[firtos.hu]
[email protected]
Public
Relations A
szervezet
és
környezete
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezet Szervezetet
alkot
két
vagy
több
személy,
ha
rendszeresen,
szabályozo@
módon
(tudatosan)
együ@
dolgozik
egy
cél
megvalósítása
érdekében
Kölcsönös
függőségi
viszonyban
álló
csoportok
hálózata,
melyeket
a
verseny
és/vagy
az
együ@működés
jellemez
A
szervezet
olyan
rendszer,
melynek
működése
emberi
cselekvésen
keresztül
valósul
meg
2
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezet A
szervezet
alapvetően
3
féle
lehet: profitorientált
(nyereségérdekelt) nem
profitorientált
(nem
nyereségérdekelt) kormányzaP
/
államigazgatási A
PR
a
szervezeP
kerethez
(jelleghez)
és
nem
annak
fajtájához
kötődik:
számára
minden
szervezeP
forma
érdekes!
Egy
szervezet
nem
csupán
a
markePnggel,
de
környezetével
kialakíto@
viszonyával
is
befolyásolhatja
eredményességét
KonPngenciaelmélet:
egy
szervezet
eredményessége
a@ól
függ,
hogyan
tudja
megfeleltetni
struktúráját
a
környezeP
feltételrendszernek
3
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezet
környezete Piaci
környezet beszerzési
és
értékesítési
piac tőke‐
és
pénzpiac
Tudományos‐technikai
környezet Társadalmi‐gazdasági
környezet Kulturális
környezet Kommunikációs
(média‐)
környezet A
környezeP
szegmensek
kölcsönhatásai
4
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezet
környezete A
beszerzési‐
és
értékesítési
piac
jellemzői: változékonyság
(partnerek,
igények,
követelmények
változása) komplexitás korlátozó
hatás
(monopolhelyzet,
egyensúlyhiány,
állami
korlátozás) A
tőke‐
és
pénzpiac
jellemzői:
finanszírozási
források
megszerzése pénzeszközök
kezelése
(cash‐flow) normál
ügymenet
biztosítása
5
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezet
környezete A
tudományos‐technikai
környezet
jellemzői: új
eredmények
megjelenése eredmények
gyakorlaP
alkalmazása a
fejlődés
kiszámíthatósága technikai
komplexitás
A
társadalmi‐gazdasági
környezet
jellemzői: centralizáció
mértéke,
a@ól
való
függés állami
befolyás jogrendszer
változása szervezeP
formák
változása
6
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezet
környezete
A
kulturális
környezet
jellemzői: közösségek
együ@élése
során
kialakult
magatartásformák nemzeP
sajátosságok
a
szervezeP
struktúrában A
kommunikációs
(média‐)
környezet
jellemzői: a
közvéleményt
foglalkoztató
témák
száma a
témakörök
információmélysége a
közvélemény
megoszlása kommunikációs
zaj
mértéke médiapreferenciák kommunikáció
7
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezet
környezete A
környezeP
szegmensek
kölcsönhatásai: a
felsorolt
környezetek
nem
„vegyPsztán”,
elszigetelten
léteznek mátrix‐szerűen
rendeződnek
el,
hatnak
egymásra
A
szervezet
környezetével
kialakíto@
viszonya
pozi]v
és
nega]v
egyaránt
lehet,
de
minden
esetben
tudatosan
fejleszthető A
PR
a
szervezetről
szóló
információkat
tudatosan
ju@atja
el
a
környezetét
alkotó
célcsoportokhoz Speciális
helyzetben
lévő
környezeP
szegmens
a
természeP
környezetünk
8
[firtos.hu]
[email protected]
9
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezet
környezete Példa:
egy
könyvkiadó
cég
kapcsolatrendszere: nyomdák sajtó Kormány tulajdonosok,
részvényesek kiadói
alvállalkozók bank könyvesboltok olvasók szerzők
10
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezeti
kommunikáció
értelmezése A
szervezet
és
környezetének
kapcsolataként
értelmezhető
a
szervezet
tagjainak
munkája
is
A
kapcsolatnak
a
szervezet
minden
tagja
részese
és
felelőse,
minden
tevékenységünkkel
kommunikálunk
Klasszikus
felfogás:
írásos,
verPkális,
formális Modern
felfogás:
többsíkú,
horizontális,
interak]v A
szervezeP
kommunikáció
emberek,
csoportok,
vagy
szervezetek
irányíto@
kommunikációs
magatartása,
vagyis
a
kommunikáció
menedzselése
SzervezeP
kommunikáció:
egy
szervezet
valamennyi
kommunikációs
kapcsolata
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezeti
kommunikáció
értelmezése Másként:
egy
ado@
szervezet
magatartása
a
környezet
vonatkoztatási
keretében,
a
szervezet
terveze@
és
spontán
akPvitásainak
összessége A
szervezet
„viselkedésének”
értelmezése:
a
benne
élő
emberek
viselkedése/magatartás
a
szervezetnek,
mint
önálló
enPtásnak
viselkedése/magatartása
A
szervezeP
magatartásnak
két
fő
iránya
figyelhető
meg:▶
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezeti
kommunikáció
értelmezése Az
első
a
belső
folyamatokra
figyel,
a
szervezet
céljain,
struktúráján
belül
definiálja
a
kommunikációt,
a
folyamatot
a
természet
társadalmasításaként
képzeli
el A
második
a
környezetre
figyel,
szervezet
és
környezete
kölcsönhatását
vizsgálja,
a
környezetet
tudatosan
igyekszik
befolyásolni,
irányát
a
társadalom
természetesítése
jellemzi Fontos,
hogy
a
szervezet
minden
cselekedetével,
tevékenységével
kommunikál
a
környezet
fele
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezeti
magatartás PROAKTÍV tájékozo@ megelőző szerveze@
INAKTÍV „No
comment” „bunker”
mentalitás
REAKTÍV defenzív
(védekező) ellenséges információs
űr
[firtos.hu]
[email protected]
A
„belterjes”
szervezeti
magatartás
Vállala7
(belső) értékek
E7kai szabályok
Média befolyásolása
Érdekgazdák
befolyásolása
A
szervezet
Önös
üzle7
aPtűdök
Vállala7
kulturális
minták
Felelősség
csökkentés
Vállala7
érdekek
érvényesítése
[firtos.hu]
[email protected]
A
„külterjes”
szervezeti
magatartás
Értékek
és
életmód
E7kai szabályok
Média/Egyes Érdekcsoportok megerősítése
Nemzetközi környezet
A
szervezet
Üzle7 aPtűdök
Nyilvánosság‐ poli7kai
minták
Kockázat
vagy felelősség
Más érdekgazdák
[firtos.hu]
[email protected]
17
Sharpe
magatartás‐paradigma
modellje Sharpe
a
public
relaPons
tevékenységet
mint
magatartási
paradigmát
értelmezi Három
alapszabály: minden
embernek
joga
van
információt
szerezni
azokról
a
döntésekről,
amelyek
érinPk a
szervezet
stabilitása
függ
a
közvélemény
támogatásától a
kétoldalú
kommunikáció
segít
lépést
tartani
a
változásokkal A
viselkedési
paradigma
szerint
a
harmonikus
kapcsolat
érdekében
5
magatartás‐alapelvet
szükséges
betartani,
melyek
a
következők:
▶
[firtos.hu]
[email protected]
18
Sharpe
magatartás‐paradigma
modellje Őszinteség
a
kommunikációban:
következetesség,
kutatás,
önvizsgálat Nyito@ság
és
konzisztencia
a
cselekedetekben:
te@ek
és
szavak
ne
cáfolják
egymást Tisztesség:
a
legnehezebben
megoldható
kommunikációs
probléma,
mert
megítélése
változik Folyamatos
kommunikáció
és
kapcsolatépítés
az
izoláció
megakadályozása
érdekében Folyamatos
image‐analízis,
esetleg
korrekció
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezeti
kommunikáció
rendszere Shein:
a
szervezet
rendszerelméletű
újradefiniálása: nyito@
rendszer:
állandó
kölcsönhatásban
van
a
környeze@el többcélú,
sokfunkciójú
rendszer számos
alrendszerből
áll,
ezek
dinamikus
interakcióban
vannak
egymással az
alrendszerek
függnek
egymástól,
hatással
vannak
egymásra dinamikus
környezetben
él,
a
kényszerhatások
érvényesülnek
a
szervezetben
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezeti
kommunikáció
rendszere A
szervezetnek
társadalmilag
elfogado@
célja
van,
szerkeze@el
rendelkezik
és
speciális
funkciókat
alakít
ki
A
szervezet
interak]v
alrendszerek
halmaza
(környezeP,
technológiai,
stratégiai,
humán‐ kulturális,
vezetési
stb.)
A
kommunikációs
alrendszer
része
minden
szervezeP
alrendszernek,
rajta
keresztül
áramlik
minden
információ
Ehhez
megfelelő
hatáskörrel
kell
rendelkezzen
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezeti
kommunikáció
rendszere A
public
relaPons
a
szervezet
alrendszerei
közö@
(opPmalizáló
ábra): Menedzsment alrendszerek PUBLIC RELATIONS Alrendszerek (termelő, utasító, fenntartó) Szervezet Környezet
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezeti
kommunikáció
rendszere A
public
relaPons
tevékenységnek
a
menedzsment
közelében
kell
elhelyezkednie,
vagyis
▶
A
PR
a
kommunikáció
menedzselése
egy
szervezet
és
közvéleményei
közö@
Az
egész
több,
mint
részeinek
puszta
összege
(1+1=3),
azaz
a
részek
célszerű
kapcsolata
új,
integra]v
tulajdonságot
eredményez
A
szervezet
létének
dualitása:
egyrészt
az
őt
alkotó
emberek
összessége
másrészt
viszont
önálló
enPtás
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezeti
kommunikáció
rendszere Az
emberek
mássá
válnak,
mikor
bekapcsolódnak
a
szervezetbe,
és
annak
részévé
alakulnak
▶
nélkülük
a
szervezet
csak
üres
váz
A
szervezeP
részrendszerek
kommunikációs
szintjei:
1.
sejtszintű
(biológiai)
kommunikáció
2.
intrapszichés
kommunikáció
3.
intraperszonális
kommunikáció
4.
csoportszintű
kommunikáció
(„mi‐tudat”)
5.
szervezeP
(kapcsolat‐)
kommunikáció
6.
társadalmi
kommunikáció
A
vállalat
mindazzal
kommunikál,
amit
tesz
és
amit
megnyilatkozik
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezeti
kommunikáció
rendszere A
szervezet
totális
kommunikációjának
tervezése,
irányítása
komplexitást
igényel:
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezeti
kommunikáció
rendszere Nem
az
információáramlás
irányán,
hanem
az
információn
van
a
hangsúly
A
jó
vállalaP
információs
rendszer
tehát
dinamikus
kategória:
ellenőrzés
mérés értékelés helyesbítés
fejlesztés
A
környezethez
való
folyamatos
alkalmazkodás
kényszere
a
változások
gerjesztői,
a
fejlődés
katalizátorai
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezeti
kommunikáció
rendszere A
vállalat
kommunikációs
rendszere
vezető‐,
ill.
menedzsment‐függő,
tükrözi
a
vállalat
vezetőinek
preferenciáit,
kommunikációs
érzékenységét
▶ Ennek
függvényében
a
vállalat
kommunikációs
rendszere
lehet: nyito@
vagy
zárt formális
vagy
informális egyirányú
vagy
kéPrányú
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezeti
kommunikáció
rendszere A
Hoványi‐féle
séma: CÉLCSOPORTOK
BELSŐ PARTNEREK
vevők
vezetők
a
vezetőkkel
üzleP
partnerek
vezetők
a
munkatársakkal KOMMUNIKÁCIÓ
versenytársak kormányzat,
társadalom
munkatársak
a
vezetőkkel munkatárs
a
munkatársakkal
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezet
nyilvánosságpolitikája A
szervezet
nyilvánosságpoliPkájának
követnie
kell
a
társadalmi
és
technológiai
változásokat
Azonosítania
kell
az
érdekgazdákat A
stratégiai
terv
biztosítja
a
kitűzö@
cél
elérését Az
üzleP
terv
meghatározza
az
erőforrások
felhasználását A
nyilvánosságpoliPkai
terv
javaslatot
tesz,
hogyan
reagáljon
a
külső
és
belső
változásokra
A
tudatos
kapcsola@artás
megszerzi
és
fenntartja
a
közönség
jóakaratát
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezet
nyilvánosságpolitikája Definíció:
A
PR
a
közvéleményhez
fűződő
kapcsolatok
ápolása
és
előmozdítása,
mely
segíP
a
konszenzusra
törekvést
A
közvélemény
kialakulásának
feltételei: a
hatalom
nyilvánosságon
keresztüli
ellenőrzése a
vélemények
ütköztetésére
alkalmas
intézményrendszer
(média)
létrejö@e
A
közvélemény
kialakulásának
törvényszerűségei: egy
meglévő
tömegérzésbe
ágyazódik
be körvonalazódik
a
kérdés
/
ügy kiformálódik
a
közönség
az
ado@
kérdésben diskurzus
alakul
ki,
melynek
eredője
a
közvélemény a
közvélemény
társadalmi
cselekvésbe
fordul létrejön
a
társadalmi
érték
[firtos.hu]
[email protected]
A
szervezet
nyilvánosságpolitikája A
PR
szakember
feladata
a
közvéleménycsoportok
felismerése
és
szegmentálása,
mert
ezek
más
és
más
kommunikációs
stratégiát
követelnek
meg:
személyek
(függetlenek)
csoportok
(érdekek
által
vezérelt)
A
szervezet
közönsége
soha
nem
homogén,
hanem
részközvéleményeket
alkot
Ezek
aqtűdjei
eltérnek
egymástól,
ezért
a
számukra
megfogalmazo@
üzenetek
sem
lehetnek
azonosak
[firtos.hu]
[email protected]
A
kommunikatív
cselekvés
elmélete A
PR
munka
céljainak
megvalósítása: 1.
szakasz:
INFORMÁCIÓ
(elegendő
ismeret
megszerzése) objek]v
világ:
átláthatóvá
tenni
a
szervezet
érdekeit szubjek]v
világ:
átláthatóvá
tenni
a
belső
struktúrát szociális
világ:
képviselt
célok
és
érdekek
igazolása
2.
szakasz:
ESZMECSERE
(beszélgetés,
az
érinte@ekkel
való
közvetlen
kontaktus)
moPváció
a
kapcsolatba
lépésre párbeszéd
megszervezése
[firtos.hu]
[email protected]
A
kommunikatív
cselekvés
elmélete
3.
szakasz:
PÁRBESZÉD
(megállapodás,
egyetértés,
konszenzus
létrehozatala) azonos
kommunikációs
esélyek kijelentések
valóságtartalma
(elméleP
diskurzus) kijelentések
hitelessége
(gyakorlaP
diskurzus)
4.
szakasz:
HELYZETMEGHATÁROZÁS
(ellenőrző
szerep,
a
megvalósulás
esélyeit
mérlegeli)
Habermas‐féle
helyzet‐meghatározás:
határozo@
véleményünk
van
a
szervezetről
és
elfogadjuk
az
elérni
kívánt
célt
Az
így
létrejö@
konszenzus
alapján
a
döntést
már
a
menedzsmentnek
kell
meghoznia,
a
PR
munkatárs
feladata
i@
véget
ér
[firtos.hu]
[email protected]
Köszönöm
a
figyelmet! Az
előadás
letölthető
a
www.firtos.hu weboldalról.