnöksége, valamint a miniszter a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli a) a közjegyzıi kinevezésre pályázó személy, b) a közjegyzı azon személyes adatait, amelyeket a bőnügyi nyilvántartó szerv által e célból kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

1 2 3

Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 14. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 6. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-tıl. Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 6. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-tıl.



(4) Az (1) és (2) bekezdés, valamint a 17/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatokat a területi kamara elnöksége, valamint a miniszter a) a közjegyzıi pályázat elbírálásáig, b) a közjegyzıi kinevezés esetén a hatósági ellenırzés idıtartamára vagy a közjegyzıi szolgálat megszőnésének megállapítására irányuló eljárásban az eljárás jogerıs befejezéséig kezeli. 1 23. § (1) Ha a területi kamara elnöksége a 22. § (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt, a közjegyzıi szolgálat megszőnésére okot adó körülményrıl szerzett tudomást, köteles azt a miniszternek haladéktalanul bejelenteni. (2) A közjegyzı felmentésérıl, a közjegyzıi szolgálat megszőnésének és a közjegyzıi kinevezés érvénytelenségének megállapításáról a miniszter a kamara véleményének beszerzését követıen dönt, és e döntésérıl - a határozat megküldésével - értesíti a területi kamara elnökségét. (3) A miniszter a közjegyzı kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata megszőnése és szünetelésének megállapítása, valamint a közjegyzıi kinevezés érvénytelenségének megállapítása ügyében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el. 2 3 24. § (1) A közjegyzı nem gyakorolhatja a hivatását a) a 22. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott esetekben a közjegyzıi szolgálat megszőnésének idıpontjától kezdıdıen, b) a magyar állampolgárság vagy a választójog elvesztésének idıpontjától kezdıdıen, c) a 17. § (3) bekezdés b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági ítélet jogerıre emelkedésének napjától kezdıdıen, d) az azt követı naptól kezdıdıen, amelyen az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló kötelezettségét még - a mulasztás jogkövetkezményeinek alkalmazása nélkül - teljesíthette volna és e) a 21. §-ban meghatározott eskütételt megelızıen. 4 (2) Ha a közjegyzı szolgálata megszőnik, a közjegyzı, illetve az iratokat, eszközöket birtokló személy az (1) bekezdésben meghatározott idıponttól számított 30 napon belül köteles a közjegyzıi levéltár részére átadni a) a közjegyzı okiratait és nyilvántartó könyveit, b) minden olyan hagyatéki ügyét és iratot, amelyre a közjegyzıi titoktartás kiterjed, c) a közjegyzı igazolványát, d) a közjegyzı elektronikus aláírását létrehozó eszközt és a bélyegzıjét, valamint e)5 a közjegyzı által használt, a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara és a közjegyzıi levéltár tulajdonában lévı eszközöket. (3)4 A közjegyzıi levéltár az iratok, eszközök átvételét igazolja, az átvett iratokra és eszközökre vonatkozó adatokat pedig törli a közjegyzı irodájában található, a közjegyzı által használt számítástechnikai eszközökbıl. (4)6 A (2) bekezdésben meghatározott személy köteles lehetıvé tenni a közjegyzıi levéltár alkalmazottja számára azt, hogy az átadás céljából a közjegyzı irodájába belépjen, iratait és nyilvántartásait megvizsgálja, a számítástechnikai eszközökbıl az adatokat törölje. (5)7 A (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a közjegyzı másik székhelyre történı áthelyezése esetén is alkalmazni kell azzal, hogy az iratok, nyilvántartások és eszközök leadásának kötelezettsége nem vonatkozik a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszközre és a kamara tulajdonában álló azon egyéb eszközökre, melyek áthelyezés utáni további használatáról a közjegyzı és a kamara megállapodott.

1 2 3 4 5 6 7

Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 6. § (5). Hatályos: 2010. I. 1-tıl. Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 10. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 6. § (6). Hatályos: 2010. I. 1-tıl. Beiktatta: 2008. évi VIII. törvény 3. §. Módosította: 2009. évi L. törvény 72. § (1) a). Módosította: 2009. évi L. törvény 72. § (1) a). Beiktatta: 2008. évi VIII. törvény 3. §. Módosította: 2009. évi L. törvény 72. § (1) b). Beiktatta: 2009. évi L. törvény 64. § (2). Hatályos: 2009. VI. 30-tól.



A közjegyzıi szolgálat szünetelése

1

1 24/A. § (1) Ha a közjegyzıt országgyőlési, helyi önkormányzati képviselıjelöltként, illetıleg polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettıl az idıponttól a választás befejezéséig, illetıleg megválasztása esetén mandátuma megszőnéséig közjegyzıi szolgálata szünetel. A közjegyzı a szünetelés idıtartama alatt közjegyzıi tevékenységet nem végezhet, részére tartós helyettest kell kirendelni. (2) A közjegyzıi szolgálat szünetelése alatt a közjegyzı kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredı jogokat, és nem terhelik a kamarai tagságból fakadó kötelezettségek.

III. fejezet A közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes 25. § (1) A közjegyzıi kar utánpótlását a közjegyzıjelöltek és a közjegyzıhelyettesek biztosítják. (2)2 A közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes a közjegyzıvel áll munkaviszonyban. 3 26. § (1) Közjegyzıjelöltként kérelemre a területi kamara névjegyzékébe a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki: a) magyar állampolgár, b) büntetlen elıélető, c) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, d) igazolja, hogy a kamara területén mőködı közjegyzıvel közjegyzıjelölti munkakör betöltésére munkaszerzıdést kötött. (2)4 A 17. § (3) bekezdésének rendelkezéseit a közjegyzıjelölt névjegyzékbe történı felvételénél is alkalmazni kell. 5 27. § Közjegyzıhelyettesként a közjegyzıi kamara névjegyzékébe azt a kérelmezıt lehet felvenni, aki a 26. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában és (2) bekezdésében írt feltételeknek megfelel, jogi szakvizsgával rendelkezik, és igazolja, hogy a kamara területén mőködı közjegyzıvel közjegyzıhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerzıdést kötött. 6 27/A. § (1) A közjegyzıjelölt, valamint a közjegyzıhelyettes nyilvántartásába vétel iránti eljárás, valamint a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a közjegyzıjelölt, valamint a közjegyzıhelyettes tekintetében a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt körülmény vizsgálata során a 17/A. §, valamint a 22/A. § rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. 7 28. § A közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes munkabérét a bírósági fogalmazó, illetve a bírósági titkár illetményére is figyelemmel kell megállapítani. 8 29. § (1) A közjegyzıjelöltet és a közjegyzıhelyettest a közjegyzı valamennyi közjegyzıi ügykörben köteles foglalkoztatni és a gyakorlati képzésérıl gondoskodni. (2)9 A közjegyzıhelyettes a közjegyzı utasítása és felelıssége mellett önállóan intézhet közjegyzıi ügyeket; a tanúsítvány kivételével az általa készített közjegyzıi okirat érvényességéhez, közjegyzıi okiratról kiadmány vagy másolat kiadásához a közjegyzınek az okiratra vezetett ellenjegyzése szükséges. (3)10 A titoktartás (9. §) és az összeférhetetlenség (7. §) szabályai a közjegyzıjelöltre és a közjegyzıhelyettesre, a kizárás szabályai (4. §) pedig a közjegyzıhelyettesre is irányadóak, azzal, hogy a közjegyzıhelyettes az ügy elintézésébıl a 32-37. § szerinti helyettesítést kivéve akkor is ki van zárva, ha az ıt alkalmazó közjegyzıvel szemben áll fenn kizárási ok. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Beiktatta: 1999. évi XLIV. törvény 11. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 12. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 13. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 7. §. Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 14. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 6. § (7). Hatályos: 2010. I. 1-tıl. Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 15. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 16. § (1). Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 15. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Megállapította: 2009. évi L. törvény 64. § (3). Hatályos: 2009. VI. 30-tól.



1

(4) Ha a közjegyzı a (2) bekezdés szerinti ellenjegyzésben tartósan akadályoztatva van, vagy az ellenjegyzés a közjegyzı halála vagy más ok miatt lehetetlenné válik, az ellenjegyzést a közjegyzı székhelye szerinti területi kamara elnöksége által az ellenjegyzés teljesítésére kirendelt közjegyzı is teljesítheti. A kirendelt közjegyzı az ellenjegyzést a (2) bekezdésben meghatározott közjegyzı (annak halála esetén jogutódai) felelısségére és veszélyére teljesíti. IV. fejezet A közjegyzıi irodák 30. § A közjegyzı köteles a tevékenységét a székhelyén levı irodában végezni; az irodán kívül akkor járhat el, ha az ügy természete vagy sürgıssége indokolja. 31. § (1) Az azonos székhelyre kinevezett 2 vagy több közjegyzı a területi kamara elnökségének engedélyével közös irodát tarthat fenn. (2) A közös irodában mőködı közjegyzık az önálló felelısségüket és hivatásuk személyes gyakorlását nem zárhatják ki és nem korlátozhatják. (3) Közjegyzı közös irodát csak közjegyzıvel tarthat fenn. 2 3 31/A. § (1) A közjegyzı egyénileg vagy közjegyzıi iroda keretében folytathatja tevékenységét. (2) A közjegyzıi iroda a közjegyzıi tevékenység végzésének elısegítésére határozatlan idıre alapított, jogi személyiséggel rendelkezı szervezet. (3)4 A közjegyzıi iroda alapítására, nyilvántartására, mőködésére, ellenırzésére, megszőnésére és tagjainak felelısségére - e törvényben foglalt eltérésekkel - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek a korlátolt felelısségő társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (4) A közjegyzıi iroda tagja a közjegyzıi irodában ıt megilletı vagyoni hányadot csak olyan személyre ruházhatja át, aki megfelel az e törvényben a közjegyzıi iroda tagjára elıírt feltételeknek és a területi kamara elnökségétıl az irodai tagság létesítésére az engedélyt megkapta. 5 (5) A közjegyzı az egyénileg folytatott tevékenysége helyett a közjegyzıi iroda alapító okiratának elfogadásával - az átalakulási eljárás lefolytatása nélkül - egyszemélyes vagy többtagú közjegyzıi irodát alapíthat. 2 31/B. § (1) Közjegyzıi irodát természetes személyek alapíthatnak olyan módon, hogy a szavazati jog több mint 50%-át közjegyzı tag (e címben a továbbiakban: közjegyzı tag), a (3) bekezdésben foglalt esetben a közjegyzı tagok együttesen gyakorolják, és vezetı tisztségviselı is csak közjegyzı tag lehet. (2) Nem lehet a közjegyzıi iroda tagja az a közjegyzı, közjegyzıhelyettes és közjegyzıjelölt, akivel szemben a közjegyzıi fegyelmi bíróság hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki, a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 10 évig. Ha az alapítási engedély megadása iránti eljárás idıpontjában a közjegyzı, a közjegyzıhelyettes vagy a közjegyzıjelölt ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, az engedélyezési eljárást a fegyelmi vétség elbírálásáig fel kell függeszteni. (3) Két vagy több közjegyzı csak akkor lehet ugyanannak a közjegyzıi irodának a tagja, ha ıket azonos székhelyre nevezték ki. (4) A közjegyzıhelyettes és a közjegyzıjelölt csak az ıt alkalmazó közjegyzı tagságával mőködı jogi személyiségő közjegyzıi irodának lehet tagja. (5) A nem közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy közjegyzıjelölt természetes személy akkor válhat közjegyzıi iroda tagjává, ha a) magyar állampolgár, b)6 vele szemben nem áll fenn a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény, c)7 választójoggal rendelkezik d)8 1 2 3 4 5 6 7 8

Beiktatta: 2009. évi L. törvény 64. § (3). Hatályos: 2009. VI. 30-tól. Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 294. §. Hatályos: 2005. I. 1-tıl. Megállapította: 2008. évi VIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2008. V. 1-tıl. Módosította: 2008. évi VIII. törvény 26. § b). Megállapította: 2008. évi VIII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2008. V. 1-tıl. Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 6. § (8). Hatályos: 2010. I. 1-tıl. Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 8. §. Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLIX. törvény 8. §. Hatálytalan: 2010. I. 1-tıl.


1


(6) A nem közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy közjegyzıjelölt természetes személy a közjegyzıi irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejőleg a területi kamara elnöksége részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bőnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére - annak a közjegyzıi irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzıi irodai tagság létesítése engedélyezését kérelmezı, nem közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy közjegyzıjelölt természetes személlyel szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény. 1 (7) A területi kamara elnöksége a nem közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy közjegyzıjelölt természetes személy közjegyzıi irodai tagsági jogviszonyának idıtartama alatt lefolytatott hatósági ellenırzés keretében ellenırzi azt is, hogy a nem közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy közjegyzıjelölt természetes személy taggal szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény. A hatósági ellenırzés céljából a területi kamara elnöksége adatot igényelhet a bőnügyi nyilvántartási rendszerbıl. (8)1 A (7) bekezdésben meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nem közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy közjegyzıjelölt természetes személy taggal szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény. (9)1 A (6)-(8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a területi kamara elnöksége a) a közjegyzıi irodai tagság engedélyezése iránti eljárás jogerıs befejezéséig, b) a közjegyzıi irodai tagság engedélyezése esetén a hatósági ellenırzés idıtartamára vagy a közjegyzıi irodai tagsági engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerıs befejezéséig kezeli. 2 3 31/C. § (1) Közjegyzıi irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett iroda mőködhet. A közjegyzıi iroda az elıtársaságra vonatkozó szabályok alapján nem kezdheti meg mőködését. (2) A közjegyzıi iroda alapító okiratában meg kell határozni a) a közjegyzıi iroda nevét és székhelyét, b) a közjegyzıi iroda tagjait nevük és lakóhelyük feltüntetésével; a közjegyzı tag esetében székhelyét és hivatali helyiségének (a 30. §-a szerinti irodájának) címét is, közjegyzıhelyettes és közjegyzıjelölt tag esetében az ıt alkalmazó közjegyzı nevét és székhelyét is, c) az irodavezetı közjegyzı tag nevét és székhelyét, több irodavezetı esetén az irodavezetés és képviselet szabályait, d) a tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, e) a szavazati jog terjedelmét és gyakorlásának módját, f) a taggyőlés és a megismételt taggyőlés mőködésének szabályait, ideértve az összehívás módját, a határozatképesség szabályait és a határozathozatal módját, a taggyőlésen kívüli határozathozatal szabályait, g) annak az értékhatárnak a megjelölését, amelytıl függıen a döntés a taggyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, h) az eredmény felosztásának szabályait, i) a közjegyzıi iroda megszőnése esetére a tagok közötti elszámolás szabályait. (3) A közjegyzıi iroda neve a következı lehet: a) az egyetlen közjegyzı tag neve és a „közjegyzıi irodája” kifejezés, b) több közjegyzı tagságával mőködı iroda esetén mindegyik közjegyzı teljes neve, vagy mindegyik közjegyzı családi neve és a „közjegyzıi iroda” kifejezés. (4)4 A közjegyzıi iroda székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. A közjegyzıi iroda székhelyét a területi kamara elnöksége az alapítási engedélyben jóváhagyja. 2 31/D. § (1) A közjegyzıi iroda alapításához a területi kamara elnökségének az engedélye szükséges (alapítási engedély), az engedélyezés iránti kérelmet az alapító okirat elfogadásától számított 8 napon belül kell a területi kamara elnökségéhez elıterjeszteni. Így kell eljárni a közjegyzıi irodai tagság létesítése esetén is. (2)5 A területi kamara elnöksége a közjegyzıi iroda részére az alapítási engedélyt negyvenöt munkanapon belül megadja, ha 1 2 3 4 5

Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 6. § (9). Hatályos: 2010. I. 1-tıl. Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 294. §. Hatályos: 2005. I. 1-tıl. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 42. §. Beiktatta: 2008. évi VIII. törvény 5. §. Hatályos: 2008. V. 1-tıl. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 41. §.



a) alapító okirata megfelel az irányadó jogszabályoknak, b) tagja megfelel a közjegyzıi irodai tagságra e törvényben meghatározott követelményeknek. 1 (3) A területi kamara elnöksége a (2) bekezdésben foglalt eljárása során megvizsgálja az alapító okiratban foglaltakat - szükség esetén a helyszínen - ellenırzi az alapító okiratban foglalt adatok valódiságát. (4) A közjegyzıi iroda köteles az alapítási engedély kézhezvételétıl számított 30 napon belül az iroda alapítását bejegyzés és közzététel végett bejelenteni a cégjegyzéket vezetı megyei bíróságnak, mint cégbíróságnak; a közjegyzıi iroda a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. 2 (5) Ha a területi kamara elnöksége a hatósági ellenırzés során megállapítja, hogy a közjegyzıi iroda nem felel meg az e törvényben meghatározott alapítási engedély kiadása vagy a közjegyzıi irodai tagság létesítése feltételeinek, az alapítási engedélyt, illetve a tagság létesítése iránti engedélyt visszavonja, és a cégbíróságnál kérelmezi a közjegyzıi irodával szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. 3 31/E. § (1) A közjegyzıi iroda alapítása és mőködése nem érinti a közjegyzı (a közjegyzıhelyettes és a közjegyzıjelölt) e törvény szerinti jogállását, így a hivatás személyes gyakorlására vonatkozó kötelezettségét, valamint a fegyelmi és anyagi felelısségét sem. (2) A közjegyzıi iroda vagy tagja (a tag ebben a minıségében) a jogszolgáltató hatósági tevékenységet illetıen (1. §) utasítást sem a közjegyzınek, sem a közjegyzıhelyettesnek, sem a közjegyzıjelöltnek nem adhat. (3) A közjegyzıi iroda üzletszerő gazdasági tevékenységet csak a közjegyzıi tevékenység elısegítésére folytathat. (4) A közjegyzıi iroda tagjának a közjegyzıi (közjegyzıhelyettesi, közjegyzıjelölti) minıségére tekintettel rendelkezésre álló adatok csak a közjegyzıi hatáskörbe tartozó eljárás során és annak céljára használhatók fel, az adatokhoz egyéb célból történı hozzáférés tilos. 3 31/F. § (1) A közjegyzıi irodai tagsági jogviszony megszőnik: a) a közjegyzı tag szolgálatának megszőnésével, kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet, b) a tag halálával, c) a közjegyzıi irodai tagsághoz e törvényben elıírt valamelyik követelmény megszőnésének bekövetkezésével, d) a tagot megilletı vagyoni hányad átruházásával, e) a közjegyzı tag rendes vagy rendkívüli felmondásával, f) a nem közjegyzı tag kizárásával. (2) Ha a közjegyzı tag szolgálata nem hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása miatt szőnik meg, és a közjegyzı tag (ha a tagság a közjegyzıi szolgálatnak a közjegyzı tag halála miatti megszőnésével szőnt meg, akkor a közjegyzı tag örököse) egyébként megfelel a nem közjegyzı taggal szemben támasztott követelményeknek, a tagság - kérelmére - a taggyőlés határozatával nem közjegyzıi tagságként fennmaradhat. (3) A volt taggal (örökösével) - ha a tagsága nem az ıt megilletı vagyoni hányad átruházásával szőnt meg - a tagsági jogviszony megszőnésének idıpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A tagot megilletı vagyonrészt - eltérı megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony megszőnésétıl számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni. (4) A közjegyzıi iroda megszőnik akkor is, ha a)4 b) az egyetlen közjegyzı tag tagsági jogviszonya vagy közjegyzıi szolgálata megszőnt, továbbá ha a közjegyzı tag (közjegyzı tagok) szavazati joga nem több, mint 50%. (5)5 A közjegyzıi iroda csak másik közjegyzıi irodával egyesülhet, vagy közjegyzıi irodákká válhat szét, és kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a közjegyzıi irodától megváló tag a vagyon egy részével más, már mőködı közjegyzıi irodához mint átvevı közjegyzıi irodához csatlakozik. A közjegyzıi iroda gazdasági társasággá vagy más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át. 5 (6) A közjegyzıi iroda átalakulásához a területi kamara elnökségének elızetes engedélye szükséges.

1 2 3 4 5

Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 8. §. Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 6. § (10). Hatályos: 2010. I. 1-tıl. Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 294. §. Hatályos: 2005. I. 1-tıl. Hatályon kívül helyezte: 2008. évi VIII. törvény 27. § (5). Hatálytalan: 2008. V. 1-tıl. Megállapította: 2008. évi VIII. törvény 6. §. Hatályos: 2008. V. 1-tıl.



V. fejezet A közjegyzı helyettesítése 1

32. § (1) A közjegyzı 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a területi kamara elnöke helyettest rendel. (2) Helyettesként a távollevı közjegyzıével azonos területi kamaránál mőködı közjegyzıt, közjegyzıhelyettest, kivételesen nyugalmazott közjegyzıt vagy nyugalmazott bírót lehet kirendelni. (3) A helyettes személyére a közjegyzı, akadályoztatása esetén a területi kamara elnöksége tesz javaslatot. 2 33. § A területi kamara elnöke a közjegyzı által javasolt személyt az egy naptári évben elıforduló valamennyi távolléte esetére elıre állandó helyettesként rendelheti ki. 34. § Tartós helyettest lehet kirendelni, ha a) a közjegyzıi állás megüresedett, b) a közjegyzıt hivatalából felfüggesztették, c) a közjegyzı tartósan távol van. 35. § A helyettesített közjegyzı a helyettesítés tartama alatt közjegyzıként nem járhat el. 2 36. § (1) A területi kamara elnöke a helyettes részére a kirendelésérıl okiratot állít ki, és ebben megjelöli a helyettesítés tartamát is. 2 (2) Az a helyettes, aki nem közjegyzı, mőködésének megkezdésekor a területi kamara elnöke elıtt köteles esküt tenni és aláírásmintáját bemutatni. Igazolnia kell a 10. § (2) bekezdése szerinti felelısségbiztosítás fennállását is. 37. § (1) A helyettes minden ügyet ellát, aláírásához a helyettesítésre utaló toldatot főz. (2) A közjegyzıre vonatkozó rendelkezéseket a helyettesre megfelelıen alkalmazni kell. (3) A helyettest a tényleges helyettesítés tartamára a helyettesített közjegyzıtıl díjazás, a tartós helyettest a közjegyzıi iroda tiszta bevétele illeti meg. VI. fejezet A közjegyzıi önkormányzat szervei A területi közjegyzıi kamara 3 38. § A területi közjegyzıi kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzık, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzıhelyettesek és -jelöltek alkotnak. 39. § A Magyar Köztársaság területén 5 területi kamara mőködik: a) a Budapesti Közjegyzıi Kamara: a Fıvárosi, a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Pest Megyei Bíróság, b) a Gyıri Közjegyzıi Kamara: a Gyır-Moson-Sopron, a Vas, a Veszprém és a Zala Megyei Bíróság, c) a Miskolci Közjegyzıi Kamara: a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar, a Heves és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, d) a Pécsi Közjegyzıi Kamara: a Baranya, a Fejér, a Somogy és a Tolna Megyei Bíróság, e) a Szegedi Közjegyzıi Kamara: a Bács-Kiskun, a Békés, a Csongrád és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság illetékességi területén. 40. § A területi kamara székhelye a megnevezésében szereplı város. 41. § A területi kamara jogai és feladatai különösen: a) megválasztja és visszahívja a területi kamara elnökségét és elnökét, b) meghatározza a kamarai hozzájárulást, c) meghatározza a területi kamara éves költségvetését, ellenırzi és elfogadja a költségvetési beszámolót, d) jelentést, javaslatot készít, véleményt nyilvánít a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara számára a közjegyzık helyzetérıl, szervezetérıl és az ıket érintı jogszabályok tervezetérıl, 1 2 3

Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 17. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Módosította: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (2) a). Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 18. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl.



1

e) megállapítja a területi kamara szervezeti és mőködési szabályzatát, és azt 30 napon belül bemutatja a miniszternek, f) szociális és jótékonysági alapokat hozhat létre. 42. § (1) A területi kamara a szükséghez képest, de évente legalább egyszer tart ülést. (2) Az ülést a tagok egyharmadának kérelmére vagy a területi kamara elnökségének határozata alapján egy hónapon belüli idıpontra kell összehívni. (3) A területi kamara ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti. 43. § (1) A területi kamara minden tagja jogosult és köteles a területi kamara ülésén részt venni. A hivatalából felfüggesztett közjegyzı a területi kamara ülésén nem vehet részt. (2) A területi kamara ülésérıl alapos ok nélkül távolmaradó és mulasztását ki nem mentı közjegyzı, közjegyzıjelölt és közjegyzıhelyettes ellen fegyelmi eljárás kezdeményezhetı. (3) A területi kamara tagja nem vehet részt az olyan határozat meghozatalában, amelynek tárgya a saját személyét, hozzátartozóját [Pp. 13. § (2) bekezdés], a nála szolgálatot teljesítı közjegyzıjelöltet vagy közjegyzıhelyettest, továbbá a vele közös irodában mőködı közjegyzıt érinti. E körülményt a területi kamara tagja az ülés megnyitásakor az elnöknek köteles bejelenteni. 44. § (1) A területi kamara ülése akkor határozatképes, ha a tagoknak legalább a fele jelen van. Ha a szervezeti és mőködési szabályzat szerint összehívott ülés határozatképtelen, változatlan napirendi javaslattal 15 napon belüli idıpontra az ülést ismételten össze kell hívni. Ez az ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. (2) A területi kamara a határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. A területi közjegyzıi kamara elnöksége 2 45. § (1) A területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség) a területi kamara elnökébıl és 10 tagból áll. Az elnök közjegyzı, a tagok közül 7 közjegyzı, 3 közjegyzıhelyettes. Ha a területi kamara tagjainak száma a 80 fıt meghaladja, a területi elnökség az elnökbıl, 11 közjegyzı és 3 közjegyzıhelyettes tagból áll (2) A területi kamara elnökét és a területi elnökség tagjait a területi kamara titkosan választja. (3) A megválasztáshoz a szavazatoknak több, mint a fele szükséges. A szavazatok összeszámlálásánál az érvénytelen szavazatot figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlıség esetén a szavazást meg kell ismételni. Újabb szavazategyenlıség esetén sorshúzással kell dönteni. 46. § A területi elnökség a közjegyzı tagjai közül megválasztja a területi kamara elnökhelyettesét, aki az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti. 3 47. § (1) Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyzı tagok megbízatása négy évre, a közjegyzıhelyettes tagoké két évre szól. (2) Az elnök megbízatásának idıközi megszőnése esetén új elnököt kell választani. 48. § A területi elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen az, hogy a) felügyeletet gyakorol a területi kamarához tartozó közjegyzık, közjegyzıjelöltek és közjegyzıhelyettesek ügyvitele, hivatali mőködése és magatartása felett, b) dönt a területi kamara ülésének összehívásáról, c) megválasztja a közjegyzıi fegyelmi bíróságok közjegyzı tagjait, d) fegyelmi eljárást kezdeményez a közjegyzı ellen, e)4 f)5 közremőködik a közjegyzıi állások betöltésében, g)5 javaslatokat és véleményeket készít a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara részére, h)5 jóváhagyja a területi kamara elnökének intézkedését. 49. § A területi elnökség ellátja a következı feladatokat is: a)6 engedélyezi és nyilvántartja a közjegyzı távollétét, részére helyettest rendel, b) egyeztetést végez a felek és a közjegyzı, továbbá a területi kamara tagjai között, c) intézi a panaszügyeket, 1 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i). 2 Az utolsó mondatot beiktatta: 1999. évi XLIV. törvény 19. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. 3 Megállapította: 2008. évi VIII. törvény 7. §. Hatályos: 2008. V. 1-tıl. Ezt követı választáson megválasztott elnökségi, illetve választmányi tagokra kell alkalmazni. 4 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CLII. törvény 25. § a). Hatálytalan: 2008. I. 1-tıl. Lásd: 2007. évi CLII. törvény 26. § (4)-(5). 5 Jelölését módosította: 2001. évi CII. törvény 6. § (4). 6 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 21. § (1). Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl.



d) szervezi és igazolja a közjegyzıjelöltek és közjegyzıhelyettesek gyakorlatát, elkészíti a minısítésüket, e) ellátja a területi kamara gazdasági ügyeit, beszedi a kamarai hozzájárulást, f)1 gyakorolja a kinevezés jogát és az egyéb munkáltatói jogokat az ügyvezetıvel (68. §) kapcsolatban, g)2 3 h) megválasztja a vizsgálóbiztosokat, 3 i) meghatározza a közjegyzık helyettesítésének rendjét, illetve a közjegyzı akadályoztatása esetén kijelöli a tartós helyettest, j)3 kirendeli a közjegyzıhelyettest. 4 49/A. § (1) A területi elnökség a területén mőködı közjegyzıkrıl, közjegyzıjelöltekrıl és közjegyzıhelyettesekrıl, továbbá a közjegyzıi irodákról külön-külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történı törlés idıpontját követıen a személyek és a közjegyzıi irodák adatait a kamara 50 évig köteles megırizni, 50 év elteltével a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévı adatok törlésérıl. (2) A közjegyzık névjegyzéke a következı adatokat tartalmazza: a)5 természetes személyazonosító adatok, b)6 c) székhely, illetékességi terület, d) az állam- és jogtudományi egyetemi oklevél kelte, minısítése, e) a jogi szakvizsga kelte, minısítése, f) a kinevezést megelızı joggyakorlat, g) a kinevezési javaslathoz készített minısítés adatai, h) a közjegyzıi kinevezés napja, i) az eskütétel napja, j) a hivatalba lépés idıpontja, k) az áthelyezés idıpontja, l)7 a közjegyzıi szolgálat megszőnésének idıpontja, oka, m) rendelkezés a közjegyzıi iratokról (a közjegyzıi irattárba helyezés napja), n) a hivatalvizsgálatok idıpontja, o) a fegyelmi büntetések, 8 p) a közjegyzı aláírásmintája. (3) A közjegyzık távollétérıl külön nyilvántartást kell vezetni, és abban fel kell tüntetni a kirendelt helyettes nevét, a helyettesítés kezdı és befejezı napját. (4) A közjegyzıjelöltek, illetıleg a közjegyzıhelyettesek névjegyzékében a (2) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakon kívül fel kell tüntetni a következıket: a) a joggyakorlat teljesítésének helye, ideje, az esetleges megszakításra vonatkozó adatok, b) az elsı helyettesi kirendelés, az eskütétel idıpontja, c) a minısítés eredménye, d) a fegyelmi büntetések, e) az alkalmazó közjegyzı neve, székhelye, f) az alkalmazás megszőnésének idıpontja, módja, g)9 a közjegyzıhelyettes aláírásmintája. (5)5 A cégjegyzékbe bejegyzett közjegyzıi iroda köteles a mőködésének megkezdését tizenöt napon belül a kamaránál bejelenteni, a kamara pedig a közjegyzıi irodát a következı adattartalommal hivatalból nyilvántartásba venni: a) a közjegyzıi iroda neve, b) a közjegyzıi iroda székhelye, 1 Módosította: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (3). 2 Hatályon kívül helyezte: 2008. évi VIII. törvény 27. § (5). Hatálytalan: 2008. V. 1-tıl. 3 Beiktatta: 1999. évi XLIV. törvény 21. § (2). Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. 4 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 147. §. Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 5 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 41. §. 6 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 42. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-tıl. 7 Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 7. §. 8 Beiktatta: 2008. évi VIII. törvény 8. § (1). Hatályos: 2008. V. 1-tıl. 9 Beiktatta: 2008. évi VIII. törvény 8. § (2). Hatályos: 2008. V. 1-tıl.



c) a közjegyzıi iroda tagjainak adatai (név, születési hely és idı, anyja neve, székhelye), d) az alapítási engedély megadásának idıpontja, e) a cégjegyzékbe történı bejegyzés idıpontja, cégjegyzékszám, f) a nyilvántartásba történı bejegyzés idıpontja, g) a nyilvántartásból történı törlés idıpontja. (6) A területi elnökség a közjegyzıjelöltet, illetve a közjegyzıhelyettest törli a kamarai névjegyzékbıl, ha a) a közjegyzınél fennálló munkaviszonya megszőnt, b) magyar állampolgárságát vagy választójogát elveszítette, c) a jogi képesítéshez kötött foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerıs ítélettel eltiltotta, 1 d) vele szemben a 17. § (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott körülmény fennáll, e) a hivatás gyakorlására érdemtelenné vagy alkalmatlanná nyilvánították, f) a névjegyzékbe történı bejegyzés idıpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem szüntette meg, illetıleg ha a bejegyzést követıen vele kapcsolatban összeférhetetlenségi ok keletkezett, g)2 a területi elnökség megállapítja, hogy a névjegyzékbe való felvétel jogszabályi feltételei - a 17. §-a (3) bekezdésének f) és g) pontja kivételével - már a bejegyzéskor sem álltak fenn, h) a közjegyzı mőködésének vizsgálata során a területi elnökség megállapítja, hogy foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara iránymutatásának. (7) A közjegyzı, a közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes az (5) bekezdés a)-g) pontjaiban írt körülményeket köteles haladéktalanul bejelenteni a területi elnökségnek. (8)3 Ha a közjegyzıi iroda a (2) bekezdés szerinti adatokat a bejelentésben nem közli, a kamara az adatok közlése iránt megkeresi a közjegyzıi iroda bejegyzését végzı cégbíróságot. 4 49/B. § A Magyar Országos Közjegyzıi Kamara a közjegyzıt, a közjegyzıhelyettest és a közjegyzıjelöltet külön jogszabály szerinti arcképes igazolvánnyal látja el. 5 49/C. § (1) A területi kamara a közjegyzıkrıl és közjegyzıhelyettesekrıl vezetett nyilvántartásának a (2) bekezdésben foglalt adatait - a h) és i) pontban foglaltak kivételével - a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara részére átadja, amely az adatokat a külön törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli. A (2) bekezdésben foglalt adatoknak a területi kamara nyilvántartásából történı törlését követıen azokat haladéktalanul törölni kell a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara nyilvántartásából. (2) A Magyar Országos Közjegyzıi Kamara nyilvántartása a következı adatokat tartalmazza: a) a közjegyzı és a közjegyzıhelyettes családi és utóneve, születési neve, b) a közjegyzı székhelye, illetékességi területe, c) a közjegyzıi kinevezés napja, d) a hivatalba lépés idıpontja, e) az áthelyezés idıpontja, f) a közjegyzı szolgálati viszonya szünetelésének vagy felfüggesztésének ténye, g) a közjegyzıhelyettest alkalmazó közjegyzı neve, székhelye, h) a közjegyzı bélyegzıjének szövege, sorszáma, i) a bélyegzı és a hivatali elektronikus aláírás tanúsítvány érvényességének kezdete és lejárta, j)6 a közjegyzı és a közjegyzıhelyettes aláírásmintája. (3) A területi kamara a közjegyzı tevékenységének ellenırzése során a tényállás megállapítása céljából jogosult a közjegyzı adatigénylésérıl vezetett adatszolgáltatási, adattovábbítási nyilvántartásokból adatot igényelni. 50. § (1) A területi elnökség a szükséghez képest, de legalább havonta egyszer tart ülést. (2) A területi elnökség ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti. 7 51. § (1) A területi elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább az elnökségi tagok fele jelen van. (2) A területi elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt.

1 Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 6. § (11). Hatályos: 2010. I. 1-tıl. 2 Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 7. §. 3 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 40. § (3). Hatályos: 2009. X. 1-tıl. Ezt követıen indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 4 Megállapította: 2008. évi VIII. törvény 9. §. Hatályos: 2008. V. 1-tıl. 5 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 17. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. 6 Beiktatta: 2008. évi VIII. törvény 10. §. Hatályos: 2008. V. 1-tıl. 7 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 22. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl.



(3) A közjegyzı elleni fegyelmi eljárás kezdeményezése vagy a közjegyzı tevékenységének vizsgálata tárgyában a határozathozatalhoz az elnökön kívül 5 közjegyzı részvétele szükséges. A területi elnökség közjegyzıhelyettes tagjai jelen lehetnek, de a határozathozatalban nem vesznek részt. 52. § (1) A területi kamara elnöke képviseli a területi kamarát és elnökségét, gondoskodik a területi kamara és a területi elnökség határozatainak elıkészítésérıl és végrehajtásáról. (2) A területi kamara elnöke a 49. §-ban felsorolt ügyekben önállóan intézkedhet, az ilyen döntésérıl a területi elnökség következı ülésén köteles beszámolni. A Magyar Országos Közjegyzıi Kamara 53. § (1) A Magyar Országos Közjegyzıi Kamarát (a továbbiakban: országos kamara) a Magyar Köztársaság területi kamarái alkotják. (2)1 Az országos kamara köztestület, amely mint legfıbb önkormányzati szerv képviseli a közjegyzıi kart és szervezeteit. (3) Az országos kamara székhelye: Budapest. 2 54. § (1) Az országos kamara jogai és feladatai különösen: a) jogszabályokat kezdeményez, és közremőködik az elıkészítésükben, különösen a közjegyzıket érintı kérdésekben, b) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását, c) meghatározza az országos kamara éves költségvetését, ellenırzi és elfogadja a költségvetési beszámolót, d) szociális és jótékonysági intézményeket hoz létre és tart fenn, e)3 központi nyilvántartásokat hozhat létre, így különösen a végintézkedések országos nyilvántartását és a zálogjogi nyilvántartást, f) ellátja a közjegyzık képviseletét a belföldi és külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban, g) egyeztetést végez a különbözı területi kamarákhoz tartozó közjegyzık és a területi kamarák közötti vitás ügyekben, h) felkérésre szakvéleményt ad konkrét ügyben, i) statisztikai adatszolgáltatást végez, j)4 mőködteti a közjegyzıi levéltárat és az elektronikus levéltárat, k)5 nyilvántartást vezet a jogerıs fegyelmi határozatokról, l)6 pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi ırzésére vonatkozó szabályok megsértése miatt keletkezett és a közjegyzı vagyonából nem fedezhetı károk legalább részbeni megtérítésének fedezésére alapot képez vagy felelısségbiztosítást köt,7 m)6 e törvényben vagy más jogszabályban hatáskörébe utalt feladatok ellátásához közjegyzıi hozzájárulás fizetésére kötelezi a közjegyzıt, n)8 a területi kamara tagjai részére szakmai oktatást, szakmai továbbképzést szervez, 9 o) kiállítja és nyilvántartja a közjegyzık által készített, illetve hitelesített okiratok tekintetében a külföldi felhasználáshoz szükséges tanúsítványt [1973. évi 11. tvr. 3. § (1) bekezdés b) pont], p)9 vezeti az elektronikus letéti tárat. (2)10 Az országos kamara a feladatainak ellátása körében jogosult az ehhez szükséges személyes adatnak nem minısülı adatok kezelésére és nyilvántartására. (3)11 Az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban az eljárást elektronikus úton történı írásbeli kapcsolattartással nem lehet lefolytatni. 1 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 23. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. 2 Számozását módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 148. § (3). 3 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 24. § (1). Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. 4 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 148. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. 5 Beiktatta: 1999. évi XLIV. törvény 24. § (2). Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. 6 Beiktatta: 1999. évi XLIV. törvény 24. § (3). Hatályos: 2000. I. 1-tıl. 7 Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/52. 8 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 148. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. 9 Beiktatta: 2008. évi VIII. törvény 11. §. Hatályos: 2008. V. 1-tıl. 10 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 148. § (3). Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 11 Beiktatta: 2008. évi LXXX. törvény 12. § (5). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 41. §.



55. § Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen: 1 a) a közjegyzık, közjegyzıhelyettesek és közjegyzıjelöltek magatartási szabályairól, b) a közjegyzıi önkormányzatok mőködésérıl, c) a közjegyzıi közös irodák mőködésének feltételeirıl, d) a közjegyzıi nyilvántartásokról, e) a statisztikai adatszolgáltatásról, f) a közjegyzıi díjszabás alkalmazásáról, g) a közjegyzı ırzésében levı pénz, értéktárgy és értékpapír kezelésérıl és nyilvántartásáról, h) a közjegyzık mőködésének vizsgálatáról, i) a közjegyzıjelöltek és közjegyzıhelyettesek szakmai képzésérıl, foglalkoztatásáról és anyagi ösztönzésérıl, 2 j) a közjegyzıkkel, közjegyzıhelyettesekkel és közjegyzıjelöltekkel szemben támasztott követelményrendszerrıl, továbbképzésükrıl, k)3 a közjegyzı hivatali elektronikus aláírása hitelesítése céljából kibocsátott tanúsítvány közjegyzı általi alkalmazásának rendjérıl, valamint kibocsátásának és bevonásának részletes eljárási szabályairól. 56. § Az országos kamara szervei: a) a választmány, b) az elnökség (a továbbiakban: országos elnökség), c) az elnök (a továbbiakban: országos elnök), d) a számvizsgálók. 57. § (1) A választmány a területi elnökségek tagjai közül a területi kamara által választott, területi kamaránként 4-4 közjegyzıbıl és egy-egy közjegyzıhelyettesbıl, valamint a területi kamarák elnökeibıl áll. 4 (2) A választmány közjegyzı tagjainak megbízatása négy, a közjegyzıhelyettes tagoké két évre szól. 58. § (1) A választmány országos elnököt, 2 országos elnökhelyettest, pénztárost és 3 országos elnökségi tagot választ. (2) A területi kamarák elnökei és az (1) bekezdés szerint megválasztottak alkotják az országos elnökséget. 59. § A választmány szakbizottságokat hozhat létre; a szakbizottságban való részvételre bármely közjegyzıt és közjegyzıhelyettest felkérhet. 60. § (1) A választmány ülését az országos elnök évente legalább egyszer köteles összehívni. (2) Legalább 7 választmányi tag írásbeli indokolt kérelmére az országos elnök az ülést köteles összehívni. (3) Az ülés helyszínét az országos elnök határozza meg. 61. § (1) A választmány minden olyan kérdésben határozhat, amely más szerv részére nincs fenntartva. (2) A választmány a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén az országos elnök szavazata dönt. (3) A választmány akkor határozatképes, ha ülésén legalább 3 területi kamarából 10 tag - közöttük 7 közjegyzı jelen van. (4) Egyszerő vagy sürgıs ügyben az országos elnök a választmány összehívása nélkül írásbeli szavazást rendelhet el. 5 62. § (1) Az országos elnökség intézi azokat az ügyeket, amelyekben az országos elnök önállóan nem intézkedhet, valamint elbírálja a területi elnökség határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket. (2) Az országos elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza; határozatképességéhez a tagok felének jelenléte szükséges. Szavazategyenlıség esetén az országos elnök szavazata dönt. 63. § Az országos elnök a)6 képviseli az országos kamarát, annak választmányát és elnökségét, b) vezeti az országos elnökség és a választmány üléseit, gondoskodik határozataik elıkészítésérıl és végrehajtásáról, c) irányítja az országos kamara gazdálkodását, d) önállóan intézi azokat az ügyeket, amelyek egyszerőek vagy sürgısek; az ilyen intézkedésérıl a választmányt, illetıleg az országos elnökséget a soron következı ülésen köteles tájékoztatni. 1 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 25. § (1). Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. 2 Beiktatta: 1999. évi XLIV. törvény 25. § (2). Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. 3 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 149. §. Hatályos: 2005. XI. 1-tıl. Ezt követıen indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 4 Megállapította: 2008. évi VIII. törvény 12. §. Hatályos: 2008. V. 1-tıl. Ezt követı választáson megválasztott elnökségi, illetve választmányi tagokra kell alkalmazni. 5 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 26. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. 6 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 27. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl.



64. § (1) A választmány a tagjai közül egy közjegyzıt és egy közjegyzıhelyettest számvizsgálóvá választ. (2) A számvizsgálók feladata az országos kamara gazdálkodásának, pénzügyi nyilvántartásának és költségvetési beszámolójának ellenırzése. (3) A számvizsgálók a megállapításaikról tájékoztatják a választmányt. 65. § (1) Az országos kamara szervezeti és mőködési szabályzatot készít, amelyben rögzíti saját szervezetét, mőködési rendjét és gazdálkodását, a területi kamarákkal és a területi elnökségekkel összefüggı jogait, valamint kapcsolattartásuk rendjét. 1 (2) Az országos kamara köteles az iránymutatását, továbbá a szervezeti és mőködési szabályzatát a meghozatalától számított 30 napon belül bemutatni a miniszternek. 1 66. § (1) Ha az iránymutatás, illetıleg a szervezeti és mőködési szabályzat, továbbá az önkormányzati szerv határozata jogszabályba ütközik, a miniszter - határidı kitőzésével - felhívja az önkormányzati szervet a jogszabálysértés megszüntetésére. 1 (2) Az önkormányzati szerv a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott határidın belül annak megfelelıen az iránymutatást, a szervezeti és mőködési szabályzatot, továbbá a határozatot módosítani vagy egyet nem értésérıl a minisztert tájékoztatni. (3)2 Ha az önkormányzati szerv a megadott határidın belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, a miniszter kérheti a vitatott iránymutatás, a szervezeti és mőködési szabályzat, illetıleg a határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert az önkormányzati szerv ellen a megadott határidı lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani és a Pp. általános szabályai szerint kell lefolytatni; a per a megyei (fıvárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. (4)3 A miniszter által indított perben fél lehet az az önkormányzati szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége. (5)4 Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja, a) az iránymutatást, szervezeti és mőködési szabályzatot, illetıleg az önkormányzati szerv határozatát megsemmisítheti, b) a törvényes mőködés helyreállítása érdekében elrendelheti a jogszabálysértıen mőködı önkormányzati szerv választására jogosult önkormányzati szerv, illetve a kamarai tagok összehívását, c) a jogszabálysértı önkormányzati szerv mőködését felfüggesztheti, és ellenırzésére - a kamarai tagok közül felügyelıbiztost rendelhet ki, feltéve, hogy a kamara mőködésének törvényessége másképpen nem biztosítható. (6)4 A felügyelıbiztos köteles haladéktalanul összehívni a területi kamara ülését, illetıleg az önkormányzati szerv ülését a törvényes mőködés helyreállítása céljából. Ha a területi kamara, illetve az önkormányzati szerv a mőködés törvényességét helyreállította, a felfüggesztést meg kell szüntetni. (7)4 Nem rendelhetı ki felügyelıbiztosként az, aki a kamarában tisztséget nem viselhet. 3 (8) A felügyelıbiztos a tevékenységérıl és annak eredményérıl tájékoztatja a bíróságot, valamint a minisztert. (9)4 A felügyelıbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg, és azt az érintett kamara viseli. Egyéb rendelkezések 5 67. § Az elnöki, az elnökhelyettesi és a pénztárosi tisztség ellátója részére tiszteletdíj állapítható meg. A kamara valamennyi tagja számára az országos, illetve a területi kamara megtéríti a kamarai közéleti tevékenységükkel felmerülı költségeket. 68. § (1) A területi kamara és az országos kamara az elnöke munkájának segítésére egy vagy több ügyvezetıt alkalmazhat. (2) Az ügyvezetı közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy nyugalmazott közjegyzı lehet. (3) Az ügyvezetı a feladatait az elnök utasítása szerint látja el.

1 2 3 4 5

Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i). Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 150. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i). Beiktatta: 1999. évi XLIV. törvény 28. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i). Beiktatta: 1999. évi XLIV. törvény 28. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az elsı mondat szövegét megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 29. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl.



VII. fejezet A közjegyzık mőködésének felügyelete 1

69. § (1) 2 (2) A közjegyzı eljárásának törvényességét a közjegyzı székhelye szerint illetékes fıvárosi, megyei bíróság elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyzı tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi eljárást kezdeményezhet. (3) A közjegyzık ügyvitelének, hivatali mőködésének és magatartásának rendszeres ellenırzése a területi elnökség feladata. (4) A területi elnökség a közjegyzı hivatalba lépését követı egy év elteltével, majd legalább négyévenként megvizsgálja a közjegyzı mőködését. (5) A megyei bíróság elnöke vagy a területi elnökség a közjegyzı mőködésének vizsgálatát indokolt esetben bármikor elrendelheti. 3 69/A. § (1) A területi elnökség a mőködési vizsgálatot hivatalból indítja meg és kijelöli a vizsgálatot lefolytató kamarai tagokat. (2) A területi elnökség a vizsgálat keretében a közjegyzı irodájába beléphet, iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet. (3) A közjegyzı köteles a vizsgálat lefolytatását elısegíteni, a kamara felhívásában, határozatában foglaltakat teljesíteni, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetıvé tenni. (4) A területi elnökség a vizsgálat eredményét határozattal állapítja meg. (5) Ha a vizsgálat eredményeként a területi elnökség a határozatban azt állapítja meg, hogy a közjegyzı megszegte a jogszabályban vagy a kamarai iránymutatásban szereplı kötelezettségeit a) felhívja a közjegyzıt a jogszabályoknak megfelelı eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére, b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél. (6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye. VIII. fejezet Fegyelmi felelısség Fegyelmi vétség 4

70. § Fegyelmi vétséget követ el az a közjegyzı, az a közjegyzıhelyettes vagy az a közjegyzıjelölt (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy), a) aki e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy elmulasztja, illetve b) akinek vétkes magatartása a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara iránymutatásába ütközik - annak súlyára való tekintettel -, vagy egyébként alkalmas a közjegyzıi kar tekintélyének csorbítására. 5 71. § Ha az eljárás alá vont személy vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem jár, vagy csekély mértékben jár következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellızhetı, de a felmerült költségek viselésére kötelezhetı.

1 Hatályon kívül helyezte: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (3). Hatálytalan: 1999. VIII. 1-tıl. 2 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 30. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. 3 Beiktatta: 2008. évi VIII. törvény 13. §. Hatályos: 2008. V. 1-tıl. 4 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 31. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult eljárásokban kell alkalmazni. 5 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 32. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult eljárásokban kell alkalmazni.



Fegyelmi büntetések 1

72. § (1) A fegyelmi vétséget elkövetı közjegyzıvel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következık: a) figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, c) a kamarai tisztségtıl való megfosztás, d) pénzbírság, e) határozott idıre szóló hivatalból való felfüggesztés, f) hivatalvesztés. (2) A fegyelmi vétséget elkövetı közjegyzıhelyettessel és közjegyzıjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következık: a) figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, c) a kamarai tisztségtıl való megfosztás, d) pénzbírság, e) törlés a kamarai névjegyzékbıl. 2 73. § (1) A pénzbírság és a kamarai tisztségtıl való megfosztás más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható. A pénzbírság összege közjegyzıvel szemben kétmillió forintig, közjegyzıhelyettessel és közjegyzıjelölttel szemben ötszázezer forintig terjedhet. (2) Pénzbírság kiszabásánál figyelembe kell venni az eljárás alá vont személy jövedelmi viszonyait. A pénzbírság azt a területi kamarát illeti meg, amelyhez az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás megindításakor tartozott. (3) A hivatalból való felfüggesztés 6 hónaptól 2 évig terjedhet. A fegyelmi bíróság a felfüggesztés tartamára az eljárás alá vont személyt a területi, illetve az országos kamara által szervezett továbbképzésre kötelezheti. (4) A felfüggesztés büntetéssel sújtott közjegyzı a felfüggesztés tartama alatt közjegyzıi tevékenységet nem végezhet, munkaviszonyt, szolgálati viszonyt, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyt azonban létesíthet, illetve vállalkozást tarthat fenn. 3 74. § (1) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítı és súlyosbító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság, illetıleg a gondatlanság fokát, valamint az okozott kárt. (2)4 A fegyelmi bíróságot a fegyelmi büntetés nemére és mértékére tett indítvány nem köti. A fegyelmi bíróság szabadon felhasználhatja és értékelheti a rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítást hivatalból is elrendelhet. Elévülés 75. § (1) Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha azt a közjegyzıi fegyelmi bíróság a cselekmény tudomásra jutásától számított 6 hónap alatt nem indítja meg, vagy a cselekmény befejezése óta 5 év eltelt. (2) Az a fegyelmi vétség, amely bőncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bőncselekménnyel együtt évül el. Eljáró szervek 5 76. § (1) Az eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyeit a közjegyzıi fegyelmi bíróság (a továbbiakban: fegyelmi bíróság) bírálja el. (2) Fegyelmi bíróság a megyei bíróságon és a Legfelsıbb Bíróságon mőködik. (3)6 A fegyelmi ügyben annak a területi kamarának a székhelye szerinti fegyelmi bíróság jár el, amelyik területi kamarának az eljárás alá vont személy a tagja. 1 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 33. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt eljárásokban kell alkalmazni. 2 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 34. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt eljárásokban kell alkalmazni. 3 Számozását módosította: 1999. évi XLIV. törvény 35. §. 4 Beiktatta: 1999. évi XLIV. törvény 35. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt eljárásokban kell alkalmazni. 5 Módosította: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (2) b). 6 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 36. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt eljárásokban kell alkalmazni.

indult indult

indult

indult



77. § (1) A területi elnökség a területi kamara tagjai közül 3 évre a fegyelmi bíróságba a megyei bírósághoz 6 közjegyzıt, a Legfelsıbb Bírósághoz 2 közjegyzıt választ fegyelmi bírónak. 1 (2) A területi elnökség a kamara tagjai közül 3 évre a megyei fegyelmi bírósághoz két közjegyzıt választ vizsgálóbiztosnak. 2 (3) Fegyelmi bírónak és vizsgálóbiztosnak azt a közjegyzıt lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves közjegyzıi gyakorlata van, és vele szemben nincs kizáró ok. 78. § (1) A fegyelmi bíróság 5 bíró tagját 3 évre a megyei bíróság elnöke, illetıleg a Legfelsıbb Bíróság elnöke nevezi ki. (2) A fegyelmi bíróság elnökét és elnökhelyettesét a tagok maguk közül választják a bírói képesítéső tagok sorából. 3 79. § A fegyelmi bíróság tagjai és a vizsgálóbiztosok mőködésük megkezdése elıtt a megyei bíróság elnöke elıtt esküt tesznek kötelességük lelkiismeretes és pártatlan teljesítésére. 4 80. § (1) Az eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyeiben elsıfokon a megyei bíróságnak, másodfokon a Legfelsıbb Bíróságnak a közjegyzıi fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el. (2) A fegyelmi tanács 5 tagú, elnöke bíró, 1 tagja bíró, 3 tagja közjegyzı. (3) A fegyelmi tanács munkájának elıkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végezheti. 5 81. § Fegyelmi bíróként vagy vizsgálóbiztosként nem járhat el a) a közjegyzı, ha ellene fegyelmi vagy büntetıeljárás van folyamatban, ennek jogerıs befejezéséig, ha pedig az említett eljárás során a közjegyzıt elmarasztalják, fegyelmi bírói vagy vizsgálóbiztosi tisztsége megszőnik, b) az a közjegyzı, akire nézve a 4. §-ban vagy a 43. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn, c) az a közjegyzı, akinek tanúkénti meghallgatása szükségessé válhat, d) az eljárás alá vont személy képviselıje, e) a vizsgálóbiztos fegyelmi bíróként, f) a fegyelmi bíró vizsgálóbiztosként, g)6 aki a 69/A. § szerinti vizsgálat lefolytatásában részt vett. 7 82. § (1) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, a fegyelmi bíróság elnökének, illetıleg a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, a fegyelmi eljárás alá vont személy elfogultsági kifogást terjeszthet elı. Ezenkívül joga van a fegyelmi tanács egy tagját az ok megjelölése nélkül kifogásolni. (2) Az elfogultságról a fegyelmi tanács határoz. (3) Ha a fegyelmi bíróság elfogultság vagy kizáró ok miatt határozatképtelenné válik, a Legfelsıbb Bíróság jelöli ki az eljáró fegyelmi tanácsot. 8 9 83. § (1) A fegyelmi ügyben az igazságszolgáltatási érdeket a miniszter, a szolgálati érdeket a vizsgálóbiztos képviseli. 9 (2) Ha a miniszter és a vizsgálóbiztos nyilatkozatai, indítványai egymástól eltérnek, a bíróság azokat az ügy egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. (3)9 A fegyelmi tanács a határozathozatal elıtt a miniszter képviselıjét és a vizsgálóbiztost meghallgatja, részükre az iratokat kézbesíti. 10 84. § (1) A fegyelmi eljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van képviseletre. (2) A képviseletet közjegyzı, közjegyzıhelyettes vagy ügyvéd láthatja el. 1 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 37. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt eljárásokban kell alkalmazni. 2 Beiktatta: 1999. évi XLIV. törvény 37. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt eljárásokban kell alkalmazni. 3 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 38. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt eljárásokban kell alkalmazni. 4 Módosította: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (2) b). 5 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 39. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt eljárásokban kell alkalmazni. 6 Beiktatta: 2008. évi VIII. törvény 14. §. Hatályos: 2008. V. 1-tıl. 7 Módosította: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (2) c). 8 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 40. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt eljárásokban kell alkalmazni. 9 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i). 10 Módosította: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (2) e).

indult indult indult

indult

indult



A fegyelmi eljárás megindítása 85. § Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a megyei bíróság elnöke, illetıleg a területi elnökség feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél. 1 86. § (1) A fegyelmi feljelentést az eljárás alá vont személlyel a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul közli, és kijelöli az ügyben eljáró vizsgálóbiztost. (2) A fegyelmi tanács határozattal dönt arról, hogy a fegyelmi eljárást megindítja-e. (3)2 Fegyelmi eljárást kimondó határozatában a fegyelmi tanács fegyelmi vizsgálatot rendel el. (4)2 Egyszerő ügyben a tanács elnöke - a fegyelmi vizsgálat elrendelését mellızve - azonnal tárgyalást tőz ki vagy fegyelmi intézkedést hoz (103. §).3 87. § A fegyelmi eljárást a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni. Fegyelmi vizsgálat 4

88. § A fegyelmi vizsgálatot az ügyben kijelölt vizsgálóbiztos folytatja le. 5 89. § (1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni. Ennek érdekében meghallgathatja a fegyelmi eljárás alá vont személyt és - szükség esetén - a tanúkat, szakértı közremőködését veheti igénybe, és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményrıl köteles jegyzıkönyvet felvenni. (2)6 Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik, ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza. 7 90. § (1) A vizsgálóbiztos az eljárása eredményérıl írásban jelentést készít a fegyelmi tanács részére, és ezt a miniszternek is megküldi. (2)6 A fegyelmi eljárás alá vont személy és a képviselıje az iratokba bármikor betekinthet és azokról másolatot készíthet. Az elsıfokú fegyelmi tanács eljárása 91. § A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után a következı intézkedések valamelyikét teszi meg: a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak, b) kitőzi a fegyelmi tárgyalást, c) tárgyalás mellızésével fegyelmi intézkedést hoz, d) az eljárást megszünteti. 8 92. § (1) A tárgyalásra a fegyelmi eljárás alá vont személyt és a képviselıjét meg kell idézni, a miniszter képviselıjét és a vizsgálóbiztost a tárgyalás idıpontjáról értesíteni kell. 6 (2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a szabályszerő idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. (3)6 A fegyelmi eljárás alá vont személy kérheti, hogy a tárgyaláson a képviselıjén kívül a bizalmát élvezı legfeljebb 3 - közjegyzı legyen jelen. 93. § (1) A fegyelmi tanács elnöke vezeti a tárgyalást, gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, foganatosítja a kihallgatásokat, és kihirdeti a határozatokat. (2) A fegyelmi tanácsban az elıadó bíró teendıit a közjegyzık közül választott fegyelmi bíró látja el. 1 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 41. § (1). Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult eljárásokban kell alkalmazni. 2 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 41. § (2). Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult eljárásokban kell alkalmazni. 3 Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/52. 4 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 42. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult eljárásokban kell alkalmazni. 5 Módosította: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (2) d). 6 Módosította: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (2) c). 7 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i). 8 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 43. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i).



1

94. § (1) A tárgyalás megnyitása után az elıadó bíró ismerteti a fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozatot és indokait. Ezután a fegyelmi tanács elnöke meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont személyt. (2)2 A bizonyítási eljárás során a fegyelmi tanács az erre vonatkozó indítványra vagy hivatalból tanút és szakértıt hallgathat meg, okiratokat és a vizsgálat során felvett jegyzıkönyveket ismertethet, továbbá egyéb bizonyítási eszközöket használhat fel, kényszerintézkedést azonban nem alkalmazhat. 3 (3) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselıje, valamint a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselıje a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, a tanúhoz és a szakértıhöz kérdést intézhet. 3 (4) A bizonyítási eljárás befejezése után sorrendben a vizsgálóbiztos, a miniszter képviselıje, majd a fegyelmi eljárás alá vont személy és a képviselıje kap szót; legvégül a fegyelmi eljárás alá vont személy nyilatkozhat. Fegyelmi határozat 95. § A fegyelmi tanács a tényállást az általa lefolytatott bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg. Határozatát befolyástól mentesen, a bizonyítékok szabad mérlegelésébıl nyert meggyızıdése alapján hozza meg. 96. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik. (2) A fegyelmi tanács a határozatait szótöbbséggel hozza. (3) Elsıként az elıadó bíró szavaz, utolsóként a fegyelmi tanács elnöke. (4) A hivatalvesztés fegyelmi büntetés kimondásához a fegyelmi tanács legalább 4 tagjának ilyen értelmő szavazata szükséges. 1 97. § (1) A fegyelmi tanács határozata a fegyelmi eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség alól felmenti, vagy vétkesnek nyilvánítja, és dönt az eljárási költség viselésérıl. 4 (2) Ha a határozatban az eljárás alá vont személy vétkességét mondják ki, és a fegyelmi bíróság nem mellızi a fegyelmi büntetés kiszabását (71. §), a határozatnak a fegyelmi büntetést is tartalmaznia kell. 5 98. § (1) A fegyelmi határozatot és indokait a tárgyalás befejezése után ki kell hirdetni, és 15 napon belül a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint a miniszter képviselıje és a vizsgálóbiztos részére kézbesíteni kell. (2) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá. Jegyzıkönyv 99. § (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzıkönyvet kell készíteni; ez a résztvevıket és az eljárás lefolyását tartalmazza. (2) A tanácskozásról és a szavazásról külön jegyzıkönyv készül, amelyet zárt borítékban, az iratok között kell ırizni. (3) A jegyzıkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzıkönyvvezetı írja alá. Fellebbezés 6

100. § (1) A megyei bíróság fegyelmi tanácsának határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint a miniszter képviselıje és a vizsgálóbiztos fellebbezést terjeszthet elı a Legfelsıbb Bíróságon mőködı közjegyzıi fegyelmi bírósághoz (a továbbiakban: másodfokú fegyelmi tanács). (2) A fellebbezést az elsıfokú fegyelmi határozat kézbesítésétıl számított 15 napon belül kell az elsıfokú fegyelmi tanácsnál benyújtani, és elı kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. (3) A fellebbezés halasztó hatályú. (4) Az elsıfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidı lejártával a fellebbezést és a fegyelmi ügy iratait a másodfokú fegyelmi tanácshoz felterjeszti.

1 Módosította: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (2) d). 2 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 44. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult eljárásokban kell alkalmazni. 3 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 44. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i). 4 Módosította: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (2) e). 5 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 45. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i). 6 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 46. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i).



A másodfokú fegyelmi tanács eljárása 101. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács elnöke megvizsgálja, hogy a fellebbezés a jogosulttól származik-e, és határidıben nyújtották-e be. (2) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalásra a másodfokú fegyelmi tanács elnöke határnapot tőz. 1 (3) A tárgyaláson az elıadó bíró ismerteti az ügyet, majd a fellebbezı elıadja a fellebbezésben foglaltakat, és az ellenérdekő fél kap szót. Legvégül a fegyelmi eljárás alá vont személy nyilatkozhat. (4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az elsıfokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja. 102. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács határozatát és annak indokait a tárgyalás befejezése után kihirdeti. (2) Ha az eljárás hiánya nem pótolható, a másodfokú fegyelmi tanács az elsıfokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsıfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja. (3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezések keretei között az ügy érdemében határoz. Határozata jogerıs. (4)1 A másodfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont személy számára kedvezıbb döntést akkor is hozhat, ha nem fellebbezett az elsıfokú határozat vagy annak bármely rendelkezése ellen. (5) A másodfokú fegyelmi eljárásban az elsıfokú fegyelmi eljárás szabályait megfelelıen alkalmazni kell. Fegyelmi intézkedés 1 103. § (1) Egyszerő ügyben vagy ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a terhére rótt cselekményben a vétkességét elismerte, az elsıfokú fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz. (2) A fegyelmi intézkedésrıl szóló határozatban e törvénynek megfelelıen bármely fegyelmi büntetés kiszabható. (3)2 Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a fegyelmi intézkedésrıl szóló határozat kézbesítésétıl számított 15 napon belül tárgyalás tartását kéri, a fegyelmi intézkedés hatályát veszti, és az elsı fokú fegyelmi tanács elnöke a tárgyalást kitőzi, vagy szükség esetén fegyelmi vizsgálat lefolytatását rendeli el.

Felfüggesztés 3 104. § (1) Az elsı fokú fegyelmi tanács ideiglenes intézkedésként az eljárás alá vont személyt szolgálatából felfüggeszti, ha a) a büntetıeljárás során az eljárás alá vont személyt letartóztatták, b) az eljárás alá vont személy ellen a cselekvıképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezés iránt eljárás indult. c)4 (2)5 A felfüggesztés elrendelésére a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselıje indítványt tehet. (3)5 Az elsı fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésrıl hozott határozata ellen a kézbesítéstıl számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselıje a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet; a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. (4) A felfüggesztés alatt az eljárás alá vont személyre a munkaviszony, szolgálati viszony, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszony létesítésének és vállalkozás fenntartásának tilalma nem vonatkozik.

A büntetıeljárással kapcsolatos rendelkezések 105. § (1) A fegyelmi bíróságot bőncselekmény alapos gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli. (2) A büntetıeljárás jogerıs befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. 1 Módosította: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (2) c). 2 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 47. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult eljárásokban kell alkalmazni. 3 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 48. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult eljárásokban kell alkalmazni. 4 Megsemmisítette: 32/2002. (VII. 4.) AB határozat. Hatálytalan: 2002. VII. 4-tıl. 5 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i).



1

(3) A büntetı ügyben eljáró hatóság a közjegyzı, a közjegyzıjelölt és a közjegyzıhelyettes ellen indított büntetıeljárásról és letartóztatásukról a területi elnökséget és a megyei bíróság elnökét értesíti. Az eljárást befejezı jogerıs határozatot kézbesíteni kell a területi elnökség, a megyei bíróság elnöke, a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselıje részére. Új eljárás kezdeményezése 2

106. § (1) A jogerıs fegyelmi határozat meghozatalát követıen a megyei bíróság elnöke, a területi elnökség, vagy az eljárás alá vont személy új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetıleg olyan jogerıs bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén - a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi bíróság valamely tagja kötelességét a büntetı törvénybe ütközı módon megszegte. 2 (2) Új eljárás kezdeményezésének az eljárás alá vont személy terhére csak a közjegyzı életében és csak az elévülési idın belül van helye. Költség 107. § (1) A fegyelmi eljárás költségét az állam elılegezi. (2)3 Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelısségét megállapították, köteles az eljárási költséget egészben vagy részben megtéríteni. A fegyelmi büntetés nyilvántartása 4 108. § (1) A fegyelmi bíróság a jogerıs határozatát megküldi a területi elnökségnek, valamint a Magyar Országos Közjegyzıi Kamarának. Az országos kamara a fegyelmi bíróság határozatairól nyilvántartást vezet. (2) A jogerıs fegyelmi büntetést a közjegyzık, a közjegyzıjelöltek, illetıleg a közjegyzıhelyettesek névjegyzékében fel kell tüntetni.

A fegyelmi büntetés törlése 109. § (1) A fegyelmi büntetés akkor törölhetı, ha a kiszabása óta figyelmeztetés esetén egy év, más fegyelmi büntetés esetén 5 év eltelt. (2)5 A fegyelmi büntetés törlésérıl a közjegyzı székhelye, közjegyzıhelyettes és közjegyzıjelölt esetében pedig a munkáltató közjegyzı székhelye szerint illetékes területi elnökség kérelmére az elsı fokon eljárt fegyelmi bíróság dönt, és errıl a területi elnökséget, valamint az országos kamarát értesíti. Alkalmatlanság 6 7 110. § (1) A területi elnökség javaslatára a miniszter a 17. § (3) bekezdésének f) és g) pontjában említett körülmények fennállása esetén felszólítja a közjegyzıt, hogy meghatározott idı alatt mondjon le közjegyzıi szolgálatáról. (2)8 Ha a közjegyzı a felszólításnak nem tesz eleget, a miniszter értesíti az elsı fokú fegyelmi bíróságot. Az elsı fokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelı alkalmazásával határoz a közjegyzı alkalmatlanságáról, illetve érdemtelenségérıl, és ha ıt alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a közjegyzıi szolgálatának megszőnését állapítja meg.

1 Az utolsó mondat szövegét megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 49. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i). 2 Módosította: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (2) e). 3 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 50. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult eljárásokban kell alkalmazni. 4 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 51. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult eljárásokban kell alkalmazni. 5 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 52. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Az ezt követıen elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult eljárásokban kell alkalmazni. 6 Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 53. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. 7 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i), 2009. évi CXLIX. törvény 7. §. 8 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i).



(3) Az alkalmatlanságról és az érdemtelenségrıl hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak. (4)1 A közjegyzıhelyettes és a közjegyzıjelölt esetén a miniszternek az (1)-(2) bekezdésben írt jogköre az illetékes területi kamara elnökét illeti meg. HARMADIK RÉSZ A KÖZJEGYZİI TEVÉKENYSÉG ÉS ELJÁRÁS IX. fejezet A közjegyzıi okiratok általános szabályai Közös rendelkezések 2 111. § (1) A közjegyzıi okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzıi tanúsítvány). Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a ténytanúsító okiratban a közjegyzı a jogi jelentıségő tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzıkönyvi vagy záradéki formában. (2) A közjegyzı által e törvényben elıírt alakszerőségek megtartásával elkészített közjegyzıi okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat. (3) A közjegyzıi okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata - ha a törvény eltérıen nem rendelkezik elektronikus úton is elkészíthetı. A közjegyzı által e törvényben elıírt alakszerőségek megtartásával készített, a közjegyzı minısített elektronikus aláírásával ellátott közjegyzıi okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat (elektronikus közokirat). 3 112. § (1) A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzıi okiratot, ha az tartalmazza a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, b) a jogosult és a kötelezett nevét, c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, d) a teljesítés módját és határidejét. (2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy idıpontnak a bekövetkezésétıl függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy idıpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. (3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzıi okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21. §]. 113. § A közjegyzı felel azért, hogy a közjegyzıi okirat a valóságnak megfelelıen tartalmazza a közjegyzı jelenlétében történt tényeket. 4 114. § (1) A közjegyzıt és a közjegyzıhelyettest az országos elnök feljogosíthatja, hogy idegen nyelven készítsen közjegyzıi okiratot, ennek igazolására nyelvi jogosítványt ad ki. Az országos elnök és az alkalmazásában álló közjegyzıhelyettes nyelvi jogosítványát - az országos kamara kérelmére - az igazságügyért felelıs miniszter adja ki. A nyelvi jogosítvány számának a közjegyzıi okiratból ki kell tőnnie. (2) A nyelvi jogosítvánnyal rendelkezı közjegyzı az okiratot a felek választása szerint egy - a nyelvi jogosítványban szereplı vagy magyar - nyelven készíti el és adja ki. (3) Az országos elnök a nyelvi jogosítványt akkor adja ki, ha a közjegyzı és a közjegyzıhelyettes a nyelvismeretét a nyelvi meghallgatáson megfelelıen igazolta, és közjegyzıhelyettes esetén az alkalmazó közjegyzı az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal rendelkezik. (4) A nyelvi jogosítvány iránti kérelmet a közjegyzı vagy közjegyzıhelyettes székhelye szerinti területi kamara terjeszti fel az országos elnökhöz, aki a meghallgatást követıen dönt a nyelvi jogosítvány kiadásáról. (5) Ha a nyelvi jogosítvánnyal rendelkezı közjegyzıhelyettes közjegyzıi kinevezést kap, részére az adott nyelvre a nyelvi jogosítványt ki kell adni. (6) Az országos elnök a nyelvi jogosítványt visszavonja, ha a) a közjegyzı szolgálati viszonya megszőnik, vagy a közjegyzıhelyettest törölték a névjegyzékbıl, 1 2 3 4

Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i). Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 18. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Megállapította: 1994. évi LIII. törvény 313. §. Hatályos: 1994. IX. 1-tıl. Megállapította: 2008. évi VIII. törvény 15. §. Hatályos: 2008. V. 1-tıl.



b) a közjegyzıhelyettes olyan közjegyzıvel létesít munkaviszonyt, aki nem rendelkezik az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal. 115. § (1) A közjegyzıi okiratot világosan és rövidítések nélkül kell szövegezni; a leírásnál az üresen maradó sorokat vízszintes vonallal kell kitölteni. (2) A közjegyzıi okiratban a határidıt, határnapot, a pénzkötelezettség végösszegét, az okirat keltét és más fontos számadatot számmal és betővel is ki kell írni. 116. § (1) A közjegyzıi okiratban törölni, átütni vagy a sorok közé írni nem szabad. Ha a szó törlése szükséges, a javítást úgy kell elvégezni, hogy az áthúzott szó olvasható maradjon. A törölt szavak számát a lapszélen vagy az okirat végén fel kell tüntetni, és a közjegyzı, valamint a felek aláírásával kell ellátni. (2) Ha a közjegyzıi okiratban más változtatás vagy kiegészítés szükséges, ezt az okirat megfelelı sorában utaló jellel kell jelölni. A változtatást vagy kiegészítést - az érintett szavak számának feltüntetésével - a lapszélen vagy az okirat végén kell elhelyezni, és a közjegyzı, valamint a felek aláírásával kell ellátni. 1 (3) A közjegyzı névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén az okiratban szereplı ügyfelek közös kérelmére vagy hivatalból a közjegyzıi okirat kijavítását végzéssel bármikor elrendelheti. 1 (4) A közjegyzıi okirat kijavítását elrendelı végzést a kijavított okiratra és lehetıleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. Ha a kiadmányokat már kibocsátották, a közjegyzı új, a kijavított szöveget tartalmazó kiadmányokat bocsáthat ki. A kijavítás tárgyában hozott végzés felülvizsgálatát csak akkor lehet kérni a közjegyzı székhelye szerinti megyei bíróságtól, ha a közjegyzı a kijavítás iránti kérelmet elutasította, vagy az hivatalból történt. A bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak. 117. § (1) A közjegyzıi okiratot ügyszámmal, oldalait folyamatos sorszámmal kell ellátni. (2) A közjegyzı a közjegyzıi okiratot a végén aláírásával, közjegyzıi minıségének feltüntetésével és bélyegzıjével látja el. (3) A fél és más érdekelt a közjegyzıi okiratot a végén aláírja, vagy kézjegyével látja el. Ha erre nem képes, az aláírást a közjegyzı aláírása pótolja. 2 (4) A közjegyzı az okirat készítéséhez e törvényben meghatározott esetben segédszemélyek közremőködését veszi igénybe. Segédszemély az ügyleti tanú, az azonossági tanú és a tolmács. A segédszemélyek azonosításánál az ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 3 118. § Ha a közjegyzıi okirat több lapból áll, ezeket zsinórral össze kell főzni, és a közjegyzı bélyegzıjével kell megerısíteni. A közjegyzıi okirat mellékleteit, melyek az okirat részét képezik, ugyanígy kell az okirathoz főzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, azt a közjegyzıi okirat ügyszámával ellátva az okirathoz csatolva kell ırizni. 119. § (1) A közjegyzıi okirat eredeti példányát az a közjegyzı ırzi, aki készítette. A felek az okirat hiteles kiadmányát kapják meg. (2) Az eredeti közjegyzıi okirat csak a bíróságnak és a területi elnökségnek adható ki. Ilyenkor az eredeti közjegyzıi okirat helyére annak a közjegyzı által e célra készített hiteles kiadmányát kell elhelyezni. Ezt a kiadmányt a közjegyzıi okirat visszaérkezése után is a közjegyzıi okirat mellett kell ırizni. 4 (3) A közjegyzıi okirat visszaérkezéséig - ha a területi elnökség másképpen nem rendelkezett - a közjegyzı a (2) bekezdésben említett kiadmány alapján adhat ki hiteles kiadmányt. (4)5 Az elektronikus úton készített közjegyzıi okiratot a felek részére elektronikus úton vagy adathordozón elektronikus okirat formájában, illetve papíralapú hiteles kiadmány, hiteles másolat formájában lehet kiadni. A papíralapú közjegyzıi okiratról elektronikus úton vagy adathordozón is lehet hiteles kiadmányt, hiteles másolatot kiadni. A közjegyzıi okirat elkészítése 6

120. § (1) A közjegyzıi okirat elkészítése alkalmával a közjegyzı kötelessége, hogy a) meggyızıdjék a fél ügyleti képességérıl és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról, b) tájékoztassa a felet a jogügylet lényegérıl és jogi következményeirıl, c) világosan és egyértelmően írásba foglalja a fél nyilatkozatait, 1 2 3 4 5 6

Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 20. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Beiktatta: 2008. évi VIII. törvény 16. §. Hatályos: 2008. V. 1-tıl. Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 21. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 22. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Beiktatta: 2003. évi LXXXI. törvény 12. § (2). Hatályos: 2004. VII. 1-tıl. Számozását módosította: 2004. évi XXII. törvény 34. § (1).



1

d) felolvassa a közjegyzıi okiratot a fél elıtt; a közjegyzıi tanúsítványt csak akkor kell felolvasni, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik, e) meggyızıdjék arról, hogy a közjegyzıi okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának, 2 f) elızetesen tájékoztassa a személyazonosság ellenırzésével érintett felet az ellenırzés céljáról, módjáról és tartalmáról, a közjegyzıi közremőködés megtagadásának kötelezettségérıl és a 122. § (8) bekezdésében megjelölt bejelentési kötelezettségérıl, valamint az ellenırzés során megismert adatok kezelésérıl. 3 (2) A tervezeten eszközölt változtatás és kiegészítés szövegének kivételével mellızhetı a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával készített közjegyzıi okirat felolvasása, ha a jogi képviselıvel eljáró jogi személy felek, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti állami kamattámogatással érintett hitelszerzıdést (jelzáloghitel szerzıdést) kötı felek a közjegyzı elıtt együttesen kijelentik, hogy az okirat tervezetét megismerték és ezért kérik az okirat felolvasásának mellızését. A felolvasás mellızése nem érinti a közjegyzıi okirat készítésével kapcsolatban elıírt egyéb kötelezettségek teljesítését. Nincs lehetıség a felolvasás mellızésére, ha a felek bármelyike a 124. § a)-c) pontjában megjelölt személy. 121. § A közjegyzıi okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzıi okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása. 4 122. § (1) Ha a közjegyzı a felet személyesen nem ismeri, személyazonosságáról és szükség esetén a személyi adatairól köteles meggyızıdni a) saját kező aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból, b) a közjegyzı által személyesen ismert vagy személyazonosságát az a) pont szerint igazoló két azonossági tanú közremőködésével. (2)5 A közjegyzı a fél a) személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezıségének és b) személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezıségének és érvényességének ellenırzése céljából megkeresi a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a jármővezetıiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezetı vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban együtt: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot. (3)5 Az ellenırzés elektronikus úton történı adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés iránti megkeresését a közjegyzı hivatali elektronikus aláírásával látja el. (4)5 A nyilvántartást vezetı hatóság az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése elıtt ellenırzi a hivatali elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét; a megkeresés teljesítését megtagadja, ha a tanúsítvány érvényességét a hitelesítés-szolgáltató felfüggesztette vagy a tanúsítványt visszavonta. (5)5 Az ellenırzés céljából a közjegyzı a nyilvántartásokból a fél alábbi adatait ellenırizheti: a) természetes személyazonosító adatait, b) állampolgárságát, hontalanságát, menekült, bevándorolt, letelepedett vagy EGT-állampolgár jogállását, c) lakcímét, d) arcképmását, e) aláírását és f) az igazolványának, valamint a személyazonosítóról és a lakcímrıl szóló hatósági igazolványának okmányazonosítóját és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következı tényeket: fa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése szerinti tények, fb) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-ának f) pontja szerinti tények és az okmány érvényességi ideje, fc) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. §-ának i)-j) pontjai szerinti tények,

1 2 3 4 5

Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 23. §. Hatályos: 2008. I. 1-tıl. Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 23. §. Hatályos: 2008. I. 1-tıl. Beiktatta: 2004. évi XXII. törvény 34. § (1). Hatályos: 2004. V. 6-tól. Alkalmazására lásd: 2004. évi XXII. törvény 38. §. Számozását módosította: 2007. évi LXIV. törvény 24. §. Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 24. §. Hatályos: 2008. I. 1-tıl.



fd) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának d) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 96. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tények. 1 (6) A közjegyzı köteles megtagadni a közremőködést, ha a) a fél személyazonosság megállapításához adatot nem szolgáltatott, b) ha a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg a rendelkezésre bocsátott adatokkal vagy az igazolvány érvénytelen és a személyazonosság igazolása az (1) bekezdésben írt más módon sem lehetséges. 1 (7) A közjegyzı az ellenırzés során megismert adatok papír alapú másolatát megırizheti. A közjegyzı a másolatot vagy külön jogszabály szerint ırzi meg, vagy az iratokhoz csatolja és elkülönítve zártan kezeli; a másolatot az ügy irattárba helyezésétıl számított 5 évig tárolhatja, ezt követıen megsemmisíti. Az adatokat a közjegyzı csak a bíróság, az ügyész, a büntetıügyben eljáró hatóság és a közjegyzı tevékenységét ellenırzı területi kamara részére adhatja ki, és részükre teheti lehetıvé az adatokba történı betekintést. (8)1 Ha az ellenırzés során a közjegyzı azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából haladéktalanul értesíti az illetékes rendırkapitányságot. A közjegyzı bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthetı a titoktartási kötelezettsége megsértésének. (9)1 A közjegyzı a hivatalos eljárása során tudomására jutott adatokat csak e törvényben meghatározott eljárása során használhatja fel, az adatokat köteles megvédeni a jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozatal, és azok törvényellenes módon vagy ilyen célból történı felhasználása ellen. (10)1 Ha a nyilvántartás adatainak elektronikus úton történı lekérdezése az okirat elkészítésének alkalmával technikai okokból nem lehetséges, az a jognyilatkozat okiratba foglalásának nem akadálya; a közjegyzı azonban köteles az ellenırzést utólag, az akadály megszőnését követıen haladéktalanul elvégezni, s az okiratról hiteles kiadmányt, másolatot vagy bizonyítványt csak ezt követıen, és ennek eredményétıl függıen adhat ki. Ha az utólagos ellenırzés alapján a közremőködés megtagadásának van helye, az errıl szóló végzést csak annak a félnek kell kézbesíteni, akinek a személyazonossága egyértelmően megállapítható. 123. § Nem lehet azonossági tanú az, aki a) a 18. évét nem töltötte be, b) az ügyletben félként vagy kedvezményezettként szerepel, c) testi vagy szellemi fogyatkozása miatt a személyazonosság tanúsítására alkalmatlan. 124. § A közjegyzıi okirat elkészítésénél két ügyleti tanú közremőködése szükséges, ha a fél a) írástudatlan, illetıleg olvasásra vagy nevének aláírására képtelen, b) nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzıi okirat készül, c) vak, süket vagy süketnéma, d) az ügyleti tanúk bevonását kéri. 125. § Nem lehet ügyleti tanú az, aki a) nem lehet azonossági tanú (123. §), b) írástudatlan, c) nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzıi okirat készül, d) a közjegyzı hozzátartozója. 126. § (1) Az ügyleti tanúk általában a közjegyzıi okirat felolvasásánál és aláírásánál vannak jelen. (2)2 A fél kérheti, hogy az ügyleti tanúk csak a közjegyzıi okirat aláírásánál legyenek jelen; ilyenkor a fél a tanúk elıtt kijelenti, hogy a közjegyzıi okirat felolvasása megtörtént, illetıleg kérte a közokirat felolvasásának mellızését, az okirat tartalma az akaratával megegyezı, és az okiratot a tanúk jelenlétében aláírja. Mindezeknek az okiratból ki kell tőnniük. (3) Ha a fél vak, süket vagy süketnéma, az ügyleti tanúk jelenléte a közjegyzıi okirat készítésének teljes ideje alatt kötelezı. 127. § (1) Ha a süket fél olvasni tud, a közjegyzıi okiratot maga olvassa el; ellenkezı esetben az ügyleti tanúkon kívül a jelbeszédet értı bizalmi személy közremőködése is szükséges. (2) Ha a néma vagy süketnéma fél írni és olvasni tud, a közjegyzıi okiratot elolvassa, és arra saját kezőleg ráírja, hogy elolvasás után az akaratával megegyezınek találta. Ellenkezı esetben az ügyleti tanúkon kívül a jelbeszédét értı bizalmi személy közremőködése is szükséges. 1 2

Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 24. §. Hatályos: 2008. I. 1-tıl. Megállapította: 2004. évi XXII. törvény 34. § (2). Hatályos: 2004. V. 6-tól. Alkalmazására lásd: 2004. évi XXII. törvény 38. §.



(3) A jelbeszéd megértésérıl a közjegyzı meggyızıdik. 128. § Ha a közjegyzınek a fél által beszélt nyelvbıl nincs nyelvi jogosítványa, a közjegyzıi okiratot magyar nyelven tolmács közremőködésével készíti el. 1 128/A. § A fél által a cég létesítését (módosítását) tartalmazó közjegyzıi okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként megjelölt ingatlannal kapcsolatban a közjegyzı az okirat elkészítése során az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok alapján ellenırzi azt, hogy az a cég tulajdonát képezi-e vagy használatára a cég jogosult-e, és hogy az más cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ezen ellenırzés eredményeként a közjegyzı azt állapítja meg, hogy az ingatlan cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként való megjelölése jogszabállyal ellentétes, köteles a közremőködést megtagadni. A közjegyzıi okirat tartalma 129. § A közjegyzıi okiratnak tartalmaznia kell: a) az eljárás helyét, évét, hónapját és napját, b) a közjegyzı családi és utónevét, továbbá székhelyét, c) a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács családi és utónevét, d) a jogügylet tartalmát, utalva az esetleges meghatalmazásra vagy más mellékletre, feltéve hogy ezek a közjegyzıi okirathoz nincsenek hozzáfőzve, e)2 a közjegyzıi okirat felolvasásának, illetve az ezt helyettesítı eljárásnak a megtörténtét, vagy a felolvasás mellızésének tényét és a feleknek ezt indítványozó nyilatkozatát, 3 f) azt, hogy a fél a közjegyzıi okiratban foglaltakat az akaratával megegyezınek találta, g)4 a felek az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács aláírását vagy kézjegyét, h)4 a közjegyzı aláírását és bélyegzı lenyomatát. 5 130. § A közjegyzıi okiratban fel kell tüntetni a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács lakóhelyét, születési helyét és idejét, lehetıség szerint anyja nevét, szükség esetén a felek egyéb személyi adatait, és azt, hogy ezekrıl a közjegyzı hogyan gyızıdött meg. 131. § (1) Nem tekinthetı közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyzı a 120-129. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített. (2) A 130. §-ban foglalt adatok hiánya nem vonja maga után a közjegyzıi okirat közokirati jellegének elvesztését. 6 132. § (1) Ha a felet a közjegyzıi okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzıi okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyzı, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette. (2) A meghatalmazást eredetiben, hiteles kiadmányban vagy hiteles másolatban a közjegyzıi okirathoz kell főzni. X. fejezet Egyes közjegyzıi okiratok Végrendelet 133. § (1) A közjegyzıi okiratba foglalt végrendelet és más végintézkedés (a továbbiakban: végrendelet) érvényességéhez a 117-132. §-ban foglalt érvényességi kellékeken kívül az szükséges, hogy a végrendelkezı személyesen jelentse ki végakaratát a közjegyzı elıtt, és ez magából a közjegyzıi okiratból kitőnjék. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a végrendelet visszavonására megfelelıen alkalmazni kell. 134. § (1) A végrendelkezı a magánvégrendeletét nyíltan vagy borítékba zárva letétbe helyezheti a közjegyzınél azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza. A letétbe helyezésrıl jegyzıkönyvet kell készíteni. Az átvett végrendeletet a jegyzıkönyvhöz kell főzni. (2) A közjegyzı a végrendelet átvételérıl a félnek elismervényt ad, és a végrendeletet elzárva ırzi. 1 2 3 4 5 6

Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 25. §. Hatályos: 2008. I. 1-tıl. Megállapította: 2004. évi XXII. törvény 34. § (3). Hatályos: 2004. V. 6-tól. Alkalmazására lásd: 2004. évi XXII. törvény 38. §. Beiktatta: 2004. évi XXII. törvény 34. § (3). Hatályos: 2004. V. 6-tól. Alkalmazására lásd: 2004. évi XXII. törvény 38. §. Jelölését módosította: 2004. évi XXII. törvény 34. § (3). Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 26. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Megállapította: 2008. évi VIII. törvény 17. §. Hatályos: 2008. V. 1-tıl.



135. § (1) A közjegyzı a letevınek vagy az erre a célra adott meghatalmazással (132. §) ellátott meghatalmazottjának - kívánságára - a nála letett végrendeletet visszaadja. (2) A közjegyzı a végrendelet visszaadásáról jegyzıkönyvet készít, amelyet a végrendelet letétbe helyezésérıl szóló eredeti jegyzıkönyvre folytatólag vezet rá. (3) A közjegyzı a felet tájékoztatja arról, hogy a végrendeletre visszaadása után a Polgári Törvénykönyv 629. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni, és ezt a jegyzıkönyvben feltünteti. 1 (4) A közjegyzıi okiratba foglalt végintézkedést, az egyéb, halál esetére szóló rendelkezést tartalmazó közjegyzıi okiratot, valamint a végrendelet közjegyzınél történı letételének tényét a közjegyzı köteles bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába az okirat elkészítését vagy a letétbe helyezést követı 72 órán belül. A hagyatéki ügyben eljáró közjegyzı az örökhagyó esetleges végrendelete iránti tudakozódás céljából köteles megkeresni a Végrendeletek Országos Nyilvántartását. (5)2 A Végrendeletek Országos Nyilvántartása tartalmazza a végintézkedı nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, valamint a végintézkedés egyedi azonosításához szükséges adatokat. Tanúsítvány 3 136. § (1) A közjegyzı tanúsítványt állít ki a) arról, hogy a másolat az elıtte felmutatott okirattal megegyezı, b) a fordítás helyességérıl, c) az aláírás és kézjegy valódiságáról, d) az okirat felmutatásának idıpontjáról, e) a nyilatkozat vagy értesítés közlésérıl, f) a tanácskozásról és határozatról, g) egyéb jogi jelentıségő tényrıl, h) váltó, csekk és más értékpapír óvásáról, i) a közhitelességő nyilvántartás tartalmáról. (2)4 A tanúsítvány kiállítása esetén a törvénynek a közjegyzıi okiratokra vonatkozó általános szabályait kell megfelelıen alkalmazni azzal, hogy a közjegyzı felelıssége a tanúsítvány, mint közokirat alakiságának megtartásáért és a tanúsítvány tartalmi valódiságáért áll fenn.5 A közjegyzı a tanúsítvány készítésénél nem köteles segédszemélyeket igénybe venni. 137. § (1) A közjegyzı akkor hitelesítheti az okirat másolatát, ha jól olvasható az az okirat, amelyrıl a másolat készült. A közjegyzı a másolatot összehasonlítja az okirattal és a másolatnak az okirattal való megegyezését a másolaton hitelesítési záradékkal tanúsítja. (2) A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy a) a másolat eredeti okiratról vagy annak a kiadmányáról, másolatáról készült, b) a felmutatott okiraton volt-e illetékbélyeg, c) a másolat az eredetinek csak egy része, d) az eredeti okiraton változtatás, sérülés vagy aggályt keltı más körülmény észlelhetı. (3)6 A másolatok hitelesítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni az okiratról, illetve az elektronikus úton vezetett adatbázisból a közjegyzı felügyelete mellett, elektronikus úton elıállított másolat és kivonat hitelesítésére, továbbá az elektronikus okiratról készített papíralapú másolat és kivonat hitelesítésére. A közjegyzı az elektronikus úton készített másolatot és kivonatot minısített elektronikus aláírással látja el. (4)7 Nem kell hitelesítési záradékkal ellátni az elektronikus okiratról készített kiadmányt és másolatot, ha az sérülésmentes papír alapú okiratról készült és tartalmazza a teljes okiratot, továbbá a közjegyzı elektronikus aláírását és az idıbélyegzıt.

1 2 3 4 5 6 7

Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 27. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Beiktatta: 2008. évi LXXX. törvény 12. § (6). Hatályos: 2009. I. 8-tól. Számozását módosította: 1999. évi XLIV. törvény 55. §. Beiktatta: 1999. évi XLIV. törvény 55. §. A második mondatot beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 28. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/52. Beiktatta: 2003. évi LXXXI. törvény 12. § (3). Hatályos: 2004. VII. 1-tıl. Beiktatta: 2008. évi VIII. törvény 18. §. Hatályos: 2008. V. 1-tıl.


1


138. § (1) Az a közjegyzı, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven a közjegyzıi hatáskörbe tartozó ügyekben keletkezett okiratról hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja. (2) A fordítást az eredeti okiratra kell írni, vagy hozzá kell főzni. (3) A fordításnak az eredetivel való megegyezését a közjegyzı a fordítás végén záradékkal tanúsítja. 139. § (1) A közjegyzı névaláírás vagy kézjegy valódiságát akkor tanúsítja, ha a fél az okiratot a közjegyzı elıtt írja alá, vagy az okiraton levı aláírást a közjegyzı elıtt a sajátjának ismeri el. (2) A fél személyazonosságáról a közjegyzı a tanúsítvány kiadása elıtt meggyızıdik. (3) Ha a fél vak vagy írástudatlan, illetıleg olvasásra képtelen, a hitelesítés elıtt az okiratot elıtte fel kell olvasni. 2 (4) A tanúsítványt záradék formájában kell kiállítani, amely tartalmazza az ügyszámot, a fél családi és utónevét, születési helyét és idejét, lehetıség szerint anyja nevét, kérésére egyéb személyi adatait. 140. § (1) Okirat felmutatásának idıpontját a közjegyzı úgy tanúsítja, hogy a felmutató fél megnevezése mellett a felmutatás helyét, évét, hónapját, napját - kívánságára óráját is - feljegyzi az okiratra. (2) Az okiratot felmutató fél kívánságára a közjegyzı e fél személyazonosságát is tanúsítja, ha megvan ennek a feltétele. 141. § (1) A közjegyzı akkor adhat ki személy életben létérıl tanúsítványt, ha a fél elıtte személyesen megjelent, és személyazonosságát igazolta. (2) A közjegyzı az (1) bekezdés szerinti tanúsítványt jegyzıkönyvbe foglalja, amelyben tanúsítja, hogy a fél elıtte személyesen megjelent. A megjelenés évét, hónapját, napját - a fél kívánságára óráját is -, továbbá a személyazonosság igazolásának módját az okiratban fel kell tüntetni. 142. § (1) Nyilatkozat vagy értesítés közlését a közjegyzı akkor tanúsíthatja, ha a közlés vagy elmaradása jogkövetkezménnyel járhat. (2) A közjegyzı a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzıkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott vagy tértivevényes küldeményként a másik fél lakására továbbítja. A közjegyzı errıl a megbízó félnek tanúsítványt ad, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, a feladás helyét, évét, hónapját, napját, a megbízó fél kívánságára óráját is. (3) A másik fél írásbeli válaszát a közjegyzı a jegyzıkönyvhöz csatolja, szóbeli válaszát jegyzıkönyvbe foglalja, és minderrıl értesíti a megbízó felet. 143. § (1) Testületi ülés és az azon hozott határozat tanúsítása úgy történik, hogy a közjegyzı a tanácskozás helyét és idejét, az azon hozott határozatokat és elıterjesztett nyilatkozatokat - különösen azokat, amelyek az eljárás szabályszerősége szempontjából jelentısek - jegyzıkönyvbe foglalja. (2)3 A jegyzıkönyvet kérelemre az ülés elnöke, ha ilyen nincs, valamennyi résztvevıje aláírhatja. (3) Az ülés résztvevıinek személyazonosságát a közjegyzı az ülés elnökének kívánságára tanúsítja. 144. § (1) A 137-143. §-okban nem említett egyéb tények és körülmények, különösen versenytárgyalás, sorsolás tanúsítására a közjegyzı akkor jogosult, ha ennek megtörténte vagy elmaradása jogkövetkezménnyel jár, és a tanúsítani kért eljárást a közjegyzı jelenlétében folytatták le. A közjegyzı az eljárásról jegyzıkönyvet készít. (2) A közjegyzı tényeknek információhordozóra (mikrofilm, mágnesszalag stb.) való felvételét az (1) bekezdés szerint tanúsítja, azzal az eltéréssel, hogy a felvétel után az információhordozót az ırizetébe veszi, és a visszajátszás alkalmával tanúsítja, hogy az információhordozó tartalma a felvett ténnyel megegyezı. 4 145. § (1) Az óvás felvételekor a váltó vagy csekk birtokosa a közjegyzı jelenlétében hívja fel fizetésre a csekken vagy váltón megjelölt fizetési helyen vagy a fizetésre kötelezett székhelyén a fizetésre kötelezettet. Ha a fizetés meghiúsul, a közjegyzı ezt hitelesen írásban - az óvás felvételével - tanúsítja. (2) Ha a jogszabály lehetıvé teszi, a váltóóvás szabályait megfelelıen alkalmazni kell más értékpapír óvására is. (3)5 Az óvás felvételérıl készített okirat tartalmazza: a) a váltó, illetve a csekk pontos szövegét, a rajta lévı forgatmányokkal, nyilatkozatokkal és megjegyzésekkel vagy a tanúsítvány mellékletében ezek fénymásolatát, b) az óvást kérınek és annak megnevezését, aki ellen az óvást felveszik (óvatolt), c) az óvatolt személyhez intézett felszólítást, az arra adott választ, avagy annak a megjegyzését, hogy az óvatolt nem válaszolt, vagy nem volt fellelhetı, d) ki, miért, milyen módon ajánlotta vagy teljesítette a közbenjáró elfogadást, fizetést, 1 2 3 4 5

Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 56. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 29. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 30. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Megállapította: 2008. évi VIII. törvény 19. §. Hatályos: 2008. V. 1-tıl. Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 31. § (2). Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl.



e) a megkísérelt, illetve megtörtént felszólítás helyét, évét, hónapját, napját és - ha szükséges - óráját, f) a közjegyzı aláírását, pecsétjét. (4)1 A közjegyzı az óvatolt váltót az óvatolásra utaló záradékkal látja el, melyet a váltóhoz főz. (5)2 A közraktári jegy zálogjegy része óvásának szabályait a közraktározásról szóló törvény3 határozza meg. 146. § (1) A közjegyzı tanúsíthatja, hogy a közhitelességő nyilvántartás adataival megegyezik a kivonat vagy a másolat, továbbá olyan tényeket tanúsíthat, amelyek közhitelességő nyilvántartásba való bejegyzésen alapulnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány a nyilvántartást vezetı szerv által kiállított kivonattal, másolattal vagy bizonyítvánnyal azonos hatályú. (3) A közjegyzı a tanúsítványban feltünteti a közhitelességő nyilvántartásba történt betekintés napját, vagy ha a tanúsítványt a nyilvántartást vezetı szerv által kiállított hiteles kivonat vagy másolat alapján állítja ki, annak keltét. 147. § Az a közjegyzı, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven tanúsítványt is kiállíthat. Hiteles kiadmány, másolat, kivonat és bizonyítvány kiadása 4 148. § A közjegyzı az általa készített közjegyzıi okiratról hiteles kiadmányt és bizonyítványt, más közjegyzı által készített okiratról hiteles másolatot adhat ki. 149. § Ha a közjegyzıi okiratról hiteles kiadmány vagy másolat adható ki, a közjegyzı bizonyítványban tanúsíthatja, hogy a közjegyzıi okirat az ırizetében van. 5 150. § Közjegyzıi okiratról - ha e törvényben vagy az okiratban másképpen nem rendelkeztek - csak az abban félként szereplı személy, törvényes képviselıje vagy meghatalmazottja részére adható ki hiteles kiadmány. 151. § (1) Hiteles másolat - ha a felek másképpen nem rendelkeztek - a közjegyzıi okiratban félként szereplı személy, törvényes képviselıje vagy meghatalmazottja részére korlátlan számban adható ki. Ez irányadó az egyszerő másolat kiadására és a betekintés engedélyezésére is. (2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt személy részére másolat kiadása és betekintés engedélyezése az erre jogosult személy hozzájárulásával lehetséges, ennek hiányában pedig akkor, ha a kérelmezı a másolat kiadásához főzıdı jogi érdekét valószínősíti, és kérelmének teljesítése aggályra nem ad okot. 152. § (1) A végrendeletet tartalmazó közjegyzıi okiratról az örökhagyó életében csak az örökhagyó részére vagy kifejezetten e célra adott meghatalmazással (132. §) ellátott meghatalmazottja részére adható ki hiteles kiadmány, másolat vagy bizonyítvány. (2)6 Az örökhagyó halálát követıen kiadmány, másolat vagy bizonyítvány - a végrendelet kihirdetése után, a kihirdetés napjának feltüntetésével - a 150-155. § szerint adható ki. 7 153. § A közjegyzıi okiratról hiteles kiadmányt a közjegyzı ismételten és bárkinek kiadhat, aki az ahhoz főzıdı jogi érdekét valószínősíti. 154. § (1) A hiteles kiadmányt az eredeti okirattal szó szerint megegyezıen kell elkészíteni, azzal az eltéréssel, hogy az eredeti okiratban végzett javításokat és kiegészítéseket közvetlenül arra a helyre kell írni, ahová a szövegösszefüggés szerint tartoznak, és a javítás, kiegészítés tényét a kiadmányon nem kell feltüntetni. (2)8 A hiteles kiadmányban a meghatalmazás és egyéb melléklet szövegét az általános hitelesítési záradék elıtt kell feltüntetni. (3)8 A hiteles kiadmányt a közjegyzı a szöveg végén záradékkal hitelesíti; amely tartalmazza a kiadmány keltét, a közjegyzı aláírását és bélyegzıjének lenyomatát. (4) A hiteles kiadmány kiadását és azt, hogy kinek adták ki, az eredeti okiraton vagy a hozzá főzött íven fel kell tüntetni. (5)8 A hiteles másolat kiadására az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni; az a hiteles kiadmány, hiteles másolat, amely e §-ban foglaltaknak nem felel meg, nem tekinthetı közokiratnak. 155. § Közjegyzıi okirat létérıl szóló bizonyítványt a közjegyzı annak adhat ki, aki hiteles másolatra lenne jogosult.

1 2 3 4 5 6 7 8

Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 31. § (2). Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Beiktatta: 1996. évi XLVIII. törvény 45. § d). Számozását módosította: 2007. évi LXIV. törvény 31. § (2). Lásd: 1996. évi XLVIII. törvény. Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 32. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 33. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 34. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 35. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 36. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl.



156. § (1) Ha a közjegyzıi okirat több önálló jogügyletet foglal magában, a közjegyzı az egyes jogügyletekrıl a közjegyzıi okiratból kivonatot adhat ki. (2) A kivonatot a közjegyzı záradékkal hitelesíti; ez azt tartalmazza, hogy a kivonat az okirat meghatározott része, és a kivonat alapján nincs helye bírósági végrehajtásnak. 1 157. § A magyar külképviseleti hatóság okirat elkészítésénél és tanúsítvány kiállításánál e törvény szerint jár el. A közremőködés megtagadása, továbbá a kijavítás tárgyában hozott végzés felülvizsgálatát megyei bíróságtól (Fıvárosi Bíróságtól) kell kérni; a bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak. XI. fejezet Okirat, pénz és érték megırzése Okirat megırzése 158. § A közjegyzı - ha jogszabály kivételt nem tesz - bármely okiratot átvehet megırzés céljából. 159. § A közjegyzı az okirat átvétele alkalmával jegyzıkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell a) az átvétel helyét és idejét, b) az átadó családi és utónevét, lakóhelyét, szükség esetén egyéb személyi adatait, c) az átvett okirat megjelölését, d) annak a személynek a megnevezését, akinek a részére az okiratot ki kell adni, e) az okirat ırzésének idejét. 160. § (1) A közjegyzı az átvett okiratról a félnek átvételi elismervényt ad. (2) Az okirat kiadásakor a közjegyzı - miután az átvevı személyazonosságáról meggyızıdött - az átvételt a 159. §-ban említett jegyzıkönyvön vagy külön jegyzıkönyvben ismerteti el. 161. § A 158-160. §-okat megfelelıen alkalmazni kell a váltó, továbbá az információhordozók átvételére és visszaadására is. Pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi ırzése 162. § (1) Pénz, értéktárgy és közforgalomban levı értékpapír bizalmi ırzés céljából történı átvételére a közjegyzı akkor jogosult, ha a fél közjegyzıi okirat készítése során és azzal összefüggésben megbízta a közjegyzıt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személy részére történı átadásával, illetıleg bíróságnál vagy más hatóságnál való letétbe helyezésével. (2) Értéktárgy átvételéhez a közjegyzı szakértıi vélemény csatolását kérheti. 163. § A közjegyzı a pénz, értéktárgy és értékpapír átvételérıl jegyzıkönyvet készít, amelyben feltünteti: a) az átvétel alapjául szolgáló közjegyzıi okirat ügyszámát, b) az átvétel helyét és idejét, c) az átvett pénz, értéktárgy és értékpapír leírását, d) az átadó nevét, továbbá nyilatkozatát az átadott pénz, értéktárgy és értékpapír rendeltetésérıl, e) a bizalmi ırzés idejét. 164. § A közjegyzı az átvett pénzrıl, értéktárgyról és értékpapírról az átadónak átvételi elismervényt ad. 165. § (1) Ha a fél rendelkezése szerint a pénzt, értéktárgyat és értékpapírt a másik fél vagy harmadik személy részére kell átadni, a fél eltérı rendelkezése hiányában a közjegyzı azt 15 napon belül köteles teljesíteni. Ha ez nem lehetséges, a közjegyzı a félnek a pénzt, értéktárgyat és értékpapírt visszaadja, vagy bírósági (hatósági) letétbe helyezi. (2) Ha nem az (1) bekezdés szerint kell eljárni, a közjegyzı az átvett pénzt, értéktárgyat és értékpapírt haladéktalanul köteles a bíróságnál vagy más hatóságnál letétbe helyezni. (3) A bírósági (hatósági) letétbe helyezés alkalmával kapott elismervényt a jegyzıkönyvhöz kell főzni. (4) Az átadót értesíteni kell a megbízás teljesítésérıl.

1

A második mondatot beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 37. §. Módosította: 2009. évi L. törvény 72. § (1) d).



XII. fejezet Közjegyzıi levéltár és elektronikus letéti tár1 2 3 166. § (1) A közjegyzıi levéltárban kell elhelyezni a) az 1992. január 1-jén, illetve ezt követıen hivatalba lépett közjegyzı okiratait, nyilvántartásait és hivatali bélyegzıjét, ha a közjegyzı szolgálata megszőnt vagy áthelyezték; 4 b) a 2009. január 1-jét követıen érkezett közjegyzıi nemperes eljárásban keletkezett iratokat az eljárás jogerıs befejezését követı két év elteltével; 5 c) az elektronikus úton vezetett levéltárban elhelyezett, 2004. július 1-jét követıen létrejött okiratok eredeti példányait, ha elkészítésük óta öt év eltelt. 6 (2) A közjegyzıi levéltár a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara által fenntartott köztestületi levéltár. (3) A közjegyzıi levéltár fenntartásának költsége a Magyar Országos Közjegyzıi Kamarát terheli. 7 166/A. § (1) A közjegyzı köteles az általa készített közjegyzıi okirat hiteles kiadmányát - a záradéki tanúsítvány kivételével -, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a nemperes eljárásban hozott jogerıs határozatot a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara elektronikus úton vezetett levéltárában elhelyezni. Az archiválás alkalmával a közjegyzı elkészíti a közokirat digitalizált másolatát, és azt a hivatali elektronikus aláírásával hitelesíti, továbbá az okirat kísérı lapján feltünteti annak jellemzı adatait. Az elektronikus levéltárra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. (2)7 Az elektronikus levéltárban elhelyezett okiratról a közjegyzı hiteles kiadmányt, másolatot, illetve bizonyítványt; a közjegyzıi levéltár vezetıje másolatot, illetve bizonyítványt ad ki. 8 167. § (1) A közjegyzıi levéltárban egy vagy több közjegyzıi levéltárost és ügykezelıi feladatokat ellátó más személyeket kell alkalmazni. (2)9 A közjegyzıi levéltárost a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara elnöke nevezi ki. A közjegyzıi levéltáros és a levéltárban foglalkoztatott, ügykezelıi feladatokat ellátó személy a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara alkalmazásában áll. 10 (3)-(4) 11 12 168. § (1) A közjegyzıi levéltárak által kezelt okiratokról a közjegyzıi levéltáros adhat ki hiteles vagy egyszerő másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át ırizetben levı okiratot, és engedélyezheti az iratokba való betekintést. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt okiratokat a közjegyzıi levéltáros írja alá, és látja el a közjegyzıi levéltár bélyegzılenyomatával. (3) A közjegyzıi levéltár által kiadott okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzıi díjszabás szerint kell felszámítani, a díjak a közjegyzıi kamarát illetik. 13 169. § (1) Az 1992. január 1-je elıtt keletkezett közjegyzıi iratok, okiratok, nyilvántartások és hivatali bélyegzık elhelyezésére és kezelésére a bírósági ügyek nyilvántartására és kezelésére vonatkozó szabályok szerint a Fıvárosi Bíróság és a megyei bíróságok irattárai kötelesek. 12 (2) A bírósági irattárban ırzött közjegyzıi okiratról a bíróság elnöke által kijelölt bíró vagy bírósági titkár adhat ki hiteles vagy egyszerő másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át ırizetben lévı okiratot, és engedélyezheti az iratokba való betekintést. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Megállapította: 2008. évi VIII. törvény 20. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-tıl. Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 57. §. Hatályos: 2000. I. 1-tıl. Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 38. §. Hatályos: 2008. I. 1-tıl. Módosította: 2009. évi L. törvény 72. § (1) e). Módosította: 2009. évi L. törvény 72. § (1) f). Megállapította: 2009. évi L. törvény 64. § (5). Hatályos: 2010. I. 1-tıl. Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 39. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 58. §. Hatályos: 2000. I. 1-tıl. Módosította: 2009. évi L. törvény 72. § (1) g). Hatályon kívül helyezte: 2009. évi L. törvény 73. § g). Hatálytalan: 2010. I. 1-tıl. Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 59. §. Hatályos: 2000. I. 1-tıl. Módosította: 2007. évi LXIV. törvény 66. § (1) b). Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 60. §. Hatályos: 2000. I. 1-tıl.



(3) A (2) bekezdésben felsorolt okiratokat a bíróság elnöke által kijelölt bíró vagy bírósági titkár írja alá, és látja el a bíróság bélyegzılenyomatával. (4) A (2) bekezdés szerinti okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzıi díjszabás szerint kell felszámítani, és a Fıvárosi, megyei bíróság elıirányzat-felhasználási keret számlájára kell befizetni. 1 170. § (1) A közjegyzıi levéltáros jegyzıkönyvet készít a) a közjegyzı szolgálatának megszőnése miatt átvett iratokról, nyilvántartásokról, eszközökrıl, b) a közjegyzıi levéltárban elhelyezendı iratokról, nyilvántartásokról és eszközökrıl, c) az átvett iratokban tapasztalt hiányosságokról. (2) A közjegyzıi levéltáros megküldi a jegyzıkönyvet a területi kamarának és átadja részére a kamara tulajdonában lévı eszközöket, a folyamatban lévı ügyek iratait, valamint a közjegyzınél bizalmi ırzésben lévı okiratot, pénzt (értéktárgyat, értékpapírt) és az ezekhez tartozó iratokat és nyilvántartásokat. (3) A folyamatban lévı ügyek iratait, valamint a közjegyzınél bizalmi ırzésben lévı okiratot, pénzt (értéktárgyat, értékpapírt) és az ezekhez tartozó iratokat, nyilvántartásokat a területi elnökség a közjegyzı utódjának, ha ilyen nincs, a területi elnökség által kijelölt közjegyzınek adja át. Az ırzési megbízást ilyenkor úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevı közjegyzınek adták volna. (4) A letétbe helyezett okiratokat a közjegyzıi levéltár ırzi; ha a letétet ki kell adni, azt - megkeresésére - az eljáró közjegyzınek átadja. 2 171. § (1) Ha az átadás-átvétel során hiányosság derül ki, az átadásra kötelezett közjegyzıt vagy örökösét a közjegyzıi levéltár határidı kitőzésével felszólítja a hiány pótlására. Ha a felszólítás eredménytelen, a felet jogai védelme érdekében a közjegyzıi levéltár haladéktalanul értesíti. (2)3 Ha a hiányzó okirat kiadmánya a feleknél, a bíróságnál vagy bármely hatóságnál fellelhetı, a közjegyzıi levéltár ezt bevonja, ennek alapján hiteles másolatot készít, amelyet a területi kamara elnöke és a közjegyzıi levéltáros ír alá. (3) A pótlásról jegyzıkönyvet kell készíteni, és a bevont kiadmányt a pótlás után vissza kell adni. (4) A pótlás költsége a közjegyzıt vagy örökösét terheli. 4 171/A. § (1) A fél kérelmére a közjegyzı az elektronikus letéti tárban helyezi el a kérelemben megjelölt okirat elektronikus hiteles másolatát. Az elektronikus letéti tárban az elektronikus okiratot három évig kell ırizni. Az ırzési idı a lejáratot megelızıen külön kérelemre - legfeljebb hároméves idıtartammal - többször meghosszabbítható, a hosszabbításra irányuló kérelem hiányában az elektronikus másolatot törölni kell. (2) A letéti tárból csak a letevı fél vagy a 132. § szerinti meghatalmazottja részére adható ki papír alapú vagy elektronikus másolat. A másolatot bármely közjegyzı kiadhatja. XIII. fejezet Közjegyzıi nemperes és egyéb eljárások 172. § (1) A közjegyzınek a nemperes eljárás során hozott határozata a jogorvoslat szempontjából a helyi bíróság végzésével azonos hatályú. (2) A közjegyzı határozata elleni fellebbezést a határozatot hozó közjegyzınél kell elıterjeszteni. 5

172/A-173. § 5 174-174/A. § 6 7 175. § (1) Ha a közjegyzıi okirat elkészítéséhez vagy a közjegyzı által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság eljárása szükséges, a közjegyzı azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. A közjegyzı megkeresésére indult eljárásban a közjegyzıt a közokiratban szereplı fél vagy felek képviselıjének jogállása illeti meg. (2) A közjegyzı az (1) bekezdésben rögzítetten túlmenıen jogi képviseletet nem láthat el. NEGYEDIK RÉSZ 1 2 3 4 5 6 7

Megállapította: 2009. évi L. törvény 64. § (6). Hatályos: 2009. VI. 30-tól. Módosította: 2009. évi L. törvény 72. § (1) h). Módosította: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (4), 2007. évi LXIV. törvény 66. § (1) b), 2009. évi L. törvény 72. § (1) h). Beiktatta: 2008. évi VIII. törvény 20. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-tıl. Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XLV. törvény 40. § b). Hatálytalan: 2009. I. 1-tıl. Megállapította: 1999. évi XLIV. törvény 65. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-tıl. Megállapította: 2008. évi VIII. törvény 21. §. Hatályos: 2008. V. 1-tıl.



ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK XIV. fejezet A törvény hatálybalépése és végrehajtása Hatálybalépés 176. § Ez a törvény 1991. november 1-jén, a 184-187. §-okban foglalt rendelkezések 1992. január 1-jén lépnek hatályba. Átmeneti rendelkezések 177-182. §

1

Felhatalmazás 2 183. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - rendelettel állapítsa

meg:3 a) a közjegyzık mőködésének folyamatosságához szükséges átmeneti intézkedéseket, b)4 a közjegyzıi állások számát és székhelyét a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményének ismeretében, továbbá a közjegyzıi állások betöltésének részletes 5 feltételeit, c)6 a közjegyzıi, közjegyzıjelölti és közjegyzıhelyettesi névjegyzék vezetésével, továbbá a felsoroltak igazolványának a névjegyzék adatai alapján történı kiállításával, az igazolvány tartalmi és formai követelményeivel, valamint nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket, d) a közjegyzık ügyvitelének szabályait,7 e)8 az adópolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben a közjegyzıi díjszabást,9 10 11 f) az e törvény végrehajtásához szükséges részletes eljárási szabályokat, 12 g) a Végrendeletek Országos Nyilvántartása vezetésére vonatkozó szabályokat és a nyilvántartásban szereplı adatok körét,11 h)13 a Magyar Országos Közjegyzıi Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartás részletes szabályait, valamint az igénybevételi díjat, i)14 a közjegyzıi levéltár anyagának nyilvántartásával, szakszerő, biztonságos ırzésével, feldolgozásával és használatának biztosításával összefüggı szakmai követelményeket, valamint a levéltári anyagban végezhetı selejtezés rendjét. 15

184. § 15 185-187. §

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 42. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-tıl. A bevezetı mondat szövegét módosította: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (3), 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i). Lásd: 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet. Módosította: 1999. évi XLIV. törvény 66. § (2) e). Lásd: 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet. Megállapította: 2008. évi VIII. törvény 22. §. Hatályos: 2008. V. 1-tıl. Lásd: 37/2003. (X. 29.) IM rendelet, 34/2004. (XI. 19.) IM rendelet, 4/2009. (III. 6.) IRM rendelet. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) i). Lásd: 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet, 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet, 4/2009. (III. 6.) IRM rendelet. Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 40. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-tıl. Lásd: 4/2009. (III. 6.) IRM rendelet. Megállapította: 2008. évi LXXX. törvény 12. § (7). Hatályos: 2009. I. 8-tól. Beiktatta: 2007. évi LXXXII. törvény 8. § (4). Hatályos: 2007. VII. 1-tıl. Beiktatta: 2009. évi L. törvény 64. § (7). Hatályos: 2009. VI. 30-tól. A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 83. Hatálytalan: 2007. VII. 1-tıl.

1991. évi XLI. törvény. a közjegyzıkrıl 1

Recommend Documents