FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉRETTSÉGI VIZSGA ●

2010. október 22.

Finn nyelv

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1012

FINN NYELV

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Finn nyelv — emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

I. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási kulcs tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. (A szöveg szerinti megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a tartalmilag még elfogadható egyéb megoldások is. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának.) A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: • • •

1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen!

Például: 1 1

2 0

3 1

4

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 5 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot.

írásbeli vizsga 1012

2 / 16

2010. október 22.



Általános útmutató Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont. Részletes útmutató TEHTÄVÄ 1 1. A

2. H

3. M

4. K

5. B

6. G

7. E

8. L

9. I

10. D

12. B

13. H

14. F

15. K

16. E

17. A

18. G

19. D

20. I

11. F

TEHTÄVÄ 2

TEHTÄVÄ 3 21. V

22. V


23. O

24. V

25. V

26. O

3 / 16

27. V

28. V

29. O

30. V

2010. október 22.



II. NYELVHELYESSÉG A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. Amennyiben a válasz helyesírási hibát tartalmaz, az nem elfogadható. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. (A helyes megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a nyelvhelyességi szempontból még elfogadható egyéb megoldások is.) A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a pontszámítási táblázat alapján történik. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: • • •


Például: 1 1

2 0

3 1

4

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 5 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot és a pontszámítási táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat.


4 / 16

2010. október 22.



Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 40 pont.

Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont 40 30 39 29 38 28 37 28 36 27 35 26 34 25 33 25 32 24 31 23 30 22 29 22 28 21 27 20 26 19 25 19 24 18 23 17 22 16 21 16


Feladatpont Vizsgapont 20 15 19 14 18 13 17 13 16 12 15 11 14 10 13 10 12 9 11 8 10 7 9 7 8 6 7 5 6 4 5 4 4 3 3 2 2 1 1 1

5 / 16

2010. október 22.



Részletes útmutató TEHTÄVÄ 1 (1) Yhdysvalloista (2) käsityksiä (3) eläneestä (4) miehiä (5) naimattomia (6) heitä (7) kuolemanrangaistuksen (8) kihlautuneiden (9) huveihin (10) rakkaudentunnustuksen (11) ystävyyttä (12) korteissa (13) satiininauhoja (14) pitsejä TEHTÄVÄ 2 15. A

16. D

17. B

18. A

TEHTÄVÄ 3 (19) oli (20) opettaa (21) muokattiin (22) käytettiin (23) kokosi (24) levisivät (25) on pidetty / pidetään (26) on muodostanut (27) elävät (28) olemme oppineet / on opittu (29) alkaa (30) loi / luo (31) kertoo (32) on oppinut TEHTÄVÄ 4 (33) mitkä (34) joista (35) viidenneksi (36) mikä / joka (37) sitä (38) mitä (39) jonka (40) että


6 / 16

2010. október 22.



III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. (A szöveg szerinti megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a tartalmilag még elfogadható egyéb megoldások is. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának.) A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a pontszámítási táblázat alapján történik. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: • • •


Például: 1 1

2 0

3 1

4

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 5 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot és a pontszámítási táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat.


7 / 16

2010. október 22.



Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 28 pont.

Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont 28 30 27 30 26 29 25 28 24 27 23 26 22 24 21 23 20 22 19 21 18 20 17 19 16 18 15 17


Feladatpont Vizsgapont 14 16 13 14 12 13 11 12 10 11 9 10 8 9 7 8 6 7 5 6 4 4 3 3 2 2 1 1

8 / 16

2010. október 22.



Részletes útmutató A feladatok megoldása és a hanghordozón elhangzó szövegek TEHTÄVÄ 1 1. V

2. O

3. V

4. V

5. V

6. V

7. O

8. O

9. V

10. O

(Mies): - Jo vuosituhansien ajan luonnon mystisyys ja poikkeavuudet ovat kiehtoneet ihmisiä. Yksi suosituimmista ilmiöistä on ollut vampyyrit, joita on 1500-luvulta asti pelätty ja vainottu. Nyt niiden suosio on taas nousussa. Tämän kesän hittituotteita ovat vampyyrit ja vampyrismistä kertovat kirjat, jotka ovat kiehtoneet maailmanlaajuisesti monia ihmisiä. Aikojen muuttuessa ovat muuttuneet myös vampyyrit. Nykyvampyyri on kaunis tai komea, nuori, kuolematon, tyylikäs eikä auringossa palava vaan kimalteleva. Uuden vampyyribuumin on synnyttänyt Stephanie Meyerin Houkutus-kirjasarja. Sarja nosti myyntiään rajusti Twilight-elokuvan jälkeen. Akateemisen kirjakaupan mukaan kirjasarja on lisännyt vampyyrien suosiota 13–20-vuotiaiden tyttöjen keskuudessa ja ajanut vampyrismin uusiin ulottuvuuksiin, jossa vampyyrit ovat yliluonnollisen nopeita ja vahvoja kasvissyöjiä. Vampyyrit juovat vain eläinten verta. Vampyyribuumi näkyy myös kirjastojen lainaushyllyistä, sillä vampyyrikirjoja voi jonottaa jopa sata henkilöä. (Nainen): - Syy kirjojen huikeaan suosioon nuorten keskuudessa on se, että se on parisuhdedraama. (Mies): - Vampyrismi ei kuitenkaan rajoitu vain kirjoihin ja elokuviin. Todellisilla faneilla se näkyy pukeutumisessa, musiikkimaussa ja kodin sisustuksessa. Monet fanit arvostavatkin enemmän kirjojen lukemista kuin elokuvien katsomista. (Nainen): - Olen kerännyt kaikkea kirjoihin ja elokuviin viittaavia esineitä ja julisteita. Olen jopa painattanut Twilight-laukun, jossa on lempisanomani kirjasta. Olen lukenut myös vampyyrimangaa ennen Houkutusta, mutta ne eivät olleet niin mielenkiintoisia kuin kirjat. Houkutus-kirjat jättävät koukkuun, ja niitä on ihan pakko lukea. (Mies): - Tyttöjen mielestä kirjan henkilöt on parempi kuvitella itse kuin katsoa elokuvaa ja sitten pettyä näyttelijöihin. Tämän esteen joutuvat kohtaamaan myös kirja- ja elokuvatekijät, sillä kukaan ei tiedä, miltä vampyyrit oikeasti näyttävät. Kummatkin yrittävät pysyä perinteisissä teemoissa, joissa vampyyrit pukeutuvat goottimaisesti, heillä on kalpea iho, suuret kulmahampaat ja verestä kiiluvat silmät. Suomenkielisessä vampyyri-foorumissa on käyty paljon keskusteluja siitä, kuinka uskottavalta näyttäisi pinkkiin t-paitaan ja mataliin lantiohousuihin pukeutunut vampyyri.


9 / 16

2010. október 22.



TEHTÄVÄ 2 11. B

12. C

13. A

14. A

15. D

16. B

17. C

18. D

19. A

Rainer Friman on 50-vuotias laulaja. Friman oli 1990-luvulla maamme suosituin iskelmämusiikin esittäjä, hänen levyjään on myyty yli 800 000 kappaletta. Friman on tehnyt musiikin lisäksi lehtijuttuja, toiminut politiikassa ja kirjoittanut kirjoja. Friman on syntyperältään romani. Mikä on mielestäsi romanien oman kielen asema? Romanikielen asema on suojattu maassamme perustuslaissa. Käytännössä vaikeuksia on paljon. Kunnat eivät esimerkiksi palkkaa kouluihin lainkaan romanikielen opettajia, vaikka heitä on valmistunut viime vuosina paljon. Nuoret eivät käytä romanikieltä enää kovin paljoa, vanhemmat ihmiset sen sijaan puhuvat sitä. Mitä romaninuorten koulutukselle pitäisi tehdä? Mikä on suurin vaikeus romanien koulutuksessa ja työn saamisessa? Koulutuksen pitäisi alkaa tietoisesti jo ennen koulua, esimerkiksi päiväkodissa. Romanien lapset viedään kuitenkin vain harvoin päiväkoteihin. Se olisi kuitenkin tärkeä asia, sillä siellä opitaan sosiaalisia taitoja, jotka ovat tarpeen yhteiskunnassa. Mielestäni avainkysymys on tässä asiassa, kasvatammeko lapsemme pelkästään romanikulttuuria varten vai yhteiskuntaa varten? Mitkä ovat mielestäsi romanikulttuurin hyviä puolia, entä onko huonoja puolia? Romanikulttuuri on hyvin yhteisöllinen, yksilöstä pidetään huolta ja perhesiteet ovat parhaimmillaan vahvat. Romanit pitävät sukulaisiinsa edelleen tiiviisti yhteyttä esimerkiksi kyläilemällä, ja heikommassa asemassa olevaa autetaan. Suurin vaikeus on se, että kulttuuri nähdään muuttumattomana totuutena. Se ei silloin lopulta kehity. Samalla kaikki erilaisuus kielletään. Itse uskon, että myös romanikulttuurissa erilaisuus tulee hyväksyttäväksi. Julkaisit viime syksynä kirjan Miehen tie. Millainen oli kirjan vastaanotto jo onko sinulla suunnitelmia uusista kirjoista? Kirjani sai hyvän vastaanoton. Kirjani herätti paljon huomiota, ja sain kutsuja erilaisiin tilaisuuksiin puhumaan. Ensi syksynä minulta ilmestyy kirja, jossa käsittelen ajankohtaisia asioita ja ihmisten erilaisia vaikeuksia. Milloin uusi levysi ilmestyy? Talvella pidän yleensä lomaa, silloin kirjoitan. Uusi levyni ilmestyy juuri ennen kesää toukokuussa. Mitä harrastat? Intohimoni on lukeminen, ja liikun paljon ulkona.


10 / 16

2010. október 22.



TEHTÄVÄ 3 (20) 1600-luvulla (21) (suomen,) ruotsin, saksan, venäjän kielellä (22) (vuonna) 1817 (23) (Aleksis Kiven) Lea (24) Suomen Kansallisteatteri(sta) (25) noin 1000/tuhat (26) monipuolisia; ohjelmassa oli suomalaisia, klassisia, amerikkalaisia, ruotsalaisia näytelmiä (27) Savonlinnan oopperajuhlat, Tampereen Teatterikesä (28) Suomen Teatterikoulu Teatteriperinne alkoi Suomessa kirkon piirissä. Sieltä se siirtyi vähitellen koulun ja opetuksen alueelle. Jo 1600-luvulla Turun akatemiassa näytelmäesitykset kuuluivat yliopiston juhlien ohjelmaan. Sen jälkeen teatteri nukkui lähes sata vuotta. Vasta seuraavan vuosisadan lopulla Suomessa nähtiin uudestaan amatööriteatteria ja meillä esiintyi myös ruotsin-, saksan- ja venäjänkielisiä näyttelijäryhmiä. Ensimmäinen varsinainen teatteri rakennettiin vuonna 1817 Turkuun. Teatteriseurueet kiersivät myös maaseudulla ja suurin osa ryhmistä oli ruotsalaisia. 1800-luvulla keskusteltiin Suomessa runsaasti, onko teatteri ollenkaan tarpeellinen suomalaisille. Suomenkielisen teatterin syntymähetkenä pidetään 10.5.1869, sillä silloin esitettiin kansalliskirjailijamme Aleksis Kiven teos "Lea" suomen kielellä ensimmäistä kertaa. Suomenkielisen teatterin tukikohdaksi muodostui 1900-luvun alussa Suomen Kansallisteatteri, jonka suuri näyttämö valmistui 1902. Maaseututeatterilla on aina ollut Suomessa tärkeä asema; amatööriteattereita syntyi monille eri paikkakunnille ympäri Suomea nuorisoseurojen ja työväenliikkeen piirissä. Johtavaksi työväen teatteriksi muodostui Tampereen Työväen Teatteri, joka perustettiin 1901. Teatterin ohjelmat olivat hyvin monipuolisia. Ohjelmassa oli suomalaisia, runsaasti klassisia, sekä amerikkalaisia ja ruotsalaisia näytelmiä. Harrastelijateatteri elää edelleen meillä voimakkaasti, Suomessa on noin 1000 vakinaista amatööriteatteriryhmää. Teatterin kokonaiskuvaa laajentavat ja rikastuttavat radioja televisioteatterit. Myös kesäteatteritoiminta on ollut vilkasta ja monipuolista. Yli maan rajojen ovat kuuluisia myös Savonlinnan oopperajuhlat ja Tampereen Teatterikesä. Musiikkiteatteri, tanssiteatteri ja ooppera ovat eläneet viime aikoina voimakasta nousukautta. Teatterikoulutusta varten perustettiin jo vuonna 1943 Suomen Teatterikoulu.


11 / 16

2010. október 22.



IV. ÍRÁSKÉSZSÉG A javításhoz használandó értékelési szempontok a következő oldalakon találhatók. A munkalap végén a táblázatban két különböző oszlop található: •

az elsőbe előre beírtuk az egyes értékelési szempontok alapján elérhető maximális pontszámokat; a másikba, kérjük, írja be a vizsgázó által elért pontszámokat, majd a feladatra adott összpontszámot.

• Például:

Max. Elért 5 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. Értékelési szempontok az 1. feladathoz Értékelési szempontok A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Érthetőség, nyelvi megformálás Íráskép Összesen

Maximális pontszám 4 5 1 10

Amennyiben a dolgozat „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése” szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok részletes kifejtése •

A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Nem kell pontot levonni azért, ha a szöveg hosszabb 150 szónál.

•

Érthetőség, nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e.

•

Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét.


12 / 16

2010. október 22.



Értékelési skála az 1. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 pont 3 pont 2–1 pont A vizsgázó tökélete- A vizsgázó többnyire A vizsgázó részben sen megvalósította a megvalósította a valósította meg a kommunikációs kommunikációs kommunikációs célokat. célokat. célokat. Valamennyi irányító Egy-két részlettől Félreértette, illetve szempontot megfele- eltekintve általában nem megfelelően lően dolgozta ki és megfelelően dolgozta dolgozta ki a feladat elérte a minimális ki a feladatot, és bizonyos részeit, a szövegmennyiséget legalább 120 szó létrehozott szöveg (120 szó). hosszúságú szöveget 120 szónál hozott létre. rövidebb.

0 pont A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladatot, a szöveg 60 szónál rövidebb.

Érthetőség, nyelvi megformálás 5 pont 4–3 pont A szöveg egy-két A szöveg a nyelvi kisebb pontatlanság (mondattani, alakellenére az olvasó tani, helyesírási) számára tökéletesen hibák ellenére az érthető és követhető. olvasó számára nagyjából érthető és követhető.

2–1 pont A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében több helyen nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető.

Íráskép 1 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és javítások.

0 pont Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és javítások.


13 / 16

0 pont A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető.

2010. október 22.



Értékelési szempontok a 2. feladathoz (az A és a B variáció közül választott feladat) Értékelési szempontok A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Szövegalkotás Szókincs, kifejezésmód Nyelvhelyesség, helyesírás Íráskép Összesen

Maximális pontszám 5 2 4 4 4 1 20

Amennyiben a dolgozat „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése” szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok kifejtése •

A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat. Nem kell levonni pontot, ha a szöveg hosszabb 250 szónál.

•

Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e.

•

Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.).

•

Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat az emelt szintnek megfelelő változatosságot mutat-e.

•

Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse.


14 / 16

2010. október 22.


•


Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét.

Értékelési skála a 2. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont A vizsgázó tökélete- A vizsgázó többnyire A vizsgázó részben A vizsgázó nem sen megvalósította a megvalósította a valósította meg a valósította meg a kommunikációs kommunikációs kommunikációs kommunikációs célokat. célokat. célokat. célokat. Valamennyi irányító Az irányító szemAz irányító szemAz irányító szemszempontot megfele- pontok közül egyet pontok közül egyet pontok közül egyet lően dolgozta ki. vagy kettőt megfele- megfelelően dolgosem dolgozott ki A szöveg a megadott lően dolgozott ki, a zott ki, ezen kívül megfelelően, csak hosszúságú (15% többit csak részben, még egyet részben, néhányat részben, és eltérés lehetséges). illetve egy irányító a többit egyáltalán van olyan is, amelyet szempontot megfele- nem, illetve valaegyáltalán nem. lően, az összes többit mennyi irányító csak részben. szempontot csak részben. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg a szövegfajtának A szöveg hangneme követkeA szöveg hangneme nem és a szerző és az olvasó zetlenséget mutat, az olvasómegfelelő, az olvasóban közötti kapcsolatnak megban nem mindig a szerző nem a szerző szándékának felelő hangnemben íródott, szándékának megfelelő megfelelő benyomást kelt. az olvasóban a szerző benyomást kelt. szándékának megfelelő benyomást kelt. Szövegalkotás 4 pont 3–2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, A szöveg felépítése, A mondanivaló A szöveg tagolatlan az irányító szempon- az irányító szempon- nem mindenütt és áttekinthetetlen, tok elrendezése tok elrendezése több- logikus elrendezésű. összefüggéstelen logikus. nyire logikus. A vizsgázó nem mondatokból áll. A gondolati tagolás A vizsgázó törekszik törekszik a gondolati A szöveg annyira megfelelő, elkülönül a gondolati tagolásra, tagolásra, hiányzik a rövid, hogy szövega bevezetés és a befe- elkülöníti legalább a bevezetés és a ként nem értékelhető. jezés. bevezetést vagy a befejezés. A szöveg a gondolati befejezést (2 pont), A mondatok több tagolást követő bebekezdéseket alkalhelyen nem kapcsokezdésekből áll. maz (3 pont). lódnak egymáshoz. A mondatok szerve- A mondatok általásen kapcsolódnak ban szervesen kapegymáshoz. csolódnak egymáshoz.


15 / 16

2010. október 22.


Szókincs, kifejezésmód 4 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő gazdag és változatos szókincs, valamint a közlési szándéknak megfelelő nyelvhasználat jellemzi.


3–2 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést.

Nyelvhelyesség, helyesírás 4 pont 3–2 pont A szöveget igényes A szöveg több nyelnyelvhasználat vi (mondattani, jellemzi, a vizsgázó alaktani, helyesváltozatos és igényes írási) hibát tartalnyelvtani szerkezemaz, amelyek teket használ, mondat- azonban a megérszerkesztése is igétést nem befolyányes. A szöveg hibátsolják, lan, vagy csak kevés, vagy csak néhány a szöveg megértését nyelvi (mondattani, nem nehezítő nyelvi alaktani, helyes(mondattani, alaktani, írási) hibát tartalhelyesírási) hiba maz, amelyek azontalálható benne. ban nehezítik a megértést. Íráskép 1 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és javítások.


1 pont A szöveget kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de még a téma és a közlési szándék szempontjából elfogadható szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néhány helyen jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését.

0 pont A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, nem a témának és a közlési szándéknak megfelelő. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését.

1 pont A szövegben sok olyan nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amelyek a megértést jelentősen megnehezítik, valamint sok, a megértést nem befolyásoló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba is előfordul benne.

0 pont A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető.

0 pont Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és javítások.

16 / 16

2010. október 22.

FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Recommend Documents