Ferrovia felhasználói kézikönyv készítette: Kiss Károly, a Ferrovia 2011-es magyar verziója alapján. Szerzői jog: VARINEX Zrt. Minden jog fenntartva

Ferrovia felhasználói kézikönyv készítette: Kiss Károly, a Ferrovia ® 2011-es magyar verziója alapján Szerzői jog: VARINEX Zrt. © Minden jog fenntartva

Ferrovia 2011 vasúti pályatervező és karbantartó alkalmazás

Felhasználói kézikönyv v1.0

Tartalom 1.

A Ferrovia kiegészítő alkalmazás telepítése ................................................................................. 6 1.1.

Rendszerigény (32 bit) .............................................................................................................. 6

1.2.

Rendszerigény (64 bit) .............................................................................................................. 7

1.3.

A telepítés végrehajtása ........................................................................................................... 8

2.

Profil létrehozása ..........................................................................................................................10

3.

Hálózati licenckezelő telepítése ...................................................................................................12 3.1.

4.

Hálózati licenckezelő telepítéséhez szükséges eszközök ........................................................ 12

A Ferrovia aktiválása ....................................................................................................................13 4.1.

Egyedi licenc aktiválása .......................................................................................................... 13

4.1.1.

Kód és jelszó fül .............................................................................................................. 13

4.1.2.

Állapot fül ........................................................................................................................ 15

4.2.

A hálózati licenc szerver és a kliensgépek aktiválása .............................................................. 16

5.

A Ferrovia kiegészítő alkalmazás frissítése.................................................................................17

6.

Kezelő felület.................................................................................................................................18

7.

Általános beállítások.....................................................................................................................20

8.

Projekt kezelés ..............................................................................................................................21

9.

Nyomvonal tervezés .....................................................................................................................22 9.1.

Nyomvonal készítő eszközök .................................................................................................. 22

9.1.1.

Meglévő vonallánc konvertálása nyomvonallá ................................................................. 23

9.1.2.

Nyomvonal létrehozása érintőkkel ................................................................................... 25

9.1.3.

Nyomvonal létrehozása elemenként ................................................................................ 26

9.1.4.

Ideális nyomvonal létrehozása ........................................................................................ 29

9.1.5.

Nyomvonal importálása/exportálása ................................................................................ 30

9.2.

Nyomvonal módosítása .......................................................................................................... 30

9.2.1.

Nyomvonal módosítása alap parancsokkal ...................................................................... 30

9.2.2.

Nyomvonal módosítása szerkesztő elemekkel................................................................. 31

9.2.3.

Nyomvonal elemek beillesztése meglévő nyomvonalba ................................................... 32

9.3.

Nyomvonalhoz kapcsolódó feliratok ........................................................................................ 36

9.4.

Túlemelések kezelése ............................................................................................................ 37

10. Kitérők ...........................................................................................................................................40 10.1.

Kitérők kezelése ..................................................................................................................... 40

10.2.

Egyszerű vágánykapcsolat létrehozása helyszínrajzon ........................................................... 43

11. Mintavonalak kezelése ..................................................................................................................46 11.1.

Mintavonalak létrehozása ....................................................................................................... 46

11.1.1.

Párhuzamos vágányok kezelése, azonos irányú nyomvonalak esetén ............................. 47

11.1.2.

Párhuzamos vágányok kezelése, eltérő irányú nyomvonalak esetén ............................... 48

11.2.

Mintavonal feliratok szerkesztése............................................................................................ 50

11.3.

Mintavétel felületből hossz- és keresztszelvényekhez ............................................................. 50

12. Hossz-szelvény tervezés ..............................................................................................................52 12.1.

Hossz-szelvény nézet létrehozása .......................................................................................... 52

12.2.

Tervezett pálya hossz-szelvényének létrehozása és módosítása ............................................ 54

VARINEX Informatikai Zrt. oldal

2/114.



12.2.1.

Szerkesztő vonalak ......................................................................................................... 56

12.2.2.

Tervezett hossz-szelvényhez tartozó felirat beállítások .................................................... 56

12.3.

Helyszínrajzi és keresztszelvény elemek vetítése hossz-szelvénybe ....................................... 57

12.4.

Hossz-szelvény feliratok ......................................................................................................... 58

13. Keresztszelvény tervezés .............................................................................................................60 13.1.

Keresztszelvény nézetek létrehozása ..................................................................................... 60

13.1.1.

Terepadatok megjelenítése ............................................................................................. 60

13.1.2.

Sínkorona szintek megjelenítése ..................................................................................... 61

13.2.

Vágány, ágyazat, alépítmény megjelenítése ........................................................................... 61

13.3.

Beépített keresztszelvény elemek használata ......................................................................... 62

13.3.1.

Rézsűk kezelése ............................................................................................................. 63

13.3.2.

Rézsűláb lekerekítések ................................................................................................... 64

13.3.3.

Védőréteg létrehozása .................................................................................................... 65

13.3.4.

Humuszterítés alkotóelemekre ........................................................................................ 66

13.3.5.

Árkok, szivárgók, folyókák kezelése ................................................................................ 67

13.3.6.

Vonal és pont elem ......................................................................................................... 68

13.4.

AutoCAD elemek használata .................................................................................................. 69

13.5.

Keresztszelvény elemek szerkesztése .................................................................................... 70

13.6.

Keresztszelvény elemek feliratozása....................................................................................... 71

13.7.

Keresztszelvény elemek magassági vezérlése ........................................................................ 72

13.8.

Helyszínrajzi elemek megjelenítése keresztszelvényekben ..................................................... 76

13.9.

Keresztszelvény elemek megjelenítése helyszínrajzon............................................................ 76

13.10. Makrók használata.................................................................................................................. 76 13.11. Párhuzamos vágányok ábrázolása ......................................................................................... 77 13.12. Tömegszámítás keresztszelvények alapján............................................................................. 81 13.12.1. Anyagok létrehozása és szerkesztése ............................................................................. 81 13.12.2. Területek kijelölése ......................................................................................................... 82 13.12.3. Tömegszámítás elvégzése, eredmények kiíratása........................................................... 83 14. Vágányszabályozási-terv készítése felmérés alapján .................................................................87 14.1.

Nyomvonal tervezése ............................................................................................................. 87

14.1.1.

Felmérés beolvasása ...................................................................................................... 87

14.1.2.

A helyszínrajzi vonalvezetés, és a túlemelés tervezése ................................................... 92

14.2.

Magassági vonalvezetés tervezése ......................................................................................... 95

14.3.

Keresztszelvények megjelenítése ........................................................................................... 96

14.4.

A meglévő és tervezett pálya közötti eltérések elemzése és megjelenítése ............................. 97

14.5.

Kimeneti fájlok készítése Plasser & Theurer munkagép számára ............................................ 99

15. Egyéb helyszínrajzi eszközök.....................................................................................................102 15.1.

Ponteszközök ....................................................................................................................... 102

15.1.1. 15.2.

Ponttípusok ................................................................................................................... 102

Sraff elem használata ........................................................................................................... 104

16. Dokumentálás .............................................................................................................................106 16.1.

Hossz-szelvény előkészítése nyomtatáshoz.......................................................................... 106


3/114.


16.2.


Keresztszelvény-nézetek előkészítése nyomtatáshoz ........................................................... 108

17. A Ferrovia által használt fájltípusok ...........................................................................................110 18. Ábrajegyzék.................................................................................................................................111


4/114.




5/114.



1. A Ferrovia kiegészítő alkalmazás telepítése A Ferrovia kiegészítő alkalmazás 2011-es verzióa az alábbi Autodesk alkalmazásokra telepíthető: 

AutoCAD® 2010 vagy újabb;



AutoCAD® Map 3D® 2010 vagy újabb;



AutoCAD® Civil 3D® 2010 vagy újabb;



Autodesk® Land Desktop Companion® 2008 vagy újabb.

1.1. Rendszerigény (32 bit) Mivel a Ferrovia egy kiegészítő alkalmazás, ezért a rendszerigény megegyezik annak a szoftvernek a rendszerigényével, amelyikre telepítjük. Operációs rendszer 

Microsoft® Windows® 7 Enterprise, Ultimate, Professional vagy Home Premium (32 bit);



Microsoft® Windows Vista® Enterprise (SP1 vagy SP2, 32 bit);



Microsoft® Windows® XP Professional (SP3, 32 bit)

Böngésző 

Microsoft® Internet Explorer® 7.0 vagy újabb

Processzor (CPU) 

Intel® Pentium® 4 vagy AMD Athlon®, 3.0 Ghz vagy gyorsabb



Intel® vagy AMD® dual core, 2.0 Ghz vagy gyorsabb

Memória (RAM) 

4 GB RAM

Képernyő felbontás 

1280x1024 true color videókártya 128 MB vagy több memóriával



Pixel Shader 3.0 vagy újabb



Direct3D munkaállomás osztályú grafikus kártya



1600x1200 vagy nagyobb felbontás ajánlott



Többmonitoros üzemmód támogatott

Merevlemez 

7 GB a telepítéshez + 2GB szabad lemezterület telepítés után

Média író/olvasó 

DVD meghajtó


6/114.



1.2. Rendszerigény (64 bit) Operációs rendszer 

Microsoft Windows 7 Enterprise, Ultimate, Professional vagy Home Premium (64 bit);



Microsoft Windows Vista Enterprise, Business, Ultimate (SP1 vagy SP2, 64 bit);



Microsoft Windows XP Professional x64 Edition (SP2, 64 bit)



Microsoft Windows 7 ajánlott



Microsoft Windows Vista memóriakezelése jobb, mint a Microsoft Windows XP-nek



A 64 bites operációs rendszer használata ajánlott, a 32 bites rendszerek memóriakezelésének korlátai miatt

Böngésző 

Microsoft Internet Explorer 7.0 vagy újabb

Processzor (CPU) 

AMD Athlon 64, AMD Opteron®, Intel® Xenon® Intel EM64T támogatással, Intel Pentium 4 Intel EM64T támogatással

Memória (RAM) 

4 GB RAM minimum (8GB ajánlott)

Képernyő felbontás 

1280x1024 true color videókártya 128 MB vagy több memóriával



Pixel Shader 3.0 vagy újabb



Direct3D munkaállomás osztályú grafikus kártya



1600x1200 vagy nagyobb felbontás ajánlott



Többmonitoros üzemmód támogatott

Merevlemez 

7 GB a telepítéshez + 2GB szabad lemezterület telepítés után

Média író/olvasó 

DVD meghajtó


7/114.



1.3. A telepítés végrehajtása A telepítés megkezdése előtt a Felhasználói fiókok felügyeletét célszerű kikapcsolni, majd a telepítés, profillétrehozás és az első indítás után visszakapcsolható. Az egyedi (SLM) és hálózatos (NLM) verziók telepítése ugyanúgy zajlik, eltérés csak a telepített verziók aktiválásánál van. Mivel a Ferrovia nem önálló alkalmazás, ezért a telepítésének megkezdése előtt már a számítógépen kell lennie egy használatra kész AutoCAD Civil 3D 2010-es, vagy újabb verziójú alkalmazásnak. A Ferrovia telepítő média behelyezése után a setup.exe fájllal indítható a telepítési folyamat. Rövid inicializálás után az alábbi ablak jelenik meg.

1. ábra Üdvözlő képernyő.

A Tovább> gombra kattintva megjelenik a licencszerződés, amit az Igen gombra kattintva lehet elfogadni. Amennyiben a licencszerződést nem fogadjuk el, a telepítés azonnal leáll.

2. ábra Licenc-szerződés.

A licencszerződés elfogadása után megadható a telepítési célmappa. Alapértelmezett esetekben ezek 32 és 64 bites verziónál megegyeznek: C:\Program Files\CGSA\CGSplus 2011 HUN A célmappa jóváhagyása vagy megadása után már csak a Létrehoz gombra kell kattintani, és a telepítési folyamat megkezdődik.


8/114.



3. ábra Telepítési mappa kiválasztása.

4. ábra Beállítások ellenőrzése.

A telepítési folyamat végén a bal oldali ablak jelenik meg, ahol a Profil létrehozása mező már be van jelölve. Első telepítésnél mindenkép létre kell hozni egy profilt, ugyanis ez fogja eltárolni a Ferrovia eszközeinek működéséhez szükséges bejegyzéseket. Itt tehát elegendő a Befejezés ikonra kattintani, és azonnal elindul a profil létrehozása. A szükséges felhasználói profilt természetesen később is létre lehet hozni, ehhez a ProfileCreator parancsikont kell elindítani a START menü->Programok->CGSA->CGSPlus 2011 HUN könyvtárból.

5. ábra Telepítés vége, profil létrehozása.


9/114.



2. Profil létrehozása A Ferrovia kiegészítő alkalmazás telepítése után szükség van úgynevezett profil létrehozására, ahol a szoftver a működéshez szükséges információkat tárolhatja. Létrehozható teljesen önálló profil egy meglévő és kijelölt profil alapján, vagy a meglévőkbe is írhatók a szükséges bejegyzések. A telepítés végén az alábbi ablak jelenik meg.

6. ábra Felhasználói profil létrehozása.

A Tovább> ikonra kattintva a következő ablakban ki kell választani, hogy melyik, már korábban telepített Autodesk alkalmazásra szeretnénk telepíteni a Ferrovia eszközeit. Egyszerre csak egy alkalmazás választható ki, ezért ha további Autodesk alkalmazásokra is telepíteni szeretnénk a Ferrovia eszközeit, akkor a profilkészítőt újra futtatni kell.

7. ábra Autodesk termék kiválasztása.

A megfelelő Autodesk alkalmazás kiválasztása után el kell dönteni, hogy valamely meglévő profilba/profilokba telepítjük a Ferrovia eszközöket, vagy egy meglévő profil alapján létrehozunk egy teljesen újat. Ha a meglévő profilba telepítjük a Ferrovia eszközöket, akkor arra kell figyelni, hogy az Autodesk alkalmazás elindítása után az általunk módosított profil aktív legyen, ellenkező esetben a telepített eszközök nem fognak megjelenni. Amennyiben új profilt hozunk létre egy meglévő alapján, akkor egy új parancsikon fog megjelenni az asztalon, aminek segítségével az alkalmazás indítható. Az új profil alapjához célszerű a <> nevűt választani. A különböző profilhibák okozta rendszerhibák elkerülése végett azt javasoljuk, hogy lehetőség szerint mindenki új profilt hozzon létre.


10/114.



Ebben az esetben egy külön parancsikon fog megjelenni az asztalon, aminek segítségével a kiválasztott Autodesk szoftver a Ferrovia kiegészítővel együtt indul.

8. ábra Meglévő profil használata.

9. ábra Új felhasználó profil létrehozása.

10. ábra Indító ikon.


11/114.



3. Hálózati licenckezelő telepítése A hálózati licenckezelő megfelelő telepítése és beállítása összetett feladat. Ajánlott igénybe venni a rendszergazda és/vagy a VARINEX Zrt. felkészült munkatársainak segítségét.

3.1. Hálózati licenckezelő telepítéséhez szükséges eszközök A hálózati licenckezelő az alábbi operációs rendszereket támogatja: 

Windows 2000



Windows XP



Windows Server 2003

Telepítés előtt az alábbi alkalmazásokat kell telepíteni: 

Microsoft .NET Framework 2.0



Microsoft Internet Information Services (IIS 6.0)



Alladin Hardlock driver (hldrv32.exe)

Az eszközök beállításaival kapcsolatos részletes információkat az 1-es számú melléklet (CGSplusLicenseManagement_NetworkServerInstallation.pdf) tartalmazza. A szükséges beállítások végeztével a CGSA_LicenseManager_HUN.exe fájllal telepíthető a hálózati licenckezelő alkalmazás.


12/114.



4. A Ferrovia aktiválása 4.1. Egyedi licenc aktiválása A Ferrovia kiegészítő alkalmazás aktiválás nélkül 30 napig próbaverzióként funkcionalitásával használható. A további használathoz aktiválás szükséges.

teljes

A Ferrovia licenckezelő megtalálható a START menü -> Programok -> CGSA -> CGS plus Licence manager, vagy a szalagpaletta Eszközök fülén. A licencmenedzser elindítása után az alábbi ablak jelenik meg.

11. ábra CGS plus licenckezelő.

4.1.1. Kód és jelszó fül Ezen a fülön lépésről lépésre látható az aktiválás menete. 1. Lépés – Igénylőkód generálása a licenckérelemhez A forgalmazótól kapott szériaszámot kell ide beírni, ideiglenes licenc igénylése esetén az összes mezőt 0 karakterrel kell kitölteni. Amennyiben USB hardverkulcs is kapcsolódok a licenchez, a Hardverkulcs mező előtti jelölőnégyzetet be kell pipálni. Ha a licenckezelő felismeri a hardverkulcsot, akkor annak gyári száma látható lesz a jobb oldali négyzetekben. A szükséges adatok megadása után a Generálás parancsikon aktív lesz, ennek segítségével lehet elmenteni a licenc igénylő fájlt. Ezt a COD kiterjesztésű fájlt célszerű közvetlenül az asztalra, vagy a C meghajtó gyökér könyvtárába menteni azért, hogy könnyedén az igénylő emailhez lehessen csatolni. A lementett COD fájlt a VARINEX Zrt. részére kell megküldeni.


13/114.



12. ábra Sorozatszám megadása.

13. ábra Licencigénylő fájl mentése.

2. Lépés – Aktiválási kód betöltése

14. ábra Licencfájl betöltése.

Az előző lépésben elküldött licencigénylő e-mailre 1 munkanapon belül válaszként a VARINEX Zrt. megküldi a generált licencfájlt. A kapott e-mailből a licencfájlt le kell menteni egy biztonságos helyre, ahol azt nem fenyegeti a törlés veszélye. A licencfájl sikeres lementése után a Betöltés ikonra kattintva meg kell mutatni a fájl helyét, majd a Megnyitás ikonra kattintva a licencfájl betöltődik. Fontos, hogy minden megküldött licencfájl csak egyszer tölthető be. Ha egy adott licencfájlt betöltés után törlünk vagy visszavonunk, akkor ugyanazt a fájlt bár be lehet tölteni a licenckezelőbe, de már nem fogja aktiválni a szükséges modulokat.


14/114.



Sikeres betöltés után a bal alsó sarokban Licenc-állapotjelző zöldre vált, vagy ha a 30 napos próbaidőszak alatt történik az aktiválás, akkor csak eltűnik a lejáratra figyelmeztető bejegyzés. A Licenc állapotjelző három színben jelenhet meg: 

zöld – minden licenc aktív



sárga – néhány licenc lejárt



piros – minden licenc lejárt

15. ábra Betöltött licencfájl, aktív licencállapot.

4.1.2. Állapot fül Ezen a fülön láthatók a különböző modulnevek, az egyes modulokhoz tartozó sorozatszámok, a védelem típusa (szoftveres vagy hardveres), az egyes modulokhoz tartozó licencek lejárati ideje, valamint hogy adott modulhoz tartozó licenc még érvényes-e, vagy sem.

16. ábra A licenckezelő állapot füle.


15/114.



4.2. A hálózati licenc szerver és a kliensgépek aktiválása A hálózati licenckezelő aktiválásának első fele megegyezik a hardverkulcsos egyedi licenc aktiválásával. Egyedüli eltérés, hogy a Hardverkulcs jelölőnégyzettől jobbra található Hálózati licenc jelölőnégyzetet is be kell pipálni. Ezután a VARINEX Zrt-től kapott sorozatszámot be kell írni a szériaszám mezőkbe. A Generálás ikonra kattintva le kell menteni a COD kiterjesztésű igénylő fájlt, és ezt el kell küldeni a VARINEX Zrt. részére. A válaszként kapott hálózati licenc fájlt ugyanúgy, a Betöltés ikonra kattintva lehet betölteni. Fentiek elvégzése után megjelenik a Hálózati licenc sorban a licenc azonosítója, a Licenc típusnál pedig a server bejegyzés. 3. Lépés – Licenc közzététele a hálózaton A sikeres hálózati licenc betöltése után megjelenik a licencszerver elérhetősége. Ha ez mégsem látható, akkor a Frissítés gombra kell kattintani. Ha ezután sem jelenik meg, akkor vissza kell térni a 4.1-es fejezethez, és az internetes böngészőn keresztül ellenőrizni kell, hogy működik-e a szolgáltatás. A Közzététel gombbal a licenc-szolgáltatás elindítható. 4. Lépés – Kód létrehozása a kliens gépre Az Új kliens gombra kattintva lehet létrehozni a kliensgépekre a licencfájlokat. Minden egyes kliensgépnek külön licenc fájlra van szüksége, a fájlok elnevezésére nincsen semmilyen plusz megkötés. Az itt létrehozott licencfájlok tartalmazzák a licenckiszolgáló adatait és elérhetőségét a kliensgépek számára. Ezeket a fájlokat minden kliensgépnél a 2-es (Aktiválási kód betöltése) pontnál található Betöltés ikonra kattintva lehet betölteni. A licencfájl betöltése után a kliensgép már használhatja a hálózati licencszerver szolgáltatását. Ha a licenckezelőben megváltozik a licencfájl, akkor a kliensgépek számára is újakat kell generálni.


16/114.



5. A Ferrovia kiegészítő alkalmazás frissítése A szalagpaletta Eszközök fülén található CGS plus… ikonra kattintva megtekinthető a telepített verzióval kapcsolatos információk. Amennyiben az aktuális verzió van telepítve, akkor az ablak alsó részén A legújabb verzió van telepítve felirat látható. Amennyiben a legutolsó telepítés óta megjelent(ek) újabb verzió(k), akkor az aktuális letölthető változat verziószáma látható.

17. ábra Újabb verzió megjelenése esetén, a telepített verzió egyszerűen frissíthető.

Az aktív ikonra kattintva az új verzió letöltése megkezdődik. Letöltés után ugyanennek az ikonnak a tartalma megváltozik, és már az új letöltött verzió telepítése indítható vele. A telepítés indításakor a program figyelmeztet, hogy a frissítés végrehajtásához a futó AutoCAD alkalmazásokat be kell zárni. A sikeres frissítés után az alábbi ablak látható. Új profilt már nem kell létrehozni, az első telepítésnél létrehozott ikonnal lehet továbbra is indítani az alkalmazást.

18. ábra A sikeres frissítési folyamat vége, az alkalmazás a korábbi indítóikonnal használható.


17/114.



6. Kezelő felület A Ferrovia kiegészítő alkalmazás eszközei – igazodva az Autodesk és más szoftvergyártók fejlesztéseihez – elérhetők menüs rendszeren, illetve az úgynevezett szalagpalettán keresztül is. A feladatorientált szalagpaletta esetén a Helyszínrajz, Hossz-szelvény, Keresztszelvény és Eszközök füleken keresztül lehet elérni az egyes tervezési elemekhez tartozó funkciókat. Általánosan igaz, hogy minden egyes fülön balról jobbra haladva megtalálhatók az általános projektbeállításokhoz, a tervezési elemek létrehozásához, szerkesztéséhez, feliratozásához, valamint egyéb speciális funkciók eléréséhez tartozó eszközök.

19. ábra FERROVIA-Helyszínrajz fül egy része

1

2

3

4

1. Helyszínrajz: pontok és attribútum adatok kezelése, 2D töltés/bevágás sraffozás, őrkeresztek létrehozása, nyomvonalak létrehozása és szerkesztése, mintavonalak létrehozása és szerkesztése, helyszínrajzi feliratok létrehozása túlemelés kezelés kitérők kezelése. 2. Hossz-szelvény: hossz-szelvény nézetek létrehozása és kezelése, tervezett hossz-szelvény létrehozása és kezelése, csővezetékek kezelése, feliratozási, tömegszámítási és nyomtatási eszközök. 3. Keresztszelvény: keresztszelvény nézetek létrehozása és kezelése, sínkorona szintek megjelenítése, pálya, alépítmény és rézsűk kezelése, árkok kezelése, keresztszelvény szerkesztő és feliratozó elemek, tömegszámítási és nyomtatási eszközök. 4. Eszközök LandXML import/export eszközök, licenckezelő.


18/114.



Menüsor használata esetén indításkor csak egy CGS Plus menü látható (a megszokottak mellett). Ezen belül találhatók a CGS különböző szakági termékei, így a Ferrovia is. Ha valamelyik tervezési elemre kattintunk, akkor rövid idő elteltével a kijelölt menü megjelenik a menüsoron. Telepítés után a szalagpalettán nem jelennek meg azonal a különböző tervezési elemekhez tartozó fülek, ezeket a RIBBON csoporton belül, a Ferrovia parancsra kattintva lehet betölteni.

20. ábra A CGS plus menürendszere

21. ábra A betöltött menü és az elérhető eszközök.


19/114.



7. Általános beállítások A Ferrovia kiegészítő alkalmazásban a különböző változók beállítási lehetőségei az általános paramétereken túl, tervezési elemenként lettek csoportosítva (helyszínrajz, hosszés keresztszelvény). Az egyes tervezési elemekhez tartozó beállítási lehetőségek az adott elem szalagpalettáján keresztül érhető el.

22. ábra Általános beállítások.

Itt adhatók meg a használni kívánt különböző betűméretek, szelvényformátumok, pontosságok, feliratok helyei, az alkotóelemek színei. Ha a szerkeszteni kívánt paramétert dupla kattintással kijelöljük, akkor megjelenik a szerkesztőablak, ahol megadható az alkalmazni kívánt érték. Paraméter típustól függően a szerkesztő ablakban magyarázó ábra is megjelenhet.

23. ábra Rendszerváltozó módosítása magyarázó ábra segítségével.


20/114.



8. Projekt kezelés Minden új munka kezdetekor szükség van egy projekt létrehozására. Ez a projekt - mint egy mappa - gyűjti össze a tervezés során létrehozott DWG és egyéb más ASCII fájlokat. A létrehozott fájlok listája mindig látható az adott projekt fa struktúrájában függetlenül attól, hogy ezeket a fájlokat a merevlemezen hova mentettük. A projektkezelő a szalagpaletta minden füléről elérhető. Itt hozhatók létre a PRJ kiterjesztésű projekt fájlok, amik a munkához tartozó információkat tárolják. Minden projekthez tartozik egy leírás mező, ami tetszőleges információval tölthető fel, valamint megadható, hogy a munkánk során létrehozott fájlokat a merevlemezen belül hol szeretnének tárolni. A projektkezelő a fa struktúrában külön tárolja a DWG és a különböző ASCII fájlokat. Ezen az ablakon keresztül megnyithatók és törölhetők is az egyes fájlok. Ha már több projektet is létrehoztunk, akkor mindig az éppen aktuálisba fogja a szoftver menteni a DWG állományokat. Aktuális projektet úgy lehet gyorsan váltani, ha dupla kattintással ráállunk az új aktuális projektre.

24. ábra A projektkezelő.

Amennyiben a teljes projektet át kell telepíteni egy másik számítógépre, akkor az összes DWG és ASCII fájlt célszerű átvinni, a PRJ fájllal együtt. Adatszolgáltatás esetén, a célszámítógépen a DWG fájl a Ferrovia kiegészítő alkalmazás telepítése nélkül is teljes értékű állományként használható. Azonos verziójú Autodesk szoftverek esetében még konverzióra sincsen szükség, hiszen a megjelenő rajzi elemek egyszerű AutoCAD elemek.


21/114.



9. Nyomvonal tervezés 9.1. Nyomvonal készítő eszközök A nyomvonal készítő eszközök a Helyszínrajz fülön találhatók, mely felépítése az alábbi ábrán látható. Szintén itt találhatók meg a szalagpaletta jobb oldalán a túlemelés és kitérő kezelő eszközök.

25. ábra A helyszínrajz fül felépítése

1

2

3

4

5

1. projektkezelő, helyszínrajzi és általános beállítások 2. pontok és attribútum adatok beolvasása és kezelése 3. 2D rézsű elemek sraffozása, őrkeresztek létrehozása, nyomtatási beállítások 4. nyomvonal készítő és szerkesztő eszközök 5. mintavonalak létrehozása és kezelése, helyszínrajzi feliratok elhelyezése 6. Túlemelés tervezés és szerkesztés 7. Kitérők kezelése

26. ábra A helyszínrajz fül felépítése II.

6

7

Egy új nyomvonal szerkesztése előtt a nyomvonal kezelőben létre kell hozni az új nyomvonalat. Ekkor a nyomvonal nevének meghatározása mellett megadható a nyomvonal leírása, kezdő szelvényszáma, a szelvényezés iránya, valamint az alkalmazni kívánt átmeneti ív típusa. A Ferrovia kiegészítő alkalmazásban a Magyarországon használatos klotoid és a cosinus átmeneti ív típusok érhetők el. Miután a megfelelő beállításokkal létrehoztuk az új nyomvonalat, elkezdhetjük annak szerkesztését a helyszínrajzon. A tervezési paramétereknél megadható a tervezési sebesség, és megtekinthetők a kiválasztott tervezési sebességhez tartozó különböző paraméterek.


22/114.

28. ábra Nyomvonal paraméterek.

27. ábra Nyomvonal kezelő.

9.1.1. Meglévő vonallánc konvertálása nyomvonallá Amennyiben rendelkezésre áll egy összefüggő vonallánc (lekerekítő ívek nélkül), akkor azt nyomvonallá lehet konvertálni a Vonallánc konvertálása érintővé paranccsal. A vonallánc kiválasztása után meg kell adni, hogy a lekerekítő íveket automatikusan a beállított tervezési sebességnek megfelelően, vagy interaktív módon szeretnénk létrehozni. Ez utóbbi esetben a 32-es ábrán látható ablakon keresztül lehet elkészíteni minden sarokpontra a helyszínrajzi lekerekítő íveket. Fenti módszer nem használható abban az esetben, ha a vonallánc már tartalmazza a helyszínrajzi lekerekítő íveket is. Ebben az esetben a nyomvonal létrehozása után, az alábbi lépéseket kell követni: 1. lépés: Vonallánc konvertálása helyszínrajzi elemekké paranccsal nyomvonal elemekké kell konvertálni a vonalláncot (klasszikus menüsorból 22E5 parancs -> 22 Tengelyek menü E Helyszínrajzi elemek -> 5 Vonallánc konvertálása helyszínrajzi elemekké

29. ábra Meglévő vonallánc.

30. ábra 22E5 -> Helyszínrajzi elemekké konvertált vonallánc.



A konvertálás után megjelennek a geometriai pontok feliratai, és az egyes elemek hosszai. A szelvényezés ebben az állapotban még nem látszódik. 2. lépés: a legtöbb esetben kihagyható, ám a biztos siker érdekében érdemes elvégezni. Szalagpaletta Helyszínrajz fül  Nyomvonal tervezés csoport  Helyszínrajzi elemek számozása, (menüből 22E8) majd a futtatás után meg kell mutatni a nyomvonal első elemét. 3. lépés: a 22G1 (Hossztengely rajzolása) paranccsal létre kell hozni egy egyesített tengelyt. Itt szintén a nyomvonal első elemét kell megmutatni. Az eredmény, a nyomvonal elemek fölött megjelenik egy új elem, amire már létre lehet hozni az érintő vonalláncot. 4. lépés: Érintő rajzolása helyszínrajzi elemekből (36-os ábra) parancs futtatása a szalagpalettáról, vagy a 22F1 paranccsal a klasszikus menüsorból.

31. ábra Az elkészült nyomvonal.

VARINEX Informatikai Zrt.

24/114. oldal



9.1.2. Nyomvonal létrehozása érintőkkel A helyszínrajzi nyomvonal csoporton belül találhatók a nyomvonal tervezéséhez és szerkesztéséhez használható eszközök. Ezek közül is a legelső, amikor a sarokpontok megadásával megrajzoljuk az érintőket, majd ezekre az automatikus mód választása esetén az alkalmazás felszerkeszti a lekerekítő íveket. Interaktív módban az utolsó sarokpontok felvétel után, a 32-es ábrán látható ablakon keresztül lehet felszerkeszteni a használni kívánt lekerekítő íveket. Ebben az ablakban az R paraméternél a tiszta ív sugarát, az L1 és L2 paramétereknél az átmeneti ívek hosszát lehet megadni. Az A ikonra kattintva az átmeneti ívek hossza helyett, azok paramétereit adhatjuk meg. Amennyiben valamelyik jelölő négyzetből kivesszük a pipa jelet, akkor az adott rajzi elemet nem fogja beszerkeszteni a helyszínrajzi nyomvonalba. A sugár paraméter mellett jobb oldalon látható ikon segítségével megadható egy lépésköz, például 10 méter, majd az egér segítségével megadható egy pont, melyhez a legközelebbi 10 méterre kerek sugárérték alkalmazásával fogja a program berajzolni a tiszta ívet. Amennyiben van egy olyan fix pont, amin a tervezett ívnek minden körülmények között pontosan át kell haladnia, akkor ezt a paramétert nullához közeli értékre kell állítani, bár ez esetben - érthető módon - elég vad pontosságú sugárértéket kapunk eredményül. Létrehozható nyomvonal meglévő vonalláncból is. Ebben az esetben csak az érintőkre van szükség, a saroklekerekítéseket automatikus vagy interaktív módon lehet elkészíteni. Természetesen az ilyen módon létrehozott nyomvonalakat ugyanúgy lehet szerkeszteni, mint az összes többit.

32. ábra Lekerekítő ívek létrehozása.


25/114. oldal



9.1.3. Nyomvonal létrehozása elemenként A parancs elindítása után teljesen új nyomvonal esetén meg kell adni a nyomvonal kiinduló pontját, meglévő nyomvonal szerkesztése esetében pedig meg kell adni, hogy melyik nyomvonali elemtől kívánjuk folytatni a tervezést. A megfelelő kijelölés után megjelenő ablakban látható a három elemtípus – vonal/érintő, ív, átmeneti ív -, és azok különböző paraméterei. Új nyomvonal esetén a kezdőpont, irány és hossz megadásával a kezdő érintő meghatározható. Bármilyen elemről lévén szó, a szükséges paraméterek megadása után a jobb alsó részen található Rajzolás ikonra kattintva lehet berajzoltatni az aktuális elemet a nyomvonalra. A berajzolt elem azonnal megjelenik a helyszínrajzon, a szerkesztő ablak pedig továbblép a következő elemre - érintő után az átmeneti ívre, az átmeneti ív után a tiszta ívre -.

33. ábra Érintő paraméterek megadása.

34. ábra Átmeneti ív paraméterek megadása.

Balos ívet mínusz előjel használatával lehet felrajzoltatni. A szerkesztés során a szerkesztő ablak bezárásáig bármikor vissza lehet lépni a Vissza ikonra kattintva. Ilyenkor lépésenként lehet visszafelé haladni. Miután befejeztük a nyomvonal szerkesztését, a Vége ikonra kell kattintani, és a helyszínrajzon látható lesz a teljes nyomvonal, a geometriai szelvények megírásával együtt.


26/114. oldal



AutoCAD Civil 3D felület határvonala

Geometriai szelvénypontok

Elemenként felszerkesztett nyomvonal

Nyomvonal kezdő és végszelvény

35. ábra Elemenkénti létrehozás eredménye.

Ha megnézzük a fenti ábrát, akkor látható, hogy a sarokpontok és az ívadatok hiányoznak. A sarokpontokra a későbbi szerkesztés miatt feltétlenül szükség van. A megfelelő funkció a nyomvonal elemek között található Érintő rajzolása helyszínrajzi elemekből névvel. A funkció használata előtt a tengely kezelőben aktuálissá kell tenni azt a nyomvonalat, amire az érintőket szeretnénk felrajzoltatni.

36. ábra Érintők létrehozása nyomvonalra.


27/114. oldal



Felszerkesztett sarokpontok és érintők

Ívadatok

37. ábra Nyomvonalra szerkesztett érintők.


28/114. oldal



9.1.4. Ideális nyomvonal létrehozása Az ideális nyomvonal keresésére tipikusan akkor van szükség, amikor egy meglévő felmért állapot alapján szeretnénk egy ideális nyomvonalat létrehozni, pl. pályarekonstrukció alkalmával. Az ideális nyomvonal keresését el lehet végezni egyetlen pontsor (tengelypontok) illetve két pontsor alapján (sínkorona pontok), valamint egyetlen vonallánc, vagy két vonallánc alapján. A pontok praktikusan attribútumos AutoCAD blokkok, amik külső fájlból beolvashatók, vagy meglévő pontlista konvertálható XYZ típusú pontfájlra (Eszközök fül, LandXML kapcsolat). A 38-as ábrán látható a kezelő ablak. Megadható hogy milyen attribútum típust szeretnénk vizsgálni, és a típuson belüli milyen értékkel rendelkező elemeket szeretnénk felhasználni az ideális nyomvonal kereséséhez. Ha egy vágány esetében a sínkorona szinteket mérték fel, akkor a Kettő sztring paramétert kell választani, és meg kell adni az attribútumok értékeit. Két pontsor használata esetén az ideális nyomvonal készítésének nem feltétele két különböző attribútum érték használata (pl. bal SK, jobb SK), használható egyetlen attribútum érték is, ám ebben az esetben a Megegyező attribútum paramétert be kell jelölni. Ha ezt kihagyjuk, akkor a program nem tudja helyesen felrajzolni a közelítő nyomvonalat.

38. ábra Ideális nyomvonal paraméterei.

Mivel ezzel a módszerrel is egy nyomvonalat hozunk létre, ezért a Nyomvonal neve mezőt a program automatikusan kitölti. Ezt a nevet természetesen tetszés szerint lehet módosítani. A létrehozott nyomvonal ugyanolyan tulajdonságokkal bír, mint az összes többi. A vizsgálathoz megadott összes rajzi elemet azonos súllyal kezeli a szoftver. Ív esetén, ha azt szeretnénk, hogy egy adott ponton mindenképen áthaladjon a nyomvonal, akkor a nyomvonal módosításánál az adott ívhez tartozó sugárértéket lehet módosítani a helyszínrajzon, oly módon, hogy a szerkesztett ív pontosan áthaladjon a kiválasztott ponton. A nyomvonal módosításról bővebben a 9.2-es fejezetben írunk. Az ablakot az OK gomb megnyomásával lehet bezárni. Ekkor az alkalmazás az általunk megadott paraméterek alapján érintőkkel együtt létrehoz egy új nyomvonalat.


29/114. oldal



9.1.5. Nyomvonal importálása/exportálása A nyomvonal importálása és exportálása 2-2 módon lehetséges: 

importálás és exportálás Ferrovia leíró fájlba egyszerű ASCII fájl, amit a Ferrovia kiegészítő alkalmazás használ. Egy vagy több tengely is írható ugyanabba a fájlba. A mindennapi munka során ezt a fájlt nem használja a rendszer.



importálás és exportálás LandXML fájlba AutoCAD Civil 3D alkalmazásból exportált nyomvonal leírásokat lehet beolvastatni, illetve exportálás után bármilyen verziójú AutoCAD Civil 3D verzióba lehet importálni nyomvonal objektumként. Mivel a LandXML fájl csak egy rövid leíró fájl, ezért az AutoCAD Civil 3D-be történő importálás után bár rendes objektumként jelenik meg a nyomvonal, az egyes alkotóelemek nem kapcsolódnak egymáshoz, így az ilyen nyomvonalnak a szerkesztése nehézkes. A Ferroviába importált AutoCAD Civil 3D nyomvonalak teljes értékű Ferrovia nyomvonalként használhatók.

9.2. Nyomvonal módosítása 9.2.1. Nyomvonal módosítása alap parancsokkal

1. 2. 3.

Helyszínrajzi elemek szerkesztése Érintő rajzolása helyszínrajzi elemekből Nyomvonal törlése

1. Helyszínrajzi elemek szerkesztése A parancs elindítása után ki kell jelölni a szerkeszteni kívánt nyomvonal érintőjét, majd megjelenik a 32-es ábrán látható ablak. Ezen keresztül lehet szerkeszteni az egyes sarokpontokhoz tartozó helyszínrajzi lekerekítő íveket. 2. Ha alkotóelemenként vagy ideális nyomvonalként hozunk létre új nyomvonalat, akkor a program automatikusan nem jeleníti meg a nyomvonalhoz tartozó érintőket. Ha aktuális az érintő nélküli nyomvonal, akkor elegendő csak rákattintani az ikonra, és az érintőket felszerkeszti a szoftver, az ívadatokat tartalmazó táblázattal együtt. 4. 5. 6.

Sarokpont mozgatása Sarokpont beszúrása Sarokpont törlése

7. 8. 9.

Érintő párhuzamos mozgatása Feliratok frissítése Nyomvonal adatok

7. A nyomvonalhoz tartozó feliratok frissítésekor a feliratok az alapértelmezett beállítások értékeivel fognak megjelenni, az aktuális nyomvonal geometria alapján. 8. Táblázatos formában lehet megnézni a különböző nyomvonal elemek paramétereit (39-es ábra).


30/114. oldal



39. ábra Nyomvonal adatok.

9.2.2. Nyomvonal módosítása szerkesztő elemekkel A szerkesztő elemeknek két csoportja használatos. Az első a nyomvonaltervezést segítő szerkesztő elemek (22D parancsgyűjtemény), a második pedig a különböző feltételek alapján létrehozható helyszínrajzi nyomvonal elemek (22E3 parancs). Ezeket az eszközöket csak a klasszikus menüsoron keresztül lehet elérni. 1. A szerkesztő elemeknél létrehozhatók egymástól független érintők és körök, amiket a helyszínrajzi nyomvonal elemek létrehozásánál lehet felhasználni. Ezek a szerkezeti elemek automatikusan felrajzoltathatók meglévő nyomvonal elemekre is. A 22D4 parancs futtatásakor az éppen aktuális nyomvonalra fogja a program felszerkeszteni ezeket az elemeket.

40. ábra Szerkesztő elemek a meglévő nyomvonalon.

2. A helyszínrajzi elemeken belül három fő elemcsoport található: a. főelemek (érintő, körív és átmeneti ív) b. köztes elemek (átmeneti íves körívek különböző variációi) c.

C.S. U kombináció (inflexiós és kosáríves megoldások)

Fenti elemcsoportokon belül ki kell választani a használni kívánt típust, majd ki kell jelölni azokat a szerkesztő vagy nyomvonal elemeket, melyeket használni szeretnénk a szerkesztésnél. Fontos tehát, hogy különálló helyszínrajzi nyomvonal elemek egyaránt létrehozhatók meglévő nyomvonal és szerkesztő elemek alapján is. A kiválasztott elemcsoporttól és metódustól függően az átmeneti íveknél megadható,


31/114. oldal



hogy a paraméter vagy ívhossz megadással definiálunk egy átmeneti ívet. Tiszta körív esetében előzetesen kiíratható az adott paraméterek mellett alkalmazható legkisebb ívsugár értéke. Ezeknek az eszközöknek a segítségével viszonylag gyorsan megoldhatók a különböző nyomvonal tervezési feladatok.

41. ábra Nyomvonalelem típusok.

9.2.3. Nyomvonal elemek beillesztése meglévő nyomvonalba Ha a nyomvonalak szerkesztésénél nem csak arról van szó, hogy egy sarokpontot át kell tenni másik helyre, vagy meg kell változtatni az ívsugarak értékét, akkor ennek a feladatnak a megoldása sok esetben elhúzódhat. Az előző pontban bemutattuk azokat az eszközöket, melyek segítségével új nyomvonalelemek illeszthetők a meglévők közé. A szerkesztés végeztével látható az új geometria, ám az új nyomvonalelemek nem lesznek részei a meglévő nyomvonalnak, a szelvényezés sem folytonos, és a sarokpontok sem láthatók. A következő kis példán keresztül bemutatjuk azt az eljárást, aminek segítségével bármilyen újonnan létrehozott nyomvonalszakasz a meglévő nyomvonal részévé tehető. A 43-as ábrán látható egy tervezett nyomvonal, vastagon kiemelve az új nyomvonal szakasz, amit az előző pontban bemutatott eszközökkel létrehoztunk.


32/114. oldal



42. ábra Meglévő nyomvonal a teljes módosítandó szakasszal.

Meglévő nyomvonal szakasz

Módosított nyomvonal szakasz

43. ábra A módosítandó szakasz egy része.

1. lépés: az érintő vonallánc törlése (egyszerű AutoCAD-es kijelölés, majd a gombbal törölhető); 2. lépés: az összes többi olyan meglévő nyomvonal elem törlése (az 1-es pontban leírt módon), amibe belemetszünk az új nyomvonal szakasszal;

44. ábra Az érintő vonallánc, és az átfedett elemek törlése utáni állapot.

3. A 41-es ábrán látható főelemek közül például az A2-es típus használható a meglévő érintő, és a meglévő átmeneti ív közé illesztendő tisztakörív létrehozásához. Az A2-es típuson belül az Interaktív-három pont/Meglévő két helyszínrajzi elem közé módot érdemes kiválasztani. A második és harmadik mód ebben az esetben nem használható, mert csak egyetlen érintővel rendelkezünk. A negyedik automatikus mód pedig szintén nem használható, mert ebben az esetben végtelen számú megoldás van. 4. A parancs futtatásakor első lépésben meg kell határozni az ív kezdőpontját. Ez lehet egy tényleges kezdőpont, illetve egy elem, amitől rajzolni szeretnénk az ívet. Az e betű majd az <Enter> leütése után meg kell adni a baloldali érintőt, ismét e betű majd az <Enter> leütése után meg kell adni az átmeneti ív elemet.


33/114. oldal



Eredményül megkapjuk a tisztaívet, ami a megadott érintő végpontjától az átmeneti ív kezdőpontjáig tart.

Új nyomvonal szakasz Beillesztett nyomvonal szakasz

Meglévő nyomvonal szakasz

45. ábra Szerkesztett nyomvonal elem beillesztésének eredménye.

Ezzel a módszerrel megoldottuk a kezdő érintő, és az új nyomvonal szakasz közötti pontos geometriai kapcsolatot. 5. A jobboldali két átmeneti ív közötti kapcsolat létrehozása egyszerűbb. A 3-as pontban már használt A2-es típust kell ismét kiválasztani, ezen belül pedig az Automatikusan helyszínrajzi elemek közé módot. Választandó objektumnak a bemenő érintőt kell megadni. Az eredmény az alábbi ábrán látható. Ezzel létrehoztunk egy látszólag folytonos nyomvonal elemhalmazt (az új nyomvonal szakaszoknál csak a megkülönböztethetőség miatt használjuk a szaggatott vonaltípust).

46. ábra Automatikus módon létrehozott tiszta körív két átmeneti ív közé.

6. Ha megnézzük a 47-es ábrán látható nyomvonal elemek adatait tartalmazó ablakot, akkor azt tapasztaljuk, hogy itt hibás adatok szerepelnek. A nyomvonal aktualizálásához és az elemek logikai összekapcsolásához frissíteni kell az elemek sorszámozását. Ezt a szalagpalettán keresztül is elvégezhetjük: Helyszínrajz fül  Nyomvonal tervezés  Helyszínrajzi elemek számozása. A parancs elindítása után meg kell mutatni a kezdő elemet, majd ennek végeztével a Feliratok frissítése ikonra kell kattintani.


34/114. oldal



47. ábra Szerkesztett nyomvonal rossz elemsorszámokkal.

48. ábra Szerkesztett nyomvonal helyes elemsorszámokkal.

7. Már csak futtatni kell az Érintő rajzolása helyszínrajzi elemekből parancsot (lásd 9.2.1-es pont), és a program felszerkeszti a kialakított nyomvonalhoz tartozó érintő vonalláncot, létrehoz egy egységes összefüggő vonalláncot, és elhelyezi a sarokpontokra az ívadatokat tartalmazó táblázatokat.

49. ábra Az új nyomvonalszakasz beillesztésének végeredménye.

Az elkészült nyomvonal ezek után ugyanúgy szerkeszthető mintha egyszerű érintőkkel hoztuk volna létre. A sarokpontok tetszőlegesen áthelyezhetők (ameddig a kialakított geometria engedi), és a lekerekítő ívek is tetszőlegesen módosíthatók a Helyszínrajzi elemek szerkesztése paranccsal.


35/114. oldal



9.3. Nyomvonalhoz kapcsolódó feliratok Egy nyomvonal felszerkesztése után a sarokponti megírások, a főpontokhoz tartozó szelvények, és az ívadatok láthatók. Az egyéb megírások a Nyomvonaltervezés és a Keresztmetszetek tengelyei és eszközök palettarészeken belül találhatók: 

szelvényezés tetszőleges sűrűséggel



szelvényszám felírása megadott pontban



szelvényjel megjelenítése megadott szelvényben



hossz-szelvény töréspontok megjelenítése adatokkal együtt



túlemelés adatok



tervezett magassági adatok



sugárérték megadott átmeneti ívpontban



átmeneti ívpont kijelölése sugár alapján

51. ábra Nyomvonal feliratok II. 50. ábra Nyomvonal feliratok I.

52. ábra Nyomvonalhoz kapcsolódó főbb feliratok.

A nyomvonalhoz tartozó feliratok változtatás esetén (pl. a nyomvonal kezdőszelvényének módosítása) aktualizálhatók a 9.2-es pontban található 8-as számmal jelölt Feliratok frissítése ikonnal.


36/114. oldal



9.4. Túlemelések kezelése A túlemelés számításhoz értelemszerűen szükség van egy meghatározott tervezési sebességgel rendelkező nyomvonalra. A számítási metódus lehetővé teszi, hogy a Magyarországon alkalmazott normál, maximális, és kivételes értékek figyelembe vételével is el lehet végezni a számításokat. Lehetőség van továbbá arra is, hogy megadott értékekkel számoltassuk a túlemelés értékeket. Ez esetben megadható a számítási konstans (aminek értéke Mo-on alap esetben 11,8), és a megengedett túlemelés hiány mértéke. Az ablak alsó részén látható forgatási pontnál a túlemeléseknél alkalmazott forgatási pontot adható meg. Ez például a belső sínszál esetében azt jelenti, hogy a hossz-szelvényben tervezett magassági értékeket a belső sínszálnál fogja tartani a szoftver. Az itt beállított értékeket a teljes nyomvonalra alkalmazza a szoftver. Természetesen van arra lehetőség, hogy a nyomvonal mentén tervezési sebességet, forgatási pontot változtassunk. Ezeket a módosításokat a Túlemelés szerkesztés ablakon keresztül lehet elvégezni (54-es ábra).

53. ábra Túlemelés számítása.

Túlemelés szerkesztésekor ki kell jelölni a szerkesztendő területet, majd módosítani kell az alábbi paraméterek közül azokat, melyeket változtatni szeretnénk:

Módosítandó terület kijelölése

  

tervezési sebesség számítási paraméter túlemelés hiány



alkalmazandó túlemelés értéke

  

forgatási pont túlemelés átmenet típus (lineáris vagy cosinus) kerekítési mód és érték

Alkalmaz


37/114.



54. ábra Túlemelés szerkesztése.

A táblázatban elvégzett módosításoknak megfelelően frissülnek a helyszínrajzi ívadatokat tartalmazó táblázatok, valamint a hossz-szelvény láblécben szerepelő túlemelés diagram. Ha az ívadatok táblázatban az adatok mégsem frissülnek, akkor a már korábban bemutatott 9.2-es pontban szerepelő Feliratok frissítése funkciót kell használni.

55. ábra Túlemelés ábra a hossz-szelvényben.


38/114.



Lehetőség van arra is, hogy az alkalmazandó túlemeléseket a túlemelés ábrán keresztül grafikusan szerkesszük. Ennél a módszernél csak ki kell jelölni a túlemelés ábrát, és az alábbi palettán keresztül tetszés szerint módosíthatók az ábra töréspontjainak szelvényszámai, és a hozzájuk tartozó túlemelés értékek. Ezzel a módszerrel tetszőleges hosszúságú és meredekségű túlemelés átmenetek is létrehozhatók.

56. ábra Túlemelés ábra töréspontjának szerkesztése.

A túlemelés átmenet klotoid átmeneti ív esetén lineáris, cosinus átmeneti ív esetén pedig cosinus. Ez utóbbit a hossz-szelvény nézetben található túlemelés ábrában a (cos) jelöléssel jelzi a program. A túlemelés átmenet ábrája ugyanúgy lineáris képpel jelenik meg.

57. ábra Cosinus túlemelés átmenet jelölése a túlemelés ábrában.


39/114.



10. Kitérők A Ferrovia kiegészítő alkalmazás számos alapértelmezett kitérőt tartalmaz, ám szükség esetén a kitérő katalóguson keresztül továbbiak definiálhatók. A 2011-es verzió az egyenes és ívesített kitérők alaptípusait kezeli.

10.1. Kitérők kezelése Adott kitérő elhelyezéséhez az alábbi ablakon keresztül meg kell adni annak a nyomvonalnak a nevét és a szelvényszámot, ahova a kitérőt szeretnénk elhelyezni, továbbá a kitérő típusát, beillesztési pontját és irányát. A kitérő irányba egy teljes értékű nyomvonalat hoz létre a program, ezért kell megadni a kitérő irányú tengely nevét. Használhatunk már meglévő nyomvonal nevet, amire vágánykapcsolatok létrehozásánál van szükség. Beállítható a vágánytengelyek közötti biztonsági távolság, ahová a program elhelyez egy jelölőt.

Kitérő helyének meghatározása

Kitérő típusának és beillesztési pontjában meghatározása

Kitérő irányának meghatározása Kitérő irányú tengely neve, és a vágánytengelyek közötti biztonsági távolság 58. ábra Kitérő beillesztése.

59. ábra Egyenes kitérő tengelyábrája.


40/114.



60. ábra Ívesített kitérő tengelyábrája.

A rendelkezésre álló kitérő típusok tovább bővíthetők és/vagy módosíthatók a kitérő katalóguson keresztül. Meg kell adni az új kitérő nevét és leírását (ez utóbbi nem kötelező), majd a szükséges paraméterek megadása után a bal alsó sarokban található kék pluszjelre kattintva lehet elmenteni az új kitérőt a katalógusba. A kitérő katalógust ara_switch.xml fájlban tárolja a program és a Documents and settings mappán keresztül lehet elérni (CGSA CGSplus 2011 HUN).

61. ábra Új kitérő létrehozása a katalógusban.

Kitérő ívesítésnél a kitérő irány sugarának meghatározásához alkalmazott képlet:

ahol: R2 – a kitérő irány számított sugárértéke R0 – ívsugár, amire a kiválasztott kitérőt hajlítani kell R1 – kiválasztott kitérő sugárértéke főirányban t – 1-es és 2-es főpontok közötti távolság (a)


41/114.



62. ábra Kitérő katalógus XML fájlban.

A kitérők elhelyezése során a kitérőtárcsát az alkalmazás minden esetben a főiránynak megfelelő baloldalra helyezi. A kitérő állítóműve nem minden esetben helyezkedik el ezen az oldalon, ám jelenleg még nem áll rendelkezésre olyan paraméter, amelyikkel ezt változtatni lehetne. A kitérőtárcsát egyszerű AutoCAD-es mozgat vagy tükröz paranccsal át lehet tenni a másik oldalra. Ha ezek után a módosított kitérőt szerkeszteni vagy cserélni kell, akkor ez minden gond nélkül megtehető. Szerkesztés vagy csere után az áthelyezett kitérőtárcsa minden esetben visszakerül az eredeti, alapértelmezett helyére. A kitérők szerkesztésekor meg kell fogni a kitérő valamely részét, ami az automatikusan létrehozott kitérő irány nyomvonalán kívül bármi más lehet (kitérőtárcsa, sraffozás, megírások stb.). Egy projekt befejeztével az alkalmazott kitérőkről táblázatos jelentést lehet készíteni. A jelentésben szerepelhet az összes kitérő, adott tengelyhez kapcsolódó kitérők, vagy egy kiválasztott területen szereplő kitérők. A táblázat tartalma a hossz-szelvény láblécekhez hasonlóan szerkeszthető, a saját összeállítások elmenthetők.

63. ábra Kitérő jelentés táblázat beillesztése

64. ábra Egy lehetséges kitérőjelentés táblázat


42/114.



10.2. Egyszerű vágánykapcsolat létrehozása helyszínrajzon A vágánykapcsolatok létrehozása egyszerű geometriai szerkesztésen alapul. Több módszerrel is el lehet ezeket készíteni, ebben a felhasználói kézikönyvben most csak egy módszert mutatunk be. Egyszerű vágánykapcsolat létrehozásához szükség van a két nyomvonalra (két pályatengely), valamint az alkalmazni kívánt kitérő hajlására. 1. Vágánytengelyek nyomvonalainak létrehozása

65. ábra Párhuzamos nyomvonalak.

2. Kitérőhajlás beillesztése egyszerű vonal elemmel

66. ábra Kitérőhajlás ábrázolása.


43/114.



3. Jobbos kitérő középpontjának elhelyezése a baloldali vágánytengelyre

67. ábra 1-es számú kitérő elhelyezése

4. Jobbos kitérő középpontjának elhelyezése a jobboldali vágánytengelyre A kitérő elhelyezése előtt arra kell figyelni, hogy a kitérő irányú nyomvonal neve megegyezzen a 3-as pontban megadott kitérő irányú nyomvonal nevével.

68. ábra 2-es számú kitérő elhelyezése.


44/114.



5. Kitérő irányú nyomvonalak egyesítése Az 1-es számú kitérő elhelyezésekor létrehoztuk a KAP nevű nyomvonalat, amit a 3-as számú kitérőnél is használtunk. A feladat befejezéséhez már csak össze kell kötni a két nyomvonalat egy egyenes szakasszal.

69. ábra A szerkesztővonal törlése utáni állapot.

70. ábra Az összekapcsolt kitérők.

A kialakított vágánykapcsolat nyomvonala a 9.2.3-as részben bemutatott nyomvonalszerkesztő eljárás 6-os és 7-es pontja alapján teljes értékű Ferrovia nyomvonallá alakítható.


45/114.



11. Mintavonalak kezelése A mintavonalak létrehozásával definiálhatók a későbbiekben ábrázolandó keresztmetszetek helyei. Egy nyomvonalra felvett metszetek a legtöbb esetben merőlegesek a nyomvonalra, ám lehetőségünk van ettől eltérő szögű metszetek felvételére is. Ilyen eset lehet az, amikor a tervezett nyomvonalas létesítményt 90°-tól eltérő szögben keresztezi valamilyen egyéb létesítmény, mint pl. útátjáró, közmű, híd stb. Hasonló a helyzet, amikor két egymástól független, nem párhuzamos pályát szeretnénk a keresztmetszetekben ábrázolni.

11.1. Mintavonalak létrehozása Legegyszerűbb módon a Mintavonalak megadása paranccsal lehet mintavonalakat létrehozni egy kiválasztott nyomvonalra. Ezzel a paranccsal a nyomvonal teljes hosszán, vagy csak egy adott intervallumon, adott távolságonként lehet merőleges mintavonalakat létrehozni. A …pontokon keresztül paranccsal a nyomvonalon megadott ponton keresztül, vagy numerikusan meghatározott szelvényekben lehet mintavonalakat felvenni. Törtvonalú mintavonalak is elhelyezhetők a nyomvonalon a …vonallánctól nevű parancs segítségével. Ez utóbbit útátjárók, vagy valamilyen közműkeresztezés esetében lehet jól használni.

71. ábra Mintavonalak elhelyezése egyenlő távolságokra. mintavonalak.


72. ábra adott távolságra, pontokon, vonallánc mentén felvett

46/114.



11.1.1. Párhuzamos vágányok kezelése, azonos irányú nyomvonalak esetén Párhuzamos vágányok esetén, amikor valamilyen okból vágánytengely elhúzások vannak, nehézkes lehet több vágány keresztmetszeti megjelenítése. A Ferrovia kiegészítő alkalmazás segítségével ez a feladat minimális időráfordítással megoldható. Első lépésként el kell dönteni, hogy melyik nyomvonalhoz képest szeretnénk elhelyezni a szomszédos nyomvonalat. Erre a tengelyre kell felvenni a 11.1-es pont alapján a mintavonalakat, ügyelve arra, hogy minden olyan mintavonalnak el kell metszenie a szomszédos tengelyt, ahol a keresztmetszetekben ábrázolni szeretnénk a szomszédos pályát. Fentiek elvégzése után a Távolság két tengely között parancsot kell futtatni, majd ki kell jelölni a mellékvágány tengelyét. A megjelenő ablakban meg kell adni az eredményfájl nevét. Ezt a fájlt kell majd a keresztszelvények ábrázolásánál felhasználni.

Kijelölt fővágány

Számított tengelytávolságok

Kijelölt mellékvágány

73. ábra Vágánytengely távolságok számítása, párhuzamos vágányok esetén.

74. ábra Számított távolságok tárolása külső fájlban.


47/114.



11.1.2. Párhuzamos vágányok kezelése, eltérő irányú nyomvonalak esetén Az alábbi ábrán látható nyomvonal-kialakítások esetén is ki lehet számoltatni különböző szelvényekben a vágánytávolságok értékét, és ezek alapján a nyomvonalak ábrázolhatók a keresztszelvényekben. Ilyen esetekben a program létrehoz egy képzeletbeli tengelyt a két megadott nyomvonal geometriai felezőpontjában, és erről a tengelyről állít merőlegeseket a két nyomvonalra.

75. ábra 1. lépés, mintavonalak létrehozása a fővágányra, a korábban ismertetett módszerrel.

A nyomvonalak létrehozása után, a 11.1-es pontban leírtak alapján létre kell hozni az általunk fővágánynak kinevezett nyomvonalra a mintavonalakat, majd a második nyomvonalat kijelölve létrehozhatók a törtvonalú mintavonalak. A megoldás lépései: 1. Nyomvonalak létrehozása. 2. Ha nem a kinevezett fővágány nyomvonala az aktív, akkor azt aktívvá kell tenni a nyomvonal kezelőben. 3. Mintavonalak létrehozása a kinevezett fővágányra. 4. A mintavonal csoporton belül, a Köztes keresztmetszetek megadása parancs futtatása: a. a második nyomvonal tengelyének kijelölése; b. a megtörni kívánt mintavonalak kijelölése; c.

CAX fájl mentése;

d. DIS fájl mentése; e. meglévő mintavonalak cseréje. Az elmentett fájlok felhasználásával lehet a különböző irányú nyomvonalakat közös metszetekben megjeleníteni. A megtört mintavonalak nyomvonaltól mért szélességei a 3-as pontban beállított értékeknek megfelelően lesznek felvéve, függetlenül a két nyomvonal adott pontban mért távolságától.


48/114.



76. ábra A CAX fájl tartalmazza a mintavonalak geometriáját.

77. ábra A DIS fájlt tartalmazza a számított nyomvonalak távolságait.

78. ábra A kijelölt mintavonalakra létrehozott törések

A megtört mintavonalakra a 11.3-as pontban leírtak alapján ugyanúgy lehet mintát venni a felépített felületmodellből, mintha csak az egyszerű mintavonalakat használnánk.


49/114.



11.2. Mintavonal feliratok szerkesztése Az automatikusan felvett vagy manuálisan megadott mintavonal megírásokat a Feliratok átnevezése paranccsal lehet szerkeszteni. A parancs futtatása előtt érdemes meggyőződni arról, hogy a szerkesztendő mintavonalakhoz tartozó nyomvonal legyen aktív a nyomvonal kezelőben. Ellenkező esetben hiába próbáljuk kijelölni a szerkeszteni kívánt nyomvonalakat, a program folyamatosan a 0 talált, összesen 0 üzenetet fogja megjeleníteni a parancssorban. Sikeres kiválasztás esetén az alábbi ablakon keresztül lehet megadni a használni kívánt előtagot és a számláló kezdőértékét. A rögzített neveknél konkrét egyedi neveket lehet megadni, mint például „optikai kábel” „útkereszteződés” stb. Az ablak OK-kal történő bezárása után a módosított megírások azonnal megjelennek a helyszínrajzon.

79. ábra Mintavonalak átnevezése.

11.3. Mintavétel felületből hossz- és keresztszelvényekhez A hossz- és keresztszelvények elkészítéséhez szükség van egy felületmodellre, nyomvonalra és a hozzá tartozó mintavonalakra. A felszerkesztett nyomvonal és a mintavonalak mentén mintát veszünk a kiválasztott felületmodellből, melynek eredményei háromdimenziós vonalláncok lesznek. Ezekből a vonalláncokból fogja a Ferrovia felrajzolni a hossz- és keresztmetszeteket. A nyomvonal változása esetén a mintavételezés automatikusan frissül, az új adatokat a hossz- és keresztszelvény nézetek frissítésével lehet megjeleníteni.

80. ábra Mintavétel futtatása szalagpalettáról.

81. ábra Felületmodell kiválasztása.


50/114.



82. ábra Mintavétel eredménye az objektum megtekintőben.

Mintavételezés után, amíg nem változik a nyomvonal geometria, akár ki is lehet szedni a rajzból a felületmodellt. Erre legjobb megoldás a LandXML formátum használata. Ha nagyméretű felületmodellel dolgozunk, akkor érdemes a mintavételezés után leválasztani a felületmodellt, mert teljesen feleslegesen foglalja a számítógép erőforrásait. Természetesen, ha változás esetén újra mintavételezni kell a felületmodellből, akkor a mintavételezés idejére vissza kell illeszteni.


51/114.



12. Hossz-szelvény tervezés A tervezett nyomvonal és a mintavonalak létrehozása, valamint a felület mintavétel elvégzése után felrajzoltatható a terep hossz-szelvénye. Ebben a hossz-szelvény nézetben lehet elhelyezni a tervezett hossztengelyeket, mint pl. a tervezett pálya, a bal- és jobb oldali árkok tervezett magassági vonalvezetését. Háromdimenziós helyszínrajzi vonallánc elemek magassági vonalvezetését is ábrázolni lehet, illetve a keresztszelvényekben ábrázolt pontokat is vissza lehet vezetni a hosszszelvény nézetbe.

12.1. Hossz-szelvény nézet létrehozása A hossz-szelvény nézet felrajzolása a terep hossz-szelvény berajzolásával kezdődik. A 83-as ábra alapján megadható a használni kívánt lábléc készlet, a hossz-szelvény nézet vízszintes és függőleges léptékezése, hogy mely tartományra rajzoljuk fel a hossz-szelvény nézetet, a hosszszelvény alap- és maximális szintje. A szelvény és magassági megírásokat a program pontosan azokon a helyeken fogja elhelyezni, ahol a helyszínrajzon mintavonal is található. Ezek a megírások ritkíthatók minden második, vagy minden harmadik mintavonalra, illetve választható hogy szeretnénke ezeken a helyeken függőleges vetítővonalakat rajzolni vagy sem.

Hossz-szelvény nézet lábléc szerkesztője

83. ábra Hossz-szelvény nézet létrehozása.

A 84-es ábrán látható a hossz-szelvény nézet lábléc szerkesztő ablaka. A baloldali fa struktúrában találhatók az egyes lábléc típusok, míg a középső ablakrészben az adott táblázatban szereplő lábléc sorok. A lábléc csoporthoz a balra és jobbra mutató nyilakkal tetszőlegesen hozzá lehet tenni, vagy el lehet venni egy láblécet, míg a felfelé és lefelé mutató nyilakkal a kiválasztott láblécek sorrendjét lehet megváltoztatni. Egy tetszőleges lábléc kiválasztása után, a Beállítások ablakrészen belül szerkeszthető a kiválasztott lábléc neve (ami megjelenik a hossz-szelvény nézetben), a lábléc fölött szabadon hagyandó távolság mértéke, a láblécben megjelenő felirat magassága, valamint hogy milyen adatot kívánunk a kiválasztott láblécben megjeleníteni. Az itt beállított elemek a hossz-szelvény nézet elhelyezése után is szerkeszthetők. Egy tetszőlegesen létrehozott lábléckészlet a Tábla hozzáadása a listához ikonnal menthető. Saját egyedi láblécet is el lehet helyezni. A FELHASZNÁLÓI adatcsoportra kell kattintani, majd a jobbra mutató nyíllal be kell illeszteni a középső ablakrészbe. A beállítások részen meg kell adni a lábléc nevét, eltolási értékét a felette lévő lábléctől, és a magasságát. Az adatmezőben megadható hogy milyen, már a hossz-szelvényben meglévő adatokat szeretnénk megjeleníteni, vagy, ha a feliratozni kívánt elem még nem szerepel a hossz-szelvény nézetben, akkor ezeket üresen kell hagyni (85-ös ábra).


52/114.



84. ábra A hossz-szelvény nézet lábléc szerkesztője.

85. ábra Felhasználói lábléc beszúrása

Terep hossz-szelvény

Láblécek

86. ábra Hossz-szelvény nézet terep hossz-szelvénnyel.

A hossz-szelvény nézet létrehozása után a láblécekben azonnal megjelennek az alábbi adatok: 

mintavonalak számai és a köztük lévő távolságok



nyomvonal szelvényezése


53/114.





terep hossz-szelvény magassági adatok

A helyszínrajzi nyomvonal beillesztése parancs segítségével az ívviszonyok, a túlemelés és a tervezési sebesség adatok is bekerülnek a hossz-szelvény nézet megfelelő lábléceibe.

87. ábra Helyszínrajzi adatok beillesztése a hossz-szelvény nézetbe.

12.2. Tervezett pálya hossz-szelvényének létrehozása és módosítása A tervezett pálya hossz-szelvény létrehozható érintő vonalláncból konvertálással, valamint az érintők megrajzolásával. Előbbi esetben a vonallánc kijelölése után megadhatók saját paraméterek a magassági lekerekítő ívek létrehozásához, vagy használható az automatikus paraméter is, amikor a magassági lekerekítő íveket a tervezési sebesség alapján készíti el a program. Érintők rajzolása esetén meg kell adni a tervezett hossz-szelvény kezdőpontját, majd a 88-as ábrán látható paraméterek segítségével a soron következő sarokpont szelvénye, magassága, érintő esése stb. rögzíthető, így egy sarokpont kellő pontossággal elhelyezhető a hossz-szelvény nézetben. Az ív paramétereknél az alkalmazandó magassági lekerekítő ívek paraméterei adhatók meg.

88. ábra Hossz-szelvény rajzolása rögzített paraméterekkel.

A tervezett hossz-szelvény létrehozása után a magassági lekerekítő íveknél a 89-es ábrán látható adatok jelennek meg. A hossz-szelvény paraméterek beállításától függően látszódik egy ívadatokat tartalmazó táblázat, a magassági töréspont helyét jelölő tárcsa, a töréspont magassága, a lekerekítő ív kezdő és végpontját jelölő nyíl, illetve a vízszintes érintő helyét mutató blokk.


54/114.



89. ábra Magassági lekerekítő ív.

A rendelkezésre álló eszközök segítségével szabadon lehet újabb sarokpontokat beszúrni, törölni vagy mozgatni. A Geometria szerkesztése parancs (32H1) segítségével egy kiválasztott töréspontot tetszőleges szelvénybe, tetszőleges magasságra lehet áthelyezni (a 88-as ábrán látható paramétereket lehet ennél a funkciónál is használni). A tervezett pálya hossz-szelvény létrehozása után a program automatikusan kitölti a Tervezett magasság láblécet. Árok, és csővezeték hosszszelvény rajzolása esetén a magassági értékek nem kerülnek automatikusan a láblécekbe, azokat az Árkok számítása és a Csatorna rendszer feliratok parancsokkal lehet megjeleníteni. Egyéb feliratokat a hossz-szelvényre a Hossz-szelvény eszközök palettán keresztül lehet elhelyezni, mint pl.: magassági megírás, esésfelirat, különböző távolsági megírások. A nyomvonal vagy bármilyen más elem változása esetén, ha a hossz-szelvény nézet nem frissül automatikusan, akkor a Hosszszelvények frissítése ikonra kell kattintani.


55/114.



12.2.1. Szerkesztő vonalak A hossz-szelvényben használható speciális szerkesztő vonalak segítségével gyorsan kijelölhetők függőleges vonalakkal szelvények, vízszintes vonalakkal magasságok és ferde vonalakkal meghatározott esések. Az alábbi ablakban található szerkesztési paraméterek a kiválasztott szerkesztővonal típustól függően lesznek aktívak, vagy inaktívak. A berajzolt szerkesztővonalak egyszerű AutoCAD-es elemek, amik tetszés szerint törölhetők és mozgathatók.

90. ábra A szerkesztő vonalak megkönnyítik a hossz-szelvény tervezést.

12.2.2. Tervezett hossz-szelvényhez tartozó felirat beállítások A tervezett hossz-szelvényhez tartozó beállításoktól függően, megjeleníthetők az esésviszonyok, a magassági sarokpontokhoz tartozó magassági megírások, a magassági lekerekítő ívek kezdő és végpontjainak jelölése, a hossztengely szerinti bevágás és töltés területek, valamint a besűríthetők a tervezett magassági megírások a láblécben.

91. ábra A Hossz-szelvény rajzolása csoporton belül található funkciók.

Ha az esésviszonyok jelölését utólag kapcsoljuk be (vagy csak lekapcsoljuk, majd utána visszakapcsoljuk), akkor meg kell adnunk, hogy a tervezett hossztengellyel párhuzamosan melyik ponton menjen keresztül az esésviszonyok jelölése. Ha kijelölés helyett az <Enter> billentyűt nyomjuk le, akkor az utoljára meghatározott magasságon fogja a program ismét megjeleníteni az esésviszonyok ábrát.


56/114.



92. ábra Tervezett hossztengely kiegészítő feliratok nélkül.

93. ábra Tervezett hossztengely esésviszony ábrával, sarokpontok magassági jelölésekkel, lekerekítő ívek kezdő és végpontjainak jelölésével, és tervezett magassági megírások 10 méterenként.

12.3. Helyszínrajzi és keresztszelvény elemek vetítése hossz-szelvénybe Az elkészített keresztszelvényekben lévő pontok, és a keresztszelvény elemekből készített helyszínrajzi 3D-s vonalláncok magassági vonalvezetései megjeleníthetők a hossz-szelvényben. A Hossz-szelvény fülön belül, a Hossz-szelvény eszközöknél található a Határvonal berajzolása nevű parancs. A megjelenő ablakban megadható, hogy a helyszínrajzról, a hossz-szelvényből, vagy egy külső fájlból szeretnénk-e adatokat megjeleníteni. A helyszínrajz, vagy a keresztmetszetek választása esetén az ablak alsó részében láthatóvá válnak az elérhető elemek nevei, külső fájl esetén pedig meg kell adni a használni kívánt fájlt, és a fájlból átemelendő elem nevét. Az ablak bezárása után, a kiválasztott elemek hossztengelyei láthatóvá válnak a hossz-szelvényben.

94. ábra Elemek megjelenítése hossz-szelvényben.


57/114.



12.4. Hossz-szelvény feliratok A Hossz-szelvény eszközök csoportban találhatók a hossz-szelvény feliratozó eszközök, melyek segítségével magassági, esés, illetve távolság típusú feliratok helyezhetők el.

96. ábra Magassági felirat

95. ábra Esés feliratok

97. ábra Távolság feliratok

Esés felirat esetében százalék, ezrelék, illetve hajlás típusú megírás választható, illetve kiválasztható a felirat megjelenítési típusa is. A magasság és esés felirattípusnál megadható a feliratmagasság és a tizedesjegyek száma is. A távolság méretezésnél ezek a beállítási lehetőségek azért hiányoznak, mert a méretezés módján és típusán kívül minden más beállítást az AutoCAD-es méretezési stílusokból vesz a funkció. Tehát bármilyen meglévő méretezési stílus használható, ezeket pedig az AutoCAD-en belül lehet szerkeszteni. A magassági megírásokhoz 28 szimbólum közül lehet magassági jelet választani. Ezeket a szimbólumokat 64 bites operációsrendszer használata esetén a C:\users\\AppData\Roaming\CGSA\CGSplus 2011 HUN könyvtáron belül, a CGS_hgt1,2,3.DWG fájlokban tárolja az alkalmazás. Az alakzatokat tetszőlegesen lehet szerkeszteni, a szerkesztés végeztével csak rá kell menteni a meglévő fájlra, és az új szimbólum máris használható. A VLÁNC felirata funkció segítségével bármilyen AutoCAD-es vonallánc adatai megjeleníthetők felhasználó láblécekben. Ilyen vonalláncok lehetnek például tetszőlegesen berajzolt egyszerű AutoCAD-es vonalláncok, a helyszínrajzi 3D-s vonalláncokból készített vetített vonallánc, vagy kiválasztott keresztszelvény pontok magassági vonalvezetésének ábrázolása vonallánccal. A parancs indítása után ki kell jelölni azt a vonalláncot, amit feliratozni szeretnénk, majd a 99-es ábrán látható ablakon keresztül megadható, hogy milyen adatok jelenjenek meg a kiválasztott láblécben. 98. ábra Magasságjelölő szimbólumok


58/114.



A feliratok lehetnek: 

szelvényszámok;



magasságok;



a kiválasztott vonallánc és a terep közötti magasságkülönbségek;



a kiválasztott vonallánc magasságkülönbségek.

és

egy

másik

tetszőleges

vonallánc

közötti

A feliratok elhelyezhetők: 

vonallánc töréspontokban;



terep szelvényekben;



vonallánc töréspontokban és a terep szelvényekben;



megadott távolságonként.

Az ablak alsó részén pedig ki kell jelölni azt a felhasználói láblécet, ahol a feliratokat szeretnénk megjeleníteni.

99. ábra Tetszőleges vonallánc feliratozása felhasználó láblécben.


59/114.



13. Keresztszelvény tervezés Egy tervezett nyomvonal, a mintavételezése, és a tervezett hossz-szelvény elkészítése után felrajzoltathatók a terep keresztszelvényei, és a tervezett sínkorona szintek. A Ferrovia kiegészítő alkalmazás keresztszelvény tervező eszközei gyors és pontos tervezést tesznek lehetővé. A keresztszelvény tervezés menete nem a minta-keresztszelvény típusú tervezésen alapul, hanem azon, hogy minden egyes elem esetében megadható, hogy milyen keresztszelvény tartományokban szeretnénk azokat elhelyezni. Az elkészült metszetekből a kívánt pontok magassági vonalvezetései megjeleníthetők a hossz-szelvényben, illetve a helyszínrajzon is. Bár a Ferrovia kiegészítő alkalmazás nem modell alapú tervező rendszer, megoldott, hogy a nyomvonal és/vagy a hossz-szelvény módosítása esetén a keresztmetszetek kövessék a változásokat.

13.1. Keresztszelvény nézetek létrehozása A keresztmetszetek felrajzolásánál alap esetben a következő sorrendet kell követni: keresztszelvény nézetek és terepvonalak berajzolása, sínkorona szintek megjelenítése, felépítmény elhelyezése, árkok, rézsűk stb. Az egyes elemek tetszőlegesen szerkeszthetők, a rendszeresen előforduló szerkesztési metódusok makrókkal rögzíthetők. 13.1.1. Terepadatok megjelenítése A Terep rajzolása parancs indításakor a baloldali ablak jelenik meg. Ha futtatáskor azt a hibaüzenetet kapjuk, hogy „Nem definiált tengelyt”, akkor ki kell nyitni a nyomvonalkezelőt, és ki kell választani az aktív tengelyt. Ezután már működni fog a Terep rajzolása parancs. A megjelenő ablakban ki kell választani a lábléc típust, valamint meg kell adni a metszetekkel kapcsolatos méretarány paramétereket. Ha nem az aktuális rajban találhatók a kiindulási adatok, akkor meg kell adni azt a DWG-t, vagy külső CRO kiterjesztésű fájlt, ahol a terepadatok megtalálhatók. Az ablak középső részén a keresztmetszetek szélességeit, magasságait, és a humuszréteg vastagságát, a kezdő- és zárószelvényt, valamint a keresztmetszetek elrendezését lehet megadni. Miután minden beállítást elvégeztünk, az OK gomb lenyomása után már csak meg kell mutatni a képernyőn egy pontot, ahonnan jobbra és lefelé a program elhelyezi a keresztszelvény nézeteket. 100. ábra Keresztszelvény nézetek létrehozása.


60/114.



13.1.2. Sínkorona szintek megjelenítése A vágány rajzolása parancs indításakor a baloldali ablak jelenik meg. Az előző pontban foglaltak alapján ki kell választani a forrásfájlt. A kezdő- és végszelvénynél megadható hogy melyik intervallumon szeretnénk ábrázolni a sínkorona szinteket (ezt a későbbiek során minden egyes szerkesztésnél lehet állítani). A megjelenítendő sínkorona szintek nem csak a hossz-szelvény által meghatározott magasságokat, hanem a túlemelés táblázatban szereplő értékeket is tartalmazni fogják. Az ablak alsó részén megadható, hogy a magasság és távolság értékeket melyik láblécben kívánjuk megjeleníteni. Itt az alapbeállítások helyesek, ezeken nem szükséges változtatni. A vágányfeliratok jelölőnégyzeteknél eldönthetjük, hogy a SIN_B és SIN_J megírásokat szeretnénk e látni sínkorona szinteken, vagy sem. Értelemszerűen, ha kiszedjük a pipát a Vágány feliratok az elemekre jelölőnégyzetből, akkor a 101. ábra Sínkorona szintek beillesztése a metszetekbe.

megírások nem fognak látszódni.

13.2. Vágány, ágyazat, alépítmény megjelenítése A keresztszelvény intervallum kiválasztása után megadható a használni kívánt sín, alátétlemez, keresztalj és ágyazat típus. Az első három elemtár egyszerű zárt AutoCAD-es vonalláncokat tartalmaz. Ezeket az elemeket úgy lehet tovább bővíteni, ha minden új elemet elhelyezünk 1-1 DWG fájlba, majd a kék keresztre kattintva hozzáadjuk a DWG-t a megfelelő elemtípushoz. Az ágyazati elemnél nem szükséges előre elkészíteni a geometriát, itt az ablak alsó részén látható paramétereket lehet elmenteni különböző nevekkel. Az egyes paramétereket bemutató ábránál nem a legjobb kép szerepel, mert az ábrázolt állapot egy ritkán előforduló speciális esetet mutat. A következőkben a megjelenített paramétereket mutatjuk be, és menet közben kiderül, hogy általános esetekben miért nem jó a látható magyarázó ábra. a [cm] – a legkisebb távolság a keresztalj alsó síkja, és az alépítmény felső síkja között, ívben a belső sínszál alatt mérve; b [cm] – az alépítmény felső síkjának ábrázolandó, vízszintesen mért szélessége (ez a távolság csak speciális esetekben egyezik a fél nyomtávolság, az e, és az 1:n-es hajlású rézsű vízszintes hosszainak összegével); d [cm] – az alépítmény gerincvonalának eltolása (jobboldal 102. ábra Felépítmény beillesztése.

eseté pozitív, használni);

baloldal

esetén

negatív

értéket

kell

e [cm] – ágyazatváll szélessége; 1:n

– rézsűhajlás értéke (elegendő az n értékét beírni, pl. 1.5);

1:m

– alépítmény felső síkhajlásának értéke (elegendő az m értékét beírni, pl. 20)

Szélesítés In [cm] – ágyazatáll szélesítése az ív belső oldalán; Szélesítés Out [cm] – ágyazatáll szélesítése az ív külső oldalán;


61/114.



13.3. Beépített keresztszelvény elemek használata A felépítmény elhelyezése után, az alábbi alkotóelemeket lehet még keresztszelvény építésére használni: 

rézsű



rézsűláb lekerekítések



védőréteg



humuszterítés alkotóelemekre



árok



szivárgó



folyóka



egyszerű vonal elem



pont elem -

-



Vágány, ágazat elemek beillesztése  Rézsűkészítő eszköz Rézsűláb  lekerekítése

-

Rajzi elem konvertálása keresztszelvény elemre Humuszterítés berajzolása Szivárgó beillesztése Folyóka beillesztése Vonal elem használata Pont elem hasnzálata

Alépítményi réteg beillesztése Árkok beillesztése AutoCAD blokk elemek beillesztése

Ezek az elemek általánosan úgy működnek, hogy az elem ablakán keresztül meg kell adni azt a keresztszelvény intervallumot, amire alkalmazni szeretnénk az elemet, meg kell adni a szükséges paramétereket, majd ki kell jelölni azt az elemet, amihez csatlakoztatni szeretnénk, és ha szükséges, akkor egy olyan elemet, ahonnan távolságot vagy mélységet kell mérni. Az egyes keresztszelvény elemek ablakainál található magyarázó ábrák a legtöbb esetben dinamikusak, tartalmuk a beállított paraméterek függvényében változhat.


62/114.



13.3.1. Rézsűk kezelése A rézsű elemeknél a Típus részen megadható hogy a terep, vagy a humusz vonaláig húzza a rézsűket, vagy állandó vízszintes hosszra. E paraméterek függvényében változik a Beállítások ablakrész tartalma.

103. ábra Rézsű eszközök.

Az alábbi rézsűszerkesztési szabályok alkalmazhatók: 1. Szabvány: az általunk megadott értékek alapján rajzolja fel a rézsűket.RAS-Q’96: a rézsűhossz függvényében a német szabvány szerint változik a rézsűhajlás a megadott b hajlás (mint legkisebb) és a megadott legnagyobb hajlás között.

104. ábra Maximális rézsűhajlás a német szabványhoz.

2. Megtört rézsű: adott tereptől mért magasságig adott hajlású rézsű szerkesztése, a beállított magasság után, a Rézsű ablakban megadott rézsűhajlással megy tovább egészen az alépítmény felső síkjáig. A funkció, töltésben és bevágásban egyaránt használható.

105. ábra Megtört rézsű paraméterei.


63/114.



Megtört rézsű

Egyszerű rézsű

Terep

Humusz

106. ábra Két lehetséges rézsű kialakítás.

13.3.2. Rézsűláb lekerekítések A rézsű és a terep (vagy humusz) csatlakozásokat lehet töltésben lekerekíteni. A lekerekítés megadása vízszintes, vagy ferde távolság alapján történik. Amennyiben a megadott értékkel nem lehet elvégezni a lekerekítést, megadható egy csökkentett érték. A paraméterek beállítása után már csak meg kell mutatni azt a két elemet, melyek között a lekerekítést létre szeretnénk hozni. A lekerekítéssel egy időben a csatlakozó elemeket a 13.5-ös pontban leírtak alapján lehet visszametszetni.

107. ábra Töltésláb lekerekítése 1.

Töltésláb lekerekítése

108. ábra Töltésláb lekerekítése 2.


64/114.



13.3.3. Védőréteg létrehozása Egy általunk kijelölt elem/elemek legmagasabb pontjához képest, a megadott paramétereknek megfelelően elhelyezhető egy védőréteg, vagy alépítményi réteg valamely síkja. A paraméterek megadása után kell kijelölni a viszonyítási elemeket, majd az <Enter> lenyomása után széles, a teljes keresztmetszetben látható vonalak jelennek meg. Ezeket az elemeket szintén a 13.5-ös pontban leírtak alapján lehet visszametszeni.

109. ábra Védőréteg vagy egyéb réteg valamely síkjának létrehozása.

1 méterrel eltolt tetőpont (b méret)

Tetszőleges rétegsík

110. ábra Védőréteg ábrázolása, a bal és jobboldali lemetszések után.


65/114.



13.3.4. Humuszterítés alkotóelemekre Tetszőleges vastagságú humusz réteget lehet elhelyezni az alkotóelemek fölé, vagy alá. A vastagság megadása után ki kell jelölni azokat az elemeket, melyek mentén a humuszterítési réteget szeretnénk létrehozni. Ez az eszköz törtvonalú párhuzamos rétegek létrehozására is kiválóan alkalmas.

111. ábra Humuszterítés alkotóelemekre.

15 cm vastag humuszterítés

112. ábra Humuszterítés vagy párhuzamos réteg(ek) létrehozása.


66/114.



13.3.5. Árkok, szivárgók, folyókák kezelése Az árkoknál létrehozhatók vízszintes és ívesített árkok. Vízszintes esetben az árok aljának szélességét, ívesített esetben a lekerekítés sugarát lehet megadni. Az árok folyásfenék-szintek lehetnek egy adott elemhez képest konstansok (pl. a humuszhoz képest minden metszetben 1 méterrel lejjebb, vagy hossz-szelvénnyel magasságilag vezérelhető.

113. ábra Árok paraméterei.

A paraméterek beállítása után meg kell adni azt az elemet, amihez csatolni kívánjuk, illetve azt az elemet, amihez viszonyítani szeretnénk az árok mélységét. Ezek az elemek akár azonosak is lehetnek.

114. ábra Ívesített árok megjelenítése. Az AROK_1_J_IP pontot lehet magasságilag vezérelni.


67/114.



115. ábra Szivárgó beillesztése

A szivárgó használata megegyezik az árokéval, néhány plusz paraméterrel kiegészítve.

116. ábra Szivárgó megjelenítése, a beillesztési pont hossz-szelvénnyel vezérelhető

13.3.6. Vonal és pont elem Egyszerű vonal és pont elemeket helyezhetünk el a keresztmetszetekben. Vonal elem adott pontból, illetve két, meglévő elem közé is rajzolható. A pont elemek felvehetők meglévő keresztszelvény elemekre, vagy tengelytől adott távolságra és magasságra.


68/114.



117. ábra Vonal elem beillesztése.

118. ábra Pont elem beillesztése.

13.4. AutoCAD elemek használata A Ferrovia által készített keresztszelvényekbe bármilyen korábbi AutoCAD-ben készült rajzi alakzat elhelyezhető (például felsővezetéktartó-oszlop). Az alakzat állhat egyszerű vonallánc vagy vonal elemekből is, semmilyen különleges feltételnek nem kell megfelelnie. Az egyetlen követelmény, hogy az alakzat beillesztési pontja a (0,0)-ban legyen. Ha ez teljesül, akkor a beillesztendő rajzi alakzatot külön DWG fájlba kell menteni, hogy azon kívül semmi más ne szerepeljen a DWG állományban. Az előkészületek elvégzése után el kell indítani a Blokk beillesztése parancsot, és az ablak jobb oldalán látható mappára kattintva meg kell mutatni azt a fájlt, amiben az előkészített elem található. Az elemek elrendezése kapcsoló aktiválásával megoldható, hogy a beillesztett objektum kövesse a célelem hajlását/ferdeségét.


69/114.



Beillesztési pont a (0,0)-ban.

119. ábra Blokk beillesztése

120. ábra AutoCAD-ben készített oszlop.

121. ábra A beillesztett AutoCAD elem

13.5. Keresztszelvény elemek szerkesztése A keresztszelvényekbe felrajzolt elemek az alábbi funkciókkal kényelmesen szerkeszthetők: 

TCS elemek szerkesztése (bármely kiválasztott elem típusát felismeri, és megjeleníti a hozzátartozó szerkesztő ablakot);



Metszés és nyújtás parancs (az AutoCAD hasonló nevű parancsaival megegyező módon működnek);



Egyesítés (különálló keresztszelvény elemek egyesíthetők egyetlen elemmé);



TCS adat megtekintése (a hossz és keresztszelvényekben felhasznált elemek listázása);



Mozgatás (abszolút vagy relatív értékkel elmozgatható a kijelölt elem);



Párhuzamos (adott elemmel adott távolságra párhuzamos elem szerkeszthető);



TCS elemek törlése (az elemlistából kiválasztással, vagy közvetlenül a rajzon kijelöléssel törölhetők a keresztszelvény elemek);



TCS elem átnevezése megváltoztatása).

(kiválasztott

keresztszelvény

alkotóelem

nevének

A felsorolt szerkesztő eszközök használata, a különböző elemek elhelyezésével egyezően bármilyen intervallumon történhet. Használatuk segíti a gyors és hatékony tervezést.


70/114.



13.6. Keresztszelvény elemek feliratozása Az elkészített keresztszelvényekre az alábbi feliratokat lehet egyesével, vagy csoportosan elhelyezni. A feliratok stílusa az AutoCAD-es formátum menün keresztül egyszerűen állítható. 

Magasság felirat: kiválasztott elem egy pontjának magassági megírása a metszetben;



Esés felirat: elem, vagy két pont által meghatározott szakaszra lehet különböző típusú esésmegírást elhelyezni;



Távolság felirat: vízszintes, függőleges, és ferde távolságokat lehet feliratozni szabadon választható méretstílus alapján;



TCS elemek feliratozása: keresztszelvény elemek neveinek feliratozása;



Elfogadott túlemelés feliratozása: az alkalmazott túlemelés értékeket feliratozza a megadott szelvény intervallumokra (mm-ben), szelvényen belül a megadott helyre.



Pályamozgás feliratozása: a felmért és a tervezett tengelyadatok közötti x (vízszintes irányú eltérés) és y (függőleges eltérés) értékeket írja fel.



Pont számítása: a keresztszelvény kiválasztott pontjának magassági és tengelytől mért távolság adatának megírása a láblécekbe. A magasság és távolság értékek paraméterei egymástól függetlenül állíthatók.

122. ábra Pontadatok megírása a láblécekbe.


71/114.



123. ábra Mintafeliratok a keresztszelvényen.

13.7. Keresztszelvény elemek magassági vezérlése A keresztszelvény elemek magasságát hossz-szelvénnyel is lehet vezérelni. Ennek az egyik legegyszerűbb példája a vízelvezető árok. A hossz-szelvénnyel történő magassági vezérlés praktikus megoldása úgy néz ki, hogy a keresztszelvények elkészítése után az árokfenék pont magassági vonalvezetését megjelenítjük a hossz-szelvényben, módosítjuk a hossz-szelvényt, majd ezt visszacsatoljuk a keresztszelvényekbe. A megoldás lépései: 1. Keresztszelvények elkészítése (nem kell a végleges állapotig elkészíteni, értelem szerűen szerepeljen benne az az elem, amit vezérelni szeretnénk a hossz-szelvénnyel).

124. ábra A jobboldali árok magasságát fogjuk vezérelni hossz-szelvénnyel.

2. A szalagpaletta hossz-szelvény fülének hossz-szelvény eszközök csoportján belül kell futtatni a Határvonal berajzolása parancsot (vagy a hossz-szelvény menü Eszközök pontjából futtatni kell a Határvonal berajzolása (22V2) parancsot). A megjelenő ablakban a Bemenő adat részen a Keresztmetszet rajzot kell választani. Ilyenkor a program átvizsgálja az összes keresztmetszetet, és összegyűjti a metszetekben található vezérlőpontok neveit. Az AROK_1_J_IP pontot kell csak kijelölni, rajzi típusként a Vetítést célszerű megadni. A


72/114.



Kereszteződés típust vágánykapcsolatok magassági tervezésénél érdemes használni. A bemeneti adatoknál külső IL fájl is használható.

125. ábra Vezérlővonalak berajzolása hossz-szelvénybe.

126. ábra Keresztszelvényekből mentett IL fájl.


73/114.



127. ábra Jobboldali árok hossz-szelvényének megjelenítése.

3. Hossz-szelvény módosítása egyszerű AutoCAD-es funkciókkal

128. ábra Módosított árok hossz-szelvény.

4. A módosított hossz-szelvényt vissza kell csatolni a keresztmetszetekbe. Ennek hatására az AROK_1_J_IP pont eltolása a tengelytől nulla lesz, ám a magassága meg fog egyezni a hossz-szelvényben lévő értékekkel. A keresztszelvényekbe megjeleníteni a módosított magasságokat a Keresztszelvény fül Keresztező vonalak csoportjában található Vezérlőpontok beolvasása paranccsal lehet (vagy menüből a 42K2 paranccsal). Hosszszelvény tartalomtól függően, a megjelenő ablakban több pontkód is megjelenhet. Természetesen csak azt - vagy azokat - a pontokat kell itt kijelölni, melyeket a keresztszelvényekben szeretnénk megjeleníteni. Jelen esetben ez az AROK_1_J_IP pont.


74/114.



129. ábra Vezérlőpont vetítése hossz-szelvényből keresztszelvényekbe.

130. ábra A vezérlőpont a hossz-szelvénnyel egyező magasságon a tengelyben.

5. Utolsó lépésként a jobboldali ároknál meg kell adnunk, hogy ne konstans mélységű árkot rajzoljon, hanem az AROK_1_J_IP pont magasságát vegye fel. Keresztszelvény fül, TCS elemek szerkesztése csoporton belül a TCS elemek szerkesztése parancsot kell elindítani és ki kell választani az árok valamelyik elemét. Ekkor megjelenik a 113-as ábrán látható ablak. Itt meg kell adni a módosítandó keresztszelvények intervallumát (pl P5-től P9-ig), majd az ároktípust át kell állítani b… metszéspontra, és metszéspontnak ki kell jelölni a keresztmetszetben az AROK_1_J_IP pontot. Az OK gomb lenyomása után a keresztmetszetek automatikusan frissülnek, és az árkok magasságai a hossz-szelvénynek megfelelően módosulnak.


75/114.



131. ábra Hossz-szelvénnyel vezérelt árokmagasság.

A fenti lépések elvégzésével a hossz-szelvényt összekapcsoltuk a keresztszelvényben lévő AROK_1_J_IP ponttal, és ehhez a ponthoz hozzákapcsoltuk az árok folyásfenék-szintjét. Ha ezek után bármikor módosítjuk az árok hossz-szelvényét, akkor a Keresztszelvények frissítése parancs futtatása után, a módosított hossz-szelvény alapján fognak megjelenni az árok és a hozzákapcsolódó elemek.

13.8. Helyszínrajzi elemek megjelenítése keresztszelvényekben A helyszínrajzra berajzolt vonalláncok és 3D vonalláncok átvetíthetők a kereszt- és hosszszelvényekbe. 2D vonallánc esetén (mivel a töréspontok nem rendelkeznek külön magasságokkal) a jelölőpontokat magassági értelemben a keresztszelvény-nézetek alsó pontjához, vízszintes értelemben a tengely, és a helyszínrajzi vonallánc közötti távolságra fogja elhelyezni a program. A vetítés következtében a helyszínrajzi vonallánc és a keresztszelvényben megjelenített pontok között létrejön egy kapcsolat, így ha a későbbiekben módosítjuk a helyszínrajzon a vonallánc geometriáját (áthelyezünk egy sarokpontot), akkor a keresztszelvény-nézetek frissítése után a keresztszelvényben megjelenített pontok is felveszik a helyszínrajzi elemnek megfelelő helyzetet.

13.9. Keresztszelvény elemek megjelenítése helyszínrajzon

13.10. Makrók használata A különböző projekteknél keresztszelvények készítésekor előfordulnak ismétlődő feladatok, amiket csak gépiesen el kell végezni, mint például adott hajlású részűk felszerkesztése, rézsűlábak lekerekítése, egy alap keresztszelvény lefuttatása kétoldali árkokkal stb. Az ilyen feladatokra, létre lehet hozni makrókat úgy, hogy egyszerűen rögzítjük a szerkesztési lépéseket, majd ezeket a makrókat később bármilyen projektnél ismét használhatjuk. A makróépítés menete: 1 4

3

1. Ki kell választani azt a keresztszelvény-nézetet, ahol a makrót rögzíteni szeretnénk. A kijelölés után a „A MAKRÓRÖGZÍTÉS A XXX KERESZTSZELVÉNYBEN ELKEZDŐDÖTT” üzenet jelenik meg a parancssorban, ahol az XXX helyén a kiválasztott keresztszelvény nézet száma szerepel (például P30). 2. A korábban bemutatott keresztszelvény szerkesztő eszközök segítségével fel kell építeni a kívánt szerkezetet. 3. A keresztszelvények elkészítése után a rögzítést le kell állítani. Ilyenkor lehet létrehozni azt a fájlt, ahol a makrót tárolni szeretnénk, vagy kijelölhető egy meglévő fájl is, illetve meg kell adni a rögzített makrónak az elnevezését. Egyetlen LSP fájlban több makró is tárolható.


76/114.



132. ábra Rögzített makró mentése

4. A rögzített makrók bármikor bármilyen projektben használhatók, futtatáskor ismét megadható, hogy melyik metszetek között kívánjuk a makrót alkalmazni. Ha a keresztmetszetek már tartalmaznak keresztszelvény elemeket, és a makróval csak kiegészítő elemeket helyezünk el (például rézsűk és árkok), akkor az Azonos nevű elemek törlése paramétert érdemes kiválasztani futtatás előtt, mert ellenkező esetben a keresztmetszetekben található összes meglévő elemet törli a makró. A Minden elem törlése paramétert komplett keresztmetszetek rajzolásánál célszerű használni.

133. ábra Rögzített makró futtatása

A korábban elkészített keresztmetszetek alapján is létrehozhatók makrók.

13.11. Párhuzamos vágányok ábrázolása A 10.1-es pontban leírtak alapján a párhuzamos vágányok keresztmetszetekben történő megjelenítéséhez - típustól függetlenül - a DIS (TÁV) és CAX (MIN) fájlokra, valamint az alkalmazni kívánt hossz-szelvény (LS) fájlra van szükség. A mentett ASCII fájlokat egyszerű szövegszerkesztőben meg kell nyitni szerkesztésre, és a fájl elején található nyomvonal neveket át kell írni a párhuzamos vágány nevére. Ezzel elérhető, hogy a fővágány szelvényezését használjuk a mellékvágány(ok) ábrázolásához. A keresztmetszetekben lévő távolságok adottak, így gyakorlatilag a


77/114.



programmal minden egyes metszetben, a fővágányhoz viszonyítva rajzoltatjuk fel a mellékvágány(ok) keresztmetszeteit. Ezzel a módszerrel természetesen megoldható az is, hogy a mellékvágánynak külön hossz-szelvénye legyen. Probléma lehet a párhuzamos vágányok eltérő szelvényezéséből, ezért a mellékvágány hossz-szelvényének tervezését célszerű a fővágány hossz-szelvény nézetében elkészíteni oly módon, hogy a fővágány hossz-szelvényét kimentjük LS fájlba, töröljük a tervezettet, berajzoljuk a mellékvágány tervezett hossz-szelvényét, majd azt kis kimentjük egy LS fájlba. Az előkészületek után, a szalagpaletta Keresztszelvény fülének Kereszszelvény beállítások csoportjában található a Párhuzamos vágány rajzolása parancs. Az alábbi ablak fog megjelenni, ahol a Helyszínrajz adatmezőbe a DIS (TÁV) kiterjesztésű fájlt, a Hossz-szelvény adatmezőbe pedig az LS hossz-szelvény fájlt kell megadni. Ha minden rendben van, akkor a Tengelylista mezőben látható lesz a mellékvágány neve, ami jelen esetben a JOBB nevet viseli.

134. ábra Párhuzamos vágány beillesztése a meglévő keresztmetszetekbe.

A sínkorona-szintek megjelenítése után, a 12.2-es pontban leírtaknak megfelelően szerkeszthető, a megfelelő hossz-szelvény kiválasztásával lehet eldönteni, hogy melyik vágány keresztmetszetét szeretnénk szerkeszteni. Természetesen egyszerre több hossz-szelvény is kiválasztható. Az így elkészített keresztmetszetek ugyanúgy szerkeszthetők, mintha csak egyetlen vágány lenne megjelenítve.


78/114.



135. ábra Több vágány szerkesztése a keresztmetszetekben. Az a szerkeszthető, amelyiket kijelöljük (akár többet is ki lehet jelölni).

136. ábra Párhuzamos vágányok megjelenítése azonos hossz-szelvénnyel 1.


79/114.



137. ábra Párhuzamos vágányok megjelenítése azonos hossz-szelvénnyel 2.

138. ábra Párhuzamos vágányok megjelenítése különböző hossz-szelvényekkel 1.


80/114.



139. ábra Párhuzamos vágányok megjelenítése különböző hossz-szelvényekkel 2.

13.12. Tömegszámítás keresztszelvények alapján A Ferrovia kiegészítő alkalmazással készített keresztszelvények alapján különböző mennyiségszámításokat lehet elvégezni. A mennyiségszámítás során a különböző anyagokhoz tetszőleges sraffozási minta rendelhető, majd az eredmények elhelyezhetők a rajzban illetve külső fájlban is. A parancslista a Keresztszelvények fül Tömegszámítás csoportján belül található.

2 3

1 – Tömegszámítás definiálása 2 - Vonalláncok ellenőrzése; Tömeganyagok szerkesztése 3 – Területszámítások megjelenítése; Tömegszámítás futtatása

1 13.12.1.

Anyagok létrehozása és szerkesztése

A Tömeganyagok szerkesztése parancs segítségével a meglévő anyaglistához továbbiak adhatók, illetve a meglévők szerkeszthetők. A szerkesztő ablakban láthatók az anyagelnevezések, az anyagkódok, illetve a megjelenítéshez alkalmazott színek. A meglévő listát, a Hozzáfűz ikonra kattintva lehet bővíteni. Új anyag létrehozásakor meg kell adni az anyag nevét, kódját, valamint a megjelenítéshez használt sraffozási típust és színt. Ez utóbbiak megegyeznek az AutoCAD-ben használt beállításokkal. A kód megadásnál azt kell meghatározni, hogy milyen típusú mennyiségszámításból lehet kiszámolni az adott anyagmennyiséget: 1. hosszmennyiség (pl. korlát), 2. A keresztszelvényekben mért terület, és a szelvénytávolságok alapján számított mennyiség (pl. földmunka), 3. Hossz és vastagág alapján számított mennyiség (pl. adott vastagságú szerkezeti réteg). A paraméterek definiálása után a létrehozott anyag megjelenik az anyaglistában. Az anyagokhoz tartozó beállítások a Módosít ikonra kattintva bármikor szerkeszthetők.


81/114.



140. ábra Tömegszámításhoz használt anyagok.

141. ábra Új anyag létrehozása.

13.12.2.

Területek kijelölése

Az anyagok beállítása után, a Tömegszámítás (Planimetrálás) ikonra kattintva a különböző anyagokhoz hozzárendelhetők a keresztszelvény intervallumok és keresztszelvény területek. A Tömegszámítási réteg típusnál ki kell választani a számítandó mennyiség típust, alatta pedig a számítandó réteg nevét. A Beállítások részen megadható a területdefiniálás módja, és a számításnál figyelembe veendő keresztszelvény elemek típusa.

142. ábra Ágyazati réteg tömegszámításához szükséges beállítások.


82/114.



Tömegszámítási poligon definiálása: 

Poligonon belüli pont: ki kell jelölni a számítandó réteg bármely elemét, majd meg kell mutatni, hogy a kijelölt elemhez képest hol helyezkedik el a számítandó anyag. Ekkor a program megkeresi a kijelölt elem, és a hozzá csatlakozó elemek által határolt zárt területet.



Két poligon:

13.12.3.

Tömegszámítás elvégzése, eredmények kiíratása

A tömegszámítási területek kijelölése után, a tömegszámítások elvégezhetők, az eredmények kiírathatók a rajzi állományba és ASCII fájlokba is. A szükséges beillesztési pontok (keresztmetszeti ábrázolás esetén, a keresztmetszeten belüli beillesztési pont, összegző táblázat esetén a táblázat beillesztési pontja) megadása után, az OK gombra kattintva a számítás lefut, és az eredmények láthatóvá válnak.

143. ábra Tömegszámítások végrehajtása, eredmények kiíratása.

Alkalmazható számítási módszerek: 

Standard: V – számított tömeg A1 – megelőző keresztmetszetben mért anyagterület A2 – aktuális keresztmetszetben mért anyagterület d – távolság a két keresztmetszet között


83/114.



144. ábra Standard módszer.



Elling: V – számított tömeg A1 – megelőző keresztmetszetben mért anyagterület A2 – aktuális keresztmetszetben mért anyagterület d – területek középpontjainak távolsága a két keresztmetszet között

145. ábra Elling módszer.


84/114.



146. ábra Tömegszámítási eredmények megjelenítése a keresztszelvényben.

147. ábra Tömegszámítási eredmények megjelenítése a rajzban, táblázatos formában.

A különböző tömegszámításokhoz használt területpontok kiírathatók, a Területszámítások megjelenítése parancs segítségével. A keresztszelvény nézetek mellé és külső fájlba is készíthető olyan táblázat, ahol pontosan végigkövethető, hogy az egyes területeket milyen pontok határolnak.


85/114.



148. ábra A területhatároló pontok kiíratása keresztszelvény nézetekbe, és külső fájlba.

149. ábra Területszámításhoz használt pontok megjelenítése keresztszelvény nézetekben.

150. ábra A különböző tömegszámításokhoz használt területek adatainak megjelenítése keresztszelvény nézetekben.


86/114.



14. Vágányszabályozási-terv készítése felmérés alapján Ebben a fejezetben a felmért pálya vízszintes és magassági vonalvezetésének korrekciójával foglalkozunk. A felmérés történhet vágánytengelyben, illetve a sínkorona szintek mérésével. Az első esetben csak helyszínrajzi korrekciót lehet készíteni, hiszen a sínkorona szintek, és ezzel a meglévő túlemelések nem ismertek. Amennyiben a felmérés során a sínkorona szinteket is felmérik, akkor már elkészíthető a helyszínrajzi, a magassági, valamint a meglévő túlemelések korrekciója. A felmért és a tervezett pálya közötti vízszintes és magassági eltérésekről grafikus és táblázatos jelentést lehet készíteni, így a felmért metszetekben az eltérések pontosan és gyorsan elemezhetők. A munka során megadhatók olyan pontok (például felsővezeték tartó oszlopok), melyekhez biztonsági távolságot lehet rendelni. A szoftver figyelmeztet, ha a kialakított nyomvonallal a beállított értéknél közelebb kerülünk ezekhez a pontokhoz.

14.1. Nyomvonal tervezése A vágányszabályozási terv készítésénél a nyomvonaltervezés lépései: 1. felmérés beolvasása 2. Ideális nyomvonal létrehozása 3. Nyomvonal módosítása/finomítása 14.1.1. Felmérés beolvasása A Ferrovia kiegészítő alkalmazás a saját XYZ kiterjesztésű pontfájl mellett gyakorlatilag bármilyen ASCII fájl beolvasására képes. Ezeket a pontokat AutoCAD-es attribútumos blokkokként kezeli, és tartalmazniuk kell néhány fontos információt, mint például az azonos metszetbe tartozó pontok esetén a keresztszelvény számát. Már a felmérés során érdemes az azonos keresztmetszetbe tartozó sínkorona pontokat külön pontkóddal jelölni (vagy páros és páratlan pontszámokkal megkülönböztetni), hogy a későbbiek során könnyen rendezni lehessen a pontlistát. Ha ez az adatoszlop nem áll rendelkezésre, akkor a pontlistát meg kell nyitni egy táblázatkezelő alkalmazással, és ezt a plusz adatoszlopot hozzá kell illeszteni a meglévő táblázathoz. Az ideális nyomvonal keresésénél a keresztszelvény azonosító hiánya nem jelent problémát, ám a keresztmetszetek készítésekor a program az azonos attribútummal rendelkező pontokat fogja összekötni vonalszakaszokkal. Tehát például az első keresztmetszetben felmért bal és jobboldali sínkoronához tartozó pontoknak az 1-es (vagy bármilyen más, de egyező, és nem ismétlődő) attribútum értékkel kell rendelkezniük. Meglévő AutoCAD Civil 3D-s pontokból is lehet Ferrovia ASCII pontfájlt készíteni a pontlista ASCII fájlba történő exportálásával, vagy LandXML exportálásával, és annak konvertálásával.


87/114.



151. ábra Felmért pontok megjelenítése AutoCAD Civil 3D-ben.

A kiválasztott pontcsoport nevére jobb egérgombbal kell kattintani, és a LandXML exportálása… parancs futtatásával az XML fájl elkészíthető.

152. ábra Pontcsoport exportálása XML formátumba.

Az exportálás végeztével a szalagpaletta Eszközök fülén található LandXML ikonra, majd ezen belül a PMC LandXML -> CGS plus fülre kell kattintani. A Bemenő adatnál az előbb létrehozott XML fájlt kell megadni, a Kimenő adatnál pedig az XYZ sorban a lemez ikonra kattintva kell megadni az új pontfájl helyét.


88/114.



153. ábra A Ferrovia XML -> CGS konvertere

A szükséges paraméterek megadása után a Fordítás ikonra kell kattintani, és a konvertálást néhány másodperc alatt elvégzi az alkalmazás. Ha ezután a parancssorba begépeljük az LF parancsot (Last File), akkor az utoljára mentett fájlt megnyitja a program, jelen esetben az XYZ pontfájl.

154. ábra Konvertálás után az XYZ pontfájl.

Az elkészített pontfájlt a szalagpaletta Helyszínrajz fülén keresztül, a Pontok Beolvasása <XYZ paranccsal lehet beolvasni. Meg kell adni a pontfájl helyét, ha egyetlen pontfájlban több pontcsoport van, akkor ki kell jelölni az importálandó pontcsoportokat, és a pontok megjelenítését célszerű 3D-re váltani (persze csak akkor, ha valóban háromdimenziós pontokat olvasunk be). A Kódok fülnél nem kell semmit állítani, az OK gomb lenyomásával a parancs végrehajtható.


89/114.



155. ábra XYZ pontfájl beolvasása.

156. ábra A beolvasott pontok megjelenítése.

Ha a felmérés során páros pontszámokkal jelöltük a jobboldali-, páratlan pontszámmal a baloldali sínkorona méréseket, akkor pontszám szerint növekvő sorrendbe rendezve az állományt, a keresztszelvények számát jelölő oszlop egyszerű képletekkel gyorsan kitölthető. Az elkészített állományt célszerű pontosvesszővel tagolt CSV formátumba menteni.


90/114.



157. ábra A létrehozott pontfájl, a D oszlopba beillesztett keresztszelvény számokkal.

A 158-as ábrán látható ablakban a legördülő menü jobb oldalán lévő ikonra kattintva megjeleníthető a pontfájl formátumszerkesztő ablak, ahol különböző testreszabott struktúrájú fájltípusokat lehet létrehozni. Megadható a fájltípus neve, a hozzátartozó kiterjesztés, az oszlopokat elválasztó karakter, az egyes adattípusok tulajdonságai, és hogy ezek az adattípusok melyik oszlopban találhatók. A szükséges paraméterek beállítása után, a kék keresztre kattintva lehet elmenteni az elkészített beállításokat.

158. ábra Tetszőleges ASCII fájltípus definiálása.


91/114.



14.1.2. A helyszínrajzi vonalvezetés, és a túlemelés tervezése A helyszínrajzi nyomvonalat első lépésben célszerű ideális nyomvonalként létrehozni, a szükséges paraméterek definiálásával, a 8.1.4-es fejezetben leírtak alapján. Fontos kiemelni, hogy az így létrehozott vízszintes vonalvezetés csak egy közelítő nyomvonal, a tökéletes geometria kialakításához utólagos módosításokra is szükség lehet. Ilyen szükséges módosítás lehet például a körívek közötti egyenes szakaszok kiváltása inflexiós ívek alkalmazásával, vagy a felszerkesztett átmeneti ívek módosítása. Az Ideális nyomvonal rajzolása funkció elindítása, majd a szükséges paraméterek beállítása után, a program elkészíti a teljes értékű Ferrovia nyomvonalat.

159. ábra Ideális nyomvonal beállításai, azonos attribútumú pontok használata esetén.


92/114.



160. ábra A felmért pontok alapján létrehozott ideális nyomvonal.

Az elkészített nyomvonal a 8.2-es fejezetben bemutatott módszerekkel tetszés szerint módosítható, majd a 8.4-es pontban leírtak alapján elkészíthető a túlemelések számítása. A beolvasott pontokból, és a létrehozott nyomvonal alapján elkészíthetők a meglévő pálya hossz- és keresztszelvényei. Ehhez a szalagpaletta Helyszínrajz fülén, a Keresztmetszetek tengelyei és eszközök csoportból kell elindítani a Metszetek mentése a helyszínrajzi pontokból -> LON, CRO, CAX parancsot.

161. ábra Hossz- és keresztszelvény adatok mentése a felmért pontokból.

A különböző fájltípusoknál a program a projekt nevével, és az alapértelmezett könyvtárral automatikusan kitölti az eredményfájlok mezőit. Ezeket a beállításokat a >>Fájl ikonokra kattintva lehet módosítani.


93/114.



Keresztszelvények kiegyenlítése: 

Kiegyenlítés nélkül: a mintavonalakat, a felmért keresztszelvény pontokat összekötve rajzolja fel a program, ezzel törtvonalú, a nyomvonalra nem merőleges mintavonalak jönnek létre.

162. ábra Mintavonalak létrehozása kiegyenlítés nélkül.



2D kiegyenlítés: a mintavonalak a nyomvonalra merőlegesen készülnek el, a bal és jobb oldalon található legközelebbi pontok felhasználásával, a távolabbi pontokat magasságváltoztatás nélkül, merőlegesen, a mintavonalra vetíti a program.

163. ábra Mintavonalak létrehozása 2D kiegyenlítéssel.



3D kiegyenlítés: a mintavonalak a nyomvonalra merőlegesen készülnek el, a bal és jobb oldalon található legközelebbi pontok felhasználásával. A távolabbi pontokat a program merőlegesen a mintavonalakra vetíti, a vetített pontok magasságát a felmérésből készített felületmodell alapján interpolálja a program. Ha nem áll rendelkezésre felületmodell, akkor automatikusan a 2D kiegyenlítést alkalmazza.

A paraméterek megadása után az OK ikonra kell kattintani, majd ki kell jelölni egy kattintással a nyomvonal mentén létrehozott hossztengelyt, majd egy ablakolással az összes felmért pontot. Ha ez megtörtént, akkor a program néhány másodperc alatt elvégzi a szükséges számításokat, majd az alábbi ablak jelenik meg.


94/114.



164. ábra A hossz-szelvény helyének megadása.

Meg kell határozni, hogy milyen attribútum-értékkel rendelkező pontokat vegye figyelembe a hossz- és keresztszelvények kialakításánál. Ez azért fontos, hiszen több különböző attribútummal rendelkező pontok is szerepelhetnek a fájlban, mint például felsővezeték tartó oszlopok és egyéb műtárgyak pontjai. Meg kell továbbá azt is határozni, hogy a számított magassági vonalvezetést a belső- vagy külső sínszál, esetleg a tengely alapján szerkessze fel.

165. ábra A metszetekhez tartozó adatfájlok elkészítése közben a program összeköti az azonos metszethez tartozó pontokat.

A funkció sikeres lefutása után, a létrehozott fájlok segítségével már felrajzoltathatók a felmért pályához tartozó hossz- (CAX, LON) és keresztszelvények (CAX, CRO).

14.2. Magassági vonalvezetés tervezése A hossz-szelvény nézet, és a tervezett hossz-szelvény létrehozását és szerkesztését 11.1-es pontban leírtakkal megegyezően lehet elkészíteni. A Terep rajzolása funkció indítása után az adatmegadás mezőben a korábban mentett LON kiterjesztésű fájl szerepel, ám ezt célszerű ellenőrizni, és ha nem így lenne, akkor a mappa ikonra kattintva, az előző pontban elkészített LON kiterjesztésű fájlt kell kiválasztani. A hossz-szelvény nézet létrehozása után a Helyszínrajzi nyomvonal beillesztése paranccsal az ívviszonyok és a túlemelés ábra beilleszthető.


95/114.



14.3. Keresztszelvények megjelenítése A felmért sínkorona-szintekből készített keresztmetszeteket egyetlen paraméter módosításával, a 12.1-es pontban bemutatott módszerrel lehet megjeleníteni. Mivel a sínkorona-szinteket kívánjuk ábrázolni a metszetekben, ezért a Humuszréteg vastagsága paraméterértéket célszerű nullára állítani. Az adatbeolvasás az előző pontban bemutatott módon működik.

166. ábra Meglévő sínkorona-szintek ábrázolásánál a humuszréteg vastagságának értékét célszerű 0-ra állítani.

A tervezett sínkorona-szinteket a korábban bemutatott Vágány rajzolása paranccsal lehet megjeleníteni. Ezek után láthatóvá válik a metszetekben a meglévő és a tervezett pálya közötti különbség. Természetesen a nyomvonalon, a hossz-szelvényen, és az alkalmazott túlemelés értékeken a metszetek kirajzoltatása után is lehet módosítani, mely módosítások a hossz-szelvény és/vagy a keresztszelvények frissítése után megjeleníthetők.

167. ábra A meglévő és a tervezett pálya megjelenítése keresztszelvényben.


96/114.



14.4. A meglévő és tervezett pálya közötti eltérések elemzése és megjelenítése A Hossz-szelvények menüben elérhető a Vágánygeometria számítása parancs (32O1). A funkció segítségével metszetenként végignézhetők a konkrét vízszintes és magassági eltérések, az eredmények pedig grafikon formában kirajzoltathatók. Bemeneti adatként meg kell adni a 13.1.2-es pontban létrehozott CRO fájlt, valamint meg kell adni, hogy milyen attribútum értékkel rendelkeznek a vasúti pálya pontjai.

168. ábra CRO fájl megadása az elemzés elvégzéséhez.

169. ábra Az elemzés eredményei, a vízszintes és magassági eltérések jelölése (az értékek méterben értendők).

Az elemzés eredményei TXT fájlba exportálhatók (ha a keresztszelvényekben szeretnénk megjeleníteni az adatokat, akkor ezt a TXT fájlt mindenkép el kell készíteni), a Felirat funkcióval a hossz-szelvény nézet megfelelő lábléceibe kerülnek be a számított értékek, a Nyomtat funkcióval az adatok grafikonon ábrázolhatók a hossz-szelvény nézet alatt vagy fölött. A vízszintes és magassági eltérést mutató grafikonok kezdőpontja, a szálkereszt helyzetétől függetlenül, pontosan a felrajzolt hossz-szelvény nézet kezdőpontjával azonos helyen lesz, a grafikonoknak csak a magassági


97/114.



elhelyezését lehet kijelölni egérkattintással. A grafikonok végén megtekinthetők a maximális, minimális és az átlagos eltérési értékek.

170. ábra Számított értékek megjelenítése a hossz-szelvény láblécekben.

171. ábra Vízszintes és magassági mozgások megjelenítése grafikonokkal, a hossz-szelvény nézet fölött.

A számított pályamozgási értékek a meglévő keresztszelvény-nézetekben is megjeleníthetők, a szalagpaletta Keresztszelvény fülének Feliratozás csoportjában található Pályamozgás feliratozása parancs segítségével. A megjelenő ablakban ki kell jelölni a korábbi elemzésnél létrehozott TXT fájlt, majd a Nyomtat ikonra kattintva egy keresztmetszeten belül meg kell határozni a felirat kezdőpontját.

172. ábra Pályamozgás feliratozása keresztszelvényekben.


98/114.



173. ábra Eredmények megjelenítése keresztszelvény-nézetben

14.5. Kimeneti fájlok készítése Plasser & Theurer munkagép számára Az elemzés végeztével az eredmények exportálhatók a Plasser & Theurer típusú vasúti karbantartó gépek által olvasható formátumba. A létrehozott fájlok beolvashatók a DOS-os, és Windows-os formátumú ALC és WinALC alkalmazásokba. Ez a funkció a Hossz-szelvények menüben, a Vágánygeometria ponton keresztül érhető el. Bemenő adatként a nyomvonal (AXS), a hossztengely (TAN), és a túlemelés (XML) adatokat kell megadni. Ezeket a fájlokat a munka során külön nem kellett kimenteni. Ha ezeket a fájlokat valami oknál fogva már korábban kimentettük, akkor a program a munkakönyvtárból automatikusan beolvassa a fájlok elérési útvonalait. Fenti fájlokat az alábbi parancsok futtatásával lehet elkészíteni: 

AXS: szalagpaletta Helyszínrajz fülének Nyomvonal tervezés csoportján belül, a Nyomvonal mentése fájlba funkcióval;



TAN: szalagpaletta Hossz-szelvény fülének Hossz-szelvény rajzolása csoportján belül, az Érintők mentése funkcióval;



XML: Hossz-szelvények menü Túlemelésen belül a Túlemelés mentése (32K4) funkcióval.

Meg kell még adni a pályageometria adatokat tartalmazó GEO fájl, illetve a vízszintes és magassági mozgásadatokat tartalmazó VER fájl mentései helyeit. Végezetül a Transzformálás ikonokra kell kattintani, és a munkagépbe feltölthető fájlok elkészülnek.


99/114.



174. ábra Elemzési adatok exportálása Plasser & Theurer munkagép számára.

175. ábra A munkagép számára exportált pályageometria adatok.


100/114.



176. ábra A munkagép számára exportált pályamozgási adatok.

177. ábra Eredmények megjelenítése a munkagép WinALC alkalmazásában.


101/114.



15. Egyéb helyszínrajzi eszközök A Ferrovia kiegészítő alkalmazás az előző fejezetekben bemutatott eszközökön túl további számos, a tervezést megkönnyítő eszközökkel segíti a felhasználók munkáját. Ilyen eszközök például a tetszőleges ponttípusok és attribútumok létrehozása, a kiválasztott objektumok összekötése, kétdimenziós rézsűelemek sraffozása, őrkeresztek létrehozása, vonalláncok méretezése, és méretezett vonalláncok létrehozása stb.

15.1. Ponteszközök A Ferrovia kiegészítő alkalmazásban szabadon létrehozhatók pontok az X-Y koordináták megadásával, poláris, és további interpolációs módszerekkel. A különböző pont objektummal kapcsolatos funkciók a szalagpaletta Helyszínrajz fülének Pontok és csatlakozások csoportján belül találhatók. 15.1.1. Ponttípusok A Ferrovia kiegészítő alkalmazás saját ponttípusokat használ. Ezeket a ponttípusokat egyszerű definícióval lehet előállítani, amit el lehet készíteni teljesen üres, vagy akár az aktuális rajzban is. Meg kell rajzolni a pontjelölőt (a rajzon belül bárhova, bármilyen alakzat lehet), és definiálni kell a megjeleníteni kívánt attribútum adatokat. Az elkészített ponttípust a program automatikusan a megfelelő könyvtárba menti külön DWG-be. Ponttípus létrehozásának lépései: 1. Pontjelölő megrajzolása

178. ábra Megrajzolt saját pontjelölő.

2. Az Új pontfajta definiálása parancs elindítása: a. pontjelölő nevének megadása b. Elemek kiválasztása


102/114.


c.


Beillesztési pont kijelölése (A beillesztési pont célszerűen a használt pontjelölő geometriai középpontja. Nem baj, ha ez a pont nem a 0,0 koordinátáknál van!). A beillesztési pont kijelölése után a pontjel mellett megjelennek az alapértelmezett attribútumok.

179. ábra Pontadatok megadása.

3. Attribútumok megadása az Attribútumok fülön. Táblázatosan láthatók a meglévő attribútumok. Ha újat szeretnénk létrehozni, akkor a Hozzáfűz ikonra kell kattintani, majd a megjelenő ablakban meg kell adni az új attribútum nevét, hogy melyik fólián szeretnénk tárolni, illetve az attribútum beillesztési pontját.

180. ábra Új attribútum létrehozása.

181. ábra Az új ponttípushoz rendelt attribútumok.


103/114.



182. ábra Attribútumok elhelyezése a pontjel mellett.

4. A szükséges beállítások elvégzése után, az ablakot az OK gombra kattintva kell bezárni. A program rákérdez, hogy az adatok között szerepeljenek e az AutoCAD Map információk is, erre nemmel kell válaszolni. Ha a ponttípus definiálás sikeres volt, akkor a pontjelölő, és az a hozzátartozó attribútum adatok eltűnnek a képernyőről. Ha megnézzük az aktuális ponttípusokat, akkor a listában látható az általunk létrehozott ponttípus.

183. ábra A létrehozott ponttípus automatikusan külön fájlba, a többi ponttípus közé kerül.

15.2. Sraff elem használata A sraffozó eszközzel 2D és 3D vonalláncok által határolt területeket lehet sraffozni. Kétdimenziós vonalláncok esetén meg kell adni egy „felső” és egy „alsó” vonalláncot. Ha a vonalláncok helyet cserélnek (töltésből bevágásba mennek vagy fordítva), akkor ezt a funkció automatikusan leköveti. Háromdimenziós vonalláncok esetében ilyen beállítást külön nem kell tenni. A beállítások ablakon a töltés- és bevágássraffozásokhoz tartozó paraméterek külön állíthatók.

184. ábra Egyszerű kétdimenziós vonalláncok.


104/114.



185. ábra Töltés/bevágás sraffozás beállításai.

186. ábra Sraffozott vonalláncok.


105/114.



16. Dokumentálás A Ferrovia kiegészítő alkalmazás nyomtatást előkészítő eszközeivel gyorsan és hatékonyan elkészíthetők a különböző tervezési elemeket megjelenítő papírterek. Az eszközök működésének lényege, hogy a nyomtatási igényektől függően nézetkereteket hozunk létre a helyszínrajzon, a hosszés keresztszelvényeken, majd a program a beállított papírméret, és az elkészített nézetkeretek alapján létrehozza a nyomtatható papírtereket.

16.1. Hossz-szelvény előkészítése nyomtatáshoz A szalagpaletta hossz-szelvény fülének Hossz-szelvény eszközök csoportjában található a Terület megadása parancs. A parancs futtatása után megjelenő ablakban beállítható a nyomtatási papírméret, és annak elrendezése. A szükséges paraméterek beállítása után a nézetkereteket el kell helyezni a hossz-szelvény mentén (a lábléceket nem kell tartalmaznia a keretnek, azokat a program automatikusan hozzáilleszti). A nyomtatási területek kijelölése után a Hossz-szelvény előkészítése nyomtatásra parancsot kell futtatni, és a Keretek nyomtatása papírtérbe ablakon keresztül megadható hogy egyetlen vagy több papírtért szeretnénk létrehozni, illetve kiválasztható a pecsétblokkot tartalmazó fájl. A beállításoknak megfelelően a program elkészíti a papírtereket, az elnevezésben automatikusan megjeleníti a szakaszhatárokat. A papírterek létrejötte után még az oldalbeállításoknál meg kell adni a nyomtatáshoz használni kívánt nyomtató és papírméretet.

187. ábra Hossz-szelvényhez tartozó nyomtatási nézetkeretek beállítása.

188. ábra Nézetkeretek elhelyezése papírtérben.


106/114.



189. ábra Az egyik elkészített papírtér.


107/114.



16.2. Keresztszelvény-nézetek előkészítése nyomtatáshoz A keresztszelvény nézeteket a hossz-szelvényekhez hasonló módon kell nyomtatáshoz előkészíteni. A szükséges eszközök a szalagpaletta Keresztszelvény fülének Eszközök csoportjában találhatók. A Nyomtatási terület megadása ikonra kattintva az alábbi ablak jelenik meg. Itt a terület beállításoknál található különböző funkciókkal megadható, hogy a keresztszelvény nézetek mekkora részei legyenek kinyomtatva. A Határvonallal kijelölt keresztszelvények esetében a tengelytől mért bal és jobboldali távolságok, illetve a megjelenítendő magasságot kell definiálni.

190. ábra Nyomtatandó szelvényterület meghatározása.

A nézetkeretek elkészítése után, a Papírterek előkészítése ikonra kattintva az alábbi ablakon keresztül lehet megadni a nyomtatandó papírméretet, és a különböző elrendezési beállításokat. A hossz-szelvényekhez hasonlóan a Minden rajz a saját elrendezésén paraméter használata esetén ha megtelik a meghatározott papírméret, akkor új elrendezésen folytatja a program a nézetkeretek kiosztását. A Minden rajz egy elrendezésen paraméter használata esetén az összes keresztszelvény nézet egyetlen papírtérben fog megjelenni. A papírterek elnevezései az adott papírtéren megjelenített keresztszelvényszámokból áll.

191. ábra Papírterek létrehozása a keresztszelvény nézetkeretek alapján.


108/114.



192. ábra Egy elkészített papírtér, ahol a keresztszelvény nézeteknek csak a korábban kijelölt területei jelennek meg.


109/114.



17. A Ferrovia által használt fájltípusok Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy milyen kiterjesztésű fájlokat és azokat mire használja a Ferrovia kiegészítő alkalmazás. Fájltípus

Objektum

Leírás

AXS

Nyomvonal

Nyomvonal leíró fájl. Egy fájlban tetszőleges mennyiségű nyomvonalat el lehet helyezni. A fájl kompatibilis a Ferrovia alkalmazás összes verziójával.

CAX

Nyomvonal

Mintavonalak adatait tartalmazó fájl.

IL

Nyomvonal

Kijelölt objektumokhoz tartozó szelvény, távolság és magasság adatokat tartalmazó fájl.

IL

Hossz-szelvény

Kijelölt objektumokhoz tartozó szelvény és magasság adatokat tartalmazó fájl.

IL

Keresztszelvény

Kijelölt objektumokhoz tartozó szelvény, távolság és magasság adatokat tartalmazó fájl.

LON

Nyomvonal

A nyomvonal alapján létrehozott hossztengely adatait tartalmazó fájl.

LS

Hossz-szelvény

A tervezett teljes magassági vonalvezetést (hossz-szelvényi adatok, és keresztmetszetenkénti magassági adatok) tartalmazó fájl.

DIS

Nyomvonal

Tengelytávolságok tartalmazó fájl.

adatait

DIS

Keresztszelvény

Tengelytávolságok tartalmazó fájl.

adatait

CRO

Keresztszelvény

Keresztszelvény nézetben látható metszetek (pl. terep) töréspont adatait tartalmazó fájl.

PIP

Hossz-szelvény

Csővezeték adatokat tartalmazó fájl.

QV

Hossz-szelvény

Földmunka tömegszámítás hossz-szelvényből

TAN

Hossz-szelvény

Magassági vonalvezetés adatait tartalmazó fájl

XML

Nyomvonal

Túlemelés adatokat tartalmazó fájl.

XYZ

Helyszínrajz

Tetszőleges felépítésű pontfájl.


110/114.



18. Ábrajegyzék 1. ÁBRA ÜDVÖZLŐ KÉPERNYŐ. .................................................................................................................................. 8 3. ÁBRA TELEPÍTÉSI MAPPA KIVÁLASZTÁSA.................................................................................................................... 9 4. ÁBRA BEÁLLÍTÁSOK ELLENŐRZÉSE. .......................................................................................................................... 9 5. ÁBRA TELEPÍTÉS VÉGE, PROFIL LÉTREHOZÁSA. ............................................................................................................ 9 6. ÁBRA FELHASZNÁLÓI PROFIL LÉTREHOZÁSA. ............................................................................................................ 10 7. ÁBRA AUTODESK TERMÉK KIVÁLASZTÁSA. ............................................................................................................... 10 8. ÁBRA MEGLÉVŐ PROFIL HASZNÁLATA. ................................................................................................................... 11 9. ÁBRA ÚJ FELHASZNÁLÓ PROFIL LÉTREHOZÁSA. ......................................................................................................... 11 10. ÁBRA INDÍTÓ IKON. ......................................................................................................................................... 11 11. ÁBRA CGS PLUS LICENCKEZELŐ. ......................................................................................................................... 13 12. ÁBRA SOROZATSZÁM MEGADÁSA. ...................................................................................................................... 14 13. ÁBRA LICENCIGÉNYLŐ FÁJL MENTÉSE. .................................................................................................................. 14 14. ÁBRA LICENCFÁJL BETÖLTÉSE. ............................................................................................................................ 14 15. ÁBRA BETÖLTÖTT LICENCFÁJL, AKTÍV LICENCÁLLAPOT. .............................................................................................. 15 16. ÁBRA A LICENCKEZELŐ ÁLLAPOT FÜLE. ................................................................................................................. 15 17. ÁBRA ÚJABB VERZIÓ MEGJELENÉSE ESETÉN, A TELEPÍTETT VERZIÓ EGYSZERŰEN FRISSÍTHETŐ............................................... 17 18. ÁBRA A SIKERES FRISSÍTÉSI FOLYAMAT VÉGE, AZ ALKALMAZÁS A KORÁBBI INDÍTÓIKONNAL HASZNÁLHATÓ. ............................. 17 19. ÁBRA FERROVIA-HELYSZÍNRAJZ FÜL EGY RÉSZE .................................................................................................... 18 20. ÁBRA A CGS PLUS MENÜRENDSZERE ................................................................................................................... 19 21. ÁBRA A BETÖLTÖTT MENÜ ÉS AZ ELÉRHETŐ ESZKÖZÖK.............................................................................................. 19 22. ÁBRA ÁLTALÁNOS BEÁLLÍTÁSOK. ......................................................................................................................... 20 23. ÁBRA RENDSZERVÁLTOZÓ MÓDOSÍTÁSA MAGYARÁZÓ ÁBRA SEGÍTSÉGÉVEL. ................................................................... 20 24. ÁBRA A PROJEKTKEZELŐ. .................................................................................................................................. 21 25. ÁBRA A HELYSZÍNRAJZ FÜL FELÉPÍTÉSE .................................................................................................................. 22 26. ÁBRA A HELYSZÍNRAJZ FÜL FELÉPÍTÉSE II. .............................................................................................................. 22 27. ÁBRA NYOMVONAL KEZELŐ. .............................................................................................................................. 23 28. ÁBRA NYOMVONAL PARAMÉTEREK. .................................................................................................................... 23 29. ÁBRA MEGLÉVŐ VONALLÁNC. ............................................................................................................................ 23 30. ÁBRA 22E5 -> HELYSZÍNRAJZI ELEMEKKÉ KONVERTÁLT VONALLÁNC. ........................................................................... 23 31. ÁBRA AZ ELKÉSZÜLT NYOMVONAL. ...................................................................................................................... 24 32. ÁBRA LEKEREKÍTŐ ÍVEK LÉTREHOZÁSA. ................................................................................................................. 25 33. ÁBRA ÉRINTŐ PARAMÉTEREK MEGADÁSA. ............................................................................................................. 26 34. ÁBRA ÁTMENETI ÍV PARAMÉTEREK MEGADÁSA. ...................................................................................................... 26 35. ÁBRA ELEMENKÉNTI LÉTREHOZÁS EREDMÉNYE. ...................................................................................................... 27 36. ÁBRA ÉRINTŐK LÉTREHOZÁSA NYOMVONALRA. ...................................................................................................... 27 37. ÁBRA NYOMVONALRA SZERKESZTETT ÉRINTŐK. ...................................................................................................... 28 38. ÁBRA IDEÁLIS NYOMVONAL PARAMÉTEREI............................................................................................................. 29 39. ÁBRA NYOMVONAL ADATOK. ............................................................................................................................ 31 40. ÁBRA SZERKESZTŐ ELEMEK A MEGLÉVŐ NYOMVONALON. .......................................................................................... 31 41. ÁBRA NYOMVONALELEM TÍPUSOK. ..................................................................................................................... 32 42. ÁBRA MEGLÉVŐ NYOMVONAL A TELJES MÓDOSÍTANDÓ SZAKASSZAL. ........................................................................... 33 43. ÁBRA A MÓDOSÍTANDÓ SZAKASZ EGY RÉSZE. ......................................................................................................... 33 44. ÁBRA AZ ÉRINTŐ VONALLÁNC, ÉS AZ ÁTFEDETT ELEMEK TÖRLÉSE UTÁNI ÁLLAPOT. ........................................................... 33 45. ÁBRA SZERKESZTETT NYOMVONAL ELEM BEILLESZTÉSÉNEK EREDMÉNYE. ....................................................................... 34 46. ÁBRA AUTOMATIKUS MÓDON LÉTREHOZOTT TISZTA KÖRÍV KÉT ÁTMENETI ÍV KÖZÉ. .......................................................... 34 47. ÁBRA SZERKESZTETT NYOMVONAL ROSSZ ELEMSORSZÁMOKKAL. ................................................................................. 35 48. ÁBRA SZERKESZTETT NYOMVONAL HELYES ELEMSORSZÁMOKKAL. ................................................................................ 35 49. ÁBRA AZ ÚJ NYOMVONALSZAKASZ BEILLESZTÉSÉNEK VÉGEREDMÉNYE. .......................................................................... 35 50. ÁBRA NYOMVONAL FELIRATOK I. ........................................................................................................................ 36 51. ÁBRA NYOMVONAL FELIRATOK II. ....................................................................................................................... 36 52. ÁBRA NYOMVONALHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB FELIRATOK. ........................................................................................... 36 53. ÁBRA TÚLEMELÉS SZÁMÍTÁSA. ........................................................................................................................... 37 54. ÁBRA TÚLEMELÉS SZERKESZTÉSE. ........................................................................................................................ 38


111/114.



55. ÁBRA TÚLEMELÉS ÁBRA A HOSSZ-SZELVÉNYBEN. ..................................................................................................... 38 56. ÁBRA TÚLEMELÉS ÁBRA TÖRÉSPONTJÁNAK SZERKESZTÉSE.......................................................................................... 39 57. ÁBRA COSINUS TÚLEMELÉS ÁTMENET JELÖLÉSE A TÚLEMELÉS ÁBRÁBAN. ....................................................................... 39 58. ÁBRA KITÉRŐ BEILLESZTÉSE. .............................................................................................................................. 40 59. ÁBRA EGYENES KITÉRŐ TENGELYÁBRÁJA. .............................................................................................................. 40 60. ÁBRA ÍVESÍTETT KITÉRŐ TENGELYÁBRÁJA. .............................................................................................................. 41 61. ÁBRA ÚJ KITÉRŐ LÉTREHOZÁSA A KATALÓGUSBAN. .................................................................................................. 41 62. ÁBRA KITÉRŐ KATALÓGUS XML FÁJLBAN. ............................................................................................................. 42 63. ÁBRA KITÉRŐ JELENTÉS TÁBLÁZAT BEILLESZTÉSE ...................................................................................................... 42 64. ÁBRA EGY LEHETSÉGES KITÉRŐJELENTÉS TÁBLÁZAT .................................................................................................. 42 65. ÁBRA PÁRHUZAMOS NYOMVONALAK. .................................................................................................................. 43 66. ÁBRA KITÉRŐHAJLÁS ÁBRÁZOLÁSA. ..................................................................................................................... 43 67. ÁBRA 1-ES SZÁMÚ KITÉRŐ ELHELYEZÉSE ................................................................................................................ 44 68. ÁBRA 2-ES SZÁMÚ KITÉRŐ ELHELYEZÉSE. ............................................................................................................... 44 69. ÁBRA A SZERKESZTŐVONAL TÖRLÉSE UTÁNI ÁLLAPOT. .............................................................................................. 45 70. ÁBRA AZ ÖSSZEKAPCSOLT KITÉRŐK. ..................................................................................................................... 45 71. ÁBRA MINTAVONALAK ELHELYEZÉSE EGYENLŐ TÁVOLSÁGOKRA. 72. ÁBRA ADOTT TÁVOLSÁGRA, PONTOKON, VONALLÁNC MENTÉN FELVETT MINTAVONALAK. 46 73. ÁBRA VÁGÁNYTENGELY TÁVOLSÁGOK SZÁMÍTÁSA, PÁRHUZAMOS VÁGÁNYOK ESETÉN. ...................................................... 47 74. ÁBRA SZÁMÍTOTT TÁVOLSÁGOK TÁROLÁSA KÜLSŐ FÁJLBAN........................................................................................ 47 75. ÁBRA 1. LÉPÉS, MINTAVONALAK LÉTREHOZÁSA A FŐVÁGÁNYRA, A KORÁBBAN ISMERTETETT MÓDSZERREL. ............................ 48 76. ÁBRA A CAX FÁJL TARTALMAZZA A MINTAVONALAK GEOMETRIÁJÁT. ........................................................................... 49 77. ÁBRA A DIS FÁJLT TARTALMAZZA A SZÁMÍTOTT NYOMVONALAK TÁVOLSÁGAIT. .............................................................. 49 78. ÁBRA A KIJELÖLT MINTAVONALAKRA LÉTREHOZOTT TÖRÉSEK ..................................................................................... 49 79. ÁBRA MINTAVONALAK ÁTNEVEZÉSE. ................................................................................................................... 50 80. ÁBRA MINTAVÉTEL FUTTATÁSA SZALAGPALETTÁRÓL. ............................................................................................... 50 81. ÁBRA FELÜLETMODELL KIVÁLASZTÁSA. ................................................................................................................. 50 82. ÁBRA MINTAVÉTEL EREDMÉNYE AZ OBJEKTUM MEGTEKINTŐBEN. ............................................................................... 51 83. ÁBRA HOSSZ-SZELVÉNY NÉZET LÉTREHOZÁSA. ........................................................................................................ 52 84. ÁBRA A HOSSZ-SZELVÉNY NÉZET LÁBLÉC SZERKESZTŐJE. ............................................................................................ 53 85. ÁBRA FELHASZNÁLÓI LÁBLÉC BESZÚRÁSA .............................................................................................................. 53 86. ÁBRA HOSSZ-SZELVÉNY NÉZET TEREP HOSSZ-SZELVÉNNYEL. ....................................................................................... 53 87. ÁBRA HELYSZÍNRAJZI ADATOK BEILLESZTÉSE A HOSSZ-SZELVÉNY NÉZETBE. ...................................................................... 54 88. ÁBRA HOSSZ-SZELVÉNY RAJZOLÁSA RÖGZÍTETT PARAMÉTEREKKEL. .............................................................................. 54 89. ÁBRA MAGASSÁGI LEKEREKÍTŐ ÍV. ...................................................................................................................... 55 90. ÁBRA A SZERKESZTŐ VONALAK MEGKÖNNYÍTIK A HOSSZ-SZELVÉNY TERVEZÉST. ............................................................... 56 91. ÁBRA A HOSSZ-SZELVÉNY RAJZOLÁSA CSOPORTON BELÜL TALÁLHATÓ FUNKCIÓK. ............................................................ 56 92. ÁBRA TERVEZETT HOSSZTENGELY KIEGÉSZÍTŐ FELIRATOK NÉLKÜL. ................................................................................ 57 93. ÁBRA TERVEZETT HOSSZTENGELY ESÉSVISZONY ÁBRÁVAL, SAROKPONTOK MAGASSÁGI JELÖLÉSEKKEL, LEKEREKÍTŐ ÍVEK KEZDŐ ÉS VÉGPONTJAINAK JELÖLÉSÉVEL , ÉS TERVEZETT MAGASSÁGI MEGÍRÁSOK 10 MÉTERENKÉNT. .............................................. 57 94. ÁBRA ELEMEK MEGJELENÍTÉSE HOSSZ-SZELVÉNYBEN. ............................................................................................... 57 97. ÁBRA TÁVOLSÁG FELIRATOK .............................................................................................................................. 58 95. ÁBRA ESÉS FELIRATOK ...................................................................................................................................... 58 96. ÁBRA MAGASSÁGI FELIRAT ............................................................................................................................... 58 98. ÁBRA MAGASSÁGJELÖLŐ SZIMBÓLUMOK .............................................................................................................. 58 99. ÁBRA TETSZŐLEGES VONALLÁNC FELIRATOZÁSA FELHASZNÁLÓ LÁBLÉCBEN. .................................................................... 59 100. ÁBRA KERESZTSZELVÉNY NÉZETEK LÉTREHOZÁSA. .................................................................................................. 60 101. ÁBRA SÍNKORONA SZINTEK BEILLESZTÉSE A METSZETEKBE. ....................................................................................... 61 102. ÁBRA FELÉPÍTMÉNY BEILLESZTÉSE. .................................................................................................................... 61 103. ÁBRA RÉZSŰ ESZKÖZÖK. ................................................................................................................................. 63 104. ÁBRA MAXIMÁLIS RÉZSŰHAJLÁS A NÉMET SZABVÁNYHOZ. ....................................................................................... 63 105. ÁBRA MEGTÖRT RÉZSŰ PARAMÉTEREI. ............................................................................................................... 63 106. ÁBRA KÉT LEHETSÉGES RÉZSŰ KIALAKÍTÁS. ........................................................................................................... 64 107. ÁBRA TÖLTÉSLÁB LEKEREKÍTÉSE 1. .................................................................................................................... 64 108. ÁBRA TÖLTÉSLÁB LEKEREKÍTÉSE 2. .................................................................................................................... 64 109. ÁBRA VÉDŐRÉTEG VAGY EGYÉB RÉTEG VALAMELY SÍKJÁNAK LÉTREHOZÁSA. .................................................................. 65 110. ÁBRA VÉDŐRÉTEG ÁBRÁZOLÁSA, A BAL ÉS JOBBOLDALI LEMETSZÉSEK UTÁN.................................................................. 65


112/114.



111. ÁBRA HUMUSZTERÍTÉS ALKOTÓELEMEKRE. .......................................................................................................... 66 112. ÁBRA HUMUSZTERÍTÉS VAGY PÁRHUZAMOS RÉTEG(EK) LÉTREHOZÁSA. ....................................................................... 66 113. ÁBRA ÁROK PARAMÉTEREI. ............................................................................................................................. 67 114. ÁBRA ÍVESÍTETT ÁROK MEGJELENÍTÉSE. AZ AROK_1_J_IP PONTOT LEHET MAGASSÁGILAG VEZÉRELNI. .............................. 67 115. ÁBRA SZIVÁRGÓ BEILLESZTÉSE .......................................................................................................................... 68 116. ÁBRA SZIVÁRGÓ MEGJELENÍTÉSE, A BEILLESZTÉSI PONT HOSSZ-SZELVÉNNYEL VEZÉRELHETŐ .............................................. 68 117. ÁBRA VONAL ELEM BEILLESZTÉSE. ..................................................................................................................... 69 118. ÁBRA PONT ELEM BEILLESZTÉSE. ....................................................................................................................... 69 120. ÁBRA AUTOCAD-BEN KÉSZÍTETT OSZLOP. ........................................................................................................... 70 121. ÁBRA A BEILLESZTETT AUTOCAD ELEM .............................................................................................................. 70 119. ÁBRA BLOKK BEILLESZTÉSE .............................................................................................................................. 70 122. ÁBRA PONTADATOK MEGÍRÁSA A LÁBLÉCEKBE. ..................................................................................................... 71 123. ÁBRA MINTAFELIRATOK A KERESZTSZELVÉNYEN. ................................................................................................... 72 124. ÁBRA A JOBBOLDALI ÁROK MAGASSÁGÁT FOGJUK VEZÉRELNI HOSSZ-SZELVÉNNYEL......................................................... 72 125. ÁBRA VEZÉRLŐVONALAK BERAJZOLÁSA HOSSZ-SZELVÉNYBE. .................................................................................... 73 126. ÁBRA KERESZTSZELVÉNYEKBŐL MENTETT IL FÁJL. .................................................................................................. 73 127. ÁBRA JOBBOLDALI ÁROK HOSSZ-SZELVÉNYÉNEK MEGJELENÍTÉSE. ............................................................................... 74 128. ÁBRA MÓDOSÍTOTT ÁROK HOSSZ-SZELVÉNY. ....................................................................................................... 74 129. ÁBRA VEZÉRLŐPONT VETÍTÉSE HOSSZ-SZELVÉNYBŐL KERESZTSZELVÉNYEKBE. ................................................................ 75 130. ÁBRA A VEZÉRLŐPONT A HOSSZ-SZELVÉNNYEL EGYEZŐ MAGASSÁGON A TENGELYBEN. .................................................... 75 131. ÁBRA HOSSZ-SZELVÉNNYEL VEZÉRELT ÁROKMAGASSÁG. ......................................................................................... 76 132. ÁBRA RÖGZÍTETT MAKRÓ MENTÉSE ................................................................................................................... 77 133. ÁBRA RÖGZÍTETT MAKRÓ FUTTATÁSA ................................................................................................................ 77 134. ÁBRA PÁRHUZAMOS VÁGÁNY BEILLESZTÉSE A MEGLÉVŐ KERESZTMETSZETEKBE. ............................................................ 78 135. ÁBRA TÖBB VÁGÁNY SZERKESZTÉSE A KERESZTMETSZETEKBEN. AZ A SZERKESZTHETŐ, AMELYIKET KIJELÖLJÜK (AKÁR TÖBBET IS KI LEHET JELÖLNI). ........................................................................................................................................... 79 136. ÁBRA PÁRHUZAMOS VÁGÁNYOK MEGJELENÍTÉSE AZONOS HOSSZ-SZELVÉNNYEL 1. ......................................................... 79 137. ÁBRA PÁRHUZAMOS VÁGÁNYOK MEGJELENÍTÉSE AZONOS HOSSZ-SZELVÉNNYEL 2. ......................................................... 80 138. ÁBRA PÁRHUZAMOS VÁGÁNYOK MEGJELENÍTÉSE KÜLÖNBÖZŐ HOSSZ-SZELVÉNYEKKEL 1. ................................................. 80 139. ÁBRA PÁRHUZAMOS VÁGÁNYOK MEGJELENÍTÉSE KÜLÖNBÖZŐ HOSSZ-SZELVÉNYEKKEL 2. ................................................. 81 140. ÁBRA TÖMEGSZÁMÍTÁSHOZ HASZNÁLT ANYAGOK. ................................................................................................ 82 141. ÁBRA ÚJ ANYAG LÉTREHOZÁSA. ........................................................................................................................ 82 142. ÁBRA ÁGYAZATI RÉTEG TÖMEGSZÁMÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BEÁLLÍTÁSOK. .................................................................... 82 143. ÁBRA TÖMEGSZÁMÍTÁSOK VÉGREHAJTÁSA, EREDMÉNYEK KIÍRATÁSA. ......................................................................... 83 144. ÁBRA STANDARD MÓDSZER. ............................................................................................................................ 84 145. ÁBRA ELLING MÓDSZER. ................................................................................................................................. 84 146. ÁBRA TÖMEGSZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK MEGJELENÍTÉSE A KERESZTSZELVÉNYBEN. ........................................................... 85 147. ÁBRA TÖMEGSZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK MEGJELENÍTÉSE A RAJZBAN, TÁBLÁZATOS FORMÁBAN. .......................................... 85 148. ÁBRA A TERÜLETHATÁROLÓ PONTOK KIÍRATÁSA KERESZTSZELVÉNY NÉZETEKBE, ÉS KÜLSŐ FÁJLBA. ...................................... 86 149. ÁBRA TERÜLETSZÁMÍTÁSHOZ HASZNÁLT PONTOK MEGJELENÍTÉSE KERESZTSZELVÉNY NÉZETEKBEN. ..................................... 86 150. ÁBRA A KÜLÖNBÖZŐ TÖMEGSZÁMÍTÁSOKHOZ HASZNÁLT TERÜLETEK ADATAINAK MEGJELENÍTÉSE KERESZTSZELVÉNY NÉZETEKBEN. ............................................................................................................................................................... 86 151. ÁBRA FELMÉRT PONTOK MEGJELENÍTÉSE AUTOCAD CIVIL 3D-BEN. .......................................................................... 88 152. ÁBRA PONTCSOPORT EXPORTÁLÁSA XML FORMÁTUMBA. ...................................................................................... 88 153. ÁBRA A FERROVIA XML -> CGS KONVERTERE ..................................................................................................... 89 154. ÁBRA KONVERTÁLÁS UTÁN AZ XYZ PONTFÁJL. ..................................................................................................... 89 155. ÁBRA XYZ PONTFÁJL BEOLVASÁSA. ................................................................................................................... 90 156. ÁBRA A BEOLVASOTT PONTOK MEGJELENÍTÉSE. .................................................................................................... 90 157. ÁBRA A LÉTREHOZOTT PONTFÁJL, A D OSZLOPBA BEILLESZTETT KERESZTSZELVÉNY SZÁMOKKAL. ........................................ 91 158. ÁBRA TETSZŐLEGES ASCII FÁJLTÍPUS DEFINIÁLÁSA. ............................................................................................... 91 159. ÁBRA IDEÁLIS NYOMVONAL BEÁLLÍTÁSAI, AZONOS ATTRIBÚTUMÚ PONTOK HASZNÁLATA ESETÉN. ...................................... 92 160. ÁBRA A FELMÉRT PONTOK ALAPJÁN LÉTREHOZOTT IDEÁLIS NYOMVONAL. .................................................................... 93 161. ÁBRA HOSSZ- ÉS KERESZTSZELVÉNY ADATOK MENTÉSE A FELMÉRT PONTOKBÓL. ............................................................ 93 162. ÁBRA MINTAVONALAK LÉTREHOZÁSA KIEGYENLÍTÉS NÉLKÜL..................................................................................... 94 163. ÁBRA MINTAVONALAK LÉTREHOZÁSA 2D KIEGYENLÍTÉSSEL. ..................................................................................... 94 164. ÁBRA A HOSSZ-SZELVÉNY HELYÉNEK MEGADÁSA. .................................................................................................. 95


113/114.



165. ÁBRA A METSZETEKHEZ TARTOZÓ ADATFÁJLOK ELKÉSZÍTÉSE KÖZBEN A PROGRAM ÖSSZEKÖTI AZ AZONOS METSZETHEZ TARTOZÓ PONTOKAT. ................................................................................................................................................ 95 166. ÁBRA MEGLÉVŐ SÍNKORONA-SZINTEK ÁBRÁZOLÁSÁNÁL A HUMUSZRÉTEG VASTAGSÁGÁNAK ÉRTÉKÉT CÉLSZERŰ 0-RA ÁLLÍTANI.. 96 167. ÁBRA A MEGLÉVŐ ÉS A TERVEZETT PÁLYA MEGJELENÍTÉSE KERESZTSZELVÉNYBEN. .......................................................... 96 168. ÁBRA CRO FÁJL MEGADÁSA AZ ELEMZÉS ELVÉGZÉSÉHEZ. ........................................................................................ 97 169. ÁBRA AZ ELEMZÉS EREDMÉNYEI, A VÍZSZINTES ÉS MAGASSÁGI ELTÉRÉSEK JELÖLÉSE (AZ ÉRTÉKEK MÉTERBEN ÉRTENDŐK). ......... 97 170. ÁBRA SZÁMÍTOTT ÉRTÉKEK MEGJELENÍTÉSE A HOSSZ-SZELVÉNY LÁBLÉCEKBEN. .............................................................. 98 171. ÁBRA VÍZSZINTES ÉS MAGASSÁGI MOZGÁSOK MEGJELENÍTÉSE GRAFIKONOKKAL, A HOSSZ-SZELVÉNY NÉZET FÖLÖTT. ............... 98 172. ÁBRA PÁLYAMOZGÁS FELIRATOZÁSA KERESZTSZELVÉNYEKBEN. ................................................................................. 98 173. ÁBRA EREDMÉNYEK MEGJELENÍTÉSE KERESZTSZELVÉNY-NÉZETBEN ............................................................................. 99 174. ÁBRA ELEMZÉSI ADATOK EXPORTÁLÁSA PLASSER & THEURER MUNKAGÉP SZÁMÁRA. ................................................... 100 175. ÁBRA A MUNKAGÉP SZÁMÁRA EXPORTÁLT PÁLYAGEOMETRIA ADATOK...................................................................... 100 176. ÁBRA A MUNKAGÉP SZÁMÁRA EXPORTÁLT PÁLYAMOZGÁSI ADATOK. ........................................................................ 101 177. ÁBRA EREDMÉNYEK MEGJELENÍTÉSE A MUNKAGÉP WINALC ALKALMAZÁSÁBAN. ........................................................ 101 178. ÁBRA MEGRAJZOLT SAJÁT PONTJELÖLŐ. ........................................................................................................... 102 179. ÁBRA PONTADATOK MEGADÁSA. .................................................................................................................... 103 180. ÁBRA ÚJ ATTRIBÚTUM LÉTREHOZÁSA. .............................................................................................................. 103 181. ÁBRA AZ ÚJ PONTTÍPUSHOZ RENDELT ATTRIBÚTUMOK. ......................................................................................... 103 182. ÁBRA ATTRIBÚTUMOK ELHELYEZÉSE A PONTJEL MELLETT. ...................................................................................... 104 183. ÁBRA A LÉTREHOZOTT PONTTÍPUS AUTOMATIKUSAN KÜLÖN FÁJLBA, A TÖBBI PONTTÍPUS KÖZÉ KERÜL. ............................. 104 184. ÁBRA EGYSZERŰ KÉTDIMENZIÓS VONALLÁNCOK. ................................................................................................. 104 185. ÁBRA TÖLTÉS/BEVÁGÁS SRAFFOZÁS BEÁLLÍTÁSAI. ............................................................................................... 105 186. ÁBRA SRAFFOZOTT VONALLÁNCOK. ................................................................................................................. 105 187. ÁBRA HOSSZ-SZELVÉNYHEZ TARTOZÓ NYOMTATÁSI NÉZETKERETEK BEÁLLÍTÁSA. .......................................................... 106 188. ÁBRA NÉZETKERETEK ELHELYEZÉSE PAPÍRTÉRBEN. ............................................................................................... 106 189. ÁBRA AZ EGYIK ELKÉSZÍTETT PAPÍRTÉR. ............................................................................................................. 107 190. ÁBRA NYOMTATANDÓ SZELVÉNYTERÜLET MEGHATÁROZÁSA. ................................................................................. 108 191. ÁBRA PAPÍRTEREK LÉTREHOZÁSA A KERESZTSZELVÉNY NÉZETKERETEK ALAPJÁN............................................................ 108 192. ÁBRA EGY ELKÉSZÍTETT PAPÍRTÉR, AHOL A KERESZTSZELVÉNY NÉZETEKNEK CSAK A KORÁBBAN KIJELÖLT TERÜLETEI JELENNEK MEG. ............................................................................................................................................................. 109


114/114.

Ferrovia felhasználói kézikönyv készítette: Kiss Károly, a Ferrovia 2011-es magyar verziója alapján. Szerzői jog: VARINEX Zrt. Minden jog fenntartva

Recommend Documents