FELSŐZSOLCA VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA ( )

FELSŐZSOLCA GAZDASÁGI PROGRAMJA (2007-2013)

Felsőzsolca 2007.

FELSŐZSOLCA VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA (2007-2013)

I.

Bevezető.........................................................................................................................3 Jogszabályi környezet .........................................................................................................4 A gazdasági program célja ..................................................................................................5 II. HELYZETÉRTÉKELÉS .............................................................................................6 Felsőzsolca térségi és regionális szerepköre........................................................................6 Geográfiai környezeti adottságok........................................................................................7 Gazdaságföldrajzi és infrastrukturális adottságok................................................................9 Infrastruktúra....................................................................................................................11 Társadalmi struktúra .........................................................................................................12 Felsőzsolca gazdasági struktúrája......................................................................................15 Felsőzsolca SWOT-analízise ............................................................................................20 III. A GAZDASÁGI PROGRAM HELYE A KÖZÖSSÉGI, NEMZETI, REGIONÁLIS ÉS HELYI SZINTŰ FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSRENDSZERBEN ..........................22 Közösségi szint.................................................................................................................22 A tervezési ciklus hossza (2007-2013) ...........................................................................22 Az Európai Unió prioritásai 2010-ig.............................................................................23 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ...............................................................................26 Észak-magyarországi Régió Középtávú Fejlesztési Célkitűzései.......................................27 A gazdasági program helye a város tervezési dokumentumai között..................................29 IV. FEJLESZTÉSI PROGRAMOK ................................................................................31 Településmarketing ..........................................................................................................43 A kreativitás .....................................................................................................................44 Befektetések ösztönzése....................................................................................................44 V. Fenntarthatósági lehetőségek .....................................................................................47 A gazdasági program realizálási lehetőségei .....................................................................48

2

I. BEVEZETŐ Magyarországon az 1990. évi LXV. törvénnyel ( továbbiakban: Ötv.) megalapított helyi önkormányzatok képezik azokat a helyi hatalmi szervezeteket, amelyek képesek gondoskodni a lokális terület ellátásának helyi igényekhez való igazításáról és ezek folyamatos biztosításáról. A helyi önkormányzatokról szóló törvényi szabályozás megteremtette annak a lehetőségét, de egyben szükségességét is, hogy a választott képviselő testület, mint hatalmi szervezet és az általa létrehozott intézményrendszer, mint igazgatási és ellátási szervezetek képesek legyenek a területi igényeket megfogalmazni és kielégíteni, odafigyelve a területükön élő lakosság igényeire és elvárásaira. Az önkormányzatok megalakulásától eltelt mintegy 17 év bebizonyította azt, hogy az önkormányzatok kellő gazdái tudnak lenni az adott területek feladatainak úgy a hatalmi tényezők területén, mint az igazgatási feladatok, de a társadalom és a gazdaság szempontjából igen fontos, szerteágazó szolgáltatási területeken is. Felsőzsolca Város Képviselő-testülete és a Képviselő-testület (továbbiakban: testület) által létrehozott és működtetett intézményrendszer átérzi annak a feladatnak és lehetőségnek a jelentőségét, amely egy megváltozott Európai Uniós környezetben lehetőséget biztosít az Önkormányzat irányításával a város fejlesztésére és a szolgáltatások színvonalának megőrzésére, valamint fejlesztésükre. Ennek érdekében nem csak rövid távon, hanem hosszabbtávú stratégiai elképzelések mentén is megtervezi, és a tervek alapján végzi feladatait. Ezen tervező munka folyamatos előregondolkodás részeként kerül megfogalmazásra az egyébként törvényi kötelezettségként is megfogalmazott gazdasági program kialakítása, amely az eddigi önkormányzati létből folyó tapasztalatokat is kihasználva megtervezi a város lakossági igényeire, adottságaira, a gazdasági és társadalmi szereplőinek elvárásaira alapozott fejlesztését és működtetését. Mindezek figyelembe vételével és tekintettel arra, hogy ma már a jogi szabályozás részben kötelező keretet is ad a gazdasági programok kialakításának, Felsőzsolca Város Önkormányzata egy olyan hosszabbtávú elképzelésrendszeren alapuló gazdasági programot kíván végrehajtani az

3

elkövetkezendő időszakban, amely Felsőzsolca Város területét, az itt élő lakosságot, az itt működő vállalkozásokat, társadalmi szervezeteket a jelenleginél jobb helyzetbe kívánja hozni és differenciált, de az igényeket messzemenően kielégítő szolgáltatásokat kíván létrehozni. Természetesen látni kell azt, hogy a gazdasági program végrehajtása csak az önkormányzat forrásaiból nem valósítható meg, ennek megfelelően igénybe veszi - de mindent megelőzően legalább tervezi - azoknak az egyéb forrásoknak a városfejlesztés érdekében történő felhasználását, amelyeket ma már az Új Magyarországért Nemzeti Fejlesztési Terv kínál, mint Európai Uniós tagállamnak. Ez a gazdasági program az ilyen típusú források mellett szeretné megcélozni és kialakítani a területen élők, a területen dolgozók esélyegyenlőségét és lehetőségét arra, hogy az öngondoskodás rendszerén belül ki-ki a kategóriájának illetőleg a céljainak és elképzeléseinek megfelelően hozzáférhessen azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek könnyebbé és hosszabb távon kellemesen élhetővé teszik az életüket, illetve működésüket. Az Önkormányzat eddigi működése során megkísérelte folyamatosan megőrizni azokat a szolgáltatásokat illetőleg ezen szolgáltatások színvonalát, amelyekhez a területen élők úgy magánszemélyként, mint vállalkozások munkavállalóiként vagy tulajdonosaiként megszoktak, illetve elvártak. Nyilván az elkövetkezendő időszakban arra is szükség lesz, hogy a területen működő vállalkozások, az itt élő lakosság aktívabban fejtse ki véleményét a kapott szolgáltatásokról, az elvárt fejlesztésekről és azokról a viszonyokról is, amelyekkel részese kíván lenni a szűkebb környezet alakításának és a fejlesztések, valamint szolgáltatások megvalósításának.

Jogszabályi környezet Az önkormányzatok számára az 1990. évi LXV. törvény a 91.§ (1) bekezdésében gazdasági program készítését írja elő. A 91. § (6) bekezdése tartalmaz részletesebb utalást egyrészt a program által minimálisan felölelt időhorizont tekintetében – legalább a képviselő-testület időtartamának megbízatására szól –, másrészt annak tartalmi vonatkozásait illetően. A törvény szövege alapján a gazdasági program egy integrált 4

szemléletű, a térségi összefüggéseket figyelembe vevő tervezési folyamat végeredményét jelenti, mely tartalmazza a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok biztosítására és azok fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. Ki kell térnie továbbá, az általános fejlesztési elképzelésekre, a munkahelyteremtésre, a településfejlesztési- és az adópolitika célkitűzéseire és feladataira. Városok esetében a befektetés-támogatási és a városüzemeltetési politika prioritásainak és ezek lehetséges eszközeinek feltárása is feladata a programnak. Jogszabályi oldalról egyértelműen a fejlesztési elképzelések mellett a közszolgáltatások biztosításának jövőbeni kereteit és az önkormányzat különböző helyi, tematikus politikáit is megfogalmazó munka elkészítése a fő cél.

A gazdasági program célja Felsőzsolca Város középtávú (2007-2013) gazdasági programjának legfontosabb feladata, hogy összegezze, rendszerezze, és koherens egységként láttassa mindazokat a törekvéseket, célokat és eszközöket, melyek Felsőzsolca Város Képviselő-testülete szándéka alapján a várost és lakói jobb életminőségét szolgálják – a fenti terminusban, és azon túlmutatóan is. Miután az adott térségben, településen élők jövőjét, jólétét számos, a helyi döntéshozók akaratán kívülálló tényező is befolyásolja, jelen dokumentum azokra az elemekre koncentrál, amelyekre az önkormányzatnak hatása van a gazdaságfejlesztés, a humánerőforrás fejlesztés és a környezetminőség javítása terén. A program hosszú távú célja tehát az életminőség javítása, amely a helyi gazdaság versenyképességének fokozásával, a helyi foglalkoztatás fenntartható biztosításával, a foglalkoztatási szint emelésével, illetve a nem anyagi jellegű életfeltételek javításával érhető el. A helyi gazdaság versenyképességét a gazdasági szerkezet, az innováció, az infrastruktúra milyensége befolyásolja, ugyanakkor nem hanyagolható el a városmarketing szerepe sem. A helyi gazdaság versenyképességének reáloldalára az önkormányzat sajátos és az estek döntő többségében közvetett eszközökkel tud hatást gyakorolni. Ilyen eszköz az infrastruktúra fejlesztése, a helyi adórendszerben korlátozottan megjeleníthető preferenciák alkalmazása, a befektetések elvi lehetőségeinek megteremtése. 5

II. HELYZETÉRTÉKELÉS

Felsőzsolca térségi és regionális szerepköre Felsőzsolca a miskolci agglomeráció részeként (Miskolchoz hasonlóan) a borsod-abaúj-zempléni táj központjához tartozik. Térségi és regionális szerepkörére évszázadokon keresztül befolyással volt földrajzi fekvése: az agglomeráció körül körcikk-szerűen találkozik a Bükk hegység, a Cserehát és az Alföld szegélye. Felsőzsolca földrajzi fekvése, térségi kapcsolatrendszere kedvező. Egyaránt jók a közúti kapcsolatai Észak-, Kelet- és Nyugat irányába; könnyen megközelíthető Budapestről (M3, M30), másrészt Európa északkeleti térségei (Szlovákia, Lengyelország) felé jó kapcsolódási pontjai vannak. Mind a település-, mind pedig a regionális földrajzi elemzések egybehangzóan azt igazolják, hogy a miskolci agglomeráció gazdasági-, társadalmi helyzete, településszerkezete jelentős mértékben meghatározza a Felsőzsolcán élők életlehetőségeit. Érdemes megjegyezni, hogy az 1996. évi lehatárolás szerint a miskolci agglomerációt még 17 település alkotta (Miskolc mellett Kazincbarcika társközpont volt, a belső gyűrűhöz tartozott: Alsózsolca, Bükkszentkereszt, Felsőzsolca, Mályi, Nyékládháza, Répáshuta, Sajóbábony, Sajókeresztúr, Sajószentpéter, Szirmabesenyő, a külső gyűrű települése volt: Arnót, Kistokaj, Onga, Sajóecseg). A 2003. évi lehatárolás módosította ezt a szerkezetet. A vonzott településekhez újként csatolták hozzá Sajóvámost és Sajópálfalát, és az előző lehatároláshoz képest törölték Kazincbarcikát (ezzel együtt Berentét is), Sajószentpétert, Répáshutát, Nyékládházát és Sajóecseget. A 2003. évi lehatárolásnál a miskolci agglomeráció teljes egészében a 40 településből álló miskolci statisztikai kistérségbe tartozott. Az agglomeráció a miskolci kistérség területének 45 %-át, lakónépességének 79 %-át alkotja.

6

A miskolci agglomeráció földrajzi elhelyezkedése

Geográfiai környezeti adottságok A domborzat jellemzői: kistáj 110 és 116 m közötti tszf-i magasságú, északi részén ármentes részekkel tagolt, de egészében ártéri szintű tökéletes síkság. A gyenge lejtésviszonyok miatt gyakoriak a rossz lefolyású, nagy kiterjedésű lapos területek. Felszíni megjelenésébe változatosságot a max. 5-6 m-re kiemelkedő, gyakran egymásba nőtt futóhomok-formák (az északi részen), valamint a Tisza, Sajó, Hernád és Hejő folyók korábbi futásirányát jelző elhagyott folyómedrek visznek. A földtani adottságokat tekintve a Borsodi-ártéren a kavicsos, illetve homokos hordalékkúp-felszínt a nyugati részen vékony (1-1,5 m-es) löszös homok takarja. A korábbi lefolyást jelző gyengébben kiemelkedő részek közti mélyedésben öntésiszap található, a nagyobb kiterjedésű mocsaras laposokra tőzeges-kotús talajok a jellemző-

7

ek. Kelet felé a felszín közelében a finomabb, elsősorban löszös, iszapos anyagok az uralkodóak. Ezek fedik be az egykori bükki hordalékkúp déli homokos részét. A város éghajlatára jellemzően a csapadék évi mennyisége 500-570 mm körüli. A legmelegebb hónap a július 21,1 C középhőmérséklettel, a leghidegebb hónap a január -3,1 C középhőmérséklettel, az átlagos évi hőmérséklet 9,1 C. Évente mintegy 36 hótakarós nap valószínű, az átlagos maximális vastagsága 16 cm. A téli napok száma 40-42 nap, a nyári napok száma 65-67 nap között mozog. A hőség napok száma 16 és 20 között van. Az első fagyos nap október második felében, az utolsó fagyos nap április legvégén van. A nappal hossza június 22-én 16 óra, december 22-én 8 óra. Az uralkodó szélirány az észak-keleti, jóval kisebb gyakoriságú a nyugati és a dél-nyugati. Az átlagos szélsebesség kevéssel 2,5 m/s feletti. A szárazságra hajló éghajlat miatt a kevésbé vízigényes növények termesztésére alkalmas a kistáj. Felsőzsolca város vízrajzát tekintve, kialakulásában meghatározó szerepet töltöttek be a vizek, így a folyók és az állóvizek. Kiemelkedő jelentőségű a Sajó folyó, amely a szlovákiai Király-hegységben ered 1220 m magasságban és Felsőzsolcáig 165 km-t tesz meg, ahol a vízszint magassága 110 méterre van a tengerszint felett. A város körzetében a folyó vízszint süllyedése mindössze 60 – 80 cm, ezért hordalékának egy részét itt rakja le. Felsőzsolca déli határszélén több százezer évvel ezelőtt az ős-Sajó és ős-Hernád összefolyásánál 40-50 m kavicsréteg rakódott le. A Sajó az elmúlt századokban sokszor váltotta medrét, ennek nyomai jól láthatók a Felsőzsolca és Miskolc között húzódó sík területen. A régi falu alatt csordogáló patakot Kis-Sajónak (KisBódvának) nevezték el. A Sajó régi, elhagyott medreiben, annak mélyebb szakaszaiban álló vizek keletkeztek, mint például a korábbi miskolci útról is jól látható “Fenektelen-tó” más néven a Papp-tója. A természetes növénytakaró és vele együtt az állatvilág is zsugorodik a város határában. A Sajót széles sávban követő erdők megritkultak, valamint csökken a vízjárta kiöntések, a rétek, mocsarak és legelők kiterjedése is. Így a Sajó környékének kivételével alig található természetes növénytakaró a település közigazgatási határain belül. A vadon élő fák közül elsősorban a fűzbokros, fűzfás csoportok maradtak meg. Déli 8

irányba, a város alatt kökény, bodza, nyárfa csoportosulások találhatók. A legszívósabban a gyomok őrzik a vadonélő növények emlékét, ilyenek az aranka, muhar, vadrepce, szerbtövis, bojtorján, bürök és más fűfélék. A növénytakaró változása maga után vonta az állatvilág változását is. A mezei, szántóföldi kisvadak, rágcsálók, ragadozók, megélnek a határban (nyúl, hörcsög, ürge, mezei pocok, menyét, fogoly, őz, róka). A madárvilág változatosságát jellemzi, hogy megtalálható a veréb, cinke, a varjú, szarka, vadgalamb, héja, gólya, s előfordul a vadkacsa is. A város lakóinak hosszú évszázadokon keresztül a legfontosabb foglalkozása az állattenyésztés és a földművelés volt. Elsősorban sertést, szarvasmarhát, juhot és baromfit tartottak az itt élők. A mezőgazdasági művelésbe vont területek jellemző főnövényei a búza (4-5 t/ha), a kukorica (5-6 t/ha) és a cukorrépa (50-60 t/ha).

Gazdaságföldrajzi és infrastrukturális adottságok A város földrajzi fekvéséből következően már évszázadok óta jelentős közlekedési, hálózati csomópontként van jelen a térségben (Felsőzsolcán haladt át számos fontos kereskedelmi és hadiút is). Felsőzsolca hálózati szerepe a közlekedési kapcsolatokon keresztül jelenik meg: a vasúthálózat, a helyi és távolsági autóbuszjáratok, a fő közlekedési utak (3-as számú; 37 számú), az autópálya (M30), a kerékpárutak és a légi közlekedés lehetősége. Ezek együttes jelenléte biztosítja az itt élők területi mobilitását, valamint a további fejlődés lehetőségét is. Közúti kapcsolat tekintetében Felsőzsolca a Zempléni, a Csereháti és az Északalföldi utak találkozásában helyezkedik el. Kelet-Észak-kelet kapcsolatot a 3. számú (E71 jelű nemzetközi útvonal nyomvonala) és a 37. számú főutak biztosítják. A fő közlekedési útvonalak és azok elágazásai a városon kívül épültek ki, először delta csomóponttal, később egy, majd két körforgalommal, így a kelet-nyugati irányú átmenő forgalom a várost nem terheli.

9

Felsőzsolca jelentősége közlekedési szempontból kiemelt, azonban a megépült elkerülő utaknak és csomópontoknak eredményeképpen a várost a közúti forgalom nem terheli. A 2004. novemberben átadott M30-as autópálya és annak levezető csomópontja ugyan megnövelte a forgalmat, de mindezt a város határában, a lakott és gazdasági szempontból hasznos területektől kellő, illetve megfelelő távolságban halad. Az országon belüli, régiók közötti forgalom szempontjából az M30 gyorsforgalmi út biztosítja az északkelet-magyarországi térség kapcsolatát a főváros, az ország középső része és a Dunántúl felé. Az M30 gyorsforgalmi út nemzetközi jelentősége kettős. Egyrészt az M3 autópályával együtt összeköttetést teremt az észak- és közép-magyarországi területek és Kelet-Szlovákia között, biztosítja a nyugati, délnyugati irányból érkező tranzitforgalom áthaladását az országon Szlovákia és Lengyelország keleti területei felé. Másrészt a Kassa–Nagyvárad TINA gyorsforgalmi folyosó részeként is fontos szerepet játszik az európai úthálózatban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Kassai Kerület részvételével jelenleg alakuló Kassa-Miskolc Eurorégió szempontjából is kiemelkedő jelentőségű a két várost összekötő, az eurorégió közlekedési tengelyét alkotó útvonal, amelynek magyarországi szakasza az M30 gyorsforgalmi út (Szlovákiában a 2010-ig megvalósuló Pozsonytól Zsolna–Eperjes–Kassa irányában az ukrán határig vezető autópályához csatlakozhat). A vasúthálózat egyik fontos hazai és nemzetközi állomása Felsőzsolca, amely a 80-as számú Budapest-Nyíregyháza vasútvonal mellett van. A vasútállomásáról a 90es számú vasúti szárnyvonalon indulnak a vonatok Hidasnémeti-Kassa irányába. A vasúti személyforgalom, az állomás elhelyezkedése és a kedvezőbb tömegközlekedés miatt azonban nem jelentős, általában a miskolci Tiszai pályaudvart használják.

Tömegközlekedési adottságait tekintve Felsőzsolca a Miskolc helyi tömegközlekedési hálózathoz csatlakozik (kihasználva a közelében lévő nagyváros adta lehetőségek egyikét). A 7-es számú helyi autóbusz útvonalának végfordulója itt található. Továbbá a Borsod Volán távolsági járatai is érintik a várost, ezzel biztosítva az alternatív tömegközlekedés lehetőségét.

10

A kerékpáros közlekedés a városközpont és a helyi temető között valósult meg (1994-ben készült el a településközpontot a temetővel összekötő 1.300 m-es kerékpárút). Ez a közlekedés helyi viszonylatban fontossá vált. A vasúti állomással a település belterületét egy 860 m (1990-ben készített) kerékpárút köti össze, növelve ezzel a helyiek és a kerékpáros turisták biztonságos közlekedését. Ezek az útvonalak a későbbiek során tovább fejleszthetőek Onga, Alsózsolca és Arnót irányába, kistérségi hálózatot létesítve, illetve lehetőséget biztosítva az EUROVEL nemzetközi kerékpárútra való csatlakozásra. További tervek vannak Felsőzsolca kerékpárútvonalainak bekapcsolására a miskolci hálózatba, mely a megyeszékhelyen keresztül vezet majd a Bükk-hegységbe. Ennek előkészítéseképpen létesült átjáró az M30-as autópálya alatt és lett meghagyva a régi települési bekötőút, mely a majdani kerékpárút része lesz.

Infrastruktúra A városban működő és növekvő arányban megtelepülő vállalkozások többnyire a Felsőzsolcai Ipari Park területén rendelkeznek székhellyel vagy telephellyel. Az önkormányzat célja, hogy vonzó környezetet teremtsen befektetőknek, és ez által növelje saját bevételeit, illetve munkaalkalmat teremtsen a lakosság számára. A hazai pénzintézetek közül a településen, a takarékszervezeti formában működő Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet Központja és Felsőzsolcai Kirendeltsége van jelen. A különböző típusú és tartalmú adatbázisokhoz való hozzáférés a közintézményekben oldható meg. Felsőzsolca Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban:hivatal) számítástechnikai ellátottsága eszközeit tekintve a térségben kimagasló, hivatalon belüli informatikai hálózata is egyedülálló. Az oktatási intézmények számítástechnikai ellátottsága megfelelő, de folyamatos fejlesztést igényel, melyek megvalósítása pályázati forrásokból történhet. A nyilvánosság számára a számítástechnikai rendszerekhez való hozzáférés, illetve az Internet elérésre, e-mail küldésre és fogadásra is lehetőség van az ÁMK (Általá-

11

nos Művelődési Központ) Városi Könyvtárában a Bárczay-kastély földszinti termeiben és az SHBÖTT Kistérségi Információs Központban. A település ellátottsága kisvárosi átlagot meghaladó szintű a következőkben: vasútállomás, távolsági autóbusz közlekedés, helyi autóbusz közlekedés, posta, közüzemi vízellátás, csatornaellátás, nappali ellátást nyújtó idősek klubja, házi orvosi székhely, gyógyszertár, óvoda, felső tagozattal rendelkező általános iskola, helytörténeti múzeum, iparcikkbolt, tüzép. Összességében a település határában több jelentős, nemzetközi kapcsolatot biztosító közlekedési csatorna találkozik. A város elhelyezkedéséből fakadó hálózati rendszer jellege felértékelődött. Az előnyös közlekedési kapcsolatok fejlődésével, így az M30-as autópálya elkészültével, a kerékpár útvonalak bővülésével és összekapcsolásával, a légi közlekedés lehetőségének tervezésével, a város tranzit és logisztikai jelentősége tovább növekszik. Felsőzsolca infrastrukturális ellátottságát tekintve magasan a környező települések – kivétel Miskolc – szintje felett van, mindez alapjául szolgál a kialakult térségi szerepkör betöltéséhez, valamint hozzájárul a további erősödésének lehetőségéhez.

Társadalmi struktúra Felsőzsolca város demográfiai képét a Központi Statisztikai Hivatal által szolgáltatott adatok alapján vázolhatjuk fel. A népesség számának változását figyelhetjük, ha megnézzük a település állandó népesség számának nagyságát 1960-ban, ami 3551 fő volt, 1970-ben 5078 fő, 1980-ban 6125 fő, majd 1990-ben 6939 fő, továbbá 2000-ben 7228 fő, 2005-ben 7220 fő volt. Megállapítható, hogy negyven év alatt az állandó lakosok száma megduplázódott.

12

Az állandó népesség alakulása Felsőzsolcán 1960 - 2005 8000 7000 7220

7228

7400

6939

6000 6125 5000 5078 4000 3000

3551

2000 1000 0 1950

1960

1970

1980

1990

2000

2005

2010

Forrás: B-A-Z megye statisztikai évkönyve 2005. A dinamikus népességfejlődés magyarázatát abban láthatjuk – főleg az 1970-es évektől az 1980-as évek közepéig – hogy Felsőzsolca az egykori iparváros Miskolc közvetlen közelében lévő nagyközségként kiváló befogadója volt, az iparból élő, de a vidéki életformát megtartani kívánó rétegeknek. A település biztosította a falvakból a nagyvárosba beáramlók számára ugyanazt az életérzést, amiben felnőttek, és így a különböző megjelenő kellemetlenségekből adódó problémák, veszélyek elől a biztonságos letelepedés, családalapítás, otthonteremtés lehetőségét. Az állandó népesség létszáma, tehát 7000 fő felett stabilizálódott az évek során. E tendenciát egyfelől a természetes szaporodás üteme jellemzi, hiszen a születések és a halálozások száma közel egyenlő volt. Felsőzsolcán 2005. év végén az élveszületések száma 89, a halálozások száma 73 volt. Lakosságának 1000 főre vetített természetes fogyása -1 fő, míg a miskolci agglomerációban ugyanez a mutató rosszabb -4,2 fő. Népsűrűség tekintetében Felsőzsolcán 445 főre, a miskolci agglomerációban viszont 468 főre jut 1 km2. A népesség számának változását másfelől az el- és odavándorlás nagysága jellemzi. Az elvándorlások száma – beleértve az összes állandó és állandó vándorlások 13

számát – 2005-ben 291 fő volt, míg az odavándorlások száma – beleértve az összes állandó és állandó vándorlások számát – 2005-ben 334 fő volt, ezek alapján az 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet 6,0 volt. Az 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet száma 2005-ben a megyében -4,6, az agglomerációban -6, míg Felsőzsolcán 0 volt. Megállapítható, hogy mind a megye, mind az agglomeráció területén nagyobb az elvándorlások száma, míg a vizsgált település esetében az elvándorlók, illetve az odavándorlók száma megegyezett. A lakosság korösszetétele, koraktivitása tekintetében Felsőzsolca aktív korú népességének az állandó lakosokhoz viszonyított aránya 31,6% volt, míg a miskolci agglomerációban ez a szám 33% volt. A településen az 1990. évi népszámlálási adatok alapján a népesség legfontosabb korcsoportonkénti megoszlása a következő a 0-14 év közötti eltartottak száma 1675 fő, a 14- 60 év közötti munkaképes korúak száma 4362 fő, a 60 év feletti nyugdíjasok száma 902 fő volt. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint a népesség legfontosabb korcsoportonkénti megoszlása a 0-14 év közötti eltartottak száma 1380 fő, a 14- 60 év közötti munkaképes korúak száma 4678 fő, a 60 év feletti nyugdíjasok száma 1165 fő volt. Láthatjuk tehát, hogy az eltelt 11 év alatt a 0-14 éves korúak száma 30%-kal csökkent, a munkaképes korúak száma 7,2%-kal nőtt, a nyugdíjasok száma 29%-kal nőtt. Ezek alapján megállapítható, hogy Felsőzsolca város népességére is érvényes az a tendencia, ami Magyarország egész társadalmában jelen van, az öregedés. A lakónépesség korösszetétele alapján számolt öregedési index a megyében 80,9, a miskolci agglomerációban 96,8, Felsőzsolcán 63,8, Alsózsolcán 43,2, Arnóton 49,2 és Ongán 50,6. A megyéhez, illetve az agglomerációhoz képest a település az öregedési index tekintetében jobb helyzetben van, azonban a többihez képest rosszabb helyzetben.

14

Felsőzsolca gazdasági struktúrája A regisztrált vállalkozások száma 678, melyből a regisztrált egyéni vállalkozások száma 423 és a regisztrált társas vállalkozásoké 255. A regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma 107, a regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozásoké 571. A megyében 56 014, a miskolci agglomeráció 23 településén 26 013 vállalkozás folytatta tevékenységét 2005-ben. Regisztrált vállalkozások száma Felsőzsolcán Regisztrált egyéni vállalkozások Regisztrált társas vállalkozások Miskolci agglomeráció (23 település) Regisztrált vállalkozások a megyében

678 Regisztrált jogi személyiségű vállal423 kozás Regisztrált jogi személyiség nélküli 255 vállalkozás

107 571

26013 56014

A vonzáskörzeten belül két városban koncentrálódott a vállalkozások kilenctizede, melyből Miskolc részaránya 97%, Felsőzsolcáé pedig 3%. Gazdálkodási formák tekintetében 105 regisztrált korlátolt felelősségű társaság, 146 regisztrált betéti társaság és 423 regisztrált egyéni vállalkozás volt jelen 2005. év végén Felsőzsolcán. Ez összesen 678 regisztrált vállalkozást jelent.

15

Regisztrált vállalkozások száma Felsőzsolcán 1997 - 2005 között 800 700 600

678

(db)

500 s

400 424

428

446

1997

1998

1999

455

2000

472

484

2001

2002

300 200 100 0 2005

(év)

Forrás:B-A-Z megye statisztikai évkönyve 2005. A szomszédos települések (Alsózsolca, Arnót, Onga) illetékességi területén működő vállalkozások számadataihoz viszonyítottan Felsőzsolca gazdálkodó szervezetei kiemelkedő teljesítményt nyújtanak.

16

A regisztrált vállalkozások száma Felsőzsolca és szomszédos településein 2005 év végén 800 600 400 200 0

Regisztrált vállakozások

Kft.

Bt.

Egyéni vállalkozás

Alsózsolca

372

62

80

224

Arnót

243

42

49

151

Onga

286

36

67

182

Felsőzsolca

678

105

146

423

Forrás:B-A-Z megye statisztikai évkönyve 2005. A regisztrált vállalkozások aránya gazdasági ág szerint az ipar,építőipar ágban 131, kereskedelem, szálláshely szolgáltatás ágban 163 tevékenykedik.

Regisztrált vállalkozások aránya ipar, építőipar, kereskedelem, szálláshely szolgáltatás ág szerint 2005-ben 15000 10000 5000 0

Megye

Agglomeráció

Felsőzsolca

Ipar, építőipar

8773

3564

131

Kereskedelem, szálláshely szolgáltatás

14479

5977

163

Forrás: KSH Miskolci Agglomeráció,2005 B-A-Z megye statisztikai évkönyve 2005.

17

A legjelentősebb gazdasági egységek A Felsőzsolcán működő legjelentősebb gazdasági egységek többsége az önkormányzat által alapított Felsőzsolcai Ipari Park területén működik. A „FIZ” Felsőzsolcai Ipari Zóna Kft. a beruházni szándékozók részére a lehető legjobb feltételek megteremtésére törekszik. Az Ipari Park területe Miskolc város közvetlen szomszédságában, egy rendkívül forgalmas csomópontban található, amely a közeljövőben megvalósuló Miskolcot elkerülő út megépítésével tovább növekszik. A felsőzsolcai körforgalomba becsatlakozó M30-as autópálya mindössze egy kilométer távolságban van az Ipari Parktól, amelyet már most is kétszer két sávos út köt össze ezzel a rendkívül forgalmas csomóponttal. A terület, kedvező fekvése miatt mind ipari, mind pedig kereskedelmi és logisztikai célra kiválóan alkalmas. (2005. logisztikai cím megszerzése) A Felsőzsolcai Ipari Parkot délen és keleten a 3. számú főközlekedési út, északon Arnót község közigazgatási határa, nyugaton a 3. számú főközlekedési út csomópontjából kiinduló Edelénnyel összekötő út határolja. A FIZ-ben a telkek kialakítása és értékesítése folyamatos.

Munkanélküliség Magyarországon az 1990-es évek elején, a rendszerváltást követő években jelent meg. Ez egyenes következménye volt a gazdasági átalakulásnak, a gazdaságtalan tevékenységek megszűntetésének. 2007. év elején a miskolci agglomeráció területén 15 002 munkanélkülit tartottak nyilván, számuk a megyében regisztráltaknak (60 525) az egyötödét tette ki. A munkanélküliek aránya munkaképes korú állandó népesség arányában 2006. év végén 8,7%-ot tett ki, a megye 11,72%-val szemben. Az agglomeráción belül Miskolcon 7,48%, Felsőzsolcán ez a szám 9,35%. Ez azt jelenti, hogy a vonzott települések között Felsőzsolca város a munkanélküliek arányát tekintve a középmezőnyben foglal helyet.

18

19

Felsőzsolca SWOT-analízise

Előnyök

 szlovák országhatár közelsége  település M30-as autópályán történő megközelíthetősége  jó közlekedési kapcsolatok Miskolcra  az elmúlt 15 évben a megyei tendenciával ellentétben pozitívan alakult a település vándorlási egyenlege  magas a lakosság iskolai, ezen belül a felsőfokú képzettségűek aránya  Miskolc oktatási infrastruktúrájának igénybevételi lehetősége  Miskolc közelségéből adódó logisztikai szerepkör  gazdaságot segítő igazgatási infrastruktúra (cégbíróság, közjegyzők, ügyvédek, tanácsadó szervezetek, bankok, stb.) közelsége  ipari park  szabad munkaerő kapacitás

Hátrányok

 Az alacsonyabb iskolázottságú családok gyermekvállalási készsége nagyobb, mint a magasabb iskolázottságúaké  a helyi foglalkoztatás a miskolci munkaerőpiac függvénye, ami különösen az alulképzettek esetében okozhat gondot  a roma lakosok foglalkoztatottsága alacsony  egységes városközpont hiánya  romák által lakott épületek műszaki és esztétikai állapota  virtuális funkciójú vasútállomás  a településnek nincs középiskolája  a kistérség települései között ma

még az együttműködés kezdeti stádiumban van

 kedvező korösszetétel  vonzó zöldövezeti településszerkezet  nagyfokú vonalas infrastrukturális ellátottság  alacsony ipari szennyezettség  településen élők relatíve magas jövedelmi viszonyai  korszerű okmányiroda

20

 Felsőzsolca önállóan fejlődő és önmagában is életképes település  Felsőzsolca gazdasági súlyával és kapcsolati tőkéje alapján meghatározó szerepet tölt be a kistérségi együttműködésben  Sajó-Rima Eurorégiós szerepkör Lehetőségek

Veszélyek

 Miskolcot elkerülő autópálya gyűrű további építése felértékeli az Ipari Park lehetőségeit

 a térség átmenő forgalmából a városnak kevés közvetlen haszna van

 kedvező lakóhelyi adottságok miatt Felsőzsolca továbbra is számíthat betelepülőkre  az ipari park logisztikai központtá fejleszthető, a földrajzi és vonalas infrastrukturális adottságok ehhez megvannak  Miskolc képzőhelyeire építve jók a képzési, továbbképzési lehetőségek  a Sajó-folyó természeti adottságainak kihasználása  jelentős beépítésre alkalmas területek  település marketing erősítése

 a természetes halálozások száma még mindig tartósan meghaladja az élveszületések számát  a megyeközpont gazdasági helyzete ma is erősen hat Felsőzsolca demográfiai folyamataira  roma lakosság alacsony foglalkoztatottsága  növekvő számú roma lakosság alacsony iskolai végzettségű, jelentős számban vannak ezért közöttük a rendszeres szociális segélyre szorulók  a településen élő (növekvő számú) roma lakosság társadalmi leszakadása, romló lakóhelyi és szociális viszonyok  a települések közötti versenyzés nagyobb, mint a kohézió

21

III.

A GAZDASÁGI PROGRAM HELYE A KÖZÖSSÉGI, NEMZETI, REGIONÁLIS ÉS HELYI SZINTŰ FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSRENDSZERBEN

Közösségi szint

A tervezési ciklus hossza (2007-2013) Figyelemmel arra, miszerint a nemzeti és a kormányprogramok igazodva az Európai Unió-s tervezési ciklusokhoz 7 éves időtartamra szólnak, az önkormányzatok számára is reális lehetőség az, hogy a választási ciklusokon átívelő stratégiai terveket és ezen belül gazdasági programokat fogalmazzanak meg. Ma az látszik célszerűnek, hogy a stratégiai tervek minimálisan az Európai Unió-s tervezési ciklusokhoz igazodóan legalább 7 éves időszakokra történjenek. Az sem ellentmondás, hogy a stratégiákat megvalósító gazdasági programok a választási ciklusokhoz igazodnak, mert a jelenlegi rendszerben is jól kezelhetők azok az elemek, amelyek egy-egy választási ciklusban indulnak, de áthúzódó feladatként a következő választási időszakban folytatandó feladatokat jelentenek. A kialakítandó gazdasági programot nemcsak az Európai Unióhoz kapcsolható II. Nemzeti (Új Magyarország) Fejlesztési Terv és Kormányzat Konvergencia Programja befolyásolja, hanem az Országgyűlési határozatok formájában napvilágot látott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, (96/2005. (XII. 25.) OGY.) illetve az Országos Területfejlesztési Koncepció (97/2005. (XII. 25.) OGY).

Ezekben a jogforrásokban az önkormányzati szerepvállalások hangsúlyozása mellett az új igazgatási – szándékok szerint majd hatalmi – formák a régiók, illetőleg a kistérségek keretében történő fejlesztések és feladatellátások jelennek meg azzal az igénnyel, hogy a központi források döntően az Európai Unió-s eszközök kiegészítéseként jelennek meg és ezen túl csak az önkormányzati kötelező feladatok finanszírozása történik meg.

22

Az Európai Unió prioritásai 2010-ig Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk után a magyar városok is teljes értékű résztvevői az európai politikának. Ez azt jelenti, hogy egyrészt a hazai városok hasonló jogszabályi és makro feltételek mellett indulhatnak bizonyos pályázatok, befektetések, tevékenységek, címek megszerzéséért, mint Európa nyugati felében fekvő társaik. Másrészt a tagság a fejlesztési források bővülésének lehetőségével is jár, amely egy új potenciális növekedési lehetőséget is jelenthet. Az Európai Unió legfontosabb alkalmazott elve a program-finanszírozás. A programok kidolgozását azonban stratégiai tervezési folyamatnak kell megelőznie. Ennek egyik fontos eleme – a hosszú távú településfejlesztési koncepcióval összhangban – a gazdasági program készítése. Ennek hiányában az uniós források gyakorlati elérhetősége korlátozott. Az Európai Unió középtávú jövőképét (2010-ig) az ún. lisszaboni stratégia határozza meg. Ennek célja, hogy az Európai Unió „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljék, mely képes a fenntartható gazdasági fejlődésre azzal együtt, hogy több és jobb munkahelyet teremt és figyelmet fordít a szociális kohézió továbbfejlesztésére”. A 2005-ös félidei értékelés folyamán e nagy program nyolc céljából egyértelműen a növekedés és a foglalkoztatottság került előtérbe. Mindez alátámasztja, hogy az Ötv.-ben is kiemelt foglalkoztatás-munkahelyteremtést a helyi politika egyik legfontosabb kihívásának kell tekintenünk. Hiszen a város az a szint, ahol ez a probléma még megfelelő integrációban és fenntartható módon közelíthető meg. A lisszaboni programhoz szorosan kapcsolódva a tudástársadalom kiépítésének feladataira külön stratégiát dolgozott ki az Unió, „i2010 – Európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért” címen. Az i2010 egyben folytatása a 2005 decemberében lejáró eEurope 2005 akcióprogramnak is. Ennek keretében három pillér került meghatározásra: 1. Egy egységes európai információs térség létrehozatala; 2. Az innováció erősítése az információs és kommunikációs technológiákban (IKT); 3. A mindenkire kiterjedő európai információs társadalom létrehozatala.

23

Ez nem jelent mást, mint az e-gazdaság és az e-közigazgatás kiépítésének Unió általi támogatását. A közösségi fejlesztéspolitika harmadik – az Európai Tanács által leghatározottabban Göteborgban megfogalmazott – fő célkitűzése a fenntartható fejlődés. A célkitűzés – a fenntarthatóságot szélesen értelmezve – kiterjed a környezeti, szociális és gazdasági vonatkozásokra is, különös tekintettel a gazdasági fejlődés fenntarthatóságának kritériumaira, az üzembe helyezett fejlesztések működtetésének fenntarthatóságára, a leromlott urbanizált, illetve a falusi térségekben élők életesélyeinek komplex, integrált javítására.

Közösségi szintű fejlesztési ajánlások Először az Aalborgi Charta „a városi gazdaság a fenntarthatóság felé” című fejezetét idézném, mely a természetkörnyezet védelmét, az azzal történő felelős gazdálkodás követelményeit fogalmazza meg az önkormányzatok irányába. „Mi, a városok, megértjük, hogy a természeti erőforrások, mint a levegő, a talaj, a víz és az erdők, a gazdasági fejlődés korlátozó tényezőjévé váltak. Éppen ezért mindezen tőkébe nekünk is kell beruháznunk. A Charta által ajánlott prioritások megfelelő kialakítása megköveteli: 1. A beruházásokat előzetesen minősíteni kell annak érdekében, hogy fenntartsuk a 2. megmaradt természeti tőkét (mint a felszín alatti vizek, a talaj, a ritka fajok élőhelyei). 3. A városok társadalmának elő kell segítenie a természeti tőke növekedését (a jelenlegi kiaknázás szintjének csökkentésével, megújuló energia használatával). 4. A beruházásokhoz – annak érdekében, hogy csökkenjen a természeti tőkére nehezedő nyomás – a természeti erőforrások „kiterjesztését” is hozzá kell kapcsolni (pl. új városi parkok létesítése, a felüdülési igények kiterjesztése s nem a természetes erdőkre). 5. S maximálisan törekedni kell az energiahatékony építkezésre és a környezetbarát városi közlekedésre.”

24

A további ajánlások és elvek mind a képviselőtestület, mind a városvezetés gazdaságés részben társadalompolitikai elképzeléseinek alappilléreit is jelenthetik. Az összeállítás egyrészt az önkormányzatokra vonatkozó jogi szabályozásokból, másrészt különböző európai szervezetek ajánlásaiból származik. Pénzügy-gazdálkodás:  az önkormányzat hosszú távú költségvetési egyensúlyának megteremtése, fenntartása;  az önkormányzati intézmények és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működésének racionalizálása, költséghatékonyabb közszolgáltatások biztosítása;  az önkormányzati ingatlanvagyon hatékony kezelése, hasznosítása. Településrendezés-műszaki infrastruktúra:  a város fenntartható fejlesztése érdekében az üzleti, környezeti és szociális szolgáltatói infrastruktúra fejlesztése, beleértve az alapszükségleti funkciókat is;  településszerkezeti és társadalmi problémákat is figyelembe vevő és azt kezelő  gazdaságfejlesztés;  leromlott, leértékelődött városrészek kreatív módon történő átalakítása/felújítása.  Munkahelyteremtés, szociális ellátás:  a helyi kis- és középvállalkozások élénkítése, támogatása;  a munkanélküliség alacsony szinten tartása, aktív foglalkoztatáspolitika megvalósítása;  a szociális ellátások rászorultságtól függő biztosítása. Térségi kapcsolatok:  kistérségi és regionális kapcsolatok élénkítése;  új típusú város-vidék kapcsolatok kialakítása;  új városi funkciók és a jobb város-vidék kapcsolatokban rejlő erőforrások kiaknázása által létrehozott fejlődés, lendület támogatása, az erre irányuló kezdeményezések támogatása. Oktatás-kultúra: a városi oktatási rendszernek új kihívásokra történő felkészítése, az alkalmazkodás  folyamatának támogatása;

25

 a kulturális örökség, mint fejlesztési tényező figyelembe vétele.  Helyi társadalom:  a lakosság lokálpatriotizmusának, identitásának erősítése;  civil szervezetek közéleti szerepének és gazdaságfejlesztési, társadalmi kohéziós funkcióinak erősítése. Ezeket az Európában mondhatni „közforgalomban” lévő ajánlásokat, mint gazdaságfejlesztési elveket, Felsőzsolca esetében is lépésről lépésre adaptálni, értelmezni és alkalmazni volna szükséges. Összességében az önkormányzat gazdasági programja annak a tervezési folyamatnak a része, amely lehetővé és hatékonnyá teszi a közösségi források igénybevételét. A tervezési folyamat azonban nem zárt, mivel valamennyi tervezési szint kapcsolódik a különböző közigazgatási szinteken kialakított elképzelésekhez, ezzel garantálva a fejlesztési tervek egymásra épülését. Ennek megfelelően Felsőzsolca Város Gazdasági Programja illeszkedik az Európai Unió átfogó fejlesztési elképzeléseihez, az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez, az ágazati és regionális Operatív Programokhoz, az Észak-Magyarország Régió fejlesztési tervéhez, a Miskolc Kistérség Többcélú Társulás fejlesztési terveihez, valamint Felsőzsolca fejlesztési elképzeléseihez.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Európai Unió Strukturális Alapjainak fogadása érdekében összeállított Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Az elkövetkezendő 7 évben az Új Magyarország Fejlesztési Terv tizenöt operatív programja által uniós támogatással 7.000 milliárd forint fordítható fejlesztésre. Az Operatív programok ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg, hogy mire és milyen arányban használható fel a rendelkezésre álló forrás. A fejlesztési régiók 1.600 milliárd, míg az ágazati operatív programok keretében 5.300 milliárd forintnyi fejlesztési forrás kerül felhasználásra 2007 és 2013 között. A legtöbb fejlesztést a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP), a Környezet és Ener-

26

gia Operatív Program (KEOP), a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program (ÉMOP) forrásai révén lehet megvalósítani. A terv hat prioritáshoz kapcsolódó terület fejlesztésére vonatkozik, melyekhez egy-egy konkrét Operatív Program szerveződik. Felsőzsolca Város Gazdasági Programját alkotó elemek a 4. fejezetben foglaltak szerint illeszkednek az ÚMFT prioritásaihoz (Lásd 4. fejezet, 35. oldal)

Észak-magyarországi Régió Középtávú Fejlesztési Célkitűzései A cél egy olyan társadalmi–gazdasági–környezeti térszerkezet létrejötte, amely tartósan biztosítja a régió versenyképességét, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások, és az életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli, vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket.

I. A VERSENYKÉPES GAZDASÁG MEGTEREMTÉSE (TECHNO-RÉGIÓ) PROGRAM Alprogramok: 1. Integrált beszállítói hálózati rendszerek kialakítása a régióban 2. Kreatív ipar 3. Környezetvédelmi ipar meghonosítása 4. Megújuló energiaforrásokra épülő energiaipar 5. Regionális tudásközpont kialakítása 6. Regionális logisztikai hálózati rendszer kialakítása 7. Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése

27

II. REGIONÁLIS TURISZTIKAI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA AZ ÉSZAK – ALFÖLDI RÉGIÓVAL KÖZÖSEN Alprogramok: 1. Koherens és integrált kommunikációs stratégia kialakítása, régiómarketing eszközök fejlesztése 2.

Közös regionális klaszter központ létrehozása az Észak-Alföldi Régióval a központ fizikai kialakítása a központ működési feltételeinek biztosítása

3.

Regionális turisztikai klasszterek létrehozásának támogatása

4.

A programhoz kapcsolódó szolgáltatás-fejlesztés hálózati logisztika tanácsadói és üzleti szolgáltató hálózat kiemelt rendezvények fejlesztése

5.

A programhoz kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztés

III. A MINŐSÉGI ÉLET FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE, A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT INTEGRÁLT FEJLESZTÉSE Alprogramok: 1. Tudás város-, kreatív város-, innovatív városhálózat 2. A tudás, az innováció átadására képes városok 3. Agglomerációs, szuburbán és korlátozott központi szerepkörrel rendelkező települések 4. Szolgáltató városok 5. Kistelepülések 6. Regionális belső hálózatok a. III.5.1. Gyorsforgalmi utak – főúthálózat b. III.5. 2. Vízbázis védelem c. III.5.3. Szilárd hulladékkezelés és rekultiváció d. III.5.4. Katasztrófavédelem 7. Nyitott határok

28

A gazdasági program helye a város tervezési dokumentumai között

29

Felsőzsolca város gazdasági programjának több tervezési szinthez és tervdokumentumhoz is kapcsolódnia kell, mindenekelőtt a város és térsége dokumentumaihoz (kistérség) – ez az Ötv. előírása is –, illetve ezeken keresztül a megye, az ország és az Európai Unió teveihez és programjaihoz. A gazdasági programnak – az Ötv.-ben meghatározott tematikája miatt – összhangban kell lennie a megyei területrendezési és területfejlesztési tervekkel, a megye és a régió gazdaságfejlesztési koncepciójával. A gazdasági programnak kapcsolódnia kell a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása fejlesztési koncepciójához, különböző térségi környezetvédelmi programokhoz és fejlesztési elképzelésekhez is. Az országos területrendezési és területfejlesztési tervek mellett célszerű, ha figyelembe veszi az aktuális kormányprogramban lefektetett gazdaságfejlesztési célokat csakúgy, mint az Európai Unió hasonló dokumentumait. Az önkormányzat által elfogadott dokumentumok rendszerében elsősorban a 2005-ben elkészült hosszú távú településfejlesztési koncepcióhoz kell illeszkednie. Az abban felvetett gazdaságfejlesztési irányok kibontása és a gazdaságot érintő helyi politikák kidolgozása a célja. Ezáltal a települést alkotó három nagy szféra – gazdaság, természeti- és épített környezet, társadalom – mindegyikét érinti a gazdaság résztvevőin keresztül. Alárendelt szerepben van a településrendezési tervvel is, mely kijelöli a térbeli kereteket és lehetőségeket a gazdasági program végrehajtásához. Célszerű lenne, ha a gazdasági program a város hosszú távú elképzeléseivel összhangban a lehetőségekhez mérten alkalmazkodna a helyi vállalkozások jövőre vonatkozó terveihez is, elősegítve azok megvalósulását. Mivel azonban a helyi gazdaság szereplői az önkormányzattól teljesen függetlenül mozognak a gazdasági térben, így információ hiányában a konkrét csatlakozás nehezen valósítható meg. Éppen ezért fontos, hogy az Önkormányzat vezetése, és a helyi vállalkozások vezetői folyamatos konzultációt folytassanak a helyi gazdaság állapotáról, problémáiról és az esetleges új kitörési lehetőségekről.

30

IV.

FEJLESZTÉSI PROGRAMOK Célhierarchia Minőségi életfeltételek megteremtése

Jövőkép

Élhető város

Prioritások

Stabil, erős gazdaság megteremtése

Pozitív városimázs

Környezetminőség, városfejlesztés

Versenyképes gazdaság

Specifikus célok

Munkanélküliség csökkentése

KKV-k erősítése

Társadalmi és humán infrastruktúra fejlesztése

Igazgatásfejlesztés

Kultúra, sportélet, civilszféra erősítése

Környezetminőség

Szociális rendszerek fejlesztése

Településkörnyezet, infrastruktúrafejlesztés

Befektetés-ösztönzés, magántőke bevonása Innováció ösztönzése

Horizontális célok

Fenntarthatóság

Kistérségi szerepvállalás

Városmarketing

31

1. V e r s e n y k é p e s g a z d a s á g A program célja

A program szükségessége

Versenyképes gazdaság megteremtése a A város gazdaságának motorját jelentheti kis- és középvállalkozások erősítése ré- a jövőben is a folyamatosan fejlődő vén. Új vállalkozások számára megfelelő Felsőzsolcai Ipari Zóna. A betelepülő feltételek biztosítása, a már működők ese- vállalkozások jelentős szerepet töltenek tében az innovációra ösztönzésen keresz- be a foglalkoztatás, a kereskedelmi kaptül a magasabb hozzáadott érték előállítá- csolatok, a közteherviselés területén. Az sának biztosítása.

ipari zóna további fejlesztése súlyponti gazdaságpolitikai kérdés.

Kapcsolódás a releváns fejlesztési el-

A program várható hatása

képzelésekhez

 vállalkozások számának növekedése

A Gazdaság Fejlesztés Operatív Program  munkanélküliség csökkenése (GOP) a vállalkozások, kiemelten a kis-  vállalkozások által előállított hozzáés középvállalkozások komplex fejlesztését célozza.

adott érték növekedése  az Ipari Park bővülése

Az ipari parkok fejlesztése szintén tárgya lesz mind az Észak-magyarországi Operatív Programnak (ÉM-ROP), mind pedig a GOP-nak. Inkubátorházak bővítésére, újak létrehozására szintén az ÉMOP keretein belül kapható támogatás. Intézkedések  Ipari Park szolgáltatásainak bővítése  Magántőke bevonása a fejlesztések megvalósításába  Alternatív energiafelhasználás lehetőségeinek feltárása (bioetanol gyártás, geotermikus energia, szélenergia)  Gazdaságfejlesztési Centrum, inkubátorház létrehozása

32

2.1 Igazgatásfejlesztés A program célja

A program szükségessége

A város közintézményeinek korszerűsíté- A Polgármesteri Hivatal bizonyos részeise, azok lakókörnyezetbe való megfelelő nek elavult, felújítást igénylő részei indointegrálása, az energiafelhasználás csök- kolttá teszik a korszerűsítést. Az ügyintékentése. A hatékonyabb ügyintézés érde- zést ellátó intézmények kapacitásában kében a fontosabb funkcióval rendelkező mutatkozó szűk keresztmetszet miatt biintézmények bővítése, illetve az elektro- zonyos bővítő beruházások e program nikus önkormányzat feltételeinek megte- keretei között szükségesek. remtése.

Az önkormányzat új alapokra kívánja

Az elektronikus közigazgatási szolgálta- helyezni az állampolgárokkal történő tás megvalósításával az önkormányzat kapcsolattartást. A költséghatékony és célja, hogy korszerű elveken alapuló, ha- eredményes tékonyan

működő

működés

elengedhetetlen

állampolgár/ügyfél feltétele lett az informatikai fejlesztések-

orientált szervezetté váljon.

kel párosult új kommunikációs csatornák kihasználása. A hivatalnak a gazdasági versenyképesség

növelése

érdekében

gyorsan és alaposan szükséges reagálnia a várost érintő változásokra, ehhez pedig létfontosságú az e-közigazgatási rendszer kiépítése.

Kapcsolódás a releváns fejlesztési el- A program várható hatása képzelésekhez

 korszerűbb intézmények

A beavatkozás célja a közigazgatás és a  gyorsabb, hatékonyabb önkormányzaközigazgatási szolgáltatások folyamatai-

ti ügyintézés

nak újraszabályozása (az ügyfeleket leg-  elektronikus önkormányzat megvalóinkább érintő igazgatási folyamatok áttesításához szükséges feltételek rendelkintése, egyszerűsítése, racionalizálása,

kezésre állása

jogi deregulációja, új logikai rendszerbe-  megvalósul az elektronikus ügyintézés

33

foglalása), majd ezt követően az egyes  hatékonyabbá és gyorsabbá válik az folyamatok informatizálása és szabvá-

önkormányzati

nyosítása. Az e program keretei között

kommunikáció

szervezetek

közötti

megfogalmazott célkitűzések megfelel-  csökken az önkormányzat kommunitethetők az ÚMFT elektronikus közigaz-

kációs költsége (papír, nyomdafesték)

gatáshoz kapcsolódó operatív programjának céljainak (TIOP).

Intézkedések  Polgármesteri Hivatal felújítása, hőszigetelése, nyílászárók cseréje  Okmányiroda bővítése  Hatékony ügyintézés a helyi és körzeti hivatali feladatellátásban, e-közigazgatás feltételeinek megteremtése  Ügyfélszolgálat létrehozása

34

2.2 Környezetminőség A program célja

A program szükségessége

Az alprogram célja, hogy a belvízvédelmi

művek korszerűsítése és fejlesztése, a kül- és belterületek összehangolt vízrendezése révén a településeket veszélyeztető események megelőzhetők és kivédhe-

A külterületi és belterületi csatornaháló-

zat, a belvízvédelmi művek hiányosságai miatt elengedhetetlen a csapadékvízelvezetőrendszer fejlesztése.

tők legyenek. Továbbá a csapadékvíz elvezető rendszer korszerűsítése a belterületi lakóingatlanok, utak állagának védelmében.

A város épületeinek rossz infrastrukturális, műszaki állapota miatt jelenleg energiapazarlás folyik, mely magas fenntartási költségeket ró mind a lakossági, mind

A program további célja, hogy a város épületeinek korszerűtlen energiafelhasználását felszámolja, hozzájárulva ehhez a környezeti terhelés csökkentéséhez és az

az

önkormányzati

szférára.

Emellett

szükséges a lakosság környezettudatosságát is növelni, tájékoztatás, tudatformáló programok révén.

energiafelhasználás költségeinek csökkentéséhez. Kapcsolódás a releváns fejlesztési el-

A program várható hatása

képzelésekhez

 Korszerű csatornahálózat, csapadék-

A Környezeti és energetikai Operatív

víz elvezetés

Program prioritásai szolgálják többek  Energia-megtakarítás között az önkormányzati és nem önkor-  Költség-megtakarítás mányzati tulajdonú középületek energia-  Ingatlanok felértékelődése felhasználásának korszerűsítését. Az EMOP pedig a településfejlesztés egyik prioritásaként kezeli a felszíni vizek minőségének javítását és a felszíni vizek okozta kockázatok csökkentését. Az Észak-magyarországi Operatív Prog-

35

ram településfejlesztési célkitűzései között szerepel a közműhálózat fejlesztése, korszerűsítése, a közműellátottság arányának növelése.

Intézkedések  Árvízvédelem  Csapadékvíz-elvezetés  Fűtéskorszerűsítés

36

2.3 Települési környezet/ Infrastruktúrafejlesztés A program célja

A program szükségessége

Az élhető város alapfeltételeinek megte- A város telephelyi, turisztikai vonzerejéremtésével párhuzamosan a lakosság, a nek, a lakosság komfortérzetének, várovárosba látogatók komfortérzetének nö- sidentitásának növelésének szükségessége velése a városi környezet megújításán teszi indokolttá a program megvalósítását keresztül. Kapcsolódás a releváns fejlesztési el-

A program várható hatása

képzelésekhez

- városi jelleg erősödése

A városközpontok rehabilitációja megje- - korszerűbb úthálózat, közvilágítás lenik a közösségi fejlesztési célkitűzések- - a város arculatának megújulása ben, melyhez támogatási forrásokat bizto- - parkosított területek növelése sít. A város útjainak fejlesztési célkitűzéseihez támogatási forrást biztosít a KÖZOP és az ÉMOP (4-5 számjegyű utak esetében az ÉMOP, 1-3 számjegyű utak esetében a KÖZOP). Városi közterületek fejlesztéséhez az ÉMOP nyújthat forrásokat. Intézkedések            

Szent István, Sajó út korszerűsítése (út, közvilágítás) Tömegközlekedés fejlesztése (útépítés) Közvilágítás bővítése, korszerűsítése Belterületi utak felújítása Önkormányzati intézmények felújítása Kassai u. üzletközpont kialakítása Főtér fejlesztése Városkapu létrehozása Lakópark, lakótelep kialakítása (Kodály Z. u., Bem u., Almáskert) Bérlakásépítés Mezőgazdasági utak kiépítése Parkosítás

37

3.1 Szociális rendszerek fejlesztése A program célja

A program szükségessége

A fogyatékossággal élő emberek esély- Az egészségügyi infrastruktúra elmaraegyenlőségének megvalósítása, illetve az dott technológiai színvonala költségnöveönkormányzat jogszabályi kötelezettsé- kedést indukál, és bizonyos esetekben gének való teljesítése.

lehetetlenné teszi a magas szintű orvosi ellátást. Mind az ellátási színvonal emel-

A népesség egészségügyi állapotának kedése, mind költséghatékonyság szemjavítása az igényekhez igazodó egészség- pontjából szükségesek az infrastrukturális ügyi ellátórendszer kialakítása révén. Az beruházások. egészségügyi alapellátási rendszer egyenlő hozzáférést biztosító kapacitásának Jelenleg a fogyatékkal élők hátrányos megteremtése, amennyiben szükséges a megkülönböztetésben részesülnek, mert rendszer struktúrájának módosítása.

számukra nem érhetők el bizonyos intézmények. A fogyatékos személyek jogairól

Az egészségügy infrastruktúrájának fej- és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló lesztése egyrészt azt a célt szolgálja, hogy törvény (1998. évi XXVI. tv.) értelmében az önkormányzat a számára kötelezően a fogyatékos személyeknek joga van az ellátandó egészségügyi alapellátási fel- akadálymentes, érzékelhető és biztonsáadatát minél magasabb színvonalon bizto- gos környezethez. sítsa, másrészt, hogy mindenki számára elérhetővé váljék a megfelelő szintű alapellátás. A hátrányos helyzetű csoportok képzése révén az esélyegyenlőség elvének nagyobb fokú érvényesülése, illetve a társadalom ezen rétegébe tartozó egyének munkaerő--piaci esélyeinek növelése. A képzettség hiánya, az eltérő szocializáció

38

megnehezíti a munkaerő-piacra való bekerülésüket valamint tartós bennmaradásukat. Kapcsolódás a releváns fejlesztési el-

A program várható hatása

képzelésekhez

A lakosság egészségügyi állapota és

Az akadálymentesítéshez, az egyenlő esé- szükséglete ismeretében hozható döntélyű hozzáféréshez kapcsolódó fejleszté-

sek hozzájárulnak a humán és technikai

sek eredményeként a központi közigazga- erőforrások jobb kihasználásához, így az tási szervek nyújtotta közszolgáltatások

önkormányzat költségei is mérsékelhetők.

és az ügyfélszolgálat rendszere elérhető-

Javulnak a fogyatékkal élők lehetőségei,

vé, használhatóvá válik a fogyatékosság-

megteremtődnek az esélyegyenlőség fel-

gal élő emberek számára. Ennek megva-

tételei. Az önkormányzat törvénynek való

lósulását segíti a fizikai és

megfelelése.

infokomunikációs akadálymentesítés. A fejlesztések során a meglévő épületek esetében az ÉMOP biztosít támogatási forrásokat, míg új épületek esetében a TIOP. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a foglalkoztathatóság javítását a társadalom megújulásának eszközeként tekinti, melynek során külön figyelmet szentel a hátrányos helyzetűek foglalkoztatási esélyeinek javítására. Az operatív programok fejlesztése során kiemelten kezelték a fogyatékossággal élő emberek társadalmi részvételének biztosítására, hozzáférési esélyeik növelésére, a helyzetüket nehezítő fizikai és kommunikációs akadályok

39

lebontására. Az Észak-magyarországi Operatív Programban a versenyképes helyi gazdaság megteremtése keretében előnyben részesíti a hátrányos helyzetűeket, megváltozott munkaképességűeket, romákat foglalkoztató vállalkozások működését szolgáló projekteket. Intézkedések      

Egészségház felújítása, bővítése Akadálymentesítés (Egészségház, PH Hivatal, EPSZK) EPSZK bővítése Idősek otthona létesítése Hátrányos helyzetben élők foglalkoztatásának megteremtése Esélyegyenlőség megteremetése

40

3.2 Kultúra, sportélet, civil szféra erősítése A program célja

A program szükségessége

Az önkormányzati és a civil szféra A társadalmi kapcsolatok hiánya, a gyenegyüttműködésének ösztönzése, az opti- ge érdekérvényesítő képesség miatt szükmálisabb erőforrás-allokáció elérése ér- séges szorosabb kooperáció kiépítése. A dekében. Megfelelő helyszín kialakítása a civil szervezetek közreműködésével az kistérségi tömegsport, diáksport, kulturá- önkormányzat könnyebben valósíthatja lis eseményeinek számára.

meg fejlesztési elképzeléseit.

Kapcsolódás a releváns fejlesztési el-

A program várható hatása

képzelésekhez

Erősebb civil szféra A közfeladatok haté-

Az Észak-magyarországi Operatív Prog- konyabb ellátása a civilszervezetek aktiram a településfejlesztési célkitűzések vitása révén az önkormányzat fejlesztési között támogatja a sport és szabadidős elképzeléseinek könnyebb megvalósíthalétesítmények kialakítását, felújítását és tósága. bővítését. A TIOP a társadalmi befoga-

 hatékonyság növelése;

dást

 humánerőforrás optimálisabb allo-

támogató

infrastruktúra-fejlesztés

keretében a sport,

kációja és kihasználása.

ifjúsági szolgáltatások körének bővítését irányozza elő. Az EMOP a térségi turisztikai vonzerők, termékek fenntartható fejlesztési célkitűzései között szerepel a sporttevékenység, a szabadidős tevékenység, szórakoztatás kínálatának támogatása. Testvérvárosi kapcsolatok kialakítása és ápolása prioritásként jelenik meg az Interreg-programban.

41

Intézkedések  Sajóparti Szabadidőközpont létrehozása a város kulturális életének, idegenforgalmi vonzerejének erősítése Rendezvények háza létesítése  A civil szféra további erősítése, az együttműködés lehetőségeinek minél szélesebb körben történő kihasználása  Testvérvárosi kapcsolatok  Városi Könyvtár fejlesztése  Rendezvények háza létesítése  Tájház kialakítása  Bronzkori halmok feltárása

42

Településmarketing A marketinghez hasonlóan a településmarketing is egyfajta átfogó szemléletmód, vezetői gyakorlat, amely a rendszer minden elemében érvényesül és összehangolja az egyes alrendszerek működését. A településmarketing tehát egy komplex folyamat, egy összefüggő rendszer. A településfejlesztésnek azt kell célul tűznie, hogy egy marketing szemléletű településfejlesztési stratégián, ill. az erre alapozott tevékenység-sorozaton keresztül a lakosság, a vállalkozások, és az egész település gyarapodását, fejlődését, eredményességét minél sokoldalúbban támogassa. A településmarketing céljai eléréséhez eszköztárának elemeit úgy használja, hogy azt a település sajátosságaira alkalmazza. A marketingben a négy fő tényező, a termék, az ár, az elosztási csatornák, és a kommunikáció, mely a következőket tartalmazza: - termék- termékpolitika esetén, a természeti és épített környezet, az intézményhálózat, a közösségi szolgáltatásokat, - ár- árpolitika, ami a település, mint termék költségeit tartalmazza (fenntartás, fejlesztés, stb.), másik oldalról ennek az eladásából származó bevételeket jelenti (helyi adók, szolgáltatások árai, ingatlanokhoz kapcsolódó költségek, stb.). - elosztási csatornák: ami a település esetében az önkormányzat, vállalkozások, lakosság, stb. belső, településen belüli, és külső más települések szereplőivel kialakított kapcsolatokat jelenti. - marketing kommunikáció: aminek feladata egyrészt a település arculatának kialakítása, másrészt pedig a település által nyújtott előnyök, szolgáltatások népszerűsítése. A településmarketinget, mint gondolkodási, tervezési, cselekvési módszert használhatjuk fel annak érdekében, hogy a település fejlesztési céljai megvalósulhassanak. Ennek keretében figyelembe kell venni külső- és belső tényezőket. A külső tényezők között kiemelten kell foglalkozni a versenyképesség fokozásával, hiszen minden település egymás ellen küzd az új, a fejlődését elősegítő gazdaság letelepedéséért. Napjainkban e versenyben a korábbiak mellett (telekárak, közműdíjak, helyi adók, stb.) az egyéb jellemzők (környezet, minőség, kulturális kínálat, szabadidő lehetőségek, köz43

biztonság, stb.) is növekvő szerepet játszanak. A belső tényezők szempontjából a helyi erőforrások aktivizálására, a vélemények folyamatos, állandó cseréjére van szükség. A település marketing lehetőséget teremt arra, hogy a város beazonosítsa a célcsoportjait: a helyi lakosokat, a helyi vállalkozásokat, a befektetni szándékozókat és turistákat. Az egyes célcsoportok szükségleteinek, igényeinek megismerése alapján olyan kínálat dolgozható ki, amely ezekhez leginkább alkalmazkodik. Ugyanakkor egyes célcsoportok között komoly konfliktusok is lehetnek (pl. ami jó a turistának, az zavarhatja a helyi lakosokat), melyeknek kezelésére szintén a település által folytatott meggyőző marketing tűnik a leghatékonyabb módszernek.

A kreativitás Miután egy település legfőbb értékét a benne lakó emberek vágyai, ötletei, képzelőereje és tettei képviselik, ezért akkor beszélhetünk kreatív településről, ha vonzani tudja és meg tudja tartani a tehetséget, és mobilizálni tud ötleteket. Ezt akkor képes elérni, ha olyan hozzáadott minőséget nyújt az ott élőknek, amit máshol nem tudnak megkapni, s olyan feltételeket teremt, amelyek az embereket újfajta gondolkodásra és cselekvésre sarkallja. A kreatív település stratégiai gondolkodást folytat, hosszú távú célokat tűz maga elé, eltökéltséggel fog a célok megvalósításához, kockázatot vállal, de csak felelősséggel és él a taktikusság eszközével. A kreatív település irányítás a normatív gondolkodás meghaladását, a tudatos értékválasztást, és megvalósítást jelenti.

Befektetések ösztönzése A működő tőke vonzásához, ösztönzéséhez többféle eszközt alkalmazhatunk, ezeket két nagyobb csoportra oszthatjuk.

A szűkebb értelemben vett ösztönzők közé azokat a gazdaságpolitikai ösztönzőket soroljuk, amelyek célja a befektetők segítése, térségi orientálása.

44

A beruházókat a költségeik, kockázataik csökkentése érdekli, ehhez járulhatunk hozzá adókedvezményekkel és egyéb támogatásokkal. A másik csoportban a pénzügyi ösztönzők, támogatások tartoznak. A legtöbb fejlett országban az ilyen jellegű kedvezményeket a helyi önkormányzatok nyújtják. A harmadik csoportba az egyéb beruházás-ösztönzők tartoznak, ilyen lehet pl. a megfelelő infrastruktúra biztosítása, szolgáltatások, technikai segítség, gyorsított ügyintézés, stb.

A tágabb értelemben vett ösztönzők a befektetésekre áttételesen jelennek meg. Ezek a makrogazdasági politikában megjelenő ösztönzők nem helyi értelemben, áttételesen hatnak a befektetők döntéseire, de szerepük meghatározó.

A befektetések vonzása érdekében az ösztönzésnek három fő ágát különböztetjük meg: -

a térségről, településről alkotott kép javítását szolgáló tevékenységeket,

-

közvetlen tőkevonzó politikákat

-

a befektetőknek nyújtott szolgáltatásokat.

A térségről, településről kialakult pozitív kép, benyomás, vélemény sokat lendít a döntésben. A közvetlen tőkevonzó eszközök hatékony alkalmazása érdekében ajánlatos alapos feltérképezést végezni. Fontosak lehetnek a személyes kapcsolatok, ismeretek is. A befektetőknek nyújtott szolgáltatások jelentőségét gyakran lebecsülik, pedig ezekkel is eredményeket lehet elérni, ilyenek a tanácsadás, hivatalos ügyek, beruházásengedélyezés gyors lebonyolítása, információk nyújtása, stb.

Ha már van, foglalkozni kell a követő beruházások ösztönzésével is. Nem szabad megfeledkezni a meglévő befektetések megtartásáról sem. Figyelemmel kell kísérni a vállalkozások véleményét, észrevételeit, kritikáit. Távozásuk esetén meg kell vizsgálni annak okát, és meg kell előzni mások távozását.

45

Felsőzsolca számára alapvető fontosságú, hogy a helyi vállalkozások egyre jobban megerősödjenek, fejlesszék tevékenységüket, és olyan befektetéseket valósítsanak meg, amely a vállalkozás egyéni érdekein kívül az itt élőket és a kapcsolatukban levő más vállalkozásokat is szolgálja. A helyiek mellett szükség van olyan tőkeerős vállalkozások vonzására, letelepedésük ösztönzésére, amelyek szintén hozzájárulhatnak a település fejlődéséhez. Az ösztönző eszközök közül a szűkebb értelemben vett ösztönzőket tudja az önkormányzat alkalmazni. Kedvezményeket, pénzügyi ösztönzőket, támogatásokat, szűk, meghatározott körben. Az egyéb beruházás-ösztönzők közül is vannak olyan elemek, amelyek az önkormányzat eddigi gyakorlatában is megtalálhatóak. Az önkormányzat rendelkezik értékesíthető, vagy bérbe adható ingatlanokkal – mezőgazdasági földterületek, építési telkek, üzlethelyiségek, stb. -, amelyeket felkínálhat a helyi és a potenciális érdeklődőknek. Ezt oly módon kell megoldani, hogy az eladás vagy a bérlés a település érdekeit szolgálja.

-

A vállalkozás illeszkedjék a település gazdasági szerkezetébe;

-

Lehetőleg húzó hatást gyakoroljanak mások számára és a fejlődést szolgálják;

-

Ne legyenek környezetet károsító, másoknak kárt okozó tevékenységei;

-

A helyi vállalkozásokkal együttműködés, beszállítói kapcsolat alakuljon ki;

-

Új munkahelyeket teremtsen, és ez lehetőleg tartós foglalkoztatást jelentsen;

-

A vállalkozás végeredményben a település fellendüléséhez járuljon hozzá.

Az önkormányzat azzal teheti még vonzóbbá ingatlanjait, ha azokat megfelelő közművekkel kívánja hasznosítani. Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy ne élje fel vagyonát, értéken alul, idő előtt ne menjen bele egy-egy adásvételbe. A potenciális befektetők megkeresése, érdeklődésük felkeltése érdekében érdemes az internet honlapján keresztül is közzétenni. Fel lehet használni a testvér-települési kapcsolatokat is, egy-egy találkozás számos alkalmat adhat a partnerek egymásra találására. Az önkormányzat marketing tevékenységébe be kell építeni a befektetési lehetőségek közzétételét, minden eszközt és alkalmat meg kell ragadni a széleskörű tájékoztatásra.

46

Az ingatlankínálat mellett ki kell térnie egyéb vonzerőt képviselő elemekre is. Lehet hangsúlyozni a helyi és környékbeli munkaerőpiac előnyeit, a már itt tevékenykedő vállalkozásokat, hátha beszállítói, együttműködői kapcsolatot keresnek. Fontos a jó elérhetőség, az autópálya közelsége, a vasút kiemelése, hiszen a szállítási költségek nagysága, a gyors elérhetőség lehetősége komoly tényező lehet a döntésben.

A gazdaság fejlesztése érdekében a külső befektetők keresése mellett az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi vállalkozások megtartására, fejlődésének érdekében azok véleményének, javaslatainak kikérésére, fejlesztési elképzeléseinek segítésére, pl. rendszeres konzultációk, beszélgetések. Az önkormányzat a tágabb értelemben vett ösztönzők tekintetében – amelyek a makrogazdasági politikában jelennek meg -, kisebb mozgástérrel rendelkezik, de ugyanakkor képviselőiken keresztül jelzéssel, javaslatokkal élhet, lobbizhat a település érdekében.

V. FENNTARTHATÓSÁGI LEHETŐSÉGEK Az 1970-es években megjelent fogalom az évtizedek során igen sok változáson ment keresztül, és bár számtalan kísérlet árnyékolja be a tartalmát, mára minden fejlesztési terv alapelvévé vált. A fenntarthatóság egy kreatív egyensúlyt kereső folyamat, melynek ki kell terjednie a helyi döntéshozatal minden területére. A fenntartható településfejlesztés túlmutat nem csak a környezeti, hanem a gazdasági szempontú megközelítéseken is. A fogalom sokkal nehezebben definiálható dimenziói a lakosság szociális, gazdasági, tájékozódási, kulturális állapotának kiegyensúlyozását, szimbolikus igényeinek kielégítését tartalmazzák.

A fenntartható település alapja tehát, a szociális emberi oldal, mely nem érhető el autonóm módon, felelősen gondolkodó helyi közösségek nélkül. Így a közösségfejlesztésnek kiemelt szerepet kell kapnia településünk életében, a fenntarthatóság érdekében.

47

Tehát a gazdaságfejlesztési stratégia a város és lakói kompetenciáira, kiemelt készségeire építve tervezi közösségi koordinációjú programját, amelyben konkrét, számos eszközjellegű cél elérését, realizálását jelentő fejlesztések jelennek meg, növelik, javítják a térség teljesítményét, kommunikációját. Ezen teljesítmény és vele összhangban álló kommunikáció eredménye egy pozitívabb város-imázs. A program közvetlenül is hat, teljesíti a célcsoport-elvárásokat, azt eredményezi, hogy pozitív célcsoport-döntések révén elérjük a térségfejlesztés alapvető célját, az életminőség javulását is. Minden fejlesztési stratégia megítélésének kritériuma, hogy miként felel meg a fenntarthatósági értékrendnek, annak az értékrendnek, mely egy szerves fejlődésre irányuló stratégia esetén természetes törekvés.

A gazdasági program realizálási lehetőségei Örök igazság, hogy a gazdaságfejlesztési stratégiák, programok annyit érnek amennyi megvalósul belőlük. A nemzetközi és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a stratégiák többségének a realizálás gyenge pontja. Elengedhetetlennek tartom, hogy összefoglaló javaslattal éljünk a gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítási módszereire vonatkozóan, realizálási stratégiát alkossunk, mely több mint önmagában a szervezeti, finanszírozási feltételek összefoglalása. Láthatóan a realizálás a készítés során alapozódik meg, majd az egyeztetett véglegesítést követően a megismerést, az azonosulást, és az együttműködési készséget támogató lépések következnek. A konkrét realizálás lényege az aktuális megvalósíthatósági feltételek felülvizsgálata, a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatok megfogalmazása. A megismerés, elfogadás folyamatában nagyon fontos, hogy a stratégiai célok folyamatosan specifikálásra kerüljenek, - készüljön a stratégiai területekhez kötődő konkrét intézkedéssorozat, s minden szervezet, intézmény, szereplő számára egyértelműek legyenek feladatai, felelőssége, a megvalósításhoz rendelkezésre álló erőforrások, feltételek rendszere, valamint azon határidők, ameddig a meghatározott teendőket el kell végezni. 48

A realizálási stratégia három fontos elemet kell, hogy tartalmazzon, biztosítson:  kommunikációs program – a város vezetésének készült stratégia széles szakmai és lakossági rétegekhez üzeneteinek megfogalmazása, eljuttatása a stratégia megismerése, megértése, elfogadása és a vele való azonosulás elérése érdekében,  szervezeti megvalósítás  pénzügyi, finanszírozási feltételek megteremtése.

Felsőzsolca, 2007. május 3.

F e h é r Attila polgármester

49

Intézkedések

Kapcsolódás a releváns fejlesztési elképzelésekhez

A program célja

VERSENYKÉPES GAZDASÁG A Gazdaság Fejlesztés  Ipari Park szolgáltatása- Versenyképes gazdaság megteremtése a kis- és

inak bővítése  Magántőke bevonása a

Operatív Program (GOP) a

középvállalkozások erősí- vállalkozások, kiemelten a

fejlesztések megvalósí-

tése révén. Új vállalkozá-

kis- és középvállalkozások

tásába

sok számára megfelelő

komplex fejlesztését céloz-

feltételek biztosítása, a

za.

 Alternatív energiafel-

használás lehetőségeinek már működőek esetében

Az ipari parkok fejlesztése

feltárása (bioetanol gyár- az innovációra ösztönzé-

szintén tárgya lesz mind az

tás, geotermikus energia, sen keresztül a magasabb

Észak-magyarországi Ope-

szélenergia)  Gazdaságfejlesztési

hozzáadott érték előállítá-

ratív Programnak (ÉM-

sának biztosítása.

ROP), mind pedig a GOP-

Centrum, inkubátorház

nak.

létrehozása

Inkubátorházak bővítésére, újak létrehozására szintén az ÉMOP keretein belül kapható támogatás. IGAZGATÁSFEJLESZTÉS

 Polgármesteri Hivatal

A város közintézményei- A beavatkozás célja a köz-

feljújítása, okmányiroda

nek korszerűsítése, azok igazgatás és a közigazgatási

bővítése

lakókörnyezetbe

való szolgáltatások folyamatai-

 Hatékony ügyintézés a

megfelelő integrálása, az nak újraszabályozása (az

helyi és körzeti hivatali

energiafelhasználás csök- ügyfeleket leginkább érintő

feladatellátásban, e-

kentése. A hatékonyabb igazgatási folyamatok átte-

közigazgatás feltételei-

ügyintézés érdekében a kintése,

nek megteremtése

fontosabb funkcióval ren- racionalizálása, jogi dere-

 Ügyfélszolgálat létrehozása

egyszerűsítése,

delkező intézmények bő- gulációja, új logikai rendvítése, illetve az elektro- szerbe foglalása), majd ezt nikus önkormányzat fel- követően az egyes tételeinek megteremtése.

folya-

matok informatizálása és

Intézkedések

A program célja

Kapcsolódás a releváns fejlesztési elképzelésekhez

Az elektronikus közigaz- szabványosítása. Az e proggatási szolgáltatás megva- ram keretei között megfolósításával

az

önkor- galmazott

célkitűzések

mányzat célja, hogy kor- megfeleltethetők az ÚMFT szerű

elveken

alapuló, elektronikus közigazgatás-

hatékonyan működő ál- hoz kapcsolódó operatív lampolgár/ügyfél orientált programjának szervezetté váljon.

céljainak

(TIOP).

KÖRNYEZETMINŐSÉG  Árvízvédelem

Az alprogram célja, hogy Az Környezeti és energeti-

 Csapadékvíz-elvezetés

az ár- és belvízvédelmi kai Operatív Program prio-

 Fűtéskorszerűsítés

művek korszerűsítése és ritásai

szolgálják többek

fejlesztése, a kül- és bel- között az önkormányzati és területek

összehangolt nem önkormányzati tulaj-

vízrendezése révén a tele- donú középületek energiapüléseket

veszélyeztető felhasználásának korszerű-

események megelőzhetők sítését. és kivédhetők legyenek. Az EMOP pedig a telepüTovábbá a csapadékvíz lésfejlesztés egyik prioritáelvezető rendszer korsze- saként kezeli a felszíni virűsítése a belterületi lakó- zek minőségének javítását ingatlanok, utak állagának és a felszíni vizek okozta védelmében.

kockázatok csökkentését. Az

Észak-magyarországi

A program további célja, Operatív Program telepühogy a város épületeinek lésfejlesztési

célkitűzései

korszerűtlen

energiafel- között szerepel a közműhá-

használását

felszámolja, lózat fejlesztése, korszerű-

Intézkedések

A program célja

Kapcsolódás a releváns fejlesztési elképzelésekhez

hozzájárulva ehhez a kör- sítése, a közműellátottság nyezeti terhelés csökken- arányának növelése. téséhez és az energiafelhasználás

költségeinek

csökkentéséhez. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET/ INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS  Szent István, Sajó út Az élhető város alapfel- A városközpontok rehabilitételeinek megteremtésé- tációja megjelenik az kö-

korszerűsítése

fej- vel párhuzamosan a la- zösségi fejlesztési célkitű-

 Tömegközlekedés

kosság, a városba látoga- zésekben, melyhez támoga-

lesztése

bővítése, tók komfortérzetének nö- tási forrásokat biztosít.

 Közvilágítás

velése a városi környezet A város útjainak fejlesztési

korszerűsítése  Önkormányzati

intéz- megújításán keresztül.

célkitűzéseihez támogatási forrást biztosít a KÖZOP és

mények felújítása  Kassai u. üzletközpont

az ÉMOP (4-5 számjegyű utak esetében az ÉMOP, 1-

kialakítása

3 számjegyű utak esetében

 Főtér fejlesztése  Városkapu létrehozása  Lakópark, lakótelep kialakítása (Kodály Z. u.,

a KÖZOP). Városi közterületek

fejlesztéséhez

az

ÉMOP nyújthat forrásokat.

Bem u., Almáskert)  Bérlakásépítés  Mezőgazdasági

utak

kiépítése  Parkosítás SZOCIÁLIS RENDSZEREK FEJLESZTÉSE  Egészségház bővítése

felújítása, A fogyatékossággal élő Az

akadálymentesítéshez,

emberek esélyegyenlősé- az egyenlő esélyű hozzáfé-

Intézkedések

 Akadálymentesítés

A program célja

Kapcsolódás a releváns fejlesztési elképzelésekhez

gének megvalósítása, il- réshez kapcsolódó fejlesz-

(Egészségház, PH Hiva- letve az önkormányzat tések tal, EPSZK)  EPSZK bővítése

eredményeként

jogszabályi kötelezettsé- központi gének való teljesítése.

a

közigazgatási

szervek nyújtotta közszolgáltatások és az ügyfélszol-

 Idősek otthona létesítése

helyzetben A népesség egészségügyi gálat rendszere elérhetővé, élők foglalkoztatásának állapotának javítása az használhatóvá válik a foigényekhez igazodó gyatékossággal élő embemegteremtése

 Hátrányos

 Esélyegyenlőség megte- egészségügyi ellátórend- rek számára. Ennek megvaszer kialakítása révén. Az lósulását segíti a fizikai és remetése egészségügyi alapellátási infokommmunikációs akarendszer egyenlő hozzáfé- dálymentesítés. A fejlesztérést biztosító kapacitásá- sek során a meglévő épülenak

megteremtése, tek esetében az ÉMOP biz-

amennyiben szükséges a tosít támogatási forrásokat, rendszer

struktúrájának míg új épületek esetében a

módosítása.

TIOP.

Az egészségügy infrast- Az Új Magyarország Fejruktúrájának

fejlesztése lesztési Terv a

egyrészt azt a célt szol- foglalkoztathatóság javítágálja, hogy az önkor- sát a társadalom mányzat a számára köte- megújulásának eszközeként lezően ellátandó egész- tekinti, melynek során küségügyi alapellátási fel- lön figyelmet szentel a hátadatát minél magasabb rányos helyzetűek foglalszínvonalon

biztosítsa, koztatási esélyeinek javítá-

másrészt, hogy mindenki sára. számára elérhetővé váljék Az operatív programok feja megfelelő szintű alapel- lesztése során

Intézkedések

A program célja

látás.

Kapcsolódás a releváns fejlesztési elképzelésekhez

kiemelten kezelték a fogyatékossággal élő

A

hátrányos

helyzetű emberek társadalmi részvé-

csoportok képzése révén telének biztosítására, az esélyegyenlőség elvé- hozzáférési esélyeik növenek nagyobb fokú érvé- lésére, a helyzetüket nehenyesülése, illetve a társa- zítő fizikai és kommunikádalom ezen rétegébe tar- ciós akadályok tozó egyének munkaerő-

lebontására.

Az

-piaci esélyeinek növelé- magyarországi

ÉszakOperatív

se. A képzettség hiánya, Programban a versenyképes az

eltérő

szocializáció helyi gazdaság megterem-

megnehezíti a munkaerő- tése

keretében

előnyben

piacra való bekerülésüket részesíti a hátrányos helyvalamint tartós bennma- zetűeket, megváltozott radásukat.

munkaképességűeket,

ro-

mákat foglalkoztató vállalkozások működését szolgáló projekteket.

KULTÚRA, SPORTÉLET, CIVIL SZFÉRA E R Ő S Í T É S E

 Sajó-parti

Szabadidő- Az önkormányzati és a Az

Észak-magyarországi

központ létrehozása a civil szféra együttműkö- Operatív Program a telepüváros kulturális életének, désének ösztönzése, az lésfejlesztési idegenforgalmi vonzere- optimálisabb jének erősítése

célkitűzések

erőforrás- között támogatja a sport és

allokáció elérése érdeké- szabadidős

létesítmények

 A civil szféra további ben. Megfelelő helyszín kialakítását, felújítását és erősítése, az együttmű- kialakítása a kistérségi bővítését. A TIOP a társa-

Intézkedések

ködés

A program célja

lehetőségeinek tömegsport,

minél szélesebb körben kulturális történő kihasználása  Testvérvárosi kapcsolatok  Rendezvények háza létesítése

számára.

Kapcsolódás a releváns fejlesztési elképzelésekhez

diáksport, dalmi befogadást támogató eseményeinek infrastruktúra-fejlesztés keretében a sport, ifjúsági szolgáltatások körének bővítését irányozza elő. Az EMOP a térségi turisztikai vonzerők,

 Tájház kialakítása

termékek fenntartható fej-

 Bronzkori halmok feltá-

lesztési célkitűzései között

rása

szerepel a sporttevékenység, a szabadidős tevékenység, szórakoztatás kínálatának támogatása. Testvérvárosi

kapcsolatok

kialakítása és ápolása prioritásként jelenik meg az Interreg-programban.