FIZIKA. Tantárgyi programja és követelményei

FIZIKA Tantárgyi programja és követelményei

1

9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a felnőttek középiskolájában a korszerű, az általános műveltség részét képező fizikai világkép kialakítása, valamint szilárd alapok nyújtása az érettségit előfeltételező szakmai képzéshez, esetleges felsőfokú tanulmányokra való felkészüléshez. E célok eléréséhez a fizikaoktatás a felnőttek meglévő, de nem összefüggő, hétköznapi természettudományos ismereteiből kiindulva, ezeket egyszerű eszközökkel elvégezhető, részint otthon is reprodukálható kísérletekkel kiegészítve vezeti el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismeréséhez. A gyakorlati tapasztalatokat értelmezi, kiegészíti, és azokat egységes fizikai képbe illeszti be. Az ismeretszerzés alapvetően induktív módon történik, de a fizikaoktatás a dedukció alkalmazására is példát szolgáltat. Ismert törvényekből kiindulva a következtetések, (általában matematikai módszerek) új ismeretekhez vezethetnek, amelyek kísérletileg is igazolhatók, majd alkalmazhatók. A fizikaoktatás megismerteti a tanulókkal a modellszerű gondolkodást, mint a természettudományos megismerés egyik fontos elemét, amelyet a humán és a gazdasági tudományok is széles körben alkalmaznak. A fizikaoktatás a megismert törvényeknek egyszerű számpéldákon történő alkalmazásával is a hozzájárul a természettudományos szemléletformáláshoz. Kiemelt fontosságúak az olyan feladatok, amelyek ismert mindennapi eszközök, jelenségek adataira vonatkoznak, valamint, amelyek eredménye utólag kísérletileg ellenőrizhető. A szemléletformálásban nagy jelentőségű a becslés, amely minden esetben megelőzi a feladatmegoldást. Azonos fontosságú a kapott számérték reális voltának megítélése, a kapott mennyiségnek a környezetből ismert hasonló mennyiségekkel való összehasonlítása révén. A fizikaoktatás ezáltal hozzájárul a természettudományos ismeretszerzés módszereinek megismertetéséhez. A kilencedik évfolyamon a fizikatanítás a kölcsönhatások fogalma köré csoportosítva megerősíti a tanulók ismereteit a fizika néhány, korábbi tanulmányokból ismert, hétköznapi tapasztalatokkal közvetlenül összefüggő, jól kísérletezhető területén. Ezáltal lehetőséget ad a további fizikai tanulmányokhoz szükséges képességek fejlesztésére. A 10-11. osztályban épül ki a fizika egységes fogalomrendszere. A felépítés lineáris, nagy vonalakban a fizikatörténeti sorrendiséget követi. Támaszkodik a kilencedik évfolyamon, a képességfejlesztés, szintrehozás során megerősített konkrét fizikai ismeretekre is. Ezek egy része az alkalmazások során beépül a mechanika rendszerébe. Más része a matematikai ismeretek kibővülése (pl. a szögfüggvények fogalmának megismerése) után kiegészül és az egységes felépítés részét képezi. A tizenkettedik osztályban az érettségire előkészítő tantárgyi modul a törzsanyagot a középiskolai tartalmak kapcsolatainak felismerését elősegítő csoportosításban idézi fel. Ezt kiegészíti egyes, nagyobb absztrakciós képességet, illetőleg több matematikai eszközt igénylő ismerettel.

2

A fizikaoktatás feladata: konkrét tartalmak tárgyalása során felébressze a tanulókban a világ megértésének igényét, a technika iránti érdeklődést, képessé tegye a tanulókat a fizikai és műszaki környezetben való tájékozódásra, a fizikai és műszaki jelenségekben megnyilvánuló általános fizikai elvek felismerésére. Tegye képessé a tanulókat népszerű természettudományos művek, hírek értelmezésére, meg nem alapozott szenzációk kritikával fogadására, alapozza meg a későbbi természettudományos önművelés lehetőségét. Érzékeltesse a fizika és az ezen alapuló műszaki tudományok jelentőségét és hatását a gazdasági, társadalmi életben, az ember életminőségének alakulásában. Általános fizikatörténeti vonatkozások segítségével járuljon hozzá az egyes történeti korszakokról kialakult kép árnyalásához, a művelődéstörténeti ismeretek bővüléséhez. Méltassa a magyar tudósok, feltalálók munkásságának jelentőségét. Segítsen felismertetni a tanulóval az egyén felelősségét a környezet állapotának alakulásában, járuljon hozzá a környezettudatos magatartás kialakulásához. Fejlesztési követelmények A tanuló törekedjen a természet jelenségeinek megértésére. Legyen tapasztalata az adott jelenség vizsgálata során a lényeges és lényegtelen jellemzők megkülönböztetésében. Ismerje fel az ok-okozati sorrendiséget a konkrét jelenségekben. Tudja a megfigyelések, kísérletek, mérések tapasztalatait rendezni, áttekinteni; ismerje fel az összefüggéseket. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni és leírni. Tudja a kísérletek, mérések során kapott adatokat táblázatba rendezni, grafikonon ábrázolni; legyen gyakorlott kész grafikonok adatainak leolvasásában, értelmezésében, egyszerűbb matematikai összefüggések megállapításában. Ismerje a mérési hiba fogalmát. Tudjon sematikus vázlatrajzokat készíteni, kész ábrákat, rajzokat értelmezni. Tudjon tanári útmutatás alapján, háztartási eszközökkel, otthon elvégezhető egyszerű kísérleteket balesetmentesen végrehajtani. Legyen jártas a tanult mértékegységek értelmezésében, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Ismerje a gyakorlatban használt, SI mértékrendszeren kívüli mértékegységeket. Legyen jártas a tanultakhoz kapcsolódó számításos fizikai feladatok szövegének értelmezésében, tudjon egyszerű feladatokat a fejlettségének megfelelő matematikai eszközök használatával megoldani; legyen tapasztalata az eredmények előzetes becslésében; tudja értelmezni a kapott eredmények fizikai tartalmát. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó jelenségeket értelmezni. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a fizikai alapokat. Legyen képes önállóan alkalmazni képlet- és táblázatgyűjteményeket, lexikonokat. Ismerje a könyvtárban és az Interneten való információkeresés lehetőségét. Igénye ébredjen az önálló, folyamatos ismeretszerzésre; értse a fejlettségi szintjének megfelelő természettudományos ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit. Tudja összevetni a tanultakkal sci-fi alkotások tartalmát. Képes legyen az új természettudományos felfedezésektől megkülönböztetni megalapozatlan szenzációkat. Fizikai ismereteit tudja alkalmazni környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán, ismerje saját cselekvési lehetőségeit a környezeti problémák enyhítésében, és törekedjék ezek gyakorlására. A fizika oktatásának nagy szerepe van a természettudományos világkép kialakulásában. 3

Tudja a tanuló, hogy az anyagnak különböző megnyilvánulási formái vannak. Legyen tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a természet jelenségeit leíró fizikai törvények, elméletek meghatározott érvényességi körben értelmezhetők. A természet megismerése folyamat, melynek velejárója a korábbi elméletek módosítása, új elméletek születése. Ismerjen egy-egy példát ennek alátámasztására. Ismerje a tanuló a matematika szerepét a fizikában: matematikai formulákkal írjuk le a fizikai jelenségek ok-okozati viszonyait. A törvényeket leíró matematikai kifejezésekből számításokkal új következtetésekre juthatunk, melyek eredményét csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók. A tanuló tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a tanult jelentősebb fizikai felfedezéseket. Ismerje a legjelentősebb fizikusok, köztük a magyar tudósok és feltalálók munkásságát. Ismerje a fizikának a természettudományokra és az egyetemes gondolkodás más területeire való hatását, a technikai fejlődésben való szerepét. Ismerjen néhány, középiskolai ismereteihez kapcsolódó, de azokon túlmutató fizikai témakört, eredményt, törvényt.

4

9. évfolyam

Éves óraszám: esti: 36 óra

Tevékenységformák A bemutatott, illetőleg leírt kísérletek elemzése, a tapasztalatok érthető megfogalmazása. Az ok-okozati kapcsolatok felismerése. Mérőkísérlet eredményeinek táblázatban való rögzítése. Grafikonkészítés táblázatban rögzített adatok alapján. Adatok leolvasása grafikonból. Fizikai mennyiség változásának elemzése grafikon alapján. A felismert törvényszerűségek matematikai formában való megfogalmazása (pl. lendület-megmaradás, hőtágulás). Általánosítás a megfigyelt, illetőleg a hétköznapokból ismert jelenségekre építve; ezen alapuló fogalomalkotás. A tanult fizikai fogalmak szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. Egyszerű számításos feladatok szövegének értelmezése, jelölésekkel való rögzítése. A szereplő fizikai fogalmak közötti kapcsolatok felismerése, matematikai formában való megfogalmazása. Az eredmények előzetes becslése. A számított eredmények reális voltának felismerése, fizikai jelentésének értelmezése. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (a közlekedésben, sportban, a háztartásban). Témakörök

Tartalmak

Szintrehozás

A fizika megismerési módszereinek áttekintése: Megfigyelés, kísérlet, mérés, modellalkotás. A fizika és a technika kapcsolata. A hosszúság (távolság), az idő és a tömeg mérése a háztartásban is megtalálható eszközökkel. SI mértékegységek és átváltásuk. A sebesség hétköznapi egységeinek értelmezése, átváltásuk következtetéssel. Matematikai előismeretek: Egyenes és fordított arány fogalma. Táblázatkészítés egyenesen, illetőleg fordítottan arányos mennyiségekről; a táblázatból az összefüggés felismerése és matematikai formulában való megfogalmazása. Behelyettesítés matematikai formulába. A grafikonkészítés, grafikon-értelmezés elemei. Az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása.

Választható tartalmak

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag SI mértékegységrendszer, prefixumok használata Mértékegységek átváltásának gyakorlása

Képletek értékeinek kiszámítása, zsebszámológép használatának gyakorlása

5

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása. A sebesség fogalma, egységei. A sebesség iránya. Vektormennyiség fogalma. Út-idő, sebesség-idő grafikon. Az út meghatározása a v-t grafikon alapján.

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

A sebesség változásának értelmezése. Átlagsebesség. Pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. A mozgás megjelenítése sebesség-idő, gyorsulásidő grafikonon. Az út meghatározása a v-t grafikon alapján. A négyzetes úttörvény. A szabadesés kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás. A mozgás kinematikai leírása. (Kerületi- és szögsebesség. Keringési idő, fordulatszám.) A gyorsulás mint vektormennyiség: a centripetális gyorsulás A mozgásállapot. A mozgás viszonylagossága. A testek tehetetlensége. A tömeg. A tehetetlenség törvénye. A lendület fogalma. A lendület, mint vektormennyiség. A lendület-megmaradás törvénye. A törvény matematikai megfogalmazása két test kölcsönhatása esetére.

Az egyenletes körmozgás Dinamika

A lendület és megmaradása

A dinamika alaptörvénye

Newton II. törvénye. Az erő és a tömeg értelmezése, mértékegysége.

Mozgást leíró grafikonok Az időmérés történetéből. Nagyon kicsi és nagyon nagy távolságok a készítésének gyakorlása, elemzése. természetben, a Világegyetemben.

A z átlagsebesség kiszámítása gyakorlatból vett példán. Az út-idő grafikon. Mozgások összetétele. Függőleges lefelé hajítás. (Ferde hajítás. Lövedékek röppályája.)

A feladatmegoldás módszereinek begyakorlása hétköznapi életből vett példákon. Galilei munkáságának megismerése Egyszerű feladatok megoldása

Vonatkoztatási rendszer. Inerciarendszerek. Gyakorlati példák a tehetetlenség megnyilvánulására.

A tömeg mérés eszközeinek és módszereinek megismerése

A lendület-megmaradás kísérleti vizsgálata két test (kiskocsi) kölcsönhatása esetén. A lendület megmaradás törvényének általános megfogalmazása.

A rakéta, a sugárhajtómű működési elve. Gyakorlati példák összegyűjtése a lendület-megmaradás érvényesülésére

Newton II. törvényének megfogalmazása F= DI/Dt alakban.

Newton élete és munkásságának megismerése

6

Erők együttes hatása Erőtörvények

A körmozgás dinamikai vizsgálata

Pontszerű test egyensúlya Kiterjedt test egyensúlya Egyensúlyban levő folyadékok (hidrosztatika) Az egyetemes tömegvonzás

Kiterjedt test mozgása, kvalitatívan. A tömegközéppont. Erőhatások függetlensége. Az erők vektoriális összegzése. Eredő erő. Nehézségi erő Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Kényszererők. Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben. A forgómozgás alaptörvénye tengelyezett merev test esetén. Egyensúly két erő hatására. Egyensúly és mozgás a lejtőn. A forgatónyomaték. Forgatónyomatékok egyensúlya. A hidrosztatikai nyomás A külső nyomás terjedése folyadékokban és gázokban. A felhajtóerő. (Arkhimédész törvénye). A folyadékba merülő test egyensúlya. A testek úszása. A Newton-féle gravitációs törvény. A gravitációs állandó. A földi gravitáció. A bolygók mozgása és Kepler törvényei. A súly és súlytalanság.

Mozgás a lejtőn. Az erőparalelogramma megszerkesztése.

Vektorműveletek elvégzésének gyakorlása

A tapadás szerepe a kerék gördülésében. Expander.

Egyszerű feladatok megoldása az erőtörvények alkalmazására. A közegellenállási erő gyakorlati vonatkozásai.

Az egyenletesen változó körmozgás szöggyorsulása. A „centrifugális erő”

Egyszerű feladatok megoldása

Egyensúly három erő esetén (szerkesztés). Egyszerű gépek. Közlekedőedények a gyakorlatban. Kutak szennyeződése. Hidraulikus emelő- és sajtoló berendezések. Járművek fékberendezése.

Egyszerű gépek megismerése és működési elvük. A légnyomás Arkhimédesz

A heliocentrikus világkép kialakulása

7

Kepler élete és munkássága Kopernikusz Az űrkutatás fontosabb állomásai Eötvös Loránd munkássága

Munka és energia

Az energia fogalma és megjelenési formái Az energia változását jellemző mennyiségek: munkavégzés és teljesítmény Az energia megmaradás törvénye Hatásfok és veszteség.

Egy erőmű sémájának elemzése az energia Egyszerű feladatok megoldása átalakulások és veszteségek szempontjából. Változó erő munkája

A továbbhaladás feltételei Tudja a tanuló, hogy a fizikai megismerés alapvető módszerei a – valamely szempont szerint végzett – megfigyelés, kísérletezés, mérés, és az ebből levont következtetések megformálása, - legtöbbször matematikai formulában. Legyen képes fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelésére, és a szerzett tapasztalatok összegzésére. Ismerje a mérési adatok táblázatban való rögzítését és grafikus ábrázolását. Tudjon kész grafikonról következtetéseket levonni (az állandó és változó mennyiségek megkülönböztetése, a változás jellemzése). Ismerje a kölcsönhatás fogalmát; tudjon példákat mondani mechanikai és nem mechanikai kölcsönhatásokra. Fel tudja ismerni a tanultak között a vektormennyiségeket. A kísérletek és mindennapi jelenségek leírása során tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai, hőtani, fénytani alapfogalmakat (sebesség, tehetetlenség, tömeg, erő, hőmérséklet, hő(mennyiség), a halmazállapotok; fénysugár). Tudjon példákat mondani a tanult legfontosabb jelenségeknek és törvényszerűségeknek a természetes és mesterséges környezetünkben való megnyilvánulásaira (egyenes vonalú egyenletes mozgás, a tehetetlenség törvénye, a kölcsönhatás törvénye, lendület-megmaradás; a hőtágulás, halmazállapot-változások, fényvisszaverődés, fénytörés). Ismerje az egyszerű optikai eszközök szerepét a mindennapi életben (nagyító, szemüveg, vetítő lencséje; mikroszkóp, távcső, gömbtükrök). Ismerje a dioptria fogalmát. Értelmezni tudja a tanult anyagjellemzőket (égéshő, fajhő, olvadás/fagyáshő, párolgáshő, olvadáspont/fagyáspont, forráspont, hőtágulási együttható). Össze tudja hasonlítani a természetes és mesterséges környezet leggyakoribb anyagait az anyagjellemzők értéke alapján. Legyen képes a tanult összefüggéseket és az anyagjellemzők értékét a képlet- és táblázatgyűjteményből kikeresni. Értelmezni tudja egyszerű feladatok szövegét, rögzíteni tudja adataikat jelölésekkel. Legyen tapasztalata egyszerű feladatok megoldásában (egyenes vonalú egyenletes mozgás, a lendület-megmaradása két test kölcsönhatásakor, halmazállapot-változások energetikai leírása, kalorimetria, szilárd anyagok és folyadékok hőtágulása, a leképezési törvény témakörében). Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit.

8

10. évfolyam

Éves óraszám: esti: 36 óra

Tevékenységformák A bemutatott, illetőleg leírt mechanikai és elektromosságtani kísérletek elemzése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése. A mérési hiba fogalmának ismerete. Kapcsolatteremtés a jelenségek érzékszervvel tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között (pl. hangmagasság - frekvencia). A tanult fizikai fogalmak és törvények szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. A fogalom kialakításához vezető jelenségek elemzése. A tanult fizikai törvények szabatos megfogalmazása, kísérleti tapasztalatokkal való alátámasztása. Az elektromos erőtér fizikai fogalmának kialakítása. Egyszerű számításos feladatok megoldása a dinamika alaptörvényével és egyszerű elektromos hálózatokkal kapcsolatban. A számított eredmények reális voltának felismerése, fizikai jelentésének értelmezése. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (a közlekedésben, sportban, a háztartásban). Technikai eszközök működésének magyarázata modellek, ábrák alapján. Témakörök

Tartalmak

Szintrehozás

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása; a távolság (hosszúság), idő, sebesség egységeinek ismerete, átváltásuk. A mozgás út-idő és sebesség-idő grafikonjának értelmezése. Egyszerű szöveges feladatok megoldása az egyenes vonalú egyenletes illetve egyenletesen változó mozgással kapcsolatban. Alapvető dinamikai fogalmak és törvények ismerete (a tehetetlenség megnyilvánulásai, a tehetetlenség törvénye, kölcsönhatás törvénye, tömeg, erő, súly). Gravitáció és nehézségi erő. Vektormennyiség fogalma. A tömeg és az erő egységeinek ismerete. A munka és energia fogalma A teljesítmény.

Választható tartalmak

9

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása; a távolság (hosszúság), idő, sebesség egységeinek ismerete, átváltásuk. A mozgás út-idő és sebesség-idő grafikonjának értelmezése. Alapvető dinamikai fogalmak és törvények ismerete (a tehetet–lenség megnyilvánulásai, a tehetetlenség törvénye, kölcsönhatás törvénye, tömeg, erő, súly). Gravitáció és nehézségi erő. Vektormennyiség fogalma. A tömeg és az erő egységeinek ismerete. A munka és energia fogalma.

Hőtani alapfogalmak

A hőmérséklet és mérése. Mértékegysége, az 1°C.

A hőmérőkészítés. Fahrenheit és Kelvin hőmérsékleti skálák.

A hőtágulás

A lineáris és a térfogati tágulás mértékének kísérleti vizsgálata. A hőtágulási együttható értelmezése. Táblázathasználat. Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). Gay-Lussac és Boyle-Mariotte törvényei. Az izochor, izobár, izoterm állapotváltozás ábrázolása p-V diagramon. Az egyesített gáztörvény. Az állapotegyenlet.

. A hő terjedésének módjai (Példák hővezetésre, hőáramlásra, hősugárzásra)

Gázok állapotváltozásai

Példa nem lineáris változásra: egy test –folyadék – lehűlésének vizsgálata; hőmérséklet – idő grafikon készítése. Hétköznapi példák szilárd testek és folyadékok hőtágulására. Példa gáz hőtágulására A levegő, mint anyag. A légnyomás. p – V diagram készítése, elemzése Egyszerű számítási feladatok megfoldása gáztörvényekre és állapotegyenletre

A testek melegítése Termikus kölcsönhatások vizsgálata. A hőtan I. főtétele Szilárd anyagok és folyadékok fajhője. A hőmennyiség kiszámítása. Az égéshő.

A belső energia megváltoztatása munkavégzéssel (súrlódás) és termikus kölcsönhatás révén. Kalorimetrikus feladatok

A hőtan II. főtétele Molekuláris hőelmélet

A belső energia fogalma. Az első főtétel. Gázok állapotváltozásainak vizsgálata az I. főtétel alapján. A spontán folyamatok iránya. A második főtétel kvalitatív megfogalmazása. A hőerőgépek hatásfoka Néhány termodinamikai jelenség értelmezése a részecskemodell alapján.

Tágulási munka. Hőerőgépek a gyakorlatban. (A gázok fajhője.) (Belsőégésű motor, hűtőgép ) Körfolyamat fogalma egy hőerőgép példáján Példák a főtétel fizikai, kémiai, biológiai alkalmazására. A hőmérséklet értelmezése A hőmérséklet, mint a belső energia jelzése.. 10

Halmazállapotváltozások

Összetettebb kalorimetriai feladatok megoldása

Halmazállapotok és jellemzőik értelmezése anyagszerkezeti ismeretek alapján Olvadás-fagyás, forrás (párolgás) – lecsapódás jellemzése. Olvadáspont-fagyáspont, forráspont. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata. Olvadáshő, párolgáshő.

A levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezők. Az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okai. (Földrajzi ismeretek )

Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai A levegő páratartalma Csapadékképződés Az elektrosztatikus Elektrosztatikus alapjelenségek. tér A töltés. A térerősség fogalma. Térerősség vektor A feszültség és a potenciál.

Az egyenáram

Egyenáramú hálózatok

Töltések kölcsönhatása az elektrosztatikus térrel: Coulomb törvénye. A kondenzátor töltés- és energiatároló szerepe. A kapacitás. Az áram fogalma, jellemzése. Ohm törvénye. Az ellenállás fogalma. Vezetőszál ellenállása. Az elektromosság atomos szerkezete. Az elemi töltés.

Ponttöltés tere. A homogén tér. .

Vezetők viselkedése elektromos térben: árnyékolás, csúcshatás, földelés, kisülés a mindennapi életben. A villám és a villámhárító

Az ellenállás hőmérsékletfüggése. Áramvezetés fémekben, félvezetőkben. Áramvezetés folyadékokban, gázokban.

Feladatok megoldása

Elektrokémiai ismeretek felelvenítése: áramforrások, galvánelemek,

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Kirchhoff törvényei. Eredő ellenállás. Egyenáramú áramforrás – galvánelem. 11

Az elektromos munka és teljesítmény A mágneses tér

Feszültségforrások. Belső ellenállás. Ohm törvénye teljes áramkörre. Mérőműszerek az áramkörben. Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása. A kilowattóra mint az elektromos munka mértékegysége Mágneses alapjelenségek A mágneses tér vizsgálata magnetométerrel. A mágneses indukcióvektor fogalma; indukcióvonalak. Áramok mágneses tere (hosszú, egyenes vezető, tekercs). Azonosságok és különbségek az elektrosztatikus és a mágneses tér jellemzésében.

Galvani, Volta Egyszerű áramkörök számolása Fogyasztók teljesítménye a háztartásban

A Föld mágnessége Elektromágnesek alkalmazása.

Az egyenáramú motor.

A Lorentz-erő Lorentz-erő. Mozgó töltések a mágneses térben. A mozgási indukció A mozgási indukció jelensége és magyarázata. Az indukált feszültség nagysága. A váltakozó feszültség előállítása. Váltófeszültség, váltóáram fogalma. Effektív feszültség. A nyugalmi A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata. indukció Lenz törvénye. Az önindukció. A transzformátor működési elve. Fogyasztóvédelem

Áramerősség- és feszültségmérő műszerek az áramkörben.

Részecskegyorsítók. A hálózati elektromos energia előállítása. Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az elektromos energia szállítása,.háromfázisú áramrendszer A transzformátor szerepe.

mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák)

Faraday munkásága Generátorok, áramfejlesztők. Jedlik Ányos

Az elektromos energia szállítása (Déri, Bláthy, Zipernowszky)

Érintésvédelem

12

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a fizikai megismerés alapvető módszereit. Legyen képes a tanult fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelésére, a szerzett tapasztalatoknak az alapvető fizikai fogalmak helyes használatával való összegzésére. Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását; tudjon grafikonon ábrázolt változásokat jellemezni. Tudja értelmezni és helyesen használni a legfontosabb mechanikai és elektromosságtani alapfogalmakat, ismerje egységeiket (sebesség, gyorsulás, tehetetlenség, tömeg, erő, súly, energia, munka, teljesítmény; elektromos feszültség és áramerősség). Ismerje az eredő erő és az egyensúly fogalmát. Legyen tájékozott a háztartási elektromos balesetvédelemmel kapcsolatban. Ismerje fel mindennapi jelenségekben és technikai eszközök működésében a mögöttes fizikai elvet, törvényszerűséget (pl. hidraulikus eszközök, rugó energiája, rezonancia, hangjelenségek, fogyasztók a háztartásban). Meg tudja fogalmazni a tanult legfontosabb törvényszerűségeket és a mindennapi élet, a technika területéről vett példákkal tudja alátámasztani állításait. Legyen tapasztalata egyszerű feladatok megoldásában (szabadesés, egyenletes körmozgás, Ohm törvénye, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása). Tudja egyszerű dinamika feladatok szövegét értelmezni, sematikus ábrán az erőket jelölni. Magyarázni tudja a mechanikai energia-megmaradás törvényét és a munkatételt szabadon eső, illetőleg – súrlódásos vagy súrlódásmentes – lejtőn való mozgás esetén. Fel tudja ismerni néhány mindennapos jelenségben a centripetális gyorsulást okozó erőt. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Legyen tudatában az energia-megmaradás törvénye alapvető fontosságának a fizikában. Ismerje az elektromos tér (az érzékszerveinkkel közvetlenül nem tapasztalható fizikai valóság) fogalmát.

13

11. évfolyam

Éves óraszám: esti: 36 óra

Tevékenységformák Adott fizikai fogalom kialakításához vezető jelenségek elemzése. A tanult fizikai fogalmak szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. A tanult fizikai törvények szabatos megfogalmazása, kísérleti tapasztalatokkal való alátámasztása. Érzékszervvel közvetlenül nem tapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása. Következtetés az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkópikus mérések, fizikai kísérletek eredménye alapján. Fizikai jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek megállapítása (mechanikai és elektromágneses hullámok, egyenáram – váltóáram). Analógia felismerése eltérő tartalmú, de hasonló alakú törvények között (tömegvonzási törvény – Coulombtörvény). Technikai eszközök működésének magyarázata modellek, ábrák alapján. A természettudományos megismerés módszereinek, köztük a modellalkotás szerepének kiemelése a fizikatörténet fejezetei alapján (atommodellek fejlődése, a fény, az elektron természetének felismerése). A fizika és más természettudományok kapcsolatának felismerése (elektromos kölcsönhatás – kémiai kötés, az elektromos áram, az elektromágneses és a radioaktív sugárzás hatása a biológiai rendszerekre, a látás és a hallás fizikai alapjai, termodinamikai jelenségek az élő szervezet működésében). Érvek és ellenérvek összevetése a mindennapi életet, valamint az emberiség jövőjét érintő kérdésekben (energiatermelés, környezetvédelmi feladatok). Kapcsolatok felismerése a fizika különböző fejezeteiben tanultak között, illetőleg a fizikában és más természettudományos tárgyakban szerzett ismeretek között. Hipotézis, tudományos elmélet és kísérletileg igazolt állítások megkülönböztetése. Témakörök

Tartalmak

Szintrehozás

Alapismeretek felelevenítése: Mozgásokat leíró mennyiségek, a dinamika alaptörvényei, Energia és munka, Elektromos alapjelenségek és mennyiségek, egyszerű áramkörök és jellemzőik, Elektromágneses alapjelenségek, indukció. A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata. A kitérés-idő függvény ábrázolása.

Rezgések

Választható tartalmak

A sebesség- idő és a gyorsulás-idő függvény alakjának megsejtése.

A harmonikus rezgés Amplitúdó, rezgésidő, frekvencia. leírása A rezgésidőt megadó összefüggés. Kényszerrezgés, rezonancia. 14

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Mozgásokat leíró mennyiségek, a dinamika alaptörvényei, Energia és munka, Elektromos alapjelenségek és mennyiségek, egyszerű áramkörök, Elektromágneses alapjelenségek, indukció. A másodpercinga. Az időmérés története. Gyakorlati példák a rezonancia káros és hasznos voltára.

A fonálinga kísérleti vizsgálata. A lengésidő függése az inga hosszától. A harmonikus rezgés, mint az egyenletes körmozgás merőleges vetülete: a kitérés-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő függvények. Hullámok kialakulása A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot. Hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség fogalma és összefüggésük. Longitudinális és tranzverzális hullám. A hullámok terjedési Hullámok vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. jelenségei Hullámok visszaverődése. A törés jelensége kvalitatívan. Elhajlás. Interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen. A fény tulajdonságai

Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése. A fénysebesség.

A fény visszaverődése és a fény törése

A fényvisszaverődés törvénye. A síktükör, a homorú- és a domború tükör képalkotása. (Párhuzamos és széttartó nyaláb visszaverődése. Elnevezések. A tükörkép tulajdonságai.) A leképezési törvény. A fénytörés jelenségének kvalitatív vizsgálata. A teljes visszaverődés. Domború lencsék képalkotása. (A kép tulajdonságai. Fókuszpont, fókusztávolság. Dioptria. A leképezési törvény. 15

A Snellius-Descartes törvény. Huyghens-elv. Húrokon és sípokban kialakuló állóhullámok. (Alaphang, felhangok. Doppler-jelenség.) Lyukkamera, árnyékjelenségek. A fénysebesség jelentősége a fizikában. A tükrök alkalmazása a mindennapokban. Kép szerkesztése könnyen követhető (nevezetes) fénysugarakkal a homorú tükör esetén. A nagyítási törvény geometriai igazolása. A fénytörés jelensége

A hang hullám-tulajdonságai A hang terjedésével kapcsolatos jelenségek Békesy György és a hallás. Biológiai ismeretek felelvenítése.

Képszerkesztés menete egyszerű estekben A leképezési törvény alkalmazása egyszerű számítási feladatokban

Optikai eszközök a gyakorlatban:

A törvény igazolása a tárgy–és képtávolság mérésével. A nagyítás.) Képalkotás tükrök és lencsék esetén.

A fehér fény színekre A fehér fény felbontása prizmával és egyesítése bontása A testek színe Elektromágneses Az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése. hullámok Az elektromágneses hullámok spektruma.

A fény mint elektromágneses hullám. Hullámoptika

Fényelhajlás résen, rácson. Az interferencia és a polarizáció kísérleti vizsgálata. A fényvisszaverődés és a fénytörés, mint hullámtulajdonság. Snellius-Descartes törvény. Törésmutató.

A fény és az elektron A fényhullám tulajdonságai. kettős természete A fényelektromos jelenség – a fény részecsketermészete. A fénykvantum. Az elektron mint részecske. Elektroninterferencia –az elektron hullámtulajdonsága Az atom szerkezete Az atommag felfedezése: Rutherford-modell. 16

levegő és víz határfelületén, (planparalel lemezen és prizmán). (A délibáb.) Képszerkesztés domború és homorú lencse esetén.. Lencsehibák spektrum és anyagi összetétel Változó elektromos tér mágneses tere. A rezgőkör. Az egyes elektromágneses hullámfajták a mindennapi életben; híradástechnikai, orvosi és ipari felhasználási területek. Rádió- és televízió adás és vétel elve. (A „fényszennyezés”.)

nagyító, vetítő, az emberi szem lencséje. Szemüveg. Mikroszkóp, távcső. A fényképezőgép lencséje

A szivárvány keletkezése Az egyes elektromágneses hullámfajták a mindennapi életben; híradástechnikai, orvosi és ipari felhasználási területek. Az elektromágneses hullámok környezeti, élettani hatásai. Az elektromágneses hullámok környezeti, élettani hatásai.

A hologram.(Gábor Dénes) Fényjelenségek a természetben

Fotocella, napelem. Gyakorlati alkalmazások. Planck és hőmérsékleti sugárzás ( Elektronmikroszkóp) A modellalkotás szerepe az

Einstein munkássága

emberi megismerésben. Törvény és érvényességi köre a fizikában. (A kvantummechanikai atommodell.) A színképelemzés jelentősége a megismerésben. (Távoli égitestek színképe. A vöröseltolódás.)

A Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. A vonalas színkép.

Az atommag szerkezete A radioaktivitás

A nukleonok (proton, neutron). Rendszám, tömegszám. A nukleáris kölcsönhatás. Az alfa-, béta és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli jellemzése. Felezési idő.

A nukleáris energia (atomenergia) Maghasadás Magfúzió

A maghasadás jelensége. Láncreakció.

A csillagok fejlődése

A csillagok életútja.

. A sugárvédelem alapjai. . (Az elemi részecskék.)

Atomerőmű, atombomba.

A magfúzió jelensége. A csillagok energiatermelése. Hidrogénbomba. Fúziós erőmű lehetősége. Sugárvédelem A nukleáris energia felhasználása.

Kémiában tanult ismeretek felelevenítése: a periódusos rendszer, elektronburok szerkezete, kvantum számok, kémiai tulajdonságok függése az elektronszerkezettől

A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazása Radioaktív sugárzások környezetünkben, kockázati tényezők. Curie-család Szilárd Leó, E. Fermi., Teller Ede Wigner Jenő. Az atomenergia felhasználásának előnyei és környezeti kockázata. Paks.

A Naprendszerről. Bolygók, Csillagászat-földrajzi ismeretek holdak. Galaxisok, felelevenítése csillagok, kvazárok, pulzárok,

Az Univerzum felépítése és szerkezete Az Univerzum tágulása. 17

A Világegyetem története

Az ősrobbanás-elmélet.

neutronocsillagok, fekete lyukak fogalma. Az Univerzumról való ismereteink forrásai (pl. a vöröseltolódás) Merre tart a kutatás? Nyitott kérdések a fizikában.

A Naprendszert alkotó égitestek jellemzése

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje az állapotjelzőket. Jellemezni tudja a gázok speciális állapotváltozásait, és ábrázolni tudja ezeket p-V diagramon. Értelmezni tudja az egyesített gáztörvényt és az állapotegyenletet. Tudja, hogy a természet spontán folyamatai egyirányúak; tudjon példákat mondani erre. Ismerje az áram mágneses hatását, tudjon példákat mondani az elektromágnes használatára. Ismerje a hálózati váltófeszültség fizikai jellemzőit. Ismerje mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait (elektromotor, dinamó, generátor, transzformátor). Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával való takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről. Ismerje az elektromágneses spektrum részeinek tulajdonságait és felhasználási területeit. Legyen képe a megismert hullámjelenségek (hang, fény) frekvenciájának nagyságrendjéről. Ismerje a vákuumbeli fénysebesség értékét, és kitűntetett szerepét a természetben. Legyen tudomása arról, hogy az elektromágneses sugárzás (a fény is) a környezetszennyezés egy változata lehet. Tudja, hogy a részecskeként és a hullámként való megnyilvánulás egyaránt az anyag tulajdonsága lehet. Ismerje és összehasonlítani tudja a felszabaduló energia nagysága, hatékonyság, illetve a környezetre gyakorolt hatás szempontjából az energiatermelés különböző módozatait. Ismerje a nukleáris energia felhasználásának előnyeit és kockázatát, a sugárvédelem alapjait. Tudja, hogy az Univerzum objektumai, és maga a Világegyetem egésze nem statikus állapotúak, hanem állandó, meghatározott változásban vannak. Tudja, hogy a természettudományos, ezen belül a fizikai ismeretek az emberi kultúrtörténet során folyamatosan bővültek, és a megismerés ma sem lezárt folyamat.

18

19

FIZIKA középszintű érettségi követelményei 1. Mechanika 1.1 Newton törvényei 1.1.1 Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapotváltozás Tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer 1.1.2 Newton II. törvénye Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Zárt rendszer Szabaderő, kényszererő 1.1.3 Newton III. törvénye Erőlökés 1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték Erőpár Egyszerű gépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont

Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra. Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán. Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket.

Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépő erők felismerésében, ábrázolásában. Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani. Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén.

20

1.3 Mozgásfajták Anyagi pont, merev test

Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően. Egyszerű példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát. Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat.

Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Helyvektor, elmozdulásvektor 1.3.1 Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő 1.3.2 Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi gyorsulás (® 5.1) 1.3.3 Összetett mozgások Függőleges, vízszintes hajítás 1.3.4 Periodikus mozgások 1.3.4.1 Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő

Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának készítésében és elemzésében. Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erő nagyságát befolyásoló tényezőket.

Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat. Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Tudjon megoldani egyszerű feladatokat. Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is. Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást. Jellemezze a periodikus mozgásokat. Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani.

21

1.3.4.2 Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fázis Rezgésidő, frekvencia Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgő rendszer energiája Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia Matematikai inga Lengésidő

Ismerje a rezgőmozgás fogalmát. Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján. Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben. Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. Tudjon periódusidőt mérni.

22

1.3.4.3 Mechanikai hullámok (®3.6, 3.7) Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia Visszaverődés, törés jelensége, törvényei Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató Polarizáció Interferencia Elhajlás Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Húrok Hangforrás, hanghullámok Hangerősség Hangmagasság Hangszín Ultrahang, infrahang 1.4 Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Emelési munka Súrlódási munka Energia, energiaváltozás (®4.4) Mechanikai energia: Mozgási energia Rugalmassági energia Helyzeti energia Munkatétel

Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel.

Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén. Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon. Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát.

23

Energiamegmaradás törvénye (®2.5) Konzervatív erők munkája Teljesítmény Hatásfok (®2.8) 1.5 A speciális relativitáselmélet elemei (→4.2) Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés

24

2. Termikus kölcsönhatások 2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia Anyagmennyiség, mól Avogadro törvénye (→4.1) 2.2 Hőtágulás Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Folyadékok hőtágulása

Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni. Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban.

2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás 2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje (→4.1) Hőmozgás 2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (®1.4) 2.5.1 Termikus, mechanikai kölcsönhatás Hőmennyiség, munkavégzés 2.5.2 A termodinamika I. főtétele

Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-V diagramokat.

Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel.

Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió). Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon. Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális – izoterm, izochor, izobár, adiabatikus – állapotváltozásokra.

25

zárt rendszer Belső energia Adiabatikus állapotváltozás 2.5.3 Körfolyamatok Perpetuum mobile 2.6 Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás Gázok fajhői 2.7 Halmazállapot-változások 2.7.1 Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont 2.7.2 Párolgás, lecsapódás Párolgáshő Forrás, forráspont, forráshő Szublimáció Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz 2.7.3 Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai A levegő páratartalma

Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására. Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait. Értelmezze a fogalmakat. Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapotváltozások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére. Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezőket.

Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket. Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön.

Csapadékképződés

26

2.8 A termodinamika II. főtétele 2.8.1 Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok 2.8.2 Hőerőgépek (®1.5, 4.4) Hatásfok Másodfajú perpetuum mobile

Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján.

Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival.

27

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1 Elektromos mező 3.1.1 Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye 3.1.2 Az elektromos mező jellemzése Térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus Feszültség Potenciál, ekvipotenciális felület Konzervatív mező (®1.5) Homogén mező Földpotenciál 3.1.3 Töltések mozgása elektromos mezőben (®1.2)

Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján.

Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban.

Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól.

3.1.4 Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a Töltések elhelyezkedése mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra. vezetőkön Térerősség a vezetők belsejében és felületén 28

Csúcshatás Az elektromos mező árnyékolása Földelés 3.1.5 Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiája

3.2. Egyenáram 3.2.1 Elektromos áramerősség Feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültségmérő műszerek 3.2.2 Ohm törvénye Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az eredő ellenállás

Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására. Ismerje a kondenzátor energiáját.

Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani. Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát.

Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre.

29

3.2.3 Félvezetők Félvezető eszközök

Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip).

3.2.4 Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Hő-, mágneses, vegyi hatás (®4.2)

Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben. Ismerje az áram élettani hatásait, a balesetmegelőzési és érintésvédelmi szabályokat. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit. Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását.

Galvánelemek, akkumulátor 3.3 Az időben állandó mágneses mező 3.3.1 Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű 3.3.2 A mágneses mező jellemzése Indukcióvektor Indukcióvonalak, indukciófluxus 3.3.3 Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag Mágneses permeabilitás

Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között. Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát. Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különböző mágneses mezőket. I smerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét (hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.).

30

3.3.4 Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő Lorentz-erő Részecskegyorsító berendezés (®4.3) 3.4 Az időben változó mágneses mező 3.4.1 Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció Faraday-féle indukciós törvény Lenz törvénye (→1.4) Kölcsönös indukció Önindukció Tekercs mágneses energiája 3.4.2 A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma Generátor, motor, dinamó Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás Fáziskésés, fázissietés

Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális esetben.

Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány következményét. Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre. Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján értelmezni. Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál. Ismerje a tekercs mágneses energiáját.

Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval. Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét. Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben.

31

3.4.3 A váltakozó áram teljesítménye és munkája Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény Transzformátor 3.5 Elektromágneses hullámok 3.5.1 Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak (®2.9) Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott Thomson-képlet Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok

Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását. Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű feldatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban. Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését. Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni. Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait. Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne.

32

3.6 A fény mint elektromágneses hullám 3.6.1 Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Fénysebesség 3.6.2 Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei - SnelliusDescartes törvény Prizma, planparalel lemez Abszolút és relatív törésmutató

Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a jelenségeket. Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán.

Teljes visszaverődés, határszög Legyen ismerete a homogén és összetett színekről. Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény (száloptika) transzverzális jellegét. Diszperzió Színképek (®4.2) Homogén és összetett színek Fényinterferencia, koherencia Fénypolarizáció, polárszűrő

Fényelhajlás résen, rácson Lézerfény

33

3.6.3 A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső 3.6.4 A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg

Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.) Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét. Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát.

1. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1 Az anyag szerkezete (→2.4) Atom Molekula Ion Elem Avogadro-szám (→2.1, 2.3) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység

Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.

34

4.2 Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Elektronburok

Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét. Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján. Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét.

Rutherford-féle atommodell Atommag 4.2.1 A kvantumfizika elemei Planck-formula Foton (energiakvantum) Fényelektromos jelenség Kilépési munka Fotocella (fényelem) Vonalas színkép (®3.6, 5.2) Emissziós színkép Abszorpciós színkép Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapot Ionizációs energia 4.2.2 Részecske- és hullámtermészet A fény mint részecske Tömeg-energia ekvivalencia Az elektron hullámtermészete de Broglie-hullámhossz

Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-formulát. Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit. Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására. Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alapés a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát.

Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését. Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet. Ismerje az elektron hullámtermészetét.

Heisenberg-féle határozatlansági reláció 35

4.2.3 Az elektronburok szerkezete Fő- és mellékkvantumszám Pauli-féle kizárási elv Elektronhéj Kvantummechanikai atommodell 4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.3.1 Az atommag összetétele Proton Neutron Nukleon Rendszám Tömegszám Izotóp Erős (nukleáris) kölcsönhatás Magerő Tömeghiány (®1.5) Kötési energia Fajlagos kötési energia 4.3.2 Radioaktivitás Radioaktív bomlás α-, β-, γ-sugárzás Magreakció Felezési idő Bomlási törvény Aktivitás

Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatok szükségesek. Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet.

Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket. Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét. Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét.

Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszámváltozását. Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt. Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon magadott bomlási sort ismertetni. Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására.

Mesterséges radioaktivitás Sugárzásmérő detektorok

36

4.3.3 Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Lassítás Láncreakció Hasadási energia Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia (®2.8, 1.5) Szabályozatlan láncreakció Atombomba 4.3.4 Magfúzió A Nap energiája (®5.2) Hidrogénbomba 4.4 Sugárvédelem Sugárterhelés Háttérsugárzás Elnyelt sugárdózis Dózisegyenérték 4.5 Elemi részek Stabil és instabil részecske Neutrino Szétsugárzás-párkeltés

Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát. Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit. Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját. Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét.

Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást. Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot. Ismerje a H-bomba működési elvét. Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét.

5. Gravitáció, csillagászat 37

5.1 A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás Keplertörvényei (®6.2) Súly és súlytalanság Nehézségi erő

Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására. Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. (®1.4) Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket.

Potenciális energia homogén gravitációs mezőben (®1.5) Kozmikus sebességek 5.2 Csillagászat Fényév Vizsgálati módszerek, eszközök (®4.2) Naprendszer Nap (®4.4) Hold Üstökösök, meteoritok A csillagok (®4.4) A Tejútrendszer, galaxisok Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum

Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket. Ismerje a fényév távolságegységet. Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről. Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit, mozgásukat. Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait. Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat. Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét. Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről. Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára vonatkozóan.

38

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg. 6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes. 6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belsőégésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer

Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz köthető eredményeik.

Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelő nevekkel összekapcsolni. Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus világkép szerepével a középkori gondolkodásban. Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában. Tudja példákkal alátámasztani a newtoni fizika hatását a kor tudományos és filozófiai gondolkodására. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudományok fejlődésében. Tudja érzékeltetni néhány konkrét következmény felsorolásával az újabb és újabb energiatermelő, -átalakító technikák hatását az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira (gőzgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek jelenlétének hatásával világunkban. Tudja alátámasztani a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását.

39

FIZIKA taneszköz jegyzék 1.

Merev testek forgómozgásának kísérleti vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszköz

2.

Merev testek egyensúlyának vizsgálatára, az egyszerű gépek működésének szemléltetésére, működésük magyarázatára, gyakorlati felhasználásuk bemutatására alkalmas eszköz

3.

A mechanikai rezgések megfigyelésére, kísérleti vizsgálatára, jellemzésükre bevezetett mennyiségek mérésére alkalmas eszköz és információhordozó-együttes

4.

A mechanikai hullámok önálló megfigyelésére, a hullámok terjedési és találkozási jelenségeinek kísérleti vizsgálatára alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet

5.

A hang, a hallás, a hangszerek empirikus vizsgálatára és működésüknek megértésére alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet

6.

A fény terjedésének megfigyelésére és szemléltetésére-, a terjedés törvényeinek kísérleti felismerésére alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet

7.

Az elektromágneses hullámok (teljes spektrumának) terjedésének, tulajdonságainak bemutatására és vizsgálatára alkalmas információhordozó

8.

A nyugvó folyadékok és gázok alapvető tulajdonságainak megfigyelésére és bemutatására, az állapotuk jellemzésére bevezetett mennyiségek mérésére, a közöttük lévő összefüggések kísérleti vizsgálatára és szemléltetésére alkalmas eszköz

9.

A gáztörvények empirikusan felismert törvényeinek anyagszerkezeti magyarázatához szükséges demonstrációs eszköz és eszközkészlet

10. A Brown mozgás közvetlen, vagy közvetett megfigyelésére, bemutatására alkalmas információhordozó 11. Az anyag szerkezetének modellezését alátámasztó, kísérleti tapasztalatok bemutatására alkalmas tanulókísérleti eszköz 12. A természetes radioaktivitást, a mesterséges atommag-átalakítást, a magreaciókat és láncreakciót szemléltető eszköz 13. Radioaktivitás detektálására alkalmas demonstrációs eszköz 14. A radioaktív izotópok gyakorlati felhasználását bemutató eszköz 15. Atomreaktorok működését szemléltető eszköz 40

16. A paksi atomerőművet bemutató eszköz 17. A lendület- és perdületmegmaradás törvényének kísérleti vizsgálatára, az erőtörvények empirikus felismerésére és kimérésére, a súrlódás és a közegellenállás vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszköz 18. A mozgások pillanatnyi állapotának, állapotsorozatának rögzítésére alkalmas eszköz (stroboszkóp) 19. A matematikai inga, a fizikai inga mozgásának kísérleti vizsgálatára, bemutatására alkalmas tanulókísérleti eszköz 20. A rezgések összetevésének kísérleti vizsgálatát, rezgések csatolásának jelenségeit bemutató tanulókísérleti eszköz 21. A mechanikai rezonancia megfigyelésére és gyakorlati felhasználására alkalmas tanulókísérleti eszköz és információhordozó 22. Az áramló folyadékok és gázok jelenségeinek kísérleti megfigyelésére, a törvények felismerésére alkalmas tanulókísérleti eszközkészlet 23. A felületi feszültség kísérleti vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszközkészlet 24. A Huygens-elv és Huygens-Fresnel elv kísérleti felismerését, gyakorlati alkalmazását bemutató eszköz 25. A fizikai fénytan (elhajlás, interferencia, diszperzió, színképelemzés, polarizáció, kettős-törés) jelenségeinek megfigyelésére, kísérleti vizsgálatára alkalmas optikai és elektromosságtani (lézer-fényforrást, mikrohullámú berendezés stb.) demonstrációs eszközkészlet 26. Az elemi részek kimutatására, tulajdonságainak vizsgálatára, az anyagszerkezet modelljeinek kialakításához szükséges kísérleti bizonyítékok bemutatására, az anyag kettős természetének igazolására szolgáló különféle információhordozó 27. Az anyagszerkezet vizsgálatához szükséges kísérleti berendezések (Wilson-kamra, GM cső, Van de Graaf-generátor, gyorsítók, tömegspektrográfok stb.) bemutatására alkalmas eszköz és más információhordozókat tartalmazó eszközkészlet 28. A Naprendszer kialakulásáról, az égitestek fejlődéséről kialakított elméletek szemléltetésére alkalmas eszköz 29. Az űrkutatás eddigi eredményeit bemutató eszköz

41

KÉMIA Tantárgyi programja és követelményei

1

9-11. évfolyam Célok és feladatok Cél az általános iskolában szerzett ismeretekre és a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva a mindennapi élet változásainak minél helyénvalóabb megismerése, változó világunkban a tájékozódó-képesség fejlesztése. A jelenségeket összefüggéseiben vizsgálva, más természettudományos tárgyak eredményeinek felhasználására kell ösztönözni a tanulót. A többletet az általános iskolához és a szakiskolához képest az jelenti, hogy középiskolában a tanterv az anyag szerkezetét is tárgyalja párhuzamba hozva a tulajdonságaival. Specialitása a tantervnek, hogy az általános kémiai fogalmak nagy részét nem választja, külön, hanem beépíti a szervetlen és a szerves kémia tananyagába. A szervetlen kémia tárgyalására is feltétlenül szükség van, mert a felnőttoktatásban alig lehet támaszkodni az általános iskolában tanultakra. Az egyes vegyületek számunkra hasznos és egészségünkre káros tulajdonságait, a környezeti jelenségeket a megfelelő anyagrészhez csatolja. Az érettségi szintjére kell eljuttatni a tanulók egy részét, ezt a célt szolgálják a 9-11 évfolyam kiegészítő anyagrészei és a 12. évfolyamban az érettségire felkészítő blokk, amely kifejezetten az érettségi témakörei köré csoportosul, magasabb szinten tárgyalva és kiegészítve az eddig tanultakat. Azzal együtt, hogy itt már elég sok lexikális ismeretre van szükség a megelőző iskolatípusokhoz képest, a kreativitás fejlesztése is cél, az egyéni döntéshozásban ennek van szerepe az élet minden területén. Feladatok: A tanulók figyelmének ráirányítása a természet jelenségeire, a megismerés és a magyarázat keresés igényének kialakítása. A mindennapi tevékenység és az elméleti ismeretek megszerzésének összekapcsolása teljesítményképes tudás megszerzése. Az önálló ismeretszerzés igényének fokozása. Fejlesztési követelmények Ismerje fel a környezetében végbemenő kémiai változásokat, lássa be, hogy a kémia az élet minden területén jelen van. Alakuljon ki a tanulóban a logikus gondolkodás, az ok-okozati összefüggések megkeresésének igénye. Érzékelje mind a szűkebb, mind a tágabb (regionális és globális) környezeti problémákat. Alakuljon ki benne az önálló ismeretszerzés igénye, figyelje az aktuális híreket, és értékelje természettudományos szemlélettel. Fejlessze önmagában a lényeglátás képességét. Alakuljon ki benne a hosszú távú gondolkodás, környezetbarát életszemlélet.

2

9. évfolyam

Éves óraszám: esti: 36 óra

Tevékenységformák Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcóegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása.

3

Témakörök Szintre hozás

Anyagszerkezet

Kémiai jelrendszer

Tartalmak

Választható tartalmak

Elem, keverék vegyület Fizikai és kémiai változások Reakciók fajtái: részecskeszám-változással járó reakciók: egyesülés, bomlás Egyszerűbb reakciók (szén égése és körülményei: reakcióhő, reakciósebesség) Az atomok szerkezete, az atommag és az elektronburok felépítése Az anyagszerkezettel kapcsolatos ismeretek fejlődése Összefüggés az atomszerkezet, a kémiai kötések és az anyag tulajdonságai között Az anyagmennyiség fogalma, mértékegysége A periódusos rendszer felépítése. A periódusos rendszer felépítésének atomszerkezeti magyarázata Vegyjel, képlet, kémiai egyenlet A kémiai egyenlet mennyiségi jelentése, számítások: és kémiai egyenlet alapján

4

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag A lakásban zajló folyamatok megfigyelése, csoportosítása: fizikai vagy kémiai változás. Elemek, vegyületek, keverékek fogalmához példák keresése a környezetből. Égési reakciók egyenleteinek felírása. Az atomok proton – neutron – elektronszámának leolvasása, kiszámítása. Elektronszerkezetek felírásának gyakorlása. Elemek csoportosítása: fém, nemfém, főcsoport, mellékcsoport. Vegyjelek, képletek gyakorlása, jelentésük értelmezése Kémiai egyenletek felírása, rendezése..

Nemfémes elemek

A hidrogén kémiai reakciójnak felírása, gyakorlása. Avogadro törvényének értelmezése feladatokon keresztül. Molekulák csoportosítása a kovalens kötésük típusai alapján. Egyenletek a klór fertőtlenítő hatásának bemutatására. Otthoni klórtartalmú anyagok megfigyelése. A nátrium –klorid vizsgálata ( oldódás, olvadás)

A hidrogén fizikai, kémiai tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, Nemesgázok, nemesgázszerkezet Kovalens kötés Avogadro törvény A klór tulajdonságai, reakciói, fertőtlenítő hatás Ionos kötés, ionrács (nátrium-klorid példáján keresztül) A hidrogén-klorid Molekulák polaritása Fémek oldódása sósavban Reakcióhő, reakciósebesség, aktíválási energia, katalizátor fogalma Elektronátmenettel járó reakciók Oxidálószer, redukálószer fogalma Az oxigén Ózon, ózonlyuk, Fotokémiai reakció Víz Molekularács, másodrendű kémiai kötések Oldatok Kolloidok Folyadékok Valódi oldat, kolloid oldat Számítások oldatokkal kapcsolatban (higítás, töményítés, keverés) Hidrogén-peroxid A kén, kén-dioxid, kén-trioxid, Londoni szmog Kénes sav, kénsav Protonátmenettel járó reakciók Sav és bázis fogalma

Sósav reakcióegyenleteinek gyakorlása Oxidációs számok kiszámolása. Redoxi reakciók rendezésének gyakorlása. Oldatokkal kapcsolatos számítások (tömeg % , hígítás, töményítés, elegyítés)

A kénsav reakcióegyenleteinek gyakorlása. ( semlegesítés; vízzel, fémekkel)

5

A nitrogén, nitrogén-dioxid, salétromsav, nitritek, nitrátok, ammónia Nitritek, nitrátok egészségkárosító hatásai Fotokémiai szmog Savas eső. A foszfor Foszforsav, foszfátok. Mosószerek adalékanyagai, élő vizek eutrofizációja. (A nitrogén és a foszfor szerepe)

A salétromsav gyártásának Az ammónia reakcióegyenletei. folyamata Anyag-körforgalmak: nitrogén- és kén körforgalom

A foszforsav egyenleteinek gyakorlása.

A továbbhaladás feltételei Az atom szerkezetének ismerete. A kémiai jelrendszer ismerete, képletek, egyenletek alkalmazása; nemfémes elemek és vegyületeik tulajdonságainak, felhasználásának, környezeti hatásának ismerete; oldatokkal kapcsolatos számítások elvégzése; reakciótípusok felismerése, egyszerűbb reakcióegyenletek felírása (sav-bázis reakciók, redoxi reakciók); reakcióegyenletek alapján történő számítások elvégzése; Avogadro törvénnyel kapcsolatos számítások elvégzése; tájékozódás a periódusos rendszerben; atomok vegyértékhéjának ismerete; kémiai kötések ismerete.

6

10. évfolyam

Éves óraszám: esti: 36 óra

Tevékenységformák Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcóegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása. Témakörök Szintre hozás

A szén és vegyületei

Tartalmak

Választható tartalmak

Atomszerkezet, periódusos rendszer Ionos kötés, kovalens kötés, másodrendű kötések Sav-bázis és redoxi reakciók

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Ismeretek felelevenítése: elektronszerkezet, reakcióegyenlet felírása

A szén Grafit, gyémánt, fullerén Atomrács, Aktív szén, adszorpció Szén-monoxid, szén-dioxid, tökéletes és tökéletlen égés, szénsav Az üvegházhatás és Megfordítható kémiai reakció, kémiai egyensúly, éghajlatváltozás (földrajz, az egyensúlyt befolyásoló tényezők fizika ) Üvegházhatás

7

A szén égési folyamatainak felírása, gyakorlása. A szénsav keletkezésének és lebomlásának egyenlete.

Szerves vegyületek tulajdonságai

Szénhidrogének

A szénatom jellegzetes tulajdonságai Szerves anyagok összetétele Szerves vegyületeket alkotó elemek kimutatása Izoméria Nevezéktan Szerves kémiai reakciók Szerves anyagok szerkezete, (telített, telítetlen és aromás szerkezet) Szerves kémiai alapreakciók: szubsztitúció, addíció, polimerizáció, kondenzáció Szerves vegyületek kimutatása: telítetlen vegyületek, aldehidek, keményítő, fehérje Szerves gyökök Gyökök élettani hatásainak magyarázata A szerves kémia tárgya Történelmi előzmények: vis vitális elmélet A mai szerves vegyipar termékei

Alkotóelemek kimutatása Kimutatási reakciók

Szerves vegyületek szerkezeti képletének gyakorlása; izomerek felrajzolása, elnevezése, molekulák név alapján való lerajzolása. Szerves vegyületek csoportosítása Szubsztitúciós, addíciós, polimerizációs reakciók felírásának gyakorlása

A telítet és telítetlen szénhidrogének képletének gyakorlása

Kőolaj, földgáz Szénhidrogénkészleteink felhasználása energiatermelésre és ipari nyersanyagként, készletek végessége Metán, etán, propán, bután, pentán, heptán Telített szénhidrogének Homológ sor fogalma, alkánok homológ sora Izomer vegyületek. Jellemző kémiai reakciójuk: szubsztitúció Üvegházhatás Tengerek olajszennyezése 8

Telítetlen szénhidrogének: etilén, acetilén, izoprén Jellemző reakciójuk: addíció és polimerizáció Szén-hidrogének szerepe a fotokémiai szmog képződésében Aromás szénhidrogének: benzol, toluol, xilol Aromás oldószerek élettani hatásai

A továbbhaladás feltételei Környezeti jelenségek okainak ismerete: ózonlyuk üvegházhatás, savas eső, szmog kémiai hatásainak magyarázata. Fontosabb fémek fizikai, kémiai tulajdonságainak ismerete: fémek reakciói; fémek előállítása; fémek korróziójának okai és megelőzésének módja; ötvözetek tulajdonságai; a vízkeménység okai, megszüntetése; nyomelemek szerepe az élő szervezet működésében, nehézfémek környezetszennyező hatása; a szénatom speciális tulajdonságai; szerves anyagokat felépítő atomok fajtái; a szénhidrogének tulajdonságai, előfordulásuk; a szénhidrogének felhasználása ipari nyersanyagként és energiahordozóként.

9

11. évfolyam

Éves óraszám: esti: 36 óra

Tevékenységformák Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcióegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása. Témakörök Szintrehozás Halogénezett Szénhidrogének

Alkoholok, fenol Aldehidek, ketonok Karbonsavak

Tartalmak

Választható tartalmak

Szerves vegyületeket felépítő elemek, szerves vegyületek tulajdonságai Szénhidrogének tulajdonságai, jellemző reakciói A metán halogénezett származékai Halonok és freonok és az ózonlyuk A metilalkohol, mint a keletkezésének kapcsolata szerves szintézisek fő Metil- és etilalkohol alapanyaga A metil-alkohol élettani hatása Fenol aromás aldehidek, mint Formaldehid, acetaldehid fűszereink alkotórészei A formaldehid fertőtlenítő hatása Aceton (oldószerek) Aszkorbinsav (C-vitamin) Hangyasav, ecetsav, tejsav, zsírsavak, olajsav Telített és telítetlen zsírsavak élettani hatása Szappanok 10

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Szénhidrogének reakcióinak felírása A metán halogénekkel való reakcióinak csoportosítása Alkohol – aldehid illetve alkohol – keton átalakulás egyenlete

Szerves savak képletének gyakorlása

Szappangyártás

A tisztító hatás mechanizmusa Észterek: Gyümölcsészterek, zsírok, olajok Kondenzációs reakció Szénhidrátok, cukrok Szőlőcukor, gyümölcscukor, répacukor keményítő, cellulóz Papír és cellulóz alapú textíliák A papírgyártás környezetszennyező hatása

Fehérjék

Műanyagok Kémiai reakciók

Halmazok Fogyasztóvédelem

Aminosavak felépítése. Fehérjék felépítése és tulajdonságai, reakciói, nehézfémek, könnyűfémek és hő hatására A DNS szerepe a fehérjeszintézisben Csoportosítási szempontok: Reakciók körülményei: reakciósebesség, Természetes és mesterséges alapú műanyagok aktiválási energia, katalizátor kémiai egyensúly (gumi, polietilén) (egyensúlyt befolyásoló tényezők) Polimerizációs és kondenzációs műanyagok (pl. Energiaváltozások: teflon, műgyanták) hőenergia-változás; képződéshő, Hőre lágyuló és hőrereakcióhő, keményedő műanyagok Hess tétel Az újrahasznosítás lehetőségei elektromos energia változás; galvánelemek, Dioxinok keletkezése, tulajdonságai. standard Gázok potenciál Sztöchiometriai számítások Számítások az Avogadro törvénnyel kapcsolatban. Élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (ESzilárd anyagok számok), vegyszermaradványok, háztartási Összefüggéskozmetikumok a kristályrács-típus, a kémiai vegyszerek, célszerű és tudatos kötés és az anyag tulajdonságai között használatuk

A természetazonos aroma fogalma

Észter képződés folyamatának felírása A legfontosabb szénhidrogénak csoportosítása összetétel, szerkezet, C-szám alapján

Aminosavak szerkezetének, kapcsolódásának gyakorlása A DNS szerkezetének értelmezése. Műanyagok különböző típusainak előfordulása környezetünkben. Műanyagok adalékanyagai: lágyítószerek fémek stb.,

11

Gyakorlások Hess tétele alapján Egyszerűbb egyenletből kiindzlva, analóg párral megoldható feladatok Számítási feladatok gyakorlása, gyakorlása egyensúlyi folyamatok felírása. Vegyszerek élettani hatásának felismerése, csoportosítása

A továbbhaladás feltételei Halogénezett szénhidrogének környezeti hatásai; alkoholok tulajdonságai, élettani hatásuk; szeszes erjedés; oxovegyületek felhasználási területei; karbonsavak előfordulása élelmiszereinek között; szappanok, felületaktív anyagok tulajdonságai; zsírok, olajok kémiai szerkezetének és élettani hatásának összefüggése; szénhidrátok, szőlőcukor keletkezése a fotoszintézis folyamatában; fehérjék tulajdonságai, a fehérje szerkezete és az emberi tulajdonságok közötti kapcsolat; műanyagok csoportosítása, tulajdonságaik; a hulladékkezelés és a szennyvíztisztítás alapjai.

12

KÉMIA középszintű érettségi vizsga követelményei 1. Általános kémia Atom

1.1 Atomszerkezet Fogalmi szint

Elem

Értse Tudja alkalmazni Fogalmi szint

Elektronszerkezet

Értse Fogalmi szint

A periódusos rendszer

Az atomok mérete

Az ionok

az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő), a legfontosabb elemi részecskék (elektron és nukleonok: proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám. az atom semlegességét. az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot. az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a műszaki életben, a kormeghatározásban), relatív atomtömeg.

Fogalmi szint

atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj; energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgázszerkezet. az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, főcsoport és mellékcsoport.

Értse

az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát.

Tudja Fogalmi szint

alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát az s- és p-mezőben, megállapítani a párosítatlan elektronok számát. az atommag és az atom méretviszonyai.

Értse

az atomméret változásait a periódusos rendszer főcsoportjaiban.

Tudja összehasonlítani Fogalmi szint

a periódusos rendszer azonos főcsoportjában lévő elemek atomsugarát. kation fogalma, anion fogalma. 13

Elektronegativitás (EN)

Értse, értelmezze

a kationok képződését atomokból, az anionok képződését atomokból, elnevezésüket (-id).

Tudja

jelölni az elemek kationjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból. jelölni az elemek anionjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból. elektronegativitás fogalma (Pauling). az EN változását a periódusos rendszerben. összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemek EN-át, alkalmazni az EN-t a kötéstípusok eldöntésében.

Fogalmi szint Értse Tudja

1.2 Kémiai kötések Elsőrendű kémiai Fogalmi szint kötések Értelmezze

Másodrendű kémiai kötések

ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés. az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa választott példán bemutatva. mindhárom kötés kialakulásának magyarázatát.

Értse Tudja

a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét.

Fogalmi szint

diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés.

Értse

a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus kölcsönhatás kialakulását, a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit. a másodrendű kötések erőssége közti különbségeket.

Értelmezze 1.3 Molekulák, összetett ionok Molekula

Fogalmi szint

molekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elektronpár.

A kovalens kötés

Fogalmi szint

s- és p-kötés, egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési energia fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált p-kötés. a s- és a p-kötés szimmetriáját, az egyszeres és a többszörös kötés jellemzőit, a delokalizált pkötést a benzol molekulája alapján.

Értse, értelmezze

14

Tudja A molekulák térszerkezete

Fogalmi szint Értelmezze Tudja

Összetett ionok

Fogalmi szint Értse

1.4 Anyagi halmazok Anyagi halmaz Fogalmi szint Tudja

ábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a molekulákban, megállapítani a vegyértéket a molekulákban, megállapítani a kötéspolaritást az EN értékek alapján. elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, kötésszög, a molekula polaritása. egyszerű molekulák téralkatát (pl. H2O, NH3, CO2, SO2, SO3, CH4, CCl4, CH2O stb.), a molekula polaritását befolyásoló tényezőket (téralkat és kötéspolaritás). megállapítani a kötésszöget a szabályos molekulákban, megállapítani a molekulák polaritását. összetett ion fogalma. összetett ionok képződésének lehetőségeit: a) a NH4+ és a H3O+ szerkezetét, téralkatát, b) az oxosavakból levezethető összetett ionok (karbonát, hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét. anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis. besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a komponensek száma, illetve a komponensek anyagi minősége (elem, vegyület) szerint. jelük, SI mértékegységük, standard nyomás és 25 °C („standardállapot”).

Állapotjelzők

Fogalmi szint

Halmazállapotok, halmazállapotváltozások

Fogalmi szint

gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék halmazállapot, szilárd halmazállapot, amorf és kristályos állapot, halmazállapotváltozások.

Értse, értelmezze

a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gázokra (kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság), az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemzőit (kölcsönhatás, diffúzió, alak és összenyomhatatlanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont és a rácstípus közti kapcsolatot, a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok forráspontjának alakításában. 15

Tudja 1.4.1 Egykomponensű anyagi rendszerek Fogalmi szint 1.4.1.1 Kristályrácsok Tudja besorolni – Ionrácsos Fogalmi szint kristályok Értse, értelmezze

adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát. rácsenergia. az elemeket és vegyületeket a megfelelő rácstípusba. a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit.

– Atomrácsos kristályok

Fogalmi szint Értse, értelmezze

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anyagok jellemzőit.

– Fémrácsos kristályok

Fogalmi szint Értse, értelmezze

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. a fémrácsos anyagok jellemzőit.

Tudja értelmezni Fogalmi szint

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.

– Molekularácsos kristályok

Értse, értelmezze Tudja értelmezni Értelmezze 1.4.1.2 Átmenet a kötés- és rácstípusok között 1.4.2 Többkomponensű rendszerek 1.4.2.1 Csoportosítás Fogalmi szint Értse

a molekularácsos anyagok jellemzőit. a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait.

homogén, heterogén és kolloid rendszer. a többkomponensű rendszerek jellemzőit (a diszpergált részecske mérete).

16

1.4.2.2 Diszperz rendszerek

Fogalmi szint Tudjon értelmezni Tudja besorolni

1.4.2.3 Kolloid rendszerek

1.4.2.4 Homogén rendszerek – Oldatok

Tudjon

egyszerű kísérleteket. a kísérletek során képződő diszperz rendszereket a megfelelő típusba. a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makromolekulás kolloid), Zsigmondy Richárd, a vizes alapú kolloidok csoportosítása a részecskék között fellépő kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és deszorpció, fajlagos felület. példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életből.

Fogalmi szint

elegy, oldat.

Fogalmi szint

Tudjon

oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság hőmérsékletfüggése, gázok oldhatóságának hőmérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása. az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel, ionkristályok oldódásának mechanizmusát, az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait. alkalmazni a „hasonló hasonlót old” elvet, jelölni az ionvegyületek oldódását egyenlettel. elemezni az oldhatósági grafikonokat, használni oldhatósági táblázatokat.

Tudja használni

az anyagszerkezetről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Értse

kémiai reakció fogalma, aktiválási energia. a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés).

Tudja jelölni

az aktiválási energiát az energiadiagramon.

Fogalmi szint

Értelmezze Tudja

Egyéb 1.5 Kémiai átalakulások Kémiai reakció

a diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmazállapota szerint (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió).

17

Képlet

Kémiai egyenlet

Fogalmi szint Tudja megadni

összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és molekulaképlet), szerkezeti képlet fogalma és fajtái (elektronképlet, konstitúciós képlet stb.). a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve molekulaképletét.

Fogalmi szint

sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvénye, ionegyenlet, töltésmegmaradás elve.

Értse, értelmezze

a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit, az egyszerű sztöchiometriai egyenletek írásának alapelveit, az egyszerű ionegyenletek írásának alapelveit. az egyszerű sztöchiometriai egyenletek rendezését.

Tudja 1.5.1 Termokémia 1.5.1.1 A folyamatok energiaviszonyai

Fogalmi szint Értse

1.5.1.2 Reakcióhő

Tudja ábrázolni Fogalmi szint

1.5.2 Reakciókinetika 1.5.2.1 Reakciósebesség 1.5.2.2 Katalízis

Értse

endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram. a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások exoterm vagy endoterm jellegét. energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait. reakcióhő fogalma, jelölése (DrH), mértékegysége, előjele; képződéshő fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele. a reakcióhő kiszámításának módját a képződéshő-adatok alapján.

Tudja

ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon.

Fogalmi szint

a reakciók csoportosítása sebességük szerint, a koncentráció változtatásának hatása a reakciósebességre (homogén reakció esetében), a hőmérsékletváltoztatás hatása a reakciósebességre. a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. katalizátor fogalma. a katalizátor hatását. a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és katalizátor alkalmazása esetén.

Tudja elemezni Fogalmi szint Értelmezze Tudja ábrázolni

1.5.3 Egyensúly 18

1.5.3.1 Megfordítható Értse reakciók 1.5.3.2 Egyensúly Fogalmi szint Értelmezze

Tudja 1.5.4 A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1 Sav–bázis reakciók

dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi koncentráció, a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc), kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv). a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, az egyensúly megzavarásának lehetőségeit (c, p, T), a legkisebb kényszer elvét a N2 + 3 H2 2 NH3 és a H2(g) + I2(g) 2 HI(g) reakción, a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát. felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyamatra megadott reakcióegyenlet alapján.

Fogalmi szint

sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség, Brönsted-sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és báziserősség.

Értse, értelmezze

a Brönsted-féle sav–bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserősséget. a Brönsted-féle sav–bázis párokat a tanult egyértékű savak, illetve bázisok, valamint az NH4+, a CO32– és a víz reakciójában.

Tudja felismerni – A vizes oldatok kémhatása

a megfordítható folyamat lényegét.

Fogalmi szint Értelmezze Tudja

a víz autoprotolízise, a pH definíciója, a vízionszorzat és értéke, savas, lúgos és semleges kémhatás. az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos és semleges kémhatást, kvalitatíve a pH-t (25 °C-ra vonatkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész számú pH-értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációjával. megállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lúgosság, annak mértéke), összehasonlítani oldatok kémhatását a pH értékük alapján, megbecsülni a sav- és lúgoldat hígításakor, töményítésekor bekövetkező pH-változás irányát.

19

– Sav–bázis indikátorok

Fogalmi szint Tudjon értelmezni

– Közömbösítés

Tudja megadni Fogalmi szint Értse

Fogalmi szint Értelmezze

a közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a fém-oxidok és savoldatok reakcióit, a nemfémoxidok és lúgoldatok reakcióit. lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfémoxidok és lúgoldatok közötti reakciót sztöchiometriai egyenlettel. a hidrolízist az NH4Cl és a Na2CO3 példáján. oxidáció és redukció fogalma, oxidáló- és redukálószer fogalma, oxidációs szám fogalma. az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét példa alapján. az oxidációs szám kiszámításának szabályait. értelmezni az oxidációt és redukciót, valamint az oxidáló- és redukálószer fogalmát tanult vagy megadott szervetlen kémiai reakciókban, kiszámítani az oxidációs számokat molekulákban, összetett ionokban, megállapítani az oxidáció és redukció folyamatát, valamint az oxidálószert és redukálószert oxidációsszámváltozás alapján. egyszerű kísérleteket a redoxireakciókkal kapcsolatban. csapadék, gázfejlődés. a csapadékképződési reakciókat és a gázfejlődési reakciókat konkrét példán.

Tudja felírni

a csapadékképződési és a gázfejlődéssel járó reakciók sztöchiometrai egyenleteit.

Tudjon jelölni – Sók hidrolízise 1.5.4.2 Elektronátmenettel járó reakciók

Értelmezze Fogalmi szint Értelmezze Értse Tudja Tudjon elemezni

1.5.4.3 Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók

univerzál indikátor és pH-papír, fenolftalein, lakmusz. egyszerű kémcsőkísérleteket a kémhatás vizsgálatával kapcsolatban (univerzál indikátor és pH papír használatával). a tanult indikátorok várható színét a különböző kémhatású oldatokban.

vizes oldatban lezajló különböző kémiai reakciókkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. 1.5.4.4 Egyéb reakciók

Tudjon elemezni Fogalmi szint Tudja besorolni

egyesülés, bomlás, disszociáció. a tanult kémiai reakciókat a megfelelő reakciótípusba.

20

1.5.5 Elektrokémia 1.5.5.1 Galvánelem

Fogalmi szint

Jelölje Értelmezze és jelölje

Tudja jelölni

az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-elemben. az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kapcsolatát, a standard fémelektród felépítését, a galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásait. egyszerű galvánelem felépítését, a pólusok és az elektródfolyamatok kémiai egyenletének, illetve a folyamat bruttó egyenletének felírásával. a redoxireakciók irányát a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise. az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolyamatot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében. egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát megadott végtermékek esetében.

Fogalmi szint

Faraday I. és II. törvénye.

Értelmezze Tudja használni

az elektrolízis mennyiségi törvényeit. a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse Tudja jelölni

1.5.5.2 Elektrolízis

Tudja megbecsülni Fogalmi szint Értse

1.5.5.3 Az elektrolízis mennyiségi viszonyai 1.5.5.4 Egyéb

a galváncella felépítése, elektród, anód és katód, elektromotoros erő fogalma, jele, mértékegysége, standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hidrogénelektród, jelölése, standard fémelektród, jelölése. a Daniell-elemet.

2. Szervetlen kémia 2.1 Hidrogén Anyagszerkezet Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

izotópjai: hidrogén (H), deutérium (D), trícium (T). a hidrogénatom elektronszerkezetét, a hidrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. szín, halmazállapot, oldhatóság, sűrűség. 21

Értse Értse Előfordulás, előállítás, felhasználás Egyéb 2.2 Nemesgázok Anyagszerkezet Tulajdonságok

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Tudja értelmezni Tudja használni

Értse Fogalmi szint Értse Egyéb Tudja értelmezni Tudja használni 2.3 Halogénelemek és vegyületeik 2.3.1 Halogénelemek – Anyagszerkezet Értse – Tulajdonságok

– Előállítás – Felhasználás, előfordulás

– Élettani hatás

az op. és fp. anyagszerkezeti magyarázatát, a hidrogéngáz levegőhöz viszonyított sűrűségét. a reakcióképességének magyarázatát, reakcióit nemfémekkel, fém-oxidokkal, a durranógáz-reakció végrehajtásának módját és annak gyakorlati jelentőségét. egyszerű kísérleteket a hidrogén sajátságaival kapcsolatban. laboratóriumi előállítás (cink + sósav) az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a hidrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. a nemesgázok vegyérték-elektronszerkezetét. szín, szag, halmazállapot. reakciókészségüket. az előfordulásukkal, ipari előállításukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. a nemesgázokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. a klór vegyértékelektron-szerkezetét, molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát.

Fogalmi szint Fogalmi szint

a klór színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága vízben és egyéb oldószerekben. a klór reakciója vízzel (Semmelweis Ignác), oxidáló hatása.

Értelmezze

a klór reakcióját fémekkel, hidrogénnel, a halogének reakcióját más halogenidekkel (a standardpotenciálok alapján). egyszerű kémcsőkísérleteket a leírt tapasztalatok alapján.

Tudjon értelmezni Tudja megadni Fogalmi szint Tudja szemléltetni

a klór laboratóriumi előállítása sósavból. a klór sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján

Tudja értelmezni

a klór előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

Fogalmi szint

mérgező hatás, a klór keletkezésének lehetőségei, veszélyei a háztartásban. 22

Értse Tudja használni

a halogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Tudja

kötéstípus szerint (ionos és kovalens). csoportosítani a tanult kloridokat.

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

a HCl molekulaszerkezetét, polaritását. a HCl színe, szaga, standard halmazállapota.

Tudja

értelmezni a hidrogén-kloriddal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket.

– Előfordulás, előállítás, felhasználás 2.3.2.2 Kősó (NaCl) – Halmazszerkezet

Tudja értelmezni

a HCl előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat.

Fogalmi szint

a kősó rácstípusa.

– Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse

szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op. és az oldhatóság halmazszerkezeti magyarázatát.

– Előfordulás, felhasználás

Tudja értelmezni

az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat.

Egyéb 2.3.2 Halogénvegyületek – Csoportosítás 2.3.2.1 Hidrogénhalogenidek (HF, HCl, HBr, HI) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

sav–bázis jelleg, egyéb reakciók (fémek + sósav). a HCl reakcióját vízzel, a sósav reakcióit.

23

2.3.2.3 Ezüsthalogenidek (AgCl, AgBr, AgI) 2.3.2.4 Hypo (NaOCloldat) 2.3.2.5 Egyéb 2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei (O, S, Se, Te) 2.4.1 Oxigén – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint

kémhatása; oxidáló hatása, a háztartási alkalmazás veszélyei – környezetvédelmi szempontok.

Értelmezze Tudja használni

a halogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Értse

Müller Ferenc (tellur). az oxigén és a kén elektronszerkezetét, a molekula-, illetve a halmazszerkezetüket.

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja értelmezni

allotrópia. az O2 szerkezetét. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, oxidáló hatás, égés. az oxigén reakcióit a tanult fémekkel, nemfémekkel, szerves vegyületekkel; az oxigén reakcióival kapcsolatos egyszerű kísérleteket. elemi állapotban (O2, O3), vegyületekben.

– Előfordulás

Fogalmi szint

– Élettani szerep

Értse

– Előállítás, keletkezés (O2) – Felhasználás, előállítás – Egyéb 2.4.2 Oxigénvegyületek – Csoportosítás 2.4.2.1 Dihidrogénperoxid (H2O2) 2.4.2.2 Oxidok

Fogalmi szint

az O2 jelentőségét (biológiai oxidáció), az ózon keletkezését és hatását a felső, illetve az alsó légrétegekben. ipari és laboratóriumi (termikus bontás, fotoszintézis során, levegőből).

Tudja értelmezni

az előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

Tudja használni

a oxigénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint

oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik.

24

– Csoportosításuk Víz (H2O) – Anyagszerkezet – Tulajdonságai

Tudja

csoportosítani rácstípus szerinti a tanult oxidokat.

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja Fogalmi szint Értse

– Vízkeménység

Fogalmi szint Értse

molekulaszerkezetét, alakját, polaritását. szín, szag, halmazállapot, sűrűség és annak függése a hőmérséklettől. az olvadás- és forráspont anyagszerkezeti magyarázatát. amfotéria. autoprotolízisét. a reakcióit savakkal, bázisokkal. édes- és tengervíz, csapadékok (hó, esővíz). a természetes vizek tisztaságát – a környezetvédelmi szempontokat (mérgek, eutrofizáció), a karsztjelenségeket, a savas esők kialakulását. állandó és változó keménység. a vízkeménység okát, a vízlágyítási eljárásokat (forralás, csapadékképzés, ioncsere).

– Élettani szerep

Fogalmi szint

oldószer, reakcióközeg, reakciópartner, szerepe a hőháztartásban.

Fontosabb fém-oxidok

Fogalmi szint

a kalcium-oxid (égetett mész), a magnézium-oxid színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, reakció vízzel, fontosabb felhasználása. felírni reakciójukat savakkal.

– Természetes vizek

Tudja 2.4.2.3 Hidroxidok Fontosabb fémhidroxidok

Egyéb 2.4.3 Kén – Anyagszerkezet

Fogalmi szint

a nátrium-hidroxid (lúgkő, marónátron), a kalcium-hidroxid (oltott mész) színe, halmazállapota, rácstípusa, előállítása, fontosabb felhasználása, maró hatása.

Értse Tudja Fogalmi szint Tudja használni

a kölcsönhatásukat vízzel, a folyamatok energiviszonyait. felírni a reakciójukat savakkal.

Fogalmi szint Értse

a kén molekulaszerkezete. a kénatom elektronszerkezetét, a kénnél előforduló allotrópiát.

az oxigénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

25

– Tulajdonságok

– Egyéb 2.4.4 A kén vegyületei 2.4.4.1 Dihidrogénszulfid, kén-hidrogén (H2S) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok – Élettani hatása – Előfordulás, előállítás, felhasználás 2.4.4.2 Kén-dioxid (SO2) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Előállítás – Felhasználás – Környezetszennyező hatás

Fogalmi szint

szín, halmazállapot, oldhatóság.

Értse Tudja értelmezni

a reakcióját oxigénnel, fémekkel.

Tudja értelmezni Tudja használni

a kénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a kénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja értelmezni

Értse Fogalmi szint Értelmezze

molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.

Fogalmi szint Értelmezze

a reakcióját vízzel, a további oxidációját, a környezetszennyező hatását.

Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értse

kénből. az előállítás reakcióegyenletét. kénsavgyártás, konzerválás. a savas esők kialakulását és hatását.

26

2.4.4.3 Kén-trioxid (SO3) 2.4.4.4 Kénessav (H2SO3) és sói – Tulajdonságok 2.4.4.5 Kénsav (H2SO4) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse

a felhasználásával kapcsolatos tulajdonságokat, reakcióját vízzel.

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

– Ipari előállítás – Felhasználás

Tudja értelmezni Értse Fogalmi szint

– Egyéb – Sói – Fontosabb szulfátok

Tudja szemléltetni Értse Fogalmi szint Fogalmi szint

2.4.4.6 NátriumFogalmi szint tioszulfát (fixírsó, Na2S2O3) 2.4.4.7 Egyéb Tudja használni 2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.5.1 Nitrogén – Anyagszerkezet Értse – Tulajdonságok Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

a molekulaszerkezetét, polaritását. szín, halmazállapot, sűrűség, higroszkóposság, elegyedés vízzel, az elegyítés szabályai. sav–bázis jelleg, redoxi sajátság, roncsoló hatás, vízelvonó hatás. a reakcióját vízzel, híg oldatának reakcióját fémekkel, bázisokkal, tömény oldatának reakcióját fémekkel, ill. a fémekre gyakorolt passzíváló hatását, a szerves vegyületekre gyakorolt elszenesítő hatását a különböző típusú reakciókkal kapcsolatos kísérleteket. a kénsavgyártás lépéseit. akkumulátor, vízelvonószer, roncsolószer, oxidálószer, ipari alapanyag, gyógyszer- és mosószergyártás. a kénsav kezelésével kapcsolatos balesetvédelmi előírásokat. szulfátok. a gipsz a rézgálic és a keserűsó képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása.

az kénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. a nitrogénatom elektronszerkezetét, a nitrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság. reakciókészség. a reakciókészség molekulaszerkezeti okát, reakcióját hidrogénnel és oxigénnel. 27

– Előfordulás, előállítás, felhasználás – Egyéb 2.5.2 Nitrogénvegyületek 2.5.2.1 Ammónia (NH3) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Előfordulás – Előállítás – Felhasználás – Sói

Tudja értelmezni

az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

Tudja használni

a nitrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse Fogalmi szint Értelmezze

a molekula szerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát. szín, szag, halmazállapot, cseppfolyósíthatóság, oldhatóság. az op. és a fp., valamint a cseppfolyósíthatóság anyagszerkezeti magyarázatát, a szökőkútkísérletet. az ammónia fizikai sajátságaival kapcsolatos egyszerű kísérleteket. sav–bázis sajátsága. reakcióját vízzel, savakkal. szerves anyagok bomlásterméke. ipari előállítása. az ipari ammóniaszintézis optimális körülményeit. hűtés, műtrágya, salétromsavgyártás. ammóniumsók, halmazállapot, vízoldékonyság, műtrágya, sütőpor (szalalkáli). az ammóniumion szerkezetét, a sók rácstípusát.

Tudja értelmezni Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

2.5.2.2 Nitrogénoxidok – Tulajdonságok, előállítása, élettani hatás, Nitrogén-dioxid (NO2) – Tulajdonságok, élettani hatás – Előállítás

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

szín, szag, sűrűség, halmazállapot, oldékonyság, mérgező, környezetszennyező hatás

Fogalmi szint

laboratóriumi előállítás. 28

2.5.2.3 Salétromossav (HNO2) – Sói 2.5.2.4 Salétromsav (HNO3) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Felhasználás – Sói – Fontosabb nitrátok 2.5.2.5. Egyéb 2.5.3 Foszfor – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Élettani hatás – Felhasználás, előfordulás, előállítás 2.5.4 Foszforvegyületek 2.5.4.1 Difoszforpentaoxid (P2O5)

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Tudjon értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze Tudja használni Fogalmi szint Fogalmi szint Tudjon értelmezni Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja értelmezni

szín, szag, halmazállapot, oldékonyság. sav–bázis jelleg, redoxi sajátság, bomlékonyság (fényérzékenység). a reakcióját vízzel, bázisokkal, a reakcióját fémekkel, ill. egyes fémekre gyakorolt passzíváló hatását. egyszerű kémcsőkísérleteket a sav-bázis- és a redoxi sajátságával kapcsolatban. választóvíz, a királyvíz alkotórésze, nitráló elegy, műtrágyagyártás, festékipar, robbanószeripar. nitrátok. az ammónium-nitrát színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok. a pétisó összetételét. az nitrogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. allotrópia. a módosulatok színe, halmazállapota, oldhatósága. egyszerű kísérleteket. gyúlékonyság. reakcióját oxigénnel. a módosulatok eltérő élettani hatása. gyufa (Irinyi János).

29

2.5.4.2 Foszforsav (ortofoszforsav, H3PO4) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Élettani hatás, felhasználás – Sói 2.5.4.3. A foszforsav fontosabb sói – Szabályos sók – Savanyú sók 2.5.4.4. Egyéb

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Tudja értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja használni

2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik 2.6.1 Szén – Előfordulás Fogalmi szint – Tulajdonságok

– Felhasználás – Egyéb 2.6.2 A szén vegyületei

szín, szag, halmazállapot, oldékonyság. sav–bázis jelleg, észterképzés. a reakcióját vízzel. az előfordulásával, biológiai jelentőségével, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. foszfátok. a trinátrium-foszfát (trisó), a kalcium-foszfát (foszforit) színe, halmazállapota, vízoldékonysága, főbb felhasználása (vízlágyítás, műtrágyák, mosószerek), környezeti hatásuk (eutrofizáció). a foszforról és a foszfor vegyületeiről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse Fogalmi szint Értelmezze

gyakoriság, allotrópia (grafit, gyémánt, fullerének), természetes (ásványi) és mesterséges szenek. a módosulatok halmazszerkezetét. a grafit és a gyémánt színe, halmazállapota, keménysége, oldhatósága, elektromos vezetése. anyagszerkezeti alapon a grafit és a gyémánt tulajdonságait.

Fogalmi szint Értse Tudja felírni Fogalmi szint Tudja használni

redoxi sajátság. a szén reakcióját széndioxiddal, vízgőzzel, oxigénnel. a reakció egyenletét különböző fémoxidokkal. redukáló, ötvözőanyag, tüzelőanyag, írószer, vágó- és csiszolóanyag, elektród, szénkefe, ékszer. a szénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 30

2.6.2.1 Szén-monoxid (CO) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok – Előfordulás – Élettani hatás – Előállítás, felhasználás

Értse Fogalmi szint Értse Tudja felírni Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja értelmezni

a molekulaszerkezetét. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, redoxi sajátság. égését. szerepét a vasgyártásban. képződés nem tökéletes égéskor. mérgező hatás, teendők szénmonoxidmérgezés esetén. előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

Értelmezze 2.6.2.2 Szén-dioxid (CO2) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Előfordulás, keletkezés – Élettani és ökológiai hatás – Laboratóriumi előállítás – Felhasználása 2.6.2.3 Szénsav (H2CO3) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Tudjon értelmezni Fogalmi szint

a molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, sűrűség, vízoldékonyság, kondenzálhatóság (szárazjég). levegőhöz viszonyított sűrűségét. éghetőség (nem éghető). a reakcióját vízzel (a vízoldékonyság magyarázatát), a reakcióját lúgoldatokkal, kimutatását meszes vízzel. egyszerű kísérleteket. légkör, biológiai és ipari folyamatok terméke.

Fogalmi szint

a különböző koncentrációjú CO2 hatása az élő szervezetekre.

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

az üvegházhatást. mészkőből sósavval. a laboratóriumi előállítás egyenleteit. hűtés, üdítőitalok, tűzoltás.

Értse Fogalmi szint

a molekulaszerkezetét. savbázis jelleg. 31

– Sói – Fontosabb karbonátok – Fontosabb hidrogénkarbonátok 2.6.2.4. Egyéb 2.6.3 Szilícium – Anyagszerkezet – Tulajdonságai – Előfordulás – Felhasználás – Egyéb 2.6.4 Szilíciumvegyületek 2.6.4.1 Szilíciumdioxid (SiO2) – Halmazszerkezet – Tulajdonságok – Előfordulás – Felhasználás – Az üveg

Értse Tudjon értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Tudja értelmezni Tudja használni Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja használni

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

bomlékonyságát, reakcióját vízzel. egyszerű kémcsőkísérleteket a szénsavval és sóival kapcsolatban. karbonátok, hidrogén-karbonátok. a nátrium-karbonát (szóda, sziksó), a kalciumkarbonát (mészkő, márvány), a magnéziumkarbonát, a dolomit, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása. a szóda reakcióit savakkal, a mészégetést, az égetett mész építőipari felhasználását. a szódabikarbóna, a kalcium- és magnézium-hidrogénkarbonát színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása, jelentősége. a cseppkő és a vízkő képződését. a szénsav sóinak felhasználásával kapcsolatos információkat. a szénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. rácstípusát. félvezető sajátsága. gyakorisága, agyagásványok. elektronika, ötvöző elem. a szilíciumról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

a kvarc rácstípusa. a kvarc sajátságai: UV-áteresztőképesség, hőtágulás. drágakövek, homok. üveggyártás, ékszerek, kvarcüveg, óragyártás. összetétele, felhasználása.

2.6.4.2 Szilikonok 32

– Gyakorlati jelentőség 2.6.4.3. Egyéb 2.7 Fémek – Tulajdonságok – Ötvözetek – Előállítás – Korrózió 2.7.1 Az s-mező fémei – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Előfordulás – Ionjaik – Élettani hatás 2.7.2 A p-mező fémei 2.7.2.1 Alumínium – Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse Tudja használni Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudjon elemezni Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Tudja értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint

a szilíciumvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. szín, hő- és elektromos vezetés, sűrűség (könnyű- és nehézfémek). ötvözet fogalma elektrokémiai redukcióval, kémiai redukcióval (termit, szenes). az alkalmazott előállítási mód, az anyagi minőség, a tisztaság és a gazdaságosság közti kapcsolatot. a korrózió fogalma, a korrózióvédelem fajtái (bevonatok, eloxálás, katódos fémvédelem). a rozsdaképződés folyamatát. egyszerű kísérleteket a fémek korróziójával, illetve a korrózióvédelemmel kapcsolatban. alkáli- és alkáliföldfémek, lángfestés. a vegyértékelektron-szerkezetüket. sűrűség, halmazállapot, op., megmunkálhatóság. redoxi sajátság (EN, standardpotenciál). a viselkedésüket levegőn (a tárolási körülményeket), reakcióikat a tanult nemfémekkel, oxigénnel, vízzel, a reakciók körülményeiben megmutatkozó különbségek okát. a lángfestéssel, a fizikai és kémiai sajátságaikkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. vegyületekben (példákkal). ionjaik töltése, színe. K+, Na+, Mg2+, Ca2+ biológiai szerepe. szín, sűrűség, megmunkálhatóság, elektromos és hővezetés. redoxi sajátságai (EN, standardpotenciál), reakció savoldattal, passziválódás. 33

Értse Tudjon értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint

a viselkedését levegőn, a reakcióit nemfémekkel, vízzel (körülményeit) és savoldatokkal. egyszerű kísérleteket az alumínium tulajdonságaival kapcsolatban. bauxit, kriolit, agyagásványok. bauxit, timföld. az alumíniumgyártás főbb lépéseinek kémiai folyamatait. főbb területei (pl. gépek, eszközök, kábel, szerkezeti elemek). színe, élettani hatása (Alzheimer-kór).

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

szín, sűrűség, megmunkálhatóság. a viselkedésüket szabad levegőn. savas ólomakkumulátor, ötvözőanyag, mérgező hatás.

a vas vegyértékelektron-szerkezetét. a vas mechanikai tulajdonságai.

– Az ionok

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Tudjon értelmezni Fogalmi szint

– Előfordulás – Előállítás

Fogalmi szint Értelmezze

– Előfordulás – Előállítás – Felhasználás – Ionja 2.7.2.2 Ón és ólom – Tulajdonságok – Egyéb 2.7.3 A d-mező fémei 2.7.3.1 Vascsoport (Fe, Co, Ni) – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Felhasználás Fogalmi szint 2.7.3.2 Rézcsoport (Cu, Ag, Au) – Tulajdonságok Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Tudjon értelmezni

redoxi sajátság (EN, standardpotenciál), passziválódás. a viselkedésüket levegőn, a vas reakcióit nemfémekkel, savakkal. egyszerű kísérleteket. oxidációs számok, ionjaik színe (hidratált Fe2+, Fe3+) a vasionok élettani szerepe (hem, citokrómok). vasércek. az ipari vas- és acélgyártás legfontosabb lépéseit, ismerje a szükséges anyagokat és a termékeket. öntöttvas és acél, szerkezeti anyag (Fe). szín, sűrűség, megmunkálhatóság, elektromos és hővezetés. redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál), viselkedés levegőn. a reakciójukat oxigénnel, a reakcióképességüket oxidáló és nem oxidáló savakkal. egyszerű kísérleteket. 34

– Előfordulás – Ionjaik – Élettani hatás – Felhasználás 2.7.3.3 Cink – Anyagszerkezet – Tulajdonságok – Egyéb 2.7.3.4 Higany 2.7.3.5 Egyéb 2.7.3.6 Egyéb átmenetifémvegyületek

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint

oxidációs számok (Cu2+, Ag+), az ionok színe (Ag+, hidratált és vízmentes Cu2+). biológiai jelentőségük, illetve mérgező hatásuk. elemi állapotban: ékszerek, elektrotechnika, képzőművészet, ötvözetek (sárgaréz, bronz); vegyületeik: permetezés (rézgálic).

Értse Fogalmi szint Értse Tudjon értelmezni Tudja értelmezni

vegyértékelektron-szerkezetét, oxidációs számát. nehézfém, redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál). a viselkedését levegőn, a reakcióját nemfémekkel, savakkal. egyszerű kísérleteket. az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, élettani hatásával kapcsolatos információkat.

Tudja használni

a fémekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3. Szerves kémia 3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői Szerves anyag Fogalmi szint Értse A szerves molekulák Fogalmi szint szerkezete Értse Tudja Izoméria Fogalmi szint – Az izoméria típusai

Homológ sor

Értse Tudja Fogalmi szint

a szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitalis elmélet, Wöhler), organogén elemek. a szénatom molekulaképző sajátságait. konstitúció, konfiguráció, konformáció. megszerkeszteni molekulák konstitúciós képletét. az izoméria fogalma, konstitúciós izoméria, térizoméria (sztereoizoméria), geometriai (cisztransz) izomerek. a cisztransz izomériát a but-2-én példáján. felírni adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós izomerjeit. homológ sor fogalma. 35

Funkciós csoport A szerves vegyületek csoportosítása Tulajdonságok – Reakciótípusok

3.2 Szénhidrogének 3.2.1 Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) Alkán, cikloalkán (paraffin, cikloparaffin) – Nevezéktan

Fogalmi szint Tudja felismerni Fogalmi szint

funkciós csoport fogalma, nevük, képletük. a tanult funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. csoportosítás funkciós csoport szerint, csoportosítás szénlánc szerint.

Értse Fogalmi szint Tudja felismerni

az op.-ot, a fp.-ot és az oldhatóságot befolyásoló tényezőket. a p-kötés szerepe, a funkciós csoportok szerepe, szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzáció, elimináció. az egyenlet alapján, hogy a reakció melyik reakciótípusba tartozik.

Fogalmi szint

Alkán és cikloalkán fogalma, általános összegképlet.

Fogalmi szint

az első tíz normális láncú alkán neve, az első négy cikloalkán neve, alkilcsoportok (normális láncú, izo-propil) nevei, a szénatom rendűsége. az elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének elemi szabályait (leghosszabb szénlánc, sorszámozás). az egyszerűbb elágazó láncú alkánokat. a konstitúciós izoméria lehetőségeit. a tetraéderes szerkezetet a szénatom körül, a polaritásukat, rácstípusukat. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban. bármely két, normális láncú alkán fp.-ját.

Értse – Izoméria – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Kémiai reakciók

Tudja elnevezni Értse Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja összehasonlítani Fogalmi szint

éghetőség, robbanékonyság, szubsztitúció halogénekkel, hőbontás.

36

Hasonlítsa össze Értelmezze Tudja – Előfordulás

Fogalmi szint

– Felhasználás

Értelmezze Fogalmi szint Értse

3.2.2 Alkének (olefinek) Alkén (olefin) – Nevezéktan – Izoméria – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja megadni Fogalmi szint Értse Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja

– Előállítás

Fogalmi szint

reakciókészségüket a telítetlen vegyületekkel. a reakciókészségüket, a metán klórozását, az etin és korom előállítását metánból. kísérlettel igazolni a reakciókészségüket, felírni tökéletes égésük egyenletét, felírni egyenlettel az egyszerűbb alkánok klórozását. földgáz, kőolaj, a kőolajfeldolgozás fontosabb frakciói, ólommentes benzin, környezetvédelmi vonatkozások. a kőolaj-feldolgozásának elvi alapjait, a frakciók összetételét, az oktánszámot. energiahordozók, oldószerek, szerves vegyületek (szintézisgáz, acetilén, korom, halogénezett és oxigéntartalmú szerves vegyületek) előállítása. a szintézisgáz előállítását.

alkén, olefin fogalma, általános összegképlet. a kettős kötés helye, mint új szabály az elnevezésnél, vinilcsoport. az egyszerűbb alkének szabályos nevét. konstitúciós izoméria, geometriai izoméria. az izomériát a butén példáján. a térbeli alkatot az etén példáján, az olefinek polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op. és fp. változását a homológ sorban. kormozó égés levegőn, addíció (halogén-, hidrogén-halogenid, vízaddíció, telítés), polimerizáció, monomer és polimer, a termék elnevezése. a reakciókészségüket, az etén példáján a brómos víz elszíntelenítését (reakcióegyenletekkel, a folymatok körülményeinek jelölésével), az etén és a propén polimerizációját. értelmezni az olefinekkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket, felírni tökéletes égésük egyenletét. iparban kőolajból. 37

3.2.3 Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének 3.2.3.1 Diének – Nevezéktan – Anyagszerkezet – Tulajdonságok – Felhasználás 3.2.3.2 Természetes poliének 3.2.4 Alkinok Alkin 3.2.4.1 Etin (acetilén) Molekulaszerke-zet – Fizikai tulajdonságok

Értse

az etén laboratóriumi előállításának egyenletét.

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

dién fogalma. buta-1,3-dién, izoprén. a konjugált kettős kötés fogalma (delokalizáció).

Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint Értse, értelmezze

– Előállítás – Felhasználás 3.2.5 Aromás szénhidrogének 3.2.5.1 Benzol – Molekulaszerkezet

halmazállapot, szín (butadién, izoprén), addíció a butadién [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal, a butadién és az izoprén [1,4]-polimerizációját. műgumi kaucsuk, gumi, ebonit, karotinoidok. alkin fogalma. téralkatát, kötésszögeit, kötés- és molekulapolaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság (vízben, acetonban).

Tudja értelmezni Fogalmi szint Tudja értelmezni

az acetilén fizikai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. robbanékonyság, égés, addíció. a reakciókészségét, kormozó égésének okát, a tökéletes égését (egyenlettel), hidrogén-, HCl-, bróm- vízaddícióját és körülményeit. az acetilén kémiai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. iparban metánból, laboratóriumban kalcium-karbidból (kísérlet, reakcióegyenlet). felhasználásával, jelentőségével kapcsolatos információkat.

Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze

aromás vegyület. hat delokalizált p-elektron. a térszerkezetét, polaritását. 38

– Tulajdonságok – Előállítás – Élettani hatás 3.2.5.2 Toluol, sztirol – Felhasználás

Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. kormozó égés, szubsztitúció. a reakciókészségét, a halogén-szubsztitúcióját, nitrálását (a reakciók körülményeivel). rákkeltő hatás. képletük, halmazállapotuk. oldószer (toluol: benzol helyett is), műanyag (poli-sztirol: PS), származékaik: robbanószerek (pl. TNT).

3.2.5.3 Naftalin 3.2.5.4 Egyéb Tudja használni 3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének Elnevezés Fogalmi szint Tudja Anyagszerkezet Értse

a szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Tulajdonságok

a tanult vegyületek halmazállapota, oldékonysága.

Kémiai reakciók Felhasználás Környezetvédelmi vonatkozások Egyéb 3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek Egyszerű funkciós csoportok

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint

alkil-halogenid, szabályos elnevezés. a tanult szénhidrogénekből származtatott vegyületek elnevezését. polaritásukat.

Fogalmi szint

polimerizáció (vinil-klorid). oldószer (kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz, hűtőfolyadék (freon-12), tűzoltószer (széntetraklorid), műanyag (tetra-fluor-eténből teflon, vinil-kloridból PVC). mérgező hatás, ózonlyuk, savas eső.

Tudja használni

a halogénezett szénhidrégekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Tudja

hidroxil-, éter-, oxocsoport (karbonilcsoport). felismerni a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. 39

Összetett funkciós csoportok és származtatásuk Vegyület-csoportok 3.4.1 Hidroxivegyületek 3.4.1.1 Alkoholok

– Nevezéktan – Anyagszerkezet – Tulajdonságok – Kémiai reakciók

Fogalmi szint Tudja felismerni

karboxil-, észtercsoport. a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.

Fogalmi szint Tudja

alkohol, fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbonsav. csoportba sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket.

Fogalmi szint Értse

alkohol fogalma. a metanol, az etanol, a glikol és a glicerin értékűségét, rendűségét, az egyértékű, telített, nyílt láncú alkoholok általános képletét. a tanult vegyületek rendűségét, értékűségét. az elnevezés szabályai (alkil-alkohol, szabályos név), triviális nevek (faszesz, borszesz, glikol, glicerin). az egyszerűbb alkoholok elnevezését, a név alapján a konstitúció felírását. a polaritásukat. szín, szag, sűrűség, halmazállapot, oldhatóság (a tanult vegyületek esetében). a hidroxil-csoport és a szénlánc szerepét az op., a fp. és az oldhatóság meghatározásában. viszonyítani a különböző alkoholok op-ját, fp-ját a megfelelő moláris tömegű alkánokéhoz. sav–bázis sajátság, reakció nátriummal, reakció szerves és szervetlen savakkal (észterképzés), éterképzés, vízelimináció, égés, a primer és a szekunder alkoholok oxidációja. az etanol oldatának kémhatását, az alkoholok reakcióit az etanol példáján, az etanol és a propán2-ol oxidációját. értelmezni az alkoholok oldhatóságával, kémiai tulajdonságaival kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. észterekben, kötötten. az etanol, a metanol mérgező hatása. a metanol (szintézisgázból), etanol (eténből, illetve erjesztéssel). az előállítási egyenleteket. az előfordulásukkal, előállításukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal (Alfred Nobel) kapcsolatos információkat.

Tudja megállapítani Fogalmi szint Tudja Értse Fogalmi szint Értse Tudja Fogalmi szint Értse Tudja

– Előfordulás – Élettani hatás – Előállítás

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint

– Felhasználás

Értse, ismerje Tudja értelmezni Értelmezze

40

3.4.1.2 Fenolok 3.4.1.2.1 Fenol – Anyagszerkezet – Tulajdonságok – Kémiai reakciók – Élettani hatás – Felhasználás 3.4.2 Éterek – Nevezéktan – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Előállítás – Felhasználás 3.4.3 Oxovegyületek – Csoportosítás – Nevezéktan – Anyagszerkezet – Tulajdonságok – Kémiai reakciók

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint

fenolok fogalma. karbolsav. polaritását, hidrogénkötésre való hajlamát. halmazállapot, szín, szag, oldhatóság. sav–bázis sajátság, sóképzés. a reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal (a termékek elnevezésével). baktériumölő, mérgező. fertőtlenítő szer, műanyaggyártás.

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

csoportnevek + éter.

Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a dietil-éter példáján. a dietil-éter gyúlékonysága. szimmetrikus étereké. a dietil-éter előállítását etanolból, a reakció körülményeit. a dietil-éter felhasználása.

Fogalmi szint Fogalmi szint

aldehidek (formilcsoport), ketonok (ketocsoport). szabályos név (alkanal, alkanon, csoportnevek + keton), triviális név (formaldehid, acetaldehid, aceton). a tanult triviális nevek szabályos elnevezésének megadását. az oxocsoport polaritását. halmazállapot, oldhatóság a tanult vegyületek esetében. redukciójuk alkohollá, oxidációjuk. a formaldehid, az acetaldehid és az aceton redukcióját, az oxidálhatóságuk közötti különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). értelmezni az oxovegyületekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket, felírni a redoxi sajátságokkal kapcsolatos egyenleteket az acetaldehid és az aceton példáján formaldehid (metanolból). formaldehid (tartósítás, műanyagipar), aceton (oldószer).

Tudja Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Tudja

– Előállítás – Felhasználás

Fogalmi szint Fogalmi szint

oldhatóság, szag, halmazállapot a dietil-éter példáján.

41

– Élettani hatás

Fogalmi szint

formaldehid (sejtméreg, baktériumölő hatás), aceton (cukorbetegség, alkoholizmus).

3.4.4 Karbonsavak – Csoportosítás

Fogalmi szint

– Nevezéktan

Tudja Fogalmi szint

csoportosítás értékűség és szénlánc szerint, a telített, nyílt szénláncú monokarbonsavak általános képlete. a tanult karbonsavakat csoportba sorolni. szabályos név, triviális név (hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, olajsav, benzoesav), karboxilcsoport, acilcsoport, savmaradék, a hangyasav és az ecetsav acilcsoportjának, illetve savmaradékának neve. a karboxilcsoport polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. a hidrogénkötés és a szénlánc szerepét az op., a fp., illetve az oldhatóság meghatározásában. sav–bázis jelleg, észterképződés az ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxiddal, nátrium-hidrogén-karbonáttal, az ecetsavnak a fenolhoz, illetve a hidrogén-kloridhoz viszonyított savi erősségét, az etanol és ecetsav egyensúlyi reakcióját. értelmezni a karbonsavakkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. az ecetsav előállításának folyamatait. az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudomány-történeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. tejsav, borkősav, szalicilsav, citromsav, piroszőlősav, Szent-Györgyi Albert. az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudomány-történeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat.

– Anyagszerkezet – Tulajdonságok – Kémiai reakciók

– Előállítás – Egyéb 3.4.4.1 Egyéb funkciós csopor-tot tartalmazó karbonsavak 3.4.4.3 A karbonsavak sói – Felhasználás 3.4.5 Észterek – Csoportosítás 3.4.5.1 Karbonsavészterek – Nevezéktan

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Tudja Értse Tudja értelmezni Fogalmi szint Tudja alkalmazni Fogalmi szint

elnevezésük, halmazállapotuk.

Értse

a szappan tisztító hatását.

Fogalmi szint

csoportosítás az alkohollal kapcsolódó sav típusa szerint.

Tudja

az egyszerűbb formiátok, acetátok elnevezését. 42

– Tulajdonságok – Kémiai reakció – Előállítás – Felhasználás – Zsírok, olajok (gliceridek)

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Tudja Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint Értelmezze

3.4.5.2 Szervetlensavészterek 3.4.5.3 Egyéb 3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1 Aminok – Kémiai reakciók 3.5.2 Aminosavak – Példák – Csoportosítás – Szerkezet – Tulajdonságok

Tudja felírni Fogalmi szint

halmazállapot, szag, oldhatóság (viaszok és gyümölcsészterek). lúgos hidrolízis. az etil-acetát hidrolízisét. értelmezni a karbonsav-észterekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. savból és alkoholból. az előfordulásukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. zsír és olaj fogalma, általános szerkezet, halmazállapot, oldhatóság, hidrolízisük, biológiai jelentőségük. a zsírok, olajok lúgos hidrolízisét (elszappanosítás), a telítetlenség kimutatását. nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), foszfátészterek (biológiai szerep), szulfátészterek (mosószer).

Tudja használni

az oxigéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze

funkciós csoportjuk. a C1 –C3 aminok elnevezését. sav–bázis sajátság. a metil-amin reakcióját vízzel, hidrogén-kloriddal, a keletkezett só elnevezését. aminosav fogalma. glicin. csoportosítás az oldalláncok fajtái szerint. az a-aminosav általános szerkezete. az ikerionos szerkezetüket a glicin példáján. halmazállapotuk. a glicin op.-jának magyarázatát. amfotéria. a glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal való reakcióját. 43

– Előfordulás 3.5.3 Savamidok – Elnevezés – Anyagszerkezet – Tulajdonságok – Kémiai reakciók 3.5.4 Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 3.5.4.1 Piridin – Tulajdonságok

– Jelentőség – Felhasználás 3.5.4.2 Pirimidin – Jelentőség 3.5.4.3 Pirrol – Jelentőség 3.5.4.4 Imidazol – Jelentőség 3.5.4.5 Purin

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Tudja viszonyítani Fogalmi szint

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint

a fehérjékben, kötötten. funkciós csoport. az elnevezés szabályai, triviális nevek (formamid, acetamid, karbamid). delokalizált pi-elektronrendszer. a polaritásukat, a síkalkatú s-vázat. halmazállapot. az op. halmazszerkezeti magyarázatát.

konstitúció, aromás rendszer. a polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. sav–bázis sajátság. a reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal. vitamin, enzim, gyógyszer tartalmazza. alkohol denaturálására. konstitúció, aromás rendszer. a polaritását. a pirimidinszármazékok nukleotidalkotók. konstitúció, aromás rendszer. porfinváz (klorofill, hemoglobin). konstitúció, aromás rendszer. fehérjealkotó (protonátvivő szerep). konstitúció, aromás rendszer. 44

– Jelentőség 3.5.5 Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok 3.5.6 Egyéb 3.6 Szénhidrátok Csoportosítás 3.6.1 Monoszacharidok – Összegképlet – Funkciós csoportok – Csoportosítás – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

3.6.1.1 Glicerinaldehid 3.6.1.2 1,3-dihidroxiaceton 3.6.1.3 Ribóz és 2dezoxi-ribóz 3.6.1.3 Glükóz (szőlőcukor) – Molekulaszerkezet

Fogalmi szint Fogalmi szint

a purinszármazékok nukleotidalkotók. élettani, pszichikai hatásuk.

Tudja használni

a nitrogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a szenve-délybetegségek) értelmezésében.

Fogalmi szint

mono-, di- és poliszacharidok.

Fogalmi szint Fogalmi szint Tudjon felismerni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

CnH2nOn (3 £ n £ 7). polihidroxi-oxovegyületek, gyűrűs formában étercsoport. monoszacharidot megadott konstitúció alapján. csoportosítás oxocsoport szerint, csoportosítás szénatomszám szerint. nyílt láncú és gyűrűs konstitúció, glikozidos hidroxilcsoport. a gyűrűvé záródást. halmazállapot, íz, vízoldhatóság. az op., az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. az aldózok redukáló hatása, a ketózok átizomerizálódása, karamellizálódás és elszenesítés. értelmezni a monoszacharidokkal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében.

Tudja Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint

összegképletük, a nukleotidok építőkövei.

Értse Fogalmi szint

a nyílt láncú és gyűrűs konstitúciójukat. összegképlet.

Értse

a molekula nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját. 45

– Tulajdonságok – Előfordulás, jelentőség 3.6.1.4 Fruktóz (gyümölcscukor) 3.6.2 Diszacharidok – Származtatásuk – Tulajdonságok

Fogalmi szint Értelmezze Értse, értelmezze Fogalmi szint

szín, íz, halmazállapot, oldhatóság. a fizikai tulajdonságait. az ezüsttükörpróbát (reakcióegyenlettel is), a Fehling-próbáját. vércukorszint (1 g/dm3), kötött állapotban a legelterjedtebb szénvegyület.

Fogalmi szint

összegképlet, előfordulás gyümölcsök nedvében, kötötten a répacukorban.

Értse

a nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját, az izomerizációját szőlőcukorrá.

Fogalmi szint Tudja felírni Fogalmi szint Értse

monoszacharidokból, összegképletük.

3.6.2.1 Maltóz

Tudjon értelmezni Fogalmi szint

3.6.2.2 Cellobióz

Fogalmi szint

3.6.2.3 Szacharóz (répacukor, nádcukor) – Szerkezet – Tulajdonságai

Fogalmi szint

szín, halmazállapot, oldhatóság. a halmazállapot és vízoldhatóság magyarázatát, a redukáló sajátság feltételét. egyszerű kémcsőkísérleteket. összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, előfordulás szabadon, illetve kötött állapotban (keményítő). összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, előfordulás kötött állapoitban (cellulóz) összegképlete, alkotórészei.

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

konstitúció. halmazállapot, íz, oldhatóság, nem redukáló. a redukáló hatás hiányának magyarázatát. táplálék, növények.

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze

általános képletük, származtatásuk. nem redukálók. a redukáló hatás hiányának magyarázatát. enzimes és savas. a hidrolízis termékeit.

– Jelentőség 3.6.3 Poliszacharidok – Tulajdonságok – Hidrolízisük

46

3.6.3.1 Cellulóz

Fogalmi szint

3.6.3.2 Keményítő

Értse Fogalmi szint

3.6.4 Egyéb 3.7 Fehérjék Építőelemek Konstitúció

Értse Tudja használni Fogalmi szint Fogalmi szint

Térszerkezet

Értse Fogalmi szint

Kimutatás, reakciók

Fogalmi szint

Jelentőség

Értelmezze Tudja Fogalmi szint

Egyéb 3.8 Nukleinsavak Építőelemek Konstitúció

Tudja használni

DNS, RNS

Fogalmi szint

A DNS kettős hélixe

Fogalmi szint Tudja megállapítani

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

alkotórészei, számuk nagyságrendje, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, szerepe (vázpoliszacharid), felhasználás (textil- és papíripar). alkotórészei, számuk nagyságrendje, amilóz, amilopektin, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, élettani szerep (tartaléktápanyag), felhasználás (textil- és élelmiszeripar, ragasztógyártás). a kimutatását jóddal. a szénhidrátokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

a-aminosavak. peptidkötés (Emil Fischer), primer struktúra (aminosav-szekvencia, Sanger). a dipeptid származtatását, a polipeptidlánc általános szerkezetének jelölését. szekunder struktúra: b-redő (fibroin), a-hélix (keratin); tercier struktúra; fibrilláris és globuláris fehérjék. biuretpróba, xantoprotein-reakció, reverzibilis és irreverzibilis koaguláció. a kicsapódási reakciókat. értelmezni a fehérjékkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. szerkezeti anyagok, enzimek, hormonok, immunanyagok, transzportmolekulák, mozgásért felelős fonalak, energiahordozók (végső energiatartalék). a fehérjékről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. hidrolízisük termékei. a nukleotid szerkezete, a polinukleotidlánc kialakulása. az alkotórészek kapcsolódását egy nukleotidban (Sanger), a polinukleotidlánc sematikus jelölését. eltérés az alkotóelemek összetételében, a purin- és a pirimidinbázisok neve; eltérés a polinukleotidláncok számában, konformációjában; hidrogénkötések a láncban és a láncok között; különbség a biokémiai jelentőségben. összefüggés a bázisok számában, komplementer fogalma, Watson és Crick. a komplementerlánc bázissorrendjét. 47

Egyéb

Tudja használni

a nukleinsavakról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a mutációk, a mutagén hatások) értelmezésében.

3.9 Műanyagok Csoportosítás

Fogalmi szint Fogalmi szint

eredet szerint (természetes, szintetikus, illetve szerves vagy szervetlen láncú), feldolgozás szerint (termoplasztikus, termoreaktív). gumi, ebonit.

Fogalmi szint

csoportosítás az előállítás módja szerint (polimerizációs, polikondenzációs).

Fogalmi szint

polietilén, polipropilén, teflon, PVC, polisztirol, műgumi, felhasználásuk.

Fogalmi szint

szilikonok, fenoplasztok (bakelit), alapegységeik, felhasználásuk.

Fogalmi szint

savas eső, hulladékfelhalmozódás, hulladékégetés és újrahasznosítás, allergia.

Tudja használni

a műanyagokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Értse Tudja értelmezni Tudja értelmezni

kőszén, kőolaj, földgáz. az egyes energiaforrások használatának előnyeit és hátrányait. leírás alapján az adott energiaforrás (pl. nap-, szél-, vizi és geotermikus energia, biogáz) alkalmazását, előnyeit és hátrányait. leírás alapján az adott energiaforrás (pl. tüzelőanyag cella) alkalmazását, előnyeit és hátrányait.

Tudja használni

az energiagazdálkodásról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.9.1 Természetes alapú műanyagok 3.9.2 Szintetikusan előállított műanyagok 3.9.2.1 Polimerizációs műanyagok 3.9.2.2 Polikondenzációs műanyagok 3.9.2.3 Környezetvédelmi szempontok 3.9.3. Egyéb 3.10 Energiagazdálkodás Hagyományos energiaforrások Megújuló energiaforrások Alternatív energiaforrások Egyéb

48

4. Kémiai számítások 4.1 Az anyagmennyiség

Fogalmi szint Értse

Tudja 4.2 Gázok

Fogalmi szint Értse

Tudja alkalmazni 4.3 Oldatok, elegyek, keverékek Oldatok, elegyek, keverékek összetétele

Fogalmi szint

relatív atomtömeg, jele; relatív molekulatömeg, jele; anyagmennyiség, jele, mértékegysége; moláris tömeg, jele, mértékegysége; Avogadro-állandó, jele, értéke; sűrűség, jele, mértékegysége. a moláris atomtömeg kapcsolatát a relatív atom- és molekulatömeggel, a következő összefüggéseket: m N M= , NA = , n n m r= . V kiszámítani a relatív molekulatömeget a relatív atomtömegekből a képlet ismeretében, megállapítani és jelölni az anyagok moláris tömegét, alkalmazni a tömeg, a részecskeszám, a térfogat és az anyagmennyiség közti összefüggéseket. Avogadro törvénye, gázok moláris térfogata; a moláris gáztérfogat jele, mértékegysége, értéke standard nyomáson, 0 °C-on és 25 °C-on; gázok sűrűsége; gázok relatív sűrűsége. a következő összefüggéseket: V M r= Vm = , , n Vm M1 d = . M2 Avogadro törvényét, a gázok térfogatával, sűrűségével és relatív sűrűségével kapcsolatos fenti összefüggéseket a kémiai számításokban. tömegszázalék, térfogatszázalék, anyagmennyiségszázalék (mólszázalék); anyagmennyiségkoncentráció, jele, mértékegysége; az oldhatóság megadása tömeg%-ban és 100 g oldószerre vonatkoztatva.

49

Értse

Tudja alkalmazni

a következő összefüggéseket: mB ×100% ( m / m) , m VB ×100% (V / V ) , V nB ×100% ( n / n) , n n cB = B . Voldat a tömegszázalékkal kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek és porkeveékek összetételével kapcsolatban; a térfogatszázalékkal kapcsolatos összefüggést a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-százalékkal kapcsolatos összefüggést (és kapcsolatát a térfogatszázalékkal) a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-koncetrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál. átszámítani a kétféle oldhatósági adatot.

Egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok 4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Összegképlet

Tudja Tudja

Fogalmi szint

hogyan kell oldatot készíteni: – vízmentes anyagból és oldószerből, – hígítással, töményítéssel, – keveréssel.

az összegképlet jelentése. 50

Értse Tudja Sztöchiometria

Fogalmi szint Értse Tudja

4.5 Termokémia

Fogalmi szint Tudja

4.6 Kémiai egyensúly 4.7 Kémhatás

Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értse Tudja

4.8 Elektrokémia

a tapasztalati és a molekulaképlet közötti különbséget. alkalmazni az összegképlet és a tömegszázalékos összetétel kapcsolatát a kémiai számításokban, meghatározni a molekulaképletet a tömegszázalékos összetétel és a moláris tömeg ismeretében. a kémiai egyenlet, termelési százalék, szennyezettség. a kémiai egyenlet jelentéseit. használni a reakcióegyenleteket a sztöchiometriai számításokban, alkalmazni az oldatok összetételével, a termelési százalékkal és a szennyezettséggel kapcsolatos összefüggéseket a kémiai számításokban. reakcióhő, képződéshő fogalma, jele, mértékegysége, Hess tétele. meghatározni a reakcióhőt a képződéshőkből, használni a reakcióhőt az egyszerű sztöchiometriai számításokban.

pH, vízionszorzat. a vízionszorzatot: Kv = [H+]·[OH–] .

Tudja

alkalmazni az egész számú pH és az erős savak és bázisok vizes oldatának [H+]-ja és [OH-]-ja közötti kapcsolatot a kémiai számításokban. standardpotenciál, elektromotoros erő, elektrolízis. a következő összefüggést: EMF= eÅ - e – kiszámítani az elektromotoros erőt standardpotenciálokból, ill. fordítva.

Tudja alkalmazni

az elektrolízis tanult, illetve megadott elektródfolyamatait egyszerű sztöchiometriai számításokban.

Fogalmi szint Értse

51

A KÉMIA taneszköz jegyzéke 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

A vegyjel, a rendszám, az atomtömeg adatokon kívül az atomok elektronszerkezetére vonatkozó adatokat is tartalmazó eszköz (periódusos rendszer) A szerves vegyületek tulajdonságainak vizsgálatára alkalmas vegyszerek (egyedi beszerzési lehetőséggel) Az atomok periodikusan változó tulajdonságait (ionizációs energia, elektronaffinitás, elektronegativitás, méret, ionméret) bemutató eszköz, illetve eszközsorozat Az atomok, ionok összetételét, elektronszerkezetét modellező eszköz, illetve eszközkészlet Az atomok elektronszerkezete és periódusos rendszerbeli helye közötti összefüggések felismerésére, illetve begyakorlására alkalmas interaktív eszköz A molekulák térbeli felépülését modellező eszköz A kémiai kötések típusait szemléltető demonstrációs eszköz Az anyagok kötéstípusaik szerinti besorolásának gyakorlására alkalmas interaktív eszköz A kémiai egyensúly kialakulását folyamatában bemutató eszköz, illetve eszközsorozat A kémiai egyensúly kialakulását befolyásoló tényezők szerepét modellező (szimuláló) interaktív eszköz Az elektrokémiai jelenségek vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszközkészlet Az elektrokémiai jelenségek vizsgálatára alkalmas demonstrációs eszközkészlet Az elemek standardpotenciál értékeit ábrázoló eszköz Az oldatok koncentrációjával kapcsolatos összefüggések begyakorlására alkalmas interaktív eszköz A reakcióegyenlet írásának begyakorlására alkalmas interaktív eszköz az elemi lépésektől az összetett redoxireakciók felírásáig Az anyagmennyiség, a moláris tömeg és a moláris térfogat összefüggéseinek gyakorlására alkalmas interaktív eszköz A különböző típusú szerves vegyületek homológ sorozatainak felépülését bemutató eszköz, illetve eszközsorozat A szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggést bemutató eszköz A szerves vegyületek tulajdonságait, élettani és környezeti hatását bemutató eszköz A szerves anyagok tulajdonságainak, felhasználásának, élettani és környezeti hatásának ismeretét elmélyítő interaktív Az élettani szempontból fontos, bonyolult molekulák és izomerjeik szerkezetét ábrázoló eszköz, illetve eszközsorozat A fehérjék felépülését, szerkezetét és fajlagosságát bemutató eszközsorozat A nukleinsavak felépülését és biológiai szerepét bemutató eszköz A mosószerek hatásmechanizmusát bemutató eszköz A drogoknak a szervezetre és a személyiségre gyakorolt hatását bemutató eszköz Az egészségvédő és károsító anyagokat, valamint hatásaikat bemutató eszköz A háztartási szerves anyagok, vegyszerek felhasználását, a veszélyes hulladékok tárolását bemutató eszköz 52

28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Szerves vegyipari eljárásokat bemutató eszköz, illetve eszközsorozat A fontosabb szerves vegyipari eljárások környezeti hatását bemutató eszköz A leggyakoribb műanyagokat és monomerjeiket bemutató demonstrációs anyaggyűjtemény Biotechnológiai eljárásokat bemutató vagy eszköz A választott tankönyv ismeretanyagának begyakoroltatására szolgáló eszköz A választott tankönyv ismeretanyagának tudását ellenőrző értékelő felmérő eszköz A választott tankönyv ismeretanyagának begyakoroltatására szolgáló eszköz A választott tankönyv ismeretanyagának tudását ellenőrző értékelő felmérő eszköz Az ismeretek begyakorlására, alkalmazására, az érettségi vizsgára való felkészülésre alkalmas eszköz

53

BIOLÓGIA Tantárgyi programja és követelményei

1

10-12 évfolyam Célok és feladatok Ez a tantárgy lehetőséget teremt, hogy az alapismereteken túl a közvetlen közeli és távoli környezeti problémákról szóljunk. Nagyon fontos, hogy önmagunk és környezetünk megismerése a kiindulópont ahhoz, hogy átlássuk, hol és hogyan kell változtatni megszokott, esetleg káros magatartási szokásainkon. Elengedhetetlen egyes témáknál a személyes tapasztalatszerzés, az élmény útján szerzett tudás. Feladatunk, hogy a tanulók jártasságot szerezzenek növény- és állatismeretben, földrajzi elterjedésükben, illetve az emberi szervezet beható ismeretében, továbbá környezetünk védelmének tudatosítása és az egészséges életmód igényének kialakítása. Célunk, hogy az ennek során felkeltett érdeklődést és igényességet a diákok további, önállóan szerzett ismeretek bővítésével kamatoztassák. Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanulók érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt a biológiai környezet jelenségeinek és folyamatainak megismertetése révén. Legyenek képesek arra, hogy magyarázni tudják a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonló biológiai jelenségeket és folyamatokat, és felhasználják tudásukat a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Lényeges, hogy törekedjenek szomatikus és pszichés egészségük megőrzésére, egészségüket értéknek tekintsék. Kiemelt fontosságú, hogy megértsék és a gyakorlatban is alkalmazzák a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelemeit. Mindemellett tudatosítani kell a tanulókban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, amelynek múlásával az élőlények is változnak. Mutassunk rá, hogy a biológiai megismerési folyamat a tudományos fejlődés útján halad, tételei, mondanivalója fejlődik, változik. Ezáltal segítsük világszemléletük ki- és átalakulását.

2

9. évfolyam

Éves óraszám: esti: 36 óra

Tevékenységformák A rendszertan áttekintése fajfelismeréssel és –meghatározással kiránduláson. Az élőlények testfelépítésének leírása példákon, csíráztatás. Az állatok szervezeti felépítésének demonstrálása oktatófilmek segítségével. Növényi szövetek vizsgálata mikroszkópos felvételek alapján. Példák keresése az alkalmazkodásra és a tűrőképességre. Táplálkozási láncok leírása. Témakörök Az élőlények felépítése, életműködései és az életközösségek jellemzői Szintre hozás

Az élőlények testfelépítése és életműködése

Tartalmak

Választható tartalmak

Az élővilág rendszerezése Ismertessük a rendszertan alapjait és kategóriáit. Mutassuk be a legfontosabb rendszertani törzseket, osztályokat ismert példákon keresztül. Szemléltessük a Ismertessük a kültakaró változatos felépítését és törzsanyagot minél több funkcióit példákon. oktatást segítő filmmel. Mutassuk be a külső és belső vázat, illetve az ezekhez tapadó izmokkal végzett mozgásfolyamatokat. A harántcsíkolt- és simaizomszövet felépítése. (Összehasonlítás funkciók alapján.)

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag

Élőlények rendszertani besorolásának gyakorlása A különböző típusú kültakaróval rendelkező állatok rendszertan besorolása. A vázrendszer típusainak összehasonlítására táblázat készítése A tápcsatorna szakaszainak felismerése

Ismertessük az eltérő táplálkozási módokhoz tartozó testfelépítést, pl. szájszerveket. Értípusok összevetése Mutassuk be az anyagszállítás szerveinek fejlődését, a légzés típusait (diffúz légzés, légcsöves, bőr-, kopoltyús és tüdős), a kiválasztószervek típusait, és 3

A légzőszervek formáinak összehasonlítása

Az érzékszervek rendszertani, élettani csoportosítása A szaporodás rendszertani jellemzőinek felismerése

az érzékszerveket példákkal (hő-, hang-, fény- és áramlásérzékelő szervek). Ismertessük a külső és belső megtermékenyítés folyamatát a többsejtű állatoknál, az átalakulással és átalakulás nélkül történő fejlődést példákkal.

Növényi szövetek besorolása

(Az élőlények testfelépítése és életműködése)

A bioszféra és az életközösségek jellemzői

A biomok

Mutassuk be a növényi sejteket és szöveteket, a növények anyagfelvételét és –szállítását és a gázcserét. Ismertessük a következő fogalmakat: - fotoszintézis, kemoszintézis

Növényi szövetek felépítésének és működésének összekapcsolása

Mutassuk be a növények szaporodási formáit a moháktól a nyitva- és zárvatermőkig. A nyitva- és zárvatermők egyedfejlődésének főbb lépései (nem a sejtszintű folyamatok). Tekintsük át az élettelen környezeti tényezőket és azok változását. Ismertessük az alkalmazkodás és tűrőképesség fogalmát példákkal. Anyagforgalom: a szén, a foszfor és a víz körforgása. Energiaáramlás. Tekintsük át az élőhelyek típusait és azok védelmét. Mutassuk be a táplálkozási láncokat, szinteket és kapcsolatokat. A tengerek és a szárazföldek élővilága a földrajzi övezetesség tükrében.

Különböző magvak csíráztatása. A témához kapcsolódó ökológiai problémák bemutatása.

Az élettelen környezeti tényezők csoportosítása

Táplálkozási láncok, hálózatok készítése Gyakorlás atlaszhasználattal.

Fajok besorolása különböző biomokba

A továbbhaladás feltételei. Összefüggések felismerése a törzsfejlődés és a szervezeti felépítés között. Az új fogalmak helyénvaló használata. A Magyarországon legjellemzőbb növény- és állatfajok ismerete. A legfontosabb ökológiai problémák okainak tudatosítása.

4

10. évfolyam

Éves óraszám: esti: 36 óra

Tevékenységformák Etológiai példák elemzése oktatófilmek segítségével. A tanulók ismerjék meg, hogy az örökítő anyag által hordozott információ azonos körülmények között egyformán öröklődnek, de hordoznak domináns és recesszív tulajdonságokat. Tudatosuljon bennük a genetikai sokszínűség, a tananyag hívja fel a figyelmet a genetikai tanácsadás fontosságára. Genetikai gyakorlatok. Törzsfaelemzés. Mutációs példák gyűjtése. Témakörök

Tartalmak

Választható tartalom

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag

A genetika alapjai. Viselkedéstan Etológia Az öröklődés alapjai

Öröklött és tanult magatartásformák ismertetése. Az állatok lét-, fajfenntartási és társas viselkedésformái. Vázoljuk fel a genetika tudományának kialakulását. Ismertessük a testi- és ivarsejtek képződését (mitózis, meiózis). A kromoszóma. A DNS és RNS szerkezete. A gén, az allél. A genetika alaptörvényei; a Mendel-szabályok. Feno- és genotípus, az intermedier, a domináns és a recesszív öröklődés menete. A kodominancia. Az A, B, O vércsoportok öröklődése. Az ivari jellegek öröklődése. A génkicserélődés. A gén- és kromoszómamutáció. A mennyiségi jellegek öröklődése. A mutációk szerepe az evolúcióban. Ismertessünk néhány egyszerű öröklődésű emberi 5

Nézzünk meg ismeretterjesztő filmet etológiai kísérletekről.

Magatartásformák csoportosítása, felismerése

Genetikai tanácsadás.

Mendel - törvények alkalmazása genetikai feladatokban

ABO és Rh vércsoportrendszer öröklődésének levezetése A mennyiségi jellegek öröklődés görbéinek felrajzolása

tulajdonságot. Populációgenetika

Ismertessük a populáció fogalmát és annak változásait. A populációk genetikai egyensúlya. A HardyWeinberg szabály. Természetes és mesterséges szelekció. Adaptáció. A fajok kialakulása példákkal. Tekintsük át az élővilág evolúcióját a földtörténet főbb eseményeinek tükrében. A környezeti tényezők okozta mutációk szerepe a fajok kialakulásában.

A populáció változásainak összevetése Feladatok megoldása Hardy-Weinberg szabály alapján

Magyarországi emberelőd - leletek besorolása

Az emberi faj kialakulása. Az emberfajták bemutatása. A továbbhaladás feltételei: Szakmai előadókézség fejlesztése írásban és szóban. Saját véleményalkotás igényének kialakítása. Az etológia alapfogalmainak ismerete. A DNS-kromoszóma-gén fogalmak helyes használata. A mutációk jelentősége és az élővilág evolúciója

6

11. évfolyam

Éves óraszám: esti: 36 óra

Tevékenységformák A sejtek felépítésének vizsgálata a különböző funkciók tükrében. Enzimek kimutatása kísérletekkel. Az anyagforgalom vizsgálata kísérletekkel. Szöveti mikroszkópos felvételek elemzése, összehasonlítása. Életmód- és étrendminták gyűjtése. Tüdőkapacitásmérés meghívott szakember segítségével. Gyakorlatok végzése látás- és hallásvizsgálatokhoz. Témakörök

Tartalmak

Választható tartalmak

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag

Sejtbiológia. Az élőlények önfenntartása Sejtbiológia

Az élőlények önnfenntartása

A fehérvérsejtek és a (Ebben a témakörben a 11. osztályos vörösvértestek ismertetése. szerveskémiában tanultakra alapozunk.) A sejtek felépítésének és működésének áttekintése. A korábban még nem ismertetett sejtszervecskék bemutatása. Fehérjeszintézis. Anyagcsere folyamatok a sejtben. Az enzimek funkciói. A szénhidrátok felépítése. A fotoszintézis lényege. A szénhidrátok lebontása. Anyagforgalom a sejtmembránon keresztül. Az alapvető szövettípusok. Hám-, kötő- és támasztószövet. Az izomszövet (ismétlés) és a szívizomszövet. Az idegszövet. Tekintsük át az állatok táplálkozását (ismétlés fogalmak szintjén). Az ember táplálkozásának bemutatása. Beszélgessünk a helyes táplálkozás alapelveiről. 7

Hívjunk szakembert táplálkozási tanácsadás céljából.

A sejtszervecskék felépítésének és működésének összefüggéseit tartalmazó táblázat

A sejtanyagcsere folyamatainak csoportosítása A membrán – transzportfolyamatok típusai

Emésztőszerveink típusainak jellemzése

A légzés. Ismételjük át az állatok légzését fogalmak szintjén és mutassuk be az emberi légzést. (Az élőlények önnfenntartása)

A neuroendokrin szabályozás és a szaporodás

Fogyasztóvédelem

Ismertessük a levegőszennyezés problémakörét.

Ismételjük át az állatok anyagszállítását a fogalmak szintjén és ismertessük az emberi vérkeringést, a nyirokrendszert és az immunrendszert.

A légzés mennyiségi adatainak összegyűjtése

Immunrendszeri folyamatok Az emberi vér sejtes elemeinek táblázatos összehasonlítása összevetése

Ismételjük át az állatok kiválasztó szerveit és mutassuk be az ember kiválasztását. A növényekben előforduló legfontosabb hormonok és hatásaik (vezérlés). Az állatok legfontosabb hormonjai: agyalapi mirigy (szabályozás), tobozmirigy, pajzsmirigy, csecsemőmirigy, hasnyálmirigy, a mellékvesék és a nemi szervek hormonjai és ezek élettani funkciói. Az ember szaporodása és egyedfejlődése. A női nemi ciklus ismertetése. Génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás

A női nemi működés hormonjainak grafikus ábrázolása

A szénhidrát anyagcserére ható hormonok folyamatábrájának készítése

AIDS-prevenció. Vitaminok csoportosítása

A továbbhaladás feltételei Az emberi szervezet felépítése. Ezen belül összefüggések feltárása, megfogalmazása. A sejtszintű folyamatok bemutatása, térbeli elkülönítése és az összefüggések ismerete.

8

9

BIOLÓGIA középszintű érettségi követelményei 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok

Vizsgálómódszerek 1.2. Az élet jellemzői 1.2.1 Az élő rendszerek 1.2.2 Szerveződési szintek

Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály. Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján. Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni.

Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési szintek működései magukba foglalják az alacsonyabb szintűekét, de azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az életműködések részjelenségei).

1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét. Végezzen el egyszerű plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával. Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja az aktiválási energia, és a katalizátor fogalmát. Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, pH ozmotikus viszonyok). Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (pl. tejcukorérzékenység), ismerje megnyilvánulásuk megelőzhetőségét.

10

2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.1.1 elemek, ionok 2.1.2 szervetlen molekulák 2.1.3 lipidek

2.1.4 szénhidrátok 2.1.5 fehérjék

Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Ismertesse a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+ HCO3–, a CO32–, NO3– ionok természetes előfordulásait. Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort. Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban. Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel. Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat. Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje fel a zsírok szerkezetét (glicerin+zsírsavak).

Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására. Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz. Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. Ismertesse és ismerje fel a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosavsorrendtől. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek előfordulására. Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális aminosavak. 11

Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojásés hússütés). Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás). 2.1.6 nukleinsavak, nukleotidok Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep. 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1. Felépítés és lebontás Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából kapcsolata (autotrófok és heterotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó), és helyét. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény-, és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a 2.2.2 Felépítő folyamatok szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz).

2.2.3 Lebontó folyamatok

2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 2.3.1 elhatárolás

Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse mindennapi felhasználását. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül. Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben. Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt. Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, 12

2.3.2 mozgás

jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye). Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.

2.3.3 anyagcsere

Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis). 2.3.4 osztódás Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS-megkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás). Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot. 2.3.5 a sejtműködések vezérlése Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás). 3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1 vírusok

3.2. Önálló sejtek 3.2.1. baktériumok

3.2.2 egysejtű eukarióták

Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia). Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szerveződését. Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat. Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését és felépítő anyagcseréjét: amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismerje fel ezeket az élőlényeket 13

fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat. 3.3 Többsejtűség 3.3.1 a gombák, növények, állatok elkülönülése

Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással. A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

3.3.2 sejtfonalak

Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását. Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat.

3.3.3 teleptest és álszövet

Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit. Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét. Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket.

3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 3.4.1 a növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével. Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való 14

hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. 3.4.2 az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: - szivacsok - laposférgek - gyűrűsférgek - rovarok - fejlábúak (lábasfejűek) - a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat. 3.4.3. a növények szövetei, szervei ─ szövetek Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristályzárványt. Értelmezze a látottakat. ─ gyökér, szár, levél Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikű levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes 15

─ virág, termés

tintába mártott fehér virágú növényen. Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát. Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (gyümölcsérés).

3.4.4. az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése ─ szövetek

─ szaporodás – egyedfejlődés

─ viselkedés

Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben. Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér. Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra. Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. 4. Az emberi szervezet 16

4.1. Homeosztázis Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét. 4.2. Kültakaró 4.2.1 bőr

4.2.2 szabályozás 4.2.3 a bőr gondozása, védelme

Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hő ingerek). Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit. Magyarázza a hám megújulását. Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban. Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztántartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás. Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő velük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni.

4.3. A mozgás 4.3.1 vázrendszer

Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az 17

4.3.2. izomrendszer

4.3.3 szabályozás 4.3. 4 a mozgás és mozgási rendszer egészségtana

4.4. A táplálkozás 4.4.1 táplálkozás 4.4.2 emésztés

4.4.3 felszívódás 4.4.4 szabályozás

ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget. Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gát izmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szűntethető meg az izomláz. Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek. Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, izületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelőzésének lehetőségei. Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit. Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában. Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között. Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit. Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv termelésben, a fehérjeglükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat jelentőségét. Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet. Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát. Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. 18

4.4.5 táplálkozás egészségtana

4.5. A légzés 4.5.1 légcsere

4.5.2 gázcsere

4.5.3 hangképzés 4.5.4. szabályozás 4.5.5. a légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás)

Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár. Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével. Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása). Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Ismertesse az élelmiszer-, és ételtartósítás alapvető szabályait. Ismertesse a légzőrendszer funkcióit. Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat. Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben. Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja. Ismertesse az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben. Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét. 19

Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással. Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására. 4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. a testfolyadékok

4.6.2 a szöveti keringés

4.6.3. a szív és az erek

4.6.4 szabályozás 4.6.5. a keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás

Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és jelentőségüket. Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit. Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében. Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét Ismertesse a szív felépítését és működését. Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása. Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni. Ismertesse a lép helyét és szerepét. Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját. Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomásingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását. Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket.

4.7. A kiválasztás 4.7.1 a vizeletkiválasztó rendszer Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját. működése Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, Cl- ionok, gyógyszerek, hormonok. 4.7.2 szabályozás Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét.

20

4.7.3 a kiválasztó szervrendszer egészségtana 4.8. A szabályozás 4.8.1. idegrendszer ─ információelméleti vonatkozások ─ sejtszintű folyamatok

─ szinapszis ─ az idegrendszer általános jellemzése

─ gerincvelő

Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben. Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében. Ismertesse a művesekezelés jelentőségét. Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban. Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő). Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését. Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt). Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját. A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége). Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját. 21

─ agy

Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs / nyúltvelő, híd, középagy /, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy).

─ testérző rendszerek

Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet. Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait. Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító- pszichés hatását. Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét. Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben. Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció.

─ érzékelés ─ látás

─ hallás és egyensúlyérzés

─ kémiai érzékelés ─ testmozgató rendszerek

─ vegetatív érző és mozgató rendszerek

Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul ez meg. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit.

22

4.8.2 az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai ─ a magatartás elemei

Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat.

─ öröklött elemek

Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió).

─ tanult elemek

Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd).

4.8.3 az idegrendszer egészségtana

─ drogok

Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalom csillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés. Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében.

4.8.4 a hormonrendszer Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. ─ hormonális működések Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is.

23

─ belső elválasztású mirigyek

Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, tiroxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján – a pajzsmirigy példáján – elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit.

─ a hormonrendszer egészségtana

Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait.

4.8.5 az immunrendszer ─ immunitás

─ vércsoportok

─

az immunrendszer egészségtana

4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 4.9.1 szaporítószervek

Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét. Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rh – összeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot. Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. 24

4.9.2 egyedfejlődés

─ a szaporodás, fejlődés egészségtana

Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit. Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét. Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait. Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan előzhető meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét.

5. Egyed feletti szerveződési szintek Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését. Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés előnyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket. 5.1.1 környezeti kölcsönhatások Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza

5.1. Populáció

25

összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között. Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői – a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj – hogyan szabják meg az élőlények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban. 5.1.2. kölcsönhatások ─ viselkedésbeli kölcsönhatások ─ ökológiai kölcsönhatások 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.2.1 az életközösségek jellemzői

5.2.2 hazai életközösségek

Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés) szaporodási viselkedés típusait Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal. Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát. Magyarázza az életközösségek időbeni változásait. Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetőségeit. Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret könyveket.

Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait. Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát. 5.3. Bioszféra ─ globális folyamatok

Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia). Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott 26

gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. 5.4. Ökoszisztéma 5.4.1 anyagforgalom

Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét. Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban.

5.4.2 energiaáramlás 5.4.3 biológiai sokféleség, 5.5.környezet- és természetvédelem

─ Levegő

Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket. Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit. Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület tájvédelmi körzet, nemzeti park) Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát. Tudja a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogénoxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Ismertesse a savas esők okát és következményeit. 27

Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén. ─ Víz

─ Energia, sugárzás ─ Talaj ─ Hulladék

Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a “közműolló” fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről. Ismertesse a hagyományos és az “alternatív” energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről. Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetőségeiről. Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát. Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással. 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

6.1 Molekuláris genetika 6.1.1 alapfogalmak

6.1.2 mutáció

Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója valamint a tapasztalható jelleg között. Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és a DNS ® m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépéseit. Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű. Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez. Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár együtt. 28

Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényezőit. 6.1.3 a génműködés szabályozása

6.2. Mendeli genetika 6.2.1 minőségi jellegek

6.2.2.mennyiségi jellegek

Indokolja, hogy különböző felépítésű-és működésű testi sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja. Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr, emlő-, here- prosztata, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét. Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (domináns-recesszív, intermedier és kodomináns). Ismertesse a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket. Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy 1 génes enzimbetegség, az Rh és AB0vércsoportok öröklődését. Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés). Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában. Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma). Ismertessen öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben. Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás). Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok elterjedésével.

6.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.3.1 ideális és reális populáció Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét. 6.3.2 adaptív és nem adaptív Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét. Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű 29

evolúciós folyamatok

6.3.3 biotechnológia

6.3.4 bioetika

6.4. A bioszféra evolúciója 6.4.1 prebiológiai evolúció 6.4.2 az ember evolúciója

evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható. Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni. Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás). Ismertesse a klón fogalmát. Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot. Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget. Ismerje a Human Genom Program célját. Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg. Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket. Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait. Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól. Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.

30

A BIOLÓGIA taneszköz jegyzéke 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Az állati sejt és az állati szövetek szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz Az állatok különböző szervrendszerei felépítésének szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas eszköz A jellemző állati szervrendszereket és felépítésüket bemutató, szemléltetésre és tanulmányozásra alkalmas demonstrációs eszköz Az állatok egyedfejlődését bemutató, szemléltetésre és tanulmányozásra alkalmas demonstrációs eszköz Az állatok különböző szervrendszerei működését bemutató, szemléltetésre és tanulmányozásra alkalmas eszköz Az állatok életműködéseinek megfigyelésére alkalmas interaktív eszköz Az állatok életmódjának szemléltetésére alkalmas eszköz Az állatokat érintő természeti vonatkozásokat bemutató, ismeretbővítésre alkalmas eszköz A növényi sejt és a növényi szövetek szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz A növényi szervek felépítésének szemléltetésére alkalmas eszköz A növényi szervek felépítésének szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz A növényi életműködést bemutató (interaktív) eszköz A növényeket érintő természetvédelmi vonatkozások tanulmányozására alkalmas eszköz Táplálékláncok és táplálékhálózatok felépítésének tanulmányozására alkalmas eszköz Különböző jellegű élő társulások vizsgálatára, tanulmányozására alkalmas és eszköz A biogeokémiai anyagforgalom és a bioszféra energiaáramlásának tanulmányozására alkalmas eszköz Az ökológiai jellemzők tanulmányozására alkalmas eszköz A környezet- és természetvédelemről szóló, tanulmányozásra, ismeretbővítésre alkalmas eszköz Az életközösségek változásainak szemléltetésére alkalmas eszköz A DNS molekula szerkezetének megfigyelésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz Az öröklésmenetek szemléltetésére alkalmas eszköz A sejtosztódás és a genetikai rekombináció tanulmányozására alkalmas eszköz A génsebészet lehetőségeit bemutató, szemléltetésre és ismeretbővítésre alkalmas eszköz Az öröklődő emberi betegségeket bemutató szemléltetésre, tanulmányozásra alkalmas eszköz A genetika gyakorlati alkalmazásának tanulmányozására szolgáló eszköz A földtörténeti korok élőlényeit szemléltető eszköz Az élőlények törzsfájának szemléltetésére alkalmas eszköz Az emberi evolúció tanulmányozására alkalmas eszköz Az evolúciót előidéző hatásokat szemléltető eszköz Az élővilág evolúciós folyamatát bemutató, szemléltetésre, tanulmányozásra alkalmas eszköz Az evolúciós változásokat bemutató eszköz 31

32. Az emberi test vizsgálatához szükséges eszközkészlet 33. A társadalom egészségnevelő és betegségmegelőző tevékenységét bemutató, ismeretbővítésre alkalmas eszköz 34. A természetgyógyászat megismertetésére alkalmas eszköz 35. Az utódvállalással kapcsolatban szükséges vizsgálatokat és teendőket bemutató, ismeretszerzésre, tájékozódásra alkalmas eszköz 36. A biokémiai problémák vizsgálatára alkalmas eszközkészlet 37. A sejtbiológiai problémák vizsgálatára alkalmas eszközkészlet 38. A növényi életfolyamatok vizsgálatára alkalmas eszközkészlet 39. Az állati és emberi életfolyamatok vizsgálatára alkalmas eszközkészlet 40. A modern orvostudomány eljárásait és módszereit bemutató, szemléltetésre és. ismeretbővítésre alkalmas eszköz 41. A biológia történetét bemutató eszköz

32

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Tantárgyi programja és követelményei

1

2

10-12. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskola 5–8. évfolyamának tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék a földrajzi környezet főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Segítse a tanulókat abban, hogy a természeti–társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ természeti-társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat. A tantárgy tanításának további célja, hogy megértesse a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A gimnáziumi földrajztanítás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra is. Fejlesztési követelmények A gimnáziumi földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi–gazdasági történéseket. Főként arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszeresen gondolkodjanak, fogalmaik köre bővüljön, és szintetizálják a korábbi ismereteket, biztosan tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt. Legyenek képesek a Földön kialakult természeti és társadalmi kölcsönhatások, valamint a környezetben zajló változások érzékelésére, értékelésére és indoklására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Ennek érdekében el kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. A múlt és a jelen földrajzi folyamatainak ismeretében legyen elképzelésük a Föld, az emberiség és az ország társadalmi–gazdasági és környezet jövőjéről, alakuljon ki reális alapokon nyugvó jövőképük. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alkalmazzák a kommunikációs, a gondolkodási és a gyakorlati képességeket. Legyenek képesek a speciális információhordozók (térképek, folyóiratok, szakkönyvek, statisztikai adatok, lexikonok, CD–ROM, Internet stb.) használatára.

3

10. évfolyam

Éves óraszám: esti: 18 óra

Tevékenységformák Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. A természetföldrajzi tényeket bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése. A különböző mozgásfolyamatokat bemutató modellek alkalmazása a tanítás során. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok. A földtörténet fő eseményeinek időbeli ábrázolása. A hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása. Éghajlati diagramok elemzése. A légköri jelenségek felismerése, időjárási térképek elemzése. A vízállásjelentések értelmezése. Tanulói kiselőadás a természeti jelenségekről. A regionális földrajzban tanultak alkalmazása. Témakörök

Tartalmak

A Naprendszer

A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld, mint égitest, mozgásai és azok következményei. Tájékozódás a földrajzi térben és időben. Űrkutatás a Föld szolgálatában.

Választható tartalmak

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag A Nap felépítése A Hold–expedíció A külső és belső bolygók jellemzése.. bemutatása. A Föld felmelegedése. A kőzetburok A Hold fázisváltozásai A földrajzi fokhálózat jellemzői. úszásának modellezése. A Az időszámítás. leggyakoribb ásványok, kőzetek bemutatása. A Az űrkutatás eredményei, földrengések és a vulkáni hasznosításuk működés mozgófilmes bemutatása. A szél, a víz, a jég munkájának bemutatása. A földrajzi övezetek képi bemutatása.

4

A kőzetburok

A légkör

A vízburok

A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése. Földünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok: vulkánosság, földrengés. Ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik. A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. Jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk. Anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási–éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Általános légkörzés. A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői. A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai. A tengervíz mozgásai. A szárazföld vizei. A szárazföldi jég. A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem.

A bioszféra jellemzői

A legnagyobb lemezek és a fontosabb mikrolemezek ismerete, elhelyezése a térképen A Föld aktív zónái

Ásványok és kőzetek felismerése A Föld nagy lánchegységeinek és röghegységeinek topográfiai elhelyezése A napsugarak útja a légkörben Felhőfajták, időjárási jelenségek, műholdképek elemzése

A monszun fajtái, monszunterületek elhelyezése Topográfiai ismeretek gyakorlása

Tengeráramlások és éghajlat Hideg és meleg áramlatok Tófejlődés A felszín alatti vizek fajtái

5

Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek és övek kialakulása, jellemzőik. A forró, a mérsékelt, a hideg övezetek és tagolódásuk. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. A hegyvidékek függőleges övezetessége. A talaj kialakulása, talajfajták és hasznosítása. A levegő, a vizek és a talajok szennyezése.

A z éghajlat változása a múltban és a jövőben Globális felmelegedés, antropogén hatások

A mérsékelt illetve a forró övezeti hegyvidékek függőleges övezetességének összehasonlítása. Éghajlati diagramok elemzése A legjelentősebb ipari és háztartási szennyezőanyagok, veszélyes hulladékok

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni, és tudjon csillagászati és földrajzi feladatokat megoldani, valamint ismerje a belső és a külső erők felszín-formáló szerepét, felszínfejlődés folyamatát. Ismerje a légkör szerkezetét, anyagi felépítését, legfontosabb folyamatait, és ismerje a Föld és földi szférák kialakulásának fejlődését, valamint ismerje a hegységképződés folyamatait, az ásványok és kőzetek keletkezését. Tudja elemezni az éghajlati diagrammokat.

6

11. évfolyam

Éves óraszám: esti: 36 óra

Tevékenységformák Önállóan tudja elemezni a kontinensek gazdasági– és társadalmi adottságait. Természetföldrajzi tényeket, társadalmi–gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító logikai elemzése. Aktuális cikkek önálló feldolgozása egyes régiók, országok problémáiról. Az egyes régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása. A régiók változó szerepének jelentőségének magyarázata, az okok feltárása. A sajtóés a TV–figyelő: aktualitások gyűjtése a regionális és a globális környezeti problémákról. Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális cégek termékeiből. Témakörök

Tartalmak

Európa

Európa helyzete, kialakulása és természeti adottságai. Európa népei, népességi folyamatai és települései. Az európai integráció folyamata. Észak-Európa országai. Nyugat-Európa jelentősebb országai. Közép-Európa országai. Kelet-Európa jelentősebb országai. Európa helye a világban.

Választható tartalmak Az egyes kontinensek és hazánk aktuális természetitársadalmi - gazdasági problémái. Példák gyűjtése a társadalmi-gazdasági élet fejlesztéséről. A világgazdasági pólusok helye és szerepe.

7

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Települési hierarchiák, településtípusok, a népességkoncentráció kialakulásának természet- és társadalom földrajzi okai Az EU regionális politikája és mezőgazdasági támogatási rendszere. Az EU versenyképességének problémái.

Hazánk helye és kapcsolatai Európában

Kontinensek

Magyarország földrajzi helyzete. Magyarország természeti adottságai. Népességünk földrajzi elhelyezkedése. Népesedési folyamatok hazánkban. Településeink. Hazánk gazdasági szerkezete, gazdasági fejlettsége. Iparunk természeti és társadalmi alapja. Iparunk főbb ágai. Mezőgazdaságunk földrajzi és társadalmi adottsága. Mezőgazdaságunk főbb ágai. Közlekedésünk. Idegenforgalmunk adottságai. Nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs törekvéseink. Multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában. Ázsia természeti adottságai. Ázsia népessége és gazdasága. Ausztrália helye a világban. Afrika természeti adottságai és gazdasága. Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságai. Amerika helye és szerepe a világban.

A magyar településrendszer hierarchiája, topográfiai ismeretek Magyarország térszerkezete, regionális politikája. A magyar mezőgazdaság kihívásai. Topográfiai ismeretek gyakorlása Egyes régióink idegenforgalmi tényezői.

A „kis tigrisek” Afrika világpiaci helyzete, a lemaradás okai. Latin – Amerika helye a világgazdaságban

Magyarország helye az EU-ban, Magyarország versenyképessége. A legnagyobb ázsiai népességkoncentrációk Ázsia mezőgazdasága és ipara. A z USA gazdasági körzetei

A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes bemutatni az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területeket Európában és hazánkban, és tudja jellemezni a világ legjelentősebb országait, ország-csoportjait és a világban elfoglalt helyüket.

8

Legyen képes a kontinensek jellemzésére és tudja elemezni hazánk földrajzi helyzetét, természeti adottságait és a medencejelleg érvényesülését, valamint legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésével, kontinensek, országok, régiók gazdasági különbségeinek feltárására. Tudja elemezni hazánk időjárását, éghajlatát, vízrendszerét ábrák segítségével.

9

12. évfolyam

Éves óraszám: esti: 32 óra

Tevékenységformák Társadalmi–gazdasági jelenségeket, folyamatokat, tényeket bemutató tematikus térképek elemzése. A településtípusok jellemző vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján. Adatok gyűjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozás környezetre gyakorolt hatásairól. Szemelvénygyűjtés a bányászat és az energiatermelés környezetre gyakorolt hatásáról. Adatgyűjtés különböző termékek világpiaci árának változásairól. Könyvtári adatgyűjtés nemzetközi gazdasági együttműködésről. Terméklisták összeállítása. Témakörök

Tartalmak

A gazdasági élet szerkezetének átalakulása. A világ változó társadalmi–gazdasági A gazdasági szektorok jellemzői. A tercier és az informatika előretörése. képe A világgazdaság jellemző folyamata. A piacgazdaság. A gazdasági ágazatok közötti területi együttműködés lehetőségei. A multinacionális vállalatok szerepe. A működő tőke és a pénz világa. A tőzsde. A világgazdaságban Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban. Észak–Amerika, Kelet és különböző szerepet Délkelet–Ázsia, Európai Unió. betöltő régiók, Fejlődő országok. országok és országÁltalános problémáik és eltérő fejlettségű csoportok csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Felzárkózásuk különböző lehetőségeik.

Választható tartalmak A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. Nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság. A világ meghatározó pénzügyi szervezetei. Az urbanizáció környezeti következményei

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag A világgazdaság változásai az 1970-es évektől napjainkig. A multinacionális és transznacionális vállalatok, a tőzsde és a legfontosabb pénzpiaci műveletek.

A világgazdaság átalakulása a gyarmati rendszer felszámolása után. Adóparadicsomok A nemzetközi pénzügyi rendszerek Tőkepiacok és árupiacok. Az eladósodás és következményei, tőke és hiteláramlások az egyes térségek között.

10

Globális világproblémák

Természet és környezetvédelem. A levegőszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés és védelem. Az élővilág védelme. A társadalmi tevékenység hatása a környezet állapotára. Demográfiai robbanás, túlnépesedés. Az urbanizáció, mint globális probléma. Élelmezési gondok. Nyersanyag- és energiaválság. A fenntartható fejlődés. A jövő kihívásai. Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben.

A különböző interkulturális konfliktusok.

Az éghajlatváltozás A szegénység problémái

A Szahel - övezet gondjai. A Kyotó-i és Tokió-i egyezmény. A globalizáció problémái, a nemzetközi szervezetek szerepe a világproblémák megoldásában.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését, következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására, a tanuló tudja jellemezni a működő tőke és a multinacionális vállalatok szerepét, a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési gondokat, annak okait és a megoldásra tett erőfeszítéseket, legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal.

11

12

FÖLDRAJZ középszintű érettségi vizsga követelményei 1. Térképi ismeretek 1.1. A térképi ábrázolás A térképek jelrendszere

1.2. Térképi gyakorlatok

1.3. Az űrtérképezés

Legyen tisztában a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével. Magyarázza a kicsinyítés mértéke és a méretarány közötti kapcsolatot. Ismertesse a domborzatábrázolás különböző módszereit. Ismerje fel térképen a domborzati formákat. Legyen képes a szintvonal, a magassági számok és a relatív magasság fogalmának használatára. Ismerje a földrajzi fokhálózat jellemzőit. Tudjon térképvázlatot készíteni, és alakítsa ki jelrendszerét. Használja feladatmegoldásai során a tematikus térképen közölt információkat. Alkalmazza a térkép jelei, színei és számai által közölt információkat. Legyen képes távolságot mérni és meghatározni egyenes és görbe vonal mentén különböző eszközök segítségével. Tudja leolvasni a tényleges magasságot, kiszámítani a viszonylagos magasságot térképek alapján. Tudjon tájékozódni, helymeghatározást végezni földgömbön és térképen. Használja ismeretszerzésre a különböző méretarányú és tartalmú térképeket. Olvasson le információkat keresztmetszetről és tömbszelvényről, tudja azokat elemezni, összevetni térképekkel. Legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésére. Legyen tisztában a légi- és az űrfelvételek felhasználási lehetőségeivel, tudjon példát mondani alkalmazásukra. Tudjon azonosítani környezeti elemeket térképvázlattal vagy térképpel történő összevetés alapján légiés űrfelvételeken.

2. Kozmikus környezetünk 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői

Ismertesse a Naprendszer helyét, a Tejútrendszer alakját, méreteit. Igazodjon el a csillagászati nagyságrendekben. Különítse el a csillagok és a bolygók tartalmi jegyeit. Ismertesse a Nap jellemzőit (mérete, távolsága a Földtől, anyagi összetétele, belső és felszíni hőmérséklete). Mutassa be a Nap földi életet meghatározó szerepét, legfontosabb sugárzásait és azok légköri következmé-nyeit. Tudja megkülönböztetni a nap- és holdfogyatkozás kialakulásának okait. Sorolja fel a Föld- és a Jupiter-típusú bolygókat, sorrendjüket, mutassa be közös és egyedi jellemzőiket. Ismertesse a Hold mozgásának sajátosságát, értse a holdfázisok váltakozásának okát. Magyarázza a meteor és meteorit közötti különbséget.

2.3. A Föld és mozgásai

Legyen tisztában a Föld méreteivel (sugár, Egyenlítő). Tudja egyszerű rajzzal bemutatni a napsugarak hajlásszöge és a szoláris éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggést.

Tengely körüli forgás

Magyarázza a nappalok és az éjszakák váltakozását.

Nap körüli keringés

2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában

Ismerje az égitestek látszólagos napi K-Ny-i járását, a forgás Ny-K-i irányát. Alkalmazza az alapvető átváltásokat: 15 hosszúsági fok = 1 óra időkülönbség = 1 időzóna 1 hosszúsági fok = 4 perc időkülönbség Tudja kiszámítani a helyi és a zónaidőt. Ismerje a keringés pályájának jellemzőit, a keringés idejét. Elemezzen a keringéssel kapcsolatos ábrákat. Ismerje a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló fogalmát és időpontját. Mutassa be a forgástengely ferdesége és az évszakok kialakulása közötti összefüggést. Tudjon példákat mondani az űrkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására.

14

3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet 3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői 3.1.3. A kőzetburok szerkezete 3.1.4. A kőzetlemez-mozgások okai és következményei A kőzetlemezek mozgásai Magmatizmus és vulkánosság

Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit. Tudja időbeli sorrendjüket és hozzávetőleges időtartamukat, ismerje az egyes földtörténeti idők meghatározó eseményeit, képződményeit. Fogalmazza meg a légkör, a vízburok és a bioszféra fejlődésének kapcsolatát a földtörténeti eseményekkel. Mutassa be a Föld gömbhéjas szerkezetét, tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni. Ismertesse ábrák segítségével a Föld belsejének fizikai jellemzőit. Értelmezze az asztenoszféra áramlásainak és a kőzetlemezek mozgásainak kapcsolatát. Mutassa be a geotermikus gradiens gazdasági jelentőségét példák alapján. Ismerje a kőzetlemez és a földkéreg fogalmát, jellemezze a szerkezetét. Jellemezze a kontinentális, az óceáni kőzetlemezt és az asztenoszférát. Nevezze meg és csoportosítsa felépítésük szerint a nagy kőzetlemezeket. Mutassa be a lemezmozgások okait, típusait és azok következményeit. Értelmezze a vulkáni tevékenység és a kőzetlemez-mozgások kapcsolatát. Mutassa be ábra segítségével a magmás ércképződés folyamatát. Csoportosítsa a vulkánokat működésük, alakjuk és a kitörés helye szerint. Mutasson meg térképen és ismerjen fel térképvázlatban vulkáni övezeteket és vulkánokat. Mondjon példát az utóműködésre és annak gazdasági jelentőségére.

A földrengés

Magyarázza a földrengés kialakulásának okát, kapcsolatát a vulkánossággal és a lemezszegélyekkel. Mondjon példákat a pusztítás elleni védekezés lehetőségeire.

15

3.1.5. A hegységképződés

Mutassa be a hegységképződés típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek tulajdonságaival és mozgásaival. Tudjon ezekre példákat mondani. Ismertesse a gyűrődés és a vetődés folyamatát, össze-függésüket a gyűrt- és röghegységek kialakulásával. Tudjon példákat mondani típusaikra, formáikra. Legyen képes ábrákon, képeken megkülönböztetni a gyűrt- és a röghegységeket formakincsük alapján. Csoportosítsa a hegységeket szerkezetük, magasságuk és formakincsük alapján.

3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei

Hasonlítsa össze az ásványok és a kőzetek jellemzőit. Ismertesse a kőszenek és a szénhidrogének keletkezését.

3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei

Tudja keletkezés szerint besorolni, csoportosítani és felismerni az alábbi ásványokat, kőzeteket: kősó, mészkő, dolomit, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, agyag, bauxit, gránit, andezit, bazalt, riolit, vulkáni tufák, márvány, palás kőzetek. Mondjon példát az előfordulásukra és a felhasználásukra. Tudja jellemezni a bazaltot, az andezitet és tufáikat, a gránitot, a mészkövet és a löszt. Ismertesse a Föld nagyszerkezeti egységeit (ősföld, röghegység, gyűrthegység, süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok), és tudjon példákat mondani azok előfordulására. Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlaton ezeket. Mutassa be a nagyszerkezeti egységek és a jellemző ásványkincs-előfordulások kapcsolatát.

Ősmasszívumok (ősföld)

Ismertesse az ősmasszívumok szerkezeti típusait (fedett, fedetlen), morfológiai típusait (hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság, táblás vidék).

Röghegységek

Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszi-hegységrend-szer tagjait, jellemezze a szerkezetüket.

Gyűrthegységek

Sorolja fel az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrend-szer tagjait. Hasonlítsa össze a két hegységrendszert.

Süllyedékterületek, síkságok

Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek formakincsét. Csoportosítsa a síkságokat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Tudjon példát az egyes típusokra. Mutassa be gazdasági jelentőségüket.

16

3.1.8. A földfelszín formálódása Támassza alá példákkal a külső és a belső erők, valamint az ember szerepét a felszínformálódásban (lepusztulás, szállítás, felhalmozás). Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a felszínfor-mákat (mélyföld, alföld, fennsík, dombság, közép-hegység, magashegység, völgy, medence, hátság). Tudjon ezekre példát mondani a kontinensek és hazánk területéről, tudja megmutatni a térképen és felismerni a térképvázlatban. Sorolja fel és csoportosítsa a légkört alkotó anyagokat. 3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, Ismertesse a légkör szerkezeti felépítését, a szférák jellemzőit és a bennük lezajló változások lényegét. anyaga és szerkezete Tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni. Mutassa be példák alapján az emberi tevékenység légszennyező és az ózonréteget károsító hatásait, következményeit, a szennyezés csökkentésének lehetőségeit. 3.2.2. A levegő felmelegedése Magyarázza a levegő felmelegedését a földrajzi helyzet, a napsugarak hajlásszöge alapján. Bizonyítsa példákkal a felmelegedést és a lehűlést módosító tényezők szerepét.

3.2.3. A légnyomás és a szél A szelek

Ciklon és anticiklon Időjárási frontok

Értelmezze ábra segítségével az üvegházhatás kialakulását, jelentőségét. Fogalmazza meg a felmelegedés és a lehűlés törvényszerűségeit. Mutassa be a hőmérséklet napi és évi járásának folyamatát és összefüggését a Föld fő mozgástípusaival. Tudja kiszámítani a napi és az évi középhőmérsékletet, a napi hőingást, az évi közepes hőingást, az abszolút hőingást. Ismerje az izoterma fogalmát. Legyen képes hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolására és hőmérsékleti tematikus térképek összehasonlítására, elemzésére. Ismerje a légnyomás és az izobár fogalmát. Magyarázza a légnyomás változásának okát. Magyarázza a szél kialakulását, kapcsolatát a hőmérséklet és a légnyomás változásával; a Föld forgásából származó eltérítő erő szerepét a légáramlás irányának kialakulásában. Ismertesse a mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon jellemzőit, kialakulásuk fő térségeit. Mutassa be hatásukat az időjárásra és az éghajlatra. Magyarázza a hidegfront és a melegfront kialakulásának feltételeit, mozgásukat, felhőzetüket, csapadékzónáikat. Legyen képes légköri képződmények felismerésére időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Elemezzen időjárási térképeket. 17

A szél felszínformáló tevékenysége 3.2.4. Az általános légkörzés Az általános légkörzés rendszere

A monszun szélrendszer 3.2.5. Víz a légkörben

3.2.6. Az időjárás és az éghajlat

3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása 3.3.2. A világtenger Az óceánok és a tengerek A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai

Mutassa be a szél pusztító, szállító és építő felszínalakító munkáját. Ismerjen fel ábrán, képen a szél által formált képződményeket. Mutassa be a magas és alacsony légnyomású, a leszálló és felszálló légáramlású övezetek kialakulásának okait. Ismertesse az állandó szélrendszerek (passzátszelek, nyugatias szelek, sarki szelek) jellemzőit és kialakító tényezőiket. Legyen képes bemutatni az általános légkörzés rendszerét egyszerű rajzon. Mutassa be a monszunszél évszakos irányváltozását és következményeit a mérsékelt és a forró övezetben. Tudja használni a légköri folyamatok bemutatása során a következő fogalmakat: tényleges- és viszonylagos vízgőztartalom, telítettség, túltelítettség, harmatpont, kicsapódás, halmazállapot-változás. Tudja bemutatni ábra segítségével a felhőképződés folyamatát. Magyarázza a csapadékképződés és a különböző csapadékfajták kialakulásának folyamatát. Tudja példákkal alátámasztani a csapadék jelentőségét. Értse az idő, az időjárás, az éghajlat egymáshoz való viszonyát, az időjárási és éghajlati elemek változásainak folyamatát, okait. Ismertesse az időjárás-jelentés és előrejelzés jelentőségét a mindennapi életben és a gazdaságban. Tudjon az éghajlati elemekkel kapcsolatos tematikus térképeket és klímadiagramokat összehasonlítani, adatokból diagramot szerkeszteni, szöveges forrásanyagot feldolgozni. Mutassa be a vízburok tagolódását, a víz körforgásának folyamatát, az egyes területek vízháztartását meghatározó tényezőket. Mutassa be az óceánok és a tengerek közötti különbségeket. Ismertesse a tengervíz felmelegedésének és lehűlésének, fagyáspontjának sajátosságait, a víz fajhőjének és hőtároló képességének összefüggéseit. Mutassa be a sótartalom változásának összefüggését a párolgással, a csapadékkal, a hozzáfolyással.

18

A tengervíz mozgásai

A világtenger társadalmigazdasági hasznosítása 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A tavak

A folyóvizek

3.3.4. A felszín alatti vizek

Magyarázza az óceán- és a tengervíz mozgási, áramlási rendszerének kialakulását és működését, lássa összefüggését az általános légkörzéssel. Tudjon megmutatni térképen hideg és meleg tengeráramlásokat. Bizonyítsa tematikus térképek és éghajlati diagramok segítségével a tengeráramlások éghajlatmódosító hatását és mondjon példát azokra. Értelmezze a tengerjárás kialakulását, természeti- és társadalmi-gazdasági következményeit. Mutassa be a tengervíz mozgásai és a partformák közötti összefüggést. Mutassa be példák alapján a világtengert, mint természeti erőforrást. Ismertesse a tómedencék keletkezési típusait. Tudjon példákat mutatni a térképen az egyes típusokra. Ismertesse a tavak pusztulásának okait és szakaszait. Értékelje az emberi tevékenység szerepét a tavak keletkezésében és pusztulásában. Mondjon példát a tavak hasznosítási módjaira. Alkalmazza az alábbi fogalmakat: vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás. Mutassa be a folyó vízjárásának jellemzőit, összefüggéseit a földrajzi fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal. Tudja kiszámítani a folyó vízhozamát. Ismertesse a folyó munkavégző képességét meghatározó tényezőket. Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját. Mutassa be példák alapján az emberi beavatkozások vízfolyásokra gyakorolt hatásait, mondjon véleményt azokról. Magyarázza a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatát. Ismertesse a felszín alatti vizek kialakulását, vizük mozgását, valamint egymással, a csapadékkal és a párolgással való kapcsolatát. Tudja rendszerezni a felszín alatti vizeket különböző szempontok szerint. Ismerje fel és jellemezze a felszíni és felszín alatti karsztformákat (víznyelő, dolina, polje, cseppkő, barlang), barlangi patak, karsztforrás.

19

3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei

Ismerje a folyószabályozás lényegét és módszereit, mutassa be jelentőségét a társadalmigazdasági életben. Ismertesse a belvíz kialakulásának okait, az ár- és belvízvédelem feladatait. Sorolja fel a víznyerés lehetőségeit. Bizonyítsa példákkal a domborzat és a csapadék kapcsolatát a vízenergia hasznosításának lehetőségeivel. Mutassa be példák alapján a vizek védelmének, a vízzel való takarékosságnak szükségességét.

3.3.6. A jég és felszínformáló munkája

Mutassa be ábra alapján a hóhatár magasságának összefüggését a földrajzi szélességgel és a domborzattal. Ismertesse a gleccserek és a belföldi jégtakaró pusztító és építő munkáját. Ismerje fel ábrán, képen a jég által formált képződményeket (pl.: jég csiszolta felszín, tóhátság, gleccservölgy, morénasánc, morénasíkság).

3.4. A talaj

Jellemezze a leggyakrabban előforduló talajtípusokat, (pl. mezőségi talaj, barna erdei talaj, podzol, trópusi vörösföld, szikes), tudjon példát mondani földrajzi elhelyezkedésükre. Mondjon példákat a talaj pusztulását előidéző emberi tevékenységekre. Soroljon fel a talaj védelmét szolgáló megoldásokat, művelési módokat.

3.5. A geoszférák kölcsönhatásai

4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati Magyarázza egyszerű rajz készítésével a napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés mértékének földrajzi szélességtől függő változását. övezetek Tudja bejelölni térképvázlatba a szoláris éghajlati övezeteket, tudja megfogalmazni helyüket a földrajzi Szoláris éghajlati övezetek fokhálózatban. Valódi éghajlati övezetek Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín és a domborzat az éghajlatot. 20

4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség

4.3. A forró övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv

Értelmezze a földrajzi övezetesség fogalmát, rendszerét (övezet, öv, terület/vidék). Jellemezze az egyes övezetek, övek, területek/vidék éghajlati, vízrajzi és felszínformálódási sajátosságait, talaját és élővilágát. Mutassa be, hogyan befolyásolják a természetföldrajzi jellemzők a társadalom lehetőségeit az egyes övezetekben, övekben, területeken. Sorolja fel az egyes övek, területek/vidék legfontosabb gazdasági növényeit, tenyésztett állatait, a gazdálkodás területi típusait. Ismerje fel és jellemezze fényképek, ábrák és leírások alapján a földrajzi övezetesség tipikus területeit. Tudja elemezni a Föld és a kontinensek zonalitását bemutató tematikus térképeket, diagramokat. Tudjon klímadiagramokat értelmezni és összehasonlítani. Ismertesse a különböző övezetek, övek főbb környezeti problémáit Mutassa meg térképen és ismerje fel kontúrtérképen az egyes övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedését. Mutassa be a környezeti tényezők és a természetföld-rajzi jellemzők változását az Egyenlítő és a térítőkörök között. Magyarázza az övezet öveinek elkülönítési szempontjait. Mutassa be a passzát szélrendszer szerepét az egyen-lítői éghajlat és a többi természetföldrajzi jellemző kialakulásában. Mutassa be a trópusi erdőirtások és felégetések következményeit. Hasonlítsa össze a nedves és száraz szavanna éghajlati sajátosságait, értse a különbségek okát. Mutassa be az összefüggést a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellege között. Értelmezze a száraz és csapadékos időszak váltakozá-sának hatását az egyes természetföldrajzi tényezőkre. Mutassa be a szavannák túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait.

Térítői öv Értelmezze az állandóan leszálló légáramlás szerepét trópusi sivatagi éghajlat kialakulásában. Ismertesse az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodásban. Monszun vidék

Magyarázza a Hindusztáni-félsziget példáján a trópusi monszun kialakulását, a nyári és a téli monszun, valamint a domborzat szerepét a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában.

21

4.4. Mérsékelt övezet

Értelmezze az övezet öveinek elkülönítési szempontjait. Ismertesse a mérsékelt övezeti erdőirtások, a füves területek feltörésének, túllegeltetésének következményeit.

4.4.1. Meleg-mérsékelt öv Mediterrán terület

Mutassa be a mediterrán éghajlat jellegzetességeinek összefüggését az uralkodó szélrendszer váltakozásával.

Monszun terület

Hasonlítsa össze különböző források alapján a forró övezeti és a mérsékelt övezeti monszun éghajlatot.

4.4.2 Valódi mérsékelt öv

Mutassa be az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatását a természetföldrajzi tényezők NY – K irányú változásaira. Ismertesse a környezeti tényezők szerepét a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzőinek változásában.

Óceáni terület

Mondjon példát térkép segítségével az óceánok és a tengeráramlások éghajlatmódosító hatására.

Mérsékelten szárazföldi terület

Ismertesse a nedves-kontinentális éghajlat átmeneti jellegét.

Szárazföldi terület

Mutassa be a száraz-kontinentális éghajlat kialakulásának okait. Ismertesse a terület speciális környezeti problémáit (a nem-művelt területek feltörése, túlöntözés, stb.) kialakulásuk okait.

Szélsőségesen szárazföldi terület

Ismertesse a tengerektől való távolság és a domborzat szerepét a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat kialakulásában. Hasonlítsa össze a forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlatot. Mutassa be a hő- és fagyaprózódás felszínformáló szerepét a területen. Ismertesse az időszakos vízfolyások, a lefolyástalan területek kialakulásának okait, a vízszerzési lehetőségek szerepét a terület gazdasági hasznosításában.

22

4.4.3 Hideg-mérsékelt öv 4.5. A hideg övezet

Sarkköri öv Sarkvidéki öv 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség

Hasonlítsa össze a tajga éghajlat kiterjedését az északi és a déli félgömbön. Bizonyítsa példákkal a gazdasági hasznosítás okozta környezeti problémákat az övben. Ismertesse a sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjait. Ismertesse, hogyan befolyásolják a hideg övezet természetföldrajzi jellemzői a társadalom lehetőségeit. Mutassa be a tundra éghajlat hatását a többi természetföldrajzi jellemzőre. Ismertesse az állandóan fagyos éghajlat hatásait a többi természetföldrajzi jellemzőre és az élővilág elterjedésére. Mutassa be az összefüggést a tengerszint feletti magasság és a környezeti tényezők változása között. Mutassa be keresztmetszeti ábrák segítségével a forró és a mérsékelt övezet hegységeinek függőleges övezetességét, a gazdálkodási lehetőségek változását. Mondjon példát olyan országokra, ahol a mezőgazda-sági termelés a függőleges övezetességhez igazodik. 5. A népesség- és településföldrajz

5.1. A népesség földrajzi jellemzői A népesség számbeli alakulása, Mutassa be a demográfiai robbanás okait, következményeit. összetétele Tudja kiszámítani a természetes szaporodás mértékét. Jellemezze a népesedési szakaszokat. Magyarázza példák alapján a természetes szaporodást befolyásoló tényezőket. Tudja leolvasni és értelmezni a korfa adatait. Mutassa be adatok alapján a népesség kor- és foglalkozási szerkezetét, következtessen abból a gazdaság fejlettségére. A népesség területi eloszlása

Tudja kiszámítani adatok alapján a népsűrűséget. Nevezze meg és mutassa meg térképen a Föld legnagyobb népességkoncentrációit. Magyarázza meg a népesség egyenlőtlen elrendeződésének okait és következményeit. 23

5.2. A települések földrajzi jellemzői

Értelmezze a falusi és városi népesség országonként eltérő arányait és annak összefüggéseit a gazdasági fejlettséggel. Ismertesse és tudja megmutatni térképen az emberfajták földrajzi elterjedését. Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint. Mutassa be példák alapján a város kialakulásának folyamatát. Magyarázza a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbségeket. Ismerje fel képeken, ábrákon és leírásokban a városok övezeteit, eltéréseit a különböző földrészeken. Csoportosítsa a falvakat alaprajzuk és funkciójuk szerint. Ismertesse a tanya változó szerepét és típusait. Mutassa be az agglomeráció, a bolygóváros és az alvóváros kialakulásának folyamatát, mutasson példát ezekre a térképen. Mutassa be példákkal a nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondokat, nevezzen meg megoldási lehetőségeket.

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A világgazdaság felépítése, ágazatai A gazdasági fejlettség és területi különbségei A világgazdaság működése és folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata

Mutassa be a világgazdaság ágazati felépítését. Mutassa be az egyes társadalmi tényezők (pl. munkaerő minősége, népesség struktúrája, hagyományok, a rendelkezésre álló tőke stb.) szerepét a gazdasági életben. Nevezze meg a gazdasági fejlettség fő mutatóit. Értelmezze és alkalmazza a gazdasági fejlettség mutatóit, az összehasonlítás módszereit. Tudjon példákat különböző fejlettségű országokra. Mutassa be példák alapján a gazdasági fejlettség területi különbségeit, kapcsolatát az életszínvonallal. Ismerje föl leírásokban és hírekben a globalizáció folyamatát, jelenségeit. Ismertesse a multinacionális vállalatok működésének elvét példák alapján. Mutassa be a világkereskedelem legjelentősebb irányait és főbb országcsoportjait, országait. Mutassa be példákkal a külkereskedelem áruszerkezetének összefüggését a fejlettséggel. Nevezzen meg fontos kereskedelmi társulásokat.

24

6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata

Növénytermesztés

Állattenyésztés

Erdőgazdálkodás, hal- és vadgazdálkodás 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása Energiagazdaság

Értékelje az élelmiszergazdaság szerepét a gazdasági életben. Mutassa be példákkal a természeti tényezők és a mezőgazdaság kapcsolatát, az élelmiszertermelés övenként, területenként eltérő lehetőségeit és a mezőgazdasági termelés módjait. Hasonlítsa össze a mezőgazdasági termelés típusait. Legyen képes az élelmiszergazdasággal kapcsolatos tematikus térképek olvasására, adatsorok értelmezésére, az ábrázolt összefüggések feltárására. Mondjon példát a mezőgazdasági termelés következtében fellépő környezetkárosító folyamatokra. Mutassa meg a térképen a művelésre alkalmas területek földrajzi eloszlását, kapcsolatát a földrajzi övezetességgel. Tudja csoportosítani a termesztett növényeket és megnevezni termesztésük legfontosabb körzeteit. Következtessen adatokból, valamint az állattartás feltételeiből az állattenyésztés fejlettségére. Mutassa be példákkal a vallás és a társadalmi szokások szerepét az állattartásban. Nevezze meg az erdőgazdálkodás és a halászat fő területeit a Földön. Mutassa be az erdők ökológiai szerepét és az erdőket veszélyeztető folyamatokat. Mutassa be a túlhalászás okait és veszélyeit.

Mutassa be az energiagazdaság szerepét a gazdasági életben. Tudja csoportosítani az energiahordozókat. Ismerje az energiahordozók keletkezésének módját, alkalmazásuk előnyeit és hátrányait. Tudja megmutatni a térképen a világ legfontosabb kőszén-, kőolaj- és földgázlelőhelyeit. Tudja összehasonlítani az energiahordozók kiterme-lésének és felhasználásának területi elhelyezkedését. Olvassa le adatsorokból az energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változásokat. Mondjon példákat az energiagazdaság okozta környe-zeti problémákra. Érveljen a környezetkímélő energia-termelés és felhasználás szükségessége mellett. 25

Ipar

6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése Az infrastruktúra

Mutassa be adatsorok vagy diagramok alapján az ipar változó jelentőségét a gazdasági életben. Tudja használni az ipar fejlettségének jellemzésére alkalmas mutatókat. Mutassa be a telepítő tényezők szerepét és azok átérté-kelődését az egyes iparágak és iparvidékek életében. Tudjon példákat mutatni a térképen a kitermelő- és a feldolgozóipari körzetekre, valamint a nagy hazai és nemzetközi ipari tömörülésekre. Tudjon térképek segítségével bemutatni egy tipikus gazdasági régiót. Ismerje fel képi vagy szöveges források alapján az ipari termelés környezetkárosító hatásait. Értékelje a közlekedés társadalmi-gazdasági szerepét. Mutassa be a közlekedési hálózat kialakulása és a természeti adottságok közötti összefüggést. Értékelje az egyes szállítási módok előnyeit és hátrányait. Mutassa be a közlekedési ágazatok arányában történt változásokat, ezek okait. Olvassa le tematikus térképről az áruszállítás legfontosabb irányait. Mutassa be példák segítségével az egyes közlekedési-szállítási módok környezetkárosító hatásait. Indokolja a hírközlés fontosságát a társadalmi-gazdasági élet fejlődésében.

A harmadik és a negyedik szektor

A működő tőke és a pénz világa

Mutassa be diagramok, adatok segítségével a harmadik és a negyedik szektor szerepének időbeli átalakulását. Illusztrálja példákkal a szolgáltatás jelentőségének és belső arányainak változását. Mutassa be a szükséglet és a termelés, a fizetőképes kereslet és a gazdasági egyensúly összefüggését. Tudja felsorolni a költségvetés fő összetevőit. Sorolja fel az infláció kialakulásának, növekedésének okait és következményeit.

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok

Mutassa meg a térképen a világgazdasági pólusokat és azok vezető országait. Mutassa be összehasonlító adatsorok vagy diagramok alapján a pólusok világgazdasági jelentőségét. 26

7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok

Hasonlítsa össze a centrum- és a periféria országok világgazdasági szerepkörét. Értelmezze a periféria helyzet társadalmi-gazdasági jellemzőit. Mutassa meg térképen a Föld különböző területeinek periféria-országait. Mutassa be az egyoldalú gazdasági szerepkörű (pl. „banánköztársaságok”, nyersanyag-kitermelő, főként bérmunkát végző, idegenforgalmi szolgáltatásból élő) országok gazdasági nehézségeit adatsorok, képek, szemelvények segítségével. Értékelje az „olajországok” világgazdasági jelentőségét és a tranzitországok szerepét. Mutassa be példák alapján a társadalmi sajátosságok (pl. vallási- és nemzetiségi összetétel, gyarmati múlt) jelentőségét az egyedi szerepkörök kialakulásában. 8. Magyarország földrajza

8.1. A Kárpát-medence természet- Igazolja a medence-jelleg érvényesülését a Kárpát-medencében. Tudja elhelyezni hazánkat a térképen, a földgömbön, Európában és a Kárpát-medencében. és társadalomföldrajzi Jellemezze a Kárpát-medence nemzetiségi összetételét tematikus térképek és adatsorok segítségével. sajátosságai Ismertesse a magyarság elhelyezkedését a Kárpát-medencében és a világban. 8.2. Magyarország természeti adottságai Magyarázza folyamatábra vagy táblázat segítségével a földtörténeti idők meghatározó jelentőségű Földtani adottságok geológiai eseményeit. Nevezze meg és mutassa meg térképen az egyes idők, időszakok főbb képződményeit. Sorolja fel hazánk legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható kőzeteit. Ismertesse területi előfordulásukat, felhasználásuk lehetőségeit. Hazánk éghajlata Hazánk vízrajza

Mutassa be földrajzi helyzetünk éghajlati következményeit, a legfontosabb módosító tényezőket. Tudja jellemezni hazánk éghajlatát. Értékelje felszíni vizeink gazdasági jelentőségét. Ismertesse a felszín alatti vizek hazai típusait, előfordulásait, hasznosítását.

27

Magyarázza vizeink környezeti problémáit. Mondjon példákat a vízvédelem hazai lehetőségeire és megoldásaira. Tudja megnevezni kontúrtérképen hazánk legjelentősebb folyóit, tavait és jellemezze azokat. Hazánk élővilága és talajai 8.3. Magyarország társadalmigazdasági jellemzői Népesség- és településföldrajzi jellemzők

Nemzetgazdaságunk

A gazdaság ágazatai, ágai

Mutassa be a természetes növénytakaró területi változásait, a legjelentősebb talajtípusok elhelyezkedését tematikus térképek segítségével. Ismertesse hazánk fő népesedési folyamatait és azok társadalmi-gazdasági következményeit. Értelmezze hazánk korfáját. Olvassa le diagramokról, adatsorokról és elemezze a népességszám, a természetes szaporulat alakulását. Nevezzen meg magas és alacsony népsűrűségű területeket, indokolja a különbségeket. Tudja, hogy mely nemzetiségek és hol élnek hazánkban. Mutassa be a hazai foglalkozási szerkezetet, átalakulását, magyarázza az okait. Mutassa be hazánk településföldrajzi jellemzőit térképek, képek, adatsorok, ábrák alapján. Ismertesse a magyar nemzetgazdaság jellemző vonásait, területi és szerkezeti átrendeződését ábrák, statisztikai adatsorok, tematikus térképek segítségével. Alkalmazza az országok gazdaságának összehasonlítására szolgáló mutatókat a magyar gazdaság európai és a világgazdaságban elfoglalt helyének bemutatására. Olvassa le tematikus térképekről a GDP regionális adatait, és magyarázza az eltéréseit. Értékelje hazánk természeti erőforrásait és azok szerepét a nemzetgazdaságban. Tudjon adatsorok, ábrák segítségével tényeket, folyamatokat, összefüggéseket megállapítani az egyes ágak, ágazatok helyzetéről, a nemzetgazdaságban elfoglalt szerepéről. Mutassa be az ipar szerkezeti átalakulásának folyamatát, a húzóágazatok szerepét. Ismertesse az ipar területi elrendeződését, főbb telephelyeit, elemezzen a témához kapcsolódó tematikus térképeket. Bizonyítsa éghajlati és talajadottságaink szerepét a művelési ágak megoszlásában, főbb terményeink előállításának területi elhelyezkedésében.

28

8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmigazdasági képe

Az Alföld

A Kisalföld és a Nyugati peremvidék (Alpokalja)

Nevezze meg a történelmi borvidékeket térkép alapján. Mutassa be tematikus térképek segítségével az infrastruktúra és a településhálózat kapcsolatát. Értékelje hazánk közlekedésföldrajzi helyzetét Mutassa be és helyezze el a térképen a fontosabb idegenforgalmi körzeteket, tájegységeket, ismertesse azok értékeit. Soroljon fel a világörökség részeként számon tartott hazai értékeket. Ismertesse a külkereskedelem szerepét hazánk gazdaságában. Mutassa be ábrák, adatsorok alapján a külkereskedelem áruösszetételét. Nevezze meg főbb kereskedelmi partnereinket. Ismertesse hazánk integrációs törekvéseit, ennek okait. Ismertesse térkép segítségével a nagytájakat és résztájaikat, tudja ezeket kontúrtérképen megnevezni. Jellemezze a nagytájak felszínét, éghajlatát, vízrajzát, főbb talajtípusait, ásványkincseit és a természeti adottságok hatásait a mezőgazdaságra. Ismertesse a nagytájak természeti és kulturális értékeit, idegenforgalmi lehetőségeit és központjait. Mutassa meg térképen és nevezze meg kontúrtérképen a nagytájak főbb településeit. Kapcsolja hozzájuk a jellemző természeti erőforrásokat és gazdasági tevékenységeket. Magyarázza a résztájak eltérő természeti adottságainak szerepét az élelmiszergazdaságban. Ismertesse az Alföld szerepét a szénhidrogén-bányászatban. Mutassa be az Alföld jellemző településtípusait. Mutassa be az összefüggést a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság fejlettsége között. Jellemezze a két táj fő ipari ágazatait, azok telepítő tényezőit. Bizonyítsa éghajlati tematikus térképekkel az óceáni és a mediterrán hatás érvényesülését.

A Dunántúli-domb- és hegyvidék Nevezze meg a nagytáj tagjait és azok kőzetanyagát. Ismertesse példák alapján a bányászat környezeti hatásait. A Dunántúli-középhegység Az Északi-középhegység

Tudja az Északi-középhegység tagjait elkülöníteni kialakulásuk és kőzetanyaguk szerint.

29

8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe

Mutassa meg a térképen, nevezze meg kontúrtérképen hazánk nagyrégióit. Mutassa be a nagytájakról tanult természeti-társadalmi ismeretek alkalmazásával a régiók jellegzetességeit, erőforrásait, fejlesztésének lehetőségeit. Hasonlítsa össze adatsorok segítségével az egyes régiók kedvező és kedvezőtlen mutatóit.

Budapest

Jellemezze a főváros településszerkezetét ábrák segítségével. Mutassa be központi szerepét az ország társadalmi-gazdasági életében. Értékelje hazánk környezeti állapotát tematikus térképek, összehasonlító adatsorok, fotók segítségével. Mutassa be a medence- és a tranzit-jelleg szerepét a környezet szennyeződésében, és az összefogás szükségességét ezek csökkentésére. Tudjon példát mondani a nagyvárosok környezeti ártalmairól, a megoldás lehetőségeiről. Mondjon példákat a környezet védelmében tett intézkedésekről és azok eredményeiről. Ismerje fel térképen, kontúrtérképen és nevezze meg hazánk nemzeti parkjait, a világörökséghez tartozó értékeit. Mondjon példát hazánk környezetvédelmi problémákkal foglalkozó intézményeire, azok tevékenységére.

8.6. Magyarország környezeti állapota

9. Európa regionális földrajza 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe

Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjuk és geológiai szerkezetük közötti összefüggést. Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggését. Mutassa meg a térképen és jellemezze a kontinens nagytájait, szerkezeti egységeit, éghajlatait. Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét a kontinensen. Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggést. Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek, leírások alapján a kontinens jellegzetes éghajlatait, és jellemezze azokat. Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait. Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait.

30

99.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe

9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai

9.4. Észak-Európa

Magyarázza a természeti adottságok és a társadalmi- gazdasági fejlődés népsűrűséggel való kapcsolatát. Mutassa meg térképen Európa sűrűn lakott területeit, nagy agglomerációit, és indokolja az elhelyezkedésüket. Tudja felsorolni, térképen megmutatni, kontúrtérképen megnevezni Európa országait, fővárosait. Tudja megmutatni a térképen és megnevezni a kontúrtérképen a tanult országok legfontosabb gazdasági központjait, és ismertesse jellemzőiket. Nevezze meg a tanult országok jellegzetes mezőgazdasági terményeit, ásványkincseit és ipari termékeit. Mutassa be az együttműködés kialakulását, lényegét és legfontosabb területeit, hatását a tagállamok társadalmi-gazdasági életére. Nevezze meg az Európai Unió tagállamait, főbb intézményeit. Ismertesse hazánk és a szervezet kapcsolatát. Mutassa be példákkal alátámasztva az unión belüli területi fejlettségi különbségeket, a regionális politika fő vonásait. Legyen képes statisztikai adatok elemzésére az Európai Unióval kapcsolatban. Ismertesse a kontinensrész és országainak gazdasági életében szerepet játszó természeti és társadalmi tényezőket. Mutassa be tematikus térképek segítségével az ipar és a mezőgazdaság területi elhelyezkedésének sajátos vonásait.

9.5. Nyugat-Európa Egyesült Királyság

Franciaország

Mutassa be konkrét példákon a szigetország földrajzi fekvésének és ásványkincseinek szerepét a gazdaság fejlődésében. Ismertesse a hagyományos iparvidékek telepítő tényezőit, az ipar területi átrendeződésének okait. Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének fő vonásait és ezek okait. Ismertesse a mezőgazdaság legfontosabb területi jellemzőit. Ismertesse az ország szerepét az Európai Unió élelmiszertermelésében.

31

9.6. Dél-Európa

Olaszország

Mutassa be a tipikus mediterrán táj természetföld-rajzi jellemzőit és a hozzá kapcsolódó gazdálkodást. Ismertesse a mediterrán mezőgazdaság alapvető típusainak termékeit. Indokolja tények bemutatásával Dél-Európa kétarcúságát, gazdasági megosztottságát. Hasonlítsa össze az ország északi és déli területeinek természeti és társadalmi adottságait, gazdasági fejlettségét. Ismertesse a főbb gazdasági központokat.

Spanyolország

Szerbia és Montenegro

Ismertesse az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségeket, és sorolja fel az utódállamokat. Ismertesse az ország nemzetiségeit.

Horvátország

Mutassa be Dalmácia idegenforgalmának szerepét az ország életében, nevezzen meg idegenforgalmi központokat. Mutassa be Közép-Európa fekvésének társadalmi-gazdasági és környezeti következményeit. Jellemezze Közép-Európa természeti adottságait. Mutassa be konkrét példákon az eltérő természetföldrajzi környezet társadalmi-gazdasági következményeit.

9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe

Németország

Mutassa be az ország területenként eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságait, a termelés különbségeit. Ismerje az egykori keleti és nyugati országrész eltérő gazdasági-társadalmi fejlődésének útját, az ország újraegyesítését követő eredményeket és problémákat. Mutassa be a Ruhr-vidék példáján a hagyományos iparvidék gazdasági és környezeti átalakulásának folyamatát. Tudja térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni továbbá jellemezni az ország nagytájait és gazdasági központjait

32

Lengyelország

Csehország Ausztria

Jellemezze és nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait és gazdasági központjait. Ismertesse a magashegységi környezet szerepét a gazdasági életben.

Szlovénia Szlovákia Románia

9.8. Kelet-Európa természetés társadalom-földrajzi vonásai Oroszország

Ukrajna

Mutassa be a Kárpátok és az alföldi tájak eltérő szerepét a gazdaság fejlődésében. Nevezze meg kontúrtérképen a gazdaság fontosabb központjait és magyar vonatkozású városait. Nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait, hasonlítsa össze természeti adottságait és erőforrásait. Tudjon megnevezni iparvidékeket, mezőgazdasági tájakat, kontúrtérképen felismerni gazdasági központokat. Nevezzen meg magyar kulturális központokat. Mutassa be a nagytájak természeti, társadalmi-gazdasági adottságait. Hasonlítsa össze az ország európai és ázsiai részének természeti adottságait, mutassa be azok kapcsolatát a népesség eloszlásával. Mutassa be a földrajzi övezetesség jellemzőit Oroszország területének példáján. Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Oroszország iparvidékeinek földrajzi jellemzőit. Mutassa be Oroszország világgazdasági szerepét. Jellemezze a Donyec-medence gazdaságának földrajzi összefüggéseit. Mutassa be tematikus térképek segítségével Ukrajna mezőgazdaságát. Nevezzen meg magyar vonatkozású településeket.

33

10. Európán kívüli földrészek földrajza 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe

10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi kép

Mutassa be az egyes kontinensek földrajzi sajátosságait. Mutassa meg térképen, nevezze meg kontúrtérképen és jellemezze a nagytájakat, a folyókat, a tavakat. Mondjon példákat az egyes kontinenseken előforduló nagyszerkezeti egységekre. Elemezze tematikus térképek alapján a geológiai szerkezet és az ásványkincsek összefüggéseit. Mondjon példákat a kontinensek főbb erőforrásaira. Ismerje fel képek, ábrák, leírások és tematikus térképek alapján a földrajzi öveket, a kontinensek jellemző területeit, tipikus tájait. Ismertesse a népességkoncentrációk kialakulását, jellemzőit, a népesség egyenlőtlen elhelyezkedésének okát. Magyarázza a kontinensek országcsoportjainak eltérő ütemű gazdasági fejlődését. Ismertesse a mezőgazdasági termelés egyes kontinenseken jellemző típusait és azok fontosabb terményeit. Tudja felsorolni, térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni a kontinensek jellegzetes térségeit, tanult országait, azok fővárosát és egyéb gazdasági központjait. Tudjon példát mondani a földrészekről az emberi beavatkozás környezetkárosító hatásaira. Ismertesse az ázsiai nagy sivatagok kialakulásának okait. Mutassa be példák alapján a monszun szerepét a gazdasági élet jellemzőinek kialakulásában. Mutassa be a népességrobbanást statisztikai adatok segítségével, mondjon példákat a következményeire és a megoldásukra tett erőfeszítésekre.

34

10.2.2. Országai Kína

Japán

India 10.2.3. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai 10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab világ

Ismertesse a népességszám növekedésének időbeli változásait. Hasonlítsa össze Kelet- és Nyugat-Kína mezőgazdasá-gát. Ismertesse az ország erőforrásait, az országon belüli területi fejlettségi különbségek okait. Mutassa be statisztikai adatok, diagramok és szöveges források felhasználásával az ország világgazdasági jelentőségét. Mutassa be a sziget-helyzet és a természeti erőforrások szűkösségének következményeit a gazdasági fejlődésben. Ismertesse a társadalomi-gazdaság fejlődés sajátos vonásait. Mutassa be a természeti feltételekhez és a társadalmi szokásokhoz alkalmazkodó japán mezőgazdaság vonásait. Nevezze meg az ipar fő ágazatait, termékeit. Tudja tényekkel alátámasztani a japán gazdaság szerepét a világkereskedelemben. Ismertesse az ország népesedési folyamatát és ezek összefüggését az élelmezéssel. Jellemezze a természeti adottságokhoz igazodó mezőgazdaságot. Nevezze meg a térséghez tartozó országokat. Mutassa be példák alapján a térség országainak sajátos társadalmi-gazdasági fejlődését, azok természeti és társadalmi hátterét. Nevezzen meg a területen élő népeket. Mutassa be statisztikai adatok és diagramok alapján a terület kőolajgazdagságának világgazdasági jelentőségét. Ismertesse példák alapján a kőolaj szerepét a térség országainak társadalmi-gazdasági életében. Csoportosítsa a térség országait gazdasági fejlettségük alapján.

10.3. Ausztrália és Óceánia

35

10.4. Afrika általános földrajzi képe

Jellemezze Afrika tipikus tájait (sivatag, oázis, éhségövezet). Mutassa be a mezőgazdasági termelés övezetes elrendeződését. Mondjon példákat a gazdaságilag fejlett és fejlődő területekre, országokra.

10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságait, erőforrásait. képe Igazolja példákkal az észak-déli nyitottság éghajlati következményeit Észak-Amerikában. Mutassa be a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség hatását a gazdálkodásra. Mutassa be a kontinens társadalmi-kulturális alapon történő felosztásának jellemzőit. Hasonlítsa össze az ültetvényeken és a farmvidékeken folyó termelést. Mondjon példákat az ipar szerkezetének és fejlettségének különbségeire az egyes kontinensrészeken. 10.5.2. Országai Mutassa be az USA világgazdasági vezető szerepének kialakulását. Értékelje fejlődésének természeti Amerikai Egyesült Államok és társadalmi feltételeit. Jellemezze az ország gazdaságának szerkezetét. Jellemezze tematikus térképek alapján a mezőgazdaság övezetességét. Ismertesse az egyes övek sajátosságait, fő terményeit. Hasonlítsa össze az egyes gazdasági körzetek és a központok természeti és társadalmi adottságait, a jellemző gazdasági tevékenységeket, a fejlődés eltérő ütemét. Mexikó Brazília

36

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai

Mutassa be példákkal az egyik geoszférában történt beavatkozás hatását más geoszférákra. Ismertesse lakóhelyének környezeti problémáit.

11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei

Legyen képes a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzésére.

A Föld eltartóképessége

Urbanizációs problémák 11.3. A környezeti válság kialaklása és az ellene folytatott küzdelem A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása

Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben

Mutassa be a népességszám növekedésének sajátos társadalmi következményeit és összefüggéseit. Értelmezze, hogy miért van szükség a demográfiai robbanás megfékezésére, a háborús és a katasztrófaveszélyek felszámolására. Mutassa be az összefüggést a környezet állapotának romlása és az életminőség alakulása között. Mutassa be az összefüggést a városi életforma és a környezet fokozott terhelése között. Igazolja példákkal az életminőséget befolyásoló előnyöket és hátrányokat. Legyen képes a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzésére. Nevezze meg a világ globális problémáit (túlnépesedés, éhínség, energiahiány, nyersanyaghiány, vándormozgalmak, a tőke egyenlőtlen eloszlása, gazdasági polarizáció, környezeti gondok). Ismerje fel a globális problémákat hírekben, folyamatokban, jelenségekben, és mutassa be kialakulásuk főbb okait. Ismertesse a globális környezeti problémákkal foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezetek (UNEP, FAO, UNESCO, WHO) főbb tevékenységeit. Mondjon példákat a természeti katasztrófák és az ember okozta környezeti problémákra. Mutassa be azokban a társadalom felelősségét. Ismertesse a megoldásokra irányuló nemzetközi törekvéseket, indokolja az összefogás szükségességét. Mutassa be a természetvédelem céljait, területi egységeinek szerveződését.

37

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK taneszköz jegyzéke 1.

Hazánk Európában és a Kárpát-medencében elfoglalt földrajzi helyzetének szemléltetésére alkalmas eszköz

2.

Természeti adottságaink tematikus bemutatására alkalmas eszköz

3.

Társadalmi-gazdasági fejlődésünk szemléltetésére alkalmas eszköz

4.

A magyar gazdaság szerkezetének, infrastruktúrájának, nemzetközi kapcsolatainak bemutatására alkalmas eszköz

5.

Tájaink földrajzi jellemzésére alkalmas eszköz

6.

Természeti és társadalmi környezet megfigyeltetésére, szemléltetésére, illetve a regionális ártalmak mérésére alkalmas eszköz és tanulói munkaeszköz

7.

A népesség, a települések és a gazdasági élet szemléltetésére alkalmas eszköz

8.

Tipikus gazdasági tájak és átalakulási folyamataiknak szemléltetésére alkalmas eszköz

9.

A gazdasági élet területi szerveződésének szemléltetésére alkalmas eszköz

10.

A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedése következményeinek szemléltetésére alkalmas eszköz

11.

A regionális és a globális környezeti ártalmak összefüggéseinek és megoldásainak szemléltetésére alkalmas eszköz

12.

A főbb nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenységének szemléltetésére alkalmas eszköz

13.

Országismereti játékokat tartalmazó, ismeretbővítésre, képességfejlesztésre alkalmas eszköz

14.

Magyarország geológiai, talaj, természet és környezetvédelmi, idegenforgalmi és közlekedési viszonyainak szemléltetésére alkalmas eszköz (falitérkép)

15.

Magyarország egy tetszés szerinti táját bemutató nagyméretarányú (1:50000) térkép

16.

A Naprendszer bemutatására alkalmas csillagászati falitérkép

17.

A világatlasz bemutatására alkalmas interaktív eszköz

38

11. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatikai tantárgy, és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Cél annak az attitűdnek a kialakítása, hogy az egyén érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk az informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket teremt. Az oktatás fő célkitűzései: ® Korszerű alkalmazói készség kialakítása, a számítógépek, az informatikai eszközök lehetőségeit használni tudó tanulók képzése; ® Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése, az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, és az új körülményekhez alkalmazkodni kell; ® Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása; az informatika etikai és jogi szabályinak megismertetése, tudatosítani kell a tanulókban az információ szerzés, feldolgozás és felhasználás etikai és jogi szabályait; ® Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére.

Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat helyénvalóan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információt legyen képes kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretterjesztés alapjait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetőbb dokumentum formákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

11. évfolyam

éves óraszám: esti: 36 óra

Tevékenységformák Informatikai alapok: Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök (pl. telefon) használata. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Operációs rendszer:

2

A billentyűzet és az egér használata. Eligazodás az operációs rendszerben, szolgáltatások használata. Jelszóval védett azonosító használata, be- és kilépés az iskolai hálózatba. A hálózati környezetben való munka alapszabályainak megismertetése. Vírusok fajtái, védekezés terjedésük ellen, vírusirtó futtatása. Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományok kibontása. Szövegszerkesztés: A szövegszerkesztő program alapszolgáltatásainak alkalmazása. A szöveg karakter szintű formázása: betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása. A szöveg bekezdés szintű formázása: margóhoz igazítás, térközök. A szöveg lapszintű formázása: fejléc, lábléc, lapszámozás. Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget és képet is tartalmazó dokumentumok készítése. Az internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Szerzői jogok. Táblázatkezelés Az adatok táblázatos formában történő megjelenítése – előnyeinek bemutatása. Adatok táblázatos formába rendezése. Adathalmazból következtetések megfogalmazása; kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések kiolvasása; táblázatok összetartozó adatainak, egyszerű összefüggéseinek felismerése. A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) ismerete. Táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka tárolása, kinyomtatása. A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. Az adatbázis-kezelés; adatok gyűjtése, feldolgozása, keresés nyilvános adatbázisokban. Kommunikáció hálózaton Egy levelezőprogram használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők funkciójának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat. Emotikonok és rövidítések jelentése és értelmezése, ezek közül néhány rendszeres használata. Netikett. Hálózati keresőgépek használata, az egyszerű kulcsszavas és tematikus keresés módja, szintaktikája. Egy letöltött web-oldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Az alábbiakban minden témakör első altémája ismétlő, szintre hozó jellegű.

3

Témakörök

Az informatika alapjai

Tartalmak

Választható tartalmak

A számítógép fő részei. Informatikai alapegységek (bit, byte, s ezek többszörösei). Számítástechnikai eszközök kezelése: billentyűzet, egér, lemezek, nyomtató, multimédiás eszközök.

A számítógép használatának gyakorlása

A számítástechnika etikai, jogi problémái, kulturális hatása. Operációs rendszer

Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag

A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor). Héttér váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron. Állomány keresése, másolása, saját lemezek használata. Hálózati azonosító és jelszó szerepe. Belépés és kilépés módja. Hálózati szolgáltatások. A hálózat használatának alapszabályai, a Netikett. Vírus fogalma, hatása. Víruskereső indítása, vírusok irtása segítséggel. Vírusterjedés megakadályozása. Tömörítés fogalma, célja. Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állományok kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése.

Víruskereső üzeneteinek értelmezése, vírusok irtása.

Tanult ismeretek, eljárások gyakorlása

4

Szövegszerkesztés

A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Bekezdések és lapok formázása. A fejléc-lábléc, az oldalszámozás.

Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban.

Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás ellenőrzés.

A szövegbevitel gyakorlása, begépelése Formázások gyakorlása minta alapján

Táblázat készítése. Hasábok kialakítása. Táblázatok formázása minta alapján

A szöveg- ill. képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása.

Beillesztett objektumok formázása

Objektum, táblázat beillesztése. Szerzői jog. Felhasználói etika. Táblázatkezelés

Bevezetés a táblázatkezelésbe. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adtok táblázatos formába rendezése. Cella, sor, oszlop, hivatkozás. Függvények. Adattípusok, adatmegjelenítési formák. Adatmódosítás. A diagram fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramfajták.

Egyszerű saját adatbázisok létrehozása. Egyszerű számítások elvégzése Tanult matematikai függvények használatának gyakorlása, grafikonok készítése Pénzügyi számítások

Keresés meglévő adatbázisban.

5

Kommunikáció a hálózaton

Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a szolgáltató és munkaállomások kapcsolata

Hírcsoportok a hálózaton.

Hálózatok csoportosítása összekötés és kiterjedtség szerint.

Saját Web-oldal készítése.

Saját elektronikus cím használata. Elektronikus levelezés funkcióinak használata: küldés, fogadás, állományok csatolása. Információszerzés Internetről(pl. menetrend, telefonkönyv, jogszabályok, …) Tematikus és kulcsszavas kereső használata Web-hely kereséshez. Hasznos web-helyek önálló felkeresése: magyar honlap, MEK, vasúti információ, önkormányzati oldalak. Web-oldal szövegének, ábráinak mentése a háttértárra.

Meghatározott tananyaghoz kapcsolódó ismeretek keresése az interneten.

Internet mobiltelefonon. Csevegő program bemutatása A továbbhaladás feltételei Legyen képes kezelni a billentyűzetet, az egeret, a háttértárakat és a nyomtatót. Legyen képes tájékozódni az általa tanult operációs rendszerben. Tudja használni egy a számítógép karbantartásához szükséges segédprogram (vagy az operációs rendszer) néhány szolgáltatását. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Küldjön és fogadjon elektronikus levelet, tudja használni a világháló egyszerű lehetőségeit. Használja a helyi- és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból.

Az INFORMATIKA

taneszköz jegyzéke 6

1.

Ismert, korszerű perifériákat (hardver eszköz) bemutató, szemléltetésre alkalmas eszköz

2.

Korszerű hardver eszköz főbb egységeit, működését ábrázoló, a fontos szakkifejezéseket is feltüntető eszköz

3.

A hír, információ, adat és kódolás fogalmi összefüggéseinek ábrázolására alkalmas eszköz

4.

Az iskolában használatos operációs rendszerek főbb funkcióit bemutató oktatócsomag

5.

Tömörítés, kicsomagolást végző és biztonsági másolatot készítő segédletek (jogtiszta szoftverek)

6.

Számítógépes hálózati topológiákat (Internetes hálózatokat is)

7.

A hálózati jogosultságokat ismertető eszköz

8.

A szakszerű hálózati munka és levelezés szabályait szemléltető információhordozó

9.

Egy szövegszerkesztő, illetve ábraszerkesztő vagy integrált lényeges funkcióit szemléltető információhordozó

10.

A szöveg-, illetve ábraszerkesztés nyomdai és esztétikai elemeit szemléltető eszköz

11.

Egy szöveg-, illetve ábraszerkesztő (vagy integrált) lényeges funkcióinak gyakoroltatását elősegítő eszköz

12.

Iskola újság összeállítására alkalmas egyszerűbb kiadványszerkesztő eszköz

13.

Egy korszerű táblázatkezelés lényeges funkcióinak bemutatását, szemléltetését elősegítő eszköz

14.

A táblázatkezelés lényeges funkcióit, összefüggéseit szemléltető eszköz

15.

Alapvető keresési és lekérdezési funkciók, feladtok szemléltetésére alkalmas eszköz

16.

Adatbázis létrehozását (feltöltését) és karbantartását gyakoroltató intelligens eszköz

17.

Egy adatbázis-kezelő felhasználói funkcióit bemutató, szemléltetésre alkalmas eszköz

18.

A választott tankönyvhöz kapcsolódó, valamint a tananyaghoz tartozó oktatóprogramok anyagait tartalmazó munkaeszköz

19.

Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban témakörű információhordozó

20.

Közhasznú magyar információs adatbázisok felépítését, hozzáférhetőségét (Internet) szemléltető információhordozó

21.

A választott tankönyv használatát elősegítő eszköz

22.

A katalógusfajták és a bibliográfiahasználat elsajátíttatására és gyakorlására alkalmas tanulói munkaeszköz 7

23.

A könyvtártípusok bemutatására alkalmas információhordozó

24.

A könyvtártípusok használatának elsajátíttatására alkalmas eszköz

25.

A dokumentumtípusokat és könyvtártípusokat bemutató eszköz

26.

A katalógushasználat korszerű formáinak megismerésére alkalmas eszköz

27.

Az információkezelés- és feldolgozás alkalmazásszintű ismertetésére alkalmas eszköz

8

AZ INFORMATIKA TANTÁRGY RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEI E dokumentum a kétszintű, egységes informatika érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga leírását tartalmazza. Az informatika vizsga – a többi tantárgyhoz hasonlóan – központi kidolgozású részletes vizsgakövetelményekre épül. E vizsga bármely középiskolában tanuló diák számára szabadon választható vizsga, s az oktatási törvénynek és az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően kétszintű lehet: közép- és emelt szintű. A középszintű vizsga alapvetően a középiskola tanulmányokat lezáró jellegű. Az emeltszintű vizsga mindenellett a felsőfokú informatikai tanulmányokhoz szükséges ismereteket és készségeket is méri. Mindkét vizsga gyakorlati és szóbeli részekből áll. A gyakorlati feladatsorokat és az emeltszintű szóbeli tételsort a vizsgaközpont tűzi ki, a középszintű szóbeli tételsor összeállítása - a vizsgaleírásban megadott jellemzők szerint é a vizsgát szervező intézmény feladata. A részletes követelményrendszer felépítése az Érettségi vizsgaszabályzatban foglalt általános követelmények szerkezetét követi. A középszintű érettségi anyagának meghatározásához elsődleges szempont, hogy a követelmények olyan ismereteket és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik az eligazodást és a munkába állást az információs társadalomban. Az emelt szintű érettségi anyagát ezen kívül meghatározzák az egyetemek és főiskolák informatikai szakjain várt tudás- és képesség-igények. Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon, továbbá kiegészül a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tudásanyaggal is.

A) KOMPETENCIÁK Általános kompetenciák A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsák: - Korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségei kihasználni tudó tanulók képzése) - Algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú); - Önálló munkavégzés (a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyini ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra, …) - Együttműködő készség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást);

9

- Alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a „termékségnek” minden egyes következményével együtt); - Az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az éretheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit); Tartalomorientált kompetenciák Információs társadalom · A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; · Értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba; · Képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni és tudását gyarapítani; · Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; · Ismerte a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; · Ismerje az informatikai eszközhasználat etikai és jogi vonatkozásait! Informatikai alapok – hardver · A tanuló ismerje a jel átalakítás, kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában; · Ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; · Ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; · Legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok – szoftver · A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; · Tudja kezelni a könyvtár szerkezetet; · Ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; · Ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés · A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; · Tudja használni a szövegszerkesztő program nyújtotta lehetőségeket; · Tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; · Részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; 10

· · · ·

Ismerje a pontosabb típusdokumentumokat (pl.: meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; Tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; Tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás – ellenőrző, szinonima szótár),Törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; Tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni!

Táblázatkezelés · A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; · Tudja használni a táblázatkezelő program nyújtotta lehetőségeket; · Legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; · Legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; · Tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; · Tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés · A tanuló tudja kezelni a rendelkezésre álló adatbázis-kezelő programot;legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; · Az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; · Tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; · Tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; · Nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; · A kinyert adatokat tudja esztétikus, használható formában elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások · Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; · Tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; · Tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; · Tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; · Tudjon hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika · A tanuló tudja kezelni a rendelkezésre álló rajzoló, valamint prezentációs programot; · Tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program nyújtotta lehetőségeket; 11

· · · ·

Tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; Tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; Grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; Képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!

Könyvtárhasználat · A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; · Rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; · A forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; · Ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! Algoritmizálás, adatmodellezés · A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni; · Tudjon pontos feladat – meghatározás után adatmodellt felállítani; · Tudjon használni legalább két féle algoritmust leíró eszközt; · Tudjon a megoldó feladathoz algoritmust készíteni; · Legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellenőrzésére! A programozás eszközei · A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani; · Legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; · Legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!

12

B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1.

TÉMÁK

Információs társadalom

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs A kommunikáció általános modellje rendszereket) bemutatni, értelmezni. Ismerje a Információs és kommunikációs használatos (tele) kommunikációs technológiák és rendszerek rendszereket (pl.: telefon, Tévé, …). Ismerjen Számítógépes információs rendszerek számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az interneten az iskolában és a gazdaságban (kereső szervek segítségével). Közhasznú információs források

1.1. A kommunikáció 1.1.1. 1.1.2. 1.1.3. 1.1.4.

13

TÉMÁK 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit.

Legyen elképzelése a legújabb információs és 1.2.2. A modern információs társadalom kommunikációs technológiák társadalmi jellemzői. hatásairól. 1.2.3. Informatika és etika. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat 1.2.4. Jogi ismeretek személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok használatának alapvető szabályait, illemtanát. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói jogosultság szerint (pl: szabadszoftver, korlátozottan szabad szoftver, üzleti szoftver).

14

2. Informatikai alapismeretek - hardver

TÉMÁK 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adat mennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jól közelítéssel digitalizálható.

2.1.4. Bináris karakter ábrázolás 2.1.5. Bináris kép – és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek

Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja elven felépülő és működő számítógépek is alkalmazni azokat feladatok megoldása során. működnek.

2.2.2. A (személyi) számítógép részei és Ismerje a számítógép részeinek és jellemzői: Központi feldolgozó egység, perifériáinak funkcióit és fontosabb Memória, Busz rendszer, Interfészek, jellemzőit. (illesztő), Ház, tápegység, alaplap. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését, 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: fontosabb jellemzőit. Bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése. 2.2.5. Hálózatok

15

3. Informatikai alapismeretek - szoftverek VIZSGASZINTEK

TÉMÁK 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtár szerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése. 3.1.3. Állományok háttértárakon.

típusai,

keresés

a

3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás. 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: TÖMÖRÍTÉS, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem. 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, és lemezkarbantartás… 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem.

Középszint Ismerje az operációs rendszerek jellemzőit, főbb részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedésének módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.

Emelt szint

16

4. Szövegszerkesztés

TÉMÁK 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere

VIZSGASZINTEK Középszint Tudja az általa tanult programot elindítani.

Emelt szint szövegszerkesztő

Ismerje a szövegszerkesztő kezelőfelületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni.

Tudjon többféle formátumú dokumentumot 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, megnyitni, menteni és nyomtatni. nyomtatása Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni 4.2 Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás

Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek, betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, háttérmintázatot megadni. Legyen képes felsorolást, felsorolást készíteni.

sorszámozott

Tudjon különböző használni.

tabulátorokat

fajtájú

Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …) 17

TÉMÁK 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit.

Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, 4.3.3. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más elválasztás dokumentumból is beilleszteni. 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés

Tudja használni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudjon szöveges dokumentumokban 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat sorba rendezés adott oszlop szerint sorba rendezni. 4.4.2. Körlevélkészítés Tudjon kördokumentumot készíteni. 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat valamint formázásuk esztétikusan elhelyezni. 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben

18

5. Táblázatkezelés VIZSGASZINTEK

TÉMÁK

Középszint

Emelt szint

Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program 5.1.1. A program indítása kezelőfelületét. Tudjon adatokat bevinni, 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere formátumú táblázatot megnyitni, menteni és 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatni. nyomtatása 5.1. A táblázatkezelő használata

5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, tartomány, munkalap

sor,

aktív

Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap cella, fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve törölni.

5.3. Adatok a táblázatokban 5.3.1. Adattípusok

Ismerje a szöveg, adattípusokat.

a

szám

és

dátum

Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, 5.3.3. A cellahivatkozások használata darabszám, feltételek a képletben, keresés 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozás, függvény hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás

Ismerje a címzési módokat (relatív, abszolút és vegyes). 19

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése cellán, illetve a tartományon belüli igazítás 5.4.2. Karakter-, cella-, és tartomány- lehetőségeit. Tudja beállítani az formázások oszlopszélességet és sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezést és mintázat készítés 5.4.3. Cellák és tartományok másolása lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. 5.4. Táblázatformázás

Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja 5.5.2. Formázási lehetőségek alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramon és grafikonok szerkesztése szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a felőle levonandó közvetkeztetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramon

Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon 5.3.2. A mindennapi életben előforduló táblázatot tervezni szöveges feladat alapján. problémák 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel

20

6. Adatbázis-kezelés

TÉMÁK 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

VIZSGASZINTEK Középszint Tudjon különbséget adatbázis között.

tenni

Emelt szint adattábla

és Ismerje a relációs adatmodell jellemzőit.

6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, A rendelkezésre álló adathalmazból tudjon rekord, mező, kulcs adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcsmező fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos Tudjon adott szöveges feladathoz célszerű fontosabb mezőtípusokat (szöveg, különböző adattáblázat és azok közötti kapcsolatokat használata számtípusok, dátum, logikai); milyen adat megtervezni. 6.2.1. Adattípusok tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése műveletek. 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása

Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne lévő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Legyen képes az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni.

21

TÉMÁK 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Tudjon a létező adatbázisban adott Ismerje és tudja felhasználni valamely feltételeknek megfelelő rekordokat lekérdező nyelv alapvető utasításait. megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdés megválaszolásához mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon az adattáblákból információkat megjeleníteni.

számítandó Tudjon adott szövegnek megfelelő űrlapot és jelentést megtervezni és elkészíteni.

Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

22

7. Információs hálózati szolgáltatások

TÉMÁK 7.1. Kommunikáció az interneten 7.1.1. Elektronikus használata

levelezési

7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Ismerje az internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb rendszer használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez állományt csatolni és csatolt állományt kezelni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány-átviteli segédprogramot. Ismerje az állományátvitel szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngészőprogramok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni

23

TÉMÁK 7.2. Weblap készítése 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Ismerje a weblap jellemző elemeit. (Címsor, Tudjon egyszerű weblapot készíteni a HTML háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, segítségével, egyszerű szövegszerkesztővel. igazítású szöveg, listák, táblázatok, képen, Ismerje a HTML alapelemeit. animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus web szerkesztővel.) Tudjon egyszerű weblapszerkesztési feladatot elvégezni.

24

8. Prezentáció és grafika

TÉMÁK 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere

VIZSGASZINTEK Középszint Tudja az általa tanult programot indítani.

Emelt szint bemutató-készítő

Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon.

8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, Tudjon bemutatót készíteni. táblázat, rajz, diagram, grafika, fogó, hang, animáció, dia-minta …) és formázás 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása

Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni.

8.2.3. A program menürendszere

Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, transzformálni. módosítása Tudjon képfeldolgozó programmal képeket kezelni, módosítani, minőséget javítani. 8.2.5. Képek beillesztése, formázása Tudja grafikus ábráit, képeit szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

25

9. Könyvtárhasználat

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait (hagyományos és elektronikus). Tudja 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai kiválasztani a dokumentumokat és használni a 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, kiválasztást segítő eszközöket. szabadpolcos rendszer, multimédia övezet Ismerje és tudja használni a gyakoribb 9.1.3. A helyben használható és a könyvtári szolgáltatásokat kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1. Könyvtárak

9.1.4. A könyvtári szolgáltatások Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok használni a gyakoribb nem nyomtatott 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve dokumentumokat. adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.2. Dokumentumok

Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni 9.3.1. Katalógusok számítógépes adatbázisból. Tudjon 9.3.2. Adatbázisok információt keresni az interneten, ismert 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. kereső-programokat használni. telefonkönyv, menetrend, térkép) 9.3. Tájékoztató eszközök

26

10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten)

TÉMÁK 10.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák 10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3. Állományok

10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karekter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek) Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadni a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven. 27

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK

Középszint

Emelt szint

az

Ismerje a rekurzió fogalmát. Tudjon bemutatni rekurzív algoritmusokat egyszerű rekurziós feladatokon.

10.4. A programkészítés, mint termékelőállítási folyamat

Ismerje a különbséget a tervezés és a kódolás között.

10.4.1. A programkészítés lépései: feladat meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyságés minőségvizsgálat, dokumentálás

Legyen tisztában a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak.

10.5. Számítógép a matematikában, a természetés társadalomtudományi tantárgyakban

Tudjon programot készíteni az iskolai tananyag alapján megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldás módszeréről részletes leírást kap.

10.3. Rekurzió 10.3.1. Rekurzió a algoritmusok világában

feladatok

és

10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása

28

11. A programozás eszközei (csak emelt szinten)

TÉMÁK 11.1. Algoritmus leíró eszközök 11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus leíró eszköz segítségével

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni.

11.1.2. Az algoritmus leíró eszközök fajtái 11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete

11.3. Programfejlesztői környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben

Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és –kiviteli műveleteket. Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon a felhasználóval kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program kimeneteinek tesztelésére mintaadatokat adni.

különböző alkalmas

Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni.

29

KATONAI ALAPISMERETEK

Tantárgyi programja és követelményei

Készítette: Debreczeni Sándor 2012. 1

Célok és feladatok

A katonai alapismeretek tantárgy oktatásának célja és feladata, hogy a tanulóink · ismerkedjenek meg a honvédelem és a hadsereg politikában, gazdaságban, társadalomban és kultúrában betöltött szerepével a múltban, a jelenben és a jövőben · ismerjék meg Magyarország honvédelmének felépítését, a Magyar Honvédség feladatait · szerezzenek hiteles ismereteket a honvédelemről, a minősített időszakokban rájuk háruló állampolgári kötelességeikről · a valóságnak megfelelő, életszerű és eleven kép alakuljon ki bennük a szerződéses és a hivatásos katonák mindennapi tevékenységéről, életéről, problémáiról és sikereiről · a katonai tevékenységek és követelmények megismerése által alakuljon ki és folyamatosan erősödjön a honvédelem és a katonai élet iránti pozitív hozzáállásuk · sajátítsák el a katonai feladatok végzéséhez szükséges alapismereteket és képességeket · ismerjék meg a katonai pálya legjellemzőbb tevékenységeit · ismerkedjenek meg a katonai feladatokkal összefüggő legfontosabb jogi dokumentumokkal · ismerjék meg, milyen perspektívák nyílhatnak meg egy fiatal előtt a hadseregben · kapjanak információkat a katonai pályaválasztás és a katonai tanintézetekben történő továbbtanulás lehetőségeiről, a felvételi követelményekről. · váljanak képessé a katonai oktatásba, vagy a szerződéses állományba történő felvételi követelmények teljesítésére, a katonai szolgálat nehézségeinek elviselésére. · a jelenleg-, vagy korábbi időben szerződéses katonai szolgálatot teljesítő tanulóink számára jó lehetőséget biztosítunk a szolgálatuk ideje alatt szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatuk hasznosításához azáltal, hogy a katonai alapismeretet választhatják érettségi tantárgyként.

2

Fejlesztési követelmények: A tantárgy tanításának kezdetekor belépési követelmény nincs. Amennyiben a tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje lehetővé teszi, egyes témakörök összevonhatóak, sorrendjük felcserélhető. A tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje és szélessége szabja meg a szintre hozási feladatokat. Javasoljuk, hogy a pedagógus használja ki a csoport korábbi ismereteiből fakadó előnyöket, és azok segítségével zárkóztassa fel az előzetes ismeretekkel nem rendelkezőket.

A képzés során a tanulóknak § El kell sajátítaniuk a Magyarország biztonság- és szövetségi politikájával, honvédelmével kapcsolatos ismereteket. § Meg kell ismerniük a NATO, az Európai Unió, az ENSZ felépítését, működését, tevékenységük jellemzőit a válságövezetekben. § Ismerniük kell a Magyar Honvédség feladatait, szervezeti felépítését, személyi állományának összetételét, a szerződéses katonák napi életét és járandóságait. § Megismerik a modern hadviselés jellemző vonásait, a különleges alakulatok feladatait, a modern haditechnikai eszközök közül a fontosabbak adatait. § Elsajátítják a térkép- és a tereptani alapismereteken belül a tereptani alapismereteket, a térképismeretet, valamint a terepen történő tájékozódást. § Elsajátítják a béketámogató műveletek alapjait, a békefenntartó eljárásmódokat, a nem háborús műveletek felosztását és jellemzőit. § Az általános katonai ismereteken belül elsajátítják az általános harcászat, a lőelmélet, a katonai túlélés alapjait. § Megismerik az atom-, biológiai és vegyi fegyverek jellemzőit és hatásait. A Magyar Honvédség jellemző haditechnikai eszközeit, a szerződéses katonák kiképzési rendszerét, valamint a katonák alaki felkészítésének fontosabb mozzanatait. § A hadijogi alapismereteken belül megismerkednek a hágai és a genfi egyezmények létrejöttével, annak fontosabb elemeivel, a hadifoglyokkal történő bánásmód szabályaival, a polgári lakosság védelmének módszereivel, a hadviselés eszközeinek és módszereinek szabályozásával, a Nemzetközi Törvényszék feladataival. § Az egészségügyi ismereteken belül elsajátítják a sérültek kimentésének szabályait, az újraélesztés szakszerű végrehajtását, a vérzések, törések, ízületi sérülések ellátását, megismerik a sérült katonák harctéri ellátásának rendszerét.

3

FEJEZETEK ÉS AZ ESTI MUNKAREND SZERINTI KÉPZÉS ÓRAELOSZTÁSA Évfolyam

Fejezet A) FEJEZET: A Magyar Köztársaság biztonságés szövetségi politikája.

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

15

3

18

10.évf.

11.évf.

B) FEJEZET: Térkép- és tereptani alapismeretek.

9

9

18

C) FEJEZET: Általános katonai ismeretek

31

12

43

D) FEJEZET: A Magyar Köztársaság honvédelmének felépítése és szabályozása.

18

2

20

E) FEJEZET: Egészségügyi ismeretek.

5

4

9

78

30

108

Összesen:

4

Óra/hét

Mindösszesen

1 óra/hét

36 óra

2 óra/hét

72 óra

108 óra

RÉSZLETES TÁRGYKÖR ÉS ÓRAELOSZTÁS

10. évfolyam Éves óraszám: 36 óra A) FEJEZET A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG BIZTONSÁG- ÉS SZÖVETSÉGI POLITIKÁJA A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai környezete Témakör száma 1.

2.

3.

4.

Témakörök

Tartalmak

1. Mik jelentenek biztonsági kihívást egy ország számára? 2. Melyek a biztonsági kihívások típusai? 3. Mit értünk a globalizáció fogalma alatt? 4. Milyen hatással van a globalizáció a biztonságra 1. Melyek a biztonságot fenyegető katonai és nem katonai tényezők? 2. Fenyegetik-e hazánkat a biztonságot fenyegető katonai A hazánkat fenyegető biztonságpolitikai kockázatok? tényezők és kockázatok 3. Melyek a hazánk biztonságot fenyegető nem katonai kockázatok? 1. Mi a stratégia fogalma és mi a szerepe? 2. Milyen elemekből áll a Magyarország biztonságát érintő A Magyar Köztársaság Nemzeti Katonai stratégiák rendszere? 3. Melyek a katonai stratégia általános jellemzői? Stratégiája 4. Mit tartalmaz a Magyar Köztársaság Nemzeti Katonai Stratégiája? 1. Mik voltan a NATO létrejöttének okai? 2. Mit jelent a kollektív védelem és a kollektív biztonság fogalma? A NATO létrejötte, bővítésének állomásai 3. Hogyan bővült a NATO szerepköre? 4. Melyek voltak a NATO bővítésének eddigi állomásai?

Tanóra

Biztonsági kihívások a világban, a globalizáció és annak hatásai

5

2

1

5.

A NATO fontosabb szervei és működésének jellemzői

6.

A NATO feladatai a 21. század első évtizedében

7.

A terrorizmus elleni küzdelem

8.

Az Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai

9.

Az Európai Unió biztonság- és védelem politikája

10.

Az Európai Unió válságkezelő tevékenysége

1. Hogyan működik a NATO? 2. Mit jelent a konszenzus fogalma? 3. Milyen eszközök állnak a NATO rendelkezésére? 4. Melyek a NATO legfontosabb szervei? 1. Hogyan változott a NATO? 2. Mik az „aut of area” missziók? 3. Melyek a NATO előtt álló új típusú kihívások? 1. Mi a terrorizmus? 2. Kit fenyeget a terrorizmus? 3. Milyen eszközökkel küzd a világ a terrorizmus ellen? 4. Mi a szerepe a katonáknak a terrorizmus elleni küzdelemben? 1. Mi az Európai Unió, és mi az európai integráció? 2. Hogyan jött létre az Európai Unió? 3. Hogyan fejlődött az európai integráció? 4. Hogyan bővült ki az Európai Unió? 1. Mit jelent az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája? 2. Miért van szüksége az Európai Uniónak biztonság- és védelempolitikára? 3. Hogyan jött létre és hogyan fejlődött az európai biztonság és védelempolitika? 1. Mit jelent a válság és annak kezelése? 2. Mi jellemzi az Európai Unió válságkezelését? 3. Milyen válságkezelő műveleteket hajtott és hajt végre az Európai Unió?

1

1

1 11.

Az ENSZ tevékenysége a válságövezetekben

12.

Ismétlő foglalkozás

1. Miért van kitüntetett szerepe az ENSZ-nek a nemzetközi biztonságban? 2. Mi jellemzi az ENSZ válságkezelését? 3. Milyen válságkezelő műveleteket hajtott és hajt végre az ENSZ? 1

Elmélet

6

Gyakorlat (bemutató foglalkozás)

1 7

Összesen: 6

A Magyar Honvédség Témakör száma

Témakörök

13.

A Magyar Honvédség felépítése és vezetése

14.

A katonai kötelékek jellemzői

15.

A harci erők felosztása és feladatai

16.

A harci támogató erők felosztása és feladatai

17.

A harci kiszolgáló-támogató erők felosztása és feladatai

18.

A szerződéses katonák kiképzése

Tartalmak 1. Mi határozza meg a Magyar Honvédség felépítését? 2. Milyen szervezeti elemekből áll? 3. Milyen alakulatai vannak? 4. Alkalmazhatóság szempontjából hogyan oszlanak meg ezek a szervezetek? 1. Mi a katonai kötelék? 2. Milyen szintű kötelékek léteznek? 3. Milyen szintű kötelékek vannak a Magyar Honvédségben? 4. Milyen kötelék a raj, a szakasz, a század, a zászlóalj, a dandár és milyen jellemzőik vannak? 1. Mi a harci erők feladata? 2. Milyen kötelékek tartoznak ebbe a kategóriába? 3. Milyen lövész kötelékek léteznek? 4. Milyen feladatokat végezhetnek? 5. Mire alkalmasak a harckocsizó kötelékek? 1. Melyek a harci támogató erők? 2. Mire alkalmasak? 3. Milyen erők tartoznak közéjük? 4. Mi az egyes erők feladata? 1. Mit jelent a harci-kiszolgáló támogatás? 2. Milyen feladatokat foglal magában ez a tevékenység? 3. Kik hajtják végre? 4. Mi a logisztika jelentése, feladata? 5. Milyen feladat az elhelyezés? 1. Milyen területekből áll a szerződéses katonák kiképzése? 2. Mi az egyes területek célja? 3. Milyen fogásokat és eljárásokat kell megtanulni a különböző területeken? 7

Tanóra

1

1

1

2

19.

A Magyar Honvédség részvétele NATOmissziókban

20.

A Magyar Honvédség részvétele az ENSZ békefenntartó misszióiban

21.

Ismétlő foglalkozás

1. Milyen NATO missziókban vesz részt a Magyar Honvédség? 2. Mi ezeknek a misszióknak a tevékenysége? 3. Milyen erővel veszünk bennük részt? 1. A NATO kötelékében végrehajtott békeműveleteken kívül még milyen missziókban veszünk részt? 2. Melyik misszióban milyen szerepet vállalnak a MH erői? 3. A föld mely pontjain hajtanak végre a MH katonái missziós feladatokat?

1

1 7

Elmélet összesen:

8

Korunk háborúinak jellemzői Témakör száma 22.

Témakörök

Tartalmak

A modern háborúk jellemzői

23.

Egy amerikai szárazföldi zászlóalj felépítése és jellemzői vonásai

24.

A különleges egységek jellemzői és feladatai

1. Mit jelent a modern hadviselés? 2. Milyen változások várhatók a jövőben a hadviselés terén? 3. Milyen hatással van a harcászatra és az egyes fegyvernemekre a modern technológia? 1. Hogyan épül fel egy amerikai zászlóalj? 2. Milyen szervezeti elemei vannak? 3. Milyen feladatokat látnak el az egyes csoportosítások? 1. Mitől különleges egy egység? 2. Melyek a leghíresebb különleges kötelékek? 3. Mikor alakultak ki és mi jellemző rájuk? 1. Milyen modern technikai eszközökkel rendelkeznek a fejlett haderők? 2. Mely országokban vannak rendszeresítve? 3. Milyen fő jellemzőik vannak?

Tanóra

1

1

25.

Modern haditechnikai eszközök

26.

Ismétlő foglalkozás

-

27.

Ismétlő foglalkozás az A) fejezet anyagából

-

28.

Ellenőrző foglalkozás az A) fejezet anyagából

1

Elmélet

3

Gyakorlat (bemutató foglalkozás)

1

Összesen:

4 A) fejezet összesen

Elmélet

16

Gyakorlat (bemutató foglalkozás)

2 Összesen:

18 óra 9

B) FEJEZET TÉRKÉP- ÉS TEREPTANI ALAPISMERETEK Tereptani alapismeretek Témakör száma

Témakörök

29.

A terep alkotóelemei

30.

Terep- és tájtípusok

31.

Ismétlő foglalkozás

Tartalmak 1. Miért fontos a terep sajátosságainak ismerete a katonák számára? 2. Milyen meghatározó elemekre bontható a terep? 3. Mely sajátosságai lényegesek katonai szempontból az egyes terepelemeknek? 1. Mely jellemzők alapján osztályozhatjuk a terepet? 2. Milyen jellemző tájtípusokkal találkozhatunk a terepen, és ezek hogyan hatnak a katonai tevékenységekre? 3. Milyen kapcsolatban állnak egymással a hegységek és a növényzet?

Tanóra

1

1

2

Elmélet Térképismeret Témakör száma

32.

Témakörök

Vetületi alapismeretek

Tartalmak 1. Milyen helyettesítő geometriai formákkal modellezhető a Föld? 2. Mi a vetületek szerepe a térképészetben és milyen típusai vannak? 3. Milyen térképi vetületeket alkalmaznak a katonai célú térképekhez? 4. Milyen vonalakból áll a földrajzi fokhálózat? 10

Tanóra

1

33.

Az UTM vetület koordinátarendszere

34.

A földrajzi koordinátarendszer

35.

Az MGRS azonosító rendszer

36.

A GEOREF azonosító rendszer

37.

Egyezményes jelek, jelkulcsok

38.

A domborzat ábrázolása a topográfiai térképeken

39.

A topográfiai térképek szelvényezése

1. Hogyan határozhatjuk meg pozíciónkat az UTM hengervetület egy 6 fokos sávjában? 2. Miből tevődnek össze a pontok UTM koordinátái? 3. Milyen szabályokra kell ügyelnünk a koordináták leírásakor? 1. Milyen módszerrel határozható meg egy pont helyzete a gömb felületén? 2. Hogyan jelennek meg a földrajzi fokhálózat vonalai a topográfiai térképeken? 3. Hányféleképpen és hogyan írható le szabályosan egy pont földrajzi koordinátája? 1. Milyen sík koordinátarendszerre épülő pozíció megjelölést alkalmaznak a katonai gyakorlatban? 2. Miben tér el a katonai keresőhálózat alkalmazása az UTM koordinátarendszertől? 3. Miként függ a keresőhálózati értékek számjegyeinek hossza a pozíció meghatározásának pontosságától? 1. Milyen földrajzi fokhálózatra épülő pozíció megjelölést alkalmaznak a katonai gyakorlatban? 2. Miben tér el a földrajzi vonatkozási rendszer alkalmazása a földrajzi koordinátarendszertől? 3. Hogyan adható meg egy pont helyzete GEOREF azonosító alkalmazásával? 1. Mi az egyezményes jelek szerepe a térképészetben? 2. Hogyan függnek össze az ábrázolt tereptárgyak az őket szimbolizáló térképjelekkel? 3. Mi a jelkulcs tartalma? 1. Hogyan jelenítik meg a topográfiai térképek a domborzatot? 2. Milyen pontokat kötnek össze a szintvonalak? 3. Mi az abszolút és a relatív magasság? 4. Milyen típusai vannak a szintvonalaknak, és hol alkalmazzuk őket? 1. Hogyan jeleníthetők meg nagy kiterjedésű területek a korlátozott méretű topográfiai térképek szervényezési rendszerével? 2. Miként függnek össze a térképi méretarányok a térképek szelvényméreteivel? 11

1

1

1

1

1

1

1

3. Mi a szelvényszám és hogyan határozható meg általa a térképen ábrázolt terület földrajzi helye? 40.

Ismétlő foglalkozás

1

Elmélet

3

Gyakorlati felkészítés

6 9

Összesen:

Tájékozódás a terepen Témakör száma

Témakörök

Tartalmak 1. Mit jelent a tájékozódás a katonai műveletek szempontjából? 2. Hogyan tájékozódunk álló helyzetből és mozgás közben? 3. Milyen eszközök segíthetik elő a tájékozódást? 4. Mely természeti jelenségek alkalmazhatók világtájak meghatározására? 5. Mi a szerepük a térképeknek, légi felvételeknek a tájékozódásban? 1. Melyek a terepi tájékozódás lényeges műveletei? 2. Milyen módszerekkel történhet az álláspont meghatározása? 3. Mely eszközök szükségesek az álláspont meghatározásához? 1. Hogyan fejlődött ki a tájékozódás képessége a nyílt vízi hajózásban? 2. Milyen lehetőségeket biztosít a globális műholdas helymeghatározás a navigációban? 3. Mely szegmensekből épül fel a GPS, és mit kell ezekről tudni? 4. Mi a GPS alapú helymeghatározás?

Tanóra

41.

A terepi tájékozódás alapjai

42.

Tájékozódás a terepen térképpel

43.

A globális helymeghatározás elve

44.

A GPS gyakorlati alkalmazási lehetőségei

1

45.

Ismétlő foglalkozás a B) fejezet anyagából

1 12

1

2

1

46.

Ellenőrző foglalkozás a B) fejezet anyagából

1

Elmélet

4

Gyakorlati felkészítés

3 7

Összesen:

B) fejezet összesen Elmélet

9

Gyakorlati felkészítés

9 Összesen

18 óra

13

11. évfolyam Éves óraszám: 72 óra C) FEJEZET

ÁLTALÁNOS KATONAI ISMERETEK

Az általános harcászat alapfogalmai.

Témakör száma

Témakörök

47.

A harc fogalma, kategóriái, a támadás és a védelem alapjai

48.

A katonák tevékenysége a harcmezőn

49.

Ismétlő foglalkozás

Tartalmak 1. Mi a harc fogalma, és melyek a törvényszerűségei? 2. Mit jelent a csapás, a tűz és a manőver? 3. Mi tartozik a harci lehetőségek közé? 4. Mi az összfegyvernemi harc, és melyek a fajtái? 5. Mi a védelem és a támadás lényege? 1. Melyek a katonák fontosabb kötelmei a harcban? 2. Hogyan kell mozogni a harcmezőn? 3. Mikor kell alkalmazni a szökellést és kúszást? 4. Hogyan kell végrehajtani a rohamot?

Tanóra

2

1 -

Elmélet

2

Gyakorlat

1 3

Összesen: 14

A béketámogató műveletek alapjai.

Témakör száma

Témakörök

50.

A béketámogatás kialakulása és feladatai

51.

A nem háborús műveletek felosztása és jellemzésük

52.

Békefenntartó eljárásmódok

53.

Ismétlő foglalkozás

Tartalmak 1. Milyen helyzetben van szükség békefenntartó erőkre? 2. Milyen szervezeti keret, jogi háttér biztosítja ezeknek a tevékenységeknek, műveleteknek a végrehajtását? 3. Melyek a legfontosabb béke4fenntartó műveletek? 4. Hogyan szabályozzák a békefenntartó erők működését? 1. Mit nevezünk nem háborús műveleteknek? 2. Milyen tevékenységek tartoznak ide? 3. Miért katonák végzik? 4. A katonákon kívül még ki vesznek részt benne? 1. Milyen eljárásmódokkal és fogásokkal zajlik a békefenntartás? 2. Hogyan hajtják végre a feladatokat az egyes eljárásmódokban tevékenykedők? 3. Milyen tevékenységsort végeznek a végrehajtók az igazoltatás során? 4. Hogyan kísérünk egy konvojt (jármű oszlopot)? 5. Mi a keresés, kutatás lényege?

Tanóra

1

1

1

1

Elmélet

3

Gyakorlat (bemutató foglalkozás)

1 4

Összesen:

15

A lőelmélet alapjai. Témakör száma

Témakörök

54.

A lövész lőszerek felépítése és jellemzői

55.

A lövedék röppályájának elemei

56.

A lövés

57.

Ismétlő foglalkozás

Tartalmak 1. Milyen csoportba oszthatók fel a lövészlőszerek? 2. Melyek az éleslőszerek és a kisegítő lőszerek? 3. Milyen részei vannak a 7,62 mm-es 1943 M éleslőszernek? 1. Milyen erők hatnak a lövedékre repülés közben? 2. Mit értünk röppálya alatt? 3. Melyek a röppálya legfontosabb elemei? 1. Mi a lövés? 2. Mit tartalmaz a lövés folyamata? 3. Milyen időszakai vannak a lövésnek?

Tanóra 1 1 1 1

Elmélet

3

Gyakorlat (bemutató foglalkozás)

1 4

Összesen: Túlélési ismeretek. Témakör száma

Témakörök

58.

A túlélés alapelvei

59.

Felkészülés rendkívüli helyzetekre

Tartalmak 1. Mi a túlélés? 2. Hogyan kerülhetsz ilyen helyzetbe? 3. Milyen nehézségekkel kell szembenézni rendkívüli helyzetekben? 4. Hogyan befolyásolják a különböző körülmények a túlélési esélyeket? 1. Miért kell a katonáknak felkészülni a rendkívüli helyzetekre? 2. Miért fontos a megfelelő felszerelés összeállítása? 3. Miért kell előre tanulmányozni a területet, ahol feladatot fogunk végrehajtani? 16

Tanóra

1

1

60.

Menedékkészítés

61.

A tűzgyújtás módszerei

62.

A víznyerés módszerei

63.

Élelemszerzés a természetből

64.

Az álcázás és rejtőzködés szabályai

65.

Ismétlő foglalkozás

1. Mikor van szükség menedékre? 2. Mi ellen kell védelmet nyújtani a menedéknek? 3. Milyen helyzetekben lehet azonnal szükség menedékre? 4. Milyen típusú menedékeket lehet készíteni? 1. Mire lehet a tüzet használni rendkívüli helyzetekben? 2. Mire kell figyelmi a tűz helyének kiválasztásánál? 3. Milyen mesterséges és természetes tűzgyújtó eszközök vannak? 4. Hogyan növelhető a tűz hatékonysága? 1. Milyen problémákat okoz napjainkban a tiszta ivóvíz hiánya? 2. Mennyi ivóvízre van szükséged különböző viszonyok között? 3. Honnan juthatsz vízhez? 4. Mit kell tenni a vízzel, hogy iható legyen? 1. Mennyi kalóriára van szüksége naponta egy felnőttnek átlagos fizikai igénybevétel esetén? 2. Milyen módszerekkel juthatunk táplálékhoz a természetben? 3. Hogyan lehet meggyőződni egy ismeretlen növény fogyaszthatóságáról? 4. Milyen módokon készítheted el az ételedet? 1. Hogyan kell álcázni magunkat és a felszerelésünket? 2. Mire kell figyelmi a fény álcázásához? 3. Hogyan kell észrevétlenül mozogni?

1

1

1

1 1

Elmélet

5

Gyakorlat (bemutató foglalkozás)

2 7

Összesen:

17

ABV védelmi alapismeretek. Témakör száma

Témakörök

66.

Nukleáris fegyverek

67.

Az atomrobbanás pusztító tényezői

68.

A biológiai harcanyagok jellemzői és felosztása

69.

A biológiai harcanyagok hatása és alkalmazása

70.

A vegyi fegyverek általános jellemzői és felosztása

Tartalmak 1. Milyen okok vezettek az első nukleáris fegyverek elkészítéséhez? 2. Melyek a legfontosabb magfizikai reakciók? 3. Mit jelent a láncreakció? 4. Milyen következményekkel járt az USA és a Szovjetunió között kialakult fegyverkezési verseny? 5. Mely országok birtokolnak atomfegyvert? 1. Milyen hatásai vannak a nukleáris robbanásnak? 2. Mi történik az elektromos készülékekkel: 3. Hogyan alakul ki a lökőhullám? 4. Miért veszélyes a robbanás után visszamaradt radioaktív szennyeződés? 5. Mennyi ideig tart a kezdeti átható radioaktív sugárzás hatása? 1. Lehet-e szabadon és büntetlenül biológiai fegyvert gyártani? 2. Milyen célpontjai lehetnek a biológiai fegyverek töltelékeként alkalmazott kórokozó mikroorganizmusoknak? 3. Hogyan szaporodnak a vírusok? 4. Hogyan képesek helyváltoztatásra a baktériumok? 1. Milyen hasznos mikroorganizmusokat „használunk fel” mindennapi életünkben? 2. A természetes kórokozók közül mennyi alkalmas biológiai fegyver gyártására? 3. Hogyan válhat a biológiai fegyver a terrorizmus eszközévé? 1. Melyik volt az elsőként tömegesen bevetett „gyilkos” gáz? 2. Milyen halmazállapotúak lehetnek a mérgező harcanyagok? 3. Hogyan befolyásolja a mérgezés hatását a testtömeg? 4. Mit lehet szennyezni mérgező harcanyaggal? 5. Milyen utakon kerülhet be a szervezetbe a mérgező anyag? 18

Tanóra

1

1

1

1

1

71.

A mérgező harcanyagok élettani hatásai

72.

A védekezés lehetőségei az ABV fegyverek hatásai ellen

73.

Ismétlő foglalkozás

1. Milyen típusait lehet megkülönböztetni a mérgező harcanyagoknak? 2. Hol fejtik ki hatásukat a mérgező harcanyagok? 3. Melyek a „nem halálos” típusú mérgező harcanyagok? 1. Mikor és hogyan lehet védekezni az ABV fegyverek hatásai ellen? 2. Hogyan használhatjuk fel a technika és a tudomány vívmányait a védekezés során? 3. Miért fontos az egyéni magatartás szerepe az ABVvédelemben?

1

1

1

Elmélet

6

Gyakorlat (bemutató foglalkozás)

2 8

Összesen:

Haditechnikai ismeretek. Témakör száma

Témakörök

74.

Az AK-63D gépkarabély részei, működése és jellemző adatai

75.

A 96M P9RC Parabellum pisztoly részei, működése és jellemző adatai

Tartalmak 1. Milyen fegyvereket nevezünk gépkarabélynak? 2. Melyek a gépkarabély fő részei? 3. Milyen fontosabb technikai adatok jellemzik a gépkarabélyt? 4. Hogyan működik a gépkarabély egyes és sorozatlövéskor 1. Mire alkalmas a pisztoly? 2. Melyek a pisztoly fő részei? 3. Milyen fontosabb technikai adatok jellemzik a pisztolyt? 4. Milyen tüzelési fogásai vannak a pisztolynak? 5. Hogyan működik a pisztoly? 19

Tanóra

1

1

76.

A 96M NF támadó kézigránát részei, működése és jellemző adatai

77.

A 93M NF védő kézigránát részei, működése és jellemző adatai

78.

A T–72 harckocsi jellemzése és fegyverzete

79.

A BTR–80A gyalogsági harcjármű jellemzése és fegyverzete

80.

A JAS–39 Gripen repülőgép jellemzői és technikai adatai

81.

A MI–24D harci helikopter jellemzői és technikai adatai

82.

Ismétlő foglalkozás

1. Mi a 96M NF támadó kézigránát rendeltetése? 2. Melyek a 96M NF támadó kézigránát részei? 3. Hogyan működik a 96M NF támadó kézigránát? 4. Melyek a 96M NF támadó kézigránát fontosabb technikai adtai? 1. Mi a 93M NF védő kézigránát rendeltetése? 2. Melyek a 93M NF védő kézigránát részei? 3. Hogyan működik a 93M NF védő kézigránát? 4. Melyek a 93M NF védő kézigránát fontosabb technikai adatai? 1. Mi a T–72-es harckocsi rendeltetése? 2. Milyen jellemzői vannak a T–72-es harckocsinak? 3. Milyen fegyverzettel van ellátva a T–72-es harckocsi? 4. Melyek a harckocsi fő részei, és fontosabb technikai adatai? 5. Honnan ered a tank elnevezés? 1. Mi a BTR–80A gyalogsági harcjármű rendeltetése? 2. Milyen fegyverzete van a BTR–80A gyalogsági harcjárműnek? 3. Melyek a gyalogsági harcjármű fontosabb harcászat-technikai adatai? 1. Mi a JAS–39 Gripen típusú repülőgép feladata? 2. Milyen fegyverzettel van felszerelve a repülőgép? 3. Melyek a repülőgép fontosabb technikai adatai? 1. Mi az MI–24D harci helikopter feladata? 2. Milyen jellemző tulajdonságai vannak a harci helikopternek? 3. Milyen fegyverzettel van felszerelve a helikopter? 4. Melyek a MI–24D harci helikopter fontosabb harcászattechnikai adatai?

1

1

1

1

1

1

1

Elmélet

6

Gyakorlat (bemutató foglalkozás)

3 9

Összesen:

20

Alaki felkészítés. Témakör száma

Témakörök

83.

Az egyenruha története és szerepe a különböző korokban

84.

Az alaki tevékenység kialakulása, jelentősége a katonák kiképzésében

85.

Az alakiság fogalma, a katonai rend és fegyelem jelentősége

86.

Alaki mozdulatok állóhelyben, egyénileg

87.

Tiszteletadás, a jelentés és jelentkezés szabályai

88.

A katonai kötelékek kialakulása és fejlődése

89.

A raj sorakoztatása, mozgásmódok kötelékben

Tartalmak 1. Mit jelent az egyenruha a katonák számára? 2. Miért vált szét egymástól a díszegyenruha és a „harci” egyenruha? 3. Hogyan fejlődött az egyenruha Magyarországon? 1. Milyen példákat találunk az „alakiságra” az állatvilágból? 2. Miért van fontos szerepe az alaki tevékenységnek a hadseregekben? 1. Mi az alakiság fogalma? 2. Mi az alakzat, az oszlop, a vonal, a sor? 3. Mit nevezünk térköznek és távköznek? 1. Mi a „Vigyázz” állás jelentősége az alaki tevékenységben? 2. Milyen állóhelyi alaki fogásokat ismertek? 3. Hogyan kell végrehajtani a szabályos „Vigyázz” állást? 1. Miért fontos a tiszteletadás az alaki tevékenységben? 2. Melyek a tiszteletadás módozatai? 3. Melyek a jelentés, jelentkezés legfontosabb szabályai? 1. Hogyan alakult ki az alakzatban való tevékenység? 2. Milyen szerepe van az alakzatnak a katonák tevékenységében? 3. Milyen történelmi előzményei vannak a ma alkalmazott kötelék elrendezésnek? 4. Ismételjétek át, amit az A) fejezetben a katonai kötelékekről tanultatok! 1. A tanultak alapján ismételjétek át, milyen alegységekből épül fel egy zászlóalj szervezete? 2. Hogyan kell sorakoztatni egy rajt? 3. Milyen kötelékben történő alaki mozgásmódokat ismertek? 21

Tanóra

1

1

1

1

1

1. Mi a jelentősége a katonai díszszemléknek? 2. Milyen nyilvános katonai ünnepségek vannak Magyarországon? 3. Melyek a katonai ünnepségek legfontosabb mozzanatai?

90.

Katonai rendezvények

91.

Ismétlő foglalkozás

1

92.

Ismétlő foglalkozás a C) fejezet anyagából

-

93.

Ellenőrző foglalkozás az C) fejezet anyagából

1

1

Elmélet

6

Gyakorlati felkészítés

2 8

Összesen:

C) fejezet összesen Elmélet

31

Gyakorlat (bemutató foglalkozás)

12 Összesen:

43

22

D) FEJEZET Magyarország honvédelme, szerződéses katonák a Magyar Honvédségben . A honvédelem rendszere, a honvédelmi kötelezettségek tartalma, a Magyar Honvédség személyi állománya. Témakör száma 94.

95.

96.

97.

98.

99.

Témakörök

Tartalmak

1. Mit jelent a honvédelem fogalma? A szabályozás szintjei, törvények, miniszteri 2. Melyek voltak a legfontosabb változások a honvédelemben? rendeletek, helyi szabályzók 3. Milyen jogszabályok vonatkoznak a haza védelmére? 1. Mi történik, ha megtámadják Magyarországot? 2. Milyen helyzeteket nevezünk minősített időszaknak? Az Alkotmány előírásai a honvédelemről, a 3. Melyek a minősített helyzetek közös jellemzői? 4. Belső zavargás esetén milyen rendelkezések lépnének életbe? minősített időszakok jellemzői 5. Természeti katasztrófa esetén melyik szerv jogosult intézkedni? 1. Mely állami szervek irányíthatják a Magyar Honvédséget? A honvédelem rendszerének felépítése, a 2. Mi a védelmi bizottságok rendeltetése? védelmi bizottságok feladatai 3. Melyek a védelmi bizottságok legfontosabb feladatai? 1. Melyek az állampolgári kötelezettségek? 2. Mi a hadkötelezettség és a polgári szolgálat? 3. Mit jelent a honvédelmi munkakötelezettség? A honvédelmi kötelezettségek tartalma 4. Miben különbözik a honvédelmi munkakötelezettség a polgári védelmi kötelezettségtől? 1. Milyen feladatai lehetnek a Magyar Honvédségnek, amelyek A Magyar Honvédség feladatai közvetlenül nem kötődnek a honvédelmi tevékenységhez? 1. Korlátozva van-e a katonák mozgásszabadsága? 2. Hogyan gyakorolhatják a katonák szavazati jogukat a választások alkalmával, ha éppen külföldön teljesítenek A Magyar Honvédség személyi állományának szolgálatot? összetétele, a jogviszony sajátosságai 3. Vannak-e eltérések a katonák és a civil állampolgárok emberi jogainak gyakorlásában? 4. Melyek a Magyar Honvédség működésének sajátosságai? 23

Tanóra 1

1

1

1

100.

101. 102.

1. Hogyan keletkezhet és szűnhet meg a hivatásos és szerződéses jogviszony? A hivatásos és szerződéses jogviszony 2. Hány éves kortól lehet jelentkezni a Magyar Honvédségbe? jellemzői 3. Mi a szolgálat felső korhatára? 4. A katonák hol kötelesek teljesíteni szolgálatukat? Az önkéntes tartalékos és a ZMNE ösztöndíjas 1. Kik tartozhatnak a tartalékos állományba? hallgatói jogviszony jellemzői, létrejöttének és 2. Hogyan keletkezhet az ösztöndíjas hallgató jogviszonya? megszűnésének feltételei Ismétlő foglalkozás

1

1 6

Elmélet összesen: A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben. Témakör száma 103.

Témakörök

A katonák feladatai és kötelességei

104.

A katonai rendfokozatok

105.

A szabályzat szerinti élet és a napirend

106.

Az alegységszintű szolgálatok feladatai

107.

A függelmi viszonyok tartalma, a parancs jellemzői

Tartalmak 1. Melyek a katonák általános feladatai? 2. Melyek azok a kötelességek, amelyek eltérnek a civil állampolgárokétól? 3. Mi a teendő fogságba esés alkalmával? 1. Melyek a rendfokozatok funkciói egy hadseregben? 2. Mit fejeznek ki a katonai rendfokozatok? 3. Milyen állománycsoportok vannak a Magyar Honvédségben? 4. Hogyan különböztetik meg a fegyvernemeket egymástól? 1. Miért van szükség a katonai szervezeteknél napirendre? 2. Melyek a napirend összeállításának szempontjai? 3. Melyek a napirend fő pontjai? 1. Miért van szükség a katonai szervezeteknél szolgálatokra? 2. Milyen szolgálatok működnek a Magyar Honvédségben? 3. Mi a feladata az alegység-ügyeletes szolgálatnak? 1. Mit jelent az elöljáró és alárendelt viszony? 2. Kit nevezünk feljebbvalónak, rangidősnek, elöljárónak? 3. Mi a parancs, és milyen alapon kötelezhetők a katonák azok végrehajtására? 24

Tanóra

1

1

1

108.

A katonai udvariasság szabályai

109.

A katonák járandóságai, biztosításuk általános szabályai

110.

A katonák elhelyezése

111.

A katonák élelmezési ellátása

112.

A katonák ruházati ellátása

113.

A katonák illetménye

114.

Ismétlő foglalkozás

1. Miért van szükség a hadseregben a szolgálati érintkezés szabályozására? 2. Hogyan lehet megszólítani az elöljárót? 3. Milyen köszönési formák vannak az elöljáró és az alárendeltek kapcsolatában? 1. Milyen általános elvek szerint kell ellátni a katonákat? 2. Mi a járandóság? 3. Melyek a katonák ellátásának fontosabb területei? 1. Milyen szabályok vonatkoznak a katonák elhelyezésére? 2. Mi a nőtlenszálló rendeltetése? 3. Milyen az ösztöndíjas hallgatók és a szerződéses katonák körlete? 4. Milyen képek lehetnek a katonák körletének folyosóin, illetve a szobákban? 5. Milyen az Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar katonák tábora? 1. Mit jelentenek az egyes élelmezési normák? 2. Milyen szabályok szerint történik a szerződéses katonák ellátása? 3. Milyen élelmezési ellátás jár a különböző gyakorlatokon? 4. Melyek az ösztöndíjas hallgatók élelmezési ellátásának szabályai? 1. Mi az alapfelszerelés? 2. Milyen szabályok szerint kapják a ruházati anyagokat a szerződéses katonák? 3. Hogyan látják el a ht. katonákat és a hallgatókat ruházattal? 1. Milyen elvek szerint kapják a katonák a havi illetményüket? 2. Miből tevődik össze a havi illetmény? 3. Mennyi ösztöndíjat kapnak havonta a ZMNE hallgatói?

1

1

1 1

Elmélet

5

Gyakorlati felkészítés

2 7

Összesen: 25

Hadijogi alapismeretek.

Témakör száma

Témakörök

115.

A hágai és a genfi egyezmények létrejötte, tartalma

116.

A harcos megkülönböztetése és jellemzői

117.

A zsoldos, a kém és a terrorista jellemzői

118.

A hadifoglyokkal való bánásmód szabályai

119.

A polgári lakosság védelme

Tartalmak 1. Miért van szükség a hadijogra? 2. Mikor és milyen események hatására indult a genfi egyezményekhez vezető folyamat? 3. Mit tartalmaznak a genfi egyezmények? 4. Mit tartalmaznak a hágai egyezmények? 1. Kiket nevezünk harcosnak, és miért van szükség a harcosok megkülönböztetésére háborúban? 2. Milyen jellemzők alapján különböztethetjük meg a harcosokat? 1. Kik a zsoldos katonák? 2. Mi a feladata a kémeknek? 3. Milyen jogszabályok alapján vonhatók felelősségre a terroristák? 1. Miért fontos a hadifoglyok sorsa, a velük történő bánásmód szabályozása? 2. Mely feltételek teljesülése esetén válik egy harcos harcképtelenné? 3. Milyen jogaik vannak a hadifoglyoknak? 4. Milyen körülményeket kell biztosítani a hadifogolytáborban? 5. Mikor szűnik meg a hadifogság? 1. Mi teszi indokolttá a polgári lakosság védelmét háború esetén? 2. Elegendő-e csak a lakosság testi épségének megóvása, vagy szükség van egyéb szabályokra is? 3. A mai modern haditechnikai eszközökkel teljesesen megkímélhetők-e a polgári lakosok egy háború során? 26

Tanóra

1

1

1

1

120.

A hadviselés eszközeinek szabályozása

1. Alkalmazható-e korlátozás nélkül bármilyen fegyver és módszer a háborúban? 2. Milyen szabályok vonatkoznak a lelőtt katonai repülőgépek pilótáinak védelmére? 3. Melyek a meglepő aknák? 4. Mi a különbség a hadicsel és a hitszegés között? 1. Mit nevezünk háborús bűncselekménynek? 2. Történtek-e az elmúlt évtizedekben háborús bűncselekmények? 3. Mit tesz az ENSZ ezek megelőzésére és megtorlására?

1

121.

Háborús bűnök a II. világháború óta

122.

Ismétlő foglalkozás

-

123.

Ismétlő foglalkozás a D) fejezet anyagából

1

124.

Ellenőrző foglalkozás a D) fejezet anyagából

1 7

Elmélet

D) fejezet összesen Elmélet

18

Gyakorlati felkészítés

2 Összesen:

20 óra

27

E) FEJEZET EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK

A sérültek kimentése. Témakör száma 125.

Témakörök Feladatok a baleseti helyszínen, a sérültek osztályozása

126.

A sérültek kimentésének szabályai és sorrendje

127.

A sérültek és betegek mozgatása, fektetési módjai

128.

Ismétlő foglalkozás

Tartalmak 1. Milyen teendőink vannak egy baleset helyszínén? 2. Miért fontos az életveszély elhárítása? 3. Miért van szükség a sérültek osztályozására? 4. Mit nevezünk tömeges balesetnek? 1. Hogyan lehet egy balesetben sérült személyt mozgatni? 2. Mit nevezünk kimentésnek? 3. Miért fontos a sérültek kimentése? 4. Mikor kell a kimentést a tűzoltókra bízni? 1. Miért fontos a sérültet mielőbb lefektetni? 2. Mi a különbség a beteg és a sérült között? 3. Hogyan lehet egy bokasérült embert mozgatni? 4. Mikor nem tanácsos a sérültet mozgatni?

Tanóra

1

1 2

Elmélet

28

Újraélesztés. Témakör száma

Témakörök

129.

Az eszméletlen sérült vizsgálata

130.

Az újraélesztés végrehajtása

131.

Ismétlő foglalkozás

Tartalmak 1. Miért fontos az eszméletlenség mielőbbi felismerése? 2. Mi a különbség az eszméletlen és a zavart tudatú sérült között? 3. Hogyan szabad egy eszméletlen sérültet megmozdítani? 4. Mi az első teendő eszméletlenség észlelésekor? 1. Miért fontos az életjelenségek pontos vizsgálata? 2. Mennyi időn belül kell megkezdeni az újraélesztést? 3. Mit jelent az, hogy hirtelen halál? 4. Mi az első teendő az újraélesztés megkezdésekor?

Tanóra

1

1 -

Elmélet

1

Gyakorlati felkészítés

1 2

Összesen:

Vérzéscsillapítás. Témakör száma

Témakörök

132.

Az artériás vérzés ellátása

133.

A vénás vérzés ellátása

Tartalmak 1. Miért fontos a gyors vérzéscsillapítás? 2. Mi a különbség az artériás és a vénás vérzés között? 3. Hogyan kell a vérzést csillapítani? 4. Mi az első teendő artériás vérzés észlelésekor? 1. Miért fontos a gyors sebtisztítás? 2. Mi a különbség a kapilláris és a vénás vérzés között? 3. Hogyan kell a vénás vérzést csillapítani? 4. Mi az első teendő vénás vérzés észlelésekor? 29

Tanóra

1

1

134.

Törések és ízületi sérülések ellátása

135.

Ismétlő foglalkozás

1. Milyen időfaktorba tartozik a csont és ízületi sérülések csoportja? 2. Mi a különbség a rándulás és a ficam között? 3. Miért fontos a törött csont rögzítése? Mi a nyílt törés.?

1 -

Elmélet

1

Gyakorlati felkészítés

2 3

Összesen: Harctéri ellátás. Témakör száma

Témakörök

Tartalmak 1. Melyek a NATO fontosabb előírásai a sérült katonák ellátásával kapcsolatban? 2. Milyen állomásai vannak a sérült katonák ellátásának a harctéren? 3. Melyek a sebesültgyűjtő fészek feladatai? 4. Milyen ellátást kap a sérült katona a ROLE egyes szintjein?

Tanóra

136.

A sérült katonák NATO elvek szerinti harctéri ellátása

137.

Ismétlő foglalkozás az E) fejezet anyagából

-

138.

Ellenőrző foglalkozás az E) fejezet anyagából

1

1

Elmélet

1

Gyakorlati felkészítés

1 2

Összesen: E) fejezet összesen Elmélet

5

Gyakorlati felkészítés

4 Összesen:

9 30

A katonai alapismeretek érettségi vizsga célja. A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó: - képes-e a katonai terminológia szakszerű alkalmazására; - képes-e a rendelkezésre bocsátott források használatára és értékelésére, abból megfelelő következtetések levonására; - képes-e a hazánk biztonságpolitikai környezetét meghatározó tényezők és összefüggések feltárására, bemutatására; - képes-e a NATO-ra jellemző, a tagállamok teljes körű szuverenitását figyelembe vevő, kormányközi alapon történő működés és döntéshozatal megértésére; - ismeri-e az Európai Unió kialakulási folyamatát, közös kül- és biztonságpolitikáját; - képes-e bemutatni a Magyar Honvédség felépítését, külföldi szerepvállalását a szövetségi feladatok rendszerében; - képes-e megbízhatóan végrehajtani a térképismeret, valamint a terepen történő tájékozódás alapműveleteit; - ismeri-e Magyarország honvédelmi rendszerének felépítésével és működésével kapcsolatos szabályzók lényegi elemeit, az alaki felkészítés, valamint az egészségügyi ismeretek gyakorlati feladatait; - vannak-e reális elképzelései arról, melyek azok az új feladatok és új kihívások, amelyekkel a honvédelemért dolgozók következő nemzedékének kell majd megbirkóznia; - kialakult-e benne valós kép arról, hogy a katonai feladatok magas szintű elsajátításához a későbbiekben még miről kellene majd tanulniuk, illetve milyen gyakorlati képességekre és tudásra kell szert tenniük. A katonai alapismeretek érettségi vizsga követelményei. Középszintű vizsga: - a középszintű vizsgán a diákoknak az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokról, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáiról kell számot adniuk. - A vizsgakövetelményekben megfogalmazott témakörök lényegi ismeretanyagának reprodukálása, a fontosabb összefüggések felismerése, a katonai terminológia használata, a gyakorlati ismeretek elsajátítása és az érettségi vizsgán történő bemutatása a követelmény. Emeltszintű vizsga: - Az emeltszintű vizsga elsősorban a katonai felsőoktatásba készülő diákok képességeit és ismereteit vizsgálja. - A vizsgázóktól a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőkészséget, összetettebb összehasonlítási és elemzési szempontokat követel meg, valamint a tények és az adatok tágabb körét kéri számon. Az esti munkarend szerinti képzésben a középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés valósítható meg, összesen 108 tanórában. A képzés végén – a 11. évfolyam befejezésekor – a tanulók részére biztosítani kell a lehetőséget az előrehozott érettségi vizsga letételére. 31

A középszintű érettségi vizsga témakörei és azok tartalmi követelményei. Témakör száma 1.

2.

3. 4.

5.

Témakörök Magyarország biztonságpolitikai környezete.

1.1. 1.2.

1.3. 1.4. 1.5. A Magyar Honvédség felépítése, a katonai 2.1. szervezetek jellemzői. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. A modern háborúk jellemzői, különleges 3.1. egységek. 3.2. 3.3. Térkép- és tereptani alapismeretek. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. Általános katonai ismeretek. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6.

Tartalmi követelmények Hazánkat fenyegető katonai és nem katonai kockázatok. A biztonsági kihívás fogalma és a biztonsági kihívások típusai, biológiai hadviselés kérdésköre. A NATO létrejötte, fontosabb szervei és feladataik. Az EU létrejötte, biztonság- és védelempolitikája. Az ENSZ létrejötte, szervezetei, tevékenysége a válságövezetekben. A Magyar Honvédség feladatai. A raj, a szakasz és a század felépítése. A harci erők általános feladatai. A harci támogató erők általános feladatai. A harci kiszolgáló-támogató erők általános jellemzői. A szerződéses katonák kiképzési rendszerének elemei. A modern háborúk jellemző vonásai. A különleges egységek jellemzői és feladatai. A modern haditechnikai eszközök jellemzői. A terep felosztása, tájtípusok. Az UTM vetület koordinátarendszere. Földrajzi koordinátarendszer. Az MGRS és GEOREF azonosító rendszer jellemzői. A domborzat ábrázolása a topográfiai térképeken. A világtájak meghatározásának módszerei. Az álláspont meghatározásának módszerei. A GPS gyakorlati alkalmazási lehetőségei. Az általános harcászat alapjai. A béketámogató műveletek jellemzői. A lőelmélet alapjai. A túlélés alapjai. Az ABV védelmi alapismeretek alapjai. Haditechnikai ismeretek. 32

6.

6.1. Az alakiság alapfogalmai. 6.2. Alaki mozdulatok állóhelyben. 6.3. A katonai rendezvények alaki tartalma. A honvédelem rendszere, honvédelmi 7.1. A minősített időszakok jellemzői. kötelezettségek. 7.2. Az állampolgárok személyes honvédelmi kötelezettségei. 7.3. A Magyar Honvédség tényleges állomány. Hadijogi alapismeretek. 8.1. A genfi és a hágai egyezmények létrejöttének körülményei. A szerződéses katonák élete a Magyar 9.1. A függelmi viszonyok. Honvédségben. 9.2. A napirend és az ügyeleti szolgálatok. 9.3. A katonák járandóságai. Egészségügyi ismeretek. 10.1. Teendők a baleseti helyszínen. 10.2. Az újraélesztés végrehajtása. 10.3. A vérzések és törések, mérgezések ellátása. 10.4. A harctéren megsérült katonák ellátásának szakaszai. Alaki ismeretek.

7. 8. 9. 10.

A katonai alapismeretek középszintű érettségi vizsga részei: Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc Központi feladatlap megoldása.

„A” altétel: Térkép- és tereptani alapismeretek.

15 perc „B” altétel: Alaki ismeretek.

„C” altétel: Egészségügyi ismeretek.

20 pont

15 pont

15 pont

100 pont

50 pont

33

A középszintű érettségi vizsga témakörei és azok megoszlása a vizsgarészek között: Témakörök száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Témakörök Magyarország biztonságpolitikai környezete. A Magyar Honvédség felépítése. A modern háborúk jellemzői, különleges egységek. Térkép- és tereptani alapismeretek. Általános katonai ismeretek. Alaki ismeretek. A honvédelem rendszere, honvédelmi kötelezettségek. Hadijogi alapismeretek. A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben. Egészségügyi ismeretek.

Középszint Írásbeli Szóbeli X X X X X X X X X X X X

A középszintű érettségi vizsgára vonatkozó általános szabályok: -

A vizsgázók az írásbelin egy központi feladatlapot oldanak meg, amelyhez segédeszköz nem használható. Értékelése központi útmutató alapján történik. A feladatlap maximális pontszáma: 100 pont. A szóbeli vizsgához a vizsgabizottságot működtető intézmény háromszor 15 darab tételből álló („A” altétel, „B” altétel, „C” altétel) tételsort állít össze. Mivel a „B” és a „C” altétel végrehajtásához szükség van a vizsgázó társak közreműködésére, ezért a vizsgázók – vizsgacsoportonként – egyszerre kihúzzák a három altételt és a rendelkezésre álló idő alatt mindenki felkészül. A felkészülés után kezdődik mindenki számára a feladatok végrehajtása. Először mindenki az „A” altételből vizsgázik, majd a „B” és a „C” altétel következik. Az altételek külön-külön kerülnek értékelésre. Az értékelési szempontokat és a pontok megoszlását az értékelési útmutató tartalmazza. A vizsgahelyek berendezéséről, a vizsgához szükséges személyi és technikai segédeszközökről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A segédeszközök listáját a vizsga évét megelőző tanév végéig nyilvánosságra kell hozni.

34

GAZDASÁGI ISMERETEK Tantárgyi programja

1

A GAZDASÁGI ISMERETEK TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJAI A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményeiben két nagyon fontos elvárás fogalmazódik meg. Egyrészt az, hogy a tanuló minél több ismeretet gyűjtsön az őt körülvevő gazdasági környezetről, gazdálkodási szabályokról, a háztartások, üzleti élet gazdálkodási szokásairól. Másrészt annak bemutatása, hogy a tanuló mennyire képes megszerzett ismereteit személyes formában – önálló véleményeként - elmondani. Ez részben azt jelenti, hogy saját élményeit és tapasztalatait mennyiben képes általános formában is megfogalmazni, részben pedig azt, hogy a fölvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra tud-e konkrét példákat és eseteket mondani. A fenti célok azt is jelentik, hogy a tanulókban kialakul az a készség, hajlandóság, amelynek segítségével életük további részében tudatosan és egyben - ha szükséges – kritikusan foglalkoznak gazdasági kérdésekkel. A tanulók képesek legyenek meglátni, szintetizálni azokat az összefüggéseket, amelyeket már hallottak, megtanultak a természetismereti tantárgyak és a társadalomismeret tantárgy körében. A modern piacgazdasági folyamatok megismerésén, elemzésén kívül például szerepet kap az előzmények vizsgálata, a gazdaságtörténeti fejlődés egyes állomásainak megismerése is. A tanulmányokat záró vizsga csak részben mutatja azt, hogy a diákok mit ismertek meg és tudnak gazdasági ismeretekből a tanulás befejeztével. Fontos, hogy hogyan viselkednek majd további életük során, amikor olyan helyzetbe kerülnek, amelynek gazdasági vetülete is van. A piaci viszonyok, a verseny, a munkavállalói és vállalkozói életpályák lehetősége, mint egymástól lényegesen eltérő alternatívák választhatósága, ahogy majd megjelenik az életben, úgy már a tantárgyi követelmények felépítési szintejiben és formáiban is helyet kap.

2

Kompetenciák 1. Szaknyelv alkalmazása TÉMÁK 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása, helyes használata

Tartalmak A közlések megfogalmazásakor a megfelelő fogalmak használata, mondatokba foglalása A fogalmak felismerése szövegben A szakmai fogalom leglényegesebb elemeinek kiemelése Az egy témához kapcsolódó fogalmak kiválasztása Az összetartozó fogalmak együttes használata Fogalmak meghatározás alapján történő felismerése A médiában gyakran használt kifejezések értelmezése a szövegkörnyezet ismerete alapján Új szakmai fogalmak megismerése a gyakorlati tapasztalatok során A gondolatok tömör, kerek mondatokban kifejtése, úgy hogy a mondatok egységes szöveggé álljanak össze

1.3. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, jellemzése, értelmezése, meghatározása

2. Az ismeretanyag differenciálása TÉMÁK

Tartalmak Kérdések megválaszolása Az ismeretanyag legfontosabb elemeinek bemutatása, a terjedelmi (idő) korlátok figyelembevételével Közös és eltérő tulajdonságok felsorolása Kölcsönhatások felismerése és kiemelése Adott témában a problémák árnyalt vizsgálata, különböző álláspontok

2.1. Lényegkiemelés 2.2. Különbségek és azonosságok

3

ismerete, illetve felismerése A vizsgálat szempontjából fontos összefüggéseket mutató elemek felismerése Általános következtetésre konkrét példák felsorolása Eseménysorok bemutatása Rendszeren belül alrendszerek értelmezése Adatokból táblák és ábrák készítése Ismert adatokból számítások segítségével „új” információ szerzése Az elkészített táblázatban szereplő adatok egyszerű (hétköznapi) értelmezése A tanult modellek felismerése, alkalmazása

2.3. A modellalkotás és elvonatkoztatás képessége

3. Problémaközpontú gondolkodás TÉMÁK

Tartalmak A feladat helyes értelmezése A tananyagegységben a megoldandó probléma kiemelése Esettanulmányokban és példaesetekben a szakmai probléma felismerése és megfogalmazása A megoldás lépésekre bontása A megoldási lépések felsorolása A megoldások információ szükségletének meghatározása A megoldási alternatívák lehetőségének felismerése A várható eredmény becslése Néhány lehetséges alternatíva felvázolása

3.1. A probléma felismerése

3.2. A problémamegoldás keresése

3.3. Problémamegoldás értékelése

4

4. A gyakorlat modellezése TÉMÁK

Tartalmak Egyszerű számítások elvégzése

4.1. Számítások

5. Az ismeretek komplex kezelése TÉMÁK 5.2. Szakmaelemek összekapcsolása

Tartalmak Összefüggő tananyagrészek összekapcsolása (különös tekintettel a gazdaságtörténeti események máig érzékelhető hatásaira)

5

Gazdasági ismeretek 10-11. évfolyam Óraszám (esti): 108 óra

Témakörök

Tartalmak

A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei

A közgazdaságtan tárgya, elhelyezése a tudományok rendszerében. A közgazdaságtan tudomány részei. Alap problémája, alapvető kérdései. A gazdasági gondolkodás alapvető elvei. A szűkösség problémája. Főbb gazdasági szereplők jellemzése, helyük a gazdálkodási folyamatban. A gazdasági körforgás. Aktuális kérdések, amelyekre keresik a választ. Vizsgálódási módszereinek lényegi elemei és ezek példákon keresztül történő bemutatása. A piac fogalma, típusai, a piaci szereplők meghatározása. A kereslet, a keresleti függvény és a kínálat, kínálati függvény értelmezése. Marshall-kereszt segítségével a piaci egyensúly, a túlkereslet és túlkínálat értelmezése. A „láthatatlan kéz” működésének, a piaci önszabályozásnak a

A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzői

6

bemutatása.

A pénz kialakulása és funkciói

A különböző pénztörténeti korszakok bemutatása a munkamegosztás és a csereformák fejlődésén keresztül. A pénz funkciók meghatározása, és annak szemléltetése, hogy a különböző pénzformák, hogyan töltötték be a pénz szerepkörét. A pénz szerepe a gazdálkodásban. A váltó fogalma, szerepe a bankjegy kialakulásában. A háztartás, mint fogyasztó helye, szerepe a modern gazdaságban. A szűkösség értelmezése a háztartás esetén. A racionalitás értelmezése a fogyasztóra, s ennek modellezése. A szükséglet fogalma, csoportosítása, rangsorolása (preferencia rendszer). Háztartás költségvetésének összeállítása. A háztartás megtakarítása, befektetési szempontjai. A piaci keresleti függvény ábrázolása és jellemezése.

A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartás elemzése

A marketing eszközök hatása a fogyasztói döntésekre. A fogyasztó jogai, fogyasztóvédelem.

A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők

A vállalkozó fogalma. Vállalkozói tulajdonságok. A vállalkozások fogalmai és céljai. A vállalkozás alapításának, működésének külső és belső feltételei, érintettjei. Vállalkozások csoportosítása különböző szempontok alapján.

A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formák

7

Vállalkozási formák jellemzése.

A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik

Termelési tényezők megnevezése, jellemzése. Az erőforrások kíméletes használatának problémaköre. A termelési tényezők szerepe a vállalkozás döntéseiben. A munkamegosztás jelentősége, fejlődése a termelésben. Termelékenységet befolyásoló tényezők. A vállalkozás működése során felmerülő költségek típusai. A termelői racionalitás értelmezése és a profit alakulása. Az idő szerepe és értelmezése a közgazdaságtanban. A piaci formák és jellemzőik. A vállalkozás piaci helyzetének, döntéseinek szerepe az árbevétel alakulásában. A profitorientáció értelmezése. A fedezeti pont jelentősége a vállalkozási döntésekben. A tisztességes piaci magatartás és verseny védelmének állami eszközei és a versenyszabályozás.

Piaci formák és jellemezőik. A racionális vállalkozói magatartás, különböző piaci viszonyok között

Az induló tőke, a pótlólagos tőkebefektetések és az eredmény hatása a vállalkozás vagyoni helyzetére. A vállalkozás eredményét befolyásoló tényezők. Finanszírozási források: saját forrás, idegen forrás. A tőke ára. A kereskedelmi bankok ezzel kapcsolatos feladatai. Folyószámla hitelek. Rövid-, közép-, és hosszú lejáratú bankhitelek. Hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak (kamat, futamidő, fedezet,

A vállalkozás finanszírozása, működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők. A tőkepiac

8

jelzálog, saját erő).

A piaci mechanizmus működési zavarai

A vállalat működését befolyásoló „külső környezet” főbb összetevői. Az externáliák fogalma, elemzése hatása a vállalkozás életére, különös tekintettel a környezetgazdálkodás jelentőségének növekedésére.

A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatában

A munkaerő, mint termelési tényező bemutatása. Az emberi erőforrás helye, szerepe a vállalkozások életében. A munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő kompetenciák. A bérmeghatározó tényezők, a piaci és a nem piaci erők hatása. A szociális párbeszéd a munkáltatók és a munkavállalók között.

A makrogazdaság szereplői és a makrojövedelem keletkezése

A makrogazdaság szereplői és a makrogazdasági körforgás. A nemzetgazdaság kibocsátásának mérésének problémái. A makrogazdasági mutatók értelmezése, számításuk. A háztartások jövedelmének keletkezési forrásai. A jövedelem felhasználása. A háztartások megtakarítási attitűdjei, formái. A megtakarítások szerepe a makrogazdaságban. A fogyasztás, a megtakarítások, a beruházások közötti makrogazdasági összefüggés.

A modern pénz teremtése és a pénzpiac

A modern pénz fogalma, a pénzteremtés folyamata, mechanizmusa. Pénzkímélő eszközök használata a gyakorlatban. 9

A munkapiac és a munkanélküliség problémájának elemzése

A munkapiaci szereplők meghatározása, a kereslet és kínálat értelmezése. A munkapiac szemléltetése a keresleti és kínálati függvény segítségével. A munkapiaci helyzetek értelmezése. A munkanélküliség fogalma, típusai, mérése. Munkanélküliségi ráta értelmezése.

Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok

A klasszikus újratermelési ciklus sajátosságainak bemutatása. A modern állam szerepvállalásának közvetlen előzményei. Az állami beavatkozás oka, célja, eszközei

Költségvetés politikai jellemzői

A fiskális politika fogalma, a költségvetés felépítése, egyenlege, a deficit finanszírozás módjai. A költségvetési politika eszközrendszere, különös tekintettel az adózásra. A költségvetési politika hatásmechanizmusa, veszélyei.

Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői

Az infláció fogalma, mérése, típusai, okai. Infláció hatása a gazdaságra és az egyes gazdasági szereplőkre. A monetáris politika fogalma, céljai. A monetáris szabályozás jegybanki eszközei, működésének 10

mechanizmusa.

A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai

Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívák

A globalizáció

A kereskedelmi és fizetési mérleg felépítése és a közöttük lévő kapcsolat. A valutakereslet és valutakínálat értelmezése, jellemzése. A különböző valutaárfolyamok. Napjaink valutáinak árfolyam-meghatározása, az EURO jelentősége. Magyarország külgazdasági kapcsolatainak áttekintése. A munkanélküliség és az infláció kezelésének lehetséges módjai. A téma lehetőséget ad néhány aktuális gazdasági probléma megnevezésére (pl: infláció, munkanélküliség, szegénység, fizetési mérleg hiány, eladósodás, fenntartható gazdasági fejlődés stb.) Ezek közül valamely probléma hazai megjelenésének bemutatása. (pl: Magyarország európai uniós tagságának hatása a hazai munkaerőpiacra). A globalizáció fogalma. Napjaink gazdasági együttműködési formáinak bemutatása. Az együttműködésből származó előnyök, problémák. Napjaink nemzetközi gazdasági együttműködésének formái, tendenciái. A fejlett és fejlődő országok helye, szerepe a nemzetközi munkamegosztásban. Az Európai Unió, mint gazdasági integráció.

11

Gazdasági ismeretek taneszköz jegyzéke

1. Társadalmi- gazdasági fejlődésünk szemléltetésére alkalmas eszköz 2. A magyar gazdaság szerkezetének nemzetközi kapcsolatainak bemutatására alkalmas eszköz 3. A népesség, a települések és a gazdasági élet szemléltetésére alkalmas eszköz 4. A gazdasági élet területi szerveződésének szemléltetésére alkalmas eszköz 5. A gyakorlatban használatos számlák, betétek, kölcsönök stb. aktuális űrlapjait és egyszerűbb esetekben a végösszeg kiszámítását bemutató munkaeszköz 6. Hazánk és az Európai Unió viszonyának szemléltetésére alkalmas eszköz 7. Az Európai Unió bemutatására alkalmas eszköz 8. A családi gazdálkodás főbb elemeinek szemléltetésére alkalmas eszköz 9. A vállalatok és a munka világának megismerésére, szemléltetésére alkalmas eszköz 10. A nemzetgazdaság főbb területeinek és mutatói egymáshoz való viszonyának szemléltetésére alkalmas eszköz 11. A külgazdasági kapcsolatok és a nemzetközi gazdasági szervezetek szemléltetésére alkalmas eszköz 12. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedése következményeinek szemléltetésére alkalmas eszköz 12

13. Pedagógus által összeállított esettanulmányok és példa esetek a szakmai probléma felismeréséhez és megfogalmazásához

13