FERENCES K ö z lö n y

FERENCES Közlöny 1936.

Novem ber

hó

X V I.

évf.

TARTALOM : Terciárius naptár. Miképen vitte a nép közé a har­ madikrend az evangéliumi életet? P. Takács Ince OFM. Ferences mindenszentek ünnepe. Mit szólna hozzá ? Szt. Ferenc harmadikrendje és m o­ dern társadalmi problémáink. Dr. Hegyi Lajos. Halottak napjának vigiliáján. Pálffy Erzsébet grófnő, Szeretet kertje. Hit, remény, szeretet. K ápolnay Anna. A búcsúk. P. Roznik Rajnér OFM. Mit tehet a rendi elöljáróság a ren­ diközség megszervezése és életké­ pessége körül? Dr. Csillag Miklós. Írók a Szentföld ferenceseiről. Dempsey Timót, terciárius pap. Szerkesztői üzenetek. Neveljünk jó anyósokat! P. Páhoky Zoltán OFM. A tanturi borsó. A rendi generális levele Pálffy Er­ zsébet grófnőhöz. A halál és a művészet. Dr. M olnár Ernő. Országos Terciárius Gyűlést 1937ben! P. Páhoky Zoltán OFM. Matt Talbot. Pálffy Erzsébet grófnő. Sinclair Franciska. A terciárius főtitkárság üzenete. Könyvkritika. Rendi élet.

Terciárius naptár 1936 november hóra. 1. M indenszentek Á F T Bvil. Déltől kezdve teljes búcsú nyerhető m inden templomban a m egholtakért ahán y szo r bármely katolikus templomot m eglátogatlak és ott a pápa szándékára 6 Miatyánkot, 6 Üdvözlégyet és 6 Dicsőséget imádkozunk. Föltétel: gyónás, áldozás. — Akik halottak napjának nyolcadén belül meglátogat­ ják a temetőt és olt im ádkoznak a holtakért, n apon ta teljes búcsút nyerhetnek a m egholtak ja v á r a . Föltétel : gyónás, áldozás. — Akik pedig év közben a temetőt barmikor meglátogatják és ott a holtakért imádkoznak, 7 évi búcsút nyerhetnek a halottak javára. 2. Halottak napja. A fenti teljes búcsút éjjel 12 óráig annyiszor nyerhetjük el, ahányszor bármely kát templomot meglátogatunk és ott a pápa szándékára 6 Miatyánkot stb. imádkozunk. 6. Elsőpénteki öníelajánlásért TBvil. 13. Szent Didák I. r. hv. TBvil. 14. Szent Jozafát vt. TBvil. 16. Assziszibeli Szent Ágnes II r. sz. TBvil. 19. Á rpádházi Szent Erzsébet 111. r. özv. fővédőszent A F TBvil. 21. Szűz Mária bemutatása a templomban ÁF. 25. Szent Katalin sz. vt. ÁF. 26. Szent Lénárt I. r. hv. TBvil. 28. Marchiai Szent Jakab 1. rhv. TBvil. 29. A dv en t 1. v a s á r n a p ja T B vil. (a lendi mindenszentek miatt). E rénygyakorlat e hóra : A hősies cselekedetet mindenkinek ajánlja az Egy­ ház. Ez abban áll, hogy Szűz Mária keze által minden engesztelő cselekedetünket, búcsúkat, szentmiséket, önmegtagadásainkat stb. felajánljuk Istennek a .tisztítóhe­ lyen szenvedő lelkek javára, hogy minél előbb megláthassák az isteni Üdvözítőt. Mi elégtételünket Istenre bízzuk, és minden igyekezettel a szenvedő lelkeken törek­ szünk segíteni. Ez nagyon kedves Isten előtt és rendkívül sok kegyelmet kapunk viszonzásul. Naponta gondolj erre, és buzdítsd magad az engesztelésre I

Terciárius naptár 1936 december hóra. 2. Rendi halottakról való megemlékezés TB. csak értük. 4. Elsőpénteki önfelajánlásért T Bvil. 7. Szeplőtelen Fogantatás böjtje a rendiek számára (szigorú böjt). 8. Szeplőtelen Fogantatás ün ne pe ÁF. TBvil. 9 B. Delfina szűz. 111. r. TB. 12. Szt. Ferenc Atyánk testének m egtalálása TBvil. 15. Szeplőt. Fogantatás nyolcada TB. 16. Kántor böjt (enyhített böjt). 18. Kántorbőjt (szigorú böjt). 19. KántJrbőjt (enyhített böjt). 24. Karácsony böjtje (szigorú bőit; este se szabad húst enni! 25. K arácso ny ünnepe ÁF. TB. E rénygyakorlat e h ó r a : A szegények, az elnyomottak és a mindenkitől el­ hagyottak különösen karácsony tájt érzik legjobban, hogy a föld számukra csak tövist terem. Kevesen viselik szívükön érdekeiket. Pedig az szerez Jézuskának leg­ puhább helyet szívében, aki ezeknek az emberiség lenézettjeinek életébe igyekszik egy kis derűt vinni. Hiszen Jézus azért jött a földre, hogy örömhírt hozzon a sze­ gényeknek és meggyógyítsa az összetört szívűeket. És te hány összetört szívet törekedtél meggyógyítani ?

A F e r e n c e s Közlöny e l ő f i z e t é s i á r a : Magyarországon negyedévre 0'90 P, Romániában egy évre 5'— P Jugoszláviában egy évre 50 dinár, Amerikában egy évre 1'50 dollár. E g y e s s z á m á r a : 30 f i l l é r . L a p zárta m inden hó 12-én. — M egrendeléseket, rek lam ációk at a FERENCES K Ö Z L Ö N Y k iad óh iv atala cím ére: Budapest, 1.,H einrich István-u. 5., kéziratokat és a lap szellem i részére vonatk ozó leveleket pedig a FERENCES K Ö Z L Ö N Y szer­ kesztősége cím ére ugyanoda kell k ülde ni. — K ézira to k at nem a d u n k vissza. L ap u n k közlem ényeit, cikkeit csak a szerkesztő k ülön engedélyével s z a ­ bad m ás la p b a n m egjelentetni, ak k o r is csak la p u n k ra v a ló hivatko zással.

P o s ta ta k a r ^ k i befize t« la p u n k s z á m a : 51.581.

. ,

f iik é p p e n v itte a n é p k ö z é a h arin ad ik az e v a n g é liu m i életet? p T akács Ince 0 . F. M. előadása a Terciárius Nagygyűlésen.

P. Hilárin Felder állítja1), hogy hamarosan a harmadikrend keletke­ zése után Fél-ltália terciárius volt. E rendbe lépők tömege a népből, a polgárságból és iparosokból került ki, bár sohasem hiányoztak elő­ kelőségek sem, mint éppen a XIII. század a példa erre. A harmadikrend mindig tömegmegmozdulást akart jelenteni, amely az evangéliumi életet Szent Ferenc szellemében a legeredetibb módon óhajtotta megvalósítani, '.midőn jelenleg a Katolikus Nagygyűlés a falu problémájának megoldását vetette fel, akkor ezen a helyen Önök előtt — megfelelőnek találom azt a gondolatot, hogy igenis Szent Ferenc III. rendje volt az, amely mindig megtette a magáét azon a téren, hogy t. i. nevelte, nemesítette a népnek a felfogását, megtisztította a társadalmat a hibáktól és rámutatott a népi erők legszebb és legtitkosabb rugóira. Röviden csak arra akarok felelni, miképp teljesítette a III. rend eme célját? 1. Tette ezt az Evangéliumból származó istenszeretet és istenhit felújításával. Az «Istenem és Mindenem» nagy szentje lehelte önmagá­ ból az Istennek engedelmes szeretetét. Akkor, amidőn a XIII. században a sok belháború. a Keletről hozott élvhajhászat és a politikai pártoskodások folytán fogytái: volt az Istennek tisztelete és az iránta való szeretet, akkor Ferenc előírja a harmadikrend számára, ő a Miatyánk szentje (P. Gemelli szerint): a papi zsolozsmának a végzését, vagy az ennek megfelelő Miatyánkok imádkozását, amely abban az időben 54 Miatyánkból állott. Ez által a terciárius kényszerült Istennel foglalkozni és tőle kegyelmet kérni a maga és mások számára. A romlás és lelki pusztulás ugyanis csak oít kezdődik, ahol megszűnt az imádság természetfölötti ereje és haté­ konysága. Milyen borzasztó dolog hallani olyan dolgokról, hogy mint 1927-ben az egyik német újság hozta2) : Iggelbach falu, amelynek 5oo lakosa van, elhagyta vallását (csak 20 katolikus volt benne). Franciaországnak pedig az a nagy sebe, hogy nemcsak Párizs külvárosaiban, hanem sok vidéken a nép is teljesen hitetlen és vallástalan. A mi népünk még talán nem áll itt. sok azonban a lelki elproletáriasodás már ezen a téren is. Hiszen a nép, amely néhány évtizeddel ezelőtt elment a városba, hogy ott kenyérkereset után nézzen, most mivel ott egyként nehéz a megélhetés, lelki romlottsággal visszatér a faluba, hogy átkos eszméit elhintse az eleddig még elég érintetlen falusiak között. : Ezelőtt harminc évvel gyermekkoromban nagy esemény volt, hogy egy cipész elvetcídött községünkbe, aki hitetlen volt, ma pedig az ilyen jelenség mindennapi dolog. Ilyen körülmények között lesújtó volna, ha n,t"g az imádságosság szelleme is kiveszne a falvakból. Ezzel azt akarom mondani, hogy milyen nagy áldás, ha a III. rendre, vagy annak bármely tagjára is azt fogják, hogy imádkozó egyén, vagy imádkozó társaság. ^la. amidőn a forró, imádságos lelkek mind ritkábbak lesznek, amidőn a 1 ) P . H ila rin F e ld er, O. M . C a p .: ) P fä lzisc h e P o st, 1 9 2 7 , A p r .

D ie Ideale des h l. F ranziskus, 3 9 2 . —

324

P. T ak ács Ince O. F. M .

mélyhitűség kiveszőben van, — bizony nagy dicsősége annak a szervnek, vagy annak az egyénnek, ha azt a jelzőt kapja, hogy imádkozik. A mostani világban is a pártoskodás, a gazdasági lerongyolódás, a megélhetés iszonyú és nyomasztó gondja, vagy az egészségtelen lelki áramlatok tömkelege valósággal lefagyasztja az ajakról az imádságot, kiragadja a kezekből a szentolvasót. De mondják meg akkor: nem nagy értéke-e a harmadikrendnek, ha mindennek ellenére, egy egyszerű asszonyka azt mondotta nekem, hogy más olvasót nem tud mondani, mint csak a Mária hét örö­ mének az olvasóját, vagyis a ferences olvasót. Ó hányszor vigasztalódik az ilyen lélek, hányszor felejti Szent Ferenc szellemében a világ hiúságaiti és a Szűzanya örömlei révén ő is kedvet kap az életre, a küzdésre és a terhek elviselésére. Ennek az imádságos lelkűidnek a kifolyása, hogy a harmadikrend mindig tudta a módját az Isten szeretetére való fölhevítésnek a különféle ájtatosságok révén. így akarta terjeszteni annak szellemét és lelkületét, akiről Celanói Tamás azt írja, hogy nemcsak imádkozott, hanem maga a megtestesült imádság volt.3) Milyen szép dolog lehetett, amidőn a terciá­ riusok maguk körében századokon keresztül bizonyos szertartásokat való­ sítottak meg. Közösen imádkozták pl. a szent keresztútat. Szombathelyen a terciáriusok 1760-ban pl. előírást kapnak, hogy a keresztútat közösen végezzék, evégből vörösszínű gyertyákat és lila-színű táblákat szereznek b t és szerelnek föl a stációk elé. Milyen megható lehetett a szemlélő népre az ilyen imádság és áj tatosság. A spanyol terciáriusok az ő szokatlan leleményeségükkel a nagyböjtben résztvettek és végezték az ú. n. Corona mortificada bűnbánati gyakorlatot, amely drámai megjelenítése és fölelevenítése Krisztus szenvedésének.4) A brazíliai testvérek pedig a XVIII. századból eredő határozataik szerint minden évben hamvazószerdán bűnbánati körmenetet tartottak, amelyben bibliai, rendi, újszövetségi zászlók és alakok figyelmeztettek mindenkit a bűnbánat igazi megvalósítására.5) Milyen megható dolog, ha a jelenlegi' magyar terciáriusok széles ez országban igyekeznek a szívükből kitörő buzgóságnak és istenszeretetnek valahogy7 kiútat szerezni. Főkép a Boldogságos Szűz tisztelet^ továbbá a Szentséges Szív és az Oltáriszentség imádása, keresztút stb. azok a ferences ájtatosságok, amelyek annyira fölemelik a lelket. A német terciáriusok között sok helyen megvan az örökös keresztút végzése, az eucharisztikus légiók, a lelkigyakorlatos szekció stb..6) Ilyen és hasonló buzgósági gyakorlatok a harmadikrend részéről mindig nagy­ fokú lelki emelkedettséget fejeznek ki, amely nagy kihatással szokott lenni másokra is. A népre valósággal nevelő hatással vannak az ilyen gyakorlatok. Sohsem tudom elfeledni, hogy a rendnek és a III. rendnek is milyen szép ünnepe Rómában január hatodikén az a körmenet, amelyet az Aracoeli bazilikában tartanak, amidőn a rend generálisa viszi az ottani csodálatos kis szobrot, a Bambinót, amikor is szenátorok, pápai prelátusok fölöltöznek a terciáriusok kámzsájába és úgy áj tatoskodnak. Ez a kép legjobban bizo­ nyítja a szeráfi szellemnek és buzgóságnak népi erejét. Ennek a szellemnek ott kell lennie faluban és városban egyaránt. 3) 4) 5) 6)

I I. C elan . F ranziskus A rch iv u m Franziskus

9 5. pont. Stim m en, 19 2 9 , 6 9 . — Franciscanum H istó riá im , X X I. 1 9 3 1 , S tim m en , i g 3 i , 3 44, 366— 6 7.

i 5g — 160. ' —

Miképpen vitte a nép közé a harmadikrend az evangéliumi életet?

325

Itt még ki akarok valamire térni. Egyik, faluról szóló kis műben azt olvastam, hogy a népnek, a falusi lakosságnak vallásossága az Isten félelmén alapszik.7) Azért nem vétkezik, mivel fél a büntető Isten hatal­ mától, a pokoltól, a földiekben sújtó, villámokat szóró Hadúrtól. Ezzel a lelkülettel szemben a terciárius lélek az Isten szeretetének gondolatát, az Istenhez való közeledés, Isten irgalma és jóságának tudatát viszi bele a vallásos világnézetbe. Szent Ferenc a nevető szentek közé tartozik* Örül még a halál nővérnek is, a legundokabb férget is testvérének szólítja, mivel tudja, hogy Isten szeretetéből származik. A terciárius vallásos gon­ dolkodásában igyekszik Szent Ferenc derűs lelkületűvel tekinteni a világra. A legnagyobb megpróbáltatásokban és nyomasztó körülmények között is meg kell tudnia, látnia az isteni Gondviselés leereszkedését hozzánk. S:enl Erzsébet még a várból való kiűzetésében is Isten szeretetét látja és Te Deumot zeng. Ez az igazi és helyes fogalom Istenről a terciárrúa lelkében. A büntető és fenyegető Isten, a büntető Isten fogalma csak a .szolga-lelkeknek való. Ellenben az Evangéliumból élő és Szent Ferenc lelkén keresztül gondolkodó ember a szerető Istent látja mindenhol. Ha a lelelem és ijedelem Isten iránt kivész az emberből, akkor pogány lesz .az emberiség, de ha szeretet lakozik Isten iránt benne, akkor ez a szeretet követi — Pál apostol szerint — a másvilágra is. 2. Ír evangéliumi szellemet a harmadikremi az igazi felebaráti szeretet felújításával vitte bele a népbe. Mindenki tudja, hogy a tereiáriusok legrégibb szabálya is előírta, hogy látogassák betegeiket. Hazánkban a XVIII. század rendiközségeiben már mindenhol megvan ez. Beteglátogatók és beteglátogatónők mint rendiközségi hivatalok szerepelnek. Meg­ haló volt mindenkor, ha látták ezt az emberek, hogy mennyire szeretik egymást épp akkor, amidőn mások elhagyják legjobb barátaikat is. Külö­ nös tisztelettel temetik el testvéreiket. Az egyik brazíliai rendiközségnek még külön temetője is volt (Ouro Preto). íme a felebaráti szeretet különös megnyilatkozása. Ez a szeretet azonban nem maradt csak a rendben, lianem azon kívül is kiáradt az emberi társadalomra. Hiszen ha valami, úgy ez a rend bizonyította leginkább Szent Ferenc eszméinek szociális térhódítását. Innét magyarázható, hogy több helyen kórházat tartoltak fönn, abol ők ápolták a betegeket. Középolaszországban, és a Rajna környékén a terciáriusok elég korán szerzetesi életet éltek és mint ilyenek kórházakat is tartottak fönn. Már a XIII. századtól kezdve a terciáriusok azok, akik a rettenetes pártharcokban a békés elemet képviselik. Akkor, amidőn esküt kelleti tenniök, hogy fegyvert nem fognak, majd később arra, hogy csak az Egyházért fegyverkeznek, ez eléggé bizonyítja, hogy a felebaráti szereid­ nek legjobb megvalósítói. Cittá di Caslello olasz helységben a XIII. szá­ zad végén egymást ették szinte az emberek, mivel egyik része pápa-párti 'olt. a másik pedig császár-párti. Ekkor az egyetlen vigasztaló jelenség a harmadikrend, amelyet a püspök is pártfogásába vesz. mivel csak a jót mozdítják elő. A reggiói (Emília) terciáriusok i 3ai-ben összejövetelükön •> Miatyánkot és Üdvözlégyet mondanak a békéért. Hogy a mindenféle emberi gyarlóságoktól lehetőleg távol tudják maijukat tartani, bolognai *)

D r.

Iíuszn yák

G y u la ;

F alu véd elem ,

19^**»

110 — n i -

326

P. T ak ács Ince O. F. M.

káptalanjuk (1289) tanácsolja, hogy közhivatalt ne is viseljenek, vagv csak a rendi tagok többségének beleegyezésével. Azzal pedig, hogy a középkorban seregesen léptek be a rendbe az emberek, egyúttal a békén is közreműködtek, mivel legtöbbnyire így a hűbérurak a városokkali, küzdelemben szinte ellenfelek nélkül maradtak. íme a harmadikrendnek beláthatatlan nagy szociális hordereje! És most? Az egyik sopronmegyei községben a község szegénye már napok óta szinte haldoklott. Az ablakon adták be neki az ételt, mivel olyan iszonyú volt a piszok, hogy senki nem akart hozzá bemenni/. Végre megtudják a terciáriusok, betörik a bezárt ajtót, hogy a szegényen segíthessenek. Lelkét is meg akarják menteni, de mivel nem akart meg­ gyónni, azért valóságos szellemi harcot vívtak vele; majd kipucolták rettenetes fertőjéből, a férgektől, és papot hoztak hozzá. Meggyónt és rövidesen meghalt.8) Öröm az ilyenről tudomást venni, mivel ez a falusi terciáriusok szent lelkűidének olyan megnyilatkozása, amelyre az embe­ reket az alázatos Szent Ferenc tudja rátanítani az Evangélium szelle­ mében. Most is sok helyen a községekben, ahol elhanyagolt szegények vannak, betegek kínlódnak, ha van ott egy fia-terciárius, biztos, hogy ez ápolja őket. És a terciárius hatása a társadalmi békére nézve? Akkor, amidőn megszemléljük, a falusi és a vidéki lelkületnek megnyilatkozásait, azt látjuk, hogy a legtöbb egyszerű emberben él valamilyen formájában az az átkos szellem, amelyet az olasz vérbosszúnak (vendetta) nevez. Ha a mesgyéjét elszántotta — sokszor véletlenségből — a szomszédja, bizony ezért örök harag jár, továbbá olyan családi perpatvarok, amelyek kiszámíthatat­ lan alkalmakkor és pillanatokban szinte vérengzéssé fajulhatnak. Napon­ ként hoznak szinte az újságok garmadával ilyen eseteket. Mit jelent ebben! az értelemben Szent Ferenc szelleme? Azt, hogy a terciárius testvér száz százalékig megvalósítja és megvalósíttatja Krisztus szellemét, amely sze­ rint: szeresd felebarátodat, mint tennenmagadat! — Szent János pedig így hirdette ki ezt a törvényt: Hogyan szerethetné Istent, akit nem lát az, aki nem szereti felebarátját, akit lát! — A lelki fínomodottságnak jele, ha valaki meg tud bocsájtani, el tudja felejteni a sértést és helyreállítja felebarátjával a jó viszonyt. A terciárius testvér csak ilyen lehet. Békés, elemét képezi községének, megbékíti a haragvókat, lefegyverzi a bosszú­ állókat, és közvetítőként keresi a szeretet helyreállítását az egyes emberek között. Tekintsünk széjjel a nagy világban, akkor azt fogjuk látni, hogy az a szörnyű testvérharc, ami most folyik Spanyolországban, mindig ismét­ lődik egyes családokban, községekben, népekben és nemzetekben. Jaj lenne a világnak, ha nem volna békés eleme, amely figyelmeztetné az emberi mivoltjukra az összeseket! Szent Ferenc terciáriusai a Pax et Bonum, az áldás és a béke alapján követve Szent Atyjukat, az emberiség békés elemét képezik a nép között. * A múlt esztendőben Párisban egy érdekes zarándok csapatot szemlél­ hettek az emberek. Mindnyájan vakok voltak. Ezt a fölvonulást a vakok 8) Ifjúság, IX. ig 3 i. 254— 55.

327

fererences Mindenszentek ünnepe.

szervezte meg, hogy elvezesse őket a Montmartre-re. P . B e r íardin Fernicjue egy maga is vak ferences volt a lelkészük. Kalauzuk ezeknek a terciáriusok voltak, akiknek meg is köszönték szívességüket.9) Meg kell értenünk, hogy a ma vergődő emberiség vakságban szenved, lelki és szellemi vakságban, amidőn nem látja meg mindenben a vallás­ nak és hitnek áldásait. Ezt az emberiséget jórészben Szent Ferenc terciárius gyermekei vannak hivatva kalauzolni az imádság és a felebaráti s z e r e te t erényei által a nép között. Ezt megtette századokon keresztül és meg akarja tenni ezentúl is Szent Ferenc harmadikrendje.

.e g y e s ü le te

Ferences M in d e n s ze n te k ünn ep e. November 29-én, Szent Ferenc szabályainak jóváhagyási évfordu­ lóján van a ferences mindenszentek napja. Szép és bensőséges ünnep ez. A virágpompás, fénybenúszó ferences oltárok felett illatos tömjénként lebeg a szeráfi család mennyei seregének, dicsősége. Több mint háromszáz szent, iő o boldog, i 5oo mártír, hatszáz testvérünk, akiknek boldoggáavatási ügye még folyamatban van és az a sok százezer, akiknek nevét és szentségét csak a jó Isten tudja, néz reánk a glóriás magasságból és nyújtja felénk szerető készséggel a kezét. Ne keressük ezen a napon a földet. Emeljük tekintetünket az ég felé és kérjük Isten kegyelmét, hogy mi is azon a fenséges úton halad­ hassunk, amelyet ferences testvéreink Krisztus nyomdokain megjártak. Járjuk végig gondolatban őseink csarnokát, idézzük magunk elé a ferences szentek képeit, álljunk meg az előttt, aki legközelebb áll lelkűnkhöz és fogadjuk meg, hogy egy esztendőn keresztül iparkodni fogunk magunkban kialakítani valamelyik tulajdonságát, az irgalmasságot vagy a vidámságot, a bűnbánatot vagy az apostolkodást, az engedelmességet vagy a bátor harcbaszállást, a szelídséget, a béketűrést vagy a lemondást. így tiszteljük, így szeretjük őket legszebben!

M it szólna hozzá ! Sok ember jócselekedeteit, igazság mellé állását, hitvallását bénítja lueg ez a gondolat: Mit szólnának hozzá. . . m ások! Sokszor egész mást, mint, amit képzelünk! A bátor színvallás mindig lí'Zteletreméltó, míg az állítólagos tapintat — magyarán mondva gyávasa£ visszatetsző a jellcmes ember szemében. Ismertem két férfit. Az egyik katolikus volt, a másik protestáns. ^ protestáns mondotta: «Több alkalommal észrevettem, hogy barátom, templom közelébe érünk, leemeli kalapját. Egyszer megkérdeztem tőle: • / ' köszönsz? Semmi, semmi — mormogta zavartan — egy ismerősöm x*111 erl'e. ludtam, hogy nem mond igazat. Egy lélek sem volt a közelben, j ia? ' 01.1 kellemetlenül érintett viselkedése. Sokkal jobb szerettem volna, d őszintén megmondja: Katolikus vagyok és templomom előtt az OltáriJ^ntség tiszteletére kalapot emelek.». ) La vie fran ciscainc, V .

t. — - X V . anneé,

i g 35, ;)().">.

S zent F erenc h a r m a d ik r e n d je és m o d e rn tá r s a d a lm i p r o b lé m á in k . Dr. H egyi L ajos nagykanizsai városi

főjegyző beszéde.

Katolikus Testvéreim! Az idei nagy seregszemlének fölemelő varázsa a magyar katolikus lelkekben megannyi szent tüzet élesztett azért, hogy ennek a lelki tűz­ nek a fénye a magyar égboltozatot beragyogva hirdesse az örökkévaló Istennek a dicsőségét, de egyúttal enyhítse a szenvedő Krisztusnak mér­ hetetlen fájdalmát is afölött, hogy távol Nyugaton a katolikusságnak egyik ősi hazájábjan a pusztítás és rombolás szellemétől megittasult gonosz 'lelkek Isten és Egyház, erkölcs és kultúra ellen borzalmakkal teli elkeseredett küzdelmet folytatnak. És hogy ennek a lelkekben égc* szent tűznek a lángja minél erőteljesebben lobogjon és az Űr trónusa felé minél magasabbra szálljon, a hithűségben egybeforrott szívekből megépített áldozati oltárra a csonka hazának egyik trianoni végvárából én is hoztam egy szerény rózsaköteget, hogy annak lángjánál a végek nevében ünnepélyes hitvallást tegyek a katolikus öntudat és szolidaritás gondolata mellett. De mi vidékiek ettől a méreteiben hatalmas és tartal­ mában felemelő nagy demonstrációtól egyúttal azt is várjuk, hogy az Itt hallottak és tapasztaltak nyomán a lelkünk új eszmékkel és új ideálokkal megtermékenyüljön, hogy, azokban megerősödve, Krisztusnak királyságát otthon majd tovább építhessük. Katolikus Testvéreim! A mai emberiség egy soha nem tapasztalt szörnyű erkölcsi és gazda­ sági válság sötét útvesztőjében tévelyeg. Az Isten által természetfeletti, szárnyalásra teremtett lelkeket a szeretetlenség, az önzés és kapzsiság, a hitetlenség, valamint különféle egyéb erkölcsi bajok tartják béklyóban. Az erkölcsi válság döbbi^ietes méreteit a vörös pokolnak a világ minden táján fel-fellobbanó lángja, a hitvalló vértanuknak, a védtelen anyáknak és az ártatlan gyermekeknek tömeges mészárlása, valamint a fölégetett templomoknak füstölgő, üszkös romjai jelzik. A nagy gazdaságú válságot pedig az illusztrálja legjobban, hogy amíg az értékesíthetetlen termésfölöslegeket fölégetni, vagy a tengerbe süllyeszteni kényszerülnek, addig viszont a munkanélkülieknek, az Ínségeseknek és nyomorgóknak milliói a mindennapi kenyeret nélkülözik. A világ lelki egyensúlya meg­ ingott, mert a nagy világégés ahelyett, hogy tisztítótűzként egy szebb és boldogabb világot varázsolt volna, a beigért paradicsomi állapotok helyeit a megoldhatatlan kérdések végeláthatatlan sorozatát zúdította az emberiségre. A nemzetek közt az engesztelhetetlen gyűlölet, a különböző társadalmi osztályok között pedig a világnézeti különbségek, a szeretet isteni szikrájának elhalványulása, az önzés, valamint a javak aránytalan elosztása következtében mind veszélyesebb mérveket öltött általános el-' szegényedés szinte áthidalhatatlan ellentéteket támasztott. Mindezekkel a jelenségekkel szemben államférfiak és politikusok, sociológusok és közgazdászok szüntelen fáradozása teljesen hiábavalónak bizonyult és a világ feltartóztathatatlanul rohan a maga végzetébe, ha a bajokkal idejekorán és erélyesen szembe nem néz. És ebben a tekintetben

Szent Ferenc harmadikrendje és modern társadalmi problémáink.

329

ne ejtsen bennünket tévedésbe az a körülmény, hogy hazánk az átélt vérgőzös proletárdiktatúra borzalmain okulva ma már a valláserkölcsi újjászületés útjait járja, mert a céltól még nagyon messze vagyunk. Másrészt viszont éppen a legújabb események igazolják, hogy az a vesze­ delmes áradat, amely Egyház és erkölcs, jog és igazság ellen tör, velünk sem tesz majd kivételt és bennünket sem kímél me», hacsak ellene <)lyan J'egyvertársat és szövetségest nem keresünk, akinek hatalmán még a pokol kapui sem vesznek erőt. Állapítsük tehát meg, hogy igen is vannak életbevágóan fontos kérdé­ seink, amelyek fölött szemet hunyni oktalanság volna, mert jövendő boldogulásunknak szilárd alapjait csakis ezeknek a megoldásával biztosít­ hatjuk. És kétezer esztendő történetének megannyi példája igazolja, hogy* valahányszor a lelkekben az isteni és a felebaráti szeretet megfogyatkozott és helyét a gyűlölet, a kapzsiság és önzés, valamint a hitetlenség foglalta el, az ellenük folytatott küzdelemben mindannyiszor és kizárólag csáfa Krisztus bizonyult hűséges és megingathatatlan szövetségesnek. A mai élet pedig nem egyéb, mint ezeknek a lelki és erkölcsi eltévelyedéseknek szomorú vetülete, keressük tehát az orvoslásukat a lelkit tökéletességnek örök forrásában Krisztusban és az Ő Evangéliumában. Vlakítsuk át a lelkünket Krisztusnak szeretett otthonává és rendezkedjünk be az evangéliumi élet számára. Evangéliumi élet! Talán kissé idegenül hangzik és talán kivihetetlennek is tetszik. Ne féljünk tőle, katolikus testvéreim, hiszen az evangéliumi élet nem egyéb, mint a tettekben megnyilatkozó imádságos élet. Mi pedig- bizonyára mindnyájan szoktunk imádkozni és hiba talán csak abban van. hogy legtöbbször beérjük az áhitatos szavakkal és cselekedetekre egyáltalán, vagy csak ritkán kerül a sor, pedig maga Krisztus mondta, hogy «Nem mindenki, aki mondja nekem: Uram, Uram, megyen be a mennyeknek országába, hanem aki Atyám akaratát cselekszi.». Ne legyünk olyanok, mint az evangéliumi írástudó, akiben meg volt a felbuzdulás, amikor mondta:" «Mester! Követlek Téged, bárhová mégy», de az érzelmeket tettek nem követték, mert Krisztusból feltört a panasz, hogy «nincs az Emberfiának, hová fejét lehajtsa.». Adjunk tehát a lelkűnkben örök szállást Krisztusnak, mert az érzelmeknek, áhitatnak és felbuzdulásnak értékük csak akkor van, ha azok az Isten parancsait cselekedetekben is kiváltják. Ha mindnyájan nemcsak mondjuk, de cselekedeteinkkel és egész életünkkel következetesen akarjuk is, hogy szenteltessék meg az l r neve, hogy jöjjön el az Ö országa és legyen meg az ő akarata, akkor Katolikus Testvéreim, mi tökéletes evangéliumi életet élünk és ezzel az »■lettel, a Krisztussal való ezen állandó szövetségünkkel minden bajt orvosoltunk és minden megoldhatatlannak látszó kérdést tökéletesen meg­ oldottunk, a magyar katolikusságot pedig Krisztus Egyházának bevehe­ tetlen fellegvárává építettük. Ámde ehhez nem elég az Egyháznak és lelkipásztorainknak buzgó fáradozása, hanem elengedhetetlenül szükséges a katolikus társadalom összességének cselekvő közreműködése is. Az egész társadalmat egyaránt érintő kérdésekkel szemben a társadalom egészének kell a küzdelmet fölvennie.

330

Dr. Hegyi Lajos.

És a társadalomnak Krisztus szeretőiében, valamint az evangéliumi, életben való tömörítésére milyen ragyogó példát szolgáltat az Assisi Szentnek harmadikrendje. Nemcsak papok és szerzetesek, hanem túlnyomórészt hitvalló világi apostolok szervezete ez a rend, amelyben korra és nemre, társadalmi állásra és vagyonra való tekintet nélkül meghitt és meleg otthont talál mindenki, ahol az egyszerűségre és szerénységre, hit­ hűségre és önfegyelemre nevelt lélek nemesen szárnyaiévá, mindenféle idegen eszmeáramlattal szemben pedig ellenállóvá válik. Az Isten Szegénykéjének szent élete és ragyogó példájának ellenálhatatlan varázsa egykor tömegesen vonzotta a híveket a harmadikrend' kötelékébe. És a rend tagjaiban a közjólétnek hatalmas védőbástyája épült ki, akik Krisztus katonáihoz méltóan mindenkor a családi és polgári erények mintaképei, a családi szentélynek és a köznyugalomnak éber hűséges őrei voltak. És ez a rend Szent Ferenc szellemét a hamisítatlan krisztusi demokrácia jegyében hét évszázad sok-sok viharán keresztül híven megőrizve, mind a mai napig megmaradt a társadalmi összefogás kipróbált és jól bevált szervezetének. A mai idők és viszonyok feltűnő sok hasonlatosságot mutatnak Assisi Szent Ferencnek a korával, amelyről X III. Leó pápa úgy ír egyik kör­ levelében, hogy «nagy hiányt szenvedett az a kor az erényekben, égető szükség volt tehát arra, hogy a keresztény szellem ismét életre ébredjen. . És ha valaha volt, ma különösen nagy szükség van arra, hogy az Isten hegedősének szelleme ismét felvirágozzék és vele együtt Krisztusnak ez a kipróbált hadserege számban és erényekben gyarapodjék, mert a benne .föléledő keresztény szellemnek eredeti hatalma minden hely és kór sebeire alkalmas gyógyírnak bizonyult. Nincs tehát kétség afelől, hogy Szent Ferencnek az intézményei a válságokban sínylődő és kérdésekkel küzködő mai beteg társadalomnak is igen nagy hasznára válnak. Katolikus Testvéreim! Az isteni Gondviselés a történelem folyamán a magyar nemzetnek azt a nehéz, de fölötte magasztos szerepet juttatta, hogy évszázadok hosszú során át a kereszténységnek és a nyugati kultúrának a védőbástyája legyen. Keresztes hadainak hősi ellenállásán egykoron a tatár és török, dúlás véres hullámai törtek meg, ma pedig egy a világ minden tájára szét­ ágazó másik keleti barbár átok fenyegeti végveszéllyel a katolikus Egy­ házat és a civilizációt. A magyar katolikusság tehát még nem fejezte be isteni küldetését, hanem dicsőséges múltjához méltóan teljesítenie kell azt ezzel a körülöttünk settenkedő új veszéllyel szemben is. És hogy! ennek a reánk váró nagyszerű feladatnak maradék nélkül megfelelhessünk, még idejekorán szervezzük meg a telkeknek kereszttel és Evangéliummal felvértezett új hadseregét, állítsuk annak a keresztes hadseregnek az élére az életszentségben és erényekben megdicsőült Assisi Szentnek hal­ hatatlan szellemét, kérve őt, hogy a sötétségben tévelygő világot vezesse* vissza az útnak, az igazságnak, és az életnek kiapadhatatlan örök forrá­ sához: Krisztushoz! Szt. Antal missziós naptárát m inden terciárius rendelje meg és terjessze! Á ra 50 fill. K a p h a tó !

A

m issziós

k özpo ntn ál, B udapest II.

Margit-körút 23.

tla lo tta k n a p já n a k v ig iliá já n . I r t u : r ö l H y E r z s é b e t Kröfno.

Holnap halottak napja. Ismét belehullt egy év az örökkévalóságba. Ismét közelebb kerültünk egy évvel a sírhoz. Ki tudja, nem olvasnak-e jövőre értünk is gyászm isét... Istenem, milyen sokan is vannak o d a á t!... Sápadt, bússzemű édesa n v á m , mindig vidám, daliás édesapám. . . Józsi testvér, akit élete tava­ szán ragadott el a tüdővész. . . A két legidősebb nővér. . . Az irgalmasszívű László testvér. . . Ismerősök. . . Barátok . . . Alig két hónapja elment fra Francesco i s . . . Kedves, szelíd fra Francesco Remon. Húsz év előtt láttam először a Sacro Conventóban, és azóta is vala­ hányszor lekerültem Assisiba, mindig ott találtam Szent Ferenc sírjánál. Keskeny bronzszínű arca volt, amelyből melegen ragyogtak elő a sötétszemek. Ajkáról sohasem tűnt el a mosoly. Végtelenül jóságos, halk hangja az első beszélgetésnél megfogta az emberek lelkét. És alázatos volt, szeráfi Atyja példájára. Szavaival néha akaratlanul elárulta nagy műveltségét. A páterektől tudtam, hogy többször felszólították, szen­ teltesse magát pappá, de ő szinte rémülten utasította el ezt a kegyelmet. Megható gyengédséggel szerette az állatokat. Emlékszem, volt egy kis báránya. Coccolónak hívták a bájos kis fehér jószágot. Egy magyar zarándoktól kapta ajándékba. Ha szólította, úgy futott hozzá, mint a hűséges kutya. A barika néha bizony beszökött a tempómba is. Nagy ártatlanul végigkocogott a bazilikán és jobbra-balra tekingetve kereste gondozóját. Kanárimadarai is voltak fra Franoescónak. Ezek a harang­ toronyban tanyáztak. Ha felfütyült nekik, azonnal megjelentek a rács­ nál és vidám dalolásba kezdtek. Karácsonykor fra Francesoo rendezte a betlehemi jászolt. A művész szemével és ízlésével helyezte el a száznál több alakot és valahányszor kezébe vette, gyermeki áhítattal csókolta meg a kis Jézust. . . Ö kalauzolta az idegeneket és mutogatta meg a sekrestye sok drága ferences ereklyéjét. O gondozta a kertet is. Olyan puhán, gyengéden simogatta a meseszép liliomokat, rózsákat, mintha csakugyan «húgocskáinak» érezte volna vala­ mennyit . . . Két év előtt Barcelonába helyezték át elöljárói. Megírta nekem az újságot. Egyetlen panaszszó sem volt levelében, pedig tudom vérző szívvel lagyta el a Poverelló sziklasírját és mindazt, ami Assisit oly felejthetet­ lenné teszi. Amikor Spanyolországban megkezdődött a vörösök rémuralma, rögtön '"dezősködtem Rómában, mi van fra Francescóval. . . Elnyerte ő is a >tanúság koronáját — felelték. A zárda lakói még idejekorán elmene, tek, de ő nem akarta magára hagyni a súlyos betegen fekvő, nyolcvan' H's, vak pátert. A kommunisták nem ismertek kíméletet. Állati kegyet'nséggel felkoncolták mindkettőjüket. Milyen nehéz elhinni és beleélni magunkat abba, hogy valaki, akihez a m!a és szeretet köteléke fűzött, már nem él! Milyen nehéz elhinni, hogy e ment Páter Gerolamo Finiti, a Porciunkula gyöngye, aki oly földöntúli

332

Pálffy Erzsébet grófnő-

szeretettel beszélt a Szűzanyáról s akit mindenki szentnek tartott. Elment Páter Kovács Bernardin, a hős tűrő, aki szörnyű kínjaiban odavetette magát az oltár elé, de sohasem panaszkodott. Eltávozott Páter Horváth Zénó, önfeláldozó szerzetes, a k i oly tékozló bőséggel szórta lelkének kin­ cseit a világba és oly fiatalon kezdte meg a kálvária járást. Elköltözött a ferenceslelkü Korompai főtisztelendő úr is, akit a legszebb férfikorban bénított meg a gyilkos kór, de mindvégig napsugarat árasztott maga körül és Glóriát énekelt a betegágyon... És elment Páter Maurizius Fedrigotti is, a Szentföld katonája . . . Mintha csak tegnap lett volna. A bécsi ferences zárda beszélőszobájában találkoztunk. — Főtisztelendő Páter, ne vegye rossznéven, ha megkérdezem, hogy szánta rá magát Ön a kitűnő katona, a szerzetbelépésre? — kíváncsiskodtam a régi ismeretségre támaszkodva. — ízig-vérig katona voltam, az igaz, de arra a meggyőződésre, jutottam, hogy mint szerzetes többet tehetek az emberiség javára. . . A császár katonájából Sz.cnt Ferenc katonája, sőt rövid idő óta a Szentföld katonája lettem. — Hogyan? -— Elöljáróim kineveztek szentföldi biztosnak. Nem is hiszi, milyen, boldoggá lettem. Most beteljesül régi álmom, végigjárhatom Krisztus földi útjának állomásait a betlehemi bölcsőtől a jeruzsálemi Kálváriáig. — Annyira szereti a Szentföldet? — csodálkoztam. — Természetesen! A Szentföld a legdrágább múlt emléke és egyben a jövő dicsőséges reménye! A megváltás és a föltámadás! Lássa az a baj, hogy a mi embereink valahogy eltávolodtak Krisztus földjétől, hiányzik belőlük az a szeretet, ami a középkor népét eltöltötte. Pedig higgye el, aki szereti Krisztust, szeretnie kell a Szentföldet is, és aki szereti a Szentföldet, jobban megérti és szereti Krisztust! Ezt tudta és érezte a mi áldott szeráfi Atyánk is, amikor örökségül hagyta reánk Krisztus földjét és odaállított bennünket a szent helyek megvédelmezésére. Eddig becsülettel teljesítettük kötelességünket. Az őrség nem sajnálta sem vérét,, sem életéi... De a harc még ma is áll, sőt az angol protestáns és a zsidó talán a mohamedánnál is veszélyesebb ellenség. Küzdenünk kell, Szent Ferencben kedves nővérem. . . — Küzdenünk? — Úgy van. A terciáriusoknak is be kell állniok, a harcosok közé. — De hát hogyan, mivel? —- Alamizsnával és imával! így volt a középkorban is. A férfiak elmentek a Szentföldre, hogy kiragadják a pogány kezéből az uralmat, a nők meg imájukat küldték utánuk. És nem merem mondani, hogy övék volt a kisebb rész, ha győztek a keresztesek és a szent lielyeken az ötöskeresztes zászló lengett. . . Ki hitte volna, hogy ez lesz az utolsó beszélgetésünk! Elmentek mind a kedves ferences barátok, de emlékük, tanításuk, példájuk él bennem és velem . . . Továbbviszem gondolataikat és igyekszem megvalósítani, felhasználni, alkalmazni azt az erényt, amit bennük legjobban csodáltam. . .

333

Hit. rem ény' szere*et.

Holnap halottak napja. Kis kápolnámban már várnak mind, akik előrementek, liogy imád­ k o z z a k érettük és velük. November a haldoklás, a halottak, az elmúlás hava. De a háborús, felhős őszi égen is felcsillan néha a napsugár. Szívünk szomorúságába b e s z ö k ik az öröm, az emlékezés szelíd, tiszta öröme, ha a nap valamelyik c s e n d e s órájában megidézzük a múltat és elmélkedünk kedveseinkről, barátainkról, jótevőinkről, akik már odaát vannak és tárt karokkal -várnak. . .

A szeretet k e rtje . Amikor Kortonai Margit belépett a harmadikrendbe, látomása volt. Megjelent neki az Úr Jézus és így szólt hozzá: — Leányom, mikor megadtam a kegyelmet, hogy belépj a harmadikrendbe, meghívtalak szeretetem kertjébe. — Miért nevezed a harmadikrendet szereteted kertjének? — kérdezte a Szent. — Mert sehol a lelkek világában nem találok annyi szeretetet, mint Szent Ferenc harmadikrendjében. Testvér, gondolj arra, hogy cselekedeteiddel a szeretet virágát kell kell kihajtanod! Ne légy gaz a ferences kertben!

HIT, REMÉNY, SZERETET. Ecj felé int a karcsú liliom, Virágruhába öltözött ima; Ember, emeljed szemed ég felé, Hited, bizalmad ne veszítsd soha. Viharban is oly bizton öleli A zöld repkény a fcúinak derekát; Az isteni reménynek képe ö, És azt jelenti: Ember, küzdj tovább! S a rózsa, mely a sors tövise közt ■ Oly megnyugtató illattal terem, A virággá lelt tiszta szeretet. Enyhítő balzsam, minden szívseben. Kápolnay Anna.

hálós Jézu sn ak a p a p sá g é rt, az dolgozik az Utolsó V a c s o ra Term éért ?

IV. Bűnedet minden esztendőben meggyónjad. A búcsúk. (Folytatás.) Az Űr Jézus élete és keresztáldozata teljes és tökéletes elégtételt adott a bűn által megsértett mennyei Atyának. Megnyíltak a mennyország lezárt kapui. Megvan a lehetősége az üdvözülésnek mindenki számára. Ezért nevezzük az Űr Jézust Üdvözítőnek. Csak benne és általa üdvözülhetünk. «Nem is adatott az embereknek más név, melyben iidvözülhetnének.». Az üdvözülésnek egyetlen akadálya a bűn. Ezt eltávolítja a vezeklő ember leikéről az Űr Jézus által rendelt töredelem szentsége, a gyónás. A vezeklő azonban nem mindenkor, sőt elég ritkán tudja, olyan igaz töredelemmel végezni a gyónást, hogy az örök büntetéssel együtt az ideigvalókat is letörlessze. A legtöbbször marad büntetés-adósság, melyet vagy e földi életben, vagy a tisztítóhelyen kell levezekelni. A kegyelmi állapotban kimúlt ember sem juthat addig Isten boldogító látására, míg fennmaradt adósságát kínos szenvedéssel le nem rótta. Isten igaz­ ságossága követeli ezt. Az Üdvözítő azonban csak úgy nevezhető teljes joggal üdvözítőnek, ha nemcsak a bűn, de a büntetés letörlésére is ad lehetőséget, ha elsegít egészen a mennyországba. Ha jóvátéleli érdeme kiterjed az emberi lélek minden állapotára és helyzetére, tehát a halál után következő elégtételi szenvedések helyére, a tisztítótűzre is. És valóban az Egyház tanítása szerint Ő oly bőségesen megfizetett helyettünk a mennyei Atyának, hogy nemcsak bűneink bocsánatát, de büntetéseink elengedését is megnyer­ hetjük érdemei által. Mint Isten mérhetetlenül több elégtételt adott az éppen elégségesnél. Az Űr Jézus érdemeihez hozzácsatlakoznak a Szentek és Igazak fölösen végzett engesztelései is. Mennyit engesztelt a Bold. Szűz, holott neki, mint Szeplőtelennek erre egyáltalán szüksége nem volt! A többi Szentek és vértanuk, kik áldozatos életükkel és vérükkel hódolnak meg Isten előtt, csak éppen annyit tettek volna, mint amennyire ők rászorultak?! Bizonyára nem! És ha a fizikusok szerint a világ anyagi erői — ener­ giái — megmaradnak, mennyivel inkább megmaradnak a lelki élet erői!... Ezek együttesen alkotják az Egyház jóvátételi értékeinek kincstárát, mely­ ből az Egyház feje, a pápa tetszése szerint adományozhat. És adományoz isi

335

Krisztus útján

.1 búcsú tehát a megbocsátott bűn után maradt ideigvaló büntetés elengedése a gyónáson kívül, mit az Egyház feje az Ür Jézus érdemeire! való tekintettel végez. Különféle búcsúkat különböztetünk meg. Vannak: 1) Személyi búcsúk, melyeket határozott egyéneknek, pl. egy társulat tagjainak, vagy akár az egész Egyház tagjainak is engedélyez, függet­ lenül egyes meghatározott helyektől. A feltételeket a személyek ott teljesíllietik, ahol jónak látják. 2) Tárgyi búcsúk, melyeket közvetlenül valamely búcsúval megáldott tárgy (érem, rózsafűzér) által nyerhetünk. 3) Ilelyi búcsúk, melyeket egyes határozott helyeken nyerhetünk. Pl. kegyhelyeken nyerhető búcsúk. Az adósság törlesztését tekintve vannak teljes és részleges búcsúk. Teljes, amikor az egész ideigvaló büntetés-adósságot törleszti. Rész­ leges, mikor csak meghatározott mennyiséget, pl. 3oo napit. Ennek pontos mennyiségét a tisztítótűzre vonatkozólag nem állapíthatjuk meg. Csak annyit tudunk, hogy pl. a 3oo napi búcsúért akkora büntetés elengedésében részesültünk, amennyiben a régi nyilvános vezeklések idején 3oo napon át folytatott vezeklésért részesültek. Hogy1 ez mennyi a tisztitóhelyeri, azt csak a jó Isten tudja.

Kik nyerhetnek búcsút? Búcsút azok nyerhetnek, kik a következő feltételeknek megfelelnek. \ búcsút nyerni igyekvőnek: 1) lelkében legyen meg a kegyelmi állapot. Azaz ment legyen minden halálos vétektől. Amíg valaki halálos bűnben van, örök büntetésre méltó, ideigvaló büntetésektől sem szabadulhat. A büntetés elengedésének első feltétele, hogy bűnét tegye jóvá. Első a bűnbocsánat, csak azután lehel szó a büntetés törléséről. — Hogy valaki teljes búcsút nyerjen, a kegyelmi állapoton felül az is szükséges, hogy' egyetlen bocsánatos vétke, sőt a vétekre való hajlandósága se legyen. Csak annak engedheti el Isten a teljes adósságot, aki magát teljesen, fenntartás nélkül átadja* az Ő szeretetére. Vele cselekedetben, vágyban teljesen egyesül. Amennyi ebből hiányzik, annyi hiányzik a búcsú teljességéből is. A teljesből részleteset nyer. 2) Legyen szándéka búcsút nyerni. A búcsúnyerés kegyelem, csak aki akarja, az részesül benne. Nagyon tanácsos, hogy a reggeli ima alkal­ mával legalább röviden ennyit mondjunk: szándékom a ma nyerhető összes búcsúkat megnyerni. Ha ezt átlagban megtesszük, akkor az itt-ott megtörténő szándékfelindítás elmaradása esetében is megnyerjük az enge­ délyezett búcsúkat, ha egyébként teljesítjük a többi feltételt, mivel a néha elmaradó szándékújítás nem szünteti meg az akaratot. 3 ) Teljesítse az előírt feltételeket. A részlegeseknél a feltétel rendesen valami ima. jócselekedet, vagy egy-egy rövid fohász. A teljeseknél gyónás, áldozás, pápa szándékára ima, esetleg meghatározott templomlátogatás. A gyónást a búcsús nap előtt már 8 nappal előbb lehet végezni. Vz áldozást a búcsús nap előtt közvetlenül vagy pedig úgy a gyónást, mint áldozást még a nyolcada alatt. (Can. g 3 i. §. 1.)

336

P. R o zn ik R a jn é r 0 . F. M.

A pápa szándékára végzendő imának szóbelinek, ha egészen halkan is, de kimondottnak kell lenni. Elmélkedő nem elég. Ila nincs meghatározva az ima. bármi végezhető, csak ne legyen nagyon rövid. 5— 6 Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség biztosan elég. Ha az ima meghatározott, akkor azt kell végezni. Bármely nyelven végezhető, csak egyházilag jóváhagyott fordítás legyen. Ahhoz hozzáadni, elvenni, vagy közbeszúrni nem szabad, mert ellenkezőleg búcsút nem lehet általa nyerni. Lehet azonban többekkel felváltva mondani, de a másik csoport által mondottat lélekben követni kell. Csak a némák nyernek búcsút elmélkedő ima által, mivel ők mást nem tudnak. — A pápa szándéka, miért imádkozunk: az eretnekség kiirtása, a hit elterjedése, bűnösök megtérése, béke a keresztény fejedel-mek között. Ezekre rágondolni azonban nem szükséges. — A templomlátogatásnak úgy kell történni, ahogy az előírás tartja. Aki ezeket a feltételeket teljesíti, részesül az Űr Jézus és a Szentek elégtételi érdemében az engedélyezés mértéke szerint. Hatása épp úgy biztos, mint a bűn feloldozása a gyónásban. Mindkettő ugyanis egyazon Krisztusi rendelésen alapszik: «Bármit feloldotok, fel van oldva!» Mind­ kettő feloldozás által hozza'létre hatását. (Can. 9 11.). Búcsúkat élőkért felajánlani nem lehet. (Can. g 3o.) Ők nyerhetnek maguknak, ha akarnak. Megholtakért minden búcsú felajánlható, hacsak külön meg nem tiltja a pápai engedélyezés szövege, (u. o.) A halottakért felajánlott eredménye nem egészen biztos, mert ennek nem feloldozási, lianem könyörgési jellege van. Ezért tanácsos a holtakért több búcsút és más engesztelő jócselekedetet bemutatni. De meg a halottnak sok adós­ sága lehet mások iránt — botránkoz tatás, bűnrevivés stb. — Isten először ezeket elégíti ki a felajánlottakból, csak azután törli az övéit. Isten előtti tökéletesen érvényesül az igazságszolgáltatás. Böviden ezekben adhatom az Egyház tanítását a búcsúkról. Láthatjuk, mily fönségesen ragyog a búcsúk dogmáján a kinyilatkoztatás Isteneszméjének szent lángjegye: az igazság és irgalom teljes összhangja. Irgalom, hogy Isten az Ö Fiának túláradó elégtételi érdem-kincseiből kiapadhatatlan értékforrást nyújt Egyházának. Igazság, hogy a hívő lelkek a bűneik által iájuk kirótt büntetés-adósságért ebből a kincstárból meg­ fizethetnek. A búcsú-engedélyezés ilyenformán nem egyszerű elengedés, nem is merőben önkényes Ítélkezés, hanem elégtevés, melyben végtelen gyöngédséggel érvényesül a szerető irgalom és a követelő igazság. Fel­ tűnik benne Isten mérhetetlen jósága. Ügy ajándékoz, hogy az ajándékot szenvedés-adósságunk törlesztésére visszafogadja. Lehetőséget ad az ember­ nek, hogy koldus elesettsége dacára se legyen kénytelen előtte üres kézzel megjelenni az ítéleten. De nagy hatással van az Isten igazsága és irgalma ebben a meg­ nyilvánulásában a lélek fejlődésére is. A búcsúnyerés az ember akaratán fordul meg és buzgóságán múlik, ezáltal nagyban előmozdítja az elégtétel szelleméi. Eredményesen buzdít a szentségek gyakoribb vételére, rávezet az életkeresztek türelmes viselésére, az Isten akarata előtt való ^gyermeki] meghódolásra. (Schiitz: Dogmatika. II. 419.). * A halottakért felajánlott búcsúk erőteljesen mélyítik elköltözött sze­ retteink iránt a gyöngéd szeretetet és hálát. Egyúttal könnyen érthető

j^jjt tehet a rendi elöljáróság a rendiközség megszervezése körül ?

337

módon kihangsúlyozzák a szentek egyességének dogmáját, mely szerűit elköltözött szeretteinkén, — ha rászorulnak, — segíthetünk, ha mi szoru­ lunk rá, ők lehetnek gyámolítóink. És nagyon vigasztalóan állítják elénk annak igazságát, hogy akikkel itt a földön a vér és szeretet tiszta köte­ lékeivel összeforrt a lelkünk, a halállal sem szakad meg e kötelék, lélekben' együtt vagyunk velük, sőt az égben az Isten szeretete örökre egyesíthet bennünket. P. Roznik Rajnér 0 . F. M.

-----------------

3

6

M Ü teliét a re n d i e lö ljáró s ág a rem lik özség megszervezése és életképessége k ö r ü l ? Dr. Csillag M iklós István tv., a budai rendiközség tanácsosának előadása.

II a arra a kérdésre akarunk felelni, hogy «mit tehet a rendi elöl­ járóság a rendiközség megszervezése és élel/iépessége körül?», legelsősorban is azt kell vizsgálnunk és megállapítanunk, hogy mi a célja, feladata, rendeltetése a rendiközségnek? A rendiközség — rendszerint — egy-egy község avagy város lakosai­ ból jelentkezett terciáriusok szervezett egyesülése, az első rend által meg­ bízott ferences, vagy világi lelkivezető irányítása alatt. A rendiközség rendeltetése elsősorban az, hogy az I. rend részéről alkalmazandó felügyeletet és irányítást — a terciáriusok ily módon való tömörítésével — megkönnyítse. — Másodsorban pedig az, hogy az ily módon egyesült terciáriusok közös, tervszerű munkájukkal fokozottabb mértékben teljesíthessék azt a magasztos feladatot, amelyet a Szent Rend­ alapító örökségképpen rájuk hagyott. Mi is az a feladat, amit Szent Ferenc Atyánk ránk hagyott? Megtaláljuk a rendi szabály II. fejezetének 9. §-ában, amely így szól: « . . . a jámborság gyakorlatait s minden jó ügyet előmozdítani». Ebben a mondatban látom — önmagunk megszentelésén és tökélete­ sítésén kívül — tömören azt az utasítást, amelynek teljesítésére, mint rendünk egyik legfőbb feladatára, be kell állítanunk a rendiközség egész« szervezetét. Nézzük most azt, melyek azok az eszközök, szervek, amelyekkel a rendiközség életműködését végzi. Szervei: az elöljáróság és a szakosztályok. szí,özei: a rendiközség adminisztrációja. Ezzel elérkeztem feladatom tulajdonképpeni tárgyához: rámutatni a szervezet és az adminisztráció egy-két alapvető fontosságú kellékére, elvek nagyban elősegítik a rendiközség kitűzött céljainak elérését.

Ojrj- I • . Ö ’ . . kimondani; de nehéz végrehajtani. kív-| etőijáró személyénél fontos, hogy — kiváló terciárius erényein ■ lehetőleg megfelelő társadalmi állású is legyen, hogy a rendi-

338

Dr. Csillag M iklós

községet a külvilág előtt megfelelőleg képviselni tudja, összeköttetéseivel a rendiközség érdekeit előmozdítsa. A szűkebb értelemben vett elöljáróság többi tagja: elöljárónő, elöl­ járó-helyettes, titkár, újoncmester, pénztáros — lehetőleg szintén bizonyos szellemi kiválósággal bíró testvérek és nővérek soraiból kerüljenek ki, mivel ezen tisztségek betöltésénél a terciárius erények szintén csak alapfeltételt képeznek, amelyek nélkül e tisztségek be sem tölthetők, de viszont önmagukban sem elegendők e tisztségek megfelelő betöltésére. E tiszt­ ségekkel járó feladatok betöltésére ugyanis a mai korban már szélesebb látókör és bizonyos mérvű készség és gyakorlat szükséges a rendiközség* életének megszervezése és adminisztrációja terén. Vannak azután ezen előfeltételeknek további előnyei is. A harmadik­ rend iránt érdeklődő hívek könnyebben határozzák el magukat a rendbe való belépésre, ha ott nívós, biztos kezű vezetést látnak. Azt hiszem, vitán felül áll az, hogy a terciárius eszméknek a világi életben való elter­ jesztése hathatósabban érhető el akkor, ha ezen eszméknek, ideáloknak a társadalmi, hivatali élet minél több rétegéből nyerünk meg testvéreket és nővéreket. De hisz mindezeket nem is kell oly nagyon bizonyítanom. Hiszen nemcsak a világi életben, de még az egyházi, a szerzetesi életben is — természetszerűleg — a szellemileg kiválóakra hárulnak a vezetésnek sokszor tövises, gondterhes útjai. Ezekre óhajtottam rámutatni az elöljáróság választásával kapcsolatban. Mint minden társadalmi mozgalomnál, úgy nálunk is rendkívül fontos célkitűzéseink eléréséhez a rendiközség alapos megszervezése. Hogy mit jelent egy tömeg-mozgalomnál az alapos megszervezés, azt nem győzöm eléggé hangoztatni mindenhol, ahol ilyesmiről szó esik. Példának odaállíthatom a jelenlegi ú. n. Harmadik Német birodalmat. Kérdem: Elérte volna-e Hitler célját, ha nem szervezte volna meg alaposan mozgalmát s az egész 70 milliós német népet? Válaszom: A legfontosabb tényezője sikerének: az alapos megszervezés volt! Ezért tartom legfonto­ sabb feladatunknak azt, hogy megtanuljuk, melyek a rendiközség meg­ szervezésének alaptényezői. Ezeket a következőkben sorolom fel: Minden tisztség betöltendő a terciárius szabálykönyv felsorolása szerint. A tisztségek viselői pontosan ismerjék tisztségükből eredő jogaikat és kötelességeiket. A tisztségek viselői saját feladatukat végezzék el tehetségük szerint too °/o-ig: a másikéba azonban ne avatkozzanak be, mert a «sok szakács elsózza a le ve st» !... Ezen — látszólag semmit mondó, de sok rendiközség által meg­ szívlelendő — kellékek után térjünk át a rendiközség adminisztrációjának megszervezésére. Nagy súly helyezendő a tagok rendszeres nyilvántartására. E tekintet­ ben legyen szabad bemutatni a budai rendiközségben kipróbált és jól bevált nyilvántartási módszert: A Terciárius Anyakönyvbe csak azok írandók be, akik az illető rendiközségben öltöztek be. Ezt határozta néhány évvel ezelőtt a Terciárius Igazgatók és Elöljárók Országos Értekezlete. Már akkor sem írjuk be a

339

írók a Szentföld ferenceseiről

mi Terciárius Anyakönyvünkbe, ha csak fogadalmat tett. nálunk, hanem erről értesítjük a beöltöztető rendiközséget. Még kevésbbé írjuk be, ha niár mint fogadalmas jelentkezik felvételre, pl. átköltözés esetén. Alapelv legyen ugyanis az, hogy minden terciárius csak egy rendiközség Terciárius1 Anyakönyvében szerepeljen. Éppen úgy, ahogy nem írják be a politikai község születési anyakönyvébe azt a felnőttet, aki av községbe költözik. Tanuljuk meg ugyanis azt, hogy a Terciárius Anyakönyv nem arra szolgál, lioav abban mindenkori összes tagjainkat nyilvántartsuk. Mielőtt a nyilván­ tartás módjával foglalkoznék, még csak azt óhajtom leszögezni, hogy nagyon fontos volna, hogy az egész országban teljesen azonos rovatú anyakönyvek lennének használatban.*)

ír ó k a S ze n tfö ld ferenceseiről. A kisebb testvérek missziója a muzulmán uralom alatt álló országban valóban a keresztény türelem, az áldozatkészség, a kitartás és a hősiesség: legnagyobb csodája. Sohasem lehetne eleget írni, hogy alakjuk méltó fényben ragyogjon a Szentsírnál vagy a Kálvária lábánál. Boldi. * A szentföldi ferencesek a Passió élő emlékei: durva ruhájuk, meztelen lábuk, a töviskoronát jelképező kiborotvált fejük, önmegtagadó és bűn­ bánati szellemük, a szakadár és héber bántalmazások közt tanúsított meg­ adásuk, változatlan szeretetük, gyengédségük tökéletes összhangban áll a megtestesült Ige életének és halálának titkával. Szent Ferenc stigmáiból születtek, fiai annak, aki képe lett a Keresztrefeszítettnek, a szenvedő Jézus iskolájában nevelődtek és sohasem késlekedtek betölteni azt a missziót, amely — mondhatnám természetes jogból kifolyólag — nekik adatott. ele Russo. *

A Szentföld latin uralmát a maga valójában az Assisi Szegényke vetette meg, mert míg, amit Gottfrid, Balduin és Tankréd fegyverrel szereztek, elveszett, az ő müve biztosabban áll, mint valaha. «Boldogok a béketűrők, mert ők bírják a földet!» Joergensen. *

Ki tudná valaha elfelejteni a szentföldi ferences zárdákat, szobákat, azt az egyszerű, őszinte vendéglátást! Ki ne emlékezne mindig vissza azokra a jóságos hangokra, amelyek oly szeretettel küldték az áldást távollevő gyermekeinkre: A Szent Szűz áldja meg az ön kis Antalkáját és a másik három kicsit. Óh kedves, felejthetetlen ferences vendégszeretet, amely mindent ád és semmit sem kér és olyan önzetlenül gondoskodik a test és lélek békéjéről, nyugalmáról! Matilcle Serao. *) E zt az általános je lle g ű T E R C I Á R I U S A N W k ö N Y V E T kapn i leh et a T erciáriu s

D cm p sc y T im ó t, a te r c iá r iu s pap.

Timotheus Dempseynek liívták. Szegény, ír család gyermeke volt. A Kings Countv nevű falucskában született 1867-ben. Huszonnégy éves korában pappá szentelték és átküldték az Újvilágba, S. Louisba, a milliós nagyvárosba. 1898-ban megkapta a Szent Patrikről elnevezett plébániát. 19 2 3-ban XI. Pius pápa prelátusi címmel tüntette ki. Hatvan­ kilencedik évében meghalt. Ez a rövid története. De az élet, ami a rideg számok és adatok mögött meghúzódik, a társadalmi kérdésektől túlfűtött XX. század keresztény eszményképének megtestesülése volt. Dempsey prelátus, vagy ahogy jobban ismerték, Tini atya, maga is szűkös, szegényes körülmények között nőtt fel, de amikor S. Louis munkásnegyedében, a Szent Patrik plébánián szembekerült a meztelen nyomorral, lelke mélyéig megdöbbent. Érezte, hogy itt nem lehet ölhetett kezekkel megállni és sopánkodni, nem elég vigasztalni, itt tenni kell. Plébániája hamarosan központja lett az éhezőknek, hajléktalanoknak, elhagyatottaknak, betegeknek. Ő maga inkább nélkülözött, de senkit sem engedett el üres kézzel. A legrongyosabb csavargóval is oly gyengéden, kedvesen beszélt, mintha édes gyermeke lenne, mert egy kis napsugarat, szereletet akart belevinni ezekbe az elárvult lelkekbe, akik az élettől csak szenvedést, bántalmakat kaptak és egész napja boldog volt, ha látta,hogyan melegszenek fel a jóság sugaraiban az eldurvult, megkérgesedett szívű emberek. Néhány év múlva azonban a plébánia szűknek bizonyúlt Tini atya <szociális szívének». Erre menhelyet alapított, amelyben a hozzá forduló hajléktalanokat elhelyezte. Már az első működési évben (1906) 4448 szegény talált a Hotel Tim-ben (így nevezték el az emberek) szeretetteljes, ingyenes ellátást. A következő évben megvett a szomszédban egy régi iskolaépületet és itt is felállított 261 ágyat. Aki tudott, i 5 centet fizetett, de éppoly szívesen látták azt is, akinek ennyije se volt. A gazdasági válság éveiben, amikor ezer számra kerültek utcára a munkások, étkezőt nyitott, hogy az éhező munkanélküliek táplálékhoz jussanak. i g 3 i-ben naponta 8000 ebéd került kiosztásra. «Let nőne go liungry», «senki sem mehet el éhesen», — volt a jelszava. A szegény anyák számára huszonötágyas üdülőt létesített, a munka­ nélküli asszonyoknak és lányoknak otthont, ahol naponta i 5o személy talált munkál és jövedelmet. A rosszul táplált gyermekek segítésére pedig egyletet hívott életre. Hogy ezt a Szent Patrik plébánia keretein túlnőtt hatalmas karitatív munkál elvégezhesse, természetesen segítőtársakra volt szüksége. Tini atya elsősorban rendi testvéreit, Szent Ferenc terciáriusait hívta be szol­ gálatra a «szeretetfrontra». 1923 óta ugyanis barátja, Monsignore Ilollweck, a S. Louis egyházmegye generális vikáriusának ösztönzésére ő maga is belépett az Assisi Szegényke terciárius rendjébe, hogy életét leljesen a szenvedélyesen szeretett szegények ügyének szentelhesse. De; segítőhadai voltak a J(éz;us Szíve férfiegyesületek és a Szent Vince társulat is. Az anyagiakat összekoldúlta. Eljárt a város kereskedőihez, a gyáro­

Dempsey Timót, a terciárius pap.

341

sokhoz, a bankokba, a hivatalokba, a városházára, a milliomosokhoz és a gazdagokhoz, és lényében volt valami annyira megnyerő, s önzetlen munkássága annyira kivívta mindenki tiszteletét, hogy még a másvallásnak is támogatták. Tudta azonban azt is, hogy ez a karitatív munka nem gyökeres megoldása a nyomor és a munkanélküliség égető kérdésének. Tárgyalásokat folytatott úgy a munkaadókkal, mint a munkásokkal. Azokat áldozatkészségre. a munkabérek rendezésére, a munkás tiszteletére igyekezett rá­ bírni. ezeket meg óvta az ellentétek kiélesítésétől, a tekintély lerombo­ lásától. Ilymódon harmincnál több sztrájkot sikerült eredményesen, béké;> megegyezés útján elsimítania. Még a gangsterek is tisztelettel tekintettek rá és hallgattak szavára, Vz ő közbenjárására békült ki az egymással véres harcokat vívó Hogan és Egan banda. Érdekes, hogy prelátusi kinevezésének templomi ünnep­ ségén a gangsterek személyesen megjelentek. Mindenkinek mindene volt. Figyelme, gondoskodása mindenkire ki­ terjedt, de a maga számára nem ismert pihenést, kíméletet, még akkor sem, amikor szívbaja a túlfeszített munkában egyre rosszabbodott. 1936. pálma vasárnapján szokása szerint reggel ötkor kelt. Hatkor elmondta az első misét. A misék közti szünetben elment gyónni a szom­ szédos plébániára. Az utolsó mise után fogadott még egy munkásegyesületet és tárgyalt egy apácafőnöknővel a néger gyermekek oktatásáról. Litánia után elment testvéréhez, hogy ott a derűs családi körben kissé felüdüljön. Hirtelen lett rosszul. Még fölvette a halotti szentségeket s aztán Isten elhívta szép papi lelkét az örökkévalóságba. S. Louis mélységes megdöbbenéssel fogadta a gyászhírt. Az újságok hosszú cikkekben méltatták az elhúnyt érdemeit. A Szent Patrik plébánia— templomában felállított ravatalnál százezrek búcsúztak el Tini atyától. V gyászmisénél 200 pap vette körül az oltárt és helyszűke miatt ezrek szorultak ki az utcára. A koporsót Tini atya végrendeleti óhajára hat szegény ember vette vállára és vitte a kálvária temetőbe. Egyszerű fa­ kereszttel megjelölt sírja ott domborodik az általa alapított menhelyeken elhúnyt 226 hajléktalan sírhalma között. A szegényekért dobogó ferences szív együtt porlad az ő szegényeivel. . . De emléke él és irányt mutat ma is és «ha a katolikus Egyház vezetői évszázadok múlva tanulmányozni fogják az elmúlt időket, rá fognak találni, hogy S. Louisban i g 36-ban élt és meghalt egy pap, akiben megvolt a szentek minden tulajdonsága. . . és ha tovább kutatnak a történelem lapjain, meg fogják találni azt is, hogy Dempsey prelátust már kortársai is ezzel a jelzővel emlegették».

Szerkesztői üzenetek. M I N D E N K I N E K : A terciáriu s e löljá ró k országos értekezletéről d ecem b eri szám unk­ ban szám olunk be. — N éhány cikk et szintén csak d ecem beri szám unkban közölhetünk. — * B E F I Z E T Ő L A P O T teszünk m inden F erences K özlöny b e. A k i csak h átralékb an van, 'a g y aki elő akar fiz e tn i, k é r jü k h aszn álja £,el, de e lfo g ad u n k rajta K A R Á C S O N Y A D Ó ­ H IÁ N Y O K A T is az U T O L S Ó V A C S O R A T E R M E szám ára, am elyet m eg ép ítü n k , ha Isten segít!

N e v e ljü n k jő a n y ó s o k a t! írta : P . P A h o k y Z o lt á n O . F . 91.

Kedves Anyós! A te megbántott szíved vigasztalására kimondom a jelszót: «Halál az anyósviccekre!» amelyeknek gyilkos mottójuk: «Halál az anyósokra!» Jól értsenek meg engem az illetékes, azaz anyóssal boldogított hölgyek és urak, nem a tréfa és a jókedv ellen indítok hadjáratot. Sőt, ha tehetségem volna rá, még fokoznám a jókedvet e savanyú káposztalében fulladozó világban. De úgye — Kedves Anyós, — miért kell a vicc érdekében valakit szíven szúrni, becsületét vitriollal leönteni, szeretetnélküli, udvariatlan, barbár, kannibálhangú adomákban kifejezni abbeli legőszintébb óhajunkat, hogy a jelzett matróna minél előbb pusztulna ki az árnyékvilágból? És teszik ezt úri társaságban, a te jelenlétedben is, ó Anyós! Próbálnák meg az illetők ily hangon évődni az államfő rovására, katona­ tiszttel szemben s jelenlétében, mi lenne a következménye? Bíróság előtti felelne tréfájáért az illető, vagy párbajban kaszabolnák meg egy kissé.' De Te, Kedves Anyós, tehetetlen öreg asszony vagy, nincs védelmeződ, elégtételt nem követelhetsz a komiszságért. — Hohó, kedves Barátom! — mondja valamelyik olvasóm, —- tehe­ tetlen matróna? Akkor nem ismeri az anyósok természetrajzát. Csak tapasztalná a legfélelmetesebb fegyverét: a nyelvét! Brr! Nem is jó rágondolni, hogy vinné el minél előbb az ö r . . . — Csak nyugodtan, Uraim és Hölgyeim, lássunk csak tisztán s ami bajok vannak, hát gyógyítsuk meg szépszerével. I. Először is — ugy-e Kedves Anyós? — Te is emberi lény vagy. Tehát jogod van élni. Valamikor te is fiatal és szép voltál, kedves, körül­ rajongod, megbámult szépség. Aztán anya lettél, sokat szenvedtél, sírtál és remegtél, dolgoztál, virrasztottál gyermekeidért, azaz a menyed, vőc) élettársáért; vagyont gyüjtöttél, amelyhez oly könnyen hozzájutott mostmár a vőd-menyed. S mindez felőrölte fiatalságodat, szépségedet. Mi vagy Te most, Kedves Anyós? Az élet terhe alatt kifáradtál, megöregedtél, jogosan elvárhatod az emberi és az Istentől alkotott ter­ mészet törvénye szerint, hogy gyermeked élettársa a IV. parancsot meg­ tartva Téged is tiszteljen, szeressen és támogasson. Kedves Anyós! Mi is vagy Te m ég? Nézzünk csak Téged unokáid körében: Hogy szereted őket! Szinte jobban, mint az ő szüleik. És viszont, hogy rajonganak érted az unokák! Mennyi kedves emlék késő éveinkben a jó nagyanyó, aki annyi szépet mesélt a múltból, mikor szüléink esetleg a fáradtság, a gond miatt félretoltak bennünket, nemi foglalkoztak velünk. És terád, ó Anyós, azaz Nagyanya, nyugodtabban rádbízhatják gyermekeiket, mint idegen cselédlányra, vagy ki tudja, miképen nevelt nevelőnőre! És hogy mégis oly cudarul bánnak veled, mint anyóssal, annak ■egyik oka a rút kapzsiság. Haragszanak rád, mert nem adtál, vagy

A tanturi borsó.

343

adhattál több hozományt. Fáj. hogy még élsz s Te is fogyasztod a kenyeret. Ha édes gyermekedben hiba van, vagy őt már rútul megúnta a vöd, vagy mennyed, Téged szid, mert Te nevelted. A másik ok az, hogy az öregség fogyatkozásai lassan-lassan megniutstkoznak Nálad és a fiatalok elfelejtik, hogy egykor ők is meg­ öregszenek s jó lesz, ha velük szemben is elnézők lesznek majd az utódok. A kis unokák nem borzadnak az idő viszontagságaitól elvánnyadt, barázdás, szőrszálas arcodtól. Lelked kisugárzó szépsége, jósága miatt körülrajongnak. De a felnőttekben sokszor nincs ennyi lelki finomság, megérzés Veled szemben. -— Ejnye, no! a cikkíró ugyancsak rászedett bennünket! Azt ígérte a címben, hogy az anyósokat fogja megnevelni (ha ugyan tu d n á !...) — és kisül, hogy a mi fejünket mossa! Csak türelem. Kedves Vő és Meny, szívleld meg csak a mondottakat és nyugodj meg. A következő, azaz a II. szám már igazán az anyósokat fogja nevelni. (Bárcsak sikerü ln e!...) (Folyt, köv.)

A t a n tu r i borsó. Betlehemtől három kilométerre, egy Tantur nevű falucskában él a nép ajkán ez a legenda: Szűz Mária a szép tavaszi napokon gyakran kisétált karján a kis Jézussal a Betlehem környéki virágillatos földekre. Így került egyszer Tantur közelébe. Már nagyon fáradt volt. Leült egy kőre és elgyönyörködött a festői vidékben. A közelben egy férfi borsót vetett. Mikor a kis Jézus látta, hogy földre gurulnak a szemek, kezecskéjével kapkodni kezdett, mulatva, hogy szeretne belőle. Mária, hogy fiacskája ártatlan kívánságát teljesíthesse, kedvesen odaszólt a földmívesnek: — Mit vetsz, jó ember? — Köveket vetek — válaszolta a férfi durva hangon. — És köveket aratsz — tette hozzá Mária szelíden. A földmíves gúnyos arccal, vállrándítva vette tudomásul. Mária nem szólt többet. Felállt és csendesen, ahogy jött, karjában gyermekével, megindult Betlehem felé. Elérkezvén az aratás ideje, a földmíves kiment földjére, hogy le­ szedj« a termést. De legnagyobb megdöbbenésére nem talált mást, mint megkövesedett borsószemeket. Tantur határában még ma is látni ezt a földet. Csupa borsóalaktú kis kő borítja. Ne legyünk szeretetlenek!

X. IMns Pápa Lelke cimü m unka második, bővített kiadása megjelent 8 szentemlékü pápa kéziratának fényképével és XI. Pius pápa elismerő soraival, amelyeket Uzdóczy-Zadravecz István püspök úrhoz, mint fordítóhoz intézett. A mű 378 oldalon 3 P. '

344

A h a lál és a m űvészet

A kisebb testvérek Általános rendfőnöki titkársága S. Antonio, Via Merulana 12/i Róma 12 4 1936. május x. Méltóságos Grófnél Megkaptam a méltóságod által írt szép könyveket, nagyon köszönöm a kedves figyelmét. Kívánom Méltóságodnak a Mindenható segítségét, hogy a jövőben is hathatósan tudja előmozdítani a lelkek javát, ami írásainak célját képezi. Kiváló örömömre szolgáltak különösen azért, mert kiviláglik belőlük lángoló buzgalma Isten országának terjesztésében és a lelkek előmenetelén. Folytassa tehát. Méltóságod, keresztény lelkesedéssel munkáját. Az élet nehézségeiben és keresztei közepette ez a tudat nagy vigasztalására fo g mindig O szolgálni. O Mélységes hálával telt Ielkemből adom áldásomat Méltóságodnak, kérvén, adja meg Önnek a jó Isten mind azt, amit lelkében kíván. A Méltóságos Asszonynak az Ürban készséges szolgája F.

Leonardo M. Bello Min. Gén. 0 . F. M.

Méltóságos Gróf Pálffy-Batthvány Erzsébet. Dunakiliti Magyarország.

A lia lá l és a m űvészet, í r t a : Dr. Mo l n á r Ernő.

Rövid az ember élete a földön. Olyan, mint a virág, amely márólholnapra elhervad és mint az árnyék, amely pillanat alatt elszalad. És ez a rövid és bizonytalan élet az érdemszerzés ideje. Azért buzdít az Egyház, hogy a keresztény ember élete szinte folytonos előkészület legyen a jó halálra. A mai kor embere nem szívesen időzik a halál gondolatánál. Nem úgy mint a XIV. és XV. század, amely úgy az irodalomban, mint a művészetben sokat foglalkozott a halál gondolatával. Ez a kor volt az, amelyben a 3 élőről és 3 megholtról, továbbá a jó halál módjáról való legendák keletkeztek és egész Európában elterjedtek. A XV. században keletkezett a halál jelképes alakja is. A legkorábbi ábrázolás a halálról két francia síremléken jelent meg az i7|00-as évek1 elején. Ezt, a mumiálcra emlékeztető ábrázolást a francia miniaturák és német kéziratok azután mindenfelé elvitték. Nemsokára ugyanebben az időben megjelennek a haláltánc című ábrázolások is. Majd ezek nyomán néhány mester eredeti halál-allegóriát tereintett. így Bellámnál a halál

Ferences hitvallás.

345

mint bohóc, Hans Holbeinnél mint lovag, Dürernél mint lócsontvázon ülő királv, Burgkmairnál mint öldöklő katona mutatkozik be. A nürnbergi Német Múzeumban két kerek üvegtábla van, amelyeken a halál-lovag és egy pap egy nyitott sír felett gúnyolódó párbeszédet folytatnak. Az imént említettük a jó ineghalás művészetéről szóló legendát, amely egy ismeretlen theológustól «Ars bene moriendi» címen kis könyv alakjában jelent meg. A kis könyv 1/100-1/120 táján készült, fametsze­ tekkel van illusztrálva és leírja egy haldoklónak a haláltusáját. A haláltusa az ördög 5 kísértéséből, az angyal 5 megerősítő ségítségéből és a jó végzés jeleneteiből áll. Ezek így következnek: i) Az ördög hitetlenségre csábítja a beteget. 2) Az angyal viszont a bitben megerősíti őt. 3) A haldokló kétségbeesésének jelenete. 4) Az angyal vigasztalja őt: az Üdvözítő a bűnösök megmentése miatt jött a földre. 5) A beteg bűnei tudatában türelmetlen lesz: az ápolóját meg­ rúgja. 6) Az angyal ekkor türelemre és bűnbánatra inti. 7) Az ördög koronát helyez a haldokló párnájára, hogy benne a hiú dicsőség vágyát felkeltse. 8) Az angyal figyelmezteti a haldoklót, hogy olyan alázatosnak kell lennie, mint a gyermeknek, ha a mennybe akar jutni. 9) Az ördög földi gondokkal kísérli meg a haldoklót: az éléskamrát, a pincét stb. rendbe kellene hozni. 10) Az angyal inti. hogy földi dolgokkal többé 11c törődjék. 11) A beteg a haldoklók gyertyáját tartja a kezében. Az összes kísértéseket kiáltotta és az angyal a lelkét egy kisded alakjában az égbe viszi. Az ördög pedig elsompolyog. Az itt felsorolt jelenetekben az angyalnak van nagy szerepe a haláltusában. Máskor meg a Bold. Szűzanya a haldoklók pártfogója. Így a «Hortulus animae»: «A lélek kertecskéje» című kis könyvben is. E kis munka szerzője W olf Tamás. Megjelent 1 552-ben, Baselben. A címképe (lásd mellékelt ábra) az «Üdvözlégy Mária» imádságra utal. A Boldogságos Szűz mellett áll jobbról Gábor angyal, aki először mondotta az «Üdvözlégy» köszöntést. A gyermek Jézus az óra harangjára üt, mert az Isten az, aki a halál óráját elhatározza. Mária pe­ dig a kezét egy imádkozó ember vállára teszi, mintha mondaná: meg foglak segí­ teni a halál óráján. Uram Jézus! Adj meg­ holtjainknak örök nyugal­ mat. Asszonyunk Szűz Mária! Imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és a halálunk óráján. Ámen.

Országos T e r c iá r iu s G y ű lé s t I93~-l>cn ! írta: P . P á h o k y Z o lt á n . O . F . 91.

gos

E d d ig m inden esztendőben a K a to lik u s N a g y g y ű lésse l kapcsolatban tartottuk orszá­ összejövetelü n ket, m int a többi szám ottevő kát. szervezet is. .R e n d ta g ja in k szép­

szám ú nunk

m eg jelen é sü k k e l h o zzá járu lta k a

közösség

program m okk al ó ia k o r

(sietve,

érdekében ,

és

m int

köszönettel

rohanva

a n ag ygyű lés m ásoknak

vennünk,

M eg

az

ü n n epi

h o gy

az eu karisztik us

sik eréh ez.

is.

körm en etről)

De

k ellett

áldozatot

kellett h oz­

eléged nü n k

gyű lésü n ket

ta rth a tju k

m eg.

a

tartalmas,

vasárnap

este

j

H é tfő n

ped ig

a

le gjo b b akarat m ellett is csak kapkodva fo ly h a t le a tanácstagok és az igazgatók gyűlése a szűkösen k im é rt idő m iatt. E g y -e g y ren d iközségb ől á tlag csak 2 — 3 tag je le n h e t m eg. S zám un kra hiába olyan

vidéki,

van

F őlisztelen d ő in d ítvány

a keresztes gyo rs,

aki csak erre

a napra

E lö ljá ró sá g ,

h an gzott

el

a

K ed ves

fo ly ó

é vi

a vasárnap

esti gyű lésü n kön nem

vehet részt

jöh et. T e rciáriu s

okt.

5-én

T estvérek!

tartott

Egy

praktiku sn ak

tanácsülésen.

Jövőre

ígérkező

elm arad

az

országos kát. n agygyű lés. É p p en ez az esztendő lesz nekü n k alkalm as arra, h ogy egyszer m ár m utatkozzék T e rciá riu s

m eg erő n k

Ö sszejövetelt

bőséges időn k is le h e t A

terv

kissé

A m ik o r

van

—

és szám unk m inden

a

n agyobb

m aga

m ivoltában

anyagi

s tartsunk

m egerőltetés

egy

O rszágos

n élk ü l,

am ikor

eredm ényes, n ívós tanácskozásra!

részletesebben alkalom

ez

fé lá r i

v o ln a :

je g y r e

(szeptem berben,

vagy

sokak

szerint

m áju sban ,

az áru m in tavásár id e jén , ek k o r a fa lu sia k is job b an rá é rn e k ), vasárnap délelőtt a k a p isztrá n és a S zű z M ária p ro vin cia, a kapu cin u sok és m inoriták terciáriu sai külön tartanák

m egbeszéléseiket,

D é lu tá n

vagy

összejöveteleiket.

ünnepélyes

felvo n u lással,

v agy

villanyoson

külön

kocsikka l

közös,

ü n nepélyei g y ű lésre kim en n ének az összes terciáriu sok a h ű vösvölgyi S zen tfö ld i B iztosság Bp.

I.

Jlein rich

István -u

5.

szép

k ertjéb e ,

ahol

szabadtéri

előadás,

stb.

lenne.

Aki

ism eri ezt a gyö n yö rű terepet, az csak h elyeseln i fo g ja ezt a gon dolatot. A zo k a terciá­ riusok,

akikn ek

csak a vasárnap

áll

ren d elkezésü kre,

így

is bőséges p rogram m ot, lelk i

élm én yt kapnak. A k ik p e d ig tehetik, itt m aradnak h é tfő re is. A z é jje li szállás is m egoldh ató. H étfőn, re gg el 6 ó ra ko r indulna a term es h a jó E szterg om b a! M ár előző este szállást vehetnek benne a

résztvevők,

kibérelt, h a jó n Ú tközben

k ülö n

osztályban

a

nők

s

k ü lö n

a

fé r f ia k ,

és

p e d ig

oda-vissza nagyon olcsó a vasúttal szem ben. szentm ise, elm élked és, feren ces á h ítatgyak orlatok.

A

in gyen . h a jó

Az

út a

étterm ében

igazgatói gyű lés, egyes szakosztályok m egbeszélése (sajtó , m isszió, stb.). Ily e n tudtom m al m ég

ed d ig országosan nem volt. E sztergom ban tisztelgés a bíboros h ercegp rím ás ú r Ő em in en ciáján ál, a b azilika, ú jab b ásatások m egtekin tése, látogatás az oltani fe re n ce s nevelőin tézetben , az esztergom i terciáriu s testvérek kalauzolása m ellett. K éső d élután jön n én k vissza a h ajó v al

sok

fe le jth e te tle n

benyom ással

m eggazd a­

godva. E gym ást job b an m egism erik a m ás-m ás vid ék i terciáriu sok , a ven dégein k is közelebb ju tn á n ak q ren d i szellem h ez és könnyebben kapnak ked vet, h ogy b e lé p je n ek közénk! E ste m egérkezés B u dapestre, a vid ék iek ism ét szállást kaphatnak a h ajón . É n azt h iszem , h o gy ezzel a p rogram m al igen sokat len díth etn én k csonka hazánk terciáriu s életén, sokan vennének részt p l. olyan ok, akik évente ú gyis el szoktak /aián do koln i valahová. K érek tehát jóakaró hozzászólást, megvalósulhatús alapos m egszervezését s m in d n yáju n k tám ogatását/

esetén

a

m ozgalom

K arácson yra m egjelenik a F E ttE S C -R E S D T Ö ltT É N E T E

m ielőbbi

s

P. T akács Incétől k ia d ás u n k b a n . E lőreláthatólag 3 P. k ö rü l lesz a z ára.

>laH T á l bot. frtai

P á lf f y E rz sé b e t jfrőfn ő.

Természetes, hogy Matt pálfordulása társai előtt sem maradt titok \ vak is észrevette, hogy mikor egyszer nagy nehezen elmént velük kocsmába, bor helyett ásványvizet ivott. Kezdetben vállrándítva, megvető mosollyal vették tudomásul, hogy vasárnaponként visszautasítja meghívá­ s a ik a t, mert a Mária kongregációba készül. . . Nevettek, amikor déli harang­ s z ó n á l levette a kalapját és néhány percre áhítatos arccal szünetet tartott a munkában. De mert Matt továbbra is megmaradt kedves, jószívű, szol­ gálatkész, igazságos munkatársuknak, hamarosan megszokták, hogy más m in t ő k , sőt tisztelettel néztek rá. — Ilol van Matt? — Pszt! Ott a farakás mögött. Ne zavard! Imádkozik. Mit akarsz tőle? — Csak ezt a noteszt akartam neki átadni — mondta a fiatal munkás. — A rakodásnál találtam. Alkalmasint kiesett a zsebéből. —• Miből gondolod, hogy az övé? — kérdezte az idősebb. Letette a térdén tartott ételes edényt és felállt. — Ki másé lehetne? Belenéztem. Nézd, mik vannak beírva. A két munkás a pubafedelü könyvecske fölé hajolt. «Jézusom, add nekem kegyelmedet és szereteted és akkor elég gazdag leszek. A te Szíved Jézusom legyen pihenő- és nyughelyem. Ki választhatna el Tőled, édes Jézusom, Te szívem vágyainak középpontja, Uram, adj nekem a Te szent oldalsebed vizéből innom és soha többé nem szomjazom.» — Halló, hát ti miféle összeesküvést szőttök? — hangzott fel mögöttük Matt hangja. A férfiak összerezzentek. A fiatal becsapta a könyvet. —- Ezt találtam. Nézegettük kié lehet. Azt hiszem a tiéd. — Csakugyan. Köszönöm — mondta Matt derűs mosolyával. Elvette a feléje nyújtott noteszt, zsebrevágta és dúdolva ment tovább, hogy a magával hozott ebédet elfogyassza. — Tegnap reggel a Xavéri Szent Ferenc templom előtt láttam. A kapu még zárva volt. A legnagyobb természetességgel a lépcsőn térdelt. Ez a Matt igazán nem szégyenli magát. Nem törődik, hogy az emberek mit mondanak róla. — Ez tetszik nekem — mondta az idősebb. •— Különben Matt ha sokat imádkozik és kocsma helyett a templomba is jár, ember a talpán. Jóbarát. Ha segítségről van szó, mindjárt megjelen. John mesélte, hogy múlt héten a fele bérét neki adta, mert megtudta, hogy beteg a felesége meg a két gyereke . . . —• Kiről beszéltek? — lépett hozzájuk egy harmadik munkás. — Mattról. — Derék fickó. Ezt a pipát tőle kaptam. Egy kis dohányt kértem tőle. Erre nemcsak az egész dohány zacskóját, hanem ezt a vadonatúj pipát is a kezembe nyomta. Nem akartam elfogadni, de erősködött, neki ugy sem kell, mert le akar szokni a dohányzásról, aztán ha nincs pipája,.

448

Sinclair M ária Franciska.

hát sokkal egyszerűbb. . . Csodálkoztam ugyan, hogy pont nekem adja, mert néhány nap előtt bizony alaposan összeszólalkoztunk. . . — Hogy,hogy? — Egy kis fahulladékot akartam hazavinni. Nem engedte. Kijelen­ tette, hogy ez lopás és ő ehhez hozzá nem járulhat. Képzelhetitek, hogy dühbegurultam. Bár ha szorosan vesszük a dolgot, igaza vol t. . . Hangos szóváltás zavarta meg a csendes beszélgetést. Egy munkásnak ebédet hozott a felesége. A férj rátámadt, hogy megkésett. Az asszony mentegetőzött. Erre a férj ordítani kezdett, mire az asszony is felemelte a hangját, csúnyán összevesztek. A férfi szájából csak úgy dőltek az ocsmánv, durva, becsmérlő szavak. Matt elborulva nézte a jelenetet. Mikor aztán az asszony sírva elment, odalépett társához, kihúzta zsebéből feszületét és odatartotta a meglepett férfi elé. — Nézd, kit gyaláztál durvaságoddal! — mondta komolyan. A munkás rábámult a Keresztrefeszítettre és ■ szégyenkezve lehajtotta a fejét. (Folyt, köv.)

S in c la ir M á r ia F ra n c is k a . 11)00—1935. A megfért gy anús ló. Az ebédi szünetet jelző sziréna hangos bugással szólalt meg az egyik közeli nagy gyárban Ehhez igazodtak a bútorgyáriak is. A rrunká ok abbahagyták a fé­ nyezést, a csiszolást, letelepedtek és hangos terefere között hozzáláttak szeiény kis csomagjaik tartalmának elfogyasztásához. Margaret mint rendesen, átsietett a m ű­ helyen és eltűnt az ajtó mögött. Az egyik lény felállt. — Kiváncsi vagyok, hova megy minden délben Margaret. Ezek a kis félórai eltűnések igen gyanúsak. Nem tudom, nincs-e találkája lent va'akivel. — Hagyd békén Margaretet— szólt rá egy férfi. — Margaret kis fehérlelkű angyal. — No, láttam én mér ilyen angyalokat, akikből előb-utóbb kibújt a lóláb — húzta száját gúnyos mosolyra a munkásnő. — Most utánajárok a dolognak 1 Kiment Margaret után A gyár kapujában elérte Hová, hová Margaret? — szólt rá édeskés mosollyal. — A fiatal lány ráemelte ártatlan kék szemét. — Le szoktam menni egy kicsit,a templomba ebédi szünetben. Hisz’ annyi minden történik egy délelőtt, amit az Ur Jézussal meg kell beszélnem. Oltalmába ajánlom egy-egy társunkat. Bocsánatot kérek, ha valamelyikük megbántotta volna az Istent. Meg a magam számára is kérek megerősítést, kegyelmet. A m unkásnö elpirult. — Ha már eddig eljötlem. megyek én is veled — mondta zavartan. — Őszin­ tén szólva, meggyanúsítottalak. Ne haragudj, de az ember annyi mindent lát, hogy m ár nem könnyen hisz az emberek jóságában. Azt hittem, rajtad is csak máz a vallásosság Hidd el, most utólag örülök, hogv ígv történt. Legalább envszer én is eljutok a templomba. Istenem, mióta a gyárba járok, jó öt éve nem voltam ! E z a feleletem ! Margaretnek szüksége is volt a szentségházi Jézus kegyelmére a gyárban. A sok férfi bizony nem igen fékezte a nyelvét, de meg szívesen ki is kezdtek a lányokkel a maguk durva módján. Margaretnek sok lelki erőre volt szüksége, amíg elérte azt. hogv jelenlétében még a legmegrögzöttebb káromkodó is fékezte nye'vét és _ a legkönnyebb erkölcsűek is tisztességesen viselkedtek. A lényéből kiáradó tisztasag egy-egy kérő, esdő tekintete szinte csodákat müveit. — Ezt a lányt békében k e l hagynunk — mondták egymás közt. De ha mégis akadt, aki Margarettel szemtele ti ■le'dett, a fiatal lány alaposan megtanította tisztességre.

Sinclair M ária Franciska.

449

Egyik este, a gyárból hazamenet, utána jött egy férfi. Először csak kedves­ kedő szavakat suttogott feléje, majd átcsapott a kétértelműségekbe s a végén meg akarta ölelni. Margaret megfordult és olyan hatalmas pofont mért a meglepett fickó arcára, hogy még az utca túlsó oldalán is meghallották Egyszer új m unkás jött a gyárba. Piszkos szájú fiatalember, akiből csak úgy dőlt az ízetlen tréfa, durva éle, szemérmetlen beszéd. Margaret egy tekintelre se méltatta. Lesütötte szemét és kétszeres buzgalommal fényezte a bútorokat, A m u n ­ kásnak ez feltűnt. Kérdezősködött a fiatal lény után s amit hallott róla, az csak tüzelte, hogy kikezdje ezt a felmagasztalt megközelíthetetlenséget Másnap egyenesen Margaret mellé ment. — Te kis aranyhajú liliomszál. különben igen tetszel nekem — mondta fölé­ nyes mosollyal. — Jóban lehetünk. Hm, mit szólsz h o zzá? Margaret nem fel-lt. De amikor a férfi keze után nyúlt, kihúzta asztala fiók­ ját, letette maga mellé imakönyvét és rózsafüzérét. — Ez a feleletem 1 A m unkás ajkéba harapott. — Ezzel a lánnyal nem lehet kikezdeni — moimogta dühösen és eloldalgott. Isten kedveli a s z é p e t! — Te Margaret, ne haragudj, de én már annyit gondolkoztam, hogy lehet az, hogy te mindig olyan csinosan jársz, mindig jókedvű vagy, tréfálsz és amellett anynyit imádkozol és templomba jársz, bélyegeket gyűjtesz a missziónak, pénzt a pogánygyermekek kiváltására, tagja vagy különféle vallásos egyleteknek .. . Hogy örülhet valaki úgy az életnek mint te, szeretheti a szép ruhát és a vidámságot, ha vallásos ? Margaret nevetett. — Te csacsi, hát azt hiszed, a vallásosság madárijesztő külsővel, lenyalt haj­ jal, ferdesarkú cipővel és savanyú arccal já r ? Nézd csak a virágokat, milyen gyö­ nyörű, színpompós, ízléses ruházatba öltöztette valamennyit az Isten 1 És a m ada­ rak milyen vidám an csicseregnek és a gyíkok müyen boldogan futkároznak a na­ pon I A m i Isten kezéből kikerült, szép és örömre van teremtve. Az ember is. Ez persze nem jelenti a cifrálkodást. Mi szegények vagyunk. Édesapám utcaseprő és igen keveset keres. Nincs is több két m unkaruhám nál és egy ünnepinél, ezeket is magam vártám, de szeretem, hogy ezek tiszták, csinosak, hogy jólesik ránézni. Ügy szeretem a csinos ruhát, mint ahogy a szem elgyönyörködik a szép virágban, a festői tájban, vagy a tisztavizű patakban. Ha Isten kedveli a szépet, nekünk is szeretnünk kell. Folyt. köv.

A terciárius főtitkárság (Budapest I. Heinrich István-u. 5.) kéri a rendiközségeket, legyen szives minden rendiközség beküldeni a terciárius fő­ titkárság javára most a Terciárius Nagygyűlés által újból megállapított összeget, amely a következő : 1. A z a rendiközség, amelynek létszáma nem több mint 25 tag,-az fizet évente > P-öt a terciárius főtitkárságnak. 2. Amelyik rendiközség tagjainak szám a több huszonötnél, de nincs 100, az fizet évente 10 P-t a terciárius főtitkárságnak. 3. Amelyik rendiközség tagjainak létszáma meghaladja a százat, az 25 P-t fizet a terciárius főtitkárságnak. Továbbá kérjük, hogy minden rendiközség jelentse be a főtitkárságnak, hány tagból áll (külön a fogadalmasok és külön az újoncok), és mennyi az ifjúsági szak­ osztály száma. Azt is kérjük, jelezze minden rendiközség, mi a pontos cime a rendiközséy elöljáróságának. A befizetésre használjuk a Ferences Közlöny Budapest, 51.581. szá­ mú befizető lapját.

Siiinyv k r it ik a .

P. Bangha Béla S. J : Magyar Jezsuiták Pompái börtöneiben. Magyar Kultúra könyvtár 10. szám. 84 oldal. Ez a kis mű szörnyűségeket ír le, amelyekkel a nagynevű jezsuita rendet Pombal Portugáliában és gyarmatain üldözte. Amit az almeidai és a Szent Juliánbörtön szenvedéseiről leírt történelmi adatok alapján, az csakugyan a vértanúk hősiességét állítja szemeink elé. A sokat szenvedő jezsuita atyák között volt négy magyar is, ú. m. P. Szluha János, P. Szentmártonyi Ignác, P. Kayling József és P. Fáy Dávid Lajos, akiről legtöbb adat van. Minél nagyobb körben kellene e könyvel elolvasni, mert sokat tanulunk és épülünk belőle 1

Budavár visszavételéről: „Kereszttel a félhold ellen“ címmel most jelent meg a Mária Kongregáció kiadásában (Budapest Vili., Mária-utca 23.) Tóth Nándor pályanyertes színműve, 5 képben, mű­ kedvelő színpadok számára. Ragyogó korfeslés, meleg beleélés a kor történeti levegőjébe, a múlt szereplő nagyjainak (XI. Ince pápa, Buonvisi bíboros, Marco dA v ian o, Esterházy nádor, Apafi és Teleki, Károly és Savoyai Jenő hercegek, Abdi basa stb.) pompás és jel­ lemző megfestése, lüktető dikció és döbbenetes drám ai egymásután emelik ezt a pályanyertes m unkát ezirányú irodalmunk legnagyobb értékei közé. Budavár viszszavételének jubileum i esztendejében szinte hazafias és katolikus kötelességünknek kell tekintenünk, hogy ezt a remek történeti színjátékot lehetőleg m inden nagyobb egyesület és ifjúsági szín p a d még ez év folyamán színrehozza. Az előadási jogot a kiadónál 20 példány megvásárlásával lehet megszerezni. Egy példány ára 60 fillér.

Mohi Adolf: A karácsonyi misztérium. Győr, 1935. 16-r., 1151. Egyházm. nyomda. Ara 60 fillér. Mohi az egyházi hagyományok szigorú kereteiben, de magyar népi őshagyo­ mányok anyagából fölépíti az egész karácsonyi misztérium-játékot. Kísérlete nem­ csak érdekes, hanem nagyon sikerült is. Népies formában és népszerű magyará­ zatokkal kisérve, kedves melegséggel pereg le előttünk az ünnepi játékok minden részlete. M eghaló keretüket a téma, zamatjukat a népköltési emlékek szerencsés felhasználása adja. A kötetke a csak töredékeiből ismert ősi magyar misztériumot akarja új életre kelteni. Anyagéhoz, feldolgozási m ódjához gratulálunk; de szívből kívánjuk, hogy gyakorlati célja, a népi misztériumjátékok minél nagyobb elterje­ G. R. d é s e ^ valóra váljék._____________ ______ P á d u a i Szent A n tal csodái. Irta Pál testvér. Dr. Leopold Antal pápai praelátus előszavával. Ára 50 fillér. A könyvhöz mellékelik „A szegényügy rendezése“ cím ű belügyminiszteri rendeletet is, amely 20 fillér. Ebben összefoglalják röviden, m iképpen működött eddig Eszlergomban az Egri Norma és a Páduai Szent Antal egyesület. Kapható együtt: Esztergom, Jókai-u. 24. sz. 5 IC M iért nem ünnepelhetnek a katolikusok október 31-én? Ravasz László református főprédikátor az elmúlt év október 31-én cikket írt egyik pesti liberális ltipba és felhívta benne a katolikusokat, hogy ők is ünnepeljenek október 31-én, a reformáció szomorú emléknapján. — A cikkre most Bilkei Ferenc székesfehérvári esperesplébános, a kiváló hitvédelmi író válaszolt. Széleskörű történelmi tudással, színes, szemléletes nyelven elmondja, hogy milyen mérhetetlen pusztítást okozott m ind Európa, mind hazánk életében a protestantizmus Előkelő modorban folyó éruelése nem vádaskodás, hanem a tények komoly leszögezése. Külön értéket ad a m u nk án ak az a körülmény, hogy állításait a protestantizmus atyjának és vezető embereinek nyilatkozataival támaszlja alá. Végül kéri az államhatalm at, hogy a sujtó szüneteltetésével még passzív ünneplésre se kényszerítsen bennünket október 31-én. A 48 oldalas, rendkívül érdekes m unka éra 10 fillér. Megrendelhető a plé­ bániákon és a Keresztény Nemzeti Nyomdában, Pápa, Csáky-u. 21. sz.

f i Óiul i K l e t . Az

O rszágos T erciárius Nagy­ 19^6 okt. 4-én igen szépen fel­ díszített nagyteremben (Kát. Kör Fehér­ terme) folyt le olyan nagy közönség eiőtt, hogy a hatalm as terem mellékszariiyaít is ki kellett nyitni. A világi papság is szép szám ban jelent meg, hogy kifejezze nagyrabecsülését a sze­ ráfi szellem iránt, amelynek erejét min­ denki egyre jobban becsüli. A belvá­ rosi ferencesek férfikara vezette be a díszgyűlést Istent zengi napkelet (Liszt Ferenc) és Szí. E rzsébet asszony (Harmath Artúr) című énekszámokkal, m ajdáltalános tetszésnyilvánítás között elmondotta megnyitó beszédét Grősz József püspök, szombathelyi apostoli adminisztrátor, aki Szt. Ferencet, mint az Akció Katholika megindítóját ünne­ pelte ő mint a Nagykirály hírnöke járt-kelt, fáradozott, hogy Krisztus or­ szágát a lelkekben megalapítsa, és az Evangélium szellemébe visszavezesse az embereket: először életével, példá­ jával, azután pedig fáradhatatlan apos­ tolkodásával. Bejutott az előkelő lova­ gok várába, de otthonos volt a szegé­ nyek rozzant kunyhójában is, hogy ki­ egyenlítse az ellentéteket és egymás szeretetére tanítsa az embereket. Akkor is olyan különbségek tátongtak az em­ berek között mint ma, akkor is éppen úgy forrongott mindenütt a világ, mi­ ként napjainkban. Egyesek pl. a vilá­ got az ő javaival az ördög művének hirdették, amit el kell pusztítani. És csakugyan pl Dél-Franciaországban városokat, falvakat borítottak lángba az eretnekek, akik csak jobban elmér­ gesítették az óriási társadalmi ellenté­ teket Szt. Ferenc nem adott társadalmi programmot: őt a szeretet tette azzá, arní lett. Apostolkodásának célja v o lt: Krisztust adni mindenkinek. És koldus szegényen, krisztusi szeretettel szívében vitte ki Krisztust a nép közé életével es apostoli lelkületével amelynek kicsi volt az egész világ. Fiait és leányait is arra tanította, hogy necsak maguknak éljenek hanem másokban is igyekez­ e t e k Krisztus szeretetét fölébreszteni. terciáriusokal is azért alapította, hogy endjének a világban élő szervezete egyen, amely harcoljon kinn a minkf £ napl. életben Krisztus Király érdes . e.n ’ és terjessze a szeráfi egyszerű­ ig 8 es ‘Sénytelenség szellemét a világn V-me ma égetően nagy a szükVissza akarja'terelni az embereket

gy ű lé s

abba a felfogásba, amely megelégszik azzal, amit a m indennapi élet nyújt és nem kívánkozik elérhetetlenek után. Ma fenn és lenn is kevés a keresz­ ténység, azért olyan negyok az ellen­ tétek az emberek között, és innen erednek a folytonosan kirobbanó har­ cok, láisadalm i forrongások. Ha nem követjük alázattal az Isten szegényké­ jének áldott szellemét, akkor mi is Spanyoloiszág sorsára juthatunk. H i­ szen nem a gazdasági válság a mai bajok főoka, hanem a kereszténylelenség, vagyis hogy nem irányítja a tár­ sadalmat az Evangélium szelleme Több kereszténység tehát annyit jelent, hogy mindenütt igyekezzünk érvényesíteni az Evangélium eszményeit, amelyeknek főharcosai a terciáriusok. — A mély hatású beszéd után Dr. B alanyi György 0 . Sch. P„ híres ferences író emelke­ dett szólásra, aki megrázóan ecsetelte, mit tenne ma Szt Ferenc. Ma is csak hirdetné a szegénységet, inkább pél­ dájával mint szavával. Ma is az ön ­ megtagadás alapjára igyekezne állítani a világot, amelynek főhibája, hogy kultúrájával fölajozza az igényeket, de Krisztustól messzeviszi a lelkeket. Po­ kolba azzal a kultúrával, amely elsza­ kít Istentől és az anyagiak, a szenve­ délyek rabjává tesz 1 Teremteni kell tehát olyan közszellemét, amelyből önkéntelenül születnek meg az evan­ géliumi , szellemmel megegyező törvé­ nyek Újítsuk meg életünket és akkor megújul a társadalom képe is. — Dr. H egyi L ajos nagykanizsai főjegyző ha­ tásos és hitvalló beszédét közöltük la­ punkban. Hasonlóképpen P. T akács Ince OFM érdekes és tanulságos elő­ adását is. A Budai Ferences Leányénekkar P. S za b ó Polikárp OFM Dr. Q uasi stella m atutina és Plaude túrba című darabjait adta elő hatásosan, m ajd Grősz József püspök lelkes sza­ vai, áldása és Sst. Ferenc-himnusz zárta be a mindvégig emelkedett han­ gulatban folyó Terciárius Díszgyűlést. M ezőkövesd terciárijs községe kö­ zel 10 éve ava‘ta fel rendi otthonét, amelyet azért készítettek, hogy oltár lesz benne és azon szentmisét m onda­ nak. Ez a gondolat valóra válott 1936 május 17-én, amikor ott állott a feldí­ szített oltár a rendi otthonban a lelki­ gyakorlat alkalmával, amelyet P. Frech Oltó egri ferences atya tartott. Az első szentmisét a mezőkövesdi terciárius otthonban P. Frech Ottó végezte. A terem zsúfolásig megtelt. A szépen fel-

352

R e n d i é\et.

díszített oltár fényárban úszott. Amikor megszólalt a kis csengő, amely jelezte, hogy a szentmise kezdődik, a testvérek ajkán áhítattal zengett az én e k : Beme­ gyek szent templomodba . . . Szem nem maradt szárazon, sokan hangosan zo­ kogtak örömükben, hogy áldozatossá­ gukkal létrehozott rendi oithonukban végre-valahára valóságos kápolna is van, ahol a Szentostyában az Ur Jézus megpihen . . . 185 testvér vett részt a közös áldozáson. Az emelkedett han ­ gulatot még fokozta a szép szentbeszéd, ítmely felejthetetlenül vésődött a jelen­ levők leikébe. Az érsek úr minden hó III. vasárnapjára engedélyezett szent­ misét, amikor a rendi gyűlés van. A kántor teendőit Szoka Imre terciárius, segédhántor, a sekreslyési teendőket pedig ifj. Pota János harangozó vállalta szívesen.

Az ünnepélyen résztvettek az összes környékbeli rendiközségek küldöttségi. lég. A zászlószentelést P. Miholcsek Miklós, ferences kiskanizsai lelkész, rendi igazgató végezte. A zászlóanyai tisztséget Szomolanyi Gyuláné, nagykanizsai nagykereskedő felesége, Kiskanizsánek egyszerűségében is nemes asszonya töltötte be. Délután a szabad­ ban díszgyűlest tartottak, amelyen P. Andreska Felicián 0 . F. M hitoktató: Sz nt Ferenc Isten küldöltjé-ről, Vida János Celzus testvér: Miért szeretem rendemet? — kérdésről, P. Miholcsek M iklós: a kanizsai harmadikrend 10 éves mulljáró! és a példás terciárius élet mibenlétéről b: szélt. A díszgyűlés Ö Szen t Ferenc c. himnusszal ért véget.

A testvérek hálásan m ondanak kö" szönetet Dr. Csepela Lajos apatpléba' nosnak és P. Unghváry Antal igazgató" nak, akiknek jósága intézte el az oltárügyet, és P. Frech Ottónak, aki az egész ügyet megindította, és a testvé­ reknek a szép lelkigyakorlatot tartotta. K áló József rendi elöljéló. A k is k a n izs a i rendiközség, amely a belvárosi, nagykanizsai ősi rendiköz­ ségtől 1926-ban vált ki és akkor lelt önnállóvá, július 12-én ünnepelte 10 éves önnállóságát. Ezen a napon tar­ totta zászlószentelési ünnepségét és a díszgyűlést. Ez alkalomra készíttette fehér selyem zászlóját, amelyen Szent Ferenc és Szent Erzsébet képe látható.

Elhúnyt terciáriusok a b u d a i rendiközségből 1935 : Heintzl Károlyné, Var­ ga Jánosné, Félegyházy Cecília, V ladika Béláné, Fábry Sarolta Schmidt Em m «, Schmidt Borbála, Isa Gábor, Szontágh Ferencné, Guth Béla, Kerekes Mihály,. Szemző Alajos, özv. Drummár János­ né, Tóth Lajos, Urbán Júlia, Horváth Zsigmond. ifj. Probstner János, özv. Gallér Lajosné, Deák József, H ollenda Anna. Im ádkozzunk értük!

ffir u n k h a h n IV. PH OHÁSZKA OTTOKÁR-U. 8. VI. TERÉZ-KÖRUT 8 . V ID É K B E M ÉÛ MA K ÉR JE SZÖ VETM IN TÁIN KAT?

Á p o lju k a jó zenét!

Zene

K ö z is m e r t

ápolás

és

a

—

lelki

ápolás

leg jo bb

B a r m « n i n m « k nemes orgonahanggal h ázi használatra, iskolák-, dalárdák*, templomoknak» Magyarországban vezető harmónium cég, legnagyobb harm ónium raktár :

H

ö

B udapest, Telefon: 516-52

—

r l

N

á

n

d

o

r

II ., T ö r ö k - u t c a 8. s z á m . Fizetéskedvezm ény!

—

Sürgönyeim : Harmonhörl.

A szerkesztésért és a kiadásért felelős: P. MAJSA1 M Ó R 0 . F. M. szentföldi biztos Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, I., Heinrich lstván-utca 5. Kiadótulajdonos: A Kapisztrán Szent Jánosról nevezett lerences rendtartomány. Kapisztrán-nyomda Vác.

Printed in Hungary.

Művezető: Farkass Károly-