A FERENCZ JÓZSEF TANITÓK HÁZÁBAN LÉTESÍTETT BÉKÉSVÁRMEGYEI SZOBA-ALAP JAVÁRA.
FÖLDRAJZI ALAPISMERETEK ÉS BÉKÉSVÁRMEGYE FÖLDRAJZA
A NÉPISKOLÁK III. OSZTÁLYA SZÁMÁRA.
IRTA SZEGHALMI GYULA.
Nyomatott Riegel Zoltán könyvnyomdájában Szeghalmon.
I. Földrajzi alapismeretek. 1. A család. Az édes apát és anyát egy közös névvel szülőnek nevezzük. A szülők, gyermekeikkel együtt családot képeznek. Minden családban van egy családfő, a ki parancsol, a kinek engedelmeskedni kell, ez rendszerint az édes apa. A szülők a gyermekeknek Isten után a legnagyobb jótevői, azért a gyermekek szülőiknek nagy hálával tartoznak. A jó Isten is azt parancsolja: „Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszu életű légy e földön.” 2. Iskola, helység, lakóhely, szülőföld. Azt az épületet, melybe tanulni járunk, iskolának nevezzük. Az iskolában, épp ugy, mint otthon szintén családot, vagyis társaságot alkotunk. E társaság tagjai között legelső a tanitó ur, kinek a többi tagok, (a tanulók) engedelmeskedni tartoznak. Az iskolában a tanító ur helyettesíti szüleinket ő visel rólunk gondot s ő tanít meg bennünket mindarra, a mi szép, jó és nemes. Ha az iskolaépületet elhagyjuk, szép sorjában sok más épületet látunk, melyek legnagyobb része lakóház. Több egymás mellé épített háznak házsor a neve. Két, egymással szemben álló házsor utczát képez. Több házsor által körülfogott kisebb-nagyobb szabadon maradt helyet térnek mondunk. A házsorok, utczák, terek együttvéve alkotják a helységet. A helységek közt vannak kisebbek és nagyobbak. A kisebb helységeknek falu, a nagyobbaknak város a neve. A falvakban a házak rendszerint kicsinyek, földszintesek, zsúppal, náddal fedettek s az udvarok és utczák tágasak. A városokban a házak díszesebbek, többnyire emeletesek, zsindelylyel, cseréppel fedettek, az utczák kövezettek és éjjel világítva vannak. A falvak lakossága nagyobbrészt földmüveléssel foglalkozik, a városok lakossága között sok az iparos, kereskedő, tisztviselő és tudományos dolgokkal foglalkozó polgár. A városokban rendesen minden héten tartanak egy vásárt, ezt hetivásárnak nevezzük. Azt a helységet, a melyben állandóan lakunk, lakóhelyünknek vagy otthonunknak nevezzük. Az én lakóhelyem ………. Azt a helységet, a melyben születünk, szülőhelyünknek, környékével együtt szülőföldünknek hívjuk. Az én szülőhelyem ………. Itt áll az a kedves hajlék, melyben egykor bölcsőm ringatták; itt élnek jó szüleim, kik oly sok gonddal és fáradsággal neveltek s itt laknak játszópajtásaim, kikkel oly sok vidám órát töltöttem. Ez az a kedves hely, melynek széles e világon nincsen párja, melynek szeretetét nem törüli ki szívünkből semmi sem s melyre bárhova vessen is a sors, mindig vissza-vissza vágyunk. 3. Tájékozás a határban és környéken; utak. Azt a földterületet, melyen a község házcsoportja, kertjei, utczái, terei állanak, a község belsőterületének nevezzük. A belsőterületen kivül vannak a szántóföldek, legelők, rétek, helyenként erdők, szőlők, nádasok stb., melyek együttvéve a község külsőterületének vagyis határának neveztetnek. Ha községünk határát elhagyjuk, más községek határába érünk, melyeket árkok, dombok, fasorok választanak el egymástól. Azokat a községeket, melyeknek határai a mi
községünk határával érintkeznek, szomszédos községeknek mondjuk. Határunk a szomszédos községek határaival együtt, alkotja a környéket. Egyik község határából a másikba útak vezetnek. Ha az ut keskeny, gyalogútnak vagy ösvénynek nevezzük. A szélesebb utaknak mezei-, dűlő-, vagy közönségesen kocsiút a neve. Az igen széles, rendszerint kikövezett, távolságjelző-kövekkel ellátott és fákkal szegélyezett utakat országútnak mondjuk. Igen fontos utak még a vasutak, melyeken gőzgép által vont kocsik járnak; végül a viziútak, melyeken a tutajok, kisebb-nagyobb hajók a szállító eszközök. 4. Látókör, látóhatár, égtájak. Ha sík mezőn magunk körül széttekintünk, földünkből egy nagy, köralaku területet látunk, melynek széleit mintha az égboltozat érintené. Ezt a nagy köralaku területet látókörnek nevezzük, széleit pedig látóhatárnak vagy szemhatárnak mondjuk. Minél magasabb helyről tekintünk szét, annál nagyobb a látókörünk. Az égboltozat, vagyis inkább a látóhatár azon részét, melyen reggel a nap felkelni látszik, napkeletnek nevezzük. Ha arczczal napkeletnek fordulva egész estig ugy maradnánk, azt találjuk, hogy a nap éppen hátunk mögött nyugszik le. Tehát arczczal napkeletnek fordulva, hátunk mögött lesz napnyugat. A merre a napot déli 12 órakor látjuk, arra van dél; ennek átellenében észak. Mivel az észak, dél, kelet és nyugat elnevezéssel az ég bizonyos tájait jelöltük, azért ezeket égtájaknak vagy világtájaknak nevezzük. Vannak fő- és mellék-égtájak. Fő-égtájak: észak, dél, kelet, nyugat; mellék-égtájak: észak és kelet között északkelet, észak és nyugat között északnyugat, dél és kelet között délkelet, dél és nyugat között délnyugat. Az égtájak ismerete nagyon szükséges, mert csak ez által tudjuk magunkat tájékozni, vagyis meghatározni, hogy egyik hely a másiktól merre fekszik. Az égtájak pontos megismerésére szolgál az irány- vagy mágnestű. Az iránytűt főleg a tengereken járó hajókon, bányákban, a nagy sivatagokon és rengeteg erdőkben utazók használják. 5. Síkság, hegy, völgy. A föld felülete nem mindenütt egyforma. Az egyik helyen egyenes, sima, mint asztal lapja, a másik helyen kisebb-nagyobb emelkedések vannak rajta. Az olyan vidéket, melynek földje mindenütt egyenes, síkságnak vagy rónaságnak nevezzük. Az olyan vidéket, melynek földje a kisebb-nagyobb emelkedések váltakozásából áll, domb- vagy hegyvidéknek mondjuk. A kisebb emelkedéseknek domb- vagy halom-; a nagyobbaknak hegy a neve. Vannak olyan magas hegyek is, hogy ha pl. 100 tornyot egymás hegyébe állítanánk, még az sem volna oly magas. Némely magas hegyek csúcsa még nyáron is hóval van bontva, ezek a havasok. Vannak ismét mások, melyek tüzet, olvasztott köveket, hamut vetnek ki magukból, az ilyen hegyeket tűzhányóknak vagy vulkánoknak nevezzük. Ha sok hegy van egymás mellett, akkor hegysor származik. Több hegysor hegylánczot; több hegyláncz hegyvidéket alkot. A hegyek közt elterülő mélyedéseket völgyeknek mondjuk. A völgyek között fő-, mellék-, hosszanti- és harántvölgyeket különböztetünk meg.
6. Folyó és állóvizek. A föld felszine nem mindenütt száraz, hanem azt sok helyen viz borítja. Ezek vagy folyó-, vagy állóvizek. A hegyes vidékeken sokszor láthatjuk, hogy a föld belsejéből viz szivárog ki. Ezt a föld belsejéből kiszivárgó vizet forrásnak nevezzük. Több forrás összefolyásából csermely származik. A csermelyek egyesüléséből patak lesz. Több patak egyesüléséből lesz a folyó. A folyó már igen széles viz, a rajta úszó hajókon, dereglyéken, talpakon, messze-messze vidékekről szállítanak gabonát, deszkát, mindenféle árukat, sőt emberek is utazhatnak rajta. A folyók a folyamba, ez pedig egy nagyon nagy vizbe, a tengerbe ömlik. A folyóvíznek ott az eredete, a hol a földből kibugyog s ott van a torkolata, a hol egy másik folyóba, vagy a tengerbe szakad. Azt a mélyedést, melyben a viz folyik, medernek mondjuk. A meder széleinek part a neve. Minden folyóviznek két partja van u. m. a jobb és bal part. Ha kiállunk a folyó partjára és arra nézünk a merre a viz folyik, akkor jobb kezünk felől van a jobb-, bal kezünk felől a bal partja. A viz által körülzárt szárazföldet szigetnek nevezzük. Az oly földterületnek, mely csak egy oldalról áll összefüggésben a szárazfölddel, a többi oldalait pedig viz mossa, félsziget a neve. A föld mélyebb pontjait elfoglaló kisebb vagy nagyobb területű olyan vizet, a mely helyét nem változtatja meg soha, állóvíznek nevezzük. A legkisebb és leggyakrabban előforduló állóvíz az esőlé összefolyásából keletkezett pocsolya, mely azonban a milyen hamar keletkezik, olyan hamar ki is szárad. Főleg lapályos helyeken, folyók mellékén, gyakran találunk kisebb vagy nagyobb területű, de csekély mélységű, kákát-, nádat- és más vizi növényeket termő állóvizet, melyet mocsárnak nevezünk. Ha a mocsár talaja süppedékes, akkor láp- vagy ingovány a neve. A mocsárok és lápok kigőzölgése nagyon egészségtelen. A nagyobb területü állóvizeket tavaknak mondjuk. A magas hegyek között elterülő tavaknak tengerszem a neve. 7. Járás, megye, ország. Több község együttvéve járást alkot. A mint a családnak, községnek, meg van a maga elöljárója, ugy meg van a járásnak is. Ez a szolgabíró. Azt a községet, melyben a szolgabíró lakik, a járás székhelyének nevezzük. Több járás együttvéve alkotja a vármegyét. A vármegye ügyeit a megyei lakosok közül választott törvényhatósági bizottság igazgatja, mely e czélból időnkint gyűléseket tart. A vármegyében azt a várost, melyben a törvényhatósági bizottság gyűléseit tartja, melyből a főbb tisztviselők a megyét kormányozzák, a vármegye székhelyeinek nevezzük. A vármegye első választott tisztviselője az alispán, segítőtársai a főjegyző, ügyész, főorvos, főmérnök, kir. tanfelügyelő stb. A megyei törvényhatóság élén a király által kinevezett főispán áll. A mint községünk körül más szomszédos községek, ugy vármegyénk körül más szomszédos vármegyék határai terülnek el. Több vármegye együttvéve vidéket vagy kerületet képez. Több vidék vagy kerület alkotja az országot. A mi országunk Magyarország.
8. Kép, alaprajz, térkép. Ha az előttem levő tárgyakat ugy, a hogy látom lerajzolom, megkapom azok képét. Ha a tárgyaknak csak az alapját, vagyis azon részét rajzolom meg, a melyen állanak, akkor megkapom a tárgyak alaprajzát. Például a tanterem alaprajzát akarom elkészíteni. E végből megmérem a tanterem hosszát, szélességét, a falak vastagságát, az ablakok, ajtók egymástóli távolságát, a padok s más iskolai berendezés helyét és az igy nyert mérési számokat bizonyos arányban kisebbitve készítem el a rajzot. A nyert alaprajz ilyenforma leszen:
A tanterem alaprajza.
Ugyanilyen módon készithetjük el az iskolaépület, a templom, sőt a község, járás, megye és ország alaprajzát is, de miután ez utóbbiak már nagyobb területek fekvését tüntetik föl, azért az ily alaprajzokat térképnek nevezzük. Mint az alaprajz, ugy a térkép is csak akkor jó, ha a mérések pontosak, a kisebbitések arányosak, ha az egyes helyek rajzban is ugyanazon irányba esnek egymástól, mint a valóságban vannak. Ha a téképet magam előtt kiteritem vagy fölfüggesztem, akkor felső részén van észak, alsó részén dél, jobbról kelet, balról nyugat. Ezek a fővilágtájékok. A térkép négy szegletében van a négy mellékvilágtájék. Észak és kelet között van északkelet, észak és nyugat között északnyugat, dél és kelet között délkelet, dél és nyugat között délnyugat. 9. Térképolvasás. A térképet figyelmesen szemlélve, különféle vonalakat, karikákat, pontokat és más jegyeket találunk azon. Minden jegy mást és mást jelent. Ha ezeket a jegyeket jól ismerjük, akkor tudjuk olvasni a térképet. Nézzük csak sorba: A térkép szélein köröskörül vastag, egymás végébe rajzolt vonalkákból s közbe-közbe pontokból álló lánczolatot találunk (__.__.__.___) ez a határ. A határokat különféle szinüre szokták festeni, hogy jobban meg lehessen látni, hol kezdődik, az egyik s hol végződik a másik. Azok a görbe kanyargó fekete vagy kék vonalak a folyók helyét mutatják. Mennél hosszabb és vastagabb ez a vonal, annál nagyobb a folyó. A kékre festett és vékony kanyargó vonallal bekerített részek a tavak helyét mutatják. A hol sürün egymás mellé rajzolt kék,
zöldes vagy fekete vizirányos vonalakat látunk, ott mocsár van. A sürün össze-vissza rajzolt vonalak a hegyek helyét mutatják. Mennél sürübb a vonalozás, annál több hegy van ott. A hegyeket barna, a sikságokat zöld szinüre szokták festeni. Látuk még a térképen kisebb-nagyobb karikákat is. Ezek a faluk és városok helyét mutatják. Egyik karikát a másikkal vékony vonalkák kötik össze. Ezek az útirányokat jelölik. Az egymás mellett haladó kettős vonal (=======) országút; az egyes vonal (_____) megyeivagy községi út; a kettős, de közbe-közbe feketével tarkított vonalak (=-=-=) a vasútak; a kettős, de széleiken apró vonalkákkal megtűzdelt vonalak (±±±±) a csatornák. A falvakat és városokat jelző karikák mellett még nagyon sok jelet találunk. Igy: a hol a karika mellé trombita van rajzolva, az azt jelenti, hogy abban a községben pósta is van. A vasmacska hajóállomás-; a zászlócska vasuti állomás helyét jelöli. Némely helyen látjuk, hogy a karika mellé egy kis kancsó van rajzolva. Itt ásványosforrás van. Ha a karika mellett kis dézsát látunk, ebből megtudjuk, hogy ott fürdőhely van. Az egymáson keresztbe fektetett kard a csatahelyet jelöli. Az egymáson keresztbe fektetett kalapács a bánya helyét mutatja. A hol a karika mellett kis lépcsőt látunk, ott várromok találhatók; a hol pedig ladik tünik a szemünkbe, ott rév van. A hol a karika helyén csillagot látunk, ott vár van.
A mi községünk. Területe.____________ négyszög km; lakosainak száma __ Mi Békésmegyének _________ járásában _______________ községében lakunk. Határunk ________________________________ községek határával érintkezik. Földje: _______________________ s különösen _________________ alkalmas. Vizei: _________________________________ Terményei: ______________________________ Lakosai: __________________________ kik vallásukra nézve ______________________________ foglalkozásukat tekintve___________________________ Községünk nevezetesebb épületei: __________________________________________________________________ Községünk története: _____________________________________________________________________ Szomszédos községeink (Leirásuk a megfelelő járások alatt.)
II. Békésvármegye fölosztása. Közigazgatási tekintetben a vármegye hét járásra , u. m.: a gyulai-, békéscsabai-, békési-, orosházi-, szarvasi-, gyomai-, szeghalmi járásokra oszlik s egy rendezett tanácsu város van benne.
Gyula. Gyula, rendezett tanácsu város, megyénk délkeleti csücskében a Fehér-Körözs mellett. Egyike az Alföld legcsinosabb városainak. Közterei és utczái villannyal vannak világítva s minden nagyobb utczája beton gyalogjáróval van ellátva. Lakosainak száma 21 ezer. Mint a megyei törvényhatóság és a gyulai járás székhelyének sok hiv. hatósága van. Nevezetesen: van kir. járásbirósága, szolgabirói-, adó-, telekkönyvi- és államépitészeti hivatala; kir. közjegyzősége, pénzügyigazgatósága és csendőr szakaszparancsnoksága; kir. ügyészsége és kir. tanfelügyelői hivatala. Nevezetesebb középületei: a vármegye háza, a királyi törvényszék épülete, a posta-, táviró- és távbeszélő hivatal, az árvák háza, a „József főherczeg laktanya”, az „Erzsébet ápoló” nevű szegények háza, az országos elmegyógyintézet, a megyei kórház, a lelenczház stb. stb. Az árvák házával szemben egy gyönyörű kert közepén Gyula város disze, a gr. Wenckheim-féle várkastély s mellette a régi gyulai vár mohlepte romjai emelkednek. Mulatóhelye a „Göndöcs-népkert”, melynek közepén egy szép tornáczos épület, az úgynevezett „Mulató” emelkedik. Előtte Wenckheim Béla báró érczből öntött mellszobra áll. Ugyanitt találjuk a megyei muzeumot is, melynek történelmi emlékekben gazdag kincsei méltó büszkeségét képezik Békésvármegye minden fiának. Közművelődését elemi iskolái, polgári fiu- és ipariskolája, főgimnáziuma, ipartestülete, kaszinója, olvasókörei, szinháza és szépen berendezett nyomdáiban megjelenő heti ujságjai mozditják elő. Lakosai mezőgazdasággal, barom-, ló-, sertés- és juhtenyésztéssel foglalkoznak. Ipara elég virágzó Iparvállalatai közül megemlítendők: nagy gyufagyára, több gőzmalma, kötött és szövött iparáru gyára. Kereskedelme élénk, vásárai messze földön híresek. Legfontosabb czikkei a buza, faeszközök, gubacs, gyümölcs; állatvásárain évenként 150 ezernél több darabot adnak el. 1810-ben itt született Erkel Ferencz, Magyarország egyik legnagyobb zeneköltője; ő irta többek között a magyar nemzet legszebb imadalát az „Isten álld meg a magyart!” Bronzból készült szobra a nagy-templom és az iskola közötti térségen áll. Gyula város története. Réges-régen, mikor még a honfoglaló magyarok lovai nem tapodták a Duna-Tisza rónáit, Gyula városa helyén és környékén Attila világhódító népe, majd a gepidák, avarok és szlávok egyes törzsei tanyáztak. Mikor őseink birtokába szállt e szép ország s a pogány magyarok fölüték sátraikat a Körözsök partjain is, Töhötöm magyar vezér unokája Gyula telepedett le itt. Őt tartja a hagyomány Gyula város alapitójának. Az árpádházbeli királyok idejében Gyula még igen kicsiny helyiség volt. A nagy tatárpusztitás alatt romhalmazzá lett annyira, hogy sok száz év kellett hozzá, mig a csapást kitudta heverni. Történetének egy uj korszaka 1435-tel kezdődik. Maróthy János hadvezér ugyanis ebben az évben fogott a gyulai vár fölépittetéséhoz s Gyula város sorsa ettől az időtől kezdve egészen a vár sorsától függött. Mikor 1526-ban a mohácsi csatasikon elvérzett a nemzet szinejava, Magyarországon a török és német lett az ur, Gyula várára és városára is elkövetkeztek a szomoru idők. Várát 1566-ban két hónapi szakadatlan ostrom után Pertaf basa foglalta el s csak 128 évvel későbben; 1695-ben szabadult föl a török iga alól. Ezzel a török uralom gyászos éjszakája elmult, Gyulára és vele egész Békésvármegyére egy uj nap hajnala virradt föl. Ismét falai közé szállingózott a környék népe s lassankint mind nagyobb és nagyobb, élénkebb, jelentékenyebb lett. Ma, egész Békésvármegyének — ha nem is a legnépesebb, de bizonyára legfontosabb városa: Gyula.
III. Békésvármegye járásai. I. A gyulai járás. Székhelye Gyula, mely azonban rendezett tanácsu város s igy nem tartozik a járási szolgabiró felügyelete alá. A járás egyéb községei; Doboz, Gyula-Vári, Kétegyháza. 1. Doboz, ősrégi magyar község a Fekete-Körözs régi ága mellett. Lakosai főleg zöldség-, dinnye-és dohánytermeléssel foglalkoznak. Gyönyörű erdeiben sok szarvas, őz, fáczán és nyúl tanyázik. 2. Gyula-Vári. Gyulától keletre a Fehér-Körözs jobb pariján. Van gőzmalma, téglagyára, több társas egyesülete, szép állami népiskolája. Határában van a Magyar-Alföld egyik legnagyobb erdeje. Főnevezetességét az Almássy grófok nagy kiterjedésű mintagazdasága képezi. 3. Kétegyháza. Gyulától délnyugatra, a magyar államvasut „Tiszavidéki” vonala mellett. Itt áll az Almássy grófok gyönyörü kastélya.
II. A békéscsabai járás. Székhelye Békéscsaba, kivüle még csak egy község tartozik a járáshoz: Uj-Kigyós. 1. Békéscsaba, a Fekete-Körözs Élőviz csatornája mellett 36 ezer lakossal. Van itt kir. járásbiróság, kir. közjegyzőség, dohány-, selyembeváltó és adóhivatal, takarékpénztár, pénzügyőrség, kórház stb. Iskolái közül megemlitendő az ág. evangelikusok főgimnáziuma, az alsófoku kereskedelmi- és ipariskola, a polgári fiu- és leányiskola, az állami gazdasági- és földmüves iskola. Itt jelennek meg a „Békésmegyei Közlöny”, „Békési Gazdasági Egyesület Értesitője” czimü újságok, melyek a különféle társas-egyesületekkel, csinos muzeumával a közmüvelődés előmozditására szolgálnak. Ipara jelentékeny. Van kivitelre dolgozó mümalma s még a külföldön is jóhirnévnek örvendő butorgyára. Marhavásárai, ujabban lóvásárai országszerte hiresek. Csaba már első királyaink idejében is nevezetes hely volt. Nevét az ősmagyaroknál kedvelt személynévtől: Csabá-tól vette. Hosszú századok során igen sok viszontagságon ment keresztül. Többször romhalmazzá lett, de a lakosok szorgalma folytán mindannyiszor újra épült, a kolera és pestis többször megtizedelte lakosait, de az uj betelepülésekkel ismét megerősödött ugy, hogy ma Békésvármegye legnépesebb községe.
III. A békési járás. Székhelye Békés, egyéb községei: Mező-Berény és Körös-Tarcsa. 1. Békés, nagyközség a Fehér- és Fekete-Körözs egyesüléséből származott KettősKörözs mellett 20 ezer lakossal. Van királyi járásbirósága, szolga-birósága, szolgabirói-, telekkönyvi- és adóhivatala, kir. közjegyzősége, ref. főgimnáziuma, alsófoku ipariskolája, végül több közhasznú és társasegyesülete. Említésre méltó még kendergyára és kosárfonó tanműhelye. Békés már az Árpádok korában nevezetes község s több századon keresztül a vármegye székhelye volt. Hajdani várát, melytől a megye nevét vette, a törökök kiűzetése után Báthory Zsigmond romboltatta le.
2. Mezőberény Békéstől északnyugatra esik. Lakosai magyarok, németek és tótok. Van négy gőzmalma, takarékpénztára, alsófoku ipariskolája, polgári fiu és leányiskolája, ipartestülete és többféle társasegyesülete. 3. Körözs-Tarcsa a Kettős-Körözs balpartján fekszik. Lakosai ev. ref. vallásu magyarok, kik az egész országban legszebben beszélik a magyar nyelvet. 1810-ben itt született Szakáll Lajos, volt megyei főjegyző s a szabadságharcz kedves szavu népdalköltője; 1824-ben Szabó Károly, Magyarország egyik legnagyobb történetirója. Ennek a községnek határtörténetére vonatkozik Arany János gyönyörű költeménye: „A hamis tanu.” IV. Az orosházi járás. Székhelye Orosháza, egyéb községei Sámson, Tót-Komlós, Puszta-Földvár, Csorvás, Nagy-Szénás, Gádoros és Szentetornya. 1. Orosháza, nagyközség a megye délnyugati részében az Alföld Fiumei vasut mellett. Lakosainak száma 20 ezer. Van kir. járásbirósága, kir. közjegyzősége, szolgabirói- és adóhivatala, pénzügyőri- és csendőr szakaszparancsnoksága, több takarékpénztára s egy népbankja. Iskolái közül megemlitendők a diszes polgári fiuiskola, s az alsófoku ipariskola. Közművelődését az „Orosházi Közlöny”, „Orosházi Újság” czimü hetilapjai, különféle társasegyesületei, ipartestülete mozditják elő. Ipara és kereskedelme virágzó. Emlitésre méltó itt a két czirokseprü-gyár és a szép kereskedelmi csarnok. Határában van a Gyopáros nevű sósvizü tó, mely főleg köszvényes betegségeknél bir kitünő gyógyhatással. 2. Sámson, Békésvármegye déli csücskében, a régi Száraz-ér mellett fekszik. 3. Tót-Komlós, ez a megye legdélibb községe. 10 ezer lakosa közül csupán csak 800 magyar, a többi tót. Fennállásának 150-ik évfordulóját 1896-ban ülték meg. 4. Puszta-Földvár, Orosházától délkeletre fekszik. Határában egy római utvonal romjai láthatók. Lakosai dohánytermeléssel foglalkoznak. 5. Csorvás, az Alföld-Fiumei vasut mellett. Szépen és gyorsan fejlődő község. 6. Nagy-Szénás, a járás északi részében fekszik. Hozzátartozó pusztái: Lajos- és KisSzénás. 7. Gádoros. (másként Bánfalva) Szorgalmas lakosai aránylag kicsiny határukon aligalig tudnak boldogulni. 8. Szentetornya, Puszta-Szent Tornya és Szabad-Szent-Tornya egyesitéséből származott község Orosháza tőszomszédságában.
V. A szarvasi járás. Székhelye Szarvas, egyéb községei: Békés-Szent-András, Öcsöd és Kondoros. 1. Szarvas, csinos nagyközség a Hármas-Körözs régi medre mellett 25 ezer lakossal. Van kir. járásbírósága, szolgabirói-, adó- és telekkönyvi hivatala, kir. közjegyzősége és takarékpénztára. Nagyszámú elemi iskoláin kivül emlitésre méltók: az evangélikusok főgimnáziuma és tanitóképző intézete, alsófoku kereskedelmi- és ipariskolája. Itt jelennek meg a „Szarvasi Lapok”, „Szarvas és Vidéke”, „Szarvas” czimü hetilapok, melyek a különféle társasegyesületekkel a közművelődés előmozditására szolgálnak. Ipara, kereskedelme elég virágzó; van 10 gőzmalma, több könyvnyomdája, tégla- és gőzfürészgyára. Vásárai nagyon látogatottak.
2. Békés-Szent-András. Szarvastól nyugatra, a Hármas-Körözs régi medre mellett fekszik. Buzája hires, bora, gyümölcse sok és jó terem. Hozzátartozik még Csabacsüd nevű népes puszta, mely nevét első lakosától a „csüd”-del (csalétekkel) halászgató Csabától vette. 3. Öcsöd, Békésvármegye legnyugotibb községe. Buzáját legjobbnak tartják az egész megyében. A föld mélyéből előkerülő csont-, kő szerszámtöredékek, őskori sirok azt bizonyitják, hogy Öcsöd és határa már a legrégibb időben is emberlakta hely volt. 4. Kondoros, a járás délkeleti részében fekszik. Itt állott egykor a népdalainkból is ismeretes hires „Kondorosi csárda” s körülötte épült föl mintegy száz év előtt Kondoros község. VI. A gyomai járás. Székhelye Gyoma, kivüle csupán csak egy község tartozik a járáshoz: Endrőd. 1. Gyoma, csinos nagyközség a Hármas-Körözs balpartján 12 ezer lakossal. Nevét az ősmagyarok által használt „Gyoma” személynévtől vette. Járásbirósága, adóhivatala Békéscsabán van. Nevezetes emberbaráti intézete a Wodiáner-féle árvaház; népiskoláin kivül alsófoku ipariskolája is van. Ipara, kereskedése elég virágzó. Van több gőzmalma, 2 tégla- és cserépgyára s egy szépen berendezett nyomdája. Hogy Gyoma már sok ezerévvel ezelőtt emberlakta hely volt, azt a határában, de különösen az Ető- és Özedhalmokban talált nagymennyiségű csontos kőszerszám igazolja. 2. Endrőd, közvetlenül Gyoma mellett a Hármas-Körözs balpartján fekszik. Hazánk legrégibb községei közé tartozik. Emlitésre méltó, hogy ezelőtt idegen nyelvü lakosai egy század leforgása alatt ugy megmagyarosodtak, hogy ma 12 ezer lakosa közül csak 50 nem magyar.
VII. A szeghalmi járás. Székhelye Szeghalom, egyéb községei: Vésztő, Körözs-Ladány, Füzes-Gyarmat és Bucsa. 1. Szeghalom, nagyközség a Berettyó-csatornának a Sebes-Körözsbe való szakadásánál 10 ezer lakossal. Van kir. járásbirósága, szolgabirói-, adó- és telekkönyvi hivatala, kir. közjegyzősége, takarékpénztára, csendőr őrsparancsnoksága, nyomdája, 3 gőzmalma és gőzfürdője. Közművelődését 12 elemi-,1 alsófoku ipar-, 1 áll. gazdasági iskolája s többféle társasegyesülete mozditják elő. Itt jelenik meg a „Szeghalom-Vidéki Hírlap”, továbbá az „Ébresztő” czimü vallásos irányu hetilap. Iparral, kereskedéssel aránylag kevesen foglalkoznak. Szeghalom egyike hazánk legrégibb községeinek. A honfoglaló magyarok Tas és Szabolcs vezérlete alatt itt csatáztak Marót kazár királylyal, kinek földvára a mai Várhely helyén állt. A török uralom alatt igen sok zaklatásnak volt kitéve; 1705. év táján a Rákóczy ellen fölbujtogatott ráczság pusztította el. 2. Vésztő, Szeghalomtól délkelet felé a Holt-Sebes-Körözs és a Bihar-Békési vasút mellett. Nevét onnan nyerte, hogy első házát egy halfogó „vész” tövében (ékalaku nádból készült rekeszték) épitették föl. Lakosai sok dinnyét és gabonafélét termesztenek. Határába esik a turfás területekben gazdag Kis-Sárrét legnagyobb része, továbbá a mágori halom, melyen hajdan Csoltmonostora állt. A békéscsabából kiinduló motoros-vasutnak itt van a végállomása. 3. Körözs-Ladány, nagyközség a Sebes-Körözs jobb partján. Félszázadon keresztül (1790-1840.) a Sárrét hivatalos központja volt. Diszét gr. Merán kastélya és szép angolkertje képezi. Van kir. pénzügyőrsége, csendőr őrsparancsnoksága, takarékpénztára, 2 gőzmalma,
ipartestülete és több társasegyesülete. 4. Füzesgyarmat, csinos és nagykiterjedésü község a megye északkeleti részében. Roppant határa igen termékeny. Tőzeges telepei gazdagok, de nem használják ki. Van 2 vasuti állomása, pósta-, táviróhivatala, póstatakarékpénztára, (kendergyára most épül), és több társasegyesülete. Emlitésre méltó, hogy itt nevelkedett Sárosy Gyula, a szabadságharcz hires költője. Füzesgyarmattól északnyugatra a régi Berettyó mellett Bucsatelep-et találjuk, mely egészen a legújabb időig szorosan Füzesgyarmathoz tartozott. Ma már sok tekintetben önálló község.
IV. Békésvármegyéről általában. 1. Békésvármegye fekvése és határai. Békésvármegye Magyarország tiszántuli kerületéhez tartozik. Alakja szabálytalan. Területe 3558 négyszög km.; lakosainak száma 280 ezer. Határai: északon és északnyugaton Jásznagykun-Szolnokmegye; nyugaton Csongrád megye; délen Csanád- és Arad megye; keleten Bihar megye. 2. Békésvármegye felülete. Békésvármegye felülete végtelen rónaság, melyet csak a nép által kun- vagy tatárhalmoknak nevezett emelkedések tesznek némileg változatossá. Ilyen halmok: Szarvas határában az Őr-, Káka-, Csíkos- és Farkashalom; Gyoma határában az Ete-, Őzött- és Kezeshalom; Füzesgyarmat határában a Sütött-, Jany-, Bárda- és Korhányhalom; Szeghalom határában a Dió-, Bálint- és Balkányhalom; Vésztő határában a Mágorihalom, végül Csorvás határában a Hajdu- és Csorváshalom. Talaja leginkább a folyóvizek által összehordott üledékből áll s nagyobbára dusan termő fekete agyagos, helyenkint homokos vagy szikes. 3. Békésvármegye vizei. Békésvármegye északi és keleti része vizekben bővelkedő, déli és nyugati része oly száraz, hogy nem találni ott egyebet, mint néhány erecskét és időszaki tavat. Folyói: a Fehér-, Fekete- és Sebes-Körözs; Tarcsától kezdve a Hármas-Körözs, végül a Berettyó. Az imént emlitett folyókat csak nem régiben szabályozták. A szabályozás abban állt, hogy a rendkivül tekervényes folyó-utak megröviditésére, lassu folyásuk meggyorsitására igen sok helyen átmetszéseket tettek, azaz uj, egyenes medret ástak s partjaikon az áradások ellen magas védtöltéseket huztak. Csatornái közül emlitendők: a Berettyó-csatorna, mely Szeghalomnál torkolik a SebesKörözsbe; a Sebes- és Kettős-Körözs között a Hosszufoki-, Határ-, Gyepesfoki- és Óvári csatornák, végül a régi Fehér-Körözs medrében az Élőviz csatorna. Egyedüli emlitésre méltó tava Orosháza határában a gyógyító erejű Gyopáros.
4. Békésvármegye terményei. Békésvármegye állati és növényi terményekben elég gazdag. Földje általában véve kitünő minőségű. Főterménye a szép aczélos buza, a kukoricza, árpa és zab. Termelnek még rozsot, kölest, burgonyát, lent, kendert, dinnyét s főleg a megye déli részében dohányt. Állattenyésztése főleg a ló, szarvasmarha és sertéstenyésztésre szoritkozik, de mióta a közlegelőket föloszlatták s a nép hijával van a tenyésztéshez szükséges takarmánynak, azóta hanyatlik. A halászat a folyók szabályozása miatt igen sokat szenvedett, de azért a Körözsökben harcsa, ponty, keszeg, süllő, kecsege ma is elég szép számmal van. Vadon élő állatai a farkas, róka, vadmacska, őz, nyúl. Ragadozó madarai a sas, sólyom, vércse, bagoly; mocsarakban élő szárnyasai a gólya, gém, szárcsa, vadkacsa, sirály; mezőkön élők a túzok, haris, fürj és fogoly. Terményei közül megemlitjük végül a turfát vagy tőzeget, mely az elhalt vízi növények össze-vissza kuszált szálainak és gyökereinek laza, megszenesedett tömege. Részint tüzelő anyagnak használják, részint ipari czélokra dolgozzák föl. 5. Békésvármegye ipara és kereskedelme. Békésvármegyében a lakosok főfoglalkozását a földmüvelés és baromtenyésztés képezi, de azért iparral és kereskedéssel is elég sokan foglalkoznak. Malomipara a legvirágzóbb. Több százra menő szélmalmán kivül körülbelül 70 gőzmalma van. Az „Első Csabai gőzmalom” külföldre is szállit lisztet. Nagyobb iparvállalatai: a gyulai gyufagyár, pálinkafőző, a kötött és szövött iparáru gyár; a békéscsabai butorgyár; a szarvasi gőzfürészgyár, a békési-, csabai-, gyulavári-i téglagyárak, végül a gyomai gazdasági szeszgyár. Kereskedelmében főfontosságu a gabonaforgalom, melynek főpiacza Békéscsaba. Országos vására minden nagyobb községnek van, de leglátogatottabbak Gyula, Békés és Szarvas vásárai. Közlekedési utjai ma már elég jók; vasutja minden jelentékenyebb községnek van. 6. Békésvármegye lakosai. Békésvármegye lakosainak száma 280 ezer, kik nagyobbrészt magyarok. Annak, hogy a Magyar Alföld közepén fekvő Békésvármegyét különféle nemzetiségű népek lakják, főleg a régi háborus világ az oka. A százados harczokban ugyanis részint elpusztult, részint elköltözött a lakosság, úgy, hogy voltak községek, melyben alig laktak 50-60-an. A háborus világ elmultával az elnéptelenedett helyeket uj lakosokkal kellett benépeiteni. Ekkor kerültek hozzánk a tótok és németek. Az idegen nemzetiségű lakosok közül igen sokan megtanulták édes magyar hazánk szép nyelvét; jó honpolgárok, hiven teljesitik a haza iránti kötelességeiket s készek volnának hazánkért életüket mindenkor föláldozni ép úgy, mint mi. Vallásra nézve legtöbben vannak az ág. evangélikusok, azután az ev. reformátusok, harmadsorban a róm. katholikusok, végül a görög keletiek és a zsidók.
7. Békésvármegye czimere. A mint az egyes embereknek, társulatoknak, községeknek van czimere, úgy a vármegyék is választottak maguknak egyes jelvényeket, úgymint: várat, madarat, hadakozó vitézeket, állatokat stb., melyeket czimernek használnak.
A mi megyénk czimere egy két részre osztott pajzs, tetejében egy nyitott liliomos koronával. A pajzs jobb felén zöld mezőben 3 vizszintesen fekvő szalag húzódik (a három Körözs jelképe); bal felében három zöld halmon egy arany oroszlán áll, jobbjában kivont kardot, baljában három buzakalászt tartva. Feje fölött liliomos korona lebeg.
8.Közművelődési viszonyok. Békésvármegyének müveltségi állapota az utolsó évtizedek alatt nagy haladást tett. Minden 100 ember közül csak 25 nem tud irni és olvasni. Népiskola nemcsak minden községben, de még 65 pusztán is van. Oktatási intézeteink száma 296; köztük 4 gimnázium, 1 tanitóképző-intézet,15 különféle szakiskola, 2 emberbaráti intézet, 244 népiskola és 30 kisdedóvó. Mindezen intézeteket 43 ezer tanuló látogatta. Közmüvelődésének előmozditására szolgálnak még a különféle társasegyesületek, szinházak, hirlapok és könyvtárak. Gyulán és Békéscsabán régiségeket gyűjtő egyesület is van, mely a megye területén talált történelmi emlékeket egy nagy épületben a muzeumban összegyűjtve, az ősök tiszteletére, szeretetére és emlékeiknek kegyeletben való tartására tanit. 9. Békésvármegye története. Békésvármegye területe sok ezer évvel Krisztus születése előtt már lakott föld volt. Mikor a honfoglaló magyarok a 889-ik év táján e hazába jöttek, a Körözsök mellékén Mén Marót király kazár népe tanyázott, kikkel eleink több csatát vivtak. Az ország elfoglalása után Zuárd nemzetsége telepedett le a vidéken, ez épitette Békés várát, mely körül I-ső István király idejében egy önálló megye, Békésvármegye keletkezett. A magyar nemzet ezeréves küzdelméből Békésvármegye is kivette a maga részét. Pusztitotta tatár, pusztitotta török. Lelketlen izgatók, hatalomra vágyók polgárháborúját nem egyszer sinlette. Hunyadi János alatt Fekete György lázitotta föl a megye lakosságát, egy fél század múlva (1514-ben) a parasztlázadás rettenetességét kellett kiállnia. A mohácsi veszedelem után Cserni Jován rablócsapatai pusztitották végig. De a leggyászosabb idők még csak eztán jöttek. 1566-ban Pertaf pasa elfoglalta Gyula
várát s vele Békésvármegye is a török hatalma alá került. 128 évig sanyargott megyénk a pogány uralma alatt, mig végre 1694-ben ütött a szabadulás órája. I. Lipót király seregei visszafoglalták Gyula várát s megyénkben a törökök hatalmát végleg megtörték. Békésvárrnegve uj és jobb korszaka az 1715-ik évvel kezdődik, mikoris III. Károly király Harruckern János udvari tanácsosnak adományozta a megyét. Harruckern minden erejével a megye felvirágoztatására törekedett s törekvéseit oly siker koronázta, hogy joggal nevezhetjük őt vármegyénk ujjá-alkotójának. Az elnéptelenedett helyeket uj lakosokkal telepitette be. E betelepülés által erősödtek meg Szarvas, Gyoma, Békés, Csaba és más községek, melyek mindenféle kedvezményben részesülve csakhamar virágzásnak indultak, ugy hogy mikor 1735-ben kitört a Peró-féle parasztlázadás, megyénknek már nem sokat árthatott. Békésvármegye azóta is folyton-folyvást erősödik, fejlődik. Ma, egyike az ország leggazdagabb, legmagyarabb érzelmű megyéinek. 10. Megyénkkel határos vármegyék. 1. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye, székhelye Szolnok a Tisza és a Zagyva összefolyásánál. Nevezetes vasuti és gőzhajóállomás, élénk iparral és kereskedéssel. Jászberény, itt őrzik Lehel vezér állitólagos kürtjét. Karczag, Mezőtúr, Kis-Ujszállás, népes és gazdag községek. 2. Csongrád vármegye, székhelye Szentes, szép megyeházzal. Szeged, Budapest után hazánk legszebb és legnagyobb városa. Szappanja, paprikája és tarhonyája messze földön hires. Pusztaszer, a honfoglaló magyarok itt tartották az első nemzetgyülést. 3. Csanád vármegye, székhelye Makó, csinos és gyorsan fejlődő város a Maros folyó jobb partján. Mezőhegyes, állami méntelepéről nevezetes. Csanád, püspökségét I. István király alapította. Vára, melytől a megye nevét is vette, a török uralom alatt pusztult el. 4. Arad vármegye, székhelye Arad, a Nagy-Alföld egyik legszebb városa. 1849. okt. 6-án itt halt vértanui halált 13 magyar tábornok; szent emléküket a város főterén emelt diszes szobor hirdeti. Világos, határában folyt le 1849. aug. 13-án az örökké gyászos emlékezetű fegyverletétel. Ménes és Magyarát, hires bortermő helyek. 5. Bihar vármegye, székhelye Nagyvárad, római- és görög katholikus püspökséggel. A város egyik régi templomában nyugosznak László, Nagy-Lajos, Mária és Zsigmond magyar királyok. Diószeg, itt terem a hires érmelléki bor. Nagy-Szalonta, Arany János koszorús költőnk születéshelye.
V. MAGYARORSZÁG Ha vármegyénk határát átlépjük, a szomszéd vármegyék területére jutunk. Ezek mellett ismét mások- és mások feküsznek s együttvéve alkotják a mi édes hazánkat Magyarországot. Magyarország területén (a Dráva és a Száva közli vidéket beleszámitva) 71 vármegye van. A mint helységünket, járásunkat és vármegyénket más helységek, járások és vármegyék veszik körül, úgy a mi országunkat is más országok határolják. Nevezetesen: északon Szilézia és Galiczia; keleten Bukovina és Oláhország; délen Oláhország, Szerbia és Bosznia; nyugaton Stájerország, Alsó-Ausztria és Morvaország. Hazánk északi, keleti és délkeleti részeit magas hegyek, a Kárpátok kiágazásai boritják;
a nyugati rész hegyei az Alpesek hegyvidékéhez tartoznak. A Kárpát hegység nevezetesebb ágai: a Kis-Kárpátok, a Tátra, Fátra, Mátra hegycsoport, a Hegyalja, a Bihari- és ErdélyiÉrczhegység, végül a Hargita. Az Alpeshegység ágai közül nevezetesebbek a Vértes- és Bakony hegység. Az imént emlitett hegyek között két nagy terjedelmű sikság terül el, ugymint a Nagy-Magyar-Alföld és a Kis-Magyar-Alföld. Magyarország legnagyobb folyója a Duna, mely Dévénynél lép az ország területére és Orsová-nál hagyja el azt. Nevezetesebb mellékfolyói: jobbparton a Lajta, Rábcza, Rába, Dráva és Száva; bal parton a Morva, Vág, Nyitra, Garam, Ipoly, Tisza és Temes. Legmagyarabb folyónk a Tisza, mely Máramarosmegyében ered és Titelnél ömlik a Dunába. Mellékfolyói: jobb parton a Bodrog, Sajó, Eger és Zagyva; balparton a Szamos, HármasKörözs, Maros és Béga. Hazánk területén még mindig sok a tó. Nevezetesebbek a Balaton, melyet „MagyarTenger”-nek is neveznek, a Fertő-, végül a Velenczei-tó. Mocsaras területei közül legnagyobbak a Hanság, az Ecsedi-láp, a Sárrét és az Alibunári mocsár. Délnyugati határát egy kis darabon az Adriai tenger mossa. Magyarország nevezetesebb terményei: Állatai közül a ló, szarvasmarha, juh, sertés, házi szárnyasok, medve, róka, farkas, vaddisznó, nyúl, sas, bagoly, vércse, gólya, daru, tuzok, fogoly, fürj stb. stb. Növényei közül mindennemű gabona, gyümölcs, szőlő, len, kender s különféle takarmánynövények. Ásványai közül arany, ezüst, réz, vas, só, kőszén, márvány stb. Lakosai magyarok, németek, tótok, szerbek, oláhok, ruthének. Vallásukat tekintve római katholikusok, görög katholikusok, görög keletiek, ág. evangélikusok, reformátusok, unitáriusok és zsidók. Hogy hazánk szép földjét könnyebben áttekinthessük, egyes vidékek szerint a következőképen osztjuk föl: 1. a Magyar Alföld; 2. a Dunán-túli dombvidék; 3. az Északnyugati-Kárpátok hegyvidéke; 4. az Északkeleti-Kárpátok hegyvidéke, 5. a DélkeletiKárpátok hegyvidéke; végül 6. a Dráva és a Száva közötti dombvidék a magyar tengerparttal. I. A Magyar Alföld megyéi és nevezetesebb városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye székhelye Budapest, mely egyszersmind a magyar királyság fő- és székvárosa. Itt áll a királyi várpalota, a nemzeti muzeum, a kir. tudományegyetem, az országháza, — melyben az országgyűléseket tartják stb. stb. Itt vannak az ország legfőbb hivatalai s ez a tudomány, művészet, ipar, kereskedelem központja. 2. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye székhelye Szolnok. 3. Hajdu megye székhelye Debreczen. 4. Szabolcs megye székhelye Nyíregyháza. 5. Szatmár megye székhelye Nagy-Károly. 6. Bihar megye székhelye Nagyvárad. 7. Békés megye székhelye Gyula. 8. Csongrád megye székhelye Szentes. 9. Csanád megye székhelye Makó. 10. Arad megye székhelye Arad. 11. Temes megye székhelye Temesvár. 12. Torontál megye székhelye Nagybecskerek. 13. Bács-Bodrog megye székhelye Zombor. II. A Dunántúli-dombvidék megyéi és nevezetesebb városai: 1. Moson megye, székhelye Magyar-Óvár. 2.Győr megye, székhelye Győr. 3. Komárom megye, székhelye Komárom. 4. Esztergom megye, székhelye Esztergom. 5. Fejér megye, székhelye SzékesFejérvár. 6. Veszprém megye, székhelye Veszprém. 7. Vas megye, székhelye Szombathely. 8. Zala megye, székhelye Zala-Egerszeg. 9. Somogy megye, székhelye Kaposvár. 10. Tolna megye, székhelye Szegszárd 11. Baranya megye, székhelye Pécs. III. Az Északnyugati-Kárpátok hegyvidékének megyéi és nevezetesebb városai: 1. Pozsony megye, székhelye Pozsony. 2. Nyitra megye, székhelye Nyitra. 3. Bars megye, székhelye Aranyos-Marót. 4.Turócz megye, székhelye Turócz-Szt-Márton. 5. Trencsén megye, székhelye Trencsén. 6. Árva megye, székhelye Alsó-Kubin. 7. Liptó megye, székhelye Liptó-Szt-Miklós. 8. Szepes megye, székhelye Lőcse. 9. Gömör megye, székhelye Rimaszombat. 10. Zólyom megye, székhelye Beszterczebánya. 11. Hont megye, székhelye Ipolyság. 12. Nógrád megye, székhelye Balassa-Gyarmat. 13. Heves megye, székhelye Eger. 14. Borsód megye, székhelye Miskolcz.
IV. Az Északkeleti-Kárpátok hegyvidékének megyéi és nevezetesebb városi: 1. Sáros megye, székhelye Eperjes. 2. Abauj-Torda megye, székhelye Kassa. 3. Zemplén megye, székhelye Sátoralja-Ujhely. 4. Ung megye, székhelye Ungvár. 5.Bereg megye, székhelye Beregszász. 6. Ugocsa megye, székhelye Nagy-Szőlős. 7. Máramaros megye, székhelye Máramaros-Sziget. V. A Délkeleti-Kárpátok hegyvidékének megyéi és nevezetesebb városai: 1. Szilágy megye, székhelye Zilah, 2. Szolnok-Doboka megye, székhelye Deés. 3. Besztercze-Naszód megye, székhelye Besztercze. 4. Kolozs megye, székhelye Kolozsvár. 5.Maros-Torda, megye, székhelye Maros-Vásárhely. 6. Torda-Aranyos megye, székhelye Torda. 7. Alsó-Fehér megye, székhelye Nagy-Enyed. 8. Kis-Küküllő megye, székhelye Erzsébetváros. 9. NagyKüküllő megye, székhelye Segesvár. 10. Udvarhely megye, székhelye Székely-Udvarhely. 11. Csíkmegye, székhelye Csik-Szereda. 12. Háromszékmegye, székhelye Sepsi-Szt-György. 13. Brassó megye, székhelye Brassó. 14. Fogaras megye, székhelye Fogaras. 15. Szeben megye, székhelye Nagyszeben. l6. Hunyad megye, székhelye Déva. 17. Krassó-Szörény megye, székhelye Lugos. VI. A Dráva és Száva közötti vidék megyéi és nevezetesebb városai: 1. Szerém megye, székhelye Vukovár. 2. Verőcze megye, székhelye Eszék. 3. Pozsega megye, székhelye Pozsega. 4. Belovár megye, székhelye Belovar. 5. Varasd megye, székhelye Varasd, 6. Zágráb megye, székhelye Zágráb. 7. Modrus Fiume megye, székhelye Ogulin. 8. Lika-Krbava megye, székhelye Goszpics. Emlitendő még az Adriai-tenger partján Fiume.
Tartalomjegyzék. Oldal. I. Földrajzi alapismeretek 1. Család 2. Iskola, helység, lakóhely, szülőföld 3. Tájékozás a határban és környéken; utak 4. Látókör, látóhatár, égtájak 5. Síkság, hegy, völgy 6. Folyó- és állóvizek 7. Járás, megye, ország 8. Kép, alaprajz, térkép 9. Térképolvasás 10. A mi községünk II. Békés vármegye felosztása Gyula III. Békés vármegye járásai I. A gyulai járás II. A békéscsabai járás III. A békési járás IV. Az orosházi járás V. A szarvasi járás VI. A gyomai járás VII. A szeghalmi járás IV.Békésvármegyéről általában 1. Békésvármegye fekvése és határai 2. Békés vármegye felülete 3. Bekésvármegye vizei 4. Békés vármegye terményei 5. Békésvármegye ipara és kereskedése 6. Békésvármegye lakosai 7. Békésvármegye czimere 8. Közművelődési viszonyok 9. Békésvármegye története 10. Megyénkkel határos vármegyék V. Magyarország
3 3 3 4 5 6 6 7 8 9 10 12 12 14 14 14 15 16 17 17 18 19 19 19 20 20 21 21 22 23 23 24 25
