Földrajz 9. osztály. 1. A belső bolygók pályájának szemléltetése A Hold Föld körüli mozgása Földrajzi fokhálózat

Földrajz 9. osztály

1

Tartalom

Földrajz 9. osztály 1.

A belső bolygók pályájának szemléltetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

2.

A Hold Föld körüli mozgása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

3.

Földrajzi fokhálózat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

4.

Földrajzi szélesség és hosszúság felhasználása a távolság meghatározására . . . . . . . . . . . 8

5.

Kőzetek sűrűsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

6.

Üledékképződés - nézzünk egy üledékgyűjtő fenekére! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

7.

A vulkánkitörés modellezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

8.

A víz körforgása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

9.

Tévelygő áramlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

10. A domborzat (lejtőszög) hatása a felmelegedésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 11. Felszín színének hatása a felmelegedésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 12. Harmatpont és hőmérséklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 13. A havi csapadékmennyiség kiszámítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

Szerzők: Bellai László, Herzsenyák László, Kerese Tibor, Lieb Marianna, Varga Bálint Lektorálta: Dávid János főiskolai docens

A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok

Készült a TÁMOP 3.1.3-10/2-2010-0012 „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron” című pályázat keretében Felelős kiadó: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média BT. Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 KFT. Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 db VUPE 2008 Kft. 7400 Kaposvár, Kanizsai u. 19. Felelős vezető: Vuncs Rita

2


Készítette: Varga Bálint

1. A belső bolygók pályájának szemléltetése Emlékeztető, gondolatébresztő Melyek a belső bolygók? Milyen irányban keringenek ezek a bolygók (a sarkcsillag felől nézve)? Kinek a nevéhez köthető a bolygómozgás törvényeinek megalkotása? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • fatábla, rajta két, egymástól 12 cm-re levő szeggel

• A3-as papírlap • zsineg (csomókkal, hurkokkal)

• ceruza

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Helyezd el a zsinegen levő első hurkot úgy, hogy a szegek belül legyenek! 2. Tedd a ceruza hegyét az első hurkon belülre (első csomón belülre), majd a zsineget feszesen tartva húzz vonalat a lapra! 3. Ismételd meg az előbbi lépést a többi három hurokkal ( a többi három csomón belülre helyezve a ceruza hegyét)!

4. Ha megvan a négy vonalad, szedd le a zsineget és a papírt a tábláról! 5. Az alakzatok rajzolása közben gondold át, hogyan lehetne a kísérlettel igazolni a bolygómozgás törvényeit!

Feladatlap

3


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Milyen alakzatokat kaptál a rajzolás után? 2. Hogy hívjuk az alakzatnak azokat a pontjait, ahol a szegek találhatók? 3. Egészítsd ki a bolygómozgás első törvényét: a bolygók ……….............................................….… alakú pályán keringenek, amelynek egyik ………...................................................…… a ………..................................................… áll. 4. Ismételd meg az egyik vonal rajzolását. A pálya melyik részén tudod gyorsabban mozgatni a ceruzát? 5. Egészítsd ki a bolygómozgás második törvénye egyszerűsített megfogalmazását: a bolygók napközelben ……….............................................................….…, naptávolban ……......................................…….… haladnak a pályájukon. 6. Alkalmas-e a napóra pontos időmérésre az év minden szakaszában? Miért? 7. Melyik híres csillagász világképe alapján lenne igaz, hogy a napóra az év során egyenletesen mutatja az időt? Miért? 8. Egészítsd ki a bolygómozgás harmadik törvénye egyszerűsített megfogalmazását: minél ………....………….. van egy bolygó a Naptól, annál ………………...............................................................………. idő alatt kerüli meg azt. A belső bolygók helyzete a Naphoz viszonyítva

Felhasznált irodalom VAN Cleave, Janice (1994): Földrajz. Könnyű és egyszerű gyakorlatok a földrajz játékos tanulásához. Springer-Hungarica Kiadó. Budapest ISBN 963 8455 73 X pp. 19-21. ÁBRA: http://svs.gsfc.nasa.gov/vis/a000000/a003500/a003570/index.html (2012.V.4) felhasználásával készített saját szerkesztés.

4


Készítette: Herzsenyák László

2. A Hold Föld körüli mozgása Emlékeztető, gondolatébresztő Melyik nagybolygónak nincsen holdja? Milyen távol van Földünktől a Hold? Ki járt és mikor a Holdon? Miért alakul ki az árapály jelensége a Földön? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • erős fényű lámpa vagy erős természetes napfény

• a kísérlethez két tanuló kell

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Feladatunk, hogy szemléltessük a Hold tengely körüli forgását és Föld körüli keringését. Bemutatásához két tanuló szükséges. 2. A két tanuló álljon egymással szemben, egyik lesz a Nap a másik a Hold! 3. Álljon a Földet szimbolizáló tanuló a tanterem középre, vele arccal szemben a Holdat megjelenítő tanuló! 4. Figyelj! Milyen irányba kering a Hold? Milyen irányba induljon el a tanuló? Helyesen, az óramutató járásával ellenkező irányba, nyugatról keletre!

5. Helyezd el majd kapcsold be az állólámpát úgy, hogy a középen álló tanuló jobb oldalát világítsa meg! 6. Keringés és forgás indul! Vigyázz! Betartani azon feltételt, hogy a Hold keringési ideje és forgási ideje azonos, a Földről nézve a Holdnak mindig ugyanazon oldalát látjuk! 7. Figyeld a mozgást végző tanulót! Hogyan változik a megvilágított felület a mozgást végző tanulón? 8. Rajzold fel a kísérlet után a megvilágított Hold alakváltozásait!

5

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Ha a Föld, a Nap és a Hold egy geometriai síkban helyezkedik el, napfogyatkozás illetve holdfogyatkozás lesz. Írd be a három égitest nevét a körökbe abban a sorrendben, ahogy ekkor elhelyezkednek! Holdfogyatkozás:

Napfogyatkozás:

2. Mit láthattak a Balatonnál nyaralók 1999. augusztus 11-én?

A Hold fényváltozásainak szemléltetése tanulókkal

Felhasznált irodalom Saját ötlet alapján. ÁBRA: Saját ötlet alapján.

6


Készítette: Kerese Tibor

3. Földrajzi fokhálózat Emlékeztető, gondolatébresztő A Föld közel gömb alakú. A gömb metszete kör. A teljes kör 360 fok, a félkör 180 fok, a negyedkör 90 fok. Hipparkhosz görög tudós szerint ez felhasználható arra, hogy a gömbfelület egyes pontjait két egymásra merőleges szögtávolsággal meghatározhassuk. Ötlete a lapos Föld gondolkodás elterjedésével feledésbe merült. A XVII. századtól mégis ezt a rendszert használjuk a földrajzi helymeghatározásra. A kezdő szélességi kör az Egyenlítő, innen 90-90 fokot mérhetünk északra és délre, a sarkpontokig. A kezdő hosszúsági kör a London melletti greenwichi Királyi Csillagvizsgálón áthaladó délkör, innen 180-180 fokot mérhetünk keletre és nyugatra. A GPS készülék ezt a két koordinátát határozza meg műholdak segítségével. Próbáld ki! Hozzávalók (eszközök, anyagok) • GPS készülék

• tájoló

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) I. próba 1. Keresd meg a GPS segítségével a (É/N) 46,360 és (K/E) 17,800 koordinátát! (Német István fasoron a Biczó Ferenc utca sarkától nyugati irányban 1 háznyira) 2. Menj el a Somssich Pál utcán a Református templom melletti bölcsődéig! 3. Olvasd le és jegyezd fel a koordinátákat! 4. Nézd meg a tájolón, milyen irányban haladtál! Melyik koordináta változott?

II. próba 1. Keresd meg a GPS segítségével a kórház portája előtt a 46,36000 szélességet! 2. Olvasd le és jegyezd fel a hosszúságot! 3. Menj végig a Tallián Gyula utcán a 48-as Ifjúság útján is túl, amíg tudsz egyenesen haladni! 4. Olvasd le és jegyezd fel a koordinátákat! 5. Nézd meg a tájolón, milyen irányban haladtál! Melyik koordináta változott? Figyelmeztetés: Vigyázz az utcán a forgalomra!

Feladatlap

7


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mik voltak a pozícióid az első esetben? kiindulópont szélessége: ……………….......................…………, kiindulópont hosszúsága: ……………………...………… végpont szélessége: ……………………...........................…………, végpont hosszúsága: ……………….........…………………. 2. Milyen irányban haladtál? ……..……................………… Melyik koordináta változott? ………………………..……….. 3. Mik voltak a pozícióid a második esetben? kiindulópont szélessége: ………………….......................………, kiindulópont hosszúsága: ………………………...……… végpont szélessége: ……………………...........................…………, végpont hosszúsága: …………………………........……..… 4. Milyen irányban haladtál? ………..…................………… Melyik koordináta változott? ……………...………………….. 5. A Google Maps segítségével keress két-két helyet, ami a kezdő pozícióddal azonos szélességen illetve hosszúságon van! 1. ……………...............……….., 2. ……………...........……………., 3. …………..............………………., 4. …………………...............…….. 6. Keresd meg azt a helyet is, ami a kiindulóponttal azonos hosszúságon, de ellentétes szélességen van! (északi helyett déli szélességen) Ez a hely ………………………............................................…………-ban található.


8



4. Földrajzi szélesség és hosszúság felhasználása a távolság meghatározására Emlékeztető, gondolatébresztő A földrajzi fokhálózat szélességi körei a sarkok felé haladva egyre csökkenő kerületű, párhuzamos körök. A hosszúsági körök egyenlő hosszúságú félkörök, a köztük lévő távolság a sarkok felé haladva csökken, és a sarkpontokon találkoznak. Ugyanazon szélességi kör két-két, egyenlő foktávolságra levő hosszúsági kör közötti távolság megegyezik. A koordináták ismerete így felhasználható a földfelszíni pontok távolságának a meghatározására. Próbáld ki! Hozzávalók (eszközök, anyagok) • GPS készülék Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) I. próba 1. Haladj annyit északi vagy déli irányban, hogy pontosan 0.01 fokot változzon a GPS által mutatott szélesség érték (latitude)! (pl. a Tallián Gyula utcában a kórház bejáratától az utca északi végéig, a 46,36 fokos szélességtől a 46,37 fokig) Eközben a hosszúság nem változik. 2. Olvasd le és jegyezd fel a megtett távolságot!

II. próba 1. Haladj annyit nyugati vagy keleti irányban, hogy a hosszúság változzon pontosan 0,01 fokot (longitude)! (pl. a Bajcsy-Zsilinszky utcán a bíróság nyugati sarkától a Biczó Ferenc utcáig, a 17,79 fok hosszúságtól a 17,80 fokig) Eközben a szélesség nem változik. 2. Olvasd le és jegyezd fel a megtett távolságot! Figyelmeztetés: Vigyázz az utcán a forgalomra!

9

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mekkora távolságot jelentett az É-D irányban megtett 0.01 fok? ………………………………….....................……… 2. Mekkora távolságot jelentene egy teljes szélességi fok megtétele? ……………………………....................………… 3. Mekkora távolságot jelentett az Ny-K irányban, megtett 0.01 fok? ……………………………………….................… 4. Mekkora távolságot jelentene egy teljes hosszúsági fok megtétele? …………………………………..................…… 5. Skandináviában kisebb vagy nagyobb távot jelentene az 1 fok hosszúság eltérés? ………………........……… 6. Egyiptomban kisebb vagy nagyobb távot jelentene az 1 fok hosszúság eltérés? ……………………...........…… Válaszaidat ellenőrizheted a wikimapia.org oldalon a távolságmérés funkcióval. (A koordinátákat a címsorban látod.) 7. Tapasztalataidat felhasználva a wikimapia.org segítségével keresd meg az alábbi helyeket! A. Kaposvártól 1443 km-re északra: koordináták:

sz.: ……..…., h.……………, hely: ………………………...............

B. Kaposvártól 7777 km-re délre: koordináták:

sz.: ……..…., h.……………, hely: …………….............…………..

C. Kaposvártól 2400 km-re keletre: koordináták:

sz.: ……..…., h.……………, hely: …………….............…………..

D. Kaposvártól 6400 km-re nyugatra: koordináták: sz.: ……..…., h.……………, hely: …………….............…………..


10



5. Kőzetek sűrűsége Emlékeztető, gondolatébresztő Melyek a kőzetek fő csoportjai? Hogyan számolható ki a sűrűség a tömeg és a térfogat ismeretében? Mi a sűrűség mértékegysége? Mi határozza meg a kőzetek sűrűségét? Mi okozza egyes kőzetek nagyobb sűrűségét? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • 5 db 100 ml-es mérőhenger • 5 db megszámozott kőzetminta

• érzékeny elektronikus mérleg • víz

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Vedd a kezedbe a mintákat és becsléssel rendezd őket sűrűségük szerint növekvő sorrendbe: ….. …… …… ……. …….. 2. Mérd meg a kőzetminták tömegét és írd az eredményeket a feladatlap táblázatába! 3. Tölts a mérőhengerbe 50 ml (cm3) vizet!

4. Helyezd a kőzetmintákat a mérőhengerbe, és olvasd le a térfogatnövekedést (kőzetminták térfogata)! Írd az eredményeket a feladatlap táblázatába! 5. Számítsd ki a minták sűrűségét!

11

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Méréseid és számolásaid alapján töltsd ki az alábbi táblázatot! 2. Párosítsd a felsorolt kőzet és ásványneveket a mintákhoz: mészkő, gránit, magnetit, kőszén, riolittufa

száma 1. 2. 3. 4. 5. 3. 4. 5. 6.

tömege (g)

MINTA térfogata (cm3)

sűrűsége (g/cm3)

neve

Melyik mintának a legnagyobb a sűrűsége? Milyen fémet tartalmaz ez a kőzet? Miért marad el a kőzet sűrűsége a fém sűrűségétől (7,8 g/cm3)? A Föld átlagos sűrűsége 5,5 g/cm3. Az általad mért gyakori (felszíni) kőzetek sűrűsége ennek csak 50-60%-a. Mire következtetsz ebből?

Felhasznált irodalom Saját ötlet alapján. ÁBRA: Robert E. FARIEL, Robert W. HINDS, David B. BEREY, Bonnie B. BARR, (1987) Earth Science. Menlo Park, Addison-Wesley. ISBN 0 201 21451 2 p. 29. felhasználásával készített saját szerkesztés.

12


Készítette: Lieb Marianna

6. Üledékképződés - nézzünk egy üledékgyűjtő fenekére! Emlékeztető, gondolatébresztő A litoszféra különböző ásványokból álló ásványtársulatát kőzetnek nevezzük. A leggyakoribb kőzetalkotó ásványok: a kvarc és a különféle földpátok és csillámok. Milyen keletkezési körülményekre utal az üledékes kőzet elnevezés? Hol halmozódhatnak fel és válhatnak kőzetté a különböző típusú üledékek? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • befőttesüveg tetővel, ha van rá lehetőség inkább nagyobb méretű (2-5 literes) üveget használjunk! • víz

• • • •

különböző méretű kövek kavics homok agyag

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Töltsük meg a befőttes üveget kb. 1/3 részig kövekkel, kavicsokkal, homokkal és agyaggal! 2. Ezután töltsük majdnem tele vízzel, majd zárjuk le az üveget a fedővel!

3. Jól rázzuk össze az egészet, majd tegyük le az asztalra, és figyeljük meg az ülepedést! Ha van rá lehetőség, mérjük stopperórával az egyes anyagok ülepedésének idejét!

Feladatlap

13


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) A kísérlet megfigyelése és az ismereteid alapján oldd meg az alábbi feladatokat! 1. Írd le, milyen sorrendben ülepedtek le az egyes anyagok! 1. …………………………………………… 2. …………………………………………… 3. …………………………………………… 4. …………………………………………… 2. Mit gondolsz, mitől függ az üledepés sorrendje? Válaszodat egész mondatban fogalmazd meg! .......……………………………………………………………………………………………………………………………………………….……………………... .......……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….……... 3. Nevezz meg a vízen kívül olyan két külső erőt, amely szerepet játszik a kőzetanyagok szállításában és felhalmozásában! 1. ……………………………………… 2. ……………………………………… 4. A kísérletben szereplő anyagok az üledékes kőzetek melyik csoportjába sorolhatóak? ………………………………………….....A 5. Egészítsd ki a kőzetek körforgását bemutató ábrát a megfelelő kőzetcsoportok megnevezésével! Írd a betűjelek mellé a megfelelő megoldást! A)………………………………………………….. B)…………………………………………………… C)…………………………………………………. D)…………………………………………………… 6. Mi az oka a kőzetek körforgásának? ………………………………………………….....................................………………………...

Felhasznált irodalom http://www.coaleducation.org/lessons/sme/elem/6.htm (2012. 04. 02.) ÁBRA: SÁRFALVI Béla-TÓTH Aurél (1990): Földrajz a gimnázium I. osztálya számára. 11. javított kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest pp. 77. ISBN 963 18 2749 6 felhasználásával készült saját szerkesztés.

14



7. A vulkánkitörés modellezése Emlékeztető, gondolatébresztő A vulkáni működés a kőzetlemez határokhoz kapcsolódik, így a tűzhányók többsége óceánközépi hátságok vagy mélytengeri árkok környezetében található. A különböző elhelyezkedés eltérő vulkáni működést, formát és kőzetanyagot eredményez. Milyen jelenségek utalhatnak egy vulkán közelgő kitörésére? Milyen vulkáni kőzeteket ismersz? Milyen hatással vannak az emberek mindennapi életére a vulkánok? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • egy nagyobb üvegkád • 0, 5 literes műanyag palack • 3-4 evőkanál szódabikarbóna

• 1- 1, 5 dl ecet (20%-os / 10%os) • 1-1, 5 dl víz • 1 kiskanál piros ételfesték vagy málnaszörp

• egy kiskanál mosogatószer • vizes homok vagy só - lisztgyurma • tölcsér

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Töltsük a műanyag palackba a szódabikarbónát a tölcsér segítségével és átmenetileg csavarjuk rá a kupakját, hogy amíg építkezünk, ne essen bele homok! 2. Tegyük az üvegkádba a palackot és építsünk köré vizes homokból vagy a só-liszt gyurmából egy vulkáni kúpot, úgy, hogy a palack szája a kráter legyen!

3. Ha elkészült a vulkánmodell, távolítsuk el a kupakot és a tölcsér segítségével, óvatosan töltsük bele a mosogatószert! Adjuk hozzá a vizet! 4. Tegyük az ecetbe a ételfestéket vagy a szörpöt és a keveréket szintén öntsük a palackba! 5. A tölcsért gyorsan vegyük ki, és lépjünk hátrább, mert heves reakcióval kitör a vulkánunk!

Feladatlap

15


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) A kísérlet tapasztalatai és az ismereteid alapján válaszolj az alábbi kérdésekre! 1. Adj magyarázatot a kísérletre! Mi idézhette elő a heves vulkánkitörést? 2. Egészítsd ki a lenti ábrát! Írd a következő fogalmat a megfelelő betűjel mellé! kráter, kürtő (magmacsatorna), magmakamra, gőzök és gázok, vulkáni törmelék, lávafolyás 3. Vesd össze a lenti ábrán szereplő vulkánt a kísérletben épített vulkánnal! Egészítsd ki a megfelelő fogalmak beírásával az alábbi mondatot! A műanyag palack a ………………….………..........……nak és a …………………..............………..nek is megfeleltethető. A műanyag palack szája a ……………………….. . A palackból kiömlő, piros folyadék a ………….................…….. 4. Hogyan nevezzük a működése és a felépítése alapján, az ábrán látható vulkánt? Fogalom megnevezése: ………………………………….....................................................................................…………………… Fogalom rövid magyarázata: …………………………………….…………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………….……………………......................................................... 6. Írj egy konkrét példát erre a vulkántípusra! Vulkán megnevezése: ……………………………………………….......................................................................................……….

Felhasznált irodalom HARSÁNYI Tibor (2008. május): Természettudományok - Tanári kincsestár. 27. kiegészítő kötet. Raabe Tanácsadó és Kiadó, Budapest pp. C 2. 5 24 ISBN 963 86178 02 ÁBRA: Saját ötlet alapján.


16


8. A víz körforgása Emlékeztető, gondolatébresztő A víz Földünk egyik legfontosabb, állandóan megújuló természeti kincse. A Föld folyékony vízkészletének előfordulása és nagy mennyisége egyedülálló a Naprendszeren belül. A földfelszín hány százalékát teszi ki a vízzel borított terület? Nevezd meg a Naprendszer azon égitesteit, amelyeken valamilyen formában megtalálható a víz! Milyen formában van jelen a víz a Földünk egyes geoszféráiban? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • kisméretű akvárium (vagy műanyag doboz) átlátszó fedővel • Petri csésze

• agyag vagy gyurma • asztali lámpa nagy teljesítményű izzóval • víz

• jégkocka • dörzstál törővel

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Készítsünk egy hegyet gyurmából (agyagból) és helyezzük el az akvárium (doboz) egyik sarkába! 2. Öntsünk annyi vizet a dobozba, hogy a hegy lábát (kb. negyed rész) elborítsa! 3. Tegyük a dobozra a tetőt!

4. A tetőre, a hegy fölé, a víz felőli oldalra helyezzük a Petri csészét és tegyük bele a dörzstálban összezúzott jeget! 5. A lámpát állítsuk a doboz másik része fölé úgy, hogy a vizet világítsa meg és kapcsoljuk be! 6. Figyeld meg a lezajló folyamatokat és oldd meg a kísérlethez kapcsolódó feladatokat!

Feladatlap

17


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Vesd össze a kísérlet során szerzett tapasztalataidat a lenti ábrával és oldd meg az alábbi feladatokat! 1. A kísérletet megfigyelve észreveheted, hogy a vízkörforgásnak egy fontos eleme, tulajdonképpen a motorja az ábráról lemaradt. Mi ez a fontos elem? Válaszodat rajzold az ábra megfelelő helyére! 2. Az ábra bizonyos elemei viszont nem lelhetőek fel a kísérletben, melyek ezek? Karikázd be az ábrán ezeket az elemeket! 3. Egy szórakozott diák összekeverte a jegyzeteiben a vízkörforgás egyes fázisait. Sorszámozással alakítsd ki a helyes sorrendet! Segítségül megadtuk a folyamat egyik elemének sorszámát. ……a lehulló csapadék egy része a felszínről és a növényzetről elpárolog, ...... a vízgőz egy másik részét a szél a kontinensek fölé sodorja, ott indul meg a felhő- és csapadékképződés, ……a vízgőz kicsapódásával részben már az óceánok és a tengerek felett megkezdődik a felhő- és csapadék képződés, ……a csapadék másik része a kőzet- és talajviszonyoktól függően a mélybe szivárog, 1. a napsugárzás felmelegíti az óceánok és a tengerek vizét, ……egy harmadik része a felszíni vízfolyásokon keresztül visszakerül a tengerek medencéjébe. ……a felmelegedő tengervíz párolog, vízgőz keletkezik,

Felhasznált irodalom http://www.ucar.edu/learn/1_1_2_4t.htm (2012. 03. 19.) ÁBRA: Földrajz -középszint, írásbeli vizsga, II. összetevő (2007. 10. 25), pp. 9. felhasználásával készített saját szerkesztés.

18


Készítette: Bellai László

9. Tévelygő áramlások Emlékeztető, gondolatébresztő Hogyan jött létre Földünk vízburka? Milyen a szárazföldek és óceánok aránya? Hogy jönnek létre a tengeráramlások? Milyen tényezők befolyásolják a tengeráramlások irányát? Hozzávalók (eszközök, anyagok) • akvárium/gyermekfürdető kád • víz • ragasztó+madzagok

• téglatestek, más nagyméretű szabályos és szabálytalan alakú tárgyak

• hajszárító/vízáramoltató • apró hungarocellgolyók

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Az akváriumot töltsd fel vízzel! 2. A téglatestekre és tárgyakra ragaszd fel a kisméretű cérna, vagy madzagdarabokat! 3. Első alkalommal véletlenszerűen helyezd el a testeket az akváriumban! 4. A hajszárító vagy áramoltató segítségével hozd mozgásba a vizet!

5. A mozgás kiindulópontjához szórd az apró golyókat! 6. A golyók segítségével figyeld meg a kialakuló áramlatokat, majd készíts róla vázlatot! 7. A testek helyének változtatásával próbálj új áramlásrendszereket létrehozni!

19

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. A természetben mi mozgatja a tengeráramlásokat? ..................................................................A 2. Miért nem alakul ki a természetben ideális áramlási rendszer? ..................................................................A 3. Hogyan befolyásolják a kontinensek az áramlások irányát? ..................................................................A 4. Hogyan befolyásolják az áramlások a kontinensek éghajlatát? Hideg áramlások: .....................A Meleg áramlások: ....................A 5. Az áramlásokról készült vázlatokat vesd össze a földrajzi atlaszban található áramlási rendszerekkel! Sikerült-e valamelyiket rekonstruálni? 6. A földrajzi atlasz segítségével határozd meg, hogy a felsorolt tengeráramlásokat melyik szélrendszer mozgatja! a) b) c) d)

Golf-áramlás Dél-Egyenlítői-áramlás Falkland-áramlás Egyenlítői-ellenáramlás

Felhasznált irodalom BORSY Zoltán (szerk.) (1993): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 151-154 NEMERKÉNYI Antal-SÁRFALVI Béla (2010): Általános természetföldrajz gimnáziumok számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest p. 133-134 ÁBRA: Saját ötlet alapján.

20



10. A domborzat (lejtőszög) hatása a felmelegedésre Emlékeztető, gondolatébresztő Hegyvidékeken a szőlő- és gyümölcsültetvények általában a déli oldalakon helyezkednek el. Az északi oldalon többnyire erdőket láthatsz. Az Alpokban a hóhatár a déli oldalon kb. 3200 méter, míg az északin kb. 2800 méter körül van. Mi lehet az oka ezeknek a különbségeknek? Bizonyítsd elméletedet kísérlettel is! Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • •

3 db fekete bútorlap (kb. 50x50cm) 2 db léc a feltámasztáshoz 3 db hőszenzor félkemény papírlap az árnyékoló elkészítéséhez

• celux • hőkamera • (napsütés)

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Celluxszal rögzítsd a bútorlapok felületére a hőszenzorokat, és papírból készíts föléjük kis árnyékolókat! 2. Tedd ki a napfényre a 3 fekete bútorlapot! Egyiket fektesd le vízszintesen a földre, modellezve a síkság besugárzási viszonyait! A másikat támaszd fel a Nap irányába úgy, hogy a sugarak közel merőlegesen érkezzenek rá, ezzel modellezve a déli lejtő besugárzási viszonyait! A harmadikat támaszd fel a Nappal ellentétes irányban úgy, hogy a felületét éppen érje a nap-

fény, modellezve ezzel az északi lejtő besugárzási viszonyait! Figyelj arra, hogy a hőszenzorokat ne érje közvetlenül a napfény! 3. Kövesd a felmelegedést a hőszenzorok értékének percenkénti leolvasásával! Jegyezd fel az értékeket! 4. A hőkamerával figyelheted folyamatosan is a lapok felmelegedését. 5. 10 perc elteltével a kezeddel is ellenőrizheted a különbséget.

21

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Melyik lap melegedett fel legjobban?

A. vízszintes,

B. délre néző,

C. északra néző

2. Melyik lap melegedett fel legkevésbé?

A. vízszintes,

B. délre néző,

C. északra néző

3. Ábrázold grafikonon a három hőszenzor percenkénti értékeit! 4. Melyik grafikon meredeksége a legnagyobb?

A. vízszintes, B. délre néző, C. északra néző

5. Melyik grafikon meredeksége a legkisebb?

A. vízszintes, B. délre néző, C. északra néző

Figyeld meg az ábrákat! A napsugárzás kb. 1000 W energiát jelent négyzetméterenként a sugarakra merőlegesen. A felszínen ez az energia oszlik el a napsugár beesési szögének megfelelően. 6. Párosítsd az ábrákat a grafikonokhoz! 7. A vízszintesen fekvő lapnál a napsugárzás beesési szögét mi befolyásolja? ……………………………………………………………………………………………………………………………....................................................... 8. Ez alapján fogalmazd meg javaslatodat: Hogyan célszerű elhelyezni a ház „zöld” energiaellátásához felszerelt napkollektorokat vagy napelemeket? …………………………………………………………………………………………………………………………….......................................................



22


11. Felszín színének hatása a felmelegedésre Emlékeztető, gondolatébresztő A mediterrán területeken a házak falát szinte mindig fehérre meszelik, míg az északi területeken az épületek általában színesek. A fekete autó a napon jobban felmelegszik, mint a fehér. Mi lehet az oka ezeknek a különbségeknek? Bizonyítsd elméletedet kísérlettel is! Hozzávalók (eszközök, anyagok) • 3 db különböző színű bútorlap (kb. 50x50 cm) egy (közép) zöld, egy fekete, egy fehér • 3 db hőszenzor • félkemény papírlap az árnyékolás elkészítéséhez

• ragasztószalag • hőkamera • (napsütés)

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Ragasztószalaggal rögzítsd a bútorlapok felületére a hőszenzorokat, és papírból készíts föléjük árnyékolókat! 2. Tedd ki a különböző színű bútorlapokat a napfényre, vízszintesen a földre! 3. Figyelj arra, hogy a hőszenzorokat ne érje közvetlenül a napfény!

4. Kövesd a felmelegedést a hőszenzorok értékének percenkénti leolvasásával! Jegyezd fel az értékeket! 5. A hőkamerával figyelheted folyamatosan is a lapok felmelegedését. 6. 10 perc elteltével ellenőrizheted a kezeddel is a különbséget.

23

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Melyik lap melegedett fel legjobban?

A. zöld,

B. fehér,

C. fekete

2. Melyik lap melegedett fel legkevésbé?

A. zöld,

B. fehér,

C. fekete

B. fehér,

C. fekete

3. Ábrázold grafikonon a három hőszenzor percenkénti értékeit! 4. Melyik grafikon meredeksége a legnagyobb?

A. zöld,

5. Melyik grafikon meredeksége a legkisebb? A. zöld, B. fehér, C. fekete Figyeld meg az ábrákat! A napsugárzás kb. 1000W energiát juttat négyzetméterenként a felszínre a sugarakra merőlegesen. A felszínt ennek az energiának a nagyobbik része melegíti fel. 7. Mi történik az energia kisebb részével? ………………………………………………………………………………………………………….....................................................………………….. 6. Párosítsd az ábrákat a grafikonokhoz! 8. Ez alapján fogalmazd meg javaslatodat: Milyen színűre célszerű befesteni a napenergia-nyerő eszközöket? ……………………….........…………………….. Milyen színű ruházatot ajánlanál egy mediterrán nyaraláshoz? …………………………………............………………



24


12. Harmatpont és hőmérséklet Emlékeztető, gondolatébresztő A hűtőből kivett hideg üvegen vízcseppek jelennek meg. Nyáron reggelente a fű rendszerint vizes. Mi lehet ennek az oka? A levegőben lévő pára mennyisége és annak kicsapódása függ a hőmérséklettől, illetve annak változásától. Bizonyítsd ezt kísérlettel! Hozzávalók (eszközök, anyagok) • főzőlap • főzőedény • hajszárító

• befőttes üveg (esetleg benne dekordróttal rögzített virág vagy fű)

• hűtőszekrény (vagy nagyobb edény hideg víz)

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A főzőedényben forralj fel vizet, közben melegítsd fel hajszárítóval a befőttes üveget! 2. Tartsd a gőzölgő forró víz fölé az előmelegített befőttes üveget szájával lefelé! 3. Pár másodperc után zárd le a befőttes üveget!

4. Tedd be a hűtőbe és várj egy ideig! 5. Vedd ki a befőttes üveget a hűtőből, és nézd meg keletkezett-e benne új anyag! Figyelmeztetés: Vigyáz a forró vízzel! Balesetet okozhat.

25

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mi volt a lehűtött befőttes üveg új tartalma? ……………………………………...................................……………………….. 2. Hogyan keletkezhetett az új anyag? ……………………………………………………..…...........................................…………….. 3. Mire következtetsz ebből? Válaszd ki a helyes megoldás betűjelét! A hőmérséklet csökkenésével a levegő párabefogadó képessége: A. nőtt B. nem változott C. csökkent. 4. Melyik csapadékfajta képződésére emlékeztet a befőttes üvegben lejátszódott folyamat? .................................................................………………………………………………………………………………………………………………….. 5. Készítsd el a táblázat adatai alapján a levegő telítettségi diagramját! Hőmérséklet 0C Max. páratartalom g/m3

-10 2,4

-5 3,3

0 4,8

5 6,8

10 9,4

15 12,8

20 17,3

25 23,1

30 30,4

6. Ábrázold a diagramban a 12,8 g/m3 párát tartalmazó levegő, hőmérséklet és páratartalom görbéjét, amikor az éjszaka folyamán 25 fokról lehűl oC-ra! Válaszolj a kérdésekre! A 12,8 g hány %-a annak a párának, amit a 25 oC-os levegő befogadni képes? ……………....................…….. Hány oC-on indult meg a harmatképződés a lehűlés közben? …………………………………...........................………. Hány g/m3 pára maradt a levegőben hajnalra? ………………………………………....................................…………………..



26


13. A havi csapadékmennyiség kiszámítása Emlékeztető, gondolatébresztő Milyen csapadékfajtákat ismersz? Hogyan képződik a hulló csapadék? Hipotézis: különböző évek azonos havi csapadék adatai (kisebb-nagyobb mértékben) eltérhetnek egymástól. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • telepített meteorológiai állomás csapadékmérő műszere és annak adatai Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Tanulmányozd az elmúlt hónap csapadék adatait!

2. Nézd meg az év többi hónapjának csapadék adatait mutató grafikonokat!

27

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mennyi volt az elmúlt hónapban a legnagyobb napi csapadékmennyiség! ……………............................…….. 2. Milyen időjárási képződmény okozhat nagymennyiségű napi csapadékot? ………………………..........……….. 3. A napi csapadékmennyiségek összeadásával számold ki a havi csapadékmennyiséget! Napi csap. (mm)

1

2

3

4

5

6

napok 7 8

16

17

18

19

20

21

22

23

9

10

11

12

13

14

15

24

25

26

27

28

29

30

Havi csap. (mm) 4. Hasonlítsd össze a vizsgált hónap csapadékmennyiségét a Kaposváron 2011-ben mért azonos hónap adatával (ld. ábra)! Több, vagy kevesebb a múlt havi érték az adott év azonos hónapjának adatánál? 5. Az ábra adataiból határozd meg Kaposvár 2011. évi csapadékmennyiségét! 6. Hasonlítsd össze ezt a két értéket (a vizsgált hónap ill. a 2011-ben mért azonos hónap csapadékmennyisége) egy atlasz évi csapadékmennyiség tematikus térképének adataival! 7. Milyen tényezők nehezíthetik a csapadék pontos mérését? 8. Számold ki, hogy 1 mm csapadék lehullása esetén hány liter víz érkezik a felszín egy m2-ére? 9. Válassz ki egy bő csapadékú napot! Számold ki, hogy az aznapi csapadékmennyiségből hány liter víz érkezett a labor épületének 240 m2-es felületére!

Felhasznált irodalom Ábra: a pro.idokep.hu oldalon elérhető Kaposvár (mmg) mérőállomás adatai (2012.06.25) alapján saját szerkesztés Saját ötlet alapján. ÁBRA: a pro.idokep.hu oldalon elérhető Kaposvár (mmg) mérőállomás adatai (2012.06.25) alapján saját szerkesztés

Működési szabályzat A laboratóriumi munka rendje

- A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok

1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-

eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gáz-

vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók

csap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa

tartózkodhatnak.

meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz

2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterületüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek.

meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár

6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószek-

előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk

rényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlat-

elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen

hoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében.

Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből

elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak.

eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség.

Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről

1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök

Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja

helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók

szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi.

- Porraloltó készülék, vészzuhany

Tűz vagy égési sérülés esetén

- Elsősegélynyújtó felszerelés

- Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz,

- Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok

homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani.

2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselé-

- Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani!

se, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül

- Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak

a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni.

száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek.

4. A laboratóriumban étkezni tilos.

Mérgezés esetén

5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény

- Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk.

következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra

- A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad

jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt

vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérülé-

sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet,

seket okoz

veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok

- Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk.

kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd

Sebesülés esetén

mossuk le bő csapvízzel.

- A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük.

8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt

- A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk.

helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat,

Áramütés esetén

lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük.

- Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük

Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka.

és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Földrajz 9. osztály. 1. A belső bolygók pályájának szemléltetése A Hold Föld körüli mozgása Földrajzi fokhálózat

Recommend Documents