Földrajzi alapfogalmak és
Szatmár vármegye ismertetése
Kézirat gyanánt. írta és összeállította : HORVÁTH JÓZSEF vármegyei népművelési titkár
Esztergom, 1943. "Hunnia,, könyvkiadó-vállalat kiadása, Esztergom.
Tartalomjegyzék I. FÖLDRAJZI ALAPFOGALMAK ..................................................................................... 3 Tájékozódás, iránytű............................................................................................................ 3 Magassági különbségek........................................................................................................ 3 Környékünk vizei ................................................................................................................. 4 Határunk termőföldje. ......................................................................................................... 4 Népünk eredete..................................................................................................................... 4 Városunk története............................................................................................................... 4 Régi emlékeink...................................................................................................................... 5 Népünk élete.......................................................................................................................... 6 Népünk nyelve és vallása ..................................................................................................... 6 Közlekedési utak................................................................................................................... 6 Időjárás, éghajlat.................................................................................................................. 7 Községek, városok. ............................................................................................................... 7 A járás és a vármegye .......................................................................................................... 7 A térkép................................................................................................................................. 8 II. SZATMÁR VÁRMEGYE .............................................................................................. 8 Szatmárnémeti thj. szab. kir. város .................................................................................... 8 Szatmári járás..................................................................................................................... 13 Szinérváraljai járás ............................................................................................................ 14 Nagybánya megyei szab. kir. város................................................................................... 16 Nagybányai járás................................................................................................................ 21 Felsőbánya megyei szab. kir. város................................................................................... 24 Kápolnokmonostori járás .................................................................................................. 26 Nagysomkúti járás.............................................................................................................. 27 Avasújvárosi járás.............................................................................................................. 28 Erdődi járás ........................................................................................................................ 32 Nagykároly megyei város................................................................................................... 35 Nagykárolyi járás ............................................................................................................... 37 Csengeri járás ..................................................................................................................... 39 Mátészalkai járás................................................................................................................ 40 Fehérgyarmati járás........................................................................................................... 42 III. SZATMÁR VÁRMEGYE ÁLTALÁBAN .................................................................... 43 A vármegye története........................................................................................................ 46 IV. A MI HAZÁNK................................................................................................................ 47
Felelős kiadó: Horváth József Nyomatott „Hunnia" könyvnyomda vállalatnál, Esztergom.
2
I. FÖLDRAJZI ALAPFOGALMAK Tájékozódás, iránytű a) Kirándulás a határba. Látóhatár. — Tájékozódás a nap szerint. — A négy fő és a négy mellékvilágtáj megállapítása. — Árnyékunkról is tájékozódhatunk. Szélrózsa rajza a homokban. — A fák mohos oldala milyen irányt mutat? Tájékozódás az erdőben. — Borult időben hogyan tájékozódhatunk? A mágneses tű bemutatása. — Hajósok, repülők iránytűvel tájékozódnak. b) Tanteremben : Tájékozódás a tanteremben. — A falak fekvésének megállapítása és a megfelelő világtáj nevének kezdőbetűjével való megjelölése. A teremben lévő tárgyak helyét és irányát megállapítatjuk. — Alaprajz. A tanterem alaprajza. — A valóságos nagyság megkicsinyítése. A valóságban 1 m a rajzon 1 cm. 1-es? — Lépéssel és becsléssel is mérhetünk távolságot. — Az elkészült alaprajz felfüggesztése. — Megállapíttatjuk, a képen, ha felfüggesztjük, fenn van észak, lenn van dél, jobbra kelet, balra nyugat. — Bármely vidékről készíthetünk alaprajzot. Az ilyen képnek térkép a neve. Magassági különbségek a) Kirándulás a határba. Síkság, domb, hegy, völgy észrevétetése és szemlélete a határban. — A hegy részeinek (teteje, oldala és lába) szemlélete a távoli hegyeken. — Hegycsoportok és hegysorok észrevétetése. b) Tanteremben. Legmélyebb, magasabb és legmagasabb helyek szemlélete a tanterem bútorain. (Padló, pad, asztal, szék, szekrény) Magasságbeli különbségek érzékeltetése. — A homokasztalon síkság, domb, hegy és völgy kiképeztetése homokból. A táblára lerajzoljuk és a mindenesfüzetbe lerajzoltatjuk azokat.
3
Környékünk vizei a) Kirándulás a Szamoshoz. Sok víz van benne. — Honnan jön? — Hová folyik? — Mindenütt olyan nagy? Hol lehet a legkisebb? A múltheti nagy esővel földre hullott sok vízzel ugyan mi történt? — Beszivárgás a földbe. — A föld felszínén és a föld mélyén összegyűlt vizek. — A forrás keletkezése. A forrás növekedése: (Csermely, patak, folyó és folyam.) A folyóvíz ágya, jobb és bal partja. — Állóvizek. (Tócsa, mocsár, tó, tenger.) Sziget és félsziget szemlélete a víz partján. — (Mese: A harmat-csöpp meséje.) Az ásott folyómedret csatornának hívjuk. b) Tanteremben. Látottak alapján a homokasztalon forrás, csermely, patak, folyó, folyam, tenger, tócsa és mocsár, sziget és félsziget elkészíttetése. — (A folyó és állóvizek helyeit világoskék festékporral hintetjük be, hogy a víz színét utánozza. — A mocsaras részekbe pedig káka és nád helyett fűszálakat tűzdeltetünk.) A homokasztalon elkészített képet a táblára felrajzoljuk és a mindenesfüzetbe lerajzoltatjuk. Határunk termőföldje. Kiránduláson a termőföldeket vizsgáljuk. — A föld felső rétegét, a termőföldet talajnak nevezzük. Ha a talajban sok a homok, akkor homokos a talaj. Jól terem benne a burgonya, rizs, dinnye, káposzta, szőlő és a gyümölcs. Másik helyen sok az agyag. Ez agyagos talaj. Legjobb a fekete föld. Ebben sok a korhadó növényi és állati anyag, ezért nagyon termékeny. Az ilyen talajt televényföldnek nevezzük. — A mi határunkban sok televényföld van, de bőven találhatunk agyagos és homokos talajt is. Kevés szikes talaj is van a határban. Ezen nem terem semmi. A gazdák azért trágyázzák a földjüket, hogy a rossz talajt megjavítsák. Népünk eredete A mi városunk lakói magyarul beszélnek. Vannak olyanok is, akik románul vagy németül is beszélnek. A magyarok honfoglalás óta itt laknak. A sok háború nagyon megritkította a magyar lakosságot. Az elpusztult magyarok helyére idegenek, románok, tótok, németek később zsidók telepedtek le. A magyarok földet adtak nekik és a betelepedettek egy része földművelő lett. Városunk története. A mi városunk Szatmárnémeti thj. szab. kir. város. A Nagyalföld keleti szélén, a Szamos folyó mellett épült. Nagyon régi város. Már a honfoglalás idejében is város volt ezen a helyen. Amint a neve is mutatja két városból állott: Szatmárból és Németiből.
4
A két város közt folyt a Szamos. Mivel áradásaival sok bajt okozott, régen kivezették a két város közül. Kiváltságait II. András királytól nyerte. Szabad királyi joga a két város egyesülése után 1715-ben lett becikkelyezve. A szatmári békekötés után gr. Károlyi Sándor egyesítette a két várost. Hajdan erős várát 1705-ben gr. Károlyi Sándor II. Rákóczi Ferenctől nyert parancsra, nehogy újból német kézre kerülhessen, leromboltatja. Ma már csak a „Doboló" domb van meg belőle, melyen a „Kálvária" templom épült. — A mi városunk sokat szenvedett. Fekvésénél fogva az ország keleti védőbástyája volt. Ezen kötelességének teljesítése miatt sokszor feldúlták a tatárok, majd a törökök. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában, hol a kuruc, hol a labanc volt benne az úr. A labancok a város lakóit lemészárolták. Lakói sokszor elpusztultak vagy elmenekültek, de az ellenség elvonulása után mindig visszatértek. Az elnéptelenedett városba sokszor idegenek telepedtek le, kik idők folyamán elmagyarosodtak. — Városunk közel 200 éve római katolikus püspöki székhely. Régi emlékeink A város színei: Fehér, veres, kék, mely színeket a város az általa kiadott régi okmányokat átfűző zsinegeken is használta. A város címere, hullámzó víztől körülvett tornyos bástya, nyitott kapujában fekvő oroszlán. A torony két oldalán egy-egy gyümölcsfa s mind két oldalon kivont kardú sisakos vitéz. Ezeken kívül sok értékes emlék maradt meg a levéltárban. Városunk múltját őrzik a régi utcanevek és épületek is. Nevezetes épület a Horthy Miklós-téren a Vécsej ház, melynek udvarán, a hajdan ott állott lőportorony melletti „Profontház"-ban fogadták el a szatmári béke feltételeit. A Hitler-utcából nyílt hajdan a vár főbejárata. Ezt az utcát régen vár-utcának hívták. Az Eötvös-utcai házban, melyet emléktábla jelöl meg, lakott Petőfi Sándor. A „Kálvária" templom a szatmári vár doboló-dombján épült Pázmány Péter-utcában volt a vár hátsó bejárata Az apáca-zárda helyén folyt régen a Szamos A mai Kazinczy-utcát Kőhíd-utcának nevezték. Amint látjuk, ezek mind olyan helyek, melyekhez egyegy történelmi múlt fűződik. A múlt világháborúból is kivette városunk a részét. Hős fiai közül sokan elestek a csatamezőkön és sokan fogságba jutottak. Ezeknek emlékét a Hősök temetőjében felállított emlékoszlopon őrzi meg a város kegyelete. A trianoni béke városunkat is elszakította hazánk testétől és 22 évig román iga alatt, szenvedtünk. Sok derék szatmári polgárt kínoztak meg. Végre a bécsi döntés folytán 1940. szeptember 5-én felszabadult városunk a rabságból. Gondoljunk mindig tisztelettel őseinkre.
5
Népünk élete Városunk lakói közül sokan földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Sok a kézműiparos. Ezek már a régi időben „Céhekbe" tömörültek. Az erőteljesebb iparágaknak saját palotájuk van. Különösen kifejlődött iparágak voltak városunkban: a tímárság, gubás szövőipar, csizmadia, kerékgyártó és kovács iparok. Ezek rohamos fejlődésének oka az volt, hogy ezen iparágakhoz szükséges nyersanyagok bőségesen voltak és ezen ipar termékeit a hegyekből lejött lakosság állandóan itt szerezte be. A gyáripar nem tudott ilyen mértékben kifejlődni. Kevés és nem nagy jelentőségű gyára van a városnak. Annál fejlettebb kereskedelmünk. A város helyzeténél fogva az ország északkeleti részének központja lett. Itt cserélte ki árúját a hegyvidék és az alföld lakója. Ma is az élénk hetipiaci napokon, itt találjuk az Avas, mint a Gutin vidék lakóit árúval, valamint az alföldi és a nyírvidéki gazdákat terményeikkel. Már a legrégibb időben nevezetesek voltak országos vásárai. A jó utak, de különösen a sokfelé elágazó vasút nagyon fellendítették kereskedelmünket. Kereskedelmi társulata több mint 150 éve fennáll. A lakosság között vannak olyanok is, akik nem testi munkával, hanem tudásukkal keresik kenyerüket. Ezek a tisztviselők, orvosok, bírák, ügyvédek, papok, tanárok, tanítók, stb. Vannak még vasutasok, rendőrök, csendőrök és katonák is. Minden embernek dolgozni kell. hogy megélhessen és hazánk ügyét szolgálhassa. Becsületes munkával érdemeljük meg az áldott magyar kenyeret. Népünk nyelve és vallása Városunk környékén legtöbben magyarul beszélnek. Vannak olyanok is, akik románul, németül, vagy más nyelven beszélnek. Az ilyeneknek nem magyar az anyanyelvük. Idegen anyanyelvűek Szatmárnémetiben kevesen élnek. Városunk lakói különféle vallásúak. Legtöbben vannak a keresztény vallásúak. (róm. kat, ref, magyar gör. kat., román gór. Kat.) Zsidó vallású a lakosságnak több mint egyharmad része. Elenyészően kevés számmal vannak evangélikusok, g. keleti és egyéb vallásúak Minden felekezetnek szép templomai vannak a városban. Közlekedési utak Határunkon túl községek vannak. Sokszor el kell oda utaznunk, Utazhatunk gyalog, kocsin, kerékpáron, autón vagy autóbuszon, vasúton, hajón, esetleg repülőgépen is. A vonat síneken fut. Útját vasútnak hívjuk.
6
A kocsi, kerékpár, autó és autó-busz többnyire a kövezett úton közlekedik Mivel ezeken a kövezett utakon az országot be lehet járni, azokat országutaknak nevezzük. A gyalogos ember a gyalogutakat keresi. A gyalog-utat rendesen az országutak szélén és a szántóföldek között találjuk. A szántóföldekhez dűlőút vezet, ez nincs kikövezve. A hajó útja a vízi út. Vízen közlekedhetünk: csónakkal, tutajjal, hajóval és komppal. A repülőgép a levegőben közlekedik. Útját légiútnak hívjuk. Hegyvidéken sokszor a hegyet átfúrják, hogy ne kerüljön az út nagyot és azon átvezetik a vasútat, vagy az országutat. Ez az alagút. Levelet, pénzt, csomagot, újságot a posta szállítja. Ha sürgős üzenetünk van, akkor táviratot küldünk,vagy telefonálunk. Időjárás, éghajlat Az időjárás változásait éghajlatnak nevezzük. Mi a mérsékelt éghajlat alatt lakunk. Ez azt jelenti, hogy nálunk négy évszak van. A nyár meleg, a tél hideg, tavasszal és ősszel esik a legtöbb eső. Gyakori a mi vidékünkön a késő tavaszi fagy. Az olyan vidéken, ahol állandó a meleg, meleg éghajlat van. Van olyan vidék is, ahol mindig hideg van. Ott hideg az éghajlat. Községek, városok. Az emberek községekben laknak, A községek kétfélék : 1. Azok, melyek maguk tartanak jegyzőt, nagyközségek. 2. Ha több község együtt tart egy jegyzőt, azok kisközségek. A községek ügyeit az elöljáróság intézi. Tagjai: bíró, jegyző, pénztáros, orvos, közgyám és a képviselőtestület. A város ügyeit a városi tanács intézi. Élén áll a polgármester. A határban elszórtan épült házcsoportokat tanyáknak, pusztáknak, vagy majoroknak nevezzük. A járás és a vármegye Több község egy járást alkot. A járás vezetője a főszolgabíró. Ő intézi a járás ügyeit. Ahol a főszolgabíró lakik, ott van a járás székhelye. Több járásból alakul a vármegye. A vármegye élén áll a főispán. A vármegye ügyeit az alispán intézi, a törvényhatósági képviselőtestülettel együtt. (Tanítsuk meg községünk, járásunk, vármegyénk, városunk vezetőjének nevét.)
7
A térkép A községnek, járásnak, megyének, kisebbített rajza a térkép. A térképen mindent külön jellel jelölünk. A községeket körrel, a városokat besötétített nagyobb körrel, a folyókat kanyargós vonallal, vasutat eredményes, országutat párhuzamos vonalakkal jelöljük, stb. A csata helyeket két kard jelöli, a járási székhely alá van húzva. Minden térképen rajta van a jelek magyarázata. A térképen fenn van Észak, lenn van Dél, jobbra Kelet és balra Nyugat. (A város, vagy község ismertetését, a főbb útvonalakon és tereken tett kirándulások alkalmával végezzük. A kirándulás útvonaláról térképet rajzolunk.)
II.
SZATMÁR VÁRMEGYE
(Az egyes tájegységek, járások ismertetésénél használjuk fel az illető vidékről gyűjtött képeket, levelezőlapokat, ásványokat stb. A tájegységet ismertetés kapcsán, a homokasztalon alakíttassuk ki, készítsünk róla táblai rajzot és azután rajzoltassuk le a mindenesfüzetbe.) Szatmárnémeti thj. szab. kir. város A mi városunk, Szatmár vármegye és a szatmárnémeti-i járás székhelye. Az ország keleti vidékének legnagyobb és legszebb városa. 52 000 lakója van. Régi történelmi nevezetességű szabad királyi város. A Szamos folyó melleit épült. Rohamos fejlődését hatalmas vidékének és központi fekvésének köszönheti. Határa teljesen sík föld. Szántóföldek, rétek, kertek és lankák veszik körül. Gazdasági növényeken kívül sok szőlő és gyümölcs terem. A vármegye minden részéből utak és vasutak vezetnek a városba. Vasúti forgalma igen jelentékeny. Hét irányba lehet innen utazni. Közvetlenül utazhatunk innen hazánk fővárosába Budapestre. Vidékre és a vasúthoz autóbusz közlekedésünk is van. Városunk lakói többségben, magyarok, de vannak román és német anyanyelvűek is. Földműveléssel, iparral és kereskedelemmel foglalkoznak. Sok a tisztviselő és a katona, ipara és gyáripara, valamint kereskedelme igen fejlett. A vasúttól az Attila utca és a gr. Csáky sugárút vezet a város főterére a Horthy Miklós térre. Attila utca jobboldalán van a Kossuth kert a levente otthonnal, Kiss Gedeon szobrával és a városi gőzfürdővel. A kerttel szemben van az árvaház és a „Tanítók Háza” nevelő intézet.
8
Az Attila utca mindkét oldalán többnyire emeletes házak emelkednek. Több keresztutca vágja keresztül. Az Attila és Árpád utca sarkán van a vármegyeháza. Itt kezdődik a város legszebb része.
Ref. „Láncos” templom és kollégium A kertesített és szökőkutakkal díszített Árpád utcán, a vármegyeháza előtt van az „Országzászló". A Széchenyi-utcával szemben az új gör. kel. templom, melyet a románok építettek. Tőle jobbra a vasutasok nevelő intézete emelkedik. Az Árpád utcáról három utca vezet a Horthy Miklós térre: Rákóczi út, gr. Csáky sugárút és a Széchenyi út. A Rákóczi úton van a Nemzeti bank, az állami népiskola és a kir. Törvényszék. A Rákóczi út folytatása a Kálvin tér, melynek közepén a hatalmas ref. „Láncos templom" emelkedik. Ugyancsak itt találjuk a Posta, az Államrendőrség, Ref. Gimnázium, ref. Leánynevelő intézet épületeit és a tűzoltó tornyot, melyet Meszlényi Gyula püspök építtetett. A gr Csáky sugárút nyílegyenesen vezet a főtérre. Két oldalán szép paloták emelkednek. Gr. Csáky I. utcát több kis utca szeli át. A Széchenyi utcán van a „Cecil" egylet, a gör. kat templom, az r. k. Papnevelő intézet, a püspöki palota és a kanonokok lakásai A Horthy Miklós-tér szabálytalan négyszög alakú, 7. kat. hold kiterjedésű szépen kertesített szökő-kutakkal díszített főtere a városnak.
9
Minden oldalán szép paloták emelkednek. Itt épült a két tornyú romai katolikus püspöki templom. Itt van a városháza, a történelmi nevezetésségü Vécsey ház. A Horthy Miklós tér legszebb épülete a Pannónia szálló.
R. k. püspöki templom a Horthy Miklós-téren Itt vannak a nagyobb pénzintézetek, a kir. Főigazgatóság és kir. Tanfelügyelóség, a r. k. Plébánia. A főtéren körül, egymás mellett a legszebb üzleteket láthatjuk. E ritka szépségű főteret szebbnél szebb szobrok fogjak majd díszíteni. A Horthy M. térről minden irányban utcák nyílnak. A Hitler-utcán van a „Kölcsey-színház". Hetipiaci napokon áruikat a környék lakói az Eötvös utca és Iskola utcán levő piac részen árusítják. Itt láthatjuk érdekes népviseletüket. A városháza mögötti kis utcában háziszőtteseiket, tarka gyapjú és rongyból készült szőnyegeiket áruljak.
10
Horthy Miklós-téri parkrészlet Az Eötvös utcán találjuk a Jezsuiták fiú nevelő intézetét a r. k. népiskolát, mellette emléktáblával megjelölve azt a házat, melyben Petőfi Sándor tartózkodott. Itt van az új zsidó imaház is. Innen nyílik a Pázmány Péter utca.
Pannónia szálló
11
Szamos folyó a strandfürdőnél Ebben van a Jezsuita rendház, a szép gótikus „Kálvária" templom, a régi vár „Dobó dombján" és a Kir. kat. Gimnázium gyönyörű épülete. A Horthy Miklós-térről a Várdomb utca vezet a szép három ívű közúti vashídhoz, mely a Szamos folyón visz át. Ugyancsak a főtérről indul ki a Mussolini-utca, melynek folytatása a Kazinczy-utca és a Perényi-utca. Ez az útvonal Németibe vezet. Itt találjuk az „Apáca-zárda" hatalmas épülettömbjét a szép templommal. Németi központja a szépen kertesített Szent István-tér. Itt emelkedik az irgalmas rend kórháza, az Állami és várm. kórház, Kereskedelmi iskola és a Magyar gör. kat. templom. Szent István-tér egyik részén piac van. A Perényi utcán van a németi ref. templom. Ezzel szemben nyílik a Honvéd-utca, melyen a Csengerbe vezető országút halad. A Perényi-utca folytatása a Lázáriba vivő köves út. A Németi ref. templom mellett vezet a Wesselény-utca. Itt van az áll. népiskola, továbbá a Szt. Ferenc-rend temploma és rendháza a „Hildegárda", mely régen rk. tanítóképző volt. Ének az utcának folytatása egy kis köz, melyen át az Udvariútra jutunk, mely Szentvér vasúti állomáshoz vezet. Visszatérve a Kálvin-térre, folytatólag találjuk a Kölcsey-utcát, mely a város legkellemesebb részére a „Tisztviselő-telep„-re vezet.
12
Ennek főutcája a Vajay-utca, melyen a Pázmány Péterről elnevezett rk. fiúnevelő intézet csinos épülete áll. A Horthy-térről nyílik a Bathányi-utca, mely a Szamoshoz. vezet. A belőle kiágazó utcákon a laktanyához és a vágóhídhoz mehetünk. Ezeken a főbb útvonalakon kívül számos egymást keresztező utcája van a városnak. Nevezetes épületei még a Pénzügyigazgatóság, az iskolák, a két laktanya és a tüdőgondozó intézet. Sportpályája, repülőtere és szépen gondozott strandfürdője szintén érdemesek a megtekintésre. A Szamoson túli külvárosban textil, fűrész stb. gyártelepeket találunk, Itt fekszik a r. k. egyház temetője is. Szatmár-Gőzfűrész állomás közelében van a Hősök temetője. Közepén hatalmas emlékmű emelkedik, az oldalára vésett hősi nevekkel. Szatmárnémeti legtávolabb eső része Szatmárhegy, ahová keskenyvágányú vonattal, vagy autóbusszal utazhatunk ki. Szép dombos vidék ez és a domboldalakon sok szőlő és gyümölcsös terül el, ahol szívesen nyaralnak a város lakosai. Szatmárhegyen külön közigazgatási kirendeltség működik. Városunk címerében egy vártorony kapuval látható, melyet kivont kardú vitéz védelmez. Nemzeti történetünk jelentős eseményei játszódtak le falai között, amint azt előbb „Városunk története" cím alatt már említettük. Itt állott őrt becsülettel a város az Alföld peremén a keletről áramló ellenséggel szemben. Sokszor viaskodott, vérzett és porig égett szent kötelessége teljesítése közben. Szeressük tehát vármegyénk székvárosát, melynek minden köve egy-egy darab magyar történelmet őriz nemzetünk életéből. Szatmári járás A szatmárnémeti járást a Szamos folyó két részre osztja. Földje teljesen sík, csak a Szatmárhegy tájékán szelíden dombos, Északi részén a Túr, délről a Homoród folyik. Lakói magyarok, van kevés német és román lakosa is. Földműveléssel, állat tenyésztéssel foglalkoznak. Iparos és kereskedő minden községben van. Mezőgazdasági és ipari növényeket termelnek, az állattenyésztés is igen virágzó. Éghajlata a Nagyalföld éghajlatával egyező. A járás székhelye Szatmárnémeti thj. szab. kir. város. A járásban négy nagy és harminckilenc kisközség van. Községei: Ha fehérgyarmati vonattal utazunk északra, Lázári községbe érünk. Mellette van Kispeleske. Hajdan az ellenségtől sokat szenvedett. Nem messze tőle Sárfalu, Pusztadaróc, Szárazberek és Garbolc községeket találjuk.
13
Garbolc a kuruc világban elpusztult, de újra felépítették. Azután Méhtelek, Sándor-homok, Nagypalád, Kishódos, Nagyhódos, és Nagypeleske magyar községekbe jutunk, Közelében vannak Atya és Zajta községek. Zajtát is elpusztította az ellenség, sokáig lakatlan maradt, végre az Erdőd környékéről betelepedő németek építették fel. Következő kisközségek: Kispalád, Botpalád és Magosliget. A fővonalon találjuk északkeletre Batiz és Mikola községeket. Mikolát a tatárok teljesen feldúlták, földesurát családjával együtt fogságba hurcolták, honnan a vármegye magyar csapatai szabadították ki. Közelében van Egri község. A bikszádi vonattal utazva Sárközujlakba érünk. Mellette van Adorján. Ez a község már az Árpádok idejében szt. Adrián néven fennállott. Közel van hozzá Meggyesgombás. Keletre a nagybányai vasút mellett találjuk Szatmárudvari községet. Közel hozzá Berend, Kakszentmárton, Ombőd, Amac és Pettén községek vannak. Délkeletre épültek, Kiskolcs, Dobrácsapáti, Nagykolcs, Szamoskoród, Hirip és Oroszfalu községek. Eddig a községig terjedt a törökhódoltság vonala. Ide közel vannak Résztelek és Szamoskrassó községek. Szamoskrassón őriznek egy régi hímzett térítőt. Határában gyógyhatású kénes forrás van. A szamoskrassői magyarok 1848-ban szétverték a fellázadt román seregeket. Szomszéd község Szamoslippó. Délre a nagykárolyi vasút mellett Szatmárzsadány, délnyugatra Szamosdob és Csengerbagos nagyközségek terülnek el Nyugatra a mátészalkai vasútvonal mellett találjuk Vetés és Óvári községeket. Vetésnél ütött tábort II. Rákóczi Ferenc serege a tiszabecsi győzelem után. Óvári határában vasas gyógyfürdő van. Szinérváraljai járás Járásunkból a nagybányai vonattal keletre utazva a szomszéd szinérváraljai járás területére érünk. Földjének nagyrésze síkság, de az északkeleti szélén hegyek emelkednek. Keresztül folyik rajta a Szamos. Patakjai közül legnagyobb a Szinérpatak. Földje a sík részeken termékeny. A hegyeken sok szőlő és gyümölcs terem. A hegyeket erdők borítják és ezekből a hegyekből sok gránitkövet bányásznak. Lakói magyarok és románok. Földműveléssel, állattenyésztéssel, erdőkitermeléssel és kőfejtéssel foglalkoznak. Szatmárnémetiből a nagybányai vonattal utazva a járás székhelyére, Szinérváralja nagyközségbe érünk.
14
Szinérváralja: Piac-tér.
Aranyosmeggyesi vár.
15
Körülötte szép hegyek emelkednek. A községen keresztül folyik a Szinér-patak. Hajdan erős vára volt, mely a község fölötti várhegyen emelkedett. Balassa Menyhért 1463-ban csellel elfoglalta és a földig leromboltatta. A községet 1717-ben a tatárok égették fel. A helység csaknem teljesen megszűnt, a házak romokban hevertek, a templomot felverte a dudva és farkasok tanyáztak benne. A század közepén népesült be újból a szép község. Hetivásárai híresek. Szinérváralja az Avas, Szamoskörnyék és a Bükk aljának központja. Az ipara is élénk. Van élesztő gyára, gőzmalma, és márványbányája. Közigazgatásilag hozzátartozik Apahegy kisközség is. Innen nyugatra fekszik Apa község Lakói magyarok és románok. Ez a falu sokat szenvedett a török és tatárvilágban. Közelében van Szamostelek, vegyes lakosságú kisközség. Tovább utazva keleti irányában Aranyosmeggyesbe érünk. Lakói magyarok és románok. Ez már az őskorban is lakott hely volt, mit az itt talált őskori leletek igazolnak. Az Árpádok korában épült várkastélya ma is elég épségben fennáll. Kőtemplomát még a Báthoriak építették. Nevezetessége a Gombás erdő, melynek történelmi szerepe volt a kuruc-világban. Összeépült vele Görbéd község. Közigazgatásilag hozzátartozik Józsefháza, vegyes lakosságú kisközség. Aranyosmeggyes közelében van a Szamos mellett épült Patóháza magyar és közel hozzá Szamosberence román kisközség A Szinér patak itt ömlik a Szamosba. Szinérváraljáról Nagybánya felé utazva Kissebespatakon át lloba községbe érünk. Régen híres bányahely volt, ma azonban csak kőbányája működik. A nagysomkuti vasút mellett a Bükk hegységben találjuk Borválaszut és Szamosborhid román kisközségeket. Közelükben van Alsóhuta, Papbikó, Mogyorós és Szamosveresrnart, túlnyomó részben román lakossággal.
Nagybánya megyei szab. kir. város. Ilobáról folytatva utunkat a nagybányai járásba jutunk, melynek területét szebbnél-szebb kies fekvésű hegyek ágazzak be. Folyói a Szamos, a Zazár, a Lapos és több kisebb-nagyobb patak. Földje termékeny, különösen sok gyümölcs terem itt. A hegyeket hatalmas erdőségek borítják, hegyeiben nagyértékű ásvány kincsek rejlenek. Lakói magyarok és románok. Vannak bevándorolt németek is. A járás székhelye Nagybánya megyei város. A Zazár folyó partján magas hegyektől körülvett szép völgyben fekszik. Már a rómaiak idejében is élénk bányászat folyt e helyen, mit az itt talált régi nyomok is igazolnak.
16
Első adatok a város történetéből, Róbert Károly idejéből származnak, amikor még Asszonypataka volt a neve. I. Lajos király adománylevelében már, mint Asszonypataka szab. kir. várost említi. Régi kiváltságait még V. István királytól kapta. Évszázadok során rengeteget szenvedett. A szerb despotának, majd Hunyadi Jánosnak, Mátyás királynak, a Báthoriaknak, a Bethlen családnak és Rákóczinak volt birtoka.
Nagybánya Régen hatalmas várfalak védelmezték a sokszor reátámadó ellenséges hordák ellen. Régi emlékei: A Vértorony, Szt. István tornya a város hatalmas, címere és gazdag régiség gyűjteménye, mely most rendezés alatt van. Főméltóságú kormányzó urunk egyik őse e városból származott. Lakóinak száma 25,000. Legtöbb magyar. Vannak azonban románok, szászok, zipzerek és tót anyanyelvű lakói is. Vallásra nézve legtöbb a római és görög katolikus. Vannak ezen kívül reformátusok, evangélikusok és izraeliták. Nagybánya külső formáján is meglátszik, hogy igazi bányavaros. Itt feltalálhatjuk a régi magyar bányaművelés nyomait. Külseje ma is ódon.
17
Nagybánya: István király szálló
Szentháromság templom 1717-ből. Sok épülete máig is megőrizte középkori színezetét. Szép a főtere, nagypiac, kispiac és a lombos fákkal körülvett kis tér a Szt. István toronnyal és rk. templommal. A főtérről széles utcák nyílnak, de kanyargósak és elszűkülnek.
18
Kilátás a főtérre a szálló ablakából. A régmúlt századokba képzeli az ember magát, ha latja az alacsony boltíves apró ablakú kopasz házakat és nehéz tölgyfa ajtókat.
Nagybányai festőiskola.
19
Nagybánya: Forrásligeti E. K. E. menedékház Gyalogjárói lapos kövekkel vannak kövezve, A régi városon kívül és a Zazaron túl új utcák épültek. Ezek már egyenesek Festői hatásúak az apró, élénk színekre festett, nagytetejű bányászházak. A főteret csupa emeletes ház veszi körül Legrégibb a kincstári épület. Erről tartják, hogy Hunyadi János palotája volt. Érdekes a városháza, melynek falán lévő emléktábláról olvashatjuk, hogy itt szállott meg Petőfi Sándor esküvője után, ifjú feleségével, Koltóra utaztában.
Klastromrét
20
A közel levő Lendvay-ház falán szintén márványtábla hirdeti Lendvay nagy színművésznek születési helyét. Szobra olt áll a főtéren, az István király szálloda előtt. Nevezetes épületei, a templomai, a „Mincz" pénzverőház és gróf Teleky Sándor udvarháza. A városi gőzfürdőtől nem messze fekszik Nagybánya legszebb része, a Széchenyi liget. Híres a nagybányai festőiskola, mely 1895ben Hollósi Simon eszméje alapján létesült s ma az ország legnagyobb és legnevezetesebb művésztelepe.
Nagybánya Zazarparti rész Nagybányának igazi gazdagságát bányái és vegyészeti ipartelepei jelentik, melyekben nagymennyiségű aranyat, ezüstöt, ólmot, cinket és rezet bányásznak és vegyitermékeket állítanak elő. A város közelében szebbnél szebb kirándulóhelyek vannak. Legszebb ezek közül a forrásligeti E. K. E. menedékház. Külön megemlítendő Nagybánya gyümölcstermelése és kivitele. Nemes gesztenye erdői országos hírűek. Nagybányai járás Nagybanya közelében épült Giródtótfalu, a Zazár folyó partián. Lakói leginkább magyarok. Szomszéd községek: Felsőújfalu, Kisbánya és Tőkésbanya. Nem messze vannak ide Alsó- és Felső- fernezely. Mindkét községben magyarok, románok és németek laknak. Alsófernezelyen van Magyarország egyik legnagyobb kohótelepe. Felsőfernezely határában van a Szturi-völgy, ahol gyönyörű, néhol húsz méter magas vízesések vannak. 21
Szép az Izvora-völgy (Forrásliget) és a cukorsüveg alakú 1089 m magas Holmi kőszikla. Nagybányától nyugatra találjuk Misztótfalu magyar-román lakosságú községet. Közelében vannak Buság, Láposbánya, Nagybozinta és Szamosmonostor községek is. Lápos-bányán régen élénk bányászat folyt, mit a hosszú vízvezetékek, zúzók és kohók romjai igazolnak. Sok rezet bányásznak Kisasszonybánya telepen, amely Misztótfalu határához tartozik. Nagybányától nyugatra találjuk Kis- és Nagy-sikárló községeket.
Kapnikbánya Ősi magyar lakosai a régi okmányok tanúsága szerint a vallásháborúk idejében elhagyatottságukban románosodtak el. Határukban kitűnő bor terem Nagybányatól délkeletre fekszik Szakállas-dombó, Felsősándorfalu, Kékesoroszfalu, Magyarkékes és Oláhkékes községek. Lakosságuk nagyobbára román, csak elszórtan élnek itt magyar családok Délnyugatra épült Koltó magyar község. Hajdan két részből állott. Koltó és Katalinfalvából. Itt van a gróf Teleki család nevezetes kastélya nagyértékű műkincseivel és értékes könyvtárával. Ebben a kastélyban élte legboldogabb napjait fiatalházas korában Petőfi Sándor ifjú feleségével, Szendrey Júliával és itt írta koszorús költőnk feleségéhez legszebb költeményeit. A festői szép vidéken a Lapos folyó folyik keresztül. Ennek hídjánál volt 1848-ban a magyarok első győzelmes csatája. Környező falvak: Alsóújfalu, Feketefalu, Szakállasfalva és Láposhidegkút román községek, hol csak szórványosan élnek magyarok.
22
Felsőbánya Nagybányától keletre találjuk Lacfalu, Győrkefalva, a kénes-jódos fürdőjéről nevezetes Bajfalu és Dióshalom román kisközségeket. Dióshalom határában érdekes alakú kősziklák vannak, melyeket a nép kőkazlaknak tart. Azt mondja róluk a rege, hogy a vasárnap dolgoztató gazdát Isten úgy büntetette meg, hogy kazlait kővé változtatta. Keletre van Kapnikbánya nagyközség. Lakói felerészben magyarok. Bányászattal foglalkoznak, ősrégi bányahely. Az ellenség sokszor kirabolta. Egy három méter magas kőemlék hirdeti a tatárok kiverését. Bányászata ma is szépen fejlődik, hatalmas zúzó és kohó telepei vannak. Nagybányától délkeletre Hagymáslápos kisközségbe juthatunk. Környező községek Kisbozinta, Lénárdfalva és Zazár. A járás szélén találjuk Farkasaszó, Oláhtótfalu és Tomány községeket. Nyugatra van Erdőszáda. Régi földváráról és hegyfokon épült szép kastélyáról nevezetes. Balotafalu és Mezőaranyos a közelben épültek. Ezeknek a lakói leginkább románok.
23
Felsőbánya megyei szab. kir. város Nagybányát vasút köti össze a 9 km távolságra épült Felsőbánya szab. kir. megyei várossal. Felsőbánya a Zazár két partján, mély völgyben épült. Körülötte a Feketehegy, a Gutin és a Bányahegy emelkednek. A hegyek hatalmas erdőségekkel vannak borítva.
Felsőbánya Gutin vidéke Éghajlata magas fekvése ellenére is igen szelíd. Mindenféle gabona és gyümölcs megterem. Szelíd gesztenye erdői vannak. A város IV. Béla idejében keletkezett. Ellenségtől, rablóhordáktól sokat szenvedett, a szerb deszpota, majd Hunyadi János, később Mátyás király birtoka lett. Mátyás halála után, mint koronabirtok szerepelt. II. Rákóczi Ferenc felkarolta a várost, de tulajdonképeni fejlődése csak a kiegyezés után indult meg.
24
Régi emlékei a város pecsétje, levéltára régi okmányaival és címere, melyen kék mezőben kilenc henger alakú szikla áll, hátul két csuklyás bányász dolgozik, egyiknél ezüst csákány, a másiknál kalapács és véső. Lakóinak száma 5.000. Legtöbb a magyar, de van kevés német, román és tót lakója is Vallásra nézve legtöbb római katolikus. A város legszebb része a főtér, melyen kis kerttel körülvett magaslaton áll a művészi kivitelű rk. templom és közelében az ősi református templom. Ugyancsak nagyon szép a város északi oldalán magas dombon álló kálvária-kápolna.
Felsőbánya Bódi-tó A főtér nevezetesebb épületei: a városháza, a bányaiskola, a m. kir. Bányahivatal. Legrégibb épülete csinos külső díszítésével és árkádos folyosóival a „Sztancsek"-féle ház és a Korona vendéglő. A főtérről több utca nyílik. Nagyon szép a 10 hold nagyságú Petőfi liget. Szép látnivalót nyújtanak a város völgyeiben épült bánya és zúzó művek. Ezek között legszebb és legnagyobb a Fővölgyi zúzó. A város lakóinak legnagyobbrésze bányászattal foglalkozik kisebb része erdő és kert gazdasággal, valamint földműveléssel és állattenyésztéssel. Többen vannak iparosok és kereskedők. Fazekas ipara igen fejlett.
25
Nevezetes Felsőbánya gyümölcstermelése. Gesztenyét, diót, besztercei szilvát, almát, körtét nagyban termelik, úgy, hogy ezekből kivitelük is van. A városnak, sok az erdeje. Bányakincsei: arany, ezüst, ólom, cink, vas és réz. Nevezetes kiránduló helyei: Feketehegy, Bódi tó, Kis tó, Rozsály, Gutin, Bányahegy, Keleti és Nyugati árok. Kápolnokmonostori járás Nagybányától délre terül el a Kápolnokmonostori járás. Földje hegyesvölgyes, erdőkkel és legelőkkel borított vidék. Szántóföldje csak a völgyekben van. A járás nyugati részén folyik a Lapos folyó, melybe több kisebb patak ömlik. A járás lakói románok. A magyarság csak szórványokban él. Foglalkoznak erdőgazdasággal, állattenyésztéssel és földműveléssel. Iparos és kereskedő mindenütt van. Sok gyümölcsöt termelnek. Említésre méltó a háziiparuk is. Maguk szőtte ruhákban járnak. Gyapjúból, kenderből szőtt ruháik, élénk színezésű pokrócaik érdekesek. Népviseletük román népviselet. A járás székhelye Kápolnokmonostor. Közigazgatásilag hozzátartozik Révkápolnok és Szurdokápolnok.
Kővárfüred: Villák
26
Kápoinokmonostortól keletre találjuk Csernafalva, Brébfalva, Csókás, Kötelesmező és Kővárfonác román községeket. Délre Rózapatak, Haragos és Naphegy községek terülnek el Kápolnokmonostortól északra Kővárberence, Kiskörtvéles, Kővárfüred és Kővárgyertyános községek épültek. Kővárfüred kénes gyógyfürdőjéről nevezetes. Északkeletre Kováskápolnok, Lacház és Nyárfás községeket találjuk Kápolnokmonostortól nyugatra a Lapos völgyében rrészkő bányájáról és sós, kénes gyógyforrásáról nevezetes Kovás és Karuly román kisközségek feküsznek. Nagysomkúti járás A kápolnokmonostori járástól nyugati irányban terül el a nagysomkúti járás. Földjét az Ilosvai hegyek északi része ágazza be. A járás északi része kapcsolódik a Nagyalföldhöz. Nyugati részén folyik a Szamos. Lakói románok és szórványosan magyarok. Földműveléssel, állattenyésztéssel, erdészetel, iparral és kereskedelemmel foglalkoznak. Élénk háziipart folytatnak A mezőgazdasági növényeken felül sok gyümölcsük is terem. Székhelye Nagysomkút nagyközség, a Kővárvidék főhelye. Keskenyvágányú vasút köti össze Gilváccsal és Erdődön keresztül Szatmárnémetivel. Nagysomkúton a régi kővári megyeházában gazdasági iskola van elhelyezve.
Nagysomkút, az ősi Kővárvidéki megyeháza
27
Nagysomkúti dombok Az élénk forgalmú községben vármegyei kórház is működik. Kézműipara jelentékeny, hetipiacai és vásárai nagyon forgalmasak. Tőle délre Jeder, Jávorfalu és Somkútpataka román községek terülnek el. Még délebbre fekszenek Kővárgara, Durusa, Kőváralja, Nagy-körtvélyes és Szamosfericse községek. Északra találjuk Kővárhosszúfalut a gróf Teleky család szép kastélyával. Erdőaranyos, Kisfentős őskori leleteikről nevezetesek. A közelükben épültek Nagyfentős és Pusztafentős községek. Nagysomkúttól keleti irányban vannak Magyarberkesz magyar és Berkeszpataka román kisközségek. Berkeszpataka határában várrom van. Közeli kisközségek még Kővárkölcse és Kővárremete. Nyugatra találjuk Nagynyires, Gyökeres és Szamostölgyes községeket. Északnyugatra a gróf Teleky-család szép kastélyáról nevezetes Pribék-falvát, továbbá Dánfalva, Fehérszék és Szamoslukácsi községeket láthatjuk. A Szamos közelében épült Pusztahidegkút, Kolcér és Magosfalu. Nagysomkúttól délre Törökfalu, Csolt és Havord román kisközségek feküsznek. Avasújvárosi járás Szatmárnémetiből a bikszádi keskenyvágányú vonatfal utazva az avasújvárosi járásba érünk A járást az Avaskőhát hegység vonulatai ágazzak be. Legmagasabb része a szép kúpalakú Miké hegycsúcs.
28
Avasi tájkép
Máriavölgyi fürdőtelep. 29
Máriavölgyi igazgatósági épület
Bikszád fürdőépület
30
Bikszád igazgatósági épület Nagyon szép ez a vidék. Gazdag erdőkben és legelőkben Lakói nagyobbrészt románok. Vannak közöttük régi trák, görög eredetűek is, kiket még Béla király telepített ide. Érdekes népszokásaik vannak. Magyarok e járásban csak szórványosan laknak. Foglalkozásuk földművelés, állattenyésztés, erdőgazdaság, ipar és kereskedelem. Háziiparuk említésre méltó. Sok gyümölcs terem az Avasban. Ásványkincsek : szén, kő, valamint az ásványvizei. Folyói a Túr, Tárna és több apróbb patak. Székhelye Avasújváros. A Tárna patak mellett épült az Avas legnagyobb és legrégibb községe. Lakói magyarok Közelében van Ráksa román kisközség Avasújvarosból tovább utazva Vámfaluba erünk. Határában van a Büdössár nevű gyógyhatású iszapfürdő és Máriavölgy fürdő. Tőle nem messze találjuk Turvékonya és Rózsapallag román községeket. Tovább utazva Avas-felsófalu nagyközségbe érünk. Hatalmas erdősége van itt Szatmárnémetinek. Fenn a hegyek között fekszik a híres Luna gyógyforrás.
31
Tovább haladva Bikszád fürdőbe jutunk. Gyógyvize országszerte híres. Külföldi gyógyvizekkel is vetekszik. Nagy mennyiségben szállítják az ország minden részébe. Igen látogatott fürdőhely. Kolostora, búcsújáró helye és kőszénbányája van.
Bikszád: Berta-lak Környékén lévő román kisközségek: Bujánháza és Terep. Bikszádtól keletre találjuk Mózesfalu, Avasújfalu román kisközségeket és a közelben épült Hutatelepet, melynek lakosai között tótok is élnek. Bikszádtól nyugatra Kányaháza, Avaslekence és Kőszeg-remete községeket találjuk. Kőszegremete ősi magyar népe szép emlékoszlopot állított gróf Széchenyi István tiszteletére. A járás legészakibb kisközségei Tartolc és Komorzán. Erdődi járás Déli irányba utazva az erdődi járás területére érünk. Felszínének egy része síkság. Keleti szelén húzódik a Bükk hegység, mely lejtősen ereszkedik alá az Alföldre. Legnagyobb folyóvize a Kraszna és a Homoród. Lakói magyarok, németek és románok. Foglalkozásuk földművelés, állattenyésztés, ipar és kereskedelem. Sokan foglalkoznak erdőmunkával.
32
A járás székhelye Erdőd nagyközség. Lakói magyarok és németek. A Drághffyak hatalmas vára állt itten. Ma a gróf Károlyi család tulajdona. E várkastély kápolnájában tartotta esküvőjét Petőfi Sándor költőnk feleségével, Szendrey Júliával. Romjaiban is szép és művészi e várkastély minden része. Itt született Bakócz Tamás esztergomi érsek. Erdődnek gyógyhatású, kénesvizű forrása is van.
Az erdődi vár romjai Közelében, a Kraszna folyó mellett épült Királydaróc magyar nagyközség. Hajdan a királyi solymároknak volt a birtoka. Erdődtől délre találjuk Krasznabéltek nagyközséget. Lakói magyarok és németek. A hagyomány szerint Szt. László táborozott e helyen. Közelében van Szakasz kisközség. Lakói nagyobb részben németek. Itt találjuk még Alsóbolddád és Krasznasándor-falu községeket is. A Szamostól keletre van nagy Szokond, délkeletre Felsőboldád, Kisszokond és Laphegy községek. Erdődtől keletre fekszik Meddes, Béltekhodos, Bükkszoldobágy, Felső és Középhomoród, valamint Oláhgyűrűs községek.
33
Erdőd: rk. templom.
Volt vármegyeháza.
34
Erdődtől északkeletre a nagysomkúti kisvasút mellett találjuk Alsóhomoród, Ivácskó, Pácafalu és Szinfalu magyar, német és román lakosú községeket. Délnyugatra pedig Géres és Gyöngy terűlnek el. A gilvácsi vasút vonal mellett épült Krasznaterebes. Közelében van Piskáros község. A járás északi részen Szatmárnémeti szomszédságában találjuk Nagymadarász községet. Lakói magyarok, németek és románok. Nagykároly megyei város Szatmárnémetiből a fővonalon Budapest felé utazva, a nagykárolyi járás székhelyére Nagykárolyba érünk Nagykároly megyei város volt a régebbi időben a varmegye székhelye. 16 000 lakosával jelentékeny város és nagy termelővidék központja.
Római katolikus templom
35
Vasúti forgalma élénk. A varos a hajdani Ecsedi láp közelében, a nyíri és érmelléki dombok találkozásánál, síkságon épült. Nevét a Kaplony nemzetiségből származó Karolyi családtól nyerte, akik századokon átéltek falai között. Már 1346-ban heti vásárai voltak. Úgy a török világban, mint a vallási harcok vagy később a kuruc korszak idején sokat szenvedett. Többször földrengés és tűzvész is pusztította.
Gr. Károlyi Kastély: Honvédtisztnevelő intézet Fejlődését a betelepülő németek előmozdították. A XVIII. Században már városias jellegű volt. Határában a boldádi dombon, őskori leleteket tártak fel. Lakosai magyarok, de vannak kevés számban német és román nyelvű lakói, akik vallásra nézve róm. Katolikusok, reformátusok, görög katolikusok, valamint izraeliták. Határa igen termékeny, ezért lakosainak foglalkozása a földművelés és állattenyésztés. Iparossága tekintélyes számú és a városban sok jómenetelű üzlet is van. A város négy kerületre osztható. Terei a következők: a katolikus templom közelében a Piaristák terét találjuk szépen kertesítve. Kossuth Lajos szobra régen itt állott, de a románok ketté fűrészelték és teljesen elpusztították. Kötelében van a kis-piac, továbbá a Deák Ferenc-tér és a gróf Károlyi György tér. Itt tartják a heti vásárokat. A térnek a Károlyi kerthez szögelő végében külön elkerített kis kertben állott Kölcsey Ferenc szobra, melyet a románok szintén elpusztítottak.
36
A gr. Károlyi kerttői jobbra nyílik a régi vásártér. A város utcái ízlésesek, rendesek. Nevezetesebb épületei a régi vármegyeháza, pénzügyigazgatóság, rk. templom, járási csendőrlaktanya, az Ecsedi láp lecsapoló társaság háza és a Piarista rendház, melynek falán két emléktábla van. Ezek közül az egyik Révay Miklós nyelvtudós, a másik Erdösy Imre branyiszlói hős, kegyesrendi tanárok emlékét örökíti meg. Díszére válik a városnak a városi tornacsarnok és az új gimnázium. Szép épület még a kaszinó, a városi színház és a városi olvasókör. Nevezetes a rk. legényegylet szép épülete, falán a bevonulás emléktáblájával és a magyar görögkatolikus templom. Történelmi emlékű hely a régi kaszinó, ahol régen az „Aranycsillag" nevű korcsma volt, melyben Petőfi Sándor is megfordult. A Deák Ferenc-téren van a Központi szálloda. A Széchenyi utcában az árvaház és a katolikus leányiskola nevezetes. A mai városháza helyén hajdan az „Aranyszarvas" szálló állott, melynek díszes báltermében ismerkedett meg Petőfi Sándor feleségévei Szendrey Júliával. Nagykároly legnevezetesebb épülete a gr. Károlyi család kastélya, mely a régi vár helyén épült fel. Ezen a helyen sok történelmi esemény zajlott le, (Nikolszburgi béketárgyalás, Szatmári béke pontjai fölött való alkudozás). Sok nevezetes vendége is volt e városnak. II. Rákóczi Ferenc, Miksa és István királyi főhercegek és Rudolf trónörökös. Nagykárolyban több gőzmalom, papírgyár és nagyobb ipartelep található. Szép vasúti állomásáról négyfelé utazhatunk. A város nevezetes szülöttei. Károlyi Gáspár biblia fordító, Gaál József a „Peleskei nótárius" szerzője és Bodnár Zsigmond tudós.
Nagykárolyi járás A járás földje termékeny síkság. Folyója a Kraszna. Északi szélén terült el valamikor az Ecsedi láp. Lakói magyarok, németek és románok. Foglalkozásuk földművelés és állattenyésztés, iparos és kereskedő minden községben található. A járásban 10 nagyközség és 17 kisközség van. Nagykárolytól északra találjuk Börvely nagyközséget, mely a hajdani Ecsedi láp szélén épült Lakói magyarok. Határában kő és bronzkorszakbeli leleteket találtak. Kender gyára van. Közelében van Kálmánd nagyközség, lakói németek, akik büszkék arra, hogy a magyar hazának hűséges fiai. Nagykárolytól északra fekszik Kaplony nagyközség, monostoráról és a gr. Károlyi család sírboltjáról nevezetes. Itt van eltemetve gr. Károlyi Sándor a kurucok fővezére.
37
Keletre találjuk Kismajtény magyar és román lakosú községet. A község mellett áll körül árkolt térségen a Szatmári béke emlékoszlopa. Közel van hozzá Domahida. Keletre folytatva utunkat Nagymajtény községbe érünk. Ennek a nagyközségnek igen szép rk. temploma van. A Nagymajtényhoz tartozó pusztán ahol ma Kismajtény község áll, kötöttek meg a szatmári békét 1711-ben.
Gencsi templom Átkelve a Kraszna folyón Gilvácsba érkezünk. Innen ágazik el a keskenyvágányú vasút Nagysomkút felé. Nevezetes fűrésztelepe van Nagykárolytól déli irányban épült községek. A templomáról nevezetes Gencs, Mezőterem, Vezend és Portelek. A járás legdélibb sarkában vannak Érdengeleg. Iriny és Érendréd községek. Érendréden Petőfi Sándor költőnk heteket töltött el. Délnyugati irányba Mezőpetri és Reszege községek, a vasúti fővonal mellett pedig, Szaniszló feküsznek.
38
Szaniszlótól északra Csomaköz, Bere és Mezőfény községeket találjuk. Ugyancsak északi irányba találjuk Csanálos, Vállaj és Mérk községeket. Mérk községhez tartozik Tiborszállás a gr. Károlyi család híres mintagazdasága. A járás legtávolabbi községe Penészlek, melynek lakosai gk. magyarok.
Csengeri járás Szatmárnémetiből Vetésen és Óvárin átutazva a csengeri járásba érünk. Földje teljesen síkság. Délnyugati szélén terült el hajdan az ecsedi láp. Amíg az ecsedi láp megvolt, még gazdagabb volt vármegyénk természeti szépségekben. Az ősnádasokkal borított óriási terület a legutóbbi évtizedekig megőrizte az ősi világot a mai nemzedék számára. Számtalan rege és babona élt róla a néphitben. A tavaszi olvadáskor tengerré vált a láp. Elöntötte a környező szántóföldeket is. A vízimadarak ezrei lepték el a környéket. Halászok, csíkászok és vadászok járták a zsákmányért a vizet. A tavaszi áradás megszűnte után lehetett csak a földeket művelni és legelőt találni a jószág részére. A késői áradás sokszor nagy nyomorúság okozója volt. Télen a gyékényezők és nádvágók raja szedte a nádat Sokszor rosszakaratból, vagy gondatlanságból meggyújtották s az egész láp lángtengerré változott. Nappal fekete füstje, éjjel vörös fénye elborította az eget. Megtalálhatjuk itt az ősember nyomait. Sokszor adott menedéket ez az ős nádtenger apró, égerfás szigeteivel a tatár és török elől menekülő lakosságnak. Szállása volt gyakran a futó betyárnak. Az árvíz kártételei miatt, gróf Károlyi Ferenc kezdeményezésére, 1774ben megkezdődött lecsapolása. A Szamos és Kraszna szabályozásával sikerült 1890-ben a 162 000 kat. hold óriási területet kiszárítani és a gazdálkodásnak átadni. Az eddig járhatatlan nádasok és zsombékok helyén ma már csaknem az egész terület művelés alatt áll és kitűnő fekete földje bőségesen terem Keresztül folyik a járáson a Szamos és Krasznacsatorna. Lakói magyarok, kik főleg földművesek. A csengeri járásban kitűnő minőségű, zamatos almát termelnek. A járás székhelye Csenger nagyközség. A Szamos folyó mellett épült. Lakói magyarok. Történelmi nevezetességű hely, egyházi zsinatjáról és megyegyűléseiről híres. 12 országosvására van évenként, amely mutatja nagy forgalmát. Közelében van Komlódtótfalu, Szamosbecs és Dara kisközségek. Tőle délre Csengerújfalu és Ura. A keleti csatorna mellett Tyúkod községet találjuk. Lakói magyarok. Határában sok őskori tárgyat találtak.
39
Tyúkodtól északra Mátyás-korabeli templomáról nevezetes Porcsalma község fekszik. Pátyod és Szamosangyalos községek is közelében vannak. A járás északnyugati szélében épültek Szatmárököritó és Rápolt községek. Szatmárököritó népviseletéről, gyöngyösbokrétájáról és cserépedény gyártásáról nevezetes. Innen keletre találjuk Szamossályi, Hermánszeg és Szamos-tatárfalva községeket. Keletre vannak: Csengersima, Csegöld, Nagygéc és Pete községek. A járás legészakibb részén négy község fekszik: Gacsály, Császló, Tisztaberek és a régi, szép kastélyáról nevezetes Rozsály. Mátészalkai járás Csengerből vonattal folytatva utunkat a mátészalkai járás területére érünk. Ez a járás is sík vidéken, a Nyírség szélén fekszik. Földje homokos. Vizei a Szamos és a Kraszna. Lakói magyarok. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Sok burgonya, dinnye, szőlő és gyümölcs terem itten. A községekben iparosok és kereskedők is laknak. A járás székhelye Mátészalka nagyközség 10.000 lakossal. A trianoni béke után 22 évig a megcsonkított Szatmár-Ugocsa és Bereg vármegyék székhelye volt.
Mátészalka: a volt vármegyeháza Vármegyénk északi területeinek|ma is valóságos gazdasági központja. Polgári iskolája, téli gazdasági iskolája és tanítóképző intézete van.
40
Vasútállomásáról öt irányba lehet utazni. Lakosainak többsége református vallású. Mátészalkának kiváló kisgazdái vannak de az ipara is jelentékeny. Szeszgyára, gőzmalma és ládagyára sok munkásnak adnak kenyeret.
Kossuth Lajos-utca a rk. templommal Mátészalkától keletre fekszik Kocsord, Győrtelek és Tunyog, délre Nyircsaholy és Nagyecsed. A nagyecsedi vár az ecsedi láp szigetén épült. Legfontosabb erődje volt az ország északkeleti részének. 1614-ben a szent koronát is az ecsedi várban őriztette Bethlen Gábor. A várat a kurucok pusztították el. A templom mögött ma is láthatjuk a vár dombjait. Innen délnyugatra épült Fábiánháza. Határában folyik a Fényes patak. A járás legdélibb sarkában Vasváry Pálnak, a szabadságharc lánglelkű ifjúsági vezérének születési helyét Nyirvasvári községet találjuk. Közelében van Nyírcsászári, Nyirders, fentebb északon Kántorjánosi községek. Mátészalkától nyugatra fekszik Hodász és Nyirmedgyes. Innen délkeletre Gebe kisközség Mátészalkától északnyugatra Jármi és Papos községek feküsznek. A vásárosnaményi vasútvonal mellet találjuk Ópályi nagyközséget. Innen északra Nagydobost, ahol híres kerámiatelep működik. Nagydobostól keletre épült Szamosszeg és Szamoskér. Ezekben a községekben sok magyar mintagazda él. A környéken találjuk Nyirparasznya községet is. Jó bor terem itten. 41
Feljebb láthatjuk Vitkát, innen keletre Olcsva és Olcsvaapáti községeket. A Szamos és a Kraszna ezek közelében ömlenek a Tiszába. Olcsvaapátiban erős vár állott hajdan a Szamos torkolatánál Vitkáról és Olcsvaapátiból sok értékes őskori emlék került a Nemzeti Múzeumba. A vármegye legészakibb községe lik, melynek szorgalmas kisgazdái jól ismerik az okszerű gazdálkodás áldásait.
Fehérgyarmati járás Szatmárnémetitől északnyugatra utazva a fehérgyarmati járásba jutunk. Ez is síkságon fekszik, de a földje nem annyira homokos, mint a szomszéd járásé. Vizei a Tisza, Szamos és a Túr. Lakói magyarok, többnyire ref. vallásúak. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Itt terem a legjobb dió. Háziipara igen fejlett. Különösen szép varrottasokat készítenek és sok vásznat szőnek. Székhelye Fehérgyarmat nagyközség. Hajdan földvára volt.
Cégénydányád: Szamospart
42
Itt született Klobusiczky Péter volt szatmári püspök. A Szamos mellett épült községei: Géberjén, Fülpösdaróc, Fülpös, Matolcs, Gyügye, Szamosujlak és Cégénydányád. Ezek közül Matolcs régi váráról és iskolájáról, Cégénydányád régi templomáról nevezetes. Ide közel vannak Darnó, Majtis és a szép kastélyáról nevezetes Jánk. Kisközségek: Darnótól keletre Kisnamény, Csaholc, Túrricse és Vámosoroszi községek feküsznek. A közelben van még Kisszekeres, Nagyszekeres, Mánd, Nemesborzova és Zsarolyán. Kis és Nagyszekeres régi temlomáról, Zsarolyán boszorkánypöréről nevezetes. Ezt az esetet énekelte meg Gvadányi József a „Peleskei Nótárius"-ban. Fehérgyarmathoz Közel van szilvajáról nevetés Penyige. Erról a községről írta Tompa Mihály a „Süllyedés" című népregét. Itt vannak még Kömörő és Túristvándi községek is. Tőlük keletre találjuk a Kölcsey család névadó birtokát, Kölese községet. Ezen a tájon épültek még Fülesd és Sonkád községek. Tiszabecsen emlékoszlop örökíti meg Ocskai diadalmas csatáját. Ugyancsak itt épültek Tiszakóród és Tiszacsécse községek. Határukban régi őrhalmok láthatók. Közel van ide Szatmárcseke. Az itteni ősi udvarházban lakott Kölcsey Ferenc a Himnusz költője. Sírját is itt találjuk a csekei temetőben. A Túr folyó torkolatánál van Nagyar kisközség. Ne vezetés szép kastélyáról és emlékoszlopáról. Itt írta Petőfi Sándor a „Tisza" című versét Tőle nyugatra Kisar község épült. A járás nyugati szelén három kezség van, Nábrád, Kérsemlyén és Panyola. Panyolanál sok ősi emléktárgyat találtak a Szamos partján, melyeket a debreceni múzeumban helyeztek el.
III. SZATMÁR VÁRMEGYE ÁLTALÁBAN Három megyei város és tizenegy járás együtt alkotja Szatmár vármegyét. Címere: A vármegye címere koronával ékesített pajzs, mely kilenc mezőre van felosztva. Az első mezőben rákot, a másodikban négy folyót, a harmadikban szőlőfürtöt, a negyedikben aranykoronából kiemelkedő fellobogózott bástyát, az ötödikben szárnyaskígyó-gyűrűben álló sast, a hatodikban gímszarvast, a hetedikben halat, a nyolcadikban búzakévét és a kilencedikben gyümölcsöt láthatunk. Fekvése és határai: A varmegye, az ország és a Nagyalföld északkeleti szélén, az alföld és a hegyvidék találkozásánál terül el. Természetes határai alig vannak. Északon a Tisza Bereg megyétől, a Batár és a Túr. Ugocsa megyétől, keleten az
43
Avas és a Gutin egyes vonulatai Máramaros "megyétől és egy darabon a Bükk hegység, az Ér patak, Szolnokdoboka megyétől választja el. Felszíne: A vármegyének csaknem kétharmada alföld. A Szamos folyó osztja két részre. A Szamostól délnyugatra hatalmas homokos síkság, délkeleten pedig sok szik és agyag talaj van. A Szamostól északra a Tiszáig dús, kövér, fekete és agyagos a föld. Keleten szelíd emelkedéssel kezdődnek a hegyek, míg a vármegye határán az 1447 m magas Gutin emelkedik. Síkságai: A Tiszahát, Szamosköz és a Sárvidék. Ezeket a Kraszna, Szamos és a Túr háromszög alakú területre osztják. Hegyei: Északról a Vihorlát és a Gutin, s egy részét az avasi hegyfélkör borítja, más részt a nagybányai hegyek. Közvetlenül a Gutinhoz simul a szelídebb lejtésű Láposhegy. Végül a Bükk hegység. Így hegyei három tömegre oszlanak. Ezek közül a Vihorlát Gutin csoport valamikor égő vulkán volt és harmadkorszakbeli kitöréseinek eredménye és okozója számos és fontos érc telepének. Az avasi hegyfélkör masszív trachit hegység. Párhuzamos irányú ércereket tartalmaz. Ezek között Ráksa és Mózesfalu melletti nagy horpadások és hányások jelzik a régi Rákóczi ezüstbánya helyét. Az avasi vízválasztó hegység déli oldalán fekszik az ilobai völgy pihenő hatalmas handalai-val. Keletre van a legközelebbi két völgy, Miszbánya és Lápos-bánya völgye, melyek a leghatalmasabb bányászatok székhelyei voltak. Keletre a legközelebbi párhuzamos völgy a borpataki, mely már a nagybányai bányászathoz tartozik. Itt van vármegyénk legelső és legnevezetesebb bányászata. Vizei: a Tisza, a Szamos, Lapos Kraszna, Túr, Batár Zazár, Szinér, Tálna, Balkán és a Homoród. Azonkívül rengeteg jelentéktelen patak folyik a hegyidéken. Csatornái: a Homoród csatorna és a Kraszna csatornái, melyek az Ecsedi láp vizát vezetik le. Nagyobb tó a vármegyénkben nincsen. Apróbb tavak a Bódi tó, Penyigénél a Szenke tó és a Tisza mellett a Halvány. Valamikor hatalmas mocsár terült el a vármegyében, az Ecsedi láp, de ezt lecsapolással kiszárították. Gyógyforrások: A vulkánikus eredetű hegyoldalban eredő források egyrésze alkalikus sókat, szénsavas, vas és jódos vegyületeket tartalmaznak. Legnevezetesebbek a bikszádi, máriavölgyi, bajfalui, büdössári és kővárfúredi ásványvizek. Éghajlata: A sík részek éghajlata olyan mint a Nagyalföldé. A hegyvidékek hűvösebbek, de nem zordak. A sík részeken kevesebb a hegyek között több a csapadék A Gutin vidék az ország legcsapadékosabb része. Míg az alföldi részében 450 —500 mm között változik a csapadék mennyiség, addig itt a háromszorosát is meghaladja.
44
Az éghajlat ezen változatossága lényegesen befolyásolja a növényzet életét, fejlődését és sokféleségét. Pl. a Nyírvidék homokján hamarabb beérik a rozs, mint a vármegye közepén. A. vármegye déli és nyugati felén minden növény termelhető, amit a Nagyalföldön termelnek. Az északkeleti részen, a zordabb hegyvidéken korán beáll az ősz, ezért szőlőt egyáltalán, sőt kukoricát is alig lehet termelni. A nagybányai hegyek deli lejtőin szelíd gesztenye és mandula erdők díszlenek. Terményei: Búza, rozs, árpa, sok kukorica, dohány szőlő és gyümölcs. Ipari növények közül a napraforgót, kendert és cukorrépát termelik legjobban. A folyók mentén kertészkednek is. Híresek a Szamos menti almáskertek, a tiszamenti diótermelés és a nagybányai szelíd gesztenye erdők. Ásványkincsei: A nagybányai hegyekben és a Gutin oldalában arany ezüst, vas réz, mész, kén, ólom, cink, szén, kvarc, márvány és útburkolása alkalmas kövek találhatók. Sok ásványi kincs van az Avasban is. Állatvilága: Tenyésztenek lovat, szarvasmarhát, sertést, kecskét. A juh tenyésztés különösen virágzó. A baromfi tenyésztés is fejlett A vármegye vad állománya bőséges. A hegyekben szarvas, őz, vaddisznó, róka. farkas, vadmacska, sőt medve is gyakran fordul elő. A sík vidéken nagyon sok a nyúl és a szárnyas vad. | Lakói: Magyarok. Őslakói eredetileg magyarok voltak. Később a tatár és török háborúk után elnéptelenedett községekbe románok és németek telepedtek le. A lakosság élete: Legtöbben földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. A hegyes vidéken állattenyésztés, erdőgazdaság és bányászat a főfoglalkozás. Sok ipartelep van a vármegyében. Így a gyáripar is virágzik A községekben és a városokban kézműiparosokat és kereskedőket mindenütt találhatunk. Háziipara igen fejlett. Különösen fonó és szövő ipara a legfejlettebb. Műveltség: Népiskola minden községben van, sőt az uradalmi majorokban is. Sajnos a 22 évi román megszállás következtében sok az írni-olvasni nem tudók száma. Polgári iskolát, földműves és bányász iskolái, kereskedelmi iskolát, felső faipar iskolát, tanító és tanítónő képzőt, a nagyobb községekben és városokban találhatunk.
45
A vármegye története A honfoglalás idejében ez a terület Mén-Maróth birtoka volt. A honfoglaló magyarok a vidék sík részeit szállottak meg. A szatmári földvárat Szabolcs, Tas és Töhötöm vezérek foglalták el. Szt. István Gizella királynénak adományozta, aki Németibe németeket és királyi vadászokat telepített le II. Géza szászokkal bányásztatta Nagybánya kincseit, kik itt le is telepedtek. A tatárjáráskor elpusztult az egész vármegye, de csakhamar újból felvirágzott. A vármegye az ősi Kaplony nemzetség birtoka volt Ebből a nemzetségből származtak a Kaplonyi, Bagossy, Vetésy és Csomaközy családok. Később a Báthoryak. Guthkeledek és Csákok birtoka lett vármegyénk. Nevezetes ősrégi nemesi családok még a Domahidyak, Bélthekyek és Drágffyak. Ezek a hatalmas főurak uralták az egész vármegyét. Hatalmukat még a vármegye területén élő számos köznemesi családokkal is éreztették. Ez volt az oka, hogy a Dózsa György által vezetett lázadásban a szatmári köznemesek is részt vettek. A mohácsi vészben ott vérzett vármegyénk színe java. Karolyi László volt a megye zászlótartója. Ott harcoltak és haltak vele együtt hősi halált: Szalkay érsek, Csaholyi Ferenc püspök és bélteki Drágffy János, ki az ország zászlótartója volt. A református vallás nagyon elterjedt vármegyénkben. Pázmány Péter által letelepített jezsuiták sokat visszatérítettek a katolikus hitre. Vármegyénket a török is sokszor feldúlta. A kuruc világban népünk II. Rákóczi Ferencet támogatta. A Napóleoni hadjáratban is vérzett e vármegye népe. 1848-ban 1000 szatmári honvéd harcolt Kossuth Lajos seregében. Kölcsey Ferenc a Himnusz költője vármegyénk főjegyzője és képviselője volt. A vármegye területén sok var épült. Legnevezetesebbek a szatmári, aranyosmeggyesi, nagyecsedi és az olcsvaapáti várak. Ezeket a várakat az osztrák császárok romboltattak le. Köveiket a nép széthordta és beépítette házaiba. A szatmári béke után Nagykároly lett a vármegye székhelye, egészen a román megszállásig. Azóta újból Szatmárnémeti a székváros Szatmárnémeti 1804-ben rk. püspöki székhely lett. Alig van vármegyénkben olyan község, amelyben várrom, ősrégi nemesi családok kastélya, udvarhaza és birtoka ne lenne. Ezek a porladozó kövek bizonyságai annak, hogy vármegyénk a századok vérzivatarában, mint a magyarság északkeleti védőbástyája sziklaszilárdan állotta meg helyét. Büszkén tekinthetünk vármegyénk minden ősi emlékére és szeretettel öleljük szívünkhöz minden rögét.
46
IV. A MI HAZÁNK A Vármegyénk más vármegyékkel határos. Szomszéd vármegyék: Északon Bereg és Ugocsa, keleten Máramaros és Szolnok-loboka egy része, délen Szolnokdoboka, Szilágy és Bihar, nyugaton Szabolcs vármegyék. Ezeken túl ismét más vármegyék vannak. Ezek együtt alkotják édes hazánkat, Magyarországot. Ezer éve lakunk itt ezen a földön Őseink vérükkel és vitézségükkel szerezték meg és meg is tartották nekünk. Ellenségeink Trianonban megcsonkították édes hazánk testét, de szövetségeseink ismerve a minket ért igazságtalanságot, lehetővé tették, hogy a levágott darabok egy része újra a mienk legyen. Ma is még csonka hazában élünk, de szívünkben reménnyel telve dolgozunk és igyekszünk, hogy újra visszaszerezhessük, édes hazánk rég elszakított részeit. Hisszük és tudjuk, hogy győzni fog a magyar igazság és újból teljes egységében a mienk lesz az ezer éves Szent-Istváni Nagy-Magyarország mert:
„Megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt."
47
