50824 III. évfolyam. 11. szám.
k
miét
Budapest, 1932. december 24.
fíJLESZtö iftlWi Él
VÁROSPOLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS KÖZSZÁLLITÁSI ÚJSÁG Szerkesztőség és k i a d ó h i v a t a l : B U D A P E S T , VI., T E R É Z K Ö R Ú T l/a. Telefon szám: 17-1-21. Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 29.906.
Felelős
szerkesztő:
N E M E S ÁKOS
KÁLMÁN
Előfizetési ára egy évre „Az Utazás" idegenforg. közlöny melléklettel Összes kiadványokkal, a „ V á r o s f e j l e s z t é s " illusztrált évkönyvével
Budapest é s a környékbeli helység e k egységes fejlesztési politikája Irta: LEGEZA PÁL miniszteri tanácsos Az a körülmény, hogy a Budapestet környező községek és városok fejlesztésének irányelvei még kezdetleges stádiumban vannak, illetőleg nem forrottak ki és így a városrendezés tág fogalma alá tartozó különböző kérdések megoldása távolról sem igazodhatik a székesfővárosban e téren érvényben levő jogrendszerhez, — már régóta érezteti káros hatását. A közlekedésnél, a csatornázásoknál, a vizvezeték-berendezéseknél, az általános közegészségi és esztétikai szempontok érvényesülése a perifériákon emiatt megakadt, s a helyzet hova-tovább tarthatatlanná válik. Ez indította már 1928. végén dr. Rakovszky Ivánt, a Közmunkatanács nagytevékenységü elnökét arra, hogy az akkori kormányhoz javaslatokat terjesszen elő. Közben dr. Bárczy István ny. igazságügyminiszter, volt főpolgármester egy ujságközleményben ugyanebben az irányban tett érdekes nyilatkozatot. Legutóbb dr. Preszly Elemér, Pestvár-
K
megye főispánja ugyancsak felette sürgős feladatnak jelentette ki egy olyan közös hatósági terv létesitését, amely egységesen irányithatná Budapesten és Budapestről a környékbeli községekben és városokban mindazokat á teendőket, amelyeket a lakosság szociális érdekeinek kielégitése Szempontjából és a községek és városok háztartási ügyeinek rendezése végett is végre kell hajtani. A napilapokban olvashattuk, hogy ezeknek a fontos, életbevágó kérdéseknek szabályozása a belügyminisztériumban tárgyalás alatt van és remélhető, hogy a belügyminiszter ur ismert érzéke és erélye, valamint munkatársainak nagy hozzáértése olyan megoldást fog eredményezni, amely a közérdeket ki fogja elégíteni. Ilyen egységes hatósági irányítás alá kell nézetünk szerint vonni Újpest, Rákospalota, Kispest, Pestszentlőrinc, Pesterzsébet, Budafok, városokat, Káposztásmegyer, Pestújhely, Rákosszent-
24 P 44 P 80 P
mihály, Sashalom, Cinkota-Mátyásföld, Csömör, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoscsaba, Soroksárpéteri, Soroksár, Csepel, Nagytétény, Budatétény, Albertfalva, Budaörs, Budakeszi, Nagykovácsi, Pesthidegkut, Solymár, Üröm, Békásmegyer, Csillaghegy, Budakalász községeket. A Dunának Esztergomtól Budapestig , de különösen Szobtól Szentendréig terjedő szakasza gyönyörű hegyes-dombos JS vidék partjait mossa. Ez a terület a főváros közelében idegenforgalmi és nem zetgazdasági szempontból rendkívül fonii- !/ tos terület, amely szinte kínálkozó nyaraló és üdülőtelepek létesítésére. Ezért az egységes központi irányításba bele kellene kapcsolni Szentendre és Vác városokat, az egész Szentendrei szigetet, valamint Alag, Dunakeszi, Göd, Szöd, Nógrádverőce, Kismaros, Nagymaros, Zebegény, Szob, Pomáz, Izbég, Leányfalu, I Xmabogdány, Visegrád, Dömös, Pilismarót, Pilisszentlélek, Pilisszentlászló, Pilisszentkereszt, Csobánka, jYIargitliget községeket. Ez az elgondolt uj szervezés magával kell, hogy hozza a Budapesti Építésügyi Szabályzatnak olyan kiegészítését, amely lehetővé tenné a vidékre való alkalmazá-
öztelek bekerítéséhez sodronyanyagot, esetleg hozzátartozó vasoszlopokat is legolcsóbban szállítunk. Ilyen eritések helyszíni szerelését szakszerűen elvégezzük. Hatvan éve fennálló cégünk Ilyen munka jó kivitelére teljes biztonságot nyújt. Fémbútor-különlegességünk, nemkülönben kerítések és kapuk eredeti mintái TI., Teréz körút 43. sz. alatti elárusító-telepünkön természetben megtekinthetők. STADLER MIHÁLY sodi •ony-, és vasárugyár r.t.
Város
2
fejlesztés
sát. Ezenkívül az életviszonyokhoz alkal- ben lefektetett városrendezési és fejleszmazkodó szabályrendeletet kell alkotni az tési elvek analógiájára nyernének rendeútépítésről, az építési telkek megalakítá- zést és az alkotásokra bizonyos községi sának, illetőleg szabályozásának módoza- jövedelem (útadó) jelöltetnék ki, akkor tairól, a csatornázásról, a vízvezeték lé- az érdekelt községek és városok jövő fejtesítéséről és egyéb ilyen községi intéz- lődése és boldogulása nézetünk szerint ményekről. hosszú időre biztosítottnak lenne mondHá ezek a kérdések az 1870 : X. t. <:.- ható. OOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXX)CX>OCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXX
Az új év idegenforgalmi programja A főváros összeállította az 1 9 3 3 . év főbb idegenforgalmi eseményeinek rendjét — Az országgyűlés idegenforgalmi testületének értekezlete Az esztendő utolsó napjaiban napfényre kerültek azok a programtervezetek, nyilatkozatok és egyéb javaslatok, amelyekből nagy távlatban és összefogóan egybeállíthatjuk a következő esztendő idegenforgalmi programjának nevezetesebb pontjait. A főváros a következőkben állította össze azoknak az eseményeknek a jegyzékét, amelyek az 1933. évben ezen a téren esedékesek. Márciusban lesz az Országos Tenyészállatvásár. Április 1—30-ika között zajlik le a fürdőügyi kiállítás. Május 5—15-ig tart a Nemzetközi Vásár Budapesten. Ugyanebben az időben lesz a Liszt Ferenc nemzetközi zongoraverseny és a Nemzetközi Kézműves intézeti kongresszus. Május második felében a Keresztény Világszövetségek gyűlnek össze kongresszusra, továbbá az erdészeti kísérleti állomások jönnek össze nagy értekezletre, május vénén pedig a Nemzetközi Újságíró Kongresszus kerül sorra. Juniusban tartják a Báthory István ünnepet és ugyanakkor leplezik le Báthory István szobrát. Augusztus 1—16 között lesz a Cserkész Világjamboree és ugyanerre az időre az Országos Kézműipari Kiállítás is. Augusztus 16—23-ika között a Szent István hét ünnepségei zajlanak le. A magyar országgyűlés tagjainak idegenforgalmi testülete Pékár Gyula elnökletével tartotta értekezletét a képviselőház elnöki fogadótermében. Az elnök megnyitójában hangoztatta, hogy a testület célja: minél több barátot szerezni Magyarországnak. A magyar képviselők idegenforgalmi csoportját meghívta Franciaországba a nálunk járt francia delegáció. Tavasszal Rómába, Nápolyba, később Londonba és Stainbnlba is elmennek a m a g y a r képviselők,
aminek eredményeképen a külföldi parlamentek megbízottai Magyarországra fognak ellátogatni. József Ferenc főherceg szerint a legfontosabb idegenforgalmi cél az, hogy Budapestet, mint a világ legnagyobb fürdővárosát népszerűsítsék.
Végül elhatározták, hogy a testület a világ összes nemzeteivel összeköttetést létesít a kölcsönös idegenforgalom megszervezésére. A Nyugatbarátok Körében Magyar Pál országgyűlési képviselő érdekes előadást tartott az idegenforgalomról, mint kulcsiparról, amely valamennyi iparnak megélhetést nyújt. A magyar idegenforgalomnak kelet felé kell igazodnia. A keleti népek jó utazónációk és az ö számukra azonkívül Magyarország egy magasabb színvonalú kultúrát jelent.
Budapest jobb szórakozási lehetőséget, jobb gyógyulási lehetőséget, több kényelmet nyújt nekik. Az eddigi csekély idegenforgalom egyik legfőbb oka a közintézkedésekben mutatkozó teljes gyakorlati hiány. Úgyszólván csak a főváros és az Ibusz tesz valamit az idegenforgalom érdekében, a kormányzat mindeddig nem kapcsolódott bele elég intenziven az idegenforgalom előmozdításába. Mielőtt az idegenforgalmi munka tüzetesebb kritikájára térnénk rá, meg kell emlékezni arról, hogy Kovácsházy tanácsnok, aki nagy munkát végez az idegenforgalom fellendítéséért, különösen a budai fürdők és a budai részek melegvíz ellátása terén ért el figyelemreméltó eredményeket. Általában az a törekvése, hogy olyan hőforrásokat tárjon fel, amelyeknek vizével, a Rudas fürdőt, Gellért fürdőt és esetleg a budai oldalon felépítendő tabáni villaváros házait füthetné. Már eddig "is több forrást tártak fel, amelyekben nagy mennyiségű rádium van. Ami általában véve elmondandó az idegenforgalmi propagandáról, az nem a legkedvezőbb a hivatalos körökre és az ezirányu társadalmi szervezkedésre. Kovácsházy tanácsnok, aki a főváros részéről vezeti ezeket az ügyeket, sokat fárad, nagy ambícióval igyekszik előrelendíteni az idegenforgalmat, de mindennek a munkának az általános szervezés hibái miatt nincs meg a kellő eredménye.
Az idegenforgalmi kritikánál azonban mindenek felett szeretnénk látni a főváros
statisztikáját a rault Idegenforgalmáról,
év
szeretnénk összadni és kivonni és szeretnénk megállapítani, hogy az idegenforgalmi poropagandába befektetett töke meghozta-e gyümölcsét. Addig azonban, amig ezeket a kimutatásokat nem vizsgálhatjuk meg, azt a megállapítást kell tennünk, hogy az idegenforgalmi propagandában szétforgácsolják az erőket. Négy szervezet is buzgólkodik ebben az irányban, de a munka épen azért szétesik, mert négy szervezet van. Az első az Idegenforgalmi Tanács, a második a székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala, azután van az Ibusz és negyedszer az Idegenforgalmi Szövetség. Ezek a szervek ugyan tanácskoznak együtt, kapcsolatot tartanak fenn, de ténykedésük nyomán mégis széthull a munkaanyag és ezért nincs meg az eredménye azoknak a befektetéseknek, amiket a főváros és az állam, — az utóbbi ugyan a takarékosságielv túlzott érvényesítésével — az idegenforgalomba befektet.
Az önérzetes
adózó
Idő: december 17-ike déli 12 óra, hely: a VIIIla. kerületi Adóhivatal. Szegényesen, de tisztán öltözött asszony baktat az adóhivatalnok elé. Szerényen, kérő hangon mondja: — A szomszédban kérem megkapták az inségadó fizetésére szóló felhívást. Hát kérem én miért nem kaptam meg azt? Ennél a másik mondatnál az asszony hangja erélyesre változik. A hivatalnok felcsapja a nagy könyveket, amelyekből kiderül, hogy az asszony, idei adóját 6 pengővel tulfizette. A hivatalnok kérdésére, hozzájárul ahhoz, hogy ezt a 6 pengőt a jövő évi adója javára írják jóvá. Az asszony, azt kérdezi mennyit kell fizetnie az inségadóra. Kiszámítják, hogy 4 pengőt. Azonnal előveszi a pénzt és kiegyenlíti. A 1*1 Illa. kerületi adóhivatal és Imrédy pénzügyminiszter sok ilyen kunsaftot kíván magának.
DonaDömeésTsa Papír és írószerek gyári raktára a „Papirmalomhoz"
IPOT* !V. ( Aranykéz-utca 6 Telefon 87-7-15. Alapítva: 1790-ben.
3
•
T1—
Városfejlesztés
Negyvenezer pengő veszteség érte a fővárost a Budapesti Húskereskedelmi Bt. jószágigazgatója alaptalan elbocsáitása miatt Hz adonyi
bérgazdaság ügykezelésének
A Kúria a napokban hozta meg a végitéletet abban a perben, amelyet Kim Elemér, az Adonyi és Alsó-Cikolai bérgazdaság volt jószágigazgatója indított Dr. Csillag Aladár ügyvéd utján a Budapesti Húskereskedelmi R.-T., a bérgazdaság tulajdonosa ellen, egyévi felmondási időre járó fizetéséért, közel húszezer pengőért. A legfelső biróság a járásbíróság és a törvényszék marasztaló ítéletének jóváhagyásával 19.482 pengőt ítélt meg Kim Elemérnek cs azonkívül kötelezte a Húskereskedelmi R.-T.-ot a nagy összegekre felszaporodott és szakértői dijak megfizetésére. Úgyhogy a főváros, a Húskereskedelmi R.-t. tulajdonosa, 40.000 pengőt fizet rá erre a perre. A bírósági eljárások során kiderült tényállás megvilágosítására hozzá kell fűzni, hogy hogyan iutott a főváros az Adonyi bérgazdaság birtokába. Az előbbi tulajdonosnak a Vásárpénztár foKósitott nagyobb kölcsönt és később a kölcsön biztosítása végett kénytelen volt átvenni az egész bérletet. Már az átvételnél nagy veszteségek merültek fel és most ezeket a veszteségeket tetézte Kim Elemér alaptalan elbocsátása és az ennek következtében beállott pervesztés. Kim Elemér utóda tudvalevőleg Ereky Károly környezetének egyik tagja lett, akinek ugyancsak meg kell feszítenie minden erejét és nagy közgazdasági tevékenységet kell kifejtenie, hogy a bérgazdaság által elszenvedett veszteségeket helyrehozza. A Kúria által n'.egállap to t-t tényállás szerint a Húskereskedelmi rt. Kim Elemért 1925. október 1-től alkalmazta gazdasági főintézői minőségben, jószágigazgatói címmel, az adonyi alsócikolai mintegy 6.140 magyar hold kiterjedésű bérgazdaságának kezelésére és igazgatására. Eelperes ebben az állásában 1929. szeptember 28-ig szolgált, amikor az alperes Húskereskedelmi rt. a szolgálati viszonyt rögtöni hatállyal megszüntette. Ennél a lépésnél az 1900. évi XXVIT. t. c. 16. szakaszára hivatkozott, erre pedig az adott okot, hogy a Húskereskedelmi újonnan választott igazgatósága és gazdasági bizottsága Kim Elemértől jelentést kért egyes veszteségek okaira, valamint arra nézve is, hogy a jövőben miképen lehetne a veszteségeket eliminálni.
titkai
A jószágigazgató erre a felhívásra nem adott jelentést, hanem egyszerűen azt mondotta, hogy a veszteségek okait nem tudja, arra nézve pedig, hogy miképen lehetne a veszteségeket eltüntetni, írásbeli memorandum előterjesztését mindaddig nem vette komolyan, mig a bizottság gazdasági szakértőt nem nevezett ki Schrecker fános személyében. Ezen kívül egész sor ügykezelési szabálytalanságot és visszaélést is hozott fel a Húskereskedelmi rt. Kim Elemér ellen, ezekről azonban a biróság megállapította, hogy nem forognak fenn. A felek közt létrejött szolgálati szerződés értelmében, a jószágigazgató szolgálati viszonya a gazdasági év végén, egyévi felmondási idő betartásával volt felmondható. írásbeli szerződést csak Kim Elemér szolgálatba lépése után egy év múlva. 1927. januárban kötöttek, amely szerződés a jószágigazgató javadalmazását is megszabta. Melléje egy gazdasági felügyelőbizottságot szerveztek, amelynek tagjai voltak: Demkó Dezső, a Budapesti Vásárpénztár vezérigazgatója, Konkoly-Thege Sándor kormányfőtanácsos, az OMGE főtitkára, Bokor Ernő. a Budapesti Vásárpénztár igazgatója, Kobelrausch László és Politzer Albert. Ez a bizottság a jószágigazgató tevékenységét állandóan ellenőrizte és vele állandóan érintkezett. Az elbocsáitás napiára Kim Elemért Budapestre hivatták és itt a reviziós bizottság, amelynek elnöke Ereky Károly volt 22 vádpontot olvasott fel előtte és felhivta őt. hogy mondjon le állásáról. Kim Elemér ezt visszautasította, mire Ereky Károly kijelentette, hogy azonnali hatállyal elbocsátják és másnap kézbesítették az elbocsátó levelet. A végitélet szerint, ami az első vádpontot: a veszteségek okait illeti, Kim Elemér tagadta azt, hogy tőle arról jelentést kértek volna. A biróság ebben a tekintetben minden bizonyítást, feleslegesnek talált, mertha iíraz is volna a Húskereskedelmi előadása, abban az esetben sem lehet szó Kim Elemér részéről a szolgálatra vonatkozó meghagyás teliesitésének megtagadásáról, mert az idézett törvénv helvben meeielölt szolgálatra vonatkozó meghagyás alntt. a biróság I telmezése szerint, valamely, a ^azdasáp' folytatása érdekében szükséges ténykedés
a bíróság ok
előtt
vagy attól való tartózkodás, nem pedig az elmúlt évek veszteségeinek okaira vonatkozó tanulmány készitése értendő. Egyébként a Kúria szerint a Húskereskedelmi szakértő gazdasági felügyelőbizottságba és a központban vezetett könyvelősége utján állandóan tájékoztatva volt a gazdaságról. Mikor tehát Kim Elemér felhívást kapott a jelentésre, józan ésszel nem gondolhatta, hogy a felügyelőbizottság tagjaival számtalanszor megbeszélt, közismert és az alperes által is ismert okokat kell csupán Írásba foglalnia, hanem jóhiszeműen hihette, hogy tőle ismeretlen, uj veszteségi okokat akarnak megtudni, s minthogy ő sem tudott olyan okokat, amiket az alperes már ne ismert volna, mást nem is adhatott, mint tagadó választ. A memorandum készitéséhez, amit Kim Elemértől követeltek, nem elég elméleti és gazdasági ismeret — mondja a biróság —, hanem ezenfelül irodalmi készség is szükséges, amivel egy jószágigazgató nem köteles birni.
Következéskép azért, mert ily memorandumot nem tud készíteni, el nem bocsátható. A Húskereskedelmi különös súlyt helyezett arra a vádjára, hogy Kim Elemér az ő tudta és beleegyezése nélkül a Fehérmegyei Cukorgyár Ercsi-i gyárától, amelynek a Húskereskedelmi 300 vagon cukorrépa termelését 6 éven át eladta, a leszállított cukorrépa ntán jutalékot v e t t fel.
Kim Elemér maga sem tette vitássá ezt és Körber Henrik tanú vallomása is bizonyította, hogy Kim Elemér az ercsi-i cukorgyártól a készpénz répaár 2 százalékát kitevő tiszta jutalékot kapta évenként. A biróság álláspontja az, hogy a gazdatisztnek munkaadója tudta és kifejezett beleegyezése nélkül nem szabad jutalékot elfogadni az uradalom által szállitott áru utan a vevőtől. Ebben az esetben azonban tanuk bizonyították, hogy Kim Elemér nem kért a cukorgyártól, és nem járt utána a jutaléknak, hanem azt a cukorgyár minden előzetes kérés nélkül elküldte neki. Igaz, hogy a jószágigazgató erről nem szólt a Húskereskedelmi vezetőinek és a cukorgyári igazgató sem emiitette előttük, azonban ercsi-i cukorgyárnál sablmosan követett szokás volt, hogy minden vele össze-
Városfejlesztés -
4
kóttetésben állá uradalomnál a cukorrépa tette, hogy a jószágigazgató szabályszeután fizetett tiszti jutalékot és fizetett rűen járt el, legfeljebb a már ő előtte bekim Elemér elődjének is. Ennélfogva a vezetett gyakorlat volt elavult és hibás. jószágigazgató abban a meggyőződésben Végeredményben a Kúria megállapítása lehetett, hogy általános szokásról van szerint Kim Elemért a főváros alapnélszó, amelyet a Húskereskedelmi vezető- kül bocsátotta el állásából. A magunk résége is tud és nem kifogásol. Egyébként széről megjegyezzük, hogy a székesfőváa cukorrépára vonatkozó szerződést a ros e lépése két irányban kifogásolandó: gyárral nem a jószágigazgató, hanem munkanélkülivé tett egy embert, aki erre Demkó vezérigazgató kötötte. semmivel sem szolgált rá, azért, hogy A többi felhozott husz vádpont, liba- egy protekciós belső embernek adjanak ügyekről, magtenyésztési szerződésekről, állást, másodszor pedig 40.000 pengő kerthasználatról és egyéb ügyekről szól, veszteséget okozott könnyelműen és amelyekről a biróság azt a megállapítást alaptalanul a főváros közönségének, M-H"» » fr'i í- »;• -I- -i- -t—í-i- -í-»;-
A bécsi Barry- és a MAVART autóbuszvállalat Ausztriának kedvez a magyar községek és városok Idegenforgalmának elhanyagolásával Segítség csak egy van - az autóbuszközlekedés szabadsága Aki az utóbbi esztendőkben megfordult Ausztriában, aki ott nyaralt, vagy heteket töltött akár a császárvárosban, akár a festői vidéken, bizonyára meglepődött azon az óriási haladáson, amely a közlekedés és a postai kézbesités terén mutatkozik. Ezt a haladást az autóbuszközlekedés tette lehetővé. Szerte az országban a mintásán kövezett országutakon száguldanak az autócarok, postaautók, teherszállító gépkocsik, nincs az az eldugott távoli tanya, vagy hegyek közé rejtett házikó, ahova naponta többször nem kézbesítenék a küldeményeket és a postát és ahonnan naponta többször el nem utaz-hátik az ember az autóbuszállomásról a szélrózsa minden irányába. Kényelmesen, fürgén bonyolódik le ez az autóbuszforgalom, gyakorlati szempontok irányítják, elsősorban az utazó, vagy a szállítóközönség érdekei és reklamációi. Ezzel szemben Magyarországon tart még a vasutkorszak, a vasutak hegemóniája, pedig a közlekedésnek ez a módja túlságosan merev, túlságosan nehézkes, túlságosan előírásokhoz kötött és nem elégítheti ki a ina felfokozott igényeit. Milyen a helyzet Magyarország autobuszközlekedése terén? Válaszul erre a kérdésre idézzük azokat a panaszokat, amelyek Sopronban a közigazgatási bizottság előtt a Barry-féle társaság ellen elhangzottak. Dr. Tedeschy kifogásolta az autóbuszvállalat menetvendjét, mely egyáltalában nem szolgálja Sopron idegenforgalmi érdekeit. A menetrendet ugy csinálták meg, hogy csak elviszi Sopronbál az utasokat, de bécsieket nem igen hoz be a városba. Az autóbusz reggel korán indul Sopronból, az utasokat egyenesen a Schwartzenbcrg-
Flatzra rakja le, még útba is igazítják itt őket és mikor Bécsben jól kiköltekeztél' magukat, estére visszahozzák őket. Ezzel szemben — mondta dr. Tedeschi — mit csinálhatnak a bécsiek Sopronban, ha autóbusszal lejönnek? Úgyszólván semmit. A bécsi turista, vagy kiránduló csak éjjel láthatja Sopront. Este 9 órakor érkezik oda, viszont — ha csak két éjjelt nem akar Sopronban tölteni — korán reggel vissza kell utaznia. Ebből a városnak vajmi kevés haszna van. Idegenforgalom szempontjából Sopronnak egyáltalában nem érdeke ez az egyoldalú autóbuszjárat, amely csak Bécsnek kedvez. Sopront közelebb viszi Bécshez, viszont a burgenlandi községeket nem hozza közelebb Sopronhoz, mert az ellenjáratokat, amelyekre Sopronnak szüksége volna, hogy a bécsiek is lejöjjenek a városba, Barry-ék beszüntették, amikor a város megadta a vállalat által kért kedvezményeket. Tedeschi indítványára felirattal fordultak a kereskedelmi miniszterhez, hogy a Barry cég koncesszióját csak akkor hosszabbítsa meg, ha a vállalat hajlandó Sopron érdekében is propagandát kifejteni és ellen járatokat beállítani. A Barry cég tudvalevőleg közös üzemet tart fenn a Mavart-tal. Amikor ezt az autóbuszjáratot beállították, a magyar közönség és a vonal által érintett városok, köztük elsősorban Budapest, joggal hihették, hogy ez az uj közlekedési eszköz nagy hasznukra lesz és nagyban fejleszti idegenforgalmunkat. Amint a soproni példa mutatja, nem ez történt, hanem a vállalat a koncesszió monopóliumának birtokában bürokratikus nemtörődömséggel tekintett el azoktól az érdekektől, ame lyek az érdekelt helyiségek forgalmának
növeléséhez és felvirágoztatásához fűződnek. Barryék ugy állították össze menetrendjüket, hogy kielégítsék az osztrák érdekeket. .Iz alapvető hiba az volt, hogy Magyarországon koncesszióhoz kötötték a~ autóbuszközlekedést és kizárták a sza badverseny felfrissítő energiáit. Csak ilyen körülmények közt vált lehetségessé a Barry-Mavart féle vállalat egyoldalú és a magyar érdekeket sértő közlekedési politikája. A szabadság elvének érvényesítése mellett ez a vállalat is kézzel, lábbal megtenne mindent, hogy kielégítse a járatai által érintett magyar városokat. Nincs más megoldás, minthogy ugyanúgy, mint Ausztriában, szabaddá kell tenni az autóbuszközlekedést. Az ország ban vállalkozók állanak munkanélkül, de nem is kísérletezhetnek azzal, hogy autóbuszvonalakat létesítsenek, mert úgysem kapnának koncessziót. I la mindenki szabadon foshatna a járatok létesítésének munkájához, egyszerre felpezsdülne az élet ezeken a ma holt területeken, a közlekedés rugalmasabbá, ütemesebbé, gyorsabbá vállna. A k ¡'távolabbi helyiségeket és •elrejtett tanyavidékeket is pontosan kiszolgálnák az dutobuszvállalatok, sőt az elmaradott, elavult módszerekkel dolgozó Áll amvasut is kénytelen volna modernizálni üzemét, kénytelen volna előzékenyebben és gyorsabban kiszolgálni közönségét, mert az autóbuszok konkurrenciája erre szoritaná. Egyszóval a magyar közlekedésügy legnagyobb érdekei követelik, hogy az autóbuszközlekedésnél szüntessék meg a koncessziós redszert, amely együtt jár az ország legszebb cs legfontosabb területrészeinek elsorvasztásával. H-1-* i r f i l - r i i
? T T~T~TT1
P a r a f a k ö g y á r r.-1. ; : ezelőttKLE1NEKésBOIOIAYER : • városi irodák : Bpest, Föh. Sándor-tér 4. • Telefonszám : 30—1—14 és 30—1 — 16 Gyár: Bpest, Noszlopi-u 2. Tel.: 39-0-46 Cl/Árt" m ' n £ lenféle hőszigetelő anyagokat Ufllll. gőzkészülékek, csővezetékek, hü- 1 tőhelyiségek szigetelésére. „Kabe" jelű kovaföld építési és szigetelési lemezeket. • Száraz gipsztáblafalak, rabitzfalak, meny- < , nyezetek, stucco-munkák stb. szállítása és készítése. •
•»:izr.->c3acacx3a3caD
ITT FREISLER ANTAL i Lll I felvonó és gépgyár rt. i j BUDAPEST, VI., Horn Ede u. 4. Telefon : 2 2 - 9 - 7 2 .
4
- —Városfejlesztés
Karácsonyi ajándék az ifjúságnak: nyugdíjazzák az agg-örökéietű igazgatókat! A kormánynak éss a fővárosnak sok gondja van a feltörekvő, főiskolát végzett ifjúság elhelyezése körül. A kormány is, a főváros is megtették az intézkedéseket, hogy nyugdíjba küldjék azokat a tisztviselőket, akik szolgálati idejüket betöltötték és ezáltal megnyissák a kapukat az elhelyezkedésért előretörő fiatalok előtt. Máskülönben is foglalkoztatja az ifjúság problémája és elhelyezésének kérdése a fővárost, amely nagyon helyesen felelősnek tudja magát az ifjúságért és helyes érzékkel megoldani igyekszik a háború utáni magyar nemzedék e legfájóbb problémáját. A kérdés szociális része is sürgeti a főváros beavatkozását és nem egyszer történik, hogy a főváros szociálpolitikai osztálya a magánvállalatoknál is kisérletezik az állásnélküli fiatalok állásba juttatása érdekében, — de valljuk be : szóra sem érdemes eredménynyel. Értesüléseink szerint a kormánykörök és a városi körök kezdeményezésére mérvadó gazdasági és ipari érdekeltségekben mozgalom indult meg, hogy a bankoknál és a részvénytársaságoknál is nyugdíjazzák a szolgálati idejüket betöltött öregeket és friss teremtővágytól duzzadó erőket hozzanak a helyükbe. A bankok és a nagy ipari vállalatok büroiban ülnek ember emlékezet óta az elaggott főtisztviselők, igazgatók, akik már régen beleszántottak szolgálati idejük megismétlésébe, kezük reszket, szemük részben már el-, vesztette látóképességét, de ez nem akadály, mert különösebb munkát amugysem végeznek. Csak épen, görcsösen ragaszkodnak helyükhöz, nehogy egy fiatal beüljön oda. Vannak köztük olyanok — ezt el kell ismerni —, akik még mindig nélkülözhetetlenek és speciális munkakör elvégzésére maradnak helyükön, de a legtöbbnél nem állnak fenn ilyen okok. Soknak 60—-80 ezer pengő évi jövedelme van, többszörös háztulajdonosok, birtokaik, vagy villáik vannak és kényelmesen élhetnének a visszavonulásban vagyonuk jövedelméből, ha annyira meg nem szokták volna hivatalukat, hogy megtudnának válni tőle. Nem vezérigazgatók, nem elnökök ezek, hanem inkább egy-egy osztály, vagy csoport élén álló főtisztviselők és igazgatók, akiknek természetesen tapasztalt embereknek kell lenni, de akik tradició-tiszteletből mégsem maradhatnak meg helyükön akkor, amikor már úgyszólván munkaképtelenek és amikor ifjú erok zörgetnek bebocsáitásért.
Ugyanúgy, mint az államnál, vagy a fővárosnál, generális intézkedésre volna Szükség, hogy a szolgálati idejüket betöltő öregek idejében nyugdíjba vonuljanak és helyet adjanak a soronlévőknek, megmozduljon az egész előléptetési organizmus, u j keringés induljon meg a hivatalokban és a végeredményben megüresedő állásokba behelyezzék az egyetemről kikerülő intelligenciát. Fővárosi körökben értesülésünk szerint nagy figyelemmel kisérik ezt a mozgalmat. A Központi Városházán tudvalevőleg nyilvántartást vezetnek az állás-
^^Keqgeli után,* Jót kezded a napot
Ezt
elérheted
valódi Franck
kávépótlékkal Ízesített
Kathreiner Kneipp malátakávéval. halmozókról és itt fel vannak jegyezve természetesen mindazok nevei, akik a részvénytársaságoknál többszörös állást foglalnak el. vagy pedig szolgálati idejükön tul is lefoglalnak egy hivatalnoki helyet. Mindezekre most ki akarják terjeszteni a nyugdíjba küldési mozgalmat.
oooooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Kik pályáznak Lamotte Ernő helyére a főváros Hirdetővállalatának igazgatóí állására Lamotte Ernő, a székesfőváros Hirdetővállalatának igazgatója a mult héten meghalt és szombaton temették el nagy gyásszal, a főváros tisztviselői karának részvételével. Lamotte Ernő 1908-ban került a vállalathoz és igazgatói minőség-" ben kiváló eredményeket produkált. Ö vezette be először a gáz-reklámlámpa hirdetést, amely előfutárja volt a fényreklám hirdetésnek. Érdekes munkása volt a közigazgatásnak és a hirdetési szakmának. Lamotte Ernő temetése után mindjárt megindultak a kombinációk a Hirdetővállalat igazgatói állásának betöltéséről. Komoly jelölt erre Pogány Zsigmond, a Hirdetővállalat eddigi helyettes vezetője, aki a munkakör ismeretében biztosítaná a vezetőségben az átmenetet és bizton hasznosithatná az eddigi eredményeket. Megmozdultak azonban a városi pártok is és egyiknek-másiknak már meg is van a maga jelöltje erre a pozícióra. Az egyikjelölt Zilahy Kiss Jenő, volt alpolgármester, akinek megválasztását a W o l f f párt engedményezi. A másik jelölt Kubinyi Ferenc számvevőségi tanácsos, a főváros XI. számvevőségi ügyosztályának vezetője, aki hivatalában valamikor együtt dolgozott a most elhunyt Lamotte Ernővel. Akárki lesz a főváros Hirdetővállalatának igazgatója, a budapesti hirdetőközönség azt várja tőle, hogy az eddigi előzékeny kommersziális és igazán fontos kiszolgálás mellett azáltal is felvirágoztatja a vállalatot, hogy nagyon jelentékenven leszállítja-a hirdetések és a falra-
gaszok árait. Budapesten ma a plakátok annyiba kerülnek, hogy kiragasztásuk valóságos beruházás számba megy. Ezért épen a kiskereskedők és kisvállalkozók nem vehetik igénybe a Hirdetővállalat szolgálatait, pedig nekik volna a legnagyobb szükségük arra és ha ők a reklám utján munkatöbblethez jutnának, azáltal növekednék a főváros adóbevétele is.
A harmadik alpolgármesteri állás — Saját
tudósítónktól
—
Budapest főváros közgyűlése ugy határozott, hogy harmadik alpolgármesteri állást létesít és ezt alternatív módon jogi, vagy egyéb minősítéshez köti. A belügyminiszter a hozzá megfellebbezett határozatot még nem hagyta jóvá, de nem is utasította el. Az utóbbi napokban várospolitikai körökben az a hir terjedt el, hogy a belügyminiszter mégis hozzá fog járulni a harmadik alpolgármesteri állás létesítéséhez, mégpedig azzal a feltétellel, hogy egy tanácsnoki állás helyébe kreálják azt. Minthogy a modern budapesti városvezetésnél az ügyintézések központjai az alpolgármesteri hivatalok, és minthogy a közigazgatás szabályossága és kiegyensúlyozottsága is azt kívánja, hogy az ügyintézések néhány kézbe összpontosuljanak, várospolitikai körökben Is szerencsésnek találják azt a megoldást, hogy a harmadik aipolgármesterséget egy megszüntetendő tanácsnoki állás helyébe kreálják.
4 - —Városfejlesztés
ü
Vásárpénxiár pénzügyi rémregénye
Alább közöljük a tudósításokat a Vásárpénztár felszámolásáról, az óriási veszteségekről, közöljük a pénztárvállalatának, a Húskereskedelmi Rt-nak a gazdasági krónikákban példátlanul álló veszteségtételeit, amelyik tizenötszörösen nagyobb az alaptőkénél. A Vásárpénztár e botrányos összeomlásának az a kulcsa, hogy ott olyan rablógazdálkodás folyt, amilyenről eddig csak Heltai regényekben olvastuk, amelyekben néhány balkáni kalandor összefogott a balkáni metropolisok, vagy az államok pénztárainak kiürítésére. Megütközve kérdezzük, hát lehetséges ez a magyar fővárosban, hát lehetséges-e holott már évek óta az újságszerkesztőségekben és a városháza folyosóin mindenki tudta, hogy micsoda üzemvezetés van a Vásárpénztárnál. Pedig a Yásárpénztárnak nyereséggel való üzemvezetése alaposan alá volt támasztva, mert harminchét különböző cimen szedett a részvénytársaság illetékeket és dijakat. A vevőkkel és az eladókkal közvetitési, kirakási, berakási. vágási, szúrí'ri és egyéb illetékeket fizettettek, de még ezzel sem elégedtek meg, hanem híz lalási hiteleket folyósítottak, bizományi ü;leieket bonyolitottak le, különböző kockázatos vállalkozásokba is beVfogtak. T ;úsf >:portakciót is kezdtek, ami azonban a lassú kezelés és hozzá nem értés következtében megbukott. A vizsgálat késpbb kiderítette, hogy Vásárpénztárt a különbo/K -iit< í c'ók során érték \ ltg"«uly<.sabb veszteségek és hogy az egyes hitelezéseknél nem gondoskodtak megtel''ő íedezetről. ( 'yan esetekben is folyós!tot" Vásárpénztár hitelt, amikor a Pénzintézeti Központ jelentése szerint már nem lett volna szabad hitelt folyósítani. A Vásárpenztárnak 134 alkalmazottja volt, akik közül huszonhármán különböző kölcsönöket kaptak, összesen 523.000 pengőt. Két esetben is úgynevezett pénztári hiány elsimítására kellett kényszerkölcsönt folyósítani. Ilyen természetű tartozása volt
l
l
E
G
1 m
Y
E
az egyik igazgatónak is, nem kevesebb, mint 47.563 pengő. Az egyik tisztviselőnek 13.080 pengő adósságot irtak le, mert ez a saját számlájára dolgozott és amikor veszteség érte, maga a Vásárpénztár volt kénytelen leirni a hiányokat. Csak személyi hitel címén öt és féllmillió hitelt folyósitott a Vásárpénztár. Ezek az itt felsorolt adatok eddig is köztudomásúak voltak, érdeklődéssel várja mindenki az ujabbakat, amiket az elrendelt vizsgálat fog kideríteni. Ez a botrányos gazdálkodás fényt vet arra is, hogy miért olyan nagy a drágaság Budapesten és hogy a közüzemek miért nem tudják olcsóbbá tenni az életet. A törvényhatósági tanács ülésén tár-
* * * * * * * 't' »» W * * * * * - ^ » * » * ^ * * ^
A Gan* és a* Ali ami Gépgyár Trolleybus% kocsii ajánlón fel a Besxkárinak A BSzKRT igazgatósága több, mint egy évvel ezelőtt elhatározta, hogy próbaképen egy-két útvonalon trolleybuszokat helyez üzembe. Ma még el se lehetne dönteni, hogy a trolleybusz valóban megfelelő közúti közlekedési eszköz-e. Külföldön csak nagyon kevés városban próbálkoztak még meg trolleybuszokkal, melyeket, mint kisegítő közlekedési eszközt használnak a villamos mellett. Azt lehet tehát mondani, hogy megnyugtató külföldi tapasztalat nem áll rendelkezésére, igy tehát a trolleybusznak Budapesten való bevezetése nagyon nagy rizikóval jár. A BSzKRT igazgatósági határozatáról természetesen tudomást szereztek a gép-
| WIHART FERENC f ÉPÍTÉSZ é l ÉPÍTŐMESTER f $
H
Z
T
.
I
S
T
VII., C O L U M B U S - U . Telefon : 3 5 - 0 - 9 7 .
T
A
K
vásárolja a
reOBA^Yi^X S
B U D A P E S T ,
5 / b .
f f
i
k
] P » 0 ] C < G r A ] K ] L V
Á
N
T
Á
P
S
Z
E
gyártmányait.
M
gyalták Vásárpénztár felszámolási ügyét. A polgármester jelentése szerint az 1931. évi üzleteredmény: 1,312.000 pengő veszteséggel zárult. Az 1929. juliusa előtt folyósitott kölcsönökből 379.000 pengőt, az azóta folyósitott kölcsönökből 75.000 pengőt, az adonyi bérgazdasággal szemben fennálló követelésekből 765.000 pengőt kellett leirni. Az igazgatóság tagjai honorárium képen 1931-ben 77.000 pengőt, az 1932. üzleti év tizenegy hónapjában pedig 47.000 pengőt vettek fel. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság felelősségre vonására a Vásárpénztár felszámolása ntán kerül sor, mit kimondták. A Budapesti Húskereskedelmi rt. most tette közzé tavalyi mérlegét, amelyből kiderül, hogy az intézet hatalmas összegű veszteséggel zárta az előző üzletévét. 50 ezer pengő alaptőke mellett 1931-ben 789.426 _ pengő veszteséget szenvedett, amivel rekordot teremtett e téren. •j.**
gyárak és az Állami Gépgyár, valamint a Ganz-gyár közölték a BSzKRT vezetőségével, hogy saját költségükön három trolleybusz kocsit építenek és azokat kipróbálás végett díjtalanul a BSzKRT rendelkezésére bocsátják. Értesülésünk szerint a BSzKRT elfogadta az Állami Gépgyár és a Ganz-gyár ajánlatát és a közeljövőben már határoznak arról, hogy a három trolleybusz milyen útvonalon járjon. Valószínűleg Zuglóban a Teleputcában fog járni az első trolleybusz. A városházán nagyon vegyes érzésekkel fogadták a két gépgyár felkinálkozását. Attól tartanak, hogy a próbajáratok során teljes mértékben a trolleybuszhoz fűzött remények nem is válnak be és a három próbakocsi a BSzKRT nyakán marad. A legnagyobb óvatossággal kell tehát a BSzKRT-nak eljárnia, különösen azért, mert a trolleybusz építési költsége nagyobb,mint a villamoskocsiké. Ha tehát üzemanyagban megtakarítás is mutatkozik, a berendezés maga drágább. És bár síneket nem kell lefektetni, a trolleybusz — sin nélkül is erősen rongálja a kövezetet, annak javítása pedig ismét csak a fővárosra hárul.
R S
M
• • • • • • • • • • •Je-
Ü
i E V
É K E
I
K Ő
K
O Z
S
Ő K
é T
f «
.
! t
4-—Városfejlesztés Szendy Károly tanácsnok közoktatásügyi tervezete és tevékenysége a sportnevelés terén Szendy Károly a főváros legnépszerűbb tanácsnoka, egyike a legrangidősebb tanácsnoknak, akinek érdemeit az összes pártok elismerik. Emellett közismert a szerénységéről, arról, hogy nem szereti önmagát reklámtüzbe állítani, azonban nemes és igazságos gondolkodását, liberális felfogását, emberséges érzéseit, mindenki tapasztalhatta és konstatálhatta, aki érintkezésbe került vele. A közoktatásügyi ügyoszály élén most olyan javaslatokat és tervezeteket dolgozott ki, amelyek a főváros oktatásügyét még inkább a gyakorlati élet követelményei szerint szabályozzák és struktuálisan előbbre viszik a közoktatást. A tervezet az ifjúság testedzésének és sportfejlesztésének nagyobb teret biztosit, mint eddig. A tornaórák, a sport és játék, valamint a kirándulások és iskolai séták az oktatási órák számának érintetlenül hagyásával olyan beosztást kapnak, hogy a gazdaságosabb kihasználás mellett, nagyobb lehetőség adódik a tanulók testkultúrájának gyakorlására. Most foglalja össze szervesegészbe Szendy Károly azokat az intézkedéseket is, amelyekkel a főváros közoktatásügyét racionalizálni fogja. Ennek során uj iskolaépületeket is létesítenek és olyan iskolai intézmények felállításának tervével is foglalkoznak, amelyek a mai élet követelményeinek megfelelők, egyben olyan szakok intenzivebb müvelését teszik lehetővé, amelyek hivatottak arra, hogy a növendékeknek az eddiginél nagyobb gyakorlati kiképzést nyújtsanak. Szendy Károly uj sportprogramot is dolgozott ki, amelyek a sportpályák racionálisabb kihasználásával, vagy ujabb területigénylésekkel kapcsolatos, úgyhogy a vcirosrendezési bizottság ezeket a terveket idejében figyelembe veheti. Elsősorban iskolai sportpályákat létesítenek a
H
YPEROL: szájvíztabletta Ideális száj és toroköblögető •j!
T e l e f o n :
! 33-3-33
város különböző pontjain, megoldják a stádium kérdését és harmadsorban rendezik a sportpályák ügyét. Végül — miután költség hijján az iskolák részére fedett uszodát nem tudnak létesíteni ezidőszerint, az Árpádforrás közelében egy olcsón elkészíthető nyitott uszoda építését vették tervbe. Mindezeknek a koncepcióknak az előkészítésével és megvalósításával, Szendy Károly tanácsnok bekoronázza eddigi munkáját, amit a főváros közoktatása ügyének terén kifejtett. JOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
A bérházfelügyelők m a m u t jövedelme Adóztassák meg a budapesti bérh á z f e l ü g y e l ő k jövedelmét ís A jövedelemelosztás és az adófizetés aránytalanságáról sokszor hallunk megalapozott panaszokat. Ezekhez sorakozik, még pedig a kirívó példák közé, az a mentesség, amelyet a házfelügyelők az adófizetés tekintetében élveznek. Sokszor halljuk a szállóigét, hogy kevés az adóalany, sokszor halljuk, hogy teremteni kell az uj adóképes egzisztenciákat. Ezzel szemben mi rámutatunk arra ís, hogy már nem is kell teremteni, m á r meg is v a n nak ezek az a d ó k é p e s egzisztenciák, csak épen fel kell fedezni őket.
Az adóhatóságok, ugy látszik, figyelmen kiviil hagyják, hogy van még Budapesten nagyvállalkozási ág; a házfelügyelőség, a házmesterség, amely eddig megmenekült az adózástól.. Egy házfelügyelő havi jövedelme: 150—700 pengőig terjed, a legminimálisabb kulcsszámitás szerint. A bérház nagyságától, a lakások számától, és a bérektől függ. Van olyan ház, amelyben a házfelügyelőnek, vagy a házmesternek nagyobb a jövedelme, mint magának a háziúrnak, mert a házak meg vannak terhelve és a magas adók és a magas kamatok felemésztik a jövedelmet. Ha a lakók nem fizetnek, ez is a háziurat érinti elsősorban, mig a házmester ezektől a lakóktól
is legtöbbször behajtja a maga járandóságát. Egy százezer pengőt jövedelmező bérpalota jövedelme után a két és fél százalékos házmesteri dij egymagában 2.500 pengőt tesz ki. Ehhez kell hozzáadni a liftpénzt, a kapupénzt, a szemétpénzt és egyéb járandóságokat. így esik meg Budapesten, hogy a házmesterség, amihez nem kell kvalifikáció, amit egy józan eszű és. rendtartó napszámos is kifogástalanul elláthat, jobban jövedelmez, mint sok intellektüelnek, vagy képzett iparosnak a munkája. Tudjuk, hogy a házmesterek emellett foglalkozásuk mellett rendszerint altisztek bankoknál vagy iparvállalatoknál, esetleg rendörök,
de mindenképen majdnem mindig más állásuk is van. Ezek a jövedelmek ma csillagászatiak a budapesti polgár szemében és ezek a jövedelmek még sincsenek megadóztatva kellőkép. A pénzügyminisztériumban és a pénzügyigazgatóságnál, amikor lámpával keresik az uj adóalanyokat, biztonsággal és teljes joggal vehetik célba a házmestereket és a házfelügyelőket. A polgárság többi rétegei, amelyek akármilyen kinnal is adót fizetnek minden fillér jövedelmük után, nem tudják megérteni, hogy a házfelügyelők miért élveznek adómentességet. Az ilyen kivételezés rossz vért is szül és bizonyára része van az adóbehajtás körül felmerülő nehézségek előidézésében is. ••iiMMMiiMHiMiiMm
jpORPATIcj
|
|i I
| a tökéletes 11 |autopneul = ••ii
esküvőkre, temetésekre, F u v a r o k a t
u n j
HMmmiMHiiaaiiMiiMi
kirándulásokra
o l c s ó n
v á l l a l u n k
B u d a p e s t , V I I I . , B é r k o c s i s - u t c a 24. s i á m . j imaiiiiMiiiHiiiMiiiHiiiHiitiHiiiMiimiiimiiiMiiimiiiM
Városfejlesztés
-
8
A m a g a s villanyárak visszafejlesztik a k ö z g a z d a s á g o t Az á r a m á r d ö n t ő b i z o t t s á g l á z a s s e m m i t t e v é s e Hónapokkal ezelőtt történt, hogy a kormány a vidék panaszára Ígéretet tett az árelemző bizottság mozgósitására az óriási magasságba feltornászott villanyárak ellen. A vidéken a villanyárak hajmeresztő magasságban lebegnek a megfizethetőség felett, emellett a vidéki villamos árszabások rendkívül primitívek és nagy elszámolási visszaélésekre adnak alkalmat. Mindenki érzi a villamosáram árak és árszabások tarthatatlanságát. Budapesten még a legjobbak a viszonyok ebben a tekintetben, mert itt jól kidolgozott tarifarendszer szabályozza az árakat, a vidéken azonban semmi sem állja útját az áremeléseknek. A b u d a p e s t i 35—54 filléres egységá r a k k a l s z e m b e n — hogy csak péld á k a t idézzünk — B a j a 80, Gyula 100, H a j d ú n á n á s 100, H ó d m e z ő v á s á r hely 88, Kalocsa 100, T u r k e v e 107 filléres e g y s é g á r a k a t fizetett.
A kereskedelmi minisztérium statisztikája szerint a villamosított községek általában 65 százalékkal magasabb magánvilágitási egységárakat viselnek és van olyan község is, amelyben az ár kilowattóránként eléri a 2.— pengőt. Még rosszabb a helyzet az ipariáram áraknál. A mezőgazdaság, az ipar egyáltalában nem használhatja a 30—64 filléres ipari egységárakat és igy az egész hazai villamosításnak ebben a tekintetben — nincs értelme, legalább igy állapítják meg a szakértők. Ezek a magas árak megfojtják a mezőgazdaság és az ipar életét és legfőbb oka annak, hogy egyik téren sem tarthatjuk azt az ütemet, amit a fejlődés diktál. A magyarországi villamosművek ma is a régi árszabályokhoz ragaszkodnak, mert az magasabb bevételeket eredményez. Elvük: kis forgalom, nagy haszon, — közben pedig nem veszik észre, hogy ezáltal elsorvasztják a gazdasági területeket és végül nem lesz sem kis forgalom, sem nagy forgalom, sem kis haszon^' sem nagy haszon. A vidékről érkező panaszokra a kereskedelmi minisztériumban szenzációs kijelentéseket tettek. Kiderült, hogy e minisztériumban működik egy áramárdöntő bizottság, amelyet arra létesítettek az inflációs időkben, hogy a telepek megmentése érdekében szabályozza az áremeléseket. Ez tehát egy bizottság,
amely születésénél és rendeltetésénél fogva csak emelni tudja az árakat, a minisztériumban pedig erre a bizottságra« mutattak rá, mint olyanra, amely orvosolni tudja a panaszokat a magas villanyárak ellen. A rendelet felhatalmazta ezt a döntőbíróságot, hogy az árakat hivatalból változtassa, de ez még egyszer sem élt ezzel a jogával. Egyébként esztendők óta nem működik. E bizottság ügyét illusztrációként hoztuk fel arra a frivol szellemre, amely az illetékeseknél a villanyárak kérdésében irányadók. Pedig mindaddig, amig a kormányzat sarkára nem áll és ráncba nem szedi a villanykartelt, amely ezeket az árakat megszabja, nem lehet szó, különösen pedig a vidéken nem lehet szó a közgazdasági élet fellendüléséről. Itt semmiféle konjunktura nem segít, itt csak az erélyes kéz segít.
oooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx;
Botfai Hűvös Iván a 16 filléres villamos átszálló jegy ékért Botfai Hűvös Iván, akit a budapesti villamosközlekedéshez régi legendás családi tradíciók fűznek és aki emellett, vagy épenezért ennek a kérdésnek elsőrendű szakértője, cikket irt a villamosárak leszállitása érdekében. Meggyőződése úgymond, hogyha a P.SzKRt a közönségnek olcsó tarifát ad, a szükséges és kényelmes eszközöket rendelkezésére bocsájtja, alkalmazottainak helyzetét megjavitja, akkor jól jövedelmező vállalata lehetne a városnak. Gazdaságos és szakszerű vezetés mellett, a mai hatmillió hiány helyett a tarifák leszállításával, a bevételeket fokozni lehetne annyira, hogy a fővárosnak nagyobb részesedést lehetne nyújtani és uj jövedelmező vonalakat le-
hetne építeni. Hűvös szerint a város területén a viteldíjakat le kell szállitani, szemben minden grafikonnal, statisztikával és teóriával. Vissza kell állitani a 12 filléres szakaszjegyeket, meg kell csinálni a 16 filléres egyszeri átszállásra jogositó, a 20 filléres kétszeri átszállásra, a 24 filléres, háromszori és a 30 filléres a hálózat bármely pontján egy órán belül akárhány átszállásra jogositó jegyeket. Hűvös Iván indítványa nemcsak észszerű, hanem valóban az egyetlen mód i Beszkárt költségvetési deficitjének eltüntetésére. A közönség legszélesebb köreiben örömmel üdvözlik az általa megindított akciót.
Színházak és mulatók műsora NEMZETI SZÍNHÁZ : Péntek : Karácsonyi álom, szombat: Veronika, vasárnap délután: Veronika, vasárnap este : A másik. Kezdete : 7 i 8 órakor, VÍGSZÍNHÁZ: Péntek : Egy asszony aki tudja mit akar, ;zombat délután: Makrancos királykisasszony, vasárnap délután : Naplemente előtt, vasárnap este : Egy asszony aki tudja mit akar. Kezdete 8 órakor. PESTI SZÍNHÁZ: Minden este és vasárnap délután : Zsákbamacska. Kezdete 8 órakor. LABRIOLA SZÍNHÁZ VARIETÉ: Minden este 8 és délután 4 órakor Jack Hilton és varieté műsor. MODERN K A B A R É : Bapka a generális. Kezdete 8 órakor. MAGYAR SZÍNHÁZ: Minden e s t e : Oktogon, vasárnap délután és este: Oktogon. Kezdete 8 órakor. KAMARASZÍNHÁZ: hétfő: Forgószél, kedd: Huszárok, S'.erda: Dinasztia, csütörtök: Forgószél, péntak : Annuska, szombat: ninci előadás," vasárnap délután: Huszárok, vasárnap este : Annuska, Kezdete : %8 órakor. BELVÁROSI SZÍNHÁZ : hétfő s írja hadnagy, kedd . Magas Cé, szerda : írja hadnagy csütörtök: Magas Cé, péntek: Magas Cé, vasárnap délután : írja hadnagy, vasárnap este : Magas Cé. Kezdete : 8 órakor. KIRÁLY SZÍNHÁZ: csütörtöktől este : Amit a lányok akarnak. ANDRÁSSY-UTI
•4
Az
újjászervezett
és
újjáalakított
1 PARK S Z A N A T Ó R I U M j I
I a
A
főváros legszebb gyógyintézete
L I
Városligetben (Aréna út 84/B)
Napidíjak
közös szobákban 8 . — P-től külön szobákban 1 4 . — P-től szülészeti átalánydijak 165.— P-től
legmodernebb
rádiumkezelés
^
SZÍNHÁZ,
minden
Előadások
kezdete 9 órakor. BETHLENTÉRI SZÍNPAD. Előadások kezdete 7s9 órakor. ROYAL ORFEUM: Előadások kezdete fél 5, fél 9, vasár- és ünnepnapokon : 3, 6, 9 órakor. KOMÉDIA ORFEUM: Előadások kezdete: Vs9 órakar, vasár- és ünnepnapokon délután Ve5 órakor is. » STEINHARDT SZÍNPAD : Előadások kezdete : háromnegyed 9 órakor, vasár- és ünnepnap délután háromnegyed 5 órakor.
4-—Városfejlesztés A tejkartel rossz napja: Düssing Miksa vezérigazgató visszatérése a Tejszövetkezeti Központ élére Másícl évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett Düssing Miksa vezérigazgató távozása az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ éléről. Most még nagyobb a szenzáció: Kállay Miklós földmüvelésügyi miniszter visszahelyezte Düssing Miksát a Központba. Annak idején a vezérigazgatót a tejkartel befolyása szorította ki állásából, amint arról a „Városfejlesztés" is többízben részletesen beszámolt. A támadás oka az volt, hogy a kormány tejszövetkezete versenyt támasztott a banktőkével dolgozó te ¡vállalatoknak, a tejkartel tagjainak,akik a konkurrenciát főként ott érezték, ahol a Tejszövetkezeti Központ a tejtermelő gazdáknak, vagy tejtermelő szövetkezeteknek nagyobb árat fizetett a tejért, mint versenytársai. Düssing hatalmas teivállalatot létesitett, többször meghiúsította kartel tejáremelési kísérleteit és a KözponJ üzleteinek berendezésével, ízléses és finom árucsomagolásával verte a kartel konkurrenciáiát. Természetesen, hogy végeredményben kiszorították az állásából, aminek eredményeképen aztán legutóbb a Tej szövetkezeti i Központ is belealakult a kartelbe. Most azonban Düssing visszatérésével a tejarisztokrácia felrezzen, a tej fogyasztó közönséget pedig végre alapos reménység tölti el, hogy a tejuzsora frontján végre alapos tisztogatás és rendcsinálás következik.
A főváros harmincegy intézetnél helyezi el pénzkészletét A fővárosi törvény értelmében a székesfőváros pénzkészleteit csakis a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó pénzintézeteknél helyezheti el. A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértően az egyes pénzintézeteknél elhelyezhető összegek nagyságát is szabályozta. A Községi Takarékpénztárnál és az első kúriába sorozott pénzintézeteknél korlátlan ez az összeg. A második kúriába tartozó intézeteknél a légiitől)!) kimutatott alaptőke és tartalékerejéig, míg a harmadik kategóriába tartozó intézetekben a tőke és tartalékokfelének megfelelő összegek helyezhetők el. A három kategóriában összesen harmincegy pénzintézetet jelölt ki a tanács. Az első kúriába a Községi Takarékpénztár, az Angol-Magyar Bank, a Belvárosi Takarékpénztár, a Hazai
Bank, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, a Magyar Általános Hitelbank, a Magyar Általános Takarékpénztár, a Magyar Földhitelintézet, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, a Magyar-Olasz Bank, a M'OKTÁR, az OKH, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a Kereskedelmi Bank, a Wiener Bankverein magyarországi fióktelepe tartoznak. A második kúriába a Hermes Váltóüzlet Rt, az Iparosok Országos Központi Szövetkezete, a Magyar Általános Ingatlanbankot, a Magyar-Cseh Iparbankot, a Magyar Jelzálog Hitelbankot sorolták. A harmadik kúriába a Budapesti Kisipari Hitelintézetet, a Budai Általános Takarékpénztárt, a Fabank, a Kereskedők és Iparosok Hitelintézete, a Kőbányai Takarék, a Központi Leszámítoló Bank, a Magyar Mezőgazdasági Hitelintézet, a Magyar Tisztviselők Takarékpénztára, a Merkur Váltóüzlet, a Nemzeti Bank és Takarékpénztár és a Törekvés Takarékpénztár ta rtoznak. JOOOOOOOOOOOCXXXSOOOOOCOOOOOOO
Panasz az uj noU hiányos iaiása
vásávcsavávusxolgáleilen
Megnyitották az uj nagy vásárcsarnokot. a napi saitó és a szaklapok nagy elismeréssel, az állami és a fővárosi körök jogos büszkeséggel számoltak be annak nagyarányú áruszolgáltatásáról. Szép az ui nagy vásárcsarnok, külföldi viszonylatokban is elsőrangú szervező munka eredménye, azonban van neki egv nagy hibája. A csarnokban bevásárló kereskedők és vendéglősök panaszkodnak azért, hogy nem szerezhetik be ott az egész készletüket, amire szükségük van, hanem egyes cikkekért kénytelenek a régi vásárcsarnokba is elmenni. Az általános szabály az, hogy aki 20 kilón felül vásáról, annak a nagyvásárcsarnokba kell menni, ahol minden cikknek megvan a maga külön fülkéje. Azonban nem építettek fülkét a hal-, pék-, fűszer- és gyarmatárukereskedők áruia részére és nincs külön fülkéjük-a konzerveseknek sem. A nagybani fogyasztók, akiknek számára a vásárcsarnokot építették, következéskép nem szerezhetnek be itten sem halat, sem péksüteményt, sem gyarmatárut, vagy konzervet. Nem tudjuk, hogy egyszerűen megfeledkeztek-e ezekről a fontos cikkekről, vágy pedig azért nem vezették be árusításukat az ui vásárcsarnokba, mert ezekből még a legnagyobb fogyasztók is legritkábban vásárolnak 20 kilót, vagy épen annál is többet. Akármi volt az ok, a nagybani bevásárló nem kaphatja meg ezeket a cikkeket az uj vásárcsarnokban
és külön el kell mennie a régi csarnokba, hogy ezeket beszerezze. Így két munka és nagy időveszteség hárul rájuk. Szórul-szóra igaz az a panaszuk, hogy ez a berendezkedés a legnagyobb képtelenség. Csepel határába kell menniök bevásárolni a nagyvásárcsarnokba, azután pedig bekocsizhatnak a kiscsarnokba, ha halat, fűszert, gyarmatárut, vagy konzervet kell venniök. Az elhangzott panaszokra tudtunkkal az a válasz érkezett, hogy az idézett cikkeket minden boltban bevásárolhatják. Ez azonban nem megoldás, mert a hal és a konzerv olvan nagy konzumcikk, amelyet a nagybani bevásárlók csak első kézből szerezhetnek be érdekeik teljes megóvásával. Jogos tehát a csarnoki nagykereskedők nek, úgyszintén a nagybani bevásárlóknak az a panasza, hogy ezeknek a cikkeknek a hiánya csökkenti először is a nagycsarnok látogatottságéit, másodszor pedig a beszerzése nagy időveszteséget okoz, mert két helyre kell menniök a bevásárlás folyamán. Hangsúlyozzák a csarnoki nagykereskedők, hogy sok bevásárló az üzem szervezetének emiatt a defektusa miatt nem megy ki a nagycsarnokba bevásárlásait eszközölni, hanem inkább a régi csarnokban vásárol 20 kiión aluli tételekben. Sok idő- és pénzveszteség áll tlő a szervezésnek ebből a hiányából és fejetlenségéből, amelyen csak ugy lehet segíteni, hogy az emiitett négy árucikk részére is minél sürgősebben felépitik a szükséges külön árusító fülkéket. Ilii
III I I H I I I
Ilii
Soheier
! J o b b á g y k á l y h á fi 1
tulajdonos bizonyítja már, hogy az Allamgépgyári szab. folytonégő JobbáSy kályha tökéletes tüzelési rendszerének m á s a n i n c s e n . Az uj iipus l é n y e g e s e n o l c s ó b b árakon beszerezhető a f ő v á r o s i é s vidéki vasUereskedésekben
i 1 i
I
i i R. í. Budapest, V., I Vilmos császár-ut 28. szám i Forgalomba hozza :
Magyar királyi Aliami Vasgyárak
T e l e f o n : 27-3-20, 27-3-28 és 27-3-29
•iiiBnianiiMii
HMiiMiia
Város B
I
Z
392
fejlesztés T
O
S
Í
T
Á
S
Ormódy Vilmos*halála és az Első Magyar Altalános Biztosító fénykora Patriarhális korban, 95 éves korában meghalt Ormódy Vilmos, az Első Magyar Általános Biztositó Intézet alapítója és nyugalmazott vezérigazgatója és kortársaínak emlékében egy kivételes, tiszteletreméltó karrier, nagy közgazdasági alkotótevékenység, derűs és életfakasztó emberszeretet képeit hagyta hátra. Tiz éve annak, hogy visszavonult intézetének aktiv vezetésétől, de mint a társulat örökös elnöke, továbbra is figyelemmel kisérte annak működését. Az Első Magyar és Ormódy neve, fogalom lett Magyarországon, egyet jelentett ez a kettő a biztosítási intézménnyel. Ferenc József korszakának egy beszédes, érdemekben gazdag tanuja költözött el, egy fényes korszak megtestesítője, aki orákuluma volt a közgazdasági életnek és két generáció tanitómestere. A nagy magyar állam összeomlásával egyidőben vonult vissza Ormódv Vilmos az aktiv tevékenységtől. Az Első Magyart vezette abban a napfényes eredményekben gazdag korszakban, amelyre ma a békevilág gyűjtőnév alatt emlékezünk vissza és amely a becsületes munka nyomában mindig gazdag eredményeket halmozott. Sík pályán futotta meg kivételes karrierjét Ormódy Vimos és biztonsággal, nyugodt konjunktura-számitással fejlesztette intézetét fogalommá a magyar biztositóvilágban. Egész más feladatok, egész más mun-
kakörülmények vártak utódjára dr. Gergely Tódor vezérigazgatóra. Amikor átvette az Első Magyar Általános Biztositó vezetését, nehéz napok következtek el, különösen az ő szakmájára. Az infláció után újra kellett kezdeni az egész üzemet, rendbe kellett szedni a pénzingadozás utján hihetetlenül összebonyolitott számításokat, uj összeköttetéseket kellett keresni és uj ügyfeleket kellett szerezni. Köröskörül még rengett a pénzügyi és a gazdasági világ, baj volt a bankokkal, a vállalatokkal, amelyekkel relációkat kellett teremteni, az üzleti világ bizonytalansága és lelki válsága kockázatossá tett minden kezdeményezést. Ebben a légkörben teremtett uj rendet az. uj vezérigazgató, biztos sinekre helyezte a társulat egész üzemét és az ügyvitelben olyan rendet teremtett, amelyre — mint példára hivatkoznak másutt is. Dr. Gergely méltó utódja lett a legendás Ormódy Vilmosnak. A FONCIERHÁZVÁSÁRLÁSA, A FONCIER Biztosító Társaság kilencszázezer pengőért megvette a Damjanich ucca 26/b, számú bérpalotát Benes Imre ismert fővárosi müépitésztől. Az ingatlan magasföldszinttel együtt 7 emeletes, a főváros egyik legmodernebb palotája, nagy'komforttal. A Foncier e házvásárlást, mely feltűnést keltett, igen előnyösnek tartja. REVÍZIÓ A
VIKTÓRIÁNÁL. Schulze,
a
berlini Viktória központi igazgatója revíziót tartott a budt. pesti fióknál és megvizsgálta azo kat a panaszokat: igaz-e az, hogy a l i ó k meg nem engedett eszközökkel versenyez a buda pesti életbiztosítási piacon. Az igazgató mindent rendben talált. KÜSZÖBÖN A MAGYARORSZÁGI MAGÁN BETEGSÉGBIZTOSÍTÁS BEVEZETÉSE, Mint értesülünk, az Anglo-Danubius-Lloyd
Salgótarjáni Köszénbánya B.-T,
H
l
Kőszénybányák, villamossági művek, mészművek, k a r b i d g y á r . Megrendelések a k ö z p o n t h o z : Arany János-utca 25. intézendők.
ooooooooooooocxxxxxxxxxxxxxxx Tagválasztás a székesfőváros üzemigazgatóságánál A főváros januári törvényhatósági tanácsülésén előreláthatólag nagy harc fog kitör" ni az üzemigazgatóságok tagjainak megválasztásánál, a Helyi Érdekű Vasutak és a Park város részvénytársaság fővárosi képviselőinek kijelölésénél, föltéve, hogy erre sor kerül. Az uj fővárosi törvény életbeléptetése után 1931-ben a tanács ugyanis nem csinált egyebet, minthogy egyszerűen újra választott 3 azokat az üzemigazgatósági tagokat, akiket a régi törvényhatósági bizottság működése idejében ebbe a pozícióba behelyeztette. A kuliszák mögött már régóta folynak tanácskozások az üzemigazgatóságok újjáalakításáról és a pártok vezetői maguk közt állítólag meg is egyeztek arra vonatkozóan, hogy kik legyenek az uj üzemigazgatósági tagok. Minden pártban az a hangulat uralkodik, hogy az üzemigazgatósági tagokat ne a törvényhatósági bizottsági tagok sorából válasszák meg, A közmegbizatások halmozása a fővárosi bizottsági tagok álta| eddig is visszatetszést keltett és a mai nehéz időkben a legelemibb igazságosság érzete azt követelné, hogy üzembizottsági tagokul hozzáértő embereket tegyenek meg a polgárság köréből, akik az üzembízottsági jövedelemre munkájuk ellenébe rászorulnak és megszolgálnak érte.
• in m i I
!
B U D A P E S T , V., Arany János-utca 25 j Távirati cim: SALGÓKŐSZÉN, Budapest. Telefon: 2 8 - 2 - 8 0 — 8 4 - i g :
biztositónak a magas betegségbiztosítási ágazat felvételére vonatkozó kérelme a pénzügyminisztériumban a döntés előtt áll. Előreláthatólag már 1933 legelején megkezdheti az Anglo-Danubius a szervezést. Ennek az előkelő 'osztrák intézetnek [elhatározását az egész magyar orvostársadalom is nagy örömmel fogadja, mert általa a szabad orvosválasztás nagy lépéssel jut előre.
\ :
_ zsákokban
I
80 pengő |
télen át részletekben lakására szállítva . . ujrendszcrü
bérelt-alapon j ha téli szükségletét nálunk most előjegyezteti. minden szállításkor annyit fizet, amennyit átvesz. Kérjen tájékoztatót:
PÉCSI
K Ő S Z É N
RT.
K ö z p o n t : V„ Tükör-utca 2, Telefon: 11-6-63, 11-6-94. Propaganda-üzlet. VI., 19-9-43. V1., Andrássy-ut 28. Telefon l e l e f o n : 19-9-4J
L
•••••(••••¡•••••III
I
:
niMlllBaiiiBB
É
Vávosfejíesziés
il
HÍREK WALDMANN BÉLA KITÜNTETÉSE. Waldmann Bélát, a Schell kőolaj r. t. vezérigazgatóját az olasz király, az olasz-magyar kereskedelmi kapcsolatok körül szerzett érdemei méltó elismeréséül az olasz koronarend tisztikeresztjével tüntette ki. A közgazdasági világban nagy rokonszenvvel fogadták Waldmann Béla kitüntetését s barátai és tisztelői ez alkalomból számtalan gratulációval halmozták el. WOLFF KÁROLY KEGYELMES ÚR. Várospolitikai körökben nagy örömmel értesültek Wolff Károly előléptetéséről, amellyel együtt jár a kegyelmes cim. Wolff Károly markáns és erőteljes egyénisége a városházán még azok előtt is rokonszenves, akik a politika tekintetében szemben állanak vele és ezért a tiszteletére rendezett banketten a várospolitikai vezetői pártkülönbség nélkül jelentek meg. VÁSÁRY ISTVÁN TISZTELETBELI DOKTOR. A kormányzó megengedte, hogy a Debreceni Egyetem Dr, Vásáry Istvánt, Debrecen város polgármesterét, közéleti tevékenységéért az államtudományok tiszteletbeli doktorává avassa és részére a tiszteletbeli doktori oklevelet kiszolgáltassa. HOFFMANN MIHÁLY JUBILEUMA. Hoffmann Mihály fővárosi bizottsági tag 25 esztendeje vesz részt az adófelszólamlási bizottság munkájában. Ebből az alkalomból a VI/A kerületi felszólamlási bizottság meleg ünneplésben részesítette őt. A VÁZSONYI SÍREMLÉK MEGKOSZORÚZÁSA. Most van tizenöt éve annak, hogy 'Vázsonyi Vilmos a magyar demokrácia legendás úttörője, választójogi törvényjavaslatát a parlament elé terjesztette. A Magyar Ifjú Demokraták Nemzeti Szövetsége ebből az alkalomból megkoszorúzta Vázsonyi Vilmos síremlékét és kegyeletesen áldozott ezzel az aktussal a nagy vezér emlékének. FÉLIX ALADÁR 50 ÉVES JUBILEUMA, Az Országos Iparegyesület dísztermében csütörtök este tartották Félix Aladárnak, a Villanyszerelők, műszerészek és látszerészek ipartestülete és a Magyar Látszerészek Országos Szövetsége alelnökének félszázados jubileumát, Ez alkalomból meleg ünneplésben részesítették. Félix Aladár 50 éve van a Calderoni és Társa cégnél, 30 éve mint igazgató vezeti a céget s az ő nevéhez fűződik annak felvirágoztatása. Dembitz kormányfőtanácsos,
a szakma elnöke iidv-örnlfp plgfinok a jubilánst
MAGYAR IDEGENFORGALMI PROPAGANDA BÉCSBEN. Dr. Markos Béla, a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal h, igazgatója december 14-én Bécsben az osztrák mérnökegylet nagytermében „Warum nach Budapest" cimmel előadást tartott, A vetített képekkel kisért tartalmas és meggyőző propagandaelőadásnak osztatlan sikere volt. A FŐVÁROS PÉNZÜGYI OSZTÁLYÁNAK HÍREI. A székesfőváros pénzügyi osztályát most egyideig Lamotte Károly dr. tanácsnok helyettese : a közszeretetben álló Zsielinszky Tibor tanácsjegyző vezette. Lamotte Károlyt, a berlini tárgyalások vették igénybe, majd fivérének; Lamotte Ernőnek, a fővárosi hirdetővállalat igazgatójának halála tartotta távol hivatalától, Zsielinszky az osztály közmegelégedésére látta el munkakörét a távollevő tanácsnok helyettesítésénél. A FŐVÁROSI TISZTVISELŐK KARÁCSONYI JUTALMA, Karácsony hetében, hétfőn délben döntött a főváros vezetősége a tisztviselők karácsonyi jutalmáról. A kistisztviselők, a segédfogalmazótól lefelé és üzemi alkalmazottak fizetésük 25—20°/„-át kapják karácsonyi ajándékul és ez összegek kifizetését másnap már meg is kezdték. A magasabb fizetési osztályokban lévő főtisztviselők nem kapnak karácsonyi jutalmat, mert a költségvetésbe fölvett 560,000 pengő teljesen kimerül és az ő részükre fedezetül, póthitelről kellene gondoskodni, Ennek kormányhatósági engedélyezésére pedig a jelenlegi szomorú pénzügyi viszonyok között nem volt kilátás. A ZENESZERZŐK ÉS SZÖVEGÍRÓK KÖZGYŰLÉSE. A Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete legközelebb tartja a közgyűlését, Dr. Huszka Jenő elnöklésével, aki nagy tevékenységgel és szeretettel virágoztatta fel az egyesületet. Az ő érdeme nagyobbára, hogy a magyar dal és a magyar zene nem lett közpréda. Huszka mellett Klimkó ezredes szerzett érdemeket az egyesület vezetéséért és fejlesztéséért. EGY NAGY MAGYAR VASUTAS JUBILEUMA. Ötven esztendeje annak, hogy Haich Károly, udvari tanácsos, a Győr—Sopron— Ébenfurti vasút vezérigazgatója vasúti szolgálatát megkezdte. Ezalatt a nagy idő alatt jelentékeny része volt a magyar vasutügy európai nivóra fejlesztésében. Az Államvasutaktól, ahol pályáját kezdte, másfélévtizedes munkásság után átlépett a Helyi Érdekű Vasúti r. t. érdekkörébe és csakhamar első szaktekintély lett a Helyi Érdekű vasutak ügyeiben. Később átvette a Győr—Sopron—Ébenfurti Vasút vezetését és mint vezérigazgató megnyitotta annak [fellendülési korszakát. Az [ország mintavasutjává e m e l t e és ma is tartja ezt a évvel ezelőtt vette át az ¿ilt Vasutak magyar terü¡1 kialakult Szeged— Félszázados jubiasutas és hajósllamtitkár, az
Államvasutak elnökének vezetésével küldöttségileg kereste fel és tolmácsolta szerencsekivánatait, egyben pedig átadta neki a vasutas ajándékát, Berán Lajos kitűnően sikerült plaketjét. A NEMZETKŐTI VÁSÁR 1933-ban. A Kereskedelmi és Iparkamarának az zz elhatározása, hogy a jővő év elején a nehéz gazdasági viszonyok közt is megrendezi a Nemzetközi Vásári, nagy megelégedéssel találkozott a kereskedelmi és vállalkozási körökben. Már eddig is több, mint kétszáz kiállitó cég jelentkezett részvételre és a jelek azt mutatják, hogy a jövő évi Nemzetközi Vásár már a gazdasági helyzet javulásának és uj munkaeredménynek felmutatásának jegyében fog lefolyni. A BANEOLÓGIAI EGYESÜLET FÜRDŐÜGYI KIÁLLÍTÁSA. Az Országos Baneológia; Egyesület 1933. áprilisában nagyszabású fürdőügyi kiállítást rendez Budapesten. Ezzel kapcsolatban felhívta a magyar mérnöki és építészi kart, hogy a kiállításon tervek és modellek bemutatásával vegyen részt. A kiállításra kerülő mérnöki tervek kutak ásására, ásvány viz palackozó üzemekre, természetes melegvízzel való fűtésre, telepek, szanatóriumok, fűrdőintézetek, ívócsarnokok, uszodák, strandfürdők építésére, nyaralók emelésére, utak portalanítására és utak építésére vonatkoznak. VÉSSEI EDE DR. ELŐADÁSA A GÁZ JELENTŐSÉGÉRŐL. A Közgazdasági Tudományi Kar meghívására, Vésiei Ede dr., a Gázmüvek vezérigazgatója nagyértékü előadást tartott a Közgazdasági Tudományi Egyetemen a gáz jelentőségéről. Foglalkozott a hazai szenek szereplésével a gáztermelésnél és a Gázgyár kibővítésénél már a hazai szenek felhasználását vette figyelembe. Az ország szénkincse egymilliárd tonnára becsülhető, amiből a gázgyártás által kétszer annyi hőegységet lehet nyerni, mint közvetlen eltüzelés révén. A gázgyártás nemcsak energia gazdaságilag a legelőnyösebb, hanem a magángazdaság szempontjából is kétségtelenül a legversenyképesebb. A Budapesti Gázmüvek az elmúlt évben 9.2 millió pengővel javították külkereskedelmi mérlegünket, a magyar iparnak 2.5 millió pengő értékű megrendelést juttattak és illetményekben, munkabérekben 7 millió pengőt fizettek ki. A Gázgyár üzembe fektetett 85.5 millió pengő után 1931-ben mintegy 3 5 millió pengő annuitáson kivül 6,130.000 pengővel járult a főváros háztartásához. Az előadó felhívta az érdekelt iparágakat az összefogásra, megjelölte az utat, amelyen haladva, a gáz mindenki számára közkinccsé válik. A nagy tetszéssel és érdeklődéssel fogadott nívós előadást Karch pröfesszor köszönte meg. Budapest székesfőváros á s v á n y v i z - ü z e m e
HARMATV1Z
a Hungária-gyógyforrás szénsavval tiliUtt TIK. Kapható mindenütt! Telefon:53-0-03
Város
394
fejlesztés
OLCSÓBB LETT A GÁZ BERLINBEN. A német főváros gázmüvei nagymértékben leszállították a gáz tarifáját a kisüzemek számára. Eddig csak havi 500 köbméternyi gázhasználat után kapott a fogyasztó 10 százalékos engedményt, most már azonban 200 köbméter uiúr. is kedvezményt ad a gázmüvek. Ettől kezdve a fogyasztás nagyságával arányosan fokozatosan csökken a gáz ára, úgyhogy 2000—5000 köbméteres fogyasztás mellett 9 pfennig és igy tovább ASSZONYOK TÜNTETTEK A BERLINI VÁROSHÁZÁN. A városi közgyűlésen csütörtökön 25 asszony tódult az ülésterembe s munkát, kenyeret követeltek férjeiknek, Felmásztak a szónoki emelvényre, s padokat ellepve, az ülésterembe, negyedóra hosszat a legteljesebb zavart okozták. A tüntető asszonyokat a rendőrök távolították el, P1ROV1TS ALADÁR A NAGY VÁROSKÖRNYÉKI TELEPÜLÉSRŐL. Pirovits Aladár ny. székesfővárosi főtanácsos ilyen cimü figyelemreméltó tanulmányában Laky Dezső műegyetemi tanárnak és statisztikusnak a budapest-környéki városok és községek rohamos népesedésének oka, kedvező gazdaságföldrajz fekvésű. Ezzel szemben Pirovits Aladár a legkiválóbb vezérstatisztíkusokra támaszkodva azt bizonyítja, hogy az említett népesség szaporodásának főoka Budapest közelsége, vonzóereje, felszívóképessége. Ami azonban sok tekintetben káros elemeket visz e helységek fejlődésébe. Pestszenterzsébet például belvizektől meg most is háborgatott, nagyrészben mocsaras területen, gazdaságföldrajzilag tehát a a legkedvezőtlenebb helyen épült és ez bizony nagyon károsan befolyásolja a közegészségügyet. Pirovits érdekes könyvét több ehez hasonló adattal teszi igazán érdekfeszítő olvasmánnyá, A SZENT MARGITSZIGET KÖZGYŰLÉSE. A Szent Margitsziget Gyógyfürdő R. T. mult hóban tartotta évi közgyűlését, amelyen a zárszámadás aránylag csekély veszteségről és at üzletmenet lényeges javulásáról tett tanúságot. Buzáth János ny. székesfővárosi alpolgármester meleg szavakkal emelte ki a kétségtelenül szép eredményt és a közgyűlés köszönetét tolmácsolta ezért az igazgatóság elnökének: dr. Rakovszky Ivánnak és az ügyvezetőségnek, amely nagy kötelességtudással és buzgalommal látta el feladatát. A közgyűlés bizalmát nyilvánította Rakovszky Iván elnöknek és Klebovszky Lajos ügyvezető igazgatónak, A HÉV ÁTVÉTELE. A Budapesti Helyiérdekű Vasutat a főváros hivatalosan január hó l-vel veszi át, a HÉV tulajdonában lévő parkváros parcellázását pedig a Községi Takarékpénztárra bizza, már a tavasz folyamán megkezdődik. ÚJRA KIIRJÁK A HANGLI KIOSZKRA A PÁLYÁZATOT. A főváros törvényhatósági tanács legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a Hangli kioszkot és a Vigadó kávéházat versenytárgyalás utján bérbeadja és erre január 20-án versenytárgyalást hirdet.
AZ „UJ BUDAPEST" cimü várospolitikai lap, Dr. Doby Andor szerkesztésében most ünnepli tizéves fennállását, Az ünnepi számban, a Keresztény Községi Párt vezető egyéniségeitől cikkeket közölt, Az „Uj Budapest" ünnepi száma méltó elismerés Doby Andor dr. eddigi működésének, s a magunk részéről is ez alkalomból üdvözöljük őt. MEGNYITOTTÁK A GELLÉRTHEGYI TRANSZVERZÁLIS UTAT. Sipőcz Jenő polgármester ünnepi külsőségek közt nyitotta még a buda: transzverzális utat, mely az Erzsébethid fejétől, a Gellérthegy lábánál indul ki és a Sashegyig vezet de egyelőre csak a Csend-uccáig kész. Ennek a két szakasznak a hossza 700 méter, szélessége 8 méter. Az építkezésnél 20 ezer köbméter földet mozgósítottak és igy megfelelő keresethez is jutottak a földmunkások is abból a 155.000 pengőből, amibe az egész beruházás került. VILÁGÍTÓ HÁZSZÁMTÁBLÁK KŐTELEZŐ ALKALMAZÁSÁT KÉRIK A VILLANYSZERELÖK A POLGÁRMESTERTŐL. A Budapesti Villamfelszerelők, Műszerész és Látszerész Ipartestület beadvánnyal fordult Sipőcz Jenő dr. polgármesterhez. A beadvány három munkaalkalmat sorol fel és arra kéri a polgármestert, rendelje el a házak elektromos fővezetékeinek jókarba helyezését, azután a világító házszámtáblák kötelező alkalmazását és végül az elektromos hőtároló berendezéseknek az ipartestület tagjai utján való terjesztését az áramfogyasztók minél szélesebb rétegeiben, A beadvány szerint az elektromos fővezetékek túlnyomó része ma már hiányos és rossz állapotban vannak, a világító házszámtáblák alkalmazását közbiztonsági és közrendészeti okok kívánják, de ezenkívül az Elektromosmüvek szempontja is, hisz a főváros tizennyolcezer házszámának ilyen megvilágítása jelentékeny többletbevételt jelentene, de fontos ugy az Elektromosmüvek, mint a közérdek szempontjából az elektromos hőtárolók terjesztése is. MAGYARORSZÁGON KÖZEL EZER KÖZSÉGBEN ÉG VILLANY, A legutóbb összeállított statisztika szerint Magyarországon a 3500 községből 953 község, tehát a községeknek a 28%-a már villamosítva van. De ha a 953 község számadataihoz hozzávesszük az 55 várost és magát Budapestet, ugy összesen 1900 helység van ellátva villamosenergíaszolgáltatással. FELLEBBEZÉS A SZEMÉTFUVAROZASI ILLETÉK ELLEN. A főváros közgyűlése az 1933, évi költségvetés megállapítása kapcsán a szemétfuvarozási illetéket — az előző évekhez hasonlóan — az 1933. évre is a házadóalap l,5°/o-ában állapította meg és ennek alapján a fővárosnak szemétfuvarozási illetékbevételét 4,200.060 pengőbj A közgyűlés ezen tulajdonosok Szövets^ be a belügyminiszt] fuvarozási illetéj való megállapít
309,000 PENGŐ KÖLTSÉGGEL MEGKEZDIK A GELLÉRT- ÉS RUDAS-FÜRDÖK KÖZÖTT A TÁVFÜTÖBERENDEZÉS ÉPÍTÉSÉT. Városrendezési szempontból régóta kifogásolják a Rudas-fürdő kazánház- és régi igazgatósági épületét, melyek az egész fürdőt elcsúfítják, Minthogy egy uj, földalatti kazánház építése túlsókba kerülne, elhatározták, hogy távvezetéken át a Gellért-fürdőből fogják hőenergiával ellátni a Rudas-fürdőt. A távvezeték megépítése 309.000 pengőbe kerül s mivel ma erre a célra csak 180.000 pengő áll rendelkezésre, a munkálatokat két részletben kell elvégezni. Versenytárgyalást fogoak kiírni rövidesen és egyidejűen lebontják a fürdő régi igazgatósági épületét. A távvezeték elkészülte után a kazánház lebontására is sor kerül.
ooocxxoooooooooooooooooooooo
Közgazdasági hírek AZ IRIS GOMBÁRUGYÁR TÍZÉVES JUBILEUMA. Az Iris gombárugyár a napokban ünnepelte fennállásának tizéves jubileumát. A hatvan munkást foglalkoztató és a magyar gyöngyházgomb gyártásnak első úttörőjét az ipari élet számos kiválósága kereste fel üdvözlő soraival. A HITELBANK VEZETŐSÉGE Grossz Ignác altiszt negyvenéves jubileumán. Grossz Ignác a Hitelbank altisztje most ünnepelte meg negyvenéves szolgálati jubileumát. A pénzintézet ebből az alkalomból 600 pengő jutalmat adott Grossz Ignácnak, akinek tiszteletére a bankban bankettet adtak. Az intézet vezetősége élén Scitovszky Tiborral résztvett a banketten és a legszeretetteljesebben üdvözölte Grossz Ignácot, aki negyvenedik esztendejét töltötte be hitelbanki posztián. RÉSZVÉNYSÖR 1931-32. ÜZLETÉVÉRÖL.' Az Első Magyar Részvény-Serfőzde most tartotta meg renden évi közgyűlését dr. Metzler Jenő elnöklete alatt a Moktár tanácstermében. A közgyűlés a zárszámadások elfogadása után a kifizetendő osztalékot a tőkeleszállítás után megmaradt részvényekre szelvényenkét 2 pengőben állapította meg s a szelvények december 5-től a Magyar Országos Központi Takarékpénztár és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál válthatók be. MUNK PÉTER ÁLLÍTÓLAGOS LEMONDÁSA. A budapesti tőzsdén néhány nap óta az a hir járja, hogy Munk Péter a Munk és Davidson cég beltagja, a tőzsde alelnöke pozíciójáról lemondani szándékszik. Érdeklődtünk, mennyiben felel meg e hir a valóságnak s megállapítottuk, hogy ez a híresztelés, ami egyébként egyik fővárosi lapban is megjelent tévédé-
