Fenntartható társadalom épített környezete. Dr. Lányi Erzsébet PhD. MEH konferencia

Fenntartható társadalom épített környezete

Dr. Lányi Erzsébet PhD. MEH konferencia

Fenntartható társadalom és épített környezete-2012

1

Takarékoskodj a Föld energiájával ! Feladatom rávilágítani arra, hogy ezen a konferencián nem csak egyszerűen és elsősorban épületeink használati energiájával való takarékoskodásról van szó. Beszélnem kell a tágabb összefüggésekről: • Működő és javasolt civilizációs modellünkről. • Jelenlegi és ajánlott társadalmi struktúrákról, azok céljairól, gondolkodásmódjáról, a pazarlást kiváltó okokról. (Az épületszerkezetek és modell hibáinak felderítésénél: először is meg kell állapítanunk a hibákat kiváltó okokat, (ha azokat nem szüntetjük meg, a hibák újra és újra meg fognak jelenni). • Meg kell említenem; hogy a takarékosságnak nevezett intézkedéseknek egészségügyi és természetkárosító hatásai is vannak. Tehát az energiatakarékosságot nem szabad csak a használati (végső) formájában értelmezni, szükség van egy másfajta társadalmi formációra és gondolkodásra is.



2

„Fenntarthatatlan fejlődés” „Ha

a földön kívüliek figyelnek bennünket, valószínűleg az emberiség legfőbb tevékenységének azt a törekvést tartják, hogy miképpen lehet a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokból minél gyorsabban hulladékot előállítani” (James Lovelock kb198o)

A civilizációs modell jellemzői: innovatív, energia igényes, fogyasztás centrikus; célja a rövid távú, maximális haszon A Föld erőforráskészleteit és hulladékeltakarító képességét korlátlannak tekintette/tekinti. Dr. Lányi Erzsébet PhD. MEH konferencia


3

„Fenntartható fejlődés”? •

A Római Klub jelentése 1969

•

ENSZ „ Közös jövőnk” jelentés 1987

•

Agenda 21, A XXI. sz. feladatai,1992 Rio-de Janeiro konferencia; stratégiai dokumentuma:

a mennyiségi fejlődés (növekedés) helyett minőségi növekedést (fejlődés) célzott meg: (R.C.R.) „Folyamatos szociális és mentális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó és hulladékeltakarító képességet meghaladó módon fejlődne a gazdaság.” Eltelt 25 év. Valóban így történt?



4

Fenntartható „fejlődés” vagy „visszavonulás” ? Jelenlegi civilizációnk olyan „univerzális gépezet, amelyben a természetet és a társadalmat a gazdaságnak rendeltük alá. Elpusztítja a számunkra kedvező földi körülményeket, a győztesek kicsiny csoportján kívül a felesleges vesztesek milliárdjait hozza létre és fogalma sincs róla, mit kezdjen velük.” (Susan George, Luganói tanulmány, 2009) „Már nem civilizációnk fenntartható fejlődéséről, hanem „fenntartható visszavonulásról”, az élőhelyek gyökeres megváltozásáról, a puszta élet folytathatóságának lehetőségéről kellene beszélnünk. A Föld ilyen civilizációs elvárások mellett képtelen eltartani 7 milliárd embert... Megoldás: visszatérni a technika egy, a bioszféra által még tolerált szintjére egy másfajta társadalmi struktúrában.” (James lovelock, 2009)



5

Környezeti válságjelenségek és okaik Civilizációs modellünket a tudományra épülő technika határozza meg, amit az olcsó, fosszilis energiahordozókból előállított, nagy sűrűségű energia működtet. A társadalmi formáció a tömegdemokrácia, meghatározó eszmerendszere a haladás és a kíméletlen verseny. A válság elsősorban az egész bolygóra kiterjedő civilizációs- és csak másodsorban „környezeti” jelenség, tehát a környezeti problémák csak következmények. A két kérdést csak együtt lehet és kell kezelni.(Ok-okozat)



6

Energiaforrások és használatuk következményei 1 kWh elektromos energia 734 db 50 kg-s zsák,10 m magasságra való felemeléséhez szükséges mechanikai energiával egyenértékű. • •

• •

Tradicionális energiaforrások: emberi és állati izomerő, kis hatásfokú szél és vízenergia (lokalitás, kis lépték) A nagy sűrűségű fosszilis energiahordozók felfedezése és munkába állítása (az ókorban 400 rabszolga). Óriási nagyságú és intenzitású technikai arzenál létrehozása és működtetése, ebből az épületek kb. 35 - 40 % Az evolúció milliószorosra gyorsítása (a 200 millió év alatt keletkezett készletek elégetése 200 év alatt) Beavatkozás a Föld cirkulációs rendszereibe, víz-, lég-, talajszennyezés.



7

„Fenntartható”-”zöld” filozófiák változatai A Környezetvédő mozgalmak, sokféle formában léteztek és léteznek (sötétvilágos-, reális zöldek, stb.) Alapvetően két megoldásra redukálhatók; Az egyik a civilizációs modell „fenntartásával”, „környezetkímélő termékszerkezetre” váltással, de változatlan társadalmi struktúrával, mechanikus-technikai szemlélettel látja a problémákat megoldhatónak. (Tüneti kezelés, „zöld ruha”, az okokat nem szünteti meg). A másik, a modell lassú átalakításával, a mechanikus világkép kiegészítésével, a lokalitások autonómiájának erősítésével; hierarchikusan felépített, kis közösségek létrehozásával, fenntartható cselekvési programokkal, de erős állammal számol. Dr. Lányi Erzsébet PhD. MEH konferencia


8

A „fenntarthatatlan” és a „fenntartható építés” „A építészet a társadalom akaratának térbeli megjelenítése” (Ludwig Mies van der Rohe) A „fenntarthatatlan építésre” jellemző: • a rohamos urbanizálódás • a növekvő energiafogyasztás • a szilárd hulladék és a szennyvíz mennyiségének növekedése • a történelmi és a kulturális örökség pusztulása

A „fenntartható építés” definíciója: „Egészséges épített környezet létrehozása és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján” (Charles Kibert építész)

Az ENSZ Emberi Települések Központja a HABITAT, II. Isztambuli konferenciája (1996)

A Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB) „Fenntartható építés első nemzetközi konferenciája”(1994) Florida, Tampa,



9

A „folytathatóság” - R.C.R. – szempontjai az építésben A terhelés csökkentés ® • a földhasználathoz • az anyag, víz és energia használathoz • a szilárd hulladék és szennyvíz képződéshez, A megőrzés © • a élőlények, a kultúrák és az épített környezet sokféleségéhez és különbözőségéhez, A visszaforgatás ® • az építőanyagokhoz és az épülethasználathoz köthető



10

„Lineáris” és „fenntartható” épületmodell hagyományos ház – lineáris modell

környezettudatos ház – illeszkedő modell

pazarló bevitel és elhasználás, szennyező kibocsátás

környezeti erőforrások bekapcsolása, takarékos használat, korlátozott, visszaforgatható kibocsátás



11

Épület- épülethasználat- környezet kapcsolódási pontjai és az energia A fenntartható építéssel foglalkozó szakirodalom jelentős része csak emberi épülethasználattal számol. Az integrált életmód feladataiból következően az épületek megvalósításakor a tervezőnek a funkciót követő, igényeket és a külső-belső kényszereket is egyszerre és egyidejűleg kell figyelembe vennie. Minden kapcsolódási ponthoz (nem csak az épület használathoz) tartozik bizonyos energiamennyiség.



12

A „fenntartható visszavonulás” társadalmának építészeti keretei, települések

A fenntarthatóság elvei a településfejlesztésben: • A lokalitás és a decentralitás, az autonómia és az integrált fejlesztés, kis közösségek elve. • A környezet erőforrásaival (nem csak energiaforrásaival) való fenntartható gazdálkodás elve. • Ipari struktúraváltás (köztes technikák), a természeti erőforrások igénybevétele minimalizálásának, és a szennyező anyagok kibocsátása csökkentésénekártalmatlanításának elve. Az elvek érvényesek az emberi települések/kistérségek fejlesztésére (táj- és térhasználat, terület felhasználás), átalakítására és az egyes épületek létrehozására, használatára, felújítására, bontására, sőt újrahasznosítására is. Minden települést csak a környező tájjal együtt lehet és kell értelmezni, cél, hogy a szükségletek kielégítése ne haladja meg a természeti környezet eltartó és hulladéklebontó épességét. Növ ényi kémia Zárt körfolyamat

Petrolkémia Nyílt körfolyamat

Növényi termék

Részleges lebomlás

Félkész termék

Felhaszná lás Oxigén Mik roor ganizmusok

Biológ iai lebontás

Szén- dioxid, víz

Nem lebomló kémiai anyag ok

Lebontott anyag ok

Felhaszná lás

Kész termék Nyer sanyag

Emis szió M érgez ő anyagok Hulladé k

Nagy ener gia bevitel (s zén, benzin, atomener gia )

Félkész termék

Fotoszinté zis Napener gia

Számtalan mellék termék és hulla dék

Alap vegy iany agok Közbe nső anyag ok

Növény i levél Ásván yok

Élő növény

Olajsz ennyezés

Kőolaj

Kőolajfinomító

Tartály

Anyagkörforgás, vagy visszafordíthatatlan folyamatok?



13

A modellváltás építészeti feladatai Három jól elkülöníthető építészeti feladattal kell számolnunk: •a vidékfejlesztéshez kapcsolható, új mezőgazdasági munkahelyekhez (mikro- és kisvállalkozások állattartó, tároló, feldolgozó „üzemei”, műhelyei, stb.) és lakóépületekhez, •a város kisebb egységekre tagolásához (integrált életmód) rendelhető új, barnamezős beruházásokhoz, és • mindkét előző esetben igen nagyszámú rehabilitációs-bővítési, felújítási munkához tartozó tervezési-kivitelezési feladattal.



14

Energetika Az természetben előforduló energiahordozók, ipari, fűtési, hűtési, világítási, stb. célokra történő átalakításával, hasznosításával foglalkozik. Eltérő energiatartalom • A „primer energia”, természetes állapotban lévő energiahordozók-(szén, kőolaj, földgáz, nap, biomassza) energia tartalma. • a „szekunder energia”; másodlagos energia a nemesített/átalakított energiahordozók- (koksz, benzin, hő, áram) energiatartalma. • a „végső / haszonenergia”; a „maradék” energiatartalma, a (fűtőtestek hője, a helyiségek világítása, az autók mozgási energiája, stb.). Az energiafogyasztások összehasonlítása csak primer energia tartalmuk alapján lehetséges (az energiahordozók kitermeléséhez-, a másodlagos energiafajták előállításához is energiára van szükség).



15

Energia takarékosság, hatékonyság, rendszer hatásfok Az ENSZ Riói konferenciáján megszületett az „Éghajlatváltozási Keretegyezmény” az „üvegház gázok” kibocsátásának csökkentéséről (?) Megoldási lehetőségek és kérdéseik • Fosszilis források takarékos, hatékony használata. • Megújuló források integrálása (kis sűrűség). • Részhatásfok és rendszer hatásfok. • Beépített (szürke) energia. • Az ártalmatlanításhoz, újrahasznosításhoz szükséges energia.



16

Épületek életciklusra vetített energiamérlege Életciklusra vetített energiamérleg elemei: • a létesítés energiafelhasználása, szürke energia (kitermelés, gyártás, szállítás, építés, bontás, ártalmatlanítás, újrafeldolgozás) • az épület üzemeltetésének energia szükséglete, annak teljes élettartama alatt, primer energiában kifejezve (elsődleges, fosszilis tüzelőanyagok energiatartalma) • A megújuló forrásból származó, pl. szoláris nyereségek és a hulladékhő (metabolikus hő) hasznosítása • A felújítás, bontás, hulladékba kerülés, megsemmisítés, újrahasznosítás energia tartalma.


Energiatudatos építés: A fosszilis energiák takarékos, hatékony felhasználása, (a káros kibocsátások csökkentésével) és a megújuló energiák bekapcsolása az épület használatába Cél: az energia szükséglet ésszerű határig való csökkentése (klímatudatos épületszerkezetek.) Lehetőségek: A hőveszteség korlátozása a térelhatároló szerkezetek hőszigetelésével és hővisszanyerő berendezésekkel (defenzív tervezési stratégia) A megújuló forrásokból származó energia passzív hasznosítása, pl. a megfelelő tájolású transzparens felületek és a tároló tömeg tudatos kialakításával (nyereségelvű tervezési stratégia) Kevés beépített (szürke) energia


17

Szoláris nyereség passzív hasznosítása, napterek



18

Korai „napházak”/ökoházak



19

Szoláris nyereség aktív hasznosítása, integrált rendszerek R.C.R. és B.R.I.



20

Esettanulmány I.: „Sustainable City District Vauban” Fejlesztés 1993-2006, www.forum-vauban.de



21

„Sustainable City District Vauban” Lakóépületek beüvegezett loggiákkal, napkollektorokkal A koncepció részei; • A közlekedés; személyautók parkolása „solar garázsban”, autó nélkül 40%, tömegközlekedés, gyalogos, kerékpáros, gyermekintézmények, üzletek, munkahelyek a kerületben. • Az energiatermelés és használat; (saját kogenerációs áram és hőtermelés biomasszával, kis energiájú épületekkel - 65-15 kWh/m2 a – napkollektorokkal és napcellákkal kiegészítve • Az épületek és közösségi terek; kevés családi ház, többlakásos épületek, „szomszédsági központok”, közös zöld területek, saját működtetésű üzletek és piac-környékbeli organikus termelőktől • Közösség teremtés; a fenntartással, működtetéssel Dr. Lányi Erzsébet PhD. MEH konferencia


22

„Sustainable City District Vauban” közösségi ház, naptérrel, saját biomassza erőmű



23

Esettanulmány III. Gyűrűfű, öko-falu A koncepció részei: 70-es években elpusztított falu helyén, Gyűrűfű Alapítvány, 1992, szeres települési rendszer,10 család. • Gyűrűfű Egyesület 2002, rendszerbe szervezett ökotechnikák bemutatása, tanfolyamok, erdei-iskolák, vendéglátás. • Vegyszermentes organikus gazdaságok. • Épületek vályogtechnológiákkal, helyi anyagokból. • Helyi vízkészlet, kutak, csapadékvíz gyűjtés, komposzt toalettek, növényi szennyvíztisztítók. • Biomassza fűtés, nap-kollektoros melegvíz készítés. Dr. Lányi Erzsébet PhD. MEH konferencia


24

A tradicionális vidéki életmód, és épületei, indikátorok és példák az öko-falu részére. •

•

• • •

•

Dinamikus egyensúly alakult ki az emberi hasznosítás és a természet eltartó és hulladék eltakarító képessége között. A élelmiszert és a tárgyakat helyben termelték/készítették, a kevés felesleget a közelben értékesítették, a hulladékot visszaforgatták. Gazdálkodtak a természeti javakkal és nem fogyasztották azokat. A sokszínű kultúra hagyományait és tapasztalatait használták fel. Régóta ismert, természetes anyagokkal építettek, integrálták a helyi környezeti (nap, szél, csapadék, légáramlatok, növényzet, égtájak, vízfelületek, stb.) erőforrásokat Dr. Lányi Erzsébet PhD. MEH konferencia


25

Gyűrűfű Ökofalu Faldöngölés a zsaluzatba, építés vályogtéglából kalákában



26

A fenntartható építés eszközrendszere és mérési lehetőségei • • •

• •

•

Anyaghasználat; (kevés szürke energia (PET), recycling, helyben előállítás, a lehető legkevesebb káros anyag tartalom) Épületszerkezetek, „szelíd”/köztes technikák; (harmadik bőr, védelem, elnyelés, szabályozás, kapcsolatteremtés, „a felesleges” emberi munka) Épülethasználat; (energia és víztakarékos berendezések, megújuló energiaforrások, klímatudatos megoldások, természetes belső légállapotok, növényzet, növényi szennyvíz és hulladékkezelés) Terület felhasználás; (mezőgazdasági és ipari rozsdaövezetek, barna mezős beruházások, tájsebészet, rekonstrukció) „Együttéléstan”; (természettől függés felismerése, decentralizáció; önkorlátozás, helyi gazdaság, kis szállítási távolságok, helyi döntések, autonómia, kooperáció, közösségek, közvetlen demokrácia, felelősség). Mérés: „ökológiai lábnyom”, LCA elemzés, nemzetközi kutatások eredményei adatbázisok, minősítés



27

Összefoglalás A fenntartható, környezettudatos-, ökologikus-, energiatudatos-stb. építészet lényegében egy szemléletmódot jelent. A „fenntartható visszavonulás” elvrendszerének (R.C.R.) érvényesítését az építésben az építésökológia, építésbiológia és humánökológia tudományok kutatási eredményeinek és fogalomkészletének felhasználásával. Semmire sem megyünk a „régi elv” új technikákkal való fenntartásával. A régi foltozgatásával, a források kimerülésével az összeomlás elkerülhetetlen. Ha az elavult „mechanikai világkép” helyébe időben az „életbarát világkép lép”, átalakulhat a társadalom, megszűnhetnek a fenyegető válságok .

Köszönöm a figyelmüket!



28

Irodalomjegyzék •

Dieter Heinrich – Manfred Hergt; Ökológia SH atlasz, Springer- Verlag Budapest 1995

•

Krusche, Per; et al: Ökologisches Bauen, Bauverlag GmbH, Wiesbaden und Berlin, 1982

•

Bogár László; Magyarország és a globalizáció, Oiris kiadó, Budapest, 2003

•

Luc Ferry; Új rend: Az ökológia, Európa Könyvkiadó, Budapest 1194

•

Ernst F. Schumacher; A kicsi szép, közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest, 1991

•

Ertsey Attila (szerk); Autonóm ház, ajánlás

•

John Lukacs; Egy nagy korszak végén, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005

•

Joseph E. Stiglitz; A globalizáció és visszásságai, Napvilág Kiadó, Budapest, 2003

•

John Perkins; Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai, Ráció Kiadó 2006



29

Fenntartható társadalom épített környezete. Dr. Lányi Erzsébet PhD. MEH konferencia

Recommend Documents