Ez még hiányossága a munkának
a választott forrás megfelelő
Ez még nem jelenik meg következetesen és kidolgozottan a munkában, megjelenítése egyelőre szórványos/felszínes.
Nagyon jó irányban halad a munka, azonban fontos elmélyíteni, még tudatosabban megjeleníteni a munkában az adott szempontokat
igen
Alapos, átgondolt, következetesen végigvitt gondolatok.
nem
a választott forrás gyermekképére fókuszál
0
1
2
3
4
5
választott forrás tartalmi, leíró jellegű bemutatásán túl a forrás gyermekképének értelmezése és elemzése
0
1
2
3
4
5
az elemzés logikussága, strukturáltsága, az egyes szempontok végigvezetése az elemzésben a gyermekkép elemzése és az adott társadalmi és történeti kontextus összekapcsolása megjelenik az értelmezések/ megközelítések többszempontúságának megjelenítése a felhasznált szakirodalom relevanciája a személyes reflexiók és értelmezések mélysége a szöveg koherenciája, a nyelvhasználat igényessége, helyesírás Egyéb:
0
1
4
5
0
1
4
5
0
1
4
5
0 0
1 1
5 5
0
1
5
Elérhető pontszám Értékelés
0-40% -1 2 3 41-64%-2 2 3 65-74%-3 75-84%-4 2 3 85-100% -5 2 3 2
3
4 4
2
3
4
Elért pontszám/százalék
JANE EYRE RÉSZLET
A FORRÁS TÖRTÉNETI KONTEXTUSA
AA FORRÁS TÖRTÉNETI KONTEXTUSA Charlotte Brontë (1816-1855): XIX.század Konzervatív Jane Eyre 1847(London, Anglia) társadalom szemlélet: társadalmi rangba való születés – HIERARCHIA
a munka a megélhetés forrása (gyermekmunka – olcsó, irányítható, bő munkaerő) a műveltséghez való hozzáférés kiváltság 1884(!) kezdeti gyermekvédelmi törvény
Háttérben sejthető társadalmi folyamatok: társadalmi, politikai
Evolucionizmus – materializmus Darwin Fajok eredete (csak. Kb. (1760-18420/1840) 1859!) változások - az ipari forradalom
vége
GYERMEKKÉP ELEMZÉSE
CSELEKMÉNY szalonbeli beszélgetés „Amikor Párizsban jártunk, láttunk egy fiút. Az erdőben nőtt fel... Olyan volt mint egy kis Alig tudott beszélni. Annak a fiúnak rossz volt a vére. Megmosdathatjuk, felöltöztethetjük ... De soha nem tudjuk megjavítani.”
Jane Eyre – nevelőnő majom. Mr. Rochester
„Ms. Eyre, ön szerint Isten eleve elrendeli milyen legyen egy gyermek? A rossz vér mindig rossz
Ms. Ingram és Mrs. Ingram (konzervatív szemlélet) marad? Vagy megváltoztathat egy gyermeket?”
Mr. Eshton (tudomány iránt nyitott) „- Szerintem, ha valaki bölcs...és felnőttként annak kell lennünk akkor tudja, hogy egy gyerekkel úgy kell bánni, hogy neki is vannak érzései. - Érzelmek? Egy gyerekben nincs több érzelem,mint egy kutyában. - Szerintem, minden gyermek...legyen az jó vérből vagy rossz vérből...megérdemel egy esélyt, hogy szerethessen... És szeressék. Ne kínozzák veréssel, és durva szavakkal.”
SZEMÉLYES NARRATÍVA (Jane Eyre mint árva (a tapasztalás) és Jane Eyre mint nevelőnő (tett)
GYERMEKKÉP TÁRSADALMI SZINT
- egyenjogúsági törekvés
- a társadalmi rend (különbségek) Istentől adottak (keresztény rend)
- gyermeki érzelmek képviselete
- az emberi természet eleve elrendeltetett
- tapasztalás
- motiváció megérteni az emberi agyat
- „haladó” gondolkodás – a belső narratíva
- öröklés vs. környezet
- (Istentől adott), eleve elrendelt természet
- a gyermek belső világa nem érték - behatolás az emberi elme rejtelmeibe GYERMEKI SZÜKSÉGLETEK MEGÉRTÉSE
ÉRZELMEK SZEREPE NORMATÍV – a felnőtt vs. Az állati gyermek
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ HÁZI DOLGOZAT
A FORRÁS TÖRTÉNETI KONTEXTUSA
AA FORRÁS TÖRTÉNETI KONTEXTUSA
Kosztolányi Dezső (1885-1935) – Házi dolgozat (1930) XIX – XX. Század Milyen neveléstudományi tudásunk van?
A GYERMEKKORTÖRTÉNET SZÜLETÉSE LEHETSÉGES NARRATÍVÁK, DILEMMÁK
A kezdetek: • a gyermekkortörténet határai: • gondolkodásmód vagy mindennapi történések megismerése (Szabolcs, 1995) • történeti antropológia megjelenése • (?) tudatosság a 19-20. század fordulójától (Szabolcs, 1995) • (?) 1960-as évek (Pukánszky, 2001) Alapkövek: • (?) 1901 Ellen Key „A gyermek évszázada” • (?) Philippe Ariés munkássága és tézisei: • a középkori ember nem rendelkezik gyermekkorfelfogással • bizonytalan életkori tudatosság • magas gyermekhalandóság kiváltotta közöny • a gyermekkor, mint életszakasz a polgárosodás kezdetén jelenik meg • 16-17. század: gyermeki kedvesség – kényeztető attitűd Ariés mellett és ellen: A szülői attitűd és érzelmek: • (?) 20. századig: érzelmi közömbösség (Edward Shorter) • a szülő és gyermek egymás iránti kötődése biológiai kategória, nem történeti (Linda Pollock)
18-20. század
Pukánszky Béla (DeMaus, 1977 nyomán)
Nagy László a gyermek érdeklődésének alakulásában öt fejlődési fokozatot különböztet meg: 1. Az érzéki érdeklődés foka születéstől 2 éves korig tart. Ekkor a gyermek érdeklődését az érzékszervi benyomások kötik le, azok az impressziók, melyek érzékszerveit kellemesen foglalkoztatják. Nagyon fontos, hogy a gyermeknek a külvilággal való érintkezését előmozdítsuk, érzékszerveinek tapasztalási lehetőséget adjunk. 2. A szubjektív érdeklődés foka a 2-7 esztendős korban jelentkezik. A gyermek ekkor már inkább tárgyak iránt érdeklődik, de ennek a tárgyi érdeklődésnek az a kiválasztó szempontja, hogy az adott tárgy mennyire indítja meg képzeletét, mennyire segíti öntevékenységét. A gyermekben ekkor még az ösztönei uralkodnak. 3. Az objektív érdeklődés foka 7-10 éves korig tart. Itt a tárgyak már nem szubjektív hatásukkal váltják ki a gyermek érdeklődését, hanem tárgyi hasznuk miatt. "A gyermek minden új dolgot meg akar ismerni, amely a szeme elé kerül." A tárgyakat a gyermek aszerint értékeli, hogy mennyire tudja hasznosítani őket konkrét cselekvésében, a valóság megismerésében. Elő kell mozdítani a gyermek természethez való közeledését, természetbe való beleélését - tanácsolja Nagy László. 4. Ezután következik az állandósult objektív érdeklődés foka a 10-15 éves korban. A korábbi érdeklődés ebben a korban hosszabb időre állandósul egyes tevékenységek iránt. A gyermekben kialakul az önfegyelmezettség, az összpontosító képesség megfelelő szintje. A gyermek egyénisége ekkor bontakozik ki erőteljesebben. 5. 15 éves kortól a serdüléstől éri el a gyermek a logikai érdeklődés fokát. Az ifjú ekkor már a személyek, tárgyak, jelenségek eszmei tartalma, a tapasztalatok belső összefüggése iránt érdeklődik. A gyermeket az eszmék és ideálok iránti lelkesedés jellemzi, ezeket az eszméket kiszínezi, szubjektívvá teszi. Hamarosan egy kitüntetett eszme válik az egész szellemi élet központi mozgató elemévé. Ebben az időszakban válik a gyermek öntudatos társadalmi lénnyé. Ezt az időszakot nevezi Nagy László az állandósult logikai érdeklődés fokának. Az érdeklődés motívumai közé sorolja Nagy László a tevékenységet, az érzékelést, és a már meglevő ismereteket. E természetes érdeklődési motívumok mellett a pedagógusnak számos lehetősége van az érdeklődés mesterséges irányítására. Nagy László szerint az oktatás célja a világos, tiszta fogalmi ismeretek ("tiszta objektív szemléletek") létrehozása. Az oktatás folyamata két, szervesen egymásba ívelő szakaszra bomlik: a) az érdeklődés kialakulásának folyamatára, majd b) a "tiszta szemléletek" megjelenésének szakaszára. Az oktatásnak "egyéniesnek", azaz egyénre szabottnak kell lennie. Csak akkor lehet eredményes, ha alkalmazkodik az "egyéni erőkhöz". Miközben a gyermek összeveti a régi ismereteit az új tapasztalatokkal, felébred benne a hiányérzet ösztöne: az ismeretlen felfedezésének, megismerésének vágya. Az ilyen oktatás már valóban személyiségformáló, nevelő hatású. Nagy László is egyetért azzal, hogy a nevelés végső célját a társadalom határozza meg. ("A nevelés nem más, mint a gyermek fejlődésének mesterséges hatásokkal való előmozdítása bizonyos társadalmi eszme mint cél felé."[28]) Radikálisan új elem ebben a tantervben a gyermekből történő kiindulás elve. Nagy László nem a szaktudományokból vagy az ezeket leképező szaktárgyakból kiindulva bontja le a tananyagot osztályokra, hanem a gyermek fejlődésének szakaszait véve alapul.
AA FORRÁS TÖRTÉNETI KONTEXTUSA Kosztolányi Dezső (1885-1935) Trianon
után 10 évvel, szocialitás, társadalmiasítás eszméje (szociáldemokrácia, kommunizmus).
a gyermek sajátosságait sokoldalúan tanulmányozó mozgalom - ahogyan Nagy László elnevezte - a gyermektanulmányozás: Kosztolányi Dezső Házi dolgozat (1930)
A gyermekre vonatkozó anatómiai, biológiai, szociológiai ismeretek összegzése mellett, a kísérleti lélektan és az ennek Nagy László Gyermektanulmány talaján kibontakozó gyermekpszichológia szolgált e pedagógiai irányzatmozgalom hátteréül. 1908-1922
Egyrészről jelen van: A gyermeki fejlődést középpontba állító törekvés – leírni törekszik a fejlődési szakaszokat – FEJLŐDÉSKÖZPONTÚ NARRATÍVA – gyermek fejlődése során különböző állomásokon halad. Társadalmi szempont megjelenése: felnőtt létre való felkészülés – normatív szempont. DeMaus a szocilaizáció időszaka a gyermek-szülő kapcsolatban.
GYERMEKKÉP ELEMZÉSE
CSELEKMÉNY
„..tizenegy felé fényt látok a diákszobában. Bekémlelek az üvegajtón. A kisdiák ott gubbaszt a zöld viaszkosvászonnal vont asztalnál, kezében toll, előtte papír.” „Mit írtam volna én tizenkét éves koromban édesapámról? Hegyláncnak láttam őt, sötét Pali, 12 éves őserdőnek. Hangja mennydörgött. Reszketve imádtam, s kétségbeesve, dühöngve keltem föl az asztaltól, mikor észrevettem, hogy modoros szokása szerint kissé megszagolja a Narrátor (az Író) húst, a másik szobába menekültem, s ott hangosan ordítoztam, hogy ne halljam rémes gondolataimat. Néha féltem, hogy főbe lövi magát. Ilyesmik azonban nem férnek bele egy Pali édesapja iskolai dolgozat keretébe.”
egy házi dolgozat megírása „Édesapámról” Édesapám negyven esztendős. Magas, izmos,
férfias. Fekete haja a halántékán már deresedik, homlokát az évek redőkkel vésték tele... Arca jóságos. Mi is a második rész? Ja, a jelleme: Mondjuk egyszerűen, hogy: jellemes. Mindig egyenes, határozott. A szigort bölcsen egyesíti a jósággal. Ha elfárad az élet harcában, esténként családja körében találja meg a vigasztalást, s akkor a lámpa fénykörében felderül... - Remélem - mondom -, tudod, mivel tartozol édesapádnak? - Hálával - válaszolt Pali gépiesen. - Úgy van - bólintok -, hálával azért a sok szeretetért, azért a sok áldozatért, azért a végtelen sok...
SZEMÉLYES NARRATÍVA (Pali + narrátor)
TÁRSADALMI SZINT (házi dolgozat)
GYERMEKKÉP - a felnőtt világhoz alkalmazkodó arra készülő gyermek képe NORMATÍV
- narrátori belső hang és Pali viselkedése
- hierarchikus szülő-gyermek kapcsolat
- az iskola mint a tudás misztikus, beavató világa
- megközelíthetetlen Apa képe
- formális keretek közé szorított, sugalmazott Apa képe (mivel tartozunk neki?)
- az érzelmek elrejtése
- a felszínen az érzelmek kimutathatóságának hiánya - családi hierarchia
- a szocializáció a minta alapján TEKINTÉLYI REFERENCIASZEMÉLYEK AZ ISKOLA MINT LEGITIMIZÁLÓ ÉRZELMEK KIMUTATÁSÁNAK MÉG KEVÉS HELY JUT SZOCIALIZÁCIÓ
AZ ELEMZÉS MEGÍRÁSA Problémafelvetés: a választott forrás bemutatása (összekapcsolása a társadalmi folyamatokkal) neveléstudományi hatások Az elemzés szempontjainak felvezetése: Pl. egyén – társadalom – globális szinten Elemzés (nem történetleírás, nem irodalmi elemzés)
Következtetések, összegzés
