Finisben ÖN K O R K É P. Pécs, a határtalan város. Esélyek és lehetőségek. Történelmi pillanatok 2. Épül, szépül a húszéves város 7

• tizenkilencedik évfolyam, 183. szám

2009

7. szám

ek ég ős ET et LLÉKL leh GI ME és LŐSÉ ek EGYEN ély SÉLY Es E

ÖN KOR KÉP

Ö N KORMÁN YZA TI F O LY Ó I R AT www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

Történelmi pillanatok | 2 Épül, szépül a húszéves város | 7 Amíg emberek élnek a földön, addig ők énekelni akarnak | 10

Finisben Pécs, a határtalan város

Több, mint egy határidőnapló. Kézikönyv jellegű, az állam- és a közigazgatás területén dolgozó, illetve az iránt érdeklődő szakemberek számára készített hasznos adatok és információk tára. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve a kalendáriumot tartalmilag és formailag is folyamatosan megújítjuk. Önálló fejezetben foglalkozunk az EU intézményrendszerével, és ismertetjük a magyar EU-képviselők névsorát, az intézményekben elfoglalt helyüket, tisztségüket és elérhetőségüket. Formailag pedig sikerült egy olyan újszerű agendát létrehozni, amely ötvözi a napi és heti előjegyzési naptár előnyeit. Ezért figyelmébe ajánljuk minden polgármesternek, önkormányzati képviselőnek, a közigazgatási hivatalok, illetve a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok dolgozóinak. Mindazoknak, akik közszolgálati feladatot látnak el, a közigazgatásban dolgoznak, illetve a közigazgatás iránt érdeklődnek, és munkájuk során igénylik az ilyen irányú tájékozottságot.

A KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM 2010 fejezetei Pénzügyi és fejlesztési kiskáté: a helyi önkormányzatok szempontjából legfontosabbnak minősülő finanszírozási, gazdálkodási, terület- és településfejlesztési tudnivalókat foglalja össze Közigazgatási címtár: a központi közigazgatásnak, a Magyar Köztársaság Kormányának, az államigazgatási, önkormányzati és köztestületi szerveknek (megnevezés, székhely, telefonszám, faxszám stb.) az ország összes településének és polgármesterének névjegyzékét tartalmazza (megyei és kistérségi bontásban) Az EU intézményrendszerének hazai vonatkozásai Határidőnapló Mellékletek: öröknaptár, 2010-es összesített naptár, havi előjegyzés, Európa, Magyarország, Budapest színes térképe, legfontosabb útvonalak km-táblázata, munkaszüneti napok Európában, nagyobb külföldi városok és magyar nagyvárosok körzeti hívószámai stb.

FORMÁTUM

Méret: B/5-ös, terjedelem: 160 oldal + 48 oldal adatbank, kötészet: cérnafűzés, sarokperforálással, kombinált bőr borítással, két darab könyvjelzővel. (50 példány felett lehetőség van a borítón cégük, intézményük logóját elhelyezni.)

MEGRENDELHETŐ

E-mailen: [email protected]; Telefonon: (06-1) 329-2302; faxon: (06-1) 320-7600, vagy az alábbi megrendelőlapot küldjék a következő címre:1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 23. Várható megjelenés: 2009. december • Bővebb információ: www.onkorkep.hu; www.onkornet.hu; (06-30) 961-5573 Ha szeptember 20-ig megrendeli, tavalyi áron juthat hozzá (+posta- és csomagolási költség)! MEGRENDELŐ Megrendelem a Közigazgatási Kalendárium 2010 című kiadványt ______________ példányban. Számlázási cím: ________________________________________________________________ Szállítási cím: __________________________________________________________________ Kelt: _______________________ , 2009. ___________

_______________________________ Aláírás

társ a munkában

2010

KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM

Július Drámai változások történtek a parlament tavaszi ülésszakán, amely – a nyári, rendkívüli hosszabbítás után – június 29-én zárult le. Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal a szocialisták kormányfőt váltottak, Gyurcsány Ferenc helyét Bajnai Gordon foglalta el. Megszűnt az MDF frakciója és kérdéses a szabad demokrata képviselő-csoport sorsának őszi alakulása is. Ennek ellenére az MSZP-nek sikerült többséget biztosítania az adótörvények módosításához, és bizakodóak a 2010-es költségvetés elfogadtatásával kapcsolatban is. Az Országgyűlés szeptember 14-én ül újra össze. 2

Épül, szépül

Martfű, az egykor virágzó cipőipari nagyfoglalkoztató település egyesek szerint megtorpant a fejlődésben, mások szerint most is gyarapodik. Tény, hogy a turizmusélénkítő fürdőfejlesztéstől sokat várnak. Ha nem is minden területen látványosan, de napjainkban is épül, szépül Martfű, a 7200 lakosú Tisza-parti kisváros. – Amikor a települést átvettem 2006-ban, nagyon komoly racionalizálással és pénzügyi korrekcióval kellett kezdenem, hogy újra lehessen dinamizálni a várost, amihez a mostani viszonyok kevésbé kedveznek, noha ez általános, nem martfűi sajátosság – mondja dr. Bakonyi Péter polgármester. 7

Beszélgetés Páva Zsolttal, Pécs polgármesterével. Valószínűleg minden felelősen gondolkodó magyar állampolgár gondterhelten figyeli, mi lesz Péccsel, hogyan tud felkészülni arra a megmérettetésre, amelyet az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyerése von maga után. Bizonytalanná vált az anyagi háttér, a szükséges épületek elkészülte is kétségesnek tűnik. Váltották egymást a projektvezetők és a város polgármesterei. 9

Beszélgetés Kincses Veronikával Domingo nemzetközi énekverseny. A július 25. és augusztus 1. között Pécsett, illetve Budapesten zajlik a Plácido Domingo nemzetközi énekverseny. A világhírű tenorista 16 évvel ezelőtt hívta életre az Operaliát, amely idén a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódik. A bíráló testületben a rangos külföldi szakértők mellett az egyetlen magyar zsűritag Kincses Veronika Kossuthdíjas szopránénekes. 10

Önkormányzati, közéleti hírportál OLVASSA! www.onkornet.hu [email protected]

Tartalom PARLAMENT – KÓR-KÉP Történelmi pillanatok Működött a törvénygyár Ismét módosítani kell a költségtérítéssel kapcsolatos szabályt

2 2 3

KOR-KÉP Döntöttek Az új/módosított törvény július 1-től hatályos – Bejegyzett élettársi kapcsolat

4 24

KULTÚRA Finisben – Beszélgetés Páva Zsolttal, Pécs polgármesterével Amíg emberek élnek a földön, addig ők énekelni akarnak – Beszélgetés Kincses Veronikával

9 10

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Az ENSZ-ben már nem csak díszpintyek a nők Konferenciasorozat magyar kezdeményezésre Lezárult az első kormányzati szintű női esélyegyenlőségi képzés Partvonalról a fősodorba A gender mainstreaming Érvényesüljenek a női szempontok Esélyegyenlőségből is vizsgáznak a köztisztviselők A versenyvizsga A diszkrimináció, a korrupció mérgezi a társadalom közérzetét

11 12 13 14 14 15 18 18 19

TELEPÜLÉSÜGY Új városok Épül, szépül – A húszéves város Segít-Hetek? tábor Martfűn Magánerős fürdőfejlesztés Az aranytojást tojó tyúkot finanszírozni kell 700 új munkahely Gödöllőn A legjobbakat keresik – Példát átadó gyakorlatok pályázata 2009 Pályázati felhívás – Polgármester Akadémia Oroszlányi pillanatok

5 7 7 8 20 21 22 22 22

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Helyi építészeti örökség 2009 Szakrális terek

26 28

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa • Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Címlapfotó: Körtvélyesi László • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. • Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: [email protected] •Web: www.onkorkep.hu • A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2009. július 20. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

PARLAMENT – KÓR-KÉP „A kisebbségi kormányzáshoz nagyobb kompromisszumkészségre van szükség.”

Történelmi pillanatok

Drámai változások történtek a parlament tavaszi ülésszakán, amely – némi nyári, rendkívüli hosszabbítás után – június 29-én zárult le. Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal a szocialisták kormányfőt váltottak, Gyurcsány Ferenc helyét Bajnai Gordon foglalta el. Megszűnt az MDF frakciója és kérdéses a szabad demokrata képviselő-csoport sorsának őszi alakulása is. Ennek ellenére az MSZP-nek sikerült többséget biztosítania az adótörvények módosításához, és bizakodóak a 2010-es költségvetés elfogadtatásával kapcsolatban is. Az Országgyűlés szeptember 14-én ül újra össze. Ahogy a kormányét, úgy az Országgyűlés tavaszi ülésszakának munkáját is a válságkezelés határozta meg – értékelte a törvényhozás február óta eltelt időszakát a ciklust lezáró tájékoztatóján, június végén Szili Katalin házelnök. – Mint amikor egy hajó viharba kerül és a kormányt egyszerre sokan rángatják – így látta a parlament elnöke a törvényhozás helyzetét. E hektikus időszakban történt ugyanis, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal miniszterelnököt cserélt a kisebbségben kormányzó MSZP, ami példa nélküli a rendszerváltás történetében. Így alakíthatott az

2

ÖN • KOR • KÉP 2009. július

április 14-én leváltott Gyurcsány Ferenc helyett új kormányt Bajnai Gordon. A döntést 204 igen szavazattal, nem szavazatok nélkül, 8 tartózkodással hozták meg a képviselők. A kabinetbe 15 miniszter került, mivel egy tárca nélküli miniszteri poszt megszűnt, egy másikat viszont létrehoztak. Bajnai – még kormányfő-jelölti hozzászólásában – azt mondta: szándéka szerint a változás és a folyamatosság egyszerre jellemzi majd a válságkezelő kormányt. „Nem politizálni akarok az ország élén, hanem válságot kezelni az országért. Ezért a válságkezelő kormányom egyes meghatározó posztjain is olyan | www.onkorkep.hu

nemzetközileg elismert, és ami talán Magyarországon még nagyobb dolog: idehaza is egyöntetűen elismert szakemberek dolgoznak majd, akiknek szintén nincs politikai ambíciójuk” – közölte. A kabinetbe hat új tárcavezető kinevezését jelentette be: Balázs Péter külügyminiszterét, Herczog László szociális és munkaügyi miniszterét, Hónig Péterét, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium új vezetői posztjára, Oszkó Péter pénzügyminiszterét, Varga Zoltán önkormányzati miniszterét és Vahl Tamásét, aki Bajnait követte volna a nemzeti fejlesztési és gazdasági tárca élén. Csakhogy később kiderült, a jelölt üzleti múltja nem makulátlan, így a posztot végül Varga István töltötte be. A kormány új tagja lett Ficsor Ádám,

aki tárca nélküli miniszterként a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyeli, a Miniszterelnöki Hivatal vezetését pedig Molnár Csabára bízták. A folytonosságot az új kormányban Kiss Péter a társadalmi egyeztetésért felelős tárca nélküli miniszter, Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, Gráf József, az agrártárca vezetője, Hiller István oktatási miniszter, Szabó Imre környezetvédelmi tárcavezető, Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Székely Tamás, az egészségügyi tárca vezetője képviseli.

Nem bukott meg az adócsomag Az Országgyűlés nyári, rendkívüli ülésszakának utolsó ülésén – előző lapszámunk zárásával egy időben – szavaztak

Működött a törvénygyár A törvényhozás döntött egy, az önmaga feloszlatását indítványozó javaslatról is, amelyet természetesen elvetettek. Az első félév krónikájához tartozik, hogy megszűnt az MDF frakció. Tagjai a függetlenek közé ültek. Ettől függetlenül a parlament tovább „gyártotta” a jogszabályokat: a 33 ülésnapon összesen 240 órát ülésező Országgyűlés 161 határozatot és törvényt fogadott el – összegzett Szili Katalin. A megalkotott jogszabályok száma 91, ezek közül 22 önálló képviselői indítvány nyomán született. A házelnök hangsúlyozta, hogy ezek közül 3 ellenzéki, 6 pedig közös ellenzéki–kormánypárti kezdeményezés nyomán került a Tisztelt Ház elé. A tervezetekhez benyújtott mintegy 3 ezer módosító indítvány közül 1700-at támogattak és építettek be a végül elfogadott törvényekbe. A házelnök úgy vélte, mindez azt a korábbi feltételezését igazolja, hogy a kisebbségi kormányzáshoz nagyobb kompromisszumkészségre van szükség. Az Országgyűlés legközelebb szeptember 14-én, az őszi ülésszak első napján ül össze. A miniszterelnök azonban július közepén, egy tévéinterjúban felvetette: nem lehet kizárni, hogy nyáron kezdeményezi a parlament rendkívüli ülésének összehívását. Bajnai Gordon úgy fogalmazott: ha azt látja, hogy egy-két döntés nem bírja ki szeptemberig, akkor kéri az Országgyűlés összehívását.

| www.onkornet.hu

PARLAMENT – KÓR-KÉP a képviselők a vagyonadóról és a jövő évi adótörvé nyekről. Ahogy korábbi számunkban jeleztük, a szabad demokraták és a függetlenek soraiban ülő MDF-esek segítségével – s néhány fideszes honatya állítólagos„véletlen”átszavazása mellett – az Országgyűlés elfogadta az adómódosításokat, köztük az úgynevezett vagyonadóét, amelyet korábban ingatlanadóként akartak bevezetni. A kormány eredeti terveivel ellentétben jelentős módosítás történt a tekintetben, hogy azoknak, akik a vagyonadónál felfüggesztik annak befizetését – nyugdíjasok, munkanélküliek és kiskorúak –, azoknak mégsem kell a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot fizetniük. Az utolsó ülésnapon fontos személyi kérdésben is sikerült végre dűlőre jutniuk a képviselőknek. Így negyedik nekifutásra Baka Andrást választották a Legfelsőbb Bíróság elnökének. A titkos szavazáson 309-en szavaztak igennel és 36-an nemmel, így a jelölt megkapta a szükséges kétharmados támogatást. Sólyom László köztársasági elnök Bakát először 2008 májusában, majd idén májusban, végül június közepén jelölte, akkor még sikertelenül a posztra.

Visszadobott törvények Sorjáztak az Országgyűlés tavaszi ülésszakán az államfő, illetőleg az Alkotmánybíróság által kifogásolt és a parlament-

nek visszaküldött törvények is. Az egyik legnagyobb vitát kiváltó törvénymódosítást, a gyes háromról két évre csökkentését, a gyed lerövidítését némi módosítással, szintén az utolsó ülésnapon fogadta el a parlament. Ezt első olvasatban Sólyom azért küldte viszsza, mert – a bölcsődei és óvodai helyek hiánya miatt egyebek között – nem látta biztosítottnak a munkába állásra kötelezett anyák gyermekeinek elhelyezését. A kormány végül bölcsődeépítési ígéreteit foglalta bele a jogszabályba, ahogy azt is, hogy a közalkalmazott anyák munkába állásuk után egy évig részmunkaidőben dolgozhatnak. Az Alkotmánybíróság által részben alkotmányellenesnek nyilvánított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása is a visszaküldött törvények közé került, ahogy nem írta alá az államfő a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt sem. A visszaküldött jogszabály bizonyos kereskedői magatartásokat tisztességtelennek minősít, és ezekhez polgári jogi és közigazgatási jogi szankciókat fűz. Szintén a ciklus zárónapján, június 29-én fogadták el a képviselők a társasházakról szóló törvénymódosítást. Csakhogy Sólyom László köztársasági elnök ezt sem írta alá, s azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az állam-

Ismét módosítani kell a költségtérítéssel kapcsolatos szabályt Magukkal viszont nem voltak szigorúak a képviselők, amikor – megelőzve a Seres Mária által kezdeményezett népszavazást – elfogadták a képviselői költségtérítés megadóztatását. Pontosabban: jövőre megszüntették a költségtérítést, azt választókörzeti juttatásnak nevezték el, s az adóköteles jövedelmek közé sorolták. Csakhogy egy utolsó pillanatban beadott módosítás nyomán ennek összegét úgy határozták meg, hogy a parlament legalább egyötödének alaposan megugrott a jövedelme, némelyeknél háromnégyszeresére nőtt. A kisebbfajta sajtóbotrány hatására Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese végül bakinak minősítette a döntést, amelyet ígérete szerint ősszel korrigálnak. A képviselők ezen túl bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le és a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik. A döntés után az Alkotmánybíróság egyébként kimondta, a képviselők költségtérítéséről nem tartható népszavazás. fő szerint a törvény alapján a jövőben az ügyészek gyakorolták volna a törvényességi felügyeletet a társasházak felett. Így betekinthetettek volna a társasház dokumentumaiba, intézkedéseket kezdeményezhetettek volna, illetőleg, ha megítélésük szerint a törvényesség másként nem állítható helyre, bírósághoz fordulhattak volna. A köztársasági elnök azonban úgy látta, az ügyész törvényességi felügyelete nem összeegyeztethető a közös tulajdonnak azzal a sajátos formájával, amely a társasházakat jellemzi. A törvény kapcsán Sólyom arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályozást nem támasztják alá felmérések, statisztikai adatok, az előterjesztők nem végeztek semmilyen hatásvizsgálatot, továbbá, hogy a törvény szövegébe lényeges szövegezési hiba került, amely lényegében lehetetlenné tenné az alkalmazását.

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

A törvényjavaslattal szemben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium és a legfőbb ügyész is szót emelt – írta indoklásában az államfő. A jogszabály egyébként abból a szempontból nem tűnt ki a többiek közül, hogy az Országgyűlés – bár a jogalkotási törvény a kormányt kötelezné rá – hatásvizsgálatok nélkül, legtöbbször ad hoc módon fogadja el a jogszabályokat.

A legégetőbb kérdések: az egészségügy és a gyermekek ellátása A tavaszi ülésszakon elhangzott interpellációk és kérdések túlnyomó többsége az egészségügy és a szociális ellátás sorsának alakulását érintette. (Akkor még nem tudtak a képviselők Bajnai Gordon bejelentéséről, miszerint 120 milliárdot készülnek jövőre elvonni az önkormányzatok forrásaiból.) A csaknem kizárólag ellenzék| 2009. július ÖN • KOR • KÉP

3

PARLAMENT ből érkező kifogásoklényege az volt, hogy a kormány folyamatosan forrást von ki az egészségügyből, számításaik szerint a finanszírozás csak a 2006-os lépések nyomán 25–30 százalékkal romlott. Az önkormányzatok és más fenntartók így képtelenek lesznek működtetni az intézményeket – jelezték szinte minden héten a kabinetnek az aggódó képviselők. Ehhez képest kiemelkedő eredmény, hogy a kórházak fele ilyen nehéz körülmények közepette eddig elkerülte a csődöt, igaz, a másik felük csődközelbe került. Velük pedig nagy bajba a működtető önkormányzatok. Figyelmeztettek arra is, hogy a még 2007-ben bezárt egészségügyi intézmények – köztük az OPNI, a svábhegyi gyermekszanatórium, a Schöpf-Merei kórház, a kecskeméti honvédkórház repülő-orvostani intézete – 70 milliárdos vagyonával nem tudni, mi is történt. Az épületek állaga romlik, az ott tárolt egészségügyi dokumentáció jelentős része megsérült. Őrzésükre pedig milliárdokat költ az állam. A kormány eközben azonban folyamatosan cáfolta a forráskivonást. Székely Tamás egészségügyi miniszter azt állította, nominálértéken növekedett a kórházi szféra támogatása. A tárca számításai szerint 2007-ben ez 718 milliárd forint volt, 2008-ban 741 milliárd forint, míg a 2009. évi terv szintén 741 milliárd forint. A tárcavazető arra is fel-

4

ÖN • KOR • KÉP 2009. július

hívta a figyelmet, hogy 2007 első félévében a kórházi szerkezet mintegy 20 ezer aktív ággyal csökkent.

Növekvő forráshiánnyal küzdenek az önkormányzatok A témára a tavaszi ülészak végén a gyes és a gyed megkurtítása irányította a figyelmet. A gyermekek óvodáztatása például 1993 óta önkormányzati feladat, csakhogy a normatív támogatások itt sem fedezik a költségeket, és a pályázati pénzek felhasználása, illetőleg lehívása nagyon szigorú feltételekhez kötött. Az önkormányzatok, amelyek soha ilyen rossz helyzetben nem voltak, ha igénybe is kívánják venni a pályázatok által kínált lehetőségeket, elegendő önrész hiányában nem képesek óvodai férőhelyeket létrehozni. A kormány azon ígéretét, amely szerint szinte korlátlan mennyiségű pályázati támogatást biztosítanak majd óvoda- és bölcsődefejlesztésre, egyelőre csak papíron látták. S bár e ciklusban is voltak próbálkozások, a parlament kormánypárti és ellenzéki oldalán ülőknek nem sikerült megegyezniük az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatkörének meghatározásáról. Ez lehetne ugyanis az első lépés ahhoz, hogy a mindenkori központi hatalom – mondvacsinált indokokkal – ne tudja megkurtítani az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátására szolgáló támogatásokat. (N.E.) | www.onkorkep.hu

Döntöttek

Korábbi jelentkezésünk óta öt településen tartottak időközi önkormányzati választásokat. Mind az öt esetben új polgármestert választottak, két településen önfeloszlatás indokolta az időközi referendumot. A Fejér megyei Gánton és a Borsod-Abaúj-Zemplém megyei Tardonán – ahol önfeloszlatás miatt a képviselő-testületi jelöltekre is szavaztak a települések lakói – a testületek 14 fős összlétszámát figyelembe véve három főt választottak újra. Mezőnagymihály. Vályi László független jelöltet választották a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőnagymihály új polgármesterévé a július 5-én tartott időközi választáson. A tisztségért négy független jelölt indult. A névjegyzékben szereplő 876 lakos közül 522-en szavaztak, a legtöbb voksot, 335-öt Vályi László kapta, így ő lett az 1172 lakosú település első embere. Demeter Péter 99, ifj. Holló Ferenc 75, míg Molnár Márta 9 szavazatot szerzett. A település korábbi polgármestere, Juhász János (független) lemondott posztjáról, ezért kellett kiírni az időközi választást. Egyházashollós. Németh Tamást, a Vas megyei település korábbi alpolgármesterét választották polgármesterré a július 12-i időközi választáson. A 481 szavazásra jogosult lakosból 149-en járultak az urnákhoz, a szavazatok között két érvénytelen volt. A polgármesteri posztért egyedül Németh Tamás indult független jelöltként. Az időközi választást a korábbi polgármester, Büki Zoltán (Fidesz) lemondása miatt írták ki. Gánt. Spergelné Rádl Ibolya független jelölt lett a Fejér megyei Gánt község új polgármestere a július 19-i időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri székért 3 független jelölt indult, a hét képviselői helyre 15 jelölt közül választottak a 860 fős község

| www.onkornet.hu

lakói. A képviselő-testület megválasztott tagjai: Baross Botond, Brandl Zsolt, Spergel Karolina, Boros Norbert, Rádl Anikó, Brandl Krisztina és Muszkáné Gömöry Zsuzsanna lettek. Az időközi választást önfeloszlatás miatt írták ki. Tardona. Danada János független jelölt lett a Borsod megyei Tardona község új polgármestere a július 19én tartott időközi választáson. A polgármesteri tisztségért négy független jelölt indult, a győztes Danada János 237, Balla Balázs137, Szűcs László 22, Tóth József korábbi polgármester pedig 123 voksot nyert el. A 17 képviselő-jelölt közül Balla Bálint, Földesi Aranka, Kulcsár Gyula, Miklósné Kónya Ildikó, Pető Zoltán, Pál Miklós és Anga István került be a hétfős testületbe. Az időközi választást a képviselő-testület áprilisi önfeloszlatása miatt kellett kiírni. Teresztenye. Brogli Attilát választották a Borsod-AbaújZemplén megyei Teresztenye polgármesterévé július 19-én. A polgármesteri székért két független jelölt indult. Brogli Attilára huszonheten, míg a másik jelöltre, Kopcsik Istvánra kilencen voksoltak. A választási névjegyzékben szerepelő 38 főből 36-an éltek szavazati jogukkal. Az időközi választást a korábbi polgármester halála miatt írták ki. Kolin Péter

Új városok

TELEPÜLÉSÜGY Július elsejével 22-vel gyarapodott és immár 329 városa van Magyarországnak. A folyamat, bár lassú, ám megállíthatatlan, hiszen a települések létszámától nagyrészt független a lehetőség, hogy közigazgatásilag egy lépcsőfokkal feljebb lépjenek. Talán nem tud sokkal többet nyújtani a gyakorlati életben ez a cím, ám ad öntudatot, segít abban, hogy a nagyközség lakosai és vezetése végiggondolja az eddigi fejlődést, a megtett út helyes és esetleg sikertelen lépéseit, kitérőit, és azt is, hogyan, merre lépjenek tovább, milyen célokat érdemes kitűzni közép- és hosszú távon. Persze számolva a megvalósíthatósággal és a közösség támogatásával.

A polgármesterek többsége, akikkel beszéltem, megjegyezte, nem mindenki örült a városi címnek, volt – és mindig van – aki erre alkatilag képtelen, mások viszont – mint az állattartásból élők például – lehetőségeik megnehezedésétől tartanak. Fokozottan figyelni kell az utóbbiakra, hiszen lehet, hogy fenntartásaik könnyen eloszlathatóak. Harmincegy nagyközség pályázott a városi címre, a várossá nyilvánítási kezdeményezéseket elbíráló bizottság döntése után végül az önkormányzati miniszter huszonkettőt terjesztett a köztársasági elnök elé, aki július 1-i hatállyal az érintett nagyközségeknek városi rangot adományozott*. Ám a sok évtizedes beidegződés nem tűnik el egy pillanat alatt, sokszor és sokan fognak még az érintett településeken nagyközséget mondani város helyett, majd gyorsan javítva és biztos, hogy büszkén, hiszen munka van az elért cím mögött, kiigazítják: már város vagyunk.

Az érintett települések polgármestereit szólaltatjuk meg lapunkban; a nyaralási idény és a lapzárta közelsége miatt azonban most csak elkezdjük, és következő számunkban folytatjuk a kérdéseinkre adott válaszok közlését.

Rákóczifalva: vonzó, élhető kisvárost építünk

– Már 2005-ben megfogalmazódott az igény a település fejlesztési koncepciójának öszszeállításakor, hogy Rákóczifalva a helyi társadalom hoszszú távú érdekeit érvényesítő, harmóniaigényeit kielégítő, a településkörnyezeti rendszer tudatos fejlesztését előtérbe helyező, fenntartható kisvárossá váljék. Kistérségi és mikrotérségi szerepünk biztosítja a hosszabb távú fejlődés lehe-

* Lásd a Csalódottak című cikkünket a júniusi ÖN-KOR-KÉP 6. oldalán

tőségét. Környezetünkben „mezőváros” település nincs, és Rákóczifalva mezőgazdasági múltja és jelene lehetővé teszi az ilyen irányú fejlesztés megvalósítását. Rendelkezünk minden olyan követelménnyel, amely a várossá váláshoz szükséges: a rendezett utcakép, a lakosság polgári mentalitása, a közösségért felelősséget vállaló, lokálpatrióta szellemiség jellemzi az itt élőket, ez napjainkban a rendkívül tevékeny és nagyszámú civil szervezetben realizálódik. A település sokat fordított, illetve áldoz az infrastruktúra fejlesztésére. Rákóczifalva lakói a térségben közismerten szorgalmasak, vállalkozó szelleműek, képesek és hajlandóak az értelmes erőfeszítésekre. Megragadnak minden lehetőséget, amivel a településen fejlesztő folyamatokat tudnak generálni. Rákóczifalva Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete alapos előkészítő munka után kezdeményezte a várossá nyilvánítást. A városi cím és rang sok-sok feladatot ad a közösségnek, előtérbe kell, hogy kerüljön a pozitív gondolkodás, amely képessé tesz bennünket az előttünk lévő akadályok minél hatékonyabb leküzdésére. A felelősség mellett a városi címmel lehetőséget is kaptunk a településkép, az infrastruktúra és az intézményrendszer fejlesztésére, felújítására. Hoszszabb távon pedig biztosítja településünk számára önállóságának megőrzését. Történelmi múltunk és jelenünk kötelez bennünket arra, hogy a

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

jövő generációja számára egy vonzó, élhető kisvárost építsünk fel – ismertette Tóth Lajos polgármester.

Jászkisér: új főteret kap a város – A képviselő-testület a sikertelen tavalyi pályázatot követően most második alkalommal nyújtotta be a várossá nyilvánítás iránti kezdeményezést. A település 1818-ban kapta meg először a városi rangot, melyet később elvesztett. Jászkisérnek az 1990-es éveket követő fejlődése, az infrastruktúra teljes kiépítése, a térségi szerep erősödése folytán alakult ki a nagyközség vezetőiben az elképzelés, hogy Jászkisér visszaszerezze városi rangját. Jelenleg mintegy 5800 lakosunk van. Folyamatosan fejlesztjük az úthálózatot, és – bár középiskolával nem rendelkezünk – kiemelném a helyi alapfokú oktatás magas színvonalát. 2007-ben iskolafenntartói társulást létesítettünk Pély községgel, illetve megalakult Jászkiséren a Köztestületi Tűzoltóság, ami közel 40 ezer ember biztonságára ügyel, ezzel is erősítve a térségi szerepet. A városban működő mentőállomás, fizikoterápia, a kiemelkedő fogorvosi ellátás az egészségügyi színvonalat növeli. A település életében meghatározó szerepet töltenek be a civil szervezetek és az általuk szervezett rendezvények, ilyen például a Nemzetközi Pendzsom Folkfesztivál, a Civil Majális. A városi önkormányzat rendezvényei közül különösen fontos a Pünkösdi Vigadalmi Napok. | 2009. július ÖN • KOR • KÉP

5

TELEPÜLÉSÜGY Szinte a várossá nyilvánítással egy időben kaptuk meg a támogatói döntéseket, így örömmel tudathatom, hogy Jászkiséren és Pélyen nagyarányú iskola- és óvodaépület-felújítási, illetve fejlesztési projekt indul meg 2009ben. Ez a nyertes TÁMOP pályázattal együtt csaknem 600 millió forintos beruházási értéket jelent. Megújulnak az iskola, az óvoda épületei, illetve befedetjük az eddig csak nyáron üzemelő iskolai tanmedencét is.Továbbá terveket készíttetünk a város új főterének kialakítására is. A városavatás 2009. augusztus 21-én lesz. Kapcsolódik a XVI. Pendzsom Nemzetközi Néptáncfesztiválhoz (augusztus 19–20.), így a várossá nyilvánítást csaknem háromnapos rendezvény keretében ünnepelhetjük meg – válaszolta dr. Gócza Tamás, Jászkisér város jegyzője kérdéseinkre.

Csanádpalota: folyamatban van a szennyvízberuházás előkészítése

– Első alkalommal került sor a kezdeményezés benyújtására. Csanádpalota térségközponti szerepének erősítése, a pályázati lehetőségek bővülése szempontjából volt fontos elsősorban a városi cím elnyerése. De jelenti az uniós pályázati lehetőségek kiteljesedését, a vállalkozásfejlesztést, a személyi jövedelemadó helyben maradó részének emelkedését.

6

ÖN • KOR • KÉP 2009. július

A pályázatot pályázatíró cég készítette el, a polgármesteri hivatal és az önkormányzat intézményeinek aktív közreműködésével. Csanádpalota lélekszáma 3144 fő. Fontosnak tartjuk a közel 600 éves múltat, valamint azt, hogy a település történelme során többször is képes volt új helyen megtelepedni és fejlődni. A lakosság kedvezően fogadta várossá nyilvánításunkat. Elsősorban a helyi gazdaság fellendülését, munkahelyek létesülését várják a közigazgatási rangban bekövetkezett változástól. A településen folyamatban van a szennyvízberuházás előkészítése, pályázat útján nyert támogatással. A csatornahálózat kiépítésének és a szennyvíztisztító megépítésének kivitelezése várhatóan 2010-ben elkezdődik. Másik előkészítés alatt álló beruházásunk az egyik volt iskolaépület átalakítása óvodai nevelés céljaira. A pályázat eredményének függvényében a kivitelezés ez év decemberében elkezdődik. Önkormányzatunk tervezi még a bölcsőde másik épületbe történő áthelyezését, ezáltal a férőhelyszám növelését. E célkitűzés megvalósítására a pályázat előkészítése folyik. A fentieken kívül az önkormányzat 2007–2013 közötti évekre szóló fejlesztési tervében egyéb infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, többek közt a piactér átépítése, a lezárt régi temető kegyeleti parkká történő átalakítása, belterületi kerékpárút létesítése is szerepel. | www.onkorkep.hu

A városavató ünnepséget a korábbi Csanádpalotai Napok elnevezésű rendezvénysorozat keretében, 2009. augusztus 15-én tartjuk. Avatónak Varga Zoltán önkormányzati miniszter urat kértük fel, aki vállalta ezt – tudtuk meg Kovács Sándor polgármestertől.

Zsámbék: célunk a saját rendőrőrs telepítése

– Másodszor pályáztunk a városi rangra. Tavaly formai hiba miatt nem bírálták el a beadványunkat. Zsámbék évek óta kisvárosként működik. Intézményhálózatunkat, orvosi ügyeletünket, zeneiskolánkat, középiskoláinkat, regionális munkaügyi központunkat, regionális tourinform irodánkat kilenc környező település is használja. A városi ranggal lehetőséget kapunk az ezzel járó előnyök kiaknázására, valamint kedvezőbb feltételekkel pályázhatunk az uniós és hazai forrásokra is. Évek óta minden feltételnek megfelelünk. A törvény egyébként csak azt írja elő, hogy nagyközségnek kell lenni, illetve a kisebbségi önkormányzatok támogatását kéri. A városokkal szemben támasztott követelmények így kevéssé kézzelfoghatóak, azokat egy szakmai bizottság értékeli minden

| www.onkornet.hu

aspiráns esetében. Zsámbék a négy legjobb pályázó között volt idén. 5074 állandó lakosunk van, a bejelentett lakosokkal együtt pedig 5404-en vagyunk, de sokan nem jelentkeztek még át az új lakóövezetekből. Nehéz kiválasztani egyetlen„legfőbb értéket”Zsámbékon. A leghíresebb műemlékünk a XIII. századi Romtemplom, de négy múzeumot is működtetünk. Többek között a világhírű Lámpamúzeumot és a Hadtörténeti Múzeumot. Büszkék vagyunk a Zsámbéki Szombatok nyári színházi fesztiválra, a Zsámbék Jazz Openre, a Színházi Bázisra és hosszan sorolhatnám még… Kevés kivételtől eltekintve a lakosság támogatta a várossá válási kezdeményezést. Ennek előnyeit elég könnyű volt belátni. Következő célunk a város térfigyelőrendszerrel való ellátása és a városőrség kialakítása mellett saját rendőrőrs telepítése. Másik nagy feladatunk a városközpont felújítása. A városi rang többek között segít abban, hogy városként tízszeres öszszegre pályázhatunk a központ felújítására. Augusztus 20-tól 23-ig ünnepelünk. A várossá válási ünnepség mellett ekkor tartjuk nálunk Pest megye fennállásának 1000. évfordulóját. Partnerkapcsolati megállapodást kötünk az erdélyi Homoródszentpállal, és ekkor lesznek a hagyományos Lovasnapok is – mondta a várossá válásról, terveikről, lehetőségeikről Lovas Lajos, Zsámbék polgármestere. Hajós Anna

TELEPÜLÉSÜGY – FEJLESZTÉSPOLITIKA

A húszéves város

ÉPÜL, SZÉPÜL

Martfű, az egykor virágzó cipőipari nagyfoglalkoztató település egyesek szerint megtorpant a fejlődésben, mások szerint most is gyarapodik. Tény, hogy a turizmusélénkítő fürdőfejlesztéstől sokat várnak. Ha nem is minden területen látványosan, de napjainkban is épül, szépül Martfű, a 7200 lakosú Tisza-parti kisváros. – Amikor a települést átvettem 2006-ban, nagyon komoly racionalizálással és pénzügyi korrekcióval kellett kezdenem, hogy újra lehessen dinamizálni a várost, amihez a mostani viszonyok kevésbé kedveznek, noha ez általános, nem martfűi sajátosság – mondja dr. Bakonyi Péter polgármester.

– Mennyire maradt meg az 1989-ben városi rangot kapott Martfű iparváros jellege napjainkra? – A Tisza Cipőgyár az 1940-es évek elejétől kezdett termelni, az ország legnagyobb cipőgyáraként. E köré szerveződött a település, korszerű elvek szerint. Fénykorában az üzem több mint ötezer embert foglalkoztatott. Kihelyezett leányvállalatai működtek az ország különböző részein. Komoly visszalépés volt a gazdasági rendszerváltás, amikor megtörtént ennek a hatalmas cégnek a szétdarabolása. Jelenleg a Tisza Cipőgyár Kft. áll felszámolás alatt. Lezajlott egy privatizáció, amit elleneztünk, hiába kértük az ÁPV Rt.-t, ne adja magánkézbe a céget, mert nem biztos, hogy pozitív eredményekkel jár. Sajnos,

ez be is következett. A Tisza ipartelepen ennek ellenére még mindig ezer embernek van munkahelye. – Szerencsére nem csak a cipőipar honosodott meg Martfűn. – Az 1970-es években idetelepült egy növényolajgyár, ami Közép-Európa legnagyobb növényolajgyárává vált, és most az ország egyetlen ilyen működő gyára. 1984-ben megépült az Első Szövetkezeti Sörgyár, amely ma a Heine-

ken Hungária Sörgyárak Zrt. egyik hazai gyára. Az élelmiszeripar hazai privatizációja nem volt sikertörténet. Martfűn, még ha idegen kézben is, de megmaradtak ezek az üzemek. A rendszerváltáskor bevezetett iparűzési adó 1990–98 között komoly fejlődést jelentett a városnak, amit másként ítéltek meg a martfűiek és másként a kívülállók. Időközben a szabályok változtak, mint ahogy változott az önkormányzatok helyzete is. 1998-tól lényegesen romlottak a lehetőségek az adóváltozások miatt. – A város gazdálkodásáról készített legutóbbi pénzügyi beszámolóban is ol-

vasható: a helyi adóbevétel továbbra is nehezen tervezhető, bizonytalan és így kiszolgáltatottá teszi az önkormányzatot. – Nem szerencsés ez a körülmény, ennek ellenére nagyon örülünk a helyi adónak, mert nagyon fontos a város további fejlődése szempontjából. Próbálkozunk Martfű ipari jellegét megőrizni, további beruházásokat idecsábítani. A ciklus eddig eltelt két és fél évében inkább a rehabilitációs foglalkoztatás terén voltak sikereink. Úgy tűnik, a Tisza ipartelep helyzete stabilizálódik. Másfél milliárdos költségvetésünk van, ez egy kisvárosnál jónak mondható.

Segít-Hetek? tábor Martfűn. A Hetednapi Adventista Egyház július második hetében Segít-Hetek? tábort szervezett Martfűn. A Miskolcról, Debrecenből, Abonyból, Szolnokról érkezett egyetemista és középiskolás fiatalok ingyen dolgoztak, ellenszolgáltatás nélkül, a munka öröméért és hogy segítsenek a településen – mondta lapunknak Jónás Tibor táborvezető. Az önkéntesek a főút melletti virágágyásokat gyomlálták és az általános iskola tantermeinek falait készítették elő festésre, illetve a művelődési központban működő 62 ezer kötetes városi könyvtárban zajló festéssel összehangolt állományrendezésbe kapcsolódtak be. Különösen ez utóbbi helyen fogadták örömmel őket, mert – amint Pápai Jánosné könyvtáros fogalmazott – 12 éve nem volt ilyen horderejű munkára lehetőségük, a fiatalok pedig lelkesek, szorgalmasak voltak, nagyban megkönnyítették ezt a munkát. Dr. Bakonyi Péter polgármester is örömmel vette a fiatalok jelentkezését a városszépítő önkéntes munkára, a táborozókat olcsó kollégiumi szállással segítette. www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

| 2009. július ÖN • KOR • KÉP

7

TELEPÜLÉSÜGY – FEJLESZTÉSPOLITIKA 350 millió forintos működési célú folyószámlahitellel vettem át a települést, az volt a célom, hogy ezt lefaragjam. Az adósság idén lecsökkent 70 millióra, amit igyekszünk tovább faragni, hogy kipréselhessük néhány beruházás önrészét. – Milyen megvalósult vagy tervezett fejlesztésekről tud beszámolni? – Zajlanak az útfelújítások, átadtunk egy igényes, többgenerációs játszóteret, a Szolnok–Martfű kerékpárút hiányzó szakaszai most épülnek. A szennyvíztisztító és az ipari park beruházással  Kisváros – nagy városházával  A Termálhotel impozáns épülete  Szent István szobra és a katolikus templom a főtéren  Uszoda magánerős beruházásból

8

ÖN • KOR • KÉP 2009. július

Magánerős fürdőfejlesztés A Martfűi Rekreációs Központ részeként néhány hete adták át az impozáns Gyógyfürdő és Uszodát. A Toma Bau Zrt. nevű magánvállalkozás nagy ívű fejlesztésekbe kezdett: 2005-ben megnyitotta a Martfű Gyógykempinget, azt követően felújította a Kastélyszálló Panziót, két évvel ezelőtt pedig megépítette a Termálhotelt. A mostani uszodamegnyitóval egy ötéves fejlesztési projekt zárult le. A fedett fürdőben, a régióban is hiánypótlónak számító, trambulinnal felszerelt 33 méteres sportmedence, gyógymedencék, tan-, illetve gyermekmedence található. A fürdőfejlesztés kültéri medencék, wellness központ építésével tovább folytatódik. A fürdő- és uszodaberuházás magánerőből valósult meg, állami támogatásként ötmillió forintot nyert a Toma Bau. A korábban átadott szálloda 200 millió forintos uniós támogatásban, a gyógykemping 37,4 millió forintos hazai vissza nem térítendő támogatásban részesült. még adósak vagyunk. Sajnos a külső környezet romlik, három éve nem nőnek az állami normatívák, nem túl bíztató a tervezett kilencszá-

| www.onkorkep.hu

zalékos elvonás sem a normatívából. Van egy turisztikai vállalkozás is a városban, igaz nem önkormányzati kézben, de folyton fejleszt, és bíztató együttműködési lehetőségek körvonalazódnak az önkormányzat és az üzemeltető cég között, amely gyógykempinget, szállodát, kastélyszállót és legutóbb egy uszodát is épített. – Élhető városnak ítéli meg Martfűt? – Feltétlen, hiszen a feszültségek talán kisebbek, mint máshol, az infrastruktúra elég fejlett, a város elhelyezkedése a négy kistérség határán igen kedvező. A település továbbra is fiatalnak számít az átlagéletkor alapján, de már elkezdődött az „öregedése”, ezért szeretnénk helyben tartani a fiatalokat. Ehhez megfelelő munkahelyek kellenek, de telekkialakítással is próbálkozik az önkormány-

| www.onkornet.hu

zat. Sajnos, a csökkenő gyereklétszám miatt a korábbi kettő helyett már csak egy általános iskolát működtetünk. A város kulturális élete nagyon gazdag, harmonikus a generációk együttélése. A nyugdíjasok aktív, kreatív tevékenységet folytatnak, a fiataloknak sok programot kínál a művelődési központ. A közbiztonság jó, annak ellenére, hogy a szomszédos településekről kedvezőtlen jelenségek is – mint a kukázás, kábítószerezés, uzsora – be-beszivárognak. Bízom a jövőben, szeretném, ha minél többen ellátogatnának Martfűre, és a város megtalálná a helyét a térségben a többi településsel együttműködve. A környék szép, közel van Cserkeszőlő, a Tiszakürti Arborétum, és itt folyik a Tisza. Kép és szöveg: Simon Cs. József

KULTÚRA

Finisben

Beszélgetés Páva Zsolttal, Pécs polgármesterével Valószínűleg minden felelősen gondolkodó magyar állampolgár gondterhelten figyeli, mi lesz Péccsel, hogyan tud felkészülni arra a megmérettetésre, amelyet az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyerése von maga után. Bizonytalanná vált az anyagi háttér, a szükséges épületek elkészülte is kétségesnek tűnik. Váltották egymást a projektvezetők és a város polgármesterei. Pedig 2004-ben, a címért folyó versengésben kiváló pályázatot sikerült beadni „Pécs, a határtalan város” címmel, amely a közeli országhatárra, a környező és itt élő kultúrák sokszínűségére épített.

Hol tartanak most? – kérdeztük dr. Páva Zsoltot, a város új polgármesterét, aki szinte az utolsó órákban kapta kezébe a stafétabotot. – A felvezető év legrangosabb eseménye az Operalia, Plácido Domingo nemzetközi énekversenye, amelyre a világ minden tájáról érkeznek versenyzők és az opera műfajának elismert nagyjai. Az elődöntők és a középdöntő helyszíne Pécs lesz, valamint annak a hangversenynek is, amely a budapesti Operaház-beli döntő után nálunk is lehetőséget kínál a verseny legjobbjainak a bemutatkozásra. Mindvé-

gig a pécsi Pannon Filharmonikusok kísérik az énekeseket, és őket vezényli Plácido Domingo. – Az eddig felmerült problémákból mi az, ami megoldódott, amelyekről látszik, hogy meg fog oldódni és melyek azok, amelyek továbbra is nehézséget jelentenek? – Ez az egy év sok gondot és lehetőséget tartalmaz. A választás után úgy döntöttem, nem túlélni kell az eseményt, hanem Pécs városát olyan helyzetbe hozni, hogy alakítója, irányítója legyen a folyamatnak, és végül nyertesen kerüljön ki belőle. Sok munka van mögöttünk, és most már vannak jó híreink is. Elfogadtuk a januártól decemberig tartó programot, aláírtuk két fontos beruházás, a Zsolnay Kulturális Negyed és a koncertterem szerződését. Sajnos a késést nem tudjuk behozni, de a Zsolnay negyed 2010 végére,

a koncertterem pedig 2010 októberére elkészül, tehát a késedelemből valamennyit lefaragtunk. Viszont minden közterület-felújítás befejeződik a jövő év elejére, köztük a főtér, a Széchenyi tér is. Sikerült a polgárokat visszahozni az EKF-rendezvénysorozat közelébe, 100 millió forintos civil alapot különítettünk el. Pályázhatnak ők is, hogy megmutassák, mit tudnak a pécsi polgárok hozzátenni az eddigi programokhoz. Szeretnénk, ha a fiatalokat, a gyerekeket támogató, az ő életüket, valamint a fogyatékossággal élők helyzetét bemutató rendezvényeket hoznának. – Mi lesz a tervezett szállodaépítésekkel? – A szállodai kapacitás terén nincs okunk a büszkeségre, a válság elvette az előtte érezhetően létező beruházási kedvet, lelassult a különböző kategóriájú hotelek építése. Az utóbbi hetek pozitív fejleménye, hogy az egyik jelentős, négycsillagos belvárosi szálloda, ami úgy volt, hogy nem épül meg, mégis elkészül. Most arról tárgyalunk az érintettekkel, hogyan lehet a meglévő hoteleket felújítani, magasabb szintre hozni. Talán az év végére ezek a beruházások is megvalósulnak. – Milyen a város megközelítése, az út, a vasút területén lesz-e előrelépés? – Az építésben résztvevő szakemberek megerősítették azt az információt, hogy az időpont tartható: 2010. március 31-én átadják a hoz-

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

zánk vezető autópályát. Az Intercity ügyében nincsenek jó híreink. A menetidő csökkenésére nem lehet számítani, jó esetben is csak a szinten tartást sikerül megőrizni, vagyis a két óra ötven perces utazási időt. Repülőterünk regisztrált nemzetközi légikikötő, közepes vagy annál kisebb gépek fogadására alkalmas. Miután az önkormányzat számára jelentős többletfinanszírozási kötelezettséggel jár a fenntartása, ezért szakmai befektetőt keresünk. – A 2004-ben elhangzott koncepció szerint határon átnyúló programokat is beiktatnak. Ezek megvalósulnak? – A Balkán kapuja volt az üzenet. Talán halványabban lesz jelen, mint akkor gondoltuk, ám ez továbbra is filozófiája a programnak. Elsősorban Kelet-Horvátország, Szlovénia, Bosznia, Szerbia és a Balkán többi állama szerepel zenei, irodalmi, kulturális eseményekkel ebben a sorozatban. Az EKFcímet velünk együtt elnyert Essennel és Isztambullal napi kapcsolatban állunk, együtt is működünk az irodalomtól a táncon át a zenéig több területen. Jönnek hozzánk, illetve mi is viszünk hozzájuk rendezvényeket. Ugyancsak tartjuk a kapcsolatot Grazcal, a testvérvárosunkkal, amely néhány éve nyerte el ezt a rangot. A mostani programgazda, Linz is sok segítséget ad, és Vilniusszal szintén szoros és jó az együttműködésünk. Hajós Anna | 2009. július ÖN • KOR • KÉP

9

KULTÚRA

Amíg emberek élnek a földön, addig ők énekelni akarnak Kincses Veronikával Szegvári Katalin beszélgetett – Egy civil számára óriási rangnak számít, ha egy énekest felkérnek egy ilyen verseny zsűrijébe… – A szakmabelinek még inkább óriási rang…Mi több, kitüntetés, hiszen a zsűri tagjai közül többen már kezdő énekes koromban is szaktekintélyek voltak. Például Ioan Holender, a bécsi Staatsoper jelenlegi igazgatója, aki menedzserként már főiskolás koromban szerződtetni akart a Grazi Operaházba. – És miért nem ment? Akkortájt ez különösen nagy lehetőség volt… – Mert nem engedtek el a Zeneakadémiáról, de különben is a magyar énekesek számára mindennél fontosabb a Magyar Állami Operaház színpadán énekelni. Nekünk az a szentély.

– A három tenor közül Carerassal és Pavarottival énekelt… – Sajnos Domingoval még nem hozott össze a sors. De ami késik, nem múlik. Személyesen most találkozunk először. – Hogyan jellemezné a nagy trió tagjait? – Pavarotti hangszínétől elolvadok. Nagyszerű volt vele a Bohéméletben. Amikor évekkel később Buenos Airesben találkoztunk, ő is szeretettel idézte fel közös előadásunkat. Carreras személyisége, lírája, lenyűgöz. Nagy élmény volt, amikor két éve Pécsett énekelhettem vele. Domingo igazi renszánsz ember. Énekel, vezényel, majd elrepül a Forma 1re, énekversenyt rendez, de

Kincses Veronika tanulmányait a Zeneakadémián végezte, illetve a római Accademia di Santa Cecilián. 1973-ban a Magyar Állami Operaház magánénekese lett. A világ számtalan operaszínpadán énekelt már. Számos komplett operalemezen énekelt főszerepeket, magyar és külföldi hanglemezcégek felkérésére, hét szólólemez, előadások felvételei és önálló film- és televiziós produkciók jelentek meg DVD-n. Lemezei nemzetközi hanglemezdíjak nyertesei (Párizs, New York). A világ számtalan operaszínpadán énekelt már visszatérő vendégként nagy sikerrel. A bécsi Staatsoperben, a berlini Deutsche Operben, a velencei Teatro La Feniceben, a római operaházban, a barcelonai Teatro Liceuban, a Buenos Aires-i Teatro Colónban, a bostoni, San Francisco-i, montreali operákban. Neves fesztiválok vendégeként Salzburgban, Bécsben, Athénban, Thesszalonikiben, Bard-fesztiválon (New York), Firenzében, Drezdában stb. énekelt. Szingapúr, Hongkong, Izrael koncerttermeiben, valamint a Carnegie Hall-ban is fellépett. Törökországi bemutatóként Bartók: A kékszakállú herceg vára című operájában Judit szerepét énekelte. A Pécsi Tudományegyetem-Művészeti Kar professzoraként az énektanszék megalapítója, tanára és tanszékvezetője volt.

10

ÖN • KOR • KÉP 2009. július

| www.onkorkep.hu

egy napot sem bír ki éneklés nélkül. És ha felmegy a színpadra, ő maga Radames, Lohengrin, Otthelo és a többi hős, akiket megformál. Árad belőle a jóság, elképesztő pozitív kisugárzása van. Igazi latin férfi. Az ember úgy érzi, hogy Domingo az apja, a mentora, a fivére, a barátja. Kollégák, akik már énekeltek vele, mesélik, hogy előadás előtt mindenkihez van egy bíztató szava. Ideális partner. Pedig – saját tapasztalatból tudom – nem könynyű a színpadra lépés előtti egy-két óra. Nagy teher és felelősség minden este azonos színvonalon énekelni, de annyi öröm van benne, hogy igen nehéz abbahagyni. Pedig Domingo sem húsz éves már… – Mikor dőlt el, hogy énekesnő lesz? – A Magyar Rádió Gyermekkórusában már 12 évesen szólót énekeltem. Akkor határoztam el, hogy ha törik, ha szakad operaénekes leszek. – Olykor temetik az operát. Azt mondják elavult műfaj… – Ehhez képest a Domingo versenyre 900 fiatal jelentkezett. Amíg emberek élnek a földön, addig ők énekelni akarnak, a maguk örömére, a kisgyereküknek – ki ne emlékezne édesanyja altatódalára? – vagy a színpadon. – Milyen szempontok alapján zsűrizik a versenyen? – Mivel a jelentkezők közül nem egészen kezdőket választott ki az előzsűri, hanem 48, már részben

| www.onkornet.hu

Domingo nemzetközi énekverseny. A július 25. és augusztus 1. között Pécsett, illetve Budapesten zajlik a Plácido Domingo nemzetközi énekverseny. A világhírű tenorista 16 évvel ezelőtt hívta életre az Operaliát, amely idén a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódik. A zsűri tagjai: Jean-Luc Choplin, a párizsi Théatre du Chatelet főigazgatója, Marta Domingo, Plácido Domingo felesége, aki rendező is, Thierry Fouqet, a Bordeaux-i Operaház művészeti vezetője, Jonathan Friend, a New York-i Metropolitan Opera menedzsere, Juan Matabosch, a barcelonai Gran Teatre del Liceu művészeti igazgatója, Antonio Moral, a Teatro Real del Madrid művészeti igazgatója, Andrés Rodríguez, a Teatro Municipal de Santiago de Chile művészeti igazgatója, Helga Schmidt, a valenciai Palau de les Arts Reina Sofia igazgatója, Jean-Louis Grinda, az Opéra de Monte-Carlo igazgatója, Ioan Holender, a bécsi Staatsoper igazgatója, Peter Katona, a londoni Covent Garden művészeti vezetője és Grégoire Legendre, a Québeci Opera főigazgatója. A bíráló testületben a rangos külföldi szakértők mellett az egyetlen magyar zsűritag Kincses Veronika Kossuth-díjas szopránénekes.

pályán lévő versenyzőt, ezért mások a szempontok, mintha kezdőket ítélnék meg. Természetesen nagyon fontos a hang, a muzikalitás, de hallottam én már kevésbé szép hangot, amit az énekes az előadásával, a személyiségével ellensúlyozott. Nem leszek szőrös szívű, még jól emlékszem, milyen nagy megpróbáltatás egy fiatal énekesnek megmérettetni magát.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

T LE ÉK LL ME

A nő az a lény, amely végletes erejében és gyengeségében: képes elájulni, ha egy egeret vagy pókot meglát, és az élet legnagyobb rémületeivel sokszor rettenthetetlenül száll szembe. (Denis Diderot)

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2009. július

Az ENSZ-ben

már nem csak díszpintyek a nők Beszélgetés Akóts Klára rendkívüli és meghatalmazott nagykövettel, a Magyar Köztársaság Állandó ENSZ Képviselete (Genf) vezetőjével  Ön hogyan került kapcsolatba a külpolitikával? – A közgazdasági egyetem nemzetközi szakán végeztem, amikor még nagyon kevés nő volt a szakmában.  Most is kevés van. – Igen, de a fiatalok körében egyre többen választják ezt a pályát. Tehát remélem, hogy idővel kiegyenlítődik az arány.

 Amikor elfoglalta pozícióját Genfben, mit tett ki először az irodájában? – Azokat a tárgyakat, melyeket az itthoni kollégáktól, barátoktól kaptam útravalóul. Volt köztük szakkönyv, de humoros irodalom is. A központi helyre egy vaskos kötet került, amiben az összes Genfben működő, kb. 920 nemzetközi szervezet megtalálható. Ez a könyv emlékeztet arra, hogy Magyarországot milyen sok irányban kellene bemutatni, és milyen sok irányban kell a magyar érdekeket képviselni.  „Női” tárgy is került az íróasztalra? – Virág mindig van az asztalomon.  És a lánya képe? – A lányom már 24 éves, komoly, önálló egyéniség. Ő úgy tartja, hogy a családi életet és a munkát élesen el kell választani. Nem szeretné, hogy a mama munkahelyén kint legyen a képe. Ráadásul az enyémhez hasonló szakmai irányba indult el, és úgy döntött, hogy minden meccsét maga vívja meg.

 Sok akadályt kellett leküzdenie, hogy előre jusson? – Elsősorban ahhoz kellett hozzá szoknom, hogy rendszeresen olyan megbeszéléseken vettem és veszek részt ma is, ahol egyedül vagyok nő, valamint, hogy bizonyos élethelyzetekben vannak, akik furcsán néznek rám, nemcsak azért mert nő vagyok, hanem mert fiatalabb, mint férfi diplomatatársaim. Azt is furcsállották a kollégák, hogy nő létemre olykor férfiasan keményen mondok véleményt.  Ráadásul még csinos is. – Na, hát ezzel soha nem éltem. Ez nálam alapszabály. A kezdetektől fogva szigorú szakmai síkon haladok. Inkább tekintsenek vaskalaposnak, merevnek. Ugyanakkor azt vallom, vállalni kell, hogy nő vagyok. Megjelenésben és véleményalkotásban egyaránt. Tehát, ha már gyárilag érzékenyebbek vagyunk problémákra, inkább észreveszünk árnyalatokat, más módszerrel kívánjuk a partnereket meggyőzni, nem feltétlenül erőből, szkanderből, mint a férfiak többsége, hanem esetleg még három érv felvetésével, vagy egy szokatlan gondolat bevetésével, akkor ezeket az előnyöket hasznosítani kell. És ezzel mindenki nyer, hiszen egy vitás kérdést könnyebb eldön-

teni, ha legalább az egyik fél kompromisszumkereső. Minek következtében, adott esetben győztesen tud felállni az asztaltól.  Nekem is szilárd meggyőződésem, hogy azok a nők, akik anyák is, bármilyen pozícióban vannak, egy-egy döntés meghozatalakor ösztönösen a gyerekeik jövőjére is gondolnak, ami fontosabb egy pillanatnyi győzelemnél. – Ezért is örülök annak, hogy az ENSZben egyre több a nő diplomata. Amerika nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a nők ne csak díszpintyek legyenek.  Hol a helyünk, nekünk magyaroknak, a genfi nemzetközi szervezetek központjában? – Ott tulajdonképpen egy furcsa kettősség érzékelhető. Az egyik oldalról úgy tűnik, mintha a nemzetközi szervezetek hatalmas nagy székházaikban, mint elefántcsont-tornyokban, a világtól távol dolgoznának.  Nehezen hagyják magukat a valóságtól befolyásolni? – Olykor még ez is igaz. És ezt a távolságot nagyon konkrét magyar érdekek érvényesítésével kell áthidalnunk. Felmérve azt, hogy közepes méretű országként mi a lehetőségünk, mekkora a játékterünk. Ennek tudatában kell megtalálni a Magyarország számára fontos hangsúlyokat. Az ötszáz oldalas könyvben lévő szervezetek között prioritásokat kell felállítani. El kell dönteni, hogy a mi kis, négy diplomatából álló csapatunknak mi a missziója. Konkrét példaként a legfrissebbet említeném, ami azt hiszem, igen komoly sikere a magyar diplomáciának. Május 12-én az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagja lettünk. Ez a szervezet 47 ország képviselőiből áll. 2006-ban jött létre. És most van az első olyan szakasz, amikor újabb és újabb országok kerülnek be, és mindig vannak kifutók, amelyek búcsúznak. Ez egy három évre szóló tagság, egybeesik a

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. július

11

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK magyar európai uniós elnökség időszakával, ami 2011 első felében kezdődik. Nagyon remélem, és meggyőződésem, hogy addigra életbe lép a Lisszaboni Szerződés, ami azt jelenti, hogy 2010 januárjától Spanyolország, Belgium és Magyarország lesz az első olyan három ország, ami az új felfogású trió-elnökségben tizennyolc hónapos egységes munkát tud végezni. Ez mindenképpen előnyösebb, mint a korábbi hat hónapig tartó működés, amikor nem volt idő az elkezdett munkák befejezésére.  Az emberi jogi tanácsi tagság komoly presztízst jelent Magyarországnak… – Sokszorosan erősebbek vagyunk tőle. Mert az én értelmezésemben, nem egyszerűen megduplázódnak a lehetőségeink, hanem sokszorosára növeked-

nek azáltal, hogy ugyan a keleti csoport kvótáján, de EU-tagállamként, a nyugat-európai csoport országaival közös értékrendet képviselve tudunk magyarként – reményeim szerint – aktív és kezdeményező szerepet vállalni. Hiszen a kelet-európai térség múltját, gazdaságát, az elmúlt 20 év történetét a tagok közül mi ismerjük a legjobban. Ez azt is jelenti, hogy segíteni tudunk azoknak az országoknak, amelyek még csak az út elején járnak, most térnek át a modern gazdaságra, most változik a parlamentjük, most alakulnak a társadalmi szervezeteik. És nemcsak a mi térségünkben tudunk segítséget nyújtani, hanem Ázsia és Afrika számos országának is, amelyekkel hagyományosan jók a gazdasági és kulturális kapcsolataink. Ugyanis ezen államokból az elmúlt évtizedekben sok

II. Budapesti Emberi Jogi Fórum – 2009. június 25–26.

Konferenciasorozat magyar kezdeményezésre A Külügyminisztérium 2008-ban döntést hozott arról, hogy Budapest Human Rights Forum néven évente megrendezésre kerülő nemzetközi emberi jogi konferenciasorozatot indít. Az I. Budapesti Emberi Jogi Fórumot 2008. augusztus 28-án és 29-én tartották az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata aláírásának 60. évfordulója alkalmából. A konferencia központi témája az emberi jogvédők helyzetének elemzése volt. Magyarország – jelezve az emberi jogok iránti elkötelezettségét – az ENSZ emberi jogi tanácsi jelölése során is kötelezettséget vállalt az emberi jogi fórum éves rendszerességgel történő megrendezésére. A II. Budapesti Emberi Jogi Fórumot ez év június 25-én és 26-án rendezte a Külügyminisztérium, ahol a négy panelvita keretében a közönségnek is lehetősége nyílt bekapcsolódni a vitába. A II. Budapesti Emberi Jogi Fórumra meghívást kaptak fontos nemzetközi szervezetek, így az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Unió képviselői, számos nem kormányzati szervezet, továbbá az egyes témákban érintett, illetve az aktív kormányok képviselői. A nyitóbeszédet Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára mondta, ezt Javier Solana-nak, az Európai Unió Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselőjének, majd Navanethem Pillaynak, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának videoüzenete követte.

12

Az első panel a népirtás megelőzésére kívánt összpontosítani, amelynek előzményeként Magyarország egy Népirtást Megelőző Központ megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére tett ígéretet az I. Budapesti Emberi Jogi Fórumon. A második panel az Európai Unió keleti szomszédság-politikájának emberi jogi aspektusait helyezte vizsgálódásának középpontjába. Tekintettel arra, hogy a Keleti Partnerség beindításával új lendületet vett a párbeszéd az EU keleti szomszédaival, kiemelten fontos az emberi jogi aspektusok körüljárása. A harmadik panel vezérvonala a mozgásszabadság, különös tekintettel a migráció kihívásaira – a vasfüggöny lebontásának huszadik évfordulója és Magyarország nyugati határainak megnyitása alkalmából. Ez az 1989. május 18-án meghozott döntés teremtette meg a lehetőségét annak, hogy a Német Demokratikus Köztársaság polgárai szabadon a Német Szövetségi Köztársaságba utazhassanak. Végül – a többi között – ezek a lépések vezettek el Németország újraegyesítéséhez. Tekintettel arra, hogy a határaink megnyitása fontos lépés volt a demokratizálódás folyamatában, a fórum negyedik paneljának fókuszában a szabad és törvényes választások álltak, megvitatva a kérdéskörben aktív nemzetközi szervezetek választási megfigyelői misszióinak munkáját.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. július

diák tanult Magyarországon, akik már visszamentek a hazájukba, ahol nemcsak az államigazgatásban, hanem a gazdasági életben is komoly pozíciókat töltenek be. Vietnam, Laosz, Mongólia, hogy csak néhányat említsek. És ami nagyon fontos, hogy nekünk nincsen nehéz gyarmati hátizsákunk, ami az érintettek számára kétségessé teszi, hogy amikor egykori gyarmattartóik irányt akarnak mutatni, vagy kritizálnak valamit, az tényleg őszinte vélemény-e, vagy netán valami mögöttes szándék vezérli őket. Velük szemben mi megbízható, hiteles, kiszámítható partner vagyunk.  Elsősorban milyen kérdésekben akarnak megnyilvánulni a tanácsban? – A mi prioritásaink: a nemzeti kisebbségek helyzete, az emberi jogok szélesebb összefüggése, legyenek ezek a nők, a gyermekek jogai vagy a diszkriminációmentes élethez való jog. A mostani időszakban, amikor a pénzügyi és gazdasági válság különösen sebezhetővé teszi a kisebbségeket, fokozott figyelemmel kell lennünk irányukba. Tehát azt hiszem, hogy egy ilyen történelmi időszakban talán túlzás és elfogultság nélkül azt lehet mondani, hogy megnő az emberi joggal foglalkozó szervezetek, intézmények szerepe, különös tekintettel az ENSZ-re, ami az emberi jogokkal foglalkozó univerzális, átfogó, intézmény. Vannak természetesen olyan egyezmények, amelyek speciálisan a gyermekek vagy a nők jogaival foglalkoznak, de az ENSZ az, ami átfogóan egyaránt foglalkozik a politikai és polgári és az egyes társadalmi csoportok jogaival.  Mi a II. Budapesti Emberi Jogi Fórum jelentősége? – Magyarország azon kevés országok egyike, amelynek emberi jogi nagykövete van. Ez azt jelenti, hogy különösen kiemelten és következetesen foglalkozunk az emberi jogi kérdésekkel, amit ez a tanácskozás is bizonyított. Most azon dolgozunk, hogy a szakmai és politikai szándékaink a nemzetközi közvélemény számára is megismerhetők legyenek. Ebben a folyamatban sokat jelentett, hogy a konferencián komoly nemzetközi részvétel volt. Négy nagy blokkban foglalkoztunk különböző emberi jogi kérdéskörökkel. Ebből az egyik egy magyar kezdeményezés, ami egy budapesti székhelyű népirtás elleni nemzetközi központ életre hívása lenne. Az öt kon-

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK tinensről dolgoznának itt olyan kutatók, akik a legjobban ismerik saját régiójukat. A feladatuk – a többi között – az lenne, hogy időben felhívják a figyelmet azokra a területekre, ahol olyan feszültséggócok alakulnak ki, amelyekből bármikor népirtás lehet. Sok elemző állítja, hogy ez nem egy hirtelen kirobbant politikai feszültségből keletkezik. A népirtás előzménye, szinte minden esetben, a hosszú időn keresztül lappangó gyűlölet, politikai, gazdasági, szociális feszültség.  Magyarországon a cigánykérdés is erről szól, mert nem hiszem, hogy régen a nem cigányok imádták a cigányokat. – Számunkra a nagy prioritások között két fő vonulat a legfontosabb: az emberi jogi kérdések, ezen belül a kisebbségek, a nemzeti kisebbségek helyzete. A másik ilyen kérdéskör a leszerelés. Mind a két területen hosszú éveken keresztül eléggé fagyos volt az USA-val az együttműködés. Olyannyira, hogy Genfben hosszú évekig nem volt amerikai nagykövet. A missziót ügyvivő vezette. Az Obama-adminisztráció hivatalba lépése óta nagyon pozitív, kezdeményező, együttműködési készséget mutató üzeneteket küldött a legkülönbözőbb területekre. Már hónapok óta jól érzékelhető, hogy visszatértek a nemzetközi együttműködésbe. Ennek most már egyértelmű bizonyítékai vannak: velünk együtt az Egyesült Államokat is beválasztották az Emberi Jogi Tanácsba.

„A szembenézést nem lehet halogatni…”

 Elég nehéz lehet bizonyos kardinális kérdésekben úgy döntéseket hozni, hogy a legerősebb hatalom nincs jelen. – Igen, most minőségi változás történt. Visszatérve az eredeti kérdéshez: mint misszióvezetőnek, nekem is vannak személyes prioritásaim. Az egyik a romakérdés, a másik a női ügyek és a harmadik a környezetvédelem, klímaváltozás, a vízhez kapcsolódó modern témák. Úgy gondolom, hogy Magyarországnak egyrészt meg kellene próbálni jobban tudatosítani a nemzetközi partnerekben, a nemzetközi közvéleményben, hogy mit tesz ezeken a területeken, milyen kiváló szakembereink és eredményes projektjeink vannak. Ez azért is fontos, mert kialakult egy sajátos negatív trend, ami már elérte a nemzetközi sajtó szintjét. Például a romakérdésben. Ezért sem lehet halogatni, hogy elmondjuk, mi az, amit tenni próbálunk, és be kell mutatnunk, hogy ez nem csupán magyar probléma.  Nem nemzeti sajátosság? – Az egész régióban komoly probléma, amiben igenis vannak jó tapasztalatok, projektek. Ezeket kell egymással – szorosabb regionális együttműködésben – megosztani. Ugyanis egy olyan népcsoportról van szó, amely komoly migrációs és történelmi hagyományokkal rendelkezik. Ezeket tiszteletben kell tartanunk. Nemzetközi összefogással kellene eljutnunk odáig, hogy megismerjük a roma népesség hagyományait, művészetét, kultúráját, azokat a tradíciókat, amelyek az európai kultúra, mi több a nemzetközi kultúra részét képezik. A szembenézést nem lehet halogatni, és nem csak azért, mert az Emberi Jogi Tanács egyik munkaformája az úgynevezett felülvizsgálati folyamat, aminek keretében minden országnak jelentést kell adnia, amelynek kapcsán a bizottság egy ülésén a tagok kérdéseket tesznek fel, keményen firtatva a kényes témákat. Ahhoz, hogy erre felkészüljünk, már most elő kell venni a tükröt, ami a valós helyzetet mutatja.  Ugyanakkor a nemzetközi megítéléshez egy szempontot hozzátennék, amit ön nyilván jó diplomataként udvariasságból nem említ. A rólunk kialakult képben óriási szerepe van a hazai médiának is, amely nyitottabb a botrányokra, mint az eredményekre. Sz. K.

Lezárult

az első kormányzati szintű női esélyegyenlőségi képzés A politikai döntések meghozatalakor figyelembe kell venni a nemek közötti esélyegyenlőséget – közölte Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára Budapesten, a kormányzati gender mainstreaming képzési program zárókonferenciáján. A szakállamtitkár elmondta: a gender mainstreaming olyan politikai célt és stratégiát jelent, amely a nemek közötti esélyegyenlőséget a politikaformálás középpontjába helyezi. A Magyarországon mérföldkőnek tekinthető képzésben a kormányzati szféra közel 150 munkatársa vett részt. A program összköltsége 85 ezer euró volt, amelynek nagy része európai uniós támogatás, a 15 ezer eurós önrészt pedig a tárca biztosította. A képzés 2009 tavaszán, az Európai Bizottság Progress Programja pályázatának keretében valósult meg, ez a bizottság 2007 és 2013 közötti foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja. Az esélyegyenlőségi képzésben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Miniszterelnöki Hivatal, az Önkormányzati Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az APEH és a Magyar Államkincstár munkatársai vettek részt. A fő célkitűzés az volt, hogy a nemek egyenlőségének érvényesítéséhez a részt vevő szakemberek számára átfogó ismereteket, továbbá saját működési területüket érintő praktikus tudást nyújtsanak és terjesszék a gyakorlatban már jól működő példákat – közölte Rauh Edit. A képzéshez kapcsolódóan elkészült egy általános ismereteket tartalmazó kézikönyv, valamint nyolc munkafüzet, amelyek az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz igazodva ismertetik a irányító hatóságok feladatait. A programban szakmai közreműködőként részt vett a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Konszenzus Alapítvány budapesti szervezete. Forrás: http://www.onkornet. hu/cikk.html?cikk_id=15280

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009.július

13

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK „El kell érni, hogy a közigazgatás szolgáltasson, és ne hatalmat gyakoroljon”

Partvonalról a fősodorba

Beszélgetés Rauh Edit szakállamtitkárral  Mit tanultak a tréning résztvevői? – A résztvevő államigazgatási szervezetek munkatársai egy-egy elméleti és gyakorlati blokkból álló képzés során foglalkoztak a gender mainstreaming alkalmazásához kapcsolódó témakörökkel. Az egyes a tréningek a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (népszerűbb nevén Női Érdek) gender szakértőinek és a Konszenzus Budapest trénereinek együttműködésében zajlottak. Az elméleti előadások során a Női Érdekből érkezett trénerek ismertették a gender mainstreaming fogalmát és a hagyományos egyenlőségi politikákhoz való viszonyát, felsorolták gyakorlatba ültetésének szükséges előfeltételeit, valamint beszámoltak az előforduló fő problémákról és ezek megoldási lehetőségeiről. A képzés máso-

 Kinek az ötlete volt a képzés? – A tréning-sorozat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Szakállamtitkárságának kezdeményezésére indult el és az Európai Bizottság Progress Program pályázatának keretében valósult meg. Kezdeményezésünk az Európai Unió azon világos politikai akaratát tükrözi, mely szerint a nemek egyenlőségének eléréséhez mind az elméleti kereteket és módszertant, mind a sikeres gyakorlati alkalmazás feltételeit meg kell teremteni. A magyar államigazgatásban ez volt az első ilyen jellegű képzés, s mérföldkőnek tekinthető a vállalkozás amiatt is, hogy a tréning kormányzati szintű szakemberek bevonását célozta meg.  A „gender mainstreaming”-nek még nincs bejáratott magyar megfelelője. – A kifejezés olyan politikai célt és stratégiát jelöl, amely a nemek közti esélyegyenlőséget a politikaformálás központjába helyezi. Erre a kívánatos tendenciára utal a tréningek kézikönyveként megjelentetett kötetünk címe is: Partvonalról a fősodorba. A gender mainstreaming tehát a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének megvalósítását szolgáló átfogó politika, mely arra irányul, hogy a nemek közti egyenjogúság kérdése bekerüljön az általános politikába, a programtervezésbe, valamint a szektoriális politikába és tevékenységekbe, s azt célozza, hogy ez a szemlélet minden egyes politikai, igazgatási lépés és intézkedés során érvényre jusson.

14

A gender mainstreaming segíti a szegénység visszaszorítását, hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, erősíti az állampolgári összetartozást. Hatékony eszköz az egyenlőtlenségek leküzdésére, akár nőket, akár férfiakat ér hátrányos megkülönböztetés. Nagyszabású gazdasági és társadalmi intézkedésekhez s ezek révén jelentős többletforrások felszabadításához vezet. Értelmes közgazdasági környezetet teremt, a nőknek éppúgy biztosítva az aktivitás lehetőségét, mint a férfiaknak, lehetővé téve ezzel a munkaerő alkotóképességének 100 százalékos kihasználását. Újabb lépés az egyenlőség felé vezető úton: mindenkiben tudatosítja, hogy a társadalmi nem egyike az ember életét a születésétől fogva meghatározó legfontosabb szabályozó elveknek. A női és férfi identitás tiszteletben tartására ösztönöz, természetesnek veszi, hogy a nők és a férfiak élete eltérően alakul, ezért mások a szükségleteik, más az élményviláguk és más az értékrendjük is. A nők és férfiak közötti kiegyensúlyozottabb felelősség-megosztást célozza, érvényesítése határozott politikai cselekvést és támogatást, világos, érthető célkitűzéseket és mutatókat igényel. Megvalósítása nem megy egyik pillanatról a másikra, hosszú folyamatot jelent. Tartalma. A gender mainstreaming azt jelenti, hogy a nők és férfiak közötti különbségek soha nem képezhetik a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) alapját.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. július

dik részében a Női Érdek és a Konszenzus Budapest trénerei együtt dolgoztak; ezeken a foglalkozásokon a résztvevők terület-specifikusan foglalkozhattak a gender mainstreaming sikeres alkalmazhatóságának kérdésével. Ekkor került sor olyan gyakorlati ismeretek átadására is, mint a „gender érzékeny” költségvetés, „gender érzékeny” akcióterv és pályázati kiírás készítése. A tréning-sorozathoz kapcsolódóan kiadtunk egy általános ismereteket tartalmazó kézikönyvet arra számítva, hogy az öszszeállított anyag a jövőben is használható ismeretanyagot nyújt a résztvevőknek. Ezen felül az egyes Irányító Hatóságok munkatársai és vezetői számára egy-egy munkafüzetet is összeállítottunk, melyek tartalmát az Irányító Hatóságok legfontosabb feladataihoz illeszkedve igyekeztünk kialakítani, mindvégig azt az alapkérdést szem előtt tartva, hogy mit jelent a gender manistreaming elv alkalmazása az Irányító HatóÚjra kell gondolni a munkaerőpiac működését és annak a nők és a férfiak foglalkoztatására gyakorolt hatását. Tartós változásokra van szükség a társadalomban: át kell alakítani a szülői szerepeket, a családszerkezetet, a munka- és időbeosztást, akár az intézmények működését is. Nem a nőket kell valahol a lehetőségek peremén hozzáigazítani a fennálló viszonyokhoz, hanem magukat a társadalmi viszonyokat kell átformálni. Olyan együttműködést kell kialakítani nők és férfiak között, amely lehetővé teszi, hogy mindkét nem egyaránt részt vehessen a társadalom fejlődésében, és egyaránt részesedhessen e fejlődés eredményeiből. Fel kell tárni az egyenlőtlenség valódi okait, és ezekre ható célzott beavatkozásokat kell alkalmazni. Gondoskodni kell arról, hogy intézkedéseink ne csupán érzékenyek legyenek a nemek közötti különbségekre, de hozzájáruljanak az egyenlőtlenségek csökkentéséhez is. Jól kell föltenni a kérdéseket, hogy világos legyen, mire kell fordítani a korlátozottan rendelkezésre álló forrásokat. Több figyelmet kell fordítanunk a férfiakra, és arra, hogy mit tehetnek ők egy igazságosabb társadalomért. Elemei. A gender mainstreaming magában foglalja a cselekvési stratégiát, a döntéshozatalt, az információkhoz való hozzáférést, az eljárásokat és módszereket, a módszertant, az alkalmazást, az ellenőrzést és az értékelést.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ságoknál és az Operatív Programokban? A kézikönyvet – mely a Minisztérium Esélyegyenlőségi Szakállamtitkársága, a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete, valamint a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség együttműködésében jött létre – természetesen egy szélesebb olvasóréteg számára is ajánljuk: politikusoknak, női érdekvédő szervezeteknek, civil szervezeteknek és egyéb szakembereknek. Reméljük, hogy a közreadott anyag a társadalom különböző szintjein működő további szervezeteket ösztönöz arra, hogy gender mainstreaming stratégiákat dolgozzanak ki és léptessenek életbe.  Nagy a lemaradásunk e téren? – Én úgy látom, hogy az uniós csatlakozásunkat megelőzően és azzal egy időben Magyarország a demokratikus intézményrendszerét rendbe tette, és igazodott az Európai Unió másodlagos jogrendszeréhez is. Ez azt jelenti, hogy minden olyan direktívát átvettünk, harmonizáltunk, ami a csatlakozásunkhoz szükséges volt. Természetesen vannak még hiányok és hiányosságok, de ezek pótlása folyamatban van. Magyarországon az esélyegyenlőség terén kormányzati és civil szervezeti szinten is igen nagy gondot fordítunk a fogyatékossággal élőkre, a roma lakosság integrációjára, az életkorral kapcsolatos diszkrimizáció megszűntetésére, ugyanakkor a közgondolkodásba nem ment át a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének még a problematikája sem. Tehát ha ma Magyarországon megnézzük a foglalkoztatást vagy a nők közéletben való részvételét, akkor a felmérésekből világosan látszik, hogy sok még a tennivaló. De addig, amíg az államigazgatásban a gender mainstreaming szemlélet nem kerül be a tervezésbe, addig nem fogunk eredményeket elérni. Az a véleményem, hogy csak az válik társadalmi normává, ami rendszer-szerűen működik. Nem véletlen tehát, hogy ilyen típusú képzéseket indítottunk. Gyakorta tapasztaljuk hogy egy pályázat elbírálásakor nem egyformán pontozzák az esélyegyenlőségi vállalásokat. Nagy valószínűséggel azért, mert a bírálók sincsenek tisztában azzal, hogy miként kell megítélni a nők és férfiak szerepét egy-egy projektben. Ahhoz, hogy a döntéshozók egy ilyen típusú gondolkodást át tudjanak venni, meg kell ismerniük a nők és a férfiak közötti problémákat. Persze vannak jó példák is. Az előző lapszámban olvashattuk, hogy Szentendre polgármestere miként érvé-

nyesíti a városfejlesztésben a női szempontokat. De legalább ilyen fontos, hogy maguk a nők is felismerjék, hogy milyen szerepük lehet egy településen vagy az országos közéletben.  Ami nem egyszerű, mert még a reklámok is azt sugallják, hogy mi, nők főleg háziasszonyok vagyunk. Mostanság fut egy igen szellemes reklám, amiben egy fiatalember azt ecseteli, hogy miért szereti Magyarországot. A többi között felsorol híres embereket, de ők mind férfiak. A nők csak úgy kerülnek szóba, hogy nálunk milyen csinosak a lányok. – Igazi szexista alapállás. Pedig jó néhány női tudóst, művészt ismerünk. Ugyanakkor, ha megnézzük a statisztikákat, igen szembetűnő, hogy milyen kevés a női akadémikusunk van. Aminek egyik oka az lehet, hogy a családi szerepeknek megosztása a magyar családokban még mindig igen tradicionális. Ehhez képest Norvégiában, Svédországban az apáknak is van hosszabb idejű szülési szabadsága. Bizonyos juttatásokat ahhoz kötnek, hogy az apa is részt vállal-e a gyermekgondozásban, amivel egyértelműen az a cél, hogy az anya és apa demokratikusan ossza meg a feladatokat.

 A saját életében is érzékelte, érzékeli az egyenlőtlen bánásmódot? – Igen. Sok férfi főnököm volt, akikkel nagyon jól tudtunk együttműködni, de ahhoz, hogy egy saját gondolatot vagy elképzelést megvalósíthassak, bizony többnyire háromszor kellett neki futnom. Persze nem panaszkodom, mert szinte mindig vezető beosztásban dolgoztam, tehát az én példám nem tipikus.  Az önkormányzatoknak milyen szerepük van a gender mainstreaming szemlélet elterjedésében? – Óriási! A nők és férfiak társadalmi kérdésében akkor tudunk eredményeket elérni Magyarországon, ha ez nem marad központi közigazgatási szinten, hanem gyakorlattá válik. Ehhez pedig a helyi önkormányzatok együttműködésére van szükség. Ez pedig azt igényli, hogy a helyi önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselőkhöz is el kell juttatni a tudnivalókat. Ez a jövőbeni legfontosabb feladatunk. El kell érni, hogy a közigazgatás szolgáltasson, és ne hatalmat gyakoroljon, ami akkor valósulhat meg, ha köztisztviselők megtanulják, hogy mit jelent az egyenlő bánásmód a kommunikációban, az ügyintézésben és milyen egy valódi partneri kapcsolat.

A képzésben közreműködött a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete

Érvényesüljenek a női szempontok Beszélgetés Geskó Sándor mediátorral, az alapítvány vezetőjével lőségi és konfliktuskezelési tevékenységet folytatunk. Egyik fő célcsoportunk az önkormányzatok, és ezen belül olyan ügyek, amelyek helyi társadalmi csoportokat érintenek.

 Mióta foglalkozik mediálással? – 1991 óta, különböző szervezeti keretek között. Először az ELTE Szociológiai Tanszékén voltak konfliktuskezelési és esélyegyenlőségi programok, majd létrehoztuk a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezetét, ahol esélyegyen-

 A roma kérdés most különösen aktuális… – A cigánykérdés. Nem szeretem a„roma” kifejezést, mert ez valójában a probléma verbális kommunikációs elfedése. Nem átkeresztelni kell embereket, hanem olyan viszonyokat teremteni, ahol nem stigmatizáló, megszégyenítő kimondani azt a szót, hogy cigány, mint ahogy nem probléma, ha azt mondjuk szlovák, szerb, francia, kurd. Igen sok olyan ügyben mediálunk, amelyekben a cigányok az érintettek. Ezek esélyegyenlőségi, illetve konfliktuskezelési ügyek, például helyi lakossági csoportok között. Vannak köztük olyan konfliktusok, amelyek valamilyen helyi társadalmi problémából

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009.július

15

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK indulnak ki, de lehetnek olyanok is, amik egy beruházás vagy helyben megvalósított projekt kapcsán alakulnak ki. Ilyenkor a különböző érdekcsoportok között lehet közvetíteni.  Például? – Például egy cigánytelep-felszámolási program során. Ami egy rendkívül fontos, társadalmilag előremutató, ugyanakkor érzékeny folyamat egy településen belül. Számos érdek jelenik meg: helyiek és országosak egyaránt.  Nyomon követi, hogy hasznos volt-e konfliktuskezelés? – Egy darabig nyomon követem. Sok helyütt használják a tanulságokat, de ahhoz, hogy egy programot tokkal, vonóval megvalósítsanak, két dolog kell: egy minden oldalú elhatározás, másrészt pedig egy bizonyos mennyiségű pénz. Általában ez utóbbi hiányzik.  De vannak olyan helyzetek, amelyek megoldásához nem kell feltétlenül pénz. – Persze, így van. Erre mondok is egy példát. Néhány évvel ezelőtt egy Pest megyei településről kerestek meg azzal, hogy van a város közepén egy teljesen lerobbant, 6–8 egykori cselédlakásból álló háztömb, amelyben részben jogcím nélküli lakók élnek. Az egész épület lerobbant, az udvar-rész minősíthetetlen állapotban volt. Csúfította a városképet, ám az önkormányzat nem

tudott vele mit kezdeni. Az önkéntes lakásfoglalóknak küldözgették a felszólításokat, hogy költözzenek ki, de senki nem volt hajlandó elhagyni a lakását. Márpedig így kilátástalan volt a telep felszámolása. Ugyanakkor a település többi lakója részéről egyre nagyobb volt a nyomás, hogy tessék már valamit csinálni. Egyébként a ház egy értékes Duna-parti telken állt. Amikor engem megkerestek az önkormányzattól, azt javasoltam, hogy menjünk oda, és beszéljünk az emberekkel. Majd írnak levelet, mondták a hivatalnokok. Mondtam, az nem lesz jó, mert ezek az emberek nem biztos, hogy tudnak olvasni. És ha el is olvassák a levelet, nem biztos, hogy megértik annak tartalmát. Egyébként is már kaptak levelet, akármennyit. No, mondták, akkor menjünk ki. Érkezésünk óriási meglepetés volt az ott lakók számára. Micsoda? Ide jönnek az „öltönyösök”, és szóba állnak velük?  Egy ilyen beszélgetést ön vezet? – Igen. És nem hagyom, hogy bármelyik fél megfenyegesse a másikat, de azt sem, hogy túltengjen. Ez esetben igen hamar megszűnt az a gát, ami az önkormányzat és az emberek között állt. Ha úgy tetszik, leomlott egy fal. Elkezdtek egymással beszélni, és már az első alkalommal kiderült, hogy mind a két fél szeretné, ha a probléma megoldódna. Megszületett a szándék, de még csak elvi szinten. Mit kell ez után tenni? Ki kellett számolni, hogy mennyibe kerül a telep felszámolása. Ehhez megint kellett egy szándék az önkormányzat részéről, hogy kimondja, hajlandó vagyok valamennyi pénzt rákölteni a kiköltözésre, még akkor is, ha jogszerűen, bírósági határozat alapján „kivághatnám” őket az utcára. Elkezdtünk számolni…Leültünk egy kockás papírhoz és azt mondtuk, van öt jogcím nélküli lakó, nézzük meg, hogy mi az igényük. Ezt a felmérést mi elvégeztük. Volt, aki azt mondta, ő szeretne elköltözni Dunaújvárosba, ott kapna munkát, és a fizetéséből vehetne egy lakást, amihez 800 ezer forint önrészre van szüksége. Egy másik lakó azt mondta, ő egy önkormányzati lakást szeretne stb. Az önkormányzat szakértője kiszámolta, hogy ez mennyibe kerül. Mondok egy számot, mondjuk 20 millió forintba. Majd melléírtak egy másik számot, a telek eladási árát, ami mondjuk 40 millió volt.  A többiek pedig, akik jogcímmel laktak ott, nyilván saját jogon jutottak otthonhoz.

16

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. július

– Persze. Mi csak a jogcím nélküliekre fordítandó pénzt számoltuk ki. Végül is az derült ki, hogy ebből az akcióból pozitív szaldóval jönne ki az önkormányzat. Ma ennek a kisvárosnak a közepén egy gyönyörű társasház áll. Hozzáteszem, a polgármestert újraválasztották. Nyilvánvalóan nem csak, vagy nem kizárólag ezen ügy folyományaként, de úgy vélem, ennek nagyon jelentős szerepe volt a választási győzelemben.  Ebből a történetből nekem leginkább az önkormányzat rugalmassága a figyelemre méltó. Mert ugye ahhoz, hogy egy ilyen mediálás létrejöjjön, elsősorban kell egy olyan település-vezetés, amelyik nem karhatalommal akar egy ilyen problémát megoldani. – Ez az alap. De kell még valami. Nevezetesen, hogy a településvezetőknek legyen ismeretük arról, hogy léteznek más eljárások is mint a levelezés meg a karhatalom. Volt egy másik ügy, aminek kapcsán életem egyik legnagyobb dicséretét kaptam. Nem titok a helyszín, mert a sajtóban rengeteg cikk jelent meg az esetről. Néhány évvel ezelőtt Szegeden egy – közel 150 embert érintő – kilakoltatási ügyön dolgoztunk. A helyi vezetés célja a kilakoltatás elkerülése, a lakókkal való megegyezés volt, ehhez kérték a segítségünket. A helyi jegyző nagyon szkeptikus volt, de nem gátolta a munkánkat. Botka László polgármester hívott oda minket. Ő egy másik országgyűlési képviselő polgármestertől, akinek már dolgoztunk, hallott rólunk. Az önkormányzat egy hajdani orosz tiszti épületet akart kiüríteni. A program végén a szegedi jegyző a következőt mondta: „be kell vallanom, hogy rendkívül hitetlen voltam a program sikerét illetően, de meg kell mondanom így a végén, nagyon örülök, hogy a világot nem csak jogászok igazgatják”. Érdemes még a sajtó szerepéről beszélni. A média mostanság nem szereti a probléma-megoldásokat. Annál inkább a botrányokat. A szegedi ügyben, a program közepén megkeresett egy helyi újságíró, hogy ugyan tájékoztassam, mi is történik a telepen. Mondtam, hogy én, mint mediátor és konfliktuskezelő, nem nyilatkozhatok folyamatban lévő ügyről, mert titoktartás kötelez. De beszélhet a helyi lakókkal és az önkormányzattal is. Ők nyilván szívesen adnak információt. Erre az újságírónő megsértődött, és a következő

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK jelent meg a helyi újságban: a Konszenzus Alapítvány náci módszerekkel, az éj leple alatt teherautókon telepíti ki a repülőtéri cigányokat. Ebből csupán annyi volt igaz, hogy a bútorokat valóban teherautón szállították el, mindenkinek az új lakásába. A lakók pedig külön busszal hagyták el a laktanya épületét. Tehát valóban voltak teherautók, igaz, hogy reggel 6 és délelőtt 10 között. És azért egyszerre költöztettük őket, hogy miután elmennek, az önkormányzat azonnal ledózerolhassa az épületeket, még mielőtt új lakásfoglalók költöznének be.  Egyszer mesélt nekem egy érdekes Hajdú-Bihar megyei ügyről… – Egy tízezer lakosú település önkormányzatnál minden hónapban egy bizonyos napon volt segélyosztás. Ilyenkor már hajnaltól sorban álltak az emberek. Mindenki tudja, hogy egyszerűbb lenne postán kiküldeni a segélyeket, de a szociális törvény nem teszi lehetővé, hogy a segélyből a feladás díját fedezzék. Az önkormányzat viszont, mivel általában forráshiányos, nem teszi, nem tudja hozzá tenni a segélyhez a postaköltséget. Nos, egy ilyen segélyosztáson hat-, hét-, nyolcszáz ember jelenik meg. Egy alkalommal az egyik segélyre váró ember elveszítette a türelmét, berontott az ügyintézőhöz, és fenyegetőzni kezdett. A hivatalnok fölhívta a jegyzőt, hogy balhé van. A jegyző fölhívta a polgármestert, hogy mit tegyen. A polgármester azt mondta, fogalma sincs. Ő oda nem megy, ami arról is árulkodik, hogy milyen lehet a viszonya a választóival. Végül tárcsázta a helyi rendőrkapitányt, aki azt mondta, hogy neki összesen két járőre van szolgálatban, azok is a helyszíntől igen meszsze, és éppen intézkednek. Ezért beszólt a megyének. Ott kérdezték, mi a probléma? Nem tudom, most hívott a polgármesterünk, három-, négyszáz ember cirkuszol az önkormányzatnál. Három-, négyszáz ember? Kommandó! Kiküldték a megyei kommandót. A kommandósokat ugye egy bizonyos feladat végrehajtására képezik ki. Á pontból B pontba el kell menni, ők ezt végrehajtják. Nem kérdezősködnek, nem vizsgálódnak. Ez esetben is, valóban nem túl finom, de szabályos módon rendet teremtettek, aminek óriási sajtóvisszhangja lett. Ekkor kért fel a Belügyminisztérium egyik főosztályvezetője, hogy próbáljak meg közvetíteni.

 Mi volt a kiindulópont? – Az első kérdésem az volt, hogy vajon véletlenül jártak-e arra a kommandósok, és csak úgy kedvtelésből, na meg mert rasszisták, ugrottak le a teherautóról, és oszlatták fel a tömeget? Amikor kiderítettem, hogy valójában miként kerültek oda, nyilvánvaló lett számomra, hogy ugyan lehet, hogy van a rendőrök között rasszista, de ez esetben nem ez volt az indíték. Bármennyire is ezt sugallta néhány médium. Az ügy kapcsán nem az volt a feladatom, hogy X, Y vagy Z kommandóst vagy kommandós parancsnokot, úgymond, megtanítsam arra, hogy az emberek nemtől, bőrszíntől, származástól függetlenül egyenlőek, hanem hogy az önkormányzatot világosítsam fel, miként lehet a segélyosztást úgy megszervezni, hogy az ne idézzen elő konfliktust.  A gender képzés, ha távolabbról is, de kapcsolódik a konfliktuskezeléshez. – Put the main increase, tehát a fő sodorba emelés. Ez azt jelenti, el kell odáig jutnunk, hogy a társadalmi élet minden területén érvényesüljenek a női szempontok. Nem jogegyenlőségről vagy nem esélyegyenlőségről, vagy nem pusztán jogegyenlőségről vagy esélyegyenlőségről beszélünk, hanem arról, hogy különböző tervezési folyamatokban – mondjuk egy önkormányzati költségvetés vagy egy projekt kialakításánál – határozottan érvényesüljenek a női szempontok.

hogy a nők is elmenjenek dolgozni. Mi több, az illetékeseknek tárgyalásokat kell folytatniuk a helyi közlekedési vállalattal, hogy a menetrend kialakításánál gondoljanak arra is, hogy miután az édesanya beadta a gyerekét az óvodába, pontosan beérhessen a munkahelyére. A kormányzati szintű gender képzésen olyan emberek vettek részt, akik különböző minisztériumokban, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél és ennek különböző irányító hatóságainál pályázati kiírásokat készítenek, akcióterveket fogalmaznak meg. A képzés adott némi általános ismeretet, ugyanakkor foglalkoztunk a napi gyakorlattal is. Például azt elemeztük, hogy kell kinéznie egy genderérzékeny pályázati kiírásnak, vagy egy költségvetésnek.  Ha mediál, mennyire él át egy-egy konfliktust? Mert az orvosok azt szokták mondani, hogy nem lehet minden beteggel meghalni. – Nekem a legnagyobb hibám, hogy a szakmailag indokoltnál jobban akarom segíteni a résztvevőket. Például abban a szegedi ügyben, amiről meséltem, hét hónapig tartott az előkészítő folyamat. Ez idő alatt harmincnégyszer voltam Szegeden, és gyakran előfordult, hogy hajnali háromkor fölébredtem, és azon törtem a fejemet, hogy mit lehet még tenni. A siker tudatában most azt mondom: megérte.

 És mik ezek? – Nem elsősorban vagy kizárólagosan arra gondolunk, hogy ugyanannyi nő legyen a parlamentben, ahány férfi, vagy ugyanannyi buszsofőr legyen nő, mint ahány férfi. Azt azonban el kell érni, hogy egy autóbuszbeszerzési tender kiírásánál érvényesítsék azt a szempontot is, hogy a babakocsival föl lehessen szállni a járműre. Igen, ez női szempont, hiszen babakocsival főként nők közlekednek. Mondok más példát: amikor munkahely-teremtési programot akarunk megvalósítani, foglalkozzunk azzal is, hogy milyen háttérintézményeket kell létrehozni, és milyen jogszabályokat, helyi rendeleteket kell megalkotni, amelyek lehetővé teszik, ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009.július

17

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Július elsejétől kötelező a versenyvizsga

Esélyegyenlőségből is vizsgáznak a köztisztviselők A közigazgatási versenyvizsgáról szóló 126/2009. (VI. 15.) kormányrendelet 2009. június 18-án lépett hatályba. Az, aki a rendelet hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban áll, és legalább kétéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, közszolgálati jogviszonya megszűnését követő öt éven keresztül mentes a versenyvizsga letétele alól. Az a köztisztviselő, aki 2007. július 15én már közszolgálati jogviszonyban állt és közigazgatási alapvizsgára kötelezett, de ezen kötelezettségének 2007. július 15-ig nem tett eleget, 2009. december 31-ig alapvizsgát köteles tenni, kivéve ha 2009. december 31-ig az alapvizsga letétele alól mentesül. Az, aki 2007. július 15-ét követően, de még a közigazgatási versenyvizsga kötelezettség hatálybalépése előtt vezetői megbízást, kinevezést, köztisztviselői kinevezést kapott, közigazgatási alapvizsgára kötelezett, kinevezését követő egy éven belül közigazgatási alapvizsgát köteles tenni, kivéve, ha ezen időpontig az alapvizsga alól mentesül. Versenyvizsgát tehet az a magyar állampolgár, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A versenyvizsga költségét a vizsgázó viseli. A köztisztviselői kinevezést, vezetői megbízást, illetve kinevezést kapott vizsgázó versenyvizsga díját – a megismételt versenyvizsga díjának kivételével – a munkáltató megtéríti. A teljesített versenyvizsga nem korlátlan ideig, hanem csak a letételétől számított öt évig érvényes, ha azonban a vizsgázó a vizsga teljesítését követően köztisztviselői kinevezést kapott, a versenyvizsga érvényessége a közszolgálati jogviszony fennállásáig, de legalább öt évig, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnését követő egy évig érvényes. Az ügykezelőknek ugyanezen követelményeknek kell megfelelniük, azzal a különbséggel, hogy esetükben nem szükséges versenyvizsga és a középfokú szakképesítés (nem végzettség) is elegendő. Külön meghatározott fontos és bizal-

18

mas munkakörben köztisztviselő csak az lehet, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. Ügykezelői feladatkör esetén – az említett fontos és bizalmas ügykezelői munkakörök, és az ügykezelői vezető megbízás esetét kivéve – a magyar állampolgárság nem követelmény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekkel szemben, ha a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkeznek. Ha a központi államigazgatási szerv alaptevékenysége körében felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő köztisztviselőt kíván alkalmazni, neki az előbbieken túl angol, francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkeznie. Ha a munkakör ellátásához az előbbiekben felsorolt nyelveken kívüli nyelv használata szükséges, akkor az e nyelvből meglévő nyelvvizsga – az angol, francia vagy német helyett – alkalmazási feltételként elfogadható.

 Véleménye szerint mennyire szigorúak a versenyvizsgák? – Szerintem szigorúak, de nem teljesíthetetlenek.  Miért kellett a korábbi metóduson változtatni? – Főként azért, mert korábban a felvétel előtt nem derült ki a köztisztviselő-jelölt alkalmassága. Csak miután már egy éve dolgozott. De sokan kifogásolták azt is, hogy túlzottak a lexikális követelmények. Ezért aztán, amikor az intézet élére kerültem, elindítottam a modernizálási folyamatot.

A versenyvizsga. Az írásbeli vizsgán a jelölt először számítógépen egy, véletlenszerűen a számítógép által generált teszt-feladatsort old meg 60 perc alatt. Itt a versenyvizsgatémakörökkel kapcsolatos tárgyi ismereteket és a számítógépes készségeket mérjük fel. A teszt-feladatsor eredményéről a vizsgázó helyben, a teszt-feladatsor kitöltését követően tájékoztatást kap a számítógépen keresztül. Ha a teszt-feladatsor megoldása sikeres volt, a jelölt szintén számítógépen, két, véletlenszerűen a számítógép által generált esszé kérdés közül választja ki a neki megfelelőt és ezt oldja meg, szintén 60 perc alatt. Itt a jelölt írásbeli fogalmazási képességét, logikai gondolkodásának a menetét, tájékozottságának a körét, és szerkesztőképességét mérjük. Az esszé megírása azonosító kód segítségével történik, amely csak a jelölt számára ismeretes. A dolgozatot a javító tanár otthon, számítógépen javítja (a jelölt személyét ő nem tudja beazonosítani, csak a kódot látja), az eredményeket felviszi a versenyvizsga elektronikus információs portáljára, erről a jelölt rögtön értesítést kap, és az eredményt megtekintheti. Ha az írásbeli vizsga sikeres volt, a jelölt szóbeli vizsgán vehet részt. A szóbeli vizsgán a számítógép véletlenszerűen az öt versenyvizsga-témakörből egy-egy (összesen öt) kérdést generál. A szóbeli vizsgán az öt kérdésből két klasszikus kifejtős kérdés, három pedig szituációs gyakorlat megoldását jelenti. Szituációs gyakorlatok esetén a vizsgázónak bele kell helyezkednie az adott helyzetbe (a leírás alapján), és a vizsgáztató is vállalhat bizonyos szerepet a probléma megoldása során. A szóbeli vizsga során a jelölt tárgyi tudása mellett a döntési képesség, a kommunikációs és beszédkészség, valamint a problémamegoldó képesség is értékelésre kerül.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. július

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

A diszkrimináció, a korrupció mérgezi a társadalom közérzetét Beszélgetés Teplán Istvánnal, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ főigazgatójával

 Mit jelent ez esetben a verseny? – A franciáknál rangsorolják a jelentkezőket, és a legjobb kondíciókkal rendelkezők kaphatják meg az állásokat. Nálunk nincs rangsorolás.  Ha én kitalálom, hogy köztisztviselő szeretnék lenni, mi a teendőm? – Attól függ, hogy milyen végzettsége van. Ha középiskolai vagy egyetemi, akkor jelentkezhet, az idén július elsejétől már kötelező, versenyvizsgára. Ennek van egy nem túl magas díja, amit – a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közös döntés értelemében – a hátrányos helyzetűeknek, ha sikeres vizsgát tesznek és állást kapnak, visszafizetünk.  Hogy lehet felkészülni a vizsgára? – A jelenlegi elképzelés szerint nincs kötelező felkészítés. Tehát miután valaki azt mondja, hogy köztisztviselő szeretne lenni, bejelentkezik és regisztrál a versenyvizsgára. Ezután az interneten hozzáférhet a felkészüléshez szükséges összes anyaghoz. Akinek nincs számítógépe, az segítséget kaphat az állami költségvetésből gazdálkodó regionális központoktól. Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkárral most azon gondolkodunk, hogy miként lehetne egy olyan segítő szisztémát létrehozni, ami megoldást jelentene azoknak, akik nem tudják kifizetni a tanfolyam árát.  Miből kell vizsgázni? – Öt témakör van. A vizsga készség, alkalmassági és kompetencia típusú. A témakörök: alkotmányos és jogi ismeretek, gazdasági, pénzügyi ismeretek, emberi jogi, etikai és adatkezelési ismeretek, a társadalom és a társadalmi együttélés alapfogalmai, közgazdaság-tudomány és közgazdasági ismeretek. Teljesen új elem az etika és érdekkonfliktus kezelése, az esélyegyenlőség, az átláthatóság, a nyilvántartás és adatvédelem, az antikorrupció, az integritás.

 Milyen típusú tudást várnak e témakörökben? – Hogy a vizsgázók legyenek tisztában az alapfogalmakkal, és terveink szerint a későbbiekben tréningeken bizonyítsák alkalmasságukat. E téren nem a vizsga, hanem a részvétel lenne a hangsúlyosabb. Dolgoztam olyan amerikai egyetemen, ahol minden tanárnak részt kellett vennie ügyvédi irodák által szervezett tréningeken. A szituációs játékokban jól megismerhetők a részvevők képességei.  Azt remélik, hogy ha valaki, mondjuk, megtanulja az antikorrupciós tananyagot, vagy részt vesz egy tréningen, az majd ellen tud állni egy borítéknak? – Egy tréning nem jelent biztosítékot arra, hogy valaki visszautasítja a kenőpénzt, de az biztos, hogy a részvevőkben tudatosulnak bizonyos normák. Ugyanez érvényes az antidiszkriminációs programra is. Persze ettől még utálhatja valaki a cigányokat, de ha ezt nem mutatja ki, mert tudja, hogy egy köztisztviselőnek hogyan kell viselkedni, akkor már előrébb vagyunk.  Amerikában is lassú ez a folyamat, de mégis eljutottak Obama megválasztásához. – Pedig Amerikában is sok még a tennivaló, ahogy Németországban is, de ezekben az országokban azt azért már tudják

Lapzárta után

 Milyen a külföldi gyakorlat? – Például Franciaországban vagy Amerikában csak akkor jelentkezhet valaki köztisztviselőnek, ha már a zsebében van a versenyvizsga-bizonyítvány.

az emberek, hogy mit lehet mondani, és mit nem, mivel lehet viccelni, mivel nem, mert bizonyos kijelentésekért akár börtön is járhat.  Szeretném, ha bemutatná az ön által vezetett intézetet. – Az egyik divíziónk a köztisztviselők továbbképzése. A másik: a közszféra felső vezető kiválasztásának előkészítése. A jelöltekkel sorteszteket végeztetünk, amelyek alapján – a vizsga napján kijelölt – zsűri listát készít az alkalmas emberekről...  A protekció kilőve… – Úgyvan. A zsűritagok több órán át figyelemmel kísérik a jelölteket, akik különböző igen nehéz, olykor megoldhatatlannak tűnő feladatokat oldanak meg. Az eredmény az a lista, ami konszezussal jön létre. Ebből választ, például OEP-elnököt a kormány. Ki lehet nevezni pártbarátot, telekszomszédot, unokatestvért, de csak az alkalmasok közül.  Milyen tervei vannak? – Jó lenne, ha a teljes köztisztviselői kar időről időre, részt venne egy-egy képzésen. A hollandoknál ez kreditrendszerben működik. Például a rendőröknek saját pénzükből kell olyan képzésekre járniuk, ahol megtanulhatják, hogy kell viselkedni, bánni például a bevándorlókkal. Persze tudjuk, hogy a holland rendőr fizetése jóval magasabb, mint a magyaré, ami nem jelenti azt, hogy nem kell megtalálnunk a módját a rendszeres továbbtanulásnak. Különös tekintettel a jelenlegi helyzetre, amikor a diszkrimináció, a korrupció erősen mérgezi a társadalom közérzetét.

Megtartotta alakuló ülését a Kríziskezelő Program Tanácsadó Testülete. A kormány által felkért civil szervezetek képviselőiből álló Kríziskezelő Program Tanácsadó Testületének feladata, hogy figyelemmel kísérje a Kríziskezelő Program számláján rendelkezésre álló keretösszeg felhasználását. A tanácsban 8 civil szervezet képviselője vesz részt, akik a program céljainak megvalósítását javaslataikkal is elősegítik. A tanács alakuló ülésén Kiss Péter társadalompolitikai miniszter és Herczog László szociális és munkaügyi miniszter is részt vett. A kormány azért indította el a Kríziskezelő Programot, hogy a gazdasági válság miatt átmenetileg krízishelyzetbe került családoknak gyors segítséget tudjon biztosítani. A Kríziskezelő Program keretében augusztus elsejétől november végéig egyszeri minimum húszezer, maximum ötvenezer – különös méltánylást érdemlő esetben maximum százezer – forintos vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a nehéz helyzetbe került családok. A kormány erre a célra egymilliárd forintot különített el, azonban ez az összeg a felajánlásoknak, illetve az alap összegét növelő döntéseknek köszönhetően mára megközelítőleg 6 milliárd forintra emelkedett. A tanács tagjai az alakuló ülésen tájékoztatást kaptak a program számlájára eddig beérkezett összegekről. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság képviselője arról tájékoztatta a tanács tagjait, hogy milyen fázisban tart a program működtetéséhez szükséges felkészülés.

A mellékletet írta és szerkesztette: Szegvári Katalin • Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából.

19

TELEPÜLÉSÜGY

Két éve a kistérség polgármesterének, 2002-ben az Év Polgármesterének választották

Az aranytojást tojó tyúkot finanszírozni kell Egy megyei statisztikai felmérés szerint Babák Mihály, Szarvas polgármestere volt a Békés megyei országgyűlési képviselők közül a parlament tavaszi ülésszakában a legaktívabb képviselő, 35 alkalommal kért szót.

– Elégedett a javaslatainak hatékonyságával? – Hiába aktív egy képviselő, ha a hozzászólásait nem követik konkrét változások. Az erdményt a gyakorlat mutatja meg. A kormány nem volt befogadó a jobbító kritikák iránt, így ellenzéki képviselőként nehéz volt kicsikarni még a legésszerűbb engedményeket is. Legtöbbször csupán elbizonytalanítottam a kormányzó oldalt, szemléletváltás nem következett be. Ennek ellenére nem vagyok frusztrált, amit a lelkiismeretem diktált a helyi és az országos ügyekkel kapcsolatban, azt elmondtam. – Hogyan látja, az országos és a helyi ügyek összeegyeztethetők? – Túl sok kapkodó változtatás éri mostanában az önkormányzatiságot a kormány részéről. Törvények sokasága kerül átgondolatlanul a Tisztelt Ház elé. Köztudott, hogy Magyarországon az államkassza pukkant ki, nem a bank-lufi, ellentétben a nagy uniós államokkal. A kormánynak ezért nagyon kellemetlen döntéseket kell meghoznia. A kiadási oldal nagyon nagy és a költekezés nem az emberek megsegítésére irányul, hanem magára az állami működési mechanizmusra.

Brüsszel, IMF, konvergenciaprogram: egy többcsatornás kényszerpálya, ahol a mozgástér minimális. Erre rájön negatívumként még a megszorítási politika, és innen nézve megkérdőjelezhető a törvényhozás függetlensége. – Szarvason jobbak a politikai dialógus feltételei? – Igen. Akár jobbról vagy balról jön egy javaslat, a helyi közérdek dönti el, hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk. Helyben a döntések 95 százalékban egységesen születnek meg. A parlamentben az ellenzék szinte egyetlen törvényjavaslatot sem tudott megszavazni. A kormányzati megszorítások pedig tovább gyűrűztek az olyan szolgáltató ágazatba is, mint az önkormányzat. A közvilágítást, a köztisztaságot, a közegészségügyet, az oktatást szolgáltatni kell az állampolgároknak válság idején is. Innen nem lehet egy határon túl elvonni. A kormány 120 milliárdot akar elvenni az önkormányzatoktól, meg is kérdeztem a minap a pénzügyi tárca vezetőjét, hogyan gondolja ezt? Nincs olyan terület, ahonnan ez bomlás-romlás, szétesés nélkül elvehető lenne az önkormányzati szférából. Az önkormányzatok vagyonfeléléssel, szolgáltatások lecsökkenésével, megszüntetésével, anya-

Kik azok a csicskák? Huszonegyedik századi rabszolgák, akiket éhbérért éjjel-nappal dolgoztatnak. Szállásuk legtöbbször az istálló vagy a fáskamra. Társadalombiztosítást, nyugdíjjárulékot nem fizetnek utánuk. Rendszerint Romániából áttelepült munkanélküliek, de a szociális otthonból megszökött nyugdíjasok sem ritkák. A fő baj az, hogy a csicskák papírjaira a gazdák hiteleket vesznek fel és utána elbocsátják becsapott „védenceiket”. A csicskáztatás jelenségéről nyilatkozva Babák Mihály, törte meg a csendet május végén, amikor azt állította, hogy a dél-alföldi városban 100–150 csicskáról tudnak. A jelenség Babák szerint nem új keletű, de ez az „újfajta üzeltág” néhány éve olyan mértékben szaporodott el, hogy az már igencsak szemet szúrt a helyieknek.

20

ÖN • KOR • KÉP 2009. július

| www.onkorkep.hu

gi gondokkal és bankoknak való kiszolgáltatottsággal küzdenek. Mi nem így csináljuk. – A gazdálkodás terén Szarvasnak jó híre van?. – Igen. Kizárólag fejlesztési hiteleink vannak, tudjuk törleszteni őket. Szarvas városnak működési hiánya, működési hitele nincs. Aki nézi a helyi televízióban a képviselő-testületi üléseket, tanúsíthatja, hogy döntéseink állampolgárközpontúak, a köz javát szolgálják. Szarvason nagyon ritkák a politikai csatározások. Bevált a közmunkaprogram, magam is fontosnak tartom, hogy munkához kössük a segélyeket. Így az emberek jobban megbecsülik a pénzt és nem esnek össze lelkileg sem. A tétlenség pszichoszomatikus módon áttevődik és betegséggé alakul, ha huzamosabb ideig sérül az önbecsülés. Folyamatosan javul az idegenforgalom is, sok látogatót vonz az Arborétum, a fürdő, a fesztiválok, és maga a város ékszerdoboz-jellegét is kedvelik a látogatók. Nekem ebben is az a fontos, hogy az itt lakók profitáljanak ebből. A munkanélküliség tekintetében sem tragikus az arány a többi nagyvároshoz képest. Átlagjövedelem tekintetében harmadik helyen vagyunk a megyében, Békéscsaba és Gyula után. Nálunk továbbra is az a koncepcionális elv, hogy lépjünk meg dolgokat azonnal, amikor szükség van rá. Ezért helyben is a gazdaságélénkítés a fontosabb, nem a megszorítások, mert különben leáll a bevétel növekedése. Az aranytojást tojó tyúkot finanszírozni kell. Növekedésorientáltak vagyunk. Nyolcszáz kis vállalkozásnak mentességet adtunk adó szempontból

| www.onkornet.hu

azért, hogy itt tartsuk őket. Tizennyolcezer lakosunkra 1800 cég jut. A Területi Integrált Szakképzésre, a TISZK-re 210 millió forintot nyert a város, 900 millióra pályázunk még ezen kívül. Minden iskolánk felújított, vagy felújítás alatt áll, nálunk nem aktuális ügyek vannak, hanem folyamatos fejlesztési munka zajlik. – Milyen negatív tendenciák vannak? – Csökken a lakosság létszáma, a születések aránya évente egyre kisebb. Az ellátórendszer viszont egy megadott gyermeklétszámhoz kötődik, így sorra került az integráció az intézményeknél. Szerencsére egyelőre megoldódnak az ügyek elbocsátások nélkül, hisz minden évben mentek nyugdíjba néhányan, de az általános iskola, a gimnázium tekintetében lehetőség nyílt az átjárásra, áttanításra. Ez megoldotta az óraszám problémákat egy darabig. – A szennyvízzel kapcsolatban is van egy fiaskó.... – Igen. A szennyvíz kérdésben még rosszul állunk. Kétszer pályáztunk és egyszer sem nyertünk. Most adtuk be harmad ízben a pályázatunkat az Európai Unióhoz. Nagyon remélem, most meglesz az eredménye. Esély van rá, hiszen jó szakemberek készítették a pályázatot. – A „csicska” ügyre több napilap is felfigyelt, a téma nyilvánosságot kapott, mi lehet a megoldás? – Szarvasra mindig más, esetleg egészen távoli településekről, szociális otthonokból érkeznek ezek a szerencsétlen emberek. Rendőrségi, gyámhatósági vélemények szerint is legtöbbször éppen szenvedélyük miatt környékezik meg őket. Történhet ez az intézményhez közeli kocsmában, ahol maga a leendő „csicska” dicsekedik el magas nyugdíjával, de előfordulhat az is, hogy egyes gondozók „hajtják fel” az alkalmas jelölteket a csicskatartóknak. Meggyőzésük után önként és indoklás nélkül távoznak a szociális otthonból, amit a hatályos szabályok szerint nem lehet megakadályozni. A legtöbben természetesen megbánják ezt. Az APEH és a rendőrség kerüli az ütközést, a nyílt konfliktust ez ügyben, de a megyei önkormányzat elnöke és jómagam szorgalmazzuk a további „felderítést”. Kántor Zsolt

TELEPÜLÉSÜGY Szűts Ildikó, a Magyar Posta vezérigazgatója – Miért van szüksége a Magyar Postának egy újabb logisztikai központra? – A postai piac 2013-ban teljesen nyitott lesz, kiélezett harc várható majd az ügyfelekért. Ahhoz, hogy 2013 után is versenyben maradjunk növelnünk kell a versenyképességünket, tovább kell javítani a szolgáltatásaink minőségén. – Valós veszély lehet a Magyar Postára a piacnyitás? A verseny milyen előnyökkel jár majd az ügyfeleknek? – Az eddigi európai tapasztalatok szerint alapvetően a nagyfeladókért folyik majd a verseny, nem pedig a lakossági ügyfelekért. Angliában az új piaci szereplő TNT az ottani piacnyitást követően megkaparintotta az angol posta 20 legnagyobb feladóját. Erre lehet majd számítani a térségben is, és erre kell felkészülnie a Magyar Postának. Igyekszünk megtartani nagyfeladóinkat, de természetesen a lakossági ügyfelek minél jobb kiszolgálására is figyelmet fordítunk. – A logisztikai központ megvalósítása miként szolgálja a felkészülést? – A mintegy hatmilliárd forintos beruházás a társaság számára biztosítja az európai postákkal azonos szintű küldemény feldolgozási képességeket. Hozzájárul ahhoz, hogy ugyanolyan minőségben tudjunk szolgáltatni, mint például az osztrák posta. Célunk, hogy az elsőbbségi levelek 95–96 százalékát már másnap kézbesítsük a jelenlegi 93 százalék helyett. A közönséges levelek 95 százalékát pedig a feladást követő kettő munkanapon belül szeretnénk eljuttatni a címzettekhez. Látszólag nem tűnik nagy feladatnak 93 százalékról 96-ra jutni, de újabb gépesített központ nélkül ez biztosan nem megvalósítható. Ráadásul egy újabb logisztikai központ a feldolgozás hatékonyságának javítása mellett nagyobb fokú

700 új munkahely Gödöllőn Új logisztikai központot épít a 2013-as piacnyitásra készülő Magyar Posta. A társaság versenyképességének javítását szolgáló, a tervek szerint mintegy 6 milliárd forintos beruházást Gödöllőn valósítja meg a posta. A feldolgozó 700 gödöllői és környékben élő embernek nyújt majd munkát. A központ helyéül szolgáló telek megvásárlásáról a felek július közepén írták alá a szerződést. A beruházás kapcsán Szűts Ildikót, a Magyar Posta vezérigazgatóját és dr. Gémesi György gödöllői polgármestert kérdeztük. üzembiztonságot is jelent a Magyar Posta számára, hiszen akármelyik meghibásodása esetén a másik biztosítani tudja a zavartalan küldemény-feldolgozást az egész ország területén. – Mikortól áll üzembe az új logisztikai bázis? – A központ építése a közbeszerzési eljárás lefolytatása után már 2010-ben megkezdődhet, és várhatóan 2011 második felében már Gödöllőn fogják feldolgozni a küldeményforgalom jelentős részét. Gödöllő város polgármestere a város testületének támogatásról biztosított, így nem lehet akadálya a beruházás megvalósításának.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere – A szerződés aláírásakor azt mondta, hogy Ön egy boldog polgármester… – Igen az vagyok, hiszen egy sikeres várost vezethetek. Bárki eljön Gödöllőre és körültekint, akkor látja a város folyamatos fejlődését. Jelenleg több mint egy tucat fejlesztési projektünk fut. Mindezek mellett most egy újabb beruházásról írtunk alá

szerződést. A Magyar Posta épít logisztikai központot a város határában. – Kiemelne a fejlesztések közül párat? – A Gödöllői Királyi Kastély átépítése negyedik, legnagyobb szabású szakaszához érkezett és külön öröm, hogy az 1 milliárd 660 millió forintba kerülő beruházást hamarosan újabb fejlesztések követhetik. Az épület mintegy 2000 négyzetméteres területen kap új arculatot. A kastélypark 52 ezer négyzetméteren nyeri vissza régi pompáját, megszépül a Bástya alatti tér, valamint megújul az Erzsébet-terasz illetve -lépcső is. Szándéknyilatkozatot írtunk alá Révész T. Mihállyal, a kastély igazgatójával a Lovarda és a Barokk Istálló helyreállítására. Közös ugyanis a szándék, hogy 2011ben, amikor Magyarország fél éven át betölti az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, a történelmi terek alkalmasak legyenek kulturális rendezvényközpontként az európai uniós elnökségi helyszín céljaira is. A kastély rekonstrukci-

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

ójának hírére máris megnőtt az érdeklődés a város iránt. Két-három éven belül a teljes pompájában vendégeket fogadó kastélynak, illetve Gödöllő átfogó fejlesztési stratégiájának köszönhetően turisztikai szempontból még kiemelkedőbb szerepet kaphat a térség, ami a városban további fejlesztéseket generálhat. A kastély felújítása mellett megemlíthetném még, hogy alig pár hete tettük le egy új óvoda alapkövét. Az 500 millió forintból megépülő óvodával szomszédos telken egy általános iskola bővítését végzik jelenleg is. De hamarosan megújul Gödöllő Főtere és több műemléke is. Mindezek mutatják, hogy Gödöllő fejlődik és továbbra is egy élhető, szerethető város. – A további fejlődéshez a postai beruházás hogyan járulhat hozzá? – Nagyon büszke vagyok, hogy a Magyar Posta Gödöllőt választotta az új logisztikai központjának helyszínéül. A most értékesített telekre egyébként vásárlási opciója volt egy nagy cégnek, de miután nem élt az elővásárlási lehetőségével értékesíteni tudtuk a posta számára. Semmi esetre sem akartuk elvesztegetni a területet. Mi több megígérhetem, hogy az eladásból befolyt 180 millió forintot is a város fejlesztésére fordítjuk. A postai beruházással 700 új munkahely jön létre Gödöllőn, ahol egyébként a munkanélküliség aránya jobb az országos átlagnál. Az új munkahelyek tovább csökkenthetik a 3 százalékos munkanélküliségi arányt, ráadásul munkalehetőséget biztosít a környék településein élőknek is. A logisztikai központ egyébként jól egészíti ki a törekvéseinket. Budapest mellett egyrészt kulturális turisztikai központtá, másrészt egy logisztikai központtá szeretnénk válni. Cs. Kó.

| 2009. július ÖN • KOR • KÉP

21

Oroszlányi

LÖGY

A legjobbakat keresik –

Példát átadó gyakorlatok pályázata 2009 Az önkormányzatoknak 2009-ben is lehetőségük van bemutatni azokat a jó példáikat, projektjeiket, megvalósított ötleteiket, amelyek másutt is alkalmazhatóak. A TÖOSZ és partnerei (Magyar Faluszövetség, Magyar Önkormányzatok Szövetsége, Budapesti Nyílt Társadalom Intézet, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Környezetvédelmi Minisztérium, Önkormányzati Minisztérium, Energiaklub és a program módszerét adó Európa Tanács) még áprilisban meghirdették a témákat, amelyekben várják a pályázatokat 2009. október 15-ig. Az elismeréssel kategóriánként egymillió forint jár az első helyezetteknek. A témák – Közösségi összefogással a helyi fejlesztésekért a LEADER-program keretében – Roma integráció a társadalmi kohézió erősítésére – Megújuló energiaforrások használata és/vagy energiahatékonysági legjobb gyakorlatok

POLGÁRMESTEREK FIGYELMÉBE

A részletes pályázati felhívás a TÖOSZ honlapján található: www.toosz.hu.

Pályázati felhívás az Önkormányzati kapacitásépítési program norvég tapasztalatok alapján 2009–2010 című projekt keretében, az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatásával, 2009 októberében induló Polgármester Akadémia képzésén való részvételre. Az akadémia képzési tematikája, a részletes pályázati feltételrendszer és az adatlap letölthető a TÖOSZ honlapjáról, a www.toosz.hu oldalról. A pályázatot a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének kell benyújtani elektronikusan a [email protected] e-mail címre vagy az alábbi levélcímre: 1368 Budapest 62., Pf.: 908 A kísérleti évfolyamon a képzés ingyenes. A pályázat benyújtási határideje: 2009. augusztus 31. A pályázat elfogadásáról a Polgármester Akadémia Irányító Bizottsága 2009. szeptember 18-i ülésén dönt, amelyről az érintetteknek írásos értesítést küld.

22

ÖN • KOR • KÉP 2009. július

| www.onkorkep.hu

Júliusban tizenegyedik alkalommal rendezte meg a helyi önkormányzati lapok szerkesztőinek egyhetes továbbképzését a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Helyi Lapok Szakosztálya. Az idei első képzés helyszíne Oroszlány városa volt, a képzésen részt vett szerkesztőségünk két munkatársa is. Nyolc megyéből érkeztek helyi újságok, települési és intézményi honlapok szerkesztői, munkatársai, PR-menedzserei, akiket Rajnai Gábor oroszlányi polgármester köszöntött az első napon. A résztvevők az egy hét során ötven órában hallgattak a helyi lapszerkesztéshez elengedhetetlen ismereteket, majd vizsgamunkaként interjút készítettek a város közszereplőivel. Az elkészült interjúkat a hallgatók önállóan dolgozták fel, majd a megadott határidőre leadták. Az elkészült írásokat mindenki véleményezhette, ezt követte az alapos korrektúra, majd a tördelés. A képzés Oroszlány 55 éves várossá nyilvánításának jubileumi sorozatába illeszkedett, ennek köszönhetően a hallgatók „éles” újságot készíthettek. Írásaik és fotóik megjelennek az oroszlányi kistérség havilapjában, a Térségi Tájoló augusztusi számában. A résztvevők sikeresen teljesítették a kitűzött feladatokat. A tanfolyam utolsó napján dr. Eötvös Pál, a

| www.onkornet.hu

MÚOSZ elnöke minden hallgatónak átadta a képzés elvégzését igazoló tanúsítványokat, akik ezzel felvétel nélkül juthatnak be a Bálint György Újságíró Akadémiára. A vizsgamunkák teljes terjedelemben a www. oroszlany.hu és a mediafalu.blog.hu honlapokon olvashatók. Szájbély Emese, Kolin Péter. Fotó: Ivák István, Winkler András

i pillanatok Képaláírás  A megnyitón részt vett dr. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, aki előadásában a településmarketing fontosságát hangsúlyozta.  Kleer László (a MÚOSZ Helyi Lapok Szakosztályának elnöke) fotóriporter, a fotózás alapjait ismertette meg a hallgatókkal.  A város önkormányzata anyagilag is támogatta a képzés megrendezését. A képen Rajnai Gábor, Oroszlány polgármestere.

 Görög Ibolya tizenkét éven át hét miniszterelnök protokoll- főnöke volt, előadásában az általános és a közéleti protokollról beszélt.  Dr. Halák László, a MÚOSZ etikai bizottságának elnöke előadását gyakorlati példákkal is illusztrálta.  Porcsin Zsolt, újságíró-blogger a műfajismeretről, a helyi lapok és az internet szerepéről, összefüggéseiről tartott előadást. – Szerkesztőségünk munkatársai átveszik az elismerő okleveleket.

Képzés helyi lapok szerkesztőinek Földesen A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Helyi Lapok Szakosztálya, a Bálint György Újságíró Akadémia szakmai egyetértésével, Földes Nagyközség, a MÚOSZ, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, az ÖNkormányzat című folyóirat és az ÖNkorNET Önkormányzati Közéleti Hírportál támogatásával bentlakásos, 50 órás tanfolyamot szervez településmarketing témakörben, települési újságok, honlapok szerkesztői, munkatársai, valamint azon kollégák részére, akik munkakörükben kommunikációs és/vagy pr-menedzseri feladatokat látnak el. A tanfolyam elvégzéséről a hallgatók tanúsítványt kapnak a szakmai támogató intézmények vezetőinek igazolásával, és felvételi nélkül juthatnak be a Bálint György Újságíró Akadémiára. Jelentkezési határidő: 2009. augusztus 10.

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

A képzés programja: helyi sajtó feladata a település elért eredményeinek, meglévő problémáinak kommunikálásában; műfajismeret (elmélet és gyakorlat): hír, tudósítás, riport, interjú, karcolat, gloszsza, portré stb.; tördelés és látvány, a fotók hatása, szerepe; a kommunikáció új lehetősége: internetes újságírás, honlapok készítése és gondozása; sajtóetika, sajtójog, szakmai erkölcs; általános és közéleti protokoll; egy újság készítése a képzés ideje alatt valamennyi hallgató közreműködésével Előadók: neves újságírók, főszerkesztők, egyetemi oktatók, fotóriporter, tipográfus, tördelőszerkesztő, olvasószerkesztő, protokollszakértő A képzés időpontja: 2009. augusztus 30. és szeptember 5. között A képzés vezetője és szervezője: Gönczi Mária, a MÚOSZ Helyi Lapok Szakosztályának titkára, a MÚOSZ Választmányának tagja. Tel.:(52) 492431 vagy 06 30 664 34 84. E-mail: gonczi. [email protected] A jelentkezési lap letölthető: www.muosz.hu, www.onkornet.hu, www.toosz.hu

| 2009. július ÖN • KOR • KÉP

23

KOR-KÉP – KÖZIGAZGATÁS Az új/módosított törvény július 1-től hatályos

Bejegyzett élettársi kapcsolat Az Országgyűlés 2007 decemberében fogadta el a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt, mely 2009. január 1-én lépett volna hatályba. A törvényt azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette és döntésének megfelelően új törvény született – a 2009. évi XXIX. törvény – a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönynyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról (a továbbiakban: Bét. tv.), mely 2009. július 1-jén lépett hatályba. A Bét. tv. a tizennyolcadik életévüket betöltött azonos nemű személyek részére biztosítja annak lehetőségét, hogy egymással – az anyakönyvvezető előtt tett kijelentésük alapján – élettársi kapcsolatot létesítsenek, amelyet hatósági nyilvántartásban – a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében – rögzítenek. Bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására a fővárosi kerületekben, a megyei jogú városokban, valamint az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter rendeletében kijelölt körzetközponti anyakönyvvezető* (a továbbiakban együtt: körzetközponti anyakönyvvezető vagy anyakönyvvezető) jogosult.

A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése. Bejegyzett élettársi kapcsolat csak két – az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő – azonos nemű nagykorú személy által létesíthető. Kiskorúak részére bejegyzett élettársi kapcsolatot nem lehet engedélyezni, ellentétben

a házassággal, ugyanis kiskorú – azaz a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy – házasságot előzetes gyámhatósági engedély kiadása esetén köthet. Az anyakönyvvezetőnek a bejegyzett élettársi kapcsolatok létesítése feltételeinek vizsgálatakor a felek életkorát minden esetben vizsgálnia kell. Közös gyermekké fogadás. A bejegyzett élettársakra a házastársak által történő közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Apasági vélelem. A bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet nem keletkeztet. Névviselés. A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkal-

* Lásd 14/2009. (VI. 3.) IRM rendeletet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról.

24

ÖN • KOR • KÉP 2009. július

| www.onkorkep.hu

mazhatóak a bejegyzett élettársakra. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha a bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt. Ha a leendő bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosítja másik házassági névviselési formára, a születési családi nevének viselésére jogosult. Emberi reprodukció. Az emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárásoknak a házastársakra vonatkozó rendelkezései a bejegyzett élettársakra nem alkalmazhatóak. Családi állapot. Családi állapotra vonatkozó nyilatkozat. Ha a Bét. törvény a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásához, illetve a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséhez nem állapít meg eltérő jogkövetkezményt, továbbá ha a jogosultság vagy a kötelezettség az özvegyet és az özvegy bejegyzett élettársat megkülönböztetés nélkül megilleti vagy terheli, a családi állapotra vonatkozó nyilatkozat csak olyan formában követelhető meg, hogy a „házas” és „bejegyzett élettárs”, az „özvegy” és az „özvegy bejegyzett élettárs”, illetve az „elvált” és az „elvált

| www.onkornet.hu

bejegyzett élettárs” megjelölés együtt szerepeljen. Családi állapotra vonatkozó adatot tartalmazó nyilvántartás. A családi állapotra vonatkozó adatot tartalmazó nyilvántartásban – az anyakönyvi nyilvántartás, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás kivételével – a családi állapotot úgy kell feltüntetni, hogy a „házas” és a „bejegyzett élettárs”, az „özvegy” és az „özvegy bejegyzett élettárs”, illetve az „elvált” és az „elvált bejegyzett élettárs” megjelölés együtt szerepeljen. Egyéb rendelkezések alkalmazása a bejegyzett élettársi kapcsolatra. Ha a Bét. tv. eltérően nem rendelkezik, vagy a Bét. törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, megfelelően alkalmazni kell a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra, a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra, az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett élettársára, az elvált személyre vonatkozó szabályokat arra a személyre, akinek bejegyzett élettársi kapcsolatát megszüntették, a hajadonra, nőtlenre vonatkozó szabályokat arra a személyre, aki még nem volt házas, és bejegyzett élettársi kapcsolatot még nem létesített, és a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra.

KOR-KÉP – KÖZIGAZGATÁS A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két azonos nemű, tizennyolcadik életévét betöltött személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatban kíván élni. Az élettársi kapcsolat bejegyzése nyilvános és méltóságteljes. A felek kérésére ettől el lehet térni. A települési önkormányzat biztosítja a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas hivatali helyiséget, amelyben a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése történik. A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítését a jegyző engedélyezi. Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásakor a Magyar Köztársaság címerével ellátott nemzeti színű vállszalagot és ünnepélyes öltözetet visel. Az anyakönyvvezető gondoskodik arról, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása a törvényben előírt módon történjék, annak időtartama alatt a felek és a tanúk, illetőleg – ha szükséges – a tolmács, a jelnyelvi tolmács mindvégig folyamatosan jelen legyenek. A felek kérésére – ha az anyakönyvvezető, a tanúk és mindkét fél érti és beszéli az adott, Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvét – az eljárás az adott kisebbség nyelvén is lefolytatható.

Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjt.) értelmében, ha a nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól a kormány általános hatáskörű államigazgatási szerve (a továbbiakban: felettes szerv) indokolt esetben felmentést adhat. Az Nmjt. ezen rendelkezéseit a bejegyzett élettársi kapcsolatra is megfelelően kell alkalmazni.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának megtagadása Az anyakönyvvezető az élettársi kapcsolat bejegyzését megtagadja, ha a közreműködésre nem illetékes, az eljárásból ki van zárva, a bejegyzésnek törvényes akadálya van, a felek a létrehozás törvényes feltételeit nem igazolták, a felek a létrehozáshoz a jogszabályban előírt felmentést, illetőleg engedélyt nem mutatták be, a bíróság valamelyik felet, akár nem jogerős határozattal is cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, vagy a fél a bejegyzés időpontjában nyilvánvalóan cselekvőképtelen.

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik: az egyik bejegyzett élettárs halálával; bírósági felbontással; közjegyző általi megszüntetéssel.

A bejegyzett élettárs halálának jogkövetkezményei. Valamely élettárs halálával a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik. A halál tényének a másik (túlélő) élettársra nézve vagyoni jogi és családi jogi joghatásai is vannak. A Bét. tv. 3. § (1) bekezdés c) pontja értelmében ugyanis a túlélő bejegyzett élettársat az elhunyt bejegyzett élettársa után özvegyi jogok illetik meg. A halál családi jogi joghatása pedig e vonatkozásban azt jelenti, hogy a túlélő bejegyzett élettárs családi állapota megváltozik, „özvegy bejegyzett élettárs” lesz, melynek következtében ismételten létesíthet bejegyzett élettársi kapcsolatot. A bejegyzett élettársi kapcsolat bíróság általi megszüntetése. Minden olyan esetben, amikor a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszűnésének bármelyik feltétele nem teljesül (lásd. Következő pont), a megszüntetés bírói peres eljárás keretében történik. A peres felek a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontására irányuló perben a személyi azonosítót kötelesek átadni a bíróságnak. Ezen túl kizárólag bíróság szüntetheti meg a bejegyzett élettársi kapcsolatot, amennyiben: a) az élettársak bármelyike cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, vagy b) a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánításának vagy nemlétezése megállapításának lenne helye.

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

A bíróság a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséről szóló végzése alapján nyomtatványt állít ki a megszűnésről, melyet megküld a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezetőnek. A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére – polgári nemperes eljárás keretében – közjegyző is jogosult. A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha: a) azt a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik, b) az egyik bejegyzett élettársaknak sincs olyan gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek, és c) a bejegyzett élettársak az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – a bejegyzett élettársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.

Kreátor Info Kft. [email protected] 06 30 641-4138 | 2009. július ÖN • KOR • KÉP

25

Építészeti Nívódíj – Pályázati eredmények

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Helyi építészeti örökség 2009 Nyár elején kihirdették a Helyi építészeti örökség 2009 építészeti nívódíj pályázat győzteseit a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium könyvtártermében. Nyitányként a tárca szakállamtitkára, dr. Szaló Péter mondott beszédet, majd Fegyverneky Sándor országos főépítész, a minisztérium főosztályvezetője, végül a VÁTI Urbanisztikai Kht. vezérigazgatója, dr. Benedek János. A bíráló bizottság elnöke Fegyverneky Sándor volt, szakmai titkára Bánóné Nyékhelyi Mária vezető főtanácsos. Tagjai: Arnóth Ádám, Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal, Krizsán András, Falufejlesztési Társaság Építész Tagozata, Káldi Gyula, Magyar Építőművész Szövetség, Sebestyén József, Magyar Építész Kamara, dr. Kalmár Miklós, BMGE, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, dr. Fábián Zsolt, Magyar Önkormányzatok Szövetsége, Ráday Mihály, Falu- és Városvédők Szövetsé-

26

ge, Hungária Nostra és Sárosi Dóra, Oktatási és Kulturális Minisztérium. A fenti szakértőkből álló zsűri a legmagasabb pénzjutalomban a balatonfüredi Kisfaludy Galéria épületének felújítását részesítette, kilencszázezer forinttal. A szakszerű felújítás során a tervezők a hellyel és a történeti környezettel harmonizáló, egyszerű forma- és színvilágot, természetes, az építés korának megfelelő anyagokat alkalmaztak. A részletek, a homlokzati tagozatok, építészeti profilok hitelesen, az eredeti minták szerint kerültek helyreállításra. A külső rekonstrukció és a nagyvonalú belső átalakítás révén a védett épület értékei még hangsúlyosabbá váltak, ezzel a ház városképi és a városszerkezetben betöltött szerepe megerősödött. A tervet Kóris János készítette (Budai Építészeti Műhely), a kivitelező: Szűcs István (Vemévszer).

Hétszázezer forint díjazásban részesült a Veszprém Megyei Levéltár központi épületének felújítása, átalakítása. A tervezést épületkutatás előzte meg, az építészeti részleteket körültekintően alakították ki. Az igen leromlott állapotú épület hiteles felújítását segítette, hogy rendelkezésre álltak az eredeti állapotról készült fényképek. Az épületben megőrződött az eredeti iskola szállás funkcióknak megfelelő elrendezés. A középső szárnyban a főbejárat, a tágas lépcsőház, valamint a közösségi helyiségek, míg a két keresztszárnyban, az egykori nagy legénységi hálók helyén, a raktárak helyezkednek el. A folyosókon, ahol lehetett, megőrizték az eredeti padlóburkolatot. Az ablakok asztalos szerkezeteit az eredeti mintájára gyártották újra. A klíma beszerelése az épületben csak a különösen védett anyagoknál történt. Terve-

ző: Németh Tamás (Hor-Ber Kft.), kivitelezte: Bérczes Tibor és Szanati Gyula, a Záév Zrt. részéről. Hatszázezer forint díjazásban részesült két pályázat is. Az egyik a Tapolca-Diszelen lévő népi lakóház felújítása, Hernyák László tervezésében-kivitelezésében. A felújítás során a XIX. századi átalakításnak megfelelő állapot került helyreállításra. Először a lakóépület helyrehozatala, komfortosítása történt meg. A homlokzat a helyi hagyományoknak megfelelő„höbörcsös” vakolt felülettel, ezt tagoló simított felületű sávokkal és tagozatokkal készült. A másik a gömörszőlősi Kassai út 53. szám alatt lévő lakóház felújítása, a Kovács család tervezésében-kivitelezésében. Három osztatú lakóépület, hosszú oldalán végigfutó tornáccal, az épület folytatásaként létesült istállóval, amelynek a helyén impozáns terasz épült. Négyszázezer forint díjazásban részesült Kecskeméten a Kölcsey utca 9. polgárház fel-

FŐÉPÍTÉSZEK újítása, Szép Tivadar tervezésében és Czakó Imre kivitelezésében. A felújítás során az volt a cél, hogy a népes család részére való átalakítás során az épület ne veszítse el nagypolgári jellegét, sem térszervezésében, sem megjelenésében, részleteiben. Háromszázezer forint értékben kapott támogatást Szuha községben a tájház  Balatonfüred, Kisfaludy Galéria  Kecskemét, Kölcsei u. 9. polgárház  Gömörszőlős, Kassai u. 53. lakóház  Tapolca-Diszel, Miklós u. 9. lakóház  Szuha, Kossuth u. 79. tájház  Veszprém Megyei Levéltár

felújítása, Usák Tibor tervezésében, a Weimar-2 Bt. kivitelezésében. Az épület a település központjában áll, őrizve a hagyományos beépítési, településképi, lakáshasználati formát. Feltehetően a XX. század legelején épült. Gazdasági épületei nem maradtak fenn, kertje inkább – a múzeum funkcióhoz igazodva – pihenőkert jellegű. Belső terei a helyi családok által felajánlott hagyományos bútorok segítségével mutatják be a századelő módos paraszti életformáját.

27

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

A Kulturális Örökség Napjai

Szakrális terek

Idén szeptember 19–20-án rendezik meg a Kulturális Örökség Napjait, amely Európa-szerte népszerű rendezvény, és most aktuálisan illeszkedik a Kulturális Turizmus Évéhez. A Szakrális Művészetek Hetéhez kapcsolódva a központi téma a szakrális terek: templomok, kolostorok, zsinagógák, sztúpák, kápolnák, imaházak, kálváriák, kegyhelyek, búcsújáróhelyek és más vallási jellegű helyiségek bemutatása. 2009-ben a következő kiemelt nemzeti évfordulókhoz volt csatlakozási lehetőség: Angster József, Balázs Béla, Bánki Donát, Benedek Elek, Derkovits Gyula, Joseph Haydn, Janus Pannonius, Jánszky Béla, Kazinczy Ferenc, Kálvin János, Kempelen Farkas, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Kozma Lajos, Kőrösi Csoma Sándor, Lükő Gábor, Márffy Ödön, Nagy Virgil, Preisch Gábor, Quittner Zsigmond, Radnóti Miklós,Táncsics Mihály, továbbá az 1989es határnyitás, a kálvinizmus és Szent Pál évfordulói.

Értékeink láthatóvá, megtekinthetővé tétele Az Európa Tanács védnökségével már negyvennyolc országban rendezik meg az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő örökségi napokat. A program célja az, hogy a nagyközönség figyelmét ráirányítsuk az épületek értékeire, azokéra is, amelyek máskor részlegesen, időlegesen, illetve csak a társadalom egyes rétegei által látogathatók, esetleg folyamatosan zárva vannak. A hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén megrendezett esemény során országszerte sok száz ilyen épület és helyszín kapuja nyílik meg a látogatók előtt.

28

ÖN • KOR • KÉP 2009. július

Mindenki számára fontos, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezete kulturális értékeit, mert ez ösztönöz arra, hogy azokat fenntartsuk és megőrizzük. Ez egyben erősíti a lakóhelyhez, az országhoz való kötődést és az azonosságtudatot is. A megnyitandó épületek, helyszínek nem feltétlenül védett (mű)emlékek, korukra, funkciójukra nézve sincs semmilyen megkötés, de általánosságban elmondható, hogy nagyobb számú érdeklődőt vonzanak azok a helyszínek, amelyeknek sajátos esztétikai vagy jelentős történeti értékük van. Az emlékek, műemlékek bemutatása mellett fontos a kortárs építészet, tájépítészet, népi és ipari emlékek kiemelkedő alkotásainak, feltárt régészeti lelőhelyek, temetők megismertetése is. Eddigi tapasztalat, hogy a látogatás élményét fokozhatja az épületekben, helyszíneken folyó tevékenység, valamint az ott található művészi alkotások, bútorok és eszközök, régészeti leletek, esetleg a különleges épületszerkezetek, díszes homlokzatok, védett fák, növények bemutatása is. A legtöbb helyszínen és a megtervezett útvonalon vezetést tartanak, veze| www.onkorkep.hu

tőként pedig szakembereket vagy olyan önkénteseket vonnak be, akik az adott helyet jól ismerik. Sokan vannak, akik szívesen megosztják tudásukat másokkal – például a több idővel és tapasztalattal rendelkező nyugdíjasok, de egyre többen jelentkeznek az újdonságokra nyitott, vállalkozó fiatalok, diákok közül is. Egy épület, helyszín látogathatóságát bárki kezdeményezheti. A vendégek fogadása önként vállalt szolgálat, a kezdeményezőknek természetesen szabad döntésére van bízva, hogy mekkora részt tesznek ingyenesen bejárhatóvá. A Kulturális Örökség Napjai (KÖN) rendezvény jó alkalom arra, hogy értékeink meg-

tekintése mellett észrevegyük azok sérülékenységét, mulandóságát és a megőrzés munkájának összetettségét is, amelyhez az egész társadalom összefogására és közreműködésére szükség van. Fontos eleme ezért a mozgalomnak a helyi önkormányzatok, kulturális közösségek, a döntéshozók, a szakmai és a civil szervezetek bevonása. Az örökségi hétvége megszervezése és az eseményeken való részvétel mind a szervezők, mind a közönség számára jó alkalom a társadalmi önszerveződés és demokrácia gyakorlatának erősítésére, a helyi értékek közös ünneplésén keresztül a közös öröm megtapasztalására.

A Kulturális Örökség Napjai szervezésénél az elmúlt évek gyakorlatában kialakult szokások és az Európa Tanács javaslatai A helyszín látogatását ingyenesen kell lehetővé tenni. Az épület megjelölésére térítésmentesen emblémás zászlót lehet igényelni (lásd. jelentkezési lap). A bejáratnál és az épület környékén plakáto(ka)t javaslunk elhelyezni, amelyen fel kell tüntetni a nyitva tartás és a vezetések pontos időpontját. A plakáton lévő üres mezőbe bármilyen további (figyelemfelkeltő, tájékoztató) anyag beilleszthető. Érdemes az épület, helyszín bemutatására vezetőről gondoskodni. Igen hasznos, ha a látogatók – akár a legegyszerűbb eszközökkel elkészített – írásos, esetleg rajz- vagy fotóillusztrációval ellátott információs anyagot kapnak az épületről. Lehetőség van az épülettel, helyszínnel kapcsolatos értékesebb kiadványok árusítására is. Az ingyenes látogathatósággal nem ellentétes az önkéntes adományok elfogadása. A program színesítése, a családi látogatások elősegítése érdekében érdemes egyéb eseményeket is szervezni (kiállítás, vetítés, koncert, színházi előadás stb.). Kérjük a KÖN logóját (lásd a címoldalon és a weblapon) valamennyi nyomtatott, illetve vizuális anyagon feltüntetni. Érdemes gondolni a testvértelepülésekkel közös vagy párhuzamos programok szervezésére, sőt a nemzetközi együttműködés lehetőségeire is felhívjuk figyelmüket. Nagy érdeklődésre tarthat számot tematikus útvonalak és/vagy a kisebb területeket vezetéssel bemutató séták szervezése (pl. a helytörténeti körök bevonásával). Az egyébként is nyitva tartó épületek – pl. múzeumok – részéről kívánatos, ha a Kulturális Örökség Napjai témájához kapcsolódó különleges programot szerveznek. Célszerű a látogatható épületek, helyszínek listáját – mint fontos eseményt – hetekkel az örökségi hétvége előtt, a helyi nyomtatott/elektronikus sajtóban megjelentetni. A fiatalok és főleg az iskolás gyerekek érdeklődésének felkeltésére és aktív részvételére érdemes külön figyelmet fordítani. Ahol megoldható, biztosítandó a mozgáskorlátozottak közlekedési lehetősége is. Kívánatos az épület, helyszín helyreállításának tervezésében és kivitelezésében részt vevő vagy azt támogató szervezetek, magánszemélyek nevének feltüntetése. Kérjük, hogy a látogatók számáról jelentést és a helyi eseményekről szóló, esetleg fénykép(ek)kel illusztrált beszámolót, valamint a KÖN-nel kapcsolatos információs anyagot 2009. október 10-ig az alábbi címre eljuttatni szíveskedjenek! Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Kertész Margit: [email protected]. Telefonos elérhetőség: 06-1-224-55-86. Fax: 06-1-224-55-81. Levelezési cím: 1014. Budapest, Táncsics Mihály utca 1. www.oroksegnapok.hu

| www.onkornet.hu

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára az Országos Főépítészi Kollégium titkára

Helyi Obszervatórium

Cél az átláthatóság A szervezetet 2007-ben annak érdekében hozták létre az alapítók, hogy tevékenységével segítse, támogassa az önkormányzatok munkáját, a korszerű ismeretek és a jó gyakorlatok terjesztésével javítsa működésük feltételeit. Szakanyagok, elemzések készítésével, speciális konferenciák szervezésével igyekszik feltárni az aktuális problémákat és irányt mutatni a megoldások keresésére.

A Helyi Obszervatórium közvetlen célja a kormányzás átláthatóságának biztosítása, a területfejlesztési, térségfejlesztési és településfejlesztési célok és eszközök, vagyis a gazdaság- és fejlesztéspolitika egészének hatékonysági javítása. Átlátható mutatószámok kialakítására törekszik, amelyekkel az egyes önkormányzatok és térségek munkája, valamint teljesítménye összehasonlíthatóvá válik. Emellett a Helyi Obszervatórium célja az is, hogy a gazdaságfejlesztés, a területfejlesztés számára a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján a követendő gyakorlatot, a jó mintákat begyűjtse, és azokat konkrét viszonyokra adaptálja. A Helyi Obszervatórium hosszú távú célkitűzése, hogy az Európai Unió és a kelet-közép-európai térség – önkormányzati és térségi folyamatait figyelő – igazi módszertani központjává váljon.

Eszköz, módszer és cselekvés-arzenál Az önkormányzatok a demokrácia alapvető sejtjei: a helyi érdeket védik és képvise-

lik az államhatalommal szemben. Ennek ellenére az önkormányzat, mint helyi hatalom, maga is elidegenedhet a helyi közösségtől. Az Obszervatórium a helyi közösségeket kívánja erősíteni azzal, hogy összehasonlító adatokat, módszereket szolgáltat a helyi és a központi hatalom ellenőrzéséhez. Újszerűsége mindenekelőtt abban van, hogy közhasznú, független szervezetként a tudomány eszközeinek és a nyilvánosság erejének felhasználásával törekszik a helyi közösségek ellenőrzőképességének javítására. Nem utolsósorban a közösségi identitástudat ösztönzésére. Az Obszervatórium figyelemmel kíséri az önkormányzatok működését, fejlesztéseit, és összehasonlítható mutatószámok rendszeres közlésével, a nyilvánosság közérthető informálásával átfogó képet nyújt a szektor működéséről, a támogatás-abszorpciós kapacitásáról, a támogatások felhasználásáról és hasznosulásáról. Technikai segítséget ad a pályázatok menedzsmentjéhez, az Európai Unióból és hazai forrásból érkező támogatások lehívásának ütemezéséhez és a pályázatok monitoringjához. A nyilvános, illetve megvásárolható adatok mellett – saját adatfelvételeket készít. Olyan átfogó mutatókat (indexeket) dolgoz ki, amelyek a helyi folyamatokat – lakossági elégedettség,

partnerség, közszolgáltatások – közérthetően és pontosan tükrözik.

Független, civil ellenőrzés Az Obszervatórium munkája öt átfogó területre összpontosul. Elsőként a helyi demokrácia helyzetére és a társadalmi kirekesztés-befogadás problematikájára koncentrál. Másodsorban a helyi szolgáltatások, ellátórendszerek és közpénzügyek helyzetére, harmadikként a lakosság helyzetének, elégedettségének és a helyi gazdaság folyamatainak az alakulására. Negyedik terület a partnerség, a szakszerűég és stratégia a helyi, kistérségi fejlesztésekben, például az uniós és hazai támogatások felhasználásának és hasznosulásának folyamatainál. Végül, de nem utolsó sorban a helyi önkormányzatok tervezési, gazdálkodási és pénzügyi tevékenységének szakmai segítése. A Helyi Obszervatórium tevékenysége közhasznú, civil ellenőrzési funkciót kíván ellátni. Kormányzattól és pártoktól függetlenül folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati rendszer működését. Részt vállal az eszközök, mutatószámok fejlesztésében az önkormányzatok vizsgálatával kapcsolatban, a mutatók értékeinek meghatározásában, a szektorra vonatkozó előrejelzési módszerek kifejlesztésében. Rendszeres, nyilvános, összehasonlító információkat közöl országos és nemzetközi szinten. A helyi stratégiai és pénzügyi tervezés korszerű módszereinek elterjesztésében is szerepet vállal, ezen kívül konferenciák, workshopok, fórumok és képzések szervezésében is segítséget nyújt.

A Szemere Index A Helyi Obszervatórium céljai megvalósításában szorosan együttműködik az önkormányzatok szakmai szövetségeivel. A

hétből hat szövetség folyamatosan részt vesz rendezvényeiken, támogatja kutatásaikat. Az önkormányzatok közérzetének és teljesítményének mérése érdekében tett erőfeszítések eredményeképpen fejlesztette ki a Helyi Obszervatórium a Szemere Indexet. A Szemere Index egyrészről egyetlen szám, amely az öszszehasonlítható teljesítmény értéke, másrészről viszont egy részletes felmérés, amely rámutat egy önkormányzat tényleges eredményeire és problémáira, ami tanulságokkal szolgálhat a programban résztvevő önkormányzatok számára tevékenységük szervezésében, annak átalakításában, szakpolitikai irányok meghatározásában. Cél, hogy egy olyan rangsor jöjjön létre, amelyet a szereplők elfogadnak, és hitelesnek gondolnak, és amely így ösztönzi a településeket arra, hogy a rangsorban előrébb kerüljenek. Fontos, hogy a települések figyeljenek egymásra, tanuljanak egymástól, a sikereket, működő példákat átvegyék egymástól. Az index jótékony versenyt is generál, amely minden települést inspirál arra, hogy előre lépjen. Az index nyilvánosságra hozatalát követően egy nagyon intenzív munka kezdődött az Obszervatóriumnál: felkészülés arra, hogy az első munkaszakasz tapasztalatai alapján először egy bővített körre, majd az összes önkormányzatra kiszámolják az indexet. A Szemere Index részeként a Helyi Obszervatórium 2008 óta hozza nyilvánosságra az önkormányzatok hangulatának hőmérőjét, a Bizalmi Barométert, és várhatóan 2009-ben megjelenik az önkormányzatok munkájának tükre, bizonyítványa: a Teljesítmény Index.