FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2010. május 25.

Finn nyelv

középszint Javítási-értékelési útmutató 0911

FINN NYELV

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Finn nyelv — középszint

Javítási-értékelési útmutató

I. Olvasott szöveg értése A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha tartalmazza a helyes megoldást. Az összetevő/vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása az olvasott szöveg értése javítási útmutatóban a megoldások előtt található táblázat alapján történik. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: • • •

1 = jó válasz 0 = nem fogadható el a válasz Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen!

Például: 1.

2.

3.

1

0

1

4.

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max.

Elért

4

3

A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot, illetve a mellékelt táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat.

írásbeli vizsga 0911

2 / 17

2010. május 25.



Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 33 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 30 pont Részletes útmutató A feladatpontok átszámítása vizsgapontokra:

Feladatpont Vizsgapont

30 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15



14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

33 32 30 28 27 26 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15

3 / 17

14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

2010. május 25.



TEHTÄVÄ 1 1. H

2. B

3. A

4. G

5. I

6. D

7. F

8. C

TEHTÄVÄ 2 9. D

10. G

11. E

12. H

13. A

14. F

15. B

TEHTÄVÄ 3 (16) oinas (17) kalat (18) jousimies (19) vaaka / härkä (20) kaksoset (21) neitsyt (22) vesimies

TEHTÄVÄ 4 (23) mehu (24) hukkua (25) poimia (26) vatsa (27) hän on/oli janoinen (28) laittaa (29) metsästäjä (30) kysyä


4 / 17

2010. május 25.



II. Nyelvhelyesség A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. Nem fogadható el a helyesírási hibát tartalmazó válasz. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha tartalmazza a helyes megoldást. Az összetevő/vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a nyelvhelyesség javítási útmutatóban a megoldások előtt található útmutató alapján történik. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: • 1 = jó válasz • 0 = nem fogadható el a válasz • Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: 1.

2.

3.

1

0

1

4.

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Мax.

Elért

4

3



5 / 17

2010. május 25.



Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 18 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 28 pont. Részletes útmutató A feladatpontok átszámítása vizsgapontokra:


27-28 25-26 23-24 22 20-21 19 17-18 16 14-15



13 11-12 10 8-9 7 5-6 4 3 2 1

18 17 16 15 14 13 12 11 10

6 / 17

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

2010. május 25.



TEHTÄVÄ 1

1. A

2. B

3. C

4. D

5. D

6. C

7. B

8. A

9. A

10. A

TEHTÄVÄ 2 (11) julkaistiin (12) 100-vuotissyntymäpäivänä (13) lajit (14) elämäkerran (15) syksyllä TEHTÄVÄ 3 (16) väheni (17) lainataan (18) johtuu (19) etsivät (20) löytävät (21) vähentää (22) lainasi (23) tehtiin

TEHTÄVÄ 4

24. F


25. A

26. E

7 / 17

27. B

28. D

2010. május 25.



III. Hallott szöveg értése A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha tartalmazza a helyes megoldást. Az összetevő/vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a hallott szöveg értése javítási útmutatóban a megoldások előtt található útmutató alapján történik. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: • • •

1 = jó válasz 0 = nem fogadható el a válasz Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen!

Például: 1.

2.

3.

1

0

1

4.

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max.

Elért

4

3



8 / 17

2010. május 25.



Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 33 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 22 pont. Részletes útmutató

A feladatok megoldása és a hanghordozón elhangzó szövegek: A feladatpontok átszámítása vizsgapontokra:

Feladatpont Vizsgapont 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12


Feladatpont Vizsgapont 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

33 31 30 28 27 25 24 22 21 19 18

9 / 17

16 15 13 12 10 9 7 6 4 3 1

2010. május 25.



TEHTÄVÄ 1 Alankomaat eli Hollanti

Kypros

(1) Matkailu on merkittävin elinkeino. (2) Pankit ja vakuutusyhtiöt ovat maan taloudelle hyvin tärkeitä. (3) Papukeitto ja juustot ovat perinneruokia.

Malta

Luxemburg

X X X

(4) Maan lipussa on maan korkein vuori. (5) Tämä maa on kolmen maanosan tärkeä risteyspaikka. (6) Moni kuuluisa taidemaalari on kotoisin tästä maasta. (7) Maassa käytetään kolmea virallista kieltä.

Slovenia

X X X X

(8) Naapurimaat ovat vaikuttaneet paljon tämän maan ruokakulttuuriin.

X

Alankomaat eli Hollanti sijaitsee nimensä mukaisesti alavalla maalla, ja kolmasosa maasta on merenpintaa alempana. Alankomaissa on kautta aikojen ollut tunnettuja taidemaalareita. Maalaustaiteessa 1600-luku oli hollantilaisten mestarien aikaa. Eräs heistä oli Johannes Vermeer. Myös 1800ja 1900-luvuilla oli merkittäviä taidemaalareita kuten esimerkiksi Vincent van Gogh. Raaka silli, savustettu ankerias ja papukeitto ovat tunnettuja perinneruokia unohtamatta tietenkään hollantilaisia juustoja kuten edam ja gouda. Kypros on itäisen Välimeren suurin saari. Se sijaitsee Turkin eteläpuolella. Kypros on aina ollut Euroopan, Aasian ja Afrikan risteyspaikka, ja saarella on edelleen näkyvissä sitä eri aikoihin hallinneiden kulttuurien jäänteitä. Kypros tunnetaan rakkauden ja kauneuden jumalattaren Afroditen saarena. Tarun mukaan Afrodite syntyi Kyproksella. Luxemburgin suurherttuakunta on Belgian, Ranskan ja Saksan välissä sijaitseva pieni maa. Kansallinen kieli on saksalle sukua oleva luxemburgin kieli. Useimpien luxemburgilaisten ensimmäinen vieras kieli on saksa, jota käytetään virallisena kielenä myös tiedotusvälineissä. Hallinnon kielenä on ranska, joka on kolmas virallinen kieli. Luxemburgin talouselämä perustuu ennen muuta pankki- ja vakuutusalaan sekä terästeollisuuteen. Myös maanviljely ja viinintuotanto ovat tärkeitä. írásbeli vizsga 0911

10 / 17

2010. május 25.



Malta on saariryhmä Välimeressä. Maasto on alavaa ja kivistä ja rannat ovat kallioiset. Välimeren sydämessä sijaitseva Malta on kulttuurien sulatusuuni, jolla on vuosituhantinen historia. Maltalla on ollut asutusta noin vuodesta 5 200 eKr. alkaen. Kansallinen kieli on malta, mutta englannilla on virallisen kielen asema ja monet maltalaiset puhuvat myös italiaa. Matkailu on merkittävä elinkeino, mutta myös palveluala on kasvamassa. Perinneruokia ovat muun muassa keitot (minestronekeitto ja kalakeitto), pasta ja leivonnaiset. Slovenia oli aikaisemmin yksi kuudesta Jugoslavian tasavallasta. Se itsenäistyi vuonna 1991, kun Jugoslavia hajosi. Sen rajanaapureita ovat Italia, Itävalta, Unkari ja Kroatia. Maa on vuoristoinen, ja monet slovenialaiset ovat innokkaita hiihtäjiä ja vaeltajia. Maan lipussa on kolmihuippuinen Triglav-vuori, joka on 2 864 metriä korkea. Se on Slovenian korkein vuori. Slovenian ruokakulttuuri on saanut runsaasti vaikutteita naapurimaista. Itävallasta ovat tulleet struudeli ja wieninleike, Italiasta taas risotto ja ravioli ja Unkarista gulassi. Potica on erityinen slovenialainen kakku. (Lähde: http://europa.eu/abc/european_countries/index_fi.htm)

TEHTÄVÄ 2 9. V

10. V

11. O

12. V

13. O

14. V

15. O

Mäkihyppy Mäkihyppy (aikaisemmin mäenlasku) on talviurheilulaji, jossa pyritään hyppäämään suksilla hyppyrimäestä tyylikkäästi mahdollisimman pitkälle. Mäki voi olla kokonaan tai osittain luonnon muovaama tai ihmisen rakentama. Muovitetuista hyppyrimäistä voidaan kesäisin hypätä ilman luntakin. Mäkihyppyä on perinteisesti harrastettu monissa lumisten talviolosuhteiden maissa. Pohjoismaissa mäkihyppy on hyvin arvostettu talviurheilulaji. Myös Keski-Euroopassa mäkihyppy on hyvin suosittua. Lisäksi Japanissa ja Pohjois-Amerikassa harrastetaan mäkihyppyä, mutta siellä mäkihyppy ei ehkä ole niinkään suosittua. Mäkihypyn kotimaana pidetään Norjaa, tarkemmin sanottuna siellä olevaa Telemarkia. Suomessa ensimmäiset mäenlaskukilpailut pidettiin Katajanokan kalliolla 9. maaliskuuta vuonna 1899. Järjestäjänä toimi Helsingin Sporttiklubi ja kilpailut voitti Helsingissä asunut norjalainen insinööri Christian Nielsen. Suomen ensimmäiset piirustusten mukaan rakennetut hyppyrimäet rakennettiin vuonna 1905 Helsingin Alppilaan ja Kajaaniin. (Lähde: http://fi.wikipedia.org/wiki/M%C3%A4kihyppy)


11 / 17

2010. május 25.



TEHTÄVÄ 3 16. B

17. D

18. D

19. A

20. C

21. C

22. B

- Dóra puhelimessa. - Moi Dóri, Ari tässä Sotkamosta. Mitäs kuuluu? - Hei Ari. Kiitos, oikein hyvää. Entäs itsellesi? - No mitäpä tässä. Yritän olla lomalla ja välillä töissä. Minun pitää tehdä kaikenlaisia raportteja ja valmistautua Eino Leino -iltamia varten. - Miten niin? - No kun olen Eino Leino -seuran puheenjohtaja. - Voi kun kiva. - Mutta sitten uusi asia. Meidän kaupungin koulujen rehtorit suunnittelevat matkaa Unkariin ensi kevättalvella, ehkä hiihtolomalla, ehkä pääsiäislomalla, ehkä juuri silloin kun kevät on siellä parhaimmillaan. - Ihanko totta? - Joo... Luulen, että heidän edustajansa haluaisi keskustella sinun kanssasi ohjelman teosta. Voisitko auttaa häntä? - Mitä tarkoitat? - No vaikkapa...en tiedä, mitä linja-auto tulisi maksamaan, mutta he voisivat mennä Budapestistä Egeriin, sieltä Nyiregyházaan ja Tokajiin, kävisivät pustalla ja tulomatkalla vielä jossakin muualla. Budapestissä tutustuttaisiin kylpylöihin ja kulttuuriin. - Joo, pitää miettiä... Autan heitä mielelläni. No, jutellaan siitä sitten. Millainen ilma Sotkamossa on? - Meillä on ollut sateista ja aika viileätä. Oikea kesä ei ole vielä alkanut. Ja viikon päästä on juhannus. Juhannuskokko alkaa kuitenkin olla valmis! Suurin kokko on tietysti meidän rannalla! - Niin tietenkin. - No niin. Hyvää juhannusta! Soitellaan taas! Ja kiitos avustasi! - Eipä kestä. Soitellaan. Hei hei! - Hei vaan! (Lähde: yksityishaastattelu)


12 / 17

2010. május 25.



IV. Íráskészség I. feladat Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról Maximális pontszám

Értékelési szempontok A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága

5

Érthetőség, nyelvi megformálás

5

Íráskép

1

Összesen

11

Ha a dolgozat „A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága” szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok kifejtése •

A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága

Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Nem kell pontot levonni, ha a szöveg hosszabb 80 szónál. •

Érthetőség; nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e. •

Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét.

Értékelési skála 1. A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 5 pont

4–3 pont

2–1 pont

0 pont

A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célt; megfelelően dolgozta ki a feladat minden részletét, és elérte a minimális szövegmennyiséget (50 szó).

A vizsgázó nagyrészt megvalósította a kommunikációs célt; egykét részlettől eltekintve általában megfelelően dolgozta ki a feladatot, és legalább 50 szó hosszúságú szöveget hozott létre.

A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célt; félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladat bizonyos részeit, a létrehozott szöveg 50 szónál rövidebb.

A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célt; félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladatot, a szöveg 25 szónál rövidebb.


13 / 17

2010. május 25.



2. Érthetőség; nyelvi megformálás 5 pont 4–3 pont A szöveg, egy-két kisebb pontatlanság ellenére, az olvasó számára tökéletesen érthető és követhető.

A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák ellenére az olvasó számára nagyjából érthető és követhető.

3. Íráskép 1 pont

2–1 pont

0 pont

A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető.

A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető.

0 pont

Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és javítások.

Olvashatatlan kézírás.

II. feladat az A) és B) variáció közül választott feladat Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról Maximális pontszám

Értékelési szempontok A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése

5

Hangnem, az olvasóban keltett benyomás

2

Szövegalkotás

4

Szókincs, kifejezésmód

5

Nyelvhelyesség, helyesírás

5

Íráskép

1

Összesen

22

Ha a dolgozat „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése” szempont alapján 0 pont, az összpontszám is 0 pont.


14 / 17

2010. május 25.



Az értékelési szempontok kifejtése •

A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat. Nem kell levonni pontot, ha a szöveg hosszabb 120 szónál. •

Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e. •

Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.). •

Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat a középszintnek megfelelő változatosságot mutat-e. •

Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse. •

Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét.

Értékelési skála 1. A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont

4–3 pont

2–1 pont

0 pont

A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontokat megfelelően kidolgozta. A szöveg megadott hosszúságú (15% eltérés lehetséges).

A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben, illetve egy irányító szempontot megfelelően, az összes többit csak részben.

A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben.

A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem.


15 / 17

2010. május 25.



2. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont

1 pont

A szöveg a szövegfajtának és a szerző és az olvasó közötti kapcsolatnak megfelelő hangnemben íródott, az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt.

A szöveg hangneme következetlenséget mutat, az olvasóban nem mindig a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt.

0 pont A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt.

3. Szövegalkotás 4 pont

3–2 pont

1 pont

0 pont

A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő, elkülönül a bevezetés és a befejezés. A szöveg a gondolati tagolást követő bekezdésekből áll. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, - elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést (2 pont), - bekezdéseket alkalmaz (3 pont). A mondatok általában szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra, hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz.

A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető.

4. Szókincs, kifejezésmód 5 pont

4–3 pont

2–1 pont

0 pont

A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő, változatos, viszonylag bő szókincs jellemzi.

A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul szóismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést.

A szöveget kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de még a téma és a közlési szándék szempontjából elfogadható szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néhány helyen jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését.

A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, nem a témának és a közlési szándéknak megfelelő. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését.


16 / 17

2010. május 25.



5. Nyelvhelyesség, helyesírás 5 pont A szöveg kevés nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nem befolyásolják a megértést.

4–3 pont A szöveg több nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, vagy csak néhány nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nehezítik a megértést.

2–1 pont

0 pont

A szövegben sok olyan nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amelyek a megértést jelentősen megnehezítik, valamint sok, a megértést nem befolyásoló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba is előfordul benne.

A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető.

6. Íráskép 1 pont

0 pont

Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és Olvashatatlan kézírás. javítások.


17 / 17

2010. május 25.

FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Recommend Documents