FIG YELŐ
DR. M E L L Y J Ó Z S E F (1 8 9 3
—
1962
)
F á jd a lm a s veszteség érte a m a g y a r d em ográ fusokat. M elly Jó zsef p r o fesszor, a B u d a p e s ti O rv o s tu d o m á n y i E g y e te m K özegészségtani I n té z e té n e k igazgatója, a N em zetközi N ép e ssé g tu d o m á n y i Unió ta g ja , 1962. jú n iu s 21.-én v á r a tla n u l elh u n y t. A h alál tu d o m á n y o s e r e d m én y e k b en gazdag, f á r a d h a t a t lan m u n k á s s á g b a n e l tö ltö tt élete t zárt le. M elly professzor 1893-ban sz ü le te tt B u d a p e ste n , középiskoláit és o rvos e gy e te m i t a n u l m á n y a i t u g y a n c s a k i t t fo ly ta tta . Orvosi p á l y á já n k e z d e ttő l fogva a közegészségügy — és ehhez kapcso ló dóan — az egészségügyi iga zga tás m ű v e lés ét te k i n t e t t e h i v a tá s á n a k : t u d o m á n y o s m u n k á s s á g á n a k ja v a r é s z é t is e t u d o m á n y á g fejlesztésére fo rd íto tta . Még 1917-ben k e rü le ti o r v o s k é n t a F ő v áro s szo lg álatá b a lé p ett, m a jd 1923b a n tisztio rv ossá v á l a s z t o t t á k s a ttó l kezdve ebben a f e la d a tk ö rb e n m ű k ö d ö t t a F ő v áro s IV., V I I . és V I I I . k erü le téb e n , m a jd pedig a Tisztifőorvosi H i v a t a l b an . A B u d a p e sti E g y e t e m 1926-ban m a g á n t a n á r r á h a b ilitá lta . M int előadó t a n á r m ű k ö d ö tt m ég évekig az Országos S tefánia Szövetség védőnőképző ta n f o l y a m á n , az Országos Szociálpolitikai I n té z e t gyárgondozónői ta n fo ly a m a in és a K ö z g a z d a s á g tu d o m á n y i E g y e te m e n . T a g ja v o lt az Országos K ö z egészségügyi T a n á c sn a k , az O rszágos S ta tisz tik a i T a n á c s n a k , a M agyar N é p élelmezési B iz o ttsá g n a k , az O rvosegyesületnek , az O rvosszövetségnek, az Orvosi K ö rn e k . 1946-ban a B u d a p e s ti O rv o s tu d o m á n y i E g y e te m nyilvános rende s t a n á r á v á n e v e zték ki, 1948-tól 1956. sz eptem beréig f ő k é n t m i n t iskola orvos f e j t e t t ki jelentős g y a k o rla ti és elméleti m u n k á ssá g o t, m a jd 1956-tól egészen haláláig a B u d a p e s ti O rv o s tu d o m á n y i E g y e te m K özegészségtani In té z e te élén állt, m in t egy etem i t a n á r , igazgató. M elly professzor érd eklőd ését k o r á n fe lk e lte tté k a dem ográfiai, v a l a m i n t a közegészségügyi és m o r b id itá s s ta tis z tik a i p r o b lé m á k és tu d o m á n y o s m u n k á s s á g á n a k figyelem rem éltó h á n y a d á t e kérdések k u t a t á s á r a szentelte. E te r ü l e tte l foglalkozó m ű v e it az o r v o stá r sa d a lm o n k ív ü l a h a z a i és külföldi dem ográfu sok és sta tis z tik u s o k is élénk érdeklődéssel és elismeréssel fo gadták. A D E M O G R Á F I A szerkesztő b iz o ttsá g á n a k , v a l a m i n t a M agyar T u d o m á n y o s A k ad é m ia D em ográfiai E lnökségi B iz o tts á g á n a k k e z d e ttő l fogva ta g ja volt. M elly Jó zsef em lék ét k eg ye le tte l m egőrizzük.
A FRANCIA Á L L A M I N É P ESS É G T U D O M Á N Yl K U T A T Ó I N T É Z E T ÚJ I G A Z G A T Ó J A 1962. jú liu s 1-i h a t á ll y a l a n y u g a lo m b a v o n u lt A lfred S a u vy professzor u t ó d j a k é n t Je a n B ourgeois-P ichat-t n eve zte ki a francia k o r m á n y az Állami N é p e s s é g tu d o m á n y i K u t a t ó i n t é z e t ( I n s t i t u t N a tio n a l d ’É tu d e s D ém ogra ph iques) igazg a tó já v á. A z I n té z e t új ig a z g a tó ja a d em o gráfia nem zetközileg ism e rt kiváló m ű v e lője, a k i különö sen a te rm é k e n y s é g k u t a t á s a te ré n szerzett n a g y érdem eket.
362
F I G Y ELŐ
Jea n B ourgeois-P ichat 1912-ben sz ü le te tt, a tényleges dem ográfiai k u t a t ó m u n k á t 1943-ban k e z d te meg, a m ik o r a F o n d a tio n franęaise p o u r l ’étu d e des problěm es h u m a in es (seelion de dćm ographie) m u n k a t á r s á v á vált. Az in té z e t nek alap ítása , 1945 ó ta m u n k a tá r s a , t a n u lm á n y a i, cikkei rövidesen is m e rtté v á l t a k és a legkiválóbb dem ográfiai elemzések k ö z ö tt t a r t j á k szám on őket. Az I.N .E .D . k ia d á s á b a n m egjelent,, Mesure de la fecondité des p o p u la tio n s ” című m u n k á ja , v a la m in t a csecsem őhalandóság exogén és endogén h alálo k o k szerint tö r té n ő elemzési módszerei rövid idő a la tt n a g y nem ze tközi elismerést v ív ta k ki. 1951-ben a N em z etk özi S ta tisz tik a i In té z e tn é l m ű k ö d ö tt , m a jd 1954-től egészen jelenlegi igazgatói kinevezéséig az E gy esü lt N e m z etek Népesedési osz tály án dolgozott, ahol igen széleskörű te v é k e n y sé g e t f e jt e tt ki és az osztály számos k ia d v á n y á n a k összeállítását végezte. J ó r é s z t Jea n B ourgeois-P ichat m űködésének volt köszö nhető , hogy az E N S Z népesedési o sz tály a különösen a gazdaságilag e lm a r a d t országok népesedési h ely ze tén e k k u t a t á s á h o z kiváló m ód sz erta ni segítséget t u d o t t n y ú jta n i. A m a g y a r d em og rá fu sok ism erik és n a g y ra é rté k e lik J . B ourgeois-Pichat tu d o m á n y o s m ű k ö d é sé t és remélik, hogy a n é p e ssé g tu d o m á n y i k u ta t ó i n t é z e t új ig a zga tója vezetésével tu d o m á n y o s eredm ényeiv el m é g in k á b b hozzájárul a dem og ráfia nem ze tk ö zi te k in té ly é n e k növeléséhez. Н О ВЫ Й Д И Р Е К Т О Р Ф РАНЦУЗСКОГО НАЦИОНАЛЬНОГО ДЕМ О Г Р А Ф И Ч Е З К О Г О И Н С Т И Т У Т А . — N E W D IR E C T O R A P P O IN T E D ТО
r. N . E . D.
AZ
M TA
D EM O GRÁFIAI ELNÖKSÉGI VITAÜLÉSE
A HALAN DÓSÁG ELEMZÉSÉNEK
BIZOTTSÁGÁN AK
IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
A M agyar T u d o m á n y o s A k a d é m ia D em ográfiai Elnökségi B iz o tts á g á n a k reprodukciós m u n k a b iz o t ts á g a 1962. jú n iu s 1-én v ita ü lé s t rende zett a h a l a n dóság elemzésének időszerű kérdéseiről, melyen a B izo ttság ta g ja in kívül szám os m e g h ív o tt sz aké rtő is részt v e tt. D r. A csádi György, a m u n k a b iz o t ts á g vezetője v i t a in d ít ó r e f e r á tu m á t az aláb b i — külön ösen időszerűvé v á l t — té m á k köré c s o p o rto s íto tt a : 1. Az 1950— 60-as évek halálozási a d a t a i n a k a k o rá b b ia k k a l szemben bőví t e t t és a népszám lálási p ro g ra m m a l egybehang olt, speciális feldolgozásaival k ap c so la to s kérdések. 2. A halan d ó sá g elemzésének a t á v l a t i és te rü le ti n ép g a z d a sá g i te rv e z é s sel való összehangolása. 3. A haláloki elemzések m ó d sz erén e k továb bfejlesztése. T u d o m á n y o s sz em pontból a legtöbb e ldöntendő kérdés a foglalkozási halandósági tá b lá k k a l k a p c so la tb a n m erül fel. Ilyen elemzés M agyarországon m ég n em tö r t é n t , s nem zetkö zi v isz o n y la tb a n is csak kísérleti s tá d iu m b a n van. A n épgazdaság tá v la t i és te rü leti tervezéséhez a p ersp e k tiv ik u s d e m o gráfiai sz ám ítások eleng edhetetlen ül szükségesek, ezen sz ám ítá so k n a k p e dig — a halandósági feltételek oldaláról — le gm egbízhatóbb és legkönvn y e b b e n kezelhető bázisa a halandósági tábla. E dd igi h alan dósági tá b lá in k n em elégítik ki teljesen a gazdasági tervezés k ö v etelm én y e it, m elyek első so rban a te rü leti halan d ó sá g i tá b lá z a to k szükségességét v e tik fel. T o vább i, eddig M a gyarországon fel nem dolgozott dem ográfiai elemzési k érdé sek e t vet fel a h a lan d ó sá g te rü le té n az egyes s z a k m á k u tá n p ó tlá s á n a k , a család és a h á z ta r tá s v á r h a t ó n ép e ssé g szá m án a k kérdése. F elmerül a n n a k p r o b lé m á ja is, hogy a p e r s p e k tiv ik u s sz á m ítá so k n á l a k o r specifikus elhalálozási valószínűségek v á r h a t ó csökkenésével kell-e, s h a igen, milyen m é rté k b e n számolni. E n n e k figyelembe vétele jelentősen emeli a t á v lati sz ám ítások re a litá s á t, u g y a n a k k o r új elemzések végzését kö veteli meg te rü leti, foglalkozási, stb. részletezésben.
F IG Y E L Ő
363
A n épszám lálás te rületileg gazdagon részletezett a n y a g a viszonyítási alapul szolgál az egyes h alálo k o k te rü le ti összehasonlító viz sgálatá ra , s ez által az o r szág egyes vidékei egészségügyi h elyzetén ek lemérésére is. Az e m líte tt feldolgozások lehetővé teszik a n n a k felm érését, hogy a k ü lö n böző n ép beteg ségek m ilyen dem ográfiai k á r o k a t o koznak, hogyan h a t n a k a reprodukcióra, milyen típu sú a tá rs a d a lm i veszélyességük stb. E z az elemzés a haláloki h alandósá gi t á b lá k megszerkesztése ú t j á n végezhető el. Mivel ilyen sz ám ításo k M agyarországon ezelőtt még nem k észültek s nem zetközileg sincs m ég k if o rr o tt g y ak o rla t, ezért a vizsgálandó halálokok on és az id ő ta r ta m o n k ív ü l még számos alap v e tő kérdés v ita th a tó . A r e f e r á tu m o t élénk v ita k ö v e tte , am elyn ek során a hozzászólók főleg a te rü leti és foglalkozási h alandósá gi tá b l á k sz ám ítása in á l felm erülő nehézsé gekre u ta lta k . T ö b b en h a n g o z ta ttá k a haláloki halan d ó sá g i tá b l á k s z á m ítá sá n a k fon tossá gát. Az ülés az elnöklő dr. A csádi György zá ró sza v áv al ért véget. А К Т У А Л Ь Н Ы Е ВО П РО С Ы А Н А Л И З А СМ ЕРТНОСТИ. Рабочая г р у п п а по воспроизводству Д ем огр аф и ч еской комиссии П р ези д и у м а В е н герской А кадемии Н а у к п р о в е л а 1 и ю н я 1962 года дискуссионное совещ а ние об а к т у а л ь н ы х в оп росах а н а л и з а смертности, н а котором помимо членов К ом иссии п р и н я л и у частие т а к ж е и многие п р и гл аш енн ы е зксперты. Р у к о в о д и те л ъ Рабочей г р у п п ы , д ок торъ Д ьердь А ча д и , в своем в с т у п и те л ьн ом докл ад е к о с н у л с я следую щ их, в н астоящ ее вр ем я особенно а к т у а л ь н ы х тем : 1. А н а л и з специальны х разработ ок ст ат ист ики ум ер ш и х 1959— 1960 годов. 2. Согласование- анализа см ерт ност и с перспект ивны м и т ер р и т о р и а льн ы м планированием народного хозяйст ва. 3. Д альнейш ее у глуб лен и е методов ана ли за п р и ч и н см ерт и. С н ауч н ой точки зр е н и я в а ж н е й ш и й , п о д л е ж а щ и й решению вопрос возни кает в св язи с та бл и цам и смертности по за н яти ям . Т ак о г о рода а н а л и з в В енгри и ещё не п р о и зво д и л ся, а в м еж д ународ но м п л а н е он н ах о д и тс я т о ж е л и ш ь в э к спер им ентал ьной стадии. З а докладом посл едо вал а о ж и в л е н н а я д и с к у сси я , в ходе которой в ы ступавш ие у к а з ы в а л и главны м образом н а трудности, возни каю щ и е в области табл и ц смертности по те рр и тори и и зан я ти я м . Многие из вы сту п ав ш и х п одч ерк н ул и значение по строения табл и ц смертности по п р и ч и нам смерти. В конце совещ ания председательствую щ ий Д ьердь А ча д и прои зн ес за кл ю ч и тел ь н ое слово. T IM E L Y Q U E S T IO N S O F M O R T A L IT Y A N A L Y SIS. T he W orking G roup on R e pro d u ctio n of th e D em ographic P re sid e n tia l C om m itee of th e H u n g a ria n A cadem y of Sciences held a d e b a te on J u n e 1, 1962 on th e tim e ly q uestions of m o rta lity a n aly sis w hich w as a tte n d e d beside th e m em bers of th e C om m ittee b y a n u m b er of in v ite d ex p erts. T he d e b ate s ta rte d w ith th e lec tu re of Dr. György A csádi, lea d er of th e W o rking G roup. In his p a p e r he p o in te d o u t th a t th ree groups of to p ics arise from am ong th e com p lex ity of q uestions of m o rta lity w hose analysis w as found tim e ly , these being : 1. Special analyses of the m ortality data /or the years 1959— 1960. 2. Coordinated m ortality analysis w ith the long-range and regional p la n n in g of the eco nom y. 3. Im provem ent of methods in the field of the causes of death analyses. F rom th e scientific a sp e ct m ost of th e questions to be decided arise in connection w ith th e professional life-tables. No such an aly sis h a s ta k e n place in H u n g a ry as y e t a n d even a t th e in te rn a tio n a l level it is in th e e x p erim e n tin g stage. T he p a p e r w as follow ed b y a keen d e b a te in w hich th e c o n trib u to rs stressed m ain ly th e difficulties arising in th e c o m p u ta tio n of th e regional and occu p atio n al life tables a n d em phasized th e im p o rta n ce of co m p u tin g th e life tab le s by causes of d e ath . T he session w as closed w ith the concluding re m a rk s of D r. György A csádi in th e chair.
364
F I G Y E L Ö
NÉPESSÉG SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK ÉS A M U N K A E R Ő H E L Y Z E T E J A P Á N B A N J a p á n dem ográfiai jellegzetességei k ö z ö tt — egészen az u tó b b i évekig — a m a g as születési ará n y sz á m , m u n k a e rő -p ia c á n pedig a n a g y a r á n y ú k ín á la tta l szem ben m u ta tk o z ó gyenge kereslet v o lt a tipikus. A nép e ssé g sta tisz tik á k m in te g y fél évtizede, a f o g la lk o z ta to tts á g a la k u lá s á n a k a d a ta i pedig főleg az u tó b b i 2— 3 esztendőben figyelem rem éltó v á lto z á s t m u t a t n a k a régebbi h e ly zethez képest. A m á so d ik v ilá g h á b o rú u t á n i időszak főbb dem ográfiai jelenségeit az 1. tá b lá z a t szem lélteti1 :
Év
Születési arányszám
Halálozási arányszám
Természetes szaporodás
34,3 33,5 33,0 28,1 25,3 23,4 21,5 20,0 19.4 18,4 17,2 18,0 17,5 17,2
14,6 11,9 11,6 10,9 9,9 8,9 8,9 8,2 7,8 8,4 8,3 7,4 7,4 7,6
19,7 21,6 21,4 17,2 10,4 14,4 12,6 11,9 11,6 10,4 8,9 10,5 10,0 9.6
1947 ................... 1948 ................... 1949 ................... 1950 ................... 1951...................... 1952 ................... 1953 ................... 1954 ................... 1955 ................... 1956 ................... 1957 ................... 1958 ................... 1959 ................... I9 6 0 ...................
Születéskor várható átlagos élettartam (év) férfi
_
nő
_ —
56,2
59,8
—
—
00,8
64,9
—
—
61,9
65,7
—
—
63,9
68,4
—
—
— -
—
—
—
65,2 65,4
69,9 70,3
Az a d a to k ta n ú s á g a szerint 1950-től kezdve m in d a születési, m in d a h a l á lozási a r á n y — h a nem is eg yenletesen, de — csökkenő te n d e n c iá jú . Előbbi főleg 1957 ó ta m ozog viszonylag alacsony szinten, u tó b b i pedig világviszony la tb a n is igen k edv ező nek m o n d h a tó . A v á r h a tó átlagos é l e tt a r ta m 1 9 4 9 —61 k ö z ö tt a n őknél 10 évvel, a férfiaknál 9 évvel n őtt. A b szolút sz á m o k b a n (millió főben, m in d e n év okt. 1.-én) felmérve J a p á n nép e ssé g szá m án a k a lak u lá sát a h á b o r ú u tá n i idősz akba n az a lá b b i k é p e t kapjuk : 2. A népességszám alakulása, 1940— 1960 1946 * ............................ 1947 1948 .............................. 1949 .............................. 1950 ..............................
75,8 78,1 80,0 81,7 83,2
1951 1952 1953 1954 1955
................................ ................................ ................................ ................................ ................................
84,5 85,8 87,0 88,2 89,2
1956 1957 1958 1959 1960
90,2 90,9 91,7 92,6 93,3
* E b b e n a z a d a t b a n m á r b e n n fo g la lta tik a v e sz te s h á b o rú b e fe je z té v e l a ja p á n o k á lta l e lő z ő leg m e g s z á llo tt te rü le te k r ő l v is sz a á ra m ló k b . 5 m illió la k o s.
A tá b lá z a tb ó l k itű n ik , hogy a ja p á n lakosság növekedésén ek ü te m e k ü lö nösen az u tó b b i fél év tizedben jelentősen lelassult. 1955— 60 évek a l a t t összesen csak 4 ,6 % -k a l em elk e d ett, szemben az 1946— 50 k özö tti m in te g y 10, és az 1950— 55 k ö z ö tti kb 7% -kal. 1 A sz ö v e g b e n m e g n e m je lö lt fo r rá s ú tá b lá k a ja p á n S ta tis tic s B u re a u , P r im e M in is te r’s O ffice a d a ta i.
365 A születési a r á n y s z á m n a g y m é r té k ű csökkenése k ö v e tk e z té b e n a népesség korö sszetételében fokozatos öregedési fo lyam at in d u lt meg, b á r J a p á n lakossága egészében v é v e egyelőre f iatala b b a fejlett tőkés országokénál. Az 1955— 60 id ő sz a k b a n a 0— 14 évesek a r á n y a 6 % -k a l csökkent, m íg a 15— 64 éveseké 9 ,5 % -k a l e m e lk e d e tt, a 65 éves és idősebbeké pedig 13,4% -kaI n ö v ek e d ett.
Korcsoport
■Japán
0— 14 é v e s ................................... . . . 15— 64 é v e s ................................ 56 éves és idősebb ................... . . Összesen ....................................... . . .
31,9 5,4 100,0
NSZK
Francia ország
Anglia
21,4 68,2 10,4 100,0
26,0 62,4 11,6 100,0
22,8 65,4 11,8 100,0
Egyesült Államok1 31,3 60,0 8,7 100,0
A m u n k a e r ő p ia c sz em p o n tjáb ó l term ész ete sen a 15— 64-ig terjedő k o r osz tály jelentősége a döntő. A fo g la lk o z ta to tts á g 1955— 60-ban a k ö v e tk e z ő k é p p a la k u lt :
Szektor
1960
1955 férfi
nő
1. szektor M e z ő g a z d a s á g ............ E rd észe t ..................... H a lá sz a t .....................
7 092 394 558
7 798 125 144
I I . szektor ..................... B á n y á s z a t ................... É p í t ő i p a r ..................... G v á rip ar .....................
487 1,666 4 787
48 117 2 115
összesen
férfi
nő
összesen
6 057 333 518
7 159 121 158
13 216 454 676
535 1 783 6 902
485 2 412 6 404
48 291 3 090
533 2 703 9 494
í
14 890 519 1 702
I I I . szektor N agy- és k is kereskedelem ............ P énzügy, b iz to sítá s . S zállítás, közlekedés . S z o lg áltatási és állam i a lk a lm a z o tta k ............
3 242 419 1 597
2 231 203 222
5 473 623 1 819
3 971 516 1 903
2 899 280 299
6 870 796 2 203
3 650
2 364
6 014
4 006
2 730
6 746
1 V. szektor E gvéb .......................... Összesen :
2 23 S93
0 15 368
2 39 261
4 26 609
5 11 081
9 43 690
I
1
A g y á r ip a rb a n 1950— 55 k ö z ö tt nem em e lk e d e tt lényegesen a foglalkoz t a t o t t s á g , 1955— 60 k ö z ö tt a n övekedés a z o n b a n m á r jelentős volt. Igen figye le m rem é ltó ez u tó b b i idősz akb a n az összlakosság 4,6% -os növekedési ü te m é v e l összevetni a dolgozók sz á m á n a k 11,3% -os em elkedését, m e ly n ek megfelelően a l a k u lt a női és férfi f o g la lk o z ta to tta k a r á n y a is (11,1 illetve 11,4%). A népesség összetételére n a g y h a tá ssa l v a n a városok felé való áram lás erősödése, am ely az u tó b b i évtizedben, különösen 1956 ó ta igen n a g y m é rté k ű . A J a p á n tá rs a d a l o m a r c u la ta kettős. E g y ré s z t az ősi, feudális, falusi h a g y o m á n y o k tó l á t i t a t o t t , m á sré sz t pedig a tőkés, városias életform a szélesedő té r h ó d ítá s á t m u t a t j a . E k é t f a j t a elem h e ly e n k é n t össze is olvad. Az évi átlagos 24 D e m o g rá fia
366
F IG Y E L Ő
né p e ssé g sz á m -n ö v e k e d é s— országos m é re te k b e n — 1950— 1955 k ö z ö tt 1 ,4% , ezen belül a v áro so k b a n 5 ,0 % az egyéb ipari jellegű k ö rze tek b e n 2 ,1 % , míg a m ezőgazdasági te rü lete k en csak 0 ,5 % volt. A m u n k a e rő szektorok k ö z ö tti megoszlása a h á b o r ú u tá n n a g y m é rté k b e n m e g v á lto z o tt, a m in t azt az 5. tá b la a d a ta i is m u ta tjá k . 5. A foglalkoztatottak megoszlása Japánban (az összes dolgozók % -ában) Év 1947 . 1950 . 1955 . 1960 .
I. szektor
11. szék tor
III. szektor
Egyéb
Összesen
53,4 48.3 41,0 32,8
22,3 21,9 23,5 29,1
22,9 29,7 35,5 38,0
1,4 0,1 0,0 0,1
100,0 100,0 100,0 100,0
A míg 1947-ben az összes dolgozónak tö b b m in t a fele a m e z ő g a zd a ság b a n , az erdészetben, a h a lá s z a tb a n és a v a d á s z a tb a n dolgozott, addig 1960-ban m á r csak közel e g y h a r m a d részü ket f o g lalk o zta ttá k ezek az ág azatok. 1955— 60 k ö z ö tt e c s opo rtb a n 1,765 000-rel csökkent a dolgozók szám a, míg a gyár- és é p ítő ip a rb a n 3,511 000, a k ere sked elm i-pénzügy i-k om m un ális sz olg áltatások és szállítás te rü leté n pedig 2,676 000 főnyi n ö v eke d ést ta p a s z ta l h a tu n k . A m u n k a e rő v á n d o rlá s leginkább a g y á r ip a r felé irányul, a k é t utób b i évben itt h elyez kede tt el a vidékről j ö t t m u n k a k e re ső k m in te g y 40% -a. A n ag y- és kiskereskedelem 12% -kal, a sz olg áltatás 14% -kal szerepelt a faluról elvándorlók f o g lalk o zta tás áb an 1960— 61-ben. T erületileg a T okió— Jo k a h a m a körzet, N agoja, az O szaka— K ijo to — K ob e kerü le t és É s z a k - K iu s h u iparvidékei sz ívtá k fel a legnagyobb a r á n y b a n az előbb e m líte tt rétegeket. A m u n k a e rő a r á n y á n a k a város j a v á r a tö rté n ő eltolódása a tá r s a d a l m i szerkezet korszerűsödésével já ró tü n e t, de J a p á n b a n sok m ás tényezővel is összefügg : tö b b e k közt az a g rá rk é rdé s m egoldatlan sá g áv a l, illetve a p a r a s z ti töm e g ek földtelenségével, az állandó m u n ka leh e tősé gek b iz to sítá sá n a k h iá n y áv a l a f alv a k b an , v a la m in t azzal, ho gy a m ezőgazdasági id é n y m u n k á s o k d ö n tő részben még nem t u d t á k kiharcolni a m u n k a n a p , illetve a m u n k a h é t hosszának tö r v é n y e s szab ályozását, béreik pedig igen m inim álisak, jó val a la c so n y ab b a k a városi m u n k á so k éin ál, ak ik e gyé b ként szintén sokkal k evesebb a ny a gi ellenértéket élveznek m u n k á ju k é r t, m in t m á s fejlett ip a rú tő k é s á lla m ban élő sorstársaik, a n n a k ellenére, ho gy a m u n k a in te n z itá sa J a p á n b a n igen magas. A g y á r ip a r b a n f o g la lk o z ta to tta k szám a az 1955— 60. é ve kb en e g y ü t t véve 3 7,6% -kal em elk e d ett J a p á n b a n , ezen belül a villam osgépeket előállító üzem ek 120% -kal, az általán o s g é p g y á rtá s 6 5 ,2 % - k a l b ő v íte tte m u n k á s g á r d á já t. A te x tili p a r m u n k á s lé ts z á m a csak 9,1 %-kaI n őtt. Az u tó b b i k é t évben a j a p á n sa jtó b a n elég g y a k o r ia k k á v á l ta k a m u n k a erőhiány jelentkezésével kapcsolatos közlem ények, s — főleg külföldön — bizonyos m é rté k b e n oly b e n y o m á s t k e lte tte k , hogy a távolkeleti szigetország általán o s m u n k a e rő -s z ű k é b e n van. 1960-ban — h iv a talo s a d a to k szerint — az ip a r 810 000 m u n k á s t kere sett, e h iá n y a J a p á n b a n f o g la lk o z ta to tt ipari s z a k m u n k á s o k 1 4 ,7 % -át te tte ki. Szám szerűleg a legnagyobb kereslet a m e ch an ikusok-tech niku< ok (73 000), a rádió- és T V -ja v ító szerelők (34 000), egyéb szerelők (29 000) és különféle m ás, gépgyári sz a k m u n k á so k (25 000), v a la m in t to v á b b i 23 féle, rokon sz ak m á k b a n k é p z e t t m u n k a e r ő ir á n t m u t a t k o z o t t . A h iá n y fő o k át a m u n k a ü g y i m inisztérium a fém- és g épipar v á r a tla n u l gyors fejlődésében jelölte meg, m ely egész s o r — u tó b b ia k k a l k apcsolatos — ip a rá g ra is k ih a to tt. .Mindezek k ö v e tk e z té b e n n a g y m é rté k b e n fokozódott az a d o t t ip a rá g a k b a n a k ö zé p iskolákban végzők, m in t a m u n k a e r ő u tá n p ó tlá s egyik fontos forrása iránti érdeklődés. Az u tó b b i években to v á b b á növekvő — s csak részben kielég ített — igény je le n tk e z e tt a m ű sz aki főiskolát, illetve eg y e te m et v é g z e tte k iránt is. A m u n k a ü g y i m in isztériu m közlése szerint az 1955— 60 években az em líte tt végzettség ű e k által b e tö lth e tő állások és az állást vállalni k ív á n ó k szám a a k ö v etk ez ő k ép p alakult :
FIGYELŐ
367
K ö z é p is k o lá b ó l k ik e rü lő k Év
1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961
................... ................... ................... ................... ................... .................. ...................
S zabad á llá s (A )
427 509 679 667 667 948 1 059
Á llá s t v á lla ló k (13)
388 465 529 429 512 506 387
F ő is k o lá ró l k ik e rü lő k
Л/13
S zabad á llá s (A )
Á llá s t v á lla ló k (B)
1,1 1,1 1,3 1,5 1,3 1,9 2,7
151 206 293 323 378 529 740
208 207 188 210 298 423 432
.
1
'
0,7 1,0 1,5 1,5 1,3 1,3 1,7
Az a d a to k ta n ú s á g a szerint különösen a k ö zé p isk o lá k a t v é g z e tte k irá n ti kereslet b ő v ü lt gyorsan, am i egy részt egyes ip a rá g a k v a ló b a n n a g y ü te m b e n n ö vekvő m u n k a e r ő ig é n y é t tü k rö zi, m á sré sz t v isz o n t a n a g y v állalk o zó k n a k azon tö rek v é sére m u t a t , ho gy m iné l olcsóbb b é rű d olgozó kat foglalk o zta ssa n ak . E jelenség ug yanis összefügg a ja p á n b érre n d sz e r tö b b s a játo sság á v al — k ö z tü k a korral növekvő bérezéssel — is. A fiatalo k — főleg a középiskolát vég z ettek — olcsóságuk m e lle tt, rö v id b e t a n ít á s u t á n igen jól h e ly e tte s ítik a k ö zépkorú, v a g y idős s z a k m u n k á s o k a t és h a m a r a b b h o zz ászo k n ak az új t e c h nológiához is. Az u tó b b i években a k ö zé pisk olát v é g z e tte k közül keveseb ben m e n te k állásba (1958-ban 42,3, 1961-ben 3 5 ,7 % v o lt ez az a rá ny). E jelenség részben a főiskolákon és egyetem eken t o v á b b ta n u ln i k ív á n ó k szám szerű növekedésével is összefügg. 1958-ban a középiskolából k ik e rü lte k 51 ,5 % -a, 1961-ben pedig 6 2 ,3 % -a je le n tk e z e tt to v á b b t a n u lá s r a J a p á n b a n . A to v á b b ta n u lá s irá n ti tö re k v é s részben azzal is m a g y a r á z h a tó , hogy — a főiskolát és eg y e te m e t v ég z ettek kivételével — a 30— 35 év feletti s z a k - é s b e t a n í t o t t m u n k á s o k egyre nehezebben ta lá ln a k állandó állást. N em r itk a jelenség J a p á n b a n ezek tö meges elbocsátása, m iu t á n 30 év fele tt s z á m o ttev ő e n em elkedik a b értarifa. Az ily m ódon k i t e t t dolgozók egy tö r e d é k é t visszaveszik u g y an r a k tá r o s k é n t, éjjeli ő rk é n t, de ala c so n y a b b bérrel, s sokszor csak időleges szerződéssel. A 30 évesnél idősebb dolgozók hely ére pedig alacsony b é rű fiatal m u n k á s o k a t to b o ro z n a k a v állalato k . H iv a ta lo s közlés szerint 1959-ben pl. a sz ab a d állá s o k n a k csak 6 ,7 % - á r a k e re ste k 31— 40 éves férfiak at, 41— 50 év esek et pedig csupán 3 ,2 % - b a n igényeltek. Az azonos k o rcso p o rtu n ők v a lam iv el k edvezőb b h ely z e tb e n v o lta k : 7,2, illetve 4 ,4 % - k a l szerepeltek. U tó b b in a k o k a az, hogy a nők sokkal — h e ly e n k é n t 40— 5 0 % -k a l — kevesebb b é r t k a p n a k u g y a n o ly a n te lje s ítm é n y é r t, m i n t a férfi dolgozók. A 30— 35 esztendőn felüli k o rc so p o rto k b a ta rto z ó e lb o c sá to tt dolgozók ú j a b b a n főleg a kis (100 m u n k á s o n aluli) és a közép- (1000 m u n k á so n aluli) üze m e k felé fo rd u ln a k ,2 m iu t á n ezek nem b írjá k a v e r s e n y t a fiatal m u n k a e r ő k to b o r z á s a te ré n a n ag y v á lla la to k k a l. A fiatalo k ezenkívül az ért is m e n n e k szívesebben a nag y ü z em ek b e , m ert o t t a sz ervez ett dolgozók m á r k ih a rc o ltá k a nyolcórás m u n k a id ő t, kollektív szerződést, és bizonyos szociális j u t t a t á s o k a t (fizetett szabadság, stb.), to v á b b á k evésbé kell félni a m u n k a a d ó csődjétől, m ely a kis- és középvállalko zók a lk al m a z o tt a it állandó b iz o n y ta la n s á g b a n ta r t ja . A m ű sz ak i és te rm é s z e ttu d o m á n y o s v ég zettségű sz ak e m b erek h iá n y á v a l szem ben jelentős m unkaerőfelesleg is m uta tko zik, elsősorban h iv a ta ln o k o k , (írnokok, tit k á r o k ) , p o rtáso k , házfelügyelők k örében , de tö b b ipari te rü le te n — elsősorban a s z é n b á n y á s z a tb a n — is. 1959— 60-ban m in d e n t i t k á r i állásra 8,5 jelentkező j u t o t t . H o ssz ab b t á v r a h a so nlóak a k ilá tá so k a t á r s a d a l o m tu d o m á n y i főiskolákon és egy e te m eke n v é g z e tt sz a k e m b e re k sz á m á ra is, ezért a folyó évtized ben e szak okon összesen 290 000 fő k ikép zését v e tte p r o g 2 S o ra ik b ó l k e r ü lt ki z ö m é b e n a z u tó b b i é v tiz e d b e n kböOOOO fő re te h e tő ja p á n k iv á n d o rló , e ze k L a tin - A m e r ik á b a n — főleg B ra z íliá b a n — te le p e d te k le. ( I n d u s tr v a n d L a b o u r, 1961 jú n iu s , 3 6 0 . p .) 24*
368
F IG Y E L Ő
r a m b a a k o r m á n y , m íg a m ű sz ak i és te rm é s z e tt u d o m á n y i k a r o k r ó l - u g y a n ebben az id ő sz ak b a n — 730 000 e m b e r t k í v á n n a k kibo csátan i. Meg kell je g y e z n ü n k , ho gy a n y u g a t i sajtó értékelése szerin t is irreálisak a h iv a talo s j a p á n m u n k a n é lk ü li sta tis z tik á k , m elyek kizárólag a „teljes m u n k a n é lk ü lie k e t" t a r t j á k n y ilv á n s ezek közé csak o ly a n o k a t veszn e k fel, akik az a d o tt héten személyesen je le n tk e z te k v a la m e ly m u n k a k ö z v e títő b e n s egyetlen ó rán y i m u n k á t sem k a p t a k . (A k o n ju n k tu r á lis fellendülésből kieső gazdasági te rü le te k e n — tö b b e k k ö zt a sz é n b á n y á s z a tb a n — v a l a m i n t a h iv a ta ln o k o k s z á m á ra oly re m é n y te le n az elhelyezkedési lehetőség, hogy a m u n k a k e re ső k zöm e nem is je len tk ez ik h é trő l-h é tre a kö zv e títő iro d ák o n , n e m szólva a v á r o soktól tá v o l eső helyekről, ahol nem ta lá l h a tó k ilyen szervek, b á r igen sok a m u n k a k ereső . A ja p á n k o r m á n y h iv a talo s a d a ta i szerint a m u n k a n élk ü liség az elm ú lt évtize d b en a k ö v e tk e z ő k é p p a la k u lt : 7. A m unka n élkü liek szám ú (évi átlagban, 1000 főben) Év 1950 440 1956 680 1958 ............................................................. 560
Év 1959... ........................................................... 580 1960.............................................................. 430 1961 413*
* ja n . — j ú l.
Összevéve m e g á lla p íth a tó , hogy .Japánban nincs akut és általános m u n k a erőhiány. Jelenleg a m u n k a e r ő - t a r ta l é k elégtelensége csak n é h á n y s z a k m á ra k o rlátozó dik és főleg az ipa ri k ö z p o n to k b a n jelentkezik, míg egy sor s z a k te rü le te n , s az előbbiektől messze eső vidékeken — jelentős m é r t é k ű m u n k a nélküliség ta p a s z ta l h a tó . A p e r s p e k tiv ik u s sz ám ítások szerint az össznépességen belül 1980-ra erőteljessé válik a fia ta l k o ro sztá ly o k r é s z a r á n y á n a k csökkenése és az idő sebbek n ag y o b b m é r t é k ű növekedése v á r h a tó , am i n y ilv á n h a tá ssa l lesz a m u n k a e r ő helyzetre is. Irene В . Tauber kiemeli, hog y 1980-ra a lakosság kb 105,6 millióra nő, 1990-re pedig v alam ivel tú lh a la d ja m a jd — közepes becs lések szerint — a 107 milliót. E z t kö vető en J a p á n népességének számszerű esése valószínű , 2010-ig a z o n b an n e m csökken 100 millió alá, a m e n n y ib e n a születési m ozgalom ta r t ó s a n a jelenlegi szinten m a ra d . E fejlődési irán y sok oldalú v á lto z á s t v e t ít előre a ja p á n m u n k a e r ő p ia c jövőbeni alak u lá sa szem p o n tjá b ó l, k ö v e t k e z m é n y e in e k v á r h a tó la g cs ö kken teniök kell a n ők és férfiak bérezési szintje k ö z ö tti külö nb sé g ek e t, egyben a jelenleginél ked v e ző b b el helyezkedési lehetőségeket te re m tv e a k ö zé p k o rú és idősebb dolgozók szám ára. dr. B író K lá ra И З М Е Н З Н И Я В С О С ТА В Е Н А С Е Л Е Н И Я I I П О Л О Ж Е Н И Е Р А Б О Ч Е Й С И Л Ы В Я П О Н И И . — S T R U C T U R A L P O P U L A T IO N C H A N G E S AN D T H E M A N P O W E R IN JA P A N .
A N EM ZETK Ö ZI CSALÁDTERVEZÉSI SZŐVETSÉQ VARSÓI KO N FEREN CIÁJA A N em zetk özi C saládtervezési Szövetség ( I n te r n a tio n a l P la n n e d P a r e n t hoo d F ed e ra tio n ) 1962. jú n iu s 5-től 8-ig t a r t o t t a V arsó b an h a r m a d ik európa i közelkeleti és afrikai regionális k o n feren c iáját. A k o nferencia első részében a népesedési helyzet v iz sg á la tá v a l foglalkozott, részben á ltalán o s elemzések, részben az egyes országok b eszám olója a la p já n . Az általán o s előadások (a dem ográfiai helyze t és a családtervezés ren d je , a családtervezés tá rs a d a lm i és gazdasági v o n a tk o z á sa i, az eg y h á za k m a g a t a r t á s a a családtervezéssel kap c so la t-
F IG Y E L Ő
369
b a n , közegészségügyi szolgálat és családtervezés) a régió egészére v o n a tk o z ó , v a g y a n n a k jelentős részét érintő kérdésekkel foglalkoztak ; az egyes országok je lentései pedig s a já t speciális dem ográfiai kérdéseikkel. Az egyes országok k ö z ö tti k ü lön bsé g — m ely a beszám o lókban is m e g m u ta tk o z o t t — n em csupá n dem ográfiai, illetve tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i v o n a tk o z á s o k b a n je le n tk e z e tt, h a nem szervezeti sz em pontból is. A k onferen c ián résztvevő országok egy része, elsősorban a szocialista országok, k ö z tü k m aga a v en d é g lá tó Lengyelország, nem ta g ja a szövetségnek. E z e k b e n az o rszá g o k b an a családtervezéssel k a p c so lato s f e la d a to k a t á lta lá b a n az állami egészségügyi szolgálat, v a g y —• m in t p éld áu l L en gyelország ban — nem ze ti tá rs a d a lm i szervezet lá tja el. A konferencia to v á b b ia k b a n az egyes m u n k a c s o p o r to k v ita ülé sein a fogam zásgátlás, a szekszuális nevelés és az ab o rtu sz o k kérdésével foglalkozott. N ag y figyelm et sz en te lt a fo g am zásgátlás té m a k ö r é n belül az elm ú lt években k ik ís érletez ett és le g ú ja b b a n m á r be is v e z e te tt orális kon trac ep c ió té m á j á n a k . Az ab o rtu sz o k kérdésével k a p c so la tb a n a konferencia e g y h a n g ú la g helyeselte a szocialista országok tö r v é n y h o z á s á t, m ely az a b o r tu s z o k a t legalizálta és az illegális m űv i vetélésekbő l szárm azó egészségügyi á r t a l m a k a t tú ln y o m ó ré s z t m e g sz ü n te tte . A k onferenc ián eg y é b k é n t r e s z tv e tte k a régióhoz nem ta rto z ó országok (az E g y e sü lt Á llam ok, K a n a d a ) k ü ld ö tte i is. A szocialista országok közül Lengyelországon kívül a Szovjetu nió, Csehszlovákia, a N ém e t D e m o k ra tik u s K ö ztá rsasá g , Ju g o sz lá v ia és M agy arország v e t t részt. M ag y aro rsz ág o t az Egészségügyi M inisztérium részéről dr. H irschler Im re és dr. T akács T ibor főorvosok, a K ö zp o n ti S tatisztik ai H iv a t a l részéről dr. M ilté n yi K á ro ly o sz tá ly vez ető képviselte. A m a g y a r k ü ld ö tts é g je len tést a d o t t be M agyarország n é p e sedési h e ly ze térő l1 v a l a m i n t r é sz tv e tt az a b o rtu sz o k k a l k apcsolatos v i t á b a n .
ПО
В А Р Ш А В С К А Я К О Н Ф Е Р Е Н Ц И Я М Е Ж Д У Н А Р О Д Н О Г О С О Ю ЗА П Л А Н И Р О В А Н И Ю С Е М Ь И . — W A R SA W C O N F E R E N C E O F T H E
IN T E R N A T IO N A L P L A N N E D P A R E N T H O O D F E D E R A T IO N .
‘A jelentést a folyóirat 323. oldalán közöljük.
