A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete
FÖLDRAJZ munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 7. osztálya számára
7.
os
C S O DÁ L
O AT S
TE
RM
É S ZE T
z t ály
TARTALOM 1. Hogyan keletkezik oxigén és szén-dioxid?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. Ejtsük foglyul a hőt!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. Egyforma nyomást gyakorol-e a hideg és a meleg levegő? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. A szél felszínformáló ereje. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. Mekkora ereje van a szélnek?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. Talajerózió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. A tengervíz munkája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. Cunami DK-Ázsiában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. A tengerszint emelkedése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. Olajszennyezés a vizekben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. Borjadzás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. Izosztázia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
Szerzők: Dorogi Ferenc, Parragi Krisztina Lektor: Dávid János Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 „A csodálatos természet” című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Smohay Márton Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19.
Földrajz – 7. osztály
A kísérlet leírása
1. Hogyan keletkezik oxigén és szén-dioxid? Emlékeztető, gondolatébresztő A növények a napfény segítségével előállítják a növekedésükhöz szükséges táplálékot. Széndioxidot vesznek fel a levegőből és oxigént
állítanak elő. Ez a folyamat nappal zajlik. Éjszaka viszont oxigént vesznek fel.
Mit csinálj, mire figyelj?
A kísérlet lépései: 1. Töltsd meg vízzel az üvegkádat! 2. Tedd az üvegedénybe a hajtásokat és töltsd teljesen tele vízzel! 3. Zárd le az átlátszó üvegedény száját kartonlappal és merítsd bele az üvegkádba! 4. Húzd ki a váza alól a kartonlapot és tedd az üvegkádat a napra!
Eredmény: A leveleken levegőbuborékok tűnnek fel és a felszín irányába mozognak. Oka: A vízinövény levelei napfény jelenlétében oxigént szabadítanak fel. A leveleknek ez a „munkája” csak vízben látható.
Zöld növény bezárása üvegbe, víz alatt
4
Hozzávalók (eszközök, anyagok
• vízinövén y hajtása • üvegkád vag y a kvá ri um • átlátszó ü vegedény (b efőttesüveg) • ka rtonla p • víz
)
Készítette: Dorogi Ferenc, Parragi Krisztina
Földrajz – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Egészítsd ki a rajzot!
2. Válaszolj a következő kérdésekre!
a, A vízi növények mit állítanak elő napfény segítségével?
.......................................................................................................................
b, Mit vesznek fel az éjszaka folyamán?
.......................................................................................................................
c, Mi történt a kísérlet során a vízi növénnyel, ha a vízbe helyezetd és napra tetted?
.......................................................................................................................
d, Miért csak a vízben láttad a kísérlet végeredményét?
.......................................................................................................................
3. Találd ki!
a, Ez a vegyület hozzájárul a globális felmelegedéshez! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
b, Ez a gáz élet elengedhetetlen feltétele.
........................................................
c, Régi magyar neve szénéleg. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
d, Szilárd állapotának neve szárazjég. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
e, Régies magyar elnevezése éleny.
f, A világegyetem harmadik leggyakoribb eleme.
........................................................ ........................................................
Felhasznált irodalom: Antonella Meiani–Pier Giorgio Citterio 2006: Kísérletek Nagy Könyve. Novum Kiadó, Szlovákia, pp:263.
5
Földrajz – 7. osztály
A kísérlet leírása
2. Ejtsük foglyul a hőt! Emlékeztető, gondolatébresztő A levegőben a meleg és a hideg levegő folyamatosan helyet cserél egymással. A meleg levegő fel-
emelkedik, majd a hideg levegő a helyére áramlik. Tehát a felszálló és leszálló levegőtömegek mozgása
Mit csinálj, mire figyelj?
A kísérlet lépései: 1. A z egyik üveget tekerd be a meleg ruhadarabbal! A másikat rakd bele a dobozba és a fennmaradó helyet tömd ki újságpapírral! A harmadik befőttes üveget hagyd szabadon! 2. Töltsd meg meleg vízzel mind három üveget! Mérd meg a víz hőmérsékletét, majd zárd le az üvegeket!
3. Tedd az üvegeket fél órára hideg helyre! 4. Nézzed meg hőmérővel, melyik üvegben hűlt le legjobban a víz! Eredmény: A víz a legjobban a szabadon hagyott üvegben hűlt le. Oka: A befőttes üveg és a „szigetelők” közé levegő került, ami lassítja a víz gyors lehűlését.
Zöld növény bezárása üvegbe, víz alatt
6
révén áramlik a hő. Ezt a jelenséget hőáramlásnak nevezzük!
Hozzávalók (eszközök, anyagok
• há rom zá rható befőtt es üveg • meleg ru hada rab • újság pap ír • meleg víz • hőmérő • olya n ma gas doboz, m int a befőttes üve gek
)
Földrajz – 7. osztály
Készítette: Dorogi Ferenc, Parragi Krisztina
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Egészítsd ki a táblázatot a kísérlet paramétereivel!
meleg ruhadarabba csavart befőttes üveg
dobozba rakott és újságpapírral védett befőttes üveg
szabadon hagyott befőttes üveg
Kezdeti hőmérséklet 30 perccel későbbi hőmérséklet A lehűlés oka
2. Egészítsd ki a következő szöveget!
Léteznek jó és rossz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nagyon jó hővezető például a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Könnyen átveszi és továbbítja a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ha a levegőt bezárjuk rossz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
lesz. A levegő ezt a tulajdonságát használják a házak dupla üvegű ablakainál. A dupla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
közötti ér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . teremt a meleg és hideg levegő között.
3. Igazak vagy hamisak a következő állítások!
a. A gyapjúszál jó hővezető.
b. A fémek rosszul vezetik a hőt.
c. A madarak tolla jó hővezető.
d. Az állatok szőre rossz hővezető.
e. A levegő rossz hővezető.
Felhasznált irodalom: - Antonella Meiani–Pier Giorgio Citterio 2006: Kísérletek Nagy Könyve. Novum Kiadó, Szlovákia, pp:263.
7
Földrajz – 7. osztály
A kísérlet leírása
3. Egyforma nyomást gyakorol-e a hideg és a meleg levegő? Emlékeztető, gondolatébresztő A meleg levegő kitágul, könnyebb, tehát kisebb a nyomást fejt ki a földfelszínre, mint a hideg levegő.
Mit csinálj, mire figyelj?
A kísérlet lépései: 1. Töltsd meg a palackot meleg vízzel! 2. Néhány másodperc után ürítsd ki és minél gyorsabban tekerd rá a kupakot!
Hideg és meleg levegő nyomása
8
Hozzávalók (eszközök, anyagok)
Eredmény: A palack két oldala behorpad. Oka: A palackban levő meleg levegő a hő hatására kitágul, ritkább lesz, s így kisebb lesz a nyomása, mint
• zá rható m űa nyag pa la ck • meleg víz
a kinti levegőé. A külső levegő nyomása összenyomja a palackot.
Készítette: Dorogi Ferenc, Parragi Krisztina
Földrajz – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Rajzold be a hideg és meleg levegő útját a következő ábrára!
2. Egészítsd ki a szöveget!
Amikor a szárazföld és a tenger eltérő mértékben melegszik fel, akkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szél
alakul ki. Nyáron a szárazföldek jobban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , mint a tengervíz, ezért felettük
alacsonyabb lesz a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . feletti . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . légnyomású területekről ezért a szárazföldek felé áramlik a levegő. Télen a tengerek felett
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a hőmérséklet, így . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a légnyomás. A szélirány megfordul.
3. Mi történik a nyári monszun és a téli monszun idején? Jelöld a hideg és meleg levegő útját! Egészítsd ki a rajzot!
Nyári monszun
Téli monszun
Felhasznált irodalom: Antonella Meiani–Pier Giorgio Citterio 2006: Kísérletek Nagy Könyve. Novum Kiadó, Szlovákia, pp:263.
9
Földrajz – 7. osztály
A kísérlet leírása
4. A szél felszínformáló ereje Emlékeztető, gondolatébresztő A Föld felszíne folyamatos változásban van. A felszínformáló erők a következők: az időjárási elemek
Mit csinálj, mire figyelj?
A kísérlet lépései: 1. Borítsd be a terepasztal egy részét a kőzetdarabokkal! Fedd be őket homokkal! 2. Kapcsold be a hajszárítót a legalacsonyabb fokozatra!
A szél felszínformálása
10
(napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél), jég (jégtakaró, gleccser), víz (folyók, tavak), tömegmozgások
3. Kapcsold be a hajszárítót a legmagasabb fokozatra! Eredmény: A homok átrendeződött.
és az élővilág. Ezek közül most ismerkedjünk meg a szél felszínformáló erejével!
Hozzávalók (eszközök, anyagok)
• terepasz ta l • homok • kőzetda ra bok • hajszá rító
Földrajz – 7. osztály
Készítette: Dorogi Ferenc, Parragi Krisztina
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Egészítsd ki a rajzot!
terepasztal a hajszárító előtt
terepasztal a hajszárító után
2. Válaszolj a következő kérdésekre!
a. Mi a szél?
.......................................................................................................................
b. Minek a hatására jön létre a szél?
.......................................................................................................................
c. A Mérsékelt övezetre, milyen irányú szél jellemző?
.......................................................................................................................
d. Tudod –e, hogy milyen skálán mérik a szél erősségét?
.......................................................................................................................
3. Milyen felszínformáló munkákat végezhet a szél?
.......................................................................................................................
4. Csoportosítsd a következő képződményeket! Gondolj a 3. feladatra! a, ingókő; b, futóhomok; c, kőoszlop; d, dűne; e, szélbarázda; f, sarkos kavics
............................................
csoport neve
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . csoport neve
Felhasznált irodalom: Antonella Meiani–Pier Giorgio Citterio 2006: Kísérletek Nagy Könyve. Novum Kiadó, Szlovákia, pp:263.
11
Földrajz – 7. osztály
A kísérlet leírása
5. Mekkora ereje van a szélnek? Emlékeztető, gondolatébresztő Ismerkedjünk meg néhány fogalommal! Széliránynak nevezzük azt az irányt, amerről a szél fúj. (Hideg övezet: É-i szél, mérsékelt övezet:
Ny-i szél, forró-trópusi övezet: ÉK és ÉNy-i passzát szél). Szélsebességnek nevezzük a levegő részecskéinek időegység alatt megtett útját. A széllökés pedig a pillanatnyi
szélsebesség maximális értéke. Az időjárás jelentésekor általában a szélirányt és a szélsebességet mérik 10 méter magasban.
Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)
A kísérlet lépései: 1. Vágj ki a kartonlapból egy 20x20 cm-es élhosszúságú négyzetet! 2. Színezd ki a kartonnégyzetet kedved szerint! 3. Hajtogasd be az átlói mentén a négyzetet és 2/3-ig vágd be! 4. Lyukassz ki minden második sarkot és hajtsd be középre! 4. Szúrd át a szélfogód közepét rajzszöggel és rögzítsd azt egy hurkapálcikához! Szélforgóval való modellezés
12
5. Tedd ki az elkészült szélforgódat bármilyen erősségű szélbe, vagy egyszerűen fújd meg hol erőssebben, hol gyengébben! Eredmény: A szélforgó pörögni kezd! Oka: A levegő nekiütközik a szélforgónak és a forgó behajtott részei alá terelődik és a behajtott fülek előidézik a forgó mozgást.
Hozzávalók (eszközök, anyagok
• vékony k a rtonlap • cer uza • rajzszög • pá lcika
)
Készítette: Dorogi Ferenc, Parragi Krisztina
Földrajz – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Igazak vagy hamisak a következő állítások?
a. A szél sebességén a levegő mozgását értjük.
b. A szél sebességét mindig csomóban adják meg.
c. A szél sebességét mindig m/s-ban adják meg.
d. A meteorológiai jelentésekben a Beaufort- skálát használják a szél sebességének jelölésére.
e. A Földön három egymásba kapcsolódó szélrendszer alakult ki.
2. Rakd sorrendbe a Beaufort- skála szerint a szél erejének következő fokozatait! Kezd a leggyengébbtől!
a, orkán
b, gyenge szél,
c, élénk szél,
d, orkánszerű vihar,
e,viharos szél,
f, mérsékelt szél,
g, erős szél,
gy, igen erős szél,
h, vihar
i, szélcsend
j, erős vihar
3. Fejezd be a következő rajzot!
Felhasznált irodalom: - Antonella Meiani–Pier Giorgio Citterio 2006: Kísérletek Nagy Könyve. Novum Kiadó, Szlovákia, pp:
13
Földrajz – 7. osztály
A kísérlet leírása
6. Talajerózió Emlékeztető, gondolatébresztő A talajerózió a talaj anyagának elhordódását, valamint a talaj tápanyagtartalmának és humusztar-
Mit csinálj, mire figyelj?
A kísérlet lépései: 1. Alakítsál ki a terepasztalon két lejtős területet! 2. Az egyiken a lejtő irányára merőlegesen (keresztben) húzzál a gereblyével barázdákat, mintha szántanál, a másikat hagyjátok simán! Talajerózió terepasztalon
14
talmának csökkenését jelenti. Ezt előidézhetik a víz és a szél által okozott „pusztítások” is.
3. Öntsetek vizet az egyik és másik lejtőre! Eredmény: A sima lejtőn a talaj lemosódik, a keresztbe szántott lejtőn a talaj jobban megmarad.
Hozzávalók (eszközök, anyagok)
• terepasz ta l • homok • műa nyag g yermek ge reblye • víz
Oka: A keresztbeszántás során a talaj jobban megmarad, a víz nem mossa le.
Készítette: Dorogi Ferenc, Parragi Krisztina
Földrajz – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Mit tudsz tenni a talaj pusztulásának megakadályozása érdekében? Egészítsd ki a rajzokat is!
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
2. Jelöld be Magyarország vaktérképén, hol fordulhat elő talajpusztulást?
3. Sorold fel, hogy a bejelölt tájakon mi okozta a talajlepusztulást!
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
Felhasznált irodalom: saját ötlet
15
Földrajz – 7. osztály
A kísérlet leírása
7. A tengervíz munkája Emlékeztető, gondolatébresztő A tenger vize állandó mozgásban van, mozgatója a szél. Miközben a víz mozog építő és pusztító tevékenységet végez. A szél a sekély tengerparti területeken a száraz-
Mit csinálj, mire figyelj?
A kísérlet lépései: a., A terepasztalra vékony rétegben homokot helyezzünk, rá annyi vizet öntünk, hogy a homokot betakarja. Magasabb homokfelszínből kialakítjuk a szárazföldet. Hajszárító segítségével a víz felületét tartósan egy irányból fújjuk. b., A homokba helyezzünk kisebb kavicsokat is! Nézzük meg, ha a kísérletet megismételjük, úgy Tengervíz munkája terepasztalon
16
földdel párhuzamosan turzásokat épít. A turzás és a szárazföld között a strandolók nagy örömére sekély lagúnák jönnek létre. A szárazföldön a szél homokdűnéket halmoz fel. Erős
hogy a homokból magas partot építünk, akkor a hullámverés milyen munkát végez? Eredmény: Az uralkodó szélirány a tengeri üledékréteget egy helyen felhalmozhatja (a tenger építő munkája) vagy az állandó egy irányú hullámverés a magas partot pusztíthatja (a tenger pusztító munkája).
szélben a hullám a meredek partot a leszakított kőzetdarabokkal, törmelékanyagokkal pusztítja.
Hozzávalók (eszközök, anyagok
• terepasz ta l • homok • víz • kavics • hajszá rító
Oka: A tengervíz tartós egy irányú mozgása.
)
Földrajz – 7. osztály
Készítette: Dorogi Ferenc, Parragi Krisztina
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Írd be a következő fogalmak számát a megfelelő helyre! 1., dűne
2., turzás
3., lagúna
2. Rajzold be az uralkodó szélirányt! 3. Mivel egyezik meg a dűne iránya?
.......................................................................................................................
4. Hogyan gátolhatjuk meg , hogy a homokdűne tovább vándoroljon?
.......................................................................................................................
5. Mivel magyarázható, hogy a magas partból, nagyobb kőzettömb szakadt le?
....................................................................................................................... .......................................................................................................................
6. Rajzold be az uralkodó szélirányt! 7. A hullámok által szállított kőzettörmelékek hogyan befolyásolják a folyamatot?
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
8. Európa mely részén figyelhetjük meg a jelenséget ?
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
Felhasznált irodalom: saját ötlet
17
Földrajz – 7. osztály
A kísérlet leírása
8. Cunami DK-Ázsiában Emlékeztető, gondolatébresztő A cunamik (szökőárak) víz alatti földrengések vagy vulkán kitörések folyamán jönnek létre. Sekély vízben a tenger aljzata lefékezi a
Mit csinálj, mire figyelj?
A kísérlet lépései: A két székkel támasszuk alá a felfújható gyermek medencét. A medencébe öntsünk vizet és helyezzük bele az úszó farönköt. A medence alját alulról üssük meg. Figyeljük meg, hogy mi történik! Cunami modellezése
18
hullámokat, ezért azok a partok közelében óriási vízfüggönyként tornyosulnak.
Eredmény: A hullámok gyűrű alakban indulnak ki. Az úszó farönk a vízen megbillen, erősebb ütés hatására a víz kicsapódik a medencéből.
Hozzávalók (eszközök, anyagok)
• 2 db szék • úszó fa rö nk • felfújható g yermekme dence
Oka: A víz aljzata az ütés hatására megemelkedik.
Földrajz – 7. osztály
Készítette: Dorogi Ferenc, Parragi Krisztina
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Kutakodj az internet segítségével, keressetek példát, hol pusztított a világon cunami!
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
2. Jelöld ezeket a földrajzi helyeket a vaktérképen!
www.terkep.network.hu
3. A Földön, hol fordulnak elő leggyakrabban földrengések, jelöld a vaktérképen ezeket a helyeket a földrajzi atlaszod segítségével!
4. Írd be a számokat a megfelelő helyre!
1., mélytengeri árok
2, vulkáni szigetív
3., tengeri üledék
5., óceán középi hátság
6., szárazföld
7., óceáni kőzetlemez
Felhasznált irodalom: saját ötlet
19
Földrajz – 7. osztály
A kísérlet leírása
9. A tengerszint emelkedése Emlékeztető, gondolatébresztő A globális felmelegedés egyik hatása, hogy a sarkok jégtakarói évről-évre egyre jobban olvadnak,
került veszélybe. Például: Hollandia, Maldív-szigetek, Kiribati, Tuvalu, Vanuatu.
Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)
A kísérlet lépései: A terepasztalon kialakítunk homokból egy szigetet és egy magasabban fekvő területet. A terepasztalon jégtömböket helyezzünk el, melyeket az infra lámpával megolvasztjuk, így emeljük a vízszintet addig, amíg a sziget víz alá nem kerül.
Tengerszint emelkedése
20
melynek hatására a tengerszint is emelkedik. A tengerszint emelkedés miatt számos sziget és ország
Eredmény: A jég olvadásával a vízszint emelkedik, a sziget eltűnik. Oka: A hő hatására a szilárd halmazállapotú jég vízzé válik.
Hozzávalók (eszközök, anyagok
• terepasz ta l • kőzetek • homok • víz • jég tömb • infra lá m pa
)
Földrajz – 7. osztály
Készítette: Dorogi Ferenc, Parragi Krisztina
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Jelöld a vaktérképen, hol található a Földön belföldi jégtakaró.
www.terkep.network.hu 2. Jelöld a vaktérképen a következő országokat:
A.) Hollandia
B.) Maldív- szigetek
C.) Kiribati
D.) Tuvalu
E.) Vanuatu
3. Gondolj arra, hogy az ENSZ munkatársai felkértek arra, hogy a következő klímajelentésükhöz adj segítséget számukra, hogy milyen intézkedéseket vezetnél be a globális felmelegedés lelassítása érdekében.
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
4. Készíts környezetvédelmi plakátot, amelynek témája a globális felmelegedés!
Felhasznált irodalom: saját ötlet
21
Földrajz – 7. osztály
A kísérlet leírása
10. Olajszennyezés a vizekben Emlékeztető, gondolatébresztő A világtengerek olajszennyezésének jelentős részét az olajkitermeléssel kapcsolatos tevékenységek okozzák. A tankerbaleseteknél kisebb,
teszik ki a világtengerbe került olajnak, mégis ezek a legveszélyesebbek, hiszen nagyon rövid idő alatt hatalmas mennyiségű olaj kerül a vízbe.
Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)
A kísérlet menete: 1. Töltsd meg az üvegedényt vízzel! 2. Önts egy kevés motorolajt a zárható kisüvegbe! Jól zárd le! 3. Rakd bele a kisüveget a vízzel teli üvegedénybe! Miután beleraktad vedd le a kisüveg tetejét! 4. Helyezd a víz felszínére a madártollat! 5. Figyeld meg a víz felületét és a madártollat! 6. Szórj a vízbe fűrészport, várj amíg a fűrészpor megköti az olajat! Olajszennyezés
22
de rendszeres olajszennyezést jelent az olajszállító hajótestek tengervízzel történő (tiltott) mosása. Bár a tankerbalesetek csak kis részét
7. A díszhal fogó háló segítségével távolítsd el az olajos fűrészport a víz felületéről! Eredmény: Az olajfolt a víz felszínén úszik, szennyezi a madártollat. A fűrészpor megköti az olajat. Oka: Az olaj fajsúlya kisebb a víznél, ezért úszik a felszínén, felkenődik a madártollra, amely így ös�szeragad.
Hozzávalók (eszközök, anyagok
• átlátszó ü vegedény • zá rható k isüveg • motorola j • víz • fehér ma dá rtoll • fűrészpo r • díszha l fo gó há ló
)
Készítette: Dorogi Ferenc, Parragi Krisztina
Földrajz – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Atlaszod segítségével jelöld a vaktérképen, hogy a világtengerek közül, hol bányásznak kőolajat.
www.terkep.network.hu 2. Rajzolj környezetvédelmi plakátot, a világtengerek védelme az olajszennyeződésektől témakörben. 3. Atlaszod segítségével sorolj fel kontinensenként három kikötővárost, ahol jelentős a vegyipar.
Európa: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
............................
Amerika: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
............................
Afrika: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
............................
Ázsia: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
............................
Ausztrália: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
............................
4. Jelöld a felsorolt kikötővárosokat a vaktérképen!
Felhasznált irodalom: saját ötlet
23
Földrajz – 7. osztály
A kísérlet leírása
11. Borjadzás Emlékeztető, gondolatébresztő A Földünk hőmérséklete folyamatosan növekszik. A hőmérsékletváltozás következtében hatalmas jégtömbök szakadnak le az É-sarki és Déli-sarki összefüggő jeges terüle-
Mit csinálj, mire figyelj?
A kísérlet menete: 1. Önts az üvegtálba vizet!
Borjadzás
24
teiről. Ezt a jelenséget borjadzásnak nevezzük. Az É-i félteke jéghegyei inkább gleccserekből származnak, míg a déli félteke jéghegyei szárazföldi jégtakarók széléről szakadnak
2. Rakd bele a jégdarabot és figyel, mi történik!
le. Az olvadás következtében a világtengerek vízszintje folyamatosan emelkedik.
Hozzávalók (eszközök, anyagok
• átlátszó ü vegedény • jégda rab ok
)
Készítette: Dorogi Ferenc, Parragi Krisztina
Földrajz – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Melyek az északi félteke jéghegyei és melyek a délié? Indokold meg a válaszod!
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
2. Igazak vagy hamisak a következő állítások!
a.) A gleccser lassan mozgó jégfolyó.
b.) A jéghegy csak gleccserből szakadhat a tengervízbe.
c.) A gleccserek olvadása a tenger vízszintjének emelkedéséhez vezet.
d.) A tenger vízszintjének emelkedése nem rejt semmi veszélyt.
e.) Az észak- amerikai gleccserek a világ leggyorsabban olvadó jégfolyói.
f.) A globális felmelegedés nem okozhatja a gleccserek olvadását.
Felhasznált irodalom: saját ötlet
25
Földrajz – 7. osztály
A kísérlet leírása
12. Izosztázia Emlékeztető, gondolatébresztő A litoszféra egyes darabjai süllyedő vagy emelkedő mozgást végeznek, eközben az asztenoszféra is mozog - mélyebbre nyomódik, vagy feljebb
Mit csinálj, mire figyelj?
A kísérlet menete: 1. Önts az üvegtálba vizet! 2. Rakd bele az üvegtálba először a kisebb deszkákat! Jelöld be filctollal, milyen mélyre süllyedt a deszka a vízbe!
Izosztázia
26
emelkedik. A jégkorszak idején a földfelszínt hatalmas jégtakaró fedte a litoszféra lesüllyedt, ezáltal az asztenoszféra is mélyebbre nyomó-
3. Rakd bele az üvegtálba a nagyobb deszkákat is! Jelöld be filctollal, milyen mélyre süllyedtek a vízbe!
dott, a jég visszahúzódásakor lassú emelkedés tapasztalható.
Hozzávalók (eszközök, anyagok
• mély üve g tá l • 2 db kiseb b, könnyebb deszka • 2 db nehe zebb deszka • súlyok • a lkoholo s fi lc
)
Földrajz – 7. osztály
Készítette: Dorogi Ferenc, Parragi Krisztina
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Válaszolj a következő kérdésekre!
a.) Mi a litoszféra? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
b.) Mi az asztenoszféra? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2. Jelöld a rajzon a következőket!
a.) óceáni kőzetlemez
b.) kontinentális kőzetlemez
c.) litoszféra
d.) asztenoszféra
2. Jelöld a térképen a föld gömbhéjait!
............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................
3. Egészítsd ki az ábrát az elvégzett kísérlet alapján! Indokold meg a megoldásod!
kisebb fadarabok
nagyobb fadarabok
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
Felhasznált irodalom: saját ötlet
27
JEGYZETEK
JEGYZETEK
JEGYZETEK
MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegősze-
lepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amen�nyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.
Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/22012-0038 számú, „Csodálatos természet” Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk!
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.