Fizika tanári mesterszak Tantárgyleírása

Fizika tanári mesterszak Tantárgyleírása (Főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában a korábbi szakképzettségnek megfeleltethető tanári szakképzettség megszerzése esetén)

SZAKMAI TÖRZSANYAG (KÖTELEZŐ SZAKMAI TANTÁRGYAK)

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Anyagtudományi kutatások és alkalmazások FIM1120 1. 2k 2+0 K Dr. Beszeda Imre főiskolai tanár FI

1. A tantárgy elsajátításának célja Az előadás célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek azokkal az anyagokkal illetve ezek előállításával, amelyek a napjainkban folyó kutatásokban és az alkalmazott technológiákban meghatározóak. 2. Tantárgyi program Nanoszerkezetű anyagok, nanomágnesség, fullerének, nanocsövek és kompozitjaik. Kerámiák. Vékonyrétegek és multirétegek előállítási technikái és alkalmazásaik. Mágneses és optikai adattárolás. Diffúzió a nanotartományban. Kölcsönös diffúzió és szilárdtest reakciók. Fémhabok és alkalmazásuk. Orvosi anyagok, fém-kerámia kötések, fogpótlások, protézisek. Alakmemória ötvözetek és alkalmazásaik. Keménybevonatok készítése és alkalmazásaik. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Ötfokozatú vizsgajegy. 5. Az értékelés módszere Szóbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az adott tantárgy elsajátításához szükséges tanári demonstrációs, illetve laboratóriumi gyakorlati eszközök. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) – Bársony I., Kökényesi S. Funkcionális anyagok és technológiájuk. Debreceni Egyetem, Debrecen, 2003. – Ginstler J., Hidasi B., Dévényi L. Alakalmazott anyagtudomány. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002. – Mojzes I., Kökényesi S. Fotonikai anyagok és eszközök. Egyetemi tankönyv, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1997. – elektronikus formában rendelkezésre álló segédanyag


Nemlineáris jelenségek a természettudományokban FIM1121 2. 2k 2+0 K Dr. Szolnoki Attila, főiskolai docens FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók betekintést kapnak a modern nemlineáris jelenségek alapproblémáiba és azok megoldására használt módszerekbe. 2. Tantárgyi program Nemlineáris dinamika alapjai, Hamilton- és disszipatív rendszerek. Stabilitás analízis. Poincaréleképezés. Bifurkációk. Kaotikus mozgás. Fraktálok. Ljapunov-exponensek. A káosz kialakulása, főbb jellemzői, matematikai inga, anharmonikus oszcillátor, Lorenz modell. A kaotikus tartomány szerkezete egydimenziós leképezésekben. Differenciál-egyenlet rendszerek attraktorának fraktál szerkezete, alaptípusok. Valószínűségi szemlélet a kaotikus folyamatokban. Kaotikus jelenségek a társtudományokban (meteorológia, csillagászat, kémia, biológia stb.) 3. Évközi tanulmányi követelmények Az évközben kiadott numerikus feladat dokumentált megoldása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Vizsgajegy. 5. Az értékelés módszere Szóbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az adott tantárgy elsajátításához szükséges tanári demonstrációs, illetve laboratóriumi gyakorlati eszközök. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) – Tél Tamás–Gruiz Márton: Kaotikus dinamika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. – Hermann Haken: Szinenergetika, Műszaki Kiadó, Budapest, 1984. – J. Gleick: Káosz, egy új tudomány születése, Göncöl Kiadó, Budapest, 1999. – Peitgen-Jurgens-Saupe: Fractals for the classroom Springer-Verlag)


A természettudományos kutatások és a társadalom FIM1122 2. 2k 2+0 K Dr. Hadházy Tibor, főiskolai tanár FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A természettudományos, elsősorban fizikai felfedezések, tudományos eredmények társadalomra, gazdaságra gyakorolt hatásának, világnézet-formáló szerepének bemutatása. A műveltség természettudományos komponensének fejlesztése. 2. Tantárgyi program Világnézet és világkép, a tudományos világnézet. Természettudományos megismerési módszerek. Az egyes természettudományok (biológia, fizika, kémia, földtan, csillagászat) fejlődésének történeti csomópontjai. A természettudományok szerepe az ipari forradalmakban, a nemzetközi konfliktusokban. Az ember, a társadalom és a természet kölcsönhatása. Tudomány és erkölcs. A természettudományok legjelentősebb felfedezéseinek hatása a társadalom, a gazdaság életére, a világról alkotott elképzelésekre. 3. Évközi tanulmányi követelmények 2 db írásbeli teszt megoldása, 1 db 4-5 oldalas esszé beadása a szorgalmi időszak végéig. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Megajánlott vizsgajegy a félévközi tesztek és az alkalmazástechnikai esszé alapján. 5. Az értékelés módszere Ötfokozatú skála, érdemjegy. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A főiskolai könyvtár (240ezer kötet), tanszéki könyvtár, folyóiratok, internet, a Fizika Tanszék szertári eszközkészlete. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) − Károly Simonyi: A fizika kultúrtörténete, Budapest, 1986. Gondolat Kiadó − Werner Heisenberg: A rész és az egész, Budapest, 1978. Gondolat Kiadó − Victor F. Weiskopf: Válogatott tanulmányok, Budapest, 1978. Gondolat Kiadó − F. Brandel: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVIII. Sz., Budapest, 1985. Gondolat Kiadó − John és Mary Gribbin: A természettudományokról mindenkinek, 2003. Akkord Kiadó


Elemi fizika FIM1223 2. 3k 1+3 G Dr. Beszeda Imre főiskolai tanár FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A középiskolai fizika tantárgy tananyagának rövidített, de teljes körű feldolgozása, alapvető fizika feladatok és problémák megoldása felsőbb matematikai ismeretek nélkül, a megoldási módszerek ismertetése és elsajátítása. 2. Tantárgyi program Mozgások csoportosítása, kinematikai és dinamikai leírása, Newton axiómái, megmaradási tételek. Termodinamikai rendszerek makroszkopikus és mikroszkopikus leírásának alapjai. Elektrosztatika, elektromos áram, a mágneses mező, az elektromágneses indukció, az elektromos energia felhasználási lehetőségei. A geometriai és a fizika optika alapjai. Az anyag mikroszkopikus szerkezete, fizikai tulajdonságok mikrofizikai értelmezésének alapjai. Az atom- és atommagfizika alapjai. 3. Évközi tanulmányi követelmények Három darab zárthelyi dolgozat sikeres megírása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere Írásbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az adott tantárgy elsajátításához szükséges tanári demonstrációs, illetve laboratóriumi gyakorlati eszközök. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) – Tasnádi – Skrapits – Bérczes – Litz : Általános Fizika I-II (Dialóg Campus Kiadó, PécsBudapest, 2001) – Budó Á.: Kísérleti fizika I-III. (Tankönyvkiadó Budapest, 1975) – Gimnáziumi Összefoglaló Feladatgyűjtemény. Nemzeti Tankönyvkiadó – Medgyes Sándorné – dr. Tasnádi Péter (2004): Egységes Érettségi Gyakorlófeladatok I – II

SZAKMAI TÖRZSANYAG (FIZIKA SZAKMÓDSZERTAN)

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Óraszám: Számonkérés: Előfeltétel: Tantárgyfelelős: Tantárgyfelelős tanszék kódja:

A fizika tanulás - tanítás folyamata FIM1124 1. 3k 1+2 K Dr. Szabó Árpád, egyetemi tanár, prof. emeritus FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A szakmai tárgyakban elsajátított ismeretekre építve a természettudományos szemléletmód fejlesztése, elmélyítése. A tanárjelöltek módszertani kultúrájának emelése olyan oktatási-, képzési- és nevelési eljárások, módszerek, tevékenységi formák alkalmazásával, amelyek a fizika-tanár szakmódszertani ismereteinek feldolgozását, elsajátítását hatékonyan támogatja. 2. Tantárgyi program A tudományok (filozófia, matematika, kémia, biológia) kapcsolata. Specializáció és integráció a természettudományokban. Határtudományok. A fizika tantárgy szaktudományi háttere. A fizika és a többi természettudományos tantárgy kapcsolata. A természettudományos tárgyak egybehangolása, integrációja, hazai és külföldi tapasztalatok. A tanterv (NAT, kerettanterv, helyi tanterv) és a követelményrendszer. A tanítás tervezése, a tanmenet. A fizika tanítás-tanulás folyamata. Motivációs lehetőségek. A megismerés induktív és deduktív útja. Konstruktív pedagógiai módszerek. A fizikai fogalmak szerkezete, kialakításuk folyamata. Naív előfogalmak, tapasztalati fogalmak és tévképzetek problémái, a fogalmi váltás nehézségei. A természeti törvények működése, törvényfeltárás, törvények alkalmazása. A tanári tevékenység módszerei: szemléltetés, előadás, magyarázat, elbeszélés, beszélgetés, a tanulói tevékenység szervezése, irányítása. A tanári bemutató kísérletek és a tanulói kísérletek helye, szerepe a fizika órákon. A fizika tanulás-tanítás eszközei. A fizikatanítás szervezeti formái: tanítási óra, szakkör, szaktábor, tanulmányi kirándulás, üzemlátogatás. Óratípusok és sajátosságaik, munkaformák a fizika órákon. A tanulók differenciált foglalkoztatása. Projekt-módszer, kooperatív technikák. A feladatok helye, szerepe a fizika tanításában. Feladattípusok, az egyes tudományterületekhez kapcsolódó feladatok egyedi jellemzői. Ellenőrzés értékelés a fizika oktatásában. Konkrét fizikaórák folyamatának elemzése. A játék helye, szerepe a fizika tanításában. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás speciális feladatai és fórumai. 3. Évközi tanulmányi követelmények Óratervezetek, szemléltetőeszközök készítése, zárthelyi dolgozatok. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Kollokvium 5. Az értékelés módszere Szóbeli és írásbeli számonkérés. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Multimédia eszközökkel felszerelt szakmódszertani laboratórium, tanári és tanulói kísérleti eszközök. Jegyzetek, tankönyvek, különböző szakmai CD-ROM-ok és videofilmek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) − Veidner János: A fizika tanítása - tanulása, Veidner BT., Szeged, 2001. − Radnóti K., Nahalka I., Poór I., Wagner É. : A fizikatanítás pedagógiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. − A fizika Tanítása Módszertani Folyóirat Mozaik Kiadó Kft., Szeged − Fizika Módszertani Lap (szerk.: Gecső Ervin) Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény, Budapest. − Fizikai Szemle (főszerk.: Németh Judit) Eötvös Lorand Fizikai Társulat, Budapest


A kísérletezés, megfigyelés, szemléltetés módszertana FIM1225 1. 2k 0+3 G Dr. Hadházy Tibor, főiskolai tanár FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A kísérletezés, megfigyelés, adatgyűjtés, szemléltetés gyakorlati technikáinak elsajátítása. A közoktatás törzsanyagában előírt fizikai kísérletek és megfigyelések megismerése, szaktudományi és didaktikai vonatkozásainak tudatosítása. A multimédia alkalmazási lehetőségeinek és módszereinek megismerése. 2. Tantárgyi program Szemlélődés, szemléltetés. Laboratóriumi és órai, ill. iskolán kívüli megfigyelés, adatgyűjtés. A megfigyelés célja, tárgya, eszközei, végrehajtása, az adatok rögzítése, rendszerezése, következtetések. Tanári demonstrációs kísérletek és a tanulókísérletek eszközei, az eszközök tárolásának, karbantartásának szabályai. A kísérletek célja, tervezése, előkészítése, az eszközök kiválasztásának szempontjai. Megfigyelési szempontok megfogalmazása. A kísérlet végrehajtása, megfigyelése, tapasztalatok megfogalmazása, következtetések. A szemléltetés hagyományos és modern eszközei és módszerei: ábrák, modellek, oktatófilmek, fizika szoftverek jellemzői és alkalmazásuk. A tábla és az írásvetítő, a digitális fényképezőgép, a videokamera és a videomagnó, a számítógép és a projektor alkalmazása. Az internet lehetőségei a tanulás támogatásában. 3. Évközi tanulmányi követelmények A hallgatók minden laboratóriumi foglalkozásról jegyzőkönyvet vezetnek, a félév végén kísérletet mutatnak be. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere Számonkérés írásban és gyakorlati munkával: adott témához kísérletek önálló előkészítése, összeállítása, bemutatása. A bemutatást videóra vesszük és előre megadott szempontok szerint elemezzük és értékeljük. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Multimédia eszközökkel felszerelt szakmódszertani laboratórium, tanári és tanulói kísérleti eszközök. Különböző szakmai CD-ROM-ok és videofilmek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) − Erlichné Bogdán Katalin: Munkafüzet a fizika szakmódszertani laboratóriumi gyakorlatokhoz III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. − Veidner János: A fizika tanítása - tanulása, Veidner BT., Szeged, 2001. − Radnóti K., Nahalka I., Poór I., Wagner É. : A fizikatanítás pedagógiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. − A fizika Tanítása Módszertani Folyóirat Mozaik Kiadó Kft., Szeged − Fizika Módszertani Lap (szerk.: Gecső Ervin) Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény, Budapest.


Gyakorlatok a szaktanári kompetenciák fejlesztéséhez FIM1226 2. 2k 0+3 G FIM1124 & FIM1225 Dr. Hadházy Tibor, főiskolai tanár FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A fizika tantárgy tanításához szükséges szaktanári kompetenciák (szaktudás, didaktikai ismeretek, eszközismeret és –használat, szemléltetés, kísérletezés, folyamatos szóbeli közlés, ellenőrzés, értékelés motivációs és tanulásszervezési készségek) fejlesztése. 2. A tantárgyi program: A közoktatásbeli fizika tárgyak súlyponti témáinak részletes feldolgozása szaktárgyi és módszertani szempontból. A fizika szaktudományi és szakmódszertani tárgyakban, valamint az informatika tanulása során szerzett ismeretek integrálása, felhasználása a szemléltetés eszközeinek és módszereinek tervezésében. A megfigyeléshez, kísérletekhez szükséges munkalapok kidolgozása. Videofelvételek készítése, visszajátszása, elemzése, értékelése a hallgatói tevékenységekről az alábbi témákban: 1. Kiselőadás: A súlyponti anyagrészek bemutatása, problémák felvetése, megbeszélése, vita. 2. Kiselőadás: Alapvető módszertani tudnivalók alkalmazása konkrét tanítási témákra és helyzetekre. 3. Bemutató kísérletek elvégzése a témakör anyagából. 4. Mikrotanítások különböző didaktikai feladatok megoldására (demonstrációs kísérlettel alátámasztott új anyagot feldolgozó, gyakorló, ismétlő-rendszerező, számonkérő órarészletek). 5. Mikrotanítások tanulói kísérletek vezetésére. 6. Projektmunka tervezése és támogatása. 3. Évközi ellenőrzés módja: Adott témához kísérletek előkészítése, összeállítása, bemutatása és elemzése, tanítási egységek, tanári és tanulói tevékenységi formák tervezése, végrehajtása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: Számonkérés gyakorlati munkával: Kiselőadások, bemutató kísérletek, mikrotanítások. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Multimédia eszközökkel felszerelt szakmódszertani laboratórium, tanári és tanulói kísérleti eszközök. Különböző szakmai CD-ROM-ok és videofilmek. 7. Kötelező illetve ajánlott irodalom: − − − −

Erlichné Bogdán Katalin: Munkafüzet a fizika szakmódszertani laboratóriumi gyakorlatokhoz I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007. Veidner János: A fizika tanítása - tanulása, Veidner BT., Szeged, 2001. Radnóti K., Nahalka I., Poór I., Wagner É.: A fizikatanítás pedagógiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. Fizikai Szemle (Magyar Fizikai Folyóirat, főszerk.: Németh Judit) Eötvös Lorand Fizikai Társulat, Budapest


A természettudományos ismeretszerzés, képességfejlesztés iskolán kívüli formái FIM1127 2. 2k 0+3 G FIM1124 & FIM1225 Dr. Szabó Árpád, egyetemi tanár, prof. emeritus FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók ismerjék meg a fizika (a természettudományok) iránti érdeklődés felkeltésének és ápolásának iskolán kívüli lehetőségeit, korszerű eszközeit és módszereit. A kurzus hozzájárul a megismerési, a kommunikációs, a problémamegoldó képességek, a képzelőerő fejlesztéséhez. Tudatosul az együttműködésre, a közös gondolkodásra, a munkamegosztásra nevelés fontossága. 2. Tantárgyi program Iskolán kívüli tanulói aktivitás („outdoors physics”) szervezeti formái: szakkörök (kísérletező szakkör, modell- és eszközkészítő szakkör, feladatmegoldó szakkör), szaktáborok, a játszóházak, klubjellegű foglalkozások (Fizikusklub, „Érdeklődésfejlesztő központ”), versenyek, vetélkedők. A természettudományos érdeklődés felébresztése és ápolása a mindennapjainkhoz kapcsolódó vagy a különböző ismeretterjesztő TV-csatornákon látható jelenségek, technikai alkalmazások bemutatásával, értelmezésével. A hétköznapi élethez kapcsolódó, természettudományos gyakorlati problémák felvetése, a lehetséges megoldások megkeresése. Az emberi alkotások, tevékenységek, tudományos és technikai felfedezések hatása a környezetre. A környezeti nevelés, illetve a fenntarthatóságra nevelés lehetőségei. Felkészítés a tudományos és az áltudományos hírek megkülönböztetésére, megfelelő kritikai elemzésére, cáfolatára. Módszerek és eljárások: kísérletek tervezése, végzése, elemzése; modellek tervezése, készítése, alkalmazása; projektek és laboratóriumi vizsgálatok tervezése, végrehajtása, kiértékelése; kooperatív tanulás egy-egy természettudományos probléma csoportmunkával történő feldolgozása során; szerepjátékok és szituációs játékok; problémamegoldás, természettudományi témájú filmek bemutatása és elemzése, megbeszélése, kutatómunka a könyvtárban és az interneten (→tanulók olvasási és szövegértő képességének fejlesztése). 3. Évközi tanulmányi követelmények A félév folyamán egy szabadon választott téma feldolgozásához alkalmas módszer kidolgozása. 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere Írásbeli és szóbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A tananyag feldolgozása során színes diák, videó- és hanganyagok, CD-ROM-ok kerülnek bemutatásra, amelyekhez szükséges eszközök a tanszéken rendelkezésre állnak. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) − Kiss Ferenc – Szabó Árpád: Környezet-tudomány-történet, Bessenyei Kiadó, 2005. − Dr. Szabó Árpád Természetismeret tanításának módszertana − Fizikai Szemle (főszerk.: Németh Judit), Eötvös Lorand Fizikai Társulat, Budapest − Természet Világa (főszerk: Staar Gyula), TIT és Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest.

ISKOLAI TANÍTÁSI GYAKORLAT

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Óraszám: Számonkérés: Előfeltétel: Tantárgyfelelős: A tantárgyfelelős tanszék kódja:

Iskolai tanítási gyakorlat FIM9000 2. 3k Heti 3 óra csoportos iskolai gyakorlat Félévi 15 egyéni tanítási óra G FIM1124 Dr. Czeglédy István PhD, főiskolai tanár NS

1. A tantárgy elsajátításának célja: A megszerzett szaktudományi és szakmódszertani ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása. 2. Tantárgyi program: A csoportos iskolai gyakorlatra heti 1 alkalommal 3 órában 5 fős csoportokban kerül sor. Ez a hármas egység a tanítást, az óraelemzést és a következő órára való felkészülést foglalja magában. A kurzus két szakvezetői bemutató órával kezdődik, amelyet a hallgatókkal közösen elemeznek, majd előkészítik a következő órát. A félév során a szakvezető által meghatározott sorrendben folyamatosan tanítanak a hallgatók. Az óra elemzésében és a következő órára való felkészülésben minden hallgató részt vesz. A tanítás, az elemzés, és az óravázlat a félévi értékelés alapja. Minden csoportnapra minden hallgatónak óravázlatot kell készíteni, amit a szakvezető értékel. A csoportnapokon a tantárgy módszertanosa képviseli a felsőoktatási intézményt. Az önállóan megtartandó 15 órát a csoport tagjai a csoport szakvezetőjénél teljesítik az év elején megállapított sorrendben. Naponta legfeljebb két órát tarthat a hallgató. Minden órára tanítási tervezettel kell a hallgatónak készülnie, és minden megtartott órát elemzés követ, amit a szakvezető irányít. A szakvezetőnek ügyelni kell arra is, hogy lehetőleg sokféle órát tartson a hallgató. (Új ismeret szerzése, gyakorlás, ellenőrzés, ismétlés stb.) Az osztályzás alapja az óratervezet minősége és a tanítási tevékenység. (Szakmai ismeretek, módszerek, munkaformák, tanári attitűdök stb.) Az iskolai gyakorlatokat az egyik szakból általános iskolában (5-8. osztály), a másik szakból középiskolában (9-12. osztály) kell teljesíteni. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A csoportos iskolai gyakorlaton minden hallgatónak minden órára vázlatot, vagy tervezetet kell írnia, amit 3 nappal a tanítás előtt el kell juttatni a szakvezetőhöz. A szakvezető értékeli a beadott munkákat. A csoport tagjainak előre kiadott megfigyelési szempontok alapján fel kell készülni az óraelemzésre, és az elemzésen aktívan részt kell venni. Az egyéni tanítási gyakorlatra óratervezetet kell a hallgatónak készíteni, s azt a tanítás előtt meg kell beszélni a szakvezetővel. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: A beadott óravázlatok, óratervezetek, a tanítás, illetve az elemzéseken való aktív részvétel alapján gyakorlati jegyet kap a hallgató. 5. Az értékelés módszere: Írásbeli, szóbeli munkák és tanítási tevékenység alapján. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Az adott tantárgy tankönyvei, tanári kézikönyvei, „minta óratervezetek”, „óraelemzési szempontok”, szaktárgyi programok, szemléltető és munkaeszközök. 7. Irodalom: − Az adott tantárgy szakmódszertani jegyzetei, tankönyvei, tanári kézikönyvei. − Erlichné Bogdán Katalin: Munkafüzet a fizika szakmódszertani laboratóriumi gyakorlatokhoz I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007. − Veidner János: A fizika tanítása - tanulása, Veidner BT., Szeged, 2001. − Radnóti K., Nahalka I., Poór I., Wagner É.: A fizikatanítás pedagógiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.

DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK (KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ SZAKMAI TANTÁRGYAK, 7 k értékben)


Csillagászat FIM2501 2. 2k 2+0 K Dr. Tarján Péter, főiskolai adjunktus FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A csillagászat tárgyának, történetének, vizsgálati módszereinek megismertetése. A Földön és égbolton való tájékozódás és az időszámítás alapjainak megértetése. Az égitestek megkülönböztetése. 2. Tantárgyi program A csillagászat tárgya, világszemléletének fejlődése, története. A csillagászat szakterületei. Tájékozódás a Földön és az égbolton, égi koordináta-rendszerek. Csillagászati műszerek és megfigyelési eljárások, távcsövek. Időszámítás. A földrajzi helymeghatározás. Csillagtérképek. A Föld, mint égitest: a Föld alakja, forgása, keringése, és ezek következményei. A pólusingadozás. Az éghajlati övek és az éghajlatváltozások. A világmindenség szerkezete és keletkezése. A Naprendszer, a bolygók általános jellemzése. A Tejútrendszer, a csillagok jellemzői, távolsága, látszólagos és abszolút fényessége. A csillagok átmérője, tömege, hőmérséklete, színe és színképe. A csillagok fejlődése. Az Univerzum keletkezése. A Naprendszer keletkezése. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A szóbeli vizsga megkezdésének feltétele egy minimum követelménysor elégséges szintű megoldása. 5. Az értékelés módszere Ötfokozatú skálám értékelt szóbeli vizsgateljesítmény. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az adott tantárgy elsajátításához szükséges tanári demonstrációs, illetve laboratóriumi gyakorlati eszközök. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) − Donald H. Menzel: Csillagászat (Gondolat, 1980) − Gábris-Marik-Szabó: Csillagászati földrajz (Tankönykiadó 1997) Ajánlott irodalom: − SH atlasz: Csillagászat − Dieter B. Herrmann: Az égbolt felfedezői (Gondolat, 1981)


Elméleti pontmechanika FIM1112 1. 2k 2+0 K Dr. Beszeda Imre, főiskolai tanár FI

1. A tantárgy elsajátításának célja Bevezetést nyújtani az elméleti fizika módszereibe; matematikai dedukció. A mozgásjelenségek törvényeinek elméleti rendszerezése. A tapasztalatok alapján nyert axiómákból kiindulva matematikai úton a jelenségek speciális törvényszerűségeinek megállapítása és értelmezése. 2. Tantárgyi program Bevezetés az elméleti fizika módszereibe; matematikai dedukció. A tapasztalatok alapján nyert axiómákból kiindulva matematikai úton a jelenségek speciális törvényszerűségeinek megállapítása. Az anyagi pont dinamikájának leírása: Newton-axiómák. Az anyagi pont mozgásegyenletei. A kinetikai energia tétele. Konzervatív erőtér, potenciális energia. A mechanikai energia megmaradási törvénye. Az erő és az impulzus nyomatéka. Az anyagi pont egyensúlya. A dinamika és a statika kapcsolata. A dinamika törvényei mozgó vonatkoztatási rendszerekben. Néhány konkrét probléma az anyagi pont dinamikájából. 3. Évközi tanulmányi követelmények Két zárthelyi dolgozat megírása. A kollokviumra történő bejelentkezés feltétele a zárthelyi dolgozatokon előírt minimális szint teljesítése. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Ötfokozatú vizsgajegy. 5. Az értékelés módszere Szóbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az adott tantárgy elsajátításához szükséges tanári demonstrációs, illetve laboratóriumi gyakorlati eszközök. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) – Budó Ágoston: Mechanika. (Tankönyvkiadó, 1965) – Nagy Károly: Elméleti mechanika (Tankönyvkiadó, 1985) Ajánlott irodalom: – Landau-Lifsic: Elméleti fizika I. (Tankönyvkiadó, 1974)


Kvantummechanika FIM1115 2. 2k 2+0 K Dr. Szolnoki Attila, főiskolai docens FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A kurzus épít a bevezető kvantumfizikai tárgyban elhangzó kísérleti eredmények és interpretációik ismeretére, így lehetőség van a kvantummechanika matematikai tárgyalásmódjára fókuszálni. Ezek ismeretében alkalom nyílik néhány klasszikussá vált probléma tárgyalására is. 2. Tantárgyi program A kvantummechanika matematikai formalizmusa, Hilbert-tér, a fizikai mennyiségek, mint lineáris operátorok. Valószínűségi áram és a kontinuitási egyenlet. Az állapotfüggvény fizikai jelentése. Az impulzusmomentum. Stacionárius állapotok. Ehrenfest-tétel. Részecskék speciális erőterekben, ütközések elmélete, rezonancia állapotok, alagút-jelenség. Kvantummechanikai többtest-probléma, a spin, a Pauli-elv. A héliumatom kvantumelmélete. A periódusos rendszer, molekulafizikai közelítő számítások. A relativisztikus kvantummechanika alapjai. 3. Évközi tanulmányi követelmények 2 db eredményes zárthely dolgozat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Ötfokozatú vizsgajegy. 5. Az értékelés módszere Írásbeli és szóbeli számonkérés. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az adott tantárgy elsajátításához szükséges tanári demonstrációs, illetve laboratóriumi gyakorlati eszközök. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) − Nagy Károly: Kvantummechanika (Tankönyvkiadó, 1981) Ajánlott irodalom: − Landau-Lifsic: Elméleti fizika III. kötet (Tankönyvkiadó, 1978) − Messiah: Quantum Mechanics (North-Holland, Oxford, 1975) − Brandt, Dahmen: Quantum Mechanics on the Personal Computer (Springer, 1990)


Relativitáselmélet FIM2101 1. 2k 2+0 K Dr. Dezső Gergely, főiskolai tanár FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A speciális és az általános relativitás elve alapgondolatának, a kinematikai és a dinamikai következményeknek a megismerése. A világegyetem szerkezetére vonatkozó megállapítások megismerése. 2. Tantárgyi program Vonatkoztatási rendszer. A tér és idő. Galilei – féle relativitási elv. Az „abszolút mozgás” problémája. A Michelson – féle kísérlet és elvi következményei. A Lorentz - transzformáció. A speciális relativitás elve. A speciális relativitás elvének kinematikai „következményei”: idő- és hossz-dilatáció, egyidejűség, az események sorrendje, sebességösszegzés. A relativisztikus dinamika néhány tétele. Az elektrodinamikai törvények relativisztikus közelítése, optikai következmények. Az általános relativitáselmélet alapgondolata. Tér, idő, tömeg, mozgás. Einstein ekvivalencia- és általános relativitási elve. A gravitáció problémája. A világegyetem egészére vonatkozó megállapítása. Az általános relativitáselmélet tapasztalati igazolása. 3. Évközi tanulmányi követelmények Két zárthelyi dolgozat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Ötfokozatú vizsgajegy. 5. Az értékelés módszere Írásbeli és szóbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Írásos és számítógépes oktatási segédanyagok. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) − Abonyi I., Nagy T.: Elméleti fizika (Tankönyvkiadó, 1980) − Taylor, Wheeler: Téridő fizika (Gondolat, 1974) Ajánlott irodalom: − Hraskó Péter: Relativitáselmélet − Nagy Károly: Elektrodinamika (Tankönyvkiadó, 1985) − Davies (ed.): The New Physics (Cambridge, 1994)


Környezetfizika FIM2502 2. 2k 2+0 K – Dr. Varga Klára, főiskolai docens FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy anyagának feldolgozásához szükséges fizikai előismeretek felidézése (mechanikai-, termodinamikai-, elektromosságtani-, mágnességtani-, optikai-, atom-, magfizikai alapismeretek). A megszerzett alapismeretek felhasználása a Környezetfizika tananyagának elsajátításában. 2. Tantárgyi program Az anyag kettős természete, hullámok és korpuszkulák. A teljes elektromágneses színkép és főbb jellemzőik (mikrohullámok; hőmérsékleti sugárzás; infra-, látható és uv. fény; röntgen és gamma sugarak). Részecskesugárzások, radioaktivitás. Sugárzások gyakorlati alkalmazása, iparban, gyógyászatban, dozimetriai alapfogalmak. Anyag-fény kölcsönhatások. Anyagvizsgálati műszerek és módszerek fizikai alapjai. Magenergia felszabadítása: atommagok „energiája”, maghasadás, atomreaktorok működése, atomreaktorok biztonságtechnikája, reaktor típusok. „Energiatermelés”, és termodinamikai problémái. Energiahordozók, energia tárolás, energiagazdálkodás. Alternatív energiaforrások jelenlegi helyzete. 3. Évközi tanulmányi követelmények Év közben 2 db ZH írása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Vizsgajegy (ötfokozatú). 5. Az értékelés módszere Írásbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) − Újfaludi László: Környezeti problémák természettudományos alapjai, Eger, 2003. − Nyilas István – Varga Klára: Mérések a környezetvédelem fizikai alapjai c. tárgyhoz (előadás jegyzet, kézirat) Nyíregyházi Főiskola Fizika Tanszék sajátfejlesztésű honlapja − Budó - Mátrai: Kísérleti fizika III. (Tankönyvkiadó Budapest, 1979) − Nyilas István: A környezetvédelem fizikai alapjai (előadás jegyzet, kézirat) Nyíregyházi Főiskola Fizika Tanszék sajátfejlesztésű honlapja


Számítógépes szimulációk módszertana FIM2503 1. 3k 2+1 K Dr. Szolnoki Attila, főiskolai docens FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A kurzus célja bemutatni a számítógépes fizika helyét és szerepét az elméleti és kísérleti fizika kutatásokkal összefüggésben. Az alapelvek tisztázása mellett bemutatunk néhány sikeres alkalmazást a nagy szabadsági fokú rendszerek problémáiból különös tekintettel az anyagtudományi (szilárdtestfizikai) és statisztikus fizikai területekről. 2. Tantárgyi program A számítógépes fizikai módszer, kapcsolata az elméleti és kísérleti fizikával. Numerikus analízis elemei. Determinisztikus módszerek, molekuláris dinamika, stochasztikus módszerek, Monte Carlo szimulációk. Statisztikus fizikai, szilárdtestfizikai és részecskefizikai alkalmazások. Véletlenszám generálás. Véges méret effektusok, skálázás. Sejtautomata modellek. Alkalmazások: perkoláció, bolyongás, fraktálok, stb. 3. Évközi tanulmányi követelmények A megadott követelményeknek megfelelő számítógépes program írása és prezentálása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Ötfokozatú vizsgajegy. 5. Az értékelés módszere Írásbeli és szóbeli számonkérés. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az adott tantárgy elsajátításához szükséges tanári demonstrációs, illetve laboratóriumi gyakorlati eszközök. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) − Stanley és Stauffer: Newtontól Mandelbrotig (Springer, 1994) − Kun Ferenc: Számítógépes fizika (oktatási segédlet, DE, kiadás alatt) Ajánlott irodalom: − Heermann: Computer Simulation Methods in Theoretical Physics (Springer, 1987) − D. P. Landau and K. Binder: A Guide to Monte Carlo Simulations in Statistical Physics (Cambridge, 2000) − Newman and Barkema: Monte Carlo Methods in Statistical Physics (Oxford, 1999)


Fizikai problémák megoldási módszerei FIM2504 2. 3k 1+2 G – Dr. Szolnoki Attila, főiskolai docens FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A fizikai problémák megoldására irányuló elméleti és gyakorlati eljárások megismertetése. 2. Tantárgyi program Előadás: Fenomenológikus leírásmód. Anyagállandók: sűrűség, rugalmassági modulus, fajhő, törésmutató stb. Homogén és inhomogén, izotrop és anizotrop testek. Mikroszkópikus megoldási mód. Az anyag belső szerkezete. Erőhatás az anyag részecskéi között. Energiaviszonyok: kötési energia, felületi energia. Modellalkotás, a probléma egyszerűsítése. A modell-módszer alkalmazásának lehetőségei és korlátai. Dimenzióanalízis, fizikai összefüggések levezetése. Dimenzió nélküli egyenletek és a fizikai hasonlóság. A szimmetria szerepe a fizikában, megmaradási törvények. Singularitások és analitikus összefüggések. Perturbációszámítás és alkalmazásai. Átlagtér közelítés. Átlagtér-elméletek (Landau-elmélet, folyadékok van der Waals-elmélete, a mágnesesség Weiss-féle elmélete). Dualitás. Analógiák. Szeminárium: A klasszikus fizika fejezeteinek áttekintése a fenomenológiai és mikroszkópikus leírás segítségével. A kinetikus gázelmélet. Fizikai összefüggések levezetése. Szimmetriaműveletek (térbeli és időbeli eltolás, elforgatás, idő-és tértükrözés, azonos részecskék felcserélése, anyag-antianyag). A gerjesztett hidrogénatom állapotának leírása. Ferromágnesesség. A fény kettős természete. Stacionárius áramok – folyadékok áramlása. 3. Évközi tanulmányi követelmények Két zárthelyi dolgozat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Ötfokozatú gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere Írásbeli és szóbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Írásos és számítógépes oktatási segédanyagok. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) – M. Gitterman – V. Halpern: Fizikai problémák kvalitatív elemzése (Műszaki, 1985) – Gnädig Péter, Honyek Gyula, Ken Riley: 200 Puzzling Physics Problems (Cambridge, 2001)


Fizikatörténet FIM2505 2. 2k 2+0 K – Dr. Szabó Árpád, egyetemi tanár, prof. emeritus FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja a hallgatók általános műveltségének bővítése azáltal, hogy összekapcsolja a fizika tudományát az emberiség egyetemes történetével, a művelődéstörténettel; bemutatja a fizika tudományának kialakulását és fejlődését, a fizikai gondolkodás főbb irányait; megismertet a legjelentősebb fizikusok életével, munkásságával, fő műveikkel; kitekintést ad az alkalmazott fizika, a technika történetére. 2. Tantárgyi program A fizika a tudományok rendszerében. Társadalom- és természettudományok, határtudományok. A természettudományok és a filozófia kapcsolata. A természettudományok kölcsönös kapcsolata. A tudományos magyarázat, hipotézisalkotás, modellalkotás, világképalkotás. Antik örökség. Platon, Arisztotelész, Ptolemaiosz, Arkhimédész. A hellenizmus alkonya, az antik örökség átmentése: arabok, hinduk, kolostorok, egyetemek. A reneszánsz és a fizika. A kísérleti fizika megjelenése: a kinematika és a dinamika. A klasszikus fizika évszázadai XVIII.-XIX. század. Az elektromos áram, az elektromos áram mágneses tere. Az elektromágneses tér. A fény természete. Az elektromágneses fényelmélet. Az elektron. A hő és az energia. Kinetikus gázelmélet, a hőtan főtételei. Entrópia és valószínűség. Carnotciklus. A XX. század, a fizika évszázada. A relativitáselmélet. Kvantumelmélet, kvantummechanika, kvantumelektrodinamika. Atom- és magfizika. Radioaktivitás, maghasadás, láncreakció, fúziós energiatermelés. Törvény és szimmetria. Alapvető kölcsönhatások. Elemi részek. Kozmikus sugárzás. Megmaradási törvények. Szimmetria. Magyar fizikusok szerepe a tudomány fejlődésében. Eötvös Lorand, Hevesy György, Jedlik Ányos, Déry, Bláthy, Zipernovszky. Neumann János, Szilárd Leo, Teller Ede, Wigner Jenő, Bay Zoltán. 3. Évközi tanulmányi követelmények – 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Ötfokozatú vizsgajegy. 5. Az értékelés módszere Írásbeli és szóbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Írásos és számítógépes oktatási segédanyagok. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) − Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete (Gondolat, 1983) − Ifj. Gazda István, Sain Márton: Fizikai ABC (Tankönyvkiadó, 1978)


Alkalmazott matematika és módszerei II. MTM1902 1. 4k 2+2 G Dr. Nagy Károly, főiskolai tanár MI

1. A tantárgy elsajátításának célja A tárgy keretében a hallgatók a lineáris algebra valamint a valószínűségszámítás és matematikai statisztika alapvető témaköreivel ismerkednek meg. A szerzett ismereteket feladatmegoldásokban alkalmazzák. 2. Tantárgyi program Komplex számok definíciója, műveletek komplex számok körében, összeadás, kivonás, szorzás, osztás, n-edik gyök. Komplex számok kanonikus és trigonometrikus alakja, műveletek elvégzése (hatványozás, szorzás, osztás) a trigonometrikus alak segítségével, komplex szám abszolút értéke, konjugáltja, n-edik egység gyökök. Algebrai egyenletek, az algebra alaptétele, n-ed fokú algebrai egyenlet megoldásainak a száma. Mátrixok, nevezetes mátrixok (négyzetes mátrix, zérusmátrix, egységmátrix, diagonál mátrix, szimmetrikus és antiszimmetrikus mátrix, felső és alsó háromszög mátrixok). Műveletek mátrixokkal, mátrixok összeadása, transzponáltja, szorzása skalárral illetve mátrixszal, mátrixok inverze, a műveletek tulajdonságai. Determinánsok, a determináns tulajdonságai, a lineáris egyenletrendszer általános alakja, determinánsok és lineáris egyenletrendszer megoldhatóságának kapcsolata: Cramer-szabály, lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss eliminációval. Lineáris terek. Lineáris függetlenség, függőség, bázis. Lineáris operátorok. Belső szorzat, norma, ortogonalitás (a szám n-esek terében). A kombinatorika elemei: permutáció, ismétléses permutáció, variáció, ismétléses variáció, kombináció és ismétléses kombináció (mintavétel és visszatevéses mintavétel). Valószínűségszámítás és matematikai statisztika. Eseménygyűrű és eseményalgebra, a Kolmogorovféle valószínűségi mező (példa: klasszikus valószínűségi mező, geometriai valószínűségi mező), a valószínűség tulajdonságai, feltételes valószínűség, a teljes valószínűség tétele, a Bayes-tétel, események függetlensége, biztos és lehetetlen esemény. A valószínűségi változó, eloszlásfüggvény, diszkrét és folytonos valószínűségi változó, sűrűségfüggvény. Az eloszlásfüggvény és a sűrűségfüggvény jellemzése. Várható érték és tulajdonságai, szórás és tulajdonságai, kovariancia és korrelációs együttható, a függetlenség, függőség és a korrelációs együttható kapcsolata. Nevezetes diszkrét eloszlások ismertetése és jellemzése: diszkrét egyenletes eloszlás, binomiális eloszlás, Poisson-eloszlás. Nevezetes folytonos eloszlások ismertetése és jellemzése: egyenletes eloszlás, exponenciális eloszlás, normális eloszlás (és standard normális, standardizálás). A nagy számok törvényei. Markov- és Csebisev-egyenlőtlenség. Statisztikai függvények: átlag, tapasztalati szórás, korrigált tapasztalati szórás, tapasztalati eloszlásfüggvény és tapasztalati sűrűségfüggvény (hisztogram ). Néhány statisztikai próba. 3. Évközi tanulmányi követelmények Aktív részvétel a gyakorlatokon. A gyakorlat sikeres teljesítése feltételezi az előadás anyagának alapos ismeretét.

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A gyakorlati jegy két zárthelyi dolgozat alapján kerül megállapításra. 5. Az értékelés módszere Az írásbeli dolgozatokban egyaránt szerepelnek az előadáshoz kapcsolódó elméleti kérdések és gyakorlati feladatok. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Gát György: Valószínűségszámítás. http://zeus.nyf.hu/~gatgy 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) − Solt György: Valószínűségszámítás. Műszaki Könyvkiadó, 2000. − Scharnitzky Viktor: Mátrixszámítás. Műszakai Könyvkiadó, 2000. − Nagy Márta, Sztrik János, Tar László: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika feladatgyűjtemény, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2000. − Kovács Zoltán : Feladatgyűjtemény lineáris algebra gyakorlatokhoz. KEK, 2001.


Energiatermelés, energiagazdálkodás FIM2203 1. 2k 2+0 K – Dr. Hadházy Tibor, főiskolai tanár FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja a természettudományos alapozású energiafogalom kialakítása, és alternatívák bemutatása a globális és a hazai energiagondok megoldási lehetőségeire. 2. Tantárgyi program Áttekintés az energiafelhasználás történelmi alakulásáról, fosszilis energiahordozók jövője. Energiaátalakulások termodinamikája, hatásfok. Energiafelhasználás jellemzői a főbb gazdasági ágazatokban. Fontosabb hőerőgépek jellemzése és környezeti hatásaik. Az energia szállítása és tárolása. Villamos energia rendszerek jellemzői. Megújuló energiaforrások. Alternatív energiaforrások (nap-, szél, vízerőmű, hullámerőművek, geotermikus energia hasznosítása, egyéb energiaforrások). Energia takarékossági lehetőségek: (világítás korszerűsítés, közlekedés racionalizálása, panelházak hőszigetelési programja, korszerű termelési módok, stb.) 3. Évközi tanulmányi követelmények A vizsgára jelentkezés feltétele egy 3-4 oldalas, min. 2 db ábrával, grafikonnal, képpel stb. illusztrált évközi dolgozat elkészítése, és elfogadása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Ötfokozatú skálán értékelt vizsgateljesítmény. 5. Az értékelés módszere Írásbeli vizsga, teszt és esszé kérdések alkalmazásával. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az adott tantárgy elsajátításához szükséges tanári demonstrációs, illetve laboratóriumi gyakorlati eszközök. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) − Újfaludi László: Környezeti problémák természettudományos alapjai − Budó – Mátrai: Kísérleti fizika III., Tankönyvkiadó, Budapest Ajánlott irodalom: − Vajda György: Energiaforrások. Ezredforduló. Akadémiai Kiadó, Bp, − Koltay Ede: A környezetfizika alapjai. Egyetemi jegyzet − Vajda György: Energiaforrások, Ezredforduló, 1998/6.


Optikai spektroszkópia FIM2506 2. 2k 2+0 K FIM2507E Dr. Hadházy Tibor, főiskolai tanár FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók megismerkednek az optikai spektroszkópiai eljárás alapjaival, a spektroszkópok felépítésével, működésével,a spektrum kiértékelés módszereivel. 2. Tantárgyi program Az optikai spektroszkópia feladata, tudományos és technikai jelentősége. A színképek osztályozása. A fényforrások jellemzői, spektroszkópiai sugárforrások (lánggerjesztő készülék, elektromos kemence, elektromos ív, szikra, kisülési cső). Az optikai spektrográfok működésének alapelve, a spektrográf fő szerkezeti elemei: a rés, rés-megvilágítási módok bontóelemek, speciális prizmarendszerek. Az autokollimációs spektrográf –elv. Különböző spektroszkópok. Az ICP-51-es spektrográf szerkezeti elemei. A spektrográf értékmérői. Sugárzásgyengítők, diafragmák. Az optikai sugárzásdetektorok típusai és alkalmazási területeik. Fotografikus detektálás, a fotoréteg alaptulajdonságai (feketedési görbe, értékmérői, hibái). Fénygyengítők. Színképvetítő. Mikrodenzitométer. Sík- és kvantávrácsos spektrográfok szerkezeti felépítése, működési elve. Abszorpciós spektroszkópia alapjai. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Ötfokozatú vizsgajegy. 5. Az értékelés módszere Szóbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az adott tantárgy elsajátításához szükséges tanári demonstrációs, illetve laboratóriumi gyakorlati eszközök. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) − Mátrai T. – Csillag L.: Kísérleti spektroszkópia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. − Budó – Mátrai: Kísérleti fizika III. egyetemi tankönyv, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977.


Optikai spektroszkópia gyakorlat FIM2507 2. 2k 0+3 G Dr. Hadházy Tibor, főiskolai tanár FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók megismerkednek az optikai spektroszkópiai eljárások alapjaival, a spektroszkópok működésével, a spektrumkiértékelés módszereivel. Gyakorlati foglalkozásokon ötvözetek összetételének meghatározásával betekintést kapnak az alkalmazási lehetőségekbe. 2. Tantárgyi program Az optikai spektroszkópia feladata, tudományos és technikai jelentősége. A színképek osztályozása. A fényforrások jellemzői, spektroszkópiai sugárforrások (lánggerjesztő készülék, elektromos kemence, elektromos ív, szikra, kisülési cső). Az optikai spektrográfok működésének alapelve, a spektrográf fő szerkezeti elemei: a rés, rés-megvilágítási módok bontóelemek, speciális prizmarendszerek. Az autokollimációs spektrográf –elv. Különböző spektroszkópok. Az ICP-51-es spektrográf szerkezeti elemei. A spektrográf értékmérői. Sugárzásgyengítők, diafragmák. Az optikai sugárzásdetektorok típusai és alkalmazási területeik. Fotografikus detektálás, a fotoréteg alaptulajdonságai (feketedési görbe, értékmérői, hibái). Fénygyengítők. Színképvetítő. Mikrodenzitométer. Sík- és kvantávrácsos spektrográfok szerkezeti felépítése, működési elve. Abszorpciós spektroszkópia alapjai. 3. Évközi tanulmányi követelmények 5 labormérés jegyzőkönyvének bemutatása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Ötfokozatú gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere Írásbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az adott tantárgy elsajátításához szükséges tanári demonstrációs, illetve laboratóriumi gyakorlati eszközök.

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) − Mátrai T. – Csillag L.: Kísérleti spektroszkópia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. − Budó – Mátrai: Kísérleti fizika III. egyetemi tankönyv, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977.


Nukleáris technológia FIM2508 2. 2k 2+0 K – Dr. Tarján Péter, főiskolai adjunktus FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A radioaktivitás és atommagfizika eredményei gyakorlati felhasználásának, a mérőműszereknek, mérési eljárásoknak, anyagvizsgálati módszereknek és a energiatermelésnek megismertetése.

nukleáris nukleáris

2. Tantárgyi program Radioaktív sugárzások fajtái, jellemzése. Rövid és hosszú felezési idők meghatározása. Sugárzás és anyag kölcsönhatása. A sugárzás detektálásának alapelvei, a detektorok fő típusai, energia-, impulzus-, tömeg- és sebességmérés. Magspektroszkópia. Neutronfizika. Reaktorok, atomenergetika. Fúzió. Nagyenergiás gyorsítók. Magfizikai felületvizsgálati, analitikai módszerek, egzotikus atomok. Sugárvédelem, sugárbiológia, dózismérés. Aktivációs analízis, neutronaktivációs analízis, gammaspektrometria, kémiai elválasztások, alkalmazások. A radioaktív izotópok felhasználása a diagnosztikában és gyógyászatban, a méréstechnikában, a biológiában és környezetvédelemben, a mezőgazdaságban és az iparban. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A szóbeli vizsga megkezdésének feltétele egy minimum követelménysor elégséges szintű megoldása. 5. Az értékelés módszere Ötfokozatú skálán értékelt szóbeli vizsgateljesítmény. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az adott tantárgy elsajátításához szükséges tanári demonstrációs, illetve laboratóriumi gyakorlati eszközök. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) – Kiss Dezső – Krajcsos Zsolt: Nukleáris technika (Tankönyvkiadó, 1984) – Csikainé Buczkó Margit: Radioaktivitás és atommagfizika (Tankönyvkiadó, 1985) Ajánlott irodalom: – Nagy Lajos György: Radiokémia és izotóptechnika (Tankönyvkiadó, 1983)

Fizika tanári mesterszak Tantárgyleírása

Recommend Documents