Földünk és környezetünk tantárgyi program

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program

Földünk és környezetünk tantárgyi program

2010.


FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9- 13. A földünk és környezetünk tantárgy kerettanterve és a Nemzeti alaptanterv viszonya A gimnáziumi földrajz kerettanterv szemlélete és értékrendje tükrözi a Nat szellemiségét. Összhangban van az abban meghatározott fejlesztési feladatokkal és nevelési-oktatási célokkal. Megfogalmazása során mindvégig szem előtt tartotta a kiemelt fejlesztési feladatok, illetve a kulcskompetenciák fejlesztése terén megfogalmazott célok teljesítését. A gimnáziumi földrajz kerettanterv szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében és a kiemelt fejlesztési célok teljesítésében. A földrajzoktatás a műveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozása, a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a távoli tájak és országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás fejlődéséhez. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományos szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a megnevezett tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek hasznosítására. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalomföldrajzi jellemzőinek bemutatásával a tantárgy oktatása elősegíti a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. A gimnáziumi földrajzoktatás céljai és feladatai A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel. Az alapozó szakasz tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, valamint azok kölcsönhatásait. A földrajz tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzikörnyezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Az életkori sajátosságoknak megfelelően a tananyag az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések és kölcsönhatások feltárásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. A földrajztanítás célja, hogy a tanulók megértsék az élettelen és az élő természet folyamatainak társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a környezetre. Legyenek képesek általánosítani és szintetizálni, tudják a jelensé2010

-1-

Lovassy László Gimnázium


geket, folyamatokat átfogó rendszerként értelmezni. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán alakuljon ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. Célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmigazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemlélet kialakításával felismertesse a földrajzi helyzet időben változó megítélését. Ismertesse meg az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Ismertesse fel a társadalmi-gazdasági életben jelenlévő, sokféle és kölcsönös függőséget. Értesse meg a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Fejlődjön ki a tanulókban az aktív részvétel készsége közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerű korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevő, tudatos környezeti magatartást, az erőforrások tervszerű felhasználását, sőt a nemzetek közötti összefogást kívánja. A gimnáziumi földrajzoktatás az életkori sajátosságoknak megfelelően magasabb szinten továbbfejleszti, elmélyíti és differenciálja a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit. A tanulásnak olyan fejlesztési, illetve a tanulás tanulását segítő stratégiákra kell épülnie, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő ismeret- és képességszintjéből adódó sajátosságait és a differenciált oktatás elveinek alkalmazásával azt fejlesztik tovább az egyén képességeinek, adottságainak megfelelői ütemben. A gimnáziumi földrajzoktatás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Ennek megfelelően az oktatási-fejlesztési feladatokat a gimnáziumokban az érettségi követelményekkel összhangban, a sajátosságok figyelembe vételével kell teljesíteni. A földrajz komplex ismeretanyaga révén emellett segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok eligazodjanak a globálizálódó világ társadalmi-gazdasági és környezeti folyamataiban, képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során. Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi képződményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és ezek főbb összefüggéseit, a megismerés során legyenek képesek a természettudományos gondolkodás alkalmazására. Az általános természetföldrajzi és az általános társadalomföldrajzi témakörök áttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket, legyenek képesek a földrajzi térben és időben való tájékozódásra. Értelmezzék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat a földrajzi térben, legyenek képesek a természet- és társadalomföldrajzi algoritmusok önálló alkalmazására. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különböző szintű következményeit. A földrajzi tanulmányok befejezésekor a tanulók biztonsággal tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmi-gazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Legyenek képesek gazdasági-pénzügyi ismereteik birtokában a kezdeményező, kreatív, vállalkozó állampolgár szerepének betöltésére. Legyen képesek földrajzi kompetenciáik szintjének reális értékelésére. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi-környezeti ismereteiket és képességeiket. Legyenek birtokában a földrajzi ismeretek elsajátítást segítő hatékony tanulási módszereknek. Váljanak alkalmassá a nemzeti, az európai és az egyetemes természeti és 2010

-2-



kulturális értékek befogadására, legyenek képesek felismerni az azokban rejlő esztétikai értéket. A gimnáziumi földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsősorban arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszerben gondolkodjanak, szintetizálják korábbi ismereteiket, valamint biztonsággal tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. El kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. Alkalmazzák a kommunikációs, a kooperatív, a matematikai és a gondolkodási képességeket, pl. az adatok értelmezése és feldolgozása, a problémák felismerése és megoldása, az általános törvényszerűségek felismerése és az ítéletalkotás során. Legyenek képesek együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Legyenek képesek információszerzésre a speciális információhordozókból (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, internet, kiállítások, filmek). Legyenek képesek a digitális kompetenciák alkalmazására a földrajzi tartalmú információk megszerzésében és feldolgozásában. Tapasztalataikat szabatosan fogalmazzák meg, véleményüket támasszák alá érvekkel a vitákban. A földrajzórák is járuljanak hozzá ahhoz, hogy a tanulók jártasságot szerezzenek az emberiség és a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban. Fejlesztési feladatok A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Általános fejlesztési feladatok 2. Információszerzés és -feldolgozás 3. Tájékozódás a földrajzi térben 4. Tájékozódás az időben 5. Tájékozódás a környezet anyagairól 6. Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól 7. Tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti kérdésekről 8. Tájékozódás a regionális és a globális földrajzi, környezeti kérdésekről 1. Általános fejlesztési feladatok • Az általánosítás és a szintetizálás annak érdekében, hogy a tanulók átfogó rendszerként értelmezzék a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket. • Annak felismerése, hogy az egyes jelenségek, folyamatok értékelése során szubjektív vélemények is megfogalmazódnak az eltérő értékek és érdekek következtében. • Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének, felelősségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. • Az emberiség természetátalakító tevékenységén, mint példán keresztül annak megértése, hogy minden beavatkozás következményekkel jár. Ezért fontos a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezők mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek lehetőség szerinti összehangolása, a felelős környezeti magatartás. • Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. • Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése. • A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására, frissítésére, valamint a tudatos gazdasági és környezeti szerepvállalásra való igény kialakítása a tanulókban. 2010

-3-



• • •

Az életvezetési képességek fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók lehetőségeikhez mérten érvényesítsék ismereteiket cselekedeteikben és döntéseikben felnőtt életük során. A kulcskompetenciákkal kapcsolatos szakmai alapkészségek továbbfejlesztése. A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének továbbfejlesztése

2. Ismeretszerzés, tanulás • Az adott téma feldolgozását leginkább segítő földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók (térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források stb.) kiválasztása. • Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. a világhálón, könyvtárban, kiállításon, múzeumban,) témakörök és célok szerint önállóan. • Pontos megfigyelések, önállóan vagy csoportosan végzett vizsgálódások a természet-, a társadalom- és a környezettudományok szempontjainak megfelelően. A csoportos munkavégzés módszereinek elsajátítása. • Az eszközök és a mérőműszerek gyakorlati alkalmazása, balesetmentes használata. • A földrajzi-környezeti tartalmú információk önálló értelmezése, értékelése és feldolgozása egyéni és csoportmunkában: • lényeg kiemelése szövegből, összehasonlítások, az információk csoportosítása és rendszerezése különböző szempontok szerint; • adatok, adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; • tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, egyszerű térképen, különböző típusú rajzokon, diagramokon, modelleken, maketteken, számítógépes program segítségével); • vázlat és jegyzet készítése információk alapján önállóan; • egyszerű természeti, gazdasági és környezeti folyamatokat bemutató modellek értelmezése és alkotása tanári irányítással; • megalapozott következtetések levonása, elemzések készítése készen kapott, számítással nyert és önállóan gyűjtött adatokból, tényekből; • gyűjtemény, tabló készítése különböző szaktudományos szempontok alapján (pl. kőzetek, talajok, termények, termékek, képek); • a számítástechnika által nyújtott lehetőségek alkalmazása a tanulói beszámolók, kiselőadások összeállítása során; • a környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban. • Folyamat, jelenség, történet elmondása megfigyelés vagy híranyag alapján emlékezetből. • A hírekben hallott földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése, értékelése és véleményezése. • A különféle tanulói nézetek kifejtése esetelemzés során és felszólalásban, a vélemények megvédése érvekkel vitában, szerepjáték során. • A szakkifejezések megismerése és helyes használatuk gyakorlása az életkori sajátosságoknak megfelelően. • Logikusan felépített kiselőadások, írásbeli beszámolók, bizonyítások és cáfolatok készítése a földrajzi-környezeti megfigyelésekről, ismeretekről a megfelelő segédeszközök használatával, önállóan. • Ismeretszerzés és feldolgozás projektmódszerrel, tanári útmutatással (pl. a geoszférák földrajzi-környezeti kölcsönhatásairól). • A hétköznapi életben felhasználható (praktikus) földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajá2010

-4-



títása, valamint ezek folyamatos gyarapítására és elmélyítésére irányuló igény fejlesztése a tanulókban. 3. Tájékozottság a földrajzi térben • Az ismert tér fokozatos kitágítása és annak érzékelése. • Alapvető tájékozódás a Földön, a világban, a Naprendszerben és az Univerzumban. • A térkép és a valóság kapcsolatának bizonyítása, a térképi ábrázolás korlátainak értékelése. • Keresztmetszetről, tömbszelvényről, légi fotóról és műholdfelvételről szerzett információk azonosítása térképi információkkal. • Felismerés, keresés, helymeghatározás és távolságmérés különböző méretarányú és tartalmú térképeken. • A földrajzi tér különbségeinek és időbeli változásainak leolvasása térképekről, térképvázlatokról. • Helymeghatározások, távolságmérések és egyszerű számítások a térkép segítségével. • A Naprendszer tagjai térbeli elhelyezkedésének, mozgásainak és azok földi következményeinek ismerete. • A fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezkedésének megismerése. • A kozmikus és a földi környezetelemek (pl. Naprendszer, nagyszerkezeti egységek, óceánok, kontinensek, domborzati formák, légköri, vízrajzi és ökológiai jellemzők, népesség, települések, gazdálkodás, termelés, pénzvilág) méreteinek érzékelése. • Az egyes földrajzi és gazdasági mutatók nagyságrendi összevetése. • Különböző típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. • Okfejtő térképolvasás különféle méretarányú, különböző ábrázolásmódú és tartalmú térképeken önállóan. • A földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, körvonalas (kontúr) térképen és földgömbön, valamint elhelyezkedésük és tartalmuk megfogalmazása. 4. Tájékozottság az időben • Eligazodás a földtörténet időegységeiben. • A földtörténet jelentősebb szakaszainak megismerése, az egyes folyamatok és képződmények elhelyezése azokban. Az evolúciós szemlélet fejlesztése. • A földtörténeti, a természetföldrajzi, a társadalmi-gazdasági folyamatok, történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek értelmezése. • Az alapvető hazai és nemzetközi társadalmi-gazdasági, környezeti változások elhelyezése az időben. • A földtörténeti, földrajzi-környezeti események, jelenségek, folyamatok időrendbe állítása. • Periodikus jelenségek értelmezése. • A rövidebb és hosszabb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok elemzése (pl. a természeti és társadalmi környezet változásai). • Az időszámítás csillagászati alapjainak felismerése és alkalmazása a gyakorlatban (pl. helyi idő és zónaidő értelmezése, számítása). 5. Tájékozottság a környezet anyagaiban • Az élő és az élettelen anyagok rendszerezése, valamint a természeti és társadalmi életben, gazdaságban betöltött jelentőségük felismerése. • A levegő, a víz és a kőzetek szerepének felismerése a földi élet kialakulásában, valamint a különböző földrajzi környezetekben. • Egyszerű ásvány-, kőzet- és talajvizsgálatok. • A leggyakrabban előforduló ásványok és kőzetek, valamint nyersanyagok, energiahordozók, 2010

-5-



• • • •

talajtípusok felismerése, jellemzése. Annak megértése, hogy a legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónk készletei végesek. Az emberiség energiaigénye és a fenntartható fejlődés ellentmondásainak, az energiatakarékosság jelentőségének felismerése. Az alternatív energiaforrások használatának, mint lehetséges megoldásnak a bemutatása. A környezetet károsító leggyakoribb anyagoknak és azok forrásainak a megismerése. A szennyezőanyagok kibocsátásának, valamint károsító hatásának mérséklésére, megszüntetésére irányuló lehetőségek bemutatása.

6. Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban • Az egyes ország csoportok, régiók, a Föld természeti és társadalmi jellemzőinek, azok öszszefüggéseinek, kölcsönhatásainak értelmezése. • Annak megértése, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági helyzetüket, gondolkodásmódjukat, világszemléletüket. • Az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági tényezők szerepének felismerése példákban, különböző helyzetekben. • Geoszférákon belül és az egyes szférák között zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata. • A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismerése a történelmi eseményekben és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban ország csoportok, országok példáján. • A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, értelmezése és értékelése. • A gazdaság alapvető törvényszerűségeinek felismerése. A társadalmi-gazdasági események egyes térségek fejlődésére gyakorolt hatásainak értelmezése. • A környezetben lezajló változások értékelése. • A változások ismeretében egyszerű előrejelzések, tendenciák megfogalmazása, a mindennapi életben előforduló prognózisok értelmezése. • A termelő és a fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeinek felismerése a természeti és a társadalmi környezetben. • Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése. • A környezetkárosító hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítések érzékelése, valamint annak felismerése, hogy megvalósításuk során gazdasági és társadalmi érdekek ütközhetnek. 7. Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben • A hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése a hazához való kötődés kialakítása és a reális alapokon nyugvó nemzettudat erősítése érdekében. • A magyarság és Magyarország jelentőségének, a magyar gazdaság szerepének felismerése a Kárpát-medencében, Közép-Európában, földrészünkön és a világban különböző források elemzésével. • A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi jellegzetességeinek összefüggéseikben való felismerése a mindennapi élet eseményeiben, folyamataiban. • Az egyes hazai régiók hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékelése, azok okainak és következményeinek felismerése. • A magyarországi védett természeti, kulturális és gazdaságtörténeti értékekkel kapcsolatos ismeretek mélyítése. • A magyar utazók, tudósok, szakemberek szerepének tudatosulása a Föld felfedezésében és megismerésében. • A környezet értékeinek és problémáinak ismerete, valamint ezek hazai, regionális és globális kapcsolatainak felismerése, egyszerű értelmezése. 2010

-6-



8. Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben • A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszerének értelmezése. A földrajzi övezetesség megnyilvánulásának felismerése a természeti adottságokban kontinensekről vett példákban. • A természetföldrajzi övezetesség társadalmi-gazdasági életben való megnyilvánulásainak felismerése. • A természeti tényezők földrajzi összefüggéseinek és hatásainak magyarázata a Kárpátmedence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben, gazdasági életében. • A regionális társadalmi, gazdasági, környezeti együttműködések szükségességének alátámasztása példákkal a Kárpát-medencében. • Az európai országok földrajzi jellemzőinek összehasonlítása. • Az európai népek, nemzetek egymásra utaltságának megértése. • Az integrációk lényegének, az országok együttműködési lehetőségeinek és módjainak megismerése. • A világgazdaságban eltérő szerepet betöltő régiók, ország csoportok, országok megkülönböztetése és jellemzése földrajzi szempontok alapján. • A regionális fejlettségi különbségek felismerése és magyarázata. • A kontinensekről, az országokról és a tipikus tájakról szerzett ismeretek alkalmazása a Föld egészére. • A világ társadalmi, gazdasági kérdéseinek, globális jelenségeinek, összefüggéseinek áttekintése. • A napjainkban világméretekben zajló társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok értelmezése. • A világgazdaság működése alapvető összefüggéseinek és folyamatainak, a mindennapi életre gyakorolt hatásainak felismerése. • A helyi, a regionális és a globális érdekek olykor szükségszerű ütközésének megértése. • Annak belátása, hogy az egységes földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére. A fogyasztás mértéke nem áll egyenes arányban az életminőséggel, sőt, a fogyasztásból fakadó környezeti terhelés éppen az életminőség romlását idézi elő, végső soron földi létünket veszélyezteti. • A természet- és környezetvédelem céljainak, közös és sajátos feladatainak megfogalmazása, a tevékenységeit nehezítő tényezők felismerése. • Annak megértése, hogy a természet- és környezetvédelem nem csupán állami és intézményi feladat, hanem mindannyiunk folyamatos és aktív közreműködését igényli, továbbá, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra van szükség. • Tájékozódás és tájékozottság kialakítása a legfontosabb környezeti veszélyekről, az emberiségre háruló felelősségről, illetve a természetes és egészséges környezet megőrzésében, a fenntartható fejlődés globális méretű megszervezésében. • Annak megismerése, hogy az egyén miként járulhat hozzá e célok megvalósulásához helyi és regionális szinten.

2010

-7-



A tantárgy által alapfeladatként vállalt kompetenciafejlesztés: • Természettudományos kompetencia: Fenntartható fejlődés, felelősségteljes környezettudatos magatartás. Bioszféra megismerése. Magyarázat az ember és a természeti világ kölcsönhatása közötti folyamatokra (túlnépesedés, éhezés és túlfogyasztás, fogyatkozó természeti erőforrások, nemzetközi összefogás a jövőért, helyi szinten mit tehetünk saját környezetünk védelméért). A földrajz átfogó szerepet tölt be a természettudományos tárgyak rendszerében, különböző fejezetei szoros kapcsolatot mutatnak a kémia, biológia, fizika, matematika, tantárgyakkal. • Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia: Tervezés. egyéni és páros, csoportos munkavégzés (pl. 10. évolyamon „A földrajzi övezetesség” című tananyag feldolgozása projektmódszerrel, kiscsoportokban, vagy 11. évfolyamon „A tőzsde, vagy a Piacgazdaság működése tananyagok). Értékelés. Kreativitás fejlesztése. A tantárgy által kiegészítő feladatként vállalt kompetenciafejlesztés: • Anyanyelvi kommunikáció kompetencia: Hallott és olvasott szöveg értése, szóbeli és írásbeli szövegalkotás különböző beszédhelyzetekben, az érvelés képessége, az esztétikai minőség iránti tisztelet. • Idegen nyelvi kommunikáció kompetencia: A kulturális sokféleség iránti érdeklődés, annak tiszteletben tartása. Német nemzetiségi tagozaton ez a kompetencia kiemelt, hisz a tárgyat németül tanítjuk. A helyi német nemzetiség település és népességföldrajzának jellegzetességei. • Matematikai kompetencia: Grafikonok, táblázatok készítése, alkalmazása, elemzése. • Digitális kompetencia: Az IST kritikus használata az információszerzés terén, használata a kommunikációban. • Hatékony, önálló tanulás: Kitartó tanulás. Tanulásszervezés. IST eszközök használata. Saját tanulási stratégia. Együttműködés a társakkal, a tudás megosztása. • Szociális és állampolgári kompetencia: A társadalmi folyamatok, struktúrák, a demokrácia alapelveinek ismerete. Beilleszkedés a közösségbe. A közjó iránti cselekvő elkötelezettség. Tolerancia. Szolidaritás. • Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Befogadás és önkifejezés a különböző művészeti ágakban. Művészeti stílusok, idegenforgalmi nevezetességek ismerete. A NAT-ban megfogalmazott kiemelt fejlesztési célok közül a tantárgy a következőkhöz járul hozzá • Környezettudatosságra nevelés: A környezettudatos magatartás, az ökológiai szemléletmód kialakítása és erősítése a „Gondolkodj globálisan – cselekedj lokálisan” elv értelmében. Ne csupán problémaérzékenységre neveljük a diákokat, hanem láttassuk velük a – ma már egyre nyilvánvalóbb – megoldások lehetőségeit is. (Itt feltétlenül rá kell mutatnunk arra is, hogy nem a tudomány fejlődése okolható a környezet rombolásáért, hanem azok, akik felelőtlenül, a kellő ismeretek hiányában alkalmazzák az élővilágot károsító anyagokat és technológiákat.) • Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra: Európához való kötődésünk kihangsúlyozása, összekapcsolva nemzeti önbecsülésünk erősítésével. (Erre jó lehetőséget jelent pl. ismert, kiváló magyar tudósok életének és munkásságának rövid bemutatása.) Mutassunk rá a szellemi tőke, a kiművelt emberfők minél nagyobb számának fontosságára, mert ezeknek a jelenleginél jóval fontosabb szerephez kell jutniuk hazánk sorskérdéseinek megoldásában. Ma élő kultúrák sokszínűsége.

2010

-8-



TARTALOM 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

ÓRASZÁM ötosztályos képzés 2010-től heti 1, 5/ 2 óra Általános természetföldrajz heti 1, 5/ 2 óra Társadalomföldrajz

Megjegyzések: • A matematika és informatika specializációs osztályokban a heti óraszámok: 10. és 11. évfolyamokon heti 1,5- 1,5. Az angol nyelvi specializáció és Arany János Tehetséggondozó programos osztályok és a német nemzetiségi tagozat esetében10. évfolyamon heti 2, a 11 évfolyamon heti 1,5 óra. • A német nemzetiségi tagozaton az oktatás német nyelven, bontott csoportokban folyik. • Az egyes témáknál megjelenített óraszámokba minden esetben beleértendők az összefoglalásokra és számonkérésekre fordítandó órák száma is. • Fontosnak tartjuk a Magyarországon élő nemzetiségek és kisebbségek kultúrájának, földrajzi környezetének megismerését. A német nemzetiségi tagozaton erre külön figyelmet fordítunk. • A 11. évfolyam tananyaga szorosan kapcsolódik a társadalomismeret tantárgy gazdasági ismeretek című részéhez. • A kétszintű érettségire (12/13. évfolyamon) felkészítő csoportokat indítunk (maximum 25 fő). A középszintű vizsga teljesítéséhez is (!) erre az óraszámok csökkenése és a követelményrendszer miatt feltétlenül szükség van. A csoportok indításának a lehetőségét 8 jelentkezőnél kisebb létszám esetén is kérjük biztosítani. (A 7. és 8. osztályok tananyaga a kétszintű érettségi követelményeiben szerepel.) • A tanterv nem tartalmazza a kétszintű érettségire felkészítő csoportok tanmenetét, ezeket a követelményeknek megfelelően a munkaközösség, ill. a szaktanár dolgozza ki. • Az előrehozott érettségi vizsgára lehetőséget adunk. • Hangsúlyt fektetünk az Európai Uniós ismeretekre is, különösen az általános társadalomföldrajz és a kontinensek földrajzának tanítása során. • A tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozásokat, tanulmányi versenyekre (OKTV, Lóczy L. Országos Földrajzverseny, Dr. Less Nándor Országos Földrajzverseny, Földtani Örökségünk” pályázat) való felkészítéseket tartunk. • Részt veszünk tantárgyhoz kapcsolódó iskolai rendezvények szervezésében, pl. Föld Napja, Víz világnapja, környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok, EU rendezvények, stb. A fenntartható fejlődés, környezettudatos magatartásra nevelés e tantárgynak is feladata. • Az Arany János tehetséggondozó program tanterve be lett építve a megfelelő évfolyamok tananyagába. • Az Oktatási Minisztérium által kiadott kerettanterv alapján készült. (9- 12. évfolyamokon Visi J. által írottak). A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Bereginé Simon Ágnes. A mellékletben a Kiss Árpád Vizsgafejlesztő Központ által kiadott érettségi követelmények szerepelnek. Külső kapcsolataink: Csalán helyi környezetvédelmi Egyesület, Bakonykarszt, Veszprémi Művelődési Központ, Laczkó Dezső Múzeum által szervezett órák, Veszprémi Honismereti Szövetség, a helyi Német Nemzetiségi Szervezetek, helyi rendezvények, Veszprémi amatőr csillagászok és meteorológusok, MTA Veszprém megyei Szervezete, Futó J. geológus által szervezett programok, stb.

2010

-9-



Értékelés Formái a).szóbeli kérdésekre adott válaszok egy rövidebb téma szóbeli kifejtése szóbeli felelet kiegészítése fogalommagyarázat topográfiai felelet ábra, kép, tematikus térkép elemzése összehasonlítás kiselõadások riportok készítése videofilm kommentálása b).írásbeli vázlat ,feleletterv készítése kontúrtérkép, vaktérkép kiegészítése folyamatábra rajzolása grafikon, diagramm készítése tesztek ,munkalapok kitöltése pályázatok készítése c)gyakorlati jellegű kőzetek, talajfajták felismerése kísérletek végzése térképi mérések idõjárási megfigyelések számítások: középhõmérséklet, közepes hőingás, zónaidõ, helyiidõ gyûjtõmunka riportok ,leírások készítése sajtófigyelõ a TV, rádió mûsorainak figyelése esettanulmányok projektmunka Szempontjai • Ismeri-e a tanuló a fontosabb tényeket, jelenségeket, folyamatokat? • Felismeri-e és tudja példákkal bizonyítani az oksági összefüggéseket? • Tudja-e rugalmasan használni ismereteit a különbözõ földrajzi rendszerekben, csoportosításokban, • Hogyan tájékozódik a térképen? • Rendelkezik-e megfelelõ jártassággal az adekvát információhordozók kiválasztásában és alkalmazásában? • Részévé vált e személyiségének a környezettudatos magatartás? • A szempontok megegyeznek a Pedagógiai Program általános részében leírtakkal. Negyedévente min. a heti óraszámának megfelelõ számú osztályzata legyen a tanulónak. Egy félévben az egyik jegye szóbeli feleletbõl származzon. Minden témából témazáró jegyet kell szereznie tanulónak. Elégtelen témazáró esetén javító dolgozatot kell íratni. A témazárók jegyei döntõen befolyásolják a félévi és év végi osztályzatokat. Alapelvei • legyen folyamatos, rendszeres, változatos, • vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, • terjedjen ki a nevelési - oktatási- képzési folyamat minden mozzanatára, a személyiségfejlesztés valamennyi területérõl szerezzen sokoldalú információt a tanulóról, 2010

-10-



• ne csak a teljesítményeket, hanem az ismeretek alkalmazásának készségét is vizsgálja, • legyen objektív, hűen tükrözze a tanuló eredményeit és hiányosságait, • legyen konstruktív, nevelõ jellegű, de ne legyen ítélkező és osztályzat központú, • az egyes témáknál leírt követelményszintet tekintjük minimumszintnek (elégséges), • a jeles szintet az érettségi vizsgaszabályzathoz igazítjuk, A középszintű szóbeli érettségi tételeit a munkaközösség közösen dolgozza ki, a középszintű írásbeli feladatok javítását a szaktanár végzi a munkaközösség segítségével. Feltételek földrajz szakos egyetemi végzettségû tanár földrajz szaktanterem szertári alapkészlet szakkönyvek (iskolai könyvtár) térképek természet és gazdaságföldrajzi ,valamint tematikus térképek továbbképzési lehetőségek Javasolt eszközszükséglet: sötétíthetõ terem táblával diavetítõ írásvetítõ videólejátszó televízió térképtartó állvány térképtároló kontúrtérképek tellúrium( Tanért 1985) indukciós földgömb (Tanért 1982) Naprendszert bemutató falitérkép(Calderoni 1992) transzparens sorozatok diasorozatok: UNIVERZUM diasorozat (OOK,1987),diasorozat a középiskolák számára, videofilmek oktatótáblák és programok, kõzetgyûjtemény talajminták meteorológiai eszközök iránytûk, tájolók, õsmaradvány gyûjtemény világatlasz számítógép, Internet hozzáférhetőség, Egyéb segédletek: Tankönyvek, munkafüzetek, földrajzi atlasz, tanári segédkönyvek, módszertani folyóiratok, szakfolyóiratok (pl. Földgömb, National Geographik, HVG, stb.) A munkaközösség által használt tankönyvek az egyes évfolyamokon: (A tankönyvek minden évfolyamon tagozatra való tekintet nélkül egységesek. A német nemzetiségi osztályok számára e tankönyvek fordításait állnak rendelkezésre.) 10. évf.: Földrajz 9. (Mozaik Kiadó) 11. évf.: Földrajz 10. (Mozaik Kiadó) 12/13. évf.: Az előbb felsorolt tankönyvek, egyéb segédletek pl. Középiskolai Földrajzi feladatgyűjtemény (NT, Mozaik Kiadó) folyóiratok cikkei, Internet, statisztikai zsebkönyvek, stb. Középiskolai Földrajzi Atlasz (Mozaik Kiadó) 2010

-11-



Részletes tanterv évfolyamokra lebontva 10. évfolyam Belépő tevékenységek Különféle természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozó tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése összefüggések bemutatása. A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Egyszerű térképi ábrázolások készítése. Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. Különböző típusú műholdfelvételek elemzése tanári útmutatással, következtetések megfogalmazása. Légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Digitális térképeken közölt információk leolvasása, értelmezése. Digitális útvonaltervező használata. A Föld fő mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különböző típusú ábrák és modellek segítségével. Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamatainak bemutatása, értelmezése különböző típusú ábrák, képek és modellek alapján. Összefüggések bemutatása folyamatábrák, logikai sorok, modellek segítségével. Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján. Földtörténeti események elhelyezése az időoszlopon. Földtörténeti események és azok következményeinek, más geoszférákra gyakorolt hatásainak bemutatása példák alapján. Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása a földrajzi övezetességhez, a tájakhoz. Népesség- és településföldrajzi jellemzők bemutatása képek, térképek, diagramok, statisztikai adatok, alaprajzok, leírások alapján. A demográfiai folyamatok időbeli egymásutániságának bemutatása példák alapján. A nap- és holdfogyatkozások kialakulásának, valamint a Hold fényváltozásának bemutatása önállóan készített vázlatrajz alapján. A Naprendszerben érvényesülő törtvényszerűségek bemutatása önállóan készítet vázlatábra segítségével. Földtörténeti időoszlop, kortáblázat készítése a földtörténet fő eseményeivel kapcsolatban. Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és időjárási frontokról. Időjárási elemekkel kapcsolatos adatok grafikus ábrázolása. Adatok gyűjtése különféle nyomtatott forrásokból az adott témához kapcsolódóan. Adatok gyűjtése szakirányú honlapok felhasználásával. Példák gyűjtése a Nap és a Hold földi életre gyakorolt hatására. Helymeghatározási és időszámítási feladatok önálló megoldása. Számítási feladatok megoldása a középhőmérséklettel, a hőingadozással, a vízrajzi jellemzőkkel és a népesedéssel kapcsolatban. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok. Természet- és társadalomföldrajzi jelenségeket bemutató képek, rövid filmek (video, DVD) értelmezése. Időjárás- és vízállásjelentés értelmezése, egyszerű időjárási prognózis készítése adatok alapján. Személetes diagramok készítése természet- és társadalomföldrajzi adatsorok alapján. Aktuális cikkek, adatok csoportmunkában történő feldolgozása, véleményalkotás az adott témakörökhöz kapcsolódóan. Leírások gyűjtése és elemzése a természeti katasztrófákról, az elhárítás és a károk mérséklé2010

-12-



sének lehetőségeiről, a környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének átértékelődéséről. Szituációs játék, helyzetgyakorlat egy esetleges természeti vagy környezeti katasztrófa idején történő helyes magatartásforma bemutatására. Tanulói kiselőadás, illetve egyszerű prezentáció készítése a feldolgozott témákhoz kapcsolódóan ismeretterjesztő és szakirodalom, illetve digitális információforrások felhasználásával. Az egyes települések fejlődését befolyásoló tényezők bemutatása esetelemzés alapján. Vita és véleményalkotás az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeiről cikkek alapján. Vita és véleményalkotás a nagyvárosi illetve a falusi élet előnyeiről és hátrányairól. Riport készítése környezetvédelmi szakemberrel egy adott környezeti probléma megítéléséről várható következményeiről. Döntéshozói szerep gyakorlása a környezeti problémák kialakulásával és mérséklési lehetőségeivel kapcsolatos szituációs játékokban, helyzetgyakorlatokban. Javasolt projektfeladatok (tanórákba építve): • Természetföldrajzi megfigyelések (időjárás, vízrajz, talaj stb.) tervezése és kivitelezése. Az adatok feldolgozása. Következtetések megfogalmazása a mérések alapján. Helyi vonatkozások: pl. karsztosodás, Csatár –hegyi barlang, Lóczy- barlang, Séd völgye, még működő bauxitbánya, Szabó- bánya, egyéb helytörténeti érdekességek felkeresése, anyaggyűjtés. Laczkó Dezső munkássága. • A Föld jellemző demográfiai és urbanizációs folyamatainak vizsgálata csoportmunkában történő információgyűjtés alapján. • Egy geoszféra környezeti problémáinak bemutatása. Megoldási lehetőségek megfogalmazása és érvekkel történő alátámasztása. • Fotókiállítás szervezése természeti értékeink bemutatására. 74 (informatika és matematika specializációk esetén 55,5) óra/ tanév. Témakörök Tartalmak A térkép és a valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei. A Térképi ismeretek 1 óra térkép mint információforrás. Helymeghatározások, mérések, számítások térkép segítségével. Kozmikus környeze- A Naprendszer A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világtünk 4 (3) óra egyetemben. A Naprendszerben megnyilvánuló törvényszerűségek A Föld mint égitest A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi időszámítás. A helyi- és a zónaidő számítása. Az űrkutatás a Föld szolgálatában Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben és a gazdaságban. A geoszférák földrajza Tájékozódás a földtörténeti időben. 50 (44) óra A kőzetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete, a belső gömbhéjak jellemzői. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei és kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei és részfolyamatai: a gyűrődés, a vetődés, a vulkánosság és a földrengés. Az ásványok és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk, felhasználásuk lehetőségei. A légkör földrajza 2010

-13-



A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. A világtenger természeti erőforrásai. A szárazföld vizeinek típusai, kapcsolataik, gazdasági jelentőségük. A vízgazdálkodás, a víz mint erőforrás. A szárazföldi jég. A talaj földrajza A talaj kialakulása, összetétele, szerkezete, a Föld jellemző talajfajtái. A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása. A Föld felszínformái A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. Kölcsönhatásaik bemutatása. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk. A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyeződése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása. A földrajzi övezetesség Éghajlati övezetesség 10 (4) óra A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, az éghajlatok jellemzői. A vízszintes földrajzi övezetesség rendszere. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. Kölcsönhatások, összefüggések bemutatása. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata. Népesség- és település- A Föld népessége A népességszám időbeli és térbeli változásai. földrajz A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei. 9 (3,5) óra A népesség térbeli mozgásai. Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A településtípusok és jellemzőik. A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai. A városodás és a városiasodás. A nagyvárosi élet jellemzői.

2010

-14-



A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi (alap: általános iskola 7. és 8. évfolyam topográfia tananyaga). Új topográfiai fogalmak Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Atacama-sivatag, Ausztrál–Indiai-lemez, Azori-szigetek, Csendes-óceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-hegységrendszer, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Grossglockner, Japán-árok, Kaledóniai-hegységrendszer, Krakatau, Laurázsia, Lengyel-tóhátság, Líbiai-sivatag, Mariana-árok, Mount St. Helens, Mt. Pelée, Namib-sivatag, Nasca-lemez, Pacifikus-hegységrendszer, Pangea, Popocatépetl, Szent Gotthárdhágó, Takla-Makán, Teleki-vulkán, Turáni-alföld, Variszkuszi-hegységrendszer; Boden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felső-tó, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Hévízi-tó, Huron-tó, Holt-tenger, IJssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Mekong, Michigan-tó, Niagaravízesés, Ontario-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Szent Anna-tó, Watt-tenger. A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és egyszerű térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Tudjon tájékozódni a földrajzi térben és időben. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével, ismerje fel a folyamatok közötti kölcsönhatásokat. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismerje a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Nevezzen meg a környezetkárosítás mérséklését elősegítő megoldásokat, lehetőségeket. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. Legyen képes nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyen képes ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban.

2010

-15-



11. évfolyam Belépő tevékenységek Különféle társadalmi-gazdasági folyamatokat és környezeti problémákat bemutató tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése. A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különböző statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján. Egyszerű számítási feladatok megoldása, pl.: árfolyamváltozással, tőzsdei folyamatokkal, gazdasági növekedés ütemével kapcsolatban. Különböző nyomtatott és elektronikus forrásokból gyűjtött gazdasági-pénzügyi adatok alapján táblázatok, grafikonok, rangsorok, tematikus térképek készítése. Az ábrázolt adatok, értelmezése. A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Adatok gyűjtése az egyes termékek, termékcsoportok világpiaci szerepének változásáról, az információs szolgáltatás fejlődéséről. Információk gyűjtése az egyes kontinenseken, vagy a régiókban lezajlott gazdasági fejlődés jellemző vonásairól gazdaságtörténeti térképek felhasználásával. Az időbeli változások területi öszszefüggéseinek bemutatása. Sajtó-, tv-, és internet-figyelő: aktualitások gyűjtése a regionális és a globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztető folyamatokról, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. Az információk rendszerezése és bemutatása tanulói kiselőadás, illetve prezentáció formájában. Információk gyűjtése sajtóból, hírműsorokból a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepéről, a globalizálódó világ jellemző vonásairól. A hazai gazdasági-pénzügyi, tőzsdei folyamatok nyomon követése internetes források felhasználásával. A folyamatok jellemzőinek összefoglalása rövid lényegkiemelő beszámoló formájában. Példák gyűjtése különféle kommunikációs forrásokból különböző térségek integrációs törekvéseire, azok okainak elemzése, összehasonlításuk tanári irányítással. Terméklisták összeállítása poszter kiállítás szervezése a különböző multinacionális cégek termékeiből. Projekt-feladatok megoldása egyéni vagy csoport munkában az egyes témakörökhöz kapcsolódóan: pl. a lakókörnyezet közelébe települt trasznacionális vállaltok tevékenységének bemutatása, a legközelebbi ipari park tevékenységének bemutatása, a szolgáltatások jellemzőinek változása, környezetszennyezés és mérséklésének lehetőségei a lakókörnyezetben stb. Projekt feladat: Az Európai Unió bővítésének és az együttműködés különböző területeinek bemutatása poszter bemutató formájában. Projekt feladat: Tőzsdefigyelő – egy adott időszak vagy egy tevékenységi körhöz tartozó vállalatokra jellemző tőzsdei folyamatok vizsgálata. Projekt feladat: Alapíts vállalkozást! Mire, miért, hogyan? Projekt feladat: Szolgáltatások: régen és ma, faluban és nagyvárosban, a fejlődő és a fejlett világban. Helyi vonatkozások előtérben! A tőzsde működésének modellezése, pl. csokoládé tőzsde. Összefoglaló készítése az elmúlt időszak környezetvédelemmel kapcsolatos állásfoglalásairól. A mindennapi környezetvédelem lehetőségeinek bemutatása prezentáció összeállításával. 2010

-16-



Véleményütköztetés és érvelés a globalizálódó világ és a nemzeti gazdaságok érdekellentéteiről. Önálló vélemény megfogalmazása a témához kapcsolódóan. Szituációs játék például a tőzsde működéséről, ipari park létesítéséről, multinacionális vállalatok terjeszkedéséről, vállalkozás alapításáról. Esetleg előadó hívása tanórára (bróker, bank alkalmazott, stb). Látogatás (a Budapesti Értéktőzsdén.), helyi termelő üzemben (Veszprémtej, Balluf, MOL Várpalota stb.) vagy szolgáltató intézményben (pl. elektromos művek, távfűtő művek, Bakonykarszt (szennyvíztisztító). (Látogatás egy ipari parkban.) 55,5 óra/ év Témakörök Tartalmak A világ változó társa- A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének dalmi-gazdasági képe 20 óra változásai. A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok és a nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai. A működő tőke és a pénz világa A nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában. A pénz szerepe a hétköznapi életben: banki, tőzsdei folyamatok, vállalkozások. A világgazdaságban A gazdasági pólusok Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: Kelet- és különböző szerepet Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. betöltő régiók, országcsoportok és A fejlődő országok Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szereországok pük a világgazdaságban. A felzárkózás lehetőségei. 27,5 óra Egyéb egyedi szerepkörök konkrét példákon Benelux-államok, Svájc, Izrael, Egyiptom, Kína, Törökország, „olajországok” „banánköztársaságok”, „adóparadicsomok”, trópusi üdülőszigetek. A szerepkörökből adódó társadalmi-gazdasági sajátosságok Magyarország Helye és szerepe a nemzetközi, kiemelten az európai társadalmigazdasági folyamatokban. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jellemző vonásai. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás hatása a társadalmi-gazdasági fejlődésre. A globális problémák A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi követföldrajzi vonatkozá- kezményei. A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és sai 8 óra energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei, hatása az élet minőségére. A problémák mérséklésének lehetséges módjai. A környezeti válság kialakulása 2010

-17-



A különböző geoszférákat ért, regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. Az egyén felelőssége és szerepe a környezeti problémák kialakulásában, illetve mérséklésében. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai. A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi. Új topográfiai fogalmak Asszuáni Nagy-gát; Kuznyecki-medence, Száhel-öv; Szilícium-völgy, Gibraltár; Arab Emírségek, Bolívia, Chile, Csád, Guinea, Irán, Kenya, Kuvait, Líbia, Libéria, Málta, Marokkó, Monaco, Nicaragua, Tunézia; Bahama-szigetek, Bali, Dominika, Kanári-szigetek, Panama, Seychelle-szigetek; Alexandria, Antwerpen, Atlanta, Cseljabinszk, Csernobil, Dallas, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Dortmund, Duisburg, Europoort, Fokváros, Galaţi, Hannover, Haifa, Houston, Jeruzsálem, Kobe, Krasznojarszk, Kyoto, Manila, Mekka, Ostrava, Perth, Randstad, Rijád, Szczecin, Seattle, Teherán, Tel Aviv-Jaffa, Theszaloniki, Trieszt, Uszty-Ilimszk, Várna, Zürich. A továbbhaladás feltételei Tudjon gazdasági, pénzügyi információkat leolvasni diagramokról, tematikus térképekről. Legyen képes egyszerű számítási feladatok megoldására. A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, azok világgazdasági jelentőségét. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében. Tudja bemutatni a fejlődő világ jellemző társadalmi-gazdasági folyamatait. Ismerje a piacgazdaság működésének az egyén életvitelét is befolyásoló sajátosságait, Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait. Legyen képes a témákhoz kapcsolódóan érveken alapuló önálló vélemény megfogalmazására.

2010

-18-



12/13. évfolyam (Az adott tanévben a jelentkezők létszáma alapján szervezzük a csoportokat.) Felkészítés a kétszintű érettségire Célok A tananyag átismétlése, grafikonok, táblázatok, diagrammok, térképvázlatok elemzése. Megfelelés a kétszintű érettségi követelményeinek közép-, ill. emelt szinten. Tartalom: Általános természetföldrajzi ismeretek: Magyarország földrajza Kontinensek földrajza- regionális földrajz Társadalomföldrajz Tesztek, feladatok megoldása

7 óra 6 óra 7 óra 7 óra 6 óra

A résztémáknál a témakörök megegyeznek a 7-11. évfolyam tananyagának témaköreivel. Kétszintű érettségi vizsga földrajzból (13. évfolyam) A Földünk és környezetünk tantárgy vizsgamodellje több szempontból is lényegesen különbözik a korábbi földrajzi érettségitől. A középszintű érettségi vizsgán az eddigiektől eltérően a szóbeli vizsga mellett írásban is számot kell adnia a jelöltnek a felkészültségéről. Mindkét szint írásbeli vizsgáján a hagyományos feladatok kiegészülnek újszerű, az ismeretek alkalmazását jobban igénylő feladattípusokkal. A vizsgán a jelöltnek a földrajzi-környezeti ismeretein kívül számot kell adnia az alábbi földrajzi kompetenciák - adott vizsgaszintnek megfelelő - elsajátításáról is: • földrajzi- környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezéseföldrajzi- környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében • különböző típusú térképeken közölt információk olvasása, értelmezése • kontúrtérképes feladatok megoldása • egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése • az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása • földrajzi- környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, különböző típusú ábrák (folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok) és térképvázlatok készítése • szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan • földrajzi- környezeti szemlélet- és gondolkodásmód Tartalmi szempontból is vannak új vonásai a vizsgának. A kerettantervben a korábbiakhoz képest nagyobb teret kap az új társadalom földrajzi szemlélet. Ennek megfelelően a feladatok között szerepelhetnek a napi gazdasági folyamatokkal, a társadalmi-gazdasági élettel kapcsolatos kérdések is. A Földünk és környezetünk (földrajz) tantárgy közép- és emeltszintű vizsgakövetelményei között a különbség az ismeretek mennyiségében, mélységében és megközelítési módjában is megnyilvánul. A középszintű vizsgán a jelölt az általános földrajzi, környezeti műveltségéről ad számot. A vizsga feladatai az anyagban való általános tájékozottságot, a praktikus ismeretek birtoklását és alkalmazásának képességét várják el a jelölttől. Ezzel szemben az emelt szintű vizsgán az összefüggések felismerését, a földrajzikörnyezeti gondolkodás és az ismeretek alkalmazásának képességét várják el a vizsgázótól a különböző földrajzi-környezeti feladatok megoldása során. 2010

-19-



Fontos kiemelni, hogy a földrajz érettségi vizsgakövetelmény tartalmazza az általános iskolai regionális földrajzi tananyagot is. Ezért a vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanultak szintézisére, valamint a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére. A részletes vizsgakövetelményekben nem került külön felsorolásra a vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges topográfiai követelmény, ebből a szempontból a kerettantervben megadott topográfiai fogalmak egyben a vizsgakövetelményt is jelentik. A követelményrendszer az általános fogalmakat csak abban az esetben emeli ki, ahol az eltér a korábban megszokott gyakorlattól. A közép- és emelt szintű részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázatban, az emelt szint oszlopa csak a középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szintű vizsga természetesen magába foglalja a középszintű követelményeket is. Továbbhaladás feltétele: Megfelelés a kétszintű érettségi követelményeinek.

2010

-20-


Földünk és környezetünk tantárgyi program

Recommend Documents