13. Önkormányzati szociális feladatok Önkormányzati kötelezettségek Kötelező feladatok: • Települési önkormányzat: alapszolgáltatások egyes típusai • Vállalható feladatok: nem mehet az alapfeladatok rovására – kikötheti az önkormányzat, hogy csak saját lakosaira szolgáltat • Települési lakosságszám és típus szerinti különbözőségek
Ellátási kötelezettség Cél: Önkormányzati mozgástér növelése • lakosságszám határok változnak • egyes alapszolgáltatások állami feladatba kerültek • 2009. évtől (támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, 2010.-től jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, 2012-től utcai szociális munka) Települési önkormányzat - két alapszolgáltatás kötelező: étkeztetés, házi segítségnyújtás – gondozási szükséglet alapján, meghatározott óraszámban Állandó lakosainak számától függő ellátások, vagy azokhoz való hozzájutás – különös tekintettel a családsegítéshez való hozzáférés biztosítása.
Ellátási kötelezettség (1) A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek A települési önkormányzat köteles biztosítani az a.) étkeztetést, b.) a házi segítségnyújtást, c.) állandó lakosainak számától függően az alábbi szociális szolgáltatásokat • 2000 fő felett családsegítés + a.) és b.) • 3000 fő felett + idősek nappali ellátása + a.) és b.) • 10 000 fő felett a fentieket + egyéb nappali, • 30000 felett a fentieket + átmeneti elhelyezés A fővárosi kerületi önkormányzat köteles biztosítani a fenti szociális szolgáltatásokat. Az állam a kormányrendeletben megjelölt fenntartó útján (2011-től MIK, 2012-től SZGYF) köteles gondoskodni • 30 ezer főnél nagyobb állandó lakosságszámú településeken a fogyatékos személyek gondozóháza, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti otthona megszervezéséről és fenntartásáról, • a fővárosban a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, fogyatékos személyek szakosított ellátásának a megszervezéséről és fenntartásáról, • a megye területén a szakosított ellátások megszervezéséről és fenntartásáról, azzal, hogy a megyei jogú város területére is kiterjedően köteles gondoskodni azokról az ellátásokról, amelyek megszervezésére a megyei jogú város nem köteles.
Ellátási kötelezettség (2) A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a fővárosi önkormányzat gondoskodik a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezéséről és fenntartásáról. A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási feladatokat, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát, valamint – amennyiben a lakossági szükségletek indokolják – hajléktalanok otthonát és hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv azonban a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg. • Az ellátási kötelezettséggel nem rendelkező önkormányzat a helyi rendeletében meghatározhatja, hogy csak saját települése lakosai részére biztosítja az ellátást. • A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal vagy társulással kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A megállapodásban rögzíteni kell a szociális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat és az ellátottak után fizetendő hozzájárulás mértékét.
Kikre terjed ki az ellátási kötelezettség? A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége • a település lakosságára, valamint • a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, • kivéve, ha az intézményt társulás keretében más önkormányzattal közösen tartják fenn, vagy az intézménnyel nem rendelkező önkormányzattal kötött szerződésben a fenntartó az ellátást más önkormányzat lakosaira kiterjedően is vállalta. Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja, az intézmény keretében nyújtott szolgáltatásokat — eltérő megállapodás hiányában — valamennyi beutalt részére azonos feltételekkel kell biztosítani. A megyei fenntartó, illetve a fővárosi önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó intézmények ellátási területe az egész megyére, illetve a fővárosra kiterjed.
Kötelezettség teljesítése A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó a.) saját szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy b.) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy c.) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról szóló megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget.
Helyi rendeletalkotás A szolgáltatásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról a helyi önkormányzat, vagy ha a fenntartó önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint rendeletet alkot. A rendeletben szabályozza • a személyes gondoskodás formáit; • az ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját; • azt, hogy az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani; • azt, hogy külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás; • az ellátás megszüntetésének eseteit és módjait; • a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait; • az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdéseket;
Kötelezettség ellenőrzése
Szociális hatóság = Szociális és Gyámhivatal feladata az önkormányzati ellátási kötelezettség teljesítésének „folyamatos figyelemmel kísérése” (Szt. 90/A.§.) Ha az önkormányzat ellátási kötelezettségének – különösen fenntartói feladatának, szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének nem tesz eleget, felszólítja az önkormányzatot – határidő kitűzésével – a feladat teljesítésére.
Szerződéses szociális ellátások Helyi önkormányzat, társulás, állami szerv – egyházi, vagy nem állami fenntartóval kötött írásos szerződése (Szt. 120-122. §.) Szerződésnek tartalmaznia kell: • az egyházi, állami fenntartó nevét, székhelyét és adószámát; • a szociális ellátás formáját, az ellátásban részesítendők körét, számát; • az egyházi, nem állami fenntartó nyilatkozatát a jogszabályok és szakmai követelmények, nyilvántartási kötelezettségek betartására, • a személyi térítési díj csökkentése eseteit, • a szolgáltatásért járó ellenértéket, • a jogorvoslatot, beszámoltatást, tájékoztatást • szerződésszegés eseteit, szerződésbontást. A helyi önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötését, a szerződés módosítását, illetve megszüntetését nem ruházhatja át.
