Fenntartható Jövõ Programsorozat 2005

Fenntartható Jövõ Programsorozat 2005 Immár 3. éve kerül megrendezésre idén az AIESEC Magyar Közgazdászhallgatók Egyesületének és az IAESTE Magyar Mérnökhallgatók Egyesületének közös szervezésében a Fenntartható Jövõ Programsorozat, melynek célja, hogy elmélyítse a hallgatókban a környezeti felelõsségérzetet, felhívja a figyelmet a fenntartható fejlõdés aktuális problémáira és alternatívát próbáljon adni a

FENNTARTHÓ JÖVÕ 2005 FEBRUÁR-MÁRCIUS, II. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM www.fenntarthatojovo.hu

Programajánló Élet az Antarktisz oázisaiban 2005. jan. 28. - 2005. febr. 28. A "Magyar Antarktisz Program 2003" kutató és filmes expedíciójának kiállítása Magyar Természettudományi Múzeum Kiállítási Csarnokában. A kiállítás valósággal a jégkorszakba repíti vissza a látogatót, igazi helyzetkép az Antarktiszról, az utolsóként felfedezett másfél Európányi kontinensrõl, amely a Föld leghidegebb, legszárazabb, legszelesebb földrésze. Cím: Budapest, VIII. ker. Ludovika tér 2-6. Nyitvatartás: 10-tõl 18 óráig; szünnap: KEDD. További információ: 210-1085

lehetséges megoldásokra az állami-, vállalati és civil feladatokat bemutatásával, ezzel is elõsegítse a jövõ generáció környezettudatos gondolkodásának kialakítását. Ezt a szemléletet éves programsorozatunk fokozatosan adja át a nyitókonferenciával (2005. február 17., MÁV Baross Gábor Oktatási Központ - 1087 Bp., Luther u. 3.), az ezt követõ elõadássorozattal, elméleti képzési-, gyakorlati képzési-, védett területek-, kulturális-, szelektív hulladékgyûjtési programunkon, valamint információs újságunkon keresztül. De az új ismereteiket, eddigi tapasztalataikat, tudásukat is kipróbálhatják az érdeklõdõk pályázati programunk keretében. A program támogatóinak (Fõvárosi Vízmûvek, Matáv, Michelin, Fõtáv, Transelektro) köszönhetõen a különbözõ rendezvényeket a hallgatók ingyenesen látogathatják és a pályázati programban való részvétellel értékes díjakat Különösen fontos ez a Program nekünk hallgatóknak, mert mi leszünk a jövõ generáció döntéshozói és a fenntartható fejlõdés aktuális problémáit nekünk kell majd megoldanunk úgy, hogy a dinamikusan növekvõ emberi szükségleteket a szûkös erõforrásokból ki tudjuk elégíteni.

Fair Trade - etikus fogyasztás 2005. febr. 9. 18:00 Etikus termelõi hálózat, gyermekmunka, környezetvédelem, környezetszennyezés, harmadik világbeli sorsok, társadalmi igazságosság.... hogyan függ mindez össze? Elõadó: Boda Zsolt, közgazdász (Tudatos Vásárlók Egyesülete); Helyszín: XI. kerület Budapest, Saru u. 11. , HuMuSz Ház

Fenntartható Jövõ Programsorozat 2005 Nyitókonferencia 2005. február 17. 14:30 - 19:45 A nyitókonferencia célja a fenntartható fejlodés általános ismertetése, az állami-, vállalati- és civil feladatok bemutatása, az érdeklodés felkeltése. Helyszín: MÁV Baross Gábor Oktatási Központ 1087 Bp., Luther u. 3. További info.:www.fenntarthatojovo.hu

XIV. Országos Önkormányzati Környezetvédelmi Napok 2005. március 2-3. , Magyar Állami Földtani Intézet (Budapest XIV. kerület Stefánia u. 14.) A konferencia védnöke: DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter További info: www.nonprofit.hu/esemenyek.html

Földünk sorsa mindannyiunk felelõssége, összefogást és közös munkát kíván, mert

a „Közös Jövõnk” ezen múlik!

VIII. Biomassza Konferencia 2005. márc. 3-5. Helyszín: Sopron. Szervezõ: Magyar Biomassza Társaság. További info.: 06 99 518-480 [email protected]

Mottó: Állj meg, nézz körül és figyelj!

1

Reakció?

A Vezúv és a Solfatara Ha Olaszországban jársz, és már unod a tengerparti sós vizet és egy kis kirándulásra vágysz, húzz bakancsot, teríts nedves zsebkendõt a fejedre, vágj egy botot és mászd meg a délolasz vulkánok egyikét. Ha felértél és körbenézel, netán átellenben megpillantasz egy másikat, a vulkánok bûvöletében készülhetsz egy újabb útra. Hogy mikor tervezz egy dél-olaszországi kirándulást? Ha nem akarsz a legnagyobb hõségben menni, amitõl még a helyiek is szenvednek, válaszd az õszt, vagy a tavaszt.

Vezúv Az európai kontinens egyetlen mûködõ vulkánja. Ez egy jól kiépített úton könnyen megközelíthetõ kultúrvulkán. Gyakorlatilag majdnem a tetejéig fel lehet menni busszal vagy kisbusszal, mindössze egy 20 perces gyaloglással elérhetõ a kráter pereme, ahol zavartalanul lehet sétálgatni, nézelõdni. Aki nem szokott túrázni, az is nyugodtan vállalkozhat a megtekintésére. Viszont néhány euró feltétlen legyen kéznél, a belépõre. A gyalogút szélén kedvesen egy botot is a gyanútlan turista kezébe nyomnak, ám jó, ha tudja, ezért lefelé jövet, amikor visszaadja, fizetni kell. A fizetést kétféleképpen kerülheti ki: nem fogadja el a botot, vagy elfogadja, de fent hagyja. A Vezúv magassága 1281 m, és jelenleg csendben van. De mélyében már nagy dolgok vannak készülõben. Egyes szakértõk szerint pár éven belül hatalmas robbanás fogja szétvetni az oldalát, ugyanis kráterében egy olyan lávadugó keletkezett, amely keményebb, mint az ezt körülvevõ anyag. Ezt nem bírja kivetni magából, viszont a belsõ nyomás egyre nõ. Emiatt feltételezhetõ az, hogy az oldala fog szétszakadni, ami komoly fenyegetettséget jelent Nápoly és környéke számára. Ez olyannyira valós veszély, hogy az ott lakó mintegy 3 millió ember teljes evakuációs terve elkészült arra az esetre, ha ez a katasztrófa bekövetkezne. Most viszont látszólag teljes a nyugalom. Felfelé menet a buszból sok félbehagyott építkezést látni a Vezúv lejtõin. Már nem érdemes befejezni õket. Eladni meg nem lehet. Valószínûleg senki sem akar idõzített bombára épült házat vásárolni. Még akkor sem, ha onnan gyönyörû a kilátás az egész Nápolyi-öbölre. Lehet, hogy hamarosan Nápoly is úgy jár, mint i.sz. 79-ben Pompei, Herculaneum vagy Stabiae. Akkor Pompei-re és Stabiae-ra vulkáni hamu és porréteg hullott átlagosan 6 m vastagságban, Herculaneumra pedig 17 m vastagságú iszapár zúdult.

Solfatara A Vezúv egyik mellékkrátere a Solfatara-kráter, ami elsõ látásra nem hasonlít vulkáni kráterhez. Ez Nápoly egyik külvárosában, Pozzuoliban van, amit Nápolyból metróval lehet megközelíteni. Itt vulkáni utómûködéseket lehet megfigyelni. A kráter neve, a solfatara iszaptavon átbuborékoló kénes gázforrást jelent. A kráter belseje – egy dombos-buckás terület - látogatható, sõt területén belül található a Solfatara Kemping is, ahol érdemes egy éjszakát eltölteni sátorban vagy kisházban. A kráterben különös, fojtó levegõ terjeng. A hetvenméteres falak közt megreked a levegõ. Nem kell megijedni, a kempingben azért lehet kapni levegõt. A kráter talaja porózus, sárgásfehér mállékony tufa, melyen dobbantva tompa, kongó hangot hallhat a látogató. A mélyebb rétegekbe leszivárgott csapadék forró gõzzé alakulva számos helyen tör elõ. Hõmérsékletük 100-160 °C közötti. A forró talaj, a kénes kigõzölgések fojtó szaga és az iszaptó fortyogásának dübörgõ hangja felejthetetlen élmény. Remélem mindenki kedvet kapott, hogy meglátogassa a beszámolómban említett két gyönyörû helyet. Ne feledje senki: nem a csoda hiányzik a világból, hanem a csodálat. Kis Simon-Tünde

2


Reakció?

Árubõség - szavatossági idõn túl Több napon át jártam a fõváros kisebb és nagyobb élelmiszerboltjait, hogy kiderítsem, milyen trükkökkel sóznak rá lejárt szavatosságú termékeket a vásárlókra. Sokat tanultam. - Megvenném ezt a gyümölcsrizst, de nem látom mikor jár le a szavatossága. - A dobozra rá van írva. - Az árcédula eltakarja. A többin is. - Akkor vegyen valami mást. A párbeszéd Budapest egyik bevásárlóközpontjában hangzott el. Nem ez volt az elsõ hely, ahol próbavásárlást tartottam. A Nyugati téren, a nagy élelmiszerboltban a péksütemények, konzervek, fagyasztott áruk csomagolásán az összes tudnivalót feltüntették. A tejtermékeknél már némi furcsaságot észleltem. A fóliázott sajtok egy részét két árcédulával is leragasztották, többnyire úgy, hogy a felsõ félig-meddig takarta az alsót, az eredetit. Azt, amire a szavatosságot írták. A gyümölcsrizseket kínáló pultnál a vevõ tájékoztatását szolgáló feliratot teljesen takarta az árcédula, némelyiken csak a dátum egykét számjegye látszott ki. A József körúton kiválasztott boltban zavartalanul keresgélhettem: a két pénztároslány öt harsány srác társaságában múlatta az idõt. Lekaptam a pultról egy joghurtot, majd találomra egy mangó-konzervet - szavatossági idõt jelzõ cetli nem volt rajta. A joghurton igen: két napja lejárt. A budaörsi bevásárlóközpontban már nem ért meglepetés: azt tapasztaltam, minél tovább tartható el valami, annál inkább olvasható rajta a szavatossági ideje. A lejárat idõpontjához közeledõ termékek viszont gyûröttebbé, romosabbá válnak. A saját készítésû májast például akciósan lehetett megvásárolni. A "Fogyasztható" feliratot fekete színû maszat követte, vagy valamiféle csík. Azt sem tudtam megfejteni, hogy este tizenegykor miért vannak pulton az aznap szavatosságukat veszítõ áruk, halbelsõségek és egyéb húskészítmények. Egy fiatal eladólánytól próbáltam érdeklõdni. Nem tudott mit mondani. Egy több éve élelmiszerboltban dolgozó ismerõsömet viszont sikerült szóra bírnom. - A romlandó dolgok "kipofozásával" kezdõdik a nap - mesélte. - Mivel a felvágottak, virslik és a különféle húsok egy idõ után szagosodnak, mi úgy mondjuk, "izzadnak", ecetes vízzel átmossuk õket. Nagy gonddal kell végezni a mûveletet, minden az arányokon múlik. Ha kevés az ecet, a szag marad, ha túl sok, akkor a vevõ megérzi az árun. Hasonló módszerrel "fiatalítjuk" a baromfit is: a fonnyadt, kiszáradt bõrû csirkét vízben megúsztatjuk. Ettõl visszanyeri a frissességét. Amikor már nem lehet segíteni, ledaráljuk a húsokat. Mindig csak annyit, amennyit a "tiszta" hús még elbír. A kicsit romlott párizsit vagy virslit salátákba keverjük. A kimért saláta és a körözött a két legkényesebb pontja a hazai

élelmiszeriparnak - folytatta az ismerõs eladó. - Ezekben "landol" minden, ami kicsit is gyanús: a lejárt szavatosságú majonéz, tejföl, túró, felvágott, szóval minden. A kiszáradt juhtúrót például tejföllel "javítjuk fel". A penészessé vált sajt kérgét levágjuk, a maradék darabot fóliába csomagoljuk, majd akciózzuk. Az is bevált trükk, hogy a zacskós tejrõl a kollégák hipós ronggyal letörlik a gyártó által feltüntetett idõpontot, aztán "felülírják". - A pékárunál kevesebb lehetõség van manipulálásra mesélte egy másik kereskedelmi lánc munkatársa. - De azért boldogulunk. Egyezséget kötöttünk az egyik sütõipari céggel, õk az egy-két napos kenyereket újradátumozzák. Ezeket csak kora este tesszük ki, mert a késõi vásárlók általában sietnek, nem is gondolják, hogy többnapos kenyeret kapnak. Azt hiszik, hogy azért szikkadtabb a pékáru, mert már reggel óta ott áll a polcon. Forrás: www.nol.hu

Foglalkozáspolitikai korlát a hulladékgazdálkodásban Évente akár ezer tonna elektronikai hulladékot is fel tudna dolgozni és képes lenne újrahasznosítani a 27 megváltozott munkaképességû dolgozót foglalkoztató szegedi Elektro-Rehab Kft., a létszám növelésének azonban határt szab a foglalkoztatással kapcsolatos új jogi szabályozás - közölte a cég ügyvezetõje, Habináné Tuza Klára. Az újrahasznosított elektronikai hulladék arányának évrõl-évre növekednie kell, a jelenlegi lakosonkénti 0,8 kilogramm helyett a visszagyûjtött berendezések mennyiségének 2008-ra el kell érni a fejenkénti 4 kilogrammot. Az ügyvezetõ példaként a nagy háztartási gépekkel kapcsolatos arányokat említette: 2005-ben az elõzõ évben értékesített darabszám 9 százalékát kell visszagyûjteni és e mennyiség 20 százalékát kell újrahasznosítani, 2008-ra már 36 százaléknyi berendezést kell összegyûjteni és ennek háromnegyedét kell hasznosítani. Az unió által megkövetelt fejlõdéshez a lakosság szemléletében is változásra van szükség, ezt segíti elõ, hogy az idei évtõl kommunális hulladékként már nem helyezhetõk el az elektronikai berendezések. “A cég tevékenységének felfutásával új állásokat tudnánk teremteni, de a megváltozott munkaképességûekre vonatkozó jogszabályok módosításával pont ezt a lehetõséget korlátozták" - mondta az ügyvezetõ igazgató. A foglalkoztatásra vonatkozó új szabályozás korlátot szabott a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatotti létszámának, ugyanis hiába venne fel a cég új alkalmazottakat, rájuk már nem vehetné igénybe az állami dotációt - fûzte hozzá a szakember.


Forrás: greenfo/ MTI

3

Reakció?

4


Reakció?

Mottó: Mottó: Állj meg, nézz körül és figyelj!

5

Reakció?

Verseny az Európa kulturális fõvárosa címért Néhány héten belül kiderül, mely városok maradnak versenyben az Európa 2010. évi kulturális fõvárosa címért vívott küzdelem második fordulójában. A pályázó 11 városból ötöt Debrecent, Veszprémet, Egert, Pécset és Székesfehérvárt - máris a befutók között emlegetnek... Ám vannak olyan vélemények is, hogy a fõvárossal szemben senki nem rúghat labdába. Ebbe az irányba mutat a fõváros politikája is, ugyanis elegánsnak egyáltalán nem nevezhetõ módon igyekszik saját támogatói sorába beállítani a kulturális fõváros címre pályázó városok jó részét.

Cívis üveghegy Debrecenben úgy vélik, kifejezetten üdvös lenne, ha csakúgy, mint Németországból, Magyarországról is több város pályázata kerülhetne a brüsszeli bírálóbizottság elé. Nagyon bíznak benne, hogy ha ez így lesz, akkor Debrecen mindenképpen eséllyel indul a megtisztelõ címért. Ha lehet, még erõsebben hisznek abban, hogy alaposan elõkészített pályázatuk bekerül a második pályázati fordulóba, ezért máris felállítottak egy programirodát az elkövetkezendõ feladatok koordinálásra – tudtuk meg Turi Gábor alpolgármestertõl. Budapest gyõzelme nem járna az országnak többlet-haszonnal, viszont hozzájárulna a Trianon óta gyakorlatilag nem változó „vízfejszindróma” további konzerváláshoz. A projekt középpontjában az embereket összekötõ külsõ és belsõ terek állnak, kongresszusi központtal, galériával és a történelmi Debrecen megmentését célzó elképzelésekkel. A pályázat épít a kálvinista Róma európai kultúrában gyökerezõ szellemiségére és hagyományaira, illetve az ötszáz éves református kollégium talaján felnõtt tudományos élet világszínvonalú mûhelyeire. Fantáziát megmozgató mitologikus elem is van a Nyitott kapuk címen könyv alakban is kiadott elõpályázatban. Ilyen például az üveghegy emelésének gondolata, amirõl Kósa Lajos polgármester úgy nyilatkozott: ha megépül, az emberi kultúrák és hitek együvé tartozásának szimbóluma lesz.

Jönnek a királynõk? Veszprém nem adja alább annál, hogy a királynõk városaként nyerjen. A város pályázata szinte kizárólag egyetlen – telitalálatnak tûnõ – ötletre épül: ha 2010-ben kulturális fõvárossá lesznek, megrendezik az európai királynék találkozóját, amelyhez a királynõi koronázási ékszerek kiállítását is csatlakoztatni akarják. Amint azt Asztalos István alpolgármestertõl megtudtuk, 2010-ben Veszprémbe szeretnék csábítani a zene és a táncmûvészet királynõit is. A fejlesztési tervekrõl szólva az alpolgármester úgy nyilatkozott: útját állta annak, hogy szükségtelen beruházásokról álmodozzanak. A tervezett multifunkciós csarnokot, konferenciaközpontként is mûködtethetõ koncerttermet, illetve a történelmi belváros teljes rekonstrukcióját viszont nem ítéli ilyennek, így azt mindenképpen szeretnék megvalósítani.

6


Ezer év, ezer érv Az egyik legszínvonalasabb pályázatot Eger tette le az asztalra. Az Ezer év – ezer érv címû fejezet arról igyekszik meggyõzni az olvasót, hogy miért Dobó városát célszerû választani, a Város a város alatt címû rész pedig a pincerendszer központi részének rekonstrukciós elképzeléseit tartalmazza. Fontos része a munkának a Kepes György hagyatékát õrzõ Fény Galériájának belvárosi zsinagógába telepítése, illetve a lakótelepek élhetõvé tételét célzó panelprogram, ami a felsõváros vizuális átformálását célozza. Amint azt Nagy Imre polgármester lapunknak elmondta, óriási hittel és önbizalommal indulnak a pályázaton, ahol természetesen nyerni akarnak, de annak is örülnek, ha egy másik vidéki város kerül elõre. Budapest indulása az egri polgármesterben is kérdõjeleket vetett fel, és a debreceniekhez hasonlóan nem számol azzal a lehetõséggel, hogy fõváros 2010-ben befutó lehet.

Az elsõ lobbizók Pásztor Ágnes fõosztályvezetõ szerint Pécs városvezetése kezdett elsõként lobbizni az Európai Unió döntéshozóinál azért, hogy 2010-ben egy magyar város lehessen Európa kulturális fõvárosa. Ez a tény – vélik – Pécs pozícióit erõsítheti, mint ahogy az is, ha a rossz nyelvek híresztelése igaznak bizonyul, és a nagypolitika valóban a szocialista vezetésû Pécs szekerét tolja. Hírlik ugyanis, hogy Gyurcsány Ferenc kifejezetten hálás azért a szolgálatért, amit Toller László polgármester tett neki kormányfõjelöltté választásakor, és ennek ellentételezéseként Pécs befutó lehet a kulturális fõváros pályázaton. A komoly szellemi erõfeszítéssel kiváló pályázatot készítõ pécsiekkel együtt csak remélni tudjuk: nem ezen, hanem a pályázatok valós értékein állnak vagy buknak majd a dolgok a döntéshozatalkor. Amint Pásztor Ágnestõl megtudtuk, Pécs a város 2000 éves kultúrájára alapozza pályázatát, s a reménybeli fõvárosi év elõrendezvényének szánja a pécsi püspökség megalapításának 1000 éves évfordulója eseményeit 2009-ben.

A koronázóváros Székesfehérvár pályázata a Kézfogás a történelemmel címet viseli, és a koncepció alappillére a fél évezredig királyi koronázóvárosként jegyzett Székesfehérvár történelmi jelentõsége. Amint azt Szele István közmûvelõdési irodavezetõtõl megtudtuk, a királyi koronázótemplomot szakrális turisztikai központtá akarják fejleszteni, rekonstruálni, és koncertteremmel is rendelkezõ kulturális központtá szeretnék építeni a csaknem ezeréves alapokkal rendelkezõ Heimer-házat. Mint megtudtuk, Budapest saját régiójához tartozónak ítéli Székesfehérvárt, ezért megkeresték a városvezetést: csatlakoznának-e a fõváros pályázatához. Ennek kapcsán Szele István elmondta, a megtiszteltetést köszönettel elutasították.

Reakció?


7

Reakció?

Szemétbõl áramot termelõ üzem épül Gyöngyösön Évente mintegy 80 ezer tonna kommunális hulladék újrahasznosítását végzi 2006 közepétõl az a hulladék-konvertáló üzem, amelynek alapkövét pénteken helyezték el Gyöngyösön. A projekt megvalósítására létrehozott Ecolnet - WTP Rt. 20 milliárd forintos beruházása nyomán felépülõ üzem a hulladékból hõ- és villamos energiát, illetve a vegyiparban és az építõiparban hasznosítható anyagokat állít majd elõ. A gyöngyösi ipari parkban létesülõ gyár áramtermelõ kapacitása 6 megawatt, hõtermelõ kapacitása 10 megawatt lesz. A Magyarországon úttörõnek számító beruházás 14 év alatt térül meg. Prekly László, a társaság fõmérnöke szerint a konvertálás során termelt villamos energiát az ÉMÁSZ Rt. részére fogják értékesíteni, a hõenergiát pedig az ipari parkban termelõ üzemek, illetve a gyöngyösi távfûtõ hálózat hasznosítja majd. A hulladékból nyert ásványi és fém granulátumokat az építõipar használja adalékanyagként útépítésekhez, a keletkezõ kemikáliákat pedig a vegyipar dolgozza fel. A fejlesztést egy bankokból és nyugdíjpénztárakból álló külföldi befektetõ csoport finanszírozza. A projekt megvalósítására létrehozott magyar társaság többségi tulajdonosa a svájci Ecolnet AG, kisebbségi tulajdonosai között pedig belföldi és külföldi magánszemélyek szerepelnek. Forrás: MTI

Fenntartható Jövõ Programsorozat 2005 Szerkesztõség címe: 1111 Budapest, Stoczek u. 2. BME St. épület 304. E-mail: [email protected] Honlap: www.fenntarthatojovo.hu Felelõs szerkesztõ: Márgus Norbert

12


Az újság újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával készült.

Fenntartható Jövõ Programsorozat 2005

Recommend Documents