Földrajz tantárgyi program és tanterv

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

Földrajz tantárgyi program és tanterv 2004. Készítette: BEREGINÉ SIMON ÁGNES

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 7-12/13. Célok és feladatok 7–9. (el készít ) évfolyam A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a sz kebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemz ivel, a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat szolgálja. El segíti, hogy megismerjék a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvez és kedvez tlen földrajzi és környezeti adottságainkat. Kialakítja, majd fokozatosan fejleszti a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását. Ez megköveteli, hogy a tanítás során a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse általánosítás és az összefüggések megláttatása, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Ennek érdekében minden jelenséget és folyamatot változásaiban, kölcsönhatásaiban, fejl désében kell bemutatni, megláttatva azok lehetséges következményeit is. A földrajz tantárgy a ma emberét, társadalmát és környezetét állítja a középpontba, tananyagát oknyomozó és problémákra koncentráló módon dolgozza fel. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, illetve az egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja. Ezt a szemléletformáló szerepét – az életkori sajátságoknak megfelel en – a 7–8. évfolyamon a regionális földrajzi ismeretanyag feldolgozásán keresztül valósítja meg. A földrajz tantárgy alakítja ki a mindennapi életben szükséges térbeli és id beli tájékozódási képességeket. Ezért tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett az ismeretszerz módszereknek (a különböz jelleg földrajzi információhordozók gyakorlati használatának, különböz földrajzi modellek és esettanulmányok elemzésének, önálló és kiscsoportos feladatmegoldásoknak, érveléseknek és vitáknak) kell el térbe kerülniük. A jöv kihívásai – amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie – alapvet en földrajzi problémákból indulnak ki. Ezért a földrajz tantárgy feladata, hogy alakítsa a tanulók környezet iránti érzékenységét, felismertesse velük a helyi, a regionális és a globális problémákat, a környezetre és az emberre veszélyes folyamatok mérséklésének, megakadályozásának szükségességét, lehetséges módjait. Tudatosítja a tanulókkal, hogy az életet társadalmi és természeti katasztrófák veszélyeztetik. Ilyen helyzetekben a segít szervek irányításával mindenkinek aktívan részt kell venni az élet védelmében. A tantárgy oktatásának célja, hogy ráébressze a tanulókat a tantárgy fontos szerepére napjaink földrajzi-környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük a közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét. A hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésével járuljon hozzá a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakításához, a hazához való köt déshez. Tudatosítsa a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelent sen átalakította a környezetét, ezzel segítse el a környezettudatos életmód kialakulásának megalapozását. Megláttassa a tanulókkal a környezet és a társadalom id ben és térben változó kapcsolatait, összefüggéseit. Segítse el a különböz társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája,



























































kultúrája, értékei iránti érdekl dés és tisztelet kialakulását. Értesse meg a társadalmi-gazdasági életben jelen lév függ séget.


többirányú, kölcsönös







A 9–10/11. évfolyamon az alapozó szakasz tantervi el zményeire építve el segíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom f bb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, valamint azok kölcsönhatásait. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Az életkori sajátosságoknak megfelel en a tananyag az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és id beli változásainak vizsgálatával, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. A földrajztanítás célja, hogy a tanulók értelmezzék az élettelen és az él természet folyamatainak társadalomra gyakorolt hatásait, azok id beli változásait. Lássák, hogy a társadalom m ködése hogyan hat vissza a környezetre. Legyenek képesek általánosítani és szintetizálni, tudják a jelenségeket, folyamatokat átfogó rendszerként értelmezni. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán alakuljon ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. Célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmigazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböz társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemlélet kialakításával felismertesse a földrajzi helyzet id ben változó megítélését. Ismertesse meg az egyre növekv társadalmi igények kielégítéséért folyó termel tevékenységet és annak eltér vonásait, teljesítményeit a Föld különböz térségeiben, Ismertesse fel a társadalmi-gazdasági életben jelenlév , sokféle és kölcsönös függ séget. Értesse meg a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Fejl djön ki a tanulókban az aktív részvétel készsége közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelent sen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszer korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vev , tudatos környezeti magatartást, az er források tervszer felhasználását, s t a nemzetek közötti összefogást kívánja. A gimnáziumi földrajzoktatás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti ket a szakirányú fels fokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilép diákok képesek legyenek felel s döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során.







































































Fejlesztési követelmények A 7–13. évfolyamon a tananyag feldolgozása során tartalmi szempontból el kell érni, hogy a tanulók ismerjék fel a földi képz dményeket, az alapvet természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Értsék a természetföldrajzi és a regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát és id beli fejl dését. A tanulók úgy érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és a társadalmi











folyamatok kölcsönhatásainak eredményeit. Legyen áttekintésük az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi és gazdasági környezet tényez ir l. Értsék meg, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmigazdasági életét, és ismerjék a természeti környezet változásainak társadalmi hatásait. El kell érni, hogy a tanulók tudják értelmezni az egyes tájak, országok, földrészek természeti és társadalmi jellemz inek kölcsönhatásait, összefüggéseit. Ismerjék fel a kontinensek, a tipikus tájak, az országok regionális sajátosságait, a közöttük lév hasonlóságokat és különbségeket, kapcsolataik rendszerét. Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait, értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejl désére. Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek (pl. óceánok, kontinensek, hegységek, népesség, termelés) méreteir l, a számszer en kifejezhet adatok nagyságrendjér l. Értsék, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak érdekében, hogy kialakuljon a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és a társadalmi értékeinkhez való köt dés, ismerjék meg természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényez k hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében. Ugyanakkor a tantárgynak azt is el kell érnie, hogy a tanulók összefüggéseikben ismerjék a környezetet károsító folyamatokat, azok forrásait, megel zésük és megsz ntetésük lehetséges módjait is. Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra, együttm ködésre van szükség. A tanulók tudjanak példákat mondani a megoldási lehet ségekre. Ismerjék meg a természetvédelem alapvet céljait, a nemzeti parkjainkat és a világörökségként számon tartott értékeinket. A földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók az általános iskola befejezésekor legyenek képesek önállóan a szemléleti, tanári irányítással az okfejt térképolvasásra különböz tartalmú és méretarányú földrajzi térképeken. Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Alakuljon ki bennük a földrajzi információhordozók (térképek, földgömb, szak- és ismeretterjeszt irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, egyéb információhordozók) kiválasztására és használatára való képesség. Tudjanak eligazodni, tájékozódni a különböz jelleg információs anyagokban és tanári segítséggel ezek gy jteményeiben (pl. könyvtári és múzeumi anyagokban) is. A földrajz tantárgy tanítása során az általános képességek fejlesztése is szükséges. El kell érni, hogy a tanulók pontos megfigyelésekre legyenek képesek. Ennek érdekében vizsgálódjanak a föld- és környezettudományok megfelel szempontjai szerint kezdetben tanári irányítással, majd fokozatosan, egyre önállóbban. Megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, kifejez en, szakkifejezések használatával tudják elmondani, vagy rajzban és írásban rögzíteni, grafikusan és egyszer térképeken ábrázolni. Legyenek képesek elemezni és értékelni tapasztalataikat, megfigyeléseik és vizsgálataik alapján alkossanak véleményt. Legyenek képesek a környezetben történ események, helyzetek bemutatása mellett azok reális értékelésére és indoklására.



























































A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Általános fejlesztési feladatok 2. Ismeretszerzés, tanulás 3. Tájékozottság a földrajzi térben 4. Tájékozottság az id ben 5. Tájékozottság a környezet anyagaiban


6. Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban 7. Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben 8. Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben Fejlesztési feladatok 1. Általános fejlesztési feladatok 7–9. (el készít ) évfolyam A kontinenseken és a hazánkban jellemz földi képz dmények, a f bb természet- és társadalomföldrajzi, környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések felismerése.








9–13. évfolyam Az általánosítás és a szintetizálás annak érdekében, hogy a tanulók átfogó rendszerként értelmezzék a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket. Annak felismerése, hogy az egyes jelenségek, folyamatok értékelése során szubjektív vélemények is megfogalmazódnak az eltér értékek és érdekek következtében. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének, felel sségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. Az emberiség természetátalakító tevékenységén mint példán keresztül annak megértése, hogy minden beavatkozás következményekkel jár. Ezért fontos a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényez k mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek lehet ség szerinti összehangolása, a felel s környezeti magatartás. Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak elfogadása, hogy globalizálódóuniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és meg rzése. A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására, frissítésére, valamint a tudatos gazdasági és környezeti szerepvállalásra való igény kialakítása a tanulókban. Az életvezetési képességek fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók – lehet ségeikhez mérten – érvényesítsék ismereteiket cselekedeteikben és döntéseikben feln tt életük során. A kulcskompetenciákkal kapcsolatos szakmai alapkészségek továbbfejlesztése. A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének továbbfejlesztése.


Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének, felel sségének belátása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. A cselekvés lehet ségeinek felismerése.

















Annak tudatosítása, hogy az emberek származásuk, kultúrájuk, értékrendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú.




A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására irányuló igény kifejlesztése a tanulókban.







A kulcskompetenciákkal kapcsolatos szakmai alapkészségek fejlesztése. A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének fejlesztése. 2. Ismeretszerzés, tanulás

7–9. (el készít ) évfolyam A földrajzi-környezeti tartalmú, különböz céloknak megfelel , közvetett információhordozók (térképek, ismeretterjeszt és szépirodalmi könyvek, albumok, folyóiratok, egyszer statisztikai kiadványok, lexikonok, szóbeli források, ábrák, képek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet stb.) kiválasztása tanári irányítással.








Eligazodás, válogatás tanári segítséggel a különböz információs anyagokban és ezek gy jteményeiben (pl. a világhálón, a könyvtárban, kiállításon és múzeumban).


Megfigyelések, vizsgálódások, mérések tanári irányítással csoportmunkában és önállóan. A legegyszer bb eszközök, mér m szerek gyakorlati alkalmazása, balesetmentes használata.


9–13. évfolyam Az adott téma feldolgozását leginkább segít földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók (térképek, ismeretterjeszt és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböz típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források stb.) kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböz információs anyagokban és ezek gy jteményeiben (pl. a világhálón, könyvtárban, kiállításon és múzeumban) témakörök és célok szerint önállóan. Pontos megfigyelések, önállóan vagy csoportosan végzett vizsgálódások a természet-, a társadalom- és a környezettudományok szempontjainak megfelel en. A csoportos munkavégzés módszereinek elsajátítása. Az eszközök és a mér m szerek gyakorlati alkalmazása, balesetmentes használata. A földrajzi-környezeti tartalmú információk önálló értelmezése, értékelése és feldolgozása egyéni és csoportmunkában: • lényeg kiemelése szövegb l, összehasonlítások, az információk csoportosítása és rendszerezése különböz szempontok szerint; • adatok, adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; • tények, szöveges információk ábrázolása különböz módon (pl. térképvázlaton, egyszer térképen, különböz típusú rajzokon, diagramokon, modelleken, maketteken, számítógépes program segítségével); • vázlat és jegyzet készítése információk alapján önállóan; • egyszer természeti, gazdasági és környezeti folyamatokat bemutató modellek értelmezése és alkotása tanári irányítással; • megalapozott következtetések levonása, elemzések készítése készen kapott, számítással nyert és önállóan gy jtött adatokból, tényekb l; • gy jtemény, tabló készítése különböz szaktudományos szempontok alapján (pl. k zetek, talajok, termények, termékek, képek);

















A földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgozása tanári irányítással egyéni és csoportmunkában: • Lényeg kiemelése szövegb l, összehasonlítások, információk csoportosítása és rendszerezése; • Adatok, egyszer adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; • Tények, szöveges információk ábrázolása különböz módon (pl. térképvázlaton, rajzon, diagramon, maketten); • Egyszer vázlat készítése információk alapján önállóan; • Következtetések levonása a készen kapott és a számítással nyert adatokból, tényekb l; • Gy jtemény, tabló összeállítása szaktudományos szempontok alapján (pl. k zetek, termények, termékek, képek); • A környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban.


























• a számítástechnika által nyújtott lehet ségek alkalmazása a tanulói beszámolók, kisel adások összeállítása során; • a környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban. Folyamat, jelenség, történet elmondása megfigyelés vagy híranyag alapján emlékezetb l. A hírekben hallott földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése, értékelése és véleményezése. A különféle tanulói nézetek kifejtése esetelemzés során és felszólalásban, a vélemények megvédése érvekkel vitában, szerepjáték során. A szakkifejezések megismerése és helyes használatuk gyakorlása az életkori sajátosságoknak megfelel en. Logikusan felépített kisel adások, írásbeli beszámolók, bizonyítások és cáfolatok készítése a földrajzi-környezeti megfigyelésekr l, ismeretekr l a megfelel segédeszközök használatával, önállóan.





Folyamat, jelenség, történet elmondása megfigyelés alapján és emlékezetb l. A hírekben hallott földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése. A különféle tanulói nézetek megfogalmazása, kifejtése esetelemzés, vita és egyszer szerepjáték során.


A szakkifejezések megismerése és helyes használatuk gyakorlása az életkori sajátosságoknak megfelel en. A környezetben szerzett tapasztalatok, köznapi földrajzi-környezeti ismeretek megfogalmazása, valamint egyszer természet- és társadalomtudományos szemlélet magyarázata. Leírások, beszámolók készítése megfigyelésekr l, ismeretekr l szóban és írásban a megfelel segédeszközök használatával, tanári irányítással. Ismeretszerzés és - feldolgozás projektmódszerrel, közvetett tanári irányítással a különféle tájtípusokkal kapcsolatban. A hétköznapi életben felhasználható (praktikus) földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, valamint ezek folyamatos gyarapítására irányuló igény kialakítása a tanulókban.





























3. Tájékozottság a földrajzi térben 7–9. (el készít ) évfolyam Az ismert tér fokozatos kitágítása. Tájékozódás a kontinenseken.

Ismeretszerzés és feldolgozás projektmódszerrel, tanári útmutatással (pl. a geoszférák földrajzikörnyezeti kölcsönhatásairól). A hétköznapi életben felhasználható (praktikus) földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, valamint ezek folyamatos gyarapítására és elmélyítésére irányuló igény fejlesztése a tanulókban.

9–13. évfolyam Az ismert tér fokozatos kitágítása és annak érzékelése. Alapvet tájékozódás a Földön, a világban, a Naprendszerben és az Univerzumban. A térkép és a valóság kapcsolatának bizonyítása, a térképi ábrázolás korlátainak értékelése. Keresztmetszetr l, tömbszelvényr l, légi fotóról és m holdfelvételr l szerzett információk azonosítása térképi információkkal. Felismerés, keresés, helymeghatározás és távolságmérés különböz méretarányú és tartalmú térképeken.


A térkép és a valóság kapcsolatának bizonyítása. Keresztmetszetr l és tömbszelvényr l szerzett információk azonosítása térképi információkkal.














Felismerés, keresés, egyszer helymeghatározás különböz méretarányú térképeken. A földrajzi fokhálózat használata.





Egyenes és görbe vonal menti távolságok mérése különböz méretarányú térképeken.


A fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, er források, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezkedésének megismerése.


A földrajzi tér különbségeinek és id beli változásainak leolvasása térképekr l, térképvázlatokról. Helymeghatározások, távolságmérések és egyszer számítások a térkép segítségével. A Naprendszer tagjai térbeli elhelyezkedésének, mozgásainak és azok földi következményeinek ismerete. A fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, er források, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezkedésének megismerése. A kozmikus és a földi környezetelemek (pl. Naprendszer, nagyszerkezeti egységek, óceánok, kontinensek, domborzati formák, légköri, vízrajzi és ökológiai jellemz k, népesség, települések, gazdálkodás, termelés, pénzvilág) méreteinek érzékelése. Az egyes földrajzi és gazdasági mutatók nagyságrendi összevetése. Különböz típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. Okfejt térképolvasás különféle méretarányú, különböz ábrázolásmódú és tartalmú térképeken önállóan. A földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, körvonalas (kontúr) térképen és földgömbön, valamint elhelyezkedésük és tartalmuk megfogalmazása.








A földi környezetelemek (pl. óceánok, kontinensek, domborzati formák, légköri, vízrajzi és ökológiai jellemz k, népesség, gazdálkodás) méreteinek, számszer en kifejezhet adataik nagyságrendjének érzékelése.


Különböz típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. Szemléleti térképolvasás önállóan, okfejt térképolvasás tanári irányítással különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken. A földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, földgömbön.





4. Tájékozottság az id ben 7–9.(el készít ) évfolyam Eligazodás a földtörténet id egységeiben.











9–13. évfolyam Eligazodás a földtörténet id egységeiben. A földtörténet jelent sebb szakaszainak megismerése, az egyes folyamatok és képz dmények elhelyezése azokban. Az evolúciós szemlélet fejlesztése. A földtörténeti, a természetföldrajzi, a társadalmi-gazdasági folyamatok, történelmi események id nagyságrendi és id tartambeli különbségeinek értelmezése. Az alapvet hazai és nemzetközi társadalmigazdasági, környezeti változások elhelyezése az id ben. A földtörténeti, földrajzi-környezeti események, jelenségek, folyamatok id rendbe állítása.








A természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események id nagyságrendi és id tartambeli különbségeinek tudatosulása.

















A kontinenseken megismert földrajzi-környezeti események, jelenségek, folyamatok id rendbe





állítása. Periodikus jelenségek leírása. A rövidebb és hosszabb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok áttekintése példák alapján (pl. a természeti és társadalmi környezet változásai).

Periodikus jelenségek értelmezése. A rövidebb és hosszabb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok elemzése (pl. a természeti és társadalmi környezet változásai). Az id számítás csillagászati alapjainak felismerése és alkalmazása a gyakorlatban (pl. helyi id és zónaid értelmezése, számítása).


5. Tájékozottság a környezet anyagaiban 7–9.(el készít ) évfolyam Az él és az élettelen anyagok rendszerezése, valamint a természeti és társadalmi életben, gazdaságban betöltött jelent ségük felismerése.





9–13. évfolyam Az él és az élettelen anyagok rendszerezése, valamint a természeti és társadalmi életben, gazdaságban betöltött jelent ségük felismerése. A leveg , a víz és a k zetek szerepének felismerése a földi élet kialakulásában, a különböz földrajzi környezetekben való fennmaradásában. Egyszer ásvány-, k zet- és talajvizsgálatok. A leggyakrabban el forduló ásványok és k zetek, valamint nyersanyagok, energiahordozók, talajtípusok felismerése, jellemzése. Annak megértése, hogy a legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónk készletei végesek. Az emberiség energiaigénye és a fenntartható fejl dés ellentmondásainak, az energiatakarékosság jelent ségének felismerése. Az alternatív energiaforrások használatának mint lehetséges megoldásnak a bemutatása. A környezetet károsító leggyakoribb anyagoknak és azok forrásainak a megismerése. A szennyez anyagok kibocsátásának, valamint károsító hatásának mérséklésére, megszüntetésére irányuló lehet ségek bemutatása.














A leggyakrabban el forduló ásványok és k zetek, valamint nyersanyagok, energiahordozók, talajtípusok felismerése.





Annak belátása, hogy az emberiség által legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónk készletei végesek. Az energiatakarékos magatartás kialakítása.
















A környezetet károsító leggyakoribb szennyez anyagok és forrásaik megismerése. A szennyez anyagok károsító hatását mérsékl , megszüntet eljárások megismerése a kontinensekr l vett példák alapján.














6. Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban 7–9. (el készít ) évfolyam Az egyes tájak, országok, földrészek természeti és társadalmi jellemz inek, azok összefüggéseinek értelmezése. Annak felismerése példákon keresztül, hogy az egyes népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági fejl désüket, gondolkodásmódjukat.











9–13. évfolyam Az egyes országcsoportok, régiók, a Föld természeti és társadalmi jellemz inek, azok összefüggéseinek, kölcsönhatásainak értelmezése. Annak megértése, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági helyzetüket, gondolkodásmódjukat, világszemléletüket.


Az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági tényez k szerepének felismerése példákban, különböz helyzetekben. Geoszférákon belül és az egyes szférák között zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata. A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismerése a történelmi eseményekben és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban országcsoportok, országok példáján. A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, értelmezése és értékelése. A gazdaság alapvet törvényszer ségeinek felismerése. A társadalmi-gazdasági események egyes térségek fejl désére gyakorolt hatásainak értelmezése. A környezetben lezajló változások értékelése. A változások ismeretében egyszer el rejelzések, tendenciák megfogalmazása, a mindennapi életben el forduló prognózisok értelmezése. A termel és a fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeinek felismerése a természeti és a társadalmi környezetben. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése. A környezetkárosító hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi er feszítések érzékelése, valamint annak felismerése, hogy megvalósításuk során gazdasági és társadalmi érdekek ütközhetnek.





A földrajzi térben zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata a kontinensekr l való példák alapján. A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismerése a történelmi eseményekben és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban hazai és külföldi példák alapján.


A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, egyszer értelmezése. A társadalmi-gazdasági események egyes országok fejl désére gyakorolt hatásainak felismerése.










A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak és kölcsönhatásainak eredményeképpen létrejöv környezeti változások észrevétele.











Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése. A környezetkárosító hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi er feszítések érzékelése.





7. Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben 7–9. (el készít ) évfolyam 9–13. évfolyam Magyarország földjének részletes megismerése A hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. A hazai értékeinek megismerése a hazához való köt dés tájak természeti és társadalmi-gazdasági kialakítása és a reális alapokon nyugvó értékeinek megismerése a hazához való köt dés nemzettudat er sítése érdekében. meger sítése érdekében. A magyarság, Magyarország és a magyar A magyarság és Magyarország jelent ségének, a gazdaság helyének, kapcsolatrendszerének magyar gazdaság szerepének felismerése a megismerése a Kárpát-medencében, KözépKárpát-medencében, Közép-Európában, Európában, földrészünkön és a világban földrészünkön és a világban különböz források különböz források felhasználásával. elemzésével. A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi




















jellegzetességeinek felismerése tanári irányítással aktualitások alapján. Az egyes hazai országrészek, tájak hasonló és eltér földrajzi jellemz inek érzékelése, azok okainak és következményeinek felismerése.





A magyarországi védett természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti értékek megismerése. Környezetünk problémáinak, azok hazai és regionális kapcsolataiknak a felismerése. A magyar utazók, tudósok, szakemberek szerepének megismerése a Föld felfedezésében és megismerésében.

jellegzetességeinek összefüggéseikben való felismerése a mindennapi élet eseményeiben, folyamataiban. Az egyes hazai régiók hasonló és eltér földrajzi jellemz inek érzékelése, azok okainak és következményeinek felismerése. A magyarországi védett természeti, kulturális és gazdaságtörténeti értékekkel kapcsolatos ismeretek mélyítése. A magyar utazók, tudósok, szakemberek szerepének tudatosulása a Föld felfedezésében és megismerésében. A környezet értékeinek és problémáinak ismerete, valamint ezek hazai, regionális és globális kapcsolatainak felismerése, egyszer értelmezése.





8. Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben 7–9. (el készít ) évfolyam 9–13. évfolyam A földrajzi övezetesség megnyilvánulásának A vízszintes és a függ leges földrajzi felismerése a természeti adottságokban a övezetesség rendszerének értelmezése. A kontinensekr l vett példákban. földrajzi övezetesség megnyilvánulásának A természetföldrajzi adottságok gazdaságra felismerése a természeti adottságokban kontinensekr l vett példákban. gyakorolt hatásának bemutatása kontinensrészek, A természetföldrajzi övezetesség társadalmitájak és országok példáján. gazdasági életben való megnyilvánulásainak felismerése. A természeti környezet közvetlen és közvetett A természeti tényez k földrajzi hatásainak felismerése a múlt és a jelen összefüggéseinek és hatásainak magyarázata a társadalmi-gazdasági folyamataiban hazai és Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, külföldi példák alapján. hagyományaiban, településeiben, gazdasági életében. A regionális társadalmi, gazdasági, környezeti együttm ködések szükségességének alátámasztása példákkal a Kárpát-medencében. Európa és országai földrajzi jellemz inek Az európai országok földrajzi jellemz inek megismerése, különös tekintettel a összehasonlítása. Magyarországgal szomszédos országokra és az Az európai népek, nemzetek egymásra Európai Unió tagállamaira. utaltságának megértése. Az integrációk lényegének, az országok együttm ködési lehet ségeinek és módjainak megismerése. A földrészek, azok nagytájai, a tipikus tájak és az A világgazdaságban eltér szerepet betölt országok regionális sajátosságainak, valamint régiók, országcsoportok, országok hasonlóságaiknak és különbségeiknek a megkülönböztetése és jellemzése földrajzi felismerése. szempontok alapján. A regionális fejlettségi különbségek felismerése és magyarázata. A kontinensekr l, az országokról és a tipikus





























A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának érzékelése a különböz földrészekr l származó példákban. Annak felismerése, hogy napjainkban a társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok egy része világméretekben zajlik.





Annak tudatosulása a tanulókban, hogy az egyes országok eltér mértékben járulnak hozzá a földrajzi környezetet pusztító folyamatokhoz.


tájakról szerzett ismeretek alkalmazása a Föld egészére. A világ társadalmi, gazdasági kérdéseinek, globális jelenségeinek, összefüggéseinek áttekintése. A napjainkban világméretekben zajló társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok értelmezése. A világgazdaság m ködése alapvet összefüggéseinek és folyamatainak, a mindennapi életre gyakorolt hatásainak felismerése. A helyi, a regionális és a globális érdekek olykor szükségszer ütközésének megértése. Annak belátása, hogy az egységes földi rendszer m ködését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére. A fogyasztás mértéke nem áll egyenes arányban az életmin séggel, s t, a fogyasztásból fakadó környezeti terhelés éppen az életmin ség romlását idézi el , végs soron földi létünket veszélyezteti. A természet- és környezetvédelem céljainak, közös és sajátos feladatainak megfogalmazása, a tevékenységeit nehezít tényez k felismerése. Annak megértése, hogy a természet- és környezetvédelem nem csupán állami és intézményi feladat, hanem mindannyiunk folyamatos és aktív közrem ködését igényli, továbbá, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra van szükség. Tájékozódás és tájékozottság kialakítása a legfontosabb környezeti veszélyekr l, az emberiségre háruló felel sségr l, illetve a természetes és egészséges környezet meg rzésében, a fenntartható fejl dés globális méret megszervezésében. Annak megismerése, hogy az egyén miként járulhat hozzá e célok megvalósulásához helyi és regionális szinten.














A természet- és a környezetvédelem alapvet céljainak, közös és sajátos feladatainak megismerése. Annak megértése, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felel sek vagyunk.





Tájékozódás és tájékozottság kialakítása a legfontosabb környezeti veszélyekr l, illetve a társadalomra háruló felel sségr l a természetes és egészséges környezet meg rzésében, regionális példák alapján.



































Kétszint érettségi vizsga földrajzból (12/13. évfolyam) A Földünk és környezetünk tantárgy vizsgamodellje több szempontból is lényegesen különbözik a korábbi földrajzi érettségit l. A középszint érettségi vizsgán az eddigiekt l eltér en a szóbeli vizsga mellett írásban is számot kell adnia a jelöltnek a felkészültségér l. Mind a középszint , mind pedig az emelt szint írásbeli vizsgán a hagyományos feladatok kiegészülnek újszer , az ismeretek alkalmazását jobban igényl feladattípusokkal. A vizsgán a jelöltnek a földrajzi-környezeti ismeretein kívül számot kell adnia az alábbi földrajzi kompetenciák - adott vizsgaszintnek megfelel - elsajátításáról is: • földrajzi- környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése • földrajzi- környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében • különböz típusú térképeken közölt információk olvasása, értelmezése • kontúrtérképes feladatok megoldása • egyszer gyakorlati és alapvet számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése • az ismeretanyag bels összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igényl , összetett feladatok megoldása • földrajzi- környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszer vázlatrajzok, különböz típusú ábrák (folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok) és térképvázlatok készítése • szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan • földrajzi- környezeti szemlélet- és gondolkodásmód





























Tartalmi szempontból is vannak új vonásai a vizsgának. A kerettantervben a korábbiakhoz képest nagyobb teret kap az új társadalomföldrajzi szemlélet. Ennek megfelel en a feladatok között szerepelhetnek a napi gazdasági folyamatokkal, a társadalmi-gazdasági élettel kapcsolatos kérdések is. A Földünk és környezetünk (földrajz) tantárgy közép- és emeltszint vizsgakövetelményei között a különbség az ismeretek mennyiségében, mélységében és megközelítési módjában is megnyilvánul. A középszint vizsgán a jelölt az általános földrajzi, környezeti m veltségér l ad számot. A vizsga feladatai az anyagban való általános tájékozottságot, a praktikus ismeretek birtoklását és alkalmazásának képességét várják el a jelöltt l. Ezzel szemben az emelt szint vizsgán az összefüggések felismerését, a földrajzikörnyezeti gondolkodás és az ismeretek alkalmazásának képességét várják el a vizsgázótól a különböz földrajzi-környezeti feladatok megoldása során. Fontos kiemelni, hogy a földrajz érettségi vizsgakövetelmény tartalmazza az általános iskolai regionális földrajzi tananyagot is. Ezért a vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanultak szintézisére, valamint a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történ újraértelmezésére. A részletes vizsgakövetelményekben nem került külön felsorolásra a vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges topográfiai követelmény, ebb l a szempontból a kerettantervben megadott topográfiai fogalmak egyben a vizsgakövetelményt














is jelentik. A követelményrendszer az általános fogalmakat csak abban az esetben emeli ki, ahol az eltér a korábban megszokott gyakorlattól. A közép- és emelt szint részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázatban az emelt szint oszlopa csak a középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szint vizsga természetesen magába foglalja a középszint követelményeket is. Továbbjutás feltétele: Megfelelés a kétszint érettségi követelményeinek.

TARTALOM 7. évfolyam 8. évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

ÓRASZÁM

hatosztályos képzés négyosztályos képzés Ötosztályos képzés heti 2 óra Regionális földrajz heti 2 óra Magyarország földrajza heti 2 óra heti 2 óra heti 3 óra (a biológia, kémia fizika Általános Általános tantárggyal együtt, a természetföldrajz természetföldrajz tanterv máshol szerepel) Természetismeret heti 2 (ill. matematika és heti 1,5 + 0,5 óra heti 1,5 + 0,5 óra informatika tagozaton 1, 5) társadalomismeret társadalomismeret óra modul modul Általános Általános Általános társadalomföldrajz társadalomföldrajz természetföldrajz (és gazdasági (és gazdasági ismeretek) ismeretek) heti 1,5 + 0,5 óra társadalomismeret modul Általános társadalomföldrajz (és gazdasági ismeretek)

Az informatika és matematika tagozatokon az általános természetföldrajzi ismereteket a tagozaton megoszló óraszámok miatt heti 1, 5 órában tanítjuk.

Megjegyzések:

• A tananyag és a követelményrendszer minden tagozaton ugyanaz. A német nemzetiségi tagozaton az oktatás német nyelven, bontott csoportokban folyik. • Az egyes témáknál megjelenített óraszámokba minden esetben beleértend k az összefoglalásokra és számonkérésekre fordítandó órák száma is. Hatosztályos képzést a


2004/2005-ös tanévben indítunk utoljára. A 7. és 8. osztályok tantervei viszont a kétszint érettségi követelményei miatt itt maradnak. • Az ötosztályos évfolyamon természetismeret tantárgy földrajzi ismereteket is hordoz (környezetvédelem, globális problémák stb.). Külön tantervben szerepel. (A biológia, kémia, fizika és földrajz munkaközösség közösen dolgozta ki.) • Fontosnak tartjuk a Magyarországon él nemzetiségek és kisebbségek kultúrájának, földrajzi környezetének megismerését. A német nemzetiségi tagozaton erre külön figyelmet fordítunk. • A 10/11. évfolyam tananyagába beépítettük a társadalomismeret tantárgy gazdasági ismeretek cím részét. Itt modulként jelenik meg. Részletes tanmenete, követelményei és az értékelése a Társadalomismeret tantárgy tantárgyi programjában szerepel, itt már a társadalomföldrajz témaköreivel összedolgozva található. • A kétszint érettségire (12/13. évfolyamon) felkészít csoportokat indítunk (maximum 25 f ). A középszint vizsga teljesítéséhez is (!) erre az összóraszámok csökkenése és a követelményrendszer miatt feltétlenül szükség van. A csoportok indításának a lehet ségét kevesebb mint 8 jelentkez esetén is kérjük biztosítani. • A tanterv nem tartalmazza a kétszint érettségire felkészít csoportok tanmenetét, ezeket a követelményeknek megfelel en a munkaközösség, ill. a szaktanár dolgozza ki. • Az el rehozott érettségi vizsgára lehet séget adunk. • Hangsúlyt fektetünk az Európai Uniós ismeretekre is, különösen az általános társadalomföldrajz és a kontinensek földrajzának tanítása során. • A tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozásokat, tanulmányi versenyekre (OKTV, Lóczy L. Országos Földrajzverseny, Földtani Örökségünk” pályázat) való felkészítéseket tartunk. • Részt veszünk tantárgyhoz kapcsolódó iskolai rendezvények szervezésében, pl. Föld Napja, Víz világnapja, környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok, EU rendezvények, stb. • Az Oktatási Minisztérium által kiadott tanterv alapján készült. (7-8. évfolyamon Üt , a 9-12. évfolyamokon Visi J. által írottak.) A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Bereginé Simon Ágnes. A mellékletben a Kiss Árpád Vizsgafejleszt Központ által kiadott érettségi követelmények szerepelnek. Az évfolyamokra lebontott tanmenetekhez a munkaközösség által használt tankönyvek mellékelt tanmeneteit is felhasználtuk.





























Értékelés Formái a. szóbeli kérdésekre adott válaszok egy rövidebb téma szóbeli kifejtése szóbeli felelet kiegészítése fogalommagyarázat topográfiai felelet ábra, kép, tematikus térkép elemzése összehasonlítás kiselõadások riportok készítése

videofilm kommentálása b. írásbeli vázlat ,feleletterv készítése kontúrtérkép, vaktérkép kiegészítése folyamatábra rajzolása grafikon ,diagramm készítése tesztek ,munkalapok kitöltése pályázatok készítése c. gyakorlati jelleg k zetek, talajfajták felismerése kísérletek végzése térképi mérések idõjárási megfigyelések számítások: középhõmérséklet, közepes h ingás, zónaidõ, helyiidõ gyûjtõmunka riportok ,leírások készítése sajtófigyelõ a TV, rádió mûsorainak figyelése esettanulmányok Szempontjai - Ismeri-e a tanuló a fontosabb tényeket, jelenségeket, folyamatokat? - Felismeri-e és tudja példákkal bizonyítani az oksági összefüggéseket? - Tudja-e rugalmasan használni ismereteit a különbözõ földrajzi rendszerekben, csoportosításokban, - Hogyan tájékozódik a térképen? - Rendelkezik-e megfelelõ jártassággal az adekvát információhordozók kiválasztásában és alkalmazásában? - Részévé vált e személyiségének a környezettudatos magatartás?








A szempontok megegyeznek a Pedagógiai Program általános részében leírtakkal. Negyedévente min. a heti óraszámának megfelelõ osztályzata legyen a tanulónak. Egy félévben az egyik jegye szóbeli feleletbõl származzon. Minden témából témazáró jegyet kell szereznie tanulónak. Elégtelen témazáró esetén javító dolgozatot kell íratni. A témazárók jegyei döntõen befolyásolják a félévi és év végi osztályzatokat. A társadalomismeret tantárgy a 10/11. évfolyamokon modulként épül be a földrajz tantárgyba (heti 0, 5 órában). A tanulók az osztályzatok helyett "dicséretes /jól megfelelt /megfelelt " min sítést kapnak. A megfeleltnél gyengébb teljesítményt nyújtók esetében meg kell találni azokat a fejlesztési módszereket, melyekkel a feltételek teljesíthet k. Iskolaváltoztatás esetén ezek a kategóriák átválthatók osztályzatokra.





Az értékelés alapelvei - legyen folyamatos, rendszeres, változatos - vegye figyelembe az életkori sajátosságokat - terjedjen ki a nevelési - oktatási- képzési folyamat minden mozzanatára, a személyiségfejlesztés valamennyi területérõl szerezzen sokoldalú információt a tanulóról - ne csak a teljesítményeket, hanem az ismeretek alkalmazásának készségét is vizsgálja - legyen objektív, h en tükrözze a tanuló eredményeit és hiányosságait - legyen konstruktív, nevelõ jelleg , de ne legyen ítélkez és osztályzat központú - az egyes témáknál leírt követelményszintet tekintjük minimumszintnek (elégséges) - a jeles szintet az érettségi vizsgaszabályzathoz igazítjuk - a középszint szóbeli érettségi tételeit a munkaközösség közösen dolgozza ki, a középszint írásbeli feladatok javítását a szaktanár végzi a munkaközösség segítségével.


Feltételek földrajz szakos egyetemi végzettségû tanár földrajz szaktanterem szertári alapkészlet szakkönyvek (iskolai könyvtár) térképek természet és gazdaságföldrajzi ,valamint tematikus térképek továbbképzési lehet ségek


Javasolt eszközszükséglet: sötétíthetõ terem táblával diavetítõ írásvetítõ videólejátszó televízió térképtartó állvány térképtároló kontúrtérképek tellúrium( Tanért 1985) indukciós földgömb (Tanért 1982) Naprendszert bemutató falitérkép(Calderoni 1992) transzparens sorozatok diasorozatok: UNIVERZUM diasorozat (OOK,1987),diasorozat a középiskolák számára, videofilmek oktatótáblák kõzetgyûjtemény talajminták meteorológiai eszközök iránytûk õsmaradvány gyûjtemény világatlasz számítógép, Internet hozzáférhet ség,


Egyéb segédletek: Tankönyvek ,munkafüzetek, földrajzi atlasz, tanári segédkönyvek, módszertani folyóiratok, szakfolyóiratok (pl: Földgömb, National Geographik, HVG, stb.) A munkaközösség által használt tankönyvek az egyes évfolyamokon: (A tankönyvek minden évfolyamon tagozatra való tekintet nélkül egységesek. A német nemzetiségi osztályok számára e tankönyvek fordításait állnak rendelkezésre.) 7. évf.: 8. évf.: 9/10. évf.: 10/11. évf.: 12/13. évf.:

Tamasi Katalin: Kontinensek földrajza (NT)) Bora Gyula: Magyarország földrajza (NT) Nemerkényi Antal Általános természeti földrajz (NT) Bernek Ágnes- Sárfalvi Béla: Általános társadalomföldrajz (NT) Az el bb felsorolt tankönyvek, egyéb segédletek pl: Középiskolai Földrajzi feladatgy jtemény (NT) folyóiratok cikkei, Internet, statisztikai zsebkönyvek, stb. Középiskolai Földrajzi Atlasz (CARTOGRAPHIA)


Részletes tanterv évfolyamokra lebontva 7. évfolyam Belép tevékenységformák A különböz tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. Gy jt munka könyvekb l a nagy földrajzi felfedezésekr l és a társadalmi-gazdasági fejl désre gyakorolt hatásairól. Információk gy jtése különböz jelleg információhordozókból az egyes népek életér l, szokásairól, kultúrájáról és hagyományairól. Szemelvények és példák gy jtése a természeti környezetet veszélyeztet folyamatokról, a környezeti problémák megel zésér l és megoldásáról, természeti és civilizációs katasztrófákról. Tájékozódás a földtörténeti id oszlopon. A kontinensek felszínét, éghajlatát, növényzetét, talaját és gazdaságának jellemz it bemutató képek, ábrák elemzése, az elemek közötti összefüggések bemutatása. Tájékozódás légifotókon és m holdfelvételeken tanári irányítással. Adatok, adatsorok és különböz típusú diagramok összehasonlító elemzése. Egyszer számítási feladatok megoldása. Tipikus tájak modellezése homokasztalon. A tipikus tájak különböz , megadott szempontok szerinti önálló bemutatása. Példák keresése a természeti és a társadalmi tényez k kölcsönhatásaira kontinensek, kontinensrészek, országcsoportok példáján. Terméklisták összeállítása az egyes országok jellemz termékeir l. A témákhoz kapcsolódó tablók készítése. Irányított tanulói kisel adás az egyes országok természeti és kulturális értékeir l, népeinek szokásairól, életmódjáról. Tanulói beszámoló a magyar utazók, földrajzi felfedez k szerepér l a Föld és népeinek megismerésében.



























































Témakörök Tájékozódás a földtörténeti id ben 3 óra Az Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt országának természet- és társadalomföldrajza 40 óra




Tartalmak A történelmi és a földtörténeti id beosztás nagyságrendjének eltérése. Eligazodás a földtörténeti id beosztás f bb egységeiben.








Afrika 5 óra A kontinens általános természet- és társadalomföldrajzi képe, eltér társadalmi-gazdasági fejlettség térségei. A sivatagok és az oázisok mint tipikus tájak, az “éhségövezet” A Trópusi Afrika természeti képe, társadalmi-gazdasági problémái.


Ausztrália és Óceánia 2 óra Ausztrália és Óceánia természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemz i. Amerika 16 óra


Amerika f részeinek eltér természet- és társadalom-földrajzi képe. Az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna mint tipikus táj. Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltér természetés társadalom-földrajzi jellemz i: Dél-Amerikában Brazília; KözépAmerikában Mexikó; Észak-Amerikában az Amerika Egyesült Államok. Ázsia 16 óra Ázsia általános természet- és társadalom-földrajzi képe. Eltér adottságok és sajátos társadalmi-gazdasági fejl dési utak a kontinensen. A tajga, a “monszunvidékek”, a magashegység és az öntözéses gazdálkodás területei mint tipikus tájak. A földrész jellemz országai és térségei: Japán, Kína, India, DélkeletÁzsia, Délnyugat-Ázsia.




















Európa országainak természet- és társadalomföldrajza 29 óra

Európa általános természet- és társadalom-földrajzi képe. Az Európai Unió országainak általános társadalmi és gazdasági jellemz i. Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai, kapcsolatuk a természeti környezettel. Nyugat-Európa országainak hasonló és eltér földrajzi vonásai. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak megjelenése. Kiemelten: Franciaország, Egyesült Királyság. Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A tipikus mediterrán táj, a kiköt - és az üdül övezet. A Balkán térség természetföldrajzi adottságai és társadalmi-gazdasági képe. Kiemelten: Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Szerbia és Montenegró. Kelet-Európa jellegzetes természet- és társadalom-földrajzi vonásainak bemutatása. Kiemelten: Oroszország és Ukrajna. Tanulmányi kirándulásra is fordítható








Év végi összefoglalás 2 óra




A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak Afrika Atlanti-óceán, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Indiai-óceán, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Afrikai-árokrendszer, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongó-medence, Madagaszkár, Szahara, Szudán; Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria; Kairó. Ausztrália és Óceánia Csendes-óceán, Murray; Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, hegység, Nyugat-ausztráliai- sföld, Új-Guinea; Ausztrália, Új-Zéland; Canberra, Melbourne, Sydney.


Sarkvidékek Antarktika, Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidék

Nagy-Vízválasztó-

Amerika Alaszka, Amazonas, Colorado, Jeges-tenger, Kanadai- sföld, Karib (Antilla)-tenger, Mississippi, Mexikói-öböl, Nagy-tavak, Panama-csatorna, Paraná, Szt. L rinc-folyó; Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache, Brazil-felföld, Floridai-félsziget, Guyanai-hegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai- sföld, Kordillerák, Labrador-félsziget, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Paraná-alföld, Préri, Sziklás-hegység; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela; Brazíliaváros, Buenos Aires, Chicago, Los Angeles, Mexikóváros, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Washington.








Ázsia Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris; Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Bels )Ázsia; Arab-félsziget, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonézszigetvilág, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériai-fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Tibet, Tien-san; Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kína, Malajzia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Ankara, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi.


Európa Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Feketetenger,Földközi-tenger, La Manche, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga; Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Baltisföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Donyec-medence, Etna, Finntóvidék, Francia-középhegység, Grönland, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Keleteurópai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Lotaringia, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandinávhegység, Szicília, Urál, Vezúv; Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa; Albánia, Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Moldávia, Moldova, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia és Montenegro, Ukrajna; Kárpátalja; Amszterdam, Athén, Barcelona, Belgrád, Birmingham, Brüsszel, Chi inau, Dublin, Genova, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, Ljubljana, London, Luxemburg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Miláno, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Rijeka, Róma, Rotterdam, Skopje, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár,


Szófia, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Velence, Volgográd, Zágráb. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmigazdasági jellemz it bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvet összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvet összefüggéseit. Legyen képes különböz térképi és egyéb földrajzi tartalmú információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat.











8. évfolyam Belép tevékenységek A különböz tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. Az id járási jelenségek felismerése id járási térképek alapján. Az éghajlat jellemz inek felismerése diagramokon és következtetések levonása az adatokból. Folyamatábrák használata a földtörténeti események, a felszínfejl dés és következményeik feltárásához. A gazdasági élet ágazatainak, ágainak szerepe és változási tendenciáinak bemutatása statisztikai adatok feldolgozásával, forráselemzéssel, esetmegbeszéléssel. A Kárpát-medence népeinek és hagyományainak, a tájak eltér földrajzi jellemz inek bemutatása szemelvények alapján. Információk gy jtése egyéni és csoportmunkában társadalmi-gazdasági jelenségekr l, folyamatokról statisztikák, tömegkommunikációs források, internet felhasználásával. Tanulói beszámoló önállóan gy jtött információk alapján hazánk és az Európai Unió kapcsolatáról. Tanulói kisel adás a különböz tájak népszokásairól, hagyományairól könyvtári kutatómunka alapján. Terméklisták összeállítása Magyarország legfontosabb termékeib l és kiviteli cikkeib l. Tabló, illetve riport készítése hazánk védett természeti és kulturális értékeivel, idegenforgalmi vonzerejével kapcsolatban.



































Témakörök

Tartalmak

Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajza 18 óra

Közép-Európa általános földrajzi képe. A Közép-európai-sík- és rögvidék természeti adottságai és gazdasági feltételei. A középhegységek és a feltöltött alföldek mint tipikus tájak. Németország szerepe az európai gazdaságban. Csehország és Lengyelország földrajzi sajátosságai.

Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és a kárpáti országok: Szlovákia, Románia földrajzi jellemzése. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza 2 óra Természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági lehet ségek Magyarország tájain 52 óra

A Kárpát-medence földtani szerkezete és természetföldrajzi képe. A magyarság a Kárpát-medencében. A társadalmi-gazdasági élet változásai és mai földrajzi vonásai. Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában. Magyarország felszíne, domborzata. Természeti adottságaink és természeti er forrásaink. Hazánk népességföldrajzi jellemz i, népesedési folyamatai. A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre és az életmódra. A gazdaság telepít tényez i, általános vonásai, területi különbségei, szerkezeti átalakulása. Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon. A hazai tájtípusok (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) földrajzi jellemzése. A tájak természeti er forrásai, természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemz ik. Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme. Hazánk nemzetközi kapcsolatai. Budapest földrajza. Régiónk földrajza. Tanulmányi kirándulásra is fordítható

















Év végi összefoglalás 2 óra

A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak Balaton, Bodrog, Dráva, Fert , Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Odera, Olt, Rába, Rajna–Majna–Duna vízi út, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Vág, Velencei-tó, Visztula, Zagyva, Zala;


Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradlabarlang, Baranyai-dombság, Bécsi-medence, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budaihegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csallóköz, Cseh-medence, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Déli-Kárpátok, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna–Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Dunazug-hegység, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északi-középhegység, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Gerecse, Germán-alföld, Gy ri-medence, Hajdúság, Hargita, Hegyalja, Hortobágy, Jászság, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Kékes, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Kisalföld, Kiskunság, K szegi-hegység, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Magas-Tátra, Marcalmedence, Maros–Körös köze, Mátra, Mecsek, Mez föld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Morvamedence, Nagykunság, Német-középhegység, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugati-Alpok, Nyugat-magyarországi-peremvidék, rség, Pesti-síkság, Pilis, Román-alföld, Ruhr-vidék, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Székelyföld, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Szilézia, Szudéták, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl,








Tokaj–Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Vajdaság, Velencei-hegység, Vereckei-hágó, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Burgenland, Ajka, Algy , Arad, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Beregszász, Bécs, Békéscsaba, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Budapest, Bukarest, Bük, Cegléd, Constan a, Debrecen, Dorog, Drezda, Dunaújváros, Eger, Eszék, Esztergom, Frankfurt, Gda sk, Genf, Graz, Gyöngyös, Gy r, Gyula, Hajdúszoboszló, Halle, Hamburg, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmez vásárhely, Hollók , Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kazincbarcika (Berente), Kecskemét, Keszthely, Kolozsvár, Komárom, Köln, K szeg, Komló, Krakkó, Lábatlan, Linz, Lipcse, Makó, Marosvásárhely, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, München, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Ploie ti, Plze , Pozsony, Prága, Révkomárom, Salgótarján, Salzburg, Sárospatak, Siófok, Sopron, Stuttgart, Százhalombatta, Szeged, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Temesvár, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Varsó, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros; Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna– Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fert –Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös–Maros Nemzeti Park, rségi Nemzeti Park; Magyarország megyéi, Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, NyugatDunántúl régió, Budapesti agglomeráció.






















A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmigazdasági jellemz it megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemz it különböz térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Legyen képes önálló információgy jtésre a megadott szempontok szerint különböz földrajzi-környezetvédelmi tartalmú információhordozókból, és tudja feldolgozni ezeket tanári irányítással. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemz ket.














9. (el készít ) évfolyam Az el készít évfolyam természetismeret tantárgyának tanmenetét a biológia, fizika, kémia és földrajz munkaközösségek közösen alakították ki. A tárgyat a biológia, fizika és kémia szakos tanárok tanítják. Évi 2 tanítási órát visz a földrajz tantárgy, melynek feladata a középiskolai atlasz használatára vonatkozó gyakorlati ismeretek elsajátítása lesz. A tárgy tanterve, követelményei, értékelése külön tantárgyi programban szerepel.





9/10. évfolyam Belép tevékenységek Különféle természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozó tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése. A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Egyszer térképi ábrázolások készítése. Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. Különböz típusú m holdfelvételek elemzése tanári útmutatással. Légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása id járási térképeken és m holdfelvételeken. A Föld f mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különböz típusú ábrák és modellek segítségével. Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamatainak bemutatása, értelmezése különböz típusú ábrák, képek és modellek alapján. Felszínfejl dési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján. Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása a földrajzi övezetességhez, a tájakhoz. Népesség- és településföldrajzi jellemz k bemutatása képek, térképek, diagramok, statisztikai adatok, alaprajzok, leírások alapján. A nap- és holdfogyatkozások kialakulásának, valamint a Hold fényváltozásának bemutatása önállóan készített vázlatrajz alapján. Földtörténeti id oszlop, kortáblázat készítése a földtörténet f eseményeivel kapcsolatban. Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és id járási frontokról. Id járási elemekkel kapcsolatos adatok grafikus ábrázolása. Adatok gy jtése különféle forrásokból az adott témához kapcsolódóan. Helymeghatározási és id számítási feladatok önálló megoldása. Számítási feladatok a középh mérséklettel, a h ingadozással, a vízrajzi jellemz kkel és a népesedéssel kapcsolatban. Ásvány- és k zetvizsgálati gyakorlatok. Id járás- és vízállásjelentés értelmezése, egyszer id járási prognózis készítése adatok alapján. Aktuális cikkek csoportmunkában történ feldolgozása, véleményalkotás az adott témakörökhöz kapcsolódóan. Leírások gy jtése és elemzése a természeti katasztrófákról, az elhárítás lehet ségeir l, a környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének átértékel désér l. Tanulói kisel adás a feldolgozott témákhoz kapcsolódóan ismeretterjeszt és szakirodalom felhasználásával. Az egyes települések fejl dését befolyásoló tényez k bemutatása esetelemzés alapján. Vita az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeir l cikkek alapján.



















































































Témakörök Térképi ismeretek 1 (1) óra Kozmikus környezetünk

Tartalmak A térkép és a valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei.

A Naprendszer, annak kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben.

8 (4) óra

A Föld mint égitest A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi id számítás. A helyi- és a zónaid számítása. Az rkutatás a Föld szolgálatában Az rkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben és a gazdaságban.





A geoszférák földrajza 45 (40) óra Tájékozódás a földtörténeti id ben 2 óra A k zetburok földrajza 15 (14) óra Földünk gömbhéjas szerkezete, a bels gömbhéjak jellemz i. A k zetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei és kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A k zetburokban lejátszódó folyamatok kísér jelenségei és részfolyamatai: a gy r dés, a vet dés, a vulkánosság és a földrengés. Az ásványok és a k zetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. A légkör földrajza 14 (12) óra A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az id járási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképz dés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, id járási frontok. Az id járás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza 11 (9) óra A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. A világtenger természeti er forrásai. A szárazföld vizeinek típusai, kapcsolataik, gazdasági jelent ségük. A vízgazdálkodás. A szárazföldi jég. A talaj földrajza 1 óra A talaj kialakulása, összetétele, szerkezete, a Föld jellemz talajfajtái. A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása. A Föld felszínformái 2 óra A bels és a küls er k szerepe a felszín fejl désében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk. A földi szférák környezeti problémái 2 óra Az éghajlatváltozás, a leveg , a talajok és a vizek szennyez dése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása.






























































A földrajzi övezetesség Éghajlati övezetesség 10 (6) óra A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, az éghajlatok jellemz i. A földrajzi övezetesség A vízszintes földrajzi övezetesség rendszere. Az él világ, a talaj, a vízrajzi jellemz k, a felszínformálódás éghajlattól függ övezetessége. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. A függ leges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata.














Népesség- és településföldrajz 8 (3, 5) óra

A Föld népessége A népességszám változásai. A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. Települések a Földön

A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényez k. A településtípusok és jellemz ik. A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai. A városodás és a városiasodás. Tanulmányi kirándulásra is fordítható





Év végi összefoglalás 2 (1) óra

A zárójelekben szerepl óraszámok a matematika és informatika tagozatos osztályokra vonatkoznak.


A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi.

Új topográfiai fogalmak Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Atacama-sivatag, Ausztrál–Indiai-lemez, Azoriszigetek, Csendes-óceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiaihegységrendszer, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Grossglockner, Japán-árok, Kaledóniai-hegységrendszer, Krakatau, Laurázsia, Lengyel-tóhátság, Líbiai-sivatag, Mariana-árok, Mount St. Helens, Mt. Pelée, Namib-sivatag, Nasca-lemez, Pacifikus-hegységrendszer, Pangea, Popocatépetl, Szent Gotthárd-hágó, Takla-Makán, Teleki-vulkán, Turáni-alföld, Variszkuszi-hegységrendszer; Boden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Fels -tó, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Hévízi-tó, Huron-tó, Holt-tenger, IJssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Mekong, Michigan-tó, Niagara-vízesés, Ontario-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Szent Anna-tó, Watttenger.


A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és egyszer térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszer id számítási feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemz folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztet , környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvet összefüggéseket.











10/11. évfolyam Belép tevékenységek Különféle társadalmi-gazdasági folyamatokat és környezeti problémákat bemutató tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése.

A gazdasági ágazatok szerepét, jelent ségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különböz statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján. A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Adatok gy jtése az egyes termékek, termékcsoportok világpiaci szerepének változásáról, az információs szolgáltatás fejl désér l. Információk gy jtése az egyes kontinenseken, vagy a régiókban lezajlott gazdasági fejl dés jellemz vonásairól gazdaságtörténeti térképek felhasználásával. Sajtó- és tv-figyel : aktualitások gy jtése a regionális és a globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztet folyamatokról, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. Információk gy jtése sajtóból, hírm sorokból a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepér l, a globalizálódó világ jellemz vonásairól. Példák gy jtése különféle kommunikációs forrásokból különböz térségek integrációs törekvéseire, azok okainak elemzése, összehasonlításuk tanári irányítással. Terméklisták összeállítása a különböz multinacionális cégek termékeib l. Beszámoló (fogalmazás, esszé) készítése az egyes témákhoz kapcsolódóan önálló vagy csoportos információgy jtés alapján. Összefoglaló készítése az elmúlt id szak környezetvédelemmel kapcsolatos állásfoglalásairól. A mindennapi környezetvédelem lehet ségeinek bemutatása. Véleményütköztetés és érvelés a globalizálódó világ és a nemzeti gazdaságok érdekellentéteir l. Szituációs játék például a t zsde m ködésér l, ipari park létesítésér l, multinacionális vállalatok terjeszkedésér l.



























































Témakörök

Tartalmak

A világ változó társadalmi-gazdasági képe 22 óra

A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A gazdasági ágazatok f telepít tényez i és azok jelent ségének változásai. A gazdasági szektorok jellemz i, szerepük változásai.














A világgazdaság jellemz folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok és a nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttm ködés lehet ségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai.





A m köd t ke és a pénz világa A nemzetközi t keáramlás. Az adósságválság. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában.








A világgazdaságban A gazdasági pólusok. Kialakulásuk és változó szerepük a különböz szerepet világgazdaságban: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. betölt régiók,

országcsoportok és országok 30 óra

A fejl d országok Általános problémáik és eltér fejlettség csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Egyéb egyedi szerepkörök konkrét példákon Benelux-államok, Svájc, Izrael, Egyiptom, Kína, Törökország, “olajországok” “banánköztársaságok”, “adóparadicsomok”, trópusi üdül szigetek. Magyarország Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jellemz vonásai. Az Európai Unióhoz történ csatlakozás földrajzi alapjai.

















A globális problémák földrajzi vonatkozásai 20 óra

A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei, hatása az élet min ségére.


A környezeti válság kialakulása A különböz geoszférákat ért, regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A környezeti válság elleni összefogás többszint lehet ségei. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai.





Év végi összefoglalás Tanulmányi kirándulásra is fordítható. 2 óra A tárgy heti 1, 5 órája kiegészül a heti 0, 5 óra társadalomismeret (gazdasági ismeretek) modullal. A két tárgy megfelel témakörei itt már összedolgozva jelennek meg.


A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi.

Új topográfiai fogalmak Asszuáni Nagy-gát; Kuznyecki-medence, Száhel-öv; Szilícium-völgy, Gibraltár; Arab Emírségek, Bolívia, Chile, Csád, Guinea, Irán, Kenya, Kuvait, Líbia, Libéria, Málta, Marokkó, Monaco, Nicaragua, Tunézia; Bahama-szigetek, Bali, Dominika, Kanári-szigetek, Panama, Seychelle-szigetek; Alexandria, Antwerpen, Atlanta, Cseljabinszk, Csernobil, Dallas, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Dortmund, Duisburg, Europoort, Fokváros, Gala i, Hannover, Haifa, Houston, Jeruzsálem, Kobe, Krasznojarszk, Kyoto, Manila, Mekka, Ostrava, Perth, Randstad, Rijád, Szczecin, Seattle, Teherán, Tel Aviv-Jaffa, Theszaloniki, Trieszt, Uszty-Ilimszk, Várna, Zürich.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelent ségük változását. Tudja értelmezni a világ különböz térségeiben megfigyelhet integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejl d világgal. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényez k földrajzi megjelenését. Következtessen ezekb l a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekv termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait.























12/13. évfolyam Felkészítés a kétszint érettségire Célok A tananyag átismétlése, grafikonok, táblázatok, diagrammok, térképvázlatok elemzése. Megfelelés a kétszint érettségi követelményeinek közép-, ill. emelt szinten.

Tartalom: Általános természetföldrajzi ismeretek Magyarország földrajza Kontinensek földrajza- regionális földrajz Társadalomföldrajz Tesztek, feladatok megoldása A résztémáknál a témakörök megegyeznek a 7-10. évfolyam tananyagának témaköreivel.

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Térképészeti ismeretek VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.1. A térképi ábrázolás

A térképek jelrendszere

A tematikus térképek ábrázolási módszerei 1.2. Térképi gyakorlatok

Emelt szint

Legyen tisztában a térkép fogalmával, a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelent ségével. Értse a kicsinyítés mértéke és a méretarány közötti kapcsolatot. Tudja alkalmazni a vonalas aránymértéket és a méretarányt. Következtessen a nagy, a közepes és a kis méretarányú, illetve különböz tartalmú térképek felhasználási lehet ségeire.

Vegye észre a térkép méretarány-választása és az ábrázolni kívánt adatok, tények mennyisége és pontossága közötti kapcsolatot.

Ismerje a domborzatábrázolás különböz módszereit. Tudjon térképvázlatot készíteni, és alakítsa ki jelrendszerét. Ismerje fel a térképen a domborzati formákat. Legyen képes a szintvonal, a magassági számok, a relatív magasság fogalmának használatára. Ismerje a földrajzi fokhálózat, a szélességi és hosszúsági körök jellemz it. Tudja felhasználni feladatmegoldásai során a tematikus térképen közölt információkat. Alkalmazza a térkép jelei, színei és számai által közölt információkat. Használja a helymeghatározás során a földrajzi fokhálózatot, a kilométer-hálózatot. Legyen képes távolságot mérni egyenes és görbe vonal mentén különböz eszközök segítségével, vonalas távolságot meghatározni aránymérték felhasználásával. Tudja leolvasni a tényleges magasságot, kiszámítani a viszonylagos magasságot szintvonalas térképek alapján. Tudjon tájékozódni, helymeghatározást végezni földgömbön és térképen. Tudja alkalmazni ismeretszerzésre a különböz méretarányú és tartalmú térképeket. Olvasson le információkat keresztmetszetr l és tömbszelvényr l,

Értse, hogy a különböz ábrázolási célok érdekében különböz módszereket alkalmaznak a térképek készítésekor.

Értse a szélességi körök és a hosszúsági körök származtatását. Tudjon különböz fajtájú diagramokat és kartogramokat készíteni, elemezni. Legyen képes távolság meghatározásra az Egyenlít vagy valamely hosszúsági kör mentén fokhálózat segítségével.

Legyen képes területszámításra arányszám felhasználásával. Tudjon méretarány használatát igényl számításos feladatokat megoldani.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint







1.3. Az rtérképezés

Tudjon a szintvonalas térkép alapján metszetet szerkeszteni. Legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésére. Értse a m holdfelvételek készítésének elvét. Tudjon tényeket leolvasni légi- és rfelvételekr l.





tudja azokat elemezni. Tudja térképpel azonosítani a keresztmetszetet, tömbszelvényt. Legyen képes logikai térképolvasásra. Legyen tisztában a légi- és az rfelvételek felhasználási lehet ségeivel, tudjon példát mondani alkalmazásukra. Tudjon azonosítani környezeti elemeket térképvázlattal vagy térképpel történ összevetés alapján légi- és rfelvételeken.

2. Kozmikus környezetünk VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben

Ismerje a Galaxisunk nevét és benne a Naprendszer helyét. Ismerje a Tejútrendszer alakját, méreteit, a galaxisok keletkezését. Igazodjon el a csillagászati nagyságrendekben. Különítse el a csillagok és a bolygók tartalmi jegyeit.

Emelt szint Lássa az összefüggéseket fizikai ismeretei alapján a gravitáció és a keringési sebesség, a naptávolság és a sebesség, illetve a forgás és következménye között. Ismerje a naptávolság, a h mérséklet és az anyageloszlás összefüggéseit. Ismerje a világegyetem kialakulásának f bb elméleteit. Sorolja fel a csillagászat történeti fejl désének jelent sebb állomásait.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.2. A Nap és kísér i

Emelt szint

Tudja felsorolni a Nap jellemz it (mérete, távolsága a Földt l, anyagi összetétele, bels és felszíni h mérséklete). Ismerje a Nap földi életet meghatározó tulajdonságát, legfontosabb sugárzásait és azok légköri következményeit. Tudja megkülönböztetni a nap- és holdfogyatkozást.

Bolygók

Ismertesse a Nap gömbhéjas szerkezetét. Mutassa be a Nap belsejében lejátszódó termonukleáris folyamatokat, a földi életre gyakorolt hatásukat. Ismertesse a Nap szféráinak jelenségeit és ezek hatását a földi életre. Tudja alkalmazni fizikai, kémiai ismereteit a Nap sugárzásának jellemzésében. Magyarázza meg a holdfázisok és a napfogyatkozás összefüggéseit.

Mutassa be az összefüggéseket a Naprendszer bolygóiról készült Tudja felsorolni a Föld- és a Jupiter-típusú bolygókat, adatsorok elemzése során, és magyarázza azokat. sorrendjüket, mutassa be közös és egyedi jellemz iket. Mutassa be a Naptól való távolság meghatározó szerepét a bolygók tulajdonságainak kialakulásában.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

A Hold

Ismerje a Hold fizikai jellemz it, mozgásának sajátosságát. Értse a holdfázisok változásának okát.

Üstökösök, meteorok

Ismertesse az üstökösök felépítését. Mutassa be az üstökösök anyagának, mozgásának jellemz it, jellegzetes formájuk kialakulási okát. Ismerje a meteorok jellemz it, tudja magyarázni a meteor és meteorit közötti különbséget. Bizonyítsa a Föld alakja és tengely körüli forgása közötti Ismertesse Foucault ingakísérletének jelent ségét. összefüggést. Legyen tisztában a Föld méreteivel (sugár, Egyenlít , a szélességi fokok távolsága).

2.3. A Föld és mozgásai

Tudja jellemezni a Hold felszínét, lássa a h mérséklet és a légkörhiány összefüggését.




Tudja egyszer rajzzal bemutatni a napsugarak hajlásszöge és a szoláris éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggést. Tengely körüli forgás

Magyarázza a nappalok és az éjszakák váltakozását. Ismerje az égitestek látszólagos napi K-Ny-i járását, a forgás NyK-i irányát. Alkalmazza az alapvet átváltásokat: 15 hosszúsági fok = 1 óra id különbség = 1 id zóna 1 hosszúsági fok = 4 perc id különbség Tudja kiszámítani a helyi és a zónaid t.

Nap körüli keringés Értelmezze a Nap látszólagos járását. Mutassa be a Föld tengelyferdeségének következményeit.

Ismerje a napszakok, a szürkület és az alkony kialakulásának okait.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Tudja kiszámítani bármely földrajzi helyen a delelési magasságot a nevezetes id pontokban. Alkalmazza feladatmegoldásban a dátumválasztó vonalat. Mutassa be a Juliánus és a Gergely naptár közti különbséget.




Ismerje a keringés pályájának jellemz it, a keringés idejét, a Nap – Föld közepes távolságát. Elemezzen keringéssel kapcsolatos ábrákat. Ismerje a tavaszi és az szi napéjegyenl ség, a nyári és a téli napforduló fogalmát és id pontját. Mutassa be a forgástengely ferdesége és az évszakok kialakulása közötti összefüggést, az évszakok ellentétes idejét a két félgömbön. Mutassa be a besugárzás er ssége, id tartama és a felmelegedés közötti összefüggést, és vonjon le ebb l következtetést.

Emelt szint

Tudjon példákat mondani az rkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására.

Ismertesse a mesterséges holdak típusait és szerepüket a mindennapi életben. Ismertesse a mesterséges égitestek, szondák jelent ségét a Naprendszer és más galaxisok megismerésében. Értse a különböz m holdtípusok gyakorlati alkalmazásának eltér lehet ségeit.


2.4. rkutatás az emberiség szolgálatában

3. A geoszférák földrajza VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Ismerje a relatív és az abszolút kormeghatározás elveit. Értse a geoszférák fejl dését és annak kölcsönhatásait ( slégkör, sóceán, bioszféra). Ismertesse az skontinenseket (Pangea, Laurázsia, Gondwana), feldarabolódásuk és összekapcsolódásuk következményeit. Ismertesse a jégkorszak kialakulását magyarázó elméleteket. Mutassa be az egyes földtörténeti id k biológiai evolúciós eseményeit.

Értse a légkör, a vízburok és a bioszféra fejl désének kapcsolatát a földtörténeti eseményekkel. Mutassa be szóban és rajzban a Föld gömbhéjas szerkezetét, a Ismerje fel a geoszférák közötti kapcsolatokat. különböz geoszférák elhelyezkedését, tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni. Vázolja fel az asztenoszféra áramlásainak és a k zetlemezek mozgásainak kapcsolatát. Hasonlítsa össze az egyes gömbhéjak jellemz kémiai Tudja ismertetni ábrák segítségével a Föld belsejének fizikai jellemz it. összetételét, h mérsékleti, nyomás- és s r ségviszonyait.


3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemz i

Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit. Tudja id beli sorrendjüket és id tartamukat, ismerje az egyes földtörténeti id k meghatározó eseményeit, képz dményeit. Ismerje a nagy hegységrendszerek kialakulásának okait, tudja azokat összehasonlítani. Tudja bemutatni a jégkorszakban végbement természetföldrajzi változásokat.




3.1. A k zetburok 3.1.1. Földtörténet

Emelt szint

Mutassa be a geotermikus gradiens gazdasági jelent ségét. Ismerje a földmágnesség és a tájékozódás kapcsolatát.

3.1.3. A k zetburok felépítése

TÉMÁK

Ismerje a k zetlemez és a földkéreg fogalmát, szerkezetét, tudja elemezni azt ábra segítségével. Jellemezze a kontinentális, az óceáni k zetlemezt és az asztenoszférát. Nevezze meg és csoportosítsa felépítésük szerint a nagy k zetlemezeket.

Tudjon önállóan ábrát készíteni a témához kapcsolódóan.

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

Soroljon fel topográfiai példákat a k zetlemez-határokra, és tudja megmutatni, felismerni azokat a térképen.

Magyarázza a nehéz-, a színes- és a nemesfémércek képz dését, és tudja ezt példákkal alátámasztani. Ismertesse a vulkáni m ködés jellegét és helyét meghatározó tényez ket.


Ismerje fel a legfontosabb mélységi magmás k zeteket. Mutassa be ábra segítségével a magmás ércképz dés folyamatát. Értelmezze a vulkáni tevékenység és a k zetlemez-mozgások kapcsolatát. Csoportosítsa a vulkánokat m ködésük, alakjuk és a kitörés helye szerint. Ismerje fel a legfontosabb vulkáni kiömléses és törmelékes k zeteket, keletkezési körülményeit és hazai el fordulásukat. Soroljon fel m köd vulkánokat. Mutasson meg a térképen és ismerjen fel a térképvázlatban vulkáni övezeteket és vulkánokat.


Magmatizmus és vulkánosság

Tudja bemutatni ábrák segítségével a lemezmozgásokat és azok következményeit. Használja a hozzájuk kapcsolódó fogalmakat (magma, magmaáramlás, óceáni hátság, mélytengeri árok). Tudja magyarázni a k zetlemez-mozgások típusait és azok okait.




3.1.4. A k zetlemez-mozgások okai és következményei A k zetlemezek mozgásai

Tudja magyarázni példa segítségével az ún. “forró pontok” feletti vulkánosságot.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Vulkáni utóm ködés

A földrengés




Ismerje a vulkáni utóm ködés konkrét példáit, el fordulásait, hasznosítási lehet ségeit. Mutassa be a geotermikus energia felhasználási lehet ségeit. Magyarázza a földrengés kialakulásának okát. Lássa kapcsolatát a Ismerje az er sségmérés elvét, a rengések kísér jelenségeit. vulkánossággal és a lemezszegélyekkel. Értelmezze a földrengés er sségének kifejezésére használt Ismerje a rengésfészek, rengésközpont kapcsolatát. különböz skálákat. Ismerje a pusztítás elleni védekezés lehet ségeit. Ismerje a hegységképz dés típusait, kapcsolatát a k zetlemezek Mutassa be a hegységképz dési szakaszok egymásra épülését és tulajdonságaival és mozgásaival. Tudjon ezekre példákat összefüggéseit. mondani. Tudjon a hegységképz déshez kapcsolódó egyszer Ismertesse a gy r dés és a vet dés folyamatát, összefüggésüket a folyamatábrákat készíteni, elemezni. gy rt- és röghegységek kialakulásával. Tudjon példákat mondani típusaikra, formáikra. Legyen képes ábrákon, fényképeken megkülönböztetni a gy rt- és a röghegységeket formakincsük alapján. Sorolja fel a hegységképz dés szakaszait. Csoportosítsa a hegységeket szerkezetük, magasságuk és formakincsük alapján. Mondjon példát az utóm ködésre és annak gazdasági jelent ségére.













3.1.5. A hegységképz dés

Emelt szint







Középszint

3.1.6. A k zetburok (litoszféra) épít kövei

Hasonlítsa össze az ásványok és a k zetek jellemz it. Ismerje a k szenek és a szénhidrogének keletkezését. Tudja keletkezés szerint besorolni, csoportosítani és felismerni az alábbi ásványokat, k zeteket, tudjon példát mondani el fordulásukra: kvarc, k só, mészk , homok, homokk , lösz, k szénfajták, k olaj, agyag, bauxit, vasérc, gránit, andezit, bazalt, márvány, palás k zetek. Mondjon példát a felhasználásukra. Tudja jellemezni a gránitot, a bazaltot, az andezitet, a riolitot és tufáikat, a mészkövet, a dolomitot és a löszt.

Magyarázza és mutassa be példákon a lemezmozgások, a k zetek keletkezése és átalakulása kapcsolatát. Lássa a kéregszerkezet és az ásványkincsek el fordulása közötti kapcsolatokat. Ismertesse a k zetek anyagainak körforgását. Mutassa be az üledékes ércképz dés folyamatát.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint egységei

Ismerje a Föld nagyszerkezeti egységeit ( sföld, röghegység, gy rthegység, süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok), és tudjon példákat mondani azok el fordulására. Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlaton ezeket. Tudjon példát mondani a hazánkban el forduló szerkezeti formákra.


3.1.7. A Föld nagyszerkezeti

smasszívumok ( sföld)

Emelt szint Mutassa be a Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulását és átalakulásukat a földtörténeti id k folyamán. Legyen képes (képeken, ábrákon) felismerni, megkülönböztetni nagyszerkezeti egységeket. Tudja magyarázni ismeretei alapján a nagyszerkezeti egységek formakincsének kialakulását. Mutassa be példák alapján a nagyszerkezeti egységek szerepét a kontinensek fejl désében.

Ismertesse az smasszívumok szerkezeti típusait (fedett, fedetlen), morfológiai típusait (hegyvidék, lépcs s vidék, letarolt síkság, táblás vidék) és a hozzájuk köt d ásványkincseket.




Röghegységek

Gy rthegységek

Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszi-hegységrendszer tagjait. Jellemezze szerkezetüket és sorolja fel ásványkincseiket. Ismertesse az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer tagjait. Hasonlítsa össze a két hegységrendszert.




Mutassa be ábra és kép segítségével az sföldek, a röghegységek és a gy rthegységek formakincsét.

Süllyedékterületek, síkságok

Ismertesse a síkság fogalmát, csoportosításukat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Mutassa be gazdasági jelent ségüket. Tudjon példát az egyes típusokra.

Mondjon példát az üledékes k zetekb l felépül röghegységekre.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.1.8. A földfelszín formálódása

Ismerje fel konkrét példákban a felszínformálódás három f folyamatának fizikai és kémiai változásait: lepusztulás – aprózódás, mállás és legfontosabb el idéz i; szállítás – a legfontosabb szállító folyamatok; felhalmozás – a küls er k és az ember szerepe. Tudja példákkal alátámasztani a küls és a bels er k, valamint az ember szerepét a felszínformálódásban. Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a felszínformákat (középhegység, magashegység, mélyföld, alföld, fennsík, dombság, völgy, medence, hátság). Tudjon ezekre példát mondani a kontinensekr l és hazánk területér l, tudja megmutatni ezeket a térképen és felismerni a térképvázlatban.

Emelt szint Ismerje a mállás különböz típusait, a szállítás szállítóközeggel és anélküli formáit.

Legyen képes (képeken, ábrákon) felismerni, megkülönböztetni a felszínformákhoz kapcsolódó tipikus tájakat, tudja elhelyezni ezeket a megfelel kontinenseken és földrajzi övezetekben.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Értse a légkör fejl dését, összetételének változását. Tudjon következtetni a leveg min ségére az összetétel változását bemutató adatsorokból.

Ismertesse az ózonréteg kialakulását. Tudjon példákat mondani az ózon lebomlását el idéz folyamatokra, legyen tisztában az általuk el idézett veszélyekkel, tudjon a megoldás lehet ségeir l. Tudja magyarázni a leveg felmelegedését a földrajzi helyzet és a Ismerje a h mérséklet gazdasági jelent ségével kapcsolatos napsugarak hajlásszöge alapján. Bizonyítsa példákkal a fogalmakat: tenyészid szak, h összeg, napfénytartam. felmelegedést és a leh lést módosító tényez k szerepét. Értelmezze ábra segítségével az üvegházhatás kialakulását, Alkalmazza fizikai ismereteit az üvegházhatás kialakulásának jelent ségét. magyarázatában. Fogalmazza meg a felmelegedés és a leh lés törvényszer ségeit. Mutassa be a h mérséklet napi és évi járásának folyamatát és összefüggését a Föld f mozgástípusaival. Tudja kiszámítani a napi és évi középh mérsékletet, a napi h ingást, az évi közepes h ingást, az abszolút h ingást. Ismerje az izoterma fogalmát és származtatását.








3.2.2. A leveg felmelegedése

Tudja felsorolni és csoportosítani a légkört alkotó anyagokat. Tudjon egyszer metszetrajzot készíteni és elemezni az atmoszféra szerkezetér l. Ismerje a légkör szerkezeti felépítését, a szférák jellemz it és a bennük lezajló változások lényegét. Mutassa be az ózon jelent ségét az él világ szempontjából.


3.2. A leveg burok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete

Emelt szint

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

3.2.3. A légnyomás és a szél A légnyomás és a szél

Emelt szint

Legyen képes h mérsékleti adatok grafikus ábrázolására és h mérsékleti tematikus térképek olvasására. Tudjon példát mondani a h mérsékletváltozás felszínalakító szerepére.

Legyen képes h mérsékleti tematikus térképek összehasonlító, logikai elemzésére.

Ismerje a légnyomás fogalmát, változásának okát. Magyarázza a szél kialakulását, kapcsolatát a h mérséklet és a légnyomás változásával. Mutassa be a Föld forgásából származó eltérít er szerepét a légáramlás irányának kialakulásában.

Ismerjen trópusi ciklonokat és nevezetes helyi szeleket, szélrendszereket (hurrikán, tájfun, orkán, tornádó, parti szél, hegy-völgyi szél, városi szél), tudja bemutatni jellegzetességeiket. Ismerje a f n kialakulását és jelent ségét. Ismertesse a ciklon és az anticiklon keletkezésének feltételeit. Készítsen hozzá magyarázó rajzot.

Ismertesse a mérsékelt övezeti ciklon és az anticiklon jellemz it, kialakulásuk f térségeit. Ismerje hatásukat az id járásra és az éghajlatra.

Id járási frontok

Magyarázza a hidegfront és a melegfront kialakulásának feltételeit, mozgásukat, felh zetüket, csapadékzónáikat. Jellemezze keresztmetszet segítségével a hideg és a meleg frontot. Legyen képes ismereteinek alkalmazásával légköri képz dmények felismerésére id járási térképeken és Legyen képes id járási térképek elemzésére. m holdfelvételeken.


Ciklon és anticiklon

A szél felszínformáló tevékenysége

Mutassa be a szél pusztító, szállító és épít felszínalakító munkáját. Ismerje fel ábrán, képen a szél által formált képz dményeket (homokfodor, homokbucka, szélbarázda, k gomba).

Értse az összefüggést a szél felszínformálása és a többi természetföldrajzi tényez között. Mutassa be a szél által formált képz dmények kialakulásának folyamatát.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értse a magas és alacsony légnyomású, a leszálló és felszálló légáramlású övezetek kialakulását. Ismertesse az álladó szélrendszereket (passzátszelek, nyugatias szelek, sarki szelek) és kialakító tényez iket. Legyen képes bemutatni az általános légkörzés rendszerét egyszer rajzon. Mutassa be magyarázórajz segítségével a mérsékelt és a forró övezeti monszun szélrendszer kialakulását és jellemz it.

Mutassa be ábra segítségével a függ leges légmozgások és a szelek kapcsolatát. Ismerje a futóáramlás fogalmát és szerepét. Alkalmazza a szélrendszerekr l tanultakat kontinensek, konkrét tájak éghajlatának bemutatásában.




3.2.4. Az általános légkörzés Az általános légkörzés rendszere

Emelt szint

A monszun szélrendszer

3.2.5. Víz a légkörben

Ismertesse a passzát- és a forró övezeti monszun szélrendszer kapcsolatát. Ismerje a h mérsékleti egyenlít szerepét. Tudjon magyarázó ábrát készíteni a monszun szélrendszer kialakulásáról. Tudja használni a légköri folyamatok bemutatása során a Ismerje fel a f bb felh típusokat. Értse, mikor és miért alakulnak következ fogalmakat: tényleges- és viszonylagos vízg ztartalom, ki, milyen id járást eredményeznek. telítettség, túltelítettség, harmatpont, kicsapódás, halmazállapotAlkalmazza a csapadékhoz kapcsolható természetföldrajzi változás. összefüggéseket földrajzi övezetekre, kontinensekre, konkrét és Tudja bemutatni ábra segítségével a felh képz dés folyamatát. elképzelt tájakra. Alkalmazza az összefüggést a leveg h mérséklete és a Magyarázza a csapadékképz dés és a különböz csapadékfajták kialakulásának folyamatát. lehetséges maximális vízg ztartalma között. Legyen képes vízg ztartalom-számítási feladatok megoldására. Tudja példákkal alátámasztani a csapadék jelent ségét. Ismerje a köd típusait és keletkezésük körülményeit. Tudjon példákat mondani a csapadék felszínformáló hatására (leöblítés, vonalas erózió).

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Ismerje az éghajlat id beli változásait, pl. a k zetlemez-mozgások, az eljegesedés hatását és ezek magyarázatát. Értelmezze a mikroklíma fogalmát. Tudjon példákat mondani az id járás-változások biológiai hatásaira.




Tudjon id járás térképekb l következtetéseket levonni, aktuális forrásanyagokat feldolgozni. Lássa a légkör egységes rendszerként való m ködését, legyen képes a Föld éghajlatára vonatkozó törvényszer ségek, szabályok megfogalmazására. Mutassa be a társadalmi eredet éghajlatváltozások okait és következményeit.





Értse az id , az id járás, az éghajlat egymáshoz való viszonyát, az id járási és éghajlati elemek változásainak folyamatát, okait. Ismerje az id járás-jelentés és el rejelzés lényegét a mindennapi életben és a gazdaságban, a meteorológiai mér m szerek és a m holdfelvételek szerepét. Tudjon id járási térképet olvasni. Tudjon tematikus térképeket (csapadék, szél, h mérséklet) összehasonlítani, adatokból diagramot szerkeszteni. Tudja bemutatni példák alapján az emberi tevékenység légszennyez hatásait, következményeit, a szennyezés csökkentésének lehet ségeit.


3.2.6. Az id járás és az éghajlat

Emelt szint




Középszint

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása

Ismerje a vízburok tagolódását. Értse a víz körforgásának folyamatát, halmazállapotának és helyének változásait. Tudja elemezni sematikus ábrán a napsugárzás és a víz körforgásának kapcsolatát, a párolgás és a csapadék szerepét.

Ismertesse a vízburok kialakulását.

Mutassa be az óceánok és a tengerek közötti különbségeket.

Tudja megkülönböztetni a beltengert és a peremtengert, tudjon rá példákat mondani és térképvázlaton bejelölni.




3.3.2. A világtenger Az óceánok és a tengerek

Emelt szint

A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai

Ismertesse a tengervíz felmelegedésének és leh lésének, fagyáspontjának sajátosságait, a víz fajh jének és h tároló képességének összefüggéseit. Mutassa be a sótartalom változásának összefüggését a párolgással, a csapadékkal, a hozzáfolyással.

Értse a tengervíz sótartalmának övezetes kialakulását. Tudja bemutatni a földrajzi tényez k összefüggéseinek alkalmazásával a sótartalom változását egy hosszúsági kör mentén.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint A tengervíz mozgásai


Értse az óceán- és a tengervíz mozgási, áramlási rendszerének kialakulását és m ködését, lássa összefüggését az általános légkörzéssel. Tudja megmutatni a térképen az alábbi áramlásokat: Golf-, Észak-atlanti-, Kuro-shio-, Labrador-, Oja-shio-, Humboldt-, Benguela-áramlás. Bizonyítsa tematikus térképek segítségével a tengeráramlások éghajlatmódosító hatását, kialakulását, és mondjon példát azokra. Értelmezze magyarázó ábra alapján a tengerjárást, lássa természeti- és társadalmi-gazdasági következményeit. Tudja indokolni a delta- és a tölcsértorkolat kialakulását. Bizonyítsa példák alapján a nagy kiköt k kialakulása és a torkolattípus közötti kapcsolatot. Mutassa be a tengervíz mozgásai és a partformák közötti összefüggést, az ár-apály szintkülönbsége és a torkolattípus kialakulása közötti kapcsolatot. Tudja bemutatni példák alapján a világtengert mint természeti er forrást. A világtenger társadalmi-gazdasági hasznosítása

Emelt szint Tudja összekapcsolni a térben az uralkodó szelek és a tengeráramlások térképét. Ismerje fel a légkörzési és a vízkörzési rendszer hasonlóságait, kapcsolatait.

Magyarázza a szök ár és a vakár kialakulásának feltételeit.

Mondjon példát a tengeri üledék, az üledékes ásványkincsek és az ércek képz désére. Ismertesse a kitermelés lehet ségeit.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A tavak

Emelt szint

Ismerje a tavak keletkezési típusait. Tudjon példákat mutatni az atlaszban az egyes típusokra.

Következtessen a térkép segítségével a tavak keletkezésére elhelyezkedésük, alakjuk, mélységük alapján.

Ismertesse a tavak pusztulásának okait és szakaszait.




A folyóvizek

Ismerje fel a tavak állapotát fényképeken, ábrákon. Értékelje a bels és küls er k munkájának következményeit, az emberi tevékenység szerepét a tavak keletkezésében és Értékelje és alkosson véleményt néhány példa alapján a pusztulásában. mesterséges tavak létrehozásának céljairól és környezeti következményeir l. Tudjon példákat mondani a tavak környezeti értékeinek hasznosítási módjaira.

Alkalmazza az alábbi fogalmakat: vízgy jt terület, vízválasztó, f - és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás. Értse a folyó vízjárásának jellemz it, összefüggéseit a földrajzi Bizonyítsa példákkal térkép alapján a domborzat és a fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal. szakaszjelleg összefüggését, térbeli és id beli változását. Tudja kiszámítani a folyó vízhozamát. Tudjon többtényez s földrajzi összefüggéseket elemezni (sebesség, hordalékszállítás, vízhozam kapcsolata a Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz épít és romboló felszínformálással). munkáját. Legyen képes vízállás-jelentés értelmezésére. Ismerje a folyó munkavégz képességét meghatározó tényez ket. Mutassa be példák alapján az emberi beavatkozások vízfolyásokra gyakorolt hatásait, mondjon véleményt azokról.

Ismerje fel konkrét példákon a folyó munkavégz meghatározó tényez ket.

képességét

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

3.3.4. A felszín alatti vizek Magyarázza a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatát.

Tudja összehasonlítani a felszíni és a felszín alatti vizek fizikai és kémiai tulajdonságait.

Ismertesse a felszín alatti vizek kialakulását, vizük mozgását és egymással való kapcsolatát.




Tudja rendszerezni a felszín alatti vizeket különböz szempontok Értelmezze a földtani szerkezet és a felszín alatti víztípusok szerint. kialakulásának kapcsolatát. Alkalmazza a geotermikus gradiensr l tanultakat a felszín alatti Mutassa be a k zetmin ség szerepét a felszín alatti vizek vizek h mérsékletének magyarázatában. elhelyezkedésében és mozgásában, a talajvíz szintjének Tudja ábrázolni egyszer metszeten a karsztformákat. kapcsolatát a csapadékkal és a párolgással. Ismerje a mészk oldódásának kémiai folyamatát, a talaj- és Ismerje fel és jellemezze a felszíni és felszín alatti karsztformákat növényborítottság szerepét a karsztosodásban. (víznyel , dolina, polje, cseppk , barlang, barlangi patak, karsztforrás). 3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei Ismerje a folyószabályozás lényegét és módszereit, mutassa be jelent ségét a társadalmi-gazdasági életben. Ismertesse a belvíz kialakulásának okait, az ár- és belvízvédelem feladatait. Mutassa be a víztározó és a vízlépcs szerepét. Tudjon következtetni a földrajzi elhelyezkedésb l, a természet- és Sorolja fel a víznyerés lehet ségeit. a társadalomföldrajzi jellemz kb l a vízigényekre és azok Mutassa be a domborzat és a csapadék kapcsolatát a vízenergia kielégítésének módjára. hasznosításának lehet ségeivel, tudja ezt példákkal bizonyítani. Ismertesse a vízkészlet hasznosításának lehet ségeit, módjait.

Tudja példák alapján bizonyítani a nemzetközi összefogás szükségességét a vízgazdálkodásban, a vizek védelmében, a Mutassa be példák alapján a vizek védelmének, a vízzel való vízzel való takarékoskodásban. takarékosságnak szükségességét. Tudja példák segítségével bemutatni a nagy vízrendszerekbe való emberi beavatkozás helyi és regionális következményeit.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

3.3.6. A jég és felszínformáló munkája




3.4. A talaj

Mutassa be ábra alapján a hóhatár magasságának összefüggését a földrajzi szélességgel és a domborzattal. Hasonlítsa össze a belföldi és a magashegységi jégképz dés folyamatát. Ismertesse a gleccserek és a belföldi jégtakarók felszínformálását, a jég pusztító és épít munkáját. Ismerje fel ábrán, fotón a jég által formált képz dményeket (pl.: jég csiszolta felszín, tóhátság, gleccservölgy, morénasánc, morénasíkság). Tudjon példákat említeni ezek földrajzi el fordulására és tudja megmutatni azokat a térképen. Ismertesse a talajképz dés folyamatát. Jellemezze a leggyakrabban el forduló talajtípusokat, (pl. mez ségi talaj, barna erdei talaj, podzol, trópusi vörösföld, szikes), tudjon példát mondani földrajzi elhelyezkedésükre. Mondjon példákat a talaj pusztulását el idéz emberi tevékenységekre. Soroljon fel a talaj védelmét szolgáló megoldásokat, m velési módokat.

Tudja magyarázni a jégképz dés folyamatát. Tudja bemutatni konkrét tájakon a jég felszínformálásának következményeit. Bizonyítsa az éghajlat meghatározó szerepét a talajok kialakulásában. Mutassa be az egyes talajszintek jellemz it. Tudjon példákat mondani azonális talajok kialakulására. Mutassa be tematikus térképek összevetésével az éghajlat, a talajtípusok és a gazdálkodás összefüggéseit. Bizonyítsa a domborzati jellemz k, a gazdálkodási mód és a talajpusztulás összefüggéseit.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai

Emelt szint Mutassa be példák segítségével az egyes geoszférákban lezajló folyamatoknak a többi geoszférára gyakorolt hatását és azok következményeit. Tudjon példákat mondani a több geoszférára is kiterjed környezeti ártalmakra, ezek kiváltó okaira és következményeire, a megel zés és a megoldás lehet ségeire. Tudjon elemezni a témához kapcsolódó folyamatábrákat és szemelvényeket.

4. A természetföldrajzi övezetesség a Földön VIZSGASZINTEK TÉMÁK 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezetek

Valódi éghajlati övezetek

4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség

Emelt szint




Középszint

Tudja magyarázni egyszer rajz készítésével a napsugarak hajlásszöge, az egységnyi területre jutó napsugárzás és a felmelegedés mértékének földrajzi szélességt l függ változását. Tudja megmagyarázni a szoláris övezetek határainak elhelyezkedését. Tudja bejelölni a térképvázlaton a szoláris éghajlati övezeteket, tudja pontos helyüket a földrajzi fokhálózatban. Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín és a domborzati viszonyok az éghajlatot. Tudjon példát mondani tematikus térképek felhasználásával a szoláris övezeteket módosító tényez kre. Mutassa be a szoláris és a valódi éghajlati övezetesség közötti különbséget. Értelmezze a földrajzi övezetesség fogalmát, rendszerét (övezet, öv, terület/vidék). Tudja megmutatni a térképen a földrajzi övezeteket, öveket és területeket. Bizonyítsa az éghajlati övezetesség meghatározó szerepét a többi földrajzi tényez jellemz inek kialakulásában. VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Emelt szint


Középszint Jellemezze az egyes területek éghajlati, vízrajzi és felszínformálódási sajátosságait, talaját és él világát. Mutassa be, hogyan befolyásolják a természetföldrajzi jellemz k a társadalom lehet ségeit az egyes övezetekben, övekben, területeken.

Mutassa be az összefüggéseket és a törvényszer ségeket a földrajzi övezetesség elemeinek kapcsolatrendszerében (talajképz dés folyamata, vízháztartást befolyásoló tényez k, felszínformálódási folyamatok).

Ismerje a különböz övezetek, övek környezeti problémáit. Ismerje fel és jellemezze fényképek, ábrák alapján a földrajzi övezetesség tipikus területeit. Tudja elemezni a Föld és a kontinensek zonalitását bemutató tematikus térképeket, diagramokat. Tudjon klímadiagramot értelmezni és összehasonlítani.

4.3. A forró övezet

Egyenlít i öv

Tudjon tematikus térképek összehasonlításával komplexen jellemezni, kontúrtérképen feltüntetni éghajlati övezeteket, öveket, területeket/vidékeket. Legyen képes az övezetességet bemutató komplex szelvény elemzésére. Ismerjen fel éghajlati öveket, területeket és vidékeket klímadiagramok alapján.

Ismerje az egész övezetre jellemz közös földrajzi sajátosságokat. Tudja bemutatni a környezeti tényez k és a természetes növénytakaró jellegének változását az Egyenlít és a térít körök Tudjon az övezetességet bemutató komplex szelvényt készíteni az Egyenlít és a térít körök között egy adott hosszúsági kör között. Értse az övek elkülönítésének szempontjait. mentén. Jellemezze az egyenlít i éghajlat sajátosságait. Mutassa be a passzát szélrendszer szerepét az éghajlat sajátosságainak kialakításában, az összefüggést a vízháztartás és a felszínformálás, a csapadék eloszlása és a folyók vízjárása között.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Átmeneti öv

Térít i öv

Emelt szint

Jellemezze az öv él világát, talaját. Tudja felsorolni legfontosabb gazdasági növényeit, ismerje az övben folyó gazdálkodás típusait.

Mutassa be a növénytakaró alkalmazkodását a környezeti tényez khöz az övben. Ismertesse az övre jellemz gazdálkodás környezeti problémáit és következményeit.

Tudja összehasonlítani a nedves és száraz szavanna éghajlati sajátosságait, értse a különbségek okát. Mutassa be az összefüggést a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellegének kialakulása között. Értelmezze a száraz és csapadékos id szak váltakozásának hatását a vízjárásra, a vízháztartásra, a felszínformáló folyamatokra és az él világra. Mutassa be a különböz szavannatípusok növény- és állatvilágának jellegzetességeit. Tudja felsorolni az övben termesztett fontos gazdasági növényeket és tenyésztett állatokat.

Tudja bemutatni az átmeneti övben a felszínformáló folyamatokat és jelent ségüket.

Ismerje a trópusi sivatagi éghajlat sajátosságait, értelmezze az állandóan leszálló légáramlás szerepét a kialakulásában. Mutassa be biológiai ismeretei alapján az él világ alkalmazkodását a széls séges környezeti tényez khöz.

Legyen tisztában a szavannagazdálkodás ökológiai problémáival, a Száhel-övezet elsivatagosodásának okaival. Hasonlítsa össze a különböz k zetanyagú sivatagok jellegzetességeit.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint




Mutassa be a küls er k felszínformáló szerepét az övben. Ismertesse az id szakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodásban. Tudja magyarázni a gyenge min ség sivatagi váztalajok Tudja felsorolni, és térképen megmutatni Földünk jelent s zonális kialakulását. sivatagjait.

Monszun vidék

Tudja jellemezni a forró övezeti monszun éghajlatot. Ismerje a monszunes zések szerepét a felszínformáló folyamatokban, a talajképz désben, a gazdálkodásban. Tudjon felsorolni a vidékre jellemz kultúrnövényeket.

Magyarázza a Hindusztáni-félsziget példáján a trópusi monszun kialakulását, a nyári és a téli monszun, a domborzat szerepét a csapadék térbeli és id beli eloszlásában. Mutassa be az összefüggést a forró övezeti monszun éghajlat és a monszungazdálkodás sajátosságai között.

4.4. Mérsékelt övezet

Ismerje az övezet egészére jellemz közös földrajzi sajátosságokat. Értse az övezet öveinek elkülönítési szempontjait.

Legyen képes jellemezni a mérsékelt övezetr l egy adott hosszúsági vagy szélességi kör mentén készült komplex szelvényt. Tudja bemutatni tematikus térképek segítségével egy kontinensen az övezetességet és kialakulásának okait.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

4.4.1. Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület

Monszun terület

Ismerje a mediterrán éghajlat jellegzetességeit, értse az összefüggést az évszakok jellege és az uralkodó szélrendszer változása között. Tudja jellemezni a természetes növénytakarót, a talajt. Sorolja fel a mediterrán gazdálkodásra jellemz termesztett növényeket, tenyésztett állatokat, a gazdálkodás sajátosságait.

Értse a meleg mérsékelt övön belüli földrajzi különbségek okait.

Tudja indokolni a mediterrán és a mérsékelt övezeti monszun éghajlat elhelyezkedését, eltér jellemz it. Értse a szélirány változása és a csapadék mennyisége és id beli eloszlása, valamint a folyók vízjárása közötti összefüggést.

Tudja összehasonlítani a forró övezeti és a mérsékelt övezeti monszun éghajlatot.

Tudja megnevezni és jellemezni a terület növénytakaróját, felsorolni a termesztett növényeit.

4.4.2 Valódi mérsékelt öv

Óceáni terület

Ismerje fel az éghajlat, a természetes növénytakaró és a k zetmin ség szerepét a talajképz désben.

természetes

Mutassa be az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatását a Igazolja a különböz éghajlati diagramok és keresztmetszeti ábrák természetföldrajzi tényez k NY – K irányú változásaira. összehasonlító elemzésével a kontinentalitás NY–K irányú fokozódását. Ismerje a környezeti tényez k szerepét a növénytermesztés és az állattenyésztés jellegének, jellemz inek változásában. Mondjon példát az óceánok és a tengeráramlások éghajlatmódosító hatására.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Mutassa be az összefüggést az éghajlat és a mez gazdasági hasznosítás között. Ismertesse a nedves kontinentális éghajlat átmeneti jellegét. Mutassa be a terület természetföldrajzi tényez inek összefüggéseit. Ismertesse a területen folyó gazdálkodást.

Szárazföldi terület

Tudja jellemezni a száraz kontinentális éghajlatot. Mutassa be az éghajlat kialakulásának okait. Ismerje a folyók vízjárásának jellemz it. Tudja bemutatni a terület gazdasági hasznosításának lehet ségeit.

Vegye észre a hasonlóságokat és a különbségeket a nedves és a száraz kontinentális éghajlat sajátosságai között. Ismertesse a füves puszta, a sztyep, a préri és a pampa területi különbségeit.


Mérsékelten szárazföldi terület

Ismerje a terület speciális környezeti problémáit (nem m velt területek feltörése, túlöntözés), kialakulásuk okait. Tudjon példát mondani lehetséges megoldásaikra. Széls ségesen szárazföldi terület

Ismertesse a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat jellegzetes vonásait, a tengerekt l való távolság és a domborzat szerepét a kialakulásában. Mutassa be a h - és fagyaprózódás felszínformáló szerepét. Ismerje az id szakos vízfolyások, a lefolyástalan területek kialakulásának okait. Ismerje a terület gazdasági hasznosításának lehet ségeit.

Tudja összehasonlítani a forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat diagramját, az éghajlatot meghatározó tényez ket. Ismerje a szikesedés, illetve a másodlagos szikesedés folyamatát, okait.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Jellemezze a tajga éghajlatot. Indokolja, miért csak az északi félgömbön alkot összefügg övet a tajga. Ismertesse az elmocsarasodás okait. Tudja jellemezni a növénytakarót és a talajt. Ismerje az öv gazdasági hasznosításának lehet ségeit. Tudja bemutatni az övezet egészére jellemz természetföldrajzi tényez ket és kialakulásuk okát. Ismerje a sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjait. Ismertesse, hogyan befolyásolják a hideg övezet természetföldrajzi jellemz i a társadalom lehet ségeit.

Mutassa be, mely okok hátráltatják az öv gazdasági hasznosítását. Bizonyítsa példákkal a tajga irtásának környezeti következményeit.

Sarkköri öv

Mutassa be a tundra éghajlat sajátosságait, és ezek a következményeit.

Ismertesse a talajképz désnek és a felszínformálódásnak az övre jellemz vonásait.

Sarkvidéki öv

Tudja jellemezni az állandóan fagyos éghajlatot. Ismerje fel hatásait a többi természetföldrajzi jellemz és az él világ területi elterjedésében. Mutassa be az összefüggést a tengerszint feletti magasság és a környezeti tényez k változása között. Ismertesse a függ leges és a vízszintes övezetesség hasonlóságait, eltéréseit és összefüggéseit. Mutassa be, hogy a hegységekben miért és hogyan változik az éghajlat. Mutassa be keresztmetszeti ábrák segítségével a forró és a mérsékelt övezeti hegységek függ leges övezetességét, a gazdálkodás lehet ségeit.

Tudja magyarázni a belföldi jégtakaró eltérését az északi és a déli félgömbön.

4.4.3 Hideg-mérsékelt öv

4.5. A hideg övezet

4.6. A függ leges földrajzi övezetesség

Magyarázza az állandó sarki nappal és éjszaka kialakulását, hosszúságának É–D-i irányú változását.

Tudja bemutatni a küls er k magassággal változó felszínformáló szerepét a magashegységekben.

Legyen képes függ leges övezetességet bemutató keresztszelvényt készíteni. Ismerje az egyes függ leges övek gazdasági hasznosításának lehet ségeit, tudjon példát mondani azok különbségeire a Föld különböz vidékein.

5. A népesség- és településföldrajz VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 5.1. A gazdálkodás övezetessége és hatása a környezet állapotára Tudja bemutatni az élelmiszertermelés övezetenként, övenként, területenként eltér lehet ségeit és a mez gazdasági termelés módjait. Hasonlítsa össze a növénytermesztés vízszintes és függ leges övezetességgel összefügg rendszerét. Mondjon példát olyan országokra, ahol a mez gazdasági termelés a függ leges övezetességhez igazodik. Mutassa be a trópusi erd irtások következményeit, a szavannák túllegeltetésének, a növényzet felégetésének hatásait. Ismertesse a mérsékelt övezeti erd irtások, a füves területek feltörésének, túllegeltetésének következményeit.

5.2. A népesség földrajzi jellemz i A népesség számbeli alakulása, összetétele

Emelt szint Tudjon példákat mondani az övezetesség és a táj eltartóképességének kapcsolatára, az övezetesen elrendez d természeti er forrásokra.

Tudja példákkal érzékeltetni, hogyan igazodnak a természetföldrajzi övezetességhez a gazdasági élet mez gazdaságon kívüli ágai. Mutassa be ábrasorok segítségével a földrajzi környezet társadalmi tevékenységek hatására bekövetkezett változásait. Tudja térképen megmutatni, munkatérképre berajzolni az életközösségek környezetkárosodással leginkább sújtott területeit. Mondjon példákat arra, hogyan kezeli a társadalom az övezetek, övek, területek környezeti problémáit. Mondjon példákat az emberi tevékenység kiterjesztésének (bányászat, vadászat) várható következményeire a hideg övezetben.

Tudja összekapcsolni a korfán tapasztalható eltéréseket történelmi eseményekkel. Ismerje a népesség számának történelmi alakulását. Mutassa be a Mutassa be a népesedési szakaszok és a korfa alakjának összefüggését. demográfiai robbanás okait, összefüggéseit, következményeit. Magyarázza példák alapján a természetes szaporodást befolyásoló tényez ket.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Emelt szint

Tudja kiszámítani a természetes szaporodás nagyságát. Jellemezze a népesedési szakaszokat, értse az eltérések okait. Tudja leolvasni korfáról az adatokat. Vonjon le következtetéseket a különböz társadalmi és gazdasági fejlettség országokra vonatkozó népesedési adatokból. Tudja adatok felhasználásával bemutatni a népesség kor- és foglalkozási szerkezetét. Tudjon következtetni a gazdasági fejlettségre a foglalkozási szerkezet alapján.

Ismertesse az elöreged és a fiatalodó társadalmak korösszetételéb l adódó társadalmi-gazdasági következményeket. Tudja példákon bemutatni a népességgyarapodás környezeti következményeit. Mutassa be a foglalkozási átrétegz dés okait és módjait.




Középszint







A népesség területi eloszlása Indokolja a mai népességeloszlást és a népességvándorlások irányait. Nevezze meg és mutassa meg térképen a Föld legnagyobb Tudja bizonyítani statisztikai adatok alapján az urbanizálódás és a gazdasági fejlettség összefüggéseit. népességkoncentrációit. Magyarázza meg a népesség egyenl tlen elrendez désének okait Tudjon példákat mondani a népességvándorlások típusaira, tudja azokat összekapcsolni történelmi eseményekkel. és következményeit. Készítsen rendszerez vázlatot a népesedési folyamatokról, a Értelmezze a falusi és városi népesség országonként eltér túlnépesedés kialakulásáról és következményeir l tipikus földrajzi arányait és annak összefüggéseit a gazdasági fejlettséggel. helyeken. Ismerje és tudja megmutatni az emberfajták földrajzi Értse a nagyrasszok kialakulásának földrajzi és környezeti okait. elhelyezkedését.

Tudja kiszámolni adatok alapján a néps r séget.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint. Mutassa be példák alapján a város kialakulásának folyamatát.

Tudja példákkal igazolni a település szerepköre, alaprajza és arculata közötti összefüggést.

Tudja magyarázni a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbségeket. Igazolja az infrastruktúra fontosságát a városfejl désben. Tudja felismerni képeken, ábrákon és leírásokban a városok övezeteit, eltéréseit a különböz földrészeken. Mutassa be a falvak kialakulásának folyamatát. Csoportosítsa a falvakat méretük, alaprajzuk és funkciójuk szerint. Ismerje a tanya változó szerepét és típusait. Tudja bemutatni a változások okait. Ismerje az agglomeráció, a bolygóváros és az alvóváros fogalmát, mutassa be kialakulásuk folyamatát, tudjon példát mutatni ezekre a térképen. Mutassa be példákkal a nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondokat, tudjon a megoldásukra tett intézkedésekr l.

Ismertesse a városokba áramlás eltér gazdasági fejlettség térségeiben.

okait a Föld különböz




5.3. A települések földrajzi jellemz i

Emelt szint

Mutassa be a mai falvak átalakulási folyamatát, a falvak szerepének átértékel dését. Mutassa be a tanyavilág kialakulásának okait. Mutassa be a tanya és a farm közötti hasonlóságokat és különbségeket. Tudjon bemutatni tipikus hazai és külföldi agglomerációs térséget. Ismerje föl ábrákon és képeken a különböz földrajzi övezetek és övek településképének, építkezésének sajátosságait.

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe VIZSGASZINTEK TÉMÁK Emelt szint

6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemz folyamatai A világgazdaság felépítése, ágazatai Mutassa be a világgazdaság ágazati felépítését. Mutassa be az egyes társadalmi tényez k szerepét (pl. munkaer min sége, népesség struktúrája, hagyományok, a rendelkezésre álló t ke stb.) a gazdasági életben.

Tudja példákkal bemutatni, hogy milyen gazdasági szerkezet országokat érint hátrányosan a cserearányromlás. Készítsen vázlatot a nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulási folyamatáról. Bizonyítsa példákkal, hogy az országok gazdasági fejlettségi csoportokba sorolása csak több mutató alapján megbízható. Mutassa be példákkal az eltartott és a foglalkoztatott népesség arányának, a mez gazdasági termelés fejlettségi mutatóinak, a külkereskedelem mutatóinak és a gazdaság fejlettségének összefüggéseit. Tudja alkalmazni konkrét példákban az életszínvonal és az életmin ség mérésére szolgáló mutatókat.




Ismerje föl leírásokban és hírekben a globalizáció folyamatát, Bizonyítsa példákkal a világgazdaság egységes rendszerként való jelenségeit. m ködését. Tudja, hogyan m ködik a monetáris világgazdaság és a Mutassa be modell segítségével a piacgazdaság m ködését, elveit. piacgazdaság. Tudjon példákat mondani a nemzetközi t keösszefonódásokra.


A világgazdaság m ködése és folyamatai

Sorolja fel a gazdasági fejlettséget alakító tényez ket. Tudja csoportosítani gazdasági fejlettségük szerint az országokat, és mondjon példát azokra. Tudja értelmezni és alkalmazni a gazdasági fejlettség mutatóit, az összehasonlítás módszereit. Mutassa be példák alapján a gazdasági fejlettség területi különbségeit. Mutassa be példákon keresztül a gazdasági fejlettség kapcsolatát az életszínvonallal.







A gazdasági fejlettség és területi különbségei




Középszint

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Emelt szint


Középszint

6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemz i és folyamatai A mez gazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata

Vázolja fel a nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásának folyamatát. Mutassa be a világkereskedelem legjelent sebb irányait és f bb országcsoportjait, országait. Mutassa be példákkal a külkereskedelem áruszerkezetének összefüggését a fejlettséggel. Bizonyítsa az egyéb szolgáltatások szerepét és jelent ségét a kereskedelemben. Nevezzen meg fontos kereskedelmi társulásokat. Készítsen vázlatot az európai integrációs folyamatról.

Értékelje az élelmiszergazdaság szerepét a gazdasági életben. Mutassa be példákkal a természeti tényez k és a mez gazdaság szoros kapcsolatát. Hasonlítsa össze a mez gazdasági termelés típusait. Magyarázza meg az eltartóképesség eltér alakulását a különböz társadalmi-gazdasági fejlettség régiókban. Legyen képes az élelmiszergazdasággal kapcsolatos tematikus térképek logikai olvasására, az ábrázolt összefüggések feltárására.


6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata




Hasonlítsa össze a piacgazdaság és a tervgazdaság m ködését, a gazdaságirányítás direkt és indirekt módszereit. Mutassa be a m köd t ke mozgásának legf bb irányait és hatásait a gazdasági fejl désben. Mutassa be modellek segítségével a világgazdaság jöv jével kapcsolatos elképzeléseket. Értelmezze példák bemutatásával a protekcionizmus, a vámok, az export-kényszer, a barter, a munkaer piac, az embargó, az árudömping, a t kepiac szerepét a világgazdaságban. Érzékeltesse példákkal a WTO szerepét, jelent ségét. Tudjon példákat mondani a világpiactól való különböz fajtájú és mérték függ ség okaira. Érveljen az integráció szükségessége mellett és ellen.





Ismertesse a multinacionális vállalatok kialakulását. Értelmezze modell segítségével a multinacionális vállalatok m ködését.

Elemezzen a mez gazdaság történeti fejl dését bemutató ábrát. Mutassa meg térképen a legnagyobb mez gazdasági termel k és fogyasztók földrajzi elhelyezkedését. Tudjon példát mondani tájakra, országokra, ahol a kedvez tlen természeti adottságok ellenére is magas színvonalú a mez gazdasági termelés. Mutassa be az élelmiszertermelést befolyásoló társadalmi tényez k szerepét különböz országcsoportok példáján.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Indokolja az élelmiszergazdaság legdinamikusabb ágazatainak fejl dését. Értelmezzen jellemz birtokkoncentrációkat és tulajdonformákat bemutató ábrákat.




Tudja megállapítani statisztikai adatsorok alapján a mez gazdasági termelés földrajzi eloszlását. Mondjon példát a mez gazdasági termelés következtében fellép környezetkárosító folyamatokra.

Emelt szint

Növénytermesztés

Állattenyésztés

Erd gazdálkodás, hal- és vadgazdálkodás

Mutassa meg a térképen a m velésre alkalmas területek földrajzi eloszlását, kapcsolatát a földrajzi övezetességgel. Tudja csoportosítani a termesztett növényeket és megnevezni termesztésük legfontosabb körzeteit. Mutassa be, hogyan igazodnak az állattenyésztés f bb módjai a természeti és társadalmi feltételekhez. Nevezze meg a min ségi állattartás feltételeit. Tudjon adatokból következtetni az állattenyésztés fejlettségére. Mutassa be példákkal a vallások és a társadalmi szokások hatását az állattartásra. Mutassa meg a térképen a legnagyobb erd állománnyal rendelkez , legjelent sebb fakitermel országokat. Sorolja fel a legfontosabb erd típusokat és a gazdasági szempontból jelent s, értékes fafajtáikat. Mutassa be az erd k ökológiai szerepét és az erd ket veszélyeztet folyamatokat. Nevezze meg a halászat f területeit a Földön.

Mutassa be az ókori öntözéses kultúrák mai mez gazdasági jelent ségét. Értelmezze a növénytermesztés állattenyésztést kiszolgáló szerepét. Igazolja példákkal az állattartás típusa és a társadalmi- gazdasági fejlettség összefüggését. Mutassa be néhány speciális állat szerepét (jak, bivaly, láma, teve, rénszarvas) az egyes országok társadalmi-gazdasági életében. Mutassa be ábraelemzés során az erd gazdaság és a feldolgozóipar kapcsolatát.

Keressen összefüggést a természeti adottságok, a hagyományok és a halászat jelent sége között. Sorolja fel a legfontosabb tengeri halászhatalmakat és a legnagyobb mennyiségben kifogott halfajokat. Mutassa be a túlhalászás okait és veszélyeit.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása Energiagazdaság

Tudja csoportosítani az energiahordozókat. Ismerje az energiahordozók keletkezésének módját. Sorolja fel a különböz energiaforrások alkalmazásának el nyeit és hátrányait. Tudja megmutatni a térképen a világ legfontosabb k szén-, k olaj- és földgázlel helyeit. Tudja összehasonlítani az energiahordozók kitermelésének és felhasználásának területi elhelyezkedését. Olvassa le adatsorokból az energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változásokat, és értelmezze ezek hátterét. Mutassa be az energiagazdaság szerepét a gazdasági életben. Mondjon példákat az energiagazdaság okozta környezeti problémákra, érveljen a környezetkímél termelés szükségessége mellett.

Emelt szint

Ismerje az egyes energiahordozók gazdaságosságát meghatározó tényez ket. Mutassa be a k olajválság eltér hatását a különböz országcsoportokra.


Középszint

Hasonlítsa össze a különböz fejlettség gazdaságok energiaigényeit és energiahatékonyságát. Tudja felbecsülni a világ energiafelhasználásában a jöv ben bekövetkez változásokat, a megújuló energiaforrások várható szerepét.

Mutassa be az energiagazdaság környezeti veszélyeit. Ismertesse az energiatermelésb l adódó környezeti gondok megoldására kidolgozott elképzeléseket.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Mutassa be adatsorok vagy diagramok alapján az ipar változó jelent ségét a gazdasági életben. Tudja használni az ipar fejlettségének jellemzésére alkalmas mutatókat. Tudja csoportosítani az ipar ágait, ágazatait. Nevezze meg a f bb iparágak telepít tényez it. Magyarázza meg az ipar szerkezetének a fejlettségt l függ alakulását, jellemz it és a szerkezetváltás folyamatát. Tudjon példákat mutatni a térképen a kitermel - és a feldolgozóipari körzetekre, valamint a nagy hazai és nemzetközi ipari tömörülésekre. Mutassa be a telepít tényez k szerepét és azok átértékel dését az iparvidékek életében. Tudjon összefüggéseiben bemutatni egy tipikus gazdasági régiót. Mutassa be példák alapján az ipari termelés környezetkárosító hatásait.

Mutassa be az ipari és a technológiai parkok szerepét, tudjon ezekre példát mondani. Indokolja az ipar 20. századi nagy területi átrendez déseit.

Ipar

Tudja példákkal bemutatni a technológiai és a területi kapcsolatokat az ipari termelésben. Értelmezze példák alapján a beszállítói, az alapanyaggyártó és a feldolgozó-összeszerel szerepkör jelent ségét a világ ipari termelésében. Mutassa be ezek hatását a benne érintett országok gazdaságára.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értékelje a közlekedés társadalmi-gazdasági szerepét. 6.5. A harmadik és a negyedik szektor Mutassa be a közlekedési hálózat kialakulása és a természeti jelent ségének növekedése A közlekedési, szállítási infrastruktúra adottságok közötti összefüggést. Értékelje az egyes szállítási módok el nyeit és hátrányait. Ismertesse a hagyományos közlekedési módokat és az azok kombinálásával kialakult új szállítási lehet ségeket. Mutassa be diagramok segítségével a közlekedési ágazatok arányában történt változásokat, értse ezek okát. Olvassa le tematikus térképr l az áruszállítás legfontosabb irányait. Mutassa be példák segítségével az egyes közlekedési-szállítási módok környezetkárosító hatásait, ismertesse a csökkentés lehet ségeit. Indokolja a hírközlés fontosságát a társadalmi-gazdasági élet fejl désében.

A harmadik és a negyedik szektor

Mutassa be diagramok, adatok segítségével a harmadik és a negyedik szektor szerepének id beli átalakulását. Illusztrálja példákkal a szolgáltatás jelent ségének és bels arányainak változását.




Egyéb infrastruktúra

A m köd t ke és a pénz világa Mutassa be a szükséglet és a termelés, a fizet képes kereslet és a gazdasági egyensúly összefüggését. Tudja felsorolni a költségvetés f összetev it. Sorolja fel az infláció kialakulásának, növekedésének okait és következményeit.

Emelt szint Tudja magyarázni a k olajválság közlekedésre gyakorolt hatását. Mutassa be a közlekedés fejlettsége és az idegenforgalom közötti kapcsolatot. Mondjon európai és hazai példákat a közlekedésfejlesztés, átalakítás legfontosabb szempontjaira.

Mutassa be szemelvények és adatsorok összehasonlító elemzésével az infrastruktúra kapcsolatát az életmin séggel. Magyarázza meg a tercier és a kvaterner szektor szerepének id beli változását. Érzékeltesse példákkal a harmadik és a negyedik szektor jelent ségét a mai világgazdaságban és a társadalmi életben. Magyarázza az adósságválság okait és gazdasági következményeit. Tudjon példát mondani inflációt és költségvetési hiányt gerjeszt folyamatokra. Hasonlítsa össze a f bb gazdasági vállalkozási formákat.

7. A világgazdaságban különböz szerepet betölt régiók, országcsoportok és országok VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Magyarázza meg a világgazdasági pólusok kialakulásának okait és folyamatát. Mutassa be összehasonlító adatsorok vagy diagramok alapján a pólusok világgazdasági jelent ségét. Magyarázza meg a periféria-térségek kialakulásának okait. Értelmezze a periféria helyzet társadalmi-gazdasági következményeit. Mutassa meg térképen a Föld különböz területeinek perifériaországait.

Mutassa be a világgazdasági pólusok területi átrendez dését. Mondjon példákat a világgazdasági pólusokon belüli országok egymás közötti kereskedelmi kapcsolataira és társulásaira.

Hasonlítsa össze a centrum- és a periféria országok világgazdasági szerepkörét. Tudja értékelni az eltér fejlettség periféria-országok felzárkózásának különböz esélyeit. Csoportosítsa a periféria-országokat fejlettségük szerint.


7.2. A világgazdaság peremterületei

Mutassa meg a térképen a világgazdasági pólusokat és azok vezet országait.




7.1. A világgazdasági pólusok

Emelt szint







Mutassa be példákkal a különféle egyedi szerepkör országok jelent ségét a világgazdaság m ködésében. Vázolja fel a trópusi üdül szigetek és az adóparadicsomok kialakulásának okait, gazdaságuk jellemz it. Mutassa be példák alapján a nemzetközi gazdasági-politikai összefonódások alapján m köd országok gazdaságát. Mutassa be az ENSZ, az EFTA, a NAFTA, az OECD, az Európa Tanács, a WHO, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold szervezetek m ködési területeit.


Soroljon fel példákat a különféle egyedi szerepköröket betölt országcsoportokra és országokra. Mutassa be az egyoldalú gazdasági szerepkör országok (pl. “banánköztársaságok”, nyersanyag-kitermel , f ként bérmunkát végz országok, idegenforgalmi szolgáltatásból él ) gazdasági nehézségeit adatsorok és képek segítségével. Értékelje az “olajországok” világgazdasági jelent ségét és a tranzitországok szerepét. Mutassa be példák alapján a társadalmi sajátosságok (pl. vallásiés nemzetiségi összetétel, gyarmati múlt) jelent ségét az egyedi szerepkörök kialakulásában.


7.3. Egyedi szerepkör országcsoportok és országok

8. Magyarország VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Tudja elhelyezni hazánkat a térképen, a földgömbön, Európában és a Kárpát-medencében. Értse az összefüggést a medence-jelleg és az egyéb természeti tényez k között, tudjon ezekre példát mondani. Támassza alá példákkal a regionális együttm ködés szükségességét a Kárpát-medencében. Jellemezze tematikus térkép alapján a Kárpát-medence nemzetiségi összetételét.

Tudja önállóan elemezni a földrajzilag nyitott határ és a zárt medencehelyzet következményeit. Használjon a bizonyításhoz különféle tematikus térképeket. Értékelje a központi fekvés és a tranzithelyzet el nyeit és hátrányait. Magyarázza a társadalmi-gazdasági átalakulás folyamatát és következményeit a Kárpát-medencében. Tudjon példákat mondani a határainkon átnyúló eurorégiókra és együttm ködésekre.

Ismerje fel és magyarázza folyamatábra segítségével a földtörténeti id k meghatározó jelent ség , f bb geológiai eseményeit. Tudja megnevezni és megmutatni a térképen az egyes id szakok f bb képz dményeit. Ismertesse hazánk legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható k zeteit, területi el fordulásukat, felhasználásuk lehet ségeit.

Mutassa be a Kárpát-medence földtörténeti fejl désének lemeztektonikai folyamatát. Ismerje az id szakok, korok eseményeit és hazai földtörténeti emlékeit. Lássa az összefüggést az európai kontinens és a Kárpát-medence kialakulása között, bizonyítsa azt szerkezeti térkép segítségével.

Értse a földrajzi helyzet éghajlati következményeit, a legfontosabb módosító tényez ket. Tudja jellemezni hazánk éghajlatát tematikus térképek és éghajlati diagramok segítségével. Tudja elhelyezni az éghajlati övezetesség rendszerében hazánk éghajlatát.

Ismerje az egyes éghajlati elemek értékeinek hazai eloszlási jellegzetességeit. Bizonyítsa példákkal az éghajlat és az egyéb természeti tényez k közötti összefüggéseket.







8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai

Emelt szint




8.2. Magyarország természeti adottságai Földtani adottságok

Hazánk éghajlata

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Mutassa be példákkal, milyen hatást gyakorolnak hazánk éghajlatára a különböz irányból érkez légtömegek, légköri képz dmények. Hazánk vízrajza

Hazánk él világa és talajai

8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemz i Népesség- és településföldrajzi jellemz k

Tudja megnevezni kontúrtérképen hazánk legjelent sebb folyóit, tavait és jellemezze azokat. Értékelje felszíni vizeink hasznosításának gazdasági jelent ségét. Ismerje a felszín alatti vizek hazai el fordulásait, jellegzetességeit, hasznosítását. Ismerje fel képen és ábrán a vizeinkhez kapcsolódó jelenségeket, folyamatokat. Tudja magyarázni vizeink környezeti és min ségi problémáit. Mutassa be a folyószabályozási munkákat. Mondjon példákat a vízvédelem hazai lehet ségeire és megoldásaira. Mutassa be tematikus térképek alapján a természetes növénytakaró területi változásait, a legjelent sebb talajtípusok elhelyezkedését.

Ismerje hazánk f népesedési folyamatait és azok társadalmigazdasági következményeit. Értelmezze hazánk korfáját. Olvassa le diagramokról és elemezze a népességszám, a természetes szaporulat alakulását.

Legyen képes többtényez s földrajzi összefüggések bizonyítására (medence-jelleg, földtani felépítés, éghajlat, felszíni és felszín alatti vízkészlet és jellemz ik). Bizonyítsa példával a vízszennyezés helyi és regionális összefüggéseit, a nemzetközi összefogás szükségességét a Kárpátmedencében.

Mutassa be az éghajlat, a természetes növénytakaró és a talaj összefüggéseit hazánk területén.

Tudja történelmi ismereteinek alkalmazásával a népesség nemzetiségi összetételét, területi eloszlását bemutató tematikus térképeket, statisztikai adatsorokat, korfákat elemezni és összehasonlítani. Bizonyítsa a népességmozgások összefüggését a gazdaságipolitikai helyzettel.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK


Tudjon megnevezni magas és alacsony néps r ség területeket, tematikus térképek alapján indokolja a különbségeket. Tudja, hogy milyen nemzetiségek és hol élnek hazánkban. Ismertesse a magyarság elhelyezkedését a Kárpát-medencében és a világban. Mutassa be a hazai foglalkozási szerkezetet, átalakulását, magyarázza az okait. Értelmezze a munkanélküliség kialakulásának okait, csökkentésének lehet ségeit. Mutassa be tematikus térképek, képek, adatsorok alapján hazánk településföldrajzi jellemz it.

Nemzetgazdaságunk

Ismertesse a magyar nemzetgazdaság jellemz vonásait, területi és szerkezeti átrendez dését ábrák, statisztikai adatsorok, tematikus térképek segítségével. Legyen képes alkalmazni az országok gazdaságának összehasonlítására szolgáló mutatókat a magyar gazdaság európai és a világgazdaságban elfoglalt helyének bemutatására.

Vonjon le következtetéseket az ország népességszámát el rejelz adatokból.

Értse az összefüggést a gazdasági-társadalmi jellemz k és a foglalkozási szerkezet átalakulása között. Ismertesse az összefüggést hazánk társadalmi-gazdasági fejl dés és annak történelmi háttere között. Legyen képes a témához kapcsolódó térképek, adatsorok értelmezésére, összevetésére. Mutassa be példák alapján a piac és a tulajdonformák szerepét, változását a gazdaság m ködésében. Értékelje forrásanyagok alapján a gazdaság területi és szerkezeti átalakulásának eredményeit és problémáit. Hasonlítsa össze a társadalmi-gazdasági átalakulás folyamatát hazánkban és a kelet-közép-európai országokban. Elemezze a külföldi t ke szerepét a gazdasági rendszerváltásban. Olvassa le tematikus térképekr l a munkanélküliség és a GDP adatainak regionális eltéréseit, és magyarázza azokat.





Emelt szint


Középszint

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Értékelje hazánk természeti er forrásait és azok szerepét a gazdasági rendszerben. Ismertesse a gazdasági tevékenységek rendszerét, f ágait, ágazatait hazánkban. Tudjon statisztikai adatsorok, ábrák segítségével tényeket, folyamatokat, összefüggéseket megállapítani az egyes ágak, ágazatok helyzetér l, a nemzetgazdaságban elfoglalt szerepér l.

Tudjon nemzetközi statisztikák alapján tendenciákat, összefüggéseket megállapítani az egyes ágazatok szerepér l, és hasonlítsa össze ezt a hazai jellemz kkel. Ismertesse a termelés környezetre gyakorolt hatásait. Mutassa be konkrét példa alapján az ipari parkok szerepét a térségek gazdasági fejl désében.

Mutassa be az ipar szerkezeti átalakulásának folyamatát, a húzóágazatok szerepét. Ismertesse az élelmiszergazdaság szerepét a nemzetgazdaságban. Tudjon példákat mondani Magyarország és az Európai Unió mez gazdasági kapcsolatára. Tudja bizonyítani éghajlati és talajadottságaink szerepét a Mutassa be a turizmus környezetre és a szolgáltatás egyéb m velési ágak megoszlásában, f bb terményeink területi ágazataira gyakorolt hatásait. Állítson össze idegenforgalmi programot különböz érdekl dés elhelyezkedésében. Nevezze meg a történelmi borvidékeket. Mutassa be tematikus térképek segítségével az infrastruktúra és a vendégek számára. Mondjon példákat az idegenforgalom továbbfejlesztésének településhálózat kapcsolatát. Mutassa be és helyezze el a térképen a fontosabb idegenforgalmi lehet ségeire. Tudja összehasonlítani adatok segítségével külkereskedelmünk körzeteket, tájegységeket, ismertesse azok értékeit. Mondjon áruösszetételének és irányának változását a gazdasági példákat a Világörökség részeként számon tartott hazai rendszerváltás után. értékeinkre. Igazolja statisztikai adatok alapján az idegenforgalom nemzetgazdasági szerepét. Ismertesse a külkereskedelem szerepét hazánk gazdaságában.

Ismertesse tematikus térképek alapján az ipar területi elrendez dését, f bb telephelyeit.







A gazdaság

Emelt szint

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Tudja bemutatni ábrák, adatsorok alapján a külkereskedelem áruösszetételét, nevezze meg f bb kereskedelmi partnereinket. Ismertesse hazánk integrációs törekvéseit, ennek okait. Tudja példákat mondani az együttm ködésekre.

Tudjon példát mondani a CEFTA országaival folytatott külkereskedelmünkre. Mondjon példát az uniós társult tagság külkereskedelmi következményeire. Legyenek aktuális ismeretei hazánk és az Európai Unió kapcsolatainak alakulásáról. Ismertesse a belépési szándékunk okait, a tagsággal járó társadalmi-gazdasági következményeket.

Ismertesse az atlasz segítségével az Alföld résztájait, jellemezze felszínüket. Tudja magyarázni folyamatábrák segítségével az alföldi tájtípusok kialakulását. Jellemezze az Alföld éghajlati, vízrajzi adottságait, f talajtípusait. Magyarázza a résztájak eltér természeti adottságainak szerepét az élelmiszergazdaságban. Ismertesse az Alföld szerepét a szénhidrogén-bányászatban. Tudja megnevezni, és a térképen megmutatni a f bb szénhidrogén lel helyeket. Mutassa meg a térképen, és nevezze meg kontúrtérképen az Alföld f bb városait, kapcsolja hozzájuk a jellemz iparágakat. Ismertesse az Alföld természeti és kulturális értékeit. Mutassa be példák alapján az idegenforgalom lehet ségeit az Alföldön.

Ismertesse példák alapján a folyók és a szél felszínformáló munkáját az Alföldön. Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével az Alföld résztájainak éghajlati- és talajadottságait. Bizonyítsa statisztikai adatok segítségével a nagytáj szerepét az élelmiszergazdaság különböz ágazataiban. Tudja berajzolni munkatérképen az Alföld ásványvíz, hévíz és gyógyvíz lel helyeit, gazdasági központjait.




8.4. Hazánk nagytájainak eltér természet és társadalmi-gazdasági képe Az Alföld

Emelt szint

Mutassa be az Alföld jellemz településtípusait.

Ismertesse a nagytáj nemzeti parkjait és f bb védett értékeit.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK A Kisalföld és a Nyugati – peremvidék (Alpokalja)

Középszint

Emelt szint

Mutassa meg a térképen a Kisalföld és az Alpokalja elhelyezkedését, résztájait, és jellemezze azokat. Magyarázza folyamatábrák segítségével kialakulásukat. Ismertesse éghajlatának, vízrajzának, talajának jellegzetes vonásait és azok hatását a Kisalföld mez gazdaságára. Mutassa be az összefüggést a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság fejlettsége között. Jellemezze a két táj f ipari ágazatait, azok telepít tényez it. Tudja a térképen megmutatni, illetve kontúrtérképen megnevezni az ipar és az idegenforgalom központjait. Mutassa be a Kisalföld és az Alpokalja természeti és kulturális értékeit.

Tudja összehasonlítani az Alföld és a Kisalföld természetföldrajzi vonásait, indokolni eltéréseiket. Készítsen keresztmetszeti rajzot a tájak természeti adottságainak bemutatására. Bizonyítsa az infrastruktúra, a hagyományok, a szaktudás szerepét a nagytájak gazdaságában. Tudja berajzolni munkatérképen a Kisalföld és az Alpokalja gazdasági, idegenforgalmi központjait.

Tudja a térképen megmutatni, illetve kontúrtérképen megnevezni a Dunántúli-dombság részeit, a Mecseket és a Villányi-hegységet. Mutassa be folyamatábrák segítségével a kialakulásukat. Bizonyítsa éghajlati tematikus térképekkel az óceáni és a mediterrán hatás érvényesülését. Mutassa be az összefüggést az éghajlat és a mez gazdasági termények, az élelmiszergazdaság területi elhelyezkedése között. A Dunántúli-domb- és hegyvidék

Mutassa be a Szigetköz környezeti problémáit. Ismertesse a Fert –Hanság Nemzeti Park védett értékeit.

Ismerje földtörténeti fejl désüket, tudja a földtörténeti id ben elhelyezni a résztájak k zetanyagainak kialakulását. Ábrázolja a jellegzetes felszínalakító folyamatokat, a felszínformákat. Tervezzen a nagytáj értékeinek bemutatására idegenforgalmi programot. Rajzolja be munkatérképen a legfontosabb városokat. Mutassa be példák alapján a nagytáj jellegzetes településtípusait és azok összefüggését a természeti adottságokkal.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint A Dunántúli-középhegység

Tudja megnevezni és a térképen megmutatni a nagytáj ásványkincseit, gyógyvíz-el fordulásait, f bb idegenforgalmi központjait. Mutassa be a nagytáj természeti és kulturális értékeit. Ismertesse a térkép segítségével a Dunántúli-középhegység tagjait, természeti jellemz it. Mutassa be kialakulásuk folyamatát. Nevezze meg azokat a kontúrtérképen. Jellemezze a középhegységi tájakat. Tudja megnevezni a nagytáj f bb ásványkincseit, azok lel helyeit, a rájuk települ ipar telephelyeit, jellemz it. Tudja térképen megmutatni, illetve kontúrtérképen megnevezni a nagytáj gazdasági és idegenforgalmi központjait. Mutassa be a karsztvizek jelent ségét. Ismertesse példák alapján a bányászat környezeti hatásait. Ismertesse a gazdasági szerkezetváltás következményeit a területen. Mutassa be példák alapján az idegenforgalom adottságait, a nagytáj természeti és kulturális értékeit.

Emelt szint Mutassa be a Duna–Dráva Nemzeti Park védett értékeit.

Tudja elhelyezni a földtörténeti id egységekben a Dunántúliközéphegység résztájainak, k zetanyagainak, ásványkincseinek kialakulását. Indokolja a bányászat jelent ségének változását. Rajzolja be munkatérképen a nagytáj f bb résztájait, központjait.

Ismertesse a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett értékeit. Mutassa be az Északi-középhegység tagjait, nevezze meg azokat a kontúrtérképen. Tudja az egyes tagokat elkülöníteni kialakulásuk és k zetanyaguk szerint. Az Északi-középhegység

Értelmezze a Kárpátok és az Északi-középhegység közös kialakulásából adódó természetföldrajzi kapcsolatokat.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Tudja id sorba állítani a hegység egyes tagjait felépít k zetek kialakulását. Rajzolja be munkatérképen a bányászat és a feldolgozóipar, az idegenforgalom f településeit. Ismertesse a térség jellegzetes településtípusait.

Jellemezze a nagytáj nemzeti parkjainak védett értékeit. Ismerje a nagyrégiók kialakításának elveit és szerepét hazánkban az Európai Unióhoz történ csatlakozás tükrében. Tudjon példákat mondani a régiók általános fejlesztésének közös szempontjaira. Indokolja a regionális fejlettség különbségeit természeti, társadalmi, gazdasági tényez kkel. Értse az infrastruktúra és a fogadókészség nagyrégiónként eltér szerepét a fejl désben. Példák alapján mutassa be a nagyrégión belüli és az azok közötti együttm ködés lehet ségeit. Tudja példákkal bemutatni a felzárkózás lehet ségeit, esélyeit az egyes régiókban.


8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezésistatisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe

Jellemezze a táj éghajlatát tematikus térképek és diagramok alapján. Tudja megnevezni, és kontúrtérképen felismerni az ásványkincseik lel helyeit, a feldolgozóipar telephelyeit. Mutassa be a gazdasági átalakulás eredményeit és problémáit a térségben. Magyarázza meg miért jelent s a tájon a sz l - és gyümölcstermesztés. Mutassa be példák alapján a táj idegenforgalmi adottságait, természeti, kulturális értékeit. Mutassa meg a térképen hazánk nagyrégióit. Tudja bemutatni a nagytájakról tanult természeti-társadalmi ismeretek alkalmazásával a régiók jellegzetességeit, er forrásait, fejlesztésének lehet ségeit. Tudja összehasonlítani statisztikai adatsorok segítségével az egyes régiók kedvez és kedvez tlen mutatóit.

Emelt szint

Budapest

Jellemezze a f város településszerkezetét. Mutassa be központi szerepét az ország társadalmi-gazdasági életében. Ismertesse példák alapján sokoldalú gazdasági kapcsolatát az agglomeráció településeivel.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 8.6 Magyarország környezeti állapota

Tudja értékelni a környezet állapotát hazánkban tematikus térképek, összehasonlító adatsorok, fotók segítségével. Bizonyítsa, hogyan függ össze a környezet állapota a természeti er források hasznosításával. Tudjon felsorolni víz-, leveg - és talajszennyez tevékenységeket, illetve példákat a védelmükre tett intézkedésekr l és azok eredményeir l.

Emelt szint Mutassa be a medence- és a tranzit-jelleg szerepét a környezet szennyez désében, és az összefogás szükségességét ezek csökkentésére. Tudjon példát mondani a nagyvárosok környezeti ártalmairól, a megoldás lehet ségeir l. Ismerje a környezetgazdálkodás hazai elveit, alkalmazásának példáit, lehet ségeit.

9. Európa és a többi kontinens regionális földrajza VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 9.1. Európa 9.1.1. Általános természetföldrajzi kép

Elemezze térképek segítségével, megadott szempontok alapján a kontinens földrajzi fekvését.

Emelt szint

Legyen képes a kontinens földrajzi fekvésének önálló elemzésére. Tudja bemutatni a kontinens kialakulásának folyamatát Mutassa meg a térképen és jellemezze a kontinens nagytájait, geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével. Tudja kontúrtérképen elhelyezni a fontosabb szerkezet-domszerkezeti egységeit. Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjuk és borzati egységeket. Értse a lemeztektonikai folyamatok és a kontinens területének geológiai szerkezetük közötti összefüggést. változása közötti összefüggést. Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet és az ásLegyen képes keresztmetszetet rajzolni a kontinensr l és a ványkincsek el fordulásának összefüggését. Mutassa meg a térképen az éghajlatok területi elhelyezkedését, nagytájairól. Tudja ábrázolni azokon a többi természetföldrajzi tényez térbeli változását. és tudja jellemezni az éghajlatokat. Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek alapján a kontinens jellegzetes éghajlatait. Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényez k szerepét a kontinensen. Legyen képes éghajlati, növényzeti és talajtérképek Bizonyítsa példák alapján a domborzat szerepét az éghajlat és a összehasonlító elemzésére. Tudja kontúrtérképen elhelyezni a legfontosabb folyókat, növénytakaró alakulásában. tavakat, nagytájakat. Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a Tudjon európai példát mondani az erd irtás és a talajerózió növényzet és a talajtípus közötti összefüggést. kapcsolatára. Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait. Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint










Ismerje fel a jellemz népesedési folyamatokat statisztikai adatok Magyarázza a természeti adottságok és a társadalmi- alapján. gazdasági fejl dés kapcsolatát a néps r séggel. Mondjon példákat a vendégmunkások, a menekültek és a bevándorlók Tudja térképen megmutatni Európa s r n lakott területeit, befogadásából adódó problémákra. Tudja alátámasztani példákkal a társadalmi fejl dés, a foglalkozási nagy agglomerációit, és indokolja az elhelyezkedésüket. Tudja megfogalmazni Európa helyét a világ gazdasági, átrétegz dés és az urbanizáció kapcsolatát. Mutassa be a társadalmi-gazdasági fejlettségi különbségeket kulturális életében. Európában, magyarázza azok okait és következményeit. Ismertesse az Európai Unió kialakulásának folyamatát. Magyarázza az európai integráció kialakulásához vezet okokat, Mutassa be az együttm ködés lényegét és legfontosabb ismerje fejl désének történetét, kapcsolatát egyéb tömörülésekkel. területeit, hatását a tagállamok társadalmi-gazdasági Tudja elhelyezni az Európai Uniót a világgazdaság er központjai között statisztikai adatok elemzése alapján. életére. Nevezze meg az Európai Unió tagállamait, f bb intézIsmerje az integráció b vítésének lehet ségeit és problémáit. ményeit. Tudjon érvelni hazánk és az integráció kapcsolatának kérdésében. Ismertesse hazánk és a szervezet kapcsolatát. Ismerje az együttm ködés eddigi lépéseit. Mutassa be a szervezet Mutassa be példákkal alátámasztva az unión belüli területi mez gazdasági politikáját, területfejlesztési, környezetvédelmi és fejlettségi különbségeket, a regionális politika f vonásait. környezetgazdálkodási törekvéseit. Legyen képes statisztikai adatok elemzésére az Európai Unióval kapcsolatban. Ismertesse a kontinensrész és országainak gazdasági életében szerepet játszó természeti és társadalmi Tudja összefüggéseiben értékelni a természeti és társadalmi tényez k tényez ket. szerepét az országok fejl désében. Mutassa be az földrajzi adottságok területenként eltér jelent ségét és id beli változásait. Tudja ezeket alátáTudja értékelni az ipartelepítés és a gazdasági fejl dés természeti és masztani konkrét példákkal. társadalmi tényez it. Nevezze meg az egyes országok meghatározó gazdasági ágait, ágazatait és központjait.





9.1.3. Az Európai Unió földrajza




9.1.2. Általános társadalomföldrajzi kép

Emelt szint

9.1.4. Észak-Európa

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

9.1.5. Nyugat-Európa

Egyesült Királyság

Franciaország

Mutassa be tematikus térképek segítségével az ipar és a mez gazdaság területi elhelyezkedésének sajátos vonásait. Tudja példákkal bemutatni a történelmi és a gazdaságtörténeti múlt hatását a kontinensrész országainak mai gazdasági életében.

Mutassa be konkrét példákon a szigetország földrajzi fekvésének és az ásványkincseinek szerepét a gazdaság fejl désében. Ismertesse a hagyományos iparvidékek telepít tényez it, és az ipar területi átrendez désének okait.

Emelt szint Tudja bemutatni az országok szerepét Európa és a világ gazdaságában. Mutassa be példák alapján a gyarmatok szerepét a gazdasági fejl désben. Mutassa be a kontinensrész országainak gazdasági szerepét az ipari forradalom idején. Mondjon példákat a gazdasági szerkezetváltásra a 20. század második felében, és mutassa be azok fejl dési következményeit. Ismerje a gyarmatosítás szerepét az ország gazdaságának fejl désében, legyen tisztában világgazdasági szerepe átalakulásának okaival.

Mutassa be a hagyományos iparvidékek válságának okait. Ismertesse forráselemzés alapján a gazdasági szerkezetváltás sikeres és kevésbé sikeres útjait. Tudja megmutatni a térképen, és megnevezni a kontúr- Magyarázza a mez gazdaság fejl désének történelmi-társadalmi térképen az Egyesült Királyság jelent s gazdasági köz- hátterét az országban. pontjait, ismertesse jellemz iket. Mutassa be az egyes tájak sajátos mez gazdasági arculatát. Ismertesse fel forráselemzés alapján a francia érdekérvényesítés hatását az európai gazdaságban. Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének f vonásait Ismertesse az ország szerepét az Európai Unió élelmiszertermelésében. és ezek okait. Ismertesse a mez gazdaság legfontosabb területi jellem- Mutassa be az idegenforgalom szerepét az ország gazdasági z it. Igazolja a gazdaságpolitika és a mez gazdasági ter- életében. melés sajátos vonásainak kapcsolatát. Nevezze meg a francia gazdaság jellegzetes termékeit. Tudja megmutatni a térképen és megnevezni a kontúrtérképen a legfontosabb gazdasági központokat.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 9.1.6. Dél-Európa

Olaszország

Emelt szint

Összegezze a Földközi-tenger jelent ségét a dél-európai Mutassa be a tipikus mediterrán táj természetföldrajzi országok társadalmi-gazdasági életében. jellemz it és a hozzá kapcsolódó gazdálkodást. Indokolja tények bemutatásával Dél-Európa kétarcúságát, gazdasági megosztottságát. Hasonlítsa össze az ország északi és déli területeinek természeti és társadalmi adottságait. Ismerje a f bb gazdasági központokat, a mediterrán mez gazdaság alapvet típusainak termékeit. Jellemezze a Pó-síkság mez gazdaságát. Fogalmazza meg az északi ipari háromszög fejlettségének okait, és mutassa be gazdasági kapcsolatait.

Tudjon példákat mondani az északi és a déli területek közötti fejlettségi különbség következményeire. Mutassa be a mediterrán táj, a történelmi és a kulturális örökség szerepét az ország idegenforgalmában.

Spanyolország

Jugoszlávia

Ismertesse az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségeket, és tudja felsorolni az utódállamokat. Mutassa be tájainak eltér természeti és társadalmi jellemz it, és tudjon példákat mondani azok következményeire.

Ismertesse az ország Európai Unióhoz való csatlakozása utáni gazdasági fellendülésének okait. Mutassa be a szolgáltatások szerepét a fejl désben. Mutassa be az idegenforgalmi adottságok szerepét az ország gazdasági fejl désében. Ismertesse a mez gazdasági termelés sajátos és területenként eltér vonásait, f terményeit. Mondjon példákat az ipar vezet ágazataira, gazdasági központokra. Tudja megmutatni ezeket a térképen. Ismertesse az ország iparának és mez gazdaságának területi elrendez dését, tudja azt indokolni.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Ismertesse az ország nemzetiségeit és a magyarság területi elhelyezkedését. Mutassa be a Vajdaság gazdasági szerepét. Horvátország

Jellemezze az ország eltér adottságú tájait, a gazdasági fejl dés Mutassa be Dalmácia idegenforgalmának szerepét az alapjait, gazdasági központjait. ország életében, nevezzen meg idegenforgalmi központokat. Ismertesse a nemzetiségek területi elhelyezkedését. Mutassa be a Dinári-hegység természeti er forrásait.

9.1.7. Kelet-Európa természetés társadalomföldrajzi vonásai Oroszország

Ismerje a volt Szovjetunió társadalmi-gazdasági jellemz it. Mutassa meg térképen az utódállamokat. Mutassa be a nagytájak természeti, társadalmi-gazdasági adottságait. Sorolja fel a gazdálkodás természeti és társadalmi problémáit.

Ukrajna

Hasonlítsa össze az ország európai és ázsiai részének természeti adottságait, mutassa be azok kapcsolatát a Ismertesse az ország energiagazdaságának jellemz it, az népesség eloszlásával. energiatermelés környezeti következményeit. Mutassa be a földrajzi övezetesség jellemz it Orosz- Mutassa be példák alapján Ukrajna és Oroszország gazdasági kapcsolatát. ország példáján. Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Oroszország iparvidékeinek földrajzi jellemz it. Tudja megnevezni, és kontúrtérképen felismerni a leg- Mutassa be statisztikai adatok alapján Ukrajna jelent ségét Európa és a világ gazdaságában. fontosabb gazdasági központokat. Mutassa be Oroszország világgazdasági szerepét. Mondjon példákat hazánk és Oroszország gazdasági kapcsolataira.

Jellemezze a Donyec-medence gazdaságának földrajzi összefüggéseit. VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Mutassa be tematikus térképek segítségével Ukrajna mez gazdaságát. Ismertesse a magyar nemzetiség területi elhelyezkedését.

9.1.8. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe

Németország

Emelt szint Mutassa be példák alapján hazánk és Ukrajna gazdasági kapcsolatát.

Mutassa be Közép-Európa fekvésének társadalmi-gazdasági és Hasonlítsa össze Közép-Európa síkságainak, rögvidékeinek és magashegységeinek természeti adottságait, társadalmi-gazdasági környezeti következményeit. lehet ségeit. Jellemezze Közép-Európa természeti adottságait. Mutassa be konkrét példákon az eltér természetföldrajzi környezet társadalmi-gazdasági következményeit. Tudja megnevezni és térképen megmutatni az ország nagytájait. Mutassa be tematikus térképek segítségével az ország területenként eltér természeti és társadalmi-gazdasági adottságait, a termelés különbségeit. Ismerje az egykori keleti és nyugati országrész eltér gazdaságitársadalmi fejl désének útját, az ország újraegyesítését követ eredményeket és problémákat. Mutassa be a Ruhr-vidék példáján a hagyományos iparvidék gazdasági és környezeti átalakulásának folyamatát. Nevezze meg az ország legfontosabb gazdasági központjait, ismerje fel ezeket kontúrtérképen.

Mutassa be az ország szerepét, súlyát a világgazdaságban és az Európai Unióban. Támassza alá példákkal az ipar területi és szerkezeti átalakulási folyamatát. Mutassa be példákkal a déli tartományok gyors gazdasági fejl dését és azok f bb okait. Nevezze meg a legjelent sebb német vállalatokat, és tudja ezeket városokhoz kötni. Jellemezze hazánk és Németország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Lengyelország

Emelt szint Jellemezze az ország nagytájait, ismertesse a tájak legfontosabb er forrásait. Ismertesse a mez gazdaság fejl désének sajátos vonásait. Mutassa be a gazdasági fejl dés területi különbségeinek természeti és társadalmi-gazdasági okait. Ismerje a Csehszlovákia keretében történt fejl dés sajátosságait és az ország felbomlásának okait.

Csehország

Jellemezze Csehország nagytájait, mutassa be azok természeti er forrásait, gazdasági életük f központjait. Nevezze meg az ország gazdaságának jellemz termékeit.

Ausztria

Mutassa be az Osztrák–Magyar Monarchiától a mai Ausztriáig vezet gazdasági fejl dés sajátosságait. Hasonlítsa össze a medence és a magashegyvidéki területek gazdaságának jellemz it. Mutassa be példák alapján a magyar-osztrák kapcsolatok sokféleségét.

Szlovénia

Mutassa be a hegyvidéki jelleg következményeit. Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejl dés sajátos útját. Tudja felsorolni az ország gazdasági központjait. Jellemezze és nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait és gazdasági központjait. Mutassa be az ország tranzit-helyzetének hatását a gazdaság fejl désében. Ismertesse a magashegységi környezet szerepét az idegenforgalomban.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Szlovákia

Emelt szint

Indokolja az ország természeti er forrásainak és gazdaságának Mutassa be a Kárpátok és az alföldi tájak eltér szerepét a térbeli elhelyezkedését. gazdaság fejl désében. Ismertesse a gazdaság fontosabb központjait és magyar Ismertesse az ipar területi elhelyezkedését meghatározó vonatkozású városait. tényez ket. Ismertesse a magyarság területi elhelyezkedését.

Románia Tudja kontúrtérképen megnevezni és jellemezni az ország nagytájait, gazdasági központjait. Hasonlítsa össze az ország nagytájainak természeti adottságait és er forrásait. Tudjon megnevezni iparvidékeket, mez gazdasági tájakat. Ismerje a magyarság térbeli elhelyezkedésének jellemz it.

Jellemezze a gazdasági élet területi elhelyezkedését és ágazati szerkezetét.

Ismerje a magyarlakta területek kulturális és idegenforgalmi értékeit.




Jellemezze Ázsia legnagyobb folyóit és tavait.

Legyen képes éghajlati-, növényzeti- és talajtérképek összehasonlító elemzésével bemutatni a földrész természeti adottságait. Ismerje fel képek, ábrák alapján a földrajzi öveket, a kontinens jellemz területeit és tipikus tájait.


9.2. Ázsia 9.2.1. Általános természet- és Tudja bemutatni a kontinens földrajzi sajátosságait. társadalomföldrajzi képe, országai Mutassa meg térképen és jellemezze a nagytájakat. Mondjon példákat a nagyszerkezeti egységekre. Elemezze tematikus térképek alapján a geológiai szerkezet és az ásványkincsek összefüggéseit.

Értse a természeti feltételek, a néps r ség és a különböz




kultúrák kialakulása közötti kapcsolatot. Mutassa be példákkal a vízszintes és a függ leges földrajzi övezetesség rendszerét. Mutassa be a kontinens vallási-kulturális sokszín ségét, ennek következményeit a társadalom életében. Ismerje az ázsiai nagy sivatagok kialakulásának okait. Mutassa be a kontinens világgazdasági szerepét, annak Mutassa be példák alapján a monszun szerepét a gazdasági élet változásait. jellemz inek kialakulásában.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Mutassa be statisztikai adatok segítségével a népességrobbanást, ismertesse következményeit és a megoldására tett er feszítéseket.

Elemezze az élelmezési problémák kialakulásának okait, ismertesse a megoldásukra tett er feszítéseket.




Ismertesse a népességkoncentrációk kialakulását, jellemz it, a népesség egyenl tlen elhelyezkedésének okát. Magyarázza a kontinens országcsoportjainak eltér ütem gazdasági fejl dését. Ismertesse a mez gazdasági termelés Ázsiában jellemz típusait és azok fontosabb terményeit.

Japán

Ismertesse a népességnövekedés id beli változásait, a növekedés mérséklésének módjait. Ismerje Kelet- és Nyugat-Kína mez gazdaságának eltér vonásait. Ismertesse az ország er forrásait és nagy iparvidékeket és azok központjait, az országon belüli területi fejlettségi különbségek okait. Mutassa be statisztikai adatok, diagramok felhasználásával az ország világgazdasági jelent ségét. Mutassa be a szigetek keletkezésének lemeztektonikai folyamatát. Jellemezze az éghajlat É-D-i változását, a csapadékeloszlás sajátos vonásait. Mutassa be a sziget-helyzet és a természeti er források sz kösségének következményeit a gazdasági fejl désben.


Kína

Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejl dés sajátos vonásait. Elemezze a mez gazdaság és a népességgyarapodás kapcsolatát, annak társadalmi hátterét. Ismertesse a külföldi t ke szerepét az ország gazdaságának fejl désében. Mutassa be Hongkong szerepét Kína és Délkelet-Ázsia fejl désében.

Támassza alá tényekkel Japán szerepét Ázsia gazdasági fejl désében. Ismerje az ipar és a népesség területi eloszlását meghatározó tényez ket. Bizonyítsa a világpiac igényeihez való alkalmazkodás szerepét a gazdaság fejl désében.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Ismerje a társadalom és a gazdaság fejl désének sajátos vonásait, a gazdasági fejl dés jellemz it, okait. Mutassa be a gyarmatosítás hatását a térség társadalmi-gazdasági Mutassa be a természeti feltételekhez és a társadalmi szokásokhoz fejl désére. alkalmazkodó japán mez gazdaság vonásait. Elemezze a népesedéssel és a városiasodással, a városodással kapcsolatos adatokat, fogalmazza meg az azokból levonható Nevezze meg az ipar f ágazatait, termékeit, tudjon példákat következtetéseket. mondani legfontosabb központjaira. Ismertesse az ipar területi elhelyezkedését kialakító természeti és Tudja tényekkel alátámasztani a japán gazdaság szerepét a társadalmi tényez ket. világkereskedelemben

India

Jellemezze a Hindusztáni-félsziget nagytájait és ásványkincseit. Támassza alá példákkal a társadalmi, vallási hagyományok szerepét India gazdasági életben. Ismertesse az ország népesedési folyamatait és ezek összefüggését az élelmezéssel.

9.2.2. iparosodott országai

Jellemezze a természeti adottságokhoz igazodó mez gazdaságot. Ismerje az iparfejl dés eredményeit és ellentmondásait. Nevezze meg a gazdasági központokat. A Délkelet-Ázsia Nevezze meg a térséghez tartozó országokat. és újonnan iparosodó Mutassa be példák alapján a térség országainak sajátos társadalmigazdasági fejl dését. Ismertesse a térség gazdasági fejl désének természeti és társadalmi hátterét.

Ismerje az újabban felzárkózó országokat, tudja felsorolni azok gazdasági fejl désének jellemz it és okait. Fogalmazza meg adatok alapján a csoport országainak gazdasági fejl désében látható azonos és eltér vonásokat.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 9.2.3.

Nyugat-Ázsia,

világ

Emelt szint

arab Tudja elhelyezni térképen a térséget, megnevezni legfontosabb országait. Értse a térség geopolitikai fontosságát. Nevezzen meg a területen él népeket, mutassa be a vallás meghatározó szerepét a társadalmi-gazdasági életben. Mutassa be statisztikai adatok és diagramok alapján a terület k olajgazdagságának világgazdasági jelent ségét.

Ismertesse a mohamedán világ jellemz társadalmi sajátosságait. Fogalmazza meg Izrael és az arab államok ellentétének lényegét.

Mutassa be példák alapján a k olaj szerepét a térség országainak társadalmi-gazdasági életében. Tudja csoportosítani a térség országait gazdasági fejlettségük alapján. Mutassa be a mez gazdasági termelés jellemz típusait, f terményeit. 9.3. Ausztrália és Óceánia

9.4. Afrika 9.4.1. Általános természetföldrajzi képe

Ismertesse Ausztrália nagytájait, a földrész és a szigetvilág éghajlatát. Tudja összekapcsolni a térség geológiai szerkezetét az ásványkincsek elhelyezkedésével. Mutassa be tematikus térképek segítségével a természeti adottságokban megnyilvánuló összefüggéseket, és az ausztrál gazdaság legf bb vonásait. Értékelje Ausztrália szerepét a világgazdaságban. Ismerje szerkezetének lemeztektonikai hátterét. Tudja megmagyarázni geológiai szerkezete alapján Afrika Nevezze meg és ismerje fel a kontúrtérképen a földrész természeti er forrásainak területi eloszlását. Legyen képes keresztmetszetet elemezni a kontinens nagytájait és nagy folyóit. természeti adottságairól. Mutassa be Afrika vízszintes földrajzi övezetességét, jellemezze az öveket. Mutassa be az éghajlat és a vízjárás összefüggéseit, tudja jellemezni vízhálózatát.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Emelt szint

Jellemezze Afrika tipikus tájait (sivatag, oázis, éhségövezet).

Ismerje fel diagramok alapján a földrész egyes éghajlatait, tudja berajzolni az öveket térképre. Tudjon példákat mondani az emberi beavatkozás környezetkárosító hatásaira. 9.4.2. Általános társadalomföld- Jellemezze példák alapján a kontinens természeti er for- Hasonlítsa össze trópusi-Afrika különböz természeti földrajzi rajzi képe rásainak világgazdasági jelent ségét. adottságú tájainak gazdasági életét. Mutassa be a mez gazdasági termelés övezetes elrendez dését. Jellemezze a hagyományos és az árutermel mez gazdaságot, Ismerje az arab világ gazdasági jelent ségét, országainak sorolja fel azok f terményeit. közös és egyedi vonásait. Tudjon példákat mondani a gazdaságilag fejlett és fejl d Mutassa be a gyarmatosítás következményeit, a társadalmiterületekre, országokra. gazdasági elmaradottság okait, a népesedési problémákat, a Dél-afrikai Köztársaság megoldási lehet ségek ellentmondásait.




Igazolja adatokkal az ország vezet gazdasági szerepét a kontinensen. Sorolja fel az ország világgazdasági jelent ség ásványkincseit. Magyarázza az ország nyersanyag-gazdagságának okát. Mutassa be a gazdaság térbeli elhelyezkedésének jellemz it, az eltér fejlettségb l adódó bels feszültségeket. Vázolja fel az etnikai tagozódásból adódó problémákat.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 9.5. Amerika 9.5.1. Általános természetföldrajzi képe Mutassa meg térképen a kontinens tagolódását, és jellemezze nagytájait. Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságait, er forrásait. Igazolja példákkal az észak-déli nyitottság éghajlati következményeit Észak-Amerikában.

Mutassa be a nagytájak kialakulásának lemeztektonikai és földtörténeti összefüggéseit. Legyen képes a geológiai szerkezet és az ásványkincsek kapcsolatának felismerésére. Vesse össze a földrajzi övezetességet Dél-Amerikában és Afrikában, indokolja a különbségeiket. Mondjon példát az ember felszínátalakító munkájának következményeire.

Mutassa be példák alapján Észak-, Közép- és Dél-Amerika szerepét a világgazdaságban, mondjon példákat az integrációs törekvéseikre. Mutassa be példák alapján a népesség városba áramlásának jellemz it és okait.




Mutassa be a vízszintes és a függ leges földrajzi övezetesség jellemz vonásait, hatását a gazdálkodásra. 9.5.2. Általános társadalomföld- Mutassa be a kontinens társadalmi-kulturális alapon történ rajzi képe, országai felosztásának jellemz it. Jellemezze a kontinens népességének etnikai összetételét. Mutassa be tematikus térképek alapján és indokolja a népesség területi elhelyezkedését. Tudja összehasonlítani statisztikai adatok alapján a különböz gazdasági fejlettség országokat.

Emelt szint

Hasonlítsa össze az ültetvényeken és a farmvidékeken folyó termelést. Ismerje a mez gazdasági termelés területi sajátosságait, a jellemz termelési módokat és terményeket.

Amerikai Egyesült Államok

Mondjon példákat az ipar szerkezetének és fejlettségének különbségeire az egyes kontinensrészeken. Mutassa be a népesség területi elhelyezkedésének sajátosságait, a nagy népességtömörülések kialakulását. Mutassa be az USA világgazdasági vezet szerepének kialakulásához vezet folyamatokat.

Ismertesse a népesség összetételének változásait, a bevándorlás szerepét a társadalmi-gazdasági fejl désben. Mutassa be a természeti és a társadalmi tényez k változó szerepét az ország társadalmi-gazdasági fejl désében.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

Kanada

Jellemezze az ország gazdaságának szerkezetét. Értékelje fejl désének természeti és társadalmi feltételeit. Jellemezze tematikus térképek alapján a mez gazdaság övezetes elrendez dését, ismertesse az egyes övek sajátosságait, f terményeit. Hasonlítsa össze az egyes gazdasági körzetek és a központok természeti és társadalmi adottságait, a jellemz gazdasági tevékenységeket, a fejl dés eltér ütemét. Nevezze meg és ismerje fel kontúrtérképen a gazdasági központokat.

Mutassa be példák alapján a mez gazdaság övezetes elrendez désének változásait. Tudja összefüggéseiben bemutatni és elemezni a nagy gazdasági körzetek fejl désének tendenciáit. Nevezzen meg a világgazdaságban fontos szerepet játszó multinacionális vállalatokat.

Mutassa be a természeti er forrásokban való gazdagság geológiai alapjait. Jellemezze a népesség területi elhelyezkedésének, etnikai összetételének sajátos vonásait. Jellemezze az ország gazdaságának területi elhelyezkedését. Ismertesse statisztikai adatok alapján Kanada szerepét a világgazdaságban.

Mexikó

Brazília

Emelt szint

Mutassa be tematikus térképek felhasználásával az ország társadalmi-gazdasági életének jellemz it. Ismertesse a mez gazdaság magassági övezetességét.

Mutassa be Mexikó példáján a fejl d országok városiasodásának jellemz vonásait. Jellemezze és indokolja a gazdaság színvonalát.

Mutassa be tematikus térképek alapján a népesség területi elhelyezkedését az országban. Ismertesse a nagyvárosok fejl désének sajátos vonásait. Mutassa be statisztikai adatok alapján a világgazdaságban betöltött szerepét.

Mutassa be a területi gazdasági különbségek természeti és társadalmi okait.

10. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai VIZSGASZINTEK TÉMÁK Emelt szint


Középszint Ismertesse a természetes és mesterséges ökoszisztémák felépítését és m ködését, a geoszférák közötti alapvet kölcsönhatási folyamatokat. Mutassa be példákkal az egyik geoszférában történt beavatkozás hatását más élettelen és él környezeti rendszerre.


10.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai

10.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A Föld eltartóképessége Mutassa be a népességszám növekedésének sajátos társadalmi következményeit és összefüggéseit. Értelmezze, hogy miért van szükség a demográfiai robbanás megfékezésére, a háborús és a katasztrófaveszélyek felszámolására. Mutassa be az összefüggést a környezet állapotának romlása és az életmin ség alakulása között. Urbanizációs problémák

Mutassa be az összefüggést a városi életforma és a környezet fokozott terhelése között, igazolja példákkal az életmin séget befolyásoló el nyöket és hátrányokat.

Ismertesse a környezet állapotának egyszer vizsgálati módszereit. Legyen képes önálló véleményalkotásra konkrét példák, esetelemzések alapján. Ismertesse lakókörnyezetének környezeti problémáit. Tudjon elemezni a környezetkárosító beavatkozások hatásrendszerér l készült ábrákat.

Mutassa be logikai kapcsolatok feltárásával, hogy a népesség energia-, nyersanyag-, fogyasztási cikk- és élelmiszerigénye hosszútávon a harmonikus, fenntartható fejlesztés keretein belül elégíthet ki.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 10.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása

Nemzetközi összefogás környezetvédelemben

a

Tudja felsorolni a világ globális problémáit (túlnépesedés, éhínség, energiahiány, nyersanyaghiány, vándormozgalmak, a t ke egyenl tlen eloszlása, gazdasági polarizáció, környezeti gondok), és mutassa be kialakulásuk f bb okait. Mutassa be a globális környezeti problémákkal foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezeteket (UNEP, FAO, UNESCO, WHO). Ismertesse a megoldásokra irányuló nemzetközi törekvéseket, mutassa be az összefogás szükségességét. Mutassa be táblázat, ábra vagy vázlat segítségével a környezetvédelem és a természetvédelem kapcsolatát. Mutassa be a természetvédelem céljait, területi egységeinek szervez dését. Ismerje fel térképen és nevezze meg hazánk nemzeti parkjait. Tudjon példát mondani hazánk környezetvédelmi problémákkal foglalkozó intézményeire, azok tevékenységére.

Emelt szint

Értelmezze a környezeti válság kialakulásának összetev it és folyamatát.

Igazolja, hogy a környezet állapotának feltárása, értékelése és egyensúlyának megóvása globális, nemzetközi feladat. Tudjon példákat mondani a természeti katasztrófák és az ember okozta környezeti problémákra. Mutassa be azokban a társadalom felel sségét. Tudja értelmezni a legfontosabb nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket. Mutasson meg a világtérképen a néhány nemzetközi védelem alá es területet. Tudja berajzolni kontúrtérképbe hazánk nemzeti parkjait, a világörökséghez tartozó természeti képz dményeit és kulturális értékeit. Értelmezze szemelvények segítségével a fenntartható fejlesztés elméletét és lehet ségeit.

A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINT VIZSGA A vizsga szerkezete A középszint tantárgyi érettségi írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli vizsga során a vizsgázónak egy központilag összeállított feladatsort kell megoldania. Az írásbeli vizsgán nyújtott teljesítmény értékelése központi javítási és pontozási útmutató alapján történik. A szóbeli vizsgán a jelölt tételt húz. A tételeket, illetve a tételsort központi útmutató alapján az intézményben tanító szaktanár, illetve szakmai közösség állítja össze. A szóbeli feleletet az útmutató segítségével a vizsgáztató szaktanár értékeli. A középszint vizsgán nyújtott teljesítményt a két vizsgarészre kapott pontszámok összege határozza meg. Az összpontszám érdemjegyre történ átváltása a központilag meghatározott táblázat alapján történik. Az elérhet maximális pontszám 150, ami az írásbeli és a szóbeli teljesítmény összege. Az egyes részvizsgákon elért pontszámot a vizsgáztató tanár az értékel lapon rögzíti és összesíti.








Írásbeli vizsga A központilag összeállított írásbeli vizsga feladatsorának megoldására 120 perc áll a jelölt rendelkezésére. Amennyiben szükséges, a vizsgázó a számítási és mérési feladatok megoldásához számológépet, körz t és vonalzót használhat. Az írásbeli feladatok megoldásához ezeken kívül semmiféle földrajzi tartalmú segédeszköz nem használható. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre, stb. van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.


Tartalmi szerkezet A vizsgaközpont által összeállított feladatsor valamennyi f témakörb l tartalmaz kérdéseket. A feladatokban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak. A feladatoknak a tényismeretek ellen rzésén kívül az ismeretek alkalmazásának képességét is vizsgálniuk kell. Az írásbeli dolgozat összesen 100 pont érték feladatot tartalmaz. A vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításához a dolgozatra adott pontokat és a szóbeli vizsgarészben elért








pontszámot együttesen kell figyelembe venni. A 100 pontos feladatsor megközelít en a következ bels arányok szerint épül fel: • 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. A középszint részletes érettségi követelményekre épül zártvég vagy rövid választ igényl nyíltvég feladatok, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve a különböz témakörökhöz kapcsolódnak. • 15%-ban topográfiai ismeretek. A kerettantervben felsorolt névanyagra épül, a bejelölt földrajzi fogalmak megnevezését várja el a jelöltekt l. • 40%-ban gyakorlati jelleg feladatok (pl.: grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).




















Értékelés Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. A feladatok javítása központilag összeállított javítási útmutató alapján történik. Az egyes feladatokra adható pontszámokat, részpontszámokat az útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni, illetve az abban meghatározottaktól eltér részpontszám nem adható.


Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga tételsorát a vizsgaleírásnak megfelel en az oktató intézmény állítja össze. A szóbeli vizsgán a jelölt a kihúzott tétel kérdéseire válaszol. A felelet id tartama 15 perc. A felkészüléshez, illetve a felelethez a középiskolai földrajzi atlasz használható. Az egyes résztételekhez kapcsolódó esetleges mellékletekr l, szemelvényekr l a tételsort összeállító szaktanár gondoskodik.











Tartalmi szerkezet A szóbeli tétel két résztételb l (feladatból) áll. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy: • a tételek els feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozó ismereteket ellen rizze. • a második feladata az általános társadalomföldrajz vagy a regionális társadalmigazdasági földrajz ismereteire vonatkozzon. • a két részfeladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl.: Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik tételrészben kérdezhet k). • a tételek száma tanulócsoportonként legalább 20 legyen. • a tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek, kivéve a térképészeti ismereteket.











A szóbeli tételsor összeállítása A tételsor összeállításánál az alábbi arányokat javasolt figyelembe venni. 1. résztétel – általános természetföldrajz, a kontinensek illetve Magyarország természetföldrajza

Témakör

A résztételek száma 20 tétel esetén

Kozmikus környezetünk

1

A geoszférák földrajza és környezeti problémáik

9

– K zetburok, földtörténet – Vízburok – Leveg burok

(4) (2) (3)







Földrajzi övezetesség

4

A kontinensek természetföldrajza

2

Magyarország és tájainak természetföldrajza

4

2. résztétel – általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz

Témakör

A résztételek száma 20 tétel esetén

Népesség- és településföldrajz

3

A világ változó társadalmi-gazdasági képe

5

A világgazdaságban különböz szerepet betölt





5

régiók, országok és országcsoportok Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei Magyarország földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában

6

Globális környezeti problémák

1

A jelöltek a tételek pontos megfogalmazását és a résztételek párosítását a vizsga ideje el tt nem ismerhetik meg. A vizsgán a jelöltnek mindkét résztételt meg kell oldania, de tetsz leges sorrendben válaszolhat az egyes résztételekre.





A vizsgázó a rendelkezésre álló felkészülési id alatt a tétellel kapcsolatban vázlatot készíthet, amelyet a szaktanár a felelet során elkérhet. A szóbeli feleletnél a jelölt használhatja a térképet és a felkészüléskor készített vázlatokat is.


A jelöltnek folyamatosan, logikusan felépítve és a szaknyelv megfelel használatával önállóan kell felelnie. A szaktanár csak a legszükségesebb esetben szakíthatja félbe a vizsgázót, illetve tehet fel segít , irányító kérdéseket.





Értékelés A szóbeli vizsgán a jelölt feleletét a szaktanár pontskála segítségével értékeli. A feleletre adható maximális pontszám 50, amely az alábbiak szerint érhet el: az egyes résztételek megoldására maximum 25-25 pont adható. Ezen belül maximum 20 pontot kaphat a jelölt a felelet tartalmáért, 2 pontot a logikus felépítéséért, 3 pontot a szaknyelv, illetve a térkép megfelel használatáért.





Földünk és környezetünk Gimnázium és szakközépiskola 9. évfolyam

EMELT SZINT VIZSGA

A vizsga szerkezete Az emelt szint tantárgyi érettségi írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli vizsga során a vizsgázónak egy központilag összeállított feladatsort kell megoldania. Az írásbeli vizsgán nyújtott teljesítmény értékelése központi javítási és pontozási útmutató alapján történik. A szóbeli vizsgán a jelölt tételt húz. A tételeket, illetve a tételsort az útmutatónak megfelel en a vizsgaközpont állítja össze. A szóbeli feleletet az útmutató segítségével a vizsgaközpont által megbízott vizsgáztató szaktanár értékeli. Az emelt szint vizsgán nyújtott teljesítményt a két vizsgarészre kapott pontszámok összege határozza meg. Az összpontszám érdemjegyre történ átváltása a központilag meghatározott táblázat alapján történik. Az elérhet maximális pontszám 150, ami az írásbeli és a szóbeli teljesítmény összege. Az egyes részvizsgákon elért pontszámot a vizsgáztató tanár az értékel lapon rögzíti és összesíti.

Írásbeli vizsga A központilag összeállított írásbeli vizsga feladatsorának megoldására 240 perc áll a jelölt rendelkezésére. Amennyiben szükséges, a vizsgázó a számítási és mérési feladatok megoldásához számológépet, körz t és vonalzót használhat. Az írásbeli feladatok megoldásához ezeken kívül semmiféle földrajzi tartalmú segédeszköz nem használható. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre, stb. van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell. Tartalmi szerkezet A vizsgaközpont által összeállított feladatsor valamennyi f témakörb l tartalmaz kérdéseket. A feladatokban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak. A feladatoknak a tényismeretek számonkérésén kívül az ismeretek alkalmazásának, az összefüggések felismerésének és értelmezésének képességét is vizsgálniuk kell.

Földünk és környezetünk Gimnázium és szakközépiskola 9. évfolyam

Az írásbeli dolgozat összesen 200 pont érték feladatot tartalmaz. A vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításához a dolgozatra adott pontszámot 2-vel kell osztani. Ennek megfelel en az írásbeli vizsga részre maximum 100 pont adható (pl.: ha a dolgozatra 150 pontot kapott a jelölt, akkor az 75 pontnak felel meg a vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításakor). Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfele kell kerekíteni. A 200 pontos feladatsor megközelít en a következ bels arányok szerint épül fel: • 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Az emelt szint részletes érettségi követelményekre épül (a középszint követelményeit is magába foglaló) zártvég , valamint rövidebb vagy hosszabb választ igényl nyíltvég feladatok, esszé, illetve rajzos feladatok lehetnek, amelyek lefedik a követelményrendszer valamennyi f témakörét. • 20%-ban topográfiai ismeretek. A kerettantervben felsorolt névanyagra épül feladatok a bejelölt földrajzi fogalmak felismerését, megnevezését, földrajzi tartalmak hozzárendelését, illetve a földrajzi-környezeti ismeretek topográfiai feladatok során történ alkalmazását várják el a jelöltekt l. • 30%-ban az ismeretek alkalmazását igényl gyakorlati jelleg feladatok (pl: grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés, adat- és szöveges vagy képi információ értelmezése, adatok alapján egyszer prognózis készítése, problémamegoldó feladatok). Értékelés A feladatok javítása központilag összeállított javítási útmutató alapján történik. Az egyes feladatokra adható pontszámokat, részpontszámokat az útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni, illetve az abban meghatározottaktól eltér részpontszám nem adható. A vizsgadolgozatok értékelését a vizsgaközpont szervezésében, a jelölt iskolájától független, küls értékel végzi.

Földünk és környezetünk Gimnázium és szakközépiskola 9. évfolyam

Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga tételsorát a vizsgaleírásnak megfelel en a vizsgaközpont a szakirányú fels oktatási intézmények képvisel ivel egyeztetve központilag állítja össze. A szóbeli vizsgán a jelölt a kihúzott tétel kérdéseire válaszol. A felelet id tartama 20 perc. A felkészüléshez, illetve a felelethez csak a vizsgaközpont által a jelölt rendelkezésére bocsátott középiskolai földrajzi atlasz használható. Az egyes résztételekhez kapcsolódó esetleges mellékletekr l, szemelvényekr l a tételsort összeállító vizsgaközpont gondoskodik. Tartalmi szerkezet A szóbeli tétel két résztételb l (feladatból) áll. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy: • a tételek els feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozó ismereteket ellen rizze. • a második feladata az általános társadalomföldrajz vagy a regionális társadalmi-gazdasági földrajz ismereteire vonatkozzon. • a két részfeladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl.: Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik tételrészben kérdezhet k). • a tételek száma tanulócsoportonként legalább 30 legyen. • a tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek.

Földünk és környezetünk Gimnázium és szakközépiskola 9. évfolyam

A tételsor összeállítása A tételsor összeállításánál az alábbi arányokat javasolt figyelembe venni: 1. résztétel – általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza

Témakör

A résztételek száma 30 tétel esetén

Kozmikus környezetünk

2

A geoszférák földrajza és környezeti problémáik

12

– K zetburok, földtörténet – Vízburok – Leveg burok

(5) (3) (4)

Földrajzi övezetesség

6

A kontinensek természetföldrajza

4

Magyarország és tájainak természetföldrajza

6

2. résztétel – általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz

Témakör Népesség- és településföldrajz

A résztételek száma 30 tétel esetén 3

Földünk és környezetünk Gimnázium és szakközépiskola 9. évfolyam

A világ változó társadalmi-gazdasági képe

7

A világgazdaságban különböz szerepet betölt régiók, országok és országcsoportok Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei

9

Magyarország földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában

8

Globális környezeti problémák

3

A jelöltek a tételek pontos megfogalmazását és a résztételek párosítását a vizsga ideje el tt nem ismerhetik meg. A szóbeli tételek alapjául szolgáló témaköröket azonban az emelt szint vizsgát megel z tanév végéig meg kell ismerniük a jelentkez knek. A tanuló a rendelkezésre álló felkészülési id alatt a tétellel kapcsolatban vázlatot készíthet, amelyet a vizsgáztató tanár a jelöltt l a felelet során elkérhet. A vizsgán a jelöltnek a tétel mindkét feladatát meg kell oldania, de tetsz leges sorrendben válaszolhat az egyes résztételekre. A vizsgázó a szóbeli felelet során használhatja a térképet és a felkészüléskor készített vázlatokat is. A jelöltnek folyamatosan, logikusan felépítve és a szaknyelv megfelel használatával önállóan kell felelnie. A vizsgáztató tanár kérésére a tételhez kapcsolódó egyszer vázlatrajzot, illetve térképvázlatot is kell tudnia készíteni. A vizsgáztató tanár csak a legszükségesebb esetben szakíthatja félbe a jelöltet, illetve tehet fel segít , irányító kérdéseket. Értékelés A szóbeli vizsgán a jelölt feleletét a vizsgáztató tanár pontskála segítségével értékeli. A feleltre adható maximális pontszám 50, amely az alábbiak szerint érhet el. Az egyes résztételek megoldására maximum 25 – 25 pont adható. Ezen belül maximum 20 pontot kaphat a jelölt a felelet tartalmáért, 2 pontot a logikus felépítéséért, 3 pontot a szaknyelv, illetve a térkép megfelel használatáért.

Földünk és környezetünk Gimnázium és szakközépiskola 9. évfolyam

Földünk és környezetünk tantárgy oktatásához javasolt taneszközök jegyzéke Az Oktatási Minisztérium ajánlása

A megfelel színvonalú földrajzoktatáshoz szükséges feltételek, tantermi, szaktantermi eszközök, felszerelések: • Elsötétíthet tanterem, (szaktanterem) • Térképtároló, hordozható térképtartó • Hordozható vetít állvány, vetít erny • Terepasztal • Írásvetít • Diavetít • Televízió • Videolejátszó • Számítógép internetes hozzáféréssel • Projektor










A földrajz oktatásához szükséges taneszközök jegyzékét kett s céllal állítottuk össze. A taneszközök évfolyamok, témakörök szerinti bontásánál az a cél vezetett bennünket, hogy a szaktanárok számára adjunk segítséget. Olyan eszközöket soroltunk fel, amelyek felhasználása, a tanítás folyamatába történ beépítése megkönnyíti a tanulók számára az ismeretanyag elsajátítását. A taneszközök listaszer felsorolása a taneszközfejleszt k és a gyártók számára jelent információt a tantárgy igényeir l. Ez a lista fontos lehet az intézmény taneszköz-állományának fejlesztését megtervez iskolafenntartók számára is. A taneszközök között olyanokat is megneveztünk, amelyek ilyen formában ma még nem állnak a szaktanárok rendelkezésére. A kerettantervek bevezetésével együtt járó bizonyos tartalmi és szemléletmódbeli változások azonban mindenképpen igénylik új, korszer személet taneszközök kifejlesztését – illetve a már elavultak felfrissítését, aktuálissá tételét. A taneszközjegyzék nem titkolt célja, hogy ötleteket adjon a taneszközfejleszt knek- és gyártóknak, illetve a téma iránt érdekl d szaktanároknak is. A lista összeállításánál a hangsúlyt a tartalmi és szemléletmódbeli szempontokra helyeztük. Ezért a taneszközök megjelenési formáját rugalmasan kezeltük. Azaz pl. egy adatokat tartalmazó információhordozó, ha tartalmi, módszertani szempontból megfelel , egyaránt lehet CD-rom vagy nyomtatott statisztikai kiadvány is Egy-egy jelenség szemléltetése történhet transzparensen, oktatótáblán vagy számítógéppel összekapcsolt projektor segítségével. Feltételezzük ugyanis, hogy a különböz taneszközgyártók eltér módon és formában készítik el a taneszközöket. Ez azért fontos, mert így a szaktanár az iskola lehet ségeinek, a tanulók adottságainak legjobban megfelel taneszközt választhatja majd ki.

Földünk és környezetünk Gimnázium és szakközépiskola 9. évfolyam

9. évfolyam Téma

Minimális

Ajánlott Tevékenykedtet

Demonstrációs

Tevékenykedtet

Hold illetve bolygó modell Csillagászati gömb A Naprendszert bemutató kivetíthet információhordozó A Hold térképe Az északi és a déli félgömb csillagképei

Távcs

Demonstrációs

Kozmikus környezetünk

A Naprendszer felépítése transzparens/oktatótábla Tellúrium Nap - és holdfogyatkozás kialakulását szemléltet transzparens/ oktatótábla Holdfázisok transzparens /oktatótábla A Nap oktatótábla A csillagos égbolt hazánk felett térkép A Föld és az óceánfenék domborzata dombortérkép A Föld geológiai felépítése falitérkép A Föld felszíne falitérkép Földgömb

Tanulói földgömb Tanulói munkára alkalmas turistatérkép, tájfutótérkép, várostérkép Tájoló Irányt Gördül távolságmér Tanulói elemzésre alkalmas m holdfelvételek Szemelvény és információ gy jtemény a Naprendszer megismerésér l


A térképkészítés elveit bemutató transzparens/oktatótábla Földgömb fém meridiánnal A gazdasági adatok ábrázolásának lehet ségeit bemutató oktatótábla Precíziós tájoló

Üres földtörténeti id táblázat, Domborzati modellsorozat a hozzátartozó eseményeket, Domborföldgömb képz dményeket bemutató Sztereomikroszkóp applikációs készlet A Föld geológiai felépítése fali kontúrtérkép

Ásvány-és k zethatározó Felh atlasz A környezet min ségének vizsgálatára alkalmas egyszer laborkészlet


A geoszférák földrajza







Térképészeti ismeretek

Földünk és környezetünk Gimnázium és szakközépiskola 9. évfolyam













A Föld szétszedhet szerkezeti modellje A k zetburokban lejátszódó folyamatok (gy r dés, vet dés, vulkáni m ködés) modellezésére alkalmas eszköz Tanulói ásvány- és k zetgy jtemény, kézi nagyító Tanulói elemzésre alkalmas id járási térképek, id járási m holdfelvételek Tanulói megfigyelésék végzésére alkalmas iskolai meteorológiai állomás Hazánk talajtípusainak összehasonlítására alkalmas transzparens A geoszférákban lejátszódó folyamatok, természeti jelenségek, környezeti problémák bemutatására alkalmas szemelvénygy jtemény (középiskolai természetföldrajzi olvasókönyv)








(természetföldrajzi) Földtörténeti táblázat a legfontosabb geológiai eseményekkel (b vített) Diasorozat a földtörténeti emlékek bemutatására a különböz kontinensekr l A Föld szerkezeti modellje oktatótábla A hegységek keletkezése transzparens/oktatótábla A Föld szerkezeti és felszínformái transzparens/oktatótábla A kasztjelenségek transzparens/oktatótábla Az ásványok és a k zetek rendszerezése transzparens/oktatótábla Demonstrációs ásvány- és k zetgy jtemény A Föld ásványai falitérkép smaradvány gy jtemény Ciklonok a mérsékelt övezetben transzparens/ oktatótábla A monszun szélrendszer transzparens/oktatótábla A geoszférákban lejátszódó jelenségek, folyamatok és a közöttük lev összefüggések, tipikus el fordulásaik; a geoszférák környezeti állapotának, védelmének, a

Földünk és környezetünk Gimnázium és szakközépiskola 9. évfolyam

küls és a bels er k munkájának bemutatására alkalmas transzparens-sorozat A Föld talajtérképe falitérkép Tematikusan összeállított, kivetíthet információhordozó a geoszférákban lejátszódó folyamatokról, jelenségekr l A Föld éghajlata falitérkép A Föld természetes növénytakarója falitérkép Az egyes övezetek, övek, területek, vidékek jellemz inek bemutatására alkalmas tematikusan összeállított, kivetíthet szemléltet eszköz A természetföldrajzi övezetesség rendszerét és összetev it, a vízszintes és a függ leges övezetesség kapcsolatát, az övezetek, övek, területek, vidékek tipikus el fordulásait bemutató transzparens-sorozat

A Föld éghajlata fali kontúrtérkép applikációs éghajlati diagramokkal Az egyes övezetek, övek, területek, vidékek jellemz inek és környezeti problémáinak bemutatására alkalmas szemelvénygy jtemény, középiskolai természetföldrajzi olvasókönyv


A természetföldrajzi övezetesség

Földünk és környezetünk Gimnázium és szakközépiskola 9. évfolyam

A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre

A Föld mez gazdasága falitérkép A Föld népessége falitérkép Jellegzetes településtípusokat, településszerkezetet bemutató, tematikusan összeállított kivetíthet eszköz A természetföldrajzi övezetesség hatását a népességre, a településekre, az élelmiszertermelésre, a természeti er források területi különbségeire, a gazdasági fejlettségre bemutató didaktikus transzparenssorozat Nemzetközi statisztikai adatokat tartalmazó információhordozó

Az élelmiszertermeléssel, a népesség szám- és térbeliváltozásaival, a települések jellemz ivel kapcsolatos, összehasonlításra alkalmas adatokat tartalmazó információhordozó

A településtípusok történeti fejl désének, szerkezetének összehasonlítására alkalmas településtérképek

Földünk és környezetünk Gimnázium és szakközépiskola 10. évfolyam

10. évfolyam Téma

Ajánlott Demonstrációs A nemzetközi szervezetek tevékenységét bemutató információhordozók

Tevékenykedtet A gazdasági élet, a gazdasági folyamatok modellezésére alkalmas társasjáték










A világ változó társadalmigazdasági képe

Minimális Demonstrációs Tevékenykedtet Politikai földgömb A világgazdasági folyamatok A Föld országai falitérkép elemzésére alkalmas A Föld ásványkincsei statisztikai adatokat falitérkép tartalmazó információhordozó A piacgazdaság m ködésének A Föld mez gazdasága falitérkép modellezésre alkalmas eszköz A világ közlekedése, A t zsde m ködését szállítása falitérkép modellez eszköz Az integrációk Aktuális világgazdasági kapcsolatrendszerét bemutató folyamatok elemzésére falitérkép alkalmas szöveggy jtemény A gazdasági ágazatok telepít tényez it összefoglaló transzparens A világgazdaság folyamatait bemutató transzparens-sorozat A tercier és az információs szektor területi elhelyezkedését bemutató transzparens A Föld országai falitérkép Az egyedi szerepköröket A Föld ásványkincsei betölt országok jellemzésére falitérkép alkalmas adatokat tartalmazó Afrika, Ausztrália és Óceánia, információhordozó a sarkvidék, Amerika, Ázsia, Hazánk gazdasági szerepének Európa természetföldrajzi, és külgazdasági társadalmi- gazdasági és kapcsolatainak elemzésére környezeti jellemz inek, alkalmas adatokat tartozó információhordozó összefüggésrendszerének, Az egyedi szerepköröket világgazdasági szerepének

A világgazdaságban különböz szerepet betölt régiók, országok és országcsoportok

A világgazdasági szerepkörök id beli és térbeli változásának bemutatására alkalmas transzparenssorozat USA gazdasága falitérkép Japán gazdasága falitérkép Németország gazdasága falitérkép Kína gazdasága falitérkép Dk-Ázsia falitérkép

Számítógépes programok a topográfiai ismeretek elmélyítésére

Földünk és környezetünk Gimnázium és szakközépiskola 10. évfolyam

A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

betölt országok, valamint Közép-Európa falitérkép hazánk nemzetközi gazdasági szerepének jellemzésére alkalmas szemelvényeket tartalmazó szöveggy jtemény


bemutatására alkalmas transzparens-sorozat Az integrációk kapcsolatrendszerét bemutató falitérkép Európai Unió falitérkép Európa országai falitérkép Észak-Amerika országai, gazdasága falitérkép Afrika országai, gazdasága falitérkép Ázsia országai, gazdasága falitérkép Magyarország domborzata falitérkép Magyarország megyéi és közlekedése A világgazdasági központok jelent ségét bemutató transzparens A gazdaság fejlettségi különbségének bemutatására alkalmas transzparens sorozat A közelmúlt és napjaink világgazdasági folyamatairól, eseményeir l tematikusan összeállított video/dia Tematikusan összeállított video/dia az egyedi szerepkörök bemutatására Föld felszíne falitérkép Tematikusan összeállított kivetíthet eszköz a bolygónkat ért környezeti

A környezet min ségével kapcsolatos adatokat tartalmazó információhordozó A globális környezeti

Földünk és környezetünk Gimnázium és szakközépiskola 10. évfolyam

problémákkal kapcsolatos szemelvényeket tartalmazó szöveggy jtemény


károsodásokról A környezet szennyez dését és a környezeti válságokat bemutató transzparens A nemzetközi környezetvéd szervezeteket és tevékenységüket bemutató transzparens A Föld védett természeti és kulturális értékeit bemutató vizuális eszköz

Földünk és környezetünk Gimnázium és szakközépiskola 9-10. évfolyam

Összesített taneszközjegyzék Minimális taneszközök - gimnázium és szakközépiskola




5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.










14. 15. 16. 17. 18. 19.

Transzparens és/vagy oktatótábla 1. Üres földtörténeti id táblázat a hozzátartozó eseményeket, képz dményeket bemutató kártyával 2. Földtörténeti oktatótábla (b vített, a középiskolások számára) Egyéb oktatótáblák: 3. A térképkészítés alapjai 4. A gazdasági adatok ábrázolásának módjai 5. A hegységek keletkezése 6. A vulkánok típusai 7. A lemeztektonika 8. Az ásványok és a k zetek rendszerezése 9. A Föld szerkezete 10. A Föld szerkezeti és felszíniformái 11. A karsztjelenség 12. A Naprendszer felépítése 13. A Föld forgása és keringése 14. A nap-és a holdfogyatkozás 15. A holdfázisok 16. A Nap felépítése, jellemz i 17. Ciklonok a mérsékelt övezetben 18. A monszun szélrendszer 19. Földünk jellegzetes talajtípusai

1.

Kivetíthet audiovizuális eszközök(dia, videofilm, CD) Diasorozat a földtörténeti emlékek bemutatására a különböz kontinensekr l M holdfelvételek kivetíthet információhordozón a geoszférák jelenségér l, a környezet állapotáról Tematikusan összeállított kivetíthet információhordozó a geoszférában végbemen jelenségr l, folyamatokról (dia, videó, CD…) A természetföldrajzi övezetesség egyes övezeteinek, öveinek, területeinek, vidékének jellemz it bemutató tematikusan összeállított kivetíthet információhordozó (dia, videó, CD…) Jellegzetes településtípusokat, településrendszereket bemutató, tematikusan összeállított, kivetíthet információhordozó eszköz Kivetíthet vizuális eszköz az országok egyedi szerepköreir l, a közelmúlt és a napjaink


Természetföldrajzi földgömb Politikai földgömb Tanulói földgömb Iskolai meteorológiai állomás mér m szerekkel Tanulói ásvány-és k zetgy jtemény Kézi nagyító Binokuláris mikroszkóp (demonstrácuós) Földgömb-fémmeridiánnal Precíziós tájoló (demonstrációs) Laptájoló (tanulói) Irányt (tanulói) Gördül távolságmér A Föld bels felépítése (szétszedhet szerkezeti modell) A gy r dés modellje A vet dés modellje A vulkán modellje smaradvány-gy jtemény A piacgazdaság m ködésének modellje A t zsde m ködésének modellje


1. 2. 3. 4.




1. Világatlasz Falitérképek: 2. A Föld szerkezeti (geológiai) felépítése és ennek kontúrtérképe (duo–térkép) 3. a Föld és az óceánfenék domborzata 4. A Föld éghajlata (a tengeráramlásokkal és klímadiagramokkal) 5. A Föld országai 6. A Föld népessége 7. A Föld mez gazdasága 8. A Föld ásványkincsei és bányászata 9. Afrika országai, gazdasága 10. Észak-Amerika országai, gazdasága 11. Ázsia országai, gazdasága 12. Európa országai 13. Az Európai Unió 14. Magyarország domborzata 15. Magyarország megyéi és közlekedése 16. A csillagos égbolt hazánk felett 17. A Föld és az óceánfenék domborzata (dombortérkép)

Modell, gy jtemény, mér eszköz




Térképek, nyomtatott taneszközök

2.

3.

4.

5.

6.

Földünk és környezetünk Gimnázium és szakközépiskola 9-10. évfolyam

20.

21. 22. 23.




18. A Föld éghajlati kontúrtérképe (applikációs jelekkel, klímadiagramokkal) 19. A Föld talajtérképe 20. A Föld természetes növénytakarója 21. A világ közlekedése, szállítása 22. Integrációk kapcsolatrendszere a világban 23. Applikációs jelek a kontúrtérképekhez (természetföldrajzi, klímadiagram) 24. Másolható tanulói kontúrtérképgy jtemény a kontinensekr l és a tantervben kiemelt országokról 25. Tájfutó térkép 26. Turistatérkép 27. Várostérképek, egyéb településtérképek 28. Id járási térképek 29. Id járási m holdfelvételek 30. Nemzetközi összehasonlításra alkalmas statisztikai adatsorokat tartalmazó információhordozó a Föld népességér l, a környezet állapotáról, a világgazdaságról, annak folyamatairól, a világgazdaságban kiemelt és egyedi szerepet betölt régiókról, országcsoportokról, országokról, azok gazdaságáról, világgazdasági kapcsolatairól (középiskolai) 31. Olvasókönyv


24.

25.

26.

világgazdasági eseményeir l, (talajszelvények) Hazánk talajtípusainak folyamatairól (dia, videó, CD…) összehasonlítására alkalmas 7. Tematikusan összeállított, transzparens kivetíthet eszköz a bolygónkat A földrajzi övezetesség rendszere ért környezeti károsodásról, a A hegyvidékek függ leges megoldás lehet ségeir l, a Föld övezetessége védett természeti és kulturális Afrika, Ausztrália és Óceánia, a értékeir l (dia, videó, CD…) sarkvidék, Amerika, Ázsia, Európa természetföldrajzi, társadalmi- gazdasági és környezeti jellemz inek, összefüggésrendszerének, világgazdasági szerepének bemutatására alkalmas transzparens-sorozat A geoszférában lejátszódó jelenségek, folyamatok és a köztük lév összefüggések, tipikus el fordulásaik, a geoszférák környezeti állapotának, védelmének, a küls és a bels er k munkájának bemutatására alkalmas transzparens-sorozat A természetföldrajzi övezetesség rendszerét és összetev it, a vízszintes és a függ leges övezetesség kapcsolatát, az övezetek, övek, területek, vidékek tipikus el fordulásait bemutató transzparens-sorozat A természetföldrajzi övezetesség hatását a népességre, a




Földünk és környezetünk Gimnázium és szakközépiskola 9-10. évfolyam




szemelvénygy jtemény a Naprendszer megismerésér l a geoszférákról, a földrajzi övezetességr l, a világ társadalmi-gazdasági képér l, hazánk nemzetközi szerepér l, a globális környezeti problémákról, a nemzetközi környezetvéd szervezetek m ködésér l (középiskolai) 32. Hazánk gazdasági szerepének és külgazdasági kapcsolatainak elemzésére alkalmas adatokat tartalmazó információhordozó

településekre, az élelmiszertermelésre, a természeti er források területi különbségeire, a gazdasági fejlettségre – bemutató didaktikus transzparens-sorozat 27. A világgazdaság folyamatait, a gazdasági ágazatok felépít tényez it, a tercier és az információs szektor területi elhelyezkedését, a világgazdasági szerepkörök id beli és térbeli változását a világgazdasági központok jelent ségét, a gazdasági fejlettség különbségeit bemutató didaktikus transzparenssorozat 28. A globális környezeti problémákat, azok összefüggésrendszerét, a megoldás lehet ségét, a nemzetközi környezetvéd szervezeteket és tevékenységüket bemutató didaktikus transzparenssorozat

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 7–8. évfolyam

297

Ajánlott taneszközök - gimnázium és szakközépiskola Térképek, nyomtatott taneszközök Falitérképek: 1. A Hold térképe 2. Az északi és a déli félgömb csillagképei (térkép) 3. A településtípusok történeti fejl désének, szerkezetének összehasonlítására alkalmas településtérképek, lakóhelytérképek 4. Az USA gazdasága 5. Japán gazdasága 6. Németország gazdasága 7. Kína gazdasága 8. Dk-Ázsia országai és gazdasága 9. Közép-Európa 10. Ásvány- és k zethatározó 11. Felh atlasz 





Modell, gy jtemény, mér eszköz


1. 2. 3. 4. 5.

Hold modell Csillagászati gömb Domborzati modellsorozat Domborföldgömb A környezet leveg -, víz-, talajmin ségének vizsgálatára alkalmas egyszer laborkészlet 6. A gazdasági folyamatok modellezésére alkalmas társasjáték 7. Távcs 8. Sztereomikroszkóp 







Transzparens és/vagy oktatótábla 1. A világgazdasági szerepkörök id beli és térbeli változásának bemutatására alkalmas transzparenssorozat