Felsőoktatás-politikai célok és elvárások
Veszprém, 2010.
Fejlesztés irányai az utóbbi években
Kihívások – globális, de különösen Európát érintő változások – társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok – felsőoktatási törvény (2005. évi CXXXIX.) – Magyar Universitas Program – Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. – Társadalmi megújulás Operatív Program, Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (EU Strukturális Alapjainak felhasználására)
Nemzetközi trendek Felsőoktatási intézmény klasszikus funkciója – oktatási, kutatási tevékenységre való koncentrálás – átalakul Megnő – a társadalmi felelősség → azon társadalmi csoportok száma és mértéke, amelyet érintettnek, érdekeltnek tekinthetünk (stakeholders) Felsőoktatás igen gyorsan változó környezetben és körülmények között tevékenykedik → megnő a felsőoktatás szolgáltatását igénybe vevők köre → erősödik a tudás versenyképességi és társadalmi/üzleti sikerességének szerepe → oktatási-kutatási tevékenység összekapcsolódik – nyitott globális verseny kihívásaival – lokális, regionális ügyekkel → expanzív növekedés lezárulóban (hallgatói létszám)
Új terület a felsőoktatásban
A
nem akadémiai külvilágban intézményesített kapcsolat
található
partnerrel
fenntartott
a gazdasági szereplők részére – kutatásra alapozott képzések révén – új kompetenciák átadása – új technológiai ismeret és tudás birtoklása (szabadalmak és egyéb szellemi tulajdonjogok) – saját (egyetemi spin-off cégek) és külső (vállalatok, közintézmények) hasznosítás – szempontok formálásához való hozzájárulás (pl. tanácsadás, tanácsadó testületekbe való részvétel) –
Kimenet: a magasan kvalifikált munkaerő
Társadalmi és gazdasági szerep
Felsőoktatási intézmény társadalmi és gazdasági szerepe megnőtt – településen egyik fő gazdálkodói intézmény – szolgáltatásai révén piaci szereplő – várostervezés, regionális fejlesztés megkerülhetetlen tényezője
Változások a fejlesztés irányaiban
Változás iránya: akadémiai érdekeket megtestesítő szervezetből (interest organisation for academics) egy, a kliensek számára értéket teremtő szervezet irányába (producening organisation for clients)
Változás hatása az intézményre piaci szemlélet erősödése – verseny erőforrásokért (pénz, oktató, kutató, hallgató) – menedzseri szemlélet erősödése és üzleti eljárások, módszerek bevezetése; akadémiai személyzet közötti munkamegosztás – rugalmas foglalkoztatás – nemzetköziesedés –
Minőség Kutatás, képzés, intézményesített kapcsolat együttes minősége kutatás minősítése: alapkutatás fejlesztő kutatás pályázati eredmény képzés minősítése: oklevelet szerzők aránya elhelyezkedés mutatói a diploma alkalmazhatósága nemzetközi kapcsolatrendszer
Iskolai értékrend
Magyarországon 20-30 év múlva széteshet Felsőoktatás mikor igazodik a gazdaság igényeihez – sok ezren nem tudnak tisztességesen megírni egy jelentést – kénytelenek megszólalni egy idegen nyelven – nem értik meg egy munkafolyamat leírását – nem tudnak csapatban dolgozni – nem tudják mi az, feszes munkában határidőt betartani. A hallgató nem ismeretek és készségek megszerzése ….. nem pótolható időszakának, nem kivételes egyéniségek gondolkodási rendje és értékrendje megismerését nyújtó helynek, hanem a máról holnapra élés háttérintézményének gondolják (Csermely Péter, Népszabadság interjú)
Kutatóegyetem minősítés A „kutatóegyetem” minősítés – kutatás képzésbe történő közvetítése A „kutatóegyetem” minősítést pályázat útján azok az egyetemek nyerhetik el, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételeknek: – a folyamatos, stratégiai jellegű (alap)kutatás a felsőoktatási intézmény és szervezeti egységei működésének meghatározó részét képezi; – jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végeznek, amelynek eredményeit az oktatásba közvetítik; – a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a doktori képzés területén; – mind a kutatás, mind a képzés területén széleskörű nemzetközi együttműködésekkel rendelkeznek.
Három éves fenntartói megállapodás
A teljesítménykövetelményeket a fenntartói megállapodás megkötésekor hatályos intézményi fejlesztési terv alapján az oktatás, a kutatás, a gazdálkodás (pénzügyi egyensúly fenntartása, illetve megteremtése, kapacitások kihasználtsága, az államilag támogatott hallgatói létszámon belüli részesedés megtartása), az irányítási, szervezeti hatékonyság; más hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, továbbá társadalmi és gazdasági szereplőkkel folytatott nemzetközi, regionális együttműködés bontásban, az adott területre jellemző mutatókkal kell meghatározni. [Ftv.]
Fenntartói megállapodás első évének teljesítése
Állami intézmények BMGE OE (volt BMF) DF KF ME NymE PE SzE
Teljesítés ’08 % 80 92,9 97 86,4 86,7 93 100 87
O 3 3 3 5 3 4 3 6
Vállalt mutató K G V E 2 3 5 2 3 2 3 2 3 3 2 4 5 3 4 5 3 3 4 2 3 3 2 2 2 3 3 2 3 7 3 4
Oktatás, Kutatás, Gazdálkodás, Vezetés, Együttműködés
∑ 15 14 15 22 15 14 13 23
Elmaradás -3 -1 -½ -3 -2 -1 0 (-3)
spanyol — belga — magyar EU elnökségi trió (18 hónapból hazánk 2011. január 1. – június 30.
Elnökségi feladat: kihívás és lehetőség az ország számára központi eleme: az EU magas szintű találkozóinak megszervezése → tagállamok állam- és kormányfőinek találkozói – Európai Tanács ülései → Európai Unió Tanácsa szakminiszterekből álló formációinak elnöklése; OKM: Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács ülése Elnökségi program: oktatás és kultúra területén – hosszú távú európai folyamatok határozzák meg a soros elnökség munkáját Tanácsülések: dokumentumok megvitatása – munkaterv alapján EU Bizottság: közvélemény előkészítése soros elnökség: bizottsági dokumentumok tanácsi vitája
EU elnökségi program javasolt elemei oktatás és kutatás területén
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Oktatás és képzés 2020. stratégia végrehajtása Az oktatás és képzés szociális dimenziója A 21. századi iskolák koncepciója (közoktatás modernizációja) Szakoktatás, szakképzés, felnőttképzés Felsőoktatás modernizációja Egész életen át tartó tanulás program
