FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉRETTSÉGI VIZSGA

●

2007. május 24.

Finn nyelv

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 0621

FINN NYELV

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Finn nyelv — emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

Az élő idegen nyelvből tett vizsga értékelésének egységes alapelvei • • • • •

Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készség értékelendő. Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat. Az Olvasott szöveg értése és a Hallott szöveg értése vizsgarészek feladatai kizárólag tartalmi szempontok szerint értékelendők, azaz a nyelvtani és helyesírási hibákat csak akkor kell figyelembe venni, ha azok a válasz megértését akadályozzák. Az Íráskészség vizsgarész értékelése a megadott szempontok alapján történik.

Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá alakítása szintén ezen útmutató alapján történik.

írásbeli vizsga 0621

2 / 16

2007. május 24.



Javítási kulcs I. VIZSGARÉSZ: OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási kulcs tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. (A szöveg szerinti megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a tartalmilag még elfogadható egyéb megoldások is. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának.) A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: • • •

1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen!

Például: 1

2

3

1

0

1

4

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max.

Elért

5

3

A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot.


3 / 16

2007. május 24.



TEHTÄVÄ 1 1. E

2. B

3. K

12. F

13. D

21. O

22. V

4. A

5. G

6. L

7. D

8. C

9. F

10. I

18. G

19. E

11. J

TEHTÄVÄ 2 14. A

15. H

16. C

17. I

TEHTÄVÄ 3 20. O


23. O

24. O

25. O

4 / 16

26. V

27. V

28. V

29. O

30. V

2007. május 24.



II. VIZSGARÉSZ: NYELVHELYESSÉG A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. Amennyiben a válasz helyesírási hibát tartalmaz, az nem elfogadható. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. (A helyes megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a nyelvhelyességi szempontból még elfogadható egyéb megoldások is.) A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a javítási kulcs után található pontszámítási táblázat alapján történik. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: • • •


Például: 1

2

3

1

0

1

4

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max.

Elért

5

3

A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot és a pontszámítási táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat.


5 / 16

2007. május 24.



TEHTÄVÄ 1 1) käytön 2) laitteen 3) yhteyttä 4) saanut 5) kehitettiin 6) ilmestyi 7) vaikeana 8) josta 9) varsinaista tietotekniikkaa 10) monien pelien

TEHTÄVÄ 2 11. B

12. A

13. B

14. A

15. D

16. C

17. C

18. C

19. A

20. A

22. G

23. A

24. C

25. I

26. F

27. J

28. B

29. K

30. H

TEHTÄVÄ 3 21. E

TEHTÄVÄ 4 31) Skandinavian 32) kilometrin 33) Moskovaa 34) Kanadaa / Kanadan 35) jäätöntä Eurooppaa 36) mammuttiaroksi 37) Alaskan ja Aasian 38) kuivaa maata 39) Eurooppaan 40) aikaisempiin


6 / 16

2007. május 24.



Feladatpontok átszámítása vizsgapontokká Feladatpont Vizsgapont 1 1 2 1 3 2 4 3 5 4 6 4 7 5 8 6 9 7 10 7 11 8 12 9 13 10 14 10 15 11 16 12 17 13 18 13 19 14 20 15


Feladatpont Vizsgapont 21 16 22 16 23 17 24 18 25 19 26 19 27 20 28 21 29 22 30 22 31 23 32 24 33 25 34 25 35 26 36 27 37 28 38 28 39 29 40 30

7 / 16

2007. május 24.



III. VIZSGARÉSZ: HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. (A szöveg szerinti megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a tartalmilag még elfogadható egyéb megoldások is. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának.) A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: • • •


Például: 1

2

3

1

0

1

4

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max.

Elért

5

3

A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot.


8 / 16

2007. május 24.



TEHTÄVÄ 1: 1. B

2. A

3. A

4. A

5. A

6. A

7. B

8. C

9. C

Metsiä häviää, mutta niitä myös istutetaan Maailman metsistä häviää 13 miljoonaa hehtaaria joka vuosi. Hävinnyt määrä on valtava. Koko Suomen metsien pinta-ala on yhteensä 22,5 miljoonaa hehtaaria. Maailmassa häviää siis vuodessa yli puolet koko Suomen metsien pinta-alasta. Tilanne ei kuitenkaan nykyisin ole hälyttävä. YK:n maatalousjärjestön FAO:n tutkimuksen mukaan metsien hävikki on loppumassa, sillä metsiä myös istutetaan paljon. Metsät peittävät maapallon pinta-alasta melkein kolmanneksen. Kaksi kolmasosaa kaikista maapallon metsistä sijaitsee vain 10 valtion alueella. Suurimmat metsämaat ovat Venäjä, Brasilia, Kanada, Kiina, Kongon demokraattinen tasavalta, Intia, Indonesia, Australia, Peru ja Yhdysvallat. Venäjällä metsää on 40 kertaa enemmän kuin Suomessa. Metsiä häviää eniten Etelä-Amerikassa ja Afrikassa. Etelä-Amerikassa suurin osa metsistä kaadetaan suurten metsäyhtiöiden tarpeisiin. Metsiä poltetaan myös pelloiksi, jotta lihakarjalle saataisiin laidunmaata. Afrikassa metsiä kaadetaan enemmän polttopuuksi, mutta myös viljelysmaan takia. Aikaisemmin metsien katoaminen oli suuri ongelma myös Aasiassa. 2000-luvulla metsät ovat siellä kuitenkin lisääntyneet. Metsien lisääntyminen johtuu suurimmaksi osaksi yhden valtion eli Kiinan tekemistä suurista metsien istutuksista. Myös Euroopassa metsien määrä kasvaa hitaasti. Euroopassa kasvatetaan yhä enemmän metsää vanhojen peltojen tilalle. Esimerkiksi Britannia ja Irlanti, joilla oli aikaisemmin hyvin vähän metsää, ovat istuttaneet uusia metsiä ahkerasti. Suuri vaara ja ongelma on kuitenkin edelleen se, että luonnontilaiset metsät häviävät. Luonnontilaiseen metsään ihminen ei ole koskenut, sieltä ei siis ole koskaan kaadettu puita. Metsiä suojellaan eri maissa eri syistä. Maailman metsistä kymmenesosa on suojeltu. Luonnonvaraiset kansallispuistot ovat arvokkaita alueita, ja samalla ne saattavat myös estää aavikkojen kasvamisen. (Lähde: www.papunet.net/selko/selkouutiset)


9 / 16

2007. május 24.



TEHTÄVÄ 2: 10. V

11. V

12. O

13. V

14. V

15. O

16. O

17. O

18. V

19. V

20. O

Silmälasien historia on pitkä. 1200-luvulla keksittiin pitkänäköisyyttä korjaava kupera linssi. Likinäköisyyttä korjaavaa koveraa linssiä saatiin odottaa aina 1500-luvulle saakka. Vaikka arabeilla oli jo keskiajalla käytössään eräänlaisia lukukiviä, joilla osattiin suurentaa katseltavaa kohdetta, on silmälasit yksi eurooppalaisista keksinnöistä. Varsinainen muotitietoisuus silmälasiteollisuuteen tuli 1960-luvulla. Viime aikoina linssimateriaalit ovat kehittyneet huikeasti, ja myös silmälasitarpeen poistavat laserleikkaukset ovat yleistyneet. Nykyään suomalaiset käyttävät muodikkaita silmälaseja. – Esimerkiksi USA:ssa ihmiset käyttävät paljon useammin piilolaseja. Suomessa se on harvinaisempaa. Se johtuu varmasti siitä, että Suomessa on tarjolla niin hienoja kehyksiä. Suomessa linssejä osataan hioa taitavasti, joten ne ovat ohuita ja kevyitä. USA:n turvallisuusmääräysten mukaan linssien pitää taas olla melko paksut. Noin puolet suomalaisista käyttää silmälaseja. Ihmiset ostavat uudet silmälasit suunnilleen joka neljäs vuosi. – Ulkonäkö on tietenkin tärkeä asia. Ihmiset haluavat näyttää hyvältä uusissa laseissaan. Mutta tärkein asia on tietenkin se, että silmälasit ovat hyvin istuvat ja mukavat. Useimmiten kehyksiä voi muotoilla, joten ne sopivat kaikenlaisille nenille. Nyt silmälasien tulee olla niin kevyet kuin mahdollista. Uusimmat silmälasit tehdään kirurginmuovista. Se on samaa materiaalia, mitä lääkärit käyttävät leikkauksissa. Sellaiset lasit ovat niin kevyet, että käyttäjä helposti jopa unohtaa niiden olemassaolon. – Värjätyt linssit, esimerkiksi siniset, punaiset tai lilat, ovat meillä Suomessa nyt myös muodissa. Kun kehykset ovat melkein huomaamattomat, niin väri tekee laseista jännittävän näköiset. Titaani on toinen uudenaikainen silmälasien valmistusmateriaali. Osa ihmisistä saa teräksisistä kehyksistä ihottumaa. Siinä tapauksessa titaani on hyvä vaihtoehto, koska se ei aiheuta allergiaa. (Lähde: http://keskustelu.suomi24.fi)


10 / 16

2007. május 24.



TEHTÄVÄ 3: 21. (Anna lähetti Esalle) (Kivoja) (valo)kuvia. 22. Hän/Esa asui maaseudulla omassa talossaan. / Hän/Esa asui Itä-Suomessa. 23. Koska hän (Esa) on (vakavasti/oikein) sairas. / Koska hänellä (Esalla) on selkävamma / Koska hänellä (Esalla) on selkä (hyvin) kipeä. 24. Hän (Esan vaimo) on eläkkeellä/eläkeläinen. 25. Hän (Esa) tekee lasitaidetta (lasitöitä). 26. Kyllä. He voivat tavata Budapestissä (jossain) kahvilassa. 27. Kiss János (Hän) oli kulttuuriviikolla kuvataiteen asiantuntijana (antamassa lausuntoja) / Kiss János (Hän) on taiteilija. 28. Kiss János piti siellä näyttelyn. /Kiss Jánosilla oli siellä näyttely. 29. Koska hänen (vanhin) tyttärensä (Koska Esan (vanhin) tytär) työskentelee (on työssä / tekee työtä / tekee töitä) siellä (Berliinissä). 30. Koska Anna (hän) on jo valmistunut yliopistosta. / Koska Anna (hän) ei opiskele enää siellä (Szegedissä). – Anna puhelimessa. – Hei Anna! Tässä on Esa. – No moi Esa. Pitkästä aikaa. – Todellakin. Melkein puoli vuotta on kulunut siitä, kun sain kirjeesi kivoine kuvineen. Suurkiitokset niistä! Elämässäni on tapahtunut niin paljon sen jälkeen, kun olin Szegedissä. – No, millaisia muutoksia sinulle on tapahtunut? Kerro kaikki! – En asu enää Itä-Suomessa ja maaseudulla omassa talossani, vaan synnyinseudullani, Tampereella, kerrostalossa vuokralla. – Se kuulostaa tosi mielenkiintoiselta. Entä oletko ollut terve? Onko selkäsi vieläkin kipeä? – Selkävammani aiheutti lopulta sen, että lääkärit olivat sitä mieltä, että työkyvyttömyyseläke on minulle parasta. Silloin Unkarissa oloni aikana olin varma siitä, että tulen vielä terveeksi. No, nyt olen eläkkeellä ja teen lasitaidetta. Minulla oli ensimmäinen oma näyttely syksyllä Hämeenlinnassa. – Älä sure. Sulla on nyt toisenlainen elämä. – Kyllä olet oikeassa. En surekaan enää. Täällä Tampereella löysin kivan pienen yhteisön yhden arkkitehtitoimiston yhteydestä, ja siellä minulla on nyt oma työhuone, jossa teen lasitöitä. Moneen kertaan olen kulkenut ajatuksissani pitkin Szegedin katuja. Sanoin kai sinullekin silloin, että tunnen olevani kuin kotona koko ajan siellä. On vain vahinko, etten ole voinut tulla uudelleen sinne, sillä kieli alkoi jo tavallaan aueta minulle, mutta se kaikki on varmaan jo haihtunut. Tai en ole aivan varma, sillä viime kesänä, kun Kiss János oli luonani perheineen, ymmärsin yhä puheesta jotain. – Kuka Kiss János on? – En tiedä, tunnetko Kissin perhettä, mutta minä tutustuin heihin siellä, kun asuntolassa oli kulttuuriviikko ja János oli kuvataiteen asiantuntijana antamassa lausuntoja. Jánosilla oli sitten näyttely Mikkelin GalleriArissa ja hän oli perheineen osittain Arin ja osittain minun vieraanani viikon ajan. – Vai niin. En taida tuntea heitä. Entä mitä sinun perheellesi kuuluu? – No, eipä erikoista. Vanhin tyttäreni työskentelee tällä hetkellä Berliinissä ja olen menossa hänen luokseen maaliskuun lopulla. – Entä vaimosi, miten hän voi? – Hän on jäänyt eläkkeelle ja viihtyy tosi hyvin kotona. – Joo, taisit kertoa siitä. írásbeli vizsga 0621

11 / 16

2007. május 24.



– Soitan nyt siksikin, koska olen alustavasti sopinut Jánosin perheen kanssa meneväni silloin Berliinistä pariksi päiväksi heille. Missähän sinä mahdat silloin olla? Olisi kiva kuulla, mitä sinulle nykyisin kuuluu! – Tapaan sinut oikein mielelläni silloin. Mutta en käy nykyisin Szegedissä, koska olen jo valmistunut yliopistosta. Ehkä voisimme nähdä Budapestissä jossain kahvilassa. – Hienoa! – Kiva. Odotan innolla tapaamista. – Voi hyvin! Moi! – Kiitos oikein paljon soitosta, Esa! Kuulemiin!


12 / 16

2007. május 24.



IV. VIZSGARÉSZ: ÍRÁSKÉSZSÉG A javításhoz használandó értékelési szempontok a következő oldalakon találhatók. A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. Értékelési szempontok az 1. feladathoz Az 1. feladat értékelése

Maximum

A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése

4 pont

Érthetőség, nyelvi megformálás

5 pont

Íráskép

1 pont

Összesen

10 pont

Amennyiben a dolgozat „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése” szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok részletes kifejtése •

A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Nem kell pontot levonni azért, ha a szöveg hosszabb 150 szónál.

•

Érthetőség, nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e.

•

Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét.

Értékelési skála az 1. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 pont

A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki és elérte a minimális szövegmennyiséget (100 szó).


3 pont

A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Egy-két részlettől eltekintve általában megfelelően dolgozta ki a feladatot, és legalább 100 szó hosszúságú szöveget hozott létre.

2-1 pont

0 pont

A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladat bizonyos részeit, a létrehozott szöveg 100 szónál rövidebb.

A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladatot, a szöveg 50 szónál rövidebb.

13 / 16

2007. május 24.



Érthetőség, nyelvi megformálás 5 pont

A szöveg egy-két kisebb pontatlanság ellenére az olvasó számára tökéletesen érthető és követhető.

4-3 pont

2-1 pont

0 pont

A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák ellenére az olvasó számára nagyjából érthető és követhető.

A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében több helyen nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető.

A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető.

Íráskép 1 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és javítások.

0 pont Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és javítások.

Értékelési szempontok 2. feladathoz (A és B variáció közül választott feladat) A 2. feladat értékelése

Maximum

A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése

5 pont

Hangnem, az olvasóban keltett benyomás

2 pont

Szövegalkotás

4 pont

Szókincs, kifejezésmód

4 pont

Nyelvhelyesség, helyesírás

4 pont

Íráskép

1 pont

Összesen

20 pont

Amennyiben a dolgozat „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése” szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok kifejtése •

A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat. Nem kell levonni pontot, ha a szöveg hosszabb 250 szónál.

•

Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e.

•

Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.).


14 / 16

2007. május 24.

Finn nyelv — emelt szint •


Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat az emelt szintnek megfelelő változatosságot mutat-e.

•

Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse.

•

Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét.

Értékelési skála a 2. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont

4-3 pont

2-1 pont

0 pont

A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki. A szöveg a megadott hosszúságú (15% eltérés lehetséges).

A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben, illetve egy irányító szempontot megfelelően, az összes többit csak részben.

A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben.

A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem.

Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont

1 pont

A szöveg a szövegfajtának és a szerző és az olvasó közötti kapcsolatnak megfelelő hangnemben íródott, az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt.

0 pont

A szöveg hangneme következetlenséget mutat, az olvasóban nem mindig a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt.

A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt.

Szövegalkotás 4 pont

3-2 pont

A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő, elkülönül a bevezetés és a befejezés. A szöveg a gondolati tagolást követő bekezdésekből áll. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, elkülöníti legalább a be-vezetést vagy a befejezést (2 pont), bekezdéseket alkalmaz (3 pont). A mondatok általában szervesen kapcsolódnak egymáshoz.


1 pont

15 / 16

A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra, hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz.

0 pont

A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető.

2007. május 24.



Szókincs, kifejezésmód 4 pont

3-2 pont

1 pont

0 pont

A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő gazdag és változatos szókincs, valamint a közlési szándéknak megfelelő nyelvhasználat jellemzi.

A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést.

A szöveget kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de még a téma és a közlési szándék szempontjából elfogadható szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néhány helyen jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését.

A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, nem a témának és a közlési szándéknak megfelelő. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését.

Nyelvhelyesség, helyesírás 4 pont

3-2 pont

1 pont

0 pont

A szöveget igényes nyelvhasználat jellemzi, a vizsgázó változatos és igényes nyelvtani szerkezeteket használ, mondatszerkesztése is igényes. A szöveg hibátlan, vagy csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba található benne.

A szöveg több nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, VAGY csak néhány nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nehezítik a megértést.

A szövegben sok olyan nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amelyek a megértést jelentősen megnehezítik, valamint sok, a megértést nem befolyásoló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba is előfordul benne.

A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető.

Íráskép 1 pont

0 pont

Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és javítások.

Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és javítások.


16 / 16

2007. május 24.

FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Recommend Documents