Energetikai Szakközépiskola és Kollégium, Paks
Név: …………………….
Felvételi előkészítő feladatok Magyar nyelv 2008. február 13.
Kedves leendő ESZI-s tanuló! - A feladatlapok mindegyikére írd rá a nevedet! - Mielőtt hozzákezdenél a munkához, olvasd el figyelmesen az egész feladatlapot, hogy tájékozódj a feladatok körében! - A megadottaknak megfelelően, pontosan dolgozz! - Tollal írj, átjavítás nélkül! Jó munkát kívánunk! Elért eredmények: 1. feladat: ___________ pont 2. feladat: ___________ pont 3. feladat: ___________ pont 4. feladat: ___________ pont 5. feladat: ___________ pont 6. feladat: ___________ pont 7. feladat: ___________ pont 8. feladat: ___________ pont 9. feladat: ___________ pont 10. feladat: ___________ pont 11. feladat: ___________ pont 12. feladat: ___________ pont 13. feladat: ___________ pont 14. feladat: ___________ pont 15. feladat: ___________ pont 16. feladat: ___________ pont
Összesen: ___________ pont 1
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium, Paks
Név: …………………….
Feladatok 1. Mit jelent a szöveg „lóra termett” kifejezése?
(1 pont)
………………………………………………………………….. 2. Mire vonatkozik az „eszement, fölösleges öldöklés” kifejezés?
(1 pont)
………………………………………………………………….. 3. Mit jelent az, hogy „ledogozta idejét”?
(1 pont)
………………………………………………………………….. 4. Melyik az az út, amelyikről „nem szokás visszatérni”?
(1 pont)
………………………………………………………………….. 5. Jellemezd a fiatalembert 2-3 összefüggő mondattal!
(2 pont)
………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. 6. Adj másik címet a novellának!
(1 pont)
………………………………………………………………….. 7. Igaz vagy hamis? Karikázd be a történetre vonatkozó állítások mellett a megfelelő betűjelet! (2 pont) Ferenc fiatal volt, hetyke és jóképű. Sándor apó nem teljesítette a kötelességét. Nyugdíjas korában hazaköltözött a falujába. Sándor apó vallásos ember volt. 8. Szerkeszd meg a novella vázlatát!
I I I I
H H H H (1 pont)
Bev.:
………………………………………………
Tárgy.:
………………………………………………
Bef..:
……………………………………………… 2
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium, Paks
Név: …………………….
9. Állapítsd meg a mondat szavainak szófaját!
(3 pont)
Erdész lett, szolgálati helye pedig messze esett nagyszülei falujától. szó
szófaj
erdész
……………………………
lett
……………………………
szolgálati
……………………………
helye
……………………………
pedig
……………………………
messze
……………………………
esett
……………………………
nagyszülei
……………………………
falujától
……………………………
10. Bontsd elemeire a következő szavakat! Nevezd is meg a szórészeket! múlásáról
(2 pont)
hivatalokban
11. Elemezd a következő mondatokat! Készítsd el az ágrajzukat!
(2 pont) ágrajz
A fiatalember nagyapja katonatiszt volt a háború előtt.
Attól kezdve gyakorta látogatta a templomot.
12. Egészítsd ki a szavakat hosszú vagy rövid magánhangzóval! …voda
b…jócska becs…s
el…ször
3
árb…c
k…rút
(2 pont)
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium, Paks
Név: …………………….
13. J vagy ly? Egészítsd ki a szavakat! aszá…, kara…,
(1 pont)
há…as, vá…og,
szeszé…es,
zöre…
14. Helyettesítsd a szólásokat rokon értelmű kifejezéssel!
(2 pont)
A kákán is csomót keres
………………………………………..
Húzza a lóbőrt
………………………………………..
Ég a keze alatt a munka
………………………………………..
Felveszi a kesztyűt
………………………………………..
15. Jellemezd a megadott igét! mód
(1 pont)
idő
szám
személy
ragozás
festené
16. Melyik mássalhangzótörvényt ismered fel a szavakban? kockáztatta
……………………………………..
vérré
……………………………………..
4
(2 pont)
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium, Paks
Név: …………………….
Csanádi Dávid: A HUSZÁRHADNAGY Fiatal volt, hetyke és jóképű. Még ötven éve is lóra termett embernek mondták volna, mikor még az emberek számára fontosabb volt a ló mint közlekedési eszköz. - Huszárnak kellett volna menned – mondta ezredszer is nagyanyja, aki úgy tűnik, nem akart tudomást venni az idő múlásáról, éppen úgy, ahogy a huszárok elmúlásáról sem. – Nagyapád is az volt. Valóban, a fiatalember nagyapja katonatiszt volt a háború előtt. - Hadnagy volt, de nem huszár – gondolta a fiatalember, de nem mondta ki hangosan, mert nem akarta megbántani a szeretett öregasszonyt. Az eszement, fölösleges öldöklés után – ahogy a nagyapa a háborút szokta emlegetni – nem szerették az előző rendszerben katonáskodókat, így Sándor apót is leszerelték, ezért mindenféle hivatalokban kereste a kenyerét, főleg irodai munkákkal. Persze katona múltja ott is kísértette, munkatársai gyakran összesúgtak a háta mögött. - Ez is azokhoz tartozott – mondták ilyenkor egymásnak halkan, de azért úgy, hogy mindenki hallja, beleértve a sugdosás tárgyát is. Pedig Sándor apó nem tartozott senkihez, csupán a kötelességét teljesítette, amire felesküdött. Akkoriban fiatal kora ellenére keserű ember volt, annyira keserű, amennyire csak az lehet, aki munkája céljával egyáltalán nem ért egyet. Egy idő után ez a keserűség erőre kapott benne, felülkerekedett a kötelességtudaton, és szembeszegült az esküvel is. A szolgálat már csak munkaidő volt, ami pénzt hozott, nem pedig mindenek felett álló szent feladat. Ha letelt az aznapi szolgálat, hazament, és éppen az ellenkezőjét tette annak, amit feljebbvalói elvártak volna tőle. Segített mindenkinek, aki rászorult, bár akkoriban ezzel az életét kockáztatta, hiszen olyan idők jártak, mikor könnyen osztották a halált. Bujdosó, biztos végzetük elől menekülő embereket juttatott hamis iratokhoz, olyan éhező családoknak szerzett élelmiszert, akik egyébként nem részesülhettek volna az egyre szűkösebb készletekből. A háború után ez mentette meg a börtöntől is: egy zsidó orvos tanúskodott mellette, akit az utolsó pillanatban mentett ki a nyilasok karmai közül. Aztán jöttek a hivatalban töltött évtizedek. Katonai múltja miatt soha nem érhetett el magasabb beosztást, mégis mindig keményen dolgozott családjáért. Gyermekei kijárták az iskolákat, családot alapítottak, élték teljes, boldog életüket, és gyakran talán el is felejtették, hogy mennyit köszönhetnek Sándor apónak. Végül ledolgozta idejét, és szülőfalujában keresett magának egy kis házat, hogy feleségével ott élje le hátralévő éveit. Itt már senki nem emlékezett rá fiatalkorából, és a falu képe is alaposan megváltozott. - Megöregedtem – gondolta Sándor apó. – Már ez a hely is tele van autókkal, talán csak a templom ugyanolyan, mint régen. Attól kezdve gyakorta látogatta a templomot. Soha nem volt buzgó vallásos ember, és most sem vált azzá. Nem imádkozott az oltár előtt töltött idő alatt, csak emlékeket keresett, és ez mindig megnyugvást hozott számára. Mikor nem templomban volt, unokájával foglalkozott, aki minden hétvégét és iskolai szünidőt nagyszüleinél töltött, naphosszat tartó sétákat tett nagyapjával az erdőben a patak partján, vagy éppen vérre menő futballcsatákat vívott a falusi gyerekekkel. A labdarúgás szeretetével is nagyapja oltotta be, aki a falu csapatának minden mérkőzésén jelen volt, és persze vitte magával az unokát is. Ferkóból mégsem lett futballista, mint ahogy huszár sem. Erdész lett, szolgálati helye pedig messze esett nagyszülei falujától. Egyre ritkábban jutott el hozzájuk, hiszen sok volt a dolog az erdőgazdaságban, de minden nap, amit ott tölthetett, ünnep volt számára és nagyszülei számára is.
5
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium, Paks
Név: …………………….
Aztán, ahogy mindenki, Sándor apó is elindult azon az úton, amelyről nem szokás visszatérni, magával vitte katonaévei minden keserűségét, de a boldog pillanatokat is, mikor azokon az embereken segíthetett, akik valóban rászorultak. Magával vitt mindent, de mégsem hagyott űrt unokája szívében, mert onnan bizony lehetetlen volt távoznia. - Nem, nagymama, azok az idők elmúltak – mondta Ferenc, és megcsókolta az idős asszony arcát. Aztán kiment a házból, és elindult a főutcán a futballpálya felé, ahol mérkőzésre készülődött a falu csapata. - Nem lehet mindenki huszár – mormolta maga elé, de ezt már senki más nem hallotta, csak ő, és talán valahol, nagyon messze Sándor apó.
6
