FÖLDTANI KÖZLÖNY. A 3Iayyurlioni Földtani Társulat. K ö z 1 ö n y»-t a legszkebb keretekbe szorítsa és az ilymódon megtakarí -

FÖLDTANI KÖZLÖNY 1914 JULIÜS-AUGUSZTUS-SZEPTEMBEB,

XLIV. KÖTET.

7-9. FÜZET.

TISZTELT TAGTÁRSAINKHOZ ÉS OLVASÓINKHOZ!

Minthogy a mostani hadiállapot gósítás a

és

a vele kapcsolatos teljes moz-

Magyarhoni Földtani Társulat

fiatalabb

tagjainak

egy részét közvetlenül csatasorba áhította, vagy pedig egyébként tagtársaink hozzátartozóit harcba szóllította és mivel e miatt az eddig meg-

szokott élénk érdekldés a békés geológiai kutatások iránt megcsappant

;

másrészt pedig a jelen körülmények között anyagi segélynyújtás a köz-

—

javára felettébb szükséges,

mánya

Köz

1

a

Magyarhoni Földtani Társulat Választ-

hazafiúi kötelességének ismeri,

ö n y»-t a

legszkebb keretekbe

ható pénzfölöslegét részint a részint a

hogy folyóiratát szorítsa és az

:

a

Földtani

ilymódon megtakarí

-

M a g y a r Vöröskereszt Egyesület,

hadbaszállott tartalékosok szegény családjai

támogatása

mely ezer

céljaira felajánlja. Tisztelettel jelentjük,

koronával

részben a nevezett célokra

volt megállapítható, a

nyomban

hogy

ezt az összeget,

Választmány

fele-fele-

ki is utalványozta.

Budapest, az 1914 augusztus hó 17-én tartott rendkívüli választ-

mányi ülésbl.

A

3Iayyurlioni Földtani Társulat

Elnöksége.

Földtani Közlöny.

XLIV.

köt. 1914.

3l

ÉRTEKEZÉSEK. ADATOK A DdLOMITKELF/rKEZÉS EUIÉLETÉHEZ. (Második közlemény.)

— A Irta

A

Balló

:

Ekzs

— dr.^

dolomitkeletkezés elméletérl írott vizsgálataim els része a

Közlöny

tani

43 — 4á. ábrával.

F

ö

1

d-

évfolyamának 1—2. füzetében, a 40—49. oldalakon jelent meg. Második közleményhez a kristálytani vizsgálatokat JuGovics Lajos dr. egyetemi tanársegéd Ér végezte. Második közleményem foglalatját- a következkbcíi összegezem: idei

€a€h + 3IgCh + Na,CO.^+NaCl + H^O rendszer egyensúlyi viszonyai közönséíjes liniérsékleten (18 — 20°) és 1 lé(jköri nyomás alatt. Vizsgálataim ismertetése eltt hálás köszö-

megem ékeznem a nagytekintély Vá Társulat kitüntet bizalomért, amiben

nettel kell

1

]\I 1

a g y a r h o n i s z t á n }' á

a

m

F'

r

ó

ö

1

d

t

a

n

i

azon

1

részesített, a m d n évben beadott munkálati tervezetem alapk a m a a a ján kísérleteimet a z a h ó József a a támogatta. i

a z 1911.

<<S

Bár a CaCO^ -az

és

Mg CO^

1

t

))»

i

\-

1

romboederes alakjait Mitscheklich valamikor

ki, még sem sikerült eddig mesterségesen minek oka Ketgers ^ szerint abban rejlene, hogy magnezit, valamint a /étoríoeí/erís dolomit csak küls

isomorfia példájául jelölte

kristályos elegyedésre bírni

a hemiederes calcit és

;

alakjukljan hasonlatosak és így

viszonyában állanak.

A

nem

az isomorfia, lunu-m csak a morfotrofia

romboederes kalciumkari )onat

és a

vízmentes nor-

magnézium karbonát keletkezési feltételei is nagy mértékben eltérnek egymástól, amennyiben az els oldatból közvetlenül csak alacsony. mális

88°

alatti, a

^

Eladta

.szakülésén,

fölötti

hmérsékleten keletkezik.

a Magyarhoni Földtani Társulatnak 1912. évi június hónap 5-cn tartott

majd a

osztályánál 1911} '

magnezit pedig jóval 100°

kir.

magy.

Természettudományi

T;irsiiljit

l
szak-

feVjruár havi ülésen.

Beitrage zur Kenntnis des Isomorphismus III. taiuilinaiiy

Isomorphismus der Dolomitsreihe.

Zeitschr.

f.

1\.

tijoziiflten.

L)vr

jjhysikalische Chemii- 6. 230. oldal (1890).

ADATOK A DOLOMITKELETKBZÉS ELMELETÉHEZ.

475

Mindezek érthetvé teszik, hogy miért végzdtek nemleges eredménnyel azon eddigi kísérletek, amelyek e két anyagot egyszer vizes oldatokból kisérelték meg összekristályosítani, illetve veg,yülésre bírni. Gorup-

Besanez

1

a calcium és magnesiuincarbonat telített szénsavas vizes olda-

tának beszáradásánál kalcitot

különböz víztartalmú magnesiumkarbo-

és

natokat kapott, dolomitnak azonban nyomát sem

még akkor

lelte,

sem,

amikor nagyobb nyomás alkalmazásával ersebb szénsavas és így töményebb oldatokból váltak le az anyagok. Hasonló eredményekkel végzdtek HoppeÖEiLER 2 kísérletei, aki megismételte (torup-Besanbz kísérleteit. Nem sikea calcitot dolomittá alakítania

rült

hónapi hatásának tette ki is,

amidn

gvel de

Ca(HC0^)2-nvA\

telített

MgSO^

nem

vált

le

is,

Ca COg-tal

Medd

amellyel CaCOg-tal telített

hetik közvetlenül. közleményben

több

kedvez

változást,

kezelt és COg-vel telített tengervízbl több hónapi

után sem dolomit.

próbálkozásnak maradt azon

MgSO^

le, hogy Bár az újabb

azon végkövetkeztetést vonta (els)

Mg Cl^-old&t

oldatot hosszú ideig száraz leve-

kezelt. Tengervíz hatására sem szenvedett a calcit

állás és rázás lete

még úgy sem, hogy

úgyszintén eredménytelen maradt azon kísérlete

;

leírtam,

a

oldatot fagyasztott

ki,

kísér-

úgy hogy

dolomit nem keletkezkísérletek (Pfaff),

mint a bevezet

egyetlen Leitmeibr

talán

kivételével, aki aragonit mellett dolomitot vélt találhatni

—

^

észlelései

hasonló ered-

ményre vezettek, mégis a természetben eszközölhet megfigyelések között akadunk oly adatokra, amelyek amellett szólanak, hogy közönséges hmérsékleten, látszólag közvetlenül

is

keletkeznek dolomitkristályok

;

st

az iroda-

lomban közvetlen megfigyelésre vonatkozó feljegyzésre is akadunk. MoitessiER * (1863) álHtja, hogy LAMALou-ban fakadó savanyú vízbl, Terreil* pedig, hogy a Holt-tenger melletti hévforrás vízébl Parisba való szállítása, közben dolomit vallott volna ki, amennyiben kis rhomboideres kristály kákát talált, amiket dolomitnak itélt. Ha ez utóbb mondottakat szembeállítjuk az eddigi kísérletek eredménytelenségével,

jutnunk, hogy az utóbbi esetekben oly tényezk

is

azon következtetésre

mködtek, amik

kell

a kísér-

nem szerepeltek. Ennélfogva elssorban e tényezket kell valamih^en módon megállapítanunk és a mesterséges dolomit elállítását célzó kísérleteknél alkalmaznunk. Úgy vélem, a kérdés súlypontja abban rejlik, hogy a magnesit, a rhomboederes vízmentes MgCO^ csak magas hmérsékleten állhat egyensúlyban oldatával és a molekuláris erk az egyszer

letekben

^

Über dolomitischc Quellén

d.

Frankeiijura Ann.

d.

Chem. und Pharm. VIII. Suppl.

Bd. (1872). 2

L^ber die Bildung

von

^

Die Dimoi])hie

kohlensauren Kalkes.

d.

Dolomit. Zeitschr. I.

d.

doutsch. Geolog. Ges. 27. 500. lap.

T. N. Jahrb.

f.

Min. Geol.

u.

Paleond.

1910. p. 49. *

Wills Ber. Her. d.

*

Bull. Soc. Geol.

(2)

Chemie 1866-1870. 23 570. (1866.) 31*

^=

476 leválasztás esetén kisebbek,

REZS

BALLO

semhogy az

vegyülést létesíthetnék. Ennélfogva oly zésnél szerepelniük, zését

összekristályosítást, illetve

tényezknek

kell a

komplex

dolomitkeletke-

amelyek a vízmentes rhomboederes magnesit keletke-

alacsony hmérsékleten teszik lehetvé.

Alacsony,

5— 20*-nyi h-

mérsékleteken a magnesiumcarbonat több-kevesebb víztartalommal válik le az oldatból. Ha sikerül tehát a magnesiumkarl)onátot e hmérsékleteken

romboederes alakjában leválasztani, vagy valamilyen módon a calciumot és a magnesiumot közös molekulába hoznunk és e komplex

is

molekulát hasadás nélkül romijoederes carbonáttá átalakítanunk, úgy megoldottuk a kalcium és magnéziumkarbonátok összekristályosodásának és vele

—

ha

keletkezés ügyét

Az

a természetben

e feltételek

elméleti

—

szerepelhetnek

is

—

a dolomit-

legalább részben.

kémia mai

állása szerint, a

következ tényezknek hatá-

sára gondolhatunk:

közegének osmosis nyomására, alacsony hmérsékmagnéziumkarbonátot amely a mint dehydratizatorra,

A

1.

leten

is

hatását

reakció, illetve kristályosodás

következ elgondolás magyarázza

és indokolja.

vizes oldatából 2 molekula kristályvízzel gyps alakjában

még

elegyedik kristályosan és

kettssót sem alkot

váhk

le

A

kalciumszulfát

váhk

Oldjunk

le.

oly anyagot, például konyhasót, amellyel

a kalciumszulfát mellett

vízzel

E tényez

vízmentes normális alakjában kényszeríti levállani.

kalciumszulfát,

úgy

vele.

Ha ily oldatból

is

kristályvizét az oldatból vonja

nem

kristály-

el,

miáltal

az oldat koncentrációja és vele az osmosis nyomása növekedik. Elgondolhatunk oly tömény konyhasó oldatot, amelynek osmosis nyomása nagyobb

mint kalcziumszulfát affinitása kristályvizéhez, amely esetben a kalciumszulfát kristályvízmentesen fog levállani.

Ez a kalciumszulfát esetében tény-

leg meg is valósítható és a konyhasótelepek mentén található anhydritrétegek keletkezésének ez az oka és magyarázata. valamely anyag 2. Az OsTWALD-ERANKENHEiM-tétel értelmében, ha

több módosulattal bír, kell lassúság esetén, sohasem váhk közvetlenül a viszonylagosan legkevesebb energiával bíró stabihs módosulat, hanem csak az energiatartalom sorrendjében a labilis módosulatokon át. A CaCOg-ról

Vater »

vizsgálatai óta tudjuk,

hogy a

stabilis kalcitcm kívül

több

^

energiá-

oldatból kiváló LiNX-K szerint (Naturwi.ssensch. Wochenschrift 8. 691. (1909.). az

CaOg genezise a következ

lehet:

amorph kocsonyás módosulat

_

közvetlenül

q ®

Vater-féle módosulat közvetlenül

"S

I ^

'

Aragonit Aragonit |400°-ravaló ,,i^^^,^, melegítés I

|

I

Calci't

Calcit

Calcit

ADATOK A DOLOMITKELETKEZES ELMELETÉHEZ.

ban dúsabb

477

reakcióképesebb módosulata létezik. Hasonló viszonyokat

és így

amennyiben a kristályos módosulatok rendszerint az elször kocsonyás, a Vateritre emlékeztet módosulatból válnak ki. Ha tehát ily módosulatokban válik egymás mellett a kalcium és a magneziumkarbonat, úgy nagyobb reakcióképességük folytán valószínbb a molekuláris egyesülésük. 8. Valamely ásványképz a kalciumot és a magnesiumot valamilyen közös molekulába egyesíti, amely másodlagosan alakulna át a ketts tételezhetünk

fel

a magneziumkarbonatoknál

is,

karbonáttá.

A küls

4.

nagy nyomás hatására, amennyiben

lehetséges,

hogy a

két karbonát molekuláris vegyüléséhez (kettssó), illeteve kristályos elegye-

déséhez bizonyos minimális, a kritikus nyomáshoz hasonló nyomás szük-

Jelen kísérleteimmel a két els tényez, a reakcióközeg osmosis nyomásának dehydratáló és a folyamat nagymérv lassításának együttes hatását vizsgáltam. A kísérleti elrendezésem a következ volt. COg-vel megtöltött, nagyobb 20 cm. magas, 15 cm. átmérj csiszolt perem vastagfalú hengerséges.

ben, két, 100,

tartalmú és

150

illetve

fzpohár

cm^ r-

egyikében CaCl^

MgCl2, másikában Na^CO^

telített

módon, mint a 43. rajzon látható. Ezek elhelyezése után a nagy hengerbe, vékony gummi-

oldatát helyeztem

oly

el

csövön óvatosan, COa-dal hengereket körülbelül

Ha

1

NaCl míg a

telített

oldatot folj^attam mindaddig,

cm-rel ellepte.

kell óvatossággal dolgoztunk úgy,

különösen a hígabb konyhasóoldatoknál

nem keverdtek

és így

semminem

volt észlelhet.

zleg

el

í:í03

Ml,

az oldatok

nem

zavarosodás

43. ábra.

Ennekutána már el-

csapszirozott

henger

peremére

Kísérlet a dolomitkeletkezéshez.

tükör üveglapot szorítottam, amivel

zártam el. Az ilyen módon helyesen beállított kísérletnéhány nap multán lehetett valamelyes gyönge opalizálást, karbonátos edény fölött zavarosodást észre venni, más esetben ez is elmaradt, csak néhány hét multán az edénykék oldalfalára lerakodó kristálykák csillogása árulta el, hogy a cserebomlás nem pihen, hanem csak éppen a teljesen légmentesen

nél csak

remélt nagy lassúsággal folyik.

A cserebomlás, amely ezen

kísérleteknél történt,

végeredményében a kö-

vetkez {CaCl2+MgCk)-\-'lNafO^+xH^O {CaC(\+MgC0^+xH^0)+4NaCl. Azonban az egvmásra ható anvagok külön edénvben lévén, nem érintkeznek :

K

478

BALLO REZS.

egymással közvetlenül, hanem csak a két edényt ellep konyliasóoldat közvetítette diffúzióval.

diffmidál

a

Az egyik edénybl

M^+-ion, a másikból CO^-ion

Ca-\- és

konyhasóóldatba, hogy ott találkozva a kevésbbé oldható

alkálifém-karbonátokat alkossák. Az alkálifém-karbonátok kristályos levá-

még, hogy a reakcióközeg CO^-daX telített és így még közbüls hydrokarbonatok is keletkeztek. Ily kísérleti berendezéssel sikerült a reakció idtartamát a teljes egyensúly beálltáig több hónapi idtartamra kinyújtanom, st amidn különösen meg akartam nyújtani és a töménykonyhasóoldat nagy fajsúlya okozta felkeveredés elhárítása céljából a lását hátráltatja

CaCl^-i és MgCl^-t tartalmazó edénykét a 44. rajzban látható

egy nagyobb edénnyel

—

is

leborítottam

—

a diffúziónak

módon még

kézenfekv

lassítása

míg a teljes egyensúly beállott. E kísérleti berendezés azonban még azon elnnyel is bírt, hogy egyegy kísérleten belül a CnCIo és MgCl^-nak jVagC'Og-mal szemben szinte végfolytán

15 hónap

eltelt,

ellenkez viszon}^-

telen fölöslegétl, az

lagos mennyiségekig az összes eshetsé-

amennyiben a MgCl^ oldatát tartalmazó hengerben a belediffundáló Na^CO^ az egyenérték mennjdségeken sokszorta alul marad, míg a XaaCOg-os edényben pepiig sokszoros fölöslegben van a nátronokkal szemben. A két edény között lev gek

megvalósíttattak,

CaCl^

és

konyhasó-oldatban

e

két

határarány

közötti legteljesebb átmenetet kell felté-

teleznünk. 44. ábra. Kísérlet a

Hogy

^^gek hatásáról dolomitkeletkezés

bontottam, és

képet

mennyi-

nyerjünk,

az

egész diffuzió területet 8 reakcióterületre

elméletéhez

CaCl2

e viszonylagos is

I.

a

sósedény, amely Ixii

a

MgCl^ voltak fölöslegben a Na^CO^ szemben,

két kis henger közé

másra a reagensek,

es része, amelyban átmeneti III. a

II. a nagy hengernek a mennyiségben hatottak egj'-

karbonátos edény, amelyben a Nú^CO^ volt fölös-

legben az alkahfém-kloridokkal szemben.

A

kísérlet befejeztével az

edény

felbontása után pipettával az elemzés céljaira rögtön kiemeltem az illet

helyekrl megfelel mennyiség oldatot, a kristályokat

desztillált

vízzel

való hirtelen leöblítés, a levegn való óvatos szárítás után külög gyjtöttem.

St

a mikor a kristályok mennyisége megengedte, az egyes reakcióterüle-

t(^ket is

több részre osztottam

fel.

Például külön gyjtöttem a sósetlény

fenekén, bels oldalának alsó harmadára, fels harmadára, peremére és

küls oldalára tapadó kristályokat, amelyeket külön is megvizsgáltam. Ez eljárás talán fölösleges szrszálhasogatásnak látszik addig, míg el nem gondoljuk, hogy a hengerpohár fenekén maradt meg le^nnkább eicdeti

ADATOK A DOLOMITKELETKEZHS ELMÉLETÉHEZ. tíhnénységében

már

és

viszonylagos arányban a sópár, míg fenn a diffúzió folytam

hígult valamelyest az oldat,

különböz

részben

479

st

MgCl^ aránya

a CaCl2 és a

is

változott

már megküls oldalán lev

diffuziósebességük következtében, részben a

Az edény széls peremén

történt leválások folytán.

és

már tulajdonképen a második, a;^ átmeneti reakcióterülethez ket termel folyamatban még a CaCl2 és a MgCl^ voltak valamelyes fölöslegben szemben a karbonátos edény küls falára tapadó kristályokkal, amik a ^a^CO^ gyönge fölöslegének köszönhetik létüket. Az elkülönítést megkönnyítette, hogy az edénykék falait nem egyenletesen, hanem többé-kevésbbé élesen határolt gyrs övekben borították a kristályos anyagok. Hogy egy-egy edényen belül tényleg még ily különböz kristályok

tartoznak, ahol az

reakcióterületek

nagyon

léteztek,

karbonátos edényében

(45.

gyönge fátyolszer

ábra)

tisztán

lehetett

észlelni.

közvetlenül a kísérlet

Ez edényben néhány héten

át

amely egyenes folytatása volt az (edény)perem hajlásának és így nem tudható be másnak, mint hogj^ a bediffundáló Ca és Mg iónak tehetetlenségük következtében fleg az elhajított kavics pályájához hasonlóan mozogtak. E tölcsér alatt az edény falán láthatók vollehetett

tak

még

tölcsért látni

(45. rajz a),

a (h) kristályok, amelyek ha akár elsd-

leges reakciótermékek, akár a tölcsér kocsonyás

anyagának átkristályosodásából származnak, okvetlenül más jelentséggel bírnak, mint a tölcsér anyaga, amely hetek multán felszaporodva, az edényke fenekére esett, ahol kiszárítva, mint porhanyós, látszólag

alaktalan

anyag

volt

el-

különíthet.

A

kísérletek nagy, szükség

esetén

fthet,

45. ^bra. Kísérlet a dolomit

souterrain raktárhelyiségben folytak, amelyben a

keletkezés elméletéhez,

hmérséklet 1 — 2°-on belül áUandóan 18— 20° volt. A kísérleti edények a falapfalra szerelt vastag márványasztalon állottak, úgy, hogy minden rázástól mentesítve voltak és így az anyagok keveredése csakis diffúzióval történhetett.

A

karbonátos edényben rendszerint

'29

gr

nátnak, a másikban az ezzel egyenérték CaCl^

A

kísérletek javarészében

volt.

A

diffúziós

Yater 1, kat a

is

^

Zeitschr.

nem

tiszta

MgCl^ oldatát helyeztem. aránya 1 CaCl^ 3 MgCl^

konyhasóoldat

:

volt,

hanem

részben

magam

beléje,

Einfliiss d. f-

az utóbbi vegyületek

tapasztalatai alapján kis mennyiségben oly anyagoamik a szép kristályosodást elsegítik (pl. {H^N)2S0^), egyenletességét biztosítják (KHCO^). Ezenkívül még oly

részben

oldottam

reakció

közeg

kristályos nátrium karbo-

és

Lösungsgenossen auf die Kri.stalisation des Calciumcarbonates Groth.

Krist. 21. 43.3, II. 22. 209. III. 24. 36G., IV. 24. 378., V. 27. 477.

480

BALLÓ UEZSü

Dí

mennyiség MgCl^-ot

is

adtam hozzá, amennyi az egyensúly

módon

az oldatban maradt, nehogy ily

beállta

után

túlságosan eltolassék a reakcióban

résztvev CaCl2 és M^C/g aránya. Ennélfogva a diffúziós közeg literenként 24—275 g konyhasó mellett 4—5 gr MgCl^+G H^O 0-25 g {H^N)2S0^ 1

g JíHCOg-t

Az egyes

tartalmazott.

is

az oldat konyhasómennyiségét

A

kísérleteket

bontottam

böz

különböz id multán, 1-5—15

hogy a

föl,

kísérletek leírásánál

azonban csakis

adom meg. hónap elmulta után

levált kristályokat az egyensúly beállásának külön-

fokában vizsgálhassam. Minden esetben tapasztaltam, hogy a

mód

leteknél alkalmazott elzárási

folyadék fölött

nem

a CO2

roztam a

lev

diffundált

CO.2,

a Ca, a

bevált,

légkörben elaludt

Az elemzés

ki.

Mg

és a Cl

céljaira kiemelt

oldatokban meghatá-

Ha mind

mennyiségét.

az oldalak összetétele azonos volt, akkor az egyensúly

reakció befejezdött, ha

nem úgy

a

kísér-

amennyiben a nagy hengerben a az ég gyújtószál, jelezve, hogy

három edényben már beállott és a

a

különbözség arányából hozzávetleg

megbecsülhetjük a folyamat elrehaladott voltát.

A

ban meghatároztam a Ca a Mg, a C(\, a H^O

hozzájuk tapadó NaCl

mennyiségét.

és a

vizsgálatokat javarészt Jugovics Lajos dr.

kristálytani

tanársegéd úr volt szíves eszközölni. Sajnos, az anyag rendkívül

egyet,

finom

A

kristályos anyagok-

szferolitos szerkezete csakis a fajsúly és a fénytörés

meghatározását

engedte csak meg.

A faj súlyokat lebegtetési módszerrel határozta meg, nehéz folyadékul TuouLET-féle oldat szolgált. Az oldat fajsúlyát pedig WESTPHAL-féle mérleggel határozta

meg. Mivel az anyag nagyon porózus volt

és így a hozzá-

tapadó levegbuborékok az anyag fajsúlyát megváltoztatták volna, úgy járt el, hogy a vizsgálandó anyagot a TnouLEx-oldatban exikátorba tette

levegt kiszivattyúzta. Mint alább az egyes kísérleteknél látható, egy-egy anyagnál lobb mérést is végzett és az így nyert adatok kíizépértékét vette. Az anyag porózus és átlátszatlan volta lehetetlenné tette a behaés a

tóbb optikai vizsgálatot. lehetett annyira

szerkezetét

vékony

Csak a nagyobb gömbalakú

csiszolatot készíteni,

magvizsgálhatta.

A

fénytörés

hogy

e

képzdményekbl

gömböcskék

megállapítására a

szferolitos

BECKE-féle

módszert használta. Különféle ersen fénytör folyadékokba ágyazta a porított anyagot és értéket,

az említett

melynél nagyobb

az illet folyadékok

Az egyes

tcirési

és

módszerrel

meghatározta a két

határ-

melynél kisebl) az auA'ag fénytörése, azután

együtthatóját határozta

kísérletek leírását a

meg Na

következkben adom. A

fénynél.

kísérletek az olda-

tuk konyhasótartaliiiának növekedése sorrendjélten következnek.

ADATOK A DOLOMITKELETKEZÉS ELMELETÉHEZ.

1

A

kísérlet.

.

közeg literenként 24 g NaCl-t tartalmazott. A 2 hóna'p (1910 multán felbontott kísérletben nem állott még be az egyensúly.

diffúziós

X— XI.)

Els, tájékoztató alkotó

összes

481

részeit.

kísérlet lévén,

A

sajnos,

nem határoztam meg

mennyiség (0"5— 0'8

kis

g)

kristályok szép

az oldatok

(2—3 mm)

hosszú egyéneket alkottak.

edényben MgCO^ tartalmú

A karbonátos (CaMg)

Na2C0^. \OH2O keletkezett.

t'Og.

A

kristályok állandói

úr vizsgálatai szerint ez anyagéval egyeznek.

AVegscheider

és

Waltrr

^

kalcit kölcsönös hatása 40°

ad.

Reámutatok

anyag

ez

Mg~5'SS

A

Gay-Lnssit

Löw Márton

^

dr.

Gay-Lussit egyensúlyi viszonyait

tisztázták és megállapításaik szerint A^'agCOg oldat és

hmérséklet

Mg

alatt Gay-Lussit-et, 40° fölött Pirssonitet

tartalmára, amelynek Ca-hoz viszonyított mennyi-

ami azért jelents, mert a természetben el^ Lagunilla-hó\ (Merida mellett) ered anyag vizsgálatánál külön kiemeli ez anyag ilígf-mentességét. A diffúziós edényben a ketts rhomboederekben (Löw dr.) kristályosodott Mgf-tartalmú anyag oly kevés volt, hogy mennyileges elemzést nem végezhettem. A sós edényben teljesen hasonló módon kristályosodott anyag összetétele 98'4% CaCO^-\sége (Ca;

:

1)

elég nagy,

forduló Gay-Lussif Mg-mentes,

1-6% MgCO^

volt,

st

a fajsúlya ^•l'il.

2.

1911

A diffúziós (IV/l— 1912

közeg III/l.)

2.

rajzon jelzett

Az 1000

kísérlet.

literenként 69 g NaGl-t tartalmazott. A lO'S hónap multán felbontott kísérletben mint az oldatok különböz

(isszetételélil látható, az egyensúly

a

Boussingault

módon

majdnem, de még nem

állott

cni^ oldat tartalmaz:

edényben 69-39 g NaCl-t, 0*00 g Ca-t, 5-68 g Mg-t 69-44 g NaCl-t, 0-00 g Ca-t, 6.300 g Mg-t diffúziós edényben 69-47 a sós edényben g NaCl-t, nyomokban Ca-t, 6-4-54 g Mg-t

a karbonátos ;a

be teljesen, mivel

lassítottam.

A

kristályos

anyag különböz habitással

bírt,

és 2-168

g CO^-t,

és 2-1.54

g CO^-t,

és 1-830

g CO^-t.

a karbonátos edény

bels

falán apró ^2 nmi-es gömböcskék, a nagy és a sós edényben nagyon finom kris-

tályos por. amelyek elemzése

1

Mon.

-

Ann. chim. phys.

f.

következ adatokat

Cheni. 28. 633 (1907). (3) 7.

488 (1826).

szolgáltatja

:

4s;2

BALLO DKZSO

D!

íVa "o

Ca%

Mg

Mg

40-09

A

—

0-00

6000

karbonátos edény 0-7H09

18-6

A 38-30

0-9570

0-9783

;

0-14

33-59

1-865

0-984

I

—

||

—

|

I

*

az anyag kevi's volta miatt

karV)onatos

diffúziós és sós

lu'iii

anyagát javarészl)en

edény

mellett kis mennyiségben

A

Diffúziós edény ki'istályai

Sós edény kristályai

97-1

:

'

% C'o C(\, % Ca CO^,

1

k

í

é r

s

1

e

2-89

0-49

multán felbontott

reakciónak nagymennyiség Cn

Ch

a 45. rajzban feltüntetett a kísérlet

irányának megfelel kúpot lehetett

és

amihez hozzájárul,

sósedényében az

Cl^ tartalma.

A

E kúp

alatt az

diffúzió-áramlás

edény falára kristályok

meg

rakódtak. Felbontáskor a kúp anyagát mint kocsonyát találtam fenekén, sajnos azonban oly kis mennyiségben, hogy

nem

megindult

alig

karbonátos edényben

hosszú ideig a

folyamán, látni.

ka})juk

t.

kísérlet

Mg

Mg

NaCl

% Mg €% % Mg CO^.

diffúziós közeg literenként SO gr IS a Cl-t tartalmaz,

T hónap

számítva,

következ arányokat

rész)

99 -öl

:

B.

A

amely

alkotja,

Nesqit(']io)iit

van valamilyen bazikns karbonát. edényben Mg tartalmú kalcit keletkezik, amelynek

mentesen (mivel ez csak tapadó alkotó

a

99-98

||

határozhattam meg.

tartalma a sós edény irányában csökken. Az alkotó részeket

hogy

1-58

li

Kz adatokat az anyag kevés volta miatt nem határi)zhattam meg.

Ez adatokat

A

100-11

1-5

edényben

sós

59-04

1|

—

0-9892

59-35

0-0570

|

falán

l)olsö

diffúziós cdén3''ben

0-0392

0-96

összege

18-01

0-7438

44-6:^

A 39-22

-^^iH,o% m:i

COAc

24-39

az edény

vizsgálhattam meg.

1000 cm3 oldat tartalmazott a

karbonátos edényben 80 g SaL'l-i 80 g NaCl-i

0-078G g (V(-t, 0-1358 g Ca-i,

a diffúziós edényben

a sós edényben

80 g

NaCU

.

2.")-93B

g

("a-t

.

0Í090 g Mg-i 0-2604 g Mg-i 1 1

-00

cs

9-37 g

és 1-490

g Mg-\. és

0-r>5

CO^-i,

g CO^-i, g CO.A.

Az egyensúlytól még nagyon távol volt a folyamat, nünt ez a külinibözo nagy mértékben különböz összetételébl megállaj)ítható. A iingallai)ítható, hogy «sós)) edényben hátramaradt Ca Cl^ és Mg Cl^, arányából 2 a Mg ionok sokkal gyorsabban diffundálnak, mint a Cn ionok, anúnt kiilönben reakció területek

:

ez várható

is

volt,

De megállapítható

mivel a CaCl^, és MgCl^-i az

is,

hogy a karbonát

1

és a

"•

3 aránj'ban helyeztem az edénybe.

Ca

s

Mg

b(")zbb és így egy kísérleten belül a terület szerint

alkotórészek vamiak

IVilíjsli'gben.

1

ionok aránya ti'iiylcg

a

is

a legkülíMi-

legkiiliMilx'j/.ölib

ADATOK A DOI.OMITKELETKEZES ELMELETÉHEZ.

A

karbonátos edény

Ix'lsö

oldalát és peremét

ers

483

kristályos kéreg borította,

a sós edényben kevesebb és kicsiny, a diffúziós edényben nagyon kevés anyagot találtam.

Az elemzés adatai

Ca

%

a

következk:

484 1000 a

BAI.LÓ

t>'

ciii=*

oldat tartiiliuazott

REZS

:

karbonátos edényben 107 GO g.Varí-t. Ü-QÜ gCVí-t, 0-8246 g Mg-t

a diffúziós

a sós

edényben

A

Ca

edényben

%

leválott

107-5 107-7

g NaCl-t, 0-00 gC'a-t, 0-8801 g Mg-t g .V«C7-t, 0-00 gCa-t, 0-8305 g Mg-t

anyag elemzése következ eredménnyel

járt

és l-SO-2

gCOj-t,

es 1-602

g CO^-t,

és 1-598

g CO^-t.

ADATOK A DOLÜMITKKI, ÉTKEZÉS ELMELETÉHEZ.

nemeknek. A mely

észlelést a

485

kémiai vizsgálat eredménye

is megersíti, mivel egyezik egyik ismert magneziumkarbonátéval sem és így szintén két vegyület keverékére ntal.

az anyagok %-os összetétele

nem

5.

A

kísérlet.

közeg literenként 114-5 g NaCl-t tartalmazott. A kísérletet VII/10— X/15.) nnTltán felbontottam, mert a leválott anyagmennyiség gyorsan szaporodott. Ügy látszik e gyors leválás eredménye, hogy diffúziós

3 h ó n a p (1912.

a

többi kísérlettel szemben az anyag laza összeállású és

falára.

Az oldatok

közelálló összetétele

is

nem ntt ersen

az edény

arra mutat, hogy ez esetben a folyamat

aránylag gyorsan, alig 3 hónap alatt megközelítette az egyensúlyi állapotot. 1000 cm^ oldat tartalmazott a karbonátos edényben 114-3 g NaCl-t, Q-OO g Ca-t, 6-195 g Mg-t, 2-605 g CO^-t, 114-2 g NaCl-t, 0-00 g Ca-t, 6-303 g M^-t, 20-30 g CO^-t,

a diffúziós edényben

a sós edényben

A

Ca

%

kristályos

114-45 giVaC7-t, O'OO g Ca-t, 6-435 g Mg-t, 2-195 g COj-t.

anyag elemzése következ eredménnyel

járt

Dt

486 súlyát és fénytörését, is

REZS

úgy megállapíthatjuk, hogy

niagneziunikarlionat

leválott bazikus

van

BALI.O

keveréke.

ez

anyag CaCO^ és az eddig kalcit módosulatban

A CaCO^

jelen.

Az

anyaga között ezen anyag a legfinomabb por, aminek néhány (20—30) mikronnyi átmért, úgy hogy még ers

összes kísérletek

szemecskéi

alig

érnek

el

nagyításnál sem lehetett a szemecskék szerkezetét megállapítani, legföljebb a

karbonátos edényben leválottaknál a

szferolites szerkezetet sejteni.

Az anyag ily finom kialakulásának oka részben részben a töménvebb konvhasóoldatnak tudható be.

6.

A (191-2.

a gyorsabb leválásban,

kísérlet.

közeg literenként 183 g NaCl-t tartalmazott. A 3-5 félbeszakított kísérletben az egyensúly

diffúziós

VII/5— X/23.) multán

állott be.

A legtöbb

rakodni.

Ez azonban csak

hó n

a p

még nem

anyag a karbonátos edény bels falának fels harmadán látszott látszólagos, mert nagyon laza összeállású szemben a anyagával szemben. A diffuziósedényben sósavban 1*615% barnás oldhatlan maradékot hagy,

sósedény kevésnek látszó, de súlyos keletkezett

anyag

sztü-kés és

ami valószínleg a konyhasó tisztátalanságaiból 1000 cm3 oldat tartalmazott a

jutott Ix-léjc.

karbonatosedényben 182-53 g NaCl-t, O-QO g Ca-t. 4-982 g

a diffuziósedényben ^ a sósedényben

A

Ca

Of)

kristáh-oö'

Mcj-t, 2-28

g CO^-t,

183-63 g NaCl-t, 0-00 g Ca-t, 8-795 g Mg-t, 2-33 gCO^-t, 183-17 g NaCl-t, O'OO g Ca-t, 9-343 g Mg-t, 1-694 g C'Oa-t.

anyag elemzése következ eredménnyel

járt

ADATOK A DOLOMITKRLETKEZÉ3 ELMÉLETÉHEZ. gáltam. Meghatároztam adódott.

0'09!2.5

a

egyenérték

487

%-nak

karl)onatosedény A^'o-tartalniát. ami alig O'Tl C'/g-ral alig

0"0i49 egyenérték AVí,

áll

szemben,

következik, hogy a Cl belépett az alkaliténikarl)onat molekulájál)a.

mibl

Az irodalom-

ilynem kt)mplex vegyületek. Ez anyagok a következ fizikai állandókkal birnak

ból ismeretesek

töréjsimitatúja

fajsúlya

A karbonatosedény anyagának A diffuziósedény anyagának A sósedény anyagának

1*551— I'.jO •551— 1*59

2'008 (22") 2'007

1

2'636 néhány 1-59— 1*656 közé szem 2*768— 2"771 között

A

esik.

sósedény anyaga mikroszkóp alatt rendkívül finom apró gömböcskének A gömböcskék nagA'on finoman

nmtatkozik, melyek elég ers fénytöréssel bu'nak.

kérget alkotnak, úgy hogy csak mikroszkóp alatt lehet észlelni, hogy e kéreg is szferolitekbl áll. Az anyag majdnem tiszta Ca CO^, amely javarészt híg CofXoJ^.

fzve

oldattal

percen belül ibolyaszínt vett

1

anyag ftömegét

kísérlet

reakció és fajsúly alapján ez

275 g NaCl-t tartalmazott. A 2"5 hónap nem állott be az egyensúly, daczára annak,

közeg literenkint

diffúziós

multán felbontott kísérletben még

hogy a

A

kísérlet.

7.

A

fel.

Vaíerittel azonosíthatjuk.

beállításakor a

már nagyon tömény konyhasóoldatot nem

anélkül a reakciós oldatok fölé helyezni, hogy azok, ha nagyon kevéssé

ne zavarodjanak a

sósedény

és így

már néhány óra multán gyönge zavarodást

lehetett

is,

de

fel

lehetett látni

fölött.

1000 cm3 oldat tartalmazott a karbonatosedényben 274*4 g A^aC7-t,

A a

0*00 g

Ca-t, 0*7202 g Mg-i, 8*240 g C(\-t,

edényben 275*3 g NaCl-t, nyomokban Ca-t, 0*9282 g Mg-t, 1*176 gC'Og-t, 275*6 g A^aC7-t. nyomokban Ca-t. 0*9312 g Mg-t. 1*176 gC'0.,-t sósedényben

diffúziós

A nyiben

a

leválott kristátyos

anyag a

karlionatosedém^ben

nem

6. sz. kísérlettel

laza por,

hanem

szemben egészen más, amenyersen tapadó

az edény falára

edényben pedig egyenltlenül kialakult könnyen leváló kristályos dudorok. Ez anyagok elemzésének adatai a következk csillogó kristályos

kristáljxs lepedék

kéreg,

;

a

diffúziós

a sósedényben

K

488

Ca

"o

BALLO REZS

4 8'''

ADATOK A D0L0MITKRI,BTKEZÉS ELMELETÉHEZ.

A töményebb Na sem

aragonit,

Cl oldatokkal egyensúlyban niaiadó Ca C03

hanem amint

nem

kalcit,

a CofNo^)^ oldattal szendx'ii való viselkedés és a faj-

súly alapján megállapítható Vaferif.

A Na2C0^

oldatot tartalmazó edényben leválott anyagok vizsgálatából azt

zavartál

következtetnünk, hogy

kell

a

n

diffúzió esetén

Ca

kis

mennyiségben

juthatott beléje, mert a vele szemben diffundáló CO3 annak a tömeghatás törvé-

nyének megfelelen, még útközben leválasztották. A kísérletek kezdeti szakában az edényben a Na^ CO^ volt fölös mennyiségben, minek következtében ez komplett vegyület alakjában szintén kikristályosodik, mint ezt a rövid id multán megszakított kísérletek karbonatosedényében talált Gay hussit-ne\i megfelel is igazolja. Amint azonban a reakció elrehalad, úgy csökken a A^Og CO^ töménysége, minek következtében a komplex-vegyület már nincs egyensúlyban az oldattal, miért az kettéhasad és másodlagosan bázikus magneziumkarbonat kristályosodik.

anyag '2"1

szk

összetétele

határokon belül állandó

H^O arányban vannak. E

letek anyagai, a

mi részben

és a

gyökök áMgCO^, MgfOH)^

is

Ez

+

középérték körül ingadoznak a különböz kísér-

a finoman sugaras gömbhéjjas szerkezet szálai közé

tapadó különböz mennyiség beszáradt amyertiug nem tökélesesen

egynem

voltának tudható be.

E kísérletsorozat eredményeként a dolomit keletkezésére vonatkozólag végérvényesen megállapítható, hogy közönséges (0—20 °) h m é r s é k e t e n és légköri nyo1

m t k e 1 1 s s ó sem m n e m ol d a 1 1 a n n c 3 e g y e n s a n, minek következtében dolomit oly köy rülmények kö z ö 1 nem keletkezhetik, ha csak valamilyen ásmás alatt VI 1

d o

a

1

o

i

i

i

1

1.1

1

ványképz közvetít Tanulmányom

hatása

nem

teszi ezt

lehetvé.

meg K. Spaxgenberg^ rendkÍA ül «D i e k ii n s 1 1 i c h e D a r s t e 1 1 ii n g d e s Dolomit s» cím közleménye, melyben leírja, hogy sikerült dolomitot elállítania, oly módon, hogy magas 90°-nyi hmérsékleten 15—20 légköri n y m á s a 1 a 1 1 Vaterit-^X, magneziumkarbonat-oldat hatásának tett ki. A keletkezett dolomit mennyisége a hatás idejévé egyenes aránj^ban volt és csak akkor sznt befejezte

után jelent

értékes és érdekes

meg

a dolonút -keletkezés, ha

már nem

volt Vaterit jelen, aniety a dolomit kelet-

párhuzamosan aragonittá. illetve calcittá alakul. A kalcit már nem egyesült a magnesiumkarbonattal dolomittá, hanem az magnezit alakjában válik le. Szoba hmérsékleten és légköri nyomás alatt nem keletkezett dolomit, hanem Vaterit mellett víztartalmú magnézium válott le. Kissé magasabb (50— 80°-nyi) hmérséklet és nagyobb 1—5 atm. nyomáson a LiNEK-féle elegykarbonat keletkezik, melynek Mg tartalma a hmérséklettel és nyomással egyenes arányban

kezéssel

növekedik. Spangenberg

vizsgálatai

megersítik vizsgálataim

kiindulási pontját és felfogásom helyességét, a m e n y ib e n kétségtelenül megállapítják, hogy magnéziummal csak az energiád ú s Vaterit -módosulat é h e t reakcióba. 1

j)

Budapest, 1912. június 5-én. Készült a budapesti

1

Geoth,

Zeitschr.

Földtani Közlöny.

XLIV.

f.

kir.

magy. tudományegyetem

Krystallagr. LII.

köt. 1914.

.")29-.")f;70.

II. sz.

kémiai intézetében.

(1913). -í-^

A TALAJ MANGAN-TAirrALMÁNAK MENNYISÉGI

MEGHATÁROZÁSÁRÓL. Horváth Béla

Iita:

A

dr.

^

kevés vizsgálati anyag található az irodalomeredmények is csak elvétve tinitetik föl a mangán-tartalmat, ámbár minden talajt, vagy legalálib is a talajok túlnyomó részét niangán-tartaliimimk kell trltelelezmiiik. E feltevés helyességét nézetem szerint igazolja azon tény, hogy a kzetek — melyeknek mállási termékéül tekinthet általában a talaj — legnagyobl) része mangán-tartalmú, továbbá igazolják Jadin és Astkuc azon vizsgálatai is. amelyek a ninények mangán-tartalmára vonatkoznak. E

ban

talaj mangán-taitaliiiáv(')l

és az elemzési

szerzk az általuk megvizsgált növény mindegyikehen találtak igazolják az

alál)l)k('>zölt

mangánt,

és i)e(lig

kisebb-nag^^obb

kolorimetriás úton végzett meghatározásaim

az eddig megvizsgált

szerint

különböz növénycsaládba tartozó 80-fele mennyiség mangánt. Végül

o'i

0"03— 0"0S

kürülbelül

%

.lO

amelyek

is,

mindegyike tartalmaz

talajminta

között ingadozó, sósavval

kivi>iiliató

mangán-

tartalmat.

Azon körtdmény, hogy a talaj mangán-tartalmát csak nagyon kevés elemföl, annak tudható be, hogy a mangán meghatározására használatos talajelemzési módszerek — az ammoniás és az aeetatos módszerek — igen körülményesek és csak kevéssé megbízhatók, továbbá, hogy a talaj mangántartalma igen csekély és a talaj anyagforgalmában a mangánnak ezideig fontoszési

adat tünteti

ságot

nem

tnlajdonitanak.

A

talajelemz chemiknsok tehát igen gyakian mellzik

mangán-tartalmának megállapítását.

a talaj

módszerrl az elemz kémiai kézik()nyvekl)en sem találkozunk t'lJannasch ^ csak ritkán tartja megl)ízhatónak. Tkeadwet.l ^ » szerint csak nagy gyakorlat után nyerhetk ])ontos eredmények. Hií.lkbrand jiontos eredményt. szerint egyáltalában nem adnak A jelen dolgozatom célja a talaj mangan-tartalmanak mennyiségi meglia-

A

nyös

két

bírálattal.

tározására

használatos

módszerek

megbízhatóságának

eljárás kidolgozása, melynek segélyével a

megállapítása,

mangán aránylag gyorsan

és

meghatározhntó.

1

Eladta

^

Jourii. l*harm. Chini.

a

Magyarhoni Földtani Társulat 1913. pag.

l!tl4

január

^

Jannascii. Lcitfadi-n dor (icwichtsanalysc 1897. pag.

Treauwell. Quantitativc Analysc

'

Hii.i.KHH ANi>.

Analvsc dcr

Silicat-

7-iUi szakülésón.

lö.").

*

1911. i)ag.

5Í(.

127.

und Karhonatgostuinc.

l!>l(i

egy

és jiontosan

|ia_.

97.

A TALAJ MANGAN-TARTALMANAK MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSÁRÓL.

Az

alal)l)inkliiiii

eluször

kö/lüiii

is

mind az

aiiunoniás,

mind

az;

491

acetatog

módszerre vonatkozó vizsgálataim eredményét.

Az a

mmon

i

á s eljárás lényege az,

hogy a vas-aluminiumot

iiyiség klórammonimn jelenlété])en annnoniával leválasztjuk és

tározzuk

mennyiség klórammonimnot

íiddig melegítjük, a

mangánt. Ezen

eljárás szerint

ammóniát adunk,

és

csapadékot forró vizzel

jól

kimossuk,

azután a szürletben határozzuk

meg

ezután

dioxydhydrat

1

az egészet vízfürdn

s

a szrletet bepároljuk. s

adunk hozzá,

esetleg újból

hog}^ a folyadék

órán át vízfürdn melegítjük, a mikor

MnOo H^O

Az

a csapadékokat egyesítjük.

A mangánt

olyképpen, hogy azt ammóniával gyengén

lúgossá tesszük, és annyi brómos vizet :

s

míg csak az oldat anmionia szaga eltnik. Ezután leszrjük,

kivállott csapadékról az oldatot leszrjük,

legyen

a

meny

szürletbl ha-

sósavas kivonatához a vas. alumininm, titán, foszfor leválasztása céljából

a talaj fíilös

meg brummal vagy hydrogénperoxiddal

fölös

a

is

alakjában leválik. Azonban az

barnaszín

a mangán, mangán-

általam megvizsgált

mangán, holott mind mangán-tartalmú volt. Ennek okát abban találtam, hogy a mangán egy nagy része már a vasaluminium-csapadékkal együtt levált, a másik része pedig átment ugyan a szrletbe,

sem

vallott le

táblázat tartalmazza.

1.

A kísérlet

száma

láblázat.

m

492

HORVÁTH BÉLA.

több az ammoniurasó. De ha gondoskodunk

is

az amnioniumsó fölöslegérl, a

reakció a sokféle alkotórészt tartalmazó talaj kivonatban nyil irányában olyan simán,

még sem megy

az alsó

mint az elméletileg várható volna. További hátrány

származik még abból is, ha az ammoniumkloridos oldat egyideig a levegn áll, mikor is oxydáció folytán kevésbé oldható, sötétbarna manganihydroxyd képzdik, mely úgy ammóniában, mint ammoniumkloridban oldhatatlan. A szrletbe tehát a legtöbb esetben olyan kevés mangán kerül, mely már brónmial vagy hydrogénszuperoxyddal ki sem mutatható. Érthet ezekbl, hogy talajelemzéseknél

—

a szürletet

semmi, vagy

nem

használván a

Az elemzés további menetében kalcium-

és

magnézium-csapadéklioz

miként azt az erre vonatkozó

A

mangán meghatározására

—

rendszerint

pontos mangántartalmat állapítottak meg. a

mangán vagy oldatban marad,

keveredik,

s

ezek

értékét

vag}' a

befolyásolja,

és a 2. táblázatban közölt kísérleteÍDi

eredményei

1—3. rovataiban közölt kísérleteket az 1. táblázat, 1—3. rovataiban leírt talajoldatok vas és alumínium csapadékának szrleteivel végeztem; a 4—6. rovatokban közölt kísérleteket más olyan próbákkal végeztem, amelyeknél a vas és aluniiniunu'ól leszrt mangántartalmú oldatban a mangán brómmal ugyancsak nem volt kimutatható. bizonyítják.

táblázat

2. táblá/al.

A TALAJ MANGÁN-TARTALMÁNAK MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSÁrÓL.

keveredett mangán-mennyiség különbségébl

A

nyiséggel,

számítás

meghatározott érték azonban kisebb

kísérletileg

mely nem

kalcium

vallott le a

és

útján

493

meg.

állapította

volna azon mangán-meny-

lett

magnéziummal, hanem oldatban

maradt.

A talaj mangánmennyiségét az acetatos módszerrel is meghatároztam, mely módszer lényege az, hogy a vas-aluminiumot nátriumacetáttal leválasztjuk, •és a szrletben határozzuk meg brómmal, klórral vagy hidrogénperoxyddal a mangánt. Minthogy az acetatos-meghatározást Gedroic és König kétféleképen írják le, mindkét módszert, mely egjanástól csak csekély eltérést mutat, megpróbáltam, s a következ eredményekhez jutottam Gedroic

^

eljárása szerint a talaj

sósavas kivonatát nátriumkarbonáttal

gyengén higossá tettem, majd felfzés után az oldatot ecetsavval kissé megsavanyítottam. Fölös mennyiség nátriumacetat hozzáadása után kétszeres mennyi•ség forró vízzel felhígítottam után, mikor

gázlángon fölforraltam. Két percnyi forralás

és

a keletkezett csapadék leülepedett és a fölötte

is

telen lett, az oldatot azon forrón leszrtem.

A

acetátot tartalmazó forró vízzel jól kimostam.

lév

folyadék szín-

csapadékot azután kevés nátrium-

A

szrletet bepárologtattam,

s

az

még kivált csapadékról újból leszrtem, s azt az elbbihez adtam. A szrletmangán meghatározása céljából annyi brómos vizet öntöttem, hogy a folya--

esetleg

hez a

dék barnaszín

azután vízfürdn addig melegítettem, míg az oldat teljesen mangándioxydhydrát barnásfekete pelyhes csapadék alakjában kivált. A csapadékot leülepedés után leszrtem és forró vízzel kimostam. Az átszrt oldathoz ismét brómos vizet adtam és melegítettem, hogy a mangán lett, és

elszíntelenedett és a

A

tökéletes leválását biztosítsam.

A

izzítottam.

kiizzított

hígított sósavval

nyert csapadékokat platina-tégelybe téve

ki-

csapadékot a sok szennyezéstl megszabadítandó kevés

majdnem

Ezen reakció-elegyet azután

szárazra párologtattam.

egy hengerüvegbe átmostam és ammoniumkarbonáttal telítettem. 12 órai meleg helyen való

állás

után a kivált mangánkarbonátot leszrtem, forró vízzel kimos-

tam, platinatégelyben kiizzítottam •a

mangán átment-e s

és

mint Mn^O^ mértem. De meghatároztam

vas-aluminium-csapadék mangán-tartalmát a

a szrletbe.

mangánt kolorimetriás

A

^

is,

hogy vájjon tényleg az összes kénsavban feloldottam,

célból a csapadékot híg

határoztam meg. 3.

táblázat

1. kísérleti

sorozata tartalmazza.

acetatos eljárása szerint a talaj sósavas kivonatát natriumkarbo-

adagokkal óvatosan túltelítettem addig, míg gyenge zavarodás

náttal, kis állott

i'iton

nyert eredményeket a

König

E

nem

mennyiség natriummennyiség forró vízzel föl-

el. Ezen zavarodást kevés sósavval feloldottam és fölös

acetatot

adtam hozzá. Ezután

higítottam,

hagytam.

A

1

—2

körülbelül hatszoros

percig közvetlenül lángon fztem,

s

a csapadékot

leülepedni

további mveleteket, melyek megegyeznek GEDROicÉival, ugyanúgy

végeztem, mint azt elbb leírtam, azzal a különbséggel, hogy a mangánt

brómmal. hanem 60—70° C-nál klórgázzal választottam

1

Földtani Közlöny 1912. pag.

^

König. Die Untersuchung landwirtschaftlich

IV. Auflage 1911. pag.

31.

nem

le.

.5.34.

und

gewerblich wichtiger

Stoffe.

494

A

nyert eredményeket a

D'

HORVÁTH BÉLA

3.

táblázat 2. és

:i

IS!

OS

-*=

<

táblázal.

3. kísérleti

sorozata tartalmazza,

A TALAJ MANGÁN-TARTALMÁNAK MENNYISÉGI MEGHATÁKOZÁsÁrÓL.

495

mennyiségét a szrletbe átvinnünk, az ebben gravimetriás úton meghatározott mangán-tartalom jóval nagyobb a tényleges mangán-tartalomnál, minthogy a

brómmal vagy klórral leválasztott mangándioxydhydrát mindig tartalmaz többkevesebb káliumot, nátriumot, továbbá kalciumot és magnéziumot (st zinket, is akkor, ha a vizsgálandó anyag tartalmazza ezeket). Tehát a brómmal vagy klórral való leválasztás nem vezet tiszta mangáncsapadékhoz, mert még ennek újra oldása és a mangánnak vijra leválasztása

nikkelt, kobaltot és rezet

által

mint a

is,

fenti

eredmények mutatják, csak olyan terméket kapunk, mely Tehát az acetatos módszerrel sem érhetünk el

szánalmasan tisztátalan Mn/)^. pontos eredményeket.

Ujabban Stritae ^ a talaj mangán-tartalmát titrimetriás úton határozza azon alapszik, hogy a mangánt salétromsavas közegben bizmuthMódszere meg. superoxyddal permangánsavvá oxydálja, a rózsaszín oldatot íölös normál hydrogensuperoxyddal elszínteleníti, s ennek fölöslegét permanganáttal méri.

Ezen

eljárás

is

hosszadalmas

szerz maga

és a

is

beismeri,

hogy kicsiny niangán-

nem használható. ]\íiután tehát kísérleti adataim útján meggyzdést szereztem arról, hogy a súlyanalytikai eljárások a kicsiny mangán-tartalomnál nem adnak megbízható eredményeket és Stritar titrimetriás módszere is közvetlenül nem mindig hasz-

tartalmú talajoknál módszere közvetlenül

nálható, a colorimetriás utat gondoltam és találtam is legcélravezetbbnek a talaj mangán-tartalmának meghatározására. Az alkalmazandó módszer alapjául a mangánnak Marshall - által elször ismertetett azon igen érzékeny reakciója, illetve módszere Ígérkezett, mely azon a kísérleti témáén alapul, hogy a mangán ersen oxydáló szerrel, pl. ammoniumpersulfáttal

2MnS(\

+

r,{NH,),S.20s

+ «ií,0 = r,(NHJ., SO, + IH^SO, + 2HMnO,

egyenlet szerint permangán-savvá oxydálódik,

ersség permanganáttal

ismert

való

melynek koncentrációja azután

(összehasonlít cis

könnyen meghatározható. Ezen reakción alapszik

által

colorimetriás

az ásványok,^ továbbá

útorí

Haas*

eljárása szerint a víz és Bertrand ^ módszere szerint az organikus anyagok mangán-tartalmának meghatározására szolgáló colorimetriás módszer is. Továbbá

ezen reakción, illetve a kaliumpersuliat oxydáló hatásán alapszik ERNYEinek a víz

mangán-mennyiségének meghatározására szolgáló jodometriás módszere

Zeitischiitt

1

íür analytischt" Cliemie

191.3.

02.

^

is.

kötet. pag. .337.

The Chemical News. 1901. 83. kötet, pag. 76. Centralblatt 1901. I. pag. 705. H. E. Walters. The Chemical Xew.s 84. 1901. pag. 239-40. Centralblatt 1902. I. pag. (i8. HiLLEBRANU Aiialvse der Silicatgesteine 2. kiad. 1910. pag. 118. * Zeitsebrift für UnteiHUchung von Nahrungsund GenuBmitteln, 1913. 25. köt. pag. 392. Ezen eljárást módosította Schowalter Zeitsebrift für Unter.sucbung von Nahrunwsund Genussmittein 1913, 26. kötet, pag. 104., továbbá Hartwig é.s Schellbach Zeitsebrift für Untersuchung von Nahrungs- und GenuBmitteln 1913., 26. köt., pag. 439., módo-

'

továbbá Li'HRiG, Chemiker Zeituim 1914,

sította

Chim. de Francé

*

Bull. 8oc.

«

Chemiker Zeitung

32.

(4) 9. pag.

kötet

38.

évfolyam, pag. 781.

361-70. Centralblatt

1908. pag. 41.

1911.

I.

2.

pag. 1884.

496

A le. lia 1.

reakció azonban a fenti egyenlet szerint ilyen simán csakis akkor folyik a jelenlev

lyzátornak, 4.

HORVÁTI! BÉLA

Dí

pl.

mangán

koncentrációja meglehetsen csekély, továbbá

ezüst-nitrátnak, illetve ezüst-ionnak jelenlétében,

kénsavas és

5.

nem

szerves anyagot

3.

2.

kata-

klórmentes,

6. hogy a magasabb h-

tartalmazó kíizegben, végül

reakció gyakorlatilag használhatóvá legyen, a szoljahmérsékletnél

foknál kell a reakciónak lefolyni. 1. a mangánnak (piantitative permangánsavvá való oxydációja mennyiség mangán jelenléténél nem következik be, mert a képzdött ])ermangánsav a fölös mennyiség mangano-sóval — s a mangán pedig túlnyomóan

Ugyanis

nagyoljb

mint ilyen van a talajban jelen

SMnSO^ egyenlet szerint

—

reakcióba lép. és

+ 2HMnOi + IH^O = MnO^ + m^SO^

mangándioxydból

kolorimetriás eljárással közvetlenül

álló

csapadék

meg nem

is

képzdik,

s

mint

ilyi'n

határozható. Kísérleteim azt nnitat-

hogy 0"0025 g mangán 10 cm^-nyi oldatban colorimetriásan még meghatározható, de ennél magasabb mangántartalom 10 cm^-nyi oldatl^an pontosan már nem határozható meg. Ha azonban az ilyen koncentrációjú oldatot desztillált vízzel hígítjuk, a mangán-tartalom meghatározható, miként azt a 4. táblázatban közölt elemzési eredmények mutatják. ták,

'í.

A kisórlet

száma

táhlázal.

TALAJ M ANOAN-TARTALMANAK M KXNYISEril IMECHArAH

A

egyenlet szerint riraetriás

bomlékony,

meghatározás

ezen reakció

Treadwkll

1

nem minden leírja, hanem

mangándioxyd

mint

nem

végezhet.

volna

leválik s ez esetben a colo-

Vizsgálataim

megy ilyenténképen

esetben

)

szerint

azonban

végbe, mint ezt

]il.

csak a kénsav egy bizonyos koncentrációján alul

következik be. ]\higasabb koncentrációnál mangándioxyd az oldat színtelen marad, illetve észrevehet változás

nem

nem

áll

ké})zdik, mert

el. Erre vonatkozó

méréseim azt bizonyítják, hogy 20 cm^-nyi oldatban, melyben a mangántartalom 0-002958 gr., ezüstnitrát nélkül csak 0— 13"6%-nyi kénsavtartalom mellett kép-

zdik mangándioxyd.

ennél magasabb kénsav-koncentrációnál az oldat színtelen

marad. Azonban ugyancsak 20 cm^-nyi oldatban, ha a mangán-tartalom 0"G00197 gr., mangándioxyd csak 0— 3"4%-nyi kénsavat tartalmazó közegben képzdik;

8'5%-nyi

hanem

kénsav-koncentrációtól

fölfelé

már mangándioxyd

nem képzdik,

az oldat színtelen marad.

A

melyben a mangánnak permangánsavvá való oxydációja nem szabad, mert a permangánsav abban az arányban, amiben képzdik, a klórhydrogén által, mely a használt savnak a közegnek,

lefolyik 3. kloridot tartalmaznia

kloridra való hatása által keletkezett

HMnO^

+

IHCl

= MnCl^ + áH^O +

egyenlet szerint kloridképzdés közben elbomlik. nitrát alkalmazása által

azonban kiküszöbölhet.

5C7

Elegend mennyiség

A permangánsavvá

ezüst-

való oxydáció

kénsavas közegben folyik le simán és leggyorsabban, salétromsavas közegben az oxidáció sebessége csökken. A mangánra vizsgálandó oldatnak 5. nem 4.

a

képzdött permanganát ezek oxy-

minthogy

a perszulfát oxydáló hatása szoba-

szabad szerves anyagot tartalmaznia, mert dálása közben eDiomlana. Végül

6.,

hmérsékleten rendkívül lassan megy végbe, hogy az átalakulást aránylag rövid id alatt teljessé tegyük, a reakció-sebesség és a hmérséklet közötti összefüggésr.^ vonatkozó törvény alapján még a hmérsékletet, melyen a mangánnak és a perszulfátnak egymásra való kölcsönhatását lefolyni engedjük, megfelel mértékben növelnünk kell. Erre a célra mint legegyszerbl:) eszközökkel elérhet s elég magas hmérsékletet, a vízfürd hfokát használhatjuk. Ezek után áttérek a talaj sósavas kivonatában a mangán mennyiségi meghatározására szolgáló colorimetriás 2 gr talajnak 100 cm^-nyi

eljárás gyakorlati kivitelének ismertetésére:

sósavas kivonatát a szerves anyag elroncsolása

tömény salétromsavval vízMajd 50 cm^ 50%-os kénsavval való kétórai melegítés által a salétromsavat elzzük. A maradékot vízzel felhígítjuk s a klór esetleges nyomai lekötésére, de meg reakciógyorsítóul is, híg ezüstnitrát-oldat(jt adunk az oldathoz. Ha csapadék vagy zavarodás áll el, az oldatot vízfürdn addig melegítjük, míg a csajjadék össze nem áll, mely után az oldatot félliteres mérlombikba leszrjük, a csapadékot jól kimossuk és 20—30 cni'"^ híján a jelen

és

a

klór eltávolítása

fürdn

céljából

porcelláncsészében

kétszer szárazra bepároljuk.

1

Qualitativc Analy.se

7.

kiadás 1911. pag. 139.

498

Dl

alulig vízzel feltöltjük.

Ezutái) 4

A

a lombikot vízfürdre állítjuk.

növekv

oxydáló képessége

HORVÁTH

—

gr.

BEI.A

;i]iiiin>jiiiiiii])ci>;zultat

])erszulfáttal lu-

liuzzáadása után

takarékoskodjunk, mert annak

savtartalonunal csökken^, tehát annál több per-

szulfátot alkalmazunk,

a

koncentrációnak az

mind nagvolib %-osat találtam:

kicsiny kensav-koncentrációnál az oxydáció

nem megy

A vízfürdre

a

végbe.

sav mennyisége. Legmegfelelbb kénsav-

nagyobb mangántartalomnál míg kisebb mangántartalomnál

()ldatl)an

állított

permanganát színe csakhamar láthatóvá

válik,

id nmlva tnik el. ^linthogy a perszulfát hmérsékleten következik be, minél nagyobb a szabad sav mennyisége, következik, hogy a melegítést ami;';l hosszabb ideig kell végeznünk, minél több szabad savat tartalmaz az oldat. A lombikot a vízfürdrl csak akkor vehetjük le, ha az oldat színe már nem ersbödik. Ezután az oklatot a vöröses színezdés csak bizonyos oxj'dáló hatása annál nag}^)!)!)

Ha

lehtjük.

a színárnyalat esetleg sötét (amit azonl^an az eddigi megelemzett

nem

észleltem), akkor minthogy növeked mangántartalommal az eredmények megbízhatósága csökken, hígítás végett a folyadékot egy nagyobb

talajoknál

mérlombikba

öntjük, vízzel a jelen alulig fölhigítjuk, jól

perszulfát hozzáadása után

Lehlés ntkn

még 5—10

az oldatot a coloriméterben ismert

összehasonlítjuk

s

a

kísérleti

összerázzuk és 2

percig vízfürdn melegítjük,

gi'

majd lehtjük.

ersség káliumpermanganáttal

adatok alapján kiszámítjuk

a

mangán-tartalmat.

Koloriméterül kísérleteimhez mint legcélszerbbet, aScHEEiXEK-félét használtam.

Néha elfordul, hogy

a

képzdött permanganát

szín, hanem többé-kevésbé barnás árnyalatot

nem

tej les és

zett

méréseimet az

A

az eljárást

meg

is

színe

nuitat.

V//.

nem

tisztán ibolya-

csi'tben az

oxydáció

kell ismételni.

colorimetriás módszer megbízhatóságának megvizsgálása alálibi .5-ik táblázat

tartalmazza.

Azl— 3.

vég-

céljáliól

alatt végzett

méré-

seket olyan talajkivonattal végeztem, amelynek ismert mangán-tartalmához

különböz mennyiség mangánt séges

taJajkivonattal

is

vége/ft'm.

adtam

:

a

melyhez

4— ö.

pontosa)!

mennviséget adtam. 5.

A kísérlet

száma

láblázat.

még

alatt végzett méréseket mester-

meghatáinzott

mangán-

A TALAJ MANGÁN-TARTALMÁNAK MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSÁRÓL.

499

lemérésénél és a colorimetriás eljárásnál elkövethet kísérleti hibáktól eredhet.

E

módszer tehát, nézetem

szerint, jól használható

talajkivonatok mangán-

a

tartalmának mennyiségi meghatározására. Kelt Budapesten, 1914 január 8-án. Készült a m.

A

földtani intézet kémiai lalioratóriumában.

k.

HERKÜLESFÜKDÖI HÉVFORRÁSOK RADIOAKTIVITÁSÁRÓL. Ji a:

Weszelszky Gyula

dr.i

Herkulesfürd Krassó-Szörény vármegyében, meredek sziklahegyek között, A fürd céljaira használt források vizei magasabb (38 — 53 C°) hmérsékletek. A források egy része liaszagyagpalából, másik a Cserna-patak völgyében fekszik.

része

mészkbl

fakad.

A

források fakadási helyétl

val ellentétes irányban haladva, a

a

alól

fakadókban kénhydrogén

Herkulesfürd

m.

a

A

kezelésében igazgatja.

kir.

nem

messze, a Cserna folyásá-

hatalmas gránittömbök bukkannak

Az agyagpalából fakadó fonások

fölszinre.

mészkbl

mészk

kénhydrogén mutatták ki.

vize

jelenlétét nein

kincstár tulajdonát képezi

nagyméltóságú m.

kir.

s

tartalmii, a

azt jelenleg a saját

földmívelésügyi minisztérium

megbízásából ez év nyarán, részl)en a helyszínén, részben laboratóriumi kísér-

melyeknek

letekkel vizsgálatokat végeztem, a

radioaktív testeket

E

Megvizsgáltam a S

F

e r e

vízben oldott

lesz

szerencsém a követ-

beszámolni.

vetlenül az

a

a

vizsgálatok eredményérl,

továbbá az azzal kapcsolatban végzett megfigyeléseimrl

kezkben

hogy

célja volt,

azok mennyiségét kimutassam.

s

n

E c,

r z s é

b

e

z á

t - f

p á

az

r y.

r r á s

Lajos, Károly

Erzsébet

L,

Erzsébet

U. (köz-

mellett, az úttest alatt fakadó kis forrás),

és

Herkules

forrás

vizét.

A

vizsgálatra

használt vizet, hogy belle a merítéskor

semmi radiumemanatio el ne vesszen, egy külön erre a célra készült evacuálható fémpalackba gyjtöttem s a mérést magam konstruálta elektrometerrel oly módon végeztem, miként azt már töbl) közleményben leírtam s így megismételni fölöslegesnek tartom. Méréseim eredményeit, nem a régebben, s gyógyszerkészítményeknél ma is használatos, úgynevezett Mache- egységekben, sem oly módon, mint azt az azeltti közleményeimben tettem, a Curienétl annak idejében indítványozott rádium milligramm secundum vagy minutum, hanem az 1910-ik évi Bruxellesi

=

radiológiai kongresszus elfogadta «]\[illicurie>> egységben (egy millicurie az egy milligrammal egyensúlyban lév rádium emanatio) fejezem ki. A mérési adatok ily módon való kifejezésének elnye, hogy az adatokat közvetlenül ismert

^

Eladta a Magyarhoni Földtani Társulat 1914 január

7-én tartott szakülésén.

500

WESZKLSZKY GYULA

1>Í

töménység

radiuiuoldattal való összeliasonlítással nyerjük, ennélfogva azok a

számítási és azoktól a hibaforrásoktól, melyek a készülék állandóinak megállapí-

tásakor keletkeznek, mentek és mentek attól a hibától, hogy a készülék lemeze szállítás közl)en

többé-kevésbbé mindig megsérül

mint eredeti állapotában. Megjegyzem, hogy azt az

hogy minden egyes

ideális

s

így

különböz adatokat mutat,

amelyet a

célt,

Briixellesi

kongresszus

vagy legalább is egy kísérletsorozatot, közvetlen egy radiumoldattal való összehasonlítással kapjuk meg, mint azt Parczadi Ger úrnak mintegy másfél évig tartó kísérleteiben kimutatta, nem tudjuk elérni. L'gj'^anis, mint az Farczadi úr és mások kísérleteibl is kitnt, elérni akart,

a híg

kísérletet

rádiumoldatokból hosszabb-rövidebb

rádium válik

id

alatt bár láthatatlan

ki s a kész oldat összetételét változtatván,

hasonlító készítményül, de egyébként

is

annyi nehézség

mennyiség

nem

használható össze-

áll

az ilyen kíizvetli-n

hogy azt gyakorlatilag egyszeren kivihessük, azt hiszem le kell mondanunk. Ezt a nehézséget elkerülend, én egy közvetít eljárást kerestem, melyet részletesebben Farczadi úr dolgozatának megjelenése után fogok közölni. Lényege ennek az eljárásnak, hogy egy beforrasztott csben lév szilárd radiumos készítmény T sugárzását hasonlítottam össze ismert töménység rádiumoldatból nyert emanatio a sugárzásával, ily módon megállapítottam, hogy a összehasonlítás útjában,

csben lév készítmény

y sugarai által elidézett vezetképesség mennyi radium-

emanatio-okozta vezetképességnek

hogy minden egyes

nyítja,

felel

kísérletét

meg. Hogy ez az eljárás két

különböz

jól bevált, bizo-

nagyságvi és kapacitású

készülékben kétszeresen végezve, a két-két mérés közötti legnagyobb eltérés

8"8% volt. Ekkora

eltérést is csak

egy esetben, az Erzsébet

I.

forrás vizénél

kaptam.

Ezt a forrást nem tudtam közvetlenül elérni, itt a víz egy épület mögött a sziklafalból elször egy természetes sziklamedencébe csurog, s innen jut egy földbe fektetett csövön keresztül a htmedenczébe. E csbl, aliol a víz emanatiotartalmának egy részét már elveszítette, gyjthettem a mérésre szánt itt

nem

a különbözet tehát

is

a mérési hibából,

hanem

vizet,

onnan származott,

jórészt

különböz idben gyjtött víz emanatió-tartalmában volt kis különbség. Az egyes források radiumemanatio-tartalmát két-két meghatározás középsitekét véve, 1000 cm^ vízben a k()vetkezii('k találtam: hogy

a

0-10

Eerencz forrás Erzsébet

«

1

«

u

II

Szapáry

A

fenti

«

X

\0-^ Millicuric

0-23XlO-« 0-34XlO-« 0-33

XlO'^ -t)

« «

«

Lajos

«

1-44X10

Herkules

«

"i-öl

10-«

«

Károly

«

G-59X10-6

«

X

«

adatokból kitnik, hogy a herkulestürdi vizek radioaktivitása A Ferenc-, Erzsébet- és Szápáry-források vize kevesebb,

meglehetsen különböz.

a Lajos-, Herkules- és Károly-forrás vize töbl) radiumemanatiót tartalmaz oldva.

A

magyarországi ásványos vizek radioaetivitása eddig

megvizsgálva.

A

külföldi források vizei

már

bcliatóbl)an

még

vannak

e

kevéssé van

szempontból

HERKULESFÜEDl HÉVFOHKÁsOK RADIOAKTIVITÁSÁRÓL.

A

tanuhnáiiyozva. csaklidgy

lesétl)!)

a

és Ausztriában a fontaktoscop

nev

ilyoní'éle

A

-rendesen vagy közvetlenül a víz merítése után végzik, vagy

úgy

a vizet kiöntve külön határozzák

képességet

s

A mérésnek

meg

fként Németország

vizsgálatot

készülékkel történt.

501

leolvasást ez eszközzel lia

az késblD történik,

a rudioactiv lerakodás okozta vezet-

így számítják a vízben oldott emanatio okozta vezetképességet. ez a

módja kényelmes

és

nyerésére jó, de az így nyert adatok

gyorsan végrehajtható, tájékoztató adatok

nem

eléggé megbízhatók arra,

hogy szám-

szer összehasonlításra használhatók legyenek. Ezért, ha a vizek radioaktivitását más ásványos vizek aktivitásával össze akarom hasonlítani, úgy azt, miután pontos adat csak kevés áll rendelkezésünkre, ezt fként eddig szerzett tapasztalataim alapján tehetem meg s az irodalond)an található adatokat csak úgy használhatom fel, hogy a vizsgálati módszer leírásából következtetek arra, hogy a közölt adat mennyire közelíti

Az

meg

a valódi értéket.

eddigi tapasztalataim után itélve, a herkules -fürdi Ferenc-, Erzsébet-

és Szápáry-források

vizének aktivitása olyan, mint a nagyobb mélységbl

eltör

vastagabb földréteget átjárt ásványos vizek átlagos radioaktivitása szokott lenni. A Lajos-, Herkules- és Károly-forrás aktivitása azonban ennél jóval nag5''obb és aktivitásuk körüU^eltil olyan, mint a budai Gellérthegy tövében fakadó források aktivitása.

A

rádium, mint azt számtalan vizsgálat bizonyítja, egyike a

elemeknek, végtelen csekély mennyiségét

A

a

talaj lian

radiumemanatiot a közönséges talajvizekben

ségbl eltör ásványos

is

A nagyobb

megtaláljuk.

mély-

vizek radiumenianatio-tartalma rendszerint nagyobb,

mint a közönséges talajvizeké. Eddigi tapasztalataim

szerint,

országon az ásványos vizek radiumemanatio-tartalma O'l— O'

A

legelterjedtel)!)

mindenütt megtaláljuk.

nálunk Magyar-

x

10"6 j\Iillicurie

hogy a Lajos-, Herkules- és Károly-forrás vizének a rendesnél jóval nagyobl> radiumemanatiotartalma honnan származik. Ismerünk ugyan forrásvizeket, amelyeknek radiumemanatio-tartalma jóval nagyobb, mint a fentemlített forrásoké, de ezek legtöbbje elhagyott vagy még üzemben lév olyaii bányaüregekben fakad, melyekbl uránércet fejtettek vag}^ fejtenek még ma is. Ezeknél tehát a radiumemanatio között váltakozik.

eredetét ismerjük.

jelen esetben felmerül tehát a kérdés,

Nálunk .Magj^arországon eddig még uránérctelepet nem

is-

merünk.

A kzetek területén,

mint

közül rádiumban leggazdagabbak a említettem,

hatalmas gránittömbök

Herkulesfürd bukkannak a fölszinre.

gránitok.

Valószín, hogy a radiumemanatio eredetileg innen kerül

a forrásokba.

De

eg}'-

tömör kzet lévén, radiumemanatio-tartalmának csak elenyész kis részét adja át a vele érintkez víznek, ez magában nem juagyarázza meg a víz emanatio-tartalmát, annál kevésbé, mivel valószín, hogy a herkulesfürdi gj'engébben aktív források a mélységben szintén találkoznak a gránittal. Annál is inkább valószín ez, mert az összes források vize közül legmelegebb a Szá]iári részt a gránit

artézi

kút vize, tehát

nem

lehet

megokohn, miért aránytalanul kevesebb ezek

radiumemanatio-tartalma, mint az utóbbiaké. tánál

szerzett

budai források

A herkulesf ürdi

tapasztalataim megersítik azt a vizsgálatánál nvert adatokból

források vizsgála-

következtetésemet, melyet

vontam

le.

A

V)udai

a

hévvizekrl

K

002

WESZELSZKY GYULA

közölt dulgozatoinban szószerint a

következket

írtain

^ <'A

:

vulkanikus k/etek

közül az eddigi vizsgálatok szerint rádiumban leggazdagabb a gránit. Lehet,

hogy a források ágyát alkotó kzeteknek bázisai radiuniljan dúsa))b gránit

s

innen a radiumemanatio.

De

egyrészt eddig olyan rádiumban

dús gránitot, mely an))yi radium-

tudna átadni, a mennyi a vizsgált rádiumban dúsabb források vizében van, tudtommal nem ismerünk, másrészt a gránit tömör kzet lévén, az emanatiot bezárva tarja, tehát ez magában nem magyarázza meg e jelenséget. Azonban,

i'Uianatiot

mint azt már említettem, itt megvan a lehetsége annak, hogy a nagy mélységmagas hfokú és nagy nyomású víz a kzeteket átkristályosítja, egyes alkotó-

l)en a

másutt lerakja. Nem lehetetlen, hogy miként a baritot, helyendúsabb vegyületeket halmoz össze. Ez esetben meg volna a magyarádiumban kint rázata annak, hogy miért éppen a Gellértheg}" tövében fakadó források radiumrészeit kilúgozza,

emanatio-tartalma a legnagyobb.

A

fkzeto

Gellérthegy

mutatják, széles barlangokat tud vájni.

E

Ebben

dolomit.

mint azt az Erzsébet-híd építésekor szerzett tapasztalatok

a víz,

és a források szája

barlangok mélyenfekv szakaszaiban

a víz évszázadok óta rádiumban dúsabb iszapot halmozott össze

s

ezen keresztül

szivárogva ettl nyerheti most emanatio-tartalmát. Ebl)l a szempontból nézve,

hasonló ezekhez a Herkulesfürd-források geológiai helyzete, csakhogy

teljesen

míg a budai forrásoknál csak

fürdn

ott látjuk azt.

A

sejteni lehet a gránit jelenlétét,

herkulesfürdi kevésbé

aktív

addig Herkules-

Erzsébet-,

Ferenc-

és

Szápári-források kristályos palából, az ersebben aktív Ijajos-, Károly- és Herkules-

mészkbl

források

fakadnak

s

a Herkules-forrás vize a hegy oldalából tágasabb

barlangon keresztül kerül a napfényre. Valószín tehát, hogy Herkulesfürdn, a föld

méh'ében átkristály^sodási folyamat megy végbe

rádiumból, rádiumban dúsabb teliérek képzdnek.

s ott

Hogy

a gránitlml kilugzutt a herkulesfürdi víz

útjában átkristályosodási folyamat végbemegy, bizonyítja, hogy a Szái)ári ártézikút földfelett ivezetékét már egyszer ki kellett 10 év alatt

kivállott,

fként kalciumszulfátból

mivel az a vízbl alig

cserélni,

kristályos

álló

kéreg

teljesen

eldugta.

s

A rádium, ha eredeti lelhelyén van, mindig urán társaságában fordul el mostani ismereteink szerint abból képzdik. Eadiumban legdúsabbak a durva-

szem

gránitok, a pegmatitek.

nagj-ságú

még nem

Ezek szemcséi között igen gyakran mikroszkojti találhatók. ^Magyarországon eddig tudtommal

uran-csillánikristályok

találtak uran-ásványokat.

En

azt hiszem,

munka, hogy ha a Herkulesfürd környékéinek

hogy nem volna

geológiai vizsgálata

figyelmünket az ottani gránitokra ilyen szempontból

is

fölösleges

alkalmával

kiterjesztenk.

A herkulesfürdi források közül radiumemanatioban leggazdagald) a Károlyforrás. A Károly-forrás szk nyíláson és a hegy()ldall)ól kr)zvet lenül a magasalilüui fekv

bviz

Herkules-forrás szomszédságában bugyog

forrás aktivitása közelítleg olyan lesz,

*

XXX.

A

mint

huclapcsti hi'vvizik radioaktivilásáról

kötet.

2.

füzet,

.-{TC.

la)..

a,

el

s

minden valószínség

vártam, hogy a HerkulesKároly-forrásé. Mint a fenti adatok-

szerint közös eredet. Tekintve e körülményt,

t;s

azt

eredetérl

Matli.

('-^

'r.rnituil.

érlesít

A HERKULESFURDOI HÉVFORRÁSOK RADIOAKTIVITÁSÁRÓL.

l)ul

kituik.

mint

a

a

Károly-forrás fiktivitását küiüllu'lUl háromszor akkorának találtam,

IJerkules-forrásét.

Ez

a tapasztalat arra a feltevésre vezetetett,

Herkules-forrás vize meteorikus vízzel keveredik. Ezt bizonyította az vizs.uálataim végzésekor a

nyabb

volt.

503

mint

a

lierkules-forrá

vizének

hogy a hogy

is,

hmérséklete jóval alacso-

Károly-forrás vizéé. Ugyanekkor azt tai)asztalom, hogy a

Plerknles-íorrás vizének

hmérséklete rövidebb idközönként

zásnak okát keresend, négy napon át

2—2

órás idoközöklien

E

válto-

megmértem,

illetve

is

változik.

az ottani fürdszolgával mérettem, a víz hmérsékletváltozását. Hogy a mérési adatok egymással összehasonlíthatók legyenek, a mérést egy és mindig ugyanazon a helyen, ott ahol a víz a herkulesfürdi medencébe fohák, végeztem.

Mérési adataim

a

következk

:

K WESZELSZKY GYULA

.504

fként

(le

tudóin

adatokból

a fönti

s

az azok nyerése közben szerzett tapasztalatokbó

magamnak megkonstruálni. A Jlerkiües-forrás meredek hegy

oldalán barlangszer nyílásból kerül el.

Közvetlenül a forrás szája eltt épült a régi Herkulesfürd, ezeltt a feltöltött úttest fekszik s az eltt

medre.

Ha

cskön

fölfelé

mintegy két

mélységben a Cserna-patak

és fél mé,ter

a forráshoz akarunk jutni, úgy az alacsony fürdépület mögötti lép-

haladva körülbelül az épület tetzetének magasságában

kicsi

vas-

amelyen át barlangszer nyílásba jutunk. A barlang körülijeiül másfél két méter széles. A lál^unk alatt kfal van s ebhez ersítve egy zsilipszerkezet láncát látjuk. A barlang magassága olyan, hogy abban a bejárat mögött atjót

érünk

el,

—

még egyenesen meglehet

A

is

megszkül.

a

felduzzasztott vizet,

állni,

lépésnyire

s

a Ijarlang

maga

kfalon túl mintegy méternyi mélységben látjuk amely ebbl a medencébl két külön csvezetéken át ter-

eséssel, egyrészt

mészetes

de befele mindig alacsonyabb lesz

bejárat mögötti

a forrás eltt

fekv Szápári-fürdbe

fekv

Herkules- és az attól mintegy 1000

jut. Eredetileg a forrás vize

valószínleg teljesen

A vizet minden hogy annak elég

szabadon ömlött a barlangból az eltte folyó Cserna-patakl)a. valószínség szerint mesterségesen duzzasztották

fel

azért,

hogy a távolabb fekv fürdbe is saját esésével tudjon eljutni. tapaszitalták, hogy a l^arlang nyílásaiban összegylt víz' az itt összegylt nagyobb meiinyiség víz újV)ól csak nehezen

esése leg;y'en ahhoz,

Évekkel ezeltt, miután

ess idben lehl

s

a barlangtól a Cserna medréig nyúló alagutat vájtak

melegszik

fel,

zárták

Ess idben

el.

részére

t

legend

Mint

víz

a fönti

a

lehlt vizet esténkint lel)ocsátják

gyljön

(issze. a zsilipet

adatokból kitnik,

a

s

s

ezt zsilippel

hogy reggelre

a

fürdk

rendszerint éjfél után ismét elzárják.

barlangban összegylt víz este a

zsilij)

kinyitása eltt a leghidegebb, Este ü órától éjfélig a víz a zsilipen át szabadon a Cserna-patakba folyik. Éjfél után a zsilipet elzárják, a víz a barlangban emel-

Nemsokára

kedik.

a zsilip elzáiása

után

a barlangiban

csvezetéket, mely a barlangot

annyira emelkedik a víz,

Herkules-fürdvel köti össze,

eléri. hogy azt a délig este volt, de még magasabl), núnt már jóval hmérséklete ekkor A víznek csakis megle}) jelenségnek pillanatban els kezd. Ez fogva esni déltl emelkedik s

a

következ magyarázata

A

a

lehet

barlang belsejében valahol, külön ereken át jön a hideg

s

külön repe-

a meleg, mint a hideg víznek a barlangba

désen keresztül a meleg víz.

Ügy

mennyisége arányos a vizet

szállító nyílások keresztmetszetével és a víz

sával.

Ha

a

meleg víz nyomása közel állandó,

jóval nagyobb, mint a száraz idszakban,

a

^

A

fönti kifejezés,

amikora

hidef; és

hideg vízé ellenben ess

idben

úgy ess idben több, száraz idben

kevesebb hideg víz fog a meleg vízhez keveredni.^

rl

öml

nyomá-

Ha

a víz

szabadon folyhatna

ki

meleg víz nyomásáról, mint két cjivenlö tényezis tekintettel akarunk lenni s ebbl a szem-

beszélek, az esetben, ha a víz földalatti útjára

pontból megkülönböztetéseket akarunk t«nni, helytelen lehet. De a jelen esetben, amikor

különböz eredet víznek egy-egy közös helyen való találkozásáról van szó s a kérdést ebbl a szempontból vizsgáljuk, akkor amikor a hideg víz beömlése, nemesak közvetlenül az eszés vagy áradás alkalmával történik, hanem azoktól csak bcfolyásoltatik s azután is tovább tart, tehát a meteorikus víz valami módon elbb föiraktározódik. miután két

csak

egy akár mesterséges, akár természetes szélese}>b vagy hajszálrcjKMlésckbl

álló

vezetéken

A HBRKULESFÜRDOI HÉVFORRÁSOK RADIOAKTIVITÁSÁRÓL.

505

annak hmérséklete csak az idjárással változnék meg. de napi nem észlelhetnénk. De tegyük fel azt az esetet, hogy a víz annyira van f()lduzzasztva, hogy a duzzasztás következtében keletkezett vízoszlop magassága a meleg víz nyomásával egyenl. Ekkor a meleg víz áramlása megsznik, a hideg vízé ellenben, ha annak nyomása nagyobi), továbi) tart, tehát lassankint a meleg vizet teljesen kifogja a barlangból szorítani. Ha ilyenkor a vízoszlop magasságát csökkentjük, úgy a meleg víz áramlása újból megindul és pedig annál jobban, minél nagyobb a meleg vizet szolgáltató repedésnek keresztmetszete nyílásán.

ú_i::v

liingadozást azon

a hideg vizet szolgáltató erek keresztmetszetéhez viszonyítva. Körülbelül ez az

van meg a Herkules-forrásnál. A legmelegebbnek annak a víznek kell lennie, amely éjfélkor a zsilip elzárása után legalacsonyabb vízállás mellett gylik össze a barlangban. Ehhez azonban hozzáférni nem tudtunk. Az els mérés már egy bizonyos fokig felduzzasztott vízzel történt, amelybe már több hideg víz keveredett s másrészt az éjjelen át lehlt barlangban gylt össze s a lehlt vezetéken át eset

került a

A

hmérhöz. fönti feltevés szerint a felduzzasztott víznek reggeltl estig állandóan

A mérési adatok azonban azt mutatják, hogy a víz a duzels órában egy kissé fölmelegszik, azután egy darabig állandó hfokú marad, majd a déleltt folya)nán egyik nap elbb, máskor késbb melegedni kezd, délben a legmelegebb s innentl fogva majdnem egyenletesen hül. E jelenségnek magyarázata a következ A Herkules -forrás zsilipjét, nnt említettem,, lassan

hlnie

kellene.

zasztás utáni

:

éjfél

után zárják

legmagasabb

Ettl fog\a

vízállást körülbelül

élénkebb fürdi a

el.

élet,

Herkules-forrásban

a víz színe a barlangban lassan emelkedik

hat órakor

éri

Hat órakor megkezddik

el.

s

a az

fürdk délig mind több és több vizet fogyasztanak, tehát lév vízoszlop magassága egy darabig sülyed s déltl fogva a

azután ismét emelkedni kezd.

A víznek hfoka tehát aszerint fog változni, amint a fürdk több vag}' keveA kisebb hváltozásokat a közönséges fürdhmérn

sebb vizet fogyasztanak. természetesen

nem tudtuk

a víz hmérsékletí't az a

langban gylik össze

A

s

megfigyelni, azonkívül egy bizonyos fokig befolyásolja

körülmény

is,

hogy reggel a

víz az éjjelen át lehlt bar-

a lehlt vezetéken át jut a méréshez.

es vize meglehetsen kcizEz a körülmény, mint a radióaktivitási adatok mutatják, a víz összetételére meglehets hatással van, azonkívül magának a fürdnek is kellemetlen, mert ess idben síjkszor napokig sem duzzaszthatják meg a forrást, mert nem szolgáltat eléggé meleg vizet. Ez utóbbi bajon ugyan segíteni lehet oly módon is, hogy ilyenkor a vizet szivattyúval emeljük a vezetéfönti

adatok tehát azt mutatják, hogy az

vetlenül jut a Herkules-forrás vizéhez.

kig,

mert a forrásnak, ha nincs felduzzasztva,

s

a fenti feltevés igaz, melegebb

vizet kell szolgáltatnia. T)e leggyökeresebben a bajon

úgy segíthetünk, ha az es-

vizet a forrástól teljesen elszigeteljük.

A kérdés természetesen

az,

hogy lehetséges-e

és

miként végezhet

az.

Én

átáramló víz sebessége végeredményébe a nyomástól és a vezeték keresztmetszetétl függ. azt hiszem, hogy nem járok el helytelenül, hogy az egyszerség kedvéért, az ismeretlen mellékkörülményektl eltekintve, a heh^zetet úgy magyarázom, mint ha egy közös medencét

két egymástól teljesen független vezeték vize táplálná. Földtani Közlöny

XLIV.

kot. 1914.

34

^'

506 a fönt

leírt

séggel.

E

WESZELSZKY GYULA

tapasztalatokból kiindulva azt hiszem, liogy ez

föltevésemben megersít

az a kínul meny,

hfoka magasabl)

felduzzasztott víz

a

nejii

hogy

víz színén niint a

a

járna nagy nehéz-

forrásmedencében

mélyebb rétegekben.

Hogy milyen a hkükhibség a forrásmedence fenekén és tetején lév víz magammal vitt hméi' e|)])en e n)érések közben törött össze, nem tudom megmondani, dehogy e klilörd)ség nagy lehet, bizonyítja, hogy augusz között, miután a

tus 2B-án d.

órakor, amikor a Herkules-fürdi vezeték kifolyásánál a víz

11. (»

h-

mérséklete 39° volt, ugyanakkor a furrásmedence tetején lév víz hmérsékletét 44°-unak találtuk, tehát csak egy fokkal kevesebbnek, mint a kifolyásnál a víz

maximális hfoka

volt.

a forráshoz jutása

nem

E körimén}^ azon

tehát amellett szól, hogy a hidegvíznek

a része.n történik, ahol a

ez esetben ezzel elkeverednék,

hanem

melegvíz

fölfelé száll,

mert

a barlang oldalán közel a barlang szájához,

mert a barlang szájánál a meleg vizet a hidegebb víz fölé rétegzdve találjuk. Könnyen lehetséges tehát, hogy ha a barlangot befelé föltárjuk, úgy ott a hidegvizet szolgáltató ereket megtaláljuk s a hidegvizet elvezethetjük. Megjegyzem, hogy valószín az, hogy a barlang els, aránylag szk nyílását egy tágabb, mélyebben fekv vízzel telt barlang követi. Ugyanis, amint a zsili]>et kinyitják, a bar-

lang

látható

részében

földuzzasztott víz

abból rövid

id

alatt

kifolyik.

Ha

csak ebben volna a víz összegylve, úgy az abból összegylt víznek kibocsátása után kiöml víznek már melegebbnek kellene lennie. IMi megkíséreltük a Csernába folyó víz hmérsékletét kürülbelül egy negyedórával a víz kibocsátása után mérni,

hogy a víznek hfoka akkor majdnem ugyanolyan volt, mint anüHerkulesfürdi vezeték kifolyásánál méi'tük. Ez tehát a' mellett szól, hogy a barlang belsejeben is kell még egy mélyebben fekv medencének lennie, mert a kifolyásnál csak fokozatosan hosszabb id múlva, ab])an az arányban fog a melegei)!) víz jönni, ahogy a hidegeid) vizet lassan a medencéibl s

azt találtuk,

ly ennek azt a

kiszorította.

Egybevetve a föntemlítetteket, azt hiszem, hogy nem tévedek, ha azokból azt következtetem, hogy a Herkules-forrás barlangjának föltárásával nem is nagyon messze a barlang szájától megtaláljuk a forrás vizéhez kevered hidegvizes ereket, amelyekl)l a hideg víz külön elvezethet lesz. Megjegyzem, hogy mérési adataim, miután arra elkészülve nem voltam, egy kissé hiányosak, s hogy ha azokat kiegészítjük, úgy e kérdésre még részletesebb feleletet is tudnánk adni. Kapcsolatban lésével,

a

Herkules-fürdi íoriások vizével végzett kísérleteim köz-

egy észlelésemet akarom

még

fölemlíteni,

amely figyelmemet

a herkules-

azonban eddig még nem foglalkozhattam. ]\íintegy két évvel ezeltt az egyetem II. számú kémiai intézet raktárában valamit keresve, két beforrasztott üvegcs akadt kezend.ie, amelyeknek üvege gyengén

fürdi forrásokra

kékesszín

volt.

E

terelte,

amellyel

csövek Erzsébet-forrás jelzéssel voltak ellátva.

A

radioaktív

testek sugarainak van az a tulajdonsága, hogy az üveget ilyen színiv festik. JJár

nem

tartottam valószínnek, amiál kevésbbé, hogy az üvegbe csak gáz volt

beforrasztva, hogy az annyira radioaktív legyen,

hogy

ilyen hatást fejtsen ki, e

jelenség volt az, amely, nnnt említettem, figyelmemet a herkides-fürdi forrásokra terelte. IMegjegyzem, hogy idközlx'U az egyik cs magátiil megrepedt a rajta

A HEKKULKSFÜKDüI HÉVFOEKÁSOK ÜADIOAKTIVITÁSÁRÓL.

lév kék

lepedék eltnt,

s

A HerkuÉn eddig

helyette fehérkéubl álló lepedék képzdött. analyzis szerint kénhidrogén

lesfürdi Erzsébet-forrás az

nem

i]em tapasztaltam, de

507

is

olvastam, hogy kénhydrogén

tartalmú.

magában vagy más

gázzal beforrasztva kékszín szilárd terméket adna. Lehet, hogy a szénoxydsul-

Én e kérdéssel eddig nein tudtam foglalnem tudom, hogy körülményeim megfogják-e ezt engedni. Ezért említeni

fidnak ez valamely poh'mer módosulata.

kozni e

s

tapasztalatomat most így

fel.

TAMJLATI ÜGYEK. A)

Szak ülések.

.leíjyzköiiyv az 1914 április

1.

szakülésról.

1-i

Az ülés délután 5 órakor a m. k. Földtani intézet eladótermelien volt. Elnök Schafarzik Ferenc dr. megyetemi tanár. Megjelentek: Emszt Kálmám dr., Erdi Kálmán dr., Horusitzky Henrik, Ilosvay Lajos dr., Jolesz Béla. Jugovics Lajos. Koch Antal dr., Kormos Tivadar dr., Kovách Antal, Kulcsár Kálmán, László Gábor, Lóczy Lajos dr.jLöw Márton dr., Maros Imre, Pálfy Mór dr., Eoth Károly dr., Schréter Zoltán dr.,STRÖMPL Gábor dr., Szontagh Tamás dr., Taeger Henrik dr., Treitz PÉTER, Vendl Aladár dr., Vigh Gyula dr. 1. Elnök felkéri Taeger Henrik dr. rendes tagot: «A Buda-Pilis-Esztergomi hegység szerkezete és a r c \i 1 a t a» címen bejelentett eladásának megtartására. Eövid bevezetés után, melyben eladó a magyar geológusoknak e hegy:

.áégben

szerzett érdemeit

méltatja, a terület hegyrajzi viszonyaira tér át,

s

ki-

hogy itt ómiocén, szarmata és pontusi id után kialakult ciklikus röghegységgel van dolgunk. A budakeszi tekn tárgyalásával kapcsolatban rátér a hárshegyi homokk, budai márga és bryozoás márga viszonyának méltatására is.

fejti,

Nemcsak

famiisztikai, hanem tektonikai alapon is arra az eredményre jut, hogy a hárshegyi homokk s a budai márga egykorú képzdmények, s hogy a budai márga és bryozoás márga azonosak egymással s az alsó oligoeénbe tartoznak. Ezután áttér a terület egyes tektonikai egységeinek leírására, s általában ]negállapítja. hogy a hegységet ÉNy— DK-i, É— D-i és ÉK— DNy-i törések .

alakították

ki.

Végezetül

clijíik

köszönetét

fejezi

nagyobb, összefüggbl) területet járt

be.

ki

a

tanulságos

mint t^ldci

a

elíidásáért.

l)udiii

Eladó

h('gysegl)cii. ennél-

fogva eredményei áttekinthetbliek.

LóczY Lajos

tiszteleti

tag hangsúlyozza,

viszonyai sokkal bonyolódottabbak. észleltek.

Eladó

figyelmét

nnt

kikerülte a

akár

a

hogy

a

Duna mentén

kn

szól)an

Vértesben, akár

a

hegység

Bakonyl)an

egész Visegrádig húzódc)

TÁRSULATI ÜGYEK.

."JOS

mely az egész hegységnek legfontosabb tektonikai vonala. Nagy id után is, helyenkint 400 ni-ig

törési vonal,

ingadozások következtek be a pontusi

térszíni

terjed vízszintes eltolódások is észlelhetk. Ami a bryozoás márga kérdését eldöntöttnek a Pálvölgyben pl. az orbiilleti, az még most sem tekinthet ;

mészk átmegy

toidás

míg

csolódik,

bryozoás márgába, utóbbi

az óbudai

cementgyárban

tehát

felfelé Inidai

az eocénhez kap-

itt

márgába megy

át,

tehát

oligocénnel függ össze.

KovÁCH Antal Kzettani adatok északi P a r a g u a y b ó L Eladó azon vizsgálatainak eredményérl számol be, melyet a kir József Megyetem kzettani gyjteményében lev mintegy 120 drb. paraguayi kzettel 2.

:

Ez a legnagyobb közetgyjtemény, mely Paraguayból Európába

végzett.

Kivüle

Anisits volt asuncioni egyetemi tanár gyjtése. csak (Jena

paraguayi

Goldsciilag

melyeket

Európába,

közeteket

Carnier

jutott,

hozott

még.

vizsgált

meg.

elég világos

képet

1913.)

Anisits gyjtése északi Paraguayból való,

s

kzetekrl

a

alkothatunk annak petrografiai viszonyairól.

A kzetek legnagyobb részét teszik a g r á n i t o k, melyek teléreket alkotnak ortogenetikus palákban. Húsvörösszín, közép nagyságú kzetek. Színes nagy részük ers dinamikai

alkatrész mindig csak a biotit. ^likroszkóp alatt

hatások nyomait nuitatja, s ezekben gyakori a szekundér mikroklin. Az a p 1 i t o k típusos szerkezet rózsaszín kzetek. G n á j s z o k között van muszkovitbiotit gnájsz, szeriéit gnájsz, biotitgnájsz s amfibolgnájsz.

Kvarcitok

fehérek

akad köztük csillámos kvarcit is, muszkovittal. Mészkövek szintén nagy számmal vannak, de nem változatosak. Mind bitumentti festett kristályos mészkövek. Van köztük oolitos is. A homokkövek aprószem kvarchomokkövek, s

homokk,

valószínleg futóhomokból keletkezettek. Sajátságos féleség a pettyes

Agyag, márga, meszeslimonit okozza. La térit, vörösbarna

melyet apró vörös limonit-f oltok tarkáznak.

márga, mind

vörös, mely színezést a szín fürtös szerkezet súlyos közét. ^Mikroszkópi vizsgálatnál olyan limonitos. kötanyagú kvarchomokknek minsíthet, melyben az alapanyag dominál. Küls megjelenés után ítélve ersen vasas oldatok hatására kvarchomokkben

keletkezett konkréciók fürtös halmazának tekinthet.

Az eladást kzetpéldányok s

benm-

csiszolataik mikroszkópi fényképeinek

tatásával kísérte. 3.

ViGH Gyula

fordulása

dr.

«A

a c a n

z

t

h

c

i

u

in

o

rétegek újabb

s

Magyar K ö z é p h e g y s é g b e n» cím

a

el

-

eladásában az

Esztergom és Kesztölc határában fekv Velka-Szkálahegy ÉK-i lejtjén a liászrétegek fedjében eredetileg szálban elforduló, jelenleg csak tömbökben szerte bever — már Schafauzik professzortól is említett — t m ö 1 1 v ö r ö s m é s zszól és a ni é s z k b k ö vek s z t r a t g r á fiai li c y z e t é r gyjtött kevert jelleg fauna alapján a felié r- j r a (')

1

1

1

i

i'i

mmer

k

i

g

e k»

k

é s

i

d g b

e

i

1)

n

tartja azok

emeletét

d e n u d á c

i

a

t.

i

ó

t

k ó

é 1

v

])

m

e

i

s e

gk

«a c a

1

í

n

t

li

m élt m a r a

i

c u

m

o

rét

s

d v á n y a

i

e-

n a k

Összehasonlítást tesz a gerecsei és különösen a lalai viszo-

nyokkal, amelyek alapján

valószín

n e k

t

a

r t

j

a,

h o gy

a

1'

i

1

i

s

b c

in

TÁRSULATI ÜGYEK.

509

a maim összes szintjeit képvisel rétegek megvoltak, amit a kevert faunák bizonyítanak, c s a k a sajátságos üledékképzdési viszonyok m iatt nem tudjuk az egyes szinteket egymástól elkülönítve kimutatni.

•csakúgy, mint Tatán,

Végül röviden összefoglalva fölsorolja a Pilishegység fölépítésében résztvev

júrakorú lépzdményeket

megemlékezik a júraidszak tengerének a

és

Pilis-

hegység területén való viselkedésérl.

Egyéb tárgy híján elnök

2.

az ülést 8 órakor berekeszti.

Jegyzkönyv az 1914 május

6-iki

szakülésrl.

Elnök Schafarzik Ferenc dr. megyetemi tanár. Erddy Árpád, Schmidt Károly, Schrédbr Gyula, Szcs :

Megjelentek

:

JÓZSEF vendégek.

Továbbá Ascher Antal, Emszt Kálmán, Éhik Gyula, Gaál István dr., Golodai Kornél, Hillebrand Jen, Horusitzky Henrik, Jablonszky Jen, Kadic Ottokár, Kiss József, Koch Antal, Maros Imre, Májer István, Pálfy MÓR, Papp Károly, Schréter Zoltán, Somogyi Kálmán, Szinyei Merse Zsigmond, SzoNTAGH Tamás, Vendl Aladár, Vadász M. Elemér, Vigh Gyula, Vizer Vilmos, Zalányi Béla, Zimányi Károly, Zsivny Viktor tagok. :

Elnök az

ülést

Papp Károly

megnyitván

dr.

felkéri az elstitkárt jelentésének megtételére.

elstitkár kihirdeti, hogy az 1914 március

ülés a Szabó-alapból 300 koronás

határhegy, Kiscelli fensík és a és tektonikai kidolgozására.

A

pályázatot

tzött

Eózsadomb közé es pályázatok

f.

4-i

válaszmányi

Hármas

ki a Budapesti

terület részletes sztratigráfiai

évi június l-ig nyújtandók be a tár-

sulat titkári hivatalában. 1.

téliez»

Balló Eezs dr. :«Adatok a eladásában elmondja, hogy

cím

dolomitkeletkezés elméi

e-

az 1912 június havi szakülésen tartott

eladásában, az eddigi vizsgálatok kritikai tárgyalása alapján azon eredményre jutott,

hogy a dolomit-keletkezésnek minden tekintetben

helytálló

magyarázatot

tisztáztuk a kalcium és magnézium karbonátok egyensvílyi viszonyait, 2. ha tudjuk, hogy mily módosulatban vannak jelen a konponensek azon legkülönbözbb összetétellel bíró kzetekben, amiket, dolomitoknak neveznek. csak úgy adhatjuk meg, ha:

1.

Jeien alkaloinm.ai egyensúlytani vizsgálatairól számolt be. Mintliog}- a két

karbonát együttes leválasztása, különböz oldatok hatásának különféle módon kitett kalr-iumkarbonatok sem eredményeztek alacsony hmérsékleten dolomitot és a természetben a dolomit

nem keletkezhetett oly magas hmí^rsékleten (80—200°),

amilyenen sikerült mesterségesen készíteni,

nyilvánvaló, hogy

a

t e r-

m é s z e t b n oly é n ye z k n e k kellett k ö z r c in k ö d n ö k, amik az eddigi kísérletekben nem szerepeltek. Ezért t

i

eg^^ensúlytani vizsgálatai feladatául azon feltételek megállapítását

lyek teljesítése esetén a

CViMíjff'C'Ogjg

tzte

ki,

komplex- vegyület alacsony (0-20°)

ame-

hmér-

sékleten keletkezhetik, illetve a két vízmentes karbonát oldataival egyensúlyban

TÁRSULATI ÜGYEK.

510

MgCÜ^

Figyelmeztet arra, hogy a kalcit csak alacsony, a vízmentes

állliat.

csak magas (100° fölé es) hmérsékleten válik kalcit a dolomit és

nem

magnezit

le

az oldatból, továbbá..

hanem

üz izoinorfia,

pedig-

u

liog;<."

a moríotrópia viszonyában

állanak és így egyszer leválasztás esetén .sokkal icisebbek a n.olekuláris erk, semhogy kristályos eleg\'edést, illetve komplex vegyüléát létesíthetnének. Indokolással levezeti, hogy következ tényezk hatását tartja számbaveendnek: 1. a reakcióközeg közömbös (pl. NaCl) oldatának osmozis m^omását. mint a magnéziumkarbonatok dehydralizátorát, 2. a reakció nagymérv lassítása íolytán leváló labilis módosulatok nagyobb reakció-képességét, i5. az ásványké]izk hatását, 4. a küls nagy nyomást.

Az els két tényez hatása csak

CaCO^MgCOs

korlátolt, anieiuiyibeii sein dolomitot

hanem 4-

elegykristályt,

%

-1-5

MgCO^-t

közül a SH,

H^N

és a

1

d v a

sem

tartalmazá

A számbavehet

kalcitot és érdekes bazikus vegyületeket eredményezett.

képzk

o

ásvánv-

kovasav iiatását tanulmányoztti, amiknek számos

fontos megállfipításai azon eredményre vezettek,

li

o g y

c s e

k

é

1

y ny o

más

alatt, alacsony hmérsékleten közvetlenül az oldatból még az említett tényezk hatás á r a s e m v á i k e d o 1 o1

1

b o m b okarbonát é s g y hacsak jelen tudásunk körén e 1k V ü n e m es tényez hatására ne m, d o o m y tételek ni h il e 1 ne m k e e t k e z e t k.

m é

i t,

d e

illetve ne m

C'aCOg és MgCO-^,

r e s

e

1

e

gy

e d

i

k

r

í

1

1

í

k ét

a

1

SciiAFAKZiK

ii

i

i

t

i

1

f

i

mondva az eladónak gondoF maga részérl is azt hiszi, hogy az kénhidrogén szereplése nem vehet kombinációba, mert

Fkkenc

t'lnök

dr.,

köszönetet

és ehnés kísérletezésen alapuló eladásáért, a

ásványképzk

IíözüI a

ennek a gáznak nagyobb mennyiségben való jelenléte lehetetk-iuíé tenne minden szerves életet, holott a természetben található dolomittelepek orgrinogenek.

Jobban látszik megközelíteni a dolomitképzdés nehéz problémáját eladó "szeriiit a kovasav szereplése víz jelenlétéiben, amely OO., jelenlétében külön-líülön CaCO^ szferolitokat és víztiszta MgCO-. kristályokat eredményez, n nélkül azonban, hogy e két anyag összekristályosodnék. Az ilyen tömegeknek utóbb diagenetikus módon kellene átkristályosodniok, amikor talán létrejöhetne az egységes dolomit. Kívánatos, hogy eladó a megkezdett úton kölönböz lehet ásványké]izk és az osmotikus nyomás figyelend^evétele mellett kísérleteit folytassa, amennyiben ez az út

minden

2. ]\ÍA.JER

üledékes mén

látszat szerint végre

LsT\'ÁN

:

A B

<>

r z 3

mégis csak sikerhez fog ö n y

képzdményei cím

i

\

ezetni.

hegység északi

eladásaiban

r é s z é

]i

e

k

a Bíh'zsönyi ht-gység pert-

végzett kutatásairól számol be, fleg az északi rész geológiai viszonyát ismer-

Magyarhoni Földtani Társulat Szabó-díjával jutalmazott pályanumka gyanánt. Vizsgálatából kiderült, hogy amit Hantken, Szaivj. JJöckh H. és mások alsó mediterrán anomiás homoknak tartottak, már felsmediterrán, ami annál érdekesebb, mert az andezitek fekvjében van s így ezek ftönii'géni'k pontos teti

a

kitörésidejét volt,

nem

szerint az

is

adják, amely ezek szerint

már határozottan

a

IVlsmoditi'rránban

pedig az alsó és a íelsmediterrán határán, mint eddig hitték. Ezek

eladó

ondezitkitörés eltti felsmediterránt és andezitkitörés utáni

felsmediten ánt külíinböztet meg. Az ell-biek Hont kíinn

ékt

ii.

a -

TÁRSULATI ÜGYEK.

liaij

vannak

511

szépfii ifJtárva: agyagos, márgás, lioJiiokos!. kvaickaviesos rétegek

felsmediterrán pedig l(;gszel)l)en Kenienczén a Gond)hegyen van feltárva vulkáni felhalniozódáson kövületekben gazdag tufás, homokos, lazakötés meszes márgás rétegek és szilárd lajtaniészk zátonyképzdmények alakjá]j
képében.

Ez adat birtokában ban

a szomszédos területekre vonatkozólag

})ontos, lelkiismeretes

talált

vizsgálatokon

érdekes következtetéseket vonhatunk

le

alainüó

is

az irodalom-

adatokra támaszkodva

az egész Börzsönyhegység,

íi

szomszédos

Cserhát és a Dunajobbparti Szent-Endre- Visegrádi andezithegységek ftömegének,

zömének

kitörés idejére

játszódott

le,

is,

mert az összes

amely ezek e

szerint szintén

már

felsmediterránban

a

vidékeket kutatók kiemelik, hogy az andezitek éles

elválással telepszenek az alsómediterrán

anomiáshomokra

és

e

felfogás szerint

azon felsmediterrán kövületeket tartalmazó, de andezites anyag nélküli homokos

agyagos fkitörés után helyezték a felsraediterránba kövületeik és a régi felfogás alapján pedig ezek a kitörések eltt ülepedtek le és az andezitek fekvjét képezik,

homokos lazább kékesagyagos II. rend. kövületeket tartalmazó Cserhátban a Tót-Marokházánál lév meszessárgás homokrétegek,

ilyenek a szobi rétegek,

a

Budapesten a városligeti artézi kútban feltárt 10 m-tl lejjebb lév rétegek jó mtlyet Zsigmondy szintén II. medit.-nak helyezett és a káposztás-

része,

megyeri vízmvek készítésénéi

melyek szintén

feltárt

kékesagyag, homokos agyagos rétegek

medit.-ia jellemz kövületeket

II.

tartalmaznak,

de

stb.,

andezites

anyag nincs benníik. Ezeket a kitörés ftöjnegére érti az eladó, mert mindenki hogy e vidékek "kisebb mérték vulkáni mködése már az eocéntl kezdve tart. Az eladáshoz Gaál István dr. egyetemi m. tanár szólt hozzá, mint aki újabban szintén behatóan foglalkozik a Börzsönyi hegység lejtinek harmadkorú üledékeivel. Igaz, hogy ezúttal leginkább a mélyebb miocén, illetve az állítólag meglev felsoligocén-képzdmények érdeklik, de eladóval együtt Drégely, Hont, Kemencze és Nagy-Börzsöny vidékét is bejárta s így a középmiocén üledékeket is ismeri. Ez alkalommal teljesen meggyzdött arról, hogy a «Honti szakadás» homokja, jóllehet az itteni amfibolos-andezitek fekvjében van, csakugyan közép-miocén korú, mint azt már eddigi közleményeiben is jelezte. A legvilágosabban Szokolya környékén tnik ez ki. amirl szóló alkalomadtán részletesen is meg fog emlékezni. Eövidesen utal arra. hogy a Böckh dr.-ral tudja,

t

fenforgott vita így szóló javára

Gaál hogy

dr.

Nógrád-Yercze

ismertetve

dlt

el.

végül megjegyzi, hogy eddigi kutatásai arról

Böckh

dr.

környékének

harmadkori

üledékei

is

méggjmték,

sincsenek

Nagy-]\íaros környékének földtani viszonyairól

helyesen sz('
dol-

gozatában. Egyébként pedig az. hogy az itteni andezitek föltódulási idejére vonat-

kozó megállapításai

is

tévesek, az irodák )ml)an

már

ismeretes.

ScHAFARZiK Ferenc elnök köszön.etet mond az eladónak a nagy szorgalommal eszközölt bejárásairól szóló eredmén3'einek elterjesztéseért. Feltétlenül méltánylandó, hogy eladó a Börzsönyi andezitek és a cserháti piroxénandezitek kitörése zömét a fels mediterrán legalsó schlierfaciesü rétegcsoportja fölé helyezhette. Ezek szerint az említett kitörések nem az alsó és fels mediterrán rétegek

TÁRSULATI ÜGYKK.

512 közé,

hanem

í\ep, a fels

mediterrán

lerakodása között állottak be.

Ha

a

a többi típus,

még

a lajtamész lerakódása eltt törtek

nem

(grundi) nivója és a lajtamész

meg

is

kezdették a ciklust,

nevezetesen az amfibol és a biotitamfitjol andezitek

úgy

ál]a])ítását

szobbi

piroxénandezitek

sztratigráfiai ala])()n,

fel,

is

szintén

úgy hogy ezek között a sorrend meg-

hanem

tisztán csak a szorgosan

gyjtend

kölcsönös zárványok útján véli ehiíik megállapíthatónak.

Egyébiránt

magyar Középhegység vulkánossága nem kezddik éppen fels mediterrán els idszakában,

a

csak az alsó mediterrán elmultávnl. illetve

hanem

—

nem

is

említve ez alkiilonmial

és oligocén vulkánosság

nyomait

—

a

;i

niindnyájunk eltt

jól

ismert eocén

megvolt az már az alsó mediterrán idben

is.

Távoli erupciókból ugyanis származhattak azok a kisebb-nagyobb andezitkavicsok,

melyek Vácnál a Katalin-völgy, valamint Szt. -Endrén a Tyukováci árok alsó mediterrán homokk()veil)en és konglomerátumaiban megfigyelhetk. Ezeknek a típusai még megálla])ítandók. Tetézi a tarkaságot még az a körülmény is, hogy pl. Eákoskastélynál és a P. -Szt. -Mihályi alsó mediterrán rétegekben (Lörenthey I. dr.) elnök szerint l)ségesen piroxén andezit görgetegek fordidnak el, mi arra látszik utalni, hogy a Cserhátl)an talán mégis egy valamivel régebbi piroxén andezit erupció

1$.

is

létezett.

.Ie(|yzk<)iiyv az

1ÍH4 június

Elnök: Schafaiízik Fkriínc

í5-iki s/akiilési-öl.

dr. mv'íegyetemi tanár. j\lcgjelentek

:

Bartók

Gusztáv máv. mérnök, Décsky Lajos Budapest balparti iizletvezet, Halaváts Gyula m. k. fbányatanácsos, Hoffmann Lajos máv. mérnök, Keller L. máv. ff(ílüg;V'el, LÉVAY István, Szenes Béla máv. mérnökök, Végh Ferenc máv. fmérnök, Zklovich Kornél dr. megyetemi tanár, Zsedényi Béla m. k. földmívelésügyi miniszteri tanácsos, mint vendégek. Továbbá: Ascher Antal, Braum Gyula dr.. Gaál István dr., Hkidt Dániel, Jablonszky Jen dr.. Kormos Tivadar dr.. Kulcsár Kálmán dr., Lóczy L.\jos, ifj. Lóczy Lajos, Majer István, Maros Imre, Marzsó Lajos, Mihók Ottó, Palkovics József, PÁLFY MÓR dr., Papp Károly dr., Pitter Tivadar. Beitiiofbr Károly, BozLOZ8NIK Pál, Schbrf Emil, Schréter Zoltán dr.. Somogyi Kálmán, Streda IIezs, Steiniiausz Gyula, Szinyrt-Mrhse Zsigmond, Szontagit Tamás dr.. Telegdi Bótii Károly, Telegdi Bótii Lajos. Telkes Pál. Téry (")dön. ToBORFFY GÉZA, Vargha György, Vendl Aladár dr., ViGH Gyula. Vizf:r Yilmos, Vogl Viktor

Az

m. Elnök üdvözölvén ülés a

dr.,

Zielinszky Szilárd

k. f()l(ltani intézet

dr.

tagok.

lársulati

eladótermében délután

.")

óiakor kezddik.

számban megjelent vendégeket és tagokat, az ülést JuegTiyítja és felkéri Lóczy Lajos dr. tiszteleti tagot eladásának megtartására. 1 Lóczy Lajos dr. E les k a v c s ok keletkezés e címen bemutatásokkal ka]iesolat()S eladást tart .Az éles kavicsok keletkezését azzal magyaa

szé])

i

:

.

homokon nyugvó gíagetegeket a szélhajtotta homok lapokat Majd a szél kifújja a gíirgeteg alól a homokot, amire a gíirgeteg na-gfordul vagy átbukik és mindig más és más oldalát fordítva a széliiányiiak. egymásrázza, hogy a laza k()szörül.

után

fr>})b

nieír

t(ilili

lap k()szririddik

le

rajta.

TÁRSULATI ÜGYEK.

518

Az elhangzott elad nslioz Schafauzik Fkrkxc elnök hozzáfzi, gusok többnyire könn^-eden siklanak ciózus eladást az éles kavicsokról

hogy egy

az ilyen kérdések

túl

még

i'()lött.

Az ember

alig hallottunk.

hog}" a geoló-

Ilyen minualig hiszi

ilyen kis kavicshoz egész korszakok története kai)cs()lódik.

fels triaszál)an laza és kemény homokkövek vannak. részek tuskói ugyanazt az csok. Itt egy kvarcitpad

vitat tették nu'g,

van

legalul,

A

el,

Nürnl)erg

kifnjásnak kitett laza

mint az eladó úr

által említett kavi-

amely szintén mutatja a kifúvás nyomait.

Ezen feküsznek a lecsiszolt éles kavicsok. 2. Lóczv Lajos dr. A k e n e s e i p a

r t r o g y á s t ismerteti. A balatoni között több helyen magas partok alatt,

Fzf-major

vasút Akarattya-puszta és

le a Veszprém vármegyei mezföld Kégóta tartó partrogyások. csúszások és omlások

illetleg ezek oldalán ereszkedik

Balaton tükre ez a

felé.

8—9 km. hosszúságú A pannóniai pontusi

ben feltárva

a

síkjáról a s/.inhclye

part.

rétegek

pompásan vannak

a

hegyomlások következté-

(50—70 m. magasságú falakon, amelyek bánuilatosan hasonlítanak

rogyásaikkal a Fekete-tengernek Odessza környéki partjaihoz. F.

szakadt

é. le,

május hó 15-én Kenése

felé

a Farczár oldal csúcsos partja, 64 m. magas,

420. és 423. vasúti sz(>lvények között és a vonalat 280 m. hosszú-

a

ságban^elborította.

Az

módjára történt itt a túlmeredek lejt Balaton vizétl 14 méterig emelked

erdélyi <6uvadás»-ok

kiegyenlítdése és meghosszabbítása.

A

agyag kimozdulása idézte el a reá nehezed

kemény homokos agyagpadok

laza.

homokk, agyagos homok

és

leroskadását.

LóczY Lajos szabad eladásához Elnök megjegyzi, hogy a csuszamlások hazánkban a Balaton ])artja, de csuszamlás Budapesthez közelebb is bven van a kiscelli agyagban. Igen szép partrogyásokat látunk legklasszikusabl) jiéldája

a

BoHN-féle téglagyárban, ahol

a

lépcss lerogyásoknak egész sora keletkezik:

repedések nyilnak. a vizes ag^^ag kijiréseldik

fels részek parabolikus felületen

s a

csúsznak utána.

Mérnököknek nagyon ajánlható eme jt'lenségeknek tanulmányozása. Köszönetet mond Lóczy Lajos dr. tiszteleti tagnak, hogy eme becses és értékes megfigyelések törvényszerségét ilyen összefoglaló eladásban ismertette. á s a t á s o k B a 1 a v á r o n címen 3. Kormos Tivadak dr. IJ j a b 1) benuitatásokkal kai)csolatos eladást tart. Kormos Tivadar dr. állami geológus 1

:

az 1913. évben a vasmegyei Baltaváron végzett kutatásairól és ásatásairól tartott

érdekes beszámolót. Baltavár idestova 70 esztendeje világhír lelhelye a fiatal

harmadkori

(pliocén)

sivatagi állatvilág

néhai

Peth

évvel

késbb, eladó Semsei Sbmsey Andor

(Iyula fgeológus ásatott

itt

mellett újból feltárta a csontos rétegeket

gyjteményt a legrégibb a

új

állatfaj

is

maga nemében

{Ursus lionlicus n.

sp.).

gracile

és

került

dr. s

frendiházi tag bkez támogatása mintegy 1000 darabra rúgó újalib

ezúttal

innen

el;

új

Hipp
mely a kistermet H. minus

között állónak látszik.

egy medvefaj,

mely

származástani szempontból igen nagy fontosságú

valamint egy

n. sp.) teljes alsó állkapcsa,

Legutoljára

tisztázta e rétegek korát és települési viszonyait.

szerezve iimen,

Két nevezetes

emls maradványainak.

szép sikerrel 18H4-ben. Most, harminc

A

(Hipparion microdon

és a

nagyobb Hipparion

csontokkal egy rétegben gyjtött csigafauna

TÁRSULATI ÜOYKK.

514

alapján iminai- kétségtelen, hogy a pikeinii típusú Hipparion-fauna Magyarorszá-

gon a pannóniai (pontusi) emelet fels szántájába tartozik. Elnök üdvözli az eladót ketts sikere alkalmából. Ugyanis egyrészt sztratigráíiai tekintetben biztosan megállapította a baltavári fauna helyet a legfelsd

A másik

emeletben.

pontnsi

Baltavárról

most 18

s

ásatást folytatni

faunisztikai.

siker

ismeretes, köztük 2 új

12 állatfajt ismertünk

]*j(l(lig

Pethonek szándéka volt az hogy a baltavári termhely kimerülését hirdette, inkább

faj

s azzal,

faj.

hogy a külföldi gyjtk invázióját megakassza. Igen örvenhogy Peth örökét a m. k. fíjldtani intézetnek egy fiatal tudósa vette

azt akarta elérni, detes,

a kutatások fonalát.

át s folytatta 4.

Gaál István

rendes tag ])emutatja Ferenczi István

dr.

dr. kolozsvári

n a v i d é k i harmadkori rétegekrl. A zalatna-nagyalmási tercier medencét Ferenczi részletesen tanulmányozva három szintájt különböztet meg: 1. az alsó színtáj vörös homokköves, konglomerátos, riolittufát tartalmazó üledék 2. a középs színtáj egyetemi tanársegéd pályanyertes munkáját

:

a

Za1a

t

;

iszapos agyag gipszlencsékkel

mény;

a 3. fels színtáj

;

homokk, amely

dacittufás

és

képzd-

bebizonyíthatóan fels mediterián korú. Kétes

az utóbbi kövületekkel

korú a Gaál István tanártól

andezit

leírt

Lima

yrandis

Gaál

n.

sp.

fajt

tartalmaztV

harmadkor rétegei közé illeszkedik. Elnök köszönetet mond úgy az eladónak, mint a Szabó- díjjal kitüntetett munka szerzjének Ferenczi István dr. tagtársunknak, hogy a bizonytalan korú helyi üledéknek pontosabb taglalásához ilyen becses a fels kréta és a

:

adatokkal járultak.

Egyéb tárgy

KÁROLY

dr.

híján Elnök az ülést V^^ órakor l)erekeszti. Jegyezte

X'álas/.dnáiiyi ülé.sok.

II)

I.

Papp

elstitkár.

.leiiy/.ököiiyv

líU'i. óvi április

a/,

l-éii lai'toü

választmányi ülésrl. A/, illés a

111.

kir.

Földtani Intézet üléstennébeii

Elnök: Schafakzik Ferenc

dr.

megyetemi

d.

u.

7 óra

40 perckor kezddik.

tanár.

dr., Koch Antal dr. ós Lúczy Lajos dr. tiszteleti, Horusitzky Henrik, Kormos Tivadar dr., Liffa Aurél dr., Pálfy ScHRÉTER ZoLTÁN dr., Treitz Péter választmányi tagok, Szontagh Tamás dr.

Megjelentek: Ilosvay Lajos

Emszt Kálmán

MÓR

dr.,

dr.,

alelnök.

Távolmaradását

kiiiienlcttc

:

Paim'

Kákolv

dr.

elstitkár.

Jegyz Maros

Imki-:

másodtitkár.

Elnök az

MÓR

dr. és

ülést

megnj'itván, az ülés jegyzkönyvének hitelesítésére felkéri

Emszt Kálmán

dr.

Pálfy

választmányi tag urakat, majd felhívja a másodtitlvárt jelen-

tésének megtételére. Másodtitk;ír

icicnti.

Iiogy az 1914. évi március

hé)

4-i

választmányi

ülés óta rendes tagokul jelentkeztek:

fgimnázium,

1.

Az

2.

Szirtes Zsigmond dr. Strasshurg, ajánlja a titkárság.

A

felsoroltakat a

Az

erzsébetvárosi állami

1!)14. évi

ajánlja a titkárság.

választmány rendes tagokul megválasztja.

március

4-i

választmányi ülés hitelesített jegyzkönyvét a választmány

TÁRSULATI ÜGYEK.

515

felolvasottnak tekinti és tudomásul veszi. Másodtitkár jelenti, hogy társulatunk néhai

KöNiG Gyula

megyetemi

dr. volt

tanár emlékére 1914

Magyar Turista Egyesület

valamint a

márc. 25-én tartott ünnepélyre,

25 éves fennállása alkalmából 1914

máfcius 28-án tartott ünnepi közgylésre meghívást kapott. Elnök

alkalommal képviselte társulatunkat

és a Turista

kijelenti,

hogy mindkét

Egyesületnek üdvözl iratot nyújtott

át.

Tudomásul szolgál. Tudomásul veszi a választmány a vallás- és közoktatásügyi ni. k. minisztérium 1914 márc 7-én 1!)()21/IV. a. sz. a. kelt leiratát is, amely szerint Európa földtani

térképének

sorozata a társulatunk elnökségének 1912. évi február hó 18-án

\'III.

a .kelt elterjesztésében felsorolt intézeteknek és könyvtáraknak megküldetett.

14. sz.

Másodtitkár

hogy a «Mercuriales

jelenti,

továbbá az Országos

Agricoles», Anversben,

Erdészeti Egyesület Budapesten társulatunkkal csereviszonyt óhajtanak kötni a kiadvá-

nyokra vonatkozólag.

G

e o g r a

ország

1

:

A

választmány a csereviszonyok megkötését jóváhagyja.

tudomásul

Végül

p h

i

c a

S o

1

c

hogy a Bulletin

veszi a választmány, i

e t

y a XLVI.

k. 2.

the

of

American

füzetének 160. lapján megemlítette Magyar-

Paff Károly

1.000,000 méretv'í geológiai térképét, melyet

dr.

elstitkár küldött

be a Társulatnak. híján Elnök az ülést 7 óra 50 perckor berekeszti.

Egyéb tárgy

2.

Jegyzkönyv Az

ülés a

m.

k.

az 1914 május

(>-i

választmányi üsésrl.

Földtani Intézet eladótermében esti 7 órakor kezddik.

Elnök Schafarzik Eerenc :

dr.

megyetemi

tanár.

Szontagh Tamás dr. másodelnök, Koch Antal dr. tiszteleti tag, Emszt Kálmán dr., Horusitzky" Henrik, Pálfy' Mór, Schréter Zoltán dr. választmányi tagok, AscHER Antal pénztáros, és Papp Károly dr. titkár. Elnök a mai ülés jegyzkönyvének hitelesítésére felkéri Emszt Kálmán és Schréteb Megjelentek

Zoltán

választmányi tagokat.

di.

Elnök

1.

:

mazott tanára,

f.

jelenti, hogj^

év

április

Suess Ede, a bécsi tudomány egyetemen a geológia nyugal-

26-án 82 éves korában elhunyt. Temetésén Márcfalván a társulat

képviseletében személyesen megjelent

beszédet tartott. jelent

A

m.

k.

s

ravatalára koszorút helyezett,

meg. Másodelnök köszönetet

mond

s

a sírja fölött búcsú-

Vogl Viktor

m.

k.

geológus

a Választmány nevében Schafarzik

Ferenc

Földtani Intézet kéi^viseletében

dr.

elnök úrnak, hogy a hírneves geológus temetésén a magyar geológusokat képviselni szíves volt.

A

választmány elhatározza, hogy Sxiess

Ede

emlékét, akit 1886 óta Szabó József

ajánlatára tiszteleti tagjaink sorában tisztelhettünk, a legközelebbi közgylésen beszéddel

ünnepli meg,

s

az emlékbeszéd tartására LóczY' Lajos tiszteleti tagot kéri

Geográfiai

Orosz

Társulat

fel.

hogy Sémenov-TianShansky a társulat alelnöke március 11-én elhunyt 87 éves korában. Szomorú tudomásul 2.

Az

3.

A

tudatja,

szolgál.

német könyvkereskedk

börzeegyesülete

rendezett, amelyre eddig 4.500 folyóirat füzeteit

is

1913 január

Lipcsében

állandó

könyvkiállítást

küldte be példányait. Kéri a Földtani Közlöny

óta.

A

választmány a titkárságnak engedélyt ad, hogy a nevezett egyesületnek a Földtani Közlönyt 1913 január 1. óta inegküldhesse, azzal a hryzzátétellel, hogy a címfeliraton a Földtani

Közlöny 4.

A

szerejjeljcn.

m.

k.

Vallás és Közoktatásügyi Miniszter 1914

leiratával azon kérelmünket,

ápr. 10-én kelt 23833

— V.

hogy az állami középiskolák tagjaink sorába lépjenek,

okokból nem találta teljesíthetnek.

sz.

elvi

TÁRSULATI ÜGYEK.

516

Elnök bejelenti, hogy bécsi tartózkodása alkalmából Schaffer tanár kilátásba hogy társulatunkban hajlandó két eladást tartani és pedig a) a bécsi medence alsó miocén rétegeirl és nívó változásairól, b) Kisázsiáról. A választmány Schaffer tanár úr eladásait örömmel fogadja s folyó évi november 4-ére, szerdára kitzi, amely alkalommal esetleg a következ csütürtökön a Földrajzi Tár5.

helyezte,

sulatban

is

tarthat eladást Kisázsiáról.

A

6.

Szabó-alapból kiírt pályázat elbírálására a választmány Szontagh

másodelnök elnöklete a bizottság a június 3-i

alatt

Pálfy Mór

választmánynak

és

Papp Károly

jelentést tehessen a június l-ig

Egyéb tárgy hiján Elnök az ülést esti Jegyezte Papp Károly dr. elstitkár.

3.

Az

Tamás

bizottsági tagokat küldi ki,

beérkez

dr.

hogy

ajánlatokról.

^4 8 órakor berekeszti.

Jegyzkönyv

a/, 1914 június 3-án tartolt választmányi ülésrl.

ülés a m. k. Földtani Intézet

Elnök Schafarzik Ferekc :

eladótermében

megyetemi

dr.

este Y^ 8 órakor

kezddik.

tanár.

Róth Lajos

Megjelentek: LóczY Lajos dr. és Telegdi

tiszteleti tagok,

Kormos

Schréter Zoltáx dr., Pálfy MórcIt. választmányi tagok, Szontagh Tamás dr. másodelnök, Papp Károly dr. elstitkár. Maros Imre másodtitkár, Ascher Antal pénz-

Tivadar

dr.,

táros.

Az

ülés

ter Zoltán \.

elnök jelzi,

A

jegj'zkönyvének

dr.

hitelesítésére elnök felkéri

Kormos Tivadar

Schré-

dr. és

választmányi tagokat.

május 6-i választmányi ülés jegyzkönyvének hitelesítése s felolvasása után hogy levelet kapott RoMHÁNYi vármegyei flevéltárostól Nyitrából, aki azt

l)cjelenti,

hogy rokona Kirner Árpád mérnök hajlandó volna a Stromboli kráterében történt

leereszkedésérl eladást tartani vetített képek kíséretében.

A hatja föl 2.

választmány kimondja, hogy költségek hiányában a Földtani Társulat

Kirner eladását, amely tárgyánál fogva Elstitkár

jelenti,

is

nem

karol-

inkább az Urániához tartozik.

hogy társulatunk egyik érdemes tagja BöcKii Hugó dr. selk. pénzügyminisztériumban szervezett :

mecbányai tanár úr Budapestre költözött, ahol a m.

geológiai osztály vezetését vette át, mint miniszteri tanácsos. dr. miniszteri

tanácsos urat üdvözli,

s

új

A

választmány Bökch

hatáskörében eredményes munkát kíván

Hugó

mkö-

déséhez. 3.

Elstitkár

jelenti,

hogj- az

191+

március

választmányi ülésen kitzött 300

4-i

koronás pályázatra a Budapesti Hármashatárhegy, Kiscelli fensík és a Rózsadomb közé

es

terület részletes sztratigrafiai és tektonikai kidolgozása június l-ig pályázat

be.

Ellenben pályázott a) .JuGOVics Lajos dr. egyetemi tanársegéd, rendes tag a Börzsönyi

hegység eru{)tívkzeteinek petrografiai vizsgálatára (melegen ajánlja tiszteleti tag), b)

Majer István

dr.

és

Papp Károly

dr.

dr.

Krenner

érkezett

József

dr.

egyetemi gyakornok, rendes tag a Börzsönyi hegység

sztratigrafiai tanulmánj-ozására (melegen ])ártolja

A Szontagh Tamás

nem

Schafarzik Ferenc

mköd

másodelnök vezetésével

tagokkal a következkép döntött

:

dr. elnök).

bizottság

Pálfy Mór

dr.

«Minthogy kívánatos a Börzsönj-i

hegységnek sztratigrafiai és petrografiai tekintetben egyidejleg való tanulmányozása, a bizottság ezért javasolja,

hogy a tekintetes Választmány Juoovics L.\JOSnak

és

Májer

IsTVÁN-nak a Szabó-alapból 200 — 200 koronát engedélyezni kegyeskedjék.»

Többek hozzászólása után elnök határozatilag kimondja, hogy a választmány JrooLAJOSNak a Börzsönyi hegység eruptív kzeteinek petrografiai vizsgálatára 200 K-t, Májeb ISTVÁN-nak a Börzsönyi hegység sztratigrafiai tanulmányozására 200 K-t engedé-

Vics és

lyez, s utasítja az elstitkárt a fenti összegnek rövid úton való kiadására.

TÁRSULATI ÜGYEK. Kapcsolatban ezzel elstitkár felhatalmazást

4.

pályaiiyertes

mány

517 kér,

hogy a Ferenczi István

munkájára esedékes 100 K-t valamely más alapból

fizethesse ki.

A

tlr.

választ-

a 100 kor. kiutalására az elnökségnek a felhatalmazást megadja. 5.

Pálfy Mór

dr.

választmányi tag

jelenti,

hogy 1915-ben esedékes

lesz a

Szabó-

érem kiadása. Elsötitkár felolvassa az erre vonatkozó rendelkezéseket, amely szerint a S z a b ó e m é k é r m e t legközelebb az 1915. fel>ruáriusi közgylés leend hívatva kiadni, és pedig az 1909 január 1-tl 191-1 június 30-ig terjed 1

idközökben megjelent munkák megbírálása

A s

ág o

t

kér

1.

2.

m

alapján.

m kiadása ügyében h é t t a g ú biz o 1 1amelynek tagjai a következk. Elnök: Szontagh Tamás dr. másodelnök, mint ügyvezet. Emszt Kálmán dr. választmányi tag az ásvány-földtani, kémia és agrogeológia

választmány a Sz a b ó-e

1

é k é r e

fel,

bírálatára. 3.

4. 5.

Maüritz Béla dr. vál. tag az ásványtani s kzettani munkák bírálatára. Telegdi Róth Lajos tiszt, tag a bányageológia bírálatára. Pálfy Mór dr. választmányi tag az általános geológia, sztratigrafia, tektonika

bírálatára. 6. 7.

Ha

LRENTHEY Imre dr. választmányi tag a gerinctelen kövületek, és KocH Antal dr. tiszt, tag a gerinces paleontológiái irodalom megbírálására. netán a kiküldött urak közül egyik-másik a megbízatást

nem

vállalná,

bizottság a helyettesítésérl gondoskodhatik.

Egyéb tárgy

hiján elnök az ülést esti 8 órakor berekeszti.

Jegyezte Papp Hitelesítik

Károly

elstitkár.

Schréter Zoltán

dr..

Kormos Tivadar

dr.

választmányi tagok.

úgy a

IRODALOM,

A lain

Közlöny 1914 évi május — júniusi füzetének 435—454. olda-

Földtíini

k(')/ölt

irudahiii je.iíyzékhez pótlólati' csatolandó

Gaál István

dr.

:

Az

erdélyi

nietán.uáz

kutatás

:

kritikai

megvilágításban.

Budapest, 1913.

—

Az els magyar fényképez

— —

A

turista.

Erdély XXÍI. évf.

6.

sz.

89—96.

old.,

Kolozsvár, 1913, Fíild

kora. lírdély

XXIII.

évf. 3. sz.,

33-36.

old.

Kiírze Antwort auf den Pávay'schen (?) Artikel (Sarmatisc-her DacittuíY etc).

Centralblatt für Min. Geol. u. Pal. Jg. 1913. Pag.

405-408. Stuttgart. 1913.

SUPPLEMENT ZUiW

FÖLDTANI KÖZLÖNT JULI-AÜGUST-SEPTEMBER 19U.

XLIV. BÁND.

7-9. HEFT,

AN ÜNSERE GEEHRTEN MITGLIEDER UND LESER!

Nachcleni

strengen KriegsJage und

der gegenwiirtigen

infolge

damit verbundenen allgemeinen ^lobilisierung

Ungar

s c

i

h

e

Geo

n

1

o g

i

s c

h

e

Ges

n

e

der

viele jüngere Mitglieder der

1 1

s c

ha

f t

bez w.

,

in

zahl-

reichen anderen Fallen Familienangehörige unserer PachgenoBen ins Feld

einberufen woiden

?chu6 der Ungarischen

schrift,

nisse teils

durch

die

des

teils

der

hatte,

erlitten

gel)oten

Geologischen

eine

erachtete

ist,

Einschriinkung

i

Summe

und wurde

dieselbe

aus

der

r

mer Eeserv

konnte mit

vom

gleichen Teilen auch sofrt

Budapest,

a

aber

der Aus-

es

patriotische

unserer

Zeit-

zu erzielenden pekuniáren Erspar-

dem Ungarischen V e r e n e des

Unterstützung

andererseits

Gesellschaft für seine

weitestgehende

«Földtani Közlöny»

zuwenden. Diese den,

dringend

Hülfeleistung

materielle

das bisherige rege Interessé für friedliche

EinbuBe

Forschungen

geologische

Pflicht,

und

sind

1000

i

Eo

s t e

n

-

Kreuze Fam e n zu-

t

e

n

s,

i 1 i

Kronen bemessen

wer-

Ausschusse für die genannten Zwecke zu

flüBig

gemacht.

auBerordentlichcn

AusschuBsitzung

am

17.

August 1914. iJffs

Pi'fisidiuw

der UnifarhcJten GeoJof/ischeii Geselischaft.

ABHANDLUNGEN. CONTRIBÜTIONS Á LA THÉORJE DE LA FORMATION D£ LA DOLOMIE/ —

Deuxiéme Communication.*

Par EoDOLPHE Balló docteur

Les

és sciénses.

du systöme

eoiiditioii d'équilibre

—

CaCI, + JI{/Cl,-{ordinairc (18— 20 )

dii

+Na^CO^+NaCl+HM á la toinpéralurc

et soiis la pressioii d iiiie atiiiosphere. Les expériences faites á atniospliére ayantes le but de

encore réussi. Pourtaut renseigne sur la

la

tenipérature basse et sous

composer

artificiellenient

la

la

pression (ruue

dolomie n'ont

])as

y a parnii les observations faites en })Iein air, qui nous possibilité, que les cristaux de dolomie se fonneut a la tem]iératuiv il

ordinaire en apparence aussi directeinent, mérne c'tst jMoitkssier^ qui assure

que

dolomie se détache dans

la

les

eaux minérales acidules deLAMALOu, Tereeil

raconte, que la dolomie se détacha pandant la durée

thermales transportées á les

Paris

d'á cóté de la

du transport dans

j\íer

eaux

les

Morte. Si nous opposons

postérieurs aux échecs des expérimentations chimiques, nous arrivrons á la

conséquence suivante: aux cas postérieurs fonctionnaient aussi de qui n'avaient pas coopéré dans les expérimentations. établir

premiérement

ces facteurs et puis

faut

il

En

tels facteurs

conséquance nous devons

appliquer a nos exi)érimen-

les

tations qui auront le but de réaliser la synthése de la dolomie.

Je pense que la possibilité de avec sa res,

la

solution de cetté question s'y trouve:

MgCO^) comme rhomboédre anhydre ne peut pas étre en solution aqueuse qu'au dessus de 100° et les f o r c e s m o é

magnésite

(le

1

— au cas de la simple distillation. — sönt ^

Conférence

s

ni n

i

i

n d

r c s. (ju'elles

la

équili])re c

n

1

a

i

-

ne jx-uvent

séance du ö juin 1912 du Mai^yarhoiu Földtani Társulat ot

faite á la

a la séance du moi.s íévricr 1913. de la soction tliiiniqui- it iniiióralügiquf du Királyi

Magyar

Természettudományi Társulat. ^

(p.

La premiere communication

a paru dans

136-145.) =>

Wills Jahrber. d. Cluniie 186G-1870.

«

Bull. Soc. Oeol.

(2)

23.

570. (186Ü.)

le

Földtani

Kö/.iöny

di'

cetté annéc.

CONTRIBUTIONS A LA THEORIE DE

FORMATION DE LA DOLOMIE.

I.A

ry21

pas produire la cristallisation, ou une composition complexe. C'est poiirquoi qu'il faut coopérer dans la formation de la dolomie des facteurs, qui font possible la

formation de

magnésie anbydre,

rhoniboédrique aussi á

la température forme de rhomboédre aussi á la teinpératm'e inoins élevée, ou d'une maniére quelconque du Ca et du Mg joindre dans une molécule commune et cetté molécule complexe nous reussit de transformer en Carbonate rhomboédre sans fente, alors nous avons résolu Taffaíre de lit cri-

la

basse. S'il réussit de séparer

du CaCO^

stallisation coéfficiente

aussi á la nature

—

dans une partié)

est résolue.

et

de

question

la

et

du MgCO^ en

la

MgCO^ la

et

si

formation

ces conditions

de

la

peuvent cooj)érer

dolomie (au nioins encore

D'a])rés la station d'aujourd'bui de la cliimie théorique

nous pouvons com-

pter sur Teffet des facteurs suivantes

Sur

1.

réaction ou sur la pression osmotique de Torgane de la cristalli-

la

comme

sation,

dehydralisateur, qui force du MgCO.^ de se séparer en la forme an-

hydrique.

Sur un ralentissement

2.

fórt de la réaction, parce que d'aprés rhypcjtliése temps présent n'est pas dans l'énergie le plus pauvre séparera mais plus tt la formation la plus riche dans l'énergie,

Ostwald-Frankenheim

de

Calcium stabil se

le

qui secondairement, dans la consécution de la contenance de l'énergie, a travers des autres formations se transfigure en Calcium. Les rapports sönt pareils aussi

chez

magnésium-carbonates, parce que

les

cation. qui nous rappele a «Vaterit»

les

cristaux se séparent de la modifi-

premiérement

précipité.

L'vmion moléculaire des raodifications, qui sönt plus riches en énergie, par conséquence

ont plus de force réactive, est plus vraisemblable.

elles

agent minéralisateur, qui

de quelque

8. Síu- l'effet

le

Ca

et

Mg

fait

unir

dans mie molécule commmie, qui se transformirait secondairment en bicarbonate, Sur

4.

que pour

de

l'effet

le

mélange en

a

la pression critique.

J e c

Xp o n

m

i

i

c o

e r s 1.

la

a

'

é r

h

menta

u

r a

n

t

e r c i

d e

t

h

n

()

s

s

l'extérieur, en tant qu'il est possible

moléculaire de deux carbonates respectivement pour

se cristallisant

r e c

i

grandé pression de

la

composition

la

est nécessaire

il

é a

v

e c

une certaine minimé pression,

jjareille

mes

l'e f f e t

,

deux

p

r e-

facteurs: dehydraté l'organe de

l'effet

réaction et a la fois de la

osmotique de

l'effet

pression

d'un immense ralen-

tissement du cours.

Je suis parvenü a

moyen de

l'arrangement

mon

but

au

experimentál

suivant Je place dans un cylindre de glace

dönt

la

15 cm,

hauteur

est

les parois

polies, et

de 20 cm,

le

que je remplie du

Földtani Közlöny.

diamétre

sönt épaisses et les bords

XLIV.

köt. 1914.

CO.2,

43""^ illustration.

deux 35

RODOLPHE BALLO

522 verres á bouillir. ruii a

Aprés

le

ciir\

rautre 150 cm^. L'un des verres

Cl^ et MgCl^, l'autre

du Na^CO^. un tuyau mince de caou-

contenance de 100

la

du Ca

la solution

contient de

piacement des verres

j'ai fait

couler par

tcbouc dans le cylindre de vérre de la solution du N'aC/saturée deCOo, jusqu'á ce que cetté solution avait cache les verres á peu prés plus d'un cm. Avec une précaution nécessaire il réussie que la solution du NaCl se met par couches

réagents sans qu'elle se trouble.

síu' les

Si la soluticm

luntissement de

du NaCl

oü

était trés concentrée,

m'a

réaction, je

la

ce

si

moi qui voulais

le ra-

servi la disposition représentée par l'esquisse

No. 44. J'ai

reníermé hermétiquement l'espace de

de glace, qu'on presse sur

le

(runo ])laque

la réaction á l'aidc

bord du cylindre graissé préalablement.

Ce n'est que dans quelques jours, quand on peut observer un ])eu d'()])ak'scense et ])uis l'on observe audessus dec ontenant du carbonate quelques mou-

vements troubles. Ceci ne vient pas c'est possijjle aussi, et c'est seulement dans quelques semaines quand on peut découvrir le miroitement des ])etits cristaux décharges sur

les paroís des petits vases.

C'est sur,

que

décomposition réciproípie ne se repose pas, au ocintraire

la

passe avec la lenteur espérée.

elle se

Par

la

CaC/2+

diffusion se passe la suivante décomposition réci])roque.

^

MgCl^-^2Na^C0.^^H^0

+4

(CaC(\-^MciCO^+H^O)

me

I^aCJ, dönt

réussit de proroger

mois

(15)

jusqu'á

i.erfection

la

pendant

ce

que

])lusieurs

l'équililire

complet fusse arrivé. Cetté aussi

disposition,

de

la

dans

différents

matiéres

ainsi

que

dans

plus

les

des

petits

vases contenants du CaCZ2+-^^fl'C^2

Na^CO^,

des

])roduits

concentration les

a

gagné par

j'ai

mie seule expérience des rapports

procédé

ce

un autre avantage:

''^^

"^^

matiére de

la

l'espace réactif étant entre les deux vases.

pourquoi

C'est

tionné

liquides

les

cristallisées á part l'un

44"™

séparément

illustratioii.

<(d

Les expérionces ont été restait en

dedans de

D'ordinaire

dans

le

])lacé

j'ai

vasé salin de

L'organe la,

1—2° la

diffusif

faites á la

dans

tité

du

de

la

réaction

MgC'l.,. (|ui

1(>

du

u

i

f»,

pliases

de l'autre, signés

matiére du vasc «c

températurc de

a r b o n

IS— 20°,

i

:

q u

la

«s a

1

i

n»,

e».

température

la

]ias

l»cllc

+

dans

In

cristallisés,

MgCl2 MgCl^ équivalent. du NaCl pur, mais elle y avait aussi de

CaCl^

'^

cristallisatiím {{H^N)^ S(\) et qui assure

(KHCO-J. ulléricurcmcnt

i'csic

s

collec-

les

vasé carbonique 29 g du Na^CO^ 1

conlciiiiit

matiére qui aidc de se fairc

l'égalité

f f

j'aic

constant.

solution

ne

i

la

(jue

comme

solution aprés

j'y ai le

donné une certainc

(|uan-

(•oimncnccuicnf de rtViuilibrc

CONTRIBUTIONS Á LA THÉORIE DE pour qiie la proportion du de la réaction.

ne sóit pas trés poussée pendant

C'aCJ2 et Mí/CVg

ouvert des expériences dans 1"5— 15 mois,

J'ai

le

temps

523

le

cours

différent pour

que

cristaux qui se sönt séparés dans la condition différente

je puisse examiner les

de

FORMATION DE LA DOLOMIE.

I,A

la réaction.

On iuge la réaction d'étre avancée on observant la différence de la synthése des fases coulantes des espaces de la réaction. J'ai regret que je n'y puisse pas traiter de toutes nies expériences avec détail, les données de l'analyse se trouvent dans le

texte hongrois.

Je dois un particulier reniercienient á M. Louis Juoovics, docteur

és Sci-

ences, assistant á rUniversité de Budapest, qui a bien voulu fairé l'étude sur les

substances

cristallines.

II

2'4% d u NaCl.

^xpérience. L'organe diffusif contenant

I

L'é q u

i 1 i

b

se détachérent

M(j. (5-88

Ca

dans

2.

le

n

c

o

c o

r e

vasé carbonique

le

vasé diffusif et salin

longueur contenants 2""'

dans

e

mmencé

au bont de deux mois. Gay-Lussit contenant du

1. le

:

Mg).

1

:

pas

r e n'e s t

r6%

:

des cristaux de calcite

(2i?)

2—3 nan

de

du MgCO^.

expérience. L"organe diffusif contenant

6-9% d u

IsSaCl.

L'éq u

i

1

i

1)

r e

fut prés de se comrnencer aprés 10*5 niois.'

anipoules

Les petites

Nesquehonit

du

et

Mg

(I/2

mm)

dans

carbonate basique.

est du calcite contenant 2-89% du MgCO^, •contenant 0-49% du MgCO^. 3™«"

vasé carbonique contiennent du

le

La poudre et

celle

expérience. L'organe diffusif contenant

du vasé

cristalline

du

8%

est

salin

diffusif

aussi du mlcife

L mois

d u NaCl. Aprés

l'équilibre ne fut mérne pas en proche. La contenance du v. carbonique est un mélange du Gay-Lussit et Nesquehonit. Le résultat dans le v. diffusif comme dans le v. salin calcite contenant du Mg. 2™'' et 3'"'' expéEn comparant des matiéres du v. carbonique de la :

1''''.

rience, nous voyons que dans

se formait

dönt

la

Nesquehonit

et

la

matiére de

•conformément á

la

<7AY-LussiT, dönt 4"'<'

du

deuxiéme expérience durant 10 mois

dans lamatiére de

durée était disproportionnellement plus

plex contenant du Na^CO^. Ainsi

libre

la

le

il

est

la

premiere et troisiéme expérience

l:)réve se

formait un composé com-

évident qu'au connnencement de

la

réaction

se

forme du

A^o Cl.

L'équi-

beaucoup plus grandé concentration du Na^CO^ NchfiO^ se décharge.

expérience. L'organe diffusif contenant

10"76%

du

de commencer aprés 11 mois passés. Le résultat cristallin de toutes les trois espaces de la réaction est un mélange Nesquehonit détaché en la forme sphéroidale 14— 1 nnn et du Mg carbonate a faiili

basique, 5""-

expérience. L'organe diffusif contenant

11-45% d

11

^<^ Cl.

L'éq u 3.-)*

1-

JiODOLPHR HALLÓ

524 b

1 i

a

r e

(20—30

a

f

r

1)

i

expérience. L'orgaiio

déjá aprés 3

c c r

La poudre

iiiuis.

trés fine

carhoiKtlc basi(|uo siir toutcs les trois

Mf/

eontenant 18'30% dii

difí'nsif

3

t-iicore coiiniiciK-t'' a])rés

u'a pas

L'

n

t^'

c(dcite et

vpaction.

In

6'""'

1

mm

"

c

•'

un inélange dv

est

jJ)

espaces de

d

i 1 1 i

—5

I/r(|iii-

Xti^'l.

inois.

La matiére niouvanlf du v. cailionique ost un composé complex contenant 6-04% du Cl. On troiivc If niflangr dcs jx'titcs spliercs di-tachées de ceci et du dans

V. salin

v.

le

difi'usil.

du vasé

spliéres

Les petites

du MgCo^ et

coni iciiucnt l-09",j

salin

du

C'aC'Og a la iiiodifieatioii Valrnl.

ejfpérience. l/oiganc

7""

n'a

b r e

1 i

a

j)

n

e

s

du Na

contenant 27'50%

difiusif

e o r c

c o ni ui e

n

aprés

c é

Contradictoirement a l'expérience aiitérieure

mo

2'5

Mg

carbonate basitpie

N

o u

p

s

u V

()

n

()

dans

et

les

a r r e t e r

s

du

le v. salin

L'i'mjuí-

Cl. s.

s'y décharge sur les niurs

il

des vases une matiére cristalline trés bien collante, qui est dans

du

i

carbonique

le v.

Vaterit.

r é s

ii

a

t

1

des expérience

s

t

faites: La prés sión Osmotique de la s o u t o n sóit suí fisán te jiour le pl US concentrée du NaCl n'e s t pas carbonate e nMagnésiuni fairé la d é h y d r a t a t o n du i

1

1

i

t e

ment

p

r é c

p

i

p a

é

t

i

la

r

d

f f

i

u

s

o n.

i

1 n'y e s t p a s p r o V e n u Mg c a r b o n a t e a n h A ns au contraire nous avons recu du Mg carbonate b a s respect ive ment du Mg carbonate hydraté avec i

i

i

CaCOs se

e

1

le

a

r

e

1

n

men

s s e

t i

pre mi éremén

t

effet

en

t

La solution de é

(|

u

S

o

1

i

1

b

i

|j

(l

i

S

se d f

r

a

(•

;,

c a c

1

i

i

h

e

p a

s é

1

]>

r é

m

c

1

i

u

n

t

o

])

r

d c

t

e

i

t

e

t

e

c

n

a

o n

c

u a n

([

s

e n

e

t

h

n

II

t

i

t

t

p

d

s

Mg.

c e

c

i

c 1

n

a

c

t

MjjÍ p c u

i

é

se d

n e

g

r

d u

M
t

i

h

o n

a b

1

i

p a r

e,

1

r e,

q u e, (| u e 1

réaction. étant e e. ne s'u n a s. i

u

r

])

u

1

))

de

s

Mq'^

'O-y

une

s

s

o

1

u

t

i

n

o

étre plus de 4%,

s

r a t

é t a c

i

^

d a n a

]) t

t

la

un

t

'O.,

o n c c n

e a

i

e

ii

c

c

u

en n

le ii

f

i

c o

v

Cci'-

c o

t e

(Iont la raj) les

e

é t a c

a s e

la

(í

u n e

i

(>

1

mod considérable de

formánt dans

d

}•

i

o n

e

c

d é s

o ni ni e

i

r c

n

une

t

q u'i e x

1

a

t r

t.

sur l'h y o b é s e, qu 'a la c lus rendent e r Ces péra turc ordinaire (LS— 20") et sous la jiression d" n e a s átmos ph ere la calcite et la ni a g n é s t r ne sönt a se méler ])euv('nt s ne isomorphes, á cause decela il ])

i

II

ji

i

]i

('

t

1

ii

])

i

])

e

n

se

c r

Les 1

t

e u r s i

o n

s

c r

c o

11

t

o

i

d

II™''

1

a

s t

i

(

i

11

1 1 i

s t

a

s

a n

a uX

n

c e s

t

c

s.

ho d u

mogénes MgCO.^

d

a

de n

s

calcite

une

f

c.

Institul cbiiniqui' df l'Université

de Budapest.

o r ni e

p o d e

s s é

d e n

la

s

o

1

t

u-

ÜBEll DIE QUANTITATIVE

BESTIMMÜNG DES MANGANS

IM BODEN. Von

Dr.

Béla von Horváth.^

Die Literatvu' entbált nur spárliclie Angaben über dcii ^laiíj^angclialt dcr. und anch die Analysendaten veranseliaiilichen deuselben nur selten, obgleich in allén Bodenarten oder doch in der j\Iehizahl derselben die Anwesenheit des Mangans vorauszusetzen ist. Die Kichtigkeit dieser Annahme Avird nieiner

Bdén

Ansicht naoh dureh die Tatsache gerechti'ertigt,

Zersetzungsprodukte die

Bdén

im

dal.)

die Geöleiue

allgenieinen anzuselien sind

—

—

als

derén

gröCtenteils

und sind, und wird anch dureli die Ijntersucliuiigen von Jadin ASTRuc* bezüglich des jMangangi haltes der Pflanzen bekiaítigt. Diese Forscher konnten in 80, 32 verscbiedenen Faniilien angehörigen Ptlanzenarten einen ge-

manganhaltig

ringeren oder grösseren ^[angangelialt feststellen. SchlieLilich erhellt dies aucli

aus

nieinen

welchen

dii'

untenstehend

niitgeteilten

bisher untersuchten zirka

kolorinietrischen

Bestimmimgen, nach

50 Bodenproben ausnahnislos mangán-

und zwar einen zwischen 0,03 liis 0.08% wechselnden, in Salzsáure lüslichen Mangangehalt besitzen. Die Tatsache, daB der Mangangehalt des Bodens nur in wenigen Analysendaten veranschaulicht wird. ist deni Umstande zuzuschreiben, dal.? die zur quantitativen Bestimniung des Mangans gebráuchlichen Methoden der Bodenanalyse — das Anunoniak- und Azetatverfahi'en — sehr mnstándlich und wenig verlásslich sind, ferner, daB der Mangangehalt des Bodens

haltig sind.

für den Stoffwechsel der Pflanzen bisher keine Die Bodenanalytiker sehen demnach zunieist wurde. Bedeutung zugeschrieben des ^langans in demselben ab. Bestinnnung von der quantitativen

sehr gering

ist,

und demselben

Über die beiden erwahnten Methoden sind auch in den analytischen Handbüchern keine günstigen Kritiken anzutreffen. Nach Jannasch^* sind dieselben nur selten verláBlich, nach Treadwell* lassen sich nur bei groBer Übung genaue Kesultate erzielen, nach Hillebrand* liefern dieselben überliauiit keine exakten Ergebnisse.

Der Zweck meiner vorliegenden Arbeit keit der zur quantitativen

1

7.

Vorgetragen

in

ist

die Beurteilung der Verlásslich-

Bestimniung des Mangans im Boden gebráuchlichen

der Fachsitziiiig der Ungarischcn Goologi.schen

Január 1914. -

Journ. Pharm. Chim. 1913,

'

Leitfaden der Gewichtsanalyse 1897,

*

Quantitative Analyse 1911,

=

Analvse der

Silikat-

S. 155. S.

59.

S. 127.

und Karbonatgesteinc.

1910. S. 97.

Gescllschaft

am

K

526 ^Methoclen

und

clie

BÉLA

V.

HORVÁTI!

Ausarbeitung eines Verfahrens, mit desson Hilfe die ]\íenge des und genau ermittelt werden kann.

!Mangans verháltnismáijig schnell Naclistehend

teile icli

vor alleni die Ergebnisse meiner

aui'

das Anununiak-

und Azetatverfahren bezüglichen Üntersuchungen mit. Das "Wesen des A m m o n i a k v e r f a h r e n s bcstcht darin, dali das Eisen und Aluminium bei Anwesenheit überschüssigen Chlorammoniums durch Anmioniak aligeschieden werden. und daB das ^Mangán im Filtrat durch Brom oder "VVasserstüffsuperoxyd l^estinnnt wird. Nach dieseni Verfahren wird dem salzsauren Auszug des Bodens Ijehnfs A])scheidiing des Eisens, Ahiminiums, Titans und Pb()S])hors eine übersehüssige ]\lenge Chlorammonium und Ammóniák zugesetzt und das Ganzé auf dem Wasserbade so lange erAvárnit. bis der Anunoniakgeruch der Lösung ganzlieh verscbwiiidct. Sodann Avird der Niederschlag mit beiljem Wasser gut ausgewaschen, und das Eiltrat eingedam])ft. Von dem eventuell naebtriiglidi ausgescbiedenen Niederschkig wird die Lösung abermals abfiltriert und (be Niederschlage werden veri'inigt. Die Bestimnuuig des jMangans erfolgt sodann im Filtrat, und zwar so, daü dasselbe mit Annnoniak ])is zur seliwach alkabseben Beaktion versetzt und so viel Bromwasser zugegeben wird, dali die Lösmig eine líraune Fárbung annimmt. Die Lösung wird sodann eine Stunde auf (U'ni Wasserbade erwármt, wonacb das Mangán sich als ^íangandioxydhydrat MnO^. H./) abscheidet. Aus keinem der fünf von mir untersuchten Bodenauszüge hatte sieh jedoch Mangán ausgeschieden, trotzdem sámtUche mangánhaltig waren. ]^er Grund hierflir liegt meiner Ansicht nach darin, daB ein groBer Teil des jNíangcUis schon mit dem Eisen und Aluminium in Kiederschlag gegangen, der übrige Teil desselben zwar in das Filtrat tibergegangen ist, jedoch in einer sehr geringen Menge, Avelcbe der obcn genannten Bromreaktiim gegenüber miter

der Em])findlifhkeitsgrenze blid). Zur Bestinmiung des Mangans, welches sich

dem

Eisen- und Aluminiunmiederschlag beigemischt hatte, löste ich die Nieder-

schlage in veidünnter Schwefelsáurc und stellte den Mangangehalt der Lösmigen

auf kolorimetrisehem der crsten

Wege

fest.

'r;ib(lle eiitbaltcn.

.\lcinc

(bcsbezüghchen Analysendaten sind in

ÜBER DIE QUANTITATIVJí BESTIMMUNG DES MANGANS IM BODBN. nicht zu gebranchen. da

sicli

sie JNÍenge di'S

527

Mangaiis mit dieser Methode nicht

genau bestimiiien lalit. Der Grund dieser nngünstigen liesidtate liegt darin. scheidung des Eiseiis und Aluininiiinis ibncli Aimiioiuiik.

sieh

dal.}

l)ei

der Ab-

reversihlen Pro-

deiii

zesse

MnCl^+'lNHfiH

7l

Mv(()H),+2NHfil

entsprechend, das Mangán teilweise, eveutuell giinzlich, ausscheidet. und zwar nach dem Gesetze der Massenwirkung in um so grösserer Menge, je weniger Anunoniumsalz das Reaktionsgemisch enthált und in um so geringerer Menge, je mebr Ammoniumsalz vorhanden ist. Wenn wir auch für den Überschufí des Ammoniumsalzes sorgen, so geht die

Eeaktion in dem

viele Bestandteile enthaltenden

auszug im Sinne des unteren Pfeiles dennoch nicht so glatt vor retisch zu erwarten wáre.

sich,

Ein weiterer Nachteil entsteht dadurch, daB

ammoniumchloridhaltigen Lösung, wenn

sie

m

Ammóniák,

als

auch

Ammoniunichlorid vuilösHch

in

Quantum

geht folghch zumeist ein so geringes

durch

Brom

sich in der

lángere Zeit an der Luft steht, durcb

Üxydation schwer löshches, dunkelbraunes Manganihydroxyd sowohl

Boden-

wie es theo-

bildet.

ist.

welcbes

In das Filtrat

des ]Mangans über, daJB es sich

oder Wasserstoffsuperoxyd schon nicht mehr nachweisen láBt. Auf

Grund des Gesagten

ist es alsó leicht erklárlich? daB die verschiedenen Analytiker, Bodenanalysen das ]Mangan in dem Filtrat bestimmen woUten, ge%YÖlinlich keinen oder einen ungenauen Mangangehalt fanden;

die bei ihren

lm

weiteren Verlaufe der Analyse bleibt das

Mangán entweder

Lö-

in der

und

sung, oder mischt sich den Kalzium- und Magnesiumniederschlágen bei beeintráchtigt den

Wert

belle 2 mitgeteilten

dersellien,

Versuche

angeführten Yersuche wurden mit durchgeführt

:

die Yersuche der

Die in den horizontalen Rubriken

dem

1—3

schlages der in den Rubriken

bei

wie dies aus den Eesultaten meiner in der Ta-

erhellt.

Filtrat des Eisen-

der Tabelle

Rubriken

4—6

1

1—3

und Aluminiumnieder-

beschriebenen Bodenlösungen

hingegen mit solchen Proben,

welchen das ]\íangan in der vorn Eisen- und Aluminiumniederschlag abfiltrierten

manganhaltigen Lösuno- mit Brom

srleichfalls

Tabelle

100

am

des

;

cc

balten

ent-

2.

Prozeute des ur-

Der Niedersehla"

sprünglichen

s.xlzsauren

Auszngs r—

nicht nachzuweisen war.

Gehaltes, bei-

Cn

\M<j,P,0^

gemischt

Mn

iu g

enthált

0,00 lá20

0,000008

Mn

Mn

in

fj

''

Cn O

0,000038

0,66

dem

IMg^P^O^

Das im

Filtrate uach Abscheidnng des Ca

and Mg zuruckprebliebene

m

r/

Mn

%

3,12

0,000027

36,98

0,00 138G

0,000007

(),0()(J02H

0.51

2,10

0,000050

60,24

0,000686

0,000032

0,0000'JI

4-,(i7

13,27

0,000020

13,99

0,000780

0,000031

0,000075

?,,'.)!

9,62

^

0,000596

0,001325

ni.-htnacb-!

weisbar

o.ü00050

nicht nachweisbar

8,39

528

Dt

BÉLA

V. HOlíVÁTII.

Aus den Daten der Tabelle ist ersichtlicb, daB sich dem Magnesiumniederimmer ein grösseres Quantum des Mangans beimischt als dem Kalziumniederscblage. Das gleiche konstatierte aucb Steigek bei der Analyse von 8 Kalksteinen. Nach diesen von Hillbbrand^ mitgeteilten Ergebnissen hatten sich 0— 22-5% des ursprünglichen Mangangehaltes mit dem Kalziumniederschlage, 0— 76'7% hingegen mit dem Magnesiumammoniumphosphat ansgescliieden. schlage

Bei den niimlicben Kalksteinen schwankte das dera Eisen-Ahiminiumniederschlag beigemischte

Mangán zwischen 5*6— 100%

des ursprünglichen Mangangehaltes,

welcher Wert jedoch von Steiger nicht experimentell, sondern aus der Differenz des gesamten und des

dem Kalziumoxyd,

beigemisehten Mangans berechnet wurde.

dem Magncsiumphosphat, Der experimentell bestimmte Wert

respektive

wáre jedoch um jené Manganmenge geringer gewesen, welche nicht mit dem Kalzium und Magnesium gefállt wurde, sondern in der Lösung verblieb.

Den Mangangehalt des Bodens bestimmte ich auch mit Hilfe des AzetatWesen darin besteht, daB Eisen und Alumínium mit essigsaurem Nátron aligeschieden, und das Mangán im Filtrat mit Brom, Chlor oder Wasserstoffsuperoxyd bestimmt wird. Da das Azetatverfahren von Geodric imd König

verfahrens, dessen

auf zweierlei Art beschrieben wird, versuchte ich beidé Methoden, welche nur geringe Abweichmigen zeigen, und gelangte zu folgenden Eesultaten:

Nach dem Verfahren von Gedroic^

versetzte ich den salzsauren

Auszug

des Bodens mit kohlensaurem Nátron bis zur schwach alkalischen Keaktion,

wonach

die Lösung aufgekocht und sodann mit Essigsáure schwach angesáuert Nach Zugai )e überschüBigen essigsauren Natrons verdünnte ich die Lösung mit der doppelten Menge heiBen Wassers und kochte dieselbe über einer Gaslampe auf. Nach einem Kochen in der Dauer von zwei Minuten, nachdem sich der gebildete Niederschlag abgesetzt, und sich die darüber stehende FlüBigkeit entfárbt hatte, wurde die Lösung filtriert. Der Niederschlag wurde sodarm mit etwas essigsaures Nátron enthaltendem, heiBem Wasser gut ausgewaschen. Das Filtrat Avurde eingedam]:»ft und vom eventuell nachtráglich abgeschiedenen Niederschlag abermals abfiltriert und letzterer dem früheren zugegeben. Zur Bestimmung des Mangans wurde dem Filtrat Bromwasser bis zur Braunfárbung zugegossen, imd die FlüBigkeit hernach auf dem Wasserbade so lange erwármt, bis sie sich vollstándig entfárbte und das Mangandioxydhydrat als bráunlichschwarzer flockiger Niederschlag abgeschieden wurde. Der Niederschlag wurde nach dem Absetzen filtriert und mit heiBem Wasser ausgewaschen. Um die vollstándige Abscheidung des Mangans zu sichern, wurde zu der abfiltrierten Lösung abí^rmals Bromwasser zugegeben, und das Keaktionsgemisch erwármt. Der entstandene Niederschlag wurde im Platintiegel geglüht. Zwecks Befreiiing des ausgeglühten Niederschlagea von den vielen Verunreinigungen wurde derselbe mit verdünntcr Salzsiiure beinnhe bis zur Trockene eingedampft. Das Eeaktionsgemisch wurde sodann in ein Becherglas übergespült und mit kohlensaurem Ammóniák gesáttigt. Nach 12-st.ündigem Stehen an eincui wavnicn Orte wurde das ausgeschiedene kohlensaure Mangán wui'de.

1

Idf.

^

Földtani Közlíniy

cit.

S.

ll.">.

(r.ool<)<;is(lic

Mit

t(iliiii<_'<'n

)

l!>12. S.

.'>:U.

ÜBER DIE QUANTITATIVE BESTIMMUNG DKS MANGANS HM BODEX. abfiltriert,

529

mit heiBeni Wasser ausgewaschen, im Platintiegel geglülit und als ich auch den Mangangehalt des Eisen- uiid

Mn^O^ gewogen. Überdies bestimmte Aluiuiniuniiiiedersc'hlagos,

Mangán

um

feststellen

in das Filtrat ü])ergegangen

zu können, ob tatsáchlich das gesamte'

war oder

nicht.

Zu diesem Zwecke

löste ich

den Niederschlag in verdünnter Schwefelsáure und bestinmite das Mangán nuf kolorimetrischeni \Yege.

Die hierbei gewonnenen Kesultate sind

in

der ersten Versuchsreihe der

Tabelle 3 enthalten.

Nach König's^ Azetatverfahren wurde

der salzsaure

kleinen kohlensauren Katrons vorsichtig übersáttigt,

l)is

Bodenauszug mit

sicb eine

schwache Trü-

Trübung wurde in wenig Salzsáure gelöst, und mit überschüssigem essigsaurem Nátron versetzt, mit ungefáhr dem 6-fachen an heiBem Wasser verdünnt, 1—2 Minuten über freier Flamme gekocht und bis zum Absetzen des

bung

zeigte. Diese

dem Verdem ünter-

Niederschlags stehen gelassen. Die weiteren Operationen, welehe mit

fahren Gedroic's übereinstimmen, wurden wie oben ausgeführt, mit schiede,

daB ich das Mangán nicht mit Brom, sondern

bei

60—70'^

C.

mit Chlorgas

abschied.

Die gewonnenen Kesultate sind in der zweiten und dritten Versuchsreihe der Tabelle 3 enthalten.

Tabelle

co

« co St (D

>
ú

:í.

530

I>-

bildet, in cler

wásserigen Lösung

BÉLA l)ei

HORVÁTH

V.

zunehmende

Erluihuiig der Teinperatur eine

dem Siedepunkt des Wassers voUkommen ausscheidet, mid

hjalrolytische Zersetzung erleidet, wt4che schon unter

Maximum

ihr

zwar ist.

um

erreicht,

indem

als basisches Ferriazetat,

sich das Ferriazetat

welches in verdünnten sclnvachen Sánren unlöslich

Je mehr l)asisches Ferriazetat sich jedoch im Simie obiger Gleicbmig abscheidet,

mehr Essigsáure

so

entsteht auch gleichzeitig,

Wenn

der Lösung zmiimmt.

wodurch

die samre

um

von Azetat-Ionen zum Fieaktionsgemisch gesorgt wird.

]\Ienge

Eeaktion

alsó nicht für die líeimischimg einer hinreichenden

nacb den Regein

Dissoziation die Zersetzung der sidi hildí-ndcn Essigsáure

der elektrolytischen

herabzusetzen, so erfolgt die Pieaktion in der sauren Lösimg im Sinne des imteren Pfeiles der obigen Gleichung, das Eisen wird iolglich nicht vollkomnien abge-

schieden, sondern geht teilweise in das Filtrál ein solches

Quantum

möglichst vollkomnien herabgesetzt,

iil)er.

Wenn

hingegen der Lösung

Azetat beigegeben wird, daíj die Abscheidmig des Eisens sei,

dann wird die Kcmzentration der ií-Ionen dermaBen

auch die Ausscheidung des Mangans möglich wird, da

dal.l

das

^langandioxydhydrat in stark verdünnten schwachen Sauren nicht mehr löslich ist. Mit anderen Worten, die Lösung darf weder stark noch schwach sauer rea-

Da es sich jedoch schwer treffen láBt, dala die Lösung weder stark. noch sauer reagiert,^ sondern zwischen diesen Grenzen verbleibt, kann schwach sehr sich ein Teil des Mangans, welcher zwar erheblich geringer ist wie beim Anmioniakverfahren, sehr leicht mit dem Eisen-Aluminium gleichzeitig abseheiden. Sollte gieren.

es

auch gelingen, das gesamte Mangán bestinnnte

in das Filtrat zu übertragen, so wird das

Manganquantum

in

letzterem gravimetrisch

als

der tatsáchliche ^langangehalt, weil das mit

Brom

erheblich gröl3er sein,

oder Chlor abgescliiedene

Mangandioxydhydrat inuncr eine gröBere oder geringere Menge von Kálium, Nátrium, ferner Kalzium und ^lagnesium enthált, ja sogar Zink, Nickel, Kobalt und Kupfer, wenn diese im Versuchsmaterial zugegen sind. Die Abscheidung durch

Brom

oder Chlor

liefert

alsó keinen reinen Manganniederschlag,

da selbst ein

und Abseheiden des Mangans, wie aus obigen Angaben erkein ^langanoxyduloxyd von zufriedenstellender Eeniheit ergibt. Genaue

wiederholtes Lösen siclitlich.

Kesultate laijen sich alsó auch mit

dem

Azetatverfahren nicht erzielen.

In neuerer Zeit bestimmt Stritar^ den Mangangehalt des Bodens auf

Mangán

titri-

metrischem Wege. Seine Methode beruht darauf, daB er das saurer Lösmig mit Wismutsuperoxyd zu Pcrmangansáure oxydiert, die ro.safarbige Lösung mit überschüssigem normalcin WaBerstoffsuperoxyd entfárbt und

in salpeter-

den Überschuss des letzteren mit Permanganat ])estimmt. Dieses Verfahren ist und der VerfaBer selbst sieht sich zum Bekenntnis genötigt,

ebenfalls lang^vierig,

daB sein Verfahren verwendbar ist. Da ich mich daB

bei

Boden mit geringem Mangangehalt

inunittelliar nicht

meiiicf Untersuchu)igt^n

davon überzeugte,

alsó auf (oiiiid

die graviuíetrischen Verfahren bei

'

Voijil.

MiTTAseii: Í'Ixt die (k'iKiuiyki'il

Kisen und Mantian. Zeitschrift •

geringem Mangangehalt

Zc-itsehrift

fiii

(Ii.t

Azctaliufthoili' bii

analytische Cheraie 42, 492 (1903.).

für analvlÍMli<- CluMiii.-

.12,

ki'ine

:VM (1013).

ilrr

verlássHchen

rniiniiii- vdii

ÜBER DIE yUANTITATlVK UKS inrMUNG UKS MANGANS IM BODEX. Eesultate liofern. niul div

unmittelbar anzuwenden

titriiiu'tiisclu'

Methodc Stiutah's auch nicht iminer

cikannte ich

ist.

;)31

kolometrischen

(len

zweckináBigsten zur Bestinmuuii;- des Mangangehaltes

iiii

Weg

als

den

Boden.

Als Grundlage der aiizuwendenden Methode erbot sich jené zuerst von Marschali> l)eschriel)ene, sehr cnipfindliehe Keaktion, Ijeziehungsweise Methode zur Bestimmung des ^íangans, nacli welcher sich das Mangán mit einem stark

oxydiorpnden

^Fittel,

y.nm

AiunioniunipcrsiiUat.

B(ms])Í('1

ini

Sinne der Gleichiing:

zu Pennangansáure oxydiert. derén Konzentration sich sodanii durch Vergleichen

von

mit einer Permanganatlösmig

Wege

leicht

bestinnnen

Auf

lásst.

l)ekannter

(Heser

Starke

auf

kolorimetrischem

Eeaktion beruhen die zur Bestimmung

des Mangans in den ]\lineraUen,- ferner nach dem lÍAAs'schen^ Verfahren ira Wasser und nach dem BERTRAND'schen^ Verfahren in organischen Substanzen gebráuchhchen kolorinietrischen Methoden. Die Eeaktion verlauft jedoch im Sinne obiger Gleichung nur dann glatt,

wenn

1.

die Konzentration des

Katalysator,

zum

anwesenden ^íangans ziemHch gering

Beispiel Silbernitrat, respektive Silberionen, zugegen

Médium chlorfrei ist, 4. keine Sulfate und Damit sich die Eeaktion praktisch verwerten Zimmertemperatur verlaufen

das

5.

2.

ist,

ein

ferner

ist, 3.

keine organischen Stoffe enthált.

lasst,

nml!

sie 6. bei

höherer

als bei

Erstens bleibt naniUch die quantitative Oxydation des Mangans zu Permangansáure bei Gegenwart eines grösseren Manganquantums aus, da die entstandene Mangansáure mit den überflüssigen Manganosalzen, in welcher Form das Mangán im Boden zumeist enthalten ist, in Eeaktion tritt, wobei sich im Sinne der Gleichung 3

Mn SO^+\L HMn

0^+2 H.^0=5

auch ein Mangandioxydniederschlag

Mn 0^+2 H.^^SO^

bildet, welcher als solcher

mit

dem

kolorimet-

rischem Verfahren mimittel)>ar nicht bestimmt werden kann. ^Meine Versuche ergaben, daC sich 0'025 g Mangán in 10 con Lösung noch bestimmen lassen, ein gröBeres

Quantum

Wenn

kann.

in 10

con Lösung jedoch nicht mehr genau bestinuut werden

jedoch die liöher konzentrierte Lösung mit destilliertem Wasser

verdünnt wird,

lásst sich der

Mangangehalt bestinnnen, wie

taten der Tal)elle 4 ersichtlich

1

Chemital New.s 83,

-

H. E. Walters. Chemical

Tfi

dies aus

den Eesul-

ist.

(1!K)1); Zeit.schrift für analytische

News

84, 239; Zeitschrift

Chemie für

43, 2 (1904)-

analytisc

Chemie

655 (1904).

Nahrungs- und fJenuUraittel 25, 392 (1913).

^

Zeitschrift für Untersuchuntr der

*

Bul. de la Soc. Chim. de Francé (4)

9,

361-70.

43,

532

D!

BÉLA

V.

HORVÁTH

Tal)elle 4. X.

ÜBER DIE QUANTITATIVE BESTIMMUNG DES MANGANS IM BüDEN. Das Keaktionsgemisch, diereu

suli,

in

welchem

sicli

das JMangan zu Mangansáure oxy-

darf drittens keine Chloride enthalten, da die Pennangansáure in

demselben Verháltnis

als

sie

sich biklet,

durch den Chlorwasserstoff, welcher

Einwirkung der angewandten 8áure auf

dTirch

533

die Chloride entsteht, ini Sinne

der Gleichung

H Mn O4+7 HCl^MnCl^i-áH^O^Ö Cl wird. Bei iVnwendung hinreichenden Silberkann jedoch dieser Übelstand eliminiert werden. Die Oxydation zu Permangansáure geht viertens in schwefelsaurer Lösung ani gk^ttesten und schnellsten vor sieh; in salpetersaurem Médium nimmt die

Chlorentwiekolimg zersetzt

untcr

nitrats

Keaktionsgesehwindigkeit ab. Die auf Mangán zu prüfende Lösung darf fünftens keine organischen Substanzen enthalten, da sich das entstehende Permanganat bei der Oxydation zersetzen würde.

Da

sechstens

uxydierende Wirkung des Persulfats bei Zinnuertem-

die

peratur ausserordentlich langsam vor sich geht,

muB man, um

die

Umwandlung^

zu gestalten, die Temperatur, bei welcher

in möglichst kurzer Zeit vollstándig

Einwirkung des Mangans und Persulfats sich vollzieht, in entIch benutze zu diesem Zweck die Temperatur des Wasserbades, welche hoch genug ist und sii-li mit den einfachsten Mitteln erreichen die gegenseitige

sprechendeni

MaBe erhöhen.

láBt.

Ich will

quantitativen

nun auf die Besprechuug der praktisehen Ausführung des zur Bestimmung des Mangans im salzsauren Bodenauszug geeigneten

kolorimetrischen Verfahrens übergehen.

Der aus 2

g

Boden

hergestellte salzsaure

Bodenauszug (100 ccm) wird behufs

Zerstörung der organischen Substanzen und Entfernung des Chlors in einer Porzellanschale mit konzentrierter Salpetersáure auf

dem Wasserbade zweimal bis Erwármen mit

zur Trockene eingedampft. Sodann wird durch zweistündiges

50 ccm 50-prozentiger Schwefelsáure die Salpetersáure verjagt. Der Kückstand

wird mit Wasser verdünnt und der Lösung werden zur Bindxmg der eventuellen Spuren Chors und zur Beschlemiigimg der Eeaktion einige Tropfen verdünnte Silbernitrat-Lösung zugesetzt.

wird die Lösung auf

biklet,

derschlag zusammenballt,

Wenn

dem

sich ein Niederschlag oder eine

Trübung

"Wasserbade so lange erwármt, bis sich der Nie-

wonach

Lösung in einen 500 ccm-Messkolben abfilund dann bis 20—30 ccm miterhalb der Marké mit Wasser aufgefüUt wird. Nach Zusatz von 4—5 g Ammoniumpersulfat wird der Kiben auf das Wasserbad gestelt. Mit dem Persulfat darf nicht die

der Niederschlag gut ausgewaschen

triert,

gespart

werden,

abnimmt^,

da seine Oxydationsfáhigkeit bei zunehmendem Sáuregehalt

folglich

Sáurekonzentration

um ist.

so

mehr

Persulfat angewendet werden

muB,

je gröBer die

Die zweckmáBigste Konzentration an Schwefelsám-e

ist

nach meinen Versuchen die 5-prozentige. Bei geringerer Schwefelsáure-Konzentration erfolgt keine Oxydation. In der auf

^

Baubiony, Comptes rendus

43, 432 (1904).

13ö,

444

dem Wasserbade stehenden Lösung wird iiiul

1325; Zeitschrift für analytische Chemie.

m

534 bei grösscreni

wogegen

BÉLA

V.

HORVÁTH

Mangangehalt die Farbo des Ponuanganates alsbald bemerkbar, die rötliche Fárbung erst nach einer

bei geringerem ]\Iangangelialte

gewissen Zeit erscheint.

höherer Temperatnr

Da

die oxydierende

eríV)lgt, je grülier die

Wirkung

des Persidfats bei iim so

Aíenge der freien Sáiire

ist,

muB

das

mehr freie Sáure die Lösnng enthalt. Der Kiben darf voni Wasserbade erst dann entíernt werden, wenn die Farbe der Lösung nicht mehr dunkler wird. Hernach wird die Lösnng abgekühlt.

Erwármen

uni so lánger fortgesetzt werden. je

Sollte der

Farbenton (budad ausfallen (was jedotdi

Boden nicht vorgekonnnen

ist),

láBUehkeit der liesultate mit

liei

den

l)isher

untersuchten

daC

sich die Ver-

so wird in Anljetracht desscn.

zunehmenden 3Iangangehalt vermindert.

die

Lösung

behufs YeiíUnnning in einen gröBeren jMeBkolben übergegossen, mit Wasser bis

unterhalb der ^birke aufgefüllt, gut unigeschüttelt. nneh Zusatz von 2 g Persidfat weitere 5—10 Minuten auf dem Wasserbade erwannt und schUeBlieh abgekühlt.

Nach

deni Abkühlen wird die Lösmig

ini

Kolorimeter mit einer Kaliumpermanga-

natlösung von bekannter Konzentration verglichen, imd auf Grund der gefun-

denen Eesultate der j\íangangehalt berechnet. Als Kolorimeter benutze ich l)ei meinen Versuchen als zweckmáBigste die ScHREiNER'sche Konstruktion. Es kommt mitunter vor, daB die Farbe des entstandenen Permanganates keine rein violette ist, sondern eine mehr oder minder bráunliche Nuance zeigt. In diesem Falle war die Oxydation unvollstándig, und dcv Vcvsucb niuí.) wiederholt werden.

Die Resultate meiner zur Kontrolié der VerláBlichkeit des kolorimetrischen Verfahrens durchgeführten Versuche sind in der Tabelle 5 enthalten. Die unter

—

1 3 angeführten Versuche wurden an solchen Bodenauszügen vorgenommen, derén "bekanntem Mangangehalt ich noch verschiedene ]\íanganmengen beigemischt hatte, die Versuche 4—5 wurden mit künstlichen Bodenauszügen dm-ch-

geführt, welchen ich genau bestinmite

Manganmengen

zugesetzt hatte.

ÜBER

T)IE

MDIÜAKTIYITÁT DER THERMALQÜELLEN DES HERKÜLESBADES. Von

Dr. Július Weszelszky.^

Herkulesí'ürdü (Herkulesbad) liegt im Komitate Krassó-Szörény, iiii Tale der in engem steilem Felsenbett talabwárts eilt. Die Wásser Cserna-Baches, cles der zu den Bádern l)enützten Quellén sind von höherer (38 53° C.) Temperatur.

—

Ein Teil

der Quellén

Kaik. Unfern

vem

entspringt

aus

Lias

anderer Teil aus Ursprimgsorte der Quellén, talaufwárts, treten unter den

Kaikén GranitmaBen

zutage.

entspringenden Quellén

ist

Das

Scbiefern,

ein

Wasser der aus den

liassischen

schwefelwasserstoffbáltig, in den aus

Scbiefern

dem Kaik

zutage

tretenden wurde die Anwesenheit des Schwefelwasserstoffes nicbt nachgewiesen.

Herkulesbad

Bad gegenwártig in

ist

Eigentum des

königl.

ungariseben Árars, Melches das

Im Auftrage des kgl. ungar. AckerbauSommer zum Teil an Ort und Stelle,

eigener Eegie verwaltet.

Ministeriums führte icb im abgelaufenen

zuni Teil im Laboratórium Untersuchungen durcb, derén Zweck es war, die im

Wasser gelösten radioaktiven Körper und derén Menge nachzuweisen. Über das Resultat dieser Untersuchimgen, sowie über meine Beobachtungen, die icb im

Zusammenhange mit

diesen

machen konnte, erlaube

icb mir

im nacbfolgenden zu

referieren. Icli

z á p á r y-, E r z s é b e 1 1, E r z s é b e t II Elisabetquelle, unter dem Wegkörper entspringende Ferenc-, Lajos-, Károly- imd H e r k u e s-Quelle. Das

untersuchte das Wasser der S

(eine direkt

neben der

kleine Quelle),

1

zur Untersucbung benützte Wasser, damit beim Schöpfen aus demselben keine

Eadiumemanation verloren gebe, sammelte icb in eine eigens zu diesem Zweck angefertigte, evakuirbare j\íetallflasche und die Messung fübrte icb mit dem von mir konstruierten Elektrometer so durcb, wie icb das scbon in mebreren Mitteilungen

bescbriel),

daher icb eine Wiederbolimg hier für überflüBig balte.

Die Eesultate meiner Messmigen drticke icb nicbt in den früber und bei Herstellmig von Medikamenten aucb beute gebráuchlichen, sogenannten MacheEinheiten, aucb nicbt in der Weise, wie icb das in meinen früberen j\íitteilungen

dem von Frau Curie

tat, in

seinerzeit beantragten

oder Minutum, sondern in der

vom

1910 angenommenen «Millicurie»-Einbeit in Gleicbgewicbt befindlichen

daten auf diese Weise direkt aus

^

7.

dem

Rádium J\íilligramm-Secundum

radiologischen KongreB in Brüssel (1 Millicurie

im Jahr

= der mit einem jMilligramm

Piadium-Emanation) aus. Der Vorteil, die Messungs-

zum Ausdruck zu

bringen, besteht darin, dalj

mr

die

Daten

Vergleich mit Radiumlösungen von liekannter Dichtigkeit erhalten,

Vorgetragen in der Fachsitzuiis der Un<íarischen Geologischcn Gesellschaft

Január 1914.

am

K

536

JÚLIUS WESZELSZKY

deninach dieselben von Kechnungs- und jenen Fehlerquellen frei sind, welche bei Feststellung der Konstanten des Apparates sicb ergel)en mid frei sind von

jenem Febler, daB

die Platté des

eine Verletzung erleidet

und

Apparates beim Transport mehi--weniger immer Daten zeigt, wie im ursprünglichen

so verschiedene

Zustand. Icli

benierke, dali wir das ideale Ziel, uelclies der Brüsseler Kongrel.; an-

strebte, daB wir jeden einzelnen Versuch oder mindestens eine Versucbsreihe direkt aus dem Vergleicli mit einer Eadiumlösung erbalten, wir das die ungeíábr

anderthalb Jahre dauernden Versucbe H. G. Farczadi's nacbwiesen, nicht erreichen können. Es sebeidet sicb námlicb, wie das aus Farczadi's und aucb Anderer Versucben bervorging, aus den verdünnten Eadiuml()sungen in kürzerer oder liingeror Zeit eine

obzwar unsicbtbare Menge Piadium aus und da

setzung der fertigen Lösung sicb ándert,

ist sie als

so die

Zusannnen-

vergleiebendes Erzeugnis nicbt

zu verwenden, übrigens steben aucb einer solcben direkten Yergleicbmig so viele Scbwierigkeiten

ini

Wege, daB wir meiner Meinung nacb darauf verzicbten inüsUin diese Scb-\vie-

sen, diesen Vergleicb praktiscb einfach durcbfübren zu können. rigkeit zu

umgeben, sucbte icb

ein vermittelndes Verfabren, welcbes icb

deiu Erscbeinen der Arbeit Farczadi's eingelunider mitteilen werde. Das

nacb

Wesen

daB icb die r-Ausstrablung des in einer verlöteten Kadiumbáltigen Erzeugnisses mit der a-Ausstrahlmig der aus einer Kadiuiulíisung von bekannter Konzentration gewonnenen Emanation verglicb. Auf diese Weise stellte icb fest, wieviel von Kadiumemanation

dieses Verfahrens bestebt darin,

Köbre befindlicben

f esten

verursacbter Leitungsfábigkeit die von den r-Strablen das Erzeugnisses in der

Eöbre hervorgebracbte Leitungsfábigkeit entspricbt. DaB dieses Verfabren sicb als gut erwies, beweist das, daB, indem icb jeden einzelnen Versucb in zwei versebieden groBen Apparaten von verscbiedener Kapazitát zweifacb dm-cbfüln-te, die gröBte Abweicbung zwischen den je zwei Messungen 8"8% betrug. Aucb eine solcbe Abweicbung erbielt icb nur in cinem Falle, beim Wassor der Quelle Erzsébet (Elisabet) I. Diese Quelle konnte icb nicbt unmittelbar erreicben, bier flieBt námlich das Wasser hinter einem Gebáude aus der Felswand zuerst in ein natürliches Felsenbccken und gelangt von bier durcb eine in die Erde gelegte Köbre in das Abküblbecken. Aus dieser Köbre, wo das Wasser einen Teil seines Emanationsgebaltes scbon eingebüBt bat, konnte icb das zur ^lessung bestimmte "Wasser sammeln, bier ergab sicb dern

sie

stanmite

zum

alsó die Differenz nicbt aus

guten Teil von da ber,

(\{\B

in

einem

]\Iessungsfebler. son-

dem Emanationsgebalt

des

zu verscbiedener Zeit gesannnelten Wassers ein kleiner rnlerscbied war. Den Kadiumemanationsgebalt der einzebien (Quellén i'and icb, den Mittelwert je zweier Bestinnuungen

angenommen.

in

1000

cni'-^

"\A'asser

genden

OiOx

Ferencz (Franz)-Que]le Erzsébet

(Eiisal)et)-(^u.'lle

1.

.

lü-« .AlilHcurie

0-23xl0-« MilHcurie 0-84x10-^

:Millicurie

x lO-^

I\[illicurie

Lajos (Ludwig)-Quelle

l-44xl0-«

:\lillicurie

Herkules-Quelle

2-51

x 10-"

I\rilHcurie

Károlv (K;nlV(,)nelle

n-.-)0x1O-« :\Iillicmio

Erzsébet (p]lisabet)-Quelle Szápáry-Quelle

II.

0-83

als

fol-

ÜBER DIE

DEK THERMALQUELLEN DES HERKULESBADES.

K^UDIOAKTIVITÁT

Aus diesen Daten geht hervor,

537

die Eadioaktivitát der Wásser des Das Wasser der Ferencz-, Erzsébetund Szápáry-Quellen enthált weniger, jenes der Lajos-, Herkules- und Károly(^uellen niehr Eadiuniemanation gelöst. Die Eadioaktivitát der ungarischen Mineralwásser ist l)isher noch wenig untersucht. Die Wásser der auslándischen Quellén sind von diesem Gesichtsgunkt aus schon eingehender studiert, nur dal.) die nieisten derartigen Untersuchungen, hauptsáchlich in Deutschland und Österreich, mit deni Fontaktoscop genann-

Herkulesbades ziemlich verschieden

daJS

ist.

ten Ai)parat durchgeführt wurden. Die Ablesung mit diesem Apparat erfolgt gewöhnlicli entweder unmittelbar nach

dem

Scliöpfen des Wassers, oder

wenn das

spáter erfolgt, so wird nach AusgieBen des Wassers die von der radioaktiven

Ablagerung verursachte Leitmigsfáhigkeit besonder bestimmt und so die von der im Wasser gelösteu Emanation hervorgebraohte Leitungsfáhigkeit berechnet. Diese Art der Messung ist bequem und rasch durchführbar, zur Erlangung von rien tierenden Daten gut, aber die so erhaltenen Daten sind nicht genug verláBlich, um zu ziffermáBigen Vergleichungen verwendbar sein zu können. Darum, wenn ich die Eadioaktivitát der Wásser mit der Aktivitát anderer Mineralwásser vergleichen will, so kann ieli das, da uns nur wenige genaue Daten zur Verfügung: stehen, hauptsáchlich auf Grund meiner bisher erworbenen Erfahrungen tmi und die in der Literatur vorfindlichen Daten kann ich nur so benützen, wenn ich aus der Beschreibung der Untersuchmigsmethode darauf schlieBe, inwiefem die mitgeteilte Date dem wahren Wert sich náhert. Nach meinen bisherigen Daten zu urteilen, ist die Aktivitát des Wassers der Herkulesbader Franz-, Elisabet- und Szápáry-Quellen eine solche, wie die

Eadioaktivitát der Mineralwásser, die aus gröBerer Tiefe durch

durchschnittliche

niáchtigere Schichten emporbrechen, zu sein pflegt. Die Aktivitát der Lajos-,

Herkules- mid Károly-Quelle aber die Aktivitát der

am FuBe

ist

viel gröBer

und ungefáhr

eine solche, wie

des Ofner Gellérthegy (Blocksberg) entspringenden

Quellén.

Das Eadium

ist,

wie das zahlreiehe Untersuchungen beweisen, eines der

verbreitetsten Elemente, eine

Boden

überall. Die

migemein geringe Menge desselben finden wir im

Eadiuniemanation finden wir auch in den gewöhnlichen Grmid-

wássern. Der Gehalt an Eadiuniemanation

den Mineralwásser

ist

der aus gröBerer Tiefe hervorbrechen-

gewöhnlicli groBer, als jener der gewöhnlichen Grundwásser..

Ungarn der Gehalt art Eadiumemanation der Mineralwásser zwischen 0*1 — O'xlO'G Millicurie. Imj vorliegenden Falle ergibt sich alsó die Frage, woher der viel gröBere Gehalt an Eadiuniemanation im Wasser der Lajos-, Herkules- und Károly-Quelle stammt. Wir kennen Quellwásser, in denen der Eadiumemanationsgehalt viel gröBer ist,. ^íeinen bisherigen Erfahrungen nach wechselt bei uns in

als jener

der erwáhnten Quellén, die nieisten dieser aber entspringen in verlassenen

oder noch in Betrieb l)efindlichen solchen Gruben. in denen Uranerz gewonnen

wurde oder noch heute gewonnen wird. Bei diesen kennen wir alsó den Ursprung der Eadiumemanation. Bei uns in rngarn kennen wir aber liisher noch kein llranerz-Vorkommen.

Unter den Gesteinen sind an Eadium Fölltani Közlöny.

XLIV.

köt. 1914.

am

reichsten die Gránité.

Auf dem 36

538

r>;

július weszelszky

Uebiete von licikulcrflüid golangeu, wie

leli

zu Tagé. Es

Kadiumenianation ursprünglieh von

•hier in die ist,

ist

wahrscheinlich,

Quellén gelangt.

ihm

Da

die

daíj

aber einerseits der Gránit ein kompakt es Gestein

Berührung tretenden Wasser nur einen verschwindend seines Radiumemanationsgehaltes ab, dieses für sich alléin erklart

gibt er deni mit

kleinen Teil

in

umso weniger,

nicht den Emanati(jnsgehalt des Wassers,

mit

dem

weil

von den

weil es Avahrsclieinlicb

aktiven Quellén des TIerkulesbades in der Tiefe gleichtalls

daÍj die schwiu-lier

ist,

envahute, luáchtige Granitfelsen

Gránit in Berührung treten. Es AA'ássern

ist

dieB

umso mehr wahrscheinlich,

samtlicher Quellén das Wasser des artesischén Brunnens

das Szápáry-Bades das wármste ist, es liiíjt sich alsó nicht begründen, warum der Radiumemanationsgehalt dieser Wasser nnverháltnismáBig geringer ist, wie jener der letzteren. Die Erfahrungen, die ich bei Untersuchung der Quellén

des Herkulesbades erwarb, bekráitigen die Folgerung, die ich aus den bei der

untersuchung der Ofner Quellén erlangten Daten ableitete. In meiner Arbeit Thermalwásser schrieb ich wörtlich das folgende:^ <(ünter den

tiber die Ofner

ist nach den bisherigen Untersuchungen an Rádium am Es kann seiii, daB die Basis der das Reservoir der Quellén bildenden Gesteine aus an Rádium ríMcherem Gnniit ))osteht und von hier stanmit -dann die Radiumemanation.» Einerseits aber können wir bisher einen solchen an Rádium reichen Gránit, •der soviel Radiumemanation abgeben könnte, als im Wasser der untersuchten an Rádium reicheren Quellén vorhanden ist, meines Wissens nicht, da aber an-

vulkanischen Gesteinen reichsten der Gránit.


wáhnte,

ist

Enianation eingeschlossen,

Erscheinung nicht. Alléin, wie ich das schon

hier die Möglichkeit vorhanden,

daB

in der

er-

groBen Tiefe das Wasser

von hoher Temperatur und groBem Druck die Gesteine imikristallisiert. einzelne und an anderen Stellen ablagert. Es ist nicht mimöglich. daB es, wie den Baryt, stellenweise an Rádium icichevr chemische Zusammensetzungen anhiiuft. In diesem Fnllc wáre die Erkliirung gégében, warum der Radiumemanationsgehalt gerade der am FuBe des Gellérthegy zutage tretenden ihrer Bestandteile auslaugt

Quellén der gröBte ist. Das Hauptgestein des Gellérthegy ist Dohnnit. In diesem kann das Wasser, wie das die beim Bau der Elisabet-Brücke gewomienen Erfahrungen und die j\íündung der Quellén zeigen, weite Ilöhhmgen auswaschen. In den tiefliegenden Gangén dieser Il(')liltii hriufte das Wasser seit Jahrhunderten an Radiuui reicheren Schlamm an und durch iliesen sickernd, kann es ji'tzt seinen Emanatioiisgehalt erhalten. Von diesem Gesichtspunkt l)etraclitet. sind die geologischen Verháltnisse der

(jliicllcn

des I]i'ikulcs-P)a(lcs dirsen gan/,

Unterschiede, daB, wábrend

man

liei

íilinlicli.

den Oíuer Quellén das

Granites nur vermutén kann, derselbe in líerkulesliad zu Tagé

aktiven Elisabet-, Franz- und Szápáry-Quellcii des

I

iiur

mit

dcui

^'o^hall(llllsein cU-s tiilt.

hie weniger

InkulcsbMilfs eutsi)ringen

aus liassischen Tonschiefen. die kniftiger akti\iii Ludwig-. Kari- und llerkulesQuellen aus Kaik und das Wasser

'

('s

Ühcr

(lio

RadidaUtivitiil utul

Tcrm. tud. Értesít.

XXX.

Kd.

2.

Ib rkiil(S-(^)iulle gelangl aus dtr Bergseite

dci-

iliii

Ilctt.

l

'!s]iniiiLr
:i7ti.

l{ii(la|u'stcr

unjjaiiscli.

'riicrnialwasMT. Matlu

ÜBER DIE RADIOAKTIVITAT DEK THKRÍMALQUELLEN DES HEUKULESBADES.

539

durch eine weitere Höhle zutage. Es ist alsó wahrscheinlich, dalj in ITerkulesbad Erde ein Unikristallisations-ProzeB vor sich geht und dórt aus

in der Tiefe der

dem

aus dein Gránit ausgelaugten Eadiuni an Badiurn reichere Gánge sich bilden.

DaB wáhrend

des Weges, den

das Wasser des Herkulesbades zurücklegt, ein

Umkristallisations-ProzeB vor sich geht, bcweist das, daB die oberirdische Leitung

des Szápáry-artesischen Brunnens schon einmal ausgewechselt werden niuBte, weil die hauptsáchlich aus Kalziumsulfat bestehende kristalhne Einde, die sich

kaum

10 Jaliren aus dem Wasser ausschied. dio Leitmig ganz verstopfte. Das Eadimu, wenn es sich an seiner originalen Fundstelle befindet, konimt ininier mit Urán vergesellschaftet vor und bildet sich unseren jetzigen Kenntnissen nach aus diesem. Am reichsten an Eadium sind die grobkörnigen Gránité, die Pegmatite. Zwischen den Körnchen dieser findet man sehr háufig UrangHmmerKristalle von mikroskopischer GröBe. In Ungarn wurden bisher meines Wissens uranháltige Minerahen noch nicht gefunden. Ich glaul)e, daB es keine überfUiBige Arbeit wáre, wenn man bei der geologischen Untersuchung der Umgeljung von

in

Herkulesbad den dortigen Gránité auch von diesem Gesichtspunkte aus die nötige

Aufmerksamkeit widmen würde. Von den Quellén des Herkulesbades

ist

an Eadiumemanation

die Kari- Quelle. Die Kari- Quelle quillt aus einer engen öffnmig seite in unmittelbarer

am

reichsten

und aus der Berg-

Nachbarschaft der höher gelegenen, reichlich Wasser

den Herkules-Quelle hervor und beidé sind

samen Ursprungs. Diesen Umstand

aller

liefern-

Wahrscheinlichkeit nach gemein-

in Betracht gezogen, erwartete ich,

daB die

Aktivitát der Herkules-Quelle nahezu dieselbe sein wird, wir jené der Kari-Quelle.

Wie aus den obigen Daten

hervorgeht, fand ich die Aktivitát der Kari-Quelle

ungefáhr dreimal so groB, wie jené der Herkules- Quelle. Diese Erfahrung führte zu der Annahme, daB das Wasser der Herkules- Quelle mit Meteorwasser sich mengt.

Es bewies

dieB auch das, daB bei Beendigung meiner Untersuchungen die

Tem-

peratur des Wassers der Herkules- Quelle viel niedriger war, als jené des AVassers

der Kari-Quelle. Zur selben Zeit machte ich die Erfahrung, daB die Temperatur des Wassers der Herkules- Quelle auch in kürzeren Intervallen sich ándert. Die

Ursache dieser Ánderung suchend, maB ich durch vier Tagé hindm'ch oder lieB vielmehr durch den dortigen Badediener in Zwischenráumen von je zwei Stunden die Temperaturánderungen des Wassers messen.

Damit

die

Daten der Messungen

mit einander vergleichbar seien, führte die Messung immer an ein und demselben

wo das Wasser in das Becken des Herkulesbades Meine Messunjísdaten sind die folgenden

Orte, dórt

flieBt

durch.

36*

m

540

Zeit der

Messung

JÚLIUS WESZELSZKY

ÜBER DIE RADIOAKTIVITAT DER THERMALQUELLEN DES HERKULERBADES.

541

Wenn wir zur Quelle gelangen wollen, gehen wir auf den hinter dem niederen Badhaus befindlichen Treppen hinauf und erreichen migefáhrin derHöhedes Daches des Badegebáudes eine kleine Eisentüre, durch welche wir in dia höhlenartige Öffnung gelangen. Die Höhle ist ungefáhr anderthalb bis zwei Méter breit. Unter

unseren FüBen heíindet sich eine Steinwand und an diese befestigt sehen wir die Ketté einer Schleusenvorriehtung. Die Höhle ist so hoch, daB man unmittelbar am

Eingang darin noch aufrecht stehen kann, nach einwárts aber wird sie immer niedimd aucli die Höhle selbst wird enger. Jenseits der Steinwand hinter dera Eingang sieht man in beiláufig einem Méter Tiefe das aufgestauchte Wasser,

riger

welches aus diesem Becken durch zwei besondere Köhrenleitungen mit natürlichem Gefálle einerseits in das vor der Quelle befindliche Herkulesbad imd andererseits in das

von diesem ungefáhr 1000 Schritte entfernt gelegene Szápáry-Bad

Ursprünglich ergoB sich das Wasser der Quelle wahrscheinlich ganz aus der Höhle in den davor vorbeiflieBenden Csernabach. Das Wasser wurde

gelangt. frei

aller

WahrscheinKchkeit nach künstlich aufgestaucht, damit

Gefálle habé,

um

auch

in das entfernter gelegene

es ein

Bad mit eigenem

genügendes

Gefálle gelan-

zu können. Vor Jahren, als man die Erfahrung gemacht hatte, daB das in der Öffnung der Höhle angesammelte Wasser sich zu regnerischer Zeit abkühlt und •ílas hier angesammelte gröBere Wasserquantum neuerdings nur schwer sich

g,en

bis zum Csernabett reichender Tunnel hermid mit einer Schleuse verschlossen. Bei regnerischer Zeit wird das abgekühlte Wasser jeden Abend abgelassen und damit für denMorgen eine genügende Wasserquantitát für die Báder sich wieder sammle, wird die Schleuse gewöhnlich

íTwármt, wurde ein von der Höhle gestellt

iiach Mitternacht wieder geschlossen.

Wie aus den obigen Daten hervorgeht, ist das in der Höhle angesammelte Wasser Abends vor Öffnung der Schleuse am kühlsten. Von Abends 6 Uhr bis ^litternacht flieBt das Wasser durch die Schleuse frei in den Csernabach ab. Wenn nach Mitternacht die Schleuse abgesperrt wird, steigt das Wasser in der Höhle an. Bald nach dem Absperren der Schleuse steigt das Wasser in der Höhle soweit an, daB es die Röhrenleitimg erreicht, welche die Höhle mit dem Herkulesbad verbindet. Die Temperatur des Wassers ist zu dieser Zeit schon viel höher, als sie Abends war, bis Mittag aber nimmt sie noch zu und von Mittag an fángt sie an nachzulassen. Diese für den ersten Moment überraschende Erscheinung kann nur die folgende Erklárung finden: Irgendwo im Inneren der Höhle kommt in besonderen Adern das kalte und durch besondere Spalten das warme Wasser. Die Quantitát sowohl des warmen, wie des kalten Wassers, die sich in die Höhle ergieBt, steht im Verháltnis mit

dem Querschnitt

Wassers.

Wenn

der

der das Wasser liefernden Öffnungen und mit dem Druck des Druck des warmen Wassers nahezu konstant ist, jener des

kalten Wassers hingegen bei regnerischer Zeit viel gröBer, als in der trockenen Zeit ist,

so wird sich in regnerischer Zeit mehr, in trockener Zeit weniger kaltes

dem warmen Wasser beimengen.i Wenn

das Wasser bei seiner Öffnung

frei

Wasser heraus-

^ Der obige Ausdruck, wenn ich vom Druck des kalten und warmen Wassers, wie von zwei gleichen Faktorén spreche, mag in dem Falle, wenn wir auch den unterirdischen Weg des Wassers berücksichtigen und von diesem Gesichtspunkte aus Unterschiede machen

K

542

JÚLIUS WESZELSZKY

würde sich seine Tempera tar iiur mit dir W'itterung ándern, Tagesschwankungen würden wir an ihni nicht wahrnehnien köiinen. Nehmexi wir aber den Fali an, daB das Wasser so sehr aufgestauclit ist, dalj die Höhe der infolge der Aufstauung entstandenen Wassersáule mit dem Druck des warmen Wassers gleicb ist. In dieseni Falle hört das Anschwellen des warmen Wassers auf, jenes des kalten "Wassers hingegen, wenn der Druck dieses gröBer ist, dauert fórt, es wird alsó alhnáhlig das warme Wasser aus der Höhle ganz verdrángen. Wenn wir in diesem Falle die Höhe der Wassersáule verringern, geht das Anschwellen des warmen Wassers von neuem an und zwar umso besser, je gröBer der Querschnitt der das warme Wasser liefernden Spalte den Querschnitt der Adern gegenüber ist, die das kalte Wasser ergeben. Ungefáhr dieses ist der Fali bei der líerkules-Quelle. Am wárnisten muB das Wasser sein, welches um j\litternacht nach dem AbschlieBen der Schleuse bei niedersten Wasserstand in der Höhle sich sammelt. Zu diesem konnten wir aber nicht gelangen es war uns imzugánglich. Die erste Messung erfolgte bei bis zu gewissem Grade schon aufgestauchtem Wasser, dem sich schon mehr kaltes Wasser beigemengt hatte und das andererseits in der Nacht hindurch abgekühlten Höhle sich ansammelte und durch die abgekühlte Leitmig zum Thermometer gelangte. Nach der obigen Annahme müBte das aufgestauchte Wasser von Morgen Ijis Abend standig langsaha abkühlen. Die Daten der Messungen zeigen aber, daB das W^asser in der ersten Stmide nach der Aufstaumig sich ein wenig erwármt. dann eine Weile eine stándige Temperatur beibehált, hierauf ini Laufe des Vormittags an einem Tag früher, ein anderesmal spáter sich zu erwármen anfángt. zu Mittag am w^ármsten ist und von da an fást gleichmáBig sich abkühlt. Die flieBen könnte, so

die

;

Erklárung

dieser Erscheinung ist die folgende: Die Schleuse der Herkules- Quelle

wird, wie ich ei-wáhnte, nach Mitternacht abgesperrt. in der

Höhle langsam an und

Um

erreicht

Von da an

steigt das

den höchsten Stand ungefáhr

Wasser

um

sechs

Uhr beginnt das lebhaftere Badeleben, die Báder verbrauchen der Wassersáule in der l)is Mittag immer mehr und mehr Wasser, die Höhe Herkules-Quelle sinkt alsó und beginnt von Mittag an dann wieder zuzunehmen. Die Temperatur des Wassers wird sich alsó in dem MaBe ándern, als die Báder mehr oder weniger Wasser verbrauchen. Die geringeren WármeschwanUhr,

sechs

krnigen konnten wir ten,

am

auBerdem beeinfluBt

gewöhnlichen Badethermometer natürlich nicht beobachbis

zu einem gewissen Grade die Temperatm- des Wassers

wenn vom Zu.sammcnkunnuen zweier ist und wie die Frage nur von dicsem Gcsichtspunkte aus untersuchen, wenn das Zuströmen des kalten woUcn, unvichtig

sein.

lm

gcgcniwartigcii Falle aber,

Wasser verschiedenen Ursprungs an

je

einem gemeinsanien Ortc die Rede

Wassers nicht nur unmittelbar zur Regen- oder Überflutungszeit erfolgt, sondern hievon nur beeinfluBt wird und auch dann weiter anhalt, das Metcorwasser alsó auf irgend einer Weisc

fridier aufgespeichert wird,

nachdem

die Geschwindigkeit des durch eine,

liohen, oder natürlichen breiteren oder haarfeinen Spalten bestchende

ob aus künst-

Leitung durchströ-

mcnden Wassers im Endresultat vom Druck und dem Querschnitt der Leitung abhángt, glaube ich nicht unrichtig vorzugehen, wenn ich der Einfachheit halber, von den unbckannten

Nebenumstánden abgeschen, die Frage so erkláre, als ob cin gemeinsames Becken Wasser zweier von einander ganz unabhangiger Lcitungcn gespcist würde.

vnm

DEU THERMALQUKLLEN DES IIERKULESBADES.

^JHER DIE UADIOAKTIVITAT

543

Mor^ens das Wasscr iii dor in der Nacht abgekühlten sammelt und din-ch die abgekühlto Leitung zur Messung gelangt. Die obigen Daten zeigen alsó, daC das Eegenwasser ziemlich unvermittelt /nui "VVasser der Herkules-Quelle gelangt. Dieser Umstand ist, wie das die Daten (ler liadioaktivitát zeigen, atif die Zusannnensetzung des Wassers von bedeutender l'linwii-kung. anllertleni ist er aucli iür das Bad selhst unangenehm, weil inan zu (ler

;ti!cli

üiiistand, daJj

iloiile sicli

regneriscber Zeit die Quelle olt tagelang niebt auí'stauchen kann, da sie nicbt genug warmes Wasser liefert. Diesem Übelstand lieBe sicli zwar aucb auf die Weise ablielfen, daíj nian das Wasser mit einer Pumpe bis zur Leitung licht, weil die Quelle, wenn sie nicbt aufgestaucbt mid die obige Annabme wabr ist, Avilrmeres Wasser lieí'ern muB. Am gründlicbsten láíit sich aber dem Übelstand auf die "Weise abhelfen, wenn man das Eegenwasser von der Quelle vollstándig isoliert. Die Frage ist natürlich das, ob das möglich ist und auf welche Weise es zu geschehen habé. Von den oben beschriebenen Erfahrungen ausgebend, glaubeich,

daB dieB nicht groBe Schwierigkeiten verursachen würde. In

dieser Voraus-

setzung bestárkt mi eh der Umstand, daB die Temperatur des im Quellbecken aufgestauten Wassers an der Oberfláche des Wassers höher

ist,

wie in den tieferen

Sehichten.

Welcher der Temperatur-Unterschied zwischen dem Wasser (les

Quellenbeckens und an der Oberfláche desselben

ist,

kann

ich,

am

Grundé-

da der mit-

genonnnene Thermometer eben wáhrend der Messungen zerbrach, nicht sagen,. daB aber dieser Unterschied groB sein mag, beweist, daB am 23-sten August Nachniittags 6 Uhr, als bei dem AusfluBe der Leitung des Herkulesbades die Wassertemperatur 39 ° betrug, wir zur selben Zeit die Temperatur des Wassers an der

um einen Grad geringer, Maximaltemperatur des Wassers beim AusfluB betrug. Dieser Umstand

Oberfláche des Quellbeckens mit 44° vorfanden, alsó nur als die

s[)richt alsó dafür,

wo

das

warme

daB das kalte Wasser nicht in dem

Teil zur Quelle, gelangt,

W^isser aufsteigt, da es sich in diesem Falle mit diesem vermengen

würde, sondern an der Seite der Höhle nahe zur Höhlenmündung, weil wir bei der

Höhlenmündung das warme Wasser über dem kálteren Wasser geschichtet ist alsó leicht möglich, daB, wenn wir die Höhle nach einwárts

vorfinden. Es

Wasser liefernden Adern auffinden imd das Wasser ableiten können. Ich bemerke, daB es wahrscheinlich ist, daB auf erste, verháltnismáBig enge Öffnmig der Höhle eine weitere, tiefer gelegene,

erschlieBen, wir dórt die das kalte kalte die

mit Wasser erfüllte Höhle

im sichtbaren

folgt.

Wenn man

námlich die Schleuse

öffnet, flieBt

Höhte aufgestaute Wasser aus derselben in kurzer Zeit aus. Wenn das Wasser nur hier angesanimelt wáre, müBte das nach Herauslassen des angesammelten Wassers sich ergieBende Wasser sehon wármer sein. Wir versuchten es, die Temperatur des in die Cserna abflieBenden Wassers ungefáhr eine Viertelstimde nach dem Ablassen des Wassers zu messen und fanden, daB die Wassertemperatur dann fást ebendieselbe war, wie die, welche wir beim AusfluB der Leitung des Herkulesbades maBen. Es S})richt dies alsó dafür, daB auch im inneren der Höhle noch ein tiefer liegendes Becken sein muB, denn beim AusfluB wird nur allmáhlig nach lángerer Zeit in dem Verháltnis das wármere Wasser kommen, wie es das káltere Wasser langsam aus dem Becken verdrángt hat. das

Teile der

544

r>;

JüLIUS WESZELSZKY

Ali das erwáhiite zusanimengefaüt, glaube ich, daíj ich iiicht iire, Aveim ich

aus den angeführten Daten folgere,

daíi

man

mit deni AufschlieBen der Höhle

der Herkules- Quelle gar nicht sehr weit von der Quellwasser sich beimengenden Adern

mit

dem

Mündung

der Höhle die

dem

kalten Wasser auffinden wird,

aus denen das kalte Wasser abgesondert

ableitet werden müsste. Ich bemerke, Daten meiner Messimgen, da ich hierauf nicht vorbereitet war, etwas mangelhaft sind und daB wenn wir dieselben ergánzen, wir auf diese Frage auch eine noch eingehendere Antwort gebén könnteii. lm Zusammenhang mit der Mitteihmg über meine mit dem Wasser der Herkulesbad- Quellén dm-chgeführten Versuche will ich noch eine Beobachtung ei-wáhnen, welche meine Aufmerksamkeit auf die Quellén des Herkulesbades hinleitete, mit der ich mich aber bisher noch nicht befassen konnte. Als ich vor ungefáhr zwei Jaliren im Magazin der chemischen Anstalt No. H. der Universitát etwas suchte, kamen mir zwei zugelötete Glasröhren in die Hánde, derén Glas schwach l)lau gefárbt war. Diese Eöhren waren mit der Bezeichnung Erzséljetforrás (Elisabet-Quelle) versehen. Die Strahlen der radioaktiven Körper habén die Eigenschaft, daB sie das Glas blau fárben. Obwohl ich es nicht für wahrscheinlich hielt, umso weniger, als in das Glas nur Gas eingelötet war, daB die dermassen xadioaktiv sei, daB es eine solche Wirkung hervorbringe, war es doch diese Erschemung, welche, wie ich erwáhnte, meine Aufmerksamkeit auf die Quellén des Herkulesbades leitete. Ich bemerke, daB mittlerweile die eine Piöhre von selbst zersprang, der darauf befindliche blaue Beschlag verschwand und statt

daB

die

ihm ein aus WeiBschwefel bestehender Beschlag sich bildete. Die Elisabet-Quelle von Herkulesbad ist nach der Analyse Schwefelwasserstoff háltig. Ich beobachtete bisher nicht,

las

aber auch nicht,

daB Schwefelwasserstoff für

sich

oder mit einem anderen Gas eingelötet ein blau gefárbtes festés Produkt gebe.

Es mag ist.

sein,

daB

dies irgendeine

polymere Modifikazion des Kohlenoxj-dsulfides

Ich konnte mich aber bisher mit dieser Frage

nicht,

nicht

ob das meine Verháltnisse spáter zulassen werden.

diese meine Erfahrung bei dieser Gelegenheit.

befassen

und

weiB

Darum erwáhne

ich

VERFJNS NACHRICHTEN. 1.

Fachsitzung

am

28. Jan. 1911.

Vorsitzender Prof Dr. Franz Schafarzik. a)

Dr. A.

Sigmond

Studien über die Herstellung der heifien

:

Salzsáure-

lösung für die ausfülirliche chemische Bodenanalyse (Földtani Közlöny Bánd XLIV. Pag. 376—386.). b) J. Gloetzer: Neuer Messapparat für die Schwindung

von Böden.

c)

M. Löw: Über Genesis der Dazite von Verespatak; d)

Beitráge zu den Triasschichten von Esztergom (Földtani Közlöny

Heft

J.

Vigh:

Bánd XLIV.

10-12.). 2.

Fachsitzung

am

4.

Vorsitzender Prof. Dr.

K.

a)

Kulcsár:

Törökbálint; h) M. 3.

Márz 1914. Franz Schafarzik.

Obere

Oligocán-Schichten

zwischen

Budafok und

Löw: Tridymit von Nagyszlls.

Fachsitzung

am

1.

April 1914.

Franz Schafarzik. Heinrich Taeger sprach über Bau und Bild der EsztergomBuda— Pilise r Gebirgsgruppe. Nach einer kurzen Würdigung der Vorsitzender: Prof. Dr. aj

groBen Verdienste, die sich die ungarische Wissenschaft bereits vor Jahrzehnten in der Erforschung dieses Gebirgsstückes erworben hat, schildert der Vortragende

nach geographischen Grundlinien und hebt hervor, daB wir hier ein mehrzyklischesSchollengebirge au*: der Zeit des Altmiozáns. des Postsarmatikums mid des Postpoktikums vor uns habén, bei dem die Charaktere die Gestaltung des Berglandes

des Jugendstadiums folgen den

und reiferer Zerschneidung sich innig mischen. Die Wasserláufe

Brüchen entlang dem

Gefálle, das

durch die Schrágstellung der Land-

blöcke erzeugt wird, alsó konsequent zur Urform. Eedner hebt endlich die Haupt-

elemente hervor, in die sich die Esztergom— Buda— Piliser Gebirgsbildung gliedern

nun in folgendem, an Hand von ca. 60 Lichtbildern nach Bau und Bild erfahren. Bei der Besprechung der M u 1 d e von B u d a k e s z i, die als ein gegen das Budaer Schild und die Kovácsier Berge abgebrochene von Alttertiár erfüUte Senke geschildert wird, kommt auch die Frage zur Behandlung, in welcher Weise der Hárshegy er Sandstein, der Budaer Mérgei und Bryozoenmergel zueinander in Beziehung stehen. Eedner láBt, Lanschaftstypen, die

eine kurze Charakteristik

spricht sich nicht nur aus faunistischen, sondern auch aus tektonischen

nach Erfahrungen an Tiefbohrungen

in diesem Gebiete dahin aus,

Grundén und

daB der Hárs-

hegyer Sandstein und Budaer Mérgei zeitHch einander aequivalent (Kiesstrand der

— Schlammbildungen des tieferen Litorals), ferner dass derOfener Mérgei und Bryozoenmergel identische Bildungen sind, dem Priabonien angehören, alsó bereits oligozánes Altér habén, wenn auch ihre innige Beziehung zum Eozán in manchen Gebieten nicht geleugnet werden darf Es werden alsdann die B r u c h-

flachen

.

VEREIXS XACHRICHTEX.

546

schollen bei Nagykovácsi tektonisch gewürdigt und ihr Bau an Hand E n b r u c h s k e s s e von P e s t h d e g-

von Profilen entwickelt. Auch der kú

Senkungsfeld, das mit einer dritten

Ebene

máréi-

dem

i

1

von Horstmauern allseitig umgürtetes Stufe sich nur naeh Norden, gegen die Soly-

Eecht anschavilich bleiben niclit mir in tektonischen Kartenauch auf den Panoramalandschaften die Bruchbildungen, wie

öffnet.

skizzen, sondern sie in

i

eine Beschreibung, als eine

erfáhi-t

t

weiter behandelten Pilis— Solymárer Senkungsfeld vorgeführt werden

und dieses Gebiet, als eine von Brüchen zerschnittene Grabensenke scLildern. Der Anstieg von dieser Senke gegen Norden zum Piliser Zug wird in den tieppenartig auf strebenden Schollen bei Csobánka und dem durch Nordwest— Südostl^rüche geschaffenen S t u f e n 1 a n d e von P i s b o r o s j e n o und Üröm hervorgehoben. Nach Westen entwickelt sich das Bergland zu einer von Quer1 i

brüchen stark zertrümmerten Gebirgsmauer,

dem

brückenartig

die

das

Kovácsier

Zugé verbindet, ein Höhenrücken, der von dem allseitig mit scharfen Brüchen begrenzten Horst des Pilishegy im Norden überragt bleibt. Nach Westen öffnet sich jetzt das Gebirge gegen ein von jungen, tertiáren ]\Iassen aufgebautes Hügelland, gegen welches das Grundgebirge entlang von Brüchen in drei Pfeilern vorspringt, die die B u c h t e n von P i 1 i s c s a b a und C s é V umgürten. Das nur von Hárshegyer Sandstein überkleidete Grundgebirge aus Hauptdolomit und Dachsteinkalk ist hier in zwei Senken eingebrochen mid darüber hinaus folgt südwestwárts das j u n g e Hügelland, welches im No. den aus mit LöB bekleideten AVellen von Pectunculnssanden besteht, nach Süden aber in eine von sarmatischen Kaikén gebildete Hochfláche übergeht, aus der einsam entlang von Brüchen sich der Dolomithorst des Spitzberges bei Szomor heraushebt. Ostwárts bricht diese sarmatische Hochfláche entlang von postsarmatischen Brüchen zu einer weiten Niederung ab, dem Zsámbéker N e o g e nb e c k e n, das durch Brüche mit ganz áhnlicher Tendenz auch im Osten gegen die Mulde von Budakeszi und die Kovácsier Berge geschieden wird. Nach Nordwesten, im Gebiete der Ortschaften Bajna und Epöl tritt der triadische Untergrund neuerlich mehr in Erscheinung mit dem B r u c h f e 1 d z w i s c h e n Bergland mit

Pilis

dem Zsámbéker und N a g y s á p— S á r k

i

s

á p er

A

1

1 1 e r t

i

á

r

b

e k-

von Nordwest— Südostbrüchen stark zertrümmertes Gebiet, dessen

ein

e n,

einzelne Schollen sich wie eine leicht aufeinander geschobene Bücherreihe anein-

ander lehnen. Zahlreiche recht instruktive Bilder und Profilé ergánzen die Ausiübrungen. Nordost— südwestlicheund auch etwas

Nord— SüdgestellteLángsbrüche

begrenzen das Bruchfeld nach Westen gegen das Alttertiárbecken von Nagysáp Sárisáp, das eine kurze Cbarakteristik erfáhrt. Eine

und

im Zentrum

bis

800

m

—

Tiefe

noch mehr von Oligozáii und Eo/.iin erl'üllte Senke ist hier entim Norden und Osten durch eine schmale, aber viele Kilométer weit derLandschaft verfolgbare Horstmauer mit einer höchsten Erhebung im Nagyvielleicbt

wickelt, die in

von dem L a n d-

d er j u n g e n Schu e n und K o h 1 e n i n s e n h e n D o n a u 1 a u f geschieden wird. Auch dieses Geliiet, das dvu'ch den Bergbau so reich aufgedeckt ist, wird in Wort und Bild skizziert, als ein von Dorog bis Piszke entwickeltes alttertiáres Vorland. Endlich folgt eine kurze Beschreibun" der Graner Bucht und eine Zusainmcnfassuntr der tektoni-

Gete a

m

s

ü d

1 i

c

1

1

1

"

VEÜEINS NACHKICHTEN.

547

schen Daten. Der erdgeschichtliche Werdegang dieses Gebietes wird endlicli in

den Haiiptzügen

zum

Abschlutí des Ganzén entwickelt.

Vorsitzender dankt für den hochinteressanten Vortrag:

Was

wir soeben

vernommen ist das Resultat eingehender Untersnchungen, die Vortragender unter günstigen Umstánden durchgeführt hatte. Der Vortragende beging ein groBes wodurcb

Gebiet,

er einen viel besseren

Überblick gewann,

als die bisherigen

For-

ihm die Ergebnisse des Koblenbergbaues und einer Eeihe von Tiefbuhrungen mancbe Daten, die den álteren Forschern nicbt zur Yerí'ügung standén. Jedenfalls war

scher, die nur einige Einzelheiten

AuBerdem

studiert batten.

lieferten

aber zur Entzifferung der áuBerst verwickelten Verbáltnisse ein groBer Scbarfl)lick

und sebr geübtes Urteilsvermögen notwendig,

weil zunieist gerade die wicbtigsten

Stellen ani mangelliaf testen aufgeschlossen sind.

Elu'enmitglied v. LóczY

:

Die Verbáltnisse sind in deni besprochenen Gebirge

im Gerecse oder

nicbt so einfach, wie

vielleicbt

aueh

ini

Bakony. Vortragender

erwáhnte zwar die nordsüdbchen Brüche, batte jedoch ihre Wichtigkeit nicbt genügend hervorgeboben. Die bedeutendste von allén ist die Thermallinie von Budapest,

am

Ufer der Donau, derén Fortsetzung sicb auch im Eruptivgebiet

von Szentendre und weiter gegen Norden bis ins Börzsöny gebirge verfolgen láBt. Die Umgegend unserer Hauptstadt kann mit einem EissstoB verglichen werden, derén Schollen tausendfacb zerbrocben und gegen einander gestaut sind. GroBe Niveauveránderungen eri'olgten auch nacli dem pontischen Zeitalter, und zwar können stellenweise vertikale Verwerfungen bis zu 400 m beobacbtet werden. Die Frage des Brj^ozoenmergels steht noch immer offen. Im Pálvölgy oberhalb Óbuda gehtz. B. der Orbitoidenkalk in den Bryozoemmergel über, dieser scheint sicb alsó hier dem Eozán anzuschlieBen, wáhrend in der Óbudaer Zementfabrik der Bryozoenmergel in den

Budaer Mérgei übergeht,

alsó

dem

Oligozán

anzugehören scheint.

Redner

gratuliert

Untersuchungen, die

dem Vortragenden

selír

zu den schöuen Ergebnissen seiner

wertvolle Beitráge zur Kenntnis der geologischen Ver-

Hauptstadt und ihrer Umgebung geliefert habén, derén detailStúdium Redner schon seit Jahren urgiert, aber aus ]\íangel an finanziellen Mitteln bisher noch nicht durchführen lassen konnte. h) A. KovÁCH hált einen Vortrag unter dem Titel «P e t r o g a p h i s c h e Mi 1 1 e i 1 u n g e n aus dem Norden P a r a g u a y s» Er studierte 120 Gesteine aus Paraguay, die von Prof. Anisits in Asmigion gesammelt wurden und sicb jetzt im Besitz der technischen Hochschule in Budapest befinden. Die Sammlrmg besteht zum gröBten Teil aus G r a n i t e n, auBerdem konmien báltnisse unserer

liertes

:

A

p

1 i

t e,

verschiedene

Ka

Gn

e

i

sodann

s e,

Qu

a

r z

i

t e,

bituminöse kristal-

Mérgei, L

a t e r i t e vor. n e, T o n e, n von Acanthim m e n u e V o r k o bespricht e s c) J. ViGH An der u n g a r i s c h e n j\í i 1 1 e 1 g e b i r g e. eum-S c h i c h t e n i m NO-Lehne des Berges Velka-Szkála bei Esztergom befinden sich im Hangenden der Liasschichten dichte rote Kalksteine, die auf Grmid ihrer Fauna als Acanthicum-Schichten betrachtet werden müBen. Sodann stellt er einen Vergleich mit den Verháltnissen im Gerencse- Gebirge mid bei Tata an, und kommt zu dem

linische

1

k

s t e

i

n

e,

S a n d

s t

ein

e

i

VEREINS NACHRICHTEN.

548

Horizonté des

liche

4.

a) e

r

Maim

Fachsitzung

Vorsitzendcr

Th

—

daB im Pilis-Gebirge

SchliiB,

Pl. i

e

Esztergom

])ei

—

e1)enso wie bei

Tata sámt-

am

Mai

6.

1914.

Prof. Dr. Fr. Schafarzik.

:

Balló d er

alsó

vertreten sein muBten.

hált einen Vortrag miter

Ent

von D o

hun g

s t e

«Beitráge

dem

Titel

m

t e n.»

o

1

i

zur

Seine neueren Unter-

snchungcn führten zu dem Ergebnis, daB zu einer stichhaltigen Erklánmg der Entstehung von Dolomitén vor allém die Gleichgewichtsverháltnisse des Kalziums und Magnesiums geklárt werden müssen ferner muB ermittelt werden, in welcher ;

Mod ifikation

die den Dolomit

zusammensetzenden Komponenten

in

dem

Gesteine

vorlianden siud. Bei dieser Gelegenheit berichtet er über seine Studien betreffs

muBten

der Gleichgewichtsverháltnisse. In der Natm-

bei der Entstehmig der

Dolomité Faktorén mitgewirkt habén, die bei den Experimenten nicht vorhanden ^Yaren, da sich Dolomit experimentell erst bei 80— 200° C herstellen lieB, wáhrend

Dolomit in der Natúr jedenfalls bei einer viel tieferen Temperatur gebildet Welehes nun diese Faktorén sind, konnte noch nicht ermittelt werden.

sich der

hat.

Vorsitzender spricht seinen

genden

auf, seine

Dank

für den Vortrag aus,

Versuche fortzusetzen, da

imd

fordert Vortra-

sie schlieBlich

doch zu befriedigenden

mente

des nördlichen Teiles

Resutaten führen werden. b)

St.

Majer

die

über

spricht

des Börzsöny er Gebirges. Die früher

sande dieses Gebietes erwiesen sich ist,

als sie sich

sind

im Liegenden

als.

als

S

e

d

i

untermediterran betrachteten Anomienobermediterran, was

umso

demnach in der II. Mediterranstufe erfolgt. St. V. Gaál bestátigt die Ausführungen des Vortragenden Vorsitzender spricht

interessanter

der Andesiteruptionen befinden. Diese Eruptionen

in allén

Punkten.

anerkennend über die Resultate der Unterobwohl Vortragender nachweisen konnte, daB die sich

suchungen Majer's aus; líauptmasse der Eruptionen im II. Mediterrán erfolgt ist, so muB doch betont werden, daB geringere Eruptionen auch im I. Mediterrán zu verzeichnen sind. 5.

Fachsitzung

am

3.

Juni

1914.

Vorsitzender Prof. Dr. Fr. Schafarzik. a) L. V.

k a n

t

e r n.

LóczY spricht

An den

über die Entstehung von

D

r e

i-

auf lockerem Sande ruhenden Geröllen schleift der Sand

durch Windeskraft getrieben Fláchen. Sodann wird der Sand unter fortgeweht, wobei das Gerölle umkippt, so daB

dem

Gerölle

nun eine und nacheinander mehrere

Fláchen angeschliffen werden. Vorsitzender fügt einer

Lage

sah, die die

dem Vortrag

Erklárung

v.

hinzu, daB er bei Nürnberg Dreikanter in

Lóczy's vollkommen bestátigten.

LóczY berichtet sodann über den U f e r b r u c h bei Ke1 a t o n s e e. Am 15. Mai 1914 stürzte das 64 m hehe Steilufer bei Kenése ab und verschüttete die Eisenbahnlinie auf einer Strecke von 230 m. Unter dem lockeren Sand, tonigen Sand und den harten sandigen Tonbánkcii b)

nése

liegt

a

L. V.

m Ba

weicher Ton

;

dieser

liogenden Schichten.

wurde durchnáBt und bewirkte den Absturz der darüber-

VKREINS NACHRICHTEN.

549

Vorsitzender bemerkt, claB hier wohl das interessanteste Beispiel für eiiie Eutschung vorliegt, obwohl Eutschungen von geringerem Umfange in Ungarn auch anderwárts vorkommen. c)

Th.

Kormos

legt

gen bei Baltavár

die Eesultate seiner vor.

Er fand

liier

n

e

u

e r e

n

A

u

s

g

r

a b u n-

eine neue Bárenart, eine neue Hip-

parionspezies. Die in der Gesellschaft dieser Saugetierreste auftretende Mollus-

kenfauna beweist, daB die Tiergeselschaft pontischen

Stufe

in ein oberes

Niveau der pannonischen

gehört.

Vorsitzender spricht sich anerkennend über diese schöuen Erfolge der For-

schungen des Vortragenden aus. d) St, v.

Gaál

legt

eine

Arbeit St. Ferenczy's über die

schichten der Umgebung von Zalát na scheidet in

dem Becken von Zalatna-Nagyalmás

vor.

Tertiár-

Ferbnczy

miter-

einen iinteren Horizont, beste-

hend aus einem rten, Ehyolittuff fidarenden Sandstein, bezw. Konglomerat Ton mit Gipslinsen besteht, und schlieBlich zu oberst Andezit- und Dazittuffe. Letztere sind nachweisbar obereinen mittleren Horizont, der aus schlammigem

mediterran.

.

A MAGYARHON] FÖLDTANI TÁRSULAT tisztviseli 1913

az

— 1915.

évi

idközben.

FUNKTIONÁRE DER UNGAEISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. Elnök Prásident) Schafarzik Ferenc dr., m. kir. bányatanácsos, a kir. Józsefmeg3^etemen az ásvány-földtan ny. r. tanára, a hadi díszítmény katonai érdemkereszt tulajdonosa, a Magy. Tud. Akadémia levelez tagja, Bosznia (

:

Hercegovina bányászati szaktanácsának tagja.

Másodelnök (Vizeprásident) m.

kir.

:

bányatanácsos, a

Iülói ni.

Szontagh Tamás

dr.,

királyi tanácsos

és

Földtani Intézet aligazgatója.

kir.

Els' titkár (I. Sekretár) Papp Károly dr., m. kir. osztálygeológus. Másodtitkár (II. Sekretár) Maros Imre, m. kir. I. oszt. geológus. Pénztáros (Kassier) Ascher Antal, megyetemi kvesztor. :

:

:

A

HarI:nu|Ivii(a(ó Szakosztály tisztviseli. Fiiiiklioruire dcr í'aclisektio)i. für

Elnök (Prásident)

Hhlenhunde.

Lenhossék Mihály dr., m. kir. udvari tanácsos, egyetemi Tudományos Akadémia r. tagja. Alelnök (Vizeprásident): Bella Lajos, nyg. freáliskolai igazgató. Titkár (Sekretár): Kadic Ottokár dr., m. kir. osztálygeológus. ny.

r.

:

tanár, a Magj^ar

A /.

választmány tagjai CAusschuBmitglieder)

A Magyaromzágon (In

lakó tiszteletbeli tagok

:

Ungurn wohnhafle Ehrenmitglicder.)

Ilosvay Lajos

2.

lovagja, m. démia r. tagja és a királyi magyar Természettudományi Társulat elnöke; a Magyarhoni Földtani Társulat örökit tagja. Pallini Inkey Béla földbirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia levelez-

8.

s a Magyarhoni Földtani Társulat pártoló tagja. Pusztaszentgyörgyi és Tetétleni Darányi Ignác

dr.,

kir.

m.

kir.

m.

közoktatásüg^'i államtitkár, a Lipótrend

1.

kir. vallás- és

udvari tanácsos, országgylési képvisel, a M. Tud. Aka-

földmivelésügyi

Gazdaszövetség elnöke.

miniszter,

dr.,

v.

b.

t.,

t.

országgylési képvisel és

a

nyg.

Magyar

551

KocH Antal

4.

dr.,

tudomány-egyetemi nyg. tanár, a M. T. Akadémia rendes

London kültagja. Sándor dr., m. kir. udvari tanácsos, tud. egyetemi nyg. tanár nemzeti múzeumi osztályigazgató, a M. T. Akadémia rendes tagja.

tagja, a Geological Society of 5.

Krbnner

6.

Lóczi LóczY Lajos

és

J.

tud. egyetemi ny.

dr.,

a magj^ar kir. Földtani és

oszt. lovagja.

fbánj'atanácsos, földtani intézeti

nyg. fgeo-

Semsei Semsey Andor

k.

dr.,

tag, nagybirtokos, a 9.

s

Földrajzi Társaság tb. elnöke

SÁRVÁRI

és

m.

Felsvidéki

nagybirtokos, m.

kir.

;

Vaskoronarend

lógus, az osztrák császári 8.

tanár

Akadémia rendes tagja, a román királjá Koronarend II.

Telegdi Roth Lajos, m.

7.

r.

Litézet igazgatója; a Magy. Tud.

a

Magyar

III. osztályú lovagja.

a Szent István-rend középkeresztese, frendiházi kir.

Földtani Intézet tb. igazgatója.

gróf Széchenyi Béla, v. b.

koronar,

s

t.

t.,

frendiházi tag.

a Magyarhoni Földtani Társulat pár-

toló tagja. lí.

VálaszLott tar/ok.

(Gcwáhlte Mitylieder.)

Emszt Kálmán

I.

dr.,

m.

k. osztálygeológus és vegyész.

5.

Franzenau Ágoston dr., nemzeti múzeumi igazgatór, a Magyar Tudományos Akadémia levelez tagja. HoRusiTZKY Henrik, m. kir. agro-fgeológus. Kormos Tivadar dr,, egyetemi magántanár, m. kir. I. osztályú geológus. LiFFA Aurél dr., megyetemi magántanár, in. k. osztálygeológus.

6.

LRENTHEY Imre

7.

^Iauritz

•2.

3. 4.

egyetemi ny.

dr.,

r.

tanár,

a

M. T. Akad. levelez

Magyarhoni Földtani Társulat örökit tagja. Béla dr., a tudományegyetemen az ásvány-

s

kzettan ny.

és a

rk.

tanára, a M. Tud. Akadémia .levelez tagja. 8. 9.

PÁLFY MÓR dr., m. kir. fgeológus. Schréter Zoltán dr., oki. középiskolai

tanár, m. k. geológus, a Magyariioni

Földtani Társulat örökit tagja. 10.

TiMKÓ Imre,

II. Treitz 12.

in.

Péter,

kir.

fgeológus.

in. kir.

agro-fgeológus.

ZiMÁNYi KÁROLY dr., nemzeti múzeumi r, a M. Tud. Akadémia levelezs a Magyarhoni Földtani Társulat örökít tagja.

A SZABÓ JÓZSEF-EMLÉKÉREMMEL KITÜNTETETT

MUNKÁK JEGYZÉKE. VERZEICHNIS DER MIT DER SZABÓ-MEDAILLE AUSGEZEICHNETEN ARBEITEN. 1900.

I. A datokaz íz a völgyfelsszakasz a geológiaiviszonyainak ismeretéhez, különös tekintettel az ottani petroleumtartalmú lerakodásokra. II. A három székmegyei Sós mez és környékének geológiai viszonyai, különös tekintettel az ottani petroleumtartalmú lerakodásokra.

Mindkettt írta Böckh János. Megjelent a m. kir. Földtani Intézet Évkönyvének XI. és XII. kötetében, Budapesten 1894 és lS95-ben. (Arbeiten

1903.

J.

Böckh's über ungarische Petroleumgebiete).

Die Geologie des Tátragebirges. I. Einleitung und stratigraphischer Teil. II. Tektonik des Tátragebirges.

Irta dr.

Uhlig Viktor. Megjelent a

naturwissenschaftlichen schaften in

1906.

I.

Wien LXIV.

és

Denkschi"iften der mathematisch-

Akademie der WissenLXVIII. köteteiben. Wienben 1897 és 1900-ban.

Klasse

der

kaiserlichen

A szovátai meleg és fori'ó konyhasós tavakról,

mint

természetes hakkumulátorokról. II.

Meleg sóstavak

és

hakkumulátorok

elállításáról.

Kalecsinszky Sándor. Megjelent a Földtani Közlöny XXXI. kötetében, Budapesten 1901-ban. (Abhandlungen A. Kalecsinszky 's über die heissen Kochsalzseen von Szováta in Siebenbürgen.

Mindkettt

1909.

írta

Die Kreide (Hyperseno n-) Fauna des P e t e r \v a r d e in e r (Pétervárader) G e b r g e s (Fruska- Gora). Irta dr. Peth Gyula Megjelent a Palaeontographica LII. kötei

tében, Stuttgart, 1906-ban.

1912.

Az Erdélyrészi Érchegység viszonyaiés érctelérei.

bányáinak földtani

Irta dr. Pálfy Mór. Megjelent a in. k. Földtani Intézet Evkönyvének XVIII. kötetében, Budapesten, 1911-ben. (Montangeologische Arbeit

M. Pálfy's über das siebenl)ürgische E)zg9birge).

553

Szerkeszti üzenetek. A

Magyarhoni Földtani Társulat választmánya 1910 április bó 6-án tartott ölesén nem szívesen látja azt, ha a szerz ugyanazt a munkáját, amely a Földtani Közlönyben megjelenik, ugyanabban a terjedelemben más hazai vagy külföldi szakkimondotta, hogy

folyóiratban

is

kiadja.

Felkérem tehát a Földtani Közlöny

tisztelt

munkatársait, hogy a választmánynak

ezt a határozatát figyelembe venni, s esetleges kivánságaikat

munkájuk benyújtásakor

velem közölni szíveskedjenek.

Ugyancsak a választmány 1911 május hó 4-i ülésén engemet arra utasított, hogy csak a szerz határozott kívánságára készíttessek. A különlenyomatok költsége 50 példányonként és ívenkint 5 korona; a feliratos boríték ára pedig

ezentúl különlenyomatot

külön térítend meg. Egyebekben a társulat választmányának a régi határozatai érvényesek.

Az

írói díj

IG oldalas nyomtatott ívenkint eredeti dolgozatért 60 korona, ismertetésért

50 korona. Az angol, francia vagy olasz

nyelv fordítást 50, s a német nyelvt 40 koronával Az 1904 április hó 6-án tartott választmányi ülés határozata értelmében a két ívnél hosszabb munkának — természetesen csak a két íven fölül lev résznek — nyomdai költsége a szerz 120 K-t kitev tiszteletdíjából fedezend. díjazzuk.

Minden zavar kikerülése mint a fordítást pontos

A

el.

Végül felkérem a Földtani Közlöny ív

papiroson,

s

kéziratot vissza

tisztelt

csak az egyik oldalra, olvashatóan

azonban, hogy azon a korrigálásokra

tani Közlöny 1911 sza bályzat, amelyet

évi 41.

az

hogy a szerz úgy az eredeti

céljából ajánlatos,

kelettel lássa

is

maradjon

nem

kéziratot,

adjuk.

munkatársait, hogy kézirataikat tiszta

írni

vagy gépeltetni szíveskedjenek, úgy

hely.

A

helyesírásra ii'ányadó a

kötetének 578—590. oldalain közölt

érdekld munkatárs uraknak

Föld-

helyesírási

szívesen megküldök.

Kelt Budapesten, 1914 szeptember 20-án.

A

Szerkeszt Bizottság nevében

Papp Károly

:

dr.

elstitkár.

Ziir yefallíqeu Der AusschuB sprach

wenn auch

in der Sitzung

Kenut iiisiiahme.

am

6.

April 1910 aus,

da er ea nicht gerne sieht,

im Földtani Közlöny erschien, in demselben Umfange publiziert. Es werden deshalb die p. t. Mitarbeiter höflichst

ein Verfasser eine Arbeit, die in einer

anderen Zeitschrift

ersucht, diesen BeschluB beachten zu woUen.

Separatabdrücke werden fortan nur auf ausgesprochenen Wunsch des Verfassers gelifert, u.

zw. auf Kosten

des

Verfassers.

Preis

der Separatabdrücke 5

K

á 50 St. und

pro Bcgen. Die Herstellungskosten eines allenfalls gewünschten Titelaufdruckes

am Um-

schlage sind b( sonders zu vergüten.

Das H< norar betrágt

bei

Originalarbeiten

60 K, für Referate 50

K

pro Bogén.

Englische, französische cder italienische Übersetzungen werden mit 50 K, deutsche mit

40

K

pro Bogén honoriert. Für Arbeiten, die mehr als zwei Bogén umfassen, werden die

Druckkosten des die zwei Bogén überschreitenden Teiles von dera 120 des Verfassers in

Abzug

K betragenden Honorar

gebracht.

Manuskripte werden nicht zurückgegeben. Budapest, den 20. September 1914. Dr. K.

V.

Papp

erster Sekretar.

5r,4

„földiám

;!Í

háti folyóirat Magyat-ország /old/a?n,

KÖZIÖ91J'-''

ásványtani és slény ta?ii megismertetéséi'e s a fdldla?ii ismereMegjele7iik havonként öl ív?iyi tartalommal.

tek terjesztésére.

A

Magyarho?ii

J^öldta?ii Tá?'.9ulat rendes tagjai

W K évi

sági dij fejébeti kapják. Elfizetési á?'a egész

A

díjak a Társalat titkárságának (Budapest,

A Magyarhoni a geológiának és

Stefánia-út

YII.,

ÍO K.

év7'e

küldendk

14.)

tag-

be.

Földtani Társulat 1850-ben alakult tudományos egyesület, amelynek célja

rokontudományainak mvelése

és terjesztése.

Tagjaink a társulattól oklevelet

kapnak, amelynek alapján magukat a Magyarhoni Földtani Társulat rendes, (örökitö, pártoló) tagjainak nevezhetik

nak

részt vehetnek összes szaküléseinken és évi

Népszer

küldjük a Földtani Közlöny

szerzdésünk alapján ezen

zettel kötött

s

;

a tagsági dij fejében

intézet

közgylésünkön. Tagjaink-

m.

kir.

Földtani Inté-

nagybecs Evkönyveit, Évi

Jelentéseit és

füzetét, s a

1;^

Kiadványait, évenkint körülbelül 30 korona értékben. Összes kiadványaink magyarul

ezenkívül német, francia vagy angol fordításban jelennek meg.

Rendes tagjaink évenként 10 korona tagsági

Azonban személyek 200

oklevélért.

díjat, s

kor. lefizetésével

intézetek, testületek vagy vállalatok 400 koronával

korra

is

Die üngarische Geologische Gesellschaft

den

—

tagok

mint pártoló tagok

;

—

— míg

hivatalok,

egyszersminden-

leróhatják tagsági kötelezettségüket.

Vérein, dessen

schaften

a belépéskor 4 koronát fizetnek az

— mint örökít

Zweck

die Pflege

ist

ein

18.50.

gegründeter wissenschaftlicher

und Verbreitung der Geologie und

ihrer verwandten Wissen-

Die Mitglieder erhalten von der Gesellschaft ein Diplom, welches

ist.

Titel «ordentliches (gründendes, unterstützendes) Mitglied der

Gesellschaftn zu gebrauchen

;

Bánd

berechtigt

auch können die Mitglieder an den Fachsitzungen und

jahrlichen Generalversammlung teílnehmen. jáhrlich einen

sifi

Ungarischen Geologischen

(12 Hefte)

des

Für den Mitgliedsbeitrag erhalten

Földtani

der

die Mitglieder

Közlöny und infolge einer Vereinbarung mit

der kgl. ungar. geol. Reichsanstalt auch die Jahrbücher, Jahresberichte und die Populáren Schriften dieser Anstalt, in einem Werte

erscheinen in ungarischer Sprache,

von etwa 30 Kronen.

Samtliche

Publikationen

ausserdem in deutscher, französischer oder englischer

Übersetzung. Ordentliche Mitglieder entrichten jáhrlich Eintiitte

eine Diplomtaxe

einen

Mitgliedsbeitrag von 10

von 4 K. Priváté können jedoch

als

K und beim

gründende Mitglieder durch

Einzahlen von 200 K, Ámter, Korporationen, Anstalten oder Unternehmungen aber als unter stützende för allemal

Mitglieder durch Entrichten

aachkommen.

einer

Summe von

400

K

ihren Verpflichtungen ein

MENETREND. Budapest— vácz-

254.

MENETREND ORR úOO.

Budapest— vácz— gödölli h. é.

* Veresegyház— Gödöll.

villamos vasút.

2 7

Budapest nyuyoti p.u. 230 Rákospalota-Ujpest 254 .„

—

i

V

.-,:i-

553

«

7U5 722

.Mv.

.Mv.

(MeneldijakiU .Mv.

.Mv.

-Mv.

Mv.

8112 8114 8116 8118 8120 8122 8124

8110

8108 (i35

.Mv.

.Mv.

.

o

III.

s

z

I

á

I

V

I

7U5 llOO 1 W) •»-" 722 1125 125; 959

(;35

v a

I

— -

7iM

8ÍS

-c^

I

608

Vácz 2^4.

42Z

Veresegyház

4491

540 7O8 45^ 5S^ 7^3! "23 522

Szada Felsööreghegy

Budapest

keleti p.u. 251

Hatvan 251.

^

^Ö7 510

X

—

\i

s

9 AlsóöregTiegy 11 Gödöll ^-

Mv.

8102 8104 8106

ÁLLOMÁSOK

— — — —

Mv.

Mv.

(Budapest központi üv.)

é

'-,58

(jOl

726 729

705 730 845

20 239 428 g28

(}08

837

804 809 819 822 825

922 I1202 203 340 520 711 8£2 927 1207 908 345 Ci25 716 822 8i2 937 1217 218 355 C)40 1'520 221 358 7^\ 8^ 541 943 [1223 224 401 7~\ 8SÍ

1058

1

935

1210

2^° 525

10O7

1057

249 313

8S2 1025:

818;"^'^,

924 929 939 9^2.

9i2 §11 15

1

751

751 827

I

6^

738 922 925

1225

I

i

S

5,

in =3

— — _ _

1.

257.

XXVI.

>