KÉPES VAGY LÉPNI?
ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR
ÉPÍTÔMÉRNÖKI KAR
Lépj helyesen!
GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR
KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR
Felvételi kalauz 2006
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM -TUDOMÁNYI KAR KAR
Felvételi Kalauz
VEGYÉSZMÉRNÖKI KAR
VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR
Információ: BME Diákközpont, Támpont Iroda 1111 Budapest, Mûegyetem rkp. 7-9. R épület földszint Telefon: (1) 463-3838 •
[email protected] • www.felveteli.bme.hu
felveteli kalauz.indd 1
2006 Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
2005.10.26 13:30:00
3
Felvételi Kalauz
Impresszum
Fôszerkesztô: Süveges Péter BME Diákközpont • Támpont Iroda
Felelôs kiadó: Veres Gábor igazgató BME Diákközpont
Szerkesztették: Diákközpont • Támpont Iroda Építészmérnöki Kar Építômérnöki Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gépészmérnöki Kar Közlekedésmérnöki Kar Természettudományi Kar Vegyészmérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar
Készült: 2005. október, 5000 példányban Kézirat lezárva: 2005. október 10.
4
Tartalomjegyzék Impresszum .............................................................................4 Tartalomjegyzék .......................................................................5 Köszöntô..................................................................................6 A képzésrôl ..............................................................................7 A felvételi eljárásról ................................................................13 Információforrások.........................................................14 Támpont Iroda ...............................................................15 Érettségi .........................................................................15 Felvételi jelentkezés a BME-re.......................................18 Induló képzések.....................................................................27 A képzések leírásai karonként...............................................31 Építészmérnöki Kar – ÉPK.............................................32 Építômérnöki Kar – ÉMK ...............................................36 Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar – GTK .........42 Gépészmérnöki Kar – GPK ...........................................49 Közlekedésmérnöki Kar – KSK .....................................57 Természettudományi Kar – TTK.....................................64 Vegyészmérnöki Kar – VEK ...........................................71 Villamosmérnöki és Informatikai Kar – VIK....................77 A Mûegyetem múltja..............................................................85 A Mûegyetem ma ..................................................................89 Címjegyzék ............................................................................93 Az Egyetem képekben...........................................................96 Térkép ....................................................................................98
5
Köszöntô Kedves Olvasó! A Felvételi Kalauz a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerkesztésében a továbbtanulás elôtt álló középiskolások számára készített tájékoztató füzet. Kiadványunkban információkat találhat a fizetendô térítésekrôl, az esetleges juttatásokról, az érettségirôl, a felvételirôl, a képzési formákról, szintekrôl, a Karok oktatási tevékenységérôl, az Egyetem múltjáról és jelenérôl. Reméljük, hogy ezen ismertetônk felkelti érdeklôdését Egyetemünk iránt, és a felvételinél intézményünk mellett dönt.
6
7
A képzésrôl
A képzésrôl Kreditrendszer Kreditrendszerben a tanulmányok elôrehaladtának mérôszáma a kreditpont. Minden tárgyhoz bizonyos mennyiségû kreditpontot rendelnek, attól függôen, hogy mennyi munkával jár az adott tantárgy elvégzése. A kreditrendszer a hagyományos oktatáshoz képest sokkal kötetlenebb tanulmányi elômenetelt enged meg. A hallgató dönti el, hogy adott félévben kíván-e tanulni, vagy ideiglenesen – maximum négy félévig – valamilyen oknál fogva szünetelteti hallgatói jogviszonyát. Amennyiben a hallgató úgy dönt, hogy tanulni szeretne, maga választhatja meg, hogy milyen tantárgyat hallgat, teljesít. Természetesen kötött, hogy mely tantárgyak teljesítése szükséges a diploma megszerzéséhez. A teljesítendô tantárgyak jegyzékét az adott képzés tanterve tartalmazza. Kreditrendszerben a tárgyakat „egyénileg” kezelik, vagyis a tantárgyak – az elôtanulmányi rend figyelembe vétele mellett – egymástól függetlenül vehetôk fel. Egy tantárgy nem teljesítése esetén a hallgatónak nem kell az adott félév összes tantárgyát újra hallgatnia, csupán azt az egy tantárgyat kell újra felvenni, amelyiket nem teljesítette. Kétciklusú képzés A hagyományos, ún. duális oktatásban a fôiskolai és az egyetemi képzések egymástól függetlenek. Egyetemi képzésen elsôsorban elméleti oktatás folyik, míg fôiskolákon a gyakorlati ismeretanyag átadására koncentrálnak. Kétciklusú képzésben az egyes képzési szintek egymásra épülnek, vagyis ahhoz, hogy valaki MSc képzésre járjon, szükséges, hogy valamely BSc képzést elvégezzen. A kétciklusú képzés elsô szakaszában (BSc képzésben) az elméleti alapok és a gyakorlati ismeretek mellett szakmai alapozó képzést is tanulnak a hallgatók. A BSc képzést sikeresen befejezôk rendelkezni fognak a munkába álláshoz szükséges tudással és az akár évekkel késôbbi továbbtanuláshoz szükséges jogosítvánnyal. Azok, akik egy-egy szakterületen kívánják tudásukat elmélyíteni, az alapdiploma megszerzése után azt mesterképzésben tehetik meg. Az MSc képzés további elméleti és gyakorlati tudást nyújt. Mérnöki területen bizonyos „pályamódosítás” is lehetséges, a mesterképzést elkezdhetik más szakon, mint amelyiken alapdiplomá-
8
A képzésrôl jukat szerezték. (Például biomérnök alapdiplomával jelentkezni lehet vegyészmérnök mesterképzésre, vagy gépészmérnök alapdiplomával egészségügyi mérnök mesterképzésre, stb.) A kétciklusú képzés célja, hogy megkönnyítse a hallgatói mobilitást belföldön és külföldön egyaránt, a kétciklusú képzésben megszerzett diplomák külföldön történô elismerése jelentôsen egyszerûbb a duális oktatás okleveleivel szemben. A Mûegyetem Európa legjobb egyetemeihez méri képzéseit. Már a BSc képzés során lehetôséget biztosítunk a legjobbak számára, hogy egy-egy témakörben az elôírtnál több ismeretet szerezzenek. Ezzel növeljük az MSc képzés hatékonyságát anélkül, hogy a BSc diploma megszerzése után továbbtanulni nem szándékozókat felesleges tanulnivalóval terhelnénk. A BME a Bolognai Nyilatkozatban szereplô, mostanában keveset említett PhD és DLA képzést is fontosnak tartja. Ezért az MSc képzésen belül is lehetôséget fogunk adni a legjobbaknak arra, hogy az elôírtnál több, a doktori képzés eredményességét növelô ismeretet szerezzenek. Finanszírozás A hallgatókat finanszírozási szempontból két csoportra oszthatjuk, az államilag finanszírozott, és a költségtérítéses hallgatókra. Az államilag finanszírozott hallgatók tanulmányainak költségeit az állam állja, a költségtérítéses hallgatóknak önmaguknak kell finanszírozni tanulmányaikat. Térítések Tandíj Az államilag finanszírozott hallgatók legnagyobb horderejû térítési kötelezettsége a tandíj. A tandíj megállapítása az elôzô aktív félév tanulmányi eredménye alapján kerül kiszámításra. A mindenkori aktuális tandíjszámítási táblázat a Támpont Iroda honlapján – www.tampont.bme.hu – található meg. Költségtérítés Költségtérítést a költségtérítéses hallgatók fizetnek. Összege az aktuális félévben felvett tárgyak kreditpontjai szorozva a Kari Tanács által képzésenként meghatározott költségtérítési díjjal. A fizetendô költségtérítési
9
A képzésrôl díjat a Felsôoktatási Felvételi Tájékoztatóban teszik közzé. Egyéb díjak A hallgatók tanulmányaik alatt további díjakat is fizetnek, a legjellemzôbbeket az alábbi táblázatban gyûjtöttük össze. megnevezés i.v. díj különeljárási díj kollégiumi térítési alapdíj leckekönyv másolás díja
fizetési feltétel vizsgaismétlés esetén tanulmányi kötelezettség késedelmes teljesítése esetén kollégiumi elhelyezés esetén hitelesített leckekönyv másolás igénylése esetén
összeg 500 Ft / ismétlôvizsga 500 Ft / késedelem 5000-8000 Ft / hó
400-900 Ft
Juttatások Sokaknak az egyetem hírneve, múltja mellett fontos, hogy egy olyan felsôoktatási intézmény hallgatója legyen, amely anyagi, vagy természetbeni juttatások révén enyhíti az egyetemista költségterheit. Az alábbiakban az államilag finanszírozott hallgatóknak nyújtott támogatási formákat ismertetjük. (A költségtérítéses hallgatók a diákigazolvány nyújtotta kedvezményeken és a Diákhitelen kívül semmilyen juttatásban sem részesülhetnek.) Tanulmányi ösztöndíj Tanulmányi ösztöndíjat félévenként az elôzô féléves tanulmányi teljesítmény, az ösztöndíjátlag alapján ítéli oda a Kari Hallgatói Képviselet. A tanulmányi ösztöndíj alanyi jogon jár, az elbíráláson minden államilag finanszírozott hallgató automatikusan részt vesz. A döntési elvek, így az összegek is karonként eltérôek. Az ösztöndíj összege 1500-27000 Ft/hó. Kari BME ösztöndíj, Kari jutalom A Kari Hallgatói Képviseletek félévente pályázatot írnak ki, hogy támogassák az elôzô félévben jelentôs kari szintû eredményeket elért hallgatókat. Azokat, akik tudományos, szakmai sikereket értek el, kari közösségi életben fontos szerepet vállaltak, vagy akiknek sportteljesítményük kiemelkedô. A döntési elvek, így az össze-
10
A képzésrôl gek is karonként eltérôek. Az ösztöndíj összege 10000-30000 Ft/hó. Egyetemi BME ösztöndíj Az Egyetemi BME ösztöndíj hasonló a Kari BME ösztöndíjhoz. Az Egyetemi BME ösztöndíjat félévente írja ki az Egyetemi Hallgatói Képviselet. Ezzel az ösztöndíjjal azokat a hallgatókat szeretnék támogatni, akik egyetemi szinten értek el tudományos, szakmai sikereket, az egyetemi közösségi életben fontos szerepet vállaltak, vagy sportteljesítményük kiemelkedô. Az ösztöndíj felsô összege a 2004/2005. tanév második félévében 35000 Ft/hó volt. Köztársasági ösztöndíj A köztársasági ösztöndíj pályázatot minden évben az Oktatási Minisztérium írja ki. A pályázat egy évre nyerhetô el, havi összege a költségvetési törvényben meghatározott összeg, jelenleg 30250 Ft/hó. Reménnyel pályázhatnak az ösztöndíj elnyerésére a kiemelkedô tanulmányi eredménnyel és amellett szakmai sikerekkel is büszkélkedô, több nyelvvizsgával rendelkezô és kiemelkedô közösségi-, illetve sporttevékenységet folytató hallgatók. Kollégiumi elhelyezés A Mûegyetem hét saját fenntartású és két bérelt kollégiumában, mintegy 4400 férôhely keretéig biztosítja a kollégiumi elhelyezést. A BME hat kollégiumát 2010-ig felújítják, a felújítás ideje alatt várhatóan nem csökken a kollégiumi férôhelyek száma, ugyanis az Egyetem erre az idôszakra további férôhelyeket bérel. A kollégiumokban a tanulás mellett a szabadidô hasznos eltöltésére is lehetôség nyílik, hiszen a hallgatók a kollégiumokban szakmai köröket mûködtetnek, és kulturális rendezvényeket szerveznek. Egy-egy kar hallgatói többnyire ugyanabban a kollégiumban laknak, így azok a kari hallgatói közélet centrumai is egyben. Rendszeres szociális támogatás A szociális támogatás pályázat útján nyerhetô el. Összegérôl a Kari Hallgatói Képviselet dönt az egy fôre jutó jövedelem alapján. A Kari Hallgatói Képviselet elsô sorban a család anyagi helyzetét befolyásoló körülményeket veszi figyelembe a támogatás odaítélésekor. A rendszeres szociális támogatás összege 3000-10000 Ft/hó.
11
A képzésrôl
Rendkívüli szociális támogatás Ha a család szociális helyzetében jelentôs változás történik (pl. valakinek gyermeke születik), akkor lehetôség nyílik rendkívüli szociális támogatás kérvényezésére. A támogatás bármikor igényelhetô és az elnyert összeg a lehetô leggyorsabban kifizetésre kerül, ezzel is segítve a nem várt helyzet anyagi terheik csökkentését. Tankönyv- és jegyzettámogatás A hallgatók tanulmányi költségeik csökkentése érdekében jegyzettámogatásban részesülnek. A jegyzettámogatást karonként eltérô módon és mértékben a Kari Hallgatói Képviselet állapítja meg. Bursa Hungarica ösztöndíj Az ösztöndíj az állandó lakhelyként bejegyzett önkormányzatnál igényelhetô. Sajnos nem minden önkormányzat ad Bursa Hungarica ösztöndíjat. Amennyiben az önkormányzat kiír pályázatot, és a hallgató elnyeri, akkor az önkormányzat által folyósított összeget az Oktatási Minisztérium – intézményi részként – még egyszer ennyivel, de maximum 5000 Ft-tal egészíti ki. Nyelvvizsgadíj visszatérítés A hallgatók nyelvvizsgadíj visszatérítést kaphatnak, ha a képesítési követelményben elôírt számú és típusú nyelvvizsgával rendelkeznek. A nyelvi követelmények teljesítése után a hallgatói jogviszony alatt szerzett, vagy megkísérelt nyelvvizsgára is jár nyelvvizsgadíj visszatérítés a személyre szólóan rendelkezésre álló keret erejéig.
12
13
A felvételi eljárásról
A felvételi eljárásról Információforrások A Felvételi Kalauz a kézirat lezárását követôen napvilágot látó felvételi eljárással kapcsolatos módosulásokat nem tudja követni, ezért megjelölünk azokat a forrásokat, ahonnan egyszerûen, további hiteles információt kaphat. Felsôoktatási Felvételi Tájékoztató A Felsôoktatási Felvételi Tájékoztató (továbbiakban Tájékoztató) könyvet a felsôoktatási intézmények adatszolgáltatása alapján az Oktatási Minisztérium készíti. A könyv december 15-én jelenik meg, az abban foglalt információk véglegesnek tekintendôk. Az esetleges sajtóhibák, illetve az idôközbeni módosítás végett január 31-én a Tájékoztató kiegészítését is kiadják. A Tájékoztató intézményenként, kari bontásban tartalmazza: – az egyes szakcsoportokhoz tartozó és indítható összes alapképzési szak, valamint a felsôfokú szakképzések jegyzékét, – a meghirdetett szakokhoz, felsôfokú szakképzésekhez, illetôleg a különbözô oktatási formákhoz (nappali, esti, levelezô, távoktatás stb.) kapcsolódóan: a) a felsôoktatási intézmény személyi és tárgyi feltételei alapján felvehetô államilag finanszírozott és költségtérítéses hallgatók létszámát, b) a tandíjjal, a költségtérítéssel és a juttatásokkal kapcsolatos információkat, c) az egyes szakcsoportokra, szakokra, felsôfokú szakképzésekre elôírt követelményeket, d) a felvételi eljárás során kedvezményt adó szakmai és tanulmányi versenyek körét, e) a felvételi eljárási díj összegét és az annak befizetésével kapcsolatos információkat, f) a felvételi eljárás során a figyelembe vehetô érettségi vizsgatantárgyakat, g) a középiskolából hozott pontok számításánál figyelembe vehetô érdemjegyeket, h) az egyes szakcsoportokba tartozó szakokon elôírt, illetve választható érettségi vizsgatantárgyakat, azok szintjét, i) a pontszámítás, rangsorolás elvét, j) a jelentkezési feltételként meghatározott elôképzettséget, indokolt esetben a nyelvtudást, k) az intézményre jellemzô speciális tudnivalókat, l) egyéb, a jelentkezôk számára szükséges információkat.
14
A felvételi eljárásról Támpont Iroda A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a felvételizô hallgatók tájékoztatásáért a BME Diákközpont Támpont Iroda felelôs. Az Iroda mindig naprakész információval áll a felvételi után érdeklôdôk rendelkezésére, személyesen, telefonon, e-mailen. A Támpont Iroda elérhetôségei: BME Diákközpont • Támpont Iroda 1111 Budapest, Mûegyetem rkp. 7-9. R épület földszint www.tampont.bme.hu •
[email protected] Telefon: (1) 463-3838 Ügyfélfogadás: Hétfô: 8:00-16:30 Kedd: 8:00-16:30 Szerda: 8:00-16:30 Csütörtök: 8:00-16:30 Péntek: 8:00-14:00 Érettségi Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt – négy kötelezô és legalább egy általa választott – vizsgatantárgyból kell – legalább középszinten – vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezôen választott vizsgatantárgy mellett további vizsgatantárgyakat választhat. A kötelezô vizsgatantárgyak általános és a részletes vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a vizsgatantárgy milyen vizsgarészekbôl áll. A vizsgarészek a következôk: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következô vizsgatantárgyakból kötelezô vizsgát tenni: – magyar nyelv és irodalom, – anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevôknek, – történelem, – matematika, – idegen nyelv, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevôk kivételével. Ha a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar, a magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett magyarból, mint idegen nyelvbôl tehet kötelezô érettségi vizsgát.
15
A felvételi eljárásról Ha a vizsgázót a kötelezô érettségi vizsgatárgynak megfelelô tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minôsítés alól, helyette egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. Érettségi vizsga szintek A szintemelô vizsga kivételével bizonyos tantárgyakból középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Azt, hogy a tanuló milyen szinten szeretne vizsgázni, ô határozza meg. A diák abban az esetben is tehet emelt szintû érettségi vizsgát, ha iskolája nem emelt szintû érettségi vizsgára készítette fel. Középszintû érettségi vizsga A középszintû érettségi vizsgát a középiskolában tartják, az írásbeli vizsgára központi feladatsorokat visznek, melyeket országos szinten meghatározott szempontok alapján javítanak a középiskolai tanárok. A szóbeli vizsgák kérdéssorait a középiskolás tanárok állítják össze, az értékelést ugyancsak országos szinten meghatározott szempontok alapján végzik. 2006-ban a legtöbb tantárgyból írásbeli és szóbeli vizsga is lesz. Emelt szintû érettségi vizsga Az emelt szintû érettségi vizsga külsô vizsga. Az írásbeli vizsgákat nem a tanuló tanárai javítják majd, hanem erre külön értékelôket kérnek fel, növelve ezzel az értékelés objektivitását. Szóbeli vizsgák esetén is független tanárok értékelik majd a hallgatók teljesítményét. Amennyiben megfelelô vizsgázó létszám jön össze, akkor a tanulókhoz utazik a vizsgabizottság. Jelentkezés az érettségi vizsgára Tanulói jogviszony alatt egy tantárgyból érettségi vizsga akkor tehetô, ha a tanuló az adott tantárgyat teljesítette. A tanulói jogviszony megszûnése után bármely vizsgatárgyból tehetô érettségi vizsga. A diák egy vizsgatantárgyból adott vizsgaidôszakban csak egy szinten próbálkozhat a vizsga letételével. Az érettségi vizsgával kapcsolatos adminisztrációt – jelentkezési lapok beadásának módja, ideje –, a vizsga lebonyolítását – idôpontok, helyszínek kijelölését, beosztás készítését – a középiskolák végzik.
16
A felvételi eljárásról Jelentkezés határideje A 2006. május-júniusi érettségi vizsgaidôszakra 2006. február 15-ig kell jelentkezni az erre a célra készített jelentkezési lapon. A jelentkezési lapot az érettségi vizsgát tartó intézmény igazgatójához kell eljuttatni, az alábbiak szerint. középiskolás tanulmányokat végzôk abban a középiskolában, amelyikkel jogviszonyban állnak
középiskolai tanulmányukat korábban befejezôk bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervezô, vizsgabizottságot mûködtetô intézményben
Érettségi vizsgára jelentkezés helye tanulói jogviszony alapján
Érettségi vizsga értékelése Az érettségi vizsgát vizsgatantárgyanként az alábbi pontskála szerint minôsítik: vizsga típus írásbeli + szóbeli csak írásbeli csak szóbeli
pontskála 1-150 1-100 1-50
Ha egy vizsgatantárgy több vizsgarészbôl tevôdik össze, akkor minden egyes részbôl legalább 10%-ot kell elérni a vizsga abszolválásához. Az egyes vizsgateljesítményeket pontszámokban, a pontszámok alapján százalékosan is minôsítik. középszintû érettségi 80% - 100% 60% - 79% 40% - 59% 20% - 39% 0% - 19%
osztályzat jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)
emeltszintû érettségi 60% - 100% 47% - 59% 33% - 46% 20% - 32% 0% - 19%
Pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történô kifejezése Érettségi vizsgamentesség Nem kell érettségi vizsgát tenni annak, aki tanulmányi versenyen vett részt, és kiemelkedô eredményével teljesítette az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit.
17
A felvételi eljárásról Mentesség kapható országos középiskolai vagy országos szakmai tanulmányi verseny döntôjében való részvétel alapján. Az országos tanulmányi verseny kiírása határozza meg, hogy a tanulmányi verseny döntôjében részt vevô versenyzôk közül hány tanuló kaphat emelt szintû, és hány tanuló középszintû minôsítést. Aki a versenyen nyújtott teljesítménye alapján középszintû, illetve emelt szintû érettségit kap, az jeles osztályzatot és százszázalékos minôsítést jelent. A tanulmányi versenyen elért középszintû vizsgaeredmény nem zárja ki, hogy a tanuló emelt szintû érettségi vizsga letételére jelentkezzen. Felvételi jelentkezés a BME-re Jelentkezés papíron Jelentkezni az Oktatási Minisztérium által kiadott kétféle jelentkezési lapon – „A” jelû jelentkezési törzslapon és „B” jelû intézményi jelentkezési lapon – lehet. Az „A” lap: Az „A” lap tartalmazza: – a személyes adatokat, – a felsôoktatási intézmények és szakok jelentkezô által felállított jelentkezési sorrendjét. Az „A” lapot az Országos Felsôoktatási Felvételi Irodába kell beküldeni (1542 Budapest 114-es posta). A „B” lap: A „B” lap tartalmazza azokat az adatokat, amelyekbôl szakonként (tehát „B” laponként) külön-külön kiszámítható a felvételi pontszám. A „B” lapokat egyenesen a felsôoktatási intézményekhez – a BME-n a Központi Tanulmányi Hivatalhoz – kell elküldeni (Postacím: 1521 Budapest, Pf.: 91.). A „B” laphoz csatolni kell: – a legmagasabb középiskolai, illetve felsôfokú iskolai végzettséget dokumentáló okirat másolatát (a jelentkezés évében érettségizônek a jelentkezési lapon kell igazoltatni tanulói jogviszonyukat), – a többletpontokra jogosító igazolások másolatát, – a vizsgamentességet alátámasztó dokumentumok másolatát, – egyéb, a jelölt által szükségesnek látott okmányok másolatát.
18
A felvételi eljárásról Egy „A” és legalább egy „B” lap határidôre történô beadása nélkül felsôoktatási intézménybe senki sem vehetô fel. A korábbi években kiadott jelentkezési lapok nem érvényesek. Az „A” és „B” jelentkezési lapok kitöltéséhez segítséget nyújt az Országos Felsôoktatási Felvételi Iroda honlapja (www.felvi.hu): 1. a „Felvételizni szeretnék”, 2. a „Felvételi eljárás”, 3. a „Útmutató a jelentkezési lapokhoz” menüpont alatt. Jelentkezés elektronikusan Lehetôség van arra, hogy a felvételizô a hagyományos jelentkezési lapok használata helyett elektronikus úton nyújtsa be jelentkezését. Az elektronikus jelentkezés felülete az Országos Felsôoktatási Felvételi Iroda honlapján ( www.felvi.hu ) érhetô el. Beadási határidô, a jelentkezés költsége A jelentkezési lapok beadásának határidejét, illetve a jelentkezési laponként befizetendô összeget a Felsôoktatási Felvételi Tájékoztató könyvben teszik közzé. Alkalmassági vizsgák A BME-n az építészmérnöki és az ipari termék- és formatervezô szakra – kiegészítô képzéseire is – csak abban az esetben vehetô fel a diák, ha sikeres rajz alkalmassági vizsgával rendelkezik. A alkalmassági vizsga minôsítése: “Megfelelt” vagy “Nem felelt meg” lehet. Az ipari termék- és formatervezô szakra felvételizô hallgatók Építészmérnöki Karon tett alkalmassági vizsgáját elismerik, vagyis mindkét szakra (építészmérnöki, ipari termék- és formatervezô) jelentkezôknek elég az Építészmérnöki Karon teljesíteni az alkalmassági vizsgát. Az Egyetem – várhatóan az április végén lebonyolítandó – az alkalmassági vizsga elôtt legalább 15 nappal tájékoztatja a jelentkezôket a vizsga helyérôl, idôpontjáról.
19
A felvételi eljárásról Pontszámítás A felvételi eljárás során a jelentkezôk teljesítményét 120 pontos rendszerben értékelik. A felvételi pontok kiszámítása történhet: a) a hozott pontok és a szerzett pontok összegzésével, vagy b) a szerzett pontok megkettôzésével. A két pontszámítás közül automatikusan a magasabb pontszámot elért változatot veszik figyelembe a pontszámításkor. Hozott pontok Hozott pontokból maximum 60 pont szerezhetô. A hozott pontoknál figyelembe veszik a középiskolai tanulmányi eredményeket, illetve az érettségi eredményét. Középiskolai tanulmányi eredmények után számított pontokat öt tárgy: – magyar nyelv és irodalom, – történelem, – matematika, – egy választott tárgy, – egy választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két év végi érdemjegyeinek összegébôl kell kiszámolni. Amennyiben a jelentkezônek a felsorolt tantárgyak valamelyikébôl nincs osztályzata, úgy a nem tanult tantárgy helyett – a felvételizô választása szerint – egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatait veszik figyelembe. A magyar nyelv és irodalom érdemjegy meghatározásakor az irodalom és a nyelvtan évenkénti érdemjegyeinek átlagát össze kell adni, majd az összeget egész számra kell kerekíteni. A választott tárgy legalább két félévig tanult tárgy lehet. Középiskolai tanulmányi eredmények alapján maximum 50 pont szerezhetô. Ehhez a pontszámhoz hozzá kell még adni az érettségi érdemjegyek átlagának kétszeresét, ami maximum 10 pont lehet. Hozott pontokat államilag finanszírozott képzés esetén az érettségit követô három éven túl, költségtérítéses képzésen az érettségit követô öt éven túl nem lehet számítani.
20
A felvételi eljárásról Szerzett pontok A felvételi eljárás során szakcsoportonként meghatározzák, hogy mely tantárgyakból tett érettségi eredményeket veszik figyelembe a szerzett pontszámok számításánál. A BME képzésein – a matematikus szak kivételével – képzésenként legalább két, egy kötelezô és egy választható tantárgyat kell megjelölni. A diák több tantárgy figyelembevételét is kérheti, a pontszámítás a legjobb eredményt elért tárgyat fogják figyelembe venni. A BME alapképzésein – kiegészítô képzésesekre a Felsôfokú végzettséggel rendelkezôk rangsorolása bekezdésben leírtak vonatkoznak – a 2005. évben a szerzett pontokat az alábbi táblázatban szereplô tantárgyakból számították. A mindenkor legfrissebb táblázatot a www.felveteli.bme.hu weboldalon találja meg. kar
szak
ÉPK építészmérnöki
ÉMK
építômérnöki (BSc)
GPK
energetikai mérnöki (BSc)
GPK
gépészmérnöki (BSc)
GPK
gépészmérnöki (fôiskolai)
ipari termék és GPK formatervezôi (BSc)
GPK
mechatronikai mérnök (BSc)
tantárgyak matematika és fizika vagy szakmai tárgy matematika és fizika vagy informatika vagy szakmai tárgy matematika és fizika vagy informatika vagy szakmai tárgy matematika és fizika vagy informatika vagy szakmai tárgy matematika és fizika vagy informatika vagy szakmai tárgy matematika és fizika vagy informatika vagy szakmai tárgy rajz alkalmassági kell matematika és fizika vagy informatika vagy szakmai tárgy
21
szakmai tárgyak építészeti és építési alapismeretek építészeti és építési alapismeretek, környezetvédelmivízgazdálkodási alapismeretek
elektronikai alapismeretek, élelmiszer-ipari alapismeretek, gépészeti alapismeretek, közlekedési alapismeretek, vegyipari alapismeretek
A felvételi eljárásról
kar
szak
szakmai tárgyak
tantárgyak
matematika és angol vagy francia vagy gazdasági ismeközgazdászretek vagy német GTK gazdálkodási vagy olasz vagy orosz vagy spanyol vagy szakmai tárgy vagy történelem matematika és angol vagy francia vagy gazdasági ismeretek vagy német vagy mûszaki GTK olasz vagy orosz menedzser vagy spanyol vagy szakmai tárgy vagy történelem fizika vagy mûszaki informatika vagy GTK szakoktató matematika vagy (fôiskolai) szakmai tárgy matematika és közlekedésfizika vagy inforKSK mérnöki matika vagy szakmai tárgy TTK matematikus matematika matematika és TTK mérnök-fizikus fizika matematika és biomérnöki VEK fizika vagy kémia (BSc) vagy biológia matematika környezetVEK és fizika vagy mérnöki (BSc) kémia matematika és biológia vagy vegyészmérnöki VEK fizika vagy kémia (BSc) vagy szakmai tárgy mérnök informatikus (BSc) ma- vagy szakmai VIK tematika és fizika tárgy vagy informatika matematika és villamosmérnöki fizika vagy VIK (BSc) informatika vagy szakmai tárgy matematika és egészségügyi fizika vagy VIK mérnök informatika vagy (keresztfélév) szakmai tárgy
22
közgazdaságimarketing alapismeretek, közgazdasági alapismeretek, vendéglátóidegenforgalmi alapismeretek
gépészeti alapismeretek, közlekedési alapismeretek -
vegyipari alapismeretek
elektronikai alapismeretek, informatikai alapismeretek
A felvételi eljárásról Szerzett pontokat – a fenti tantárgyakból – az érettségi vizsgatantárgyak alapján a százalékos teljesítmény alapján az alábbi táblázat szerint számítják ki. A kiszámítás során az érettségi vizsga szintje nem számít. az érettségi vizsga százaléka 90%-100% 85%-89% 80%-84% 75%-79% 70%-74% 65%-69% 60%-64% 55%-59% 50%-54% 45%-49% 40%-44% 35%-39% 30%-34% 25%-29% 20%-24% 0%-19%
szerzett pont szerzett pont tantárgyanként (egy tantárgy (két tárgy esetén) esetén) 30 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 0
60 58 56 54 52 50 48 46 44 42 40 38 36 34 32 0
A kétszintû érettségi vizsga bevezetése elôtt tett tantárgyi érettségi vizsga a kétszintû rendszerben középszintû érettségi vizsgának felel meg. A százalékos minôsítést az alábbi táblázat szerint állapítják meg. osztályzat jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2)
középszintû érettségi 100% 79% 59% 39%
szerzett pontszám 30 27 23 19
Többletpontok A fentiekben tárgyalt 120 pontos rendszerben szerzett pontokhoz további, úgynevezett többletpontok szerezhetôek. A többletpontokat 24 pontban maximalizálták, vagyis a felvételi eljárás szerint maximum 144 pont érhetô el.
23
A felvételi eljárásról Többletpont az emelt szintû érettségiért Amennyiben a diák a felvételi eljárás során abból a tantárgyból amelybôl szerzett pontjait számítják emelt szintû, legalább közepes minôsítésû érettségi vizsgát tesz, úgy maximum két tantárgyért tantárgyanként 7, matematika szakon 14 többletpontot kap. Többletpont a nyelvtudásért Legfeljebb két államilag elismert vagy azzal egyenértékû nyelvvizsgáért – a felvételi kormányrendelet-tervezet szerint maximum 15 – az alábbiak szerint kapható többletpont: – középfokú C típusú nyelvvizsgákként 7 pont, – felsôfokú C típusú nyelvvizsgákként 10 pont. Államilag elismert középfokú A vagy B típusú, illetve felsôfokú A vagy B típusú vagy azzal egyenértékû nyelvvizsgáért akkor jár a fenti pontszám, ha a jelentkezô igazoltan nem tudja teljesíteni (pl. fogyatékosság miatt nem tud írni) a C típusú nyelvvizsgát. Ugyanazért a nyelvi teljesítményért – vagy az emelt szintért (ha nyelvbôl tesz emelt szintû érettségit), vagy a nyelvtudásért – csak egyszer jár többletpont. Felsôoktatási intézmény által adható többletpontok Felsôoktatási intézmény által adható többletpontok címen a karok különbözô pontszámokat adnak, melyet a Felsôoktatási Felvételi Tájékoztatóban, a karok paramétereinél található meg. A BME legtöbb kara az alábbi tevékenységekért ad többletpontot: – országos Képzési Jegyzékben szereplô, szakiránynak megfelelô bizonyítványért, – országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért helyezésért, – olimpiai sportágban világ- és Európa-bajnokságon elért helyezésért. Többletpont tanulmányi versenyért Maximális többletpontot kap az a hallgató, aki – Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen – Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen emelt szintû érettségi eredménynek megfelelô helyezést ért el.
24
A felvételi eljárásról Felvételi mentesség Bármelyik képzésre felveszik azt a jelentkezôt, aki olimpiai bajnokságokon 1-3. helyezést ért el. Felsôfokú végzettséggel rendelkezôk rangsorolása A felsôfokú végzettséggel rendelkezôket a tanulmányi eredményük, és diplomájuk eredménye alapján rangsorolják. Az ily módon szerezhetô pontok száma 120 kell legyen. A pontszámításról a képzésért felelôs kar Dékáni Hivatala nyújt tájékoztatást.
ÉPK GPK GPK GPK GPK GPK GPK GTK GTK GTK GTK GTK KSK TTK TTK VEK VEK VEK VIK VIK VIK VIK
25
KLK
KNK
építômérnöki (BSc) építômérnöki földmérô és térinformatikai építészmérnöki energetikai mérnöki (BSc) gépészmérnöki (BSc) gépészmérnöki (fôiskolai) gépészmérnöki ipari termék- és formatervezôi (BSc) mechatronikai mérnöki (BSc) közgazdász-gazdálkodási mûszaki menedzser mûszaki szakoktató (fôiskolai) mérnöktanári (mûszaki) (fôiskolai) mérnöktanári (mûszaki) (egyetemi) közlekedésmérnöki matematikus mérnök-fizikus biomérnöki (BSc) környezetmérnöki (BSc) vegyészmérnöki (BSc) mérnök informatikus (BSc) villamosmérnöki (BSc) mûszaki informatikai villamosmérnöki
KNÁ
ÉMK ÉMK ÉMK
ALÁ
szak
ALK
kar
ANK
ANÁ
2005. évi felvételi pontszámok A BME képzéseire a 2005. évben az alábbi pontszámok elérése esetén nyertek felvételt a hallgatók.
123 83 120 120 120
131 100 96 90 111 90 100 80
120 120 120 118 90 124 90 140 80 134 80
80
100 80 78
121 72 141 95 135 107 110 91 121 99 108 126 90 124 76
72 95 72 72
120
87 84 88 72
A felvételi eljárásról A táblázatban használt jelölések: ÉMK Építômérnöki Kar ÉPK Építészmérnöki Kar GPK Gépészmérnöki Kar GTK Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar KSK Közlekedésmérnöki Kar TTK Természettudományi Kar VEK Vegyészmérnöki Kar VIK Villamosmérnöki és Informatikai Kar ANÁ ANK ALÁ ALK KNÁ KNK KLK
alap, nappali, államilag finanszírozott képzés alap, nappali, költségtérítéses képzés alap, levelezô, államilag finanszírozott képzés alap, levelezô, költségtérítéses képzés kiegészítô, nappali, államilag finanszírozott képzés kiegészítô, nappali, költségtérítéses képzés kiegészítô, levelezô, költségtérítéses képzés
26
27
Induló képzések
ANÁ
ANK
X
X
7
X
X
7
X
X
6
X
X
6
X
6
X X X X X X X X X
X X X X X X X X X
7 7 6 6 7 7 7 7 7
kar
fôiskolai
ALÁ
GTK
mûszaki szakoktató (fôiskolai)
X
képzés idôtartama félévekben X 6
kar
osztatlan képzés
ÉPK
építész (osztatlan)
X
GTK GTK
kar
egyetemi kiegészítô képzés
ÉMK építômérnöki ÉMK földmérô és térinformatikai GPK gépészmérnöki GTK közgazdász-gazdálkodási mérnöktanári (mûszaki) GTK (fôiskolai) mérnöktanári (mûszaki) GTK (egyetemi) KSK közlekedésmérnöki KSK gépészmérnöki VEK környezetmérnöki VIK mûszaki informatikai VIK villamosmérnöki
28
X
X
X X
X X
X X
X X
képzés idôtartama félévekben X 10
ANK
GTK
X X X X
képzés idôtartama félévekben 6 6 6 5
X
4
KLÁ
GPK
KLK
GPK
ALK
X X X X
ÉMK ÉPK GPK GPK
KNK
X X X X
GTK KSK TTK TTK VEK VEK VEK VIK VIK
építômérnöki (BSc) építészmérnöki (BSc) energetikai mérnöki (BSc) gépészmérnök (BSc) ipari termék- és formatervezôi (BSc) mechatronikai mérnöki (BSc) alkalmazott közgazdaságtan (BA) gazdálkodási és menedzsment (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) mûszaki menedzser (BSc) közlekedésmérnöki (BSc) matematika (BSc) fizika (BSc) biomérnöki (BSc) környezetmérnöki (BSc) vegyészmérnöki (BSc) mérnök informatikus (BSc) villamosmérnöki (BSc)
képzés idôtartama félévekben 8 8 7 7
kar
KNÁ
BSc/BA (alapképzés)
ANÁ
Induló képzések
X
4
X X X
6 6 6 6 6
X
Induló képzések A táblázatokban használt jelölések: X a képzés indul az adott formában BSc Bachelor of Science BA Bachelor of Arts ÉMK ÉPK GPK GTK KSK TTK VEK VIK
Építômérnöki Kar Építészmérnöki Kar Gépészmérnöki Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közlekedésmérnöki Kar Természettudományi Kar Vegyészmérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar
ANÁ ANK ALÁ
alap, nappali, államilag finanszírozott képzés alap, nappali, költségtérítéses képzés alap, levelezô, államilag finanszírozott képzés alap, levelezô, költségtérítéses képzés kiegészítô, nappali, államilag finanszírozott képzés kiegészítô, nappali, költségtérítéses képzés kiegészítô, levelezô, költségtérítéses képzés kiegészítô, levelezô, államilag finanszírozott képzés
ALK KNÁ KNK KLK KLA
29
30
31
A képzések leírásai karonként
Építészmérnöki Kar ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR – ÉPK
A KAR MÚLTJA Hazánkban legrégebb óta a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán folyik építészmérnök képzés. A jogelôd József Nádor Mûegyetemen 1871-ben indult meg oktatásuk az Építészeti és Mérnöki Osztályon. Az építészképzés kezdeteit a 19. századvég kimagasló alkotói, Budapest városképének kialakítói, mint pl. Steindl Imre (Parlament), Hauszman Alajos (a Királyi Vár új szárnyai és a Mûegyetem épületeinek tervezôje) és Schulek Frigyes (a Mátyás templom és a Halászbástya mestere) határozták meg. Szinte minden jelentôs magyar építész nagy hagyományokkal rendelkezô Karunkon végzett. Nálunk tanít (oktatóként vagy óraadóként) az ország építészeinek színe-java, pl. tanáraink között jelenleg három Kossuth-díjas építész található. AZ ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KARRÓL A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kara az ország egyetlen egyetemi szintû okleveles építészmérnököket képzô intézménye, amelyet a FEANI - az európai mérnökképzés szövetsége - is elismert, így az itt kiadott építészmérnöki oklevél a világon mindenütt elfogadott. A Kar népszerûségét jelzi, hogy közel 1500 hallgatója van, és az utóbbi években a 240 fôs évfolyamokra jelentkezôk száma 900 fô felett volt. A Kar felvételi rendszere szinte teljesen azonos a BME más karainak felvételijével azzal a kiegészítéssel, hogy az Építészmérnöki Karon az egységes rendszeren kívül alkalmassági vizsga is van. Ez két részbôl áll: szabadkézi rajzvizsgából és egy, a jelölt térlátását, arányérzékét, ábrázolókészségét ellenôrzô képességvizsgából. Aki az alkalmassági vizsgán nem felel meg, az nem vehetô fel a Karra.
32
Építészmérnöki Kar Az egyetemi tanulmányaik alatt a hallgatóknak módjuk van bekapcsolódni számos külföldi csereprogramba, féléváthallgatásba, mivel a Kar jó kapcsolatokkal rendelkezik elsôsorban Európa számos építészképzô intézményével. Kimagasló képességû hallgatóink általában külföldön is jól megállják a helyüket, tudásukat ott is elismerik. A KÉPZÉSEK OKTATÁSI RENDSZERE, TEMATIKÁJA Szakmánk, hivatásunk egyszerre mûvészeti és mûszaki: építészmérnök. Képzésünk erôssége e két terület egyensúlya: a mûszaki, mérnöki tudományok elsajátítása mellett a mûvészi alkotóképesség fejlesztése egyenrangúan szerepel. Ez a kettôs jelleg kiemeli az átlagos diplomák sorából és viszonylag ritka világviszonylatban is, hiszen az építészképzô iskolák többségében a mûszaki tárgyak súlya elenyészô. Ennek megfelelôen az ide jövôktôl is kettôs irányultságot, készséget várunk el: a mûszaki érzék, a logikus gondolkodás mellett a mûvészi alkotóképességre, az emberi érzékenységre is nagy szükség van. Az oktatásalapozó tárgyakkal kezdôdik, amelyek a térlátást, az ábrázolást és a mérnöki szemléletet kívánják kialakítani, de az elsô perctôl kezdve jelen van a szakma is. A 3. félévben indul a tervezés, ez különféle tárgyak lakóépületek, középületek, mezôgazdasági és ipari épületek tervezése, várostervezés - keretében végigvonul az egész képzésen, és a diplomatervben csúcsosodik ki. A hallgatók fokozatosan megismerik az épületek állékonyságához, szerkezetének felépítéséhez szükséges ismereteket, tanulnak az építési folyamat technológiájáról és szervezésérôl, valamint mindennek gazdasági és jogi vetületeirôl is. Tanulmányozzák az építészettörténetet az ókortól napjainkig, beleértve a kortárs építészet irányzatait is. Tanulmányaikat az általános mûveltséget szolgáló tárgyak, nyelvtanulás és a testnevelés egészítik ki. A kiemelkedô képességû hallgatók jelentkezhetnek az emelt szintû képzésre, ahol választhatnak a tervezô-, szerkezettervezô-, urbanisztika-, vagy menedzser építész modulok közül, amelyet mûtermi körülmények között végezhetnek. Karunkon angol és francia nyelvû képzés is folyik, melynek anyaga azonos a magyar nyelvû képzéssel, így a hallgatóknak lehetôségük van nyelvtudásuk fejlesztésére, a különféle nemzetközi programokba való bekapcsolódásra.
33
Építészmérnöki Kar Azt a bizonyos többletet, a kettôs jellegû képzést nem adják ingyen: az egyszerre mûvészeti és mûszaki képzés nyílván többletterhelést jelent az egyetem más, jellemzôen mérnöki jellegû karaihoz képest. Egyetemünkön az építészhallgatók rendelkeznek a legkevesebb szabadidôvel, és ôk ismerik a legjobban az éjszakázások fogalmát. Ellentételként viszont tanulásuk eredményeként jól képzett, sokoldalú szakemberek lesznek, akik számos érdekes és tartalmas munkakör betöltésére alkalmasak. Amennyiben nem szakmájukban helyezkednek el, az itt elsajátított széles körû ismeretekkel az élet számos területén megállják a helyüket. Errôl tanúskodnak azok a hírességek is, akik a Karunkon szerzett építészmérnöki oklevéllel váltak más területen közismertté, mint pl. Határ Gyôzô, Latinovics Zoltán, Rubik Ernô, Sebô Ferenc, Szendrey-Karper László, stb. Az építész (osztatlan) képzésben nem indulnak külön szakirányok. Az alapképzés (BSc) tanterve 2 szakirányt kínál. Építész szakirány Elsôsorban a kiemelkedô tervezôi készségû, mûemléki érdeklôdésû hallgatók képzési irányát jelenti. Szerkezeti szakirány A szerkezettervezôk, szerkezeti és technológiai érdeklôdésû hallgatók iránya, amely nagyobb óraszámban biztosítja az épület-szerkezettani, tartószerkezeti, építés-kivitelezési és szervezési ismeretek elsajátítását, és az ezeken a területeken történô elmélyülést A KÉPZÉST VÉGZETTEK TEVÉKENYSÉGI KÖRE Az építészmérnök tevékenységébôl legismertebb a tervezés: azzal szinte mindenki tisztában van, hogy az épületeket, tehát a közvetlen emberi használat céljára készülô építészeti-mûszaki alkotásokat építészmérnökök tervezik. Egy épület megálmodása során az építész szerepe meghatározó: ô szabja meg az épület helyét-helyzetét, megjelenését-formáját, funkcionális mûködését, és ô irányítja-koordinálja a tervezésben közremûködô szaktervezôk munkáját. Kevésbé közismert, hogy az építészmérnökök ezen kívül igen sok területen helyezkedhetnek el: ingatlanfejlesztôként, beruházóként, a kivitelezési munka irányítójaként, mûszaki ellenôreként; a közigazgatásban-államigazgatásban építési
34
Építészmérnöki Kar elôadóként, fôépítészként; várostervezôként; építôipari termékeket gyártó-forgalmazó, építôipari szolgáltató cégeknél, ingatlanpiaci szakemberként, kutató-fejlesztô mérnökként, a mûemlékvédelemben, épületfenntartási és felújítási területen, belsôépítészként, és még számos munkakörben. „Az építés, a téralakítás, az emberi környezet formálása, az építészet története végigkíséri az emberiség fejlôdését, és az ôsi kultúrák kezdetétôl mind a mai napig a mûvészet és a mesterség kettôssége jellemzi.” A KÜLÖNFÉLE JUTTATÁSBAN RÉSZESÜLÔK KÖRE * A 2004/2005. tanév ôszi félévében a karon az igénylôk • 88,13 %-a részesült kollégiumi elhelyezésben, • 84,17 %-a részesült lakhatási támogatásban, • 83,90 %-a szociális támogatásban. A 2004/2005. tanév tavaszi félévében a karon a jogosultak • 57,61 %-a részesült tanulmányi ösztöndíjban, • 99,88 %-a részesült tankönyv- és jegyzettámogatásban. A VÉGZETTEK KARRÓL, KÉPZÉSRÔL ALKOTOTT VÉLEMÉNYE ** A BME-n 2003-ban diplomát szerzett – 1-1,5 éves munkaerô-piaci tapasztalattal rendelkezô – szakemberek körében végzett felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a karon végzettek: • 53,48 %-a a mérnöki szemlélet és gondolkodásmód átadását, 29,20 %-a a képzés által nyújtott erôs elméleti alapokat tartja az egyetemi képzés legnagyobb erôsségének. • 2005. február havi bruttó átlagkeresete 172.875 Ft, szórása 80.015 Ft volt. * A Kari Hallgatói Képviselet adatszolgáltatása alapján ** A BME-n 2003-ban végzettek körében készített A BME friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei felmérés alapján
35
Építômérnöki Kar ÉPÍTÔMÉRNÖKI KAR – ÉMK
AZ ÉPÍTÔMÉRNÖKI KARRÓL Az Építômérnöki Kar a jelenlegi nevét BME és ÉKME egyesítésekor, 1967-ben kapta. Az oktatás négy szakon szervezôdött: – közlekedésépítô szak; – szerkezetépítô szak; – vízépítô szak és – földmérô szak. Tantervi reformra többször is sor került, a legjelentôsebbre az elôzô évtized elején, amikor a kredit rendszerû képzés bevezetésével egyidejûen létrejött a jelenlegi két szak: – építômérnöki szak, – földmérô és térinformatikai mérnöki szak. A tapasztalatok elsô értékelése 1996/1997. tanévben történt meg, bevezettük a szakirányokat. Ez utóbbi nagymértékben segít a hallgatóknak tanulmányi rendjük kialakításában és a „kimenet” megválasztásában, a Mérnöki Kamarával egyeztetve oly módon, hogy minél sokoldalúbb tervezôi jogosultsághoz jussanak. 1998-ban jött létre a jelenlegi „ÉPITÔ2000” tanterv, amelyben az építômérnök szakos hallgatók képzése két részre bomlik a szerkezetépítô mérnöki, valamint infrastruktúra és környezetmérnöki ágazatra, ezzel létrejött a kari képzés három fô iránya. A mintatantervek elsô három szemesztere azonos, majd egyre jobban szétválik. A hallgatók a harmadik szemeszter végén döntenek, hogy melyik lesz a végleges képzési irányuk. – szerkezetépítômérnöki a hallgatók kb. 60%-a (magasépítési, híd és mûtárgy, geotechnika, mérnök-építész, építési menedzsment szakirányok), vagy
36
Építômérnöki Kar – infrastruktúra és környezetmérnöki kb. 30% (közlekedési létesítmények, vízmérnöki, városi, környezeti szakirányok), vagy – földmérô és térinformatikai mérnöki kb. 10% (építôipari geodézia, térinformatika, geodéziai alapmunkálatok szakirányok) AZ INDÍTOTT KÉPZÉSEK LEÍRÁSAI Építômérnöki alapszak Végzettségi szint: BSc Képzési idô: 8 félév A képzés célja: Felkészült, nyelvtudással rendelkezô építômérnökök képzése, akik alkalmasak építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelô tervezési és egyszerûbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési munkákban való közremûködésre. A jogszabályban meghatározott tervezôi és a vezetô tervezôi jogosultság az elôírt gyakorlati idô után az elvégzett ágazat és azon belüli szakiránynak megfelelôen szerezhetô meg. Szakirányok: Szerkezet-építômérnök ágazat: – magasépítési, – híd és mûtárgy, – geotechnika, – építési menedzsment. Infrastruktúra-építômérnök ágazat: – közlekedési létesítmények, – vízmérnöki, – települési, – környezeti. Geoinformatika-építômérnök ágazat: – építôipari geodézia, – térinformatika. Elsajátítandó szakmai kompetenciák: Alapfokozat birtokában az építômérnökök képesek az elvégzett ágazat és szakiránynak megfelelôen: – kellô szakmai gyakorlat után tervezôi és vezetô tervezôi jogosultság megszerzésére; – egyszerûbb fejlesztési feladatok önálló megoldására;
37
Építômérnöki Kar – irányítás mellett érdemi mérnöki közremûködésre bonyolultabb tervezési munkákban; – kellô szakmai gyakorlat után tervezôi jogosultság a többi ágazat és szakirány tekintetében. Alapfokozat birtokában az építômérnökök képesek az építômérnöki szakma teljes területén: – mûszaki vezetôi tevékenység végzésére; – építési mûszaki ellenôri tevékenység végzésére; – építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására; – településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatok területén. Végzés utáni továbbtanulási lehetôségek: szakirányú továbbképzés, építômérnöki, építészmérnöki, gazdasági MSc szakok. A mester szakok képzési célja: a „mesterdiplomás” építômérnökök kibocsátása, akik a BSc képzésben leírt célokon túl bizonyos gyakorlat után képesek az építômérnöki létesítményekkel kapcsolatos mûszaki fejlesztési, kutatási feladatok önálló ellátására, továbbá bonyolult és speciális mérnöki létesítmények tervezésére és szakértésére. A kiemelt vezetôtervezôi, szakértôi jogosultság az elôírt gyakorlati idô után az elvégzett szak és azon belüli szakiránynak megfelelôen megszerezhetô. A mesterdiploma megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre. Szakirányú továbbképzések: BSc után a szakirányoknak megfelelôen MSc után a szakoknak megfelelôen AZ ÉPÍTÔMÉRNÖKI KAR ÁLTAL TERVEZETT MSC SZAKOK ÉS SZAKIRÁNYOK Szerkezet-építômérnöki mesterszak – magasépítô és rekonstrukció szakirány – szerkezetinformatika szakirány – tartószerkezet- és geotechnika-mérnöki szakirány – ingatlanmérnöki szakirány – mérnökgeológia szakirány
38
Építômérnöki Kar Infrastruktúra-építômérnöki mesterszak – út- és vasútmérnöki szakirány – települési mérnöki szakirány – víz- és vízi környezetmérnöki szakirány Földmérô- és Térinformatikai mérnök mesterszak – földmérômérnöki szakirány – térinformatika-mérnöki szakirány A KÉPZÉSEK OKTATÁSI RENDSZERE, TEMATIKÁJA Az új 240 kredites „építômérnök” alapképzés kiváltja a jelenlegi építômérnöki, földmérô és térinformatikai mérnöki, településmérnöki egyetemi szintû, illetve az építômérnöki, földmérô és földrendezô mérnöki, településmérnöki és részben környezetmérnöki (vízi-környezet, hulladékgazdálkodás, az épített környezet problémái, stb.) fôiskolai szintû képzéseket. Az építômérnök feladata a társadalom épített környezetét jelentô mûszaki alkotások megtervezése, megvalósítása, fenntartása és használatuk szakmai hozzáértést igénylô feladatainak ellátása. Magyarországon egyetemi szintû építômérnök-képzés 2000-ig csak a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építômérnöki Karán folyt, de a millennium után is az okleveles mérnökök 90%-át a Mûegyetem adja. Az építômérnöki munkavégzés a mûszaki-gazdasági tevékenység páratlanul széles területén igényli a csak felsôfokú tanulmányokkal megszerezhetô tájékozottságot, ezért az építômérnöki szak hallgatóinak a mûszaki problémák és feladatok szokatlanul széles választékával kell foglalkozniuk. Ez csak gondosan felépített, a hallgatóktól elvárható tanulmányi teljesítmények korlátaiból, ill. a szakma állandóan változó igényeibôl adódó kettôs követelményrendszert folyamatosan szem elôtt tartó tanterv alapján lehet eredményes. A szak hallgatóinak tanulmányaik során a mûszaki problémák, és feladatok szokatlanul széles választékával kell megismerkedniük, mert az építômérnöki munkavégzés a társadalom és a környezet páratlanul széles területén igényel olyan tájékozottságot, amely felsôfokú tanulmányokkal szerezhetô meg. Adott ismeretek legrövidebb idô alatti feldolgozásának a biztos módja olyan kötött oktatási forma alkalmazása, amely csak a hallgatók speciális képességeinek eltérô voltára tekintettel enged meg - viszonylag szûk határokon belül és többnyire csak a többletteljesítmények irányában - eltéréseket a hallgatók tanulmányi feladataiban.
39
Építômérnöki Kar A kötött tanulmányi rendszerben a rendelkezésre álló képzési idô alatt feldolgozható ismeretanyag azonban nem tudja lefedni az építômérnöki szak egészének ismeretanyagát. A specializáció (ágazat) iránya és témakörei a hallgatók egyéni választására, tájékozottságára vannak bízva, a törzstárgyak és a kötelezô ágazati törzsanyag rendszerén keresztül. A törzstárgyak olyan tárgyak, amelyeket a majdani ágazat irányától függetlenül minden hallgatónak fel kell vennie, és amelyek teljesítése minden választható tárgy elôtanulmányi követelményként jelölhetô meg. A kötelezô specializáció azt jelenti, hogy a hallgatónak a tanulmányaik harmadik féléve után az érdeklôdésüknek leginkább megfelelô három ágazat valamelyikét választják, majd késôbb még az ágazathoz tartozó valamelyik szakirányt is teljesítik. A szakirányú tantárgycsoportok úgy vannak összeállítva, hogy a szakirány teljesítése kellô garanciát nyújtson ahhoz, hogy a hallgató egy szakterület mûveléséhez elegendô részletességû szakmai ismeretet szerezzen. Ezeknek az ismereteknek az elmélyítését szolgálja az oktatási rendszerben a diplomaterv és a záróvizsgák rendje is. Az ismeretek ellenôrzési rendszere Az ismeretek ellenôrzési rendszere a tantervben elôírt (részben egymásra épülô, részben független) tantárgyak tananyagának folyamatos számonkérésébôl (zárthelyik írása, félévközi munkával megszerezhetô jegyek), vizsgák letételébôl, tervezési feladatok elkészítésébôl, szakmai gyakorlat elvégzésébôl, diplomaterv elkészítésébôl, valamint a záróvizsgából tevôdik össze. A diplomamunka követelményei A diplomamunka olyan, konkrét szakterületen adódó építômérnöki feladat megoldása vagy kutatási feladat kidolgozása, amely a hallgató tanulmányai ismereteire támaszkodva – kiegészítô szakirodalmak tanulmányozásával és a konzulensek irányításával – egy félév alatt elkészíthetô. A jelölt a diplomamunkával igazolja, hogy kellô jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, képes az építômérnök feladatainak elvégzésére és a tananyagon túl jártas egyéb szakirodalomban is, amelyet értékteremtô módon képes alkalmazni. Formai követelmények: a diplomamunka terjedelme 60-80 oldal és a rajzi munkarészek. Beadandó két példányban.
40
Építômérnöki Kar A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei – a képesítési követelményekben és a tantervben elôírt kreditek megszerzése, – szakmai gyakorlat teljesítése és egyéb kredit nélküli követelmények teljesítése – opponens által bírált és elfogadott diplomamunka A záróvizsga részei – a diplomamunka megvédése – a szakirányos tárgycsoport anyagából vizsga. A vizsgatárgyak összes kreditértéke 20 kreditpont. Oklevél Az oklevél kiadásának feltételei – sikeres záróvizsga, – egy élô idegen nyelvbôl a középfokú C típusú nyelvi feltétel teljesítése. A KÜLÖNFÉLE JUTTATÁSBAN RÉSZESÜLÔK KÖRE * A 2004/2005. tanév ôszi félévében a karon az igénylôk • 71,23 %-a részesült kollégiumi elhelyezésben, • 64,41 %-a részesült lakhatási támogatásban, • 84,16 %-a szociális támogatásban. A 2004/2005. tanév tavaszi félévében a karon a jogosultak • 59,78 %-a részesült tanulmányi ösztöndíjban, • 96,61 %-a részesült tankönyv- és jegyzettámogatásban. A VÉGZETTEK KARRÓL, KÉPZÉSRÔL ALKOTOTT VÉLEMÉNYE ** A BME-n 2003-ban diplomát szerzett – 1-1,5 éves munkaerô-piaci tapasztalattal rendelkezô – szakemberek körében végzett felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a karon végzettek: • 67,48 %-a a mérnöki szemlélet és gondolkodásmód átadását, 18,59 %-a a képzés által nyújtott erôs elméleti alapokat tartja az egyetemi képzés legnagyobb erôsségének. • 2005. február havi bruttó átlagkeresete 199.077 Ft, szórása 81.050 Ft volt. * A Kari Hallgatói Tanács adatszolgáltatása alapján ** A BME-n 2003-ban végzettek körében készített A BME friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei felmérés alapján
41
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR – GTK
A KAR MÚLTJA A Mûegyetem több mint kétszáz éves történetében mindig fontos helye és szerepe volt a gazdaság-, szervezés- és társadalomtudományi tárgyak oktatásának. Már a 19. század elején is oktattak ilyen típusú tárgyakat, mint például Nemzetgazdaságtan, Kereskedelmi számvetés stb. A 20. században pedig minden tantervben szerves egységként és kötelezô jelleggel jelentek meg a gazdasági és társadalomtudományi alapismereteket nyújtó tárgyak. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 1998-ban jött létre, amikor a kar és tanszékei kiváltak a Természet- és Társadalomtudományi Karból. A GTK jelenleg 5 intézetbôl és 15 tanszékbôl áll. A kar megalakulása óta 3 alapképzési szak, 4 kiegészítô illetve párhuzamos képzés, 13 szakirányú továbbképzés és 3 doktori iskola jött létre és mûködik sikeresen. Az új típusú BSc képzésekre a Kar 7 szakra nyújtott be akkreditációs kérelmet. Folyamatban van az ezekre épülô mesterszakok kialakítására is. AZ INDÍTOTT KÉPZÉSEK LEÍRÁSAI A bolognai folyamat eredményeként a korábbi „közgazdaságtan” képzési terület „gazdaságtudományok” új néven két képzési ágra vált szét: közgazdasági és üzleti ágakra. Mindennek köszönhetôen a korábban leginkább gyakorlat-orientáltnak tartott és egyben legnagyobb közgazdász szaknak, a gazdálkodási szaknak több „utódja” lett: a közgazdasági ágon elsôsorban az alkalmazott közgazdaságtan, míg az üzletin a gazdálkodási és menedzsment szak. Ugyanezt tükrözi tovább a nálunk is gyûjtôszakként mûködô gazdálkodási szakos közgazdász szak átalakulása. Egyetemünkön ez is e két ágon, illetve több szakon folytatódik.
42
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar A BME-n folyó közgazdasági, menedzsment és szervezéstudományi képzések mindenkor a gazdasági és az ipari szféra felmérésével kerültek bevezetésre. Az Egyetem, illetve a Kar a Társadalmi Szenátus tagjainak, a vállalati kapcsolatok képviselôinek és a kutatási együttmûködésben résztvevô partnereinek véleményét mindig kikérte a képzések és a szakirányok indításakor. Az Ipari Nyílt Nap rendezvényei és több kari fórum keretében erre további rendszeres lehetôség nyílott. Ugyanezt a konzultatív véleményformálást a Kar az új gazdaságtudományi alapszakok indításakor is megtette és megállapította, hogy a mûegyetemi gazdaságtudományi és menedzsmenttudományi képzés – amely a reálszféra igényeit erôsen figyelembe veszi és rendelkezik mûszaki tartalmakkal is – eladhatónak és piacképesnek bizonyul hosszabb távon is. Gazdaságtudományi képzési területen induló képzések Alkalmazott közgazdaságtan alapszak A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik alapvetô mikro- és makrogazdasági, ágazati és funkcionális közgazdasági ismeretek birtokában képesek a gazdasági intézményrendszer különbözô területein és szintjei közgazdasági elemzô munkára, önálló munka elvégzésére a döntés-elôkészítô, döntés-elemzô feladatok megoldásában, továbbá kellô mélységû elméleti ismeretekkel rendelkeznek a gazdaságtudományi képzés második ciklusban történô folytatásához. Az alapfokozat birtokában a végzettek ismerik: – a gazdasági fogalmakat, összefüggéseket és elemzési módszereket, – a gazdálkodás különbözô területeinek alapvetô elveit és eszközeit, – a gazdasági kapcsolatok és intézmények rendszerét, mûködésük elveit és folyamatait, – a gazdasági erôforrásokkal való gazdálkodás, valamint a gazdasági szervezés és irányítás alapelveit és módszereit, – a nemzetközi gazdaság mûködésének törvényszerûségeit, benne kiemelten az EU mûködési rendszerét és politikáit. Gazdálkodási és menedzsment alapszak A képzés célja a közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismere-
43
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar tek, készségek kialakítása, valamint ezek gyakorlat-orientált alkalmazásának kidolgozása. Felkészítés a gazdasági életben való részvételre és elôkészítés a mesterképzésre. Az alapfokozat birtokában a gazdálkodási és menedzsment szakon végzettek ismerik: – a gazdálkodás alapfogalmait, fô összefüggéseit, a gazdálkodásra ható tényezôket és azok befolyásolására használatos módszereket – az erôforrásokkal, termelési tényezôkkel való gazdálkodás irányelveit, tervezési, elemzési, értékelési, lebonyolítási eszközeit, módszereit – a gazdálkodási folyamatok irányításának, szervezésének és mûködtetésének alapelveit és módszereit – a szervezetek és intézmények létrehozására, struktúrájuk, szervezeti magatartásuk kialakítására és változtatására vonatkozó alapelveket és módszereket. Mûszaki képzési területen induló képzés: Mûszaki menedzser alapszak A képzés célja gazdálkodási mérnökök képzése, akik megfelelô természettudományi, mûszaki tudományi, gazdálkodási és szervezéstudományi ismeretekkel rendelkeznek a termékek és szolgáltatások anyagi, informatikai, pénzügyi és humán folyamatai integrált megoldásához, továbbá kellô mélységû elméleti ismeretekkel a képzés második ciklusban történô folytatásához. A gazdálkodási mérnökök ismerik: – a mûszaki és menedzsment terület alapfogalmait és fô összefüggéseit, – a termelési, szolgáltató folyamatok reál, humán, illetve gazdasági és társadalmi összefüggéseit, – a szervezetek mûködési elveit, – a szervezetekben a mûszaki, gazdasági és menedzsment jellegû tevékenységeket, azok összefüggéseit, – termelô és szolgáltató vállalkozások alapításához és menedzseléséhez szükséges ismereteket, – a kapcsolódó tudományok (pl. szociológia, pszichológia, jog) és a mûszaki- és me-
44
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar nedzsment tudományok határterületeinek elveit és hasznosítható eredményeit, – a környezetvédelem, munkavédelem, minôségügy, iparjogvédelem, valamint a fogyasztóvédelem követelményeit. A társadalomtudományi képzési területen induló képzés: Kommunikáció és médiatudomány alapszak A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a társadalmat mûködtetô kommunikációs rendszereket, a társadalmi kommunikációt, valamint a kommunikáció és a média fontosabb intézményeit. Megszerzett tudásuk birtokában képesek a társadalmi kommunikáció alapvetô intézményeiben kommunikációs munka végzésére. A végzettek kellô mélységû elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban, mesterképzésben történô folytatásához. Az alapfokozat birtokában a kommunikátorok alkalmasak: – információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmai közönségnek idegen nyelven és a prezentáció legújabb eszközeivel hatékonyan kommunikálni; – az információk kritikus elemzésére és feldolgozására, az elemzés során felmerülô problémák megoldására; – rendelkeznek együttmûködô, kezdeményezô, kapcsolatteremtô képességgel, kommunikációs készséggel, önismerettel, kritikai önreflexióval, felelôsségtudattal, hatékony és sikerorientált gondolkodással. A 2007/2008. tanévben a Kar további képzések indítását tervezi. Elfogadásra nyújtotta be az alábbi BSc képzések dokumentációját: – kereskedelem és marketing alapszak – nemzetközi gazdálkodási alapszak. Párhuzamos képzési ajánlat – okleveles mérnöktanár a mérnöki alaptanulmányokkal együtt – szakfordító és tolmácsképzés az alaptanulmányokkal együtt
45
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar TERVEZETT MSC SZAKOK – VÉGZÉS UTÁNI TOVÁBBTANULÁSI LEHETÔSÉGEK A szakmai konszenzus szerint az alábbi mesterszakok indítására kerül sor, melyeken a közgazdasági és üzleti ág szakjain végzettek folytathatják tanulmányaikat: – gazdaság-matematikai elemzô, – közgazdasági elemzô, – menedzsment, – üzletviteli (Business Administration), – pénzügyi és számviteli, – nemzetközi gazdálkodás és marketing, – médiatervezô. Szakirányú továbbképzések A BME GTK-n 13 szakirányú továbbképzési szakon folyik továbbképzés a kar által mûvelt gazdaság-, menedzsment- és szervezéstudományi, valamint más egyéb társadalomtudományi területeken. Ezekre a képzésekre csak az elôírt szakirányú fôiskolai és/vagy egyetemi diplomával rendelkezôk jelentkezhetnek. Ez a képzési kínálat megtekinthetô a kar honlapján: www.gtk.bme.hu illetve az OM-OFI által megjelentetett tájékoztató kiadványban. A képzést végzettek tevékenységi köre A végzett közgazdászok és mûszaki menedzserek a vállalati, az üzleti, a pénzügyi szféra és a vállalkozások területén helyezkedhetnek el, ahol gazdasági, szervezési és menedzselési feladatokat láthatnak el különféle irányítói, vezetôi szinteken. Komplex ismereteik alapján mind a gazdasági életben, mind pedig a közigazgatás, államigazgatás különbözô szintjein is lehetôség nyílik az elhelyezkedésre, sôt kellô nyelvi felkészültség birtokában a nemzetközi munkaerôpiacon is versenyképesek lehetnek a végzett hallgatók. A kommunikáció, médiatudomány alapszakon végzettek képesek a kommunikáció és média intézményeiben szakmai tudásuknak megfelelô munkakörök, feladatok továbbá közvetítô-társadalmi segítôk, mediátorok, PR szakemberek tevékenységének ellátására. A KÉPZÉSEK OKTATÁSI RENDSZERE Az induló szakokon a képzés kredit rendszerben folyik. A képzési idô az Alkalmazott közgazdaságtan alapszakon 6 félév (180 kredit), a Gazdálkodási és menedzsment alapszakon 6 félév + összefüggô, többlet 30 kreditpont értékû szakmai gyakorlat (180+30 kredit). A
46
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Mûszaki menedzser alapszakon a képzési idô 7 félév, amelyhez összefüggô szakmai gyakorlat tartozik (210 kredit). A szakokon belül nincsenek speciális szakirányok, modulok. A spediális szakmai érdeklôdés a projektfeladatok keretében kezelhetô. A képzés keretében a kötelezô tárgyak mellett meghatározott tantárgycsoportból kötelezôen választható, illetôleg szabadon választható tárgyak szerepelnek. Kritériumtárgyként szerepel a tantervekben a szakdolgozat, az idegen nyelv (5 félév) és a testnevelés (4 félév). FELVÉTELI SAJÁTOSSÁGOK A KARON: Az Alkalmazott közgazdaságtan és a Gazdálkodási és menedzsment alapszakok a Gazdaságtudományi képzési területhez tartoznak, a Mûszaki menedzser alapszak a mûszaki képzési területhez. A hatályban lévô felvételi jogszabályok figyelembe vételével a jelentkezésre vonatkozó általános elôírások mellett a Gazdaságtudományi képzési területre (Alkalmazott közgazdaságtan, Gazdálkodási és menedzsment alapszak) az alábbi sajátos feltételek vonatkoznak: – Érettségi vizsgatárgyak: gazdasági ismeretek vagy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy matematika vagy történelem, vagy szakmai elôkészítô tárgy – A képzési területen választható szakmai elôkészítô tárgyak: közgazdasági alapismeretek, közgazdasági-marketing alapismeretek, vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek. – Két középszintû érettségi vizsgatárgyat kell választani a jelentkezônek, de abból csak egy lehet nyelv. A mûszaki képzési területen (mûszaki menedzser alapszak) az általános felvételi feltételek mellett: – Érettségi vizsgatárgyak: matematika kötelezô és biológia vagy fizika vagy informatika vagy kémia vagy szakmai elôkészítô tárgy. – A mûszaki képzési területre vonatkozó általános feltételek mellett választható még a gazdasági ismeretek vagy a közgazdasági alapismeretek vagy a közgazdasági-marketing alapismeretek érettségi tárgy is. A társadalomtudományi képzési területen Kommunikáció és médiatudomány alapszakon
47
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar – Egy középszintû érettségi tárgy választása: magyar vagy matematika vagy társadalomismeret vagy történelem vagy idegen nyelv vagy szakmai elôkészítô tárgy. – A szakmai elôkészítô tárgy: mûvelôdési és kommunikációs alapismeretek, szociális alapismeretek. A KÜLÖNFÉLE JUTTATÁSBAN RÉSZESÜLÔK KÖRE * A 2004/2005. tanév ôszi félévében a karon az igénylôk • 69,86 %-a részesült kollégiumi elhelyezésben, • 77,03 %-a részesült lakhatási támogatásban, • 78,94 %-a szociális támogatásban. A 2004/2005. tanév tavaszi félévében a karon a jogosultak • 54,40 %-a részesült tanulmányi ösztöndíjban, • 97,35 %-a részesült tankönyv- és jegyzettámogatásban. A VÉGZETTEK KARRÓL, KÉPZÉSRÔL ALKOTOTT VÉLEMÉNYE ** A BME-n 2003-ban diplomát szerzett – 1-1,5 éves munkaerô-piaci tapasztalattal rendelkezô – szakemberek körében végzett felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a karon végzettek: • 38,49 %-a a mérnöki szemlélet és gondolkodásmód átadását, 16,91 %-a a képzés által nyújtott szakmai ismereteken túlmutató ismereteket tartja az egyetemi képzés legnagyobb erôsségének. • 2005. február havi bruttó átlagkeresete 240.562 Ft, szórása 71.684 Ft volt. * A Kari Hallgatói Képviselet adatszolgáltatása alapján ** A BME-n 2003-ban végzettek körében készített A BME friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei felmérés alapján
48
Gépészmérnöki Kar GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR – GPK
A KAR MÚLTJA A Gépészmérnöki Kar a mérnökképzés szakosodása során az 1871/72. tanévben fogadta elsô hallgatóit, így a hazai gépészmérnök oktatás 135 éves múltra tekint vissza. Az eltelt idôszak alatt a magyar mûszaki kultúra számos kiemelkedô személyisége nevelkedett és oktatott a Gépészmérnöki Karon (Bánki Donát, Kármán Tódor, Pattantyús-Ábrahám Géza, Zipernowsky Károly stb.). Elôdeink szellemi örökségére alapozva jelenlegi oktatásunk célja, hogy a Gépészmérnöki Kar önállóan gondolkodó, kreatív mérnököket bocsásson ki, akik a gépészmérnöki pálya bármely területén képesek megállni a helyüket. AZ INDULÓ KÉPZÉSEK LEÍRÁSA Gépészmérnöki alapszak Végzettségi szint: BSc Képzési idô: 7 félév A képzés célja: Olyan gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére illetôleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a mûszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására, továbbá kellô mélységû elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történô folytatásához. Szakirányok: – anyagtechnológia, – épületgépész, – folyamattechnika, – gépészeti fejlesztô, – gépgyártástechnológia, – géptervezés.
49
Gépészmérnöki Kar Az elsajátítandó szakmai kompetenciák: – Gépelemek, gépek, készülékek, berendezések, szerkezetek konstrukciós tervezése, szerkesztése. – Gép- és fém- és/vagy polimer szerkezetek és ezek elemei gyártásának, szereléstechnológiájának kidolgozása, irányítása. – Gépészeti technológiai folyamatok irányítása, gépi berendezések kiszolgálásának szervezése. – Környezetbarát technológiák alkalmazása, mesterséges ipari környezet kialakítása, környezetvédelmi technikai eszközök tervezése, gyártása, környezetvédelmi feladatok mûszaki irányítása. – Épületgépészeti berendezések tervezése, kivitelezések elôkészítése, szervezése és irányítása. – Hô- és áramlástechnikai, vegyipari folyamatok tervezése, kivitelezése, felügyelete és irányítása. Végzés utáni továbbtanulási lehetôségek: – A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki, Villamosmérnöki és Informatikai, Közlekedésmérnöki, Gazdaság- és Társadalomtudományi, Természettudományi Karán, – A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki valamint az Anyag- és Kohómérnöki Karán, – A Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán, induló mesterszakok bármelyikén továbbtanulhat. TERVEZETT MSC SZAKOK A Gépészmérnöki Kar minden tanszéke kíván mesterkurzust indítani, a szakterületek: anyagtudomány és technológia, áramlástan, energetikai gépek és rendszerek, épületgépészet, hidrodinamikai rendszerek, mechatronika, optika, mûszertechnika, gépészeti informatika, gépszerkezettan, gépelemek, terméktervezés, mezôgazdasági gépek, gépgyártástechnológia, mûszaki mechanikai, polimertechnika, vegyipari és élelmiszeripari gépek. A BME GPK tervezi a fentebb felsorolt hat területen MSc képzés indítását, a szakmai ismeretek elmélyítése céljából.
50
Gépészmérnöki Kar A KÜLÖNFÉLE JUTTATÁSBAN RÉSZESÜLÔK KÖRE * A 2004/2005. tanév ôszi félévében a karon az igénylôk • 78,01 %-a részesült kollégiumi elhelyezésben, • 54,04 %-a részesült lakhatási támogatásban, • 37,48 %-a szociális támogatásban. A 2004/2005. tanév tavaszi félévében a karon a jogosultak • 51,19 %-a részesült tanulmányi ösztöndíjban, • 97,42 %-a részesült tankönyv- és jegyzettámogatásban. A VÉGZETTEK KARRÓL, KÉPZÉSRÔL ALKOTOTT VÉLEMÉNYE ** A BME-n 2003-ban diplomát szerzett – 1-1,5 éves munkaerô-piaci tapasztalattal rendelkezô – szakemberek körében végzett felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a karon végzettek: • 79,23 %-a a mérnöki szemlélet és gondolkodásmód átadását, 9,86 %-a a képzés által nyújtott erôs elméleti alapokat tartja az egyetemi képzés legnagyobb erôsségének. • 2005. február havi bruttó átlagkeresete 217.931 Ft, szórása 88.600 Ft volt. * A Kari Hallgatói Képviselet adatszolgáltatása alapján ** A BME-n 2003-ban végzettek körében készített A BME friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei felmérés alapján Energetikai mérnöki alapszak Végzettségi szint: BSc Képzési idô: 7 félév A képzés célja: Olyan energetikai mérnökök képzése, akik a szakterület gyakorlati mûveléséhez szükséges általános mûveltség, szakmai, informatikai és nyelvi ismeretek birtokában, kellô gyakorlat megszerzése után alkalmassá válnak a nemzetgazdaság, ezen belül a települések, üzemek, intézmények és a lakosság biztonságos és gazdaságos energiaellátását tervezni, megvalósítani és üzemeltetni: – a primer-energiahordozók ellátása: a szénés szénhidrogén-technológiák, az atomenergia-hasznosítás, a megújuló energia-, a hulladékenergia-hasznosítás, – a villamosenergia-ellátás és a hôellátás,
51
Gépészmérnöki Kar – az energiaátalakítás, -szállítás és -felhasználás, – a vezetékes és az egyedi energiaellátás, – az ipari és a mezôgazdasági energotechnológiák, – épületek, létesítmények energiaellátása és felhasználása, – a tervezés, a létesítés és az üzemeltetés, a karbantartás, – a mûszaki, a gazdasági és a környezetvédelmi követelmények érvényesítése szakterületeken, továbbá a kellô elméleti megalapozás révén alkalmasak lesznek a képzés második ciklusában (mesterképzésben) való eredményes résztvételre. Szakirányok: – hôenergetika, – villamos energetika, – atomenergetika, – épületenergetika. Elsajátítandó szakmai kompetenciák (kapcsolódva a szakirányokhoz) – Mérnöki tevékenységhez kapcsolódó tárgyalási és vezetôi ismeretek alkalmazása. – Alapvetô energiagazdálkodási, vállalkozási és szervezési ismeretek. – Informatikai eszközök alkalmazásával mûszaki tervezés és dokumentáció készítése. – Energetikai technológiák elemzése, tervezése, kivitelezése, üzemeltetése. – Megszerzett tudása birtokában képes legyen további tanulásra, ismeretei bôvítésére. – Energiaforrások és energiahordozók felhasználásának ismerete. – Energetikai gépek, berendezések és technológiák ismerete. – Villamos, hô- és atomenergetikai mérési módszerek ismerete és alkalmazása. – Rendszer- és irányítástechnikai ismeretek alkalmazása az energetikai technológiai folyamatok területén. – Energetikai vonatkozású környezetvédelmi technológiák ismerete. – Alapvetô munkavédelmi és minôségbiztosítási követelmények ismerete.
52
Gépészmérnöki Kar Végzés utáni továbbtanulási lehetôségek Az alapszakra épülô mesterszak(ok) kidolgozása jelenleg folyik, külön-külön mester szintû energetikai mérnökképzés indul a hôenergetikai, villamosenergetikai, atomenergetikai és épületenergetikai szakokon. Emellett a végzettek – a szakirányuktól függôen – gépész- és villamosmérnök mesterszintû szakokon is folytathatják tanulmányaikat. Ipari termék- és formatervezôi alapszak Végzettségi szint: BSc Képzési idô: 7 félév A képzés célja: Olyan mérnökök képzése, akik ipari termékek tervezése, gyártása és forgalmazása területén: – rugalmasan és hatékonyan tudnak reagálni a piacgazdaság kihívásaira, elsôsorban a kisés középvállalatok keretein belül, – mûszaki, esztétikai, humán, valamint gazdasági ismereteik és készségeik birtokában a termékfejlesztés valamennyi fázisában képesek a viszonylag önálló, alkotó munkára, – szervezô és irányító tevékenységükkel képesek a termékfejlesztés innovációs folyamatát, a termékfejlesztéshez szükséges tárgyi, szervezeti és emberi erôforrásokat, illetve a termék életpálya egyes ciklusait menedzselni. – termékek, szolgáltatások és rendszerek formába öntése oly módon, amely kifejezi összetettségét és koherens azzal. Szakirányok A terméktervezés szakirányban a képzés középpontjában az „Integrált terméktervezési, fejlesztési feladatok, gyakorlatok (projektek)” állnak. Ezek a gazdasági és szakmai ismeretekre épülnek és a tantervhez igazodva azok folyamatos integrálását és gyakorlati alkalmazás szintû elsajátítását szolgálják. A tárgy legfontosabb sajátossága a „learning by doing” elv, amely a termékfejlesztéshez szükséges készségek kialakítását és fejlesztését szolgálja oly módon, hogy a diákok elkészítik terveik prototípusát vagy modelljét. A termékmenedzsment szakirány ismeretanyaga a korábban megszerzett gazdasági, menedzsment, marketing és ergonómiai alapismeretekre építve elmélyíti a diákok tudását a termékfejlesztés emberi és szervezeti
53
Gépészmérnöki Kar vonatkozásaiban. Továbbá a tantermi és terepgyakorlatok, valamint az integrált terméktervezési, fejlesztési projektek keretében fejleszti azokat a készségeket, amelyek nélkülözhetetlenek vállalati környezetben a termékfejlesztés sikeres menedzseléséhez, a termék- felhasználói információk (interakciók) helyes értelmezéséhez, illetve amelyek célszerû alkalmazásával növelhetô a termékek piaci versenyképessége. A formatervezés szakirány ismeretei és gyakorlatai hatékonyan támogatják az integrált terméktervezési, fejlesztési projekt feladatok esztétikai, formai megoldásait. Az alapszak által nyújtott szakmai kompetenciák – Képesek hatékonyan használni a bevett elemzési, szintetizálási, tervezési és felmérési technikákat. – Szakterületükön folyó munka koncepcióját megértik komplex és elôre kiszámíthatatlan környezetben és rendelkeznek az adott munka sajátos aspektusai leírásához és az arról szóló véleményalkotáshoz szükséges képességgel. – Képesek a tanult módszerek és technikák alkalmazására ismereteik és megértésük felülvizsgálatához, megszilárdításához, kiterjesztéséhez és alkalmazásához. – Képesek projektek kezdeményezésére és kivitelezésére team munkában, elsôsorban multidiszciplináris környezetben. – Képesek információk, elképzelések, problémák és megoldások átadására szakértôi és nem-szakértôi közönség számára, nemzetközi környezetben is. – Megszerzett tudásuk birtokában képesek további, magasabb szintû (pl.: MSc) tanulmányokra, ismereteik bôvítésére. – Képesek viszonylag átfogó szinten termékeket tervezni, figyelembe véve az esztétikai, használati, piaci, idôtállósági, üzembiztonsági és kivitelezhetôségi szempontokat. – Képesek a tárgyat konkretizálni, dokumentálni, vizualizálni és bemutatni. – Képesek egy tervezési projektet összeállítani (tervezés, feladatok elosztása, team-munka, együttmûködés, stb.).
54
Gépészmérnöki Kar Végzés utáni továbbtanulási lehetôségek Az alapdiplomával rendelkezôk MSc képzésen folytathatják tanulmányaikat. Továbblépésre nyújtanak lehetôséget pl.: az ipari termékfejlesztô mérnök MSc; termék és környezet design MSc; termékmenedzser MSc szakok. Mechatronikai mérnöki alapszak Végzettségi szint: BSc Képzési idô: 7 félév A képzés célja: Olyan mérnökök képzése, akik képesek a mechatronika nemzetközileg elfogadott definíciója szerint a gépészet, az elektronika/elektrotechnika és az informatika tudományterületeinek egymást segítô integrációja révén komplex termékeket és gyártórendszereket tervezni és üzemeltetni. Tipikus mechatronikai termék például a videokamera, vagy egy integrált gyártócella. Szakirányok: – mechatronikai berendezések tervezése szakirány – Témakörök: integrált számítógépes tervezô rendszerek (iCAD), összetett, mechanikai, villamos, pneumatikus, hidraulikus rendszerek szabályozása. Ilyen pl. az elektronikus szabályozású szervo-pneumatikus pozicionáló, vagy CD-olvasó fej mechanikai-elektronikaioptikai tervezése. – integrated engineering szakirány (a képzés a szakirányban angol nyelven folyik) – Témakörök: mikroelektronika, mikrovezérlôk alkalmazása, teljesítmény elektronika, mozgásszabályozások, szabályozott villamos hajtások. – termelési rendszerek mechatronikája szakirány – Témakörök: szerszámgépek, a gyártásautomatizálás berendezései, robotok, manipulátorok, szerelô készülékek. Komoly hangsúlyt kap a számítógépes tervezés és gyártás (CAD/CAM), valamint a CNC programozás (számjegy-vezérlésû gyártóberendezések). – gépészeti modellezés szakirány – Témakörök: nemlineáris rezgések, a hô és áramlástani folyamatok szimulációja, a mechatronikai elemek hô és áramlástana, robotok mechanikája.
55
Gépészmérnöki Kar – optomechatronika szakirány – Témakörök: finommechanika, mûszertechnika precíziós és mikrotechnológiák, elektronikai technológia, optomechatronika, optikai digitális tárolók, alkalmazott lézertechnika, színtechnika, mesterséges intelligencia alapjai. – biomechatronika szakirány – Témakörök: orvostechnikai anyagok, gyógyászati szerszámok és eszközök, orvosi optikai mûszerek, biomechanika, polimerek orvostechnikai alkalmazása, orvosi mûszer és méréstechnika, orvosi lézertechnika, mechatronikai elvû orvosi mûszerek Elsajátítandó szakmai kompetenciák A mechatronika nem egyszerûen csak egy új tudományterület, hanem mérnöki szemléletmód. Ez egy kiemelten mûvelt szakterület mellett feltételezi a másik kettô alkalmazási szintû ismeretét is. A továbbtanulási lehetôségek, az MSc képzés tervezett szakjai: A BME GÉK tervezi a fentebb felsorolt hat területen MSc képzés indítását, a szakmai ismeretek elmélyítése céljából.
56
Közlekedésmérnöki Kar KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR – KSK
A KAR MÚLTJA A Közlekedésmérnöki Kar a közlekedési folyamatok és a jármûüzemeltetés tervezésére, szervezésére, irányítására, valamint a kapcsolódó komplex technikai feltételek biztosítására 1951. óta képez okleveles mérnököket. A közlekedésmérnök képzés ekkor és ezekkel a célkitûzésekkel indult Szegeden a Közlekedési Mûszaki Egyetem megalapításával. 1953-ban az egyetem Szolnokra került, 1955-ben pedig a Budapesti Építôipari és Közlekedési Mûszaki Egyetem (ÉKME) harmadik karaként sorolták be, aminek eredményeként a Kar 1957-ben végleg Budapestre költözött. Mai státusát a Budapesti Építôipari és Közlekedési Mûszaki Egyetem és a Budapesti Mûszaki Egyetem 1967-ben történt egyesítésekor nyerte el, és ma már, a kor követelményeinek megfelelôen, a közlekedés, a szállítás, valamint a közlekedési eszközöket, az anyagmozgató gépeket és az építôipari gépeket gyártó és javító ipar feladatainak ellátására képez okleveles mérnököket. A 2006/2007. tanévtôl a Közlekedésmérnöki Karon az új rendszerû, lineáris képzés elsô lépcsôjeként indul képzés a közlekedésmérnöki alapszakon (BSc.). E komplex szak keretében a közlekedéssel, szállítással és gépesítéssel kapcsolatos ismeretek elsajátítására van lehetôség, beleértve a felsorolt területeken megvalósuló folyamatokkal kapcsolatos ismereteket, és a folyamatokat megvalósító gépekkel, berendezésekkel (jármûvekkel és mobil gépekkel) kapcsolatos ismereteket is.
57
Közlekedésmérnöki Kar AZ INDULÓ KÉPZÉSEK LEÍRÁSA Közlekedésmérnöki alapszak Végzettségi szint: BSc Képzési idô: 7 félév A képzés célja: Ennek megfelelôen a képzés célja olyan komplex tudással rendelkezô közlekedésmérnökök képzése, akik alkalmasak közlekedési-, szállítási- és logisztikai folyamatok tervezésére, elôkészítésére, mûködtetésére és irányítására, a kapcsolódó igazgatási és hatósági feladatok ellátására, valamint ezen folyamatok eszközeinek (jármûveknek és mobilgépeknek) kiválasztásával, üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátására, beleértve az infrastruktúra, valamint az irányítási- és informatikai rendszer elemeit is. A megszerzett ismeretek birtokában alkalmassá válhatnak a képzés második ciklusban (MSc) történô folytatására. Az alapszak által nyújtott szakmai kompetenciák: Alapfokozatú (BSc) végzettségû közlekedésmérnökök - a várható szakirányokat és ágazatokat is figyelembe véve - képesek: – a közlekedési, szállítási-logisztikai igények felismerésére, az összefüggések meghatározására, – a közlekedési, szállítási-logisztikai folyamatok megismerésére, a folyamatok lebonyolítására, a lebonyolítás technikai megvalósítására, – a közlekedési, szállítási-logisztikai rendszer funkciójának megfelelô folyamat megtervezésére, a technikai elemek megválasztására, a rendszer mûködésének menedzselésére, – a folyamatot kiszolgáló jármûvek és mobil gépek üzemeltetésére, fenntartására, az irányítórendszerek mûködtetésére, a környezeti szempontok figyelembevételére, – tervezôi-, szervezôi-, irányítási-, üzemeltetési feladatok ellátására, – hatósági és marketing tevékenység végzésére. A szakirányú, fôiskolai oklevéllel rendelkezôk részére meghirdetett kiegészítô alapképzés (mely nappali és levelezô formában is folyik) még a „hagyományos”, 5 éves, okleveles mérnökképzésre épül, és a „régi” keretek között folyik, a kifutó 5 éves képzéssel összekap-
58
Közlekedésmérnöki Kar csolódva. A felvétel közlekedésmérnöki szakra történik, de - a fôiskolai elôképzettségtôl függôen – a tanulmányok gépészmérnöki (jármûvek és mobilgépek) szakon is folytathatók. Mit és hogyan oktatunk? A képzés kredit-rendszerben folyik. A képzettség megszerzéséhez a tantervben meghatározott tantárgyak elsajátításával 210 kreditpontot kell összegyûjteni, melyek közül 132 kreditpont mennyiségû tantárgy kötelezô tantárgy, a fennmaradó 78 kreditpontnyi tantárgy pedig valamilyen formában választáshoz kötôdik. A képzés rövid tematikájaként a tantárgyai a következôk: Természettudományos alapismeretek: 50 kreditpont Matematika, Mechanika, Fizika, Mûszaki kémia, Hô- és áramlástan, Elektrotechnika - elektronika, Anyagismeret; Gazdasági- és humán ismeretek: 20 kreditpont Mikro- és makroökonómia, Menedzsment és vállalkozási ismeretek, Üzleti jog, Munkavédelem, valamint további választható gazdasági- és humán tantárgyak; Szakmai törzsanyag: 70 kreditpont Általános jármûgéptan, közlekedési rendszerek, Jármûrendszerek, Logisztikai rendszerek, Üzemi szállítási rendszerek, Közlekedési pályák, Számítástechnika, Mûszaki ábrázolás, Jármûszerkezeti anyagok és megmunkálások, Jármû- és hajtáselemek, Irányítástechnika, Közlekedési technológia, Jármûdinamika és hajtástechnika, Közlekedésstatisztika, Közlekedési automatika, Üzemszervezés, Jármûgyártás, fenntartás, Közlekedés gazdaságtan, Vázszerkezetek. A tanterv a fentieken kívül lehetôséget nyújt nyelvi tanulmányok végzésére, és 4 féléven keresztül a testnevelésben való részvételre. A képzés része a 4 hetes szakmai gyakorlat teljesítése is. Ez utóbbiak, valamint valamelyik idegen nyelvbôl legalább középfokú, államilag elismert, legalább A vagy B típusú, ill. azzal egyenértékû nyelvvizsga megléte az alapdiploma megszerzésének feltétele. Az oktatás moduláris szerkezetû tanterv keretében folyik. Az ún. alapozó képzés (alapmodul) végighúzódik a teljes képzési idôszakon (7 félév), az elsô három félé-
59
Közlekedésmérnöki Kar vet teljesen kitöltve, majd egyre csökkenô mértékben. Viszonylag sok kötöttséget tartalmaz, ennek tantárgyait a Kar valamennyi hallgatója együtt hallgatja, és ezek elsajátítása biztosítja a mérnöki gondolkodás természettudományos megalapozását, valamint a szakmai alapismeretek megszerzését. A 4. félévtôl szakirányokban specializálódik a képzés (szakirány modul), majd ezeken belül, az 5. félévtôl számos szakmai blokk jelenik meg választási kínálatként. Szakirányok: A közlekedésmérnöki BSc szakon a következô három szakirányban specializálódik a képzés a tanterv 4. félévétôl kezdôdôen: Közlekedési folyamatok szakirány: A személy- és áruszállítási igények feltárása, ezen rendszerek jellemzô tulajdonságai, jármûtechnikai és irányítástechnikai kapcsolatai, valamint menedzselése. A szakirányon belül választható szakmai blokkok: Közúti közlekedés, Vasúti közlekedés, Légiközlekedés, Viziközlekedés. Logisztika szakirány: Az anyagmozgató rendszerek, raktározási rendszerek és áruszállítási rendszerek jellemzése, gépekkel, eszközökkel, irányítástechnikával való kapcsolata, valamint a rendszer menedzselése, figyelemmel a minôségbiztosítás követelményeire. A szakirányon belül választható szakmai blokkok: Logisztikai folyamatok szervezése, Szállítmányozás, Üzemi logisztika. Jármûtechnika (jármûvek és mobilgépek) szakirány: A jármûvek és mobil gépek fôbb jellemzôinek megismerése, a pályajellemzôk és a pálya-jármû kapcsolatok, valamint az irányító rendszerek együttese, figyelemmel az üzemeltetési és fenntartási feladatokra. A szakirányon belül választható szakmai blokkok: Gépjármûvek, Vasúti jármûvek, Repülôgépek, Hajók, Építôipari mobil gépek, Jármûgyártó. Karunk természetesen mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több, jó tanulmányi eredményt elért és idegen nyelvet jól ismerô felsôbb éves hallgatója vehessen részt külföldi tanulmányutakon, illetve ösztöndíjak elnyerésével külföldi mûszaki egyetemeken történô részképzésben.
60
Közlekedésmérnöki Kar Mintatantervek: A Mintatanterv a www.kozlek.bme.hu
kari
honlapon
érhetô
el:
KARUNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A Közlekedésmérnöki Kar a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyolc karának egyike, amely az egyetemen belül külön igazgatási szervezettel rendelkezik. A kart az állományába tartozó oktatók, kutatók, alkalmazottak és a hallgatók együttesen alkotják. A Kar vezetôje a dékán, aki megosztja munkáját helyetteseivel. ôk a nemzetközi, oktatási, gazdasági illetve tudományos ügyek intézésével foglalkoznak. A Kar Tanszékekbôl áll, amelyek az egyes szakterületek szerint specializálódtak. Talán érdekes itt megemlíteni karunk tanszékeit, hiszen már a nevük is sokat elárul a karunkon folyó oktatási és kutatási tevékenységrôl: Építôgépek, Anyagmozgatógépek és Üzemi Logisztika Tanszék Gépjármûvek Tanszék Jármûelemek és Hajtások Tanszék Jármûgyártás és -javítás Tanszék Jármûváz- és Könnyûszerkezetek Tanszék Közlekedésautomatikai Tanszék Közlekedésgazdasági Tanszék Közlekedésüzemi Tanszék Repülôgépek- és Hajók Tanszék Vasúti Jármûvek Tanszék Természetesen karunk hallgatóinak oktatásában más karok, közös egyetemi intézetek és tanszékek is részt vesznek, hiszen egyes tárgyakat, (mint például a matematika, kémia, idegen nyelvek, társadalom- és gazdaságtudományi tárgyak, illetve testnevelés) nem a fenti kari tanszékek oktatnak. A tanszékek közvetlen kapcsolatban állnak a hallgatókkal, és természetesen folyamatosan tájékoztatják ôket a tanulmányaikkal kapcsolatos teendôikrôl és lehetôségeikrôl. A jó képességû, érdeklôdô hallgatóknak arra is lehetôsége nyílik, hogy közvetlenül bekapcsolódjanak a tanszékeken folyó tudományos kutatómunkába, például tudományos diákköri tevékenység keretében. Karunk hallgatói az elmúlt években számos országos pályázaton értek el kiváló eredményeket.
61
Közlekedésmérnöki Kar TERVEZETT MSC SZAKOK: A közlekedésmérnöki alapdiplomával rendelkezôk számára a Kar három mesterszakon (MSc) kínál további, 4 féléves képzést. Ezek: a Közlekedésmérnöki mester szak, a Logisztikai mérnöki mesterszak és a Jármûmér nöki mesterszak. A legjobb eredményeket elért végzett hallgatóknak az MSc diploma megszerzése után lehetôség nyílik a karunkon folyó doktorandus képzésbe történô bekapcsolódásra, és ennek keretében részt vehetnek a karunkra akkreditált Közlekedéstudományi, illetve a Multidiszciplináris Mûszaki Tudományok (Gépészeti Tudományok és Közlekedéstudományok) címû doktori iskolákban folyó képzésben, amely a hazai közlekedési és jármûtechnikai tudományos utánpótlás nevelésének egyik fô forrása. Karunk mindig is fontosnak tartotta a végzett okleveles mérnökök szervezett továbbképzését, és már régóta folytat gazdasági mérnökképzési és szakmérnök-képzési tevékenységet. A képzés a kor követelményeinek megfelelôen folyamatosan bôvül, a hagyományos jármûgépész, városi közlekedési, közlekedési rendszertechnikai és közlekedésbiztonsági mûszaki szakértôi szakokon túl a mûszaki diagnosztika, a karbantartás, a mérnöki menedzsment és logisztika területén is továbbléptünk új posztgraduális szakirányok beindításával. KOLLÉGIUM A karunkon tanuló vidéki hallgatók kollégiumi ellátást igényelhetnek. Jelenleg a Baross Gábor, valamint az Egyetem által bérelt külsô kollégiumban tudjuk a kari kollégistákat elhelyezni. Ezekben nemcsak a tanuláshoz, hanem a szabadidô eltöltéséhez is mindig segítséget kapnak a hallgatók, hiszen mûködnek itt például szakmai körök, és mindenki talál érdeklôdési körének megfelelô kulturális rendezvényeket is. A felvételivel kapcsolatban mindenképpen célszerû elolvasni a Felsôoktatási Felvételi Tájékoztató karunkra vonatkozó részeit. Ha valakinek kérdése merülne fel, vagy részletesebb tájékoztatást szeretne, bármely, karunkkal, vagy a nálunk folyó oktatással kapcsolatos kérdésre készséggel adnak felvilágosítást a Kar Dékáni Hivatalában, illetve a kar honlapján: www.kozlek.bme.hu .
62
Közlekedésmérnöki Kar A KÜLÖNFÉLE JUTTATÁSBAN RÉSZESÜLÔK KÖRE * A 2004/2005. tanév ôszi félévében a karon az igénylôk • 81,43 %-a részesült kollégiumi elhelyezésben, • 59,21 %-a részesült lakhatási támogatásban, A 2004/2005. tanév tavaszi félévében a karon a jogosultak • 51,74 %-a részesült tanulmányi ösztöndíjban, • 99,42 %-a részesült tankönyv- és jegyzettámogatásban. A VÉGZETTEK KARRÓL, KÉPZÉSRÔL ALKOTOTT VÉLEMÉNYE ** A BME-n 2003-ban diplomát szerzett – 1-1,5 éves munkaerô-piaci tapasztalattal rendelkezô – szakemberek körében végzett felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a karon végzettek: • 75,26 %-a a mérnöki szemlélet és gondolkodásmód átadását, 17,58 %-a a képzés által nyújtott erôs elméleti alapokat tartja az egyetemi képzés legnagyobb erôsségének. • 2005. február havi bruttó átlagkeresete 231.646 Ft, szórása 102.527 Ft volt. * A Kari Hallgatói Képviselet adatszolgáltatása alapján ** A BME-n 2003-ban végzettek körében készített A BME friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei felmérés alapján
63
Természettudományi Kar TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR – TTK
A KAR MÚLTJA A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kara 1998-ban jött létre, így az egyik legfiatalabb kar. Nem azok azonban az azt alkotó tanszékek és intézetek. A Fizika Tanszéket például az a Bay Zoltán hozta létre, aki 1946-ban elôször küldött radarjeleket a Holdra és fogta fel a visszaérkezô hullámokat. A mintegy 140 oktatót és tudományos kutatót foglalkoztató Kar a Fizikai, Matematika és a Nukleáris Technikai Intézetekbôl áll. A Fizikai Intézet, amely öt tanszékbôl áll, jelenleg a szilárdtest kutatás, koherens optikai kutatások, valamint egyéb alkalmazott fizikai kutatások egyik meghatározó hazai intézménye, melyben az elméleti jellegû kutatások is nagyon jelentôs szerepet játszanak. A Nukleáris Technikai Intézet keretében mûködik az ország egyetlen oktató atomreaktora, itt sajátíthatók el a magfolyamatokkal és azok irányításával kapcsolatos ismeretek. Az 1996-ban alakult Matematika Intézet az alkalmazott matematika hazai oktatásának, kutatásának egyik kiemelkedô mûhelye. AZ INDÍTOTT KÉPZÉSEK LEÍRÁSAI A nemzetközi gyakorlatnak megfelelôen a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is folyik fizikus és matematikus képzés. A mostanáig sikeresen mûködô ötéves mérnök-fizikus képzést 2006 szeptemberétôl felmenô rendszerben – az oktatási kormányzat többciklusú képzésre vonatkozó elôírásainak megfelelôen – a hároméves fizika alapképzési szak, illetve a késôbb arra épülô kétéves mérnök-fizikus mesterszak fogja felváltani. Ehhez hasonlóan, az ötéves matematikus képzést a hároméves matematika alapképzési szak, valamint a kétéves matematikus mesterszak helyettesíti 2006-tól. A mérnök-fizikus sza-
64
Természettudományi Kar kot és leendô jogutódjait a Fizikai Intézet és a Nukleáris Technikai Intézet gondozza, a matematikus szak és az ezt felváltó alap- és mesterszak pedig a Matematika Intézet irányítása alatt áll. A képzésekben részt vesznek továbbá a Gépészmérnöki Kar, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar, és a Vegyészmérnöki Kar egyes tanszékei, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának egyes oktatói is. Fizika alapszak Végzettségi szint: BSc Képzési idô: minimum 6 félév A képzés célja: A képzés alapozó része megfelel a nemzetközi gyakorlatban szokásos fizikus tanterveknek, sok tekintetben lényegesen meghaladja a fizikusképzés nemzeti minimumaként elismert követelményeket. A Fizikai és a Nukleáris Technikai Intézet kutatói és oktatói háttere számos területen – mint pl. alacsony hômérsékleti fizika, akusztooptika, holográfia, nukleáris oktató reaktor – egyedülálló lehetôségeket nyújt. Mit tanulnak a fizika alapképzési szak hallgatói? A fizikus alapvetô eszköze a matematika és a számítástechnika, ezért ezeken a területeken komoly tájékozottságra van szükség. A természettudományos alapokat a kísérleti és az elméleti fizika biztosítja, amihez már az elsô évtôl laboratóriumi gyakorlatok csatlakoznak. Mindezt további természettudományos és közismereti tárgyak egészítik ki. Ez az alapozó képzés hasonló az ország más egyetemein induló fizika szakokon elérhetôkhöz, a BME fizika alapképzési szakját a Mûegyetem nyújtotta speciális gyakorlati, mûszaki háttér különbözteti meg. A fizika alapszak a fizikus és alkalmazott fizika szakirányokban ad specializációs lehetôséget. A fizikus szakirány alapjául a BME bevált ötéves mérnök-fizikus képzése szolgált. Ennek megfelelôen ez az a szakirány, amely erôsebb elméleti alapozásával zökkenômentes rávezetést kínál az indítani kívánt mesterszakra, és ebben az irányban oldható meg a „tehetséggondozó” tevékenység beépítése is. Ugyanakkor az alkalmazott fizika szakirányban a képzés súlypontja eltolódik a gyakorlatorientáltabb tárgyak felé, elôsegítve ezzel a BSc diplomával történô azonnali elhelyezkedést. A két szak-
65
Természettudományi Kar irány tantárgyai az elsô két félévben közösek, majd a harmadik félévtôl fokozatosan válik szét az oktatott tananyag. Miért ajánljuk a Mûegyetemi fizikusképzést? A pályaválasztás során célszerû az egyéni érdeklôdést és a várható társadalmi igényeket egyaránt figyelembe venni. Gyorsan változó világunkban különösen nehéz elôre látni, hogy milyen speciális szaktudás lesz jól hasznosítható 5, 10 vagy 15 év múlva. Ha a diplomás szakemberek széles alapokon nyugvó, kiterjedten alkalmazható tudással rendelkeznek, könnyebb lesz a kihívásoknak megfelelniük. A fejlett országokban tág körben alkalmaznak fizikusokat, akik a természet- és a mûszaki tudományok alapját képezô fizika köré csoportosítva matematikát, számítástechnikát, méréstechnikát tanulnak és elsajátítják a problémamegoldás hatékony módszereit. A Mûegyetemen végzô fizikusok éppen ezekre a jól hasznosítható alapokra építve olyan szakemberekké válnak, akik a tudományos kutatás, a mûszaki fejlesztés vagy akár a gazdasági és az üzleti élet legkülönbözôbb területein megállják a helyüket. A fizikusok az új anyagok és technológiák kifejlesztésében úttörô szerepet játszanak azáltal, hogy a “hogyan” mellett mindig a “miért”-re is figyelnek. A modern üzemekben anyagtudományi és méréstechnikai tudásukat kamatoztatják, a környezetvédelemben a nukleáris folyamatokról és a komplex rendszerekrôl tanultakat hasznosítják, de modellalkotási és matematikai ismereteik akár a gazdasági folyamatok elemzésénél is bevethetôk. Örvendetes tény, hogy a multinacionális nagyvállalatok mellett egyre több, innovációval foglalkozó hazai kisvállalkozás keres fizikusokat. Eddig végzett hallgatóink itthon vagy az Európai Unióban jó állásokban tudtak elhelyezkedni, vagy a doktori képzés keretében tanulnak tovább. A 2006-tól induló kétszintû szerkezet rugalmasabb és sokoldalúbb képzést tesz lehetôvé. Miközben megôrizzük az eddigi sikeres mérnökfizikus szak elônyeit, az érdeklôdô hallgatók számára lehetôség nyílik gyakorlatiasabb és már az alapdiploma megszerzése után hasznosítható tudás megszerzésére. A fizikus alapszakra az jelentkezzen, akiben van érdeklôdés a fizika, a matematika és a számítástechnika iránt, jó példamegoldási készsége van, vagy szeret be-
66
Természettudományi Kar rendezéseket építeni. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a felvételhez jó középiskolai eredmény és sikeres emeltszintû érettségi szükséges. Matematika alapszak Végzettségi szint: BSc Képzési idô: minimum 6 félév A szak képzési rendje: A szak – alkalmazkodva az új európai képzési rendhez – hat féléves alapképzéssel indul. Az elsô három félévben a matematika alapismereteinek elsajátítása folyik. Ezt követôen hallgatóink két szakirány közül választhatnak. Az „A” elméleti szakirányt azon hallgatóinknak ajánljuk, akik szeretnék a matematika egyes ágait mélyebben megérteni és azt tervezik, hogy tanulmányaikat folytatják majd az erre épülô mesterszakon. A „B” alkalmazott szakirányt azon hallgatóinknak ajánljuk, akik az elméleti kutatómunka helyett inkább a gyakorlati hasznosításhoz éreznek nagyobb kedvet. Számukra olyan kurzusokat dolgoztunk ki, amelyek segítenek a matematika információtechnológiai, gazdasági, mûszaki, stb. alkalmazásaiban eligazodni. Természetesen ezt a szakirányt választó hallgatóknak is van lehetôsége, ha kívánják, tanulmányaikat valamely mesterszakon folytatni. A matematika alapszak fôbb tanulmányterületei: algebra, analízis, geometria, informatika, numerikus módszerek, valószínûség számítás és statisztika, fizika, gazdasági és humán ismeretek, valamint speciális szakirány tárgyak. A világ rangos mûszaki egyetemeinek gyakorlatát követve és saját jó hagyományát felelevenítve, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1997ben beindította a matematikus képzést. Ennek folytatását képezi az újonnan indított alapképzés és az erre épülô mesterkurzus. Olyan szakembereket képzünk, akik érzékenyek a gyakorlati problémák iránt és képesek alkotó módon felhasználni ismereteiket; akik, amellett, hogy a matematika elvont területein otthonosan mozognak, kommunikálni és együttmûködni tudnak a matematikán kívüli szakemberekkel is. Elôreláthatóan az egyesült Európához tartozó, fejlôdô magyar gazdaságnak szüksége lesz ilyen szakemberekre. Matematikus képzésünk szervesen illeszkedik a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folyó alkalmazás-orientált tudományos képzés széles spektrumá-
67
Természettudományi Kar ba, mely a klasszikus mérnökképzés mellett felölel olyan matematikaigényes új területeket is, mint informatika, közgazdaságtudomány, anyagtudomány, gazdasági tervezéselemzés, mûszaki management, rendszerelmélet stb. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem matematikus szakát elsôsorban azoknak a végzôs középiskolásoknak ajánljuk, akik amellett, hogy szeretik és tudják a matematikát, indíttatást éreznek magukban a matematika alkalmazásai iránt is. A matematikai modellalkotás és elemzés egyre inkább szerves részét képezi a mûszaki, gazdasági és természettudományos tevékenység kreatív ágainak. E tevékenység jól képzett, invenciózus, mozgékony elméjû fiatal matematikusokat igényel. Az ilyen szakemberek iránti társadalmi igény látványosan növekszik. Végzôs diákjaink, a mûszaki vagy gazdasági életben való elhelyezkedés mellett a mesterszak elvégzése után természetesen részt vehetnek az egyetemünkön folyó doktorandusz (PhD) képzésben is, a Matematika Intézet Doktori Iskolájának keretében. EGYÉB TUDNIVALÓK A KARRÓL ÉS A KÉPZÉSRÔL A Kar alapvetô feladatai közé tartozik a korszerû mérnökképzéshez nélkülözhetetlen természettudományos ismeretek oktatása az Egyetem valamennyi karán. A Matematika Intézet öt tanszéke foglalkozik a legfontosabb tudományterületekkel: algebra, analízis, geometria, differenciálegyenletek, sztochasztika. A „Fizika” tárgy elméleti és gyakorlati ismereteinek oktatása Egyetemünkön a Fizikai Intézet tanszékein és jól felszerelt laboratóriumaiban folyik, a Nukleáris Technikai Intézettel közösen. A természettudományok és a technika életünkben betöltött szerepét nem szükséges hangsúlyozni. A fizika és a matematika a legalapvetôbb természettudományok, a technika pedig sorra ezek eredményeit hasznosítja: gondoljunk például a szárazföldi és vízi közlekedés, a hírközlés, a számítástechnika vagy energiatermelés berendezéseire. Bizonyára sokan szerették volna már megérteni, hogyan mûködik az atomerômû (nukleáris technika), mitôl olyan erôs és könnyû a repülôgépek burkolata (anyagtudomány), vagy hogyan állítják elô a számítógépek elemeit (mikroelektronika). Például ilyen és hasonló kérdésekre kaphatnak kimerítô vála-
68
Természettudományi Kar szokat az érdeklôdôk a Kar által oktatott tantárgyakban. Az oktatás a Mûegyetemen kreditrendszerben folyik. A rendszer lényege, hogy az egyes tárgyak követelményeinek teljesítése adott számú tanulmányi pontot jelent. A diploma megszerzéséhez megadott tárgycsoportokból kell az elôírt számú pontot elérni. Nem szigorúan kötött, hogy egy adott tárgyat melyik félévben kell felvenni, csak azt a kötöttséget kell betartani, hogy ehhez mely tantárgyakat kell már elôzetesen teljesíteni. Így biztosítható a tárgyak egymásra épülése, mégis egyéni tanterv valósítható meg egyéni igényeknek megfelelô ütemben. A tanulmányok ideális idôtartama a kétszintû felsôoktatási rendszer alapképzésében (BSc) 6 félév, mesterképzés (MSc) esetében 4 félév, de az egyetemi szabályoknak megfelelôen ennél lényegesen több idô is állhat a hallgató rendelkezésére. A kar saját – matematikus és mérnök-fizikus – képzései esetében, a hagyományosnak tekinthetô elhelyezkedési lehetôségek mellett meg kell említeni, hogy a fizikusokat és a matematikusokat világszerte egyre gyakrabban alkalmazzák „általános problémamegoldó”-ként (universal problem solver) és az Amerikai Fizikai Társulat (APS) ma már a fizikus szakot úgy propagálja, mint egy kaput a sokféle karrierlehetôséghez (Gateway for Multiple Career Choice). A széles természettudományos, matematikai, informatikai alapokon nyugvó, a bonyolult folyamatok lényegére törekvô modellezést, mint alapvetô eszközt felhasználó flexibilis tudás bevethetôsége igen sokrétû, a médiától a pénzügyi világig terjed. Ennek jelei Magyarországon is érzékelhetôk már (pl. bank keres fizikusokat árfolyam-ingadozás modellezésére). A karon egyes kurzusok angol, német és francia nyelven is felvehetôk. A Természettudományi Karon – az Egyetem többi karához hasonlóan – folyik az új rendszerû tudományos továbbképzés (doktorandusz képzés). A Karnak jelenleg több mint 60 doktorandusz hallgatója van, akik egyéni tanterv szerint végzik tanulmányaikat a TTK szakmai profiljába tartozó természettudományi területeken. Ennek eredményeként lehetôség nyílik a doktori (PhD) fokozat megszerzésére. A karhoz tartozó oktatási egységek igen sok külföldi egyetemmel alakítottak ki élénk és nagyon eredményes oktatási és kutatási együttmûködést. Ennek révén a magasabb évfolyamos hallgatók és a doktori képzésben résztvevôk egy részének lehetôséget nyújtunk arra, hogy tanulmányaik bizonyos szakaszát külföldi egyete-
69
Természettudományi Kar meken folytathassák. Természetesen ez a lehetôség csak a jó tanulmányi eredményt elérô és az adott idegen nyelvet ismerô hallgatóknak áll rendelkezésére. Bôvebb információ kapható a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Dékáni Hivatalában a 463-1919 és 463-3561 budapesti telefonszámokon, illetve a kari és intézeti honlapokon: http://www.ttk.bme.hu, http://math.bme.hu, http://www.phy.bme.hu A KÜLÖNFÉLE JUTTATÁSBAN RÉSZESÜLÔK KÖRE * A 2004/2005. tanév ôszi félévében a karon az igénylôk • 73,81 %-a részesült kollégiumi elhelyezésben, • 82,61 %-a részesült lakhatási támogatásban, • 69,23 %-a szociális támogatásban. A 2004/2005. tanév tavaszi félévében a karon a jogosultak • 58,19 %-a részesült tanulmányi ösztöndíjban, • 87,91 %-a részesült tankönyv- és jegyzettámogatásban. A VÉGZETTEK KARRÓL, KÉPZÉSRÔL ALKOTOTT VÉLEMÉNYE ** A BME-n 2003-ban diplomát szerzett – 1-1,5 éves munkaerô-piaci tapasztalattal rendelkezô – szakemberek körében végzett felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a karon végzettek: • 52,41 %-a a képzés által nyújtott erôs elméleti alapokat, 47,59 %-a a mérnöki szemlélet és gondolkodásmód átadását tartja az egyetemi képzés legnagyobb erôsségének. • 2005. február havi bruttó átlagkeresete 234.101 Ft, szórása 62.563 Ft volt. * A Kari Hallgatói Képviselet adatszolgáltatása alapján ** A BME-n 2003-ban végzettek körében készített A BME friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei felmérés alapján
70
Vegyészmérnöki Kar VEGYÉSZMÉRNÖKI KAR – VEK
A KAR MÚLTJA 1846-ban V. Ferdinánd – az Országgyûlés többször elôterjesztett kívánságára – Pesten ipartanodát alapított, melyet József fôhercegrôl, Magyarország nádoráról nevezett el. A József Ipartanoda – amely akkor általános „mûszaki képzést” nyújtott – hét tanszékkel alakult, közülük az egyik Vegyészeti Tanszék volt. Az ipartanodát négy év múlva összevonták az 1782ben alapított Hydrotechnikummal, majd az egyes szakterületek kezdtek elkülönülni. Az elsô vegyészmérnöki oklevelet 1882-ben adták ki, a Vegyészmérnöki Kar önálló egységként 1949-ben jött létre. Az 1969/1970. tanévtôl fôiskolai képzés is indult, ez késôbb megszûnt. Az oktatás 1976/1977-ben a biológus mérnökképzéssel, 1991/92-ben a nappali tagozatos doktori képzéssel, 1999/2000-ben a környezetmérnöki képzéssel bôvült. Számos világhírû tudós végzett a Vegyészmérnöki Karon, köztük a Nobel-díjas Oláh György. AZ INDULÓ KÉPZÉSEK LEÍRÁSA Biomérnöki alapszak Végzettségi szint: BSc Képzési idô: 7 félév A képzés célja: A biomérnöki alapképzési szak célja kémiai, biológiai és mérnöki területek ismereteit integrálni képes, a széleskörûen értelmezett biotechnológia mérnöki kérdéseinek megoldására alkalmas szakemberek képzése. A képzett szakemberek ezeket a technológiákat alkalmazzák, irányítják a technológiai rendszereket és az azokat mûködtetô személyzetet, analitikai vizsgálatokat, gyártásközi és végsô minôségellenôrzést végeznek, részt vesznek a kutatás-fejlesztési-, tervezési tevékenységben, technológiai eljárások tervezésében. Ismereteiket a mezôgazda-
71
Vegyészmérnöki Kar ságban, a szolgáltatásban, a kereskedelemben és az államigazgatásban is alkalmazni képesek. Nyelvismeretük lehetôvé teszi legalább egy idegen nyelven a mûszaki dokumentáció megértését. A képzésben résztvevôk a szakon belül egy szûkebb szakterületen (szakirányban) speciális ismeretekre tesznek szert. A képzés nyújtotta ismeretek birtokában alkalmassá válhatnak mesterszintû biomérnöki képzésben való részvételre. Szakirányok: – alkalmazott biotechnológiai, – egészségvédelmi, – élelmiszerminôsítô és élelmiszertechnológiai, – környezetvédelmi. Elsajátítandó szakmai kompetenciák: – Megfelelô ismeretek a kémiai, biológiai és biomérnöki tudományokban, valamint a gazdaságtudományokban biológiai/biotechnológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos mûködtetésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására. – Gyakorlati készség laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, új metodikák elsajátítására. – Részletesebb szakmai ismeretek, gyakorlati alkalmazási készség a választott szakiránynak megfelelô szakterületen; képesség részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kémiai és rokon tudományok kutatásában. – Az elôbbi feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazása. – Átfogó ismeretek birtokában képesség a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére. – Nyelvismeret legalább egy idegen nyelven a mûszaki dokumentáció megértéséhez. – Megfelelô természettudományos, szakmai és gazdasági alapismeretek, melyekre további ismeretanyag építhetô MSc képzésben vagy más továbbtanulási formában.
72
Vegyészmérnöki Kar Végzés utáni továbbtanulási lehetôségek: Biomérnöki MSc képzés, egyéb MSc képzések (pl. vegyészmérnök MSc, környezetmérnök MSc). Környezetmérnöki alapszak Végzettségi szint: BSc Képzési idô: 7 félév A képzés célja: Olyan korszerû természettudományos, ökológiai, mûszaki, közgazdasági és menedzsment ismeretekkel rendelkezô környezetmérnökök képzése, akik a különbözô területeken jelentkezô környezeti veszélyeket képesek felismerni és a kárelhárítási tevékenységet irányítani. Szakmai ismereteik birtokában alkalmasak a meglévô környezeti ártalmak és károk csökkentésére, illetve megszüntetésére. A természeti erôforrások ésszerû felhasználását, hulladékszegény technológiák kialakítását, azok mûködtetését önállóan is meg tudják oldani. Képesek technológiai megoldásokat kidolgozni a hulladékok újrahasznosítására, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására. Ismeretekkel rendelkeznek a természet- és tájvédelem és a környezetpolitika területén. Általános mérnöki képzettségük és egy világnyelv ismerete biztosítja a hazai és külföldi szakemberekkel való kommunikáció és team-munka lehetôségét. Alkalmasak a környezetvédelmi projektek tervezésére, szervezésére, ellenôrzésére és a mérnöki munkában való alkotó részvételre. A képzés nyújtotta ismeretek birtokában alkalmassá válhatnak mesterszintû környezetmérnöki képzésben való részvételre. Szakirányok: – környezetmenedzsment, – környezettechnológia. Elsajátítandó szakmai kompetenciák: – Környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minôségi jellemzôinek vizsgálatára mérési tervek összeállítása, azok kivitelezése és az adatok értékelése. – Környezetvédelmi kárelhárítás módszereinek ismerete, részvétel a kárelhárítás elôkészítésében és a kárelhárításban. – Vízgazdálkodási feladatok megoldása, részvétel döntés-elôkészítésben, tervezésben és üzemeltetésben.
73
Vegyészmérnöki Kar – Víz- és szennyvíztisztítási technológiák tervezése, üzemeltetése és optimalizálása. – Részvétel a szilárd és folyékony kommunális hulladékok kezelési technológiáinak tervezésében, a technológiák üzemeltetése. – A környezetvédelmi eljárások (mûveletek, berendezések, készülékek) értékelése, kiválasztása, tesztelése, az üzemvitel ellenôrzése, szaktanácsadás. – Környezetvédelmi megbízotti, referensi stb. feladatok ellátása. – Környezetvédelmi szakértôi, tanácsadói, döntés-elôkészítési munkában való részvétel. – Hatásvizsgálatok végzése és hatástanulmányok összeállítása. – Közigazgatási, önkormányzati környezetvédelmi (település környezetvédelmi) hatósági, ellenôri, szakértôi munkakörök betöltése; települési környezetvédelmi program készítése. – Oktatási, környezetpolitikai, konfliktuskezelési, menedzseri tevékenység. – Környezetvédelmi létesítményeket – víz- és szennyvíztisztító telepek, veszélyes, kommunális hulladéktároló, hulladék-égetô-mû, stb. – üzemeltetô szervezetekben mérnöki, üzemviteli feladatok ellátása. Végzés utáni továbbtanulási lehetôségek: Környezetmérnöki MSc, egyéb MSc képzések (pl. biomérnöki MSc, vegyészmérnök MSc). Vegyészmérnöki alapszak Végzettségi szint: BSc Képzési idô: 7 félév A képzés célja: A vegyészmérnöki alapképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik a kémiai és vegyészmérnöki tudományokban, valamint a gazdaságtudományokban megfelelô ismeretekkel rendelkeznek kémiai technológiai rendszerek és az azokat mûködtetô személyzet irányítására, analitikai vizsgálatok, gyártásközi és végsô minôségellenôrzés végzésére, részt tudnak vállalni a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, nyelvismeretük lehetôvé teszi legalább egy idegen nyelven a mûszaki dokumentáció megértését. A képzésben résztvevôk a szakon belül egy szûkebb szakterületen (szakirányban)
74
Vegyészmérnöki Kar speciális ismeretekre tesznek szert. A képzés nyújtotta ismeretek birtokában alkalmassá válhatnak mesterszintû vegyészmérnöki képzésben való részvételre. Szakirányok: – analitikai és szerkezetvizsgálati, – általános vegyipari és folyamatmérnöki, – gyógyszeripari, – mûanyag-, textil- és anyagtudományi. Elsajátítandó szakmai kompetenciák: – Megfelelô ismeretek a kémiai és vegyészmérnöki tudományokban, valamint a gazdaságtudományokban kémiai technológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos mûködtetésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására. – Gyakorlati készség kémiai laboratóriumi feladatok elvégzésére, új laboratóriumi metodikák elsajátítására. – Részletesebb szakmai ismeretek, gyakorlati alkalmazási készség a választott szakiránynak megfelelô szakterületen. – Képesség részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kémiai és rokon tudományok kutatásában. – Az elôbbi feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazása. – Átfogó ismeretek birtokában képesség a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére. – Nyelvismeret legalább egy idegen nyelven a mûszaki dokumentáció megértéséhez. – Megfelelô természettudományos, szakmai és gazdasági alapismeretek, melyekre további ismeretanyag építhetô MSc képzésben vagy más továbbtanulási formában.
75
Vegyészmérnöki Kar Végzés utáni továbbtanulási lehetôségek: Vegyészmérnöki MSc, egyéb MSc képzések (pl. biomérnöki MSc, környezetmérnök MSc). TERVEZETT MSC SZAKOK – biomérnöki, – környezetmérnöki, – vegyészmérnöki, – mûanyag- és száltechnológia, – gyógyszertechnológia. A KÜLÖNFÉLE JUTTATÁSBAN RÉSZESÜLÔK KÖRE * A 2004/2005. tanév ôszi félévében a karon az igénylôk • 72,61 %-a részesült kollégiumi elhelyezésben, • 92,31 %-a részesült lakhatási támogatásban, • 54,67 %-a szociális támogatásban. A 2004/2005. tanév tavaszi félévében a karon a jogosultak • 51,65 %-a részesült tanulmányi ösztöndíjban, • 94,61 %-a részesült tankönyv- és jegyzettámogatásban. A VÉGZETTEK KARRÓL, KÉPZÉSRÔL ALKOTOTT VÉLEMÉNYE ** A BME-n 2003-ban diplomát szerzett – 1-1,5 éves munkaerô-piaci tapasztalattal rendelkezô – szakemberek körében végzett felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a karon végzettek: • 85,84 %-a a mérnöki szemlélet és gondolkodásmód átadását, 11,38 %-a a képzés által nyújtott erôs elméleti alapokat tartja az egyetemi képzés legnagyobb erôsségének. • 2005. február havi bruttó átlagkeresete 225.524 Ft, szórása 71.330 Ft volt. * A Kari Hallgatói Képviselet adatszolgáltatása alapján ** A BME-n 2003-ban végzettek körében készített A BME friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei felmérés alapján
76
Villamosmérnöki és Informatikai Kar VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR – VIK
A KAR MÚLTJA Az egyetemen már a XX. század elsô évtizedeiben megindult a villamosmérnöki ismeretek oktatása, és 1949-ben létrejött az önálló Villamosmérnöki Kar. Azóta mind a mai napig ezen a karon folyt egyedül olyan szintû villamosmérnök-képzés, amely a kétlépcsôs képzési rendszerben a mesterszintet (MSc) is magában foglalja. A szakmai fejlôdés természetes folyamatait követve, az oktatás a 80-as években kibôvült a számítástechnika és számítástudomány témaköreivel, a mûszaki informatikával is, ezért 1992-ben a kar felvette a Villamosmérnöki és Informatikai Kar nevet. Mára ez a kar a hazai informatikai oktatás és kutatás egyik legfontosabb bázisává vált. AZ INDULÓ KÉPZÉSEK LEÍRÁSA Villamosmérnöki alapszak Végzettségi szint: BSc Képzési idô: 7 félév A képzés célja: A képzés célja villamosmérnökök képzése, akik természettudományi, mûszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén villamosmérnöki feladatok ellátására képesek. Ennek megfelelôen az alapfokozat és a villamosmérnök szakképzettség birtokában közremûködhetnek villamos és elektronikus eszközök, berendezések, összetett rendszerek és létesítmények tervezésében, ezek gyártása és üzemeltetése során bemérési, minôsítési, ellenôrzési feladatokat oldhatnak meg, részt vehetnek üzembe helyezésükben, illetve villamosmérnöki ismereteket igénylô üzemeltetôi, szolgáltatói, szervizmérnöki, termékmenedzseri, továbbá ezekhez kapcsolódó irányítói feladatokat láthatnak
77
Villamosmérnöki és Informatikai Kar el. A képzésben résztvevôk a szakon belül egy szûkebb szakmai területen (szakirányban) alkotó mérnöki munkára készülnek fel, és képessé válhatnak a mesterszintû villamosmérnök képzésben való részvételre. A képzés mintatanterve: https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/vill/23.html Szakirányok: – beágyazott információs rendszerek szakirány, – energiaátalakító rendszerek szakirány, – infokommunikációs rendszerek szakirány, – irányítástechnikai és robotinformatikai szakirány, – mikrorendszerek és moduláramkörök szakirány, – számítógépek rendszer- és alkalmazástechnikája szakirány, – szélessávú és média-kommunikáció szakirány, – villamosenergia-rendszerek szakirány. Elsajátítandó szakmai kompetenciák: Alapfokozat birtokában a villamosmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek: – elektronikai alkatrész- és mikroelektronikai ismereteikre is alapozva egyszerû analóg és digitális áramkörök tervezésére és kivitelezésére, – elektronikai berendezések és rendszerek tervezésére, analizálására, hibajavítására, – alapvetô hardver és szoftver ismereteiket felhasználva számítógép kezelésére és programozására, – a villamos és nem villamos mérési módszerek elveinek gyakorlati alkalmazására, – fôbb villamos-ipari anyagok és technológiák felhasználását igénylô feladatok megoldására, – irányítástechnikai eszközök alkalmazására, – a villamos energiaellátás és – átalakítás folyamatához kapcsolódó villamosmérnöki feladatok megoldására, – alapvetô híradás-technikai és infokommunikációs rendszerekhez kapcsolódó villamosmérnöki feladatok megoldására,
78
Villamosmérnöki és Informatikai Kar – alkalmazás-szintû ismereteik felhasználásával a kiválasztott szakirányban villamosmérnöki feladatok megoldására (tervezés, fejlesztés, üzembe helyezés, üzemeltetés, szolgáltatás, karbantartás). Végzés utáni továbbtanulási lehetôségek: A BME-n és más intézményben villamosmérnöki MSc szakon, a feltételek teljesítése/vállalása esetén más MSc szakokon, szakirányú továbbképzésben való részvétel. Mérnök Informatikus alapszak Végzettségi szint: BSc Képzési idô: 7 félév A képzés célja: A képzés célja olyan mérnök informatikusok képzése, akik képesek mûszaki informatikai és információs infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások telepítésére és üzemeltetésére, valamint azok adat- és programrendszereinek tervezési, fejlesztési feladatainak ellátására, továbbá kellô mélységû elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történô folytatásához. A képzés mintatanterve: https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/info/52.ht ml Szakirányok: – rendszer- és szoftvertervezés, – infokommunikáció, – intelligens autonóm rendszerek. Elsajátítandó szakmai kompetenciák: Az alapfokozat birtokában a mérnök informatikusok képesek: – az informatikai módszereit igénylô mûszaki alkotások tervezési, fejlesztési és létrehozási feladatainak ellátására, – informatikai és információs infrastrukturális rendszerek telepítési és üzemeltetési feladatainak ellátásához szükséges mérnöki gyakorlati módszerek alkalmazására, – programozásra objektum orientált és vizuális programozási környezetben,
79
Villamosmérnöki és Informatikai Kar – szoftverfejlesztési metodikák alkalmazására, fejlesztési eszközök használatára, – információs rendszerek modellezésére, a teljesítmény és megbízhatósági jellemzôk szimulációs vizsgálatára, – korszerû, általános célú operációs rendszerek telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére. Az alapfokozat birtokában a mérnök informatikusok alkalmasak: – számítógépes és távközlô hálózatok telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére, – kliens-szerver rendszerek programozására, WEB programozásra, – vállalati információs rendszerek folyamatalapú funkcionális tervezésére és készítésére valamely „enterprise modeller” típusú eszköz segítségével, – döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésére, mûködtetésére. EGYÉB KÉPZÉSEK A kétlépcsôs képzéssel párhuzamosan a korábbi 5 éves, hagyományos képzés szerint a 2005/2006. tanévvel kezdôdôen már nem veszünk fel hallgatókat, de a korábbi tanévekben beiskolázottak a hagyományos rendszerben folytatják tanulmányaikat kifutó jelleggel. Így ezekhez az évfolyamokhoz csatlakozva vagy megmaradnak még egy ideig az ún. kiegészítô képzések, vagy az MSc képzéshez kapcsolódnak. A hagyományos kiegészítô nappali képzés keretében a szakirányú fôiskolákon jó eredményt elért hallgatók folytathatják tanulmányaikat az egyetemi oklevél elnyeréséért mindkét szakon. A kiegészítô képzésre felvett hallgatók lényegében a mintatanterv szerinti harmadik évfolyamra tagozódnak be, így az egyetemi diplomát három év alatt szerezhetik meg. Ha sor kerül módosításra, az MSc-hez kapcsolódó rendszerben – a jelenlegi elképzelések szerint – egyszintre hozó átmeneti tanév közbeiktatásával juthatnak be a fôiskolai diplomával rendelkezôk az MSc-be. A Kar részt vesz a BME Gépészmérnök Karához tartozó Energetikai szak képzésében, és ezenfelül a következô egyetemközi oktatásokban is: az egészségügyi mérnöki szak (a Semmelweis Egyetemmel és a Szent
80
Villamosmérnöki és Informatikai Kar István Egyetem – Állatorvos-tudományi Karával közösen) másod diplomás képzésében; a rendszerinformatika szak képzésében (a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen), amely költségtérítéses, akkreditált képzés, ám jelenleg nem indul. A KÉPZÉSEK OKTATÁSI RENDSZERE, TEMATIKÁJA A kar oktatását kezdetektôl fogva az jellemezte, hogy erôs elméleti alapképzésre építve, mély szakmai ismereteket adott a kor társadalmi igényeihez rugalmasan igazodó tématerületeken. Végzett mérnökeink minden idôszakban erôs elméleti és azonnal alkalmazható szakmai tudással egyaránt rendelkeztek, és ez képessé tette ôket az alkotó mérnöki munkára, az absztrakt fogalmi és gyakorlatias mérnöki gondolkodásra, a szakterületek állandóan változó ismeretanyagának folyamatos követésére, az önálló fejlesztésre és kutatásra, és ezek alapján a biztos fellépésre. Az itt végzett fiatal mérnökök mindig alkalmasak voltak a nemzetgazdaság szakemberigényének magas szintû kielégítésére, az ipar és általában a gazdaság mûszaki vezetô pozícióinak betöltésére, azaz megfeleltek a magasan kvalifikált mûszaki értelmiséggel szembeni elvárásoknak. Az 1993/1994. tanévtôl kezdve a képzés kreditrendszerben folyik, és az alapképzés lezárása után a hallgatók szakirányt választanak. A hallgatók az elôírt szakmai alapozó és szaktantárgyak mellett további szakmai választható tárgyakat, illetve közismereti, közgazdasági és tudományi tantárgyakkal szélesíthetik ismereteiket. Lehetôség van számos tárgy angol nyelven történô hallgatására, valamint német és francia nyelvû képzés keretében a hallgatók az elsô négy szemeszterbeli tanulmányaikat idegen nyelven folytathatják, és tanulmányaik egy részét a választott nyelvterületen (pl. Németországban) végezhetik. Miután az alapdiploma feltétele legalább egy idegen nyelvbôl középfokú C típusú nyelvvizsga, az Egyetem lehetôséget ad órarendi órák keretében nyelvtanulásra, valamint a nyelvvizsga letételére is. Akinek már van nyelvvizsgája, az második nyelvet is választhat. A 2005/2006. tanévtôl a képzés mindkét szakon kétlépcsôssé vált, és az alapképzési („bachelor” vagy BSc) szakasz hossza hét, a mesterképzési („master” vagy MSc) szakasz hossza négy szemeszter (félév) lesz. Az alapképzés szakdolgozat, a mesterképzés diplomaterv készítésével zárul. Az alapképzés két utolsó félévében ún. szakirányok keretében differenciált szakmai ismere-
81
Villamosmérnöki és Informatikai Kar tekhez jutnak a hallgatók. A villamosmérnöki szakon nyolc, a mûszaki informatika szakon három szakirány közül lehet választani. A villamosmérnöki szakirányok: beágyazott információs rendszerek, energia-átalakító rendszerek, infokommunikációs rendszerek, irányítástechnika és robotinformatika, mikro-rendszerek és moduláramkörök, számítógépek rendszer- és alkalmazástechnikája, szélessávú és média-kommunikáció, villamosenergia-rendszerek. A mûszaki informatikai szakirányok: rendszer- és szoftverfejlesztés, infokommunikáció, intelligens autonóm rendszerek. Az alapképzésben a mintatantervben elôírt 210, a mesterképzésben további 120 kreditpont megszerzése esetén tehetô záróvizsga. Az oktatás elôadások, laboratóriumi és tantermi gyakorlatok formájában történik. A laborok felszereltsége – a cégek és az ipar támogatásának köszönhetôen – lehetôvé teszi a magas szintû szakmai gyakorlat megszerzését. Erôsödik az az irányzat, hogy a nagy cégek az egyetemet bízzák meg kutatási és fejlesztési feladatokkal úgy, hogy az ehhez szükséges eszközöket e cégek biztosítják. Azok a hallgatók, akik már az egyetemi évek alatt bekapcsolódnak ezekbe a feladatokba, a záróvizsgát követôen többnyire azonnal állást kapnak a megbízó cégnél. Az sem ritka, hogy már a tanulmányok folytatása közben is tevékenykednek a hallgatók egyegy cégnél, így szerezve gyakorlati tapasztalatokat az egyetemen tanultakhoz (és persze a megélhetést segítô anyagiakat is). Elmondható, hogy nagy a kereslet mind a villamosmérnökök, mind a mérnökinformatikusok iránt: bizonyítják ezt az újságokban található álláshirdetések. De az elhelyezkedést különféle hallgatói szervezetek is segítik (pl. Karrier Iroda, BEST, IAESTE, stb.). Pályázatok, ösztöndíjak: A jó tanulókat a tanszékek segítik a különféle konferenciákon, pályázatokon való sikeres részvételben. Egyes ilyen lehetôségek egyszeriek, mások évente ismétlôdnek. Az utóbbiak közül bemutatunk néhányat: – Évente rendeznek Tudományos Diákköri Konferenciákat (TDK), amelyeken rendszeresen 20–25 dolgozatot díjaznak. – A Mérnökhallgatók Nemzetközi Szervezetével (IAESTE) és a Villamosmérnök-hallgatók Egyesületével (EESTEC) évente növekvô számban utazhatnak a hallgatók 4–12 hetes
82
Villamosmérnöki és Informatikai Kar (néhány esetben akár egy éves) külföldi tanulmányútra. Végzés utáni továbbtanulás lehetôségek: A BME-n és más intézményben informatikai MSc szakokon, a feltételek teljesítése/vállalása esetén más MSc szakokon, szakirányú továbbképzésben való részvétel. A mesterképzésben az elméleti tudás elmélyítésével és további differenciált szakmai valamint gazdasági, vezetôi és szervezôi ismeretek szerzésével a két szak hallgatóiból olyan végzett villamosmérnökök és mérnökinformatikusok válnak, akik alkalmasak az alábbi feladatok ellátására: – mikroelektronikai, – villamos energetikai, – méréstechnikai és ipari elektronikai, – irányítástechnikai, – hírközlési, – informatikai, – számítástechnikai hardver és szoftver, – robottechnikai eszközök, berendezések, rendszerek és szolgáltatások, valamint technológiák, gyártási és üzemeltetési folyamatok tervezése, fejlesztése, kutatása és irányítása. A kiemelkedô teljesítményt nyújtó hallgatók közül évente közel százan posztgraduális képzés keretében folytathatják tanulmányaikat, melynek végén PhD (doktori) tudományos fokozatot szerezhetnek. TERVEZETT MSC SZAKOK – villamosmérnöki szak a BSc képzésben felsorolt szakirányok szerinti specializációkkal; egészségügyi mérnök szak, – mérnök informatikus szak a BSc képzésben felsorolt szakirányok szerinti specializációkkal. FELVÉTELI SAJÁTOSSÁGOK A VIK-EN A kar hallgatóinak létszáma mintegy 4700 fô, és minden évben közel 2–2,5-szeres mindkét szakra a túljelentkezés. 2005-ben az elôírt felvételi tárgyak mindkét szakon a matematika és a fizika, az utóbbi helyett informatika vagy más szakmai tárgy is választható. Érdemes megjegyezni, hogy a kar Átvételi szabályzata lehetôséget ad a Kar két szakja közötti átjárásra, a szabályzatban rögzített feltételek teljesítése esetén. Ha tehát valaki nem jut be a mûszaki informatika szakra, de
83
Villamosmérnöki és Informatikai Kar a villamosmérnökire igen, akkor – ha jól tanul – már egy félév után átjelentkezhet a másik szakra. A KÜLÖNFÉLE JUTTATÁSBAN RÉSZESÜLÔK KÖRE * A 2004/2005. tanév ôszi félévében a karon az igénylôk • 97,29 %-a részesült kollégiumi elhelyezésben, • 54,63 %-a részesült lakhatási támogatásban. A 2004/2005. tanév tavaszi félévében a karon a jogosultak • 51,42 %-a részesült tanulmányi ösztöndíjban, • 81,26 %-a részesült tankönyv- és jegyzettámogatásban. A VÉGZETTEK KARRÓL, KÉPZÉSRÔL ALKOTOTT VÉLEMÉNYE ** A BME-n 2003-ban diplomát szerzett – 1-1,5 éves munkaerô-piaci tapasztalattal rendelkezô – szakemberek körében végzett felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a karon végzettek: • 70,40 %-a a mérnöki szemlélet és gondolkodásmód átadását, 16,41 %-a a képzés által nyújtott erôs elméleti alapokat tartja az egyetemi képzés legnagyobb erôsségének. • 2005. február havi bruttó átlagkeresete 313.072 Ft, szórása 227.626 Ft volt. * A Kari Hallgatói Képviselet adatszolgáltatása alapján ** A BME-n 2003-ban végzettek körében készített A BME friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei felmérés alapján
84
85
Mûegyetem múltja
Mûegyetem múltja 1782-ben a budai királyi egyetem szervezeti keretében II. József megalapította a mai Mûegyetem elôdjét, az Institutum-Geometrico Hydrotechnikumot. Az Egyetem neve, szervezeti felépítése az eltelt több mint 200 év alatt többször változott. 1856-ban Polytechnikum rangjára emelték. Báró Eötvös József 1871-ben beterjesztette a József Nádor Mûegyetem új törvényét, melyet a király 1871. július 10-én jóváhagyott. A Mûegyetem a doktorrá avatás kivételével teljes egyetemi jogot kapott és a Magyar Királyi József Mûegyetem nevet kapta. Az Egyetem négy fakultással, nevezetesen általános mérnökivel, gépészmérnökivel, építészetivel és vegyészmérnökivel mûködött, mérnöki szigorlathoz kötött oklevél kiadásának jogával rendelkezett. A Mûegyetem volt a világ elsô mûszaki felsôfokú oktatási intézménye, amely nevében az egyetem elnevezést használta. A Mûegyetem 1871 és 1882 között Pesten a Kétnyúl és Csillag (Gönczy és Lónyai u. sarok) utca sarkán álló épületben mûködött, majd elkészült elsô állandó épülete a mai Múzeum körúton (ma ELTE épület). A XX. század legelején kezdôdött a Gellért tér melletti terület beépítése. 1901-tôl az intézmény egyetemi doktori cím adományozásának jogával is rendelkezik. 1925-tôl nôi hallgatókat is felvettek. 1934-ben a világgazdasági válság miatt, az államháztartási költségek csökkentése érdekében a Mûegyetemet összevonták a soproni Bányászati és Erdészeti Fôiskolával, az Állatorvosi Fôiskolával, a Pázmány Péter Egyetem Közgazdasági és Mezôgazdasági karával. Az intézmény a Magyar Királyi József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet kapta. Figyelemre méltó tény, hogy a II. világháború alatt sem maradt el egyetlen szemeszter sem. 1949-ben az összevont intézményeket szétválasztották, és Egyetemünk a Budapesti Mûszaki Egyetem nevet kapta. 1952-ben a BME mellett jött létre az Építô és Építészmérnöki Karokból az Építôipari Mûszaki Egyetem, melyhez 1955-ben csatlakozott az addig Szolnokon mûködô Közlekedési Mûszaki Egyetem. A név így Építôipari és Közlekedési Mûszaki Egyetem (ÉKME) lett. Az 1956-os forradalom egyik elindítója a mûegyetemi ifjúság volt. 1967-ben egyesítették az ÉKME-t a BME-vel.
86
Mûegyetem múltja 1987-ben az Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karral bôvült. 1998-ban a Természet és Társadalomtudományi Karból kiválik a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar. Ettôl kezdve Egyetemünkön a jelenlegi nyolc kar mûködik. 1993-ban bevezették a kreditrendszerû képzést. 2000 januárjától a Mûegyetem ismét a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet viseli. A Mûegyetemen, illetve elôdintézményeiben tanult és tanított a technika-fejlôdés számos kiemelkedô alakjai: Petzval József a fényképezés úttörôje, Kármán Tódor az aerodinamika alapítója, Mihály Dénes a televízió egyik feltalálója, Kandó Kálmán a vasúti villamos vontatás úttörôje, Heller László energetikus, illetve Rubik Ernô a bûvös kocka feltalálója. Tanulmányait e falak között végezte a Nobel-díjas Wigner Jenô, Gábor Dénes, Hevesy György és Oláh György. Az Egyetem professzora volt többek között Zipernowsky Károly a transzformátor egyik feltalálója, Bánki Donát és Csonka János a karburátor felfedezôi, Bay Zoltán atomfizikus, Schulek Frigyes a Halászbástya valamint Steindl Imre a Parlament tervezôje.
87
88
89
A Mûegyetem ma
A Mûegyetem ma A Világörökség részének nyilvánított Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épületegyüttese a Duna jobb partján helyezkedik el a Szabadság-híd és a Lágymányosi-híd között, több mint 200000 négyzetméteren. A Mûegyetem az ország egyik legnagyobb felsôoktatási intézménye. Nyolc karán - Építészmérnöki, Építômérnöki, Gazdaság- és Társadalomtudományi, Gépészmérnöki, Közlekedésmérnöki, Természettudományi, Vegyészmérnöki, Villamosmérnöki és Informatikai - több mint 16 ezer hallgató folytat tanulmányokat. Az oktatás több száz tanteremben, intézeti és tanszéki laboratóriumban folyik. Jelentôs nemzetközi elismertséget szerzett klasszikus mérnök szakjaink mellett új, interdiszciplináris szakok is indultak, mint például a környezetmérnök, a mûszaki menedzser, az ipari termékés formatervezô mérnök, az energetikai mérnök, az egészségügyi mérnök stb.
Kutatási tevékenység A hallgatóknak lehetôségük van bekapcsolódni az egyetem tudományos életébe demonstrátorként, Tudományos Diákköri Dolgozat készítésével, hallgatói konferencián tartott elôadásokkal, vagy a tanszéki kutató munkában való közvetlen részvétellel. A legtöbb tanszék nemzetközi kutatási projektekben is részt vesz, amelyekbe a hallgatók önálló laboratórium, szakmai gyakorlat keretében, illetve önszorgalomból is bekapcsolódhatnak. Cserekapcsolatok A Mûegyetem több mint 80 külföldi felsôoktatási intézménnyel kötött megállapodást közvetlen együttmûködésre. Diplomatervezôként féléváthallgatásra, szakmai gyakorlatra évente több száz hallgató jut el külföldi egyetemekre (és kb. ugyanennyien jönnek hozzánk) az Egyetem kapcsolatrendszere, a nemzetközi szervezetek, cserekapcsolatok, valamint pályázatok révén.
90
A Mûegyetem ma Nyelvoktatás Az oklevél kiadásának feltételeként elôírt nyelvvizsga letételéhez a Nyelvi Intézet munkatársai nyújtanak segítséget. Minden hallgatónak lehetôsége van tanulmányai alatt elôképzettségének megfelelô nyelvi csoportban, térítésmentes nyelvórákon részt venni, majd a BME Nyelvvizsga központban államilag elismert nyelvvizsgát szerezni. Infrastruktúra Az oktatáshoz és kutatáshoz minden hallgató számára biztosítjuk a számítógépes hálózathoz való hozzáférés lehetôségét a Hallgatói Számítógép Központban. A BME összes kollégiumában szélessávú hálózat található, melyre minden szobában csatlakozhatnak a bentlakók. Kultúra, kikapcsolódás Felsôoktatási intézményünkben számos kulturális kikapcsolódási lehetôség közül válogathatnak hallgatóink. Az egyetemi színház – Szkéne Színház – darabjai mellett a Mûegyetemi Vegyeskórus vagy a Mûegyetemi Szimfonikus Zenekar elôadásai, ideiglenes tárlatok, kiállítások is vonzzák az érdeklôdôket. Egyetemünkön kerül megrendezésre a nemzetközi tánc és mozgástanfolyam (IDMC), a Nemzetközi Mozgásszínház Találkozó (IMMT). Könyvtár A BME könyvtára az ország legnagyobb mûszaki könyvtára, több mint 2 millió dokumentummal, 3400 kurrens folyóirattal, 100-nál több elektronikus adatbázissal és mintegy 3400 elektronikus folyóirattal rendelkezik. Hét olvasótermében 521 férôhely és 100.000 kötetes szabadpolcos állomány található. Sport Az oktatás szerves részét képezik a négy féléven keresztül kötelezô testnevelési órák is, amelyek keretében a hallgatók 15 sportág közül választhatnak. Öt tornateremben, a sportcsarnokban, a teniszpályákon és az egyetemi uszodában folynak párhuzamosan az edzésjellegû foglalkozások. Étkezés A Mûegyetem területén két menza üzemel, amelyek mindegyikén lehet menüt vásárolni, vagy a la carte ét-
91
A Mûegyetem ma kezni. A menzák mellett az Egyetem területén több büfé, és egy pizzéria is üzemel. Ha mégsem tetszene az egyetemi étkezdék kosztja, akkor az Egyetem környékén mûködô éttermekben, kifôzdékben nyílik lehetôség étkezésre. Oktatás minôsége A különbözô szintû képzésekben részt vevô BME hallgatók a világon mindenütt elismert, magas szintû tudást igazoló mérnöki oklevelet, és a legjobbak az egyetemi diploma vagy az MSc fokozat után további három év alatt PhD tudományos fokozatot szerezhetnek. A BME nagy hangsúlyt fektet oktatási színvonalának megôrzésére, emelésére. Oktatás Hallgatói Véleményezése – (OHV) Az Oktatók Hallgatói Véleményezését az 1999/2000. tanév elsô félévében vezették be. Célja, hogy az oktatók munkájuk megítélésérôl visszacsatolást kapjanak a hallgatóktól. Az OHV a korábbi félévek eredményeinek kiértékelése után alkalmas a tantárgyfejlesztés segítésére. A hallgatók számára az OHV megkönnyíti a tanár, illetve a tantárgyválasztást. Azonos célkitûzéssel, ám a kor vívmányainak megfelelôen az Oktatók Hallgatói Véleményezése a 2005/2006. tanév I. félévétôl kezdôdôen a korábbi papíros rendszerrôl áttért a világháló elônyeit kihasználó elektronikus véleménynyilvánításra. A NEPTUN Hallgatói Információ és Pénzügyi Rendszeren keresztül lebonyolított Oktatás Hallgatói Véleményezése lehetôvé teszi, hogy a hallgatók érdemjegyük megszerzését követôen fejthessék ki észrevételeiket oktatóikkal és tantárgyaikkal kapcsolatban. Felmérések A BME évente készít felmérést a felvettek, a végzettek, és a mérnököket foglalkoztató cégek körében. A felmérések értékelését áttekintik az egyetem döntéshozói és beépítik az oktatás-fejlesztésébe. A tanulmányok megtalálhatóak a www.sc.bme.hu/felmeresek weblapon.
92
93
Címjegyzék
Címjegyzék
Diákközpont • Támpont Iroda: Cím: 1111 Budapest, Mûegyetem rakpart 7-9. R épület földszint Nyitva: H-Cs: 8:00-16:30, P: 8:00-14:00 Telefon: 463-3838 E-mail:
[email protected] Web: http://www.tampont.bme.hu/
Központi Tanulmányi Hivatal Cím: 1111 Budapest, Mûegyetem rakpart 7-9. R épület földszint Postacím: 1521 Pf.: 91. Telefon: 463-4242 Web: http://www.kth.bme.hu/ E-mail:
[email protected] Építészmérnöki Kar, Dékáni Hivatal Cím: 1111 Budapest, Mûegyetem rakpart 3. K épület I. emelet 10. Telefonszám: 463-3521 E-mail:
[email protected] Web: http://www.eszk.bme.hu/webepdh, http://www.epitesz.bme.hu/ Építômérnöki Kar, Dékáni Hivatal Cím: 1111 Budapest, Mûegyetem rakpart 3. K épület I. emelet 16. Telefonszám: 463-3531 E-mail:
[email protected]
94
Címjegyzék
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Dékáni Hivatal Cím: 1111 Budapest, Mûegyetem rakpart 3. K épület I. emelet 58. Telefonszám: 463-3591 E-mail:
[email protected] Web: http://www.gtk.bme.hu/ Gépészmérnöki Kar, Dékáni Hivatal Cím: 1111 Budapest, Mûegyetem rakpart 3. K épület I. emelet 14/1. Telefonszám: 463-3541 E-mail:
[email protected] Web: http://www.gepesz.bme.hu/ Közlekedésmérnöki Kar, Dékáni Hivatal Cím: 1111 Budapest, Bertalan Lajos utca 2. Z épület 3. emelet 311. Telefonszám: 463-3551 E-mail:
[email protected] Web: http://www.kozlek.bme.hu/ Természettudományi Kar, Dékáni Hivatal Cím: 1111 Budapest, Mûegyetem rakpart 3. K épület I. emelet 56. Telefonszám: 463-3561 E-mail:
[email protected] Web: http://www.ttk.bme.hu/, http://www.ttdh.bme.hu/ Vegyészmérnöki Kar, Dékáni Hivatal Cím: 1111 Budapest, Mûegyetem rakpart 3. K épület I. emelet 9. Telefonszám: 463-3571 E-mail:
[email protected] Web: http://www.ch.bme.hu/ Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Dékáni Hivatal Cím: 1111 Budapest, Egry József utca 18. V 1. épület földszint Telefonszám: 463-3581 E-mail:
[email protected] Web: http://www.vdk.bme.hu/
95
Az Egyetem képekben
96
Az Egyetem képekben
97
Térkép
KÉPES VAGY LÉPNI?
ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR
ÉPÍTÔMÉRNÖKI KAR
Lépj helyesen!
GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR
KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR
Felvételi kalauz 2006
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM -TUDOMÁNYI KAR KAR
Felvételi Kalauz
VEGYÉSZMÉRNÖKI KAR
VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR
Információ: BME Diákközpont, Támpont Iroda 1111 Budapest, Mûegyetem rkp. 7-9. R épület földszint Telefon: (1) 463-3838 •
[email protected] • www.felveteli.bme.hu
felveteli kalauz.indd 1
2006 Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
2005.10.26 13:30:00
