Ferrovia felhasználói kézikönyv készítette: Kiss Károly, a Ferrovia 2014-es magyar verziója alapján. Szerzői jog: VARINEX Zrt. Minden jog fenntartva

2014

Ferrovia felhasználói kézikönyv készítette: Kiss Károly, a Ferrovia ® 2014-es magyar verziója alapján Szerzői jog: VARINEX Zrt. © Minden jog fenntartva

Ferrovia 2014 vasúti pályatervező és karbantartó alkalmazás

Felhasználói kézikönyv v14

Tartalomjegyzék 1.

Fontosabb újdonságok ........................................................................................................................6 1.1.

Bevezető ........................................................................................................................................ 6

1.2.

Helyszínrajz ................................................................................................................................... 6

1.2.1.

Hibaszelvény ......................................................................................................................... 6

1.2.2.

Kategória – különböző tervezési sebességek ....................................................................... 6

1.2.3.

Mintavonalak.......................................................................................................................... 6

1.2.4.

Túlemelés szerkesztő ............................................................................................................ 6

1.2.5.

Párhuzamos vágányok szerkesztése .................................................................................... 7

1.2.6.

Pontok vetítése hossz-szelvénybe ........................................................................................ 7

1.2.7.

Kitérők .................................................................................................................................... 7

1.3.

Hossz-szelvények .......................................................................................................................... 7

1.3.1.

Vetített hossz-szelvény.......................................................................................................... 7

1.3.2.

Helyszínrajzi pontok vetítése hossz-szelvénybe ................................................................... 7

1.3.3.

Hossz-szelvények frissítése .................................................................................................. 7

1.3.4.

Tömeg diagram ..................................................................................................................... 7

1.3.5.

Túlemelés kézi szerkesztése................................................................................................. 8

1.4.

Keresztszelvények ......................................................................................................................... 8

1.4.1. 2.

Új keresztszelvény elemek .................................................................................................... 8

A Ferrovia kiegészítő alkalmazás telepítése .....................................................................................9 2.1.

Rendszerigény (32 bit) .................................................................................................................. 9

2.2.

Rendszerigény (64 bit) ................................................................................................................ 10

2.3.

A telepítés végrehajtása .............................................................................................................. 11

3.

Profil létrehozása .............................................................................................................................. 14

4.

Hálózati licenckezelő telepítése ....................................................................................................... 16 4.1.

5.

Hálózati licenckezelő telepítéséhez szükséges eszközök .......................................................... 16

A Ferrovia licenc aktiválása ............................................................................................................. 17 5.1.

Egyedi licenc aktiválása .............................................................................................................. 17

5.1.1.

Online aktiválás ................................................................................................................... 17

5.1.2.

Kód és jelszó fül/egyedi aktiválás ........................................................................................ 17

5.1.3.

Állapot fül ............................................................................................................................. 19

6.

A Ferrovia kiegészítő alkalmazás általános frissítése .................................................................. 20

7.

Kezelő felület ..................................................................................................................................... 21

8.

Általános beállítások ........................................................................................................................ 23

9.

Projektkezelés ................................................................................................................................... 24

10. Felület létrehozása ............................................................................................................................ 25 11. Nyomvonal tervezés ......................................................................................................................... 26 11.1.

Nyomvonal készítő eszközök ...................................................................................................... 26

11.1.1.

Meglévő vonallánc konvertálása nyomvonallá .................................................................... 27

11.1.2.

Nyomvonal létrehozása érintőkkel ...................................................................................... 29

11.1.3.

Nyomvonal létrehozása elemenként ................................................................................... 30

11.1.4.

Szerkesztő elemek használata ............................................................................................ 33

VARINEX Informatikai Zrt. oldal

2/137.



11.1.5.

Ideális nyomvonal létrehozása ............................................................................................ 38

11.1.6.

Nyomvonal importálása/exportálása ................................................................................... 39

11.2.

Nyomvonal módosítása ............................................................................................................... 39

11.2.1.

Nyomvonal módosítása alap parancsokkal ......................................................................... 39

11.2.2.

Nyomvonal elemek beillesztése a meglévő nyomvonalba .................................................. 41

11.3.

Nyomvonalhoz kapcsolódó feliratok ............................................................................................ 43

11.4.

Túlemelések kezelése ................................................................................................................. 45

12. Kitérők ................................................................................................................................................ 48 12.1.

Kitérők kezelése .......................................................................................................................... 48

12.2.

Egyszerű vágánykapcsolat létrehozása helyszínrajzon .............................................................. 51

13. Mintavonalak kezelése ...................................................................................................................... 54 13.1.

Mintavonalak létrehozása ............................................................................................................ 54

13.1.1.

Párhuzamos vágányok kezelése, egyenes mintavonalak használata ................................ 54

13.1.2.

Párhuzamos vágányok kezelése, megtört mintavonalak használata ................................. 55

13.2.

Mintavonal feliratok szerkesztése ............................................................................................... 57

13.3.

Mintavétel felületből hossz- és keresztszelvényekhez ................................................................ 57

13.4.

A Ferrovia 2014-es verziója előtt készült mintavonalak kezelése ............................................... 58

14. Hossz-szelvény tervezés .................................................................................................................. 59 14.1.

Hossz-szelvény nézet létrehozása .............................................................................................. 59

14.2.

Tervezett pálya hossz-szelvényének létrehozása és módosítása .............................................. 61

14.3.

Egyszerű vágánykapcsolat magassági vonalvezetésének tervezése ........................................ 63

14.4.

Árkok és csővezetékek ábrázolása a hossz-szelvényben .......................................................... 65

14.4.1.

Szerkesztő vonalak ............................................................................................................. 68

14.4.2.

Tervezett hossz-szelvényhez tartozó felirat beállítások ...................................................... 69

14.5.

Helyszínrajzi és keresztszelvény elemek vetítése hossz-szelvénybe ........................................ 70

14.6.

Hossz-szelvények vetítése .......................................................................................................... 71

14.7.

Hossz-szelvény feliratok .............................................................................................................. 72

15. Keresztszelvény tervezés ................................................................................................................. 74 15.1.

Keresztszelvény nézetek létrehozása ......................................................................................... 74

15.1.1.

Terepadatok megjelenítése ................................................................................................. 74

15.1.2.

Sínkorona szintek megjelenítése......................................................................................... 75

15.2.

Vágány, ágyazat, alépítmény megjelenítése............................................................................... 75

15.3.

Beépített keresztszelvény elemek használata ............................................................................ 76

15.3.1.

Rézsűk kezelése ................................................................................................................. 77

15.3.2.

Lépcsőzött rézsűk ................................................................................................................ 78

15.3.3.

Rézsűláb lekerekítések ....................................................................................................... 79

15.3.4.

Védőréteg létrehozása ........................................................................................................ 80

15.3.5.

Humuszterítés alkotóelemekre ............................................................................................ 81

15.3.6.

Árkok, szivárgók, folyókák kezelése .................................................................................... 82

15.3.7.

Vonal és pont elem .............................................................................................................. 85

15.4.

AutoCAD elemek használata....................................................................................................... 85

15.5.

Keresztszelvény elemek szerkesztése ........................................................................................ 86


3/137.



15.6.

Keresztszelvény elemek feliratozása .......................................................................................... 87

15.7.

Keresztszelvény elemek magassági vezérlése ........................................................................... 88

15.8.

Helyszínrajzi elemek megjelenítése keresztszelvényekben ....................................................... 92

15.9.

Keresztszelvény elemek megjelenítése helyszínrajzon .............................................................. 92

15.9.1.

Metszéspontok megjelenítése helyszínrajzon ..................................................................... 94

15.9.2.

Metszéspontok megjelenítése hossz-szelvényen ............................................................... 95

15.10. Makrók használata ...................................................................................................................... 95 15.11. Párhuzamos vágányok ábrázolása ............................................................................................. 97 15.12. Tömegszámítás keresztszelvények alapján .............................................................................. 100 15.12.1.

Anyagok létrehozása és szerkesztése .............................................................................. 100

15.12.2.

Területek kijelölése ............................................................................................................ 101

15.12.3.

Tömegszámítás elvégzése, eredmények kiíratása ........................................................... 102

15.12.4.

Tömegdiagram megjelenítése ........................................................................................... 106

16. Vágányszabályzási-terv készítése felmérés alapján ................................................................... 109 16.1.

Nyomvonal tervezése ................................................................................................................ 109

16.1.1.

Felmérés beolvasása ........................................................................................................ 109

16.1.2.

A helyszínrajzi vonalvezetés, és a túlemelés tervezése ................................................... 114

16.2.

Magassági vonalvezetés tervezése .......................................................................................... 117

16.3.

Keresztszelvények megjelenítése ............................................................................................. 118

16.4.

A meglévő és tervezett pálya közötti eltérések elemzése és megjelenítése ............................ 119

16.5.

Kimeneti fájlok készítése Plasser & Theurer munkagép számára ............................................ 121

17. Egyéb eszközök............................................................................................................................... 124 17.1.

Helyszínrajzi eszközök .............................................................................................................. 124

17.1.1.

Ponteszközök .................................................................................................................... 124

17.1.2.

Ponttípusok ........................................................................................................................ 124

17.1.3.

Sraff elem használata ........................................................................................................ 126

17.1.4.

Tengelyek menüben található egyéb hasznos parancsok ................................................ 127

17.1.5.

Hossz-szelvény menüben található egyéb hasznos parancsok ........................................ 127

17.1.6.

Keresztszelvény menüben található egyéb hasznos parancsok....................................... 127

18. Dokumentálás .................................................................................................................................. 128 18.1.

Hossz-szelvény előkészítése nyomtatáshoz ............................................................................. 128

18.2.

Keresztszelvény-nézetek előkészítése nyomtatáshoz .............................................................. 130

19. A Ferrovia által használt fájltípusok .............................................................................................. 132 20. Ábrajegyzék ..................................................................................................................................... 133


4/137.




5/137.



1. Fontosabb újdonságok 1.1. Bevezető A Ferrovia 2014 támogatja az AutoCAD Civil3D 2011-2014 64 és 32 bites platformokat. A legújabb verzió a 2011-es verzió óta számos hasznos új funkcióval bővült, a legfontosabbak az alábbiak:  Hibaszelvény kezelés  Több tervezési sebesség támogatása egyetlen nyomvonalon  Többvágányú mintavonalak  Továbbfejlesztett túlemelés szerkesztő  Párhuzamos vágány szerkesztő eszköz  Pontok vetítése a hossz-szelvénybe  Vetített hossz-szelvények kezelése  Hossz-szelvény automatikus frissítése  Tömegszámítási grafikon A komplex, több vágányos tervek az új funkcióknak köszönhetően gyorsabban és hatékonyabban készíthetők el, így a felhasználók a figyelmüket a tervezési feladatra fordíthatják, nem pedig a program működésére.

1.2. Helyszínrajz Az aktuális tengely kiválasztása után, a kiválasztott nyomvonalhoz tartozó hossz-szelvény nézet is aktuális lesz. A helyszínrajzi, hossz-szelvényi és keresztszelvényi elemek használata között nyugodtan lehet váltogatni, a programnak már nem szükséges újra megadni az aktuális projektet és az aktuális nyomvonalat. 1.2.1. Hibaszelvény A funkció lehetővé teszi, hogy a tervezett nyomvonal mentén tetszőleges helyen hibaszelvényeket helyezzen el a felhasználó. A funkció a tengelykezelőn kezelőben, a kiválasztott aktív tengelynél érhető el. A hibaszelvény(ek) elhelyezése után, minden kapcsolódó elem, mint például a hossz- és keresztszelvények, valamint az egyéb, szelvényszám információkat tartalmazó elemek automatikusan frissülnek. 1.2.2. Kategória – különböző tervezési sebességek Szintén a tengelykezelőn keresztül érhető el a különböző tervezési sebességek definiálása, ugyanazon nyomvonalon belül. A különböző tervezési sebességekkel rendelkező nyomvonal szakaszokon a beállításoknak megfelelő helyszínrajzi, hossz- és keresztszelvényi tervezési szabványok kerülnek alkalmazásra. 1.2.3. Mintavonalak A funkció továbbfejlesztésének eredményeképp a megtört mintavonalak használata egyszerűbb és gyorsabb lett, valamint további eszközök is bekerültek a programba. A továbbfejlesztésnek köszönhetően végtelen számú párhuzamos és nem párhuzamos nyomvonal felvehető a főpálya nyomvonalán keresztül. A mintavonalak azonosítását átírták, így az utólagosan beszúrt mintavonalak és az így keletkező keresztszelvények kezelése már nem okoz problémát. 1.2.4. Túlemelés szerkesztő A teljesen újra írt túlemelés kezelő modul lehetővé teszi, hogy az alkalmazott túlemeléseket közvetlenül a táblázatban, vagy a hossz-szelvény nézeten belül szerkesszük. Az átmeneti ív nélküli


6/137.



saroklekerekítéseknél a program már úgy számol, hogy a túlemelés kifuttatást az egyenes szakaszban végzi el, így a teljes tervezett túlemelés elérhető a tiszta körív teljes hosszán. Az inflexiós ívek megjelenítése és kezelése a táblázatos szerkesztőben is megoldott. A nyomvonal változása esetén az alkalmazott túlemeléseket a Ferrovia 2014 automatikusan újraszámolja, ám az egyedi alkalmazott túlemeléseket újra kell szerkeszteni. 1.2.5. Párhuzamos vágányok szerkesztése A tengelyek menüben található Párhuzamos nyomvonal [22EB] funkció segítségével egy meglévő nyomvonal mellé pillanatok alatt létrehozhatók a párhuzamos nyomvonalak. 1.2.6. Pontok vetítése hossz-szelvénybe A funkció lényege, hogy a helyszínrajzon található 2D-s vagy 3D-s pontok vetíthetők a hosszszelvényekbe akár a meglévő, akár egy különálló rajzfájlba. A pontok hossztengelyt képezhetnek, a hossztengelyek elnevezhetők, így a későbbi azonosítás is megoldott. 1.2.7. Kitérők Szerkeszthetők a kitérők feliratai és azok számozása.

1.3. Hossz-szelvények A 32G9 paranccsal előhívható az ideális hossz-szelvény tervező eszköz. A nyomvonalhoz hasonlóan, meglévő pontok, vonalláncok alapján lehet létrehozni a tervezett ideális magassági vonalvezetést. 1.3.1. Vetített hossz-szelvény A vetített hossz-szelvények használata biztosítja a felhasználó számára azt a lehetőséget, hogy egy adott hossz-szelvény nézetben kiválasztott hossz-szelvényt egy másik hossz-szelvény nézetbe vetítsen. A funkció használatával megoldható több különálló nyomvonalhoz tartozó hosszszelvény egyetlen hossz-szelvény nézetbe történő vetítése is. Természetesen megadható a vetítés módja is. A funkció támogatja a dinamikus frissítést is. 1.3.2. Helyszínrajzi pontok vetítése hossz-szelvénybe A hossz-szelvénnyel egyező, vagy külön rajzban szereplő pontok vetíthetők a hossz-szelvény nézetbe. A vetítendő pontok lehetnek AutoCAD pont, vagy blokk objektumok. Amennyiben a vetítendő elem nem rendelkezik magassággal (a z koordinátájának értéke 0), akkor azt a hosszszelvény nézetben a 0 magasságon, egyéb a felhasználó által megadott magasságon, a terep, illetve a tervezett hossz-szelvény magasságára lehet vetíteni. 1.3.3. Hossz-szelvények frissítése A hossz-szelvények automatikusan frissülnek, a helyszínrajzi, vagy a keresztszelvényi adatok változása esetén. A terepi hossz-szelvény automatikus frissítésén kívül a hossz-szelvény nézetben szintén automatikusan frissül az ívviszonyok lábléc (ha meg van jelenítve), a vetített pontok, és a vezérlővonalak adatai. A hossz-szelvény nézet frissítésének két módja van. Az első lehetőség, hogy a hossz-szelvény nézetben csak a meglévő elemeket frissíti a program. A második lehetőség, hogy a hossz-szelvény nézet teljes tartalmát kitörli, majd az összes, a hossz-szelvényhez csatolt elemet frissíti a program. 1.3.4. Tömeg diagram A tömeg diagram a keresztszelvényekben készített tömegszámítás eredményének grafikus megjelenítése. Az összes számítandó mennyiség esetén megadható hogy az töltés vagy bevágás


7/137.



típusú térfogat. A tömeg diagramban a göngyölített tömegértékek jelennek meg. Ha töltés és bevágás grafikonok egyező értéken vannak, annak a megjelenített anyagmennyiségnél megvan az egyenleg. Az átlagos szállítási távolság – amit a teherautóknak kell megtenniük a bevágási területekről a töltési területekre - minden területre külön számítható. Definiálhatók továbbá anyagnyerő és lerakó helyek is, különböző típusú anyagokra. 1.3.5. Túlemelés kézi szerkesztése A hossz-szelvény nézetben lehetőség van a túlemelés diagram kézi szerkesztésére. A továbbfejlesztett funkció lehetővé teszi a túlemelés átmenet helyének változtatását. A tárgyraszterek használatával a túlemelés átmenet kezdő és végpontok könnyedén módosíthatók. A kézi szerkesztéssel az inflexiós csatlakozások is módosíthatók.

1.4. Keresztszelvények A keresztszelvény elemek kezelése, a nézetek frissítése sokat fejlődött az elmúlt verziókban. A szerkesztés és a frissítés egyaránt gyorsabb lett, valamint elérhető a Magyarországon használatos 00+00.00 szelvényformátum. 1.4.1. Új keresztszelvény elemek Létrehozhatók előre definiált lépcsőzött rézsűk, amik a magasságtól függően hozzák létre a rézsű megtöréseket. A teljes kialakítás előre definiálható, majd megadható, hogy azt a program maximum hányszor rajzolhatja be a keresztszelvényen belül. A feltételes elemek használatával magassági, távolsági és esés feltételekkel elérhető, hogy bizonyos elemeket csak a megadott feltételek teljesülése esetén rajzoljon be a program. A feltétel dinamikusan működik, tehát ha menet közben egy korábbi feltétel valamilyen geometriai változtatás miatt mégis teljesül, akkor a program automatikusan berajzolja a feltételhez kötött keresztszelvény elemeket.


8/137.



2. A Ferrovia kiegészítő alkalmazás telepítése A Ferrovia kiegészítő alkalmazás 2014-es verziója az alábbi Autodesk alkalmazásokra telepíthető: 

AutoCAD® 2011 vagy újabb;



AutoCAD® Map 3D® 2011 vagy újabb;



AutoCAD® Civil 3D® 2011 vagy újabb;

2.1. Rendszerigény (32 bit) Mivel a Ferrovia egy kiegészítő alkalmazás, ezért a rendszerigény megegyezik annak a szoftvernek a rendszerigényével, amelyikre telepítjük. Operációs rendszer 

Microsoft® Windows® 7 Enterprise, Ultimate, Professional vagy Home Premium (32 bit);



Microsoft® Windows® XP Professional (SP3, 32 bit)

Böngésző 

Microsoft® Internet Explorer® 7.0 vagy újabb

Processzor (CPU) 

Intel® Pentium® 4 vagy AMD Athlon®, 3.0 Ghz vagy gyorsabb



Intel® vagy AMD® dual core, 2.0 Ghz vagy gyorsabb

Memória (RAM) 

2 GB RAM minimum (4 GB ajánlott)

Képernyő felbontás 

1280x1024 true color videókártya 128 MB vagy több memóriával



Pixel Shader 3.0 vagy újabb



Direct3D munkaállomás osztályú grafikus kártya



1600x1200 vagy nagyobb felbontás ajánlott



Többmonitoros üzemmód támogatott

Merevlemez 

7 GB a telepítéshez + 2GB szabad lemezterület telepítés után

Média író/olvasó 

DVD meghajtó


9/137.



2.2. Rendszerigény (64 bit) Operációs rendszer 

Windows 8 Professional



Windows 7 Enterprise, Ultimate vagy Professional

Böngésző 

Microsoft Internet Explorer 7.0 vagy újabb

Processzor (CPU) 

AMD Athlon 64 processzor SSE2 támogatással, AMD Opteron processzor SSE2 támogatással, Intel Xeon processzor Intel EM64T és SSE2 támogatással, vagy Intel Pentium 4 processzor EM64T és SSE2 támogatással

Memória (RAM) 

4 GB RAM minimum (8 GB ajánlott)

Képernyő felbontás 

1280x1024 true color videókártya, 128 MB vagy több memóriával



Pixel Shader 3.0 vagy újabb



Direct3D munkaállomás osztályú grafikus kártya



1600x1200 vagy nagyobb felbontás ajánlott



Többmonitoros üzemmód támogatott

Merevlemez 

7 GB a telepítéshez + 2GB szabad lemezterület telepítés után

Média író/olvasó 

DVD meghajtó

Virtualizálás 

Citrix XenApp 6.0 vagy 6.5

VARINEX Informatikai Zrt. 10/137. oldal



2.3. A telepítés végrehajtása A telepítés megkezdése előtt a Felhasználói fiókok felügyeletét célszerű kikapcsolni, majd a telepítés, profillétrehozás és az első indítás után visszakapcsolható. Az egyedi (SLM) és hálózatos (NLM) verziók telepítése ugyanúgy zajlik, eltérés csak a telepített verziók aktiválásánál van.

1. ábra Telepítés előtt a Felhasználói fiókok felügyeletét le kell kapcsolni

Mivel a Ferrovia nem önálló alkalmazás, ezért a telepítésének megkezdése előtt már a számítógépen kell lennie egy használatra kész AutoCAD, AutoCAD Map 3D, vagy AutoCAD Civil 3D 2011-es, vagy újabb verziójú alkalmazásnak. A Ferrovia telepítő a setup.exe fájllal indítható. Rövid inicializálás után az alábbi ablak jelenik meg.

2. ábra Üdvözlő képernyő.

A Tovább> gombra kattintva megjelenik a licencszerződés, amit az Igen gombra kattintva lehet elfogadni. Amennyiben a licencszerződést nem fogadjuk el, a telepítés azonnal leáll.




3. ábra Licenc-szerződés.

A licencszerződés elfogadása után megadható a telepítési célmappa. Alapértelmezett esetekben ezek 32 és 64 bites verziónál megegyeznek: C:\Program Files\CGSA\CGSplus 2014 HUN A célmappa jóváhagyása vagy megadása után már csak a Létrehoz gombra kell kattintani, és a telepítési folyamat megkezdődik.




4. ábra Telepítési mappa kiválasztása.

5. ábra Beállítások ellenőrzése.

A telepítési folyamat végén a bal oldali ablak jelenik meg, ahol a Profil létrehozása mező már be van jelölve. Első telepítésnél mindenkép létre kell hozni egy profilt, ugyanis ez fogja eltárolni a Ferrovia eszközeinek működéséhez szükséges bejegyzéseket. Itt tehát elegendő a Befejezés ikonra kattintani, és azonnal elindul a profil létrehozása. A szükséges felhasználói profilt természetesen később is létre lehet hozni, ehhez a ProfileCreator parancsikont kell elindítani a START menü->Programok>CGSA->CGSPlus 2014 HUN könyvtárból.

6. ábra Telepítés vége, profil létrehozása.




3. Profil létrehozása A Ferrovia kiegészítő alkalmazás telepítése után szükség van úgynevezett profil létrehozására, ahol a szoftver a működéshez szükséges információkat tárolja. Létrehozható teljesen önálló profil egy meglévő és kijelölt profil alapján, vagy a meglévőkbe is írhatók a szükséges bejegyzések. A telepítés végén az alábbi ablak jelenik meg.

7. ábra Felhasználói profil létrehozása.

A Tovább> ikonra kattintva a következő ablakban ki kell választani, hogy melyik, már korábban telepített Autodesk alkalmazásra szeretnénk telepíteni a Ferrovia eszközeit. Egyszerre csak egy alkalmazás választható ki, ezért ha további Autodesk alkalmazásokra is telepíteni szeretnénk a Ferrovia eszközeit, akkor a profilkészítőt újra kell futtatni.

8. ábra Autodesk termék kiválasztása.

A megfelelő Autodesk alkalmazás kiválasztása után el kell dönteni, hogy valamely meglévő profilba/profilokba telepítjük a Ferrovia eszközöket, vagy egy meglévő profil alapján létrehozunk egy teljesen újat. Ha a meglévő profilba telepítjük a Ferrovia eszközöket, akkor arra kell figyelni, hogy az Autodesk alkalmazás elindítása után az általunk módosított profil aktív legyen, ellenkező esetben a telepített eszközök nem fognak megjelenni. Amennyiben új profilt hozunk létre egy meglévő alapján, akkor egy új parancsikon fog megjelenni az asztalon, aminek segítségével az alkalmazás indítható. Az új profil alapjához célszerű a <> nevűt választani. A különböző profilhibák okozta




rendszerhibák elkerülése végett azt javasoljuk, hogy lehetőség szerint mindenki új profilt hozzon létre. Ebben az esetben egy külön parancsikon fog megjelenni az asztalon, aminek segítségével a kiválasztott Autodesk szoftver a Ferrovia kiegészítővel együtt indul.

9. ábra Meglévő profil használata.

10. ábra Új felhasználó profil létrehozása.

11. ábra Indító ikon.




4. Hálózati licenckezelő telepítése A hálózati licenckezelő telepítése és beüzemelése a korábbi verziókhoz képest egyszerűsödött. A Ferrovia 2014-es hálózatos verziójának működéséhez nincsen szükség a szerveren USB kulcsra. A a licencosztás TCP/IP protokollon keresztül működik.

4.1. Hálózati licenckezelő telepítéséhez szükséges eszközök A hálózati licenckezelő az alábbi operációs rendszereket támogatja: 

Windows 2000



Windows XP



Windows Server 2003 vagy újabb

Telepítés előtt az alábbi alkalmazásokat kell telepíteni: 

Microsoft .NET Framework 3.5

A szerveren található operációs rendszer függvényében kell telepíteni a 32 vagy 64 bites TCPService és a Licenc Manager eszközöket. A telepítések után ellenőrizni kell, hogy a szolgáltatások között elindult-e a CGSNetProtection.

12. ábra A számítógép készen áll a hálózati licencek kezelésére

A CGS Plus Licence Manager-t elindítva az On-line aktiválás fülön, a vásárláskor kapott sorozatszámmal lehet aktiválni a licencet. A sikeres aktiválás után a kód és jelszó fül 3. Lépésénél megjelenik a hálózati szerver címe. A Frissítés ikonra kattintva ellenőrizhető a szerver állapota. Ha a licenckezelő sikeresen csatlakozott a szolgáltatáshoz, akkor aktívvá válik a Közzététel ikon. Erre rá kell kattintani, ezután lesznek elérhetők a licencek. A 4-ik lépésnél az Új kliens ikonra kell kattintani. Itt a kliensek számára lehet létrehozni egy pwd kiterjesztésű fájlt. Ez a fájl mutatja meg a kliensek részére, hogy hol érhetők el a licencek. Elegendő egyetlen pwd fájlt létrehozni, mert az bármennyi kliensre betölthető. Az egyetlen pwd fájlnak az a hátránya, ha valamelyik kliensen véletlenül visszavonják a licencet, mert akkor a többi kliensgépet sem fogja kiszolgálni a hálózati licenckezelő.




5. A Ferrovia licenc aktiválása 5.1. Egyedi licenc aktiválása A Ferrovia kiegészítő alkalmazás aktiválás nélkül 30 napig próbaverzióként teljes funkcionalitásával használható. A további használathoz aktiválás szükséges. A Ferrovia licenckezelő megtalálható a START menü -> Programok -> CGSA -> CGS plus Licence manager, vagy a szalagpaletta Eszközök fülén. A licencmenedzser elindítása után az alábbi ablak jelenik meg.

13. ábra CGS plus licenckezelő.

5.1.1. Online aktiválás Online aktiválás esetén elegendő beütni a vásárláskor kapott sorozatszámot, majd az aktívvá váló Aktiválás gombra kattintani. Ebben az esetben természetesen élő internetes kapcsolatra van szükség. Ha a felhasználó az egyedi licenc mellett hardverkulcsot is használ, akkor a Hardverkulcs használata jelölőt be kell jelölni. Ha minden rendben megy, akkor néhány másodperc múlva a licenc aktív lesz, amit a bal alsó sarokban látható zöld lámpa is jelez. 5.1.2. Kód és jelszó fül/egyedi aktiválás Ezen a fülön lépésről lépésre látható az aktiválás menete. 1. Lépés – Igénylőkód generálása a licenckérelemhez A forgalmazótól kapott szériaszámot kell ide beírni. Amennyiben USB hardverkulcs is kapcsolódok a licenchez, a Hardverkulcs mező előtti jelölőnégyzetet be kell pipálni. Ha a licenckezelő felismeri a hardverkulcsot, akkor annak a gyári száma látható lesz a jobb oldali négyzetekben. A szükséges adatok megadása után a Generálás parancsikon aktív lesz, ennek segítségével lehet elmenteni a licenc igénylő fájlt. Ezt a COD kiterjesztésű fájlt célszerű közvetlenül az asztalra, vagy a C meghajtó gyökér könyvtárába menteni azért, hogy könnyedén az igénylő e-mailhez lehessen csatolni. A lementett COD fájlt a VARINEX Zrt. részére kell megküldeni.




14. ábra Sorozatszám megadása.

15. ábra Licencigénylő fájl mentése.

2. Lépés – Aktiválási kód betöltése

16. ábra Licencfájl betöltése.

Az előző lépésben elküldött licencigénylő e-mailre 1 munkanapon belül válaszként a VARINEX Zrt. megküldi a generált licencfájlt. A kapott e-mailből a licencfájlt le kell menteni egy biztonságos helyre, ahol azt nem fenyegeti a törlés veszélye. A licencfájl sikeres lementése után a Betöltés ikonra kattintva meg kell mutatni a fájl helyét, majd a Megnyitás ikonra kattintva a licencfájl betöltődik. Fontos, hogy minden megküldött licencfájl csak egyszer tölthető be. Ha egy adott licencfájlt betöltés után törlünk vagy visszavonunk, akkor ugyanazt a fájlt bár be lehet tölteni a licenckezelőbe, de már nem fogja aktiválni a szükséges modulokat.




Sikeres betöltés után a bal alsó sarokban Licenc-állapotjelző zöldre vált, vagy ha a 30 napos próbaidőszak alatt történik az aktiválás, akkor csak eltűnik a lejáratra figyelmeztető bejegyzés. A Licenc állapotjelző három színben jelenhet meg: 

zöld – minden licenc aktív



sárga – néhány licenc lejárt



piros – minden licenc lejárt

17. ábra Betöltött licencfájl, aktív licencállapot.

5.1.3. Állapot fül Ezen a fülön láthatók a különböző modulnevek, az egyes modulokhoz tartozó sorozatszámok, a védelem típusa (szoftveres vagy hardveres), az egyes modulokhoz tartozó licencek lejárati ideje, valamint hogy adott modulhoz tartozó licenc még érvényes-e, vagy sem.

18. ábra A licenckezelő állapot füle.




6. A Ferrovia kiegészítő alkalmazás általános frissítése A szalagpaletta Eszközök fülén található CGS plus… ikonra kattintva megtekinthető a telepített verzióval kapcsolatos információk. Amennyiben az aktuális verzió van telepítve, akkor az ablak alsó részén A legújabb verzió van telepítve felirat látható. Amennyiben a legutolsó telepítés óta megjelent(ek) újabb verzió(k), akkor az aktuális letölthető változat verziószáma látható.

19. ábra Újabb verzió megjelenése esetén, a telepített verzió egyszerűen frissíthető.

Az aktív ikonra kattintva az új verzió letöltése megkezdődik. Letöltés után ugyanennek az ikonnak a tartalma megváltozik, és már az új letöltött verzió telepítése indítható vele. A telepítés indításakor a program figyelmeztet, hogy a frissítés végrehajtásához a futó AutoCAD alkalmazásokat be kell zárni. A sikeres frissítés után az alábbi ablak látható. Új profilt már nem kell létrehozni, az első telepítésnél létrehozott ikonnal lehet továbbra is indítani az alkalmazást.

20. ábra A sikeres frissítési folyamat vége, az alkalmazás a korábbi indítóikonnal használható.




7. Kezelő felület A Ferrovia kiegészítő alkalmazás eszközei – igazodva az Autodesk és más szoftvergyártók fejlesztéseihez – elérhetők menüs rendszeren, illetve az úgynevezett szalagpalettán keresztül is. A feladatorientált szalagpaletta esetén a Helyszínrajz, Hossz-szelvény, Keresztszelvény és Eszközök füleken keresztül lehet elérni az egyes tervezési elemekhez tartozó funkciókat. Általánosan igaz, hogy minden egyes fülön balról jobbra haladva megtalálhatók az általános projektbeállításokhoz, a tervezési elemek létrehozásához, szerkesztéséhez, feliratozásához, valamint egyéb speciális funkciók eléréséhez tartozó eszközök.

21. ábra FERROVIA-Helyszínrajz füle

1. Helyszínrajz: Projekt beállítások, tengely kezelő, pontok és attribútum adatok kezelése, 2D töltés/bevágás sraffozás, őrkeresztek létrehozása, vonalláncok méretezése, nyomvonalak létrehozása és szerkesztése, mintavonalak létrehozása és szerkesztése, helyszínrajzi feliratok elhelyezése, vezérlővonalak kezelése, túlemelés számítása és szerkesztése, kitérők kezelése.

1 1

2. Hossz-szelvény: hossz-szelvény nézetek létrehozása és kezelése, tervezett hossz-szelvény létrehozása és kezelése, árkok és csővezetékek kezelése, vetítő-, feliratozási-, tömegszámítási- és nyomtatási eszközök. 3. Keresztszelvény: keresztszelvény nézetek létrehozása és kezelése, sínkorona szintek megjelenítése, pálya, alépítmény és rézsűk megjelenítése, árkok- és egyéb keresztszelvény elemek kezelése, keresztszelvény szerkesztő és feliratozó eszközök, vezérlővonalak, tömegszámítási eszközök, makrók rögzítése és kezelése, alapszintek megváltoztatása, nyomtatás előkészítése, zoom eszközök. 4. Eszközök: Ferrovia – Civil 3D, Civil 3D – Ferrovia konverter, LandXML import/export eszközök, Licenckezelő, Termék frissítése.


2 2

3 3

4



Menüsor használata esetén indításkor csak egy CGS Plus menü látható (a megszokottak mellett). Ezen belül találhatók a CGS különböző szakági termékei, így a Ferrovia is. Ha valamelyik tervezési elemre kattintunk, akkor rövid idő elteltével a kijelölt menü megjelenik a menüsoron. Telepítés után a szalagpalettán nem jelennek meg azonal a különböző tervezési elemekhez tartozó fülek, ezeket a RIBBON csoporton belül, a Ferrovia parancsra kattintva lehet betölteni.

22. ábra A CGS plus menürendszere

23. ábra A betöltött menü és az elérhető eszközök.

Vannak olyan hasznos eszközök, melyek a szalagpalettáról nem, csak a menüsorból – vagy a parancssorba gépelve – érhető el. Ezeket a hasznos funkciókat az egyes tervezési elemeknél soroltam fel.




8. Általános beállítások A Ferrovia kiegészítő alkalmazásban a különböző változók beállítási lehetőségei az általános paramétereken túl, tervezési elemenként lettek csoportosítva (helyszínrajz, hosszés keresztszelvény). Az egyes tervezési elemekhez tartozó beállítási lehetőségek az adott elem szalagpalettáján keresztül érhető el.

24. ábra Általános beállítások.

Itt adhatók meg a használni kívánt különböző betűméretek, szelvényformátumok, pontosságok, feliratok helyei, az alkotóelemek színei. Ha a szerkeszteni kívánt paramétert dupla kattintással kijelöljük, akkor megjelenik a szerkesztőablak, ahol megadható az alkalmazni kívánt érték. Paraméter típustól függően a szerkesztő ablakban magyarázó ábra is megjelenhet.

25. ábra Rendszerváltozó módosítása magyarázó ábra segítségével.




9. Projektkezelés Minden új munka kezdetekor szükség van egy projekt létrehozására. Ez a projekt - mint egy mappa - gyűjti össze a tervezés során létrehozott DWG és egyéb más ASCII fájlokat. A létrehozott fájlok listája mindig látható az adott projekt fa struktúrájában függetlenül attól, hogy ezeket a fájlokat a merevlemezen hova mentettük. A projektkezelő a szalagpaletta minden füléről elérhető. Itt hozhatók létre a PRJ kiterjesztésű projekt fájlok, amik a munkához tartozó információkat tárolják. Minden projekthez tartozik egy leírás mező, ami tetszőleges információval tölthető fel, valamint megadható, hogy a munkánk során létrehozott fájlokat a merevlemezen belül hol szeretnének tárolni. A projektkezelő a fa struktúrában külön tárolja a DWG és a különböző ASCII fájlokat. Ha már több projektet is létrehoztunk, akkor mindig az éppen aktuálisba fogja a szoftver menteni a DWG állományokat. Aktuális projektet úgy lehet gyorsan váltani, ha dupla kattintással ráállunk az új aktuális projektre.

26. ábra A projektkezelő.

Amennyiben a teljes projektet át kell telepíteni egy másik számítógépre, akkor az összes DWG és ASCII fájlt célszerű átvinni, a PRJ fájllal együtt. Adatszolgáltatás esetén, a célszámítógépen a DWG fájl a Ferrovia kiegészítő alkalmazás telepítése nélkül is teljes értékű állományként használható. Azonos verziójú Autodesk rajzok esetében még konverzióra sincsen szükség, hiszen a megjelenő rajzi elemek egyszerű AutoCAD elemek.




10. Felület létrehozása A Ferrovia alkalmas a tervezéshez szükséges felületmodell összeállítására. Ennek a köszönhetően az AutoCAD-re telepített Ferrovia kiegészítő alkalmazással is teljes értékű tervezési munkát lehet végezni. A Helyszínrajz fül Beállítások csoportjában található a DTM (Digital Terrain Modell) parancs. Az ikonra kattintva a megjelenő ablakban meg kell adni a terepmodell nevét, majd a 27-es ábrán látható felület jelenik meg. Itt meg kell adni, hogy milyen háromdimenziós elemeket szeretnénk használni a felületmodell építéséhez. A felmért adatok pont és blokk típusként adhatók a terepmodellhez. A szerkesztett törésvonalak vonalláncként, vonalként, 3D vonalláncként használhatók. A felülethez természetesen hozzáadható peremvonal/határvonal is. Ennél az elemnél meg kell adni a típusát is, ami lehet külső, vagy rejtett. Rejtett esetben a határvonalat, mint egy „szaggatót” használva, a határvonal területét kivágjuk a felületből. Az ablak alsó felén kiválasztható, hogy milyen elemekkel ábrázolja a program a felületmodellt. Háromszögekkel, peremvonallal vagy/és szintvonalakkal. A beállításoknál létrehozhatók pontfájl definíciók, megadhatók a felületábrázoló elemek színe, fóliái, a fő- és mellékszintvonalak osztásközei stb.

27. ábra Felület létrehozása pontokkal és törésvonalakkal.

28. ábra Szintvonal beállítások.




11. Nyomvonal tervezés 11.1. Nyomvonal készítő eszközök A nyomvonal készítő eszközök a Helyszínrajz fülön találhatók, mely felépítése az alábbi ábrán látható. Szintén itt találhatók meg a szalagpaletta jobb oldalán a túlemelés és kitérő kezelő eszközök.

29. ábra A helyszínrajz fül felépítése

1

2

4

3

1. projekt-és tengely kezelő, 3D felületmodell építő, raszterképek megjelenítésének kezelése, helyszínrajzi és általános beállítások 2. pontok és attribútum adatok beolvasása és kezelése, pontok interpolálása, 3D vonallánc műveletek, sokszögvonalak számítása 3. 2D rézsű elemek sraffozása, őrkeresztek létrehozása, nyomtatási beállítások, méretezett vonalak szerkesztése 4. nyomvonal készítő és szerkesztő eszközök 5. mintavonalak létrehozása és kezelése, helyszínrajzi feliratok elhelyezése, felület mintavételek elvégzése, vezérlővonalak kezelése 6. Túlemelés tervezés és szerkesztés 7. Kitérők kezelése és kigyűjtése

30. ábra A helyszínrajz fül felépítése II.

5

6

7

Egy új nyomvonal szerkesztése előtt a nyomvonal kezelőben létre kell hozni az új nyomvonalat. Ekkor a nyomvonal nevének megadása mellett megadható a nyomvonal leírása, kezdő szelvényszáma, a szelvényezés iránya, valamint az alkalmazni kívánt átmeneti ív típusa. A Ferrovia kiegészítő alkalmazásban a Magyarországon használatos klotoid és a cosinus átmeneti ív típusok érhetők el. Miután a megfelelő beállításokkal létrehoztuk az új nyomvonalat, elkezdhetjük annak szerkesztését a helyszínrajzon. A tervezési paramétereknél megadható az alkalmazni kívánt tervezési sebesség és nyomtávolság. Ez utóbbi a hazánkban használt normálnyomtáv értékére (1435 mm) van rögzítve. A sebességválasztó legördülő menü mellett található ikonra kattintva a kiválasztott nyomvonal tervezési sebesség alapján több részre is osztható. A tervezési sebesség megváltoztatására minden esetben a kiválasztott elem kezdőpontjának szelvényében van lehetőség. Több tervezési sebesség használata esetén a sebességváltások megjelennek a helyszínrajzon, valamint láthatóak lesznek a hossz-szelvény nézetben is. A szelvény vezérlés opció segítségével tetszőleges számú hibaszelvények definiálhatók a nyomvonal mentén. A követő szelvény megadása után megadható, hogy az adott ponttól a szelvényezés növekvő vagy csökkenő legyen. A megadott hibaszelvényekhez tetszőleges előtagot lehet íratni, ezzel megkönnyíthető a helyszínrajzi azonosítás.


31. ábra Nyomvonal kezelő.

32. ábra Nyomvonal paraméterek

33. ábra Nyomvonal felosztása különböző tervezési sebességekkel

34. ábra Hibaszelvény megadása

11.1.1. Meglévő vonallánc konvertálása nyomvonallá Amennyiben rendelkezésre áll egy összefüggő vonallánc (lekerekítő ívek nélkül), akkor azt nyomvonallá lehet konvertálni a Vonallánc konvertálása érintővé paranccsal. A vonallánc kiválasztása után meg kell adni, hogy a lekerekítő íveket automatikusan a beállított tervezési sebességnek megfelelően, vagy interaktív módon szeretnénk létrehozni. Ez utóbbi esetben a 38-as ábrán látható ablakon keresztül lehet elkészíteni minden sarokpontra a helyszínrajzi lekerekítő íveket. Fenti módszer nem használható abban az esetben, ha a vonallánc már tartalmazza a helyszínrajzi lekerekítő íveket is. Ebben az esetben a nyomvonal létrehozása után, az alábbi lépéseket kell követni:



1. lépés: Vonallánc konvertálása helyszínrajzi elemekké paranccsal nyomvonal elemekké kell konvertálni a vonalláncot (klasszikus menüsorból 22E5 parancs -> 22 Tengelyek menü E Helyszínrajzi elemek -> 5 Vonallánc konvertálása helyszínrajzi elemekké

35. ábra Meglévő vonallánc.

36. ábra 22E5 -> Helyszínrajzi elemekké konvertált vonallánc.

A konvertálás után megjelennek a geometriai pontok feliratai, és az egyes elemek hosszai. A szelvényezés ebben az állapotban még nem látszódik. 2. lépés: a legtöbb esetben kihagyható, ám a biztos siker érdekében érdemes elvégezni. Szalagpaletta Helyszínrajz fül  Nyomvonal tervezés csoport  Helyszínrajzi elemek számozása, (menüből 22E8) majd a futtatás után meg kell mutatni a nyomvonal első elemét. 3. lépés: a 22G1 (Hossztengely rajzolása) paranccsal létre kell hozni egy egyesített tengelyt. Itt szintén a nyomvonal első elemét kell megmutatni. Az eredmény, a nyomvonal elemek fölött megjelenik egy új elem, amire már létre lehet hozni az érintő vonalláncot. 4. lépés: Érintő rajzolása helyszínrajzi elemekből (36-os ábra) parancs futtatása a szalagpalettáról, vagy a 22F1 paranccsal a klasszikus menüsorból.

37. ábra Az elkészült nyomvonal.

VARINEX Informatikai Zrt.

28/137. oldal



11.1.2. Nyomvonal létrehozása érintőkkel A helyszínrajzi nyomvonal csoporton belül találhatók a nyomvonal tervezéséhez és szerkesztéséhez használható eszközök. Ezek közül is a legelső, amikor a sarokpontok megadásával megrajzoljuk az érintőket, majd ezekre az automatikus mód választása esetén az alkalmazás felszerkeszti a lekerekítő íveket. Interaktív módban az utolsó sarokpontok felvétel után, a 38-as ábrán látható ablakon keresztül lehet felszerkeszteni a használni kívánt lekerekítő íveket. Ebben az ablakban az R paraméternél a tiszta ív sugarát, az L1 és L2 paramétereknél az átmeneti ívek hosszát lehet megadni. A C ikonra kattintva az átmeneti ívek hossza helyett, azok paramétereit adhatjuk meg. Amennyiben valamelyik jelölő négyzetből kivesszük a pipa jelet, akkor az adott rajzi elemet nem fogja beszerkeszteni a helyszínrajzi nyomvonalba. A sugár paraméter mellett jobb oldalon látható ikon segítségével megadható egy lépésköz, például 10 méter, majd az egér segítségével megadható egy pont, melyhez a legközelebbi 10 méterre kerek sugárérték alkalmazásával fogja a program berajzolni a tiszta ívet. Amennyiben van egy olyan fix pont, amin a tervezett ívnek minden körülmények között pontosan át kell haladnia, akkor ezt a paramétert nullához közeli értékre kell állítani, bár ez esetben - érthető módon - elég vad pontosságú sugárértéket kapunk eredményül. Létrehozható nyomvonal meglévő vonalláncból is. Ebben az esetben csak az érintőkre van szükség, a saroklekerekítéseket automatikus vagy interaktív módon lehet elkészíteni. Természetesen az ilyen módon létrehozott nyomvonalakat ugyanúgy lehet szerkeszteni, mint az összes többit.

38. ábra Lekerekítő ívek létrehozása.


29/137. oldal



11.1.3. Nyomvonal létrehozása elemenként A parancs elindítása után teljesen új nyomvonal esetén meg kell adni a nyomvonal kiinduló pontját, meglévő nyomvonal szerkesztése esetében pedig meg kell adni, hogy melyik nyomvonali elemtől kívánjuk folytatni a tervezést. A megfelelő kijelölés után megjelenő ablakban látható a három elemtípus – vonal/érintő, ív, átmeneti ív -, és azok különböző paraméterei. Új nyomvonal esetén a kezdőpont, irány és hossz megadásával a kezdő érintő meghatározható. Bármilyen elemről lévén szó, a szükséges paraméterek megadása után a jobb alsó részen található Rajzolás ikonra kattintva lehet berajzoltatni az aktuális elemet a nyomvonalra. A berajzolt elem azonnal megjelenik a helyszínrajzon, a szerkesztő ablak pedig továbblép a következő elemre - érintő után az átmeneti ívre, az átmeneti ív után a tiszta ívre -.

39. ábra Érintő paraméterek megadása.

40. ábra Átmeneti ív paraméterek megadása.

Balos ívet mínusz előjel használatával lehet felrajzoltatni. A szerkesztés során a szerkesztő ablak bezárásáig bármikor vissza lehet lépni a Vissza ikonra kattintva. Ilyenkor lépésenként lehet visszafelé haladni. Miután befejeztük a nyomvonal szerkesztését, a Vége ikonra kell kattintani, és a helyszínrajzon látható lesz a teljes nyomvonal, a geometriai szelvények megírásával együtt.


30/137. oldal



AutoCAD Civil 3D felület határvonala

Geometriai szelvénypontok

Elemenként nyomvonal

felszerkesztett

Nyomvonal kezdő és végszelvény

41. ábra Elemenkénti létrehozás eredménye.

Ha megnézzük a fenti ábrát, akkor látható, hogy a sarokpontok és az ívadatok hiányoznak. A sarokpontokra a későbbi szerkesztés miatt feltétlenül szükség van. A megfelelő funkció a nyomvonal elemek között található Érintő rajzolása helyszínrajzi elemekből névvel. A funkció használata előtt a tengely kezelőben aktuálissá kell tenni azt a nyomvonalat, amire az érintőket szeretnénk felrajzoltatni.

42. ábra Érintő létrehozása helyszínrajzi elemekből.

Lehetőség van arra, hogy egymás után több átmeneti ívet csatlakoztassunk inflexiósan. A létrehozott nyomvonalra elkészíthetők a keresztszelvények, ám e módszer használatának hátránya, hogy a program nem tudja felszerkeszteni az elemekre az érintőket, így ez a nyomvonal geometria érintők alapján nem szerkeszthető. Az inflexiós átmeneti ívek előtti és utáni nyomvonalrészek külön nyomvonalként felvehetők, így ezekre a szakaszokra az érintőket is fel tudja rajzolni a program, tehát egy kis plusz munkával a feladat megoldható.


31/137. oldal



Felszerkesztett sarokpontok és érintők

Ívadatok

43. ábra Nyomvonalra szerkesztett érintők.


32/137. oldal



11.1.4. Szerkesztő elemek használata A korábbi verziókban megtalálható szerkesztő elemek működését a 2013-as verzióban újragondolták. Az eszköz működésének alapja megegyezik a korábbi verziókban találhatókkal, vagyis szükség van érintőkre és különböző irányú körökre, melyek a tervezett körívhez tartozó köröket szimbolizálják. Az érintő irányát a rajzolás iránya, a körök „irányát” a + vagy eszköz használata határozza meg. Az egyes elemek iránya a program által használt vonaltípusból állapítható meg.

44. ábra Szerkesztő elemek irányai

A 44-es ábrán négy darab szerkesztő elem látható. A Főelemek meghatározása szerkesztővonalakkal eszköz elindításakor meg kell mutatni, hogy melyik két elem közé szeretnénk nyomvonal elemet szerkeszteni. A kiválasztott elemkombinációk függvényében jelenik meg az alábbiak közül valamelyik választó ablak. A fekete vonalak az átmeneti íveket, a kék vonalak a tiszta íveket jelölik.

45. ábra Érintő és kör közé illeszthető kombinációk


33/137. oldal



46. ábra Átmeneti ív - ív - átmeneti ív beillesztése érintő és kör közé

A 46-os ábrán láthatók a rögzített elemek paraméterei. Jelen esetben az érintő hossza (3694.303 m) és a kör sugara (252.362 m). Szerkeszthetők a fehér hátterű paraméterek (átmeneti ívek hossza és/vagy paraméterei, tiszta ív sugara). A jobboldali ábrán mindig az az elem van kékkel kiemelve, amelyiknek éppen a paramétereit szerkesztjük. A bal alsó sarokban a tiszta körívhez tartozó minimális sugár látható. Amint változtatunk valamelyik paraméteren, a modelltéren láthatóvá válik az új geometriai kialakítás. Ha a geometria valamiért mégsem frissül, akkor a jobb alsó sarokban található Frissítés ikonra kell kattintani.

47. ábra Rögzített elemek közé illesztett ívkombináció.


34/137. oldal



48. ábra Azonos irányú körívek közé illeszthető kombinációk

49. ábra Ellentétes irányú körívek közé illeszthető kombinációk

50. ábra Két érintő közé illeszthető kombinációk


35/137. oldal



Az eszközzel lehetőségünk van arra is, hogy a nyomvonal elejét egy meglévő elemtől kezdve szerkesszük. Ez esetben indulhatunk érintőről, vagy körről. Ha ezt a nyomvonal szerkesztési módot szeretnénk használni, akkor a parancs elindítása után Enter-t kell ütni, majd ki kell jelölni a használandó szerkesztő elemet.

51. ábra Nyomvonal indítása érintőről

52. ábra Nyomvonal indítása körről

A létrehozott nyomvonal elemek dinamikusan szerkeszthetők a szerkesztőelemek egyszerű módosításával. Például a körívek áthelyezésével, vagy a sugárértékek átírásával. A feliratok természetesen dinamikusan frissülnek. Abban az esetben, ha valamelyik szerkesztő elem helyét vagy paraméterét úgy változtatjuk meg, hogy az új adottságokkal már nem lehet felszerkeszteni a nyomvonalat, akkor a Ferrovia automatikusan az utoljára helyesen használt értékekre és geometriára áll vissza. A szerkesztő elemekkel létrehozott nyomvonalak természetesen tovább szerkeszthetők akár elemenként is. Az egyes nyomvonal elemek addig szerkeszthetők dinamikusan, amíg a különböző szerkesztő elemeket ki nem töröljük. Tehát ameddig nem töröljük ki a szerkesztő elemeket, nyugodtan el lehet menteni, be lehet zárni a rajzot. Legközelebb, amikor megnyitjuk, a dinamikus kapcsolat ugyanúgy él a nyomvonal és a szerkesztő elemek között. A szerkesztő elemek használatakor a teljes nyomvonalhoz tartozó érintő vonalláncot a Ferrovia nem szerkeszti fel automatikusan. Az érintő vonallánc létrehozható az Érintő rajzolása helyszínrajzi elemekből funkció használatával. A funkció futtatásakor természetesen a korábban létrehozott nyomvonalnak kell aktuálisnak lennie. Ha a szerkesztő elemek alapján létrehozott nyomvonal az aktuális, ám a program mégis az 53-as ábrán látható hibaüzenetet adja, akkor az alábbi lépéseken kell végigmenni: 1. Nyomvonal mentése AXS fájlba. 2. Nyomvonal importálása AXS fájlból (létező azonos nevű nyomvonal törlése). 3. Érintő rajzolása helyszínrajzi elemekből funkció futtatása.


36/137. oldal



53. ábra Egy lehetséges hibaüzenet, amikor a szerkesztő elemek alapján létrehozott nyomvonalra próbáljuk létrehozni az érintő vonalláncot.

54. ábra Rögzített elemeken létrehozott nyomvonal.


37/137. oldal



11.1.5. Ideális nyomvonal létrehozása Az ideális nyomvonal keresésére tipikusan akkor van szükség, amikor egy meglévő felmért állapot alapján szeretnénk egy ideális nyomvonalat létrehozni, pl. pályarekonstrukció alkalmával. Az ideális nyomvonal keresését el lehet végezni egyetlen pontsor (tengelypontok) illetve két pontsor alapján (sínkorona pontok), valamint egyetlen vonallánc, vagy két vonallánc alapján. A pontok praktikusan attribútumos AutoCAD blokkok, amik külső fájlból beolvashatók, vagy meglévő pontlista konvertálható XYZ típusú pontfájlra (Eszközök fül, LandXML kapcsolat). Az 55-ös ábrán látható a kezelő ablak. Megadható hogy milyen attribútum típust szeretnénk vizsgálni, és a típuson belüli milyen értékkel rendelkező elemeket szeretnénk felhasználni az ideális nyomvonal kereséséhez. Ha egy vágány esetében a sínkorona szinteket mérték fel, akkor a Kettő sztring paramétert kell választani, és meg kell adni az attribútumok értékeit. Két pontsor használata esetén az ideális nyomvonal készítésének nem feltétele két különböző attribútum érték használata (pl. bal SK, jobb SK), használható egyetlen attribútum érték is, ám ebben az esetben a Megegyező attribútum paramétert be kell jelölni. Ha ezt kihagyjuk, akkor a program nem tudja helyesen felrajzolni a közelítő nyomvonalat.

55. ábra Ideális nyomvonal paraméterei.

Mivel ezzel a módszerrel is egy nyomvonalat hozunk létre, ezért a Nyomvonal neve mezőt a program automatikusan kitölti. Ezt a nevet természetesen tetszés szerint lehet módosítani. A létrehozott nyomvonal ugyanolyan tulajdonságokkal bír, mint az összes többi. A vizsgálathoz megadott összes rajzi elemet azonos súllyal kezeli a szoftver. Ív esetén, ha azt szeretnénk, hogy egy adott ponton mindenképen áthaladjon a nyomvonal, akkor a nyomvonal módosításánál az adott ívhez tartozó sugárértéket lehet módosítani a helyszínrajzon, oly módon, hogy a szerkesztett ív pontosan áthaladjon a kiválasztott ponton. A nyomvonal módosításról bővebben a 11.2-es fejezetben írunk. Az ablakot az OK gomb megnyomásával lehet bezárni. Ekkor az alkalmazás az általunk megadott paraméterek alapján érintőkkel együtt létrehoz egy új nyomvonalat.


38/137. oldal



11.1.6. Nyomvonal importálása/exportálása A nyomvonal importálása és exportálása 2-2 módon lehetséges: 

importálás és exportálás Ferrovia leíró fájlba egyszerű ASCII fájl (AXS kiterjesztéssel), amit a Ferrovia kiegészítő alkalmazás használ. Egy vagy több tengely is írható ugyanabba a fájlba (Helyszínrajz fül -> Nyomvonal tervezés -> Nyomvonal mentése fájlba)



importálás és exportálás LandXML fájlba (Eszközök fül -> LandXML) AutoCAD Civil 3D alkalmazásból exportált nyomvonal leírásokat lehet beolvastatni, illetve exportálás után bármilyen verziójú AutoCAD Civil 3D verzióba lehet importálni nyomvonal objektumként. Mivel a LandXML fájl csak egy rövid leíró fájl, ezért az AutoCAD Civil 3D-be történő importálás után bár rendes objektumként jelenik meg a nyomvonal, az egyes alkotóelemek nem kapcsolódnak egymáshoz, így az ilyen nyomvonalnak a szerkesztése nehézkes. A Ferroviába importált AutoCAD Civil 3D nyomvonalak teljes értékű Ferrovia nyomvonalként használhatók.

11.2. Nyomvonal módosítása Az alapvető nyomvonalhoz tartozó módosító parancsok a Helyszínrajz fül Nyomvonal tervezés csoporton belül találhatók. 11.2.1. Nyomvonal módosítása alap parancsokkal 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Sarokpont mozgatása Érintő párhuzamos mozgatása Nyomvonal törlése Sarokpont törlése Sarokpont beszúrása Érintő vonallánc létrehozása a helyszínrajzi nyomvonal elemekből Helyszínrajzi elemek (saroklekerekítések) szerkesztése

1. Az érintő kiválasztott sarokpontját lehet tetszőleges helyre áthelyezni. 2. Egy kiválasztott érintőt lehet önmagával párhuzamosan eltolni. A parancs futtatásakor meg kell adni, hogy az eltolást rögzített hosszal szeretnénk-e végezni. A rögzített hossz azt jelenti, hogy a kiválasztott érintő hossza az áthelyezéskor nem fog változni, ám a kimenő-, vagy a követő érintő hossza és hajlásszöge igen. Amennyiben a párhuzamos áthelyezésnél a rögzített hosszt nem használjuk, akkor a kiválasztott érintő hossza értelem szerűen változni fog, valamint a bejövő- és kimenő érintők hosszai is változni fognak. Ebben utóbbi esetben a bemenő- és kimenő érintők meredekségei nem változnak. 6. Ha alkotóelemenként vagy szerkesztő elemekkel hozunk létre új nyomvonalat, akkor a program automatikusan nem jeleníti meg a nyomvonalhoz tartozó érintőket. Ha aktuális az érintő nélküli nyomvonal, akkor elegendő csak rákattintani az ikonra, és az érintőket a Ferrovia felszerkeszti, a sarokponton látható ívadat táblázattal együtt. 7. A parancs elindítása után ki kell jelölni a szerkeszteni kívánt nyomvonal érintőjét, majd megjelenik a 36-os ábrán látható ablak. Ezen keresztül lehet szerkeszteni az egyes sarokpontokhoz tartozó lekerekítő íveket.


39/137. oldal



1. 2.

Nyomvonalhoz tartozó feliratok frissítése Nyomvonaladatok táblázatos megjelenítése

1. A kiválasztott, vagy az összes nyomvonalhoz tartozó feliratok frissíthetők a paranccsal. A feliratok frissítésére akkor van szükség, amikor bármilyen szerkesztés után a szelvényezéshez, ívadatokhoz stb. tartozó feliratok láthatóan nem frissülnek. 2. A táblázatos megjelenítésnél az aktuális projektben lévő nyomvonaladatok láthatók. A Ráközelítés a rajzban paraméter használata esetén, ha a jobboldali ablakrészen kijelölünk egy elemet, akkor a modelltér automatikusan a megmutatja annak a helyét a modelltérben. A másolás ikonra kattintva a kiválasztott nyomvonal adatai a vágólapra kerülnek és a megszokott beillesztés parancs használatával az adatok könnyen beilleszthetők például Excelbe. Az ikonsor jobb szélén látható táblázat ikonra kattintva a nyomvonaladatok táblázatos formában beilleszthetők a rajzba.

56. ábra Nyomvonal adatok táblázatos megjelenítése

57. ábra Nyomvonal adatok beillesztése a rajzi állományba.


40/137. oldal



11.2.2. Nyomvonal elemek beillesztése a meglévő nyomvonalba Ha a nyomvonalak szerkesztésénél nem csak arról van szó, hogy egy sarokpontot át kell tenni másik helyre, vagy meg kell változtatni az ívsugarak értékét, akkor ennek a feladatnak a megoldása sok esetben elhúzódhat. Egyik lehetséges mód a nyomvonalon belüli új szakasz felszerkesztésére, ha például elemenként elhelyezzük az új nyomvonal elemeket. A másik módszer az, hogy a meglévő nyomvonalra felrajzoltatjuk a szerkesztő elemeket (22D4 parancs (Szerkesztő elemek rajzolása a helyszínrajzi elemek alapján)), majd a Főelemek meghatározása szerkesztő vonalakkal eszközzel felszerkesztjük az új nyomvonal szakaszt. A következő példán keresztül bemutatjuk azt az eljárást, aminek segítségével bármilyen újonnan létrehozott nyomvonalszakasz a meglévő nyomvonal részévé tehető. Az 58-as ábrán látható egy tervezett nyomvonal, vastagon kiemelve az új nyomvonal szakasz, amit az előző pontban bemutatott eszközökkel létrehoztunk.

58. ábra Meglévő nyomvonal a teljes módosítandó szakasszal.

Meglévő nyomvonal szakasz

Módosított nyomvonal szakasz

59. ábra A módosítandó szakasz egy része.

1. lépés: az érintő vonallánc és az összefüggő hossz-tengely/nyomvonal törlése 2. lépés: új nyomvonal szakasz felszerkesztése például a szerkesztő elemek használatával 3. lépés: az összes olyan meglévő nyomvonal elem törlése (az elemek kijelölése után a Delete gomb segítségével), amire már nincsen szükség, ideértve azokat a nyomvonal szakaszokat, amikbe belemetszünk az új szakasszal;


41/137. oldal



60. ábra Az érintő vonallánc, és az átfedett elemek törlése utáni állapot.

4. lépés: a hiányzó egy-egy nyomvonal elemet a Nyomvonal rajzolása elemenként parancs segítségével lehet felszerkeszteni. Fontos, hogy a parancs indítása után a Kezdőpont vagy [Elem Mégse NULL] kérdésre az elemet kell választani, hiszen egy meglévő elemtől szeretnénk folytatni a nyomvonalat. Teljesen mindegy hogy átmeneti ívet, vagy tiszta körívet kell beillesztenünk két elem közé, elegendő csak az elem végpontját megadni, a többi paraméter már adódik a meglévő nyomvonal elemekből.

Új nyomvonal szakasz Beillesztett nyomvonal szakasz

Meglévő nyomvonal szakasz

61. ábra Szerkesztett nyomvonal eleme beillesztésének az eredménye.

62. ábra Két átmeneti ív közé illesztett körív.


42/137. oldal



5. Már csak futtatni kell az Érintő rajzolása helyszínrajzi elemekből parancsot és a program felszerkeszti a kialakított nyomvonalhoz tartozó érintő vonalláncot és elhelyezi a sarokpontokra az ívadatokat tartalmazó táblázatokat.

63. ábra Az új nyomvonalszakasz beillesztésének végeredménye.

Az elkészült nyomvonal ezek után ugyanúgy szerkeszthető mintha egyszerű érintőkkel hoztuk volna létre. A sarokpontok tetszőlegesen áthelyezhetők (ameddig a kialakított geometria engedi), és a lekerekítő ívek is tetszőlegesen módosíthatók a Helyszínrajzi elemek szerkesztése paranccsal. A szerkesztés során számos esetben megjelenik egy hibaüzenet, mely figyelmeztet, hogy néhány elem nem csatlakozik a hossztengelyhez, vagy adott elemek nem érintőlegesen csatlakoznak.. Ez teljesen természetes, amikor ilyen módon szerkesztjük a nyomvonalat. Ha mindent helyesen csináltunk, akkor a szerkesztés végén már semmilyen hibaüzenet nem jelenhet meg. A szerkesztés során miután csatlakoznak az egyes nyomvonal elemek, a szelvényezés automatikusan frissül. Ha ez valami miatt mégsem történne meg, akkor a Feliratok frissítése parancsot kell használni (feltételezve, hogy minden elem érintőlegesen csatlakozik a szomszédos elemekkel).

11.3. Nyomvonalhoz kapcsolódó feliratok Egy nyomvonal felszerkesztése után a sarokponti megírások, a főpontokhoz tartozó szelvények, és az ívadatok láthatók. Az egyéb megírások a Nyomvonal tervezés palettarész lenyitásánál és a Keresztmetszetek tengelyei és eszközök palettarészeken belül találhatók: 

szelvényezés tetszőleges sűrűséggel



szelvényszám felírása megadott pontban



szelvényjel megjelenítése megadott szelvényben



hossz-szelvény töréspontok megjelenítése adatokkal együtt



túlemelés adatok



tervezett magassági adatok



sugárérték megadott átmeneti ívpontban



átmeneti ívpont kijelölése sugár alapján

64. ábra Nyomvonal feliratok I. 65. ábra Nyomvonal feliratok II.


43/137. oldal

66. ábra Nyomvonalhoz kapcsolódó főbb feliratok.

A nyomvonalhoz tartozó feliratok változtatás esetén (pl. a nyomvonal kezdőszelvényének módosítása) aktualizálhatók a 11.2.1-es pontban bemutatott Feliratok frissítése paranccsal.



11.4. Túlemelések kezelése A túlemelés számításhoz értelemszerűen szükség van egy meghatározott tervezési sebességgel rendelkező nyomvonalra. A számítási metódus lehetővé teszi, hogy a Magyarországon alkalmazott normál, maximális, és kivételes értékek figyelembe vételével is el lehet végezni a számításokat. Lehetőség van továbbá arra is, hogy megadott értékekkel számoltassuk a túlemelés értékeket. Ez esetben megadható a számítási konstans (aminek értéke Mo-on alap esetben 11,8), és a megengedett túlemelés hiány mértéke. Az ablak alsó részén látható forgatási pontnál a túlemeléseknél alkalmazott forgatási pontot adható meg. Ez például a belső sínszál esetében azt jelenti, hogy a hossz-szelvényben tervezett magassági értékeket a belső sínszálnál fogja tartani a szoftver. Az itt beállított értékeket a teljes nyomvonalra alkalmazza a szoftver. Természetesen van arra lehetőség, hogy a nyomvonal mentén tervezési sebességet, forgatási pontot változtassunk. A tervezési sebesség nyomvonalon belüli változtatását a 11.1-es pontban leírtak alapján lehet elvégezni. A forgatási pontokat a Túlemelés szerkesztés ablakon keresztül lehet módosítani (68-as ábra).

67. ábra Túlemelés számítása.

Túlemelés szerkesztésekor ki kell jelölni a szerkesztendő területet, majd módosítani kell az alábbi paraméterek közül azokat, melyeket változtatni szeretnénk:

Módosítandó terület kijelölése

  

tervezési sebesség számítási paraméter túlemelés hiány



alkalmazandó túlemelés értéke

 

forgatási pont kerekítési mód és érték

Alkalmaz


45/137.



68. ábra Túlemelés szerkesztése.

A táblázatban elvégzett módosításoknak megfelelően frissülnek a helyszínrajzi ívadatokat tartalmazó táblázatok, valamint a hossz-szelvény láblécben szerepelő túlemelés diagram. Ha az ívadatok táblázatban az adatok mégsem frissülnek, akkor a Helyszínrajzi nyomvonal beillesztése paranccsal a friss adatok megjeleníthetők.

69. ábra Túlemelés ábra a hossz-szelvényben.


46/137.



Lehetőség van arra is, hogy az alkalmazandó túlemeléseket a túlemelés ábrán keresztül grafikusan szerkesszük. A 32K3 parancs segítségével az alábbi palettán keresztül tetszés szerint módosíthatók az ábra töréspontjainak szelvényszámai. Ezzel a módszerrel tetszőleges hosszúságú túlemelés átmenetek is létrehozhatók.

70. ábra Túlemelés ábra töréspontjának szerkesztése.

A túlemelés átmenet klotoid átmeneti ív esetén lineáris, cosinus átmeneti ív esetén pedig cosinus. Ez utóbbit a hossz-szelvény nézetben található túlemelés ábrában a (cos) jelöléssel jelzi a program. A túlemelés átmenet ábrája ugyanúgy lineáris képpel jelenik meg.

71. ábra Cosinus túlemelés átmenet jelölése a túlemelés ábrában.

A túlemelés adatok külső XML fájlba exportálhatók a 32K5 paranccsal, és importálhatók a 32K4 parancs használatával.


47/137.



12. Kitérők A Ferrovia kiegészítő alkalmazás számos alapértelmezett kitérőt tartalmaz, ám szükség esetén a kitérő katalóguson keresztül továbbiak definiálhatók. A 2014-es verzió az egyenes- és ívesített kitérők alaptípusait kezeli.

12.1. Kitérők kezelése Adott kitérő elhelyezéséhez az alábbi ablakon keresztül meg kell adni annak a nyomvonalnak a nevét és a szelvényszámot, ahova a kitérőt szeretnénk elhelyezni, továbbá a kitérő típusát, beillesztési pontját és irányát. A kitérő irányba egy teljes értékű nyomvonalat hoz létre a program, ezért kell megadni a kitérő irányú tengely nevét. Használhatunk már meglévő nyomvonal nevet, amire vágánykapcsolatok létrehozásánál van szükség. Beállítható a vágánytengelyek közötti biztonsági távolság, ahová a program elhelyez egy jelölőt, illetve megadható tetszőleges kitérő felirat.

Kitérő helyének meghatározása

Kitérő típusának és beillesztési pontjában meghatározása

Kitérő irányának meghatározása

Kitérő irányú tengely neve, a vágánytengelyek közötti biztonsági távolság és a kitérő számozása 72. ábra Kitérő beillesztése.

73. ábra Egyenes kitérő tengelyábrája.


48/137.



74. ábra Ívesített kitérő tengelyábrája.

A rendelkezésre álló kitérő típusok tovább bővíthetők és/vagy módosíthatók a kitérő katalóguson keresztül. Meg kell adni az új kitérő nevét és leírását (ez utóbbi nem kötelező), majd a szükséges paraméterek megadása után a bal alsó sarokban található kék pluszjelre kattintva lehet elmenteni az új kitérőt a katalógusba. A kitérő katalógust ara_switch.xml fájlban tárolja a program és a Documents and settings mappán keresztül lehet elérni (CGSA CGSplus 2014 HUN).

75. ábra Új kitérő létrehozása a katalógusban.

Kitérő ívesítésnél a kitérő irány sugarának meghatározásához alkalmazott képlet:

ahol: R2 – a kitérő irány számított sugárértéke R0 – ívsugár, amire a kiválasztott kitérőt hajlítani kell R1 – kiválasztott kitérő sugárértéke főirányban t – 1-es és 2-es főpontok közötti távolság (a)


49/137.



76. ábra Kitérő katalógus XML fájlban.

A kitérők elhelyezése során a kitérőtárcsát az alkalmazás minden esetben a főiránynak megfelelő baloldalra helyezi. A kitérő állítóműve nem minden esetben helyezkedik el ezen az oldalon, ám jelenleg még nem áll rendelkezésre olyan paraméter, amelyikkel ezt változtatni lehetne. A kitérőtárcsát egyszerű AutoCAD-es mozgat vagy tükröz paranccsal át lehet tenni a másik oldalra. Ha ezek után a módosított kitérőt szerkeszteni vagy cserélni kell, akkor ez minden gond nélkül megtehető. Szerkesztés vagy csere után az áthelyezett kitérőtárcsa minden esetben visszakerül az eredeti, alapértelmezett helyére. A kitérők szerkesztésekor meg kell fogni a kitérő valamely részét, ami az automatikusan létrehozott kitérő irány nyomvonalán kívül bármi más lehet (kitérőtárcsa, sraffozás, megírások stb.). Egy projekt befejeztével az alkalmazott kitérőkről táblázatos jelentést lehet készíteni. A jelentésben szerepelhet az összes kitérő, adott tengelyhez kapcsolódó kitérők, vagy egy kiválasztott területen szereplő kitérők. A táblázat tartalma a hossz-szelvény láblécekhez hasonlóan szerkeszthető, a saját összeállítások elmenthetők.

77. ábra Kitérő jelentés táblázat beillesztése

78. ábra Egy lehetséges kitérőjelentés táblázat


50/137.



79. ábra Saját kitérőtáblázat is létrehozható

12.2. Egyszerű vágánykapcsolat létrehozása helyszínrajzon A vágánykapcsolatok létrehozása egyszerű geometriai szerkesztésen alapul. Egyszerű vágánykapcsolat létrehozásához szükség van a két nyomvonalra (két pályatengely), valamint az alkalmazni kívánt kitérő hajlására. 1. Vágánytengelyek nyomvonalainak létrehozása

80. ábra Párhuzamos nyomvonalak.

2. Kitérőhajlás beillesztése egyszerű vonal elemmel

81. ábra Kitérőhajlás ábrázolása.


51/137.



3. Jobbos kitérő középpontjának elhelyezése a baloldali vágánytengelyre

82. ábra 1-es számú kitérő elhelyezése

4. Jobbos kitérő középpontjának elhelyezése a jobboldali vágánytengelyre A kitérő elhelyezése előtt arra kell figyelni, hogy a kitérő irányú nyomvonal neve megegyezzen a 3-as pontban megadott kitérő irányú nyomvonal nevével.

83. ábra 2-es számú kitérő elhelyezése.


52/137.



5. Kitérő irányú nyomvonalak egyesítése Az 1-es számú kitérő elhelyezésekor létrehoztuk a KAP nevű nyomvonalat, amit a 3-as számú kitérőnél is használtunk. Ki kell törölni a két kitérő kitérő irányú egyenes szakaszait, majd a feladat befejezéséhez már csak össze kell kötni a két íves szakaszt egy egyenes szakasszal (Nyomvonal rajzolása elemenként).

84. ábra A szerkesztővonal törlése utáni állapot.

85. ábra Az összekapcsolt kitérők.

A vágánykapcsolatok magassági vonalvezetésének tervezéséről a 14.3-as fejezetben


53/137.



13. Mintavonalak kezelése A mintavonalak létrehozásával definiálhatók a későbbiekben ábrázolandó keresztmetszetek helyei. Egy nyomvonalra felvett metszetek a legtöbb esetben merőlegesek a nyomvonalra, ám lehetőségünk van ettől eltérő szögű metszetek felvételére is. Ilyen eset lehet az, amikor a tervezett nyomvonalas létesítményt 90°-tól eltérő szögben keresztezi valamilyen egyéb létesítmény, mint pl. útátjáró, közmű, híd stb. Hasonló a helyzet, amikor két egymástól független, nem párhuzamos pályát szeretnénk a keresztmetszetekben ábrázolni.

13.1. Mintavonalak létrehozása Legegyszerűbb módon a Mintavonalak megadása paranccsal lehet mintavonalakat létrehozni egy kiválasztott nyomvonalra. Ezzel a paranccsal a nyomvonal teljes hosszán, vagy csak egy adott intervallumon, adott távolságonként lehet merőleges mintavonalakat létrehozni. A …pontokon keresztül paranccsal a nyomvonalon megadott ponton keresztül, vagy numerikusan meghatározott szelvényekben lehet mintavonalakat felvenni. Törtvonalú mintavonalak is elhelyezhetők a nyomvonalon a …vonallánctól nevű parancs segítségével. Ez utóbbit útátjárók, vagy valamilyen közműkeresztezés esetében lehet jól használni.

86. ábra Mintavonalak elhelyezése egyenlő távolságokra. mintavonalak.

87. ábra adott távolságra, pontokon, vonallánc mentén felvett

13.1.1. Párhuzamos vágányok kezelése, egyenes mintavonalak használata Párhuzamos vágányok keresztmetszeti ábrázolása esetén a legegyszerűbb megoldás, ha a kijelölt főtengelyre felvesszük az előző pont alapján a mintavonalakat, ügyelve arra, hogy minden olyan mintavonalnak el kell metszenie a szomszédos tengelyeket, melyeket a keresztmetszetekben ábrázolni szeretnénk. Az egyes nyomvonalak közötti távolságokat a program a helyszínrajz alapján automatikusan számítja. Szükség van még az ábrázolni kívánt vágányok tervezett hosszszelvényeire is. A párhuzamos vágányokra nem szükséges mintavonalakat felvenni, mert mintavonalak nélkül is felszerkeszthető a tervezett hossz-szelvény. Alternatív megoldásként használhatók a DIS fájlok is: első lépésként el kell dönteni, hogy melyik nyomvonalhoz képest szeretnénk elhelyezni a szomszédos nyomvonalat. Erre a tengelyre kell felvenni a 13.1-es pont alapján a mintavonalakat, ügyelve arra, hogy minden olyan mintavonalnak el kell metszenie a szomszédos tengelyt vagy tengelyeket, ahol a keresztmetszetekben ábrázolni szeretnénk a szomszédos pályát.


54/137.



Fentiek elvégzése után a Távolság két tengely között parancsot (22I3) kell futtatni, majd megjelenő ablakban meg kell adni az eredményfájl nevét. Ezt a fájlt kell majd a keresztszelvények ábrázolásánál felhasználni. Nem jelent problémát, ha egynél több párhuzamos vágány van, ugyanis a parancs futtatásakor az összes olyan vágány távolságadatait legyűjti a Ferrovia, melyeket a mintavonalak metszenek. Ezeket az adatokat egyetlen fájlba, nyomvonalanként külön-külön írja ki a program.

88. ábra Számított távolságok tárolása külső fájlban.

13.1.2. Párhuzamos vágányok kezelése, megtört mintavonalak használata Az alábbi ábrán látható nyomvonal-kialakítások esetén létrehozhatók az úgynevezett megtört mintavonalak. Megtört mintavonalak használata előtt a kijelölt fővágány teljes/vagy az ábrázolni kívánt hosszra a 13.1-es pontban leírtak alapján létre kell hozni a mintavonalakat, majd ezeket lehet tört mintavonlakká konvertálni. A tört mintavonalak használata esetén a kijelölt és az aktív vágányok közötti távolságok geometriai felezőpontjaiban töri meg mintavonalakat, és ezektől a pontoktól merőlegesen rajzolja fel a mintavonalakat;

89. ábra 1. lépés, mintavonalak létrehozása a fővágányra, a korábban ismertetett módszerrel.


55/137.



90. ábra A kijelölt mintavonalakra létrehozott törések

A megtört mintavonalakra ugyanúgy lehet mintát venni a felépített felületmodellből, mintha csak egyenes mintavonalakat használnánk. Amennyiben az egyenes mintavonalakra már elkészült a mintavétel, és ez után készülnek el a megtört mintavonalak, akkor a program a mintavételezést automatikusan frissíti az új kialakításhoz, tehát újabb felület mintavételre nincsen szükség. A megtört mintavonalak létrehozása előtt a fővágány tengelyének kell aktívnak lenni, majd a Mintavonalak konvertálása tört mintavonallá parancs elindítása után a párhuzamos vágány(ok) hossztengelyeit kell kijelölni. Amennyiben a párhuzamos vágányokat a keresztszelvényekben DIS fájl alapján szeretnénk ábrázolni, akkor a megtört mintavonalak létrehozása után a 22I3 parancsot ismét futtatni kell. A párhuzamos vágányok ábrázolásával kapcsolatban megtekinthető egy néma videó a VARINEXGIS Youtube csatornán, a Hossz- és keresztszelvények, valamint párhuzamos vágányok ábrázolás Ferroviával című videóban.


56/137.



13.2. Mintavonal feliratok szerkesztése Az automatikusan felvett vagy manuálisan megadott mintavonal megírásokat a Feliratok átnevezése paranccsal lehet szerkeszteni. A parancs futtatása előtt érdemes meggyőződni arról, hogy a szerkesztendő mintavonalakhoz tartozó nyomvonal legyen aktív a nyomvonal kezelőben. Ellenkező esetben hiába próbáljuk kijelölni a szerkeszteni kívánt nyomvonalakat, a program folyamatosan a 0 talált, összesen 0 üzenetet fogja megjeleníteni a parancssorban. Sikeres kiválasztás esetén az alábbi ablakon keresztül lehet megadni a használni kívánt előtagot és a számláló kezdőértékét. A rögzített neveknél konkrét egyedi neveket lehet megadni, mint például „optikai kábel” „útkereszteződés” stb. Az ablak OK-kal történő bezárása után a módosított megírások azonnal megjelennek a helyszínrajzon.

91. ábra Mintavonalak átnevezése.

13.3. Mintavétel felületből hossz- és keresztszelvényekhez A hossz- és keresztszelvények elkészítéséhez szükség van egy felületmodellre, nyomvonalra és a hozzá tartozó mintavonalakra. A felszerkesztett nyomvonal és a mintavonalak mentén mintát veszünk a kiválasztott felületmodellből, melynek eredményei háromdimenziós vonalláncok lesznek. Ezekből a vonalláncokból fogja a Ferrovia felrajzolni a hossz- és keresztmetszeteket. A nyomvonal változása esetén a mintavételezés automatikusan frissül, az új adatokat a hossz- és keresztszelvény nézetek frissítésével lehet megjeleníteni.

92. ábra Mintavétel futtatása szalagpalettáról.

93. ábra Felületmodell kiválasztása.


57/137.



94. ábra Mintavétel eredménye az objektum megtekintőben.

Mintavételezés után, amíg nem változik a nyomvonal geometria, akár ki is lehet szedni a rajzból a felületmodellt. Erre legjobb megoldás a LandXML formátum használata. Ha nagyméretű felületmodellel dolgozunk, akkor érdemes a mintavételezés után leválasztani a felületmodellt, mert teljesen feleslegesen foglalja a számítógép erőforrásait. Természetesen, ha változás esetén újra mintavételezni kell a felületmodellből, akkor a mintavételezés idejére vissza kell illeszteni.

13.4. A Ferrovia 2014-es verziója előtt készült mintavonalak kezelése A mintavonalak és a keresztszelvények jobb kezelhetősége érdekében a Ferrovia 2014-es verziójában a fejlesztők változtattak a mintavonalak azonosítóinak tárolásán. Amennyiben egy régebbi verzióval készült fájllal kell dolgoznunk, a régi mintavonalakat el kell látni az új azonosítókkal. Ehhez a 13.2-es pontban bemutatott Feliratok átnevezése parancsot kell futtatni. A parancs futtatása után a 95-os ábrán látható üzenet jelenik meg. Az állomány mentése után a keresztszelvények frissítését a 42X paranccsal kell elvégezni úgy, hogy a keresztszelvényben lévő elemeket nem szükséges újrarajzoltatni.

95. ábra Régebbi verzióval készült mintavonalak konvertálása.


58/137.



14. Hossz-szelvény tervezés A tervezett nyomvonal és a mintavonalak létrehozása, valamint a felület mintavétel elvégzése után felrajzoltatható a terep hossz-szelvénye. Ebben a hossz-szelvény nézetben lehet elhelyezni a tervezett hossztengelyeket, mint pl. a tervezett pálya, a bal- és jobb oldali árkok tervezett magassági vonalvezetését. Háromdimenziós helyszínrajzi vonallánc elemek magassági vonalvezetését is ábrázolni lehet, illetve a keresztszelvényekben ábrázolt pontokat is vissza lehet vezetni a hosszszelvény nézetbe.

14.1. Hossz-szelvény nézet létrehozása A hossz-szelvény nézet felrajzolása a terep hossz-szelvény berajzolásával kezdődik. A 96-os ábra alapján megadható a használni kívánt lábléc készlet, a hossz-szelvény nézet vízszintes és függőleges léptékezése, hogy mely tartományra rajzoljuk fel a hossz-szelvény nézetet, a hossz-szelvény alap- és maximális szintje. A szelvény és magassági megírásokat a program pontosan azokon a helyeken fogja elhelyezni, ahol a helyszínrajzon mintavonal is található. Ezek a megírások ritkíthatók minden második, vagy minden harmadik mintavonalra, illetve választható hogy szeretnénk-e ezeken a helyeken függőleges vetítővonalakat rajzolni vagy sem.

Hossz-szelvény nézet lábléc szerkesztője

96. ábra Hossz-szelvény nézet létrehozása.

A 97-es ábrán látható a hossz-szelvény nézet lábléc szerkesztő ablaka. A baloldali fa struktúrában találhatók az egyes lábléc típusok, míg a középső ablakrészben az adott táblázatban szereplő lábléc sorok. A lábléc csoporthoz a balra és jobbra mutató nyilakkal tetszőlegesen hozzá lehet tenni, vagy el lehet venni egy láblécet, míg a felfelé és lefelé mutató nyilakkal a kiválasztott láblécek sorrendjét lehet megváltoztatni. Egy tetszőleges lábléc kiválasztása után, a Beállítások ablakrészen belül szerkeszthető a kiválasztott lábléc neve (ami megjelenik a hossz-szelvény nézetben), a lábléc fölött szabadon hagyandó távolság mértéke, a láblécben megjelenő felirat magassága, valamint hogy milyen adatot kívánunk a kiválasztott láblécben megjeleníteni. Az itt beállított elemek a hossz-szelvény nézet elhelyezése után is szerkeszthetők. Egy tetszőlegesen létrehozott lábléckészlet a Tábla hozzáadása a listához ikonnal menthető. Saját egyedi láblécet is el lehet helyezni. A FELHASZNÁLÓI adatcsoportra kell kattintani, majd a jobbra mutató nyíllal be kell illeszteni a középső ablakrészbe. A beállítások részen meg kell adni a lábléc nevét, eltolási értékét a felette lévő lábléctől, és a magasságát. Az adatmezőben megadható hogy milyen, már a hossz-szelvényben meglévő adatokat szeretnénk megjeleníteni, vagy, ha a feliratozni kívánt elem még nem szerepel a hossz-szelvény nézetben, akkor ezeket üresen kell hagyni (98-as ábra).


59/137.



97. ábra A hossz-szelvény nézet lábléc szerkesztője.

98. ábra Felhasználói lábléc beszúrása

Terep hossz-szelvény

Láblécek

99. ábra Hossz-szelvény nézet terep hossz-szelvénnyel.


60/137.



A hossz-szelvény nézet létrehozása után a láblécekben azonnal megjelennek az alábbi adatok: 

mintavonalak számai és a köztük lévő távolságok



nyomvonal szelvényezése



terep hossz-szelvény magassági adatok

A Helyszínrajzi nyomvonal beillesztése parancs segítségével az ívviszonyok, a túlemelés és a tervezési sebesség adatok is bekerülnek a hossz-szelvény nézet megfelelő lábléceibe.

100. ábra Helyszínrajzi adatok beillesztése a hossz-szelvény nézetbe.

14.2. Tervezett pálya hossz-szelvényének létrehozása és módosítása A tervezett hossz-szelvény létrehozásához és szerkesztéséhez használható funkciók a Hosszszelvény fül Hossz-szelvény rajzolása csoportban találhatók. A tervezett pálya hossz-szelvény létrehozható érintő vonalláncból konvertálással, valamint az érintők megrajzolásával. Előbbi esetben a vonallánc kijelölése után megadhatók saját paraméterek a magassági lekerekítő ívek létrehozásához, vagy használható az automatikus paraméter is, amikor a magassági lekerekítő íveket a tervezési sebesség alapján készíti el a program. Érintők rajzolása esetén meg kell adni a tervezett hossz-szelvény kezdőpontját, majd a 101-es ábrán látható paraméterek segítségével a soron következő sarokpont szelvénye, magassága, érintő esése stb. rögzíthető, így egy sarokpont kellő pontossággal elhelyezhető a hossz-szelvény nézetben. Az ív paramétereknél az alkalmazandó magassági lekerekítő ívek paraméterei adhatók meg.

101. ábra Hossz-szelvény rajzolása rögzített paraméterekkel.

A tervezett hossz-szelvény létrehozása után a magassági lekerekítő íveknél a 102-es ábrán látható adatok jelennek meg. A hossz-szelvény paraméterek beállításától függően látszódik egy ívadatokat tartalmazó táblázat, a magassági töréspont helyét jelölő tárcsa, a töréspont magassága, a lekerekítő ív kezdő és végpontját jelölő nyíl, illetve a vízszintes érintő helyét mutató blokk.


61/137.



102. ábra Magassági lekerekítő ív.

A rendelkezésre álló eszközök segítségével szabadon lehet újabb sarokpontokat beszúrni, törölni vagy mozgatni. A Geometria szerkesztése parancs (32H1) segítségével egy kiválasztott töréspontot tetszőleges szelvénybe, tetszőleges magasságra lehet áthelyezni (a 103-as ábrán látható paramétereket lehet ennél a funkciónál is használni). A tervezett pálya hossz-szelvény létrehozása után a program automatikusan kitölti a Tervezett magasság láblécet. A magassági lekerekítő íveket a Magassági lekerekítő ív változtatása parancs használatával lehet szerkeszteni. A parancs elindítása után ki kell jelölni a szerkesztendő sarokpontot az érintőn majd ezt követően a 104-es ábrán látható ablakon keresztül lehet szerkeszteni a sarokpont lekerekítést.

103. ábra Hossz-szelvény érintőjének szerkesztése.


62/137.



104. ábra Magassági lekerekítő ív szerkesztése.

14.3. Egyszerű vágánykapcsolat magassági vonalvezetésének tervezése A „normál” nyomvonalhoz tartozó magassági vonalvezetés tervezésének menetét a 14-es fejezet tárgyalja. Feltételezve, hogy a két vágány tervezett hossz-szelvénye – melyek közé a tervezett vágánykapcsolatot szeretnénk betenni – már megfelelően elkészült, a 12.2-es pontban bemutatott vágánykapcsolat magassági vonalvezetésének a tervezése az alábbi pontokból áll: 1. A KAP nevű nyomvonalat aktuálissá kell tenni, majd mintát kell venni a terepből, a Mintavétel hossz-szelvényre és mintavonalakra parancs futtatásával. 2. A 14.1-es pontban leírtak alapján létre kell hozni a vágánykapcsolathoz tartozó hossz-szelvény nézetet, melyben egyelőre csak a terepvonal lesz látható. 3. A Hossz-szelvény rajzolása csoportban található a Vezérlő vonalak parancsikon, melynek segítségével például a különböző tervezett hossz-szelvények megjeleníthetők egy adott hossz-szelvény nézetben. Itt ki kell jelölni a két folyópályát, ami közé a vágánykapcsolatot tervezzük. Ha itt a Hossz-szelvény illesztése a bővítések között paramétert bekapcsoljuk, akkor a program automatikusan elkészíti azt a tervezett hossz-szelvényt, amelyik pontosan illeszkedik és ívesen összeköti a két folyópályát. Amennyiben ezt a paramétert nem használjuk, akkor természetesen a 14.2-es pontban leírtak alapján kézzel is létrehozható a tervezett hossz-szelvény.


63/137.



105. ábra A terep hossz-szelvényt és az ívadatokat tartalmazó vágánykapcsolati hossz-szelvény nézet.

106. ábra A folyópályák hossz-szelvényeinek megjelenítése.


64/137.



107. ábra Az automatikus módon létrehozott tervezett hossz-szelvény

A 14.3-as fejezet tartalma megtalálható a VARINEXGIS Youtube csatornán Vágánykapcsolat szerkesztése Ferrovia vasúttervező alkalmazással címen. A felvételhez hang is készült.

14.4. Árkok és csővezetékek ábrázolása a hossz-szelvényben A Ferrovia lehetőséget biztosít árkok, csővezetékek és a csővezetékekhez tartozó aknák hossz-szelvényben történő ábrázolására. Az Árok rajzolása funkció indításakor meg kell adni, hogy a bal vagy jobboldali árok hossz-szelvényét fogjuk rajzolni. Árok, és csővezeték hossz-szelvény rajzolása esetén a magassági értékek nem kerülnek automatikusan a láblécekbe, azokat az Árkok számítása és a Csatorna rendszer feliratok parancsokkal lehet megjeleníteni. Magassági feliratokat alapvetően a töréspontoknál, a kettő közé pedig az esésfeliratokat helyezi el a program. Külön megadható, hogy a mintavonalak szelvényeinél is láthatók legyenek a magassági feliratok (108-as ábra).

108. ábra Árokfeliratok elhelyezése

Egyéb feliratokat a hossz-szelvényre a Hossz-szelvény eszközök palettán keresztül lehet elhelyezni, mint pl.: magassági megírás, esésfelirat, különböző távolsági megírások. A nyomvonal vagy bármilyen más elem változása esetén, ha a hossz-szelvény nézet nem frissül automatikusan, akkor a Hossz-szelvények frissítése ikonra kell kattintani.


65/137.



Amikor csővezeték hossz-szelvényt rajzolunk, először meg kell adni a vezeték átmérőjét mmben, majd berajzolhatjuk a folyásfenék szintet. A parancs futtatása közben átmérőt nem lehet váltani, ám a p karakter majd az Enter lenyomása után az alábbi ábrán látható ablak jelenik meg, ahol különböző geometriai paramétereket lehet rögzíteni.

109. ábra Csővezeték hossz-szelvény rajzolása paraméterekkel.

A csővezeték töréspontjaiba meghatározott paraméterekkel és műtárgyszámozással felrajzoltathatók az aknák. A műtárgyfeliratok elhelyezésekor kijelöléssel meg kell adni a feliratok elhelyezésének helyét. Az LRO_27 és 28-as láblécekbe megjelennek a folyásfenék szint, az esés és átmérő értékek.

110. ábra Csővezetékek és aknák megjelenítése hossz-szelvény nézetben.

A hossz-szelvény nézetben megjeleníthetők az AutoCAD Civil 3D-vel készített csővezetékek és aknák is. A C3D csővezetékek számítása parancsot futtatva, a 109-es ábrán látható ablak jelenik meg. A kijelölés úgy történik, hogy meg kell adni az ábrázolandó hálózatrész kezdő- és záró aknáját, tehát nem kell minden egyes csőszakaszt külön-külön kijelölni.


66/137.



111. ábra AutoCAD Civil 3D csővezetékek megjelenítése a Ferrovia hossz-szelvény nézetben.

112. ábra AutoCAD Civil 3D csővezetékek és aknák megjelenítése a hossz-szelvényben.


67/137.



14.4.1. Szerkesztő vonalak A hossz-szelvényben használható speciális szerkesztő vonalak segítségével gyorsan kijelölhetők függőleges vonalakkal szelvények, vízszintes vonalakkal magasságok és ferde vonalakkal meghatározott esések. Az alábbi ablakban található szerkesztési paraméterek a kiválasztott szerkesztővonal típustól függően lesznek aktívak, vagy inaktívak. A berajzolt szerkesztővonalak egyszerű AutoCAD-es elemek, amik tetszés szerint törölhetők és mozgathatók.

113. ábra A szerkesztő vonalak megkönnyítik a hossz-szelvény tervezést.

Ugyanebben a csoportban található két pont feliratozó eszköz: 

Pont megadása, szelvény és magasság leolvasása: a hossz-szelvény nézetben ki kell jelölni egy pontot, és feliratként megjelenik a szelvényérték távolság formátumban, valamint a ponthoz tartozó magasság.



Szelvény és magasság megadása, pont berajzolása: a 114-es ábrán látható ablakon keresztül megadható a megjelölni kívánt pont szelvénye és magassága. A paraméterek ablakban a feliratokban használt jelölések adhatók meg.

114. ábra Paraméterek megadása egy pont ábrázolásához.


68/137.



115. ábra Pontfelirathoz tartozó elő- és utótagok megadása.

14.4.2. Tervezett hossz-szelvényhez tartozó felirat beállítások A tervezett hossz-szelvényhez tartozó beállításoktól függően, megjeleníthetők az esésviszonyok, a magassági sarokpontokhoz tartozó magassági megírások, a magassági lekerekítő ívek kezdő és végpontjainak jelölése, a hossztengely szerinti bevágás és töltés területek, valamint a besűríthetők a tervezett magassági megírások a láblécben.

116. ábra A Hossz-szelvény rajzolása csoporton belül található funkciók.

Ha az esésviszonyok jelölését utólag kapcsoljuk be (vagy csak lekapcsoljuk, majd utána visszakapcsoljuk), akkor meg kell adnunk, hogy a tervezett hossztengellyel párhuzamosan melyik ponton menjen keresztül az esésviszonyok jelölése. Ha kijelölés helyett az <Enter> billentyűt nyomjuk le, akkor az utoljára meghatározott magasságon fogja a program ismét megjeleníteni az esésviszonyok ábrát.


69/137.



117. ábra Tervezett hossztengely kiegészítő feliratok nélkül.

118. ábra Tervezett hossztengely esésviszony ábrával, sarokpontok magassági jelölésekkel, lekerekítő ívek kezdő és végpontjainak jelölésével, és tervezett magassági megírások 10 méterenként.

14.5. Helyszínrajzi és keresztszelvény elemek vetítése hossz-szelvénybe Az elkészített keresztszelvényekben lévő pontok, és a keresztszelvény elemekből készített helyszínrajzi 3D-s vonalláncok magassági vonalvezetései megjeleníthetők a hossz-szelvényben. A Hossz-szelvény fülön belül, a Hossz-szelvény eszközöknél található a Határvonal berajzolása nevű parancs. A megjelenő ablakban megadható, hogy a helyszínrajzról, a hossz-szelvényből, vagy egy külső fájlból szeretnénk-e adatokat megjeleníteni. A helyszínrajz, vagy a keresztmetszetek választása esetén az ablak alsó részében láthatóvá válnak az elérhető elemek nevei, külső fájl esetén pedig meg kell adni a használni kívánt fájlt, és a fájlból átemelendő elem nevét. Az ablak bezárása után, a kiválasztott elemek hossztengelyei láthatóvá válnak a hossz-szelvényben.

119. ábra Elemek megjelenítése hossz-szelvényben.


70/137.



14.6. Hossz-szelvények vetítése A szalagpaletta hossz-szelvény rajzoló eszközei között található a Vetített hossz-szelvény elnevezésű parancs, melynek segítségével a különböző hosszszelvény nézetekben található tervezett hossz-szelvények egy tetszőleges másik nézetbe vetíthetők. A parancs elindítása után a vetítendő hossz-szelvényt, majd a cél hosszszelvény nézetet kell kiválasztani. Ezek után megjelenik a 120-as ábrán látható ablak, ahol az alábbi főbb vetítési paraméterek közül lehet választani:  Töréspontok távolsága: az egyenes szakaszokat a kezdő és végpontok vetítésével, az íves szakaszokat a megadott távolság szerint töréspontokkal ábrázolja a program.  Keresztszelvények: a tervezett hossz-szelvényt az eredeti nyomvonalon létrehozott mintavonalak szelvényei alapján vetíti át a cél hossz-szelvénybe.  Tengely főpontok: a nyomvonal helyszínrajzi főpontok (nyomvonal eleje és vége, ÁÍE, ÁÍV, ÍE,ÍV) alapján készíti el a hossz-szelvény vetítését.  Hossz-szelvény főpontok: a hossz-szelvény főpontjait vetíti a program és ezeket összeköti egy vonallánccal. Ív vetítése esetén az ív kezdő és végpontja kerül át a cél hossz-szelvény nézetbe.  Sarokpontok: a hossz-szelvény sarokpontok vetítése a kiválasztott nézetbe. Ebben az esetben az eredeti hossz-szelvény magasságára és a vetítéssel előállított új szelvényszámmal pontjelölőket helyez el a program.  Osztó tengely: melyik nyomvonal szelvényezése alapján végezze a funkció a vetítést. 120. ábra Hossz-szelvényvetítés beállítási lehetőségei.

 Merőleges vetítés tengelyre: megadható, hogy melyik nyomvonalhoz képest legyen merőleges a vetítés.

121. ábra Osztás és a merőleges vetítés beállítási lehetőségei.


71/137.



14.7. Hossz-szelvény feliratok A Hossz-szelvény eszközök csoportban találhatók a hossz-szelvény feliratozó eszközök, melyek segítségével magassági, esés, illetve távolság típusú feliratok helyezhetők el.

123. ábra Magassági felirat

122. ábra Esés feliratok

124. ábra Távolság feliratok

Esés felirat esetében százalék, ezrelék, illetve hajlás típusú megírás választható, illetve kiválasztható a felirat megjelenítési típusa is. A magasság és esés felirattípusnál megadható a feliratmagasság és a tizedesjegyek száma is. A távolság méretezésnél ezek a beállítási lehetőségek azért hiányoznak, mert a méretezés módján és típusán kívül minden más beállítást az AutoCAD-es méretezési stílusokból vesz a funkció. Tehát bármilyen meglévő méretezési stílus használható, ezeket pedig az AutoCAD-en belül lehet szerkeszteni. A magassági megírásokhoz 28 szimbólum közül lehet magassági jelet választani. Ezeket a szimbólumokat 64 bites operációsrendszer használata esetén a C:\users\\AppData\Roaming\CGSA\CGSplus 2014 HUN könyvtáron belül, a CGS_hgt1,2,3.DWG fájlokban tárolja az alkalmazás. Az alakzatokat tetszőlegesen lehet szerkeszteni, a szerkesztés végeztével csak rá kell menteni a meglévő fájlra, és az új szimbólum máris használható. A VLÁNC felirata funkció segítségével bármilyen AutoCAD-es vonallánc adatai megjeleníthetők felhasználó láblécekben. Ilyen vonalláncok lehetnek például tetszőlegesen berajzolt egyszerű AutoCAD-es vonalláncok, a helyszínrajzi 3D-s vonalláncokból készített vetített vonallánc, vagy kiválasztott keresztszelvény pontok 125. ábra Magasságjelölő szimbólumok magassági vonalvezetésének ábrázolása vonallánccal. A parancs indítása után ki kell jelölni azt a vonalláncot, amit feliratozni szeretnénk, majd a 124-es ábrán látható ablakon keresztül megadható, hogy milyen adatok jelenjenek meg a kiválasztott láblécben. Fontos, hogy a parancs futtatása előtt a hossz-szelvény nézet lábléceinél el kell helyezni legalább egy felhasználói láblécet, különben a parancs nem működik. A felhasználó lábléc elhelyezésének menetéről a 14.1-es fejezetben lehet olvasni.


72/137.



A feliratok lehetnek: 

szelvényszámok;



magasságok;



a kiválasztott vonallánc és a terep közötti magasságkülönbségek;



a kiválasztott vonallánc magasságkülönbségek.

és

egy

másik

tetszőleges

vonallánc

közötti

A feliratok elhelyezhetők: 

vonallánc töréspontokban;



terep szelvényekben;



vonallánc töréspontokban és a terep szelvényekben;



megadott távolságonként.

Az ablak alsó részén pedig ki kell jelölni azt a felhasználói láblécet, ahol a feliratokat szeretnénk megjeleníteni.

126. ábra Tetszőleges vonallánc feliratozása felhasználó láblécben.


73/137.



15. Keresztszelvény tervezés Egy tervezett nyomvonal, a mintavonalak és a tervezett hossz-szelvény elkészítése után felrajzoltathatók a terep keresztszelvényei és a tervezett sínkorona szintek. A Ferrovia kiegészítő alkalmazás keresztszelvény tervező eszközei gyors és pontos tervezést tesznek lehetővé. A keresztszelvény tervezés menete nem a mintakeresztszelvény típusú tervezésen alapul, hanem azon, hogy minden egyes elem esetében megadható, hogy milyen keresztszelvény tartományokban szeretnénk azokat elhelyezni. Az elkészült metszetekből a kívánt pontok magassági vonalvezetései megjeleníthetők a hossz-szelvényben, illetve a helyszínrajzon is. Bár a Ferrovia kiegészítő alkalmazás nem a hagyományos értelemben vett objektum alapú tervező rendszer, ám megoldott, hogy a nyomvonal és/vagy a hossz-szelvény módosítása esetén a keresztmetszetek kövessék a változásokat.

15.1. Keresztszelvény nézetek létrehozása A keresztmetszetek felrajzolásánál alap esetben a következő sorrendet kell követni: keresztszelvény nézetek és terepvonalak berajzolása, sínkorona szintek megjelenítése, felépítmény elhelyezése, árkok, rézsűk stb. Az egyes elemek tetszőlegesen szerkeszthetők, a rendszeresen előforduló szerkesztési metódusok makrókkal rögzíthetők. 15.1.1. Terepadatok megjelenítése A Terep rajzolása parancs indításakor a 127-es ábrán látható ablak jelenik meg. Ha futtatáskor azt a hibaüzenetet kapjuk, hogy „Nem definiált tengelyt”, akkor ki kell nyitni a nyomvonalkezelőt, és ki kell választani az aktív tengelyt. Ezután már működni fog a Terep rajzolása parancs. A megjelenő ablakban ki kell választani a lábléc típust, valamint meg kell adni a metszetekkel kapcsolatos méretarány paramétereket. Ha nem az aktuális rajban találhatók a kiindulási adatok, akkor meg kell adni azt a DWG-t, vagy a külső CRO kiterjesztésű fájlt, ahol a terepadatok megtalálhatók. Az ablak középső részén a keresztmetszetek szélességeit, magasságait, és a humuszréteg vastagságát, a kezdő- és zárószelvényt, valamint a keresztmetszetek elrendezését lehet megadni. Miután minden beállítást elvégeztünk, az OK gomb lenyomása után már csak meg kell mutatni a képernyőn egy pontot, ahonnan jobbra és lefelé a program elhelyezi a keresztszelvény nézeteket. 127. ábra Keresztszelvény nézetek létrehozása.


74/137.



15.1.2. Sínkorona szintek megjelenítése A vágány rajzolása parancs indításakor a baloldali ablak jelenik meg. Az előző pontban foglaltak alapján ki kell választani a forrásfájlt. A kezdő- és végszelvénynél megadható hogy melyik intervallumon szeretnénk ábrázolni a sínkorona szinteket (ezt a későbbiek során minden egyes szerkesztésnél lehet állítani). A megjelenítendő sínkorona szintek nem csak a hossz-szelvény által meghatározott magasságokat, hanem a túlemelés táblázatban szereplő értékeket is tartalmazni fogják. Az ablak alsó részén megadható, hogy a magasság és távolság értékeket melyik láblécben kívánjuk megjeleníteni. Itt az alapbeállítások helyesek, ezeken nem szükséges változtatni. A vágányfeliratok jelölőnégyzeteknél eldönthetjük, hogy a SIN_B és SIN_J megírásokat szeretnénk e látni sínkorona szinteken, vagy sem. Értelemszerűen, ha kiszedjük a pipát a Vágány feliratok az elemekre jelölőnégyzetből, akkor a 128. ábra Sínkorona szintek beillesztése a metszetekbe.

megírások nem fognak látszódni.

15.2. Vágány, ágyazat, alépítmény megjelenítése A keresztszelvény intervallum kiválasztása után megadható a használni kívánt sín, alátétlemez, keresztalj és ágyazat típus. Az első három elemtár egyszerű zárt AutoCAD-es vonalláncokat tartalmaz. Ezeket az elemeket úgy lehet tovább bővíteni, ha minden új elemet elhelyezünk 1-1 DWG fájlba (a kívánt beillesztési pont legyen a 0,0 koordinátán), majd a kék keresztre kattintva hozzáadjuk a DWG-t a megfelelő elemtípushoz. Fontos, hogy a létrehozott rajzfájlokat a C:\Users\kiss károly\AppData\Roaming\CGSA\CGSplus 2014 HUN\SYMBOLS\Ck_Rail mappába kell elhelyezni és innen hozzáadni az elemtárhoz. Az ágyazati elemnél nem szükséges előre elkészíteni a geometriát, itt az ablak alsó részén látható paramétereket lehet elmenteni különböző nevekkel. Az egyes paramétereket bemutató ábránál nem a legjobb kép szerepel, mert az ábrázolt állapot egy ritkán előforduló speciális esetet mutat. A következőkben a megjelenített paramétereket mutatjuk be, és menet közben kiderül, hogy általános esetekben miért nem jó a látható magyarázó ábra. a [cm] – a legkisebb távolság a keresztalj alsó síkja, és az alépítmény felső síkja között, ívben a belső sínszál alatt mérve; 129. ábra Felépítmény beillesztése.

b [cm] – az alépítmény felső síkjának ábrázolandó, vízszintesen mért szélessége (ez a távolság csak speciális esetekben egyezik a fél nyomtávolság, az e, és az 1:n-es hajlású rézsű vízszintes hosszainak összegével);

d [cm] – az alépítmény gerincvonalának eltolása (jobboldal eseté pozitív, baloldal esetén negatív értéket kell használni); e [cm] – ágyazatváll szélessége; 1:n

– rézsűhajlás értéke (elegendő az n értékét beírni, pl. 1.5);

1:m

– alépítmény felső síkhajlásának értéke (elegendő az m értékét beírni, pl. 20)


75/137.



Szélesítés In [cm] – ágyazatáll szélesítése az ív belső oldalán; Szélesítés Out [cm] – ágyazatáll szélesítése az ív külső oldalán;

15.3. Beépített keresztszelvény elemek használata A felépítmény elhelyezése után, az alábbi alkotóelemeket lehet még keresztszelvény építésére használni: 

rézsű



rézsűláb lekerekítések



védőréteg



humuszterítés alkotóelemekre



árok



szivárgó



folyóka



egyszerű vonal elem



pont elem

-

-



Vágány, ágazat elemek beillesztése  Rézsűkészítő eszköz Rézsűláb lekerekítése 

-

Rajzi elem konvertálása keresztszelvény elemre Humuszterítés berajzolása Szivárgó beillesztése Folyóka beillesztése Vonal elem használata Pont elem hasnzálata

Alépítményi réteg beillesztése Árkok beillesztése AutoCAD blokk elemek beillesztése

Ezek az elemek általánosan úgy működnek, hogy az elem ablakán keresztül meg kell adni azt a keresztszelvény intervallumot, amire alkalmazni szeretnénk az elemet, meg kell adni a szükséges paramétereket, majd ki kell jelölni azt az elemet, amihez csatlakoztatni szeretnénk, és ha szükséges, akkor egy olyan elemet, ahonnan távolságot vagy mélységet kell mérni. Az egyes keresztszelvény elemek ablakainál található magyarázó ábrák a legtöbb esetben dinamikusak, tartalmuk a beállított paraméterek függvényében változhat.


76/137.



15.3.1. Rézsűk kezelése A rézsű elemeknél a Típus részen megadható hogy a terep, vagy a humusz vonaláig húzza a rézsűket, vagy állandó vízszintes hosszra. E paraméterek függvényében változik a Beállítások ablakrész tartalma.

130. ábra Rézsű eszközök.

Az alábbi rézsűszerkesztési szabályok alkalmazhatók: 1. Szabvány: az általunk megadott értékek alapján rajzolja fel a rézsűket.RAS-Q’96: a rézsűhossz függvényében a német szabvány szerint változik a rézsűhajlás a megadott b hajlás (mint legkisebb) és a megadott legnagyobb hajlás között.

131. ábra Maximális rézsűhajlás a német szabványhoz.

2. Megtört rézsű: adott tereptől mért magasságig adott hajlású rézsű szerkesztése, a beállított magasság után, a Rézsű ablakban megadott rézsűhajlással megy tovább egészen az alépítmény felső síkjáig. A funkció, töltésben és bevágásban egyaránt használható.

132. ábra Megtört rézsű paraméterei.


77/137.



Megtört rézsű

Egyszerű rézsű

Terep

Humusz

133. ábra Két lehetséges rézsű kialakítás.

15.3.2. Lépcsőzött rézsűk A 130-as ábrán a Feltételek ablakrészen lehet bekapcsolni a Lépcsőzött földmű használatát. A További beállítások mellett jobboldalon található beállítások ikonra kattintva a 134-es ábrán látható definíciós ablak jelenik meg. A Beállítás –nál újabb lépcsőzések hozhatók létre, vagy törölhetők a meglévők. Az Esés egysége paraméternél az Esés oszlopban megadott értékek mértékegysége/típusa adható meg. Az egységek változtatása esetén a program automatikusan átváltja az Esés oszlopban szereplő értékeket, a kiválasztott típusnak megfelelően. A pluszjelre kattintva újabb sort lehet hozzáadni a definícióhoz. Az esés, magasság és szélesség értékek szabadon átírhatók, ám egy oszlopnak mindig lezárva kell lennie, az ugyanis a másik két oszlopból számított érték. Egy definíció összeállítása közben szabadon lehet váltogatni a lezárt oszlopok között. A Tűrés paraméterrel megadható, hogy ha a célfelület az itt megadott magassági távolságon belül van, akkor ne hozzon létre újabb padkát, hanem a megadott rézsűvel kössön be a célfelületbe. Az Ismétlés a terep/humusz metszéséig paraméterrel az adható meg, hogy a definiált rézsű kialakítást hányszor ismételje meg a program (feltéve, hogy a célfelületet nem érjük el). A 135-as ábrán egy olyan rézsűkialakítás látható, amit a 134-es ábrán látható beállítások alapján készítettünk.

134. ábra Különböző módokon készíthető el a rézsűlépcsőzés.


78/137.



135. ábra Lépcsőzött rézsű megjelenítése. A méretvonalakat csak az ellenőrzés miatt tettem rá az ábrára.

15.3.3. Rézsűláb lekerekítések A rézsű és a terep (vagy humusz) csatlakozásokat lehet töltésben lekerekíteni. A lekerekítés megadása vízszintes, vagy ferde távolság alapján történik. Amennyiben a megadott értékkel nem lehet elvégezni a lekerekítést, megadható egy csökkentett érték. A paraméterek beállítása után már csak meg kell mutatni azt a két elemet, melyek között a lekerekítést létre szeretnénk hozni. A lekerekítéssel egy időben a csatlakozó elemeket a 15.5-ös pontban leírtak alapján lehet visszametszetni.

136. ábra Töltésláb lekerekítése 1.

Töltésláb lekerekítése

137. ábra Töltésláb lekerekítése 2.


79/137.



15.3.4. Védőréteg létrehozása Egy általunk kijelölt elem/elemek legmagasabb pontjához képest, a megadott paramétereknek megfelelően elhelyezhető egy védőréteg, vagy alépítményi réteg valamely síkja. A paraméterek megadása után kell kijelölni a viszonyítási elemeket, majd az <Enter> lenyomása után széles, a teljes keresztmetszetben látható vonalak jelennek meg. Ezeket az elemeket a 15.5-ös pontban leírtak alapján lehet visszametszeni. A Rajzolás rézsűbe paraméter használatával a felrajzolt vonalak csak a két rézsű között jönnek létre, utólagos metszésekre nincsen szükség. A funkciónál használható c és d paraméterek magyarázata: 

c…legkisebb esés [%]: a létrehozandó új réteg minimális esése. A rétegek esésének értéke a vasúti pálya túlemelésének mértékétől függ. Amennyiben a vasúti pálya „oldalesése” kisebb, mint az itt megadott érték, akkor a létrehozott réteg oldalesése a megadott értékkel lesz egyenlő. Ellenkező esetben a vasúti pálya „oldalesésének” értékét fogja felvenni.



d…állandó esés [%]: a létrehozandó réteg azon szakaszához tartozó oldalesés értéke, amelyik nem függ a vasúti pálya „oldalesésétől”.

138. ábra Védőréteg vagy egyéb réteg valamely síkjának létrehozása.

1 méterrel eltolt tetőpont (b méret)

Tetszőleges rétegsík

139. ábra Védőréteg ábrázolása a két rézsű között.


80/137.



15.3.5. Humuszterítés alkotóelemekre Tetszőleges vastagságú humusz réteget lehet elhelyezni az alkotóelemek fölé, vagy alá. A vastagság megadása után ki kell jelölni azokat az elemeket, melyek mentén a humuszterítési réteget szeretnénk létrehozni. Ez az eszköz törtvonalú párhuzamos rétegek létrehozására is kiválóan alkalmas.

140. ábra Humuszterítés alkotóelemekre.

15 cm vastag humuszterítés

141. ábra Humuszterítés vagy párhuzamos réteg(ek) létrehozása.


81/137.



15.3.6. Árkok, szivárgók, folyókák kezelése Az árkoknál létrehozhatók vízszintes és ívesített árkok. Vízszintes esetben az árok aljának szélességét, ívesített esetben a lekerekítés sugarát lehet megadni. Az árok folyásfenék-szintek lehetnek egy adott elemhez képest konstansok (pl. a humuszhoz képest minden metszetben 1 méterrel lejjebb, vagy hossz-szelvénnyel magasságilag vezérelhetők. Ez utóbbinak a leírása a 15.7-es fejezetben olvasható.

142. ábra Árok paraméterei.

A paraméterek beállítása után meg kell adni azt az elemet, amihez csatolni kívánjuk, illetve azt az elemet, amihez viszonyítani szeretnénk az árok mélységét. Ezek az elemek akár azonosak is lehetnek.

143. ábra Ívesített árok megjelenítése. Az AROK_1_J_IP pontot lehet magasságilag vezérelni.


82/137.



144. ábra Szivárgó beillesztése

A szivárgó elhelyezéséhez szükséges paraméterek működése: 

b… vízsz. távolság [m]: a 144-es ábrán látható beállítások esetén az A pont vízszintes értelemben a keresztszelvényben ott lesz, ahol az utolsó elem (amihez csatlakoztatjuk a szivárgó elemet) végpontja volt. Tehát az utolsó elemet a program vissza fogja vágni a belső rézsűvel. Amennyiben itt megadunk például 1 métert, akkor az A pont a csatlakozó elem végpontjától 1 méterre lesz.



Nyomvonal beállítások: a szivárgó szerkesztéséhez használt jellemző pontot adhatjuk meg (A vagy B).


83/137.



145. ábra Felvett kiinduló állapot, az utolsó elem szélső pontját egy ferde vonallal jelöltem.

146. ábra A 142-es ábrán megadott paraméterek alapján ez az eredmény. Mivel a b paraméternek a 0 értéket adtam, ezért az A pont vízszintes értelemben pontosan az utolsó elem végpontja alá került.

147. ábra b = 1 esetén az utolsó elem szélső pontjától 1 méterre került a szivárgó A pontja.


84/137.



15.3.7. Vonal és pont elem Egyszerű vonal és pont elemeket helyezhetünk el a keresztmetszetekben. Vonal elem adott pontból, illetve két, meglévő elem közé is rajzolható. A pont elemek felvehetők meglévő keresztszelvény elemekre, vagy tengelytől adott távolságra és magasságra.

148. ábra Vonal elem beillesztése.

149. ábra Pont elem beillesztése.

15.4. AutoCAD elemek használata A Ferrovia által készített keresztszelvényekbe bármilyen korábbi AutoCAD-ben készült rajzi alakzat elhelyezhető (például felsővezetéktartó-oszlop). Az alakzat állhat egyszerű vonallánc vagy vonal elemekből is, semmilyen különleges feltételnek nem kell megfelelnie. Az egyetlen követelmény, hogy az alakzat beillesztési pontja a (0,0)-ban legyen. Ha ez teljesül, akkor a beillesztendő rajzi alakzatot külön DWG fájlba kell menteni, hogy azon kívül semmi más ne szerepeljen a DWG állományban. Az előkészületek elvégzése után el kell indítani a Blokk beillesztése parancsot, és az ablak jobb oldalán látható mappára kattintva meg kell mutatni azt a fájlt, amiben az előkészített elem található. Az elemek elrendezése kapcsoló aktiválásával megoldható, hogy a beillesztett objektum kövesse a célelem hajlását/ferdeségét. Ennek a funkciónak a segítségével például gyorsan felrajzoltatható minden egyes keresztszelvénybe egy vasúti űrszelvény.


85/137.



Beillesztési pont a (0,0)-ban.

150. ábra Blokk beillesztése

151. ábra AutoCAD-ben készített oszlop.

152. ábra A beillesztett AutoCAD elem

15.5. Keresztszelvény elemek szerkesztése A keresztszelvényekbe felrajzolt elemek az alábbi funkciókkal kényelmesen szerkeszthetők: 

TCS elemek szerkesztése (bármely kiválasztott elem típusát felismeri, és megjeleníti a hozzátartozó szerkesztő ablakot);



Metszés és nyújtás parancs (az AutoCAD hasonló nevű parancsaival megegyező módon működnek);



Egyesítés (különálló keresztszelvény elemek egyesíthetők egyetlen elemmé);



TCS adat megtekintése (a hossz és keresztszelvényekben felhasznált elemek listázása);



Mozgatás (abszolút vagy relatív értékkel elmozgatható a kijelölt elem);



Párhuzamos (adott elemmel adott távolságra párhuzamos elem szerkeszthető);



TCS elemek törlése (az elemlistából kiválasztással, vagy közvetlenül a rajzon kijelöléssel törölhetők a keresztszelvény elemek);



TCS elem átnevezése megváltoztatása).

(kiválasztott

keresztszelvény

alkotóelem

nevének

A felsorolt szerkesztő eszközök használata, a különböző elemek elhelyezésével egyezően bármilyen intervallumon történhet. Használatuk segíti a gyors és hatékony tervezést.


86/137.



15.6. Keresztszelvény elemek feliratozása Az elkészített keresztszelvényekre az alábbi feliratokat lehet egyesével, vagy csoportosan elhelyezni. A feliratok stílusa az AutoCAD-es formátum menün keresztül egyszerűen állítható. 

Magasság felirat: kiválasztott elem egy pontjának magassági megírása a metszetben;



Esés felirat: elem, vagy két pont által meghatározott szakaszra lehet különböző típusú esésmegírást elhelyezni;



Távolság felirat: vízszintes, függőleges, és ferde távolságokat lehet feliratozni szabadon választható méretstílus alapján;



TCS elemek feliratozása: keresztszelvény elemek neveinek feliratozása;



Elfogadott túlemelés feliratozása: az alkalmazott túlemelés értékeket feliratozza a megadott szelvény intervallumokra (mm-ben), szelvényen belül a megadott helyre.



Pályamozgás feliratozása: a felmért és a tervezett tengelyadatok közötti x (vízszintes irányú eltérés) és y (függőleges eltérés) értékeket írja fel.



Pont számítása: a keresztszelvény kiválasztott pontjának magassági és tengelytől mért távolság adatának megírása a láblécekbe. A magasság és távolság értékek paraméterei egymástól függetlenül állíthatók.

153. ábra Pontadatok megírása a láblécekbe.


87/137.



154. ábra Mintafeliratok a keresztszelvényen.

15.7. Keresztszelvény elemek magassági vezérlése A keresztszelvény elemek magasságát hossz-szelvénnyel is lehet vezérelni. Ennek az egyik legegyszerűbb példája a vízelvezető árok. A hossz-szelvénnyel történő magassági vezérlés praktikus megoldása úgy néz ki, hogy a keresztszelvények elkészítése után az árokfenék pont magassági vonalvezetését megjelenítjük a hossz-szelvényben, módosítjuk a hossz-szelvényt, majd ezt visszacsatoljuk a keresztszelvényekbe. A megoldás lépései: 1. Keresztszelvények elkészítése (nem kell a végleges állapotig elkészíteni, értelem szerűen szerepeljen benne az az elem, amit vezérelni szeretnénk a hossz-szelvénnyel).

155. ábra A jobboldali árok magasságát fogjuk vezérelni hossz-szelvénnyel.

2. A szalagpaletta Hossz-szelvény fülének Hossz-szelvény eszközök csoportján belül kell futtatni a Határvonal berajzolása parancsot (vagy a hossz-szelvény menü Vezérlővonalak pontjából futtatni kell a Határvonal berajzolása (32T1) parancsot). A megjelenő ablakban a


88/137.



Bemenő adat részen a Keresztmetszet rajzot kell választani. Ilyenkor a program átvizsgálja az összes keresztmetszetet, és összegyűjti a metszetekben található vezérlőpontok neveit. Az AROK_1_J_IP pontot kell csak kijelölni, rajzi típusként a Mind, vagy Vetítést célszerű megadni. A Kereszteződés típust vágánykapcsolatok magassági tervezésénél érdemes használni. A bemeneti adatoknál külső IL fájl is használható.

156. ábra Vezérlővonalak berajzolása hossz-szelvénybe.

157. ábra Keresztszelvényekből mentett IL fájl.


89/137.



158. ábra Jobboldali árok hossz-szelvényének megjelenítése.

3. Hossz-szelvény módosítása egyszerű AutoCAD-es funkciókkal

159. ábra Módosított árok hossz-szelvény.

4. A módosított hossz-szelvényt vissza kell csatolni a keresztmetszetekbe. Ennek hatására az AROK_1_J_IP pont eltolása a tengelytől nulla lesz, ám a magassága meg fog egyezni a hossz-szelvényben lévő értékekkel. A keresztszelvényekbe megjeleníteni a módosított magasságokat a Keresztszelvény fül Keresztező vonalak csoportjában található Vezérlőpontok beolvasása paranccsal lehet (vagy menüből a 42K2 paranccsal). Hosszszelvény tartalomtól függően, a megjelenő ablakban több pontkód is megjelenhet. Természetesen csak azt - vagy azokat - a pontokat kell itt kijelölni, melyeket a keresztszelvényekben szeretnénk megjeleníteni. Jelen esetben ez az AROK_1_J_IP pont.


90/137.



160. ábra Vezérlőpont vetítése hossz-szelvényből keresztszelvényekbe.

161. ábra A vezérlőpont a hossz-szelvénnyel egyező magasságon a tengelyben.

3. Utolsó lépésként a jobboldali ároknál meg kell adnunk, hogy ne konstans mélységű árkot rajzoljon, hanem az AROK_1_J_IP pont magasságát vegye fel. Keresztszelvény fül, TCS elemek szerkesztése csoporton belül a TCS elemek szerkesztése parancsot kell elindítani és ki kell választani az árok valamelyik elemét. Ekkor megjelenik a 142-es ábrán látható ablak. Itt meg kell adni a módosítandó keresztszelvények intervallumát (pl P5-től P9-ig), majd az ároktípust át kell állítani b… metszéspontra, és metszéspontnak ki kell jelölni a keresztmetszetben az AROK_1_J_IP pontot. Az OK gomb lenyomása után a keresztmetszetek automatikusan frissülnek, és az árkok magasságai a hossz-szelvénynek megfelelően módosulnak.


91/137.



162. ábra Hossz-szelvénnyel vezérelt árokmagasság.

A fenti lépések elvégzésével a hossz-szelvényt összekapcsoltuk a keresztszelvényben lévő AROK_1_J_IP ponttal, és ehhez a ponthoz hozzákapcsoltuk az árok folyásfenék-szintjét. Ha ezek után bármikor módosítjuk az árok hossz-szelvényét, akkor a Keresztszelvények frissítése parancs futtatása után, a módosított hossz-szelvény alapján fognak megjelenni az árok és a hozzákapcsolódó elemek.

15.8. Helyszínrajzi elemek megjelenítése keresztszelvényekben A helyszínrajzra berajzolt vonalláncok és 3D vonalláncok átvetíthetők a kereszt- és hosszszelvényekbe. 2D vonallánc esetén (mivel a töréspontok nem rendelkeznek külön magasságokkal) a jelölőpontokat magassági értelemben a keresztszelvény-nézetek alsó pontjához, vízszintes értelemben a tengely, és a helyszínrajzi vonallánc közötti távolságra fogja elhelyezni a program. A vetítés következtében a helyszínrajzi vonallánc és a keresztszelvényben megjelenített pontok között létrejön egy kapcsolat, így ha a későbbiekben módosítjuk a helyszínrajzon a vonallánc geometriáját (áthelyezünk egy sarokpontot), akkor a keresztszelvény-nézetek frissítése után a keresztszelvényben megjelenített pontok is felveszik a helyszínrajzi elemnek megfelelő helyzetet. Az elemek megjelenítésére az előző fejezetben bemutatott, és a 160-as ábrán látható ablak használható.

15.9. Keresztszelvény elemek megjelenítése helyszínrajzon A Ferrovia tervezési metódusa alapján – miszerint a keresztszelvények alapján épül fel a helyszínrajz – idővel a keresztszelvényekben kialakított jellegzetes pontokat vonal formájában meg kell jeleníteni a helyszínrajzon. A különböző keresztszelvény elemeket (rézsű, árok, töltés, bevágás stb.) nem, csak a keresztszelvényben létrehozott pontokat lehet a helyszínrajzra vetíteni. Ebből következik, hogy a jellegzetes pontokra el kell helyezni metszéspontokat és majd ezeket a metszéspontokat lehet a helyszínrajzon megjeleníteni. A Keresztszelvény fül Keresztező vonalak csoportjában a Keresztezési pont megadása funkció segítségével lehet metszéspontokat létrehozni a keresztszelvény elemeken. A szelvények, vagy szelvény terület megadása után az alábbi definíciós módok közül lehet választani: 

Automatikus: a kiválasztott szelvényekben a töltés és bevágás rézsűk pontjaira a program automatikusan létrehozza a metszéspontokat.


92/137.





Bal töltés, bal bevágás, jobb töltés, jobb bevágás: a kiválasztott elemtípusra helyezi el a program a metszéspontokat.



Tetszőleges: definiálni kell a metszéspont nevét, majd a típusnál Két pont esetén egy vonalszakasz két végpontjára, Pont esetén egy kiválasztott elem jellemző pontjára helyezi el a program a metszéspontot.

163. ábra Metszéspontok megadása.

A Vezérlőpontok mentése -> IL paranccsal a létrehozott metszéspontok külső IL fájlba menthetők, majd ebből a fájlból a hossz-szelvényi és helyszínrajzi megjelenítés elkészíthető.

164. ábra Metszéspontok mentése külső fájlba. A különböző metszéspontok kijelölésével lehet megadni, hogy melyik pontok kerüljenek a leíró fájlba.


93/137.



15.9.1. Metszéspontok megjelenítése helyszínrajzon Helyszínrajz fül, Keresztmetszetek tengelyei és eszközök csoporton belül, a vezérlővonalak ikoncsoportnál található a Vezérlővonalak rajzolása parancs.

165. ábra Metszéspontok helyszínrajzi megjelenítése.

Az azonos metszéspontokat a program szelvényenként összeköti, így jönnek létre a helyszínrajzi vonalak. Elemtípus szempontjából 2D, vagy 3D vonalláncokat hoz létre a program. A bemenő adatnál meglévő DWG fájlok, és IL fájl is választható. További opciók: 

Töltés és bevágás vonalak összekötése: A töltés és bevágás szakaszok váltását a program kialakítja a helyszínrajzon.



Bevágás és töltés sraffozása: a töltés- és bevágás rézsűkre a program elhelyezi a megfelelő sraffozást.



Bevágás és töltés kitöltése: a program solid sraffozással kitölti a töltés- és bevágás rézsűket. A töltés színét a beállításoknál a 110401-es paraméter, a bevágás színét a 110404-es paraméter értéke határozza meg.



Töltés határ/Földmű határvonal megjelenítése: a program létrehoz egy zárt vonalláncot a földmű szélső pontjai alapján, ami például egy felületnél peremvonalként lesz használható.



Meglévő vonalak helyszínrajzról.

törlése:

a

korábban

beillesztett

metszésvonalak

törlése

a

3D elemek használata esetén csak a Töltés és bevágás vonalak összekötése, és a Meglévő vonalak törlése opciók választhatók.


94/137.



15.9.2. Metszéspontok megjelenítése hossz-szelvényen Hossz-szelvényen lehetőség van metszéspontokat ábrázolni keresztszelvényből, és metszésvonalakat megjeleníteni 3D helyszínrajzi metszésvonalakból. A Hossz-szelvény fül Hossz-szelvény eszközök csoportján belül a Határvonal berajzolása funkciót kell elindítani. A 164-es ábrán látható ablakban a bemenő adatoknál meg kell adni, hogy a helyszínrajzról, keresztszelvényekből, vagy külső IL fájlból szeretnénk-e felrajzoltatni a metszésvonalakat. Ha nem külső fájlból dolgozunk, akkor adatmennyiségtől függően néhány másodperc múlva megjelennek az ablakban a különböző metszéspontok vagy metszésvonalak. Ki kell választani az ábrázolni kívánt elemek, majd az OK gombra kattintva az elemek megjelennek a hossz-szelvényen.

166. ábra Metszésvonalak vetítése a helyszínrajzról hossz-szelvénybe.

15.10. Makrók használata A különböző projekteknél keresztszelvények készítésekor előfordulnak ismétlődő feladatok, amiket csak gépiesen el kell végezni, mint például adott hajlású részűk felszerkesztése, rézsűlábak lekerekítése, egy alap keresztszelvény lefuttatása kétoldali árkokkal stb. Az ilyen feladatokra, létre lehet hozni makrókat úgy, hogy egyszerűen rögzítjük a szerkesztési lépéseket, majd ezeket a makrókat később bármilyen projektnél ismét használhatjuk. A makróépítés menete: 1 4

3

1. Ki kell választani azt a keresztszelvény-nézetet, ahol a makrót rögzíteni szeretnénk. A kijelölés után a „A MAKRÓRÖGZÍTÉS A XXX KERESZTSZELVÉNYBEN ELKEZDŐDÖTT” üzenet jelenik meg a parancssorban, ahol az XXX helyén a kiválasztott keresztszelvény nézet száma szerepel (például P30). 2. A korábban bemutatott keresztszelvény szerkesztő eszközök segítségével fel kell építeni a kívánt szerkezetet.


95/137.



3. A keresztszelvények elkészítése után a rögzítést le kell állítani. Ilyenkor lehet létrehozni azt a fájlt, ahol a makrót tárolni szeretnénk, vagy kijelölhető egy meglévő fájl is, illetve meg kell adni a rögzített makrónak az elnevezését. Egyetlen LSP fájlban több makró is tárolható.

167. ábra Rögzített makró mentése

4. A rögzített makrók bármikor bármilyen projektben használhatók, futtatáskor ismét megadható, hogy melyik metszetek között kívánjuk a makrót alkalmazni. Ha a keresztmetszetek már tartalmaznak keresztszelvény elemeket, és a makróval csak kiegészítő elemeket helyezünk el (például rézsűk és árkok), akkor az Azonos nevű elemek törlése paramétert érdemes kiválasztani futtatás előtt, mert ellenkező esetben a keresztmetszetekben található összes meglévő elemet törli a makró. A Minden elem törlése paramétert komplett keresztmetszetek rajzolásánál célszerű használni.

168. ábra Rögzített makró futtatása

A korábban elkészített keresztmetszetek alapján is létrehozhatók makrók.


96/137.



15.11. Párhuzamos vágányok ábrázolása A 13.1.1-es pontban leírtak alapján a párhuzamos vágányokat is tartalmazó mintavonalak létrehozhatók. A hossz-szelvény nézeteket minden ábrázolandó vágány esetében el kell készíteni. Ezek után a felhasználó eldöntheti, hogy a fővágány tervezett hossz-szelvényét a 14.6-os pontban leírtak alapján átvetíti az egyes vágányokra, vagy teljesen különálló tervezett hossz-szelvényeket rajzol. Ha elkészültek a párhuzamos vágányok nyomvonalai, tervezett hossz-szelvényei és a mintavonalakat is átkonvertáltuk a szükséges típusra, akkor a Keresztszelvény fül Keresztszelvény beállítások csoportjában található Párhuzamos vágány rajzolása funkciót kell elindítani. A 169-es ábrán látható ablakban a helyszínrajz és hossz-szelvény adatoknál különálló DWG-ket, helyszínrajzi DIS, valamint a hossz-szelvény adatokat tartalmazó LS fájlokat is megadhatunk. A tengelylistában egyszerre több tengelyt is kijelölhetünk, így egyszerre 2-3-4 stb. párhuzamos vágány sínkorona szintjei is ábrázolhatók.

169. ábra Párhuzamos vágány beillesztése a meglévő keresztmetszetekbe.

A sínkorona-szintek megjelenítése után, a 15-ös fejezetben bemutatott eszközök segítségével a keresztszelvények felépíthetők. A vágány, ágyazat és földmű beillesztésénél még ki kell jelölni hogy melyik tengelyre szeretnénk elhelyezni az elemeket, ám a többi elemtípus esetében erre már nincsen szükség.


97/137.



170. ábra Több vágány szerkesztése a keresztmetszetekben. Az a szerkeszthető, amelyiket kijelöljük (akár többet is ki lehet jelölni).

171. ábra Párhuzamos vágányok megjelenítése azonos hossz-szelvénnyel 1.


98/137.



172. ábra Párhuzamos vágányok megjelenítése azonos hossz-szelvénnyel 2.

173. ábra Párhuzamos vágányok megjelenítése különböző hossz-szelvényekkel 1.


99/137.



174. ábra Párhuzamos vágányok megjelenítése különböző hossz-szelvényekkel 2.

15.12. Tömegszámítás keresztszelvények alapján A Ferrovia kiegészítő alkalmazással készített keresztszelvények alapján különböző mennyiségszámításokat lehet elvégezni. A mennyiségszámítás során a különböző anyagokhoz tetszőleges sraffozási minta rendelhető, majd az eredmények elhelyezhetők a rajzban illetve külső fájlban is. A parancslista a Keresztszelvények fül Tömegszámítás csoportján belül található.

2 3

1 – Tömegszámítás definiálása 2 - Vonalláncok ellenőrzése; Tömeganyagok szerkesztése 3 – Területszámítások megjelenítése; Tömegszámítás futtatása

1 15.12.1.

Anyagok létrehozása és szerkesztése

A Tömeganyagok szerkesztése parancs segítségével a meglévő anyaglistához továbbiak adhatók, illetve a meglévők szerkeszthetők. A szerkesztő ablakban láthatók az anyagelnevezések, az anyagkódok, illetve a megjelenítéshez alkalmazott színek. A meglévő listát, a Hozzáfűz ikonra kattintva lehet bővíteni. Új anyag létrehozásakor meg kell adni az anyag nevét, kódját, valamint a megjelenítéshez használt sraffozási típust és színt. Ez utóbbiak megegyeznek az AutoCAD-ben használt beállításokkal. A kód megadásnál azt kell meghatározni, hogy milyen típusú mennyiségszámításból lehet kiszámolni az adott anyagmennyiséget: 1. hosszmennyiség (pl. korlát), 2. A keresztszelvényekben mért terület, és a szelvénytávolságok alapján számított mennyiség (pl. földmunka), 3. Hossz és vastagág alapján számított mennyiség (pl. adott vastagságú szerkezeti réteg). A paraméterek definiálása után a létrehozott anyag megjelenik az anyaglistában. Az anyagokhoz tartozó beállítások a Módosít ikonra kattintva bármikor szerkeszthetők.


100/137.



175. ábra Tömegszámításhoz használt anyagok.

176. ábra Új anyag létrehozása.

15.12.2.

Területek kijelölése

Az anyagok beállítása után, a Tömegszámítás (Planimetrálás) ikonra kattintva a különböző anyagokhoz hozzárendelhetők a keresztszelvény intervallumok és keresztszelvény területek. A Tömegszámítási réteg típusnál ki kell választani a számítandó mennyiség típust, alatta pedig a számítandó réteg nevét. A Beállítások részen megadható a területdefiniálás módja, és a számításnál figyelembe veendő keresztszelvény elemek típusa.

177. ábra Ágyazati réteg tömegszámításához szükséges beállítások.


101/137.



Tömegszámítási poligon definiálása:

15.12.3.



Poligonon belüli pont: ki kell jelölni a számítandó réteg bármely elemét, majd meg kell mutatni, hogy a kijelölt elemhez képest hol helyezkedik el a számítandó anyag. Ekkor a program megkeresi a kijelölt elem, és a hozzá csatlakozó elemek által határolt zárt területet.



Két poligon: a funkció használata esetén további paraméterként választható, hogy a viszonyítási vonallánc felett, vagy a viszonyítási vonallánc alatt szeretnénk számítani a területeket. Ez a funkció használható például a humuszleszedés vagy földmunka tömegszámítására. A számítás menete: o

Hivatkozási poligon elem választása: meg kell adni a viszonyítási vonalláncot, mely alatti vagy feletti tömegeket fogja a program figyelembe venni.

o

Kattintás az egér jobb gombjával, vagy enter.

o

Második poligon elem választása: keresztszelvény elemek kiválasztása.

o

Kattintás az egér jobb gombjával, vagy enter.

a

számítandó

területet

határoló

Tömegszámítás elvégzése, eredmények kiíratása

A tömegszámítási területek kijelölése után, a tömegszámítások elvégezhetők, az eredmények kiírathatók a rajzi állományba és ASCII fájlokba is. A szükséges beillesztési pontok (keresztmetszeti ábrázolás esetén, a keresztmetszeten belüli beillesztési pont, összegző táblázat esetén a táblázat beillesztési pontja) megadása után, az OK gombra kattintva a számítás lefut, és az eredmények láthatóvá válnak.

178. ábra Tömegszámítások végrehajtása, eredmények kiíratása.


102/137.



Alkalmazható számítási módszerek: 

Standard: V – számított tömeg A1 – megelőző keresztmetszetben mért anyagterület A2 – aktuális keresztmetszetben mért anyagterület d – távolság a két keresztmetszet között

179. ábra Standard módszer.



Elling:

√

V – számított tömeg A1 – megelőző keresztmetszetben mért anyagterület A2 – aktuális keresztmetszetben mért anyagterület d – területek középpontjainak távolsága a két keresztmetszet között


103/137.



180. ábra Elling módszer.

181. ábra Tömegszámítási eredmények megjelenítése a keresztszelvényben.


104/137.



182. ábra Tömegszámítási eredmények megjelenítése a rajzban, táblázatos formában.

A különböző tömegszámításokhoz használt területpontok kiírathatók, a Területszámítások megjelenítése parancs segítségével. A keresztszelvény nézetek mellé és külső fájlba is készíthető olyan táblázat, ahol pontosan végigkövethető, hogy az egyes területeket milyen pontok határolnak.

183. ábra A területhatároló pontok kiíratása keresztszelvény nézetekbe, és külső fájlba.


105/137.



184. ábra Területszámításhoz használt pontok megjelenítése keresztszelvény nézetekben.

185. ábra A különböző tömegszámításokhoz használt területek adatainak megjelenítése keresztszelvény nézetekben.

15.12.4.

Tömegdiagram megjelenítése

A töltés és bevágás típusú tömegszámítások felvétele után, a földmunkát ábrázoló tömegdiagram felrajzoltatható a Hossz-szelvény fül Hossz-szelvény eszközök, Tömegdiagram paranccsal. A tömegdiagramon egy grafikonon keresztül látható a töltés/bevágás mennyiségek összesített értéke, keresztszelvényről keresztszelvényre. A parancs elindítása után a 186-os ábrán látható ablak jelenik meg. Beállítható a kezdő és záró szelvény – automatikusan a teljes nyomvonal jelenik meg -, a vízszintes és függőleges léptékek. A bevágási és töltési mennyiségeknél azokat az anyagneveket kell megadni, melyekkel a bevágás- és töltésmennyiségeket számoltattuk. A diagram kezdő értéke az a mennyiség, ahonnan a diagramot a program elkezdi felrajzolni. Szelvényhatárokkal definiálható a nyomvonal menti talajrétegződés. A különböző talajtípusok között a mennyiségek – adott szakaszon belül – százalékosan oszlanak el. Az ablak alsó részén adott szelvényekhez depó és bánya rendelhető, vagyis ahol az anyagot tárolni, illetve ahonnan anyagot szállítani lehet. Az egyes depóknak és bányáknak a szelvényhez képesti szállítási távolságok is megadhatók. A szükséges adatok megadása, majd a diagram elhelyezése után a 187-es ábrán látható szerkezet jelenik meg. Az ábrán megjelennek a különböző talajrétegződésű szakaszok az adataikkal együtt, a helyben szállítással megoldható részek, tehát ahonnan nem szükséges anyagot elszállítani vagy ahova nem szükséges anyagot hozni. Szakaszonként megjelennek a töltés és bevágás értékek, a bányából érkező és a depóban lerakandó anyagmennyiségek, a szállítási úthosszak, valamint a szállítandó anyagmennyiség és a szállítási úthossz szorzata.


106/137.



186. ábra A töltés és bevágás anyagok, szakaszonkénti talajtípusok és depók definiálsa a tömegdiagramhoz.

Különböző talajrétegű szakaszok

Helyben szállítható rész

187. ábra Egy lehetséges tömegdiagram


107/137.



188. ábra A helyben szállítható rész megjelenítése.



H = szakaszon belüli bevágásmennyiség



HF = korrekciós tényezővel módosított bevágásmennyiség



I= szakaszon belüli töltésmennyiség



A= bányából érkező mennyiség



D= depóba szállítandó mennyiség



L= szállítási hossz = szakaszon belüli szállítási hossz, vagy [depó szelvénye] – [fél szakaszhossz] + [depó oldaltávolság]



M= [szállítandó mennyiség]*[szállítási távolság]


108/137.



16. Vágányszabályzási-terv készítése felmérés alapján Ebben a fejezetben a felmért pálya vízszintes és magassági vonalvezetésének korrekciójával foglalkozunk. A felmérés történhet vágánytengelyben, illetve a sínkorona szintek mérésével. Az első esetben csak helyszínrajzi korrekciót lehet készíteni, hiszen a sínkorona szintek, és ezzel a meglévő túlemelések nem ismertek. Amennyiben a felmérés során a sínkorona szinteket is felmérik, akkor már elkészíthető a helyszínrajzi, a magassági, valamint a meglévő túlemelések korrekciója. A felmért és a tervezett pálya közötti vízszintes és magassági eltérésekről grafikus és táblázatos jelentést lehet készíteni, így a felmért metszetekben az eltérések pontosan és gyorsan elemezhetők. A munka során megadhatók olyan pontok (például felsővezeték tartó oszlopok), melyekhez biztonsági távolságot lehet rendelni. A szoftver figyelmeztet, ha a kialakított nyomvonallal a beállított értéknél közelebb kerülünk ezekhez a pontokhoz.

16.1. Nyomvonal tervezése A vágányszabályozási terv készítésénél a nyomvonaltervezés lépései: 1. felmérés beolvasása 2. Ideális nyomvonal létrehozása 3. Nyomvonal módosítása/finomítása 16.1.1. Felmérés beolvasása A Ferrovia kiegészítő alkalmazás a saját XYZ kiterjesztésű pontfájl mellett gyakorlatilag bármilyen ASCII fájl beolvasására képes. Ezeket a pontokat AutoCAD-es attribútumos blokkokként kezeli, és tartalmazniuk kell néhány fontos információt, mint például az azonos metszetbe tartozó pontok esetén a keresztszelvény számát. Már a felmérés során érdemes az azonos keresztmetszetbe tartozó sínkorona pontokat külön pontkóddal jelölni (vagy páros és páratlan pontszámokkal megkülönböztetni), hogy a későbbiek során könnyen rendezni lehessen a pontlistát. Ha ez az adatoszlop nem áll rendelkezésre, akkor a pontlistát meg kell nyitni egy táblázatkezelő alkalmazással, és ezt a plusz adatoszlopot hozzá kell illeszteni a meglévő táblázathoz. Az ideális nyomvonal keresésénél a keresztszelvény azonosító hiánya nem jelent problémát, ám a keresztmetszetek készítésekor a program az azonos attribútummal rendelkező pontokat fogja összekötni vonalszakaszokkal. Tehát például az első keresztmetszetben felmért bal és jobboldali sínkoronához tartozó pontoknak az 1-es (vagy bármilyen más, de egyező, és nem ismétlődő) attribútum értékkel kell rendelkezniük. Meglévő AutoCAD Civil 3D-s pontokból is lehet Ferrovia ASCII pontfájlt készíteni a pontlista ASCII fájlba történő exportálásával, vagy LandXML exportálásával, és annak konvertálásával.


109/137.



189. ábra Felmért pontok megjelenítése AutoCAD Civil 3D-ben.

A kiválasztott pontcsoport nevére jobb egérgombbal kell kattintani, és a LandXML exportálása… parancs futtatásával az XML fájl elkészíthető.

190. ábra Pontcsoport exportálása XML formátumba.

Az exportálás végeztével a szalagpaletta Eszközök fülén található LandXML ikonra, majd ezen belül a PMC LandXML -> CGS plus fülre kell kattintani. A Bemenő adatnál az előbb létrehozott XML fájlt kell megadni, a Kimenő adatnál pedig az XYZ sorban a lemez ikonra kattintva kell megadni az új pontfájl helyét.


110/137.



191. ábra A Ferrovia XML -> CGS konvertere

A szükséges paraméterek megadása után a Fordítás ikonra kell kattintani, és a konvertálást néhány másodperc alatt elvégzi az alkalmazás. Ha ezután a parancssorba begépeljük az LF parancsot (Last File), akkor az utoljára mentett fájlt megnyitja a program, jelen esetben az XYZ pontfájl.

192. ábra Konvertálás után az XYZ pontfájl.

Az elkészített pontfájlt a szalagpaletta Helyszínrajz fülén keresztül, a Pontok Beolvasása <XYZ paranccsal lehet beolvasni. Meg kell adni a pontfájl helyét, ha egyetlen pontfájlban több pontcsoport van, akkor ki kell jelölni az importálandó pontcsoportokat, és a pontok megjelenítését célszerű 3D-re váltani (persze csak akkor, ha valóban háromdimenziós pontokat olvasunk be). A Kódok fülnél nem kell semmit állítani, az OK gomb lenyomásával a parancs végrehajtható.


111/137.



193. ábra XYZ pontfájl beolvasása.

194. ábra A beolvasott pontok megjelenítése.

Ha a felmérés során páros pontszámokkal jelöltük a jobboldali-, páratlan pontszámmal a baloldali sínkorona méréseket, akkor pontszám szerint növekvő sorrendbe rendezve az állományt, a keresztszelvények számát jelölő oszlop egyszerű képletekkel gyorsan kitölthető. Az elkészített állományt célszerű pontosvesszővel tagolt CSV formátumba menteni.


112/137.



195. ábra A létrehozott pontfájl, a D oszlopba beillesztett keresztszelvény számokkal.

A 196-os ábrán látható ablakban a legördülő menü jobb oldalán lévő ikonra kattintva megjeleníthető a pontfájl formátumszerkesztő ablak, ahol különböző testreszabott struktúrájú fájltípusokat lehet létrehozni. Megadható a fájltípus neve, a hozzátartozó kiterjesztés, az oszlopokat elválasztó karakter, az egyes adattípusok tulajdonságai, és hogy ezek az adattípusok melyik oszlopban találhatók. A szükséges paraméterek beállítása után, a kék keresztre kattintva lehet elmenteni az elkészített beállításokat.

196. ábra Tetszőleges ASCII fájltípus definiálása.


113/137.



16.1.2. A helyszínrajzi vonalvezetés, és a túlemelés tervezése A helyszínrajzi nyomvonalat első lépésben célszerű ideális nyomvonalként létrehozni, a szükséges paraméterek definiálásával, a 11.1.5-ös fejezetben leírtak alapján. Fontos kiemelni, hogy az így létrehozott vízszintes vonalvezetés csak egy közelítő nyomvonal, a tökéletes geometria kialakításához utólagos módosításokra is szükség lehet. Ilyen szükséges módosítás lehet például a körívek közötti egyenes szakaszok kiváltása inflexiós ívek alkalmazásával, vagy a felszerkesztett átmeneti ívek módosítása. Az Ideális nyomvonal rajzolása funkció elindítása, majd a szükséges paraméterek beállítása után, a program elkészíti a teljes értékű Ferrovia nyomvonalat.

197. ábra Ideális nyomvonal beállításai, azonos attribútumú pontok használata esetén.


114/137.



198. ábra A felmért pontok alapján létrehozott ideális nyomvonal.

Az elkészített nyomvonal tetszés szerint módosítható, majd elkészíthető a túlemelések számítása. A beolvasott pontokból, és a létrehozott nyomvonal alapján elkészíthetők a meglévő pálya hossz- és keresztszelvényei. Ehhez a szalagpaletta Helyszínrajz fülén, a Keresztmetszetek tengelyei és eszközök csoportból kell elindítani a Metszetek mentése a helyszínrajzi pontokból -> LON, CRO, CAX parancsot.

199. ábra Hossz- és keresztszelvény adatok mentése a felmért pontokból.

A különböző fájltípusoknál a program a projekt nevével, és az alapértelmezett könyvtárral automatikusan kitölti az eredményfájlok mezőit. Ezeket a beállításokat a >>Fájl ikonokra kattintva lehet módosítani.


115/137.



Keresztszelvények kiegyenlítése: 

Kiegyenlítés nélkül: a mintavonalakat, a felmért keresztszelvény pontokat összekötve rajzolja fel a program, ezzel törtvonalú, a nyomvonalra nem merőleges mintavonalak jönnek létre.

200. ábra Mintavonalak létrehozása kiegyenlítés nélkül.



2D kiegyenlítés: a mintavonalak a nyomvonalra merőlegesen készülnek el, a bal és jobb oldalon található legközelebbi pontok felhasználásával, a távolabbi pontokat magasságváltoztatás nélkül, merőlegesen, a mintavonalra vetíti a program.

201. ábra Mintavonalak létrehozása 2D kiegyenlítéssel.



3D kiegyenlítés: a mintavonalak a nyomvonalra merőlegesen készülnek el, a bal és jobb oldalon található legközelebbi pontok felhasználásával. A távolabbi pontokat a program merőlegesen a mintavonalakra vetíti, a vetített pontok magasságát a felmérésből készített felületmodell alapján interpolálja a program. Ha nem áll rendelkezésre felületmodell, akkor automatikusan a 2D kiegyenlítést alkalmazza.

A paraméterek megadása után az OK ikonra kell kattintani, majd ki kell jelölni egy kattintással a nyomvonal mentén létrehozott hossztengelyt, majd egy ablakolással az összes felmért pontot. Ha ez megtörtént, akkor a program néhány másodperc alatt elvégzi a szükséges számításokat, majd az alábbi ablak jelenik meg.


116/137.



202. ábra A hossz-szelvény helyének megadása.

Meg kell határozni, hogy milyen attribútum-értékkel rendelkező pontokat vegye figyelembe a hossz- és keresztszelvények kialakításánál. Ez azért fontos, hiszen több különböző attribútummal rendelkező pontok is szerepelhetnek a fájlban, mint például felsővezeték tartó oszlopok és egyéb műtárgyak pontjai. Meg kell továbbá azt is határozni, hogy a számított magassági vonalvezetést a belső- vagy külső sínszál, esetleg a tengely alapján szerkessze fel.

203. ábra A metszetekhez tartozó adatfájlok elkészítése közben a program összeköti az azonos metszethez tartozó pontokat.

A funkció sikeres lefutása után, a létrehozott fájlok segítségével már felrajzoltathatók a felmért pályához tartozó hossz- (CAX, LON) és keresztszelvények (CAX, CRO).

16.2. Magassági vonalvezetés tervezése A hossz-szelvény nézet, és a tervezett hossz-szelvény létrehozását és szerkesztését 11.1-es pontban leírtakkal megegyezően lehet elkészíteni. A Terep rajzolása funkció indítása után az adatmegadás mezőben a korábban mentett LON kiterjesztésű fájl szerepel, ám ezt célszerű ellenőrizni, és ha nem így lenne, akkor a mappa ikonra kattintva, az előző pontban elkészített LON kiterjesztésű fájlt kell kiválasztani. A hossz-szelvény nézet létrehozása után a Helyszínrajzi nyomvonal beillesztése paranccsal az ívviszonyok és a túlemelés ábra beilleszthető.


117/137.



16.3. Keresztszelvények megjelenítése A felmért sínkorona-szintekből készített keresztmetszeteket egyetlen paraméter módosításával, a 16.1-es pontban bemutatott módszerrel lehet megjeleníteni. Mivel a sínkorona-szinteket kívánjuk ábrázolni a metszetekben, ezért a Humuszréteg vastagsága paraméterértéket célszerű nullára állítani. Az adatbeolvasás az előző pontban bemutatott módon működik.

204. ábra Meglévő sínkorona-szintek ábrázolásánál a humuszréteg vastagságának értékét célszerű 0-ra állítani.

A tervezett sínkorona-szinteket a korábban bemutatott Vágány rajzolása paranccsal lehet megjeleníteni. Ezek után láthatóvá válik a metszetekben a meglévő és a tervezett pálya közötti különbség. Természetesen a nyomvonalon, a hossz-szelvényen, és az alkalmazott túlemelés értékeken a metszetek kirajzoltatása után is lehet módosítani, mely módosítások a hossz-szelvény és/vagy a keresztszelvények frissítése után megjeleníthetők.

205. ábra A meglévő és a tervezett pálya megjelenítése keresztszelvényben.


118/137.



16.4. A meglévő és tervezett pálya közötti eltérések elemzése és megjelenítése A Hossz-szelvények menüben elérhető a Vágánygeometria számítása parancs (32O1). A funkció segítségével metszetenként végignézhetők a konkrét vízszintes és magassági eltérések, az eredmények pedig grafikon formában kirajzoltathatók. Bemeneti adatként meg kell adni a 16.1.2-es pontban létrehozott CRO fájlt, valamint meg kell adni, hogy milyen attribútum értékkel rendelkeznek a vasúti pálya pontjai.

206. ábra CRO fájl megadása az elemzés elvégzéséhez.

207. ábra Az elemzés eredményei, a vízszintes és magassági eltérések jelölése (az értékek méterben értendők).

Az elemzés eredményei TXT fájlba exportálhatók (ha a keresztszelvényekben szeretnénk megjeleníteni az adatokat, akkor ezt a TXT fájlt mindenkép el kell készíteni), a Felirat funkcióval a hossz-szelvény nézet megfelelő lábléceibe kerülnek be a számított értékek, a Nyomtat funkcióval az adatok grafikonon ábrázolhatók a hossz-szelvény nézet alatt vagy fölött. A vízszintes és magassági eltérést mutató grafikonok kezdőpontja, a szálkereszt helyzetétől függetlenül, pontosan a felrajzolt hossz-szelvény nézet kezdőpontjával azonos helyen lesz, a grafikonoknak csak a magassági


119/137.



elhelyezését lehet kijelölni egérkattintással. A grafikonok végén megtekinthetők a maximális, minimális és az átlagos eltérési értékek.

208. ábra Számított értékek megjelenítése a hossz-szelvény láblécekben.

209. ábra Vízszintes és magassági mozgások megjelenítése grafikonokkal, a hossz-szelvény nézet fölött.

A számított pályamozgási értékek a meglévő keresztszelvény-nézetekben is megjeleníthetők, a szalagpaletta Keresztszelvény fülének Feliratozás csoportjában található Pályamozgás feliratozása parancs segítségével. A megjelenő ablakban ki kell jelölni a korábbi elemzésnél létrehozott TXT fájlt, majd a Nyomtat ikonra kattintva egy keresztmetszeten belül meg kell határozni a felirat kezdőpontját.

210. ábra Pályamozgás feliratozása keresztszelvényekben.


120/137.



211. ábra Eredmények megjelenítése keresztszelvény-nézetben

16.5. Kimeneti fájlok készítése Plasser & Theurer munkagép számára Az elemzés végeztével az eredmények exportálhatók a Plasser & Theurer típusú vasúti karbantartó gépek által olvasható formátumba. A létrehozott fájlok beolvashatók a DOS-os, és Windows-os formátumú ALC és WinALC alkalmazásokba. Ez a funkció a Hossz-szelvények menüben, a Vágánygeometria ponton keresztül érhető el. Bemenő adatként a nyomvonal (AXS), a hossztengely (TAN), és a túlemelés (XML) adatokat kell megadni. Ezeket a fájlokat a munka során külön nem kellett kimenteni. Ha ezeket a fájlokat valami oknál fogva már korábban kimentettük, akkor a program a munkakönyvtárból automatikusan beolvassa a fájlok elérési útvonalait. Fenti fájlokat az alábbi parancsok futtatásával lehet elkészíteni: 

AXS: szalagpaletta Helyszínrajz fülének Nyomvonal tervezés csoportján belül, a Nyomvonal mentése fájlba funkcióval;



TAN: szalagpaletta Hossz-szelvény fülének Hossz-szelvény rajzolása csoportján belül, az Érintők mentése funkcióval;



XML: Hossz-szelvények menü Túlemelésen belül a Túlemelés mentése (32K4) funkcióval.

Meg kell még adni a pályageometria adatokat tartalmazó GEO fájl, illetve a vízszintes és magassági mozgásadatokat tartalmazó VER fájl mentései helyeit. Végezetül a Transzformálás ikonokra kell kattintani, és a munkagépbe feltölthető fájlok elkészülnek.


121/137.



212. ábra Elemzési adatok exportálása Plasser & Theurer munkagép számára.

213. ábra A munkagép számára exportált pályageometria adatok.


122/137.



214. ábra A munkagép számára exportált pályamozgási adatok.

215. ábra Eredmények megjelenítése a munkagép WinALC alkalmazásában.


123/137.



17. Egyéb eszközök A Ferrovia kiegészítő alkalmazás az előző fejezetekben bemutatott eszközökön túl további számos, a tervezést megkönnyítő eszközökkel segíti a felhasználók munkáját. Ilyen eszközök például a tetszőleges ponttípusok és attribútumok létrehozása, a kiválasztott objektumok összekötése, kétdimenziós rézsűelemek sraffozása, őrkeresztek létrehozása, vonalláncok méretezése, és méretezett vonalláncok létrehozása stb.

17.1. Helyszínrajzi eszközök 17.1.1. Ponteszközök A Ferrovia kiegészítő alkalmazásban szabadon létrehozhatók pontok az X-Y koordináták megadásával, poláris, és további interpolációs módszerekkel. A különböző pont objektummal kapcsolatos funkciók a szalagpaletta Helyszínrajz fülének Pontok és csatlakozások csoportján belül találhatók. 17.1.2. Ponttípusok A Ferrovia kiegészítő alkalmazás saját ponttípusokat használ. Ezeket a ponttípusokat egyszerű definícióval lehet előállítani, amit el lehet készíteni teljesen üres, vagy akár az aktuális rajzban is. Meg kell rajzolni a pontjelölőt (a rajzon belül bárhova, bármilyen alakzat lehet), és definiálni kell a megjeleníteni kívánt attribútum adatokat. Az elkészített ponttípust a program automatikusan a megfelelő könyvtárba menti külön DWG-be. Ponttípus létrehozásának lépései: 1. Pontjelölő megrajzolása

216. ábra Megrajzolt saját pontjelölő.

2. Az Új pontfajta definiálása parancs elindítása: a. pontjelölő nevének megadása b. Elemek kiválasztása


124/137.


c.


Beillesztési pont kijelölése (A beillesztési pont célszerűen a használt pontjelölő geometriai középpontja. Nem baj, ha ez a pont nem a 0,0 koordinátáknál van!). A beillesztési pont kijelölése után a pontjel mellett megjelennek az alapértelmezett attribútumok.

217. ábra Pontadatok megadása.

3. Attribútumok megadása az Attribútumok fülön. Táblázatosan láthatók a meglévő attribútumok. Ha újat szeretnénk létrehozni, akkor a Hozzáfűz ikonra kell kattintani, majd a megjelenő ablakban meg kell adni az új attribútum nevét, hogy melyik fólián szeretnénk tárolni, illetve az attribútum beillesztési pontját.

218. ábra Új attribútum létrehozása.

219. ábra Az új ponttípushoz rendelt attribútumok.


125/137.



220. ábra Attribútumok elhelyezése a pontjel mellett.

4. A szükséges beállítások elvégzése után, az ablakot az OK gombra kattintva kell bezárni. A program rákérdez, hogy az adatok között szerepeljenek e az AutoCAD Map információk is, erre nemmel kell válaszolni. Ha a ponttípus definiálás sikeres volt, akkor a pontjelölő, és az a hozzátartozó attribútum adatok eltűnnek a képernyőről. Ha megnézzük az aktuális ponttípusokat, akkor a listában látható az általunk létrehozott ponttípus.

221. ábra A létrehozott ponttípus automatikusan külön fájlba, a többi ponttípus közé kerül.

17.1.3. Sraff elem használata A sraffozó eszközzel 2D és 3D vonalláncok által határolt területeket lehet sraffozni. Kétdimenziós vonalláncok esetén meg kell adni egy „felső” és egy „alsó” vonalláncot. Ha a vonalláncok helyet cserélnek (töltésből bevágásba mennek vagy fordítva), akkor ezt a funkció automatikusan leköveti. Háromdimenziós vonalláncok esetében ilyen beállítást külön nem kell tenni. A beállítások ablakon a töltés- és bevágássraffozásokhoz tartozó paraméterek külön állíthatók.

222. ábra Egyszerű kétdimenziós vonalláncok.


126/137.



223. ábra Töltés/bevágás sraffozás beállításai.

224. ábra Sraffozott vonalláncok.

17.1.4. Tengelyek menüben található egyéb hasznos parancsok 

22EB távolságra

párhuzamos



22F8

-

nyomvonal saroklekerekítéshez tartozó paramétertábla mozgatása



22H7

-

mintavonal felirat beállítások



22HA

-

mintavonalak létrehozása AutoCAD Civil 3D vagy CGS pontokból



22M5

-

metszet felvétele 3D testekről



22P2B

-

rézsűvonal létrehozása

nyomvonal

létrehozása

adott

nyomvonaltól,

adott

17.1.5. Hossz-szelvény menüben található egyéb hasznos parancsok 

32G9

-

Ideális hossz-szelvény készítése

17.1.6. Keresztszelvény menüben található egyéb hasznos parancsok 

42K4

-

metszet felvétele 3D testekről



41D3

-

milliméter háló illesztése a keresztmetszetekre


127/137.



18. Dokumentálás A Ferrovia kiegészítő alkalmazás nyomtatást előkészítő eszközeivel gyorsan és hatékonyan elkészíthetők a különböző tervezési elemeket megjelenítő papírterek. Az eszközök működésének lényege, hogy a nyomtatási igényektől függően nézetkereteket hozunk létre a helyszínrajzon, a hosszés keresztszelvényeken, majd a program a beállított papírméret, és az elkészített nézetkeretek alapján létrehozza a nyomtatható papírtereket.

18.1. Hossz-szelvény előkészítése nyomtatáshoz A szalagpaletta hossz-szelvény fülének Hossz-szelvény eszközök csoportjában található a Terület megadása parancs. A parancs futtatása után megjelenő ablakban beállítható a nyomtatási papírméret, és annak elrendezése. A szükséges paraméterek beállítása után a nézetkereteket el kell helyezni a hossz-szelvény mentén (a lábléceket nem kell tartalmaznia a keretnek, azokat a program automatikusan hozzáilleszti). A nyomtatási területek kijelölése után a Hossz-szelvény előkészítése nyomtatásra parancsot kell futtatni, és a Keretek nyomtatása papírtérbe ablakon keresztül megadható hogy egyetlen vagy több papírtért szeretnénk létrehozni, illetve kiválasztható a pecsétblokkot tartalmazó fájl. A beállításoknak megfelelően a program elkészíti a papírtereket, az elnevezésben automatikusan megjeleníti a szakaszhatárokat. A papírterek létrejötte után még az oldalbeállításoknál meg kell adni a nyomtatáshoz használni kívánt nyomtató és papírméretet.

225. ábra Hossz-szelvényhez tartozó nyomtatási nézetkeretek beállítása.

226. ábra Nézetkeretek elhelyezése papírtérben.


128/137.



227. ábra Az egyik elkészített papírtér.


129/137.



18.2. Keresztszelvény-nézetek előkészítése nyomtatáshoz A keresztszelvény nézeteket a hossz-szelvényekhez hasonló módon kell nyomtatáshoz előkészíteni. A szükséges eszközök a szalagpaletta Keresztszelvény fülének Eszközök csoportjában találhatók. A Nyomtatási terület megadása ikonra kattintva az alábbi ablak jelenik meg. Itt a terület beállításoknál található különböző funkciókkal megadható, hogy a keresztszelvény nézetek mekkora részei legyenek kinyomtatva. A Határvonallal kijelölt keresztszelvények esetében a tengelytől mért bal és jobboldali távolságok, illetve a megjelenítendő magasságot kell definiálni.

228. ábra Nyomtatandó szelvényterület meghatározása.

A nézetkeretek elkészítése után, a Papírterek előkészítése ikonra kattintva az alábbi ablakon keresztül lehet megadni a nyomtatandó papírméretet, és a különböző elrendezési beállításokat. A hossz-szelvényekhez hasonlóan a Minden rajz a saját elrendezésén paraméter használata esetén ha megtelik a meghatározott papírméret, akkor új elrendezésen folytatja a program a nézetkeretek kiosztását. A Minden rajz egy elrendezésen paraméter használata esetén az összes keresztszelvény nézet egyetlen papírtérben fog megjelenni. A papírterek elnevezései az adott papírtéren megjelenített keresztszelvényszámokból áll.

229. ábra Papírterek létrehozása a keresztszelvény nézetkeretek alapján.


130/137.



230. ábra Egy elkészített papírtér, ahol a keresztszelvény nézeteknek csak a korábban kijelölt területei jelennek meg.


131/137.



19. A Ferrovia által használt fájltípusok Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy milyen kiterjesztésű fájlokat és azokat mire használja a Ferrovia kiegészítő alkalmazás. Fájltípus

Objektum

Leírás

AXS

Nyomvonal

Nyomvonal leíró fájl. Egy fájlban tetszőleges mennyiségű nyomvonalat el lehet helyezni. A fájl kompatibilis a Ferrovia alkalmazás összes verziójával.

CAX

Nyomvonal

Mintavonalak adatait tartalmazó fájl.

IL

Nyomvonal

Kijelölt objektumokhoz tartozó szelvény, távolság és magasság adatokat tartalmazó fájl.

IL

Hossz-szelvény

Kijelölt objektumokhoz tartozó szelvény és magasság adatokat tartalmazó fájl.

IL

Keresztszelvény

Kijelölt objektumokhoz tartozó szelvény, távolság és magasság adatokat tartalmazó fájl.

LON

Nyomvonal

A nyomvonal alapján létrehozott hossztengely adatait tartalmazó fájl.

LS

Hossz-szelvény

A tervezett teljes magassági vonalvezetést (hossz-szelvényi adatok, és keresztmetszetenkénti magassági adatok) tartalmazó fájl.

DIS

Nyomvonal

Tengelytávolságok tartalmazó fájl.

adatait

DIS

Keresztszelvény

Tengelytávolságok tartalmazó fájl.

adatait

CRO

Keresztszelvény

Keresztszelvény nézetben látható metszetek (pl. terep) töréspont adatait tartalmazó fájl.

PIP

Hossz-szelvény

Csővezeték adatokat tartalmazó fájl.

QV

Hossz-szelvény

Földmunka tömegszámítás hossz-szelvényből

TAN

Hossz-szelvény

Magassági vonalvezetés adatait tartalmazó fájl

XML

Nyomvonal

Túlemelés adatokat tartalmazó fájl.

XYZ

Helyszínrajz

Tetszőleges felépítésű pontfájl.


132/137.



20. Ábrajegyzék 1. ÁBRA TELEPÍTÉS ELŐTT A FELHASZNÁLÓI FIÓKOK FELÜGYELETÉT LE KELL KAPCSOLNI .............................................................. 11 2. ÁBRA ÜDVÖZLŐ KÉPERNYŐ. ...................................................................................................................................... 11 4. ÁBRA TELEPÍTÉSI MAPPA KIVÁLASZTÁSA. ...................................................................................................................... 13 5. ÁBRA BEÁLLÍTÁSOK ELLENŐRZÉSE. .............................................................................................................................. 13 6. ÁBRA TELEPÍTÉS VÉGE, PROFIL LÉTREHOZÁSA. ............................................................................................................... 13 7. ÁBRA FELHASZNÁLÓI PROFIL LÉTREHOZÁSA. ................................................................................................................. 14 8. ÁBRA AUTODESK TERMÉK KIVÁLASZTÁSA. .................................................................................................................... 14 9. ÁBRA MEGLÉVŐ PROFIL HASZNÁLATA. ........................................................................................................................ 15 10. ÁBRA ÚJ FELHASZNÁLÓ PROFIL LÉTREHOZÁSA. ............................................................................................................ 15 11. ÁBRA INDÍTÓ IKON. ............................................................................................................................................... 15 12. ÁBRA A SZÁMÍTÓGÉP KÉSZEN ÁLL A HÁLÓZATI LICENCEK KEZELÉSÉRE................................................................................ 16 13. ÁBRA CGS PLUS LICENCKEZELŐ. ............................................................................................................................... 17 14. ÁBRA SOROZATSZÁM MEGADÁSA. ............................................................................................................................ 18 15. ÁBRA LICENCIGÉNYLŐ FÁJL MENTÉSE......................................................................................................................... 18 16. ÁBRA LICENCFÁJL BETÖLTÉSE................................................................................................................................... 18 17. ÁBRA BETÖLTÖTT LICENCFÁJL, AKTÍV LICENCÁLLAPOT. .................................................................................................. 19 18. ÁBRA A LICENCKEZELŐ ÁLLAPOT FÜLE........................................................................................................................ 19 19. ÁBRA ÚJABB VERZIÓ MEGJELENÉSE ESETÉN, A TELEPÍTETT VERZIÓ EGYSZERŰEN FRISSÍTHETŐ. ............................................... 20 20. ÁBRA A SIKERES FRISSÍTÉSI FOLYAMAT VÉGE, AZ ALKALMAZÁS A KORÁBBI INDÍTÓIKONNAL HASZNÁLHATÓ. .............................. 20 21. ÁBRA FERROVIA-HELYSZÍNRAJZ FÜLE...................................................................................................................... 21 22. ÁBRA A CGS PLUS MENÜRENDSZERE ........................................................................................................................ 22 23. ÁBRA A BETÖLTÖTT MENÜ ÉS AZ ELÉRHETŐ ESZKÖZÖK. ................................................................................................. 22 24. ÁBRA ÁLTALÁNOS BEÁLLÍTÁSOK. .............................................................................................................................. 23 25. ÁBRA RENDSZERVÁLTOZÓ MÓDOSÍTÁSA MAGYARÁZÓ ÁBRA SEGÍTSÉGÉVEL. ...................................................................... 23 26. ÁBRA A PROJEKTKEZELŐ. ........................................................................................................................................ 24 27. ÁBRA FELÜLET LÉTREHOZÁSA PONTOKKAL ÉS TÖRÉSVONALAKKAL.................................................................................... 25 28. ÁBRA SZINTVONAL BEÁLLÍTÁSOK. ............................................................................................................................. 25 29. ÁBRA A HELYSZÍNRAJZ FÜL FELÉPÍTÉSE ....................................................................................................................... 26 30. ÁBRA A HELYSZÍNRAJZ FÜL FELÉPÍTÉSE II. ................................................................................................................... 26 31. ÁBRA NYOMVONAL KEZELŐ. ................................................................................................................................... 27 32. ÁBRA NYOMVONAL PARAMÉTEREK ........................................................................................................................... 27 33. ÁBRA NYOMVONAL FELOSZTÁSA KÜLÖNBÖZŐ TERVEZÉSI SEBESSÉGEKKEL ......................................................................... 27 34. ÁBRA HIBASZELVÉNY MEGADÁSA ............................................................................................................................. 27 35. ÁBRA MEGLÉVŐ VONALLÁNC. ................................................................................................................................. 28 36. ÁBRA 22E5 -> HELYSZÍNRAJZI ELEMEKKÉ KONVERTÁLT VONALLÁNC. ............................................................................... 28 37. ÁBRA AZ ELKÉSZÜLT NYOMVONAL. ........................................................................................................................... 28 38. ÁBRA LEKEREKÍTŐ ÍVEK LÉTREHOZÁSA. ...................................................................................................................... 29 39. ÁBRA ÉRINTŐ PARAMÉTEREK MEGADÁSA. .................................................................................................................. 30 40. ÁBRA ÁTMENETI ÍV PARAMÉTEREK MEGADÁSA............................................................................................................ 30 41. ÁBRA ELEMENKÉNTI LÉTREHOZÁS EREDMÉNYE. ........................................................................................................... 31 42. ÁBRA ÉRINTŐ LÉTREHOZÁSA HELYSZÍNRAJZI ELEMEKBŐL................................................................................................ 31 43. ÁBRA NYOMVONALRA SZERKESZTETT ÉRINTŐK. ........................................................................................................... 32 44. ÁBRA SZERKESZTŐ ELEMEK IRÁNYAI .......................................................................................................................... 33 45. ÁBRA ÉRINTŐ ÉS KÖR KÖZÉ ILLESZTHETŐ KOMBINÁCIÓK ................................................................................................ 33 46. ÁBRA ÁTMENETI ÍV - ÍV - ÁTMENETI ÍV BEILLESZTÉSE ÉRINTŐ ÉS KÖR KÖZÉ ......................................................................... 34 47. ÁBRA RÖGZÍTETT ELEMEK KÖZÉ ILLESZTETT ÍVKOMBINÁCIÓ. ........................................................................................... 34 48. ÁBRA AZONOS IRÁNYÚ KÖRÍVEK KÖZÉ ILLESZTHETŐ KOMBINÁCIÓK .................................................................................. 35 49. ÁBRA ELLENTÉTES IRÁNYÚ KÖRÍVEK KÖZÉ ILLESZTHETŐ KOMBINÁCIÓK.............................................................................. 35 50. ÁBRA KÉT ÉRINTŐ KÖZÉ ILLESZTHETŐ KOMBINÁCIÓK .................................................................................................... 35 51. ÁBRA NYOMVONAL INDÍTÁSA ÉRINTŐRŐL .................................................................................................................. 36 52. ÁBRA NYOMVONAL INDÍTÁSA KÖRRŐL ...................................................................................................................... 36 53. ÁBRA EGY LEHETSÉGES HIBAÜZENET, AMIKOR A SZERKESZTŐ ELEMEK ALAPJÁN LÉTREHOZOTT NYOMVONALRA PRÓBÁLJUK LÉTREHOZNI AZ ÉRINTŐ VONALLÁNCOT. .................................................................................................................. 37


133/137.



54. ÁBRA RÖGZÍTETT ELEMEKEN LÉTREHOZOTT NYOMVONAL. ............................................................................................. 37 55. ÁBRA IDEÁLIS NYOMVONAL PARAMÉTEREI. ................................................................................................................ 38 56. ÁBRA NYOMVONAL ADATOK TÁBLÁZATOS MEGJELENÍTÉSE ............................................................................................ 40 57. ÁBRA NYOMVONAL ADATOK BEILLESZTÉSE A RAJZI ÁLLOMÁNYBA. ................................................................................... 40 58. ÁBRA MEGLÉVŐ NYOMVONAL A TELJES MÓDOSÍTANDÓ SZAKASSZAL. .............................................................................. 41 59. ÁBRA A MÓDOSÍTANDÓ SZAKASZ EGY RÉSZE. .............................................................................................................. 41 60. ÁBRA AZ ÉRINTŐ VONALLÁNC, ÉS AZ ÁTFEDETT ELEMEK TÖRLÉSE UTÁNI ÁLLAPOT. .............................................................. 42 61. ÁBRA SZERKESZTETT NYOMVONAL ELEME BEILLESZTÉSÉNEK AZ EREDMÉNYE. ..................................................................... 42 62. ÁBRA KÉT ÁTMENETI ÍV KÖZÉ ILLESZTETT KÖRÍV. .......................................................................................................... 42 63. ÁBRA AZ ÚJ NYOMVONALSZAKASZ BEILLESZTÉSÉNEK VÉGEREDMÉNYE. ............................................................................. 43 64. ÁBRA NYOMVONAL FELIRATOK I. ............................................................................................................................. 43 65. ÁBRA NYOMVONAL FELIRATOK II. ............................................................................................................................ 43 66. ÁBRA NYOMVONALHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB FELIRATOK. ............................................................................................... 44 67. ÁBRA TÚLEMELÉS SZÁMÍTÁSA.................................................................................................................................. 45 68. ÁBRA TÚLEMELÉS SZERKESZTÉSE. ............................................................................................................................. 46 69. ÁBRA TÚLEMELÉS ÁBRA A HOSSZ-SZELVÉNYBEN. ......................................................................................................... 46 70. ÁBRA TÚLEMELÉS ÁBRA TÖRÉSPONTJÁNAK SZERKESZTÉSE.............................................................................................. 47 71. ÁBRA COSINUS TÚLEMELÉS ÁTMENET JELÖLÉSE A TÚLEMELÉS ÁBRÁBAN. .......................................................................... 47 72. ÁBRA KITÉRŐ BEILLESZTÉSE. .................................................................................................................................... 48 73. ÁBRA EGYENES KITÉRŐ TENGELYÁBRÁJA. ................................................................................................................... 48 74. ÁBRA ÍVESÍTETT KITÉRŐ TENGELYÁBRÁJA.................................................................................................................... 49 75. ÁBRA ÚJ KITÉRŐ LÉTREHOZÁSA A KATALÓGUSBAN. ...................................................................................................... 49 76. ÁBRA KITÉRŐ KATALÓGUS XML FÁJLBAN. .................................................................................................................. 50 77. ÁBRA KITÉRŐ JELENTÉS TÁBLÁZAT BEILLESZTÉSE .......................................................................................................... 50 78. ÁBRA EGY LEHETSÉGES KITÉRŐJELENTÉS TÁBLÁZAT....................................................................................................... 50 79. ÁBRA SAJÁT KITÉRŐTÁBLÁZAT IS LÉTREHOZHATÓ ......................................................................................................... 51 80. ÁBRA PÁRHUZAMOS NYOMVONALAK. ....................................................................................................................... 51 81. ÁBRA KITÉRŐHAJLÁS ÁBRÁZOLÁSA. ........................................................................................................................... 51 82. ÁBRA 1-ES SZÁMÚ KITÉRŐ ELHELYEZÉSE ..................................................................................................................... 52 83. ÁBRA 2-ES SZÁMÚ KITÉRŐ ELHELYEZÉSE..................................................................................................................... 52 84. ÁBRA A SZERKESZTŐVONAL TÖRLÉSE UTÁNI ÁLLAPOT. .................................................................................................. 53 85. ÁBRA AZ ÖSSZEKAPCSOLT KITÉRŐK. .......................................................................................................................... 53 86. ÁBRA MINTAVONALAK ELHELYEZÉSE EGYENLŐ TÁVOLSÁGOKRA. 87. ÁBRA ADOTT TÁVOLSÁGRA, PONTOKON, VONALLÁNC MENTÉN FELVETT MINTAVONALAK. 54 88. ÁBRA SZÁMÍTOTT TÁVOLSÁGOK TÁROLÁSA KÜLSŐ FÁJLBAN. .......................................................................................... 55 89. ÁBRA 1. LÉPÉS, MINTAVONALAK LÉTREHOZÁSA A FŐVÁGÁNYRA, A KORÁBBAN ISMERTETETT MÓDSZERREL. ............................. 55 90. ÁBRA A KIJELÖLT MINTAVONALAKRA LÉTREHOZOTT TÖRÉSEK ......................................................................................... 56 91. ÁBRA MINTAVONALAK ÁTNEVEZÉSE. ........................................................................................................................ 57 92. ÁBRA MINTAVÉTEL FUTTATÁSA SZALAGPALETTÁRÓL. ................................................................................................... 57 93. ÁBRA FELÜLETMODELL KIVÁLASZTÁSA. ...................................................................................................................... 57 94. ÁBRA MINTAVÉTEL EREDMÉNYE AZ OBJEKTUM MEGTEKINTŐBEN. ................................................................................... 58 95. ÁBRA RÉGEBBI VERZIÓVAL KÉSZÜLT MINTAVONALAK KONVERTÁLÁSA. .............................................................................. 58 96. ÁBRA HOSSZ-SZELVÉNY NÉZET LÉTREHOZÁSA. ............................................................................................................. 59 97. ÁBRA A HOSSZ-SZELVÉNY NÉZET LÁBLÉC SZERKESZTŐJE. ................................................................................................ 60 98. ÁBRA FELHASZNÁLÓI LÁBLÉC BESZÚRÁSA ................................................................................................................... 60 99. ÁBRA HOSSZ-SZELVÉNY NÉZET TEREP HOSSZ-SZELVÉNNYEL. ........................................................................................... 60 100. ÁBRA HELYSZÍNRAJZI ADATOK BEILLESZTÉSE A HOSSZ-SZELVÉNY NÉZETBE........................................................................ 61 101. ÁBRA HOSSZ-SZELVÉNY RAJZOLÁSA RÖGZÍTETT PARAMÉTEREKKEL. ................................................................................ 61 102. ÁBRA MAGASSÁGI LEKEREKÍTŐ ÍV. .......................................................................................................................... 62 103. ÁBRA HOSSZ-SZELVÉNY ÉRINTŐJÉNEK SZERKESZTÉSE. ................................................................................................. 62 104. ÁBRA MAGASSÁGI LEKEREKÍTŐ ÍV SZERKESZTÉSE........................................................................................................ 63 105. ÁBRA A TEREP HOSSZ-SZELVÉNYT ÉS AZ ÍVADATOKAT TARTALMAZÓ VÁGÁNYKAPCSOLATI HOSSZ-SZELVÉNY NÉZET. .................. 64 106. ÁBRA A FOLYÓPÁLYÁK HOSSZ-SZELVÉNYEINEK MEGJELENÍTÉSE. .................................................................................... 64 107. ÁBRA AZ AUTOMATIKUS MÓDON LÉTREHOZOTT TERVEZETT HOSSZ-SZELVÉNY .................................................................. 65 108. ÁBRA ÁROKFELIRATOK ELHELYEZÉSE ....................................................................................................................... 65 109. ÁBRA CSŐVEZETÉK HOSSZ-SZELVÉNY RAJZOLÁSA PARAMÉTEREKKEL. .............................................................................. 66 110. ÁBRA CSŐVEZETÉKEK ÉS AKNÁK MEGJELENÍTÉSE HOSSZ-SZELVÉNY NÉZETBEN................................................................... 66


134/137.



111. ÁBRA AUTOCAD CIVIL 3D CSŐVEZETÉKEK MEGJELENÍTÉSE A FERROVIA HOSSZ-SZELVÉNY NÉZETBEN.................................... 67 112. ÁBRA AUTOCAD CIVIL 3D CSŐVEZETÉKEK ÉS AKNÁK MEGJELENÍTÉSE A HOSSZ-SZELVÉNYBEN. ............................................ 67 113. ÁBRA A SZERKESZTŐ VONALAK MEGKÖNNYÍTIK A HOSSZ-SZELVÉNY TERVEZÉST................................................................. 68 114. ÁBRA PARAMÉTEREK MEGADÁSA EGY PONT ÁBRÁZOLÁSÁHOZ. ..................................................................................... 68 115. ÁBRA PONTFELIRATHOZ TARTOZÓ ELŐ- ÉS UTÓTAGOK MEGADÁSA. ............................................................................... 69 116. ÁBRA A HOSSZ-SZELVÉNY RAJZOLÁSA CSOPORTON BELÜL TALÁLHATÓ FUNKCIÓK. ............................................................ 69 117. ÁBRA TERVEZETT HOSSZTENGELY KIEGÉSZÍTŐ FELIRATOK NÉLKÜL. ................................................................................. 70 118. ÁBRA TERVEZETT HOSSZTENGELY ESÉSVISZONY ÁBRÁVAL, SAROKPONTOK MAGASSÁGI JELÖLÉSEKKEL, LEKEREKÍTŐ ÍVEK KEZDŐ ÉS VÉGPONTJAINAK JELÖLÉSÉVEL, ÉS TERVEZETT MAGASSÁGI MEGÍRÁSOK 10 MÉTERENKÉNT. ................................................ 70 119. ÁBRA ELEMEK MEGJELENÍTÉSE HOSSZ-SZELVÉNYBEN. ................................................................................................. 70 120. ÁBRA HOSSZ-SZELVÉNYVETÍTÉS BEÁLLÍTÁSI LEHETŐSÉGEI............................................................................................. 71 121. ÁBRA OSZTÁS ÉS A MERŐLEGES VETÍTÉS BEÁLLÍTÁSI LEHETŐSÉGEI. ................................................................................ 71 122. ÁBRA ESÉS FELIRATOK .......................................................................................................................................... 72 123. ÁBRA MAGASSÁGI FELIRAT ................................................................................................................................... 72 124. ÁBRA TÁVOLSÁG FELIRATOK .................................................................................................................................. 72 125. ÁBRA MAGASSÁGJELÖLŐ SZIMBÓLUMOK ................................................................................................................. 72 126. ÁBRA TETSZŐLEGES VONALLÁNC FELIRATOZÁSA FELHASZNÁLÓ LÁBLÉCBEN. ..................................................................... 73 127. ÁBRA KERESZTSZELVÉNY NÉZETEK LÉTREHOZÁSA. ...................................................................................................... 74 128. ÁBRA SÍNKORONA SZINTEK BEILLESZTÉSE A METSZETEKBE. ........................................................................................... 75 129. ÁBRA FELÉPÍTMÉNY BEILLESZTÉSE........................................................................................................................... 75 130. ÁBRA RÉZSŰ ESZKÖZÖK. ....................................................................................................................................... 77 131. ÁBRA MAXIMÁLIS RÉZSŰHAJLÁS A NÉMET SZABVÁNYHOZ. ........................................................................................... 77 132. ÁBRA MEGTÖRT RÉZSŰ PARAMÉTEREI. .................................................................................................................... 77 133. ÁBRA KÉT LEHETSÉGES RÉZSŰ KIALAKÍTÁS................................................................................................................. 78 134. ÁBRA KÜLÖNBÖZŐ MÓDOKON KÉSZÍTHETŐ EL A RÉZSŰLÉPCSŐZÉS................................................................................. 78 135. ÁBRA LÉPCSŐZÖTT RÉZSŰ MEGJELENÍTÉSE. A MÉRETVONALAKAT CSAK AZ ELLENŐRZÉS MIATT TETTEM RÁ AZ ÁBRÁRA.............. 79 136. ÁBRA TÖLTÉSLÁB LEKEREKÍTÉSE 1........................................................................................................................... 79 137. ÁBRA TÖLTÉSLÁB LEKEREKÍTÉSE 2........................................................................................................................... 79 138. ÁBRA VÉDŐRÉTEG VAGY EGYÉB RÉTEG VALAMELY SÍKJÁNAK LÉTREHOZÁSA. ..................................................................... 80 139. ÁBRA VÉDŐRÉTEG ÁBRÁZOLÁSA A KÉT RÉZSŰ KÖZÖTT................................................................................................. 80 140. ÁBRA HUMUSZTERÍTÉS ALKOTÓELEMEKRE................................................................................................................ 81 141. ÁBRA HUMUSZTERÍTÉS VAGY PÁRHUZAMOS RÉTEG(EK) LÉTREHOZÁSA. .......................................................................... 81 142. ÁBRA ÁROK PARAMÉTEREI. ................................................................................................................................... 82 143. ÁBRA ÍVESÍTETT ÁROK MEGJELENÍTÉSE. AZ AROK_1_J_IP PONTOT LEHET MAGASSÁGILAG VEZÉRELNI. ............................... 82 144. ÁBRA SZIVÁRGÓ BEILLESZTÉSE ............................................................................................................................... 83 145. ÁBRA FELVETT KIINDULÓ ÁLLAPOT, AZ UTOLSÓ ELEM SZÉLSŐ PONTJÁT EGY FERDE VONALLAL JELÖLTEM. ............................... 84 146. ÁBRA A 142-ES ÁBRÁN MEGADOTT PARAMÉTEREK ALAPJÁN EZ AZ EREDMÉNY. MIVEL A B PARAMÉTERNEK A 0 ÉRTÉKET ADTAM, EZÉRT AZ A PONT VÍZSZINTES ÉRTELEMBEN PONTOSAN AZ UTOLSÓ ELEM VÉGPONTJA ALÁ KERÜLT. ...................................... 84 147. ÁBRA B = 1 ESETÉN AZ UTOLSÓ ELEM SZÉLSŐ PONTJÁTÓL 1 MÉTERRE KERÜLT A SZIVÁRGÓ A PONTJA. .................................. 84 148. ÁBRA VONAL ELEM BEILLESZTÉSE. .......................................................................................................................... 85 149. ÁBRA PONT ELEM BEILLESZTÉSE. ............................................................................................................................ 85 150. ÁBRA BLOKK BEILLESZTÉSE .................................................................................................................................... 86 151. ÁBRA AUTOCAD-BEN KÉSZÍTETT OSZLOP. ................................................................................................................ 86 152. ÁBRA A BEILLESZTETT AUTOCAD ELEM ................................................................................................................... 86 153. ÁBRA PONTADATOK MEGÍRÁSA A LÁBLÉCEKBE. ......................................................................................................... 87 154. ÁBRA MINTAFELIRATOK A KERESZTSZELVÉNYEN......................................................................................................... 88 155. ÁBRA A JOBBOLDALI ÁROK MAGASSÁGÁT FOGJUK VEZÉRELNI HOSSZ-SZELVÉNNYEL. .......................................................... 88 156. ÁBRA VEZÉRLŐVONALAK BERAJZOLÁSA HOSSZ-SZELVÉNYBE. ........................................................................................ 89 157. ÁBRA KERESZTSZELVÉNYEKBŐL MENTETT IL FÁJL. ...................................................................................................... 89 158. ÁBRA JOBBOLDALI ÁROK HOSSZ-SZELVÉNYÉNEK MEGJELENÍTÉSE. .................................................................................. 90 159. ÁBRA MÓDOSÍTOTT ÁROK HOSSZ-SZELVÉNY. ............................................................................................................ 90 160. ÁBRA VEZÉRLŐPONT VETÍTÉSE HOSSZ-SZELVÉNYBŐL KERESZTSZELVÉNYEKBE.................................................................... 91 161. ÁBRA A VEZÉRLŐPONT A HOSSZ-SZELVÉNNYEL EGYEZŐ MAGASSÁGON A TENGELYBEN. ...................................................... 91 162. ÁBRA HOSSZ-SZELVÉNNYEL VEZÉRELT ÁROKMAGASSÁG. ............................................................................................. 92 163. ÁBRA METSZÉSPONTOK MEGADÁSA. ...................................................................................................................... 93 164. ÁBRA METSZÉSPONTOK MENTÉSE KÜLSŐ FÁJLBA. A KÜLÖNBÖZŐ METSZÉSPONTOK KIJELÖLÉSÉVEL LEHET MEGADNI, HOGY MELYIK PONTOK KERÜLJENEK A LEÍRÓ FÁJLBA. ..................................................................................................................... 93


135/137.



165. ÁBRA METSZÉSPONTOK HELYSZÍNRAJZI MEGJELENÍTÉSE. ............................................................................................. 94 166. ÁBRA METSZÉSVONALAK VETÍTÉSE A HELYSZÍNRAJZRÓL HOSSZ-SZELVÉNYBE. ................................................................... 95 167. ÁBRA RÖGZÍTETT MAKRÓ MENTÉSE ........................................................................................................................ 96 168. ÁBRA RÖGZÍTETT MAKRÓ FUTTATÁSA...................................................................................................................... 96 169. ÁBRA PÁRHUZAMOS VÁGÁNY BEILLESZTÉSE A MEGLÉVŐ KERESZTMETSZETEKBE. .............................................................. 97 170. ÁBRA TÖBB VÁGÁNY SZERKESZTÉSE A KERESZTMETSZETEKBEN. AZ A SZERKESZTHETŐ, AMELYIKET KIJELÖLJÜK (AKÁR TÖBBET IS KI LEHET JELÖLNI). ................................................................................................................................................. 98 171. ÁBRA PÁRHUZAMOS VÁGÁNYOK MEGJELENÍTÉSE AZONOS HOSSZ-SZELVÉNNYEL 1. ........................................................... 98 172. ÁBRA PÁRHUZAMOS VÁGÁNYOK MEGJELENÍTÉSE AZONOS HOSSZ-SZELVÉNNYEL 2. ........................................................... 99 173. ÁBRA PÁRHUZAMOS VÁGÁNYOK MEGJELENÍTÉSE KÜLÖNBÖZŐ HOSSZ-SZELVÉNYEKKEL 1. ................................................... 99 174. ÁBRA PÁRHUZAMOS VÁGÁNYOK MEGJELENÍTÉSE KÜLÖNBÖZŐ HOSSZ-SZELVÉNYEKKEL 2. ................................................. 100 175. ÁBRA TÖMEGSZÁMÍTÁSHOZ HASZNÁLT ANYAGOK. ................................................................................................... 101 176. ÁBRA ÚJ ANYAG LÉTREHOZÁSA. ........................................................................................................................... 101 177. ÁBRA ÁGYAZATI RÉTEG TÖMEGSZÁMÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BEÁLLÍTÁSOK. ..................................................................... 101 178. ÁBRA TÖMEGSZÁMÍTÁSOK VÉGREHAJTÁSA, EREDMÉNYEK KIÍRATÁSA. .......................................................................... 102 179. ÁBRA STANDARD MÓDSZER. ............................................................................................................................... 103 180. ÁBRA ELLING MÓDSZER. ..................................................................................................................................... 104 181. ÁBRA TÖMEGSZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK MEGJELENÍTÉSE A KERESZTSZELVÉNYBEN. ........................................................... 104 182. ÁBRA TÖMEGSZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK MEGJELENÍTÉSE A RAJZBAN, TÁBLÁZATOS FORMÁBAN. .......................................... 105 183. ÁBRA A TERÜLETHATÁROLÓ PONTOK KIÍRATÁSA KERESZTSZELVÉNY NÉZETEKBE, ÉS KÜLSŐ FÁJLBA. ..................................... 105 184. ÁBRA TERÜLETSZÁMÍTÁSHOZ HASZNÁLT PONTOK MEGJELENÍTÉSE KERESZTSZELVÉNY NÉZETEKBEN. .................................... 106 185. ÁBRA A KÜLÖNBÖZŐ TÖMEGSZÁMÍTÁSOKHOZ HASZNÁLT TERÜLETEK ADATAINAK MEGJELENÍTÉSE KERESZTSZELVÉNY NÉZETEKBEN. .................................................................................................................................................................... 106 186. ÁBRA A TÖLTÉS ÉS BEVÁGÁS ANYAGOK, SZAKASZONKÉNTI TALAJTÍPUSOK ÉS DEPÓK DEFINIÁLSA A TÖMEGDIAGRAMHOZ. ........ 107 187. ÁBRA EGY LEHETSÉGES TÖMEGDIAGRAM ............................................................................................................... 107 188. ÁBRA A HELYBEN SZÁLLÍTHATÓ RÉSZ MEGJELENÍTÉSE. ............................................................................................... 108 189. ÁBRA FELMÉRT PONTOK MEGJELENÍTÉSE AUTOCAD CIVIL 3D-BEN............................................................................. 110 190. ÁBRA PONTCSOPORT EXPORTÁLÁSA XML FORMÁTUMBA. ........................................................................................ 110 191. ÁBRA A FERROVIA XML -> CGS KONVERTERE........................................................................................................ 111 192. ÁBRA KONVERTÁLÁS UTÁN AZ XYZ PONTFÁJL. ........................................................................................................ 111 193. ÁBRA XYZ PONTFÁJL BEOLVASÁSA........................................................................................................................ 112 194. ÁBRA A BEOLVASOTT PONTOK MEGJELENÍTÉSE........................................................................................................ 112 195. ÁBRA A LÉTREHOZOTT PONTFÁJL, A D OSZLOPBA BEILLESZTETT KERESZTSZELVÉNY SZÁMOKKAL. ........................................ 113 196. ÁBRA TETSZŐLEGES ASCII FÁJLTÍPUS DEFINIÁLÁSA. ................................................................................................. 113 197. ÁBRA IDEÁLIS NYOMVONAL BEÁLLÍTÁSAI, AZONOS ATTRIBÚTUMÚ PONTOK HASZNÁLATA ESETÉN. ...................................... 114 198. ÁBRA A FELMÉRT PONTOK ALAPJÁN LÉTREHOZOTT IDEÁLIS NYOMVONAL. ..................................................................... 115 199. ÁBRA HOSSZ- ÉS KERESZTSZELVÉNY ADATOK MENTÉSE A FELMÉRT PONTOKBÓL.............................................................. 115 200. ÁBRA MINTAVONALAK LÉTREHOZÁSA KIEGYENLÍTÉS NÉLKÜL. ..................................................................................... 116 201. ÁBRA MINTAVONALAK LÉTREHOZÁSA 2D KIEGYENLÍTÉSSEL. ...................................................................................... 116 202. ÁBRA A HOSSZ-SZELVÉNY HELYÉNEK MEGADÁSA. .................................................................................................... 117 203. ÁBRA A METSZETEKHEZ TARTOZÓ ADATFÁJLOK ELKÉSZÍTÉSE KÖZBEN A PROGRAM ÖSSZEKÖTI AZ AZONOS METSZETHEZ TARTOZÓ PONTOKAT. ..................................................................................................................................................... 117 204. ÁBRA MEGLÉVŐ SÍNKORONA-SZINTEK ÁBRÁZOLÁSÁNÁL A HUMUSZRÉTEG VASTAGSÁGÁNAK ÉRTÉKÉT CÉLSZERŰ 0-RA ÁLLÍTANI. .................................................................................................................................................................... 118 205. ÁBRA A MEGLÉVŐ ÉS A TERVEZETT PÁLYA MEGJELENÍTÉSE KERESZTSZELVÉNYBEN. .......................................................... 118 206. ÁBRA CRO FÁJL MEGADÁSA AZ ELEMZÉS ELVÉGZÉSÉHEZ. .......................................................................................... 119 207. ÁBRA AZ ELEMZÉS EREDMÉNYEI, A VÍZSZINTES ÉS MAGASSÁGI ELTÉRÉSEK JELÖLÉSE (AZ ÉRTÉKEK MÉTERBEN ÉRTENDŐK). ....... 119 208. ÁBRA SZÁMÍTOTT ÉRTÉKEK MEGJELENÍTÉSE A HOSSZ-SZELVÉNY LÁBLÉCEKBEN................................................................ 120 209. ÁBRA VÍZSZINTES ÉS MAGASSÁGI MOZGÁSOK MEGJELENÍTÉSE GRAFIKONOKKAL, A HOSSZ-SZELVÉNY NÉZET FÖLÖTT. .............. 120 210. ÁBRA PÁLYAMOZGÁS FELIRATOZÁSA KERESZTSZELVÉNYEKBEN. ................................................................................... 120 211. ÁBRA EREDMÉNYEK MEGJELENÍTÉSE KERESZTSZELVÉNY-NÉZETBEN .............................................................................. 121 212. ÁBRA ELEMZÉSI ADATOK EXPORTÁLÁSA PLASSER & THEURER MUNKAGÉP SZÁMÁRA....................................................... 122 213. ÁBRA A MUNKAGÉP SZÁMÁRA EXPORTÁLT PÁLYAGEOMETRIA ADATOK. ........................................................................ 122 214. ÁBRA A MUNKAGÉP SZÁMÁRA EXPORTÁLT PÁLYAMOZGÁSI ADATOK. ........................................................................... 123 215. ÁBRA EREDMÉNYEK MEGJELENÍTÉSE A MUNKAGÉP WINALC ALKALMAZÁSÁBAN. ........................................................... 123 216. ÁBRA MEGRAJZOLT SAJÁT PONTJELÖLŐ. ................................................................................................................ 124 217. ÁBRA PONTADATOK MEGADÁSA. ......................................................................................................................... 125


136/137.



218. ÁBRA ÚJ ATTRIBÚTUM LÉTREHOZÁSA. ................................................................................................................... 125 219. ÁBRA AZ ÚJ PONTTÍPUSHOZ RENDELT ATTRIBÚTUMOK. ............................................................................................. 125 220. ÁBRA ATTRIBÚTUMOK ELHELYEZÉSE A PONTJEL MELLETT. .......................................................................................... 126 221. ÁBRA A LÉTREHOZOTT PONTTÍPUS AUTOMATIKUSAN KÜLÖN FÁJLBA, A TÖBBI PONTTÍPUS KÖZÉ KERÜL................................ 126 222. ÁBRA EGYSZERŰ KÉTDIMENZIÓS VONALLÁNCOK. ..................................................................................................... 126 223. ÁBRA TÖLTÉS/BEVÁGÁS SRAFFOZÁS BEÁLLÍTÁSAI. .................................................................................................... 127 224. ÁBRA SRAFFOZOTT VONALLÁNCOK. ...................................................................................................................... 127 225. ÁBRA HOSSZ-SZELVÉNYHEZ TARTOZÓ NYOMTATÁSI NÉZETKERETEK BEÁLLÍTÁSA.............................................................. 128 226. ÁBRA NÉZETKERETEK ELHELYEZÉSE PAPÍRTÉRBEN. .................................................................................................... 128 227. ÁBRA AZ EGYIK ELKÉSZÍTETT PAPÍRTÉR. .................................................................................................................. 129 228. ÁBRA NYOMTATANDÓ SZELVÉNYTERÜLET MEGHATÁROZÁSA...................................................................................... 130 229. ÁBRA PAPÍRTEREK LÉTREHOZÁSA A KERESZTSZELVÉNY NÉZETKERETEK ALAPJÁN. ............................................................. 130 230. ÁBRA EGY ELKÉSZÍTETT PAPÍRTÉR, AHOL A KERESZTSZELVÉNY NÉZETEKNEK CSAK A KORÁBBAN KIJELÖLT TERÜLETEI JELENNEK MEG. .................................................................................................................................................................... 131


137/137.

Ferrovia felhasználói kézikönyv készítette: Kiss Károly, a Ferrovia 2014-es magyar verziója alapján. Szerzői jog: VARINEX Zrt. Minden jog fenntartva

Recommend Documents