FÖLDTANI KÖZLÖNY A ZBOHÓI MÉLYFÜKÁSOK SÁROS VÁRMEGYÉBFN. A IV. táblával és a 36-ik ábrával

—

:

FÖLDTANI KÖZLÖNY 191á MÁJUS.

XLIL KÖTET.

FÜZET.

5.

A ZBOHÓI MÉLYFÜKÁSOK SÁROS VÁRMEGYÉBFN.

—

A

IV. táblával és a 36-ik ábrával.

írta

Teuegdi Roth Lajos.

:

—

*

hóuap végén Bkuggee Ottó, svájci tkepénzes nálam és arra kért fel, hogy a Sárosúr megyében Zboró és Szemelnye (Smilnó) községek közt fekv területet szakszeren vizsgáljam meg, minthogy ezt a területet neki petróleumAz

év április

190.J.

budapesti

megbizottja járt

Ezt a kérést annál inkább hajlandó voltam telmert úgy az ENy-feló közeles területet Eegettö táján, mint a zemplénmegyei területek bár kissé távolabbi DK-felé szomszédos tekintélyes részét már a megelz években bejártam s így ezen terülefúrásokra felajánlották.

jesíteni,

—

—

tek geológiai viszonyait ismertem.

A

mondott év

április utolsó

napjaiban

tehát Zboróra utaztam és a helyszíni bejárás és vizsgálat alapján

19(J.5.

évi

május 3-án Beuggee úr részére a következ szakvélejnényt adtam oZboró és Szemelnye (Smiluó) községek környékét óharmadkorú (paleogén) legfiatalabb tagja, az ú. u. magárai

rétegek alkotják, akként, hogy e rétegek

homokk,

a magasabb hegyhátakat vagy kúpokat képezi.

homokk

E

fiatalabb oligocén-

menüit

vagy régebben PAUL-tól s m 11 n ó i paláknak nevezett rétegek telepednek, amelyek sötétbarna, bitumenes, szépen vékonyan rétegzett márgapalákból állanak és sötétszíuü szarukövet szalag- vagy padszeren magukba zárnak. A menilitpala alatt az eocénkorú vörös és kékszín leveles palás agyag települ, mely a Zborótól K re déli irány-

korú vastag

alatt a régibb oligocén

ban levonuló és a Eakovec-patakba torkolló árokban feltárva látható. Itt 2".5 km-nyire Zborótól EK-nek és alig 1 km-re Szemelnyétöl DNy-nak, az országútra épített

elbb

irányban (1—2'')

A

6.

leveles

tarka

Í0°

sz.

újból

a.

a.

dlve,

palásagyag

kékesszürke, kalciteres fi.

hídtól

sz.

\í^ felé .30—60°

13

E-ra a vörös agyag-rétegek ráncosodottan, de valamivel

s

közt,

az

árokban az

antíklinálist képezve,

ellenkez

figyelhetk

homokk és homokos pala mutatkozik. Az említett ÉÉK a., azután 45° a. KÉK (5— 4t) felé,

5° hídtól le D-felé eleinte 1U° a. 24— Ib felé. ÉNy-nak 40°

1

fölebb

meg. vékonyabb padokban betelepedve, kemény,

tehát

a.

s

ellenkezen 7^

Eladta a Magyarhoni Földtani Társulat

felé

1912. évi január

84°

hónap

a.

dlnek

Ij-iki

ülésén. Földtani Kozlüny.

XLIL

leüt.

WIS.

2

szak-

»

362

TELKODI ROTH LAJOS

a rétegek

s itt is

palásagyagba vékony padok alakjában be-

a vörös és kékes

telepedve látható a kékesszürke,

finomszemfi

D-re az oldalárok jobb fell a föárokba tehát az elbbi dölésirányokkal

homokk. Ahol

azután jobban

DNy-nak,

torkol, alatt rétegek 4-0°-a

szemben, egészben véve megint

ellenkezen

s

Ha

dlnek.

most azt a Galíciában konstatált tényt tartjuk szem eltt, mely szerint földolajra való kutatásoknál, mint eredményt így antiklinálist formálva

leginkább Ígérkéi, az vesszük

azt,

eocén

keresik

agyagrétegeket

vörös

tekintetbe

és

fel

hogy a zboró-szemelnyei vörösagyag-rétegek a hasonnem. Eegettön

megjelen, petroleum-gáz tartalmú rétegek csapásirányába esnek s így ezeknek egyenes folytatását képezik, továbbá Eegetttöl ENy-nak a szomszédos galíwizni és nizni környéken nemcsak ciai területre áttekinti, uk, hol Eegietów

—

kowice, Gorlice) ismeretes

akkor

:

—

hanem

a vörös agyag-rétegek folytatódnak,

indokoltnak

—

zavarodottak, ráncosodottak, ami

következtetni,

emellett

a

zboró-szemel-

látszik a vázolt

E

nyei eocén-rétegeknek kutató fúrásokkal való feltárása. lítem

Smere-

a földolajszint is (Skwirtne,

mélyreható

rétegek

— mint

zavarodottságra

em-

enged

árokban autiklinális vonal ismételten vonuló árokban ott-

szóbahozott

konstatálható. Ezek alapján a Zboró és Szemelnye közt

létemkor három pontot jelöltem az egyik pontot a 6-os

sz.

mint megfúrásra érdemeseket, még pedig

ki,

hídtól E-ra a híd közelében, ahol a jobboldali oldal-

árok a föárokkal egyesül (az árok jobboldalán) a második pontot kb. 40(1 mnyire az említett hídtól D-re lefelé (az árok jobb oldalán) és a harmadik pontot az árok déli folytatásában

árok beletorkol,

e

ahol jobb

ott,

fell az els

torkolattól D-re kb. 100 mnyire

nagyobb

s a szemelnyei 4

sz.

oldal-

kuta-

80 m-uyire, a patak jobb oldalán. Elssorban ez utólibi tási jeltl DNy-ra egészben véve már mélyebb szintben azért, mert itt ajánlom pontot 3-ik elreláthatóan leghamarább lesznek tartalmú rétegek földolaj a forogván kb.

—

—

komplexumot Galíciában ott, ahol a vörös- vagy tarkavannak fejldve, 500 m-nél vastagabbra becsülik, e rétegek tartalmazzák a Kárpátokban a legfontosabb és leggazdagabb földolaj-szinteket s e szinteket fleg a tarka agyag- és pala-tömegek közé betelepedett vastaelérhetk. Az eocén

agyagok ersen

ki

gabb homokkö-fekvetek gei

500

általában

képezik.

meredekebb dlést

600 m-nyi mélységre

A

zboró-szemelnyei árok eocén réteazért

észleltetnek,

a

fúrásnál

legalább

is

kell számítani.

Ezen véleményem átadásakor Bbugger úr képviseljét figyelmezhogyha az én véleményemen kívül még egy másik szakféi-fiú véleményét kívánja megtudni, forduljon dr. Zubee Rudolf lembergi egyetettem,

temi tanár

lirhoz,

ban, de egyebütt

tanulmányozásával

aki a petróleumterületek is,

így

Dél-Amerikában, már évek

óta

Galieiá-

foglalkozik

és

általában szaktekintélynek ismernek. Ez meg is törZubee tanár Beüggee úr megbízottja felkérésére Zboróra utazott de az általam javasolt 3-dik és ugyanarra az eredményre jutott, mint én legdélibb ponttól még 200 m-rel délre ajánlotta a fúrást, az árok jobb akit

ezen a téren

tént és

;

oldalán, mert

nyilatkozata

szerint

a

túlsó

(bal)

oldalon

gyenge

nyomokat mutató homokkre bukkant. Minthogy akkoriban

e

olaj-

tájt

a

A ZBOEÓI MÉLYFÚRÁSOK SÁROSVÁRMEGYÉBEN.

Mszinen hoz én

feltárások egyáltalán

fúrás,

sz.

I.

melynek állami szubvenciója biztosítva

meg

nov. 2ö-én indult 1*2

voltak láthatók, ehhez a propozició-

hozzájárultam.

is

Az

nem

363

ponton, mely

utóbbi

az

pont

a

1905

volt,

hídtól

sz.

G.

esik. Úgy ezt (Márta-akna), mint késbb a II. fúrást Dunka Líszló, magyar eredet, de Lengyelországba sza-

km-nyire D-re

(Ottó-akna) Sajói

—

kadt mérnök, kiváló szakértelemmel

—

ségek közt

nöm

több ízben nagy technikai nehéz-

kifogástalanul és lelkiismeretesen

a két fúrás (IV.

Amint az

táljja)

fúrás

I.

köszö-

vezette és neki

pontosan szerkesztett szelvényeit.

szelvényébl látható,

a

fúró

agyagon,

vörös

m

mélytl kezdve zöld agyagon és palás agyagon hatolt át, mely palás agyagtömeg közé ismételten betele— 3 m vastag kemény finomszem homokköpadok mutatpedve, átlag koztak; 7() m mélységbl földi gázok szálltak fel: 200 m.-töl kezdve egészen a fúrás fenekéig a gázok folytonosan jelentkeztek és 390 m-nél szürke és tarka palásagyagon, (J70

1

földigáz-kitörés állott be.

A pénzügyminisztérium

folytán

felhívása

190G ápr. 8-án hivata-

utaztam, hogy véleményt adjak az iránt, vájjon a fúrás

losan Zboróra

továbbfolytatása indokolt-e, vagy pedig új fúrás indítandó-e

Az

állott.

meg ? A

e

mély volt és eocénkorú szürke bitumenes palásagyagban mélységbl elég élénken felszálló, gyengén benzinszagú gá-

zok (els petroleumgázok) folytán és tekintve ezen új terület

sz.

mélyfúrás 831

m

fel

a fúrás gáljam meg és mondjak Minthogy ekkor a fúrás vastagabb homokkben

még 4

homokkt, séges

—

m

vastagnak mutatkozott

továbbfolytatására

a

tiszta

állott

— 1200

vizs-

nézve.

(majd 8

m

és

finomszemü, kemény

a fúrás továbbfolytatását indokoltnak láttam és

lOOO

foly-

lettem szólítva hivatalosan, hogy

mélységébl származó fúrómintát

véleményt

alatta

isme-

amelyekben a fúró akkoriban mozgott.

1900 augusztus hó 12-én újra I.

még

azokban a rétegekben való

retlen rétegek egymásutánját, a fúrásnak

tatását ajáialottam,

a zborói

fúrás

m

ekkor 612

m-ig való folytatását ajánlottam. 840

— m

ha

lehet-

mélység-

ben jelentkeztek az els olajnyomok, melyek aztán több ízben ismétldtek. Az 1175 m mélységben az olajnyomok mellett ers benzingázok 1200 m-nél azután a fúrás 1900 ápr. 30-án végét amely már a kis átmérnél fogva sem lett volna tovább folytatható. Az els fúrás a remélt eredményt nem hozta ugyan meg, de a feltárt olajnyomok és benzingázok alapján kétségtelenül igazolta, hogy e

voltak észlelhetk, érte,

Zborónál petróleumtartalmúnak tekintend. Ennek folytán Brlt,GER Ottó elhatározta, hogy állami szubvenció nélkül is újabb fúrást terület

május végén tehát újra Zboróra utaztam, mely alkalommal körülbelül 80 m-nyire az I. fúrástól fölfelé, az általam kijelölt harmadik pont felé, az akkori tavaszi árvíztl kimosott feltárást kezd. Felkérése folytán 1908

25*

TELEODI ROTH LAJOS

3()4

hol a rétegek dlése szerint konstatálható hogy az I. fúrás kissé tiUságosan a fed felé volt elhelyezve. E második fúrás megindítására ez alkalommal az 19U-"). évi szakvélenyemben megállapított második a hatos sz. hídtól kb. 4on m-nyire D-re es pontot ajánlottam. E ponton a II. fúrást (nOttó-aknan) lOUíS (teriiletszakadást) láthattam,

Tolt,

augusztus 12-én kezdték

meg

és mindjárt a vörös és zöld (tarka) palás-

m

mély-

ségben jelentkezett. Az els gyenge olajnyomok e fúrásnál már a

!SO-ik

agyagot ütötlék meg, mely

méterében

voltak

(a

észlelhetk

zöld) az

(az

I.

I.

fúrásnak csak a 670

fúrásnál

84U

csak

m

mélységtl

kezdve) és a gázokkal egyetemben szakadatlanul mutatkoztak.

m

A 400 beli

mélységben alapján

értesítése

A 430 m-ben nyomok

gázkitörés

eocén-rétegek

átfúrt

—

olyanok állott

voltak,

el, 4-JO

gázok voltak észlelhetk, 467

és

O^

m-ben ismétldött. Az .")13

agyag volt jelen

meszes

;

a

m

—

Dunka mérnök

mint

a

és 4(i0

m-nél típusos

galíciai

m

közt

írás-

Porokon. szép

olaj-

vörös és zöldes-szürke hieroglifás

homokk

m mélységben gázokat és olajvékony beteleijedése nyomokat mutató zöld agyagban, .")37 m-nél zöld palában gázokkal és szép olajnyomokkal, 552 m-nél gázokat és erösebb petróleumnyomokat észleltet zöld palában mozgott a fúró és itt a fúrás Dunka mérnök értesítése szerint igen nehezen haladt. Az .jíiO m mélységben az els

—

oly

—

homokk jelent meg s ers petroleumnyomok, amelyek Dunka mérnököt arra

lágyabb

de sajnos igen vékonj-

vele egj'ütt indították,

hogy a víz kikanalazása után szivaítyúzási kísérletet tegyen. A szivattyúsajnos csak az ers petróleumnyomokat konstatálzás azonban 6Í)0 nevezetesen igen sok Rheojihax foraminiferák, m közt hatta. öDO Mont. fordult el. A 622 685 m mélységben formálható szürke meszes és vörös pettyes agyagon hatolt át a fúró, a 61(0 m-nél, ahol a vékony homokk-betelepedések ismét mutatkoztak, ei'ös petróleumszagú gázok törtek fel, melyek 740 m-ig szüuielenül taitottak. A rétegek e mélységben Dunka úr levélbeli értesítése szerint a Goi-lice melletti Siary és Sekowánál ismert rétegeknek (Galíciában) felelnek meg. A níikrofauna itt újra megjelent. 810 és 825 m-nél sok aszfalt mutatkozott, a szép olajnyomok és ers gázok pedig az aszfalt fölött és alatt

—

—

—

—

egyaránt megvoltak.

A

860

másodszor.

m

E

mélységben jelent meg elször a sós víz és 960 m-nél 100 m-es distanciában sötétebb szüi'ke és vörhenyes (rozsda-

selyemfény palásagyag gyérebben be1000 m-en alul a szürke agyag és jjala közt szürke sós agyag, itt-ott kemény homokkvel települt az agyag lefelé mindinkább sósnak bizonj^ult. Szép olajnyomok foltos)

meszes

telepedett

agyag, valamint

kemény, vékony homokkvel mutatkozott.

;

gázok a fúrás végéig voltak észlelhetk. 1100 m-nél a vizet kiszivatytyúzták, ami mellett igen szép olajnyomok mutatkoztak. A homokkés

3G5

A ZBOr.OI MÉLYFÚRÁSOK SÁROS VARMEGYEBEN.

betelepedések

ségben

is

A

—

mindig csak vékonyak

sajnos,

m

1110

mélységig haladt.

de olyan állapotban van, hogy

tatható, nini kívánatos

is

volna,

esetleg inegüthetik. Jírügger

folytatásának

az

teremtsen. feltárta

—

a

A

zborói

nemes

Hogy

e

lir

I.

m

mély-

ambíciója, terület

II.

és

e

társai

1500 m-ig

—

magnkban s

igy

bármikor

befoly-

petroleumtartót

mélységig a a

tovább-

fúrás

meghiúsult Brugger

hogy Sáros

megyében petroleumipart

tényleg petróleumtartalmú, azt

helyenként igen szép

durvábbszem homokk ménye is meglegyen. egyezésével

—

mert

lett

számú mél^i'úrás képe a fúrás megkezdésekor, 1905 november havában.

és talán a sósvíz megjelenése

A

ll<>()

Ebben a mélységben

már nem gyzték

költségeit

3ü. ábra.

Úrnak

még

jelentkeztek.

fiírás

állítva,

—

is

elérése

—

e

II.

petroleumnyomok, gázok, az

fúrás

aszfalt

bizonyítja, csak a vastagabb, lágyabb, kellene,

hogy a kívánt gyakorlati ered-

fúrásból kikerült anyag mintáit — Brugger úr szíves bele— Budapestre a földtani intézetbe hoztam, ahol azokat egyen-

ként átvizsgáltam.

E

vizsgálatokból

többé-kevésbbé mésztartalmú.

A

kitnt, hogy valamennyi fúróminta

tarka (vörös, zöldes, kékes vagy szürke-

TELEGDI KOTH LAJOS

3l>6

homokk

szín) márgás agyag közé betelepedett

gyrdés,

márgás agyag több

ismételteu a

pala

és

nyomait észlelteti. A mélyebben, 67:í m-tl lefelé feltárt szürke, vörös pettyes meszes agyag rozsdás foltjai limouittá átváltozott pirittöl származnak. Aszfaltnyomokat még a Uií) m melységbl való vörhenyes-szürke márgás agyagon is a

ízben a csuszamlás

homokk

figyeltem meg, hierorjlijús

mutatkozott. A homokk kemény,

m mélységben

az 503 és 570

csillámos, kalciteres, világos

vagy

zöldes szürke, a pala sötétebb- vagy zöldes szürke, vékouyjialás (levelesl,

iinom-csillámos és kalciteres vagy mészhártyás, selyemfény és rendesen szintén

vékonj'palás, II.

A

—

mélységbl még szintén vörhenyes-

és

került

üzemi irodájában

vényrajz szerint

és zöld

m

101)2

kemény pala

fúrás

sz.

m

kemény kzet. Az 1000

szürke meszes agyag,

ki.

pedig

;

homokkvel

1 1

10 m-ig azután

mindjárt megütötték,

agyag csak a

m

(i70

míg

—a

szel-

ez a pala tartott.

fenn felsorolt adatokból látható, hogy a

agyagot

szürke, csillámos,

Ez a legmélyebb fúrópróba, mely a

volt téve

el

betelepedett

m-bl

10113

az

fúrásnál a vörös

sz.

II.

sz.

I.

fúrásnál

melységben jelentkezett. Úgyszintén

a

zöld

felemlítettem,

hogy az els olajiiyomok a II. fúrásnál már a 80dik méterben, az I. fúrásnál csak 840 m-tl kezdve voltak észlelhetk. Ebbl kitnik, hogy az I. sz. fúrás az eocén magasabb, a II. sz. az eocén melyebb rétegkomplexumában haladt úgj-, hogy az I. és II. s z. fúrás közt (1 km távolságon bell) vetödési sík húzódik, melynek mentén az I.

az

fúrás rétegei lecsiisztak,

sz. e

1

s z

a k a d

1

1

mé

1

y

e

b

r é

li

t

e

gö

a

s s z

1

II.

e t

f

sz.

fúrásnál pedig

e

o

1

1

1

a

t

o

1 1.

Az átfúrt rétegek anyagában jonuiniiifcráhoii kívül más szerves maradvány nem mutatkozott. A foramiuiferák meglehetsen egyformák a geológiai kor meghatározására döntknek nem ismerhetk gyakran elforduló liheophax-nem a karbonbnn kezd fellépni, tudvalevleg még a mai nap is él. és

el.

A

de

Az

201 m-ig kizárólag az eocén összemozgott, a II. sz. fúrás szintén az eocént tárta fel, de meglehet, hogy a mélyebb selyemfény palák kb. 900 m-tl kezdve le a fúrás aljáig, már I.

s z.

f

ú

r

á

s

1

)

gyrt rétegeiben a

fels

kr

é

t

len y

a k o rb a

ú

1

n a

k.

Petrograíiailag legalább ezek a

palák az erdélyi Érchegység felskrétakorú paláitól tethetök.

meg nem külömböz-

•

Érdemes lett volna a mélyfúrásokban a hfokot is mérni. Eire nézve vezet mérnök figyelmét több ízben felhívtam, de a technikai a mérnök a inegnehézségeken kívül, amelyekkel küzdenie kellett, rendelkezett s ügyelésekre szükséges mszerekkel sem így sajnos, hazánk .legmélyebb két fúrásának hmérsékleti viszonyairól mit sem tudunk. a fúrásokat

—

—

HOMOKKÖVBEN

GEOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A KÁRPÁTI ZBORÓ VIDÉKÉN.

Bernoulli Walteb bázeli egyetemi tanársegéd.

írta

—

Az V

—VI.

—

táblával és a 37. ábrával.

Bevezet. Ezen dolgozat a kárpáthomokkööv vizsgálatával foglalkozik Zboró körA felvételt Hchmidt Károly dr. tanár úr megbízásából

nyékén, Sáros megyében.

szén

1909

úr közölte

végeztem, különös tekintettel a petróleum

velem a vidék elzetes

elfordulására. Schmidt

bejárásakor nyert eredményeit, a felvétel-

Hotz Waltbr dr. úr is. A felvételi anyag feldolgozását a egyetem geológiai intézetében végeztem az 19('9 lülo és 1910 1911. évek téli félévében. Hálás köszönettel tartozom Schmidt Károly dr. bázeli és bécsi egyetemi tanár uraknak értékes szóbeli közléseikért, + Uhlig Y. dr. kiséröm volt

nél

továbbá

ii

bécsi

AJ A

A

megvizsgált s

teriilet

1

100

km

1

a

1

á n

betekintést

áttekintés.

Sáros vármegye északi részén a gácsországi hatáa tenger színe felett) a keleti

m

Geológiailag ezen hegyvidék a kárpáti

szélességben északnyugatról

küls

s

amely nyugati

tartozik,

amiért

publikált térképanyagába.

erds hegyhátaival (700— 900

Beszkidek egy részét képezi. övébe

nem

Geológiai rész.

I.

ron fekszik,

intézet igazgatóságának,

földtani

kir.

cs.

engedett a hivatalos felvételek

(flis)

—

—

bázeli

Galícián

és

fels

délkelet felé vonul.

homokk

Magyarországon

A

flisöv,

át

a Kárpátok

északon az autochton elhegység miocén Közép-Kárpátokban a Piennin szirtes öv kzetei határolják. A rétegek vastagsága általában a hegység déli lábától a tet felé növekszik. Felépítésében hatalmas, egyhangú sorozata a homokköveknek, agyagoknak és paláknak vesz részt, amelyek kárpáthomokkö vagy flis néven ismeretesek és a kréta, továbbá a harmadkorú formációkhoz tartoznak, f Uhliq V.* ívének

képezve,

szegélyét

rétegeire feltolva fekszik és a

'

geol.

Verh. gen.

Lásd

Beitriige

Reichsanstalt. Gcol.

Jahrb.

rovatban

fi.,

znr

Wien,

Geologie

Eeichsaustalt 1S83 k. 7.

geol.

k.

és

8.

Bd.

1883.

és

der

wcstgalizischeii Karpathen.

.33,

továbbá Eeisebericbt

k.

k.

Bemcrkungen znr Gliedorung karpath. BilduuWieu, 1894 müveket.

Reichsanstalt.

alatt felsorolt

Jahrb.

aus Westgalizieu.

Bil.

44,

továbbá

az

irodalom

BERXOULLI WALTEll

368

homokkövben

beható tanulmáuyainak föeredméuveként az egész úgy orografiai miut geológiai szempontból különböz két föszelvényre való megoszlását tekinti, ú. m. a szubkárpáti dombos \-i(lék szubbeszkid homokköv és a tulaj donképeni Kárpátok hegyvidéke északon délen beszkid homokköv. Az egész hegység vízelválasztója ez utóbbi részben fekszik. Nyugati Galíciában a két terület határa, Myslenice, Tymbark, Grybow és Gorlicén át Dukla felé jut a San és a Strij forrása

végzett

övnek hosszirányban,

=

=

hogy onnan délkelet

vidékére,

környéke tehát a

A

fokozatosan

felé

elvesszen (37. ábra). Zboró

a beszkid hegyvidékre.

déli részre esik,

fentemlített két terület elválasztása

mindenekeltt lerakodásaik

fácies-

különbségein alapszik. Ezen különbség a kréta- és a harmadkorbeli réte-

beli

gek kifejldésében mutatkozik (lásd Lit. 6. 878. o.). A régi tercier rétegei az északi zónában mint szeptáriás agyag, menilitpala, krosnoi és ciezkowici

A déli zónában ezeknek maguraagyagok felelnek meg. A fels kréta (ropiankai) rétegek mindkét területen kevés különbséget mutatnak, általában az északi fácies mészben gazdagabb. Alsó kréta a déli övben, nyugati Galíciában

homokk

és vörös

homokk,

rétegek

vörös

és

Magyarországon ismeretlen.

és fels

pedig

Szubbeszkid-övben

a

A

petroleumtartalmat illetleg az északi

képzdményei gazdagabbak, mint

szubbeszkid-öv és

agyagok vannak kifejldve.

beloweszai

az

övben ellenben a krétában feküsznek. Uhlig Y. szerint az északról dél

felé

'

Beszkidek

a déli, Beszkid hegyvidékéi

olajtelepek fleg

a

tercierben, a Boszkid-

egymás mellé sorakozó két

Szubbeszkidek

öv,

egykorú

rétegekbl állanak az északi öv a déli alá bukik. Zboró vidéke tehát a legmagasabban fekv rétegekhez tartozik, amelyek délrl észak felé egymásra tolultak.

a

a

és

lényegileg

;

A

petróleum

az

északi

tömegben

(Boryslaw)

a

miocénben,

a

középsben

(Gorüce) a régi tercierben és a déliben (Eopianka) a krétában van.

11)

Zboró környéke

eocén

S és

z t r a t

i

g

oligocén

r a f

i

a.

rétegekbl van

amelyek

felépítve,

pontos taglalását a magyar-galiciai határterületen fleg Uhlig vezette keresztül.

idsebbtl a

vezet sorrendben írom le. agyagok és márgák hatalmas sorozata alkotja, melyek gyakran vékony palás rétegzést mutatnak és kvarcos, zöldes homokkövekkel (fels hieroglifás rétegek) váltakoznak. Ezen homokk-

Itt a rétegeket az 1.

Az

eocént

vörös,

fiatalabb felé

zöldes

és

kékes

—

padokat gyakran kalciterek járják át, rendes vastagságuk 4 10 cm, a zborói kastélytól nyugatra a patakban 10—12 cm vastag homokkpad feltárás látható.

bak.

A A

patak fels szakaszán, Na-Sibje hieroglifás

felé,

liomokköveket magas

a

homokkpadok még

mésztartalom jellemzi,

vastagab-

muszkovit

bven

A

van bennök, általában kemények és kvarcosak, gyakran tömöttek. fels szintekben ezen csoport néha túlnyomóan vöröses és ibolya színezést

mutat, az egyes homokkbetelepülések mészben gazdagok.

1

V.

ö.

SuESs E.

:

Pas

Aiitlitz ilor

A mélyebb

Erde, III. k. második

fele,

á34.

szintek-

o.

GEOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A KÁRPÁTIBOMOKK ÖVBKN ZBORÓ VIDÉKÉN.

ben

cUcubeu

fleg kékes

homokkpad

kifejldött

kinézést

szallagos

szíu anj-agok uralkodnak számos,

zöldes

és

amelyek a feltárásoknak

közbetelepíiléssel,

Ezen utóbb

kölcsönöznek.

leírt

rétegek igen

mint alsó

lapon)

Padl

Paul fentemlített közleményének grafiai összetételét illetleg a

támpont ezen vastagok és

M.

C.

(ropiankai

krétát

:273.

felvételekor

választotta ki

oldalán).

(1

(v.

:

hogy Zborótól

Bár ezen komplexum

homokk

közbetelepülések kevésbbé

a

:

olyan határozott

tarka

a

petro-

közeledik, nincsen biztos

héjas szerkezetet, mint

hajlított

vagyok ezen rétegeket az legmélyebb szintjébe sorolni. Uhlig is említi

keletre

7r),OüO-es

a 6. ábrát

ö.

a krétakorbeli rétegekben. Ezért hajlandó

található régi tercier

feltárva

jól

fels kréta rétegekhez

támogatására

felfogás

nem mutatnak

geológiai

rétegek)

jól

sajátságos

lev patakban

láthatók Szmilnótól keletre a 395-ös magassági pont közelében és baloldali hozzáfolyásáuál.

360

öv

egyes

részletei esetleg

e

vidéken

(4. p.

40ü),

inoceramusos

az

felelhetnek meg, végül azonban mégis ezen rétegeknek a régi tercierbe való tartozása mellett dönt. Bármint legyen is, már most reámutatok ezen helyre, ahol mindenesetre a legmélyebb eocénrétegek a feljebb fekv tarka agyagok alatt nagyobb területen felszínre bukkannak. Becher

rétegeknek [íehö kréta)

faluban a Jarucha-patak

él,

zöldes

elbb durva-

balpartján a tarka eocén agyagok alatt

homokkövek feküszuek 3

tartalmaznak és csillámban

m

szegények.

Meszet nem barnaszín, törékeny, finom

vastagságban Alattuk

feltárva.

rétegzés márgák következnek, melyek lefelé, a templom alatti patakhajlásbau lev feltárásban, vastagabb padú márgákba mennek át, melyek felettébb jellemz hajlított héjas szerkezetet mutatnak. Feküjüket vízszintesen települt,

kemény, kövekül

kb. Vi m vastag homokkó'padok képezik, melyeket építöMélyebb rétegek nincsenek feltárva, a homokkövek teljes melybl csak 4 m látható, nem lehetett megállapítani. A fent

tömeges, fejtenek.

vastagságát,

mint régi

tercier

leírt

tarka

agyagkomplexumon

rétegek hasonló kiképzdését kimutatni

köveket és márgákat itt

már krétakorú

peken

és

mélyebb

sztratigratiai

feltüntetett

de

kívül

ez arra késztet,

képzdményeknek

rétegek vannak,

szelvényekben

;

sehol

sem

hogy a

lehetett a

fenti

homok-

tekintsem. Lehetséges, hogy

paleontológiái

bizonyítéka ezen térké-

felfogásnak nincs.

Ha nem

is

vagyunk a

helyzetet illetleg pontosan tájékoztatva, mégis ki kell emeluí.nk,

hogy csupán csak ezen a helyen ismerünk egy hatalmasabb, némileg porózus homokkfeltárást, mely ellentétben a tarka agyagok vékony lemezes és üveges homokköpadjaival, mint olajhordozó inkább kerülhetne szóba. 2.

Normális rétegzés mellett a tarka agyagokra a

úgynevezett zett,

beloveszai rétegei

piszkoszöldes

agyaghártyákkal

:

barna-

és

elmálláskor

szürkeszín lemezes kis

mélyebb oligocén

következnek. Ezek többnyire jól réteg-

köbös

és

agyagmárgák

oszlopos

ibolyaszín

darabokra esnek

szét.

gyakran találunk hieroglifás homokkpad közbetelepüléseket, amelyek egyrészt szabályszer váltakozásban lépnek fel, másrészt egyes helyeken tekin-

Igen

télyes vastagságot érhetnek

el.

Ilyen jól kifejldött

liomokkövek

a beloveszai

rétegekben Komlosától északkeletre Pesztrednu horu ig vonuló els dombvonulatban találhatók, továbbá Kegetttöl északra. A beloveszai rétegek fokozatosan fejlödnek ki a tarka auyagokbó],

Uhlig V. felfogása szerint a tarka agyagok

BEKNOtlLLI WALTER

370

fels horizontjainak

faeiális átváltozásainak felelnek

tegeknek egy különleges. és Niklova vidékén

faciáli.s

Hauer

tekintetben a szubbeszkid nek. Ezek vékonypadú,

és flis

meg. Mint az

ó-terciéi- ré-

átváltozási formáját tekintem

Paul

által leírt

egyelre a Szmiluo szmilnopalákat, amelyek bizonyos

menilitpaláinak kovás kiképzödésére emlékeztet-

lemezes,

fekete palák

sorozatát képezik, világossárga

Kemény, kovás homokkövek váltakoznak velk, oszlopos darabokra esve szét. gyakran fekete tzkpadok vannak betelepülve. A szmilnói palákat a régibb szerzk és Zdber E. (Lit. 19) sztratigraíiailag és vörössárga színnel elmállva.

Jasli,

SUB.B£:52K/o.^--'v^

Hármja/íonj Xré/aMorú

Országbatár

Határvonal a Sulibi-szkiil doaib-

Nuftatermülielyek

])etróleum

vonulatok

vidék és a Beszkid hegyvidék között 3í. ábra.

A

termhelyek átuézetes térképe a magyar-

uafta

vidéken

egyenértéknek menilitpaláival.

lépnek

föl.

:

1,1100,000

és gácsor.szági

határ-

mértékben.

tartják a kárpáthomokköv északi részének ismert bitumenes Az általam megvizsgált területen a típusos menilitpalák nem

ennélfogva

nincs

is

bizonyíték

a

fentebb

említett

mert a szmilnopalák egy helyen sem mutatnak

mellett,

állítás

1

pái-buzamba direkt össze-

A szmilnopalák sztratigrafiai hovatartozásának Kremiukától DK-re fekv terület pontos tauuhnáuyozása

függést a beloveszai rétegekkel.

kérdését

alapján

csak

a

lehetne eldönteni.

A Kreminkán lev kfejtkben

a szmilnói palákat

útkavicsolási célokra fejtik. 3.

A

területünkön

lev harmadkori

fels oligocéu magurai

homokk

rétegek lép

föl.

legfiatalabb

tagjaként

a

Ez általában fiuomszemü,

GEOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A KÁKPÁTIHOMOKKÖ ÖVBEN ZBORÓ VIDÉKÉN.

371

mészben gazdag és a normális beloveszai rétegek fels szintjébl úgy fejldik fiuomszem, lemezes homokkki. hogy a márgák közé fokozatosan vékony, padok települnek közé, amelyek fölfelé, tömegesebbé válva a márgapalákat mindinkább elnyomják, annyira, hogy végül a márgás közzételepülések már csak egyes vékony szallagokat alkotnak a vastagpadú vagy palásán lemezes kvarc homokkpadok között, amelyek mint hatalmas rétegkomplexumok a környez hegyek tetejét képezik. Ezen átmeneti öv igen jól látható feltárva Regetttl ENy-ra a Eegetowska mellékpatakjában, a 794 és 7tí3-as magassági pontok között.

A

beloveszai rétegek felé való átmenet annyira elmosódott,

hogy úgyszólván lehetetlennek

két

a

látszik

komplexum

éles

elhatárolása.

Új törésben a magnrahoraokk világos kékesszürke szín. Elmállva általában barna, Zborótól DNy-ra ellenben jellegzetesen vöröses. A Magurahegy területén a

homokköveket

jellemzi

mint

részei

a

homokos,

muszkovitos,

növényi maradványokkal

A

kötanyagú kvarekongloraerátumok közzételepülése Hradtke északi lejtjén a magurahomokkö egyes

meszes

Zborótól DK-re,

magyar-galiciai

az irodalomban

nem

és kis

poi-hanyós

rétegek

vannak

kifejldve

szénnyomokkal.

határterület

egyes

rétegcsoportjainak

vastagságáról

találunk adatokat. Zboró környékének részletes vizsgálata

sem nyújtott kielégít adatokat, aminek oka részben az, hogy az egyes komplexumok pontosan megállapítható határ nélkül mennek át egymásba, részben pedig a késbb leírandó tektonikai zavarok, továbbá az, hogy nincsenek nagyobb, folytatólagosan

A

tarka

feltárt profiljaink.

agyagok vastagságának

nyéke jöhet tekintetbe,

meghatározására csupán

ahol az eocénrétegek a fedt

alatt relatíve kevéssé zavart településben

korú homokköveken.

A

amelyek

Körülbelül

300

— 350 m

Becher

kör-

beloveszai palák

fekszenek a mélyebb,

VI. tábla V. profilján a feltárt tarka

sága kb. 250 m-re tehet. veszai rétegek,

képez

esetleg kréta-

agyagok vastag-

vastagok lehetnek a belo-

legkevésbbé zavart településben a Suchy Vrch keleti

lejtjén láthatók. C)

A

Tektonikai

rész.

magyar-galiciai határterület tektonikai

felépítése általában

véve

egy-

—

Északon egy többé-kevésbbé egyszer, ENy DK-i irányú gyrdés uralkodik, míg délen különösen a mi területünkön nagyobb komplikációk lépnek föl, amennyiben itt a gyrdésekbl észak felé irányított áttolódások fejlödnek ki, amelyek továbbá határozott pikkelyes szerkezetet hoznak létre. A mint a felvétel alkalmából kitnt, ezen zavarok sokkal messzebbmenek, mint azt korábbi, átnézetesebb vizsgálatok feltimtették. A geológiai térkép (V. tábla) és egy profilsorozat (VI. tábla) kapcsán itt csak Zboró környékének hangú.

—

—

speciális tektonikai viszonyairól fogok beszélni.

körülményre,

hogy jó feltárások hijján

Figyelmeztetnem

kell

(lásd a sztratigráfiai részt) a

itt

azon

kzetek

elhatárolása a geológiai térképen kissé szkématikus.

Északnyugatról az általam megvizsgált területen egy keskeny sáv régebbi át. Komlosánál kitágul, Zborónál kb. 4 km széles és Szmilnónál fokozatosan Ny K-i csapást vesz föl. Amíg a galíciai határon ezen sávban

réteg vonul

—

BERNOüLLI WALTER

372

csnpán

rétegek bukkannak ki, addig Rcgettönél már a mélyebb elbukkannak. A geológiai térképünkön beliü megkülönbözaz eoeénfeltörés hatáiait és 2. annak magvát

beloveszai

1aika agyagok tetjük

1.

:

1.

is

A feltörés eocénmagvának körülhatárolása. A

Rege-

DNy-ra a beloveszai rétegek észak felé dlnek, ép úgy mint a közvetlen fedt képez magurahomokk. Ezen keskeny övben tehát az antiklinális felépítés még világosan kifejezésre jut (VI. tábla, I. és 11. profiljai). Az észak to"svskától

fell csatlakozó perchibai lejtn a

A

magurahomokk kizárólag csak magurahomokkben

beloveszai rétegek antiklinálisához tehát a

dél felé dl.

egy keskeny,

tekn csatlakozik gyengén kifejldött déli szárnnyal és egy laposan emelked lappal Ikb. -20°) mint északi szárnnyal, amely Jaworynában éri el hegyes

tetpontját és észak

felé

meredek lejtt képezve,

legközelebbi feltörés déli szárnyát képezi.

beloveszai

rétegeket

következ

dl

dlés magurahomokk.

eltnik az északi

fölött,

az északkelet felé

Regettötl északra, a régi kutatások

Itt meredeken délfelé amelyek alá a Paladivka lapos dlés magura-

látunk,

homokkövei esnek be (VI. tábla, III. mindinkább felvannak tolva

Délkelet felé tehát a beloveszai

profil).

tlük egy hosszanti törés (feltüntetve a térképen és a profilokon) által elválasztott magurahomokköre. Ezen tektonikai zavar délkelet felé mindinkább kifejezett áttolásba megy át. A lebukó merev magurahomokklap nem megy le nagyobb mélységre, mert Polomanecnél {IV. profil) a -Jarucha völgye fölött kibúvik, hogy azután ismét csak a túloldali völgyoldalon jelenjék meg (a VII. és a következ profilok), ahcl a 753 m magas Szmilno Vrch-et képezi. Kezdetben általában délkeleti rétegek

csapás

nem

uralkodik

lapos déli dléssel,

derékszögben

Jedlinkáig tartják csapással

Vrch

való

meg.

dlnek

magassági észak felé

és

az

rétegei

majd-

irányt állandó délkeleti dléssel

magurahomokk

csapása

ismét délkeleti, ÉD-i

és folytatását találja a Kastelik

délkeleti és délnyugati

kontaktustól

NyDNy

lev patakban,

mindenütt a

ezt

Ondava völgyén

az

magurahomokk

ezután a

szegélyén a beloveszai réte-

Ezek Komlosától északra észak merlegesen állnak azon patakban {\I. profil), amely az 535-03

ponttól

dlési irány a

a

Itt

megy

anormalis

hajlanak,

felé

ben, a déli. illetleg

gekkel felé

keresztül

EK

a

felé

kisérve.

folyik.

Keleten, az 590-es

magassági ponttól

dlés határozottan déli irányú (MFTT. profil). Ezen zavargási vonal mentén sokszor észlelhet a patakok mentén a

;

magurahomokk

laposan a beloveszai

rétegek alá bukik.

A

leírt

magurahomokkövet kisérö

beloveszai rétegek övében gyakran észlelhet a dlési irány változása, úgy hogy ezen rétegcsoporton belül kisebb gyrdéseket kell

feltételeznünk,

jelenségeket fogom

homokklapra

ami a profilokban is kifejezésre jut. Ezeket mint oly amelyek a puhább régibb rétegeknek a rideg magura-

tol.

való í'eltüremlése alkalmából keletkeztek.

Lássuk most a feltörés másik oldalát, azaz a déli szárnyat. A Eegetowska mentén ez normálisan DK-i csapással és kb. 45° délnyugati dléssel mutatkozik. A Suchy Vrch-en úgy a beloveszai rétegek, mint a fedt képez magura-

homokkövek elször északdéli csapásnak, azután ÉK-i csapást vesznek föl, hogy azután csak a Pawlovica mentén vegyék föl az ú. n. normális kárpáti csapást. A Pawlovica déli mentén a Rosucza patak mentén ugyanazt a jelenséget látjuk,

GEOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A KÁRPÁTIHOMOKKÖ ÖVUEN ZBOKÓ VIDÉKÉN.

íí7:í

mint az északi szárnj'ou Polameknél, azaz a magurahomokkö csapása oldalt kitér, a másik partou azonban uem folytatódik egyenesen, lianem folytatását a Hradtkeban kell keresnünk. Azon okokról, melyek erre kényszerítenek, nemsokára

még

A

beszélni fogok.

bevágásban,

közötti

Pawlovica magurahomokkövére a Kosinak és Pawlovica majortól

Sztebnik

ismét általában

a

magnrahomokköre

fiatalabb

feltolva

mutat. Erre délnyugat sági pontnál felé

van

felé

A

feltörése következik.

(VI. és VII, profil).

átszeli és állandó

völgyét

nevezett belo-

amely

fekszik,

délnyugati dlést

egy második pikkely, azaz beloveszai rétegek

délnyugatra

áttolt

magas-

ö97-es

Zboró-bártfai völgy és Sztebnik közötti

Sztebniktöl

a

A

magurahomokkölap

lev dombvidék magurahomokkböl

elretolva

rétegek következnek

azaz anormális kontaktussal

dléssel,

veszai rétegeken ismét egész normálisan egy

Sztebniktöl nyugatra a Eosuczka

beloveszai

délre

délnyugati

jól feltárva,

amely messze északkelet

áll,

lev pikkelyen

át,

ezt

tehát

Ezen elrenyomulás a térképen feltüntetett történt, oka a Szmilno Vrch magurahomokklapjának imént leírt északkeleti kihajlásában van. Ezen keresztvetdés következtében a leszakadt és a Hradsket mint ilyent fogom föl Pawlovica folytatása EK felé a Jedlinka — miklovai nagy eocénöböl irányában kitolatott míg a sztebniki pikkely egyelre befödve marad és uem jön felszínre. A térképen pontozott vonallal feltüntetett, Pawlovica és Hradske közötti, a kereszttörés mentén eltolt összeköt vonal természetesen nem észlelhet, vázlatosan azonban feltüntettem. A Hradske feltüntetése a térképen szintén csak hozzávetlegesen történt, mert a hegyen csak kevés feltárás található. Az 597-es magassági harmadik pikkelynek kereszttörés mentén

kell felfogni.

—

—

;

lev maguravonulat a Zboró-bártfai völgyön átvonul, ahol a folyó kbányában jó feltárás látható a zborói romon át tovább csap Jedlinába. Ezen a homokkövön délen (I)obrize) ismét gyrt beloveszai

pontnál

balpartján egy a

;

feküsznek

rétegek

pikkelyhez

áttolt

amelyek

(VEII. prolii),

egy

Vizsgálataimmal

tartoznak.

(negyedik) észak felé

további

nem tudtam

eldönteni,

hogy a

Lisania magurahomokköve direkt tektonikus összefüggésben van-e a Hradskével

vagy sem. Sikerült azonban, a régibb vizsgálatoktól eltéren, a Lazeiki völgyében hatalmas kifejldés tarka agyagokat kimutatnom, amelyek a két hegyet egymástól elválasztják. '2.

A feltörés eocén magja. A magurahomokkö

és

beloveszai

rétegek határolják kompUkált fekvetekben északkelet és délnyugat felé a zborói széles feltörési övet, amelyben fleg a régibb harmadkor vörös agyagjai bukkannak föl. Ezen vörös agyagokban mai napig olajra történtek kutatások. Ezen eocén tarka agyagok és homokkövek a Galíciából nyomozható feltörés-

ben Eegettötl északnyugatra lépnek egy

föl.

vízmosásban az

1

eocénrétegek

szárnyán a meredeken dél jól észlelheten északkelet lejebb

kb.

km

távolságban

beloveszai

rétegek alatt

Eegettötl északra három aknát mélyítettek benne. Ezek közelében

pedig

DK

felé

felé felé

döhiek.

dl

feltárva

dlnek. így

láthatóak.

Az

antiklinális

északi

beloveszai rétegek határán a vörös agyagok

Kevéssel

feljebb

egy kis melléknyereg

merlegesen

állnak,

adódik ki az anti-

klinális feltörésen belül (III. profil).

A

Eegetowska balpartján, a Jaruchába való torkolás eltt, az eocén nagy

374

BERXOULLI WALTER

amennyiben

ívben messze északra nyúl,

mentén a Jarucha patak jobb partján, azaz

az auormális kontaktus

itt

beloveszai rétegekre felnyomúl (V. tábla).

A

a feltörés déli szárnyán, az eocén anyagok csapása a fedrétegek csapását követi,

azaz az agyagok Komlosától

nek,

amíg tovább

eocénben egy

fek

m

ÉK-felé csapnak és ÉNy-felé dl-

ismét DK-i. Tovább

dél felé ismét az elemre bukkanunk, amely egyrészt mint normális

pont magura pikkelyéhez tartozik

másrészt a Hradtkera, tolva fekszik.

nyugatra

csapásuk

felé

tektonikai

líj

az 597-es

dél

(v. ö. 8 -Iá. pvoíilokat), Vreh-Pawlovica DK-i folytatására fel-

Suchi

illetve a

A podlazii eocén egyenes folytatását A Hradtke magura homokköve és a

tehát a Hradtke feküjében

között fekv eocén komplexumon belül a zborói kastélytól nyugatra lev patakban a rétegek csapása EEK-i déli irányú dléssel. A zboró-bártfai országúton túl a rétegek közelítleg ugyanazon irányú csapással mennek át a Na Sibje hágón. Mellékkell keresni.

Jedlina

gyrdések

ezen keskeny övön bell is észlelhetek. Valószínleg ezen zavarral, amely tehát a Hradtketól ENy-i irányban Zborón át a megjelölt módon áthalad, összefüggésben van azon anyagok aberrans ÉK-i csapása, amelyek a zborói

temettl DNy-ra lev

kis

patakban vannak

föltárva.

Komlosától keletre jó feltárásokat találunk azon mellékpatakban. amely pontok között a Jaruchába torkol. Összesen három ÉNy-DK-i a 352 és 359

m

irányú

red ismerhet

rétegek alá buknak.

ÉK-i irányú.

A

(VlII-ik

fel

Az

profil).

A

rétegek

észak felé a beloveszai

dlés csak egy helyen és/lclhet, itt következ vízmosásban, a Rakovec patak egy jobb-

Olsini patakban a

kelet felé

anyagok

oldali mellékágában, a tarka

DK

és

ÉK

felé

csapnak, állandó északi

Magában a Eakovec patakban több föltárás észlelhet, amelyekben az eocén anyagok ers gyrdése szépen látható (1. XI. profilt). Mindjárt a C-os számú híd fölött az eocén meredeken DNy felé dl. néhány méterrel északra vízszintesen fekszik, kb. 150 méternyire azonban a dlés DK-i. További gyrdléssel.

m

474-es

m

a beloveszai rétegek határán ezekkel együtt, dél felé dl.

A

dések

északon a 43 l-es

pontnál

láthatóak.

A

pontnál az eocén

számú hídtól néhány méternyire délre a patakban 10 20 cm vastag homokkpadok állanak majdnem függélyesen eocén szürke anyagokban. Lejebb a patak keleti oldalán szabálytalanul észak és dél felé vörös anyagok láthatóak homokkövekkel. Ügy, mint egyebütt, itt is a rétegek összevissza vannak gyrve és törve. A n. fúrástól északra a csapás É 57° K-i. a dlés északi irányú. 200 m-el a Il-ik fúrás alatt a rétegek DNy felé dlnek. Kb. 150 méternyire az I. fúrás6-os

—

dl

tól

északi

mellett. Kb.

irányban

ján a vörös agyagban felé

a

ismét

csapás

50 méternyire az

I.

fúrás

ÉNy-i. a rétegek fölött,

a Eakovec

összevissza

patak

gyrdése

nyugati part-

lev homokkpadok dlése 30-4-5° dél felé. Tovább dél A Rakovec patak menti rétegek ers

feltárások hijján nincs több adatom.

gyürdöttségének ezen demonstrálásával azt igyekszem megmutatni, hogy mily messzemen mértékben vannak az eocén agj-agok a zborói feltörésben tektonikailag megzavarva, úgy, hogy tisztára lehetetlennek látszik ezen a vidéken bizonyos kifejezett antiklinálékat

ennyire

kevéssé

feltárt területen

megállapí-

nagyobb távolságokra követni. így például a Na Vrch Horki mély vízmosásban nagyobb távolságra jól föltárva ÉÉNy-i csapású eocén agyagokat tani és

:

GEOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A KÁRPÁTIHOMOKKÖ ÖVBEN ZBORÓ VIDÉKÉN.

nem

látunk horaokköpadokkal, amelyeket egyáltalán a

A

Eakovec patakban mért föltárásokkal.

375

lehet összhangzásba hozni

települési viszonyok

részletesen fel

vannak tüntetve a térképen (V. tábla) és a VI. tábla XII. sz. profilján. Kimutatható, amint azt már fentebb megjegyeztem, hogy az eocén nagy ívben Smilnón át kelet felé hatol, hogy azután Niklovánál, a Kastelik Vrch liomokkövét

követve, az u. u. normális

Jó feltárásokat

ban

találunk az

Az

(V. lábla).

ottani

kárpáti

Ondava patakban

rétegek petrografiai

és

csapásban

DK

a jobboldali

kiképzó'déséröl

felé hajoljék.

mellékpatakjaiés

sztratigrafiai

nagyon meg

helyzetérl

már

palák alatt

magura-homokk lép fel, vele koncordánsan ENy felé dlve (XIII. nem tudtam ezen eltér jelenséget tovább nyomozni,

vannak zavarva, amennyiben úgy DNy, mint E, D és K felé dlnek és itt sem állíthatók fel abszolút biztos tektonikai vezérvonalak. Szmilnótól D-re a gyrött vörös agyagok alatt szmilnopalák lépnek föl ^XIII. profil). Ezek itt ívalakú csapással Ny, ENy és E felé buknak az eocén alá. másrészt északkeleti szélükön a Kreminka lejtjén Niklova felé az eocén agyagokra feküszuek és ott délkelet felé csapnak az Ondawa patak felé (XII. iiroíil). A Kreminka déli lejtjén a Smilnoprolii).

korábban

lieszéltem.

Itt

is

Sajnálatomra

amelytl a

vele

biztosan

összefüggésben

lev nagyon jelentékeny tektonikai

még mindig nyilt még Becherö környéke. Komlosá-

zavarok és a szmilnopalák sztratigrafiai hozzátartozóságának

kérdésének megoldását várhatnók. Hátra van tól északra, az

anormális kontaktus északi részében, Polamanec és Pod Kozinec

nagy területére lépünk, amelyek egyrészt a JawoVrch fekjét képezik. Ezek szabályszeren 50°-os déli dlést mutatnak, egy antiklinális déli szárnyát képezve, amely észak felé a zborói nagy feltörésen vonul keresztül. Becher déli végén a beloveszai rétegek alatt, amelyek itt egy kis másodlagos teknt képeznek (V. és Ví. profil), az eocén bukkan el tarka agyagok láthatók feltárva azon patakban, amely az 506-os m ponttól Becher felé folyik. Ezen eocén DNy-i és K-i irányban szabályszeren merül a beloveszai rétegek alá, egy kis feltörést képezve. Meszszebb ezen eocén feltöréstl E felé kúpalakban a fentebb leírt, talán fels kréta korú rétegek mutatkoznak. Ezen homokkövek észak felé éppen a becheröi között a beloveszai rétegek

rina,

másrészt a Szmíluo

;

templom eltt egy zavargással kapcsolatosan találkoznak kel,

A

amelj'ek

egy gyenge

antiklinálist

becheröi templomtól északkeletre

lev Jaruba patakban

északkelet felé dlnek, a kréta normális

magurahomokk

nél tehát a beloveszai rétegek egy

régibb eocén- és kréta-

követhet.

a beloveszai rétegek

fedjét alkotva. Ohnistjetl nyugatra

ellenben a beloveszai rétegek mindenütt gyenge déli

normálisan a Jaworina

a beloveszai rétegek-

alkotnak, amely Ohnistjeig

dlést mutatnak, rajtuk

lapja fekszik (IV. profil). Itt Becherö-

gyengén

korú magot enged

ívelt

nyerget alkotnak, amely egy

szárnyában zavarvan nyomva. Az általános tektonikai eredményeket összefoglalva., a következ tnik ki A regett-zborói feltörési öv nem képez egységes nyereg-régiót, hanem inkább E felé a Jaworina, a Smihio Vrch és a Kastelik Vrch fiatalabb magurahomokköveire látszik áttolva. A feltörés délnyugati széle Zborótól nyugatra ers komplikációkat mutat egymásratolt, DNy-ról ÉK-re nyomott kemény (?)

látni és északi

gást mutat, amelyen a déli rész az északi fölött

fel

BEl.NOULLI WALTKR

376

magurahomokkö pikkelyek alakjában. Egész más módon mutatkozik azonban a nyomó er hatása az eoc-én felettébb plasztikus agyagjaiban és pedig ezek nem mutatnak tulajdonképeni pikkelyes szerkezetet, hanem mint puhább anyagok a legkülönbözbb módon össze vannak gyrve és nyomva. Jedlinkánál és Miklo-

EK

vánál nagy ívben a

nyomultak, aminek

felé

A Hradske

elnyomulása.

pikkelyek

désíi területen kimutatott fekvetbeli

kísér jelensége Zborótól délre

Smilno Vrch közötti nagy

és a

nem

zavarok következtében

kiterje-

lehet az eocén-

ben szabályszer nyergekrl tok követésére

beszélni, amelyek a petróleumot tartalmazó horizonelegend támpontot nyújthatnának.

A

II.

Majdnem minden jellegzetes

petróleum termhelyei. homokknek,

kárpáti

az vigynevezett menilitpalának

kísér hasznosítható ásványai közé tartozik a petróleum.

elfordulása nincs

egy bizonyos sztratigrafiai fokra korlátozva,

inkább

porózus liomokkövekbeu található. Bizonyos horizontokat azonban, mint a

magura homokkövet

jelölhetjük

Általában a fels

ki.

krétában

igazi ropianka- és ropa-rétegek,

kitn

hanem

olaj színteket.

elszeretettel

keskeny öveket,

A

nem

fleg p.

o.

tartalmazókat

inoceramusos rétegek,

azaz az

tercierben a vörös agyagok

porhanyós padjai és a menilitpala képez-

petróleum lelhelyein nincsen egyenletesen eloszolva,

követ

gyakran

Ezen olajvonalak részben

az

soha olajat

továbbá a régibb

cieckovici rétegeinek porózus, durva,

nek

mint

és az alsó ki-étát,

is.

Általában

párhuzamos csapású vonalakat, illetve nagy távolságokra, ezek az ú. n. olajvonalak.

bizonyos

igen

antiklinálisok

fels vonalának, részben

feltóit

hosz

melyek az elbbiekbl következnek. Itteni vizsgálataimnak célja az. kikutatni, hogy Zboró környékének kzetei sztratigrafiai és tektonikai szempontból mennyiben hasonlítanak a körszanti töréseknek és áttolásoknak

nyez

naftaterületek

velk,

hogy

felelnek meg.

olajtartalmú

Vizsgálataim Uhlig V.

ZüBER E.

(Lit.

10.),

taira

támaszkodnak.

(Lit. 4.),

(Lit.

11.),

azaz

rétegeihez,

ebbl támpontokat nyerjünk

Posewitz T.

(Lit.

továbbá Englee

olajtartalmát

Walteb

16.),

Höfek

és

vaunak-e

összefüggésben

az elbbiek

(Lit.

és

illetleg.

Dunikowski

munkála-

12.)

Zborótól egyenes folytatásban EXy-ra. azaz kb. a rétegek csapásában, galíciai

határon

Uscie

az

tartozik,

ruskie

a

ettl

olaj

kb.

A

km-re,

Komlosán

pedig 21 km-re

Zborótól

Ez ugyanazon régibb ós

Eegettön

tercier

a

található

feltöréshez

át a magyar-galíciai határig

vízválasztón túl a beloveszai rétegek alatt analóg az ez oldalihoz

tábla, 11. profil)

határtól

12

elfordulása.

amelyet Zborótól

követtünk.

(YL

túl,

már

6', 2

ceramusos rétegekig

ismét tarka agyagok lépnek

km-re a régibb rétegek

fel

és

feltörése

már Skwírtnenél. már a krétakorú

azaz ino-

mely utóbbiak tovább északnyugatra Uskie ruskienál a Eopa mindkét partján láthatóak. Az inoceramusos rétegekre a tarka agyagok jönnek, beloveszai rétegek

het IL

fel

tábla)

terjed,

melyekben sok zöld délibb

nyeregalakú

kifejldésére

felépítés,

homokk utalnak,

van

és

melyek helyenkiut a

Tektonikailag

itt

sem ismer-

egy UnLio-tól megrajzolt keresztmetszet

inkább a Eopa-völgy régibb

rétegeinek

a

Scob

fiatalabb

(Lit. 4.

magura-

VIZSGÁLATOK A KÁKPÁTIHOMOKKÖ ÖVBEN ZBOP.Ó VIDÉKÉN.

CiJ-OLÓGIAI

377

homokköveire való áttolását mutatja. Uscie ruskienál az olaj az inoceramusos (kréta) rétegekbl ismeretes, az iizem azonban már régebben megsznt. Északnyugati folytatásban Losienál meredek ropiankai rétegekben (kréta) 240 m

mély aknákat

10 km-re

tl mintegy

eredmény nélkül, ami a tetemes rétegTovább északnyugat felé Eopánál, Gorlice-

kielégít

stílyesztettek,

zavarok mellett elrelátható

volt.

is

aknákat mélyítettek petróleumra nagyon

délnyugatra

megzavart ropiankai rétegekben

(kréta).

Itt

a rétegek

majdnem

dölésííek,

sok másodlagos gyrdéssel. Mint további komplikáció

Losienél,

menilitpalák

agyagok egy

fekiijét

délibb

következnek

képezve.

A

direkt

Bialának területében

ropiankavonulatból, így

tásokat ismét beszüntették.

ropiankai

a

p.

is

tisztán északi

úgy mint

itt,

rétegeken,

ismeretesek

a

tarka

olajkibúvások

Florynkánál, ahol azonban a kuta-

o.

Megemlítend továbbá

wawrczkai

a

analóg nafta-

fúrás.

A Rópától északkeletre fekv vidéken több fontos petróleum-üzem van, amelyek többnyire ENy DK-i irányban csapó ropiankai réteg feltörésekhez vannak kötve, melyek déli folytatását Zborótól északra kell keresnünk. Min-

—

denekeltt megemlítend Ropika ruska a Sekowa völgyében, amely Gorlicenél fell a Kopába ömlik. Az olaj itt szintén krétában van, homokkövekhez

EK

van kötve, amelyek palásagyagokkal váltakoznak és antiklinálisan állanak. Az olaj itt fleg 232 395 m. mélységben fordul el vízzel és nagynyomású gázokkal. Itt már lS77-ben 74, 1881 ben pedig lOl produktív akna és 2 fúrt

—

lyuk volt üzemben.

1906-ig az olajtermelés a Eopika

189G-tól

ruskában

las-

mm-ra. 1907 márciusában kilenc 210 — 300 m mély aknából 200 mm nyersolaj termeltetett. Ropianka ruskától északnyugatra \ km. távolságra feküsznek a Sekowai olajkutak, szin90696 mra-ról

san, de folytonosan csökkent

tén inoceramusos rétegek által alkotott (eocén) fednek.

és csak kevés víz kíséri.

gázömlés termelt,

m

Az aknák 420 azonban

19íl6-ban

már

2261

feltörésben, amelyet délen tarka paláli

mélységig

Sekowa

mennek, az

1896-ban

csak 1927 mm-át.

olajat

jelentékeny

mm

nyersolajat

38,988

Most a termelés jelenték-

Ugyanezen feltöréshez tartozik a már régóta kiaknázott Siary terület. Az inoceramusos rétegek számos másodlagos gyrdést és vetdések által való

telen.

megzavarást mutat.

ersen gyrt

A

feltörés tektonikai szabálytalanságai

antiklinális

által

okoztatnak.

Kis

egy észak

mennyiség

olaj

felé áttolt,

itt

AValter

mélyebb szintjeiben is található. 1874-ben a termelés 10.000 mm nyersolaj volt, 1896-ban még 7917 mm, 19ü6-ban azonban csak 1959 1907 márciusában 3 aknából 397 453 m mélységbl 200 mm petróleumot szivattyúztak és egy 302 m mély fúrtlyuk 50 mm olajat adott. Tovább nyugat szerint az eocén

mm

—

felé

íSzymbark és Ropika polskánál Eopa és Gorlice között a fúrások, melyek

szakadékokban délnyugat lemélyitett

észak

felé

nem

földi viasz mutatkozott.

felé az

aknák vonuló

wielkai olajmezö,

korú rétegekben van, a menilit palák Földtani Közlöny.

adtak

kielégít

eredményt, habár a Ropika zuskától kb. 6 km-re inoceramusos rétegekben szintén mutatkoztak olajnyomok, a ellenben nem adtak kielégít eredményt. Egy Ropika ruskától feltörésben fekszik a 25 km hosszú és 800 m széles Mecina melynek mai termelése egészen jelentéktelen. Az olaj kréta-

az inoceramusos rétegen áthaladtak,

XW.

köt. 1911.

Petnánál

kis

is,

mennyiség

földi szurkot szolgáltattak.

26

BERNOULLI WALTER

378

Uhug

(Lit. 4.

lüö-ik oldal) a Mecina wielkai petróleumot tartalmazó

homokk

palákat a mélyebb eocénba sorolja, mert

vékonyabb padviak és kevésbbé görbültek, mint a valódi iuoeeramusos rétegek, fleg azonban azért, mert még nem találtak bennök inoceramusokat. A rétegek egymáson fekv redk következtében nagyon megzavartak. Hátra van még, hogy a Zborótól keletre és északkeletre lev olajlelhelyeket röviden felsoroljam. Sárosmegyében Zborón kívül még Felsö-Komaruikon eszközöltetett mélyfúrás. Fels-Komarnik szorosan a galíciai határ melZborótól 30 km-re kelet felé. Az olajat tartalmazó rétegek itt lett fekszik, szintén ki'étakorúak. egyenes délnyugati folytatását képezik a galioiai ropiankai feltörésnek,

amelyben egykor jelentékeny petroleumbányászás

említenem, hogy a fels-komarniki oszlanak,

így

Adda

újabban

kövületeket bennök

még nem

'

olaj rétegek

azokat

találtak,

még

folyt.

Meg

kell

korát illetleg a nézetek megalsó eocénba

az

sorolja,

miután

bár a petrográfiai kifejldésük a valódi

krétakorú rétegekével nagyon megegyezik.

A

o

ropiankai rétegek o Fels-Komar-

niknál mint meszet és sok csillámot tartalmazó hieroglifás homokkövek jelen-

—

nek meg palás közbetelepülésekkel, csapásuk ENy DK-i, dlésük általában DNy-i. Településük nagyon meg van zavarva. Az 1899-ben eszközölt mélyfúrás több, 20 m vastag homokkpad átfúrása után 7>bl m mélységben homokköv

meg

feküjében egy olajos szintet ütött

Eleinte a termelés napi 70 hordó volt,

lHOl-ben 635 m mélyben egy mely három hónapban 4-13 q az els második olajat adott. IDOO-ban a fels-komarniki olajtermelés 314 q-át tett ki (I. horizont), 1901-ben pedig 496 q-át (II. horizont). 1901-ben az üzemet beszüntették, a fúrás 820 m mélységet ért el.

késbb

szivattyúzással

már

naftahorizontot

A

fels-komarniki

csak napi 7 hordó.

tártak

föl.

öv

feltörési

északnyugati folytatásában

Barwinekben lev kutatások, ahol 540

feküsznek a

m

mélyben kevés olajra és igen heves gázkitöréseki-e ütöttek. A még távolabb ENy-ra fekv Eopiankáuak már nagyobb ipari jelentsége van. Az olaj itt a hegység nevérl elnevezett fels krétakorú ropiankai rétegekben van, melyek itt autiklináhs helyzetben vannak. Az els, hamarosan kimerített olajszint itt 70 m mélységben van, a második szint pedig 130 m-re. Ez utóbbiból egy akna eleinte naponta 270 q olajat adott, az olajhozomány azonban rohamosan csökkent. A termelés 1896— 1906ig 4000 és 7000 q között ingadozott, 1906-ban pedig 69.J3 q-át tett ki. A gáznyomás gyakran igen jelentékeny, a mélybl nagy mennyiség galíciai

sósvíz jön

fel.

Uhlig vizsgálatai szerint a Siary, Sekova és Eopika ruskai feltörési övet tovább lehet nyomozni délkelet felé Bartnén át (37. ábra). Helyenként csak a régi harmadkori tarka agyagok vannak föltárva, másutt a krétakorú rétegek is elbukkannak. Ez utóbbiak további folytatásukban a már leirt krétakorú ropiankai megszakítás

nélküli

rétegekhez

csatlakoznak,

összeköttetés

a

úgy hogy tényleg fennáll egy

teknikailag

jelentsebb

naftaterületek

* Adda K. Petroleumkutatások érdekében Zempléu és Sáros vármegyékben megtett földtani fölvételekrl. A m. kir. F
—

GEOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A KÁRPÁTIHOMOKKÖ ÖVBEN ZBORA VIDÉKÉN.

379

amelyek egy ugyanazon vonulathoz tartoznak. Ezen fontos olaj vonulat átterjed, hozzátartozik a már említett komarniki olajelóis fordulás és további DK-i folytatásában feküsznek a zemplénmegyei Mikova és között,

Magyarországra szukói

olajterületek

délkeleti irányban.

Mikova

Posewitz).

(1.

Az

15

km-re fekszik Komarniktól

rétegek a komarniki

fellép

itt

petroleumrétegek foly-

Eészben tarka palákból állanak hieroglifás homokkpadocskákkal, ezért Adfa által némi joggal az eocénba soroltatnak rendkívül gyröttek és meredeken felvannak állítva. Több, legfeljebb 20 m mély akna kevés fleg szürke palákon hatol keresztül olajat adott. A szukói mélyfúrás, tatását képezik.

;

néhány jelentéktelen vastagságú homokk-közbetelepüléssel. 1056 m mélységben vörös pala következett, amely a fúrás befejeztéig 1070 m-ig tartott. Olajnyomok csak a negyedik méternél voltak észlelhetk, gáznyomok ellenben az egész fúrás alatt mutatkoztak.

Összefoglalva kevés

fels

a

kivétellel

ritkán tartalmaznak

az elmondottakat,

hogy Zboró közvetlen és

kitnik,

azaz a Beszkidi hegyvidéken ismeretes olajelfordulások

távolabbi környékén,

krétára

olajat,

míg

szorítkoznak,

akkor

is

az

csak jelentéktelen

eocén

tarka agyagjai

mennyiségben. Mások

a viszonyok az északibb Szubbeszkid dombvidéken, ahol a régibb rétegek

nem bukkannak el

és az olaj

már

legnagyobb része az eocénbl vagy az oligocén-

A Szubbeszkid paleogén fontosabb olajtelepei Bobrka és Klimkowkánál. Dukla és Krosno között, az eocénben (37. ábra), Libusza és LipLnkinél az oligocén-rétegekbeu vannak.' A Beszkidi hegyvidék olajat tartalmazó ból származik.

kzetei tektonikus feltöréseknek felelnek meg, melyek különösen kifejezettek Galíciában és melyek délkeleti irányban Sáros- és Zemplénmegyékben foly-

Az egyes olajvonalak közül az északit különösen ki kell emelni, mert benne feküsznek a teknikailag legfontosabb Siary, Sekowa, Eopika ruska

tatódnak.

olajterületek. Ez az öv kb. 29 km-re vonul el Zborótól, folytatása Magyarországon Komarnik és ]\Iikovánál van. A Siary ropiankai vonaltól d é felé csapó krétakorú feltörésekben ellenben nem található nagyobb olajmennyi-

ropiankai

—

ség.

halad

A

leghosszabb

ilyen

Tektonikai mazó

vonulat

magyar földön Zboró

folytatása

mellett

el.

feltörések

nyergekkel,

helyenkét

itt

említett

normális

galiciai,

részben olajat tartal-

szépen

autiklinálisokat

kifejezett

inkább ersen megzavart felgyrdésekkel van dolgunk, melyek

áttolásokba

olajvonulatok

szempontból az

nem képeznek mennek

át.

Amennyiben

tehát

a

szomszédos galiciai

tanulmányozásából következtetni lehet azon területekre, melyek

Magyarországon tektonikai folytatásukat képezik, ki kell emelnem egyrészt, hogy produktív olajhorizont els sorban a fels krétában várható, kevésbbé a fiatalabb, eocén-

'

vagy oligocén-rétegekben

Az olajtermelés Bobrkában

másrészt az északkeleti, ropianka

1896-lian, illptölog 1906-ban a

Kliinbowkában Libuszában Lipiiil:ilic-n

;

_

_ _

.

9!2,'.l76

mm,

következ

volt

illetleg .3á,126

:

mm

880

«

«

145

«

ir?,004

«

«

15,580

«

IS, 11]

"

»

^'i,471

(

2(i'

:

BBRNOULLI WALTBR

380

— mikovai vonal olajban ropa — regettö — zborói vonal.

gazdagabbnak

komarnik

1905 óta Zborónál mélyfúrásokat végeznek

látszik,

Az els

olajra.

mélyben 1907-ben fölhagyták, miután csak gázt A második fúrás 1909 novemberében 94.(1 m mély

mint

délnyugati

1200

fúrást

olajnyomokat

és

volt és szintén

m

adott.

nem

járt

gyakorlati eredménnyel.

1909 októberében Schmidt K. tanár

az

olajterület megtekintésénél arra

nem olyan egyszerek, aminnek azt a szakvélemények feltüntették. Hotz W. urat és engem bízott meg az olaj elfordulás részletes geológiai tanulmányozásával. Sajói Dunka W. mérnök az eredményre jutott, hogy a viszonyok ott

úrnak liathatós támogatásáért szinte köszönettel tartozunk. Magyar területen, Zborónál. ezen feltörési övben olaj nyomok az eocénben találhatók. így Eegettönél, Zborótól északnyugatra régebben három aknát mélyítettek,

melyek gázt

és

1909 végéig Zborótól keletre eszközölt két

homokkövekben

haladt, gáz és olaj csak

mény megersíti fentebbi olajhorizontok

csak

azon

tábla, III. profil).

Az

eocén-tarka agyagokban és

fúi-ás

nyomokban

jelentkeztek.

Ezen körül-

következtetésünket, hogy területünkön

krétaformáció

a

(VL

olajuyomokat adtak.

homokköveiben várhatóak.

.-V

bvebb

geológiai

kapcsán kiderült, hogy az zborói feltörésben a eocénrétegek rendkívül gyröttek és nagy vastagságúak. A fúrások 1200 és 940 m mélységben még nem érték el a krétát. Olajat tartalmazó krétahorizontokat kisebb mélységben kevésbbé megzavart területen kell keresnünk, így p. o. Komlosától Ny-ra felvétel

(VI. tábla, lY. prolii

a

I

Suchy Vrch ÉK-i lejtjén, továbbá

feltörésben (VI. tábla, V. profil),

zdésben

ahol

rétegek

becberöi

kis

elhelye-

találhatóak.

III.

Zboró

Irodalom.

környékének geológiai viszonyairól adatok

Eeichsanstalt következ kiadványaiban találhatók 1.

a

majdnem nyeregalakú

1S69. Fr.

V.

a

k.

geologische

k.

:

Hauer: Geologische Übersichtskarte der

Osterr. Uug.

Monarcliie. Bl. lU. Westkarpathen. 2.

und Zemüh. £f. 1S83. V. Uhlig: Die Karpathen zwischen Grybow, Gorlice und Bart1S69. C. M.

Paul: Die geolog.

pliner Komitates. Jahrb. der d. k. 3.

feld.

Verh. 4.

d.

Grybow und pag. 37. 5.

k. k. geol. Eeichsanstalt,

Uhlig

1884. V.

:

Vorlage

Gorlice, Bartfeld

Verhált. d. nörd. Sároser

k. geol.

der

Keichsanstalt. 19. Bd. p.

pag. 235.

ff.

Kartenblátter Pilsno

und Muszyna. Verh.

d.

k.

k.

und Cieskowice,

geol. Eeichsanstalt,

ff.

1888. V.

Karpathen.

I.

Uhlig

Teil

:

:

Ergebnisse geolog.

Die Sandsteine

Aufnahmen in den westgalizischen dem penninischen Klippenzuge

zwischen

und dem Nordrande. .lahrb. der k. k. geol. Eeichsanstalt. 38. Bd. pag. 83. ff. Az újabb mvek közül, melyek az egész kárpáthomokk-övet felölelik, a következk említendk föl Leipzig. 6. 1903. V. Uhlig: Bau und Bild der Karpathen. Wien

—

GEOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A KÁRfÁTIUOMOKK ÖVBEN ZBORÓ VIDÉKÉN.

381

Vbev die Tektonik der Karpatlicu. Sitzuugsber. d. 7. l'.Hiy. V. Uhlio Akademie der Wiss. Wiun. Bd. CXVT. S 1!)()8. V. Uhlig Die karpatische Sandsteinzone mid ilir YerhaltniB :

k.

:

zura siidetischt'u Karbongebiot. Mittpil. R.

lOOÍt.

í).

Zuber:

V. Uhlig:

10,

a

Gesellsch. Wien. Bd.

I.

stratigraphie et tectonique

la

des

XXVIV. Lemberg.

Karpathos. Kosmos. vol.

Neuere

Arboiten

geol.

Gesellscb. Wien. Bd.

d. geol.

geol.

d.

Contributions

über die

Karpathen.

galiz.

Mitt.

II.

Ezen müvekben, továbbá Zuber E.

:

Geologie der Erdölablagerungen in

Lemberg 18Ü9. a régibb idevágó müvek mind föl vannak említve. Az északi Kárpátokban lev olaj elfordulására a következ mvekben találunk utalást az 5. pont alatti munkán kívül: 11. 1S,S3. H. Walteb und E. v. Dunikowsky l)as Petroleumgebiet der den galizisc'hen Karpatben.

I.

rész.

1.

fiizet.

:

galizischen Westkarpathen. Wien.

\±

R. ZüBEK Lemberg.

IS!07.

liiuterungen.

Karte

:

1907. PosEWiTZ T.

13.

XV.

Földt. Int. évk. 14.

1909. C.

ir>.

Petroleumgebiete

Petroleum és

:

1S99.

A

.1.

:

m.

Englee

Jaslo und Bartfeld 17.

1905.

l".

18.

1906.

A'.

19

— 21.

prospektusában berg,

NoTH

J.

A :

m.

kir.

A

petróleumra való kutatások állása a magyar szent

kir. u.

XVI. kötet. Das Erdöl. Bd. II.

Földt. Int. évk.

H. Höfer

:

:

I.eipzig,

:

Petroleumkonzessionen

in

dem

Gebiete

zwischen

Chem. u. Tecbn. Ztg. 17. évf. Nr. 1. Wien. iS. Petroleumvorkommen Zboró ete. Ibid. i23. évf. 15. sz. Petroleum iu Zboró, Ungarn. Ibidem. 24. évf. 19. sz. ete.

Alig.

Üst.

;

;

Steinöliudustrie

Einlagsgesellsch.

Aldor

Telegdi Eoth Lajos (Budapest, 1905 V.

1905

VL

Kelt

Bázelben, az

havában.

A

Magyarországon.

aszfalt

ülajelfordulásra vonatkozó részletes adatok 16.

Galizien, mit Er-

in

kötet.

BöcKH

190!).

korona országaiban.

der

24.); és

Walter H. (Krakkó, 1905 egyetemi

geológiai

u.

5.)

;

Co.

nyomtatott

Zuber R. (Lem-

V. 20.) szakvéleményei.

intézetben

az

1911.

év

február

HAZÁNKRA VONATKOZÓ KÉT SLÉNYTANI NÉV HELYESBÍTÉSE,

TouLA tanár úr a bécsi vében

brassói

a

cs.

amelynek sorában többek között írását

adja.' Ezt a két állatot

is

és Canis Kronst/tfllensis névvel

Hogy mennyiben

földtani

kir.

Fortyogó-hegyröl

két,

intézet 59.

érdekes

igen

(1909. évi) évköny-

pleisztocén

újnak tartott

állat

Toula tanár úr

faunát ismertet,

maradványainak a

le-

KronstafUcnsis

Hliinorcras

illeti.

egyelre még nem foglalkozom, bár mindenesetre különös, hogy minden TouLA-tól felfedezett rltiuocrros új faj. Addig is. míg alkalmunk lesz ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkoziijak

ezek tényleg, azzal

egyelre arra szorítkozom, hogy Totila tanár úr elnevezései ellen a matiltakozzam. Erre a tiltakozásra újabb brassói leletek adták meg az impulzust, amelyek részben egy laazafias érzésíí hatni,

gyar tudományos világ képviseletében

német származású honfitársunk Niemandz Vilmos, részben pedig MoEsz Gusztáv és Ehik Gyula urak szívessége folytán a budapesti m. kir.

brassói dr.

:

állami földtani intézet tulajdonában vannak.

Különösen kiemelend ezek közül egy remekszép melyet Xiemandz úr 1906-ban ajándékozott

rl Toüla

tanár úrnak

Áttérve

nincs. Dyen

K r o n s t a d t nev

s

amely-

s

mindenekeltt meg kell Magyar Birodalom területén

elnevezéseire,

varos

ugyan

nevíí helyeket ismerek

(Hessen-Nassau) és Oroszországban hol, csak

7?///)íOt'e(v)s-állkapocs,

múzeumának

van tudomása.

is

már most Toula tanár úr

állapitanunk, hogy

intézetünk

a

Csehországban,

ezeken kívül

is

lehet

Németországban

még Kronstadt

bár-

épen Magyarországon nincs.

Brassó, Orbán Balázs szerint ^ a XIII. század elején keletkezett és holott

már akkor

is

németek

Béla király egy adománylevele 1252-böl mégis

lakták,

(terra saxonum de Barasu) szól. Kétségtelen hogy Brassó legrégibb neve Barasu, Brassó vagy B r a s s o v i a A latin C o r n a-név, melybl a német Kronstadt származott, legelször 1355-bl való okiratokban fordul el. Látnivaló, hogy a Kronstadt név, mely

a obarasui

szászok

földjéröli)

tehát,

!

a .szászoknál részben

még ma

is

használatos, Brassónak csupán utólagosan el-

németesített neve, amelyet a hivatalos

*

Franz Toüla

Diluviale

:

Sicbenbürgen. .Tahrb. der 2

Orbán Balázs

:

k.

A

magyar helységnévtár nem

Saugetierrcstc

k. geol.

vom

Gespreufílierg. Kroustailt iu

Reichsanstalt, Bd. LIX. Wien,

Székelyföld leírása.

C.

ismer.

köt. á()4.

1.

I'.ÍO!).

37.5.

Budapest, 1873.

1.

-

!

HAZÁNKKÁ VONATKOZÓ KÉT SLÉNYTANI NÉV HELYESBÍTÉSE.

383

ha már

Tekintettel arra, hogy a rendszertani nomenklatúra úgjis latin, a Brassó uevet.^ kerülni akarta

Todla tanár

rék szászaink példáját, akik közül többen

Schue,

(pl.

coraufnsix,

Polriitillti

rint elnevezni,

rendszer-

jelzt,

(pl.

én azonban

Poa

Pedicnlorix coron/mnix, Xcropliild vereofiava

íi szerznek jogában illl «uj fajait» tetszése ebben az esetben, mégis ajánlom, miszerint

hogy

eoroneiinif, stb). Igaz,

Kimakowicz,)

acoronensis»

tani elnevezéseknél többszörösen használják a coronca.sÍN.

legalább követhette volna de-

úr.

sze:

fel-

hogy Todla tanár úr brassói «fajai» csakugyan megtarthatnák önállóságukat, azoknak a közelebbi rendszertani megjelölése a "Kronstadtensisi) jelz helyett aC or on e u si so-szel illettessék, mint amely a történeti igazságot, a magyarság szupremáciáját és a rendszertani szokásokat jobban fedi, mint az elnémetesített s Magyarországon hivatalosan el nem ismert K r o nhogy magyar szerz ezt a nevet sohasem s t a d t név. Hiszem és elvárom, téve,

fogja használni

Budapesten, 1912 január hónap lO-án. Dr. KoKMOs Tivadar.

ISMEETETESEK. Beün Albert: TiinulináiiyoU a viilUáiii oxhalációról. (Renegyedrét, 277 lapon, 34 sui* rexhalaisoii vok*ani(Hio)

cherches

;

táblán reprodukált fotográfiákkal,

Genéve

17 ábrával;

és Paris

1911.

tanulmányozta a vulkáni területeket megfigyeléseit 1901-ben kezdette a Stromboli-n és 1910-ben a Kilaueán fejezte be. E megfigyeléseinek s laboratóriumi kísérletei hosszú sorának összefoglalása ez

Brdn Albert 10 esztendn

át

:

a pompás, közel 300 oldalas, valóban alapvet munka. Miként a szerz mondja, e

munka wnem

leírás,

hanem számadatok

és pontos észlelések

gyüjteményeo

;

tehát exakt. S ez adatokból számos érdekes következtetés vonható.

Bevezetésképen Brdn A. felsorolja az 1901-tl nologiai értekezéseit. után, a

Majd

a vulkáni

mködéskor

1910-ig megjelent vulka-

észlelt jelenségek definiciója

második fejezetben meghatározza, hogy mi

is

az a

V a

vulkán?

«A vul-

a föld felületének oly pontja, melynekhmérséklete — igen ersen g y r t m k u s a n változva, vagy állandóan

kán

i

—

i

felülmúlja a közvetlenül szomszédos pontok hmérsékletét". A vulkán mködése három változónak: a hmérsékletnek, a magmának s a klímának függvénye. A következ fejezetekben a szerz részletesen foglalkozik a

hmérséklet kérdésével.

kotó szilikátok olvadáspontjait határozza kristályok,

hoz

lát.

A

amorf üveg

és

gázok keverékébl

bázisos szilikátok

olvadási pontúak

;

meg

:

;

álló

augit, anortit etc.

az olvadási pont beálltáig

a

Mindenekeltt a lávákat

azután magának a

—

—

al-

rendesen

lávának tanulmányozásá-

könnyen észlelhet, határozott kristály

eredeti

tulajdonságai

3S4

ISMERTETÉSEK.

észlelhetk. Mikor a hmérséklet az olvadási

gömbbé

pontra

válik s szétfolyik az olvasztó tégelyben.

klász, albit

hogy a

már nem viselkednek

kristály

egyszeren

ily

csakugyan elvesztette-e

olvadási ponton? Mert gyakran

még

a

már

hág. az ásvány hirtelen savanyú szilikátok orto-

.\

:

k'ilön

:

meg

kell

gyzdnünk,

kristályos szerkezetét a kérdéses

kristályos

részek mellett

már

izotrop

Ez arra vall. hogy a természetes földpátok nem oly homogének, mint ahogy azt az izomorfizmus és Tsehermák törvénye meghelyek

is

észlelhetk.

kívánja. Bizonyos ásványoknak (hauyn, disthen,

szodalit, meionit. titanit,

tre-

molit, epidot ete.) nincs is olvadáspontjuk,

eltnik, mint szilikátanyagjuk

apró kristálykákból

A

olvadni

mikor kiömlik, folyékony

pillanatban,

A

áll.

mert kristályos szerkezetük elbb kezd. A láva, vagy magma abban a

szilikátok, azaz olvadt

üvegek

és szilárd

láva csak akkor folyik, ha kolloid üveget tartalmaz.

kolloid üvegnek nincs a szó

értelmében

fizikai

használt

olvadáspontja

:

ez

melynek deformálódása, kell hmérsékleten, az id függvénye s e deformálódás fokozatosan ersebbé válik addig az állapotig, melyet folyékonynak nevezünk. E hmérsékleti pontot azonban számértékkel kifejezni igen bajos. Az üveges láva felülete egy bizonyos hmérsékleten enged a rá ható nyomásoknak, meghajlik, hullámossá azaz fonatossá, kötélszervé válik. Az ehhez szükséges temperatura csak igen szk határok között változik azért oly

test,

;

;

lávák olvadási pontjául a fouatok képzdéséliez szükséges temperaturát fogadja el. A következ két fejezetben a különböz szilikát-ásványoknak s különböz vulkánok lávájának kísérleti úton meghatározott olvadási pontjait tünteti Brün

fel.

a

Ezeket

itt

nem

fel

sorolhatjuk

vulkánok lávájának o 1 V

dozik. A

a d á s

i

;

de

felemlítend,

pontja

1000^

és

hogy 1200°

legkíilöubözbb

a

között inga-

láva cseppfolyósodását az üveg, vagyis a kolloid szilikátok olvadása

hmérséklet két határ között van. A fels határ els megszilárdulás legkönnyebben olvadó ásványának olvadási pontja ez legtöbbször az augit, 1230° olvadási ponttal. És az alsó határ a kolloid megpuhulásának a hmérséklete. Az összes kolloid szilikátok nagyjában közelálló olvadási pontúak tehát a lávák olvadási pontja is közel vau egymáshoz. A megolvadás hmérséklete tökéletesen összeesik a gázok kiszabadulásának, els megjelenésekor é.szlelt explózió hmérsékletével. Ezután szerz a maximális izogeothermával foglalkozik, mely helyzetét tekintve változó emelkedik és sülyed. Es oly mélyre 'stílyedhet, hogy a vulkán olyannak tnhetik fel, mintha a paroxizmus tulajdonságai nem volnának meg. Akkor, ha a lehlés folytán a felület hmérsékletének maximális pontja már nem határozza meg. Ez olvadási az

;

;

—

—

:

különbözik

hmérsékletétl, a vulkán kiazonban csínján kell bánni: mert ha módunkban volna a vulkáni régiók geothermikus gradiensét exakte ismerni, talán nagyon elcsodálkoznánk, ha igen magas temperaturát találnánk már a föld csekély mélységében is az ily területeken.

aludtnak

a

közvetlen

tekinthet.

szomszédos

E

pontok

kijelentéssel

A vulkáni magma tulajdonságait illetleg Brun kísérletei alapján akti v holt köze'i'ket különböztek meg. Az aktív kzetek olvadási pontjukon igen ers exhalácíót adnak gáz és fehér ködszer füst alakjában pl. az ohszidiá-

és

;

ISMERTETÉSEK.

nok, a Yezuv lávája

A

385

hogy hevesebb Az aktiv magmákat közelebbrl tanulmányozza a szerz s kimutatja, hogy a bellük kiszabaduló gázok nyomása bségesen elég arra. hogy a gázok heves explozióval törjenek fel és hogy ez a nyomás a lávát feltolja. Az exhaláoió, mely a lávákból az e x p 1 o z i ó hmérsékletén kiszabadul, a következ anyagok különböz mennyiség keveréke xV, Ai/g. CL HCI, C, HmCn. CO^, CO, S, SO^. H,S, H^So\, HF, SiF^. (H^NJCl, (H^^)F. KCl, NaCl, MgC.I^, CaCI^, FeCl^,' AIÓI3: Mn, Pb, Cu, Ti, As nyomokban; etc.

gázkitörést mutatnának,

holt közetek megolvadnak, anélkül, a gránit,

pl.

gabbro

etc.

:

B

A

mennyiségben észlelt anyagok í?. melynek a vulkáni exhalációkban általában nagy szerepet tulajdonítottak, mindig alárendeltebb a C/-nál s a COa-nél. A Fe a szublimátumban mindig ferro alakjában van jelen. Brun a föld legkülönbözbb láváit köztük hat magyar obszidiánt (Tokaj, ritka

a J jelenléte kétséges.

;

legnagyobb

(H^y)a,

HCI, CO^, yaCl, KCl,

Cl,

—

Selmec, Tarcal, Bozsva, Olaszliszka, kísérleteiben tünteti

s

bellük

a

összegezhetk

A

:

vulkánból

ugyanazok, függetlenek a és

geológiai

nem

korától.

tartalmazó

A

meg.

meg

vizsgálta

is :

— 128.

lapon

következkben szublimációs termékek mindig

következtetések

általános

laboratóriumi

analíziseit a 76

és

a

természetétl, a vulkán geográfiai helyzetétl

E gázok nem tartalmaznak

magmában

helyszínén tanulmányozzuk

gyzdünk

anyagok

kitör gázok

magma

—

Tolcsva)

kiszabaduló

Ez analízisekbl vont

fel.

:

A

FeCU_.

ugyanezeknek a gázoknak

és

A H—t

vizet.

Ha

(Krakatau).

explózió

beáll az

a

vulkánt a

sóknak jelenlétérl

kráterbl kidobott hamuban, rapillikban megtaláljuk a szén-

A fumarolák

hidrogéneket, a chlorídokat, a szalmiákot.

falán

teljesen azonosak a kráter falán lerakódottakkal, teliát a kráter

egy igen nagy dimenziójú

A

fumarola.

nagy fehér bokréta,

lerakódott sók

nem

más. mint mely felhként

—

nagy gomolyokban, teljesen ugyanazokból a sókból túlnyomólag chloridokból áll mint a magma szublimátumai és vízmentes. Vagyis mindezek az anyagok teljesen azonosak a lávákból a laboratóriumi kísérletek alkalmával az explózió hmérsékletén nyert anyagokkal. Mikor a magma a kráterbl a felszínre jut //-jét s CO^-jének kis részét a magas hmérséklet folytán már elvesztette. A leveg oxigénjének hatására azonban oxidálódik a még benne lev C és persze jóval alacsonyabb hmérsékleten. Ez oxidációnak termékei adják a másodlagos exhalációt. A meleg tör ki a kráterbl

—

>S'.

kráterben a levegvel sokáig érintkez és

í>'

idézte

hát

C

tartalmukat

el

s

az

oxidáció

lapillik

folytán.

az oxidáció termékeiként fleg

tartalmúak és redukált

állapotban

lassanként teljesen elvesztik

Ezt az oxidációt

C

Brdn mesterségesen

CO„-t és 80^- 1 nyert.

A

vannak. Ez a C tartalom

lávák tea

is

mag-

mert a szénnek a magas hmérséklet (1100°) vízgz hatására a paroxizmusban el kellett volna égnie. Bbün részben szintézis, részben analízis útján sok kísérletet végzett abból a célból, hogy a vulkánok gámatikus víz ellen

vall.

és arra az eredményre jutott, hogy a gázok az hmérsékletén négy csoportba tartozó anyagokból keletkeznek 1. szi-

zainak eredetét kipuhatolja explózió

:

licochloridok és fluoridok,

vegyületek és

;

.S'

2.

szénhidrogének,

tartalmú szilikátok.

Az

3.

A' tartalmú

vegyületek.

4.

S

analízisek bizonysága szerint a lávák

ISMERTETÉSEK.

38(j

valóban tartalmaznak vegyületek jelenléte

A' vegj'ületeket

nem

direkte

szénhidrogéneket

és

de

igazolható,

;

feltehet,

a

szilicoehlorid-

hogy a

F

Cl és

ezekbl az anyagokból (skapolit, wernerit, marialit. friedelit, pirosmalit etc.) származik. A Ca^ SiO^ Cíj-ból pL már llOO^-on Cl szabadul feL A munka következ fejezetei azzal a kérdéssel foglalkoznak, vájjon csakugyan oly nagy szerepe van-e a víznek a vulkáni kitörések

alkalmával, mint eddig hittük? Ebbl kánt tanulmányozott.

a szempontból

számos vul-

is

Yezuvon végzett részletes megfigyelései és kísérletei arra az eredményre vezettek, hogy a kráter környékén a víztartalmú fumaroláknak, vagy a víz kondenzálódásának semmi nyoma sem észlelhet sem a paroxizmus idején, sem azután a hamuk és szublimált sók is teljesen vízmentesek. Az erapciók alkalmával gyaki-an megjelen lokális es könnyen megmagyarázható abból, hogy a temperatura lokális csökkenésének hatására a leveg nedvessége kondenzálódik. A Santorin. Stromboli és Etna tanulmányozása is ugyanezt bizonyította. A Kanári szigetek vulkánjainak (Pico de Teyde, Timanfaya, Chinyero, Chahorra. Tao, Corona. Guimar) fumarolái vízmenteseknek bizonyultak csak akkor tartalmaznak vizet, ha a csapadékvízzel keverednek. Jáva vulkánjainak (Semeroe, Brama, Merapi, Papa

Pl.

;

;

andajan, Tjividey, Patoeha, azt mutatta,

zióval törnek

hogy

taniilmányozása

részletes

A

a vulkánból, teljesen víz nélkül valók.

fel

Ha

Tangkoeban-Prahoe)

is

értelemben vett exhaláeiók. melyek hevesen, expló-

a szoros

kidobott

hamu

tel-

felh a vízgz kondenzálódásából keletkeznék, hogyan lehetne azt megmagyarázni, hogy a hamu nem nedves ? A víztartalmú fumarolák fleg a vulkán perifériáján észlelhetk, hol a talaj hmérséklete már alacsony 80° 300°. E fumarolák vizét a talaj csekély mélységében lev talajvíz szolgáltatja. A 120°-os izogeothermánál tovább a melegebb régió felé a talajvíz már nem hatol ebben a zónában található a legjesen száraz.

az exhaláció

okozta

fehér

—

:

—

—

;

többvíztartalmú fumarola

már

innét

;

számuk már csökken, mert a 120°-os zónán

csak kevés vízgz járja át a

nem

egyáltalában

A

juthat.

talajt.

A

340°-os zóna

belül esetleg észlelhet víz c s a k

s

annak

belül

zónán belül a talajvíz már a maximális temperaturájú ponton az e s m e n n y i s é g n e k a k ö-

34-0°-os

vetkezménye, mely közvetlenül e területre hullott, amint Brün a Kilaueán megfigyelte. A Kilaueán végzett megfigyelések és kísérletek újból igazolták, hogy a vulkán exhalációi teljesen szárazak s hogy ez exhaláeiók magából az atmoszférából vizet vonnak el; ezt

hogy a nagy, felhszer fehér bokréta szilárd Továbbá, hogy a száraz exhaláeiók területén a sárgulása, vagy megvörösödése nem észlelhet ben oxidálnak. ;

Beun mindezekbl teljesen újak:

helyétl, a

1.

A

magma

p a

és

víznélküli

lapillik a

x

i

z

petrografiai

mus

—

függetlenül

minségétl

—

okozta meg-

víztartalmú fumarolák ellen-

a következ eredményekhez jut,

r o

anyagokból álL

oxidáció

az

melyek ránk nézve

illet vulkán földrajzi

vízmentes.

2.

Az

e x

h a-

termékek mindig

és mindenütt ugyanazok. E két törvény következménye természetesen, hogy a víz jelenléte a vulkánban már csak má1

á

1 1

sodlagos.

3.

A víztartalmú fumarolák másodlagos jelenségek

:

ISMERTETÉSEK.

melyeknek mennyisége vízzel változik. Tehát megdlt

teóriája

a

CO^, CO, H^,

néhány

A

!

már

csapadék-

az éghajlattól, a vulkán alakjá-

Nos ezek

szerint a

magmatikus

—

víz

kzetekbl bizonyos temperaturán kiszabaduló gázok azonfelül nagymennyiség vízgz. Es e gázok jóval

holt

-V, és

száz fokkal

es

vulkáni területre

a

e í'umarolák

vulkán hmérsékletétl függnek.

tól és a

387

—

alacsonyabb hmérsékleten magmák

a közetekbl, mint az aktiv vulkáni

szabadulnak

fel

gázai.

Végül Brdn még egy pillantást vet a vulkán kihlésére. Amily mértékben csökken a maximális izogeotherma értéke, oly mértékben folyton több és több csapadékvíz liatol le a vulkáni területen a mélység felé. E víz az exhaláegyre nagyobb

ciónak

nagyobb mennyiségét oldja

és

oldhatatlan, vagy igen nehezen

Hy

COj.

A'j,

Ha

dik.

E

leveg

magma

mellett a

a porózus kónuszt

folyvást több vizet és oxigént

folytán,

nek a

oxigénjének és

Tehát

ásványok.

víztartalmú

litoszféránk

vizének

már

abszorbál

minden

C/^,

exhalál

Ara

3.

és

csökkentését,

a

oxidáló-

révén képzd-

erupció

atmoszféránk sótartalmának

tengerek

dr.

:

Földrajzi Olvasókönyv.

I.

dr.

rész Magyar-

(Budapest. Lampel E. Kk. E. T. könyvkiadóvállalata

kor.

H^

fokozatos lehlés

Vendl Aladár

Lasz Samu

2.

a

e hidratáció

s

vulkáni

növelését okozza.

ország.

:

CO

átjárja a

lassanként kevesebbet

is

úgy hogy csak az csak ki CH^, H(2, 80.^. C.O^. H^,

fel,

törhetnek

mennyisége nem elegend, a

a víz

kiszabadul, de mivel a

gázok

oldódó

kiadása,

1912.

|.

Lasz Samu

I. kerületi állami fgimnázium tanára, az munkát végzett a földrajz és a földtan népszersítése munkatárs közremködésével földrajzi olvasókönyvet írt a

a budapesti

di\,

ismert geográfus úttör terén.

Több kiváló

középiskolák, felsbb leányiskolák

leánytanodák

és a polgári fiú- és

számára.

Ez a földrajzi olvasókönyv elreláthatólag több részbl fog állani, s Lasz dr. nagyon bölcsen cselekedett, amikor sorozatos munkájának els részét Magyar-

Ha

ország megismertetésével kezdette.

németországi

hasonló

munkákkal,

a

280 oldalas könyvet összevetjük a

nevezetesen

Lampe

Felix

:

Erdkund-

n cím Halleben megjelent mvével, valóban azt kel] mondanunk, hogy a magyar munka hasonlíthatatlanul magasabb színvonalon áll a német olvasókönyveknél. A könyvben 36 olvasmány van hazánk alföldjeirl, lialom- és hegyvidékeirl. Bátky Zsig1

i

c

h

e s

Leseb

u c h

mond, Bezdek József,

számos geológiai

f

ü r

h öh e re

Hermán Ottó

olvasmányt

is

s

Leh

ra

n

s t

a

1 1

e

Eóna Zsigmond pompásan

találunk

a

könyvben.

így

írt

cikkei

mellett

Lóczy Lajos

és

Cholnoky Jen a Balatont ismerteti, Laczkó Dezs a Bakony hegységet és NoszKí Jen a palóc Olymposzt. Eeödi Kálmán a Mezséget írja le vonzóan s értelmesen, maga Lasz Sa.mü a Magyar Eldorádót és a ksó hazáját, míg Papp Károly a hírhedt kissármási kutat mutatja be, szép képekkel illusztrálva. Az agrogeológia körébl Balogh Margit dr. a Delibláti homokpusztát és Timsó Imre az Ecsedi lápot ösmerteti. Boldogult Siegmeth Károly pedig az Aggteleki

barlangot írja

le.

Eltekintve

attól,

hogy egyik-másik szerz nagyon

is

tudományosan

for-

!

ISMERTETÉSEK.

388

—

gátja a tollat

a középiskolai tanulók

értelemkövéliez képest,

—

általában a

olvasmányok csoportosítása pompásan oldja meg a kitMagyarország földrajzi megismertetését. Mindezekért szintén köszöntzött célt jük a kiváló szerkesztt: Lasz Samd tanárt, s csak azt kívánjuk neki, hogy könyve, az engedélyez hatóság fórumait minél gyorsabban megjárva, mentül elbb az ifjiiság kezébe kerüljön.

könyv

beosztása, az :

—

—

Palaoiitoloyische Mittt'iliiiujen aus denSaiiiniin Sicbcnhürjjon. lAbhandlungen d. k. k. geol. Keichsanstalt Bd. XX. Hett 5. l'Jll.). A brassói szász gimnázium gyjteménye és néhány lelkes brassói gyjt már évek óta abban a ((megtiszteltetésben » részesül, hogy gyjteményük anyaTouLA Fe.

3.

luiU|('ii

:

von Kroiisladt

gát lelhelyükre

hogy

az,

föl,

gyjtött anyaguk

szempontjából

állapotukra

megtartási

és

fiskolai tanár dolgozza

A

ilyenformán

sem jöhet számításba

való

gyjtkre

brassói

tekintet

nézve

földolgozásra

hogy vájjon

az,

nélkül Todla bécsi

természetesen elnyös kerül a

s

a

tudomány

földolgozás során a

tudományos cél mellett nincsenek-e a háttérben egyéb célok is, mindaddig, míg az eredmények megütik a tudományos mértéket. Joggal kereshetjük azonban a háttérben rejl okokat is akkor, ha valamely munka tudományos szem-

nem

l)ontliól

A ben

állja

meg

leírt brassói és

rákosi

a helyét

liászammonitesek,

sem

ütik

meg

állítliató.

Az

eb-

brassóvidéki gresteni növények és állatmaradványok, alsózajzoni

oKhynchonella

krétakövületek, valamint Illyefalváról ról

mértékben

föntebb idézett munkáról pedig ez teljes

származó

azt a mértéket, mellyel

kákat mérni szoktuk.

A

multicarinata*

gerincesek

és

brassói

földolgozása távol-

mai nap a hasonló slénytani mun-

bizonytalan meghatározások légiója egymagában joggal

bennünk,

vájjon ilyen anyag egyáltalán érdemes-e a Mert ha csakugyan ennyi itt a közelebbrl meg nem akkor nincs értelme tudományos szempontból a részletezés-

azt a gondolatot érleli

részletes földolgozásra?

határozható alak,

nek, annál kevésbbé, mivel túhiyomó részben rég ismert, közönséges fajokról van szó. Erre az eredményre kell jutnunk, ha nem akarjuk azt föltételezni, hogy a munkában ((földolgozott alakok csak Toula tanár úrnak voltak közelebbrl meg nem határozhatók, míg behatóbb vizsgálat az irodalom teljes fölhasználásával biztosabb, jobb s más eredményeket szol»

gáltatna,

Á ToüLA tanár úr munkájálian leírt kövületek egy részének, az alsóliászammoniteseknek átvizsgálása az utóbbiról gyzött meg. Más helyen foglalkozom azokkal az elemi tévedésekkel, melyeket Toula tanár úr ezeknek pontos vizsgálatán közben elkövetett Itt csak újból meg kell állapítanunk

beli

('

azt a tényt,

hogy Toula tanár úr

csak reánézéses meghatározások

ezt a

munkát

az irodalom mellzésével, talán

mert ennek az ((slénytani közlemény i)-nek készítésénél az újabb slénytani munkákat nem vette tekintetbe, az egyes faunák lelhelyére vonatkozó magyar irodalomról pedig halvány sejtelme sincsen. is

Mindezt

talán

alapján

írliatta.

fölöslegesnek tartotta

inkább, mivel ezeknek ismeretével

a

munkájában

tekintetbe venni annál

foglalt

részletes leírások

ISMERTETÉSEK.

ami viszont

389

terjedelmét ersen befomindenkor csak ers kritika mellett lehetséges. Todla tanár úr ezt nem gyakorolta, az ö munkakedve egyaránt mindent hasznosnak és fontosnak tart, különösen azért, mert az irodalommal nincsen egészen tisztában. Ma pedig nem lehet már dolgozni, fként hasznosat adni anélkül, mert a régi alapon történ meghatározások ideje lejárt.

jó része fölöslegessé vált volna,

Idegen

lyásolta

volna

Ma nem

egy-két

!

kájában azonban

gyjtések

« vezérkövület

még

»

kötet

a

földolgozása

alapján dolgozunk már. Toula tanár úr

ezek az elvek az uralkodók.

irodalom ismerete nélkül.

Természetes,

hogy

Egyszer

meghatározásai

telenek. Részleteznünk épen azért fölösleges s ezeket föl,

mivel egn-észt hazai anyag jobb

sorsra

is

mun-

alaktani leírás, az

csak

többnyire helyazért említettük

érdemes földolgozásáról van szó, épen nem mentes az

másrészt pedig, mert Toula. tanár úr brassói szereplése

Örömmel

anyagunk ismertetésében külmert hiszen nálunk még nagyon sok a teend ebben az irányban, de tiltakozunk az ellen, hogy valaki selejtes munkákkal ismertesse a magyarországi kövületeket, mert ez a hazai irodalom rováirányzatosságtól földi

!

szakemberek

is

vesszük, ha a hazai

résztvesznek,

S hisszük, hogy ezek alapján jövben a brassói gyjtök is jobban nagy fáradsággal összegyjtött anyagukat kinek a ke-

sára megy.

fontolóra veszik, hogy

zére bízzák 4.

Vadász Elemér

!

LoczKA József.

A

n;i(j>i)án> ai pyrarfjyril clKMiiini

(Annales Mns, nat. Hung. lÜU.

p.

dr.

elemzése.

31S— 3;23.)

r

Szerz a Zimányi Károly m. nemz. múzeumi által mért kristályokból származó anyagot megelemezve, azt a következ összetételnek találta:

ISMERTETÉSEK.

390

6. ZiMÁNYi Karolt, Újal»l) adalok a kristálytani ismeretéhez. (Annales Mus.

iia{jylȇnyai pyrai'y.M-it nat.

Hung.

l'.)ll.

p.

251

— 262

Öt ábrával.)

Szerz

a

nagybányai pyrargyi-iten

meg. melyek közül

a

következ

a csillaggal jelöltek a pyrargyritre

Miller

Bra%ais

a

(1120)

m

(lOlO)

)

aoil)

e

(Óllá)

p

(1123)

n

(41o3)

*/.'(5273)

V

(2131)

1/

(3251)

=

= = = = =

= = =

(5167)

= = =

(610)

(1235)

=

(320)

(2573)

=:

w

|3145j

(211)


(4156)

(100)

I

(110)

V

(200

«

'0

formát

(-2.5.7.12)

(502)

d

11232)

(201)

7

(16711

állapította

:

Miller

Bravais

(101)

(401)

17

nézve újak

= = =

(410) (510)

(423)

(750) (2lT) (324)

(302)

Löw

M.írton

dr.

:

A FÖLDRAJZI TÁRSASÁG ÉS A BÁNYÁSZATI EGYESÜLET FELHLV^ÁSA. Huzáiik eme két elkel tudoraányos egyesülete felhívást bocsát ki a magyar közönséghez. A Magyar Földrajzi Társaság fennállásának 40 éves jubileuma alkalmából LóczY-a a p ot létesített fiatal geográfusok támo1

Ma gyár

ennek az alapnak a kiegészítésére Bányászati és Kohászati

bányászat

elhunyt négy tagjának:

Vilmos

Litschauer L.uos kiváló báiuiászoknub

gatására

s

és

gyiíjtést indít.

Egyesület

Az Országos

a magyar Pech Antal, Kerpely Antal, Zsiomondy

pedig

emelni

mellszobrot óhajt

s

magyar szaktársak adományát. Mindkét felhívást ajánljuk mélyen tisztelt tagtársaink szíves figyelmébe. 1. Magyar Födrajzi Társaság felhívása a következkép szól:

erre a célra kéri a

A Magyar Földrajzi Társaság alkalmából

«Lóczy-alapot»

fennállásának 40 éves

létesített

3-4

j

ubileuma

módon

földrajzi utazásoknak oly

való

adassanak ki magyar geo-

hogy az alap kamatai rokon tudományos kutatások támogatására. Körülbelül 10,000 koronára tehet az az összeg, melynek kamatai e cél elérését lehetvé tennék s ez az összeg talán nem is elérhetetlen, ha figyelembe vesszük, hogy csupán Lóczy segélyezésére,

évenkint

rafiai és

száma

tanítványainak

száma, akik öt mint

is

meghaladja

az

tudóst

világhíríí

láOü-at.

embert

és

Mennyivel nagyobb azoknak

A

tisztelik.

tisztelet és

hála

adójából összegylt alap kamatainak fentemlített célra való felhasználása Lóczy

ennélfogva mindazokat, kik Lóczy

megfelel. Felkérjük

intencióinak leginkább

Lajos tudományos és hazafias érdemeinek jelentségét átérzik a vele rokon tudományokat kedvelik és akik

bizonyára

s

a földrajzot és

figyelemmel kisérik a

hogy a kulturnépeknek ebben a nemes vetélkedémaga részét járuljanak gyjtésünkhöz bármily hogy a Magyar Földrajzi Társaság els expedíciója mielbb

kutatók útjait és szeretnék,

sében a magyar

is

csekély összeggel,

kivegye

a

:

útnak indulhasson. Az adományok erre a címre küldendk rajzi Társaság Budapest, YIU.. S á n d o r u t c a -

:

8.

Magyar FöldAki

1

00 koronát

adományoz, annak nevét az alapítólevélbe külön felvesszük. 1912

Budapest,

április

havában.

A Magyar

Földrajzi Társaság bLóczy-

alap» bizottsága

Cholnoky

Jen

ilr.

egyetemi tanár, a Magy. Föklr. Társ. alelnöke, az Alfuldi

Déchy Móric dr. a Tud. Akadémia lev. tagja, a Magy. Fóhlr. Társ. alelnöke Havass Bezsö dr. kir. tanácsos, a Magy. Föklr. Társ. alelnöke, a Magy. Fölclr. Társ. gazdasági szakosztáljának elnöke Pompéry Elemér miniszteri tanácsos, Bizottság

elnöke

;

;

;

a Mérnök- és Építészegylet igazgatója, a Magy. Föklr. Társ. vál. tagja P.ÍL

dl',

a

Magy. Földr. Intézet

r.-t

elnöke, a Turáni Társaság elnöke, a

;

gróf Teleki Magy. Földr.

;

A FÖLDRAJZI TÁRSASÁG ÉS A BÁNYÁSZATI ECiYESÜLET FELHIVÁSA.

392

Társaság ftitkára; Thirring Gusztáv a székesfvárost statiszt. hivatalának

ilr.

egyet, tanár, a Tiul. Akailémia lev. tagja, a Turista

iu;azf,'atója,

Egylet elnöke, a ^lagy.

Bátky Zsigmond ilr. nemz. múzeumi r, a ^fagy. Földr. Társaság pénztárosa Halász Gyüla a Magyar Földrajzi Társaság titkára KoGUTOwicz KÁROLY dr. a Magyar Földr. Intézet r.-t. igazgatója, a Magy. Földr. Társ. Fóldr. Társ. gaztl.

sz.

o.

alelnöke

;

;

vál. tagja.

Országos il a g y a r Bányászati és Kohászati Egyeés kérelme a következ: Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egye2.

Az

sület felliivása

sület

a

múlt

év

folyamán

nagy

lelkesedéssel

elhatározta,

hogy

elhunyt

nagyjai közül Pech Antal volt selmeczbányai bányaigazgató, a magyar bányászati

szakirodalom

és

bányamíveléstörténet

a

líttörjének,

a

Bányászati és

Kohászati Lapok megalapítójának és els szerkeszt-kiadójának, Kerpely Antal volt k. központi vasmfíigazgatónak, a magyar vasgyártás és magyar vasipar

nagynev

a selmeczbányai bányászati fiskola els s világliirfí apostolának, magyar vaskohász tanárának, Zsigmondy ViLMOsnak, a mélyfúrás technikája világhír bajnokának, az els magyar bányamíveléstan szerzjének, a bányászati egyesület kezdeményezjének és Litschauer Lajos ,kir. fbányatanácsosnak, a bányamíveléstan, érc- és szénelökészítés els magyar bányászakadémiai tanárának emlékét, méltó módon az által örökítse meg, hogy mellszobrukat hervadhatlan érdemeik megörökítésére s a magyar bányász- és kohász-mérnöknemzedék buzdítására, ott állítsa fel, hol nagy és utattörö munkájukat meg-

k

kezdették vagy végezték. Szíves

adományát

liiulupcfit

IX.,

Küzi'ukU'tr-uU'u

26. sz. alá,

földszint

kérjük küldeni. Kelt Budapesten. 1912. évi március hóban. Gróf Teleki Géza

elnök

;

Farbaky István

Lázár Zoltán

s.

k.

s.

k.

alelnök.-

ügyviv alelnök

;

Andreics Jáxos

s.

k.

s.

k.

alelnök

;

SUPPLExMENT ZUM

FÖLDTANI KÖZLÖNY UAL

MAI 1912.

BÁND.

l)l£

5.

TIKFBOHRUNCEN AUl-' PETHOLEÜM IM KOMITATE SÁROS. Von

—

Mit

IV

Tafel

(ler

Gegen Ende April

EoTH

L.

d.

J.

I!t05

ZlíOJÍÓ

Telegd.*

V.

(ind

P.KI

HEFT.

er

Figur

36.

mir

bei

ersc-hien

— der Budapestéi-

Betrauíe des Scbweizer Kapitalisten, Herrn Ottó Beuügee

und ersuchte

mich, das Gebiet zwischen den Ortschaften Zboró und Szemelnye (Smibio)

im Eomitate Sáros l'aehgemaB zu untersuchen, da

dieses Terrain, als

zu Schurfbobrungen auf Petroleum vielleicht geeignet. empfohlen wurde.

umsomehr geneigt diese Bitté zu vorbergegangenen Jabren Gelegenbelt

Icb war in den

NW

nabegelegene

Gebiet

—

Gegend von

scbon

sowobl das gegeu

Regettö, als aueb einen

SO hin benacbbarten

ansebnlichen Teil der nacb ter entfernten

der

in

erfüllen, weil icb batte,

—

obwohl etwas wei-

Gebiete im Komitate Zemplén zu bégében,

demgemáö

mir die geologiscben Yerhaltnisse dieser Gegenden bekannt waren. In den letzten Apriltagen des genannten Jabres reiste icb alsó nacb Zboro und gab auf Grund der Begehungen und Untersuebungen an Ort und Stelle am 3. Mai 1905 mein Fachgutacbten im nacbfolgenden ab. oDie Umgebuug der Gemeinden Zboró und Szemeluye (Smilno) wird von alttertiáren (palaogenen) Schichten derart gebildet, dafi das jtingste Glied dieser Schichten, der sogenannte Magura-Sandstein, die

höheren Bergrücken oder

Kuppen zusammensetzt. Uuter diesem jüngor-oligozauen máchtigen Sandsteiu lagern

die

Menilit-

oder

früher

von Paui

auch «Smilnoschiefer» genannten

Schichten des alteren 01igozan.s, welche aus dunkelbraunen, bituminösen, schön-

dünngesehichteten

Mergelschiefern bestében

bánd- oder bankartig in

sicli

scblieBen.

und dunkel gefárbten Hornstein

Unter dem Menilitschiefer lágert der

eozáne rote und bláuliche, bláttrige Schieferton, der in in südlicher Kicbtung herabziehenden

Graben aufgesehlossen zu seben

und

in

dem

östlich

von Zboró

den Eakovec-Bach mündenden

ist-

km

NE-Iieh von Zboró und auf kaum 1 km SW-Ucher Entfernung von Szemelnye, nördlich der Brücke Nr. 6 der Land-

Hier

Vorgetragen Január l'.)12.

1

am

3.

lassen

sich

í2"5

in der

Fachsitzung der Uugarisclien Geologischen Gesellschaft

Földtani Kuzlüni/. XLII- kóc. 19t2.

27

— 394

ROTH

L.

.

V.

TELEGD

rten Tonschichten gefaltet, vorher aber uaeli 13— H'' uuter 30 60° uud etwas weiter aufwárts im Grabeu iu der entgegengesetzten Eiehtung straCe, die

(1-

mit

eiufalleiid, alsó eine Autiklmale bildend, beobachteii. Zvvischen bunten Schieferton, in diinneren Bankén eingelagert, erscheint blaiüichgrauer, von *Kalzitaderu durcbsetzter Sandstein und sandiger Schiefer. :2'')

dem

i20°

bláttrigen

Von

der erwáhnten Brücke Nr. 6 abwilrts (südlieb) fallen die Sehichten nach NNE mit 5°, dann mit 45° nach ENE (5 4""), neuerdings mit 10° nach 24 1", nach unter 40° und entgegengesetzt nach 7'' unter S4" ein und auch hier zeigt sich, dem rten und blauliohen Schieferton in dünnen

—

anfaiigs

—

NW

Bánken zwischengelagert, der

bláulichgraue,

feinkörnige Sandstein.

Wo

dann,

weiter bachabwárts (südwárts), der Seitengraben von rechts her in den Haupt-

graben miindet, fallen die Sehichten unter 40° nach SW, den vorherigen Einfallsrichtungen gegenüber alsó im ganzen genommen wieder entgegengesetzt

und

so eine Antiklinale bildend ein.

statierte

Augen

Tatsache vor zumeist

Resultat

Wenn

haltén, dafi

versprechend.

die

wir uns nun jené in Galizien kon-

eoziinen

werden und jenen Umstand in Betracht rten Tonschichten in die Streichrichtung

Schürfungen auf Erdöl,

bei

rten Tonschichten

als ein

aufgesucht

ziehen, daB die Zboró-Szemelnyeer

der

gleichnamigen, bei Kegettö er-

scheineuden, Petroleumgas fiihrenden Sehichten fallen und so die direkte Fort-

uud wenn wir feruer von Eegett nach NW, auf das

setzung dieser bilden,

Gebiet hinüberbhcken. wo in der Umgebung von Eegietów wizni und nizni nicht nur die rten Tonschichten fortsetzen. sondern auch der Erdöl-Horizont (bei Skwirtne, Smerekowice. Gorlice) bekannt ist,

benachbarte

dann

galizische

der

erscheint

Sehichten

mittelst

—

ich erwíihute

schlieBen láBt

AufschluB

der

Schiu'fbohrungen

was auf eine

gestört, gefaltet,

uud

hierbei laBt

klinallinie wiederholt

skizzierten

begründet.

sich in

Zboró-Szemelnyeer

tiefer

—

wie gehende Schichtstörung

dem besprochenen Graben

Auf Grund

eozaneu

Diese Sehichten sind

eine Anti-

Beobachtungen und des hier dargelegten, bezeichnete ich in dem zwischen Zboró und Szemelnye dahinziehenden Graben bei meiner Anwesenheit an Ort uud Stelle drei Punkte als zu Bohrungen in der

Nahe

konstatieren.

geeignet,

derselben,

den einen Punkt nördlich der Brücke Nr.

u. zw.

wo

dieser

der rechtsseitige Seitengraben sich mit

6,

dem Haupt-

graben vereinigt

(an der rechten Seite des Grabens), den zweiteu Punkt auf von der erwáhnten Brücke südlich nach abwárts (an der rechten Seite des Grabens) und den dritten Punkt iu der südlichen Fortsetzung des Grabens dórt, wo von rechts lier der erste gröBere Seitengraben in ihu müncc.

det,

400

cc.

m

100

m

südlich von dieser

schurfzeichen Nr. 4 in SW-licher

Mündung und von dem Szemelnyeer Richtung auf

cc.

!S0

m

rechten Seite des Baches. In erster Linie empfehle ich diesen letzteren

aus

dem Grundé,

tieferen

weil,

da

man

Horizont befindet,

die

sich hier

Frei-

Entfernung, an der

im ganzen genommen

3.

sclion in

Punkt eiuom

erdölführenden Sehichten voraussichtlieh aiu

raschesten zu erreiehen sein werden. Der Eoziinkomplex wird in Galizien dórt,

wo

die

rten oder bunten Tone

Machtigkeit geschátzt, tigsten

diese

stark entwiekelt sind, bis auf

mehr

als

500

m

Sehichten onthalten iu den Karpathen die wich-

und reiehsten Erdöl-Horizoutc uud

diese Horizonté

werden hauptsach-

I>IE

lich lu

ii

(lie

(liii\-li (•

h

t

i

g

lIKFBilllUUSOEN AUF PETROLKUII BEI ZBOBÓ IM CO.MITATE SÁUOS.

ilm

e r e u

S

a

s

1

n

1- i

und

g

1 ii

e

zwisciicngeliigerten

Schiefermassen

u gebildet.

des Zboró-Szfinelnj'eer Grabeus lassen im aügemei-

l)ie Eozíiusohic-hteu

nen

Tou-

liuuíen

u d

3'J5

darum hat uian

ein steileres Eiufalieu beobachten,

miudesteus 500— (iOO m

bei der

Ijohruug

aiif

Tiefe zu reebueu."

Mündli'-h maclite irh dann den Yortreter des Herrn Bruggee darauf anfmerksam. da!5, wenn er auloer meiner Meiniing noch diejenige eines

wüusche, er sich an den Lemberger

andfi-en Fachinannes

zu

Uiiiversitíitsprofessor,

Herrn Dr. Rudolf Zubee, wenden mögé, der sich

mit

dem Stúdium

wiirts (so in

erfahren

der Petroleumteriains

in Galizien, aber

auch ander-

und der auf diesem Fachautoritat zu belracLten ist. Professor Zuber

Südamerika) sehon

Gebiete ohne Frage als

seit Jaliren

befalJt

begab sich sodann über Erbuchen des Betrauten Herrn Beuouees gleichfalls nach Zboro und kam auf Grund seiner üntersuehungi'n zu demselben Eesultat, wie ich, doch empfahl er dia Bohrung von dem von 20!) m südlielier an AuBerung nach an der

um

mir proponierten dritten südlichsten Pnukt noch der recbten

(Hnken)

jenseitigen

Grabens, weil

des

Seite

Piegion

an

auch sehwache Ülspuren aufweisenden Meinerseits schlofí ich mich, da dazumal

Grabenseite

Sandstein vorgefunden in dieser

er seiner

halie.

der

Oberflache

wurde 1"2

km

Subvention

kaum zu

gesieliert

war,

alsó an diesem letzteren Punkte, der von der Brücke Nr. (> südUch gelegen ist, am 25. November 1905 begonnen. Sowohl

diese (
ül)erhaupi

AufschUisse

sehen waren, dieser Proposition an. Die Bohrung Nr. I, derén staathche

mit Torzüglichera

Bohrung

Sachverstándnis

—

—

H

Nr.

unter

(oOtio-Schacht")

wiederhoh groPen

und mit Hingabe lür (ho Sa',-he der aus ungarischer Famihe stammende, aber in Polen geborene und erzogene Ingenieur Ladislaus Dunka de Sajó, dem ich auclr die beihegenden, genau ausgeführten Profilé der beiden Bohrungen verdanke. Wie aus dem Profil der Bohrung Nr. I zu ersehen ist, durchsetzte der Bohrer loten Ton, grauen und bunten Schieferton. von 670 m Tiefe an auch grünen Ton und Seliieferton, welcher Schiefermasse wiederholt

technisclien

Sehwierigkeiten

zw.'schengelagert,

durchschnittlich

feinkörnigen Sandsteines

Von

musterhaft

sich

1

—3 m

zeigten.

starke

Aus 76

m

Bíinke eines harten, Tiefe

kamen Erdgase

m

an waren die Gase bis auf den Grund der Bohrung fortwáhrend vorhanden und bei 390 m erfolgte ein Ausbruch des Erdgases. Über Aiifforderung des Finanzministeriums begab ich mich am

herauf.

iMjO

um

mein Gutachten daiüber abzuBohrung begründet, oder eine neue Bohrung zu beginnen sei? Die Bohrung war damals 612 m tief und befand sich in eozanem grauem, bituminösen Schieferton. Den aus 8.

.\pril

geben,

1906 amtlich nach Zboró,

ob die weitere

Fortsetzung der

396

L,

ROTH

V.

TELEGD

dieser Tiefe reclit lebhaft empoi-steigenden

geruch

(erste

Petroleumgasei zufolge

und

Gasen von schwaehem BenzinHinsieht darauf,

in

daJ'i

die

neuen Terrain noch unbekannt war, empfalil ich die Fortsetzung dre Bohrung in jenen Scliiehten, in denen der Bohrer dazumal sicb bewegte. Am \± August 190G wurde ich abei-mals amtlich aufgefordert, die Schichtenfolge in diesem

aus der Tiefe von 831 m der Zboróer Tiefbobrung Nr. I stainmende Bohrprobe zu iintersiicben und meine Meinung über die weitere Fort-

setzung

Bobrung abzugeben. Da zu

der

müebtigerem Sandsteiu

sic-b

dieser

Zeit

die

Bobrung

in

befaud (der reiue, barte, feinkörnige Sand-

stein erwies sicb bei der weiteren Bobrung 8 m und daruuter noeh 4 m stark), so eracbtete icb die weitere Fortsetzung der Bobrung für begründet und empfabl wenn die Durcbfübrung mögbcb die Ver-

—

tiefung bis auf

In 840

—

1000-1200 m.

m

Tiefe erscbienen die ersteu Ölspunn, welcbe sicb dann mebrfaeb wiederliolten. In der Tiefe von 1175 m macbteu sicb nebst den Olspuren starke Beuzingase bemerkbar. l^ei HOO m erreicbte dann die Bobrung am 30. April 1908 ibr Ende, da sie aueb bei dem erreichtun kleinen Durchmesser nicbt batte weiter fortgesetzt vrerden können.

nicbt,

Diese erste Bobrung bei Zboró bracbte zwar das erboffte Eesultat bewies aber auf Grund der erschlossenen Ölspuien und Gase

imzweifelbaft, dafí dieses

Terrain

bei

Zboró

als

petroleumfübrendes zu

Demgemafi bescbloB HeiT Ottó Bruuger, aucli obne Staatssubvention eiue neue Bobrung zu beginuen. Seinem Ersuchen zufolge reiste icb demnacb Ende Mai 19í)8 neuerdings nacb Zboró, bei welcber Gelegenheit icb auf cc. 80 m Entfernung bacbaufwarts von Bobrung I einen vom damaligen Frübjabrs-Hoebwasser bewirkten AufschluB (Terrainabriss) seben konnte, wo sicb nacb dem Einfallen der Sebichten konstatieren lieB, da6 der Punkt dtr Bobrung I etwas zu betracbten

weit im

sei.

Hangenden

fixiert

war.

Zur Inaugriffoabme der zweiten Bolirung empfabl icb bei dieser Gelegenbeit den in meinem Facbgutacbteu v. J. 1905 festgesetzten zweiten, von der Brücke Nr. auf cc. 401 m Entfernung nacb Síid gelegenen Punkt. An diesem Punkte wurde die Bobrung II («OttoScbaebti)) am 12. August 1908 begonnen und hier durcbfubr der Bobrer sogleicb den rten und griinen (bunten) Sehieferton, welcher (der grüne) bei Bobrung I erst in (ITO m Tiefe erscbien. Die ersten scbwacben Olspuren waren bei dieser Bobrung sclion im 80. Méter zu beobacbten (bei Bobrung I erst von 84-0 m Tiefe angefangen) und zeigten sicb mit Gasen zusammen ununterbrochen. Die in 400 m Tiefe durcbbobrten Eoziinscbicbten waren der brietiicben Mitteilung Ingenieur Dunkas zufolge jenen bei Pótok in Galizien •

—

—

PIE TIEFBOlir.U.NGEN AVF FtTROl.KlM BKI ZBUKO

LOMITATE SÁKÜS.

I.M

3!t7

Bei 430 m erfolgtt' ein Gasausbrucli. Zwiscben 150 imd 4G0 m waien schöne Ölspuren uud Gase beobachtbar, bei 4(J7 war ltlicb- und giünlithgrauer kalkiger Ton vorlianden. Bei 502

eutsprecheiul.

diinne Eiulagerung

eine

wit'deiholte sicb

m

Sandsteines. Bei 513

m in

m

des typischen Hieroglypben-

bewegte sicb der Bohrer in Gase und Ölspuren

zeigendem grünem Ton. bei 537 vi in grünem Scliiefer mit Gasen und schönen Ölspuren, bei ööd m in Gase und stíirkere Petroleumspuren fülirendem grünem Schiefer und bier giug — nacli Mitteilung Ingenieur vorwarts. Bei 590 m erí3chien der (lie Bobrung sebr schwer DuNKAS

—

aber leider sebr diinne Sandstein und mit ihm zugleicb

erste weic'jere,

daö Ingenieur Dunka sicb veranlaljt sah, Pumpversuch vorzunehmen. Dieser

l'eti-oleumspuren.

sü starke

nach Auslöfl'elung des Wassers einen

Pumpversucb

nur

konsiatierte aber leider

m

Zwiseben

5UÜ— 6!I0

Itlirrijildix

Mo)ü. sebr háulig.

fanden

die starken Petroleumspuren.

namentlicb

Foraminiferen,

sich

In der Tiefe von ()52

— 685 m

war

durchfuhr

der Bohrer plastischen, grauen, kalkigen und rotgefleckten Ton, bei 690 m,

wo

sicb

dünnen

die

Sandsteineinlagerungen

Petroleumgerucb

starke.

Gase

verbreitende

wieder

zeigten,

drangen

welcbe bis 740

empor,

m

Tiefe unausgesetzt anhieiten. Die Scbicbten in dieser Tiefe entsprecben -

—

den bei Siary und Sekowa nach brieflicher Mitteilung Herrn Dunkas náchst Gorlice in Galizien bekannten Schichten. Die Mikrofauna erschien hier neuerdings. Bei 810 m und 825 m zeigte sich viel Asfalt. schöne Ölspui'en

und

^orhandeu.

starke Gase aber

m

860

Bei

waren sowohl über,

zum

erschien

als

unter

dem

Asfalt

erstenmale Salzwasser, das sich

m

zeigte sich mehr 960 m wiederholte. ín dieser Distanz von 100 dunkelgrauer und rötiicher (rosttleckiger) kalkiger Ton, sowie seidenglánbei

zender

Schieferton

1000

Unterbalb

Sandstein.

Ton

lagerte

Ton

hie

erwies sich nach abwárts als

>md Gase waren bis wurde das Wasser airsgopumpt, wobei Die

Sandsteineinlagerungen

auch

noch

1110

m

solchem

hartem,

und da mit dünnem, hartem Sandstein; immer salziger. Schöne Ölspuren zu Ende der Bohruug zu beobachten. Bei 1100 m

Schiefer grauer, salziger

der

m

dünnem zwiseben dem grauen Ton und

zwischengelagertem

mit seltener

vor.

in

1

100

m

—

Tiefe.

dafi

sie

—

erschienen immer nui- dí'mn Bobrung drang bis zur Tiefe von

leider

Die

In dieser Tiefe wurde

Standé,

sich sehr schöne Ölspuren zeigten.

sie

wann immer

eingestellt,

—

bis

beündet sich aber in

1200

m

—

fortgesetzt

werden kann, was auch wünschenswert wáre, da bis zu dieser Tiefe das ausbeutbare Petroleum eventuell schon erbohrt werden kann. Herr Bruggek und seine Freunde konnten für sich alléin die Kosten der weiteren Fortsetzung der Bobrung nicht mehr beslreiten und so realisierte sich die

edle

industrie

Ambition H. Bkuggees, z\i

schaffen, nicht.

im Komitate Sáros

eine Petroleum-

398

L.

Dafi

beweist

dieses

das

Terrain

Auftreten

ROTH

TELEGD

V.

tatsiiclilicli

der stellenweise

eiii

petroleumführendes

ist,

das

sehr scliönen Petroleumspuren.

und wohl auch des Salzwassers, welche VorBohrung erschloB. Es ware mir nötig, daíi auch der máchtigere, weichere, mehr grobkörnige Sandstein eneicht werde, der

Gase,

kommnisse

des

Asfaltes

diese

II.

damit auch das eiwauschte piaktische Resultat sich ergebe. Die aus der Bohruug II herstammenden Materialprül)eii biachte mit zuvorkommender Zustimmung Herrn Bruggers ieh nach Buda-

—

—

Fig. 36. Aiisiebt der

pest in die geologische Anstalt,

Bohrung Ko

wo

November

1905.

ieh dieselben der Reihe nach einzeln

einer Unteisuchung untei'zog. Aus dafi

I,

diesen Untersuchungen ging hervor,

sámtliche Bohrproben mehr-weniger kalkháltig sind. Dei-

(rten,

grünlichen,

blaulichen

oder

dem bunten

giauen) mergeligen Ton zwischen-

Sandstein und Schiefer lafit wiederbolt die Spuren der Faltung (Schiehtbiegung und Kriimmung), der mergelige Ton mehrfach die Spuren der Eutschung (Gleitung) beobachten. Die rostbraunen Flecken gelagerte

des

tiefer,

von

(J7á

m

abwárts,

aufgeschlosseneu

grauen, rotgetieckteu,

stammou von zu Limonit iimgcwandeltem Pj'rit her. Asfaltspuren beoliaclitete icb auch an dem rötlichgrauen mergeligen Ton kalkigen Tones

DIE TIEFBOHRÜNOEN ADF PETROLEUM BEI ZBORÓ IM KOMITATE SÁROS.

m

aus 949

31'9

m

Hieroglyphen-Sandstein zeigte sich in 502 und 57U ist hart, glimmerig, von Kalzitadern durchzogen,

Tiefe.

Tiefe.

Der Sandstein

li(.-ht-

oder grünliihgrau, der Schiefer dunkler- oder grünlichgrau, dünn-

(l)lattrig\ feinglimmerig und von feinen Kalzitadern oder Kalkhíiutchen durchselzt, seidenglánzend und gewöhnlich gleichfalls ein

schieferig

hartes,

festés

Gestein.

rötlichgrauer, kalkiger

welche

Bohrprobe,

tiefste

dünnsehieferiger, harter

glimmeriger,

grauer,

vorfand, bis

m

1110

Aus der Tiefe von 1090 Ton hervor. bei 1092 und

Tiefe

ich

der

in

bielt

dann

m

ging ebenfalls noch

I0Í)3

Scliiefer.

Betriebskanzlei

—

m

aber erschien

Es bei

ist

dies

die

Bohrung

nach der Profilzeichnung

11

—

mit eingelagertem Sandstein dieser Scbiefer an.

Aus den oben angefübrten Daten der rote und grüne Ton sogleieh

rung

I

Ton

der grüne

ich, dafi die ersteu

Bohrung

I

erst

erst

in

Ölspuren

von 840

m

i'tlO

bei

ist ersichtlich, dai.i bei

Bohrung

II

angefahren wurde, wiihrend bei Boh-

m

Tiefe

Bohrung

Ebenso erwáhnte schon im SO. Mater, bei

erschien. II

an zu beobachten waren. Hieraus geht her-

dafí die Bohrung I im höheien, Bohrung II im tieferen Schichtkomplex des Eozáns sich bewegte, so dafi zwischen Bohrung I und II (innerhalb der Entfernung von 1 km) eine Verwerfungs-

vor,

kluft sich hindurchzieht, lángs welcher die Schichten bei Bohrung I abrutschten. bei Bohrung II abei- die abgerissene tiefere Schichtpartie hin au fgeschoben wurde. In dem Matériái der durchboiirten Schichten fanden sich auBer Foraminiferen kelne auderueitigen organischen Resté. Die Foraminiferen bieten wenig Abweehslung und sind bei Fixierung des geologischen Alters als entscheidend wohl nicht zu betrachten.

Das híiufig sich íiudende im Karbon auCzutreten, lebt aber auch heute noch. Die Bohrung I liewegle sich bis 1200 m

Genus Rbcopha.ibekíinntlieh

beispielsweise beginnt

ausschlieBlich in den gefal téten Schichten des Eozáns, Bohrung II ersehloC gleichfalls das Eozán, es magaber sein, dafidietiefeTen seidenglánzenden Scbiefer ungefáhr von 900 m Tiefe an bis an den Grund der Tiefe

Bohrung

bereits in die "bereKreidezeithinabreichen.

petrographisch wenigstens lassen sich diese Scbiefer von den oberkretazischen Schiefern des siebenbürgischen Erzgebirgps nicht unterscheiden. Yon Interessé wiire die Durchführung der Teinperaturmessungen liei

gewesen. Hierauf lenkte ich zwar die Aufni rkdoch auíJer den technisehen Schwi 'ligIngenicurs, leitenden samkeit des diesen

Tiefbohiungen

denen er zu kiirapfen hatte, standén ihm auch die zur Eewerkstelligung dieser Beobachtungen nötigen Apparate nicht zur Verfiignng. keiten. mit

und

so sind wir iiber die Temiieraturverháltnisse dieser

tiefsten Bohianigen

Fugarns

leider nicht orientiert.

beiden,

hisher

GEOLOdlSCHE UNTER811CHUNGEN IN DER KARPATHISCHEN SANDSTEINZONE BEI ZBORO. NORDUNGARN. Von

—

Dr.

Mit

Walthee Beenoulli aus

Basel.

Tafeln V, VI, und Fig. 37.

d.

—

Eiiileituni/. Die vorliegende Untersuchung bescháftigt sich mit dem geologischen Aufbau der karpathischen Sandsteinzone in der Umgebung von Zboro im Komitate Sáros, Obei'ungam. Die Aufnahmen im Felde wurdeu auf Veraulassung von Herrn Prof. C. Schmidt im Spátherbst 1909 ausgeführt, speziell im Hinbliek

auf

das

Vorkommen von

Eesultate seiner vorlaufigen

nahmen

Erdöl.

Besichtigung

Prof.

Schmidt

C.

teilte

mir die

des Gebietes mit und bei den Auf-

mich Herr Dr. W. Hotz. den Wintersemestern 1909/10 und 1910/11 m geologischen Institut der Universitát Basel ausgeführt. Für wertvolJe mfiudliehe Ratschláge bin ich den Herren Prof. Dr. C. Schmidt Basel und Prof. Dr. V. Uhlig Wien verbunden in dankenswerter Weise gewáhrte dieDirektion selbst begleitete

Die Ausarbeitung wurde in

;

der

k.

k.

geolog. Eeichsanstalt in

Wien Einblick

in das ungedruckte Karten-

material der offizieUen geologischen Aufnahme.

I.

Angaben über finden anstalt

1)

sich

1869. Fb.

Hatjer

v.

m.

1869. C. M.

pléner

Paül

Geologen

der

Geologische Übersichtskarte

:

:

Umgebung von Zboro der k.

k.

geolog. Eeichs-

d.

Ost.-Ungar. Monarchie,

Die geolog. Verhaltnisse des nördl. Sároser und Zem-

Komitates.

Jahrb. der

k.

k.

geol.

Eeichsanstalt.

19.

Bánd.

ff.

Kaxpathen zwischen Grybow, Gorlice und Bartfeld. k. geol. Eeichsanstalt. pag. 235 ff. 1884. V. Uhlig: Vorlage der Kartenblátter Pilzno und Cieskowice, Grybow und Gorlice, Bartfeld und Musznya. Verhandl. d. k. k. geolog. 1883. V. Uhlig:

Die

Verhandl. der

4)

Berichten

Westkarpathen.

pag. 265 3)

die geologischen Verhaltnisse der

folgenden

:

Bl. 2)

in

Literatur.

k.

Eeichsanstalt, pag. 37

ff.

Uhlig: Ergebnisse geologischer Aufnahmen in den westgalizischen Karpatheu. I. Teil Die Sandsteine zwischen dem penninischen Klippenzuge und dem Nordrande. Jahrb. der k. k. geolog. Eeichs-

5) 1888. V.

:

anstalt, 38.

Bd. pag. 83

ff.

:

GEOLOOISCHE UNTEIiSUCHUNGEN IN DER KARPATHISCHEN SANDSTEINZONE BEI ZBORO.

Von ueueroD

Arbeiteu.

Gesamtgebiet der karpathischen Sand-

das

die

steinzone iimfassen nud vornehmlifh verwertet wurden.

ti)

19u3. V. Uhlig:

7)

1907. V.

Uhlig

1ÍI08.

V. Uhlig: Die karpathisehe Sandsteinzone iiud ihr Verháltnis

Karbongebiet.

sudetischen

Bd. 9)

lOl

die Tektonik der Karpathen. Sitzungsber. der k. Akad.

Wiss. Wien. Bd. CXVI.

der. 8)

der

Mitteil.

geolog.

:

Geol. Gesellsch. Wien. Bd.

d.

In diesen Schriften, sowie namentlieli in R. Zuber

den galizischen Karpathen.

in

Teil

:

Mitteikmgen über das Aufireten von E r d Lit. 5 vorhanden iu

karpathen sind auBer in 1883. H. W-u^TER

ö

11.

Geologie der Erdöl-

Heft

I,

linden sich die álteren einschlagigen Arbeiten vollstándig

Lemberg 1899

1.

zitiert.

im Gesamtgebiet der Nord-

1

:

E.

u.

V.

I)tinikowsky

schen Westkarpathen.

Das Petroleumgebiet der

:

galizi-

^^ ieu.

1897. R. Zuber: Karte der Petroleumgebiete

in Galizieu, mit Erlauterun-

Lemberg.

gen. 13)

zum Wien

I.

ablagerungen

12)

Gesellschaft

Contributious a la stratigraphie et teetonique des KarZuBER pathes. Kosmos. Bd. XXXIV, Lemberg, 1909. V. Uhlig: Neuere Geologische Arbeiten über die galizischen Kar-

1909. K.

pathen. (Besprechung.) Mitteil.

11)

genannt

seieii

Bau und Bild der Karpathen. Wieu-Leipzig. Über

:

401

1907. Th. Posewitz

und Asphalt

Petroleum

:

ungar. geol.

Jahrb. der kgl.

Ungarn.

in

Reiehsanstalt,

Mitteil.

SehluBheft Ed.

aus

d.

pag.

15,

293-296. 14)

1909.

J.

BcKH

V.

Der Stand der Petroleumschürfungen

:

der ungar. lieiligen geol. Eeichsaustalt.

15)

Engler

1909. C.

1899.

J.

NoTH

Bartfeld Nr. 17)

:

1906. X.

S.

Alig. Osterr.

:

Zeitung. 19) Gedruckter L.

Das

in den

Landern

Jahrb. der kgl. ungar.

519—521.

Erdöl. Bd. U. Leipzig.

Chem.-

Petroleumvorkommeu

Chem.Petroleum

:

:

pag.

Petroleumkonzessionen in etc.

Österr. 18)

16.

dem

dem

u.

Gebiete zwischen Jaslo

in

:

u.

Techniker-Zeitung. 17. Jahrg.

Wien.

1

1905. U.

Bd.

H. Höfer

u.

aus

Mitteil.

Angaben über das Erdölvorkommeu von Zboro sind enthalten

Spezielle

16)

Krone.

24

Zboro,

Kom.

Sáros

Ungarn.

u.

Techn. -Zeitung 23. Jahrgang, Nr.

in

Zboro Ungarn. AUgem. Österr. Chem.19 Wien.

15,

Alig.

Wien. u.

Techn.-

Jahrg. Nr.

Prospekt

der Steinöl-Industrie Einlagsgesellschaft Áldok & Co. Telegd Fachgutachten über das zwischen den Gemeinden Zboro und Smilno gelegene Terraiu vom Gesichtspunkte der Bohrungen auf Erdöl. Budapest 5. V. 1905.

EoTH

V.

:

:

:

WALTHER BEKNOULLI

402 20) K. Zdber

21) H.

Erdölgebiet Zboro

über das

Gutacliteu

:

VI.

— Smiluo.

Lemberg.

2i.

19(15.

Walter

:

Gutaeliten über Naphta-Terraiu bei Zboro in Ungarn. Krakau, 1005.

lY.

20.

II.

A)

Geoloyie.

Allgemeines.

íVergl. Tektou. Kartenskizzen iu Lit. 6 u.

7.)

Das untersuchte Gebiet, im Norden des ungarischen Komitates Sáros Grenze gelegen, bildet mit seinen bewaldeten Bergrücken 900 m ü. M.) einen Teil der Ostbeskiden. Geologisch liegt dieses

an der galizischen (700

—

Bergland in der kariaathischeu Sandstein

und Oberungarn

Westgalizieu

(=^ Flysch)-Zone, welche

in einer Breite

km

von 100

von

durch

sich

NW

nach

SE

hinzieht.

Üie Flyschzoue. deu áuBeren Saum des Karpathenbogeus bildend, liegt im Norden überschoben den miozáneu Schichten des autochthonen Vorlandes auf und wird in den mittleren Karpathen im Síiden begi-enzt von deu Gesteinen der pieuinischen Klijjpenzone. Ihr Gelánde nimmt im allgemeinen vom NordfuBe des Gebii'ges nach dem lunenrande an Höhe zu. Es besteht iu seinem Aiifbau durchweg aus einer máebtigen, einförmigen Folge von Sandstein en, Tonen ii. Sehiefern. die als K a r p a t h e u s a n d s t e i u e oder F ly s c h bekannt sind. und der Kreide- und der Tertiárformation angehören. Als ein Hauptergebuis seiner eingehendeu Studien in der Saudsteinzone betrachtet

Karpatben.

Y. Uhlig

Jahrb.

bes.

(vergl.

k.

k.

geol.

Beitráge

zur

Geologie

berieht aus Westgalizieu Verh. Geol. Eeichsanstalt 1883

Gliederuug karpatliischer Bildungen, Jahrb. Bd. 44. 1894, ferner

Lit.

6.

7 u.

8)

der westgalizischen

Wien, Bd. 1883. Bd.

Eeichsanstalt,

k.

k.

Eeise-

33.

und Bemerkungen zur

Geolog. Eeichsanstalt Wien,

die Teilung der

ganzen Zone nach ihrer

Lángserstreckung in orogi-aphischer wie in geologischer Hinsicht in zwei vers u bdas vor- oder subkarpathische Hügelland schiedene Hauptabschuitte

=

:

beskidische Sandsteinzone im Norden und das eigenthche karpathische Bergland ^beskidische Sandsteinzone im Síiden. In letzterer die Wasserscheide des ganzen Gebirges. In Westgalizieu verláuft die Grenze beider Gebiete über Myslenice, Tymbark. G r y b o ^\-, G o r 1 i c e nach D u k 1 a in das Quellgebiet des San und Stryi, um weiter nach SE allmahlich zu versehwinden. (YergL Fig. 37.) Die Umgebung von Zboro iallt alsó in den liegt

südHchen Abschnitt. in das beskidische Bergland. Die Unterscheiduug der beideu obgenanuten Gebiete grundét sich vor allém in

der

auf die

Faziesdiffereuz

ihrer Ablagerungeu.

Diese Differenz zeigt sich

Entwicklung gewisser Schiclitgruppeu der Kreide und

(Vergl. Lit. 6.

pag.

Nordzone entwickelt

878 als

ff.) :

Die

Schichtserien

Septarienton,

kowiccr Sandsteiue und rote Toue.

In

des

Menilitschiefer,

der

des Tertiárs.

Altterliiirs sind

Krosno-

Südzoue entsprechen

in

der

und Ciesdeuselben

OEOLOGISCHE UNTERSÜCHUNGEN IN DER KARPATHISCHEN SANDSTEINZONE BEI ZBOKO.

403

Magurasandsteiu, Beloweszaschichten und rote Toue. Die Oberkreide (Ropianka-

wenig Unterschiede, im allgemeinen ist ist in der Südzone in Westgalizien und Oberungam uubekannt. Bezüglich Olführung zeigt sich (Vergl. JFig. 37), dafi die Formationeu der nördlichen subbeskidisehen Zone reicher sind, als diejenigen des südlicheu beskidischcn Berglandes, und zwar fiuden schichten) die

Gebieteu

beiden

iu

zeigt

Fazies

nördliche

Uuterkreide

kalkreicher.

Region die üllager weseutiich im Tertiár, in der

sich in der subbeskidisehen

beskidischen hingegen in der Kreide. Nacli den Darstelluugeu von V. Uhlig

*

Nord nach Süd aneinander sich reihenden Streifen Landes und die Subbeskiden, zwei Schuppen bestehend aus wesentlich altersgleichen Sohichten, von denen die nördliche unter die südliche hinabtauclit Das Gebiet von Zboro gehört somit zur höchstliegenden von den Schichtmassen. die von Süd nacli Nord übereinander sich schieben. Das Erdöl hegt in der nördhchen Masse (Boryslaw) im Miozíin, in der mittleren (Goriice) im A 1 1 1 e r t i á r. und iu der südlicheu iRopianka) in der sind die beiden von

der Karpathen,

die Beskiden

Kreide.

B) S

t

r

a

t

i

g

r a

p h

i

e.

Umgebungvou

Zboro besteht aus den SchichtDas Gebiet der gruppen des Eozans und des Oligozans, dereu genauere Glioderung im ungariscligahzisclien Grenzgebiet hauptsáchlich von Uhlig (vergL Literatur) durchgeführt worden ist. Ich tespreche die Schichtfolge vom Álteren zum Jüngern. 1. Das E z a u wird gebildet aus einer máchtigen Folge von rten, und blaulichen Tonen und Mérgein,

grünlichen

die háufig

dünnschieferige

Schichtung zeigen und mit kieseiigen, grünlichen Sandsteinen mit Hieroglyphen wechsellagern. Diese Sandsteinbankchen sind

(oobere Hieroglyphenschiehtenn)

von

háufig

4

— 10

Kalzitaderu

cm; im Bach 10

ca.

im oberen

Teil des

und

besitzen gewöhnlich eine Dicke von

wurde eine Dicke der SandsteinNoeh machtiger siud die Sandsteinbánke

westlich Schloss Zboro

— 20 cm

bánke von

durchsetzt

konstatiert.

Baches gegen Na-Sibje.

Die Hieroglyphensandsteine sind

gelegentUch ausgezeichnet durch hohen Kalkgehalt

handen

im ganzen sind

;

sie

hart und

;

Muscovit

kieseUg. oft dicht

ist reichlich

vor-

und von geringer

Porositát. zeigt diese Gruppé zuweilen vorwiegend rötFarbung \md ihre einzelnen Sandsteineinlagerungen sind In den tieferen Zonen dagegeu herrschen vorwiegend bláuliche

In den oberen Horizontén liche

bis

violette

sehr kalkreich.

und grünlich gefárbte Schiefer mit zahlreichen. wohlgebankten Sandsteinen in mannigfacher Wechsellagerung, die den Auf'schlüsseu ein eigentmUch gebándertes Aussehen verleiht. Die letzt beschriebenen Schichten finden sich sehr gut aufgeschlossen östlich

und seiuem linken Aufnahmen (Karte den.

(Vergl.

*

Zuflufi. 1

:

auch Fig

von Smilno im Bach von Punkt 395 (Jarek-patak) Sie wurden von C. M. Paul bei seinen geologischen

75000) 6,

als

Unterkreide (Ropiankaschicliten) ausgescliie-

pag. 273 in der

Vergl. auch E. Sdess

:

Das

obenerwáhnten Publikation

Paui.s.)

Autlitz der Erde, Bd. III. zweite Hiilfte, p. 234.

WALTHER BERNOULLI

404

Obschun

Komplex

sich dieser

nat-h seiner petrographischen Beschafifenheit

den mag, liegeu nieht eiumal sichere Anhalts-

oberkretazischen Schicliten iiiihern

pimkte

für

diese

máchtig und

Auffassung vor keine

zeigen

jeuigen der kretazisehen

die

:

Sandsteiueinlageruiigen sind weniger

krummschalige Textur wie dieDeshalb biu ich vielmehr gencigt. diesen

so ausgesprochen

Scliichten.

Komplex uocli zum tiefsteu in der Gegend auftreteuden Alttertiiir zu stellen. Auch Uhug (4. pag. 200 erwáhnt, daB einzelne Partién der bimteu Zone 1

von Zboro eventuell den Inoceramenschichten (Oberkreide) entsprechen könnten, spricht sich aber sclilieBlich doch für die ZugehöJgkeit dieser östlich

zum wo

Scliichten

hingeniesen,

Alttertiar

aus.

Immerhin

schon auf diese Lokalitát

sei jetzt

jedenfalls die tiefsten Eozánschichten unter

den bunten Tonen auf gröBere Strecken zutage ausstreichen. erscheinen auf der linken Seite des Jaruchabaches

unter

lm

den höher liegenDorfe B e c h e r ö

den bunten eozanen

Tonen zunáchst grobbankige, grünliehe massige Sandsteine, aufgeschlossen in einer Machtigkeit von 3 m. Sie sind kalkfrei und glimmerarm. Darvmter liegen braun

gefárbte.

feingeschiehtete

briichige,

Mérgei,

die

nacli untén zu (Auf-

schluB an der Bachbiegung unterhalb der Kirche) übergehen in grobbankigere Mérgei, welche eine auBerst charakteristische krummschalige Textur aufv, eisen.

Ihr Liegendes bilden

Sandsteinbanke, nicht

nur

4

—

m

die

;

volle

Machtigkeit der Sandsteine

lm

deshalb nieht zu ermitteln.

ist

massige. ca.

'ím

machtige

gewonnen werden. Tiefere Schichteu sind

Bausteine

als

aufgeschlossen

ea.

horizontal gelagerte. harte,

die

—

sichtbar sind

ganzen, oben als Alttertiar

beschriebenen Komplex der bunten Tone lieB sich nirgends eine áhnliche Ausbildung der Schichten nachweiseu, so daB ich dazu geführt wurde, obige Sandsteine und Mérgei als t i e f e r e B i 1 d u n g e n anzusprechen. M ö g c h e r1

weise

i

liegen hier bereits kietazische Scliichten vor, doch konnte kein pala-

ontologischer Beleg für diese auf Karte und Protilen zur Darstellung gelangte

Auffassung beigebracht werden.

Wenn

wir auch über die genauere stratigraphische Stellung nicht sicher

orientiert sind, so verdient

immerhin besonders hervorgehoben zu werden,

dafí

wir einzig und alléin an dieser Stelle einen Aufbruch von máchtigeren, etwas

porosén Sandsteinen

vor

uns habén, die im Gegensatz zu den dünnplattigen

und glasigen Sandsteinbankchen der bunten

Tone

als Öltráger viel

eher in

Betracht zu ziehen wáren.

den bunten Tonen die sog. Es sind meist wohlgesehichtete plattige Tonmergel von schmutziggrünlicher, brauner und grauer Farbung mit violetten Tonháuten, bei der Verwitterung zerfallend in kleine kubische und prismatisehe Stüekchen. Ziemlich haufig findeu sich Einlagerungen von Sand2.

In

normaler Überlagerung folgen

auf

Beloveszaschichten

des

steinbankchen

Hieroglyphen, die einerseits in regelmaBiger Weehsellage-

mit

tieferen

Oligozans.

rung auftreten, andererseits lokál auch eine bedeutende Machtigkeit annehmen können. Derartige wohlausgebildete Sandsteinzonen innerhalb der Beloveszaschichten treten auf im ersten Hügelzug NE Komlosa bis gegen Podsztrednu horu und auch N von Regettö. Die Beloveszaschichten entwickeln sich ganz allmáhlich aus den bunten Tonen sie vertreten dieselben nach Auffassung ;

GüOLOGISCBE UNTERSÜCHUNGEN V. Uhligs als fazielle

105

Abáuderimg ihrer oberen Horizonté. Als eine besoudere

Ausbildungsform

fazielle

DEE KARPATHISCHEN SANDSIEINZONE BEI ZBORO.

IN

der

alttertiaren Schichten, als heteropische Einlage-

rimgeu in ihnen. betrachte ich eiustueilen die im Gebiete von Smilno und Niklova von Hader und Paul beschriebeuen S m i 1 n o s c h i e f e r. die in gewiBer HLnsicht tatsáchlich an kieseiige Ausbildung der M e n i 1 i t s c li i e f e r des subbeskidisehen Flysches

von

díinngebankten,

Diese stellen sich dar als eine Folge

eriuneru.

plattigeu.

schwarzen

Schiefern, hellgelb bis rotgelb an-

wittemd. Harte, kieseiige Sandsteine wecbsellagern mit ihnen, in prismatische Stücke zerfallend; híiufig findeu sich

auch schwarze Feuersteinbánke eingela-

Die Smiluosehiefer werden von den álteren Autoren sowie von R. Zübee

gcrt.

den bekannten bituminösen

Menilit-

sehiefern des nördlichen Teiles der karpathischen Sandsteinzone. In

dem von

stratigraphisoh

19)

(Lit.

gleichgestellt

mir uutersuchteu Gebiete treten die typischen Meuilitsehiefer nieht auf, und für die Eichtigkeit der obenerwáhnten Parallelisierung konnte kein Beweis erbracht werden, da die Srailnoschiefer an

keiner Stelle eine direkte Yerbin-

lassen. Völlige Aufklarung der Frage nach der stratigraphischen Zugehörigkeit der Smilnosclefer kann jedoch erst durch genaue Untersuchung der Gegend SE von Kreminka gégében werden. In den Briichen auf der Kreminka werden die Smilnoschiefer als Schotter-

dung mit den Beloveszaschichten erkennen

material ausgebeutet. .3.

Als jüngstes Glied der Tertiarablagerungeu unseres Gebietes

Magurasandstein

tritt

der

im allgemeinen feinkörnig und kalkrpich und entwickelt sich aus den oberen Partién der normalen Beloveszaschichten, indem sich allmáhlich zwischen die Mérgei dünne Bánké eines feinkörnigen, plattigen Sandsteines einschieben. die nach oben zu massiger werdend, die Mergelsehiefer immer mehr verdráugen, bis die schieferigen Zwischenlagen nur noch als vereinzelte dünne Báuder den grobbankigen oberoligozáne

oder schieferig-plattigen

ist

die

ist

eingelagert snd. welch letztere als

Quarzsandsteinen

machtiger Schiehtkomplex Diese Ubergangszone

Derselbe

auf.

Höhenzüge

umliegenden

der

sehr gut aufgeschlossen

B.

z.

NW

Berge

bilden.

Regettö im Seiten-

bach der Regetowska zwischen Punkt 794 und 763. Der Ubergang von Beloveszaschichten geschieht so schrittweise. daíS es kaum möglich erscheint, eine

Im

Bruch erscheint im allgemeinen braun, SW von Zboro dagegen charakteristiseh rötlich. Im Gebiete des Maguraberges sind die Sandsteine durch Einlagerung von Quarzkonglomerateu mit kalkigem Bindemittel ausgezeichnet, An den nördlichen Abhángen des Hradsko scharfe Begrenzung der beiden

der

Magurasandstein

SE Zboro reiche,

Komplexe zu

blaugrau

fisieren.

gefárbt.

Er

frischen

ver.\ittert

sind gewisse Partién des Magurasandsteins ausgebildet als muskowit-

sandige

Uber schen

hell

mürbe Lagen mit Pflanzenresten und kleinen Kohlenspuren. im ungarisch-galizi-

die Müchtigkeit der einzelnen Schichtgruppen

Grenzgebiet

finden

sich

in

der

bezüglichen

Literatur keine naheren

Untersuchung der Umgebung von Zboro hat leider keine befriedigenden Daten ergeben, was eincrseits dem Umstande zuzuschreiben ist, daB die einzelnen Komplexe ohne genau fisierbare Grenze Angaben.

Auch

die

spezielle

ineinander übergehen, andererseits seinen

Grund

in spáter zu beschreibenden

406

WALTHER BERNOÜLLI

tektonischen Stönmgen, sowie im Fehlen sener Profilé findet.

Für

gröBerer kontinuierlic-h aufgeschlos-

Machtigkeitsbestimmung der bunten Tonc könnte alléin die iu Frage kommen, wo die eozánen Schichten unter hangenden Beloveszasehiefern in relativ wenig gestörter Lagerung über die

Umgebung vou Becherö den den

tieferen, eventuell kretazischen

laBt

250

sich

m

somit

die

Machtigkeit

schátzen. Bis ca.

schichten sein,

300—350

am

welche

U

Sandsteinen ruhen. Aus Prof. 5 der Tafel aufgeschlossenen bunten Tone auf ca. máehtig dürften gelegentlich die Belovesza-

der

m

am B-Hang

ehesten

des Suchy Vrch in normaler

tektonischer Lagerung vorhanden sind.

UeBERSICHTSKARTE derNAPHTAFUNDORTE im

ungarisch (lalizischenGrenzgebiete.

O.ffoi.-Aruilj

^

X

'L,

,.^>JS,^

K.<

,_i

'-V,,

— i_i_i— Landesgreme

o

Napbtafundorte.

*

Naphiafundorí^

Grenze zwischen subbpaídd Hügslland

und

ies/"r/.

Bergland

Fig. 37. Übcrsichtskarte der

mii Production

Naphta Fundorte im imgarisch-galizischen Grenzgebicte. ca

C)

1

:

Te

1,(J0:),U00.

k

tonik.

Der tektonische Bau des ungarisch-galizíschen Grenzgebietes ist im ganIm Xorden überwiegt ein mehr oder weniger einfacher, SE verlaufender Faltenbau, wahrend im Süden speziell iu unserera Gebiet zen einförmig.

NW—

—

sich gröBere

Norden

Komplikationen

gerielitete

einstellen,

indem

berschiebungen entwickeln,

sich hier aus

—

den Faltén nach

die weiterhin eine ausgespro-

chene Schuppenstruktur bedingen. Wie die Untersuchungen im Felde ergeben

GEOLOGISCHK UNTEKSUCHUNGEN

DER KAKPATHISCHEN SANDSTEINZONE BEI ZBOEO.

IN

407

habén, sind diese Störungen im Einzelneu viel weitgeheader, als es sich nach

den irühereu,

mm

Hand

au

viel

Untersuchungen dargestellt hatte. Ich werde (Taí'el V) und einer Profilserie (Tafel VI)

iillgemeineren

der geologischen Karte

tektonisclieu Yerhaltnisse der

die speziellen

Umgebung von

Es nmíJ an dieser Stelle ausdrücklich darauf aufmerksam gemacht werden, daB wegen Mangels an guten Aufsehlüssen (vergl. stratigraphisc'her Abschnitti die Gesteinsgrenzen auf der geologischen Karte im ganzen etwas schematisch gehalten werden muBten. Von zieht ein schmaler Aufbmch von álteren Sehiehten in das von mir untersuchte Gebiet ein. Er verbreitert sich bei Komlosa, dehnt sich bei Zboro in einer Breite von ca. 4 km aus und uimmt allmáhlich bei Smilno eine WE-Streichrichtung an. Wáhrend an der galizischen Grenze in ihm blofi

Zb

o r o besprechen.

NW

erscheinen bereits bei Eegettö die

die Beloveszasehichten zutage treten,

ren bunten

Tone.

unterscheiden wir 1

D

.

ches.

i

e

Innerhalb 1.

des

2.

e o z a

den Kern des eoziinen Aufbruches. des Aufbrunen

Kémes

Siidwestlich der Kegetowska fallen die Beloveszasehichten nördlich ein,

auch

sowie

der

1

u.

Perehiba

deutlich

ausnahmslos

ist

antiklinaler

südliches

ein

Es schlieBt sich

beobachten.

ein

Auf dem nördlich

der Tafel VI.j

:2

Magurasandsteiu. In dieser schmalen Zone

hangende

direkt

kommt demuach noch Prof.

Umrandung und

die

Umrandung

tiefe-

unserer geologischen Karte selbst

Gebietes

des

alsó

Bau zum Ausdruck. (Vergl. Abhang von

sich anschlieBenden

Einfallen

des Magurasandsteines zu

an die Antiklinale der Beloveszasehichten

im Magurasandstein an mit schwach entwickeltem und einer flach ansteigenden Platté (ca. 20°) als Nordflügel, der im Jaworyna seinen höchsten Pimkt erreioht und seinerseits wieder mit eiuem Steilabsturz nach N den Südflügel des náchstfolgenden Aufbruches im Nordosten darstellt. Bereits nördlich von Piegettö. oberhalb der altén Schürfe, verschwindet der n o r d f a 1 e n d e Magurasandstein. Man beobachtet steil südeine schmale, spitze iíulde

Südfiügel

1

fallende

Beloveszasehichten,

unter welche

steine der Paladivka einschieBen.

MagurasandEs erscheinen

die flach einfallenden

(Vergl. Profil 3 der Tafel VI.)

alsó gegen SE die Beloveszasehichten immer mehr auf den durch einen Lángsbruch von ihnen getrennten Magurasandstein heraufgedrückt die Störung geht südostwarts mehr und mehr in eine Uberschiebuug über. Die ;

Uterteiifende

Platté

Tiefe fórt, da sie bei

um

ausstreicht, Prof.

VII

u.

ff),

erst \vo

des

starren

Polomanec wieder sie

den

Magurasandsteins

(vergl.

am bis

Profil

-1)

über

setzt

dem

nicht

Tal

weit

in die

der Jarucha

Talabhange einzusetzen (vergl. hohen Smilno Vrch bildet. An-

jenseitigen

753

m

lierrscht durchwegs südöstliches Streichen mit flachem Südeindann biegen die Sehiehten des Magurasandsteines fást rechtwinklig nach NE um und behalten diese Kichtung mit fortwáhrend südöstlichem Einfallen bis oberhalb Jedlinka bei. Von hier an dreht der Magurasandstein im Streichen wieder nach SE um, durchque.t mit NS-Streichen das Ondavatal und findet seine Fortsetzung im Kastelik Vrch, immer am Süd-, resp. Südost- und Südwest-Piand begleitet von einem anormalen Kontakt mit den Beloveszasehichten. Diese fallen nördlich von Komlosa nach Norden fíinglich

fallen,

408 ein

WALTHER BERNODLLI

uod stehen senkrecht am Bach (vergl. Profil G). der von Punkt 535 nach verlauft. Weiter im Osten dagegen, im Baoli nördlich Pnnkt 590 ist

WNW ihr

Südfíilleu

langs falit

der

deutlich

ausgeprágt,

Störungsliuie viell'ach in

(Vergl.

Profil

8.)

Diese

Fallrichtuug

den Bachanrissen zu beobachten

;

ist

immer

dabei der Magurasaudsteiii unter die Beloveszaschichten flach eiu. In der

deu beschriebenen Magurasaudstein begleitendeu Zone der Beloveszaschichten ist oft ein Wechsel im Eiufallen zu konstatieren. so daB wir dazu geführt werden. kleinere Faltuugen iuuerhalb dieser Schichtgruppe anzuuehmen, was auch auf deu Profilen zum Ausdruck kommt. Ich fasse dieselben auf als Erscheinungeu. die sich ergaben bei der Aufstauung der überschobenen der weicheu alteren Sehichteu au die starre Magurasandsteinplatte.

MaBe

Betrachten wir nun die gegenüberliegende Seite d. h. den Südflügel des Aufbruches. Langs der Regetowska erscheint derselbe normál mit SE Streichen und ca 45° Eiufallen nach SW. Am Suchy Vrch nehmen sowohl die Beloveszaschicliteu als auch die hangeudeu Magurasandsteiue zuerst

N-0

Strei-

dann sogar NE Streichen au. um erst an der Pawlovica wieder in das sog. normálé karpathisehe Streichen einzubiegen. Am S E-Eude der Pawlovica gegen den Eosueza Bach zu trefi'en wir auf die gleiche Erscheinung wie im Nordflügel bei Polamanek. d. h. der Magurasaudstein streicht seitlich aus. setzt aber nun nicht in chen,

—

direkter Fortsetzung auf der andereu Talseite wieder eiu, sonderu wir sehen ims

im Hradske zu suchen. Auf die Grüude, die uns gleich noch zu sprecheu kommeu. Auf deu Magurasandsteiu der Pawlovica folgeu gut aufgeschlossen im Eiuschuitt zwischen Késinek und Pawlovica, nördlich Meierhof Sztebnik, Beloveszaschichten, wiederum im allgemeiueu südwestfallend. d. h. mit einem anormaleu Contact an den jüngereu Magurasaudstein augesehoben (vergl. Profil 6 & 7). Die geuauuten Beloveszaschichten werdeu ihrerseits wieder ganz normalerweise von einer genötigt, seiue Fortsetzuug

dazu veranlasseu, werden

^^ir

Magurasaudsteiuplatte überlagert, welche westlich

Sztebnik

das

Tal

der Eo-

suczka durchquert und coustautes Südwestfalleu aufweist. Darauf folgt im Südwesteu eine zweite Schuppe. d. h. ein überschobener Aufbruch von Beloveszaschichten

(vergl. Prof.

6

u.

7).

Die Hügelregiou von Pkt. 597 zwischen

Tal Zboro-Bartfeld und Sztebnik besteht aus Magurasaudstein,

der

dem

weit nach

Nordosten vorgescliobeu

ist über die Schuppe südwestlicli von Sztebuik. uud Schuppe aufzufasseu ist. Dieses Yorbrandeu erfolgte liiugs dem auf der Karte vevzeichneteu Querbruch und hat wohl seiue Ursache iu dem eben beschriebeuen nordöstlichen Ausbeugen des Nordostflügels des Aufbruches. d. h. der Magurasaudsteiuplatte des Smilno Yrck. Dureh diese Querverschiebung musste auch die Fortsetzuug der Pawlovica ich fasse deu Hradske als solche auf abgerisseu uud in N-E Eichtung gegen die grosse Eocaenausbuchtung vou Jedlmka-Miklova hinausgedrangt werden. wiihreud die Schuppe vou Sztebuik vorláufig überwáltigt bleibt und uicht mehr zum Vorscheiu kommt. Die auf der Karte puuktiert verzeichuete. am Querbruch ver-

somit

als eine dritte

—

—

schobeue Yerbinduugsliuie zwischen Pawlovica uud Hradske kounte allerdiugs werdeu, wurde aber sehematiseli eiugetragen. Auch

nicht direkt beobachtet

die Darstelluug des Hradske auf der Karte kounte nur ^lutmassungcn gemáss

ÖEOLOGISCHE USTERSUCHUNGRN IX DER KARPATBISCHEN BANDS1EINZ0NE BEI ZBORO.

Berg uur

erfolgen, da der

von Pkt. 597

Aiifschlüsse

gaiiz spárliche

des Fhisses in einem Steiubruch gute Aufselilüsse finden

Z b o r o streicht er wciter Süden (Dobrize) ^iederum 8

u. 9),

Ob

Beloveszaschichten

gefaltete

in sich

N

uach

die eiuer weiteren (vierten)

dem

am

linken Ufer

Eu

über die

;

Auf diesen Sandstein legén

in die Jedlina.

n

i

sich

e-

im

Prof.

(vergl.

überschobeiien Schuppe zugehören. tectonischer Beziehung steht meiue Untersuchungen nicht

der Magurasandstein der Lisauia in direkter

mit

Der Magurazug

zeigt.

über das Tal Zboro-Bai-tfeld, woselbst sich

setzt

409

des Hradske oder nieht, konnte durch

mehr

ermittelt werden. Es konnte aber, entgegen den illtern Darstellungen, im Tal von Lazciki eine miichtige Entwicklimg von buuten Tonen nachge-

wiesen werden, welche die beiden Berge trenut. '

Der eocaene Kern des Auflsruches.

2.

Beloveszaschichten

gegen Südwesten

bilden

welcher imWesentlichen die ten.

Lagerung

eomplizierter

in

Umrandung

die

der

Magurasandstein und Zboro,

Tonen des altesten Tertiárs zu Tagé bis heute nach Öl geschürft worden.

ist

dem aus

Diese eocgenen bunten Tone und Sandsteine treten in

Aufbruch

ca

km

J

in tre-

«roten

In diesen «Eoten Toneno

her zu verfolgenden

von

Aufbruclizone

breiten

und

Nordosten

gegeu

Galizien

nordwestlieh von Kegettö unter den

Beloveszaschichten hervor. Direct oberlialb Regettö (nordwiirts) sind 3 Schachte in ihnen abgeteuft worden.. In einem dieser benachbarten Wasserrisse sind die eocaenen Schichten

An

aufgeschlossen.

schichten im

der Grenze gegen die

Nordschenkel

der

rten Tone zu beobachten. Etwas nach

fallen sie

SE

nach S einfallenden Belovesza-

steil

Antiklinale

oberlialb stehen sie

Es ergibt sich daraus

eiu.

ein

halb des antiklinalcn Aui'bruches (vergl. Prof.

Auf der linken greift

Nordostfallen

deutliches

ist

der

seukrecht, tiefer untén

kleiner Nebensattel inuer-

3).

Seite der Regetowska, vor

ihrem Eintritt in die Jarucha,

das Eocaen ziemlich weit in einem Bogén nach

N

indem

über,

es sich hier

lángs des auormalen Contaetes auf die Beloveszaschichten schiebt. (vergl. Tafel V).

Auf der rechten bruches, folgen die Schichten,

wíihrend

d.

h.

sie streichen

sie w'eiter

Im

Seite des Jaruchabaches, d. h.

eocaenen

Tone

westlich von

SE

südlich ^\ieder

im

Komlosa

NE

Auf-

Südflügel des

den

Streichrichtung

und

hangenden

NW

fallen

ein,

Streichen annehmen.

weiteren Verlauf gegen Süden stoBen

ausgeschiedenen Gebietes auf ein seits als

in ihrer

wir innerhalb des als

Eocaen

neues tectonisches Element,

welches einer-

normales Liegendes der Magura- Schuppe von Pkt. 597

bis zur Jedlina

(verg. Prof.

8

— 12)

setzuug des Suchy

angehört, andererseits auf

Yrch-Pawlovica

dem Hradske

überschoben

resp. der

aufgelagert

ist.

SO

Die

Fort-

direkte

Eocwn von Podlazi ware demnach zu suchen im Liegenden dem Magurasandstein des Hradske und liegenden Eocaencomplexes verlaufen die Schichten im Bach west-

Fortsetzung des

des Hradske. Innerhalb des zwischen

der Jedlina

heh SchloB Zboro

NNW

bei S-Einfallen.

Jenseits der

Strasse

Zboro-Bartfeld

streichen die Schichten in ungefahr der gleichen Richtung über den Sattel von

Na

Sibje.

scheinlich

Nebenfalten sind auch in dieser engen Zone zu ist

mit der Störung, die alsó

Földtani hózlmj. XLII. 1012.

vom Hrsdske

in

bemerken. WahrNW-Richtung über 28

WALTHER BKRNOULLI

410

Zboro

men vom

Weise verlaufeu

in angedeuteter

Kirehliof Zboro erschlossen sind.

von Komlosa

Östlich

treffen wir gute

Zwischen Pkt. 352 und Pkt. 359 in erscheinen hier ziemlich

fende

im Zusammenhang das voUkomdem kleinen Bach südnestlich

inag.

aberrante NE-Streichen der Toue. die iu

Siittel

zu

erkennen

(vergl.

unter die Beloveszaschichten ein.

nur an

einer

Stelle

sind

Seitenbacli. der

Die

Sehichten

NW-SE

drei

verlau-

Die Sehichten fallen im Norden Bach von Olsini lasst sich das Einfallen

Prof.

Im

einmimdet.

Im ganzen

stark gestört.

im

Aufschlüsse

Jarucha

die

S).

NO

und zwar nach

beobachten.

Im

östlich

folgenden

einem rechten Nebenarm des Eakovecbaches, streichen die bunten Tone SE und NE. immer mit nördlichem Einfallen. Im Eakovecbach selbst sind mehrere Aufschlüsse zu beobachten, welche die selír starke Ver-

-Wasserriss,

faltung

der

eocaenen

Tone deutlich sehen

oberhalb der Brücke Méter nördlich legt es sich sofrt nach NO einzufallen

Nr. 6

falit

horizontal. :

nacli ca

lassen

das Eoca3n

um

150 m.

Prof.

(vergl. steil

dem

hinter

SW

nach

Gleich

11).

ein

wenige

;

Seitenbach

rechten

aber bereits wieder SE-Fallen

ist

zu beobachten. 'Weitere Auffaltungen sind im Norden

bei Pkt. 431 zu bemer-

ken. Bei Pkt. 474

falit

d.en

mit dieseu nach S

ein.

das Eocsen an der

Wenige Méter

— 20

cm

s

Grenze zu ü d

1 i

c

h

Beloveszaschichten

Brücke N

r.

6

stehen

Tonen annáhernd senkrecht gestellt. Unterhalb folgeu auf der Ostseite des Baches und unregelmáBig nach N u. S. fallend. rote Toue mit Sandsteinen. N 37° Wie an anderu Orteu, so ist aucli hier eine wirre Fültelung und Zerknitterung der Sehichten zu beobachten. Direkt nördlich von Bohruug IL ist N 57° E-Sti-eichen und N-Fallen zu messen. 200 Méter unterhalb Bohrung II fallen die Sehichten nach SW. Ca 150 m nördhch Bohruug I ist bei krauser Yerfaltung wiederum nur das NW-Streiehen zu bestimmen. Ca 50 m oberhalb in der

Bachmitte 10

dieke Sandsteinbánke in eocénen gi'auen

an,

W

Bohrung fallen der

I

ist

am Westufer

des Eakovec

ein auf 12

Weiterhin sind südlich

— 15 m —

constantes Ein-

rten Tonen mit 30 45° nach S meBbar keine Messungen mehr möglich aus Mangel an Auf-

Sandsteiuschichten in

schlüssen. Mit dieser^usführlichen Darlegung der stark gestörten Sehichten

am

Eakovecbach bezwecke ich zu zeigen. in \\ie weitgehendem AusmaBe die eocénen Tone im Aufbruch von Zboro tectonisch gestört sind. sodaB es rein uumöglich erscheint, in diesem Gebiet bestimmte ausgesprocheue Antiklinalen auf diesem so mangelhaft erschlossenen Terrain festzulegen

Zum

man

im

und auf

grösser.e

von Vrch Horki auf gröBere Distanz wohl aufgeschlossen XNW-streichend eocoene Tone mit Sandsteineinlagerungen, die sich absolut nicht mit den im Eakovecbach gemessenen Aufschlüssen in Einklaug bringen lassen. Die speziellen Lagerungsverháltnisse sind aus der Karte und Profil 12 zu erkennen. Es láBt sich nachweisen, daB, wie schon oben bemerkt, das Eocaen in einer neiten Ausbuchtung über Smilno hiuaus nach Osteu vordringt. um erst bei Niklova. dem Magiu-asaudstein des Kastelik Yrch folgeud, in sog. normales -Karpathenstreichen nach SE umzubiegen. Gute Aufschlüsse treffen wir im •Andavabach und seinen recliten Zuflüssen (vergl. Taf. V). Uber die petrograDistanzen zu verfolgen,

Beispiel erkeunt

aucli

tiefen Bachrifi

GEOLOGISCHB UNTERSÜCHÜNOEN

IN

DER KAKPATHISCHBN SANDSTEINZONE BEI ZBORO.

411

phische Ausbildung und stratigi'aphische Stellung der dortigen Scliichten habén wir uns bereits früher ausgesproclien. Auch hier sind sie

sowohl naoh SW,

NS und

einfallen.

Auch

sie stark gestört,

indem

hier sind absolut keine festen

tectonischen Leitliiiieu aufzustellen.

Direkt die

südlicli

von Smilno treten

Smilnoschiefer

hervor

unter den

gefalteten

rten Tonen

Prof. 13). Dieselben fallen hier bogen-

(vergl.

W, NW und N unter das Eocan, legén sich aber an ihrem Nordostrande am Abhange der Kreminka gegen Niklova auf die rocapnen Tone und streichen dórt südostwárts gegen den Ondavabach (Vergl. Prof. 12). Am Südhange der KremLnkahöhe tritt unter den Smilnoschiefern merkwürdigerweise Magurasandstein auf, concordant mit ilmen nach fallend (vergl. Prof. 13). Leider war es mir niclit mehr möglieh, dieses ganz abweichende Yerhalten weiter zu verfolgen, um die damit sicher im Zuförmig streichend nach

andererseits

NW

sammenhang stehenden \\ohl sehr betrachtlichen tectonischen Störungen deuten und zugleieh die noch offene Frage liinsichtlich der stratigi-aphischen Stellung der Smilnoschiefer lösen zu können.

Es erübrigt noch, auf das Gebiet der Umgebung von Becherö náher einzuti-eten. Nördlich von Komlosa, im Norden des anormalen Contactes, zwisehen Polamanec und Pod Kozinec, betritt man das weite Gebiet der Beloveszaschichten, welche das Liegende einerseits des Javoryna. andererseits des Smilno Yrch darstellen. Dieselben fallen mit durchschnittlich 50° regelmassig nach S

ein,

den Südflügel einer Antiklinale bildend,

v.elche nördlich

Am

des grossen Aufbruchs von Zboro durehzieht.

Südende von Becherö tritt unter den Beloveszaschichten, welche hier eine schwache sekundáre Mulde bilden (vgl. Prof. 5 u. 6). das Eocaen hervor bunte Tone finden sich aufgeschlossen in dem Bach, der von Punkt 506 gegen Becherö herabkommt. Dieses Eocaen fiillt nach SW u. E normál unter die Beloveszaschichten ein, einen ;

kleinen

Aufbruch

Mehr im Norden dieses EocEenaufbruches oben (siehe stratigi-aphischer Abschnitt) besehriebeOber-Ki-eide zu deutenden Gesteine deutlich unter den

darsteUend.

kuppelförmig die

treten

nen, vielleicht

als

Tonen hervor. Diese Sandsteine setzen im Norden

gerade vor der Kirche

Becherö an

einer Störung gegen die Beloveszaschichten ab, welche ihrerseits eine schwache

Antiklinale bilden. die

sich

nach

Ohnistje

verfolgen

láBt.

Im Jaruchabach

nordöstlich der Kirche von Becherö fallen die Beloveszaschichten scheinbar in

normalem Haugenden der

nach Nordosten. WestHch von Ohnistje hinschwaches Südfallen auf ihnen ruht normál die Magurasandsteinplatte der Jaworyna (vergl. Prof. 4). Itn ganzen liegt alsó hier bei Becherö ein schwach aufgewölbter Sattel Ki-eide

gegen zeigen die Beloveszaschichten überall

aus

Beloveszaschichten

Kreide zeigt,

(?)

vor,

der

noch

einen

;

Kern von Eocsen und dem Scheitel eine Störung

áltern

sehen láBt und im Nordschenkel nachst

an welcher der südliche Teil über den nördlich vorliegenden h

gepreBt

i

nau

s

-

ist.

Fassen wir die allgemeinen so ergibt sich folgendes

:

tektonischen Resultate

Die Aufbruchszone von Eegettö-Zboro

zusammen, bildet

nicht

WALTHER BERNOÜLLI

412

eine einheitliche Sattelregion, sondern erscheint vielmehr

N

nach

als

über-

schoben auf den jüngern Magurasandstein der Jaworyna, Smilno Vrch und Kastelik Vrch. Der Südwestrand des Aufbruches zeigt im Westen von Zboro

Form von

starke Komplikationen in

aber gelangt

Tonen des

Scliubwii-kung

die

Eozíins,

SW naeh NO

übereinandergeschobeuen, von

gedrángten Schuppen des hártern Magurasandsteins.

zum Ausdnick

und zwar zeigen

In ganz

den

in

nun nicht

diese

Weise

anderer

aufierst

plastischen

eigentliche

Schuppen-

struktur, sondern sind als weichere Massen in mannigfachster Weise

sich

in

gefaltet und zusammengestaut und branden bei Jedlinka und Niklova in weitem Bogén nach NE vor, was das Vordrangen der Schuppen im Süden von Zboro als Begleiterscheinung zeigt. Aus den angeführten Lagerungsstörungen in dem weitausgedehnten Gebiet zwischen Hradske uud Smilno Vrch folgert, daB es unmöglich ist, innerhalb des Eozáns von normalen Satteln

und Miden zu sprechen,

die

von

Verfolgung

zur

geniigende

Olhorizonten

Anhaltspuukte bieteu würden.

Das

III.

Zu den

von Erdöl.

Aiiftretoii

Nutzmiueralieu

charakteristischeu begleitenden

fást

Kar-

aller

pathensandsteiue, besonders auch des sogenannten Fisch- oder Meuilitschiefers,

Es

gehört das Erdöl.

stratigraphische

dere

Sandsteiuen.

porosén

beschránkt,

Stufe

als

Menilitschiefer

Lagerstátten

1

1 1 e r t

a r

i

d.

h.

Im die

porosén,

die

Bánké der Ciezkowicer Schichten der Eoteu Tone und der Oelniveaus. Das Erdoel findet sich in seinen

vorzügliche

nicht

gleichmíissig

T.

ansehnlicher

linien

entsprechen

Lángsersfreckung, teils

sondern

verteilt,

sogenannten

die

Scheitelliuien

bevorzugt

gewisse,

dem

Bander von geringer Breite aber

oder vielmehr

Streichen parallelé Linien z.

A

im

in

Magurasandstein

Inoceramenschichten,

die

echten Eopianka- und Eopaschichten, feruer groben, miirben

den

wie

Öltaub bezeichnen, wohl auch die Unterkreide.

Oberkreide

allgemeinen bilden in der

aber vorwiegeud

sich

befindet

Gewisse Horizonté jedoch,

kanu man geradezu

u. a.

im allgemeinen nicht auf eine beson-

dasselbe

ist

von

ÜUinien.

Antiklinalen

teils

Diese

Öl-

aufgepreCten

Lángsbrüchen und berschiebungen, welche aus den erstern hervorgehen. der

Im folgenden soll geprüft werden, in wie Umgebung von Zboro in stratigraphischer und

ölfülirendeu

benachbarten

der

Schichten

solchen in Verbindung stehen,

Olführung

um

Walter und Dünikowski

NW

10),

4),

für

eine

resp.

R. Züber (Lit. 11), C.

Posewitz

mit

eventuelle

Angabeu stützen

Th.

den

(Lit.

sich 16),

Engler und H. Hófkr

i

e

r

Fortsetzung von Zboro,

d.

h.

ungefahr

im Streichen

Km von und ca 21 Km von Zboro entfernt, das Erdoelvorkommen von u s k i e. Es gehört demselben Aufbrueh des Alttertiárs an. den wir

Gebirgsschichten,

derselben,

Usc

(Lit.

(Lit.

Hinsicht

gleichen,

12).

In direkter der

Naphtagebiete

der ersteren zu gewinnen. Die bezüglichen

Uhug

Gesteinsschichten

tectonischer

daraus Anhaltspuukte

vor allém auf die Arbeiten von V.

(Lit.

weit die

liegt

jenseits

der

galizischen

Grenze,

ca 12

OEOLOGISCHE UNTERSUCHUNGEN IN DER KARPATHISOHEN SANDSTEINZONE BEI ZBORO.

413

vou Zboro über Komlosa uud Regettö bis au die iingarisch-galizische Grenze verfolgt habén. Jeoseits cler Wasserscheide treten unter den Beloveszaschichten ganz analóg wie diesseits

und

hervor 6' í

Km

2 der Tafel VI) wieder die bunten

(vergl. Prof.

Skwirtne,

bei

bereits

von der Grenze,

reicht

h.

d.

der

schon

Entfernung

einer

in

Aufbriich der álteren Schichten bis zu

den kretazisehen Inoceramenschichteu, welch letztere nun auch westlich bei Uskie ruskie an beiden Ufern der

Auf

die Inoceramenschichten folgen die

Sandsteiue

aufweisen

Tone vou

weiter

nord-

Ropa zum Vorschein kommen.

bunteu Tone, welche

und gelegentlich schon Ankliinge an

reic-hlicli

die

grüne

südlichere

Ausbildung der Beloveszaschicliten aufweisen. Tektonisoh ist auch hier absolut Bau zu erkennen, vielmehr zeigt ein von Uhlig (Lit. 4 Taf. II. Prof. 3) gezeichneter Querschnitt deutlieh eine Überschiebung der

kein sattelförmiger

álteru Scliichten des EopataJes auf A

eleher die

aus

01

NW

den jüngern

Fortsetzung des Jaworyna

Magurasandstein

den Inoceramenschichten (Kreide) bekannt.

des

Scob,

Bei Uscie ruskie

entspricht.

der

Betrieb

aber

ist

schon

Fortsetzung wurden bei Losie im AufRopiankaschichten (Kreide) Scháchte bis 240 m. Tiefe ohne befriedigendeu Erfolg niedergebracht. was bei den groBen Schichtstörungen lange eingestellt. In nordwest.icher

brnch von

stcilen

zu erwarten war. Weiter nordwestlich sind bei Ropa, ca 10 Km südwestlich von Gorlice, Scháchte auf Erdöl in stark gestörten Eopiankaschichten (Kreide) niedergebracht worden. Es liegt ein Qucraufbruch mit fást nördlich gerichtetem Streichcn und vielen sekuudiiren Faltungen vor. Sowohl hier wie in Losie folgen als weitere Komplikatiou die Menilitschiefer direkt über den Eopiankaschichten und liegen unter den bunten Tonen. Auch im Gebiet der

B

i

a

1

a,

dem

südlichen

ParfillelfluB

südlicheren Ropiankazug bekannt, so

der z.

Ropa.

B. bei

sind

F1

o r y

Ölausbisse

nk

a,

wo

aus

einem

die

Schür-

wieder eingestellt wurden. Ferners sei erwahut die Naphtabohrung vou a \v r c z k a. Dem Gebiet nordöstlich der R p a gehören mehrere wichtigere Peiroleumbergbaue au. welche meistens SE streichende Aufbrüche von Ropiankaschichten gebuuden sind, an derén südliche Fortsetzung im Norden ^on Zboro zu suchen ware. Vor allém r u s k a im Sekowatale, welches bei Gorlice von ist zu nennen R o p i k a SE her in die Ropa einmündet. Das Öl findet sich hier ebenfalls in der Kreide; es ist gebunden an Sandsteine, die mit Schiefertonen w echsellagern und antiklinal gestellt sind. Das 01 kommt vorwiegend in 232 m bis 395 m Tiefe vor zusammen mit Wasser und Gasen von hohem Druck. Schon im Jahre 1877 waren hier 74 und im Jahre 1881 sogar 101 Scháchte und

fuugeu allerdings hald

W

aniiloge (>

NW —

2 Bohrlöcher produktív.

Von 1896

bis 1906 ist die ülproduktion in Ropika von 90,696 Zentner auf 5261 Zentner p. a. gesunken. Im Márz 1907 wurden aus 9 Scháchten von 210 bis 300 Méter Tiefe 2iiO Zentner Rohöl trefördert. Vier Kilométer nordwes+lich von Ropiauka rnska liegen die Ölbrunuen von S e k o w a, ebenfalls in einem Aufbruch von Inoceramenschichten, die im Süden von « bunten Schieferni) (Eozan) iiberdeekt werdeu. Die Scháchte gehen bis 420 m. Tiefe das Öl ist von bedeutenden Gasausströmungen aber wenig Wasser begleitet. Sekowa lieferte im

ru.ska

langsam aber

stetig

:

WALTHKR BERNOULLI

414

= 38,988

im Jahre 190C uur uoch 1927 Ztr. ganz unbedeutend. Demselben Aufbruch gehört auch das seit langem ausgebeutete Gebiet von S i a r y an. Die Inocerameuschiehten zeigen zahlreiche sekundare Faltungen und Störungen durch Verwerfungen. Jahre

1896

Zeutner Eohöl,

Jetzt ist die Produktion

Die tectonischen Unregelmássigkeiten des Aufbruches gen von

Öl

hier

finden sich

Walter

nacli

Im Jahre 1874 wurdeu

durch

bedingt

^\•erden

eíne nach N. überschobene, in sich stark gefaltete Antikliuale.

Geringe Meu-

auch iu tiefereu Horizontén des

im Jahre 1896 Im Márz 1907 pumpten 3 Scháchte von 376 bis 453 m. Tiefe 200 Zentner und ein 302 m. tiefes Bolirloch gab 50 Zentner Erdöl. Weiter westlich bei S z y mb a r k und Eopika polska zwischen Eopa und Gorlice ergaben die BohEozans.

gefördert

Zentuer,

10,000

noch 7917 Zentner, im Jahre 1906 nur uoch 1959 Zentner Eohöl.

rungen, -welche

Inoceramenschichten

die

befriedigenden

keine

durchteuften,

Erdwachs gefuuden wurdo. Auch in Petna, ca 6 Km südwestlich von Eopika ruska führen die Inoceramenschichten wohl Ölspiiren, die abgeteuften Scháchte dagegen blieben ohne obwohl

Eesultate,

deu

auf

Klüften

befriedigende Ergebuisse.

In einem nördlieh von Kopika ruska verlaufendeu

25

Km

m

und 800

lange

breite

Ölfeld

Das 01

heutige Ausbeute ganz unbedeutend ist

schichten

Uhlig

;

Mengen von Erdteer

geringe

(Lit.

pag.

4.

Mecina wielka,

195.)

weii

Funde von Inocerameu glaubt

nen zu

hier keinen

sollen.

bis

in

Die Schichten

die

auch

bereits

Kreide reichenden

scheinen

die

Meuilithcliiefer.

von

Sandsteinschiefer

imd hauptsachlich, habén,

gehefert

das

liegt

i

und weniger krummschalig

dünnschichtiger

Inoceramenscliichten

sind wie die echten

keine

und

etwas

sie

tritt

lieferten

Aufbruch

n a w i e 1 k a, dessen noch auf in den Kreide-

peti-ol-führenden

die

stellt

Mec

von

weil

zum

Aufbruch

verzeich-

Faltén

überliegender

infolge

noch

sie

tiefsten Eozán.

stark

gestört.

Es erübrigt uns noch,

P el s ó'-Ko m ar nik dicht

Erdölbergbau der

km

östlich

hier der Kreide an, welche

des Aufbruches von Eopianka bestand.

Olschichten

von

Immerhin

im Osten und Nordosten von

Sáros sind

aufier

Zboro noch

in

angelegt worden. Felsö-Kormaruik

Tiefbohrungen

an der gaUzischen Grenze, 30

gehören auch stellt

die ÖlfundsteUen

Im Komitate

Zboro kurz zu erwahnen.

in

sei

Felsö-Komaruik,

die

iu

liegt

von Zboro. Die Erdölschichten direkte

Galizien,

wo

bemerkt,

daB

welche

man

SW. Fortsetzung früher

ein

hinsichtlich als

dar-

bedeutender des

Alters

Eopiankaschichten

Adda Aufnahmeu im Interessé der Petroleumschürfungen in deu KomiZemplén und Sáros Mitteilungen aus dem Jahrb. der Kgl. Ungar. geol.

bezeichnet, die Ausiehten geteilt sind. So werden sie ganz neuerdings von

(Die geolog.

taten

;

Xm.

pag. 147.) uoch zur untern Eozángruppe gestellt. da Fossilieu nicht gefunden wurdeu, obschon andererseits die petrographisdie

Anstalt

Bd.

1902.

Ausbildung mit derjenigen der echten Kreideschichteu durchaus übereiustimmt. Die « Eopiankaschichten erscheinen in Fels-Komarnik als kalkhaltige I)

glimmerreiche Hieroglyphensandsteine mit Schieferzwischeulagen

NW

bis

SE und

fallen

im allgemeinen uaeh

SW

ein.

Die

;

sie

streicheu

Lagerung der

(lEÜLOGISCHE UNTERSUCHÜNGEN IN DER KARPATHISCHEN SANDSTEINZONE BEI ZBORO.

Scliiclitou ist stark gestört. iiiR-li

Die im Jahre

m

])urchfahniug mehrerer bis 20 Olhorizont

Tiefe einen ersten

iu

415

Tiefbohrung ersohloB

18í)9 angelegte

mát-htiger Saudsteinzoneu bei 554

der

liegeoden Partié

einer

m

Sandsteinzone.

Aufangs ge.\auu man taglich 70 Fafi Ül. spater für einige Zeit mittelst Pumpen pro Tag uoeh 6 FaB. Im Jahre 1901 erbohrte man bei 635 m einen ZNveiten Naphtahorizont, der die ersten drei Monate hindurch 413 Zentner Erdöl ergab. Die Eohölproduktion von Folsó'-Komarnik betrug im Jahre 1900

= 314

Zeutuer

ÖlhorizoDt)

(1.

Ende 1901 wurde jade eiue Tiefe von 820

m

und 1901=496 Zeutner

^\eitere Tátigkeit eingestellt

;

Olhorizont).

(2.

die

Bohrung

hatte

erreicht.

Fortsetzung

Aufbruchszone von Felsök in Galizien, wo man bei einer Tiefe von 540 m. auf einiges Öl und sehr heftige Gasausbrüche gestofien gelegene E o p i a n k a gi-öfiere hat das noch w eiter im ist. Dagegen technische Bedeutung. Das 01 findet sich in den nach diesem Ort benannten Iu

der

Komaruik

nordwestlichen

liegen die Schürfungen

von

dieser

Barw

i

n

e

NW

oberkretazischen Eopiankaschichten,

nehmeu. Der

erste,

Olhorizont

zweite

die

dórt

eine

antiklinale

aber bald erschöpfte Olhorizont liegt in 70

m

130

in

anfánglich 970 Zentner

Tiefe.

Aus dem

letztern

ergab

Stellung

m

Tiefe,

ein

ein-

der

Schacht

pro Tag, die Ergiebigkeit lieB aber dann rasch nach.

den Jahren 1896 und 1906 zwischen 4000 und 7000 Zentner. Im Jahre 1906 ge\\aun man 6953 Zentner Eohöl. Der Gasdruck

Der Ertrag schvankte ist

in

bedeutend, in der Tiefe

oft

tritt

reichliches Salzwasser auf.

Nach den Untersuchungen Uhligs laBt sich die Aufbruchszone von Siary, Sekowa und Eopika ruska (vergl. Fig. 37) weiter südöstlich verfolgen über Bartne. Streckenweise sind nur die alttertiaren bunten Tone aufgeschlossen, baJd treteu die kretazischen Schichten zu Tagé. Die

binden

sich schlieBlich in ihrer weitern Fortsetzung

letzteren

mit den bereits

ver-

bespro-

von Eopianka, so daB tatsachlich eine ununterYerbindung zwischen den teehnisch bedeutenden Naphtagebieten besteht. die eben ein und demselben Zugé angehören. Diese w iehtige Öllinie setzt aueh nach Ungarn fórt; ihr gehört, wie bereits erwáhnt, das Olvorkomchenen

Kreideschichten

brochene

men von Komarnik

an.

Ölgebiete von Mikova

Mikowa

15

liegt

In

und

Km

Fortsetzung nach SE liegen die im Komitate Zemplén (vergl. Posewitz). südöstlicher Eichtung von Komarnik entfernt.

ihrer

weitern

ÍSzuko

in

Die hier auftretenden Schichten sind die Fortsetzung der Petroleumschichten von Komarnik. Sie bestében teihveise aus bunten Schiefern mit Hieroglyphen-

und w érden deshalb mit einigem Eecht von Adda ins erscheinen ungemein stark gefaltet imd meist steil aufMehrere Schachte von höchstens 20 m Tiefe habén etwas Öl

sandsteinbánkchen

Eozán

gestellt

gerichtet.

sie

;

ergeben. Die Tiefbohrung bei S z u k o durchsetzte fást durchwegs graue Schiefer

mit 1056

einzelnen

m

Bohrung

Sandsteineinlagerungen

\\m"de

=

1070

ein

m

roter anhielt.

Schiefer

Ölspuren

von unbedeutender

Machtigkeit.

angebohrt,

zum SchluB

traten

der

bis

nur beim vierten

Méter

Bei der auf,

dagegen Gasspuren wáhrend der ganzen Dauer der Bohrung.

Zusammenfassend

ergibt

sich

demnaeh. daB die iu der nahern

416

WALTHER BERKOULLI

\mtern Umgebung von Zboro. d. h. m b e s k d s c h o ii Be r g u d gewordenen Ölfunde mit weuigcii Ausnahmeu auf die Hchieliteu der b e r-K r e d e b e s e h r n k t s n d, wáhrend die buiiten Toue des Eozans selten und auch danu nur imbedeutende Olmeugen l'ühren. Auders iegen die Verháltnisse in dem im Norden vorgelagerten s u b b e s k d s c li e u Hügelland, wo die álteren Schichten nicht zum Vorschein kommeu und ocler

i

i

1

i

:i

bekannt

i

ii

i

i

die

Hauptmasse des Öles aus dem Eozán

stammt. sioh

im

z.

Ollagerstátteu

Wichtige bei

B.

Eozán

Bobrka Fig.

(Tergl.

K

und

bei

37),

des

mkowka

1 i

L

i

odt'i-

subbeskidiselien

b u

Oligoziiu

Paláogens

betiuden

z«iscbeu Dukla und

und L p n k

s z a

i

i

i

in

i

Krosno

oligoziinen

Schichten.*

Die ölführendeu (iesteiuaschichteu des beskidischen Berglaudes entspre-

chen tektouisehen Aufbrüchen, die in (lalizien

besonders gut ausgepragt sind

Riehtuug in das Sároser und Zemplénéi- Komitat fortsetzen. Von den eiuzelnen OUinien ist die nördlicbste besonders hervorzuheben. da in ihr die technisch w ichtigeren Naphtagebiete Siary. Sekowa,

und

die sieh in südöstlieber

liegen. Diese Zoue verláuft fa 20 Km. uördlieli von Zboro, sie iiudet ilire Fortsetzuug auf ungarisehem Boden m Komarnik und Mikosa. Die südlieh der Linie Siary-Eopianka streichenden kretazischen

Eopika ruska und Kopiiinka

Aufbrüche

sind

hingegen

nielit

durcb

gröBere

Ölfunde

ausgezeiehnet,

langste derselben findet seine Fortsetzimg auf ungarisehem

In tektonischer Hinsicht entsprechen die erwáhnten

Boden T.

z.

iiber

der

Zboro.

ölfülirenden

Aufbrüche in Galizien nicht normál gebauten Antiklinalen mit schön ausgepragten Sátteln, sondern wir habén es mit ziemlicb gestörten Auffaltuugen zu tun, die stellenweise in Überschiebungen übergehen. Soweit alsó aus der Untersuchung der Ölführung Galizien

eili

SchluB gezogen w érden

ihre tektonische Fortsetzung

bilden,

darf

auf die

Gebiete,

hervorzuheben,

ist

im benaclibarten die in Ungarn

daB

einerseits

duktive Ölhorizonte in erster Linie in der Obern Kreide und weniger

m

])ro-

den

jüngern, eozanen oder oligozánen Schichten zu e«arten sind und da6 anderer-

Eopiauka — Komarnik — Miko.va ölreicher evschcint Ropa — Eegettö -Zboro. Seit 1905 werdeu bei Zboro im Komitate Sáros, überungarn, Tiefbohrungen auf Erdöl ausgeführt. Die er.ste Bohrung wurde bei 1200 m. Tiefe Ende 1907 aufgelasseu, uachdem sie bloB Gase und Ölspuren geliefert liatte. Die zvveite Bohrung stand Ende November 1909 auf m. 940 und hatte bis seits die

als

nordöstliehe Linie

:

die sfldwestliche Linie

anhiu auch keine praktischen Erfolge. Im Október 1909 hatte Prof. C. Schmidt Gelegeuheit. besichtigen.

i

Es ergab

sich,

Die Produktion an Erdöl iu .

..

.

Bobrka

Klimkowka

Jahre

jc für die 93,!)7()

IS'.Ifi

und

uud 32,126 Zeufner

880

«

145

Lilmsza

la.'Ki.l.

..

i:).r-8'»

L

1^.111

.

i.iiild

das

daB die Verháltnisse kauui so einfaeh

-J'-CI

lüljii

Ölgcbiet liegen,

Ijetríigt

:

zu

wie

OIÍOLOGISCHE UNTEHSUCHONGEN IN DEE KAEPATHISCHEN SANDSTEINZONB BEI ZBORO.

417

angenommen \\orden ist. Herr Dr. W. wurden mit der eingehenden geologischen Untersuchung des Yorkommens beauftragt. Herrn lugenicur W. Dunka de Sajó sind v ir für das in den vorliegenden Gutachten

Hotz und

ich

tatkraftige Unterstiitzuug zu

Dank verbunden.

Auf ungarischem Gebiet, bei Zboro, siud iu dieser Aufbruclizoue Olspuren iunerhalb des Eozans iiaehge\\iesen worden. So wurdeu bei E e g e 1 1 ö, nordwestiich vou Zboro in iilterer Zeit drei Schachte abgeteuft, welche Gase und Ölspuren ergaben (Taf. VI, Profil 3). Die zwei bis Ende des Jahres 1909 östlich von Zboro aligeteuften Bohrlöcher (siehe Tafel YI, Profil 11.) durchfuhren bis dahin die rten Toue und Sandsteine des Eozán es «urdeu uur Spuren von Erdöl und Gasen angefahren. Dieser Umstand bestátigt die oben Gebiet ergiebigere Erdölabgeleiteten Ausfülirungen, wonach iu unserem ;

horizonte erst

den

in

Sandsteinen

Kreideí'ormation zu ervxarteu wáron.

der

Es AMirde schon durch schichten im Aufbruch

die geologische

weniger

eher

Aufnahme

festgestellt,

daB die Eoziiu-

von Zboro auBerordeutlich stark verfaltet sind und grofie Máchtigkeit besitzen. Die Bohrungen habén bei 1200 und 940 m. Tiefe die Kreide uoch nicht erreicht. Ülführende Kreidehorizonte dürften in groBer

Tiefe

Gebietes anzutreffen sein, so

am NE Abhang (Taf. YI, Prof.

des 5.),

in z.

weniger

Suchy Vrch sowie \vo

die

gestörten

Teilen

B. westlich von Komlosa

Schichter

in

dem

untersuchten

des

VL

(Taf.

Prof.

4.)

kleinen Aufbruch von Becherö

eine fást sattelförmige

Lagerung

nehmen. Geoloffisches Institut der Univer.sitiit Basel. Február

1111 1.

ein-

BER1CHTI6UNG ZWEIER AÜF UNGARN BEZClGUCHEN PALAEl INT(JLOGISCHEN NAMEN. Herv Professor Toula Geologisehen

k.

1;.

im Wien

puliliziert

Reichsiinstiilt

Fauna vom Fortyogó-Berg neben Brassó,

(vom

59. Jiihrbuch

eine

sehr

Jahr 1909) der

interessante

pleistozáne

bei welcher Gelegenheit er unter an-

auch tlie Resté zweier, angeblieh ueuen Tiere beschreibt. • Für diese wnrden von Herm Professor Toula die Benennungen Jiliinorerox Kronstadtenxis und Canis Kronstadtensit gewahlt. In wie fern dieselben tatsách(leren

Tiere

lich es

neu

sind, das will ich einstweilen dahingestellt lassen, jedenfalls erscheint

jedoch sonderbar, daB sozusagen jedes

liliiniireros eine

aneue Art»

darstellt.

von Herrn Prof. Todla entdeckte

So lange wir kelne Gelegenheit íinden

werden, dieser Prage niiher zu treten, will ich ruieh darauf beschranken. gegen

Benennungen des Herrn Professors Toula im Namen der ungarischen geVet ausisusprechen. Der Impuls hiezu wurde von neuerne Funden aus Brassó gégében, welche dank der Gefalligkeit tels eiines patriotisoh gesinnten Landsmannes von deutscher Herkunft aus Brassó: des Herrn WiLHELM NiEMANDZ, teils der Herrn Dr. Güstav Moesz und Július Éhik jetzt im Besitz der kgl. ung. Geologisehen Eeichsanstalt befindhch sind. Besonders die

lehrten Welt ein

hervorzuheben

ist

darunter

sehr schöner

ein

ií/imoceros-Kiefer, welcher von

Herrn Niemandz im Jahr 1906 dem Museum unseres Institutes geschenkt wurde, und von dessen Existenz aucli Herr Professor Todla Kenntnis hatte. Wollen wir uns nun den Benennungen des Herrn Professors Todla zuwenden, so muB es vor allém festgestellt werden. daü im Königi-eich Ungarn kein Kronstadt existiert. Orte dieses Namens sind mir zwar aus Böhmen, aus dem Deutschen Reich (Hessen-Nassau) und Eussland bekannt, auBerdem mag noch irgendwo, und flberhaupt wo iramer ein Kronstadt existieren, nur eben in Ungarn nicht. Die Entstehung der Stadt Brassó wird von Balázs Orbán* aaf den Anfang des XHI. Jahrhunderts verlegt, und trotzdem die Stadt schon damals von Deutschen bewohnt wurde, finden wir in einem Donationsdekret des Königs Béla den Ausdruok obarasui szászok földje» (terra saxonum de Barasu). Es erleidet alsó keinen Zweifel, daB Barasu. Brassó, oder Brassovia der álteste Name dieser Stadt war. Der lateinisehe Name C o r o n a, aus welchem das deutsche Kronstadt entstanden ist, taueht

—

:

*

Pranz Toula

Siebenbürgen. Jahrb. -

:

Dihiviale

d.

Okban Balázs

:

k. k.

A

Sáugetierreste

vom

Gcsprengberg,

Kronstadt in

Geol. Beichsanstalt, Bd. LIX., Wien, 1909, Pag.

Székelyföld leírása,

6.

köt. 204.

1.,

Budapest 1873.

575.

BEKICHTIGÜNG ZWEIER AUF ÜNGARN BEZÜOLICHEN PALAEONTOLOGISCHEN NAMEN. 419 zuerst in bei

Urkunden vom Jahr 1355

unseren

Name

Sachsen

schlechthiu

Ki-onstadt nichts anderes

anf.

aueh

ist,

als

Es

liegt

heute ein

alsó anf der

Hand.

noch zum Teil

daíi

der

gebriiucliliohe

nachtriiglich verdeutschter

Name

der Stadt Brassó, welcher im offiziellen nngarisehen Ortsregister und anf ungarischen Karten nicht bekannt

ist.

In Anbetraeht dessen, daB die systematische Nomenklatur ohnehin eine lateinische

ist.

hiitte

— wenn — wenigstens

Herr Professor Toula,

Brassó keinen Gebrauch maciién wollte

er

schon von

dem Namen

das Beispiel unserer bie-

deren Sachsen befolgen können, von denen sich mehrere Autoren

(z.

B. Schue,

KiMAKovicz) bei systematischen Benennungen wiederholt der Bezeichnung aco-

Poa coronensis, Potentilla coronensis Pedicularis wahrend Toula der einzige ist. welcher das Attribut «K r o n s t a d t e n s i ss gebraucht. Es láBt sich zwar nicht leugnen, daB jeder Autor das Recht hat seine oneuen Arten» naeh Béliében zu benennen. in diesem Ausnahmsfall würde ich es jedoch trotzdem vorschlagen. die brassóer Arten des Herrn Professors ronensisi) bedienten coroiiensis.

Toula,

—

(z.

B.

Xei'ophila cercofhiva coronensis, etc).

falls

dieselben ihre Selbststándigkeit

bei ihrer engeren systematischen •

wirklich

beivahren soUten,

—

Bezeichnung anstatt «Kroustadtensis» durch

coronensis » zu unterseheiden, ein Ausdruck, welcher der historischen

Wahr-

und dem Usus der Systematiker besser entspricht, als der verdeutschte und in Ungarn offiziell nicht anerkannte Name Kronstadt. Ich hoö'e und erwarte es, daB kein ungarischer Autor diesen heit,

der Suprematie Ungarns

Namen

jemals gebrauchen wird!

Budapest

am

16.

Jánuer 1912. Dr. Theodor Kormos.

:

Nyilvános nyugtató. (Öff'eniliche Quittierung.)

Az

1912.

kez

év

február hónap 20-ika és 1912 május hó

tagsági, elfizetési-

és

oklevél-díjak

1-je

között

a

követ-

érkeztek be a Magyarhoni Földtani

Társulat titkári hivatalához

:

Zwischen ilem 20. Feber 1912 und 1. Mai 1912 kamen dem Sekretariat der Ungarischen Geologischen Gesellscliaf't foli,'(>iide Mitgliedsbeitráge. Abonnements-

und Diplointaxen zu

gelder I.

Pártfogói díjat fizetett

n. Örökít tagsági pest

'20(1

:

Hehceg Esterházy Miklós dr. Kismaituii siO K. Fbohxee Eoii.ix dr. vegyészmérnök Buda-

díjat fizetett

in. Kendes tagsági, elfizetési

Késmárk

10 K, Af;. ev. líceum

Állami iskolai

:

K.

freáliskola

tanárképz

Budapest

1(1

s

oklevéldíjat fizettek Audreits .Jáuos Bpest agyu^ijiari szakiskula Un),'vár 10 K, :

K, Allumi

V — VI

ker.,

Nagyvárad

intézet Bpest 10 K, Állami

10

— 10

K,

Állami

tanítónképz Pozsony

10

K,

polgári Balle-

negger Róbert Bpest 1(1 K. Balogh Margitka dr. Bpest \b K, Bella Lajos dr. Bpest 14 K, Bene Géza Aniua lü K, Beoosiní Cementgyár Unió E. T. Bpest 10 K, Bezdek József dr. Bpest 14 K, Bíscbítz Béla dr. Bpest 10 K, Boldogh Gusztáv Bpest 14 K, Bryson Piroska 10 K, Gróf Csáky Vasgyár E. T. Bpest 10 K, Czírbusz Géza dl'. Bpest 10 K, Dérer Mihály Bpest 10 K, Egercsehi Kszénbánya E. T. Bpest 10 K, Egyetemi ásvány-földtani intézet Kolozsvár 10 K, Egyetemi földrajzi intézet Bpest 10 K, Egyetemi földtani intézet Bpest 10 K, Eötvös Lóránd báró dr. Bpest 10 K, Erödí Kálmán dr. Bpest 10 K, Erzsébet niskola Bpest Ifi K, Esztergom-Szászvári Köszénbánya E. T. Bpest 10 K, Franzeuau Ágost dr. Bpest 10 K, Fricko Henrik Bpest 10 K, Gaál István dr. Déva ÜO K. Gábor Ignác dr. Bpest 14 K, Golodai Kornél Bpest 14 K, Hangos Géza Bpest 10 K, Hatvany-Deutsch Sándor báró Bpest 24 K, Heltai Ferenc dr. Bpest 24 K, Heidt Dániel Bpest 10 K, Heuffel Sándor Bpest 10 K, Hoernes Eudolf dr. Graz 10 K, Hofmau Géza Köpecz 10 K, Horvátovics Iván Bpest 10 K, Hulyák Valér Eperjes 10 K, Hnek Emil Szatmár 10 K. Illés Vilmos Bpest 10 K, Illyés Tibor Szovátafürdö 10 K, Jávorszky József Petrozsénj' 10 K, id. Joós Lajos Kcdióvölgy 10 K, Junker Ágost dr. Besztercebánya 10 K, Kádas Jen Bpest 10 K, Kabn Gusztáv Bpest 10 K, KáluokiBedö Albert dr. 10 K, Kántor Tamás Bpest 10 K, Kazay Endre Bpest 10 K, Kilián Frigyes utóda Bpest 10 K, Kiss József Bpest 10 K, Klösz Pál Bpest 10 K, Koch Nándor dr. Bpest 10 K, Kossutány Tamás di-. Bpest 10 K, Kossucb János Bpest 10 K, Kovách Antal Bpest 10 K, Kralováuszky Imre Nemtibánya 10 K, Kövesligetby Radó di-. Bpest 10 K, Kulcsár Kálmán dr. Bpest 10 K, liáró Láng Jlibálv dr. Bpest 10 K, László Gábor dr. Bpest 10 K, Leféber Lajos Bpest 10 K, Lendl Adolf dr. Bpest 10 K. Lengyel Béla dr. Bpest 10 K, Lenbo'ssék Mibály dr. Bpest 10 K, Lénk Jen Selmecbánya 10 K, Lipótvárosi Kaszinó Bjjest 10 K, Littke Aurél dr. Bpest 10 K, Litschauer Lajos Bpest 10 K, Lozinski W. Lemberg 10 K. Löblovitz Zsigmond Bpest 10 K, Lukács László v. b. t. t. Bpest 10 K, Magnezit Ipar R. T. Bpest 14 K. Magyar Általános Köszénbánya R. T. Bpest 10 K, Magy. kir. állami erdhivatalok Balassagyarmat, Brassó, Beregszász, Csíkszereda, Dés, Déva, :

4;il

Nagyenyed, Kaposvár, Nyitra, POfs, Rimaszombat, Sátoraljaújhely, Treucsén, Tót14 K, M. kir. erdöri szaksóvár, Segesvár, Székelyiulvarlicly, Veszprém, Zilah 14 iskolák Görgényszeutimrc, Vadászerdö 14 14 K, M. kir. gazdasá},'i akadémia Magyaróvár 14 K, ugyanezen akadémia növénytermelési tanszéke lü K, M. kir. Mezgazdasági Múzeum Bpest 10 K, M. kir. bánya- és kohóipar Tanulmányi R. T. Bpcst 14 E, Magj-. Földrajzi Intézet R. T. Bpest 10 K, M. kir. Pénzügyminisztérium Bányászati ügyosztálya Bpest 10 K, Magyar Petrolemn-Ipar R. T. Bpest 10 K, M. kir. technológiai iparmúzeum Bpest 10 K, Maros Imre Bpest 10 K, Marx és ^lérei Bpest 10 K, Mauritz Béla dr. Bpest 10 K, Mazalán Pál Selmecbánya 10 K, Mrász Gábor Körmöcbánya 10 K, Megyetemi ásványtani intézet Bpest 10 K, Nag.v Dezs udv. tanácsos Bpest 10 K, Nagy Imre B]iest 14 K, Nagy László Bpest 10 K. Nemzeti Kaszinó Bpest 10 K, Neubauer Konstantin dr. Bpest 10 K, Niagul Miklós Temesszlatina 10 K, Noszky Jen Késmárk 10 K, Odescalchi Lóránt herceg Vatta 14 K, Országos Kaszinó Bpest lU K, Országos kémiai intézet Bpest 10 K, Orosz Endre Apahida 10 K, Pantó Dezs Verespatak 10 K, Pelachy Ferenc Abrudbánya 10 K Pécsi Albert dr. Bpest 10 K, Perl-Kronemer Bpest 10 K, Plökl Antal Bpest 10 K, Podek Ferenc dr. Brassó 10 K, Polák Gaston Brüsszel 10 K, Pommerantz K. Bpest 14 K, Posewitz Tivadar dr. Bpest 10 K, Premontrei fgimnázium Nagvvárad 10 K, Ref. fgimnázium Karcag 10 K, Reiner Ignác Alváca 10 K 40 fill., Reiiil Sándor Bpest 10 K, Reithofcr Károly Bpest 10 K, Réthly Antal Bpest 20 K, Révész Samu Bpest 10 K, Réz Géza dr. Selmecbánya 10 K, Róm. kath. fgimnázium Kézdivásárhely 10 K, Rombauer Emil ilr. Bpest 10 K, Eótli Flóris dr. Bpest in K, Rózsa Mihály dr. Bpest 14 K, Rozlozsnik Pál Bpest 10 K, Salgótarjáni Kszénbánya R. T. Bpest 10 K, Sass Lóránt Rákospalota 10 K, Sauer György Bpest 10 K, Sávoly Ferenc Bpest 20 K, Sebuller Alajos dr. Bpest 10 K, Schultes Emil Bpest 10 K, 'Schuster Henrik dr. Arad 10 K, Schröder Gyula Bpest 14 K, Schwalm Amadé dr. Bpest 10 K, Seifert Károly Bpest 10 K, | Siegmetli Károly lovag dr. Bjjest 10 K, Sigmoud Elek dr. Bpest 10 K, Strasser Vilmos Bpest 10 K, Strömpl Gábor dr. Bjiest 10 K, Szaft'ka Tihamér Bpcst 10 K, Székány Béla dr. Bpest 10 K, gróf Sztárav Sándor Xagvmihály 14 K, Telegdi-Róth Károly dr. Bpest 10 K, Tenk László Bpest 10 K, Timkó Imre* Bpest 20 K, Trauzl és Társa mélyfúró cég Bpest 10 K, Twéraser Károly Karánsebes 10 K, Vadász M. Elemér dr. Bpest 10 K, Vargha György dr. Bpest 10 K, Vargha Zsigmond Bpest 10 K, Vágó Rezs Bpest 20 K, Vizer Vilmos Bpest 10 K, Vitális István dr. Selmecbánya 20 K, Volkó .lános dr. Mezöberény 10 K, Votsch Ottó dr. Tatrang 10 K 50 f., Wagner Jen dr. Bpest 10 K, Wartha Vince dr. Bpest 10 K, Weszely Lipót Bpest 10 K, Wieguer Gusztáv Bpest 10 K, Winkler Lajos dr. Bpest 10 K, Wiesner Salamon Büdszentmihálv 4 K, gróf Zichy Tivadar v. h. t. t. Bpest 10 K, Zsivny Viktor dr. Bpest 10 K,' Zwack Ákos Bpest 24 K. :

—

—

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT tisztviseli az 1910—1912. évi idközben.

FÜNKTIUNÁEE DEK UNGAKISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. Elnök (Prásident)

Schafabzik Ferenc

:

megyetemen

dr.,

az ásvány-földtan ny.

m.

kir.

bányatanácsos, a

tanára, a Magy.

r.

kir. József-

Tud. Akadémia

levelez tagja. Bosznia-Hercegovina bányászati szaktanácsának tagja.

Másodelnök (Vizeprásident) m.

kir.

:

Els

Szontagh Tamás

Iglói

bányatanácsos, a m.

kir.

dr.,

kii-ályi

tanácsos és

Földtani Intézet aligazgatója.

titkár (I. Sekretár) Papp Karolt dr., m. kir. osztálygeológus. Másodtitkár (II. Sekretár) Voql Viktor dr., m. kir. 11. oszt. geológus. Pénztáros (Kassier) Ascher Antal, megyetemi kvesztor. :

:

:

A

Barlaiujkutató

liizott.ság tisztviseli.

Funktkinürc dcr Höhlerifo i'srli tnigskowm issiotK

Elnök (Prásident): Lenhossék Mihály

dr.

m.

kir.

udvari tanácsos, egye-

temi tanár.

Alelnök (Vizeprásident): Jordán Károly dr. (Referent) Kadic Ottokár dr., lu. kir.

Eladó

:

A

I.

osztályú geológus.

választmány tagjai (AusschuBmitglieder) /.

A

Budapesten lakó

ti azt

életbéli

tagok

:

(In Budapest wohnhatte Ehrenmitglieder.) 1.

Pallini Inkey Béla földbirtokos, a Magyar s

2.

Tudományos Akadémia

levelezö-

a Magyarhoni Földtani Társulat örökít tagja.

Pusztaszentoyörgyi

m.

kir.

és

Tetétleni Darányi Ignác dr., v. b. t. t., nyg. Magyar Gazdaszövetség elnöke és

földmívelésügyi miniszter, a

országgylési képvisel. 3.

4.

KocH Antal dr., a tudomány-egyetemen a föld- és slénytan ny. r. tanára, a M. T. Akadémia rendes tagja, a Geological Society of London kültagja. Kbenner J. Sándor dr., m. kir. udvari tanácsos, tud. egyetemi ny. r. tanár és nemzeti múzeumi osztályigazgató, a M. T. Akadémia rendes tagja.

423

6.

egyetemi ny. r. tanár s a magyar Idr. Földtani Magy. Tud. Akadémia rendes tagja, ós a Magyar a román királyi Koronarend 11. oszt. lovagja. Földrajzi Társaság elnöke Telegdi Koth Lajos, m. k. föbányatanácsos, földtani intézeti fó'geológus.

7.

Semsei Semsey Andor

5.

Lóczi LóczY Lajos Intézet

dr., tud.

igazgatója

;

a

:

az osztrák császári Vaskoronarend lU. osztályú lovagja. dr.,

a Szent István-rend középkeresztese, frendiházi

tag, nagybirtokos, a m. kir. Földtani Intézet !S.

tb.

igazgatója.

Sárvári és Felsvidéki gróf Széchenvi Béla, v. b. t. t, frendiházi tag, nagybirtokos, m. kir. koronar, s a Magyarhoni Földtani Társulat pártoló tagja.

II.

Választott tagok.

(Geiuahlte Müglieder.) 1.

2.

3. 4.

5. 6. 7.

8. 9.

Emszt Kálmán dr., m. k. osztály geológus és vegyész. Franzenaü Ágoston dr., nemzeti múzeumi igazgatóör, a Magyar Tudományos Akadémia levelez tagja. HoRosiTZKY Henrik, m. kir. fgeológus. Ilosvay Lajos dr., m. kir. udvari tanácsos, megyetemi ny. r. tanár, országgylési képvisel és a kir. magy. Természettudományi Társulat ftitkára. Kormos Tivadar dr., m. kir. I. osztályú geológus. LiFFA Aurél di-.. megyetemi magántanár, m. k. osztálygeológus. LóRENTHEY Imre dl"., egyetemi ny. rk. tanár, a M. T. Akad. levelez tagja. Matjritz Béla dr., tudomány- és megyetemi magántanár. Pálfy Mór dr., m. kir. fgeológus.

10.

TiMKó Imre, m.

11.

Treitz Péter, m.

12.

ZiMÁNYi Károly

kir.

osztálygeológus.

kir.

dr.,

agro-fó'geológus.

nemzeti múzeumi r, a M. Tud. Akadémia

lev.

tagja.

A

MAÜYARHONÍ FÖLDTANI TÁRSULAT SZABÓ JOZSEF-EMLÉK ÉRMÉVEL KITÜNTETETT MUNKÁINAK JEGYZÉKE,

VEEZEICHNIS DEE MIT DER SZABÓ-ilEDAILLE DER UNGAEISCHEN

GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT AUSGEZEICHNETEN AEBEITEN. 1

900.

Adatok az Izavölgy fels szakasza geológiai viszonyainak ismeretéhez, különös tekintettel az ottani petróleum tartalmú lerakodásokra. A három sz é k m e g y e Sósmezö éskörnyékének geológiai viszonyai, különös tekintettel az ottani petro. leiim tartalmú lerakodásokra. Mindkettt írta Böckh János i

;

megjelent a m.

kir.

Budapesten 1894 1

903.

Földtani Intézet Evkönyvének XI. és XII. kötetében,

és

1895-ben.

Die Geologie des Tátragebirges. I. Einleitung und stratigraphiseher TeilII. Tektonik desTát ragebi rges. írta

dr.

Uhlig Viktor;

naturwissenschaftlichen schaften

in

megjelent a Denkschriften der

Klasse

Wien LXIV.

LXVm.

és

der

mathematisch-

Akademie der Wissenköteteiben, Wienben 1897 és

kaiserlichen

1900-ban. 1

906.

I.

A szovátai meleg

és

forró konyhasós tavakról, mint

természetes hakkumulátorokról. elállításáról.

XXXI. 1909.

írta Kalecsinszky

II,

Meleg sóstavak

és

höakkumulátorok Közlöny

Sándor; megjelent a Földtani

kötetében, Budapesten 1901-ben.

Die Kreide (Hypersenon-) Fauna desPeterwardeiner (Pétervárader) Gebirges (Fruska-Gora). Irta dr. Pethö Gyula meg;

jelent a

1912.

Pateontographica LII. kötetében, Stuttgart, 1906-ban.

Az Erdélyrészi Érchegység bányáinak földtiiui viszonyai és ér ételére Irta Pálit Mór dr. Megjelent a mi. k. i.

Földtani Intézet Evkönyvének XVIII. kötetében,

Buda|ii'steii.

I9n-ln'ii.

.

.flS

FOLYTATÓ

'DEI^BOHRUh

3oh

hermeüHu: hermeíiscte

00

T'

Földtani Közlöny

Zboró

XLII köM

(19JS)

Sáros vm.i

1

I.SZ.FURflS-BOHRUNGIIsi. „MflRmmílfl-MfíflTfí-SCHfíCHT" Megkezddött 1905 nov25

Végzdött 1903 apní 30

beendetamoo

/lngeFangenamz5f1ovf90i

flpnl 190a.

mGYARmT-ERKifiRUhe \

^

.

e

^

Blechró/wn HermeokuscsifeÁ

-.Wasserobsp

''

r^iy

Ta.fel ír. Tábla.

Zbc Ge(

-X

Földtani Közlöny .\LII. kötet (1912)

Tafel

Zboró vidékének geológiai Geologischc Karte

dcM'

r.

Tábla.

lérl<épe.

Umgcbung

von Zboró.

Magyarázat:

1.

Márga Becherö meUett ikréta^i, 2. Homokk Bechera mellett ikréta?-. 3. Tarka agyag leocénl. 4. SzmUnói palák. 5. Boloveszai rétegek (mélyebb (magasabb oligocéni. 7. AnormálÍ8 érintkezés. 8. Haráuttöréa. 9, I-Xm. Szelvények iránya. I. akna. 11. akna. 6. Magurahomokkö

oligocéui.

Legende:

1.

Mérgei bei Becherö iKreidePl. 2. Sandslein bei Becherö (KreideP). 3. Bunle Thone (Bocéni. 4. SmUnoschiefer. 5. Beloweszaschichten (Tieferea Oligocen). (Höheres Oligocen). 7. Anormaler Contact. 8. Querbruch. 9. I-XIII. ProfiUime. I. akna = Schacht I. EL akna = Schacht n. 6. Magurasandatein

Tafel rí. Tábla. egetQtvska

/

mdlcmi

Kiizlöny

XLIl. kölrl (1912)

Tafel VI. Tábla.

fíegeffó

flosuezfa

Hazinec

BecMero

RégetD*vsna

f^Hon&:

Zbofo

fbasitrenu fíorü

V^"^^^^^

Oisml

Dobriie

lahna

Jtaiina

in


Makna

Na Si^e

Qr^3¥á

500

4S3

HasteliH yrcft.

3000m

mé Homokk

Tarka agyag Buute Tone vorwiegend

Szmilnói pala Smilno-

B elvesz ai

Sandstein und

Belowesza-

Mérgei

Sandstein

Magura

schiefer.

schichten

Saudstein

Mélyebb

Magasabb

Tieferes

Hölieres

és

márga bei Becherö.

KrétaP

Geológiai harántszelvények Zboró vidékérl.

rétegek

Magárai

homokk

Oligo cen.

-

Geologischc Querprofile durch dic Umgebuiig von Zboró.